A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja

A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja

MISKOLC, 2015.

Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI .............................................. 6

I. 1. 2. 3.

Bevezető gondolatok ..................................................................................................... 6 Jogszabályi alapok ........................................................................................................ 7 A képzési szerkezet és rend .......................................................................................... 8 3.1. Az osztályok tervezett száma 8 3.2. Óraszámok 8 3.3. Nyolc éves képzési forma 8 3.4. Négy éves képzési forma 9 3.5. Kollégium 9

NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 10

II. 1.

2.

3. 4.

5.

6. 7.

8. 9.

10.

Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok ............................................................... 10 1.1. Katolikus nevelés 10 1.2. Tehetséggondozás 12 1.3. Prevenció 13 1.4. Lelki biztonság 13 Alkalmazott eszközrendszer, eljárások .................................................................... 14 2.1. Életvitel, életmód, viselkedés alakítása 14 2.2. Tanulmányi munka fejlesztése, javítása 15 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 15 2.4. Az intézmény rendje, viselkedés 17 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................... 17 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...................................................................................................................... 19 4.1. Tanórán kívüli nevelési formák 19 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: .............................................................. 20 5.1. Munkaidő: 21 5.2. Tanórákhoz és tanóra közi szünetekhez kapcsolódó feladatok: 21 5.3. Tanórán kívüli programokhoz kapcsolódó feladatok 21 5.4. Kapcsolattartás: 22 5.5. Egyéb feladatok, elvárások: 23 Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok: .............................................................. 23 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........................................................................................................................... 25 7.1. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 25 7.2. Beilleszkedési nehézségek enyhítése 27 7.3. Tanulási kudarcok kezelése 28 7.4. Tehetségfejlesztés 28 7.5. A szociális hátrányok enyhítése 28 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és gyakorlásának rendje ................................................................................................. 29 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................................................................................................... 29 9.1. A külső kapcsolatrendszer 29 9.2. Külföldi kapcsolatok 31 9.3. Tanár- diák- szülő— a felek együttműködése 32 9.4. Tanulók 32 9.5. Tanárok 33 9.6. Szülők és nagyszülők 34 Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai .......................... 35

11. 12.

13.

III.

10.1. Felvételi rendje 35 10.2. Átvétel más iskolából 36 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...... 36 Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás ................................ 39 12.1. Ellenőrzési rendszer 39 12.2. Értékelési rendszer 40 12.3. Minőségbiztosítás 40 A taneszközök jegyzéke .............................................................................................. 40

A HELYI TANTERV ............................................................................. 42 A képzés szakaszai ...................................................................................................... 42 A tantárgyi rendszer (az intézményben tanított tantárgyak óraterve) .................. 42 2.1. HITTAN 43 2.2. ÉLETVITEL, ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 44 2.3. HUMÁN TÁRGYAK 45 2.4. MATEMATIKA 48 2.5. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 48 2.6. INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA) 50 3. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 51 4. A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma ....... 51 4.1. Óratervek 51 5. A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi követelményei... 53 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................. 53 7. A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer .................................................................... 54 7.1. Folyamatos ellenőrzés 54 8. Tanulmányok alatti vizsgafajták szabályozása a szóbeli felvételi vizsga követelménye ............................................................................................................... 55 8.1. Kimeneti (szakaszos) ellenőrzés 55 8.2. Belső szervezésű vizsgák 55 8.3. Tanulmányok alatti vizsgák részei: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati vizsga. 56 8.4. Külső szervezésű vizsga 57 8.5. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 57 8.6. Osztályozás 59 8.7. Magatartás 59 8.8. Szorgalom 60 8.9. Jutalmazás 60 8.10. Büntetés 61 9. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................... 61 10. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................... 62 11. A csoportbontások rendje .......................................................................................... 63 12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................. 63 12.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele, biztosításának elvei 64 1. 2.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................... 65

IV. 1.

2.

Bevezetés ...................................................................................................................... 65 1.1. 1.Az egészség fogalma 65 1.2. Törvényi háttér 65 1.3. Az egészségfejlesztés 65 Az egészségnevelés ...................................................................................................... 65

3.

4.

5. 6. 7. 8.

Az iskola egészségnevelési célja feladata .................................................................. 66 3.1. Általános célok 66 3.2. Célok és feladatok 66 3.3. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai 67 3.4. Az egészségnevelés iskolai területei 67 Az egészséges életmódra nevelés színterei: ............................................................... 68 4.1. Tanórai keretek között 68 4.2. Tanórán kívüli tevékenységek: 68 4.3. Tájékoztató fórumok: 69 Módszerek az egészségnevelésben ............................................................................. 69 A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek ................................................ 69 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja......................... 71 Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel ................................ 72 8.1. Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése 72 8.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 72

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................ 74

V. 1.

2.

3.

4. 5. 6.

A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ............................................ 74 1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere 74 1.2. Erőforrások 74 Jövőkép, alapelvek, célok ........................................................................................... 75 2.1. Cél 75 2.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete, jövőképe 76 2.3. Rövidtávú célok (és feladatok): 76 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .............................................................. 77 3.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben (tanórán) 77 3.2. Nem hagyományos tanórai keretben 77 3.3. Tanórán kívüli programok: 77 Módszerek ................................................................................................................... 77 Taneszközök ................................................................................................................ 78 Kommunikáció ............................................................................................................ 78 6.1. Iskolán belüli kommunikáció formái 78 6.2. Iskolánk kívüli kommunikáció formái 78

KOLLÉGIUMI PROGRAM ................................................................. 79

VI. 1. 2. 3.

4. 5. 6.

A kollégium nevelési alapelvei ................................................................................... 79 Célok ............................................................................................................................ 79 2.1. A nevelés kiemelt céljai a kollégiumban 80 Végrehajtandó feladatok ............................................................................................ 80 3.1. Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességek fejlesztése 80 3.2. A tanulási motívumok, értelmi képességek és gondolkodási kultúra fejlesztése81 3.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése 82 3.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén, keresztény világkép kialakulásának segítése 82 3.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 83 3.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése 84 Sajátos nevelési módszerek ........................................................................................ 84 A tanulók ellenőrzése, értékelése ............................................................................... 84 5.1. A jutalmazás és a büntetés: 85 A kollégium működése ............................................................................................... 85 6.1. Személyi feltételek, elvárások 85 6.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban 86 6.3. A kollégiumi élet megszervezése 86

A kollégiumi tevékenység szerkezete ........................................................................ 86 7.1. Szilenciumi foglalkozás 86 7.2. Csoportfoglalkozások 87 7.3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások 87 7.4. Választható foglalkozások 87 7.5. Szabadidős foglalkozások 87 8. A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma ........................... 88 9. A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma ............................................. 88 9.1. Tanulás 88 9.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 90 9.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 92 9.4. Környezettudatosság 94 9.5. Testi és lelki egészség 95 9.6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 97 9.7. Hon- és népismeret 99 7.

Záradékok .............................................................................................. 102 Mellékletek ............................................................................................. 103 Függelék ................................................................................................. 104

VII. VIII. IX. 1.

Taneszközjegyzék ..................................................................................................... 104 1.1. A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve 123

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI 1.

Bevezető gondolatok Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a Föld. Mécs László

Nemes feladatunk, hogy a ránk bízott gyermekeket Isten és a haza iránt elkötelezett ifjakká neveljük, akik felsőfokú tanulmányaik elvégzése után munkájukban az emberek szolgálatát keresik, örömüket lelik hivatásukban és boldog családban élnek. A tanító-nevelő munkánkkal nem múló, átmeneti eredményekre törekszünk csupán, mint a továbbtanulás, hanem arra, hogy tanítványaink teljes életet éljenek, és emberi kapcsolataikban, családjukban táplálkozzanak a nálunk szerzett élményekből. Az intézményünk belvárosi gimnázium, mely Miskolc közigazgatási központjában, a városháza és a megyeháza szomszédságában található, ennek ellenére forgalommentes, tehát csendes, tiszta levegőjű és biztonságosan megközelíthető helyen van. A kollégiumi- és két tanulmányi épületből álló együtteshez kápolna kapcsolódik. A Fráter György Katolikus Gimnázium Kollégium jellemzője, hogy tanulói hasonló neveltetésűek, a dolgozói keresztények és a nevelőmunkájuk valláserkölcsi alapokon nyugszik. Ez védő lelki környezetet teremthet, különösen, ha a család és az iskola értékrendje a krisztusi szellemiség jegyében összhangban van. Az intézményben a tanulmányi munka nyolc- és négy éves képzési formában folyik. A tanulók főleg miskolciak, de a négyéves gimnáziumban többségben vannak a város szélesebb környezetéből, az egri főegyházmegye keleti régiójából. Minden távolabb lakó diákunk számára biztosítunk kollégiumi férőhelyet. A lányok a gimnáziummal közös igazgatású kollégiumban, a fiúk a minorita rend közeli Kelemen Didák Fiúkollégiumában lakhatnak. A nyolcéves gimnázium azoknak a gyerekeknek nyújtja a legmegfelelőbb képzési lehetőséget, akik már kisiskolás korukban az átlag feletti tanulmányi teljesítményt mutatnak. A négyéves gimnázium működtetésével biztosítjuk azok számára, akik valamilyen ok (pl. lakóhely távolsága) miatt nem választhatták korábban iskolánkat, hogy 14 éves korukban katolikus gimnáziumi oktatásban részesüljenek. Mindkét képzési formában kiemelt tárgyak a magyar nyelv és irodalom, matematika, angol- és német nyelv, a számítástechnika valamint a természettudományok. A gimnáziumi felvétel írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik, tantárgyai: magyar, matematika és hittan. A nyelvi tagozatra való felvételhez nyelvi készség, illetve tudásszint felmérés is szükséges. A korábbi években az alsó gimnáziumba a 4,5 a felsőbe 4,0 fölötti tanulmányi átlagú tanulók jelentkeztek sikerrel.

2.

Jogszabályi alapok

Jelen program meghatározza az intézményben folyó oktatás-nevelés céljait, az oktatott tárgyakat, a taneszközöket, az értékelés szempontjait, a követelményeket, a kiemelt feladatokat és az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók közül az iskolánk által fogadott hallássérült, látássérült, illetve mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására vonatkozó speciális körülményeket. Ez a pedagógiai program a(z) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a továbbiakban: (Nkt) Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a továbbiakban (Kt) Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tkr.) továbbá a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet alapján készült. Az egyenlő méltósággal való élethez az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad jogi garanciát. A tanulók egészségmegőrzését és a testi fejlődésük ellenőrzését az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza az egészségügyről alkotott 1997. évi CLIV. törvényt.

7

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI

A képzési szerkezet és rend


3.

A működési engedély szerint a 20 osztályban összesen legfeljebb 644 tanuló kaphat helyet, a kollégium 65 fős. Két képzési forma van: 4 és 8 évfolyamos gimnázium. A nyolc évfolyam lefedi az oktató-nevelő munka 4 új szakaszát (az általános műveltséget alapozó, fejlesztő, megszilárdító és elmélyítő szakaszait). 3.1.

Az osztályok tervezett száma

évfolyam osztályok

5. 2

6. 2

8 évfolyamos gimnázium 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

11. 2

12. 2

4 évfolyamos gimnázium 9. 10. 11. 12. 1 1 1 1

Összesen 20

Óraszámok 2007- től kezdve a következő párhuzamosan futó tantervek voltak és vannak érvényben az intézményben: 3.2.

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

2003-CS 2008-SZ 2011 2013

5. 2003-CS 2008-SZ 2008-SZ 2003-CS 2011 2011 2013 2013 2013

6. 2003-CS 2003-CS 2008-SZ 2008-SZ 2003-CS 2011 2011 2013 2013

7. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011 2013

8. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011

9. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011 2013 2013 2013

10. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011 2013 2013

11. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011 2013

12. 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2011

A 2003-as év költségvetéséről szóló (2002. évi) LXII. törvénnyel csökkentett óraszámok szerinti tanterv A nem szakrendszerű oktatást az 5. évfolyamon 2008-tól bevezető (2003. évi LXI.) közoktatási törvénymódosítás szerinti tanterv A nyelvi és informatikai oktatás súlyát növelő tanterv Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek alapján megírt helyi tantervek

Nyolc éves képzési forma Az általános iskola negyedik osztálya után lehet ebben a képzési formában továbbtanulni. Az általános iskolák bevezetéséig (1945-ig) általánosan elterjedt és jól működő gimnáziumi szerkezet az egyházi középfokú képzés hagyományos fajtája. Az újraindított gimnáziumok többségben választották részben, vagy kizárólag a nyolc éves képzést. A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium az egyházmegyében az egri angolkisasszonyok iskolája után másodikként, BorsodAbaúj-Zemplén megyében elsőként vezette be 1993-ban. A választás mellett szóltak az alábbi érvek. 3.3.

 Nevelési szempontból előnyös, hogy a gyermek a felnőtté válás teljes folyamata alatt ugyanazon intézményben tanul. Már a serdülés kezdete előtt belép a gimnáziumba és annak lezárultáig ott is marad. A legbefolyásolhatóbb időszakában, a 13–15 éves korban nem fenyeget annak a veszélye, hogy az iskolában túl nagynak gondolja magát, hiszen a felsőbb évesek is jelen vannak. Az iskolaváltás olyan fiatal korában történik meg, amikor még nincs különösebb veszélye annak, hogy az előző iskolában töltött utolsó félévben az eredményes felvétel miatt az iskolától való függése csökken, és ennek hatására öltözködésben, viselkedésben szélsőségessé válna, káros szenvedélyek kialakulásától kellene tartani.

8

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI


 Az általános iskola alsó tagozata után új tantárgyak jelennek meg, a tanárváltás mindenképpen bekövetkezik, a gimnáziumunkba lépve ez már nem olyan mértékű négy év után.  Tanulmányi szempontból kedvezőbb, hogy a tanuló a jóval magasabb követelményeket jelentő érettségi-, illetve felvételi vizsgák alapján előbb elkezdheti a tanulást és nem kénytelen alacsonyabb követelményszinthez igazodni egy nem egyértelműen továbbtanulási irányultságú osztályban.  Az osztálytársak mind kiemelkedő képességűek (felvételi vizsgán megfeleltek a várható gimnáziumi elvárásoknak), a tanulás ütemét nem, vagy csak kis mértékben lassítja a lemaradozó társak hatása.  A közismereti tárgyakat tanító tanárok egyetemi végzettségűek. Sokuk főiskolai végzettséggel, általános iskolai tapasztalattal is rendelkezik. Négy éves képzési forma Az általános iskola nyolcadik osztálya után lehet ebben a formában továbbtanulni. A gimnáziumok túlnyomó többsége — legtöbb osztálya — ebben a képzési fajtában oktat. Az intézmény Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven ebben a formában kezdte működését 1992-ben. Továbbra is fenntartjuk a négy éves képzési formát a következők miatt. 3.4.

 A gyermek a lakóhelyétől távolabb eső iskolába később kezd járni, a család életét nem kell emiatt átszervezni, iskolába vinni, onnan elhozni. A vidéki, kollégista diákok ebben a korban érettebbek a családtól hét közben elszakított, nagyobb önállóságot követelő kollégiumi életre.  A később érő, tehát a tanulmányi szándékaiban a felső tagozatban céltudatosodó vallásos gyerekek számára nyílik lehetőség a megfelelő életkorban újra ebbe a gimnáziumba jelentkezni.  Ebben az életkorban már egyértelműbb a továbbtanulási pályaválasztási szándék, céltudatosabb a tanulás, erős a bizonyítási vágy, ami segít az esetleges hiányosságok gyors pótlásában. Kollégium A gimnáziumhoz szervezetileg és területileg tartozó kollégium a miskolci lakhatási lehetősséggel nem rendelkező diákok számára nyújt elhelyezést. Az intézmény tanulója nem lehet más kollégium tagja, mivel a szervezeti egységek így tudnak hatékonyan működni. A felvételkor elsőbbséget élveznek a távolabb lakók és a rosszabb szociális helyzetű tanulók. Szabad kapacitás esetén más iskolában tanuló diák szülei és kérvényezhetik a kollégiumban való elhelyezést. Ehhez feltétlenül szükséges plébánosi, lelkészi ajánlás. 3.5.

A kollégiumban az életkori sajátságok szerint három csoportba sorolják a tagokat. A foglalkozások ötféle formában történnek: szilenciumi-, csoport-, egyéni-, választható- és szabadidős foglalkozások.

9

NEVELÉSI PROGRAM

II.

Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok

NEVELÉSI PROGRAM Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok

1.

Nevelésünk alapja a katolikus hit. A gyermek és ifjú kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődéséhez a hitben gyökerező közösség ad biztos kapaszkodót a minden értéket megkérdőjelező világban. Intézményünk a katolikus oktatási rendszer tagja, nyolc évfolyamos iskola. Hivatása a keresztény, hazafias nevelés. Feladata a fiatalok felkészítése az egyetemi tanulmányokra, továbbá arra, hogy a társadalom keresztény, értelmiségi rétegének cselekvő tagjává váljanak. Kiemelt célul tűzzük ki a következő nemzedékek nevelésének érdekében, hogy sok kiváló tanulmányi eredményű diákunk válassza a tanítói, tanári és papi (szerzetesi) hivatást. Az emberi személy teljes kiformálódásának jegyében kritikusan és rendszerezetten adjuk át az általános műveltséget. Ennek érdekében iskolánk szakmailag biztos, korszerű tudást kíván közvetíteni úgy, hogy közben fejlesztjük az újabb ismeretek hatékony megszerzésének képességét, illetve felkészítjük diákjainkat ezen ismeretek alkotó felhasználására. Tanítványainkat arra neveljük, hogy az európai, keresztény gondolkodást képviseljék és igyekezzenek továbbadni egyre szélesebb körben. Jövőnk szempontjából fontos, hogy egyre többen legyenek azok a fiatalok, akik a gazdaság és társadalom minden szintjén valódi értékeket tudnak felmutatni a fogyasztói szemlélettel szemben. A célkitűzéseink: 1. A keresztény értékrendet közvetítő, katolikus valláserkölcsi alapokon álló alapfokú és középiskolai tanítás-nevelés lehetőségének biztosítása Miskolcon illetve az Egri Főegyházmegye keleti régiójában: katolikus nevelés. 2. A tehetséges tanulók számára nyújtott kiemelt lehetőségek által a gimnáziumi, illetve felsőbb iskolai tanulmányokra — leendő katolikus értelmiségi pályára, későbbi vezető szerepre való felkészítés: tehetséggondozás. 3. Az ifjúság megvédése a környezeti ártalmaktól és szenvedélyektől (dohányzás, alkohol, drog, bűnözés) és felkészítése ezekkel szemben a védekezésre: prevenció. 4. A korosztály alapszükséglete a kiszámítható és állandó körülmények megteremtése, a biztos és erős értékrend. A család és iskola szoros együttműködésében valósul meg e védő környezet: a lelki biztonság. 5. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőség, de egyúttal veszély is, nemzeti azonosságunk veszítheti el jelentőségét. Ezért kiemelt feladat az ifjúság megismertetése hagyományainkkal, értékeinkkel: a hazafias nevelés. Ezen célok elérésének egyik fontos alappillére, hogy az intézmény pedagógusai, folyamatos önképzés segítségével alapos, a kor kihívásának megfelelő szaktárgyi, módszertani tudással és pedagógiai ismeretekkel rendelkezzenek. Katolikus nevelés A Katolikus Nevelés Kongregációja meghatározza az iskola katolikus jellegét. „A katolikus iskola nevelési tervének Krisztus az alapja. Ő az, aki az emberi létnek új értelmét kinyilatkoztatja, és érvényre juttatja. Át is alakítja az emberi létet, mert képessé teszi az embert arra, hogy isteni módon éljen, vagyis gondolkodását, akaratát, cselekvéseit az Evangéliumhoz igazítsa, s a boldogságokat tegye életének normájává. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy — bár más-más fokon — az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (A Katolikus Iskola, Róma 1977, 34.) 1.1.

A tananyag, mint tudományos ismeret, nem lehet a vallás hirdetésének eszköze, a hit maga nem sajátítható el. A tanítás-tanulás folyamata személyes kapcsolat, ami sok mindent közvetít. A tanár 10

NEVELÉSI PROGRAM


egyénisége és megnyilvánulásai révén bizonyosan hat diákjaira, míg a közvetlen, célzott befolyásolás többnyire ellenkező hatást vált ki. A tanulókat megtaníthatjuk gondolkodni, véleményt kialakítani, érvelni, jó példát mutathatunk, de hitet nem adhatunk nekik. Az iskolában viszont a fiatalnak lehetőséget adunk, hogy a hittel kapcsolatos kérdéseire választ kapjon. Meggyőződése miatt nem vetik meg, hanem társai, környezete erősítik a családban szerzett élményeit. Megengedhető, sőt missziós feladatunk is, hogy osztályonként legyen néhány gyerek, akiknek a családi vallásos háttere hiányos. Ők a közösségtől kaphatnak olyan indíttatást, mely révén elnyerik a hit ajándékát. Ezért az iskola nyitott minden tanuló számára, aki elfogadja oktatási és nevelési programját, és a tanulmányi követelményeket teljesíti. „A katolikus iskola híven az emberi személyre irányuló rendeltetéséhez és ahhoz a híváshoz, melyet Isten intéz minden emberhez, azon munkálkodik, hogy szabaddá tegye az embert, vagyis olyanná, amilyennek lennie kell, Isten beszélgető-társának, aki képes arra, hogy a szeretetet szeretettel viszonozza. A katolikus iskolai közösség erre az alapvető vallási tanításra építi egész nevelői tevékenységét...” (A Katolikus Iskola, Róma 1977, 55–56.) A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Hangsúlyozni kell, s a fiatalokkal is meg kell értetnünk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz kell, hogy küldetésünket itt a Földön megvalósíthassuk. Az igazi és örök otthonunk a Mennyben van, ahol nem az elért eredmények, hanem a bennünk élő szeretet számít. A katolikus iskolában zajló integrált oktató nevelő munkának az egész közösséget formáló hatása van. Az együttnevelés folyamatában a közösség minden tagja humán értékekkel lesz gazdagabb. Amellett, hogy a sajátos nevelést igénylő tanuló egyenlő esélyt kap a beilleszkedésre, befogadó közösségre talál, az iskolában tanuló egészséges diákok számtalan „rejtett előnyhöz” jutnak azáltal, hogy közvetlen környezetükben érzékszervi, illetve mozgásfogyatékos tanulók élnek. Ez az élethelyzet nap mint nap lehetőséget nyújt az ép tanulók számára az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására, a testi vagy érzékszervi fogyatékosságból adódó másság testközeli megismerésére, krisztusi szellemű elfogadására, a bele érzőképesség fejlesztésére, önzetlen segítségnyújtásra, valóban fontos elveket magában foglaló helyes értékrend kialakítására. A közösség ép többsége számára talán a legfontosabb és legalapvetőbb előny, hogy megismerik a fogyatékkal élő embereket, mindennapi nehézségeiket, személyes kapcsolatokat alakítanak ki velük és szemben a társadalom kirekesztő, elutasító magatartásával őszinte, szeretetteljes nyitottsággal tudnak hasonló sorsú embertársuk segítségére sietni. Az integrált oktatásban részt vevő egészséges tanuló együtt érző képessége sokat fejlődik azáltal, hogy egészen fiatalon személyesen ismer meg az átlagosnál nehezebb élethelyzeteket, emberi sorsokat. A katolikus nevelés vonatkozásában ellátandó feladataink:  a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában;  értékként jelenítjük meg a rászorulók segítését, az önzetlen magatartást;  a katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;  segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, a liturgikus és a szentségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;  a vallásos ünnepek méltó megtartását az iskola életének szerves részének tekintjük;  a tanítás előtti és utáni imádság által is rendszeres alkalmat teremtünk a hit gyakorlására;  előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot;

11

NEVELÉSI PROGRAM


 az iskolalelkész tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének kialakításában. Tehetséggondozás A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet pólusai között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg az evangéliumi üzenet fényében és azoknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. A tudomány és hit szétválaszthatatlan egységet alkotnak! A tudomány megállapításainak behatárolt érvényességi köre van, melyeket az újabb tapasztalatok átértékelnek, meghaladnak. Nemcsak az létezik, ami számára leírható és elérhető. A valóság megismerésének több útja van: ezek közé tartoznak a tudomány és hit mellett a művészetek is. Mindegyiknek megvan a maga nyelve és illetékessége, feszültség csak abból származik, ha egyik a másik területére téved. 1.2.

A tudás megszerzése olyan képességek és készségek kifejlődését hozza magával, melyek széleskörűen felhasználhatók az egyén pályája során. A modern kor velejárója, hogy nincs olyan szakma, hivatás, amely egy emberöltőn belül ne újulna meg teljesen eszköztárában, a felhasznált ismeretanyagban, tehát állandóan frissíteni kell tudásunkat. A nem specializált tanítás lehetővé teszi, hogy az iskolából kilépő fiatal a gazdaság bármely ágában, minden téren megállja a helyét. A korunk jellegzetessége, hogy pályafutása során az ember többször vált munkahelyet, sőt foglalkozást is. Erre kell tehát a diákokat felkészítenünk. A tárgyi ismeretek rövid időn belül elavulnak. A mérnöki tudás felezési ideje tíz év, az informatikusé még ennél is kevesebb. A jogászok alapismeretei — a jogszabályok — manapság évről-évre megváltoznak. Mi tehát a teendő? I. Tamm szavaival: „A tanítvány nem bögre, amit meg kell töltenünk, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantanunk”. Inkább szemléletmódot közvetítsünk, a problémamegoldás módjára neveljünk, és az egyre rohamosabban növekvő információözönben való tájékozódást kell elsajátíttatnunk. Minél műveltebb az ember, annál jobban vágyik a világ megismerésére. A tanítás-tanulás folyamata igazán hatékony attól lesz, hogy az alanyának (a gyereknek) az érdeklődését sikerül felkelteni. Játszva tanulni, megismerni a világot nem jelent fáradságot. A kíváncsiság pedig újabb ismeretek megszerzésére sarkall. Ezt a lángot személyes lelkesedésünkkel tudjuk felgyújtani, hiszen a fáklya, a diák érdeklődő természete adva van. A gimnazistáknak magas követelményeknek kell megfelelniük már a felvételi vizsgán is. Ez a gimnáziumi tanulás, a jó ütemben történő haladás feltétele. A legtöbbjüknek valamilyen téren jobb a tehetsége, adottsága, készsége az átlagnál. A tantárgyhoz kötődő tehetségek fejlesztését vállalhatja az iskola, sőt ez legfőbb kötelessége is. Különös gondot fordítunk azokra, akik kimagasló eredmények elérésére képesek. A tanárainknak az ő felkészítésük szakmai elismertséget, különös sikerélményt jelent, az intézmény számára pedig az oktatás színvonalának emelkedését. A tehetséges diákok veszik majd át a mostani felnőttektől a kisebb-nagyobb léptékű irányítási feladatokat, tehát jövőnket, öregkorunkat bízzuk rájuk. Rajtuk áll a következő nemzedék sorsa. Megkülönbözetett figyelmet kell fordítani az ő oktatásukra és nevelésükre. Az egyéni foglalkozási órakeretet kizárólag a tehetséges diákok verseny-felkészítésére fordítjuk. Tanulmányi téren alapelveink és ellátandó feladataink:  alapos és általános műveltséget kell adni, nem téve engedményt a korai specializáció igényének;  a tehetséges tanulók kapjanak meg minden segítséget (taneszköz, könyv, számítógép, munkaszervezés), hogy tudásukat fejlesszék;  vegyenek részt tanulmányi versenyeken, pályázatokon, tanári irányítással végezzenek önálló projekt- kutatómunkát egy – egy szakterület mélyebb feltárása céljából. Ehhez szükséges, hogy a tanulók rendszeres és módszeres felkészítésben részesüljenek,

12

NEVELÉSI PROGRAM


 az intézményi informatikai (IKT) eszközök hatékony, céltudatos használatának elősegítése legyen fontos része a tanulási folyamatnak;  a hatékonyság növelése érdekében az adott osztályt tanító tanárok közössége értekezleten határozza meg azt, hogy egy-egy tanuló mely tárgyakból indul versenyen, ebben a szülő véleményét is figyelembe kell venni;  a gimnáziumi tanulmányok közvetlen célja a érettségi vizsga, tehát az oktatás szerkezete ahhoz alkalmazkodik, azaz minden tárgyat úgy tanítunk, hogy abból közép-, vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek tanulóink;  nem támogatjuk diákjainkat abban, hogy megelégedjenek az érettségi megszerzésével, elvárjuk, hogy valamilyen felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak;  az alapvizsga célkitűzése egyáltalán nem indokolt, a gimnáziumi képzésnek ellentmond, és fölösleges megkötöttségeket jelent, ezért azok számára, akik személyes körülményeik megváltozása, vagy iskolaváltás miatt igénylik, külön felkészítést tartunk az alapvizsgára, de alapjában nem abból indulunk ki, hogy diákjaink ennek feleljenek meg. Prevenció Sem az iskolának, sem családnak nem áll módjában a gyereket „búra alatt tartani”, megóvni a környezet káros hatásaitól. Erre még egy kötöttebb rendű bentlakásos intézmény sem képes. Az ismeretségi-, baráti körben, szomszédságban, sőt gyakorta a rokonságban is találkozik a fiatal a dohányzás, alkohol vagy egyéb szenvedélyek rabjaival, megromlott emberi kapcsolatokkal és azok következményeivel. Sajnos az egészségre ártalmas szerek ráadásul vonzó színben tűnhetnek fel a serdülőkorban, hiszen felnőtt viselkedésformák, és éretlen fejjel az okot az okozattal azonosítva a gyors felnőtté válás útját látja bennük, illetve környezetének elismerését remélheti használatuktól. Krízishelyzet minden emberi kapcsolatban, sorsban rejlik, így az iskolához is kapcsolódik kudarc, meg nem értés. A tanárok munkájuk során ennek jeleit tapasztalják, sőt minden tanár feladata, hogy kiszűrje a segítségre szoruló tanulókat, a hozzá fordulókat pedig meghallgassa vagy szakemberhez közvetítse. A problémákat vállalni kockázatos, szakértelem, önképzés szükséges hozzá. 1.3.

Az intézmény prevenciós programot — drogstratégiát dolgozott ki az ilyen irányú képzésben részt vett tanárok közreműködésével. A tantestület minden tagjának egységes felkészítésével kívánjuk a feladathoz elengedhetetlen szakértelmet biztosítani. Minden diáknak más-más tanár iránt van bizalma. Mindannyian találkozhatunk problémáikkal, ezért nem elég egy ifjúságvédelmi felelősre bízni a feladatot, hiszen a segítséget attól várják, aki iránt a bizalmukat kifejezték avval, hogy beavatták a helyzetükbe. Prevenciós téren ellátandó feladataink:  Helyi lehetőségek biztosítása annak érdekében, hogy a fiatalok ne a káros szenvedélyeknek és egyéb veszélyeknek jobban kitett ismeretlen helyen szórakozzanak. A tanulókat kielégítő rendszeres szabadidős programok szervezése: Fráter-klub estek, a hét meghatározott napjain Fráter-klub délutánok.  Önismeret fejlesztés, szerepjátékok a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére. Osztályfőnöki órán és kötetlen formában képesítéssel rendelkező tanárok bevonásával.  Kortárs csoportok és tevékenységek kialakítása a tanulók önszerveződésére és kezdeményezésére építve erre képzett tanulók vezetésével. A gimnáziumi tanulók bevonása testvériskolánk, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanulóinak prevenciós ellátásába, programjaiba. A kortárs vezetői képzés meghonosítása az iskolában. Lelki biztonság A Katolikus Kerettantervvel összhangban az iskola egyik legfontosabb célkitűzésének tartjuk, hogy a mindent viszonylagosan kezelő világban vállalja, hogy kimondja a jelenségekről az értékítéletet, legyünk képesek felismerni és néven nevezni azt, ami jó, és helyteleníteni a rosszat. Mindent meg kell tenni, hogy összhangba kerüljenek a szülők és tanárok nézetei, a család és iskola együtt 1.4.

13

NEVELÉSI PROGRAM

Alkalmazott eszközrendszer, eljárások

tudjon működni. A gyermek és ifjú könnyen felfedezi az eltérést az őt irányítók, vezetők véleményében, és hajlamos a számára kellemesebb, könnyebb út választására, még ha az kevésbé is hasznos, vagy kifejezetten káros számára. A szilárd értékrenddel és normákkal rendelkező környezetben az egyéniség fejlődése, az önálló személyiség kialakulása is kiegyensúlyozottabb. A változó követelmények nagy bizonytalanságot teremtettek a magyar iskolarendszerben. Háttérbe szorultak a termelő gazdasági ágazatokat és valósághű világszemléletet megalapozó természettudományi tárgyak, alapvető tantervi változások tanúi vagyunk. A helyi tantervben az óraszámcsökkentés ellenére is törekszünk az egyensúly fenntartására, a tanulók sokoldalú műveltségének megalapozására és készségeik fejlesztésére. A kiszámíthatatlan és folyton alapjaiban változó világ szorongást és félelmet kelt még a felnőttekben is. Az állandó, nem divatszerűen változó értékeket, szokásokat érvényesítve hatékonyan ellensúlyozható a bizonytalanságérzet, hogy mikor milyen elvárásoknak kell megfelelni. A célkitűzés érdekében vállalt feladataink:  A jogszabályi változtatás ellenére csak az elkerülhetetlenül szükséges, legkisebb mértékű módosításokat hajtjuk végre a helyi tantervben. A népszerű és sikeres tárgyakból (pl. informatika) választható délutáni foglalkozásokkal bővítjük a tanulási lehetőségeket.  Egyetértés kialakítása a felnőtt partnerek között a belső értékek és külső megjelenés megítélésben, az előbbi messzemenő elsőbbségében. Fórumok szervezése a szülői értekezleteken kívül.  A viselkedés és magatartás egyértelmű és következetes szabályozása. A szülői ház bevonásával, egyetértésével a kirívó megjelenésű tanulók meggyőzése és szokásaik átformálása az iskola visszafogott külsőt jelentő hagyományainak megfelelően.  Vonzó programokkal és a tanulók önszerveződésének segítésével a szabadidő eltöltését az iskolába irányítjuk, ahol védett körülmények között, felszabadultan szórakozhatnak.  Az iskolára jellemző családias légkör megőrzése.

2.


A feladatok megoldásában a tanárok cselekedeteinek irányítója a tanítványuk iránti felebaráti szeretet. Ebből következő irányelv, hogy az igazságosság és a gyerekek méltósága nem sérülhet. Kapjon hangsúlyt a jó megerősítése, az eredmény, a helyes viselkedés azonnali elismerése és a helytelen megelőzése! A tanulási folyamatban fel kell hívni a tanuló figyelmét az elkövetett hibára, de a bátorító ösztönzés kapjon hangsúlyos szerepet. A fentiek figyelembe vételével a tanárok szabadon megválaszthatják azokat az eszközöket, módszereket, eljárásokat, melyek a személyiségükhöz leginkább illenek és számukra a leghatékonyabbnak bizonyultak. Általában az alábbiakban ismertetett módszereket alkalmazzuk. A dicsértetek és büntetések formái a helyi tanterv értékelési részében találhatók. Életvitel, életmód, viselkedés alakítása Az alsó gimnáziumban a szokások a családdal együttműködve alakíthatók. A viselkedésformák felvilágosítás által, később szerepjátékokban fejleszthetők. A magatartásnál a csoport, közösség ellenőrző szerepe és az egyén felelősségvállalása kerül előtérbe. Az állandó felügyelet elengedhetetlen. Az osztályfőnök és szaktanárok által adott dicséreteket és figyelmeztetéseket gyakran érdemes alkalmazni. A tanári példa jelentősége megnövekszik a közvetlen utasításokkal szemben. A szentek, a történelmi (egyházi és állami) személyiségek — Fráter György — életének megismertetése nemcsak tantárgyi feladat. Általuk az Istennek tetsző életre, hazaszeretetre, jól értelmezett szabadságra és boldogságra nevelhetünk. 2.1.

A felső gimnáziumban a korábban alkalmazott módszerek kiteljesednek. A viselkedés alakításánál a megbeszélés, vita válik fő eszközzé. A magatartás alakításában a közvetettebb formák hatékonyak, az önértékelés és önkormányzatiság kap nagyobb szerepet, de továbbra is szigorú elv, hogy 14

NEVELÉSI PROGRAM


az intézmény területén tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! A dicséretek és büntetések megfelelő fokozatait teljes szigorral és következetességgel továbbra is alkalmazni kell, mert egyrészt a közösség védelme megköveteli, másrészt a tanulóknak is ez az elvárása. A tanári példa, mint közvetett eszköz meghatározó, ugyanakkor a kortárs eszményképek jelentősége is óriási: a média sztárjaival szemben találkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani a közélet, a tudomány és a művészetek népszerű keresztény képviselőivel. Az egész közösségre vonatkozó nevelési elv, hogy minden intézkedés, jutalmazás-büntetés közvetlenül az esemény, cselekedet felismerése után történjen. A rend, tisztaság megőrzésének is ez a hatékony módja: az eldobott szemét szinte felhívás a szemetelésre, az összefirkált pad látványa többeket késztet arra, hogy maguk is firkáljanak, amint azt sajnos városszerte látni is az épületek falain. Az elv gyakorlati megvalósítása csak az állandó odafigyeléssel és rendszeresen ismételt ellenőrzések által lehetséges. Tanulmányi munka fejlesztése, javítása Legfőbb eszköz minden életkorban a folyamatos irányítás és a következetes számonkérés. A munkában a pontosságra az iskolai élet szervezésével és a szabályok betartatásával nevelünk. Kiemelt a tanítási óra sérthetetlensége. Óra csak igen indokolt estben hagyható el, mindent el kell követni, hogy a helyettesítés szaktanár által történjen. A szakszerűtlen helyettesítéssel szemben előnyben részesül az óracsere. A tanítási óra kezdete legfeljebb 3 percet késhet, a végét még pontosabban betartjuk. Hasonlóan eszköz a fegyelmezett, pontos munkára nevelésben a tanment szerinti haladás. Legfeljebb két hét eltérés lehet a terv és a megvalósulás között. 2.2.

Az önismeret fejlesztése és a tanulás tanítása által kívánjuk a tanulók munkáját hatékonyabbá és eredményesebbé tenni. A rendszeres és fegyelmezett munkára nevelés jegyében az otthon végzett munka szerepét nagyra értékeljük, és ezért minden közismereti tantárgy óráira írásbeli házi feladatot kérünk. A hiányzó tanulóknak előírjuk, hogy a jegyzeteket és az elmaradt házi feladatokat utólag pótolják. A tanulás folyamatában a közvetlen tapasztalatszerzés döntő tényező, ezért minden tárgyból törekedni kell az élményszerű tanításra. A természettudományos előadók (biológia-kémia, fizikaföldrajz) elkészültével sokszorosára nő a kísérletezés, tanári demonstrációk lehetősége is. Az óraszám csökkentés hatását a kísérletek által nyújtott élmény és az így hatékonyan alakítható szemlélettel lehet ellensúlyozni. A tudás átadás sikerének egyik fontos záloga,hogy a megismerés egyéni és életkori jellemzőit figyelembe vegyük. Erre alapozva szükséges véghezvinni a tanulás fejlesztését. A szaktantermek (előadók, nyelvi, informatikai, művészeti, hittan) és az ezekben megtalálható eszközrendszer adta lehetőséget kihasználva, a tanítást- tanulást támogató légkör alakítható ki. Ez nagyban segíti a kitűzött oktatási célok megvalósítását. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez (NAT). Mindezek a képességek egymással kölcsönható, állandóan változó rendszert alkotnak. A nevelés során tartalmakat (méghozzá az életkori sajátságoknak megfelelő szinten, mélységben és részletességgel) sajátít el a tanuló, illetve adunk át. Ennek révén válik értelmes, művelt, a társadalomba, környezetébe beilleszkedő személyiséggé. 2.3.

• Iskolánk sokszínű, a tevékenységi formák nagy választékát kínáló mindennapokat kíván biztosítani, melyben tere van a tanulásnak, a játéknak, a sportnak és a művészeteknek. Minden foglalkozáson egyúttal a tanulók önismeretét, együttműködési készségét kívánjuk fejleszteni és az akaratukat edzeni a kihívások és az eredmények elérésére irányuló erőfe-

15

NEVELÉSI PROGRAM


szítéseik által. Eredmények pedig nemcsak a tanulásban, hanem a tanórán kívüli, iskolán kívüli tevékenység révén jelentkeznek. A gyermekeket, fiatalokat a saját korábbi teljesítményük túlszárnyalása esetén tekintjük eredményesnek, ami különösen a készségtárgyakat is jelentő tevékenységformák értékelésénél alapvető szempont. Fontos célkitűzésünk, a tanulókban rejlő képességek kibontakoztatása, a kreatív gondolkodásuk fejlesztése. A tanulók önismeretét 2 féléven át tantárgyi keretek között kívánjuk fejleszteni a tánc és dráma oktatásával, mely nagyon jó lehetőségeket ad a gyermekeknek — bizonyos szerepek eljátszásával — helyes magatartásformák kialakítására és adott élethelyzetekben a megfelelő viselkedés elsajátítására. A tárgy szaktanára a többi tanár és az osztályfőnök munkáját segíti a foglalkozásokon szerzett tapasztalatai alapján tett javaslatokkal. Fejlesztendő készségek, tulajdonságok a tanulási folyamatban: a kötelességtudat, siker és elismerés iránti vágy, az ismeretek iránti igény, kezdeményezés, nyitottság, érdeklődés, kíváncsiság, a megfigyelt jelenségek értelmezése, viszonyítás, általánosítás, alkotó gondolkodás, problémamegoldás, empátia. A rendezvények, műsorok és önkormányzati programok kiváló alkalmat teremtenek a közösségi szerephez kötődő készségek fejlesztésére. Az éves munkaterv összeállításakor ezt fokozottan figyelembe vesszük és érvényesítjük, a programok számát a lehetőségek szerint növeljük. A szociális érzékenységet a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, illetve a térségünkben működő más karitatív szervezetekkel való együttműködés keretében lehet fejleszteni, ezért a kapcsolat erősítését célul tűzzük ki. Az egészséges, kulturált életmódra egyrészt az egészségtan 6. évfolyamon külön tantárgyként való oktatásával másrészt a későbbiekben az iskolai védőnő és katolikus szakorvosok bevonásával kívánjuk megoldani. A személyiségfejlesztésen belül külön kell szólnunk a sajátos nevelési igényű tanulók személyiségének fejlesztéséről, melynek alapelvei megegyeznek az egészséges gyermekek személyiségfejlesztésének célkitűzéseivel, azonban az elvárások támasztása és az elért eredmény személyre szabott kell hogy legyen, szem előtt tartva a diák sajátos nevelési igényt megkövetelő adottságait. A pedagógus sokat segíthet az önértékelés megfelelő kialakulásában az önállóságra neveléssel és a reális, pozitív énkép kialakításával. A személyiségfejlesztés a sérült tanulók esetében is fontos eszköze a fokozatos többletterhelés, a teherbírás növelése. A reális pályaorientáció is az elért teljesítményeken alapul. A sajátos nevelési igényű tanulók sok munkával bár, de érhetnek el sikereket egészséges társak között is. Ezeknek a tanulóknak a szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motivációra és hangulati elemekre van szükségük. A személyiségfejlesztés területei a sajátos nevelési igényű tanulók esetében:  a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése,  az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,  az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése. Az érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb célkitűzése tehát a tanulók helyes önértékelésének kialakítása, ezen keresztül a saját adottságukhoz mért valamilyen pozitív kiemelkedő képesség felismerése. Tanulási vagy személyiségfejlődési probléma esetén, a kialakult helyzet több szempontból való körbejárása elősegíti az optimális megoldás megtalálását. Fontos az ilyen esetekben az egyénre szabott megoldási terv létrehozása, adott esetben külső szakemberek (logopédus, pszichológus,mentálhigiéniás szakember) bevonása

16

NEVELÉSI PROGRAM

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A fentieket figyelembe véve intézményünkben a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, beleértve a tudást, képességeket és közösségi szerepvállalást is. Az intézmény rendje, viselkedés Nevelési céljaink között fontos szerepet kap a tanulókban az értelmes rend iránti igény kialakítása és az erre való törekvés fejlesztése. A nem öncélú rend a nagyobb közösségek együttélésének biztosításához elengedhetetlen. A mindennapi munka szervezése is a napirend, a dolgok rendezettsége által valósul meg. Az iskola és a kollégium rendjét a házirend (3. melléklet) szabályozza. A házirend betartatásáért minden tanár felelős, az ügyeleteseknek pedig kiemelt feladata. 2.4.

A tanulók lelki egyensúlya, az iskola kinyilvánított céljainak érvényesülése megköveteli a szabályok és rend következetes betartását. A szülőnek és gyermeknek joga, hogy megkapja a kiszámítható körülmények nyújtotta biztonságot. A viselkedésben megköveteljük mind a tanulók egymás iránti, mind felnőttek iránti kölcsönös tiszteletadását. Az öltözködésben a hivalkodó, túlzóan divatos, a test felületét fedetlenül hagyó ruhák viselete nem megengedett, az csak alkalmi rendezvényeken kaphat szerepet. A megjelenésben a tanulás (munka) idején a szerénység és visszafogottság indokolt, ezért a kozmetikumok, ékszerek túlzott használata nem elfogadható. A gimnáziumban fontosnak tartjuk a tanulók idejének és feladatainak dinamikus beosztását, a viselkedési kötöttségek váltakozását. A tanítási óra nagy fegyelmet, önfegyelmet igényel, nagymértékben szabályozott viselkedési forma. Csak úgy lehet napi 6-7-8 tanítási óra hatékony, ha a köztük lévő szünetek alkalmasak a felgyülemlett feszültségek oldására. Ezért a szünetek kötetlenül telnek, de minden tanulónak el kell hagyni az osztálytermet. Így van lehetőség a testmozgásra (ajánlott az udvaron sportolni, játszani) és a tanterem levegőjének cseréjére. A szünet kevésbé alkalmas a tanulmányi munkára, különösen nem a hiányos házi feladatok elkészítésére. A tanítási órán minden tanulótól elvárás a lehető legaktívabb részvétel, a tudásának legjavát nyújtó szereplés. Az órai munka csak úgy hozza meg a kívánt eredményt, ha a foglalkozásokra megfelelően felkészülnek a diákok. A tanulmányi fegyelem kialakítása ezért minden tanár különösen fontos feladata.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségtervét megvalósító egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti belső tartalmát és külső környezetét, ezáltal is elősegíti, hogy az iskolai élet az egészség színtere legyen mind a tanulás, mind pedig a munka területén. (WHO meghatározás után) Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani. Ahhoz, hogy a tőlünk telhető legtökéletesebben meg tudjuk valósítani vállalt céljainkat, egész lényünknek, viselkedésünk minden apró részletének tudatosságot és elkötelezettséget kell tükröznie feladatunk iránt. Ez pedig már az egészségprogramunk megvalósításának útja, az egészségfejlesztő iskolává válás. Feladataink:  a tanulók és a tantestület, iskolai dolgozók egészségének védelme, fejlesztése  az eredményes tanulás elősegítése minden ismert és rendelkezésre álló módszer segítségével  szoros együttműködés kialakítása a korszerű egészségnevelés érdekében a pedagógiai, a gyermekvédelmi, az egészségügyi szakemberekkel  partnerkapcsolat kialakítása az említett szakemberekkel, a szülőkkel, diákokkal az iskolai környezet egészségessé tételéért  az egészséges iskolai környezet kialakítása megvalósításának lépései:

17

NEVELÉSI PROGRAM

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

- az intézmény korszerű egészségnevelést és iskola egészségügyi szolgáltatásokat biztosít (iskolaorvos, védőnő) - együttműködik a helyi közösség szakembereivel és ilyen irányú programjaival - kiemelt jelentőséget tulajdonít az intézmény teljes dolgozói apparátusát érintő egészségprogram megvalósításának - kiemelten kezeli napközi otthoni, diákotthoni étkeztetés, a büfé üzemeltetése során az egészséges táplálkozás feltételeit, erősítjük az élettanilag helyes fogyasztási szokásokat az egészséges étkezés megvalósítását (konyha, büfé) - nagy fontosságot tulajdonít, és órarendjében megvalósítja a mindennapos testedzés lehetőségét - mintát és lehetőséget ad a szabadidő eltöltésére - teret és támogatást ad a társas kapcsolatok fejlesztésének, a lelki egészségfejlesztésnek, a tanácsadást biztosító programoknak  olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely: - tekintetbe veszi a pedagógusainak és tanulóinak testi- lelki harmóniáját, jól létét és méltóságát - lehetőséget teremt a siker elérésére - elismeri, értékeli, és lehetőség szerint jutalmazza az erőfeszítést - tiszteli és támogatja a szándékot - támogatja az egyéni előrejutást  arra törekszik, hogy segítse diákjainak és teljes dolgozói apparátusának, a diákok családjainak, közvetlen és közvetett közösségeinek egészségmegőrzését  fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése: - önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása - kudarctűrő képesség fejlesztése - kapcsolatteremtési képesség fejlesztése - akaraterő fokozása - az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése - az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése - az öltözködési szokások, az ízlés alakítása  egészségügyi szűrővizsgálatok  életkori sajátosságoknak megfelelő egészségfejlesztő, szemléletformáló előadások  osztálykirándulások, táborok  kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.)  külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások  médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző reklámok hatásainak ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint: szelektív szemétgyűjtés megszervezése laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.) cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon  költségvetési lehetőségeink és pályázati források mértékében fejlesztjük intézményhálózatunk infrastruktúráját  iskolai munka szervezettségével, tisztasági és higiéniai szokásaival, követelményeivel, személyes pedagógusi példamutatással, példaadással is segítjük a helyes szokások kialakulását, elmélyítését is. (pl. rendszeres szellőztetés, higiénikus, kulturált megjelenés, mozgás stb.) 18

NEVELÉSI PROGRAM

4.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei vagyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakorlásunk — az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünnepein) és a lelkigyakorlatok, melyeket osztályközösségek és a tantestület számára évente kétszer szervezünk. A közösség alakításában a fentiek mellett nagy szerepet szánunk a szabadidős, kulturális és sport rendezvényeknek. Tanulóink kötődnek az iskolához, jól érzik magukat, sokan jóval a tanítás kezdete előtt érkeznek, és szívesen maradnak tanítás után is. Ezzel kapcsolatos feladatunk, hogy az ittlétüknek megfelelő körülményeket teremtsünk: legyen több játéklehetőség, program. A tárgyi feltételek egyelőre nagyon rosszak. Halaszthatatlan egy klubhelyiség kialakítása, hogy ne az épületben szétszóródva, felügyeletileg is megoldhatatlan feladatként, hanem egy helyen, jobb környezetben, kezelhetőbben biztosítsunk szórakozási lehetőséget. Nagyon jók az énekkarok és a sportcsapatok. Anyagilag is, szervezésben is tovább javítjuk működési feltételeiket. Az önképző körök működése nem egyenletes, pedig a szolidaritás érzését erősíti, ha a gyerekek egy társuk kedves témájáról hallhatnak, szereplésén szurkolhatnak, a sportversenyekhez és énekkari fellépésekhez hasonlóan. Feladat: erősíteni a közösségbeli feladatvállalás, illetve az összetartozás érzését a fenti keretek között. A közösség formálását és a társak érdekeit képviselő szerepvállalást segíti elő az érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulók integrált oktatása. Az a tanuló, aki naponta találkozik valamilyen szempontból segítségre szoruló diáktársával, könnyebben tud azonosulni mások érdekeivel, együttérző képessége kifinomultabb lesz, melynek előnyei a közösségi szerepvállalás terén is megmutatkoznak. A sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó osztályokban fokozott figyelmet kell fordítani az elfogadó magatartás kialakítására, így egymás megismerésére, egymás értékeinek elismerésére. Ez még inkább előtérbe kerül, mint egy homogén közösségben. A gyakori segítségnyújtási alkalmak, a fokozott odafigyelést igénylő diákok jelenléte segítik a társas kapcsolatok elmélyítését, a szorosan együttműködő közösség kialakítását. További feladat az együttélés szabályainak megismertetése, tudatosítása, gyakorlása. Ennek egyik eszköze a kapcsolatteremtés és-tartás. Javítani szeretnénk a tanulók egymással vagy felnőttekkel való gondolatcseréjét, vitakészségét. A tanulási folyamatban az összetartozás és a közösségért való felelősségvállalás jegyében bevonjuk a tehetséges tanulókat a lemaradók felzárkóztatásába (pl. tanulópárok alakítása), a tantestület minden tagja igyekszik az egyes osztályok belső, tanulók közötti elvárásait és értékrendjét formálni: legyenek igényesek egymás munkája iránt is, ne fogadják el társuk minimalista szemléletét. Ugyancsak a tananyag részét képezik olyan ismeretek, melyek a társadalmi környezetbe való beilleszkedést, a felnőttekkel való kommunikációt és a hagyományok ápolását segítik. A diákönkormányzat működését a parlamentarizmus, a jogok gyakorlása, kötelezettségek érvényesítése iskolájának tekintjük. Ennek megfelelően az igazgatóság és az osztályfőnökök segítik a tanulókat és a diákönkormányzatért felelős tanár munkáját. A képzés végére a tanuló váljon képessé önálló vélemény kialakítására, megvédésére, a véleményét alátámasztó tények, ismeretek megszerzésére, érvelésre. Tanórán kívüli nevelési formák Szakköri és egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozások, rendezvények kiegészítik oktató-nevelő munkánkat, élményekkel gazdagítják tanulóinkat, erősítik az összetartozás érzését. 4.1.

A tehetséggondozás keretében különös figyelemmel és térítésmentesen készítjük fel a tanulókat tanulmányi versenyekre, pályázatokra, felsőoktatási felvételire, nyelvvizsgára.

19

NEVELÉSI PROGRAM

A pedagógusok helyi intézményi feladatai:

Az óraterven felül számos szervezett elfoglaltságot kívánunk tanulóinknak biztosítani. A tanulmányi jellegű foglalkozások elsősorban a szakköri kereteken belül zajlanak. Évfolyamonként két tantárgyi szakkör működhet, pl.: könyvtárhasználat, népi tánc, társas tánc, foto és népdaléneklési foglalkozás. Ezek az iskola vonzerejét lényegesen növelik, ugyanakkor értelmes szabadidős tevékenységet is jelentenek. Szakköri foglalkozás szervezhető valamennyi tanított tantárgyból igény szerint, ha jelentkezés eléri a 10 főt csoportonként. Az alsó gimnázium tanulói számára napközi, a 9-10. évfolyamnak igény és lehetőség szerint tanulószoba áll délután rendelkezésére. Az önképzőkör rendszeresen tart összejöveteleket, az előadók tanulók és tanárok. Az énekkar iskolánk közösségi életének magja, a legerősebb összetartó erő, a szentmisék mozgatója. A két korosztály számára két együttes működik. A próbák heti 2-2 órát vesznek igénybe. A sport a közösségformálás óriási lehetősége. A versenysportra a kosárlabda 4 korcsoport, fiúlány, labdarúgás két korcsoport, kézilabda, röplabda és úszás foglalkozások miatt heti 24 óra keret szükséges. A tornateremben méltó körülményeket tudunk a sport számára biztosítani, de el kell fogadni, hogy az időkorlátok miatt szükség esetén egyszerre több sportköri foglalkozásnak kell folyni a terem megosztásával. Az intézmény testnevelői vállalják, hogy kötelező testnevelési órák és a tömegsport órakeretében a tanulmányaik első évében minden tanulót megtanítanak úszni legalább egy úszásnemben. Tanévenként egy osztálykirándulás a közösségformálás és ismeretszerzés eszköze. A tanév munkaterve szerint a kirándulás 1 napos, 1 tanítási nap (4 megtartott óra) biztosítható rá. A kirándulás időtartamát és helyét az osztály szülői közösségének egybehangzó egyetértésével kell kitűzni, a rájuk háruló többletköltségek miatt. Az iskola alapítványától támogatás kérhető. A táborok az iskola életéhez hozzátartoznak. Nyáron környezetvédelmi, kerékpáros és vízi tábort, télen sítábort tartunk. A munkatervben nem szereplő, tanítási időn kívül tartott táborok önköltségesek, nem osztály szinten, önkéntes alapon szerveződnek. A cserkészmozgalom erősítésével a táborokat egységessé kívánjuk tenni. A külföldi cserekapcsolatban a részvétel önkéntes és önköltséges. A kísérő tanárok számára, ha erre az igazgatótól megbízást kaptak, hivatalos út. Intézményünk bekapcsolódik a minisztérium által támogatott „Határtalanul” programba. Ennek keretén belül a 7. évfolyamosok számára pályázatot nyújtunk be, melynek sikere esetén minden évben lehetőségünk nyílik a Magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítására és erősítésére. Ezt a célt segíti, hogy a nyertes pályázat részeként évente egy alkalommal intézményünkben „Nemzeti Összetartozás Határtalanul” témanapot szervezünk. A program dátuma a tanév rendjében rögzítésre kerül.

5.


A nevelő- oktató tevékenység során a katolikus intézményben szolgálatot teljesítő pedagógus számos feladatot kell, hogy teljesítsen. A kiemelt területként kezelt nevelési tevékenysége során elvárt feladatok részletesen a Nevelési Program, Alapelvek, fejezetében kerültek felsorolásra. Ezen felül kötelesség e a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Az intézményvezető feladata, hogy a pedagógushoz személyesen rendelt feladatok elosztásánál az arányos munkamegosztás elveinek betartását szem előtt tartsa. Ebben a munkafolyamatban az intézményvezető a helyetteseit és a munkaközösség vezetőket is bevonja.

20

NEVELÉSI PROGRAM


5.1.

Munkaidő:  . Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (22-26 óra) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékában (32 óra) az intézményvezető által meghatározott feladatokat (oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatok, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítés stb.) kell ellátnia. (Ez a munkaidő mennyiség az első pontban ellátott óramennyisség függvényében 6- 10 óra /hét)

5.2.

Tanórákhoz és tanóra közi szünetekhez kapcsolódó feladatok:  Szaktárgyi óráira és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra gondosan felkészül, a tanórán hangsúlyt helyez a szaktárgyára vonatkozó legújabb ismeretek átadására, a szakkifejezések magas szintű alkalmazására.  Maximálisan törekszik a tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartására.  Elkészíti a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervét.  Szaktárgyának tanítása során a tanmenete szerint eltervezett időbeosztás alapján halad, de váratlan helyzet esetén a kész rugalmasan változtatni az előre eltervezetteken.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáit alkalmazza a tanítási órákon  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszereket alkalmaz.  A változatosság és motiválás érdekében, a hagyományos módszerek megtartása mellett használja ki az audiovizuális és egyéb informatikai (IKT) eszközök nyújtotta lehetőségeket.  Szaktárgya tanításakor vegye figyelembe a szaktárgyi koncentráció lehetőségét. (Ennek elérése érdekében , konzultáljon az osztályban ( csoportban) oktató szaktanárokkal.)  Szemléltet, ellenőriz és értékel a tanítási órákon.  Módszertani repertoárját folyamatosan bővíti, tanórái tervezése során a célcsoport sajátságait figyelembe veszi.  A tervezés és a megvalósítás után az eredményesség érdekében munkáját revideálja  A félévi és év végi értékeléshez elegendő mennyiségű (heti két órás tárgy esetében 4, nagyobb óraszámú tárgy esetén ezzel arányosan növekvő) különbözi ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel értékel.  Az óraközi szünetekben a rábízott ügyeleti területen tartózkodik és odafigyeléssel végzi az ügyeletesi teendőket

5.3.

Tanórán kívüli programokhoz kapcsolódó feladatok  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket, bemutatókat, pályázatokat szervez, illetve segít azok létrejöttében. A megszervezett programokon aktívan részt vesz.  A szaktárgyához kapcsolódóan kulturális, egyházi, sport, szabadidős programokat szervez iskolaszinten és adott esetben más egyházi városi iskolák bevonásával.

21

NEVELÉSI PROGRAM


 Biztosítja a tehetséges tanulók részvételét a különféle iskolán belüli és más helyszínen szervezett versenyekre, vetélkedőkre stb. valamint részt vesz a felkészítésben.  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozásokat szervez a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. Részt vesz a korrepetálásban, felzárkóztatásban.  Ellátja a gyermekvédelmi feladatokat. 5.4.

Kapcsolattartás:  A szakmai és módszertani önállóság megtartása mellet szükséges a (tananyag, számonkérés, értékelés, programok) tekintetében a munkaközösség vezető koordinálásával történő az alapvető paraméterek megbeszélése és lefektetése.  A tanórán felhasznált kiegészítő segédanyagok, szemléltető eszközök, gyakorló feladatlapok, tesztek közreadása, cserélgetése a munkaközösség tagjaival.  A munkaközösség többi tagjával együttműködik a szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartásával kapcsolatos munkálatokban, valamint a mk. tervben és a tanév rendjében rögzített programok szervezésében.  A nevelőtestület többi tagjával együttműködve az intézvényvezetőség kérése alapján közreműködik a iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).  Segíti a tanítási gyakorlatot végzők, vagy az iskolába újonnan került nevelők munkáját, beilleszkedését.  Az intézmény munkafelosztásának megfelelően tartja a kapcsolatot az igazgató helyettesekkel.  Feladatkörének megfelelően lehetőségeinek függvényében bekapcsolódik az intézmény munkájával kapcsolatban lévő külső partneri hálózat tagjainak munkájába.  Értesíti a tancsoportba tartozó diákok szüleit, az érdemjegyeket, dicséreteket, megrovásokat határidőre beírja az e- naplóba.  A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót.  A tanév rendjében előírt és az esetlegesen rendkívüli ok miatt összehívott szülői és fogadó órákon részt vesz.  Diákjaival a keresztény értékrenden alapuló munka és emberi kapcsolatkialakítására törekszik, ugyanakkor tanulmányi és minden más szempontokat figyelmen kívül hagyva tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát. Tanügyigazgatás.  Az adminisztrációs teendőit a munkaközösség- illetve az intézményvezetés képviseletében eljáró személy által megadottak szerint pontosan, határidőre elkészíti.  A dolgozatokat a megadott határidőn belül (legkésőbb 15 munkanap) kijavítja, és az érdemjegyről tájékoztatja a diákokat, azokat beírja az e-naplóba és beíratja az ellenőrző könyvbe.  A szükséges statisztikákat, beszámolókat elkészíti.

22

NEVELÉSI PROGRAM

5.5.

Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok:

Egyéb feladatok, elvárások:  Az iskola szellemiségének megfelelő személyes példamutatás (pontosság, öltözködés, viselkedéskultúra stb.)  Aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrzi.  Belső továbbképzéseket, előadásokat, bemutató órákat (nyílt nap) szervez és tart.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket.  A munkaközösség – és az intézményvezető felkérése alapján a különböző vizsgákat (osztályozó, javító, különbözeti, felvételi, érettségi) előkészíti és lebonyolítja.  Részt vesz a KPSZTI által szervezett szaktárgyi továbbképzéseken, tájékoztatón valamint az egyéb szervezésű szaktárgyait érintő programokon  Figyelemmel kíséri a szaktárgyához kapcsolódó pályázati lehetőségeket erről tájékoztatja az iskolai pályázatfelelőst  A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit betartja, Tűz vagy bombariadó esetén az előírásoknak megfelelően intézkedik a hozzá tartozó csoport vezetéséről.  A tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai, pedagógiai jellegű munkát elvégzi.  Szakmai kérdésekben legyen saját véleménye, amely mellet érvel, de fogadja el a többség által kialakított álláspontot.  Nyitott a kölcsönös kommunikációra, a jobbító szándékú ötleteteket, javaslatokat beépíti oktató- nevelői munkájába.  A munkaközösségi és az éves munkatervben alapján számára előírt feladatokat, önállóan határidőre elvégzi, team- munka esetén folyamatosan konzultál kollégáival. Az elvégzett feladatról intézmény- munkaközösség vezetői kérésre - rövid beszámolót készít, tart. 

A továbbképzési lehetőségeket, az online módón terjesztett szakmai, módszertani ötleteket felhasználva, törekedjen a folyamatos megújulásra, az így megszerzett ismeretanyagot építse be oktató- nevelői munkájába .

 Innovatív ötleteivel hozzájárul az intézményben folyó minőségi munka biztosításához.

6.


Törekedjen az osztályközösségbe tartozó minden tanuló személyiségjegyeinek és az őt körülvevő, családi és szociális adottságok alapos megismerésére. A megszerzett tapasztalatok alapján személyre szabottan irányítja a tanulókat Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket A keresztény értékrendet közvetítő személyes életpéldája és tevékenysége által elősegíti az osztályközösség kialakulását, megerősödését. A közösség építés céljából megszervezi és lebonyolítja a tanulmányi kirándulást és –a lehetőségekhez mérten- igyekszik minél több tanórán kívüli osztályszintű programot szervezni. (tábor, kirándulás, színházlátogatás stb.)

23

NEVELÉSI PROGRAM


Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken ellátja tanulók felügyeletét. Ellenőrzi a hetesek munkáját, gondoskodik az aktuális dekorációról,ügyel az osztályteremben lévő tisztaság betartására illetve a berendezés állagának megóvására. Rongálás esetén megteszi a szükséges lépéseket a károkozó kiderítésére és a kármegtérítésére. Az osztályfőnöki tanmenet alapján vezeti az osztályfőnöki órákat. Egy- egy téma megtárgyalásakor – szükség esetén gondoskodik szakember meghívásáról (védőnő, szakorvos, rendőr stb.) Az első osztályfőnöki órán ismerteti az osztályközösség tagjaival az intézményen belül és annak környékén érvényben lévő baleset tűzvédelmi és közlekedésbiztonsági előírásokat. A tájékoztatás tényét a naplóban és az ellenőrző könyvben is rögzíteni kell! Az első tanítási napon ismerteti a diákokkal a házirend legfontosabb pontjait különös tekintettel a tanévben érvénybe lépő új változásokra. Megválasztásra kerülnek az osztályközösségre háruló feladatok felelősei. Tájékoztatást ad a tanév esemény naptára alapján a diákokat érintő legfontosabb időpontokról, programokról. A tanév folyamán folyamatosan vezeti az osztálynaplót és az osztály törzslapját (e-napló), Minden hónap végén ellenőrzi a jegyek átvezetésének tényét az ellenőrző könyvbe. Naprakészen figyelemmel kíséri a tanulók hiányzását és kapcsolatot tart ez ügyben a szülőkkel. A hiányzás utáni igazolást (szülői, orvosi) a házirendben rögzítettek szerint határidőre elkéri. Ellenkező esetben a hiányzást igazolatlannak elkönyveli, és erről tájékoztatja a jogszabályban előírt módon az érintetteket. Félévkor és év végén a szaktanárok és az osztályközösség tagjainak bevonásával javaslatot tesz a tanulók magatartás és szorgalmi jegyére. A szaktanárok értékelése és az osztályozó konferencia döntése után kitölti a félévi értesítőt és a bizonyítványt, valamint a törzslapot. Figyelemmel kíséri és lehetőség szerint részt vesz az osztályt érintő év végi belső vizsgán. A munkaközösség vezető és az iskolavezetés által kért statisztikákat beszámolókat az osztályával kapcsolatban a kért határidőre leadja, elősegítve ezzel az intézményértékelés elkészítését. Kapcsolatot tart az osztályban tanító kollégákkal, igény és szükség esetén látogatást tesz az osztályában a különböző tanítási órákon illetve az egyéb foglalkozásokon. Az osztályát érintő bármilyen probléma, konfliktus esetén meghallgatja az érintett felek (diákok, tanárok szülők) álláspontját és igyekszik a lehető legjobb megoldást megtalálva közreműködni a probléma megoldásában, megszűntetésében. Elégtelenre álló tanulók esetében az adott szaktanárral megbeszélve – értesíti az érintett szülőket a félév vége és az év vége előtt egy hónappal írásban (ellenőrző+ e-napló) értesíti. Értesíti a szülőket a nagy mennyiségű (1. félévben 100, 2. félévben 200 órát meghaladó) hiányzás esetén és felhívja a figyelmet a jogszabályban meghatározott mennyiség elérése utáni következményekre. A tanév rendjében meghatározott időpontokban szülői értekezletet tart, ahol tájékoztatja a szülőket az eltelt időszak legfontosabb eseményeiről, elemzést ad a tanulmányi és magatartásbeli állapotról, megbeszéli a szülőkkel az osztályt érintő feladatokat, programokat. Részt vesz a tanév rendjében rögzített fogadóórákon illetve az összes olyan rendezvényen, ami az osztályát is érinti. A hétfő reggeli áhítat előkészítésében és lebonyolításában személyes jelenlétével közreműködik. Szükség esetén személyes beszélgetés keretében vagy írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, mulasztásáról. 8. osztályban az oktatási igazgató helyettessel együttműködve tájékoztatja a diákokat és a szülőket a gimnáziumban működő tagozatokról és nyelvtanulási lehetőségekről, a jelentkezés és bekerülés módjáról. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. (sport, művészet szakkör, cserkészet) A végzős, 12. osztályban közreműködik a tanulók érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való jelentkezésével kapcsolatos munkában.

24

NEVELÉSI PROGRAM

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével illetve az évfolyamon lévő párhuzamos osztályok osztályfőnökeivel. Javaslatot tesz a tanulók év végi jutalmazására, szükség esetén az alapítvány által nyújtott anyagi támogatásra. Felhívja a szülők és diákok figyelmét a különböző ösztöndíj lehetőségekre. Kapcsolatot tart az osztályát érintő kérdésekben az iskolaorvossal, a védőnővel és az ifjúságvédelmi felelőssel. Számon tartja, és személyre szabottan foglalkozik az osztályába, csoportjaiba járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. (tehetséges tanulók, BTM-tanulók)

7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § szerint ide tartoznak a 

a különleges bánásmódot igénylő tanulók:



a sajátos nevelési igényű tanulók



a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, tanulók,



a kiemelten tehetséges, tanulók,



a hátrányos helyzetű, tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása A nevelési céljaink és támaszra szoruló embertársaink iránti kötelezettségünk miatt mindig szívesen fogadjuk a mozgásukban vagy érzékelésükben korlátozott tanulókat. A Kt. biztosít lehetőséget arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók integráltan, ép társaikkal együtt vegyenek részt az iskolai oktatásban. Az integrált oktatás társadalmi feltételeit a fogyatékosok társadalmi elfogadása, az integráció szemléletének kiterjesztése teremtheti meg. 7.1.

A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a jogszabályban rögzített munkamegosztás alapján tanítási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok valamint a nevelési tanácsadó feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság tényét. A törvényi szabályozásnak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulóink a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó ajánlása alapján az utánuk kapott emelt normatíva terhére jogosultak pedagógiai és egészségügyi célú óra igénybevételére, melyet megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógus végez, illetve lehetőség van az érettségi tárgyakból szaktanár által megtartott plusz óra igénybevételére is. Ezek a diákok a program szerint biztosított lehetőségek igénybevételén túl gimnáziumunk szellemiségének megfelelően számíthatnak a tanárok és diáktársak önkéntes segítő munkájára. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók csoportján belül a látássérült, a hallássérült és a mozgáskorlátozott diákok oktatását vállalja. Mindhárom csoport eltérő pedagógiai szempontok figyelembe vételét igényli, oktatásuk más-más megközelítést kíván. A fentiek miatt a sajátos nevelési igény ezen csoportjai egyenként pontos definiálást, a pedagógiai eljárások és célok bemutatását, a körülmények és eszközök leírását teszik szükségessé. Látássérültek A látási fogyatékosság (a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság) mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. A perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér a különböző szembetegségek következtében eltérő módon sérülhetnek. A sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.

25

NEVELÉSI PROGRAM


A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározzam a látásmaradvány mértéke. A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk, azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell. A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán arra kell törekedni, hogy lehetőleg a tanóra minden mozzanatába bevonjuk őket. Bizonyos tanórák anyagát át kell alakítani számukra. Például a művészettörténetet megtanulhatják, de a rajz helyett mintázzanak. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére lehetőség van a tanításitanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyermekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához. A látássérülés különböző fajtái (színtévesztés, színvakság, csőlátás stb.) esetenként más és más fejlesztési feladatot igényelnek, a diagnózis pontos ismerete és figyelembevétele szükséges a látássérült tanuló oktatásához. Az iskolai feladatok nagyrészt a vizualitásra épülnek, ezért a gyengénlátó tanulók hátrányban vannak. Az egyéni differenciáláshoz nagy odafigyelés szükséges a pedagógus részéről, de sokszor módszer-vagy eszközbeli változtatás is elegendő ahhoz, hogy a látássérült tanulók eredményesen vegyenek részt a tanulási folyamatban. A tanár segítséget nyújthat kézbe adott táblai vázlattal, vagy a táblára íráskor a felírt szöveg elmondásával. A tanítási órákon eredményesen alkalmazhatók az auditív adathordozók. Az olvasást válthatja ki a magnós tanulás. A hosszabb leckéket tartalmazó tárgyak hangkazettára mondott anyaga a tanuló önálló felkészülésének eszköze. A gyengénlátók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók számára nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani. Fontos a kontrasztosság, kerülendők a színes mezőkben való ábrázolás és a fényes lapfelületek. A látássérült tanulók általában az emberi arcot és az arckifejezéseket hiányosan érzékelik, nehezebben kommunikálnak. Például a vak tanulónak jelezni kell a jelenlétet, a gyengénlátónak is szavakkal, hangsúllyal kell kifejezni az érzelmeket. A látó osztálytárs segítsége megoldhatja a problémákat, de vigyázni kell, hogy ez a segítőnek ne teher, hanem önként vállalt feladat legyen. Hallássérültek A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint definiálják: nagyothallókra és siketekre. A sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A hallássérültek számára a jó beszéd-és halláskörnyezet fejlesztőleg hat, melyben felgyorsul a nyelvi fejlődésük. Integrált viszonyok között sem lehet azonban nélkülözni a szurdopedagógiai és a logopédiai segítséget. A hallássérültek esetében a sérülés legmeghatározóbb következménye a beszédértés sérülése. Ha a beszéd kialakulása előtt következik be, akkor a gyermek természetes beszédfejlődése késleltetetté válik. Nehezebb lesz a hangképzés, a beszédtempó eltér a szokványostól, aminek következménye az érthetőség sérülése. A hallássérült tanuló beszédét a szűkebb szókincs és a grammatikai hibák jellemezhetik. A szűkebb szókincs miatt a tanulók szövegértési nehézségekbe ütközhetnek az élőbeszéd hallása és olvasás közben is. A kommunikációt nehezíti, hogy a gyenge hallási képesség miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet, vagy annak részleteit. A hallássérült gyermeknek olyan helyet kell keresni az osztályban, ahonnan szemből látja a tanárt — ez fontos a szájról olvasás lehetőségének megtartása miatt. A hagyományos osztálytermi elrendezés esetén az optimális hely oldalt, valamelyik szélső padsorban a 2-3. pad. Féloldali halláscsökkenés estén a diák a jó fülével forduljon a tanár felé.

26

NEVELÉSI PROGRAM


A legfontosabb a hallássérült tanuló részére a jó nyelvi környezet példája, azonban az együttnevelés segítheti az egészséges társak reális önértékelését is. További előny, hogy a sérültek céljaikat és eredményeiket az ép társakéhoz mérik, és ez jelentős húzóerőt jelent a közösségben. Mozgásfogyatékosok A mozgáskorlátozott diákok teljesítményét, tanulását leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének nehezítettsége, az önkiszolgálás akadályozottsága, valamint a kommunikációs és egyéb, esetlegesen társuló részképesség-zavarok befolyásolhatják. A tanítási-tanulási folyamat során tehát ezeken a területeken igénylik a legtöbb segítséget. A mozgáskorlátozottságból szinte egyenesen következik, hogy jelentős tempóbeli eltérést mutatnak a tanulók, elsősorban természetesen a mozgásteljesítménnyel járó feladatoknál. Az oktatási folyamatban ezzel a tényezővel is számolni kell. A mozgáskorlátozott tanulók integrált oktatását megkönnyítő akadálymentes környezet kialakítása az iskola középtávú céljai között szerepel. Az osztályterem, ahol a mozgáskorlátozott tanuló is tanul, lehetőleg földszinti legyen. Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben. Szélesebb sávot hagyva a szék-, illetve a padsorok között, mert a kerekesszék, járókeret, támbotok nagyobb helyet foglalnak el, de a segédeszköz nélkül közlekedő mozgáskorlátozott gyermek is többnyire széles alapon, bizonytalanabbul jár, mint ép mozgású társai. Célszerű a mozgáskorlátozott tanulót a táblával szembe ültetni. A mozgáskorlátozott gyermek figyelme kevésbé tartós, gyorsan fárad, ezért jó, ha olyan helyen ül, ahol a tanár folyamatos kapcsolattartással, motivációval képes őt a munkába mindvégig bevonni, ellenőrizni. A mozgáskorlátozott tanuló munkatempója lassúbb, ezt szem előtt kell a pedagógusnak tartani. Az egyénre szabott feladatadás, differenciálás és képességeinek alapos ismerete kiindulópontja a mozgáskorlátozott gyermek teljesítményének, terhelhetőségének. Egyes esetekben javasolt a szövegszerkesztő vagy írógép használata. Ügyelni kell arra, hogy a táblakép pontos, könnyen áttekinthető legyen. Fontos, hogy a mozgáskorlátozott tanulót a mozgásteljesítményt igénylő tantárgyak alól lehetőség szerint ne felmentéssel, hanem differenciált feladatés értékelési rendszerrel segítsük. A mozgáskorlátozott tanuló számára a rehabilitációs órakeret terhére (a testnevelés tantárgy mellett vagy helyett) mozgásnevelés óra szervezhető. Beilleszkedési nehézségek enyhítése A tanulók különböző előképzettséggel, társadalmi környezetből kerülnek az intézménybe. Egyesek számára pontosan az új iskola jelent akkora változást, hogy magatartásukban addig nem tapasztalt jeleket lehet észlelni: visszahúzódóvá vagy erőszakossá, dacossá válnak. E jelekkel a tanárok, elsősorban az osztályfőnökök találkoznak először, az ő feladatuk kezelni is. A jelenséget a tanulmányi idő kezdete előtt szervezett beszoktató táborokkal, iskolakezdés előtti foglakozásokkal lehet megelőzni, ezek szervezésében szerepet vállal az iskola. 7.2.

Beilleszkedési nehézségek menet közben is jelentkeznek. Ezek kezelésére az osztályfőnökök és az arra fogékony tanárok továbbképzésével készülünk. Sok segítséget kaptunk és várunk az iskolalelkésztől és az osztálypártfogó atyáktól is. Mély lelki beszélgetésen sokszor sikerül a viselkedés okait felderíteni és a helyzetet normalizálni. Gyakorlati tanácsot az ifjúságvédelmi felelős ad. Mérlegeljük, hogy az eltérő viselkedés mennyire vezethető vissza iskolai okokra, illetve menynyire tartozik a megoldás iskolai hatáskörbe. A gyors felfogású tanulók túlzott cselekvési kényszerét például többlet feladatokkal kezelni lehet. Nem mehet viszont a többi tanuló rovására a törődés, a figyelemnek egyenlően kell eloszolni a gyermekek között. Egyszerűbb esetben a megfelelő pedagógiai szakintézménybe irányítjuk a szülőt gyermekével, de ha a körülmények indokolják, iskolaváltást is javaslunk.

27

NEVELÉSI PROGRAM


Az érzékszervi vagy mozgásfogyatékos tanulók beilleszkedését fokozott tanári figyelem kell, hogy kísérje. A diákok egy részének problémát jelenthet a sérült társak kezdeti elfogadása. A pedagógus az evangéliumi értékeken nyugvó helyes életszemlélet kialakításával, az önismeret fejlesztésével, a diákokat egymás teljesítményének értékelésével buzdítva segíthet az elfogadó magatartás fokozatos kialakításában. Tanulási kudarcok kezelése Sajnos a gimnáziumi felvételi rendszer nem tökéletes — nem minden tanuló bizonyul olyan jó képességűnek, mint a felvételi teljesítménye alapján látszott. A gimnáziumban a felvételi követelmény teljesítése miatt kevésbé indokolt a tanulók felzárkóztatása, továbbá a lehetőségeink korlátozottak e téren. Azon tanulók, akik ténylegesen küzdenek a nehézségekkel, tehát komoly elhatározással akarnak teljesítményükön javítani, erőfeszítéseket is hajlandók tenni, a napközi és tanulószoba keretében vehetnek részt foglalkozásokon, szaktanári segítséget és feladatokat kapnak. Többnyire ez el is éri hatását, egyes tárgyakból a megszerzett lendülettel a többiek elé is kerülhetnek. A hátrány ledolgozása céljából a bejövő osztályok diákjai a tantestület döntése értelmében szintre hozó órákon (zömében matematikából) vesznek részt 7.3.

Tehetségfejlesztés Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen, ne képessége alatt, hiszen felelős talentumaiért; de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű tanuló, hogy gyengébb társát meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű tanuló pedig érezze, hogy elfogadják, értékelik és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. 7.4.

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral folytatott rendszeres beszélgetés, a többlet-feladatok elvégzése szolgálja. A tehetségekkel való kiemelt foglakozás érdekében a versenyekre felkészítésre kívánjuk felhasználni az egyéni foglakozási órakeretet. A tanulóknak a versenyeken való szereplését anyagilag is segíti az iskola. A házi selejtezőn kategóriánként az első két helyezett tanuló nevezési díját átvállaljuk. A megyei-, országos versenyre továbbjutó tanulók utazási és egyéb járulékos költségeit és a tanári kíséretet biztosítjuk. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás sikere nagymértékben függ az egyénre szabott módszerektől. Az ide tartozó diákok tanításban, nevelésében minden esetben más pedagógia, módszertani technikák alkalmazása szükséges. A minél eredményesebb együttműködéshez egy- egy szakasz lezárása után fontos a tehetséggondozás és a felzárkóztatás területén végzett tevékenység kielemzése, felülvizsgálata és szükség esetén a terveken való módosítás. A szociális hátrányok enyhítése A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére. 7.5.

Évről-évre szeptemberben helyzetelemzést végzünk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök közreműködésével. Hátrányos helyzetűnek tekintjük a munkanélküli, rokkant szülők gyermekét, rendezetlen lakáskörülmények között élő tanulót, továbbá mindazokat, akik csonka családban, árván élnek, akiknek szülei elváltak, különélnek vagy nevelt gyerekek, továbbá testi, érzékszervi fogyatékosságuk, tartós betegségük van. Bizonyos szempontból hátrányos helyzetűek

28

NEVELÉSI PROGRAMA tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és gyakorlásának rendje

azok is, akik szüleiktől távol tanulnak, nem minden hétvégeken találkozhatnak velők, mint például a határon túli magyar diákok. A támogatás formái:      

8.

programok, szabadidős elfoglaltságok szervezése; étkezési hozzájárulás; tanszer-segély; alkalmi segély (osztálykirándulás, nagyobb kiadás esetén); rendszeres nevelési segély; iskolai, alapítványi támogatás.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és gyakorlásának rendje

Az intézmény fontos nevelési célja, hogy a fiatalokat felkészítse a közéleti szerepvállalásra. Az oktatói munka mellett hangsúlyozott jelentőséggel bír, hogy a diákok megismerjék az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs, érvelési, problémamegoldó és együttműködési készségük. E cél érdekében fontos szerep hárul az intézmény diáksága által választott képviseletre, a Diákönkormányzatra. A szervezet elsődleges szerepe az, hogy a tanulók érdekeinek hatékony képviseletét ellássa Ennek keretében feladata a rendszeres és folytonos kapcsolattartás a nevelőtestület és a diákság között. A kapcsolattartást és a diákönkormányzat munkáját egy az intézményvezető által megbízott pedagógus koordinálja és segíti. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit. Az intézmény minden tanulójának joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért. Hasonlóan- az őt és a diákságot érintő témákban- kérdéssel fordulhat osztályfőnökéhez illetve az intézményvezetés bármely tagjához. Az iskolai diákönkormányzatnak vélemény és javaslat tételi jogköre van, melynek pontos kereteit a Nkt. 48. § (4) bekezdés tartalmazza. Ezen felül az intézmény SZMSZ-ben is rögzítésre kerültek, a Diákönkormányzatra vonatkozó szabályok, előírások, illetve azok a területek, ahol a nevelőtestület az iskola működésének biztosításához a tanév programjainak a megszervezéséhez számít a diákság ötleteire, javaslatára, véleményére. A stratégia dokumentumok (házirend, SZMSZ, pedagógia program) véleményezésének elősegítése céljából az életkori sajátságokat figyelembe véve minden osztályfőnök ismerteti a legfontosabb pontokat az osztályfőnöki órán. Az itt kialakult ötleteket, véleményeket az osztály diákbizottság tagjai az iskolai szintű Diák önkormányzati ülésen is képviselik.

9. 9.1.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A külső kapcsolatrendszer

 Egyházi társintézmények A főegyházmegyében a katolikus intézmények közösségei kirándulás keretében látogatják egymást, a nevelőtestületek pedig közös továbbképzéseket szerveznek. Az intézmények lehetőségek szerint összehangolják rendezvényeiket. Az énekkaraink rendszeresen részt vesznek egyházi találkozókon. A KIDS sportversenyen, mely a katolikus iskolák országos szervezetének rendezvénye, a helyezésre esélyes versenyzők részvételét támogatja az iskola. Évről-évre Miskolcon is megtartják a katolikus iskolák napját, melyen a lehetőségek szerint teljes létszámmal veszünk részt.

29

NEVELÉSI PROGRAM

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A katolikus általános iskolákkal a munkaközösség szervezésében rendezett programok biztosítják a rendszeres kapcsolatot. A többi miskolci egyházi középiskolával együtt szervezünk nemzeti és ökumenikus ünnepeket. Az emelt szintű érettségire szükség esetén közösen szervezünk felkészítő csoportokat. Az őszi előrehozott érettségit felváltva szervezzük.  Plébániák Elsősorban a miskolci egyházközségekkel tartunk rendszeres kapcsolatot. Közös célunk, hogy a tanulók ne csak a gimnázium katolikus közösségéhez tartozzanak, hanem olyan tőlünk független csoporthoz is, amely a tanulmányaikon túl is együtt marad — ez a plébániai hittancsoport. Kiemelt szerepe a Mindszenti Egyházközségnek van, az iskola a plébánia területén van, része az életének. Az intézményben rendszeresen adunk találkozási lehetőséget a plébánosoknak a területükhöz tartozó katolikus gimnazistákkal való találkozásra.  KPSZTI (Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet) A szaktanárok továbbképzéseken vesznek részt, figyelemmel kísérjük az intézet által kiírt versenyeket és pályázatokat. Intézményvezetői szinten képviseltetjük magunkat a tájékoztató értekezleteken illetve a meghirdetett programokon.  Általános iskolák, óvodák Tanulóinkat felkészítjük és szerepeltetjük a korosztály sport- és tanulmányi versenyein. A tanáraink részt vesznek az általános iskolai továbbképzéseken. Az intézmény iránt érdeklődő általános iskolások számára és szüleik számára minden novemberben beiskolázási fórumot rendezünk, igazgatói tájékoztató és nyílt nap formájában. Igény esetén a város jelenlegi 4 Katolikus Általános Iskoláját személyesen is felkeressük, a gimnázium iránt érdeklődő szülők tájékoztatása céljából.  A helyi gimnáziumok A Megyei Pedagógiai Intézet által a középiskolai tanárok részére szervezett továbbképzéseknek és városi, megyei tanulmányi versenyeknek szívesen helyt adunk, a rendezésben részt veszünk. A tanulóink szerepelnek a tanulmányi- és sportversenyeken. Egyes művészeti tárgyak emelt szintű érettségire való felkészítő foglalkozásait közösen szervezzük, ha van rá igény és lehetőség.  Felsőoktatási intézmények Az iskola gyakorlótanításra fogad tanár szakos főiskolai, illetve egyetemi hallgatókat, elsőbbséget élveznek a gimnázium volt tanulói. A gyakorlótanítás formáját a felsőoktatási intézmény szabályozza. Szoros együttműködést ápolunk a Miskolci Egyetemmel, ahonnan elsősorban német, angol, magyar nyelv és történelem szakos hallgatók tartják nálunk tanítási gyakorlatukat. A Miskolci Egyetemi karok képviselői minden évben személyesen az iskolánkban tájékoztatják végzős diákjainkat a továbbtanulási lehetőségekről az egyes szakokon lévő képzés jellemzőiről. A végzős tanulóink évente két alkalommal vehetnek részt igazoltan az egyetemek, főiskolák által szervezett nyílt napokon.  Partnerintézmények a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában A keresztény szellemiség alapvető értékeiből következik, hogy iskolánkban a megalakulásától kezdődően található egy-két érzékszervi és/vagy mozgásfogyatékos tanuló. A befogadó magatartásból, a tantestület nyitottságából a hátránnyal küzdő diákok felé, valamint a városon belül működő keresztény középiskolák közötti jó kapcsolatból kifolyólag gimnáziumunk alapító tagja egy intézményi együttműködésnek. A 2005-ben benyújtott sikeres pályázat után alakult összefogás célja az, hogy a tagoknál folyó integrált nevelést szoros intézményi együttműködéssel segítse elő.

30

NEVELÉSI PROGRAM


Iskolánkon kívül a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium, a Lévay József Református Gimnázium, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, a Miskolci Egyetem, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda és Általános Iskola alkotja az összefogás alapító tagjait. A szoros együttműködés gyümölcse a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában szerzett tapasztalatok megosztása a partnerintézményekkel, valamint az iskolák közötti viszony elmélyítése. Az alapító tagokon kívül az összefogás partnerei a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolái, valamint a gyógypedagógiai szempontból segítséget nyújtó intézmények, például a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet.  Közművelődési intézmények A szaktanárok tartanak kapcsolatot a színházzal, galériával, a filharmóniával és művelődési házakkal a tanulók művészeti nevelése érdekében. A könyvtárosok látogatásokat szerveznek a városi és megyei könyvtárakba.  Társadalmi szervezetek, alapítványok Az intézményt és tanulóit különböző szervezetek támogatják. A támogatást köszönettel fogadjuk, különösen a szegény vagy rossz anyagi helyzetű családok gyermekeinek segítése illeszkedik célkitűzéseinkbe. A fentiek miatt közös pályázatokon is részt veszünk pl. A Továbbtanuló és Otthonteremtő Fiatalokért Alapítvánnyal. Külföldi kapcsolatok 1996 óta diákcsere kapcsolatunk van a passaui Leopoldinum Gimnáziummal. A gimnázium évente egy-egy csoportot fogad iskolánkból, majd viszonozva a látogatást tanulóik a mi diákjaink családjainál vendégeskednek. 9.2.

A Rákóczi Szövetség közvetítésével felvidéki iskolákkal cserelátogatásokat szervezünk. A Comenius program keretében a 2003-as évtől a következő iskolákkal kerültünk kapcsolatba a kivándorlás témában:      

Gustav-Heineman-Schule, Mülheim, NRW, Németország Carmel R. C. Technology College, Darlington, Durham, Egyesült Királyság Gymnasium v Detve, Detva, Szlovákia LXIV Ogólnokształcące im. S. I. Witkiewicza, Warszawa, Lengyelország Pancyprian Gymnasium, Nikosia, Ciprus Colegio Nuestra Señora de Ios Desamparados, Ibi, Alicante, Spanyolország

2005-től van az olasz Trento város Collegio Arcivescovile „Celestino Endrici” elnevezésű érseki gimnáziumával cserekapcsolatunk. A program résztvevői minden évben egy adott témát, művelődési területet dolgoznak fel. 2009-től a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Líceummal léptünk kapcsolatba egy közösen elnyert pályázat révén. Mivel hasonlóan érseki fenntartású intézmény, annak lejártával a testvéri kapcsolatokat és diákcserét folytatni szeretnénk. Ezen felül- az aktuális feladat típusától függően - rendszeres munkakapcsolatban áll az  a fenntartóval, ( Egri Főegyházmegyei Hatóság)  a Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával  a Megye és Városi i Pedagógiai Intézettel  Oktatási Hivatallal

31

NEVELÉSI PROGRAM


 Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzatával  a helyi sajtóval (újságok, rádiók, televíziók)  a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével. Tanár- diák- szülő— a felek együttműködése Az iskola munkája nemcsak azokat érinti, akik ott rendszeresen jelen vannak, hanem a társadalom egészét, egy intézmény esetén legalább az adott település közösségét. Elvárásaink mégis inkább a tanulókkal és a velük kapcsolatban álló felnőttek — tanárok, szülők — és közösségek (család, plébánia) iránt lehetnek. 9.3.

Tanulók A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. 9.4.

Az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők:  belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra;  részvétel a vallásának megfelelő egyházi programokban;  tiszteletteljes, szép beszéd és magatartás a tanárokkal és társakkal egyaránt;  mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása;  alapos, rendszeres, megbízható és pontos munka;  önmaga iránti igényesség, továbbtanulási célkitűzés;  a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése;  felelősségtudat a közös munkában;  az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása, az anyagi javak megkímélése;  a házirend betartása.  mások elfogadása, segítőkész magatartás kialakulása. Kapcsolattartás formái: • Elsődleges színterei a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások, az osztály és iskolaközösségi kulturális, egyházi, sport és szabadidős programok. A partnerekkel való kapcsolattartásban , a munkafolyamatok bonyolítása során a hatékonyság és a gyors információ áramlás szükségessége miatt, hangsúlyos szerepet kapnak az online csatornáknak. (e-mail, facebook). Kapcsolattartás fórumai:  Hétkezdő áhítat (lelki feltöltődést szolgáló program a hét első reggelén)  Iskolagyűlés (Általában hétfőn reggel)  Iskolarádió (szükség esetén minden nap a 3. óra utáni szünetben)  Hirdető tábla, faliújság a folyosón  Iskolai honlap

32

NEVELÉSI PROGRAM


 Diákközgyűlés: A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó legmagasabb fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet.  E-napló (Minden tanuló egyéni kód alapján naprakész betekintést nyerhet az érdemjegyeiről, illetve hiányzásairól.)  Személyre szabott megbeszélések egy vagy néhány diákkal esetleg az osztályközösség egy csoportjával. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelő testülettel. Tanárok A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához és hozzájárulnak keresztény pedagógus személyiségének fejlesztéséhez. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. 9.5.

A tantestület tagjai vallásukat nem egységes módon gyakorolják. Törekedni kell a lehetőleg folyamatos, elmélyült imaéletre, amely segítségével mindenki erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és gondozhatja a reá bízottakat. Az arra felkészültek segítsék a tanártársaik részvételét közös lelki programokon. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont kerülni kell. A tanár beszédstílusa, viselkedése kulturált legyen a fegyelem megteremtésében is. A tanári munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. Az érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékkal élő diákok oktatása a tanárok számára fokozott odafigyelést, feltétlen elfogadást igénylő feladat, mely a felkészülésben, a tanítás-és tanulásszervezés folyamatában jelentős többletmunkát igényel. A tanár munkájának igényesnek kell lennie, hiszen ezzel alapozzák meg a sérült diák esélyeit a fogyatékosságukból adódó hátrány kiküszöbölésére. A cél elérése érdekében együtt kell működnie a gyermek habilitációjáért vagy rehabilitációjáért felelős gyógypedagógussal. Az inkluzív osztályokban hasznos lehet a sajátos nevelési igényű tanulót tanító különböző szakos pedagógusok tapasztalatcseréje. A befogadó tanárnak módszereiben is alkalmazkodnia kell az érzékszervi és mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók adottságaihoz. A tanulók hatékonyabb ismeretelsajátítását, az osztályközösség fejlesztését a kooperatív technikák alkalmazás nagymértékben elősegíti. A tanároknak nyitottnak kell lenni az új módszerek, eljárások elsajátítására és alkalmazására, Helyezzék előtérbe a kreatív, cselekedtető, munkaformákat. Az elméleti ismeretek átadásakor törekedjenek azokat életszerű tartalmakkal megtölteni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy a korszerűség értékeit megtartva igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. 33

NEVELÉSI PROGRAM


A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a feladatot csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az intézmény harmonikus légkörének kialakításában minden tanár részt vesz. Ezt a derűs, egészséges és örömteljes légkört törekedni kell kiterjeszteni a gyerekek és a szülők körében is azért, hogy az evangéliumi örömhír sugallta optimizmus érvényesülhessen. Szülők és nagyszülők Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. 9.6.

Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Célunk és elvárásunk, hogy a szülők, nagyszülők számára lelki programokat szervezzünk, és kapcsolódhassanak be az iskola lelki életébe. A sajátos nevelési igényű tanulók jelenléte miatt alapvető elvárás a nyitottság, az együttérző megközelítés az ép gyermeket nevelő szülő részéről, valamint jó együttműködő készség mind az ép, mind a sérült gyermekek szülei részéről. Az iskola és a szülők hatékony együttműködésének egyik bizonyítéka a szülők tájékoztatása az intézményben folyó integrált oktatásról. Ehhez az információ átadás számos csatornáját vesszük igénybe, például nyilvános szülői fórumok, felvételi tájékoztató előadás az iskolai nyílt napok alkalmával, az iskola honlapja, szórólapok, a megyei pedagógiai intézet kiadványai és a felvételi tájékoztató. A kollégiumban a szülőkkel való együttműködés formái a beköltözéskor a szülői tájékoztató, a gimnáziumi szülői értekezletek előtt, illetve alkalomszerűen tartott megbeszélések. A szülő tájékoztatásának formája az írásos üzenet, a szülő kérését a tanuló ellenőrző könyvében közölheti. Nevelési céljaink elérésében segítségünkre van az a korosztály, mely közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik az egyházi oktatásról, a hagyományokat közvetlenül adhatja át a mai diákságnak. A szülők egyre nagyobb része is a nagyszülők segítségére szorul, a világnézeti háttér biztosításában, amely a gyermek harmonikus fejlődéséhez, a család és iskola összehangolt nevelési tevékenységéhez szükséges. Ennek oka részben elfoglaltság, amit a család fenntartásának nagy gondja jelent, főleg viszont az, hogy az aktív korúak olyan iskolarendszerben nevelkedtek, mely a pedagógiai célkitűzéseinknek ellentmondott. Történelmi és vissza nem térő lehetőséget kaptunk a legidősebb korosztály segítségül hívására azáltal, hogy a volt egyházi iskolák és köztük a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium idejében újraindulhatott.

34

NEVELÉSI PROGRAM

Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai

Kapcsolattartás formái:  Szülői értekezlet (kétszer), fogadóóra (háromszor, a tanév rendjében rögzített időpontban).Bármely fél (szülő, osztályfőnök, iskolavezetés) kezdeményezésére ettől eltérő időpontban is lehetséges.  Nyílt tanítási nap (a tanév rendjében előre rögzített időpontban)  Iskolai honlap  Osztályszintű levelező rendszer vagy e- napló üzenetküldő rendszer  Elektronikus napló (folyamatosan értesít a gyermek tanulmányi előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről)  ellenőrző könyv (a diákok kötelessége a szerzett érdemjegyek beírása és a szülőkkel a hónap végén való aláírattatás. Az osztályfőnök legalább kéthavonta ellenőrzi ennek meglétét és szükség esetén beírja a hiányzó jegyeket. A hiányzásokat is itt kell igazolni. (orvosi, szülői)  osztály / iskolai rendezvények (tanár- diák- szülő találkozó, Alapítványi Bál)  szülők bevonása iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe lelkigyakorlatok szervezésébe, szakmájuknak, végzettségüknek megfelelően osztályfőnöki órák tartásában  Iskolaszék Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben is, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. (Tevékenységét az intézményi SZMSZ-ben maghatározott összetételben és szempontok alapján végzi.  Veni Sancte / Te Deum  A Köznevelési törvény 9 § (3) bekezdése alapján az intézmény képviselői a megelőző tanítási év végén tájékoztatják a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Felgyorsult, digitalizált világban élünk, ahol az információáramlás elengedhetetlen eszközévé váltak az online csatornák. Hasznos ha az osztályközösségen belül a szülőkkel és a diákokkal is kihasználjuk ennek lehetőségét. Fontos cél és elvárás azonban, hogy ez ne pótolja a felek közti személyes kommunikációt. Az internet és az egyéb online források előnyeinek kihasználása mellet, elengedhetetlen felhívni a diákok és a szülők figyelmét, ezen lehetőségek árnyoldalaira, a veszélyforrásokra tanulmányi és személyiségfejlődési téren is.

10. Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai 10.1. Felvételi rendje A felvétel az általános felvételi eljárás keretében történik. A felvételi vizsgára a szülő által aláírt és az általános iskola által továbbított jelentkezési lap alapján hívjuk be a tanulókat. A jelentkezés határidejét a felelős minisztérium (EMMI) által nyilvánosságra hozott tanév rendje szabályozza. A jelentkezési lap mellékleteként kézzel írott önéletrajzot és lelkészi (hitoktatói) jellemzést kérünk.

35

NEVELÉSI PROGRAM

Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az országhatáron túl élők jelentkezését is elfogadjuk, ez esetben az általunk küldött jelentkezési lapot a szülő a bizonyítvány alapján tölti ki és juttatja el az intézményünkhöz. A felvételi vizsga tartására az egyes általános iskolák eltérő követelmény- és értékelési rendszere, gyakorlata miatt van szükség. Célja a gimnáziumi képzésre legalkalmasabb tanulók kiválasztása. A vizsga egyszeri, pillanatnyi állapotot és felkészültséget mér, ezért eredményét összevetjük az általános iskolai minősítéssel és kirívó eltérés esetén a felvételi bizottság mérlegel. A vizsga írásbeli (központi szervezésű) és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga időpontjára az írásbeli dolgozatokat kijavítjuk. A vizsga tárgyai:  nyolc éves képzés: olvasási-számolási és szövegértés-helyesírás képességfelmérés;  négy éves képzés: magyar nyelv és irodalom, matematika. A szóbeli vizsgán a felekezetnek megfelelő hittan ismereteket is felmérjük. A szóbeli vizsga felépítéséről, a feladattípusokról, a felvételi pontok számításáról az intézmény honlapján a beiskolázás menüpont alatt található részletes információ. A felvételi meghirdetésekor tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy intézményünkben integrált oktatás folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók felvételi vizsgáin a követelményszint a többi diák követelményszintjével azonos, azzal a kitétellel, hogy a felvételi eljárás módjának alkalmazkodnia kell a sajátos nevelési igényű tanuló egyéni adottságaihoz illetve biztosítani kell számukra a többi vizsgatípushoz is előírt kedvezményeket, például hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, más tantárgy, segédeszköz használat. A kollégiumba a gimnáziummal egyidejűleg jelentkezhetnek tanulók a jelentkezési lapon a megfelelő rész aláhúzásával. A gimnázium korábban felvett diákjai az igazgatónak címzett külön kérvény benyújtásával kérhetnek kollégiumi elhelyezést. A gimnázium diákja csak a kollégiumunkban, illetve a Kelemen Didák Fiúkollégiumban lakhat, más kollégium tagja nem lehet. A lány Kollégium a szabad helyek függvényében nyitott más középiskolákban tanuló diáklányok számára is. a jelentkezéshez plébánosi, lelkészi ajánlás szükséges. A felvételi kérelem elutasítása esetén felülbírálati kérelmet a fenntartó nevére, az iskola címére kell benyújtani. A kérelmet az iskolaszék bírálja el. 10.2. Átvétel más iskolából Más iskola tanulója tanév közben átvétellel válhat az intézmény diákjává. Az átvételről az igazgató dönt. Döntéséhez bekéri a fogadó osztály szaktanárainak és osztályfőnökének véleményét. Az eljárásban mérlegelni kell a magatartás, szorgalom és a családi helyzet alakulását. A tananyag eltérése esetén, vagy ha a tanulmányi eredmény indokolja, az átvétel feltételeként az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő. Indokolt esetben a különbözeti vizsga letételére legfeljebb a tanév végéig haladékot lehet adni. Ha a tananyag jelentősen eltér, vagy a különbözeti vizsga sikertelen, az átvétel- tanév elején - évfolyamismétléssel megoldható. Az igazgató elzárkózhat a jelentkező átvételétől. Az iskolába átvett tanulók osztályba vagy csoportba való sorolásáról az igazgató dönt.

11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására.

36

NEVELÉSI PROGRAM


Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú, azonban Magyarországon igen kevés alkalommal történik meg. Ennek javítására gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtással foglalkozó programok alkalmasak és hatásosak. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy a mentők, orvos vagy más szakszemély megérkezése előtt. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Mivel segítség nyújtására törvény kötelez mindenkit a tőle elvárható módon (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 5. § e.), és annak elmulasztását a Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. törvény 172. § 1.) szankcionálja, elsősegély nyújtási ismeretek átadásával szeretnénk felkészíteni, képessé tenni tanulóinkat e kötelezettség megvalósítására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolánkban az iskola-egészségügyi szolgálat (orvos, védőnő) valamint a pedagógusok, munkavédelmi oktatásért felelős személy bevonásával, segítségével valósítjuk meg. Az elsősegély ismereteinek elsajátítása nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul, e mentén határoztuk meg céljainkat. Céljaink A tanulók ismerjék meg       

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, fogalmát saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget az alapvető életműködések biológiai és funkcionális áttekintését az alapvető életműködések legfőbb zavarait az újraélesztés ABC-jének értelmét elsősegélynyújtás általános szabályait

A tanulók sajátítsák el     

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást az alapvető életműködések zavarainak felismerését az újraélesztés ABC-jét, annak kivitelezését a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, a segélyhívás helyes módját

A tanulók legyenek képesek       

vészhelyzet felismerésére és helyes döntést hozni a légút-biztosítás szabályos elvégzésre stabil oldalfekvés létesítésére a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására az újraélesztés folyamatát kivitelezni egyszerű sebvédelemre és vérzéscsillapításra balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére

37

NEVELÉSI PROGRAM


Lehetőséget szeretnénk teremteni osztályfőnöki-, biológia-, fizika-, kémia-, testnevelés órákon, órán kívüli foglalkozásokon az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremthet az iskolai egészségnap, projectnap megszervezése, ahol nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag kerülhet bemutatásra. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. sport verseny) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok – – –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, versenyekbe – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

38

NEVELÉSI PROGRAM

TANTÁRGY Biológia

Kémia

Fizika Testnevelés

Osztályfőnöki óra

Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés ütési sérülés láb-, kézficam rándulás teendők közlekedési baleset esetén segítségnyújtás sérülésekkor balesetek megelőzése helyes segélyhívás baleset- és munkavédelmi oktatás az 1. tanítási napon

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – – –

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó) minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bevonásával évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára

12. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás A nevelési-oktatási tevékenység minőségének, hatékonyságának javítása érdekében a folyamatszabályozás felsorolt elemeit tervszerűen kívánjuk alkalmazni. Törekszünk a katolikus iskolák rendszerében kialakuló egységes szemlélethez alkalmazkodni. 12.1. Ellenőrzési rendszer Az alábbi alapelvek alapján az igazgató 5 évente ellenőrzési és értékelési programot készít. Elfogadja a tantestület. Az ellenőrzés külső és belső lehet. Külső ellenőrzést az arra jogosultak végeznek. Belső ellenőrzést az SZMSZ-ben rögzített személyek, az intézmény alkalmazottai: az iskolavezetés és osztályfőnökök, illetve a különálló feladatokért felelősök. Az ellenőrzöttek köre az alkalmazottakon és tanulókon kívül az intézményt igénybevevők, illetve programban résztvevők. Az ellenőrzés célja az eredmények, problémák feltárása és a munka hatékonyságának növelése. Az ellenőrzés időpontja a jellegéből és céljából adódóan lehet időszakos, kimeneti és folyamatos. Az ellenőrzés irányulhat a szabályszerű működésre (jogszabályok, SZMSZ, PP alapján) és a résztvevők tevékenységére. Az ellenőrzés előzetes bejelentés alapján történik, kivéve, ha egy bizonyos pillanatnyi állapot — pl. órakezdés, befejezés pontossága — megállapítására irányul. Módjai: beszámoltatás, dokumentumok vizsgálata, a tevékenység ellenőrzése, óralátogatás, helyszíni vizsgálat, folyamatos adatkérés, munkafolyamat részeként. Az ellenőrzés rendje a tanévnyitó értekezleten elfogadott éves terv alapján 39

NEVELÉSI PROGRAM

A taneszközök jegyzéke

történik. A terv különálló része az óralátogatási terv, melyben rögzítik a vezetők munkamegosztását, az ellenőrzés célját és ütemezését. 12.2. Értékelési rendszer Az értékelést az ellenőrző végzi el az értékelés formájának megfelelő, lehető legrövidebb időn belül. Átfogó ellenőrzés elemzése az intézmény közösségei és a fenntartó számára készül. A folyamatok értékelése félévenként a tantestületi értekezleten történik, eredménye a beszámoló, melyet a testület elfogad. Az értékelés szempontjait és a minősítés fokozatait az ellenőrzést megelőzően rögzíteni kell. Célja a folyamatok irányának meghatározása, szükség esetén a terv módosítása, a helyes gyakorlat megerősítése, a helytelen javítása. Formái szóbeli és írásos. Szóbeli az értekezleteken, négyszemközti megbeszélésen, csoportos konzultáción, írásbeli jelentés és minősítés formában történik. Az értékelésnek nem közvetlenül célja a tanár személyének minősítése. Az öt éves ellenőrzési és értékelési programban rögzíteni kell az értékelések gyakoriságát és célját. 12.3. Minőségbiztosítás Az intézményi minőségbiztosítás célja az ellenőrzési-értékelési folyamat által a jelen pedagógiai programban rögzített célok elérésének segítése és a folyamatok minél hatékonyabb szervezése. Alapelemei:     

Célja a nevelési és munkafolyamatok javítása. Elsődleges a belső folyamatok egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele. A partnerek irányában törekszünk a kapcsolattartás javítása, illetve az iskola jobb megjelenítése, bemutatása az intézményen kívüli csatornákon. Szabályozandó a szabályzatok készítése, betartásának ellenőrzése, munkaköri leírások, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések. A minőségbiztosítás folyamata arra irányul, hogy rendszerré fejlődjön. Minőségügyi felelős képzése és megbízása biztosítja a feladat ellátását.

13. A taneszközök jegyzéke  Helyiségek: a gimnáziumban 20 tanterem mellett rajz-, ének-dráma-, fizika-földrajz- és biológia-kémia előadó 2 számítástechnika szaktanterem,2 nyelvi terem 5 kisebb terem csoportbontásra (2 terem tartósan alkalmas: „sakk és oratórium”), díszterem, aula, könyvtár, tornaterem csatlakozó 4 öltözővel, 2 zuhanyzóval és kondicionáló terem. Az előadókhoz tartozó 4 szertár kívül a folyosón található a történelem térképtár. A kollégiumban a tanulókat közvetlenül 5 hálóterem, egy étkező és 2 tanuló/közösségi szoba szolgálja. A kiszolgálóhelyiségek jogszabály szerint: tanári szoba, igazgatói-, helyettesi-, gazdaságvezetői iroda, ügyviteli helyiség a gimnáziumban, nevelői- és tagozatvezetői szoba a kollégiumban. Porta a főbejáratnál az egész intézmény részére. A WC helyiségek az előírás szerinti mennyiségben szintenként vannak, a személyzet részére a tanári folyosón és az öltözők mellett. Az étkeztetést intézményen kívül oldjuk meg.  Sportudvar közös használatban, ugyanígy a másik két udvar.  Berendezési tárgyak: tanulói asztalok, székek megfelelő méretben az osztálylétszámnak megfelelően; (mozgáskorlátozottak, gyengénlátók számára nincs egyedi bútorzat) tantermenként 1 eszköztároló szekrény, 1 tábla, fogas, ablakonként sötétítő függöny. Számítástechnikai termek: filctollas tábla, projektor, számítógépasztal és számítógép kéttanulónként, a tananyaghoz szükséges programok minden gépre legálisan. A tornaterem és kiszolgáló helyiségek rendelkeznek az előírások szerinti berendezési tárgyakkal.

40

NEVELÉSI PROGRAM

A taneszközök jegyzéke

 A nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke a részletessége miatt a függelékben szerepel. A felsorolt eszközöket 2008-ig beosztott ütemezés szerint sikerült beszerezni.

41

A HELYI TANTERV

A képzés szakaszai

III. A HELYI TANTERV A helyi tanterv az országos kerettanterv, a régi helyi tanterv és az abba beépült tapasztalatok alapján született meg. Elkészítésekor figyelembe vettük a szülők igényeit és a tanulók érdeklődését, illetve továbbtanulási szándékait a Igyekeztünk a régi értékeket, továbbá a humán és reál tárgyak egyensúlyát megtartani.

1.

A képzés szakaszai

A tantárgyak jellegét az életkori szakaszok szerint választottuk meg. A nyolc éves tagozat első két évfolyamán az integráló tárgyak lehetőséget adnak a tanulók alapismereteinek kiegyenlítésére, közös munkamódszer kialakítására, a tanulni tanulásra. Ez után jelenik meg, válik jellemzővé az önálló tárgyak legtöbbje, mint a továbbtanulásra, tanulmányi versenyekre való felkészülés leghatékonyabb eszköze. A felső gimnáziumban (különösen az utolsó két évben) az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok szervezésével már a pályaorientációt kívánjuk segíteni. A tehetséggondozás, mint célkitűzés a felsoroltak mellett (választható órák, csoportszervezés) a tantárgyi kereten kívül az egyéni foglalkozási órakeret ésszerű felhasználásával valósítható meg hatékonyan. Élve a beiskolázásból eredő azon különleges helyzettel, hogy a jelentkezők egy-két kivételtől eltekintve felsőfokú tanulmányokat kívánnak majd folytatni, az érettségi vizsgára, egyetemi felvételre készítjük fel tanulóinkat. A magasabb óraszámban választott tárgyak tananyaga tartalmazza az emelt szintű érettségi követelményeket, az alapóraszámban a közép szintnek megfelelő tananyagot tanulják. Az életkori sajátságoknak megfelelően a komolyabb elvonatkoztatást igénylő, bonyolultabb tananyagrészeket ütemezhetjük a tanulmányok utolsó két évére. Kevesebb idő és energiaráfordítással sajátíthatók el ezek a felsőbb évfolyamokon még abban az esetben is, ha a tanuló az illető tárgyból nem kíván érettségi vizsgát tenni. Különösen a négy éves képzésben nem lenne hatékony két év alatt lezárni a tananyagot, majd újra átvenni szintén két év alatt az elejétől a végéig.

2.

A tantárgyi rendszer (az intézményben tanított tantárgyak óraterve)

A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégiumban oktatott tantárgyak fontossági rendjét, továbbá azok tartalmát meghatározza a célrendszerünk. A legfőbb célkitűzésünk, hogy diákjaink fogékonyak legyenek a transzcendencia és az igazi értékek iránt, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A tananyagot alapjában a tantervek és az érettségi követelmények, a felsőfokú tanulmányokra való lehető legjobb felkészüléshez szükséges ismeretek adják. A tantárgyak értékrendünk, nevelésünk alapelvei szerinti a következőképpen csoportosíthatók: HITTAN (benne: emberismeret, etika,erkölcstan, filozófia) ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Osztályfőnöki (benne: gyakorlati ismeretek, technika) Tánc és dráma technika és gyakorlati ismeretek Testnevelés HUMÁN TÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem (benne: hon-, nép- és társadalomismeret, szociológia) Latin örökségünk Idegen nyelvek Angol nyelv Francia nyelv 42

A HELYI TANTERV


Latin nyelv Német nyelv Olasz nyelv Ének-zene Rajz, népművészet, művészettörténet (benne: média és mozgóképismeret) MATEMATIKA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Természetismeret (benne: egészségtan) Biológia (benne: egészségtan) Fizika Földrajz Kémia INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA) A tantárgyi rendszer átfogó jellemzéseként vegyük sorra az egyes tantárgyakra vonatkozó legfőbb jellemzőket és a rendszerben elfoglalt helyükkel kapcsolatos gondolatokat! (Az óraszámok felfutó rendszerben lépnek érvénybe. A 2013/14- es tanév óraszámai a függelékben találhatók.) 2.1.

HITTAN

Évolyam Heti óraszámok:

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2

2

2

2

2

2

2

2

A katolikus iskolában a nevelés egyik legfontosabb lehetősége a hittanóra. Sajnos ennek jelentőségét még az egyházon belül sem mindenki becsüli sokra. A mai diákok legtöbbje igen gyenge vallási háttérrel rendelkezik — a szüleik hitoktatása erősen korlátozott volt. Még a gyakorló katolikus családokban is. Kevesen élik meg hétköznap is élő valóságként Krisztus szeretetét. A katolikus iskoláknak és ezen belül a hittanóráknak ezt kell feltárnia. Be kell mutatni, milyen jó dolog kereszténynek lenni, hogy ez nem parancsolatok tiltásainak betartása, hanem találkozás Isten átölelő szeretetével. A hittan tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy a természetben és az emberi életben nap mint nap találkozhassanak a Teremtővel. A tanulók éljék át annak örömét, hogy Isten nevünkön szólít, szeressék meg az élő Isten élő üzenetét: a Bibliát. Legyen figyelmük arra, hogy Istent, mint aranyszálat, az üdvösségtörténetet beleszőtte az emberi történelembe. Fedezzék fel a Szentlélek működését az Egyház életében és személyes életükben. „Az ember értelme nagyobb, mint a világegyetem, épp ezért Isten annak egyetlen méltó tárgya.” (Keresztes Szent János) Isten-képiségünk egyik összetevője az értelem, amellyel Istent a teremtett világból egyértelműen, biztosan felismerjük. A hittan életre szólóan alapozza meg azt, hogy a hit ésszerű hódolat legyen Isten előtt. A tantárgyba integrált filozófia és etika (a kiemelt óraszámok jelzik): A tevékeny, világot alakító ember átéli a teremtés varázsát, s az is megkísérti, hogy Istenpózban tetszelegjen. A modern ateizmus egyik alappillére a technikai forradalom. Amíg a természet Istenről beszél, addig a technika alkotásai az emberre irányítják figyelmünket, olyannyira, hogy elfeledkezhetünk az Istenről. Az ember akkor éli át parányi mivoltát, amikor a létezésre irányítja figyelmét. Nem én akartam, hogy legyek; ajándékba kaptam életemet, s tudomásul kell vennem a halál törvényét. Soha nem szabad elzárkóznunk a fiatalok részéről felmerülő egzisztenciális, filozófiai kérdésektől, hanem az életkori sajátosságok figyelembe vételével kell válaszolni nekik.

43


A HELYI TANTERV

ÉLETVITEL, ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Az az ismeret, amely nem formálja életünket, meddő. Az az igazság, amelyből tettek nem fakadnak, csak vádat gyűjt fejünkre az ítélet napjára. Fontos, hogy ez a tantárgyi csoport hatékonyan szolgálja a tanulók életvitelét, támpontokat adjon az iskola befejezése utáni életszakaszukra is. 2.2.

OSZTÁLYFŐNÖKI

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Heti óraszámok:

1

1

1

1

1

1

1

1

E tantárgyba integráljuk a technika és életvitel, az önismeret, pályaorientáció, tanulás és médiaismeret, gazdasági ismeretek, továbbá a környezetvédelem és egészségtan egyes témaköreit. Századunk betegsége, Camus szavával élve pestise: az elidegenedés. Az emberpusztító félelmet, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tudata számolhatja föl. Az az Isten, aki sajátjának tekint, a legközelebb hozzánk másokon keresztül jut el. Az osztályközösségben ezt a védettséget, szeretetet kell megtapasztalni. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni, az képtelen lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is. Az osztályfőnöki tantárgy szolgálja a személyiség harmonikus kibontakoztatását, a tanulók az osztályban formálódjanak egyre inkább közösségi emberekké. „Vannak emberek, akiknek szemében a fának nincs valósága mindaddig, míg ki nem vágják; akik egy állatban nem látnak semmi értéket, amíg a vágóhídra nem kerül; emberek, akik semmit sem vesznek észre mindaddig, amíg el nem határozzák, hogy visszaélnek vele; akik észre sem veszik azt, amit nem akarnak elpusztítani.” (Thomas Merton) A gőg, a bűn következtében az ember visszaél a világgal, tönkreteszi a teremtést. A keresztény alázat rácsodálkozik az anyagvilág gazdagságára. A hívő ember tudatában van annak, hogy Isten rábízta a teremtés művének folytatását, s ez a felelősség vezeti a technikai kultúra megteremtésében is. Hans Urs von Balthasar figyelmeztet bennünket arra, hogy az ember által alkotott technikai környezet olyannyira az ember dicsőségét hirdeti, hogy az embert képes elfordítani az Istentől. Ez a tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy gondos, felelős gazdaként sáfárkodjanak a teremtett világ javaival. Örök életünk „törékeny cserépedényben”, földi testünkben csírázik. Isten minden értéknek, testünknek is abszolút jövőt ígér. Az iskola mutassa be minden életkor szépségét, de becsületesen szóljon arról is, hogy az élet olyan, mint a kinyíló, és gyorsan elhervadó virág (vö. 103. zsoltár 15. vers). Új, már soha el nem múló életet csak halálunk után kapunk attól a Krisztustól, aki elsőszülött a holtak között. Ezzel az igaz és becsületes szemlélettel megóvjuk tanítványainkat a földi élethez való görcsös ragaszkodástól, és attól, hogy az egészség vagy a földi élet védelme, aggodalmas féltése pótvallásként megölje az igaz hitet. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia TÁNC ÉS DRÁMA

5.

6.

Heti óraszámok:

7.

8.

9.

1

10.

11.

12.

1

A tárgy korosztály számára érdekes módon segíti elő az emberi kapcsolatok kialakítását és kiteljesítését, egyúttal vonzó lehetőséget mutat a fogyasztói életvitellel-szemlélettel szemben. A dráma kínálta szerepjátékok az önismeretet fejlesztik. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:

44


A HELYI TANTERV

 Anyanyelvi kommunikáció  Szociális és állampolgári kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség TESTNEVELÉS

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Heti óraszámok:

5

5

5

5

5

5

5

5

Paradox módon a keresztény többre becsüli az emberi testet, mint a materialista. Hitünk szerint Isten már Ádám megformálásakor tudta, hogy egyszer majd Szent Fia ebben a testben fog megjelenni a Földön, így ezzel a szeretettel alkotta meg az emberi testet. Minden testhez kötött értéknek is örök jövője van. Ezt bizonyítják a feltámadt testén a sebhelyek, örökre emlékeztetik az értünk halált is vállaló szeretetre. A hitünk szempontjából is fontos megismerni, megszeretni, ápolni, fejleszteni testünket és a testnevelés órák által átélni a test értékét. A sajátos nevelési igényű tanulók közül a hallássérültek együtt sportolhatnak egészséges társaikkal, ez egyben lehetőséget teremt számukra, hogy valamilyen adottságukkal kitűnjenek a többiek közül. A mozgáskorlátozott tanulót a mozgásteljesítményt igénylő feladatok alól lehetőség szerint ne felmentéssel, hanem differenciált feladattal és értékelési módszerrel segítsük. A mozgáskorlátozott tanuló számára a rehabilitációs órakeret terhére (a testnevelés tantárgy mellett vagy helyett) mozgásnevelés óra szervezhető. A mozgásnevelés terápia, ezért csak szakember végezheti és nem célszerű az osztályzása. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:    

Anyanyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

HUMÁN TÁRGYAK A teljes emberségre csak a humán kultúra által, azaz a természet javainak továbbfejlesztése révén juthatunk el. Óriási a veszély, hogy beszűkül az ember, szakbarbárrá lesz, kizárólag a természettudományokat műveli. 2.3.

XII. Pius pápa szerint „A művészek valamilyen módon Isten végtelen tökéletességét tolmácsolják.” A humán tárgyak nyitják rá figyelmünket a Biblia és a liturgia értékeire is. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Heti óraszámok:

4

4

3

4

4

4

4

4

A dráma műveltségi kört e tantárgyba integráljuk. A könyvtárhasználat egyes témáit is tartalmazza. A nyolc éves tagozat első két évében az anyanyelv és művelődés címen integrált tantárgy. Életünkhöz nemcsak földi táplálék szükséges, hanem épp ilyen elemi igényünk van a bölcsődalokra, később egy-egy vigasztaló, reményt adó szóra is. Babits Mihály szerint az iskola legalapvetőbb feladata, hogy megtanítson gondolkodni és beszélni. Mindegyikünk személy szerint felelős anyanyelvünkért, ezt Füst Milán így fogalmazta meg: „Anyád nyelvét bízták rád a századok, s ezt meg kell védened!” — Bárcsak több figyelmünk lenne anyanyelvünk páratlan értékeire! A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Digitális kompetencia 45


A HELYI TANTERV

 A hatékony, önálló tanulás  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség TÖRTÉNELEM ( Latin Örökségünk- Hon és Népismeret) Heti óraszámok:

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2+1

2

2

2

2

2

3

3

5-6. évfolyamon a történelem bevezető részeként Latin Örökségünk tantárgyat oktatunk. Emellett 5. évfolyamon heti egy órában Hon és Népismeretet tanulnak a diákok. Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évben választható. A görögök időfogalma, a kronosz az idő pusztító hatalmát mutatja be: Kronosz felfalja gyermekeit. A Biblia időfogalma, a kairosz azt állítja elénk, hogy az idő az egyik legnagyobb ajándéka az Istennek: az idő az üdvösséget termi meg számunkra. „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki édesanyától született.” (Gal. 4,4 a) Téves a múltat egészen eltűntnek föltételezni. A múlt hat a jelenben, és előre mutat a jövőbe. Emberségünkhöz nélkülözhetetlen azon közösségek múltjának megismerése, vállalása, amelyekhez tartozunk. Aki tiltakozva elfojtja ezt a múltat, az lelkileg elnyomorodik. Identitásunkhoz szükséges annak a múltnak szabad vállalása, amely akarva, nem akarva bennünk él, lényegében hozzá tartozik mivoltunkhoz. A történelemtanítás mutassa be az ember méltóságát és felelősségét. Legyünk hálásak az évszázadok, évezredek gazdag örökségéért, tanuljunk a tévedésekből, bukásokból. A tanulókban alakuljon ki a meggyőződés, hogy az emlékezés egészen páratlan szerepet tölt be értékeink megismerésében, elmélyítésében. Erősödjék bennük a remény, hogy a történelem ura, az Isten, görbe vonalakon is tud egyenesen írni. Tanítványainkat vértezzük fel, hogy ne téveszthessék meg őket a hamis próféták, az álmessiások, akik evilági sikert, érvényesülést hirdetnek. Pilinszky szavaival élve csak a történelem végén következik be, hogy a Földről, mint egy szálkát, Isten elveszi a keresztet. Társadalomismeret: Legtöbbször észre sem vesszük, hogy „szerepeket” játszunk, sokszor beidegződött viselkedési formák határozzák meg életünket, kapcsolatainkat. Amíg ezekre tudatosan nem reflektálunk, rengeteg csalódás ér bennünket, sokszor szándékunkkal ellentétes hatást érünk el. A szociológia a közösségek állandóan változó világának jobb megértését és jobbá alakítását szolgálja. Segítséget nyújt a média, a reklám által bennünket érő, szabadságunktól megfosztó manipuláció ellenében is. Tapasztalatai segítenek abban, hogy közösségeink élőbbek lehessenek. Túlhajszolt, érzelemszegény világunkban meg kell ismernünk az emberi személyiség végtelen gazdagságát, sokrétűségét, a képességek fejlesztésének lehetőségeit. Az is fontos, hogy a tanulókban tudatosodjék a pszichológia helye az emberrel foglalkozó többi tudomány között (biológia, filozófia, teológia). Az emberek felé forduló segítő, gyógyító szándék önmagában kevés, sajnos sokszor csak ártunk. Szándékaink megvalósításában hatékonyan segítenek a pszichológia eszközei, módszerei. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:    

Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia

46


A HELYI TANTERV

IDEGEN NYELVEK első idegen nyelv második idegen nyelv emelt szintű csoportok

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

4

4

4

4

6

6

6

6

5 3 7

5 3 6

4 4 6

4 3 6

Az emelt szintű érettségire felkészítés az emelt szintű angol illetve német csoportban történik. Az alsó 4 évfolyamon szakköri formában lehet második idegen nyelvet tanulni, kellő számú jelentkező esetén. Első nyelvként választható az angol és a német, második nyelv lehet a francia, olasz, latin, illetve az angol és német a másik nyelv párjaként. „Nyelvében él a nemzet.” — Kölcsey szavai az idegen nyelvek tanulásának mélységeit, lehetőségeit is feltárják előttünk. Milyen szegény az a nyelvtanítás, amely leszűkül tesztlapok kitöltésére, információk kódolására-dekódolására. A nyelvtanításunk célja, hogy az adott nép nyelvének és kultúrájának ismertetésén túl próbálja megközelíteni azt a titkot, amelyet az illető nép „lelkének” nevezhetünk. (Például a francia nyelvet a magázás jellemzi, de Istent kizárólag tegező formában szólítják meg, hisz Ő olyan közel van hozzánk, hogy jobban ismer, jobban szeret bármelyikünket, mint mi saját magunkat.) Minél több európai népet ismerünk meg nyelvén keresztül, annál inkább igazolódik előttünk XXIII. János pápa gondolata: „Valójában Európa egyetlen nép, a keresztény nép hazája, csak különböző nyelveken beszélnek.” A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:    

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia

ÉNEK-ZENE 5. Heti óraszámok:

6.

1,5 1,5

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1

1

1

1

1

1

„Aki szeret, énekel.” — mondja Szent Ágoston. Énekel, dúdolgat a bölcső fölött az édesanya; dalol a szerelmes; s a halál mezsgyéjén siratóénekünk kíséri át azt, akit szeretetünk odaát sem hagy el. A liturgiában istenszeretetünk is énekben fogalmazódik meg, ezért a liturgia igazi „nyelve” az ének. A 11.-12. évfolyamon a „Művészetek” egység keretén belül oktatjuk az ének- zenét. Nem engedjük eltékozolni Kodály örökségét! Szívünk, szeretetünk hal meg, ha az éneklésben megfogyatkozunk. Az éneklést az átlagosan heti egy óra keretén túl kiterjesztjük az iskola legkülönbözőbb közösségeit bevonva. Az énekórák és énekkari foglalkozások, szereplések mellett az osztály- és iskolamisék teremtenek jó alkalmat a közös éneklésre. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  Matematikai kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ( Mozgókép és médiaismeret) 5. Heti óraszámok:

6.

1,5 1,5

7.

8.

9.

10.

11.

12.

1

1

1

1

1

0,5 47


A HELYI TANTERV

E tantárgyba integráljuk a mozgóképismeret témaköreit (a kiemelt óraszámok jelzik), valamint a médiaismeret témáit. A 12. évfolyamon Művészetek” egység keretén belül oktatjuk a mozgó kép és médiaismeret tantárgyat. Amikor gyermekrajzokat csodálunk meg, akkor döbbenhetünk rá arra, hogy mit veszít a felnövekvő ember, amikor leteszi a színes ceruzát. Nem csak egy kifejezésmóddal leszünk szegényebbek, hanem egész életünk szürkébb, sivárabb lesz. A rajz segítse a képzelet művelését, így szolgálja a kreativitás erősödését. A képi világ hatalma oly nagy, hogy megközelíti a láthatatlan világot is, érzelmi gazdagsággal ajándékoz meg, segít a harmóniateremtésben. Az intézmény arculatát, megjelenését teszik egyedivé és ízlésessé a tanulók munkáiból készült dekorációk a tantermekben és közösen használt helyiségekben. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  Matematikai kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2.4.

MATEMATIKA

Heti óraszámok:

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

4

4

4

4

3

4

4

4

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható. A felső négy évfolyamon sávban szervezzük: a legeredményesebb tanulókkal külön tagozati csoportban foglalkozunk. Az emberi gondolkodás legsajátosabb jellemzője az absztrakció, és az erre épülő fogalmi gondolkodás. A matematikai absztrakció meghaladja a természettudományos tárgyakét, ezért téves a matematikát közéjük sorolni. A gyermek bontakozó absztrakciós képességét a matematika, majd a filozófia területén fejleszthetjük. A gondolkodás alapstruktúrái (fogalom, ítélet, következtetés) a legtisztábban itt tapasztalhatóak meg. Az ember egész életére kihat a logikus, rendezett gondolkodás megszületése, a bizonyítási és a diszkussziós igény kifejlesztése, valamint annak pontos számontartása, hogy egy-egy tételnek mi az érvényességi területe. A matematika megcsúfolása, ha pusztán alkalmazott tudományként kerül elő, vagy éppen gondolkodásmentesen be kell biflázni a definíciókat, a bizonyításokat és az algoritmusokat. A matematika-történet elénk tárja évezredek szellemi küzdelmeit, szellemi kincseit is. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:      

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK A technika és az ezt megalapozó természettudomány a XX. század végére az egész világon, az élet minden területén meghatározóvá vált. Olyannyira, hogy szinte a természettudományok jelentik az emberiség kultúrájának az egyetlen igazán egyetemes, földrajzi, etnikai, vallási különbségektől függetlenül mindenki által elismert és értékelt részét. Nincs visszafelé vezető út, természettudomány és az erre épülő technika nélkül a Föld képtelen eltartani a megnövekedett népességet. Az 2.5.

48


A HELYI TANTERV

emberiség számára nincs más lehetősége az életben maradásnak, mint hogy folytatja a természet kutatását, és az eredmények ésszerű hasznosítását, azaz engedelmeskedve a bibliai Parancsnak „uralma alá hajtja a Földet”. Az elmondottakból következik, hogy a korszerű iskolai oktatásban a természettudományoknak alapvető szerepet kell kapniuk. Az iskolázott, művelt embernek komoly természettudományos műveltségre van szüksége, e nélkül bizonytalan a mindennapi élet technikai környezetében, keveset ért a világ globális problémáiból, féligazságokkal, áltudományokkal könynyen félrevezethető és manipulálható. A természettudományok tantárgycsoport (természetismeret, biológia, fizika, földrajz, kémia,) minden tagjáról állíthatjuk: 1. csak kísérleti alapon taníthatók; 2. nem állnak a hittel ellentétben, hanem ugyanazon világ más-más tárgyalását adják, tehát a természettudományok és a hit kiegészítik egymást; 3. szerénységre, lehetőségeink, tudásunk reális értékelésére és felelős gondolkodásra nevelnek. TERMÉSZETISMERET Heti óraszámok:

5.

6.

2

2

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A fizika, fölrajz, biológia és kémia témaköreit alapozza meg. A tantárgy tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megismerjék a természetet, a leírásához szükséges alapvető ismereteket megszerezzék, de legfőképpen az igen erős érdeklődésük révén megszeressék és óvják. A közvetlen tapasztalatszerzés kiemelt jelentőségű: sok kísérlet, eszközhasználat és terepgyakorlat formájában. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Természettudományos kompetencia  A hatékony, önálló tanulás BIOLÓGIA 5.

6.

Heti óraszámok:

7.

8.

2

1,5

9.

10.

11.

12.

2

2

2

10.

11.

12.

2

2

Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfolyamán választható. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Természettudományos kompetencia  A hatékony, önálló tanulás 5.

FIZIKA

6.

Heti óraszámok:

7.

2

8.

9.

1,5 1,5

Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfolyamán választható. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:    

Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás 49


A HELYI TANTERV

FÖLDRAJZ 5.

6.

Heti óraszámok:

7.

8.

9.

10.

1,5

2

2

2

11.

12.

11.

12.

11.

12.

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:     

Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

KÉMIA 5.

6.

Heti óraszámok:

7.

8.

9.

10.

1,5

2

2

2

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:     2.6.

Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás

INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA) 5.

Heti óraszámok:

6.

1

7.

1

8.

1

9.

2

10.

2

1

Azokon az évfolyamokon, ahol az alapképzésben nem szerepel, szakköri formában működik (kivéve a nyolcéves tagozat belépő osztályát). Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfolyamán választható. A könyvtárhasználat magyar nyelv és irodalomból nem tanított elemeit is tartalmazza. Néhány évtizeddel ezelőtt a természettudományok billentették meg a tudományok egyensúlyát, s így született meg a mechanikus materializmus, így hangozhatott el ilyen képtelen szókapcsolás: „természettudományokra építő filozófia”. Napjainkban az egyensúlyvesztést az informatika forradalma okozza. Az informatika centrális helye szimplifikálja a „nyelv” fogalmát, veszélyezteti az árnyalt, sokszínű valóságközelítést. Iskoláinkban fontos e tantárgy helyének reális értékelése, minden túlzás egyértelmű elutasítása. Saját szempontjaink alapján tisztázni kell, hogy az információk legtöbbször egy személytelen világ elemei, nem tölthetik be életünket; másrészt hangsúlyt kell helyeznünk a tapintat és a titoktartás értékeire. A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:    

Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás

50

A választott kerettanterv megnevezése

A HELYI TANTERV

3.


Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló rendelet értelmében a 3. (Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára) és az 5. (Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára) mellékletben található kerettanterveket választottuk. A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk:

4. 4.1.

Tantárgy


Biológia

„A” változat

Fizika

„B” változat

Kémia

„A” változat

Ének-zene

„A” változat

Művészetek:

Ének- zene, Rajz , Médiaismeret, tánc és dráma

A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma Óratervek Iskolaszerkezetünknek megfelelően 2-féle óratervet dolgoztunk ki:  8 évfolyamos gimnázium  4 évfolyamos gimnázium Mindkét esetben az alapóraszámú lehetőséget választottuk és a szabadon felhasználható órák segítségével bővítettük a –korábbi évek tapasztalatai alapján leginkább megfelelőnek tűnő mennyiségben- az órahálónkat. Az alábbi táblázat a kerettantervi órák számát (KTT) és az intézményben kidolgozott helyi tanterv megvalósítására szánt órák számát (HTT) tartalmazza. (Piros számmal jelöltük az eltérő számokat.) Szintén piros betűvel tüntettük fel a választható tárgyak esetében azt , amelyet az adott évfolyam diákjai tanulnak.

51

A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma

A HELYI TANTERV Évfolyam

5.

6.

7.

8.

9.

10. HT KT T T

11. HT KT T T

12. HT KT T T

HT T

KT T

HT T

KT T

HT T

KT T

HT T

KT T

HT T

KT T

magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

történelem

0

0

0

0

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

társ.és áll.Ism./ lat. Öröksé.

2

2

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

első idegen nyelv

4

3

4

3

4

3

4

3

5

3

5

3

4

3

4

3

második idegen nyelv

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

3

3

4

3

3

3

matematika

4

4

4

3

4

3

4

3

3

3

4

3

4

3

4

3

informatika

0

0

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1

0

0

1

0

természetismeret

2

2

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

fizika

0

0

0

0

2

2

1,5

1

2

2

2

2

2

2

0

0

biológia

0

0

0

0

2

2

1,5

1

0

0

2

2

2

2

2

2

kémia

0

0

0

0

1,5

1

2

2

2

2

2

2

0

0

0

0

földrajz

0

0

0

0

1,5

1

2

2

2

2

2

2

0

0

0

0

művészetek**

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

2

2

ének-zene

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

rajz és vizuális kultúra

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

techn. életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

etika

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

erkölcstan*

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

tán+ drá./ Hon és népis. 5-6 tán + drá./mozgók.+ médi. ism.

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

alapképzési órák összesen

28

26

28

25

31

28

31

28

34

31

36

32

31

29

30

27

hit és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

összesen

29

27

29

26

32

29

32

29

36

33

38

34

33

31

32

29

TANTÁRGY

Rendelkez. álló órakeret***

28

28

31

31

35

36

35

35

110/2012 k. rendelet 8§(3)

3

3

4

4

4

4

4

4

max. órakeret ( tanulói)

32

32

36

36

41

42

41

41

tagozat( nyelvi) tagozat (nyelvi ,matek, magyar) emelt órák ( max. 2 tárgy)

2

2

2

2 2

1 4

4(5)

Hit és erkölcstan (erkölcstan helyett): 5-8.évf. 2 óra Hit és erkölcstan (erkölcstan helyett) 9-12.évf. (11.évf. etika helyett) 2 óra. A 11/12. évfolyamos emelt szintű érettségi felkészítő (fakultációs) képzés során a kerettantervekben meghatározott tananyagot kiegészítjük az emelt szintű érettségi követelményrendszerében meghatározott tananyaggal. 12. évfolyamon kémiából és fizikából heti 3 órás a képzés, mivel ezt a tárgyat alaptárgyként már nem szerepel.

52

A HELYI TANTERV A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi követelményei

5.

A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi követelményei

Iskolánkban a tanulók közép és emelt szintű érettségi vizsgára nyújthatják be jelentkezésüket. A jelentkezés feltétele mindkét szint esetében az adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervben szereplő követelmény, legalább elégséges szintű teljesítése. Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek (2014. júniusi vizsgaidőszaktól : informatika és idegen nyelv), szükség esetén osztályozó vizsgát kötelesek a helyi tantervben szereplő követelményekből tenni. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgyból a bizonyítványba beírt osztályzattal rendelkezzen. Felkészítés: A középszintű érettségire való felkészítés minden tantárgyból órarendi keretek között biztosított. A 10 évfolyam végén, április 20-ig az intézményvezetés tájékozatót tart az érintett diákoknak és szüleiknek az emelt szintű ( fakultáció) előkészítő lehetőségéről, a jelentkezés módjáról. A kitöltött és szülő által is aláírt jelentkezési lap alapján az oktatási igazgató helyettes összesítést készít a létszámról és a tantárgyakról. Foglalkozásokat (létszámtól függetlenül) a kötelező — magyar, matematika, történelem, angol és német nyelv — tárgyakon kívül a következő tantárgyakból tartunk, ha van legalább 8 jelentkező, a város többi egyházi (és a keret erejéig más) gimnáziumának tanulói számára is nyitottan:  földrajz;  biológia;  fizika;  kémia;  informatika. A többi tantárgy felkészítése a miskolci gimnáziumok együttműködésének keretén belül, elsősorban az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és a Lévay József Református Gimnázium szervezésében folyik. Elegendő (12 tanuló) jelentkezése esetén helyben szervezzük az adott tárgy oktatását. . A tantárgyak többségénél a tanulók alapóraszámban az osztállyal együtt tanulnak, s a plusz órákat külön csoportban teljesítik. Matematika és magyar nyelv és irodalom tárgyak esetében a tanulók a tantárgy valamennyi óráját külön csoportban tanulják. A tanuló által választott tanítási óra a következő tanévben a tanuló számára kötelezővé válik. Választott tantárgyat leadása és felvétele- kérvény és megfelelő indok benyújtása után az intézményvezető engedélye alapján lehetséges. –Bármilyen változtatásra csak lezárt tanév utá van mód. Újabb tantárgy felvétele esetén, a csoport által már átvett anyagból különbözeti vizsgát kell tenni.

6.

A középszintű érettségi vizsga témakörei

Gimnáziumunk tanulói bármely az intézményben oktatott tantárgyból jelentkezhetne érettségi vizsgára. Ennek feltétele, hogy az adott tantárgyból teljesítsék a minimálisan elvárt szintet, amit a helyi tanterv előír. A középszintű érettségi vizsga valamennyi tantárgyának tételeit a központilag megadott Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található témakörök alapján állítják össze a munkaközösségek. A tételeket a rendeletben előírtaknak megfelelő mértékben minden tanévben frissíteni illetve a meglévőket szükség esetén aktualizálni kell. A témaköröket a szaktanárok minden érettségiző osztálynak a fent megnevezett rendelet alapján adják meg.

53

A HELYI TANTERV

A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer

A hittan óraszámok kötelezőek, de ugyanúgy, mint az önkormányzati fenntartású intézmények esetében, nem terhelik a közoktatási törvény szerint biztosított óraszámot. (A hittan tanárok díjazása sem az iskola költségvetésén keresztül történik, hanem felekezetenként az egyházak fizetik a béreket.) A hittan órák ténylegesen választott órák, a gimnáziumba jelentkezéssel természetszerűleg választja minden szülő, hogy valamilyen hittan oktatásban kötelezően részesül a gyermeke. Évfolyamonként két tantárgyi szakkör működésére van lehetőség. A táblázatban feltüntetett óraszámon kívül az egyéni foglalkozás terhére is szervezhető kellő számú (legalább 10) jelentkező esetén. Napi 3,5 órában van napközi és tanulószoba, továbbá az étkezési ügyelet heti 10 óra

7.

A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer

A tanulás-tanítás folyamata akkor szabályozható, ha az eredményességét vizsgáljuk. Ez az ellenőrzés kétféle jellegű: folyamatos és szakaszos. A visszajelzésnek időben meg kell történnie, különben a tanulás szétválik a tanítástól. Ennek érdekében óráról-órára figyelemmel kísérjük a tanulók előmenetelét tájékozódó kérdésekkel, példák feldolgozásával, házi feladatok egyeztetésével és számonkéréssel. Folyamatos ellenőrzés A szóbeli számonkérés minden közismereti tárgyból szükséges. Akár a felsőfokú tanulmányok, akár később, hivatása gyakorlása során a szóbeli kifejezés a kapcsolatteremtés legfontosabb eszköze, egy leendő értelmiségi nem mondhat le róla. A mérnöknek, kutatónak is meg kell védenie nézeteit, munkacsoportban vagy irányítási feladat végzésekor a társaival meg kell értetnie elképzeléseit. Minden felelés a szóbeli vizsga próbája. A kiselőadás, beszámoló az ösztönzés eszköze, és kitartó, önálló munkára nevel. 7.1.

A hallássérült tanulók szóbeli számonkérésénél figyelembe kell venni, hogy a tanulóknál a beszédkészség is sérült, így nem várhatunk tőlük megfelelő artikulációt. Számítni lehet az érzékszervi akadályoztatás miatti grammatikai hibákra is. Mindig figyelembe kell venni a szóbeli értékelésnél az érzékszervi sérülésük mértékét, nem kérhetünk számon olyan tartalmakat, melyek észlelésében a tanuló fogyatékossága miatt akadályoztatva van. Hívjuk fel a diák figyelmét az elhangzott nyelvi hibákra, de az értékelésnél elsősorban a kívánt tartalmi elemek megjelenése legyen a fő szempont. A hallássérült tanulók szóbeli számonkérésekor a szakértői bizottság ajánlása szerint biztosítsuk a tanulónak az esélyegyenlőséghez szükséges feltételeket. A számonkérés legfontosabb írásbeli módja a dolgozat. A feladatok a csoportban mindenki számára ugyanazok (objektív) és az ellenőrzés mindenkire kiterjed (átfogó). Az alkotó gondolkodás fejlesztésére és minősítésére is lehetőséget ad. Az írásbeli házi feladatok és a füzetek ellenőrzése általában szükséges ahhoz, hogy a tanár figyelemmel kísérhesse a tanuló előmenetelét — különösen az alsóbb évfolyamokon. Nem elhanyagolható forma — a tehetséggondozás szempontjából pedig kiemelt — a pályamunkák készítése, iskolai- vagy külső levelező feladatmegoldó versenyeken való szereplés. A gyengénlátó tanulók esetében az írásbeli számonkéréskor a tanárnak gondoskodnia kell a látássérült tanuló számára megfelelő betűméretű feladatlapról, ügyelve a sortávolságra, a betűvastagságra és a megfelelő kontrasztra. A vak tanulók estében a számonkérésekor előnyben kell részesíteni a szóbeli számonkérési formát az írásbelivel szemben. Az írásbeli számonkérés is megoldható szövegszerkesztő program segítségével. A mozgásszervi fogyatékkal élők közül azok esetében, akiknél a kézmozgás funkciói sérültek, ajánlott az írásbeli számonkérésnél a kézírás mellőzése. Helyette szövegszerkesztő, vagy írógép használata javasolt.

54

A HELYI TANTERV

Tanulmányok alatti vizsgafajták szabályozása a szóbeli felvételi vizsga követelménye


8. 8.1.

Kimeneti (szakaszos) ellenőrzés Az ellenőrzés fontos célja, hogy a tanulás hatékonyabbá tétele mellett a követelményekkel való összehasonlítást is szolgálja. A folyamat egy-egy szakaszának eredményét témazáró vizsga, összefüggő, nagyobb egységek esetén tantárgyi vizsga segítségével mérhetjük. Magáról a folyamatról ez nem ad képet, nem mutatja meg, hogy az egyes témák feldolgozása, készségek kialakítása miért nem sikeres, csak a követelményszintnek való megfelelést vizsgálja. A vizsgák belső- és külső szervezésűek. Belső szervezésű vizsgák Az előírt belső vizsgák célja, hogy a tanuló fokozatosan készüljön fel a sorsdöntő érettségi vizsgákra, továbbá a szóbeli tanulmányi versenyekre. Szokja meg a bizottság előtt történő megmérettetést, a vizsgahelyzetet! A vizsga körülményei — eltekintve az 5–7. évfolyam második, gyakorlati vizsgatárgyától — ünnepélyesek. A vizsga a tananyag áttekintő megértését és ismétlését is hatékonyan szolgálja. 8.2.

A vizsgákkal kapcsolatos alapelveink: Évente legfeljebb két vizsga lehet. Az előrehozott érettségi az adott évben belső év végi vizsgát vált ki. A vizsgák időrendben egyre nehezedők: a nyolc éves tagozat első három évében kifejezetten bemutatkozó, szereplő jellegűek, számítva a szülők aktív részvételére. A második vizsgatárgy nem felelet, hanem időben elhúzódó, többszöri feladatból áll (szereplés, projekt munka, versenyeken való részvétel). A 11. évfolyamon az érettségi vizsgához hasonló körülmények között, az adott év anyagára korlátozódó tananyagból, de érettségi típusú feladatok megoldásával vizsgáznak a tanulók. A 9. év végi vizsgákkal bezárólag (8. év kivételével) kijelölt (37 órás) tananyagrészből történik a vizsga, egyébként átfogó, összegző jellegű a számonkérés. A vizsga értékelése az év végi osztályzatban témazáró jeggyel egyenértékű. A 8. évfolyamon tett vizsga a tanulmányi eredménnyel együtt az emelt szintű csoportokba sorolás alapja, illetve a nyelvi csoportok szint szerinti összetételének meghatározásához szükséges. A belső vizsgák időpontja a külső vizsgákhoz alkalmazkodik. Az összefoglaló jelleg miatt év végén tartjuk,(pontos időpont a tanév rendjében kerül rögzítésre) kivéve a 8. évfolyamot, ahol az átjelentkezés-átirányítás lehetősége miatt decemberben is lehet. A vizsgák nyilvánosak. A vizsga külsőségekben is tükrözze az ünnepélyes jelleget, ezért az egyenruha , illetve az öltöny és egyen nyakkendő viselete elvárt.

1. 2.

3. 4. 5. 6.

7.

8. 9.

A vizsgatárgyak évfolyamonként: évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

első vizsgatárgy második vizsgatárgy természetismeret rajz gyakorlati magyar ének/testnevelés gyakorlati történelem hittan gyakorlati matematika első idegen nyelv csoportválasztó vizsgák fizika/kémia/hittan földrajz/informatika magyar/matematika első idegen nyelv történelem második idegen nyelv

55

A HELYI TANTERV


Nem előírt vizsgára kerül sor, ha a tanulónak a tanulmányai folytatásához, továbbhaladásához érdemjegyet szükséges szereznie. A vizsga legalább háromtagú bizottság előtti történik. A bizottság tagja a szaktanár, és még legalább egy az adott tárgyat tanító tanár, valamint lehetőség szerint az iskolavezetés 1 tagja/képviselője. A vizsgákról jegyzőkönyv készül, a szerzett osztályzatot az osztályfőnök bevezeti a bizonyítványba és a törzslapra. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64- 74.§-ainak rendelkezései alapján végezzük. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más osztályból, évfolyamról, iskolából vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Javítóvizsga: a tantestület írja elő olyan tanulók számára, akiknek év végi osztályzata legfeljebb három tárgyból elégtelen. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Pótló vizsga tehető, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 8.3.

Tanulmányok alatti vizsgák részei: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati vizsga. tantárgy

írásbeli rész

szóbeli rész

magyar nyelv

X

X

magyar irodalom

X

X

történelem

X

X

idegen nyelv

X

X

matematika

X

fizika

X

gyakorlati rész

X

földrajz

X

kémia

X

biológia

X

informatika

X

X X

56

A HELYI TANTERV


hit- és erkölcstan

X

testnevelés

X

X

rajz és víz. kult.

X

X

ének- zene

X

Amelyik tantárgyból a vizsga több részből áll, a tanuló teljesítményének végső értékét, a vizsgabizottság alapesetben az érettségi vizsgán előforduló százalékos aránynak megfelelően állapítja meg. Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelembe: % 0 - 29 30 - 49 50 - 70 71 – 85 86 - 100

osztályzat elégtelen elégséges közepes jó jeles

Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelőzi egy másik vizsgarész, a szóbeli vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki előzőleg legalább 12 %-os teljesítményt ért el. A tantárgyak évfolyamokra lebontott követelményeiről a munkaközösségek közösen elkészített témalistája és feladattípusai alapján a jelentkezéskor a szaktanárok adnak felvilágosítást.

Külső szervezésű vizsga A gimnáziumi oktatással kapcsolatos külső vizsga az érettségi és az állami nyelvvizsga. Az érettségi lezárja a nálunk folytatott tanulmányokat. A képzés teljes tananyagának átfogó ismeretét és szintetizált tudást igényel. A megállapítások okait, az összefüggések bemutatását is megköveteljük. Az intézmény alapfeladata az érettségi vizsgára történő felkészítés. A nyelvvizsga a belső vizsgát kiváltja. Tanulóinkat felkészítjük rá, de nem ez az elsődleges célja a nyelvoktatásnak, hanem az illető nép kultúrájának megismertetése és a kommunikációra való felkészítés. 8.4.

Az ellenőrzés formája a felmérésekben való részvétel, melyet az intézménytől független szervezet irányít, tehát külső ellenőrzés. A tantárgyi mérések nemcsak a tanulók készültségi szintjét mutatják, hanem a tantestületet is tájékoztatják munkájuk eredményességéről. A sajátos nevelési igényű tanulók különféle (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti, érettségi, szakmai) vizsgáin alkalmazkodni kell a tanuló optimális szükségleteihez. A szakértői bizottság véleménye alapján számára bizonyos kedvezményeket kell biztosítani (pl. hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, segédeszközök használata stb.). Az érettségi vizsga szervezését a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997 (VI.13.) Kormány rendelet szabályozza. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A tanulók munkájának értékelése az oktatási-nevelési munka ellenőrzésének alapján valósul meg. Jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az értékelés a tantárgyi programokban szereplő követelmények szerint egységesen történik. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra 8.5.

57

A HELYI TANTERV


építő. Az értékelés a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Formái érdemjegyek és az ahhoz kapcsolódó vagy önálló részletes véleményezés (a modul esetében csak az utóbbi). A kollégiumi értékelés egyrészt a szobarend folyamatos ellenőrzésének eredményeként, másrészt az iskolában szerzett érdemjegyek alapján szóban, közösen történik. A tanulókat és a szobákat ennek alapján rangsorolják. Az érdemjegyek ötfokozatúak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A tudás folyamatos értékelése céljából minden tárgyból törekedni kell az elegendő mennyiségű érdemjegy ( írásbeli + szóbeli) adására. Ennek értelmében a heti két órás tárgyakból a tanárnak havonta legalább egy érdemjegyet kell adnia, más óraszámok esetén ez a minimum arányosan állapítható meg. Különösen az alsóbb (5-8. évfolyam) esetében fontos a kisebb tanegységekből is a számonkérés,így gyakori visszajelzést kapnak a szülők gyermekük tanulmányi előmeneteléről. A szaktanári önállóság megtartása mellett a munkaközösségek az év eleji értekezleten egységesen fektessék le a témazáró dolgozatok mennyiségét és témáit 1- 1 évfolyamon belül. Az érdemjegyekről, a tanulók évközi teljesítményéről az iskola az ellenőrzőn és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. . A jegyeket a tanuló köteles beírni az ellenőrző könyvbe, a szülő aláírásával veszi tudomásul, az osztályfőnök pedig havonta ellenőrzi. A számonkérés fajtái:  írásbeli (röpdolgozat- bejelentése nem kötelező max 2- 3 tananyagrészt tartalmaz,  tanegység lezáró dolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat)  szóbeli (egy- egy témakört felölelő, vagy téma lezáró)  gyakorlati rész (jellemzően informatika , rajz, ének. zene tárgyakból) A számonkérések fajtáinál , minden tantárgy esetében elvárt a változatosság. A témazáró dolgozatokat a tanár köteles az érintett tanévet követő 1 évig megőrizni. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik az érettségi és a felvételi vizsga formájához, de a diákok kommunikációs készségeinek, és a fellépési stílusuk javítása céljából bizonyos tárgyakból ( magyar nyelv és irodalom, idege nyelvek) törekedni kell a szóbeliség előtérbe helyezésére. Több tantárgyból egy időben nagyobb szakaszok számonkérése túlterheléshez vezethet, és a tanulók könnyen elveszíthetik motivációjukat. Ennek kiküszöbölését és az egyenletes megterhelést a számonkérésben segíti, ha a szaktanárok a témazáró nagydolgozatokat legalább egy héttel korábban bejelentik (ajánlatos az e- napló lehetőségét kihasználni), szükség esetén az osztályban tanító szaktanártársakkal konzultálnak, a diákok Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható, ettől eltérni csak különös indokkal , igazgatói egyeztetés után lehet. A részletes értékelésre a feleletek végén szóban, a dolgozat javításakor írásban van lehetőség. A tanuló számára legalább olyan fontos tudni a hiányosságainak mértéke mellett azok okát és az előrelépés lehetőségét is. Szóbeli részletes értékelést várnak a szülők is a fogadóórán. A tanulók munkájának értékelésébe egyes pedagógiai helyzetekben érdemes bevonni a csoport közösségét is. Azzal, hogy egymást bírálják, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásának jó és rossz oldalait megkeresik, mindannyian sokat tanulnak. Az alsóbb évfolyamokon folyamatosan szükséges a részletes értékelés. Az értékelés és a visszacsatolás akkor éri el igazán célját, ha személyre szabott és jövőbemutató. A tanuló személyiségének és tudásának optimális fejlesztése érdekében folyamatosan, figyelemmel kell kísérni az elvárt követelmények és a nyújtott teljesítmény közötti összefüggést. Nagyobb eltérés esetén meg kell vizsgálni, más módszerek használatának lehetőségét a célkitűzések elérésének érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók egyes tárgyakból felmentést kaphatnak az értékelés alól a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató engedélyével.

58

A HELYI TANTERV


Osztályozás A félévi-, év végi minősítés során a tanulók osztályzatokat kapnak. A tantárgyi osztályzatok megállapítása a szaktanár feladata. Ez az életkori sajátosságok és a tanuló korábbi teljesítményének figyelembevételével történik: az osztályzatot nem az érdemjegyek középértékeként számoljuk, hanem figyelembe kell venni az egyes jegyek súlyán túlmenően a tanuló előmenetelét, teljesítményének javuló, romló vagy éppen hullámzó irányát is. A sajátos nevelési igényű tanulók esetén az elsődleges szempont az osztályozásnál az egyéni adottságok figyelembe vétele. 8.6.

Az egyetlen önálló modul tantárgy, a tánc és dráma jellegéből adódóan nem igényli a minősítést, a tanulók nem kapnak osztályzatot a tárgyból. A továbbhaladás feltétele a foglalkozásokon való részvétel, a tanuló haladását rögzítő dokumentumokba a „résztvett” bejegyzés kerül. A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tárgyat tanító pedagógus véleménye súlyozással számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak és tantárgyi dicséretre érdemes, a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban dokumentáljuk. 8.7.

Magatartás A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja, és másokat is ösztönöz annak megtartására. Az iskolai követelményeket, az iskola értékrendjét tudatosan vállalja, kezdeményező, egyéniségéhez mérten aktívan bekapcsolódik a közösség formálásába, készséges a közösségi feladatok vállalásában és megvalósításában, szívesen segít rászoruló osztálytársainak. Segítőkész, tisztelettudó, figyelmes. Legfeljebb életkori sajátságokra visszavezethető apróbb vétségért kapott szóbeli tanári figyelmeztetést. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Tudatosan nem vét a házirend ellen. A közösség életében és munkájában pozitívan részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedés ellen nem mindig lép fel. A tanítási órát ritkán és nem szándékosan zavarja. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára, jó hírnevére. Az osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetést meghaladó fegyelmező elmarasztalásban nem részesült. Legfeljebb 3 igazolatlan órája lehet. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, döntése a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása többször udvariatlan. Indulatait nem mindig tudja féken tartani. Hangneme kifogásolható. Viselkedése rossz fényt vet az iskolára. Több osztályfőnöki vagy szaktanári fegyelmező elmarasztalásban részesült, vagy igazgatói figyelmeztetést kapott. — A házirend tudatos és szándékos megsértése, vagy ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 3-at, a magatartás változó minősítésével jár. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, goromba, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg tör-

59

A HELYI TANTERV


vénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a tantestület a fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesítette. Igazolatlan óráinak száma eléri a 15-öt. 8.8.

Szorgalom A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó a tanuló szorgalma, ha elért átlageredménye általában szorgalmas munkájának köszönhető. Esetleg nem minden tárgyat tanul egyenletesen, feladatai ritkán hiányosak. A fakultatív tanulmányi programok, versenyek alól kivonja magát, holott a képességei alapján ezeken tanárai javaslatára részt vehetne. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön az iskolába. Elégtelen osztályzata nem hanyagságra vezethető vissza. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van hanyagsága miatt. Akkor is hanyag a szorgalom, ha jó képességű tanuló viszonylagosan rossz eredményt ér el. Jutalmazás A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. 8.9.

A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért dolgozik. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokat és nem a tudást akar szerezni, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A diákok többlet feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetők. Ez az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba kerül bejegyzésre, és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is érvényesül. Kiemelkedő iskolai, tanulmányi versenyen elért eredményért vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért a tanulók könyv- vagy tárgyjutalomban is részesülhetnek. A jutalmazásra javaslatot tehet a szaktanár, osztályfőnök és a verseny zsűrije. A tanév végi jutalmazásról az osztályozó konferencia dönt. Az egész évben kiemelkedő munkát végző, vagy iskolán kívüli versenyen eredményes tanulók bizonyítványosztáskor oklevelet is kapnak. Tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretüket a bizonyítványba be kell vezetni. A nevelőtestület részesíti dicséretben és jutalomkönyvben azt a tanulót, akit legalább három szaktanár javasol kiváló munkájáért elismerésre. A kitűnő és jeles tanuló, továbbá a városi, megyei és országos tanulmányi versenyen első-tizedik helyezést szerző tanuló igazgatói dicséretet és jutalomkönyvet kap ünnepélyes körülmények között a tanévzáró Te Deumon. A jutalomkönyvbe a dicséretet be kell vezetni. A tanulmányaik során végig kitűnő eredménnyel végző diákok munkáját ballagásukkor a Fráter-díjjal és pénzjutalommal ismerjük el. Az egyházmegye iskolaünnepén az igazgató felterjesztésé-

60

A HELYI TANTERV Az otthoni (napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

re a az iskolafenntartó főpásztor tünteti ki az adott évben legkiemelkedőbb és példamutatóbb diákokat, közösségi csoportot. 8.10. Büntetés A büntetés akkor éri el célját, ha a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozására irányul és a tanulót a helyes irányba kívánja terelni. A bűnt és nem a bűnöst kell büntetni. A túl szigorú vagy túl gyakori büntetés hatására a diák feladhatja a megjavulásra irányuló próbálkozásait, esetenként erőszakot vált ki. A túl enyhe büntetés viszont nem éri el célját. Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével büntethetőek. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül — ettől csak indokolt esetben el lehet térni. A büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmező intézkedés enyhébb esetben figyelmeztető-, vétkes és súlyos esetben fegyelmi büntetés lehet. Módozatait a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A büntetések a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Az osztályfőnök a büntetés tényét és mértékét az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba bejegyzi. Tudomásulvételét a szülő aláírásával jelzi. A kizárólag büntetésre és jutalmazásra épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelen — a tanár és diák közti kapcsolatot rontja. A személyek közti kapcsolatok egymás elfogadásának alapján működnek és fejlődnek jól. A tanulókkal éppen ezért úgy bánunk, hogy érezzék, a saját életük alakításában a tanárral együttműködhetnek. Azt szeretnénk elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat elfogadják, és igényeljék a belső fegyelmezettséget. Ehhez stabil belső értékrend kialakítása szükséges.

9.

Az otthoni (napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A Házi feladat célja:

Az órakeretek között átvett tananyag megszilárdítása, a szerzett ismeretek elmélyítése és begyakorlása miatt minden évfolyamon nagy hangsúlyt kell fektetnünk az otthoni tanulásra. A házi feladatok önálló elvégzése segíti az ismeretek megszilárdulását, az összefüggések megértését, a tanórán átvett tananyag átismétlését. Mindeközben fejleszti a problémamegoldó készséget, a tanuló tanulási technikáját valamint növekszik a pontosság és a rendszeres önálló munkavégzés igénye. A célok elérése érdekében minden tantárgy esetében a következők betartása nélkülözhetetlen:  Az alsóbb (5- 8.) évfolyamokon gyakran alkalmazott reproduktív jellegű házi feladatokkal szemben a felsőbb évfolyamokon (9- 12) törekedni kell a produktív jellegű feladatok előtérbe helyezésére.  A tanórán minden esetben legyen útmutatás ( a csoport képességének függvényében) a házi feladattal kapcsolatban.  Csak olyan jellegű feladatot adjunk, amelyekhez a forrás, segédeszköz mindenki számára elérhető.

61

A HELYI TANTERV

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

 Minden szaktanár legyen tekintettel arra, hogy a diákoknak átlagosan naponta 5- 7 tanórájuk van. A „kevesebb sokszor több” elv alapján ne adjunk egyik napról a másikra az átlagos képességű diákhoz mérve 30- 40 percnél több tanulnivalót..  A tervezhetőség miatt az előre látható nagyobb lélegzetű feladatokat ( olvasónapló, prezentáció, összefoglaló fogalmazás stb.) hamarabb be kell jelenteni.  Vegyük figyelembe az életkori sajátságokat (az alsóbb évfolyamon 5- 7 osztály az óra végén a táblán is szerepeljen a feladott házi feladat)  Mindig ellenőrizzük a házi feladatot ( lehetőség szerint a következő órán) és szánjunk időt a tipikus hibák kijavítására!  Ha mód van rá (szorgalmi munka, gyűjtőmunka, önálló prezentáció stb.) mindenképpen éljünk a jutalmazás lehetőségével ( piros pont, szorgalmi jeles) ezáltal motiválttá teszszük a tanulókat.  A házi feladat rendszeres másolása, illetve el nem készítése a tantárgyi érdemjegyen kívül a szorgalmi jegynél is beszámításra kerül.  A feladatok fajtájuk szerint lehetnek: minden tanuló számára egységesek, tudásszint szerint differenciáltak, egyénre szabottak  A házi feladat adásnál minden tantárgy esetében ügyelni kell a változatosságra. ( szóbeli- írásbeli feladatokat váltakozva kel adni.)  A hétvége és különösen a szünidők, ne a hiány lemaradás pótlását szolgálják a házi feladat tekintetében. Erre az időre se adjunk ki sokkal több tananyagot, mint a tanítási napokon. Intézményünk biztosítja az 5- 8. osztályosok számára a délutáni napközis felügyeletet. Ennek keretében mindenki számára biztosított a kötelező tanulási időben a nyugodt tanulás feltétele. A felügyeletet ellátó szaktanár kollégák ellenőrzik az írásbeli feladatok meglétét, ha szükséges segítik a gyermeket feladatai elvégzésében. A szóbeli házi feladatokat szúrópróbaszerűen kérdezik ki.

10.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanulók fél év és év végi érdemjegyének megállapítása céljából a nevelőtestület a Knt.54§-a szerint osztályozó értekezleten áttekinti a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatokat és ennek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha a tanév végén a tantárgyi követelményeket minden tárgyból legalább elégséges szinten teljesítette. Az elégtelen minősítés javítóvizsgán javítható. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, a tanköteles tanulónak az évfolyamot meg kell ismételni, nem tanköteles tanulónak meg lehet ismételni. Ha a tanuló hiányzása meghaladja az évi 250 órát vagy egy tárgyból az éves óraszám 30%-át, a tanév végén érdemjegyei alapján nem osztályozható. A vonatkozó jogszabályban lévő feltételek teljesülése esetén (20/2012. EMMI rendelet 51§ (7-8)) a tantestület engedélyével - osztályzatot osztályozó vizsgán szerezhet. A magántanulók az osztályzataikat szintén osztályozó vizsgán szerzik. A készségtárgyak kivételével az adott évfolyamon oktatott minden tárgyból vizsgáznak. Aki szülői döntés alapján magántanuló, a felkészülésről maga gondoskodik. A szaktanár hozzájárulásával a magántanuló a tanítási órákat látogathatja. A számonkérésen szerzett érdemjegyektől függetlenül osztályozó vizsgát kell tenni. A Knt.57§(1) bekezdése értelmében - a szülő kérésére - az iskola magasabb évfolyama megismételhető legfeljebb egy alkalommal Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy 62

A HELYI TANTERV

A csoportbontások rendje

tanulmányait is teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgyból jegyet már nem szerezhet, bizonyítványába az érettségi vizsgát megelőző osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyét kapja. A nyolc éves tagozaton a képzés felénél, a nyolcadik évfolyam végén az emelt képzés (idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom) képzés feltétele a legalább jó tanulmányi átlag vagy mindkét vizsgatárgyból a legalább közepes vizsgaeredmény.

11. A csoportbontások rendje A tehetséggondozási célkitűzésünkhöz leginkább illeszkedő streaming típusú tanulásszervezési stratégia szerint a főbb továbbtanulási irányoknak megfelelő tantárgyakat tudásszint szerinti csoportosításban, az általános műveltséget adó tárgyakat osztálykeretben tanítjuk. Ezért a 9. évfolyamtól csoportbontást alkalmazunk matematikából és magyarból. A szakkörökön kívül a választható tárgyak csoportjai a 9. évfolyam tagozatokon jelennek meg és a 11. évfolyamon teljesednek ki. A választható tárgy csoportjába jelentkezéskor a szaktanár véleménye alapján történik a besorolás. A nyelvórákon már a legelső évben megtörténik csoportbontás. Az igények szerint vagy 2-2 angol és német, vagy 3 angol és 1 német nyelvi csoport alakítható a két osztály tanulóiból. A nyelvórák sávban szerepelnek az órarendben, ezért csak a tudásszint alapján szerveződnek a csoportok, nem szükséges a csoport tagjainak egy osztályba járniuk. A 4 évfolyamos gimnázium egy osztályában egy angol és egy német csoport kialakítására van lehetőség. A kimagasló nyelvtudású tanulók a nyolc éves tagozat kiemelt nyelvi csoportjába kerülhetnek. Az informatika tantárgy oktatása osztálykereten belül, de a teremkapacitás miatt max. 17 fős csoportokban zajlik. Az osztályok kialakítása az alsó gimnáziumban első sorban területi elven történik, ugyanis a tanítás utáni kapcsolattartást a tanulók között ez szolgálja, például beteg osztálytárs meglátogatása, szabadidős programok. A kollégisták tehát osztálytársak. Egy osztályba kerülnek a hittan órák bontása céljából a görög katolikus és református tanulók. Az osztályok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók létszáma osztályonként maximum 2 fő lehet.

12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyveket a munkaközösségi megbeszélés után rendeljük meg. A szaktanár további könyvet javasolhat a tanulóinak egyedi igények (felzárkóztatás, tehetséggondozás) kielégítése céljából. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk A tankönyvválasztás alapelvei:         

a tantárgyi programnak feleljen meg; szerepeljen a tankönyvvé nyilvánított könyvek listáján; könnyen kezelhető, áttekinthető, gondolkodtató legyen; alapkövetelmény a korszerű és érthető nyelvezet; feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, tartalmazzon megfelelő szintű és mennyiségű feladatokat, vagy legyen ilyen jellegű kiegészítése (feladatgyűjtemény); tartalmában feleljen meg az érettségi (közép- és emelt szintű) követelményrendszerének, tartalmazzon segédanyagokat, forrásokat, vagy legyen hozzá szöveggyűjtemény legyen egyensúlyban a kivitel, tartósság és az ár. 63

A HELYI TANTERV Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tanulóknak kiadott igényfelmérő lap kitöltésével a szülő nyilatkozik, hogy gyermeke részére mely könyveket kívánja az iskolán keresztül megvásárolni, és melyek azok, amelyeket más módon szereznek be (pl. családból). A tankönyvfelelős a beérkezett igénylőlapok feldolgozása után, rendeli meg az intézmény számára szükséges mennyiségű tankönyvet. A tanulók által használt eszközök egy része szertári, másik része a tanuló tulajdona. A taneszközök beszerzése, szertárfejlesztés minden szaktanár feladata.

12.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele, biztosításának elvei Az iskola (honlapon, vagy egyéb írásbeli úton) tájékoztatja a szülőket, diákokat az igénybejelentés –jogszabályban előírt - határidejéről, módjáról, valamint ismerteti a jogosultak körét. A szülőknek a megadott formanyomtatványon, határidőre kell az igényüket eljuttatni az intézménybe. A kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges okiratokat a 16/2013. (II. 28) EMMI rendelet 23. § (3) pontja tartalmazza. A benyújtott igazolásoknak legalább október 1-jéig érvényesnek kell lenni. Az ingyenes tankönyvre jogosultak,tankönyveit részben a könyvtárból való kölcsönzés útján biztosítjuk. Évvégén a tanuló a kölcsönzött tankönyvet a könyvtárban használható állapotban köteles viszszaadni, ellenkező esetben meg kell térítenie a kárt. A megrongált vagy elveszett tankönyveket a diákok a beszerzési ár 100%-ával kötelesek megtéríteni vagy az adott tankönyv megegyező példányával pótolni. A rongálás mértékét az iskolai könyvtáros méri fel, és ő dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő évfolyamokban vagy sem. A befizetett díjból újabb tankönyvek beszerzésére kerül sor. Az a tanuló, aki nem rendezte előző évi tankönyvekkel kapcsolatos teendőit a következő tanévben az iskolai könyvtárból nem kaphat ingyenes tankönyvet. Az érettségiző tanulók az írásbeli vizsga megkezdése előtt kötelesek azokat a tankönyveket leadni, amelyekből már nem kell készülniük. Az érettségi felkészüléshez használt tankönyveket pedig legkésőbb a szóbeli vizsgáknál a tájékoztató értekezletig le kell adniuk a könyvtárban. A tanulónak lehetősége van arra, hogy a tankönyvet illetve év végén megvásárolja. A munkafüzeteket, nyelvkönyveket a tanév folyamán kitöltheti, azokat nem kell visszaadnia. Az iskola tanulói az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és megkapták a szükséges tájékoztatást a tankönyvhasználattal kapcsolatban és a leírtakat önmagukra nézve kötelezőnek elismerik. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a könyvtárban még rendelkezésre álló tankönyvek kölcsönzésével teljesíti az igényt. A szülőket a beiratkozáskor és az iskola honlapján tájékoztatjuk a szükséges tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről. Az intézmény a Fráter György Gimnáziumért Alapítvány révén, a Kuratórium döntése alapján tud segítséget nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az év első szülői értekezletén a fenti információkat újra elmondjuk.

64

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Bevezetés

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM „Az emberi életben három földi kincs van: a tudás az egészség és a szeretet.” (Greguss Pál)

1.

Bevezetés

Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezetnek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. 1.1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása: az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota — helyes kiinduláspont, de hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot. Bonyolult kölcsönhatások eredményeképpen alakul ki, fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Törvényi háttér A KT. 48§ (3). Az iskolanevelési programjának része az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programja. Az iskola egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. 1.2.

Az egészségfejlesztés Az összes egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket meghatározó tényezőket felügyeljék és ezáltal egészségüket javítsák. 1.3.

2.

Az egészségnevelés Alapköve az egészségfejlesztésnek

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Két fő elemre épül: a tervszerűségre és a változtatások iránti önkéntes elkötelezettségre, de fontos hangsúlyt kap a meggyőzés valamint a folyamatos aktivitás segítségére való készségfejlesztés is. Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 65


Az iskola egészségnevelési célja feladata

1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”, az a nehezen felfejhető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.


3.

Általános célok  Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében.  Az egészségkultúra emelése, melynek elérésével csökkenthető a betegségek száma, nőhet a várható élettartam.  A harmadik évezred küszöbén egy magabiztos produktív és egészséges társadalom kialakulásának képe vezéreljen bennünket. Ez a társadalom a testi, lelki és szociális jólétet kiemelt fontosságúnak tartja, melynek eléréséhez nélkülözhetetlen az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása.

3.1.

Célok és feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. 3.2.

Az egészségnevelés ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtsunk segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertessük meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjunk támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életünkben.

66



Nyújtsunk segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Cél, alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük változásainak megfigyelésére, okainak keresésére. Felismertetni az egészséget, mint megőrzendő értéket, s megalapozni az egészség tudatos magatartás szokásrendszerét. Tudatosítani a betegségek megelőzésének fontosságát. Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különbségeinek felismeréséhez. Felébreszteni igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt. Erősíteni empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel szemben. Alkalmassá tenni a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek alkalmazására. Megfelelő szintű önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében. Ismerjék meg a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását és képesek legyenek ezek csábítására nemet mondani. Felelősségtudattal vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek elsősorban a mindennapi kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. 3.3.

Az egészségnevelés legfontosabb feladatai  a felvilágosító munka  a megelőzés (prevenció)  egészségünk védelme  az egészség megóvása

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. 3.4.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:         

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe

67


   

Az egészséges életmódra nevelés színterei:

a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet kialakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészséges életmódra nevelés színterei:

4.

Tanórai keretek között Osztályfőnöki órákon: az osztályfőnöki munkaközösség által évfolyamokra kidolgozott osztályfőnöki tantervben évfolyamonként 10-10 osztályfőnöki óra keretében. (Részletes program az osztályfőnöki tantervi programban.) 4.1.

Rendkívüli osztályfőnöki órákon:  Az iskola védőnője, az általa készített védőnői munkaterv alapján tartott órákon. Témák: 5. évfolyam: Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása 6. évfolyam: Az első menstruáció és higiénéje 8. évfolyam: Szexuális felvilágosító órák 11. évfolyam: Az emlőrák megelőzéséről lányoknak — A hererák megelőzéséről fiúknak  Meghívott külső előadók (orvos, ÁNTSZ szakemberei) által tartott osztályfőnöki órák Téma: illeszkedik az osztályfőnöki munkaterv témakörébe.  Belügyi osztályfőnöki órák 9. évfolyamon: drog-prevenciós témakörben, amelyeket a rendőrség ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési osztályának szakembere tart.  Drog-prevenciós osztályfőnöki órák osztályonként 5-5 életvezetési ismereteket nyújtó óra, melyeket erre képzett tanáraink vezetnek. Téma: korcsoportonként — drogstratégiában részletesen Testnevelés órákon: A mindennapos testnevelés 3 óra + tömegsport foglalkozások keretében. (Részletes program a testnevelés tantárgyi programjában.) Egészségtan órákon: 6. és 8. évfolyamon 18 órás modulként tantervben előírtak alapján (ld. tantárgyi programoknál) Biológia órákon: A tananyaghoz kapcsolódóan aktualitásnak megfelelően folyamatosan. Egyéb tanórákon: Minden szaktanár, pedagógus affinitásának megfelelően adott helyzetekhez, szituációkhoz kapcsolódva folyamatosan részt vesz a programban. Tanórán kívüli tevékenységek: Tanulmányi kirándulások: kirándulás programjának kialakításakor az osztályfőnökök az osztályok érdeklődésének, igényeinek megfelelően túrát, természetjárást is szerveznek. 4.2.

Táborok: Az iskolában hagyománnyá vált már a téli sítábor és a nyári vízitábor megszervezése. Ezek mellett minden évben a gyerekek igénye, érdeklődése alapján egy-egy osztály, évfolyam számára szervezünk táborokat. „Véleményem szerint…” életvezetési ismereteket nyújtó tábor Kortársoktató képzés: az iskola tanulóinak szemléletfejlesztő képzése. A felkészítés színtere az iskola. Felkészítő személyek: ifjúságvédelmi felelős, megbízott külső szakemberek: ÁNTSZ, drogambulancia családsegítő munkatársai. Téma: részletesen a drogstratégiában Sportversenyek: Egyéni és csapatversenyekben folyamatosan benevezzük tanulóinkat városi, területi egyéb sportversenyekre.

68


Módszerek az egészségnevelésben

Egyéb szabadidős programok szervezésével  önképző körök, fakultációk, szakkörök  iskolaújság, iskolarádió: riportok, tájékoztatók  pályázatok: (egészségnevelési, drogmegelőzési, kortársoktatói…)  hétvégi iskolai programok: sportrendezvények, kulturális programok, szabadidős tevékenységek  kiállítások: rajz, plakát diákjaink alkotásaiból  előadások: meghívott előadók: védőnő, orvos, rendőrség, ÁNTSZ szakemberei  versenyek, vetélkedők: (helyi, körzeti, megyei…)  kapcsolódás városi, társintézmények, más szervezetek programjaihoz Tájékoztató fórumok:  szülő értekezletek, szülők fóruma osztály, iskola szintű külső szakemberek meghívásával  szakmai találkozások, tréningek, elsősorban a nevelők fejlesztését, továbbképzését, szemlélet alakítását szolgálják.

4.3.

5.

Módszerek az egészségnevelésben

 beszélgetések  csapatmunka, interaktív foglalkozások  tömegkommunikáció (tv, rádió, videó…)  iskolarádió, iskolaújság (riportok, műsorkészítés, szerkesztés)  bemutatók, kiállítások  kampányok  személyes felvilágosítás  írásos anyagok  döntéshozás gyakorlása, szituációs játékok  szerepjátékok, drámapedagógia  magabiztosság tréningje  készségfejlesztés  közösségfejlesztés  előadások  versenyek, vetélkedők  önképzőkörök, tanulói kiselőadások  kérdőíves felmérések Az egészségnevelésben is a pedagógiai módszerek tárháza áll a pedagógus rendelkezésére a program eredményes megvalósításához. Fontos, hogy minden esetben megtaláljuk a leghatékonyabb módszert és formát, igazodva a tanulók korához, fejlettségi szintjéhez. Az iskolai egészségnevelési munkában törekedni kell a korszerű, részvételen alapuló oktatási módszerek alkalmazására (ún. interaktív módszerek) melyek bizonyítottan eredményesek egy pozitív életvezetéshez szükséges készségek és jártasságok fejlesztésében.

6.

A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1) bekezdése kimondja, hogy az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben … a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A kötelező mérés időszakát az aktuális tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletben teszik közzé.

69


A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  testnevelési órákon a tanulók fizikai állapotának mérésével évente két alkalommal: a tanév elején (szeptember, október) és a tanév végén (április, május). A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére a Közoktatási Államtitkárság két tesztet javasol, amelyek közül iskolánk testnevelési munkaközössége a Dr. F. Mérey Ildikó által összeállított mini HUNGAROFIT tesztsort választotta. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja: -

-

Az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése, A testnevelők által mért adatok révén a tanulók információt kapnak funkcionális állapotukról. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. A tesztek végrehajtása egyfajta, minőségbiztosításra is szolgál.

A tesztsor a következő próbákból áll: 1. Cooper-teszt (12 perc futás) 2. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérése) 3. Fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás (karizom erő-állóképesség mérése) 4. Hason fekvésből törzsemelés – leengedés (lábizom erő-állóképesség mérése) 5. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés (hasizom erő-állóképesség mérése)

A feladatok értékelésében az alábbi minősítő kategóriákat alkalmazzuk: IGEN GYENGE 0-20. Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. GYENGE 21-40. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ 41-60. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES 61-80. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen.

70


A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

JÓ 81-100. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportág alacsonyabb szintű szakosztályában, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. KIVÁLÓ 101-120. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA 121-140. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

7.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját aNkt 27§-a szerint szervezzük meg a következő módon: Diákjaink számra felmenő rendszerben heti öt testnevelési óra van, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva szervezünk. A testnevelés órák 5-8 évfolyamon osztálykeretben zajlanak. 9 évfolyamtól csoportbontással, melynek alapja a nemek szerinti bontás. Évfolyamonként általában 5 csoportba (3 lány, 2 fiú) soroljuk tanulóinkat. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: 

   



a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő heti két órás sportolás – a köznevelési törvényben meghatározottak szerint mentesíti a tanulót az iskolában heti 2 testnevelés óra alól. A tanulónak ezt kérvényeznie kell az iskola vezetésétől. Az egyesületi sportfoglalkozásokon való részvételt rendszeresen igazolni kell. az iskolai sportegyesületünkben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás sportköri foglalkozás kötelező. Szakosztályaink: röplabda, kosárlabda, labdarúgás. Szakosztályaik minimum heti 2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sport versenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. A tanulókat benyújtott jelentkezéseik alapján választja a szakosztály vezető a sportcsoport tagjává. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév kezdetén beszámol a sportkör előző évi tevékenységéről, az eredményekről listát készít. A diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a gyógytestnevelés megszervezéséről és megtartásáról. A kötelező testnevelési órákon belül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozást, azon tanulóink számára biztosítjuk, akiket – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – erre utaltak.

71




Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel

A mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási órák után két órában tömbösítve többféle sportágat kipróbáljanak az évek során. A következők szerint: 1.csoport: 2.csoport: 3.csoport: 4.csoport: 5.csoport: 6.csoport: 7.csoport: 8.csoport:

kosárlabda röplabda labdarúgás úszás küzdősport testépítés aerobik tánc

A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Ezeken a foglakozásokon kötelező a részvétel. A hiányzások igazolása a szokott módon történik.


8.

Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. 8.1.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok  Szülők(család). A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.  Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek. Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.  Iskolaorvos, háziorvos védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, látják el. Intézményünkben az iskola-egészségügyi feladatokat vállalkozási szerződéssel alkalmazott iskolaorvos és ifjúsági védőnő látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók:  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel.

8.2.

72



 Az intézményünkben nincs mindennapos orvosi ellátás, a betegségek diagnosztizálásával, gyógyításával kapcsolatos feladatokat gyermekorvos a rendelőjében látja el.  Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők. A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.  Az ÁNTSZ. A városi és megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak nyújtanak konkrét segítséget az iskolai egészségnevelési munkában (közös kortársképző pályázat, továbbképzés, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása, szűrővizsgálatok).  Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának  Szakmai szervezetek (2P Oktatási Bt.) közös pályázatok, továbbképzési lehetőségek  Drogambulancia, melynek kiadványai és szakemberei segítik az iskola drog-prevenciós munkáját.  KPSZTI  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet — Városi Pedagógiai Intézet a szakirányú továbbképzési lehetőségeket biztosítnak számunkra.  Hittancsoportok, cserkészcsapatok, egyházközségek, vallási közösségek pozitív példamutató hatásukkal, életvezetési ismereteik közvetítésével, a hitből fakadó egészség tiszteletük átadásával hatnak fiataljaink egészségnevelésére.

73

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

V.

A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

1.

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 1.1.

 Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk 1994-től működik jelenlegi épületében. A korábban is iskolaként működő épületek a belváros szívében található, szűk, zárt udvari épületek. Az eltelt 10 évet folyamatos építkezések, átalakítások jellemezték. Az új aula, tornaterem, könyvtár már elkészült, jelenleg a természettudományi előadók kialakítása folyik. Ezekre a nagy átalakításokra feltétlenül szükség volt, hiszen az épületek 130 évesek. Ahhoz, hogy a mai elvárásoknak megfelelő színvonalú oktató-nevelő munkát tudjunk nyújtani — fenntartónak, szülőknek, diákoknak — a belváros adta szák lehetőségekhez képest óriási eseménynek tekintjük a már elkészült beruházásokat. Az iskola helye a jelenleg is folyó átalakítások befolyásolják a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A tantestület szinte minden tagja valamilyen formában foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik külön akciókban is részt vállalnak, vannak akik a tanórai keretek között, osztályfőnöki teendőikkel kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés szerves része kell, hogy legyen az iskolai életnek. 1.2.

Erőforrások Nem anyagi erőforrások — humán erőforrások Iskolán belüli együttműködés

 Iskolavezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli ezt a tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokon.  Iskolaorvos, védőnők: Előadások tartásával — az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról — kapcsolódnak programunkhoz.  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.  Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításban a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a különböző táboroknak. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.  Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is

74


Jövőkép, alapelvek, célok

alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét — a lehetőségeiket figyelembe véve, a családok maguk is biztosítják. (pl. tanulmányi kirándulások)  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatás és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés — az iskola életén belül — a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a vadaspark és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő, és tanulmányi kirándulások során igyekszünk megvalósítani.  Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.  Cserekapcsolatok: csereutak  Az iskolában hagyományos külföldi kapcsolatok során igyekszünk a programjainkat a környezeti nevelésben foglaltak, tervezett feladatok alapján kialakítani. A német, osztrák területek példamutató tisztasága fejleszti tanulóink értékrendjét.  Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Saját erőforrások  Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.  Alapítvány. Az iskolai alapítvány — rászorultsági alapon — támogatja a tanulók különböző táborokban, tanulmányi utakon való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Külső erőforrások Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése minden kolléga feladata. Az igazgatóhelyettes is tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az ilyen elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

2.


Cél Általános és hosszú távú célunk, hogy tanítványaink az iskolában folyó környezeti nevelési tevékenységünk eredményeképpen: 2.1.

 környezettudatos magatartást, életvitelt folytassanak 75



 megvalósítsuk a rendszerszemléletre nevelést  kialakítsuk bennük a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, a sokféleség megőrzését  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt  megértessük a globális összefüggéseket A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése diákjainkban. pl.:        

problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet problémaérzékenység kreativitás vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használat állampolgári részvétel és cselekvés értékelés, mérlegelés készsége

Az iskola környezeti nevelési szemlélete, jövőképe Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. 2.2.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. 1994 óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Az építkezések során elkészült új épületrészek birtokbavételével a belső terek egyre hangulatosabbak lesznek. A természettudományi előadók elkészültével a berendezésnek, dekorációknak hangsúlyozni kell ökológiai szemléletünket. A nővérekkel közös iskolakert helyreállításával sikerülne „zöld foltot” létrehozni a belvárosi zárt falak között. Diákjaink egyaránt figyeljenek az intézmény energia és vízfelhasználására. A későbbiekben szeretnénk megvalósítani a szelektív hulladékgyűjtést. Nyári táboraink, sítúráink, csereútjaink során továbbfejlesztjük a környezetbarát szemléletüket. Bízunk benne, hogy iskolánk hitvallása, oktatási eredményei mellett a szülők és diákok azért is választják majd iskolánkat, hogy a diákok nyugodt, harmonikus körülmények között tanulhassanak. Rövidtávú célok (és feladatok):  Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy-egy témához tartozó ismereteket!

2.3.

76


A környezeti nevelés színterei iskolánkban

 Pedagógusok, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles fejlesztői! (Képzéseken való részvétel.)  Az iskola tisztaságának javítása! (Verseny, akció szervezésével.)  Szemét mennyiségének csökkentése! (A helyes vásárlói szokások kialakítása.)  Legyenek a tanulók környezetük védelmezői! (Örökbefogadási akciók szervezése az iskolakertben, iskolaépületben.)  Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét. (Szakkönyvek, CD-k, video-anyag, Internet hozzáférés biztosítása.)  Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

3.

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben (tanórán)  A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyeket a diákok is megtapasztalnak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.  Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a természettudományi előadókban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

3.1.

Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály tanulmányi kiránduláson intézmény vagy múzeumlátogatásokat is szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. 3.2.

Tanórán kívüli programok:  A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat.  Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is.  Évről-évre szervezünk nyári táborokat, külföldi csereutakat, sítáborokat, melynek szakmai programjának szerves kiegészítője a természeti- és mesterséges környezet megismerése, megóvása is.  Különböző akciókban veszünk részt:  Az iskolában rendszeresen, gyűjtési akciókat szervezünk. pl. papírgyűjtés  Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- vagy fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó kiállítást.  Terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.:

3.3.

4.

Módszerek

A környezeti nevelésben olyan módszereket kell alkalmaznunk, amelyek hatékonyan segítik céljaink elérését. Minden kolléga az általa megismert új módszereket az iskolában terjeszti, új ötleteivel bővíti az iskolában már a gyakorlatban is alkalmazott tevékenységi rendszert. Érdeklődés és igény szerint továbbképzéseken bővítjük ismereteinket:

77


Taneszközök

 játékok; (szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs stb.)  modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése)  riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriportok)  terepgyakorlati módszerek; (egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések)  kreatív tevékenység; (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelmi feladatok, madárvédelmi feladatok, tisztasági verseny)  művészi kifejezés. (esztétikai érzékenység, élmény fejlesztése)

Taneszközök

5.

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket (írásvetítő, diavetítő), valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat video-tárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

Kommunikáció

6.

A környezeti nevelésben — jellegénél, összetettségénél fogva — nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt — ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. 6.1.

Iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  iskolarádió felhasználásra, híradásra;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése;  önképzőkörök szervezése.

Iskolánk kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, esetleges együttműködés illetékes önkormányzattal.

6.2.

78

KOLLÉGIUMI PROGRAM

A kollégium nevelési alapelvei

VI. KOLLÉGIUMI PROGRAM 1.

A kollégium nevelési alapelvei

Az intézmény többcélú, közös igazgatású szervezet, a benne foglalt kollégium nevelési gyakorlata, tevékenysége a gimnáziumhoz illeszkedik, a gimnáziummal egységet alkot. A kollégium természetes partnere a család, mely jogokat és kötelességeket ruház át a kollégiumra, ugyanakkor a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelmet kínál lakóinak. Törekszik a családból hozott értékek felismertetésére, megőrzésére és fejlesztésére. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen a „katolikus iskola, kollégium sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók, nevelők tevékenységén és tanúságtételén múlik.” (Kat.Isk.78.) A nagyobb szervezet részeként a kollégium különös lehetősége, egyúttal kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata is, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen. Biztosítsa a hozzáférést a keresztény szellemben történő neveléshez, a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi beilleszkedést. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és a kollégium által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ezt a munkát csak hitüket gyakorló, a katolikus egyház tanítását ismerő, magasan kvalifikált, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni.

2.

Célok

A kollégiumi nevelés célja a tanulók hitben való megtartása, szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a gimnáziummal összhangban, annak nevelését kiteljesítve a bentlakás lehetőségeinek felhasználásával. Biztosítani szeretnénk a tanuláshoz szükséges optimális feltételeket, melyek között lakóink jobban megismerik magukat, felelős, alkalmazkodásra és vezetésre egyaránt képes közösségi emberekké válnak, javul a természethez, Istenhez való viszonyuk. A célok meghatározása és a kollégium működése a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának következő szempontjait figyelembe véve történik: az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; a)

79

KOLLÉGIUMI PROGRAM

Végrehajtandó feladatok

a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. f)

2.1.

3.

A nevelés kiemelt céljai a kollégiumban  Belső igény kialakítása, fejlesztése a szentre, a szépre, a jóra és az igazra. Hitre, reményre, szeretetre nevelés.  A hit- és imaélet folyamatos fejlesztése, a vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása.  A keresztény erkölcsi normák betartása.  Tisztelet kifejezése egymás iránt (szép beszéd társakkal, tanárokkal).  A rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelős betartása.  A tanulmányi munka színvonalának emelése.  A hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés.  Az együttérzés, önzetlen segítőkészség fejlesztése a szorosabb kollégiumi közösségbe befogadott érzék-vagy mozgásszervi fogyatékkal élő tanuló által.  A szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása.  A tehetséges tanulók felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik kibontakoztatása.  A műveltségi egyenlőtlenségek csökkentése.  A pályaválasztás segítése.  Az egészséges életmódra nevelés.  Környezetünk védelme, ápolása.  A szabadidő tartalmas eltöltése.  A társadalmi beilleszkedés elősegítése.  Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink, egyházi kultúránk megismertetése.  Az etnikai kisebbségek kultúrájának megismertetése.  A keresztény, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása.


A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának értelmében a következő 6 területen lát el a kollégium feladatokat: Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességek fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a diák felkészülhessen felebaráti szolgálatra. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, mű3.1.

80

KOLLÉGIUMI PROGRAM


vészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Az együttérzés, a másikra érzékenyen figyelő magatartás kialakítására kiváló lehetőséget teremtenek a kollégiumi elhelyezést igénybe vevő érzékszervi fogyatékkal élő tanulók. Az ő jelenlétük a közösségben alkalmat teremt az egészséges tanulók számára, hogy a fogyatékkal élők mindennapi nehézségeit felismerjék, személyes kapcsolat kialakítása révén előítéletektől mentesen tudjanak fordulni sérült embertársaik felé. Mivel a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fontos az általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülésének segítése. Természetesen az intézmény csak akkor képes az értékátadás funkciójának eleget tenni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír. A kollégiumi nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása. Ezt mindenekelőtt olyan kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Fontos a szolidáris viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség összhangjának, szerepének, jelentőségének megértése, csakúgy mint az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása, mely feladat megoldásában a diákönkormányzatnak döntő jelentősége van. A kollégium feladata a demokratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése, a vezetésképesség fejlesztése. Az együttélés, a közösségi lét jó pedagógiai közeget biztosít a segítő életmódra nevelés megvalósítására: pl. pozitív értékrend és e szerinti viselkedés, magatartás elfogadása, a kreativitás növekedésének elősegítése stb. A segítő életmódra nevelés a segítő együttműködés fejlesztését kívánja meg. Ez az által valósítható meg, ha a nevelő rendszeresen él a segítő együttműködés módszerével, pl. együtt cselekvés, közös feladatmegoldás formájában, miközben segíti a tanulók egymás közötti kooperációját is. A gyermekek eredményes és sikeres társadalmi beilleszkedésének érdekében szükség van pályaválasztásuk elősegítésére. Olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyek hozzájárulhatnak érdeklődésük elmélyítéséhez, képességeik megszilárdulásához, önismeretükhöz, a helyes pályaválasztási döntéshez, illetve a döntés sikeres megvalósításához. A kollégium kiteljesíti a nemzeti és történelmi hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben helyet kap a keresztény értékrend, az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A tanulási motívumok, értelmi képességek és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégium által meghatározott célok, közöttük első sorban a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni olyan motivációs tényezőket, melyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. A diákok nagy része elsősorban az osztályzatért tanul és magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése és tudásvágya. 3.2.

Nevelési feladataink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fennmaradásának biztosítása. Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót, mivel ismeretes, hogy a tanulók alacsony iskolai teljesítményének egyik alapvető oka ennek fejletlensége. Ne feledjük, hogy a megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret! Fejlődése lényegesen megnöveli a tanulás eredményességét és a személyiség fejlődésének fontos összetevője. Az egészséges tanulási ambíció kialakulásának és fennmaradásának elősegítése a bonyolult nevelési feladatok közé tartozik. A nevelőtől alapos, következetes munkát igényel.

81

KOLLÉGIUMI PROGRAM


A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a tanulási célprogramot, illetve közömbösíteni az ellene ható tényezőket. A tanulási életprogram kialakulása döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát. Fontos szerepe van ebben a szülőknek is, ugyanis, ha a szülő szemében érték a tanulás, a gyerek is érzi annak fontosságát. A kollégium megfelelő pedagógiai színtér arra, hogy elsajátíttassuk a gyermekekkel a helyes tanulási módszereket, mivel a tanulók jelentős részénél különös gondot jelent ennek fejletlensége. Lényeges feladat az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek elsajátíttatása, pl. olvasás-megértési gyakorlatok, jegyzetelési technikák, könyvtárhasználat, önismereti képzés stb. A tanárok szaktárgyi tudásuk révén segítsék a tanulmányi munkát a hiányos alapismeretekkel, gyengébb képességekkel rendelkező tanulóknál a különböző korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások alkalmával. A kollégiumi nevelési feladatok fenti felsorolása nem fontossági sorrend, hiszen a nevelőtestület az adott tanév munkatervében dönti el, hogy mikor melyik feladatot helyezi előtérbe, és milyen további tevékenységeket lesz még lehetősége végrehajtani. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Felzárkóztatás céljából egyéni és csoportos korrepetálásokat tartunk, a lemaradó, vagy tanulmányi teljesítményében romló tanulókat szóban kikérdezzük és tanulási módszertani fejlesztést végzünk. 3.3.

A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a fogyatékos tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy eredményesen végezzék gimnáziumi tanulmányaikat. A tehetséges tanulók felismerésére folyamatosan gondot fordít a csoportvezető nevelőtanár, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Egyéni tanulási lehetőséget biztosítunk a zenei, sport vagy más kötött időben zajló délutáni foglalkozáson résztvevőknek. A valamely területen tehetséges tanulók külön lehetőséget kapnak azon tantárgyak tanulásában, melyekben nem kiemelkedők. A kollégium lakói számára tanulmányi versenyeket szervez, továbbá nevezi és felkészíti kiemelkedő lakóit a külső, különösen a kollégiumok számára rendezett versenyekre. A kollégium — a gimnáziummal együttműködve — valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 3.4.

Kulturált életmódra nevelés, szuverén, keresztény világkép kialakulásának segítése Belső igényszintre kell emelnünk a tanulók körében a kulturált életmódot.

Biztosítani kell a kollégiumban a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. Minél több olyan élményszerű és alkotó jellegű tevékenységet célszerű szerveznünk, melyek az iskolában elsajátított elméleti ismeretekhez kapcsolódnak. A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai tevékenység. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a tanulók minden percének betáblázását, hanem inkább azt, hogy minél változatosabb és egyre színvonalasabb tevékenységek lehetőségeit teremtsük meg a kollégiumban. Azt kell elérnünk, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék növendékeink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korunkra is szokásukká váljon a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése:  közös vallásos gyakorlatok: közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék (legalább havonta, ha az iskola nem szervezi ezt);  személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is: gyónási lehetőség, a nevelőtanár szabadidőben rendelkezésre áll; 82

KOLLÉGIUMI PROGRAM


 a nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem jelenlétével megszólíthatóságával személyes példát ad és a tanulókkal való személyes törődést biztosít;  egyházi év jeles napjairól gyűjtő munka;  vallás-etikai előadások a kollégisták számára;  filmklub — mit érdemes nézni, mit nem;  kézműves foglalkozás;  cserkészet;  Vöröskereszt — karitatív tevékenység (pl. Máltai Szeretetszolgálat);  „Bárka” fogyatékosok támogatása;  Istenes versek az irodalomban — versenyek;  újságszerkesztés;  egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel szorgalmazása;  vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgondozás);  speciális diákkörök: bibliakörök, szentek élete, imakörök, egyházi énekek, vallási életet elősegítő tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység. Ebben a nevelési folyamatban is jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat, hiszen működési körének jelentős részét ez a terület alkotja. A világkép kialakulása élmények által, azok tudatosulásával történik, ezért nagyon fontos a pozitív és vallásos tapasztalatok ismétlődése és megerősítése:  Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben.  A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás.)  Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése.  A vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves- és napirendje rögzíti.  A katolikus kollégium értékrendjével, a tanulás feladatával tudatosan szembeszegülő, a kollégium rendjét súlyosan megszegő, embertársát durván sértő, társai személyes biztonságát veszélyeztető magatartással a tanuló saját magát zárja ki a kollégiumi közösségből. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Ebben a nevelési folyamatban a hangsúly az előnyös, illetve hátrányos személyes motívumok formálásán van. Törekednünk kell tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt kell helyeznünk. 3.5.

A környezeti nevelés alapelve, hogy a kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt, értse a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá, hogy életvitelébe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Feladatok:  A természet tisztelete, környezetünk megbecsülése mint erkölcsi alapelv kialakítása.  A kollégista pozitív jövőképének kialakítása.  Ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása.  Megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát.  Megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, törekedni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok.  Képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére.  Felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. 83

KOLLÉGIUMI PROGRAM

Sajátos nevelési módszerek

 Ösztönzi a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől.  Világossá tenni, hogy környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Foglalkozások, tevékenységek szervezése a mindennapokban:  A szobarend kialakítása (virág, terítő, otthonról hozott dísztárgyak) és ezek ápolása.  Az udvar megbecsülése, ápolása.  Víz-, villany, energiatakarékosság.  Csomagolóanyagok mérsékelt használata.  Szelektív hulladékgyűjtés. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. 3.6.

A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A Nemzeti Alaptanterv megkülönböztetett figyelmet fordít a korszerű műveltségnek már az új évezredet elővetítő olyan összetevőire, mint a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, a környezetvédelem, a honismeret, a vizuális kultúra, médiaismeret, informatika, számítástechnika, életvitel és gyakorlati ismeretek. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy kell megszervezni a kollégiumi tevékenységek rendszerét, hogy a fenti műveltségi területeken tudjunk mi is — a gimnáziummal együtt — érdekes, hasznos, felnőtt életükre ható, fejlesztő ismereteket adni. A szabadidős tevékenységek erre is jó lehetőséget adnak, ám megfelelő színvonalú tárgyi felszereltség és tanári szakmai felkészültség is feltétele az ilyen jellegű foglalkozásoknak.

4.

Sajátos nevelési módszerek

Megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítségével külön kell foglalkoznunk a tehetséges tanulókkal és a tanulásban elmaradt gyermekekkel. A kollégium egyik alapfeladatából adódik, hogy a tanulók közötti különbségeket kezelni tudja, vagyis a lassúbb tanulóknak legyen esélyük a beilleszkedési minimum elsajátítására, a tehetségeseknek pedig adottságaik megfelelő fejlesztésére. Fokozott egyéni törődést igényelnek a hátrányos helyzetű, illetve állami gondoskodásban részesülő tanulók, akiket lehetőségeink szerint segíteni kell problémáik megoldásában.

5.

A tanulók ellenőrzése, értékelése

A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része, úgy a nevelő, mint a tanuló számára a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az értékelés révén fogalmazhatjuk meg a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjét, a célhoz való közelítését. A tanulók kollégiumi életének értékelésére többféle módszer alkalmazható:  szöveges  számszerű  kombinált értékelés. Fontos, hogy a nevelőtestület megegyezzen összehangolt stílusú értékelő mondatokban, melyek az értékelés kereteit alkotják. Fontos ez azért is, hogy a szülők tájékoztatása során az értékelés megfelelő, egyértelmű legyen, illetve a gyermek személyiségfejlődésének lényegi elemire utaljon.

84

KOLLÉGIUMI PROGRAM

A kollégium működése

A folyamatos értékelés módszerén kívül szükség van az időszakos összegző értékelésre is félévkor, tanév végén, vagy a kollégiumi nevelőtestület által megjelölt időpontokban, pl. szülői értekezletek, fogadóórák. A jutalmazás és a büntetés: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése. Rendkívül nagy motiváló erő, éppen ezért helyes mértékkel és megfelelő, „jó” időben kell alkalmazni. Ellenkező esetben a gyerek a jutalomszerzés rabjává válhat, nem látja értelmét annak a cselekvésnek, amit nem jutalmaznak, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás ilyen jellegű torzulása veszélyes. 5.1.

A büntetés is akkor „működik jól”, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A jutalmazással és büntetéssel el kell érnünk, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számra fontos a fegyelmezetté válás. A büntetés- és jutalomrendszer kidolgozása a nevelőtestület és a diákönkormányzat feladata. Elfogadása a közösség által történik. Valamennyi cél és feladat végrehajtásánál, megvalósításánál figyelembe vesszük, hogy egyházi intézmény vagyunk, s ennek szellemében cselekszünk.

A kollégium működése

6.

Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat — a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező — nevelőtanár végzi aki: 6.1.

 lelkivezető,  elfogadja a katolikus egyház hitét és vallási életét,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik,  vállalja – és a kollégiumban a lehetőségeket megteremti – a lelki /vallási továbbképzésre,  képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,  keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, - megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,  személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal,  szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival, figyelembe veszi a lelki vezetőjének útmutatásait,  nem pedagógus munkakörben alkalmazottak felé elvárás: nem mond/tesz a keresztény értékekkel nem egyezően, gyermekszerető és pedagógusokkal együttműködő. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

85

KOLLÉGIUMI PROGRAM

A kollégiumi tevékenység szerkezete

Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium épületéből adódóan nagy terekkel rendelkezik, azon belül viszont olyan otthonos környezet kialakítására törekszik, melyben a lakóinak van jól elhatárolt, egyéni tere. A megfelelő körülmények lehetővé teszik a nevelési célok megvalósíthatóságát, biztosítják a kollégisták biztonságát, kényelmét. A gimnázium épületét is használva a szilenciumokra és sportfoglalkozásokra megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről. 6.2.

A kollégiumi élet megszervezése A kollégium napirendjében biztosítja a lakói optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai — a jogszabályi keretek között — a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak, az alsó és felső 4 évfolyam tanulóinak napirendje eltérő. 6.3.

A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diákönkormányzat tagjai és vezetői számára külön foglalkozáson biztosítjuk, hogy megismerjék a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A mindennapi gyakorlatban rendszeresen van lehetőségük, hogy azokat felelősen alkalmazzák.

7.


Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kell szervezni, melyek között minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre. A céljaink elérése érdekében inger-gazdag környezetet kell teremtenünk gyermekeink számára. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermek csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha tehát a kollégium egész tevékenység- és időstruktúrája az egyénileg szabadon választható tevékenységek gazdag skáláját tartalmazza. Természetesen mindezt differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, életkorukat, érdeklődési körüket, stb. A kollégiumi tevékenységek programjának összeállítása a nevelőtestület és a diákönkormányzat feladata. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján: felkészítő, fejlesztő foglalkozások (tanulást segítő foglalkozások és egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások) és speciális ismereteket adó foglalkozások (a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások és szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások) megtartása történik. 7.1.

Szilenciumi foglalkozás  felkészítő, fejlesztő jellegű;  a nyugodt tanulás feltételei biztosítottak;  rendelkezésünkre áll az adott létszámhoz igazodó, megfelelő kapacitású tanulóhelyiség (gimnáziumi tantermek), különleges esetben van mód a szobákban történő felkészülésre;  a tanulócsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek adottságait, képességeit, tanulási szokásait, életkorát.

86

KOLLÉGIUMI PROGRAM

7.2.


Csoportfoglalkozások  A teljes közösség, vagy annak kisebb részei számára szervezett speciális ismereteket adó foglalkozások.  Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.  A csoportfoglalkozásokon van lehetőség arra, hogy a kitűzött nevelési célokat, feladatokat megvalósítsuk.  A csoportprogram összeállítása a csoportvezető tanár feladata.  E foglalkozások aktív résztvevői az intézménnyel jogviszonyban álló vagy meghívott főtisztelendő atyák, nővérek. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások  a személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére;  a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek — dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. — kialakulása);  a vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös imákon, előadásokon, beszélgetéseken, diákkörön, Biblia-olvasó körökön szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása;  minden nevelő tevékenységet áthat a hit és a keresztény erkölcs.

Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások Ezek lehetnek felkészítő, fejlesztő vagy speciális ismereteket adó foglalkozások (egyéni szükségletek szerint) a következő felsorolás szerint. 7.3.

 tanulmányi munka segítése;  számonkérés;  napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése;  a beilleszkedési nehézségek enyhítése, tanulás módszertani segítség az érzékszervi fogyatékkal élő tanulók számára. Választható foglalkozások Ezek közé az egyéni fejlesztést megvalósító vagy a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások közé tartoznak a szakmai körök (pl. szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, tanfolyamok, kompenzáló (felzárkóztató) programok, rendszeres könyvtárhasználat, stb.). E foglalkozások szélesebb körű alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés fontos lehetőségei. A kollégiumi tehetséggondozás feladata a tanuló tehetségének felismerése és optimális fejlődésének segítése, melyben a kollégiumi pedagógusnak meghatározó szerepe van. a lehetőségekhez képest a tanulók minél több kreativitást igénylő feladatot kapjanak, melyek tudásuk gazdagítását és elmélyítését szolgálják. 7.4.

A választható foglalkozások programját a csoportvezető tanárok dolgozzák ki éves programjukban, a tanulók igényeinek megfelelően. A szakmai körök megszervezéséért a kollégiumvezető a felelős. Szabadidős foglalkozások E speciális ismereteket adó foglalkozások fő területei a sport, az egészséges és kulturált életmód kialakítására adnak lehetőséget. A kollégium tevékenység-rendszereinek kialakításánál fontos tényező, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőségeket a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a 7.5.

87

KOLLÉGIUMI PROGRAM

A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma

kulturált szórakozásra. Ezek figyelembevételével kell megszerveznünk a szabadidős tevékenységeket. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szabadidős foglalkozások módot és lehetőséget nyújtanak az önellátó képességek fejlesztésére. (pl. egészséges és kulturált étkezés, testápolás, rendszeretet, stb.). A fokozatosság elvének figyelembe vételével fejlesztenünk kell a tanulók befogadóképességét, az ének-zene, vizuális, irodalmi stb. területén. Ez segít abban, hogy érzelmileg gazdagabbá, tartalmasabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak, mely a kulturált életmód kialakításának egyik alapvető feltétele. A gimnáziumi vagy a városi könyvtárak alkalmasak arra, hogy pl. könyvtári foglalkozások keretében az irodalmi befogadóképességet fejlesszük, az olvasás szeretetét kialakítsuk. A szervezett kirándulások módot nyújtanak a nemzeti, művészeti, természeti értékeink, illetve hazánkban élő ás népcsoportok értékeinek megismerésére. Nem szabad elfeledkeznünk a kollégiumi hagyományok ápolásáról sem. A szabadidős tevékenységek konkrét, tartalmi kidolgozása a diákönkormányzat feladata, valamint elfogadtatása a kollégiumi közösséggel, a munkaterv része.

8.

A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) az alább megjelölt témákkal foglalkozzunk a kollégiumban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. A kötelező témakörök időkerete: Témakör

5–8.

9.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Összesen:

3 3

4 3

3

3

2 4

10. évfolyam 3 3

11.

12.

3 4

1 3

3

2

4

2 4

2 4

2 4

2 4

3

3

3

3

3

4 22 óra

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

Ha a kollégium létszáma indokolja, a foglalkozások az évfolyamok között összevontan történnek. Ez esetben a tanév elején differenciáltan — alcsoportmunkával — oldjuk meg a belépő tanulók tanulás-módszertani fejlesztéséhez kapcsoltan a többi tanulóra vonatkozó szervezési kérdéseket, illetve évvégén az érettségire készülők időbeosztását a többiek javítási stratégiájával.

9. 9.1.

A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma Tanulás Óraszámai:

3

4

5–8. évfolyam

3

3

1 9–12. évfolyam

88

KOLLÉGIUMI PROGRAM

A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma

Fejlesztési követelmények Ismerje meg — és előbb tanári segítséggel, majd önállóan — alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.

Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági Tudjon a tanulnivalók között — képességesorrendet felállítani. ivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az Tudja — segítséggel — szervezni az idejét, objektív követelményekkel egyaránt harmonizáa tevékenységeit. ló — fontossági sorrendet felállítani. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai Tudja — segítséggel — szervezni az idejét, követelmények teljesítésére felkészítő tanulási a tevékenységeit. technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsoGyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai lódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli követelmények teljesítésére felkészítő tanulási és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé technikákat. Használja rendszeresen a tanulást arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. segítő hagyományos és modern eszközöket. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtaIsmerje és alkalmazza a könyvtárhasználat nulásra, a való életre felkészítő technikákat, szabályait, és fogadja el a könyvtárban való módszereket. Tudjon szelektálni az információk viselkedés normáit. rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a hagyományos és modern eszközöket. digitális információhordozók által biztosított Használja rendszeresen a könyvtárat, és szolgáltatásokat. igényelje szolgáltatásait. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokuIskolai feladataihoz és egyéni problémái mentumfajtákat. megoldásához tudja kiválasztani a szükséges Legyen képes ismereteket meríteni nyomta- dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati tott és audiovizuális dokumentumokból, vala- felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendmint az Internetről, tömegkommunikációs műszerezni a megszerzett információkat, és szóban sorokból. vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjeismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásnek hatékony tanulási módszerei és önművelési ban beszámolni. Legyen képes munkáját értészokásai. kelni. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Témakör: Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tartalmak, tevékenységek: Tanulási módszerek a kollégiumban. EgyéA kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző ni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. tanulási módszerek a kollégiumban. TanulószoEllenőrzött tanulás. Különböző tanulási techni- bai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az kák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegoleredményes tanulás. Tanulás a közösségben. vasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alstratégiák megismerése, felismerése saját tanukalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A lási stratégiájának megismerése és elsajátítása. tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet- Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráspecifikusan. ció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. OlvasásA tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédműveközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A lés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontos89

KOLLÉGIUMI PROGRAM


feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése.

sági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóságközeli szituációkban. Témakör: Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Tartalmak, tevékenységek: Könyvtárhasználati ismeretek. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása. rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentuigazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, mok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgokönyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézizat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. könyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a késA különböző dokumentumfajták (könyv, sajtózségek kialakítása feladatok segítségével a gya- termékek, audiovizuális dokumentumok, digitákorlatban. A szellemi munka technikái. Különlis adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretböző témák feldolgozása egyes könyvtári seszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb terügédeszközök és dokumentumok segítségével letein. Dokumentumfajták felhasználása a gya(könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Interkorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak net stb.). (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Témakör: Informatikai és számítástechnikai ismeretek Tartalmak, tevékenységek: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Témakör: Könyvtári informatika Tartalmak, tevékenységek: Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. 9.2.

Énkép, önismeret, pályaorientáció Óraszámai: 3 3 3 4

3

5–8. évfolyam

9–12. évfolyam Fejlesztési követelmények

Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az

Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja 90

KOLLÉGIUMI PROGRAM


ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, miképp egyeztethetők össze az eltérő szereplők által közvetített elvárások. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására, kerülje az agressziót. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.

mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Témakör: Ki vagyok én? Tartalmak, tevékenységek: Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. ember személyiségjellemzői, szomatikus, men- Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jeltális és pszichés tulajdonságai. A személyiséglem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képessége- csolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intellicsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. gencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szere- alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, tet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink gyávaság-bátorság). (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szép91

KOLLÉGIUMI PROGRAM


ség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). – Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. – A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Témakör: Az egyén és a társadalom Tartalmak, tevékenységek: Az egyén helye a társadalomban. Egyén, Az emberi megnyilvánulások értelmezése család, közösség. A konfliktuskezelés és lehető- és elemzése az életből és műalkotásokból vett ségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A példák segítségével. Értékek, értékrendek, ermotiváció és az értékrend. kölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. Témakör: Pályaorientáció Tartalmak, tevékenységek: A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, Az eredményes pályaválasztás pszichés számolási képesség, kézügyesség, fizikai teher- összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, bírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képes- képességek, környezet stb.). Tájékozódás a páség) meghatározása, felismerése. A különböző lyaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, képességek meghatározása és megismerése kü- ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási lönféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szialapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és tuációk segítségével. Érdeklődési területek istechnikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. merete. Az érdeklődés szerepe a pályaválaszAzon technikák elsajátítása, amelyek megkönytásban. nyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 9.3.

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Óraszámai: 3 3 3 2 4 5–8. évfolyam


Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje

Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. 92

KOLLÉGIUMI PROGRAM


azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.

Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Témakör: Európaiság Tartalmak, tevékenységek: Az európai kulturális hagyományok. Az Európai Unió működése, alkotmánya, a Mit jelent európainak lenni? működés főbb szabályai. Az Európai Unió kialakulása. Magyarországnak az Európai Unióban beAz Európai Unió tagállamai. töltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatáMagyarország csatlakozása az Európai sai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihíváUnióhoz. sok. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegennyelv-tanulás Témakör: Mindennapok művészete Tartalmak, tevékenységek: Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi A művészet és a valóság. A művészi ábráaz ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés zetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művéSzabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. szet sajátos kommunikációs formáival és csaZenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátotornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalgatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncert- mazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. látogatás. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjú93

KOLLÉGIUMI PROGRAM


sági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Témakör: Az alkotás öröme Tartalmak, tevékenységek: A kollégium külső és belső terei. Tervezés, Harmónia és diszharmónia megkeresése és modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Rész- létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós vétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plaMűvészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat kát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítáhonlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszkö- sa. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások zök készítése, használata, drámamódok alkallétrehozása és bemutatása. mazása, közös dramatikus produkciók. KépzőEgyetemes műveltség művészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létA magyar és az egyetemes kultúra kimarehozása. A kollégiumi hagyományok. A köve- gasló személyiségei. tésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó Európai kulturális hagyományok Ismeretrítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. terjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. Témakör: A műveltség értéke Tartalmak, tevékenységek: A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés Témakör: A gondolatok közlése Tartalmak, tevékenységek: Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Témakör: Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása Tartalmak, tevékenységek: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása. 9.4.

Környezettudatosság Óraszámai: 2 2

2

2

2

5–8. évfolyam


Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajá-

Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását 94

KOLLÉGIUMI PROGRAM


tosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni.

elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Témakör: Környezetünk állapota Tartalmak, tevékenységek: A kollégium külső és belső környezete. Az Környezetünk változása. Hogyan változott élő környezet alakítása, védelme, növény-, kert- a település? Milyen előnyök és hátrányok szárgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok maztak a környezeti változásokból? Hogyan gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. változik környezetünk élővilága? Hogyan váltomadarak, denevérek) védelmében. A kollégium zott életünk minősége? Javulás és romlás mérműködése és környezetvédelem. Környezetet lege. A Föld mint globális rendszer. Hogyan feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékeletkeznek globális környezeti problémák. Ki a kek, anyagok pazarló felhasználása, energiafofelelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti gyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, foértékeink és a tárgyi környezet értékeinek meggyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. óvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar Környezetbarát termékek. világörökség és a település értékeivel. Témakör: Közös felelősségünk Tartalmak, tevékenységek: Részvétel környezetvédő tevékenységekben Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kulturális örökség védelme, gondozása szakem- kell megtennie az első lépéseket, vállalnia dönber vezetésével). Közvetlen környezetünk állatése következményeit. A tanuló felelősségvállapota. lása a kollégium környezetének állapotáért. Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a tele- Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlápülésen problematikus, veszélyeztetett, szenysa. A termékek életútjának követése. Lehetőség nyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcso- befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem latok építése helyi környezetvédő, településvésaját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium dő civil szervezetekkel. döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 9.5.

Testi és lelki egészség Óraszámai: 4 4

4

4

4 95

KOLLÉGIUMI PROGRAM


5–8. évfolyam


Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttéléLegyen alapvető ismerete az emberi szersi, együttműködési normákat a családban, a vezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életváltozás természetéről. Ismerje fel az egészséget ben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus balesetek megelőzésének módjairól, az egéseljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesí- zségkárosító szokások és szenvedélyek kialakutéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, lásának megelőzéséről. elkerülni a környezetében a veszélyeztető téLegyen tisztában a kollégista azzal, hogy az nyezőket. ember magatartását szocializációja, társas körRendelkezzen megfelelő empátiával ember- nyezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen társai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fomegfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudagalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében ta, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelalkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus kezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakítechnikáit. tásához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Kéa másságot. szüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a Életkorának megfelelő szinten ismerje a családi életre. kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, Rendelkezzen az életkorának megfelelő koope- gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, ratív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a megfelelő humánus magatartást az önkritika és háztartásban, közvetlen környezetében alkalmaa környezeti visszajelzések egységében. Találja zott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoaz egészségkárosító anyagokra. Legyen képes portban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő ni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás jellemzőit. alapvető technikáit. Legyen képes munka- és Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fa- szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a legkadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa hatékonyabban kihasználni. Legyen képes szüktevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető ségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekVáljon igényévé környezetének tisztántarkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetására, szépítésére – a személyes higiéné. Letőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyze- gyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatáteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő sokról, azok használatáról. segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Témakör: Társas kapcsolataink Tartalmak, tevékenységek: Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépíHarmonikus kapcsolatok kialakítására netés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem velés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálámásokra. A problémák megoldásának módszesa. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt rei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válságelfogadása, a másság elfogadása. Tematikus helyzetek megoldásának keresése. Érdekütköz96

KOLLÉGIUMI PROGRAM


beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása.

tetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Témakör: Élet a kollégiumban Tartalmak, tevékenységek: Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kolHarmonikus kapcsolatainkat építő közössélégium szociokulturális környezetével. Közösgi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. ségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvég- Felelősségünk magunk, társaink és környezezése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez tünk egészségéért, testi, lelki és közösségi fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, ,,jóllétéért”. Szabadidő-tervezés, -szervezés. segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal. Témakör: Testi, lelki egészségünk Tartalmak, tevékenységek: Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A A betegségek megelőzése, betegápolás. biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes test- veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, ápolás elsajátítása. Egészséges napirend összekatasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmenállítása. Testi és lelki változások a serdülőkortés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreban. A növekedésből adódó változások, a taráció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, táshibák korrigálása, mozgásszervi deformitátánc. Relaxációs technikák megismerése és tasok megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, nulása. lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. BeSzexuális felvilágosítás. szélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolaFüggőséghez vezető lépések, szokások tokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészsémegelőzése. get károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra. 9.6.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Óraszámai: 3 3 3 3 3 5–8. évfolyam


Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, vegyen részt környe-

Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformá97

KOLLÉGIUMI PROGRAM


zetében ilyen szabályok értelmezésében, alakíkat a családban, az iskolában, a kollégiumban, tásában. abban a közösségében, melynek tagja. Legyen képes az adott helyzeteknek megfeLegyen kulturált a társadalmi érintkezésben lelő magatartási formákat alkalmazni a társas és külső megjelenésében. élet különféle színterein. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkeIsmerje meg a közösségi élet sajátosságaizés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfaból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában jait, beleértve az IKT-eszközök használatának alakítsa tevékenységét. szabályait is. Vállaljon feladatokat a közösségben. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb Legyen tisztában a vállalt feladatok céljákörnyezetében. val, tartalmával, felelősségével, legyen képes Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törehiteles önértékelésre, mások igényes értékelésé- kedjen jó együttműködésre az együttélésben. re. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, Törekedjen a konfliktusok feloldására, almély társas kapcsolatot. kalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Ismerje alapvető állampolgári jogait és köTartsa tiszteletben, hogy környezetében el- telességeit. térő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtuLegyen képes megfelelő formában érvelni, dattal és kulturális szokásokkal is élhetnek má- vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és sok. társai érdekeinek védelmében, képviseletében, Ismerkedjen az alapvető emberi és szabad- gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből ságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket adódó kötelezettségeket. megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Témakör: Én és a család Tartalmak, tevékenységek: A család története – családi történetek. CsaSzemélyiségjegyek és azonosságtudat. ládfa készítése, családi történetek gyűjtése. A Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család család típusa, szerkezete, működése. Szerepek szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szeés szabályok a családban. Saját tapasztalatok repe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok filmes, tévés példák és saját tapasztalatok felvita segítségével. dolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban — feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma — beszélgetés, vita. Témakör: A kollégium és az iskola Tartalmak, tevékenységek: Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az A külső megjelenés és társadalmi érintkeiskolai közösség írott és íratlan törvényei, szazés illemtana. A társadalmi érintkezések különbályai. A szabályzatok, szabályok megismerése böző formáinak (műfajainak) ismerete és alés megvitatása problémahelyzetek segítségével. kalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiAlapvető illemszabályok. Szociális készségek umi közösségben. Az iskola és kollégium mű(empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakor- ködési rendjének és elvárásainak megismerése. lás szituációs játékok és csoportépítő tréning Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemsegítségével. zése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Témakör: A társadalom Tartalmak, tevékenységek: 98

KOLLÉGIUMI PROGRAM


A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével.

Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése – könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Témakör: A háztartás Tartalmak, tevékenységek: Szerepek, feladatok a családban. HázimunSzerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Házkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. tartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, meleEgyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A gítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költsé- kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. gek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. KöltA szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. ségvetés készítése. A reklámok üzenete. 9.7.

Hon- és népismeret Óraszámai: 4 3

4

4

3

5–8. évfolyam


Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait.

A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép-, médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az 99

KOLLÉGIUMI PROGRAM


együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, öszszehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Témakör: Helyismeret, helytörténet Tartalmak, tevékenységek: A kollégium közvetlen környezete. TájékoA település vagy a környező tájegység törzódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok ténete, megismerése könyvtári dokumentumok készítése. A település vagy a környező tájegysegítségével, élő adatközlők felkeresésével. A ség kulturális, gazdasági történelmi stb. neveze- település történetének főbb korszakai, ezek időtességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfon- beli elhelyezkedése. A település legfontosabb tosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, rajzban, fotón stb. sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Témakör: Múltismeret, hagyományok Tartalmak, tevékenységek: Nemzetünk történelmének legfontosabb Magyarország és Európa a múltban – a téhelyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a ma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének a történelem vagy a művészetek segítségével legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzemohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni déke, Európai és magyar impresszionisták kollégium stb.) megismerése és bemutatása emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumeredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a látogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgo- nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és zásának különböző módjai. Adatok, történetek, tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érmúltunkból (a tanulók érdeklődésének megfele- deklődésének megfelelő téma feldolgozása tulően) különböző módokon (élőszóban, írásban, dománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokurajzban, táblán). A magyarság és/vagy a mamentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségégyarországi nemzetiségek egyes hagyományai- vel tetszőleges formában. A határainkon kívül nak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanélő magyarság jellemzői, helyzete a XX. százen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény zadban. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai 10 0

KOLLÉGIUMI PROGRAM

stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézművestechnikák stb.).


magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.

Témakör: Szimbólumok Tartalmak, tevékenységek: Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Témakör: Jelenismeret Tartalmak, tevékenységek: Magyarország nemzetiségei. NemzetiségeA kollégium szervezeti felépítésének ismeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások rete, részvétel a kollégiumi programokban és a (szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttértérképen. A diákönkormányzat munkájának anyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. megismerése. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Témakör: Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel Tartalmak, tevékenységek: Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a haKapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testgyományismeretben, hagyományőrzésben. Tavériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nulmányi kirándulás. nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. Témakör: Nemzeti kultúránk Tartalmak, tevékenységek: A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpátmedencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”. 10 1

Záradékok


VII. Záradékok A pedagógiai programot Lóczi Tamás igazgató aktualizálta a hatályos jogszabályok előírásainak alapján. Ez a pedagógiai program 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatálybalépést követően a program felfrissítése minden tanévzáró tantestületi értekezlet napirendjén szerepel. A pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Jelen pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület az 2015. augusztus 23-i értekezletén elfogadta. Az elfogadás tényét a mellékelt jegyzőkönyv rögzíti, továbbá a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

............................................... .

............................................... .

Az elfogadáskor az iskolaszék és a szülői választmány tagjai a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a képviselők aláírása tanúsítja. Nyilatkozat mellékelve. Az elfogadáskor a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja. Nyilatkozat mellékelve. A pedagógiai program nyilvános dokumentum. Egy-egy példány az iskola könyvtárában és titkárságán megtekinthető, onnan el nem vihető. Az érvényes programot az iskola honlapján és a helyi hálózaton mindenki korlátozás nélkül elérheti. A programmal kapcsolatban az igazgatóság tagjai adnak tájékoztatást a fogadóórájukon, illetve előre egyeztetett időpontban. A szülők joga tájékoztatást kérni a dokumentumról és az abban foglaltakról. Az év első szülői értekezletén az osztályfőnökök ismertetik a nyilvánossággal és a program főbb pontjaival kapcsolatos tudnivalókat.

10 2

Mellékletek


VIII. Mellékletek 1. Taneszköz jegyzék 2. Tantárgyi Programok (Helyi tantervek- elektronikus formában tárolva) 3. Jegyzőkönyv a nevelőtestület határozatáról 4. Elfogadó nyilatkozatok 5. Az elmúlt időszak óraszámai 6. 2013/ 14-es tanév óraszámai

10 3

IX. Függelék 1.

Taneszközjegyzék TANTÁRGYI JEGYZÉK a Fráter György Gimnázium és Kollégium pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához szükséges eszközökről MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Érettségire, felvételire előkészítő segédkönyvek (tanároknak) — részletezve függelék 1. rész-

ben Magyar írók arcképcsarnoka (faliképek) Kézikönyvek, lexikonok a tanári kézikönyvtár számára (tanári szobában) — részletes lista a függelék 1. részben Az iskolai könyvtár számára különböző gyűjteményes kötetek (tanulóknak) — lásd függelék 2. rész Kétkazettás magnetofon CD lejátszóval ellátott magnetofon Magnó és video kazetták Filmesztétika tanításhoz klasszikus film videokazettán 1. rész Ssz. 1.1. 1.2. 2.

Szerző, cím Új érettségi szöveggyűjtemény Érettségire, felvételire előkészítő segédkönyvek (4 fajtából 3-3 példány) A tanári szobabeli kézikönyvtárhoz (első szakasz) A magyar helyesírás szabályai Helyesírási kéziszótár Magyar értelmező kéziszótár Idegen szavak szótára Pais D.: Régi magyar olvasókönyv Magyar Irodalmi Lexikon (Ványi-féle) Új Magyar Irodalmi Lexikon Magyar Irodalmi Lexikon (1963-as) Világirodalmi Kisenciklopédia Tolnai V.: Bevezetés az irodalomtudományba Bókay A.: Az irodalomtudomány alapjai Rónay L.: Erkölcs és irodalom Szerb A.: Magyar irodalomtörténet Szerb A.: A világirodalom története Hét évszázad magyar versei A magyarságtudomány kézikönyve

db 10 12 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

104

Taneszközjegyzék

Hon- és népismeret

2. rész

Ssz. 3. 3.1.

3.2.

4.

Szerző, cím Könyvtári állományba A magyar remekírók gyűjteményes köteteiből: A magyar középkor irodalma Magyar elbeszélők 16-18. sz. Magyar költők 17-18. sz. Szöveggyűjtemények: A középkor magyar irodalmából (Madas E.) A reneszánsz magyar irodalmából (Bitskey I.) A felvilágosodás magyar irodalmából (Pándy-Mezey- Szuromi) A reformkorszak magyar irodalmából (Csetri-Wéber) Világirodalmi antológia I-II. Könyvtári és tanári kézikönyvtári állományba: Biblia (a Károli- és a modern fordítás is) Önálló érettségi tételként szereplő magyar költők összes verseit tartalmazó kötetek Kötelező (házi) olvasmányok

db

1 1 1 1 1 1 1 1 1-1 1-1 1-1

ÉNEK-ZENE Zongora 1 Lemezjátszó 1 Hordozható CD játszós berendezés 1 CD zenei felvételek 15 Éneklő Egyház énekes gyűjtemény 2 Hozsanna énekeskönyv 50 Kodály: Egynemű és gyerekkarok 2 Bárdos: Egyneműkarok 1 Videorecorder + TV 1 Kottaállvány (fém) 6 CD zenei felvételek 15 Hangjegytábla (állványos, átfordítós) 1 Zeneszerzői portrék, tablók Kézikották Ritmus- és ütőhangszerek: (dob, csörgődob, triangulum, xilofon) Erősítő, keverő, hangfalak (műsorok hangosításához)1 Kottapult (fa) 1 CD zenei felvételek 15 Kórusművek gyűjteménye 20

10 5

Taneszközjegyzék


RAJZ ÉS MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE Festékek, anyagok, rajzeszközök tempera — tégelyes (minden szín) diszperzit hígító nyomdafesték (minden szín) tustinta (minden szín) ecsetek vágott hegyű tollak — betűíráshoz filctollak (vékony, vastag) pasztell (festék, akvarell) ruhafesték, edények, tálak— batikhoz viasz, vasaló, lepedővászon, ecsetek Rajzterem berendezés: üveges szekrények, polcok rajztábla makettek (mértani testek) modellek (gipsz fej, arcelemek, mozgó alakok) vetítőgép írásvetítő rezsó tűzzománc kemence nyomdai présgép fotóhenger variálható paraván — kiállításhoz szükséges mennyiségben lábbal hajtott korongozó

32

1 1 5 1 1 5 8 1

Festékek, anyagok, rajzeszközök gipsz dekorációs kartonok, papírok (fotó, famentes DIPA) üveglapok, üvegfesték, speciális ecsetek linómetsző kések, linólemez ragasztók, tárgyak — bábkészítéshez agyag porfesték, üvegpor, alapozó festék, tisztító vegyszerek, rézlapok, alapozott vaslapok — tűzzománcozáshoz Diasorozat (híres képtárak anyagai) A művészetek története 1-7 kötet Videofilmek — korstílusokhoz

1 1-1 1-1

10 6

Taneszközjegyzék


IDEGEN NYELVEK Könyvek Angol nyelvi érettségi tesztkönyv Francia-magyar szótár Magyar-francia szótár Francia nyelv középfokon oktatócsomag “Duden” német nyelvkönyv Angol nyelvkönyv kezdőtől az alapfokú nyelvvizsgáig Tesztkönyvek

10 12 12 2 3 10 20

Országismereti falitérképek USA Anglia Kanada Franciaország Spanyolország

1 1 1 1 1

Egyéb eszközök Írásvetítő “Blackbird” középfokú angol nyelvi előkészítő csomag Videokazetták felvétel céljára Hangkazetták felvétel céljára Mágneses tábla Német nyelvi CD ROM Német helyesírás CD ROM Videokazetták felvétel céljára Hangkazetták felvétel céljára Tanári számlálós magnetofon Diavetítő Angol nyelv oktató CD ROM Videokazetták felvétel céljára Hangkazetták felvétel céljára

1 1 5 5 1 1 1 5 5 2 1 1 5 5

10 7

Taneszközjegyzék


TÖRTÉNELEM 1. Falitérképek Az ókori kelet államai Görög városállamok Római világbirodalom A magyar népvándorlás és Honfoglalás A kereszténység kialakulása és elterjedése Az Árpád-kor történelmét bemutató térkép A nemzetállamok kora Magyarország a török hódítás korában Az osztrák-magyar monarchia felbomlását bemutató térkép Európa a két világháború között Hidegháború Reformáció— ellenreformáció Olasz és német egység kialakulása Európa és a forradalmak 1830-1847 Európa a XIX-XX. században Afrika gyarmatosítása Krízistérség: Közel-Kelet Az ipari forradalom Európában A demokrácia válsága Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában Tatárjárás és újjáépítés Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Magyarország közigazgatása Európa 1945-1975 Magyarország a kiegyezéstől az I. Világháborúig Magyarország a 16. században a török hódítás idején Magyarország a 16. században Magyarország és a bécsi döntések Nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítás Imperializmus kora 1970-1914 Gall birodalom Az ókori Itála Államszocialista rendszer felbomlása Európában Európa a XIV-XV. században I. világháború Az I. világháború (2. szakasz) Függetlenségi harcok Magyarországon XVII. század Római katolikus egyháztörténeti áttekintés Európa 1945-1989 Európa 1989-1999 Napóleoni háborúk Magyarország közigazgatása 1944-ben Európa és Magyarország a 17. sz. második felében Európa a két világháború között Forradalom Oroszországban Hansa-városok Bibliai országok Római Birodalom Kre. 264-Kru.164 Németország és Itália

2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 3 2 2 3 1 1 3 2 2 2 3 3 2 3 3 3 1 2 3

10 8

Taneszközjegyzék

Európa a bécsi kongresszus korában Ipari forradalom Európában A kora középkor nagy birodalmai Kereszténység születése 2. Oktatótáblák Árpádházi királyok Az emberiség kezdetei / Egyiptom Római Birodalom Jézus Krisztus élete 1,2,3 Magyarország honismereti térképe Középkori társadalom A sokszínű Európa 3. Fóliasorozat Az ókor és a középkor (20 db) Az újkor kezdete (22db) A 16. századtól a 19. sz. végéig (24 db) A XX. század A középkori város lakosai A világ és Európa (1945-1993) Világtörténelem: történelmi társadalmi alapkérdések Kontinensek kultúrái: Afrika Európa 1871-1890 Európa: A válság évei Gazdaság és társadalom 1885-1914 Zsidóság a náci uralom idején Európa 1939-49 között Az USA története Nacionalizmus, imperializmus 1918-ig A 30 éves háború Világtörténelem 1914-45 4. Videófilmek Történelem 5. osztályosoknak I-II. Kapcsolatok I-IV. Együttélő népek a Kárpát-medencében Kapcsolatok V-VIII. Együttélő népek a Kárpát medencében Rákóczi nyomában Történelem I. (Repeta sorozat) Történelem II. (Repeta sorozat) Történelem III. (Repeta sorozat) A középkor I. A középkor II. 5. Szakkönyvek Magyarország történelmi kronológiája I-IV. kötet Történelmi világatlasz Korszakokat bemutató tablók Studia Agrensiensia kötetei Magyarország története 1-10. kötet A Herman Ottó Múzeum iratarchívumából a különféle történelmi időszakok jellegzetes irattípusait bemutató oktatócsomag Helytörténeti kézikönyvek Megyetörténetet bemutató szakkönyvek Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század 2. felében


3 3 3 3 3 1 2 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1-1 1-1 1

1

10 9

Taneszközjegyzék


Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században 1 D. Normann: Európa története 1 Köpeczi B- R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc 2 Deák Ferenc: Válogatott beszédek – írások I-II. 1 Képes magyar történelem – teljes sorozat 1 6. Folyóiratok Rubicon 1 pl/hó Aetas 1 pl/hó História 1 pl/hó Történelemtanítás 1 pl/hó 7. Szöveggyűjtemények Történelmi olvasókönyv (4 kötet) 5-8. osztályos tanulóknak 35 Történelmi olvasókönyv (4 kötet) 9-12. osztályos tanulóknak 35 8. CD-ROM –ok Magyar Történelmi Életrajzok 1 Az űrkutatás története 1 A magyar nemzet története 1 Egyetemes világtörténelem 1 Kétfejű sas 1 Haza és haladás 1 1848-49-es forradalom és szabadságharc 1 Tolnai Világlexikon 1 Borovszky: Magyarország vármegyéi I-III. 1-1 9. Egyéb eszközök Magnetofon kétkazettás 1 Diktafon 1 Írásvetítő + vászon 1 Televízió + videomagnó 1 Videokazetták felvétel céljára 15 Hangkazetták felvétel céljára 20 A Duna TV videoanyagából a történelmi civilizációkat bemutató anyagok másolata

LATIN NYELV Szakkönyvek Latin-magyar középszótár (Györkössy Alajos) Latin-magyar kéziszótár Ferenczi A. - Monostori M.: Latin nyelvkönyv Limes, Adulenscens, Invenes, Inventus című latin nyelvű folyóiratok Egyéb eszközök Görög-római kultúra (Gesztelyi T.) 3 db videokazetta Videokazetták felvétel céljára Hangkazetták felvétel céljára

10 10 2 1-1/hó 1 5 10

HITTAN Szentírás Hozsanna

70 70

11 0

Taneszközjegyzék


Történelmi falitérképek Ószövetség Újszövetség Pál apostol utazásai Kis bibliai atlasz

1 1 1 15

FILOZÓFIA—ÁLLAMPOLGÁRI ISMERTEK A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya Nyíri Tamás: A filozófia története Oktatófilmek videokazettán ELTE társadalomismeret tanítását segítő kiadványai

1 1

11 1

Taneszközjegyzék


MATEMATIKA 1. A térbeli formák megismerésére alkalmas átlátszó és nem átlátszó, különböző alapú egyenes és ferde hasábokat és hengereket tartalmazó demonstrációs eszköz. A térbeli formák megismerésére alkalmas átlátszó és nem átlátszó, gúlákat, kúpokat gömböket tartalmazó demonstrációs eszköz. 3 2. Testek és testhálók. 6 3. Mérőeszközöket és mértékegységeket szemléltető eszköz. 3 4. Valószínűségi játékok készlete. 1 5. A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának elmélyítésére szolgáló, méréseket és gyakorlati alkalmazásokat bemutató eszköz. 1 6. Szövegértést segítő eszköz, mely szövegelemzésre, a nyelv logikai elemeinek helyes használatára alkalmas problémákat tartalmaz. 1 7. Átlátszó és nem átlátszó testek alapvető térgeometriai ismeretek kialakítására. 1 8. Alakzatok térvázának kézi megépítésére szolgáló modell. 1 9. Alakzatok megépítésére és modellezésére alkalmas összekapcsolható síkidomokat tartalmazó eszköz. 1 10. A távolság fogalmát és gyakorlati alkalmazását bemutató eszköz 1 11. Alakzatok kölcsönös helyzetét (párhuzamosság, merőlegesség) a síkban és térben bemutató eszköz. 1 12. Halmaz és halmazműveletek fogalmának kialakítására és alkalmazására szolgáló tanulókísérleti eszköz. 16 13. Alakzatok előállítását szemléltető demonstrációs eszköz. 1 14. Továbbfejleszthető egyszerű (sík- és térbeli) geometriai alakzatokat bemutató modellek. 2

11 2


Taneszközjegyzék

SZÁMÍTÁSTECHNIKA PC munkaállomások fejlesztése

16

PC szerver

1

Hálózati munkaállomás az INTERNET laborba.

6

APPLE szerver .memória bővítés Hálózati szoftverek Hangkártyák lehetőségeit bemutató és hangjegyek, szólamok megszólaltatására alkalmas program.

1

A számítógép üzemelését szemléltető tábla.

1

Egészség és balesetvédelmi tábla.

1

Az algoritmusokat és felépítésüket bemutató tábla.

1

Az algoritmusok szemléltetésére alkalmas vizuális eszköz.

1

Irodalmi szövegek, történetek elemeinek összerakására szolgáló vizuális eszköz.

1

A keresési algoritmusok gyakorlására alkalmas szótár- és lexikonszerű eszköz.

1

A különféle algoritmusok készítésének gyakorlására, feladat alapján “üres" folyamatábrák szöveges kitöltésére alkalmas munkaeszköz.

1

Különböző számítástechnikai eszköz kezelését bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz.

1

A számítógép főbb egységeit szemléltető tábla.

1

CD-ROM-ot bemutató tábla.

1

Az informatikai alapfogalmakat (adat, jel stb.) szemléltető tábla.

1

A bit fogalmát (fizikai fogalmaknak való megfeleltetését) bemutató tábla.

1

Régi számítógép alkatrészek szemléltetésre.

1

A számítógép történetét bemutató tábla.

1

A számítástechnikával foglalkozó magyar és magyar származású tudósokat bemutató képek.

1

A vírus viselkedését bemutató tábla.

1

Nyelvi, matematikai és fizikai szemléltető modell.

1

Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezését és kódolását, feladatok algoritmizálását segítő eszköz.

1

Véletlen eseményeket bemutató elektromos szimulátor. 1 Az adatbázis hivatali és mindennapi életben betöltött szerepét bemutató tábla.

1 11 3

Taneszközjegyzék

Ismert, korszerű perifériákat szemléltető tábla.


1

A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz.

1

Hálózati topológiákat szemléltető tábla.

1

A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz.

1

A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető tábla.

1

A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamatának elsajátítását, rövid algoritmusok megfogalmazását és nyelvre kódolását gyakoroltató eszköz.

1

Folyamatok modellezésére alkalmas, számítógéppel vezérelt iskolarobot.

1

A szöveg- és ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető tábla.

1

A táblázatkezelés lényeges funkcióit szemléltető tábla. 1 A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalmát és összefüggéseit bemutató tábla.

1

Alapvető keresési, lekérdezési funkciókat szemléltető tábla.

1

Egy adatbáziskezelő felhasználói funkcióit bemutató tábla.

1

Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférését szemléltető ábra. 1 A könyvtárhasználat szabályait bemutató tábla.

1

A könyvtár szolgáltatásait bemutató tábla.

1

A könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését és gyakoroltatását szolgáló eszköz.

1

A betűrendes katalógusban való keresést bemutató tábla.

1

A dokumentumfajták megkülönböztetését, a szaktárgyi felhasználás lehetőségét bemutató tábla.

1

11 4

Taneszközjegyzék


FIZIKA Mechanika II. tanulókísérleti eszköz Szabályozható tápegységek Hőtani készlet Hullámkád Scholastic-Cam videókamera Elektromos alapjelenségeket, kölcsönhatásokat bemutató videofilm Mágneses alapjelenségeket, kölcsönhatásokat bemutató videofilm Fizikai kísérleteket bemutató CD ROMok Diasorozat (fóliasorozat) a radioaktivitásról Spektrométer He-Ne lézer Geiger-Müller számláló, radioaktív preparátumok Spektrum-lámpák tartóval Oszcilloszkóp Demonstrációs Volt/Amper mérő egyenáramú Demonstrációs Volt/Amper mérő váltóáramú Voltax-2 Tanulói mérőműszer Szikra induktor Síkkondenzátor Folyadékáramást bemutató eszköz Ingasorozat a hullámmozgás bemutatására Gázok hőtágulását bemutató készülék

16 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1-1 1 1 1 16 1 1 1 1 1

KÉMIA Mérlegek 500 g-os laboratóriumi mérleg Súlysorozat Elektronikus kézimérleg (KERN 466-45) Üvegeszközök főzőpohár 100 ml alacsony főzőpohár 250 ml alacsony főzőpohár 1000 ml üvegtölcsér 50 mm kémcső Kémcsőállvány (horganyzott) Kémcsőfogó fémből, fa nyéllel Vegyszerkanál dupla Acélháromláb Mérőhenger műanyag talppal 100 ml Büretta Schellbach csíkos o. 50 ml Kémcsőkefe 16mm és 18 mm Bunsen-égő Borszesz-égő Modellek szerves-kémiai tanári kalottamodell-készlet

5 5 1 20 20 10 20 100 20 16 5 16 16 3 5-5 16 16 5

11 5

Taneszközjegyzék


kalcium-szulfát kristályrácsa kén kristályrácsa szilícium-dioxid kristályrácsa kalcium-karbonát kristályrácsa cézium-klorid kristályrácsa lapközepes kockarács térközepes kockarács fehérjemodell DNS modell Oktatótábla Írásvetítő Írásvetítő fóliasorozatok Feszültség, áramerősség, vezetőképesség, pH mérésére alkalmas eszköz Vegyszerek pH mérő digitális kijelzővel Indikátorpapír Kémia tanulókísérleti készlet 02-001 Visocolor B analizáló mérőkoffer Hoffmann-féle vízbontó készülék Vegyifülke (iskolai típus) és elszívó ventilátor Vegyszerek Elektrokémiai kísérleti készlet 02-004 Készlet az elektrolízishez 02-007 Vegyszerek

1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 2

5 5

BIOLÓGIA Sejtek, genetikai modellek Sejtfelépítési modellek (készlet) Mitózis Meiózis Csontvázak, csontvázrészek Csigolyatípusok, 5 db-os Koponya szabvány, 3 részes Anatómiai modellek Agymodell, 3 részes Emberi nyelv fogakkal, 4 részes Szívmodell, 2 részes Vesemodell mellékvesével, 2 részes Fogmodell Állati modellek Petesejt beágyazódása Emlős lábsor fatalpon, 5 darabos Fogtípusok (állati) Madár szárnya, tolla Patkány csontváz üvegkazettában Ponty csontváz üvegkazettában Rák tagolt váza Rovartest tagoltsága Kitömött házi (vagy mezei) nyúl

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

11 6

Taneszközjegyzék

Műanyag állatmodellek Kecskebéka (hím) Barna varasbéka (nőstény) Fürge gyík (nőstény) Vízisikló Keresztes vipera Növénytani modellek A búza virága Egyszikű szár Kétszikű virágmodell Gyökércsúcs modell Növényi sejt Veteményborsó virága Zárvatermők megtermékenyítése Zsálya virága Repce virága Fás szár szerkezete Biológiai beágyazások Cserebogár fejlődése Bab csirázása Kukorica csirázása Lapos és csöves csont szerkezeti metszete Csípőizület metszet Fóliasorozatok Sejttan és molekuláris genetika Virágos növények anatómiája Emberi test I-II. Mikroszkóp és metszet Binokuláris mikroszkóp 40-100x Sztereomikroszkóp 20-40x Mikrometszet készlet, iskolai (36 darabos) Tanulói mikroszkópok Mikrometszet készlet, anatómia (12 darabos) Bonckészlet Anatómiai faliképek Hallás Látás Központi idegrendszer Méhen belüli fejlődés Szaglás Belső elválasztású mirigyek Az izomzat Gerincoszlop rendellenességek A szem rendellenességei A légzőrendszer Az érrendszer és a belső szervek A nyirokrendszer Az emésztőrendszer A vizeleti rendszer Az idegrendszer Az AIDS Füst- és gázmérgezés


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 10 3 10 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1

11 7

Taneszközjegyzék

Az égések osztályozása, jellegzetességei Elsősegélynyújtás égésnél A dohányzás veszélyei A kábítószerek Az alkohol káros hatásai Botanikai faliképek A csírázás és a tápanyagellátás Fotoszintézis A virág részei A termések Az ehető gombák A mérgező gombák Életközösségek faliképei A tavak élővilága A vízpartok élővilága A folyók élővilága Mocsarak, lápok élővilága A mező élővilága A rétek élővilága Az erdő állatai Gyógynövények Fűszernövények Tűlevelűek és cserjék Lombkoronás fafajták A trópusi őserdő Növények, állatok faliképei Magas hegységek állatvilága Veszélyeztetett állatfajták A sarki régiók állatvilága A szavanna állatai Mezők, rétek madarai Az erdők, hegyek madarai Erdei fák Örökléstani faliképek: Monohibrid keresztezés Dihibrid keresztezés Nemhez kötött öröklődés I-II. VISOCOLOR ECO analizáló mérőkoffer (vízminőség vizsgáló) VISOCOLOR talajvizsgálati minilabor, komplett készlet TV Írásvetítő Diavetítő Opticart vetítő Bekeretezett diasorozatok Általános biológia Az erdő szintezettsége Az erdő évszakos aszpektusai Az erdő állatai Eutrofizáció Láp és mocsártársulások


1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 4 1 1 1 1 175 19 14 16 9 28

11 8

Taneszközjegyzék


Tavi növénytársulások Homoki társulások Erdei társulások Anatómiai metszetek 3 db CD ROM Video és kazetták

24 13 35 1

FÖLDRAJZ Térképek: Észak-Európa domborzata Észak- és Dél-Amerika felszíne Észak-Amerika gazdasága Olaszország domborzata Csehország Szlovákia Oktatótáblák: Hold- és Napfogyatkozás Felszíni formák Külső erők Földrajzi fokhálózat Térképjelek Diasorozat: Magashegyi formák Tanulói földgömb Térképek Közép-Európa Dél-Európa Nyugat-Európa Németország domborzata USA Oktatótáblák: A ciklon szerkezete Magassági növényövek Síkságok kialakulása Hegységképződés Karsztjelenségek Diasorozatok: A víz felszínformálása Karsztformák Térképek: Antarktisz Kontinensek: (Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália) A FÁK országai Éghajlati térképek Oktatótáblák: A monszun A passzát Naprendszerünk Diasorozat: Sivatagok, félsivatagok

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 1

11 9

Taneszközjegyzék

Térképek (elavult térképek pótlása): Európa Magyarország Modellek: Domborzati Tellurium (csillagászati) terepasztal


1 3 1 1 1

12 0

Taneszközjegyzék


TESTNEVELÉS Eszközök - audiovizuális eszközök: Videokamera (mint információhordozó) Tornatermi berendezések, felszerelések Ugródomb Talajszőnyeg Ugrószekrény, ugródeszka Felemás korlát Korlát kocsi Gerenda Atlétikai szerek és felszerelések Magasugróléc Magasugrómérce Sportjátékok eszközei Kézilabda, röplabda, futball, kosárlabda (2 tanulónként 1 db) Kerékpár Korcsolya Egyéb felszerelések Súlypontemelkedés mérő Labdatartó kocsi Szerhordó kocsi Asztali eredményjelző Tornatermi berendezések, felszerelések Gyűrű Fali nyújtó Kápás ló Kézi szerek Erőbillentő gépek Szobakerékpár Sportjátékok eszközei Ping-pong asztal Ping-pong háló Tollaslabda ütő Tollaslabda háló Tollaslabda Mini teniszütő Mini teniszháló Mini teniszlabda Szöges cipő Eszközök - audiovizuális eszközök: Videofilm (tanított anyagrészenként) Mozgássorozat ábrák (ált. ugrások, dobások) Tornatermi berendezések, felszerelések Tornapad 2 ill. 4 méteres Ugrószőnyeg Korlát Öltözőpad Atlétikai szerek és felszerelések Súlygolyó 2,3,4,5,6 kg (2 tanulónként 1 db) Rajttámla (fa)

1 2 6 4-4 1 1 2 4 2 pár

20 10 30 pár 1 1 1 2 8 pár 2 1 1-1 2 3 4 20 2 20 20 1 20 20 pár 1-1 1-1 5-5 4 2 10 20 10 121

Taneszközjegyzék

Váltóbot Gát Kislabda, maroklabda (tanulónként 1 db) Kézi szerek Ugrókötél, gumikötél, színes tornabot (tanulónként 1 db) Gumi vagy műanyaglabda (tanulónként 1 db) Tömött labda 2 tanulónként Kézisúlyzó (1,2,3,4,5 kg-os) Súlyzókészlet Védősisak Egyéb felszerelések Testmagasságmérő, személymérő Mérőszalag (50-100 méteres) Stopperóra testnevelő tanáronként Mentőláda


10 8 20

20 30 15 10 1 10 1-1 1-1 3 1

122

Taneszközjegyzék

1.1.

A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve

A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve A kerettanterv alapján 2001-ben készült óraterv

TANTÁRGY 5. magyar nyelv és irodalom 4 történelem+hon és népismeret 2,5 emberismeret, etika (hittanban) első idegen nyelv 3 második idegen nyelv matematika 4 informatika bev. a filozófiába természetismeret 2 fizika biológia+egészségtan kémia földrajz/Földünk és környezetünk ének-zene 2 rajz és vizuális k.+mozgókép és médiaisme2 ret technika, életvitel 1 testnevelés 3 osztályfőnöki 1 tantárgyi összes: 24,5 társadalomismeret tánc és dráma 0,5 emberismeret, etika (hittanban) egészségtan modul összes: 0,5 kötött és szabadon tervezhető óraszám: 25 tan. heti max. kötelező óraszáma:

szabadon tervezhető: tanuló heti max. óraszáma:

a tanuló választhat: hit és erkölcstan*

25

6.

7.

8.

9.

4 2,5

4 2

4 2

4 2

3

3

3

4 0,5

4 1

4 1

4 3 3 2

10. 11. 12. 4 4 4 2 3 3 4 3 3

5 4,5 3 3 4 4 1

2

1,5 1,5

2,5 1,5 2 1,5 1 1

1,5 2 1,5 1,5 1 2

1 1 1 3 2 2 1 1 1 24 27,5 27,5

2 2 2 1 1

2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 0,5 1 1 0,5 1,5

2 1 29 0,5 0,5

2 1 28

2 1 28 1

0,5

2 1 29 0,5 0,5

0,5 1 0 0 25 27,5 27,5

1 30

1 30

0 28

1 29

30

30

30

30

25

27,5

27,5

0

0

0

0

0

0

2

1

27

27

30,5

30,5

33

33

33

33

2

2

3

3

3

3

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

mind 32 19 0 29,5 12 30 4,5 1 4 12 9,5 8,5 7 9 10,5 4 18 8 217,5 2 2 0 0,5 4,5 222 3

123

Taneszközjegyzék


A választható órakeret felhasználása 2001 fenntartó által kötelező feladatként finanszírozott minimális óraszám csoportbontások 1. nyelv (+2 csop) 1. nyelv (+3 csop) 2. nyelv (+4 csoport) 2. nyelv (+3 csoport) id. nyelv (+2 óra 2 szakköri csoport) testnevelés (+3 csoport) matematika tagozat (fakultáció) matematika szakkör magyar tagozat (fakultáció) magyar szakkör biológia fakultáció természetismeret szakkör történelem fakultáció informatika szakkör informatika fakultáció mind: marad szakkörre, fakultációra emelt angol fenntartói többlet emelt német fenntartói többlet informatika (+1ill. +2 cs.) fenntartói többlet tömegsport fenntartói többlet versenysport ISK keretre

12,5 12,5 16,5 16,5 40,5 40,5

6 8

1

1

6 8

1

6 8

54

247

6 15 13,5

12

12

9 4 6 4

9 4 6 4

9 4 6 5

9 4 6 5

4 1

4 1

4

4

2

2

2

2

8

1

1

1

1

1 1

1

1

16

17

17

17

2 42

2 2

2 2 0,5 2

2 2 1 2

2 2 1 2

2 2 2 2

2

54

2

2

2 42

2 2

2 2

2 2

2

2

2

16 16 11 16

2

8

2

2 2 47,5 49

247,5 -0,5

124

Taneszközjegyzék


A 2003-as óraszámcsökkentés utáni (majd a nem szakrendszerű képzés bevezetésekor megtartott) óraterv: TANTÁRGY magyar nyelv és irodalom történelem+hon-, nép- és társadalomismeret

5.

6. 4 2

4 2

emberismeret, etika (hittanban)

első idegen nyelv második idegen nyelv matematika informatika

7. 4 2

8.

9. 4 2

4 2

10. 4 2

0

11. 4 3 0

3

3

3

3

4

4 0,5

4 1

4 1

4 3 3 2

4 2 3

5 3 4

bev. a filozófiába (hittanban)

természetismeret+egészségtan fizika biológia+egészségtan kémia földrajz/Földünk és környezetünk ének-zene rajz és vizuális k.+mozgókép és médiaismeret technika, életvitel (osztályfőnökiben)

testnevelés osztályfőnöki tantárgyi összes:

12. 4 3

4 3 4 2 0

2

2 1,5 0

2 2 1,5 2 2 1,5 1 1,5 1 0

0

2,5 1 22

2,5 2,5 1 1 22 27

0,5

0,5

1,5 2 2 1,5 1 1,5

1,5

2 2 2 2 1 1

2,5 2 0,5

2 2

1 0,5

1 0,5

2,5 2,5 2,5 1 1 1 27 28,5 28,5

2 1 28,5

2 1 28,5

0,5

0,5

0,5 29

0,5 29 30

2 2 0,5 1

0

társadalomismeret (történelemben)

tánc és dráma egészségtan (term. ism+biológiában)

modul összes: alapképzési órák száma: tan. heti max. kötelező óraszáma 52.§ (3): 28/2000.OM r. 8.§ (3)

tanuló heti max. óraszáma: a tanuló választhat: hit és erkölcstan*

0

0,5 0,5 22,5 22,5

0

0 27

0 0 0 27 28,5 28,5

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

30

2

2

4

4

4

4

3

3

24,5 24,5 2 2

29 2

29 31,5 31,5 3 2 3

33 4

33 4

2

2

2

2

2

2

2

2

125

Taneszközjegyzék


A választható órakeret felhasználása 2003-tól fenntartó által kötelező feladatként finanszírozott minimális óraszám

11,3 11,3

15

15 37,1 37,1

54

54 234,75

választható keretből fedezett alapórák

4

4

2

2

-2

-2

12

12

15

12

9 4 2,5 4 3

6 4 2,5 4 3

9 4 2 4 4

9 4 2 4 4

2 2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2

52

49

235 -0,25

2 2

2 2

2 2

2

2

2

16 16 11 16 59,25

csoportbontások

1. nyelv (+2 csop) 1. nyelv (+3 csop) 2. nyelv (+2 csoport*2 ó) választható 2. nyelv (+3 csoport) id. nyelv (+2 óra 2 szakköri csoport) testnevelés (+2 csoport) magyar tagozat csoportbontás matematika tagozat csoportbontás

6

6

6

6

4

4

4

4

választható órák

magyar emelt szint matematika emelt szint történelem emelt szint történelem emelt szint fizika emelt szint biológia emelt szint földrajz emelt szint informatika emelt szint magyar szakkör matematika szakkör természetismeret szakkör informatika szakkör mind: maradék: emelt angol fenntartói többlet emelt német fenntartói többlet informatika cs.bontás fenntartói többlet tömegsport fenntartói többlet fenntartói többlet összesen versenysport ISK keretre

1 1

1 1

1 1

12

12

1 17

2 2

2 2 0,5 2

2 2 1 2

2

2

1 1

1

1

1 2 2 17 39,5 36,5

2 2 1 2

2

2 2 2 2

2

2

8

126

2015/16. tanév óraszámok 2 féle program lesz érvényben!!

irodalom nyelvtan történelem Társ. és állampolg.ism. / Latin Örökségünk I. nyelv II. nyelv matek inform. biológia kémia fizika term.ism földrajz ének rajz testn. t. és dráma tán+ drá./ Hon és népis. 56

5. 2 2

6. 2 2

2 4 4(6) (6)

7. 2 1 2

8. 2 2 2

10. 11. 12. 3(4) 3 3 1 1 1 2 3 3

5(7) 3 3(5) 2

4 4 4 0 2 0 2

4 4 4 1 2

2 2

5(6) 3 4 (5) 2 2 2 2

2 1 1 5

2 1 1 5

1 1 5

1 1 5 1

2 1 2

2 1 2

2

4

2 1,5 1,5 5

4 1

4 4 (6) (6) 4 4 1 1 2 2 1,5 2 2 1,5

1

2 1,5 1,5 1,5 1 1 1,5 1 1,5 5 5 5

1 1 (jegy!)

tán+ drá./ Mozgókép és Médiaismeret

technika életvitel és gyakorlat hittan osztályf. emelt szint

9. 3(4) 1 2

1 2 1

1 2 1

1 2 1

2 1

2 1

2 1

Piros szám= a tavalyi tanévhez képest változás lesz! 11 évf: raj és ének zene a „művészetek” címszó alatt oktatjuk 127

A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja

Recommend Documents