A FÓTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG GONDVISELÉS ÓVODÁJÁNAK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007

A FÓTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG GONDVISELÉS ÓVODÁJÁNAK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2007.

A programot elfogadta Az alkalmazotti közösség egyetértését nyilvánította, a programot elfogadta:

(100 %)

Dátum: 2007. Aláírás: Szerepi Imréné

Egyetértését nyilvánította a szülők képviseletében:

(100 %)

Dátum: Fót, 2007. Aláírás: Révész Melinda

Az alapdokumentumot véleményezte:

Szásziné Sustyák Anna Szakértő Dátum: 2004. július 29.

Jóváhagyta:

Főtisztelendő Dr Beer Miklós megyéspüspök úr Dátum: 2007. Aláírás: Főtisztelendő Bokros Levente EKIF Igazgató úr

TARTALOM: 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR:.......................................................................................................... 4 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ...................................................................................... 5 3. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG VALLÁSI, TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSA ................................................................................................................... 7 4. ALAPFOGALMAK ............................................................................................................... 7 5. A FENNTARTÓ .................................................................................................................... 8 5.1. A fenntartó elvárásai ....................................................................................................... 8 5.2. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat ........................................... 9 6. A GONDVISELÉS ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK CÉLJA ...... 10 6.1. A Gondviselés Óvoda minőségcéljai ............................................................................ 11 6.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ......................................................................................... 13 6.3 A Gondviselés Óvoda minőségirányítási rendszere ....................................................... 14 7. A GONDVISELÉS ÓVODA MŰKÖDÉSI FOLYAMATA ............................................... 15 7.1. A vezető felelőssége és elkötelezettsége ....................................................................... 15 7.2. Tervezés, szervezés ....................................................................................................... 16 7.3. Ellenőrzés, elemzés ....................................................................................................... 17 7.4. Mérés ............................................................................................................................. 20 7.5. Értékelés ........................................................................................................................ 22 8. PARTNERKAPCSOLAT .................................................................................................... 35 8.1. Folyamatszabályozás ..................................................................................................... 40 9. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK MEGTARTÁSA ............................................................. 45 10. LEGITIMÁCIÓ .................................................................................................................. 46 11. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 47

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és annak módosításai: 1993. évi LXVIII. törvény 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 2003. évi LXV. törvény 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról, valamint ennek módosításai 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/1994. (VI.8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Munka Törvénykönyve Katolikus nevelés kongregációja 1997. A minőségirányítási program – Közoktatási törvény 40. § (11) figyelembevételével meghatározott célja, hogy rögzítse, szabályozza: 

az Intézmény működésének hosszú távra szóló elveit,



a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket,



az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a o vezetési, o tervezési, o ellenőrzési, o mérési, o értékelési feladatok végrehajtását,



teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét,



a vezetői feladatokat ellátók, továbbá



a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában,



a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint



a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Az óvoda neve: A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája Székhelye: 2151 Fót, Vörösmarty u. 1-3. Levelezési címe: 2153 Fót, Pf 2. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény alapítója és fenntartója: Váci Egyházmegye Ordináriusa Címe: 2600 Vác, Migazzi K. tér 1. Az alapító okiratot 100/1994. szám alatt egyházhatóságilag jóváhagyta Keszthelyi Ferenc a Váci Egyházmegye Ordináriusa. Az alapító okirat módosításainak időpontjai: 1999. január 4. 2003. október 7. 2004. április 15. 2009. június 2. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény önálló jogi személy. A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg.

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint 8010 Óvodai nevelés A gyermekek integrációs felkészítése a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából, az esélyt teremtő óvodai nevelés jegyében. Sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai ellátása, a különleges gondozást igénylő gyermekek óvodai nevelése, fejlesztő felkészítés keretében 5551 Munkahelyi étkeztetés 5552 Közétkeztetés 5553 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás (intézményi vagyon működtetése) 9131 Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása

3. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG VALLÁSI, TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSA

A minőség fogalma, a minőségi munka, szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemű nevelésnek, oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az Egyház tanítása szerint alakítja ki. Óvodánk az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni arculatát mutatja. Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6) és aki a jóság mértékét is megfogalmazza számunkra: „Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5,48) Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. „Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek” (1 Kor 10,33) Nevelői hivatásunk (elkötelezettség) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban. „Fontos szerep jut maguknak a pedagógusoknak

a

katolikus

intézmény

sajátos

küldetésének

védelmezésében

s

előmozdításában: különösen ők teremthetik meg azt a légkört, amelynek az intézmény ... életét át kell járnia.” „A nevelés célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.” (A katolikus iskola, Katolikus nevelés Kongregációja 1977.)

4. ALAPFOGALMAK

Minőség Pozitív érték. Eléréséhez elengedhetetlen különböző emberi erőfeszítések megtétele (intellektuális, fizikai). A minőség nem más, mint a célnak való megfelelés. A minőségfejlesztés feltétele az, hogy a minőség fogalmáról, és a minőség fejlesztésének lehetséges eszközeiről széleskörű kommunikáció alakuljon ki az óvoda kollektívájában. Ehhez megfelelő alkalmak, és légkör biztosítása, kialakítása szükséges, amely elsősorban a vezető feladata. Minőségfejlesztés Az óvoda működése, valamint a nevelőmunka egyre színvonalasabbá tétele.

Partner Aki a szolgáltatást igénybe veszi, valamint aki az óvoda működését segíti. Partnerközpontúság A partnerek igényeinek, szükségleteinek és elvárásainak figyelembe vétele az óvoda működtetésekor. Elkötelezettség A vezető irányításával az óvoda alkalmazottai emberi és szakmai tehetségüket önzetlenül és áldozatosan használva végzik munkájukat. A módszeres információ- és tapasztalatszerzés, vagy ellenőrzés Az a rendszerbe foglalt tudatos tevékenység, amelynek során a munka folyamatát, eredményét, hatékonyságát, a munkavégzők teljesítményét stb. az érdekeltek által tudható módon összehasonlítjuk a tervekkel, a munkavégzők szerződéses kötelességével, a kitűzött célokkal stb. Értékelés Az a tevékenység, amikor a módszeres információ- és tapasztalatszerzés (ellenőrzés) alapján minősítjük az eredményeket, a teljesítményt, a hatékonyságot stb. Folyamatértékelés Annak megállapítása, hogy lezajlottak-e a tervezett folyamatok, ill. annak meghatározása, hogy milyen színvonalú folyamatok voltak ezek. Eredményértékelés A célok teljesülésének, vagy nem teljesülésének megállapítása, a célok teljesülési szintjének meghatározása. Teljesítményértékelés A lezajlott és minősített folyamatok összevetése az eredményekkel. Eredmény, eredmények A megvalósult cél, célok, amelyek a sikerkritériumokban ragadhatók meg. 5. A FENNTARTÓ 5.1. A fenntartó elvárásai Az intézmény saját minőségpolitikáját a fenntartó egyházmegye minőségirányítási programjában meghatározott minőségpolitikára és minőségi elvárásokra alapozva határozza meg.

A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben az alábbiak szerint foglalhatók össze: 

az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon,



az intézmény működése a település, az intézmény ellátási körzete igényeihez alkalmazkodjon,



az intézményrendszer minőségének fejlesztése részeként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztései megvalósuljanak,



javuljon az intézmény szakmai teljesítménye,



a minőségi célkitűzések megvalósuljanak,



az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezethez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen. A fenntartó intézménnyel szembeni konkrét elvárása a következő:



az intézményi önértékelést összhangba kell hozni a fenntartói minőségirányítási rendszer elvárásaival.

5.2. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Az óvoda minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: 

a fenntartó egyházmegye minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni,



az óvoda minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintenie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben.

A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az óvoda, mind a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az általa meghatározott minőségirányítási programot.

6. A GONDVISELÉS ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK CÉLJA

Minőségfejlesztő tevékenységünk célja az úton való járás, az előrehaladás és a jó irány, valamint a szervezeti - testületi működés rendezettsége, céltudatos fejlesztése. A jó irányt jelző célkitűzések 

stratégiaépítés, az intézmény hosszú távú fejlődését figyelembe vevő stratégia kialakítása,



folyamatos fejlesztés,



kiszámíthatóság, átláthatóság, a szervezet minden tagja tudhatja, mit várnak el tőle, mit kérnek számon, mikor, milyen formában, mi a teljesítmény mércéje,



intézményünk saját katolikus arculatának formálása, küldetésünknek megfelelő tevékenységek hangsúlyozása, gyakorlatban is előtérbe helyezése, elevenen tartása,



pozitív irányultságú, de a realitás tényein alapuló fejlesztő rendszer fokozatos formálása,



kudarcok és sikerek okainak feltárása, a javítás, problémamegoldás és megelőzés kultúrájának kialakítása,



lehetőleg minden érintett bevonása a folyamatok fejlesztésébe, a problémák kiküszöbölésébe, illetve megoldásába; feladatok és az azokkal járó felelősség, valamint a döntési kompetenciák megosztása,



a minőség tudatos és dokumentált (nyilvános) gondozása, kezelése,



folyamatokban és egész szervezetekben való gondolkodás,



állandó információ nyújtása,



tapasztalatok szisztematikus beépítése a gyakorlatba.

6.1. A Gondviselés Óvoda minőségcéljai Céljaink eléréséhez minden gyermek egyéni fejlettségéhez mérten választjuk módszereinket, szervezzük tevékenységeinket. Anyanyelvi nevelés 

Óvodai életünk egészét átható feladat, amely a magyar nyelv szépségeit, szabályait szem előtt tartva ismerteti és szeretteti meg a gyermekekkel népünk beszédkultúráját.



A gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése, személyes példánkkal (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével.



Szókincsbővítés,

beszédük

színesebbé,

gazdagabbá

tétele

gesztusokkal,

arckifejezésekkel, testtartásokkal. 

Iskolába lépés idejére ismerjék és alkalmazzák életkoruknak megfelelően a magyar nyelv sajátos fordulatait, szabályait.



A felmerülő beszédhibák korrigálása logopédus segítségével. Mivel óvodás korban elegendő feladatnak tartjuk a magyar nyelvvel való ismerkedést,

az idegen nyelv oktatását iskoláskorra javasoljuk, így az óvodából kizárjuk. Vallásos és erkölcsi nevelés 

A mindennapos lelki beszélgetések során feldolgozásra kerülnek erkölcsi témák is (ezeket a napi tevékenységek során átéljük, gyakoroljuk).



Az óvodai dolgozók modell értékű viselkedése, Isten szeretetének megvilágosítása a gyerekben az őt körülvevő felnőttek által.



A keresztény hitélet megtapasztalása az óvodai élet során (szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség).



A vallásos élet alapjainak kialakításában nagy lehetőség a plébániai közösség életébe való belekapcsolódás a gyermek életkorának megfelelően, – lehetőleg a szülőkkel együtt (gyertyaszentelés, szentmise, körmenetek stb.).



A teremtett világra való rácsodálkozás, képességének alakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem).

A játék 

Az óvodáskorú gyermekek alapvető tevékenysége. A játéktevékenységek által a gyerek mindenirányú személyiségfejlesztése, spontán, vagy irányított formában.



Megfelelő feltételek (hely, idő, eszköz, élmény) biztosítása az óvoda és minden óvodapedagógus közös feladata.



Az udvar adta játéklehetőségek maximális kihasználása.



A játékok tisztántartása a dajkákkal, és a gyerekek bevonásával. Javításuk az óvoda és a felajánlott segítség által valósul meg.



A szeretett és elfogadott gyermekség élményének elősegítése.



A tanulási folyamatok a játékba ágyazottan valósulnak meg. Az értelmi nevelésfejlesztésen

keresztül

tapasztalatokat

szerezhetnek

természeti

és

társadalmi

környezetükről, séták, kirándulások, valamint a szerzett élmények és meglévő ismereteik feldolgozása során. Egészséges életmód alakítása 

Az egészség fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Gyermekkorban alakulnak ki a későbbi életet meghatározó szokások, viselkedések.



Megfelelő egészségügyi szokások elsajátítása.



Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.



Felvilágosító, prevenciós munka a szülők körében (helyes táplálkozás, TV káros hatásai, szabadidő hasznos eltöltése, a mozgás jelentőssége, kábítószer veszélyei). Ezen értékrend elfogadtatása kollektívánk közös célja, melyet folyamatos vagy időnként visszatérő továbbképzésekkel, megbeszélésekkel erősítünk. Személyes példánkat, életvitelünket, életmódunkat mintául állítjuk. E szerint szervezzük mindennapjainkat.

A Gondviselés Óvoda saját minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozza meg: 

minőségcél,



minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium,



indikátor,



minőségcél megvalósításához ellátandó feladat,



a megvalósítás időpontja. A nevelési céloknak és a minőségcéloknak összhangban kell lennie.

Az intézmény minőségcéljait a 1. számú melléklet tartalmazza.

6.2. Minőségpolitikai nyilatkozat A Gondviselés Óvoda a minőségpolitikáját a Kt 40.§ (10) bekezdése értelmében feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg. 

A Gondviselés Óvodában dolgozók elkötelezett katolikus, keresztény emberek.



Az óvodai nevelés során kiemelt jelentőségű a szerető mennyei Atya képének kialakítása, a társas kapcsolatok pozitív megélése.



Anyanyelvi nevelésünk megvalósulására az óvodai nevelés minden területén nagy hangsúlyt fektetünk, és nagy jelentősséget tulajdonítunk az ünnepek, hagyományok élményt adó megélésének.



Óvodai nevelésünk gerincét a játék, egészséges életmódra nevelés, vallásos életre nevelés alkotják.

Törekszünk arra, hogy 

Megfeleljünk az elvárásoknak, a környezetünkből érkező kihívásoknak, igényeknek.



Elvégezzük az általános műveltség megalapozását és megteremtését biztosító nevelési-oktatási feladatokat.



Folytassuk az alapvető katolikus etikai normák szerinti nevelést, és ápoljuk a hagyományokat.



Kiemelt

figyelmet

fordítunk

jó

hírünk

megtartására

és

növelésére,

aktív

marketingtevékenység folytatására, 

Megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységet támogató szabályzatokkal rendelkezünk, figyelünk az azokban foglaltak betartásra.

 Az

Széles nyilvánosságot kívánunk biztosítani partnereink számára. intézmény

valamennyi

dolgozója

közreműködik

a

minőségpolitikai

célok

megvalósításában, ennek érdekében: 

A dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt.



A pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti nevelést.



A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve a nevelési tevékenységet

támogatva

végzik

feladatukat

a

minőségpolitikai

célok

figyelembevételével. 

Az intézmény dolgozói úgy végzik munkájukat, hogy a gyermekek számára nem csak a foglalkozások anyagát ismertetik, hanem érzelmi oldalról is fejlesztik őket.

Az óvodai nevelőmunka minőségének ellenőrzése, fejlesztése, az esetleges hibák, hiányosságok kiküszöbölése elsősorban az óvodavezető feladata. A szülőkkel és a különböző partnerekkel való kapcsolattartás módja, és eredményessége is jórészt a vezető személyén múlik. Feladata az is, hogy a munkatársakból egymás felé emberileg, szakmailag nyitott, keresztény légkörű közösséget formáljon.

6.3 A Gondviselés Óvoda minőségirányítási rendszere Az intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki, és működtet. A minőségfejlesztés célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja. A minőségfejlesztés eszközei Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény 

azonosítja partnereit,



folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit,



folyamatosan méri a partnerek elégedettségét.



A plébános a fenntartó helyi képviselője, felelős a katolikus szellemiség folyamatos meglétéért és a dolgozók lelki továbbképzéséért, a sürgős fenntartói feladatok ellátásáért.



Bekapcsolódunk a KPSZTI által szervezett szakmai és lelki továbbképzést biztosító programokba.



Az

időnkénti

komplex

ellenőrzések

tanulságait

fölhasználva

alakíthatjuk

minőségirányítási rendszerünket. („Kívülről” sokszor jobban észrevehetők a tennivalók!

7. A GONDVISELÉS ÓVODA MŰKÖDÉSI FOLYAMATA Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: 

vezetési,



tervezési,



ellenőrzési,



mérési,



értékelési feladatok.

7.1. A vezető felelőssége és elkötelezettsége A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. Intézményvezető feladatai: 

a jogszerű működtetés,



éves tervezés,



szervezési stratégia,



óvoda menedzselése,



ellenőrzés, értékelés megvalósítása,



a minőségirányítási, fejlesztési tevékenység kezelése,



példamutatás a minőségfejlesztési tevékenység során,



a minőségirányítás céljának, az egyes működési folyamatok javításának tudatosítása a dolgozókban,



tájékoztatja a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata. Az intézményvezető akkor tudja megfelelően ellátni a fent jelzett feladatokat, ha

folyamatosan képzi magát, és bekapcsolódik a rendelkezésére álló szakmai műhelyek tevékenységeibe. Gondja van a vezetőnek arra is, hogy munkatársai kapcsolódjanak be a pedagógiai, pszichológiai, módszertani, lelkiségi fejlődést biztosító továbbképzésekbe. Az intézmény vezetése a minőségirányítási program elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítása, a tevékenység minőségi színvonalának emelése mellett.

Az intézmény vezetése a fentiek érdekében: 

megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal,



megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret,



minőségfejlesztési csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az intézmény minőségi céljainak elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése,



minőségfejlesztési vezetőt bíz meg a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében,



gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról,



értékeli az intézmény helyzetét a minőségfejlesztési célok alapján,



különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségfejlesztési célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét. Vezetési feladatokat, – az egyes feladatok ellátásáért való felelősséget, valamint a

feladatok határidejét – a 2. számú melléklet tartalmazza.

7.2. Tervezés, szervezés 

A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai terven alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek.



A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni.



Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: o szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), o biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, o gazdálkodással kapcsolatos tervezés, o ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés.

A részletes tervezési folyamatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az óvoda működését biztosító iratok (Nevelési Program, MIP, SzMSz, éves munkaterv) tartalmazzák a kitűzött célokat és a célok eléréséhez rendelt feladatokat. Ezen dokumentumok nyilvánosak, elérhetők az irodában és az óvoda könyvtárában. Az óvodavezetés a működtetésnél figyelembe veszi az otthon vallásos életmódját,

illetve nevelését. Ebből indulnak ki az óvodai nevelési feladatok. Kiemelt jelentőségű az óvoda katolikus/keresztény légkörének kialakítása, a nevelőtestület és technikai személyzet példamutató magatartása, világnézeti azonossága, amely meghatározza a gyermekekhez való viszonyukat. A vezető az intézmény munkájának megtervezésébe bekapcsolja munkatársait is. A közös gondolkodás nemcsak gazdagítja az óvoda életét, és jobban biztosítja eredményességét, hanem növeli a munkatársak felelősségérzetét is. Így sokkal inkább magukénak érzik az intézményt, a benne folyó munkát, és a kitűzött célokat.

7.3. Ellenőrzés, elemzés Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: 

a vezetési,



a tervezési,



a mérési, valamint



az értékelési feladatokkal.

Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: 

szakmai ellenőrzés,



törvényességi ellenőrzés,



pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés.

Az óvodapedagógus munkájának ellenőrzése (óvodánk nevelési céljainak és arculatának megfelelően) a következőképpen történik: 

Nevelőtestületi értekezleteket tartunk a tanév kezdetén és végén.



Bemutató foglalkozások megtekintésére és azok értekezlet keretében történő kiértékelésére nevelő évente három alkalommal kerül sor.



A középső csoportban évente egy, a nagy csoportban kettő alkalommal nyílt napot tartunk, amelyet követően beszélgetünk a szülőkkel. Észrevételeik, javaslataik segíthetik a csoportos óvónő munkáját.



Az óvodavezető a munkaterv alapján, a csoportlátogatások alkalmával és a csoportnaplók, dokumentumok ellenőrzése folyamán talál módot arra, hogy felügyelje az intézményben folyó nevelő-oktató munkát.

Az ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: o Munkavégzés, o pedagógiai kultúra, o a gyerekek fejlettségi mutatói, o a nevelési módszerek sokszínűsége, o dokumentációk vezetése, o eszközhasználat változatossága, o munkaidő pontos betartása, o balesetvédelmi ellenőrzés, o higiéniai feltételek ellenőrzése, Alkalmazott módszerek: o kikérdezés, o beszélgetés, o dokumentum ellenőrzés, o beszámoltatás, o megfigyelés. 

Előzetes

megbeszélés

alapján

a

kollektíva

tagjai

megtekinthetik

egymás

foglalkozásait, és megbeszélik annak tanulságait. 

A plébános saját ellenőrzési terve szerint ellenőrzi az óvodában folyó vallásos nevelést.

Minőségügyi ellenőrzés A minőségügyi felelőst az intézmény vezetője egy évre bízza meg a feladatok ellátásával. Munkája ellensúlyozásaként heti egy óra kedvezményre jogosult. Feladatai: 

minőségirányítási program megvalósulásának figyelemmel kisérése,



felmerülő korrekciók előterjesztése a kollektíva felé,



az elfogadott korrekciók dokumentálása,



elégedettségmérő lapok összeállítása,



felmérés megszervezése,



eredmények értékelése, statisztika elkészítése.

A minőségügyi felelős munkája hatékonyabbá teszi intézményünk kitűzött pedagógiai, lelkiségi

céljainak

megvalósítását.

Az

év

során

többször

eredményeiről, esetleges nehézségeiről az óvoda dolgozóinak.

beszámol

munkájának

7.4. Mérés A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. A gyermekek egyéniségét figyelembe vevő óvodapedagógus tudja, hogy az óvodás gyermek folyamatosan érik, változik, ezért folyamatosan kell működtetni a kidolgozott mérési rendszert. Fontos, hogy a mérési rendszer illeszkedjen az óvoda nevelési programjához, és ne zavarja a gyermekek mindennapjait. Alapja a spontán, néha céllal szervezett helyzetekben történő megfigyelés, a gyermekek tevékenykedtetése, a beszélgetés. Óvodánkban mérjük a partnerek elégedettségét, véleményét a működésünkről. (szülők, tanítók,

óvoda

dolgozói,

fenntartó)

Az

elégedettségmérő

kérdőívek

eredményeit

összehasonlítjuk, értékeljük, egyeztetjük a nevelési programunkkal és a nyitott önértékelés eredményeivel. Feltárjuk az ok-okozati összefüggéseket, az elemzésről összefoglalót készítünk, és a következtetéseket levonva célokat és feladatokat határozunk meg. Ezeket a nevelőtestület elfogadása után a partnerek részére ismertté tesszük. Az óvodai nevelőmunka mérése: 

a nevelési program szerinti nevelési célok elérését szolgálja,



a nevelőmunka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével,



a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység ad számára információt.

A mérési feladatok kiterjednek: 

az intézmény egészére,



az intézmény fontosabb partnereire: o az intézmény foglalkoztatottjaira, o az intézménybe járó gyermekekre,



a közösségek tevékenységére,



a pedagógus közösségre,



az intézmény rendezvényeire, programjaira.

Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell 

a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről,



a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről,



az oktató és nevelőmunka színvonalának méréséről,



a szakmai tevékenység méréséről,



az 1 gyermekre jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról,



az 1 gyermekre jutó saját tervezett és tényleges bevételről.

Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: 

a pedagógus szakmai munkájának eredményességét o a gyermekek készség és képesség felmérésével, o az óvodai programokon való részvétel eredményével (rajzpályázatok, faliújság aktuális állapota, mesemondó délután...), o az iskolaérettek létszámával,



a pedagógus tanulási folyamatokon nyújtott teljesítményének színvonalát o a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, o az alkalmazott nevelési módszereket, o a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét,



a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását o a gyermek-pedagógus kapcsolat milyenségét, o a szülő-pedagógus kapcsolat milyenségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló

időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. A pedagógus közösség tevékenységének mérése A pedagógus közösség tevékenységének mérése során mérni kell különösen 

a pedagógus által kezdeményezett programokat,



a megvalósított programokat,



a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát,



a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát,



a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat.

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: 

a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján,



a pedagógusok munkáját segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok 

a létszám mérése,



szintfelmérés (alapkészségek, fizikai adottságok),



további képességek és készségek mérése,



személyiség és közösségi magatartás mérése,



iskolaérettség vizsgálata.

A gyermekközösségek tevékenységének mérése A gyermekközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni: 

a működő gyermekközösségek számáról,



az önszerveződő közösségek működési területéről és létszámáról,



a közösségek által szervezett tevékenységekről.

Az intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: 

az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával,



az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával,



az egyes programokkal kapcsolatos költségeket,



a programokkal elért pozitív hatást, az óvoda hírneve növelésének mértékét.

7.5. Értékelés Az értékelés szorosan összefügg az ellenőrzéssel és az elemzéssel. Az értékelés az intézményvezető feladata. Az értékelés fejlesztő hatású, konkrét, kiutat mutató kell, hogy legyen. Fontos a „hogyan tovább” kérdésre válaszolni. Az értékelést tapintat, pozitív hangnem jellemezze. Az értékelésnek a jutalmazásban is meg kell jelennie. Az értékeléshez szükségesek a minősítő szempontok: 

a szervezetben való aktivitás (pontosság, közösségi élet, munkatársakhoz való viszony, plusz feladatok vállalása, pályázati lehetőségeken való részvétel),



nevelő-fejlesztő munka (önképzés, a tanult ismeretek átadása, pedagógiai, pszichológiai, módszertani kultúra),



adminisztráció (pontosság, tervszerűség, rendszeresség). A vezetői értékelés az ellenőrzés után, megbeszélés keretében történik. Erről

ellenőrzési napló készül. Írásbeli értékelés a nevelési év végén készül, amely a nevelési év záró értekezletén hangzik el. Az egyes pedagógus szakmai értékelésére ötévente kerül sor. Intézményértékelés Komplex intézményértékelést a KPSzTI által felkért szakértők készítettek 2003. tavaszán az óvodáról. Az értékelésben megfogalmazott javaslatokat megbeszéltük, és megvalósítottuk óvodánkban. A vezetői intézményértékelés a kollektíva által elfogadott munkaterv alapján történik.. A javaslatok megvalósításának tényét és milyenségét az óvoda dolgozói valamilyen rendszerességgel (például félévente) a vezető és a minőségügyi felelős irányításával vizsgálják meg! Irányított önértékelés Óvodánkban a KPSzTI által kiadott munkafüzet alapján készült irányított önértékelés. A pedagógusok számára kiadott kérdőívek tartalmaznak önértékelésre vonatkozó kérdéseket. A nevelő-oktató munka értékelése a csoportlátogatások utáni megbeszélésen történik. Ennek felépítése a következőképpen alakul: 

a pedagógus önértékelése,



a megfigyeléskor tapasztaltak megbeszélése,



a vezető értékelése.

Az értékelés kiterjed: 

a módszertani kultúrára,



a gyermekekhez való viszonyra,



az eszközhasználatra,



az adminisztrációs munkára,



a gyerekek fejlődési mutatóira,



a tervezett cél megvalósulására.

Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését.

Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön 

a költségvetési terv és beszámolók adatai,



a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok,



a nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése,



a közösség tevékenysége,



a pedagógusok közösségének tevékenysége,



az óvoda rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési

feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe kell venni: 

a költségvetési tervet o csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, o a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, o a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni.



a költségvetési beszámolót o az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, o a magvalósított feladatokkal összefüggésben lehet értékelni.

A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: 

a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal)



a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel nemek arányainak meghatározása,



a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel nemek főbb összetevőinek aránya.

A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: 

a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása,



a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között),



a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya,



a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel nemek főbb összetevőinek aránya. Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és szakmai

feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását.

Az értékelés fontosabb szempontjai: 

gazdaságosság szempontjából: o a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, o a megfelelő szállítók kiválasztása, o gazdaságos üzemeltetés, o gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák,



munkaerő gazdálkodás szempontjaiból: o állományi létszám mennyisége, o 1 fő pedagógusra jutó gyermekek száma,



a szakmai tervek megvalósítása szempontjából: o szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, o szakmai tervek megvalósulást segítették-e a megvalósult beruházások.

A pedagógusok továbbképzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott 

mutatók,



értékelési szempontok alapján kell végezni.

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: 

adott évében továbbképzésben, résztvevő pedagógusok száma,



a pedagógusok képzetségei szint szerint megoszlása,



a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma,



a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve.

Az értékelés szempontjai: 

a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését,



a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára,



a képzés hozzá járul-e új nevelési módszerek alkalmazásához.

A nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A nevelő munka színvonala és szakmai tevékenység értékelése 

amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján,



amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik.

Az alkalmazandó mutatószámok különösen: 

a pedagógusok képzettségi szint mutatója,



a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező – pozitív – észrevételek száma,



a pedagógusok tevékenységével kapcsolatbab keletkezett – negatív – észrevételek száma.

Az értékelés szempontjai: A pedagógusok nevelési munkája során figyelembe kell venni: 

a pedagógusok szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét,



a nevelőmunka minőségét,



az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát,



a tehetséggondozási feladat ellátásának milyenségét,



a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát,



a pedagógus kötelező órán kívüli időben való részvétele mennyiségét és minőségét,



a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, A gyermekekkel való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni:



a gyermekekkel való bánásmódját,



a gyermekekkel való együttműködő készségét,



segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét,



a gyermekek szabályok betartására irányuló magatartását,



konfliktushelyzet kezelési tevékenységét. A pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni:



a pozitív hozzáállását a neveléshez, a gyermekekhez, munkatársaihoz,



pontosság, határidők, házirend betartását,



adminisztrációs feladatok ellátását,



konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel,



terhelhető- e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (speciális feladatok, szervezés stb.)

A nem nevelőmunkát végzők tevékenységének értékelése A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: 

1 gyermekre jutó nem nevelőmunkát végző dolgozó,



adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl 1 takarítónőre jutó takarítandó m2)



1 pedagógusra jutó nem nevelőmunkát végző személy

Az értékelési szempontok:



a saját szakmai tevékenységének milyensége,



a munkához való hozzáállása (pontosság, precizitás, odaadás),



együttműködési készség (munkatársakkal, gyermekekkel, szülőkkel),



pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége.

A közösségek tevékenységének értékelése A közösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik. Alkalmazandó mutatók: 

1 közösségben résztvevő gyermekek száma,



a közösségek átlaglétszáma.

A közösség értékelési szempontjai: 

a gyermekek készség és képesség szintje,



a társas kapcsolatok milyensége,



a közösségi tevékenység milyensége,



a csoport szociális összetétele.

A pedagógus közösség tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni: 

az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma,



az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma.

Az értékelés kiemelt szempontjai: 

a pedagógus közösség összetartásának milyensége,



a kezdő pedagógusok támogatottságának segítségének milyensége,



az aktivitás, ötlet felvetések,



a problémamegoldásban való részvétel.

Az intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az intézmény rendezvényeit – programjai vonatkozásban – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerülnek. Az értékelés szempontjai: 

megrendezésre kerültek- e hagyománnyal rendelkező rendezvények,



a rendezvények látogatottsága,



a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e,



milyen volt a rendezvény lebonyolítása,



a rendezvény elérte-e a célját,



a résztvevők elégedettek voltak-e,



a költség – haszon mérleg.

Az intézmény önértékelése Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek 

felmérése,



a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd



a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: 

a vezetés,



a dolgozók szakmai irányítása,



az intézmény erőforrása,



az intézmény folyamatai tekintetében.

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél főbb szempontok: 

a fenntartó elégedettsége,



a gyermek és a szüleik elégedettsége,



a pedagógusok elégedettsége,



a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége,



a nevelési eredmény.

Az önértékelés során meg kell határozni 

az erősséget,



a lehetőségeket,



a gyengeségeket,



a veszélyeket.

Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed 

a munka eredményének,



a szervezeti magatartásnak,



a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére.

A teljesítményértékelés során az értékelésnek 

meghatározott célrendszeren kell alapulnia,



fejlesztő értékelésnek kell lennie,



tartalmaznia kell az önértékelési elemeket.

A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: 

a képzési szükségletek felmérésére,



a fejlődési törekvések támogatására,



a munkavállalók önértékelésére,



a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására,



a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására,



a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartása, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan

eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy 

teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben,



összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg,



biztosítja a dolgozók fejlődését. A

teljesítményértékelés

által

megfogalmazott

megállapítások

sikeresen

felhasználhatók azokban az esetekben, ahol: 

a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt,



meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,



meg kell ítélni adott pedagógusok alkalmasságát, továbbfoglalkoztathatóságát pl.: szerződés a foglalkoztatásnál.

A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A vezetői teljesítménykövetelmények kialakításában részt vesznek 

maguk a vezetők,



a fenntartó – közvetve az általa meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. A vezető teljesítménykövetelményének olyannak kell lennie, mely



tartalmazza a vezető pozíció-ellátásával kapcsolatos követelményeket,



a minőségcélokhoz kapcsolódik, annak megvalósítását szolgálja. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember

1- ig meg kell fogalmazni, írásban át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: 

a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkoznak,



tartalmazniuk kell a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait,



a teljesítménykövetelmények részletes leírását. A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján

kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: 

a vezetők,



a fenntartó,



a pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők

tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: 

egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: o a kiemelkedő teljesítmény, o átlag feletti teljesítmény, o átlagos teljesítmény, o átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, o nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény, Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések

átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket:



az érintett személyes adatait,



a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést (az értékelést az összesített értékelésnél magadott kategóriák szerint kell végezni),



az

összefoglaló értékelést,

javaslatokat,

intézkedéseket,

melyek

az

érintett

teljesítményértékelése során megállapíthatók, és az érintett személy teljesítményének minőségjavítását segítik elő. A nem vezetői feladatokat ellátó- pedagógusok teljesítményértékelése. A pedagógusok teljesítménykövetelményének meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek 

a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják,



figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják,



kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember

15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: 

a vezetők,



a vezető pedagógusok A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév

megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:



a nevelés minőségéhez,



a pedagógushoz,



az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. A teljesítménykövetelmények meghatározásának és a teljesítményértékelés

végrehajtásának mintáját a 4. és 5. melléklet tartalmazza. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglevő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásért való felelőst és határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A szabályozás mintáját 4. számú melléklet határozza meg. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények konkrét ismerete után kell elkészíteni, változása esetén szükség szerint módosítani kell. A teljes körű intézményei önértékelés A Kt minőségirányítási program tartalmai követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés 

periódusát,



módszerit,



a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek 

felmérése,



a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése,



a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az Intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartalma miatt nem mutatna egységes összképet. A teljes intézményi önértékelést először 2009-ben kell elkészíteni.

Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: 

értékelni kell az adottságokat,



értékelni kell az eredményeket,



az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében.

Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: 

a vezetés,



dolgozók szakmai irányítása,



az Intézmény erőforrása,



az Intézmény folyamatai,



az Intézmény stratégiája tekintetében.

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, 

a meghatározó, kiemelt eredményeket,



a partnereknél elért eredményeket, így: o a fenntartó elégedettségét, o a gyermekek és a szüleik elégedettségét, o a pedagógusok elégedettségét, o a gyermekeket fogadó Intézmény elégedettségét.

Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Az önértékelés során figyelembe kell venni: 

a fenntartói értékelés során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: o gazdálkodás, o tanügyigazgatás, o az Intézményben rendelkezésre álló oktatási- nevelési feltételek, o vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység, o a pedagógusok munkájának megszervezése, o a szakmai munka értékelése, o a nevelési program megvalósítása,



az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények.



Az Intézmény saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: o gazdálkodás o tanügyigazgatás, o az Intézményben rendelkezésre álló oktatási- nevelési feltételek, o az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolat, o a nevelés, képzés milyensége, o az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások( szociális stb.)



az Intézmény fenntartón kívül partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartó és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért indokolt,

mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei. Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás Az intézményi önértékelésre vonatkozó részletes helyi szabályozásra vonatkozó belső szabályzatot legkésőbb 2007. december 31-ig kell elkészíteni és a minőségirányítási programhoz csatolni. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok Értékelés A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az

intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei 

az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények,



a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések.

8. PARTNERKAPCSOLAT Legfőbb partnereink a szülők és azok a gyermekek, akiket ránk bíztak a szüleik. A velük való kapcsolattartás ne csupán szakmai követelményeknek való megfelelés legyen, hanem forrásozzon hitünk missziós lelkületéből is. A velük való kapcsolatot hassa át az őszinte segíteni akarás, és az a lelkület, amelynek mozgatója az embertársaink üdvösségéért, emberi kiteljesedéséért való felelősség. A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel van kapcsolatban. Az intézmény partnerei a következők 

a fenntartó Váci Egyházmegye (EKIF),



az intézmény alkalmazottjai,



az intézménybe járó gyermekek,



az intézménybe járó gyermekek szülei,



intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket, így különösen: o a Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium.



további intézmények, szervek: o KPSzTI, o Nevelési Tanácsadó, o Családsegítő Szolgálat, o Óvodaorvos, védőnő, o Üzemorvos

A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban.

A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: 

a fenntartó és az intézmény,



az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában. Az óvoda szülőkkel, gyermekekkel való partnerkapcsolatának irányításában jelentős

szerepet vállal: 

az óvodapedagógus munkaközösség,



az óvodapedagógusok. Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható

valamely pedagógus is. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenysége magában foglalja: 

a partnerek azonosítási folyamatát,



a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét,



a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását,



a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakulását és működtetését,



a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését,



az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését.

A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények 

megismeréséről,



a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről.

Az igények megismerésének módját a 6. sz. melléklet tartalmazza. A megismert igényekről – ha az csak szóbeli közlésből ismert – feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. 

az igénylők csoportja,



az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani

(pl.: kirándulási, más, külön foglalkozásokra való igény). A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim.

A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell: 

a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait),



a kérdőívek begyűjtéséről,



a kérdőívek kiértékeléséről,



a kiértékelést követően az összesítésről,



vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: o hogyan viszonyulnak a fenntartó minőségirányítási programjához, o hogyan illeszkednek az intézmény minőségcéljaihoz, o mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, o milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetők legyenek, o az igény teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb. Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert,

valamint valamennyi további érdekeltet. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettség-mérésének módját a 7. sz. melléklet tartalmazza. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: 

belső kommunikációt,



külső kommunikációt.

A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: 

a hatékony napi működést,



az információszükségletet és az informálandók körét,



a kommunikációs kapcsolatokat, o a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. Az intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos, mert 

általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről,



a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.

A kommunikációs folyamatok partnercsoportként eltérőek lehetnek. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: 

szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, amely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata,



a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek,



a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor,

ha

a

fenntartói

minőségirányítási

programban

és

az

intézmény

minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára. A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: 

a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják,



az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket,



az óvodapedagógusok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt,



a pedagógusok segítik az óvodaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait.

A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai: 

a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata,



a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy o a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi, jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, o a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, o a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, o a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, o nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, o a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel nevelési feladatukat adott gyermekek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyekből a

gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják: 

folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól,



gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felelnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Panaszkezelés A felmerülő problémákkal először a csoportos óvónőkhöz forduljanak, akik minden esetben tájékoztatják a vezetőt, de a panasz súlyosságának megfelelően ők oldják meg a problémát. A szülők szóban és írásban közölhetik panaszaikat. Amennyiben írásban nyújtják be véleményüket, ezekre harminc napon belül válaszol az intézményvezető.

Intézkedési terv Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: 

szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait,



a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet.

Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. Az Intézmény honlapja Az Intézmény a partnerkapcsolat során kihasználja az Internet adta lehetőséget. 

Honlapját (www.gondviselesovoda.lapja.hu) rendszeresen aktualizálja.



A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését.



Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. (A szerkesztést egy szülő vállalta.)



Az Intézmény e-mail címe ([email protected]) révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az Intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi.

8.1. Folyamatszabályozás A folyamatok konkrét szabályozása egyértelművé teszi feladatainkat az óvodai élet adott

területein.

Segítségével

tudatosan

építhetjük

a

szervezetünket,

munkatársi

közösségünket. Az óvodai életben részvevők véleményének figyelembe vételével alakíthatjuk, fejleszthetjük a mindennapi életünket. Új dolgozó felvétele Célja az üres álláshely betöltése megfelelő szakemberrel Álláshirdetés 

internet, újság, környező plébániák

(felelős: óvodavezető, határidő: szükség szerint) 

jelentkezők fogadása telefonon, időpont egyeztetés

(felelős: óvodavezető, határidő: folyamatos)

Jelentkezők személyes fogadása (felelős: óvodavezető, plébános) 

beszélgetés, ismerkedés a jelentkezővel



az óvoda dokumentumainak megismertetése (HNP, SzMSz, házirend, munkaköri leírás, elvárások, bérezés)



az óvoda bemutatása

(felelős: óvodavezető) Döntés (felelős: óvodavezető, plébános, határidő: beszélgetés után egy hét) Értesítés 

kit veszünk fel, (postán, telefonon, vagy e-mail-ben)

(felelős: óvodavezető, határidő: beszélgetés után két hét) Óvoda és a család kapcsolata Célja a jó kapcsolat és az együttműködés megteremtése Családlátogatás 

ismerkedés a családdal, a gyermekkel, hasznos tudnivalók megbeszélése

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: óvodába érkezés előtt) Szülői értekezletek 

évente két alkalommal

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: munkarend szerint) Fogadóórák 

havi rendszerességgel információcsere, a felmerülő problémák megbeszélése

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: munkarend szerint) Nyílt napok szervezése 

nagyoknak évente kettő, középsős korosztálynak évente egy alkalommal

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: munkarend szerint) Kedd-ves este program 

a szülők érdeklődése és az előre összeállított program szerinti összejövetel

(felelős: óvodavezető, határidő: a munkarendben meghatározottak szerint) Játszóház szervezése 

évente két alkalommal, a karácsonyt és a húsvétot megelőzően

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: munkarend szerint) Újság kiadása 

a Kisharang óvodaújságot évente két alkalommal adjuk a családok kezébe

(felelős: vezető helyettes, határidő: a munkarendben meghatározottak szerint) Családi kirándulások 

közös családi kirándulások szervezése

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: munkarend szerint) Szülők elégedettségének mérése 

évente kérdőív kiosztása, a visszaérkezett kérdőívek feldolgozása, a használható javaslatok megvitatása és beépítése a gyakorlatba

(felelős: minőségügyi felelős, határidő: munkarend szerint) Gyermeknapi mozgásos játszódélután 

családi sportdélután szervezése

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: munkarend szerint) Gyermekvédelmi jelzések továbbítása Célja a gyermekvédelem hatékony megvalósulása Gyermekvédelmi munkaterv elkészítése 

információ gyűjtése a gyermekekről

(felelős: GyIV felelős, határidő: szeptember első fele) 

vezető tájékoztatása

(felelős: GyIV felelős, határidő: szeptember első fele) Nyilvántartásba vétel 

Gyermekvédelmi adatlap kitöltése, folyamatos vezetése

(felelős: GyIV felelős, határidő: folyamatos) 

Kapcsolatfelvétel a szülőkkel

(felelős: GyIV felelős, határidő: szeptember első fele, ill. folyamatos) 

Döntés a gyermekvédelmi intézkedésről

(felelős: GyIV felelős, határidő: szükség esetén) 

vezető tájékoztatása

(felelős: GyIV felelős, határidő: szükség esetén)

Új gyermek felvételének rendje Célja a gördülékeny, zökkenőmentes beiratkozás megvalósulása A SzMSz tartalmazza az óvodába való beiratkozás idejét, módját. A szülők megkeresése 

beiratkozás idejét hirdető plakátok

(felelős: vezető óvónő, határidő: beiratkozás előtt három hét) A szülők és a gyerekek fogadása 

ajándékkészítés

(felelős: megbízott óvónők, határidő: megbeszélés szerint) A szülők tájékoztatása az óvoda sajátosságairól 

nyitott kapu program

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: megbeszélés szerint) 

beszélgetés, információcsere, tájékoztató átadása

(felelős: óvodavezető, vezető helyettes, határidő: beíratás napja) 

szükség esetén szakértői vélemény kérése

(felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, határidő: beíratás előtt) Beírás 

adatok rögzítése a felvételi előjegyzési naplóba

(felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, határidő: beiratkozás napja) 

ajándék átadása a gyermeknek

Döntés 

döntés a gyermekek felvételéről

(felelős: óvodavezető, plébános, határidő: május 20.) 

névsor elkészítése

(felelős: óvodavezető, határidő június 2. hete) 

szülők tájékoztatása a gyermek felvételéről, vagy elutasításáról

(felelős: óvodavezető, határidő: május vége) 

felvett gyermekek névsorának véglegesítése

(felelős: óvodavezető, határidő: június vége)

A gyermekek beszoktatása Célja a gyermekek közösségbe való zökkenőmentes befogadása Kapcsolatfelvétel a szülőkkel 

tájékoztató szülői értekezlet a felvett gyermekek szülei részére

(felelős: óvodavezető, határidő: vezető által meghatározott időpont) 

házirend kézbe adása

(felelős: óvodavezető, határidő: szülői értekezlet napja) Családlátogatás a gyermek óvodába érkezése előtt 

ismerkedés a családdal, beszélgetés az óvoda sajátosságairól, az óvodába érkezéshez szükséges ismeretekről

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) 

javaslattétel a beszoktatás milyenségére, egyénre szabottan

(felelős: óvodapedagógus) 

anamnézis kitölttetése a szülőkkel

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: óvodába érkezés) Csoportos szülői értekezlet tartása 

ismerkedés, a nevelési program rövid ismertetése

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: szeptember első hete) Gyermek és szülő fogadása 

a gyermek fogadása a szülőkkel való előzetes megbeszélés alapján

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) Folyamatos tapasztalatcsere (felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) Gyermek felvétele év közben Célja a gyermek zökkenőmentes felvétele A szülők tájékoztatása az óvoda sajátosságairól 

beszélgetés, információcsere, tájékoztató átadása

(felelős: óvodavezető, vezető helyettes, határidő: beíratás napja) 

szükség esetén szakértői vélemény kérése

(felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, határidő: beíratás előtt)



házirend kézbe adása

(felelős: óvodavezető, határidő: beíratás napja) Beírás 

adatok rögzítése a felvételi előjegyzési naplóba

(felelős: óvodavezető, óvodavezető helyettes, határidő: beiratkozás napja) 

ajándék átadása a gyermeknek

Családlátogatás a gyermek óvodába érkezése előtt 

ismerkedés a családdal, beszélgetés az óvoda sajátosságairól, az óvodába érkezéshez szükséges ismeretekről

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) 

javaslattétel a beszoktatás milyenségére, egyénre szabottan

(felelős: óvodapedagógus) 

anamnézis kitölttetése a szülőkkel

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: óvodába érkezés) Gyermek és szülő fogadása 

a csoport felkészítése az új gyermek fogadására

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) 

a gyermek fogadása a szülőkkel való előzetes megbeszélés alapján

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos) Folyamatos tapasztalatcsere 

a szülők tájékoztatása a gyermek óvodai életéről

(felelős: csoportos óvodapedagógusok, határidő: folyamatos)

9. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK MEGTARTÁSA

Célja az ünnepek, rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása Nevelési terv 

tartalmazza az ünnepek, rendezvények időpontját, a felelősöket

(felelős: óvodavezető, határidő: tanévnyitó értekezlet)

A rendezvény tervezése 

az óvodapedagógus megtervezi a rendezvényt, tájékoztatja az óvoda minden dolgozóját

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: rendezvény előtt két hét) 

a program megbeszélése a vezetővel

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: rendezvény előtt két hét) A rendezvény megszervezése 

meghívók elkészítése, postázása

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: nyilvános rendezvény esetén, rendezvény előtt két hét) 

a rendezvény irányítása

(felelős: megbízott óvodapedagógus, határidő: rendezvény ideje)

10. LEGITIMÁCIÓ

Hatályba léptetés Az óvoda munkatársi közösségével való elfogadtatás után valósul meg. Hatályosság A minőségfejlesztési programban megfogalmazottak vonatkoznak az óvoda minden dolgozójára, a nevelőmunkát segítő külsőmunkatársakra (logopédus, fejlesztő pedagógus), a gyermekekre és a partnerek közösségeire. Felülvizsgálat A nevelőtestület a Szülői Szervezet véleményének kikérésével évente értékeli a MIP végrehajtását, meghatározza a szükséges intézkedéseket. Ezt elküldi a fenntartónak. Az intézkedési tervben foglaltak a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A felülvizsgálat során történt módosítások a dokumentum mellékleteként csatolt anyagok. Nyilvánosság A MIP nyilvánossá tétele a következő: A fenntartó, valamint az óvoda dolgozói megkapják az írásos anyagot. A szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken szóban, és a hirdetőtáblán írásban történik. Az alsós tanítók a kitöltött kérdőívek összesített eredményét kapják meg.

11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai

Nevelés minőségével kapcsolatban lévő minőségcélok Minőségcél A nevelés olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak.

 A nevelés színvonala emelkedjen.

 A nevelési program során a gyermekek alapkészségei javuljanak.

Sikerkritérium  A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növelése,  A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet közeledése.

 Felzárkóztató foglalkoztatással a gyengébb képességű gyermekek eredményeinek növelése.  A központi és helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutassanak.

Indikátor  Helyzetfelmérés alkalmazása,  Írásbeli felmérések, kérdőívek a szülők részére.

Feladat Idő  A nevelés  Választszervezés során ható foglalkozások a ra, szakkörökre fenntartói való jelentkezés elvárások szem jogszabályban előtt tartása, meghatározott  igényfelhatárideje, mérés a  Nagyobb gyermekek, volumenű illetve a szülők változtatások körében stb., esetében 3 év.  igény szerint vegyes, kiscsoport, középső és nagycsoport kialakítása.  Felzár Felzár 2 éven kóztató kóztató belül foglalkoztatás foglalkoztatás megszervezése. biztosítása.

 Az alapkészségek elsajátításához új korszerű módszerek megkeresése,  Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszűrése.

 Korszerű nevelési eszközök alkalmazása,  A gyengébb alapkészségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

 2 éven belül

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása. A nevelésben alkalmazott módszerek sokszínűsége.

A pedagógusok problémakezelő és –megoldó készségének javítása.

Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése.

Sikerkritérium  Teljesített továbbképzési program és beiskolázási terv.  Különféle módszer hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentő alapkészségek oktatásánál, fejlesztésénél,  A pedagógusok módszerválasztásának változatossása,  A módszertanról történő beszámolók, ismertetők a kollégák között.  Több sikeresen kezelt probléma,  Kevesebb gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés.

Indikátor  A többdiplomások arányának emelkedése.

Feladat  Továbbképzési lehetőségek biztosítása.

Idő  2 éven belül

 Módszertani képzéseken való részvétel,  Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón való részvétel.

 Minél több pedagógus módszertani képzése,  A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában.

 tos

Folyama-

 Megfelelő tájékoztatás és folyamatos nevelő munka.

 tos

Folyama-

 Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a gyermekek viselkedésével kapcsolatban.

 A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézménybe járó gyermekek viselkedésére vonatkozóan.

 Pedagógusok képzése,  Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése.  A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén.

 tos

Folyama-

Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése.

 Az intézmény népszerűségének növekedése.

 Sikeres rendezvények szervezése,  A rendezvényeken való eredményes részvétel.

 Népszerű sítést szolgáló rendezvények szervezése,  Rendezvényeken való részvétel.

 tos

Folyama-

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is).

Sikerkritérium  Az intézmény működése szabályozottan történik,  Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket

Indikátor  A hiányzó szabályzatok száma,  A felülvizsgálandó szabályzatok száma,  A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma.

Feladat  A meglévő szabályok felülvizsgálata,  A hiányzó szabályzatok listájának összeállítása,  A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése,  A szabályzatok megfogalmazása.

Idő  2 éven belül

Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása.

 Több elégedett partner,  Az igényekhez jobban igazodó intézményi működés, szervezés.

 Partnerek száma,  Nyilvános fórumok száma.

 A partnerekkel való kapcsolattartás,  A partnerkapcsolatok bővítése.



2 év

Nemzetközi kapcsolatok bővítése.

 Nemzetközi kapcsolatokból származó eszközökkel való gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök)

 A nemzetközi programokra jelentkezők száma.

 A meglévő kapcsolatok ápolása,  Új nemzetközi kapcsolatok keresése.



1 év

Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása.

 A partnerektől érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban.

 Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések,  Rendezvényeken való részvétel száma.

 Felmérések megszervezése, kiértékelése,  Szabadidős tevékenységek szervezés.



2 év

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

 Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt,  Széleskörű információ biztosítása az intézményt használók számára.

 Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában,  A partnerek tájékoztatása.

 A média eszközök igénybevétele  A partnerek tájékoztatása szóban,  Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala.

 Folyamatos

2. sz. melléklet Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében Vezetési feladat megnevezése

A feladat ellátásáért felelős személy megnevezése

Határidő

Minőségfejlesztési csoport létrehozásának kezdeményezése

Intézményvezető

Évente

Minőségfejlesztési felelős megbízása

Intézményvezető

Évente

Intézkedési terv meghatározása az adott évre

Intézményvezető és minőségfejlesztési felelős

Évente

Az intézmény belső szabályainak áttekintése a minőségirányítási programra tekintettel

Intézményvezető, minőségfejlesztési felelős

Szükség esetén

Tervezési feladatok ellátásának irányítása

Intézményvezető

Folyamatosan

Mérési feladatok ellátásának irányítása

Intézményvezető

Félévente

Mérési rendszer kidolgozása

Intézményvezető, minőségfejlesztési felelős

Értékelési feladatok ellátásának irányítása

Intézményvezető

Értékelési rendszer kidolgozása és működtetése

Intézményvezető, minőségfejlesztési felelős

3. sz. melléklet A tervezési folyamatok Dokumentum Dokumentummal kapcsolatos feladatok

A dokumentum tartalma

Határidők

A dokumentum viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok Minőségirányítási program

A. 1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok  Minőségirá  Jogsza Felülvizsnyítási program bály szerint gálati időt elkészítése, az meghatározott jogszabály abban foglaltak tartalmi határozza meg, érdekében elemek, (annál kevesebb intézkedések melyek időt is tétele figyelembe meghatározhat veszik az az intézmény) intézmény helyzetét

 A következők képezik: fenntartói minőségirányí tási program,  Helyzet felmérés  Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak.

Minőség nyilatkozat

 A minőségirányítási program részeként kerül meghatározásra

 Fontos, hogy tartalmában olyan legyen, amely valóban az intézmény törekvéseit, szándékait rögzíti

 Felülvizsgálati időt jogszabály határozza meg, (annál kevesebb időt is meghatározhat az intézmény)

 A következők képezik: fenntartói minőségirány ítási program,  Helyzet felmérés  Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak.

Éves intézményi minőségcél meghatározása

 Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való lebontása

A dokumentumoknak tartalmazni kell:  a konkrét célokat,

 Nevelési év évnyitó értekezlet

 Alapját a következők képezik:  Intézményi minőségirányítási

 az ellátandó feladatokat,  felelősöket,  mérési eszközöket (indikátorokat)  az elérendő eredményeket (sikerkritériumokat),  határidő ket.

program, az abban meghatározott minőségcélok  Az előző évi minőségcélok és az elért eredmények értékelése  Alapjául szolgál az adott évi minőségirányítási tevékenységeknek.

2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Alapját a  Felülvizs-  Tartalma  Jogszakövetkezők gálat a a jogszabály bály szerint, képezik: minőségirányíszerint illetve szükség tási program meghatározott. esetén  Központi figyelembevéelőírások, telével  Minőségirányítási program, Alapját képezi:  A foglakozási terv megalkotásának  A nevelési tevékenységnek Foglalkozási Tartalma: Alapját  Felülvizs  Jogszaterv. képezik: gálat a bály szerint  Jogszaminőségirányíbály szerint illetve szükség  nevelési tási meghatározott. esetén. program, programmal  a nevelési való év helyi harmonizáció rendjének szerint megállapításához. Pedagógiai éves  Tartalma: Elkészíti  Tanévnyi- Alapját munkatervek képezik: az  feladatok, tó értekezleten intézményveze-   A felelősök, tő, jóváhagyja a  nevelési határidők, nevelőtestület program,  egyebek.  a MIP,

Nevelési program

 éves minőségcélok  2. Alapjául szolgál  az intézmény egyéb éves munkatervei kialakításához. Intézmény Tartalma: 1. Alapjául  A  A egyéb szolgál szervezet szervezet  a szervezeteinek vezetője szervezet működési  éves éves működési rendjének munkaterv, munkatervei rendjét szabályozó 2. Alapjául (szülői szabályozó dokumentumszolgál munkaközösség dokumentumban  az adott stb) ban. szervezet éves működésének A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok Továbbképzési Tartalma: 1. Alapját  Tovább 7 program képezik: képzési évenként,  Jogszaprogram bály szerint illetve szükség  a MIP részletes meghatározott esetén (ha célkitűzései, elkészítése, tartalom, a módosítani  Nevelési felülvizsgálata minőségirányíkell) program tási célok Alapjául figyelembevéteszolgál: lével.  az éves beiskolázási tervnek. Éves Tartalma: 1. Alapját a  A  Évente beiskolázási következők dokumentum  Jogszaterv képezik: évenkénti bály szerint elkészítése meghatározott  Továbbtartalom, képzési valamint az program, éves a  éves minőségcélok minőségcélok. figyelembevételével. B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tűzvédelmi oktatási és tevékenység tervezése

 A dokumentum évenkénti elkészítése

 Tartalma: tűzvédelmi szabályzat szerint.

 Évente, illetve a tűzvédelmi szabályok szerint

Munkavédelmi oktatás és munkavédelmi tevékenység

 A dokumentum évenkénti elkészítése

 Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint

Balesetvédelmi oktatás és tevékenység

 A dokumentum évenkénti elkészítése

 Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint

 Évente illetve a munkavédelmi szabályzat szerint  Évente illetve a munkavédelmi szabályzat szerint

C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok Költségvetési koncepció

 Évenkénti költségvetési koncepció készítése

Tartalma:  intézmény várható feladatai és annak kiadásai  jelentős változások és annak hatásai.  várható bevételek  a MIP és az intézmény éves minőségcéljai megvalósításához szükséges kiadások

 Évente októberben

1 Alapját képezi:  az előző évi költségvetés,  a várható teljesítési adatok,  várható feladatváltozások  a MIP. 2. Alapjául szolgál a költségvetési tervezésnek.

Költségvetési terv

 Évenként költségvetési terv készítése szakfeladatonként, indoklással.

Tartalma:  Jogszabály szerint, valamint a helyi információs igények kielégítése, különösen a MIPpel összefüggésben.

 Évente, január – február hónapban

1. Alapját képezi:  a költségvetési koncepció. 2. Alapjául szolgál  az előirányzat felhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek

Előirányzat felhasználási ütemterv és likvidálási terv



 Valamennyi bevétel és kiadás havi ütemezésben, legalább főbb bevétel és kiadásnemek szerinti bontásban,  Likvidálási terv havi és halmozott adatokkal.

 Évente, január – február

1.Alapját képezi:  az éves költségvetési terv, Alapjául szolgál:  az éves beszerzési tervnek

Évente

Éves beszerzési terv.



Gazdálkodási folyamatok tervezése (gazdálkodási szabályzatok)

 Évenkénti felülvizsgálat

Évente

 Külön szabályzat szerint

 Évente február

1. Alapját képezi  az előirányzat felhasználási ütemterv,

 Évente legkésőbb márciusig

D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése Hosszú és középtávú ellenőrzési terv (a pénzügyi gazdálkodási területre)

 Ellenőrzési terv megfelelő tartalommal történő elkészítése

 Jogszabály szerint

 Évente

Éves ellenőrzési terv

 Ellenőrzési terv elkészítése

 Jogszabály szerint

 Évente

Alapját képezi  a belső ellenőrzési kézikönyv Alapjául szolgál:  az éves ellenőrzési tervnek. 1.Alapját képezi:  a Belső ellenőrzési kézikönyv  a hosszú – és középtávú ellenőrzés terv 1. Alapjául szolgál  az éves ellenőrzési tevékenységnek.