Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er m. El zetes konzultációs dokumentáció. Delivering sustainable solutions in a more competitive world

Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú erĞmĬ ElĞzetes konzultációs dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2010. november

Delivering sustainable solutions in a more competitive world

ELėZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ

Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú erĘmĦ ElĘzetes konzultációs dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2010. november

Temesváry Péter ÜgyvezetĘ igazgató ERM Hungária Kft.

ERM’s Budapest Office Vármegye u. 3-5. H-1052 Budapest Hungary T: +36 1 327 90 30 F: +36 1 327 90 40 [email protected] www.erm.com

SZEGED ENERGIA- ELĝZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK

1

BEVEZETÉS, ELĝZMÉNYEK

4

1.1 1.2 1.3 1.4 1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4 1.4.5 1.5

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

2

A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA15

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.3 2.3.1 2.3.2 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4

FÖLDRAJZI KÖRNYEZET Földtani és talajtani adottságok Vízrajz, hidrogeológia Éghajlat, meteorológiai alapadatok TERÜLETHASZNÁLAT Városrendezési és építési szabályozási keretek Országos Területrendezési Terv Jelenlegi terület használat MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, JELENLEGI GÉPJÁRMīFORGALOM Megközelítési útvonalak Jelenlegi gépjármĬ forgalom a környezĞ utakon KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT LevegĞminĞség Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj A tervezett Létesítmény és környezetének jelenlegi zajhelyzete ÉlĞvilág

15 15 15 16 18 18 20 21 21 21 21 22 22 32 37 41

3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

45

3.1 3.2 3.3 3.4 3.4.1 3.4.2 3.5 3.6 3.6.1 3.6.2 3.6.3 3.6.4 3.6.5

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK, KAPACITÁSOK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK LÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK IDĝBELI ÜTEMEZÉSE A Létesítmény építésének idĞbeli ütemezése A Létesítmény mĬködésének élettartama A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETIGÉNYE AZ ERĝMī MīKÖDÉSE ÉS A FĝBB BERENDEZÉSEK, ÉPÜLETEK BEMUTATÁSA A kombinált ciklusú gázturbinás erĞmĬ mĬködése Az erĞmĬ tervezett üzemvitele Villamos energiatermelés fĞbb berendezései A kapcsolódó segédberendezések a telephelyen Az erĞmĬ mĬködés esetei, mĬszaki paraméterek

45 46 47 47 47 47 48 48 48 49 50 56 67

5 6 6 6 6 7 8 9 9 10

AZ ENGEDÉLYKÉRĝ AZONOSÍTÓ ADATAI A TERVEZETT BERUHÁZÁS A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE A magyar villamosenergia-piac szerkezete Beépített erĞmĬvi kapacitás Új erĞmĬvek belépésének szükségessége További új fejlesztések A tervezett beruházás szükségessége A TERVEZETT BERUHÁZÁS HELYSZÍNE

ERM HUNGÁRIA KFT.

1

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.6 3.7 3.8 3.8.1 3.8.2 3.9 3.9.1 3.9.2 3.10 3.10.1 3.10.2

Kapcsolódó létesítmények telephelyen kívül A LÉTESÍTMÉNY MÉRTÉKADÓ GÉPJÁRMīFORGALMA A MīKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDĝBELI FELTÉTELEI Tervezett dolgozói létszám MĬködési idĞ A VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK Telephely kiválasztásának szempontjai és alternatívái Technológia kiválasztásának szempontjai és alternatívái ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZĝI Adatok bizonytalansága Üzleti titokkal kapcsolatos információk

69 70 71 71 71 71 71 71 76 76 76

4

A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSAI

77

4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.3 4.4 4.5 4.5.1 4.5.2 4.6 4.6.1 4.6.2 4.6.3 4.6.4 4.6.5 4.7 4.8 4.9 4.9.1 4.9.2 4.9.3 4.9.4 4.9.5 4.9.6 4.10 4.10.1 4.10.2

A LÉTESÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI LevegĞterhelés a létesítés alatt Talaj, felszín alatti és felszíni vizek terhelése a létesítés alatt Építési zajterhelés ÉlĞvilág terhelése a létesítés alatt AZ ÜZEMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI LevegĞterhelés üzemelés alatt Talaj, talajvíz, felszíni víz terhelések üzemelés alatt Üzemelési zaj- és rezgésterhelés ÉlĞvilág terhelése az üzemelés során FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI TÁJKÉPI HATÁSOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM MĬemlékek és régészeti lelĞhelyek jelenléte a Beruházási területen Régészeti lelĞhelyek kezelése a beruházás elĞkészítés/ kivitelezés során HAVÁRIA ESETEK KÖRNYEZETI HATÁSAI Üzemzavar TĬzeset Gázszivárgás, robbanás elleni védelem Természeti katasztrófák Veszélyes üzem minĞsítése GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDĝ HATÁSOK LevegĞtisztaság-védelem VízminĞség-védelem Zaj- és rezgésvédelem Az ózonréteg védelem Hulladékok káros hatásainak elkerülése Vállalatirányítási rendszerek alkalmazása KONKLÚZIÓ, TOVÁBB VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK Konklúzió Tovább vizsgálandó kérdések

78 78 81 83 88 88 88 99 106 110 111 112 112 112 112 113 113 114 114 115 115 115 116 116 117 117 117 117 117 118 118 118 119

5

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

120

MONITORING HÁLÓZAT

ERM HUNGÁRIA KFT.

2

SZEGED ENERGIA ZRT.


5.1 5.1.1 5.1.2 5.2 5.2.1 5.2.2 5.2.3 5.2.4 5.2.5 5.2.6 5.2.7

A TERVEZETT TELEPHELY ÉS TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 120 Tervezett tevékenység 120 Beruházási terület és környezete 120 A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ MINĝSÍTÉSE121 LevegĞterhelés hatásai 121 Talaj, felszín alatti, felszíni vízterhelés hatásai 122 Zaj és rezgés terhelés hatásai 123 Hatások az élĞvilágra 124 Kulturális örökségvédelmi hatások 125 Országhatáron túl terjedĞ hatások 125 Konklúzió, tovább vizsgálandó kérdések 125

6

IRODALOMJEGYZÉK

126

MELLÉKLETEK: 1. Átnézeti helyszínrajz 2. Tulajdoni lap 3. Szabályozási terv kivonat 4. Telepítési helyszínrajz 5. ElĞzetes levegĞszennyezés modellezés, hatásterület 6. Zaj alapadatok, elĞzetes zajmodellezés, hatásterület 7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igazolása 8. Természetvédelmi területek 9. Fotódokumentáció

ERM HUNGÁRIA KFT.

3

SZEGED ENERGIA ZRT.


1

BEVEZETÉS, ELĝZMÉNYEK

Az Advanced Power AG és a Siemens Project Ventures GmbH (a továbbiakban „Beruházók”) egy 2x460 MWe nettó kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬ (továbbiakban „Létesítmény”) építését tervezi Szegeden, az Ipari park területén, a Hrsz. 01416/17 számú ingatlanon (továbbiakban „Beruházási terület”). Az Advanced Power AG egy tapasztalt, független svájci bejegyzésĬ, erĞmĬfejlesztĞ vállalkozás, mely irodákkal rendelkezik Szlovákiában (Pozsonyban), az Egyesült Királyságban (Londonban), Németországban (Hamburgban) és Spanyolországban (Madridban). Az Advanced Power vezetése eddig több mint 9400 MW összkapacitású erĞmĬvi projekt megvalósításáért felelt. A lenti ábra az Advanced Power jelenleg fejlesztés vagy kivitelezés alatt álló projektjeit mutatja be: 1.a. ábra Az Advanced Power erĞmĬvi projektjei

Az európai projektekben az Advanced Power stratégiai partnere a Siemens. A jelen fejlesztés megvalósítására az Advanced Power és a Siemens Project Ventures GmbH egy projekttársaságot hozott létre szegedi székhellyel Szeged Energia Zrt. név alatt. A projekttársaság 50%-ban az Advanced Power, 50%ban a Siemens tulajdonában van. A Siemens Project Ventures GmbH-t („SPV”) 1994-ban alapították, és teljes egészében a Siemens Financial Services GmbH, azaz a Siemens AG tulajdonában van. Az SPV jellemzĞen az energiaszektorban, erĞmĬvi projektekben való részvétellel, valamint a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projektekben (például repülĞtéri vagy vasúti fejlesztések), és orvostechnológiai projektekben fejti ki tevékenységét. Az olyan projektekre ERM HUNGÁRIA KFT.

4

SZEGED ENERGIA ZRT.


fókuszál, melyekben a Siemens mĬszaki, technológiai szempontból kiemelten fontos szerepet kap a kivitelezés, üzemeltetés vagy karbantartás folyamán. Ezekben a projektekben a Siemens jellemzĞen kivitelezĞként, illetve a legfontosabb berendezések szállítójaként vesz részt. Az SPV jelenleg számos villamos energiatermeléssel kapcsolatos projektben vesz részt, amelyekben részesedése 10% és 50% közötti. 1994 óta az SPV összesen 6,5 milliárd USD értékĬ projektben vett részt. Jelen ElĞzetes Konzultációs Dokumentációt az ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft. (székhely: 1052 Bp. Vármegye u. 3-5.) az ElĞzetes Konzultációs eljáráshoz készítette a Beruházó által rendelkezésünkre bocsátott mĬszaki adatok felhasználásával, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.), valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet elĞírásainak figyelembevételével. Jelen dokumentációt a következĞ szakértĞk, tervezĞk készítették: Név Herta Horia Komlóssy Eszter

Tan Attila

Kovácsy Dóra Vidákovics Gábor Szabó Kanász Ervin Horváth Robert Péter Gábor

Szakterületek, Engedélyek Projektmenedzser, vezetĞ tanácsadó MMK 01-8029 • KB-Tell – Környezetmérnöki tervezĞ Lejárat: 2012-04-02 • SZKV-vf – Víz- és földtaniközeg-védelem szakértĞ Lejárat: 2013-03-03 • SZKV-hu – hulladékgazdálkodási környezetvédelmi szakértĞ Lejárat: 2013-03-03 MMK 03-0655 • K-K - Környezeti zaj- és rezgésvédelem szakértĞ Lejárat: 2010-02-28 • Zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök-szakértĞ Eng. Szám: K-K SZ-178/2005, K-F-O F-323/2005 Környezetmérnök Környezetmérnök Biomérnök, környezetvédelmi szakmérnök • ÉlĞvilágvédelem, természetvédelem • Sz-713/2007; lejárat: 2012. május 20 ÉlĞvilágvédelmi szakértĞ

A munka során elĞzetes egyeztetést folytattunk az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelĞséggel a dokumentációval szemben támasztott szakmai tartalommal kapcsolatosan, és a FelügyelĞség véleményét a dokumentáció készítése során figyelembe vettük.

1.1

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A tervezett tevékenység, 2x460 MW kapacitású energiatermelĞ tüzelĞ berendezés mĬködtetése, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerint – mivel a tevékenység a rendelet 1-2. sz. mellékletében is szerepel -- a következĞ környezetvédelmi vizsgálati kötelezettségek alá esik: • Környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) lefolytatása; ERM HUNGÁRIA KFT.

5

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

Egységes Környezethasználati Engedély (EKHE) megszerzése.

Beruházó ezúton kérvényezi, hogy összevont Környezetvédelmi Hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési eljárást folytathasson le. Beruházó az összevont környezetvédelmi hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési eljárás elĞkészítéseként elĞzetes környezetvédelmi konzultáció lefolytatása mellett döntött.

1.2

AZ ENGEDÉLYKÉRĝ AZONOSÍTÓ ADATAI Cég neve: Székhelye: Cégjegyzék szám: FelelĞs képviselĞ: Magyar nyelvĬ kapcsolattartó:

1.3

Szeged Energia Zrt. Szeged 6728, Budapesti út 34. Cg. 06-10-000382 Adrian Bobula SzĞcs Mihály

A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett tevékenység villamos energia elĞállítása egy 920 MW (két blokkban) teljesítményĬ gáztüzelésĬ, kombinált ciklusú erĞmĬben. A tervezett tevékenység célja, hogy a magyarországi villamosenergia-piac igényeinek megfelelĞ környezetkímélĞ, magas hatásfokú, rugalmasan mĬködtethetĞ, korszerĬ és gazdaságos erĞmĬ létesüljön és üzemeljen Magyarországon. A kombinált ciklusú gázturbinás erĞmĬvek a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) feltételeinek megfelelnek. A technológia és a felhasznált üzemanyag jellemzĞi miatt magas termikus hatásfokkal és alacsony környezeti kibocsátással rendelkeznek.

1.4

A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE

1.4.1

A magyar villamosenergia-piac szerkezete Magyarország teljes villamosenergia-fogyasztása szállítási veszteségekkel együtt a 2009-es évben 42 TWh volt. A 2000-es évek elején a magyar villamos energia-piac évente átlagosan 1,5 %al bĞvült. Az egész Európát és Magyarországot is érintĞ gazdasági visszaesés hatásaként csökkent a villamosenergia-igény, ám várhatóan ez a hatás csak átmeneti lesz, és középtávon ismét a villamosenergia-igény növekedésére számíthatunk. A magyar villamosenergia-rendszer a szlovén hálózatot kivéve az összes szomszédos ország villamosenergia-hálózatával össze van kapcsolva. A ERM HUNGÁRIA KFT.

6

SZEGED ENERGIA ZRT.


szomszédos országokkal folytatott kereskedelem (import és export együtt) 2009-ben körülbelül 16 TWh-t tett ki. Magyarország mindig is nettó importĞr volt a villamosenergia tekintetében, mivel az ország villamosenergiaigényének 10-25 %-a importból származik. 2009-ben megközelítĞleg a hazai áramfogyasztás 14 %-át fedezte az import. 1.4.2

Beépített erĞmĬvi kapacitás Magyarországon a jelenleg beépített termelési kapacitás összesen mintegy 9.200 MW. A megtermelt villamos energia az erĞmĬvek üzemanyaga szerint: • • • •

Nukleáris: 43% Gáz/olaj: 32% Szén/lignit: 18% Megújuló: 7%

A Magyarországon üzemelĞ erĞmĬvek életkorának eloszlását az 1.4.2.a. ábra illusztrálja, amelyrĞl leolvasható, hogy a beépített kapacitás körülbelül 50%-át 26 évnél régebben épült erĞmĬvek állítják elĞ. 1.4.2.a ábra Az üzemelĞ erĞmĬvek életkorának megoszlása Magyarországon

Az ábra függĞleges tengelyén a beépített kapacitás található MW egységekben, a vízszintes tengelyen pedig a kapacitást biztosító erĞmĬvek életkora. A piros oszlopok a nagyerĞmĬveket szemléltetik, míg a zöld oszlopok a beépített kiserĞmĬvi kapacitást. A meglévĞ hagyományos hĞerĞmĬvek életkorukból adódóan jelentĞsen alacsonyabb hatásfokkal üzemelnek a jelenlegi, modern technológiával elérhetĞ hatásfoknál. A régebben épült erĞmĬvek az üzemanyagot jellemzĞen 35-40%-os hatásfokkal alakítják át villamosenergiává.

ERM HUNGÁRIA KFT.

7

SZEGED ENERGIA ZRT.


A tervezett Létesítményben alkalmazott kombináltciklusú földgáztüzeléses technológia villamos hatásfoka körülbelül 58%, ami kiemelkedĞen magas hatásfok a magyarországi erĞmĬvekhez viszonyítva, melynek eredményeképp egységnyi termék elĞállítása alacsonyabb költséggel és alacsonyabb környezeti kibocsátás mellett valósul meg.

1.4.3

Új erĞmĬvek belépésének szükségessége Az 1.4.3.a. ábrán látható a Magyarország villamosenergia igényének és a hazai termelésnek alakulása . 1.4.3.a. ábra Villamosenergia igény és termelés elĞrejelzése Magyarországon

Tervezett új kapacitás (nem valószínĬ) Tervezett új kapacitás (valószínĬ) Nettó import

Tervezett új szélerĞmĬ (nominális 25% -a) Tervezett új kapacitás (megvalósítás alatt) Kapacitás rendszerszintĬ szolgáltatáshoz

Beépített kapacitás Csúcsterhelés+ 22% tartalék

Csúcsterhelés

A fenti modell évi 1,7 %-os növekedéssel számol, de a gazdasági visszaesés miatt 2009-re 4,5 %-os, 2010-ben pedig 1,0 %-os visszaeséssel számol, mielĞtt visszaállna az évi 1,7 %-os növekedés. A fenti ábrából látható, hogy a villamosenergia-igény és –termelés közötti olló növekszik, és a meglévĞ beépített kapacitás körülbelül 40%-át 2020-ra pótolni kell. A villamosenergia-igény és a rendelkezésre álló kapacitás közti olló 2015-re 443 MW kapacitáshiányra nyílik, ami 2017-re 1.229 MW és 2020-ra várhatóan 2.884 MW lesz.

ERM HUNGÁRIA KFT.

8

SZEGED ENERGIA ZRT.


1.4.3.b. ábra Szükséges új kapacitás Magyarországon

A fenti ábra függĞleges tengelyén a hazánkra elĞrejelzett kapacitáshiány [MW] látható az idĞ [év] függvényében. 1.4.4

További új fejlesztések Jelenleg összesen 1.096 MW villamosenergia termelĞ kapacitás van kivitelezés alatt, és további 850 MW termelési kapacitás megvalósulása várható reálisan a közeljövĞben. Több beruházás nem valósul meg (1.065 MW), illetve 1.793 MW-nyi beruházást ítélnek jelenleg spekulatívnak vagy valószínĬleg nem megvalósulónak. A bejelentett tervezett szélerĞmĬvi fejlesztések kapacitása mintegy 900 MW, de a Magyar Energia Hivatal 2005 óta 330 MW-ra korlátozta a megépíthetĞ szélerĞmĬvek összkapacitását a rendszer stabilitásának megĞrzése érdekében.

1.4.5

A tervezett beruházás szükségessége A villamosenergia-piac elemzése egyértelmĬen azt mutatja, hogy szükség van Magyarországon új termelĞkapacitás beépítésére a villamosenergia-igény növekedése és az elöregedett erĞmĬvek selejtezése miatt. A szükséges új termelĞkapacitás becsült mértéke 2020-ra 3-4.000 MW. A tervezett erĞmĬ magas hatásfoka (58% a meglévĞ hagyományos hĞerĞmĬvekre jellemzĞ 35-40%-kal szemben) biztosítja, hogy az erĞmĬ versenyképesen tud majd áramot elĞállítani, és a legkiemelkedĞbb erĞmĬvek közé tartozik majd Magyarországon. Az ország villamosenergia-piaca mára már teljesen liberalizált; a jelen, gazdaságilag és környezeti szempontból elĞnyös beruházás versenyképes áron állítja majd elĞ az elektromos áramot, miközben csökkenti az importáramtól való függést.

ERM HUNGÁRIA KFT.

9

SZEGED ENERGIA ZRT.


1.5

A TERVEZETT BERUHÁZÁS HELYSZÍNE A Beruházási terület a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban, a 1416/17 hrsz. alatt, Szeged közigazgatási határain belül található. A teljes Beruházási terület nagysága 13,0 ha. A terület körülbelül 7,1 km–re található Szeged városközpontjától, és körülbelül 1,0 km-re délre a Pusztaszeri Tájvédelmi KörzettĞl. A területre Beruházók vásárlási opciós megállapodást kötöttek a terület tulajdonosával, a Globallog Kft-vel. (A tulajdoni lapot a 2. sz. mellékletben csatoltuk. A csatolt tulajdoni lapon a bejegyzett opció a South Energia Zrt. nevére szól, ami a Szeged Energia Zrt. régi neve, a névátírás dokumentumát szintén csatoltuk.) A tervezett beruházás helyszínét a következĞ 1.5.a. ábra, valamint az 1.sz. mellékletben csatolt Átnézeti helyszínrajz mutatja be. 1.5.a. ábra A tervezett beruházás helyszíne, környezete

Beruházási terület

Beruházók a 2007-2008-ban kiterjedt kutatást végeztek azzal a céllal, hogy megfelelĞ telephelyet találjanak egy új kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬ számára Magyarországon. A telephely kiválasztásánál a következĞ, mĬszaki és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontoknak való megfelelĞséget vizsgálták: •

MĬszaki szempontok: o Körülbelül 10 ha terület rendelkezésre állása; o A villamos áram átviteli-hálózat közelsége (a megtermelt energia elosztásához);

ERM HUNGÁRIA KFT.

10

SZEGED ENERGIA ZRT.


o o •

Gázszállító hálózat közelsége (a földgázellátás biztosításához); HĬtĞvíz közelsége (a nedves üzemĬ hĬtés lehetĞvé tételéhez).

Környezetvédelmi szempontok: o Ipari fejlesztésre kijelölt terület; o A telephelyen ne legyen ismert különleges vagy fontos környezetvédelmi érték; o A környezĞ terület jellemzĞi megfeleljenek egy erĞmĬ kialakításához (levegĞminĞség, természetvédelmi területek elhelyezkedése, lakott területek közelsége stb.).

Összesen 30-40 szóba jövĞ telephelyet vizsgáltak Magyarország egész területén. A telephelyeket a rendelkezésre álló nyilvános információk alapján értékelték a mĬszaki és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Ennek eredményeképp kiválasztottak 11 telephelyet, amit részletesen vizsgáltak. Ez a vizsgálat magába foglalta a területbejárást, a mĬszaki és környezetvédelmi vizsgálatot, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt és a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) bevonásával folytatott elĞzetes megvalósíthatósági vizsgálatot, valamint a terület tulajdonosaival folytatott elĞzetes megbeszéléseket. A részletes vizsgálatok eredményei alapján 5 lehetséges telephelyet neveztek meg. Az öt lehetséges telephely közül a szegedi területet választották, mivel az optimálisan elégíti ki a választási szempontokat: 1.5.b. táblázat A telephely megfelelése a kiválasztási szempontoknak Szempont

A szegedi telephely jellemzése

Körülbelül 10 ha terület rendelkezésre állása

A telephely a Szeged északi külterületén elhelyezkedĞ ipari terület, a Szeged Ipari és Logisztikai központ (SZILK) területén található. A Beruházási terület része annak a 175 hektáros területnek, melyet ipari és kereskedelmi célokra jelöltek ki. A Beruházási terület 13 hektár, és a SZILK területén található. A telephely körülbelül 4 km-re helyezkedik el a meglévĞ 400 kV-os sándorfalvai alállomástól.

A villamos közelsége

áram-hálózat

A MAVIR nyilatkozata szerint a sándorfalvai alállomás megfelelĞ kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy az erĞmĬ által termelt villamos áramot fogadja. A telephely és az alállomás közötti nyomvonal az M43-as autópályán keresztül, mezĞgazdasági területeken, és többnyire meglévĞ 400 kV-os elektromos vezetékek mentén húzódik.

ERM HUNGÁRIA KFT.

11

SZEGED ENERGIA ZRT.


Szempont

A szegedi telephely jellemzése A telephely körülbelül 4 km-re helyezkedik el a Kiskundorozsmánál lévĞ állomástól, mely a nagynyomású gázvezetékhez való csatlakozás helye.

Gázvezeték közelsége

HĬtĞvíz közelsége

Ipari fejlesztésre terület

kijelölt

A Földgázszállitó Zrt. (FGSZ) nyilatkozata alapján a gázszállító hálózat Szegednél megfelelĞ kapacitással rendelkezik az új erĞmĬ kiszolgálásához. A telephely és a csatlakozási lehetĞség közötti nyomvonal az M5-ös autópályán, valamint mezĞgazdasági területeken keresztül húzódik. A telephely körülbelül 12 km-re helyezkedik el a Tiszától. A Tisza vízhozama 90 és 2.860 m3/s között változik. A folyó vízhozama elegendĞ egy nedves üzemĬ hĬtĞtorony üzemeltetéséhez a környezetvédelmi követelményeknek megfelelĞen. A telephely a Szeged északi külterületén elhelyezkedĞ ipari terület, a Szeged Ipari és Logisztikai központ (SZILK) területén található. A Beruházási terület része annak a 175 hektáros területnek, melyet ipari és kereskedelmi célokra jelöltek ki. A telephely nyugati oldalán vasúti sín, északra az M43-as autópálya, keletre az 5-ös fĞút, délre pedig egy logisztikai épület található. A telephely jelenleg mezĞgazdasági mĬvelés alatt áll.

A telephelyen ne legyen ismert különleges vagy fontos környezetvédelmi érték

A telephelytĞl nyugatra vasúti sín, északra az M43-as autópálya, keletre az 5-ös fĞút, délre pedig egy logisztikai raktárbázis található. A telephely kiválasztása során nem azonosítottak a területen ismert védett értéket, élĞhelyet vagy fajt. A telephely egy ipari és kereskedelmi célokra kijelölt területen található. A telephely körülbelül 7,1 km-re helyezkedik el Szeged belvárosától.

A terület környezeti jellemzĞi megfeleljenek egy erĞmĬ kialakításához

A környezĞ területhasználatok a között megtalálható a mezĞgazdasági mĬvelésĬ terület, vasút, az M43-as autópálya, az 5-ös fĞút és egy logisztikai központ. A környezĞ ipari és kereskedelmi célú területek nagy része jelenleg mezĞgazdasági mĬvelés alatt áll. A telephelyhez legközelebb esĞ lakóépületek a telephelytĞl körülbelül 300 m-re keletre találhatóak, ipari és kereskedelmi besorolású területen. A legközelebbi lakott terület Kiskundorozsma, körülbelül 700 m-re a telephelytĞl dél-nyugatra. A telephely környezetének vizsgálata a telephely kiválasztása során nem azonosított olyan környezeti jellemzĞt, ami megkérdĞjelezné az ipari területen az erĞmĬ megvalósíthatóságát környezeti szempontból.

ERM HUNGÁRIA KFT.

12

SZEGED ENERGIA ZRT.


A Beruházási terület elhelyezkedését a villamosenergia és gázelosztó hálózatokhoz képest a következĞ ábrák szemléltetik: 1.5.c. ábra A Beruházási terület elhelyezkedése a villamos energia hálózat viszonylatában

A tervezett Létesítmény

1.5.d. ábra A Beruházási terület elhelyezkedése a gázelosztó hálózat viszonylatában


A Beruházási terület elhelyezkedését a Tiszához képest a következĞ ábra szemlélteti:

ERM HUNGÁRIA KFT.

13

SZEGED ENERGIA ZRT.


1.5.e. ábra A telephely elhelyezkedése a Tiszához képest

Tisza

Fehér-tó


Fentiek alapján Szeged kiváló lehetĞséget biztosít egy új erĞmĬ megvalósításához mĬszaki és környezetvédelmi szempontból egyaránt, mivel: • • •

•

A közelben található az országos villamos energia- és a gázhálózat is, ezért a létesítendĞ nagyfeszültségĬ vezeték és gázvezeték hossza minimális. A telephely egy nagyméretĬ, ipari és gazdasági célokra kijelölt területen helyezkedik el. A környezĞ területhasználatok lehetĞvé teszik egy új erĞmĬ létesítését; a legközelebbi jelentĞs lakóterület körülbelül 700 m-re található a telephelytĞl. Az új erĞmĬ nem jelent jelentĞs hatást védett területekre, környezetvédelmi értékekre.

A fentiek alapján választották a BefektetĞk a szegedi telephelyet.

ERM HUNGÁRIA KFT.

14

SZEGED ENERGIA ZRT.


2

A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

2.1

FÖLDRAJZI KÖRNYEZET

2.1.1

Földtani és talajtani adottságok Szeged városa a Dél-Tisza- völgyi kistáj területén fekszik. A kistáj felszínét néhány lösz kiemelkedést kivéve holocén képzĞdmények fedik, ezek a kistáj északi részén 10-15, déli részén (ahol Szeged is található) 15-20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap található, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. A holocén rétegek alatt pleisztocén üledékek találhatóak; a holocén és pleisztocén rétegek együttes vastagsága elérheti a több száz métert is. Ez alatt akár 3 km vastagságú, néhol jelentĞs szénhidrogénkészleteket rejtĞ pliocén rétegsor van. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 1990.) A Beruházási terület közvetlen környezetében, a Hansa Kontakt Kft. 1416/13 helyrajzi számú telephelyén 2007 novemberében Talajmechanikai vizsgálat készült (Talajmechanikai vizsgálat, Hopka János építĞmérnök, 2007. november), amelynek alapján a jellemzĞ talajrétegek a következĞk: • a talaj felsĞ 0,3 – 0,5 m vastag rétege humuszos szürke iszap, illetve közepes agyag; • alatta -1,0 – 1,1 m-ig barna iszap – sovány agyag, valamint sárga – sárgásbarna közepes agyagréteg; • -1,0 – 1,1 m-tĞl -3,3 – 4,2 m-ig sárga – szürkéssárga iszap, sovány agyag és iszapos homokliszt rétegek. A teherbíró talaj elhelyezkedését a vizsgálat 78,9 mBf-ra vette fel. A Talajmechanikai vizsgálat szerint a nyugalmi talajvíz szintje -0,60 - 2,59 m között volt; a mértékadó talajvízszint pedig 80,50 mBf.

2.1.2

Vízrajz, hidrogeológia A kistáj - a Tisza völgyének területe - száraz, erĞsen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, a kisvizek nyár végén, Ğsszel fordulnak elĞ. A kistáj nagyszámú tóval is rendelkezik, ezek közül a Szeged-Rókusi tó a legnagyobb (12 ha). A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog a térségben. Szeged ivóvizét elsĞsorban a 150-550 m mélységĬ pleisztocén rétegek adják, sok a magas hĞfokú termálvíz. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 1990. és Szeged LevegĞminĞségi terv, 2008.) A tervezett Létesítmény területéhez legközelebbi felszíni víztest a Fehér-tó, ami a területtĞl körülbelül 1 km-re északra található. A Matyi-éri víztározó a területtĞl körülbelül 4 km-re délre fekszik. Több kis tó található a területtĞl körülbelül 3-4 km-re, dél-keleti irányban. A Tisza a területtĞl légvonalban körülbelül 7 km-re dél-keletre folyik. ERM HUNGÁRIA KFT.

15

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.1.3

Éghajlat, meteorológiai alapadatok 2.1.3.1 Szeged éghajlati jellemzĞi A város klimatikus adottságai az alföldi tájra jellemzĞ bélyegeket viselik magukon. Az évi középhĞmérséklet 10,6 °C, a napsütéses órák számának éves átlaga 2.100 óra. Az éves csapadékmennyiség mindössze 465 mm körüli, egyenlĞtlen, esetenként szélsĞséges eloszlással. Az uralkodó szélirány D-i, DNy-i, az átlagos szélsebesség, az elmúlt 7 év átlagát tekintve 0,92 m/s (3,33 km/h) körüli. A térséget jellemzĞ évszakonkénti átlagos középhĞmérsékletet, napfénytartamot és a csapadékmennyiséget a 2.1.3.1.a táblázat mutatja be. (forrás: 11) 2.1.3.1.a. táblázat Szeged térségét jellemzĞ meteorológiai adatok Évszak Tél Tavasz Nyár ĝsz

KözéphĞmérséklet [°C] 0,0 11,2 20,7 10,6

Napfénytartam [h] 211 542 828 453

Lehullott csapadék [mm] 84 119 151 111

Az Országos Meteorológiai Intézet több évtizedes adatsorából képzett szélirány gyakoriság: 2.1.3.1.b. táblázat Szeged térségét jellemzĞ szélirány gyakoriság Szélirány (honnan)

Gyakoriság (%)

É K ÉK DK D DNY NY ÉNY Szélcsend

16,0 9,0 6,0 10,0 17,0 10,0 11,0 16,0 5,0

A részletes meteorológiai adatokat az LKGSZ Bt. bocsátotta rendelkezésünkre. Az uralkodó szélirány Szegeden és környezetében körülbelül 30 %-os gyakorisággal dél felĞl észak felé, valamint dél-délkelet felĞl északészaknyugat felé mutat. A szélmozgások körülbelül 20 %-os gyakorisággal irányulnak Szeged felé. Kiskundorozsma felé kb. 17 % a szélirány gyakoriság. A maradék 30 % az egyéb irányok között oszlik el.

ERM HUNGÁRIA KFT.

16

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.1.3.1.c. ábra A területre jellemzĞ szélrózsák

ÉÉNy 7,71

ÉNy

É 6,69

ÉÉK 5,22

6,66

ÉÉNy ÉK

Ny

5,38 KÉK

6,3

3,16

7,1

4,69

DNy

DDNy

9,76

D

9,34

3,25

ÉK 2,96

NyÉNy 2,45

K

Ny

KDK

3,25 KÉK

3,15 K

1,86

NyDNy

2,54

8,11 7,51

ÉÉK

3,24

3,12

NyDNy

ÉNy

4,92

NyÉNy 4,35

3,65

É 3,21

3,73

KDK

2,71

DK

DNy

DDK

4,8 3,51

DDNy

Szélirány gyakoriság (%) (ahonnan a szél fúj)

3,23

D

3,54

DK

DDK

Sebesség iránymegoszlása (m/s) (amerre a szél fúj)

2.1.3.2 Regionális éghajlati jellemzĞk Az öblözet területén elsĞsorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak, de befolyásolják az idĞjárást a mediterrán és óceáni hatások is. A csapadékjárásban jól elkülöníthetĞ különbözĞ hosszúságú száraz és nedves periódusok váltogatják egymást. A csapadék éven belüli eloszlására jellemzĞ, hogy 40 %-a a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le átlagosan. Az éven belüli csapadékjárásra jellemzĞ a nyár eleji (május-júniusi) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos késĞ Ğszi maximumot eredményeztek (ez el is maradhat, mivel kialakulásának valószínĬsége 20-30 %). Téli idĞszakban a csapadékminimum jellemzĞ, ennek következtében számottevĞ vastagságú hóréteg ritkán alakul ki. Az évszázadban a legnagyobb hó vastagság 1940 januárjában haladta meg az 50 cm-t, 30 cm-nél vastagabb hóréteg az utóbbi fél évszázadban csak 1942, 1954, 1966, 1985 és 1995 telén volt. A hó borítás átlagos tartóssága nem éri el a 30 napot. 2.1.3.2.a. táblázat A csapadék jellemzĞ adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga ) IdĞszak

Jan.

Sokévi átlag ( mm )

33

33

98 3

Maximum ( mm ) Minimum ( mm )

Feb. Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

32

41

57

68

49

50

40

37

50

105

101

119

194

180

126

126

160

130

1

1

11

10

13

4

3

1

1

ERM HUNGÁRIA KFT.

17

Szep. Okt. Nov. Dec.

Évi

Nyári félév

Téli félév

44

534

306

226

157

137

874

515

421

6

0

337

149

117

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.1.3.2.b. táblázat A hĞmérséklet jellemzĞ adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga ) IdĞszak Sokévi átlag ( °C ) Maximum ( °C ) Minimum ( °C )

Jan.

Feb. Már.

Ápr.

Máj. Jún.

Júl.

Aug. Szep.

Okt. Nov. Dec.

Évi

Nyári félév

Téli félév

-1,4 5,5

0,8 6,2

5,8 10,6

11,6 15,8

16,8 21,0

20,3 24,2

22,3 26,2

21,6 26,0

17,5 22,0

11,6 16,1

5,6 10,3

1,0 5,5

11,1 13,1

18,3 22,3

3,9 7,1

-8,9

-9,3

-0,1

4,6

6,5

17,2

19,2

18,4

13,5

8,0

-0,7

-5,1

9,3

15,3

1,1

2.2

TERÜLETHASZNÁLAT

2.2.1

Városrendezési és építési szabályozási keretek A terület Szeged településrendezési terve értelmében jelenleg Gksz (kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna) besorolású. A terület északi része beleesik egy északabbra fekvĞ bĬzös létesítmény (sertéstelep) védĞterületébe, így felhasználása korlátozott. A zavaró hatású ipari-gazdasági terület (GIP) kijelölésére vonatkozóan SZEGED MJV közgyĬlési határozatot hozott 129/200. (IV.3) számon, amelyben elfogadták az eljárás megindítását, aminek során a GKSZ övezetet Gip övezetre módosítják. Jelen dokumentáció készítése során már folyamatban van a terület a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban „SZÉSZ”) szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet módosítása, amely szerint a Beruházási terület Gip 511X58 (G), zavaró hatású ipari gazdasági zóna besorolást kap. A Gip 511X58 (G), zavaró hatású ipari gazdasági zóna besorolású területek Szeged módosítás alatt álló településrendezési tervének értelmében környezetét zavaró gazdasági célú ipari telephelyek lesznek. A területen a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekrĞl, OTÉK) 20. § (3) bekezdésében foglalt elĞírások szerinti építmények helyezhetĞk el. A hivatkozott paragrafus 2010. szeptember 2-án érvényes változata értelmében „a jelentĞs mértékĬ zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tĬz-, robbanás-, fertĞzĞveszélyes), bĬzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál”. Ezek alapján, a Gip besorolású terület megfelelĞ egy erĞmĬ létesítésére. A fent hivatkozott rendelettervezet szerint a Gip 511X58 (G) jelĬ építési övezet telkén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának elĞírásait kell alkalmazni a következĞk kivételével: a) a teleknagyság minimális mérete X = 1,0 Ha b) maximális beépítettség: 30% c) a kialakítandó elĞkert: 8,0 m ERM HUNGÁRIA KFT.

18

SZEGED ENERGIA ZRT.


d) a biztosítandó minimális zöldfelület: 40% az OTÉK szerint e) a legnagyobb építménymagasság: 35 m, mely a telepítendĞ technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkezĞ tervtanács egyetértĞ állásfoglalásának figyelembevételével a szükséges mértékig növelhetĞ. f) A beépítettség függvényében elhelyezhetĞ, a telekhatárok mentén telepítendĞ, cserjesávval kísért kettĞs fasort minimum 8 m szélességĬ zöldsávban kell elhelyezni. A fatelepítéskor a kétszer iskolázott, oszlopos lombkoronát nevelĞ fákat kötésben kell ültetni. A cserjesáv a fák tövétĞl számított 50 cm-re telepíthetĞ. g) Az övezet területén létesített ipari beruházást a legjobb elérhetĞ technológia alkalmazásával kell megvalósítani. Az Építési Szabályzat 67. és 68. paragrafusa tartalmazza a környezetvédelmi beépítési feltételeket, többek között a következĞket: • A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetĞk, építhetĞk, amelyek zaj, rezgés és légszennyezĞanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti elĞírt környezetvédelmi zónára vonatkozó kibocsátási határértékeket; • A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhetĞ, amelynél a keletkezĞ hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított; • Kommunális szilárd és folyékony hulladék gyĬjtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági elĞírások együttes figyelembevételével engedélyezhetĞ; • Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági elĞírások betartásával gyĬjthetĞ; • Vízfolyások, csatornák, vízelvezetĞ árkok, védĞgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelĞ, üzemeltetĞ köteles gondoskodni; • A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédĞ szert, mĬtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésĬ, zárt tárolóban szabad elhelyezni; • ÉlĞvízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még elĞtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni; • A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethetĞ. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethetĞ, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhetĞ, a vízügyi hatóság és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követĞen. A közcsatornába vezetett szennyvizek minĞségének meg kell felelnie a „felszíni vizek minĞsége védelmének szabályairól” és „a vízszennyezĞ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrĞl és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló, mindenkor hatályos rendeleteknek;

ERM HUNGÁRIA KFT.

19

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

•

• •

A termĞföld védelme érdekében a 250 m2-t meghaladó alapterületĬ építményre vonatkozó építési tevékenységet megelĞzĞen a termĞtalaj felsĞ 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell; Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérĞnek hitelt érdemlĞ módon igazolnia kell, hogy – amennyiben a telek elĞtti közterület közcsatornával ellátott – az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetĞjével érvényes megállapodása van a rákötésre. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.); Az építési törmeléket, valamint a kikerülĞ földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni; Szeged a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a III. prioritási kategóriába került besorolásra. A besorolásból adódóan szennyezĞdés érzékenységi szempontból az „A” „Fokozottan érzékeny terület”-ek közé tartozik. Szeged a hatályos jogszabályok szerint érzékeny felszín alatti vízminĞség védelmi területen fekszik.

A tervezett Létesítmény az elfogadás alatt lévĞ, vonatkozó Építési Szabályzat szerinti övezetbe funkció szerint illeszkedni fog. A vizsgált terület az Építési Szabályzat alapján a következĞ védĞterületekbe esik bele: • BĬzös létesítmény védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 7. melléklet); • Vasút védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 8. melléklet) – vasút védĞterülete miatt a telek egy részén építési korlátozás; • Közút védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 10. melléklet) –közút védĞterülete miatt a telek egy részén építési korlátozás. Az Építési Szabályzat értelmében a vizsgált terület zaj- és rezgésvédelem szempontjából nem érzékeny zóna, levegĞtisztaság-védelem szempontjából védett II. kategóriába sorolt övezet (a védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredetĬ szennyezés is megengedhetĞ, a védett II. levegĞtisztaságvédelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett). 2.2.2

Országos Területrendezési Terv Az országos területrendezési tervrĞl szóló 2003. évi XXVI. tv foglalkozik az erĞmĬvek országos elhelyezkedésével. A törvény 9/B paragrafusa szerint: 9/B. § (1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplĘ, de más rendelkezéseinek megfelelĘ, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerĘmĦnek nem minĘsülĘ erĘmĦ, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minĘsülĘ mĦszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami fĘépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki.

A térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás elĞkészítés alatt van.

ERM HUNGÁRIA KFT.

20

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.2.3

Jelenlegi terület használat A Beruházási terület zöldmezĞs terület, melyet Szeged városa ipari fejlesztésre jelölt ki. A terület – bár mezĞgazdasági termelésbĞl való kivonása megtörtént – jelenleg szántóként funkcionál, és a múltban is mezĞgazdasági hasznosítású volt. A területet bemutató légifotókat a 9. mellékletben csatoljuk.

2.3

MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, JELENLEGI GÉPJÁRMīFORGALOM

2.3.1

Megközelítési útvonalak A terület az 5. sz. fĞút és az M43-as autópálya csomópontjának közvetlen közelében helyezkedik el. A beruházási terület országos megközelítési útvonala: M5, M43, 5. sz. fĞút. A megközelítési útvonal lakott területet nem érint. 2.3.1.a. ábra Megközelítési útvonalak


5-ös sz. fĞút

M43

M5

2.3.2

Jelenlegi gépjármĬ forgalom a környezĞ utakon Az M43-as úton lévĞ forgalomszámláló állomás 2008-as eredményeit a 2.3.2.a. táblázat szemlélteti.

ERM HUNGÁRIA KFT.

21

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.3.2.a. táblázat Az M43-as út forgalomszámlálási adatai Számláló állomás kódja

MOF

Összes forgalom

Szgk. (I)

[E/óra] 3.036

3.554

Összes teher gk. (II)

Nehéz teher gk. (III)

[jármĬ/nap] 9.745

6.201

2.398

238

Forrás: Magyar Közút Kht: Az országos közutak 2008. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma

A 2.3.2.b. táblázat az 5. számú fĞút mértékadó forgalmát mutatja be [jármĬ/óra] mértékegységben az akusztikai jármĬkategóriák (I, II, III) szerint: 2.3.2.b. táblázat Az 5. sz. fĞút mértékadó jármĬkategóriák(I., II., III.) szerint, alapállapot

QI, n

forgalma

Mértékadó óraforgalom, (jármĬ/óra) Nappal Éjjel QII, n QIII, n QI, é QII, é

330

68

2.4

KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT

2.4.1

LevegĞminĞség

39

65

13

akusztikai

QIII, é 9

Az erĞmĬ kibocsátásai által érintett környezet levegĞminĞségét az Országos Légszennyezettségi MérĞhálózat (OLM) automata és manuális mérĞhálózata és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérĞállomásai által végzett mérések alapján mutatjuk be. Az OLM mérései alapján a települési környezetet lehet minĞsíteni, az OMSZ mérései pedig a településektĞl távolabb esĞ külterületi környezetre jellemzĞek. A tervezett beruházás esetében mind külterületi, mind belterületi területek érintettek, ezért az alapállapot bemutatásához mindkét mérĞhálózat mérési eredményeit felhasználtuk. 2.4.1.1 Szeged levegĞminĞsége Manuális mérĞhálózat A települési környezetben végzett manuális mérĞhálózati mérések alapján összesítĞ érékelést olvashatunk a VITUKI által készített éves jelentésekben.

ERM HUNGÁRIA KFT.

22

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.1.a. ábra A manuális mérĞhálózat mérési pontjainak elhelyezkedése Szegeden

Kálvária sugárút 65-67.

Boldogasszony sugárút 8.

Derkovics fasor 7-11.

A manuális mérĞhálózat alapján a légszennyezettségi index a következĞ:

ERM HUNGÁRIA KFT.

23

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.1.b.ábra Légszennyezettségi index NO2, SO2 és ülepedĞ por tekintetében a manuális mérĞhálózat eredményei alapján, 2009.

A fenti ábrák alapján a Szegeden a légszennyezettségi index NO2 komponens tekintetében „megfelelĞ” a manuális mérĞhálózat eredményei alapján, melyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról lehet letölteni (www.kvvm.hu). ERM HUNGÁRIA KFT.

24

SZEGED ENERGIA ZRT.


2008. óta Szegeden nem mérnek SO2 immissziós koncentrációt, mivel a légszennyezettségi index SO2 tekintetében „kiváló” volt az elmúlt néhány év során. Szegeden a légszennyezettségi index ülepedĞ por tekintetében „jó” volt az elmúlt években, ezért az SO2-höz hasonlóan ezt a komponenst sem mérik 2008 óta. Automata mérĞhálózat Az automata mérĞhálózat mérĞpontjának elhelyezkedését Szegeden a következĞ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.c. ábra Az automata mérĞhálózat mérĞpontjának elhelyezkedése

Kossuth L. sgt. 89.

Az automata mérĞponton a manuális hálózat által mért komponensek mellett mérik az NOx, CO és PM10 komponensek immissziós koncentrációinak alakulását is. Szeged LevegĞminĞségi terve szerint az automata mérĞhálózat mérĞpontjai által mért eredményeket jelentĞsen befolyásolja a közlekedés, mivel a mérĞpont az 5. számú fĞút mellett található. A mérĞpontot 1996-ban alakították ki. Az ilyen jellegĬ mérĞpontok kialakításának szempontjait 2001tĞl szabályozzák rendeletben; a szegedi mérĞpont kialakítása nem felel meg minden tekintetben a szabályozásnak. Tehát a mérĞponton mért adatok nem tekinthetĞk reprezentatívnak a mérĞpont elhelyezkedése miatt. ERM HUNGÁRIA KFT.

25

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az automata mérĞhálózat mérési eredményei 1999. és 2009. között a következĞk voltak: 2.4.1.1.d. ábra Kén-dioxid koncentráció alakulása 1999-2009 között

A szegedi mérĞpont éves SO2 átlagai messze elmaradnak az éves határértéktĞl (50 µg/m3Az átlagos alapterhelés 5-10 µg/m3 között alakul, ami a határérték 10-30 %-a. 2.4.1.1.e. ábra Nitrogén-dioxid koncentráció alakulása 1999-2009 között

A városi mérĞkonténer NO2 mérései alapján az immissziós koncentráció éves átlagai 30 és 40 µg/m3 között ingadoznak. 2001-es évben a határértéket (40 µg/m3) megközelíti az éves NO2 átlagkoncentráció. Az átlagos terhelés 35 µg/m3.

ERM HUNGÁRIA KFT.

26

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.1.f. ábra Nitrogén-oxid koncentráció alakulása 1999-2009 között

Az NOx koncentráció magas a mérĞpont közelében, de a fenti ábra is mutatja, hogy az átlagos éves koncentrációk középértéke (62 µg/m3) nem éri el a vonatkozó határértéket (70 µg/m3). Mivel a mérĞpont közelében nagy a forgalom, a valós NOx háttérkoncentráció nagy valószínĬséggel alacsonyabb a fenti 2.4.1.1.f ábrán bemutatottnál. A tényleges, közlekedés által nem befolyásolt NOx háttérkoncentrációról nyilvános mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Az automata mérési ponton mért éves CO koncentrációt a következĞ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.g. ábra Szén-monoxid koncentráció alakulása 1999-2009 között

ERM HUNGÁRIA KFT.

27

SZEGED ENERGIA ZRT.


A CO koncentrációja (maximum 900 µg/m3) jóval a vonatkozó határérték alatt marad (3.000 µg/m3). A CO koncentráció átlaga az elmúlt években 630 µg/m3 volt, ami a határérték 21%-a. Az automata mérĞhálózat által mért éves PM10 koncentrációkat a következĞ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.h. ábra PM10 koncentráció alakulása 1999-2009 között

A mérĞpont út menti elhelyezésének hatása jól látszik a mért magasabb PM10 koncentráció esetében is, ahogyan azt Szeged LevegĞminĞségi tervében is megállapítják. Az éves átlagkoncentrációk javuló tendenciát mutatnak, és az éves átlagkoncentráció 2009-ben a határérték (40 µg/m3) alatt maradt. A város más pontjain idĞszakos méréseket végeztek a szálló por PM10 frakciójára, hogy a valódi koncentrációkat meghatározzák. A mérési eredmények szerint a város egyéb pontjain 15-20 %-kal kisebb a PM10 terhelés, így határérték alatti. Az automata és az idĞszakos méréseket havi bontásban vizsgálva a tendenciák egyezést mutatnak. A PM10 valódi koncentrációja az NOx koncentrációjához hasonlóan alatta marad az automatikus mérĞhálózat mérĞpontján mért eredményeknek. A PM10 háttérkoncentrációját az automata mérĞhálózat és az idĞszakos mérések eredményeit figyelembe véve 30 és 40 µg/m3 közöttire becsüljük. 2.4.1.2 A külterületek háttérszennyezettsége Az ország egész területére, így az érintett külterületekre is jellemzĞ háttérszennyezettségi mérési adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérĞállomásain rögzítették.

ERM HUNGÁRIA KFT.

28

SZEGED ENERGIA ZRT.


A következĞ ábra mutatja az alapállapotot mérĞ mérĞpontok elhelyezkedését. A mérĞpontok közül a Kecskemét közelében elhelyezkedĞ (K-puszta) ponton mért eredményeket használjuk fel a külterületi háttérszennyezettség becsléséhez, mivel ez a mérĞpont esik a legközelebb a tervezett Beruházás helyszínéhez, és hasonló geológiai és meteorológiai adottságokkal rendelkezik. 2.4.1.2.a. ábra Külterületi alapállapot mérĞpontja (OMSZ)

K-puszta mérĞállomás

Szeged

Az NO2 és SO2 komponensek éves átlagos koncentrációját és a komponensek átlagos koncentrációjának éves változását az alábbiakban szemléltetjük: 2.4.1.2.b. ábra Az SO2 és alakulása és éves

NO2 háttérkoncentrációjának átlagértékei, 1973-2004,

hosszútávú K-puszta

Az SO2 és az NO2 koncentráció hosszú távú változékonysága (K-puszta) 30 SO2

NO2

SO2 trend

NO2 trend

25

µg m

-3

20

15

10

5

0 év 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04

ERM HUNGÁRIA KFT.

29

SZEGED ENERGIA ZRT.


A mérĞállomás adatai alapján a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kén-dioxid jelentĞsen, a nitrogén-dioxid kismértékben csökken. Az SO2-re jellemzĞ éves koncentráció változás a következĞ: 2.4.1.2.c. ábra A kén-dioxid háttér koncentrációjának jellemzĞ éves menete, 1974-2009, K-puszta Az SO2 koncentráció évi m enete 25 K-puszta

Nyírjes

Farkasfa

20

µg m

-3

15

10

5

0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

A kén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszútávú átlagértékeit a következĞ ábra szemlélteti:

SEP

OCT

alakulása

NOV

és

DEC

éves

2.4.1.2.d. ábra A kén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszú-távú alakulása és éves átlagértékei, 1974-2009, K-puszta

ERM HUNGÁRIA KFT.

30

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az NO2 koncentráció éves menete a következĞképpen alakul: 2.4.1.2.e. ábra A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának jellemzĞ éves menete, 1974-2009, K-puszta Az NO2 koncentráció évi m enete 12 K-puszta

10

Nyírjes

Farkasfa

µg m

-3

8

6

4

2

0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

SEP

OCT

NOV

DEC

Megjegyzés: a méréseket nem végezték folyamatosan, ezért a K-pusztai eredmények sem folyamatosak.

A nitrogén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszú-távú alakulását és éves átlagértékeit a következĞ ábra szemlélteti: 2.4.1.2.f. ábra A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának alakulása és éves átlagértékei, 1974-2009, K-puszta

hosszú-távú

A fenti ábrák alapján a kén-dioxid koncentráció fĬtési idĞszakban 10-15 µg/m3, nem fĬtésiben 5 µg/m3 alatt ingadozik (az SO2 koncentrációjának éves határértéke 50 µg/m3). A nitrogén-dioxid koncentráció fĬtési idĞszakban elérheti a 10 µg/m3-t, és nem fĬtési idĞszakban 5 µg/m3 alatt marad (az SO2 koncentrációjának éves határértéke 40 µg/m3). ERM HUNGÁRIA KFT.

31

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az utolsó öt év átlagértékeit figyelembe véve a kén-dioxid és a nitrogéndioxid koncentrációk is alacsonyak (az SO2 átlagos koncentrációja 3 µg/m3, az NO2 átlagos koncentrációja 5 µg/m3). Következésképpen a külterület terhelhetĞsége NO2 és SO2 szempontból egyaránt kedvezĞ. 2.4.2

Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj 2.4.2.1 Felszíni vízminĞségi alapállapot A Létesítmény üzemeltetése során a Tiszából kívánnak vizet vételezni és oda visszavezetni. A Tisza vízhozamát az alábbi táblázat mutatja be: Vízhozam adatok (Q) 2.4.2.1.a. táblázat A Tisza vízhozama AlgyĞnél, 2005-2010. JellemzĞ Maximális vízhozam Minimális vízhozam Átlagos vízhozam

Vízhozam 2.860 m3/s 90 m3/s 719 m3/s

Forrás: ATIVIZIG adatbázis

VízminĞségi adatok A Tisza vízminĞségét a térségben a szegedi országos törzshálózati mintavételi helyen vizsgálják. Az 1990-ig visszanyúló vízminĞségi adatok a http://okir.kvvm.hu/fevi/ honlapon érhetĞk el; a lenti diagramokon bemutatjuk az Tisza vízminĞségének változását Szegednél az elmúlt öt év során a legfontosabb szennyezĞanyagokra. A diagramok vízszintes tengelyén az idĞ [év] áll, a függĞleges tengelyen pedig az egységek vannak. Az egyes komponensekhez tartozó mértékegységeket a diagram melletti táblázatban tüntettük fel.

ERM HUNGÁRIA KFT.

32

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.2.1.b. ábra A Tisza vízminĞsége 2003 és 2008 között (pH, nitrát, TOC, BOI) 9

8

7

6

5

pH Nitrát [mg/l] Szerves szén (TOC) összesen fmg/lg Biokémiai oxigénigény (BOI5) [mg/l]

4

3

2

1

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2.4.2.1.c. ábra A Tisza vízminĞsége 2003 és 2008 között (nitrit és ammónium) 0,2

0,18

0,16

0,14

0,12 Nitrit [mg/l]

0,1

Ammónium [mg/l]

0,08

0,06

0,04

0,02

0 2003

ERM HUNGÁRIA KFT.

2004

2005

2006

33

2007

2008

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.2.1.d. ábra A Tisza vízminĞsége 2003 és 2008 között (szulfát és egyebek) 200

180

160

140 Szulfát [mg/l] Ortofoszfát [ȝg/l] Összes foszfor [ȝg/l] Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [mg/l] Oldott oxigén telítettség [százalék] Összes lebegĘ anyag [mg/l] Coliformszám [db/ml]

120

100

80

60

40

20

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

A vízszennyezĞ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrĞl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint a Tisza 4. területi befogadó kategóriába (általánosan védett kategória) sorolható, amelyre a következĞ bebocsátási határértékek jellemzĞek: KOI: 150 mg/l BOI: 50 mg/l SZOE (olajok, zsírok): 10 mg/l pH: 6,0-9,5 Összes só: nincs határérték Összes lebegĞanyag: 200 mg/l HĞterhelés: Hatóság egyedileg állapítja meg.* *A hĘterhelt használt víz (hĦtĘvíz) felszíni befogadóba való vezetésére elĘírt kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai határértékek és vízhasználathoz kötĘdĘ technológiai határértékek betarthatóságát kell figyelembe venni.

VízhĞmérsékleti adatok A következĞ ábrákon a Tisza nyári/téli jellemzĞ vízhĞmérsékleti adatait mutatjuk a Szegedi és AlgyĞi mérĞállomásokon.

ERM HUNGÁRIA KFT.

34

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.2.1.e. ábra A Tisza vízhĞmérséklete, 2009/10 nyár, Szeged, 173,6 fkm

Forrás: Vízadat.hu

2.4.2.1.f. ábra A Tisza vízhĞmérséklete, 2009/10 tél, Szeged, 173,6 fkm


2.4.2.1.g. ábra A Tisza vízhĞmérséklete, 2009/10 nyár, AlgyĞ, 192,0 fkm

ERM HUNGÁRIA KFT.

35

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.2.1.h. ábra A Tisza vízhĞmérséklete, 2009/10 tél, AlgyĞ 192,0 fkm


A 2.4.2.1.i. táblázat a Tisza minimális, maximális és átlagos vízhĞmérsékletét szemlélteti AlgyĞnél 2008-ban és 2009-ben: 2.4.2.1.i. táblázat A Tisza minimális, maximális és átlagos vízhĞmérséklete 2008-ban és 2009-ben IdĞszak Maximum, 2008/2009 Minimum, 2008/2009 Nyári átlag, 2008. Nyári átlag, 2009. Téli átlag, 2008/2009 Átlag, 2009.

Átlagos hĞmérséklet (órás adatok alapján) 27,00 Co 0,00 Co 22,78 Co 23,65 Co 2,39 Co 13,56 Co

Forrás: ATIVIZIG

A fenti adatokból megállapítható, hogy a legalacsonyabb, mért vízhĞmérséklet az elmúlt két évben 0 °C volt, míg a legmagasabb vízhĞmérséklet 27 °C volt ugyanebben az idĞszakban. 2.4.2.2 Talaj- és felszín alatti víz minĞségi alapállapot A Beruházási területen nem végeztek korábban környezetvédelmi célzatú talaj-, illetve talajvíz-vizsgálatokat. A terület a múltban mezĞgazdasági hasznosítás alatt állt. A területen nem folytattak ipari tevékenységet, vagy egyéb, ismert szennyezĞ tevékenységet. A helyszíni bejárás során szennyezĞ forrásokra utaló jeleket nem azonosítottunk. A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levĞ települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint „érzékeny” terület. Szeged város a felszín alatti vizek mezĞgazdasági eredetĬ nitrát szennyezéssel szembeni védelmérĞl szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szerint nem nitrát érzékeny terület. ERM HUNGÁRIA KFT.

36

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3

A tervezett Létesítmény és környezetének jelenlegi zajhelyzete Beruházási terület az M43 autópálya és az 5. sz. fĞút csomópontja közelében található. A terület közvetlen környezetében egyéb más üzemi zajkibocsátással rendelkezĞ zajforrás, illetve szabadidĞs tevékenység nem található. Az új létesítésĬ M43 autópálya építési munkái befejezĞdtek a Beruházási terület környékén, az útvonal 2+980 f.km – 7+050 f.km szakasza átadásra került, így a területet egyéb építési zaj sem terheli. Az Beruházási terület környezetében a meghatározó forrástípus a közúti közlekedési zajforrás, melyek az M43 autópálya és az 5. sz. fĞút. A közvetlen környezetben északkeletre lévĞ „Ge – egyéb ipari gazdasági zóna” területen zajtól védendĞ lakóépületek találhatóak a területtĞl körülbelül 300 m-re keletre. További lakóépületek dél-nyugati irányban Kiskundorozsma területén vannak, melyek „Lke – kertvárosias zóna” területfunkcióval rendelkeznek. 2.4.3.1 Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények Építés Az építési munkából eredĞ zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

ERM HUNGÁRIA KFT.

37

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3.1.a. táblázat Vonatkozó zajvédelmi követelmények az építés során Sorszá m

Zajtól védendĞ terület

Határérték (LTh) az LAM’ megítélési szintre* (dB) 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 60 45 55 40 50 35

1.

ÜdülĞterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

65

50

60

45

55

40

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerĬ beépítésĬ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetĞk, a zöldterület

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésĬ), a vegyes terület

70

55

65

50

60

45

4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

* Megjegyzés: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

A zajterhelési határértékek LAM megítélési szintre vonatkoznak. A megítélési idĞ a vonatkozó jogszabály alapján, az építési zaj vizsgálata esetén nappal 28.800 s (8 óra), míg éjjel 1.800 s (30 perc). A zajkibocsátási határérték megállapítása a területi funkció, valamint az építési munka idĞtartamának, és egyéb, a környezetben lévĞ azonos típusú zajforrás figyelembevételével történik, a 93/2007. ((XII. 18.) KvVM rendelet alapján. Üzemelés A zajterhelési határértékek az üzemi zajforrásra – erĞmĬ – a zajtól védendĞ létesítmények területi funkciója alapján kerülnek megállapításra. A határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza. 2.4.3.1.b. táblázat Vonatkozó zajvédelmi követelmények az üzemelés során Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* /dB(A)/ 45 35

Sorszám

Zajtól védendĞ terület

1.

ÜdülĞterület, különleges területek közül az egészség-ügyi területek

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telep-szerĬ beépítésĬ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetĞk és zöldterület

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésĬ), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

50

40

* Megjegyzés: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

A zajterhelési határértékek LAM megítélési szintre vonatkoznak. A megítélési idĞ a vonatkozó jogszabály alapján az üzemi zaj vizsgálata esetén nappal 28800 s (8 óra), míg éjjel 1800 s (30 perc). A zajkibocsátási határérték megállapítása a területi funkció, valamint egyéb, a környezetben lévĞ azonos típusú zajforrás figyelembevételével történik, a ERM HUNGÁRIA KFT.

38

SZEGED ENERGIA ZRT.


93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján. Közlekedés VédendĞ terület zajvédelmi kategóriába sorolása a területi funkció és az útkategória figyelembevételével, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján történik. A jogszabály zajvédelmi határértékei új létesítésĬ út esetén érvényesítendĞek. A Beruházási terület környezetében lévĞ utakon már kialakult forgalmi helyzet van (nem új létesítésĬ utak) így a határértékek nem érvényesíthetĞek. A tervezés és engedélyeztetés során az ott meglévĞ zajterhelést kell figyelembe venni és azt nem lehet növelni a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 4. §. 5.) b. pontja alapján. A zajterhelési határértékek, illetve kialakult zajterhelés LAM,kö megítélési szintre vonatkoznak. Rezgésvédelmi követelmények A környezeti rezgésterhelés követelményértékét a 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet tartalmazza. A rezgésvédelmi határérték kiválasztása a környezetben lévĞ védendĞ létesítményben lévĞ helyiségfunkciójától függ. Rezgésvédelemben határérték érvényes az épületek biztonságát megvédĞ épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó követelményérték, melyet a MSZ 13018:1991 Rezgések épületre gyakorolt hatása c. szabvány tartalmaz. A terhelési értékek csak irányadóak, alkalmazásuk nem kötelezĞ jellegĬ. Az épületszerkezeti rezgésterhelésnél a rezgéssebesség (v, mm/s) értéke értelmezendĞ. 2.4.3.2 A tervezett Létesítmény környezetének zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolása A zajvédelmi szempontú vizsgálat szempontjából figyelembe veendĞ védendĞ lakóépületek a területtĞl körülbelül 300 m-re keletre találhatóak gazdasági besorolású területen, és lakóépületek találhatók Kiskundorozsma területén is, a Beruházási területtĞl körülbelül 700 m-re dél-nyugatra. LétesítendĞ zajforrás építési, és mĬködési zajterhelési hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni. A lehatárolás a 6. §-ban megadottak alapján történik, amely a forrás hatásterületét adja. Az építés alatti hatásterületet a 4.1.3.3., az üzemelés alatti hatásterületet a 4.2.3.4. fejezetben közöltük. A tervezett Létesítmény építéséhez, üzemeléséhez kapcsolódó közúti közlekedés által igénybevett útvonalakon zajterhelés növekedés várható. A jelenlegi terhelést a meglévĞ forgalom, míg a növekményt a célforgalom eredményezi. Az igénybevett közútvonalakon a hatásterület addig terjed, míg a célfogalmi zajterhelés a 3 dB értéket meghaladja (a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. §. 1. pontja alapján).

ERM HUNGÁRIA KFT.

39

SZEGED ENERGIA ZRT.


A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés rezgésterhelés-növekedést okoz. 2.4.3.3 A tervezési terület zaj- és rezgésvédelem szempontú bemutatása A tervezett Létesítmény Szeged közigazgatási határain belül, a városközponttól északra, az M43-as autópálya és az 5-ös számú fĞút keresztezĞdésénél helyezkedik majd el. A Beruházási terület jelenleg „Gksz – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna” besorolásban van, mely átminĞsítésre kerül „Gip – zavaró hatású ipari zónába” (lásd 3. melléklet). A Beruházási terület környezetében Gksz, Ge és Má, illetve Mk területek találhatóak. A terület közelében, attól keleti irányban zajtól védendĞ lakóépületek találhatók gazdasági területen. További lakóépületek találhatók dél-nyugati irányban Kiskundorozsmán, ami kertvárosias területfunkcióval rendelkezĞ terület (Lke). A Beruházási terület és környezetének helyszínrajza az 1. mellékletben, a vonatkozó jóváhagyandó szabályozási terv pedig a 3. mellékletben található. A terület környezetében olyan egyéb üzemi, szabadidĞs zajforrás, melynek hatásterülete a tervezési terület környezetében lévĞ ingatlanokkal fedésben állna, nem található. A területhez legközelebb esĞ gazdasági/ipari létesítmény egy logisztikai raktárbázis a területtĞl délre. Ennek a létesítménynek a zajkibocsátása a kapcsolódó forgalomból, illetve a ki- és berakodásból ered, de az így kialakuló zajszintek nem magasak. 2.4.3.4 Közúti zajkibocsátás vizsgálat - alapállapot számítása Közlekedési zajvizsgálati pontok leírása A zajvizsgálati pontot az alábbi helyeken jelöltünk ki, melyeknek zajvédelmi szempontú jellemzĞi a következĞk: 1MP: 5. sz. fĞút - referenciapont A mérési pontot a közút úttengelyétĞl 7,5 m távolságra jelöltük ki, a talajszint felett 1,5 m-re értelmezve bárhol az M43-as autópálya csomópontja után és Szeged város határa elĞtt. Közúti közlekedési forgalmi adatok az alapállapotban A forgalmi adatokat a 2.3.2. Jelenlegi gépjármĬ forgalom a környezĞ utakon fejezetben közöltük. A 2.3.2.b. táblázatban bemutatott adatok alapján, továbbá figyelembe véve, hogy a mértékadó sebesség 90 km/h, a legnagyobb óraforgalom alapján az 5. sz. fĞút esetében Qi/v = 4, az alábbi forgalmi zaj alapállapotot számoltuk:

ERM HUNGÁRIA KFT.

40

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3.4.a. táblázat Zajterhelési eredmények az alapállapotban számolt forgalom alapján Mérési pont jele

1MP

Számított forgalmi zaj LAeq, kö LAeq, kö dB(A) dB(A) Nappal Éjszaka

Helyszín

5. sz. út, 7,5 m távolságra vett referenciapont

70,5

63,6

Mintegy 300 m távolságra az erĞmĬ tervezési területétĞl, az 5-ös számú fĞút ellentétes oldalán, ipari gazdasági területen lakóépületek találhatóak; az útvonal akusztikai középvonala és legközelebbi lakóépületek távolsága 78 m. A jelenlegi zajterhelést a következĞ táblázat mutatja be: 2.4.3.4.b. táblázat A lakóépületek jelenlegi, közlekedésbĞl eredĞ zajterhelése (alapállapot) Határérték LTH /dB(A)/

Számított forgalmi zaj Helyszín

Jelenlegi zajszint

LAK=LAM /dB(A)/ Nappal

Éjszaka

Nappal

Éjszaka

50,6

43,7

65

55

A vonatkozó határérték 65/55 dB(A). A jelenlegi zajterhelés jóval a határérték alatt van, így a határérték a kialakult forgalmi helyzetben is érvényesítendĞ. A fenti számítást a célforgalom által meghatározandó többlet zajterhelés, és annak alapján a hatásterület meghatározása végett végeztük el. 2.4.4

ÉlĞvilág A tervezett tevékenység közvetlen környezetében alapvetĞen antropogén élĞhelyeket, mezĞgazdasági területeket, vonalas/infrastrukturális létesítményeket és beépített területeket találunk. A Beruházási terület környéken szántók, mezsgye jellegĬ gyepek, fasorok, csatornák, utak (földutak, fĞút, autópálya), vasútvonal, telephelyek és beépített/beépítésre elĞkészített területek jellemzĞek. A Beruházási területhez legközelebb esĞ védett természeti terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részét képezĞ Fehér-tó, amely közeli részei a Beruházási területtĞl 1-1,5 km-re északra találhatóak. A Beruházási terület nem része az európai közösségi jelentĞségĬ természetvédelmi rendeltetésĬ területeknek (NATURA 2000 hálózat). A legközelebbi ilyen egység a Fehértavat is magába foglaló Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi terület (HUKN10007), melynek legközelebbi pontja szintén 1-1,5 km-re van északra. (A legközelebbi természetvédelmi területek elhelyezkedését a 8. mellékletben mutatjuk be.) A tervezési terület nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, és az ökológiai hálózat elemei 500 m-en belül nem találhatóak meg.

ERM HUNGÁRIA KFT.

41

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az erĞmĬ építése, területfoglalása és üzemelése kizárólag szárazföldi élĞhelyeket érint. A terület jelenlegi biotikai állapotának jellemzésére döntĞen botanikai, kisebb mértékben madártani adatok adnak lehetĞséget. 2.4.4.1 A Dél-Tisza-völgy kistáj jellemzĞi Növényföldrajzi besorolás: • Magyar flóratartomány (Pannonicum), • Alföld flóravidéke (Eupannonicum) • Tiszántúli flórajárása (Crisicum) A Dél-Tisza-völgy kistáj az Eupannonicum (Alföld) flóravidék Crisicum (Tiszántúli) flórajárásába tartozik. A kistáj zöme holocén ártér, ahol a vegetáció mintázata a vízgazdálkodás, a morfológia és a tájhasználat függvénye. A legtöbb élĞhely regenerációs képessége jó, a mocsárréteké és az ártéri erdĞké az özöngyomok miatt közepes. A hullámtér fĞ potenciális vegetációja ligeterdĞ. Ma már csak a fĬznyár ligetek (fehér fĬz, fehér és fekete nyár, nyári tĞzike) kiterjedtek, a keményfás erdĞk aránya alacsony. Gyakoriak a nemesnyár-telepítések. A kezeletlen gyepek, szántók özöngyomokkal borítottak (gyalogakác, amerikai kĞris), e fajok az erdĞkben is elszaporodtak. A hullámtéren jellemzĞk a morotvák, kubikok mételykórós-virágkákás mocsarai (nyílfĬ), az eutróf hínár (sulyom, rucaöröm), továbbá a magassásosok (éles sás), az ecsetpázsitos mocsárrétek (fényes borkóró, gyíkhagyma), az ártéri ruderáliák (lapulevelĬ keserĬfĬ, subás farkasfog), az üde szegélytársulások (Tisza-parti margitvirág, lómenta) és az iszapnövényzet (látonyafajok, henye füzény). A védtöltésen gyakori a réti iszalag. Unikálisak a TĞserdĞ lápi élĞhelyei: éger- és fĬzláp (békaliliom, lápi csalán), tündérrózsás láptavi hínár. A mentett oldal jelentĞs része becsatornázott szántó. A holtágakban jellemzĞk a hínarasok és nádasgyékényes mocsarak. A mentett oldalon az ecsetpázsitosok mellett szikes rétek, cickórós puszták és rétsztyepek (réti Ğszirózsa, sziki kocsord) jellemzĞk. Egyedi a hódmezĞvásárhelyi Nagyszigeten a mételyfĬ és a földbentermĞ here elĞfordulása. A löszhát-tanúfelszíneken és homokhátakon szórványosan löszsztyepprétek, homoki sztyeprétek és tiszántúli típusú Ğsszikesek találhatók. Gyakori élĞhelyek: J4, F2, B1a, D34, OB, BA; közepesen gyakori élĞhelyek: F1a, H5a, A1, B3, B5, B6, F1b, F4, J3, J6, RC, RB, OA, OC, RA, L5; ritka élĞhelyek: A23, B2, F3, D6, I1, J1a, F2, F5, H5b, A3a, P2b, P7, P2a, A5, I2. Fajszám: 400–600; védett fajok száma: 20–40; fontosabb özönfajok: zöld juhar, gyalogakác 5, amerikai kĞris, akác, aranyvesszĞ-fajok. (Deák J. Á. 2008 alapján)

ERM HUNGÁRIA KFT.

42

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.4.2 A Beruházási terület ökológiai jellemzése A tervezett erĞmĬvi telephely szántóként hasznosított mezĞgazdasági területen található. A területen az utóbbi években egyéves kultúrákat (kukorica, napraforgó) termesztettek. A terület 2010-ben is mĬvelés alatt állt, kora tavasszal a talajmunkák miatt gyakorlatilag növényzetmentes volt. ElsĞsorban a kivételesen nagy nyári csapadékmennyiség miatt a terület erĞsen elgyomosodott. JellemzĞ tömegesen a kakaslábfĬ, mezei aszat, gyakori a betyárkóró, parlagfĬ, olasz szerbtövis, ebszékfĬ, mezei szarkaláb, muhar fajok. 2.4.4.2.a. ábra A Beruházási terület állapota, 2010. nyár

A szántó keleti széle gyakran víznyomásos, szikes talajú. A rendszeres bolygatás ellenére ennek a keskeny keleti sáv legmélyebb részén vizes években másodlagos, pionír jellegĬ szikes közösségek alakulnak ki. JellemzĞ a mézpázsit, kamilla, zsióka, karcsú bajuszfĬ, vékony útifĬ, kúszó boglárka, parti laboda).

ERM HUNGÁRIA KFT.

43

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.4.2.b. ábra A Beruházási terület állapota, 2010. nyár

A területet – a déli oldal kivételével – gyepes, cserjésedĞ vagy részben fásított keskeny mezsgyék határolják (nyugaton vasútvonal, északon földút, keleten csatorna mellett). A nyugati és északi határon lévĞ mezsgyék gyepje jellegtelen, gyomos, részben cserjésedett. A keleti mezsgye valójában szélesebb sáv, szikes talajú mélyedésben húzódik, jórészt fásított (fĞleg kĞrisekkel), gyepje kissé nagyobb természetességĬ. A általánosan elterjedt közönséges vagy gyomfajok mellett jellemzĞen réti ecsetpázsitos rét, több szikes jellegĬ fajjal (pl. sóvirág, kamilla, mézpázsit, sziki madárhúr, egérfarkfĬ, villás boglárka). A Beruházási területen és a közvetlenül érintett területeken természetvédelmi/botanikai szempontból jelentĞs, értékes élĞhely, illetve fontos vagy védett növényfaj állománya nincs. A terület madártani jellegét a közeli Fehér-tó madárvilágának esetenként elĞforduló, táplálkozó egyedei határozzák meg. Irodalmi adatok és recens vizsgálatok alapján a Szegedi Fehér-tó - FertĞ és környékén 284 madárfaj fordul elĞ. Ezek közül alig pár tucat fordul elĞ az erĞmĬ tervezett területén, ezek kizárólag zavarástĬrĞ, illetve életfeltételeiket a térségben máshol is könnyen megtaláló fajok, pl. fehér gólya, kékbegy, tövisszúró gébics, kis légykapó, örvös légykapó, verébfajok.

ERM HUNGÁRIA KFT.

44

SZEGED ENERGIA ZRT.


3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

3.1

TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK, KAPACITÁSOK A Szegeden tervezett kombinált ciklusú gázerĞmĬ látványtervét az alábbi ábra szemlélteti: 3.1.a. ábra A Létesítmény látványterve

Megjegyzés: elĞzetes elrendezés, a tervezés során eltérések lehetségesek.

A tervezett erĞmĬ fĞbb létesítési paraméterei a következĞk: Nettó kapacitás: Beruházási terület: Kémény magasság: HRSG/kazánház magasság: Turbinaház magasság: HĬtĞtorony magasság: Egyéb építmények magassága: Villamos energiatermelés nettó hatásfoka: Gázfogyasztás: HĬtĞvíz kivétel mennyisége: Elfolyó hĬtĞvíz mennyisége: CO2 kibocsátás (földgázfogyasztásnál) CO kibocsátás (földgázfogyasztásnál) NOx kibocsátás (földgázfogyasztásnál) Alternatív tüzelĞanyag: TüzelĞolaj helyszínen tárolt mennyisége:

ERM HUNGÁRIA KFT.

45

920 MWe (2 blokkban összesen) 13 ha 60 m ~ 45 m ~ 30 m ~ 25 m 10 - 15 m 58% 1.600 Nm3/h 1.100 m3/h ~ 275 m3/h (átlagosan) 2,8 millió (t/év) 100 mg/Nm3 50 mg/Nm3 TüzelĞolaj 50.000 t

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.2

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS A Beruházási terület a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK), Szeged közigazgatási határain belül található. A terület körülbelül 7,1 km–re található Szeged városközpontjától, és körülbelül 1,0 km-re délre a Pusztaszeri Tájvédelmi KörzettĞl. A terület a Szeged 1416/17. helyrajzi szám alatt található. A teljes Beruházási terület nagysága 13,0 ha. Az ingatlant és közvetlen környezetét a 3.2.a. ábrán mutatjuk be. 3.2.a. ábra: A Beruházási terület és környezete

Kiskundorozsma M43-as autópálya

Beruházási terület Sertéstelep

Lakóépületek ipari gazdasági területen

5-ös számú fĘút

A szomszédos területeken jelenleg az alábbi területhasználat folyik: Észak: MezĞgazdasági terület és az M43-as autópálya. Az autópálya túloldalán sertéstelep található. Dél: A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) területe logisztikai épületekkel. Dél-nyugat: MezĞgazdasági terület, majd Kiskundorozsma település körülbelül 700 m-re a beruházási területtĞl. Kelet: Az 5. számú fĞút. Az út túloldalán Ge besorolású területen lakóépületek (körülbelül 300 m-re a Beruházási területtĞl). Nyugat: A Szeged-Budapest vasútvonal és mezĞgazdasági területek.

ERM HUNGÁRIA KFT.

46

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.3

INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK A következĞ infrastruktúrák találhatók a Beruházási terület közvetlen környezetében: • Ivóvíz, szolgáltatója a Szegedi VízmĬ Zrt. • Földgáz, szolgáltatója a DÉGÁZ; • Elektromos-energiaellátás, a szolgáltatója az EDF-DÉMÁSZ; • Szennyvízcsatorna, üzemeltetĞje a Szegedi VízmĬ Zrt. • Csapadékvíz-csatorna hálózat, üzemeltetĞ SZILK.

3.4

LÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK IDĝBELI ÜTEMEZÉSE

3.4.1

A Létesítmény építésének idĞbeli ütemezése A Létesítmény tervezését és ezzel párhuzamos engedélyeztetését 2010-2012ben végzik el, az építkezés elĞreláthatóan 2012 végén, vagy 2013 elején kezdĞdik majd. A Létesítmény várhatóan 2015-ben kezd majd üzemelni. Az építkezés (beleértve a mobilizációt, terület elĞkészítést, építési munkálatokat és átadást) várhatóan összesen 36 hónapot vesz majd igénybe. Az építkezés a következĞ fázisokból áll majd: • ElĞkészítés (megközelítés kialakítása, felmérés, idĞszakos építmények); • Földmunkák; • Alapozás; • Al -és felépítmények építése; • Technológiai szerelési munkák (turbinák, hĬtĞtornyok stb.); • Gépészeti és villamos rendszerek, irányítástechnikai, biztonsági rendszerek telepítése; • Üzemi próbák; • Üzembe helyezés, próbaüzem. Az építési munkálatok végzésének elméleti ideje naponta 06:00 és 22:00 között lesz, de jellemzĞen hétfĞtĞl szombatig, naponta 7:00 és 19:00 óra között zajlanak majd. Ez alól kivételt képeznek az olyan jellegĬ munkák, amiket nem lehet félbeszakítani (pl. betonöntés). A szállítást és a zajjal járó munkálatokat kizárólag nappal végzik. Éjjeli munkálatok csak az építkezés nagyon rövid szakaszaiban várhatóak.

3.4.2

A Létesítmény mĬködésének élettartama Az erĞmĬ tervezett élettartama 30-35 év.

ERM HUNGÁRIA KFT.

47

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.5

A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETIGÉNYE A Létesítmény elĞzetesen tervezett beépítési adatai az alábbi 3.5.a táblázatban találhatók: 3.5.a. táblázat: Beépítési adatok

Telek terület Beépített terület Zöldterület* Parkolók -- szgk Parkolók kamionok

1. blokk

2. blokk

13,0 ha

Nem változik

21.500

m2 (16,5

%)

30.200 m2 (23,2%)

Legalább 40%

Legalább 40%

40 db

Nem változik

2db

Nem változik

Forrás: (5)

Az építési területigény az építéstechnológiából eredĞ helyigény, valamint az építĞanyagot ideiglenes elhelyezésének helyigényébĞl adódik. Racionális helykihasználással ez utóbbi két elem minimális területre korlátozható.

3.6

AZ ERĝMī MīKÖDÉSE ÉS A FĝBB BERENDEZÉSEK, ÉPÜLETEK BEMUTATÁSA Az alábbi fejezetekben részletezett épületek/berendezések elhelyezkedését a 4. Mellékletben csatolt Telepítési helyszínrajzon mutatjuk be.

3.6.1

A kombinált ciklusú gázturbinás erĞmĬ mĬködése A kombinált ciklusú gázturbinás erĞmĬben az áramtermelés gázturbina és gĞzturbina együttes üzemeltetésével valósul meg. A folyamat elsĞ eleme a gázturbina, amelynek égĞkamráiban földgáz vagy tüzelĞolaj égetése lehetséges. TüzelĞolaj égetési lehetĞség a földgázellátásban esetlegesen bekövetkezĞ kimaradások esetére szükséges a magyar jogszabályoknak megfelelĞen. Az égést követĞen a forró füstgázok a gázturbinában expandálnak, és mechanikai energiát termelnek. Ezt követĞen a kilépĞ forró füstgáz diffúzoron és kompenzátoron, valamint hangtompítón keresztül a hĞhasznosító kazánba kerül (HRSG). A füstgáz hĞtartalma segítségével a nagynyomású vizet gĞzzé alakítják a HRSG-ben, mely a hagyományos gĞzciklusban a gĞzturbinán keresztül áramolva további mechanikai energiát termel. A füstgáz a hĞhasznosító kazán kéményén keresztül távozik a légkörbe. A gázturbinával és a gĞzturbinával egy tengelyre kapcsolt generátor segítségével a mechanikai energiából villamos energiát állítanak elĞ. A gĞzturbinából kilépĞ gĞz a vízhĬtéses kondenzátorra kerül, ahol kondenzálódik, majd tápszivattyú segítségével visszatáplálásra kerül a hĞhasznosítású kazán tápvízkörébe. A kondenzátor hĬtĞvize zárt körben a hibrid hĬtĞtornyokra kerül, ahol lehĬl, majd visszakerül a kondenzátorba. A ERM HUNGÁRIA KFT.

48

SZEGED ENERGIA ZRT.


kondenzátorban elvont hĞ a kondenzátor vízhĬtĞ körébĞl a hĬtĞtornyokban elvonásra kerül, és a légkörbe távozik. A mĬködési elvet az alábbi 3.6.1.a. ábra mutatja be. 3.6.1.a. ábra Az erĞmĬ mĬködési sémája

Az elĞállított villamos energia a generátorból a nagyfeszültségĬ blokktranszformátorba kerül, ahonnan 400kV-ra feltranszformálva az erĞmĬ kapcsolóterén keresztül a hálózatba táplálják. A termelt villamos energia kis része, körülbelül 1,5-2%-a az erĞmĬ saját felhasználását, önfogyasztását szolgálja. A Létesítmény megfelelĞ és biztonságos mĬködését számos kiegészítĞ rendszer szolgálja. 3.6.2

Az erĞmĬ tervezett üzemvitele Az erĞmĬ lehetséges üzemviteli módjait, illetve az ezekhez kacsolódó üzemidĞket az alábbiakban adjuk meg: Maximális üzemidĞ: 8.760 óra/év Normál üzem (zsinórterhelés): 8.450 óra/év JellemzĞ üzemidĞ (alapüzemmód, hétvégi leállással): 6.500 óra/év Csúcsüzem (napi 12 óra , csak hétköznap): 3.000 óra/év Indítások maximális száma blokkonként (csúcs üzemmód): 250 db Olajtüzeléses üzemmód (tesztelés): 8 óra/év Olajtüzeléses üzem (gázellátás szünetelése estén): 384 óra/év Segédüzemi kazánok üzeme (csúcs üzemmód): 4.200 óra/év Tüzivíz szivattyú üzem (tesztelés): 60 óra/év Vészáramgenerátor üzeme (tesztelés): 60 óra/év Black-start dízelgenerátor üzeme (tesztelés): 60 óra/év Gázturbina evaporatív hĬtés: 480 óra/év

ERM HUNGÁRIA KFT.

49

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.3

Villamos energiatermelés fĞbb berendezései 3.6.3.1 Gázturbinák A gázturbina elĞzetes mĬszaki adatai: Típusa: ÉgĞk: Tervezett darabszám: Nettó villamos teljesítmény: TüzelĞanyaggal bevitt nettó hĞteljesítmény: Nettó hatásfoka (ISO állapotban):

„F” osztályú gázturbina egység „Dry Low-NOx” égĞk 2 db 460 MWe/db 800 MWth (földgáz)/db 58 %

Az emissziós adatok a 3.6.5.1. fejezetben találhatók. A gázturbinák elpárologtató rendszerĬ belépĞ levegĞ hĬtĞberendezéssel (inlet evaporative cooling system) kerülnek kivitelezésre, amely a turbinák teljesítményének fokozását szolgálja bizonyos meteorológiai körülmények között. Az F típusú turbinák alkalmazása a következĞ elĞnyökkel jár: • Optimális égési viszonyok: alacsony NOx és CO emissziók; • Alacsony nyomásveszteség; • JelentĞs mĬködési rugalmasság; • Szimmetrikus elrendezés; • Optimális méret és égĞszám; • Kompakt kivitel jó megközelíthetĞséggel; • KettĞs tüzelĞanyag felhasználás képessége, mely lehetĞvé teszi tüzelĞolaj használatát szükség esetén. 3.6.3.1.a. ábra Gázturbina mĬködésének környezeti hatásai

Földgáz/tüzelĞolaj LevegĞ

Égés Turbina üzem

•

•

Mechanikai energia: generátor meghajtásra Füstgáz a hĞhasznosító kazánba (HRSG)

Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Zaj. 3.6.3.2 HĞhasznosító kazán (HRSG), gĞzturbina, táprendszer A hĞhasznosító kazán A hĞhasznosító kazán háromnyomású (kis, közepes, nagy nyomású) hĞcserélĞ, amelyet a következĞ paraméterek jellemeznek: • Kazánok száma: 2 ERM HUNGÁRIA KFT.

50

SZEGED ENERGIA ZRT.


• • • •

Kazán kémények száma (1db/blokk): Kazán kémények magassága: Kazán kémények átmérĞje: Kazán magassága:

2 60 m 7,5 m 45 m

A hĞhasznosító kazán opcionálisan ellátható lesz póttüzelést lehetĞvé tevĞ égĞkkel (duct firing). A póttüzelés lehetĞvé teszi a teljesítmény növelését olyan idĞszakokban, amikor magas a villamos áram-igény, és/vagy alacsony a kínálat. A póttüzelés alkalmazása esetén a hĞhasznosító kazánhoz beépített égĞk további földgázt égetnek el a gázturbina füstgázában maradt oxigén segítségével. A gĞzturbina A gĞzturbina egy nagynyomású és egy egybeépített közép- és kis nyomású fokozatból áll. A gĞzturbina segédrendszerei: víztelenítĞ rendszer, mérĞhelyek, szabályozórendszer, vákuum rendszer, tengelyforgató berendezés, kenĞ- és hidraulikai rendszer. A tápvízrendszer A tápvízrendszer részei: kondenzátum-szivattyú, kondenzvíz-vezeték, gáztalanító táptartály, tápvízszivattyúk, tápvíz-vezetékek, vegyszer-adagoló rendszer. 3.6.3.2.a. ábra HĞhasznosító kazán, gĞzturbina, táprendszer mĬködésének környezeti hatásai Gázturbina füstgáza Földgáz (póttüzelés esetén) Lágyvíz

HĞhasznosító kazán GĞzturbina VízhĬtéses kondenzátor Táprendszer

Mechanikai energia generátor meghajtásra Füstgáz a kéménybe Meleg víz a kondenzátorra

Füstgáz Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • LégszennyezĞanyag kibocsátás (fĞleg CO, NOx); • Zaj. 3.6.3.3 Segédüzemi kazánok A segédüzemi kazánokat gĞztermelésre használják, amikor az erĞmĬvi egységek nem teljes kapacitással mĬködnek, azaz a következĞ esetekben: a) Indításkor; b) Stabil mĬködési tartomány alatti üzemben (<60% terhelésnél); c) Rövid üzemszüneti idĞszakokban.

ERM HUNGÁRIA KFT.

51

SZEGED ENERGIA ZRT.


A segédüzemi kazánok telített gĞzt termelnek a következĞ célokra: • ZárógĞz elĞállításra alacsony teljesítményĬ üzem, és üzemszünet esetén; • A kazán nyomás alatti rendszereinek fĬtésére az átmeneti üzemszüneti idĞszakokban, amikor a hĞmérséklet 105°C alá esne, annak érdekében, hogy e rendszerek nyomás alatt maradjanak a levegĞ bejutás elkerülésére. • A légtelenítĞ berendezés fĬtésére üzemindításkor. • Épületek és rendszerek fĬtésére üzemszüneti idĞszakokban. A termelt gĞzzel fenntartják a vákuumot a kondenzátorban, ezáltal lehetĞvé téve az erĞmĬ gyorsabb újraindítását, így növelve az erĞmĬ rugalmasságát és csökkentve az indítási folyamat költségeit. A modulok a következĞ részekbĞl állnak: gĞzkazán, tüzelĞberendezés és gázszakasz, tápvízrendszer, légtelenítĞ berendezés és tápvízszivattyúk, füstcsatorna, áram- és gázellátás, lefúvató rendszer és gáztalanító tartály, gépészeti csĞvezetékek, szelepek, irányítástechnika, vezérlés. A segédüzemi kazán füstgáz elvezetése egy önálló kéményen keresztül történik, mely a HĞhasznosító kazán 60 m-es kéményéhez rögzíthetĞ. A segédüzemi kazánok száma: TüzelĞanyag: Kapacitás: Mérete (sz*h*m): Üzemi nyomása: GĞzhĞmérséklet: GĞzáram: Kémények száma: (a hĞhasznosító kazán kéményeihez rögzítve) Emisszió (3% O2 mellett): NOx CO CO2

2 földgáz 10.5 MWe 14 m * 9 m * 9 m 6 bar 170 C° 12 t/h 2

150 mg/Nm3 50 mg/Nm3 185g/kWh hĞbevitel

3.6.3.3.a. ábra Segédüzemi kazán környezeti hatásai

Földgáz Víz

GĞztermelés

GĞz

Füstgáz Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • LégszennyezĞanyag kibocsátás (fĞleg CO, NOx); • Zaj. ERM HUNGÁRIA KFT.

52

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.3.4 Villamos generátorok A villamos generátorok (blokkonként 1 db) a turbinák tengelye által közvetített mechanikai munkát villamos energiává alakítják. A gĞzturbina egy önmĬködĞ szinkron tengelykapcsolóval kapcsolódik a gázturbinagenerátorhoz. 3.6.3.4.a. ábra A generátorok mĬködésének környezeti hatásai

Mechanikai munka

Villamos generátorok

Villamos energia

Zaj

A tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Zaj. 3.6.3.5 HĬtési technológia A Létesítmény hĬtĞvízigényei A tervezett erĞmĬben a következĞ helyeken használnak fel hĬtĞvizeket: • A gĞzturbina kondenzátorának hĬtĞvízellátásához; • Az erĞmĬ segédüzemeinek hĬtéséhez: csapágyhĬtéshez, olajhĬtéshez, generátorhĬtéséhez. VízhĬtéses kondenzátor A kondenzátorban a munkát végzett gĞz munkaközeg újra folyadék fázisba kerül külsĞ hĞelvonás (vízhĬtés) segítségével. Hibrid hĬtĞtornyok A hĬtĞtornyok feladata a kondenzátor hĬtĞvizének lehĬtése. A tervezett hĬtĞtornyok mesterséges huzatú, multicellás (9 cella/blokk) hibrid hĬtĞtornyok. A hibrid hĬtĞtornyok egy száraz és egy nedves hĬtĞrészbĞl állnak. A hĬtĞvíz nagyobb része a hĬtĞtorony nedves szakaszába kerül bevezetésre, majd a vízelosztó/porlasztó rendszeren keresztül finom cseppek formájában hĬtĞtorony betétbe kerül. A meleg víz az ellenáramú levegĞvel közvetlenül érintkezve hĬl le a levegĞ és a víz közötti hĞ és anyagátadás (párolgás) mellett. A hĬtĞvíz kisebb része a száraz szakasz hĞcserélĞjén áramlik át, majd a nedves szakasz vízelosztó-rendszerére kerül. A száraz hĬtĞrészbe beszívott levegĞt a hĞcserélĞ elĞmelegíti, és ez a meleg, száraz levegĞ elkeveredik a nedves hĬtĞrészbĞl érkezĞ, telített állapotú levegĞvel, ily módon megakadályozva, hogy a hĬtĞtoronyból távozó levegĞ párafelhĞt képezzen a ERM HUNGÁRIA KFT.

53

SZEGED ENERGIA ZRT.


hĬtĞtorony felett - a levegĞ páratartalma és hĞmérséklete függvényében bizonyos idĞjárási körülmények között. A vízelosztó/porlasztó rendszerbĞl távozó, használt hĬtĞvíz a hĬtĞvíztorony medencéjében gyĬlik össze, majd a hĬtĞvíz szivattyúk segítségével visszatér a hĬtĞvízkörbe. Hogy a hĬtĞvízben a párolgás miatt ne dúsuljanak fel a sók, a hĬtĞvíz kis része elvezetésre (lefúvatásra) kerül, mely rész friss vízzel kerül pótolásra. 3.6.3.5.a. ábra A hibrid típusú hĬtĞtornyok mĬködése

Forrás: Bihari Péter: ErĞmĬvek jegyzet, Budapest, 2002

A hibrid hĬtĞtornyok részei: hidegvíz gyĬjtĞ medence, tartószerkezet, lépcsĞk, külsĞ falak és belsĞ térelválasztó falak, hĬtĞtorony betét (nedves hĬtĞrész), vízelosztó/porlasztó rendszer, száraz hĬtĞrész hĞcserélĞje, keveredési szakasz, ventilátorok, vízszigetelés. A hĬtĞtornyok tervezett mĬszaki paraméterei: HĬtĞtornyok száma: 2*9 cella HĬtĞvíz szükséglet: 550 m3/h egységenként (összesen 1.100 m3/h) Szabad klórtartalom: 5ppm Klóradagolás: 25-50 ppm

ERM HUNGÁRIA KFT.

54

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.3.5.b. ábra A hĬtési technológiák mĬködésének környezeti hatásai HĬtĞvíz a kondenzátorból Légköri levegĞ

Kondenzátor HĬtĞtorony

Kondenzált kazántápvíz vissza a HRSG vízkörébe HĬtött hĬtĞvíz vissza a kondenzátorba

Használt (meleg) hĬtĞvíz Használt (meleg, párás) levegĞ Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Látható párafelhĞ; • Zaj; • Felszíni víz minĞségének védelme (használt hĬtĞvíz); • Legionella elleni védekezés. 3.6.3.6 Transzformátorok FĞtranszformátorok: A fĞtranszformátor (egységenként 1 db) szerepe a generátor feszültség feltranszformálása, majd az egység csatlakoztatása a nagyfeszültségĬ kapcsolótérhez. Típusa: olajtöltésĬ, 3 fázisú, kármentĞben Száma: 2 Kapacitása: 555,0 MVA Start-up (indító) transzformátorok: Az erĞmĬ indításához szükséges transzformátorok. Típusa: olajtöltésĬ, 3 fázisú, kármentĞben Száma: 2 Kapacitása: 3,1 MVA MKC gerjesztĞ transzformátorok: Típusa: Száma: Kapacitása:

száraz, 3 fázisú 2 5,0 MVA

KözépfeszültségĬ segédüzemi transzformátorok: Típusa: olajtöltésĬ, 3 fázisú, kármentĞben Száma: 2 Kapacitása: 12,0 MVA KisfeszültségĬ segédüzemi transzformátorok: Típusa: Száma: Kapacitása:

ERM HUNGÁRIA KFT.

55

száraz, 3 fázisú 2 3,1 MVA

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.3.6.a ábra Transzformátorok mĬködésének környezeti hatásai

Villamos energia

Villamos energia

Transzformátorok

Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Talaj/vízminĞség-védelem: transzformátor olaj használata; • Zaj.

3.6.4

A kapcsolódó segédberendezések a telephelyen A létesítményben a fĞbb berendezések mellett számos kiegészítĞ berendezés található, többek között elektromos kapcsolórendszerek, tĬzvédelmi berendezések, vészhelyzeti és indításhoz szükséges áramtermelĞ egységek, víz és szennyvíz elĞkezelĞ rendszerek, a földgáz és tüzelĞolaj-ellátás rendszerei, vezérlés, szivattyúk, kenési rendszerek, zárt hĬtĞkör stb. 3.6.4.1 NagyfeszültségĬ kapcsolótér A nagyfeszültségĬ kapcsolótér feladata a termelt elektromos áram elvezetése, nagyfeszültség kapcsolása és leválasztása a LétesítményrĞl. A kapcsolótér átalakítókból, vezetékekbĞl, és egyéb villamos berendezésekbĞl (megszakítók, földelés, szigetelés, stb.) áll. A nagyfeszültségĬ kapcsolótér környezetvédelmi vonatkozásai magukban foglalják a tĬz- és robbanásvédelmet. 3.6.4.2 Elektromos vezérlĞközpontok Blokkonként három, idĞjárásálló, elĞre gyártott vezérlĞközpont kerül a telephelyen elhelyezésre, ezek a következĞk: • VezérlĞközpont (közös); • VezérlĞközpont (gázturbinák); • VezérlĞközpont (hĬtĞtornyok). A vezérlĞközpontok a következĞ részekbĞl állnak: közép –és kisfeszültségĬ kapcsolótáblák, akkumulátorok és töltĞik, AC/DC konverterek, inverter, generátorok és transzformátor védelem, szinkronizáló berendezés, generátor, mérĞberendezések , irányítástechnikai berendezések, világítás és szellĞzés vezérlése.

ERM HUNGÁRIA KFT.

56

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.4.3 Dízel generátorok, dízelüzemĬ tüzivíz szivattyúk Vészáram dízel generátor A villamos hálózat kiesése esetén vészhelyzeti dízelgenerátorok szolgáltatják az alapvetĞen szükséges villamos energiát. A vészhelyzeti dízelgenerátor elegendĞ elektromos áramot szolgáltat ahhoz, hogy az erĞmĬvet lehessen üzemeltetni, vezérelni és leállítani, továbbá áramot szolgáltat az erĞmĬ biztonságáért felelĞs rendszerek mĬködésének fenntartásához. Blokkonként egy-egy, egymástól független 1,5 MWe teljesítményĬ vészhelyzeti dízelgenerátort telepítenek majd. A dízelgenerátorok névleges villamos összteljesítménye 3 MWe lesz. A vészhelyzeti dízelgenerátorok jellemzĞi a következĞk: • Üzemanyag: dízelolaj • Teljesítmény: 1,5 MWe (blokkonként 1 db) • Hatásfok: 37% • Üzemanyag fogyasztás: 386 l/óra (teljes terhelés mellett) • NOx kibocsátás: 23,9 kg/h (teljes terhelés mellett) 250g/kWh bemenĞ hĞteljesítmény • CO2 kibocsátás: A villamos hálózat kiesése esetén a vészáram dízelgenerátor(ok) automatikusan beindul(nak). Normál üzeme alatt a vészhelyzeti dízelgenerátorok készenléti állapotban vannak. A vészhelyzeti dízelgenerátorokat konténerben helyezik el, ami az idĞjárás elleni védelmet és a hangszigetelést szolgálja. A konténerekben a dízelmotor, generátorok, akkumulátorról hajtott indítómotor, segéd elektromos rendszer, a motor hĬtésére szolgáló ventilátor, szellĞzĞrendszer be-és kilépés, helyi vezérlĞ tábla kapnak helyet. A dízelmotorból származó füstgáz a konténer tetejének szintje felett 3 m-re nyúló kéményen keresztül távozik. A konténerekben vagy közvetlenül mellettük kapnak helyet a 8 óra teljes terhelés alatti mĬködésre elegendĞ dízelolaj tárolására alkalmas 3000 l-es tartályok. A dízelolaj-tartályokat szintméréssel és vezérléssel, valamint alacsony szintre figyelmeztetĞ vészjelzĞvel szerelik fel. Az üzemanyagot elektromos szivattyúkkal juttatják automatikusan a dízelmotorokhoz. A dízelolaj-tartályokat kézi mĬködtetésĬ szivattyúkkal töltik fel tartálykocsiból. Black-start dízel generátor A black-start dízel generátorok az erĞmĬ indításakor lépnek mĬködésbe, ha a villamos hálózat kiesik és a hálózatból nem lehet villamos energiát vételezni. A black-start dízel generátorok ebben az esetben képesek annyi elektromos áramot termelni, amely az erĞmĬ biztonságos indításához, az indító rendszerek mĬködtetéséhez szükséges. A black-start dízel generátor rendszer egy vagy több független dízel generátorból áll majd, amelyek összes kapacitása 14 MWe. ERM HUNGÁRIA KFT.

57

SZEGED ENERGIA ZRT.


A black-start dízel generátor (ok) részei: a akkumulátorról hajtott indítómotor, elektromos hĬtésére szolgáló ventilátor, szellĞzĞrendszer betábla kap helyet. A dízelmotorból kilépĞ füstgáz a felett 3 m-re nyúló kéményen keresztül távozik.

dízelmotor, generátorok, segédrendszer, a motor és kilépés, helyi vezérlĞ konténer tetejének szintje

A black-start generátor rendszer üzemanyaga dízelolaj, amelyet 8 óra teljes terhelés alatti mĬködésre elegendĞ kapacitású (30. 000 l-es) olajtartályban tárolnak a black-start generátor mellett. A dízelolaj-tartályokat szintméréssel és vezérléssel, valamint alacsony szintre figyelmeztetĞ vészjelzĞvel szerelik fel. A black-start dízel generátor rendszer névleges mĬszaki paraméterei a következĞk: • Üzemanyag: dízelolaj • Összteljesítmény: 14 MWe (egy vagy több berendezés) • Hatásfok: 37% • Üzemanyag fogyasztás: 3600 l/óra (teljes terhelés mellett) • NOx kibocsátás: 223 kg/h (teljes terhelés mellett) • CO2 kibocsátás: 250g/kWh bemenĞ hĞteljesítmény Dízel tĬzivíz-szivattyú A dízelüzemĬ tĬzivíz-szivattyú látja el az erĞmĬvet tĬzivízzel a villamos hálózat kiesése esetén.. A villamos hálózat kiesése estén szükség szerint a dízel tĬzivíz-szivattyú automatikusan elindul; normál üzemmenet esetén a tĬzivíz-szivattyú készenléti állapotban van. A dízel tĬzivíz-szivattyú névleges mĬszaki paraméterei a következĞk: • Üzemanyag: dízel • Összteljesítmény: 0,5 MWe • Hatásfok: 37% • Üzemanyag fogyasztás: 129 l/óra (teljes terhelés mellett) • NOx kibocsátás: 8,0 kg/h (teljes terhelés mellett) • CO2 kibocsátás: 250g/kWh bemenĞ hĞteljesítmény A dízel tĬzivíz-szivattyút konténerben helyezik el, ami az idĞjárás elleni védelmet és a hangszigetelést szolgálja. A konténerekben a dízelmotor, szivattyú(k), akkumulátorról hajtott indítómotor, elektromos segédrendszer, a motor hĬtésére szolgáló ventilátor, szellĞzĞrendszer be- és kilépés, helyi vezérlĞ tábla kap helyet. A dízelmotorból származó füstgáz a konténer tetejének szintje felett 3 m-re nyúló kéményen keresztül távozik. A konténerben vagy közvetlenül mellette kap helyet a 8 óra teljes terhelés alatti mĬködésre elegendĞ dízelolaj tárolására alkalmas 1000 l-es tartály. A dízelolaj-tartályt szintméréssel és vezérléssel, valamint alacsony szintre figyelmeztetĞ vészjelzĞvel szerelik fel. Az üzemanyagot elektromos

ERM HUNGÁRIA KFT.

58

SZEGED ENERGIA ZRT.


szivattyúval juttatják automatikusan a dízelmotorhoz. A dízelolaj-tartályt kézi mĬködtetésĬ szivattyúkkal töltik fel tartálykocsiból. 3.6.4.3.a. ábra Dízelgenerátorok és szivattyú környezeti hatásai

Dízel olaj

VészüzemĬ dízel generátor Black start diesel generátor Dízel tĬzivíz-szivattyú

Villamos energia

Füstgáz Zaj Talaj- és talajvíz védelme

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • LégszennyezĞanyag kibocsátás (NOx, CO, PM10, SO2); • Zaj; • Talaj-és talajvíz-védelem (dízelolaj). A vészhelyzeti dízelgenerátorok és dízelszivattyú környezeti hatásai csak a rendszeres ellenĞrzések (tesztüzem) és vészhelyzeti üzemeltetésük esetén jelentkeznek. 3.6.4.4 Technológiai/tĬzivíz tárolás A technológiai/tĬzi vizek tárolására a következĞ tartályok tervezettek: • HĬtĞvíztartályok; • Lágyvíztartályok; • TĬzivíz-tartályok. 3.6.4.5 VízelĞkészítĞ rendszer A vízelĞkészítĞ rendszer feladata a megfelelĞ minĞségĬ technológiai és tĬzivíz elĞállítása. Az erĞmĬ fĞbb technológiai/tĬzi vízhasználatait a 3.6.4.5.a táblázat mutatja be :

ERM HUNGÁRIA KFT.

59

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.4.5.a. táblázat Technológiai/tĬzi vizek felhasználása és mennyiségei Víz felhasználás módja

Vízigények (m3/év)

Lágyvíz igény 2. Gázturbina evaporatív hĬtése 3. HĞhasznosítású kazán tápvize gĞzelĞállítása céljából 5. Kondenzvíz tisztítás 6. Vízlágyításhoz használt gyanta regenerálása HĬtĞtornyok hĬtĞvize Tüzivíz és telephely tisztító/öntözĞ víz

ÖSSZES TECHNOLÓGIAI/TÜZI VÍZIGÉNY

99 000 12 000 55 000 22 000 10 000 9 700 000 18 500

9 789 096,1

A Létesítmény technológiai/tĬzi vízellátása a Tiszából vételezett frissvízzel történik. A tervezés jelen fázisában vegyszeradagolással vízkezelés a következĞk érdekében történik: • pH-beállítás • VízkĞképzĞdés megakadályozása • Flokkuláció • FertĞtlenítés • Legionella elleni védekezés Az elĞállított lágyvizet a lágyvíztartályban tárolják. A vízkezelések magukban foglalják az ioncserélĞ gyanták regenerálását, a kondenzátum kezelését (pH beállítás), az oldott oxigén eltávolítását valamint a vízkĞképzĞdés meggátlását. 3.6.4.5.b. ábra Technológiai/tĬzivíz elĞkészítĞ rendszer környezeti hatásai

Nyersvíz (Tisza) VízkezelĞszerek

Technológiai víz elĞkészítés

Lágyvíz HĬtĞvíz TĬzivíz

Zaj Szennyvíz (elĞkezelésre)

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Zaj; • Szennyvízkezelés; • Veszélyes anyagok kezelése (vízkezelĞszerek).

ERM HUNGÁRIA KFT.

60

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.4.6 Szennyvíz-elĞtisztító rendszerek A technológiai szennyvizek kezelési helyei a Létesítményben: • Olajtárolás helyein: olajos szennyvizek elĞtisztítása olajfogókon; az elĞtisztítás után a szennyvíz a közcsatornára vezethetĞ (a fennmaradó olajos iszap veszélyes hulladékként elszállításra kerül); • Technológiai vízelĞkészítés (pl. ülepítés, ioncserélĞk regenerálása) során: a keletkezĞ szennyvizek elĞtisztítás -- pl. semlegesítés, ülepítés - után a közcsatornára vezethetĞk; • Használt hĬtĞvíz elvezetés elĞtt: a hĬtĞtoronyból távozó vizet 20%-os nátrium biszulfit oldattal kezelik szabad klórtartalmának beállításához (<0,2mg/l). A technológiai szennyvizek kezelésének fĞ berendezései: szennyvíz tároló tartályok, szennyvíz/iszap szivattyúk, vegyszeradagoló szivattyúk, keverĞ berendezések. 3.6.4.6.a. ábra SzennyvízkezelĞ rendszer környezeti hatásai Olajos szennyvíz Technológiai vízelĞkészítésbĞl származó szennyvíz Használt hĬtĞvíz SzennyvízkezelĞszerek

Szennyvíz elĞtisztító rendszerek

Hulladék (szennyvíziszap)

Technológiai szennyvíz: a szennyvízminĞségtĞl függĞen hĬtĞvízként hasznosul, a közcsatornába vagy a Tiszába vezetik Használt hĬtĞvíz: Tiszába vezetik

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • A Tisza vízminĞsége; • Talaj/talajvízvédelem (szennyvízkezelés); • Veszélyes anyag kezelése és tárolása (szennyvízkezelĞ-szerek); • Hulladékkezelés (szennyvíziszapok elhelyezése). 3.6.4.7 Földgázellátó rendszer berendezései A földgázellátó rendszer a betáplálási ponton érkezĞ földgáz megfelelĞ paramétereit állítja be a turbinákhoz, illetve a segédkazánokhoz való továbbítás elĞtt. Az erĞmĬ átlagos gázfogyasztása 1.600 MNm3/év. A külsĞ gázellátás mĬszaki adatai: Garantált gáznyomás: Maximális gáznyomás:

25 bar 63 bar

Az erĞmĬ gázfogyasztásának adatai: Éves gázfogyasztás: Napi gázfogyasztás: Órás gázfogyasztás:

1.600 MNm3/év 4,33 MNm3/nap 180 kNm3/h

ERM HUNGÁRIA KFT.

61

SZEGED ENERGIA ZRT.


Minimális gáznyomás: Gáz térfogatáram (2 blokkra):

42 bar 32 kg/s

Gázfogadó állomás Feladata a gáz fogadása az erĞmĬben, a gázturbinák mĬködési követelményeinek megfelelĞ fizikai paraméterek beállítása, a gázfogyasztás mérése. Részei: gázszĬrĞ, víztelenítĞ, gázmennyiség mérés, gáznyomás beállítása (redukáló), gázkromatográf (fĬtĞérték, sĬrĬség, kompresszibilitás, WOBBE index megállapítására), gáz elĞmelegítés (meleg vizes hĞcserélĞvel), gázturbina fogyasztásmérés, biztonsági gyorszár. Gázkompresszor (opcionális, 2 blokkra) A gázkompresszor feladata, hogy a gázturbinák számára biztosítsa a megfelelĞ tömegáramú és nyomású gázellátást. A gázkompresszor a 42 bar nyomásnál alacsonyabb nyomású gázt a gázturbina mĬködéséhez megfelelĞ értékre komprimálja. A gázkompresszor részei: elektronikus vezérlés, tengelykapcsoló, hangtompító, szelepek, kenĞolaj rendszer, irányítástechnika. A földgázvezetékek a gázfogadó állomástól a gázturbinákhoz és - a hĞhasznosító kazánok opcionális póttüzelése esetén - a kazánok tüzelĞberendezéseihez szállítják a fölgáz tüzelĞanyagot. 3.6.4.7.a. ábra Földgázellátó rendszer környezeti hatásai

Földgáz

Gázfogadó állomás Gázkompresszor Földgázvezetékek

Földgáz a gázturbinákhoz megfelelĞ paraméterekkel

Zaj

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Zaj • TĬz- és robbanásvédelem. 3.6.4.8 Folyékony tüzelĞanyag-ellátó rendszer Az erĞmĬvek energiahordozó-készletének legkisebb mértékérĞl és a készletezés rendjérĞl szóló 44/2002. (XII.28.) GKM rendelet szerint a villamos energia termelĞknek 16 napi átlagos termeléshez normatív, illetve biztonsági energiahordozó készletet kell képezniük a telephelyen. A Létesítményben a fenti rendelet elĞírásai szerinti mennyiségĬ tüzelĞolajat tárolnak majd, amely csak a földgázellátás üzemzavara esetén kerül felhasználásra.

ERM HUNGÁRIA KFT.

62

SZEGED ENERGIA ZRT.


TüzelĞolaj fogadó állomás (lefejtĞhely közúti szállító jármĬvek számára) A telephelyen egy 3,000 m3/nap névleges kapacitású tüzelĞolaj fogadóállomást alakítanak ki. Minden lefejtĞ állomás egy rugalmas csĞbĞl, lefejtĞ szivattyúból, hozammérĞbĞl, elzáró és biztonsági elzáró szerelvényekbĞl és mĬszerezésbĞl áll. A talaj, illetve talajvíz szennyezés megelĞzése céljából a fogadóállomás vasbeton kármentĞ medencével kerül kialakításra. A lefejtĞhely területén összegyĬlt csapadékvíz olajfogó mĬtárgyba kerül a csapadékvíz csatornahálózatba történĞ bevezetés elĞtt. TüzelĞolajtartályok A tárolási térfogatot a vonatkozó jogszabály szerinti 16 nap tüzelĞolaj tartalék tárolására méretezik. TüzelĞolaj igény: 1.400 MW/h Tárolt mennyiség: 5*10.000 tonna=50.000 tonna A tartályok henger alakúak, önhordó fix tetĞvel. A tartályok külsĞ lépcsĞvel, korláttal, külsĞ/belsĞ felületkezeléssel, mĬszerezéssel (szintmérĞ és vészszint jelzĞ helyi és központi kijelzéssel), szerelvényekkel, búvónyílásokkal, vízelvezetéssel, töltĞ- és ürítĞ csĞvezetékekkel és egyéb, a biztonságos üzemeléshez fontos rendszerrel ellátva kerülnek kivitelezésre. TüzelĞolaj szivattyúk A 2 db szivattyú az olajtárolók mellett, a kármentĞn belül elhelyezve. A szivattyúk nyomóvezetékén a szükséges olajnyomás fenntartására automata és manuális nyomásszabályozó rendszer kerül felszerelésre. Gyújtógáz ellátórendszer Földgázellátás szünetelése esetén az erĞmĬvi egységek indításához a gyújtógáz ellátó rendszer kerül telepítésre. A gyújtógáz tároló tartályban folyékony vagy gáznemĬ LPG-t tárolnak a gázturbina ellátásához megfelelĞ nyomáson. A tartályban található egy elektromos fĬtĞ berendezés is, ami az alacsony külsĞ hĞmérséklet vagy a gázturbina indítása során fellépĞ nyomásesést kompenzálja. 3.6.4.8.a. ábra TüzelĞolaj ellátás környezeti hatásai

TüzelĞolaj beszállítás LPG beszállítás

Lefejtés Tárolás Átemelés

TüzelĞolaj a gázturbinákhoz

Zaj Talaj- és talajvízszennyezés (tüzelĞolaj)

ERM HUNGÁRIA KFT.

63

SZEGED ENERGIA ZRT.


E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Talajvíz, talaj szennyezés megelĞzése (tüzelĞolaj); • Zaj; • TĬz- és robbanásvédelem. 3.6.4.9 Veszélyes anyagok A Létesítményben a 3.6.4.9.a. táblázatban felsorolt anyagokat használják. A táblázatban feltüntetjük az anyag felhasználásának célját is.

3.6.4.9.a. táblázat A telephelyen felhasznált anyagok Felhasználás

VízkezelĞszerek (a nyersvíz minĞségétĞl és vízkezelési technológiától függĞen)

Megnevezés 15%-os nátrium-hipoklorit (biocid)

20-40 t

96%-os sósav (pH beállítás)

20-25 t

50%-os sósavoldat (pH beállítás)

20-25 t

50%-os nátrium-hidroxid (pH beállítás) Flokkulálószer

20-25 t

VízkĞgátló

1-2 t

Oxigén megkötĞ

1-2 t

Korróziógátló

1-2 t

20%-os nátrium-biszulfit

1-2 t

Összesen < 5t

Egyéb vízkezelĞszerek Vészhelyzeti üzemanyag a gázturbináknak Vészhelyzeti üzemanyag a dízelgenerátoroknak és tĬzivízszivattyúnak Transzformátorok szigetelése Mechanikus rendszerek kenése Mechanikus rendszerek munkaközege

TüzelĞolaj

50.000 t

Dízelolaj

5- 35 m3

Transzformátorolaj

<1t

KenĞolaj

<1t

Hidraulikaolaj

<1t

3.6.4.10Csapadékvíz gyĬjtés A Beruházási terület mérte 13 ha, amelyen várhatóan 300 l/s csapadékvíz keletkezésével kell számolni. A telephelyen összegyĬlt csapadékvizet a SZILK csapadékvíz-hálózatába vezetik majd. A telephelyen összegyĬlĞ csapadékvíz mennyisége alapján a rendelkezésre álló csapadékvíz elvezetĞ rendszer szabad kapacitásával

ERM HUNGÁRIA KFT.

64

SZEGED ENERGIA ZRT.


összehangolva a telephelyen szükség szerint csapadékvíz tároló medencét alakítanak ki. A csapadékvíz gyĬjtés környezetvédelmi hatásai a talaj- és talajvízvédelem témakörébe esnek. 3.6.4.11HulladékgyĬjtés Nem veszélyes hulladék gyĬjtése A Létesítmény normál üzeme során keletkezĞ hulladékok fajtáit és mennyiségét a 4.2.2.5. fejezetben részletezzük. A Létesítmény üzemeltetése során keletkezĞ nem veszélyes hulladékot (kommunális, papír, mĬanyag, üveg) külön konténerekben gyĬjtik a Létesítmény szelektív hulladékgyĬjtési stratégiájának megfelelĞen. A nem veszélyes hulladékok gyĬjtésére szolgáló helyeket a hulladék keletkezésének helyét, burkolt utak közelségét és a konténerek rakodásának lehetĞségét figyelembe véve határozzák majd meg. Veszélyes hulladék gyĬjtése Veszélyes hulladék jellemzĞen a karbantartás, illetve szennyvízkezelés során keletkezik majd a Létesítményben; a keletkezĞ hulladékok fajtáit és mennyiségét a 4.2.2.5. fejezetben részletezzük. A veszélyes hulladékgyĬjtĞ helyeken a veszélyes hulladék átmeneti tárolását végzik, ameddig az engedéllyel rendelkezĞ vállalkozó(k) el nem viszik azt. A veszélyes hulladék gyĬjtĞhely kielégíti majd a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet elĞírásait, azaz a következĞket: • KármentĞvel ellátott, hogy a talajt és talajvizet megvédjék az esetleges szivárgásoktól; • Folyadék- és korrózióálló alapzatú és falazatú; • A csapadékvíz elvezetése ellenĞrzött; • Független csatornázás a gyĬjtĞhely alatt/körül; • FigyelĞakna a szivárgások ellenĞrzésére. 3.6.4.11.a. ábra HulladékgyĬjtés környezeti hatásai Üzemeltetés és karbantartás

Nem veszélyes és veszélyes (átmeneti) hulladékgyĬjtĞk

Nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállítása

Hulladékgazdálkodás Talaj- és talajvízvédelem (veszélyes hulladékok)

ERM HUNGÁRIA KFT.

65

SZEGED ENERGIA ZRT.


E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Talaj- és talajvíz-védelem (veszélyes hulladékok); • Hulladékgazdálkodás. 3.6.4.12Kiszolgáló épületek: mĬhely- és raktárépület, irodaépület, porta MĬhely- és raktárépület(ek) A mĬhely- és raktárépületekben alkatrészek, anyagok, eszközök tárolása, valamint kisebb javítások elvégzése történik. A mĬhely- és raktárépületekhez kapcsolódóan parkolók kerülnek elhelyezésre a szállítójármĬvek számára. Irodaépület(ek) A következĞ helyiségeket tartalmazza: irodák, konyha, toalettek, elsĞsegély nyújtóhely, tárgyalók, vezérlĞ terem. Az irodaépülethez kapcsolódóan parkolók kerülnek elhelyezésre az alkalmazottak és látogatók számára. Portaépület A portaépületben a Létesítménybe belépni kívánok biztonsági ellenĞrzését végzik. A portaépülethez kapcsolódóan parkolók kerülnek elhelyezésre, ahol a biztonsági ellenĞrzés alatt idĞszakosan lehet majd parkolni. 3.6.4.12.a. ábra: Kiszolgáló épületek környezeti hatásai

Villamos energia Ivóvíz

Kiszolgáló épületek

Kommunális szennyvíz Hulladék (karbantartásból, irodai tevékenységbĞl)

E tevékenység környezetvédelmi vonatkozásai a következĞk: • Kommunális szennyvíz keletkezése; • Hulladékgazdálkodás.

ERM HUNGÁRIA KFT.

66

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.5

Az erĞmĬ mĬködés esetei, mĬszaki paraméterek Az erĞmĬ földgázzal, valamint tüzelĞolajjal való üzemelésének mĬszaki paramétereit a 3.6.5.a-b. táblázatok mutatják be. 3.6.5.a. táblázat: Az erĞmĬ mĬködésének mĬszaki paraméterei gáztüzelés esetén JellemzĞ TELJESÍTMÉNY ADATOK Gázturbina terhelése Nettó villamos teljesítmény Nettó hatásfok Nettó fajlagos hĞfelhasználás Bruttó villamos teljesítmény Bruttó hatásfok Bruttó fajlagos hĞfelhasználás EMISSZIÓK NOx emisszió@ 15% O2

CO emisszió @ 15% O2

FÜSTGÁZ Kémény füstgáz tömegáram Gázturbina kilépĞ füstgáz hĞmérséklete Kémény távozó füstgáz hĞmérséklet Gáz fajhĞ N2 O2 CO2 H2O Ar0 SO2 N2 O2 CO2 H2O Ar0 SO2 ÁTLAGOS METEOROLÓGIAI VISZONYOK LevegĞ hĞmérséklet LevegĞ páratartalom Légnyomás TÜZELĝANYAG TüzelĞanyag típusa TüzelĞanyag fĬtĞértéke TüzelĞanyag tömegárama

Mértékegység

Tervezési érték

% MW % kJ/kWh MW % kJ/kWh

100 460 58 6 200 470 59 6 100

mg/Nm3 kg/h mg/MJ kg/MWh mg/Nm3 kg/h mg/MJ kg/MWh

50 123 43 82 100 30 10,5 20

kg/s °C °C kJ/(kg K) Tömeg % Tömeg % Tömeg % Tömeg % Tömeg % Tömeg % Térfogat % Térfogat % Térfogat % Térfogat % Térfogat % Térfogat %

760 630 95 0,29 73,5 14,2 5,8 5,2 1,2 0,0 74,5 12,6 3,7 8,3 0,9 0,0

°C % mbar

11,0 70 1004

kJ/kg g/s

földgáz 50012 16

FORRÁS: Megbízó, Plant description document, 17/08/2010

ERM HUNGÁRIA KFT.

67

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.5.b. táblázat Az erĞmĬ mĬködésének mĬszaki paraméterei olajtüzelés esetén JellemzĞ TELJESÍTMÉNY Nettó villamos teljesítmény Nettó hatásfok Nettó fajlagos hĞfelhasználás Bruttó villamos teljesítmény Bruttó hatásfok Bruttó fajlagos hĞfelhasználás EMISSZIÓK NOx emisszió@ 15% O2 dry

Mértékegység

MW % kJ/kWh MW % kJ/kWh mg/Nm3 kg/h mg/MJ kg/MWh mg/Nm3 mg/Nm3

CO emisszió @ 15% O2 dry Szállópor (40-100% kapacitás kihasználtságnál) SO2 (0,2% kéntartalomnál) @ 15% O2 dry mg/Nm3 SO2 (0,5% kéntartalomnál) @ 15% O2 dry mg/Nm3 FÜSTGÁZ Kémény kilépĞ füstgáz tömegáram kg/s Gázturbina kilépĞ füstgáz hĞmérséklet °C Kémény kilépĞ füstgáz hĞmérséklet °C Füstgáz fajhĞje kJ/(kg K) N2 Tömeg % O2 Tömeg % CO2 Tömeg % H2O Tömeg % Ar0 Tömeg % SO2 Tömeg % N2 Térfogat % O2 Térfogat % CO2 Térfogat % H2O Térfogat % Ar0 Térfogat % SO2 Térfogat % ÁTLAGOS METEOROLÓGIAI VISZONYOK LevegĞ hĞmérséklet °C LevegĞ páratartalom % Légnyomás mbar TÜZELĝANYAG TüzelĞanyag típusa TüzelĞanyag fĬtĞértéke kJ/kg TüzelĞanyag tömegárama kg/s Dry Low NOx = száraz alacsony NOx kibocsátású technológia

ERM HUNGÁRIA KFT.

68

TüzelĞolaj (Dry Low NOx) * 340 54 6 700 350 55,5 6 500 120 235 103 190 125 10 115 285 695 570 138 0,29 73,5 15,4 6,7 3,1 1,2 0,0 75,8 13,9 4,4 5,0 0,9 0,0

11,0 70 1004 tüzelĞolaj 42 900 14,7

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.6

Kapcsolódó létesítmények telephelyen kívül 3.6.6.1 NagyfeszültségĬ elektromosáram vezeték Az erĞmĬben termelt villamos energia elszállítására új nagyfeszültségĬ föld feletti távvezeték létesítésre van szükség az erĞmĬ és a Sándorfalvi OVITMAVIR állomás között. Feszültség: Kapacitás (curcuit rating): Áramkörök száma: Frekvencia:

380-420 KV 580 MVA 2 50 Hz

A nagyfeszültségĬ felsĞvezeték létesítése elĞzetes vizsgálati dokumentáció készítési kötelezettség alá esik a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szerint, ezért a felsĞvezeték környezeti hatásaival külön ElĞzetes vizsgálati eljárásban és külön dokumentációban foglalkozunk. 3.6.6.2 Gázellátó vezeték Az erĞmĬ gázellátásának biztosítására az erĞmĬ és a Kiskundorozsmai, FGSZ Zrt által üzemeltetett gázfogadó állomás között új gázvezeték létesítésre van szükség. A földbe fektetett gázvezeték létesítése elĞzetes vizsgálati dokumentáció készítési kötelezettség alá esik a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szerint, ezért a gázvezeték környezeti hatásaival külön ElĞzetes vizsgálati eljárásban és külön dokumentációban foglalkozunk. 3.6.6.3 Nyersvíz vezeték és használt hĬtĞvíz elvezetĞ csatorna Az erĞmĬ technológiai vízellátásának biztosítására az erĞmĬ és a Tisza (AlgyĞ, meglévĞ vízkivételi mĬ) között nyersvíz vezeték létesítésre van szükség. Hasonlóképpen, az erĞmĬ használt hĬtĞvizének elvezetésére egy új használt hĬtĞvíz elvezetĞ vezeték létesítésre van szükség. A vezetékek létesítése a vízkivételi mĬ és tervezett Létesítmény (erĞmĬ) között elĞzetes vizsgálati dokumentáció készítési kötelezettség alá esik a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szerint, amennyiben a földalatti vezeték hossza védett területen meghaladja az 1 km-t, ezért azoknak környezeti hatásaival külön ElĞzetes vizsgálati eljárásban és külön dokumentációban foglalkozunk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

69

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.7

A LÉTESÍTMÉNY MÉRTÉKADÓ GÉPJÁRMīFORGALMA A Létesítmény gépjármĬforgalma következĞképpen alakul majd:

a

létesítés

során

várhatóan

a

3.7.a. táblázat Mértékadó gépjármĬforgalom a létesítés során JármĬ kategória SzemélygépjármĬ és kisbusz 3,5-7 t tehergépjármĬ 7-40t tehergépjármĬ

GépjármĬforgalom (oda+vissza) [jármĬ/nap] 150-200 (átlagosan) 300-400 (maximálisan) 25 (átlagosan) 50 (maximálisan) 50 (átlagosan) 100 (maximálisan)

A Létesítmény környezeti hatásainak vizsgálata során a mértékadó órás/napi gépjármĬforgalmat használjuk majd fel. A következĞ táblázatban a mértékadó óraforgalom számítását mutatjuk be akusztikai jármĬkategóriák szerint az építkezés napi 16 órás idejére számolva: 3.7.b. táblázat Mértékadó órás/napi forgalom a létesítés alatt IdĞtartam -tól -ig 05:00-06:00 08:00-10:00 13:00-15:00 18:00-20:00 22:00-23:00 Maximális forgalom (jármĬ/óra) Mértékadó napi forgalom (16 óra/nap) Mértékadó órás forgalom (a napi forgalom 10%-a)

Akusztikai jármĬkategória II. könnyĬ III. nehéz I. személyautó tehergépjármĬ tehergépjármĬ [jármĬ/óra] [jármĬ/óra] [jármĬ/óra] Éjjel nem végeznek építési munkát. 6 1 3 13 2 3 7 1 3 Éjjel nem végeznek építési munkát. 13 2 3 13×16 =208

2×16 = 32

3×16 = 48

21

4

5

A személyautók és kisbuszok forgalma a mĬszakok kezdetekor és végekor bonyolódik, míg a tehergépjármĬvek az építési munka végzése alatt közlekednek. A Létesítmény gépjármĬforgalma az üzemelés során az alkalmazottakat és vendégeket szállító személygépkocsikból és buszokból, valamint a karbantartáshoz és üzemeléshez szükséges anyagokat szállító tehergépjármĬvekbĞl tevĞdik össze.

ERM HUNGÁRIA KFT.

70

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.7.c. táblázat Mértékadó gépjármĬforgalom az üzemelés során IdĞtartam

Akusztikai jármĬkategória

[jármĬ/óra] 60

II. könnyĬ tehergépjármĬ [jármĬ/óra] 5

III. nehéz tehergépjármĬ [jármĬ/óra] 2

6

1

1

-tól

I. személyautó

-ig Mértékadó napi forgalom Mértékadó órás forgalom (a napi forgalom 10%-a)

3.8

A MīKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDĝBELI FELTÉTELEI

3.8.1

Tervezett dolgozói létszám A tervezett dolgozói létszám a létesítés fázisában 300-400 fĞ állandó alkalmazott, de az építkezés munkaerĞ-igényes fázisaiban akár 600-800 (idĞszakos és állandó) alkalmazottra is szükség lehet. Az üzemeltetés során várhatóan körülbelül 50 állandó alkalmazott munkájára lesz szükség. Ezen felül 2 fĞt foglalkoztatnak majd a technológia szállítójától, továbbá 8-12 fĞt szerzĞdéses alvállalkozói viszonyban (ĞrzĞ-védĞ szolgálat, takarítás, a terület rendben tartása, stb.). Számos feladatot helyi szolgáltatók végeznek majd (gépkölcsönzés, karbantartási munkálatok, útkarbantartás, elektromos berendezések karbantartása, épület karbantartás, monitoring tevékenység, stb.). A beruházás társadalmi hatásait a 4.7 fejezetben ismertetjük részletesen.

3.8.2

MĬködési idĞ A Létesítményben tervezett mĬködési idĞ a villamos energia iránti kereslettĞl függĞen napi 24h is lehet az év 365 napján.

3.9

A VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK

3.9.1

Telephely kiválasztásának szempontjai és alternatívái A magyar villamosenergia-piac 1.3 fejezetben bemutatott jellemzĞit figyelembe véve választották Magyarországot a befektetés helyszínéül. A telephely kiválasztásának folyamatát és szempontjait az 1.5 fejezetben ismertetjük.

3.9.2

Technológia kiválasztásának szempontjai és alternatívái 3.9.2.1 A földgáztüzelés és a kombinált ciklusú technológia kiválasztása A földgáz, mint tüzelĞanyag és a kombinált ciklusú technológia kiválasztása során a következĞ szempontokat vették figyelembe: ERM HUNGÁRIA KFT.

71

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

•

•

•

A földgáz a legtisztább tüzelĞanyag, égetésekor a legkisebb a légkörbe kerülĞ szennyezĞanyagok mennyisége, illetve az égetést követĞen nem maradnak hátra hulladékok. Szállítása csĞvezetéken történik, így elkerülhetĞ a tengeri, vasúti, illetve közúti szállításhoz kapcsolódó emisszió. Nincs szükség arra, hogy a földgázt a telephelyen tárolják és nem szükséges felhasználás elĞtt feldolgozni, ezáltal csökken a talaj- és talajvízszennyezés valószínĬsége. A földgáztüzelés magas hatásfokú, ezért egységnyi tüzelĞanyag felhasználásával nagyobb mennyiségĬ energia állítható elĞ, a tüzelĞanyagban lévĞ energia jól hasznosul. Ezáltal fajlagosan csökken a környezetterhelés, illetve olcsóbban állítható elĞ a villamos energia. Üzemeltetési és kereskedelmi megbízhatóság – A földgáz minĞsége egyenletes és az ellátásbiztonság magas, a kombinált ciklusú erĞmĬvi technológia pedig megbízható, és a világon, számos helyen alkalmazzák. Mindezek azt eredményezik, hogy az erĞmĬ üzemének megbízhatósága is magas lesz. Az erĞmĬ üzemeltetése rugalmas. Az erĞmĬ rövid idĞ alatt beindítható vagy leállítható, ezért a termelés könnyen alkalmazkodik a piaci igényekhez. Ezáltal az erĞmĬ kielégítheti a csúcsidĞszaki igényeket, vagy pótolhatja az ország villamos áram-rendszerébĞl esetlegesen kiesĞ energiát (pl. megújuló energiaforrásból – szél, nap vagy vízenergia származó energiát rossz idĞjárási viszonyok között, vagy más erĞmĬ nem tervezett leállásakor).

A kombinált ciklusú gázturbinás erĞmĬvek nettó villamos hatásfoka elérheti az 58%-ot is, illetve a jelenleg is folyó technológiai fejlesztésekkel akár 60% feletti hatásfok is elérhetĞ. A modern széntüzelésĬ erĞmĬvek hatásfoka nettó villamos hatásfoka 41-46%. A jelenleg elérhetĞ földgáztüzelésĬ, kombinált ciklusú erĞmĬvek hatásfoka jóval meghaladja a Magyarországon jellemzĞen üzemelĞ, régebbi földgáztüzelésĬ és széntüzelésĬ erĞmĬvek hatásfokát. A lenti 3.9.2.1. a. ábra a földgáz és széntüzelésĬ technológiák nettó termikus hatásfokát mutatja be.

ERM HUNGÁRIA KFT.

72

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.9.2.1.a. ábra hatásfoka

ÚjépítésĬ gáztüzelésĬ kombinált ciklusú „F” osztályú gázerĞmĬ

Földgáz- és széntüzelésĬ technológiák nettó termikus

Régi gáztüzelésĬ Kombinált ciklusú

Kombinált ciklusú szénelgázosítással (IGCC)

Új széntüzelésĬ Konvencionális technológiával

Új lignittüzelésĬ konvencionális technológiával

Új széntüzelésĬ konvencionális technológia fluid ágyas tüzeléssel

Régi széntüzelésĬ konvencionális

Régi széntüzelésĬ konvencionális technológia fluid ágyas tüzeléssel

A jelenleg fejlesztés alatt álló (H osztályú) gázturbina akár a 60%-ot is meghaladó hatásfokot eredményezhet majd. Ezt a gázturbinát azonban jelenleg kizárólag földgáztüzelésre tervezik, és az olajtüzeléssel elérhetĞ teljesítményét nem vizsgálták. Mivel a jelen projekt esetében elvárás, hogy a földgázellátás szünetelése esetén is képes legyen az erĞmĬ megbízhatóan, olajtüzeléssel mĬködni, a legutóbbi F osztályú gázturbina az optimális választás. 3.9.2.2 A gázturbina szállítójának kiválasztása A gázturbina gyártóját és a gépészeti kivitelezĞ vállalatot a projekt jelen szakaszában még nem választották ki, ehelyett a tervezés során olyan paramétereket határoznak meg, melyeknek az összes ismert gázturbina gyártó meg tud felelni, és amely paraméterek minimális környezeti hatást eredményeznek. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során használt nominális értékek a turbinagyártó és az gépészeti kivitelezĞ kiválasztásánál a specifikáció részét képezik majd, azaz a szerzĞdĞ félnek legalább az adott környezeti teljesítményt nyújtó berendezést kell szállítania. Ennek a megközelítésnek a következĞ elĞnyei vannak: • A környezeti hatásokat a lehetséges legnagyobb környezeti hatás forgatókönyv szerint értékeljük, a valós hatások ennél csak kisebbek lesznek;

ERM HUNGÁRIA KFT.

73

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

•

•

Amennyiben a tervezési fázis során a jelenleginél fejlettebb technológia válik kereskedelmileg elérhetĞvé, akkor az még a jelen projekt idĞbeli keretein belül adaptálható a projektbe; A tervezés elég flexibilis marad ahhoz, hogy a hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás eredményeit és elĞírásait a tervezés, a versenyeztetés és a kivitelezés során beépíthessük a szerzĞdésekbe; A tervezés flexibilitása miatt a végsĞ tervek optimálisak lesznek.

A gázturbina gyártóját és kivitelezés fĞvállalkozóját a projekt során az EU érvényes elĞírásai szerint választják majd ki. 3.9.2.3 A hĬtési technológia kiválasztása A gĞzturbinából kilépĞ gĞz kondenzációjára négy lehetséges hĬtési megoldás létezik: • • • •

Átfolyós vízhĬtésĬ kondenzátorban; LéghĬtésĬ kondenzátorban; Evaporatív hĬtés nedves-üzemĬ hĬtĞtoronyban; LéghĬtés és evaporatív hĬtés hibrid hĬtĞtoronyban.

Átfolyós vízhĬtésĬ kondenzátor Az átfolyós hĬtés esetében a hĬtĞvíz közvetlenül kerül a kondenzátorba bevezetésre, ahol a gĞzt a hĞcserélĞ felületen keresztül hĬti le. A felmelegedett hĬtĞvizet ezt követĞen visszavezetik a befogadóba. Ez az eljárás biztosítja a legmagasabb hatásfokot, de hátránya az, hogy rendkívül sok hĬtĞvízre van szükség, és az elvont hĞ teljes egészében a befogadót terheli. A projekt esetében a Tisza áll a hĬtĞvíz forrásaként rendelkezésre. A folyó mintegy 12 km-re van a Beruházás helyszínétĞl. A vízhĬtésĬ kondenzátorral történĞ hĬtés során felmelegedett hĬtĞvíz hĞterhelése jelentĞs hatással lenne a folyóra. Ezen kívül a telephely és a Tisza közti távolság mĬszaki és környezetvédelmi szempontból is kizárja, hogy ezt a megoldást alkalmazzák, mivel a nagy mennyiségĬ hĬtĞvíz szállításához hosszú nyomvonalon, nagy átmérĞjĬ csĞvezetéket és nagyteljesítményĬ szivattyúkat kellene telepíteni és mĬködtetni. LéghĬtésĬ kondenzátor A léghĬtésĬ kondenzátor esetében a gĞzturbinából kilépĞ gĞzt egy szabadban álló kondenzátorba vezetik. A hĬtést nagyméretĬ ventilátorok biztosítják, melyek levegĞt fújnak a hĬtĞelemek közé; ezáltal a gĞz kondenzálódik, és a leadott hĞt a légáramlat vezeti el. A felmelegített levegĞ vertikális irányban, a ventilátorok tetején távozik.

ERM HUNGÁRIA KFT.

74

SZEGED ENERGIA ZRT.


A léghĬtés a legkevésbé hatékony módszer, mert a levegĞ a vízzel összehasonlítva kevésbé hatékony hĬtĞközeg, és a nagyméretĬ ventilátorok üzemeltetése is sok energiát emészt fel. Ez a technológia a vízhĬtésĬ kondenzátorhoz képest 1,5%, a hĬtĞtornyokhoz képest 0,75% hatásfokcsökkenést eredményez. A fentiek miatt a léghĬtést csak akkor alkalmazzák, ha nem áll rendelkezésre víz a hĬtéshez; minden más esetben a léghĬtés nem minĞsül elérhetĞ legjobb technológiának ipari hĬtĞrendszerekben. Nedves-üzemĬ hĬtĞtorony A nedves-üzemĬ hĬtĞtorony esetében a kondenzátorból kilépĞ hĬtĞvizet eloszlatják a hĬtĞtorony cellában lévĞ betéten. A cellán egy ventilátor ellenáramú levegĞt áramoltat át, ami a víz egy részének elpárologtatásával hĞés anyagátadást hoz létre. A megmaradó, lehĬlt hĬtĞvíz a torony aljában lévĞ medencében gyĬlik össze, ahonnan visszavezetésre kerül a kondenzátorba. A rendszerben keringĞ hĬtĞvíz egy részét elvezetik annak érdekében, hogy elkerüljék a sók feldúsulását a vízben. Ezt és a párolgási veszteséget friss hĬtĞvízzel pótolják. A nedves-üzemĬ hĬtĞtorony hátránya, hogy az elpárolgott hĬtĞvíz sokszor látható pára formájában távozik a hĬtĞtoronyból. Ennek vizuális hatásai vannak, továbbá a csóva visszatérhet a talajközeli rétegekbe, ahol ködöt okozhat. A talajmenti köd zavarhatja a területhasználatot, és közlekedési kockázatot jelenthet. Hibrid rendszerĬ hĬtĞtorony A hibrid rendszerĬ hĬtĞtoronyban minden cella egy száraz és egy nedves részbĞl áll. A száraz szakaszban a kondenzátorból kilépĞ hĬtĞvíz hĞcserélĞn halad át, aminek hĬtĞelemei között egy ventilátor levegĞt fúj keresztül. Ezt követĞen a hĬtĞvíz belép a nedves részbe, ahol elosztásra és porlasztásra kerül a hĬtĞtorony betéten. Egy ventilátor ellenáramban levegĞt fúj át a betéten, ahol hĞ- és tömegátadás (párolgás) történik a levegĞ és a víz között. A megmaradó, lehĬlt hĬtĞvíz a torony aljában lévĞ medencében gyĬlik össze, ahonnan visszavezetésre kerül a kondenzátorba. A rendszerben keringĞ hĬtĞvíz egy részét elvezetik annak érdekében, hogy elkerüljék a sók feldúsulását a vízben. Ezt és a párolgási veszteséget friss hĬtĞvízzel pótolják. A száraz részbĞl távozó száraz levegĞt és a nedves részbĞl távozó nedves levegĞt összekeveredik, és a hĬtĞtorony tetején távozik a légkörbe. A hibrid hĬtĞtornyok elĞnye, hogy a száraz és nedves levegĞ keverése lehetĞvé teszi, hogy a látható vízpára megjelenése kontrollálható és elkerülhetĞ legyen, kivéve bizonyos alacsony hĞmérsékletĬ és ugyanakkor magas páratartalmú idĞjárási helyzeteket.

ERM HUNGÁRIA KFT.

75

SZEGED ENERGIA ZRT.


A fentiek alapján a jelen projekt esetében hibrid hĬtĞtornyok kerülnek alkalmazásra, a következĞ okok miatt: • Az átfolyós vízhĬtésĬ kondenzátor alkalmazása nem megvalósítható, mert túl nagy mennyiségĬ hĬtĞvíz kivételére lenne szükség a Tiszából, és a folyóba visszavezetett felmelegedett hĬtĞvíz hĞterhelése is magas lenne. Ezen kívül a telephely és a folyó közti nagy távolságon (12 km) nagy átmérĞjĬ csĞvezetéket kellene telepíteni, aminek a megépítése és üzemeltetése nehézségekbe ütközik és igen nagy szivattyúzási igénye lenne; • A léghĬtésĬ kondenzátort nem részesítik elĞnyben, mivel a nedves üzemĬ hĬtĞtornyokhoz képest alacsonyabb hatásfokú üzemet tesz csak lehetĞvé; • A nedves hĬtĞtornyokat sem részesítik elĞnyben, a látható pára-csóva, illetve talajmenti köd kialakulásának kockázata miatt. A fentiek alapján, mint legpraktikusabb alternatívára a hibrid hĬtĞtoronyra esett a választás a vízigénnyel kapcsolatos, valamint energiahatékonysági, és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve.

3.10

ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZĝI

3.10.1

Adatok bizonytalansága A jelen dokumentumban bemutatott adatok az elĞzetes tervezés során jöttek létre. Az erĞmĬ technológiai tervezése folyamatban van. A hatásvizsgálati/egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során készítendĞ dokumentációban már pontosabb tervezési/mĬszaki adatokkal fogunk dolgozni, ahol ezt a dokumentáció megköveteli.

3.10.2

Üzleti titokkal kapcsolatos információk A Beruházó nyilatkozata szerint jelen dokumentáció üzleti titkokat nem tartalmaz.

ERM HUNGÁRIA KFT.

76

SZEGED ENERGIA ZRT.


4

A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSAI

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. – tv. (Ktv.) megadja a környezet igénybevétele, környezet-igénybevettség és a környezetterhelés fogalmak meghatározását: • • •

környezet igénybevétele: a környezetben változás elĞidézése, a környezetnek, vagy elemeinek természeti erĞforrásonkénti használata. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erĞforrásonkénti használatának mértéke. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása.

Az elĞzetes konzultációs eljárás során a fenti hatásokat eredményezĞ tevékenységeket környezeti hatótényezĞként kell kezelni, és hatásaik jellegét és mértékét a jövĞre nézve meg kell becsülni. Az elĞzetes konzultációs eljárás folyamán a tervezett Létesítmény telepítésével és mĬködtetésével és felhagyásával kapcsolatos tevékenységek vizsgálata során az alábbi közvetlen és közvetett hatótényezĞket azonosítottuk. Az azonosított közvetlen/közvetett hatótényezĞk a létesítés során a következĞk: • A létesítés során az anyagszállító jármĬvek és anyagmozgató gépek légszennyezĞ anyag kibocsátása. • A létesítés során a közlekedési és anyag szállító/mozgató jármĬvek zaj kibocsátása; • A létesítés során kivitelezési tevékenység (beleértve az alapozási és építési munkákat) zaj kibocsátása; • Az anyagszállító és anyagmozgató gépek diffúz porkibocsátása; • ÉlĞhelyfoglalás, az építkezés során az élĞvilág bolygatása, degradáció; • A munkagépek potenciális talajszennyezĞ hatása; • Az építési folyamat földmunkái, az altalaj bolygatása, talajszerkezetbe való beavatkozás; • Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése a létesítés során. Az azonosított hatótényezĞk az üzemeltetés során a következĞk: Közvetlen hatótényezĞk: • A technológiai berendezések légszennyezĞ anyag kibocsátása; • Technológiai vízfelhasználás; • A technológia szennyvíz és hĬtĞvíz kibocsátása; • Veszélyes anyagok kezelése, kémiai biztonság; • Technológia gépészeti berendezéseinek zaj és rezgés kibocsátása; • Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése az üzemelés során; • A Létesítmény területfoglalásából adódó ökológiai hatások; • TĬz- és robbanásveszély kezelése; ERM HUNGÁRIA KFT.

77

SZEGED ENERGIA ZRT.


• • • • •

Telephelyre irányuló gépjármĬ forgalom zajkibocsátása; A szociális blokkok ivóvíz felhasználása; A szociális blokkok szennyvízkibocsátása; A burkolt felületekrĞl összegyĬjtött csapadékvíz elhelyezése; Esetleges havária szennyezés (tüzelĞolaj, dízel olaj, kenĞolajak elfolyása, olaj lefejtĞhely üzemzavara, telephely jármĬveinek üzemanyagainak elfolyása).

Az azonosított közvetlen/közvetett hatótényezĞk a felhagyás során a következĞk: • Veszélyes anyagok kezelése, kémiai biztonság; • A felhagyás során az anyagszállító jármĬvek és anyagmozgató gépek légszennyezĞ anyag kibocsátása; • Az anyagszállító és anyagmozgató gépek zaj kibocsátása; • Az anyagszállító és anyagmozgató gépek diffúz porkibocsátása; • ÉlĞvilág területfoglalása a felhagyás után; • A munkagépek potenciális talajszennyezĞ hatása; • Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése a felhagyás során. A következĞ alfejezetekben részletesen ismertetjük a kivitelezés és a normál mĬködés során várható környezeti hatásokat a fĞbb környezetvédelmi szempontok (levegĞterhelés, talaj-és vízvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, természetvédelem) szerint.

4.1

A LÉTESÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

4.1.1

LevegĞterhelés a létesítés alatt A tervezett építés elvi környezeti hatásfolyamatai, levegĞ környezeti elemre vonatkozóan, általánosságban az alábbiak szerint vázolhatók: Az építési folyamatok során a levegĞminĞségre az építési munkáknak és forgalomnak van hatása. Építés során a gépjármĬforgalom növekedéssel kell számolni, amelynek mértéke a kétirányú gépjármĬ forgalomtól, illetve az adott kivitelezési ütemtĞl függ. Ennek megfelelĞen a gépjármĬvek kibocsátása a környezetében kismértékĬ és átmeneti levegĞminĞség romlást okozhat. A településen belüli szállítási útvonalat úgy jelölik ki, hogy a lakott területek minimális mértékben legyenek érintve a szállítási forgalommal. Az építési, szállítási forgalom hatását a KTI által közreadott fajlagos kibocsátási faktorok segítségével határozzuk meg / 2004. évi adatok /. A várható immissziót szabványosított terjedési modellek alapján számoljuk. A Közlekedéstudományi Intézet 2004. évi adatai szerint a gépjármĬvek fajlagos emisszió értékeit három táblázat tartalmazza személy, teher és busz jármĬvekre fajlagos g/km értékben megadva az egyes haladási sebességekhez. A vizsgált építési területen belül 5 km/h sebességgel, ERM HUNGÁRIA KFT.

78

SZEGED ENERGIA ZRT.


közúton, belterületen 50 km/h, a külterületen 90 km/h sebességgel számolunk. 4.1.1.1 Építési gépekbĞl származó levegĞterhelés Az építési területhez legközelebb esĞ lakóépületek kb. 300 m-re keletre találhatók az 5-ös számú fĞút túloldalán, Ge (egyéb gazdasági terület) besorolású ingatlanokon. Itt a lakóhelyfunkciók várhatóan felszámolásra kerülnek. A legközelebbi település Kiskundorozsma elsĞ lakóépületei délnyugati irányban találhatók, kb. 700 m-re a tervezett Beruházási területtĞl. Az építési területen kb. 15 teherjármĬ és gép manĞverezhet egyszerre, de egy órára vetítve egy jármĬ maximum 20 percet mozog járó motorral a területen. A jármĬvek motorjainak füstgáz emissziójával és száraz idĞszakban az építési terület porzásával lehet számolni. A porzás minimalizálható, ha az építési területet kritikus idĞszakokban karbantartják nedvesítéssel és a belsĞ építési fĞ közlekedési utakat átmeneti burkolattal látják el. A jármĬvek mozgásának hatása az építési területen területi forrásként kezelhetĞ. A számítás bemeneti paraméterei a következĞk: • Az NO2 emisszió 5 km/h sebesség esetén 9,37 g/km/jármĬ; • Szélsebesség= 2,8 m/s; • Stabilitási kategória= 6 semleges; • Domborzat= sík terület; • Terület legnagyobb hossza 100 m (egyszerre 15 db jármĬ mozog 100 m-es építési körzetben); • Érdesség z0= 0,1; • Alapterhelés= NO2 10-20 µg/m3 nagyvárosi környezet közelében külterületen; • A területi forrás intenzitása: ENO2=65 mg/s. A 4.1.1.1.a. ábrán a talaj közeli NO2 koncentráció (µg/m3) látható az építési tevékenyégtĞl számított távolság függvényében.

ERM HUNGÁRIA KFT.

79

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.1.1.a. ábra Az NO2- kibocsátás terjedése az építési területen

Hatásterület A területi forrás, ahol a munkát végzĞ jármĬvek mozognak, dinamikusan változik. Minden munkanappal tolódik a munkaterület a munkavégzés irányába. Mindig e terület körül alakul ki a jármĬmozgás NO2 kibocsátás hatásterülete. A hatásterület a munkavégzés területének szélétĞl számított kb. 130 m. Itt az immissziós koncentráció a háttérterheléstĞl nem különíthetĞ el. A csúcskoncentráció nem haladja meg a 95 µg/m3 értéket, ami az órás határérték 95 %-a, és ez a terhelés a Beruházási területen belül alakul ki. Az építési munkákra meghatározott hatásterületen kialakuló koncentráció nem fogja meghaladni az órás határértéket (100 µg/m3); és ez hatás lakott területeket nem érint. 4.1.1.2 A közúti építési forgalomból származó levegĞterhelés A mértékadó, számított, órás, építési gépjármĬforgalmat a 3.7.b táblázatban adtuk meg. Az építéshez kapcsolódó forgalom az igénybevett közlekedési útvonalak meglévĞ terheléséhez a következĞkben számított immissziós koncentrációnövekedéssel járul hozzá. A számítás bemeneti paraméterei a következĞk: • Sebesség 50 km/h; • Szélsebesség= 2,8 m/s, • Stabilitási kategória= 6 semleges; • Domborzat= sík terület; ERM HUNGÁRIA KFT.

80

SZEGED ENERGIA ZRT.


• • • •

Forrás típusa: Vonalforrás; Érdesség z0= 0,1; Alapterhelés= NO2 20-30 µg/m3 forgalmas közlekedési külterületen; A vonal forrás intenzitása: ENO2=0,070364 mg/m*s.

utak

4.1.1.2.a. ábra Az építési gépjármĬforgalomból adódó NO2 immisszió növekmény

Hatásterület Az építési forgalom a megközelítési útvonalakon az út keresztmetszetében a jelenlegi forgalom hatásterületét megközelítĞleg 3 m-rel növeli meg. Az igénybevett közlekedési útvonalak jelenlegi immissziós koncentrációjához az építési teher és személyforgalom körülbelül 6.4 µg/m3 koncentráció növekedéssel járulhat hozzá. Az építési forgalomból származó NO2 kibocsátás minimális; az építési forgalom hatásterületén jelentĞs hatás nem várható. 4.1.2

Talaj, felszín alatti és felszíni vizek terhelése a létesítés alatt 4.1.2.1 Tereprendezési és földmunkák A Beruházási terület sík felszínĬ, jelentĞsebb tereprendezési munkálatokat nem igényel. A munkálatok során történhet talaj és talajvízszennyezés a munkagépekbĞl esetlegesen elfolyó olajos folyadékok következtében. MegelĞzĞ intézkedésekkel – megfelelĞ munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, kármentĞ tálcák alkalmazásával, és a gyors kármenetesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával – ezek a káros hatások elkerülhetĞk. ERM HUNGÁRIA KFT.

81

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.2.2 Hulladékgazdálkodás A létesítés során – a teljesség igénye nélkül - várhatóan az alábbi típusú hulladékok fognak keletkezni: • föld és meddĞ; • beton vas; • faraklapok; • építĞanyag tárolóedényeztek, csomagolóanyagok; • vegyes építési hulladék; • kommunális hulladék. A keletkezett hulladékok mennyisége a kivitelezési munkálatok során, illetve az újrafelhasználási program során kerül meghatározásra. A keletkezendĞ építési hulladékok többsége újrafelhasználható lesz, amennyiben a térségben a megfelelĞ hulladékhasznosító telepek rendelkezésre állnak. A 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet szerint a kivitelezĞ köteles az építési hulladékokat szelektíven gyĬjteni, amennyiben mennyiségük meghaladja a hivatkozott jogszabály 1. sz. mellékletében szereplĞ küszöb értéket. Kivitelezés alatt az építési hulladékokat szelektíven fogják gyĬjteni. 4.1.2.3 Építési vízhasználat, szennyvízkezelés A Létesítmény telepítéséhez szükséges vízigények a következĞket tartalmazzák: • Kommunális vízigény (ivóvíz + mosdók) 50 m3/d, átlagban 350 építĞipari munkás helyszínen tartózkodását figyelembe véve; • Építési vízigény (utak portalanítása, vízi közmĬvek tömörségi próbái) 50 m3/d. Az építés alatt keletkezĞ kommunális szennyvíz mennyisége a kommunális vízigénnyel azonos, 50 m3/d., amely mobil WC hálózat fenntartásával, a szennyvíz elszállításával; késĞbb ideiglenes felvonulási épületekben összegyĬjtve, elszállítással, vagy közcsatornára kötve kerül megoldásra. 4.1.2.4 Talaj, felszín alatti és felszíni vizek létesítés alatti hatásterület becslése Talaj érintettség Talajvédelmi szempontból közvetlen hatásterületnek az alaptestek kiásásával, a szállítási útvonalak mentén a talaj tömörödésével és a belsĞ úthálózat kialakításával érintett talajrétegek tekinthetĞk, melyek a Beruházási terület határain belül maradnak. Figyelembe véve, hogy a teherbíró talaj a terepszint alatt 2,0 körül helyezkedik el (ld. 2.1.1 fejezet), a hatásterület vertikális kiterjedése kb. 4,0-5,0 m a terepszint alatt. Közvetett hatásterületként az építési szállítási útvonalak -- lényegében az 5. sz. fĞút, M43, M5 útszakasz -- mentén kb. 5-10m széles sáv jelölhetĞ meg, ahol a

ERM HUNGÁRIA KFT.

82

SZEGED ENERGIA ZRT.


talajon többlet porszennyezés jelenhet meg a Létesítményhez irányuló építési gépjármĬforgalomból adódóan. Felszín alatti víz érintettség Az alapozási munkálatok során az mértékadó építési talajvízszint várható helyzetét figyelembe véve (ld. 2.1.1 fejezet) számítani lehet munkagödör víztelenítési eljárás alkalmazására. A felszín alatti víz mennyiségek az adott talajvízállás függvényében megcsapolásra kerülhetnek. A felszín alatti vizek érintettsége csak alaptestek elkészítése alatt, tehát átmeneti ideig, a telephelyen belül érvényesülhet, és nem fog jelentĞs hatásnak minĞsülni becsléseink szerint. Az építési munkák során a munkagépekbĞl származó esetleges olaj szennyezĞdések megelĞzésére tett intézkedések által – megfelelĞ munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, kármentĞ tálcák alkalmazásával, és a gyors kármenetesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával -- a felszínalatti vizek szennyezĞdése elkerülhetĞ; ezért felszín alatti vízminĞséget érintĞ hatásokkal nem számolunk. Felszíni víz érintettség Az erĞmĬ építése során felszíni vizeket érintĞ közvetett/közvetlen hatás nem keletkezik, mivel az építési tevékenységek által egyetlenegy felszíni víztest sem érintett. 4.1.3

Építési zajterhelés 4.1.3.1 Építési forgalom zajkibocsátása A tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni szükséges a létesítéshez tartozó forgalmi növekményt, azaz a célforgalom nagyságát, mely a környezetben lévĞ megközelítési útvonalakon jelentkezik. Az együttes zajterhelés az érintett útszakaszok menti területeket, zajtól védendĞ létesítményeket fogja terhelni. Az építkezés ideje alatti forgalom nagyságot a létesítés volumenébĞl, az egyes szükséges munkafázisokhoz felhasznált szállítandó anyagmennyiségek alapján határozhatjuk meg. Az építési forgalomból származó zajterhelés számításának alapja a 3.7.b. táblázatban közölt mértékadó építési gépjármĬforgalom. Az építési munkálatok várhatóan 36 hónapot fognak igénybe venni. Kapcsolódó forgalom a nevezett idĞszakon belül, szakaszos idĞbeni lefolyással várható. A zajszámítást a ÚT 2-1.302:2000 sz., „A közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi MĬszaki ElĞírás alapján végeztük. A kivitelezés során várható zajterhelés adatokat a 4.1.3.1.b. táblázat tartalmazza a referenciapontra vonatkozóan, amely 7.5 méterre helyezkedik el az 5. sz. fĞút akusztikai tengelyétĞl, az út az M43-ral alkotott keresztezĞdése és Szeged közigazgatási határa közötti szakaszán. ERM HUNGÁRIA KFT.

83

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.1.a. táblázat A referenciapontra számított építési gépjármĬforgalomból adódó zajterhelések Vizsgált útszakasz 1MP: 5. sz. fĞút - referenciapont Megjegyzés:

Forgalmi adatok nappal (j/h) I. II. III. 5,804 1,188 691 Építési forgalom (3.7.b táblázat)

Zajterhelés LAeq,ref n (dBA) (2)

Magyarázat

70,5

Jelenlegi forgalom

72,1

Építési célforgalommal

(1) Építési forgalom éjszaka nem tervezett (2) Nappali gépjármĬforgalomból

Az építési gépjármĬforgalom által okozott zajkibocsátást a 4.1.3.1.b. táblázatban mutatjuk be. 4.1.3.1.b. táblázat A lakott területre(2) számított építési gépjármĬforgalomból adódó zajkibocsátás Zajkibocsátás leírása Jelenlegi zajszint JövĞbeli számított zajszint Zajkibocsátás növekmény Megjegyzés:

Számított zajkibocsátás LAK=LAM /dB(A)/ Nappal Éjjel 50.6 43.7

Zajkibocsátási határérték LTH /dB(A)/ Nappal Éjjel 65 55

52.3

43.7

65

55

1.7

0.0

-

-

(1) Építési munka éjszaka nem tervezett (2) A lakott terület 78 m-re helyezkedik el a referencia ponttól

Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy az építési forgalomból adódóan a vizsgált útszakasz zajkibocsátása várhatóan az alábbiak szerint változik meg: • A meglévĞ és szállítási forgalom által okozott zajkibocsátások vizsgálata referenciapontra történt. • A célforgalom zajkibocsátása a referenciaponton jelenleg meglévĞ zajterhelést 1,7 dB(A)-lel növeli meg. • Az 5. sz. fĞút mentén, annak közvetlen környezetében zajtól védendĞ terület nem található. Távolabb, mintegy 300 m távolságra Beruházási területtel szemközti oldalon, gazdasági területen lakóépületek találhatóak. • Az építési forgalom várhatóan nem fogja jelentĞsen megnövelni a fenti pontokon (referenciapont és lakott terület) jelentkezĞ zajkibocsátásokat. A megnövekedett zajkibocsátás az építési munkák befejezésével megszĬnik. A szállítási forgalom nem fogja a jelenlegi közlekedési zajterhelést jelentĞsen megnövelni. A célforgalmi zajterhelés a létesítés befejezésével megszĬnik. A beruházáshoz kapcsolódó építési gépjármĬforgalom hatásterületét a 27/2008 (XII. 3.) KvVM-EüM rendelettel összhangban nem szükséges meghatározni, mivel a járulékos forgalom 3 dB(A) relatív zajterhelés növekedést nem eredményez.

ERM HUNGÁRIA KFT.

84

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.2 Építési munkák zajkibocsátási vizsgálata A tevékenységek környezeti zajkibocsátását az építési tevékenység jellegébĞl adódóan a területen folytatott tevékenységek, igénybevett munkagépek és az ott közlekedĞ jármĬvek, tehergépkocsik határozzák meg. A legnagyobb zajkibocsátás az alapozási munkák során várható. A munkafolyamatok részben elkülönülnek egymástól, továbbá idĞszakos jellegĬek is. A számításokban az építési tevékenységre jellemzĞ zajterhelést okozó munkafázist vizsgáltuk. A berendezések 4.1.3.2.a. táblázatban megadott zajforrás zajemissziójából, az üzemelési idĞ figyelembevételével számíthatjuk az egyes vizsgálati/értelmezési pontokra vonatkozó eredĞ zajszintet. 4.1.3.2.a. táblázat munkagépek Zajforrás jele

Az alapozási munkák során alkalmazott építĞipari

A zajforrás megnevezése

1

I.

4,5 daru

II.

Lánctalpas forgó kotró

III.

Kanalas markológép

IV.

Lánctalpas dózer

V.

ÁramfejlesztĞ aggregátor

3

VI.

Földfúró/cöl öpverĞ gép

4

Transzport betont és építĞanyagot szállító teherautók

5

VII.

tonnás

Gépek száma

3 3 3

MĬködési Zajkibocsátás idĞtartam jellege nappal/éjjel

MĬködési helye

Megjegyzés

4,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

4,0/-

Változó

Szabadba változó

szakaszos

5,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

4,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

8,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

4,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

6,0/-

Változó

Szabadban változó

szakaszos

A berendezések, ill. közlekedési jármĬvek a szakirodalomban használt, a fenti táblázatban közölt mĬködési idejével, valamint a zajterjedés számítási képlet segítségével meghatároztuk az egyes munkafázisokban megítélési pontban okozott zajterhelés mértékét. A számításokat a Braunstein+Berndt GmbH/SoundPLAN LLC (Németország) által kifejlesztett SoundPLAN 6.5 verziójú EU konform zajterjedés-számító szoftver segítségével készítettük el, ISO 9613-2:1996 alapján. Az építési területen dolgozó munkagépek / szállítójármĬvek várható zajkibocsátása a 4.1.3.2.b. táblázatban található.

ERM HUNGÁRIA KFT.

85

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.2.b. táblázat Munkagépek és szállítójármĬvek zajkibocsátása JármĬ/berendezés megnevezése 4,5 tonnás daru

Mérési pont

MĬködési mód

10,0 m-re a munkavégzés helyétĞl

ZajjellemzĞ LWA/, LAX…m/, (dBA)

ÜzemszerĬ munkavégzés

LAX 10m= 85*

Lánctalpas forgó kotró

-


LWA= 93

Rakodás kanalas rakodóval

-


LWA= 99

Lánctalpas dózer

-


LWA= 102

ÁramfejlesztĞ aggregátor

-

ÜzemszerĬ mĬködés

LWA =86

Földfúrógép /cölöpözĞ

-

ÜzemszerĬ mĬködés

LWA =88

Nehéz tehergépkocsi

7,5 m-re az elh. sávjától (3 elh. átlaga)


LAX 7,5m= 91*

*Értékeket LWA zajteljesítmény-szintre számítjuk.

Az építési munkák során alkalmazott vizsgálati pontokat a 4.1.3.2.c. táblázat tartalmazza: 4.1.3.2.c. táblázat Az építési zajvizsgálathoz kijelölt zajtól védendĞ területek és mérĞfelületek Irány I.

Terület M10

II.

M20

A vizsgálat zajtól védendĞ terület leírása 5. sz. fĞút menti lakóépületek zajtól védendĞ Ny-i tájolású homlokzata elĞtt 2 m távolságra (Hrsz: 1374/10, 1374/11, 1374/12, 1374/13, 1374/14) Kiskundorozsma, Vályogos utcai lakóépületek K-i tájolású homlokzata elĞtt 2 m távolságra

Javasolt zajkibocsátási határérték megállapítása A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról alapján”, az építési munka idĞtartama és a zajtól védendĞ terület funkciója, valamint a helyszíni jellemzĞk alapján (egyéb, azonos típusú zajforrás nincs) az alábbi határérték érvényesítése javasolt: Ge – egyéb ipari gazdasági zónán zajtól védendĞ lakóépületek helyezkednek el, továbbá 1 évnél hosszabb kivitelezési idĞszakra érvényesítendĞ határérték, építési helyszín figyelembevételével (M10 terület iránya) Nappal: LKH = LTH = 65 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 50 dB(A) Lke – kertvárosias lakóterület zóna, mint zajtól védendĞ terület, továbbá 1 évnél hosszabb kivitelezési idĞszakra érvényesítendĞ határérték, építési helyszín figyelembevételével (M20 terület iránya) Nappal: LKH = LTH = 55 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 40 dB(A) ERM HUNGÁRIA KFT.

86

SZEGED ENERGIA ZRT.


JelentĞsebb éjjeli munkavégzés várhatóan nem fog történni. A Beruházási terület környezetében jelenleg egyéb építési munka nem folyik. Az M43 autópálya ezen szakaszának (5. sz. fĞút – 4519. sz. út, M43 autópálya 2+980 fkm – 7+050 fkm) építése lezárult, az útvonal átadás alatt van. Építési zaj számítása A 4.1.3.2.d. táblázatban a zajszámítási eredményeket, és a vonatkozó zajterhelési határértékeket mutatjuk be: 4.1.3.2.d. táblázat Zajszámítási eredmények Zajkibocsátási és zajterhelési terhelési határérték LKH=LTH /dB(A)/ nappal éjjel** nappal éjjel** Terhelési pont: 5. sz. fĞút menti lakóépületek (M10 terület iránya) Alapozás – 39,7 65 50 szerkezetépítés Terhelési pont: Kiskundorozsma, Vályogos utcai lakóépületek (M10 terület iránya) Alapozás – 29,6 55 40 szerkezetépítés Zajterhelési megítélési A-hangnyomásszint, LAM /dB(A)/

Megítélési pont és munka-folyamat*

* Építési idĞszakban várható jellemzĞ zajkibocsátással járó munkafázis. ** Éjjeli idĞszakban jelentĞs munkavégzés várhatóan nem fog történni.

Értékelés A megítélési idĞkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az építés során a megítélési pontokon fellépĞ zajterhelés az építési idĞtartam és területfunkció szerint megállapított zajterhelési határértékeknek megfelel. 4.1.3.3

Építési munkák zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete A Létesítmény építésébĞl, az ahhoz kapcsolódó tevékenységbĞl eredĞ zajkibocsátás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-a alapján kell megállapítani. A hatásterület határvonalának megállapításának módját a 6. § közli: 4.1.3.3.a. táblázat Építési munka zajvédelmi hatásterülete Irány / mérĞfelület

Rendelet bekezdésének jelzése*

Dél Kelet (M10) Észak Nyugat Délnyugat (M20)

e) a) d) e) a)

Lehatárolási határérték* L /dB(A)/ Nappal Éjjel** 55 45 55 40 45 35 55 45 45 30

Hatásterület nagysága, építési munkaterület súlypontjától, st /m/ Nappal Éjjel** 255 170 250 150 310 -

* 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-a alapján. ** Éjjel építés nem tervezett.

A tevékenység hatásterületén zajtól védendĞ létesítmény nem lesz. A hatásterület ábrája a 6. mellékletben látható. ERM HUNGÁRIA KFT.

87

SZEGED ENERGIA ZRT.


ÉpítésbĞl eredĞ rezgésterhelés a Beruházási területtĞl távolabb lévĞ terhelési pontokon (lakóépületek a Beruházási területtĞl 300 m-re keletre) a rezgésterhelés nem lesz kimutatható. Rezgésvédelmi hatásterület nem ér el a rezgésterheléstĞl védendĞ létesítményeket. 4.1.4

ÉlĞvilág terhelése a létesítés alatt A Beruházási területet huzamosabb ideje, így jelenleg is mezĞgazdasági területként, szántóként hasznosítják. A területen elĞforduló élĞlények az emberi hatással létrejött élĞhelyet használják. Az építés során a terület, így élĞhelyei is, lényegileg átalakulnak, illetve megszĬnnek. Természetvédelmi szempontból fontos élĞhely vagy faj jelentĞs állománya ugyanakkor a területen nem fordul elĞ. Károsodás fĞleg a menekülésre nem, vagy korlátozottan képes fajokat érheti. A kivitelezéssel járó hatások (zaj és porterhelés, levegĞszennyezés, emberi jelenlét, kivilágítás) az élĞvilágra zavaróan hatnak, bár a környék ilyen szempontból már erĞsen terhelt (fĞút és autópálya, vasútvonal, ipari területek). Az élĞvilágra gyakorolt hatásterület a lehatárolásánál a zaj/rezgés hatások lesznek a mértékadóak. A zaj hatások modellezése során meghatározásra került az a terület, ahol zajterhelésben változás következik be. Az élĞvilágra vonatkozó hatásterület a zaj/rezgésvédelmi hatásterülettel megegyezĞen -- a 4.1.3 fejezetben részletezett módon -- kerül lehatárolásra.

4.2

AZ ÜZEMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

4.2.1

LevegĞterhelés üzemelés alatt 4.2.1.1 Figyelembe vett környezeti tényezĞk Az üzemelési fázisban az erĞmĬ üzemi füstgázkibocsátásainak és az erĞmĬhöz kapcsolódó jármĬforgalom emissziójának hatását kell vizsgálni. • Közvetlen hatás a földgáztüzelésĬ erĞmĬ 60 m magas kéményeinek levegĞkörnyezetre való hatása. A kémény magasságának, a füstgáz hĞmérsékletének és sebességének köszönhetĞen az emissziók oly módon keverednek el a légkörben, hogy a levegĞminĞségben okozott változás nem lesz jelentĞs (a közeli, 1 km-en belüli területeken a hatás nem lesz észlelhetĞ), mivel a nagy magasságból a talaj közelbe jutó légszennyezĞ anyagoknak van idejük felhígulni. • Közvetett hatás az igénybe vett szállítási útvonalak környezetében az üzemeléshez kapcsolódó jármĬforgalomból adódik. 4.2.1.2 A levegĞminĞség változásának vizsgálati metodológiája Számítási módszertan A figyelembe vehetĞ légszennyezĞ anyagok közül nem szükséges valamennyivel elvégezni a számításokat, csupán azzal az eggyel, melynek a ERM HUNGÁRIA KFT.

88

SZEGED ENERGIA ZRT.


vonatkozó immissziós határértéke legkisebb, és a relatív kibocsátási értéke a legnagyobb, mivel a terjedési, hígulási paraméterek azonosak. SzámszerĬen kifejezve: En/In = maximális. Erre az anyagra számított „megfelelĞ” levegĞminĞséget biztosító távolságon túl, a többi szennyezĞanyag koncentrációja sem lépheti túl a határértéket. A „kritikus” szennyezĞ a közlekedésbĞl és erĞmĬvi kibocsátásból adódóan nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok, ezért a számítások elvégzéséhez elegendĞ ezeket a szennyezĞket figyelembe venni. A kibocsátás NOx-koncentrációját a BefektetĞk határozták meg becsléssel; a kibocsátott NO2 koncentrációját a más erĞmĬvekben végzett emissziós és immissziós mérések alapján az NOx koncentráció 50%-ának vettük. A tevékenységek, mint légszennyezĞ hatótényezĞk eredĞ forrásai a levegĞminĞség romlásának mértéke alapján minĞsíthetĞk. A hatás elbíráláshoz a 14/2001. KöM-EüM-FVM közös rendeletben közölt határértékeket és tervezési irányelveket használtuk fel, mely a környezeti levegĞ tisztasági követelményeit tartalmazza. 4.2.1.2.a. táblázat LevegĞminĞségi egészségügyi határértékek a 14/2001. KöMEüM-FVM rendelet szerint Egészségügyi határértékek Anyag

60 perces

24 órás

éves

ug/m3

ug/m3

ug/m3

NO2

100

85

40

NOx

200

150

70

SO2

250

125

50

CO

10.000

5.000

3.000

Por TSPM

200

100

50

Por PM10

-

50

40

ÜlepedĞ por 1

1201

t/km2*év

A minĞsítés elvégzéséhez számításokkal határoztuk meg hogy a forrástól távolodva, milyen levegĞminĞség-változás (koncentráció növekedés) várható a védendĞ területek, objektumok (receptor pontok) helyszínén. A terjedési számítások alapján jelöltük meg a hatásterület. A vonatkozó jogszabályokban a hatásterület lehatárolás a következĞkre levegĞszennyezés forrástípusokra nem definiált: • ülepedĞ szennyezĞk, • vonalas források, • területi források és • bĬzhatások.

ERM HUNGÁRIA KFT.

89

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az analógiák felhasználásával a fenti forrástípusokra is elvégeztük a számításokat. A minĞsítés elvégzéséhez számításokkal határoztuk meg, hogy a forrástól távolodva, milyen levegĞminĞség változás várható a védendĞ területek, objektumok / receptor pontok / helyszínén. A terjedési számítások alapján jelöltük meg a hatásterület nagyságát, amelynek meghatározása az immissziós norma, valamint a háttérszennyezettség és az alapterhelés átlagértéke segítségével történt. Az alapterhelés / Ιa / a háttérszennyezettség azon átlagértéke, amelyre a vizsgált forrás tervezési maximális koncentrációja / Ivmax / szuperponálódik. Az alapterhelés és a tervezési maximális koncentráció összegének ki kell elégíteni az érvényben lévĞ levegĞminĞségi normát / In /: In Ιa+Ivmax A Létesítmény esetében a következĞ levegĞszennyezĞ források kerültek figyelembevételre: • vonalas források (építési és üzemelési gépjármĬforgalom) • területi források (építési terület) • pontforrások (kémények) A modellezést meghatározott idĞtartamokra, meghatározott számítási standardok alapján és a leggyakoribb meteorológiai viszonyokra kell elvégezni. A hatásterület lehatárolás módszertana Megvizsgáltuk az egyes források által okozott terjedési hatásterület mértékét. A módosított 21/2001. számú Kormány rendelet 5. § (5) pontja alapján hatásterület három eljárással határozható meg: A légszennyezĞ pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyezĞ pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által kibocsátott légszennyezĞ anyag terjedése következtében várható a vonatkoztatási idĞtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyezĞ pontforrás környezetében fellépĞ leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy b) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%ánál nagyobb; vagy c) a terhelhetĞség 20%-ánál nagyobb (terhelhetĞség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). 4.2.1.3 Technológiai kibocsátások vizsgálata Az erĞmĬ legjelentĞsebb füstgázkibocsátását a gázturbinás, póttüzeléses hĞhasznosító kazán rendszer 60 méter magas kéménye produkálja. Egy ilyen rendszer egy blokkot képez, melybĞl két darab fog épülni, így két jelentĞs ERM HUNGÁRIA KFT.

90

SZEGED ENERGIA ZRT.


légszennyezĞ pontforrást létesítenek. A kémények átmérĞje 7,5 m. A terjedésszámításokhoz figyelembe vett emisszió 123 kg/h NOx, 62,5 kg/h NO2 ki bocsátás kéményenként. A technológiai kibocsátások jellemzĞit mutatja a 4.2.1.3.a. táblázat 4.2.1.3.a. táblázat A technológiai kibocsátások jellemzĞi JellemzĞ

Mértékegység

Mennyiség

FÜSTGÁZ Kémény füstgáz tömegáram

kg/s

761

Térfogatáram

m3/h

2.110.000

Térfogatáram

m3/s

585

Gázturbina távozó füstgáz hĞmérséklete

°C

633

Kémény kilépĞ füstgáz hĞmérséklet

°C

95

A kémény keresztmetszeti területe

m2

44,2

m/s

13,3

A kilépĞ füstgáz sebessége TÜZELĝANYAG TüzelĞanyag típusa

Földgáz

TüzelĞanyag fĬtĞértéke

kJ/kg

50.012

TüzelĞanyag tömegárama

kg/s

16,0

TüzelĞanyag tömegárama

kg/h

57.600

A terjedésszámításhoz figyelembevett meteorológiai adatok A terjedésszámítás során a 2.1.3.1. fejezetben közölt meteorológiai adatokat vettük figyelembe. A hatásokat modellszámítások alapján határoztuk meg. A számításokat az LKGSZ Bt. TRANSZMISSZIÓ 1.1 szoftverével végeztük. A szoftver az MSZ 21459-es sorozat, az MSZ 21460, MSZ 21457 és MSZ 21459/2-81 szabványok felhasználásával készült. A 4.2.1.3.b. táblázat a levegĞmodellezéshez használt alapadatokat foglalja össze:

4.2.1.3.b. táblázat Transzmissziós modellezés alapadatai JellemzĞ EOV koordináták

Érték X: 102,000 y: 735,000 10 m Sík 0,1-3,0 m (sík terület növényzettel, kistelepülés, nagyváros) 283,4 K 2,8 m/s 6 (Magyarországra jellemzĞ)

Szélmérés magassága Terület domborzati jellege: Érdességi paraméter zo LéghĞmérséklet értéke Kritikus szélsebesség Stabilitási kategória Sources: Transzmissziós adatbázis, LKGSZ Bt ERM HUNGÁRIA KFT.

91

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.4 A kibocsátások, hatások együttes figyelembevétele üzemelés során A számítások során a várható évi átlagos koncentrációt NOx/NO2 koncentrációt a szélirány gyakoriság, szélsebesség és stabilitási állapotok együttes gyakorisága) alapján számoltuk ki, valamint meghatároztuk a terjedési hatásterületet. A modellezésben a pontforrásokat egy pontforrásba össze nem vonható pontforrásoknak tekintettük. A Létesítményben 2 nagyobb kibocsátó forrás fog mĬködni: a 2 db 60 méteres füstgázkémény. Az alábbi ábrák a számítási eredményeket mutatják a következĞ, üzemeléshez kapcsolódó NOx/NO2 koncentráció jellemzĞkre: • évi átlagos koncentráció; • 24 órás maximális koncentráció; • 24 órás átlag koncentráció; • rövid idejĬ, órás átlag koncentráció. 4.2.1.4.a. ábra Az NOx évi átlagos koncentrációjának terjedési ábrája

ERM HUNGÁRIA KFT.

92

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.4.b. ábra Az NO2 évi átlagos koncentrációjának terjedési ábrája

4.2.1.4.c. ábra A 24 órás maximális NOx koncentráció terjedési ábrája

ERM HUNGÁRIA KFT.

93

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.4.d. ábra A 24 órás maximális NO2 koncentráció terjedési ábrája

4.2.1.4.e. ábra A 24 órás átlag NOx koncentráció terjedési ábrája

ERM HUNGÁRIA KFT.

94

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.4.f. ábra A 24 órás átlag NO2 koncentráció terjedési ábrája

4.2.1.4.g. ábra A rövid idejĬ, órás átlag NOx koncentráció terjedési ábra

ERM HUNGÁRIA KFT.

95

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.3.h. ábra A rövid idejĬ, órás átlag NO2 koncentráció terjedési ábra

Az ökológiailag sérülékeny területek (Fehér tó környezete) 30 Ǎg/m3-es éves NO2 határértékét az erĞmĬvi kibocsátás okozta éves átlagos NO2 immisszió nem fogja elérni, a meglévĞ átlagos alapterhelést szignifikánsan nem befolyásolja. A 4.2.1.4.i táblázat nyolc altáblázatot tartalmaz, amelyek az NOx és NO2 immisszió mértékét mutatják be a Létesítmény hatásterületén. 4.2.1.4.i. táblázat: NOx/NO2 immissziós levegĞterhelés mértéke és hatása (1-8) (1) JellemzĞ koncentráció NOx, éves NOx alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NOx (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 60 Max. 0,6 <1 87

Kiskundorozsma 30-50 Max. 0,3 <1 72

Külterület

Határérték

10-20 0,2- 0,6 <1 29

70 -

Kiskundorozsma 15-25 Max. 0,3 <1 63

Külterület

Határérték

5-10 0,1- 0,3 <1 26

40 -

(2) JellemzĞ koncentráció NO2, éves NO2 alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NO2 (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

ERM HUNGÁRIA KFT.

Szeged 35 Max. 0,3 <1 88

96

SZEGED ENERGIA ZRT.


(3) JellemzĞ koncentráció NOx, 24-órás maximális NOx alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NOx (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 60 15 <10 50

Kiskundorozsma 30-50 6 <4 37

Külterület

Határérték

10-20 4-8 3-5 16-19

150 -

Kiskundorozsma 15-25 3 <4 33

Külterület

Határérték

5-10 2-4 < 2-5 14-16

85 -

Kiskundorozsma 25 0,3 <1 17

Külterület

Határérték

10 0,5 <1 7

150 -

Kiskundorozsma 25 0,3 <1 30

Külterület

Határérték

10 0,5 <1 12

85 -

Kiskundorozsma 30-50 25-28 12.5 37,5-40,0

Külterület

Határérték

10-20 28-30* 14 24

200 -

Kiskundorozsma 15-25 12 12 37

Külterület

Határérték

5-10 15 15 25

100 -

(4) JellemzĞ koncentráció NO2, 24-órás maximális NO2 alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NO2 (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 35 7 <8 49

(5) JellemzĞ koncentráció NOx, 24-órás átlag NOx alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NOx (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 60 1 <1 41

(6) JellemzĞ koncentráció NO2, 24-órás átlag NO2 alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NO2 (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 35 0.5 <1 42

(7) JellemzĞ koncentráció NOx, Órás NOx alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NOx (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 60 17 8.5 38,5

(8) JellemzĞ koncentráció NO2, Órás NO2 alapterhelés (µg/m3) Éves növekmény (NO2 (µg/m3) Határérték %-a alapterhelés nélkül Határérték %-a alapterheléssel

Szeged 35 9 10 45

Megjegyzés (7)-(8) altáblázatokhoz: a táblázatban megadott órás értékek abban az esetben jelentkezhetnek, amennyiben az adott irányba mozgató légáramlatok a jellemzĞek, nem egész évre vonatkozó változást okoznak, A maximális értékek a pontforrások körüli 2,5 km sugarú körben jelentkeznek várhatóan.. Megjegyzés (3)-(4) altáblázatokhoz: a táblázatban megadott 24-órás maximális értékek várhatóan a legkedvezĞtlenebb meteorológiai körülmények között jelentkeznek.

A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok évi átlagos koncentrációja az erĞmĬvi technológiákból származóan déli, délkeleti (azaz, Szeged) irányban elhanyagolható terhelésnövekedést okoz. Az éves átlagos NOx alapterhelést a teljes évi folyamatos üzemelés várhatóan 0,6 µg /m3 értékkel növelné, amely érték a mérési bizonytalanság tartományán belül van. Ez a csúcsérték NO2 esetében 0,3 µg /m3. Az elhanyagolható növekedés maximuma az évi átlagos koncentrációban jellemzĞen a kéményektĞl déli, délkeleti irányban, a pontforrásoktól mérve körülbelül 2,2 km-nél kezdĞdik és 2,5-3 km-ig tart. Ez egy hozzávetĞlegesen 0,5-1 km hosszú folt, melynek szélessége körülbelül ERM HUNGÁRIA KFT.

97

SZEGED ENERGIA ZRT.


200-300 m. Az éves átlag koncentrációkat mutató színes ábrán a sárga árnyalatok mutatják a legnagyobb növekmény értékeket. Az említett maximális értéket az apró sárgásbarna folt mutatja. A legnagyobb változásértékeket mutató sárga árnyalatú foltok átmérĞje kb. 5 km az éves átlagokat mutató ábrán. A Szeged irányába mutató éves átlagkoncentráció növekedés azonban nem éri el az 1 µg /m3 értéket. Éves viszonylatban az alapterheléstĞl nem különíthetĞ el a kialakult immisszióváltozás. A kibocsátás okozta NO2 immissziós koncentráció a rövid idejĬ órás alapterhelést 15 Ǎg/m3 értékkel növelheti meg maximálisan (aktuális szektorra átlagolt koncentráció). Ez a maximális változás a Szeged külterületét érinti. Szeged belterületére maximum 10 Ǎg/m3 értékĬ változás juthat a rövid idejĬ órás NO2 koncentrációban, amennyiben a település felé irányulnak a légmozgások. Ez a belvárosi 35 Ǎg/m3-es alapterhelést 45 Ǎg/m3 értékre növelheti, ami az NO2 koncentráció órás határérték 45%-át jelenti, a 35 ug/m3es órás alapterheléssel együtt. NOx esetében rövid idejĬ 70 Ǎg/m3 átlagos alapterhelést Szegeden az erĞmĬvi NOx emisszió maximum 16 Ǎg/m3-rel növelheti meg. Ez az órás NOx koncentráció 43 %-át jelenti a 70 Ǎg/m3 alapterheléssel együtt. Külterületen a maximális NOx koncentrációváltozás 30 Ǎg/m3, amely a külterületi alapterheléssel együtt az órás határérték 22 %-át jelenti. Külterületen a maximális 15 Ǎg/m3-es NO2 változás az 5-10 Ǎg/m3-os alapterhelést körülbelül 25 Ǎg/m3-re növelheti, ami az órás határérték 25 %-a. A legközelebbi kistelepülés Kiskundorozsma NO2 alapterhelését maximum 12 Ǎg/m3-rel növelheti az erĞmĬvi emisszió, amennyiben a település felé irányulnak a légmozgások. A kistelepülés alapterhelését 20 Ǎg/m3 értéknek vettük. Ez 12 %-os terhelésnövekedést jelenthet azokban az idĞszakokban, amikor a település felé szállítódnak a szennyezĞanyagok. Külterületen a napi 24 órás maximumot tekintve az erĞmĬvi kibocsátások 4-8 Ǎg/m3-es növekményt jelentenek NOx esetén, és 2-4 Ǎg/m3 értéket NO2 esetén. Szeged belterületére ebbĞl NOx esetén maximum 10 Ǎg/m3, NO2 esetén 7 Ǎg/m3 érték juthat. Így a városi 35 Ǎg/m3-es alapterhelésnél -- széliránytól függĞen -- az immisszió kisebb marad, mint a 24 órás NO2 határérték 49 %-a; 60 Ǎg/m3-es NOx alapterhelésnél az immisszió kisebb lesz, mint az NOx 24 órás határérték 47 %-a. A nem Szeged felé irányuló légáramlatok külterület vagy kistelepülés felé mozgathatják az NOx kibocsátást, ahol az alapterhelés kedvezĞbb értéket mutat: külterületen 5-10 Ǎg/m3, kistelepüléseken 15-25 Ǎg/m3 vehetĞ alapul fĬtési és nem fĬtési félévtĞl függĞen. 4.2.1.5 Hatásterület becslés A várható hatásterület Szeged irányába kb. 6,3 km, Kiskundorozsma irányába kb. 7,3 km, északi irányokba kb. 10,3 km, amit az NOx kibocsátás jelöl ki. A hatásterületi ábrát az 5. mellékletben csatoljuk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

98

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.5.a. ábra A pontforrások kibocsátásának terjedési hatásterülete Szeged irányában

A hatásterület maximális mértéke b) feltétel esetén 6.350 m. A maximális koncentráció a forrásoktól kb. 2,5-3 km-re alakul ki, értéke 35 Ǎg/m3, ami a rövid idejĬ terhelésbĞl ered. Sem rövid, sem hosszú idejĬ határérték túllépés nem fordul elĞ a hatásterületen. A por emissziót megvizsgálva a kisebb tömegáram és a terjedési törvényszerĬségek analógiájából adódóan kisebb hatásterületet eredményez. 4.2.1.6 Kapcsolódó szállítás, közlekedés kibocsátásai A várható mértékadó gépjármĬforgalom az üzemelés során a 3.7.c. táblázatban került bemutatásra. Az építési gépjármĬforgalom jelentĞsen nagyobb, mint az üzemelési gépjármĬforgalom. Teherforgalom jellemzĞen csak akkor van, ha hulladékot szállítanak el, vagy az olajtárolókat töltik fel. Olajbeszállítás akkor fordulhat elĞ, amikor az olajtárolókat elĞször feltöltik, illetve ha gázszolgáltatás elégtelensége esetén olajüzemre kell átállni és az olajtárolókat újra kell tölteni; normál üzemben az olajbeszállítás nem jellemzĞ. 4.2.2

Talaj, talajvíz, felszíni víz terhelések üzemelés alatt

4.2.2.1 Vízfelhasználás A Létesítmény mĬködéséhez táblázatban ismertetjük.

ERM HUNGÁRIA KFT.

szükséges

99

vízmennyiségeket

4.2.2.1.a.

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.2.1.a..táblázat A Létesítmény vízfelhasználása üzemelés alatt Vízigény fajtája

Napi vízmennyiség

Vezetékes víz – ivóvíz, szociális víz, technológiai víz Friss víz – technológiai és tüzivíz (Tiszából) Víz igény összesen

50 m3/d 27.000 m3/d 27.050 m3/d

4.2.2.2 Szennyvíz kibocsátás, elvezetés A Létesítmény mĬködése során várhatóan mennyiségeket 4.2.2.1.b. táblázatban ismertetjük.

keletkezĞ

szennyvíz

4.2.2.2.a.táblázat A Létesítményben keletkezĞ szennyvizek üzemelés során Szennyvíz fajtája

Napi szennyvízmennyiség

Szennyvíz - kommunális Szennyvíz – használt hĬtĞvíz (Tiszába) Szennyvíz - technológiai szennyvíz (közcsatornára) Szennyvíz – összesen

50 m3/d 6.600 m3/d 270 m3/d 9.920 m3/d

*A technológiai szennyvíz hĬtĞvízként történĞ újrahasznosítására is lehetĞség van, illetve a technológiai szennyvíz minĞségétĞl függĞen a hĬtĞvízzel elkeverve a Tiszába történĞ bevezetése is lehetséges.

A szennyvíz elĞkezelését a 3.6 fejezetben adtuk meg. Az alkalmazott technológia elsĞsorban olajleválasztási, szabad klórtartalom beállítási, illetve flokkulációs/ülepítési célokat szolgál. 4.2.2.3 Csapadékvíz kibocsátás, elvezetés A Beruházási területen összegyülekezĞ csapadékvíz mennyisége 1.800 l/perc (300 l/s). A Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK) rendelkezésre álló csapadék-vízelvezetĞ rendszer maximális kapacitása 2.400 l/perc, így intenzív csapadék esemény bekövetkezésekor esetlegesen keletkezĞ nagyobb csapadékmennyiségek késleltetésére csapadékvíz medence létesítése tervezett. 4.2.2.4 Környezetre veszélyes anyagok kezelése Környezetre veszélyes anyagok a telephelyen belül a következĞ helyeken fordulhatnak elĞ: 1. raktár – (vízkezelĞszerek, karbantartásihoz szükséges anyagok tárolása, stb.) 2. tüzelĞolaj tartálypark és dízel tartályok; 3. csapadékvíz gyĬjtĞmedence (tĬz esetén); 4. belsĞ szállítási útvonalak; 5. szennyvízgyĬjtĞ-medencék; 6. veszélyes hulladék átmeneti üzemi gyĬjtĞhely. A veszélyes anyagok kezelésénél a veszély elkerüléséhez a • a kémiai biztonságról szóló 2005. évi XXV. tv, • a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüMSZCSM együttes rendelet; illetve ERM HUNGÁRIA KFT.

100

SZEGED ENERGIA ZRT.


a veszélyes anyagokkal és veszélyes termékekkel kapcsolatos egyes eljárások illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet kikötéseit kell mindenkor betartani. •

A környezetre veszélyes - talaj, talajvíz, felszíni víz szennyezĞ – anyagok kezelésénél a szennyezés megelĞzés céljából a következĞ intézkedések bevezetve: • a raktárakban és tüzelĞanyag töltés, lefejtés, tárolás helyein szigetelt aljzatok, illetve kármentĞk kerülnek beépítésre; • a szennyvízgyĬjtĞ-medencék vízzáró betonból a szennyvíz jellemzĞk figyelembevételével szigetelt kivitelben készülnek; • az anyagszállítás kizárólag burkolt felületeken történik; • az anyagszállítási útvonalak mentén felitató anyagok, illetve takarítóeszközök kerülnek a veszélyes anyagok közelében elhelyezésre; • a veszélyes hulladék üzemi gyĬjtĞhely padlózata a vonatkozó jogszabályok szerint, anyagáteresztést gátló kivitelben készül. 4.2.2.5 Hulladékgazdálkodás A tervezett Létesítmény mĬködése során jellemzĞen települési szilárd (kommunális) hulladék és karbantartásból származó veszélyes és nem veszélyes hulladék fog keletkezni. Az üzemelés során – a gáztüzelésbĞl technológiai hulladék (salak, hamu, stb.) nem keletkezik. Nem veszélyes hulladékok A telephelyen kommunális hulladék a tartós emberi tartózkodásából (irodai alkalmazottak), és csomagolási hulladék (papír és mĬanyag, illetve fa raklapok, fém és mĬanyag pántszalagok) a raktározási tevékenységbĞl keletkezik. A hulladékok gyĬjtése szelektíven (fa, papír, mĬanyag, fém, kommunális hulladékokat külön-külön), konténerekben fogják gyĬjteni. A kommunális hulladék ártalmatlanítás céljából történĞ elszállításával erre engedéllyel rendelkezĞ vállalkozást bíznak majd meg. A 4.2.2.5.a. táblázat az Üzemelési nem veszélyes hulladékok mennyiségét, kezelésének módjait foglalja össze.

ERM HUNGÁRIA KFT.

101

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.2.5.a. táblázat mennyiségei

Üzemelési

nem

veszélyes

hulladékok

becsült

EWC kód

KeletkezĞ mennyiség

GyĬjtĞ-edényzet

Kezelés

Kommunális hulladék

20 03 01

< 50 t/év

Kerekes hulladéktároló

Ártalmatlanítás

Kartonpapír

15 01 01

< 10 t/év

Fedeles konténer és kerekes hulladéktároló

Hasznosítás

MĬanyagok

15 01 02

< 10 t/év


Hasznosítás

Fémhulladék

15 01 04

< 10 t/év


Hasznosítás

15 01 03

< 5 t/év

17 01 07

< 20 t/év

Hulladék típusa

Fahulladék (raklapok) Karbantartásból inert hulladék Összesen

Fedeles konténer és kerekes hulladéktároló Fedeles konténer és kerekes hulladéktároló

Hasznosítás Ártalmatlanítás

< 105 t/év

Veszélyes hulladékok A Létesítmény mĬködése során a következĞ veszélyes hulladékok fognak képzĞdni: • Karbantartási hulladékok a tervezett és nem tervezett karbantartási tevékenységekbĞl; • Víz/szennyvízkezelési technológiákból; • Elhasznált fénycsövek, és egyéb elektromos és elektronikai hulladékok; • Olajos iszap (olajfogóban gyĬjtve). A veszélyes hulladékokat az adott hulladéknak megfelelĞ gyĬjtĞedényzetben gyĬjtik. A veszélyes hulladék üzemi gyĬjtĞhelyen lévĞ edényzetek zárhatóak lesznek. A veszélyes hulladék üzemi gyĬjtĞhely a vonatkozó elĞírásoknak megfelel majd. Innen engedéllyel rendelkezĞ vállalkozó szállítja majd el a veszélyes hulladékokat. A 4.2.2.5.b. táblázat az Üzemelési veszélyes hulladékok mennyiségét, kezelésének módjait foglalja össze. 4.2.2.5.b. táblázat Hulladék típusa Hulladék olaj Olajjal szennyezett hulladékok Vesz. anyaggal szennyezett csomagolás Zsírtalanító oldószerek Kompresszor mosóvíz ERM HUNGÁRIA KFT.

Üzemelési veszélyes hulladékok becsült mennyiségei EWC kód

KeletkezĞ mennyiség

GyĬjtĞ-edényzet

Kezelés

K. m.

< 5 t/év

Tartály

Ártalmatlanítás

16 07 08*

< 10 t/év

Kerekes hulladéktároló

Ártalmatlanítás

15 01 10*

< 10 t/év

Speciális tároló

Ártalmatlanítás

K. m.

< 0,5 t/év

K. m.

< 50 t/év

102

100 vagy 205 literes hordó Ártalmatlanítás Közvetlen elszállítás

Ártalmatlanítás

SZEGED ENERGIA ZRT.


Hulladék típusa

EWC kód

VízkezelésbĞl származó hulladék

K. m.

Olajfogóban gyĬjtött olajos iszap Egyéb tartályok iszapja Savval szennyezett hulladék Elektromos és elektronikus berendezések Fénycsövek és higanytartalmú hulladékok Akkumulátorok és elemek Laboratóriumi hulladékok Összesen

KeletkezĞ GyĬjtĞ-edényzet Kezelés mennyiség < 10 t/év IBC tartályok, 100 vagy 205 (függ az alk. Ártalmatlanítás literes hordók technológiától)

13 05 01*

< 5 t/év

Közvetlen elszállítás

Ártalmatlanítás

16 07 csop.

< 25 t/év

Közvetlen elszállítás

Ártalmatlanítás

K. m.

< 1 t/év

16 02 13*

< 1 t/év

Speciális tároló

Ártalmatlanítás

20 01 21*

< 0,1 t/év

Speciális tároló

Ártalmatlanítás

20 01 33*

< 0,5 t/év

Speciális tároló

Ártalmatlanítás

16 05 06*

< 0,1 t/év

Speciális tároló

Ártalmatlanítás

IBC tartályok, 100 vagy 205 Ártalmatlanítás literes hordók

< 120 t/év

Magyarázat: K.m. = késĞbb meghatározandó

A telephelyen a keletkezĞ hulladékok gyĬjtését, és — ártalmatlanítás, hasznosítás céljából történĞ elszállításukig szükséges — ideiglenes tárolását végzik. A telephelyen a hulladékok gyĬjtésén és ideiglenes tárolásán kívül egyéb hulladékgazdálkodási tevékenység (pl. fizikai-kémiai elĞkezelés) végzését nem tervezik. 4.2.2.6 Talaj, felszín alatti és felszíni vizek üzemelési hatásterület becslése Talaj érintettség Talajvédelmi szempontból közvetlen hatásterület az üzemelés során nem határozható meg, mivel normál üzem esetén szennyezĞdés a talajba nem kerülhet. Havária esetén pedig a szennyezĞdés azonnali kármentesítéssel felszámolásra kerül. Felszínalatti víz érintettség A környezetre veszélyes anyagok a felszín alá nem kerülhetnek, mert ezen anyagok tárolása, kezelése kizárólag burkolt felületen történik, azaz a felszínalatti vizekre hatásuk nem lesz. Az összegyĬjtött csapadékvíznek sem lesz hatása a felszínalatti vízre, mert a beépített és burkolt területeken összegyülekezĞ csapadékvizeket a SZILK csapadékvíz-csatornahálózatára vezetik. A beépítetlen zöldterületek továbbra is képesek lesznek a lehulló, tiszta csapadékvíz befogadására és a felszínalatti vízrétegek táplálására. Fentiekkel összhangban, a felszínalatti víz szempontjából hatásterület nem határozható meg. ERM HUNGÁRIA KFT.

103

SZEGED ENERGIA ZRT.


Felszíni víz érintettség Az erĞmĬ felszíni vizekre gyakorolt hatásai a technológiai vízkivételbĞl (kazántápvíz és hĬtĞvíz számára) és a használt technológiai víz visszavezetésbĞl adódónak. A technológiai friss vízigény a Tiszából tervezett kivételre. A vízkivétel mértéke (0,31 m3/s) a Tisza minimális vízhozamához (90 m3/s) viszonyítva jelentéktelenül kicsi (0,34%) lesz; és a vízkivétel egy része (0,07-0,13 m3/s) a Tiszába visszavezetésre kerül. Ezért a vízkivételre folyóra gyakorolt észlelhetĞ hatásával nem számolunk. A használt hĬtĞvíz a Tiszába kerül visszavezetésre egy kb. 12 km hosszú elvezetĞ csatornán keresztül. A többi technológiai szennyvíz vagy hĬtĞvízként újrahasznosításra, vagy a SZILK szennyvíz-csatornahálózatára, vagy – a minĞségétĞl függĞen – a hĬtĞvízzel együtt a Tiszába kerül bevezetésre. Magyarországi szakirodalmi adatok, illetve gyakorlat alapján az élĞvíz hĞmérséklete a kritikus 300C-ot nem haladhatja meg, nyári, kisvizes idĞszakban sem, annak érdekében, hogy a vízi élĞvilág ne sérüljön (halpusztulás). A felszíni víz alapállapotról szóló fejezetben (2.4.2) közölt ábrákból kitĬnik, hogy a Tisza hĞmérséklete nyári idĞszakban elérheti a 26-27 0C-t, ami viszonylag kis további hĞterhelésre ad lehetĞséget. Mind a vízminĞség, mind a hĞ szennyezés mértékét azonban alapvetĞen befolyásolják a Tisza vízhozam adatainak és a kivett/visszavezetett hĬtĞvíz hozamadatok arányai, amelyek a következĞk: • A Tisza vízhozamai 90-2.860 m3/s tartományban mozogtak az elmúlt években. • A visszavezetendĞ vízmennyiség: átlagosan 0,07 m3/s , maximálisan 0,13 m3/s. A visszavezetés meteorológiai viszonyoktól függĞ, lehetséges változatainak hatását a Tiszára a 4.2.2.6.a táblázat mutatja:

ERM HUNGÁRIA KFT.

104

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.2.6.a. táblázat HĬtĞvíz visszavezetés változatainak hatása a Tiszára

Változatok jellemzĞi

QRT : Tisza vízhozama (m3/s) TRT: Tisza hĞmérséklete (°C) QCW: Használt hĬtĞvíz térfogatárama m3/s) TCW: Használt hĬtĞvíz hĞmérséklete (°C) HĞterhelés (MW)

Normál üzem

Téli üzem, alacsony víz állás

Nyári üzem, alacsony vízállás

Normál üzem magas vízállás

Nyári üzem, Tisza maximális hĞmérséklet

719

90

90

2860

90

13,56

0,8

19,6

13,56

27,0

0,07

0,13

0,13

0,07

0,13

20,1

24,2

32,0

20,1

32,00

2,0

13,0

6,9

2,0

2,7

Qcw / QRT (%) 0,0097% 0,14% 0,14% 0,0024% 0,14% Tisza hĞmérsékletnövekedése a bevezetés hatására (°C)* 0,000673 0,03375 0,01788 0,00016 0,007212 * Számolt hĞmérsékletnövekedés az elkeveredési zóna határán, a teljes keveredést követĞen

A táblázat elsĞ oszlopában mutatjuk be az átlagos üzemelési körülmények hatását a Tisza átlagos jellemzĞit figyelembe véve. A 2. és 3. oszlopban a bevezetés é a folyó maximális hĞmérsékletkülönbségeit vizsgáltuk, az aktuális évszakra jellemzĞ legalacsonyabb vízhĞmérséklete figyelembe véve. Az 5. esetben a Tisza maximális nyári hĞmérsékletére végeztünk vizsgálatot a bevezetést követĞen; ekkor mind a használt hĬtĞvíz, mind a Tisza hĞmérséklete maximális. A maximális térfogatáramú hĬtĞvíz bevezetés esetén használt hĬtĞvíz térfogatárama kb. 0,15%-a a Tisza legkisebb vízhozamának (90 m3/s); a Tisza legnagyobb vízhozama (2.860 m3/s) a hĬtĞvíz-bevezetés maximális térfogatáramánál (0,13 m3/s) négy nagyságrenddel (2.2*10-4) nagyobb. Átlagos körülmények között a hĬtĞvíz-bevezetés térfogatárama kevesebb, mint 0,01%-a lesz a Tisza vízhozamának. A bevezetett hĬtĞvíz az elméleti legrosszabb eset fennállása esetén is csak 0,03 °C-kal növeli meg a Tisza hĞmérsékletét. A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az elkeveredési zóna határán, a teljes elkeveredést követĞen a használt hĬtĞvíz bevezetésébĞl eredĞ hĞterhelés várhatóan jelentéktelen hatást gyakorol majd a Tiszára; és a Tisza víztömege képes a hĬtĞvíz hĞterhelését befogadni anélkül, hogy az bármilyen negatív hatással lenne a folyóra. Következésképpen, becsléseink szerint sem a Létesítmény technológiai vízkivételének sem visszavezetésének nem lesz kijelölhetĞ hatásterülete. ERM HUNGÁRIA KFT.

105

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.3

Üzemelési zaj- és rezgésterhelés

4.2.3.1 Üzemelési közlekedésbĞl eredĞ zajkibocsátás vizsgálat Közlekedési zajvizsgálati pont(ok) leírása A zajvizsgálati pontot az alábbi helyen jelöltünk ki, melynek zajvédelmi szempontú jellemzĞit is közöltük: 1MP 5. sz. fĞút - referenciapont A mérési pontot bárhol az 5. sz. fĞút M43 keresztezĞdése és Szeged közigazgatási határa között jelöltük ki, a közút úttengelyétĞl 7,5 m távolságra, a talajszint felett 1,5 m-re értelmezve. Az 5. sz. fĞút Szeged belterület szakaszának neve Budapesti út. A belterületen az út mentén kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak, melyek zajtól nem védendĞ területek a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM rendelet 3. sz melléklete alapján. Beruházáshoz kapcsolódó közúti közlekedési forgalom A tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni szükséges a mĬködéshez kapcsolódó forgalmi növekményt, azaz a célforgalom nagyságát, mely a környezetben lévĞ megközelítési útvonalakon jelentkezik. Az együttes zajterhelés az érintett útszakaszok menti területeket, zajtól védendĞ létesítményeket fogja terhelni. A becsléssel meghatározott kiindulási forgalmi adatokat a beruházó bocsátotta rendelkezésre, mely a „3.7. A Létesítmény mértékadó gépjármĬforgalma” c. fejezetben került közlésre. Zajszámítást a ÚT 2-1.302:2000 sz., „A közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi MĬszaki ElĞírás alapján végeztük. A mĬködés során várható, számított zajterhelés értékeket a 4.2.3.1.a. táblázat tartalmazza. 4.2.3.1.a. táblázat Zajterhelési eredmények megvalósult állapotban Mérési pont jele

Helyszín

1MP

5. sz. út, 7,5 m távolságra vett referenciapont

Számított forgalmi zaj LAeq, kö LAeq, kö dB(A) dB(A) Nappal Éjszaka

70,7

64,0

LTH dB(A) Nappal

Éjszaka

-*

-*

* A jelölt vizsgálati pontok referenciapontok, így követelményértéket nem szükséges érvényesíteni.

A következĞ táblázat az üzemelés hatására kialakuló, mértékadó óraforgalmat mutatja be az 5. sz. fĞúton:

ERM HUNGÁRIA KFT.

106

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.3.1.b. táblázat Az 5. sz. fĞút Qi mértékadó óraforgalma (számítást alátámasztó referencia óraforgalom értékei) Mértékadó óraforgalom, (j/h) Nappal Q2n 69

Q1n 336

Q3n 40

Éjjel Q2é 14

Q1é 71

Q3é 10

Mértékadó sebesség 90 km/h, a legnagyobb óraforgalom alapján az 5. sz. fĞút esetében Qi/v = 4, így tehát a számítás elvégezhetĞ.

A Létesítmény üzemelése során, a mértékadó óraforgalom (fenti táblázat) hatására kialakuló zajkibocsátás a 4.2.3.1.c. táblázatban látható: 4.2.3.1.c. táblázat Jelenlegi/jövĞbeli üzemelési gépjármĬforgalom hatására kialakuló zajkibocsátás közeli lakóépületeknél JellemzĞ MeglévĞ zajterhelés Célforgalom hatására kialakuló zajterhelés Zajterhelés növekmény

Számított zajszint LAK=LAM /dB(A)/ Nappal Éjjel 50,6 43,7

Zajhatárérték LTH /dB(A)/ Nappal Éjjel 65 55

51,0

44,1

65

55

0,4

0,4

-

-

Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a forgalom hatására a vizsgált útszakasz zajkibocsátása az üzemelés során várhatóan az alábbiak szerint változik meg: • A meglévĞ és szállítási forgalom által okozott zajkibocsátások vizsgálata referenciapontra történt. A célforgalom zajkibocsátása a referenciaponton jelenleg meglévĞ zajterhelést 0,4 dB(A)-lel növeli meg. • A megnövekedett gépjármĬforgalom (célforgalom) nem fogja jelentĞsen megnövelni a jelenlegi zajterhelést. • Az 5. sz. fĞút mentén, annak közvetlen környezetében zajtól védendĞ terület nem található. Távolabb, mintegy 300 m távolságra a LétesítménytĞl, azzal szemközti oldalon, egyéb gazdasági területen lakóépületek találhatóak a meglévĞ útvonal és kialakult zajterhelési helyzetben. Az út akusztikai középvonalának és a lakóépületek távolsága 78 m. A Létesítményhez kapcsolódó közúti forgalom hatásterületét nem szükséges megadni a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM rendelet alapján, mivel a járulékos forgalom nem eredményez 3 dB(A) relatív zajterhelés növekedést. 4.2.3.2 Üzemi zajkibocsátás vizsgálat Zajforrások A Létesítmény zajkibocsátását meghatározó üzemállapotokat és a hozzá tartozó zajforrásokat, továbbá azok akusztikai kibocsátási adatait a 6. mellékletben közöljük. Jelen ElĞzetes Konzultációs Dokumentációban a „Steady-state”, azaz a normálüzemre vonatkozó zajkibocsátási adatokkal számítottuk ki az erĞmĬ ERM HUNGÁRIA KFT.

107

SZEGED ENERGIA ZRT.


jellemzĞ környezeti zajterhelését. Amennyiben ezen üzemállapot zajterhelési eredményei a követelményértéket teljesítik, úgy a „Start-up” indítást követĞ felfutás üzemállapot zajterhelése – zajemissziós eredmények alapján - sem fog várhatóan határérték túllépést okozni. Számítási módszer A számításokat a Braunstein+Berndt GmbH/SoundPLAN LLC (Németország) által kifejlesztett SoundPLAN 6.5 verziójú EU konform zajterjedés-számító szoftver segítségével készítettük el, annak ipari zaj moduljával, az ISO 9613-2:1996 alapján. Vizsgálati helyszín 4.2.3.2.a. táblázat MĬködési zajvizsgálathoz kijelölt zajtól védendĞ területek és mérĞfelületek Irány

Terület

A vizsgálat zajtól védendĞ terület leírása

I.

M10

5. sz. fĞút menti lakóépületek zajtól védendĞ Ny-i tájolású homlokzata elĞtt 2 m távolságra (Hrsz: 1374/10, 1374/11, 1374/12, 1374/13, 1374/14)

II.

M20

Kiskundorozsma, Vályogos utcai lakóépületek K-i tájolású homlokzata elĞtt 2 m távolságra

Javasolt zajkibocsátási határérték megállapítása Zajterhelési határértékeket a „2.4.3.1. Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények” c. fejezet tartalmazza. A zajkibocsátási határérték megállapítása a területi funkció, valamint egyéb, a környezetben lévĞ azonos típusú zajforrás figyelembevételével történik, a 93/2007. ((XII. 18.) KvVM rendelet alapján. Ge – egyéb ipari gazdasági zónán zajtól védendĞ lakóépületek helyezkednek el, (M10 terület iránya) Nappal: LKH = LTH = 60 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 50 dB(A) Lke – kertvárosias lakóterület zóna, mint zajtól védendĞ terület, (M20 terület iránya) Nappal: LKH = LTH = 50 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 40 dB(A) A tervezési terület környezetében olyan, a vizsgált zajforrással azonos típusú zajforrás nem található, melynek vélelmezhetĞ hatásterülete fedésben állna Létesítményével a tervezési környezetben lévĞ, zajtól védendĞ létesítményekre vonatkozóan. Üzemi zaj számítása Az elvégzett zajszámítás eredményeit foglalja össze a 4.2.3.2.b. táblázat: ERM HUNGÁRIA KFT.

108

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.3.2.b. táblázat Zajszámítási eredmények

Megítélési pont és munkafolyamat

Zajterhelési megítélési Ahangnyomásszint, LAM /dB(A)/

Zajkibocsátási és zajterhelési terhelési határérték LKH=LTH /dB(A)/ nappal éjjel

nappal éjjel Terhelési pont: 5. sz. fĞút menti lakóépületek (M10 terület iránya) Üzemelés (normálüzem) 45 45 60 Terhelési pont: Kiskundorozsma, Vályogos utcai lakóépületek (M10 terület iránya) Üzemelés (normálüzem) 35 35 50

50 40

Értékelés A megítélési idĞkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a mĬködés során a megítélési pontokon fellépĞ zajterhelés az elĞírás szerint meghatározott követelményértékeknek meg fog megfelelni. 4.2.3.3

Rezgésvédelem A rezgésvédelmi követelményértékeket a 2.4.3.1. Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények fejezetben közöltük. A vizsgált területen jelenleg nincs rezgésterhelést okozó rezgésforrás. Az elektromosáram termelés során ugyan nagy teljesítményĬ mechanikai berendezések mĬködnek nagy fordulatszámon, de a gázturbina és a kapcsolódó gépek érzékenyek a rezgéshatásokra, ezért a fĞbb technológiai berendezések rezgés szempontjából kiegyenlítettek, szigeteltek lesznek, annak érdekében, hogy rezgéseket ne gerjesszenek. Következésképpen a Létesítményben környezeti rezgésforrások nem lesznek. A közúti szállításból eredĞ rezgésnövekedés az igénybevett útvonalak, az útmenti területek figyelembevételével a terhelési pontokon nem lesz kimutatható.

4.2.3.4

Üzemi zaj és rezgésvédelmi hatásterület A Létesítmény mĬködésébĞl, az ahhoz kapcsolódó tevékenységbĞl eredĞ zajkibocsátás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-a alapján kell megállapítani (hatásterület megállapításának szabályait lásd a rendelet 57. §-ban). A hatásterület határvonalának megállapításának módját a 6. § közli:

ERM HUNGÁRIA KFT.

109

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.3.4.a. táblázat MĬködési zajkibocsátás hatásterülete

Irány / mérĞfelület Dél Kelet (M10) Észak Nyugat Délnyugat (M20)

Lehatárolási határérték* L /dB(A)/

Rendelet bekezdéséne k jelzése* e) a) d) e)

Nappal 55 50 45 55

Éjjel 45 40 35 45

a)

40

30

Hatásterület nagysága, erĞmĬ ingatlanának súlypontjától, st /m/ Nappal Éjjel 220 370 180 530 310 860 150 330 570

1.210

* 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6-dik §-a alapján.

A mĬködési hatásterületen zajtól védendĞ létesítmény lesz. A hatásterület ábrája a 6. mellékletben látható. Mivel a hatásterületen zajtól védendĞ létesítmény lesz, így zajkibocsátási határérték kérelmet kell elkészíteni a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján, és azt az illetékes FelügyelĞség részére megküldeni. Az üzemi zajterhelés becsült hatásterületét a 6. mellékletben csatoljuk. A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés rezgésterhelés-növekedést okoz. A Létesítmény létesítése, üzemelése során, a legközelebbi rezgésterheléstĞl védendĞ létesítményeknél rezgésterhelés növekedés nem lesz kimutatható. 4.2.4

ÉlĞvilág terhelése az üzemelés során Az erĞmĬ létesítményei és a telephely parkosított területei új, tartósan fennmaradó élĞhelyeket képeznek. Természetvédelmi jelentĞségük vélhetĞen csekély, a környezĞ antropogén hatás alatt álló iparterületekéhez hasonló. A telep létesítményei egyes élĞlényeknek élĞhelyet biztosíthatnak. Ezek közül az épületeken/épületekben és infrastrukturális létesítményeken fészkelĞ madárfajok emelendĞk ki (füstifecske, barázdabillegetĞ, házi rozsdafarkú, verébfajok). Várhatóan a 24 órás üzemidĞ és emberi jelenlét miatt ezen új élĞhelyek létrejötte minimális lesz. A Létesítmény fényszennyezése jellemzĞen helyzetjelzĞ (piros színĬ) világításból és a munka/vagyonvédelmi szempontból szükséges térvilágításból tevĞdik össze. A piros fénynek rovarvonzó hatása nincs, a sárga fény hatása semmiképp sem, lesz erĞsebb egy utcai vagy más, a területen elhelyezkedĞ ipari létesítmény térvilágításánál; így rovarvédelmi szempontból a Létesítménynek elhanyagolható hatása lesz. A felszíni vizek és vizes élĞhelyek a Létesítmény mĬködése során nem érintettek, mivel az erĞmĬ hĬtĞvíz kibocsátásának maximális térfogatárama a Tisza legkisebb vízhozamához képest csekély mértékĬ, illetve a kommunális és technológiai és csapadékvizek pedig kontrolált módon kerülnek elvezetésre.

ERM HUNGÁRIA KFT.

110

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az élĞvilágra gyakorolt hatásterület a lehatárolásánál a zaj/rezgéshatások lesznek a mértékadóak. A „4.2.3. Üzemelési zaj és rezgésterhelés” fejezetben a modellezett és lehatárolt hatásterület lesz az élĞvilágra vonatkozó hatásterület is.

4.3

FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI A Létesítmény tervezett nagyságrendje is mutatja, hogy Beruházó hosszú távon kívánja a tervezett Létesítményt mĬködtetni, ezért a felhagyás alternatívája várhatóan csak elméleti. A Létesítmény felhagyása következĞ lépésekben történhet: • ErĞmĬ tervszerĬ leállítása; • Bontási munkaterületek elĞkészítése (ideiglenes depóniák, kiváltások, szállítási útvonalak, hulladékelszállítók, ideiglenes víz/energiaellátás megtervezése, kialakítása); • KülsĞ infrastruktúrák kikötése; • Technológia leszerelése; • Építmények bontása; • Újrahasznosítható hulladékok, ártalmatlanításra kerülĞ hulladékok elszállítása; • Rekultiváció a területhasznosítás függvényében. Teljes elbontás esetében az egyes környezeti tényezĞk építési fázisainál leírt, hasonló mértékĬ hatások várhatóak, a bontási hulladékok mennyiségek kivételével, amely még részleges újrahasznosítás esetén is jóval meg fogja haladni a jelen Létesítmény kivitelezése során keletkezĞ építési hulladékok mennyiségét. A felhagyás után javasolt környezeti talaj/talajvíz vizsgálatokat végezni a talaj/talajvíz esetleges szennyezettségének kizárására. Amennyiben az erĞmĬ üzemeltetése a tervezett és a hatályos jogszabályok szerint történt, és az üzemelési során az esetleges havária eseményeket szakszerĬen kezelték, úgy talaj/talajvíz szennyezettségre nem várható. Így a felszín alatti vizekre vonatkozóan közvetlen/közvetett hatása a felhagyásnak nem lesz. A felhagyás által a környezeti hatótényezĞk megszĬnésével a hatásterület környezeti állapota javul (a további területhasznosítás függvényében). Az erĞmĬ bontási munkái várhatóan élĞhelyeket nem fognak érinteni. A bontás során jelentkezĞ szállítási tevékenység várhatóan az építési közlekedési forgalomnak megfelelĞ átmeneti hatást fog kiváltani.

ERM HUNGÁRIA KFT.

111

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.4

TÁJKÉPI HATÁSOK A Létesítmény egy 175 ha–os ipari területen kerül elhelyezésre, ahol már vannak és tervezettek további ipari létesítmények. A Létesítmény építészeti kialakítása ebbe az ipari környezetbe illeszkedik. A létesítés környezeti hatásai a Beruházási területen belül maradnak a hasonló ipari létesítmények felvonulási területeinek megfelelĞen, és csak átmeneti jellegĬ, a hasonló ipari létesítményekhez hasonló tájképi hatásokat képeznek. A felhagyás tájképi hatása a következĞ területhasználattól függ. Amennyiben nem ipari területhasználat várható a felhagyás után, úgy egy tervezett erdĞsítés kedvezĞ hatással lehet mind a tájképi, mind az alföldi kedvezĞtlen szálló por kezelésének szempontjából.

4.5

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM

4.5.1

MĬemlékek és régészeti lelĞhelyek jelenléte a Beruházási területen A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 7. mellékletben csatolt nyilatkozata alapján a Beruházási területen mĬemlék nem található, de a Hivatal 2010. júniusi helyszíni szemléje során a területen régészeti lelĞhelyet találtak, amelynek elhelyezkedése a 3. mellékletben csatolt szabályozási tervkivonaton látható. A régészeti lelĞhely fontosabb azonosító adatai: LelĞhely neve: Egyedi (nyilvántartási) azonosító száma: Topográfiai adatok (EOV középponti koordinátái): Hosszúsága: Szélessége: Védettségi jellege:

GázerĞmĬ 74625 x: 105482; y: 729638; 500 m 150 m. általános

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyszíni bejárása során a Beruházási területen kĞeszközök, cserépdarabok kerültek elĞ a Szarmata idĞszakból és XVII-XVIII. századból. 4.5.2

Régészeti lelĞhelyek kezelése a beruházás elĞkészítés/ kivitelezés során A régészeti lelĞhelyek kezelésére és védelmére vonatkozó követelményeket a Kulturális ÖrökségvédelemrĞl szóló 2001. évi LXIV. törvény tartalmazza. A beruházás elĞkészítése során gondoskodni szükséges a Beruházási területen található lelĞhely • védelmérĞl/elkerülésérĞl, vagy • a területrĞl történĞ szakszerĬ eltávolításáról.

ERM HUNGÁRIA KFT.

112

SZEGED ENERGIA ZRT.


Annak érdekében, hogy a fenti követelmények teljesüljenek, Beruházási területen a kivitelezést megelĞzĞen további régészeti vizsgálatok tervezettek, illetve a Létesítmény kivitelezése a megfelelĞ régészeti felügyeletet alatt történik. A régészeti lelĞhely további vizsgálatainak tervezése a Móra Ferenc Múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodájának bevonásával fog megtörténni. A régészeti lelĞhely jelenléte a Beruházási területen nem gátolja a Létesítmény megvalósítását, amennyiben a fenti törvény követelményei betartásra kerülnek.

4.6

HAVÁRIA ESETEK KÖRNYEZETI HATÁSAI A tervezett Létesítményre Havária terv készül, az alább részletezett havária esetek szakszerĬ kezelése céljából.

4.6.1

Üzemzavar A fĞbb erĞmĬvi berendezések – gázturbinák, HRSG kazánok, generátorok, transzformátorok – üzemzavara esetén az erĞmĬ automatikusan vagy manuálisan leállításra kerül. A hĬtĞtorony részleges üzemzavara esetén az üzembiztos cellák mĬködésével az erĞmĬ csökkentett kapacitású mĬködése lehetséges, de a hĬtĞtornyok teljes üzemzavara esetén az erĞmĬ leáll. Az erĞmĬ leállítása egy bizonyos minimális mennyiségĬ, felesleges földgáz szabályozott, biztonságos módon történĞ levegĞbe jutatásával jár, amelyek enyhe, átmeneti és eseti környezeti levegĞ/zajhatásokat jelenthetnek. A vízellátó/kezelĞ/elvezetĞ rendszerek üzemzavara esetén a frissvíz/hĬtĞvíz/lágyvíz tárolómedencék biztosítják a szükséges vízmennyiségeket. A szennyvízelvezetĞ/kezelĞ rendszer üzemzavaránál szintén a beépített tárolókapacitások biztosítják az erĞmĬ folyamatos mĬködését. Amennyiben a tárolókapacitás nem elegendĞ, az erĞmĬvet le lehet állítani a normál leállítási menetrend szerint. A víz/szennyvíz rendszerek üzemzavarából adódó környezeti hatás a fentiek miatt nem várható. A különbözĞ olaj/vegyszer lefejtĞ/tároló/adagoló rendszerek üzemzavara olaj/vegyszer szivárgást okozhat, ezért az érintett helyeken kármentĞk kerülnek beépítésre a kedvezĞtlen környezeti (talaj/talajvíz) hatások megelĞzése céljából.

ERM HUNGÁRIA KFT.

113

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.6.2

TĬzeset A tĬzvédelem célja a tĬz keletkezésének megelĞzése, a tĬz gyors észlelése, a tĬz terjedésének megakadályozása és a tĬz eloltása, valamint a személy- és vagyonvédelem, a károk minimalizálása. A tĬz keletkezésének megelĞzése A telephelyen több épület és felépítmény található, melyek külön tĬzvédelmi zónákba tartoznak. Az építkezéskor használt anyagok minden lehetséges esetben tĬzállóak lesznek. A beépítendĞ transzformátorok vagy egy meghatározott távolságra lesznek más berendezésektĞl és épületektĞl, vagy tĬzgátló falat emelnek köréjük. A két egymás mellett található transzformátort is tĬzgátló fallal választják el. A tĬz észlelése A tĬzveszélyes helyeken automatikus észlelési rendszereket telepítenek (optikai füstérzékelĞk, hĞérzékelĞk, lángérzékelĞk, Buchholz-védelem a transzformátorok esetén). Manuális tĬzjelzĞk állnak rendelkezésre arra az esetre, ha valaki tĬzesetet fedezne fel. Bármelyik rendszer jelzése esetén egyértelmĬen azonosítható, hogy honnan ered a jelzés, és azon a helyszínen automatikusan mĬködésbe lépnek az akusztikus és vizuális vészjelzések. A tĬz terjedésének megakadályozása, tĬzoltás A tĬzivizet tüzivíz medencében tárolják, ahonnan a vizet két (egy dízel és egy elektromos) szivattyú juttatja a tĬzivíz-hálózatba. A hálózat folyamatosan nyomás alatt van. A telephelyet tüzivíz gerincvezeték veszi körül, amelybĞl a hálózati vezetékeken keresztül jut el a tüzivíz az egyes épületek felé. A telephelyen az elĞírásoknak megfelelĞen tĬzcsapokat telepítenek. A tĬzveszélyes területeken további rendszerek szolgálják a tĬzvédelmet: sprinkler-rendszerek, elárasztó-rendszerek, szén-dioxiddal és habbal oltó rendszerek, tartályfal-hĬtĞ rendszerek. Ezen felül kézi eszközök is rendelkezésre állnak majd.

4.6.3

Gázszivárgás, robbanás elleni védelem Azokat a területeket, ahol elméletileg kialakulhatna robbanásveszélyes állapot, robbanás elleni védelmi rendszerekkel látják el. Ezek közé tartozik a robbanásveszélyes körülmények kialakulásának megakadályozása (elsĞdleges robbanásvédelem), a berendezések megfelelĞ elhelyezése és elkülönítse, a berendezések megfelelĞ tervezése, a szivárgásmentesség ellenĞrzése, természetes és mesterséges szellĞzés biztosítása, detektáló és riasztórendszerek beépítése, a berobbanás megakadályozása (másodlagos védelem), a veszélyes területek osztályba sorolása, a szikraforrások kiküszöbölése. A rendszerek tervezésekor a vonatkozó nemzetközi és hazai elĞírásokat veszik alapul. ERM HUNGÁRIA KFT.

114

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.6.4

Természeti katasztrófák Várható mértékĬ idĞjárási- vagy vízkár ellen az épület kialakítása elegendĞ védelmet biztosít. Egyéb esetben a polgári védelem intézkedéséig a szolgáltató gerincvezetékek elzárásával elejét lehet venni a másodlagos károk jelentĞs részének. A tervezett létesítmények az MSZ szerint földrengésre méretezésre kerülnek.

4.6.5

Veszélyes üzem minĞsítése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrĞl szóló 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet szerint a tárolt tüzelĞolaj nagy mennyisége (>25.000 t felsĞ küszöbérték) alapján a Létesítmény felsĞ küszöbértékĬ veszélyes üzemnek minĞsül, ezért a telephelyre biztonsági jelentést készül a fenti kormányrendeletnek megfelelĞ tartalommal.

4.7

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK Szeged 169.731 fĞ álladó lakosú megyei jogú város. A városban a munkanélküliség 2010 márciusában mért adata 10,7 % volt. Jelen beruházás értéke megközelítĞleg 160 milliárd forint (600 millió euró), amelynek harmada várhatóan helyi vállalkozások és szolgáltatások felé kerül kifizetésre. A Létesítmény az üzemelési idĞszakban jelentĞs adóbevételt jelent majd Szegednek, és az új technológia hozzájárul Szeged vonzóvá tételére további befektetĞk számára. A Létesítmény kivitelezésének 36 hónapja alatt a kivitelezĞ vállalatnál és alvállalkozóinál mintegy 300-400 embernek ad majd munkát. Az építkezés legmagasabb élĞmunka-igényĬ építési szakaszában 600-800 munkahely keletkezik. Az építkezés emellett a helyi szolgáltatóipar (üzemanyagforgalmazók, mosodák, szállodák, irodai kiegészítĞ szolgáltatások, szállítási szolgáltatások) számára is számos megrendelést biztosít. A Létesítmény üzemelése során körülbelül 50 személynek biztosít állandó munkát, amibe beleértendĞk az adminisztratív munkát végzĞ alkalmazottak, az operatív alkalmazottak és a karbantartást végzĞk is. Emellett 2 fĞt foglalkoztatnak majd a technológia szállítójától, továbbá 8-12 fĞt szerzĞdéses alvállalkozói viszonyban (ĞrzĞ-védĞ szolgálat, takarítás, a terület rendben tartása). Számos feladatot helyi szolgáltatók végeznek majd (gépkölcsönzés, karbantartási munkálatok, útkarbantartás, elektromos berendezések karbantartása, épület karbantartás, monitoring vizsgálatok elvégzése stb.), ezek becsült mértéke körülbelül 25-50 állandó pozíciónak felel meg. NagymértékĬ karbantartási munkálatok alkalmával a pozíciók száma megsokszorozódhat. Az egyéb szolgáltatók (szállodák, mosodák stb.) szolgáltatásait üzemelés alatt is igénybe veszik majd. ERM HUNGÁRIA KFT.

115

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.8

ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDĝ HATÁSOK Figyelembe véve a Létesítmény országon belüli földrajzi elhelyezkedését (legközelebbi országhatár, Szerbia, távolsága: 12,5 km délre), illetve a becsült környezetvédelmi hatásait (legnagyobb, levegĞterhelés szempontból lehatárolt hatásterületi sugara északi irányban 10,3 km, déli, az országhatár irányában pedig 6,3 km a telephelytĞl;), országhatáron túl terjedĞ hatásokkal nem kell számolni. A 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet szerint országhatáron átterjedĞ hatásokkal kapcsolatban a 148/1999. (IX.13.) kormányrendelettel kihirdetett Espoo-i egyezményben foglaltak szerint kell eljárni. Annak ellenére, hogy a jelen Létesítmény a fenti jogszabály I. függelékének 2. pontját – hĞerĞmĬvek 300 MW, vagy annál nagyobb hĞteljesítménnyel – kielégíti, az elĞzetes vizsgálatunk alapján várhatóan nem fog „jelentĞs mérvĬ, országhatáron átterjedĞ hatást” okozni.

4.8.a. táblázat Országhatárok távolsága a Beruházási területtĞl


12,5 km

22,3 km

Szerbia

4.9

Románia

MONITORING HÁLÓZAT

A monitoring, kontrolling rendszerek célja a környezet mennyiségi és minĞségi állapot jellemzĞinek felmérése, vizsgálata és az idĞbeni változásaiknak követése. A monitoring/kontrolling rendszerek magában foglalják az adatgyĬjtést, elemzést, valamint jelentések, bevallások készítését az illetékes hatóságok számára.

ERM HUNGÁRIA KFT.

116

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.9.1

LevegĞtisztaság-védelem Az erĞmĬ fĞ levegĞszennyezĞ forrásai a HRSG kazán kéményei. A két kémény füstgáz kibocsátásában folyamatosan mérik az NOx, CO koncentrációkat, és az O2 koncentrációt a vonatkoztatási oxigénszintre való korrekció érdekében. A mérések alapján 1 órás átlagot képeznek, ez lesz majd a határértéknek való megfelelés alapja. A mérési rendszer a vonatkozó és hatályos elĞírásoknak megfelelĞen kerül kialakításra; az alkalmazott mérési módszerre egy szakmai szempontból széleskörĬen elfogadott módszer kerül kiválasztásra. A levegĞterhelést okozó légszennyezĞ anyagokra vonatkozó alapbejelentést javasolt a próbaüzem alatt lefolytatott emisszió mérések alapján megtenni. Ezt követĞen évente köteles a cég a kibocsátott légszennyezĞ anyagokról a környezetvédelmi hatóságnak bejelentést tenni (LM lapok).

4.9.2

VízminĞség-védelem A 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet (a környezetkárosodás megelĞzésének és elhárításának rendjérĞl) értelmében a Létesítményre üzemi kárelhárítási terv készül. A Létesítményben a felszíni vizek minĞsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet, valamint a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenĞrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet elĞírásainak megfelelĞen önellenĞrzés céljából vízminĞség-védelmi méréseket fognak végezni.

4.9.3

Zaj- és rezgésvédelem A Létesítményben a vonatkozó elĞírásokban szereplĞ, és a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás során meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesülését mérésekkel igazolják.

4.9.4

Az ózonréteg védelem Amennyiben bármely beépített berendezésben 3 kg-nál nagyobb tömegĬ hĬtĞközeg van, akkor a berendezések a 310/2008. (XII.20.) Kormány rendelet értelmében alapbejelentés kötelesek a LAL rendszer keretében. A berendezések karbantartását az elĞírásoknak megfelelĞ módon kell végezni.

4.9.5

Hulladékok káros hatásainak elkerülése A Létesítményben a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrĞl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. Rendelet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirĞl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elĞírásainak megfelelĞ

ERM HUNGÁRIA KFT.

117

SZEGED ENERGIA ZRT.


nyilvántartást fognak vezetni a keletkezĞ hulladékokról, amelyekrĞl éves jelentéseket készítenek és küldenek az illetékes hatóságnak. A Létesítmény számára a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirĞl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelĞ hulladékgazdálkodási terv készül. A veszélyes hulladék üzemi gyĬjtĞhely a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelettel összhangban elkészített Veszélyes hulladék üzemi gyĬjtĞhely szabályzat alapján fog mĬködni. 4.9.6

Vállalatirányítási rendszerek alkalmazása A következĞ vállalatirányítási rendszerek bevezetése tervezett: • Környezetirányítási rendszer az ISO 14001: 2004 szabvány szerint • Munkabiztonsági rendszer az OHSAS 18001: 2007 szabvány szerint

4.10

KONKLÚZIÓ, TOVÁBB VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK

4.10.1

Konklúzió A Létesítmény közvetlen hatásai között viszonylag nagy hatásterületĬ hatás (levegĞ-szennyezĞanyag, zaj kibocsátás) található, de a jelentĞsebb hatások a legjobb elérhetĞ technika alkalmazásával mérsékeltek lesznek. A Létesítmény zavaró hatású ipari övezetben kerül elhelyezésre, amelybe a Létesítmény mĬködése, hatásai alapján illeszkedik. A Létesítmény becsült, jellemzĞ legnagyobb környezeti hatásterületi sugara: 10,3 km (levegĞtisztaság-védelmi hatósugár). A maximális levegĞt terhelĞ hatások csak a hatásterület egy részében érvényesülnek: az elhanyagolható növekedés maximuma az évi átlagos koncentrációban jellemzĞen a kéményektĞl déli, délkeleti irányban, a pontforrásoktól mérve körülbelül 1,5km-nél kezdĞdik és 2,5-3,0 km-ig tart. Ez egy hozzávetĞlegesen 200-300 m hosszú folt, melynek szélessége körülbelül 100-200 m. A Szeged irányába mutató éves átlagkoncentráció növekedés azonban nem éri el az 1 µg /m3 értéket. A hatásterület nagyobb részében az alapállapothoz adódó átlagkoncentráció növekedés minimális. Összegezve: a Létesítmény létesítése, üzemelése és felhagyása során határérték túllépés elĞzetes becsléseink alapján a vizsgált környezeti elemek egyikére sem következik be; így nem találtunk környezetvédelmi szempontból kizáró okot a tervezett Létesítmény megvalósíthatóságára vonatkozóan. A 4.10.2 Fejezetben összegyĬjtöttük azokat a speciális kérdéseket, amelyeket a hatásvizsgálati/egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban különös tekintettel vizsgálni kívánunk. Tisztelettel kérjük az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelĞséget, hogy a jelen ERM HUNGÁRIA KFT.

118

SZEGED ENERGIA ZRT.


ElĞzetes Konzultációs Eljárásban kiadandó Véleménynyilatkozatában adja meg azokat a további témákat, amelyeket a tervezett Létesítmény esetében a 314/2005. (XII. 25.) korm. rendeletben meghatározott kötelezĞ tartalmon kívül fontosnak tart vizsgálni. 4.10.2

Tovább vizsgálandó kérdések A Létesítmény környezetvédelmi engedélyeztetésének következĞ lépésében – az összevont hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati engedélyezési eljárás - készítendĞ dokumentációban, a 314/2005. (XII. 25.) kormány rendeletben rögzített kötelezĞ tartalmi követelményeknek megfelelĞen kell elvégezni. A hatásvizsgálati/egységes környezet használati dokumentációban a további kérdések kerülnek vizsgálatra: • • • • • • •

engedélyezési

A pontosított tervezési adatok és üzemelési körülmények elemzése; A legjobb elérhetĞ technika alkalmazásának elemzése; Talaj, talajvíz alapállapot-felvétel; Zajmodellezés a pontosított tervezési adatok segítségével; A pontforrások modellezése a pontosított tervezési adatok segítségével; A környezeti hatásokat mérséklĞ módszerek elemzése; A környezeti monitoring rendszer bemutatása.

ERM HUNGÁRIA KFT.

119

SZEGED ENERGIA ZRT.


5

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

5.1

A TERVEZETT TELEPHELY ÉS TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

5.1.1

Tervezett tevékenység A tervezett tevékenység villamos energia elĞállítása egy két blokkból álló, összesen 920 MW kapacitású, gáztüzelésĬ, kombinált ciklusú erĞmĬ által, azzal a céllal, hogy a magyarországi villamos energia viszonyok között, egy környezetbarát, energiahatékony, rugalmasan mĬködtethetĞ, korszerĬ és gazdaságos erĞmĬ létesüljön. A gázturbinás kombinált ciklusú erĞmĬvek a „legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT)” feltételeinek megfelelnek, kiemelkedĞ elektromos energiatermelĞ hatásfokúak és alacsony környezetterhelést okoznak, tüzelĞanyaguk és a speciális technológia következtében. A gázturbinás kombinált ciklusú erĞmĬ fĞbb részeit, mĬködési elvét mutatja az alábbi ábra:

A gázturbinás kombinált ciklusú erĞmĬ (KCE) mĬködési sémája

A Létesítmény a gáztüzelésĬ erĞmĬvek esetében kötelezĞen létesítendĞ tüzelĞanyag tartálypark kapacitása (50.000 t > 25.000 t) miatt veszélyes üzemnek minĞsül a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet kikötései szerint. 5.1.2

Beruházási terület és környezete A Beruházási terület a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK), Szeged közigazgatási határain belül található; 7,1 km–re Szeged

ERM HUNGÁRIA KFT.

120

SZEGED ENERGIA ZRT.


városközpontjától, és körülbelül 1 km-re délre a Pusztaszeri Tájvédelmi KörzettĞl. A Szeged Hrsz. 1416/17 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, összesen 13,0 ha nagyságú beruházási területet az alábbi ábra mutatja be: A beruházási terület és környezete

Kiskundorozsma M43-as autópálya

Beruházási terület Sertéstelep

Lakóépületek ipari gazdasági területen

5-ös számú fĘút

A szomszédos területeken jelenleg az alábbi területhasználat folyik: Észak: MezĞgazdasági terület és az M43-as autópálya. Az autópálya túloldalán sertéstelep található. Dél: A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) területe logisztikai épületekkel. Dél-nyugat: MezĞgazdasági terület, majd Kiskundorozsma település körülbelül 700 m-re a beruházási területtĞl. Kelet: Az 5. számú fĞút. Az út túloldalán ipari gazdasági besorolású területen lakóépületek (körülbelül 300 m-re a Beruházási területtĞl). Nyugat: A Szeged-Budapest vasútvonal és mezĞgazdasági területek. 5.2

A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ MINĝSÍTÉSE

5.2.1

LevegĞterhelés hatásai Az építési munkákból származó immissziós levegĞterhelés hatásterülete a munkavégzés területének szélétĞl számított körülbelül 130 m. A megközelítési utakon az építési forgalomból származó levegĞterhelés hatásterülete 3 m-rel növeli meg a meglévĞ forgalom hatásterületét a közúti szelvény keresztmetszetében.

ERM HUNGÁRIA KFT.

121

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az üzemelés alatti levegĞterhelés modellezése az erĞmĬvi blokkok 60m magas kéményeibĞl kibocsátandó szennyezĞanyagok (NOX, NO2, CO, SO2, PM10) alapján történt, amelyek közül az NOx kibocsátás volt a mértékadó. Az üzemelés hatásterülete NOx kibocsátás tekintetében 10,3 km északi irányokban, Szeged felé 6,3 km. A maximális koncentráció (értéke 35 Ǎg/m3) a forrásoktól kb. 2,5-3 km-re alakul ki, kedvezĞtlen meteorológiai körülmények között,. Az éves koncentráció átlaga alapján, a maximális NOx koncentráció növekmény nem haladja meg az 1 Ǎg/m3 –t, amely lényegében az alapállapottól nem megkülönböztethetĞ állapotot jelent. Rövid vagy hosszú idejĬ határérték túllépés a hatásterületen sehol sem várható. A felhagyási fázis munkálatai várhatóan az építéshez hasonló szennyezésterhelést jelentenek a környezetre. 5.2.2

Talaj, felszín alatti, felszíni vízterhelés hatásai Építés alatt talajvédelmi szempontból közvetlen hatásterületnek az alaptestek kiásásával, alapozási és tereprendezési munkák által és a belsĞ úthálózat kialakításával érintett talajrétegek tekinthetĞk, melyek a telephely határain belül maradnak; közvetett hatásterületként az építési szállítási útvonalak -lényegében az 5. sz. fĞút, M43, M5 útszakasz -- mentén kb. 5-10 m széles sáv jelölhetĞ meg, ahol a Létesítmény építési forgalmából származó porszennyezés megjelenik. A felszín alatti vizek érintettsége csak alaptestek elkészítése alatt, tehát átmeneti ideig, a telephelyen belül érvényesülhet, és nem lesz jelentĞs hatás. Az építés során felszíni vizeket érintĞ közvetett/közvetlen hatás nem keletkezik, mivel a kivitelezési munkák, forgalom során a felszíni vizek nem érintettek. Üzemelés alatt talaj/felszíni víz/felszínalatti víz hatások a csapadékvíz, szennyvíz kezeléssel, hulladékgazdálkodással, veszélyes anyagok kezelésével és a Tisza víz hĬtĞvízként történĞ hasznosításával kapcsolatosak. Talajvédelmi szempontból közvetlen hatásterület az üzemelés során nem határozható meg, mivel normál üzem esetén szennyezĞdés a talajba nem kerülhet. A felszín alatti vizek nem lesznek érintettek a Létesítmény által, mivel veszélyes anyagok környezetbe kerülésnek megelĞzésére céljából azokat kizárólag burkolt, illetve szigetelt felületeken mozgatják, kezelik. A Létesítményben a csapadékvizeket összegyĬjtik, és csapadékvíz-hálózatra vezetik, így a felszín alatti vizekre ezeknek sem lesz hatása. Az erĞmĬ közvetett felszíni vizekre gyakorolt hatásai a technológiai vízkivételbĞl és a használt technológiai víz visszavezetésbĞl adódónak.

ERM HUNGÁRIA KFT.

122

SZEGED ENERGIA ZRT.


A technológiai friss vízigény a Tiszából kerül biztosításra. A vízkivétel mértéke (0,31 m3/s) a Tisza minimális vízhozamához (90 m3/s) viszonyítva jelentéktelenül kicsi (0,34%) lesz; és a vízkivétel egy része (0,07-0,13 m3/s) a Tiszába visszavezetésre kerül. A maximális térfogatáramú hĬtĞvíz bevezetés esetén használt hĬtĞvíz térfogatárama kb. 0,15%-a a Tisza legkisebb vízhozamának (90 m3/s); a Tisza legnagyobb vízhozama (2.860 m3/s) a hĬtĞvíz-bevezetés maximális térfogatáramánál (0,13 m3/s) négy nagyságrenddel (2.2*10-4). nagyobb. Átlagos körülmények között a hĬtĞvíz-bevezetés térfogatárama kevesebb, mint 0,01%-a lesz a Tisza vízhozamának. A bevezetett hĬtĞvíz az elméleti legrosszabb állapot fennállása esetén is csak 0,03 °C-kal növeli meg a Tisza hĞmérsékletét. Következésképpen, becsléseink szerint a Létesítmény technológiai vízkivételének és visszavezetésének nem lesz kijelölhetĞ hatásterülete a felszíni vizekre vonatkozóan. A felhagyásnak a talajra/felszínalatti vizekre az építéshez hasonló hatásai lesznek; a felszíni vizekre a felszíni víz kivétel/visszavezetés megszĬnésével -az eredeti vízlefolyási viszonyok helyreállításával – gyakorolt hatás egyértelmĬen pozitív lesz. 5.2.3

Zaj és rezgés terhelés hatásai Az építési zajterhelés a megközelítési útvonalakon jelentkezĞ, kapcsolódó járulékos forgalom és az építési munka zajkibocsátása által jön létre. Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy az építési célforgalom zajkibocsátása a referenciaponton jelenleg meglévĞ zajterhelést 1,4 dB(A)-lel növeli meg. A beruházáshoz kapcsolódó közúti forgalom hatásterülete nem szükséges megadni, mivel a járulékos építési forgalom nem eredményez 3 dB(A) relatív zajterhelés növekedést. Az építési munka zajkibocsátása a megítélési pontokon fellépĞ zajterhelés (csak nappali idĞszakban: 29,6- 39,7dB(A)), az építési idĞtartam, és területfunkció szerint megállapított zajterhelési határértékeknek meg fog megfelelni. Az építési munkák zajterhelési hatásterülete 150-310 m sugárban az építési munka akusztikai súlypontja körül helyezkedik el. Az építési munkák zajterhelési hatásterületén védendĞ épületek nincsenek. ÉpítésbĞl eredĞ rezgésterhelés a Beruházási területtĞl távolabb (mintegy 300 mre) lévĞ terhelési pontokon a rezgésterhelés nem lesz kimutatható. Rezgésvédelmi hatásterület nem éri el a rezgésterheléstĞl védendĞ létesítményeket.

ERM HUNGÁRIA KFT.

123

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az üzemeléshez kapcsolódó zajterhelés a járulékos forgalom, és az üzem technológiai zajforrásainak hatására alakul ki. Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a célforgalom a megközelítési utakon a referenciaponton a jelenleg meglévĞ zajterhelést 0,4 dB(A)-lel növeli meg. A zajterhelés jóval a határérték alatt marad. A célforgalom nem fogja a jelenlegi közlekedési zajterhelést jelentĞsen megnövelni. A Létesítményhez kapcsolódó közúti forgalom hatásterületét nem szükséges megadni, mivel járulékos üzemelési forgalom nem eredményez 3 dB(A) relatív zajterhelés növekedést. A Létesítmény technológiai zajterhelését a normálüzem jellemzĞi alapján kerültek meghatározásra. A megítélési idĞkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a mĬködés során a megítélési pontokon (5. sz. fĞút melletti és Kiskundorozsmai Vályog utcai lakóházak) fellépĞ zajterhelés (nappali/éjszakai idĞszakra egyaránt: 35-45 dB(A)) az elĞírás szerint meghatározott követelményértékeknek meg fog megfelelni. A Létesítmény üzemelésre vonatkozó zajterhelésének hatásterülete 150-570 m lesz a nappali, és 330-1.210 m az éjszakai idĞszakban. A vizsgált területen jelenleg nincs rezgésterhelést okozó üzemi rezgésforrás, és a Létesítmény üzemelése során sem lesz rezgésterhelést okozó forrás. ezért rezgésterhelés szempontjából hatásterületet nem határoltunk le. Felhagyás során zaj- és rezgésterheléssel kell számolni. A bontási tevékenység az építési tevékenységtĞl jellemzĞen magasabb zaj- és rezgéskibocsátással jár, így a bontást megelĞzĞen, illetve a tevékenység végzése alatt a zaj- és rezgéskibocsátás korlátozandó és mĬszeres méréssel ellenĞrizendĞ. 5.2.4

Hatások az élĞvilágra A Beruházási terület mezĞgazdasági meghatározóan antropogén környezetben.

területen,

szántón

található,

A Beruházás terület mesterséges, bolygatott élĞhelyeket érint, amelyekre a Létesítmény építési munkái jelentĞs hatást fognak gyakorolni, de veszélyeztetett természeti érték a Beruházási területen nem található. A Létesítmény környezetének élĞvilága az építéssel járó hatások (zaj és porterhelés, levegĞszennyezés, emberi jelenlét, kivilágítás) által érintett lesz, bár a környék ilyen szempontból már erĞsen terhelt (fĞút és autópálya, vasútvonal, ipari területek jelenléte). Üzemelés alatt az erĞmĬ létesítményei és a telephely parkosított területei új, tartósan fennmaradó élĞhelyeket képeznek, melyek természetvédelmi jelentĞségük vélhetĞen csekély lesz. Várhatóan a 24 órás üzemidĞ és emberi jelenlét miatt ezen új élĞhelyek létrejötte minimális lesz.

ERM HUNGÁRIA KFT.

124

SZEGED ENERGIA ZRT.


A felszíni vizek és vizes élĞhelyek a Létesítmény mĬködése során nem érintettek, mivel az erĞmĬ hĬtĞvíz kibocsátásának maximális térfogatárama a Tisza legkisebb vízhozamához képest csekély mértékĬ, illetve a kommunális és technológiai és csapadékvizek pedig kontrolált módon kerülnek elvezetésre. Az élĞvilágra gyakorolt hatásterület a lehatárolásánál a zaj/rezgés hatások lesznek a mértékadóak, várhatóan a zajterhelés hatásterülete lesz az élĞvilágra vonatkozó hatásterület is. Felhagyás által a környezeti hatótényezĞk megszĬnésével a hatásterület környezeti állapota javulna, ami kedvezĞ ökológiai hatsokat vonna maga után. Az erĞmĬ bontási munkái várhatóan élĞhelyeket nem fognak érinteni. A bontás során jelentkezĞ szállítási tevékenység az építési közlekedési forgalomhoz hasonló, átmeneti hatást fog gyakorolni. 5.2.5

Kulturális örökségvédelmi hatások A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2010. júniusi helyszíni bejárása során a Beruházási területen kĞeszközök, cserépdarabok kerültek elĞ a Szarmata idĞszakból és XVII-XVIII. századból. A fenti régészeti lelĞhelyet a beruházás elĞkészítése és a kivitelezése során szakszerĬen fogják kezelni; a Beruházási területen további régészeti vizsgálatok, illetve kivitelezés alatti régészeti felügyelet tervezett.

5.2.6

Országhatáron túl terjedĞ hatások Figyelembe véve a Létesítmény országon belüli földrajzi elhelyezkedését és a illetve a becsült környezetvédelmi hatásterületeket országhatáron túl terjedĞ hatásokkal nem kell számolni.

5.2.7

Konklúzió, tovább vizsgálandó kérdések A Létesítmény elĞzetes vizsgálata alapján a megállapított közvetlen és közvetett hatások ténylegesesen alacsonynak mutatkoznak. A Létesítmény a szabályozási terv szerinti területi funkcióba (zavaró hatású ipari zóna) illeszkedik. A Létesítmény létesítése, üzemelése és felhagyása során határérték túllépés elĞzetes vizsgálatunk alapján a vizsgált környezeti elemek egyikére sem következik be; így nem találtunk környezetvédelmi szempontból kizáró okot a tervezett Létesítmény megvalósíthatóságára vonatkozóan. A 4.10.2. fejezetben összegyĬjtöttük azokat a tovább vizsgálandó kérdéseket, amelyek a hatásvizsgálati/egységes környezethasználati engedélyezési fázisban a vizsgálatok tárgyát fogják képezni.

ERM HUNGÁRIA KFT.

125

SZEGED ENERGIA ZRT.


6

IRODALOMJEGYZÉK

(1) Plant Description for Szeged Energia, APAG, 2010. augusztus 2. (1.1 verzió) (2) Szeged Energia, Additional Environmental Information, APAG, 2010. július, Rev 1 (3) Szeged Energia, Selection of fuel, technolgy and cooling system, APAG, 2010. július, Rev 1 (4) Szeged Energia, Need for new electricity generation in Hungary, APAG, 2010. július 30., Rev 1 (5) ErĞterv build up space calculation rev 040909, 2010. augusztus 11. (6) Water balance diagram, Siemens, 2010. július 7. (7) Környezeti értékelés, Szeged Logisztikai Központ kijelölése, VÁTI Városépítési Kft. , 2010. március (8) Szeged MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008. június, T.T.T. VárosépítĞ Település-, Magas- és Mélyépítési TervezĞ Bt. és Agenda Consulting Kft. (9) Maty-Fehértói fĞcsatorna belvíz-öblözetének korszerĬsítése, ElĞzetes Vizsgálati Dokumentáció, 2008. május, SZVMF Zrt. (10) Magyarország kistájainak katasztere, 1990. (11) Szeged LevegĞminĞség terv, 2008. (12) GönyĬi 2*400 MW-os Kombinált Ciklusú ErĞmĬ (KCE) Környezeti Hatástanulmánya, ETV-ErĞterv Zrt., 2007. május (13) Google Maps

ERM HUNGÁRIA KFT.

126

SZEGED ENERGIA ZRT.

ERM has over 100 offices across the following countries worldwide Argentina Australia Belgium Brazil Canada Chile China Colombia Ecuador France Germany Hong Kong Hungary India Indonesia Ireland Italy Japan Kazakhstan Korea

Malaysia Mexico The Netherlands New Zealand Peru Poland Portugal Puerto Rico Russia Singapore South Africa Spain Sweden Taiwan Thailand UK United Arab Emirates US Vietnam Venezuela

ERM’s Budapest Office Vármegye u. 3-5 H-1052 Budapest Hungary T: +36 1 327 9030 F: +36 1 327 9040 [email protected]

www.erm.com

ȱȱȱ ȱ ǯǯȱ

Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er m. El zetes konzultációs dokumentáció. Delivering sustainable solutions in a more competitive world

Recommend Documents