A Szeged Energia Zrt. tervezett er m vét ellátó gázvezeték El zetes vizsgálati dokumentáció. Szeged Energia Zrt

A Szeged Energia Zrt. tervezett erĞmĬvét ellátó gázvezeték ElĞzetes vizsgálati dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2011. június

Delivering sustainable solutions in a more competitive world

ELėZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

A Szeged Energia Zrt. tervezett erĘmĦvét ellátó gázvezeték ElĘzetes vizsgálati dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2011. június

Temesváry Péter ÜgyvezetĘ igazgató ERM Hungária Kft.

ERM’s Budapest Office Vármegye u. 3-5. H-1052 Budapest Hungary T: +36 1 327 90 30 F: +36 1 327 90 40 [email protected] www.erm.com

A SZEGEDI ERĝMīVET ELLÁTÓ GÁZVEZETÉK - ELĝZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK

1

BEVEZETÉS, ELĝZMÉNYEK

5

1.1 1.2 1.3 1.3.1 1.3.2

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR AZ ENGEDÉLYKÉRĝ AZONOSÍTÓ ADATAI A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás szükségessége A tervezett beruházás helyszíne

5 6 6 6 6

2

A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

9

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.2 2.2.1 2.2.2 2.3 2.3.1 2.3.2 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.2.1 2.4.2.2 2.4.2.3 2.4.3 2.4.3.1 2.4.3.2 2.4.3.3 2.4.3.4 2.4.3.5 2.4.3.6 2.4.3.7 2.4.4

FÖLDRAJZI KÖRNYEZET 9 Földtani és talajtani adottságok 9 Vízrajz, hidrogeológia 9 Éghajlat, meteorológiai alapadatok 10 TERÜLETHASZNÁLAT 12 Területrendezési követelmények 12 Jelenlegi területhasználat 13 MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, KÖZLEKEDÉSI ALAPÁLLAPOT 13 Megközelítési útvonalak 13 Jelenlegi gépjármĬ forgalom a környezĞ utakon 14 KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT 14 LevegĞminĞség 14 Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj 18 Felszíni vízminĞségi alapállapot 18 A Beruházási terület jogszabályi besorolása 19 Talaj- és felszín alatti víz minĞségi alapállapot 19 A tervezett Létesítmény és környezetének jelenlegi zajhelyzete 19 Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények 19 Zajvédelmi követelmények 20 Egyéb helyi elĞírások – Szeged Város Építési Szabályzata 21 Rezgésvédelmi követelmények 22 A tervezett Létesítmény környezetének zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolása 23 A tervezési terület zaj- és rezgésvédelem szempontú bemutatása 24 Közúti zajkibocsátás az alapállapotban 24 ÉlĞvilág 25

3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG

29

3.1 3.2 3.3 3.4 3.4.1 3.4.2

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG, KAPACITÁS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK LÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK IDĝBELI ÜTEMEZÉSE A Létesítmény építésének idĞbeli ütemezése A Létesítmény mĬködésének élettartama

29 29 31 31 31 31

ERM HUNGÁRIA KFT

1

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.5 3.5.1 3.5.2 3.6 3.6.1 3.6.2 3.6.2.1 3.6.2.2 3.6.2.3 3.6.2.4 3.6.2.5 3.6.2.6 3.6.2.7 3.6.2.8 3.6.2.9 3.6.2.10 3.6.3 3.6.3.1 3.6.3.2 3.6.3.3 3.6.3.4 3.6.3.5 3.7 3.7.1 3.7.2 3.8 3.8.1 3.8.2 3.9 3.9.1 3.9.2

A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETFOGLALÁSA A Létesítmény területigénye a kivitelezés során A Létesítmény területigénye az üzemelés során A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FÁZISAI Tervezési fázis Építési fázis CsĞszállítás Az építési sáv kialakítása, árokásás CsĞfektetés, szerelési munkák, hegesztés A keresztezések kivitelezése Szilárdsági nyomáspróba Vezetéktisztítás Tömörségi nyomáspróba Szárítás Átöblítés A munkaárok visszatöltése, rekultiváció Üzemeltetési fázis FĞbb tartozékok, technológiák bemutatása A szállított földgáz jellemzĞi Üzemeltetés alatt végzendĞ tevékenységek A mĬködés személyi és idĞbeli feltételei MĬködési mód A LÉTESÍTMÉNY MÉRTÉKADÓ GÉPJÁRMīFORGALMA Mértékadó gépjármĬforgalom a létesítés során Mértékadó gépjármĬforgalom az üzemeltetés során A VIZSGÁLT VÁLTOZATOK Nyomvonal kiválasztásának szempontjai és változatai Technológia kiválasztásának szempontjai és alternatívái ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZĝI Adatok bizonytalansága Üzleti titokkal kapcsolatos információk

31 31 31 32 32 32 33 33 34 34 35 35 35 36 36 36 36 36 36 37 37 37 37 37 38 38 38 41 41 41 41

4

A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSAI

42

4.1 4.1.1 4.1.1.1 4.1.1.2 4.1.1.3 4.1.2 4.1.2.1 4.1.2.2 4.1.2.3 4.1.2.4 4.1.3 4.1.3.1 4.1.3.2 4.1.3.3

A LÉTESÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI LevegĞterhelés a létesítés alatt Építési folyamatokból származó terhelés A közúti építési forgalomból származó terhelés Építési levegĞterhelés hatásterületének becslése Talaj, felszín alatti és felszíni vizek terhelése a létesítés alatt Tereprendezési és földmunkák Hulladékgazdálkodás Felszín alatti és felszíni vizek használata a létesítés alatt Talaj, felszín alatti és felszíni vizek létesítés alatti hatásterület becslése Építési zajterhelés Építési forgalom zajkibocsátása Építési zajkibocsátás elĞzetes számítása Építési munkák zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete

43 43 45 47 50 51 51 52 52 53 54 54 54 59

ERM HUNGÁRIA KFT

2

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.4 4.1.4.1 4.1.4.2 4.1.4.3 4.2 4.2.1 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.1.3 4.2.1.4 4.2.1.5 4.2.1.6 4.2.2 4.2.2.1 4.2.2.2 4.2.2.3 4.2.3 4.2.3.1 4.2.3.2 4.2.3.3 4.2.3.4 4.2.4 4.2.4.1 4.2.4.2 4.2.4.3 4.3 4.4 4.4.1 4.4.2 4.4.3 4.4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10

ÉlĞvilág terhelése a létesítés alatt 64 Az építési folyamat élĞvilágra gyakorolt hatásai 64 Az élĞvilágra vonatkozó építési hatásterület becslés 64 Környezetvédelmi mérséklĞ intézkedések létesítés során élĞvilág-védelmi szempontból 68 AZ ÜZEMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 69 LevegĞterhelés az üzemelés alatt 69 Kapcsolódó szállítás, közlekedés kibocsátásai 69 Technológiai kibocsátások 69 A kibocsátások, hatások együttes figyelembevétele 70 Üzemelési levegĞterhelés hatásterületének becslése 70 Javasolt levegĞvédelmi intézkedések 70 HĬtés és szabályozott anyagok használata 70 Talaj, talajvíz, felszíni víz terhelések az üzemelés alatt 70 Vízfelhasználás, szennyvízkibocsátás és csapadékvíz 70 Hulladékgazdálkodás 70 Talaj, felszín alatti és felszíni vizek üzemelési hatásterület becslése 70 Üzemelési zaj- és rezgésterhelés 71 Közúti zajkibocsátás vizsgálat – megvalósult állapotban 71 Üzemi zajkibocsátás vizsgálat 71 Rezgésvédelem 71 Üzemi zaj és rezgésvédelmi hatásterület 71 ÉlĞvilág terhelése az üzemelés során 72 Az üzemelés élĞvilágra gyakorolt hatásai 72 ÉlĞvilágra vonatkozó hatásterület becslés 72 Környezetvédelmi mérséklĞ intézkedések élĞvilág-védelmi szempontból 72 FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI 73 HAVÁRIA ESETEK KÖRNYEZETI HATÁSAI 73 Üzemzavar 73 TĬz és robbanás elleni védelem 73 Természeti katasztrófák 74 Vészhelyzeti reagálás 74 TÁJKÉPI HATÁSOK 74 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM 74 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK 75 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDĝ HATÁSOK 75 MÉRÉSI (MONITORING) RENDSZER 76 KONKLÚZIÓ 76

5

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

78

5.1 5.1.1 5.1.2 5.2 5.3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA Tervezett tevékenység Beruházási terület és környezete A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ MINĝSÍTÉSE KONKLÚZIÓ

78 78 78 79 83

6

IRODALOMJEGYZÉK

84

ERM HUNGÁRIA KFT

3

SZEGED ENERGIA ZRT.


MELLÉKLETEK: 1. Nyomvonalrajz 2. Szabályozási tervlapok 3. Az építési forgalom megközelítési útvonalai 4. Részletes ökológiai felmérés 5. Fotódokumentáció 6. Az építési sáv kialakítása 7. A, B, C, D nyomvonalváltozatok, régészeti lelĞhelyek 8. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság levele a nyomvonal elfogadásáról 9. LevegĞszennyezési hatásterület 10. Építési hulladék tervlap 11. Zaj alapadatok, elĞzetes zajmodellezés 12. Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány

ERM HUNGÁRIA KFT

4

SZEGED ENERGIA ZRT.


1

BEVEZETÉS, ELĝZMÉNYEK

A Szeged Energia Zrt. (a továbbiakban „Beruházó”) földalatti földgáz célvezetéket (továbbiakban „Létesítmény”) kíván létesíteni a tervezett 2x460 MW kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬvének ellátására. A tervezett vezeték a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ területén létesülĞ erĞmĬvet köti össze a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) kiskundorozsmai csomópontján létesülĞ gázátadó állomással. A tervezett célvezeték átmérĞje 500 mm, hossza körülbelül 4 km, a szállított földgáz üzemi nyomása 25-63 bar. A vezeték tervezési nyomása 63 bar. A Beruházó a tervezett Létesítmény ElĞzetes Vizsgálati Dokumentációjának elkészítésével az ERM Hungária Kft.-t (székhely: 1052 Bp. Vármegye u. 3-5.) bízta meg. Jelen ElĞzetes Vizsgálati Dokumentációt az ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft. készítette, a következĞ szakértĞk, tervezĞk közremĬködésével: Név Komlóssy Eszter

Tan Attila

Horváth Róbert

Kovácsy Dóra Péter Gábor

Szakterületek, Engedélyek MMK 01-8029 • KB-Tell – Környezetmérnöki tervezĞ Lejárat: 2012-04-02 • SZKV-vf – Víz- és földtaniközeg-védelem szakértĞ Lejárat: 2013-03-03 • SZKV-hu – hulladékgazdálkodási környezetvédelmi szakértĞ Lejárat: 2013-03-03 MMK 03-0655 • K-K - Környezeti zaj- és rezgésvédelem szakértĞ Lejárat: 2015.03.19. • Zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök-szakértĞ Eng. Szám: K-K SZ-178/2005, K-F-O F-323/2005 • ÉlĞvilág/természetvédelem szakértĞ (K-T); • Eng Szám: Sz-713/2007 • Lejárat: 2012. május 20 • Környezetmérnök •

Biológus, ökológus

A jelen elĞzetes vizsgálatot a névleges tervezési és az építéssel kapcsolatos információk alapján készítettük. A földgáz célvezeték részletes tervei az építési engedélyezéshez kerülnek kidolgozásra. 1.1

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A tervezett földgázszállító célvezeték létesítése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 3. mellékletébe tartozik (77. pont: Földgázelosztó vezeték

ERM HUNGÁRIA KFT.

5

SZEGED ENERGIA ZRT.


40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól), ezért a FelügyelĞség döntésétĞl függĞen környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A beruházás nem tartozik a rendelet 1. mellékletébe (gázvezetékre vonatkozó pont: „Gáz-, kĞolaj- vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérĞtĞl és 40 km hossztól”), ezért nem környezeti hatásvizsgálat-köteles beruházás. A jelen beruházás során létesítendĞ gázvezeték tervezett átmérĞje 500 mm, tervezett hossza pedig 4 km. Jelen elĞzetes vizsgálati dokumentáció a Beruházó és a vezeték tervezĞje (Redcon Kft.) által rendelkezésünkre bocsátott mĬszaki adatok felhasználásával, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.), valamint a fent említett kormányrendelet elĞírásainak figyelembevételével. 1.2

AZ ENGEDÉLYKÉRĝ AZONOSÍTÓ ADATAI Cég neve: Székhelye: Cégjegyzék szám: FelelĞs képviselĞ: Magyar nyelvĬ kapcsolattartó:

1.3

Szeged Energia Zrt. Szeged 6728, Budapesti út 34. Cg. 06-10-000382 Adrian Bobula SzĞcs Mihály

A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás egy körülbelül 4 km hosszú, 500 mm átmérĞjĬ gázvezeték, ami a Szeged, 01416/17 számú ingatlanon létesítendĞ kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬ gázellátását biztosítja az országos földgáz szállítóhálózat kiskundorozsmai csomópontjától.

1.3.1

A tervezett beruházás szükségessége A tervezett gázvezeték az épülĞ kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬ gázellátását biztosítja majd. A kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬ szükségességérĞl részletes információt a „Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú erĞmĬ – ElĞzetes konzultációs dokumentáció” (ERM Hungária Kft., 2010. november) tartalmaz.

1.3.2

A tervezett beruházás helyszíne A tervezett gázvezeték biztonsági övezete és építési sávja a vezeték nyomvonalától mindkét irányba 10-10 méter; azaz a gázvezeték építési övezete egy 20 m-es sáv a nyomvonal mentén. A gázvezeték tervezett nyomvonalát az 1.3.2.a ábrán, valamint nagyobb méretarányban az 1. mellékletben mutatjuk be.

ERM HUNGÁRIA KFT.

6

SZEGED ENERGIA ZRT.


1.3.2.a ábra A gázvezeték nyomvonala

ERM HUNGÁRIA KFT.

7

SZEGED ENERGIA ZRT.


A nyomvonal által érintett ingatlanok helyrajzi számainak listáját az alábbi 1.3.2.b táblázat tartalmazza. 1.3.2.b táblázat

A nyomvonal által érintett ingatlanok helyrajzi számos listája Szeged, külterület 01413/26

01446/3

0543/11

0547/59

0592/57

01413/27

0536/14

0543/12

0547/61

0592/58

01413/53

0536/15

0543/13

0547/9

0592/59

01413/55

0536/23

0543/14

0549/88

0593/3

01413/57

0536/27

0543/8

0549/116

0598/2

01413/59

0536/38

0543/9

0592/11

0600/59

01414/21

0539/5

0545

0592/175

0600/69

01414/3

0539/6

0547/10

0592/176

0602/125

01421/5

0539/7

0547/24

0592/179

0602/128

01422/17

0542/1

0547/25

0592/38

01422/23

0543/10

0547/30

0592/39

Az ingatlanokra az összesen 20 méter széles biztonsági övezet és építési sáv szélességében szolgalmi jogot kell bejegyeztetni, a kivitelezés idĞtartamára pedig idĞszakosan ki kell vonni a használatból az érintett (jellemzĞen mezĞgazdasági) területeket. A gázvezeték kivitelezését követĞen a területet eredeti állapotában kerül visszaállításra.

ERM HUNGÁRIA KFT.

8

SZEGED ENERGIA ZRT.


2

A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA

2.1

FÖLDRAJZI KÖRNYEZET

2.1.1

Földtani és talajtani adottságok A beruházási terület vonala a Dél-Tisza- völgyi kistáj területére esik. A kistáj felszínét néhány lösz kiemelkedést kivéve holocén képzĞdmények fedik, ezek a kistáj északi részén 10-15, déli részén (ahol Szeged is található) 15-20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap található, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. A holocén rétegek alatt pleisztocén üledékek találhatóak; a holocén és pleisztocén rétegek együttes vastagsága elérheti a több száz métert is. Ez alatt akár 3 km vastagságú, néhol jelentĞs szénhidrogénkészleteket rejtĞ pliocén rétegsor van. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 2010.) A gázvezeték végpontjánál található tervezett erĞmĬ szomszédságában lévĞ területrĞl állnak rendelkezésre részletesebb talajtani adatok. A Hansa Kontakt Kft. 1416/13 helyrajzi számú telephelyén 2007 novemberében Talajmechanikai vizsgálat készült, amelynek alapján a jellemzĞ talajrétegek a következĞk: • a talaj felsĞ 0,3 – 0,5 m vastag rétege humuszos szürke iszap, illetve közepes agyag; • alatta -1,0 – 1,1 m-ig barna iszap – sovány agyag, valamint sárga – sárgásbarna közepes agyagréteg; • -1,0 – 1,1 m-tĞl -3,3 – 4,2 m-ig sárga – szürkéssárga iszap, sovány agyag és iszapos homokliszt rétegek. A teherbíró talaj elhelyezkedését a vizsgálat 78,9 mBf-ra vette fel. Az ERM Hungária Kft. 2011 áprilisában talaj- és talajvízvizsgálatokat végzett a tervezett erĞmĬ területén (Szeged, hrsz. 01416/17). A vizsgálat alapján a területet barna humusz fedi, ami alatt holocén üledékes réteg (sárgás agyagos homok) található 0,4-5,0 m mélységig. Ezt követĞen egy szürkés homokos, agyagos réteg következik. A mélyebb furatokban ez alatt a réteg alatt megjelent egy szürkés homokos iszap réteg 11,5-23,6 m mélységig. A 2007 és 2011 között végzett talajvizsgálatok alapján elmondható, hogy a területet természetes humusz fedi, ami alatt holocén üledékek (homok, agyag és iszap) találhatóak körülbelül 24 m mélységig.

2.1.2

Vízrajz, hidrogeológia A kistáj - a Tisza völgyének területe - száraz, erĞsen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, a kisvizek nyár végén, Ğsszel fordulnak elĞ. A kistáj nagyszámú tóval is rendelkezik, ezek közül a Szeged-Rókusi tó a legnagyobb (12 ha). A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog a térségben. Szeged ivóvizét ERM HUNGÁRIA KFT.

9

SZEGED ENERGIA ZRT.


elsĞsorban a 150-550 m mélységĬ pleisztocén rétegek adják, sok a magas hĞfokú termálvíz. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 2010. és Szeged LevegĞminĞségi terv, 2008.) A tervezett Létesítmény kiindulópontjához (FGSZ Zrt. kiskundorozsmai földgáz szállító hálózati csomópontja) legközelebbi felszíni víztest egy, a kiindulóponttól körülbelül 200 m-re északra található kisebb tó. A tervezett gázvezeték nyomvonala keresztezi az AlgyĞi FĞcsatornát és a Maty-Fehértói FĞcsatornát. A gázvezeték végpontjához, a tervezett erĞmĬ területéhez legközelebb esĞ felszíni víztest a Fehér-tó, ami a területtĞl körülbelül 1 km-re északra található. A gázvezeték nyomvonalának néhány kilométeres környezetében számos kisebb tó található. A Tisza a gázvezeték végpontjához esik legközelebb; távolsága a gázvezeték végpontjától légvonalban körülbelül 7 km, attól dél-keletre. A 2007-ben a terület szomszédságában elvégzett talajmechanikai vizsgálat szerint a nyugalmi talajvíz szintje -0,60 - 2,59 m között volt; a mértékadó talajvízszint pedig 80,50 mBf. Az ERM Hungária Kft. 2011-es vizsgálatai során a megütött talajvízszint 11,5-21,0 m volt a felszín alatt, de a talajvíz nyugalmi vízszintje 0,0-0,5 m-nek adódott. A 2007 és 2011 között végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a nyugalmi talajvízszint a területen 0,5-3,0 m a felszín alatt. 2.1.3

Éghajlat, meteorológiai alapadatok Az öblözet területén elsĞsorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak, de befolyásolják az idĞjárást a mediterrán és óceáni hatások is. A csapadékjárásban jól elkülöníthetĞ különbözĞ hosszúságú száraz és nedves periódusok váltogatják egymást. A csapadék éven belüli eloszlására jellemzĞ, hogy 40 %-a a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le átlagosan. Az éven belüli csapadékjárásra jellemzĞ a nyár eleji (május-júniusi) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos késĞ Ğszi maximumot eredményeztek (ez el is maradhat, mivel kialakulásának valószínĬsége 20-30 %). Téli idĞszakban a csapadékminimum jellemzĞ, ennek következtében számottevĞ vastagságú hóréteg ritkán alakul ki. Az évszázadban a legnagyobb hó vastagság 1940 januárjában haladta meg az 50 cm-t, 30 cm-nél vastagabb hóréteg az utóbbi fél évszázadban csak 1942, 1954, 1966, 1985 és 1995 telén volt. A hó borítás átlagos tartóssága nem éri el a 30 napot. A térségre jellemzĞ csapadék és hĞmérsékleti értékeket az alábbi 2.1.3.a és 2.1.3.b táblázatokban mutatjuk be:

ERM HUNGÁRIA KFT.

10

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.1.3.a. táblázat A csapadék jellemzĞ adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga )

IdĞszak

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Évi

Nyári félév

Téli félév

Sokévi átlag ( mm )

33

33

32

41

57

68

49

50

40

37

50

44

534

306

226

105

101

119

194

180

126

126

160

130

157

137

874

515

421

1

1

11

10

13

4

3

1

1

6

0

337

149

117

Maximum ( mm ) Minimum ( mm )

98 3

2.1.3.b. táblázat A hĞmérséklet jellemzĞ adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga ) IdĞszak

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Évi

Nyári félév

Téli félév

Sokévi átlag ( °C )

-1,4

0,8

5,8

11,6

16,8

20,3

22,3

21,6

17,5

11,6

5,6

1,0

11,1

18,3

3,9

5,5

6,2

10,6

15,8

21,0

24,2

26,2

26,0

22,0

16,1

10,3

5,5

13,1

22,3

7,1

-8,9

-9,3

-0,1

4,6

6,5

17,2

19,2

18,4

13,5

8,0

-0,7

-5,1

9,3

15,3

1,1

Maximum ( °C ) Minimum ( °C )

ERM HUNGÁRIA KFT.

11

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.2

TERÜLETHASZNÁLAT

2.2.1

Területrendezési követelmények Helyi rendezési terv A gázvezeték Szeged külterületén halad. A nyomvonal több különbözĞ besorolású területet érint: • A kiskundorozsmai csomóponttól a Maty-fehértói FĞcsatorna keresztezéséig Mko besorolású területeken halad. Ez Szeged város Szabályozási Tervének értelmében korlátozott használatú mezĞgazdasági zóna, ahova nem beépíthetĞ mezĞgazdasági területek tartoznak; • A Maty-fehértói fĞcsatorna keresztezésétĞl a Szeged-Cegléd vasútvonal keresztezéséig Gksz-511Y78G besorolású területeken halad. Ez Szeged Egységes Szabályozási Tervének értelmében nem jelentĞs zavaró hatású gazdasági célokra kijelölt terület; • A Szeged-Cegléd vasútvonal keresztezésétĞl az erĞmĬig Má 2 besorolású területeken halad. Ez Szeged város Szabályozási Tervének értelmében mezĞgazdasági kistanyás zóna; • A vezeték keresztez „KÖu – általános közlekedési és közmĬ zóna”, valamint „KÖk – vasút zóna” besorolású területeket.

Megállapítható, hogy a tervezett gázvezeték az építési szabályozási kereteknek megfelel. A Szabályozási Terv vonatkozó tervlapjait a 2. mellékletben csatoljuk. A gázvezeték nyomvonala az Szabályozási Terv alapján a következĞ védĞterületeket érinti: • RepülĞtér zajgátló védĞzónája miatti korlátozás szabályozási zóna (a Maty-fehértói fĞcsatorna és az erĞmĬ között); • BĬzös létesítmény védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (a Maty-fehértói fĞcsatorna és az erĞmĬ között); • Vasút védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (az erĞmĬ területénél); • KözmĬ védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (az erĞmĬtĞl nyugatra esĞ 01422/23 ingatlanon); • Közút védĞterülete miatti korlátozás szabályozási zóna (az erĞmĬ területénél); • Zaj- és rezgésvédelem szabályozási zóna: az 1. érzékeny zónába sorolt ingatlanok közül érintettek a 0592/175, 0600/69, 0600/59 ingatlanok. A többi érintett ingatlan 4. nem érzékeny zónába sorolt; • LevegĞtisztaság-védelem szabályozási zóna: az 1. kiemelten védett övezetbe sorolt ingatlanok közül érintettek a 0592/175, 0600/69,

ERM HUNGÁRIA KFT.

12

SZEGED ENERGIA ZRT.


• •

0600/59 ingatlanok. A többi érintett ingatlan 4. védett II. kategóriába sorolt övezetben található; A nyomvonal érint több, helyi védelem alatt álló régészeti jelentĞségĬ területet; A nyomvonal érint helyi védelem alatt álló érzékeny természeti zónát a kiskundorozsmai gázátadó közelében, illetve a zaj- és levegĞtisztaságvédelmi szempontból érzékeny területeken. A nyomvonal továbbá keresztez helyi védelem alatt álló ökológiai hálózatot (Maty-Fehértói fĞcsatorna).

Megyei és országos területrendezési terv A gázvezetéket az Országos Területrendezési Tervbe (OTrT), és a megyei területrendezési tervbe be kell illeszteni. Az ehhez szükséges térségi területfelhasználási engedély kérelem dokumentációja elĞkészítés alatt áll. 2.2.2

Jelenlegi területhasználat A tervezett nyomvonal közvetlen környezetében meghatározóan mezĞgazdasági területeket és vonalas/infrastrukturális létesítményeket találunk. A tervezett nyomvonalban és szomszédságában szántók, föld- és szervízutak és aszfaltozott utak (2 közút, 1 gyorsforgalmi út), vasút, mezsgye jellegĬ gyepek, csatornák, és egyéb infrastrukturális létesítmények jellemzĞek. A nyomvonal környezetében néhány szikesedĞ mocsár és mesterséges erdĞsáv is található.

2.3

MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, KÖZLEKEDÉSI ALAPÁLLAPOT

2.3.1

Megközelítési útvonalak A gázvezeték kiindulópontja, az FGSZ Zrt. kiskundorozsmai földgáz szállító hálózati csomópontja a Kiskundorozsmát Zsombóval összekötĞ út mentén helyezkedik el. A gázvezeték végpontja, a tervezett erĞmĬ területe az M43-as autópálya és az 5-ös számú fĞút csomópontjához igen közel található. A gázvezeték létesítéséhez a következĞ megközelítési útvonalakat fogják használni: • 5. számú fĞút; • 4525. jelĬ út; • 5405. jelĬ út; • 01414/3 hrsz-ú földút; • 0536/23 hrsz-ú földút; • 0539/7 hrsz-ú M5 autópálya szerviz út; • 0545 hrsz-ú földút; • 0542/1 hrsz-ú földút; • 01414/3 hrsz-ú földút; • 01421/5 hrsz-ú földút.

ERM HUNGÁRIA KFT.

13

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az építési forgalom által igénybe vett útvonalakat a 3. mellékletben ismertetjük. 2.3.2

Jelenlegi gépjármĬ forgalom a környezĞ utakon A gázvezeték környezetében található utak forgalomszámlálási adatait a 2.3.2.a. táblázat szemlélteti.

2.3.2.a. táblázat A környezĞ utak forgalomszámlálási adatai Számláló állomás kódja

Út

MOF

Összes forgalom

Szgk.

[E/óra]

Összes teher gk. (II)

(I)

Nehéz teher gk. (III)

[jármĬ/nap]

M43

3554

1246

9760

6265

2347

233

5405.

9289

365

3442*

2446*

205*

74*

5425.

9299

105

1121

736

34

11

4525.

5811

480

2612*

1677*

367*

136*

Forrás: Magyar Közút Kht: Az országos közutak 2009. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma * Az útra vonatkozó átlagérték

A 2.3.2.b. táblázat az 5. számú fĞút mértékadó forgalmát mutatja be [jármĬ/óra] mértékegységben az akusztikai jármĬkategóriák (I, II, III) szerint: 2.3.2.b. táblázat Az 5. sz. fĞút mértékadó forgalma akusztikai jármĬkategóriák(I., II., III.) szerint, alapállapot Mértékadó óraforgalom, (jármĬ/óra) Nappal

Éjjel

QI, n

QII, n

QIII, n

QI, é

QII, é

QIII, é

330

68

39

65

13

9

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a nyomvonal környezetében a legjelentĞsebb forgalmú út az 5-ös számú fĞút. Az építési forgalom által használt többi, alsóbbrendĬ út forgalma egy nagyságrenddel alacsonyabb. A földutakon feltehetĞen csak idĞként halad el jármĬ. 2.4

KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT

2.4.1

LevegĞminĞség A gázvezeték nyomvonala által érintett területek levegĞminĞségi alapállapotát a külterületi levegĞminĞségi adatok alapján lehet megadni, hiszen a gázvezeték nem érint lakott területeket.

ERM HUNGÁRIA KFT.

14

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az ország egész területére, így az érintett külterületekre is jellemzĞ háttérszennyezettségi mérési adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérĞállomásain rögzítették. A következĞ 2.4.1.a ábra mutatja az alapállapotot mérĞ mérĞpontok elhelyezkedését. A mérĞpontok közül a Kecskemét közelében elhelyezkedĞ (Kpuszta) ponton mért eredményeket használjuk fel a külterületi háttérszennyezettség becsléséhez, mivel ez a mérĞpont esik a legközelebb a tervezett Beruházás helyszínéhez, és hasonló geológiai és meteorológiai adottságokkal rendelkezik. 2.4.1.a. ábra Külterületi alapállapot mérĞpontja (OMSZ)

K-puszta mérĞállomás

Szeged

A háttérszennyezettséget mérĞ állomásokon az NO2 és SO2 paramétereket mérik. Az NO2 és SO2 szennyezĞanyagok rendelkezésre álló mérési eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. Az SO2 komponens adatai a levegĞminĞség általános jellemzésére szolgálnak, és a jelen vizsgálat során nem használjuk fel Ğket. Az NO2 és SO2 komponensek éves átlagos koncentrációját és a komponensek átlagos koncentrációjának éves változását a K-puszta mérĞállomáson az alábbi 2.4.1.b ábrán szemléltetjük.

ERM HUNGÁRIA KFT.

15

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.b. ábra

Az SO2 és NO2 háttérkoncentrációjának hosszútávú alakulása és éves átlagértékei, 1973-2004, K-puszta

Az SO2 és az NO2 koncentráció hosszú távú változékonysága (K-puszta) 30 SO2

NO2

SO2 trend

NO2 trend

25

µg m

-3

20

15

10

5

0 év 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04

A mérĞállomás adatai alapján a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kéndioxid koncentrációja jelentĞsen, a nitrogén-dioxid koncentrációja kismértékben csökken. Az SO2-re jellemzĞ éves koncentrációváltozást a következĞ 2.4.1.c ábra mutatja be: A kén-dioxid háttér koncentrációjának jellemzĞ éves menete, 1974-2009, Kpuszta Az SO2 koncentráció évi m enete 25 K-puszta

Nyírjes

Farkasfa

20

-3

15 µg m

2.4.1.c. ábra

10

5

0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

SEP

A kén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszútávú átlagértékeit a következĞ 2.4.1.d ábra szemlélteti:

ERM HUNGÁRIA KFT.

16

OCT

NOV

alakulását

DEC

és

éves

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.d. ábra

A kén-dioxid háttérkoncentrációjának átlagértékei, 1974-2009, K-puszta

hosszú-távú

alakulása

és

éves

Az NO2 koncentráció egy adott éven éven belül a 2.4.1.e ábrán bemutatottak szerint alakul: A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának jellemzĞ éves menete, 1974-2009, K-puszta Az NO2 koncentráció évi m enete 12 K-puszta

10

Nyírjes

Farkasfa

-3

8 µg m

2.4.1.e. ábra

6

4

2

0 JAN

FEB

MAR

APR

MAY

JUN

JUL

AUG

SEP

OCT

NOV

DEC

Megjegyzés: a méréseket nem végezték folyamatosan, ezért a K-pusztai eredmények sem folyamatosak.

A nitrogén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszútávú alakulását és éves átlagértékeit a következĞ 2.4.1.f ábra szemlélteti:

ERM HUNGÁRIA KFT.

17

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.1.f. ábra

A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának hosszú-távú alakulása és éves átlagértékei, 1974-2009, K-puszta

A fenti ábrák alapján a kén-dioxid koncentráció fĬtési idĞszakban 10-15 µg/m3, nem fĬtésiben 5 µg/m3 alatt ingadozik (az SO2 koncentrációjának éves határértéke 50 µg/m3). A nitrogén-dioxid koncentráció fĬtési idĞszakban elérheti a 10 µg/m3-t. FĬtési idĞszakon kívül 5 µg/m3 alatt marad. (Az NO2 koncentrációjának éves határértéke 40 µg/m3). Az NO2 fent bemutatott háttérkoncentrációi a településektĞl távol lévĞ külterületi háttérkoncentrációra vonatkoznak. A külterületi, de forgalmas utakhoz vagy nagyobb településekhez közel lévĞ területeken mérhetĞ immissziós koncentráció ennél magasabb lesz. A jelen vizsgálat során a külterületi, de települések közelében lévĞ területek NO2 3 háttérkoncentrációjának értékét 10-20 µg/m -nek feltételezzük, és a külterületi, de forgalmas utak mentén lévĞ területek NO2 háttérkoncentrációjának értékét 20-30 µg/m3-nek tekintjük. Az utolsó öt év átlagértékeit figyelembe véve a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk is alacsonyak (az SO2 átlagos koncentrációja 3 µg/m3, az NO2 átlagos koncentrációja 5 µg/m3). Az NO2 és SO2 immisszió mért értékei csökkenĞ trendet mutatnak. A külterület terhelhetĞsége levegĞminĞség szempontjából NO2 és SO2 tekintetében egyaránt kedvezĞ. 2.4.2

Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj

2.4.2.1

Felszíni vízminĞségi alapállapot A közelben található felszíni vizek közül egyedül a Tisza vízminĞségérĞl állnak rendelkezésre adatok, ezeket az http://okir.kvvm.hu/fevi/ honlapon lehet elérni. (A Tisza és a tervezett nyomvonal legkisebb távolsága 7 km.)

ERM HUNGÁRIA KFT.

18

SZEGED ENERGIA ZRT.


A Tiszánál a nyomvonalhoz közelebb esĞ felszíni vizek vízminĞségére vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatok, de mivel felszíni vizekbe a A gázvezeték építése és üzemeltetése során sem tisztított csapadékvíz-, sem szennyvízbebocsátás nem történik, ezért ezen alapadatok vizsgálata megítélésünk szerint nem szükséges. 2.4.2.2

A Beruházási terület jogszabályi besorolása A Szeged teljes közigazgatási területén található felszín alatti vizek az érzékeny területeken levĞ települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint „érzékeny” besorolásúak. Szeged város a felszín alatti vizek mezĞgazdasági eredetĬ nitrát szennyezéssel szembeni védelmérĞl szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szerint nem nitrát érzékeny terület.

2.4.2.3

Talaj- és felszín alatti víz minĞségi alapállapot A tervezett gázvezeték nyomvonala bejárásra és szemrevételezésre került.. A tervezett nyomvonalon nem végeztek korábban környezetvédelmi célzatú talajilletve talajvíz-vizsgálatokat. A nyomvonal olyan területeket érint, amik mezĞgazdasági mĬvelés alatt állnak, vagy hasznosítatlanok. A gázvezeték ezen kívül keresztez majd vonalas létesítményeket is. Az érintett területeken nem folytattak ipari tevékenységet, vagy egyéb, ismert szennyezĞ tevékenységet. A helyszíni bejárás során szennyezĞ forrásokra utaló jeleket nem azonosítottunk.

2.4.3

A tervezett Létesítmény és környezetének jelenlegi zajhelyzete

2.4.3.1

Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények A jelen vizsgálat során a következĞ jogszabályokban és szabványokban rögzített követelményeket vettük figyelembe: • • • • • • • • •

•

1995. évi LIII. törvény „A környezet védelmének általános szabályairól” MSZ ISO 1996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. MSZ ISO 1996-2:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. MSZ ISO 1996-3:1995 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése MSZ 15036: 2002 Hangterjedés a szabadban 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenĞrzésének módjáról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállításáról

ERM HUNGÁRIA KFT.

19

SZEGED ENERGIA ZRT.


• •

• • • •

2.4.3.2

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól Szoftver: ISO 9613-2:1996 Acoustics - Attenuation of sound during propagation outdoors -- Part 2: General method of calculation (=Akusztika – Kültéri zajszámítások – 2. Rész Általános számítási módszer) alapján MSZ 18163-2:1998 Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata építményekben MSZ 13018:1991 Rezgések épületre gyakorolt hatása ÚT 2-1.302: 2003 Útügyi MĬszaki ElĞírás: Közúti közlekedési zaj számítása Szeged Megyei Jogú Város KözgyĬlésének 59/2003. (XII. 5.) Kgy. Rendelete (Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata)

Zajvédelmi követelmények Létesítés Az építési munkából eredĞ zajkibocsátásra és az abból eredĞ zajterhelésre vonatkozó határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A vonatkozó határértékeket az alábbi 2.4.3.2.a táblázatban foglaljuk össze:

2.4.3.2.a. táblázat

Sorszám

1.

2.

3. 4.

Zajterhelési határértékek az építési munkákból eredĞ zajkibocsátásra

Zajtól védendĞ terület

ÜdülĞterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerĬ beépítésĬ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetĞk, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésĬ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTh) az LAM’ megítélési szintre* (dB) 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 1 évnél több kevesebb évig nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 22-06 06-22 22-06 06-22 22-06 óra óra óra óra óra óra 60 45 55 40 50 35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

* Megjegyzés: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

A zajterhelési határértékek LAM megítélési szintre vonatkoznak. A megítélési idĞ a vonatkozó jogszabály alapján az építési zaj vizsgálata esetén nappal 28800 sec (8 óra), míg éjjel 1800 sec (30 perc).

ERM HUNGÁRIA KFT.

20

SZEGED ENERGIA ZRT.


A zajkibocsátási határértéket a területi funkció, az építési munka idĞtartama és egyéb, a környezetben lévĞ azonos típusú zajforrás figyelembe vételével kell megállapítani a 93/2007. ((XII. 18.) KvVM rendelet alapján. Üzemeltetés Az üzemelési zajterhelési határértékeket a zajtól védendĞ létesítmények területi funkciója alapján kell megállapítani. A határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza; a határértékeket az alábbi 2.4.3.2.b táblázatban foglaljuk össze: 2.4.3.2.b. táblázat

Zajterhelési határértékek az üzemelésbĞl eredĞ zajkibocsátásra

Sorszám 1. 2. 3. 4.

Zajtól védendĞ terület ÜdülĞterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerĬ beépítésĬ), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetĞk és zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésĬ), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* /dB(A)/ 45 35 50

40

55 60

45 50

* Megjegyzés: Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

A zajterhelési határértékek LAM megítélési szintre vonatkoznak. A megítélési idĞ a vonatkozó jogszabály alapján az üzemi zaj vizsgálata esetén nappal 28800 sec (8 óra), míg éjjel 1800 sec (30 perc). A zajkibocsátási követelményeket a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet, illetve a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet jogszabályok alapján kell megállapítani a területi funkciók, valamint a vizsgált zajforrás jogszabály alapján megállapított hatásterületének figyelembevételével. Közlekedés A védendĞ területeket a területi funkció és az útkategória figyelembevételével, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján kell zajvédelmi kategóriába sorolni. A jogszabály zajvédelmi határértékei új létesítésĬ út esetén érvényesítendĞek. A tervezett gázvezeték környezetében lévĞ utak azonban nem új létesítésĬ utak, így a határértékek nem érvényesíthetĞek. A tervezés során a meglévĞ zajterhelést kell figyelembe venni, azt növelni nem lehet. 2.4.3.3

Egyéb helyi elĞírások – Szeged Város Építési Szabályzata A gázvezeték nyomvonala egyes helyeken Szeged Szabályozási Terve szerinti érzékeny zónán vezet (lásd 2.2.1. fejezet); az érintett ingatlanok helyrajzi száma 0592/175, 0600/69 és 0600/59. A nyomvonal többi része nem érzékeny

ERM HUNGÁRIA KFT.

21

SZEGED ENERGIA ZRT.


zónában vezet. Az országos szabályozással ellentétben, amiben a követelményértékek a védendĞ létesítmények homlokzatára vonatkoznak, Szeged Város Építési Szabályzata értelmében a lent bemutatott határértékek az ingatlan (építési terület) határára vonatkoznak. A jelen vizsgálat során az országos szabályozás elĞírásait alkalmaztuk, azaz a védendĞ létesítményekre esĞ zajterhelést értékeltük, és nem az ingatlan vagy építési terület határára esĞ zajterhelést (lásd 2.4.3.6. és 4.1.3.2. fejezetek). Szeged Város Építési Szabályzatának 48. §.-a értelmében az érzékeny és nem érzékeny zónában végzett építési munkától származó zaj megengedett egyenértékĬ A- hangnyomás szintjei a következĞk: 2.4.3.3.a. táblázat Érzékeny és nem érzékeny zónára vonatkozó elĞírások Szeged Város Építési Szabályzata alapján – építési munka Zóna neve Nem érzékeny zóna Érzékeny zóna

Megengedett egyenértékĬ A-hangnyomás-szint, LAeq, (dB) nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 60 55 45 40

Az építési engedély kérelemben a zóna elĞírások megtartásáról a kérelmezĞnek nyilatkoznia kell. Szeged Város Építési Szabályzatának 48. §. értelmében az érzékeny és nem érzékeny zónában az üzemi létesítményekben végzett tevékenységbĞl származó zaj megengedett egyenértékĬ A- hangnyomás szintjei a következĞk: 2.4.3.3.b. táblázat Érzékeny és nem érzékeny zónára vonatkozó elĞírások Szeged Város Építési Szabályzata alapján – üzemi létesítmények Zóna neve Nem érzékeny zóna Érzékeny zóna

2.4.3.4

Megengedett egyenértékĬ A-hangnyomás-szint, LAeq, (dB) nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 55 50 40 35

Rezgésvédelmi követelmények A környezeti rezgésterhelés követelményértékét a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. A rezgésvédelmi határérték kiválasztása a környezetben lévĞ védendĞ létesítményben lévĞ helyiség funkciójától függ. Az épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó irányértéket az MSZ 13018:1991 Rezgések épületre gyakorolt hatása c. szabvány tartalmazza. A terhelési értékek csak irányadóak, alkalmazásuk nem kötelezĞ jellegĬ. Az épületszerkezeti rezgésterhelésnél a rezgéssebesség (v, mm/s) értékét kell figyelembe venni. Környezeti rezgésterhelésre vonatkozó elĞírások Az épületekben tartózkodó emberekre vonatkozó környezeti rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. ERM HUNGÁRIA KFT.

22

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3.4.a. táblázat Környezeti rezgésterhelés megengedett határértékei Sorszám

Épület, helyiség

Lakóépület, üdülĞépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató 2. épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenĞhelyiségei * Értelmezése az MSZ 18163-2 szerint.

IdĞszak

Rezgésvizsgálati küszöbérték* (mm/s2) A0

Rezgésterhelési határértékek* (mm/s2) AM Amax

nappal 06-22 óra

12

10

200

éjjel 22-06 óra

6

5

100

Épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó elĞírások Az épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó elĞírásokat az MSZ 13018: 1991 (Rezgések épületre gyakorolt hatása) címĬ szabvány tartalmazza. Az értékelés alapja az épületszerkezetekre megengedett vi rezgéssebesség értéke a rövididejĬ rezgéshatásokra vonatkozóan. Ez az érték lakóépületekre és hasonló jellegĬ épületekre vonatkozik. Ha a rezgésterhelés nem éri el a 2.4.3.4.b. táblázatban ismertetett értékeket, akkor az épületek használati értékének csökkenését okozó károsodások nem lépnek fel. 2.4.3.4.b. táblázat Épületszerkezeti rezgésterhelés megengedett irányértékei A vi rezgéssebesség megengedett irányértékei, mm/s Meghatározó frekvencia

2.4.3.5

f < 10 Hz

10 < f < 50 Hz

50 < f < 100 Hz

5

5-15

15-20

A legfelsĞ teljes szint födémsíkjában, vízszintesen, bármely frekvencián 15

A tervezett Létesítmény környezetének zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolása A létesítendĞ gázvezeték építési zajkibocsátási hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni. A tevékenység zajszempontú hatásterületét a rendelet 6. §-ában megadottak alapján kell lehatárolni. A zajterhelés megnövekedhet az építési forgalom által igénybevett utakon. A jelenlegi terhelést a meglévĞ forgalom, míg a növekményt az építési forgalom eredményezi. Az igénybevett utakon a hatásterület addig terjed, ameddig a célfogalmi zajterhelésbĞl eredĞ zajtöbblet a 3 dB(A) értéket meghaladja (a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. §. 1. pontja alapján). A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a rezgésforrásból származó környezeti rezgés rezgésterhelés-növekedést okoz.

ERM HUNGÁRIA KFT.

23

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3.6

A tervezési terület zaj- és rezgésvédelem szempontú bemutatása A nyomvonal közvetlen környezetében zajtól védendĞ ingatlanok jellemzĞen nem találhatóak. A vezeték által keresztezett területek Szabályozási Terv szerinti besorolását a 2.2.1. pontban mutattuk be. A vezeték nyomvonalától távolabb, a 0536/46 helyrajzi számú, „Ge – egyéb ipari gazdasági zóna” besorolású ingatlanon, valamint a 0590 helyrajzi számú, Mko – korlátozott használatú mezĞgazdasági zóna” besorolású ingatlanon találhatóak zajtól védendĞ létesítmények.

2.4.3.7

Közúti zajkibocsátás az alapállapotban A vizsgálati pontok leírása Az építési célforgalom várhatóan az 5. sz. fĞutat, valamint az errĞl levezetĞ mellékutakat és alsórendĬ földutakat fogja igénybe venni. Az útvonalak mentén jellemzĞen nem találhatóak zajtól védendĞ létesítmények. A közúti zajkibocsátás vizsgálatához használt zajvizsgálati pontot az 5-ös számú fĞúton jelöltük ki. Az építési forgalom által használt többi út forgalma jóval alacsonyabb a fĞút forgalmához képest, ezért ezekre az utakra nem végeztük el a vizsgálatot. A zajvizsgálati pontot az alábbi helyen jelöltük ki: 1MP: 5. sz. fĞút – referenciapont Az útvonal külterületi szakasza mentén zajtól védendĞ létesítmény nem található. A mérési pontot a közút úttengelyétĞl 7,5 m távolságra jelöltük ki, az úttest szintje felett 1,5 m magasságra értelmezve bárhol az M43-as autópálya csomópontja után és Szeged város határa elĞtt. A belterületen az út mentén kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak, melyek zajtól nem védendĞ területek. Távolabb, ahol az út mentén zajtól védendĞ létesítmények vannak, a célforgalom már megoszlik, és kimutatható zajterhelést már nem fog okozni. Forgalmi adatok az alapállapotban A forgalmi adatokat a 2.3.2. fejezetben ismertettük. A 2.3.2.b táblázatban bemutatott adatok alapján, továbbá figyelembe véve, hogy a mértékadó sebesség 90 km/h, a legnagyobb órai forgalom alapján az 5.sz. fĞút esetében Qi/v = 4, az alábbi 2.4.3.4.a táblázatban bemutatott forgalmi zaj alapállapotot számoltuk:

ERM HUNGÁRIA KFT.

24

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.3.4.a. táblázat

Zajterhelési eredmények az alapállapotban számolt forgalom alapján

Mérési pont jele

1MP

Helyszín

Számított forgalmi zaj (LAeq, kö dB(A))

LTH dB(A)

Nappal

Éjszaka

Nappal

Éjszaka

70,5

63,6

-*

-*

5. sz. út, 7,5 m távolságra vett referenciapont

* A jelölt vizsgálati pontok referenciapontok, így követelményértéket nem kell érvényesíteni.

A jelenlegi forgalomból származó zajterhelés A tervezési terület környezetében lévĞ, a célforgalom által várhatóan igénybevett útvonalak mentén jellemzĞen zajtól védendĞ területek nem találhatóak. Az 5. sz. fĞút közvetlen környezetében, az útmenti területeken zajtól védendĞ terület nem található. Távolabb, mintegy 240 m távolságra az erĞmĬ tervezési területétĞl az út szemközti oldalán gazdasági területen lakóépületek találhatóak (az út akusztikai középvonala és a lakóépületek közötti távolság 78 m). A jelenlegi zajterhelést a lakóépületnél a következĞ 2.4.3.4.b táblázat mutatja be: 2.4.3.4.b. táblázat A lakóépületek jelenlegi, közlekedésbĞl eredĞ zajterhelése (alapállapot) Helyszín Lakóépület az 5-ös számú fĞúttól 78 m-re

Számított forgalmi zaj LAK=LAM /dB(A)/ Nappal Éjszaka 50,6

43,7

Határérték LTH /dB(A)/ Nappal Éjszaka 65

55

A vonatkozó határérték: 65/55 dB(A); a zajterhelés jóval a határérték alatt van, így a határérték a kialakult forgalmi helyzetben is érvényesítendĞ. A fenti számítást a célforgalom miatt keletkezĞ többlet zajterhelés és hatásterületének meghatározásához használjuk. 2.4.4

ÉlĞvilág A nyomvonal környezetében részletes ökológiai felmérés készült, amit a 4. mellékletben csatolunk. Az alábbiakban összefoglaljuk a felmérést és eredményeit. Botanika Az elĞzetes vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez felmértük és részletesen rögzítettük az élĞvilág jelenlegi állapotának jellemzĞit. Ehhez bejártuk a nyomvonalat és a környezĞ területeket (a becsült hatásterületet), és botanikai felvételezést végeztünk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

25

SZEGED ENERGIA ZRT.


A bejárásokat 2010 májusa és szeptembere között, illetve 2011 márciusában, vegetációs idĞszakban végeztük. A tervezett beruházás tényleges területe nem országos vagy helyi jelentĞségĬ védett természeti terület. A legközelebbi védett természeti terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részét képezĞ Fehér-tó, amely legközelebbi részei a beruházás helyszínétĞl kb. 1 km-re északkeletre találhatóak. A nyomvonal pásztája nem része az európai közösségi jelentĞségĬ természetvédelmi rendeltetésĬ területeknek (NATURA 2000 hálózat). A legközelebbi ilyen egység a Fehér-tavat is magába foglaló Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi terület (HUKN10007), melynek legközelebbi pontja szintén 1 km-re van északkeletre. A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatot kis területeken, a keresztezett észak-déli irányú, hajdani meder jellegĬ mocsaras, nádas-gyepes mélyedéseknél érinti. A tervezett nyomvonal természeti területnek minĞsülĞ területet szintén kis területen érint, a Nemzeti Ökológiai Hálózat fent említett területein. A tervezett körülbelül 4 km hosszú gázvezeték-nyomvonal meghatározóan antropogén élĞhelyeket: mezĞgazdasági területeket (szántókat, parlagokat), infrastrukturális vonalas létesítményeket (közutak, autópálya, vasút, földutak), csatornákat érint. A nyomvonalat a botanikai jellemzéshez összesen 21 szakaszra bontottuk. A nyomvonal három ponton (10., 14. és 15. szakasz) érint természetvédelmi jelentĞséggel bíró (természeti területnek minĞsülĞ) területet, melyek vizes/mocsári élĞhelyek, szikes jelleggel. A következĞ ábra a természeti területek elhelyezkedését mutatja be a nyomvonal mentén.

ERM HUNGÁRIA KFT.

26

SZEGED ENERGIA ZRT.


2.4.4.a. ábra

ERM HUNGÁRIA KFT.

A nyomvonal által érintett természeti területek (10., 14., 15. szakasz)

27

SZEGED ENERGIA ZRT.


Madarak A tervezési terület és a hatásterület nem országos jelentĞségĬ védett természeti terület, valamint nem része az Alsó-Tisza-völgy Különleges Madárvédelmi Területnek (HUKN10007). A Szegedi Fehértó és FertĞ 1976 óta a nemzetközi jelentĞségĬ vizes élĞhelyek közé tartozik. A tervezési terület nem esik bele a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Fontos MadárélĞhelybe (IBA kód: 05). Az alapadatok gyĬjtése úgy zajlott, hogy 2010 áprilisa és júliusa között több alkalommal végigjártuk a hatásterületet, feltérképeztük az itt átvonuló és fészkelĞ madárközösségeket. A területbejárások során észlelt madártani adatokat GPS segítségével rögzítettük (GARMIN eTrex Legend), majd adatbázisba rendeztük. Az adatgyĬjtést irodalmi adatokkal egészítettük ki. Irodalmi adatok, és a területen más projekt vagy kutatás kapcsán végzett vizsgálatok alapján a környezĞ területeken (Szegedi Fehértó, FertĞ és környéke) 284 madárfaj fordul elĞ. Ennek ellenére a vizsgálati terület madárfaunája szegényesnek mondható, elsĞsorban a terület jellegébĞl fakadóan. A nyomvonal és a környezĞ területek felmérésének legfontosabb eredményeit a következĞ 2.4.4.a. táblázatban foglaljuk össze: 2.4.4.a. táblázat A nyomvonal környezetében elĞforduló helyi szinten jelentĞs vagy védett madárfajok Madárfaj Kárókatona (Phalacrocorax carbo) Nagy kócsag (Egretta alba)

ElĞfordulás Átrepül a terület felett. Alkalmi táplálkozó.

Nyári lúd (Anser anser)

Alkalmi átrepülĞ.

Bern* III. II.

Bonn**

BD***

II.

III.

II.

I. II/1, III/2. II/1, III/2

Az érintett lapos területen III. II. alkalmi fészkelĞ. Az érintett lapos területen Barna rétihéja (Circus aeruginosus) II. II. I. alkalmi fészkelĞ. Alkalmi átrepülĞ a terület Kékes rétihéja (Circus cyaneus) II. II. I. felett. Alkalmi fészkelĞ a vizes Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) II. II. I. területen. Nagy goda (Limosa limosa) Alkalmi elĞforduló. III. II. II/2. Réti cankó (Tringa glareola) Alkalmi elĞforduló. II. II. I. Gyurgyalag (Merops apiaster) Rendszeres elĞforduló. II. II. Parlagi pityer (Anthus campestris) Rendszeres költĞfaj, 1-4 pár. II. I. Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Rendszeres költĞfaj, 1-3-pár. II. I. Kis Ğrgébics (Lanius minor) Rendszeres költĞfaj, 1-2 pár. II. I. * Besorolás a Berni egyezmény szerint (1990/7. Egyezmény az európai vadon élĞ növények, állatok és természetes élĞhelyeik védelmérĞl) **Besorolás a Bonni egyezmény (1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élĞ állatfajok védelmérĞl szóló egyezmény) alapján *** Besorolás a 2009/147/EK irányelve (Bird Directive) alapján TĞkés réce (Anas platyrhynchos)

ERM HUNGÁRIA KFT.

28

SZEGED ENERGIA ZRT.


3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG

3.1

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG, KAPACITÁS A tervezett gázvezeték kiindulópontja a földgázszállító hálózat kiskundorozsmai csomópontjának kerítése, végpontja pedig a leendĞ szegedi kombinált ciklusú erĞmĬ gázfogadó állomása. A gázvezetékhez kapcsolódóan a csomópontot északi irányban bĞvítik. Ezt a bĞvítést az FGSZ Zrt. végzi, és nem tárgya a jelen dokumentációnak. A végponton lévĞ gázfogadó állomás az erĞmĬvel együtt kerül megtervezésre, és szintén nem tárgya a jelen dokumentációnak. A tervezett vezeték legfĞbb jellemzĞi: • • • • • • • • • •

3.2

Elhelyezés: földalatti; Hossz: körülbelül 4 km. A gázvezeték pontos hossza jelenleg nem ismert, mert még geodéziai felmérés alatt áll; CsĞ belsĞ átmérĞje: 500 mm; CsĞ anyaga: gyárilag polietilénnel elĞszigetelt acél; Szigetelés a hegesztéseknél: zsugorfólia; Tervezési nyomás: 63 bar; A szállított gáz megengedett sebessége: 15 m/s; Minimális szállítható gázmennyiség: 500 m3/óra; A szállított gáz maximális mennyisége: 180.000 m3/óra (az erĞmĬ teljes terhelésénél); Építési sáv és biztonsági övezet: 10-10 m.

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS A tervezett gázvezeték az FGSZ Zrt. által üzemeltetett földgázszállító hálózat kiskundorozsmai csomópontjától keleti irányban halad körülbelül 40 métert, majd délnek fordul és keresztezi az itt húzódó, szintén az FGSZ Zrt. üzemeltetésében lévĞ gázszállító vezetékeket és hírközlĞ kábeleket. Ezután a nyomvonal ismét keletnek fordul, és körülbelül 770 m hosszan a már meglévĞ gázvezetékekkel párhuzamosan halad, miközben keresztezi az M5-ös autópályát és szervízutakat. Ezután a vezeték dél-keleti irányban haladva keresztezi az AlgyĞi fĞcsatornát, majd keleti irányban halad tovább. A Matyfehértói fĞcsatorna keresztezése elĞtt ismét dél-keleti irányba fordul, de a fĞcsatornát már kelet felé haladva merĞlegesen keresztezi. Ezt követĞen, a Szeged-Ceglédi vasútvonal keresztezése után a vezeték élesen délnek fordulva éri el az erĞmĬ telephelyét.

ERM HUNGÁRIA KFT.

29

SZEGED ENERGIA ZRT.


A gázvezeték a következĞ vonalas létesítményeket keresztezi: 3.2.a táblázat A keresztezett létesítmények listája és kezelĞik Keresztezett létesítmény

KezelĞ

M5 autópálya

AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt

5405. sz. út

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

5428. sz. út

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Szeged-Cegléd vasútvonal

MÁV

AlgyĞi fĞcsatorna

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Maty-Fehértói fĞcsatorna

Alsó-Tiszavidéki társulás*

Gázvezetékek és hírközlĞ kábel kiskundorozsmai csomópontnál

a

Vízgazdálkodási

FGSZ Zrt.

Földutak

Szeged Város Önkormányzata

Gazolinvezeték, olajvezeték és hírközlĞ kábel

MOL Nyrt

A gázvezeték nyomvonalának jellemzĞ környezetét a 3.2.b ábrán, valamint az 5.sz. mellékletben lévĞ fotókon mutatjuk be. 3.2.b ábra

A gázvezeték nyomvonalának jellemzĞ környezete

ERM HUNGÁRIA KFT.

30

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.3

INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK A gázvezeték üzemeltetéshez nem szükséges víz, gáz vagy elektromos áram, ezért ilyen jellegĬ infrastruktúra kapcsolatokat sem létesítenek. A gázvezeték építéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó forgalom a meglévĞ utakat használja majd.

3.4

LÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK IDĝBELI ÜTEMEZÉSE

3.4.1

A Létesítmény építésének idĞbeli ütemezése A vezeték építése elĞreláthatóan körülbelül 6-10 hónapot fog igénybe venni, a kivitelezésre vonatkozó korlátozásoktól függĞen. Az építés körülbelül 6 hónapot fog igénybe venni ezen az idĞszakon belül. A kivitelezést 2014-ben kívánják megkezdeni.

3.4.2

A Létesítmény mĬködésének élettartama A gázvezeték tervezett élettartama minimálisan 30-35 év; a vezetéket elĞreláthatólag addig mĬködtetik, ameddig az erĞmĬ üzemel (névlegesen 30-35 évig).

3.5

A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETFOGLALÁSA

3.5.1

A Létesítmény területigénye a kivitelezés során A gázvezeték létesítéséhez egy, a vezeték nyomvonalától mindkét irányba névlegesen 10-10 m széles építési sávot kívánnak igénybe venni. A vezeték egyik oldalán kap helyet a teherforgalom számára kijelölt 4,2 m széles sáv, illetve a 4 m széles munkaterület. A vezeték másik oldalán egy 2,2 m széles közlekedĞ sáv, illetve a külön tárolt humusz (felsĞ 30 cm) és altalaj kap majd helyet. A gázvezeték fektetéséhez kiásott munkagödör névlegesen 3,6 m széles és 1,6 m mély lesz. (Az építési sáv kialakítását bemutató rajzot a 6. mellékletben csatoltuk.) A kivitelezés során két csĞdepó kerül kialakításra, ahol a vasúti szerelvényeken érkezĞ csĞszálak kerülnek kiszállításra és ideiglenes tárolásra. A csĞdepók elhelyezkedését a 3. mellékletben mutatjuk be.

3.5.2

A Létesítmény területigénye az üzemelés során A gázvezetéket a talajszint alá, 1,6 m mélységbe fektetik. A felszín felett szabványos irányjelzĞket helyeznek csak el. További kiegészítĞ létesítmények nem kerülnek kialakításra.

ERM HUNGÁRIA KFT.

31

SZEGED ENERGIA ZRT.


A kivitelezést követĞen gázvezeték nyomvonala mentén egy 10-10 m széles biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezetre vonatkozó korlátozások értelmében: • • • •

Nem lehet olyan fát vagy bokrot ültetni, amelyek gyökerei a gázvezeték mélységéig nyúlnak; Nem lehet épületet emelni, építési tevékenységet folytatni; Nem lehet gépeket, anyagokat tárolni; Nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.

A biztonsági övezet területén normális mezĞgazdasági tevékenység folytatható, és megengedett a természetes vegetáció, illetve gyep visszatelepülése is. 3.6

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FÁZISAI

3.6.1

Tervezési fázis A részletes kivitelezési terv készítésének elsĞ fázisa a nyomvonal geodéziai felmérése. A felméréshez terepjárót és geodéziai mĬszereket használnak. A geodéziai felmérések során, annak idĞpontjától függĞen zöldkár (taposási kár) keletkezhet, melyet a Beruházó a tulajdonosoknak megtérít. A nyomvonalon talajmechanikai vizsgálatok is elvégzésre kerülnek. A geodéziai felmérés és talajvizsgálatok környezeti hatása elhanyagolható. Az elkészült építési engedélyezési dokumentációt a Beruházó a Magyar Bányászati Hivatal illetékes területi bányakapitányságához nyújtja be. Az építési engedély kiadásának egyik feltétele az ElĞzetes Vizsgálati Dokumentáció vagy környezeti hatásvizsgálat alapján kiadott hatósági engedély.

3.6.2

Építési fázis A gázvezeték kivitelezése a következĞ fĞbb tevékenységekbĞl áll: • CsĞszállítás; • Az építési sáv kialakítása; • CsĞfektetési, szerelési munkák, hegesztés; • A keresztezések kivitelezése; • Szilárdsági nyomáspróba; • Vezetéktisztítás; • Tömörségi nyomáspróba; • Szárítás; • Átöblítés gázzal; • A munkaárok visszatöltése, rekultiváció. A következĞkben a fent felsorolt folyamatokat ismertetjük.

ERM HUNGÁRIA KFT.

32

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.2.1

CsĞszállítás A csĞvezeték várhatóan 8 m-es szálakban érkezik vasúton Szatymaz vasútállomásra, vagy közúton. A csĞszálak két terepi csĞdepóniában kerülnek tárolásra. Az I. sz. csĞdepónia a kiskundorozsmai földgáz szállítóhálózati csomópont és az 5405. jelĬ út között helyezkedik majd el, a II.sz. csĞdepónia pedig az erĞmĬ területén. A csĞdepóniák elhelyezkedését és a szállítási útvonalakat a 3. mellékletben mutatjuk be. A vasútállomás és a csĞdepóniák között a következĞ útvonalakat használják majd: •

•

Szatymaz vasútállomásról az I. csĞdepóniáig: Szatymaz vasútállomás – 4525. jelĬ út – 5405. jelĬ út – földgáz szállítóhálózat kiskundorozsmai csomópontja (I. csĞdepónia) Szatymaz vasútállomásról a II. csĞdepóniáig: Szatymaz vasútállomás – 4525. jelĬ út – 5. számú fĞút – 01414/3 hrsz-ú földút (az M43 autópálya lehajtó után jobbra) – II. csĞdepónia

A csĞdepóniákból folyamatosan, a kivitelezés haladásának megfelelĞ ütemben szállítják majd ki a csĞdarabokat a következĞ útvonalakon: • • • •

•

• • • •

3.6.2.2

1. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út – 0536/23 hrsz-ú földút – gázvezeték nyomvonal építési sáv 2. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út – 0539/7 hrsz-ú út (M5 autópálya szervízút) - gázvezeték nyomvonal építési sáv 3. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út – 0545 hrsz-ú (csatorna melletti) földút - gázvezeték nyomvonal építési sáv 4. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út – 0545 hrsz-ú (csatorna melletti) földút – 0542/1 hrsz-ú földút – gázvezeték nyomvonal építési sáv (jobbra) 5. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út – 0545 hrsz-ú (csatorna melletti) földút – 0542/1 hrsz-ú földút – gázvezeték nyomvonal építési sáv (balra) 6. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út –KettĞshatár út –M5 autópálya szervízútja - gázvezeték nyomvonal építési sáv 7. jelĬ útvonal: I. csĞdepónia – 5405. jelĬ út –KettĞshatár út –régi KettĞshatári út –gázvezeték nyomvonal építési sáv (jobbra) 8. jelĬ útvonal: II. csĞdepónia - 01414/3 hrsz-ú földút – 01421/5 hrsz-ú földút – (balra) gázvezeték nyomvonal építési sáv (balra) 9. jelĬ útvonal: II. csĞdepónia –gázvezeték nyomvonal építési sáv (egyenesen).

Az építési sáv kialakítása, árokásás A nyomvonal az építés megkezdése elĞtt geodéziai felmérés keretében bemérésre kerül. Az építési sáv a nyomvonal melletti 10-10 m szélességĬ sáv. Amennyiben a kitĬzött nyomvonal meglévĞ földalatti nyomvonalas létesítményt közelít meg 1-2 m-re, akkor az építési sáv szélessége átmenetileg csökkentésre kerül úgy, hogy az ne kerüljön a nyomvonalas létesítmény fölé. A

ERM HUNGÁRIA KFT.

33

SZEGED ENERGIA ZRT.


földalatti létesítmények helyzete a földmunkák megkezdése elĞtt geofizikai beméréssel és kutatóárok segítségével pontosan meghatározzásra kerül. Az építési sáv kialakítása során elĞször eltávolítják a növényzetet, majd a felsĞ termĞréteget (humuszt) 30 cm vastagságban kitermelik, és deponálják az építési sávban. Az ez alatt lévĞ altalajt is kitermelik a megfelelĞ mélységig, és a humusztól elkülönítetten deponálják. Az építési árok aljára 15-20 cm-es homokréteget tesznek, amely a csĞfektetés alapját képezi. 3.6.2.3

CsĞfektetés, szerelési munkák, hegesztés Miután az építési sávot kialakították, a csĞdarabokat a kivitelezés helyszínére szállítják a megfelelĞ csĞdepóból. A csĞdarabok az építési sávban lerakásra, és összehegesztésre kerülnek. A csĞszakaszok gyárilag szigeteltek, ezért szigetelést a kivitelezés során csak a hegesztési varratoknál kell végezni. Az összehegesztett vezeték az árokba, a homokréteg tetejére kerül.

3.6.2.4

A keresztezések kivitelezése A vonalas létesítmények keresztezése a következĞ technológiákkal van tervezve: • Irányított vízszintes fúrás (M5 autópálya, 5405. sz. út, AlgyĞi fĞcsatorna, Maty-Fehértói fĞcsatorna, FGSZ Zrt. üzemeltetésében lévĞ gázvezetékek és hírközlĞ kábel a kiskundorozsmai csomópontnál); • Sajtolás (5428. sz. út, a helyszínrajzon Uf7 jelĬ, az 5428.sz. út mellett futó földút, Szeged-Cegléd vasútvonal); • Utak átvágása (földutak a helyszínrajzon Uf7 jelĬ, az 5428.sz. út mellett futó földút kivételével); • Gázvezeték behúzása (MOL Nyrt. üzemeltetésében lévĞ gazolinvezeték, olajvezeték és hírközlĞ kábel). Irányított fúrás Az irányított fúrás megkezdéséhez egy indító- és fogadógödör kerül kiásásra, illetve egy gödör a bentonit tárolására. A gödröket megfelelĞ módon szigetelni kell. Az irányított fúráshoz speciális berendezést használnak. Az irányított fúrás során használt bentonit kitámasztja a furatot, kihordja a talajt, és elzárja a talaj pórusait, hogy a talajvíz ne juthasson be a furatba. Egyre növekvĞ méretĬ fúrófej alkalmazásával a furatot a megfelelĞ méretĬre bĞvítik, majd az elĞre összehegesztett, nyomáspróbán átesett csövet behúzzák. Az indító- és fogadógödrökben összegyĬlt fúróiszapot összegyĬjésre, és hulladékként elszállításra kerül (lásd 4.1.2.2. pont). A gödröket visszatöltik.

ERM HUNGÁRIA KFT.

34

SZEGED ENERGIA ZRT.


Sajtolás A sajtolás rövidebb, pár méteres keresztezéseknél alkalmazható. Ebben az esetben is szükség van egy indító- és egy fogadógödör kialakítására. A csövet ezután átsajtolják a keresztezendĞ talajon. A sajtolás során nincs szükség bentonit alkalmazására. Utak átvágása Ezt a technológiát a földutak keresztezésére használják, és a keresztezés során a földúton gépi, illetve kézi ásással alakítják ki az árkot az építési sáv kialakításánál leírt módon és jelleggel. Gázvezeték behúzása MOL Nyrt. üzemeltetésében lévĞ gazolinvezeték, olajvezeték és hírközlĞ kábel keresztezésekor a gázvezetéket behúzzák a meglévĞ vezetékek alá. 3.6.2.5

Szilárdsági nyomáspróba A szilárdsági nyomáspróbát vízzel végzik. A jelenlegi tervek szerint az egész gázvezeték nyomáspróbáját egyszerre, azaz egy szakaszban végzik. A vezetéket a vizsgálat elĞtt legalább 6 órával teljesen feltöltik. Legalább 6 óra eltelte után a vezetéket légtelenítik, majd három fokozatban emelik a nyomását 94,5 bar-ra. A fokozatok között fél órás „pihentetést” tartanak. A tulajdonképpeni szilárdsági nyomáspróba a végleges 94,5 bar-os nyomás elérését követĞen kezdĞdik, és egy óra hosszat tart. A próbanyomás értékét a vizsgálati szakasz legmagasabb pontján kell fenntartani. A nyomáspróbához használt vizet a szilárdsági nyomáspróbát követĞen leeresztik. Amennyiben a szilárdsági nyomáspróba sikertelen, a hibákat kijavítják, és a vizsgálatot megismétlik.

3.6.2.6

Vezetéktisztítás A tisztítás során eltávolítják a vezetékbe került szilárd anyagokat, illetve a szilárdsági nyomáspróba után visszamaradt nedvességet. A tisztítást görényezéssel végzik, amihez ideiglenes görényindítót és –fogadót használnak.

3.6.2.7

Tömörségi nyomáspróba A tömörségi nyomáspróbát levegĞvel végzik a sikeres szilárdsági nyomáspróbát és a vezeték víztelenítését követĞen. A vezetéket a vizsgálat elĞtt legalább 6 órával teljesen feltöltik. Ezt követĞen három fokozatban emelik a nyomást 63 bar-ra. A fokozatok között 10 perces „pihentetést” tartanak. A tulajdonképpeni szilárdsági nyomáspróba a végleges 63 bar-os nyomás elérését követĞen kezdĞdik, és 24 óra hosszat tart.

ERM HUNGÁRIA KFT.

35

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.6.2.8

Szárítás A vezetéktisztítást követĞen is marad nedvesség a vezetékben, amit a tömörségi nyomáspróba után el kell távolítani. A szárítást egy 5000 m3 levegĞ/óra teljesítményĬ, 59 kW elektromos teljesítményĬ szárítóberendezéssel végzik, és a száraz légáram egy 30 kW teljesítményĬ ventilátor segítségével jut végig a vezetékszakaszon. A szárítást a kilépĞ levegĞ megfelelĞ harmatpontúvá válásáig folytatják, a vezetéket 0,3 bar túlnyomás alatt egy napig pihentetik, majd megint elindítják a szárítást. Ha a kilépĞ levegĞ harmatpontja nem megfelelĞ, szárítást és pihentetést megismétlik. A szárítás során habgörényeket is használhatnak.

3.6.2.9

Átöblítés A vezetéket az üzembehelyezést megelĞzĞen földgázzal átöblítik az érvényes elĞírásoknak megfelelĞen. Az öblítés a vezeték térfogatához képest névlegesen ötszörös térfogatú földgázzal történik..

3.6.2.10

A munkaárok visszatöltése, rekultiváció A gázvezeték lefektetését és sikeres nyomáspróbáját követĞen a nyomvonal mellé deponált altalajt és humuszt visszatöltik, és a területet füvesítik. (A Kiskunsági Nemzeti Park elĞírási alapján a gyep mĬvelési ágú természetközeli területek kivételével, lásd 8. melléklet)

3.6.3

Üzemeltetési fázis

3.6.3.1

FĞbb tartozékok, technológiák bemutatása A tervezett létesítmény mĬszaki paramétereit a 3.1 pontban ismertettük. Ezen túl, ahol a gázvezeték nyomvonala erĞsáramú légvezeték alatt húzódik a korrózió megelĞzésére, a kóboráramok kialakulásának megakadályozására katódvédelmi rendszer kerül kialakításra a gázvezetékhez, melyet több elem (katódvédelmi kábelek, potenciálmérĞhelyek, mérĞelektródok, segédelektródok stb.) alkot.

3.6.3.2

A szállított földgáz jellemzĞi A tervezett gázvezetékben szállított gáz összetétele az MSZ 1648:2000 szabvány 2H minĞségĬ földgáznak megfelelĞ, azaz: • • • • • •

Metán: 93,96%; Etán: 1,76%; Propán: 0,56%; Bután: 0,24%; Pentán: 0,07%; C6+: 0,06%;

ERM HUNGÁRIA KFT.

36

SZEGED ENERGIA ZRT.


• • •

Kéntartalom: 0,4 mg/m3; CO2: 1,19 %; N2: 2,17%.

A szállított földgáz további névleges jellemzĞi a következĞk: • • • • 3.6.3.3

Üzemeltetés alatt végzendĞ tevékenységek • • •

3.6.3.4

FĬtĞérték: 33,96 MJ/m3; Relatív sĬrĬség: 0,6; Wobbe szám: 48,88 MJ/m3; ÉgéshĞ: 37,68 MJ/m3.

Kaszálás, és a fák és bokrok megtelepedésének megakadályozása; A nyomvonal bejárása, szemrevételezése (havonta), a katódvédelem ellenĞrzése a bejárás során (félévente); A vezeték végpontjain lévĞ szerelvények karbantartása.

A mĬködés személyi és idĞbeli feltételei A gázvezeték felügyeletét várhatóan 1 fĞ végzi majd, akit az erĞmĬ mĬködtetéséért felelĞs személyzet tagjai közül jelölnek ki.

3.6.3.5

MĬködési mód A gázvezeték üzeme folyamatos; a földgázszállítás az erĞmĬ üzemétĞl függ majd.

3.7

A LÉTESÍTMÉNY MÉRTÉKADÓ GÉPJÁRMīFORGALMA

3.7.1

Mértékadó gépjármĬforgalom a létesítés során Az építkezés ideje alatti forgalom nagyságát a létesítés volumenébĞl az egyes szükséges munkafázisokhoz felhasznált szállítandó anyagmennyiségek alapján, valamint régebbi hasonló volumenĬ építési munkák során szerzett tapasztalatok alapján határozhatjuk meg. A gázvezeték hossza körülbelül 4 km. Egy tehergépjármĬ egyszerre 9 db 8 m hosszú csĞszálat tud szállítani, azaz körülbelül 55 teherautó kell a csĞvezeték szállításához. A szállítási tevékenység egyrészt Szatymaz vasútállomásról a két csĞdepóniába, másrészt a csĞdepóniákból az építési sávba történik. Az építési sávba történĞ szállítás során az ahhoz kapcsolódó forgalom csak az alsórendĬ, illetve kiszolgáló utakon, földutakon fog történni, ahol jellemzĞen zajtól védendĞ területek nem találhatóak. A két csĞdepóniában közel megegyezĞ mennyiségĬ csĞdarabot tárolnak.

ERM HUNGÁRIA KFT.

37

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az építkezés egyszerre 3 szakaszon történik, és összesen 50 fĞ dolgozik rajta, akiket naponta az építési sávhoz kell szállítani. Az építkezés teljes idĞtartama 6 hónap. A forgalmi adatokat az alábbi 3.7.1.a táblázatban ismertetjük. 3.7.1.a. táblázat

Várható jármĬforgalom a létesítés alatt IdĞpont I. 00:00-06:00 06:00-08:00 08:00-10:00 10:00-13:00 13:00-15:00 15:00-18:00 18:00-20:00 20:00-22:00 22:00-24:00

3.7.2

0 25 0 12 0 25 0

Akusztikai jármĬkategória [ j / h ] II. Éjjel munkavégzés nem történik 0 2 0 1 0 2 0 Éjjel munkavégzés nem történik

III. 0 4 0 2 0 2 0

Mértékadó gépjármĬforgalom az üzemeltetés során A tervezett gázvezeték üzemeltetéséhez (havonta történĞ bejárás) elenyészĞ mértékĬ rendszeres gépjármĬforgalom kapcsolódik.

3.8

A VIZSGÁLT VÁLTOZATOK

3.8.1

Nyomvonal kiválasztásának szempontjai és változatai A gázvezeték nyomvonalának kijelölése a következĞ szempontok, peremfeltételek figyelembe vételével történt: • Az erĞmĬ elhelyezkedése (fix végpont); • A földgázszállító hálózathoz való csatlakozási pont elhelyezkedése Kiskundorozsmánál (fix indulópont az FGSZ Zrt.-vel történt egyeztetés alapján); • Régészeti területek elhelyezkedése a Kulturális Örökségvédelmi hatástanulmány alapján; • Természetvédelmi területek elhelyezkedése; • A területtulajdonosok számának minimalizálása; • A keresztezési feltételek figyelembe vétele. A fenti szempontok figyelembe vételével négy változat (A, B, C, D) került kijelölésre, melyeket a 7. mellékletben mutatunk be. Az eredeti D nyomvonalat a Kiskunsági Nemzeti Park kérésére kismértékben módosítani kellett, hogy egy érintett ex lege védett területet elkerüljön. A Kiskunsági Nemzeti Park módosított nyomvonal elfogadását igazoló levelét a 8. sz. mellékletben csatoltuk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

38

SZEGED ENERGIA ZRT.


A fenti szempontok figyelembevételével a módosított D nyomvonal került kiválasztásra, hogy: • A gázvezeték hossza minimális legyen; • Ne zavarjon meglévĞ lakóépületeket; • A természetes környezetre a legkisebb hatással legyen; • A mezĞgazdasági területeket legkevésbé zavarja; • Figyelembe vegye a természetvédelmi, természet-megĞrzési és örökségvédelmi szempontokat; • Megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. A gázvezeték végleges nyomvonalát (módosított D nyomvonal) a következĞ 3.8.1.a ábrán mutatjuk be:

ERM HUNGÁRIA KFT.

39

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.8.1.a ábra

A gázvezeték végleges nyomvonala

Kiskundorozsmai gázátadó állomás

A tervezett erĘmĦ területe

ERM HUNGÁRIA KFT.

40

SZEGED ENERGIA ZRT.


3.8.2

Technológia kiválasztásának szempontjai és alternatívái A tervezett gázvezeték a gázelosztó hálózathoz való kapcsolódási pont elhelyezkedésének, az erĞmĬ ellátási igényeinek, a terület adottságainak és az érvényes mĬszaki elĞírásoknak megfelelĞen került megtervezésre. A gázvezeték technológia standard tervezési és üzemelési specifikációra épül, aminek a megfelelĞségét már számos korábbi projekt igazolta. Ezért a technológia kiválasztásánál több alternatívát nem vizsgáltunk.

3.9

ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZĝI

3.9.1

Adatok bizonytalansága A gázvezeték nyomvonala az érintett felekkel (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Szeged önkormányzata stb.) egyeztetésre került, és esetleges szempontjaik figyelembe vételre kerültek. A nyomvonal egészen kis mértékĬ módosítása lehetséges, hogy a területtulajdonosok kéréseinek megfeleljen, de a nyomvonal minden esetben a jelen ElĞzetes Vizsgálat során felmért és figyelembe vett területen belül marad. A kivitelezés ütemezése és organizációja (ezen belül kiemelten az egyszerre kivitelezendĞ szakaszok száma) befolyásolja a létesítéshez kapcsolódó forgalom nagyságát.

3.9.2

Üzleti titokkal kapcsolatos információk Jelen dokumentáció üzleti titkot nem tartalmaz. A felhasznált adatok korábbi gázvezetékek létesítése során összegyĬjtött tények és tapasztalati adatok, illetve a Beruházó, a gázvezeték tervezĞje (Redcon Kft.) és a további érintett felek által megadott információkat tartalmaznak.

ERM HUNGÁRIA KFT.

41

SZEGED ENERGIA ZRT.


4

A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSAI

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. – tv. megadja a környezet igénybevétele, környezet-igénybevettség és a környezetterhelés fogalmak meghatározását: • • •

környezet igénybevétele: a környezetben változás elĞidézése, a környezetnek, vagy elemeinek természeti erĞforrásonkénti használata. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erĞforrásonkénti használatának mértéke. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása.

Az elĞzetes vizsgálat során az ilyen hatást eredményezĞ tevékenységeket környezeti hatótényezĞként kell kezelni, és hatásaik jellegét és mértékét a jövĞre nézve meg kell becsülni. Az elĞzetes vizsgálat folyamán a gázvezeték telepítésével, mĬködtetésével és a felhagyással kapcsolatos tevékenységek vizsgálata során az alábbi közvetlen és közvetett hatótényezĞket azonosítottuk. Az azonosított hatótényezĞk a létesítés során a következĞk: • • • • • • • • •

A szállítójármĬvek és munkagépek légszennyezĞanyag-kibocsátása. A szállítójármĬvek és munkagépek zajkibocsátása. A szállítójármĬvek és munkagépek mozgásából, munkavégzésébĞl eredĞ porkibocsátás. ÉlĞhelyfoglalás, az építkezés során az élĞvilág bolygatása, degradáció. A munkagépek potenciális talajszennyezĞ hatása. Az építési folyamat földmunkái, az altalaj bolygatása, talajszerkezetbe való beavatkozás. Régészeti területek bolygatása. Használt víz keletkezése a nyomáspróba során. Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése a létesítés során.

Az azonosított hatótényezĞk az üzemeltetés során a következĞk: Közvetlen hatótényezĞk: • A gázvezeték biztonsági zónájában a nyomvonal rendszeres karbantartása (kaszálás, fák és bokrok megtelepedésének megakadályozása) befolyásolja az élĞhelyeket. Közvetett hatótényezĞk: • A karbantartáshoz kapcsolódó közúti közlekedés hatása (forgalom, levegĞterhelés, zaj).

ERM HUNGÁRIA KFT.

42

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az azonosított hatótényezĞk a felhagyás során a következĞk: Közvetlen hatótényezĞk: • Amennyiben a gázvezeték üzemeltetésének felhagyása után a megtisztított vezetéket nem emelik ki a talajból: - Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése a vezeték tisztítása során. - Szennyvíz keletkezése a vezeték tisztítása során. • Amennyiben a gázvezetéket kiemelik a talajból: - A szállítójármĬvek és munkagépek légszennyezĞanyagkibocsátása. - A szállítójármĬvek és munkagépek zajkibocsátása. - A szállítójármĬvek és munkagépek mozgásából, munkavégzésébĞl eredĞ porkibocsátás. - ÉlĞhelyfoglalás, a felhagyás során az élĞvilág bolygatása, degradáció. - A munkagépek potenciális talajszennyezĞ hatása. - A kiemelési folyamat földmunkái, az altalaj bolygatása, talajszerkezetbe. - Veszélyes és nem veszélyes bontási hulladékok keletkezése. Közvetett hatótényezĞk: • Veszélyes és nem veszélyes hulladékok elszállítása. A következĞ alfejezetekben részletesen ismertetjük a kivitelezés, üzemelés és felhagyás során várható környezeti hatásokat a fĞbb környezetvédelmi szempontok (levegĞterhelés, talaj-és vízvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, természetvédelem) szerint. 4.1

A LÉTESÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

4.1.1

LevegĞterhelés a létesítés alatt A tervezett gázvezeték építési fázisa okozza a legnagyobb környezetterhelést a levegĞminĞségre nézve. A fejezet összeállításánál az alábbi levegĞtisztaság-védelmi követelményekkel kapcsolatos jogszabályokat alkalmaztuk: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmérĞl; • 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; • 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegĞterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezĞ források kibocsátásának vizsgálatával, ellenĞrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról; • 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérĞl; • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegĞ védelmérĞl; ERM HUNGÁRIA KFT.

43

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegĞterheltségi szint határértékeirĞl és a helyhez kötött légszennyezĞ pontforrások kibocsátási határértékeirĞl.

Szeged érvényes szabályozási tervében nincsenek olyan levegĞvédelmi elĞírások, melyeket a hatályos jogszabályok alapján alkalmazni lehetne. (A tervben a levegĞvédelmi zónák meghatározásához a 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezést, az 5/1986. (VIII. 10.) Eü. M. sz. rendeletet, valamint a 21/2001-es Kormányrendeletet veszik figyelembe.) Az eredmények értékelésénél a légszennyezettség egészségügyi határértékeit tartalmazó a 4/2011. VM rendelet 1. számú melléklet 1.1.3.1. pontjában található kiemelt jelentĞségĬ légszennyezĞ anyagokra vonatkozó határértéket alkalmaztuk. 4.1.1.a. táblázat A 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplĞ egészségügyi határértékek a kiemelt jelentĞségĬ légszennyezĞ anyagokra* LégszennyezĞ anyag

Órás határérték

24 órás határérték

Éves határérték

Vesz. fok.

Nitrogén-dioxid

100

85

40

II.

Szálló por (PM ) 10

-

50

40

III.

*Megjegyzés: a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben már nem szerepel határérték a nitrogén-oxidokra.

Alapterhelés Az alapterhelés (Ia) a háttérszennyezettség azon átlagértéke, amelyre a vizsgált forrás tervezési maximális koncentrációja (Ivmax) szuperponálódik. Az alapterhelés és a tervezési maximális koncentráció összegének ki kell elégíteni az érvényben lévĞ levegĞminĞségi normát (In): InIa+Ivmax Az alapterhelést a nyomvonal környezetéhez hasonló külterületekre jellemzĞ mérési adatok alapján választottuk. Hatásterület meghatározása Megvizsgáltuk az egyes források által okozott terjedési hatásterület mértékét. A módosított 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet 2. § (14) pontja alapján hatásterület két eljárással határozható meg: A helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyezĞ anyag terjedése következtében a vonatkoztatási idĞtartamra számított, a légszennyezĞ pontforrás környezetében fellépĞ leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegĞterheltség-változás

ERM HUNGÁRIA KFT.

44

SZEGED ENERGIA ZRT.


a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetĞség 20%-ánál nagyobb A fenti kritériumokat az alábbi 4.1.1.b táblázatban mutatjuk be, és ezeket alkalmazzuk 4.1.1.1.a, 412.1.2.a és 4.1.1.2.b. ábrákban. 4.1.1.b. táblázat A hatásterület meghatározásához alkalmazott feltételek a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján

LégeszennyezĞ anyag

a) feltétel

b) feltétel a településekhez közeli, de külterületi területekre*

b) feltétel a külterületi, nagyforgalmú utakra**

NO2

10 Ǎg/m3

17 Ǎg/m3*

14 Ǎg/m3

PM 10

5 Ǎg/m3

6 Ǎg/m3**

6 Ǎg/m3

* 15 Ǎg/m3 NO2 háttérkoncentrációt , és 20 Ǎg/m3 PM10 háttérkoncentrációt feltételezve ** 30 Ǎg/m3 NO2 háttérkoncentrációt , és 20 Ǎg/m3 PM10 háttérkoncentrációt feltételezve

ÜlepedĞ szennyezĞkre, vonal- és területi forrásokra, valamint szaghatásokra a hatásterület nem értelmezett. Az analógiák felhasználásával ezekre a forrástípusokra is elvégeztük a számításokat. Meghatároztuk, hogy a forrástól távolodva a levegĞminĞség hogyan változik a védendĞ területek, objektumok helyszínén. A terjedési számítások alapján jelöltük meg a hatásterület nagyságát, az immissziós norma, valamint a háttérszennyezettség és az alapterhelés átlagértékének segítségével. A “törölt - a - feltétel” (a maximális órás/PM10 esetén 24 órás határérték 80 %a) a 21/2001. (II.14.) kormányrendeletben szerepelt. Ezt a rendeletet felváltotta a 306/2010. (II.14.) kormányrendelet. A 4.1.1.1.a, 4.1.1.2.a és 4.1.1.2.b ábrákon ezt a feltételt is feltüntetjük, mert a jelen dokumentáció elkészítéséig nem készült el a modellezéshez használt szoftver frissítése a jogszabályi változások szerint. Ez a feltétel azonban már nem alkalmazandó. 4.1.1.1

Építési folyamatokból származó terhelés Az építési, szállítási forgalom hatását a KTI által közreadott fajlagos kibocsátási faktorok segítségével határozzuk meg, amelyek személyés tehergépjármĬvekre és buszokra fajlagos g/km értékben adják meg az egyes haladási sebességekhez tartozó emissziókat (2004. évi adatok). A várható immissziót modellszámítások alapján határoztuk meg, amiket a DataBridge Kft. AIRCALC szoftvereivel végeztünk. A szoftverek az MSZ 21459-es sorozat, az MSZ 21460, MSZ 21457 és MSZ 21459/2-81 szabványok felhasználásával készültek. A vizsgált építési területen belül 5 km/h, közúton, belterületen 50 km/h, külterületen 90 km/h sebességgel számolunk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

45

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az egyes építési szakaszok leírását, sorrendjét, továbbá a szállítási útvonalakat a 2.3.1. fejezetben, illetve a 3. mellékletben mutatjuk be. A közeledési utakat a vizsgálat céljából két részre, burkolt és a burkolatlan közlekedési útvonalakra bontjuk. Mindkét típusú úton lesz szállítás, teherforgalom. Az építési forgalmon kívül vizsgáljuk, hogy egy adott munkaterület napi szakaszán a gépek mozgása és mĬködése során milyen emissziók várhatóak. A munkálatokban a következĞ gépeket használják majd: • Lánctalpas forgó felsĞvázas kotró (2 db); • Homlokrakodó (2 db); • Önrakodó szállítójármĬ (1 db); • 2-3 csĞszállító teherjármĬ; • 7,5 tonnás szállítójármĬ (3 db); • 4,5 tonnás daru (1 db); • Kézi és gépi tömörítĞ (1-1 db); • ÁramfejlesztĞ aggregátor (1 db). A gázvezeték építésnél 2-3 teherjármĬ vagy gép manĞverezhet egyszerre. Folyamatosan maximum 2 gép motorja mĬködik egyidejĬleg hosszabb idĞn keresztül. A kanalas markoló a munkagödröt alakítja, egy kis bobcat kotró a kitermelt föld depóniát alakítja, és ha szükséges, egy darab daru felépítményes jármĬ segít a vezeték árokba történĞ behelyezésében. Egyéb kézi kisgépes munkákhoz áramfejlesztĞ aggregátor biztosítja az áramellátást. A jármĬvek motorjainak füstgáz emissziójával és száraz idĞszakban az építési terület porzásával lehet számolni. Az építési területeken a kritikus száraz idĞszakokban sem okoz problémát a porkibocsátás, ugyanis az építési terület jelentĞs távolságra van a lakóterületektĞl. Amikor használatban lévĞ utat kereszteznek, figyelni kell a porkibocsátás csökkentésére (locsolás, tehergépjármĬvek ponyvatakarása), hogy a meglévĞ forgalmat ne akadályozza az esetleges porkibocsátás. A gépek jármĬvek mozgásának, mĬködésének hatása az aktuális építési helyszínen területi forrásként kezelhetĞ. Kiindulási adatok • NO2 emisszió 5 km/h sebesség esetén: 9,37 g/km/teherjármĬ, azaz 46,85 g/h; • NO2 emisszió a munkagépek esetén: 0,13 kg/h; • Szélsebesség= 2,8 m/s; • Stabilitási kategória= 6 (semleges); • Domborzat= sík terület; • Terület legnagyobb hossza 100 m (egyszerre 2 db gép és jármĬ mozog 100 m-es építési körzetben); • Érdesség z0= 0,1;

ERM HUNGÁRIA KFT.

46

SZEGED ENERGIA ZRT.


• •

Alapterhelés= NO2 10-20 µg/m3 (nagyvárosi környezet közelében külterületen); A területi forrás intenzitása: ENO2=85 mg/s.

Számítási eredmények A 4.1.1.1.a ábrán az építési folyamatokból származó talajközeli NO2 koncentráció (µg/m3) látható az építési tevékenységtĞl számított távolság függvényében. 4.1.1.1.a. ábra

Az NO2 kibocsátás terjedése az építési területen (építési folyamatokból származó terhelés)

Törölt „A” feltétel

„b” feltétel 17 µg/m3 „a” feltétel 10 µg/m3

Hatásterület A területi forrás, ahol a munkát végzĞ jármĬvek mozognak, dinamikusan változik a nyomvonal mentén. Mindig e terület körül alakul ki a gép- és jármĬmozgás, azaz az NO2 kibocsátás hatásterülete. A hatásterület a munkavégzés területének szélétĞl számított kb. 171 m. Itt az immissziós koncentráció a háttérterheléstĞl nem különíthetĞ el. A csúcskoncentráció az üzemelĞ gépek körül alakul ki. 4.1.1.2

A közúti építési forgalomból származó terhelés A közúti mozgások mértékadó óraforgalma a napi építési forgalom 10 %-aként határozható meg. Ez kis teherjármĬvek esetében 2 jármĬ/óra, nagy teherjármĬvek esetében 8 jármĬ/óra, személyautók esetében 5 jármĬ/óra kétirányú elhaladási forgalom. Ezek az építési forgalmak nem folyamatosak, elĞfordul olyan eset, amikor nincs érkezĞ, távozó forgalom az építési terülthez kapcsolódóan, csak a területhez kapcsolódó helyszíni munka. ERM HUNGÁRIA KFT.

47

SZEGED ENERGIA ZRT.


A burkolt utakon a hatásterületet a jármĬvek NO2-kibocsátása fogja meghatározni, mivel itt az alapállapotban meglévĞ forgalomnak is van NO2 kibocsátása, de nincs jelentĞs porkibocsátás. A burkolatlan földutakon nincs forgalom alapállapotban, csak a szállítás idején, ekkor a jármĬvek haladása által keltett porkibocsátás határozza meg a hatásterületet. Az építéshez kapcsolódó forgalom az igénybevett közlekedési útvonalak meglévĞ terheléséhez a következĞ immissziós koncentrációnövekedéssel járul hozzá: NO2-terhelés Kiindulási adatok • Sebesség 50 km/h ; • Szélsebesség= 2,8 m/s; • Stabilitási kategória= 6 (semleges); • Domborzat= sík terület; • Forrás típusa: Vonalforrás; • Érdesség z0= 0,1; • Alapterhelés= NO2 20-30 µg/m3 (forgalmas külterületen); • A vonal forrás intenzitása: ENO2=0,02 mg/m*s;

közlekedési

utak

Számítási eredmények A 4.1.1.2.a ábrán az építési foralomból származó talajközeli NO2 koncentráció (µg/m3) látható a burkolt utak mentén, az úttól való távolság függvényében. 4.1.1.2.a ábra Az NO2 kibocsátás terjedése a burkolt utak mentén (építési forgalomból származó terhelés)

„b” feltétel 14 µg/m3

„a” feltétel 10 µg/m3

Törölt „A” feltétel

ERM HUNGÁRIA KFT.

48

SZEGED ENERGIA ZRT.


Hatásterület Az igénybevett közlekedési útvonalak jelenlegi immissziós koncentrációjához az építési teher- és személyforgalom kb. 2-3 µg/m3 koncentrációnövekedéssel járul hozzá. A jelenlegi hatásterületet érdemben nem változtatja meg. PM10 terhelés A szilárdanyag-kibocsátás forrásai a jármĬvek és munkagépek dízelmotorjai és a munkaterület porzása az építkezés kezdeti fázisában. A területen nagyobb jelentĞséggel bír a szállító jármĬvek szállítási útvonala mentén keltett porkibocsátás, különösen száraz idĞszakban, amennyiben nem ideálisak a körülmények (ha nem alkalmaznak nedvesítést és nem alakítanak ki ideiglenes burkolattal ellátott közlekedési utakat). A lokális porterhelés az aktuális mĬveleti terület vagy közlekedési útvonal közvetlen közelében lecseng. A burkolatlan földúton a közlekedĞ megrakott teherautók jelentĞs porkeltĞ hatásúak, mely az ülepedĞ por és a szálló por (PM10 frakció) terhelés növekedésében mutatkozik meg az érintett külterületen. A burkolatlan utakon történĞ jármĬ mozgás hatásait egy korábban elvégzett modellkísérlet eredményeire támaszkodva mutatjuk be. Egy hasonlóan burkolatlan, homok- és földtakaróval borított munkaterületen (Füzesabony, kavicsbánya) végzett beavatkozás földútjáról vett porminta szemcseösszetétele alapján egy modellkísérletben mérték ki a földúton elhaladó tehergépkocsik által felvert poremissziót különbözĞ elhaladási sebességek mellett (Mendikas Kft. és Miskolci MĬszaki Egyetem, Helyszíni tanulmány a Szihalom-II külszíni kavicsbánya földútjáról, 1997.). A tanulmány megállapításait a lenti 4.1.1.2.b táblázatban összegezzük. 4.1.1.2.b táblázat Földúton közlekedĞ tehergépjármĬvek által szemcseösszetétele és poremisszió 5 km/h haladási sebességnél Mérettartomány [Ǎm]

Közepes méret [Ǎm]

40-50 32-40 10-32 <10

felvert

45

Szemcsék tömegaránya [%] 11,38

Emisszió [mg/m*s*db] 5,66

36

69,92

34,78

21

12,6

6,27

5

6,1

3,03

por

A PM10 szálló porfrakció meghatározásához a 10 Ǎm alatti szemcsetartományt vesszük figyelembe. Az elhaladó teherfogalom óránként maximum 8 db jármĬ (kétirányú forgalom). Ez a forgalom nem folyamatosan, hanem idĞszakosan jelentkezik az építési szakaszokban, attól függĞen, hogy milyen mĬveleteket végeznek. A földúton történĞ idĞszakos közlekedésbĞl származó porkibocsátás az építés kezdeti idĞszakában, az alapanyagszállítás fázisában jelent nagyobb terhelést.

ERM HUNGÁRIA KFT.

49

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az alábbi 4.1.1.2.c ábra a földutakon zajló közlekedés PM10 kibocsátásának terjedését mutatja. 4.1.1.2.c ábra A PM10 kibocsátás terjedése a földutak mentén (építési forgalomból származó terhelés)

„a” feltétel 5 µg/m3

„b” feltétel 6 µg/m3

Hatásterület A 24 órás határértékkel összevethetĞ eredményt adó modellezés alapterheléseként 20 Ǎg/m3 értéket vettünk. A fenti ábrát figyelembe véve és folyamatos poremissziót feltételezve a földúttól hozzávetĞlegesen 20 m-re a PM10 szálló por határértéket nem éri el az immissziós koncentráció. Valójában azonban az egymást követĞ szállítójármĬvek elhaladása közötti idĞben egyáltalán nincs por emisszió. 24 óra alatt a szakaszos kibocsátások eredményeképpen nem várható határértéket meghaladó terhelés. Az elhaladó jármĬ mögött turbulensen felkavarodott porfelhĞ PM10 frakciójának modellezett határterülete várhatóan 61 m, az „a” feltétel szerint. Ez a kibocsátás azonban néhány perces terhelés, a jármĬ elhaladása után lecseng. A hatásterület lakóterületeket nem érint, sík mezĞgazdasági vagy zöld területek érintettek. 4.1.1.3

Építési levegĞterhelés hatásterületének becslése A legnagyobb hatásterületet az építés során az építési területen mĬködĞ gépek motorjainak NO2 emissziója jelöli ki, ennek a hatásterületnek a sugara 171 m. A földutakon szakaszosan elhaladó építési forgalom porkibocsátása 61 m sugarú hatásterületet jelöl ki. A 9. mellékletben csatolt hatásterületi ábrát a teljes nyomvonalra ábrázoltuk, azonban ez a hatásterület nem egyszerre jelentkezik, hanem a munkák ERM HUNGÁRIA KFT.

50

SZEGED ENERGIA ZRT.


elĞrehaladtával. Ez a teljes hatásterület, aminek részei az építés teljes, körülbelül 6 hónapos idĞszaka alatt idĞszakosan érintettek. A PM10 kibocsátásból származó hatásterület a 171 m-es, NO2-kibocsátás által kijelölt hatásterületen belül marad, az AlgyĞi csatornánál lévĞ kis terület kivételével. 4.1.2

Talaj, felszín alatti és felszíni vizek terhelése a létesítés alatt

4.1.2.1

Tereprendezési és földmunkák Az építési sáv kialakítása során a talajt megbolygatják, illetve a szállítójármĬvek, munkagépek miatt a talaj tömörödik az építési sávban és a szállítási útvonalakon. A munkák befejeztével az altalaj egy részét visszatöltik az árokba, majd a külön gyĬjtött humusz teljes mennyiségét elegyengetik rajta. Ezek a hatások idĞszakosak. A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet értelmében a beruházáshoz rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet készítenek a rendeletben részletezett tartalmi követelmények alapján annak érdekében, hogy a humuszréteget megfelelĞ állapotban megĞrizzék a kivitelezési munkák alatt. A talajvédelmi tervben foglaltak betartása lehetĞvé teszi, hogy a beruházás humuszra gyakorolt hatása minimális legyen, és a humusz a nyomvonal rekultivációjára felhasználható legyen. A munkálatok során történhet talaj- és talajvízszennyezés a munkagépekbĞl esetlegesen elfolyó olajos folyadékok következtében. MegelĞzĞ intézkedésekkel – megfelelĞ munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, kármentĞ tálcák alkalmazásával, és a gyors kármenetesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával – ezek a káros hatások elkerülhetĞk. Az építkezés során meg kell akadályozni, hogy a felszín alatti víz szempontjából káros anyagok kerülhessenek a talajba, ezért a következĞ intézkedéseket tartják majd be a kivitelezés alatt: •

•

•

A munkagépek karbantartását és tankolását a lehetĞ ritkábban végzik az építési területen. Amennyiben sor kerül karbantartásra vagy tankolásra az építési területen, akkor minden esetben megfelelĞ kármentĞt és egyéb, kifolyást meggátló intézkedéseket alkalmaznak. A munkálatokat úgy végzik el, hogy a talaj szennyezését megelĞzzék. Az esetleges olajvagy üzemanyag-kiömléseket azonnal feltakarítják. Az esetlegesen szennyezett területeket a kivitelezés után mentesítik, és eredeti állapotukba visszaállítják. Havária esetén a környezetbe jutott szennyezĞanyagnak megfelelĞ technológiai alkalmazásával azonnal megkezdik a kármentesítést.

ERM HUNGÁRIA KFT.

51

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.2.2

Hulladékgazdálkodás A létesítési hulladékok becsült mennyiségét az Építési hulladék tervlapban ismertetjük, amit a 10. mellékletben csatolunk. A létesítési hulladékok mennyiségének becslésénél a következĞ feltételezésekkel éltünk: • A kitermelt altalaj nagy részét felhasználják az árok visszatöltésénél, és a humusz teljes mennyiségét elegyengetik a területen. A maradék altalajt más területen területrendezésre, vagy hasonló célokra használják fel, ha ez lehetséges. Amennyiben lesz feleslegessé váló altalaj, akkor az a vonatkozó 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM rendelet értelmében építési hulladéknak számít. • Egy vonalas létesítmény irányított fúrással való keresztezése 5 m3 fúróiszap (sĬrĬsége: ǒ=1100 kg/m3) keletkezésével jár. • A csĞvezeték összeállítása közben a csĞanyag-veszteség a csĞvezeték teljes hosszának 1 ezreléke. A létesítés során keletkezĞ hulladékok elĞírások szerinti gyĬjtésérĞl és elszállításáról a kivitelezést végzĞ cég fog gondoskodni. Az elszállítást megfelelĞ engedélyekkel rendelkezĞ alvállalkozó fogja végezni. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó követelményeket a kivitelezĞ szerzĞdésében rögzítik majd.

4.1.2.3

Felszín alatti és felszíni vizek használata a létesítés alatt A munkaárok kialakítása során szükség lehet arra, hogy a talajvizet kiszivattyúzzák az árokból, mivel a talajvíz szintje a területen jellemzĞen magas. A kitermelt talajvizet a szomszédos mezĞgazdasági területeken elszivárogtatják. Ez nem befolyásolja érdemben a talajvíz minĞségét, mivel a talajvizet a felszínközeli rétegekbĞl szivattyúzzák ki, és ugyanezekbe a rétegekbe juttatják vissza az építési területtĞl valamivel távolabb, hogy a kivitelezést száraz területen végezhessék. Az építés során nem használnak vezetékes ivóvizet, a munkások vízigényét ballonos vízzel oldják majd meg. Az építési területre mobil WC-ket és tisztálkodási lehetĞséget biztosító egységeket helyeznek majd ki, amikben a keletkezĞ kommunális szennyvíz gyĬjtése megoldott, azaz nem keletkezik szennyvíz-kibocsátás. A lefektetett vezetéket nyomáspróbának kell alávetni az üzembe helyezést megelĞzĞen. A nyomáspróbához felhasznált víz mennyisége megközelítĞleg 800 m3 lesz. A nyomáspróba elvégzéséhez szükséges vizet a vezetékes ivóvízhálózatból nyerik majd. Amennyiben a nyomáspróba idején a tervezett erĞmĬ tĬzivízhálózata már megépül, akkor onnan veszik a nyomáspróbához szükséges vizet. Ha ez a nyomáspróbáig nem készül el, akkor az FGSZ Kiskundorozsmai állomásáról tervezik az ivóvizet venni.

ERM HUNGÁRIA KFT.

52

SZEGED ENERGIA ZRT.


A nyomáspróbát követĞen minden esetben közcsatornára engedik az elhasznált vizet. A közcsatornára kapcsolódás helye jelenleg még nem eldöntött. A nyomáspróbát követĞen az elhasznált víz csak lebegĞ vasoxid port, rozsdaport tartalmazhat. A használt víz a kibocsátás elĞtt szĬrésre kerül. A nyomáspróba után leengedett víz minĞsége megfelel majd a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet vonatkozó elĞírásainak. 4.1.2.4

Talaj, felszín alatti és felszíni vizek létesítés alatti hatásterület becslése Talaj érintettség Talajvédelmi szempontból közvetlen hatásterületnek az építési sáv nyomvonaltól 10-10 m-es területe tekinthetĞ. A hatásterület vertikális kiterjedése körülbelül 2 m a terepszint alatt, azaz a kiásott munkagödör mélysége. Közvetett hatásterületként az építési szállítási útvonalak mentén kb. 5-10m széles sáv jelölhetĞ meg, ahol a talajon többlet porszennyezés jelenhet meg a Létesítményhez irányuló építési gépjármĬforgalomból adódóan. Az építési forgalom által érintett földutakon hatásterület vertikális kiterjedését körülbelül 2-3 méterben lehet megadni, ahol a talaj tömörödése várható. Felszínalatti víz érintettség A felszíni vízre vonatkozó hatásterület a létesítés alatt a nyomvonal körülbelül 10-10 m-es környezete. A munkagödör kialakítása során a régióra jellemzĞ magas talajvízszintet figyelembe véve lehetséges, hogy a munkagödröt vízteleníteni kell. Ebben az esetben a felszín alatti víztest mennyiségét befolyásolja az építkezés, hiszen a víztestet megcsapolják. Ez a hatás csak átmeneti, és egy helyen csak rövid ideig kell számolni vele, becsléseink szerint nem minĞsül majd jelentĞs hatásnak. Az építési munkák során a munkagépekbĞl származó esetleges olaj szennyezĞdések megelĞzésére tett intézkedésekkel (megfelelĞ munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, az esetleges karbantartás vagy tankolás alatt kármentĞ tálcák és egyéb intézkedések alkalmazásával, és a gyors kármenetesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával) a felszínalatti vizek szennyezĞdése elkerülhetĞ, ezért felszín alatti víz minĞségét érintĞ hatásokkal nem számolunk. Felszíni víz érintettség A gázvezeték létesítése során a felszíni vizeket nem éri közvetlen hatás. Közvetett hatást jelent a nyomáspróba után közcsatornára engedett elhasznált víz. Becsléseink szerint az ilyen módón a felszíni vizek mennyiségére és minĞségére gyakorolt hatás elhanyagolható.

ERM HUNGÁRIA KFT.

53

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3

Építési zajterhelés

4.1.3.1

Építési forgalom zajkibocsátása A tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni kell a létesítési fázis járulékos forgalmi növekményét, azaz a célforgalom nagyságát, ami a megközelítési útvonalakon jelentkezik. Az együttes zajterhelés az érintett útszakaszok mentén lévĞ területeket fogja terhelni. Az érintett útszakaszokat zajvédelmi szempontból a 2.4.3.4. fejezetben mutattuk be. A kijelölt zajvizsgálati pont megegyezik a 2.4.3.4. pontban megadottakkal. Az építési munka idĞbeli ütemezése a 3.4.1. fejezetben található. A kapcsolódó forgalom nagyságát a 3.7. pontban ismertettük. Kapcsolódó forgalom a nevezett idĞszakon belül, szakaszos idĞbeni lefolyással várható, mintegy 6 hónapon át. A zajszámítást az ÚT 2-1.302:2000 sz. „A közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi MĬszaki ElĞírás alapján végeztük. A kivitelezés során várható zajterhelés adatokat az 5-ös számú fĞút akusztikai középvonalától 7,5 m-re lévĞ referenciapontra számolva (ami bárhol kijelölhetĞ az M43-as csomópontjától Szeged város határáig) a 4.1.3.1.a táblázat tartalmazza.

4.1.3.1.a táblázat

A referenciapontra számított zajterhelések a kivitelezés során Vizsgált útszakasz

5. sz. fĞút referenciapont

Forgalmi adatok nappal (j/h) I. II. III. 5804 1188 691 Építési forgalom ( 3.7.b táblázat)

Zajterhelés LAeq,ref n (dBA)

Magyarázat

70,5

Jelenlegi forgalom

70,9

Építési célforgalommal

A fenti számítások alapján látható, hogy a szállítási tevékenység járulékos célforgalma nem fogja a jelenlegi közlekedési zajterhelést jelentĞsen megnövelni. 4.1.3.2

Építési zajkibocsátás elĞzetes számítása A tevékenységek környezeti zajkibocsátását az építési tevékenység jellegébĞl adódóan a területen folytatott tevékenységek, igénybevett munkaeszközök, munkagépek, valamint az ott közlekedĞ jármĬvek határozzák meg. A munkafolyamatokat egyszerre három szakaszon végzik. Általánosságban elmondható, hogy a földmunkával járó nyomvonalas létesítmény építésekor az adott munkamĬvelet adott hosszon történĞ zajkibocsátása vehetĞ alapul az LAM szint meghatározásához. A létesítés munkafázisokra bontható. A számításokban az építési tevékenységre jellemzĞ zajterhelést okozó munkafázisokat vizsgáltuk, és a kivitelezést zajvédelmi szempontból két munkafázisra bontottuk: a munkaárok kialakítására (I. munkafázis), valamint a szerelésre és a munkaárok rendezésére (II. munkafázis). ERM HUNGÁRIA KFT.

54

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az egyes munkafázisokban alkalmazott berendezések zajemissziójából a jellemzĞ üzemelési idĞ figyelembevételével számíthatjuk az egyes vizsgálati/értelmezési pontokra vonatkozó eredĞ zajszinteket. A következĞ 4.1.3.2.a és 4.1.3.2.b táblázatokban az egyes munkafázisokban alkalmazott építĞipari gépek listája látható. 4.1.3.2.a. táblázat

Alkalmazott munkagépek - munkaárok kialakítása (I. munkafázis) A zajforrás megnevezése

Darab

MĬködési idĞtartam nappal/éjjel

Zajkib. jellege

MĬködési helye

Megj.

I/1.

Lánctalpas forgó felsĞvázas kotró

2

8,0 / -

Változó

Szabadban, változó

szakaszos

I/2.

Homlokrakodó

2

8,0 / -

Változó


szakaszos

I/3.

Önrakodó szállítójármĬ

1

4,0 / -

Változó


szakaszos

I/4.

7.5 t szállító jármĬ

1

6,0 / -

Változó


szakaszos

I/5.

25 t szállító jármĬ

1

6,0 / -

Változó


szakaszos

Zajforrás jele

4.1.3.2.b. táblázat

Alkalmazott munkagépek munkafázis)

szerelés és munkaárok rendezése (II.

A zajforrás megnevezése

Darab


Zajkib. jellege

MĬködési helye

Megj.

II/1.

4,5 tonnás autódaru

1

4,0 / -

Változó


szakaszos

II/2.

Önrakodó szállítójármĬ

1

6,0 / -

Változó


szakaszos

II/3.

Homlokrakodó

1

8,0 / -

Változó


szakaszos

II/4.


1

8,0 / -

Változó


szakaszos

II/5.

Kézi tömörítĞ eszköz

1

6,0 / -

Változó


szakaszos

II/6.

Gépi önjáró tömörítĞ

1

6,0 / -

Változó


szakaszos

Zajforrás jele

ERM HUNGÁRIA KFT.

55

SZEGED ENERGIA ZRT.


A zajforrás megnevezése

Darab


Zajkib. jellege

MĬködési helye

Megj.

II/7.

Mobil dízelmotoros aggregátor (sĬrített levegĞellátás)

1

2,0 / -

Változó


szakaszos

II/8.


3

8,0 / -

Változó


szakaszos

II/9.


3

8,0 / -

Változó


szakaszos

Zajforrás jele

A tevékenység során alkalmazott berendezések, munkagépek és munkaeszközök zajkibocsátását gépkönyvi alapadatok, illetve helyszíni mérési tapasztalatok és eredmények alapján határoztuk meg. A zajkibocsátás számszerĬ adatai az alábbi 4.1.3.2.c táblázatban találhatóak. 4.1.3.2.c. táblázat

Munkagépek és szállítójármĬvek zajkibocsátása

JármĬ/berendezés megnevezése

Mérési pont

MĬködési mód

ZajjellemzĞ LWA, LAX…m, LpA…m, (dBA)

Homlokrakodó

-

ÜzemszerĬ munkavégzés

LWA= 102


-


LWA= 93


LpA 10m= 83*

4,5 tonnás autódaru

10,0 m-re a munkavégzés helyétĞl

Önrakós szállítójármĬ

-


LWA= 93

Kézi tömörítĞ eszköz

-


LWA= 96

Gépi önjáró tömörítĞ

7,5 m-re az elh. sávjától (3 elh. átlaga)

ÜzemszerĬ munkavégzés elhaladással

LAX 7,5m= 91*

Mobil dízelmotoros aggregátor (sĬrített levegĞellátás)

-

ÜzemszerĬ mĬködés

LWA =88




LAX 7,5m= 86*




LAX 7,5m= 91*

*Értékeket LWA zajteljesítmény-szintre számítjuk.

ERM HUNGÁRIA KFT.

56

SZEGED ENERGIA ZRT.


A berendezések, ill. közlekedési jármĬvek a fenti táblázatban közölt mĬködési ideje alapján, a zajterjedés számítási egyenlet segítségével meghatároztuk az egyes munkafázisokban a megítélési pontokban okozott zajterhelés mértékét. A számításokat a Braunstein+Berndt GmbH/SoundPLAN LLC (Németország) által kifejlesztett SoundPLAN 6.5 verziójú EU konform zajterjedés-számító szoftver segítségével készítettük el, az ISO 9613-2:1996 alapján. A zajterhelés számításakor figyelembe vettük az épített környezet helyszíni jellemzĞit. A zajkibocsátást és kialakuló zajterhelést meghatározó terhelési környezet jellemzĞit a 4.1.3.2.d táblázat tartalmazza. 4.1.3.2.d táblázat

Az építési zajvizsgálathoz kijelölt zajtól védendĞ területek és létesítmények a nyomvonal mentén

Vonalas létesítmény szakasz*

Szakasz jele

Vonalas létesítmény adott szakaszának leírása*

0+000km 0+615km

I.

A szelvényezés az FGSZ Zrt. gázállomásától indul. A szakasz 0+480km szelvényéig Szabályozási Terv szerinti „Mko – korlátozott használatú mezĞgazdasági zóna” területeken vezet a létesülĞ vezeték. A fenti szelvényig zajtól védendĞ létesítmény nem található. A 0+480km szelvény vonalában, attól délre, az 0536/46 helyrajzi számú, „Ge – egyéb. ipari gazdasági zóna” övezet besorolású ingatlanon lakóépület, illetve gazdasági épületek állnak. A lakóépület zajtól védendĞ létesítmény, mely a nyomvonaltól mintegy 180 m távolságra helyezkedik el.

0+615km – 1+570km

II.

A nyomvonal jelölt szakaszán „Mko – korlátozott használatú mezĞgazdasági zóna”, valamint „KÖu – általános közlekedési és közmĬ zóna” területeken halad keresztül. A nyomvonal mindkét oldalán jellemzĞen a fenti jelzésĬ mezĞgazdasági területek vannak, zajtól védendĞ létesítmények nélkül. Az 1+570km szelvényben, nyomvonaltól északi irányban 170 m távolságra, az 0590 helyrajzi számú ingatlanon egy földszintes lakóépület található, mely zajtól védendĞ létesítmény. Az ingatlan a fenti”Mko” övezetbe tartozik.

1+570km – 3+683km (elĞzetes adat)

III.

Az 1+570km szelvénytĞl a létesülĞ erĞmĬig a tervezési nyomvonal „Mko – korlátozott használatú mezĞgazdasági zóna”, „Gksz – nem jelentĞs zavaró hatású gazdasági zóna”, „Má 2 – mezĞgazdasági kistanyás zóna”, „KÖu – általános közlekedési és közmĬ zóna”, valamint „KÖk – vasút zóna” övezeti területeken halad keresztül. A nyomvonal menti területeken, annak tágabb környezetében sem találhatóak zajtól védendĞ létesítmények.

A védendĞ létesítmények elhelyezkedését a 11. mellékletben csatolt átnézeti helyszínrajzon mutatjuk be.

ERM HUNGÁRIA KFT.

57

SZEGED ENERGIA ZRT.


Javasolt zajkibocsátási határérték megállapítása A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete tartalmazza. A zajkibocsátási határértékeket a zajterhelési határértékek, az építési munka idĞtartama, a zajtól védendĞ terület funkciója, valamint egyéb, a környezetben lévĞ azonos típusú zajforrás figyelembevételével kell megállapítani a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján. Figyelembe véve, hogy a tervezési terület környezetében jelenleg egyéb építési tevékenység nem folyik, idĞszakos munkavégzés nem történik, továbbá éjszaka nem végeznek munkát, a gázvezeték nyomvonala menti területekre az alábbi határérték érvényesítése javasolt: „Ge – egyéb ipari gazdasági zóna” övezetfunkciójú területen a védendĞ terület és létesítményre (0536/46 helyrajzi számú ingatlan), továbbá 1 hónapnál hosszabb, de 1 évnél rövidebb kivitelezési idĞszakra érvényesítendĞ határérték: Nappal: LKH = LTH = 70 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 55 dB(A) „Mko – korlátozott használatú mezĞgazdasági terület” övezetfunkciójú területen, védendĞ terület és létesítményre (0590 helyrajzi számú ingatlan), továbbá 1 hónapnál hosszabb, de 1 évnél rövidebb kivitelezési idĞszakra érvényesítendĞ határérték: Nappal: LKH = LTH = 70 dB(A) Éjjel: LKH = LTH = 55 dB(A) Éjjel azonban nem végeznek építési munkát, ezért a jelen értékelés során az éjjeli idĞszakra vonatkozó határértékeket nem használjuk fel. Építési zaj számítása Az építési zajkibocsátás számítását a 4.1.3.2.a és 4.1.3.2.b táblázatban közölt munkagépek és eszközök mĬködési jellemzĞi alapján készítettük el. A 4.1.3.2.e. táblázatban a zajszámítási eredményeket, és a vonatkozó zajterhelési határértékeket mutatjuk be:

ERM HUNGÁRIA KFT.

58

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.2.e. táblázat Zajszámítási eredmények Munkafázis / megítélési pont*

Zajterhelési megítélési Ahangnyomásszint, LAM /dB(A)/

Zajkibocsátási és zajterhelési terhelési határérték LKH=LTH /dB(A)/

nappal

éjjel*

nappal

éjjel*

I. munkafázis (Munkaárok kialakítása) E 1 (0536/46 hrsz.)

48,8

-

70

-

E 2 (0590 hrsz.)

48,1

-

70

-

II. munkafázis (Szerelés és munkaárok rendezése) E 1 (0536/46 hrsz.)

49,1

-

70

-

E 2 (0590 hrsz.)

48,4

-

70

-

* Éjjeli idĞszakban munkavégzés nem történik.

Értékelés A megítélési idĞkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az építés során az egyes munkafázisokban a megítélési pontokon fellépĞ zajterhelés az építési idĞtartam és a területfunkció szerint megállapított zajterhelési határértékeknek megfelel. Az ismertetett munkavégzési jellemzĞk, alkalmazott munkagépek, eszközök alapján a zajkibocsátással összefüggĞ zajterhelés csökkentésére nem lesz szükség. 4.1.3.3

Építési munkák zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete Zajvédelmi hatásterület Az igénybevett útvonalakra az építési forgalomból származó zaj hatásterülete nem adható meg, mivel 3 dB(A) relatív zajterhelés növekedést a járulékos forgalom nem eredményez. A létesítmény építésébĞl eredĞ zajkibocsátás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5-7. §-a alapján kell megállapítani. A hatásterület határvonalának megállapításának módját a 6. § közli. A zajvédelmi hatásterület számszerĬ lehatárolási értékekeit az alábbi 4.1.3.3.a táblázat tartalmazza.

ERM HUNGÁRIA KFT.

59

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.3.a. táblázat Építési munka zajvédelmi hatásterülete Részterület megnevezése

Rendelet bekezdése*

Lehatárolási határérték* L /dB(A)/

Nappal I. munkafázis (Munkaárok kialakítása) Zajtól nem védendĞ környezetben d) 45 védendĞ létesítmény nélkül MezĞgazdasági területen lévĞ a) 60 védendĞ létesítménnyel Gazdasági területen lévĞ a) 60 védendĞ létesítménnyel II. munkafázis (Szerelés és munkaárok rendezése) Zajtól nem védendĞ környezetben d) 45 védendĞ létesítmény nélkül MezĞgazdasági területen lévĞ a) 60 védendĞ létesítménnyel Gazdasági területen lévĞ a) 60 védendĞ létesítménnyel

Éjjel**

Hatásterület nagysága a nyomvonal tengelyétĞl st /m/ Nappal Éjjel**

-

205

-

-

65

-

-

65

-

-

190

-

-

60

-

-

60

-

* 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6-dik §-a alapján. Zajtól nem védendĞ környezetben a d) pontot kell alkalmazni, és ekkor a lehatárolási határérték az üdülĞterületre vonatkozó határértékkel egyenlĞ. A védendĞ létesítményekre az a) pontot kell alkalmazni, és ekkor a lehatárolási határérték a határértéknél 10 dB-el alacsonyabb érték. ** Éjjeli idĞszakban építés nem várható.

A tevékenység hatásterületén zajtól védendĞ létesítmény nem lesz. A 93/2007. (XII. 18) KvVM rendelet 3. §-a alapján, mivel a hatásterületen zajtól védendĞ létesítmények nem lesznek találhatóak, így építési tevékenység megkezdését megelĞzĞen zajkibocsátási határérték kérelmet sem kell benyújtani az illetékes Környezetvédelmi FelügyelĞségnek. A modellezési eredmények a 11. mellékletben láthatók. Az építési munka zajvédelmi hatásterületét a következĞ 4.1.3.3.b és 4.1.3.3.c ábrák mutatják be.

ERM HUNGÁRIA KFT.

60

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.3.b. ábra Építési munka zajvédelmi hatásterülete (1. fázis)

LAM 60 dB(A) lehatárolás: mezĘgazdasági és gazdasági területen lévĘ védendĘ létesítményre (65 m)

LAM 45 dB(A) lehatárolás: zajtól nem védendĘ környezet (205 m)

ERM HUNGÁRIA KFT.

61

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.3.3.c. ábra Építési munka zajvédelmi hatásterülete (2. fázis)

LAM 60 dB(A) lehatárolás: mezĘgazdasági és gazdasági területen lévĘ védendĘ létesítményre (60 m)

LAM 45 dB(A) lehatárolás: zajtól nem védendĘ környezet (190 m)

ERM HUNGÁRIA KFT.

62

SZEGED ENERGIA ZRT.


Rezgésvédelmi hatásterület Az építésbĞl eredĞ rezgésterhelés a nyomvonal környezetében, attól távolabb lévĞ terhelési pontokon (lakóépületek a nyomvonal közelében) vélelmezhetĞen nem lesz kimutatható. A fentiek alapján feltételezhetĞ hatásterület az építési munka környezetében várható, ahol rezgésterheléstĞl védendĞ létesítmény nem lesz.

ERM HUNGÁRIA KFT.

63

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.4

ÉlĞvilág terhelése a létesítés alatt

4.1.4.1

Az építési folyamat élĞvilágra gyakorolt hatásai Botanika A telepítés/létesítés egyik hatásviselĞje az élĞvilág. A telepítés során a terület, így élĞhelyei is, átmenetileg átalakulnak. Természetvédelmi szempontból fontos élĞhely vagy faj jelentĞs állománya ugyanakkor a nyomvonalon nem fordul elĞ. A kivitelezéssel járó hatások (zaj és porterhelés, talajbolygatás, levegĞszennyezés, emberi jelenlét, kivilágítás) az élĞvilágra átmenetileg zavaróan hatnak, bár a környék ilyen szempontból már erĞsen terhelt (közutak és autópálya, vasútvonal, ipari területek). A kivitelezés során ideiglenes élĞhelyek jöhetnek létre, ezek egyes fajoknak/közösségeknek ideiglenesen megtelepedési lehetĞséget nyújtanak az építkezés 6 hónapja alatt. Ezek egy része természetvédelmi szempontból kockázatos lehet (ideiglenes vizes élĞhelyek, üreglakó madarak megtelepedésére lehetĞséget adó árkok, gyomosodó felszínek, árokba beesĞ menekülésre képtelen állatok egyedei). Az érintett, természetvédelmi jelentĞséggel bíró (természeti területnek minĞsülĞ) területek vizes/mocsári élĞhelyek, szikes jelleggel. Ezek regenerációs képessége a vezetékfektetéssel járó bolygatás után jónak mondható. A talajbolygatás után spontán helyreállásuk valószínĬsíthetĞ, így a gázvezeték létesítése kárt nem okoz. A szántók a munkálatok után jelentĞs változást nem fognak mutatni, mĬvelésük tovább folytatódhat a gázvezeték nyomvonalának helyreállítása után. Madarak Fasorok, bokrosok kivágásával átmenetileg csökken két védett faj, a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a kis Ğrgébics (Lanius minor) fészkelésre alkalmas területeinek kiterjedése. A hatásterületen elĞforduló többi védett, értékes, vagy Natura 2000-es Annex I-es jelölĞfaj csak alkalmilag és/vagy kis számban fordul elĞ, ezért rájuk az esetleges, alkalmi jellegĬ zavaráson kívül nem lesz hatással a tervezett tevékenység.

4.1.4.2

Az élĞvilágra vonatkozó építési hatásterület becslés A tervezett tevékenységek a hatásterületen elĞforduló madárfajokra zavaró hatást fejthetnek ki, elsĞsorban a tevékenységek zajhatásából fakadóan. Emellett a kivitelezés során élĞhelyek szĬnhetnek meg, melyek hatással lehetnek a fészkelĞ madárközösségekre.

ERM HUNGÁRIA KFT.

64

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az építkezési munkák zajkibocsátási vizsgálatával párhuzamosan végzett ökológiai megfigyelések alapján az építési hatásterületet a 45-50 dB(A) zajszintek között lehet lehatárolni. A tapasztalatok alapján az építkezés során olyan impulzusszerĬ zajhatások keletkeznek, amik a 47,5 dB(A) zajszint által kijelölt területen belül zavarhatják a madarakat és emlĞsöket. Ez alapján az élĞvilágra vonatkozó építési hatásterületet a 47,5 dB(A) határvonala jelöli ki. Mivel az építési folyamatokat zajvédelmi szempontból két fázisra osztottuk, a két fázisra vonatkozó ökológiai hatásterület is különbözĞ lesz. Az elsĞ fázis 4.1.4.2.a. ábrán bemutatott élĞvilág-védelmi hatásterülete 220 m a nyomvonaltól mindkét irányba. A második fázis 4.1.4.2.b. ábrán bemutatott élĞvilág-védelmi hatásterülete 260 m a nyomvonaltól mindkét irányba.

ERM HUNGÁRIA KFT.

65

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.4.2.a ábra Az építkezés ökológiai szempontú hatásterülete – az építkezés elsĞ fázisa (árokásás)

A gázvezeték nyomvonala

47,5 dB(A) zajszint

ERM HUNGÁRIA KFT.

66

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.4.2.a ábra Az építkezés ökológiai szempontú hatásterülete – az építkezés második fázisa (szerelés, vezetékfektetés, a terület visszaállítása )


47,5 dB(A) zajszint

ERM HUNGÁRIA KFT.

67

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.1.4.3

Környezetvédelmi mérséklĞ intézkedések létesítés során élĞvilág-védelmi szempontból A kivitelezés során mérséklĞ intézkedések kerülnek alkalmazásra, hogy az érintett vizes élĞhelyekre (10., 14. és 15. szakasz), és a fészkelĞ madarakra gyakorolt hatás minimális legyen. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a 8. mellékletben csatolt, 187-4/2011 számú ügyiratában részletes felsorolást ad a betartandó intézkedésekrĞl, amik a következĞk: •

•

•

•

•

•

A beruházási munkálatokat (beleértve az elĞkészítést, vezetékfektetési munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a vadon élĞ élĞvilág és a természetes-, természetközeli állapotú élĞhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. A tervezett vezetékfektetés (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) során – a természeti értékek védelme, a kivitelezés zavartalan megvalósítása érdekében – ferde rézsĬs munkaárok kialakításával, partfalak hálós takarásával meg kell elĞzni a védett (partifecske), illetve a fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök falába védett- (partifecske), illetve fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok telepednek meg, az észlelést követĞen azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a munkálatokat és a feltárási tevékenységet a további intézkedésig fel kell függeszteni. A kivitelezés (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) során a nyitott munkaárkok kétéltĬ- és hüllĞfajok számára csapdaként mĬködnek, ezért a munkaárokból történĞ folyamatos – legalább háromnaponta történĞ – mentésükrĞl (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelĞzĞen is), kiszedésükrĞl, valamint a kivitelezés által érintett területtĞl számított legalább 100 m-re, természetközeli állapotú élĞhelyen történĞ elhelyezésükrĞl gondoskodni kell. A kivitelezési munkálatokkal (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárással) érintett törvény erejénél fogva védett országos jelentĞségĬ védett természeti terület (ex lege), természetközeli állapotú élĞhely esetében a munkasávon belül a földkitermelés, humuszeltávolítása csak a vezetékfektetéshez technológiailag feltétlenül szükséges munkaárok szélességében történhet. Az Igazgatóság által nyilvántartott, valamennyi természetközeli állapotú élĞhely esetében a munkagépek kizárólag csak a kivitelezés által érintett, vezetékfektetésre kijelölt területsávon mozoghatnak, a munkálatok által nem érintett gyepterületen történĞ átjárás nem megengedhetĞ, ill. a gépjármĬvek felvonulási helyeként nem szolgálhatnak. A nyomvonal által érintett természetközeli állapotú élĞhelyek gyep mĬvelési ágú területeinek rehabilitációja során nem történhet szervestrágya kiszórása, illetve fĬmagkeverék vetése, e területeken a

ERM HUNGÁRIA KFT.

68

SZEGED ENERGIA ZRT.


•

•

•

• • •

munkálatok befejezését követĞn az esetleges erĞsebb gyomosodást tisztítókaszálással kell visszaszorítani. A természetközeli állapotú élĞhelyeken a kivitelezési munkálatok kizárólag augusztus 15-tĞl március 15-ig terjedĞ idĞtartamban történhetnek. Az építési sávon belül a munkaárokba történĞ visszatöltés során a talajt gondosan el kell egyengetni, a vezetékfektetés miatt keletkezĞ többletföldet valamennyi természetközeli állapotú élĞhely környezetébĞl el kell szállítani, a területen történĞ szétterítés nem megengedett. A kivitelezések (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) megkezdése elĞtt valamennyi, az Igazgatóság nyilvántartásában szereplĞ természetközeli állapotú élĞhely vegetációs idĞszakban történĞ botanikai felmérése szükséges. A kiviteli tervet, illetve a tervben történĞ változásokat egyeztetni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal is. Nem üzemszerĬ mĬködés, havária esemény esetén azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot is. Legalább egy héttel a kivitelezések megkezdése elĞtt értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot.

A fentiek az építkezés folyamán betartásra kerülnek. A fent felsoroltakon kívül a következĞ további intézkedéseket alkalmazzák: •

•

Az ökológiai hálózati elemek keresztezési szakaszain (10., 14. és 15. szakasz) a kivitelezést augusztus 15. és március 15. között végzik el, hogy elkerüljék a fészkelési periódust. Az építési terület erĞs kivilágítását kerülik az építés folyamán; az építési területet csak annyira világítják meg, amennyire azt a biztonsági, munkavédelmi és építési szempontok megkövetelik.

4.2

AZ ÜZEMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

4.2.1

LevegĞterhelés az üzemelés alatt

4.2.1.1

Kapcsolódó szállítás, közlekedés kibocsátásai Az üzemelés alatt mindössze a rendszeres bejárások során a bejárást végzĞk célforgalmát kell figyelembe venni, ami elenyészĞ (körülbelül havonta egyszer végeznek bejárást).

4.2.1.2

Technológiai kibocsátások Az üzemelés során nem keletkeznek technológiai kibocsátások.

ERM HUNGÁRIA KFT.

69

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.1.3

A kibocsátások, hatások együttes figyelembevétele Az üzemelés során keletkezĞ, közlekedésbĞl eredĞ kibocsátásnak elenyészĞ hatásai lesznek, amik nem befolyásolják mérhetĞen a terület légszennyezettségi háttérkoncentrációját.

4.2.1.4

Üzemelési levegĞterhelés hatásterületének becslése Az üzemelés során keletkezĞ, közlekedésbĞl eredĞ kibocsátásnak elenyészĞ hatásai lesznek, ezért a hatásterületet nem lehet meghatározni.

4.2.1.5

Javasolt levegĞvédelmi intézkedések LevegĞvédelmi intézkedéseket nem tartunk szükségesnek.

4.2.1.6

HĬtés és szabályozott anyagok használata Nem használnak (hĬtĞközegeket).

majd

az

üzemelés

során

szabályozott

4.2.2

Talaj, talajvíz, felszíni víz terhelések az üzemelés alatt

4.2.2.1

Vízfelhasználás, szennyvízkibocsátás és csapadékvíz

anyagokat

A gázvezeték mĬködése során nem használnak ivóvizet, és nem keletkezik szennyvízkibocsátás. A gázvezetékhez nem tartozik burkolt felület, amin a csapadékvíz összegyĬlne; a csapadékvíz-viszonyokat a gázvezeték telepítése érdemben nem befolyásolja. 4.2.2.2

Hulladékgazdálkodás A gázvezeték üzemeltetése során nem keletkezik sem veszélyes sem nem veszélyes hulladék. Az idĞszakos karbantartás során keletkezĞ hulladékok megfelelĞ kezelése a karbantartást végzĞ alvállalkozó kötelessége lesz; a hulladékgazdálkodási követelményeket a karbantartást végzĞ alvállalkozóval kötendĞ szerzĞdés tartalmazni fogja.

4.2.2.3

Talaj, felszín alatti és felszíni vizek üzemelési hatásterület becslése A gázvezeték üzemeltetése során a vezeték talajra gyakorolt közvetlen hatásának területe a gázvezetéket körülvevĞ talajrétegek körülbelül 0,5 m-es területe, ahol a vezeték esetlegesen befolyásolhatja a talajviszonyokat: a nedvességtartalmat a beszivárgás enyhe befolyásolása miatt, és a talaj hĞmérsékletét. A hatás mértéke elenyészĞ. A gázvezeték üzemeltetése nem gyakorol közvetett hatást a talajra.

ERM HUNGÁRIA KFT.

70

SZEGED ENERGIA ZRT.


A gázvezeték üzemeltetése a felszín alatti vizek viszonyaira nem gyakorol közvetlen vagy közvetett hatást. A gázvezeték üzemeltetése a felszíni vizekre nem gyakorol közvetlen vagy közvetett hatást. A fentiek miatt üzemelési hatásterület ezekre a környezeti elemekre nem adható meg. 4.2.3

Üzemelési zaj- és rezgésterhelés

4.2.3.1

Közúti zajkibocsátás vizsgálat – megvalósult állapotban A gázvezeték üzemeltetése során a nyomvonal rendszeres (körülbelül havonta végzett) bejárásához kapcsolódó elhanyagolható mértékĬ forgalommal kell csak számolni. Az üzemeléshez kapcsolódó forgalom hatásai elhanyagolhatóak; ez a forgalom nem okoz mérhetĞ járulékos zajterhelést az alapterheléshez viszonyítva. Az eseti karbantartáshoz kapcsolódó járulékos forgalom alkalomszerĬ, és a gázvezetéket megközelítĞ alsórendĬ útvonalakat, kiszolgáló földutakat veszi majd igénybe. A célforgalom nem fog kimutatható járulékos zajterhelést okozni.

4.2.3.2

Üzemi zajkibocsátás vizsgálat A vezetékrendszer üzemeltetéséhez üzemi zajforrás telepítése és üzemeltetése nem kapcsolódik. A gázvezeték föld alatt halad majd, így a vezetékrendszer zajlesugárzási hatása a környezetben nem jelenik meg.

4.2.3.3

Rezgésvédelem A vezetékrendszer üzemeltetésével összefüggĞen rezgésforrás nem kerül telepítésre, így nincs rezgésterheléssel összefüggĞ hatás.

4.2.3.4

Üzemi zaj és rezgésvédelmi hatásterület A gázvezeték üzemeltetéséhez elenyészĞ mértékĬ rendszeres közúti célforgalom fog kapcsolódni, amihez a fentiek alapján hatásterület nem rendelhetĞ. A vezetékrendszer üzemeltetésével összefüggĞen telepített zajforrás vagy rezgésforrás nem lesz, ezért ezekkel összefüggĞ hatásterület sem adható meg.

ERM HUNGÁRIA KFT.

71

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.2.4

ÉlĞvilág terhelése az üzemelés során

4.2.4.1

Az üzemelés élĞvilágra gyakorolt hatásai Az érintett, természetvédelmi jelentĞséggel bíró (természeti területnek minĞsülĞ) területek vizes/mocsári élĞhelyek, szikes jelleggel. Ezek regenerációs képessége a vezetékfektetéssel járó bolygatás után jónak mondható. A talajbolygatás után spontán helyreállásuk valószínĬsíthetĞ, így a gázvezeték üzemelése kárt nem okoz. Az üzemelés során a vezetéknek az érintett területek (feltételezhetĞen jól regenerálódó) vegetációjára nem lesz hatása. A biztonsági övezet részeit idĞszakosan megtisztítják, ez azonban fásodó/cserjésedĞ természetközeli módon erdĞsödĞ területet, természetközeli erdĞt nem érint. A szántók a munkálatok után jelentĞs változást nem fognak mutatni, mĬvelésük tovább folytatódhat. Rendszeresen kaszálják a bolygatott területeket, amik erĞsen gyomosodhatnak, hogy a most is jelenlévĞ invázív fajok fĞleg gyalogakác-Amorpha fruticosa, zöld juhar-Acer negundo, amerikai kĞris-Fraxinus pennsylvanica) elterjedését megakadályozzák. Az üzemelés során a területen nem alkalmaznak megvilágítást, ami hatással lehetne a területen fészkelĞ és átvonuló madárfajokra.

4.2.4.2

ÉlĞvilágra vonatkozó hatásterület becslés Az üzemelés során meghatározható közvetlen hatásterület a tervezett beruházás 20 m-es biztonsági övezete. Közvetett hatásterület nem határozható meg.

4.2.4.3

Környezetvédelmi mérséklĞ intézkedések élĞvilág-védelmi szempontból A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a 8. mellékletben csatolt, 187-4/2011 számú ügyiratában részletes felsorolást ad a betartandó intézkedésekrĞl. Az üzemelés idĞszakára vonatkozó elĞírások értelmében ahol a nyomvonal természetközeli állapotú gyepterületek környezetében halad, ott a vegetáció eredeti állapotának visszaállítása érdekében többek között nem füvesítenek, nem használnak szerves trágyát, és az üzemelés megkezdését követĞ öt évben évente kétszer kaszálják ezeket a területeket. Ez a mérséklĞ intézkedés alkalmazásra kerül az üzemelés alatt.

ERM HUNGÁRIA KFT.

72

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.3

FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI A Beruházók az építendĞ erĞmĬvet hosszú távon (30-35 év) kívánják üzemeltetni, ezért az erĞmĬvet ellátó gázvezeték is hosszú távon fog mĬködni. A felhagyás hatása a létesítésnél leírtakhoz hasonló jellegĬ, amennyiben a gázvezetéket a földbĞl kiemelik. Ebben az esetben az egyes környezeti tényezĞk építési fázisainál leírt, hasonló mértékĬ hatások várhatóak, a bontási hulladékok képzĞdésének kivételével, amely meg fogja haladni a jelen Létesítmény kivitelezése során keletkezĞ építési hulladékok mennyiségét. A kiemelt csĞvezeték acél építési hulladék (17 04 05), tömege körülbelül 141 tonna, ami 100%ban újrahasznosítható. Ez esetben a gázvezeték nyomvonalát a csĞvezeték térfogatának (körülbelül 850 m3) megfelelĞ mennyiségĬ szennyezĞdésmentes földdel kell feltölteni. Amennyiben a gázvezetéket a felhagyást követĞen a földben hagyják, akkor a felhagyás elhanyagolható mértékĬ hatással jár csak. A vezetéket kitisztítják, inert gázzal (levegĞvel vagy nitrogénnel) feltöltik, majd lezárják. Ebben az esetben bontási hulladék keletkezésével sem kell számolni, és földvisszatöltésre sincs szükség.

4.4

HAVÁRIA ESETEK KÖRNYEZETI HATÁSAI

4.4.1

Üzemzavar Amennyiben a gázellátás megszakad, vagy az erĞmĬ üzemelésében van fennakadás, akkor sem alakul ki az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyes állapot. A kiskundorozsmai gázátadó állomás, és az erĞmĬ gázfogadó állomása fel lesz szerelve olyan berendezésekkel, amelyek a gázvezetéket automatikusan és biztonságosan lezárják üzemzavar vagy vészhelyzet esetén. A gázvezeték üzemeltetését folytatni lehet, amint a gázellátás vagy az erĞmĬ üzemzavara elhárul. Környezeti hatás a gázvezeték üzemeltetésének újrakezdésekor sincs. A beérkezĞ gáz nyomását és térfogatramát a kiskundorozsmai átadó állomáson és az erĞmĬben is folyamatosan mérik, így azonnal megállapítható, ha valahol szivárgás alakulna ki. Gázszivárgás esetén az üzemeltetĞ az elĞre kidolgozott eljárások szerint jár el.

4.4.2

TĬz és robbanás elleni védelem A földgáz sĬrĬsége alacsonyabb a levegĞ sĬrĬségénél, ezért gyorsan eloszlik a levegĞben, amennyiben a gázvezeték szivárogna vagy eltörne. Ilyen esetben sem alakul ki olyan koncentráció, ami tĬzhöz vagy robbanáshoz vezethet. A gázvezeték nyomvonalán nincsenek olyan zárt helyiségek, árkok vagy épületek, ahol a földgáz feldúsulhatna. ERM HUNGÁRIA KFT.

73

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.4.3

Természeti katasztrófák A gázvezeték jellemzĞibĞl kifolyólag kizárólag egy igen nagy erejĬ földrengés tehetne kárt a vezetékben. Az Eurocode 8 Tartószerkezetek tervezése földrengésre c. szabvány 2008. december 31. óta van érvényben. A szabvány alapján a Szeged területére érvényes maximális horizontális talajgyorsulási érték agR=0,12-nek adódik. A Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti tagozata és a Magyar Szabványügyi Testület azt az ajánlást teszi, hogy a valójában lehetséges gyorsulás értékét a fenti érték 70%-ként határozzák meg az osztrák, német, svájci és más szabályozásokkal összhangban. A gázvezeték tervezését a fentiek figyelembe vételével végezik. Ennek megfelelĞen kicsi a valószínĬsége annak, hogy a gázvezeték jelentĞsen megsérülhetne vagy eltörhetne egy földrengés következtében. A kiskundorozsmai gázátadó állomás és az erĞmĬ gázfogadó állomása is fel lesz szerelve olyan berendezésekkel, amelyek a gázvezetéket automatikusan és biztonságosan lezárják egy jelentĞs földrengés esetén.

4.4.4

Vészhelyzeti reagálás Az üzemeltetĞ vészhelyzetek esetén az elĞre kidolgozott eljárások alapján jár el szivárgás, vagy más vészhelyzet (tĬzeset, robbanás, földrengés stb.) esetén.

4.5

TÁJKÉPI HATÁSOK A gázvezeték nem befolyásolja a tájképet, mivel a föld felszíne alatt vezetik. A kivitelezést követĞen a nyomvonalat helyreállítják, és csak a nyomvonaljelzĞk lesznek a felszín felett láthatók; emellett a a gázvezeték biztonsági zónáját (10-10 m mindkét irányban) fáktól és bokroktól megtisztítják. A fentiek a tájképet károsan nem befolyásolják.

4.6

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM A gázvezeték tervezĞjének megbízásából a szegedi Móra Ferenc Múzeum Kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt készített a gázvezeték létesítéséhez. A hatástanulmányt a 12. mellékletben csatoljuk. A Kulturális örökségvédelmi tanulmány a négy alternatív nyomvonalat (A, B, C, D) vizsgált a kulturális örökségvédelmi kockázatok szempontjából. A beruházás környezetében a hatástanulmány megállapítása szerint 5 nyilvántartott, és egy új régészeti lelĞhely található. Ezen felül vannak más, közeli lelĞhelyek, amik esetleg átnyúlhatnak a vezeték területéig. A tanulmány ERM HUNGÁRIA KFT.

74

SZEGED ENERGIA ZRT.


megállapítása szerint az A nyomvonal a régészeti szempontból legkockázatosabb, míg a B és C nyomvonalak a legkevésbé kockázatosak. A választott D nyomvonal mĬszakilag elĞnyösebb a többi változatnál, és viszonylag alacsony örökségvédelmi kockázatot jelent. Az erĞmĬ területén elhelyezkedĞ 348-as lelĞhely vizsgálata folyamatban van. A vizsgálat eredményeit az erĞmĬ környezeti hatásvizsgálati dokumentációjában ismertetjük. A régészeti lelĞhelyekre gyakorolt esetleges hatások a következĞ intézkedésekkel kerülnek mérséklésre: • A nyilvántartott lelĞhelyeket a kivitelezés megkezdése elĞtt feltárják; • A földmunkákat (a munkagödör kialakítását) régészeti felügyelet alatt végzik majd. 4.7

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK A beruházás jellegébĞl adódóan nem várható, hogy a beruházás érdemi gazdasági, illetve társadalmi hatásokkal járna. A kivitelezés során körülbelül 50 fĞ jut alkalmi munkalehetĞséghez, és az üzemelés során egy fĞ munkájára lesz szükség. Ezek a beruházásból származó hatások pozitívak.

4.8

ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDĝ HATÁSOK A gázvezeték létesítése, üzemelése és felhagyása során nem jelentkeznek országhatáron túl terjedĞ hatások. A gázvezeték nyomvonalának legkisebb távolsága az országhatártól körülbelül 13 km. A gázvezeték nyomvonalának elhelyezkedését és az országhatárt a 4.8.a. ábra mutatja be.

ERM HUNGÁRIA KFT.

75

SZEGED ENERGIA ZRT.


4.8.a.ábra

A gázvezeték nyomvonalának távolsága az országhatártól


Távolság: kb. 13 km Magyar-szerb országhatár

4.9

MÉRÉSI (MONITORING) RENDSZER A gázvezeték nyomvonalát rendszeresen bejárják, és ellenĞrzik, hogy a biztonsági övezet kellĞ állapotban van-e. A beérkezĞ gáz nyomását és térfogatáramát a kiskundorozsmai átadó állomáson, és az erĞmĬben is folyamatosan mérik, így azonnal megállapítható, ha valahol szivárgás alakulna ki. További monitoringot nem tartunk szükségesnek.

4.10

KONKLÚZIÓ Az elvégzett alapállapot értékelés, és a beruházás hatásainak becslése után a Létesítmény környezetben való elhelyezését megfelelĞnek találjuk. A beruházás környezeti hatásai elsĞdlegesen az építési idĞszakban, átmeneti jelleggel jelentkeznek. Az üzemelés hatásai elhanyagolható mértékĬek.

ERM HUNGÁRIA KFT.

76

SZEGED ENERGIA ZRT.


A becsült hatások nem érintenek: • VédendĞ természetvédelmi területeket; • Lakóépületeket vagy üdülĞterületeket; • Országhatáron túli területeket. A Létesítmény létesítése, üzemelése és felhagyása során határérték túllépés a vizsgált környezeti elemek egyikére sem következik be az elvégzett vizsgálat alapján. A beruházás során mérséklĞ intézkedésekkel biztosítják, hogy a nem jelentĞs, illetve maradvány-hatások minimálisak legyenek. Az elvégzett elĞzetes vizsgálat alapján nem valószínĬsíthetĞ, hogy a beruházás jelentĞs környezeti hatással járna, ezért részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartjuk szükségesnek.

ERM HUNGÁRIA KFT.

77

SZEGED ENERGIA ZRT.


5

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

5.1

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

5.1.1

Tervezett tevékenység A Szeged Energia Zrt. föld alatti földgáz vezetéket kíván létesíteni a tervezett 2x460 MW kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelésĬ erĞmĬvének ellátására. A tervezett vezeték legfĞbb jellemzĞi: • • • • • • • • • •

5.1.2

Elhelyezés: földalatti; Hossz: körülbelül 4 km; A csĞvezeték belsĞ átmérĞje 500 mm; CsĞ anyaga: gyárilag polietilénnel elĞszigetelt acél; Szigetelés a hegesztéseknél: zsugorfólia; Tervezési nyomás: 63 bar; A szállított gáz megengedett sebessége: 15 m/s; Minimális szállítható gázmennyiség: 500 m3/óra; A szállított gáz maximális mennyisége: 180.000 m3/óra (az erĞmĬ teljes terhelésénél); Építési sáv és biztonsági övezet: 10-10 m.

Beruházási terület és környezete A vezeték a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ területén létesülĞ erĞmĬvet köti majd össze a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) által üzemeltetett országos földgáz szállító hálózat kiskundorozsmai csomópontján létesülĞ gázátadó állomással. A tervezett nyomvonal közvetlen környezetében meghatározóan mezĞgazdasági területeket és vonalas/infrastrukturális létesítményeket találunk. A tervezett nyomvonalban és szomszédságában szántók, föld- és szervízutak és aszfaltozott utak (2 közút, 1 gyorsforgalmi út), vasút, mezsgye jellegĬ gyepek, csatornák, és egyéb infrastrukturális létesítmények jellemzĞek. A nyomvonal környezetében néhány szikesedĞ mocsár és mesterséges erdĞsáv is található. A nyomvonal keresztez egy autópályát, két utat, egy vasútvonalat, két fĞcsatornát, továbbá vezetékeket és földutakat. A nyomvonal közelében két lakóépület található: az egyik körülbelül 180 m-re a nyomvonaltól déli irányban az M5- ös autópályánál, a másik pedig a nyomvonaltól 170 m-re északra, az AlgyĞi FĞcsatorna közelében.

ERM HUNGÁRIA KFT.

78

SZEGED ENERGIA ZRT.


5.2

A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ MINĝSÍTÉSE A tervezett Létesítmény hatásait foglalja össze az alábbi 5.2.a táblázat. A környezeti hatásokat mérséklĞ intézkedésekre tett javaslatokat az 5.2.b táblázatban foglaljuk össze.

5.2.a. táblázat Hatásterületek összefoglalása Környezeti elem

Építési hatásterület

LevegĞ

171 m (NO2 szempontjából) 61 m (PM10 szempontjából) Horizontálisan 20 m (építési sáv), vertikálisan 2 m (munkagödör). Az építési forgalom hatásterülete az építési szállítási útvonalak mentén kb. 5-10m széles sáv. vertikális kiterjedés a földutakon: körülbelül 2-3 m.

Talaj

Felszínalatti víz Felszíni víz Zaj

Rezgés ÉlĞvilág

Nincs hatásterület Nincs hatásterület Építési folyamatokból: maximum 205 m a nyomvonal tengelyétĞl. Az építési forgalomhoz nem rendelhetĞ hatásterület. Nincs hatásterület Maximum 260 m a nyomvonal tengelyétĞl.

Üzemelési hatásterület Nincs hatásterület

Felhagyási hatásterület

Vezeték körüli 0,5 m

Ha a gázvezetéket a talajban hagyják: elhanyagolható; ha kiveszik: a létesítéshez hasonló mértékĬ

Nincs hatásterület Nincs hatásterület Nincs hatásterület

Nincs hatásterület Nincs hatásterület Ha a gázvezetéket a talajban hagyják: elhanyagolható; ha kiveszik: a létesítéshez hasonló mértékĬ

Nincs hatásterület Biztonsági övezet (20 m széles sáv)

Nincs hatásterület Ha a gázvezetéket a talajban hagyják: elhanyagolható; ha kiveszik: a létesítéshez hasonló mértékĬ

A létesítéshez hasonló mértékĬ

Kulturális örökségvédelem

Horizontálisan 20 m (építési sáv), vertikálisan 2 m (munkagödör).

Nincs hatásterület


Tájvédelem




ERM HUNGÁRIA KFT.

79

SZEGED ENERGIA ZRT.


5.2.b táblázat: A környezeti hatások mérséklésére tett intézkedések összefoglalása Környezeti elem

Zaj

Hatást mérséklĞ intézkedés Építés alatt Üzemelés alatt Nem szükséges • A megközelítési utak és a közutak keresztezésének locsolása; • A teherautók rakományainak takarása. Nem szükséges • Talajvédelmi rekultivációs terv készítése. • Munkagépek és jármĬvek megfelelĞ kiválasztása és karbantartása • KármentĞ tálcák alkalmazása • Gyors kármenetesítést biztosító felitató anyagok rendelkezésre állása • A munkagépek karbantartását és tankolását a lehetĞ ritkábban végzik az építési területen. Amennyiben sor kerül karbantartásra vagy tankolásra az építési területen, akkor minden esetben megfelelĞ kármentĞt és egyéb, kifolyást meggátló intézkedéseket alkalmaznak. • A munkálatokat úgy végzik el, hogy a talaj szennyezését megelĞzzék. Az esetleges olajvagy üzemanyag-kiömléseket azonnal feltakarítják. Az esetlegesen szennyezett területeket a kivitelezés után mentesítik, és eredeti állapotukba visszaállítják. • Havária esetén a környezetbe jutott szennyezĞanyagnak megfelelĞ technológiai alkalmazásával azonnal megkezdik a kármentesítést. MérséklĞ intézkedést a fent felsorolt talajvédelmi mérséklĞ intézkedéseken felül nem Nem szükséges tartunk szükségesnek. A szilárdsági nyomáspróba után keletkezĞ használt vizet a 220/2004. (VII.21.) Korm. Nem szükséges rendelet elĞírásainak megfelelĞen bocsátják ki. Nem szükséges Nem szükséges

Rezgés

Nem szükséges

Nem szükséges

Nem szükséges

ÉlĞvilág

• A beruházási munkálatokat (beleértve az elĞkészítést, vezetékfektetési munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a vadon élĞ élĞvilág és a természetes-, természetközeli állapotú élĞhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. • A tervezett vezetékfektetés (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) során – a természeti értékek védelme, a kivitelezés zavartalan megvalósítása érdekében – ferde rézsĬs munkaárok kialakításával, partfalak hálós takarásával meg kell elĞzni a védett (partifecske), illetve a fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök falába védett- (partifecske), illetve fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok telepednek meg, az észlelést követĞen azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a munkálatokat és a feltárási tevékenységet a további intézkedésig fel kell függeszteni.

A nyomvonalat az elsĞ öt évben évente kétszer kaszálják a meghatározott idĞpontokban.

Megegyezik az építés ideje alatti intézkedésekkel.

LevegĞ Talaj

Felszínalatti víz Felszíni víz

ERM HUNGÁRIA KFT.

80

Felhagyáskor Megegyezik az építés ideje alatti intézkedésekkel. Megegyezik az építés ideje alatti intézkedésekkel.

Nem szükséges Nem szükséges Nem szükséges

SZEGED ENERGIA ZRT.


Környezeti elem •

•

•

•

• •

•

• • • •

ERM HUNGÁRIA KFT.

Hatást mérséklĞ intézkedés Építés alatt A kivitelezés (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) során a nyitott munkaárkok kétéltĬ- és hüllĞfajok számára csapdaként mĬködnek, ezért a munkaárokból történĞ folyamatos – legalább háromnaponta történĞ – mentésükrĞl (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelĞzĞen is), kiszedésükrĞl, valamint a kivitelezés által érintett területtĞl számított legalább 100 m-re, természetközeli állapotú élĞhelyen történĞ elhelyezésükrĞl gondoskodni kell. A kivitelezési munkálatokkal (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárással) érintett törvény erejénél fogva védett országos jelentĞségĬ védett természeti terület (ex lege), természetközeli állapotú élĞhely esetében a munkasávon belül a földkitermelés, humuszeltávolítása csak a vezetékfektetéshez technológiailag feltétlenül szükséges munkaárok szélességében történhet. Az Igazgatóság által nyilvántartott, valamennyi természetközeli állapotú élĞhely esetében a munkagépek kizárólag csak a kivitelezés által érintett, vezetékfektetésre kijelölt területsávon mozoghatnak, a munkálatok által nem érintett gyepterületen történĞ átjárás nem megengedhetĞ, ill. a gépjármĬvek felvonulási helyeként nem szolgálhatnak. A nyomvonal által érintett természetközeli állapotú élĞhelyek gyep mĬvelési ágú területeinek rehabilitációja során nem történhet szervestrágya kiszórása, illetve fĬmagkeverék vetése, e területeken a munkálatok befejezését követĞn az esetleges erĞsebb gyomosodást tisztítókaszálással kell visszaszorítani. A természetközeli állapotú élĞhelyeken a kivitelezési munkálatok kizárólag augusztus 15-tĞl március 15-ig terjedĞ idĞtartamban történhetnek. Az építési sávon belül a munkaárokba történĞ visszatöltés során a talajt gondosan el kell egyengetni, a vezetékfektetés miatt keletkezĞ többletföldet valamennyi természetközeli állapotú élĞhely környezetébĞl el kell szállítani, a területen történĞ szétterítés nem megengedett. A kivitelezések (esetlegesen a kivitelezést megelĞzĞ régészeti feltárás) megkezdése elĞtt valamennyi, az Igazgatóság nyilvántartásában szereplĞ természetközeli állapotú élĞhely vegetációs idĞszakban történĞ botanikai felmérése szükséges. A kiviteli tervet, illetve a tervben történĞ változásokat egyeztetni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal is. Nem üzemszerĬ mĬködés, havária esemény esetén azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot is. Legalább egy héttel a kivitelezések megkezdése elĞtt értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot. Az ökológiai hálózati elemek keresztezési szakaszain (10., 14. és 15. szakasz) a kivitelezést augusztus 15. és március 15. között végzik el, hogy elkerüljék a fészkelési periódust.

81

Üzemelés alatt

Felhagyáskor

SZEGED ENERGIA ZRT.


Környezeti elem

Hatást mérséklĞ intézkedés Építés alatt • Az építési terület erĞs kivilágítását kerülik az építés folyamán; az építési területet csak annyira világítják meg, amennyire azt a biztonsági, munkavédelmi és építési szempontok megkövetelik.

Üzemelés alatt

Felhagyáskor

Kulturális örökségvédelem

• A nyilvántartott lelĞhelyeket a kivitelezés megkezdése elĞtt feltárják; • A földmunkákat (a munkagödör kialakítását) régészeti felügyelet alatt végzik majd.

Nem szükséges

Nem szükséges

Tájvédelem

Nem szükséges

Nem szükséges

Nem szükséges

ERM HUNGÁRIA KFT.

82

SZEGED ENERGIA ZRT.


Az elvégzett alapállapot értékelés, és a beruházás hatásainak becslése után a Létesítmény környezetben való elhelyezését megfelelĞnek találjuk. A beruházás környezeti hatásai elsĞdlegesen az építési idĞszakban, átmeneti jelleggel jelentkeznek. Az üzemelés környezetei hatásai elhanyagolható mértékĬek. A becsült hatások nem érintenek • védendĞ természetvédelmi területeket; • emberi lakó, üdülĞ helyeket; illetve • országhatáron túli területeket. A Létesítmény létesítése, üzemelése és felhagyása során határérték túllépés a vizsgált környezeti elemek egyikére sem következik be az elvégzett vizsgálat alapján. A beruházás során mérséklĞ intézkedésekkel kerül biztosításra, hogy a nem jelentĞs, illetve maradvány-hatások minimálisak legyenek. 5.3

KONKLÚZIÓ A beruházás nem tartozik a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 1. mellékletébe (gázvezetékre vonatkozó pont: „Gáz-, kĞolaj- vagy vegyianyagszállító vezeték 800 mm átmérĞtĞl és 40 km hossztól”), ezért nem környezeti hatásvizsgálat-köteles beruházás. Az elvégzett elĞzetes vizsgálat alapján nem valószínĬsíthetĞ, hogy a beruházás jelentĞs környezeti hatással járna, ezért részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartjuk szükségesnek.

ERM HUNGÁRIA KFT.

83

SZEGED ENERGIA ZRT.


6

IRODALOMJEGYZÉK

1. Marosi és Somogyi, Magyarország kistájainak katasztere, 1990. 2. Talajmechanikai vizsgálat, Hopka János építĞmérnök, 2007. november) 3. ElĞzetes konzultációs dokumentáció, ERM, 2010. november

ERM HUNGÁRIA KFT.

84

SZEGED ENERGIA ZRT.

ERM has over 100 offices across the following countries worldwide Argentina Australia Belgium Brazil Canada Chile China Colombia Ecuador France Germany Hong Kong Hungary India Indonesia Ireland Italy Japan Kazakhstan Korea

Malaysia Mexico The Netherlands New Zealand Peru Poland Portugal Puerto Rico Russia Singapore South Africa Spain Sweden Taiwan Thailand UK United Arab Emirates US Vietnam Venezuela

ERM’s Budapest Office Vármegye u. 3-5 H-1052 Budapest Hungary T: +36 1 327 9030 F: +36 1 327 9040 [email protected]

www.erm.com

ȱȱȱ ȱ ǯǯȱ

A Szeged Energia Zrt. tervezett er m vét ellátó gázvezeték El zetes vizsgálati dokumentáció. Szeged Energia Zrt

Recommend Documents