Székely Kalendárium 2016 – tavaszi-nyári kiadás –
Székely Kalendárium 2016 – tavaszi-nyári kiadás –
Kézdivásárhely, 2016. március
Székely Kalendárium® 2016. tavaszi-nyári kiadás Szerkesztette: Kocsis Károly Segédszerkesztő: Ötvös Boglárka l Munkatársak: Bartha Zsófia, Bedő Zoltán, Berecz Edgár, Berszán-Árus Csilla, Bogos Zsuzsanna, Böjte Ferenc, Botos László, Buna Botond, Czegő Zoltán, dr. Balázs Lajos, Erdély András, Fűszeres Eszter, G. Borbély Levente, Gálfalvi Gábor, Jánosi Csaba, Jánossy Alíz, Köllő Zsolt Ágoston, Kratochwil Barna, Magyari Lajos , Nemes Gyula, Pál Piroska, Sántha Attila, Szabó András, Szőcs Lóránt, Szucher Ervin Korrektúra: Bernád Rozália, Farkas Imola Technikai szerkesztő: Kratochwil Zsolt Borító: Dimény H. Árpád (húsvéti tojásról vett díszítőelem)
www.kalendarium.ro www.facebook.com/SzekelyKalendarium
[email protected] © Pro Press Egyesület Felelős kiadó: a Pro Press Egyesület elnöke A Pro Press Egyesület megbízásából kiadja a Profiton Kft. Igazgató: Gáspár Csaba (+40 728 048 132) Terjesztés: Csiszár Szabolcs (+40 728 048 135) A nyomás és a kötés a dévai Grapho Tipex munkája Megjelent Kézdivásárhelyen, 2016 márciusában
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Csíksomlyó
A föld, ha könnyet, sósat könnyezik, s felette a felhők is másként járnak, ámul a lélek, szorong, könnyebbedik: végül megadja magát a csodáknak... Isten itt velünk van, bennünk óriásul, dac és félelem mintázza meg Arcát, a végtelenség itt áhítattá másul, s ma paranccsá féljük hirdetetlen harcát. Pogány időkből tévedve, csak hajt a szív, napkelte elé a lélek ostora parancsol, valami furcsa, rejtett szózat idehív, míg az Idők Idője semmivé rovancsol. Kél a fölséges Nap, stációinkat beragyogja: egy-egy fekete-vörös évszáz mindenik, mit kévékké kötött a kín marokja – asztaggá rakva majd sorsnak betelik. De addig jönnek száz meg száz határból: áldott asszony, büszke férfi, esett pária, bűvös ösvényen vágtat, vánszorog, vagy lábol, kit hív a könnyes-boldog Asszony-Mária! Fotó: Máthé Zoltán (MTI)
Csíksomlyói zarándokvonat
5
Magyari Lajos
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tavaszi kincs
Miközben elsősorban szűkebb pátriánk természeti gyöngyszemeire irányítjuk a figyelmet, távolabbi vidékekre is elkalandozunk, az ujgurok földjétől KisÁzsiáig, főként oda, ahol magyar nyomokat is találni. Visszatekintünk múltunk titkaiba, Horthy Miklós vitézei után kutakodunk, a jelenből pedig olyan személyeket állítunk reflektorfénybe, akikre méltán lehet büszke minden magyar, és nem csak székelyföldi! . Van köztük rákkutató professzor, közkedvelt karnagy, elismert színész, fáradhatatlan fotográfus, táncos lábú gyerkőc, keresett ólomüvegfestő, de még egykori szépségkirálynő is! A megannyi gasztronómiai írás mellett közel hatvan egyedi ételreceptet teszünk közzé, ugyanakkor az egészség megóvását szolgáló régi és mai tanácsokkal is ellátjuk az olvasót. Ha már olimpiai évben vagyunk, nem hiányozhat a sport sem, de a székely ember védjegyéül szolgáló humorból is bőven csepegtetünk. Mindezt tetszetős képanyag kíséretében, amely szintén nyomatékosítani hivatott: a földkerekség páratlan szépségű szeletét bízta ránk a Fennvaló, kötelességünk megbecsülni! Kocsis Károly
Ami év vége felé, karácsony előtt kincs, az tavasszal, nyáron is érték – ez a megfontolás vezérelt, amikor másodjára is különkiadás mellett döntöttünk. Első próbálkozásunkkor, tavaly „húsvéti kiadásnak” neveztük, ami nem biztos, hogy szerencsés, hiszen némely olvasónk azt hiheti, csak húsvéti témákat taglal, s az ünnepet követően esetleg kevesebb érdeklődést mutat iránta. Jelen kiadvány sem kizárólag tavaszi és nyári vonatkozású írásokat tartalmaz, hanem egész egyszerűen évente két kalendáriummal szeretnénk megörvendeztetni az olvasót, és a 2016-os esztendő jegyében ez lenne a második! Nyilvánvaló, ha az alapkiadásban például több a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó ételrecept vagy népszokásismertető, most valamelyest a húsvét és a pünkösd került előtérbe, de oldalszámban, a tartalom gazdagságában, kivitelezésben egyaránt a párjához méltó kiadványt teszünk le az olvasó asztalára. Természetesen a vezérelv is változatlan: felleltározni, népszerűsíteni mindazt, ami Székelyföldön értéket képvisel – őrizni és továbbadni a kincset. Fotó: Dénes László
Nyárád menti álomvilág
6
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Csángó Aranymiatyánk Virágszombatja estéjén Mária Fiát kérdezvén, Hogy nagyhéten mi lesz dolga, Néki Szent Fia megmondja.
Nagypénteken mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor anyám egy keresztre Föl leszek én majd szögezve.
Virágvasárnap mit teszel? Szent Fiam, hogy mit mívelöl? Akkor anyám király leszek, Jeruzsálembe bemegyek.
Majd a kereszt alatt állasz, Kezeiddel el nem érhetsz, Kezeiddel el nem érhetsz, Szűz öledbe le nem vehetsz.
Hát nagyhétfőn mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor anyám beteg leszek, A templomba nem mehetek.
Nagyszombaton mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor anyám föltámadok, Dicsőségben uralkodok.
Hát nagykedden mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor anyám vándor leszek, Utcáról utcára megyek.
Nagyvasárnap mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor anyám mennyországba Leszek örök boldogságba.
Hát nagyszerdán mit fogsz tenni? Szent Fiam, mit fogsz mívelni? Akkor Olajfák hegyére Megyek gecemáni kertbe.
Húsvét után negyven napra, Felmé’k Atyám országába, Elküldöm a vigasztalót, A fehér színű galambot.
Hát a nagy zöld csütörtökön Szent Fiam, hogy mit mívelöl? Akkor anyám hamis Júdás Harminc ezüst pénzér’ elád.
Pünkösd után nyolcvan napra nagyboldogasszony napjára felviszlek a mennyországba a mennyei boldogságba. (Erdélyi Zsuzsa gyűjtése)
A párbeszédes, elmélkedő jellegű népi imádság eredete nem tisztázott, de a 15. századi németség már ismerte. Középkori kódexirodalmunkból nem lehet kimutatni, bár a Weszprémi kódex passió előadása (Jézus és Mária ismétlődő bethániai beszélgetése) emlékeztet rá. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes tanár, néprajztudós, a „csángók apostola” egy futásfalvi búcsú alkalmával „fedezte fel”.
7
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tudnivalók a naptár-részhez nek. Gyógynövények helyett ezúttal 12 fűszernövényt ismertetünk, olyanokat, amelyekhez megbetegedés esetén is folyamodhatunk. De nem csak olyankor: otthoni főzéskor, patakparti bográcsoláskor általában megelégszünk két-három fűszerféleség használatával, mindenki azt tesz az ételbe, amivel és amihez szokva van, pedig néha nem árt kipróbálni új ízeket, izgalmasnak bizonyulhat a felfedezés. Végezetül köszönetet mondunk a jelen kiadás gazdagításához, színesítéséhez fotóikkal hozzájárulóknak, remélve, hogy mind többen lesznek, akik ily módon kívánják segíteni munkánkat: Adorjáni Attila, Balás István, Balázs Ödön, Benkő Mihály, Bereczki Barna, Dancs Álmos Levente, Dénes László, Egyed Géza, Erős Zoltán, Fekete Réka, Fekete Zsolt, Fodor István, Fodor Tamás, id. Kovács István, Kalabér László, Kémenes Árpád, Köllő Zsolt Ágoston, Koszticsák Szilárd, Kozma Erzsébet, Laczkó Áron, Máthé Zoltán, Munzlinger Attila, Rácz Péter, Rozsnyai Hunor, Sántha Imre Géza, Tóth Zsuzsanna, Varga Terézia, Vargyasi Levente, Vaszi György, Veres Nándor, Vitos Hajnal.
Számos olyan hely, természeti képződmény van szerte a világon, melyről egyetlen fotó is elég, hogy még azok is felismerjék, akik soha nem jártak ott. Akinek még az a szerencse is megadatott, hogy élőben láthatta, az biztosan könnyen azonosítja és kapcsolja helyhez, országhoz a Plitvicei-tavakat, Dover szikláit, a Balatont, a Matterhornt, Adrspach szikláit vagy a Posztojnai-barlangot, hogy csupán néhány európai látványosságot említsünk. De mi a helyzet Székelyfölddel? Melyek azok a helyek, amelyek egyetlen fotó alapján is biztosan felismerhetőek, és Székelyföld természeti csodái, szimbólumai lehetnének, vagy akár már azok is? Köllő Zsolt Ágoston sepsiszentgyörgyi biológiakémia szakos tanár a teljesség és a rangsorolás igénye nélkül számba vett néhányat, ezeket mutatjuk be az egyes hónapokhoz osztva. Akárcsak a tavalyi – húsvéti – különkiadásunkban, az egyes napokhoz ezúttal is régi magyar neveket társítottunk (Remete Farkas László útmutatása alapján), változatlanul azzal a szándékkal, hogy alternatívát kínáljunk a gyereküknek nevet választó, ám más kultúrákban keresgélő szülők-
9
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Vazul Ákos Kardos Nemtő Karolt Ősbő Etil Jutocsa Hont Agád Vászoly Ketel Zonga Bódog Uzor Kara
Babérlevél
Jelentése királyi fehér sólyom vívó égi védő fekete menyét ős úr folyam megszerző száznagy ága, ivadéka királyhű terelő sólyom gazdag nyíl fekete
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Uros Szinta Kenéz Sebős Baranka Surány Emese Balár Bottyán Bátony Botár Könnyed Szaló Barsz Csörsz
Jelentése kisúr széparcú vezér gyors bárányka sógor tejanya fióka furkósbot báty botos könnyű sós párduc ördög
ügyeljünk a felhasználásnál, mert kesernyés íze elronthatja ételünket vagy eltett savanyúságunkat. A főtt ételeknél 15-20 percnél tovább ne hagyjuk az ételben, savanyúságokhoz viszont 1-2 levélkénél többet ne tegyünk, mert az is elég az ízhatáshoz. Gyógyhatása: elősegíti az emésztést, vízhajtó, étvágyserkentő, köhögés- és fájdalomcsillapító, vírus-, baktériumés gombaölő. A kardamomum, iszapnád, nakha, szvarna, nárdusfű, kámfor és babérlevél főzetéből készült víz remek hajillatszer.
(Laurus nobilis L.) Amihez talál: gulyás, burgonyatokány, káposztafélék, savanyú ételek; hüvelyesek, füstölt húsok, halételek, kocsonya; vadasvagy sonkapác, tartósított savanyúság. Egybesült sertés- és marhahúsokhoz a párolás utolsó harmadában adagoljuk, mértékkel. Jól társítható petrezselyemmel és kakukkfűvel, húsoknál curryvel. A burgonyafőzelék, a savanyú tojás és savanyú tüdő babérlevél nélkül jellegtelen. Mivel a levelek erősen aromásak,
10
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Bereczki Barna
Székelyföld legmagasabb pontja, a Hargita-hegység teteje, a székelyek „szent hegye”, a székelyföldi síparadicsom címet mind ugyanaz a hegy birtokolja, a Madarasi-Hargita. Az 1801 méter magas hegy az utóbbi időben, nem utolsó sorban az odavezető út javítása, a sízési lehetőségek bővülése és a szálláshelyek számának növekedése miatt is egyre több turistát vonz. A menedékházaktól a csúcs nem túl nehéz úton érhető el. Fentről pedig egyesek szerint az egész világ látszik! Talán, ha az egész nem is, de annak egy igen szép, fenséges szelete igen. Aki már sétált körbe a hegytetőn, a kopjafákat, kereszteket, kőhalmokat nézegetve, kerülgetve, a végtelen áfonyamezőt szemlélve és egy-két gyümölcsöt megízlelve, az biztosan megérezte a hely misztikus hangulatát, és megértett valamit abból, amit a Hegy a legtöbb ember számára jelent. Fotó: Rácz Péter
11
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Régi magyar név Kincsu Aporka Oszlár Rabán Kada Korvin Aba Szülemér Erős Virág Elek Bán Levente Kürt Kolos
Jelentése érték anyácska keleti jász hős karó holló apa sarj tettre kész virág védő helytartó kis lélek zúduló kerek
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
Bazsalikom
Régi magyar név Zámor Emőd Kolump Kaba Álmos Patony Kövecs Szemere Edömér Tarcsa Géjza Bátor Ilemer
Jelentése záró csecsemő kolomp kabasólyom megváltó tisztás kavics szemecske egyedüli kopár herceg hős légies
zsályalevéllel, rozmaringlevéllel együtt – kiváló, illatos körítést nyerhetünk. Gyógyhatása: vízben áztatva frissítő, forrázata emésztésserkentő, puffadásgátló, idegnyugtató, köhögéscsillapító, vízhajtó, gyomorerősítő, vérnyomásnövelő, vesegyulladásnál is használják; illata elűzi a legyeket, szúnyogokat. Külsőleg toroköblítőnek is ajánlott, kelések érlelésére is kiváló.
(Ocimum basalicum) Amihez talál: friss saláták, paradicsomos ételek; pizzák, tészták, tojásételek; sültek, vagdaltak, darált húsok, halételek, kolbászáruk; tök, bab, gomba, mártások, pácok; eltett savanyúságok, növényi ecetek. Fénytől óvva, légmentesen tároljuk. Csak a főzés végén adjuk az ételhez, zamata hamar elillanhat. Egyes halételek készítéséhez –
12
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: magnificat.ro
A Szent Anna-tó kétségtelenül Székelyföld egyik legfontosabb és legismertebb látványossága. Ebben valószínűleg egyaránt szerepet játszanak a valóban szépséges környezet mellett a tó kialakulásának körülményei, ritkasága, a hozzá kapcsolódó legendák, valamint aránylag egyszerű megközelíthetősége. Geológiai szemmel Fotó: Köllő Zsolt Ágoston nézve a tó és a környező Csomád-hegység igen fiatal jelenségek, vulkánműködések nyomán jöttek létre. Mivel a tóhoz autóval is könnyűszerrel eljuthatunk, és fürdésre is alkalmas, igen látogatott, talán túlságosan is frekventált. Gyalogtúrák úti céljaként is fontos pont, Bálványosról, Tusnádfürdőről, Bükszádról egyaránt felkereshetjük. A tavat körülölelő erdők tavaszi ébredése, őszi színpompája, valamint téli csendje egyaránt felejthetetlen. E helyen mindenképp megemlítendő a Szent Anna-tó ikertestvére, a szintén vulkáni kráterben létrejött Mohos-tőzegláp, mely egykoron szintén tó volt, de mára csak egy különleges növényzettel benőtt ingovány maradt.
13
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Szecső Lél Mirkó Bajok Adorján Nyestike Ubul Zoltán Ajád Kán Kadocsa Györe Ajtony Jara Keled Zádor
Jelentése kiválasztott lélek békés bajnok dalmát ember nyest furfangos uralkodó száj kagán csámborgó György arany meleg göndör indulatos
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Borsikafű (csombor)
Régi magyar név Petur Falibog Bánk Csák Beke Huny Kartal Kapolcs Ernák Turul Marót Katapán Bercel Zalán Árpád
Jelentése Péter istenítő helytartó ütő meddő csillag sas kun férfi ember héja morva férfi kapitány bércen túli sós kő árpás
Gyógyhatása: csökkenti a bab okozta „puffadást”, étvágygerjesztő, gyomorerősítő és görcsoldó hatással bír. Teája használ hasmenés, torokfájás, vérnyomás, bélhurut esetén is. Gyógytea: 5-5 dkg borsikafű, bazsalikom, rozmaring, édes kömény keverékéből 2 evőkanálnyit veszünk fél liter vízhez, és felforraljuk. Pár perces állás után leszűrjük, és 1-1 csészével reggel és este elfogyasztunk belőle.
(Satureia hortensis) Amihez talál: hurka, kolbász; bab-, gomba-, káposzta-, pityóka-, tojás- és paradicsomételek (ha sokáig főzzük az étellel, megkeserítheti azt, ezért csak a végén adagoljuk); sült húsok; majonéz, mártások, pácok, saláták, ecetes uborka. Diétásoknak (akik a borstól el vannak tiltva) ajánlják, hogy ételeiket borsikafű, koriander, mustármag és egy kis csípős paprika keverékével fűszerezzék.
14
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kevés olyan hely van, amely viszonylag kis területen annyi látványosságot, természeti képződményt, sziklaformációt, legendákkal övezett helyet tudhat magáénak, mint a Vargyas-szoros. A terület leghíresebb helye kétségtelenül az Almási-barlangként vagy Nagy-barlangként is ismert Orbán Balázs-barlang, de a Lócsűrnek, Csala tornyának, Kőcsűrnek és még számos barlangnak, sziklaképződménynek is messze földön híre van. A barlang nyitva van, járatainak hossza meghaladja a másfél kilométert. A Bejárati-terem és a közeli Ablak egyetlen elemlámpával is felfedezhető, megtekinthető, ám a Nagyteremhez, a Jordán-kútjához vagy a Kutyalikához elérni már a barlangot ismerő vezető szükséges. A terület újabban aszfalton is megközelíthető, bejárása nem túlságosan nehéz, ebben nagy segítséget nyújtanak a veszélyesebb, nehezebben járható helyeken, a patakmeder felett szerelt hidak, pallók, láncok. A magasabban elhelyezkedő látványosságok felkereséséhez, megmászásához azonban nem árt a terepet jól ismerő személy jelenléte, kalauzolása. Fotók: Dénes László
15
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Régi magyar név Agád Vila Buda Kerény Mira Csát Jelek Radvány Csoma Zsolt Szatmár Gyula Béla Tibor Nyeste
Borókabogyó
Jelentése ágas tündér megbékélt lándzsás nyugodt összefog kormányzó mocsaras csomó uralkodó kerekedő fénylő belső tivoli származású lány-nyest
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Régi magyar név Csongor Megyer Aladár Kocsárd Töhötöm Zsombor Kelen Bojla Baján Ajsa Jarila Tas Nimród Mislemér Buzád
Jelentése sólyom magyar tekintélyes disznókömény herceg bölény kiszögellés hadúr gazdag úr ajak tavaszhirdető kő nemzetséges elmélkedő búzás
majoránnával, rozmaringgal, kakukkfűvel együtt szokták használni. Grillezett húsok borókás füstben aromás ízt kapnak. Gyógyhatása: jó fejfájás, vese- és hólyagbetegségek, tüdőbaj és láz csillapítására, kígyómarásra, füstje köhögésre, fertőtlenítésre, olajos kenőcs formájában kelésekre. Oldja a szorongást, elősegíti az emésztést, javítja az étvágyat, jó gyomorerősítő. A gin alapanyaga, de a székelyek is finom pálinkát (esetleg lekvárt) tudnak készíteni belőle.
(Juniperus communis) Amihez talál: vadhúsok, mártások, különösen vaddisznó, őz, nyúl, vadgalamb pácolásához; birka-, marha-, disznóhúsok; savanyúságok, marinírozott halételek, pástétomok, szószok, főzelékek, saláták. Fűszerként frissen vagy szárítva, egészben vagy őrölve használják, szétnyomkodva vagy összetörve jobban érvényesül az aromája; babérlevéllel, fekete borssal, mustármaggal, fokhagymával,
16
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Munzlinger Attila
Gyergyószentmiklósról Fotó: tourist-informator.ro rövid idő alatt érhető el az egyik leglátványosabb és legismertebb székelyföldi csoda, a Békási-szoros, valamint annak is leghíresebb része, a Gyilkos-tó. Az 1837-ben kialakult képződmény történetét valószínűleg nagyon sokan ismerik, a vízből kiemelkedő fák mai napig tanúi a régen volt földcsuszamlásnak. A tó körül is számos látnivaló akad, ezek közül az egyik legismertebb a víztükör fölé magasodó Kis-Cohárd. Sokan vannak, akik miután megcsodálták a tavat és bebarangolták a Békási-szorost (vagy esetleg már előtte), felkapaszkodnak a Kis-Cohárdra is. A felmenés, leereszkedés és az ott-tartózkodás együtt sem rúg 2 óránál többre, így bátran bevállalhatják azok is, akik minimális túrázási ismeretekkel, de elég jó kondícióval rendelkeznek. Az 1345 méteres csúcsról igazán remek kilátás nyílik a szorosra, a közeli és távolabbi hegyekre és nem utolsó sorban a Gyilkos-tóra. Lefele ugyanazon az úton kell leereszkedni, közben figyelve az ösvényre, lehet csodálni a növényeket, lepkéket, madarakat.
17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Zobor Borizs Ugor Strázsa Nyék Jarovit Bendegúz Acsád Fehéra Ajna Majlád Böngér Cseszmer Násfa Upor Botond
Kakukkfű
Jelentése gyülekező harcos erdei magyar őr rekeszték hadúr áldott úr rokon világos vízmenti májusi fürkésző békeszerető függő ékszer apu buzogány
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Szlavón Szeret Bleda Balabán Tibád Ugron Zelemér Csepel Csatád Szemlő Szörénke Csanád Kund Vázsony Zöngő
Jelentése híres befogadott fehéres hatalmas népvezér magyar zöldellő csenevész csatolt megfigyelő szerető merítő előkelő fajta uradalmi csengő
úti betegségek tüneteit, kiűzi a bélélősködőket; teája mézzel ízesítve kitűnő, másnaposság ellen is jó, immunerősítő. Tegyünk két evőkanálnyi kakukkfüvet gézbe, kössük el, tegyük a kádba, engedjük rá a vizet, és fürödjön abban a 6 évesnél kisebb gyerek. Amikor kivesszük a gyereket, ne töröljük meg, csak jól burkoljuk be, amíg beszívja a bőre a kakukkfű hatóanyagát. Egész télen egészséges marad, ha háromnaponta megtesszük!
(Thymus species) Amihez talál: sűrű (lassan fövő) húsés egyéb levesek, borral főtt ételek; gomba, vadhús, baromfi, hal, kagyló; belsőségekből készült ételek; paradicsomos ételek; szószok, pácok, töltelékek, mártások, fűszeres túrók, saláták. Grillcsirke üregébe is tehetünk pár szálat, az alma mellé. Jól kombinálható petrezselyemmel és babérral. Mértékkel bánjunk vele! Gyógyhatása: fertőtlenítő, fiatalító, tartósító, étvágyhozó, emésztésserkentő, csökkenti a görcsös köhögést és a lég-
18
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Egyed Géza
Fotó: Köllő Zsolt Ágoston
19
Alsórákossal igen kegyes volt a sors, hiszen kis helyre rengeteg látnivalót, természeti és történelmi érdekességet összezsúfolt. Mi most csupán a természeti értékekre figyelünk, ezek közül is a legismertebbre, az 1954 óta védett bazaltoszlop-sorra. A vidék valóságos kőzettani múzeum, megtalálható itt a piros verrukánokonglomerátum és zöld dacittufa mellett a mészkő és fekete bazalt is. Ez utóbbi a már említett oszlopok alkotója, amely vulkáni működés eredményeként jött létre. A védett területtől alig tízpercnyi járásra található a Hegyes-tető és a vörös-fekete, kissé földönkívüli tájra emlékeztető salakbánya. Vulkáni bombák, „kenyérbombák”, lávafoszlányok találhatók itt. A település Székelyföld határán található, sajnos Erdővidék felől nehezebben megközelíthető, mint a Brassót és Segesvárt összekötő útról. Autóval, vonattal is könynyen elérhető.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Régi magyar név Torda Etre Berec Bulcsú Reme Kolosa Viszlav Zaránd Elő Bacsó Radomér Lele Lublo Vaszar Bod
Kapor
Jelentése helyén áll határjel magaslat bölcs remélés sziget mester mérgeskedő első kis úr örömteli tündér kellemetes uradalom békesség
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Régi magyar név Aranyos Batu Sutár Jávor Szelemér Domamér Akács Zoltána Levéd Bocsárd Adony Ladiszló Levente Keszi Bese
Jelentése elragadó erőteljes karcsú juhar ivadék lakályos achát fejedelem felesége oroszlános pohárnok adomány dicső hatalom kis lélek darab karvaly
tegyük a kész ételbe! Pompás ízű kaporszósz készíthető főtt marha- és tyúkhúshoz, húsgombócokhoz, különböző halés rákételekhez. Gyógyhatása: étvágyfokozó, alkalmas a sebek fertőtlenítésére, erős antioxidáns hatású, puffadásgátló, hányingercsökkentő, segíti az emésztést, jótékony hatással van a rossz leheletre, megoldást kínál a csuklásra, finoman vízhajtó. A kapormagot annak idején még kolera ellen is bevetették.
(Anethum graveolens) Amihez talál: tökfőzelék, lucskos káposzta, töltött káposzta, ordás-kapros palacsinta; mártások, salátaöntetek, szószok, tészták, körözöttek, lepények, sajtból készült ételek; hal, csirke, bárány, borjú; főtt tyúk- és marhahús, húsgombócok; levesek, raguk, gomba, rák. Majd minden savanyúság alapeleme (kovászos uborka!), a magját néhol a hurkába is beleteszik. A magyar konyha régi, kedvelt fűszernövénye, de ne főzzük sokat, csak tálalás előtt
20
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotók: Egyed Géza
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós között félúton fekszik Csíkszentdomokos. A településről, ahol egykoron Márton Áron püspök született és nevelkedett, már jól látszik a távolban a Hagymás-hegység, annak jellegzetes sziklájával, az Egyeskővel. A gyönyörű szikla eléréséhez, amely valójában nem egy, hanem több szikla együttese, előbb Balánbányára kell eljutni, majd felmászni az 1608 méteren fekvő menedékházig. Onnan teljes pompájában, szépségében tárul elő a Hagymás és az Öcsém között az Egyeskő. A szikla tetejére tapasztalt mászók, túrázók láncok segítségével juthatnak fel, onnan a kilátás valóban egyedi! A közeli hegyek között felismerhetőek a Maros és az Olt forrásait magukba rejtő erdőrengetegek, távolabb a Hargita, a Csomád, a Görgényi- és a Csíki-havasok, de jó időben a Csukás, a Bucsecs, a Királykő vonalai is jól kivehetők.
Ablak az Ördög malmára az Egyeskőről
21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Tihamér Várkony Soma Ódor Sarolt Csaba Velemér Ellák Koppány Kenese Prav Abony Szilas Örs Örkény Barót
Kerti zsálya
Jelentése hallgatag avar-hun som birtokos fehér menyét pásztor nyugalmas fővezér diadalmas vezéri igaz apai szilfás kabar férfi szertelen nyest
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Zuárd Milán Varsány Csesznek Ilon Naszlava Laborc Csenge Tomor Mirka Beten Szabolcs Cirpic Szemő Lubomér
Jelentése boldogságos kedves avar-alán tisztes élénk dicső lány behódoló bozótos vas rendes lány fohász vágott szenvedő szépszemű szépséges
izzadás elkerülése végett a zsályatea a legjobb esténként: 1 liter forrásban lévő vízbe 1 ek aprított zsályalevél. Pontosan 3 percig forraljuk, tűzről levéve egy kis kanál mentalevelet bele. 10 percig állni hagyjuk, és leszűrjük. Fogíny-, száj- és torokgyulladás, foghússorvadás elleni gyógytea: 1-1csomag zsályalevél, cserszömörcelevél, kamilla, áfonyalevél, borsmenta keverékéből 2 evőkanállal teszünk fél liter vízbe, és főzetet készítünk. Leszűrve naponta többször öblögetünk.
(Salvia officinalis) Amihez talál: zsíros húsételek (kacsa, liba, pulyka, vad, hústöltelékek, hurka) és azok körítései; máj, májas étel, pástétomok; főtt és sült hal; lágy sajtok, főtt tészták. Jól passzol a rozmaringlevéllel. Óvatosan bánjunk vele! Gyógyhatása: emésztés-elősegítő, fertőtlenítő, gyomorfogó, gombaölő hatású – meghoszszabbítja az életet; forrázata jó torokgyulladásra, bélhurut ellen, influenzára, szájbetegségeknél öblögetésre. Éjszakai
22
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Dancs Álmos Levente
Parajd, Szováta, Sóvidék – összeforrottak ezek a nevek. A vidék jellegzetes kincse, a só az, ami összeköti őket. És ebben a csokorban ott áll középen, ismertségével az egyre nagyobb látogatói hadnak kitett Medve-tó. Nem véletlenül annyira népszerű, hiszen jelentős sótartalma miatt a víz jóval magasabb hőmérsékletű, mint az édesvizű tavaké (heliotermikus tó) és a lubickolók könnyebben fennmaradnak a felszínén. Az említett helioterjelenség miatt vize nyári napokon 35 fokra is felmelegedhet. A tó kialakulásakor a legmelegebb rétegekben a hőmérséklet elérte a 80 fokot is, mára a befolyó esővíz, valamint a fürdőzők miatt ez jelentősen csökkent. Bár sokan nem szeretik, jó tudni, hogy a déli pihenő programot is éppen ezért ütemezték be. A tó alakjáról kapta a nevét, kiterített medvebőrre hasonlít. Keletkezését az 1870-es évek végére teszik, és 1910-ig Illyés-tónak nevezték. A környéken számos látnivaló kerül, így például több kisebb tó, ezeket is érdemes felkeresni.
Fotó: Rozsnyai Hunor
23
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Ménrót Lehel Bernát Törtel Sárna Gyécsa Kötöny Zádor Milorad Hugya Tarján Lekh Kászon Bere Rada Csépán
Lestyán
Jelentése mén-törzs lehelet medveerejű négyek ura őz kisebb herceg lovas utóvéd háborgó kedveskedő csillagocska alkirály ravasz savanyú fás boldog nő koszorú
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Hetény Szépa Huba Vajk Kemenes Menyhárt Zsadány Taksony Délibáb Cseke Gazsó Bános Bolda Pázmán Hanga
Jelentése hetedik gyermek szépasszony türk kán bőséges köves erősszívű várakozó szilaj szépasszony gázló kincsőrző kormányzósági boldog ismerős fenyér
legyünk óvatosak, és jól záró edényben tartsuk. Egyes országokban diétás ételek fűszerezésére használják. Gyógyhatása: vizelethajtó, vesetisztító, emésztést elősegítő; gyomorégésre, menstruációs zavarok kezelésére és nyákoldóként száraz köhögésre adható, nikotin- és alkoholmérgezés esetén is „bevethető”. Elhízáskor, reumakor, májbetegségek esetén jó a gyökere, epekő- és húgykőoldó a teája. Kismamák ne fogyasszák!
(Levisticum officinale) Amihez talál: csorba, pityókaleves, gulyás; töltött kacsa és csirke belső bedörzsöléséhez, töltelékéhez; saláták, mártások, főzelékek, pástétomok, szószok, diétás ételek. Jól harmonizál a zöldborsóval, magvát kenyértésztákhoz, salátákba, rizshez, meghámozott gyökerét levesekben lehet használni. Frissen szedve csak a főzés végén adjuk az ételhez. Intenzív aromája miatt használatánál
24
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy között félúton található Tusnádfürdő. Az összeállításunkban is szereplő Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp, valamint a Büdös-barlang is megközelíthető ebből az irányból, ám most szemünket az Olt jobb partján emelkedő csodálatos sziklára, a Sólyomkőre vetjük. A 824 méter magas sziklabérc a környék leghíresebb kilátója, és bár első ránézésre megmászhatatlannak tűnik egyszerű túrázó számára, szerencsére mégsem az. Meredek erdei Fotók: Köllő Zsolt Ágoston kapaszkodón nem túl hosszú idő alatt ott állhatunk Tusnádfürdő felett (indulási pontként a tusványosi tábort kell keresni). Alattunk a település házai, a Csukás-tó, az Olt völgye látszanak. A szikláról a látvány, kiegészítve a csodálatos fenyvesekkel, a szirteken virító szebbnél szebb virágokkal, röpködő lepkékkel, madarakkal felejthetetlen és egyedi. A Sólyomkőtől kissé lennebb található egy másik Sólyomkő is, annak a helyiek a „bükszádi” nevet adták, megkülönböztetésképpen.
25
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Felicsi Bogdán Csobán Róza Alpár Harkány Rege Aszonkus Gara Tardos Dagna Szelestény Krizsán Szerény Bogát Szudomér
Majoránna
Jelentése társ Isten adta pásztor rózsa hős férfi horka monda kisasszony fekete helytálló újnap falusi keresztes szerfalu gazdag ítélő
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Kolomba Timur Sebő Ugrorusz Bugac Székely Baslav Jámbor Solymár Csangó Kósa Szalim Tőzsér Örsúr Hornyák
Jelentése galamb vas lövész ruszin gulyás határvédő hírneves jóindulatú solymász fellármázó kos sértetlen marhakereskedő kabar vezér hegylakó
tegyük a parázsra flekkensütés előtt! Erős fűszer. Gyógyhatása: vérnyomásnövelő; oldja a szorongást, a depressziót, a régi görögök fürdővizükbe tették, hajápolásra is használták. Majoránnát kevés zsíron, fedő nélkül forrósítsunk fel. Influenzás megbetegedéskor: amilyen melegen csak bírja a kezünk, kenjük fel a majoránnát a beteg hátára, és V-alakban elöl a mellkasára is. Az öregek szerint a tej (kancsó, bögre) mellé tett majoránnaág meggátolja annak megsavanyodását.
(Majorana hortensis) Amihez talál: hal, vadhús, marhahús, csirke; sűrű zöldséglevesek, tök-, bab-, paradicsom-, sajtés burgonyás ételek; pácok, mártások, pástétomok, májas ételek, töltelékek; omlettek. Ellensúlyozza a bárány- és juhhús sokak számára kellemetlen mellékízét, kiemeli a paradicsom, burgonya, tökfélék és a bors ízét; jól párosítható fokhagymával, chilivel is, apróra vágva salátákhoz és vajas mártásokhoz is „megy”. A szárát
26
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Fodor István
Aki egyszer már járt a Gyimesekben, az nem lepődik meg, hogy Székelyföld természeti csodái között említésre kerül. Maga a Gyimesi-szoros Székelyföld peremén fekszik, Csíkszereda felől közelíthető meg, és az egyik legegyedibb, mondhatni legjellegzetesebb tájba vezet be. A villámgyorsan rohanó patakok mellett álló épületek, falvak és az igen meredek domboldalak, kaszálók, az ember és természet évszázados együttélésének tanúi adják a vonzerejét. A gyimesi táj feltűnően magas szintű biodiverzitásának fenntartásában, a mai, még mindig természetközeli állapotokhoz nagymértékben hozzájárult az ősi tudás nemzedékekről nemzedékekre való átörökítése, az értékekhez való ragaszkodás, a hagyományos gazdálkodás. Ha a táj szépségéhez még hozzátesszük a történelmi, néprajzi, kulturális, botanikai értékeket, olyan világot kapunk, amely bármely érző lény szívét megdobogtatja.
27
Fotó: Varga Terézia
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Hornyák Tomaj Barót Zóra Etele Berény Bakács Magor Putnok Gerjén Szente Bolyk Kálmán Alán Berend Duboz
Rozmaring
Jelentése hegylakó hallgatag nyest hajnal folyam menti behódolt istenes pusztai magyar puttonyos Gerjén szende bika maradék nyugati jász legyőzött tölgyes
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Kont Bellér Nándor Buga Csolt Előd Zerind Berek Fodor Örsi Besnyő Tömör Ünő Csempes Kurd
Jelentése úrias mészáros dunai bolgár bika hatalmas elsőszülött szeretett liget göndör férfias besenyő vas szarvastehén csalárd farkas
stressz esetén, fáradtságnál, száraz hajnál, túlzott alkoholfogyasztás, alacsony vérnyomásnál, görcsoldó, vércukorszintcsökkentő, zsíros bőrt szárító, korpásodást, asztmatikus rohamokat mérsékelő. Rozmaringfőzet: segíti az agyműködést is, frissíti az emlékezetet, jó szél- és epehajtó. Javítja az emésztést. Köszvény ellen: rozmaringot 10 napig áztatunk alkoholban (néha rázzuk fel), majd leszűrjük, és ezzel kenjük a fájós testrészeket.
(Rosmarius officinalis) Amihez talál: bárány-, vadhús- és szárnyassültek, malacpecsenyék; egyes levesek és mártások, töltött húsételek, hagymás pácok és szószok; halak, ecetes halak, gombás ételek, olasz és franciás fogások. Fokhagymával és kakukkfűvel társítva rostonsülteket is fűszerezhetünk vele, de vigyázni kell, mert aromája átható, kesernyés lehet. Gyógyhatása: gyulladásoknál, égési sebeknél, ízületi fájdalomnál, menstruációnál,
28
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Fotó: Laczkó Áron Fotó: Vaszi György
A Szent Anna-tó és a Mohos meglátogatása után Bálványos a következő célállomás. Itt azonban ismét a bőség zavara kavaroghat bennünk – hasonlóan a nemrég kitakarított és felújított Apor lányok feredőjében látható zavaros vízhez vagy a Buffogó-láp buborékaihoz –, hogy mivel is kezdjük a túránkat. Híresség szempontjából valószínű, hogy a torjai Büdös-barlang viszi el a pálmát. Igaz, nem teljesen természetes képződmény, hiszen egykori kénbánya nyomán jött létre, ám az ismertségét adó gáz mennyisége, gyógyhatása és nem utolsó sorban az életre is igen veszélyes volta miatt ide sorolható. Nem is annyira a látvány a lenyűgöző – bár a barlang falán látható kénlerakódás sem mindennapi –, sokkal inkább a hatás, az illat (lehet akár bűznek is nevezni), ami ezt a képződményt Székelyföld legismertebb mofettájává teszi.
29
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Régi magyar név Szajin Batus Varda Oguz Tétény Bogdány Rados Kál Ugron Ladány Atád Keresztély Kilény Vanda Ladomér
Jelentése jólelkű parancsoló palánkvár nyíl hercegi istenadta öröm öreg magyar ember emberlaka apai keresztény remete vad nő nagyhatalmú
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Szurokfű (oregánó)
Régi magyar név Ögyén Zekő Jenő Bodor Joleán Polak Vegier Bagamér Cveta Tegomér Konor Sztojan Terestyén Rápolt Ártány
Jelentése birtokos szökkenő bizalmas békés jó leány lengyel felföldi magyar isten kedveltje virág békeőrző merész őrt álló zavaros tanácsos herélt disznó
nyugtató, csökkentheti a fejfájást, forrázata jó köhögésre. Teáját korlátlan ideig lehet inni, semmi gondot nem okoz. Jó az agyalapi mirigy működésére, továbbá 11-féle hormon termelésére kedvezően hat (tejtermelés, peteérés, hereműködés, növekedésszabályozás stb.). Meghűlés elleni izzasztó teakeverék: 1-1 csomag szurokfű, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág, majoránna keverékéből 2 evőkanálnyit adunk fél liter vízhez. 1-2 perces forralással főzetet készítünk, melyből napjában többször melegen iszogatunk.
(Origanum vulgare) Mihez talál: vadmajoránna vagy balzsamfű néven ismert régi fűszernövényünk aromája a majoránna és a kakukkfű keverékére emlékeztet, régen majoránna helyett használták (de annál erősebb ízű!), ma inkább olaszos ételekhez (spagettik, pizzák), süteményekhez. Továbbá levesek, töltelékek, pástétomok, mártások; bab-, paradicsom-, tök-, burgonya-, hal- és húsételek ízesítésére is szolgálhat. Gyógyhatása: gyulladáscsökkentő,
30
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Kalabér László
A Maros völgye a Szerecsen-sziklákról
Székelyföldet számos patak és folyó szeli át, és szerencsére van néhány, amelynek itt található bölcsője is. Ezek egyike a Maros, amely Marosfő közelében ered, és közel 750 kilométer hosszan hömpölyög nyugat felé, olyan városokat érintve, mint Marosvásárhely, Déva, Arad, majd Szegednél ömlik a Tiszába. A forrástelepülésen a Gréces-hegy aljában kiépített hely (alsó kép) jelöli „turisztikai” eredetét, ám az igazi természetes „főér” jóval magasabban, a Fekete-Rez (1538 méter) oldalában található. Érdekesség, hogy ezt a forrást csak 1995Fotó: Köllő Zsolt Ágoston ben fedezték fel, ezáltal nőtt a folyó hossza néhány kilométerrel. A Maros legendája szorosan összefügg a másik Székelyföldön eredő folyóéval, az Oltéval, amely valóban alig néhány kilométerre ered a Marostól. Anyjuk a Balánbánya fölött emelkedő hegy, a Tarkő névadója, a „lányok” pedig a szelíd Maros és a vad, szeszélyes Olt, akik apjuk után indulnak a Fekete-tengerhez.
31
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Régi magyar név Szücs Budamér Berend Csiszár Ünige Fertőd Bag Buzád Viszló Bodajk Bojmér Teke Boszurka Boroszló Vidor Bela
Tárkony
Jelentése varró békés engedelmes fegyverkovács megbízható lápos kert búzás dicső hely istenadta békehozó kecskebak megnyomó dicső barát vidám fehér
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Régi magyar név Zsiromér Szemér Bozica Bojta Bodomér Dragomér Zente Korocsun Karácson Zombor Boga Apor Bökény Hunor Dára
Jelentése habzsoló befogadó istenadta gazdag megbékélő kibékítő jámbor halál fekete vég bölény szarvas atyácska erdős hun-magyar ajándék
A tárkonyt a diétások is kedvelik, de nagyon óvatosan kell adagolni, mert ellenkező esetben erős aromája elveszi az étel igazi ízét. Tárkonyecet: a tárkonyfűre annyi ecetet öntünk, hogy ellepje, és néhány nap alatt úgy átveszi a tárkony illatát, hogy leszűrve bármilyen, korábban felsorolt ételt ízesíthetünk vele. Gyógyhatása: teája vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású, jó hurutos megbetegedésekre, magas vérnyomásra.
(Artemisia dracunculus) Amihez talál: tárkonyos pityókaleves; bárány-, ürü-, borjú-, vad- és szárnyashúsból készült savanyú ételek; zöldbab-, borsó- és krumplifőzelékek; tojásételek; raguk, csirketöltelékek; bárány-, borjú-, szárnyas-, malac-, hal- és vadételek; saláták, mártások, ízesítőszerek (mustár, tárkonyecet), páclevek, savanyúságok. Leveleit elrakhatjuk ecetbe, de szárított őrleményként is kapható. Illata az ánizsra emlékeztet, íze pikáns, fokozza az egyéb fűszerek aromáját.
32
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Egyed Géza
Újabb olyan név a felsorolásban, mely jól mutatja, miként válhat egy természet által alkotott kincs igazi értékké, látványossággá az emberekkel való évszázados kapcsolat révén. A parajdi sótelep ugyanis Európa egyik legnagyobb sótartaléka. Parajdon már a római korban is volt sóbányászat, az ásvány ugyanis helyenként a felszínen is megjelenik, az eső, szél, hó és nem utolsó sorban az emberi tevékenység hatáFotó: Balás István sára különleges alakzatokat, éles sósziklákat hozva létre. A föld alatt 1762 óta bányásszák a sót, a gyógykezelés 1960-tól indult be. Jelenleg felújított környezetben várják a turistákat, látogatókat és a légúti problémákkal küszködőket. A bányába autóbuszokkal lehet lejutni, lent pedig a számtalan szórakozási lehetőség mellett lehet gyógyulni, kikapcsolódni, bámészkodni. A sóbánya mellett a Parajdon található sós strand is említést érdemel, melyben igaz, hogy úszni nem lehet a magas sótartalom miatt, viszont a vízben való lebegés sem utolsó mulatság.
33
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kik azok a székelyek? Erdély legnagyobb, zárt néprajzi egységben élő magyar népcsoportja a székelység… Nem lehetetlen, hogy hun és avar vér is csörgedez ereikben. Kötelességük a határvédelem volt. Eredetileg a bihari gyepüket védték, s amikor a XI. században szükségessé vált az ország keleti határainak védelme, fokozatosan telepedtek át mai lakóhelyükre. A besenyőkkel együtt székelyek őrizték a nyugati határokat is. A székelyek a XVIII. századig nemzetségi szervezetben, a székekben éltek. Így volt Háromszék, Csíkszék, Marosszék, Kézdiszék, Orbaiszék stb. De ezeken kívül a székely népterület még számtalan apró földrajzi és néprajzi területre tagolódik: Felcsík és Alcsík, Szépmező, Erdővidék, Sóvidék, Szentföld stb. A bözödújfalusi (Udvarhely m.) székelyek a XVII. századi erdélyi szombatosok zsidó hitre tért utódai, újabban az unitárius vallást tették magukévá… Brassó vidékén él a hétfalusi csángók csoportja. A Gyimesi-szoros környékén, Csík megyében a gyimesi csángók szétszórt telepeit találjuk, ezek sok régi székely néprajzi sajátságot (pl. a kieresztett derekú inget) őriztek meg. Erdély közepén a mezőségi magyarok élnek, akiknek Uzdiszentpéter és Szék a központjuk. Messzire, a Gyalui-havasok aljára nyúlnak be a Fekete-Körös völgyi magyarok ősi falvai. Nagyobb magyar népcsoportot találunk még Beszterce-Naszód megyében, Sófalva, Magyarnemegye környékén. Szolnokdoboka megyében gazdag néprajzi sajátságokkal bontakozik ki előttünk Magyarlápos, Domokos, Szék (hímzéseiről nevezetes), Szeben megyében Szakadát, Nagyküküllőben Datk, Hunyadban Haró, Lozsád és még számtalan
kisebb-nagyobb sziget, amelyek nyelvjárása is figyelemreméltó. Erdélynél is meg kell említeni a bukovinai csángók csoportját, akik 1941-ig Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Fogadjisten és Istensegíts községekben laktak. Mária Terézia uralkodása idején, ősi székely jogaik megsértése miatt vándoroltak ki Moldvába, majd onnan Bukovinába. 1941 nyarán a Bácskába telepítették át őket. A múlt század végén a Bánságba és Hunyad megyébe költöztettek bukovinai csángókat. Moldva vegyes lakosságú területén ott találjuk a magyarokat is. Itt kétféle magyar népcsoport lakik: az ősi településű moldvai magyarok és a különböző időben kivándorolt székelyek. Az előbbiek nagyobb számban a Szeret völgyében, a Beszterce és Moldva folyó torkolatvidékén laknak, míg az utóbbiak a Tatros völgyében helyezkednek el. (…) Erdélyben… a falvak jó része irtványtelepülés (első lakói az erdő irtásával teremtették meg a házépítéshez való helyet és anyagot – a szerk.). Az irtványfalvak határneveinek megvizsgálásából következtetéseket vonhatunk az erdélyi románok és magyarok megtelepedésére. A Szamos-völgy és Székelyföld magyar-román vegyes nemzetiségű falvainál azt látjuk, hogy a falvak
34
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A székely nemzet zászlaja a 16. század elejéről
körül elhelyezkedő határrészeknek és dűlőknek kivétel nélkül magyar neve van, míg a falutól legtávolabb fekvő dűlők neve román. Ebből világosan következik, hogy az ilyen falu első betelepülői magyarok voltak, akik művelés alá vették a falut környező földeket, az egyes dűlőket saját nyelvükön nevezve el. A később bevándorló románok viszont csak a falutól távolabb eső földeket vehették művelés alá, aminek azután román nevet adtak. Az építkezés anyaga a fa. A ház építéséhez összejönnek a rokonok, szomszédok és közösen, kalákában dolgoznak. Erdélyben még találunk olyan házakat, amelyek egyosztatúak. A szobát, konyhát magába foglaló helység előtt csupán egy nyitott ereszféle áll. Ilyen volt a régi székely ház is. A székely szoba padkaszerű tűzhelye fölé a góc, gógány, cserény vagy cserepes néven ismert füstfogó borul. Az alágyújtott tűz melegíti a szobát és világít. A tető magas, sátoros tető. Az erdélyi népi építkezésnek méreteiben, szerkezetében, díszítésében jellegzetes és elragadó megnyilatkozása a székely kapu. De igen szépek a kalotaszegi faragott kiskapuk is. A székely kapuk gazdag díszítése, merész formája annyira tetszett II. József császárnak, hogy amikor erdélyi útja alkalmával egy-egy székely kapu előtt
elhaladt, ilyen szavakkal adta tudtul elragadtatását környezetének: ím, ott is egy uralkodótársam lakik. A székely ember rendkívül találékony, ügyes fúró, faragó. Mezőgazdasági eszközeit maga készíti. Kereskedik faáruval, kocsikenőccsel, cserépedénnyel, borvízzel. A háromszékiek a siketfajdot Moldvába vitték eladni. Még a múlt század végén is híresek voltak a torockói vasverők, akiknek kapái, ásói a fél Erdélybe elkerültek, de bőven jutott az áruból az Alföld felé is. (…) Székely eledel az ágas-bogas, feldíszített lakodalmi kalács, az ún. prémes, a kürtős kalács, a tordai és székely pogácsa, a tárkonyos bárányhús, a berbécstokány, a puliszka, a halmos zsíros, édes savóban megfőzött kukoricaliszt… A Székelyföldön a férfiak fehér gyapjúposztóból készült, ellenzős nadrágjának harisnya a neve. Székek szerint más-más színű zsinórozással látják el. Az ujjas házilag készült fehér gyapjúkabát. A székelységnél kell megemlítenünk a szűrposztóból készült zekéket, szokmányokat, amelyek kabátszerű ruhadarabok. A női viseletdarabok közül a főkötőt, lajbit, kisbundát, ráncos rokolyát említjük. Gunda Béla: A magyarság néprajzi csoportjai (in. A magyar nép, Budapest, 1943)
35
2016 – tavaszi-nyári kiadás repült keresztül a gerendán. Mikor összeszedte magát, megkönnyebbülten sóhajtotta: – Na, végre, ezen es átesék! JJJ A személyszállításba bevezették a gyorsvonatot. A székely személyvonatra váltott jegyet. S felült a gyorsra. A kalauz így szólt: – A maga jegye nem ide szól. – Nem hát, hanem Csíkszeredába. – Nem úgy értem. Ez személyvonatra szól, s kend a gyorsra ült fel. – S osztán mi különbség a kettő között? – Az, hogy ez gyorsabban megy. – Tőlem ez es olyan lassan eresztheti, ahogy akarja, mert én hónap ilyenkorig elérek – felelte a székely.
Földdel telt talicskát taszított egy székely az országúton. Észrevette, hogy egy vastag gerenda fekszik keresztben az úton, s azt nem akarta kikerülni. Egyenesen nekitaszította a talicskát a gerendának, gondolván, hogy majd csak átdöccen rajta, de a talicska megakadt a gerendában: – Ejnye! – csóválta a fejét rosszállóan. – No, még egyszer! Hátrább húzta a talicskáját, aztán megint nekitolta a gerendának, de az ismét megakadt benne. – No, ezt nem gondoltam volna – vakarta meg a füle tövét, azzal, jóval hátrább húzva a talicskát, minden erejét összeszedve, gyorsabb tempóban repült előre, de a talicska most is megakadt, míg a székely atyafi nagyot huppanva
36
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Vége a jégkorszaknak Talán nincs is olyan ember, akinek életét valamilyen módon ne befolyásolná az időjárás: van, aki azt mondja, jó, hogy ebbe is nem tudunk beleszólni, mert akkor bizony abból is nagy vita kerekedne, hogy milyen idő legyen… Kétségtelen, a székelyföldi időjáráson is érzékelhetők már az éghajlatok „átrendeződésének” jelei, így utánanéztünk, milyen telek is voltak mifelénk a távolabbi múltban. Kiderült: honfoglaló őseink alig láttak havat, aztán lehűlt az idő, de most ismét visszatérünk a „rendes kerékvágásba”. A New Scientist tudományos magazinban megjelent cikkre hivatkozva egy internetes naplóban a következőket olvashatjuk: „A Kárpát-medencében egyáltalán nem volt megszokott jelenség karácsony–újév táján a hó, és a mínusz fokok: mindezekért egy középkori klímaváltozás a felelős.” A Római Birodalom idejéből, az I. századból fennmaradtak olyan feljegyzések, melyek leírják, hogy annak idején a Balaton környéki rómaiak szeptember végén, október elején még fürödtek a tóban. A mainál tehát sokkal enyhébb lehetett az éghajlat, melyre még rátett
egy lapáttal a Kárpát-medencében a 7– 8. század körül kezdődött felmelegedés, mely állandósult egészen a 15. századig. Ebben az időben az átlaghőmérséklet a kontinensen a ma mért értékeknél akár öt fokkal is melegebb lehetett, úgyhogy feltételezhető az is, hogy honfoglaló őseink egyáltalán nem, vagy csak elvétve találkozhattak hóval, amikor ideérkeztek. Ez az állapot azonban az 1400-as évek végére megváltozott. A klímaváltozást, mely „kis jégkorszak” néven maradt fenn a történelemben, szakértők szerint a napsugarakat részben elnyelő kozmikus porfelhő okozhatta, abból bolygónk csak a
Az erdővidéki medence 2011 decemberében: cseppnyi hó sem volt még karácsony előtt egy héttel. Elképzelhető, hogy a továbbiakban ilyen tájakhoz kell hozzászoknunk a téli hónapokban is
37
2016 – tavaszi-nyári kiadás A Kárpát-medencében 1684-ben és 20. század közepére került ki véglegesen. Rácz Lajos magyarországi klímakutató A 1685-ben két rendkívül hideg és havas „kis jégkorszak” telei Magyarországon tél követte egymást: 1684-ben a soproni című tanulmányából ollózunk néhány Payr-krónika feljegyzései szerint „oly érdekesebb feljegyzést a következőkben. hideg lett, hogy a pincékben megfagyott a 1560-ban, báró Istvánffy Miklós króni- bor”. Erdélyből Czegei Vass György kája szerint január végén a felső-magyar- naplójegyzete maradt fenn 1685 teléről: országi haderő átkelt a befagyott Tiszán, „Januarius, Februarius és Martiusnak ám a hadjáratot nem tudták folytatni a tél csaknem fogytáig nem sokat lágyított, igenelviselhetetlen hidege miatt. 1565 tele igen hidegek jártak.” 1709 januárjában elképesztő hideg olyan hideg volt, hogy minden folyó befagyott, a Tisza jege nemcsak az embert és a köszöntött be a Kárpát-medencébe: a lovat, de a nehéz társzekereket és az ágyú- soproni Fauth-krónika beszámolója szekat is megbírta. 1575 februárjában rint „emberemlékezet óta nem tapasztalt Mahmut portai követ szekérkaravánjával kegyetlen hideg volt, a fagy a legmélyebb pincékben is összehúzta a talajt, a legerőKomáromnál átkelt a befagyott Dunán. 1601-ben – olvassuk tovább – au- sebb szeszt is megfagyasztotta…” 1725-ben, alföldi feljegyzések szerint gusztusi fagyok pusztították el a termést Lengyelországban és Oroszországban. a tél irtóztatóan hosszas volt, „majd egész 1622 és 1623 telén befagyott a öt hónapig tartott mind keménységének, Boszporusz, Portugáliában és Spanyol- mind kegyetlenségének megszűnése nélországban is hóviharok dúltak. Ang- kül…” 1740-ben altorjai Apor Péter feljegyliában, az 1600-as években többször zései szerint Székelyföldön a tél nagyon befagyott a Temze. Lehet, hogy a szánkózás öröme végleg a múlté lesz? Ez a kép 2012 januárjában készült Baróton, akkor még igazi télnek örvendhettek a gyermekek
38
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Országok csillagjegyei
Országok és némely fővárosoknak, hogy melyik égi jegy alatt fekszik, rövid leírása A Kos alatt: Németország, Lengyelország A Bika alatt vagyon: Törökország, Helvécia [Svájc] Az Ikrek alatt: Egyiptom, Arménia [Örményország], Wittenberg A Rák alatt: Skócia, Poroszország [akkoriban a mai Németország egy része], Hollandia, Velence Az Oroszlán alatt: Csehország, Olaszország A Szűz alatt: Görögország, Horvátország A Mérleg alatt: Bécs, Francofurtina [Frankfurt], Spira [Speyer, Németország/Rajna-vidék] A Skorpió alatt: Norvégia, Felső-Bavaria [Németország/Bajorország], Pádua [Padova] A Nyilas alatt: Hispánia [Spanyolország], Magyarország, Erdély A Bak alatt: Bulgária, Maffovia [Mazóvia, Lengyelország része], Szaxonia [Németország/Szászország] A Vízöntő alatt: Dánia, Moszkóvia, Valachia A Halak alatt: Portugália, Normandia [Franciaország északnyugati része] Forrás: Magyar és rész szerint Németországi Astronomus Kalendarioma – Várad, 1649
hideg és hosszú volt, „s a háromszéki mezőkön a faggyal és hóval terhes dermesztő északi szél, amit Nemerének neveznek, több ember halálát okozta…” Josef Teutsch erdélyi szász evangélikus lelkész feljegyzései szerint 1754–55 telén decemberben szigorú nagy hideg kezdődött, amely eltartott a következő év februárjáig, a malmok befagytak, a fák elfagytak és el is pusztultak. „Magyarországon 1781 és 1800 között olyan hidegek voltak a telek, mint előtte soha, az országot rendszerint vastag hótakaró borította októbertől áprilisig”– írták a krónikák. 1784 januárjáról a Pressburger Zeitung lőcsei tudósítója feljegyezte: „a kutak befagytak, akiknek mély kútjaik, vagy bővizű forrásaik vannak, árulják a vizet…”
A „kis jégkorszak” tomboló hidege ellenére azonban szokatlanul enyhe telek is előfordultak ebben az időszakban. A soproni krónikák szerint 1539-ben gyakorlatilag nem volt tél, s a kerti virágok egy része átvészelte a decembert és a januárt is. 1607 februárjában Sopron környékén zöldellt az erdő, s áprilisban már vörös volt a cseresznye. 1764 januárja Háromszéken, Cserei György feljegyzései szerint „lágy és esős időkkel telék, mely miá a pásint [pázsit] is meg kezdett zöldülni. Februariusban pedig kileveledzett és lehetett veteményezni is”. 1834 januárjában a veszprémi SzentMihály-plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint Vince napján (január 22.) kivirágoztak a meggyfák, Gyertyaszentelő napjára (február 2.) pedig kirepültek a
39
2016 – tavaszi-nyári kiadás 2013 januárja Erdővidéken: Baróton –21,7 fok volt a hónap, s egyben a 2013-as év legalacsonyabb hőmérséklete
leti érték, a Botfaluban 1942. január 25én regisztrált –38,5 fok megdöntésére már nincs sok esély, bár 1985 januárjában csak hajszálon múlott, hogy ne Csíkszereda kerüljön be a földrajzkönyvekbe: ott –38,4 foknál álltak meg a hőmérők higanyszálai. Kovászna megyei településen a valaha jegyzett legalacsonyabb érték –35,8 fok volt, ezt 2005 februárjában mérték Bodzafordulón. Januári tavaszt már éltünk át tehát, ámde ha figyelembe vesszük, hogy a „kis jégkorszak” véget ért, és ismét a régi, megszokott mennyiségű napfény éri el bolygónk felszínét – mely jelenséghez immár a környezetszennyezés okozta üvegházhatás is társul –, akkor talán lassan belenyugodhatunk abba, hogy ezután az enyhe téli időjárás lesz a természetes, a megszokott, az igazi tél pedig egyre ritkábbá válik. Igaz, ezt sem a 2013. januári, sem a 2014. januári –25, –30 Celsius-fokos csúcshőmérsékletek nem igazolják. Rácz Lajos azonban figyelmeztet: „Az új körülményekhez való alkalmazkodás nem lesz könnyebb feladat, mint a kis jégkorszak túlélése volt a kora újkor embere számára.” Böjte Ferenc
méhek. Ugyanaz év márciusa azonban rettenetesen havas, szeles idővel köszöntött be, Erdélyben még március végén is jó szánút volt. Az elmúlt években Romániára inkább felmelegedési hullám a jellemző, tekintve a mögöttünk álló év enyhe teleit. Idén február 26-án délután három órakor 25 fokot mutattak a hőmérők Bukarestben, ami csaknem húsz fokkal magasabb a sokéves átlagnál: február közepén 6 fokos maximumot és –3 fokos minimumot szoktak mérni a román fővárosban. Aznap 14 órakor a Kárpátok karéjának külső részén elhelyezkedő Râmnicu Săraton 25,2 fokot mértek. A hőhullám főleg Románia délkeleti részét érintette, de Erdély déli részén is szokatlanul meleg volt, Háromszéken is sok helyütt meghaladta a 20 fokot, Sepsiszentgyörgyön például elérte a 21,3 fokot. A legmagasabb februári hőmérsékletet, 26 fokot 1995. február 27-én a Fekete-tenger partjától 30 kilométernyire lévő Medgidián jegyezték fel. Az abszolút januári rekordot egyébként Oravicabánya tartja, ahol 2001 januárjában 22,2 fokot mértek. Úgy tűnik, a Romániában valaha is mért legalacsonyabb hőmérsék-
40
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Jár az óra előre, hátra...
Százéves a (magyar) nyári időszámítás Miután 1979 tavaszán Romániában bevezették a nyári időszámítást, tájékozatlan emberektől Székelyföldön is lehetett hallani olyan félkomoly zsörtölődést, hogy „a kommunisták még a napkeltét is megváltoztatják”. Pedig hát kivételesen ebben az ügyben ők ártatlanok. – A világon elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást 1916. április 30-án 23 órától kezdődően. A német példát követte Nagy-Britannia és később az USA is. A nyári időszámítás bevezetésében meghatározó tényező volt az, hogy az első világháborúban leginkább érintett államok minél több villamos energiát tudjanak fordítani a hadiiparra. A „német befolyás” okán Magyarországon is 1916 tavasza (április 30–május 1.) tekinthető a nyári időszámítás bevezetésének. – Az eltelt száz évben a nyári-téli időszámítás váltakozásának alkalmazása Európa- és világszerte rapszodikus, rendszertelen volt. Magyarországon az 1916–19-es, majd 1941–49-es, 1954– 57-es szakaszokat említhetjük, és 1980tól lett folyamatos. – Romániában elsőként II. Károly király bocsátott ki rendeletet 1932-ben a nyári időszámítás bevezetésére. 1940. április 1-je és 1942. november 2. között végig a nyári időszámítás volt érvényben az akkori Románia területén, a következő évtől viszont 1979 tavaszáig szünetelt! – Az 1979–1996-os időszakban előfordult, hogy Magyarország és Románia nem ugyanazon a napon, sőt, nem is
– A nyári időszámítás elméleti ötlete Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata, feltaláló, filozófus nevéhez fűződik, ő már 1784-ben tanulmányt írt róla, és az akkoriban használt fényforrás-anyagok spórlásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A gyakorlati alkalmazásra előbb 1895-ben George V. Hudson új-zélandi természettudós, majd az 1905–1907-es időszakban William Willett brit építész dolgozott ki konkrétabb elképzelést, utóbbit bizonyos módosításokkal el is fogadták, így Willett tekinthető a „nyári időszámítás atyjának”. A sors iróniája, hogy az energiatakarékossági elveiért tíz évig küzdő William Willett nem érhette meg azt, hogy óráját a legelső nyári időszámításra beállítsa, mert 1915. március 4-én, 59 éves korában elhunyt.
41
2016 – tavaszi-nyári kiadás ugyanazon a héten tért át a nyári időszá- vannak cáfolatok, melyek szerint a mításra, emiatt olyankor 2 óra eltérés modern társadalomban az esti világítás volt a budapesti és bukaresti idő között. már elhanyagolható arány a más célú – Ez Székelyföldön a Kossuth- és Petőfi és napszaktól független – villanyfogyaszRádió híradóinak, sportközvetítéseinek táshoz viszonyítva. követésében okozott galibát. – Pszichológusok, biológusok, orvo– Országonként sokat változtak a sok is markáns vélemények megfogalnyári időszámításra való átállás dátumai mazói, sokuk szerint az óraátállítások és órái. Sokáig Romániában is az éjféli 0 időszaka káros az egészségre. Nemcsak óra és 1 óra között került sor az átállásra. az emberére, hiszen az óraátállításnak Nagy-Britanniában az 1942–45-ös idő- különféle közvetlen vagy közvetett szakban nyáron 2, télen 1 órával vitték módon zavaró kihatása van azokra az előbbre az óramutatót. Oroszország állatokra is, amelyek valamilyen módon 2011-ben megszüntette a nyári időszá- kapcsolatban vannak az emberrel, az mítást, a példáját más szovjet utódálla- ember életmódjával, tevékenységével, mok is követték. mondják. Egyértelmű, hogy azokat a – Az európai egységesítés 1997-ben személyeket zavarhatja a legkevésbé, történt, azóta a társult országokban min- akiknek nincs pontos reggeli (mundig március utolsó vasárnapjától októ- ka)programjuk, ők az óraátállításhoz ber utolsó vasárnapjáig tart a nyári idő- úgy alkalmazkodnak, hogy egy-két hétig számítás. Az európai uniós számításhoz a hivatalos órához viszonyítva később való csatlakozás okán van az, hogy kelnek. Vagyis ugyanakkor, mint óraáRomániában hivatalosan hajnali 3 és 4 tállítás előtt. Aztán a környezetük és a óra között kerül sor az órák mutatóinak tévé-rádió műsorainak hatására esetleg előre- vagy visszatekerésére. fokozatosan átveszik az új ritmust. – Akadtak, akadnak olyan nyugdíja– Világszerte milliárdokban mérhető sok, gazdálkodó idős emberek, akik dac- az olyan bonyodalmaknak a száma, amiból sosem módosítják óráik járását a ket az óraátállítás okozott. Szinte bárki „nyári idő” alatt, inkább vállalják azt, tudna ilyent említeni a magánéletéből és hogy tévéműsort, menetrendet, óraren- környezetéből. A krónikák jegyeznek jó det stb. mindig komótosan átszámítanak. néhány rendkívüli esetet. Előfordult – Meglepően sokan vannak – főleg hogy az ikrek hivatalos születési sorfiatalok –, akik úgy vélik, az elmúlt száza- rendje megfordult az időközben történt dokhoz képest a nyári időszámítás a óraátállítás miatt. Háborús katonai mozhagyományos, és a téli a mesterséges, gósítástól sikerült megmenekülnie olyan holott ez pontosan fordítva igaz. férfinak, aki bebizonyította, hogy az – Világszerte vita tárgyát képezi a elnöki rendeletben szereplő dátum csak nyári időszámítás haszna és kára, „pró és a mesterséges nyári időszámítás szerint kontra” véleményekkel. A hosszabb nap- vonatkozna rá, ezért jogtalan. Bűncsepali világosság okán sokáig megdönthe- lekményt is sikerült úgy bizonyítani, tetlen érvként emlegetett üzemanyag- és hogy kiderült, a tettes alibije bukik az energiatakarékossággal kapcsolatosan is óraátállítás miatt.
42
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tervezzünk zöldségeskertet – okosan! A városiasodás, az egyre szaporodó építkezések fokozatosan kiszorítják a lakott területekről a terebélyes gyümölcsösöket, konyhakerteket. Az origo.hu munkatársa, Hiver’t-Klokner Zsuzsanna jóvoltából felvillanhat egy kis reménysugár a biokertek kedvelői előtt. Megfelelő tervezéssel, okos és hasznos párosítással ugyanis szűkebb helyen is megtermelhetjük egész évre az asztalra való, egészséges zöldséget, ráadásul vegyszerek használata nélkül. Igaz, kicsit nagyobb odafigyeléssel és több aprómunkával. Az eredmény viszont annál fenségesebb. A magyar kertészeti szakirodalom 150–200 négyzetméteres veteményest javasol egy négytagú család számára. Az amerikai Smart Gardener internetes kerttervező szoftverrel dolgozó Hiver’tKlokner Zsuzsanna azonban ugyanerre a célra a 40 négyzetmétert is elegendőnek találja (a 40 m²-hez hozzájön még az ösvények által lefedett terület), mert a program figyelembe veszi az időbeliséget is, vagyis hogy egyik termény betakarítása után az ágyást ismét be lehet ültetni. A különbség az organikus szemléletben rejlik, amelynek egyik alappillére a növénytársítás: megfelelő párosításban ugyanis a növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják, védik és serkentik egymást. A társítások egyik legismertebb példája a „három nővér” ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok tökéletesítettek. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab
ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén, a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet. A szakirodalom sok ehhez hasonló trükköt ismer. A metélőhagyma (snidling) például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a kolorádóbogár sem. A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt. A paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus permetlé is készíthető belőle. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé. A növénytársítás lehetőséget teremt arra, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül is jó minőségű zöldségeket termeljünk – igaz, cserébe sokkal több gyomtalanító kapálást igényel a kiskert. A legfontosabb zöldség-fűszernövény párosokat a mellékelt táblázatban foglalták össze a magyarországi tervezők.
43
2016 – tavaszi-nyári kiadás számra, hogy a csapadékkal, hőmérsékletKerttervezés, interneten tel, napfényes órákkal stb. kalkuláljon. Az internetes kerttervező szoftverek fel- Mivel amerikai szolgáltatásról van szó, érbecsülik a várható zöldségfogyasztást és a demes utánanézni, mely település/zóna szükséges vetőmagigényt a család létszáma éghajlata felel meg vagy hasonló az erdélyi szerint, ezért kezdőknek nagyon praktiku- viszonyokhoz. sak. Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerint Az origo.hu cikkében javasolt mintakert egyelőre az amerikai Smart Gardener (Okos keleti tájolású, azaz a kert vége (paradicsoKertész) a legjobb kiindulópont (hasonló mágyások) felé tekintve balról esik észak. magyar nyelvű oldalról még nem tudunk). Ez befolyásolja az ültetési rendet. A magaA szoftver ingyenes, heti hírlevelet küld a sabb növésű kukorica került az északi kerti tennivalókról, fényképes adatbázisá- oldalra, hogy ne árnyékolja az alacsonyabb ban rendkívül sokféle zöldség szerepel. növényeket. Középre a közepes, a déli olHátránya, hogy négyzetlábban számol, de dalra az alacsonyabb növények kerültek. azt egyszerűen osszuk el tízzel (4 négyzetláb Az ágyások mérete nagyjából szabvánagyjából 0,4 négyzetméter). nyos, hogy jövőre cserélgetni lehessen a A Smart Gardener rákérdez az irányító- növényeket a vetésforgónak megfelelően.
Olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy a fenti kertterv magyarországi szakember által, amerikai programmal készült, ezért könnyen előfordulhat, hogy nem minden tanács állja a helyét a székelyföldi hagyományos gazdálkodás tükrében. Alkalmazásához Kratochwil Barna háromszéki agrármérnök tanácsait is érdemes megszívlelni: – Magyar nyelvű internetes kerttervező szoftver valószínűleg azért nem létezik, mert nálunkfelé egyszerűen nincs szükség rá. – A teljesen vegyszermentes kertészkedés csak ideális esetben lehet sikeres. – Ha egy négytagú család csak kevés zöldséget fogyaszt, a 150-200 m² terület valószínűleg elegendő – ha nincs benne a pityóka. A cikkben javasolt 40 m² inkább hobbikertészek számára ajánlott, a család számára feltehetőleg nagyobb területre van szükség. – A felvetés, miszerint társításban a növények kisebb területen ültethetők, vitatható, hiszen a társnövény plusz területet is elfoglalhat! A kukorica és bab párosítása Székelyföldön is szokás, az viszont kétséges, hogy a paradicsom közé ültetett metélőhagyma javítaná annak ízét. – A paradicsom-aknázólégy kártétele vidékünkön egyáltalán nem jelentős, a molytetű elsősorban üvegházakban, fóliaházakban termesztett növények kártevője, szabadföldön szintén jelentéktelen. – A káposztát mifelénk nem bántják a legyek, de annál inkább a káposztabolhák. Érdemes kísérletezni a rozmaringgal, de azért tartsunk készenlétben egy fiola Decist.
44
2016 – tavaszi-nyári kiadás A sok locsolást igénylő fajták ültetése a ház A kert végébe három komposztálókefelőli részre javasolt (itt: nyugati oldal), ret került, mivel az érés körülbelül egyéves hogy minél közelebb legyen a háztetőről időtartama alatt nem szabad már friss gyűjtött esővíz. A paradicsomot pedig a anyagot keverni a komposzthoz, új keretet kerítés mellé célszerű tenni, hogy az meg- kell kezdeni. Ekkora kerthez legalább három keret szükséges. Továbbá a terv támassza. Az ágyások legfeljebb egy méter széle- nem tartalmazza a tartósításra, savanyítássek, hogy ne kelljen belépni a növények ra szánt zöldségmennyiséget – e célból közé, hiszen, ha már fáradságos kapálással tanácsos az ágyások számát megnövelni, fellazítottuk a talajt, ne tapossuk vissza. Az az egyéni igényeknek megfelelően tovább ágyások között általában fél méter széles alakítani a vázlatot. A zöldségtermesztés alapjainak elsajátíösvényt hagyunk, leszámítva a főbb útvonalakat, amelyek egy méter szélesek, hogy tására a cikk szerzője a Zöldségtermesztők legyen hely közlekedni a talicskával. A kézikönyvét javasolja, mivel az részletesen mellékelt táblázatból kiolvasható, ponto- elmagyarázza a szükséges teendőket, illetsan mennyi helyet igényelnek a növények, ve Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító kiskert című könyvét. és hogyan érdemes ültetni őket.
– A méter széles ágyás alkalmazható, de az ösvények lehetnek fél méternél keskenyebbek is, nem kell az értékes termésterületet pazarolni egy kis kertben széles „főútvonalra”, annál is inkább, hogy egy ekkorka kertben nincs mit talicskázni. – Egy ilyen kicsi kertben nem gyűlik össze annyi komposztálandó anyag, zöldmaradvány, szerves háztartási hulladék, hogy szükség lenne ekkora helyre. Ez a felület egy ötször ekkora kerthez is elegendő. – A kert tájolásának sem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. Ha a növények termésterülete megfelelő – pl. 1 tő paradicsomnak legalább 0,4–0,5 m² – akkor elegendő napfényt kapnak. – A mellékelt kertterv által ajánlott mennyiséget is ajánlatos felülvizsgálni Székelyföldön: a 40 hagyma kevés, viszont az 54 póréhagyma sok. Három tő paradicsommal nincs is mit kezdeni, és a kerítés csak úgy nem tartja meg, a paradicsom elvárja, hogy karót vagy valamilyen támrendszert állítsanak melléje és ahhoz hozzákötözzék. Kakukkfű és csombor bőségesen terem a legtöbb legelőn vagy erdőszélen, a torma és a kapor pedig mindenütt előfordul mifelénk. Ha pedig véletlenül még sincs, majd ad a szomszéd. Négy tő tárkony, lévén évelő, egy életre elegendő, a 12 négyzetméternyi helyen pedig akár 50-60 tő kukorica is (a javasolt 27 tő helyett) elférne, és még maradna hely babnak, töknek... – A 100 fészek pityóka 12,5 négyzetméteren igen sűrű, de ha felszámoljuk az ágyások közötti ösvényeket, akkor teljesen rendben lesz a dolog.
45
2016 – tavaszi-nyári kiadás
130 négyzetméteres kert terve
négytagú család számára
Keleti oldal 0,5
1
2
0,5
Komposzt
3
Komposzt
4
5
6
3 paradicsom + 12 snidling
7 3 torma
8
9
10m
20 burgonya + 1 majoránna
1 2
Komposzt
10 fejeskáposzta + 6 kakukkfű + 10 zeller
20 burgonya + 1 majoránna
6 karfiol + 20 lilahagyma
12 karalábé + 6 borsikafű + 44 vöröshagyma
20 burgonya + 1 majoránna
6 karfiol + 20 lilahagyma
54 cékla + 20 saláta
20 burgonya + 1 majoránna
6 kelbimbó + 6 bazsalikom
6 padlizsán + 4 tárkony + 6 paprika
20 burgonya + 1 majoránna
3
54 póréhagyma
5 6
Északi oldal
9 kukorica + 7 bab + 1 főzőtök
4 7
3 cukkini + 50 retek
9 10
9 kukorica + 7 bab + 1 főzőtök
6 uborka + 3 kapor + 20 lencse
8 9 kukorica + 7 bab + 1 főzőtök
26 paszternák + 2 levendula + 14 fokhagyma
26 paszternák + 2 levendula + 14 fokhagyma
11 12 m
20 borsó + 8 spenót
12 borsó + 4 spenót
10 vöröskáposzta + 1 rozmaring
26 paszternák + 2 levendula + 14 fokhagyma
Egy ágyás 50×50 centiméteres egységekből épül fel. A növények neve előtti számok a szükséges tő/palánta/gumó/mag mennyiségét jelentik Készítette Hiver’t-Klokner Zsuzsanna az [origo] Időjárás+Környezet rovata számára | www.origo.hu/idojaras ©© Felhasználható a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! 3.0 licenc feltételei szerint
46
2016 – tavaszi-nyári kiadás Bab Bazsalikom Borsikafű Borsó Burgonya Cékla Cukkini Fokhagyma Kakukkfű Kapor Káposzták Karalábé Karfiol Kelbimbó Kukorica Lencse Levendula Majoránna Padlizsán Paradicsom Paprika Paszternák Petrezselyem Póréhagyma Retek Rozmaring Saláta Sárgarépa Snidling Spenót Tárkony Tök Torma Uborka Vöröshagyma Zeller
ZÖLDSÉGÉS FŰSZERTÁRSÍTÁSI JAVASLATOK Bab Bazsalikom Borsikafű Borsó Burgonya Cékla Cukkini Fokhagyma Kakukkfű Kapor Káposzták Karalábé Karfiol Kelbimbó Kukorica Lencse Levendula Majoránna Padlizsán Paradicsom Paprika Paszternák Petrezselyem Póréhagyma Retek Rozmaring Saláta Sárgarépa Snidling Spenót Tárkony
Jelmagyarázat: zöld szín jelöli, ha a növényeket ajánlott társítani, piros, ha nem.
Tök Torma Uborka Vöröshagyma Zeller
47
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Ültessünk gyümölcsfát! Mostanában mintha kiment volna divatból a háztáji gyümölcstermesztés, de legalábbis visszaesett a fontossága a nagyüzemi termesztésű, importból származó, sokszor több ezer kilométerről szállított-hajóztatott, kétes minőségű, ízetlen – vagy inkább fűrészkorpa ízű – gyümölcsök javára. Úgy gondolom, sokan egyetértenek azzal: sokkal finomabb a saját termés, és még sikerélmény is lehet a termesztése. Ültessen hát gyümölcsfát, aki teheti! Mindenképpen érdemes előnyben részesíteni a betegségeknek, kártevőknek ellenálló, a klímaviszonyokat jól tűrő helyi fajtákat. A csemetevásárlásnál figyeljünk néhány dologra: a megvásárolandó fácska gyökerei sérülésmentesek legyenek (a földlabdás csemete, ha drágább is, de a pluszköltséget megéri), ne legyen kiszáradva, a kéreg és a rügyek, hajtások épek legyenek rajta. Ráncos, szikkadt kérgű facsemetét ne vásároljunk! Címke és fajtamegjelölés nélküli csemetét csak ismerős, megbízható árustól vásároljunk! A csemetéket elültetésükig sötét, hűvös helyen, például pincében tároljuk.
Aki rendelkezik kerttel, annak persze könnyű. De a tömbházak körüli pár négyzetméteres zöldövezetbe is érdemes ültetni, a tájidegen díszfák mellett és főképpen azok helyett jól megfér. Persze, ne a járdák közvetlen közelébe ültessük, és nyitottabb tereken számolni kell a termésdézsmálókkal is... A szakemberek véleménye megoszlik az őszi és tavaszi ültetést illetően. Mindkettőnek van előnye és hátránya is. A fagyérzékeny fákat, pl. a kajszi- és őszibarackot jobb tavasszal ültetni. Most, tavasz közeledtével, a csemeték tavaszi ültetéséről ejtünk pár szót.
48
2016 – tavaszi-nyári kiadás Számos, fával és gyümölccsel kapcsolatos babona és szokás kötődik a várandóssághoz és születéshez a magyar népi kultúrában. Még ma is gyakori, hogy egy újszülött érkezésekor fát ültet az apa. Ennek a hagyománynak régen igen mély jelentése és „koreográfiája” volt: ehhez a fához kötötte a közösség az újszülött sorsának alakulását, annak fejlődéséből, gyümölcseiből következtetett arra, hogy a fa gazdájára milyen események, bajok és örömek várnak. A természeti népek világképe szerint a fát Isten rendelte őrzőnek az ember mellé, és aki számára a fát ültették, az olyan titokzatos és erős kapcsolatot ápolt a fájával, amely a halál után is fennmaradt, hiszen ez alá temették el a kertben, így táplálva tovább saját testével a fát, ami egykor gyümölcsöket adott neki táplálékul. A fiúk fája hagyományosan a körte, míg a lányoké az alma vagy a dió volt, és egyes vidékeken a méhlepényt is beletették abba a gödörbe, amibe a születés napján a fát állították, hogy így is erősítsék a fa és gazdája élethosszig tartó kapcsolatát. (nlcafe.hu)
Ültetés előtt egy napig a gyökereket áztassuk vízbe, hogy a csemete jól megszívhassa magát. A földlabdás csemetét nem kell beáztatni, de a földlabdát tartsuk nedvesen. Jó, ha a gödröt az ültetés előtt néhány nappal kiássuk. A gödör legalább 40-50 cm átmérőjű legyen, és ugyanilyen mély is. Aljára tegyünk trágyával kevert komposztot, locsoljuk be bőven vízzel, a csemete vastag, esetleg roncsolódott gyökérágait metsszük vissza, és óvatosan helyezzük a gödörbe úgy, hogy a gyökerek ne tűrődjenek vissza. Ezután töltsük fel a gödröt lazán földdel, időnként óvatosan megtaposva körülötte a talajt. Beöntözés után még szórjunk földet a csemete tövéhez, így nem szárad ki egykönnyen. Öntözés után már ne tapossuk! Kipusztult fa helyé-
re soha ne ültessünk ugyanolyat, a fertőzésveszély miatt! A tavasz nagyon fontos időszak a nyári-őszi gyümölcstermés megalapozásánál, így ne hanyagoljuk el az egyéb tavaszi ápolási munkálatokat sem. A legfontosabb a kora tavaszi, a kórokozó gombák szaporító képleteit, az áttelelő kártevőket elpusztító lemosó permetezés. Ne sajnál-
49
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Permetezés közben viseljünk védőfelszerelést: maszkot, kesztyűt. A permetezést előzze meg a metszés, távolítsuk el a sérült, beteg, fertőzött, elszáradt vesszőket, ágrészeket. A fertőzések továbbterjedésének megelőzése érdekében a metsző, vágó szerszámainkat fertőtlenítsük minden egyes fa után, erre az egészségügyi szesz megfelel. Az 1-2 négyzetcentiméternél nagyobb metszésfelületeket valamilyen, erre a célra szolgáló készítménnyel kezelni kell (pl. Biocera, de közönséges viasz is megteszi). Az olajfesték azért nem jó, mert hamar beszárad, és elveszíti a hatását. A nyesedéket a legjobb elégetni: ne hagyjuk a kert egyik sarkában! Kratochwil Barna
juk a permetlevet, a lének csurognia kell a törzsről, ágakról. A lombkorona alatti talajt is permetezzük le! A lemosó permetezéshez valamilyen réztartalmú szer használatos: réz-hidroxid vagy rézoxiklorid hatóanyaggal, valamint a bordói lé. A kereskedelemben Alcupral 50 PU, Coppermax, Funguran OH 50 WP, Champ 77 WG vagy Champion néven forgalmaznak réztartalmú szereket. A rezes készítmények a lisztharmat ellen nem használnak, itt a kéntartalmú szerek hatásosak, pl. a Thiosol vagy a mészkénlé. A permetezést fagymentes, szélcsendes időben végezzük, amikor napközben már legalább 5 fok van. „Szerencsére” nálunk későn jön a tavasz, talán még nem késtünk el vele.
Permetezés közben viseljünk védőfelszerelést: maszkot, kesztyűt
50
2016 – tavaszi-nyári kiadás
„A hunok közül a legrégibbek”
Erről a népről most is azt hisszük, hogy a hunok közül a legrégibbek, akik visszamaradtak Magyarországon. Ez a szám azonban megnövekedett, úgy, hogy ha háború tör ki ellenük, könnyen tudnak ötvenezer vagy még több fegyveres embert kiállítani. Nem szívesen tűrik, hogy családjuk, házuk házasság útján idegenekkel keveredjék: szokások, szertartások s törvények szempontjából a többi magyaroktól erősen különböznek. Lelkük érzelmeinek vagy akaratának kifejezésére papír, tinta s más nyelvek betűi helyett bizonyos jeleket vágnak fapálcákba, s ha egymásnak üzenni [akarnak] valamit, barátok és szomszédok követ vagy levél helyett ezek útján érintkeznek… Azt akarják, hogy mindnyájukat nemeseknek tartsák, mint akik a régi hunok maradékai. S valóban igyekeznek a szabadság előjogával élni, ugyanis nem tűrik, hogy valakinek közöttük a többinél nagyobb szabadsága legyen. Közöttük a legkisebbnek is ugyanaz a szabadsága van, mint a legnagyobbnak… Adót senkinek sem fizetnek, sem a királynak, sem senki másnak, nem számítva, hogy mikor Magyarország királyát koronázzák, vagy megházasodik, vagy fia születik, mindenki ad a királynak egy ökröt. De azt is többnyire nem minden nehézség nélkül teszik… A saját büntetteseikkel szemben a következő büntetést használják. Ha bárki közülük valamit tett az ország vagy a közjó ellen, vagy a szabadság ellen, melyet joggal becsülnek minden földi dolog között a legtöbbre, s ha észreveszik, hogy titokban áskálódik, vagy közös határozatuk ellenére az ellenséggel szemben nem kel fel, s látják, hogy nem engedelmeskedik: annak a holmiját és vagyonát szétrombolják, házát alapjáig lebontják. És ha alkalmuk van rá, megölik. A királyon kívül senkinek sem engedelmeskednek, csak az erdélyi vajdának, akit a király tesz az ő ispánjukká, mikor vajdát nevez ki vagy változtat. De gyakran még ezzel szemben is engedetlenek…
A székely vitézségről
Oláh Miklós: Hungaria et Athila, 1568, Bázel
Általában csak annak lehet fogalma a székely vitézségről, a ki maga látja. Ezek valóban csodagyermekek, mert nagyrészök jóformán még gyermek. Nyugodt bátorsággal, mondhatni, kimért lépésekkel haladnak a csatában előre folyvást biztosan, mint a réten a kaszások, s még énekelnek, mikor már ropognak fegyvereik. A lövődözést hamar megunják, s szuronyt szegeznek s rohannak, és velök rohan az enyészet; az ellenségnek nem marad más, mint futni, vagy meghalni. De a Székely csak egy feltét alatt ily vitéz: ha vezére még vitézebb, mint ő; s azért szükséges, hogy Bem legyen a vezérök. Petőfi Sándor (1822–1849?): Közlöny, 1849/93.
51
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A lófőszékely új nótája
Farcádi Sándor
Karddal kerestük kenyerünk S bár éheztünk, azt zúgtuk: Éljen S rúgattuk nagy büszkén a port Keresztül másfél ezredéven.
A volt kenyérnek vége hát És vége minden hetykeségnek. Minket most csak egybefogás S a tisztes, békés munka véd meg.
Vitézi sors volt! – ám cudar – S pirulhat érte gőgös arcunk: Mi a véres viadalok Végén mindig egymásba martunk.
A múlt: kimúlt, előre hát! Ne révedezzen senki hátra, Mentünkben intsen bölcs irányt Jövendőnk szembecsillanása.
És most csonkák-bonkák vagyunk. Földig agyalt az ősi átok – Kardunk eltört s lovunkra is Béklyót vethettek bárki mások.
S ha mi nem bántunk másokat: Majd minket sem bánt senki akkor. Csinálhassunk ekevasat Székelyek, a tört, csonka kardból.
Szántsunk s mutassuk meg – habár Díjul kalász s nem harci hír jut – Hogy helyünk a népek között Ekénk vasával is kivívjuk. 1952. nov. 16-án hunyt el Budapesten Farczádi Sándor költő. 1889. december23án született Farcádon, eredeti neve Sándor Áron. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, 1926-tól tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. 1942-ben Budapestre költözött. Három verskötetéből a népnyelvvel való bánásmód és a keserű humor ötlik szembe. Fotó: Egyed Géza
Perkői kápolna
52
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Őshonos székelyek Erdélyben? A székelyek őstörténete még ma sem teljesen tisztázott tudományos körökben. Mást írtak a régi krónikások, és mást vall a – főként „finnugor” nyelvészeti érvekre támaszkodó – hivatalos, akadémiai álláspont, de ez utóbbin belül is számos elmélet ütközik egymással. Az emigráns kutatók közé sorolható dr. Nagy Sándor, aki figyelemreméltó elgondolással jelentkezett Székelyek című tanulmányában – alább ennek kivonatos összefoglalóját közöljük. ki a Kárpát-medencében, jóval előbb Árpád honfoglalásánál. Ugyanazt a nyelvet beszélték már akkor, amelyikkel ma is élnek, sőt ugyanazzal a szójárással és kiejtéssel, amelyet ma is használnak.
A mai magyar nyelvünk nem ott született a vogul őserdőben, a voguloknak és egy török lovas népnek az összekeveredéséből, valamikor Kr. u. az V. században, hanem itt alakult ki a Kárpátok koszorúzta hazában, hosszú évezredek alatt, az odavetődő őstelepes és hódító népek nyelvi egymásra hatásának eredményeképpen. Nevet pedig a Kárpátmedence legutolsó meghódítója, a magyar nép adott az ott talált népnek, amelybe a „hódító” saját nyelve is beleolvadt idővel. Ha például a hunok meg tudták volna tartani uralmukat a Kárpát-medencében, akkor az ott lakó népet és annak nyelvét ma is hunnak neveznénk. Ugyanez az eset állott volna fenn, ha az avarok hatalmát sem törte volna össze Nagy Károly frank király, illetve németrómai császár, mert a meghódított alsó néposztály már ezek idejében is ugyanaz volt, mint amelyiket Árpád hadai is ott találtak a Duna-Tisza táján. A székelyekről bizonyítani tudom, hogy már Árpád honfoglalása előtt régen a Kárpát-medence lakói voltak. Az őstelepes népből valók, a mai nyelvük is az őstelepes népéből származik s ott alakult
Favágók vagy katonák?
Történetíróink eddigi megállapításai róluk elég gyengék és zavarosak. A székely nép nevét és származását illetően még ma is teljes a homály a hivatalos felfogásban. Dr. Karácsonyi János egyetemi tanár a szláv szekul szóból származtatta nevüket, amely favágót jelent magyarul. Ez igen gyarló megállapítás, mert minden historikusnak tudni kell, hogy a székely katonanép volt, nem pedig hivatásos favágó, s a hadseregben mindig az élvonalban harcolt. Németh Gyula történetírónk Thury József megállapítását tartotta helyesnek, aki a székely nevet a csagatáj-török szótárában levő „sikil” szóból származtatta, ő maga pedig a székely nevet „eszkil”-nek magyarázta, illetve ferdítette el, mégpedig tudatosan. Ez a „sikil” annyit jelent magyarul, mint nemes, előkelő, uralkodó. De aztán kisült, hogy a „sikil” sajtóhiba, s odalett az előkelő származás.
53
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Szejkefürdői sétány
Fotó: Kozma Erzsébet
Éppen ez a vitathatatlan ésszerűség a bizonyítéka annak, hogy a székelyeket egy felsőbb katonai hatalom tervszerűen telepítette a mai helyükre határőröknek, mert a Kárpátok átjáróinak őrzése igen fontos hadászati érdek volt. De ebből következik az is, hogy a székelyeket indokolatlanul méretezik háromtörzsnyi népre, vagyis egyes íróink helytelenül magyarázzák a „trium generum siculi” latin kifejezést.
Rázsonyi László magyar nyelvész szerint „a rendelkezésre álló történeti adatok tudományos értelmezése csak azt a feltevést engedi meg, hogy a székelyek török eredetűek.” Sebestyén Gyula a kabarokat tartja a székelyek őseinek, mert azok is három törzsből állottak, mint a székelyek. De ennek a feltevésnek ellentmond először is az a tény, hogy a székelyek Árpád hódítása előtt, tehát a kabarok Kárpát-medencei megjelenése előtt már régen a későbbi Magyarország területén laktak, mint őstelepes nép, a honfoglalás előtt legalább pár ezer évvel. Így nem jöhettek Árpád hadaival együtt, amelynek előcsapatát képezték volna. De különösen ellentmond az a tény, hogy akkor, mint a magyar honfoglaló népnek első és legvitézebb törzse – Konstantin császár írása szerint – a legtermékenyebb részét szállhatták volna meg az általuk is megszerzett ország földjének, nem pedig a Gyergyói- és Csíki-havasok terméketlen vidékét, a Bodzai-, Ojtozi-, Gyimesi-, Békási- és Tölgyesi-szorosok átjáróinak őrzési kötelezettségével.
Mit mond Kézai és a Székely Krónika?
A Székely Krónika szerint nem három, hanem hat nemzetségből állt a székelység. Ezek a következők: Halon, Eulie, Jenő, Meggyes, Adorján és Ábrán. A Halon annyit jelent, mint halós, halálra szánt, vagy halni kész. Ősi és hősi tulajdonsága volt ez a katonának. Orbán Balázs ezt „halom”-ra változtatta, teljesen ésszerűtlenül és önkényesen. Az Eulie középkori oklevélírási módon írt szó. Aki jártas ilyen oklevelek olvasásában, az csak ölőnek magyarázhat-
54
2016 – tavaszi-nyári kiadás ja. A katonának ölés is volt a mestersége. visszatérők elé mentek Ruténia határáig Orbán Balázs „Őrlecz”-nek írja. és miután Pannóniát együttesen hatalA Jenő név egyezik a magyar ötödik mukba vették, ebből részt kaptak, de törzs nevével. Török szó, jelentése: „új”. nem a Pannóniai Alföldön, hanem a Újonnan csatlakozott törzset jelent. A határszéli megyék közt.” török nyelvben ebből a szóból származik Kézai Simon a maga korában a szellea janicsár-jenicseri (új fiúk), a török gya- mi és tudományos felsőbb réteghez tarlogság neve. tozott, s mint ilyennek, írását komolyan Meggyes középkori magyar szó, ős- kell venni. Ha tehát ő a hun és a magyar kori formája Meggyed vagy Meggyen honfoglaló népet testvérnek mondja, lenne. akkor ez annyit jelent, hogy az ő korában Adorján magyar személynév. Előfor- az még hitelt érdemlő hagyomány vagy dul családnévként ma is mind az erdélyi köztudat volt. Ennek a valóságában a székelyeknél, mind Dunántúlon, az mai történetírónak sincs oka kételkedni. Őrségben visszamaradottaknál. FelsőSumir rokonság őrön több családnak van tisztán székely neve, mint Adorján, Pál, Imre, Benedek, A székelység eredetének helyes és Bálint, Fülöp, Gábor, Miklós, Pongrácz, igaz ismerete mennyiben szolgálja a Simon stb. magyar nép kialakulásának igaz történeA székelyeknél azért van annyi csa- tét? Annyiban, hogy a székely nép az ládnév keresztnévből, mert valamikor őstelepes sumir rokonnépből származik, náluk, mint harcoló népnél a családok és annak nagy átlagától csak hivatására, nem széledtek szét, hanem együtt illetve munkabeosztására nézve különmaradtak, mert hadi egységet is képez- bözött, mert a székely katonanép volt, és tek az egy őstől leszármazók. Neve csak fegyveres szolgálatot teljesített az ország az őscsaládnak volt, amelynek keretében határán. a kis családok fejei a keresztény korban A székely név ugyanolyan eredetű és csak keresztnevet viseltek, mint ma a képzésű magyar szó, mint Erdély, amely családtagok. az erdő-el, vagyis erdőn túli földet jelent. A magyar középkori krónikaírók Az „el” ma igekötő, például: elmegyek, közül Kézai Simon mester írt a széke- vagyis az alaphelytől tovább, azon túl lyekről. Az ide vonatkozó részt szóról megyek. De az ősi nyelvben az „el” még szóra idézem: „Maradtak még a hunok- határozószó volt. ból háromezren, kiket a futás mentett ki Mi a szék? Mint bútordarab, az, a krimhildi csatából. Ezek a nyugati né- amire leülünk, mint földterület, olyan pektől való féltükben egészen Árpád ide- hely, amelyre sokan telepedtek le, amejéig a Csigle mezején maradtak és ott lyet sokan ültek vagy szálltak meg. A többé nem hunoknak, hanem székelyek- szállás helye volt a székbeli terület, az ott nek hívták magukat. Ezek a székelyek lakó nép volt a székbeli nép. Mi a szék-eli ugyanis a hunok maradványai, akik, föld? Az, amelyik túl volt az emberektől mikor meghallották, hogy a magyarok megült vagy megszállt telephelyen vagy másodszor is Pannóniába költöznek, a területen. Melyik a szék-eli nép? Az,
55
2016 – tavaszi-nyári kiadás amelyik a megszállt, megült földön túl felett uralkodtak, ezek pedig az Ennstől tartózkodott, és vigyázott a székbeliek- a Dnyeperig terjesztették ki hatalmukat. nek nemcsak életére, hanem a vagyonára Mindkét nép besorozta hadseregébe az is. A szék-eli, később a nyelvalakulás tör- ősi szék-eli katonanépet is. Így lett a szévénye szerint székely nevű nép határőri kely hunná, majd avarrá. Mikor Nagy Károly frank király a mai szolgálatot teljesített az egyes telephelyeken. Később pedig az ország határá- Német-, Francia- és Olaszország együtnak őrzőit is székelinek, székelynek tes katonai erejével, 8 éves szörnyű harc után megtörte az avarok hatalmát, s nevezték. Nyelvünkben nemcsak a „szék"-nek elvette tőlük a mai Alsó-Ausztriát, a volt székhelye, hanem a később kialakult Dunántúlt és a Dráva, Száva közét, akkor vármegyének és a járásoknak is. Sőt az az avarokkal együtt a székelyeket is országnak is székesfővárosa volt. Az kivonta a nyugati részekről az avar hadősidőben a Kárpát-medencei nép min- vezetőség, és odatelepítette, ahová a den telephelyét széknek nevezte, és katonai szükség kívánta: az erdélyi átjáezeknek a székeknek volt fegyveres rók védelmére, mert Krum bolgár kán már készülődött hátba támadni a megőrzője mindenütt a szék-eli nép. Olyan ország, amely az egész Kárpát- gyengült avarokat. medencét magában foglalta a népvánAz arab bizonyíték dorlás kezdetétől a magyarság honfoglalásáig, kettő volt: a hunoké és az avaroké. Tehát amikor a magyar hódító nép Azok a Rajnától a Volgáig minden nép még a Kárpátokon kívüli Etelközben Árpád honfoglalói a Kárpát-medencében találták a székelyeket
56
2016 – tavaszi-nyári kiadás lakott, a székely nép már a mai területén déli határát. Ibn Ruszta ezt írja: tartózkodott, mégpedig azzal a nyelvvel, „Országuk egyik határa a rumiak tengeamelyet azóta sem változtatott meg. réig terjed.” Gardizinál ugyanez így Ennek bizonyítására két arab és egy per- hangzik: „Tartományuk a Rum tengerézsa íróra is hivatkozhatunk, akik szerint a vel határos.” Al Bakrinál pedig ezt találmagyarok és a székelyek országa egymás juk: „Országuk egyik határa a rumiak mellett feküdt. Ezek Ibn Ruszta, aki a országával határos.” 900-as évek körül, a másik Gardizi, aki Melyik volt a rumiak országa? Abban 1051 előtt, a harmadik Al Bakri, aki Kr. az időben a kelet-római birodalmat hívu. az 1080. év körül írt róluk. De egyik ták röviden Rumnak. Ez a szó Róma sem a saját tapasztalatát mondja el, nevének a görögöktől használt mása, a hanem más, korábbi arab utazók írásai- Rum tengere pedig nem más, mint a mai ból merített. De az értesítéseiket jellem- Fekete-tenger, amelyik abban az időben ző egyformaság azt tételezteti fel, hogy a egész terjedelmében a kelet-római, különböző forrásaik között volt egy vagyis a görög császársághoz tartozott. olyan, amelyiket mindhárman hűen Tehát a magyarok etelközi szállásának használtak. Ez a főforrás eléggé pontos déli határát a kelet-római birodalom és a és megbízható adatokat tartalmaz. Fekete-tenger képezte. Ibn Ruszta értesítése szó szerint így A „szkl” betűkkel megjelölt népen szól: „A besenyők országa és a bolgárok- pedig a székelyt kell érteni, mert az hoz tartozó szkl-ek országa között van a arab, mint általában az összes sémi magyarok első határa.” Gardizi ugyanezt nyelv, írásban csak a mássalhangzókat így fogalmazta meg: „a bolgárok területe használja, a magánhangzókat nem írja és az szkl terület között, amely szintén ki. Tehát a három arab írótól „szkl”-nek Bolgárhoz tartozik, van a magyarok jelölt nép nevét az összes magyar histohatára”. Al Bakri a következőket írta: „A rikusnak és nyelvésznek, aki e szöveg magyarok a besenyők országa és a bolgá- magyarázatával foglalkozott, egyedül és rokhoz tartozó szkl-ek országa között minden más nép nevének kizárásával laknak.” csak „székely”-nek kellett és lehetett A besenyők abban az időben a Don volna olvasnia. De eddig egyetlen egy és Dnyeper között éltek, ez az utóbbi sem olvasta így! A vogulistáknak tehát folyó választotta el őket a magyarok etel- módjukban állott a megnevezett arab közi szállásától. Tehát a besenyők írók szkl szóképét a maguk hamis elméEtelköztől keletre laktak. Ebből követke- lete szerint magyarázni. Mert hát zik, hogy a szkl-ek országa a besenyők hogyan engedhették volna napfényre országával szemben, tehát tőlük és a kerülni azt az igazságot, hogy a székeszomszédos magyaroktól is csak nyugat- lyek a ma is változatlan ősi nyelvükkel ra lehetett, mert a magyarok e két határ- már akkor Erdély bércei között laktak, pont, a besenyők és a székelyek között amikor a szerintük vogul és török laktak. nyelvegyvelegből alakult magyar nyelv Értesítésük 10. fejezetében mindhá- még csak útban volt a Kárpátok felé, és rom író megjelöli az etelközi magyarok csak Etelközig jutott el!
57
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A székely székek rendszerének kialakulása Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így (nem saját hibájából) a mai ifjúság igen keveset tud erről. Ezen székek megismerése minden ifjú hasznára válik manapság, amikor lépten-nyomon előfordul megnevezésük a különböző történelmi jellegű szövegek olvasásakor. Ugyanakkor jogi alapul szolgál a székelység jelenlegi harca: Székelyföld autonómiájának létrehozásához. A székely társadalom három rendje Mátyás király uralkodásakor kristályosodott ki: a lovasok rendje, amely a lófő szé-
kelyek (primpii) nevet kapta, azzal a kötelezettséggel, hogy a királyt lóháton szolgálja, a gyalogosok (pedites) rendje, akik-
58
2016 – tavaszi-nyári kiadás A Nagyküküllő felső völgyében mintegy Maroshévíz is 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelSzékelyföld része! sőbb, úgynevezett anyaszék szerepét tölAz utóbbi időben több olyan tértötte be. (Demény Lajos Székely felkelékép is napvilágot látott, amelyen a ma sek... 18. old). Itt székelt a székelyek ispánHargita megyéhez tartozó Marosja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely hévíz (Toplița) nem a történelmi peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Székelyföld részeként van feltüntetve. Maros és Nyárád mentén alakult ki MaAz Új Kelet című hetilap 2015/2. szárosszék (Forum Siculorum) a későbbi mában azonban Czirják Károly helyMarosvásárhely székkel. történész tiszta vizet öntött a pohárba. Háromszék, amint a neve is jelzi, ereOkfejtéséből kiderül, Maroshévíz detileg három különálló székből állott. 1567-ben szerepel először oklevélEzek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy ben, amikor is Petrosevics Horváth közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délKozma kapitány Bánffy Pál gyergyókeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszéki birtokán megalapította a szék a Feketeügy bal partján, míg KézTaplócza települést – valószínűleg diszék ettől keletre, a Feketeügy völgyéegykori irtványtelepből fejlődött ki. nek felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és Mivel ezt a településnevet gyakran a Maros hegyek közé szorított völgykatlaösszetévesztették Csík Taplóczával, nában helyezkedik el. Eredetileg ez a hat 1662-ben Toplicza lett a neve. Gyerszék tartozott az udvarhelyi ispán, majd gyószék részét képezte, 1710-től a legfőkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. több térképen és dokumentumon, de Ehhez az eredeti hat székhez sorolták a még az 1848–49-es forradalom idején hetedik székely székként Aranyosszéket. is Gyergyó Toplicza néven szerepel, Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék egészen 1861-ig, amikor Marosés Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki Torda vármegyéhez csatolták, és a már a XIV. század végén Mikóvárszék, s neve ismét Toplicza lett. Ám nem Udvarhelyszékből vált ki – Székelykecsak Maroshévíz, hanem a közeli Csoresztúr székhellyel – Keresztúrszék, délen, botfalva (Csobogány) és Gödemesaz úgynevezett Erdővidéken pedig Barterháza is Székelyföldhöz tartozott! docszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. nek soraiból később létrejött a puskás gyaMindezek tulajdonképpen az önkorlogosok (pedites pixidari), a darabontok mányzatok első megalakulásai voltak, rendje ( a XVI. sz. közepétől ők alkották a melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűszabad székely közösség zömét), felettük lés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye állott a főemberek (primores) rendje. legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétA XV. század elejére kialakult a székely szer pedig a vele szomszédos Agyagfalva gazdasági, társadalmi, katonai és bírásko- (1506, 1848). dási rendnek megfelelő sajátos szervezési Gálfalvi Gábor forma: a székely székek rendszere. néprajzi gyűjtő
59
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Időutazás: Nagyszentmiklós – Bécs Ha a pénzesebbje hajlandó volt több ezer kilométert is utazni, hogy megláthassa az úgynevezett nagyszentmiklósi kincset, hadd utazzunk mi legalább időben oda. Ha valaki fejben rákapcsol Nagyszentmiklósra, és Bartók Béla zeneszerzőnk, nagy kincsünk jut eszébe, nem téved. Ő is ott született, s az a helység most Romániához tartozik, mint annyi sok nagy kincsünk is. Nagyszentmiklós a Bánságban, Temes megyében van, az óriási kincset ott találta meg egy szerb szőlősgazda sáncásás közben. Az az évszázad is jól végződött. És hogy a 19. se kezdődjék jól, a kincset a gazda sok rejtegetés és csonkítás után juttatta Boráros János budapesti városbíró kezére. Tudta, nem lesz jó vége, ha kitudódik, mit lelt, és nem adta a király tulajdonába… Attól kezdve, hogy később a bécsi hogy az egyik írás a boros edényen van, az Szépművészeti Múzeum közszemlére is a fejedelem közelében a terítéken, s rajta juttatta Budapesten is, szinte külön az írás felfrissülésről regél! Nem hinném, hogy Boráros János tudományág alakult történészek, műértők, régészek táborából, akik magyarázták, városbíró – róla teret is neveztek el Budapesten, a Petőfi-híd értékelték a 24 Fotó: Wikipédia pesti hídfőjénél edényből álló – ivott ab ból, kincset, azokon mert sürgősen a rovásírást. Kübe kellett szollön irodalma gáltatni Bécs van annak is, nek, a Habsahogy időben burgoknak. De elhelyezték az azért a magyaravar fejedelmi ságért lélekremeasztal terítékéA nagyszentmiklósi kincs gő tudósok jó nek remek dabikafejes ivócsanakja ideig honfoglalás-korabjait. És aztán fejtegették, fordították a Kárpát-medencei rinak számították-bizonygatták a kincslerovásírást szakemberek. I. Ferenc magyar letet. Bóna István bizonyítását tartjuk király (1768–1835) gondosan iktatta a érvényesnek ma is, mely szerint későbécsi császári kincstárba a hamar elhíre- avarkori a lelet, fejedelmi kincset ástak el az omlásban levő avar hatalom végnapjaisült kincset. Ez is jellemző volt. A jellegzetes rovásírás szerint rakták ban. Poharak, kannák, ivócsanakok (vízkülön-külön az arany edényeket, van-e meg bormerő kis edény) negyven centi rajtuk vagy nincs. Jellemző – ezt már kis magastól a csészenagyságúakig. Az a kor tehát a hun birodalmat követő derűvel mondhatjuk mi magunk is –,
60
2016 – tavaszi-nyári kiadás avar fejedelem ásatta el. Lehetett az a sok A nagyszentmiklósi kincset 1799. júedény más kezekben, más tulajdonban is, lius 3-án találták meg Nagyszentmár a magyar időben, aztán a tulajdonos miklós határában. Huszonhárom ásta el valami okból. aranyedényből áll, összsúlyuk majdNekünk mindenképpen tudnunk kell a nem 10 kg. Előkerülése óta eredete kincsekről, akárki ásta, ásatta, lopatta vagy heves viták tárgya volt, mivel az edévitette el s fel Bécsig. A mi Szentkatolnai nyek többségét nem egyazon időben Bálint Gábor nyelvtudósunk (1844– és műhelyben készíthették. Való1913), a magyarság eredetkutatója, minszínűleg az avar fejedelmi kincstár rétegy 30 nyelv ismerője megfejtette-fordísze lehetett, melyet a kaganátus végtotta a nagyszentmiklósi kincs rovásírását, napjaiban rejthettek el. 1799. október azt a Magyar Tudományos Akadémiának 1-jén I. Ferenc magyar király intézkebenyújtotta Budapesten. Ott elutasítotdésének eredményeként került a ták, mert Bécs, a honi idegenség, a bécsi Császári és Királyi Régiségmagyarságellenes csatlósok a finnugor tárba. Jelenleg a bécsi Szépművészeti rokonságot imádták és imádatták Múzeumban (Kunsthistorisches Hunfalvy Pállal az élen (született Paul Museum) őrzik. Magyarországon a Hunsdorfer, 1810–1891), el máig, Glatz kincset először 1884-ben állították ki, Ferenc életmű nélküli finnugráló akadémajd a Magyar Nemzeti Múzeum mikusig. Jó Arany Jánosunk ezért írt kétalapításának 200. évfordulóján, 2002szer is szánó rigmust a hazájából kiűzött ben volt ismét látható Budapesten. nagy magyar nyelvtudósról: Igazi vasfejű székely ez a Bálint. Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int. *** avar kor ezen-azon a tájon, a 7. század Szegény Bálint Gábor, boldogtalan góbé! kora. A csodálatos kincsek részint eligazíAmennyit te szenvedsz, mi ahhoz a Jóbé. tanak a korban, a fémmíves mesterek viláIdőutazásunkból s a történelmünkből gából is műveltségi jelzést nyújtanak, részint a birodalmi romlásról tudósítanak. riadjunk csak vissza ide, Romániába, Hogy mi, székelyek, hol voltunk akkor? említsük meg az egyik hírhedt magyarLehettünk itt is, mármint a Kárpát- gyűlölő román költő, Adrian Păunescu medencében, mert „fogadnunk kellett” egyik kirohanását. Történt, hogy Bécsben borral, kenyérrel a honfoglaló hét vezért. jártában iszonyú dühvel állapította meg, László Gyula kolozsvári, majd budapesti hogy rablás, lopás történt, mert a nagytörténész kettős, majd hármas honfogla- szentmiklósi kincs igenis Romániát illeti, lásról beszélt, már nem is suttyomban a jogtalanul tartják Bécsben, adják csak viszmúlt század végén. Azóta már azt is sza! A Ceaușescu-féle fekete sajtót bejárta bizonygatják, hogy Árpádék bizony csak ez a förmedvény. Ám azt a mai napig sem hazajöttek 896-ban. Akkor bizony az ava- tudom, mit szólt a mostani Bécs ehhez. rok egy része ötvöződött a magyar népbe. De hol is volt Románia a Magyar Magam hajlok arra, hogy feltételezzem, a Királyságtól és Európától 1799-ben! Czegő Zoltán nagyszentmiklósi kincset talán nem is az
61
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Az obeliszkről lemaradt mártírok A Várady-összeesküvésben résztvevő székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművén eredetileg csak Gálffy Mihály, Horváth Károly és Török János neve szerepelt, akiket 1854. március 10-én végeztek ki a Postaréten. Pedig 77 nappal később ugyanott a bibarcfalvi Benedek Dánielt és Bertalan Lászlót is felakasztották – ám az ő nevüket megörökítő tábla csak 2015. május 29-én került fel az obeliszkre. rint, ezt megelőzően, 1851 decemberében Pesten már elfogták az összeesküvés csíkszéki vezetőjét, a kászonfeltízi születésű (1802) Veress Ignác kolostorfőnököt, a vörös pátert, s januárban már fel is akasztották Pozsonyban. Ezek szerint ő lenne az első székely vértanú… (Mások úgy tudják, bizonyítékok hiányában Veresst felmentették, 1872. augusztus 9én hunyt el.)
A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült Kossuth Lajos 1851ben Makk József tüzérezredest bízta meg egy erdélyi fegyveres felkelés megszervezésével. A kisgörgényi Bíró Mihály árulása következtében azonban a mozgalom már csírájában elbukott, 1851 szilveszterén magának Makknak is csak az utolsó pillanatban sikerült meglépnie bukaresti titkos székhelyéről (Nagy József szabómester házából), megúszván az elfogatást. A lakásán ugyan nem találtak terhelő iratokat, a császári hatóságok mégis elég információval rendelkeztek ahhoz, hogy 1852. január 24-ének éjjelén mintegy hatvan székelyföldi mozgalmárt, köztük három nőt letartóztassanak. Egyes források sze-
Várady kísérlete
Makk nem adta fel: 1853 tavaszán a bánpataki (Hunyad megye) születésű, akkor 25 éves Várady József volt huszárfőhadnagyot küldte Székelyföldre újbóli szervezkedés, illetve egy ötezer fősre tervezett szabadcsapat verbuválása céljá-
A 1870-es években Marosvásárhelyen megalakult szoborbizottság 1873-ban Aradi Zsigmond szobrászt bízta meg az emlékhely méltó megjelölésére szolgáló obeliszk elkészítésével. A közadakozásból fedezett, gránittömbből kifaragott, 6 méter magas emlékművet 1875. június 27én leplezték le.
62
2016 – tavaszi-nyári kiadás tusban ide, Szabó Áron házába teszi át a A Várady-csapat székhelyét. bibarcfalvi elítéltjei Bár kezdetben mintegy nyolcszáz Bakó Sámuel (1854-ben 19 éves) személytől kapott pozitív visszajelzést, a földműves várt tömeges csatlakozás elmaradt. Bartalis Ferenc (41 éves) gazdálMintegy 50 fős egységét a Kormoskodó patak felső folyásánál könnyedén felszáBartalis István (26) földműves molták a császári hatóságok, tagjai egy Benedek Dávid (20) földműves részét – a vezetőivel egyetemben – Benedek Dániel (26) földműves elfogták. Váradynak és a kőröspataki Bertalan István (28) szűcs Bálint Áronnak (26) ugyan egy időre Bertalan László (24) földműves sikerült egérutat nyernie, Kisbaconban Borbáth László (40) százados és Márkosfalván is bujkáltak, de 1854. Dimény István (26) földműves február 14-én, a magas vérdíj reményéOstváth Bertalan (21) földműves. ben özvegy Bíró Istvánné elárulta, Ostváth Sámuel (29) földműves Tuzson Lajos bíró pedig elfogatta őket Szabó Áron (51) földbirtokos Bélafalván – mindkét „jótevő” 100-100 Háromszékről még az illyefalvi arany jutalmat kapott a Habsburgok priSzász Lukácsot (21), a kőröspataki békjeitől. Bálint Áront (26), a nagybaconi Kegyetlen megtorlás Bardotz Dánielt (30) és a középajtai Jakab Károlyt (30) ítélték el. A Makk-féle összeesküvési perekben Makk és Várady között a magát bor– Veress Ignácot nem ide sorolva – vízkereskedőnek álcázó, bibarcfalvi összesen ötvenöt halálos ítélet született, Bogyor Sámuel hordta a leveleket. ebből hetet hajtottak végre, a többit 3– 18 éves várbörtönre mérsékelték. Földbirtokosok, papok, ügyvédek, tanárok, ból, abba bízva, hogy a várható orosz- főjegyző, kereskedő, nevelő, iparos, török háború farvizén újból kirobbant- hivatalnok, továbbá több nő – a mikefalhatják a szabadságharcot, és a szervezke- vi, halálra ítélt Kenderessy Elekné Boér dés korábban elfogott vezetőit is ki akar- Anna, a már említett Benkő Rafaelné ta szabadíttatni. Várady előbb a később Lázár Rozália, Hajnal Róza (Hajnal emiatt másfél évet Nagyszebenben lehú- József marosvásárhelyi városi tanácsos zó Nagy Tamásné szotyori házában, leánya), a szintén halálra ítélt, végül élemajd – az ő közreműködésével – Benkő tét Kufstein várbörtönében végző Gállfy Rafaelné sepsizoltáni kúriájában rendez- Mihályné Török Róza (két, más forrákedik be (az asszonyságot emiatt 3 év sok szerint három árva maradt utána, börtönre ítélik). Innen csakhamar kény- akiknek sorsa ismeretlen), a sepsiszenttelen továbbállni, egy időre Mátisfalván, györgyi Márk Istvánné Mihály Anna, a Benő Miklósnál húzza meg magát, és szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia, a miután az erdővidéki Bibarcfalváról marosvásárhelyi Szentkirályi Zsigmondcsatlakoztak hozzá a legtöbben, augusz- né Berzenczey Erzsébet (Berzenczey
63
2016 – tavaszi-nyári kiadás A Várady-féle összeesküvés mártírjának tekinthető a nagygalambfalvi származású, de Tordán született (1792) Dimény József református lelkész is. Tordán, Nagyenyeden és Göttingenben tanult. Egy évig gróf Teleki Sámuel udvari papja volt, majd hat éven át a máramarosszigeti jogakadémián tanított. 1828-tól 1843-ig Marosvásárhelyen szolgált lelkészként, egyben Marosszék táblabírája is volt. Innen Felvincre hívták lelkésznek. 1848 novemberében a román fölkelők porrá égették Felvincet, ahonnan Dimény Tordára, majd Kolozsvárra menekült. Ez idő alatt meghalt neje, és ő 1850. október 13-án Bukarestbe ment három leányával, az ottani magyar református egyházközség harmadik papjának. Egyetlen fia soha sem került haza a szabadságharcból. Az ő nevéhez fűződik az új, mintegy 14 holdas református temető megszerzése a Giulești negyedben – ide elsőként a saját lányát, Ágnest temette el. Alig hároméves bukaresti szolgálata alatt sokat zaklatták, miután gyülekezetében sok emigráns bujdosott akkoriban, köztük Várady József is, akit egy kamra nagyságú szobában rejtegetett a parókián. Egyházi pénztárosának árulása nyomán, 1852 tavaszán vádat emeltek ellene, a bukaresti osztrák konzul Nagyszebenbe küldte a katonai parancsnoksághoz. Kilenc hónapi vizsgálati fogság után négy év börtönre ítélték, és Gyulafehérvárra vitték, ahol 1855 januárjában meghalt.
László ’48-as kormánybiztos testvére) – került rácsok mögé. Topler Simon (1848–49-es országgyűlési követ) már a vizsgálati fogságban meghalt, Gálffy Mihályt (37 éves),
Horváth Károlyt (25) és Török Jánost (47) 1854. március 10-én végezték ki Marosvásárhelyen. A Várady-féle csapat vádlottjai közül tizenkettőt ítéltek halálra (négyet 15–18 év sáncmunkára), négyen hajtották végre: Várady Józsefet és sógorát, Bartalis Ferencet – miután utolsó éjszakájukat a Lábas Házban töltötték – Sepsiszentgyörgyön, az Őrkő alatt akasztotta fel a hóhér április 29-én, Benedek Dánielt és Bertalan Lászlót május 27-én, Marosvásárhelyen: őket azért később, mert sikerült megszökniük a börtönből, másként ők is Sepsiszentgyörgyön végezték volna. Érthetetlen viszont, hogy az ő nevük miért nem került fel az 1875-ben felállított postaréti emlékműre, melynek avatóbeszédét Orbán Balázs tartotta, feliratát Jókai Mór írta. Az utókor ezt a „mulasztást” nemrég pótolta egy kis tábla formájában.
Fotó: Sántha Imre Géza
64
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Akiket „kifelejtettek”
Nézzük, ki is volt az a két mártír, akiknek neve eredetileg nem szerepelt az obeliszken. Az 1830-ban született, református, nőtlen Bertalan László részt vett a szabadságharcban, büntetésből a császári hadseregbe sorozták be. Innen, a Coronini-gyalogezredből szökött meg 1853. március 4-én, Szentágotáról, s szeptemberben Benedekkel együtt csatlakozott Váradyhoz. A kivégzésekor 26 éves Benedekről csak annyit tudunk, hogy fiatal feleségét és piciny gyerekét hagyta magára, amikor a szabadcsapatba jelentkezett. 1853. október 3-án Várady őket bízta meg azzal, hogy élelmiszert rekviráljanak az erdőn át Csíkszék felé tartó állomány számára, s a zsögödi erdőben Szakács József csíkszentléleki bíró ökrére vetettek szemet, nyugtával „fizettek” érte. A gulyáslegények azonnal riasztották az elöljárót és a helyi parasztokat, akik – az ökör nyomát követve – összetűzésbe keveredtek a bujdosókkal, talán el is árulták rejtekhelyüket a csíkszeredai zsandároknak. Mindenestre három nappal később, október 6-án az osztrák katonaság rajtuk ütött…
Rejtekhely a Benkő-kúria falában, ahol Várady József bujkájt Fotó: Benkő Mihály
A két hősünket is elfogták, halálra ítélték, de még az április 20-i ítélethirdetés előtt sikerült megszökniük a fogdából. Rejtély, hogy az egy hónapig tartó bujkálásuk során miért nem tudtak legalább Moldvába menekülni, tény, hogy május 19-én ismét kézre kerítették, és 27-én Marosvásárhelyen bitófán kivégezték őket. Nyughelyük mindmáig ismeretlen. A hadbíróság kettejük, illetve Várady magánvagyona kárára a csíkszentléleki bíró kártalanítását is elrendelte, 86 forint értékben… Kocsis Károly Fotó: Benkő Mihály
A sepsizoltáni Benkőkúria
65
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Horthy székely vitéze Csíkszentmihályon született ez a vitéz székely, Tatár Balázs. Édes szülője hat katonafiát búcsúztatta ki a harctérre, hogy megvédjék a gyöngyvirágos, erdős Csíkországot. S a hat katonatestvér mindegyike hős volt. Kettőnek a harcban megdicsőült lelke ott ragyog valahol a Hadak útjának csillagai között, s halványan, reszketve néz alá Erdélyre, s virrasztva őrködik odafönn addig is, amikor majd izzó meteorok hullanak a csíki hegyekbe, amikor eljön az új Csaba királyfi, hogy visszavezesse a szétszórt székelyeket apáik földjére: szép Szikuliába. ban szuronnyal és puskatussal végleg elintézte. S az elfoglalt állást meghagyott rajával óriási túlerők ellentámadása dacára is megtartotta. Vitéz magatartásáért utólagos karácsonyi ajándékul a II. osztályú ezüst vitézségi érmet kapta. 1917. augusztus 1–15. közötti időben pedig az I. osztályú ezüst vitézségi érmet is kiérdemelte a Magur Kasinuluj déli lejtőjének
Balázs testvért is meglyuggatta a golyó. Csoda, hogy nagyobb kárt nem ejtett benne is: mert mindig elől járt a támadásoknál, s visszafelé mindig utolsónak indult. Önkéntes hátvédnek maradt vala vissza akkor is, mikor az oláhok betörtek, s határőrségünket is vissza kellett vonnunk. 1916. augusztus 29-én Barcarozsnyónál hetedmagával tartóztatta fel az ellenséget vitéz ezredének, a 82. székely gyalogezrednek visszavonulását fedezve. Amikor elvonult utolsó rajunk is, ő akkor búcsúzott a határhavastól... A viszontlátásra... S a viszontlátás nemsokára be is következett. 1916 végén a hős Tatár Balázs már a határon túl harcolt ezredével. Ka rácsony másodnapján, a Runka Marén lefolyt ütközetben mint rajparancsnok önfeláldozó hősiességgel küzdött. A legnehezebb körülmények között rohamra vezette raját, s elsőnek nyomult be az oroszok és románok által közösen védett állásba. Véres kézitusában kiverte az ellenséget árkaiból, s aközben egy gépfegyvert, sok-sok kézifegyvert, lőszert zsákmányolt, s foglyokat is ejtett. A legtöbb ellenfelét azon-
Fotó: id. Kováts István
Honvédelem
66
A háború arcai
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Száz évvel az első világháború kitörését követően láthatta először a nagyközönség azokat a fényképeket, melyeket id. Kováts István (fotó), a székelyudvarhelyi Kováts fényképészet alapítója készített 1914 és 1918 között. Az anyagot mostanig több székelyföldi városban, valamint Budapesten, Komáromban és Szombathelyen is kiállították. Id. Kováts István 1881-ben született Marosújváron. Nagyenyeden, fényképész nagybátyjánál tanulta a szakmát, majd Gyergyószentmiklósra került, ahol megismerkedett Ferenczy Lukács fényképésszel. Tőle vásárolta meg azt a székelyudvarhelyi napfényműtermet, mely azóta is, Európában egyedülállóan, rendeltetésszerűen működik. Id. Kováts Istvánt a háború első évében behívták katonának a 82-es gyalogezredhez, bejárta a galíciai, romániai és észak-olaszországi frontokat. A teljes menetfelszerelés mellett magával vitte több kilogramm súlyú fényképész felszerelését is, mellyel a négy év alatt csaknem négyszáz felvételt készített. A képeken éles csatajelenetek ugyan nem láthatóak, hiszen harc közben nem lehetett babrálni az állvánnyal, az optikával, ennek ellenére a háború teljes valóságát tükrözik a meglepően jó minőségű fotók. Megörökítve láthatjuk a csatába indulást, de azt is, amint a katonák épp színielőadást tartanak vagy kugliznak a fronton. Más képeken ott vannak a menekülők, illetve ott van a temetés, a halál mindennapisága is. Esetenként talán egy-egy baka életének utolsó pillanatát is láthatjuk. A jelen írás illusztrálására szolgáló fotókat id. Kováts István dédunokája, Kováts Árpád bocsátotta rendelkezésünkre. Böjte Ferenc
védelmében. Az oláhok hatalmas számbeli túlsúllyal kísérelték meg ottani állásaink áttörését. Folytonosan pihent, új erőket vetettek a küzdelembe, míg nálunk — tartalékok hiányában — ugyanazon csapatok felváltás
nélkül állották a harcot. A szakadatlan támadások elhárításában a végsőkig kimerültek vitéz csapataink. Hosszú napok óta vívták már a csatát éjjel-nappal, szinte megszakítás nélkül. S amellett – fájdalom — éheztek, koplaltak...
67
2016 – tavaszi-nyári kiadás A román fronton, 1918
Fotó: id. Kováts István
S ekkor előugrott Tatár Balázs. A szakasz elé állott, s felkiáltott: „Fiúk, inkább itt haljunk meg, de egy talpalatnyi földet se adunk az oláhnak!” S míg a szava végigzúgott az árkokon, példája új erőt öntött a szívekbe. Tapadó szemekből új villám cikázott, elernyedt tagokba tigriserő áradt. A félholt testeken úrrá lett a lélek... És minden támadást oly keményen álltak a székely legények, mint a szélrohamot az erdélyi bércek. Tatár Balázs hős példája az oláhok ismételt előretörését az egész vonalon végleg megakadályozta. Ezen hőstettéért az első osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki, a Kor mányzó úr Őfőméltósága pedig harctéri működésének örök elismeréséért vitézzé ütötte.
S a mi katonáink fönséges, nagy lelkek — mégsem zúgolódtak. Álmosan, éhezve, holtra fáradottan harcoltak, véreztek meg pihenés nélkül tizennégy nap óta. De a túlterhelést az acél sem bírja. Tovább már nem bírták. A szemük letapadt, a fejük lelankadt, a kezük nem bírt már a saját súlyával. Az ellenség pedig már új támadást kezdett. S hogy a veszedelem még teljesebb legyen, a szakasz, amelyhez Tatár be volt osztva, s amelyet a támadás legnagyobb hévvel ért, Hartmann zászlós megsebesülésével szakaszparancsnokát is elvesztette. A végkimerülést most már a csüggedés is fokozta. A legénységben elernyedt már minden ideg és in. A lélek ellankadt, a test összeesett. Kétszeresen beteg volt bennük az élet. S a roham közelgett... S kacagott a Halál.
(Berecz Ferenc: Magyar vitézek a világháborúban, 1924)
68
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Vitéz Tatár Balázs nyomában Múltunk megismerése egyúttal a jövőnk záloga is, hiszen eleink helytállása és dicsőséges tettei jelentik számunkra azt a kútfőt, melyből merítve megerősíthetjük a fennmaradásunkért folytatott küzdelem vállalásához és sikerre vivéséhez szükséges tartást, bátorságot és határozottságot. Székelyföldön pedig talán az átlagosnál is több követendő példa akad, hiszen annak katonaköteles lakói évszázadokon át vérüket hullatva védték az ország keleti határait, a sok esetben orvul támadó ellenséggel szemben. Közéjük tartozott a csíkszentmihályi születésű Tatár Balázs is (lásd előző írásunkat), aki első ízben az 1916. augusztus 27-én elindított, hadüzenet nélküli román támadást követő harcokban tűnt ki bátorságával és vitézségével. Önfeláldozó magatartását és hősiességét a hadvezetés többrendbeli kitüntetéssel ismerte el, 1923-ban pedig Magyarország kormányzója, Horthy Miklós vitézzé ütötte. A Magyar vitézek a világháborúban című könyvében olvasottak hatására indultunk el felkutatni mindazt, amit az okmányok és emlékezet róla megőrzött, hogy csokorba kötve átnyújthassuk az utókornak.
Összekuszálódott rokoni szálak
határból betakarított termés elraktározásával voltak elfoglalva, készségesen fogadtak, és mindent elmeséltek, amit a régi idők történéseiről tudtak. A Kósa Vilmossal, Fodor Árpáddal, valamint a 93. esztendejét taposó Mihály Vilmossal folytatott beszélgetés során kiderült, a faluban nem csak egy Tatár nevezetű család lakik, és ezek tagjai közül többen is harcoltak, sőt el is estek mind az első, mind a második világháborúban. Az adatközlők emlékezetében viszont az azonos család- és keresztnevek miatt összekuszálódtak a rokoni szálak, az évszámok és az események, ami nem csoda, hiszen csak Tatár Balázs nevezetűt hármat is emlegettek, közülük pedig egy-egy szerintük katonaként vett részt az első és második világégésben. Amíg idáig eljutottunk, ránk is sötétedett, ezért nem maradt más választásunk,
A Csíkszeredától 13 km-re, a csordogáló Rákos-patak völgyében megbújó, 1332-ben már egyházi adót fizető településre érve, múltfeltáró utunk első állomása a római katolikus plébánia volt, ahol Tankó Szilveszter László plébános kérésünk meghallgatása után sajnálattal közölte, nem segíthet, mert az 1857–1897 között keletkezett anyakönyveket a román hatóságok a szocializmus idején összeszedték, és átadták az állami levéltáraknak. Hozzáfordulásunk azonban mégsem volt hiábavaló, ugyanis néhány olyan idős falubélihez igazított, akik koruknál fogva még őrizhetnek emlékfoszlányokat a kutatásunk tárgyát képező hősről. Közülük több személyt is felkerestünk, akik annak ellenére, hogy éppen a
69
2016 – tavaszi-nyári kiadás mint a visszatérés ígéretével búcsút vitézi cím elnyerésének éve viszont arra mondani új ismerőseinknek, és friss is utal, hogy az I. világháború után a élményekkel feltarisznyálva hazafelé for- maradék-Magyarországon telepedett le, hiszen az időközben Romániához csatolt dítani a kormányrudat. szülőföldjén csendőrként semmiképp Lassan kibontakozik a múlt sem szolgálhatott, és vitézzé sem üthetA származási helyén tett látogatásunk ték volna, csak Észak-Erdély 1940-es során megbizonyosodtunk tehát, hogy visszatérését követően. Mindezek után derűlátón vágtunk neki az általunk keresett személyt csak újabb adatok birtokában tudjuk beazonosítani. újból a Csíkszentmihályra vezető útnak, a Ezeknek az adatoknak megszerzése érde- helyszínen pedig ezúttal az anyakönyvi kében végül a szakmája és vitézi címe ré- hivatalnál kezdtük a tudakozást. Kérévén a témához közel álló dr. Székely sünkre Csáki Klára irodavezető készségeZsolthoz fordultunk, aki Kocs János csa- sen átnézte jó néhány esztendő elhaláloládfakutató segítségével a csíkszeredai zási nyilvántartását, azonban az általunk állami levéltárból, illetve fellapozva a keresett Tatár Balázs nevére egyikben Vitézi Rend nyilvántartását és a Nagy sem bukkant, ami szerinte azt jelenti, hogy Vitézek Albumát megtudta, és a rendel- nem a jelenlegi Románia területén hunyt kezésünkre bocsátotta. Így derült fény a el. Ő hívta fel figyelmünket Bogos Róbert szülei és testvérei nevére, születésük idő- Csíkszeredában tanító helytörténészre, pontjára, a neki adományozott kitünteté- aki, miután kapcsolatba léptünk vele, viszsek listájára, továbbá arra is, hogy a kor- szairányított Mihály Vilmoshoz. Mihály Vilmosnak első találkozásunk mányzó csendőrtörzsőrmesterként ütötte vitézzé 1923-ban. Foglalkozása és a óta eszébe jutott, hogy az I. világháború Vitéz Tatár Balázs csendőr törzsőrmester Született: 1891. január 2-án Csíkszentmihályon Apja: Tatár Márton Anyja: Rácz Rozália Apai nagyapja: Tatár Péter Apai nagyanyja: Buzás Zsuzsanna Féltestvérei (az 1881-ben elhunyt Buzás Rozáliától): Antal (1876–?) és Mihály (1879–?). Testvérei: András (1882–1882), Zsófia (1886–1888) és Márton (1888–1893). Berecz Ferenc hat besorozott testvérről tesz említést könyvében. Bevonulás: a császári és királyi 82. gyalogezredhez. Kitüntetések: 1916. karácsony: II. osztályú ezüst (kisezüst) vitézségi érem; 1917. augusztus: legénységi I. osztályú ezüst (nagyezüst) vitézségi érem, Károlycsapatkereszt, sebesültek érme; 1923: Horthy vitézzé ütötte. Nagy valószínűséggel a jelenlegi Magyarország területén hunyt el (1923-ban minden bizonnyal a Győr-Sopron megyei Bőnyrétalapon szolgált csendőr törzsőrmesterként), azonban elhalálozásának helye is ideje ismeretlen.
70
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A csíkszentmihályi templom
után egy Tatár Balázs nevezetű falubelije Magyarországon telepedett le, és ott is hunyt el, de azt már nem tudta megmondani, mikor. Arra is emlékezett, hogy egy szintén Tatár Balázs névre hallgató katona a II. világháborúban esett el Székelyföld védelmében, neki az édesapját pedig Mihálynak hívták, és az általunk keresett Tatár Balázs testvére lehetett. Megtudtuk továbbá, hogy Csíkszentmihályon jelenleg is él egy Tatár Mihály nevezetű ember, ezért őt is felkerestük.
landó volt minket elkísérni egy olyan falustársához, akinek egyik felmenője erre a névre hallgatott. Így jutottunk el Kocsis Ernőhöz, akinek családi irattárából Tatár Balázs nevezetű ükapja halotti bizonyítványa is előkerült. Ám ő nem a mi vitézünk, ugyanis jóval korábban, 1865-ben szüleCsíkszentmihályt 1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. A majdnem színmagyar falu lakossága mintegy 900 fő. Falf est ményekkel díszített római katolikus erődtemplomát 1448-ban építették a régi átalakításával, 1819ben átépítették és bővítették. A főoltáron állott Szent Mihály faszobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével. Templomkertjében a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt áll.
A hősök élő emlékezete
A szerteágazó Tatár nemzetség újabb tagját pityókaválogatás közben zavartuk meg, de ennek ellenére segítőkészen viszonyult hozzánk, és friss adatokkal egészítette ki a helybéli hősökről szerzett ismereteinket. Az édesapja honvédként vett részt a II. világháborúban, de azt szerencsésen megúszva, 93 éves korában hunyt el, az I. világégés idején huszárként szolgáló nagyapja viszont eltűnt a véres forgatagban. Mindkettőt Tatár Mihálynak hívták, s bár azt nem tudta megmondani, hogy vitéz Tatár Balázshoz volt-e valamilyen közük, haj-
71
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tatár Balázs kitüntetései: kis- és nagyezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem, vitézi jelvény
Szentmihályhoz tartozó Csíkajnádon született, csíkszeredai Bogos Róbert pedig Csíkajnád 500 éve címen adta közre, öt év levéltári kutatásait magába foglaló községi monográfiáját. Tőle tudtuk meg, hogy több emlékhelyet is kialakítottak, legutóbb 2015. szeptember 5-én rótták le tiszteletüket a hazát védő elődök előtt, megszentelvén a térségben elesett honvédeknek állított tizenkét fakeresztet és kőből faragott emlékművet. Vitéz Tatár Balázsról és hősi tetteiről viszont eddig nem volt tudomásuk, ezért örömükre szolgált, hogy sikerült róla a feledés fátylát fellebbenteni. Bedő Zoltán
tett, viszont nagy valószínűséggel közeli rokona volt. Ezt a feltételezést támasztja alá a család nevére vonatkozó, szájhagyományként őrzött történet is, melyet vendéglátónk mesélt el nekünk. Eszerint az utolsó, 1694-es tatárjáráskor felégetett szomszédos Cibrefalva életben maradt és Csíkszentmihályra menekült lakosait nevezték el az őket befogadók Tatárnak, mintegy emlékeztetőül a bekövetkezett tragédiára. Gyermekkorában még ő is látta az elpusztított település templomának alapjait. A községről, Lármafák öröksége cím alatt már megjelent egy néprajzi jellegű tanulmány Szőcs Vince tollából, a
Kocsis Ernő
Tatár Mihály
72
2016 – tavaszi-nyári kiadás A székely elfutott a paphoz: – Kend a pap? – Én! – Kend nem pap! Kend alábbvaló az útonállónál! Rosszféle huncut! Nem arra törekedik, hogy embertársán segéljen, hanem mindenáron kárt akar tenni! – Hallja, maga mit beszél, és milyen hangon? – fortyan fel a pap. Illik ezt tenni? – Igen! – szájal vissza a székely. Mert monda olyant, amivel kárt okoza. – Milyen kárt? – Hát azt, hogy én a feleségemtől már két éve külön élek, s már egynéhány nap múlva törvényesen es elvál-
tunk vóna. Az asszony ma a templomba vala, kend pedig ezt prédikálta: „Térj vissza a te uradhoz, és az segítségedre lesz!” Az asszony rögtön visszajött. Sohase szabadulok meg tőle! Ezt pedig kendnek köszönhetem. JJJ A feleség mondja az urának: – Te András, a szolgálónk, úgy vevém észre, terhes! – Az az ő dolga! – mondja a gazda. – De úgy halottam, tőled. – Az az én dolgom! – No, hát akkor én itt hagylak téged! – Az meg a te dolgod! JJJ
73
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Ötven éve hunyt el Tamási Szülőföldjétől távol, Budapesten hunyt el 1966. május 26-án Tamási Áron, a legismertebb székely regény, az Ábel-trilógia szerzője. Tizenhárom regény, mintegy húsz színpadi mű, megannyi novella és elbeszélés fűződik nevéhez. Az egyik legnépszerűbb székely író Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án, Tamás János néven, kisbirtokos, sokgyermekes, szegény székely földművescsalád gyermekeként. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, taníttatni fogják, mert nem lesz képes a mezőn dolgozni. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, 1917-ben hadiérettségit tett. 1918-ban az olasz fronton szolgált, ősszel megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen. 1921-től a kereskedelmi akadémiára járt, 1922-ben diplomázott, immáron Tamási Áronként, kolozsvári, brassói bankokban dolgozott. 1923-ban a Tizenegyek című kolozsvári antológia szereplője. 1923 júliusa és 1926 májusa között alkalmi munkás, banktisztviselő az Amerikai Egyesült Államokban. Írásait folyamatosan hazaküldte, Szász Tamás, a pogány című novellájával meg is nyerte a Keleti Újság novellapályázatát. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). 1926-tól 1944-ig Kolozsváron élt, az Újság, az Ellenzék munkatársa, előadókörutakat szervezett, többször szerepelt Magyarországon. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1935-től politikai felfogása radikalizálódott, nézetei a népi írókéhoz kerül-
tek közel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében, 1936-ban cikksorozatában (Cselekvő ifjúság) az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. 1937-ben a népfrontos Vásárhelyi Találkozó elnöke. A II. világháború idején tartalékosként nem hívták be frontszolgálatra, a szele 1944-ben Budapestre sodorta. Feleségével együtt Bajor Gizi házában vészelte át Budapest ostromát. 1945–47-ben országgyűlési képviselő; kétszer is felajánlották neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de mindkétszer elutasította.
74
2016 – tavaszi-nyári kiadás
lógia harmadik kötetének végéről szállóigévé lett mondat („Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”) életművének művészi és etikai foglalata (Ábel Amerikában, 1934). A társadalomrajzot, falu- és családtörténetet, személyes vallomást vegyíti „hazai tudósítása” (Szülőföldem, 1939), mely néha hajlamos a „székely lélek” kissé idillikus ábrázolására, mégis e könyv jelenti stílusművészetének legteljesebb megvalósulását. Nemcsak a szülőföld szeretetéről, hanem a kisebbségi sorban élőkkel való sorsvállalásról is szól. A művet a háború után elhallgatták, második, hasonmás kiadása csak Baselban jelenhetett meg 1986-ban. Életművének jelentős része a magyar dráma történetéhez tartozik. Mintegy 20 színpadi műve, mesejátéka, jelenete az epikus ismert nyelvén szól, líraiság és balladai komorság, valóság és mese ölelkezik bennük olykor tanító szándékkal. 1943–1949 között az MTA levelező tagja, 1989-ben posztumusz visszaállították akadémiai tagságát. Többszörös Baumgarten-díjas (1929, 1930, 1933, 1943).
1949–1953 között kiszorították az irodalmi életből, de a Nagy Imre-kormánytól kapott Kossuth-díj (1953) után újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja lett. Tizenegy év távollét után, 1956 augusztusában látogathatott haza először szülőföldjére. 1956 szeptemberétől 1957 áprilisáig a Magyar Írók Szövetsége társelnöke, 1956. október 31-én a Petőfi Párt Irányító Testületének tagjává választották. A forradalom első napjaiban nyilatkozata (Magyar fohász) hangzott el a rádióban, és ő fogalmazta meg az Írószövetség közgyűlésén december 28-án fölolvasott Gond és hitvallás című nyilatkozatot. 1957–58-ban többször tanúnak idézték, vallatták. 1963-tól a Béketanács elnökségi tagja. Szülőfalujában temették el. Korai novelláinak témája a háború, a székely népélet, a trianoni sokk okozta tragédiaérzet. Első regényében (Szűzmáriás királyfi, 1928) egy nagy tehetségű, de környezete által nem becsült diák eposzi életútján keresztül a székely népsors tragikumát mutatja be. Az Ábel a rengetegben (1932) a kisebbségbe került romániai magyarság sorsának modellje is. A jórészt saját életéből ihletődő regénytri-
(Az Új Magyar Irodalmi Lexikon alapján)
75
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Lenin székely testőre A csíkszentgyörgyi (Menaság) Bors Gergely egész életében azt híresztelte magáról, hogy miután orosz hadifogságba esett a világháború elején, Lenin testőreként vett részt a Téli Palota 1917-es ostromában. Volt, aki hitte a történetét, annak pedig, aki nem, elővett egy megsárgult fotót, és mutatta: „ez itt Lenin, ez itt Sztálin, ez meg, né, én vagyok”. Alább részlet következik Hajdú Farkas-Zoltán Csíki kaláka című könyvéből. zsamakabátban fogadott, a konyhaasztalon könyvek feküdtek szanaszét, ceruzával néhol sűrűn aláhúzva. Szeme frissen csillogott ráncokkal teli arcából, nagy mesélőkedvét már mozdulatai, mimikája is elárulták. Története sokban hasonlít az addig és azóta hallott összes katonahistóriára, amiket az idősebbek oly nagy előszeretettel meséltek a kocsmákban egy-egy pohár monopol vagy köményes mellett. Minden családnak megvoltak a háborúviselt férfiai, s történeteiket az utódok több generáción keresztül mindig büszkén elevenítették fel. Olyanok voltak ezek a történetek, mint a kutyabő-
Fotó: nagyhaboru.blog.hu
(…) Tavasszal volt, feleségem sietett, így két szoptatás között jutottam ki a kilencvenet taposó öreghez. Kettesben maradtunk. Sejtette már, miért keresem, hiszen előttem már sokan kérdezgették – hol hivatalosan, hol csak úgy a mesék kedvéért – oroszországi emlékeiről. Valamikor nyugdíjat is kapott a szovjet követségtől, de akkorra már csak az Aurora folyóiratot hozogatta a sánta postás, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Szikár, száraz, bajusztalan alakjában volt valami nem parasztos. Igen, megvolt benne a világot járt emberek letisztult nyíltsága. Haját félre fésülte, és pi-
Első világháborús képeslap a frontra Menaságról. A hátoldalán: „E templomot tartsd meg emlékül és túd meg hogy azokbol a nehéz háborus napokból valo amelyeket most át élünk”
76
2016 – tavaszi-nyári kiadás rös nemesi levelek, amelyek hosszú évti- Fotó: nagyhaboru.blog.hu zedeken keresztül szavatolták a család hírnevét. (...) Szóval Bors Gergely fiatal legényként – annak rendje-módja szerint – berukkolt magyar katonának Ferenc Jóska seregibe, s az első ütközetek egyikében el is fogták az oroszok – annak rendje-módja szerint – óriási ködben, sűrű rengeteg közepén. Hadifogolyként fél Oroszországot bejárta, s aztán kitették valahová az Isten háta mögé egy jómódú paraszthoz, földet művelni, kaszálni. Ott nagyon megkedvelték „Gligort”, ami természetes is volt, hisz a földet ő is éppúgy szerette, mint az ottaniak, s fúrni-faragni úgy tudott, mint senki más. Egy napon aztán a házigazdára is sor került, behívták katonának. Nagy volt a sírás-rívás a népes családban, de csak addig, amíg az öregek ki nem találtak egy jobb megoldást. Coup de théâtre: elküldik Gligort a gazda helyett, hisz így ő is közelebb kerül a szülőföldjéhez, hátha sikerül A menasági Bors György tüzér (vajon rokona Gergelynek?) első világhábomegszöknie. rús képe komáromi műteremből A személycsere meg is történt – egy pár liter vodka jóindulatából –, s az oroszul már jól beszélő Gligor nemsokára még egyelőre, de ez Bors Gergelyt nem is azon veszi észre magát, hogy egy nagyvá- nagyon érdekli, a lényeg az, hogy modern ros állomásán ácsorog, mint orosz gyalo- ismétlőpisztolyt kap, és élelmet is bőségegos. Még egy coup de théâtre: valaki a sen. A titokban várt idegen meg is érkezik hátára üt: – Bors úr, hát maga mit keres nagy titokban, éjszaka. Kis köpcös emberitten? – A kérdező a fakereskedő, aki a ke, nagy fekete kabátban. Ez is olyan zsiháború előtt sok jó deszkaüzletet kötött dóforma. Bors Gergely apjával. Az első ijedtség után Az események felgyorsulnak, s csíkaz égből pottyant ismerős jó „bótot” ajánl: szentgyörgyi Bors Gergely ott van Lenin álljon be Bors úr egy új szolgálatba. Hogy oldalán a Téli Palota ostrománál. Szíve a milyenbe, az még titok, de a siker biztosí- helyén, jól is tartják. Társai is idegenek, tott. Egyelőre egy nagyon fontos személyt mindenre elszánt fickók. kell az állomáson várni, s épp ilyen jóvágá(Hitetlenül csóválom a fejem, hamar sú székely legényre van szükség, aki nem észreveszi. Fényképeket kerít elő a fiókból: ijed meg a saját árnyékától és az esze is a – Na, fiatalúr, nézze csak: ez itt Lenin, melhelyén van. Hogy ki az illető, az is titok lette Krupszkája, mellettük én, bekötött
77
2016 – tavaszi-nyári kiadás fejjel, s a balomon Sztálin – a súj hogy öntelt. Fiával, világos nappal az utcán erőszakol meg nőket, s nem szereti az megette vóna – a fiával…) A Téli Palota ostromából csak annyira idegeneket. Részegen több ízben megkíemlékszik, hogy istentelen nagy hideg volt, sérel Lenin életére törni, ilyenkor valós a cári kadétok bent azt a parancsot kap- ságos vadállat. Lenin, ő nagyon jó, olyan ták, hogy semmisítsék meg a cári vodka- öreguras. A számára érkező élelmiszerkészletet. Ezek kezdék is lelkiismeretesen csomagokat a legnagyobb éhínség idebeleöntögetni a szeszt a lefolyókba, amit a jén is kiosztja, s már beteg, nagyon bekintiek közül valaki hamarosan észrevett, teg. Bors Gergely az első adandó alkamegállapítva, hogy a kanálisokban nem lommal le is lépik, s hamarosan már szennylé, hanem vodka csörgedezik… A „Nagyrománia” területén van a kellekövetkezmények nyilvánvalóak… Na- metlenre, kínosra változott új világban. gyon hideg volt, s egy jó adag vodkával Otthon, mintha mi sem történt volna, a könnyebb is volt győzelemre vinni a forra- falu zökkenőmentesen visszafogadja, ő dalom vérvörös lobogóját. A harc végén is szó nélkül vedlik át székely gazdává. Negyvennégy. Orosz katonák, akik már csak Lenin s még néhányan a környezetésemmit sem értenek emlékeiből, felidézett ből józanok. Bors Gergely ezek után is Lenin sze- szavaiból. Később hivatalos interjúk. mélyi testőrségében marad, árnyékként Rövid életrajz és képei egy könyvben, mely kíséri mindenüvé, népgyűlésekre, meg- a románok „Nagy Forradalmában” való beszélésekre. A legkellemetlenebb em- hősies részvételéről szól. Nyugdíj, később lék Sztálin, azaz Dzsugásvili, ahogy csak Aurora. S ezzel nagyjából be is fejezőakkoriban nevezték. Nagy zsarnok és dik Bors Gergely földi pályafutása…
Ivan Alekszejevics Vlagyimirov: A Téli Palota ostroma, 1917
78
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Arghezi székely édesanyja A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője, a ma már nyugdíjas Ferenczes István költő, esszéíró, publicista hosszas kutatás eredményeként bebizonyította, hogy Tudor Arghezi (1880–1967) anyai ágon Szentegyházáról, pontosabban a mai város részét képező Szentkeresztbányáról származott. mások előtt édesanyjának. Az Argheziszakértők, a monográfusok sem tudták egyértelműen kideríteni, hogy ki lehetett, s a család közelében élt-e a hányatott sorsú édesanya. A kutatók brassói születésűnek, németnek vélték Arghezi Rozáliát, hiszen az szimpatikusnak és „felsőbbrendűnek” tűnt számukra, ám katolikus vallásáról könnyen rájöhettek volna, hogy szász nem lehetett, még csak Brassó környéki csángó sem, hiszen azokban a falvakban az őslakosság mindmáig evangélikus. A szálak Szentegyházára vezettek. Ferenczes a családfát tovább bogozta, minden lehetséges forrást felkutatott, úgyhogy a tévedés kizárt. A költő – áttételesen, s rejtetten – mégiscsak vállalta identitását, s mélységes tiszteletét az édesanyja iránt azzal bizonyította, hogy kissé átírt változatban, de mindvégig költői névként használta az anyai részről hozott nevet. Más dolog, hogy erről soha nem beszélt. Ilyen volt. Egyébként életének még vannak más furcsa és nehezen érthető vagy megmagyarázható szegmentumai is.
Tudor Arghezi (1880– 1967)
Ferenczes István Arghezi/Ergézi című tanulmánya kétnyelvű kötetben látott napvilágot, Csíkszeredában mutatták be február elején. A történet kezdete 1962-re nyúlik vissza, amikor az agg román költőt Kányádi Sándor kereste fel bukaresti otthonában, hogy megajándékozza versei frissen megjelent magyar nyelvű fordításával. Arghezi nem beszélt ugyan magyarul, de értett, s meglepően tisztán ejtette ki a Kis-Homoród menti falvak nevét: Oklánd, Karácsonyfalva, Homoródalmás, Lövéte, Szentkeresztbánya. A Ion N. Teodorescu néven anyakönyvezett Arghezi az 1890-es években többször is megfordult ezen a vidéken, hiszen nagyszüleihez vitték haza, s akkor ezeknek a helyeknek és településeknek csak magyar nevük volt. Az édesanya személyét homály fedte. A ködösítéshez maga Arghezi is hozzájárult, hiszen a családban élő „nénit”, „nevelőnőt”, „szakácsnőt” soha nem nevezte
Simó Márton írása nyomán (eloszekelyfold.wordpress.com)
Ferenczes István
79
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Egy kis himnusztörténet Szlovákiai német, bukovinai orosz, erdélyi, moldvai román és örmény, bukaresti zsidó, bulgáriai roma származású személy, sőt az olténiai születésű diktátor neve is szerepel a román nemzeti himnuszok történetének alkotói tisztelettábláján. Az utóbbi hetven esztendő során négyszer változott a román állami himnusz, a jelenleg érvényben lévő már ötödik a sorban. Bizonyára sok olyan nyugdíjas él még az országban, akiknek a két világháború közötti időszaktól az 1990-es évekig az életpálya, a munkahely, a hivatali kötelesség okán összesen hat román himnuszt kellett megtanulniuk. Hogyha még visszább megyünk a történelemben, már hétre emelkedik ez a szám, és ha a menetközben megejtett apró módosításokat, átírásokat is figyelembe vesszük, tán eljutunk a tízig is. A Román Fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) egyesülése (1859) után három évvel, Alexandru Ioan Cuza (1820–1873) uralkodásának (1859–66) idején pénzdíjas (100 arany) versenyt hirdettek a románok legelső himnuszának megalkotásáért. A nyertes egy trencséni (Szlovákia) német hegedűművész és zeneszerző, Eduard Hübisch (1833– 1894) lett, aki éppen a moldvai Jászvásárban (Iași) végezte tanulmányait. Alkotásának cikornyás megfogalmazású címe (Marș triumfal și primirea steagului și a Măriei Sale Prințul Domnitor) nem okozott gondot, mert énekszöveg nélküli zenemű volt, csaknem két évtizedig így játszották. A Román Királyság kikiáltása (1881) után Vasile Alecsandri (1821–1890) költő megírta a Román Királyi Himnusz (Imnul
Vasile Alecsandri – Theodor Aman portréja
Regal Român) szövegét, amit I. Károly (Carl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen, 1839– 1914) hivatalosított. A HübischAlecsandri „egyveleg” 1884-től 1947. december 30-ig volt a románok, illetve Románia nemzeti himnusza. Majdnem több ideig, mint a következő öt együttvéve!
Zsidó szövegíró, örmény zeneszerző
A második világháború után, 1948ban a Flacăra (Fáklya) című kiadvány közölte elsőként Románia (akkor Román Népköztársaság) új himnuszát, címe: Összetört bilincsek (Zdrobite cătușe). Szöveg: Aurel Baranga (1913–1979) román-zsidó költő és drámaíró (eredeti nevén Aurel Leibovici), zene: az örmény
80
2016 – tavaszi-nyári kiadás származású Matei Socor (1908–1980). A írták, a szöveg Andrei Bârseanu (1858– hősies munkásosztályt, az áldozatvállaló 1922) költőé; két változatban is kiközölharcos népet magasztalta, az előző rend- ték, egy strófát utólag hozzáadtak. szert ócsárolta. Ez azonban nem került be a hivatalos Nem volt azonban hosszú életű, mert állami jegyzékbe, valójában csak a koráb„a nemzetközi helyzet fokozódott”, s bi sztálinista himnusz mellőzését szolgál1953-ban váltotta a Dicsőítünk, Románia! ta. A zenei rész rövidebb változata Albá(Te slăvim, Românie!) című újabb him- nia (!) állami himnusza (Hymni i nusz. A 6 szakaszos, 27 soros szöveget két Flamurit) lett, ma is az. Ebből értelemszeszocialista költő, Eugen Frunza (1917– rűen következik, hogy Romániában 2002) és Dan Deșliu (1927–1992) írta – (1965-től: Románia Szocialista Köztáraz említett Socor zenéjére. Itt már nem saság) nem sokáig volt érvényben. csak szellemében, hanem tételesen is szeKét és fél év múlva, 1977 októberérepel a „felszabadító testvéri szovjet nép” ben jelent meg a rendelet a Három szín és a „lendületet, erőt és fénysugarat adó (Trei culori) című himnusz elfogadásáleninizmus”. Nem csoda, hiszen a szovjet- ról. Ez is a Ciprian Golembjovszkijorosz hadsereg akkor még Romániában Porumbescu zeneművére épül, A trikolór állomásozott, hogy a szocialista-kommu- éneke című hazafias dalának szövegét nista rendszer beágyazásán bábáskodjon. azonban teljesen átírták. Történészek tudni vélik, hogy legalább egy szakasz Ceausescu újításai éppen a Nicolae Ceaușescu szüleménye A hivatalos állami hódolat majdnem 25 lehet, például ez: „Ma pártunk egységben évig tartott, ám Nicolae Ceaușescu (1918– tart/, és a román tájon/, a szocializmust 1989) a Moszkvával szembeni engedetlen- építjük/, munkás lendülettel.” Vagy ez: „És ség és a román-szovjet elhidegülés egyik te, büszke Románia,/ mindörökre fennmajeleként az állami himnuszon is okvetlenül radj,/ s a kommunista érában/ csillagként változtatni akart. Ez két lépésben sikerült ragyogj”. Körülbelül ebben az időszakban domneki. A zászlónkra egyesülés van írva (Pe-al nostru steag e scris Unire) cíművel 1975- borodott ki a diktátor házaspár himnuben próbálkozott: ezt Ciprian szos, jelszavas fanatizmusa is, a rádió, a Porumbescu (1853–1883, eredeti család- tévé naponta többször, rendszeresen nevén: Golembjovszkij, jobb oldali kép) köteles volt bejátszani a román nemzeti 1880-ban, Bécsben komponált dalművére dalt, az iskolákban, stadionokban, gyűléstermekben, különféle rendezvényeken, ünnepeken, ünnepségeken tömegesen énekelni kellett, vagy legalább mímelni. A „három színt ismerek a világon” kezdetű himnusz egyik pikantériája az, hogy hazafias, propagandista szövegében a román nemzeti színeket „piros, sárga és kék” sorrendben említi, holott a zászlón pontosan fordított a sorrend.
81
Vissza a múltba
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Velünk énekeltetnék
Románia jelenlegi himnusza 1990. január 24-én vált hivatalossá, ám az összes előzőnél régebbi fogantatású. Az Ébredj, román! (Deșteaptă-te, române!) szövegét a besztercei születésű Andrei Mureșanu (1816–1863) írta Balázsfalván, az 1848as erdélyi forradalom és szabadságharc idején, a dallamot Anton Pann költőnek, egyházi énekszerzőnek tulajdonítják, de ezt számos román történész vitatja. Anton Pann valamikor 1790 és 1797 között született Bulgáriában, 1854. november 2-án hunyt el Bukarestben. Neve a románosítás előtt Antonie Pantoleon-Petrov, majd Petroveanu. Román leírások származása alapján bolgár cigányként, arománként is említik. A mai himnusz eredeti címe Egy visszhang, és az elnyomással szembeni lázító, mozgósító tartalma, hangneme miatt tilos volt nyilvánosan előadni a szocialistakommunista rendszer alatt. A szavalását, éneklését különösen az 1948–64-es időszakban, majd az 1980-as években büntették drasztikusan, akár fogházzal is. Nincs konkrét magyarázat arra, hogy 1989. december 22-e után a hatalomátmentő és a kulcspozíciókat gyorsan, módszeresen elfoglaló, szocialista-kommunista múltú központi vezetőség miért emelte nemzeti himnusszá. Valószínűleg azért, mert a diktatúra bukását ünneplő tömeg 1989. december 22-én, 23-án, 24-én ezt énekelte az utcákon, s ez lett a tévéműsorok záróakkordja azokban a napokban. A dalnak az éneklése és himnuszi rangra emelése a társadalmi feszültségek kisülésével járt akkor, s hozzájárult ahhoz, hogy a megjátszott rendszerváltást némiképpen álcázni tudják. Érdekes adalék, hogy az Ébredj,
A diktatúra éveiben és később számos olyan rendelet vagy tervezet megjelent, amelyek kötelezték vagy próbálták kényszeríteni az iskolákat arra, hogy az első tanórák előtt az osztálytermekben a tanulók, diákok és pedagógusok együtt elénekeljék a román himnuszt vagy legalább egy szakaszát. Legutóbb 2014 tavaszán is ilyen jellegű törvénytervezeten dolgozott a Román Parlament, komoly pénzbírságokkal riogatva a szabálysértőket. Az előzmények feljogosítanak a gyanakvásra, borítékolni lehet, hogy egy ilyen törvénynek az alkalmazását, betartását az erdélyi magyar tannyelvű iskolákban ellenőriznék az átlagnál szigorúbban. Ugyanúgy, ahogyan a nemzeti jelképek nyilvános használatának és anyanyelvű feliratok kitűzésének esetében is történik. Nemigen észlelni olyant, hogy a Kárpátokon túli vagy erdélyi román többségű megyék önkormányzatait zászlóügyben vagy hivatalos feliratok kitűzéséért, illetve hiányáért zaklatnák, bírságolnák. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk: százötven éve folyamatosan tanulják a himnuszaikat, de inkább velünk énekeltetnék...
román! előbb 1917–1918, majd 1991– 1994 között a Moldovai Köztársaság állami himnusza (is) volt.
Megérett a cserére
Haladó szellemű román értelmiségiek véleménye szerint legalább még egy
82
2016 – tavaszi-nyári kiadás himnuszcsere bevállalható, sőt nagyon ellene, csakhogy két évszázaddal ezelőtindokolt. Történészek, jeles közéleti sze- ti, rég letűnt korok nemzeti érzéseit mélyiségek tucatjainak egybehangzó nehéz összeegyeztetni mai valóságunkálláspontja, hogy az Ébredj, román! anak- kal, mai törekvéseinkkel. A négy szakasz ronisztikus, meghaladott, a kor szelle- tizenhat sorában háromszor szerepel a mével és a mai Románia társadalmi hely- halál kifejezés, ami inkább depressziós zetével nehezen összeegyeztethető. „A hangulatot áraszt, mintsem lelkesítene” himnuszunk azt sugallja, hogy barbár – mondja Andrei Pleșu művészettörtézsarnokok által elnyomott, kizsákmá- nész, volt kulturális- és külügyminiszter, nyolt, kegyetlen ellenség által elfojtott, aki szerint a románok méltóságát szollegyőzött, összeomlott alvó néppel azo- gálta volna, hogyha a diktatúra idején nosuljunk, amelynek ébresztőt fújnak. megőrzik és ma is őriznék a királyi himNem vitatom ennek a szövegnek a törté- nuszt. Botos László nelmi hűségét, nincs semmi kifogásom
Skótokra emlékeztetnek
A székelyek hegyvidéken élnek, tehát szegények, de mindjárt látszik, sokkal igyekvőbbek, mint a többi erdélyi, akikkel korábban megismerkedtünk. Mindabból, amit jellemükről hallottam, úgy tűnt, erősen emlékeztetnek a skótokra. Ugyanaz a büszkeség és szegénység, ugyanaz az iparkodás és vállalkozó kedv, s ha valaki megpróbálja rászedni őket, ők is éppolyan szívósan védik érdekeiket. A magyar nyelvjárás, melyet beszélnek, a furcsa, éneklő hanghordozástól eltekintve alig különbözik az ország többi részén használatostól. Mint a legtöbb hegyvidéki, modoruk nekik sem valami csiszolt vagy kifinomult, sőt ha az ország többi részének lakóival vetjük össze, még a tehetősebbje is meglepően bárdolatlan. Mindezt azonban bőségesen ellensúlyozza, hogy műveltségük messze meghaladja az átlagost, s politikai elveikhez is szilárdan ragaszkodnak. Akárcsak a skótok, a székelyek is meglepően magas szintre fejlesztették a közoktatást: alig van falu, amelyiknek ne lenne iskolája, s még a legszegényebbek közt is ritka, aki ne tudna írni-olvasni. Különféle felekezetekhez tartoznak, s ahogy mondják, mindegyik szívósan ragaszkodik a maga hitéhez. John Paget (angol orvos, utazó, Wesselényi Polixénia férje, erdélyi gazdálkodó; 1808-1892): Magyarország és Erdély, 1839
83
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hagymakupolás főtérfoglalás A trianoni békediktátumnak, majd a nacionalista-kommunista rezsimnek, ha nem is sikerült teljesen átrajzolnia Marosvásárhely régi, patinás főterét, lényeges módosításokat végzett. Az erőszakos románosítás jegyében hozott változtatásokat leginkább a történelmi egyházak épített öröksége sínylette meg. Előbb a két világháború közötti időszakban „bástyázták be” a főtér két végét a görög katolikus és az ortodox templommal, a későbbiekben Gheorghe Gheorghiu-Dej, majd Nicolae Ceauşescu erőgépei a földdel tették egyenlővé a főtéri magyar evangélikus templomot, valamint a ferences barátok kolostorát és templomát. lis esztétikáját rontja, hogy az ortodoxok nagyon kicsi területre zsúfolták be templomukat, így az nem eléggé széles, de viszonylag magas. Alig készült el a görögkeleti katedrális, a főtér túlsó végében 1936. szeptember 8-án már szentelték is a görög katolikus templomot. A kommunista karhatalom 1948-as rendelete nyomán, mely betiltotta a görög katolikus egyházat, ezt a templomot is az ortodoxok kapták meg.
Bár száz évvel ezelőtt még nagyon csekély volt Marosvásárhelyen a román lakosság száma, az 1918-as impériumváltást követően az új hatalomnak sürgőssé vált, hogy két új román templommal gyarapítsa a város főterét. Előbb 1925 és 1934 között, az akkor még Széchenyi nevét viselő tér felső felébe hatalmas ortodox katedrálist húztak fel (61 év után fejezték be teljesen). A templom építésekor az egyébként nem titkolt cél az volt, hogy magasságban haladja meg a többi magyar történelmi egyház templomának és az akkori, Bernády-féle városházának a csúcsát. A cél megvalósítása nehéz feladat elé állította a tervezőket és kivitelezőket, mivel a vártemplom egy dombos emelkedésen fekszik, illetve a Rózsák terén nagyon szűkös volt a hely. A hagymakupolás katedrá-
Az első áldozat: az evangélikus templom
Miközben a város románságának építették a templomokat, a magyarokét rombolták. A bontások az evangélikus templommal kezdődtek, amikor a kommunista hatalomnak hirtelen fontossá vált egy, a
Főtéri részlet az evangélikus templommal
84
2016 – tavaszi-nyári kiadás főtér építészeti képébe semmiként nem illeszkedő, szocreál stílusú tömbházat felMarosvásárhely főtere több „sebet” húzni a Kultúrpalota tőszomszédságába. A is kapott a viharos 20. században. Két Gulliver-blokként is ismert négyemeletes templomuk mellett az egykori Széépület tetején 1989. december 22-ig hatalchenyi téren álló, 1911-ben lebontott mas, román nyelvű felirat éltette a Román (helyére került az ortodox templom) Kommunista Pártot. A felbőszült nép által Bodor-kúttól, valamint Kossuth leszerelt betűkből öt a mai napig ott ékteLajos, Bem József és Rákóczi Ferenc lenkedik; ezek a ROMAN szót alkotják. szobraitól is meg kellett válniuk az itt A Rózsák tere névre átkeresztelt főtér élő magyaroknak. 1960-ban történő úgymond „rendezésekor” nemcsak a templomot, de a szomszédos házakat is lebontották. Az egyház részére a hajdani Németvárosban, a teljesen eldugott Régi kórház és a Toplica utca sarkán levő lakóházat utalták ki. Az evangélikusok ezt alakították át Isten házává és lelkészi lakássá. A lebontott főtéri templom tornyát teljes egészében ráépítették az új tetőzetére. Egyébként a régi templom 1829 óta állt az akkor még Nagypiac (ma már Rózsák ívesek voltak, két homlokzata klasszicizáló tere) és Hajós-köz (jelenleg Horea utca) neogótikus képet mutatott. sarkán. A 19. század közepén a hívek Az igazi kegyelemdöfés: száma mintegy kétszáz volt, nagyrészt elmagyarosodott szászok. Ezért 1862-ben a ferences kolostor eltüntetése a templomot megnagyobbították, a 20. Az igazi kegyelemdöfést a ferences század első éveiben a lelkészi lakást is kibő- barátok templomának és kolostorának a vítették, illetve egy kis tantermet létesítet- lebontása, valamint a Lázár Ödön park tek. A fokozatosan növelt épületet egysé- 1971-ben történt felszámolása jelentette. ges tetőzettel fedték be. Az egykori Hajós- Mivel a reformáció idején az akkor még köz felőli homlokzatnál a tetőzetre egy tor- katolikus vártemplomot elvették a ferennyot építettek. A térre néző ablakok csúcs- cesektől, a rend menekülni kényszerült a városból. A barátpapok a 18. században tértek vissza Marosvásárhelyre, amikor a Petky család adományából 1745 és 1747 között felépítették kolostorukat és templomukat. Igaz, a munkálatokat csak jóval később, 1777-ben tudták végleg befejezni, a máig is létező tornyot pedig 1802-ben. A kolostor mögött a barátok zöldségesA Gulliver-tömbház kertje terjeszkedett, az udvaron a négyosz-
85
2016 – tavaszi-nyári kiadás torony hirdeti, hogy valamikor ott tempCsak a torony maradt lom állott. Kegyeleti okokból a hatósáa ferences kolostorból gok nem nyúltak az alatta lévő kriptákhoz, melyeket azonban az évek során ismeretlen tettesek kifosztottak.
A templomok menthetők lettek volna
A műépítészek egyöntetű véleménye szerint mindkét magyar templom menthető lett volna. Egyetlen ésszerű városrendészeti terv sem indokolta az evangélikus templom helyébe egy semmitmondó tömbház felhúzását. Mint ahogy a Nemzeti Színháznak és az azt környező Luxor áruháznak, toronyblokkoknak és a Continental szállodának is lehetett volna más helyet találni, mint a ferences kolostort. „Egyik templomot sem kellett volna lebontani, de szúrta a hatalom szemét. Mindkettőért nagy kár, de az igazi nagy veszteség a ferencrendi kolostor felszámolása. Lebontása nélkül valóban nem lehetett volna megnyitni azt a zsebet, ahol ma a színház, az üzletkomplexum és a szálloda áll, de mindenik új épületnek lehetett volna külön-külön más helyet találni” – vélekedik Keresztes Géza marosvásárhelyi műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök. Ugyanezt a véleményt képviselte a kolostor halálra ítélésekor Eugenia Greceanu, a Műemlékek Országos Igazgatóságát vezető műépítész. Miután hangot adott nemtetszésének, Nicolae Ceauşescu személyes utasítására fél órán belül kirúgták állásából. A tekintélynek örülő néhai szakembert évekig egyetlen szocialista intézmény sem alkalmazhatta, igazi rehabilitálása csak ’89 után történt meg. Szucher Ervin
tályos elemi iskola épülete állott. A templomot a piaci házsor vonulatában helyezték el. A kétszintes kolostor árkádos folyosói, stukkódíszes cellái és szobái klasszikus barokk stílusban készültek. A templombelső kiképzése a barokk finom ízléséről árulkodott, boltozatos mennyezeteinek és falainak díszítő festése szakavatott mesterek munkáját dicsérte. A templom padlózata alatt téglából készült sírbolt van. Az 1960-as években a hatalom úgy döntött, színházat és üzletkomplexumot épít az egyházi ingatlanegyüttes helyébe. A városvezetés és az egyház között folyó alkudozások hosszú ideig elhúzódtak, és csak 1968-ban jutottak közös nevezőre a felek. A megegyezés úgy szólt, hogy a városnak meg kell őriznie a központi épületegyüttesből a tornyot és a földalatti kriptát, hogy legalább az emlékeztessen a ferencesrendre, a többi épületet pedig le lehet bontani. A híveknek szánt körlevelében Márton Áron püspök azzal magyarázta ezt az egyáltalán nem előnyös, de kikényszerített alkut, hogy a külvárosban élő katolikusoknak nincs egyetlen templomuk sem, ugyanis mindhárom római katolikus istenháza a központban állt. A barátok új temploma egy városszéli részben, a Szabadság utcában épült újra. A főtéren ma már csak a magányos
86
2016 – tavaszi-nyári kiadás
E nép felé vonz szívünk A székely nép múltja olyan, mint egy templom, melyben mindig áldozának és a mely oltárral, áldozókkal együtt merült be az idők mélyébe, a honnan riadó kürtök harsogása, csattogó aczélok harczi csengése és a győzők diadalmi éneke zeng át a nyugvó századokból. És mi halljuk édes ámulattal mind a nagyot, dicsőt és lelkünk szemei előtt bűvös dicsfényben égnek a székely havasok hirgloriás ormai. Oda, oda vágyik lelkünk; e nép felé vonz szivünk égő vágyódása: hadd lássuk a testvérnépet, a mely romokká tépve, rokonaitól elszakadva, elül-hátul a létért való küzdelem kereszttüzében állott, és állott mindig rettenthetlenül, törhetlen erővel, mint állnak bérczei. És áll a székely nép ma is, és ura ama bérczeknek, melyek várfalakként emelkednek a Nyugat és Kelet közé. A székely megérdemli létét, uraságát; mert sok századon át volt őre a keleti határoknál az európai ház nyugalmának, és őrzé az európai mezőkön folyt munka gyümölcseit és mellével fedezte az európai polgárisodást; ugy hogy a mit más népek megszereztek, kiérdemeltek a békés munka nyelénél, megóvá mind a nagy szerzeményeket és alkotásokat a székely hűség és hősiesség küzdelmes munkájával a vérmezőkön. Európai mivelődésünk nagy eredményeiben a székelynek olyan termelő része van, mint van a mezei őrnek a búzatermésben, ki az áldást erőszakos tilalomtörők által legázolni és tönkre tenni nem engedi. (…) Az élő jelen győz meg mindenekfelett, hogy a székely nép multja a regénél mesésebb, való történelem. A mezők, melyeken nemrég összefolyt a két testvér omló vére; a halmok, melyek az egymás mellén elhullt bajnokok felé borulnak; a tények szent igazsága, mely oszlopként emelkedik ama hantok és mezők felé; mind ama nagy valóság és mind e szent emlék tanúsága annak, hogy a székely hajdan is az volt, a mi most: hű testvér, hős bajnok, dicső határőr a keleti bástyáknál. (Dr. Dobránszky Péter (1845–1918): Emlékhangok a Székelyföldről, 1875 Nyárád menti szürkület
Fotó: Dénes László
87
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hittevő ének Moldvában
Czegő Zoltán
Jó sisakos kútfúrók, jók, éltető vizeket keresnek. Ember Amerikából Afrikára vizet ereszthet! Ezt hiszik és hirdetik. Köpnek, ha valaki nem hiszi. –Teljesebb a jóság vizével az ember, mint a Mississippi. De hol gyermek kezéből ütik ki a kenyeret, ha az megérkezett, mihez kezd ott az esdeklő? A jóság a bűn nevén egy ékezet! – Mi, akik láttuk sírni Moldvában a Szeret folyó vizét árvizek idején, vajon a csángó-magyar ima olyankor mit ért? Ott, és ott is nálunk, a magyar szó szomját tiltja a hatalom. A kútásók hitét és esküjét a jó vízért föl nem oldhatom. Mióta világ a keresztény világ, ilyent még nem pipáltak: – A csángó-magyar magyarul csak a halottas ágyán kiálthat. Sír a patak, igen a madár is, mind a maga nyelvén. Szomjúhoznak emitt is hunfiak, sebekkel eltelvén. Én hiszek a kútásók fogadalmában. Ott senki se tétlen. A szent víz föloldoz: Én vétkem, hogy ilyen sokat féltem. Sepsiszentgyörgy, 2015. október 31. Fotó: Veres Nándor
Berszán Fülöp népdalénekes, Gyimesközéplok
88
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Egy székely rákkutató Amerikában Napjainkban a tudatosan és mesterségesen gerjesztett negatív hatások következményeként az emberek egyre inkább kezdenek fásulttá és közömbössé válni. Mindez egy olyan folyamat kezdetét jelzi, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen hosszú távon a pusztulásunkhoz vezethet. Csalódott, hitet és reményt vesztett egyénekkel ugyanis nem lehet életképes társadalmat építeni és fenntartani. Éppen ezért örvendetes, hogy akadnak olyan személyiségek közöttünk, akik példájukkal igazolják, hogy szorgalommal, tanulással, székely bátorsággal és konoksággal napjainkban is lehet érvényesülni, megbecsülést és hírnevet szerezni. Az erdővidéki származású, ma Amerikában a rákgyógyítás kutatásának élvonalába tartozó, 1974-ben született dr. Balázsi Gábor biofizikus mindenképpen közéjük tartozik. lónak a véletlenszerű folyamatok tanulmányozásával foglalkozó kutatócsoportjában tevékenykedhettem. – Mik ezek a véletlenszerű folyamatok? – Például a pollenszemcsék vízben történő mozgása, amit a vízmolekulákkal való ütközésük okoz. Mivel ennek irányát előre nem lehet kiszámítani, azt mondjuk, azt a véletlen határozza meg. Minket azonban nem az ok, hanem a hatás érdekelt, vagyis hogy ezek a különböző területeken végbemenő folyamatok károsaknak vagy hasznosaknak bizonyulnak-e. Megfigyeléseink eredményeit tanulmányban foglaltuk össze, melyet be is mutattunk egy szegedi tudományos értekezleten. Itt kötöttem ismeretséget leendő amerikai témavezető professzorommal, Frank
– Hosszú út vezet Olasztelektől a New York állambeli Stony Brook Egyetem Laufer Kutatóközpontjáig és laboratóriumáig. Meséljen, kérem, ennek állomásairól. – Igen, Olaszteleken születtem, de mivel a falu csak négyosztályos iskolával rendelkezik, ötödiktől Barótra, majd 1988-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba jártam, ahol 1992ben érettségiztem. Még abban az évben felvételt nyertem a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem fizika szakára, ahol a mesterképzőt is elvégeztem. Ezekben az években a diákszövetség jóvoltából lehetőség nyílt részképzésre menni Magyarországra, mellyel élve, két hónapon keresztül a szegedi József Attila Tudományegyetemen, Kiss Lász-
89
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Óvodás korban
Gyerekkori történet Ötéves lehettem. Majális volt, sokan összegyűltek a faluból egy Messzelátó nevű füves helyen. Szépen fel voltunk öltözve, de azért mi, gyerekek a trágyalé mélységét mértük hosszú faágakkal. Én egyre beljebb-beljebb próbáltam felbecsülni a mélységet, míg az én ágam eltörött, és én belesuppantam. Kimásztam, s hüppögve mondtam a többieknek, „mondjátok meg anyukámnak, hogy beleestem a ganyélébe”.
Az iskolás Gáborka
Moss-szal, aki Kiss László rábeszélésére végül Amerikába hívott továbbtanulni. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy az amerikai doktori programok felvételi vizsgáját letegyem, ami alapos felkészülést igényelt. Így aztán Kolozsváron maradtam még egy évig mesteri programra, amit sikeresen le is tettem az amerikai doktori felvételivel és angolnyelv-vizsgával együtt, s így szabaddá vált az út Missouri állam egyetemére, St. Louis-ba, ahol a már említett professzor várt rám.
– Nagyon sokat segített a professzorom és családja, hiszen lakást kerestek nekem, és elintézték az induláshoz elengedhetetlen 1500 dolláros kölcsönt, a kutatói munka biztosítása mellett pedig tanársegédi állást is szereztek nekem az egyetem fizika karán, ahol a doktori vizsgámat is sikeresen letettem. Így nem voltak anyagi gondjaim, sőt, egy év alatt a kölcsönt is sikerült visszaadnom, két év múlva pedig hazalátogathattam. – Mi volt a folytatás?
Két székely a Northwesternen
– Miként sikerült beilleszkedni az amerikai életvitelbe, tekintve, hogy az általunk megszokottól teljes mértékben különböző közegről van szó?
Itt már távcsövet tart a kezében. „Tőlem jobbra Kátay József, Székely András, Kátay Sándor, Székely Piroska… Hm, eléggé bizonytalan vagyok a nevek tekintetében”
90
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Édesanyja, Balázsi Mária és nagymamája, Balázsi Anna között
Édesapjával, Balázsi Gáborral
– Már a doktori képzésem alatt belecseppentem ebbe a kitűnő, világszínvonalon mozgó kutatócsoportba, és az itt végzett munkának köszönhetően kerültem kapcsolatba a biológiával, ugyanis a véletlen folyamatoknak a biológiában játszott szerepét tanulmányoztuk. Így ismerkedhettem meg egy olyan tudományággal, mely addig is érdekelt, azonban csak itt és most nyílt alkalmam elmélyedni benne. Kezdetben csak elméleti kutatást végeztem, például a kívülről jövő gerjesztésnek az agyszövetben történő terjedésével, később azonban, együttműködve egy epilepsziával foglalkozó orvos-kutatóval, sikerült kimutatnom az epilepsziás, valamint egészséges szövet közötti különbségeket. Innen 2002-ben továbbmentem, és három éven keresztül a chicagói Northwestern Egyetem Patológia Tanszékének posztdoktori kutatói állását töltöttem be, ahol két magyar tudóssal, Oltvai Zoltánnal és a karcfalvi születésű Barabási Albert Lászlóval dolgoztam együtt. (Barabási Albert Lászlóval a 2015-ös Székely Kalendáriumban olvashatnak terjedelmes interjút – a szerk.) – Ez utóbbi esetében a hálózatelmélet megalkotójáról van szó?
– Igen, és neki köszönhetően ezzel az új tudománnyal is megismerkedtem, melyet pályafutásom újabb állomásán, a Bostoni Egyetem Biomérnöki Tanszékén fel is használtam, miközben a világhírű Jim Collins professzor csoportjában egy másik friss keletű tudománnyal, a szintetikus biológiával is kapcsolatba kerültem. Azóta folyamatosan ezzel foglalkozom.
A rákgyógyítás útján
– Mit takar ez a fogalom? – Hivatalos meghatározás szerint és a gyakorlatban egyaránt új, a természetben ebben a formában nem létező biológiai rendszerek tervezésével és létrehozásával foglalkozik, előre jól meghatározott cél,
Balázsi nagymama ölében. „A képen még Balázsi Sándor nagyapám, valamint anyai ági nagyszüleim, Grád Erzsébet és Grád János szerepelnek”
91
2016 – tavaszi-nyári kiadás Áramrázta kísérletező Kb. ötödikes lehettem, szerettem nagyon villanyárammal játszani, építettem mindenféle motrot, feszültségmérőt stb. Egy alkalommal a hosszú kábel egyik vége be volt dugva a fali csatlakozóba, én pedig valahogy megfogtam a két lecsupaszított végét. Elkezdett rázni az áram, én pedig nem tudtam elengedni. Ijedtemben, reflexből arra gondoltam, elfutok a csatlakozótól, és így majd kihúzom magam az áramból. Neki is iramodtam, csakhogy a huzal túl hosszú volt, hosszabb, mint a szoba túlsó faláig a távolság! Mindez másodpercek alatt játszódott le, közben bejött édesanyám, és (okosan) kihúzta a dugaszt a csatlakozóból. És a következő pillanatban meg is kaptam a megérdemelt „hazait”. Még hetekig jó mély árambélyeg volt a kezeimen!
például a rákbetegség gyógyítása érdekében. – Még hol tevékenykedett? – 2006-tól egyetemi adjunktus és doktorátusvezető voltam a Texasi Egyetem MD Anderson Rákkutató Központja Karának Rendszerbiológia Tanszékén, 2014től pedig New York államban, a Stony Brook-i Egyetemen dolgozom docensként, és a szintetikus, illetve rendszerbiológia, valamint a biofizika területén kutatásokat végző héttagú csoport vezetője vagyok. – Nemzetiségi szempontból milyen a csoport összetétele? – Jelenleg három amerikai, akik közül az egyik spanyol ajkú, valamint egy-egy kanadai, etiópiai és lengyel, illetve egy Angliában felnőtt, Oxfordban diplomázott magyar alkotja, de előzőleg volt már benne orosz, kínai, koreai és Puerto Ricó-i is.
kapcsolatot velük. Ez St. Louis-ban már két hónap alatt sikerült egy nemzetközi fesztiválon, ahol megtaláltam a magyar sátrat. Innentől kezdve folyamatosan kapcsolatban állok a magyar közösségekkel, hiszen másképp az életemet el sem tudom képzelni, sőt, régen egy műkedvelő néptánccsoportot is alapítottam, ahol a gyerekektől az aggastyánig ízlelgették a zenét, tanulgatták a lépéseket, s nem csak a magyar származásúak. Nagyon sokat köszönhetek az Amerikában élő magyaroknak, hiszen anyagi és szellemi segítséget egyaránt kaptam tőlük; ha látják, hogy jóravaló vagy, akkor támogatnak, és büszkék a teljesítményedre. Cserébe én is nyújtottam, amit tudtam, énekeltem, szavaltam, sőt még presbiter is voltam, és a tánccsoporttal is több helyen felléptünk. Természetesen a magyar élet intenzitása abban a hatalmas országban vidékenként változik. Délen, például Houstonban, ahol nyolc évet éltünk, gyengébb, csak baráti összejövetelekre és a negyedévenként tartott istentiszteletekre szorítkozik, egyrészt ezért is költöztünk el onnan. Északon viszont, konkrétan New York államban sokkal erősebb, Magyar Ház is
„Még presbiter is voltam”
– Az amerikai magyarokkal sikerült-e kapcsolatba lépnie? – Miután kikerültem, nagyon hiányzott a magyar beszéd, így már az első napoktól azon voltam, hogy felvegyem a
92
2016 – tavaszi-nyári kiadás Emlékek tanárokról Nagyon sok jó tanárom volt, és mindegyikről írni túl hosszú lenne, párat kiemelni pedig nem tudok, mert mind nagyszerűek voltak a maguk módján. A tanító nénimet, Ilkei Juliannát azért megemlíteném, mert sokat foglalkozott velem. Párhuzamos osztályokba jártunk, én pedig szerettem fülelni, amit a nagyobbak tanultak. Egyik alkalommal valamelyik nagyobb diák felelt a térképnél, és nem tudott valamit megmutatni. Erre a tanító néni kiküldött, és én megmutattam. Felkészített, mesemondó versenyre vitt. Biztatására írtam egy mesét is, amit leközöltek a Napsugár című gyereklapban. De gyakran álltam sarokban is, iskola után, mert adtam rá okot bőven. 5–8. osztályos osztályfőnökömet, Kiss Katalin tanárnőt is megemlíteném, aki bámulatosan jól kezelte a nagy létszámú osztályunkat, mindnyájunknak gondját viselte, és máig tartó szeretetet táplált belém a magyar nyelv és irodalom iránt. Khell Tibor fizikatanárom hihetetlen odaadással, különórákon foglalkozott néhányunkkal, órák után kísérleteztünk, játszva tanultuk a fizika fogalmait, és odáig jutottunk, hogy egyszerűbb differenciálegyenleteket is megoldottunk nyolcadikos korunkban.
Mezőségi népviseletben feleségével és kislányával. A felvétel a 2015-ös pálinkafesztiválon készült Lindenben (New Jersey állam)
van, ahol pezseg a művelődési és szellemi élet, de több magyar templom is létezik. Bizonyos fokú széthúzás azonban itt is észlelhető a magyar közösségek között, amit jó lenne megszüntetni. – Van családja? – A feleségemmel, aki már Amerikában látta meg a napvilágot magyarországi származású szülők gyermekeként, még St. Louis-ban ismerkedtem meg. Foglalkozását illetően tanítónő, és a gyógypedagógiát is elvégezte. Van egy négyéves kislányunk, akivel otthon csak magyarul beszélünk, és hétvégi magyar óvodába is jár.
Nem kizárt a hazatérés
– Legutóbb, júniusban is együtt voltak itthon. Milyen gyakran járnak haza, és ők hogy érzik magukat Erdélyben? – Egy-két kivételtől eltekintve évi gyakorisággal jövünk haza, pontosabban szülőfalumba, Olasztelekre, ahol a szüleim jelenleg is élnek, és ahol igazán otthon érzem magam, de a feleségem és a kislányunk is szeret itt tartózkodni, hiszen olyan élményeket élnek át, amilyenben máshol nem részesülnek. Éppen ezért
olyan is előfordult, hogy mivel én a munkám miatt nem tudtam velük tartani, ők nélkülem jöttek haza. Folyamatos kapcsolatot azonban nem csak a szüleimmel tar-
93
2016 – tavaszi-nyári kiadás tanulási vágy. Nagyapám nekem például kiskoromban azt mondta, soha nem tudhatsz annyit, hogy még ne lehetne újat tanulni, s én azóta is ehhez tartom magam. Ugyanakkor el kell fogadni a kihívásokat, és szembe kell nézni velük, még akkor is, ha úgy tűnik, semmi esélyünk a győzelemre, a derűlátás pedig elengedhetetlen. Ezenkívül a Székelyföldön felnőtt gyerekek az ottani környezet, szellemiség, oktatás és hozzáállás jóvoltából olyan értékes batyuval indul„Műkedvelő néptánccsoportot is nak el az élet útján, hogy szinte kizárt a alapítottam” kudarc lehetősége. Bárhol a világon tok, hanem még néhány jó ismerőssel és megállják a helyüket! volt osztálytárssal is. Remélem, ez a jövő- – Ez amolyan biztató üzenetként is felben is így marad, mert a szülőföldemtől fogható. Esetleg még ki szeretné egénem szeretnék elidegenedni. szíteni valamivel? – Távlati terveik, elképzeléseik vannak – A földijeimnek azt kívánom, őrizzék azzal a hellyel kapcsolatban, ahol élni meg az önazonosságukat, merjenek szészeretnének? kelynek megmaradni, vállalják fel ezt a – Erre most nehéz válaszolni, mert sokszor kemény, de gyönyörű létet. nem lehet előre tudni, hogy milyen irány- Minden tiszteletem azoké, akik itthon ba alakul az élet, annyi azonban bizonyos, maradnak, hűségesek őseik földjéhez, hogy már egyszer felvetődött a mely eddig is eltartott, és ha okosan Magyarországra, pontosabban Szegedre műveljük és gazdálkodunk rajta, ezután is történő költözésünk ötlete, ahol a el fog tartani bennünket. Én is köszönettel Biológiai Kutatóközpontban folytatni tartozom ennek a földnek és lakóinak, tudnám a munkámat, de még korai lenne mert mély meggyőződésem, hogy nélküerről beszélni. lük, vagyis a szüleim, a tanítóm, a tanáraim, szomszédjaim, barátaim nélkül nem Üzenet haza tudtam volna a jelenlegi eredményeimet – Mi szükséges ahhoz, hogy egy eldu- elérni. Ugyanakkor ügyesebben kéne poligott székely faluból elinduló ifjú sike- tizálni, mint eddig, összefogni az autonóressé váljon? mia elérésének érdekében, és úgy fogal– Véleményem szerint a székelyek- mazni meg a törekvéseinket, hogy az erdében eleve van egy olyan adottság, mely a lyi románokból ezzel ne ellenséget, sikerre hajlamossá teszi őket, hiszen hanem szövetségest faragjunk, hiszen mint annak idején Gábor Áron is, min- akkor jól élhetnénk közös szülőföldünden helyzetben és mindenre megtalálják kön, közösen megteremtett erdélyi kula gyakorlati megoldást. Elengedhetetlen túránk keretei között. továbbá az érdeklődés és a belőle fakadó Bedő Zoltán
94
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Úgy döntött, szerzetes lesz Szőcs Rajmond Maroshévízen született, s bár nem nevelkedett erősen vallásos meggyőződésű családban, és a Marosvásárhelyen végzett egyetemi tanulmányai sem kötődnek a teológiához, 32 évesen mégis úgy döntött: ferences szerzetes lesz. Jelenleg a kolozsvári ferences rendházban él. – A 21. század emberére inkább a vallástól való eltávolodás jellemző, esetleg a keleti filozófiával, spiritualitással való ismerkedés. Ön miért választotta ezt az életformát? Milyen indíttatásból készül ferences szerzetesnek? – Az ember mindig is keresi a kapcsolatot a Teremtővel, hiszen az Ő vonásait hordozza magán. Magam is sokféle irányban kutakodtam, és végül közel 10 év hivatástisztázás után kimondtam egy becsületes igent. Igazából nem én választottam ezt az életformát, hanem inkább a hívás jött olyannyira közel hozzám, hogy több minden összeállt bennem, kikristályosodott, megérett. A döntést nagyon is akarati síkon hoztam meg, és ez alól senki sem kivétel. Ami viszont a választást illeti, nos, voltam több közösségben, ismerkedtem rendekkel, és valahogy mintha a formát kerestem volna a Lényegre. Aztán egyszer csak ez a forma különösebb tervezgetés nélkül magától kirajzolódott. – Hogyan zajlik egy átlagos nap a ferences rendházban? – Az, hogy egy nap mennyire átlagos, egyáltalán milyen lesz, az már reggel eldől ott „belül”: ez javarészt akarati tényező. Megvan egy gerince a napnak: például a 3-4 kötelező imaóra, amikor közösségileg imádkozzuk a zsolozsmát, a szentmise reggel vagy kora este, a
közös étkezések is meghatározott időben vannak. Ezenkívül a testvérek, ki-ki a maga kialakult szerepkörében és helyén látja el teendőit a nap folyamán: a templom adminisztrációja, ifjúság- és szegénypasztoráció, lelki gondozás, de konyhai feladatok és számlák meg egyéb ügyintézés is napirenden szerepel. Egyik nap sem egyforma, mégis van egyfajta állandóság, ez pedig nem más, mint a vágy, amely mindannyiunkat ide vezérelt, hogy szolgáljunk. Nekünk, jelölteknek körvonalazódott egyfajta napi program, amelynek része a rendszeres szentírásolvasás és elmélkedés, ismerkedés a rend történetével, lelkiségével, a katolikus egyház tanításával, egyéni olvasmá-
95
2016 – tavaszi-nyári kiadás nyok és rendszerint valamilyen rekreáci– Nagyon sok oldalról meg lehetne ós tevékenység, kirándulás a természet- ezt közelíteni. Ha kívülről értelmezem be. Ezenkívül részt veszünk a mindenna- a szabadságot, úgy tűnhet, ennek hiápi fizikai jellegű teendőkben is aszerint, nya bizonyos megfosztottsággal jár hogy éppen hol és mire van szükség. együtt. Ha belülről, akkor azt mondom: – Mennyire szigorú a ferences papok mindig is szabad vagyok arra, hogy a jót képzése? Milyen próbatételei vannak válasszam. Más gondolatmenetben: egy ferencesnek? amikor nekem sikerül igazán szabadon – Egy év jelöltségi idő után egy újabb lemondani például a saját szabadsápróbaévet töltenek a testvérek ún. gomról, és ezt céltudatosan teszem, újoncként egy másik közösségben, ahol ennél minőségileg sokkal többet, a képzés zajlik. Az előbbi év lazább szer- nagyobbat, szebbet kapok. Ha lemonkezetű, de ez idő alatt sem azt csinálják dok a magam szabadságáról, akkor szükségszerűen, amihez éppen kedvük válok igazán szabaddá – paradoxonnak van. Megtanulunk engedélyt kérni, tűnhet, mégis így van ez. beszámolni, megtanulunk megnyílni – Hogyan éli meg a cölibátust, illetve kifele és befele egyaránt; nem csatango- azt, hogy nem lehet családja? lunk kényünk-kedvünk szerint, rokona– A fizikai értelemben vett tisztasági inkat is csupán kétszer látogatjuk meg fogadalmat jó néhány évvel ezelőtt megezen év alatt. A második próbaév (novi- tettem, ezért ez a része nem igazán jelent ciátus) szigorúbb: egyfajta lelkigyakor- kihívást számomra. A kérdés itt is inkább lat. Kötöttebb napi programmal, szabá- az, hogy mire irányul a figyelmem. Nem lyozott tartalommal, telefon- és inter- annyira az, hogy mit vagy kit nézek, nethasználat nélkül, tanulmányokat hanem az, hogyan nézem: egy anyagot folytatva és hazalátogatás nélkül. Az ezt látok-e, egy biokémiai testet látok-e, követő időszakban azok a testvérek, akik vagy a teremtményt látom a maga külső papságra készülnek, megkezdik tanul- és belső szépségében. Hát ez sem olyan, mányaikat a szemináriumban, rendsze- hogy egyszer csak jól megtanulom, és rint Gyulafehérváron, akik pedig nem akkor életem végéig nem lesz gondom! készülnek papságra, két évig a szászsebe- Ami a családot illeti, két gondolatot si növendékházban részesülnek képzés- említek: egyik, hogy a vérszerinti csaláben. Van, akinek az otthontól, szemé- domra úgy tudjak tekinteni és ők rám lyektől, tárgyaktól való elszakadás egyfé- úgy tudjanak tekinteni, mint akik mindle próbatétel, másoknak a tanulmányok nyájan Isten gyermekei vagyunk. elsajátítása, ismét másoknak az önma- Édesanyám és édesapám nemzettek, de guk mélységesebb megismerése lehet én Istené vagyok. Ők is Istenéi. Másik nehézség. gondolat, hogy mindkét életút hivatás: a – A szabadságról való lemondásnak szűkebb család (anyaság, apaság, gyeaz elfogadása mennyire nehéz egy reknevelés), illetve a nagy családhoz tarolyan világban, amelyben az egyén tozás (közösség, egyház). Engem ez szabadsága az egyik legfontosabb utóbbira készít fel Isten. civilizációs érték? Pál Piroska
96
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Mátray László mesélő képei Mátray László színművészt sem Erdélyben, sem Budapesten nem kell bemutatni, hiszen tekintélyt parancsoló, délceg alakjával, lélekbe fúródó kék szemével számos szerepben alakított emlékezetest. Attila hun fejedelem, Bánk bán, Kossuth Lajos, János vitéz, Szindbád vagy A velencei kalmár – szinte minden előadásban főszerepet visz. A szentgyörgyi társulat legkiválóbb művésze, a közönség kedvence, s bár a Nemzetiben kétségkívül szívesen látott vendégszereplő, továbbra is szívvel-lélekkel ragaszkodik a Tamási Áron Színházhoz, újabban pedig szörcsei idillikus otthonához. Jelenét nagyjából ismerjük, az alábbi fotók alapján a múltjába nyerhetünk betekintést. Erdély András Ez az a hely, ez az a völgy, ami valahogy a legjobban a szívemhez nőtt. Itt, 5–12 éves koromban apámmal, de gyakran egymagam, egy kutyával, egy hatalmas bernáthegyivel nagyon sokat sétáltam. Télen sokszor kétméteres hó volt, léket fúrtak a Bâlea-tó jegében; az akkor még tele volt pisztránggal. Apám, aki meteorológusként éveket töltött a Fogarasi-havasokban, gyakran maga mellé vett, és itt töltöttem nyári és gyakran téli vakációim jelentős részét. Tévé nem volt, apámnak óránként ki kellett járnia leolvasni a műszereket. A társaságot azok a magashegyi alpinisták jelentették, akik odajártak nyáron sziklát, télen gleccsert mászni. Én ott hányódtam közöttük, és rengeteg jó emberrel találkoztam. A városhoz képest ez egy álom volt, apám mindig azt mondta, „innen fentről nézve úgy nyüzsög lent a világ, mint egy hangyaboly”. Ez az érzés maradt meg nekem is, ez a magashegyi csend, ahol csak te vagy, egymagad, a hangulatodat csak a természet szépsége befolyásolja. Az igazság az, hogy igen sokat álmodoztam ott, fantáziáltam, amit itthon aztán elmeséltem, lehet nem is történt meg minden…
97
2016 – tavaszi-nyári kiadás Ezzel párhuzamosan „futott” a szörcsei „létem”. Vakációban, amikor nem voltam a hegyen, akkor nagyapáméknál töltöttem az időt, Szörcsén. Volt egy 1800-as években épített parasztházuk, gazdasági udvar, hátul pedig gyümölcsös, mögötte málnás. Igencsak megpróbáltam „beilleszkedni”: amikor kimentem, az volt az első dolgom, hogy a körmömet jól összekoszoltam, túrtam be a földbe, hogy jól összekenjem, mert azt gondoltam, akkor jobban fogok hasonlítani a falusi emberekre. Nem nagyon engedték, hogy fát vágjak, de azért én állandóan ott matattam, s örvendtem, ha egy szálka ment a kezembe, mert az egy kicsit begyulladt, s akkor éreztem, hogy közeledek egy kicsit a „megfelelő állapothoz”. Nem engedtek kaszálni sem, nem is tudom, hogy engem vagy a kaszát féltették-e jobban, de azért óvatosan, ügyelve a testi épségemre, kímélettel, de odatettek dolgozni, s én csináltam is, szívesen.
Az előbbi helyszínről nincs ilyen kép, de nyilván, a lószeretet is Szörcséhez köthető. „Úri sorban” voltam, amikor érkeztem vonattal Barátosra, nagyapám megfogadta Pál urat, egy falubeli fogatost, az kijött utánam az állomásra, s szekérrel érkeztem a faluba. Az ő lovát ugyan elvette a kollektív, de azért mindig gondja volt arra, hogy azok a szomszédok, ismerősök, akiknek volt lovuk, vigyenek magukkal, ha lehet, amikor mentek valamerre. Miután apámat áthelyezték Brassópojánára, és látta, hogy mindennap a lovarda felé kellett velem sétálni, akkor – nem is kevés pénzért – oda engem befizetett, hogy egy nyáron át lovagolhassak. Na, innentől aztán végleg megmaradtam „a lovak mellett”: ma már van egy Mutti nevű kancám, és rendszeresen járok lovagolni.
98
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: Barabás Zsolt
Mátray László 1976-ban született Kézdivásárhelyen. 1995-ben érettségizett a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban. 1998-ban elvégezte a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolát, és a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze lett. Díjai: 2004 – jelölés UNITER-díjra a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában (Cassio Mihály, Shakespeare: Othello, a velencei mór); 2008 – egyéni alakítás díj (Fülöp herceg, trónörökös, W. Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő), Határon Túli Magyar Színházak XX. Találkozója, Kisvárda; 2009 – jelölés UNITER-díjra a legjobb férfi főszereplő kategóriában (Fülöp herceg, trónörökös, W. Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); 2010 – Kaszás Attila-díj; 2014 – jelölés UNITER-díjra a legjobb férfi főszereplő kategóriában (Hamlet, William Shakespeare: Hamlet).
Ezt a képet kifejezetten azért választottam, mert rajta van Horváth Piroska tanárnő. Ő volt az osztályfőnököm a 2-es általánosban (ma Váradi József Általános Iskola), utána ő a Mikes Kelemen Líceumba került, én pedig mentem utána, mert az volt a célom és elgondolásom, hogy földrajztanár leszek, mint ő, mert akkor közel maradok a természethez. Erre még ráerősített Rabocskai László tanár úr, aki a Pro naturás táboraival nagyszerű munkát végzett, de Horváth Piroska maradt meg a Pedagógusnak. Ő egyféleképpen a pótmamám volt, mindent tudott rólam, irányította a fejlődésem. Emberi nagyságát mutatja az a pillanat, amikor és ahogyan elfogadta, hogy én mégsem leszek földrajztanár.
99
2016 – tavaszi-nyári kiadás Hallottam, hogy van színi tevékenység diákoknak, kíváncsi voltam. Bekérezkedtem Salek (Salamon András – szerk.) tanár bácsihoz az Osonó Színházműhelybe, hogy lássam, mi történik ott. Fazakas Misi, Prezsmer Bogi voltak az „alapemberek”. Annyira izgalmasnak találtam, ami ott zajlott, hogy három év után valahogy úgy éreztem, nekem ez az életem. A természet továbbra is vonzott, de tanárnak lenni, az nem csak ennyiből jön ki. Nem tudom, hogy jó pedagógus lettem volna-e, de tény, hogy a színjátszás letérített erről az útról.
Bekerültem a Színművészeti Egyetemre, ahol Lohinszky Loránd osztályában jól indultak a dolgok, mégis, valahogy a másod-harmadéven „leült” egy kicsit a történet. Nem ment úgy, ahogy kellett volna, egészen addig, míg Barabás Olga nem rendezett egy Jancsi és Juliskát. Az valahogy „felrázott”, és új útra terelt. Megvillant az a lehetőség, hogy esetleg Sepsiszentgyörgyre is szerződhetnék, és bekerülhetnék a Bocsárdi László csapatába. És lőn. A többi már „nyilvánosan” zajlott…
100
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Az ólomüveg reneszánsza Erdélyi, székelyföldi templomok, kastélyok, udvarházak, gazdag polgárházak, múzeumok, turistacsalogató, szívet-lelket gyönyörködtető látványosságok. Ezeknek a sok esetben műemléknek számító épületeknek a karbantartása, állagmegőrzése, restaurálása egyik nagy feladata az önkormányzatoknak, egyházközségeknek, fenntartóknak. De megőrizni az eredeti szépséget, szakszerűen korszerűsíteni csak komoly mesteri tudással rendelkező hozzáértők segítségével lehet. Az építészek, vasművesek, ötvösök mellett a díszüveg készítők is azok közé tartoznak, akik nélkül nem beszélhetünk szakszerű műemlék-felújításról.
Antal Zoltán Marosvásárhelyen született 1982-ben, itt érettségizett, a Kereskedelmi Líceumban. Édesapja mellett tanulta az üvegezés mesterségét, majd több magáncégnél dolgozott Marosvásárhelyen. 2005-ben édesapjával együtt a magyarországi Fót településen egy ólomüveg- (vitraille)készítő mester műhelyében a szakma egy bonyolultabb területével ismerkedtek meg. Hároméves inaskodás során a fiatalember itt tanulta ki a díszüveg készítés technikáját, amit Erdélyben sikerrel folytat.
A Fóton élő Kopp család több generáció óta foglalkozik díszüveg készítéssel. Egyik felmenőjük Róth Miksa üvegfestőművész budapesti műhelyében tanulta a mesterséget, ami aztán öröklődött apáról fiúra. Hozzájuk szegődött inasnak, náluk tanulta ki a szakmát Antal Zoltán. Hazatérve elsősorban templomok, műemlék épületek, múzeumok vitraille üvegeinek restaurálását vállalja. 2007-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalota Róth Miksa által készített munkáit újította fel, 2008-ban a székelyudvarhelyi ferencesek templomán dolgozott, ahol Palka József készített ablakokat egykoron, 2009-ben a Petru Maior Egyetemnél, Marosvásárhelyen. Ez utóbbi épületben szállt meg a Kultúrpalota építése idején Róth Miksa és népes csapata, és mintegy ajándékképpen ide is készítettek pár ólomüveg ablakot. Zoltán 2011-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomnál, 2012-ben a kolozsvári piarista templomnál, 2013-ban és 2015-ben a segesvári evangélikus templomnál, 2014-ben pedig a Suceava melletti Cacica (Kaczyka) római katolikus templomnál dolgozott. „Új munkákat
101
2016 – tavaszi-nyári kiadás főleg magánházakban készítünk, mond- Róth Miksa által készített remekművek hatom országszerte, több mint negyven restaurálása, vallja Antal Zoltán, akitől azt ilyen jellegű munkám van – avat be a szak- is megtudjuk, ezt a mesterséget manapság ma titkaiba a mester. – Általában egy ház nem lehet iskolában, egyetemen kitanulni, egy ablakát cseréljük díszesen festett vitra- csak mesterember mellé szegődve, inasille-ra, vagy egy-egy régi bútor, szekrény ként, több éves tapasztalatszerzés útján egy szemét. Az idősebb generáció általá- lehet elsajátítani a csínját-bínját. „Ezenban barokkos díszítést kér, míg a fiatalab- kívül nagyon fontos a folytonos önképzés, bak inkább az úgynevezett hi-tech mintá- a régi szakkönyvek beszerzése, studírozákat részesítik előnyben. A minták 80%-át sa. Nekem például 1917-ből származó mi találjuk ki, mi rajzoljuk meg, a gazda szakkönyveim vannak, ezeket is sűrűn használom a munkám során. Itt pontos ízlése szerint.” Mindent eredeti alapanyagból, kézi- receptek vannak leírva, beégetési hőfokok, munkával készítenek. A schwarzlotnak különböző fogások, amiket csak írott fornevezett festékeket az 1900-as évek elején rásokban lehet megtalálni.” Antal Zoltán szerint a múlt század eleji használt alapanyagokból, technikával nyerik. „Ebben tudomásom szerint környé- minőséget ma már maximum 80%-ban künkön egyediek vagyunk, és éppen ezért lehet elérni, az akkori mesterműveket a munkáink nem 30–40, hanem több megismételni nem, csupán megközelíteni mint száz évet fognak tartani. A vitraille- lehet. Épp ezért lenne fontos, hogy az munkát kb. százévente kell restaurálni, emberek értékeljék a régi vitraille-művemert ólommal van összefűzve, ami az idő ket, hiszen manapság sokan már azzal sinfolyamán fellazul, vagy külső hatásra az csenek tisztában, mit rejt az ólomüveg üveg kitörik. Láttam olyant is, amit még fogalma. A szakma nagy szomorúságára sokan egyszerűen kidobják a százéves puskagolyó lőtt át.” A felújítás során arra törekszenek, hogy ólomüveg-munkát, és termopánnal minél több eredeti darabkát megmentse- helyettesítik azt. Nemes Gyula nek belőle. Legnagyobb kihívás számára a
Az átlőtt magyar korona restaurálás után
102
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Prücsök bácsi lelki eledele Hajdó Károly zenetanár, karnagy, Marosszentgyörgy zenei életének vezetője 2016ban tölti nyolcvanadik életévét. Bár Zetelakán született, a Vásárhely melletti faluban él, tanít, nevel és alkot több mint fél évszázada. Neve szorosan összefonódott a zenével, még sincs kedvenc szerzője, a bőség zavara miatt nem tud, illetve nem akar választani. Elmondása szerint példaképe sincs, de mivel szereti önmagát, így másokat is tud kedvelni. Pályájának indulásáról, marosszentgyörgyi életéről, tanítói munkájáról, az elmúlt ötven évről beszélgettünk azzal a személlyel, akit kollégái Mozartként emlegetnek, de a legkisebb tanítványainak csak Prücsök bácsi. – Milyen indíttatásból lépett zenei pályára? Mindig tudta, hogy ezzel szeretne foglalkozni? – A pályaválasztás ennél sokkal bonyolultabb. Az Úr jóvoltából, segedelmével – bizonyára valami szándéka volt velem – a hargitai fenyves erdők aljában gyökereztem, születtem Udvarhelyszék talán legősibb településén. Itt szívtam magamba – a fenyőgyanta illatával együtt – a családban, az általános iskolában az alapozó elméleti ismereteket, a munka iránti szeretetet, a keresztényi hit erkölcsi, lélekformáló kincseit. Játékos, vidám, dalos, boldog gyermekkori élményeinket Ilona édesanyánk korai halála árnyékolta be, ekkor nyolcéves sem voltam. Halála után Erzsébet húgomra és énrám a nagymamánk viselt gondot. Ő vezetett be a mesék és a székely ember egyedi, mókás, csodálatos világába. Nagybácsim, Boros Fortunát páter javaslatára a szüleim papi hivatást szántak
nekem. A mindennapi munka, iskola mellett a zetelaki római katolikus plébániatemplomban ministráltam, naponta szívtam magamba a liturgia szebbnél szebb dalait, és gyönyörködtem a plébános szépen, tisztán csengő hangjában. Ekkor már biztosan tudtam, hogy zenetanár leszek. – Iskolái egy részét Székelyföldön végezte, Vásárhely után pedig Kolozsvár következett. Hogyan került Marosszentgyörgyre? – Marosszentgyörgyre 1964. szeptember 1-jén kerültem, egy kicsit kanyargós úton, de Kodály szellemiségétől teljesen felvértezve, aki hitte és vallotta, hogy az aktív zenélésnek, az éneknek közösségformáló, összetartó ereje van. Már az első években sikerült környezetemet „megfertőznöm”, a fogalom nemes értelmében. Elérhető, reális célokat fogalmaztam meg magam és a közösségeim számára. Már kezdetben éreztem, hogy a
103
2016 – tavaszi-nyári kiadás közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában Hajdó Károly zenetanár, karnagy minden emberben meglévő zenei érzé1936. július 25-én született a Hargita ket, és ezzel megadja a zenei műveltség megyei Zetelakán. A pedagógiai alapját, amivel aztán szebb és gazdagabb iskolát Székelykeresztúron végezte, lesz az egész élet. Mindezt persze nem majd Marosvásárhelyen folytatta érti, aki a zene felemelő, boldogító hatátanulmányait előbb a művészetiben, sát saját magán sosem érezte. Ezek a majd 1964-ben zenetanári diplomát gyermekek jobban számolnak, mert a szerzett. 1980-ban elvégezte Kolozsszám nem elvont fogalom nekik, testükváron a George Dima Zeneakadében érzik a ritmussal. Hamarabb olvasmiát. 1964-től nyugdíjazásáig, 1998nak folyékonyan, mert a mondatban ig tanított a Marosszentgyörgyi érzik az összefüggő zenei formát. Általános Iskolában, 1968–1971 Szebben, pontosabban írnak, mert a kotközött a helyi kultúrotthont is igaztaírás nagyobb odafigyelésre szoktat. gatta. A helyi általános iskola és a kulVégül: nő a gyermek önérzete, hogy túrotthon kórusának volt a karnagya, valamit tud, amit felnőttek sem kicsi1993-tól a Soli Deo Gloria kórus venyelnek le vagy éppen nem is tudnak. zetője. A Kodály, Bartók, Bárdos Kénytelenek őt emberszámba venni. szellemiségétől áthatott, sikerekben – Kérem, meséljen a tanítói éveiről! A is gazdag 50 éves pályájának élmépályán eltöltött ilyen hosszú idő után, nyeit Ki hűséget vet, életet arat – 50 év lehet-e különbséget tenni a generácihűség és alázat a kóruséneklés és a ók között tudásban, mentalitásban, közösség szolgálatában c. könyvében képzettségben? elevenítette fel. – A korszak „ízlésének” megfelelő nevelési célok mellett igyekeztem, hogy lehetőleg a zenei nevelés értéke ne „magokat” termékeny talajba vetem. sérüljön: az énekóra minél inkább gyaSzerencsére törekvéseimben megértő, korlati zenélés, frissítő zenei élmény sőt támogató tanári közösséget tudhat- legyen, ne unalmas okoskodás. Lelkesedés nélkül a művészetben semmi jó tam magam mellett. – Azt írta könyvében: a zenével nem- nem születik, de nélkülözhetetlen talán csak zenét tanít az ember. Ezt miként minden sikeres emberi tevékenység esetében is. Nejemmel, Hajdó Mária Magis értette? – Jogos a kérdés, mert ennek tudatá- dolnával arra vállalkoztunk, hogy a zene ban még vonzóbb lehetne valamennyi áldásait a legszélesebb rétegekre kiterzeneóra. Az ének felszabadít, bátorít, jesszük, hogy az élet szebb és boldogabb gátlásokból, félénkségből kigyógyít, legyen. Nyilvánvaló, hogy nem minden testi-lelki diszpozíción javít, munkára tanítványunk jutott el a megjelölt serkent, arra alkalmasabbá tesz, figye- magaslatra, azonban a zenei nevelés lemre, fegyelemre, összpontosításra iskolánkban közel négy évtizeden át szoktat, egész embert mozgat... rangos helyet vívott ki magának: tanuMegszeretteti az iskolát. Fejleszti a lók százai énekeltek az iskola kórusá-
104
2016 – tavaszi-nyári kiadás gattak, bíráltak, megtűrtek ilyen hosszú időn keresztül, és szeretetükkel halmoztak el! Dicsőség az Úrnak! Köszönöm, hogy voltatok és vagytok nekem továbbra is! – Mit jelent önnek a zene? – A zene számomra az egyik legfontosabb „lelki eledel”, közösségformáló erő. Benne nem egyszerűen az emberi gondolat fejeződik ki, hanem az ének is kinyilatkoztatás, melyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Növeli a lelkek egységét. Felbecsülhetetlen kincs. Isten igéjével táplálkozó lélekben fejeződnek ki a legnemesebb erkölcsi értékek: hit, remény, szeretet, bizalom, barátság, önzetlenség, bátorság, kölcsönös tisztelet, kitartás, segítőkészség, mert az Ige maga Jézus, ő mindenkihez szól, „kopogtat a szívek ajtaján”. Hajdó Károly és felesége, Halljuk meg a hívást! Mária Magdolna – Kicsoda Hajdó Károly tulajdonképpen? – Voltam fiatalon öreg. Öregen fiatal. ban, kamarakórusban, ének- és hangszeregyüttesben, dalcsoportban iskolai Kollégáimnak Mozart, Prücsök bácsi a ünnepségeken, hivatalos ünnepeken, legkisebbeknek, „Dallam” a nagyobb takórustalálkozókon, fesztiválokon, helyi, nulóknak, „Lalala” a virgoncabbaknak, megyei, országos vetélkedőkön, a rend- „higanyember” Bölöni Domokos szeszerváltás után már templomokban is rint, „jóságos” egyes kollégáim szeméhatáron innen és túl. Részben ennek ben és lelkében, céltudatos, önmagát fotulajdonítható, hogy ma közösségünk- lyamatosan tisztító, gyorsfolyású hegyi ben, Marosszentgyörgyön öt kórus és patak feleségem, a leghitelesebb kritikutöbb ének-hangszeres együttes és zene- som véleménye szerint. Attila fiam pedig kar is tevékenykedik. Munkámat hűség- így bókol levelében: „Te nemcsak szagel, ügyszeretettel, felelősségtudattal, vakkal bátorítasz, hanem megmutatod, hozzáértéssel, alázattal és akadályokat hogyan kell bátran, elkötelezetten a jót nem ismerve végeztem. Ennek tárgyi cselekedni. Tudod, mi a dolgod!” Minbizonyítékai a kitüntetések és elismerő denikben volt valami kedves, hízelgő, oklevelek sokasága, a kedvező média- felemelő: a dallam a zene lényege, s a visszhang. Én pedig köszönettel és hálá- szép dallam a zene mosolya. Ha ez volval tartozom mindazoknak, akik mellet- tam és vagyok, akkor jó! Pál Piroska tem voltak, segítettek, biztattak, támo-
105
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Orbán Balázs megrekedt pillanatai nyomában A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn állandó tárlat nyílhat Orbán Balázs másfél évszázaddal ezelőtt készített székelyföldi fényképeiből és azok ifj. Fekete Zsolt utánfotózott felvételeiből. Ifj. Fekete Zsolt egy évtizeden keresztül követte Orbán Balázs és Veress Ferenc kolozsvári fotográfus nyomdokait, ugyanabból a szögből megörökítve a másfél évszázados fényképeken szereplő helyszíneket. A múlt és a jelen szembeállításával mutatja meg a változás alig észrevehető konfigurációit, a fényképezés időhöz és a térhez való specifikus viszonyát. A legnagyobb székely, illetve a marosvásárhelyi fotóművész alkotásait a Magyar Nemzeti Múzeumon kívül több helyen is közszemlére bocsátották. – Bő egy évtizedes munkája áll az album és a kiállítás anyagában. Honnan merítette az ötletet és a bátorságot, hogy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét? – Az ötletet az Orbán Balázs összes fényképe című kiadvány kínálta, amelyre a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME könyvtárában bukkantam. Az értékes hagyaték Mészáros József nagy tudású főkönyvtáros jó szemének és éberségének köszönhetően maradhatott meg az utókor számára, ő mentette meg Székelykeresztúrról, amikor a kommunizmus idejében központosították a könyvtárakat, és valósággal ömlesztve hordták az iratokat Bukarestbe. Mészáros József „kilopta” az Orbán Balázs fotóit tartalmazó mappákat, így kerültek a Maros Megyei Könyvtárba, onnan pedig az állami levéltárba. Liviu Boar igazgató készséges támogatá-
sának köszönhetően 1999-ben kezdtem el kutatni az anyagot. Az Orbán-képeket az Erdélyi Laló néven ismert Erdélyi Lajos, valamikori marosvásárhelyi közíró és fényképész rendszerezte, majd Sütő András előszavával 1971-ben a Kriterion Kiadónál jelentette meg. A kezembe került kötet lényegében ennek a bővített és tipográfiailag sokkal sikerültebb magyarországi kiadása. A löketet egy felsőmarosújvári fotó adta, háttérben a gyönyörűen látszódó Székelykővel és az Erdélyi-szigethegységgel. Valósággal szerelmes lettem ebbe a képbe! Kiderítettem, hogy Orbán Balázs eredeti felvételei egy karnyújtásnyira vannak tőlem, mégpedig Marosvásárhelyen, az állami levéltárban. Ami a bátorságot illeti, azt az akkor még Magyar Iparművészeti Főiskola nevet viselő felsőfokú intézmény alap-, majd mesterképzésének a befejezte adta: tudtam, hogy öt év
106
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székelyudvarhely felső piaca (a katolikus templom, az esperesi lak, a szeminárium és a gimnázium) 1864 körül... (O. B.)
... és 2004-ben (F. Zs.)
tanulmány után műszakilag képes vagyok erre a valóban nem szokványos és könnyű munkára. Négy évig pályáztam folyamatosan, amíg valaki fantáziát látott ebben, és megkaptam az első támogatást. – Orbán Balázs után ön az első, aki megpróbálja végigfotózni Székelyföldet? – Veress Ferenc kolozsvári feltaláló és fotográfus is nagyon sok képet készített a 19. század második felében. Viszont kettejük tevékenysége természetesen nem minden ponton vethető össze. Orbán Balázs csak műkedvelőként fényképezett, fotográfiái a Székelyföld leírását illusztráló metszetek alapjául szolgáltak. Nem volt gazdag, szegény báróként emlegették, de nem volt szüksége pénzkereső foglalkozásra. 1862 és ’89 között kizárólag hatkötetes művének élhetett,
ez idő alatt hatalmas anyagot gyűjtött össze. Ezzel szemben Veress Ferenc a fényképezésből élt, dokumentáló, értékmegőrző fotóalbumainak készítésekor eladhatósági szempontok is vezérelték. Erzsébet királynénak 1869-ben erdélyi tájképeket tartalmazó díszalbumot küldött, amiért az uralkodó hálából, legmagasabb elismerése jeléül egy értékes arany melltűt ajándékozott neki. A későbbiekben Veress Abraham Lincolnt levélben kereste meg, megrendelésekre számítva. – Milyen technológiát alkalmaztak ők? – Orbán Balázs kollodiumos nedves eljárással rögzítette képeit. Fotófelszerelése mellett sötétkamrasátrat és vegyszereket is magával kellett vinnie, ami igencsak megnehezítette fényképezéseit.
107
2016 – tavaszi-nyári kiadás
1864 körül (O. B.) A ferencesek temploma Székelyudvarhelyen
Veress Ferenc az általa tökéletesített hidrochinonos, 25×30 centiméteres szárazlemezekre fényképezett, nem volt szüksége sötétkamrasátorra a helyszínen. Veress és Orbán Balázs személyes kapcsolatát bizonyítják a fennmaradt, Veress készítette Orbán-portrék, ám egyetlen pillanatig sem dolgoztak közösen. Egyébként az újrafényképezési ötletem nem eredeti, a fotótörténetben erre számos példa létezik. Talán elég, ha csak Lugosi László, a híres Lugó nevét említem meg, aki Klösz György Budapest-képeit „ismételte meg”. De miután kinyitottam a levéltárban a mappát, és kézbevettem Orbán Balázs saját kézzel másolt, kasírozott fényképeit, az évszázadosnál öregebb anyagba rögzült jelenként értelmezhető fotográfiai képmásokat, valósággal megszédültem. Sugárzott az idő a fényképekből, azonkívül lenyűgözött az anyag nagysága, változatossága. Tudtam, ha a fotótechnikai aggályaim meg is szűnnek, annál több lesz a filozófiai természetű kétely, de a tervemet végig kell vinnem, és könyv formájában kell majd közreadnom.
2000 (F. Zs.)
– Milyen technológiával dolgozott ön, illetve miként találta meg és mérte be azokat a helyeket, ahonnan a legnagyobb székely fényképezett? – Kezdetben 13x18-as professzionális filmet használtam, s csak a későbbiekben tértem át digitális felvételek készítésére. Ha valaki azt hiszi, hogy egyszerű, mert fogom az eredetit, felszaladok vele egy domboldalra, és egy pár gombnyomás után elkészül a kép, téved. Van olyan fotóm, amelyet legalább ötven-hatvan felvételből raktam össze. Egyébként Orbán Balázs még nehezebb helyzetben volt, ő legalább ötven kilós felszerelést cipelt sokszor a település legmagasabb pontjáig. Az ismétléseknél a pozíciót, a szöget megtalálni nem túlságosan nehéz, bár, be kell vallanom, az elején nem ment könnyen. A helyszínek beazonosításában sokat segítettek gyerekkori kirándulásaim, eleinte a szüleimmel együtt. Talán ekkor oltódott belém az érzékenyebb szemlélés, apám mellett, aki mindig tájképeket festett. A látvány megtalálásában templomok, jellegzetes sziklák, hegyvonulatok adnak támpontot. Érdekes példa
108
2016 – tavaszi-nyári kiadás erre Szentkeresztbánya, ahol a régi ipari fényképen. A módszert a puskával való épület helyének megtalálásához semmi- célzás fordítottjaként kell elképzelni: egy lyen támpontom nem volt. Egy másik távoli kis dombhajlat az irányzék, a tempOrbán Balázs-fényképen – amelyet szin- lom tornya a célkereszt, és én vagyok a tén Szentkeresztbányáról készített, célpont. Ezzel a módszerrel méteres ponnagyobb távlatból, és amelyet a Hargita tossággal meghatározható az a hely, vonulata és a régi hengermalom marad- ahonnan a régi fényképek készültek. ványainak alapján be tudtam azonosítani – Akadt-e olyan Orbán-kép, amely – felfedeztem a háttérben, halványan, azt megismételhetetlennek bizonyult? – Brassóban, ahol egy őrületesen a régi épületet, amelynek helyén ma egy elhagyott ipari monstrum áll. Számos ronda lakótelep takarja a Fellegvárat. Ha esetben segítettek helyi, idős lakók. beállok ugyanabba a pozícióba, egy Borszéken a zenepavilont már sehol nem tömbház homlokzatával kerülök szembe. találtam, egy pillanatra véltem felfedezni – Van olyan felvétel, amely első pillanegy idős úr emlékeitől csillogó szemé- tásra összetéveszthető a másfél évszáben: „Itt húzta a zenekar, itt táncoltunk” zaddal ezelőtt készülttel? – Ha nem figyelek oda, ez még nekem – mondta Orbán Balázs fényképét tartva a kezében. A pontos nézőpontot úgy is „összejön”! Amikor a Magyar Nemzeti találtam meg, hogy a helyszínen addig Múzeumban készítettük elő a kiállítást, a mozogtam, amíg az előttem kitáruló tér szervezők többször is összetévesztettek két pontja úgy esett egybe, ahogy a régi pár fotót. Főként a tájképek azok, melyek
Az erdővidéki Barót piaca 1864 körül (O. B.)
Barót főtere 2007-ben (F. Zs.)
109
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kézdivásárhely piaca 1864 körül (O. B.)
Kézdivásárhely főtere 2007-ben (F. Zs.)
becsaphatnak. A Tordai-hasadék ma is ugyanolyan, mint amilyennek Orbán Balázs látta. De nem változott szinte semmi a torockószentgyörgyi várromnál sem. Orbán Balázs után körülbelül három évvel Veress Ferenc is lefényképezte: itt látható némi eltérés, a rom egy kis részén beomlott, de utána minden úgy maradt a mai napig. Egyébként Torockószentgyörgyön a házak is ugyanolyanok maradtak, azzal a kis változással, hogy a zsúpfedelüket cserépre cserélték. – Gondolom, az eredeti Orbán-fotók retusálása sem lehetett egyszerű munka. – Ez már az album elkészítését felvállaló Méry-Ratio grafikusának, Fodor Tamásnak az érdeme. – Adódtak különösebb gondjai tízéves munkája során? – Azt, hogy a kezdeti lendület után is folytathattam a munkámat, a Magyar Uni-
tárius Egyház főgondnokának, Elekes Botondnak köszönhetem, aki felkarolta az ügyet. Amúgy különösebb gondjaim nem voltak. Egyszer elveszítettem az Orbán Balázs összes fényképe című könyvet, melyet a MOME könyvtárából kölcsönöztem. Kiderült, hogy miután lefényképeztem a székelyzsombori várat, a kocsim tetején felejtettem, én meg vígan elindultam. Ragasztott könyv, pár lapja már kijárt, szép látvány lehetett a falusiaknak a fehér kombi Daciám után rajzó könyvlapok a tavaszi kék égen, tele van most a falu a lapokkal, gondoltam magamban. Visszamentem, és mit látok: egy öregembert, aki a szépen összerakott könyvet lapozva Erdély történelmét meséli a köréje összesereglett gyerekeknek. A szétszakadásból megmenekült könyv mindmáig fellelhető az egyetemi könyvtárban. – Mások is kedvet kaptak a pillanatok újjáörökítéséhez?
110
2016 – tavaszi-nyári kiadás – Tele van az internet efféle képekkel. nem tudom. Viszont nagyon szeretném, A minap egy pár, átlósan kettéválasztott ha ezek a képpárok valahová megérkezberlini fotóra lettem figyelmes: a kép nének, és ott maradnának. Jó lenne egy egyik részében a lebombázott épület, a állandó tárlathelyet találni számukra, másikban pedig az újjáépített. Ugyan- hogy bármikor legyenek megtekintheakkor nagy divattá vált a családképek tők. Ígéretet kaptam, hogy Székelyújrafotózása is – tíz, húsz, harminc év udvarhely mellett, Orbán Balázs sírja és vagy még több idő távlatából. emlékműve közelében, Szejkefürdőn, a – Mi az Orbán Balázs-projekt utóélete? borvízmúzeum mellett fogják kettőnk – Az utóélet a Nemzeti Múzeumban munkáját – az Orbán-fotók reprodukciónyílt kiállítással kezdődött, majd a Balassi it és az én képeimet – kiállítani. Ha ez Intézet jóvoltából erdélyi vándortárla- megvalósulna, igazán tudnék örülni! Szucher Ervin tokkal folytatódott. Mindenütt óriási élményt jelentett számomra a képanyag Orbán Balázs felvételeit a Román Állami fogadtatása, a látogatók nagyon szerették. Érdekes módon a román sajtó is felLevéltár Marosvásárhelyi Igazgatóságán figyelt a kiállításra, s csupa szépet és jót őrzik, Veress Ferenc fotóit pedig a kecskeméti írt róla. Hogy mi lesz ezután, pontosan Magyar Fotográfiai Múzeumban.
Aranyosgerend református temploma és a Kemény– Bánffy-kastély 1864 körül... (O. B.)
... 1999-ben... (F. Zs.)
... és 2007-ben (F. Zs.)
111
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A járással együtt tanulta a táncot Antal Adorjánnál, a legutóbbi Fölszállott a páva vetélkedő győztesénél jártunk Csíkmadarason. Próbáltuk kideríteni, mi a titka annak, hogy olyan magabiztosan, mosolyogva, kiforrottan táncolt a kamerák előtt. „Kutatómunkánkat”, beszélgetésünket Adorján édesapja, Antal Zsolt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa segítette. – Melyek az első emlékeid a táncról? Antal Adorján: Halványan emlékszem csak, a szüleim úgy mondták, amikor elkezdtem járni, már volt bennem egy-két „csapás”. – Sándor Csaba, a balánbányai és csíkszentdomokosi Ördögborda néptáncegyüttes koreográfusa szokta mondani, hogy a gyermekben benne van a tánc, génjeiben hordozza azt, csak játékosan elő kell csalogatni belőle. Antal Zsolt: Szokták nekem is mondani, hogy könnyű neked táncolni, mert van hozzá tehetséged, de én is azon a véleményen vagyok, hogy amikor a magyar ember megszületik, már hoz valamit magával. Van, aki ezt kibontakoztatja, kifejleszti. Belőle lesz a néptáncos. – Kitől tanultál először táncolni? A. A: Édesapámék táncát próbáltam utánozni, a Hargita Együttes DVD-iről. Mindig kértem a szüleimet, tegyék be ezeket a felvételeket, nagyon szerettem gyakorolni. Itthon a tévé előtt táncoltam. – Mikor döntöttél úgy, hogy a Fölszállott a páva tehetségkutatóra jelentkezel? A. A.: Amikor a legutolsó felnőtt vetélkedőt megnéztem, és késő este még nem lehetett tudni, ki lesz a nyertes, elmentem lefeküdni, de előtte édesanyámat megkértem, kövesse végig, és reggel azzal
költsön, hogy ki győzött. Ő ezzel is keltett, no meg azzal a hírrel, hogy a következő Fölszállott a páván gyerekek is indulhatnak. Innen jött az ötlet, hogy be kellene nevezni. – Sokat készültél? A. A.: A borospataki selejtezőre még nem, mert ott felcsíkit jártam, amelyben nagyon otthonosnak érzem magam. – Ez a kedvenc táncod? A. A.: Nem, de ezt sajátítottam el a legjobban. A kedvencem a kalotaszegi legényes. – Emlékszem, hogy az első színpadi szereplésed a csíkszeredai Prímások Találkozóján volt, ahol nem is táncosként léptél fel, hanem gardonosként szolgáltattad a talpalávalót. Táncosként a vetélkedő előtt léptél-e színpadra? A. Zs.: Nem szerepelt tánccal színpadon, de azt láttuk rajta, hogy imádja a táncot. Mindig, ahogy az iskolából hazajött és befejezte a leckéit, a szabadidejét néptánctanulás töltötte ki. Azt a szerepet töltötte be nála a tánc, mint másnál a játék. – Ennyire szereted a táncot, hogy nem is érzed feladatnak, úgy, mint például a tanulást? A. A.: Egyáltalán nem, azaz ha egy új táncot meg kell tanulni, akkor egy kicsit nehezebb, de nem úgy állok hozzá, hogy ez egy kényszer, hanem meg szeretném
112
2016 – tavaszi-nyári kiadás
tanulni, és akkor nem is számít, hogy mennyit kell érte dolgoznom. – Vannak-e példaképeid, tanulsz-e adatközlő táncosoktól? A. A.: Apukám a fő példaképem. A. Zs.: Igazából a tehetségkutató vetélkedő előtt nem tanult adatközlő táncosoktól, ezt a folyamatot mostanság indítottuk el. – Azért kérdeztem, mert úgy észleltem, hogy a Fölszállott a páva zsűritagjai sokat beszéltek arról, hogy a bemutatott tánc éppen kinek az előadásmódját idézi. A. Zs.: A táncpedagógusok erre is odafigyeltek, hogy a gyerekek is megtanulják egy pár adatközlő táncát, ami szerintem jót tett a versenynek. Persze, a gyerek még általában nem az egész táncnyelvet tudja elsajátítani, hanem a figurasorozatok egyes részeit. – Magadból sikerült-e valamit az előadásokba belevinni? A. A.: Igen, mondjuk, ott nehezebb volt, inkább a tanultakat adtam elő, itthon viszont, amikor próbálok, mindig sikerül magamból a legtöbbet beleadni. A. Zs.: Adorján itthon is mindig sokat próbált, akkor is másokat utánzott, de a
sok gyakorlás nyomán, egy idő után kezdett érződni, hogy kezd kifejlődni az egyéni karaktere. Ő már mondhatni előadóművészként ment Budapestre, ezt igazolja az is, hogy valósággal élvezte a reflektorfényt. – A zsűri is megdicsérte többször is a magabiztosságát, a mosolyát, mert olykor a felnőtt táncosok szereplésén is érződik a lámpaláz. A. Zs.: Adorjánnál jóformán nem történt ilyesmi, azaz még az elődöntő egy kicsit nehezebb volt, amíg hozzászokott ahhoz, hogy a színpadi próbán már beállítják a fényeket, de hamar feltalálta magát az új körülmények közepette is. Valósággal élvezte, hogy szerepelhet. – Mit kaptál a Fölszállott a pávától? A. A.: Elsősorban sok-sok barátot. – Egymástól tanultatok-e táncolni? A. A.: Néha igen, mert a táborban próbákon néztük egymást, és ha megtetszett valakinek egy figura, szabadidőben megkérte az előadót, neki is tanítsa meg. Persze, mindenki elsősorban a felkészítőjétől tanult. Én Kovács Norberttől. A. Zs.: Kovács Norbert (Cimbi) az együttesünknek is készített néhány előadást. Én szerencsésnek tartom, hogy egy ilyen
113
2016 – tavaszi-nyári kiadás szakembert kaptunk, aki ugyanakkor igazi követni mentora utasításait, így kiválóan szerepelt. Kicsit taktikázni is kellett, hogy érzésű ember is. – Amikor Adorján nevezett a verseny- olyan táncot vigyünk, ami erős, kifejező, re, apaként és táncosként látott-e esélyt amit jól elsajátíthat, de még ne legyen a felcsíki, mert akkor egy felsőbb szinten arra, hogy akár meg is nyerheti? A. Zs.: Tartottam attól, hogy már az elő- már nem ment volna a szentbenedekivel döntőben kieshet, hiszen Kárpát-meden- tovább. ce szintű volt a vetélkedő, és én tudtam, – Ezért is időzítették a középdöntőre a hogy Magyarországon az óvodai és iskolai felcsíkit, de még így is jutott a döntőre anyag részét képezi a néptánc-oktatás, ott is egy nagyon kifejező tánc. sokkal nagyobb a „merítés”. Az aggályai- A. Zs.: Igen, a felcsíkiben már nagyon ottmat nem közöltem a fiammal. Az első elő- honos Adorján, magabiztosan is teljesídöntőre azért választottuk a szentbenede- tett. Éppen ezért nehéz volt a döntőre ki szegényes pontozót, mert az már a lábá- valamit választani, de az is igaz, hogy a ban volt itthon, csak a stílust kellett csi- végére már mindenkinek nehéz volt, mert szolni. Másképp táncolunk magunknak, mások is elhasználták az ütőképes kártyáiés másként közönség előtt. A táncházban kat. Itt volt igazán nehéz dönteni. Mi, mindenki szabadon váltakoztatja a figurá- mivel Székelyföldről jöttünk, egy pálpatakat, néha ez már színpadon is megállja a kai, azaz sóvidéki verbunkot választothelyét, de ha zsűri előtt járja az ember, tunk. Jól döntöttünk, Adorján ezt is akkor teljesen más szemszögből kell nagyon ki tudta csiszolni és hitelesen előtekinteni a táncra. Adorján szerencsére adni. nagyon jól vette a lapot, és hűen tudta – Adorján, hogyan fogadtak itthon? A. A.: Vasárnap késő este érkeztünk haza. Hétfőn, amikor bementem az iskolába, mindenhol lufikat találtam, és mindenki kórusban gratulált: „Szép volt, Adorján!” Nagyon jólesett. – Folytatod a táncosi karriert, a Fölszállott a páva megerősített ebben? A. A.: Igen. Mindenképp, mert ezt szeretem a legjobban csinálni, nekem ez nem is annyira munka, hanem inkább kikapcsolódás. A. Zs.: Számomra nagyon felemelő volt ezen a vetélkedőn látni, ahogy a gyermekek őszintén, lélekből táncolnak. Náluk még nincs egy fikarcnyi mesterkéltség sem. Szemükön látszott, hogy mennyire szeretik, mennyire magával tudja ragadni őket ez a világ. Ezt a munkát folytatni kell! Szőcs Lóránt
114
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Háromszéki asszony Törökországban Csősz Boglárka egykori szépségkirálynő, az Apám beájulna sztárja, fotómodell, színésznő és producer útjai kiszámíthatatlanok: saját édesanyja elmondása szerint van, hogy akkor tudja meg, hogy lánya hazajön Isztambulból, amikor már leszállt Bukarestben. Legutóbb, a Cabria Egyesület meghívására török animációs filmeket hozott szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, ebből az alkalomból beszélgettünk életéről, munkájáról, terveiről. „Három dologgal foglakozom: a színészkedés megy tovább, filmen és színpadon egyaránt. A színház többnyire drámákat jelent. Ez most már hat éve így megy, és a színházi fellépések voltak azok, amelyekért meg kellett tanulni idegen kiejtés nélkül a török irodalmi nyelvet. Ugyanakkor ez a legnehezebb is, hiszen abban a városban, amelyben állítólag éjjel 13, nappal 18 millióan élnek, eljutni próbára négy óra oda, ugyananynyi vissza, és akkor hol vannak még az előadások… Emellett a félkontinensnyi országban utaztatják az előadásokat, a férjem is néha látni szeretne, mindez oda vezetett, hogy mostanában már kevésbé csinálom. A film, az egy kicsit jobb, leginkább sorozatokban játszom. Ennek két egyszerű oka van: a sorozatok nagyon népszerűek, nem csak az országban, bár önmagában az sem lenne semmi, hiszen egy 75 milliós államról van szó, hanem a közel-keleti mintegy negyven muzulmán országban, de Oroszországban és Japánban, sőt Európában is. A török sorozatok exportja dollármilliókat hoz az országnak. A másik ok, hogy ennek megfelelően jól fizetnek. A sorozatok sztárjainak gázsija évi két-három millió dollár között mozog, hiszen az ő arcuk reklámfilmek-
ben is rendkívül sokat ér” – magyarázza Csősz Boglárka.
Atilla, a kapocs
A forgatás óriási ismertséget hoz, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy újabb filmszerepeket ajánlanak fel, hanem abban is, hogy az ember közelebbi ismeretségbe kerül a szakma nagyjaival, színészekkel, rendezőkkel, producerekkel. Soha nem akart elszakadni a
115
2016 – tavaszi-nyári kiadás magyar kultúrától, de a törökben is tozatosság kedvéért – most még egy „benne volt”. Mindig is az volt az álma, török producer hiányzik. „Atillát a töröhogy közös török–magyar produkciókat kök és a magyarok is magukénak tekinhozzanak létre. Miután kellő „jártasság- tik, jó alapot képezne az együttműköra” tett szert ezekben a körökben, meg- désre. Ez összehozhatná a két népet, és próbált közvetíteni a török és a magyar alkalmat teremtene arra, hogy ne az fél között, összehozni olyan embereket, angolszász szemléletet mutassuk be, akik együtt képesek lennének szépet vagyis ne a nyugatiak mondják meg, alkotni. „Valami számomra nem teljesen milyenek voltunk mi, keletiek, hanem világos okból, a török félben sokkal mi, magyarok és törökök mondjuk el, nagyobb hajlandóságot tapasztaltam miként élték meg népeink ezt a korszaerre az együttműködésre, mint a ma- kot.” A szinopszist Bereményi Géza írta, és néhány színész is bekerült már a gyarban.” Így fordul elő, hogy több projekt „lóg „keresőbe”. Gazdasági szempontból a levegőben”, félig, háromnegyed részt sem lenne utolsó, hiszen egy világtörtékidolgozva. Ezek közül kiemelkedik az nelmet befolyásoló személyiségről van Atilla című sorozat terve, amely már ötö- szó, egy jó feldolgozást, akárcsak a dik éve „napirenden van”, és amelybe Vikingeket, nagyon kiterjedt területen sikerült a magyar mellett német és spa- lehetne forgalmazni. nyol partnereket bevonni, ehhez – a vál-
Rákóczi nem menő
Csősz Boglárka 1984. március 24-én született Sepsiszentgyörgyön. Első nagyobb sikereit szépségversenyeken érte el, később elkezdett modellkedni. Több férfimagazin fotózta, többek között a Playboy, a CKM és a Maxim. 2003-ban a színészkedéssel is megpróbálkozott: szerepet kapott az Apám beájulna című filmben. 2008-ban A sztárok a fejükre estek című valóságshowban találkozhattak vele a rajongók. Jelenleg Törökországban él, férje Burak Talu üzletember.
„Kicsiben” már működik a dolog: elkészítették a 129. című filmet – ennek Boglárka volt az egyik producere –, ami a sci-fi és dráma-vígjáték keveréke. Nem specifikusan magyar film, bárhol játszódhat, el tudják adni akár több országban is. Első körben az idei (május 12–26.) Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon szeretnék megversenyeztetni. Azt, hogy a producer, akit általában nem is ismernek a nézők, milyen fontos a film elkészítésében, talán az mutatja a leginkább, hogy a legrangosabb Oscar-díjat, a legjobb filmnek járó kitüntetést nem a rendezőnek, hanem a producernek ítélik oda. „Hamarosan kezdődik egy új sorozat forgatása, abban főszerepet ajánlottak. Ennyi idő után már megengedhetem magamnak, hogy ne fogadjak el akármilyen szerepet, de ez a szövegkönyv tetszett. Ezt már azért is érdemes megnéz-
116
2016 – tavaszi-nyári kiadás akik mindkét országban ismertek, például Rákóczival. Megnézték, azt mondták, ez igen szép dolog, de a fenét sem érdekli. „Gyártsak belőle, ha akarok, dokumentumfilmet, még segítenek is, de sorozatgyártásra nem alkalmas, mert nem lenne megfelelő nézettsége.”
Kudarc a Vargyas völgyében
ni, mert a török filmgyártás teljes egészében piaci alapon működik. Tavaly belementem egy nagy projektbe, egy csomó mindent elhalasztottam emiatt, és öt rész után levették műsorról, mert azt mondták, nem volt elég nagy nézettsége. Más esetben egészen egyszerűen átírják a forgatókönyveket: forog a sorozat, de közben rájönnek, hogy mi az, amire jobban ráharapna a közönség, és onnantól újraírják. Ilyenkor nem számít sem történelmi hűség, sem a valósággal való kapcsolat, valamit vagy el lehet adni a piacon, vagy nem. Azzal a helyzettel szembesülhetsz, hogy te megtanultad ugyan a szereped, de este hoznak egy másik változatot, hogy másnap aszerint megy a felvétel. Ott van az éjszaka, lehet tanulni” – részletezi a különböző helyzeteket Csősz Boglárka. Próbálkozott közös történelmünk eseményeivel is, olyan személyiségekkel,
A film és színház mellett magyar „csodaszereket” forgalmaz a török piacon: a Harangvölgyi és Zador termékeit. Az öregedést gátló termékek és a Hévízről származó termálszappanok nagyon népszerűek a törökök köreiben. Egy hálózatot hozott létre, amelynek fenntartása azért nem egyszerű feladat, mert millió, ezeknél sokkal olcsóbb török piperecikket lehet kapni. Volt egy kárba veszett projektje, a biosajt-készítés a Vargyas völgyében, de az „hősi halált halt”. Miután nem kis munkával sikerült minden engedélyt beszerezni, a „bio” minősítést megkapni, európai uniós projektet megpályázni sikeresen, az itthoniak egyszerűen feladták. „Pedig nagyon büszke voltam rá, úgy gondolom, jövőbe mutató elképzelés volt, amely másokat is motiválhatott volna természetbarát beruházásra itt, Erdővidéken. Sajnos, egész egyszerűen nem találtam olyan embert, aki ezt megfelelő szinten tudta volna helyi szinten intézni, arra pedig hamar rá kellett jönnöm, hogy „távirányítással” nem működik” – mondja kissé csalódottan a magyar-török fiatalasszony. Csősz Boglárka úgy véli: sikeresen beilleszkedett a török társadalomba. „Az elején nagyon nehéz volt, amíg megszoktam a mentalitást, a mindennapi dolgokhoz való hozzáállást, a munkatempót. A munkamorál nehezen megfogható vala-
117
2016 – tavaszi-nyári kiadás kérsz-e. Szép kis patáliába keveredhetsz, ha ezt kikéred magadnak, főleg ha azzal is előállsz, hogy a hölgyekkel kellene kezdeni a felszolgálást.” Elindult ugyan, csaknem száz éve a török társadalomban egyféle szekularizáció, de a vallási hagyományok még most is erősen eltérnek az európai szokásoktól. A férfinak kutya kötelessége a családot eltartani, a nőnek nem kell dogoznia, de ez vissza is üthet, hiszen a nő kiszolgáltatott helyzetbe juthat. „Persze, sokadszor mondom, nagy az az ország, élnek benne nagyon konzervatívak, de egyre több a világlátott, modern felfogású fiatal. A régiók viszont annyira elkülönülnek egymi, viszont kereskedelmi kultúra – az mástól, hogy azt, hogy „hová való vagy”, aztán van. Nehéz hozzászokni ahhoz, törökül, szó szerinti fordításban úgy hogy a török embert nem lehet pénzzel mondják: „melyik országból jöttél”. A motiválni. Olyan célt kell a török elé megoldást török férjemmel együtt abban kitűzni, ami túlmutat a pénzen, valami találtuk meg, hogy olyan barátokkal veszújat, valami extrát kapjon. Ha elviszed szük körül magunkat, akik nyugati vagy őket egy háromnapos európai, akár egyesült államokbeli iskolákban, egyetebudapesti kirándulásra, attól jobban meken tanultak, akik mentalitása teljes értékelve érzik magukat, mintha adnál tíz egészében európainak nevezhető.” Erdély András százalék fizetésemelést” – magyarázza.
Régiók országa
Nem volt egyszerű megszokni azt sem, hogy a nőkön csak úgy átnéznek. Nem arról van szó, hogy a „nő nem ember”, csak éppen a tradicionális muzulmán családban más feladatai vannak, mint a mai európai nőnek. „Szó sem lehet arról, hogy néhány nő, férfikíséret nélkül, így beüljön egy étterembe – mutat körbe egyik sepsiszentgyörgyi vendéglőben. – Még Isztambulban is nehezen találtam az elején olyan barátnőt, akivel egy teát valahol megihattunk. Nagyvárosokban most már elmehetsz nőként valahová, de a pincér meg sem kérdi, hogy esetleg italt nem
118
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A székelyek írásáról
Verancsics Antal (16. sz.): „Betűk gyanánt bizonyos jeleket metszenek kocka módjára négyszögletűvé faragott botokra.” Szamosközy István (A dáciai régiségekről, 1593): „Erdélyben van mégis bizonyos hazai írásmód, amely régi őseikről, a szkítákról sok századon keresztül szállott át a maradékra, s ezt az Európába keletről behozott írásukat máig is fenntartják. Nem mindig írótintával írnak, hanem hosszúkás fadarabokra és négyszögletűre gyalult pálcákra késheggyel, mint stílussal róják a sűrűn egymásba tapadó betűket.” Kájoni János ferences rendi szerzetes (1623): „Régi mód szerent való Székely ABC, mellyel régenten a Székelyek éltek, melyeket vissza kell olvasni és irni.” Komáromi Csipkés György (Hungaria Illustrata, 1655): „Van nálunk (Debrecenben) is régi magyar betűkkel írott könyv… ezt a régi írást olvasni, érteni, sőt még a mai nap is tudjuk írni… A tulajdonképpeni magyar írásnak harminckét betűje van, mert a k-t másképpen írják közepett, másképpen végül s elöl, mint kitetszenék a betűk alakjaiból, melyeket örömest adnánk, ha nyomtatásra úgy lennének, mint a hogy tollunk és ujjaink vannak írásra.” Lisznyai Kovács Pál (Magyar Krónika, 1692): „Ezeknek a Székelyeknek (a mint Atyllának és még az előtt való magyaroknak is) tulajdon magános magyar bötüi és irási voltanak, és valamint ma irnak a sidok és a napkeleti népek, az ő irásokban jobb kéz felöl bal kéz felé mentenek, mely magyar betüket és irásokat, hazámban lakván, én magam is láttam, söt Erdélyben és székely földén olyan Praedikátorok is, kik magyar betükkel egymásnak irtanak, s ismertem, ilyen vala Tsulai Erdélyi püspök is…” Lakatos István csíkkozmási plébános (1702): „Ezek egyéb emlitésre méltó dolgok mellett még nem felejtették el a szittya írást, és néha azt használják, nem ugyan papír igénybevételével, hanem pálcákra való művészi rovás formájában, miként az adórovásnál szokásos. Ennek az irásnak sajátos jellege van. Írásjegyeiket itt alant is közöljük, melyekből 34 a főjegy és ezekből 9 a magánhangzó, 25 a mássalhangzó.” George Hickes (1703): „Nyelvtani munkámban különféle ábécékbe osztva bemutattam a gót betűket, vagyis az ősi rúnákat, melyeket a régi scano gótok használtak. Néhány tudós megkért, hogy csatolnám hozzájuk a régi hunok 34 ősi betűjét is, melyeket a keletiek szokása szerint balra írtak. Megfelelve a kérelmezők kívánságának, elkészítettem a melléklet VII. száma alatt közölt eme betűket a magyar Harsányi János 25esztendővel ezelőtt készített vázlata szerint.” (Harsányi János Telegdi János Rudimentáját vette alapul). Baranyai Decsi János professzor (1598): „Ezen betűket nemcsak arra tartom érdemeseknek, hogy minden iskolákban tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy ... mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg.”
119
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Pünkösdi királyok Reményik Sándor Pünkösdi királynak Fejébe szállt vére, Féltékeny a hatalmára, Azt se tudja, hamarjába Mit csináljon véle.
Pünkösdi királynak Sok a katonája Mégis nádszál a jogara Papír koronája, Festett aranypapír koronája.
Pünkösdi király most Ül az orzott kincsen, Neki mindene van, Nekünk semmink sincsen Csak ez az egy életünk, Csak ez az egy halálunk, Csak az igazságunk.
Dejszen lejár pünkösd, Piros pünkösd, fekete ünnepnap, Azután nézheti Ki-ki miből mit kap. Dejszen lejár pünkösd, Le kell tenni koronát, palástot, Ünnep után, csúnyán Futnak majd a pünkösdi királyok. Ki marad úr itt, Elválik, elválik, Bár sors verte népünk, Mi élünk, nem félünk, Mert a mi kezünkben Még a koldusbot is kivirágzik!
Fotó: Erős Zoltán
Énlakai ház
120
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Két húsvét országa Erdély és Románia azokhoz az európai térségekhez sorolható, ahol a többségi keresztény vallásfelekezethez tartozók mellett más vallású lakosok is élnek. Ennek okán szokás mondani, hogy „két húsvét jön”, hiszen a vegyes lakosságú településeken, főleg vegyes házasságokban, rokonságokban vagy lakóközösségekben sokan hagyományosan megtartják mindkét ünnepet. Ezt a tényt a hatóságok is elismerik, figyelembe veszik, s jó ideje a húsvéti szabadnapokat rugalmasan kezelik: akad, ahol az ortodox valamint katolikus és protestáns húsvét hétfője is szabadnap, máshol lehet választani az egyiket. A parlamentben, az önkormányzatokban, az iskolákban, a kereskedelemben, számos közintézményben vagy cégnél is természetessé vált az ilyen. Sőt, néhány éve az ortodox valamint katolikus, protestáns pünkösd hétfője is munkaszüneti nap Erdélyben! Hétköznapi beszélgetések, egyházi nyilatkozatok, publicisztikai írások tanúsága szerint az ortodoxoknak kényelmetlen, kínos az, hogy Krisztus feltámadását legtöbbször később ünneplik, mint a katolikusok. Az ilyen érzéseket megszüntetné végképp a Ferenc pápa által felelevenített javaslat az időpont-egyeztetésre. Előfordult már többször is, hogy egy napra esett az ortodox, katolikus, protestáns húsvét vasárnap és hétfő, és a pünkösd is, persze. Az utóbbi másfél évtized során 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2014ben történt ilyen. A következő tíz évben viszont csak kétszer (2017, 2025) lenne alkalom hivatalosan is egyszerre ünne-
pelni, a további időszakban pedig 2028, 2031, 2034 és 2037 ilyen év. Az utóbbi száz esztendőben a keleti és a nyugati keresztény egyházak részéről voltak már óvatos nemzetközi kísérletek arra, hogy a karácsonyhoz hasonlóan a húsvéti ünnep is mindig egyazon időpontra tevődjön mindegyik keresztény vallásfelekezetnél, ám egyelőre nincs komoly előrelépés ebben a kényes kérdésben. A konstantinápolyi ortodox kongresszus például már 1923-ban elfogadta azt, hogy áttérjenek a gregorián naptárra (Gergely-naptárra), de a döntés olyan élénk vitát kavart, hogy a határozatnak lett egy lábjegyzete is, miszerint minden országbeli és területi ortodox egyház szabadon dönthet az áttérésről. A kétféle naptár használatában azóta sincs egységes szabály minden országban és minden keresztény egyháznál. Vannak felekezetek, amelyek ugyan a gregorián naptárt használják, ám az ortodox húsvétot ünneplik, mások megmaradtak a Julián-naptárnál. Az egységes húsvéti ünnep bevezetését már VI. Pál pápa (Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini, 1897– 1978) is szorgalmazta. A nyomdokaiban jár Ferenc pápa, aki 2015 nyarán a lateráni Szent János-bazilikában, a világ számos országából érkezett lelkészek társaságában tartott meditáción a rá jellemző szellemességgel, ám érzékletesen fogalmazott: „Találkozik egy katolikus és egy ortodox, s azt kérdezik egymástól: a te Krisztusod feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap”. A Szentatya kijelentette, a római katolikus egyház hajlandó meg-
121
2016 – tavaszi-nyári kiadás vitatni az időpont egyeztetését más keresztény egyházakkal, nyitott a kérdés A legfőbb romániai vallásfelekeiránt, sőt ennek bizonyságául lemondazetek tagjainak, híveinek a száma a na a húsvéti ünnep időpontját meghatá2011. évi népszámlálás adatai szerozó saját számítási alapjáról. Egy román rint: ortodox 16,30 millió, római ortodox teológus és közíró kétkedését katolikus 870 774, református 600 fejezte ki a javaslattal szemben, egyebek 932, pünkösdista 362 314, görög között rámutatott, ő úgy érzi, a szándék katolikus 150 593, baptista 112 ugyan lehet őszinte, de félő, hogy az egy850, a többiek 100 ezer alatt. séges keresztény húsvét bevezetése kapcsán a Vatikán teljesíthetetlen feltételeket támasztana majd a görögkeletiekkel között ennyire nagy (35 napos) időeltészemben, vagy pedig a katolikus egyház rés legyen, mint például 2016 tavaszán nem lenne hajlandó az ortodoxok felté- (március 27., május 1.). Botos László teleit elfogadni. A katolikus és protestáns húsvéti ünnepek dátumai a következő tíz évre, ha nem lesz „kiegyezés”, vagyis naptáregységesítés: 2016-ban március 27-én, 2017-ben április 16-án, 2018-ban április 1-jén, 2019-ben április 21-én, 2020-ban április 12-én, 2021-ben április 4-én, 2022-ben április 17-én, 2023-ban április 9-én, 2024-ben március 31-én, 2025ben április 20-án. Az egybeeséseknél valamivel ritkább az, hogy a katolikus és protestáns, valamint ortodox ünnepek
Székelytamásfalvi locsolók 2010-ben
Fotók: Vargyasi Levente
122
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Erősödnek a húsvéti szokások A magyarságnak olyan csodálatos, gazdag és mélyen gyökerező kultúrája van, hogy nem szorul rá újakkal helyettesíteni – véli a gyergyószentmiklósiKisnéPortikIrénnéprajzkutató.Azörökmozgó,folytonvalamitszervezővagyéppentudományosmunkáiban elmélyedőkutatórövidesen2500tojáshímettartalmazókönyvvel lepi meg a népművészet rajongóit. Húsvétról, a húsvéti szokások helyérőléshúsvétiszimbólumokrólbeszélgettünk. − Mit jelent néprajzi vonatkozásban a húsvét a 21. század embere számára? − A 21. századot értelemszerűen megelőzte a 20., a maga összes jellemzőivel. Ennek a saeculumnak a kiheverhetetlen átka a két világégés, amit tájainkon megkoronázott a szocializmus. Ez elsősorban istentagadásban, a nemzeti értékek sutba vetésében, az őseinket évezredeken át megtartó, kipróbált és bevált ismeretek mellőzésében tört utat magának. A határokon túl, a kapitalista mezőnyben, a jobb életvitel közepette a globalizmus győzedelmeskedett. Többnyire mindkét társadalmi rendszerben a múlt az elmúlás, a ma a haladás fogalmával társult, nagyon hibásan. Amikor az 1970-es években néprajzkutatásra adtam a fejem, sokan még döbbenten kérdezték: „mit akarsz, visszahozni a faekét?” A 20. század végét már a rádöbbenés jellemzi. Kiderült, hogy a homo sapiens nem csak alkalmatlan a természet ura lenni, de hit nélkül, közösséghez való elkötelezettség nélkül és az ősi tudás megtagadásával önmaga ellen dolgozik. Ekkor már másképp tekintettek a múlt értékeire is. Természetesen az egyik évszázad vétkét a másik is nyögi. A 21. század emberének hatalmas pótolnivalója van, amennyiben a klasszikus érték-
rend mellett teszi le a voksát. A húsvét a maga néprajzi egyediségeivel, mint minden, aminek komoly gyökere, hitháttere és az ezekből fakadó hagyománya van, néhány emberöltő alatt sokat veszített spirituális töltetéből. Ezt jóvátenni nem kis feladat, széles körű ismeretterjesztő, azt népszerűsítő, újratanító munkára van szükség. − Mennyire jellemző a húsvétnak, mint vallási ünnepnek a „felhígulása”? Gondolok itt pl. a karácsonyra, ami újfent már októberben kezdődik, és teljesen kommersz jelleget öltött. − Az emberi mulasztások, tévelygések és tévedések jó ideje már bizonyosságot nyertek. Úgy tűnik, az embereken egy egészséges ösztön kezd úrrá lenni. Egyfajta jóvátételi kényszert vélek felfedezni, a nemzet és a vallás újra értékrendbe emelése és a velejáró jellemzők felvállalása kinyilvánításakor. Rohanó világunkban csak nagyon kevés idő jut az elmulasztottak pótlására, a külsőségekbe kapaszkodó divat és kereskedelem – mint megannyi szent érzésnek – a húsvétnak is haszonélvezője lett. Ez azonban legfeljebb látványosságában hozhat változást, lényegében kevésbé. A 21. század húsvétja már soha sem lesz a korábbi évszázadok ünnepe, ami termé-
123
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Azutóbbiöt-hat évbenévente mintegykétezren vettekrésztaz alkotóházitojásíróprogramon
szetes is bizonyos tekintetben, de lényegének újratanulása és megtartása megvalósítható még az új körülmények közepette is. A nagy kérdés az, hogy a hagyományok megtartói kerülnek-e még egyszer többségbe, vagy sem. Amennyiben igen, az úgynevezett „kommersz jelleg” gyengülni fog, veszít jelentőségéből. Persze, vannak „erők”, akiknél a népi értékek ilyenszerű megtartása már érdeket sért. − Melyek azok ahúsvéti népszokások, amiket élő hagyományként a mai napig őriznek az emberek? − Általában a húsvéti szokások megerősödni látszanak. Ezeknek a mélységét elég nehéz felmérni. Az azonban tapasztalható, hogy az ünnepi asztal húsvéti étkei egyre inkább hozzáigazodnak a hagyományoshoz. Alakulóban van egy új szokásvilág a húsvéti hangulat felerősítésében, a dísztárgyak készítésében. Ez már egy általam nem szívlelt vonulata a húsvéti ünneplésnek. Amúgy nem értek egyet az „élő hagyomány” fogalmával, bár sokan használják ilyen-olyan kontextusban, de valójában újjáélesztett vagy
megidézett hagyományokkal állunk szemben. Az a szándék, ami újra életre hívja a már elfelejtett értékeinket, nemes igyekezet, szándék vagy éppen megvalósítás, de ez már aligha az, ami hajdanán volt. Talán egy példával erősíteném mondandómat, ami a tojásíráshoz kapcsolódik. Orbán Balázs az 1860-as években, Székelyföldön barangolván még talált olyan lányt, aki tojásírás közben egy versikét mormolt. Talán ő maga költötte fájdalmában, miközben arra gondolt, akinek írta: „Gyász virágot írok erre, Hátha hívebb lesz a lelke. Ki az imint (imént) megesküdött, Velem tartsa az esküvőt.” Beleborzad a kutató, de a laikus érdeklődő is, hogy a tojásra írt hímek mágikus erejébe vetett hit másfél évszázaddal ezelőtt még ilyen erővel bírt! A ma készülő hímes tojások ezzel szemben a tetszik vagy nem tetszik mintaválogatás elvén alapulnak. Jelképüzenetükről van, aki hallott, van, aki nem, de inkább a húsvéti asztal dekoratív elemei, mint szerencsevarázsló, rontás-távoltartó, ter-
124
2016 – tavaszi-nyári kiadás mészet-megújhodást üzenő megvalósí- valóban tojáshímként elterjedt minták tások, vagy a Krisztus feltámadását is alkalmazásában. A baj csak az, hogy a ünneplő jelképek. Lehet erről ezt is, azt helyi értékek elkallódnak ebben az igyeis mondani, de szerintem helyesebb kezetben. Sajnos maguk a tojásíró mesörülni egy újraélesztett hagyomány sike- terek is szívesebben kérkednek a bonyorének, mintsem kontinuitásában több lultabb technikák ismeretével, mintsem síkon megszakadt szokást élőnek nevez- a helyi értékek megtartásával. A gyerni, bizonyos látszatelemek felértékelésé- gyószentmiklósi Népművészeti Alkotóvel. Nem mind fejlődés az, ami bizonyos házban erre nagy hangsúlyt fektetünk, s átalakuláson megy át. Vagy talán fejlő- az itt önállósult tojásíró asszonyok dés lenne a filctollal írt fantázia-tojások medence szerte bemutatják a tojásírási hada, a lehúzós néven futó öntapadó csi- technikát. Az utóbbi öt-hat évben évente kétezer körül vettek részt az alkotóhábék, nyuszik képe a tojáson?! − Kiktől érdemes tanulni, ha valaki zi, tojásíró programon. Virághéten és valóban igazi népi motívumokat akar nagyhéten akár több mint hatezer hímes megismerni és továbbadni? Van-e tojást is megírunk. − Melyek azok a fontosabb szimbólulehetőség ilyen képzésre? − Az értékeinkhez való visszatérés- mok, amik megjelennek az írott tojánek egyik sikeres megnyilvánulása a hús- sokon, amiket érdemes használni, és véti tojásírás. Aligha van olyan tojáshím- vannak-e „vadhajtások”, amiket inzési technika, ami ne élte volna meg újjá- kább nyesegetni kellene? Egyáltalán születését. Ez egy nagyon örvendetes lehet-e tojásírásban éles határvonalat ténye önnön értékeink felismerésének, húzni népművészet és giccs között? − A giccs és a nem giccs között éles a megtartásra érdemesítésének. Ezek egyike a tájainkon is közismeret batikolási határ, szem kell hozzá. Látásra és nem technikával készülő írott tojás újratanu- nézésre nevelt szem, akárcsak vájt fül a lása is. Ma már igen sok mintáskönyv zenei értékek élvezésére. A felismeréssegíti a jó szándékú embert a hiteles, hez azonban önnevelésre van szükség.
Nagyhéten akárhatezer hímestojástis megírnak
125
2016 – tavaszi-nyári kiadás Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató 1955-ben született Szászrégenben, ott nőtt fel, ott érettségizett 1974-ben. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajzot és kulturális antropológiát tanult (1991–1997). A székely népi hagyományokat újjáélesztő, az iskoláskorúak kézműves oktatását végző Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány létrehozója, szakirányítója 1992 óta. A farsangtemetés és a tojásírás hagyományának újraindítója 1992-től. Az úri hímzéseket készítő Gránátalma Egyesület elnöke 2012-től. A Gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház vezetője 1998-tól. Több mint 100 vetített képes előadást tartott Erdélyben és Magyarországon. Közel hatszáz cikket közölt lapokban, folyóiratokban, a Felső-Maros vidéki keresztszemesek (1985) című kötet társszerzője, a Kossuth Lajos a magyar nép tudatában (2002), Barát Jóska Gyergyóalfalu Naszreddin Hodzsája (2006), Gyergyó és a fenyő (2006), Rejtélyes számok a hiedelemvilágban (2008), Barát Jóska az alfalvi adomázó (2012), Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte (2016) című kötetek szerzője. Kiadásra váró munkái: Állatok a hiedelemvilágban; Az őstojástól húsvétig; Népi időjárásjóslás; Lakástextilek a székely házban.
Tudom, ez az a pont, ahol sokan legyintéssel továbbmennek. Letisztázni azonban, hogy minek mi a jelentése, és hol a helye – egyszer kell megtenni az életben. Nem lehet a favágás annyira sürgős, hogy ne legyen időnk előtte megélezni a megfelelő szerszámot. Ezennel és az előbbiekben a „vadhajtások” kérdését is érintettem. Ennek orvoslására szántam a 2500 tojáshímet elemző könyvemet, amit, ha Isten segít, ebben az évben sikerül kiadni. Igaz, nem húsvétra, de így is örülök a több mint ígéretnek. Ezt tojás-monográfiának szántam, és úgy érzem, az évtizedek alatt gyűjtött ismeretek végre azoké lehetnek, akikért a néprajz csodálatos mezejére vetődtem. − Milyen új szokások jelentek meg, amik nem föltétlenül húsvéthoz köt-
hetők, mégis egyre többen hódolnak nekik? Gondolok itt a húsvétfára vagy tojásfára, amit egyre több családban díszítenek. Van-e helye az ilyesminek a mi kultúránkban? − Nekünk, magyaroknak olyan csodálatos, mély és gazdag kultúránk van, hogy nem szorulunk rá új hagyományoknak behódolni. Nagy vesztesége a székely gyermekeknek, hogy saját kultúrájuk népi gyökereit nem tanulhatják meg az iskolában, mert sajnos erre a mai család többnyire alkalmatlan. Újat alkotni a minél mélyebbre nyúlásban, a minél hitelesebben, a minél inkább helyiben – ez lenne a feladatunk, mert értékeink tárházában még igen sok a maga méltó helyére való visszaállítandó kincs. Jánossy Alíz
126
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Gyimesi tojáshímek
1.Csillag
2.Szilvamag
3.Kerekcsillag
4.Szilvamag
5.Cserelapi
6.Cserelapi
7.Kicsiszíves
8.Kecskeköröm
11.Rákláb
12.Töltöttrózsa
9.Keresztescserelapi 10.Zsuzska
13.Nyúlfüles
14.Fehérkabala 15.Kankósnyúlfüle
16.Szilvamag
17.Pillangós
18.Százlábú
19.Veszettutas
20.Tulipántos
22.Rákláb
23.Veszettutas
24.Szüvespank
21.Keresztesszüves
Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások (1999)
127
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Húsvéti szokások Alsóboldogfalván Ahúsvétiünnepkörhúshagyókeddelkezdődik,ezanagyböjtiidőszak,amihamvazószerdávalindul,hatteljesésegyfélhetetfoglal magába. A régi idők böjti fegyelme sokkal szigorúbb volt, mert böjti napokon nemcsak húst, de semmiféle állati eredetű élelmet semszabadottfogyasztani. A hamvazószerdát követő első hetet csonkahétnek, vagy húshagyó hétnek nevezik. A húsvét előtti vasárnap neve virágvasárnap. A nagyböjt utolsó hetét nagyhétnek nevezik. A nagyböjti idő, de különösen a nagyhét alkalmas arra, hogy a keresztény ember átélje Krisztus szenvedéseit. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, ugyanakkor Jézus szenvedéseinek kezdete. Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja. Nagyszombat Jézus sírban való pihenésének napja, ezért ezt a napot is gyász és böjt jellemzi. Csak a nagyszombat esti feltámadási szertartás után változik a gyász ünneppé. A tavasz igazi ünnepe a húsvét. Krisztus feltámadását ünnepli ezen a napon a kereszténység. A katolikus vallásúaknál ilyenkor szokás a határkerülés. Ilyenkor a pap minden kihelyezett keresztnél azt mondja: Áldd meg határunkat, kertjeinket. Távoztass el kertjeinkről jégesőt, sáskát, a falvaktól tüzet, adj bő termést és békességet! A székely falvakban szokás volt húsvétkor a hajnalozás. A nagylegények meghatározott napon a kijelölt háznál összegyűltek, elosztva egymás közt a feladatokat. Megválasztották a legénygazdát, ő irányította a cselekményeket. Megbíztak három jó beszédű ifjút, a
szószólókat, akik öntözéskor a beköszöntő, ráfelelő és elbúcsúzó verseket mondták el. A fiatalabbak voltak a hangszerhordozók, akik a zenészek hangszereit a lányos házakhoz vitték. Mindezek után számba vették, hogy hány helyre kell elmenjenek, s úgy osztották be az időt, hogy első napján éjféltől a másodnapi templomozásig az öntözést minden lányos háznál fejezhessék be. Elöl a
128
A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában Jézus Krisztus előképe volt a bárány, melyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. A tojás a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadt Krisztust jelképezi, emellett a termékenység ősi jelképe. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezik ki. Létezik olyan kitalált monda, miszerint azért kezdték el a pirostojás-festést, mert a kifeszített Jézus keresztfája alá tojt egy tyúk, melyet a Jézus lecsepegett vére pirosra festett.
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Régencsakkútvízzellocsoltákmegafiúkalányokat
zenészek, utánuk jöttek kor szerint hármasával sorba állva a legények, összeölelkezve, énekszóval. A lányos házhoz érve csendesen bevonultak az udvarra, a zenészek az ajtó előtt elhúztak egy hallgató nótát, utána egy csárdást. Eközben a lány lámpát gyújtott, a beköszöntők bekopogtak, majd beléptek a házba. A házigazda néhány szóval kifejezte, hogy a hajnalozókat szívesen fogadják. Ezután az egész legénysereg bevonult a házba, és sorban megöntözték a család nőtagjait. Ekkor következett a kihallgatás, bor, pálinka meg kalács, majd a zenészek elkezdték a csárdást húzni, s a család összes nőtagját megtáncoltatták. Utána a házigazda megköszönte az öntözést s a legénysereg tovább indult a következő lányos házhoz. A beköszönő nóta legtöbb helyen ez volt: „Nyisd ki babám az ajtót,/ De csendesen, mert meghallják a szomszé-
Fotó: Vargyasi Levente
dok./ Ha meghallják, hadd hallják,/ Úgyis tudja már az egész világ,/ Hogy én téged szeretlek,/ Amíg élek, soha el nem feledlek”. A régi világban csak a legények, meg a gyermekek jártak öntözni, a házasemberek nem. Sajnos, ez a régi szokás ma már kiment divatból.
129
„Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket, de fenn van tartva mindkét részről a megváltás... ha pedig valamely leány a megváltásra szükséges piros tojással ellátva nincs vagy fél a pisztolyt elsütni, azt a kúthoz viszik, és jól megfürösztik.” Orbán Balázs (1869)
2016 – tavaszi-nyári kiadás Aböjt Az ünnepi étkezésektől eltérő a nagypénteki böjt. A reformátusok egyetlen böjtös napja. Sokan nem is ünnepeltek, még az istentiszteleten is kevesen jelentek meg, de a böjtöt betartották, különösen a régi emberek. Olyan személy vagy család is akadt, aki egész nap csak vizet ivott. Általában az asszonyok az egész család részére hús- és zsírmentes ételeket tettek az asztalra: a reggeli tea volt pirított kenyérrel vagy szilvaízes kenyérrel. Ebédre böjtös fuszulyka főtt, rántás nélkül, fokhagymával ízesítve, másodiknak laskát tálaltak mákkal vagy dióval leszórva. Erre a napra egyesek kukoricát főztek, meghajalták, cukorral vagy mézzel édesítették. Ez különben téli csemege is. Nagyanyám fehér kukoricát pattogatott a fém tepsiben a kályha tetején. Vacsorára nagy fazék aszalt gyümölcsöt főzött (szilva, körte, alma), s lehűtve forró puliszkával ettük. Cs. Gergely Gizella: Asszonyi helytállás a Székelyföldön
Húsvét második napja a mai napig a locsolkodás ideje, a hosszú tél utáni újjászülető természet megünneplése. A tojásfestés hagyománya szerencsére még a mai napig fennmaradt. Nagyon régen még csak kútvízzel locsolták meg a fiúk a lányokat, ma már mindenhol, falun is illatos kölnivízzel, egyesek parfümökkel öntöznek, de locsolkodás előtt verseket mondanak. Régen a locsolás „termékenységvarázsló” szokás volt. Az életadó vízzel való leöntés sokféle hagyományban újjászületést jelentett. Locsolkodás: bár fentebb már említettük a hajdani locsolkodási szokásokat, nem szóltunk arról, hogy sok faluban a lányokat bizony még egy vödör vízzel is tetőtől talpig lelocsolták, s ha tehették, harmadnapján a lányok a kapujukon belül leskelődve az ott elhaladt legényt egy-egy vödör vízzel szintúgy nyakon öntötték. Globalizálódó világunkban ezek már csak emlékek, de olyan régi hagyományok, melyeket kötelességünk megőrizni az utókor számára.
130
Adjon az Isten jó szerencsét, Mondanék egy kis versecskét. Ugye meghallgatják, kérem? Jó! Hát akkor elmesélem. Egykor régen napkeleten, Rózsa volt a földre festve, Piros rózsa embervérből, Üdvözítőnk kebeléből, A balgák, a tudatlanok, Lerombolták a templomot. Ám, de ahogy mondá vala, Újra épült harmadnapra, Az Úr Jézus feltámadott. E feletti örömünkben, Azt kívánom, hogy az Isten Áldja meg künt, áldja meg bent. Adjon búzát, rozsot, mákot, Hogy tölthessék meg a zsákot. Mindezekhez egészséget, Leányoknak öntözőket. Versmondásért tojást várok, Megköszönöm, s arrébb állok. Közreadja: Gálfalvi Gábor néprajzi gyűjtő Adatközlő: Bán Károly (90 éves)
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tojás a komatálon Felső-Maros mentén szokásban volt, hogy a közeli barátságban lévő leányok komatálat küldenek egymásnak. Ezzel fejezték ki őszintebarátságukatésaztaszándékukat,hogymajdanigyermekeik keresztszüleit kiválasztották. Ettől kezdve életük végéig komáknak szólítottákegymást,akkoris,haakésőbbiekbenvalójában nemtörténtmegakeresztkomaság. Ezekben a komatálakban az egyik alapvető kellék a húsvéti hímes tojás. Tojás mellé kerekkalács, édes sütemény, cukorka, gyümölcs is kerülhet. A hagyomány időpontja a húsvét utáni vasárnap volt, amit az egyházi naptárban fehérvasárnap néven jegyeznek. Ez a szokás más néprajzi tájakon is előfordult, helyenként a legénykék közt is megtörtént az e fajta barátságkötés. Míg Székelyföldön radina, komakosár, komatál néven ismerték, addig Moldvában mátkaváltás, vésárolás, Somogyban komavéka, Zalában komálás, Őrségben korozsma, Palócföldön poszrik volt a neve. A komasággal kapcsolatos ajándékozás hagyománya a kora keresztyén
keresztelési szokásokig nyúlik vissza. Az egyház 1685-ben betiltotta ugyan, de a nép körében a XX. századig fennmaradt, a Felső-Maros menti falvakban is élő hagyomány volt még az 1970-es években. Az alábbi komatál-versike Marosmagyaróról való: „Bimbóból lett virág, virágból lett alma, Eljöttem, hogy öntsem a lányok ruhájába. Aranyos kislányka, tartsad a ruhádat, Hogy üresítsem ki tele tarisznyámat.” A húsvéti tojás, mint barátságerősítő kellék a szlávoknál és a románoknál is előfordul. A délszlávok hasonló szokása a testvérré fogadás, aminek podratinstvo a neve.
131
Kisné Portik Irén néprajzkutató (Kútfő, 2011. tavasz–tél)
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A mindennapiért való összefogás szakrális és mágikus rítusa Ahatárkerülésegyszerrespirituális,lelkiéspraktikus,szentésprofánrituálé–akárcsakanépikultúrajelentősrésze.Anépivallásososság(ősvallás)ésakeresztényvallásosságköztlétrejöttegészen érdekespaktum,egyezségkülönlegesesete. Húsvét előtt, karácsony előtt mindig zavarban vagyok, mert akár az egyházi szónoklatokat, akár a média közvetítette szövegeket hallgatom, olvasom, azt tudom meg, hogy mindkettőt a „kereszténység legnagyobb ünnepének” nevezik. Zavar, hogy nem érzem a primus inter pares, az első az egyenlők között árnyalását. Nem tisztem az ünnepek hierarchizálása, ám néprajzosként mégis próbálom valamerre elbillenteni a mérleg serpenyőjét: a kisded Jézus világra jötte a születés végtelen örömét, ígéretét, reményét hozza elém, Krisztus halála és feltámadása pedig a hit kérdését. Ha arra gondolok, hogy melyik ünnepünk milyen mértékben, mit és mivel mozgósítja lelki és szellemi világunkat, akkor hajlok arra, hogy húsvét ünnepét olyannak képzeljem el, mint egy vasúti csomópontot/gyújtópontot, ahova beszaladnak, majd onnan kiindulnak a lelki, spirituális „szerelvények”. Van, amiből több, van, amiből kevesebb, hogy arányosan minél többen megtalálják vágyaik, szándékaik, céljaik vonatát, amire felszállnak, a célállomás elérésekor pedig a spirituális utazás élményével visszatérjenek az ünnepek utáni hétköznapok ritmusába. Húsvét ünnepe – minden ünnep egyegy visszatérés a kezdetekhez – talán
éppen összetettsége okán jobban ellenállt (ez idáig) az ünnepet lefokozó, merkantilista őrületnek. Máig képes az embert áhítatra, az ünnepi drámaiság megélésére, eszmeiségére hangolni, szakrális tárgyak, dolgok szentelmények misztikumának – barka (pimpó), tűz, víz – megértésére. Szándékosan utoljára és kiemelten figyelek a természethez való ünnepi viszonyulásra, ami szintén a húsvéti ünnepkör titokzatos varázsa lelki, szellemi, gyakorlati tartalmai okán. Nem a locsolásra gondolok itt, hanem a húsvétvasárnapján tartandó határkerülésre, annak egyházi és néprajzi vetületeire.
A szokás gyökerei
A határkerülés példája annak, hogy egy világi létkérdés és az istenhit hogyan épülhet egymásra, hogyan fonódik össze, hogyan egészítik ki, segítik egymást. A népi vallásosság (ősvallás) és a keresztény vallásosság között létrejött sejtelmes szövetség egész Európában tetten érhető volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett határkerülést. Jobban mondva az egyház „társult be”, és épített a korábbi hagyományokra. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel: „határkerülendők húsvét napján…”
132
2016 – tavaszi-nyári kiadás 1990-ben húsvétkor éppen otthon voltam Csíkszentmártonban, és láttam, hogy teljesen újraindult a húsvéti határkerülés szokása. Kivonult a keresztalja, az egész falu, a plébánossal az élen. Annyi év után újra megáldották a határt. Utána a sajtóból értesültem, hogy egész Csíkban, a Székelyföldön ismét felújították a húsvéti határkerülés hagyományát. Nyárádszeredaihatárkerülők
Égiek megszólítása
Persze a szokás, amint már említettem, jóval azelőtt alakulhatott ki a mi népünk lelki életében is. Székelyföldön és a Kárpát-medence főleg katolikusok által lakott falvaiban mindmáig erőteljesen létezik. Alcsíki lévén gyermekkoromban én is mindig részt vettem a húsvétvasárnapi határkerülésen. Maga az időzítés nem mindenhol egységes. Van, ahol kora hajnalban ejtik meg, és a nagymiséig vissza is érnek a templomba, van, ahol a nagymise után indulnak el, de tudomásom szerint közös, hogy mindenhol húsvét első napján mennek határt kerülni. Az előző rendszer intézkedései, amikor próbálták teljesen megszüntetni az egyházhoz kapcsolódó processziókat, a húsvéti határkerülést és az úrnapi kikerülést is érintették, mivel helyszínük a templom falain, illetve a templomot körülvevő falakon kívül került. Be til tá suk bizonyára a csíksomlyói búcsú betiltásával esett össze. A tiltó intézkedések el lenszerét úgy találta meg az egyház, hogy a templomkertben tartották az ün nepségeket. Az úrnapi kikerülésekhez például stációk gyanánt lombsátrakat építettek, azokban alakítottak ki oltárt, ott imádkoztak az asszonyok.
Többnyire egységes forgatókönyve van a húsvéti határkerüléseknek, de akadnak érdekes példák is: Csíkban, Szenttamáson például lóháton kerülik a határt. De említenék itt egy érdekes gyergyói példát. A Gyergyószentmiklóstól balra elhelyezkedő települések, mint Csomafalva, Alfalu, Újfalu és Tekerőpatak közös húsvéti határkerülést tartanak. Lóháton, gyalogosan a Hármashatárnál állított kereszthez mennek, ahol közösen imát mondanak, majd mindenki hazavonul, és otthon, a faluja templomában tartja a nagymisét. Ez már egy nagyobb méretű, akár búcsújárással is felérő esemény, máshol – beleértve a Csíki-medencét is – a határkerülés helyi jellegű esemény. A gyökerekhez visszatérve, az előbb említettem, hogy az egyházi szertartás előtt már létezett egy népi, tavaszi határkerülési hagyomány. Én mindig szeretem szélesebb vonatkozásban elemezni a dolgokat. Sajnos, sokszor egyoldalúan jelenítik meg a húsvéti határkerülést is: vagy csak egyházi szokásként tüntetik fel, vagy kizárólag a népi elemeket emelik ki belőle. Szerintem minden ilyen ünnepi megnyilvánulásnál látni kell a népi kultúra és a vallásos élet összefonódását, békés
133
2016 – tavaszi-nyári kiadás egységét, kompromisszumát, mivel mert a kör a legősibb népi vallásosság ennek a két szellemi intézménynek az egyik legfontosabb eleme. Ez ősvalónk összefogásából jött létre. A honfoglalás szimbóluma, mely magába foglalja az előtt a magyarság vagy Európában a ember és természet teljes kapcsolatát. Szóval, a választott férfitestület évről kereszténység elterjedése előtt élő népeknél az égiek megszólítása nem évre felülvizsgálta a faluhoz tartozó terpapi közvetítéssel, hanem direkt módon mőföldeket, észrevételeket tettek, ezetörtént. A természet megfigyeléséből ket emlékezetben tartották, de később alakult ki a vallásos érzület. Észrevették, írásban is rögzítették. (Ennek Homoród hogy függnek a természettől, annak menti, kiváltképpen homoródalmási titokzatos, az emberi képességet megha- profán változatáról érdekes tanulmányt ladó erőitől, hogy a bennük lévő akara- írt Oláh Sándor.) Tudatosan mindig vittot, vágyat és szándékokat nem valósít- tek magukkal fiatalokat, barkákat szúrhatják meg a természet közreműködése tak le a falu határainak topográfiai pontnélkül. Ebből a csírából születtek meg a jain, vagy képletesen megvesszőzték mítoszok, az istenek, akiket meg kellett azokat. A barka elhárító eszköz – határvédő szerepe volt. A fiatalok vesszőzése szólítani. Az európai határkerülés hagyomá- pedig beavatási szertartás, így tudatták nyának időzítése egybeesett húsvéttal, velük, hogy melyek a közösség földterüde eredetileg nem volt vallásos jellegű letének határai, a dűlők nevei, hiszen ők szertartás. Forrásokból tudjuk, hogy lettek a későbbi örökösök. általában a közösség által választott férfiHatárkeresztek és identitás ak vonultak ki és kerülték meg körben a faluhoz tartozó határt. Azért körben, A katolikus falvakban keresztek, a protestánsoknál néhol határkövek jelöD: a J. Kr.! lik a határt. Érdekes a gyergyói eset, mert E SZENT ott a térség centrumában helyezkedik el INRI JEL VÉDJE a határkereszt, máshol – beleértve AlcsíJÉZUS KÉ NÉPÜNKET kot, Felcsíkot, Háromszéket is – a keRÜNK MEZEINKET resztek az identitás őrzői, fel van rájuk ŐRIZD ÉS tüntetve, hogy melyik egyházközség A HATÁRAIN HATÁRAINKAT állíttatta ezeket. KAT ÁLL. III. Leó pápa rendelte el 779-ben a 1937 BALÁZS P. határkeresztek állítását Európa-szerte. AJ AI DÉNES Ezek többsége kezdetben engesztelő kePJ ÉS CS. reszt volt. Jelentéstartalmuk, üzenetük LL fokozatosan gazdagodott (pl. hála és foDA D.A.J.Kr! gadalom). Az útszéli keresztek, határkeresztek állításában a székelység ismét BalázsP.Dénes Kászonimpéri jeleskedett, mint a szentistváni tempéscsaládja határkereszt lom építő rendelet esetében. A legtöbb határkeresztjének felirata határkeresztet a Székelyföldön állítotfelirata
134
2016 – tavaszi-nyári kiadás INRI ISTEN DICSŐ SÉGÉRE HATÁRA INK VÉDEL MÉRE KÉRÜNK URAM VÉDD MEG HATÁRA INKAT KÁSZONI FATER MELŐ ÉS ÉRTÉKE SITŐ SZÖV 1943
INRI JÉZUS A FÖLD NEK BŐ GYÜ MÖLCSÖTG ADJ HALLD ÉS MEG ÉRTSED KÉ RÉSÜNKET HALGASS MEG MINKET A MINDENHA TÓ ATYA X FIÚ XSZENTLÉLEK ÁLDÁSA SZÁLL JON HATÁ RAINKRA ÉS MARADJON RAJTA Kászonimpéri határkereszt felirata
Anagykászonihármaskeresztfa felirata.Azújhármaskeresztarégi hasonmása,2011.június19-én szenteltékfel
ták. Azt csak kiemelem, hivalkodás nélkül, hogy a kőkeresztek legarchaikusabb formáit, változatait az egykori Csík megyében találták. A keresztek a templomon kívüli népi vallásosság helyei, a vallásos lelkület stációi, a lélek mélyén rejtőzködő áhítat és kulturális folytonosság bizonyságai. Könnyen elképzelhető, hogy ez a fajta pápai rendelet váltotta fel, illetve szakralizálta népünk kultikus helyeit, melyek képét és gyakorlatát magunkkal hoztuk az őshazából. Vagy fordítva: a források,
különleges kövek, fák, kisebb hegyek szomszédságában egykor létrehozott kultikus helyek szomszédságában felállított keresztek által simultunk bele az európai keresztény lelkiség világába. Itt jöttek létre később a búcsújáró helyek vagy a határkerülés szakrális stációi.
Terület- és termésvédelem
A húsvéti határkerülés a megszerzett terület spirituális védelmét is követi, mert rögzíti a köztudatban is a közösségi határokat. Békés védelemről van szó, ahol Isten segedelmét kérik. Ugyanakkor beavatási szertartás is, hiszen a felnövekvő generációk is, mint mondám, megismerik a határokat. Ilyenkor tanulják meg a dűlőneveket, a hozzájuk kötődő legendákat stb.
135
2016 – tavaszi-nyári kiadás merte, hogy mennyire fontos a közösségeknek a földtulajdon isteni védelme, ezért szövetkezett a hagyománnyal, és gyakorlatilag a zászlóvivőjévé vált. A pappal az élen kivonul a keresztalja, hogy adekvát imával, szertartással, a kegytárgyak vitelével biztosítsák a határ védelmét. Így nyert a 17. századtól kezdődően a határkerülés addig világi szokása vallásos töltetet. Meglátásom szerint ebben a paktumban nagyon jól érvényesül a népi pragmatika és a vallásos áhítat egyik alapelve: „Imádkozzál és dolgozzál!” Vagyis nem az alamizsnára nyújtott kéz Kőkeresztahilibihatárban, segítségével valósíthatod meg léted, 1894-ből nemcsak kérsz, követelsz, hanem cseFotó: Ötvös Boglárka lekszel is érte. Mélyen benne van az A terület és a termés védelme, a bir- emberi lény dualizmusa: az Én létfenntokláson felül, alapvető cél volt. A meg- tartása fontos, vagyis a földet számba dolgozott föld és termés védelmét spiri- kell venni, meg kell művelni, ugyanaktuálisan biztosították, kérték az égieket, kor nem feledkezem meg arról, hogy hogy fagykár, jégeső, tűz- és vadkár ne felsőbbrendű erők is közreműködnek érje. Csak a 19. századtól jött be néhol a ebben, és a termés és földjeim védelmészokás, hogy ilyenkor őrt is fogadtak, re segítségüket, áldásukat kérem. vagy egymás között osztották fel az Ilyenkor, húsvét táján! Dr. Balázs Lajos néprajzkutató őrködést. Mindenesetre, az egyház felisAkézdiszéki Lemhényés Kézdialmásmár évekótaközösenszervezi megahúsvéti határkerülést
Fotó: Bartos Lóránt
(Bővebben lásd a 2015-ös Székely Kalendárium húsvéti kiadásában.)
136
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tojásdíszítés Erdővidéken AzutóbbiévekbenBaróton,ErdővidékMúzeumábanhúsvételőtt rendszeresséváltakazünnephezkötődőkézművesfoglalkozások. Amúzeummunkatársának,HoffmannEditnekameghívásáraakisbaconiZsigmondIbolyaésabarótiDemeterMáriamártöbbízben bemutatták a kíváncsi fiataloknak a tojásírás fortélyait, hozzájuk csatlakozott a bodosi Józsa József is, aki manapság Erdővidék egyetlentojáspatkolója.
ZsigmondIbolya.Éventehúsvét előttnégyszáz-ötszázírotttojás kerülkikezeialól
A húsvéti piros tojás az élet, az öröm, Krisztus értünk kiontott vérének jelképe, díszítésében pedig az ősi magyar hitvilág óvó-védő jelképeit fedezhetjük fel. A nagybaconi születésű Zsigmond Ibolya már közel 30 éve foglalkozik tojásírással. A „mesterséget” nagynénjétől tanulta, mert ő rendelkezett a tojásíráshoz nélkülözhetetlen különleges felszereléssel. – Annyira érdekeltek a tojásminták, hogy elkezdtem gyűjteni azokat – mondja. – Volt egy gyimesi alapmintánk, ami aztán különböző virágmintákkal keveredett. A régi mintáknak megvan a nevük, jelentésük, ezért mondjuk azt, hogy a
tojást írjuk, hiszen régen, locsoláskor a lány ezzel közölte a fiúnak mondanivalóját. A fiú az írott tojás mintájából megértette, hogy a lány viszonozza-e a szerelmét vagy sem. Voltak olyan mintázatú írott tojások is, amiket rontás ellen adtak; aki ilyen tojást kapott, egész évben minden bajtól védve volt. Zsigmond Ibolya ma már aktív tojásíró, ami azt jelenti, hogy a környező falvakból is nagyon sokan hívják tojást írni húsvét előtt, Kisbaconban pedig húsvétvasárnap délután tojásíró-kalákát rendeznek a lányok, asszonyok. – Kell egy kevés kézügyesség hozzá, és persze rengeteg gyakorlat. Minden évben húsvétkor olyan négyszáz-ötszáz tojást írok meg, és annak külön örvendek, hogy most már a lányom is ugyanolyan ügyesen csinálja, mint én. Ha az ember megszereti, hobbijává válhat, minél több mintát ki szeretne próbálni-megírni – összegezte Ibolya.
Mágikus erővel bír
A baróti Demeter Mária még az óvodában tanulta a tojásírást, és annyira megszerette, hogy már akkor eltervezte, minden évben hódolni fog a szenvedélyének. – Eleinte még elég csúnyára sikerültek, de ez nem bátortalanított el – meséli
137
2016 – tavaszi-nyári kiadás tojások mintázása, már meglévő sablonok, vagy ki-ki fantáziája alapján – magyarázza. Mária kedvenc mintái a „fenyőágas”, az „ördög térde”, a „veszett utas”, a „kígyófejes”, a „tulipános” – ez utóbbi a szeretetet jelképezi, de mindegyik szimbólumnak jelentése van: a különös hangzású „veszett utas” mintával díszített tojást például, ha közösen eszi meg a család, akkor összetartozása, egészsége biztosítva lesz. – Végeredményben minden írott tojás a szépsége mellett mágikus erővel is rendelkezik – hangsúlyozza, – ugyanakkor az DemeterMária: írott tojások által nem csak egy ősi hagyoatojásíráslényegeatürelem mányt őrzünk meg, de elődeink iránti tiszlelkesedéssel. – Olyan is előfordult, hogy teletünket is kifejezzük. egész éjjel fent ültem, mert tudtam, A tojáspatkolás nekem húsvéthétfőre muszáj elkészítenem a tojásokat. Gyimesi, árapataki igazi hungarikum tojásmintákat írok leginkább, egy-egy Józsa József tojáspatkoló asztalát leginhúsvét alkalmával olyan ötven-száz kább a gyermekek szokták körbeállni, hímes tojást készítek. A tojásírás lényege lesve kíváncsian, hogy az ólomdarab a türelem, anélkül aligha érdemes neki- hogyan alakul át kicsi patkóvá, hogyan fogni. Mindenekelőtt el kell készíteni a készülnek kalapács segítségével a patkótojásírót (kesicét), fel kell forrósítani a szegek, mindez pedig hogyan kerül rá a viaszt (lehetőleg a kereskedelemben is kifújt és kifúrt tojásra, anélkül, hogy az kapható méhviaszt), majd kezdődhet a összetörne.
JózsaJózsef:a tojáspatkolásigazi hungarikum
138
2016 – tavaszi-nyári kiadás Amagyarrekorder A fehérvári építésztechnikus, Koszpek József az 1980-as évek közepén kapott rá a tojáspatkolásra. Egy pillanat alatt dőlt el minden. Rózsa Györgynek a Legleg-leg című tévéműsorában bemutattak egy 77 éves szegedi bácsit, aki 58 patkót szögezett fel egy tyúktojásra. Életében először látott ilyesmit, nem hagyta nyugodni a dolog, megszólalt benne az ősök vére, hiszen családjában ugyan korábban még senki nem patkolt tojást, de lovat annál inkább. A nagyapja és az édesapja is kovácsmester volt, utóbbinak maga is sokat segített a hatvanas években. Elhatározta, hogy ő is tojást patkol. Fotó: mape.hu Kezdetben napi 8-10 tojás végezte a kukában, míg rá nem jött, hogy tápos tyúk tojásával nem is érdemes próbálkoznia. Azt is megtanulta, hogy a kifújt tojást legalább fél évig kell szárítani, hogy a keménysége rugalmassággal párosuljon, megkocogtatva pedig érces hangot adjon. Ma már profiként KoszpekJózsefBudayPétermesterszakáccsal csak nagy ritkán – száz esetből egyszer – töri el a tojást patkolás közben. Galambtojáson 89, libatojáson 204, emutojáson 404 patkó a rekordja. A szakma csúcsára a hivatalos Guinness-rekordként is elismert strucctojással jutott fel. Utólag már sajnálja, hogy nem használt valamivel kisebb patkókat, mert akár 100 darabbal több is felfért volna a rekordtojásra. Az évek során Európa számos országában állította ki a kollekcióját, a legtöbb helyen bemutatókat is tartott tojáspatkolásból.
– A tojáspatkolás igazi hungarikum, magyar hagyomány – mondta a mester, – a kovácsok egykor azt próbálták igazolni általa, hogy nemcsak a durva vasat tudják megmunkálni, hanem a finom munkához is értenek. Így, egyet gondolva, nekiláttak tojásokat patkolni, és bár nem tudjuk, hányadik próbálkozásra, de sikerrel jártak. Ennek az eszmének az alapján láttam neki én is, tanítómesterem nem volt, kipróbáltam, és minél többet csinálok, annál szebbek kezdenek lenni. A tojáspatkolás
rekordját egy magyarországi idős bácsi tartja, aki 1199 patkót rakott rá egy strucctojásra. Erdővidéken ma már nem él ez a hagyomány – fűzte hozzá a fafaragással is foglalkozó Józsa –, megjegyezve, hogy a patkolt tojást eleinte nem húsvétra, hanem különböző alkalmakra ajándékként készítették hölgyeknek a fiatal kovácsok, idővel kapcsolódott aztán a tojáspatkolás hagyománya a húsvéti ünnepkörhöz. Böjte Ferenc
139
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kármentes bő termésért A Székelység című folyóirat 1932. évi 1. számában rövid leírást találtunk egy csíkszenttamási népszokásról. Idézzük: „Nyári Keresztelő Szentjános éjjelén Csíkszenttamáson érdekes szokás divatozik.Azasszonyok(csakők)fűzfaágakattörnekleésakereszteknél összegyűlnek, égő gyertya világa mellett imádkoznak Szentjánoshoz, ő hozzá szóló énekeket énekelnek, olvasót végeznek.Eztkb.éjjel2óráigfolytatják”.
Csíkszenttamás határában Fotó: Fodor István
A csaknem 85 éves leírás nyomán elindulva, Csíkszenttamáson érdeklődtünk, él-e még a Szent János-napi, azaz éjjeli népszokás. Készséggel ajánlotta segítségét Kedves Róbert, a felcsíki község alpolgármestere, aki azonban érdeklődésünkre azt mondta, az említett népszokás már feledésbe merült, sem ő, sem az általa megkérdezett idősebbek nem tudnak pontos választ adni arra, mióta nem gyakorolják a helybeliek. A község remekül megszerkesztett honlapján is több olyan népszokást találunk, amelyek jobbára a két világháború közötti és előtti időszakra jellemzőek. Az alpolgármester figyelmünkbe ajánlott egy ma is élő húsvéti népszokást, ami tavasszal rendszeresen megmozgatja a csíkszenttamásiak faluközösségét.
– A határjárás, a határkerülés különböző korú- és funkciójú szokáselemek láncolata, amelyek a természet megújulásának ősi egyetemes ünnepéhez, a tavaszi napfordulóhoz kapcsolódnak – mondta. – A középkori egyház üldözte vagy a saját szertartásaiba olvasztotta be a korábbi szokásokat, ezért a határkerülésnek egyházi külsőségei voltak és vannak ma is. Hármas célja van. Az első célt a pap imája fogalmazza meg: „Áldd meg a határunkat, kertjeinket! Távoztass el mezeinktől jégesőt, sáskát, a falvaktól tüzet, idegeneket, adj bő termést s békességet!” A második a tavaszi vetések mágikus védelme, védelmezése, a harmadik cél pedig az, hogy a faluközösség fiatal tagjaival megismertessék a határjeleket. Botos László
140
2016 – tavaszi-nyári kiadás
„Halandó, e sírkőre tekints” 2013 nyarán bejártuk Székelyföld Sóvidéknek nevezett részét, megkerestükatemetőit,ésrégisíremlékeit.Kilenctelepüléstemetőiben kutakodtunk: Alsósófalva, Atyha, Felsősófalva, Korond, Küsmöd,Parajd,Szováta,SiklódésSóvárad. Küsmöd több évszázados erődített templommal és mesterien faragott, 18. századi haranglábbal büszkélkedhet. Ezek szomszédságában van a temető is, a templom védőfala közelében az újabb síremlékekkel, míg a közeli domboldalon – a Siklódra vezető út bal oldalán – a régebbiekkel. De Küsmödön több kis családi temető is található a telkek, kertek végében. A családi temetőkbe való temetkezés nem jellemző az egész Sóvidékre, de találtunk rá példát Küsmödön kívül Alsó- és Felsősófalván (Háromszéken is, pl. Kézdialbisban – szerk.). Küsmödről a természet csodálatos ölén vezet az út Siklódra, ahol több temetőrészre leltünk. A faluban három helyen vannak síremlékek: a Kós Károly tervei alapján épült református templom és a műemléknek számító, sudár, 18. századból származó harangláb körül, a Temetőalja utca végén az erdőben, és a falu bejáratánál létesített új temetőben. Régi sírjeleket az elhanyagolt, elhagyott, fák és bozót árnyékában rejtőző ősi temetőben valamint a cinteremben és annak közelében találtunk. Az új temetőt a márványbetétes műkősírok uralják. Atyha a Sóvidék legmagasabban fekvő települése. Küsmödtől és Siklódtól eltérően lakói római katolikus vallásúak. Temetőjük a templom közelében fekszik, bejáratát nagy fedeles székely kapu jelzi. A közelében, az útkereszteződés szigeté-
FaragottsírkőKüsmödön
ben felállított kőkereszt a következőket hirdeti: „D. a. J. K. r. Szeplőtlen szűz anyánk 50 éves jubileumának emlékére. 1854–1904. XII/8.” Sóváradon a temető a Szováta–Balavásár–Marosvásárhely közötti útvonal jobb felén látható egy domboldalon. A gondozott, régi síremlékekben gazdag temetőhöz a református templomtól leágazó mellékút vezet. Amit ebben a sírkertben megfigyeltünk – és ami más sóvidéki temetőkben csak ritkán fordul elő – az, hogy igen gyakran használnak Bibliaidézeteket a sírkövek feliratozásában.
141
2016 – tavaszi-nyári kiadás Alsósófalván is több családi temetőrész alakult ki az idők folyamán, melyeknek egy részét ma is használják. Ilyenek a Jegyző-kert (Nyáros-dombi temető), Cserevégi kis kertek, Kiserdői temető, Emrő-kert, Gábor-kert, Máttyus-kert. A falu jelenlegi közös temetkezési helye az SírkeresztekSzovátán Agyagasi temető. Korondon három sírkertet tartanak számon. A Székelyudvarhelyre vezető A szovátai temetőrészek a római kato- úttól balra az unitáriusok temetkezési likus templom közelében sorakoznak. A helye található, templomuktól nem meszkörnyékbeli települések temetőitől elté- sze. Az úttól jobbra két római katolikus rően a szovátai sírkertben nagyon sok a temető van igen gondozott állapotban. keményfából ácsolt Krisztus-kereszt jelle- Amit Korondon általánosan megfigyelgű sírjel. Ezek általában mintázott bádog- hetünk, hogy szokás az elhunytak fénykégal vannak fedve, hogy védjék a farészt az pének a síremlékbe foglalása. Ez a többi időjárás ártalmaitól. sóvidéki falvakban csak elvétve, ritkán Parajdon két nagy köztemető van. A fordul elő. A régebbi római katolikus római katolikus felekezetű a Székelyud- temetőben több a fából készült, kereszt varhely felé ágazó út bal felén, a domb alakú, mintázott bádoggal fedett sírjel, de oldalán helyezkedik el. Egy nagy székely ezek jóval kisebb méretűek a Szovátán kapun lehet belépni a kis sikátorba, ami találhatóknál. kivezet a síremlékek közé. Jellemző rá a A síremlékek keménykőből faragott robusztus – általában obeliszk alakú – síremlékek sokasága. építőanyaga és formája A református temető a Gyergyói-medenElső megállapításként le lehet szögezce felé vezető úttól balra helyezkedik el, ni azt, hogy a sóvidéki temetők síremlékei szép természeti környezetben. Síremlékei nem mutatnak lényeges eltérést sem az meg vannak számozva, nyilván vannak építőanyaguk, sem a formájuk, sem az tartva, a hely rendezettsége példaértékű. ornamentikájuk szempontjából például a Figyelemre méltó az ősök tisztelete, ami felső Nyárád menti, a középső Maros kitűnik abból, ahogy a régi sírjelekre menti vagy a székely-mezőségi temetők vigyáznak, azokat karban tartják, beépítik sírjeleihez viszonyítva. A legrégebbi, napőket az új síremlékek keretébe. jainkig fennmaradt síremlékek kőből Felsősófalván hajdan szinte minden készültek. Ezek közül a keményebb kőből családnak külön temetője volt. Napjaink- (pl. gránitból, andezitből) faragottak ban több kis családi sírkertet ismernek: bizonyultak időállóbbnak, általában jól Engi-kert, Lukács-kert, Fábián-kert, olvasható a rájuk rótt szöveg. Deák-kert, Bornyú-kert stb. De nagyobb Legnagyobb százalékban obeliszk vagy temetkezési helyek is kialakultak: Finnya, téglatest formájúak, esetenként háztetőKodáros, Nyír. szerű csúccsal. Sajnos a mész-, termés-
142
2016 – tavaszi-nyári kiadás vagy homokkőből készített sírjelek sok- A sírjelek ornamentikája kal hamarabb szenvednek károsodást a Néhány nagyon gyakori díszítő motítermészet viszontagságaitól. A lágyabb kőből készített sírkövek formai szem- vumot kivéve, a sóvidéki sírjelek ornapontból elsősorban táblára emlékeztet- mentikája nagy változatosságot mutat. A nek, felső harmadukban boltívben csú- római katolikusok fő díszítő eleme a kereszt, a protestánsoké a kehely, de ezek csosodva. Több helyen találunk vasból készített mellett nagyon gyakori még a szomorúsíremlékeket, és előfordul a sírhelyek vas- fűz, a rozetta vagy a tulipán. Az ornamenkorláttal való körülkerítése is (pl. Parajd, tikát karcolva, vésve vagy domborítva vitKorond). A fából készített régebbi sírem- ték fel a faragómesterek a díszítendő felülékek inkább Szovátán és Korondon lel- letre. Figyelmes szemlélődés után taláhetők fel, de ritkábban más településeken lunk: szomorú fűzet, szívet, tulipánt is. A római katolikusok általában kereszt (edényből kinövőt is), cserelapit, búzakaalakú sírfát faragtattak, a protestánsok lászt, rózsát, köröket, faágat, fordított szícsak egy egyszerű faoszlopot. A hajdani vet, töviskoszorút, fenyőt vagy lenyugvó kopjafás temetésnek ma már igen csekély napot. Találtunk még keresztet és üstönyomát észleljük, hacsak nem történt köst, könyvet, életfát, díszes virágokat. Ezeken kívül megemlítünk még meg ezek mentése, mint például a korondi unitárius temetőben. A kopjafák állítá- néhány különlegesebb, egyedi díszítést, sa főleg a kommunista diktatúra idején amit a sóvidéki temetők síremlékein szorult háttérbe, de a rendszerváltást figyeltünk meg: Jézus szíve, földműves követően újra reneszánszát éli: ma min- (Szováta), kereszt mögül ragyogó csilden használatban lévő sóvidéki temető- lag, címer (Parajd, róm. kat.), skorpió, ben találunk mesterien faragott, „beszé- trombitát és könyvet tartó angyal (a feltámadás hírnöke), Jézus szíve kereszttel des” új kopjafákat. Temetőrészlettemplomtoronnyal (Sóvárad)
143
2016 – tavaszi-nyári kiadás átszúrva, keresztbe tett kalapácsok (az rövid életemnek e sírkő emléke elhunyt bányász mesterségére utalván – áldás vigasztalás édes szüleimnek érte.” (Sóvárad) szerk. megj.) (Parajd, ref.), koszorúba foglalt kereszt, kereszttel a kezében repülő angyal, ember (Korond, róm. „Örök álmát itt alussza Székely Iduka kat.). A korondi unitárius temető sírkö- Szül: 1918. jan. 20 Megh. 1935. nov. 19. vei közül a Ravasz György (1869–1942) Messze mentél túl a földi körön emlékére állított sírjelet emeljük ki, veled tűnt el szívemből az öröm. kinek síremlékén két edényből kinövő Csak néha fog el, csendes béke leveles virágszál képez bolthajtást egy ha szellemed érzem, hozzám közel. Mint ha gyöngéd szavaid most is hallakiszáradt fa fölött. nám Különlegesebb Drága, édes jó Idukám. Jóságos lelkednek örök védelmezője sírfeliratok: legyen az Úr.” Figyelmesen körülnézve a sóvidéki (Alsósófalva) temetőkben, több olyan sírjelet találunk, amely az elhunyt nevén, születési és elha- „Néz két testvért itt nyugodni lálozási évén kívül bővebb feliratot tartal- méltó őket megsiratni. maz. Ezek közül megemlítünk párat: Vízbe haltak kézen fogva Madaras Benedek és Jóska. „Itt pihen Major Gézáné Dénes Gizella Benedek töltött 5 évet Árnyas fák alatt hideg sírban pihen József pedig 2 évet a szerető szív, ki anyát és hitvest mikor e szomorú eset oly korán vesztett. rajtok egyszerre megesett. Kínos szenvedések után szebb hazát kere- Szülőik a nagy bánatba sett. ők pedig megboldogulva. Az elvállás fájdalmában végső kívánsága: 1897. aug. 26.” (Sóvárad) hogy szerető édes anyját túl a síron keblére zárja. Sz: 1913. I. 22 Mh: 1934. V. 9.” (Küsmöd) „Királyért, hazáért áldozám életemet: Bereczki István volt a nevem „Itt pihen e sírba Tóth Ilona idegen föld nyomja a testemet Szül: 1926. dec. 25 Mh: 1945. ag. 29. szeretteim gyászolnak engemet. Rövid 18 év röpült el felettem Szül: 1888 m.halt:1914.” Isten kegyelméből e földi életben (Küsmöd) a világot még meg se ismerhettem S ha hisszük hogy Jézus „Halandó ki itt jársz, e sírkőre tekincs meghalt és feltámadott Haláltól nem ment meg azonképpen az Isten is előhozza sem boldogság, sem kincs.” azokat akik elaludtak. (Tóth Dénesné 1892–1940, Sóvárad) Nemes Gyula A Jézus által ő vele együtt
144
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Búcsús illemszabályok P.RéthyApollinárferencrendipap„acsudákkalékessomlyóiMária kegyhelyétlátogatókatholikusszékelynéplelkiépülésére”állította össze Csíksomlyói kalauzát. A kis könyvecske 1924-ben jelent megKolozsváron,éstöbbekközöttillemkódexetismegfogalmaza búcsúbajárókszámára.Alábbebbőlidézünk. u Mindazok, kik bármikor kereszt alatt Csíksomlyóra zarándokolnak s ott a kegytemplomban megjelennek, azért teszik ezt, hogy imádkozzanak, s az ájtatosságokon részt vegyenek. Főleg a kegyelemhelyeken, hol mindenki különös buzgósággal óhajtja lelke fohászait Isten elé terjeszteni, misehallgatását, szentgyónását és imáját végezni. Ez ájtatosságokat és ájtatoskodókat tehát bármi módon megzavarni: nem lehet Istennek tetsző dolog! (…) u Nem illik zarándok embernek búcsúúton dohányozni. Ha a pipát, cigarettát egykét napra nem tudja elhagyni, hát lehet-e az ilyentől javulást várni? u Nem illik muzsikusoknak pihenő helyen világi nótát fújni, vagy bárkinek olyast énekelni. Nem illik útközben részegeskedni, minden korcsmába betérni, s a kegyhelyen korhelykedni. (…) u Az előimádkoztató becsületbeli kötelessége jól vezetni a népet. Mit ér az olyan vezető, aki nem tud vezetni? Az előimádkoztató nem prédikálhat, mert őt nem küldte az Úr Jézus tanítani, s az Egyház erre őt nem hatalmazta fel. De megengedett könyvből szabad felolvasni. A vezetőnek mindenki engedelmességgel tartozik, még az idősebbek is, különben nincs haszna a zarándoklásának. u A búcsús menetben nem illik a fiatalságnak sietni, hanem az öregebbekhez kell alkalmazkodniuk. A két nembeli fiatalok
között az enyelgés s játék itt csúnya dolog.
u Illik, hogy a kereszt alatt mindenki éne-
keljen, mikor ének van, s fennhangon imádkozzék, mikor közös imát mondnak. u A Máriás kikerülés alkalmával az elsőségre törekedni csúnya dolog. Mindenki tartsa meg a kijelölt sorrendjét, s ha ahhoz alkalmazkodni nem akar, ne jöjjön búcsúra. u Első és legfőbb rendszabály a csíksomlyói kegyhelyen, hogy ha a templomban szentmise, prédikáció vagy litánia van, akkor a búcsús menetek minden ének s hangos ima nélkül teljesen csendben vonuljanak be a templomba, s csak ha a szentmisének, vagy prédikációnak vége van, akkor végezzék el hangosan és közösen a kegyszobor köszöntését imával és énekkel… u A kegyelemoltáron kívül lévő többi oltárok köszöntését mindenki csakis csendes imával, magában végezze. Ugyanezen szabály tartandó be a búcsús menetek eltávozásánál is. u A legméltóságosabb Oltáriszentség köszöntése, a szentségimádás, imaóra és minden társas imádság hangosan és együttesen nem végezhető, mert ez zavarja a többi ájtatoskodókat. Azonban a templomon kívül levő szent helyek látogatása mindenkor végezhető hangos imával és együttes énekkel, még akkor is, ha előttük más menet megy, mely szintén ájtatosságát végzi, mert a szabadban egyik nem zavarja a másikat.
145
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Búcsús menetacsíkmadarasi határban Fotó: Koszticsák Szilárd (MTI)
u
Kérjük a híveket, hogy az oltárokat, oltárruhákat és oltártáblákat ne csókolgassák, s az oltárra fel ne menjenek. u Alamizsnát és pénzt az oltárra soha ne tegyenek, mert onnan könnyen eltűnik, hanem pénzt csakis a perselyekbe tegyenek, vagy nagyobb adományokat személyesen adjanak át a sekrestyében levő szerzetes atyának. (...) u Oltárokon vagy padokon gyertyát égetni nem szabad, és tartózkodjanak a hívek a szabadban levő szent helyeken is a fölösleges gyertyaégetéstől, hanem inkább adják át az e célra szánt gyertyákat a sekrestyében, hogy azok az istentiszteletek alatt hasznos módon égjenek el. u Szent helyeket, falakat, padokat összefirkálni, neveket felírni vagy késsel bevésni nem illik, nem szabad. u A pénzét mindenki jól tegye el, mert tolongások alkalmával azt könnyen elvesztheti, sőt ki is lophatják azt. (…) u Nem illik a gyónószék körül tolakodni, a gyónóhoz közel állani. Lelkedre vedd, ha a gyónó miattad nem meri elmondani vétkeit, és rosszabbul megy haza, mint jött. u Nem illik áldozás után hirtelen fölkelni, netalán kiüssed a pap kezéből az áldoztató
kelyhet. Várd be, míg a pap két lépést elhaladt. (…) u Nem illik több processziónak versenyt kiáltani, egymás szent énekén különböző hangokkal keresztül harsogni. Templomban csak egyfélét szabad egyszerre énekelni. Ha pedig gyónnak, úgy csöndben kell imádkozni. u Tilos, és érvénytelen annak a búcsújárása, aki bűnös módon, pörrel, haraggal jött el hazulról. Mindig kérdd ki házastársad, szülőd engedelmét. Tilos annak is, aki otthon adósságait nem akarja törleszteni, sőt kicsalt pénzzel még növeli azokat. Tilos annak, ki az elidegenített jószágot nem adja vissza, vagy vonakodik a rágalmat visszavonni. Haszontalan annak, akinek haragosa van otthon, s nem akar vele kibékülni. Haszontalan annak, aki igen sok munkát hagyott otthon, és így zavart, rendetlenséget okozott az otthonvalóknak… u Hazamenet vigyázz, el ne fecséreld azt a kincset, melyet sok fáradsággal, búcsújárással szereztél. Ezeket a szabályokat tartsd be, édes jó székely Testvérem... Ahogy betartod, úgy veszed hasznát.
146
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Gyógyítás a természet és az ima erejével Kutyaharapást szőrivel, fagyást fokhagymás disznóepével, kelést puliszkávalvagynyúlhájjal.Kövirózsafülfájásra,kamillaagyulladásokra, tulipánolaj az égési sérülésekre. A falusi gyógyítók mindenbenmegláttákagyógyszert,melyaztánholtöbb,holkevesebb sikerrelhatott. A városi ember szeret romantikusan gondolni a paraszti életre, melyben mindenki pirospozsgás, erőtől duzzadó testtel feszült neki a mindennapos munkának – ez a kép jelenik meg a jelen nosztalgiázói és 19. századi íróink előtt egyaránt. Pedig a régi falusiak egy kemény, a természettel és a betegségekkel is gyakran harcban álló világ emberei voltak. Mindebben évszázadokig a helyi szerzetesek és a földesúr felesége volt segítségükre, ők voltak azok, akik az orvosi feladatokat ellátták: természetes gyógyszereikkel és jó szóval enyhítették a fájdalmakat. Ehhez csatlakoztak a javasasszonyok, javasemberek.
Mit lestünk el a románoktól?
Bukovina tudósai Mivel a bukovinai falvakban élők még a 20. században is csak messzi városokban juthattak orvosi kezeléshez, betegségeik esetén is megmaradtak a régi hagyományokon alapuló önellátásnál. Ennek az évszázadok során olyan komoly rendszere fejlődött ki, hogy az egyes kóroknak már külön szakértője is lett, így, mintha csak egy kórházi szakrendelésről lenne szó, minden bajjal azt a falusi gyógyítót kellett megkeresni, aki ahhoz éppen értett. Ezekről a roppant érdekes és misztikus szokásokról a hadikfalvi Nagy Pálné
A bukovinai székelyek gyakran kértek segítséget román szerzetesektől vagy tudós emberektől a népi gyógymódok alkalmazásában, vagy a moldvai csángó asszonyok a gyógyászati eljárásokban román nyelvű ráolvasásokhoz folyamodtak annak ellenére, hogy nem ismerték a nyelvet. Az eddig gyűjtött gyógyászati adatok szerint a románok a következő növényi anyagoknak tulajdonítanak különleges gyógyító hatást. Fokhagyma („ai”): a belőle készült tea mindenfajta fájdalom gyógyítására alkalmas Paradicsom („porodică”): kelésekre teszik; szára paprikaszárral és a katángkóró szárával reumát gyógyít, árpa gyógyítására is alkalmas Hagyma („ceapă”): székrekedéses betegnek adták; liszttel, szappannal, vízzel keverve kelésekre alkalmazták („aluățăl”); a héjából készült tea köhögésre jó Kamillavirág („romon”): teának megfőzve megfázásra jó
147
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Bukovinaikonyhabelső,gyerekekkel Fotó: Vitos Hajnal
Balog Emerencia (1889–1975) elmeséléséből tudhatunk meg közelebbit. Visszaemlékezései rácáfolnak az idilli életmódra: „én annyit mondok magának, hogy ott több gyerek meghalt, mint amennyi Magyarországon most (1973) születik” – jelenti ki, s persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy akkoriban még
10-12 gyerek volt egy családban. Megtudjuk, hogy külön asszony foglalkozott a fejfájás csillapításával (vörös posztót tett a betegre és imádkozott), a ficamokkal (nyállal, szappanos vízzel vagy zsírral kenték be a fájó végtagot), a szülés levezetésével, azzal, ha elapadt vagy túl sok volt a tej (fokhagymás
Burgonya („croampe”): héjából főzetet készítettek, s a torokfájós beteget ezzel gőzölték Petrezselyem („petrenjel”): zöldjét tejjel keverve dagadt testrészre tették Sárgarépa („morcov”): a leveléből készült tea a magas vérnyomást gyógyította Káposzta („cureți”): levelét a fagyott testrészre tették; a hordós savanyú káposzta levével szintén a fagyást gyógyították Bab („păsulă”): vízben áztatott babbal és tetűvel gyógyították a sárgaságban szenvedő beteget Rizs („rișcaș”): megfőzték, és levét hasmenésre alkalmazták Mák („mac”): gubójából teát főztek az álmatlanságban szenvedő vagy nyűgös gyermeknek Paprika („piparcă”): szárából paradicsomszárral és katángkóróval fürdőt készítettek reumás betegeknek
148
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Bukovinai asszony gyertyátgyújt
Fotó: Vitos Hajnal
kenőcs és ima szólt ilyenkor), a foghúzással, a kelés gyógyításával (méhviasz, tojásfehérje, szappan és hagyma volt a kenőcs alapanyaga). Bogos Endréné a gyulladások, tályogok gyógyítója volt, Nagyné Krisztina néni pedig a növényekhez értett: „De hogy még az hogy tudott gyógyítani! — mint egy orvos. Talán mindenhez értett. Megmutatott minden növényt (amire szükség volt a gyógyításhoz) — Szedj sok egérfarkat, fekete nadályt, ezeket megszedette, s apróra vágva elkészítette belőle az orvosságot. Járt ki a határba, mindig matatott…” – szól róla elismeréssel Balog Emerencia.
Léleksimogatók Ami mindegyikükben közös, hogy a beteg lelkével is foglalkoztak: meghallgatták panaszaikat, lelki problémáikat. Akár a legrejtettebbeket is. Illyés Gyula azt írja a Puszták népében, hogy az emberek „a javasokkal őszinték voltak. Azok előtt kitárták a szívüket, tudták, hogy azok nem mondhatják tovább a dolgot.” Mindez a gyógyításban is kulcsfontosságúnak számított. A régi szerzetes orvosok a különféle növényi és állati eredetű szerek, ásványok mellett szintén mindig odafigyeltek a lélekre, hiszen a
Kömény („chimimog”): teája székrekedésre jó Kapor („morar”): hagymával korpaciberébe („chisăliță”) tették, a tüdőt tisztította Zab („ovăz”): az orbánc („orbalț”) és a jégárpa („uștior”) gyógyítására használták, zabszemmel szúrták ki a sebet Lósóska, paréj („stevie”): teáját gyomor- és hasfájásra itták, de a magas vérnyomást is gyógyította Búzakorpa („tăriță”): felmelegítve, ruhába kötve fájós fogra tették; korpaciberét csináltak belőle, amit a tüdőbetegekkel itattak Birsalma („măr butii”): a szárított leveléből készült tea a magas vérnyomást csökkentette
149
2016 – tavaszi-nyári kiadás betegség kiváltó okai nem egyszer innen „diagnózisban”. Persze ez ma már baboszármaznak: ezért a gyónás, a böjtölés, naságnak tűnik – bár babonák most is az ima szerepe a gyógyulásban is fontos. vannak, például a gyógyszert nem szabad Ezt a hagyományt éltették tovább a falu- megköszönni az egyik szerint, mert si javasok, akik tudásukat Istentől kapott akkor nem hat; régen épp ellenkezőleg adományként fogták fel, és tevékenysé- tartották. Ám ahogy teljesen hátat fordígüket is vele együtt végzett munkának tottunk ennek a misztikus világnak, úgy tekintették: „az én kezem után sok meg- egyre inkább takargatni kezdtük a lélek gyógyult. Isten után dolgozunk, ha sike- bajait, s így az abból következő betegsérül, használunk. […] Isten előtt a két geinkkel is egyre nehezebben tudunk kezemmel vettem le a gyerekről a fájást” megküzdeni. Ezért, ha az egykori javas– mondja a bukovinai asszony. emberek tudománya nem is mindenben Ennek folyományaként a gyógyítás állja már meg helyét (noha vannak olyan rítussá vált, pontosan rögzített mód és gyógynövények, melyek hatóanyagait olykor idő (napfelkelte előtt vagy után, azóta pontosan beazonosították), még valamelyik szent napján, nagyböjtben) mindig érdemes tanulni tőlük. jellemzi. Az egyes betegségekre megvolt Nyíltszívűséget, figyelmet, természetesaz arra való ima, és úgy általában is, a séget, egyszerűséget, alázatot. tanácsokat vagy a konkrét gyógyítást Testgyógyítók ima kísérte. Például ilyen gyönyörű mondatok: „Hegyek nőttek, kövek nőtA bukovinai székelyek egykori gyógytek, Krisztus Urunk kénszenvedése után szereit Grynaeus Tamás, Sebestyén mindenek megtértek, térj meg té es, te Ádám és Sebestyén Imre Dezső gyűjténagy fájdalom. Kérlek Krisztusnak sei nyomán ismerjük. Ez alapján fűszerekeserves kénszenvedésire!” ink közül a bors a hidegrázásra (akár Ha a gyógyítás képességének Istentől, borban áztatva), a köménymag a felfújóakkor a betegségnek a sátántól, a rossz dásra és gyomorfájásra jó. Az ánizs hasszellemektől kellett erednie: szépasszo- fájásra, a fokhagyma magas vérnyomásra nyok, rontások, természetfeletti bajoko- és meszesedésre. A fodormenta főzete zók jelentek meg a javasok által felállított gyomorbántalmakra, olaja a fejfájásra, Tök („ludaie pamíntului”): dagadt testrészekre tették Akác („rug”): az akácfa levelét kelésre („buboi”) tették Liliom: a fehér liliom virága kelést, pálinkába mártva vágott sebet gyógyít Feketenadály: apróra vágva, pálinkába áztatva itták gyomorbántalmakra Fülfű („uretiușcă”): nedvét a fájós fülbe csepegtették Útilapu: levelét kelésre tették Cickafarkfű: teája fejfájásra jó Farkasalma: a belőle készült tea a vesebetegségeket gyógyítja Büdösporvirág: rézgáliccal és disznózsírral keverve a rühes embert kezelték vele (Martyin Emília: A népi gyógyítás emlékei a magyarországi románoknál, 2006)
150
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Háromszéki babonák
Ha a tenyered viszket, pénzt kapsz. Ha a szemed viszket, sírni fogsz. Ha a pók valaki előtt leereszkedik, jó emberit látja. Ha a szikra kiszökik a kályhából, idegen ember jön a házhoz. Ha a kakas az ajtó előtt kikiril, idegen embert várhatsz. Ha a tűz a kályhában dorombolva ég, mérges, haragos ember jön a házhoz. Ha bal füled cseng, jó hírt hallasz, ha jobb füled cseng, rossz hírt hallasz. Ha az orrod viszket, bosszúság ér. Ha a füled cseng, kérd meg valakitől: melyik fülem cseng? Ha az illető eltalálja, jó embered; ha nem, rossz embered. Ha csuklasz, emleget valaki. Ha bellérkedel (marhát adsz el vagy vész), és el kell hálnod valahol, ne vetkezz le, mert rossz ér. Ha a csillag elf…sa magát, valaki meghal. Ha vásárba mész és cigányt látsz, vagy tele edénnyel találsz valakit, szerencsés leszel: ha asszonyt látsz, v. üres edénnyel találsz valakit, szerencsétlen leszel a vásárlásban. A pókot ne öld meg, mert szerencsétlenséget hozol a házadra. Ha pajtádban béka lakik, szerencse, de ha agyonütöd, nagy szerencsétlenséget hozol házadra. Napmente után ne vidd ki a szemetet, mert másnap szerencsétlenség ér: vagy valamidet ellopják vagy megvakulsz. Ha az úton vasdarabot találsz, vedd fel, de az mindig valami szerencsétlenségnek az előjele. Ha hétfőn valami szerencse ér, egész héten szerencsés leszel. Ha este futócsillagot látsz, ne mondd meg senkinek, mert szerencsétlenség ér.
míg csomborral a gilisztásokat gyógyították. Tormával kikevert disznózsírral a fej- és ízületi fájást kezelték, csípős paprikával pedig fertőzést, reumát – Balog Emerencia paprikás pálinkával kenegette magát, amibe krumplit is főztek. Mákgubót használtak álmatlanság ellen, epebántalmakra retket, hagymahéj- vagy hársteát köhögés, reszelt krumplit láz gyógyítására. Céklát és útilaput nőgyógyászati gondokra, édes tejben főtt pünkösdi rózsát menstruációs
zavarra, korpaciberét ficamodásra, kamillát gyulladásokra, kutyatejet szemölcsre, forrázott dohánylevet fejtetűre, sebre és törésre fekete nadálytövet. Ha fájt a torok, leforrázott kukoricalisztet tettek kendőbe, és rákötötték. A szeplőket kancatejjel mosták meg, a kutyaharapást a kutya szőrével füstölték. Mezei virágokból (pipacs, búzavirág, galambvirág, árvácska) megfázás ellen készítettek fürdőt. Bogos Zsuzsanna
151
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Gyógynövények népi elnevezése Angyalgyökér (Angelica archangelica) = angyalfű, angyelika Ánizs (Pimpinella anisum) = bécsi kömény, illatos ánizs Árnika (Arnika montana) = anyagyökér, árnyékfű, árnyika, kappanőr, luciánfű, máriafű, olasz útifű, Szent János virága Árvacsalán – fehér (Lamium album) = fehér holtcsalán, macskaparéj, méhevirág, peregtető Bazsalikom (Ocimum basilicum) = királyfű, németbors Borbolya – közönséges (Berberis vulgaris) = borbolyabokor, leánysom, sóskaborbolya, sóskafa Boróka – közönséges (Juniperus communis) = borovicskafenyő, borsfenyő, gyalogfenyő Borostyán (Hedera helix) = barbanók, fái borostyán, repkény Borsmenta (Mentha piperita) = angol menta, borsos menta Cickafark – közönséges (Achillea millefolium) = cickafarkfű, cickóró, egérfarkú fű, ezerlevelű fű, orvosi cickafark Citromfű (Melissa officinalis)= citromszagú méhfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke Csalán – kis- és nagy (Urtica dioica, Urtica urens) = csihány, csanál, csípős csalán, csohán, csólány, csollán, csovány Csipkebogyó (Rosa canina = csipkerózsa, Rosa corymbifera = berki rózsa) = bicskefa, csipke, csipkebogyó, csipkebokor, csitkenye, ebcsipke, ebrózsa, gyepűrózsa, hecsedli, kutyarózsa, vadrózsa, hecsempeccs, peccs Erdei szamóca (Fragaria vesca) = csomóca, erdei eper, földi eper Ezerjófű (Centaurium erythraea) = kis földiepe, cintória
Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) = cukorkóró, édesfa, köszvénykóró, mézgyökér Fecskefű – vérehulló (Chelidonium majus) = cinadónia, cinadón gódavére, gódirc, vereslőfű, vérhullató fű Fehér üröm (Artemisia absinthium) = abszintüröm, bányaüröm, ürömfű, vermutfű, vermutüröm Fekete bodza (Sambucus nigra) = bocfa, bodzabokor, bojza, borzék, csete, fáibodza, gyepűbodza Fekete ribizke (Ribes nigrum) = fekete ribizli Galagonya (Crategus monogyna / laevigata) = fehértövis, istenalma Hajdina vagy pohánka (Fagopyrum esculentum) = haricska, közönséges pohánka, szerecsenbúza Hegyi pereszlény (Satureja montana) = pereszlén, téli borsfű Homoktövis (Hippophae rhamnoides) = ezüsttövis, fűztövis, homokfa Kakukkfű – kerti (Thymus vulgaris) = kerti vagy orvosi kakukkfű, orvosi démutka Kakukkfű – mezei (Thymus serpyllum) = démutka, keskenylevelű vagy északi kakukkfű, vadkakukkfű, vadcsombor Kamilla/ Orvosi székfű (Matricaria recutita) = anyafű, bubulyka, orvosi székfű, szentivánpipitér, szüzekanyja Kankalin – tavaszi (Primula veris) = báránylábvirág, kásavirág, kulcsvirág, Szent Péter kulcsa Katáng – mezei (Cichorium intybus) = bodácskóró, katángkóró, mennyei lajtorja, napkövető, napra forduló, pattangóré, vadcikória Komló (Humulus lupulus) = felfutó komló, szeleginy, vadkomló, sullyogó iszalag
152
2016 – tavaszi-nyári kiadás Kökény (Prunus spinosa) = boronafa, Orvosi somkóró (Melilotus officinalis) = kökönye, tövisfa, zabszilva búcskóró, dutkóró, kőhere, mézhere, mézKörömvirág (Calendula officinalis) = gyű- kerep rűvirág, kenyérbélvirág, kerti vagy orvosi Orvosi tárnics (Gentiana lutea) = enciánkörömvirág, kerti peremér, macskaköröm gyökér, sárgatárnics, tárnicsgyökér Kőris – magas (Fraxinus excelsior) = Ökörfarkkóró – szöszös (Verbascum büdös kőrösfa, hegyi kőris, kőrisfa, sebfa phlomoides) = farkkóró, királygyertya, Legyezőfű – réti (Filipendula ulmaria) = mezei gyertya, sárgavirág legyező bajnóca Palástfű – közönséges (Alchemilla vulgaLestyán (Levisticum officinale) = maggifű, ris) = Boldogasszony palástja, farkastalp, leostyán karéjos bokál, oroszlántalp Libapimpó (Potentilla anserina) = dinnye- Párlófű – közönséges (Agrimonia eupatoszagú fű, ezüstösfű, létrafű, lúdpázsit, pipe- ria) = Apróbojtorján, koldustetű, patikafű, pipehúr párló fű, Szent Pál füve Lucfenyő (Picea abies) = bálványfenyő, Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) = karácsonyfa, kosztosfenyő gezemice, istentáskája, kanálfű, paperszéMacskagyökér (Valeriana officinalis) = nye, pásztorostora, szívkésfű baldrián, fordulófű, macskagyökönke, Pongyola pitypang (Taraxacum officinamezei vagy római nárdus, Szent Magdolna lis) = gyermekláncfű, kákics, (hibásan) füve, terjékfű kutyatej, pimpimpáré, cikória Madárberkenye (Sorbus aucuparia) = Rozmaring (Rosmarinus officinalis) = kutyacseresznye, veres vagy madárfogó antósfű, rozmarin, szagos rozmaring berkenye Szelídgesztenye (Castanea sativa) = jóféle Majoránna (Origanum majoranna) = gesztenye majorána, majoranna, pecsenyevirág Szurokfű (Origanum vulgare) = oregánó, Málna (Rubus idaeus) = Boldogasszony szúfű, vadmajoránna, vargamajoránna csipkéje, himpér, málnaszeder Útifű – lándzsás (Plantago lanceolata) = Mályva – erdei (Malva sylvestris) = madár- keskenylevelű útifű, kígyónyelvű fű, útilapu pogácsa, nagypapsajt Vadárvácska (Viola tricolor) = árvaviola, Máriatövis (Sylibum marianum) = mária- háromszínű árvácska, háromszínű ibolya, bogáncs, pápafű, szilibum, tarkabogáncs macskaszem Martilapu (Tussilago farfara) = farkastalp- Vasfű – közönséges (Verbena officinalis) = fű, kereklapu, kisédeslapu, körömfű, lókör- galambóc, hím szaporafű, lakatfű, orvosi mű fű, parti lapu, szamárlapu, szattyú vasfű, uborkafű Mezei zsurló (Equisetum arvense) = bába- Vérontó pimpó (Potentilla erecta) = felálló guzsaly, békarokka, cindrót, kannamosó fű, pimpó, tormentilla, vérhasgyökér, vérontóólomsimító, sikárlófű, surlófű, zsurlófű fű Nadálytő – fekete (Symphytum officinale) Vízitorma – orvosi (Nasturtium officinale) = madárgyökér, sarkosfű, sebforrasztó fű = borserejű fű, böjtfű, mocsári vízi torma, Orbáncfű – lyukaslevelű (Hypericum per- vízi zsázsa foratum) = csengőlinka, közönséges or- Ziliz – orvosi (Althea officinalis) = bársobáncfű, lyukaslevelű fű, Szent János füve nyos mályva, ejbis, fehérmályva
153
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A mogorva útitárs
Marci bá' s Panna nén' valami hagyatéki tárgyalásról ballagnak hazafelé Udvarhelyről. Amint a késő délutáni setétedő ködös időben egy útközben hozzájuk csatlakozott útitárs kíséretében áthaladnak a Kalanda-tetőn, nagy dideregve érkeznek be jó későre Korondra. A melegben lassanként magukhoz térve, végre a hosszú hallgatás után megszólal az asszony. – Te Marci, ki vala az a csúf „nagyszokmányos” (zekés)? Szégyelheti magát, hogy úgy elmarada, hogy el sem köszöne tőlünk! – Hagyj békét a súlyba, asszony, mert az egy rusnya nagy medve vala, s én ijedtem tisztán megmutujodám mellette. Azért es fartalék feléd, mindig csak feléd, hogy legalább te ne üsmerd meg a példa állatját! (Székelység, 1940. január–február) A székely ember maga elé rendeli a három fiát: – Na, ide figyeljetek! Álljon elé, amelyik a budit az árokba bedöntötte! Persze, egyik se mozdul… – Na! Elmesélek valamit! Orbán Balázs volt a legnagyobb székely. Ők is hárman voltak testvérek. Egyik nap az apjuk őket is megkérdezte, hogy melyik vágta ki fejszével a meggyfát. Erre Orbán Balázs behúzott nyakkal előállt, és bevallotta, hogy biza ő volt. Erre az apja megdicsérte a becsületességét, s azt mondta, büszke rá. – Na, most még egyszer megkérdem, melyikőtök döntötte be a budit az árokba?! Kisvártatva jelentkezik az egyik: – Hát, édesapám, én voltam… Erre az apja úgy nyakon vágja, hogy szegény gyermek mind repülő budit lát. Ki is fakad nagy felháborodottan: – De édesapám, mi van Orbán Balázzsal s a meggyfával?! Nem kend mesélte, hogy amikor bevallotta, az apja megdicsérte, s büszke volt rá?! – Dehogynem – felelt az apja –,
csakhogy Orbán Balázs apja nem ült fenn a fán! JJJ Még jó egészségnek örvendett az öreg házaspár. Vasárnap ebéd után ősi szokás szerint künn üldögéltek a kapu előtt, a kispadon. Az asszonynak aznap volt a születésnapja. – Nahát, Jozefa, ezt a napot es megértük. A te hetvenkettedik születésnapodat. Én nem es kívánhatok neked egyebet, csak hogy még legalább száztizenkilenc évig éljél! – Száztizenkilencig?! Így mondta? – Így hát. – S miért nem százhúszat? Olyan erővel kívánhatott volna kend kerek százhúszat es. – Hogy miért? – nézett feleségére a pajkos atyafi. – Tudod, Jozefa, azt az egyet szeretném nálad nélkül megélni. JJJ Három székely szalonnázik az erdőben. Az egyik egyszer csak gyorsan felcihelődik. – Hát te hova mész? – Én sehova, de reátok dől a fa! JJJ
154
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hogyan készült régen az almaecet? Az almaecet az egyik legjobb természetes zsírégető, azaz megkönynyíti a fogyást, csökkenti az étvágyat, tisztítja a szervezetet és felpörgeti az anyagcserét. Ha nem is kifejezetten fogyókúra gyanánt, de dédanyáink is csodaszernek tartották, készítették is rendesen. Alább két régi receptjét idézzük fel. Majdnem minden siklódi házban, többnyire a hátulsó házban (szobában), ott van az almaecetes hordó, benne az otthon készült ecet. A hozzávaló vadalmát erdőn-mezőn gyűjtögetik össze. Otthon aztán erre szolgáló válóban forgatyús bunkóval megtörik, kádba döntik s körülbelül annyi vizet töltenek rá, amennyi az alma. Kavarni, „forgatni” (= levét alul kiengedni s felül visszatölteni, mint a sós káposztáét) nem kell. Kinn a szabadban, eresz alatt, pincében vagy a házban hat napig állani hagyják. Csak arra vigyáznak, hogy meg ne fagyjon. Hat nap alatt leve savanykássá válik. Ekkor
lehúzzák hordóba, arra is ügyelve már elébb is, hogy a hordó lehetőleg megteljék. Ha az almalével teli hordó nem áll nagyon hűvös helyen, néhány nap múlva erjedni kezd, egy-két hétig forrik, majd leszáll. Ha az alma nem volt érett vagy a hordó hűvös helyen áll, kierjedése egykét hónapig is eltart. Színe aranysárga, mint a boré, íze sokkal kellemesebb, mint a masinaeceté. Pénzt sem kell adni érte. Egyébként készítenek ecetet vackorból (vadkörtéből), jóféle almából és jóféle körtéből (körtövéjből) is. Forrás: Adalékok Udvarhelyszék néprajzához (Néprajzi Értesítő, 1932)
Egy másik recept Ez tulajdonképpen ecetnek készül, de amíg meg nem savanyodik, nagyon jóízű ital is. Az almát meghámozzák, azután darabokra vágják, de gondosan vigyáznak arra, hogy romlott rész ne maradjon benne, mert az könnyen elrontja az egészet. A felvágott almát kétszer is lemossák, hogy por vagy piszok ne kerüljön bele. Ezután még apróbb darabokra vágják, vagy újabban megreszelik és egy cseberben vizet öntenek rá. Itt néhány napig hagyják. Kisebb hordóba szűrik le a levit, ahol az megerjed. Az erjedés rendszerint egy-két hónapig tart. Ezután üvegekbe szokták lehúzni. Egy évben 20–30 litert is szoktak egy háznál készíteni. Az üvegeket jó erősen ledugaszolják. A benne maradt alma leülepedik az aljára, itt sötétbarna színű, felül azonban szép tiszta, átlátszó sárga. Ezután kb. két évet érik az almaecet, s csak azután lehet használni. Egy pár hónapig azonban mint ital is élvezhető, amíg nincs nagyon megsavanyodva. Cukrot tesznek bele és felforralják. Így íze egy kicsit savanykás kellemes íz; téli esték kedvenc csemegéje. Balassa Iván: Adatok a székely népi italok ismeretéhez (Ethnographia, LV. évf., 2. sz., 1944)
155
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Régi idők ízlése Abban nincs egyetértés, hogy létezik-e székely konyha, illetve létezett-e valaha, vagy szervesen illeszkedik a magyar, azon belül az erdélyi gasztronómiába, de annyi biztos, hogy a székelyek is szerettek enni, főként muszájból, ahhoz pedig főzni kellett, az ételkészítés módja, a felhasznált alapanyagok, fűszerek, azok gyakorisága pedig egyfajta kulináris sajátosságot tükröznek. A székely ragaszkodik a bevált megszokotthoz, ódzkodik a bizonytalan kimenetelű újításoktól – és ez a konyhájára is igaz. A burgonya hiába érkezett meg már jó két és fél évszázada Európába, Mária Terézia csak úgy tudta rávenni eleinket a termesztésére, hogy kiderült: szeszt lehet készíteni belőle. Mellesleg ételként való fogyasztásra is alkalmas… Amit ma a burgonya, azaz pityóka jelent a gazdasszony éléskamrájában, azt régen a puliszka testesítette meg, legalábbis a köznépnél vagy az annál szegényebbeknél. Azt főztek hétköznap, de azzal traktálták a messziről jött vendéget is. Így például Teleki Domokost (1773– 1798), aki az Egynéhány hazai utazás leírása (1796) című fölöttébb olvasmányos művében így idézi fel egyik vacsoráját: „A homoródi vizet elhagyván a hegyen fel tartottunk, és felette köves, alkalmatlan útban, hol hegyre, hol lejtőre menvén, végtére a hegynek tetejére éppen Oláhfalunál kiértünk, setét estve fáklyavilágnál Alsóoláhfaluba, és egy székely gazdaember házánál szállottunk be. A gazda nem volt otthon, az erdőre lévén: azonban a gazdasszony, egy már nem ifjú, de serény asszony székely módra forgolódott, hogy mindeneket szükségünkre elrendeljen; egy fiacskája volt mindenben segítője. A szoba tágas
lévén, abba jól béférkeztünk, jóllehet egy nagy osztováta és sokféle házi eszközök voltak benne. Hamar vacsoránk is készült. A konyha a székelyeknél majd mindenütt csak a szoba: annak egyik szegeletiben ti. egy nagy kemence vagyon, melynek tűzhelye a föld színével egyenlő, és amelynek a nyílása v. szája a földtől a kályháig mintegy singnyi magasságú, a kürtője pedig egyenesen mégyen felfelé. Minthogy a szoba tágasabb, mint más erdélyi falusi házakban (és ezt a Székelyföldön mindenütt úgy találtam), a konyha nem sok helyet foglal el, és a kemence csinoson lévén készítve, a szobát nem rútítja. Gazdasszonyunk jó málépulyiszkát főzvén, egyikünk azt szalonnazsírral, másikunk tejjel, valamint a tejes rizskását jóízűn megette, s nem sok idő múlva lenyugovánk.”
Top tízben a haricska
A legendás székely türelmet igencsak próbára tenné, ha manapság az asszony szalonnazsíros puliszkával várná haza az urát, de lám, az ifjú – nem egészen húszéves – gróf semmi kivetnivalót nem talált benne, sőt, szemlátomást ízlett neki. Pedig akkor már közel három évtizede érvényben volt a Mária Terézia 1767es rendelete, amelyben az Erdélyi Főkormányszéket a burgonyatermesztés
156
2016 – tavaszi-nyári kiadás bevezetésére utasította. De azért sem: a ceni magyar kolbászt, a tokányt, a csallómagas rangú vendégnek puliszka dukált! közi tejfelgombócot, a ludaskását, de (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a még az erdélyi lucskos káposztát is. És moldvai csángók még ma is úri nagyzo- ha már székely gasztronómiáról van szó, hadd jegyezzük meg, hogy eme lista 14. lásnak tekintik a kenyeret.) Ugyanezen élménybeszámolójában helyére a csíki mézes pogácsa is felkemég egyszer dicsőíti ezt az egyszerű rült! ételt: „Háromszék… földje felette terKorabeli fanyalgás mékeny, és nyárban legszebb gabona- és Persze nem mindig és nem mindenki haricskavetéseket láthatsz. A haricska itt mintegy második búza neme, sehol magasztalta ennyire a székely konyhát. nemigen termesztik Erdélybe bővséggel, Sipos Samu imigyen bosszankodik a fencsak itt. Az úgynevezett haricskapuliszka tebb említett konzervativizmus (vagy initt a málépuliszka helyett vagyon, és igen kább maradiság?) láttán a Székely Nemzet közönséges; tejjel vagy túróval igen 1895. július 20-i számában: „A tehén-, juh- és kecsketejet ma is úgy dolgozzák jóízű étel, ajánlom akárkinek.” Figyelem: illik különbséget tenni a fel, mint ezer évvel ezelőtt, még csak a málé és a haricska között! És ez fél évszá- legközönségesebb tehéntúrót sem állítzad múlva is érvényes, mert Jókai Mór ják elő, a sajtkészítésről beszélni is korai. 1862-es, legfontosabb „nemzeti elede- A gyümölcsöt úgy aszalják, hogy frissen leinket” rangsoroló, 36 tételes listáján az is élvezhetetlen, akár taplót tálalnának előkelő 9. helyet foglalta el a „háromszé- föl; gyümölcsbor készítését, mely hivatki haricskapuliszka”, megelőzve a debre- va volna a pálinkát idővel leszorítani, Fotó: Balázs Ödön
Üdvözlés Siklódon
157
2016 – tavaszi-nyári kiadás vagyonosabb gazdáknál sem találhatni tését, mely bármennyire is különbözik a föl; nem, mert még a gyümölcstermelés többi vidékétől, nem szabad megijedni, iránt is közömbösek vagyunk, s míg tá- s ne iparkodjunk valamit elhagyni vagy gas teret juttatunk a község között liba- hozzátenni, mert egész biztos, hogy legelőül, addig faiskolának, hol gyerme- nem azt az igazi ízűt kapjuk munkánk keink megkedvelnék a kertészetet, nincs után. csak egy hold helyünk is. Zöldségek konIgen fontos a hordónak a kapros zerválása ismeretlen valami, pedig ma csomboros fövő vízzel való kiforrázása, már zöld paszulyt, ízeket, paradicsomot, amelyet letakarva egy jó fél óráig benn is ugorkát stb. Kaliforniából liferálnak hagyunk s csak aztán öntjük ki. Az igazi Magyarországba.” székelykáposztát fejesen teszik el… A No, azért nem (volt) ennyire vészes a kemény, jól tömött fejeket külső lapijáhelyzet, a szerzőből inkább nemzete félté- tól megtakarítva, a torzsáját kúpalakúan se, szeretete beszélt, így akarta felhívni a kivágjuk egy hegyes kés kanyarításával. figyelmet az iskoláztatás, a népnevelés fö- Az így kapott lyukakba nem őrölt, halöttébb szükséges voltára. A székely gazd- nem durván törött (borsó nagyság áltaasszonyok pedig főztek tovább, mert enni lában!) sóval megtöltjük. A fejeket a sókellett. Nem holmi Bocuse d’Or-szerű séf- val megtöltött lyukakkal felfelé irányítva versenyeket akartak megnyerni, hanem berakjuk a hordóba. Minden réteg közé egyszerűen elkészíthető, finom falatokat egy-egy szál csombort és kaprot teszünk. tenni az asztalra. Ha hideg a pincénk lenge, ha elég jó meleg, úgy hideg vizet töltünk rájuk addig, Régi recept amíg ellepi az egészet. (Később az apadó káposztaeltevéshez vizet utána kell pótolni!) A tetejére egy Egyes kérdésekben azért ők sem en- keményfa deszkadarabot teszünk, s azt gedtek a negyvennyolcból. „A gyalult tisztára mosott, nem porló kővel levagy sarvalt káposzta roppant lenézett nyomtatjuk. A káposzta beéréséig a káposztát dolog az igazi székely háziasszony előtt” – írja Sólyom Edit a Székely Konyha né- »forgatni« is kell. Ez »székelyül« ven gasztronómiai rovatnak helyet adó, jelenti, hogy naponként a csapon kb. Bányai János szerkesztette Székelység feléig a levet kiengedjük egy fazékba, s című folyóirat 1931. novemberi számá- aztán a tetején felöntjük újból. Így a ban. Ugyanott „a híres-neves sóskáposz- káposztalé mozgásba jő. Az érését a ta”, mint székely ínyencség receptjét is tetejét ellepő hab jelenti, amelyet le kell takarítani. Az így elsózott káposzta közreadja: „A Székelyföldet meglátogatóknak (azaz besavanyított) pünkösdig is eltart, mindig nagyon ízlett a besavanyított nem romlik meg, ha hűvös pincében káposztánk mindenféle formában. Úgy tartjuk. Jól jegyezzük meg, hogy »tiszta a jó ropogós, szálasra vágott füstölt hús Isten ellen való vétek« tormát tenni és kolbász mellé, mint töltött káposzta belé, ami a káposztánál csípős, tubákos alakjában is. A több oldalról bejött ízt ad.” Kocsis Károly érdeklődésre közöljük ennek az elkészí-
158
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tavasz és egészség a konyhában Mikszáth Kálmán közel 120 éve írta a magyar konyhai örökség ápolásáról: „Nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni, dőljön bár minden össze a nagy reformok, divatok mániájában, pusztuljon a dzsentri, a szűzdohány – de az ősi ételek maradjanak. Azokat ne engedjük!” Egy évszázad alatt sok minden változik, az evéskultúra, de az emberek életmódja is. Nagy Bea táplálkozás-szakértőt (képünkön), dietetikust kérdeztük a hagyományos magyar konyha reformosításának szükségességéről, a húsvéti menüről, süteményekről, aki azt is elmondta, hogy az egészséges kenyér is lehet finom. – A tavasz a megújulás évszaka. Milyen ételeket ajánl a test regenerálódásához? Mit fogyasszunk a vitaminhiány leküzdéséhez? – A tél folyamán a szervezet lemeríti vitamin- és ásványianyag-raktárait, így a tavasz beköszöntével ezeket mihamarabb pótolni kell. Legfontosabb a gyümölcs- és zöldségbevitel, hiszen bár a hideg évszakban is fogyasztunk nyers zöldeket, a tápértékük kevesebb, mint a szezonális finomságoké. – Hogyan lehet a hagyományos magyar konyhát a mai mozgásszegény életmódhoz adaptálni? – Közismert, hogy a magyar konyha nehezen emészthető, és zsírokban gazdag ételekben bővelkedik. Ezt nehéz megváltoztatni, de talán nem is kell. Apró módosítások beiktatása a főzési technikákban csodákra képes: ilyen például a napraforgóolaj olívaolajra való cserélése, de érdemes befektetni egy jó minőségű teflonedénybe is. Ugyanakkor a párolót is a konyha szerves részéve kell tenni, és a zöldségeket főzés helyett ebben elkészíteni, mert így megőrzik a szervezet számára értékes vitaminokat. – Miként lehet a hagyományos húsvé-
ti fogásokat kicsit reformosítani, könnyebbé, egészségesebbé tenni? – Húsvétkor – mint általában minden ünnepkor – többféle egészségügyi problémánk erősödhet fel: a zsíros és szénhidrát-dús ételek túlzott fogyasztása és az alkoholbevitel miatt májprobléma, hasnyálmirigy-gyulladás jelentkezhet. Emiatt is úgy vélem, húsvétkor a hagyományos fogások mellett mindig legyen friss zöldség is az asztalon. Nyilván, tájaink húsvétjának elmaradhatatlan tartozéka a bárányhús, ami köztudottan fagygyúsabb, mint az általunk gyakran fogyasztott húsok – csirke, pulyka,
159
2016 – tavaszi-nyári kiadás marha –, emiatt ajánlom annak lerben, szénhidrátok (50–55%), jó minőségű más zsiradék hozzáadása nélkül való zsírok (30–35%) és fehérjék (10–15%) megsütését. Emellett az ünnepi dőzsölés között. De például egy joghurtos, zabos, helyett próbáljunk meg mindenből olajas magvakat és szárított gyümölcsöt kisebb mennyiségeket fogyasztani, mint tartalmazó reggeli ideális lehet. Viszont egy fogásból belakmározni. Igyekezzünk egy szelet teljes kiőrlésű kenyér friss kerülni a finomítottszénhidrát-fogyasz- zöldséggel és mozzarellával is megfelelő tást is, aki pedig cukorbetegséggel küzd, napkezdő étkezés. annak a diétája ünnepek alatt is betar- – Életmódmagazinokban azt olvashatjuk, hogy kerülni kell a fehér tandó. – Húsvétkor az édességek, sütemé- kenyér fogyasztását. Megállja a helyét nyek is túlsúlyba kerülnek. Mit ajánl a ez az elmélet? – A fehér kenyér finomított lisztből táplálkozás-szakértő? – A sütemények is különböző kategó- készül, amelyben elvész a búzamag héjáriákba sorolhatóak. Ha a vonalainkra ban levő számos fontos ásványi anyag, vigyázunk, és egészségesebb édességet vitamin, folsav, rost, amire a szervezeszeretnénk fogyasztani, akkor érdemes tünknek nagy szüksége van. Ezenkívül inkább a gyümölcsös, tehéntúrós válto- gyorsan felszívódó szénhidrátforrás, ami zatot választani, mintsem leveles tésztá- nem okoz huzamosabb ideig telítettségi ból készültet vagy vajkrémes sütemé- érzetet, emiatt olykor többet is fogyasznyeket. Egyébként az is jó megoldás, tunk belőle, mint amennyire szükségünk hogy ha desszertet kívánunk, akkor okos lenne. Természetesen vannak patológiás nem nassolásként, hanem uzsonnaként, problémák, amikor nem ajánlott a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása – sőt, egyétízóraiként fogyasztani azt. ves kor alatti kisgyerekeknek sem! –, de – Miből áll az ideális reggeli? – Erre nehéz egyértelmű választ adni, amennyiben tehetjük, válasszunk minhiszen meg kell találni az egyensúlyt a dig teljes kiőrlésű szénhidrátforrást, nem Omlett muffin Hozzávalók: egy muffintálca, 3 tojás, 3 szelet serrano/fekete erdő/prosciutto sonka, ¼ póréhagyma, ½ kaliforniai paprika, só, bors, 20 g parmezán. A tojásokat felverjük, sózzuk, borsozzuk. A sonkaszeleteket kettévágjuk, és a muffinformát kibéleljük vele. A zöldségeket apróra vágjuk. A sonkás muffinformába öntjük a felhabosított tojást, majd a felaprózott zöldségeket. Fontos, hogy a tojással ¾-ig teljen fel a forma, különben a tojás sülés általi növekedése során kifolyhat belőle. 200 fokon hozzávetőlegesen 12-16 percig sütjük, majd végül parmezánnal megszórjuk, pirítóssal és paradicsommal tálaljuk.
160
2016 – tavaszi-nyári kiadás Quesadilla avokádókrémmel Hozzávalók a krémhez: 1 avokádó, 60 ml natúr joghurt, só, bors, 1 főtt tojás, 1 cikk fokhagyma. Az összetevőket krémmé keverjük villa vagy konyhai robot segítségével. Továbbá: 200 g csirkemell, só, bors, chili, 2 tortillalap, 200 g gomba, 100 g sajt, 200 g uborka. A gombát és a csirkemellet apróra vágjuk és megfűszerezzük. A csirkét megpirítjuk, a sajtot lereszeljük, az uborkát kockára vágjuk. Egy nagyobb serpenyőben alacsony hőfokon kezdjük összerakni a quesadillát. Az első wrap-lap kerül alulra, majd 50 g sajt, a csirkemell, a gomba és az uborkaszeletek, végül a sajtmaradék és a második wrap lap. Miután megpirult, nagyon óvatosan megfordítjuk, és a másik felét is megpirítjuk. Ezek után hatba vágjuk, és az avokádókrémmel tálaljuk.
Tagliatelle brokkolis csirkével Hozzávalók: 60 g tagliatelle/fő, 100 g csirkemell, 100 ml sovány tejszín, 1 cikk fokhagyma, só, bors, olívaolaj, 150 g brokkoli. Megfőzzük a tagliatellét, a brokkolit megpároljuk, a csirkemellet apró kockákra vágjuk, és serpenyőben, olívaolajon megpirítjuk. Elkészültekor hozzáadjuk a tejszínt, a cikk fokhagymát – egyben vagy apróra vágva –, és ízesítjük. Végül hozzáadjuk a párolt brokkolit is. A megfőtt laskával tálaljuk.
csak kenyérből, hanem tésztafélékből és rizsből is. – Lehet-e finom az egészséges kenyér? – Természetesen. A pékségek sokéves kísérletezés után jöttek rá, hogyan lehet élesztő helyett kovásszal keleszteni a kenyeret, melyik összetevőből mennyire van szükség stb. A lényeg, amit tud-
nunk kell a valódi teljes kiőrlésű kenyérről az, hogy másnapra ne várjunk csodát tőle, ugyanis a szerkezete nem engedi meg, hogy puha maradjon. Egyébként ajánlatos a kenyeret naponta frissen vásárolni, kisebb mennyiségekben. – Folyamatos vita van arról, hogy olajjal vagy zsírral főzzünk, vajat vagy margarint együnk. Mit érdemes betartani? – Ha sütünk, elengedhetetlen odafigyelni, hogy hőálló olajat válasszunk, ugyanis a vaj és a margarin nem alkalmas főzésre. Ha mégis ragaszkodunk a vajhoz, akkor keverjük az olívaolajhoz, ám az olívánál is érdemes melegen préseltet vásárolni, ha sütéshez szánjuk. Pál Piroska
161
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A társasjáték veszíteni és nyerni is megtanít Általános tévhit, hogy a társasjátékok gyerekeknek szólnak – vallja Csucsák István, a Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetségének elnöke, illetve a marosvásárhelyi székhelyű jatszma.ro társasjátékbolt tulajdonosa. Közel 700 különböző – főleg magyar nyelvű – játékot forgalmazó boltjuk célközönsége egyetemisták, illetve a 30-40 éves korosztály. Istvánt a hobbiból indult vállalkozásról kérdeztük, de mesélt az erdélyi társasjátékozó szokásokról, megmutatta a legnépszerűbb táblásokat. Mint mondta, a játék az „offline ismerkedés” lehetőségét rejti magában, talán ezért is ennyire vonzó szórakozási forma a fiatalok körében.
– Miként született az ötlet a jatszma.ro játékbolt indítására? – Hobbink volt a társasjátékozás, és bár tájainkon még gyerekcipőben jár a kocsmai művelése, és játékot is nehezen, csak Magyarországról lehetett szerezni hozzá, egyre több ismerősöm kért meg, hozzak neki is, ezért a létező igényre adott válaszként a meglévő, számítógépekkel foglalkozó vállalkozásunkat társasjáték-forgalmazással bővítettük.
– Milyenek az erdélyi társasjátékozó szokások? – Egyelőre alakulóban vannak, még nem forrtak ki. De szerencsére többen rájönnek – egyelőre leginkább az egyetemisták –, hogy a péntek esti kikapcsolódásnak nem muszáj buliban és ivásban kimerülnie, hanem inkább összeülnek és társasoznak, ami nagyon intelligens formája a szórakozásnak. De nem csak a fiatal egyetemisták körében, hanem családokban is gyakori a társasjáték-vásárlás, -ajándékozás, hiszen nem csak jó móka, hanem tanítja a gyereket, az általános műveltségét szórakoztató módon bővíti. Nem mellesleg összeköti a teljes családot, hasznos közösen eltöltött időre ad lehetőséget. – Mely játékok a legnépszerűbbek, leginkább keresettek? – A Gazdálkodj okosan! soha nem fog kikopni a köztudatból. Magyarországon végzett közvélemény-kutatás szerint ez a játék népszerűbb a focilabdánál is, emellett pedig az Activity-t és a Catant keresik leginkább. Ugyanakkor olyan játékokat is gyakran vásárolnak tőlünk, amelyekből
162
2016 – tavaszi-nyári kiadás világbajnokságot szerveznek, és Erdélyben is tartanak selejtezőket. – Hogyan állunk az Erdély-, SzéA jatszma.ro társasjátékbolt Maroskelyföld-specifikus játékokkal? vásárhelyen, a Posta utca 2. szám alatt – Örülünk neki, hogy viszonylag található, de internetes böngészésre is kielégítő módon kezdenek terjedni az lehetőség van a jatszma.ro weboldalon, erdélyi, saját fejlesztésű játékok, és ezek ahonnan házhozszállítással rendelni is igen keresettek is. Két erdélyi fejlesztőnk lehet. Vagy nyerni: mindazok körében, van: az egyik, aki ismert játékokat székeakik a 266–270. oldalon található rejtlyesít (Székely Activity, Székely gazdálvények helyes megfejtéseit 2016. júnikodj okosan!), azaz a helyi közösség igéus 30-ig elküldik levélben (Székely Kanyei szerint alakítja át a játékokat. Egy lendárium, 525400 Kézdivásárhely, másik fejlesztő pedig az udvarhelyi Margaréta u. 1. sz.) vagy e-mailben Dorsonczky József, akinek olyan játék(
[email protected]), két társasjáötletei vannak, amelyeket világszinten tékot sorsolunk ki (Six Making, Hack számon tartanak. Ő három éve foglalkoTrick). E két játékról a www.jatszzik játéktervezéssel, sikereket is elért a ma.ro/six-making.html, illetve a SixMaking és a Hack Trick nevű játékwww.jatszma.ro/hack-trick.html kal, illetve mindkettőt bemutatták a címen találnak leírást. Mindkét játék németországi világkiállításon. erdélyi fejlesztésű, a Six Making-et – Mit gondol, mi az oka annak, hogy a virtualitás által dominált világban az világszerte forgalmazzák. embereknek van igényük az offline társasjátékozásra? – Tagadhatatlan, hogy az offline szóra- – Valóban játszva ismerszik meg az kozási forma a szemtől szembeni ismerke- ember? dés lehetőségét rejti magában. De az élő – Abszolút. A játék folyamán felszatalálkozások a gátlásokat is előhozhatják badulunk, és az igazi énünk kerül előtéraz emberekből! A kocsmában, kávézóban be. Ilyenkor általában mindenki terménem mindig szólíthatunk le egy számunk- szetesen és őszintén nyilvánul meg. ra szimpatikus, ám idegen személyt, a szó- – Mi fontosabb: a társasjáték megtarakozóhelyeken pedig a zenétől nem is nít veszíteni, vagy megtanít nyerni? halljuk egymást. Viszont ha társasjáték– Mindkettő fontos, de azt hiszem, rendezvényre járunk, az olyan lehetőséget veszíteni tudni lényegesebb. A nyerés ad az ismerkedésre, amit máshol nem kap- pozitív érzése gyakran kevesebb ideig hatunk meg. Egy közösségben, ahol part- tart, mint egy-egy veszítés kudarcélménereket keresünk a tábla mellé, természe- nye. És ez a mindennapi életben is így tesnek tűnik az a mondat, hogy „Jössz ját- van, ahol számtalan veszteség érheti az szani? Van egy helyem!” vagy „Van még embert. Nyilván, nyerni is tudni kell, és egy helyed? Beszállnék!” Játék közben fontos megtanulni, hogy nyertesként meg azt vesszük észre, hogy már baráti hogyan viszonyuljunk a veszteshez. szinten beszélgetünk egymással. Pál Piroska
163
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Sissi legendás szépségtrükkjei A tragikus sorsú Erzsébet Amália Eugénia, avagy Sissi életét már szinte betéve ismerjük. Tudjuk, hogyan lett szerelmes, hogyan élte napjait a császári palotában, és hogyan ért tragikus véget gyermekei sorozatos elvesztése után. Tudjuk, hogy okos volt és művelt, de mindezek mellett Sissi egyben kora legszebb nője is volt, és ennek megőrzése érdekében mindent meg is tett. Miután Ferenc József eljegyezte és nőül vette Sissit, a fiatal lány életében a fényes esküvő után következtek a szigorú évek. 1855-ben szülte meg első gyerekét, s alig volt 21 éves, mikor már három gyermek édesanyja volt, egyiküket viszont már el is temette. Miután Zsófia főhercegné elvette tőle kislányát és kisfiát, és a palota másik szárnyában neveltette őket, az elkeseredett fiatalasszony egyetlen örömét a testápolásban, szépítkezésben lelte. Kora összes „boszorkányságát” bevetette, hogy minél szebb és fiatalabb maradjon. Diétázott, sportolt, bőrét pedig gőzfürdő-
vel és az azt követő hétfokos hideg vízben való pancsolással tartotta feszesen. Heti egyszer kifejezetten forró, gyógyfüves-olajos kádfürdőt vett, olyan gyógynövényekből keverve, ami csak elképesztően magas hőfokon fejti ki hatását. A fürdő után órákig masszíroztatta magát. De az éjszaka sem úgy telt nála, mint a normális embereknél szokás. Vaságyon aludt, vékony matracon. Esténként kibontották legnagyobb kincsét: a hosszú haját, ami – rossz nyelvek szerint – eredetileg szőke volt, de esküvője napjától kezdve sötétbarnára színezték. Ilyenkor Sissi lefeküdt az ágyra, a szolgálók pedig szépen kiterítették körülötte a hajzuhatagot, hogy ne feküdjön rá éjszaka. Reggel aztán jött a fodrász, akinek fehér kesztyűt kellett viselnie, és tilos volt gyűrűt hordania – csak így érhetett Sissi hajához. A „figaró” órákon át fésülte és fonta a császárné haját, aki nagyon dühös volt, ha egyetlen szál is kihullott vagy meggörbült belőle. Nem ritkán oda is csapott, ha túl sok hajat vesztett. Pedig volt neki bőven, eleinte derékig, később már bokáig ért. A mosás is egy külön procedúra volt – persze megvolt erre is a titkos recept, bár azt ma sem ismerjük pontosan. Unokahúga szerint pálinkát és tojást kevertek össze, és azzal mosták a haját, van, aki azt állítja, hogy 30 tojássárgáját és egy fél üveg
164
2016 – tavaszi-nyári kiadás Sissi a természetes módszerek és alapanyagok alkalmazásával megreformálta kora teljes szépség- és testápolásra vonatkozó elméleteit, de drasztikus kúrái az évek során egészségét is kikezdték. Mivel egész életén át koplalt, hogy megőrizze derekának legendás karcsúságát (korabeli krónikák szerint ez ötvenkét centi volt), súlya mégis növekedett, mivel az egyoldalú táplálkozás következtében hiánybetegségek léptek fel nála. Teste különböző részein ödémák alakultak ki, a szervezete viszszatartotta a vizet. Sissi mégsem hallgatott orvosai tanácsára, és nem tért vissza a normális, vegyes táplálkozásra. Úgy vélte, a napi testedzési penzumához olyan táplálékot kell fogyasztania, amely elég erőt biztosít a számára. Ezt elsősorban a húsban vélte felfedezni. Mivel egy-egy marhaborda elfogyasztása túlságosan megterhelő lett volna a számára, erőlevest főzetett magának, hihetetlen mennyiségű húsból. Volt, hogy – férjeura legnagyobb megrökönyödésére – egy fél ökörből főztek számára marhahúskivonatot – az állat vérével dúsítva. Nem is csoda, hogy belebetegedett a fehérjetúltengésbe! brandyt mixeltek samponnak. Hajöblítéshez ecetből, levendulából, narancsvirágvízből és csalántinktúrából kutyultak valami finomat a szolgák. Sissi nem csupán hajára, bőrére is különös figyelmet fordított. A kor szokása szerint nyers húslevet ivott, mert úgy tartották, abban van a fiatalság titka. Bőrére pedig esténként nyers borjúhúst tett. Emellett természetesen arctejekkel és rózsavízzel mosta a bőrét esténként, reggelente pedig különleges krémekkel ápolta magát. Sissi kora divatikonja volt, öltözködését többen utánozták, ezért testéről sem feledkezett meg. Sokat túrázott, úszott, hegyet mászott, biciklizett, vívott, egészen kiválóan lovagolt, és még egy tornatermet is berendeztetett magának, ahol tudott sportolni. Egyfolytában diétázott, hogy karcsúságát megőrizze, voltak napok, amikor mindössze egy kis teát iszogatott, és pár narancsot evett. 172 cm volt, és négy gyerek után is 50 kiló! Bolondult a csokiért, de ha túl mohó
volt egy nap, a következőn csak tejet ivott. A kedvenc édessége amúgy az ibolyafagyi volt, imádta az ibolya színét és illatát is. A sok édességtől és a diétától azonban fogai egyre rosszabb állapotba kerültek, ezért igyekezett csukott szájjal mosolyogni, és csak keveset beszélni. Későbbi éveiben már legyezőt tartott a szája elé, és csak félszegen motyogott. Ez a zárkózott viselkedés vezetett oda, hogy az udvarban az a nézet terjedt el, hogy Sissi meglehetősen butácska, azért nem beszélget. Pedig nem hiányos tudását leplezte szegény, csak a rossz fogsorát. Az ellene elkövetett, halálos végkimenetelű merénylet (egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista hegyesre fent reszelővel szíven szúrta) során Sissit majdnem megmentette divatmániája, ugyanis olyan szoros fűzőt viselt, hogy a támadás után felállt, és saját lábán sétált fel a fedélzetre, ahol azonban összeesett, és 61 évesen visszaadta sebzett testét-lelkét a Teremtőjének.
165
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Útszéli gombászás Nyaranta, egy-egy nagyobb esőzés után Székelyföld főbb útjai mentén gyakran látni vedreikre mutogató romákat. Többnyire szegfű-, róka-, keserű- és medvegombát, illetőleg áfonyát kínálnak az erdőt ritkán járó autósoknak, ám nem árt óvatosnak lenni, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Leginkább arra figyeljünk, hogy amennyiben kilóra van megszabva a portéka ára, az általuk használt akasztós mérleg mindig csal, és sohasem a mi javunkra. Egy alkalommal Tusnádfaluban alkudtunk három kiló rókagombára, itthon újramérve már csak kettőt s felet nyomott… Ezért jobb, ha a szemmértékünkre hagyatkozunk, s egy-egy halmocskára mutatva próbáljuk minél lennebb vinni az árát. Áfonyával is jártuk már meg, Bereck közelében, hogy öt liternek hirdették a tejfölös veder tartalmát, amiből hazáig pontosan négy maradt. A vederben árusított áfonyáról még az is ki szokott derülni, hogy az éretlen fele az aljára kerül, ezért nem árt ott helyben áttölteni saját edénybe – még mielőtt kifizetnénk. Ennél már az is jobb, ha fekete bodzával elegyítik az áfonyát, mert az is kiváló szörpnek, lekvárnak, ha viszont a földi vagy más nevén Fotó: Adorjáni Attila
Ízlik a vargánya?
gyalogbodza termésével „szaporítják”, akkor pechünk van, mert az állítólag valamiféle méreganyagokat tartalmaz. Igaz, nem halálosat, mert nagyanyáink még abból is finom szirupot főztek. Ehhez még azt kell tudni, hogy a fekete bodza augusztus végén, szeptember elején érik be, tehát előtte nem kell ilyen átveréstől tartani. Sokkal veszélyesebb, ha a szegfűgomba közé – természetesen csakis véletlenül – valamilyen susulykát elegyít az útszéli árus, de aki a kettő közti különbséget nem képes észlelni, az ne vásároljon, de ne is szedjen soha gombát! Viszont nincs nagy baj, ha a rókagomba közé gereben „keveredik”, legfennebb az idősebb példányok megkeseríthetik a belőle készült ételt, s vele együtt az életünket. A keserűgombáról azt írja az egyik magyarországi kiadású gombáskönyv, hogy „fogyasztásra nem javallott, de a székelyek állítólag megeszik…” Sőt, mifelénk sokan egyenesen esküsznek rá – szerintem inkább csak azok, akik nem kóstolták még sülve a kékhátú galambgombát. Azért legalább egyszer az életben érdemes kipróbálni a keserűt is (azt a fajtát, amelyiknek eredetileg fehér tejnedve idővel, beszáradva nem színeződik zöldeskékre vagy szürkészöldre!), hátha megszeretjük, de szerintem semmiképp ne grillezve, hanem tepsiben,
166
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Gombás szendvicskrém
Hozzávalók: 20 dkg ricotta, 5 dkg fetasajt, 4 dkg őrölt mogyoró, 3 dkg napraforgómag, 2,5 dkg szárított vargánya, 3 evőkanál mogyoróolaj (vagy olívaolaj), 2 evőkanál apróra vágott, pirított hagyma, 2 evőkanál majoránnalevél (vagy 2 teáskanál szárított), 1 evőkanál kakukkfű, só, frissen őrölt bors. Elkészítése: A gombát 30 percre beáztatjuk, 150 ml meleg vízbe. Száraz serpenyőben megpirítjuk a napraforgómagot. A megpuhult gombát, az áztatólével együtt turmixgépbe (blender) tesszük, hozzáadjuk a fűszereket, a napraforgómagot, a pirított hagymát, meg az olajat. Összeturmixoljuk, sóval, borssal ízesítjük. Hozzáadjuk a mogyorót, a ricottát, meg a fetát is, összeturmixoljuk, és ha szükséges, még ízesítjük.
(www.mytaste.hu)
A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, az Ethnographia 2013/1. számában találtunk egy tanulmányt a sepsiszentgyörgyi dr. Zsigmond Győzőtől, aki a Kárpát-medence majd minden szögletéből gyűjtött népi vargányás recepteket. Alább innen idézünk: „Vargányaleves, bele a vargányán kívül krumplit teszünk, lehet tésztát is. Tejfölösen paprikásnak is nagyon jó. Rántjuk a nagyokat, rizzsel esszük. Pörköltnek, fasírtnak, töltött húsnak is készítjük (Őrség). Töltött káposztába szoktak hús helyett gombát is tenni, legjobb a tinórka (Bemecebaráti, Hont). A polcot hagymás zsírban sütjük, aztán teszünk rá savanyú tejfölt, pici lisztet. Nokedlivel esszük (Felvidék). A savanyúkáposztát odatesszük főni, bele főleg tölgyfagombát és füstölt húst vagy kolbászt, egy babérlevélt. Külön megfőzzük az árpakását, a gerslit, evőkanálnyit, bele az előbbieket, mikor felrottyan. A kását leszűrve használjuk. Külön készül a rántás: csipet paprikát, zsírt, kanálnyi lisztet s hideg vizet összefőzünk, pici paradi-
167
2016 – tavaszi-nyári kiadás zsírban sütve, kalappal lefele fordítva, és szerint vétek egymagában tokányt készíföltétlenül tegyünk rá sült szalonnadara- teni belőle, mert az olyan, mintha a szarbokat meg juhtúrót, esetleg vékony vasgombát paníroznánk – inkább csak fűszerként, ízesítésre ildomos használni. paradicsomszeletet! S hogy mi minden készíthető belőle? Ami viszont a medvegombát illeti (nevezik vargányának, tinórunak, de Szokás levest főzni, sütve is fogyasztják, hiribának is), még az erdőben is ritkán gombás rizsbe is első osztályú, savanyútalálok olyan példányt, amit ne kezdtek ságként is elmegy, de inkább pörköltvolna meg a nyüvek, így nemigen tudom ben, tokányban, paprikásban érdemes elképzelni, hogy a romák vedreiben, a kipróbálni, netán zakuszkába keverve, tűző napon mitől maradnának egészsé- de néhol fasírt- és kolbászhússal is elegesek! És mivel a szivacsos termőréteg a gyítik. Belevághatjuk a tojásrántottába, legtöbbször jól leplezi a romlás jeleit, vagy akár ki is süthetjük tojásban, turbátran vágjuk ketté, mielőtt pénzt mixgéppel finom szendvicskrém jöhet ki adnánk ki érte, s a tönkjét is alaposan belőle. Na de hát ez utóbbihoz szárított vizsgáljuk meg, nem túl sűrű-e benne a vargánya ajánlott, ami makkegészséges „járat”. De az egészséges vargányáért ne példányokat feltételez. Tehát vigyázsajnáljuk az árát, mert szinte megfizethe- zunk az „útszéli” gombászáskor! Kocsis Károly tetlen! Olyannyira, hogy egyik barátom
csomot, kis borsot teszünk a levesbe. Mikor a hús, gomba megfőtt, az egészet összetöltjük, összefőzzük (Kárpátalja). Gombasalátához gombát, legjobb szépét abárolni 2 kilót, 5 kiló káposztát, 1 kiló murkot (sárgarépa), 1 kiló hagymát, 1 kiló zöldpaprikát, 1 liter olajat, fél liter ecetet, sót, borsot, babérlevélt. Ezeket összesütjük, utána forrón üvegekbe, dunszba teszszük, ha kihűlt, kész (Kárpátalja). A varganya a legszebb. Le ke’ hámozni, törzsét is használják. A megszárított pitonka is jó például levesbe, ízet ad. A pörgöltbe pár perc áztatás után kell beledobni (Aranyosszék). A hiribét, mint a rántott húst, úgy készítettem meg (Mezőség). A hilibet süssük ki olajba, s fokhagymába mártva esszük (Moldva). A megmosott vargányát megreszeljük az almareszelőn, és úgy készítjük el, mint a húst, csak több tojással és petrezselyemmel (...) fasírozottnak (Baranya). A királynégombát eszik, kiszedik a zöld részét, megsütik túróva’ (Csík). A vargánya alsó sötétjét lehámozzák, vízbe áztatódik, buzgó vízbe főzik, s így teszik rántani, zsírba, hagymáva’ (Marosszék). A darált hiribába rizskása, olaj, hagyma, bors, paprika kell, s ezt káposztalapuba vagy zöldpaprikába beletettem (Szilágyság). Tejfölös vargánya, hagymáva’ megfonnyasztjuk, paprikát, s mikor kész, tejfölet teszünk bele (Muravidék). A kicsi, pici vargányákat szokták etenni ecetbe, ahogy az uborkát (Muravidék).
168
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hagyományos húsvéti ízkavalkád (2.) Székelyföldön a báránysült és a töltött bárány mellett a húsvéti ünnepi menü számos ínyencségének alapanyaga a sonka és a tojás, de népszerű a csavart csülök is. A 2015-ös Székely Kalendárium húsvéti kiadásában – a Székely Konyha főszerkesztője segítségével – már megkezdtük feltérképezni a kókonyás vagy szenteltes-kosarak tartalmát, melyeket – egyes helyeken – húsvét reggelén a katolikus templomba visznek megszentelésre. Az alábbi hasonló összeállítással ötleteket kívánunk adni a húsvéti menü összeállításához.
Csavart csülök Elkészítési ideje: 3-3,5 óra. Noha elkészítése igényel némi gyakorlatot, megéri nekifogni, hiszen előállítási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a húsvéti sonkáé, ráadásul ízletesebb. Hozzávalók: 2 nagy csülök vagy 3 kisebb (kb. 1,5-2 kg), 5-6 cikk fokhagyma, őrölt bors 1. A csülköket, ha nagyon sós, kiáztatjuk, alaposan megmossuk, és bő, hideg vízben feltesszük főni. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a csontról leválik a hús. 2. Közben megpucoljuk a fokhagymát, előkészítjük a borsot és egy nagy celofánt. 3. Egy nagy tálba halmozzuk a csontról lefejtett húsdarabokat, figyelve arra, hogy minél épebb darabokban maradjanak. Meghintjük zúzott fokhagymával és borssal, illetve ráöntünk kb. egy merőkanálnyi forró csülöklevet. 4. A kiterített celofánra ráhalmozzuk a húst úgy, hogy alul tesszük a bőrös részeket, és rátöltjük a fűszeres levet is. 5. Ezután szorosan a celofánba tekerjük a masszát úgy, hogy minél keményebb rudat nyerjünk. Két végét bekötözzük, a
csülökrudat két vágódeszka közé helyezzük, és nehezéket téve rá, hagyjuk kihűlni. 6. Rézsútosan szeleteljük, eltávolítjuk a celofánt a szeletekről, citromkarikákkal, főtt tojással, mustárral vagy friss zöldséggel tálaljuk. Jó tudni! • Fontos, hogy amint megfőtt a csülök, azonnal csontozzuk ki, és minél gyorsabban dolgozzunk vele, hogy még melegen celofánba tekerjük a fűszeres húst.
Füstölt csülök őzgerincben
Elkészítési idő: 1,5-2 óra. Mutatós finomság a húsvéti asztalon, ami helyettesítheti a sonkát.
169
2016 – tavaszi-nyári kiadás Hozzávalók: 1 db kb. 1 kg-os füstölt Töltött csirkecomb csülök, 4 tojás, petrezselyemzöld, 1 sár- kétféleképpen garépa; illetve friss tavaszi zöldség a Elkészítési ideje: 1,5-2 óra. Mudíszítéshez (hónapos retek, zöldhagytatós, ízletes fogás, ami helyettesítheti a ma, salátalevél stb.). 1. A csülköt bő vízben csendes tűzön töltött bárányt azon családok húsvéti addig főzzük, amíg a csontról könnye- asztalán, akik nem kedvelik a bárányhúst. dén leválik a hús. Töltött csirkecomb: 3 csirkecomb 2. A tojásokat keményre főzzük, a sárgarépát megtisztítjuk, és díszes karikákat (alsó-felső egyben) vagy 4 szelet kicsontozott felső csirkecomb, só, bors, pirosvágunk belőle. 3. Ha megfőtt a csülök, lefejtjük a csont- paprika, 1-2 cikk fokhagyma. Töltelék: 25-30 dkg máj, 10 dkg füsról a húst, a tojásokat meghámozzuk. tölt szalonna, 1 alsó-felső csirkecomb, 2 főtt és 2 nyers tojás, 1 fej hagyma, 1 tejben áztatott zsemle vagy 2 szelet fehérkenyér, só, bors, pirospaprika, illetve ízlés szerint őrölt szerecsendió, majoránna és petrezselyemzöld. 1. Az alsó-felső csirkecombot megtisztítjuk, a bőrt óvatosan ujjbeggyel lefejtjük az izomrétegről úgy, hogy „zseb” keletkezzen a bőr és az izom között. A kicsontozott csirkecombot megtisztítjuk. 4. Egy őzgerincforma alját kidíszítjük 2. Mindkét esetben a csirkecombot sárgarépa-karikákkal, petrezselyemzöld- sóval, borssal, pirospaprikával és fokdel, belehelyezzük a főtt tojásokat és a hagymával fűszerezzük. Majd állni hagylefejtett húst, majd a csülök főzőlevéből juk, amíg a tölteléket elkészítjük. rátöltünk egy keveset, éppen csak 3. A töltelékbe járó csirkecombot enyannyit, hogy összefogja a húst. Egy desz- hén sós vízben addig főzzük, amíg a kával (lapítóval) megnyomtatjuk, és csontról leválik a hús. Megfőzzük a tojásokat. Mindkettőt kihűtjük. hagyjuk másnapig dermedni. 5. Egy ovális tálat kirakunk salátalevéllel, ráborítjuk az őzgerinc alakú kocsonyás csülköt, és tetszés szerint kidíszítjük. Jó tudni! • Tálalás előtt helyezzük a formát meleg vízbe, így könnyen kijön belőle a kocsonyás csülök. • A csülök levét ne öntsük el, felhasználhatjuk különféle levesekhez! Lefagyasztva sokáig eláll.
170
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tárkonyos bárányhúsleves
4. Közben a kockára vágott szalonna zsírját kiolvasztjuk, megdinszteljük benne a szintén kockára vágott hagymát, megszórjuk pirospaprikával, majd a májat addig pirítjuk rajta, amíg zsírjára sül. Ezután kihűtjük. 5. A csirkecomb épebb részeit, a tojást és a máj felét nagy kockára vágjuk, és minden maradék töltelék alapanyagot ledarálunk. 6. A ledarált és kockára vágott hozzávalókat egy tálba tesszük, hozzáadjuk a nyers tojásokat, a tejből kifacsart zsemlét, ízlés szerint fűszerezzük, és a masszát összegyúrjuk. 7. Első változatban az egészben hagyott csirkecombok bőr alatti részébe töltjük a masszát, majd hústűvel vagy fogvájóval betűzzük a nyílást. Második változatban két kicsontozott combot vékonyan megolajozott alufóliára terítünk, ráhalmozzuk a tölteléket, befedjük a két másik combbal, és szorosan feltekerjük. 8. Az első változatot vékonyan olajozott tepsiben fóliával lefödve kb. 20 percig pároljuk, majd levesszük a fóliát, és 10 perc alatt pirosra sütjük. Második változatban kb. fél órát sütjük a fóliában, és szintén a fóliában hagyjuk kihűlni. 9. Miután kihűlt, mindkét változatot szeletelve tálaljuk salátával vagy bármilyen friss zöldséggel.
Elkészítési idő: 1,5 óra. Hagyományos húsvéti leves, eredeti változatban bárányfejből készül. Hozzávalók: 70 dkg csontos bárányhús, 1 kávéskanál só, 1 hagyma, 1 tojássárgája, 1 kávéskanál liszt, 1 dl tej, 1 szál sárgarépa, csipetnyi tárkony és tejföl, ízlés szerint. 1. A megtisztított bárányhúst két liter vízben főni tesszük. 2. Beleteszünk egy hagymát, egy kanál sót, csipetnyi apróra vágott ecetes tárkonyt, és puhára főzzük. Ha tartalmasabb levest szeretnénk, egy evőkanál rizst is főzhetünk bele. 3. Ha a hús már puha, a tojássárgáját simára keverjük a liszttel, és felöntjük a tejjel, ezzel sűrítjük be a levest. 4. Egy szál sárgarépát lereszelünk, kevés olajban megdinsztelünk, és ezt a leves tetejére szűrjük. 5. Tárkonyos ecettel ízlés szerint savanyítjuk, tálalásnál tejfölt kínálunk hozzá. Jó tudni! • A tárkonyt csak a főzés végén adjuk a leveshez, különben elfő az íze és az illata. • Ha a rizstől besűrűsödik a leves, már nem szükséges liszt a habarásba, elég a tojássárgája és a tej.
171
2016 – tavaszi-nyári kiadás máj, a szív és a hús felét ledaráljuk a szaTöltött bárány lonnás dinsztelt hagymával együtt. A Elkészítési idő: 2-3 óra. Noha meg- belsőségek többi részét, a maradék lehetősen bonyolult az elkészítse, meg- bárányhúst és a főtt tojásokat kockára éri a fáradságot, mert nagyon finom és vágjuk. díszes étel. 4. Egy tálban összekavarjuk a feldarabolt Hozzávalók: egy, a gerince mentén húsféléket a nyers tojással, a tejben áztakettéhasított bárány felső, oldalbordás tott zsemlével és a finomra vágott petrerésze a felsőcombbal együtt, a bárány zselyemzölddel. Ízlés szerint fűszerezzük belsőségei – máj, szív, vese, tüdő, lép –, sóval, borssal, őrölt köménnyel és szerekb. 0,5 kg bárányhús, 10-15 dkg füstölt csendióval, majd betöltjük a bárány oldalszalonna, 1-2 fej hagyma, 1 tejben ázta- bordás részében előkészített üregbe. tott zsemle, 2-3 főtt tojás, 1-2 nyers 5. A lyukat fehér cérnával bevarrjuk, a tojás, só, bors, fűszerpaprika, zúzott fok- töltött bárányt egy zsírozott tepsibe fekhagyma, 1 csokornyi petrezselyemzöld, tetjük, a tetejére is teszünk egy-két evőilletve ízlés szerint őrölt kömény és sze- kanál zsírt, kevés vizet öntünk alá, és recsendió; zsír a sütéshez. sütőben sütjük kb. 2-3 órán át, amíg a teteje szépen megpirul. 6. A töltött bárányt – miután teljesen kihűlt – éles késsel a csont mentén szeleteljük, zöldhagymával és hónapos retekkel tálaljuk.
Tojásos bárányhús
1. A bárány oldalbordás részéről leszedjük a hártyát, és a csont fölötti vékony húsréteget óvatosan ujjbeggyel lefejtjük úgy, hogy az izomréteg és az oldalbordák között egy „zseb” keletkezzen. Ezután sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint megszórjuk zúzott fokhagymával, és félretesszük, amíg a töltelék elkészül. 2. A belsőségeket és a bárányhúst enyhén sós vízben megabáljuk, majd lehűtjük; a füstölt szalonna zsírját kiolvasztjuk, és megdinszteljük benne a kockára vágott hagymát. 3. A kihűlt tüdőt, lépet, az egyik vesét, a
Elkészítési idő: 1 óra. Nagyon finom hagyományos húsvéti étel, csak bárányhúsból készíthető. Hozzávalók: 1 kg bárányhús, kevés olaj, 1 csokor petrezselyemzöld, 4 tojás, só, bors ízlés szerint. 1. A megtisztított bárányhúst darabokra vágjuk – úgy, mint tokánynak.
172
2016 – tavaszi-nyári kiadás 2. Az olajat felhevítjük, beletesszük a bárányhúst, és fedő alatt puhára pároljuk – addig, amíg zsírjára sül. 3. A tojást felverjük, sózzuk, borsozzuk, belevágunk egy csokor petrezselyemzöldet, majd a forró bárányhúsra öntjük, és jól összeforgatjuk. 4. Krumplisalátával melegen tálaljuk. Jó tudni! • A fiatal bárányhús sok levet enged – nem szükséges vizet önteni alá a párolásnál –, ezért veszít a mennyiségéből. Ha három személynél többre főzünk, növel- 5. Az egyik réteslapot keskeny tepsibe jük a húsadagot. terítjük úgy, hogy fele lelógjon a tepsi • Elkészíthető maradék báránysültből is, szélén, elosztjuk rajta a töltelék felét, ebben az esetben nem kell párolni a erre tesszük a kis szeletekre vágott, előhúst. sütött hús felét. A lap másik felével betakarjuk a tölteléket, szélét lenyomogatTöltött bárány réteslapban juk, és tetejét több helyen bevágjuk, Elkészítési idő: 2 óra. Igazi parádés hogy legyen, ahol a gőz elillanjon. A fogás, a kézdivásárhelyi Márton Enikő műveletet megismételjük a másik rétesküldte be a receptet a Székely Hírmon- lappal és a maradék töltelékkel. 6. A tepsiket sütőbe toljuk, és fokhagydónak. Hozzávalók: 1 kg csont nélküli bá- más-rozmaringos olajjal locsolgatjuk, ránycomb, fél pohár olaj, 1 krémsajt, 25 amíg ropogósra sül. dkg húsos császárszalonna, 20 dkg Jó tudni! gomba, 1 tojás, só, fokhagyma, rozma- • A sajtot ki lehet hagyni a töltelékből, ugyanis sütés közben kifolyik. ring, kakukkfű, fagyasztott réteslap. 1. A húst fokhagymával, sóval és rozmaTöltött fasírt ringgal megszórjuk, fóliába tekerjük, és Elkészítési idő: 1,5 óra. Díszes és egy napig hűtőben pácoljuk. 2. Másnap tepsibe tesszük, olajat öntünk finom fogás a húsvéti hidegtálon, főleg alá, alufóliával lefödve megsütjük, majd kihűtjük. 3. A gombát, ha friss, felszeleteljük és előfőzzük, a császárszalonnát kockára vágjuk, a sült bárányhúst vékonyra szeleteljük. 4. A feldarabolt gombát, császárszalonnát egy tálba tesszük, hozzáadjuk a sajtot és a tojást, kakukkfűvel fűszerezzük és összekavarjuk.
173
2016 – tavaszi-nyári kiadás azoknak, akik nem szeretik a bárányhúst. Hozzávalók: 60 dkg őrölt disznóhús, 2 szelet kenyér, 1 nyers tojás, 1-2 cikk fokhagyma, só, bors, bazsalikom, 4 ecetes uborka. 1. A kenyeret kevés tejbe beáztatjuk; a fokhagymát megpucoljuk, és apróra vágjuk. 2. A darált húst egy mélyebb tálba teszszük, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk bazsalikommal, beletesszük a fokhagymát, az áztatott kenyeret és a tojást, 2. Serpenyőben kevés zsírt forrósítunk, majd összekeverjük. és a báránycomb mindkét oldalát hirte3. A fasírtmasszát alufóliára tesszük, len pirosra sütjük. téglalap alakúra formázzuk. Az uborká- 3. A báránycombot átemeljük egy tepsikat négybe vágjuk, és három sorban be, ráöntjük a zsírt, amiben pirult, aláegyenlő távolságra egymástól a húsra öntjük a bort, mellétesszük a rozmaringhelyezzük. A fólia segítségével felteker- ágat, alufóliával lefödjük, és csendes jük a fasírtot, óvatosan beletesszük egy tűzön kb. másfél órát pároljuk. kiolajozott tepsibe, 40-45 perc alatt 4. Ezután levesszük a fóliát, addig pirítkészre sütjük. juk, amíg a bor teljesen elpárolog, és 4. Miután kihűlt, szeleteljük és tálaljuk. zsírjára sül a bárány. Közben többször is meglocsoljuk a pecsenyelével. Báránysült 5. Ez idő alatt megfőzzük héjában a paprikás krumplival krumplit, meghámozzuk, és nagy kocElőkészítési idő: 30 perc. Sütés kákra vágjuk. ideje: 1,5-2 óra. Húsvéti főétel, de kivá- 6. Ha megsült a bárány, óvatosan kiveszló bármilyen ünnepi alkalomra. szük a tepsiből, a zsír nagyobb részét Hidegen, melegen egyaránt finom. letöltjük, a maradékban pedig feloldunk Báránysült: 1 báránycomb, 3-4 cikk kb. fél kiskanálnyi pirospaprikát, majd a fokhagyma, só, bors, egy-két szál rozma- krumplit beleforgatjuk. Megsózzuk, még ring, pici olaj, 1-2 dl fehérbor, 1-2 evőka- egyszer átforgatjuk a krumplit, betesznál zsír. szük a sütőbe, és öt perc alatt összemelePaprikás krumpli: 1 kg burgonya, gítjük. pirospaprika, só. 7. A sültet éles késsel vékony szeletekre 1. A báránycombot megtisztítjuk a hár- vágva a krumplival és reteksalátával tyáitól, sózzuk, borsozzuk, majd alapo- tálaljuk. san bedörzsöljük a pici olajjal elkevert Jó tudni! zúzott fokhagymával. Frissen tartó fóliá- • A báránycombot annyi órát pároljukval letakarva legalább egy éjszakát érlel- sütjük, ahány kilós a comb. Jánossy Alíz jük.
174
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Világégés előtti beszerzendők Nagyanyám sokszor elmondta gyerekkoromban, hogy mit kell tenni, ha jön a háború. A legtöbb megjegyzendő tanács természetesen az élelmezéssel volt kapcsolatos, de érdemes most is elgondolkodni rajtuk. Akkoriban unalmasnak találtam ezeket a tanmeséket, sőt kicsit meg is mosolyogtam, hiszen egy gondtalan gyereknek teljességgel elképzelhetetlen az, hogy egyik napról a másikra felborul az élete, és már nem olyan biztos a reggeli kakaó, vajas kiflivel. Nincs tévénk, nehogy valóságshow-t vagy híradót nézzünk, inkább sorozatokat követünk dvdről, így legalább a gyerek sem bámulja a mesecsatorna 50%-nyi reklámidejét, és nem tudósít a legújabb, legszuperebb tizenezer forintos játékokról folyamatosan, mint pár éve, amikor még bámulhatta ezeket az adókat. De van internetünk, és persze elolvasunk minden félelmetes gazdasági hírt, hogy aztán felhívjam a barátnőmet, és megkérdezzem tőle: olvastad?! Talán ezért, talán másért, de egyre gyakrabban jutnak eszembe nagyanyám szavai. Lássuk, mit is mondott ő, és mi a mai valóság. 1. Mindig legyen a háznál egy nagy bödön zsír. A zsírban lehet áram nélkül is tartósítani a húst, egy nagy bödön zsírban simán elfér 10 libacomb is, a májról nem is beszélve, de mehet bele bármi más is, a lényeg, hogy jól legyen megsütve, majd zsírral vastagon borítva.
2016: nincs zsírosbödön itthon, egyébként szoktam télen kacsacombot konfitálni, de azért ha plusz hús kerül a házhoz, inkább lefagyasztom. Szerencsére húsárut szoktunk füstölni minden évben. 2. Mindig legyen egy párnahajnyi szárazbab. Ezen nincs mit magyarázni, a bab az finom, és kell tavaszra is, hogy újra lehessen ültetni. 2016: attól félek, hogy megzsizsikesedik ennyi bab… 3. A befőttesüvegeket mindig tisztán, celofánnal és újságpapírral fedve tegyük el. Így ha nagy ínség is van, de mégis kerül valami gyümölcs a házhoz, gyorsan el lehet tenni, nem kell energiát pazarolni a mosogatásra is újra, mondjuk a víz felforralásával. 2016: bevallom, ezt felesleges tanácsnak érzem a 21. században. A befőttes üvegeket én is elmosva teszem el – naná –, de a tetejét is rácsavarom. Hol van már a celofán? 4. Legyen két évre elegendő tűzifa. Ezen nincs mit magyarázni. 2016: központi gáz. Ha nincs, városon megfagyunk, hiába van fa, nincs cserépkályha, amiben eltüzelhetjük.
175
2016 – tavaszi-nyári kiadás 5. Legyen otthon jó sok petróleum. 2016: az ötletet békeidőben is támoMama, ezen sajnos túllépett az idő, gatom, de sajnos, nem mindenkinek van nincs petróleumlámpánk. pincéje… 2016: van viszont legalább 500 mé- 7. Na, és persze a szokásosak a kamcsesünk, és erősen gondolkodunk egy rapolcra: 20 kg cukor (kicsit sokalnapelem beszerzésén a háztetőre, biztos, lom), 3 kg só, 2 kosár csipkebogyó, 20 ami biztos. üveg szilvalekvár, fűszerek, kamilla6. Annyi pálinka és bor legyen otthon, virág, kovász, liszt, ecet, kötszer és amennyi csak elfér a pincében. gyógyszerek. A pálinkát és a bort mindig el lehet Remélem, nem lesz háború, elég adni, ha másképp nem megy, el lehet rosszul állunk ugyanis. Fűszeres Eszter cserélni.
Állhatatos regények
Könyvtárosok, könyvkereskedők és szerkesztők elkészítették az utóbbi két évszázad legnépszerűbb regényeinek a rangsorát. Nem föltétlen a legjobb regényekről van szó, hiszen azok számára létezik a Nobeldíj-elbíráló bizottság. A legkedveltebb, legnépszerűbb, legnagyobb közönségsikernek örvendő (legtöbb személy által olvasott) regények tízes listája, ahol talán mindenki talál ismerőst és kedvére valót, az iskolázottságtól és a foglalkozástól függetlenül. 1. A három testőr, 1844. Szerző: id. Alexandre Dumas, eredeti nevén Dumas Davy de la Pailleterie (1802– 1870), Franciaország. 2. Nemo kapitány (Húszezer mérföld a tenger alatt), 1870. Szerző: Jules Verne (1828–1905), Franciaország. 3. Tom Sawyer kalandjai, 1884. Szerző: Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (1835– 1910), USA. 4. Dracula (Drakula gróf válogatott rémtettei), 1897. Szerző: Abraham „Bram” Stoker (1847–1912), Írország. 5. Óz, a nagy varázsló, 1900. Szerző: Lyman Frank Baum (1856–1919), USA. 6. A Gyűrűk Ura, 1954–55. Szerző:
John Ronald Reuel Tolkien (1892– 1973), Dél-Afrika. 7. Fahrenheit 451, megjelent 1953ban. Szerző: Ray Bradbury (1920– 2012), USA. 8. A Legyek Ura, 1954. Szerző: William Golding (1911–1993), Nagy-Britannia. 9. A Dűne, 1965. Szerző: Frank Herbert (1920–1986), USA. 10. Trónok harca, 1996. Szerző: George R. R. Martin (sz. 1948), USA. A tízes lista társasági játéknak is alkalmas, sorra lehet kérdezni egymástól, hogy ki hányat olvasott, melyiket olvasta. Persze, azért nem föltétlen a mennyiség a nyerő, fontos az is, hogy az ember mit tanult, mit jegyzett meg a könyvekből.
176
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Csípős csodaszer A húsvéti asztal főszereplője vitathatatlanul a bárány. Persze, a mellékszereplők sem kis nevek: sonka, tojás, kalács, retek, házi kenyér. A háttérben pedig ott van egy igazi „Jolly Joker”, a torma. ütötte fel a fejét: a külföldről érkező torma kiszorította a piacról a hazait. Ráadásul mostanra egyre kevesebbszer fogyasztjuk, a húsvéti nagy szezon után kicsit elfeledkezünk róla. Pedig megéri őseink példáját követve gyakrabban fogyasztani: finom, és egyaránt gyógyítja a testet, illetve a lelket.
Húshoz, halhoz, levesbe, töltve, savanyítva
Nem lehet pontosan tudni, mióta esszük, annyi biztos, hogy a honfoglaló magyarok már használták. De nem is a kezdet a lényeges, hanem az, hogy mivel vadon termő változata sokfelé megterem, és viszonylag igénytelen növény, szerte az országban gyűjtötték hosszú évszázadokon át. Kedvelt csemegéje volt például a Tisza-vidéki pákászoknak. (Ők voltak azok az emberek, akik tökélyre fejlesztették a természettel való együttélést: madarásztak, halásztak, vízi élőlényeket és növényeket gyűjtöttek, és ha kellett, átkalauzolták az arra járó idegent a lápos vidéken.) Aztán akadtak olyanok is, akik nem bízták a véletlenre, ők kertjükben, az udvar sarkában vagy éppen az árokparton termesztették a tormát – Lippai János, a pozsonyi érseki udvar kertésze 1664-ben minden ehhez szükséges tudnivalót papírra vetett. Nagybani termesztése csak a 19. században indult meg, majd a század végére egy jól ismert, máig tartó probléma
Az 1500-as években már megjegyezték a magyarokról, hogy – akárcsak a lengyelek – előszeretettel használják, s ezt bizonyítják a korszak írásos emlékei is: a főúri konyhákon visszatérő fogás volt a hús vagy hal mellé kínált tormamártás. De ettek ilyen ételt a parasztok is, sőt, még az uborka és a káposzta savanyításához is használták. Marosvásárhelyen egykor a céhes mester avatását ünnepelték tormás csukával. Kugler Géza 19. századi szakácskönyvében így szerepel ez az étel: „a megtisztított csukát sózzuk be, és hagyjuk egy darabig a sóval állni, erre tegyük sós vízbe, adjunk hozzá zöldségeket, vöröshagymát, petrezselymet, sárgarépát, s főzzük benne puhára. Ezalatt egy kis lábasba öntsünk reszelt tormát, egy kanál liszttel keverjük el, töltsünk hozzá 5 dl tejfölt, pár kanál lét, amiben a csuka megfőtt s kevés vajat, forraljuk egyszer föl, s öntsük a tálban elhelyezett csukára.” Ez a tormás mártás egyébként nagyon kedvelt magyar fogás volt, jóformán az egész országban készí-
177
2016 – tavaszi-nyári kiadás tették: ki tejjel, ki tejföllel, ki húslével; sűrí- még jobban bebiztosították magukat, és a tették liszttel, kenyérrel, zsemlével, de lábukat kenték be tormával, hogy védve még kaláccsal is; ették cukrozva vagy anél- legyenek a rontásba lépéstől. A lélek melkül. lett a testet is gyógyították vele (fő hatóZsigmond József gyűjtéséből tudjuk, a anyaga a mustárolaj, a szinigrin és a gluMaros megyei Magyarón a disznóvágás konnaszturcin nevű glikozidok), nem alkalmával tormás lében főzték meg a véletlen, hogy már a 16. századi füvesgömböcöt, majd végül ilyen tormás már- könyvekben ott találjuk a tormát. Méliusz tással kínálták. (A gömböcben megma- Juhász Péter 1578-as Herbáriuma szerint radt vér, húsdarab, gége van kukoricakásá- vizelethajtó, tisztító hatása miatt érdemes val, csomborral, hagymával összekeverve, fogyasztani, de használták köszvény, majd bendőbe töltve és megfőzve, végül reuma, torok- és légúti betegségek kezeléfüstölve.) Savanyú leves is készült tormá- sére is. Levelét gyomorfájás enyhítésére. val – ez nem volt elterjedt étel, Szabó Páll István lejegyzése szerint a KoBálint Nyárádszentimréről írja, hogy ott vászna megyei Árapatakon puliszkalisztfogyasztják. tel keverték a reszelt tormát, majd a beteg A népi konyha semmit sem hagy talpára kötötték, hogy csillapítsa a lázat. veszendőbe: a torma levelét ugyanúgy Ugyanitt ették a mézzel megfőzött tormegtöltötték, mint a káposztát. A köznapi mát tüdőbaj esetén. Bukovinában timsófogásokon túl a torma megjelent az ünne- val és disznózsírral kikevert kence készült pi ételek között: újév, lakodalom, disznó- belőle: derékfájásra, reumára használták. tor nem múlhatott el nélküle – Fejfájás esetén rongyba kötött reszelt torBukovinában még cékla jár a torma mellé mát tettek a hasogató fejre. Másutt a fájó –, és a húsvéti ünnepi asztal is csak vele tel- végtagokra került szeszbe áztatott torma, jes. Mágikus erejét ennek köszönheti. és gőzölni is lehetett vele. Gyimesbükkön tüdőbaj kezelésére itták: a tormát szeszbe Gyógyító fűszer tették, és kályha mellett három napig A torma a húsvéttal katolikus vidéken érlelték, majd naponta három (nem nőtt igazán össze, hiszen ez is az ilyenkor véletlen e mesebeli szám) pohárral ittak szentelt ételek közé tartozik. Mint ilyen- belőle. Korondon a beteg marhát kezelhez, különböző hiedelmek kapcsolódnak: ték tormával. Bogos Zsuzsanna az egészséget, a boldogságot társította a néphagyomány vele. Erős íze és illata pedig arra a következtetésre juttatta az embereket, hogy bajelhárító szerként is használható. Úgy vélték, ha megesszük, megakadályozzuk, hogy a gonosz az ember száján át beleszálljon a testbe. A ház négy sarkának bekenésével szintén a távoltartás volt a cél: a néphiedelem szerint ez kint tartja a kártevő lényeket, férgeket, patkányokat, kígyókat. Mások
178
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Örmény örökség a konyhában Barokk stílusú műemlék házban élek, amelyet örmény kereskedők építettek csekély kétszáz esztendeje. Megérkeztek ők már jóval hamarabb erre a környékre, de bármennyire jó üzletembernek bizonyultak, azért nekik is időbe telt a letelepedés. De a történelmi tények elmesélését inkább dr. Garda Dezső volt tanáromra hagyom, ő mindenképp jobban ért ehhez a műfajhoz. „Az örmények gyergyószentmiklósi letelepedését főleg a település 1607-es évi vásárjogának a megadása segítette elő. Az évi két (később három) országos vásár és a hetivásárok mágnesként vonzották a Moldva területén lakó örménységet, kezdetben csupán kalmárként jelentek meg a vásárokon. Később kisebb csoportokban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. Az ilyen örmény családok első nagyobb csoportja 1637-ben lelt otthonra a településen. 1672-ben, a törökök elleni harcok elcsendesülésével a Gyergyószentmiklósra menekült családok kis része visszatért eredeti lakhelyeire, nagyobb részük Apafi Mihály fejedelemtől kért és kapott letelepedési engedélyt Erdély területén. A fejedelem az 1658. évi tatárpusztítás és az erdélyi belső hatalmi harcok következtében, a meggyérült lakosság pótlására és Erdély gazdasági életének újjáépítésére törekedve, szívesen fogadta az iparos és kereskedő örmény családokat” (Dr. Garda Dezső Az örmények gyergyószentmiklósi letelepedése és az örmény-székely ellentétek a 18. századi Gyergyóban). Ezek voltak tehát a Kövér család érkezésének előzményei, akik addig-addig adták-vették a marhákat, míg sikerült felépíteni a házat, amelyben most történetesen én rovom e sorokat. Persze, nem
szerény személyemben tisztelhetjük a legillusztrisabb lakóját, hanem ÁkonczKövér Istvánban, aki otthonából egyenesen a velencei mechitarista rend érsek-főapáti székéig jutott (nem térdelt előtte, hanem benne ült!); esetleg Orel Dezsőben, Gyergyószentmiklós rendezett tanácsú város első polgármesterében. Ezek a nevezetes személyek aztán addig kísértettek, míg rávettek, állítsak nekik emléket. Hát ez nekem via konyha sikerült! Noha folytattam különféle nyomozásokat is, például próbáltam megfejteni a padláson talált örmény nyelvű leveleket, de nem igazán sikerült, nyelvi akadályok miatt. Így maradt a gasztronómiájuk, ami még napjainkban is él és virul Gyergyószentmiklóson, mert bár az örmények nagy része nyelvét, szokásait elhagyta, a konyhaművészetükhöz mindmáig ragaszkodnak. Jó tudni, hogy az évszázados hagyományokat megőrizve, óriási ételválasztékával az örmény az egyik legrégebbi konyhának számít. Kevés olyan hely van a világon, ahol az emberek annyira ápolják tradicionális szakácstudományukat, mint Örményországban! E jó szokásukról pedig akkor sem feledkeznek meg, ha ily messzire veti hazájuktól a történelem vihara. A tejtermékeknek, a kenyérnek (lavash) és a húsételeknek külön kultu-
179
2016 – tavaszi-nyári kiadás sza van, a nyárson sütött saslik, a híres tolma (szőlőlevélbe göngyölt darált hús) vagy a kutap (töltött pisztráng) talán a legismertebbek. Az örmény szakácsok a főzés során a természetesség ízét igyekeznek kiemelni, ehhez körülbelül háromszázféle vadon termő füvet és virágot használnak fűszerként: menta, bazsalikom, tárkony, kapor, petrezselyem, koriander, kakukkfű, kardamom, kék megfőttek, s amiből időközben szegfűszeg, sáfrány stb. öntetet készítenek pici liszt segítségével. A tipikus örmény konyha ételeinek Mindezt átgondolva, a töltött paprika elkészítését technológiai eljárások sokfé- receptjét „tolmásítottam”, így lett belőle lesége jellemzi, ami ráadásul rendszerint töltött, sütőben sült paprika. Sütés köznehéz, és sok esetben munkaigényes. ben nyakon öntve egy kis hűsítő zelleres Sok húsos, halas és zöldséges étel előállí- paradicsommártással. Sütés után pedig tása töltéssel, felveréssel, püré és felfújt- még hűsítőbb tejföllel. szerű masszák elkészítésével jár. A másik jellemző sajátossága, mint egyébként a Dápdász paszuly többi keleti konyhának is, a műveletek (alias phaszólia saláta, ahogy elkülönítettsége, sokszori váltogatása, az Görögországban hívják) ételek különböző részeinek utólagos Nagy szemű babot (tarka is lehet) egyesítése. De a végeredmény minden megfőzünk, rántott hagymát (párolt konyhában töltött percért százszorosan hagymát) készítünk, megborsozzuk, hikárpótol! degen összekeverjük és leöntjük salátaeÉs akkor, íme, néhány, eredeti (vagy cettel. Hidegen, böjti napokon esszük, annak tartott) örmény recept szerint főként nagypénteken. készült eledel egy eredeti (ez biztos!) székely konyhából, a békés együttélés jegyében. Már, ahogyan ez nekem sikerült. Tolma Európában talán a legismertebb örmény fogás a tolma, ami alapvetően egy darált húsos, rizses töltött étel, mifelénk leginkább „töltikeként” ismert. Általában valamilyen „növényi burkolatba” kerül a hús, leggyakrabban szőlőlevélbe, de szokták káposztába, vinettába, hagymába vagy éppen birsalmába is helyezni a tölteléket. A tolmát abban a savanykás lében tálalják, amiben a tölti-
Volt főnöknőm, ki tősgyökeres örmény leszármazott, lezseren dáb-dáb paszulynak nevezi. Gondolom, eme „lesajnáló” elnevezéssel a recept egyszerűségére utal. Ugyanis nem csak a fixírt és elő-
180
2016 – tavaszi-nyári kiadás hívó szert keverte mérleg nélkül (és ezt ma, sőt, a böjtös címtől eltekintve még sikeresen megtanultam tőle én is), kiváló- tettem bele füstölt szalonnát is. Ugyanis an kever a konyhában is! Ennek az étel- nekem azt tanították, hogy nem az a nek az elkészítéséhez azonban nem kell bűn, ami a szájon bemegy, hanem az, magasabb rangú szakácsdiploma. Főzni ami kijön (és persze, ennek eredője csak a paszulyt kell, aztán összekeverni nem a gyomorból indul). Összevegyíhagymával, és ízesíteni sóval, cukorral, tettem rizzsel, és a továbbiakban pont ecettel. De, szerintem a nagyszerűség úgy jártam el, mint a töltött káposzta sokszor az egyszerűségben rejlik. készítésénél, masszámat belecsavargatván káposztalevelekbe. Természetesen Olajos káposzta magasabb hőkezelésnek is alávetettem. (böjtös káposzta) Nagyon finom volt, mihelyst vegetáriá„A töltött káposztához hasonlóan nus üzemmódba váltok, rendszeresen készül, azzal a különbséggel, hogy hús fogom készíteni. helyett szárított hiripgombát (azaz vargányát), zsír helyett pedig lenolajat Jámez hasz nálunk hozzá; nagypénteken „Fiatal kecske vagy szopós bárány esszük” – olvashatjuk az Erdélyi Ör- bordás részét kicsontoljuk. Enyhén mény Gyökerek Kulturális Egyesület besózzuk és borsozzuk. Félretesszük. 4egyik kiadványában. Itt kerültem én pácba, merthogy honnan annyi lenolaj? Meg honnan annyi hiripgomba? Lenolajat maximum a lentáblából elcsórt egyedek kisajtolásából nyerhetnék, de ez valahogy nem vonzott, ezért maradtam a jó öreg napraforgóolaj mellett. A maradék fagyasztott hiripgombámat pedig feláldoztam az olajos káposzta oltárán. Ledaráltam, majd készítettem belőle egy pörköltfélét: gomba, hagyma, paprika, paradicsom, fokhagy- 5 fej hagymát (jó nagyokat) apróra vágva, zsírban üvegesre megpirítunk. Külön rizst zsíron megpirítunk, és félig megfőzzük. Három rész hagyma és 1 rész rizs legyen. Külön apróra vágott kecskehúst (bárányt) is puhára párolunk. Ezeket összevegyítjük egy edényben, hozzáadva borsot, sót, petrezselymet és piros paprikát. A bordamentes kecskehúst (bárányhúst), amit már előre elkészítettünk, ezzel a töltelékkel töltjük meg. Szépen összevarrjuk. Olyan
181
2016 – tavaszi-nyári kiadás Az erdélyi örmények sajátos ételeit 1889–1903 között vették számba, amikor az örményt anyanyelvként beszélő utolsó generációk tagjai közép- és időskorúak voltak. A kánon ebben az időszakban mintegy negyven ételből állt, ami ötven év alatt megfeleződött, 1940-ben a hagyományos településeken közülük tizenhathoz még használatos volt az örmény ételnév, 1940 és 1980 között a felénél is kevesebbre csökkent a maradék. Ha a hagyományos településeken megmaradt, örménynek érzett ételek sorozatát a 19. századvégi kánonnal összevetjük, megállapítható, hogy a hurut, az ángádzsábur leves és a dáláuzi a legjellegzetesebb ételek sorából maradt fenn. (Ethnographia, 1992)
lesz, mint egy vastagabb szalámi. Tepsibe helyezzük. Vizet és zsírt teszünk alája és forró sütőben kb. 1 órát sütjük, gyakran meg-megöntözgetve a tepsi alján levő szafttal. Szép pirosra sütjük. Nagyon finom örmény ünnepi étel. Csak melegen fogyasztható!” Az örmények körítés nélkül eszik, mivel a benne levő rizs ezt pótolja, a székelyek krumplival. Ugyanis, ha mi a krumplit is krumplival esszük, akkor egy kis rizs jelenléte nem rettenthet el körítésfogyasztási szokásunktól. A jámez összeállítása – megjegyzem – elég macerás, mint minden töltött dologé egyébként. Kivétel ez alól az időnek töltése, azt például lehet többféleképpen is, és ha lehetőségem van, nem a macerás változatot választom. Most kissé ellentmondásba keveredtem önmagammal, mert a macerás báránytöltést is én választottam. Nekem aztán az egészből a szépen összevarrás ment a legjobban! És ha már sült a krumpli, odakívánkozott melléje egy kis gomba, meg hagyma is, élvezetiértéknövelőnek, de vizuális szempontokból is. És egyébként a jámez fogyasztható hidegen is! Megállapítottam.
Hurutos leves Alapja a tejföllel elkevert, huruttal savanyított, leszűrt húsleves, amibe az ángádzsáburt belefőzzük. Aszerint, hogy mennyire savanyúan szeretjük, több vagy kevesebb hurutot lehet beletenni. Ángádzsábur: a vékonyra nyújtott laskatésztát kis négyzetekre vágjuk, minden darabkára kevés borssal, sóval ízesített, apróra őrölt (rendszerint marha) húst teszünk, háromszögbe összehajtjuk, széleit megnyomkodjuk, majd a kisujjunk köré csavarva, felül a csúcsokat összecsípjük. Az ujjunkról lehúzott tésztacsomagocskák kosárra emlékeztetnek, őseink szerint meg a fülre. Mivel a tészta elkészítése sok időbe telik, már korán reggel el lehet kezdeni a munkát. Végül belefőzzük a levesbe.
182
2016 – tavaszi-nyári kiadás Kololak A hurut ma Erdély-szerte a legisA húst kétszer ledaráljuk, hozzáadjuk mertebb örmény jelkép. Nem az az apróra vágott dinsztelt hagymát, a főtt örmény települések örmény lakói rizst, sót, borsot, koriandert, konyakot, közt alakult ki ez a szerep, számukra majd összekeverjük. A masszából goma készítmény használata közönséges bócokat formálunk, és előre elkészített, mindennapos gyakorlat volt: vendékevés erőlevesben megfőzzük. Ezután geik ismerték fel örmény sajátosságleszűrjük, hűtjük. A megfőtt gombócokat ként már a XIX. század elején. a felvert tojásokba mártjuk, zsemlemorMegismertetéséhez hozzájárult, zsában megforgatjuk, és forró olajban hogy az örmények más városok piakisütjük. Forrón tálaljuk, külön tányéron cain is árulták a kiköltözött örmépedig a többfajta savanyúságot. nyeknek, erdélyi magyar városok örmény kereskedői előkelő élelmiszerüzleteik számára is csináltatták.
A hurutos leves az örmény ángádzsábur leves székelyesített változata, ami gyakran fő a gyergyói konyhákban. Minden bizonnyal azért, mert (meglátásom szerint) városunkban munkálkodik a legtöbb hurutkészítő asszony, aztán nem szeretnénk, hogy kárba menjen a sok munkájuk. Nem utolsó sorban pedig igen finom! Az ángádzsábur helyett pedig krumplit, hagymát, murkot és hiripet főzünk a hurutos levesbe. Miért is vesződjünk a fülnek tűnő kosárral, vagy a kosárnak tűnő füllel, ha jó anélkül is? Fülét a disznónak esszük, gondolom azért, mert az már készen van, és csak egy nyisszantásnyi munkába kerül. Levesünket végül jó sok tejföllel ízesítjük. Huruttal egyébként találkoztam Örményországban is (persze, hol máshol, ha nem ott?!), éspedig egy ebéd alkalmával: sült hal pihent a tányéron, körítése palacsintába töltött krumplipüré volt, mellette hurut. Lehet, hogy a savanyúság szerepét játszotta éppen?
A kololak egy tipikus húsétel, ami vegyes (általában disznó és marha) darált húsból áll. Leginkább a fasírtunkhoz lehet hasonlítani, csak picit más a fűszerezése, mert zöldfűszereket (főleg petrezselymet) is tesznek bele, és gyakran paradicsomszósszal tálalják. A konyak a recept egyik üde színfoltja, habár az igazat megvallva én nemigen pazarolnám bele darált húsba. Ezért inkább kololaklevest készítettem, ami egy tartalmas, tápláló tagja a levesek családjának. Alapja paradicsomleves-szerű, csakhogy húsgombóc főtt benne. Ennek a húsgombócnak a közepébe főtt rizst rejtettem. Figyelem! Nem csak úgy összekevertem a darált húst rizzsel, amúgy parasztosan – és ezennel azt is elismerem, látványilag tényleg szebb így! De hogy ez munka szempontjából mit is
183
2016 – tavaszi-nyári kiadás jelent? Maradjunk annyiban, nem egy- uzi nem keményedik meg. Beletesszük a szerű négy szem főtt rizst belegyömö- megtisztított, cikkekre vágott diót és a szölni egy pirinyó húsgombóc közepé- mákot; ez utóbbit is megpergeljük (vanbe. Aztán a paradicsomlébe, melyben nak, akik mák nélkül készítik). Jól összemegfőztem, krumplit is vágtam, és zel- keverjük. Reszelhetünk belé kevéske citrom- és narancshéjat is, majd kis gomlerzölddel ízesítettem. bócokká formáljuk. Dáláuzi Nagyon egészséges… és ragacsos! Anyagszükséglete 25 deka méz, 25 Pláne, míg elkészül. Még jó, hogy a médeka dió, 25 deka nem őrölt mák, továb- zet csak pergelnem kell, és nem pergetbá citrom- és narancshéj. A mézet per- nem. Nem eredeti fogsorral rendelkegeljük, közben keverjük, nehogy leégjen. zőknek igazából nem nagyon ajánlanám, Sötétbarnára pergeljük, másként a dálá- ugyanis nem csak a kezemhez ragadt. Ezennel pedig azt is megtanultam, hogy egy anyag színének agresszív módon történő sötétítése keményedést okoz. Chátlámá „Hozzávalók: 20 dkg méz, 20 dkg porcukor, 45 dkg liszt, 2 db tojás, 5 g fahéj, 2 g sáfrány, 1 dkg szódabikarbóna, 5 dkg mogyoró, 5 dkg mandula, 3 dkg vaj. A
Hogyan készül(t) a hurut? A jó hurut készítésének titka: a tejet jóízűre kell érlelni, és kizárólag rézüstben szabad főzni. A rézedény talán mellőzhető, de abban az esetben számolni kell azzal, hogy a színe nem lesz szép élénkzöld, hanem sárgás-barnás, akárcsak az étel tőle. Ki lehet próbálni zöldbablevesben, csorbákban és becsináltlevesekben is! Elkészítési idő: a savanyútej mennyiségétől függően több óra is lehet. Kellék: 1 liter savanyútejhez 1 marék szárított petrezselyemzöld. 1. A szükséges tejmennyiséget 2-3 nap alatt egy edényben összegyűjtjük. 2. Öt-hat hétig szobahőmérsékleten érleljük, közben naponta legalább kétszer megkavarjuk. 3. A rézüstöt ecettel és kukoricaliszttel fényesre sikáljuk, majd kiöblítjük. 4. A savanyúra érlelt finom tejet fátyolszitán vagy sűrű szövésű gézen átszűrjük, beletöltjük a rézüstbe, és folytonosan kavargatva felfőzzük.
184
2016 – tavaszi-nyári kiadás munk. Vajjal kikent, lisztezett tepsibe rakjuk, letakarva még kb. 30–35 percet pihentetjük, és sütőbe téve kb. 20 percig sütjük.” Igazából mézeskalácsnak is nevezhetném, annyira hasonló a két recept. Talán csak annyi különbséget vélek felfedezni, hogy én sáfrány helyett gyömbért használok. A fotón szereplő példányok meg mézet egy zománcozott lábosba mérjük, azért öltöttek ünnepi ruhát, mert általáés hozzákeverjük a porcukrot. Gyakori ban karácsonykor látogatnak hozzánk. keverés mellett, gyenge tűzre állítva felfor- Persze, mézeskalács-díszítő munkakörre raljuk. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, sem pályázom, talentum híján. Fő az majd ráöntjük a felforrt mézet. Amikor önkritika. kihűlt, hozzáadjuk a tojást, őrölt fahéjjal és sáfránnyal ízesítjük, majd hozzáadva a Marlenka A tésztának való alapanyagokat (2 szódabikarbónát is, összegyúrjuk, és a tésztát alaposan kidolgozzuk. Lisztezett evőkanál méz, 2 evőkanál kakaó, 2 egész deszkára téve kinyújtjuk, és pogácsaszag- tojás, 2 kávéskanál szódabikarbóna, 20 gatóval kiszúrjuk. Váltakozva mindegyik dkg cukor, 15 dkg sütőmargarin, 40 dkg pogácsa közepébe egy-egy mogyoró-, liszt) jól összedolgozzuk, 4 cipót készíilletve tisztított mandulaszemet nyo- tünk belőle. Mivel egy kicsit ragacsos a
5. Ha felfőtt, beletesszük a szárított petrezselyemzöldet, és tovább kavargatva főzzük, amíg sűrű masszává kezd összeállni. 6. Beletöltjük a szűrőzsákba, bekötözzük a száját, egy mély tálba tesszük, és a saját levében hagyjuk kihűlni. 7. Ha kihűlt, a zsákot felakasztjuk egy olyan helyre, hogy a leve kicsepeghessen egy alá tett tálba. 8. Kolbásztöltővel egyforma hengereket nyomunk, majd kúppá formázva tálcára tesszük száradni. 9. Szellős helyen kiszárítjuk, közben megforgatva, hogy minden oldalán egyenletesen kiszáradjon. 10. Száraz, szellős helyen, hűtőben vagy fagyasztóban tároljuk. Jó tudni! • Hurut csak házi tehéntejből készíthető, a kereskedelemben kapható pasztőrözött tej nem alkalmas. • Van, aki zellerzölddel, tárkonnyal és csomborral is fűszerezi a hurutot a petrezselyemzöld mellett, az eredeti hurut csak petrezselyemzölddel készül. (Székely Konyha)
185
2016 – tavaszi-nyári kiadás tészta, nehézkes a nyújtása. Eleve sütőpapíron célszerű ellapítani, majd közepes tepsi hátulján a sütőpapírral megsütjük, kb. 7–9 percig. Minden tésztalap alá tegyünk új sütőpapírt. Krém: 2 csomag vaníliás pudingport és 2 ek lisztet összekeverünk, majd 1 l tejjel főzzük keményre. A 37 dkg sütőmargarint 30 dkg cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Mikor már langyos Végül pedig a következőket állapíthaa puding, belekeverjük a cukros margarint, simára dolgozzuk. A 4 lapot megtölt- tom meg: a székely szakács szereti a jük a krémmel, a felső tésztalapra is krém munka könnyebb végét megfogni, márkerül, majd ezt édesített kakaóporral mint egy örményhez képest. Legalábbis bőven megszórjuk. Hűtőszekrényben így, magamból kiindulva. Ezen kijelentéhagyjuk állni néhány órát, hogy a tészta- semért engem kell megkövezni, ha méglap megpuhuljon, és az ízek összeérjenek. sem igaz. Aztán: vagy túl gazdagok vaAz extra marlenka pedig extra darált gyunk, vagy nem sáfárkodunk jól a ránk dióval gazdagodik. Családomnak még ja- hagyott örökséggel! Ugyanis a turizmus vasolnám, ha igen megkívánnák, fáradja- szempontjából szemlélve a kérdést (állínak át a szomszédos kávézóba. Ugyanis, tólag a Gyergyói-medencében ebből ezt a tésztát „kicsit” ragacsosnak nevezni szeretnénk megélni!?), ezek az ételek, költői túlzás. Vagy költői lekicsinylés! Ha amellett, hogy igen finomak, egyben van ilyen. Legkönnyebben a tenyeremen különlegesek is, és ugyebár a turisták a süthettem volna meg, ahhoz igen-igen ra- különlegességekre harapnak rá. A gyergaszkodott. Persze, a marlenka és hosszas gyói vendéglők étlapjait tekintve azonszületésének védelmére legyen mondva, ban ezekbe egyhamar nem fognak belenem vagyok jó cukrász, sőt, gyanítom harapni! Sajnos. Berszán-Árus Csilla ebben az életemben már nem is leszek. ä Sütés közben gyertyát gyújthatunk, így a kellemetlen szag nem terjeng a lakásban. ä Gombát csak sértetlen zománcú edényben főzzünk, mert a hibás zománcú
edényben nemcsak megsötétedik, hanem kellemetlen fémes ízt kap! ä Nem fogyott el a pezsgő? Sebaj. Elég, ha beleteszünk egy kanalat az üvegbe és betesszük a kamrába. Amikor fogyasztani akarjuk, betesszük a hűtőbe. Így benne marad a buborék. ä A citrom friss marad, ha lefordítva tesszük be a hűtőbe. ä A vörösborfoltra a szőnyegen azonnal és többször egymás után szénsavas ásványvizet spriccelünk, a szükséges helyeket beszórjuk sóval, és egy nedvszívó ronggyal felitatjuk.
186
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Százéves fagyik, befőttek, likőrök Az alábbi receptek a millennium idején voltak divatban, de most is elkészíthetők:
Rózsafagylalt
Sült fagylalt
Vegyünk 6 tojássárgáját, fél liter édes tejszínt és annyi rózsalevet, hogy az íze érezhető legyen. Állandó keverés közben forraljuk fel, és ha kihűl, fagyasszuk meg. A rózsalevet a következőképpen kell elkészíteni: válogassunk ki szép rózsaleveleket, tegyük egy meleg palackba, és öntsük le forró szörppel, kössük le az üveget, és hagyjuk nyolc napon át állni, meleg helyen. Utána nyomjuk át egy asztalkendőn. Használatkor tanácsos kevés rózsavízzel fölhígítani, egy kis citromlevet hozzáadni, és cochenillel (kárminvörössel) pirosra festeni.
Tojásdad alakú tűzhatlan tálra ujjnyi vastag, megsütött piskótatésztát teszünk, amelyet málnakocsonyával kenünk meg. A már kész és keményre fagyott fagylaltot kúp alakban föltornyozzuk a piskótára, a szélsütemény anyagával vastagon bemázoljuk, ízlés szerint díszítjük, behintjük porcukorral, majd sóval beszórt pléhen a forró sütőbe toljuk. A szélsütemény pár perc múlva aranyszőke színt kap, ekkor kivesszük, és rögtön az asztalra adjuk. A fagylalt nem olvad el, ha fürgén és ügyesen bánunk a sütéssel.
Dinnyehéjbefőtt
Egy kiló meghámozott, csíkokra vagdalt dinnyehéjhoz nyolcvan deka cukrot adunk. Hozzáteszünk két, karikára vágott citromot és két vaníliarudat is, majd egy éjszakán át állni hagyjuk az alapanyagot. Másnap forró tűzön főzni kezdjük, egészen addig, míg a gyümölcshéj meg nem zselésedik, üvegessé nem válik. Forrón üvegekbe öntjük, azonnal lekötjük, és száraz dunsztban tartjuk 2 napon át.
Ibolyakocsonya
A márciusi ibolya szirmait leszedjük, egy tányérnyit cserépedénybe teszünk, háromnegyed liter forró vízzel leöntjük, és lefödve egy órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük. Hat citrom levét, negyed kiló cukrot, másfél deka olvasztott zselatint a leszűrt léhez vegyítve az egészet
187
2016 – tavaszi-nyári kiadás egy tiszta ruhán átszűrjük. Formába Mézes diópálinka öntve hagyjuk kocsonyásodni. 2 liter 94 fokos szeszbe 30-40 puha Ánizslikőr bélű zöld diót aprítunk, és négy hétig 60 gramm ánizst, 30 gramm édeskö- ázni hagyjuk benne, aztán 17 gramm ményt összetörünk, és öntünk rá 2 liter fahéjat, ugyanannyi szegfűszeget és 1 pálinkát, desztilláljuk, hagyjuk 8 napig kiló mézet keverünk közibe: a mézet állni a napon, aztán tegyünk hozzá cukrot. azonban előbb egy liter vízben felforralSzobában 12 napig hagyjuk állni, és gya- juk, és minden habját leszedjük. Mielőtt poton kell átszűrni. a mézet belekevernénk, ennek teljesen ki kell hűlnie. A pálinka két hétig tisztul, Keserű likőr (enyhe) aztán fogyasztható. 5 gramm kalmuszgyökeret, 30 gramm Mézlikőr genziangyökeret, 10 gramm édes ánizst, 30 gramm szegfűszeget, 5 gramm fodorErős pálinkához sűrűre főzött mézet mentafüvet 5 liter 70 fokos tiszta bor- keverünk, és 6 hétig érintetlenül hagyjuk, szeszbe teszünk, egy hétig a napon hagy- hogy az elegyülés tökéletesen megtörténjuk, leszűrjük, és 10 liter vízben, melyben hessék. Ha különleges ízt akarunk az ital3 kiló cukrot megfőztünk, elkeverjük. nak adni, néhány csepp kömény, borsNéhány nap múlva itatós papíron átszűr- menta, ánizs stb. illószeszt adunk hozzá. jük, és üvegekbe töltjük. (zoltandemmeworks.net)
188
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székely étkek ,,legje” Sorozatunkban székelyföldi „ínyesmestereket” faggatunk arról, melyek azok az étkek, amelyek a Kárpát-haza eme szegletét egyedivé teszik. Már mindazok körében, akik nem csak néhány fotó erejére száguldanak át Székelyföldön, hanem kicsit bele is kóstolnak a mindennapokba. Ezúttal Berszán-Árus Csillát, a humorral fűszerezett receptek műfajának erdélyi megteremtőjét kérdeztük, akinek tavaly jelent meg gasztronómiai gyűjteménye Szakácskönny címmel. Ő maga pedig a szintén gyergyószentmiklósi, a világ legnagyobb adag töltött káposztáját elkészítő Benedek Árpádot hívta segítségül. Alább Csilláé a szó! A „legszékelyebb étek” elnevezést csakis a székelykáposztának nyújtanám, már ha rendelkezne székely gyökerekkel, de sajnos, ilyen nincs neki. Ugyanis az étel receptje – állítólag – Székely József „megyei főlevéltáros” (1825–1895) nevéhez fűződik, aki nem utolsósorban Petőfi Sándort is barátjának tekinthette. Eme Székely kívánságára egy kocsmáros jobb híján a maradék savanyúkáposztafőzeléket és sertéspörköltet összekeverve tálalta fel a késő esti vacsorát. Petőfi legközelebb ugyanezt rendelte, „Székelykáposzta” elnevezéssel illetvén. Eddig a történet. Van ellenben egy székely almás húsunk, ezért ő állhat a dobogó legfelső fokára, lévén még a nevében is székely. Ugyanis n(y)e(l)vében él a nemzet. Sarkára taposva, rögtön követi őt a savanyú vetrece, melyet Benedek Árpád gyergyószentmiklósi mesterszakács ajánlott figyelmembe. Itt van még az elmaradhatatlan pityókástokány és cimborája, a rókagomba-paprikás, melyekkel garantáltan megkínáljuk erre vetődő vendégeinket. Mert mi ha kell, ha nem, etetni akarjuk őket! Nem vagyunk erő-
szakosak, csak túlteng bennünk a vendégszeretet. Végül pedig ne feledkezzünk meg az édességekről sem, mégpedig azok közül is a számomra két legkedvesebbről: a vargabélesről és az ordás palacsintáról.
Székely almás hús
A narancsos pekingi kacsa erdélyi változata. A székely ember vízzel főz, és keleti fűszerek meg gyümölcsök helyett leakaszt a fáról egy-egy almát a sütéshez. Kacsa helyett pedig inkább disznóhúst használ. Ugyanis ezt hagyták meg az istállóban eleinknek az iszlám törökök, akiknek vallása tiltotta a fogyasztását, mondván, nem tiszta állat (habár még
189
2016 – tavaszi-nyári kiadás egy marhát sem láttam mosakodni). pant egyszerű, ízvilágában ellenben csak Ugyanakkor nem fogyaszthattak alko- úgy kavarog a sok színes aroma: sertéskaholt sem hódítóink, ezért aztán, hogy rajt ölel a vaj, liszt, alma és tárkony. A kárba ne vesszen, megitatták (?!) az ősla- vajon pirított karajt sózom, a tárkonnyal kosokkal. Jól belénk is ivódott, azóta is ízesítem, majd felöntöm vízzel. Így párodisznóhúst eszünk, az alkoholt pedig lom puhára, majd mellédobok 4 felszelemég véletlenül sem a csizma szárába önt- telt almát. További 5 percig párolom, jük. Hanem a meggytermésre, például. majd a húst kiveszem, és felszeletelem. A Ennyit a török örökségről. levét kevés vízzel elkevert liszttel behabaNosza, kanyarodjunk vissza inkább a rom, végül ezzel meglocsolva tálalom a székely almás hús elkészítéséhez. Ez rop- húst. Benedek Árpád Gyergyószentmiklóson született 1972. október 2-án, középiskoláit is itt végezte. 1992–93 között szerezte szakács szakképesítését, felnőttképzés keretében, ezen időszakban népfőiskolát is végzett tangóharmonika szakon, hiszen tudja, hogy „jó ebédhez jó nóta kell”. 1997-ben saját vállalkozást alapított, így tökéletesítette kemencetechnikáját. Malacsütésben a legjobb, de bármit is készítsen a behevített „búbosban”, biztosan emlékezetes marad. 2010-ben szállodaipari technikusi szakképesítést is szerzett, hiszen ha megetette, szórakoztatta, előkelő módon ki is kell pihentetnie a vendégeit! 2000től a helyi televízióval készített gasztronómiai műsorokat, amiknek a gyergyói hagyományos ízek megőrzése és népszerűsítése volt a célja. Több, a székely gasztronómiát propagáló írás és könyv adatközlője, illetve társszerzője (Kútvölgyi Mihály Ízes Erdély, Szentesi Zöldi László Székely vendéglátás). 2014-ben egy nemzetközi üzletlánc részéről felkérést kapott, hogy vegyen részt egy Guinness-világrekord megdöntési kísérletben, a legtöbb töltött káposzta egy edényben való megfőzésével. Az edény nagysága 4680 liter, a töltelékek száma pedig 27104 darab volt. A sikeres rekordkísérlettel bekerült a Legek Világszintű Nagy Könyvébe. Az Erdélyi Fehérasztal Lovagrend tagja, a Szabadtűzi Lovagrend észak-székelyföldi főkapitánya, a Magyar Grillszövetség tagja, a gyergyói ízek őrzője. A felsorolás nem teljes, ezek a hivatalos, kemény munkával szerzett címei. Mert a flekkensütést mindenki kipróbálta, csak az a különbség, hogy ő tovább tanult! Noha a gyergyószentmiklósiak továbbra is Flekken Árpiként ismerik...
190
Savanyú vetrece
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hogy az mi, azt leírták már a XVI. században is: „sült vagy pörkölt szalonnaszelet, néhutt egyéb hússzelet is, s néha kolbászszal, továbbá veres hajmával és kenyérrel készítenek. A székhelyeknél: vetrice”. Az alábbi recept ennek egy kései, 21. századi leszármazottja, mely-
Benedek Árpád tízes listája: 1. Ángádzsáburleves
2. Lucskos káposzta 3. Házi tyúkhúsleves 4. Tárkonyos pityókaleves 5. Kemencés csülök, grillezett zöldségekkel, burgonyával 6. Ropogós malacsült, parasztos krumplival, pezsgős lilakáposztával, hordós, vegyes savanyúsággal
nek szülőatyja Benedek Árpád, aki nem csak szakács, hanem egyenesen mesterszakács. Mesterségét mesterfokon űzi, ezt tapasztalatból is mondhatom. Maga a recept pedig így hangzik: marhacomb-csíkokat gyömbéres, ecetes, fokhagymás pácban érlelünk. Füstölt szalonnakockákat olvasztunk, majd egy nagy fej, apróra vágott hagymával megpirítjuk. A hozzáadott húst egy deci száraz fehérborral meglocsoljuk (só, bors, pirospaprika, babérlevél), felöntjük vízzel, és lassú tűzön puhára pároljuk. Kevés citromot facsarunk rá, esetleg kis mustárral tesszük még savanykásabbá.
Rókagombás paprikás
Azt semmiképp nem mondhatom, hogy rókagomba-paprikás, habár tartalmazza mindazt a három rókagombát, amit minap találtam. Ezért dúsítottam hirippel („medvegombával”), fenyőaljával, fűgombával és csiperkével, elvégre
191
7. Erdélyi vetrece, puliszkaágyon tálalva, medvehagyma salátával
8. Bélszín Budapest módra, vegyes körettel 9. Töltött káposzta kakaspörkölttel 10. Rántott hiripgomba juhtúrós galuskával
2016 – tavaszi-nyári kiadás már a vizet is dúsítják hidrogénnel, mondván, az egyik hidrogénatom az idők N e m folyamán elpárolgott belőle. Jó, hogy az klasszikus, oxigén maradt, mert ha ő is elszáll, itt nem is hamaradunk víz nélkül. Habár akkor már ez gyomálesz a legkisebb gondunk… nyos, de Ebédünkre visszatérvén: készítettem annál vidásonkás, juhtúrós laskát (tésztát), ami a mabb, ízeköret szerepét töltötte volna be, de egy sebb gasztváratlanul betoppanó vendég miatt ez roirodalmi alkotás. Adottak zöldségek, gyümölcsök, húsfélék, fűszerek. Szállnak az aromák, illatok csiklandoznak. Ízek vegyülnek. Színek kápráztatnak. Érzések kavarognak. Mindezek összeturmixolva, és egy csipetnyi humorral „borsozva” adják BerszánÁrus Csilla írásainak gyűjteményét. Ábrahám Imre Megrendelhető a
[email protected] e-mail címen vagy a 0745.868.139-es telefonszámon
még a fotózkodás előtt el is fogyott. Ezért szerepel a képen már csak natúr, „meztelen” laska, ellenben megjelent a finom, kovászos uborka.
Pityókástokány, alias krumplipaprikás
Becézgesse mindenki, ahogy éppen szereti, tanulta, avagy a szituáció megkívánja. Mert ha például a szabadban készült volna, bográcsban, mindjárt nem így nevezném én sem. De mivel konyhai körülmények között főtt, erre a névre hallgat. Azt pedig elhallgatom, hogy milyen hús (disznó, marha, birka stb.)
van benne, a pühődözések elkerülése végett, mindenki nézze, és lássa benne pont azt, amit szeret. Mert én is azt főztem bele, amit szeretek. Húst, krumplit, murkot, zellert, lestyánt, köménymagot, fokhagymát, hagymát, paprikát, és ha valamit kifelejtettem, az sem baj, kétszer ugyanazt úgysem szoktam elkészíteni. Változatosság az élet sója. Jó pohár sör is lecsúszik utána.
Vargabéles
Azt még a legöregebb gasztrotörténészek sem tudják, mitől varga, ti. idejük nagy részét lefoglalja az afölött folytatott vita, hogy Marosvásárhelyen, avagy Kolozsváron ringott a bölcsője (tepsije). De sebaj, ilyenkor segítségünkre siethet a
192
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Ordás, áfonyalekváros palacsinta
népköltészet, ami tudvalevőleg szájról szájra terjed, és igazságmorzsákat is tartalmaz. Így valószínűnek tartom, hogy míg Vargáné káposztát főzött, Varga unalmában feltalálta a bélest. Én meg feltaláltam a vargarétest, és annak is egy visszabutított változatát. Ebben a formában ugyanis csak lazán összekeverem a krémet (40 dkg tehéntúró, 1 deci tejföl, 2 tojás, 5 ek cukor, maréknyi aszalt meggy), főzök cérnametéltet + 4 dkg vaj + krém. Egy tepsit kibélelek réteslappal (fagyasztott, üzleti, ezért a butított megnevezés), belekanalazom a krémet, majd lefödöm a másik lappal. És persze megsütöm. És megeszem.
Tegnap bekavartam egy kis palacsintatésztát (borvízzel, jó székely szokás szerint), aztán csak sütöttem, sütöttem, de a végére mégsem értem. Az ordás töltelék (orda kikeverve egy kis tejföllel, porcukorral és kaporral) is, a türelmem is elfogyott, így a maradék mára, csodás átváltozás folytán, tejes pitévé alakult, egy kis extra lisztadag és tej belekeverése által. Málnás, csokis, avagy málnás-csokis öntettel, nem csak díszítés céljából. Ha netán behunyt szemmel fogyasztjuk, az intenzív málnaíz máris a forró nyarat idézi. Berszán-Árus Csilla
A székelykáposztához mégis van közük a székelyeknek Legalábbis ezt bizonygatja Csíki Sándor a foodandwine.hu-on. Íme, mit ír a közismert magyarországi gasztroblogger: „A székelykáposzta születésének Székely Józsefhez kötődő közismert története legenda csupán, miközben az is bizonyosnak látszik, hogy ez az étel 1846ban, s éppen a káposztás, disznóhúsos, tejfölös ételeket felettébb szerető székelyekről elnevezve, már valóban létezhetett. A székelykáposzta Pesten lett „székely”, „gulyás” (székelygulyás) pedig úgy, hogy a Székelyföldön akkor még nem használt paprika fűszerezte. Így történhetett, hogy bár a székelykáposzta valóban a székelyekről és nem Székely Józsefről kapta a nevét, az őrölt pirospaprika használata miatt mégsem eredeti székely étel. S hogy Székely Józsefnek akadt-e bármi kizárólagos köze az étel megszületéséhez? Aligha.” Már csak azért sem, mert Székely József ügyvéd, újságíró 1846-ban alig huszonegy éves, és csak harmincegy évvel később, 1877. június 29-től lett „Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye Levéltára főlevéltárnoka”.
193
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Ha kamráját feltöltené... A mai árubőségben nem jellemző a háztartások zömére az, hogy hosszú időre jó előre beszerzik az élelmiszert, s a heti, havi szükségletnél sokkal nagyobb mennyiségeket halmoznának. A háborús- vagy világvége-híreszteléseket sem szokás annyira komolyan venni, hogy az emberek csupán ilyen meggondolásból számottevő mennyiségű élelmiszert felvásároljanak. Ettől függetlenül, vannak élethelyzetek, a településektől távol eső háztartások, ahol nagyon fontos lehet, hogy egyszerre nagyobb tételekben lehessen az élelmet bevásárolni s tartalékolni. De vajon melyek a legtartósabb élelmiszerek? Hónapokig, esetleg egykét évig sok mindent lehet tárolni, azután viszont a lista szűkül. Eddigi ismereteink szerint az önmagában is fogyasztható és kiemelkedő tápértékű élelmiszerek közül a méz a bajnok, sok évig vagy akár évtizedekig is ehető, igaz, egy idő után megszilárdul, de lehet törni, faragni, olvasztani. A fáma szerint régészek kóstoltak már sok évszázados mézet is, amit kerámiaedényekben találtak. A cukor, az ecet, almaecet, vaníliarúd és rizs is hosszú évekig tárolható, persze megfelelő körülmények között, leszigetelve. A nedvesség árthat a penész és a baktériumok miatt. Akár 3-tól 5 évig is jól eláll sokféle konzerv (vigyázat: ha doboza, fedele puffad, el kell dobni!), 1-2 évig a szárazbab, a liszt,
többféle aszalt gyümölcs, dzsem. A zöldség és fűszer is sokáig biztonságosan fogyasztható, megfelelő körülmények között tárolva. A füstölt hús, kolbász, szalonna hűvös, árnyékos helyen ugyan hónapokig, sőt évig is eltart, ám egy idő után fennállhat az avasodás veszélye. A só – főleg a darabos – nagyon sokáig tárolható száraz helyen, sőt a só önmagában is kiváló tartósító, de túlságosan sok „lesózott” (majd kiáztatott) élelem fogyasztása nem egészséges. A hűtőszekrény és fagyasztó nagymértékben bővíti a tárolható élelmiszerek lajstromát, de vannak határidők, szabályok, tiltások. Nem teszünk hűtőszekrénybe például kávét, paradicsomot, hagymát, fokhagymát, burgonyát, banánt. Nem teszünk fagyasztóba ép tojást, burgonyát, mézet, szénsavas üdítőt, ásványvizet, majonézt, tejfölt, vajat, pudingot, kenőkrémeket, étkezési gabonaféléket, dinynyét, retket stb. Néhány példa arra, hogy legfeljebb mennyi időt ajánlatos fagyasztóban tartani bizonyos élelmiszereket: pizza 2 hónap, kenyér, desszert 2-3 hónap, gyümölcsös palacsinta 4 hónap, briós-sütemény 1 év, bárány- és borjúhús 9 hónap, disznóhús 4-6 hónap, kizsigerelt ép pulyka vagy csirke 11-12 hónap, feldarabolva 8-9 hónap, aprólék 4 hónap, sovány hal 6 hónap, zsíros hal 3 hónap, tej 3-6 hónap, gyümölcslé 6-12 hónap, citromlé 3 hónap. A felsorolt határidők tájékoztató jellegűek, nem azt jelentik, hogy túllépés esetén az élelmiszer romlottá válik, ám előfordulhat, hogy ízetlen, étkezésre gusztustalan és csökken a tápértéke is. Botos László
194
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Így főznek olvasóink! Az előző években meghirdetett versenyeinkre számos recept érkezett, ezekből folyamatosan igyekszünk minél többet közölni – „idénytől” függően. Ezúttal főként tavasszal és nyáron elkészíthető étkeket válogattunk olvasóink küldeményeiből. Köszönjük, hogy megosztották velünk kipróbált ételeiket, továbbra is várunk hasonló recepteket – lehetőleg képpel – a
[email protected] e-mail címre. Ne feledjék el megadni pontos címűket, elérhetőségüket, mert a jutalom egy-egy 2017-es Székely Kalendárium!
Levesek
Juhtúrós leves
Hozzávalók: 20 dkg orda, 3-4 evőkanál gríz, 2 evőkanál zabpehely, 1 db tojás, pici só, 1 csokor friss kapor, 1 kisebb murok, 1 kisebb petrezselyemgyökér, 2 dl tejföl, 10 dkg juhtúró. Elkészítés: felverjük a tojást, felaprítjuk a kaprot, összekavarjuk a grízzel és a zabpehellyel, sóval ízesítjük. Állni hagyjuk legalább 1 órát. A leveshez kevés olajon megdinszteljük a lereszelt murkot és a petrezselyemgyökeret, majd felöntjük 1,5 liter vízzel, sózzuk, és 10 perc alatt megfőzzük. Vizes kézzel kis gombócokat formálunk az ordás masszából, és a forró levesben fedő alatt kb. 8 perc alatt kifőzzük. Kiszedjük a gombócokat, melegen tartjuk, miközben elkészítjük a habarást,
amihez a juhtúrót simára kavarjuk a tejföllel és pár csepp citromlével. Néhány kanál levessel felhígítjuk és a meleg leveshez öntjük, állandó kavargatás mellett felforraljuk, levesszük a tűzről, és tálaláskor visszatesszük a gombócokat. Sült szalonnával, tárkonnyal megszórva a székely konyha ízvilágát emelhetjük ki. Ludányi Emőke, Balassagyarmat
Rókagombaleves
Hozzávalók: 1 kg rókagomba, 1 fej vöröshagyma, fél kg sárgarépa, fél kg
krumpli, teáskanálnyi cukor, 1 db paprika, tárkonyecet, kis csokor tárkonylevél (ha nincs, szárított is jó), 1 tojássárgája, 2 kanál liszt, só, bors, kevés ételízesítő. Elkészítés: a rókagombát, a hagymát, a krumplit és a paprikát megmossuk,
195
2016 – tavaszi-nyári kiadás majd apró kockákra vágjuk. Az összevá- tünk, és az egészet összeforraljuk, ízlés gást követően kevés olajon megpároljuk, szerint sózzuk. Nagyon tartalmas és laks miután megpuhult, fölöntjük bőséges tató leves. Bogyor Margit, Csíkszentimre vízzel. Miután a víz felforrt, ízesítjük tárkonnyal, sóval, borssal, cukorral és ételízesítővel. Lassú tűzön főni hagyjuk. Két kanál liszttel habarást készítünk, ill. egy Szegfűgomba spagettivel tojássárgájával fokozatosan keverve felHozzávalók: 1 kg szegfűgomba, 2 fej eresztjük a levest. Az elkészült levest ízlés vörös (lila) hagyma, 1,5 dl olaj, 500 g szerint tárkonyecettel ízesítjük. Sziráky Edit, Budapest paradicsompüré, 500 g spagetti, 20 dkg (képünk illusztráció) trappista sajt, só, bors (ízlés szerint), 1 csapott ek oregánó. Kaszásleves Elkészítés: a szegfűgombát megtiszHozzávalók (4 személyre): 1 köze- títjuk, megmossuk. A hagymát szintén, pes fej káposzta, 1 hagyma, 3 közepes majd apróra vágjuk, olajon üvegesre sárgarépa, 3 cikk fokhagyma, 10 dkg sza- pároljuk, majd hozzáadjuk a gombát. lonna, 1 kanál majoránna, 1 kiskanál őrölt kömény, 4 db virsli vagy cérnakolbász, 3 dl tejföl, 1 kiskanál fokhagyma, só ízlés szerint, 2 kanál liszt. Elkészítés: a káposztát legyaluljuk, a sárgarépát és a fokhagymát lereszeljük. A szalonnát apró kockára vágjuk, és egy fazékba odatesszük pörcösödni. Beletesszük az apróra vágott hagymát és üvegesre dinszteljük. Felengedjük vízzel, beletesszük a káposztát, sárgarépát, fok- Amikor a gomba megpuhult, akkor hagymát, őrölt köményt, majoránnát. ráöntjük a paradicsompürét. Sózzuk, borMikor az egész megpuhult, beletesszük a sozzuk, majd meghintjük egy csapott karikára vágott virslit. A tejfölből, liszt- evőkanál oregánóval. Készre főzzük. A ből és pirospaprikából habarást készí- spagettit félbetörjük, és lobogó, sós vízbe téve megfőzzük. Amikor megfőtt, kicsi olajat öntünk rá, hogy ne ragadjon össze. Tálalás előtt megszórjuk a reszelt sajttal.
Főételek
Disznóköröm-pörkölt
Fehér Zsuzsa
Hozzávalók: 2 db disznóköröm, 3 fej hagyma, egy kis zöldpaprika, egy paradicsompaprika (gogos), 1 kisebb paradicsom, zsír, só.
196
2016 – tavaszi-nyári kiadás Elkészítés: a disznókörmöket jól megpucoljuk, és amennyire csak lehet, feldaraboljuk a forgók mentén; beáztatjuk. A hagymát megpucoljuk, és apróra vágva megdinszteljük. Hozzáadjuk a zöldpaprikát és a gogost, és ezt is dinszteljük – zsírban, nem olajban! Hozzáadunk egy kisebb paradicsomot, és az egészet
picit megsózzuk. Mikor minden megdinsztelődött, hozzáadjuk a körmöket (legyenek jól kiáztatva!), egy deci vizet töltünk alája. Fövés közben sokszor megkavarjuk. Ha látjuk, hogy a víz elfő alóla, még egy picivel pótoljuk – ezt a műveletet kell ismételni addig, míg a csontról lefő a hús. Széles- vagy csigatésztával, vagy sóban főtt pityókával az igazi. Györkovács Noémi, Kézdiszentkereszt
Pikáns csirkemell-„kalács”
Hozzávalók 4 főre: 80 dkg csontnélküli csirkemell, 10-12 vékony szelet hasszalonna, 25 dkg sajt, 1 doboz tejföl (300 grammos), 2 tojás, 3 evőkanál liszt, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 darab piros csípős paprika, só, bors. Elkészítés: a tojásokat, tejfölt, lisztet, apróra vágott petrezselyemzöldet és csípős paprikát, a lereszelt sajtot egy tálban jól összekavarjuk. A csirkemellet kockákra vágjuk, és a masszához adjuk. Sóval és borssal ízesítjük. Egy kalácssütő
tepsit a szalonnával kibélelünk úgy, hogy a tepsi szélein lelógjanak a csíkok. Beleöntjük az elkészített masszát, elegyengetjük, és a kilógó szalonnacsíkokkal betakarjuk. 180 Celsius-fokra előmelegített sütőben 40-50 percig sütjük, majd egy tepsibe borítjuk (így az alja lesz a teteje), és addig sütjük, míg szép piros lesz. Melegen kissé omlós, ezért hidegen szeleteljük, és vegyes zöldségsalátával tálaljuk. Ideális vacsorának! Józsa Éva, Sepsiszentgyörgy
Vadas – nyúlból, németesen
Hozzávalók: 1/2 kg nyúlhús, 3 db közepes murok, 3 db petrezselyem, egy kisebb zeller és egy közepes fej hagyma, amit szeletekre vágunk fel. Elkészítés: a zöldségeket egészben odatesszük 1 liter vízben főni két csipet sóval és öt szem borssal. Amikor félig megfőtt a zöldség, levesszük a tűzről, és amíg forró, beletesszük a nyúlhúst és 2 evőkanál ecetet. Lefödjük, és 2-3 napot
197
2016 – tavaszi-nyári kiadás állni hagyjuk a kamrában (nyáron hűtőszekrénybe tesszük). Három nap múlva odatesszük főni, amíg a hús megpuhul. Kiszedjük a zöldségeket, és mixerrel összevágjuk. Két evőkanál lisztből és egy kicsi olajból rántást készítünk, beleteszszük a zöldséget, a húst, és felöntjük a levével. Még egy kicsit összefőzzük, és tejfölt teszünk rá. Megkóstoljuk, és ha netalán ecetes, akkor teszünk bele egy csipetnyi cukrot, ha kell, még utána sót Az elkészített masszával megtöltjük a is lehet tenni, ízlés szerint. Gombócot paprikákat. készítünk melléje, és azzal fogyasztjuk. Megpucolunk egy fej hagymát, apróra Gombóc: fehér kenyeret apró kocká- vágjuk, és egy tepsiben, kevés zsírban ra vágunk 4 személy részére. Kiterítjük megdinszteljük. Ebbe belerakjuk egymás abroszra, hogy jól száradjon meg. mellé a paprikákat, a tepsibe hideg vizet Zsemlét is lehet használni. Utána tálba töltünk, hogy félig ellepje. Lefödjük, majd tesszük, egy pici tejet megforrósítunk és feltesszük főni. Mikor érezzük a paprika ráöntjük a kenyérre. Egy hagymát apróra illatát, fakanállal megfordítjuk finoman a vágunk, kevés petrezselyemzöldet is, és másik felére, így tovább főzzük, míg keve3 egész tojást ütünk rá, ízlés szerint sóz- set megpirul, de vigyázzunk, ne égjen zuk. Ezeket összekeverjük az áztatott meg! Mikor kész van, melegen tálaljuk, a kenyérrel. Ha netalán híg lesz, akkor leves után. tegyünk bele prézlit, hogy tudjunk apró Nagymamám és édesanyám receptje gombócokat formálni belőle. Állni hagy- volt. Székelyföldön ma is készítik Kovászjuk egy órát, és utána megfőzzük bő, sós na, Zabola, Zágon, Barátos (Orbaiszék) vízben. A vadassal fogyasztjuk. és Sepsiszentgyörgy környékén. Márkus Mária, Székelyudvarhely
Pityókás árdé (paprika)
8-10 darab megmosott paprikából kiszedjük a belső részét, amibe a következő tölteléket tesszük: 8 darab pityókát megpucolunk, megmossuk, feldaraboljuk apró kockákra, és betesszük egy tálba, ráreszelünk 2 megtisztított nagyobb murkot. 10-15 dkg szalonnát jó apróra megvágunk, rátesszük a pityókára. Apróra vágott petrezselyemlevelet teszünk rá. Hintünk rá egy kevés sót és őrölt borsot, de keveset. Rátörünk egy lágy tojást, és jól összekeverjük.
Ráduly Gitta, Sepsiszentgyörgy
Zöldségágyon párolt bárányszelet
Hozzávalók négy személyre: 8 szelet bárányhús, 10 fej fehérhagyma, 5 db húsos paprika, 1 db petrezselyemgyökér, 2 db közepes méretű padlizsán, 4-5 cikk fokhagyma, 1 dl olaj, só, bors. Elkészítés: a bárányhúst bepácoljuk só, bors, olaj, zúzott fokhagyma és 1 fej apróra vágott hagyma keverékével. 8 órát állni hagyjuk. A tepsit kikenjük olajjal, és az aljára egyenletesen elosztjuk a megpucolt, karikára vágott fehérhagymát. Erre
198
2016 – tavaszi-nyári kiadás rakjuk rá a szintén karikára vágott paprikát, picit lesózzuk, majd ráhelyezzük a bárányszeleteket. A bárányhúst megszórjuk a lereszelt petrezselyemgyökérrel. A padlizsánt meghámozzuk, ujjnyi vastag karikákra vágjuk, majd egyenletesen ráhelyezzük a bárányhúsra, mint egy takarót. A padlizsánszeletekre is szórunk pici sót.
Kevés vizet öntünk a tepsibe, betakarjuk az egészet alufóliával, és lassú lángon körülbelül egy óra alatt készre pároljuk. Köretként sütőzacskóban sült krumplit tálalunk hozzá. Sebestyén Judit, Zeteváralja
Bográcsban készült finomság
Hozzávalók: 4 kg krumpli, 2 kg füstölt oldalas, 1 darab csont nélküli füstölt csülök, 2 szál kolbász, 1 kg vargánya (hiripgomba), 1,5 kg hagyma, 8 db paprika, 2 db paradicsompaprika (gogos), 2 db csípős paprika, 3 db birskörte vagy birsalma, 4-5 evőkanál paradicsompaszta, 6 cikk fokhagyma, 4-5 dl olaj, piros fűszerpaprika, só, bors. Elkészítés: az apróra vágott hagymát forró olajban megdinszteljük, leszórjuk a
piros fűszerpaprikával, és kis vízzel felöntjük. Feldaraboljuk a csülköt, az oldalast, a meghámozott birskörtét, 3 darab paprikát, a csípős paprikát, a gogost, a gombát, majd mindent a hagymás alaphoz adunk. Sózzuk, borsozzuk, és lassú tűzön hagyjuk rotyogni. Míg ez készül, addig grillen megsütjük a kolbászt, a maradék paprikát, és félretesszük. Amikor a hús majdnem készre puhult, hozzáadjuk a felkockázott krumplit, a karikára vágott sült kolbászt, a felcsíkozott sült paprikát, a paradicsompasztát és az apróra vágott fokhagymát. Az elfőtt vizet pótoljuk annyival, hogy éppen ellepje az üst tartalmát, majd készre főzzük. Utólag, ha szükséges, ízesítjük még sóval, borssal. Friss zöldségsalátával tálaljuk.
Desszertek
Sebestyén Judit, Zeteváralja
Vaníliakrémben úszó meggyes-mákos palacsinta Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 dl szénsavas víz, 7 dl tej, 4 evőkanál kristálycukor, 4 tojás, 6 evőkanál étolaj, 1 csipet só, fél üveg meggy.
199
2016 – tavaszi-nyári kiadás Töltelék: 20 dkg mák, fél dl tej, 4 evőkanál porcukor. Vaníliakrém: 2 tojás, 5 dl tej, 1 kávéskanál liszt, 2 csomag vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 5 dkg cukor. Elkészítés: a lisztet, a cukrot, a tojásokat, a meggyet, a sót és a szódavizet keverőtálba tesszük, és simára keverjük, majd hozzáadjuk a tejet és az olajat. A palacsintákat forró serpenyőben, pici kelt, a lisztbe öntjük, és keverünk bele 5 olajon kisütjük. A mákot a tejjel és a por- kanál porcukrot, 1 kiskanál sót, 2 egész cukorral összeforraljuk 5 perc alatt, min- tojást, 10 dkg vajat és 10 dkg zsírt. A kalácstésztánál valamivel keményebbre dagasztjuk (először nagyon ragad, de ha jól kidolgozzuk, elválik a kéztől, az edénytől). Meglisztezve, letakarva kelni hagyjuk, de nem túl lágyra. Gyúródeszkán kb. 1 méter hosszú, ujjnyi vastagságú csíkokat sodrunk a tésztából, azután a kürtőskalácsformára feltekerjük úgy, hogy teljesen elfedje, kissé meglapítjuk, majd parázs felett sütjük. Állandóan forgatva vajjal vagy zsírral kenjük, ha már den palacsintát megtöltünk vele. A 2 majdnem kész, tojással is bekenjük, és tojássárgáját 1 dl tejjel és a liszttel elke- cukorral kevert darált dióval vagy hámoverjük. 4 dl tejet a vaníliás cukorral fel- zott és durvábbra vágott mandulával forralunk, a tojássárgás keveréket hozzá- beszórjuk. Néhány percig sütjük még, öntjük. Keverés közben sűrűre főzzük, hogy a cukros dió vagy mandula is megmajd hozzáadunk 10 dkg vajat. 2 tojásfe- piruljon kissé. hérjét a cukorral keményre verünk, majd Borsos Margaréta, Gyergyócsomafalva a forró mártáshoz keverjük. A palacsinFinom édes tát vaníliakrémben tálaljuk. Szabó Renáta, Olasztelek A tésztához: 195 g liszt, 45 g cukor, 2 teáskanál porélesztő, 1 citrom lereszelt Kürtőskalács héja, 1/2 teáskanál só, 85 g vaj, 125 ml Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, tej, 3 tojássárgája. A tetejére: 2 egész tojás, 170 ml tej1/2 l tej, 5 kanál porcukor, 2 egész tojás, 10 dkg vaj és 10 dkg zsír, egy kiskanál só. szín, 90 g sötétbarna cukor. Kenéshez, szóráshoz: 10 dkg vaj, 15 dkg Elkészítés: összekeverjük a lisztet, a mandula vagy dió, 5 dkg cukor, 1 tojás. cukrot, az élesztőt, a citrom reszelt héját Elkészítés: kovászt készítünk a cuk- és a sót, majd ebbe belemorzsoljuk a ros tejben feloldott élesztőből. Ha meg- vajat, ráöntjük a tejet és a tojást, majd
200
2016 – tavaszi-nyári kiadás kézi mixerrel jól összekeverjük. Lágy Elkészítés: a tojássárgájákhoz hozzátésztát kapunk belőle, amit lisztezett tor- adjuk a 10 evőkanál vizet, és habverővel taformába teszünk, és hagyjuk állni kb. jól felverjük, majd hozzákeverjük a cuk1,5 órát. Addig felverjük a tejszínt. rot, darált diót, lisztet, amelybe belekeAmikor elővesszük a tésztát, meghintjük vertük a sütőport. Utána beletesszük a cukor felével, majd rá a tejszínt, aztán a könnyedén kavarva a felvert habot. cukor másik felét is rászórjuk. Így tesz- Tortaformában vagy más hosszúkás szük a sütőbe, amit 200 fokra melegí- magas tepsiben sütjük. Amikor kihűlt, megtöltjük a krémmel. A krémhez a tejport, a lisztet, a kakaót és 5 deka cukrot főni teszünk annyi vízzel, hogy éppen elfedje. Állandó kavarással sűrűre főzzük, és langyosra hűtjük. Közben kikavarjuk a vajat a 10 deka cukorral, és hozzáadjuk a kihűlt pépet. A tetejére krémet teszünk, amit megszórunk darált dióval. Tetszés szerint díszíthetjük akár diódarabokkal is. Tövissi Éva, Marosvásárhely
tünk előzőleg. Kb. 25 percet sül. Díszítéshez a tejcsokoládét megolvasztjuk, és a tetejére csurgatjuk, erre jön még tejszínhab, amire az eper kerül. Para Noémi, Kovászna
Olcsó óriástorta
Hadi csillagok
Háromnegyed kiló kenyérlisztet 20 deka szilvaízzel, 25 deka cukorral, egy kávéskanál szódabikarbónával, 2 tojás-
A piskótához: 4 tojás, 10 evőkanál víz, 30 deka cukor, 10 deka darált dió, 20 deka liszt, sütőpor. A krémhez: 2 evőkanál tejpor, 2 evőkanál liszt, 3 kiskanál kakaó, 15 deka cukor, 15 deka vaj.
sal, kevés tört fahéjjal és szegfűszeggel, kis rummal jól összekeverünk. Kinyújtjuk, és kis csillagokba vágjuk, kikent, lisztezett tepsibe rakjuk és jó puhára sütjük. Szőts Katalin Anna, Brassó (képünk illusztráció)
201
Hagymalepény
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Hozzávalók: 8 kanál liszt, só, 2 kanál olaj, mogyorónyi élesztő, kb. 1/2 dl tej. Ezekből puha tésztát gyúrunk, és kb. 4050 percig meleg helyen kelesztjük. Töltelék: 4 közepes hagyma, 2-3 szelet császárszalonna, 1 tojás + 1 tojássárgája, kb. kiskanálnyi vaj, kb. 2 kiskanálnyi köménymag, 70-100 g tejföl (a kicsi doboz legalább fele).
A megkelt tésztát kinyújtjuk, formába tesszük (kb. 20 cm átmérőjűbe). A hagymát hosszúkásra vágjuk, a vajon üvegesre pároljuk a császárszalonnával együtt. Kihűlés után hozzákeverjük a tojást + tojássárgáját, a köményt és a tejfölt. Ezzel a keverékkel megtöltjük a tésztát, és előmelegített sütőben készre sütjük. Kicsit hűlni hagyjuk szeletelés előtt.
hűvös helyen állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Utána leszűrjük, s az így keletkezett léhez fél liter vizet és 80 dkg cukrot adunk. Állandó kevergetés mellett 3/4 órát forraljuk. Forrón üvegekbe öntjük, és kihűlésig száraz gőzben dunsztoljuk. Tartósítószer nélkül készítendő, de ha biztosak akarunk lenni, akkor egy késhegynyi tartósítószert (pl. szalicil, Na-benzoát) tehetünk bele. Szalicillal több éven át lehet tárolni. Ez a szörp nagyon jó megfázásra és az emésztőrendszer megbetegedéseire. Ilyen esetben töményen, hígítás nélkül fogyasztandó.
Varga Imola, Sepsiszentgyörgy
Bodzabogyó-szörp
Hozzávalók: 80 dkg cukor, 1 egész citrom szeletekre vágva, 1 dkg citromsó, 1 kg bodzabogyó. Elkészítés: a bodzabogyókat megmossuk, megtisztítjuk, éles késsel cikkekre vágjuk és ledaráljuk. Minden liter nyersanyaghoz 1 liter vizet töltünk. Beletesszük a citromsót, s 1-2 napig
202
Sziráky Edit, Budapest ä A megkeményedett bőrkesztyűk ismét megpuhulnak, ha a mosóvízbe egy teáskanálnyi olívaolajat teszünk. ä A bőr rugalmas marad, ha alkohol és glicerin keverékével bedörzsöljük. ä A bőr könyvborítót úgy kell megtisztítani, hogy tojássárgájából és kevés alkoholból álló keverékkel beecseteljük, szárazra töröljük, puha ronggyal kifényesítjük.
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Húsvéti ételek a világ körül Húsvétkor, mint minden vallásos ünnepen, különleges és hagyományos ételeket fogyasztunk, ám országonként mást és mást. Ami a keresztény világban közös, az a tojás és gyakran a sonka. Mivel szinte lehetetlen áttekinteni minden ország húsvéti ételrepertoárját, ezért a következőkben csak érdekességképpen említünk néhány országot, a teljesség igénye nélkül. Olaszországban például húsvétkor a tojás körül forog a világ, amelyet a gyerekek legnagyobb örömére a csokoládén kívül marcipánból és cukorból is gyártanak. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonkával, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone (képünkön), amelyet ugyanúgy esznek karácsonykor és húsvétkor is, ahogyan mi a bejglit. A kuglófszerű süteményt rengeteg változatban készítik: az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös variánsig. Ami az italokat illeti, húsvétkor itt tojáslikőrből fogy a legtöbb. Franciaországban a sonka-tojás-torma triumvirátusát nem ismerik, ott ilyenkor a gyenge bárányhús az egyeduralkodó. Hozzá a tavasz zöldségeit, spárgát, articsókát, zsenge karottát fogyasztanak, mindezt könnyű asztali vörösborral öblítik le. Németországban elég hosszúra, négynaposra nyúlik az ünnep: zöldcsütörtökön parajt, sóskát, zöldspárgát esznek, míg nagypénteken – amely munkaszüneti nap – reggel mézet fogyasztanak, ebédre lencse,
este pedig hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi étkezést pedig a vasárnapi ebéd jelenti tormás sonkával, kolbásszal, csülökkel és kemény tojással. Az elmaradhatatlan sör mellett ilyenkor a mogyoró-, mandula- és tojáslikőr is bőven fogy. Svédországban vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amelyet marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor: Jansson megkísértése, azaz sózott heringgel és hagymával rakott burgonya, amelyet tejszínnel öntenek le, úgy sütik meg. Oroszországban is tojáscentrikusság uralkodik, amelyet mindenféle találékony módon készítenek és fogyasztanak az ünnepen (ezt pászhának hívják a pészah után). Az orosz asszony azonban nagyot fog nézni, ha véletlenül eszünkbe jutna őt meglocsolni kölnivel, ahogyan a világ más tájain sem ismerik ezt a különleges magyar szokást. Mi pedig nagyot nézünk az angolszász országokban vagy Németországban a fűben eldugott tojások és csokinyulak intézményén, ahol a gyerekek a finomságokat keresve rohangásznak húsvétkor a kertben vagy rosszabb esetben a lakásban.
203
(Turóczi Gábor: A húsvét ételei)
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Sommer ballada
Czegő Zoltán
A munkanélküli nem oszt, nem szoroz. Nem libazsíros egyetlen zakója. Ha magyar, elég, mint tapló füstölögve. Csak élt, mint bánya mélyén a napóra.
Néha egy-egy nemzeti ünnepen nyakkendőt köt. Övéi köpnek utána. Undorral nyugtázza: túl van a negyvenen! S még sosem vitt terítőt az Úr asztalára.
A munkanélküli csak ritkán ünnepel. Kalász-gondjait holdsarló vágja. Karácsonykor van ingyen eledel. Ilyenkor ima nő benne: – Úristen, hátha!
Hát elvénült, s immár minden mindegy. Sosem rajongott, és így ma sem vádol. – Ez a kevéske rossz lassan eltelik. – Vigyora ítélet nemzete javáról.
Van úgy, hogy dolgozik kapkodva. (Lányával így szeretkeznek a gazdagok.) A törvényeket mind, mind ismeri. A Corpus Juris megvonta tőle az asztagot.
Meg-megfáradó asszonya kerüli, s igen a bába, az orvos, a halál. Kövekkel dobálta a menny boltozatját. A körmenetben Nagyasszonyára talál.
A sommer igazságot csak álmában teszen. Pünkösdkor a vállán fekete talár volt. Majd önmagát álmodja a letűnt végeken, és kardosan ébred a test, a lerágott.
Erkölcsi passzusának nincs híja, szeplője. Ívfény fején az éjfél, dele kútsetét. Évgyűrűi a két szeme közt sorjáznak. Nem jár ki neki a szentbeszéd.
A lélek is kihúzza magát ilyenkor, s fölkél az egykori honvéd a sárból. Összetapadnak akkor a dolgok is rendre a szívben, a zászlón, a csókban, akárhol.
Mellén pörkölve égett a szerelem. Mára csak hegek. És csönd ott legbelül. Irgalmazz neki édes Istenem! Fonnyadt ágyéka már föl sosem hevül.
Bizonyos, hogy eljön az utolsó óra. Didergő Celsius herceg hozza el. Temető árkán kereszt, menóra. S fönn egy század csontbaka énekel. Fotó: Fodor Tamás
A Gyergyói-medence
204
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székely elődök Csuvasföldön A Középső-Volga vidékén található három népnek a köztársasága: a csuvas, a kazáni tatár és a baskír köztársaság. Számunkra, székelyek számára ezek a népek a legérdekesebbek, mert talán ezek lehetnek a mi legközelebbi keleti rokonaink. Éppen ezért régóta vágyódtam arra, hogy eljussak közéjük is. Erre 2015. február–márciusban nyílt lehetőségem. Erre a területre értelemszerűen Moszkvából szokás menni. Gépkocsit is választhatunk, de vonattal a legolcsóbb, a Kazanszkij pályaudvarról… Az épület már messziről felhívja magára a figyelmet keletiesnek tűnő vonásaival. Ott már van olyan vendéglő, ahol keleti tatár zene szól, és ugyancsak keleties a berendezkedés, meg az ételek is. Érezni lehet, hogy ez a pályaudvar kapu a keleti civilizációk felé. Messzi földek messzi népeinek világa felé vezet onnan az út...
Találkozás az Atillal
képviselhessem a székelységet. Persze, azóta ez az ismeretség elavult, mint sok más, az interneten tartott kapcsolat, főleg, mert én nem tudok oroszul, a csuvas ismerősök pedig nem tudtak angolul. Ennek ellenére arra gondoltam, megpróbálom felvenni velük a kapcsolatot. Február 28-án délután érkeztem Csebokszáriba, a Volga partjára. Manapság mintegy 450 ezer lakosa van, tehát nagyobb, mint Kolozsvár. Csuvasföld területe 18 300 km², azaz valamivel nagyobb, mint Székelyföld, lakossága A szerző felvételei
A vonatok rendszerint este indulnak, és másnap érkeznek meg, úgyhogy egész éjjel lehet aludni. Csuvasföld fővárosa, Csebokszári kb. 650, Kazán, a tatár főváros kb. 800, Ufa, a baskír főváros pedig kb. 1300 km távolságra esik Moszkvától. Ámbár életemben először mentem oda, mégsem ugrottam vakon az ismeretlenbe. Volt pár csuvas ismerősöm, akikkel 2010 augusztusában találkoztam Gagauziában. Létezik egy szervezet, a Dünya Türk Gençleri Birliği (Török Ifjúsági Világszövetség), amely többször szervezett Kurultájt a világ különböző, török lakosságú országaiban, 2010-ben éppen Moldáviára, pontosabban a Gagauz Autonóm Tartományra esett a választásuk. Ide engem meghívtak, hogy megfigyelőként
205
Csuvas lobogók Csebokszáriban
2016 – tavaszi-nyári kiadás hozzávetőleg egy és negyedmillió, tehát országukhoz képest jó nagy fővárosuk van. A csuvasok aránya Csuvasföldön 67,7%, az oroszoké 26,9%. Oroszország egyik legsűrűbben lakott területe. A vonatállomásról gyalog indultam a szálláshelyem felé, amely egy nagyon új, tiszta, modern és barátságos, jól melegített hostel volt, nem messze a Volga part- Csuvas zászló jától. Ekkor láttam először életemben a Előtűnnek az eszegelek Volga (helyi nyelven Atil) folyót. Nagy Másnap délelőtt 10 órakor megérkefolyó. Persze, csak egy nagy fehérséget látzett két csuvas ismerősöm. Nagyon megtam, hiszen jég és hó borította. Egyik első kellemes meglepetésem az örvendtem, hogy nem hagytak cserben, és volt, hogy a szálláshelyemtől nem messze ilyen pozitívan „válaszoltak” az interneten egy csomó csuvas lobogót láttam sorban. leadott üzenetemre, miszerint ott vagyok. Rögtön eszembe jutott, hogy bezzeg Barátságosan összeölelkeztünk, s az angonálunk otthon mennyire próbálják tiltani lul jól beszelő recepciós révén megkérdeza székely zászlót a román hatóságok. ték, mi a programom. (A csuvas, ámbár a török nyelvcsaládhoz tartozik, nagyon különbözik a töröktől. Szavakat megértenek, de velük nem lehet folyékony társalgást folytatni törökül, miközben a tatárokkal igen.) Mondtam, hogy szabad vagyok. Jó, akkor menjünk először enni – és elvittek egy tipikusan csuvas vendéglőfélébe. Nehéz leírni az ételüket. Hasonlít az oroszhoz, de a mienkhez is. Náluk is fontos a leves, akárcsak nálunk – nem úgy, mint Nyugaton. A muszlimoktól is különböznek, mert – akárcsak mi – fogyasztják a disznóhúst. Kiderült, hogy a Csuvas Nemzeti Kongresszus nem a parlamentjük, hanem egy kulturális szervezet, amely 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítse a nemCsuvasul és oroszul is ki van írva az zeti kultúrát és a csuvas nyelvhasználatot. intézmények neve Ennek a szervezetnek is van saját himnuNemsokára felfedeztem egy épületet, sza, akár magának a köztársaságnak. Ebéd után elvittek a Csuvas Nemzeti amelyen oroszul és csuvasul ki volt írva: Csuvas Nemzeti Kongresszus. Ezen az Könyvtárba, ahol bemutattak Alparuh úrnak, egy angol iskola igazgatójának, aki épületen is ott lobogott a csuvas zászló.
206
2016 – tavaszi-nyári kiadás ettől kezdve tolmácsként szerepelt. Elszelnek ejtették ki a vendéglátóim; az Egyórás interjút adtam a Suvar tévének a orosz neve Osel (Ошел) volt, ezt valameszékely nép múltjáról, jelenéről. Azután lyik orosz krónika is említi. A város már meglátogattuk a Csuvas Nemzeti Mú- nem létezik, de van egy emlékmű ott – zeumot. Itt nem csak csuvas tárgyak van- mondta az egyik vendéglátóm. Ott van nak kiállítva, hanem sok olyan is, amely a vagy kilenc falu, ezek lakói eszegel szármavalamikori Volgai-Bolgárország idejéből zásúnak tartják magukat. való (8–13. sz.) A csuvasok ugyanis ezen Rovásjelek a kőtáblán ország lakosainak a leszármazottai. A múzeumban láttam egy kisebb Láttam egy térképet is, amelyen többek között az eszkil (eszegel) bolgárok kőtáblát is, rajta a rovásíráshoz hasonló lakta területek is fel vannak tüntetve. Sok jelekkel. Ez nem felirat volt, hanem tagma, történész azt feltételezi, hogy ezek a titok- azaz nemzetségjel, érdekes azonban, hogy zatos eszegelek, akikről nem sokat tudni, sokkalta inkább hasonlítottak a székely talán székelyek voltak, netán rokonságban rovásírás jeleihez, mint a közép- vagy álltak a székelyek őseivel (vagy őseik egy belső-ázsiai jelek. részével). Rögtön szóvá is tettem, hogy Az interjú után bemutatták a várost – mit látok. azaz kocsikáztunk egyet. Megmutatták a Erre fel kiderült, hogy vendéglátóim hivatalaik épületét, jó néhány történelmi számára ez az eszegel nép nem egy elvont vagy irodalmi személyiségük szobrát stb. kategória, amelyről esetleg csak az akadé- Az Olimpikonok sétányán név szerint fel mikusok tudnak (nálunk ez a helyzet, saj- vannak tüntetve az olimpiai érmet nyert nos), nagyon is jól ismertek, legalábbis az csuvas sportolók – első nap itt láttam azt a értelmiségiek körében. Nem tűntek el, sok csuvas lobogót. Meglehetősen sok hanem beolvadtak a mai csuvasokba és élsportolójuk végzett dobogón a különbötatárokba, magyarázták. Volt egy városuk ző olimpiákon, és erre jogosan büszkék. is, amelynek nevét néha Elzselnek, néha Szobra van Adrian Nyikolaevnek is, aki csuvas létére a harmadik szovjet kozmonautaként jutott fel az űrbe. Azt is meg Eszegel tárgyak a Csuvas Nemzeti Múzeumban szokták jegyezni, hogy Lenin egyik nagyapja tulajdonképpen csuvas volt… Városnézés után az egyik vendéglátóm, Oleg meghívott a saját lakására vacsorázni. Terített asztal várt ránk. Megismertem a csuvasok házi pálinkáját is, nagyon finom. Úgy néz ki, mint a köményes, csak nem annyira édes, nem émelyegtető. Valami gyógynövényt is tesznek bele. Van egy „csípősebb” változata is, amelybe paprika kerül. Gombát is tálaltak, így derült ki, ők is gombának nevezik a gombát!
207
2016 – tavaszi-nyári kiadás Érdekes, hogy a nők (Oleg felesége és anyja) már a bemutatkozás után visszavonultak az egyik szobába. A másik érdekesség az, hogy házi sör is volt bőven. Ennek készítése nagy hagyománnyal bír a csuvasoknál! A komló tisztelt növény. Vendéglátóm büszkén mutatta, hogy ámbár tömbházban lakik, neki is van otthon komlója, s nem is kevés. Emellett a méhészet és a méz fogyasztása is népszerű.
Beazonosítás a térképen
Szó esett az ottani népek közti viszonyról is. Például a tatárok jól egyeznek a csuvasokkal, de ha egy tatár fiú udvarolni próbál egy csuvas lánynak, akkor a tatár szülők közbelépnek, ellenzik. Vallási okok miatt, merthogy a tatárok muszlimok, míg a csuvasok keresztények. Ekkor jutott eszembe, amit egy tatár lány még 2010-
Az eszegelek szálláshelye
ben mondott nekem Isztambulban: a csuvas furfangos nép; ha csuvassal van dolgod, könnyen lehet, hogy a végén te húzod a kurtát. Nahát, ez akár a székelyekre is vonatkozhatna! Hétfőn a Csuvas Állami Bölcsészettudományi Intézetbe vittek el. Mindenütt
A székelység önkéntes nagykövete
A csuvasföldi úti beszámoló szerzője, G. Borbély Levente Baróton született, azonban javarészt a Zsil völgyében és Déván nevelkedett, édesapját idegengyűlöletből szúrták le románok. Egyetemi éveiben székely csizmában, ujjasban járt, és fekete báránybőrkucsmát viselt. A Szekuritáte elől menekült Magyarországra. A ’90-es években a politikába is belekóstolt Székelyföldön, 1991 júliusában a Székely Demokrata Párt nevében írta alá a Zengő Nyíl című röpiratot. Ő volt az egyik ideológusa a székelységet a magyartól határozottan elkülöníthető népnek tartó, 1990. február 6-án Barabás István kezdeményezésére alapított Székely Ifjak Fórumának (SZIF), amelynek színeiben 1996-ban két emberük a székelykeresztúri városi tanácsba is bejutott (a város határában ők állították fel világ első, fémből készült közlekedési rovástábláját, még 1990 elején). Ő maga a parlamenti választáson indult, nyíltan székely nemzetiségűként, de elbuktatták, majd ellehetetlenítették, a következő évben állás nélkül maradt (Nagysólymosban tanított helyettesítő tanárként), így 1999-ben Angliába került, ahol politikai menedékjogot kért. Azóta is az Egyesült Királyságban él.
208
2016 – tavaszi-nyári kiadás kétnyelvű – orosz és csuvas – feliratok, a Kérdeztem, hol van ez a terület. A térképortáson nemzeti jellegű díszítésű egyen- pen egy Tetyusi (oroszul írva Тетю́ши, ruha! A történelmi és a nyelvészeti részle- tatárul Täteş) és egy Buinszk (oroszul gen megint előhozódtak az eszegel-bolgá- Буинск, tatárul Bua; csuvasul: Пăва, azaz rok, akik lehet, hogy székelyek voltak. Pava!) nevű városra mutattak a Volgátol Megint hallottam a városukról, amelynek nyugatra, egyiknek 12, a másiknak 20 ezer helyén emlékmű áll, és a kilenc faluról. lakosa lehet. Ez a terület most a Tatár Köztársasághoz tartozik.
Atilla leszármazottai
Nemzeti jellegű egyenruhában a recepción is
A csuvasoknak is van Atilla-hagyományuk, akárcsak a székelyeknek, sőt – mint fentebb utaltam rá – Atilla hunjai leszármazottjainak tartják magukat. A saját történelmüket a következőképp foglalták össze: A csuvas a török fajú népekhez tartozik, amelyek valamikor kettéváltak egy oguz és egy ogur csoportra. Az ogur típusú nyelvet beszélők indultak először nyu-
Fejébe vette, hogy ha már a körülmények így hozták, akkor külföldön propagálja a székelység ügyét. Ebből a célból 2005-ben Belfastban (2004 és 2009 között Észak-Írországban élt) létrehozta a Friends of Szeklerland nevű kis csoportot, különféle politikusokat, EU-képviselőket bombáztak e-mailekkel, amelyekben a székelység helyzetéről tájékoztatták őket. 2006-ban egy kis füzetet is kiadott több száz példányban, angolul, Szeklerland – A Forgotten Country Under Occupation címmel, azt könyvtárakhoz, egyetemekhez, történészekhez, politikusokhoz igyekeztek eljuttatni, Baszkföldre, Katalóniába és Japánba is jutott belőle. 2009-ben Finnországba és Észtországba utazott, de „rendkívül hidegen, érdektelenül, néha pedig egyenesen szemtelenül fogadtak. Azzal érveltem, hogy végül is egy finnugornak tartott nyelvet beszélő, elnyomott népről van szó – sikertelenül. Rájuk nem lehet számítani. Nagyon negatív véleményem alakult ki róluk! Oda többet nem megyek, s hallani sem akarok róluk!” – írja levelében. Úgy döntött, hogy inkább az EU-n kívüli országokban próbálkozik eredményt elérni, ezért még abban az évben Törökország és Ciprus török fennhatóság alá eső része felé vette az irányt. „A lényeg, hogy terjesszem az EU-beli elnyomatásunk hírét olyan országokban is, amelyek nem tartoznak az EU-hoz, illetve a nyugati hatalmi érdekszférán kívül vannak. Véleményem szerint mindent meg kell tenni avégett, hogy a székely kérdés valóban nemzetközi kérdéssé váljon.” Angol nyelvű füzetét átírta, főként a török fajú népeknek „címezve”, ez törökül
209
2016 – tavaszi-nyári kiadás gat felé. Ilyen ogur típusú nyelvet beszél- váltak keresztényekké. Például Oleg ventek az európai hun birodalomban is, leg- déglátóm se nem muzulmán, se nem alábbis a hunok és a velük rokon népek keresztény! Egyes történészek azt is feltékörében. Például az óbolgárok is egy ilyen telezik, hogy a csuvasok tulajdonképpen a típusú nyelvet beszéltek. A hun birodalom szuvarok (szabírok?) leszármazottai. Ez is felbomlása után a csuvasok ősei a kelet- óbolgár fajú vagy – akárcsak a székely – európai síkságon éltek, a 7. században azzal rokon nép lehetett. Kuvrat (Kobrat) bolgár birodalmának Három Nap az égen lakói közé tartoztak. Amikor ez is felbomÚgy tűnik, ezen a vidéken van egy lott, őseik lassan észak felé húzódtak. Valamikor a 8. században megalakult a régió, amelynek lakói közül többen az középső-volgai Bolgárország, amelynek eszegelek utódainak vallják magukat, tehát lakói hamarosan muzulmánokká váltak. érdemes lenne idelátogatni, érdemes De nem mindannyian! A csuvasok azok- lenne testvérvárosi, kulturális és turisztikai nak a bolgároknak a leszármazottai, akik kapcsolatokat kialakítani pl. ezzel a két kisegészen a 18. századig megtartották ősi várossal, Buinszkkal és Tetyusival. A csusámánisztikus hitüket, amikor is az oro- vas főváros ugyan még a kommunista szok kezdték őket a kereszténységre térí- időktől testvérvárosi kapcsolatban áll teni. Ennek ellenére mind a mai napig Egerrel, de feltehetőleg sose vetődött fel fennmaradtak falvak, amelyek lakói sosem közöttük az eszegelek kérdése. jelent meg. 2010-ben Kazahsztánba jutott el, ahol a fővárosban, Asztanában két előadást is tartott a székelységről az Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, 2010-ben Gagauziában osztogatta a füzetét, és adott interjút egy helyi lapnak. Állítása szerint ez volt az első, székelységről szóló interjú a török nyelvű sajtóban (www.milligazete.com.tr/haber/Atillanin_torunlari_Sekelleri_duydunuz_mu/1795 76#.VTv4ZNJViko). 2011 októbere és 2012 januárja között Törökország keleti részét járta be „gyalog, néha autóstoppal, még ritkábban, ha adtak pénzt rá, autóbusszal. Kint aludtam a szabadban vagy az állomásokon. Sok helyütt adtak ételt, cipőt, néha ruhát, még ritkábban egy kis zsebpénzt.” Minden útjába eső városban felkereste a polgármesteri hivatalt, a helyi újságokat, a helyi iskolát vagy egyetemet, a székelységről beszélt, és osztotta a füzeteket. „Időközben már annyira megtanultam törökül, hogy képes voltam elgagyogni a mondanivalómat törökül is s ez nagyon sokat segített! Rettenetes nagy visszhangja lett ennek az akciónak, valóságos sajtóvihar keletkezett, az interneten tömkelegével jelentek meg cikkek.” Mongóliába szeretett volna eljutni, de Grúziából nem engedték át Azerbajdzsánba, nem maradt pénze vízumra. Próbált politikai menedékjogot kérni az azeri hatóságoktól, de hallani sem akartak róla. „Grúziában rekedtem, télen, hajléktalanul, pénz nélkül. Kezdtem éhezni, aztán lebetegedtem, végül szégyenszemre, a magyar konzulátus segítségével, 2012 áprilisában repülővel valahogy Magyarországra
210
2016 – tavaszi-nyári kiadás Másnap elvittek egy épületbe, amely- rek, mert sosem volt éjszaka. Erre Isten ben egy újság szerkesztősége is működött. (vagy az egyik Isten?) megsemmisítette az Egy meghökkentően csodaszép lánynak egyik Napot, a másikat pedig Holddá válmutattak be! Ilyenek lehettek a hun szép- toztatta. Utólag a kis tolmácslány megjeségek Atilla idejében – villant át az agya- gyezte, tudtával a három Nap alatt tölgyfa mon. Ő lesz az én tolmácsom – mondták. van ábrázolva. A tölgyfa a csuvasok szent Kiderült, hogy angoltanárnő abban a fája. Biztosan az életfáról van szó. Az interjú után nemsokára a szálláshemagániskolában, amelynek igazgatója az első nap tolmácsolt nekem. Termé- lyemre vittek, onnan pedig a buszállomásszetesen örömmel adtam interjút a ra. Kazánba, a Tatár Köztársaság fővároХыпар, azaz Hipár (Hírek) nevű újság- sába indultam, mintegy háromórás út várt nak, nemsokára meg is jelent (internetes rám. Vonattal akartam menni, de azt verzió: http://www.hypar.ru/cv/esir-iltne- mondták, vonat nincs, vagy nem érdemes azt választani – nem értettem pontosan. i-sekeysem-cinchen). Az interjú előtt láttam a falon a csuvas (…) G. Borbély Levente zászlót és címert, és megkérdeztem, mit jelentenek a szimbólumok – három Nap – (Az úti beszámoló teljes, nem szerkeszrajtuk. Elmagyarázták, hogy a mondák szerint valamikor nem egy, hanem három Nap tett változatát lásd a Székely Kalendárium ragyogott az égen. Zúgolódtak is az embe- honlapján.) kerültem, s ott Budapesten kórházba. Augusztusban jutottam vissza Angliába.” Sikerült ismét annyi pénzt összeszednie, hogy tavaly elutazhatott Oroszországba – az erről szóló beszámolót bocsátotta a Székely Kalendárium rendelkezésére. Közben 2014 februárjában, Angliában megtervezte, kinyomtatta és (nagyon korlátozott példányszámban) hivatalos postai pecséttel nemzetközi forgalomba indította az első székely bélyeget, 2014 áprilisában pedig az első rovásírásos székely bélyeget. „Most is egyedül élek itt Londonban. Foglalkozom a gondolattal, hogy egy keleti török fajú országba költözzem, és ott lakjak, mint angoltanár halálomig, de ez sajnos még nem jött össze. Ki szoktam menni az itteni székely jellegű tüntetésekre, de nem vagyok benne a szervezésben. Senki sem segít pénzügyileg. Legtöbbször munkanélküli vagyok, csak néha-néha kerül valami pénzkereseti lehetőség. Nem könnyű, mert nem vagyok fiatal, s ha kerül is valami, az alantas munka szokott lenni. Ha összegyűl valami kis pénz, akkor megint elindulok, és végzem az általam választott feladatot, a székelység és helyzetének ismertetését olyan helyeSzékelykeresztúr névtáblája ken, ahol mások nem teszik, illetve 1990 júniusában ahová nem mennek el.”
211
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Bem apó magyarjai nyomában A nusaybini és mardini magyarok története ez idáig kevés embert foglalkoztatott Törökországban vagy Magyarországon. Hazai történészeink úgy tudják, hogy a Thökölyvel és Rákóczival kimenekült magyarokhoz hasonlóan, a Kossuth és Józef Bem kíséretében levők is beolvadtak és elvesztek a nagy török tengerben. Nemrégiben a török Zaman újság Bayram Nazir magyar és lengyel menekültekkel foglalkozó könyve hatására cikkezett a mardini és nusaybini magyarokról, illetve arról az érdekes jelenségről, hogy a Macar családban mindenkinek kék a szeme. Igen, a 140 éves keveredés ellenére a Nusaybinban élő Macar család tagjai europid arcvonásúak, többnyelvűek és több identitásuk van! A legfontosabb azonban, hogy büszkék a magyar gyökereikre. A magyarságkutatás Törökországban elakadt a Thököly- és Rákóczi-emigráció utódjainak tanulmányozásánál. Mivel kevés az írásos nyom és a tanulmányozható dokumentum, az eredmények vérszegények. Így van ez az Antalya melletti Gebiz–Macarköy esetében is, hiszen a 400 évvel ezelőtt rabszolgaságba hurcolt magyar falu lakosairól csak a legendák tudósítanak, a régészéti feltárások, a genetikai vizsgálat és az archívumok tanulmányozása még várat magára. Nusaybin és Mardin egykori és mai magyar származású polgáraival azonban új fejezet nyílt a török földre szakadt véreink kutatásának történetében. De lássuk csak, hogyan kezdődött. Három utazás és kiterjedt kutatómunka után megtudtam, hogy a nusaybini Macar család eredetileg mardini, onnan származtak át Nusaybinba. A család őse
Nusaybini „magyarok” és a szerző
egy bizonyos Haci Ahmed volt, Bem regimentjéhez tartozó magyar katona. Eredeti neve sajnos elveszett az ismeretlenségben, főleg, miután Bem és környezete felvette az iszlám vallást. A Macar család csak annyit tud, hogy ezt a bizonyos Haci Ahmedet keresztény korában Jánosnak hívták, és Zala megyéből érkezett. Sírja Szíriában van, a török–szír határ közelében, emlékkövén a muszlim neve mellett olvasható hajdani magyar neve is. Sajnos, a háború miatt egyhamar nem lehetséges ott a kutatás, így nehezen fogjuk megtudni, milyen János a Macar család őse. A Bayram Nazir által archívumból kihalászott magyar katonanevek listája sem nyújt eligazodást ez ügyben. A Macar család valaha Mardinban élt a Magyar Házban. Ez ma a Tatlidede Konagi nevű luxusszálloda. Nem tudni, miért és hogyan vesztették el az épületet,
212
2016 – tavaszi-nyári kiadás de tény, hogy régen itt magyarok laktak, és itt gyermekeskedett az öreg vendéglátóm, Adil Macar, aki zsenge korában még magyar fegyverekkel játszott az impozáns épületben. A luxusszálloda átalakításakor játszadozó gyerekek a törmelék között egy magyar aranypénzekkel teli dobozt találtak, mindez azt bizonyítja, hogy a palotát valóban magyarok lakták és birtokolták. Sajnos, a Tatlidede Sírkövek a temetőben Konagi új tulajdonosai nem tartják fontosnak kutatni a múltat, a régmúlt eseményei nem színesítik a jelen lapjait a Miután elvesztette a Magyar Házat, a szálloda történetében. család áttelepült Nusaybinba, és a hozTovábbi magyarokra utaló nyom zátartozók a nusaybini temetőben vásáebben a városban a Magyar Kő. Az Ulu roltak sírhelyet. Ezzel elenyészett a Cami és a keresztény templom közelé- magyar gyökerű, magyar tudatú közösben, a város alsó felében, az út mellett ség ebben a városban. található egyik temetőben ma is ott az a A Macar családban számon tartják az hatalmas szikla, amit a régiek „Macar ismeretlen Haci Ahmedet és annak Tas”-nak, azaz Magyar Kőnek hívtak. leszármazottait. Noha otthon arabul, Ide, a kő köré temetkeztek a régi magya- kurdul és törökül beszélnek, fontosnak rok, majd később ezek leszármazottai. A tartják kutatni a múltat, emlékezni a legkorábbi sírhelyek ma már felismerhe- régiekre, megismerni az óhazát, ahontetlenek, csupán a nyomuk látszik, és nan ősük elszakadt, hogy Keleten eresznéhol egy-egy széttört, megrongálódott, szen új gyökeret, kapaszkodjon meg idearab betűs sírkő. Ezek közvetlenül a kő gen közösségben. A szép-, déd- és nagyelőtt találhatók. Kissé távolabb, egy szülők mind derék, tehetséges emberek magaslaton vannak a nusaybini Adil voltak. Sok jogtudós, városi hivatalnok, Macar déd- és nagyszüleinek arab és kereskedő került ki soraikból. latin betűs, újabb kori fejkövei. Az utódok pedig igyekeznek hűek maradni az elődök által meghatározott Mardin célokhoz. Törekednek a közmegbecsülésre, az általános tiszteletre, keményen dolgoznak és tanulnak. A Macar család feje tolmács és üzletember volt, fia és lányai mérnökök. Közben egyre többet foglalkoznak a család régi történetével, régi fényképeket és dokumentumokat rendezgetnek, és titkon arról álmodnak, hogy milyen jó lenne akár egyszer is látni Zala megye földjét, és megszerezni a
213
2016 – tavaszi-nyári kiadás magyar állampolgárságot, hiszen 48-as teletet, annál is inkább, mert ők maguk katona ősük jogán megilletné őket… keresik a gyökereiket. Példa erre a Macar A Macar családon kívül, úgy tudják, (olvasd Madzsar) család vagy Ahmet még három család őse állt török szolgá- Macaroglu (Magyarfia). Szép gesztus latban magyar katonaként. Ezek a lenne hazánkfiai részéről egy szobor, egy Yildizoglu, Soyubey és Macaroglu nevű emléktábla, egy díszoklevél, vagy akár a családok. Ez utóbbi neve azért érdekes magyar állampolgárság odaítélése, hogy és sokatmondó, mert a Thököly-idők- aztán eljussunk a barátkozásban az üzleti ben magyar apától, de török anyától szü- kapcsolatokhoz, a hosszú távú együttletetteket neveztek Macaro-nak, azaz működésig. Magyarfiának. A ’48-as magyarok történetével kapcsolatban az ankarai Ahmet Macaroglu tud még érdemleges információval szolgálni. Ő nem csak szájhagyományra hagyatkozva, hanem levéltárakban is kutatta a muszlimmá vált magyarok sorsát. Mások pedig úgy vélik, a Yildizoglu és Soyubey családok nem hozhatók összefüggésbe magyar katonákkal. Érdemes lenne egy genetikai vizsgálattal kísérletezni, lám, mennyi maradt meg a hajdani honvédek genetikai állományából, milyen örökítő anyagokat és jelleget őriztek meg az utódok a 140 év folyamatos keveredése alatt. A mardini A Macar család leszármazottai magyar ház környéke is megérne egy felvilágos szeműek tárást, noha erősen megfogyatkoztak az öregek, akik a régi nagy időkről regélhetnének, illetve a városi archívumot is jó A törökországi magyarok, a régi lenne megvallatni. török térképeken szereplő nyolc magyar Mardini, nusaybini utazásaimmal és nevű község (három Macarlar, két kéziratos jegyzeteimmel azt szeretném, Macar, két Macaroglu és egy Macara) ha visszhangja támadna a ’48-as magya- pedig igencsak megérdemli az odafigyerok történetének, életútjának idehaza. lést. Miénk a kötelesség, a feladat, hogy Ne csak az internetes féligazságokra és pár oldallal többet is megtudjunk a megtévesztő információkra hagyatkoz- középkorban elhurcolt, netán önként zunk. Mivel az eltörökösödött magyarok török zsoldba álló elődeinkről, a leszármazottai mind derék, vállalkozó Thököly-, Rákóczi- és Kossuth-emigrászellemű emberek – hivatalnokok, írás- ció elveszett tagjairól, a Bemmel tudók, gazdálkodók, kereskedők –, úgy Aleppóba kiment magyarok életútjáról. vélem, megérdemlik a figyelmet és a tiszBerecz Edgár
214
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székely táncosok az ujguroknál Előbb a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttesről kell néhány mondatot írnom, hogy aztán elindulhassunk és el is jussunk a közel tízmilliós közép-ázsiai ujgurokhoz. Csak így lesz szemünk előtt közvetlen a kapcsolat. A Székely Népi Együttes 1956. október 1-jén alakult. Nyugodtan mondhatjuk, hogy csak füttyenteni kellett – sértődés ne essék –, és 24 óra alatt összeállt a nagy csapat értő zeneszerzőkből, zenészekből, táncosokból és magas szinten tevékenykedő táncmesterekből. Az első oszlopsor: Szalman Lóránt, Birtalan József és neje, Judit, Szarvady Gyula, Székely Dénes és Domokos István, Tóth Erzsébet és Széllyes Sándor. Székely és Domokos ott ügyködött már évek óta a Bolyai Tudományegyetem híres tánccsoportjával, eljutottak trianoni „távolságokba” is, Debrecenbe a Kossuth Lajos Tudományegyetem meghívására; nem kis örömmel mondhatjuk el emitt, Sepsiszentgyörgyön, hogy abból a Bolyaiféle együttesből nekünk jutottak továbbvivőként Péter Albert meg Albert Ernő tanár urak a Fiúlíceumba (ma Székely Mikó Kollégium), azzal az igével, hogy amit kaptál, add tovább! Az együttes halomba gyűjtötte Románián kívül is a babérkoszorúkat, el addig, hogy a nemzetközi botrányt elkerülendő, a Román Kommunista Párt kénytelen volt elengedni egy kicsit ide, kicsit oda az erdélyi magyar művészcsoportokat. Ehette a fene Eduard Benest és csehszlovák bandáját, miközben fél évszázada azt terjesztették Nyugaton, hogy a magyarság ázsiai cigány és tatár
söpredék, mely alkalmatlan az európai kultúra elsajátítására, Magyarország területét a szlávoktól, meg dákoromán (!) néptől rabolták el, azok teremtettek itt keresztény kultúrát...
Csen tolmács közbenjár
Így történhetett, hogy a „baráti Kínai Népköztársaságba” is eljutott az együttes híre, és a kínai elvtársak óhaját már nem lehetett megtagadni, hogy Pekingben láthassák az immár Maros Művészegyüttest. 1977-ben a román kormány ezt kérte fel, hogy a Román Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából képviselje Romániát a Szovjetunióban és az ázsiai baráti országokban, előadássorozattal, Mongóliában, Észak-Koreában, Vietnamban, Afganisztánban, Pakisztánban. Ez volt ám a babér az együttes számára! – Kínában összebarátkoztunk Csen tolmácsunkkal, aki mindig a mi asztalunkhoz ült étkezéskor – emlékezik az egyik híres táncos, a korondi születésű és neveltetésű Lőrincz Béla, aki most Kanadában él. – Kérdeztem tőle, eljuthatnánk-e ahhoz a népcsoporthoz, amely közvetlen kapcsolatban, együttélésben és rokonságban volt a hunokkal, a magyarokkal annak idején. Csen rögtön tudta, mire gondolok, de oda eljutni nagyon nehéz, költséges, messze van a nép, mely Ujguriának nevezi földjét.
215
2016 – tavaszi-nyári kiadás Kínai vendégszereplésünk után tovább pai magyarokkal, akkor mi is emlékezkellett volna utaznunk, de az ázsiai hetünk percnyi pontossággal a pekingi országok között nézeteltérések kelet- gép indulásának idejére. – Óriási havas hegyvonulat fölött keztek, és a kínai kormány a román kormány beleegyezését kérte, marad- repültünk át az ujgurokhoz a Dzsunjunk továbbra is Kínában. Ekkor Csen gáriai-medencébe. A testvérek fővárofölment a minisztériumba, és beszélt sa, Urumcsi 850 ezer lakosú. A repülőrólunk egy Szeftin nevű, ujgur szárma- térre este 10 órakor érkeztünk, ahol a zású miniszternek. „Tudunk a magya- nagy ünnepi tömeg üdvrivalgással fogarokról”, mondta ő, „kikkel igen közeli dott bennünket, „kétezer éves viszontrokonságban vagyunk. Innen mentek látás” kiáltásokkal. A tolmács fordította nekünk szavaikat, örömüket magunk is el nyugatra közel 2000 éve”. meghatottan éreztük. Kétezer éves viszontlátás Az együttes vezetője-kísérője, Iulius Így került az együttes Ujguriába, Moldovan nagyon kellemetlenül érezte mely autonóm tartomány amott, tizen- magát, amikor megtudta, tulajdonképhárom kisebbségi nép között a legnépe- pen hova is érkeztek meg... Nyitott kissebb, közel tízmillió lélek. Hogy azóta buszokkal vitték a csoport tagjait a szálmennyire fogyatkoztak, azt sosem lehet lodához, hatalmas ünneplő tömegen át, megtudni Kínában. Lásd az erdélyi lassan, hogy bárki megérinthesse őket, magyarság népfogyatkozását... Lőrincz legalább kinyújtott kezeiket. A fogadás Béla, „a mi Bélánk” visszaemlékezése délben egy órakor kezdődött. A helybeszerint 1977. június 14-én, egy keddi li zenészek ősi hangszereiken hagyománapon reggel fél 7-kor indult a repülő- nyos ujgur népdalokat játszottak, az gép Pekingből. Szavai nyomán magam idősebb ujgurok táncra is perdültek. is megfontolom: ha Nyugat-Kínában, Kézmozdulataikból, mozgásukból fel Belső-Ázsiában az ujgur nép kétezer lehetett ismerni az ősi lassúcsárdás eleéve tartja a testvéri rokonságot az euró- meit. A székelyek is közibük álltak.
Ujguroknál, Urumcsiban előadás után. A virágkosár mögött a vendéglátó Sei Fu Din, az Összkína Nagy Nemzetgyűlés elnöke. (1977. június, 14–20-ig.)
216
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Az Urumcsi Ujgur együttes előadása után közös fényképezés
Körben áll egy kislányka
Délután egy meglátogatott iskolában a gyermekek rajzminta segítsége nélkül perzsa (ujgur) szőnyegeket szőttek. Szünetben az udvaron nagy körökbe állva énekeltek, tapsoltak hozzá, a körön belül két-három pár egymással szemben táncolt. A kör közepén álló behívott a körből egyet táncolni, majd a behívott helyére ment; most a behívott választott magának kintről párt – így folytatódott a tánc, éppúgy, mint nálunk a közismert „körben áll egy kislányka, lássuk, ki lesz a párja...” – Minket is behívtak – folytatja Lőrincz Béla. – A szívem is gyorsabban vert. Istenem, Istenem, hol vagyunk? Itthon vagyunk? Szerettem volna magasra emelni az engem behívó lánykát, és világgá kiáltani ismét és végre: mit is! Az örömemet, az örömünket, a viszontlátás örömét. Néztem az én Marikámat arrébb, láttam, könnyezett táncuk közben, és különös ragyogás sugárzott a szemében, amilyent csak a megszállottaknál láthat az ember. Lehet, hogy éppen Kőrösi Csoma Sándor szellemét idézte. Vagy talán a kézdivásárhelyi Jakabos Ödönre gondolt, aki az élete árán gyalogolt végig azon az úton,
utakon, amelyeken Csoma Sándor ment végig egykor, és röppentett reményt, hogy eljuthatunk ősi rokonnépeinkhez ilyen irdatlan időtávolságból is... Nekünk, akiknek megadatott ez a csoda, hogy ott állhattunk ujgur véreink, legközelebbi rokonaink között –, hát ki lehet-e ezt bírni könnyek nélkül? Az ujgur gyermekek kedves műsorral is kedveskedtek, mondván, ne feledjék őket, szívünkbe zárva vigyük haza a látottakat, adjuk át élményeinket az otthoniaknak, akikkel ők soha nem találkozhatnak. – Igen, tudtam. És ez is fájt, s igen ma is.
Megfigyelők gyűrűjében
Lőrincz Béla szavai, eleven emlékei között arra gondolok és megszédülök a rettenetes 21. században, hogy a mostani kínai uralom a letepert Ujguriában messzibbre tolja a viszontlátás lehetőségeit, mint tette kétezer esztendő annak idején. Erre gondolhatott Szeftin miniszter is ott, az övéi között, az ősök emlékeinek védelmében. Miközben vetítették a „felszabadító mozgalmakról” szóló hivatalos filmeket, hiszen a román kommunista párt és kormány bizony
217
2016 – tavaszi-nyári kiadás alatt hangos muzsikával ébresztették volna, de hát ki tud aludni ennyi évszázaddal s a viszontlátás örömével a szívén! Ők sem. Lőrincz Béla kapott tíz ceruzát a kínai főnöküktől, éjjel nekifogott azok kifaragásához. Guzsalyas faragásmintákat rakott rájuk, és ezeket a faragott ceruzákat ajándékozták az együttesük nevében a helyi minisztereknek. Romániai főnökeitől a faragások jutalmául még Az Urumcsi Ujgur iskolában: Marikával és Ambrus Erzsébettel köszönetet se kapott. Sőt, az ilyen alkalomra vitt szilvapálinkájukat is valahogy nem rokonlátogatásra küldte a székely elfelejtették átadni vendéglátóiknak... együttest Kínába, és nem tudhatta, hogy – Az ujgur cserge olyan, mint a kohová kerülnek egy kínai tolmács segítsé- rondi. Az ujgur sátrak, jurták bejáratánál gével – övéik, mieink közé! a székely kapuk fő motívumait viselik a – Este 7.30-kor kezdődött a mi elő- szőnyegek. Feleségemmel nem akartunk adásunk – idézi tovább az emlékeit hinni a szemünknek, amikor ugyanazoLőrincz Béla Kanadában. – A forgalmat kat a test- és kézmozdulatokat, ugyanmindenhol leállították, amerre vitt az azokat az aprózó, topogó lépéseket járutunk a színház felé. A nyitott kocsikkal ták az ujgurok is táncukban, vállaikat nagyon lassan haladtunk, hogy az utcák összeérintgették, éppen úgy, ahogy azt két oldalán ránk várakozó, minket üd- anyai nagyanyámtól láttuk. vözlő és a kétezer éves viszontlátást kóRokonnépekhez mentek, rokonsorrusban kiáltó tömeg megérinthesse ke- súaktól rokonsorsúakhoz. Az erőszakos zeinket. Mindenütt így volt ez, amerre kínai betelepítés során az ujgurok arányjártunk. És mi sehol sem tudtunk beszél- száma 50% alá csökkent, rövid idő alatt. ni magunkról, a sorsunkról, Erdélyről és Kilenc ága és birodalma volt az ujgurokMagyarországról, mert mindenütt körbe nak egykor. Odalettek. Ázsiában híres voltunk véve kínai és román megfigye- gyógyítók voltak, ők dolgozták ki többek lőkkel. Az ottani meleg időjárást nehe- között az akupunktúrás gyógyítást, a zen viseltük el. Azt a forró szeretetet, kínai csak átvette azt, mint annyi minamely áradt minden kézfogással, min- dent az ősi ujgur kultúrából. den mosolyból felénk, azt könnyebben, Hogy hogyan gyógyulnak ki Kínából? pedig repedt szét sokszor mindattól a Meglátjuk kétezer év múlva. Az ma már mellkasom. Sokszor lekuporodtak segí- tény, hogy az ujgurok és magyarok genetőkészen elénk, és lesték minden moz- tikai azonossága szinte 100%-os. Az ujgudulatunkat. rokat Belső-Ázsia arisztokratáinak nevezik ma is. Ők bennünket, magyarokat Faragott ceruzák ajándékba egyetlen testvérrokonuknak tartanak ma Az előadás másnapján korán ébred- is, azóta is – mióta is? Mióta világ a világ. tek, de az ujgur testvérek is. Az ablakuk Czegő Zoltán
218
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A legvonzóbb régió A világ egyik legelismertebb útikönyve, a Lonely Planet turisztikai szempontból Erdélyt tartja a legjobb térségnek. Ugyanakkor a CNN is felhívja a figyelmet Erdély sokszínűségére, gazdag és változatos látnivalóira, kastélyaira, templomaira, amelyek ékkövekként díszítik a tájat. A Lonely Planet (LP) 2015 októberében tette közzé a 2016-os év legérdekesebbnek tartott úti céljait. Az LP véleményére sok utazó és utazási iroda odafigyel, ezért idén jelentősen megnőhet a térségünkbe is ellátogató turisták száma. Erdély az egyre több művészeti galériájával, síközpontjával (ezekből Székelyföldön több is található) és festői természeti helyeivel vívta ki az elismerést. Szűkebb pátriánk e térségek közül vitte el a pálmát, megelőzve – sorrendben – Nyugat-Izlandot, a Viñales-völgyet (Kuba), Friuli borrégióját (Olaszország), a Waiheke-szigetet (Új-Zéland), Auvergne-t (Franciaország), Hawaii-t (USA), Bajorországot (Németország), Costa Verdet (Brazília) és Szent Ilona szigetét (Atlanti-óceán). Természetesen az országokat is rangsorolták, itt a következő sorrend alakult ki: 1. Botswana, 2. Japán, 3. USA, 4. Pa-
lau, 5. Lettország, 6. Ausztrália, 7. Lengyelország, 8. Uruguay, 9. Grönland, 10. Fidzsi. A legjobb ár-érték arányt tekintve Észtország került az első a helyre, és Ho Si Minh város és Hanoi (Vietnam), Kelet-Afrika, Új-Mexikó (USA), Bosznia–Hercegovina, Galícia (Spanyolország), Québec City (Kanada), Costa Rica karibi partja, Kelet-Timor és NyugatAusztrália fért még be a top 10-be. A tavalyi év végén a CNN amerikai hírtelevízió is ajánlott úti célokat nézőinek, Anisha Shah tizenhatos listája végére Románia is felkerült. A műsorvezető szerint április–május, illetve augusztus– szeptember–október a legmegfelelőbb időpont ide látogatni, elsősorban a Kárpátok miatt (sízés, hegymászás, zöld erdők, hegyi túrák), de Kolozsvárt sem szabad kihagyni, ahol képzőművészeti galériák és jó színházi előadások várják az érdeklődőket, no és persze a törcsvári kastélyt is illik felkeresni.
Fotó: Fodor István
Gyimesi kaszáló
219
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A Monarchia ékszerdoboza Ezúttal nem a napfényes mediterrán tengerpartra kalauzoljuk el az olvasót, hanem egy olyan kisvárosba, amelyről lehet, hogy mindeddig nem is hallott. Pedig Prága után Csehország második leglátogatottabb helyének számít, történelmi központja 1992 óta az UNESCO-világörökség részét képezi, s igazi gyöngyszem azoknak, akiket egyszer megfertőzött a középkori hangulatot idéző sikátorok, ódon épületek bája, a 13. századi, jórészt épen fennmaradt várról nem is beszélve. Český Krumlov városának meglátogatását, merthogy erről van szó, elsősorban tavaszi vagy őszi időszakra ajánljuk, mert nyáron annyira elözönlik a turisták, hogy már-már élvezhetetlenné teszi a történelmi központ „felfedezését” – mi áprilisban voltunk, de enyhén szólva sem tátongott az ürességtől, főként távol-keleti turistába botlottunk útonútfélen. A tél meg azért nem jó, mert akkor kevésbé csúszik a sör, holott itt választék van bőven. Már az 1200-as évektől folyamatosan főzik, sőt, közel 400 éves sörgyár is üzemel a településen, az itt előállított Eggenberg márka igencsak közkedvelt: titka a jó minőségű vízforrásokban, mint alapanyagban rejlik.
Dobogós helyen
Budapestről öt óra alatt lehet eljutni, tehát Székelyföldről indulva mindenképpen érdemes beiktatni egy pihenőt az anyaországi rokonoknál, a nyugati idénymunkáról visszatérőknek pedig mindössze egy 80 kilométeres kitérőt kell rááldozniuk az A1-es autópályáról, Linz irányába. Ha Magyarország felől közelítjük meg, a GPS-készülék Bécstől három útvonalat is kínál, mi válasszuk a Zwettlen átvezető középsőt: ez a leglát-
ványosabb, de egyben a legizgalmasabb is, miután egysávos (de aszfaltozott!) utacska vezet át az Ausztria és Csehország közötti festői hegyvonulaton, néhol fára festett piros csík jelzi, hogy éppen „gerincösvényen” haladunk. Határállomásnak, sorompónak itt nyoma sincs, onnan vesszük észre, Csehországba értünk, hogy több a szemét és kevésbé zöld a fű. A Wikipédia szócikke szerint „Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja”, ám az igazsághoz tartozik, hogy láttam már olyan útikönyvet, ahol a fővároshoz közeli Kutna Hora pályázott az ezüstérmes helyre az ottani, Dante pokla „előcsarnokaként” is számon tartott, 40 ezer emberi csontváz alkotta kápolna révén. A kőkorszak óta lakott vidéken fekvő Český Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) mindenekelőtt a Moldva folyónak köszönheti megragadó szépségét, hiszen úgy terül el annak kettős kanyarulatánál, hogy a városmag a természet alkotta S-betű mindkét „öblét” lefedi, remek lehetőséget kínálva a tervezőmérnököknek a (gyalog)hidakkal való játszadozásra. Az egyik öblöt az öt
220
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A varázslatos S-betű
udvarból és negyven épületből álló vár uralja, a másikat a 14. századi, háromhajós Szent Vitus-templom.
Medvék a híd alatt
A 13. és a 19. század között folyamatosan épült, a prágai Hradzsin után a második legnagyobb és legépebben fennmaradt csehországi várhoz egy, a bécsi császári rezidenciára hajazó, héthektáros, rokokó-szökőkutas kastélypark is tartozik, így egy egész napot nyugodtan rászánhatunk a körbesétálására – erre nekünk a szemerkélő eső, no meg a szűkre szabott idő miatt nem nyílt mód, éppen csak végigszaladtunk rajta. A várárok által elválasztott részeket összekötő viadukton évente 1,3 millióan sétálnak végig, így követtük példájukat, viszont az 1776-ban épített, manapság évente mindössze három előadás megtartására szolgáló barokk kastélyszínházat már nem kerestük meg, pedig ez
mondhatni egyedülálló a világon: a díszletei mozgathatóak, azaz süllyesztők és emelők segítségével több, mint negyven színpadképet tudnak mozgatni úgy, hogy közben az előadást nem zavarják. Ehelyett a bejárattól nem messze található vármúzeumra esett a választásunk,
221
Bár sok a turista, valahogy mégsincs tömeg. Mintha az apró kis utcák elnyelnék az embereket. A belvárost nagyjából egy-két óra folyamatos sétával be lehet járni, megunni viszont nem lehet. Zegzugos, szűk utcák, mindenhol macskakő, apró kis üzletek vicces cégérekkel. Az ember legszívesebben az összes kisboltba bemenne, és venne magának valamit, amiről már a kirakatból tudja, hogy teljesen felesleges. (Prókai Eszter, origo.hu)
2016 – tavaszi-nyári kiadás gekre, akik egy ősi olasz család, az Orsini Krumlov igazi művészváros, főleg leszármazottjainak tartották magukat, a képzőművészet imádott központja. ennek jelentése pedig nőstény medve. Keramikusok, szobrászok és festők És ha már a történelemnél tartunk, hadd laknak és alkotnak itt, művészetükjegyezzük meg azt, hogy Český Krumlov nek e város tökéletes teret biztosít… 1302-ig a Vítkovciak (Witigonen) tulajHa valami lüke oknál fogva nem donában volt, utánuk következtek, ponmennénk múzeumba, az se baj, tosan 300 évig a híres Rosenbergek, akik hiszen nincs olyan utca, ház, tér, ahol adósságaik törlesztése végett eladták II. ne találnánk valami művészi alkotást Rudolf német-római császárnak, cseh és vagy történelmi látványosságot. A magyar királynak. Ennek nagybátyja, II. város gyakorlatilag egy „kultúrsokk”, Ferdinánd osztrák főherceg 1622-ben az a jó értelemben értve. A házak Eggenbergeknek ajándékozta a várost, barokk vagy reneszánsz stílusban válezzel honorálva a harmincéves háborútogatják egymást a girbegurba szűk ban nyújtott katonai segítségüket. Ők utcákon, megőrizve magukon minépítették meg a híres sörgyárat is az dent, amit a múlt itt hagyott nekik. 1620-as évek végén. Az Eggenbergek kihalása után, 1719-ben következtek a ve(Mondja Szonja! blog, lük házasság révén rokon Schwarzenwww.kulturpart.hu) bergek, majd a dicső szocializmus. Az államosított sörgyárat 1991-ben kapták és a szűk csigalépcsőkön felmentünk a vissza eredeti tulajdonosaik. 13. századi, hatemeletes, 54 méter maMúzeumok városa gas vártoronyba is. Kitűnő fotókat lehet A lakosságát tekintve ma Kézdivásárinnen készíteni! A Közép-Európa legjelentősebb hely-szerű várost sokáig többnyire műemlékei közé sorolt várba vezető híd németek lakták (1910-ben az itt élők alatt, az állatvédők vélhető megrökönyö- több mint háromnegyedét tették ki), így désére élő medvék ásítoznak vasráccsal nem csoda, hogy a Monarchia 1918-as körbevett barlangjuk előterében, emlé- összeomlásakor Ausztriához szerettek keztetve a várost egykor uraló Rosenber- volna tartozni, de a bevonuló csehszlo-
A viaszfiguramúzeumban Clintonék mellé is beállhatunk egy csoportképhez
222
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kilátás az egyik bástyáról, szemben a vártorony
vák alakulatok nem voltak kíváncsiak a véleményükre. 1938–1945 között a Harmadik Birodalom határain belül fungált, s miután az amerikai csapatok „felszabadították”, a csehszlovák hatóságok a németek zömét kitelepítették, helyükre „őshonos” szlávokat költöztetve. A Monarchia békebeli báját azonban nem
Mintha minden házat tegnap újítottak volna fel. Átsétálsz a Moldva feletti apró hidak egyikén, tizenöt perc, és fent vagy a dombtetőn, a főtéren, körben két-három emeletes ház, mindegyik étterem vagy szálló vagy kocsma, de leginkább mind együtt. Az egyik sarokban a Hotel Grand, amely nevével ellentétben kicsiny épület: ha van kedved ötszáz éves falak közt aludni, a korán reggel már nyüzsgő főtéren reggelizni, és a sörös rekesz hajnali húzogatásától semmit sem aludni, akkor itt a helyed! (Bárdos András, Gentleman.hu)
tudták eltüntetni, s manapság már nem is akarják – erre épül a szálláshelyekkel igencsak megtámogatott turizmusa. No és még mire? Említettük, hogy a vár mellett a másik fontos jelképe a román kori ablakokkal, illetve gótikus freskómaradványokkal díszített Szent Vitus-templom. A régi városháza 1580ban épült, homlokzatán az Audi, vide et tace – si ves vivere in pace (Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni) felirattal. A több mint 500 műemlék épület egyedi halmaza lenyűgöző látványt nyújt, nem csoda, hogy többek között a sokkoló aktjairól is híres Egon Schiele osztrák festőt (1890–1918) is megihlette: szeretőjével sokáig a városban lakott, mígnem botrányos életvitelük miatt ki nem ebrudalták őket (a nevét viselő művészeti központban ma állandó Schiele-kiállítás idézi itteni korszakát). És még nem is beszéltünk a múzeumokról! Mi a kínzóeszközök tárházával kezdtük, merthogy az ember természeténél fogva szeret elcsodálkozni mások szenvedésein. Mondjuk, a látványnál félel-
223
2016 – tavaszi-nyári kiadás metesebb az a kísérteties jajveszékelés, A város számos vizuális csemegét ami a látogatót végigkíséri, s a gyűjtemény kínál a képzőművészetek rajongóisokkal szegényesebb a prágai rokonintéznak. Az R-galériában képek, grafiménynél, de megéri rászánni egy órát. A kák, illetve kerámiák és ékszerek viaszfigura-múzeumban akár Gorbacsov, gazdag gyűjteménye vár, a Szent Putyin és Clinton társaságában is szelfizJost művészgaléria festményeket, hetünk, de van itt várostörténeti, mariografikát, kerámiát, bútort, ruhakellénett-, báb-, passziójáték-, grafitbánya-, keket bocsát közszemlére, Josef és posta- és építésztörténeti múzeum, sőt, a František Seidel fotóműterme régi lóvontatású vasutaknak is külön szentély fényképekkel, képeslapokkal, a van biztosítva. Az állítólag már a 14. száfényképezés kezdetét idéző kellézad óta működő malom pedig régi autók kekkel csalogat be, de egy és motorkerékpárok, gőzgépek, festméKonvalinka nevű, ott élő kerámianyek sajátos egyvelegét kínálja. művész műterme is látogatható. Sör, knédli, csülök Emellett van itt még fényképház, nemzetközi művészstúdió, DoxaKét múzeum látogatása között tergaléria, mely nevével ellentétben mészetesen sörözni és falatozni lehet. Az inkább az üvegművészetre, ékszeelőbbi célból külön, majdnem egész rekre helyezi a hangsúlyt. A vár napos sörtúrára is be lehet fizetni a hétegyik pincéjében kerámiai alkotások féle folyékony árpakenyeret előállító vannak kiállítva, a második várudEggenberg gyárba, ami 480 korona ellevarban jeles cseh képzőművészek nében, a korlátlan sörfogyasztás mellett alkotásai. egy ebédet is magába foglal. Sör és kaja nélkül, csak a nézelődés 100 koronát
Kilátás a vártoronyból, szemben a Szent Vitus-templom
224
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Egy sör Svejkkel?
kóstál (1 euró = 27 korona). A belvárosban egymást érik az éttermek, kocsmák, kávéházak (csak a Tripadvisor 86 találatot dob ki!), de oda kell figyelni a helyválasztásra, mert korántsem egyforma árrést alkalmaznak, ugyanazért a sörért 20, de akár 40 koronát is kérhetnek. Azt is érdeklődjük meg, számítanak-e fel külön felszolgálási díjat!
Kis segítség a tájékozódáshoz
Az ár-érték arányt tekintve az egykori sörgyári hűtőkamrában berendezett éttermet merem bátran ajánlani, bár némi pluszgyaloglást igényel. Itt tíz euróba előétel, főétel és egy korsó barna sör is belefér! Ehettünk volna csülköt knédlivel, káposztával és a helyi szokásnak megfelelően köménymagos kenyérrel, ropogósra sült kacsát vagy a szintén specialitásnak tartott pacallevest, de inkább pontyra esett a választásunk. Azt mondják, elmaradhatatlan előétel a fokhagymás olajban pácolt camembert sajt, a hermelin, de mi – a vegetarianizmus vádját elhessegetendő – nem azt, hanem a hagymás krinolint kóstoltuk meg, mint ahogy a csónakázást/evezést is kihagytuk a néhol igencsak felgyorsuló Moldvában, holott ez állítólag kötelező program minden idetévedő turistának. Mindezzel együtt magas elégedettségindex-érzettel és valamelyest megnövekedett (sör)pocakkal indultunk haza, Székelyföldre. Kocsis Károly
225
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Bözödújfalu újjászületik Az elárasztás előtti Bözödújfalut szeretnék megörökíteni azzal a projekttel, melynek részeként élethű makettet készítenek a településről, amit az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély egyik termében állítanak majd ki. A modell elkészítésével a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművészt bízták meg – tájékoztatott január végén az Udvarhelyi Híradó napilap.
A katolikus templom tornyának maradványa 2014 júniusában omlott össze
Fotó: Kozma Erzsébet
A tudósításból kiderül, már régen megszületett az ötlet, hogy egy-két hektáros nagyságú makettet készítsenek arról, miként is nézhetett ki Bözödújfalu az elárasztása előtt; ennek kicsinyített változata készül Berze Imre udvarhelyi műtermében – nyilatkozta Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere. Mint mondta, egy Bözödújfaluról szóló emléktermet szeretnének berendezni a Rhédey-kastélyban, itt állítanák ki a térplasztikát. A projekt összértéke 132 ezer lej. Az április végén nyíló tárlaton régi bútorokat, Bözödújfaluból származó fényképeket, tárgyakat, eszközöket is bemutatnak, de gyűjtenek onnan származó verseket, énekeket is. Ezenkívül a
főbb közintézmények, templomok és kulturális épületek részletesebb makettjét állítják ki. A makett körüli fények úgy lesznek elrendezve, hogy 10 perc alatt minden napszakban látható legyen a település. Berze Imre a kiállítandó makett végleges változatát gipszből fogja elkészíteni úgy, hogy minden egykori házat megformáz (168-at), a csűrökkel együtt. A makett fölé, szemmagasságba egy, a víztömeget megjelenítő objektum is kerül – a jelenlegi tó tükrének mása –, amely a falu elárasztását idézi. A Maros megyei Bözödújfalu a ceaușescui falurombolás szimbóluma. A mellette lévő duzzasztógát építése következtében 1994-re, két templomával együtt teljesen víz alá került, lakosai – ki hová tudott – elköltöztek.
226
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Csak szunnyad a Csomád! Vulkánkitörés a Kárpát-medencében? Aktív tűzhányó fenyeget? Lávaömlésre kell készülniük az erdélyieknek? – csak néhány a Csomád hegység kutatásának legújabb eredményeit értelmező, az elmúlt hónapokban megjelent cikkekből. A felületes olvasó könynyen félni kezdhet, hogy Erdélyben járva maholnap a katasztrófafilmekből ismert jelenetekkel találhatja szemben magát. Pedig a valóság nem kevésbé érdekes. Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava égbe nyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet, s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen szörnyű magas hegy volt, s hogy tetején büszke vár, amely kevélyen nézett le a csíki meg a háromszéki falukra. De nem egymaga kevélykedett e vár Csík és Háromszék felett, átellenben, egyórányira a ként lehelő, fojtós szagú Büdösbarlang felett is vár állott. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke megmaradt mindkettőnek – Benedek Elek így kezdi a Szent Anna-tó legendájából írott meséjét.
A történet szerint a várban két testvér lakott, akik gyűlölték egymást. Mindenben felül akarták múlni a másikat, így egyszer, amikor egyikük csodaszép hintójával és lovaival büszkélkedett, a másik tizenkét hajadont köttetett saját kocsija elé. A lányok persze meg sem tudták mozdítani a hintót, az uraság erre megkorbácsolta őket. A lányok egyike, Anna megátkozta a földesurat, annak vára pedig leomlott, és elnyelte a föld. Helyét pedig átadta a Szent Annatónak. – A Csomád az egyetlen vulkán a Kárpát-medencében, amely az elmúlt ötvenezer évben tört ki. És az egyedüli, amelyiknél van értelme arról beszélni, hogy ez a tűzhányó esetleg még kitörhet Fotó: Fodor István
A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp a vulkán kettős kráterében
227
2016 – tavaszi-nyári kiadás Fotó: zborpestetransilvania.ro
A Szent Annató zárt, tölcsérszerű medencében alakult ki
a jövőben – mondja Karátson Dávid vulkanológus, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének vezetője. Több kutatócsoport is vizsgálja a Csomádot. Természetesen a kutatások egyik legfontosabb és a közvélemény számára talán legérdekesebb kérdése, hogy a tűzhányó kialudt-e, vagy csak szunnyad.
Vulkánismereti ábécé
Ahhoz, hogy e kérdést megválaszoljuk, a jelen állapotra (például a gázösszetétel változására) irányuló kutatások mellett tudnunk kell, hogy mikor tört ki utoljára, illetve hogy annak előtte milyen időközönként történtek kitörések. „A vulkanológus ábécéje” Karátson Dávid szerint a terepi viszonyok megismerése, a vulkánból származó kőzetrétegek egymásutániságának leírása. Ha külszíni bányafejtés vagy vízmosás feltárja a rétegeket, az a kutató számára elárulja a geológiai múlt eseményeinek relatív kronológiáját. A Csomád esetében a kitörésekre utaló rétegek tufacsíkok – robbanásból leülepedett, más vulkáni vagy épp nem vulkáni üledékek között megőrződött anyag – formájában maradtak ránk. A tufacsíkok arra utalnak, hogy aktív életének utolsó időszakában a Csomád komoly robbanásos kitöréseket produkált.
– A hegység gyomrában a gázzal telt magma nyomása oly magasra emelkedett, hogy amikor eljött a kitörés pillanata, felhabzott, szétszakadt és nagy sebességgel kirobbant. A robbanásosság másik oka az volt, hogy az aljzat meszes kőzeteiben pórusvíz található, és a felszín felé törekvő magma ezzel a vízzel gyakran keveredett. A víz-magma kölcsönhatás apró szemcsékre szakítja, valósággal porlasztja a magmát – magyarázza a vulkanológus. – Így e kitöréskor, amelyet szakszóval freatomagmás kitörésnek nevezünk, vulkáni hamuszemcsék repülnek szerteszét. Ezt megelőzően a Csomádra sok százezer éven keresztül inkább a lávaömlések voltak jellemzőek. Az ebből az időszakból származó kőzetanyag, illetve vulkáni formák azt mutatják, hogy a sűrűn folyó dácitmagma nem jutott messzire a kitörés helyétől a megszilárdulása előtt, így vulkáni kúp vagy úgynevezett dóm jött létre.
Alig 29 ezer éve
A Csomádnak nem is egy, hanem két krátere ismert, amelyek robbanással keletkeztek. Egyik a ma Szent Annatóként ismert kráter, a másik pedig a Mohos-tőzegláp. Utóbbi az idősebb, a koradatok alapján legalább ötvenezer
228
2016 – tavaszi-nyári kiadás évvel ezelőtt keletkezett, és már régesrég feltöltődött. Vulkanológiai szemA Büdös-hegy gázfeltöpontból igen szerencsés módon a tíz réseiről a legrégibb adaméter vastag tőzegmoharéteg alatt akár tok peres okiratokban ötvenméternyi tavi üledéksorozatot szerepelnek 1344-ből és találunk, amely jól megőrizte az egykori 1349-ből. robbanásos aktivitás nyomait. A Szent Anna-tó zárt, tölcsérszerű medencében alakult ki. A fenekén vastag A Szent Anna-tó fúrására a tél a legaliszapréteg és tavi üledékrétegek vannak, kalmasabb évszak. Karátson Dávid amelyek mintegy 27 ezer évre tekinte- elmondása szerint a vidék zord klímája nek vissza. A radiokarbon-koradatok miatt minden télen befagy a víz, ilyenkor alapján tehát megállapítható, hogy az biztonsággal rá lehet menni. A Mohosutolsó kitörés 27 ezer évnél régebben tőzegláp megfúrása viszont már bonyolulkövetkezett be (hiszen az üledékek a tabb feladat. A nyári terepmunkát gyakran kitörés után kezdtek lerakódni). A egyetemi hallgatók bevonásával végzik. A Mohos-tőzegláp mélyében talált legfia- hegyen gyűjtött kőzeteket utóbb laborban talabb tufaréteg ugyanakkor mintegy 29 vizsgálják, meghatározzák vegyi összetéteezer évesnek bizonyult, így a kutatók lüket, korukat, a tufarétegek szemcséinek erre az időpontra teszik az utolsó kitörés méretét. bekövetkeztét. Jó nagyot szólt a hegy Mindezeket az ismereteket a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp üledékéA kutatók által immár jól ismert utolsó nek megfúrásával szerezték a kutatók. A két kitörés hatalmas lehetett. Az erejükre a több tíz méter hosszúságú szelvények környéken szétterülő robbanásos termékiemelésével végigkövethető a különbö- kek rétegvastagságából és a befedett terüző üledékrétegek egymásra halmozódá- let nagyságából következtethetünk – már sának sok évezredes folyamata. Az üle- ha ezek átvészelték az azóta eltelt évezredék nemcsak a benne megőrződött tufa- dek viszontagságait. Sajnos a Csomád rétegek kitörési időpontjáról, hanem a környezetének klímája a számunkra fonmindenkori őskörnyezeti viszonyokról tos holocén földtörténeti korban (az is árulkodik. elmúlt tízezer évben) többnyire nedves Fotó: Egyed Géza
A Csomád lentről nézve
229
2016 – tavaszi-nyári kiadás volt, ami nem segíti a lerakódott rétegek megőrződését. A környező tájon a dús A Csomád utolsó előtti kitörésénövénytakaró miatt egyébként is ritkák a ből származó horzsakőrétegek több kőzetrétegek függőleges kibukkanásai, felhelyütt is megtalálhatók. A legnevetárásai (amelyeket könnyű lenne vizsgálzetesebbet, a Kézdivásárhely melletni), és épp az utolsó robbanások termékei tit Bányai János írta le az 1910-es jórészt már lemosódtak, eltűntek. Nem években. A körülbelül negyven centiállnak tehát rendelkezésünkre nagy elterméter vastag, löszfalba ágyazott fehér jedésben a Csomád utolsó kitöréseinek réteg huszonegy kilométerre van a geológiai dokumentumai. De ez nem Szent Anna-tótól. Kutatók sokasága jelenti azt, hogy teljesen hiányoznának. zarándokolt el az elmúlt évszázadban – A hegységtől húsz-harminc kilomée horzsakőfeltáráshoz, sokatmondóteres távolságban feltárt tufarétegeket már an bólogatva: „Jó nagyot szólt a eddig is a Csomádtól eredeztették. Mi Csomád.” Karátson Dávid és muntöbb, a legújabb eredményeink szerint az katársainak eredményei azt bizonyítUkrajnában, Odessza mellett, a Dnyeszter ják, hogy e kitörés anyaga több más deltájában régóta vizsgált löszfalban is van ponton is megtalálható. Ez az erupolyan tufaréteg, amely a kormeghatározás ció más volt, mint az utolsó, a víz és a és a geokémiai rokonság alapján szintén a magma kölcsönhatása miatt finom Csomádról, mégpedig a legutolsó, 29 ezer hamut kilövellő, freatomagmás kitöéves kitörésből származik – mondja rés. Itt ugyanis víz nem keveredett Karátson Dávid. – Az utolsó kitöréskor jelentős mennyiségben a magmával. akár harminc kilométer magasságba, a A kitörés szakszóval „száraz”, úgynesztratoszférába jutott hamu tehát legalább vezett pliniusi típusú robbanás volt. 350 kilométer távolságra sodródott, hogy Nevét ifjabb Pliniusról kapta, aki a ott leülepedve két-három centiméter vaslegteljesebb beszámolót írta a Vezúv tag réteget képezzen. De az is elképzelhe– Pompejit elpusztító – időszámítátő, hogy a hamu akár a Fekete-tenger sunk szerint 79-es kitöréséről. medencéjéig is eljutott.
Szunnyadó veszély A hegység azért került az utóbbi hónapokban az érdeklődés középpontjába, mert a hírek szerint nem zárható ki, hogy belátható időn belül újra kitör. Kérdéses azonban, hogy e lehetőség mennyire következik a tudományos ismeretekből, és mennyire az újságírói fantázia szüleménye. – A Csomád utolsó kitörése előtt a megtalált rétegek alapján átlagosan öt-
tízezer évente voltak kitörések, ám biztosak vagyunk benne, hogy nem találtuk meg az összes kitörés nyomát – érvel a
230
Fotó: Bereczki Barna
A Mohos
2016 – tavaszi-nyári kiadás vulkanológus. – Egy jelenleg is aktív, Fotó: Fodor István Csomádhoz hasonló vulkán akár néhány száz évente is kitörhet, s elképzelhető, hogy a mi hegységünk is így viselkedett. Ugyanakkor tudjuk, hogy a 29 ezer évvel ezelőtti kitörés óta szunnyad. A jövőbeli viselkedés és az esetleges újbóli aktivitás előrejelzéséhez a régebbi kitörések gyakoriságának megismerése mellett a hegység gyomrában kell olvadt kőzet jelenlétét kimutatni (ahogy ezzel más kollégák fogA Nagy-Csomád lalkoznak is), illetve a környéken gyakori utóvulkáni működés széles skálája. Hogy gázszivárgásokat elemezni. A mofettáknak nevezett szén-dioxid- ezek melyike értelmezhető esetleg egy ömlések közismertek a hegységben, ezek közeledő újabb kitörés előjeleként, azt a vulkanikus aktivitáshoz kapcsolódóan szinte lehetetlen jelenleg megmondani. A jöttek létre, de önmagukban nem jeleznek kutatások éppen arra irányulnak, hogy a „magmás nyugtalanságot”. A szén-dioxid jövőben pontosabban felismerhessük ezeés a vele gyakran együtt járó kén-hidrogén ket a figyelmeztető jeleket. Az eddigi az élő szervezetre igen veszélyes, amire jól tudományos ismeretek alapján egyelőre utalnak a Csomád délkeleti részén gyakori még azt sem lehet százszázalékos biztonföldrajzi nevek: Gyilkos-barlang, Ma- sággal kijelenteni, hogy itt szunnyadó dártemető, Büdös-barlang. A Csomádban (egyszer majd újból kitörő) vulkánról tehát koncentráltan figyelhető meg az vagy végleg kialudtról van-e szó. Elképzelhető, hogy a néhány százezer éve inaktív bazaltvulkánok is újra műköA Csomád tágabb környezete, a désbe lépnek egyszer. Az észak felé nyoszintén vulkanikus Hargita idősebb muló Afrika miatt Európa délebbi részei tűzhányói úgy négy-öt millió évvel erős tektonikus hatásokat kénytelenek ezelőtt kezdték meg aktivitásukat, de elviselni – figyelmeztet Karátson Dávid. – (a Csomád kivételével) már mind Ehhez kapcsolódik a mi Kárpát-medenszunnyad vagy kihunyt. A Kárpátcénk is. Térségünk döntő része nyomómedence más hegységei még sokkal erőknek van kitéve, és emelkedik, gyűrőrégebben elcsendesedtek. A Salgódik. A lábunk alatti földkéregben adott tarján környékén lévő nógrád–gömöesetben mélyre hatoló repedések is ri bazaltvidéken egy-másfél millió éve támadhatnak, és a földköpenyből magma volt az utolsó kitörés, míg a Balatonnyomulhat fel. Mindent összevéve azonfelvidék jóval ismertebb hegyein kétban a körülmények (a vulkanológusok millió éve. Itt-ott azonban, mint a számára) nagyon „szerencsés” összejátGaram mentén vagy a Persány-hegyszása szükséges ahhoz, hogy mindebből ségben száz-kétszáz ezer éve is lehetlávaömlés legyen. tek vulkánkitörések. Molnár Csaba (Magyar Nemzet)
231
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Sepsiszék palackozott ásványvizei A sepsibükszádi üveghutánál üres, ásványvizes üvegeket vételező borvizes szekérre kapaszkodunk fel. A tavaszi szél ellen védő kóbor alatt számolgatjuk azon háromszéki településeket, ahol a vállalkozó kedvű emberek felismerték a borvíz palackozásának szükségességét. Alig érünk ki a Zsombor-patak völgyéből, az egykori Tatárút fölött, Mikóújfalu előterében fakad a Hunnia-forrás magas nátrium-klorid tartamú gyógyvize, amelyet a múlt század elején palackozott a brassói Búzasor 9. szám alatt lakó Mandl Gyula. Napjainkban már csak a fennmaradt szép, arányos piros-fehér színben tobzódó címke emlékeztet az egykor palackozott forrásvízre, pedig Hankó Vilmos szerint a „Hunnia-forrás vizében az uralkodó alkatrészek mennyisége, aránya olyan, hogy mellette úgyszólván eltörpül a seltersi és gleichenbergi” víz. Mikóújfalu alsó végén áttérünk az Olt jobb parti terasza alatt meghúzódó, szebb időket is megért Málnásfürdőre, ahol a 20. század elején kezdik el palackozni a
Siculia- és a Mária-forrás szénsavas vizét. A palackozott Siculia egy 156 méter mély, gejzírszerűen működő, nagy gáztartalmú fúrásból származik. A 8432 mg/l sótartalmú, nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusú ásványvizet szolgáltató Siculia-kút vízoszlopa a szénsavgáz nyomásának köszönhetően egykor 34 méter magasra lövellt fel. Az elmúlt évekig Kovászna Gyöngye (Perla Covasnei) néven került forgalomba. Most szünetel a palackozás, ezen a néven Szentkatolnán töltenek borvizet. Érdekes terméke volt a Siculia részvénytársaságnak a Siculia Pasztilla, amely a vízből kivont bikarbonátokat tartalmazta. A Málnási-Siculia-Pasztillák nevű párlat kissé illatosítva és porcukorral keverve
Korabeli képeslap Málnásfürdőről
232
2016 – tavaszi-nyári kiadás került piacra. Málnásfürdőn a szénsavat is Matild a „legnagyobb forgalmú víz lett”. A palackozták. A 19. század végén Kölnben bodoki borvíz az évszázadok során még gyártott, jelenleg is működőképes szén- Perla de Bodoc, Clotild, Vilma és Bodoc címkével került piacra. Jelenleg szünetel a sav-sűrítő gépsor ipartörténeti emlék. A nagy nátrium-hidrogénkarbonát tar- palackozása. A Baróti-hegység keleti lábánál megtamú Mária-forrást gyógyvízként 1904-től palackozzák. Szép formájú kőedénybe ma húzódó Árkos területén a múlt század eleis töltik, Malnas Aqua Telluris néven kerül jén két forrást is palackoztak, a Gloriát és a Benkőt. Az utóbbi a két világháború a gyógyszertárakba. A következő település Oltszem, keleti között Regina néven került piacra. Hankó határában a Sütei borvizet az első világhá- Vilmos így ír a Gloria-forrás vizéről: „értéború előtt Salus Székely Gyógyforrás kes alkalikus, földes savanyúvíz, amelyben az uralkodó nátrium-, calcium-, és magnénéven forgalmazták. 1848-ban Török József a „bodoki” siumbicarbonát s a szabad széndioxidon savanyúvízről azt írja, hogy „nemcsak kívül még a lithiumbicarbonát is lényeges helyben használtatik, hanem üvegekben is alkotórész”. Sok érdekes adatot tartalmaz a Gloriaszétküldik”. A 19. század végén György József szakértelmének köszönhető, hogy a forrás 1905-ös datálású címkéje. A maA 19. század közepéig az erdélyi gyógyvizek többségét nemhogy távoli tájakon, messzi országokban, de még magában Erdélyben is kevéssé ismerték. Amennyiben tudtak gyógyhatásukról, használóik nagyobbára szűkebb környezetükből kerültek ki, amit leginkább a hátrányos közlekedési viszonyok és a fürdők kiépítetlensége magyaráz. (…) Az erdélyi fürdőkre világhírességek és uralkodók ritkán jutottak el. Milos Obrenovics szerb fejedelem 1841-ben és 1842-ben kereste föl Előpatakot, majd gyógyulása iránti hálából ott ortodox templomot építtetett. Előpatakot meglátogatta Habsburg József főherceg is, és szívesen keresték föl magyarok mellett előkelő román arisztokrata családok is. A moldvaiak előszeretettel látogatták Borszéket. Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem román irodalmi tanszékének első profeszszora könyvben örökítette meg az 1882. évi borszéki fürdő-évadot. Ennek kiemelkedő eseménye volt Blaha Lujza négyhetes nyaralása. (…) Előpatakon nagy változásokat hozott a tulajdonos helyi közbirtokosság részvénytársasággá alakulása. Az országutat a fürdőtelepen kívül vezették, fölújították a parkot, sétányokat, és ivócsarnokot építettek, új forrásokat tártak föl, és hamarosan szaporodni kezdtek a magánvillák is. Báró Apor Gábor nagybirtokos jelentős pénzráfordítással 1895-ben egy csapásra a keresett helyek közé emelte Bálványosfürdőt, sőt a múlt századfordulón a fürdőkalauzok Erdélyben első helyre sorolták azt. A leghatékonyabb források közelében kétemeletes, ötvenszobás modern gyógyintézetet és szénsavsűrítő üzemet építtetett. (…) Kósa László: Az erdélyi fürdők aranykora (Korunk, 2009. augusztus)
233
2016 – tavaszi-nyári kiadás ki vizet gyógyhasználatra és luxusitallul nemcsak a közel eső vidékekre, de a hon távolabbi részeibe, sőt a szomszéd Dunafejedelemségekbe is viszik, noha utóbbiakba aránytalanul kissebb mérvben, mint borszékit. A szétvitel kupás, azaz pintes vagy félkupás üvegekben, Az Erzsébet-forrás gyógyvize bedugaszolva, beszurkozva és kupakkal spanyol- és magyarhonba is ellátva történik. Ha a töltés és a dugaszolás eljut gondosan vitetik végbe, a víz egy évig is megáll használható állapotban”. Előpatakon kezdetben a Főkút vizét gyar, német, román és francia nyelvű címke központi eleme a magyar zászló. Ütő palackozták, amelyből 1893-ban egymilGusztáv sepsiszentgyörgyi grafikus szerint lió palack került forgalomba. Az 1907-ben egy „tipikusan szigorú komponálású és fúrt Erzsébet-kút vizét palackozó „moarányaiban a kor grafikai szabályait betar- dern” töltöde napi termelése elérte a 40 tó nyomattal állunk szemben”. Ha a Glo- ezer litert. Az Erzsébet gyógyvizet napjaria-forrás kis termékismertetőjét tanulmá- inkban is palackozzák. A tetszetős címkényozzuk, akkor kijelenthetjük, nincs új a vel ellátott víz a spanyol- és magyarhoni nap alatt. A plakáton a „fodros felületű fogyasztók asztalára is eljut. Akárcsak Málnásfürdőn, Előpatakon is tóból, bal oldalt palackot felmutató kéz kerül egyensúlyba a jobb oldalon, hegy készítettek borvízből „pezsgőport”. A vízmögött felkelő napkorongba szerkesztett ből a vasat és a meszet eltávolították, majd „SZÉKELYFÖLDI TERMÉK” jelzéssel.” „natrium bicarbonicumot és acidum taraGyörgy József forráskezelő több mint száz taricumot” adtak hozzá. Szekerünket Előpatakon „50 egyliteres évvel előzte meg Hargita és Kovászna üveget tartalmazó” ládákkal raktuk meg, s megye elöljáróinak Székely termékét… A gyógyvízként palackozott Benkő- Brassó irányába vettük az utunkat… (Folytatás a Székely Kalendárium forrás 1924-ben már színt váltott, és további kiadásaiban.) Regina felirattal, piros, sárga, kék színű Jánosi Csaba címkével került forgalomba. A románok királynénak, a magyarok Reginának olvasták. A Benkő-forrás palackozásának újraindítása most van folyamatban. Borvizes szekerünkből fáradt lovainkat Előpatakon, a „gyomorbajosok és reumások Mekkájában” fogjuk ki. Ez Székelyföld egyik legrégebbi fürdője, ahol a borvíz palackozására egyes források szerint csak 1841 után került sor. Az 1875-ben Amikor még Előpatak magyarul is Brassóban kiadott, Előpatak és vidéke felkerülhetett a címkére című könyvben ez olvasható: „Az előpata-
234
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A toronyóra titka A brassói Aranyszarvas táncdalfesztivál négy sikeres megszervezése után (1968–1971) az ötödiket már nem engedélyezte a Ceaușescu-rezsim központi pártbizottsága. A folytatásra 21 év elteltével került sor a román közszolgálati televízió jóvoltából. A szervezők akkor úgy határoztak, nem teremben tartják – mint az előző négyet –, hanem Brassó történelmi központjában, a Tanácstéren. Ahhoz azonban meg kellett javítani a toronyórát. A rendezők a tévéközvetítések alatt időnként szerették volna bejátszani a képernyőre a régi tanácsháza toronyórájának az állását. Csakhogy az már évtizedek óta nem működött. Boér Zoltán helybeli nyugdíjas mérnököt, műszerészt kérték fel a megjavítására. Az Aranyszarvas fesztivál jól sikerült, a házigazdák szűk körén kívül senki sem tudta azonban, hogy a jókora toronyóra mutatóit ember hajtotta előre, percenként. Az történt, hogy Boér Zoltánnak nem sikerült a szűkre szabott határidőig megjavítania az órát, de a Cenk alatti város becsületéért, az Aranyszarvas fesztivál szervezőinek nimbuszáért eredeti áldozatot vállalt: felment a toronyba, az óra mellé, és percenként kézzel előre vitte az óramutatókat. Két nap alatt több százszor! Később, a fesztivál után sikerült működőképessé tennie a patinás toronyórát. A 78 éves Boér Zoltán 2016 elején is a brassói tanácsháza toronyórájának gond-
noka, karbantartó mestere volt, életkorát meghazudtolva havonta legalább egyszer fellépegetett a szűk, meredek falépcsőn, hogy a tanácstéri torony időjelzőjének működését ellenőrizze, a fogaskerekeket megolajozza, zsírozza. Műszaki újításokkal is segítette az óraszerkezet működését. A brassói tanácsháza eredeti toronyóráját 1875-ben gyártották Münchenben, a brassói tanácsháza tornyába Both József (Boér Zoltán rokona) szerelte fel 1877ben. Másfél évtizeddel ezelőtt ki kellett cserélni egy „fiatalabbra”, amely szintén Münchenben készült 1890-ben, és amelyet a Brassóból Németországba kitelepedett Incze Ferenc segítségével sikerült megvásárolni egy múzeumtól. A negyedórákat egy-egy gongütéssel, a pontos órát a megfelelő idő szerint szintén gongütéssel jelzi, éjszaka pihen. A toronyharang ma már elektromos vezérlésű, és összeköttetésben áll az óraszerkezettel. B. L.
235
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Eszter lány szerelme A Gyilkos-tó mondája, ahogyan a gyergyószárhegyi Máthé Róza mesélte: Valamikor élt itt egy csodálatosan szép lány, Fazekas Eszter. Haja fekete volt, szeme szürkészöld, mint a Szármány oldalán nőtt ezüstfenyő. Alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Eszter egyszer elment a gyergyószentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, aki a legszívhezszólóbban furulyá-
zott az egész környéken, aki házat is tudott ezermesterkedni, meg szekeret faragni. Ahogy szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön és szíven üt, mint a villám – nyomban meg is szerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé, és megkérte, hogy legyen a mátkája. Esküvőre azonban nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány csak várta, várta. Esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz, és ott sóvárgott hosszú félórákon át a szerelme-
A Gyilkos-tó Hargita megye keleti határának közelében található, a Békás-szoros szomszédságában. A tómeder kerülete csaknem 3 kilométer, nyilván az időjárás, az évszak és a környező patakok hozamának függvényében változik. Átlagos mélysége 5-6 Fotó: Kémenes Árpád (Sz Sz) méter, de némely helyeken eléri a 10 métert. Tudományos szempontból a természetes torlasztavakhoz sorolják. Feljegyzések szerint 1837-ben földcsuszamlás volt a szoros völgyben, ahol több patak (Hagymás, Vereskő, Juh, Cohárd, Lóhavas, Likas) egyesült, ma is jobbára ezeknek a vize táplálja, frissíti a tavat. Keletkezéséhez drámai és érzelmi alapú legendák, mondák kapcsolódnak. Állítólag juhászt, juhokat sodort el a földcsuszamlás, innen a Gyilkos-tó elnevezés, másik magyarázat szerint a patakvölgyet elzáró törmelék a Gyilkoskő meredek hegyoldaláról zúdult a völgybe (ami tény), ez ihlette a tó „keresztelkedését”. Az 1800-as évek közepe tájáról származó írásokban Veres-tó néven is feltűnik (románul is Lacul Roșu a neve, ami ugyancsak vöröset jelent). Jellegzetessége a vízből kiálló, vagy a vízszint alatt homályosan megvillanó csupasz fenyőtörzsek látványa, ami a vízzel „feltelt” egykori erdőt idézi.
236
2016 – tavaszi-nyári kiadás
se után. Még a hegyeknek is meglágyult a szíve a lány sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban, hogy egyik vasárnap délután meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Azon nyomban nyergébe emelte, és vágtatott vele, mint szélvész a Kis Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte a lánynak, gyémántos palotát akart építeni neki, csakhogy megszeresse. De Eszternek nem kellett sem a kincs, sem a gyémántos palota, csak a régi mátkája. Azt várta vissza, amikor
felkelt a nap, akkor is, amikor behunyta szemét a világ. Feldühödött a zsivány, és erőnek erejével akarta kényszeríteni Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák, és hatalmas záporral, mennydörgéssel válaszoltak, majd megindultak lefelé a völgybe, iszonyatos földindulással, maguk alá temettek mindent – a lányt is, a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkos-tó, amely – ha napsütésben belenézel – szürkészöld, mint Eszter szeme.
237
(Hargita megye útikönyve, Csíkszereda, 1973)
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Rákóczy bűvlova Történelmi adatokon alapul, hogy mes a délceg ifjú lovagba, mit neki be is Rákóczy György erdélyi fejedelemnek egy bizonyított. igen jeles, mondhatni világhírű arabs fajú Váratlan, mint minden égi szerencse paripája volt, mely iránt különös előszere- vagy szerencsétlenség, érkezett Rákóczyhoz tettel viselteték, s nevezetesen csatákban, uralkodóvá választatása; el kelle hagynia veszélyes utakon mindig ezt használta. ősei várát, el a kéjteli erdőcskét, s benne hű Tudatik továbbá biztos kútkedvesét. Gheyla szilárdul mafőkből, hogy e nemes állat a radt első szava mellett: ő – az fejedelem halála órájában elerdők egyszerű gyermeke – tűnt, s soha többé nyomára nőül nem illő fejedelemhez, s nem akadtak. Mind e körülágyasa-szeretőjeként udvamények azonban: Rákóczy rában nem élend. Sírt, dühödt szerfölötti különös előszerefájdalmában György, míg tete a ló – ennek viszont végre ígéretet tőn Gheyla, rendkívüli s páratlau hűsége hogy láthatlan, ismertelen köa fejedelem irányában –, a rülte leend mindenkor. rejtélyes eltűnés stb. terméEbben meg kelle nyugodszetes (vagyis inkább természetnia, s a válás fájdalmait leküzdve, fölötti) megfejtésüket lelik I. és II. Rákóczy György trónra lépett Rákóczy a a következőkben, mik Ernépek örömrivalgásai köfejedelmi címere a törcsvári kastélyban dély s nevezetesen Maroszött. Alig élvezé pár napig új Fotó: Nagy-Kóródi László szék népe előtt tán maigméltósága kéjeit, egy reggel lan is igen jól tudva és emlékben vannak. hírül adák szolgái, hogy egy gyönyörű ideRákóczy Györgynek volt t. i. igen ifjú gen fajú mén tökéletes s legfényesb fölszekorában szerelmi viszonya egy ifjú relésben vágtatott volna a kastély udvaráleánnyal, kiről ő egyebet nem tudott: ra, uratlan, s senkitől nem hagyná megkömint hogy Gheylának neveztetik, s az zelítni vagy épen elfogni magát. Adólakhoz (Rákóczy akkori laka) közeli Kíváncsian, meglepetve ment le maga erdőben lakni állítá, hol esztenden őt – a Rákóczy a palota udvarára, s csudálkozásszép ifjú lovagot, ki még akkor fejede- sal látá magához szaladni víg nyerítéssel a lemségről korántsem álmodott – az gyönyörű állatot, nyugton megállva, fölerdőszélen elvárta. Honnan jő, hová szállását várva, előtte. György megfogá a tűnik el a kecsteli teremtés, leggyakoribb kantárt, s ekkor – csak tőle érthetőn – unszolásaira sem tudatá Györggyel, és mondá egy a ló füléből jöni látszó hang: így hosszas időig élvezé ez bizonytalan- ,,Im’ itt vagyok, s szavam beváltom!” Ki ságban a boldog szerelem óráit. Gheyla írja le Rákóczy megdöbbenését, midőn azonban – mint magát nevezé a szép akaratlan is meg kellett győződnie mindleány – egy hatalmas tündér volt, mint a inkább, hogy e ló természetfölötti lény – következőkből láthatni, s halálig szerel- hogy ez Gheyla, kit annyira siratott?!
238
2016 – tavaszi-nyári kiadás Sokára, igen sokára tudott csak meg- után nemsokára meghalt; az előző éjebarátkozni e gondolattal az ifjú fejede- ken fájdalmas nyerítés volt hallható az lem; de az eszes állat kitűnő szolgálato- udvaron, s midőn a haláléj utáni reggekat tőn neki; nevezetesen csatavesztett len megnyiták a kedvenc ló elkülönzött állapotban egy ízben úgy vivé el a küzd- istálóját, nyomára nem akadtak. A fejehelyről a kétségbeesettet, hogy patkó- delem temettetése alkalmával azonban a nyomai fordítva nyomódtak a földbe, s koporsó körül állóknak úgy tetszett, az ellenség ezeket követve, mindinkább mintha lát- s hallhatlan lépdelne mellettávozott az üldözöttől. Éveket töltének tük egy nehézkes test, s midőn örök együtt a fejedelem s kedves paripája, álomra ágyába lebocsátották volna a minden szolgálatra éjjel-nappal kész, halottat, utána súlyos esést véltek hallaminden veszélyt jósolva, tanácsolva urá- ni, s mintha nem ércre – miből állott a nak, s senki mástól nem illetve – s bekö- koporsó – kongott volna a sírba hányt vetkeztek a veszély napjai, midőn úr s ló föld. Babonás hitben kerüli maiglan a együtt tölték fegyverben az éjeket, halk, pórnép Rákóczy sírhantját, félvén, suttogó bizalmas beszélgetésben; néha nehogy a „bűvös ló” föltámadva reájuk hallgatva csak egy-egy szerénytelen szol- ijesszen. gától, ki által jutott a maradék s utókor (Székely népmonda; in. Háromszék tudomására e különc viszony. Erdélyi Szépirodalmi Évkönyv és Naptár az Rákóczy – tudva levő – leköszönése 1861. közönséges évre)
239
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székely szamba nélkül Brazília az első dél-amerikai ország, amely nyári olimpiát rendezhet. A Rio de Janeiróban augusztus két forró hetében (augusztus 5– 21.) zajló játékok sorszáma a XXXI-es, ám ténylegesen csak a huszonnyolcadik nyári olimpiáról beszélhetünk, hiszen három elmaradt a két világháború miatt. A február második felében érvényes olimpiai kvóták (megszerzett és megszerezhető részvételi jog) alapján Magyarországot körülbelül 150 sportoló képviseli Rióban, az afrikai eredetű szamba világvárosában. A romániai versenyzők létszáma valószínűleg jóval 100 alatt lesz. A birtokunkban lévő adatok szerint a brazíliai nyári olimpia versenyeinek nem lesz székelyföldi résztvevője. A szeptemberi paralimpián, a testi fogyatékkal élők számára kiírt játékokon viszont biztosnak tűnik a csíkszeredai Novák Eduárd Károly és a kézdivásárhelyi Oláh Attila kerékpárosok indulása. Novák címvédőként, a 2012-es paralimpia ezüst- és aranyérmeseként érkezik Brazíliába, 2008-ból is van még egy második helye. Ez a három érem a romániai paralimpiarészvétel legjobb eredménye, Ede az egyetlen romániai érmes! A magyarországi mérleg 1972–2012 között: 31 arany, 40 ezüst, 56 bronz. Becze Zoltán, a romániai, erdélyi, székelyföldi magyar sportolók olimpiai részvételének és szereplésének kiváló szakértője is úgy tudja, a riói olimpián nem indul székelyföldi származású sportoló, a paralimpián pedig a kerékpározók rajtja tűnik biztosnak. Kérdéseinkre válaszolva Becze elmondta, összesen 18 nyári olimpiának voltak székelyföldi lakhelyű vagy származású résztvevői, a legtöbben (9) az 1976-os montreali játékokon. A sportriporter rendelkezésünkre bocsátott egy általa elkészített táblázatot
240
Becze Zoltán tanár, sportriporter, mérnök, közgazdász, tévéműsorszerkesztő, a Duna TV, az MTV és az RTV (magyar adás) tudósítója 1994től. A csíkszeredai székhelyű Olimpiai Stúdió Filmegyesület alapító elnöke. Jégkorongmérkőzések tévéközvetítője, stúdióbeszélgetések házigazdája. A Magyar Olimpiai Akadémia Felkérésére 1997-ben megszervezte a Magyar és Román Olimpiai Akadémiák első közös találkozóját Hargitafürdőn. Dokumentumfilmet készített A korondi Herkules címmel Lőrincz Márton olimpiai bajnok (1936) birkózóról, másik sikeres és értékes sportdokumentumfilmje Keresztes Lajos birkózónak, Székelyföld első olimpiai bajnokának (1924) állít emléket. Három évvel ezelőtt megjelent a Székely olimpiai bajnokok, csíki olimpikonok című 220 oldalas könyve. Dokumentumfilmjeit, sportriporteri, tévészerkesztői munkásságát kéttucatnyi szakmai elismeréssel, érdemoklevéllel, közönségdíjjal jutalmazták.
2016 – tavaszi-nyári kiadás a székelyföldi sportolók nyári olimpiai részvételéről és eredményeiről (Románia és Magyarország színeiben érmesek): 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47
Név Ambrus Lajos Balló Ferenc Barabás András Bartha Gyula Berki András Bodosi Mihály Bordy János Both Márta Deák Gyula Derzsi Ede Elekes Endre Farkas Zoltán Feri Attila Gáll István Csaba Gáll Lajos Hazai Kálmán Kádár Antal Kelemen Attila Keresztes Lajos Kicsid Gábor Kovács Albert Kovács Ella Kovács János Lackovicsné Magyari Mária Lőrinc Márton Lunka Zoltán Mátéfi Eszter Miklós Magdolna Molnár Endre Nagy Gábor Nagy József Nemes Olga Nyilka Sándor Péter László Pongrácz Antal Simon Ferenc Simon László Soós Rózália Szabó Árpád Szabó Katalin Székely Mária Szőcs Gyula Tusa Imre Zilahi József Ilyés Ferenc Mironcic Enikő Trandafir Nórbert
Születési hely Születési idő Nyárádszentmárton 1946 Csíkcsomortán 1932 Marosvásárhely 1937 Székelyudvarhely 1945 Marosszentgyörgy 1952 Barót 1909 Marosvásárhely 1938 Marosvásárhely 1941 Marosvásárhely 1928 Barót 1934 Székelyudvarhely 1968 Szováta 1974 Marosvásárhely 1968 Gyergyószentmiklós 1951 Csíkdánfalva 1900 Marosvásárhely 1913 Marosvásárhely 1941 Marosvásárhely 1919 Alsósófalva 1900 Imecsfalva 1948 Marosvásárhely 1947 Marosludas 1964 Homoródkarácsonfalva 1945 Székelyudvarhely 1950 Korond 1911 Marosvásárhely 1970 Mezőbánd 1966 Székelyudvarhely 1948 Gyergyószentmiklós 1945 Marosvásárhely 1932 Marosvásárhely 1946 Marosvásárhely 1968 Marosvásárhely 1945 Sepsiszentgyörgy 1899 Marosvásárhely 1948 Marosvásárhely 1927 Marosvásárhely 1951 Marosvásárhely 1947 Szászrégen 1957 Zágon 1968 Marosvásárhely 1941 Szentgerice 1937 Székelytamásfalva 1941 Marosvásárhely 1933 Székelyudvarhely 1981 Szászrégen 1986 Marosvásárhely 1988
241
Sportág birkózás birkózás atlétika röplabda íjászat atlétika vízilabda úszás vízilabda röplabda birkózás súlyemelés súlyemelés torna atlétika vízilabda torna vízilabda birkózás kézilabda öttusa atlétika ökölvívás kézilabda birkózás ökölvívás kézilabda kézilabda vízilabda vízilabda atlétika asztalitenisz vívás atlétika vívás vízilabda birkózás kézilabda cselgáncs torna kajak-kenu röplabda evezés vívás kézilabda evezés úszás
Olimpiai részvétel helyezés 1972 1964, 68 1960, 64 1972 1980 1936 1956 1956 1952 1964 4 1992 1996 1992, 96 3 1976 1936 1936 1 1964 1952 1924, 28 1, 2 1972, 76 3, 2 1972 1992 6 1968 1976 4 1936 1 1992 3 1996 3 1976 4 1968, 72, 76, 80 3, 2, 1, 3 1956 1976, 80 1988, 92 1976 3 cs 1928 1972 4, 5 cs 1956 1976 3 1976 4 1980 1984 1, 1, 1, 1, 2 1960 6 1964 4 1972 5 1960 2004, 12 4, 4 2008, 12 3, 4 2008, 12 -
2016 – tavaszi-nyári kiadás Egy másik táblázat a mai Erdély területén született, Magyarország színeiben nyári olimpiákon részt vett sportolókkal (megfigyelhető, hogy vannak köztük székelyföldiek): Év 1908 1908 1912, 1924 1924–1928 1924 1932 1931–1936 1936 1936 1948–1960 1948–1952 1952–1956 1968–1980 1992–1996 1996
Helyezés 2 3 1, 2, 3 1, 2 2 cs 1 cs 1, 3 1 1 1, 2 2 cs, 2 cs, 3 cs 3 1, 2, 3 3 3
Név Somodi István Levitzky Károly Schenker Zoltán Keresztes Lajos Széchy László Nagy Ernő Kabos Endre Hazai Kálmán Lőrincz Márton Jeney László Kövi Mária Róka Antal Molnár Endre Feri Attila Mátéfi Eszter
– Két-három évtizede tanulmányozza a romániai magyar sportolók olimpiai részvételét, eredményeit, az olimpikonok életpályáját, gyűjti a már nem élőkről fennmaradt emlékképeket, adatokat, történeteket. Vannak-e fehér foltok a székelyföldi olimpikonok sportpályafutásában? – kérdeztük Becze Zoltántól. – Igen, akadnak még felkutatásra
Sportág atlétika evezés vívás birkózás vívás vívás vívás vízilabda birkózás vízilabda torna atlétika vízilabda súlyemelés kézilabda
Születési hely Kolozsvár Dorgos Váradszentmárton Alsósófalva Arad Facset (Facsád) Nagyvárad Marosvásárhely Korond Kolozsvár Marosvásárhely Kászonújfalu Gyergyószentmiklós Marosvásárhely Mezőbánd
váró részletek, például a marosvásárhelyi Hazai Kálmán olimpiai bajnokról, valamint a szintén marosvásárhelyi Kövi Mártáról és a kászonújfalvi Róka Antalról, az életpályájukról kellene sokkal többet tudnunk – mondta a szakértő, aki 6–8 riói magyar aranyéremre számít, de ha több lesz, annál jobb... Botos László
hallgasd online! www.voxfm.ro
242
2016 – tavaszi-nyári kiadás Becze Zoltán egy harmadik kimutatást is a figyelmünkbe ajánlott, mégpedig azoknak az erdélyi, székelyföldi magyar sportolóknak a lajstromát, akik Románia színeiben, válogatottjaiban voltak érmesek a nyári olimpiákon: Olimpia 1952–1956 1956–1972 1956–1964 1964–1976 1964–1980 1968–1972, 1980 1968–1980 1972–1980 1972–1976 1976 1976 1976–1980 1976–1984 1976 1980–1984 1980 1980 1980 1980–1984 1984 1984 1984 1984, 1992–1996 1984–1988 1984 1984, 1992–2000 1988- 2000 1988 1996–2000 2008–2012 1912, 1928 1912, 1928
Helyezés 3 2, 3 1 2 cs, 2 cs 3, 3 3 2 2, 3 2, 3 2 3 3 3 3 3 2, 2 2 3 2 1 2 1, 2 3 2 1, 2 2, 3 2, 3 1, 2, 3 3
Név Horváth Ferenc Orbán Olga Balázs Jolán Gyulai Ilona Jencsik Katalin Lavrenszki László Silay Ilona Birtalan István Kicsid Gábor Gábor Georgeta Lázár Erzsébet Nyilka Sándor Papp János Simon László Boros József Eberle Emilia Kőszegi Dunka Rodika Szilágyi Valentin Tasnádi István Horváth Ilona Orosz Rozália Szabó Katalin Szabó Vilmos Szakács András Veres Ibolya Wéber Mónika Lázár Réka Lung Noémi Szabó Gabriella Barabás Enikő Bogen Albert Bogen Albert
243
Sportág birkózás vívás atlétika vívás vívás evezés atlétika kézilabda kézilabda torna evezés vívás vívás birkózás kézilabda torna torna ökölvívás súlyemelés evezés vívás torna vívás súlyemelés evezés vívás vívás úszás atlétika evezés vívás vívás
Születési hely Lugos Kolozsvár Temesvár Kolozsvár Szatmárnémeti Temesvár Kolozsvár Zilah Imecsfalva Ónfalva Arad Marosvásárhely Kolozsvár Marosvásárhely Szecseleváros Arad Nagybánya Bábolna Szék Lujzikalagor Szatmárnémeti Zágon Homoródalmás Marosszentimre Újvár Szatmárnémeti Brassó Nagybánya Beszterce Szászrégen Nagykikinda Nagykikinda
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Novák Ede nyomdokaiba lépne 2011 óta ismerem és csodálom Oláh Attilát elszántságáért és kitartásáért, azért a csakazértis mentalitásáért, amivel álmait hajszolja, és amelynek köszönhetően elérte célját: ott lesz a szeptemberi Rio de Janeiró-i paralimpián! Ha már sikerült kijutnia, akkor érmet is szerezne a 26 éves parakerékpáros, ennek érdekében nap mint nap keményen hajt. A kézdivásárhelyi Oláh Attila évek óta saját határait feszegeti, és óriási erőbedobással készül azért, hogy valóra válthassa álmát: az olimpián versenyezhessen. Nem elérhetetlen álom egy tehetséges fiatalember számára, azonban Attila születési rendellenességből adódóan hátrányból indult egészséges társaival szemben, kétéves kora óta kénytelen protézist hordani a bal lábán.
Gyerekkorában arra vágyott, hogy sportoló lehessen, de mindez csak vágyálom volt egészen addig, amíg nem találkozott Novák Károly Eduárddal, akinek biztatására a csíkszeredai Tusnád Cycling Team paracsapatához csatlakozott. Félévnyi edzéssorozat után, 2010 második felében kezdett világversenyeken szerepelni, első megmérettetéséről, a belgrádi Európa-kupáról ezüstéremmel tért haza, azóta már több világversenyen szerepelt, országúti és pályavilágbajnokságon is próbára tette magát. A céhes városbeli sportember C2-es kategóriában versenyez, fél lábbal hajtja a biciklit, ami lényegében olyan, mint a többi versenykerékpár, kis módosítással: az egyik pedál nélkül. Elhivatottságát jelzi, hogy a heti hatnapos edzés után szabadidejében is tekeri a bringát, ám olyasvalakitől, aki olimpiára készül, ez el is várható.
A sport megváltoztatta az életét
A parakerékpáros úgy érzi, a sport nagyban megváltoztatta az életét. A rendszeres mozgásnak köszönhetően a kezdeti 92 kg-ról jócskán lefogyott, és kapott egy hivatással felérő életcélt. „Rengeteget köszönhetek ennek a sportágnak, a csapatomnak, hiszen amellett, hogy körbejártam Európát, és eljutot-
244
2016 – tavaszi-nyári kiadás
tam például Kanadába, rengeteg új barátra tettem szert – fogalmaz a sportoló. – Pár éve még nem hittem volna, hogy az álmom valóra válhat, mindig is szerettem a biciklizést, de a különféle megmérettetési lehetőségek új értelmet adnak az egésznek. Nagyon jól érzem magam, és ami a legfontosabb, van egy célom: jó helyezéssel hazatérni a paralimpiáról. Nehéz, de ez hajt előre. Ezen kívül vannak kisebb céljaim is, például egy aranyérem valamelyik világversenyen.” Nem érzi úgy, hogy sportolói karrierjéért bármiről is le kellett volna mondania, bár a pluszkilók ellen fel kell vennie a harcot, mivel „versenyek alatt 1-2 plusz kg is sokat számít”. Könnyen el lehet képzelni miért: egy országúti kontinenstornán a hosszútáv 30 km, világbajnokságon pedig 60 km. Igaz, pályán „csak” 1 kilométert kell tekerni, de ez nehezebb.
Az 1 km-re összpontosít
Edzője, Florent Horeau útmutatásai alapján általában egyedül edz. Ezt nem is nagyon bánja, mert nem kell senkire sem várnia, és tarthatja a saját tempóját. „Ilyenkor kinézek egy célt, s azt teljesí-
Oláh Attila 1989. május 16-án született Kézdivásárhelyen. Születési rendellenesség miatt bal lába nem fejlődött ki, kétéves kora óta hord protézist. Sportolói karrierjét Novák Károly Eduárd paralimpiai bajnok biztatására kezdte el, 2010ben csatlakozott a Csíkszeredai Tusnád Cycling Team csapatához. Első alkalommal 2010 őszén versenyzett Belgrádban, ahol rögtön dobogós helyen végzett. Azóta számos Európa- és világkupán állt rajthoz, illetve világbajnokságon is indult. Nagy álma, hogy kijusson a 2016-os Rio De Janeiró-i paralimpiára, 2015-ben valóra vált, miután összegyűjtötte a kvalifikációhoz szükséges pontszámot.
tem; ha az megvan, akkor egy következőt, és így tovább”. Terveik szerint a paralimpiát több edzőtábor előzné meg, egy hónappal az ötkarikás játékok előtt már az amerikai kontinensen tréningeznének, hogy Attila hozzászokhasson az ottani viszonyokhoz, időeltolódáshoz. A paralimpián egy versenyszámra, az 1 kilométeres próbára koncentrál, itt van a legjobb esélye jó eredmény elérésére, de más próbákba – 3 km, scratch – is benevez. Romániából mindeddig a londoni aranyérmes Novák Károly Eduárddal ketten szereztek kvótát a legrangosabb viadalra, ám még van esély további egy indulási jog kivívására, így akár a csapatsprintben is indulhatnak. Példaképe és mentora, Novák Károly Eduárd több alkalommal, több helyen is hangsúlyozta, mennyire büszke Attila
245
2016 – tavaszi-nyári kiadás méteres próbában az elindulás is sok A paralimpiai játékok testi és értelerőt felvesz, plusz még három kört kell mi fogyatékosok, sérültek számára őrült tempóban hajtani, egyszóval rendezett nemzetközi sportverseny nagyon kemény kihívás – vetíti előre a az olimpiai játékok mintájára, ameTusnád Cycling Team mozgássérült lyet hagyományosan három héttel kerékpárosa. 2012-ben már közel állt a annak lejárta után rendeznek meg. paralimpiai részvételhez, harmadik 2001-ben a Nemzetközi Olimpiai emberként juthatott volna ki Londonba, Bizottság és a Nemzetközi Paralimde nem gyűlt elég pont össze. Attila szepiai Bizottság szerződést kötött, mirint ez így volt rendjén, akkor még csak szerint ugyanannak a városnak kell másfél éve kerékpározott, és belátja, megrendeznie a paralimpiát, mint nem sok esélye lett volna felvenni a veramelyik az olimpiát rendezi. A parasenyt a többiekkel. limpia nem kevésbé rangos esemény, Sőt, még most sem érzi kellőképpen mint az olimpia, hasonlóan nehéz felkészültnek magát. „Nyolc másodperkvalifikációt szerezni. cet kéne javítanom az időmön. Ez soknak tűnik, de nem lehetetlen, rá kell dolgozni. Nem érzek nyomást magamon, eddigi teljesítményére, véleménye sze- de minden nap, minden edzésen, minrint kemény munkájának köszönhetően den idegszálammal erre koncentrálok, abszolút megérdemli a paralimpiai rész- csak ez a cél lebeg a szemem előtt” – szögezi le, külön hangsúlyozva, hogy vételt. nagyon szereti, amit csinál. Majd halkan Egy cél lebeg a szeme előtt hozzáteszi: reméli, ezen kívül még legA fő cél természetesen az éremszer- alább egy ötkarikás részvétel belefér a zés, de az első nyolc közé jutás is óriási pályafutásába. Bartha Zsófia teljesítménynek tekinthető. Az egy kilo-
246
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A nyári olimpiák éremtáblázatának élmezőnye: Ország
Összesen Arany
Ezüst
Bronz
1. USA
2400
976
758
666
2. Szovjetunió
1010
395
319
296
3. Nagy-Britannia
780
236
272
272
4. Franciaország
671
202
223
246
5. Kína
473
201
144
128
6. Olaszország
549
198
166
185
7. Németország
573
174
182
217
8. MAGYARORSZÁG
476
167
144
165
9. Német DK
409
153
129
127
10. Svédország
483
143
164
176
11. Ausztrália
468
138
153
177
12. Oroszország
397
133
122
142
13. Japán
398
130
126
142
14. Finnország
302
101
84
117
15. ROMÁNIA
301
88
94
119
16. Dél-Korea
243
81
82
80
17. Hollandia
266
77
85
104
18. Kuba
208
72
67
69
19. Lengyelország
271
64
82
125
20. Kanada
278
59
99
120
21. Német SZK
204
56
67
81
22. Norvégia
148
56
49
43
A rangsor az aranyérmek számát követi. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 205 tagországa közül ez ideig 74 még nem nyert érmet sem nyári, sem téli olimpián.
247
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Ki megy Oroszországba? A 2018-as labdarúgó világbajnokság európai selejtező csoportjai: gyelország, Montenegró, Örményország, Kazahsztán.
A-csoport: Hollandia, Franciaország, Svédország, Bulgária, Fehéroroszország, Luxemburg.
F-csoport: Anglia, Szlovákia, Skócia, Szlovénia, Litvánia, Málta.
B-csoport: Portugália, Svájc, MAGYARORSZÁG, Feröer, Lettország, Andorra.
G-csoport: Spanyolország, Olaszország, Albánia, Izrael, Macedónia, Liechtenstein.
C-csoport: Németország, Csehország, Észak-Írország, Norvégia, Azerbajdzsán, San Marino. D-csoport: Wales, Ausztria, Szerbia, Írország, Moldávia, Grúzia.
H-csoport: Belgium, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Észtország, Ciprus. I-csoport: Horvátország, Izland, Ukrajna, Törökország, Finnország.
E-csoport: ROMÁNIA, Dánia, LenAz európai selejtezőket 2016. szeptember 4–6. és 2017. október 8–10. között játsszák. A csoportgyőztesek vbrésztvevők, a 9 csoport második helyezettjeit rangsorolják (a 6 tagú csoportokban nem számítanak a 6-ik helyezettek eredményei), a leggyengébb kiesik, a többit kiemelések alapján összesorsolják, a párharcok 4 győztese ott lehet az oroszországi világbajnokságon. A pótselejtezők időszaka: 2017. november 9– 11. és (visszavágók) november 12–14.
A magyar válogatott mérkőzései:
2016. szeptember 6-án Feröer – Magyarország, október 7-én Magyarország – Svájc, október 10-én Lettország – Magyarország, november 13-án Magyarország – Andorra, 2017. március 25-én
Portugália – Magyarország, június 9-én Andorra – Magyarország, augusztus 31én Magyarország – Lettország, szeptember 3-án Magyarország – Portugália, október 7-én Svájc – Magyarország, október 10-én Magyarország – Feröer.
A román válogatott mérkőzései:
2016. szeptember 4-én Románia – Montenegró, október 8-án Örményország – Románia, október 11-én Kazahsztán – Románia, november 11-én Románia – Lengyelország, 2017. március 26-án Románia – Dánia, június 10-én Lengyelország – Románia, szeptember 1-jén Románia – Örményország, szeptember 4-én Montenegró – Románia, október 5-én Románia – Kazahsztán, október 8-án Dánia – Románia.
248
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Kolozsvár
Sértő Kálmán
Szomorúan jár-kel benned a költő, Sok régi búja mélyből felfakad, Már alig hitte, hogy meglátja benned A sziklaerős, ódon házakat.
Ha véletlenül kalapom is lenne, Mint másoknak van, levenném ma itt, Mert akkora öröm és gyász van bennem, Hogy azon még a sírás sem segít…
Beteg vagyok, már közel a halálom, De megköszönöm, édes Istenem, Hogy Mátyás szobra előtt meghajthattam A letisztelgő, őszülő fejem.
Nem is tudom, hogy hány Mátyás kellene Ma ide, s mennyi férfi, mennyi kard, Mert siratni kell bizonytalanságban A roppant hős, de maroknyi magyart…
249
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Egy asszon két vétkecskéje Én az uramot sohase szerettem. Nem es akartam hezza menni, de ők erőst nagy nemzetek votak, mű erőst szegények. Édesanyám s a testvéreim es addig montak, míg reavettek, s én elmentem utána. Az emberemnek vót két fiú testvérje. Azok imán házasok vótak, a menyecskéik szépen őtöződtek, mint egy-egy lakk. Gondoltam, én es szépen őtöződöm, lesz nagy házunk miféle! S ugye melyen a fiatal? Hallgat a szüleire. Én es hallgattam, férjhez mentem az emberemhez, de soha-soha nem szerettem. Mikor jött bé a házba, úgy érzettem, egy nagy homály ereszkedik reám. Mikor ment el, nekem jött fel az áldott nap! Imán három esztendeje asszon vótam, s nem született gyermekem, nem született a sógorasszonkáimnak se.
Filembe jutott, hogy nem es emlegetnek műnköt egyebként, csak a Küs Marci Ádám öster menyei. Nálunk a meddőknek mondották azt, hogy österek. Ez a mű időnkben erőst nagy szégyen vót. Azt tartották, hogy amelyik asszonnak nem ad gyermeket az Isten, annak valami erőst nagy bűnnye van. Mikor én ezt meghallottam, nekem az olyan vót, mintha a szüvembe egy nagy kést vágtak vóna. – Na, hagyjátok csak el, nem leszek én a Küs Marci Adám öster menye! Vót nekem egy jó kicsi komacskám, az asszonyával es erőst jól vótunk. Jártuk egymás életjibe. Egy nap, mikor az emberem elment fuvarba, a komacskám odajött nálunk. Mondom én neki: – Ne, édes komámuram, mit beszéllenek a faluba. Azt mondják, hogy österek
250
2016 – tavaszi-nyári kiadás vagyunk, pedig az embereink magtalanyok. Az Isten megfizeti, segéljen meg! Akkor a komám megsegélt. Akkor született a fiam, Emre. Na, vót öröm! Apósomék akkara keresztelőt csinyáltak, mint egy lakodalom. Az emberem örömibe nem tudta a száját esszefogni, ment végig a falun, minden kapu tetejin bérikolytott, hogy neki fia van, s neki fia van. Az embereket elől, hátul esszeszedte, s a korcsumába mind lerészegítette. Tőt-múlt az üdő, s há nekem a filembe jutott, hogy esent zuhatolnak a faluban az asszonyok. Azt beszélik, hogy nem az emberemé a gyermek. Na, gondoltam én magamban: – Álljatok csak meg! Egyszerke esent úgy történyedett, hogy kettecskén maradtunk a komacskámval. Megpanaszkodtam neki: – Ne, édes komámuram, mit beszéllenek a faluba az aszszonyok. Azt mondják, hogy nem az emberemé a gyermek. Az Isten megfizeti, segéljen meg! Akkor a komacskám esent megsegélt, akkor született Trézsim. Mi az uramval a gyermekeket erőst szépen felnöveltük.
A mezőre ment fiacskájával a székely. A hosszú úton nem győzött válaszolgatni a gyermek sok kérdésére, aki útközben is faggatta: – Szántani tud-e, édesapám? – Tudok, fiam. – Hát kaszálni tud-e kelmed? – Már hogyne tudnék, édes fiam! Bármit kérdezett, az apa mindent tudott, mindenhez értett. A fiúcskát ez kezdte bosszantani, gondolta, sarokba szorítja, s ezért neki szegezte a kérdést:
Ki es adtuk őköt az életből. Nem vót soha semmi baj. Csak most, hogy elyen öreg lettem, gyakracskán eszembe jut: – Vajjon, ha meghalok, jobbja felől veszen-e a Jóisten? Erőst bízom a Jóisten irgalmában, mer én egyebként erőst jó, Istenfélő asszon vótam, soha az igaz útról le nem tértem. Eppe csak ez a két vétkecském vót egész életemben. Erőst bízom, met most csak számítsák meg! Az én két vétkecskémbő hány lélek dícsiri a Jóistent?! Emrémnek lett hat gyermeke, s azoknak es a gyermekei, Trézsimnek lett nyóc gyermeke, s azoknak es a gyermekei... Biztosan a jobbja felől veszen a Jóisten. Higyjék meg, ezen a világon a legnagyobb dolog a szerelem! Ha nincsen társad, vagy szeretetlen társval kell élj, alyan, mintha örökké homályban vónál. Ha van, kit szeress, s tégedet es szeretnek, magad virág vagy, s örökké süt reád a Nap. (Kóka Rozália: Egy asszon két vétkecskéje; Bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetek, 2002)
– No, és hegedülni tud-é? Erre a kérdésre valóban meghökkent az apa, de önérzetesen válaszolta: – Tudok, fiam, már hogyne tudnék! Csakhogy még soha sem próbáltam. JJJ Székely bácsi sétál a fiával az erdőben, és egyszer csak kérdi a gyerek: – Ídesapám, ez az az erdő, amelyikben el lehet tévedni? Ídesapám!!! Íííídeaspám!!!
251
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Az ötven legérdekesebb székely szó Top A Székely szótár 2004-es megjelenése óta többen is kérdezték tőlem, melyek a legszebb székely szavak. Erre 50 nemigen tudtam válaszolni, mert mindenik érdekes a maga nemében, és némelyiknek egészen elképesztő története van. Az alábbiakban így nem a legszebbeket, hanem az 50 „legérdekesebbet” gyűjtöttem csokorba, melyek arról regélnek, kikkel, milyen népekkel kerültünk kapcsolatba a történelmünk során. Merthogy a nyelv sok mindent megőriz – kövületeket az ősidőkből, idesodródó kavicsokat, ünnepeket, szenvedéseket.
ahajt, aharra, aharrég, aharé, ahajré, ahajrég, aharról, ehejt, ehere, eherre, eheré, eherrég, ehejré, ehejrég, eherréig, eherről: az a(z) és e(z) mutató névmás és a hely főnév határozóragos alakjainak összetapadásából keletkezett. azsagonjáró: ‘gyermek, asszony, akit nem lehet megállítani, (túlzással) boszorkány’. A magyar nyelvterületen széles körben elterjedt azsag szóra épülő összetétel. A magyarba (azsag) egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelv R. ožeg ‘piszkafa’ szava került át, a székelyben a jelentés, amire épül: ‘kemenceseprű’, amely az azsagpemete összetétel alapján keletkezett jelentéstapadással. Az azsagonjáró eredeti szó szerinti jelentése tehát: ‘aki tüzes seprűn is jár’. békakelente, békakölönte, kelente, kölönte, kölődör: ‘ebihal’. Eredete nemcsak ismeretlen, hanem azzal kapcsolatban halvány lila gőzöm sincs… bizsil: ‘játszik a tűzzel’ (ismeretlen eredetű). bógenyózik: ‘kerüli a határt, tekereg’ (ismeretlen eredetű).
bütü: 1.) ‘sarok’ 2.) ‘vég (a ház büte, bütüje)’. Ismeretlen eredetű. bütül, bütüz: ‘levágja a fa végét’ (a bütü továbbképzése). bütürmec: ‘durva, ‘vaskos ember (ismeretlen eredetű). cega: ‘kecske’ (talán hangutánzó eredetű, olyan, mint a cseka a disznóra). cinka: ‘16 év alatti leánygyermek’. Eredetét homály fedi, érdemes viszont elgondolkodni a cenk ‘fiúgyermek’ főnévvel való kapcsolaton – eszerint a cenknek lenne a női párja. A cenk szintén ismeretlen eredetű. cinkus: 1.) ‘tulajdonjogi cédula’ 2.) hosszmértékegység (ismeretlen eredetű). cseszle, cseple: ‘szúnyog’ (ismeretlen eredetű). csegel, csögöl: ‘sántál, rosszul jár’ (a csög eredeti jelentése görcs a fában, így aki csögöl, úgy jár, mint akinek görcs, bog van a lábán). csügészik, csükészik, csikészik: ‘terményt összeszed a betakarítás után’ (talán összefügg a csügged, csüggeszt szó csügg gyökével, hisz a csügészés is kevés eredménnyel jár). diszke: ‘egyéves juh’ vagy ‘hároméves üsző (tehén)’. Ismeretlen eredetű.
252
2016 – tavaszi-nyári kiadás fislet, feslet, fislat, fiszlet, fiszlikol, küpü: ‘kivájt fa vagy kő, amelybe a forfiszlikel, faszlat: ‘jön-megy, járkál’ rásvíz összegyűl’ A köpü szó hang(eredeti értelme az lehetett, hogy ‘a alakváltozata. fasza után megy’). luszt, lusztos: ‘harmat, nedvesség’, ‘nedgamat: ‘utálatos’ (ismeretlen eredetű). ves, lucskos’. A locs magyar tőből glicsu, gilics, gricsuj, glics: ‘kezdetlenemigen jöhet, mivel megmagyarázges korcsolya’ (ismeretlen eredetű). hatatlan a luszt szóvégi t-je, így inkább gőlye, gönye, gönne: ‘koca, anyadiszarra gondolok, hogy a germán nyelnó’ (ismeretlen eredetű). vekben használatos lust ‘kéj’,’kedv’ hing-háng, hink-hánk (ember): ‘teddszóból jön. Lásd a szólást, hogy „luszide-tedd-oda, semmirekellő ember’ tos a valaga”, amihez utólag hozzájött (hangutánzó eredetű). a lucskos, nedves jelentés is. hópili ‘ hópehely’: vesd össze a pilizik, méncsereg, mecsereg: ‘részegen énepilinkél szavakkal (mindenképp egy kel’ (ismeretlen eredetű). pil tőre megy vissza, amiből a pillan- méncsergeti (a szemeit): ‘csúnyán néz, gó szavunk is jön). döf a szemével’ (ismeretlen eredetű). káfliz: ‘meglegyint, megsapkáz’ (a né- netëz, netëződik (vigyázat, nem nëtëz, met kappe ‘sapka’ szó valamelyik azaz internetezik!): ‘tétován néz, származékából, átvehettük a szászokfigyel, készül’ (a felneszelődik ‘lassan tól vagy az osztrák katonanyelvből). felkel’ szóval lehet összefüggésben). kodoz: ‘éhesen járkál’, ‘járkál össze-visz- nyeletlen: ‘olyan ember, aki rossz viccesza’. Talán a kotók ‘kandúr’ szavunkket csinál’, ‘aki sületlenkedik (sültekal áll összefüggésben (lásd alább). lenkedik)’ (nem a nyél főnévvel, haKotafias, Kottafias: ‘Fiastyúk’ (a hangnem a nyel igével van kapcsolatban: utánzó eredetű kota ‘tyúk’ szóból, olyan, mint az az ember, akinek a torvesd össze azzal, hogy a kotló is kotkán megakad a falat, és elkezd összetog, kotyog). vissza kapkodni, vagy pláne olyan, kotaszemű: ‘farkasvakságban szenvedő, mint aki mindezt eljátssza). gyengénlátó’ (a hangutánzó kota odor, udor: ‘csűrben vagy a csűrpadlá‘tyúk’ szóból). son gabona- vagy szénatartó retesz, kuttyog, kuttyogtat: ‘hajladozik’, ‘éjvagy maga a csűrpadlás, amit gabonaszakázik, miközben el-elpilled a szevagy szénatárolásra használnak’ me’, ‘halászás közben hajladozással, (Benkő Loránd szerint kölcsönzés a jellegzetes hanggal csalja magához a szlovén nyelvből). halakat’. A hutyurog, hutyorog szó peccs: ‘csipkebogyó’, ‘csipkebogyóíz’ hangalakváltozata (lásd fennebb), a (ismeretlen eredetű). különféle jelentések mind ugyanabba pi, pire: ‘hirtelen, egy pillanat alatt’ a családba tartoznak. (ugyanaz a töve, mint a pili, pillangó, kotók: ‘kandúr’ (a románban a cotoi pillanat, pillant szavaknak). ‘kandúr’, a szláv nyelvekben a kotŭ pili: ‘hamu’. Vesd össze a hópili szavunk‘macska’ szó létezik, ezekkel lehet kal (lásd fennebb), a hamu is szálldoösszefüggésben). gál, mint a hópehely.
253
2016 – tavaszi-nyári kiadás suhanó hangot, illetőleg sebességet, rácsujozik: ‘zajt csapva ide-oda járkál, sürgősséget fejez ki”. mozog, átvitt értelemben: nagy hűhót csap’. A szó eredetét a kibédi szodé: ‘mohó” (ismeretlen eredetű). Rácsuj utca neve lebbenti fel: 1848 tatar: ‘gyenge, leépült’ (ember). Kapcsolatban áll a tataroz szóval. után ott osztrák laktanya és lovaglópálya volt, azaz Reitschule, ennek vatrat: ‘kutyát ugattat’. Hangutánzó eredetű szó (a kutyát azzal idegesíti, székelyesített formája a rácsuj hogy mondja neki, vau-vau). (Rashid Celebi Hoca szíve közlése). radina: ‘újszülöttnéző látogatás’ (kap- vidimusz: ‘azon fiúcska, aki vízkeresztkor a pappal járja a házakat’. A követcsolatban áll a szláv rodyny és a rokező latin szövegből: „Ubi est gui mán rodină szavakkal, melyek jelennatus est rex Iudeorum? Vidimus tése ugyanaz). enim stellam eius in Criente, et venisirül: ‘fordul’ (töve ugyanaz, mint a sirít, mus adorare eum.” serít szóban, végső soron hangutánvirikol, virikel, vidikel: ‘éjjel sokáig zó-hangfestő eredetű). fennmarad’ (ismeretlen eredetű). suvad: ‘omlik, csúszik’ (hangutánzó eredetű, töve ugyanaz, mint a suhog igé- zákány: ‘felhasználhatatlan seprő, gaz’, innen a zákhányos ‘mint aki megboben). londult a gyenge bortól’ (szláv eredesümec: ‘sunyi gyermek’ (kedveskedőn). tű, ahol a zákal zavaros folyadékot, Ismeretlen eredetű. cefrét, moslékot jelent). -sza, -sze: felszólítórag (add-sza, menjsze). Cuczor és Fogarasi szerint a zakota: ‘limlom’ (elvonás a zakatol igéből). „száll, szél szókban épen a sza sze Sántha Attila gyökelem rejlik, mely kétségtelenül
Megütögeté... Még a nagy háború előtt történt. A kolozsvári rendőrbíróhoz az egyik hetivásári napon belép a rendőr, s egy fakupákat és tölcséreket áruló székely atyafit hoz magával, vagyis hivatalosan mondva „állít elő”. Utánuk kullogott egy szomszéd falusi testvér is! Ennek bizony nagyon sanyarú volt az ábrázata, még holmi vércsíkok is igyekeztek le a feje búbjáról! A tablót kiegészítette a rendőr kezében levő hatalmas fakupa, mint „bűnjel”. A rendőrbíró minden kérdezés nélkül látta a helyzetet, de azért elkezdi a szokásos tempót. – No, atyafi, hát maga mit csinált ezzel az emberrel? – Mutat rá a nyilvánvalóan „szenvedő” félre. – Hát én csak egy kicsit megütögetém, mert „lopogata” – válaszol a góbé nagy lelki nyugalommal. (Székelység, 1940. január–február)
254
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A majom éve
Mottó: „A labirintus minden hájjal megkent kalandora vagyok, Szívem bűvös erővel tele, azt bájolok, kit akarok. Fürgeségem zseniális, lehetetlent varázsolok, Kreatívan és páratlanul, szüntelenül csak ragyogok. Mindez pedig engem szolgál, mert én a Majom vagyok!” A Majom a kilencedik helyet foglalja el a tizenkét kínai állatjegy között, és a következő éveket uralta, uralja: 1920, 1932, 1944, 1956, 1968, 1980, 1992, 2004, 2016 és 2028. A kínai naptár szerint a Majom éve 2016. február 8-án kezdődött, és 2017. január 27-én ér véget. Az évet a Tűz jegye uralja, amihez a piros szerencseszín társítható. A 9-es szám általában ambíciót, tettrekészséget, okosságot, ugyanakkor bajkeverést, kalandvágyat szimbolizál a kínai számmisztikában. A majom intelligens, szellemes és ötletes állat. A jegy szülöttei remek problémamegoldók, jó csapatjátékosok, ezzel egy időben pedig egyénileg is ragyogóan teljesítenek. A fürge majom játékosságát, fiatalosságát öröm nézni. A kilencedik jegyként szinte zabolázhatatlan kíváncsiságot és kreatív energiát szimbolizál. Bár a buddhisták bizonyos mértékig imádják, a Majmot a szemfényvesztéssel is asszociálják. A hagyományos kínai gondolkodásban a Majom szülött nagyon intelligens, hiperaktív és határozott. A szárnyaló elmét képviseli, mely mentes minden gátlástól és bűntudattól. A nehéz, kényes lelkiismerettől mentesítette magát, így nem sokat hezitál, hogy tesztelje az elméleteit, kísérletezzen, vagy kitalálja a
kitalálhatatlant is. Az ő víziója nem ismer lehetetlent. Ami bonyolult, azt rögtön megoldja, ami lehetetlen, nos, az egy kicsit tovább fog tartani… De minden állatnak megvan az árnyoldala is, és ez alól a Majom sem kivétel. A problémamegoldás eme felső foka gyakran átcsaphat trükkös taktikázásba, opportunista és nem teljesen megbízható megnyilvánulásokba. Az örök fiatalosság felnőni nem akaró, érzelmi túlfűtöttségtől csapongó tinédzsert takar, a függetlenségvágy pedig instabilitásba, nyughatatlanságba és hűtlenségbe torkollik. A 2016-os év pozitívuma és egyben negatívuma is, hogy ebben az időszakban szinte bármi megtörténhet. Nem sok értelme van a tartalékolásnak és az aprólékos tervezésnek. A Majom energiái mindent állandó mozgásra és átrendeződésre ítélnek. Az események csak úgy megtörténnek velünk, bármilyen egyéni erőfeszítés nélkül. A tömeges megmozdulások, politikai felfordulások, forradalmak semmilyen jelentős hozadékkal nem bírnak ebben az esztendőben. Ez a szemtelen állat teljes mellbedobással, cikázó villámként, fantasztikus motiváló erővel robban be az életünkbe. A Majom könnyíti a kommunikációt,
255
2016 – tavaszi-nyári kiadás humorral és szellemességgel segít áthidalni a stresszes helyzeteket. A vállalkoSzerencseszínek: fehér, kék, arany. zásokat szinte teljesen rizikómentesen Szerencseszámok: 4 és 9. viszi előre, és szokatlan, új megoldásokat Szerencsét hozó növények: vetít a szemünk elé a régi, megfeneklett krizantém, kínai selyemvirág-fa gondok orvoslására. Merjünk mások lenni, ez lehet a sikerünk kulcsa 2016ban! vésnek, anarchiának, a legvadabb forgaEzzel az óriási mentális energiával tókönyvekhez való ragaszkodásnak, ideje újragondolni az életmódunkat is. mert mindez sikerre van ítélve a Majom Ha nem volt eddig edzéstervünk, ideje uralkodása alatt. Azok, akik lépést tudkészíteni egyet, a rendszeres mozgásra nak tartani ezzel a vad száguldozással ugyanis ebben az évben fokozottabb igé- úgy, hogy közben elejét veszik a leselkenyünk lehet. A test mozgásra teremte- dő csalóknak is, sértetlenül jöhetnek ki a tett, adjuk meg neki, amire szüksége hajszából. A lassú észjárású emberek, van! Az állandó változások okozta akik nem bírják a stresszt, jól kapaszkodstresszt célszerű a tornateremben, uszo- janak meg… dában vagy a természetben levezetni. Az Egyéni szinten is szükség lesz a fejlőelőttünk álló év általában élénk, pozitív désre. Lépkedjünk előre nagy léptekkel, és fejlődésre hangolt, gazdasági, politikai és fogadjuk tárt karokkal azt, ami ránk és anyagi fellendülésre számíthatunk, vár. A Majom éve az eddig rizikósnak mindezek mögött ugyanakkor ott lap- hitt vállalkozások ideje, és ebben rejlik a pang majd egy erős, állandó bizonyta- nem tervezett sikerek magva is. Jöjjünk lanság is, hogy ez bármikor megfordul- elő az ötleteinkkel, karoljuk fel az újszehat. rű megoldásokat, és soha ne nézzünk Mindenki a legélesebb szemszögből vissza! akarja majd látni a dolgokat, a legjobb Kiváló év ígérkezik a Patkány, Sárüzletet akarja majd kötni, és nagyot is kány és Majom jegyben születettek szányerni vele. Éppen ezért tanácsos az mára, nekik ez a periódus vonzerőt és üzleti döntéseinket kizárólag a tényekre, önbizalmat ad. Bizonytalan, de dinamiés nem a megérzésekre, intuícióra ala- kus év áll előttük! pozni. Problémákban és perlekedésben Pozitív periódus a Kecske, Nyúl és is lehet részünk bőven, de semmit nem Bivaly szülötteknek, akik az élet minden érdemes túl komolyan venni, legyen szó terén fejlődésre számíthatnak. Kulcspolitikáról, gazdaságról, szakmáról, szavuk: a haladás! magánéletről vagy érzelmekről. Érdekfeszítő lesz 2016 a Kakas és Ló Az év kifejezetten kedvez az új talál- jegyűeknek: csalóka helyzetekben találmányoknak, hiszen a Majom éve a rizi- hatják magukat. Élvezzék a kihívást! kóvállalásról, lázadásról is szól, amikor a Zavaros év a Tigris, Kígyó, Disznó és briliáns, kreatív elme, a vakmerőség és Kutya jegyek szülötteinek. Számukra az talpraesettség meghozza a gyümölcsét. összpontosítás és objektivitás hozhatja Itt az ideje a merészkedésnek, a cselek- meg a várt eredményeket.
256
2016 – tavaszi-nyári kiadás A szitabodzai vámnál megállítja a vámos a Gyurka bá szekerét, és kérdi: – Mit visz eladni? Gyurka bá odahajol a vámos füléhez, és azt súgja lassan: zabot. A vámos nem érti, hát újra kérdi, de Gyurka bá csak súgva mondja ki a zabot. A vámos dühös lesz, és rárecscsenti kemény hangon: – Miért nem mondja kend hangosabban? – Mert ezek a szegény lovak alig bírnak menni a sok szalmától, amit a télen megettek, aztán ha meghallják, hogy zabot viszek a városba eladni, hát itt a vámtól visszafordulnak! JJJ A székelyt felhívja a tengeren túl élő fia, és kéri, hogy látogassa meg. – Tudod te jól, fiam, hogy semmi pénzért nem ülnék fel egy repülőre! – feleli az apa. – De édesapám, ha egyszer eljön az ideje, úgyis mindegy, hogy a földön vagy a levegőben van éppen. – Az lehet, de ha épp a pilótának jön el az ideje, én nem szeretnék ott lenni! JJJ A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból, és becsapja az ajtót. Tizenhét év múlva visszamegy. Kérdi az asszony: – Hol voltál? Mire a székely: – Künn! JJJ A székely elhatározza, hogy továbbtanul. Elmegy hát az iskolába, ahol egy felvételi vizsgán kell átesni matematikából.
– Ha én adok magának két nyulat, aztán még két nyulat, majd még kettőt, hány nyula lesz? – kérdi a vizsgáztató. – Hát bizony, akkor hét! – feleli a bácsi. – Na, ezt gondolja át még egyszer! Adok magának háromszor két nyulat, akkor hány nyula lesz? – kérdi újra a vizsgáztató. – Hét! – mondja a bácsi határozottan. – De ember, még ezt az egyszerű számtanfeladatot sem tudja megoldani? Nem tudja mennyi háromszor kettő? – Háromszor kettő az hat! – mondja önérzetében megsértve a székely. – Akkor az előbb miért hetet mondott? – teszi fel a kérdést dühösen a vizsgáztató. – Az előbb nyulat kérdezett, abból pedig van nekem es otthon egy! JJJ A székely kisfiú talál a bokorban egy puskát. – Édesapám, hát mi ez? – Ez bizony furulya, édes fiam, no, add csak ide, majd én megszólaltatom! Belefúj, eldördül a puska, s fültől fülig szétreped a szája. Mire a gyerek: – Nevessen csak édesapám, de azért én egy kicsit megijedtem! JJJ Egy kölyök sétáltatja pitbullját. Arra jár a székely. Egy darabig tanácstalanul nézi, majd megkérdi: – Te gyermek, ez miféle fajzat? – Pitbull, bácsi. – Gondoltam es, hogy nem kutya.
257
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Az ellopott kövek Valamikor régen, a huszadik században Sok juhot tartottak nálunk, a faluban. Négy csorda is legelt szerte birtokunkon, Kevés is volt a fű, hogy az mindnek jusson. Havasi legelőt béreltek Szovátán, Sófalvi szállásnak hívták Székhavasán. Három-négyszáz juhot oda felhajtottak, Kétszáz növendékkel ezen megosztoztak. Június elején szépen gyapjasodtak, A juhtartó gazdák lenyírni indultak. Akkor gyalog jártak innen a havasra, Hajnalban indultak e sokmérföldes útra. Jó délre értek a sófalvi szállásra, Mindjárt nekifogtak juhok nyírására. Ki-ki a sajátját, ott, ahogy lenyírta, A friss zsíros gyapjút a zsákokba gyúrta. S. Peti bának is volt kilenc juha, Két jó nagy zsákkal telt a lenyírt gyapja. Munka végeztével jött a nagy áldomás, Késő éjszakáig folyt az evés-ivás. Sokan jó kövérre meg is részegedtek, Egymás baklövésin váltig élcelődtek. Peti bá is ivott, bár nem volt szokása, Úgy éjfél felére merült mély álomba. Reggel négy órakor egymást költögetve,
Jó félmámorosan indultak Gegesbe. Peti bá is indult, lustán nyögdécselve, A vállán a két zsák pórázzal megkötve. Végig panaszkodott, ez utat rég járja, Ilyen nehéz gyapjú nem került vállára. Jó két óra tájban érkeztek Gegesbe, Lihegett Peti bá, locsogott mindene. Amikor hazaért, lezuhant az ágyba, Kilenc juh gyapjúja ott volt a két zsákba’. Mondta a nejének, öntsd ki a tornácba, Hogy jól kiszáradjon, rakd az ispárgára. Öntötte Mari né’, döngött a tornáca, Mert a gyapjú közé két nagy kő volt dugva. Mari né’ vasárnap mindenkinek mondta, Jó ura két követ hozott a tornácba. Aznap estére mindenki suttogta, Peti a köveket a havasról lopta. Soha nem derült ki, ki tette a zsákba, De rájárt a gúnyos rúd szegény Peti bára. Mert ha élcelődni mással merészkedett, Tromfoltak: csak hallgass, elloptad a követ! Volt, ki ijesztgette, hogy fel is jelenti, Azt a két nagy követ vissza kell majd vinni… Szabó András, Geges
A székely komótosan tart hazafelé. Szekerét igencsak megrakta, lova megszakadt az erőfeszítéstől. Aztán mikor egy kapaszkodónál még egy ostorral is hozzálegyintett, a kimerült pára dühösen fordult hátra a gazdájához: – Nem elég, hogy halálra dolgozom magam miattad, még az ostort is suhogtatod? A székely majd sóbálvánnyá meredt a beszélő ló hallatán, leugrott a szekérről, s inalt a közeli erdő felé, nyomában a vinnyogó kutyával. Fél óra rohanás után, kifulladva lerogy egy fatönkre, s fejét csóválva bambul maga elé. Lábához heveredik a lihegő kutya is, s így szól: – Azért amikor a ló megszólalt, én is erősen megijedtem…
258
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Székelyföldi falucsúfolók Már a nagyszülőktől is csak elvétve lehet hallani, hogy egyik-másik falut vagy várost milyen csúfolódó rigmussal, jelzővel illették a szomszéd települések lakói egykoron. Ezek felelevenítésére vállalkoztunk a 2014-es esztendőben tett felhívásunkkal, amiben olvasóinkat kértük, küldjenek nekünk ragadványneveket. Köszönjük azoknak, akik segítettek a gyűjtésben! Az alábbiakban Duka János Üti Páké Barátost című gyűjteménye segítségével „ássuk” elő a régmúlt idők rátótiádáit. A falucsúfolókat a magyar néprajzi szakirodalomban rátótiádáknak nevezik. A tréfás csúfolók gyakran általánosított tulajdonságokra, foglalkozásokra, mulatságos történetekre alapoztak, rendszerint negatív tulajdonságokat emeltek ki, amelyeknek sok esetben már nem emlékeztek az eredetére, de továbbra is használták vagy használják. A székely falucsúfolók gazdagsága az azonosságtudatban gyökerezik, a többiektől elkülöníthető „mi és a többiek” közti különbségen alapul. Megfogalmazza, hogy mi különbek vagyunk, mint ők. Vöő Gabriella így fogalmaz Duka János kötetének előszavában: „Ha ferdítő és torzító volt is az a tükör, melyet a székely közösségek egymás elé tartottak, és meglátták benne a »másikat«, a falucsúfolók kiemelték és megörökítették a székely falvak jellegzetességeit, a községek, vidékek sajátosságait, elütő vonásait vagy éppen furcsaságait.” A 2015-ös Húsvéti Kalendáriumban háromszéki, a 2016osban udvarhelyszéki, alább gyergyószéki, barcasági és marosszéki falucsúfolókat gyűjtünk csokorba, anélkül, hogy a szóláshoz, jellegzetességhez kapcsolódó történeteket taglalnánk. A Székely Kalendárium későbbi kiadásaiban más tájegységek is sorra kerülnek!
Gyergyószék Gyergyótekerőpatak: kecskefejesek (szegénység). Gyergyóújfalu: ecetesek (vendégszeretők), írósok (sok vajat köpültek). Gyergyócsomafalva: borvizesek, zabosok, sáskák (igyekvő természetűek), kotyósok (gyorsan lágyuló szilvájuk miatt). Gyergyóalfalu: tákosok, törekesek, pályvások (foldozott, gondozatlan ruhájúak), gatya-, pendelygyárosok (lengyár). Gyergyóremete: ondokok (az undok szó tájnyelvi, gyakori használata). Gyermekeiket így szidták: „Te ondokból kikondorodott…”. Rájuk fogták: ha a csűrkapu nyikorgott, lebontották az egész építményt, s eladták, hogy ne zavarja az alvó gyermeket. „Laji bá jó gazda, két disznót ölet: egyet a hideggel, másikat az éhséggel”. Ditró: borsósok (borsótermelés). Gyergyóhoz tartozik a félreeső Orotva, amelyet ezért fővárosnak csúfolnak. Gyergyószárhegy: Szarhegy (ékezet elhagyása), ezért ékezetesek is. Kelyhesek (barátpapok), súrlóporosok (jó minőségű, súrolásra alkalmas márványporuk van).
259
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Barcaság
Hétfalu: Kiék pityókások (megszólítás). Szecsele: ha ide megy férjhez egy lány, akkor egy gulihoz ment. Tatrang: zárzárosok (apró szemű szilva). Pürkerec: meszesek, „innen megfordul még a koldus is” (mert nincs tovább út, következnek a havasok). Bácsfalu: fösvények. Csernátfalu: verebesek. Hosszúfalu: „hosszú a falu, de azért ennek is van vége”. Krizba: almás falu. Barcaújfalu: cserepesek. Ürmös: málésok, cigányok (hogy megkülönböztessék a szőke szászoktól).
Marosszék
Énlakai székely Fotó: Fekete Réka
Gyergyószentmiklós: aprópityókások (szegényes földek). Gyergyótölgyes: gusások (szegények). Borszék: májasok (elmulatták az idegenforgalomból származó jövedelmet, így télen csak májvásárlásra telt. Szégyenükben a gyereket küldték vásárolni: „Kérek ötért májat a macskának. De gyökeres ne legyen ám, mert édesapám nem szereti”.)
Szováta: városiak. Sóvárad: szuszékosok (szuszékot készítettek). Kibéd: bicskások, talicskások, lőcsösök (mesterségek). Makfalva: hagymások, csuporosok. Atosfalva: egyoldalúak (ügyetlenek). Csókfalva: csókosok (mert a menyecskék megcsókolták az itt áthaladó Mátyás királyt). Erdőszentgyörgy: mezítlábas.
Fotó: Tóth Zsuzsanna
Küsmödi gyerkőcök
260
2016 – tavaszi-nyári kiadás Vass Huba: „Szászrégeni szemmérték” Tekse Antal (Csíkszereda): Csíkszentmárton 1840-ben kapott vásárjogot, és azóta folyamatosan tartják itt az évi csíki kirakóvásárt november 11-én és 12-én, azaz a falu „nevenapján”, Márton napján. Mivel itt nem terem meg a szőlő, ekkor szerzik be az emberek a vásáron a bort egész Csíkban, ekkor nagyokat isznak, és azóta nevezik a falut Nagypoharú Szentmártonnak.” A régi öregek még ismerik az Alcsíki falucsúfoló rigmust: „Szurokszedő Szentkirály, Lóraszökő Szentimre, Sároshátú Szentsimon, Morzsoltos Bákfalva, Laskás Csatószeg, Hurkás Verebes, Kozmás jó kenyeres, Kecskefejű Lázárfalva, Kotorkás Csekefalva, Nagypoharú Szentmárton, Bölcsködhetnek Tusnádon.” Laczkó Áron (Kézdivásárhely): a székelykeresztúriak „szitások” voltak, mert ott volt a szitaszövők és készítők központja, mint Kézdivásárhelyen a vargáknak. Jancsó Katalin (Kézdivásárhely): Kézdivásárhelyt „deszkavárosnak” is nevezték, ami nem ragadványnév, de sokáig fennmaradt a köztudatban. Aserculi oppidum, azaz deszkavárosként említik ugyanis az okmányokban, amikor Thorja vására néven a 15. században (1427) János Zsigmond fejedelem királyi város (civitatem) címet adományoz neki, országos és heti vásártartási joggal felruházza.
Szentdemeter: rongyosok. Csöb: „itt a világ vége”. Kiskend, Nagykend: fakó (jobbágysorba kerültek, elvesztették fényüket). Székelyvécke: a véckei áldomás egy deci pálinka és hat söröspohár. Székelyszállás: „Székelyszállás, Vécke,/ Az egerek fészke”.
Nyárád mente
Nyárádremete: hagymások, pisztirigombások. Mikháza: búcsúsok, tojásosok. Vadad: lencsések. Búzaháza: kenyértelen (szegényes földek). Nyárádselye: szenesek. Csíkfalva, Szentmárton: „Csíkfalva, Szentmárton,/ Néked semmi se ártson!/ Kígyófarka a szeme közé,/Aki őket megigézi”. Nyárádgálfalva: csókások (sok a csóka).
Nyomád: murkosok. Kis- és Nagyadorján: vackorosok. Nyárádszentlászló: málésok. Backamadaras: pipások. Harasztkerék: gyékényesek. Szentgerice: a hagyomány szerint a szent gerlice után nevezik. Szövérd: vackorosok. Székelycsóka: cseresznyések. Cserrefalva: szembenyomják az ajtót a vendéggel. Lőrincfalva, Teremiújfalu, Lukafalva, Ilencfalva, Csibaszentmiklós, Tintaháza: Murokország (sok zöldséget termelnek). Somosd: szatyrosok. Székelykál: lepényesek.
Maros mente
Csittszentiván: kenderesek. Mezőpanit: körmösök. Hagymásbodon: hagymások
261
2016 – tavaszi-nyári kiadás Mezőbergenye: túrósok, perjések (elha- Jobbágytelke: kalaposok. nyagolt földek). Abafája: „innen még a koldus is megforMezőkölpény: vackorosok. dul”. Mezőfele: szatyrosok. Aranyosszék Mezőménes: gyékényesek. Torda: „Tordán még a malac is okos”. Göcs: korpások (szegények). Várfalva: mokányok (a hegyek közt lakMezőcsávás: kopók (sokat erdőltek). nak), kolomposok. Mezőbánd: „Perjésbánd”. Marosjára: sandrik (szinte minden má- Mészkő: mészkövesek, hagymások. Bágyon: murkosok. sodik férfi Sándor).
Szent György-napi sokadalom Sepsiszentgyörgy híres város, Vásárterén útja páros. A sok vevő sétál sorba, Szent György-napján hajnal óta. A sátrakban áru-halmok, Ajánlgatják az árusok, Égre-földre magasztalják, Bizony Isten, így kínálják!
– Amit itt lát sorba rakva, Mind korongon nőtt formásra. Mindeniket csík és inda Cirkalmasan körbefutja. Ami színes, mind korondi, A fekete csíkdánfalvi. Van itt bokály, bögre, váza, Nincs ezeknek sehol párja!
– Tessék, tessék, friss kalácsot, Nem talál ma másnál jobbat! Madártejjel dagasztottam, Kürtősfámon pirítgattam. Cukormáza karamelles, Attól olyan tükörfényes. Olcsón adom, vegyék, tessék, Kívánják a gyerekecskék!
– Itt válasszon vásárfiát, Keljfeljancsit, similabdát, Játékórát, fülbevalót, Malacperselyt, kis vasalót, Csörgőt, kardot, falovacskát, Vízipuskát s halas bicskát! Olcsóbban csak addig adom, Amíg tart a sokadalom!
– Előttünk is álljanak meg, – Nálam is van vásárfia, Portékáink tekintsék meg! Pattogtatott kukorica, Van itt végben selyem, bársony, S mézeskalács, szíves-tükrös, Nyárára meg tarka vászon! Krémmel mázolt virág-gyöngyös! Szegélynek van zsinór, csipke, Egyenként ma száz az ára, Díszítésre arany pityke, Csak páronként alku tárgya. És a gombok, nézzék csak, Aki nem vesz, arrébb lépjen, Úgy villognak, mint a Nap! Hogy aki vesz, ide férjen! Sepsiszentgyörgy híres város, Szent György-napján vigasságos. Pirkadattól napszentültig Vásárterén véges-végig Zsibong a sok vevő sorba, S szól a nóta, száll a nóta: Sepsiszentgyörgy híres város, Szent György-napján vigasságos. Mészely József
262
2016 – tavaszi-nyári kiadás
l
Honnan tudod, hogy székely vagy?
Büszke vagy arra, hogy az asszony csendes, rendes, engedelmes. l Számodra egy bál nem érdekes, ha nincs közben legalább egy verekedés. l Fagyiból es csak piros-fehér-ződet veszel. l Teát csak akkor iszol, ha beteg vagy. l A személyid rovásírással van kitöltve. l Negyven fokban es lájbiban jársz. l A medve a legjobb barátod. l Azt gondolod, hogy Székelyföld tartja el Romániát. l Azt gondolod, hogy Európát Székelyföldhöz kéne csatolni. l A fagyit es bicskával eszed, s a dobozos sört bicskával nyitod fel. l Szereted a füstölt sonkás meggylevest.
l A húsleveshez es kenyeret eszel.
l Azt szeretnéd, hogy a tehénből es pálinka folyna. l Bicska volt a jeled az óvodában. l Már minden gyümölcsből, s zőccségből főztél pálinkát. l Bármilyen egyéb nyelvet csak akcentussal vagy képes beszélni. l Négy ünneped van: karácsony, húsvét, pünkösd, disznyóölés. l Úgy véled, ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem es ember. l Olyan vagány vagy, hogy a medvével közösen szeded a málnát. l Azt vallod: minél szarabb, annál jobb. l Még az Adidas-pólód es vitézkötéses.
János bá tud parancsolni magának
Az öreg Csüdör Kézdiszéken közismert, állandóan jókedvű, kolontos ember volt. Szerette is ezért őt mindenki, csupán a felesége nem tudott megbarátkozni örökös mókázásával. Egy alkalommal valami vásáros ügyletből kifolyólag már kora reggel beült a korcsomába, hogy az atyafiakkal kötött vásárt – szokás szerint – megszentesítse. A korcsmában azonban gyorsan telik az idő. Közben az eső is elállt, a terhes fellegek is elvonultak az ég boltozatáról. A nap szép csendesen áthajlik a délutánba. Trézsi nét odahaza majd fölveti a pulykaméreg. Házsártoskodva jön-megy az udvaron, hol a kaput, hol a napot
figyelve. Egyszer aztán megunja a várakozást, s ezeket morogja magában: E ke' mennem utána, hadd öntsem ki haragomat őkelmének. Ki is sirül a kapun, de amikor a fogadóhoz ér, majd kővé válik haragjában, mert épp az ura szónoklata üti meg a fülét. – No, megállj vén gazember! – s ezzel ront is be nagy dühösen az ivóba. – Adok én neked! Hallá-e! Parancsolhatna egy kicsit magának. Érti-e!? – Tiszta jó szűből, édes feleség! Amint Te akarod. No, még egy fél liter bort, Móric úr!
263
(Székelység, 1939. szeptember–október)
2016 – tavaszi-nyári kiadás Az egyik székely ijedt arccal rohan ki a kapun. Az első, útjába kerülő falutársának lélekszakadva mondja: – Jöjjön gyorsan, segítsen! Anyósom felkötötte magát! Mire a másik székely meghökkenve kérdezi: – Engem?! JJJ – Hallod-e, koma, akárhogy osztomszorozom, nem tudok kijőni a pénzből – panaszkodik komájának a székely. – Hát, koma, ez nem es csoda, ahhoz képest, hogy mennyit szivarazol. Amennnyit egy hónapba szivarra kőtesz, abból egy pár cipőt es vehetnél, minden hónapba. A megdorgált székely morfondírozott egy kicsit, aztán visszakérdezett: – No de osztán mit csinálnál annyi cipővel es? JJJ Zsúfolva volt a vonat utasokkal. Az új felszállók nem kaptak helyet. Egy elegánsan öltözött városi leány beszorult a padok közé. A szakaszban ülő jó tartású, fehérharisnyás legény erre felugrott ülőhelyéről, és ilyen szavakkal akarta átadni a helyét a kisasszonynak: – Kisasszony, instálom szépen, ha meg nem sérteném, szívesen átadom az ülőhelyemet. Az elkényeztetett városi lány előbb gúnyosan végignézett az egyszerű falusi legényen, miközben fitymálva így utasította vissza a szívességet: – Mit gondol maga, hogy én a maga meleg helyére leülök? E tapintatlan, durva visszautasításra
megszégyellte magát az ifjú, de helyén volt az esze, és így főzte le a finnyás lányt: – Hát a kisasszony mit gondol, hogy én a maga kedvéért jégbe hűttetem a fenekemet? JJJ Megöregedett a székely, vénségére a szemüvegre is rá kellett fanyalodnia. Nem szívesen bár, de feltette, úgy végezte a ház körüli munkát. Egy alkalommal betéved a kocsmába, komájával borozgatni. Amikor a szemüvegviselésére terelődött a beszélgetés, elismerte ugyan, hogy anélkül nem sokat lát, de hozzátette, máskülönben igen jó erőben érzi magát. A másik asztaltól élcelődve odaszólt egy legény: – András bátyám, hát osztán a kaszát es szemüveggel veri-e? Mire az öreg: – Nem, fiam. A kaszát kaszaverő kalapáccsal verem. JJJ Vigasztalja a pap az özvegyen maradt atyafit: – Nyugodjék meg, Mózsi bátyám az Isten szent akaratában, aki megboldogult Sári nénit magához szólította. Ő tudja, milyen céljai vannak vele. – Én könnyebben megnyugszom – legyintett az öreg székely –, de hogy a jó Istennek nyugalma lenne Sárival, azt nehezen hiszem. JJJ A székely seregben jelenti az őrmester: – Parancsnok úr! Bé vagyunk kerítve! – Erőst jó! Mindenfelé támadhatunk!
264
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Sakkfeladványok 1. Bláthy Ottó Titusz (1860–1939) a világon a legismertebb magyar feladványszerzők egyike. Ebben a művében egyetlen világos huszár áll szemben a teljes sötét haderővel. A sötét figurák szerencsétlen elhelyezkedése miatt a sötét királyának esélye sincsen a menekülésre. A feladvány 1922-ben készült. Világos indul, és 12 lépésben mattot ad.
2. Zoltán László feladványában az egyik legnehezebben észrevehető motívumot, a kötést mutatja be, méghozzá igen szépen. Segítségül annyit, hogy a sötét király lépéseire próbáljanak mattképet keresni. A feladvány 1966-ban készült. Világos indul, és 2 lépésben mattot ad.
3. Egy 120 éves miniatűr feladvány Dr. Gold Sámueltől. A sötét király le van pattolva, de hogyan adjunk neki mattot, ráadásul két lépésben? Nem is olyan egyszerű... A feladvány 1896-ban készült, először a Deutsche Schachzeitungban jelent meg. Világos indul, és 2 lépésben mattot ad.
Forrás: sakk-magazin.hu
265
2016 – tavaszi-nyári kiadás A POÉN 1. RÉSZE
SZÜRKE BAGOLY IFJÚSÁGI REGÉNYE
KRISZTUS (RÖV.)
VÁG AZ ESZE
RÁZNI KEZD!
ELŐTAG‐ KÉNT: ÚJ
ERNÁCS‐ KÁNAK IS BECÉZIK!
ÉN ÉS TÁRSAIM
KÉRDŐSZÓ
LÉGNEMŰ MOZGÁS
Y AMPER
ERIKA BECÉZVE
ÉRKEZIK (RÖV.)
TESLA
KÉT SZPÁHI! SZALON‐ NÁT PUHÍT
SZÁRAD ELŐTAG: NITROGÉN
ZAJTALA‐ NUL MEGY
FÉL‐ HOLT!
CSÉPLÉSI MARADÉK TIRANAI POLGÁR
PISZOK, SZENNY
SÓVÁR VALAMIRE BENTRŐL KIÉR!
KICSI DARAB!
GÖNGYÖ‐ LETSÚLY
AMPER
A
A POÉN 2. RÉSZE
SUGÁR RÉSZE!
PONTOS BETŰ
... TAC; CUKORKA
UDVAR MÖ‐ GÖTT VAN
NÉMÁN MÉRI!
HALOGÉN ELEM
... TIN TIN; HÍRES EB
INDIAI TAR‐ TOMÁNY
AMPER
ANGOL EGYES
ÁBRÁZO‐ LÁS, KÉP ...‐PICIRI; KICSI
BOLYGÓ KÖRÜL FOROG YOKO ...; JOHN LENNON ÖZVEGYE
VÉKONY LEMEZ
VÉTLEN ÉVI! ÉV NÉLKÜL (RÖV.)
... KING COLE
RÁZNI KEZD!
ÁRUT KÍNÁL JÉGHEGY CSÚCSA!
BŰNÜGYI SOROZAT
Azok körében, akik a 266-270. oldalon található rejtvények helyes megfejtéseit június 30-ig beküldik, két társasjátékot sorsolunk ki (részletek a 163. oldalon).
Különbség Vádlott: – Bíró úr, én nem részeg voltam, csak ittas. Bíró: – ... (poén a rejtvényben)
PÁROS CSIBE! TESSÉK, VEDD EL! TÉL VÉGE!
ALBÁNIA NOB‐JELE
LELÉP!!
OLASZ ÍRÓ (UMBERTO) A TÜRE‐ LEM VÉGE! NÉMA PETI!
OLAJOS MAGVÚ NÖVÉNY NEM IS ETTŐL!
266
2016 – tavaszi-nyári kiadás KÉRNI KEZD!
VEGYÜLET, MIXTÚRA
ÉRDEMI RÉSZ
HAZAI EGYÜTTES
VEKNI‐ DARAB!
KAMATOZÓ ÉRTÉK
VASÚTI SZEREL‐ VÉNY
ELSŐ LETT!
SZÍVÓS, KITARTÓ
N
A POÉN 2. RÉSZE TORNÁC KÖZEPE!
HANGULAT A POÉN 1. RÉSZE
SVÁJC HATÁRAI! KÉSVE TÖRTÉNŐ
ALUL LEVŐ HELYEN
HEGYRŐL LÖKŐ HÜVELYES NÖVÉNY
... BOLOND SZÁZAT CSINÁL
KEMÉNYEN DOLGOZIK
HÍVÓSZÓ
Jelszó
BETŰ‐ TÍPUS
AZ ELSŐ BETŰNK
BOLTI JEGYZÉK
Egy apa meséli: – A gyerekeim imádnak a neten szörfözni. Tegnap néztem, hogy milyen jelszót írtak be: „BatmanSuperman-Robin-Joker”. – Kérdeztem tőlük, hogy miért ilyen hosszú jelszót választottak. Erre azt felelték: – ... (poén a rejtvényben)
BRAZÍLIA HATÁRAI!
LÁTNI KEZD!
KIRÁLYI (RÖV.)
KOVÁSZNA MEGYEI TE‐ LEPÜLÉS VILLA‐ NÓFÉNY DÖNTÉS JELZŐJE LEHET FÉLHOLT! KÉT ÁGENS!
ELTÖRÖTT A MÉCSES
ADDISZ‐...; ETIÓPIA FŐVÁROSA
VÍZVÁR KÖZEPE!
SZÉLED A CSOPORT
A GÖRÖG ÁBÉCÉ 7. BETŰJE
MIHÓK ME‐ SETÁRSA NEMI
GÁBOR BECÉZVE
TISZTÁN HALL
AZ ITTRIUM VEGYJELE
MEG TUD FOGNI
TELEFON (RÖV.)
FRANCIA ARANY
KAPUVÁR HATÁRAI! KIBÚJIK A HAJTÁS
VÁNDOR‐ LÓ, CSA‐ VARGÓ
TEJ‐ CSEPP!
A 267
VERGILIUS NYELVE
... PAPAS; KIDOB, EL‐ GÖRÖG TÁVOLÍT SZÍNÉSZNŐ
2016 – tavaszi-nyári kiadás DÍSZES KABÁT
KETTÉ‐ METSZ
RÉSZBEN ISMERT!
SHILLING (RÖV.)
ERZSÉBET BECÉZVE
SE ..., SE BŰZE
... CSÍK; MOCSÁRI HALFAJ
TENG‐ FELÜT, DE LENG, CSAK TÉNFEREG RÉSZBEN!
E
A POÉN 3. RÉSZE KÁBULA‐ TOT ÉREZ
ELMÉLETI (RÖV.)
KIS PA‐ TAK, ÉR
KONVOJ RÉSZE!
GYORSAN HALADÓ
A TÖBBES SZÁM JELE
ÜRES JÁRGÁNY!
... CHANNEL
KÖRNYÉK, ORSZÁG‐ RÉSZ
PÁPAI NÉV
K
A POÉN 1. RÉSZE
... NAGY MÁRIA SZLOVÁKIA FŐVÁROSA ARCÜREG RÉSZE!
ÁPOLNI KEZD!
Fogyókúra
BOSSZÚT ÁLL RÓMAI 1
– Rávettem az uramat, hogy minden reggeli után egyen meg egy fej fokhagymát, mert ez jó fogyókúra. – És? Sokat fogyott tőle? – ... (poén a rejtvényben) A POÉN 2. RÉSZE
GALLYFA, VENYIGE
LAP A KÖNYVBEN
FELHŐ‐ DARAB!
MATE‐ MATIKAI (RÖV.)
CSELT KIDOLGOZ
FOGYASZ‐ TÁSRA VALÓ
HORVÁT VÁROS EBBEN A PILLA‐ NATBAN KONZISZ‐ TENCIA
NEM I‐ DEGENBEN AZ Ő RÉSZÉRE, SZÁMÁRA KÉT MANÓ! DIVIDE ... IMPERA
ZSINÓROS ZUBBONY
SZÜLŐ ÁLLAT ... IS, AZT IS
GYENGÜ‐ LŐ, EL‐ HALKULÓ
HANNIBÁL NÉPE
KOLDUST SEGÍT
NÉMÁN ÁTÉL!
BÁDOG
MOSLÉK‐ BAN VAN!
LIBÉRIA HATÁRAI! A LENTI (NÉP.)
BORÍTÓ‐ KOSÁR (NÉP.)
JÉG‐ DARAB!
O 268
2016 – tavaszi-nyári kiadás MEKKA TÁRSA!
VERSENY‐ RÉGI PÉNZ‐ ROBBANÓ‐ A BALKÁ‐ BEN EGYSÉG ANYAG NON VAN! LEHAGY
ESZTELEN ÁSZ!
VÁROS FELSŐ‐ EGYIP‐ TOMBAN
JÓKORA
ILLETVE (RÖV.)
A
A POÉN 2. RÉSZE NESZTE‐ LEN
AZ AR‐ CUNKHOZ
ÍZÜLETEK RÉSZE FAL ALKO‐ TÓELEME
HATÁROZ
MULAT‐ SÁGOS ... DICK; EGYÜTTES
SE ..., SE BŰZE
RÁDIUSZ
SZARU‐ ANYAG!
KÉPSÍK
NŐSTÉNY KUTYA
NORVÉG AUTÓJEL
KOPT BETŰK!
SZABADBA CSÜNGŐ
... BUNDY; FILMHŐS ... POETICA
SZAKMA‐ BELI!
SZÁRNYÉ‐ PÜLET
FÉLELEM JELZŐJE LEHET
CINNEL BEVONÓ
CSIPERKE KALAPJA!
ELRE‐ KESZT
A POÉN 1. RÉSZE
CSAK BENT! KÉT BÁLNA!
JELENTEM ...; KATONA MONDJA
SZEMBEN, ODAÁT
ÖVEZET, SZEKTOR
CSAK A VÉGÉN! GÁZ‐ CSEPPEK!
FÜLLEN‐ TŐS
MAGASZ‐ TOS, FEN‐ SÉGES
RÖVID KÖTŐSZÓ
KIS TERMETŰ GÉPIES TANULÁS
VÁROSBAN VANNAK!
TOLNI KEZD!
...‐FUT HORGÁSZ‐ HELY
TOMPÍTJA AZ ELMÉT A ‐BŐL TÁRSA ..., TE ÉDES (FILM)
FIATAL‐ EMBER; KEDVES‐ KEDVE
Látogatás
PUSZTÍTÁS
MIHELYT, AHOGY
– Anyuka drága, miért nem telefonált, hogy jön? – kérdi a vő az anyósától. – ... (poén a rejtvényben)
HAZAI NÉP‐ CSOPORT
269
2016 – tavaszi-nyári kiadás A POÉN 2. RÉSZE
EMIGRÁNS GYAKORI FEJLŐDÉSI HAZÁJA IGEKÉPZŐ SZAKASZ
VÍZI É‐ PÍTMÉNY
A székely bácsi komor arccal vacsorázik az étteremben. Zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja a pincért: – Mondja, főúr, meg lehet mondani a zenekarnak, hogy mit játsszanak? – Igen, uram. Mi volna a kívánsága? – ... (poén a rejtvényben)
IDEGEN FÉRFINÉV
HŐN ÓHAJTÓ
LEPLEZNI PRÓBÁL PAGINA (RÖV.)
PASZULY‐ SZEMEK!
TOLÓAJTÓ RÉSZE! PORSZEM!
... TOMÉ ÉS PRÍNCIPE
Kívánságműsor
A CSODÁL‐ KOZÁS SZAVA
APRÓRA TÖRŐ
ILYEN TOLL IS VAN!
KÉT NAGYSÁD!
ÉGSZÍN‐ KÉK
A POÉN 1. RÉSZE
FÉLSZ!
M
MAGYAR VALENTIN
SABLON RÉSZE!
GUINEA RÉSZE!
OSZKÁR BECÉZVE
ÉSZAKI NÉP
MEZŐGAZ‐ DASÁGI UGANDA RÉSZE!
DEÉSY ALFRÉD FILMJE
A TÜRE‐ LEM VÉGE! HÍVÓSZÓ
SZUNDI‐ KÁLÓ
MONT ...; HEGY‐ CSÚCS
KINEK A TULAJ‐ DONA?
HALOGÉN ELEM
ZAB‐ SZEM!
FÖLDÖN‐ KÍVÜLI
ALÁ‐ CSÜNGŐ GYÜMÖLCS NEDVE
RAJTOLÁS
GURÍTÓS SPORTÁG HAJÓ RÉSZE
BANTU BETŰK!
EDWARD BECÉZVE
RAGADOZÓ HAL
RÉGI, NÉHAI
NYUGTA CSAK A VÉGÉN!
SZEMÉ‐ LYÉVEL
TÜZES TÁNCOT JÁR
NÉPIES ITAL AJKÁVAL ÉRINT
BOLTI PORTÉKA
SKÁLA‐ HANGOK! ... VAN BELŐLE
MEDVE KICSINYE
IGEVÉG!
B
TÖRTÉNÉS ELŐIDÉ‐ ZŐJE
270
Biztos nyomok
2016 – tavaszi-nyári kiadás
A gelenceiek és a meggyről híres ozsdalaiak előzetes megbeszélés alapján egy pap vezetése alatt közös keresztaljban akartak a somlyói búcsúra menni. Megbeszélésük értelmében a szárazpataki határban kellett volna találkozniuk egymással. Előbb az ozsdolai »három rudu« (nagy kereszt) indult el, míg a gelenceiek később keltek útra, s abban a hitben, hogy a »többiek« még hátul vannak, ájtatos lassúságban haladtak előre. Az ozsdolaiak azonban jókor megérkeztek a kitűzött helyre, s hosszabb várakozás után – minthogy egy nagy tömeg néhány ember miatt nem késhet le a búcsúról – elindultak. Később aztán a gelenceiek is megérkeztek, de már akkor a »főcsapat« nem volt ott. Mindenfelé kiabálni, keresni, kutatni kezdték, míg végre egyik »jó szimatú« búcsús – nyomra akadva – így kiáltott fel: – Indulhatunk, atyafiak, mük es, innet az ozsdolaiak már elmentek! Teli a hely meggymaggal! – tevé hozzá megnyugtató magyarázatul. (Székelység, 1939. szeptember–október)
Sakkfeladványok megfejtése 1. A feladvány a maga nemében egyedülálló! Világos egyetlen huszárral küzd a teljes sötét haderő ellen. A sötét tisztek szerencsétlen elhelyezkedése világos számára lehetővé teszi a győzelmet! 1.Hf4+ Kc5 2.He6+ Kd5 3.Hxc7+ Kc5 4.Hxa6+ Kd5 a világosnak csak ezt a két tisztet kell leütnie. 5.Hc7+ Kc5 6.He6+ Kd5 7.Hf4+ Kc5 8.Ke4! Fenyeget Hxd3 és He6 matt. A sötétnek egyetlen lépése marad. 8...d5+ 9.Ke5 Világos királyával ellenőrzi a d6 pontot, He6 és Hd3 matt továbbra is fenyeget. 9...Ff6+ 10.Ke6 A d6 pontot kell ellenőrizni! 10...Hd8+ 11.Kd7 Még mindig a d6 pontot ellenőrzi a világos király. Sötét több sakkot nem tud adni és Hxd3 mattot kivédeni nem tudja. Például: 11...Bb1-re 12.Hxd3# 2. A kötés miatt két mattképben sem üthető a bástya! Szép és nehéz feladvány! Sötét jelenleg a királyával és az e gyalogjával léphet. A kulcslépésre akkor találunk rá, amikor a királylépésre keressük a mattképeket: 1.Be8! Ke6 1...e6-ra 2.Bxd6#] 1...e5-re 2.Bxe5# 2.Bxd6# Zoltán László nagyon szépen mutatta be kötés motívumát ebben a miniatűr feladványában 3. A sötét király nem tud lépni. Világos első lépésével két szabad mezőt is engedélyez a számára. 1.Ke3 Fenyeget Vb1 matt. A változatok: 1...Kc1 1...Ke1 2.Vh1# 1...Fc2 2.Vh1# A többi lépésre, mint például 1...Fc6 2.Vb1# következik. 2.Ke2# Szép feladvány, sok mattképpel. Ez a feladvány 120 éves!
271
2016 – tavaszi-nyári kiadás
Tartalomjegyzék Csíksomlyó .........................................................5 Előszó...................................................................6 Csángó Aranymiatyánk....................................7 Bevezető a naptár-részhez ...............................9 Január.........................................................10 Február ......................................................12 Március......................................................14 Április.........................................................16 Május .........................................................18 Június .........................................................20 Július ..........................................................22 Augusztus..................................................24 Szeptember...............................................26 Október .....................................................28 November.................................................30 December .................................................32 Rólunk írták .....................................................34 Vége a jégkorszaknak .....................................37 Jár az óra előre, hátra......................................41 Tervezzünk zöldségeskertet – okosan! ......43 Ültessünk gyümölcsfát! .................................48 Rólunk írták .....................................................51 A lófőszékely új nótája ...................................52 Őshonos székelyek Erdélyben?....................53 A székely székek rendszerének kialakulása...58 Időutazás: Nagyszentmiklós – Bécs............60 Az obeliszkről lemaradt mártírok ................62 Horthy székely vitéze.....................................66 Vitéz Tatár Balázs nyomában.......................69 Ötven éve hunyt el Tamási...........................74 Lenin székely testőre......................................76 Arghezi székely édesanyja .............................79 Egy kis himnusztörténet................................80 Rólunk írták .....................................................83 Hagymakupolás főtérfoglalás .......................84 Rólunk írták .....................................................87 Hittevő ének Moldvában ..............................88 Egy székely rákkutató Amerikában .............89 Úgy döntött, szerzetes lesz ...........................95 Mátray László mesélő képei .........................97 Az ólomüveg reneszánsza ...........................101 Prücsök bácsi lelki eledele ..........................103 Orbán Balázs megrekedt pillanatai nyomában ............................................106 A járással együtt tanulta a táncot...............112 Háromszéki asszony Törökországban .....115 Rólunk írták ...................................................119 Pünkösdi királyok.........................................120 Két húsvét országa........................................121 Erősödnek a húsvéti szokások ...................123 Gyimesi tojáshímek......................................127 Húsvéti szokások Alsóboldogfalván .........128
Tojás a komatálon........................................131 A mindennapiért való összefogás szakrális és mágikus rítusa ..........................132 Tojásdíszítés Erdővidéken..........................137 Kármentes bő termésért..............................140 „Halandó, e sírkőre tekints” .......................141 Búcsús illemszabályok .................................145 Gyógyítás a természet és az ima erejével....147 Gyógynövények népi elnevezése ..............152 Hogyan készült régen az almaecet? ..........155 Régi idők ízlése..............................................156 Tavasz és egészség a konyhában ...............159 A társasjáték veszíteni és nyerni is megtanít ....................................162 Sissi legendás szépségtrükkjei....................164 Útszéli gombászás ........................................166 Hagyományos húsvéti ízkavalkád (2.).....169 Világégés előtti beszerzendők....................175 Csípős csodaszer...........................................177 Örmény örökség a konyhában...................179 Százéves fagyik, befőttek, likőrök..............187 Székely étkek ,,legje” ....................................189 Ha kamráját feltöltené.................................194 Így főznek olvasóink!...................................195 Húsvéti ételek a világ körül ........................203 Sommer ballada ............................................204 Székely elődök Csuvasföldön ....................205 Bem apó magyarjai nyomában ..................212 Székely táncosok az ujguroknál.................215 A legvonzóbb régió ......................................219 A Monarchia ékszerdoboza........................220 Bözödújfalu újjászületik ..............................226 Csak szunnyad a Csomád!..........................227 Sepsiszék palackozott ásványvizei.............232 A toronyóra titka ..........................................235 Eszter lány szerelme.....................................236 Rákóczy bűvlova ...........................................238 Székely szamba nélkül .................................240 Novák Ede nyomdokaiba lépne ................244 A nyári olimpiák éremtáblázatának élmezőnye .....................................................247 Ki megy Oroszországba?.............................248 Kolozsvár........................................................249 Egy asszon két vétkecskéje .........................250 Az ötven legérdekesebb székely szó .........252 A majom éve..................................................255 Az ellopott kövek..........................................258 Székelyföldi falucsúfolók.............................259 Honnan tudod, hogy székely vagy? ..........263 Sakkfeladványok ...........................................265 Rejtvények......................................................266 Sakkfeladványok megfejtése.......................271
272