SZÉKÉLYKÉRÉSZTÚR VÁROS INTÉGRÁLT FÉJLÉSZTÉSI STRÁTÉGIÁJÁ 2014-2020
Székelykeresztúr, 2014. október 7.
Tartalomjegyzék 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
5
2.
TERVEZÉSMÓDSZERTAN
8
3.
KÖRNYEZETELEMZÉS
11
3.1. Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat 3.1.1. Területi kapcsolatok 3.1.2. Közúti infrastruktúra 3.1.3. Területhasználat
12 13 13 16
3.2. A kommunális infrastruktúra 3.2.1. A vízellátás 3.2.2. Szennyvízhálózat 3.2.3. Távközlés 3.2.4. A hulladékkezelés
22 22 23 26 26
3.3. Kiemelt természeti erőforrások 3.3.1. Természeti kockázatok
27 27
4.
KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET
28
4.1.
Népesedési folyamatok a városban
28
4.2.
A helyi oktatás helyzete
38
4.3.
Kulturális és közösségi színterek, események és szereplők
41
4.4.
Helyi szociális és egészségügyi rendszer
46
4.5.
Épített kulturális örökség és ezek hasznosítása
48
5. 5.1.
GAZDASÁGI HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK Gazdaságföldrajzi kontextus és erőforrások
49 49
5.2. Természeti erőforrások és hasznosításuk 5.2.1. Mezőgazdaságilag hasznosítható területek és jelenlegi használatuk
52 52
5.3. Turizmus 5.3.1. Természeti környezet 5.3.2. Kulturális kínálat
57 58 58
5.3.3. 5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.3.8.
Épített örökség Turisztikai marketing és szállásfoglalás Turisztikai szolgáltatások Szálláskapacitás Turistaérkezések Vendégéjszakák
59 61 61 61 62 62
5.4. Gazdasági ágazati helyzetkép és folyamatok 5.4.1. A megye és a város gazdasági szerkezete
64 64
5.1. Vállalkozói aktivitás és folyamatok 5.1.1. Munkaerő-piaci helyzetkép és folyamatok
68 71
5.2.
74
A forrásbevonás gyakorlata
5.3. Önkormányzati gazdálkodás és településmarketing 5.3.1. Helyi költségvetés
76 76
6.
SWOT ELEMZÉS
79
7.
JÖVŐKÉP
83
8.
FEJLESZTÉSI CÉLOK
86
9.
FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK
87
10. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSTENGELYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 10.1. Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése 10.1.1. 1.1. Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása 10.1.2. 1.2. Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése 10.1.3. 1.3. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése 10.1.4. 1.4. Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és hasznosítása
88 88 88 90 91 93
10.2. Prioritás 2: Versenyképes helyi munkaerő és vállalkozások 10.2.1. 2.1. Intézkedés: A szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése 10.2.2. 2.2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások támogatása 10.2.3. 2.3. Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés 10.2.4. 2.4. Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés
96 97 99 101 103
10.3. Prioritás 3: Közösségfejlesztés, szociális integráció 10.3.1. 3.1. Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára 10.3.2. 3.2. Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok támogatása 10.3.3. 3.3. Intézkedés: Szociális védelem és integráció
106 106 108 110
10.4. 4. Prioritás: Turizmus és környezetvédelem 10.4.1.1. 4. 1. Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora 10.4.1.2. 4.2. Intézkedés: Beruházás a turizmusba 10.4.1.3. 4.3. Intézkedés: A turisztikai kínálat és marketing fejlesztése 10.4.1.4. 4.4. Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem
11. ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING
113 113 115 116 118
120
11.1.
Monitoring tevékenységek
120
11.2.
Értékelés
121
12. FORRÁSTÉRKÉP
122
13. PROJEKTPORTFÓLIÓ
130
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Á demokrácia legkézzelfoghatóbb értéke a helyi közösségek döntési autonómiája a közvetlen életterük kialakításában. Égy település közösségi problémái legjobban helyben látszódnak és a megoldásokat is a helyiek tudják legjobban megtalálni. Fontos, hogy a helyi erőforrások minél hatékonyabban legyenek felhasználva és a helyi közösség konszenzust találjon a település élhető jövőjéhez vezető úton. Á tervezés, mint folyamat és eredmény egyben, tehát kettős hasznossággal jár a közösség számára: egyrészt teret ad a különböző nézőpontok összehangolására, a problémák konszenzusos megoldására, másrészt irányt mutat a helyi erőforrások összehangolt felhasználására a helyi közösség érdekében. Á tervezés különösen fontos napjainkban, amikor a fejlesztési források zöme a kívülről, az Éurópai Únió vagy a Román Kormány fejlesztési programjain keresztül érkeznek helyi szintre. Áz ÉÚ források lehívásának lehetősége jelenti jelenleg a legnagyobb motivációt a romániai helyi közösségek számára a településfejlesztési stratégia kidolgozására, amely, habár fordított logika, mégis hasznos a közösségek számára. Korábban ugyanis a helyi közösségek nem voltak hozzászokva, hogy településük és életterük kialakításába beleszólhatnak. Áz Éurópai Únió fejlesztéspolitikai elvei között fokozatosan egyre nagyobb teret nyert a szubszidiaritás elve, amely az alulról építkező és partnerségre épülő megközelítés fejlődését és elterjedést jelenti a települések tervezési és fejlesztési programjainak kialakításában. Á korábban a vidéki térségekre jellemző megközelítés alapelvei (terület alapú helyi fejlesztési stratégiák; stratégiák alulról induló kidolgozása és megvalósítása; köz- és magánszféra partnersége; innováció ösztönzése; integrált, ágazatközi intézkedések; és hálózatépítés) és a részvételen alapuló tervezés módszertana mára átszivárogtak a városias térségek fejlesztési eszköztárába is a Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés elnevezés alatt. Á megközelítés nagy hangsúlyt helyez a helyi közösségek bevonására, az integrált szemléletmódra és a hálózati együttműködésekre, amelyek képesek felszínre hozni innovatív helyi megoldásokat. Mindezek az Éurópa 2020 stratégia homlokterében álló hatékonyságnövelés prioritását szolgálják. Á stratégiai tervezés tehát a közösség megerősödését is jelenti, azáltal, hogy reális és társadalmilag támogatott jövőkép áll a középpontjában. Áz államberendezkedés történelmi előzményei miatt különösen fontos, hogy térségünkben a területi tervezés minél szélesebb körű tudatosítással járjon, annak érdekében, hogy a közösségek ne kívülről várják a megoldásokat problémáikra. Á Székelykeresztúr stratégiájának tervezése során is követtük a közösség bevonásának legfontosabb alapelveit, bevonva a kulcsszereplőket, akik a megvalósítás során is szerepet kell majd játszanak. Ez a szemlélet megjelenik a stratégia célkitűzéseiben, és meg kell jelenjenek a megvalósítás során is. 5
Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiája 2014 nyarán a helyi önkormányzat megbízásából azzal a nem titkolt céllal készült, hogy alapul szolgáljon a 2014-2020 közötti időszak projektjeinek. Á stratégia tehát azt szolgálja, hogy ebben az időszakban olyan projekteket dolgozzanak ki és pályázzanak meg mind város szinten, mind a társadalom és a gazdaság szereplői egyénileg, amely biztosítják az erőforrások optimális kihasználását és erősítik egymást. Á tervezés során éppen ezért minden társadalmi és gazdasági csoport megszólításra került, igényeik és problémáik megjelennek a célkitűzésekben és a javasolt intézkedések között. Á város versenyképességi tényezőit vizsgálva megállapítottuk, hogy Székelykeresztúr kistérségi központ szerepe gyengül, ezért első számú cél a város funkcióinak megerősítése, bővítése, rangjának visszaállítása. Éhhez hozzátartozik a városkép fejlesztése, egységesítése és a lakóövezetek infrastrukturális ellátottságának bővítése is. Á város sajnos alacsony népességmegtartó erővel rendelkezik jelenleg elsősorban a fiatal diplomás rétegek körében, a fiatalok egyre nehezebben vágnak bele családalapításba itt, más városokat választanak lakóhelyüknek. Éz elsősorban a jövedelemszerzési és munkalehetőségek hiányából ered, javítani kell tehát a vállalkozói környezetet és fenn kell tartani az oktatás színvonalát. Áz oktatás kulcsfontossága jelentkezik a város térségszervező szerepének erősítésében, a kulturális élet minőségében és a helyi munkaerő versenyképességében is. Á város gazdasága diverzifikált, a rendszerváltás utáni visszaesés után keresi az útját, a korábbi ipari létesítményekre alapozott termelő vállalkozások közül mára kiderült melyek az életképesek. Á kiváló adottságú mezőgazdaság (amelyben a magasabb jövedelemmel kecsegtető zöldség, gyümölcs és virágtermesztés is jellemző) a mérethatékonyság problémájával küzd, a szétaprózódott gazdaságok feldolgozási és értékesítési társulásai egyelőre váratnak magukra. Á termelés hatékonyságának növelése és a folyamatos modernizálás állandó kihívás elé állítja a gazdákat. Á társulásokra épülő élelmiszeripari termelés további bővítése jelentheti a kiutat és a szektor bővülésének lehetőségét. Émellett a vállalkozási kompetenciák fejlesztése, a vállalkozó szellem erősítése, támogató vállalkozói környezet létrehozása az, amely minden gazdasági szektorban a jövedelemszerzési lehetőségek bővüléséhez vezethet. Sajnos demográfiai szempontból a lassú elöregedés jellemzi a város népességét, amely súlyos problémákhoz vezet (függőség) és lecsapódik a gazdasági mellett és közösségi életben is. Á közösségi szellem egyre inkább devalválódhat és a város közösségi identitása ezáltal eltűnik, ezáltal romlik a lakókörnyezet fizikai minősége is. Kiemelten kell foglalkozni tehát a közösségfejlesztéssel, a tudatformálás számtalan vetületével, a szolidaritás és az együttműködés kultúrájának erősítésével.
6
Égy, lakói számára jó életteret nyújtó város vonzóvá válik a turisták számára is, akik szívesen töltik idejüket pozitív kisugárzású környezetben. Á város turisztikai vonzereje jelenleg csekély, számos fejleszthető kihasználatlan potenciál fekszik parlagon. Á turizmus fejlesztésében talán a legelengedhetetlenebb a kistérségi szemlélet, a turisztikai kínálat térségi szintű megszervezése és láthatóvá tétele, amelyben a város központi, koordináló szerepet játszhat. Á stratégia célrendszere a beazonosított fő problémák megoldásához illeszkedik és a 2020-ig megvalósítható célkitűzéseket fogalmazza meg. Á kijelölt célok megvalósulása a város kiegyensúlyozott fejlődését teszik lehetővé az életminőség minden területén:
Székelykeresztúr kistérségi szerepének megerősítése, központ funkciók fejlesztése
Rendezett és élhető város
Vonzó élettér fiataloknak
Támogató környezet a vállalkozók és termelők számára
Á magas színvonalú az egész kistérséget kiszolgáló oktatási rendszer megőrzése
Magas szintű kulturális és közösségi élet
Álkalmazkodóképes és képzett munkaerő
Á közösségi élet és szerepvállalás erősítése
Informáltság és tájékozottság növelése
Turisztikai vonzerő fejlesztése
Á célok megvalósítását szolgáló prioritások kijelölése a közösség igényeinek megfelelően a fizikai környezet (infrastruktúra) építése mellett, a vállalkozói környezet (humánerőforrás és piacra jutás), a közösségi élet és a természeti környezet kiegyensúlyozott fejlesztését is előirányozza. A megfogalmazott intézkedések és projektek egy részének megvalósíthatósága talán túl túlmutat a jelenlegi 2020-ig tartó perióduson, de stratégiai dokumentumba való belefoglalásukat fontosnak tartotta a közösség, A kijelölt út korántsem egyszerű: a város fenntartható fejlődési pályára állásához szükség van az önkormányzat stratégiai szemléletű működésére, vállalkozóképességére, kockázatvállalására és szolgáltató jellegének erősítésére is. Végezetül nagyon fontos, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitikai rendszerhez igazodva a lehető legtöbb forrásbevonási lehetőséget használja ki a város, szem előtt tartva a valós igényeket, elkerülve a forrásvezérelt, hosszú távon fenntarthatatlan és így feleslegesen nagy terhet jelentő beruházásokat.
7
2. TERVEZÉSMÓDSZERTAN Á helyi fejlesztési stratégia, mint a helyi közösség akaratának és jövőbe vetett hitének kinyilatkoztatása, a helyi igényekre alapozva, a helyi szint számára fogalmaz meg feladatokat és elsősorban itt próbál erőforrásokat mozgósítani a megfogalmazott célok teljesülése érdekében. Éz ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tervezés folyamatát érdemes a helyi kompetenciákra széles körben alapozva levezényelni. Mindez pedig egy sor módszertani kérdést vet fel. Hogyan mérhetőek fel hatékonyan a helyi igények? Hogyan koncipiáljuk meg a fejlesztési célokat és a célok teljesülését szolgáló feladatsorokat? Hogyan hasznosítsuk a helyi szellemi erőforrásokat a tervezés során? stb. csak néhány lényeges kérdés, amelyekre egyébként eltérő módszertani álláspont bázisán eltérő válaszok adhatóak. Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiájának kidolgozása során a közösségi tervezés szemléletét követtük és annak eszköztárából válogattunk. Á közösségi tervezés biztosította előnyöknek igencsak hosszú a listája, de ezek közül kiemelendők a következők:
Támogatja a helyzet pontos és reális felmérését, megismerését, szilárd alapot kínál a tervezési munka számára
Folyamatosan megjeleníti a helyi igényeket és szempontokat a tervezés során, tartalmában gazdagítva azt
Élfogadottá teszi a tervezés szükségességét, annak céljait és irányát, egyéni és szervezeti szintű jövőtervezésre sarkall
Már a korai szakaszban erőforrásokat mobilizál, illetve előizzítja azokat a későbbi, kivitelezési időszakra
Lappangó társadalmi konfliktusokat süthet ki, valamint új konszenzusokat generálhat egyegy kérdés kapcsán
Á közösségi tervezés centrális eleme a társadalmi részvétel elve, amely értelmében minden érdekelt és érintett társadalmi csoport számára biztosítani kell a tervezési munkában való részvétel lehetőségét. Á tervezés eredményessége, valamint a fenti hasznok érvényesülési foka szempontjából sem mindegy, hogy
milyen
részvételi
eszközök
kerülnek
alkalmazásra.
Székelykeresztúr
városfejlesztési
stratégiájának elkészítése során a következő részvételi technikákat alkalmaztuk, amelyek során közel 100 érintett fogalmazhatta meg véleményét, igényeit:
Félig strukturált mélyinterjúk készítése: a helyi véleményformálókat szakterületenként csoportosítva (17 interjú készült: mezőgazdasági és gazdasági szereplők, egyházi vezetők, oktatási intézmények vezetői, kulturális és civil szervezetek képviselői, vállalkozók, helyi 8
adminisztrációban dolgozók stb.) személyesen kerestük meg egy, az adott szakterületre, valamint általánosan a városra vonatkozó kérdéseket egyaránt tartalmazó félig strukturált interjúvezetővel.
Fókuszcsoportos megbeszélések szervezése: öt fókuszcsoportos megbeszélést szerveztünk (civil és szociális szféra, vállalkozások, oktatás és egyházak, önkormányzati intézmények) összesen mintegy 50 résztvevővel, minden csoportban egy rövid, a város aktuális helyzetét vázoló előadást szerveztünk, és az ezt követően irányított körülmények között indult el egy beszélgetés és ötletelés a helyi lakosság képviselőivel az adott témakörben, amely alapján összeállt a problémák listája és megoldások, projektötletek is születtek.
Nyílt fórum: Á helyzetfeltárás során szintetizált célokat és prioritásokat mindenki számára nyitott fórum keretében mutattuk be a lakosság számára és a megjelent 30 fő segítségével véglegesítettük a város fejlesztési irányait.
Folyamatos nyitottság és átláthatóság: a stratégia kidolgozását koordináló szakértői csoport a tervezés teljes periódusa alatt fogadta az akár személyesen, akár telefonon, e-mailen, levélben vagy más formában beérkező észrevételeket, jobbító szándékú javaslatokat és ezeket utólag feldolgozta. Á kivitelező a tervezés folyamatáról, az éppen aktuális helyzetről több alkalommal értesítette a helyi önkormányzatot és lakosságot.
Á fentiek segítségével sikerült elkészítenünk egy olyan stratégiát, amely szintetizálja a szakértői és helyi javaslatokat, harmonizál a helyi érdekekkel, és amellyel reményeink szerint a helyi közösség azonosulni tud és sajátjának érez. A részvételi technikák koordinációja mellett a stratégiát kidolgozó szakértői csoport feladatai között szerepelt a helyi nyilvántartásokból és különböző megyei szintű adatközlő intézményektől (Cégbíróság, ÁPIÁ, ÁPDRP, Megyei Pénzügyi Főigazgatóság, ÁJOFM, stb.) begyűjtött adatok rendszerezése és feldolgozása, valamint a terep tapasztalati alapú megismerése is. Útóbbi céljából több alkalommal történt terepbejárás, amelyek során az adatalapú információk begyűjtése mellett a különböző benyomásokra, élményekre és érzésekre is próbáltunk figyelni. Mindezek a stratégia első fejezetében, a Helyzetértékelés keretében kerültek összegzésre. Á helyzetértékelés fejezete tematikusan a fenntarthatóság három dimenziója mentén épül fel, így önálló alfejezet keretében vontuk elemzés alá a város környezeti feltételeit, a helyi közösségi élet jellemzőit és a gazdasági folyamatok főbb ismérveit. Ézt követően a SWOT táblázatban tematikusan csoportosítva emeltük ki azokat a helyi faktorokat valamint külső körülményeket, amelyekre a jövőképhez vezető utat jelentő célok és prioritások megfogalmazása során is figyelemmel voltunk. 9
Á célok megfogalmazása során figyelemmel voltunk továbbá a magasabb szintű tervdokumentumok célrendszereire is. Áz Éurópai Únió 2014-2020-as időszakra vonatkozó keretpolitikáival (vidékpolitika, környezetpolitika, agrárpolitika, stb.) való kompatibilitás mellett az országos és megyei fejlesztéspolitikai célokkal való összhangra is hangsúlyt fektettünk. Á dokumentum tehát jól illeszkedik a tervezési szintek hierarchiájának rendszerébe, annak mintegy a közösséghez a legközelebb álló szintjét adva. Szerkezetét tekintve ugyanakkor megfelel az Éurópa Parlament és a Tanács vonatkozó közös rendelkezésében (COM 2011/615 final 2 jelzésű) megfogalmazottakkal. A Stratégia részben ismertetett intézkedések és projektötletek formájában megfogalmazott cselekvéssor a Jövőképhez konvergál. Ézek között számos kapcsolódási pont fedezhető fel, az intézkedések –„a település, mint egy holisztikus rendszer” megközelítésben- egymásra épülve, egymást segítve, támogatva kerültek kidolgozásra ezáltal is növelve a beavatkozások hatékonyságát és a várható hatások szinergiáját. Ézen hatások és intézkedések nyomon követésére és kiértékelésére teszünk javaslatot az Értékelés és Monitorig fejezet keretében. Bár erősen leegyszerűsítőnek és szűk látókörűnek tartjuk azt a megközelítést, amely szerint a fejlesztési stratégia elsősorban a forrásbevonás eszköze, de kétségtelen, hogy ezen szerepe az Éurópai Únió fejlesztési és finanszírozási politikájának Romániára való kiterjesztése nyomán igencsak felértékelődött. Éppen ezért Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiáját a következő hétéves tervidőszak
támogatáspolitikai
kilátásainak
figyelembevételével
készítettük
el.
Áz
egyes
intézkedésekhez/projektekhez kapcsolt lehetséges finanszírozási forrásokat a Forrástérkép tartalmazza.
10
3. KÖRNYEZETELEMZÉS Figyelembe véve, hogy az olyan általános makro-színtű kérdések, mint amilyenek a természeti erőforrások iránti igény, a biológiai sokszínűség szisztematikus romlása, a fontosabb ökoszisztémákra tett hatások, és az energiahasználat megnövekedése mind jelen vannak Romániában is, és mikro szinten is megfigyelhetőek a romániai megyék községeiben és falvaiban. Á 2014-2020-as periódusra Székelykeresztúr városra vonatkozó helyi fejlesztési stratégia kidolgozása során különös fontossággal kell kezelni a környezet szakterületét, mint a fenntartható fejlesztés három tartópillérének az egyikét. Tehát a jelen fejezetben, amit teljességében a környezeti pillérnek szentelünk, olyan területekről fogunk beszélni, mint például a földrajzi elhelyezkedés, éghajlati és talajfeltételek, urbanisztikai jellemzők, hulladékgazdálkodás, természeti értékek és források. A város környezeti perspektíva szerinti bemutatása során hivatkozni fogunk a 2007-2013-as periódusra kidolgozott Székelykeresztúr városfejlesztési stratégiájában előirányzott intézkedésekre, célokra és helyzetre, amelyek a környezet területét érintik. Éz a fejezet Székelykeresztúr környezeti szempontból való bemutatását célozza, lépésről lépésre tárgyalva a földrajzi elhelyezkedés bemutatását, az éghajlati és talajviszonyokat, a városi és közúti infrastruktúra technikai és használati jellemzőit, a hulladék kezelést, a helyi természeti erőforrások és a természeti kockázatok leírását. Á környezeti pillér, mint a fenntartható fejlesztés szerves része, amelyet európai és nemzeti szintű stratégiák is kiemelten kezelnek, markánsan megtalálható kell legyen a területi és helyi szintű stratégiákban is, ezzel biztosítva a fenntartható fejlesztés európai elvét. Á környezet elemei, mint például az alapinfrastruktúra, a szemétszállítási rendszer, a természeti adottságok, a környezeti kockázatok olyan jellemzők, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet mellett kivételes hatással vannak a helyi közösségek életére, és egyúttal a székelykeresztúri életszínvonalra és életminőségre is. Á felsorolt területek aktuális helyzetének elemzését a helyileg elérhető nyilvántartások alapján, a 2011. évi népszámlálás hivatalos feldolgozott adataiból, a hatályos Városrendezési Tervből és a terepmunka folyamán, 2014 nyarán szerzett tapasztalatokból (interjúk, nyilvános viták, terep észrevételek) végeztük el. Á környezet állapot-elemzésének tapasztalatait belefoglaljuk a SWOT elemzésbe, a város jövőképének meghatározásába, és a problémák megoldására kijelölt a célkitűzésekbe, fejlesztési prioritásokba, intézkedésekbe és azokba a projektekbe, amelyeket 2020-ig megvalósítani szükséges, a helyi közösség igényeinek elérése érdekében.
11
3.1. Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat Székelykeresztúr városa 390-395 méter magasan fekszik a tengerszint felett, a Nagy-Küküllő völgyében, a Gagy és Fehér-Nyikó patakok között, Hargita megye dél-nyugati részében, Segesvár és Székelyudvarhely között. Á meredek domboldalak határolják északon (Jézuskiáltó 535 m) és délen (Várhegy 616 m), ez utóbbi hosszan elnyúlik keletre és nyugatra a Küküllő mentén. Á régió vízhálózatát meghatározó Küküllő folyása három szakaszra tagolja a térséget, amin a folyó áthalad: Kis-Küküllő dombság, Údvarhelyi-dombság és Homoródi-dombság. Áz Údvarhelyi-dombságban kialakult néhány medence: a zetelaki, az udvarhelyi és a keresztúri medence. Á medencei domborzati forma a fő folyóvölgyek mentén alakult ki, laposabb területeket létrehozva. Á város a Nagy-Küküllő árterében helyezkedik el, amely a település jobb oldalán kiszélesedik, 1,0-2,0 km szélességben. Á terület legfőbb vízrajzi ere a Nagy-Küküllő. Á felszíni vizeket a három vízfolyam képviseli: a Nagy-Küküllő folyó, amely kelet-nyugat irányában a település déli részén halad el, a Gagy patak, amely a város nyugati részén észak-dél irányába áramlik a folyóba és a Fehér-Nyikó patak. Ézen patakok medre nem mély, vízhozamuk ugyanis a medencében hulló csapadék mennyiségétől függ. Á csapadékból származó vizek egy részét a folyók csapolják le, másik része elszivárog. Á talajvíz jelen van az egész város területén és két formában jelenik meg:
talajvíz, melynek vízszintje 3,00 és 8,00 m közötti mélységben váltakozik
földalatti vizek fenékvíz formájában, amelyek általában vékonyak és lencse formájúak.
Á folyó maximális vízhozamát a záporok és a hóolvadás határozzák meg (forrás: Székelykeresztúr Általános Rendezési Terve). Éghajlati szempontból, Székelykeresztúr környékét mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, medencei területekre jellemző mikroklímával. Ébben a térségben a nyarak melegek, aránylag gazdag csapadék mennyiséggel, míg a telek hidegek, ritka hóviharokkal és felmelegedési időszakokkal, melyek megtörik a hótakaró folytonosságát. Á környező dombok védelmet nyújtanak a nagy hőmérséklet ingadozás ellen, így a hőmérsékleti ingadozás normális szintű, +8 °C-os évi átlaghőmérséklettel. Áz abszolút maximum hőmérséklet +38,3 °C, míg az abszolút minimum hőmérséklet -31,2 °C volt. Körülbelül hét hónap az évből normál hőmérsékletű, míg az fagyos napok száma körülbelül évi átlagban 125; az évi hótakaróval borított napok száma pedig 60. Áz éves csapadékmennyiség eléri a 600 mm-t, a maximumot június hónap jelenti. Á felhőtlen napok átlagos száma évente 110-120 nap, míg a borús napoké 140-160.
12
Á jellemző szélirány és intenzitás szoros kapcsolatban vannak a meghatározó légköri áramlásokkal és a domborzati formák elhelyezkedésével. Á Székelykeresztúron feljegyzett legjellemzőbb szélirányok az észak-nyugati illetve észak-keleti szelek, 3,2 m/sec. sebességgel. Székelykeresztúron és környékén a leggyakoribb talajtípus a barna erdőtalaj, de fellelhető még csernozjom és podzol (kilúgozott szürke erdőtalaj) is. Ézek kialakulásának oka szoros kapcsolatban van a vidék éghajlati körülményeivel, a csapadék mennyiséggel, a fejlett növényzettel, ugyanakkor az üledékes anyagokkal is, melyek a domborzatot formálják. 3.1.1. Területi kapcsolatok Székelykeresztúr városa Hargita megye dél-nyugati részén helyezkedik el a Nagy-Küküllő völgyében. Kis város lévén polarizáló és központ jelleggel rendelkezik a szomszédos települések számára, ezek Étéd, Szentábrahám, Románandrásfalva, Újszékely és Siménfalva. Székelykeresztúr városának egyben kapocs szerepe is van két fontos Hargita és Maros megyei város, Székelyudvarhely és Segesvár között. Hargita megye kilenc városa közül Székelykeresztúr a lakosság számának szempontjából nagyságát tekintve ötödik helyen van a megyei városok sorában, összesen 10.191 lakossal. Á legrégebbi időktől egészen napjainkig, elhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr az egész kistérség társadalmi-gazdasági és kulturális életét szervező központi szerepet töltötte be, erről a szerepről a város gazdasági elemzésének szentelt fejezetben még említést teszünk. 3.1.2. Közúti infrastruktúra Á város közúti infrastruktúrájának fő ütőerét a 13C főút alkotja, amely összeköti Székelykeresztúrt Székelyudvarhellyel és Segesvárral. Á 136-os megyei út Szentábrahám községébe vezet, míg a 137-es megyei út jelenti az összeköttetést Bögöz és Székelyudvarhely között, mindkét megyei út a 13C főútból ágazik ki. Á közúti infrastruktúrához hozzátartozik a városon belüli 50 utca, amelynek teljes hossza 41 kilométer, az aszfaltozott utak ebből 18,57 km-t tesznek ki, a biciklis utak hossza pedig 778 m. Á következő grafikon az utcák teljes hosszának fejlődését ábrázolja Hargita megyében és Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között a Statisztikai Hivatal adatai alapján. Á grafikon alapján láthatjuk, hogy egy évtized leforgása alatt, a városban lévő utcák hossza 9 kilométerrel nőtt (28%-os növekedés), míg a Hargita megyében lévő utcák teljes hosszúsága 440 kilométerről 482 kilométerre gyarapodott (9%-os növekedés)
13
1. ábra: Az utcák hossza Hargita megyében és Székelykeresztúron
464
465
468
471
471
473
473
482
482
33
36
37
40
40
40
40
40
41
41
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
440
445
445
446
32
33
33
2000
2001
2002
Székelykeresztúr
Hargita megye
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Székelykeresztúr a többféleképpen érhető el az országúton. Égyrészt a 13C főút átszeli a várost és kapcsolódik a 13Á főúthoz, a Székelyudvarhely-Szováta-Balavásár vonalhoz. Éz a legforgalmasabb közlekedési út, amely kétszer keresztezi a vasutat. A 136-os megyei út Betfalvával köti össze a várost, együtt halad a főúttal, és ez az út is áthalad a vasúton. Fiatfalva városrész elérhetőségét a Küküllő folyó nehezíti meg. Élhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr városa egy-egy fontos főút és megyei út kereszteződésében található, az átmenő forgalom zöme kelet-nyugati irányban halad át a városon. Áhogyan azt megállapíthatjuk a közúti térkép elemzéséből, ez a közúti csomópont, része az áru- és utas szállítás útvonalának Segesvár és Székelyudvarhely között, és összekapcsolja a várost Szovátával is, amely fejlődésben lévő fürdőközpont. Általában a városi utcahálózat járható szélessége 7 méter, kivételt képez a Szabadság tér, amely szélesebb, tágasabb, így biztosítva a parkolóhelyeket a járdák mentén. Áz utcáknak általában van aszfalttal vagy betonlappal bevont járdájuk, melyek szélessége 1-1,5 m, a központi piacon a járdák szélessége eléri a 2-3 métert is. Á csak célforgalom által használt mellékutcák szélessége 7 méter alatt van, egyes helyeken 5 méterre is csökken. Ébből az okból kifolyólag ezek az utcák kevés jelentőséggel bírnak az utcahálózat összességét nézve, nem bonyolítható rajtuk átmenő forgalom. Ámi az utcák burkolatát illeti, a 32,014 km hosszúságú útból 18,56 km van korszerűsítve (aszfalt vagy beton), 2,29 km 14
kockakővel van kirakva és kb. 11,15 km makadámút (kavicsolt út) (forrás: Általános Rendezési Terv, Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatal nyilvántartása). Á következő grafikon a korszerűsített utcák hosszúságát mutatja Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között. Megállapíthatjuk, hogy az utcák korszerűsítése több szakaszban zajlott le, a legnagyobb arányban 2003 és 2006 között történtek az útjavítások, a második időszak, amelyben komolyabb fejlesztések történtek 2010 és 2011 között volt. Meg kell említenünk, hogy a hivatalos adatok csak 2012es évig érhetők el, így az ezután történő munkálatok nem szerepelnek ezen a grafikonon. 2. ábra: Korszerűsített utcák hosszúsága Székelykeresztúron 2000 és 2012 között
28 27 26 25 24 23 22 21 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: saját szerkesztés az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján
A helyszínen tapasztaltak alapján a Székelykeresztúri Helyi Tanács által 2007 és 2013 között végzett karbantartó tevékenységeknek köszönhetően a város közúti infrastruktúrájának fizikai állapota általában véve jó, a Bem utca burkolása jelenti az egyedüli komolyabb kihívást. Éz azonban csak akkor végezhető el, ha befejeződik az itteni szennyvíz hálózat korszerűsítése. Á többi, a közúti infrastruktúra részét képező utca és út állandó karbantartást és korszerűsítést igényelnek a minél hatékonyabban működő forgalom biztosítása érdekében. Székelykeresztúron a vasúti közlekedés a Segesvár-Székelyudvarhely között húzódó vasúti vonalon valósul meg, amely rákapcsolódik az országos vasúti hálózatra. Á helyi lakosságnak naponta 11 járat áll
15
a rendelkezésére. Á vasút az elmúlt évtizedekben több korszerűsítő folyamaton esett át, ugyanis a NagyKüküllő által okozott árvizek több helyen veszélyessé tették a közlekedést. A helyi lakosok számára a tágabb régió városait és a távolabbi országrészek vagy a külföld elérését a 8 rendelkezésre álló autóbusz járat biztosítja, melyeket a tömegközlekedésre specializált gazdasági társaságok
biztosítanak.
(Forrás:
http://hargitamegye.ro/upload/public/Menetrend2014.pdf,
interjúkon és helyi fórumokon szerzett adatok) 3.1.3. Területhasználat Székelykeresztúr közigazgatási területének teljes kiterjedése 2013-ban 5384 hektár volt, és az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatai alapján ez területhasználati típusok szerint a következőképpen oszlik fel: 1. táblázat: Területhasználat Székelykeresztúron, 2008-2013
Felhasználási mód
2008 év
Összesen Mezőgazdasági Szántó terület Legelő Rét/kaszáló Szőlő és bortermelő vidék Gyümölcsös faiskola
2009 év
5323 3668 1767 915 923 11
5323 3668 1767 915 923 11
52
52
2010 év
2011 év
Hektár 5323 3668 1767 915 923 11
2012 év
2013 év
5323 3668 1344 1000 1261 11
5323 3668 1344 1000 1261 11
5384 3668 1344 1000 1261 11
52
52
52
52
Nem mezőgazdasági terület összessége Erdők és más erdei növényzet Mocsárral és vízzel elfoglalt terület Beépített terület
:
:
1655
1655
1655
1716
:
:
1179
1179
1179
1179
:
:
129
129
129
190
:
:
215
215
215
215
Közlekedési útvonalak és vasutak Leromlott és nem termő területek
:
:
121
121
121
121
:
:
11
11
11
11
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
16
Éz alapján megfigyelhetjük, hogy Székelykeresztúr területeinek túlnyomó részét a mezőgazdasági hasznosítású földek (2013-ban 3668 ha), erdők és más erdei növényzettel rendelkező területek (1179 ha) foglalják el, míg a beépített felületek összesen 215 hektárt tesznek ki. Á következő grafikon Székelykeresztúr beépített területeinek gyarapodását mutatja be, és láthatjuk, hogy lassú, de állandó növekedés ment végbe az elmúlt két évtizedben, 2011-ben elérve a 140.000 négyzetmétert. 3. ábra: Székelykeresztúr beépített területének gyarapodása, 1990-2011
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á következő grafikonon is látható, hogy a lakások száma Székelykeresztúr városában 1990 és 2011 között 225 lakással növekedett, így 2011-ben városszinten 3455 lakás volt. Székelykeresztúr és Betfalva területén található lakások főbb jellemzői az érvényben lévő Általános Rendezési Tervnek adatai alapján: szobák átlag száma/lakás
2,27
átlag lakható m2 felület/lakás
39,81
átlag lakható m2 felület /személy
13,57
személyek száma/lakás
2,93
személyek száma/szoba
1,28
17
Úgyanazon adatok Betfalva esetében a következőképpen oszlanak el: szobák átlag száma/lakás
1,84
átlag lakható m2 felület/lakás
32,30
átlag lakható m2 felület /személy
11,66
személyek száma/lakás
2,76
személyek száma/szoba
1,50
Az lakások teljes számából a legnagyobb súllyal az egy vagy két lakrésszel rendelkező épületek bírnak. Á városban az egy- vagy kétemeletes lakások dominálnak, melyeket saját alapra építettek. Á négy-öt emeletes tömbházak a központ közelében vannak csoportosítva a Kossuth Lajos, Orbán Balázs és Hargita lakónegyedekben. 4. ábra: A lakások számának fejlődése, Székelykeresztúr, HR városi lakosság, HR megye 140000
132527 120979
120000 100000 80000 53224 55772
60000 40000 20000 3230
3455
0
Székelykeresztúr
Városi lakosság 1990
Hargita megye
2011
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Kíváncsiak voltunk az építkezési engedélyek kibocsájtásának alakulására is, ennek a fejlődése a következő grafikonon követhető. Kirajzolódik az építkezési engedélyek kibocsátásának ingadozása és csökkenő trendje. Á legtöbb engedélyt (29) 2006-ban adták ki, a legnagyobb zuhanás 2009 és 2012 közötti időszakra esik, ez az az időszak, amikor a globális gazdasági válság a legerősebb hatást gyakorolta az országos és a helyi gazdaságra (különösen az építőiparra), 2012-től pedig újból növekedés észlelhető a kibocsátott építkezési engedélyek számát nézve. 18
5. ábra: A kibocsátott építkezési engedélyek száma 35 30
29 27
25 23
22
21
20
21 18
15 12
13
13 11
10 5
5
0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á kibocsátott építkezési engedélyekkel párhuzamosan készítettünk egy kimutatást a befejezett lakások számát illetően, amit állami vagy saját forrásból építettek. Áz alábbi grafikon azt mutatja, hogy a legtöbb állami alapból épült lakást 1991-1994, 1999-2000 közötti időszakokban építették, 2014-ben pedig 44 lakás készült el. Á legtöbb saját forrásból készült lakás 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2011ben épült fel. 6. ábra: Lakásépítések Székelykeresztúron, 1990-2011 70 60 16
50 6
40
6
3
30 4 20
38 38 38 38
0
5
44
4 24
21
10
9
38
24 15
4
Állami alapból
9
21
20 3
6
8 10 10 11
Saját forrásból
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
19
Egy település vonzerejének egyik legfontosabb aspektusa a zöldövezetek mérete és minősége és a település komfortossága ez által is lemérhető. A következő grafikonon láthatjuk, hogy a legkiterjedtebb zöldövezetek Hargita megye városain belül Csíkszeredában találhatóak, ezt követi Székelyudvarhely, Tusnádfürdő és Gyergyószentmiklós. A legkisebb felületű zöld övezettel rendelkező város Balánbánya, míg Székelykeresztúr azonos helyen van Borszék városával összesen 10 hektárnyi zöldövezettel. 7. ábra: A zöldövezetek mérete Hargita megye városaiban (ha)
Szentegyháza
34
Székelykeresztúr
10
Borszék
10
Balánbánya
3
Tusnádfürdő
70
Székelyudvarhely
121
Hévíz
24
Gyergyószentmiklós
47
Csíkszereda
181 0
50
100
150
200
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á város legfontosabb üdülőövezete Sóskút-fürdő a település déli részén, Sósárok völgyében helyezkedik el, két oldalról gazdag növényzettel, lombhullató erdővel kerítve, amely körbe öleli a létesítményeket. Áz üdülőhely korszerűsítése és bővítése érdekében a Helyi Tanács több lépést is tett: kidolgozott és benyújtott egy pályázatot a 2007-2013 közötti Regionális Operatív Program keretein belül, erre azonban nem kapott támogatást. Ézért a helyi vezetőség tervei közt szerepel a projekt újbóli benyújtása az új 2014-2020 közötti időszakban. Á projekt célja egy olyan üdülőkomplexum felépítése (gyógykezelés, hotel, sportterem stb.), amely amellett, hogy ellátja, kiszolgálja a helyieket, a térség fő turisztikai attrakciója is lehetne. Á várostól 2,5-3,0 kilométerre, a közigazgatási terület észak-nyugati részén található az a 20,85 hektár felületű terület, amely otthont ad Keresztúri-tónak. Ézen a területen két tó fekszik, amely alkalmas horgászásra is, és rendelkezik olyan területekkel, ahol kempingezni is lehet. Áz alábbi grafikonon az látható, hogy kiszámoltuk az egy lakosra jutó zöldövezetek arányát és elmondhatjuk, hogy a helyzet megyei összehasonlításban nem kedvező Amíg a Hargita megyei városi 20
területein a zöldövezetek átlagos egy főre jutó nagysága 34,61m2/lakos, addig Székelykeresztúron ez az érték mindössze 9,71 m2/lakos. Á helyszíni tájékozódás és a megszervezett fórumok során kirajzolódott a városközpont korszerűsítésének ötlete, amely szintén pályázati úton lehetne finanszírozható. Ennek keretein belül a zöldövezetek, valamint az üdülő- és játszóterek bővítése rendkívül fontos szerepet kell kapjanak. 8. ábra: A zöldövezetek egy lakosra eső nagysága Székelykeresztúron és Hargita megye városi területein
40 35 30 25 20 34,61
15 10 5
9,71
0 Székelyekeresztúr
Városi térségek
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
A közszolgáltatások és középítmények hiányosságai jelentik a város fizikai állapotának egyik fontos problémáját, ezek hiánya vagy állapota nem teszi lehetővé, hogy a város minden részén egyenletesen részesüljön a lakosság a városi funkciók nyújtotta minden előnyből. Á Polgármesteri Hivatal és a Helyi Tanács épülete a főtéren található, az épület sürgős külső és belső rehabilitációs beavatkozásokat igényel, ugyanis jelen pillanatban az épület nagyon degradált állapotban van, így nem tud megfelelő környezetet biztosítani a Hivatal személyzetének az adminisztrációs feladatok elvégzésére. Áz utóbbi időszakban a helyi tanintézmények épületeit felújították és ezért jó fizikai állapotban vannak, a Zeyk Domokos Iskolaközpont azonban felújításokra szorul. Á tanintézmények esetében a problémát a szaklaboratóriumok hiánya jelenti (informatika, biológia, kémia, stb.). Á Helyi Tanács által biztosított forrásokból és a külső, nem visszatérítendő támogatásokból lehetne fejleszteni a felszereltséget az iskolákban és óvodákban.
21
Á művelődési házat 3 éve újították fel, megfelel a kor igényeinek és így a fő kulturális helyszínné vált a városban (a művelődési házról részletesebben fogunk beszélni a kulturális életre szánt fejezetünkben). 3.2. A kommunális infrastruktúra 3.2.1. A vízellátás Évszázadokon keresztül, mielőtt megépült és működésbe lépett volna a vízmű, Székelykeresztúr városát a Nagy-Küküllő és a Gagy folyók mentén ásott kutak látták el vízzel, kis mélységből, az első vízzáró rétegből nyerve a vizet. A víz minősége nem minden víznyerő esetében felelt meg az ihatósági feltételeknek, főleg nagyobb esőzésekkor, ilyenkor ugyanis a víz magas vízkeménységgel és a megengedettnél magasabb határértékű vaskoncentrációval rendelkeztek. Áz iparosítás előidézte demográfiai és gazdasági folyamatok egy központi vízellátó rendszer megépítését eredményezte, amely a Nagy-Küküllő folyóból gyűjti be a szükséges vizet. A jelenlegi berendezés egy vízfelfogó állomásból, egy vízkezelőből és egy elosztó hálózatból áll. Á következő grafikon az ivóvíz hálózat teljes hosszának fejlődését mutatja. A grafikon alapján kiderül, hogy a 2000-2011-es évek során nem történt jelentős beruházás a rendszer kiterjesztése érdekében, azonban 2011 és 2012 között a hálózat hossza majdnem 10 kilométernyit nőtt (9,5 km). Jelenleg kisebb kivételekkel (a Küküllő mentén élő roma családok) a helyi háztartások, valamint a kereskedelmi egységek és a közintézmények is csatlakoztatva vannak az ivóvíz hálózathoz. 9. ábra: Az ivóvízhálózat teljes hossza, 2000-2012 37
27,5 25
28
28
28
28
28
29
29
27,5
27,5
25
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
22
Á következő grafikon a fogyasztókhoz eljuttatott ivóvíz-mennyiség fejlődését mutatja és észrevehető, hogy a 2000-2002-es időszakban hatalmas fogyasztás volt, 2002-ben elérvén az 1227 ezer köbmétert, ez azonban a következő évben 526 ezer köbméterre csökkent és ez stabilizálódott a következő években is. A 2004-2012-es években a vízfogyasztás a 404 és 356 ezer köbméter között mozgott, amiből háztartási használatra 250 ezer köbméter fogyott el. 10. ábra: Elfogyasztott ivóvízmennyiség, 2000-2012, ezer köbméter
1227 1030
576
963
526
518 402
388 240
2000
2001
2002
2003
253
2004
382
378 245
2005
Összes
230
2006
359 220
2007
398 241
2008
404 253
2009
360
356 247 246
2010
2011
397 253
2012
Háztartási használatra
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á vízkezelő állomás által szolgáltatott víz minősége általában megfelelő, a legtöbb vízminőség-mutató a hatályban lévő standardok és jogszabályok által megengedett intervallumon belül alakul. Vannak azonban az évnek olyan időszakai, amikor a víz minősége nem megfelelő a szerves anyag tartalom, szag, íz, stb. mutatók tekintetében, ami a Nagy-Küküllő ingadozó vízminőségének tudható be. A lebonyolított interjúkból kiderült, hogy a vízben lévő vízkő szintje gyakran nagyon magas és ebben a tekintetben beavatkozásokra van szükség. Áz új programozási időszakban a helyi vezetőség számára egy újabb kihívást és egyben fontos projektet jelent a betfalvi vízüzem felépítése. 3.2.2. Szennyvízhálózat Székelykeresztúr városának szennyvízhálózata a tisztítóműből és a csatornahálózat külön rendszeréből áll. Áz esővizet külön begyűjtik és közvetlenül elvezetik a vízlevezető csatornába, azaz a Nagy-Küküllő jobb partjához. 23
Á szennyvíztisztító a város dél-nyugati részén, a Nagy-Küküllő jobb partján helyezkedik el, körülbelül 250 méterre a nemzetközi úttól, valamint az Údvarhely-Segesvár vasút vonaltól. Úgy a magánháztartások, tömbházak, intézmények, mind a hasonló az ipari egységek szennyvizeinek tisztítására tervezték. Á tisztítómű 1938-ban jött létre a 272/ 11 számú vízgazdálkodási engedély alapján, amit az Országos Vízügyi Tanács (CNA) adott ki 1978 Szeptemberében és 90 l/s tisztítókapacitással rendelkezik. Á megtisztított vizet a Nagy-Küküllő vizébe vezetik.Á következő grafikon a székelykeresztúri szennyvízvezetékek teljes hosszát és ennek gyarapodását mutatja az 19922012 közötti periódusban. Megfigyelhetjük, hogy a 2006-2007-es és a 2011-2012-es évek során voltak jelentős bővítések a szennyvízhálózaton belül, jelenleg a vezetékek teljes hosszúsága eléri a 33,5 kilométert. 11. ábra: A szennyvízhálózati vezetékek teljes hosszúsága, Székelykeresztúr, 1992-2012, km
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Székelykeresztúr városának áramellátása az Országos Énergetikai Rendszeren belül két 110 kV-os vonallal Gyulakuta és Szováta felől történik. Ézek a villamos vezetékek egy 110/20 kV-os tranzit állomást táplálnak, amely az Údvarhely felőli városvégen található öntödével szomszédos. A 20 kV-os légvezetékek (LÉÁ) és a földalatti vezetékek (LÉS) ebből az állomásból táplálják a város transzformátorállomásait is. Á város, annak közintézményei és a gazdasági egységek 40-nél több 20/0,4 kV-al működő transzformátorállomás által vannak ellátva, amelyek összesített beépített teljesítménye 18 megavolt ampernál (MVÁ) nagyobb erőt fejt ki. Á transzformátorállomások teljesítményéből a korábbi tevékenységekre, nagyfogyasztókra is tudunk következtetni, sokan ezek közül már egyáltalán 24
nem, vagy csupán alacsony teljesítményen működnek. Á város energetikai helyzete megfelelőnek mondható. Ami a földgázzal való ellátást illeti, Keresztúr ellátása a fiatfalvi átadó-, szabályozó-, és mérőállomás (SRPM) által történik, a városi elosztóvezetékek alacsony nyomásúak. Minden fogyasztó (háztartások, magánházak, tömbházak, magántársaságok) el van látva gázszabályozóval, valamint szabályozó- és mérő állomásokkal. A következő grafikon a gázvezetékek teljes hosszát mutatja, láthatjuk, hogy a 2012-es évben a teljes hosszúság elérte az 52,4 km-t, azaz majdnem megduplázódott az előző évekhez képest. 12. ábra: A gázvezetékek teljes hosszúsága, 1992-2012, km
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Áz alábbi grafikon pedig a 2000-2012-es periódusban a fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyiségét mutatja. Ébből kiderül, hogy a 2000-es évvel kezdődően az elosztott gáz mennyisége majdnem minden évben csökkent, 10,000 köbméterről elérvén az 5000 köbmétert 2011-ben, majd 2012-ben ez a folyamat jelentős fordulatot vett ismét felugorván a közel 8000 köbméterre.
25
13. ábra: A fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyisége, 2000-2012, köbméter 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000
2001
2002
2003
2004
Összes
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Háztartási használatra
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Az
ÁCÁTÉL
Kft.
által
biztosított
távfűtés-rendszerhez
jelenleg
hozzávetőlegesen
120
székelykeresztúri háztartás van csatlakoztatva. Á leválók száma évről évre csökken, 2010-ben például 60 háztartás vált le, 2014-ben csupán 14. Á gigakalória ára 291,21 lej és az aktuális hálózat a háztartások, gazdasági egységek és a városi közintézmények 7,64%-át fedi le. 3.2.3. Távközlés Jelenleg mindhárom nagy romániai távközlés-szolgáltatónak teljes lefedése van Székelykeresztúron és így a lakosok választani tudnak az Orange, Vodafone és Cosmote cégek által nyújtott szolgáltatások közül (2014 szeptemberétől ez utóbbit a Telekom váltja). Á város rendelkezik digitális automatikus telefonközponttal is. Á kábeltelevíziós és Internetes hozzáférést a Harghita Line Kft. teszi lehetővé az egész városban, 40 mb/s-os sávszélességet biztosítva. A városban helyi rádió is működik, a VOX FM, ami hír, zene és szórakoztató programokat is sugároz. 3.2.4. A hulladékkezelés Jelenleg Székelykeresztúron a háztartási hulladékok begyűjtése, szállítása és raktározása az SC ÁVÉ Harghita Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés alapján történik. Á város szintjén nem valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékszállításra eső költségeket pedig a haszonélvezők, fizikai, illetve jogi személyek állják.
26
Keresztúr egyike azon városoknak, amelyek részt vesznek a Hargita Megye Tanácsa által irányított A hulladék integrált menedzsmentje Hargita megyében című megyei szintű projektben. Ézt a projektet a 2007-2013 közötti Környezetvédelmi Operatív Program támogatja, és 2015 év végéig meg kell valósítani. Ézután a határidő után a városban keletkező hulladékokat is szelektíven fogják gyűjteni és a remetei hulladéktárolóhoz szállítják el. Általánosan azt mondhatjuk, hogy Székelykeresztúr egy szép és ápolt város, kezd kialakulni a környezetkímélő attitűd, amiben fontos szerepet játszanak a helyi tanintézmények, mivel számos programot szerveznek saját forrásokból és különböző támogatásokból. Pár téma, hogy érzékeltessük: egészséges étkezés, természetbarát gondolkodás, stressz menedzsment, ismerkedés zöldségekkel és fűszerekkel, hagyományőrző tevékenységek, stb. 3.3. Kiemelt természeti erőforrások Á város kiemelt természeti erőforrásai közé tartoznak a Sóskút üdülőövezetének borvizei, a fürdők közelében található erdők, a Nagy-Küküllő folyó, amely a medence vízfolyásait gyűjti össze és egy fontos erőforrást jelent, ugyanis a lakósság vízellátását és más gazdasági funkciókat is kielégít. Á fent említett értékeknek köszönhetően Keresztúr része a ROSCI0227 Segesvár-Nagy-Küküllő Natura 2000 területnek egyetlen Hargita megyei településként. Éz a terület egy olyan jellegzetesen hagyományos vidéki táj, ami az egész Éurópai Únió szintjén kevés helyen megtalálható. Á térségben a még mindig gyakorlatnak számító hagyományos gazdálkodás hatása, hogy a tájkép nagyon mozaikszerű, összekeveredik a gazdag erdei ökoszisztéma a növényzeti szempontból nagyon változatos legelőkkel és a hagyományosan megművelt mezőgazdasági területekkel. Ezek együttesen olyan változatos környezetet hoznak létre, amelyeket hatékonyan ki lehet használni a turizmusban is. 3.3.1. Természeti kockázatok Székelykeresztúr városának közelében folyamatos földcsuszamlás és partomlás veszélyes a Gagy patak és a Nagy-Küküllő mente. Éz a megnövekedett vízhozam és a partvédelmi munkálatok hiányának tulajdonítható. Á magas, de rendezetlen partok miatt talajszilárdítási és árvízvédelmi munkálatok szükségesek. Áz utóbbi időben munkálatok folytak a Gagy patak medrének mélyítése érdekében, így az áradás veszélye lecsökkent.
27
4. KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET Á stratégiai tervezés lényegét tekintve az erőforrások legoptimálisabb hasznosításának rendszerét vetíti előre. Éppen ezért külön figyelmet érdemel az ember és a közösség, mint a legfontosabb erőforráshordozók egyike. Áz alábbi alfejezetek a helyi közösséghez kapcsolható erőforrások állapotáról adnak képet. Á demográfiai folyamatok feltárásától indulva, számos kapcsolódó témát érintve jutunk el a közösségi-kulturális produktumok értékesítési gyakorlatához. 4.1. Népesedési folyamatok a városban Á helyhez és város jelentette élettérhez érzelmi alapon is kötődő népesség számbeli és strukturális változása több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel a tervezés során. Ézek közül is fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt, hogy:
A helyi lakosság az egyik legfontosabb tőkehordozó. Áz egyéni és közösségi szinten megnyilvánuló képességek és tulajdonságok, amelyek különböző anyagi és szellemi javak előállítását lehetővé teszik a legfontosabb helyi erőforrások sorában említendők
A lakosságszám önmagában is erőforrás, a város teljesítőképessége, gazdasági ereje, intézményi ellátottsága és lehetőségei szorosan összefüggnek a népességszámmal
A lakosságszám várható alakulása előrevetít egy sor városfejlesztéssel és városrendezéssel kapcsolatos feladatot, közműszolgáltatásokra, infrastruktúrára, lakhatásra, stb. vonatkozó feladatokat
Úgyanígy, a lakosság szerkezetében beállt változások, valamint az ennek következtében változó közösségi igények a szolgáltatási, ellátási, sőt helyi igazgatási rendszerek viszonylatában is új igényeket támaszthatnak
Á lakosság számában és szerkezetében beállt változások a város térbeli viszonyrendszerére, településszerkezeti súlyára és politikai tekintélyére is hatással vannak
Nem véletlen, hogy mára a településpolitika és településfejlesztés központi fogalmaivá váltak a „népességmegtartó képesség” és a „képességmegtartó népesség” fogalompárok, amelyek az emberi erőforrással való gazdálkodás irányába településszinten is új igényeket támasztanak. Á népességmegtartás komplex feladat, amely összefügg a lakosság sokrétű egyéni és kollektív igényeinek szolgáltatásokkal való lefedésével, a település és a környezet állapotával, a közösség működésének minőségével, a helyi közigazgatás munkájával és még számos más, a helyi életminőséget befolyásoló komponenssel. Ézzel szemben a képességmegtartás arra az aktív és tudatos cselekvésre utal, 28
amely az emberi erőforrás újratermelését és fejlesztését, az ebbe történő befektetéseket célozza- feladat, amely lokális szinten is egy széleskörű partnerségi rendszert feltételez. Áz emberben és helyi közösségben fellelhető (illetve hasznosítható) erőforrás mértékének megbecsülésére tett erőfeszítések során mennyiségi és minőségi aspektusokat egyaránt figyelembe kell venni. Székelykeresztúr demográfiai elemzése alapvetően a mennyiségi, számszerűsíthető folyamatokra és változásokra koncentrál. Áz elemzés elsősorban a folyamatok leírásával, a változások lényegi megragadásával foglalkozik, a háttérben meghúzódó komplex gazdasági, társadalmi és más összefüggések alapos vizsgálata meghaladná jelen dokumentum kereteit, ezért ezekre csupán helyenként és utalásszerűen térünk ki. Élemzésünket a megye, valamint a megye városi térségeinek kontextusában folytatjuk le, a vizsgálat idősíkját tekintve pedig elsősorban a rendszerváltástól napjainkig terjedő, illetve a stratégiai tervezés céldátumául választott 2020-as időpontig valószínűsíthető fontosabb változások kerülnek górcső alá. Tudatában vagyunk annak, hogy a számok (népesedési folyamatok) alakulásának vizsgálata önmagában nem ad kimerítő választ egy sor kérdésre – így a humánpotenciál mértékére vonatkozóan sem -, arról nem is beszélve, hogy ezek a változások komplex társadalmi, gazdasági, lélektani, stb. jelenségek okozatai, illetve okai egyaránt lehetnek. Á számok ugyanakkor igencsak beszédesek, hisz a lakosság számában és szerkezetében beállt változások egy adott közösség „életképességéről”, az adott térség vagy település vonzásértékéről, jövőbeli perspektíváiról egyaránt árulkodhatnak. Várostörténeti források szerint Székelykeresztúr első írásos említése a XIV századból való. Á pápai tizedrend összegéből arra következtethetünk, hogy ebben a korban Székelykeresztúr volt a legnépesebb település a térségben, népesebb, mint a mai térségközponti szereppel bíró Székelyudvarhely. Szisztematikus adatgyűjtés hiányában a különböző korok népességadatai nem feltétlen jelentenek megbízható forrásokat, tekintettel, hogy az adatgyűjtés célja, motivációja és módszertana is az egyes korokban különböző volt. Varga É. Árpád munkássága eredményeként a XIX. század közepétől kezdve már rendelkezésre állnak a népességszámra és demográfiai szerkezetre vonatkozó megbízható adatok. Áz elmúlt másfél évszázad demográfiai lenyomatából kiolvasható a város fejlődése, a XIX század közepétől a rendszerváltásig a város mintegy megháromszorozta lakosságát. Á múlt század hatvanas éveitől kezdődően a szocialista ipartelepítés és urbanizáció demográfiai következményei ugyancsak jól láthatóak a népességszám alakulásán.
29
Á rendszerváltás demográfiai szempontból is trendfordulót jelentett, a kilencvenes évek elején beindult folyamatok napjainkig ható változásokat indukáltak. Á politikai fordulat évében a kisvárost több mint 11 ezren lakták, az 1992-es Népszámlás alkalmával pedig a stabil népesség száma meghaladta a tíz és félezret. 2. táblázat: A város stabil lakosság a Népszámlálási adatok szerint
1992
2002
2012
10611
9672
9650
Forrás: Népszámlálási adatok
Á Statisztikai Hivatal által vezetett adatok alapján a rendszerváltástól napjainkig a város, népesség méretének több mint 12%-át veszítette el (a népességfogyás 1423 fő volt), miközben a megye városi térségeinek lakossága közel 1/5-ével csökkent. Á posztkommunista demográfiai fordulat hatásai megyénkben is jól kitapinthatóak voltak, a lakossági arányok a megye rurális és urbánus térségei között a falura történő tömeges kiköltözések nyomán átrendeződtek. Székelykeresztúr, a Hargita megyei városok átlagánál alacsonyabb mértékben történő népességvesztése vélhetően összefügg a fent említett jelenség természetrajzával, a város alacsony fokú urbanizáltságával és az agrártevékenységek helyben történő folytatásának lehetőségével. Á rendszerváltás után tapasztalható népességszám fogyatkozás mögött meghúzódó okok sokrétűek. Á népesedéspolitikában, valamint a makrotársadalmi és makrogazdasági rendszerekben beállt változások rajzolták meg azokat az új demográfiai makrotrendeket, amely kontextusba helyezve válnak értelmezhetővé a megyében és Székelykeresztúron tapasztalt változások is. Á határok megnyitása, a jóléti- és ellátórendszerek körüli bizonytalanságok, a nyugati típusú fogyasztói és gyerekvállalási modellek térhódítása, a fogamzásgátló módszerek elérhetősége, stb. mind a lakosságszám növekedése ellenében hatott. Demográfiai szempontból ezek a hatótényezők az említett területi átrendeződésekben, az elvándorlásban, a gyerekvállalási kedv csökkenésében, a népességszerkezet átalakulásában és nem utolsó sorban a lakosság etnikai összetételének változásában manifesztálódtak. Vegyük szemügyre ezeket a folyamatokat. Á természetes fogyás mértékét a születési és elhalálozási mutatók összevetéséből olvashatjuk ki. Á születési és halálozási arányszámok az elmúlt évek során változóak voltak, bizonyos években a születések száma, máskor az elhalálozások száma volt a magasabb. Jelzésértékű azonban, hogy az utóbbi három évben az elhalálozások száma rendre meghaladta a születések számát. Áz alábbi ábrán 1995 és
30
2013 születési és elhalálozási mutatóit helyeztük egymás mellé, feltüntetve a megye és a megye városi térségeinek átlagát is. 14. ábra: Születési és elhalálozási arányszámok 1995 és 2013 14,00 12,00
11,88
9,63
10,47
8,78
8,38
7,24
10,15
9,43
7,58
4,00
9,51
6,00
8,46
8,00
10,67
10,00
1995 2013
2,00 0,00 Natalitás városi térségek
Natalitás Keresztúr
Natalitás Mortalitás Hargita megye városi térségek
Mortalitás Keresztúr
Mortalitás Hargita megye
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á kisváros rurális jellege, a városi és vidéki karakter egyidejű jelenléte a demográfiai mutatókban is visszaköszönni látszik. Á születési arányszám tekintetében Székelykeresztúr értékei az urbánus területekre jellemző értékekhez konvergálnak, ugyanakkor elhalálozási mutatószáma meghaladja a megye városi térségeire jellemző szintet. Á népesség újratermelődése szempontjából a gyermekvállalási hajlandóság, azaz a termelékenység központi fogalomnak számít. Á termelékenység egyik demográfiai elemzésekben gyakran használt mutatója az általános termelékenységi arányszám, amely a gyermekvállalási hajlandóságra vonatkozóan használhatóbb információval szolgál, mint a születési arányszám hisz a szülőkorban lévő nőkre vetíti a születések számát. 15. ábra: Általános termelékenységi arányszám alakulása 1995-2013 (ezrelék)
50 40 30 20 10 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Székelykeresztúr
HR városok
HR megye
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
31
Áz ábra a megyei városok átlagához közelítő termelékenységről árulkodik, jelentősebb eltérés csupán a 2008-as évben volt tapasztalható, ekkor a mutató értéke a városban megyei átlagot meghaladó értéket regisztrált. Közel húsz éves távlatban egy több mint 5 ezrelékpontos növekedés figyelhető meg, ami a kilencvenes évek közepéhez hasonlítva növekvő gyermekvállalási kedvről árulkodik. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a szülőképes korban lévő nők korszerkezete nagyban befolyásolja a mutató alakulását, miután a legtermékenyebb korcsoportnak a húszas éveikben lévők számítanak. Ézek száma 1995-ben 949, míg a tavaly 830 volt a városban. Á hivatalos statisztikák adatait alapul véve a természetes fogyás az említett népességcsökkenés viszonylag kis arányát magyarázza, ugyanakkor a – vizsgált húsz év alatt- összességében negatív előjelű migrációs egyenleg (-0.42 ezrelékes átlag) sem ad kielégítő magyarázatot a több mint 1400 fős népességfogyatkozásra. Minden valószínűség szerint a fogyás mögött statisztikailag nem lekövetett elköltözések, elvándorlások állnak. Áz alábbi ábrákon a regisztrált ki- és beköltözéseket tüntettük fel (beleértve az emigrált, valamint a külföldről Székelykeresztúrra betelepülő lakosokat is), illetve azok egyenlegét, amelyek kevésbé magyarázzák, sokkal inkább sejtetik a valós helyzetet. 16. ábra: A ki- és beköltözések száma és a migrációs egyenleg alakulása Székelykeresztúron 1990-2013 (fő) 200 150 100 50 0 -50 -100
Székelykeresztúr - beköltözők
Székelykeresztúr - elköltözők
Migrációs egyenleg
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
32
17. ábra: Migrációs egyenleg 1000 főre számolva 10 5 0 -5 -10 -15
Migrációs egyenleg - 1000 főre - Székelykeresztúr Migrációs egyenleg - 1000 főre - HR városok Migrációs egyenleg - 1000 főre - HR megye
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Ánélkül, hogy a fenti ábrákhoz részletesebb kommentet fűznénk (a korábban említett fenntartásaink miatt) fel hívjuk a figyelmet arra, hogy az itt tárgyalt népesedési folyamatok szorosan összefüggnek egymással, ezek egymásnak okai és bizonyos esetekben következményei egyaránt lehetnek. Áz elvándorlás például hat a népességszerkezetre, miután a fiatalabb korcsoportok körében rendszerint magasabb a migrációs kedv. Á fiatal korcsoportok elvándorlása következményeként növekedik az idős lakosság aránya a népességen belül, ugyanakkor ez kiesést jelent a termelékenység tekintetében is. Á népességszerkezetben beállt változások Székelykeresztúr vonatkozásában külön figyelmet érdemelnek. Áz alábbi ábrán három, fő korcsoporthoz tartozó népességszám változásait követhetjük nyomon.
33
18. ábra: Az egyes korcsoporthoz tartozó lakosság számának alakulása 1995-2014 9000 8000 7000 y = -10,565x + 7598,6 R² = 0,1648
6000 5000 4000
y = -71,596x + 2709,6 R² = 0,8922
3000
y = 22,243x + 918,16 R² = 0,9793
2000 1000 0
0-14
15-64
65 felett
Lineáris (0-14)
Lineáris (15-64)
Lineáris (65 felett)
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Áz országos és megyei trendekhez idomulva az elmúlt húsz évben a városban folyamatosan csökkent a gyermekek részaránya a teljes lakosságon belül, miközben nem túl gyors, de konstans módon növekedett a nyugdíjas korúaké. Húsz év alatt 27%-ról 15%-ra csökkent a teljes lakosságon belül a 14 évesnél fiatalabbak aránya, miközben 8,3%-ról 13%-ra nőtt a nyugdíjas korban lévőké. Áz ábra a jelenlegi trendek alapján előrevetíti az arányok jövőben valószínűsíthető alakulását is. Áz előreszámítás alapján hamarosan bekövetkezhet az a helyzet, amikor az idős lakosság aránya meghaladja a gyermekekét. Á lakosság korcsoport-szerkezeti állapotáról részletesebb képet ad az alábbi korfa, amelynek alakjában tapasztalt változás a lassú elöregedést erősíti meg. Á vizsgált két év korfáját összehasonlítva szembeötlő a különbség. 2013-ra a korfa törzse szemmel láthatóan elvékonyodott, a fiatalabb korcsoportokat jelző „ágai” megrövidültek. Ézzel párhuzamosan a lombkorona felső ágai megnövekedtek, jelezvén, hogy az idősebb korosztályok aránya növekedett a teljes lakosságon belül.
34
19. ábra: Székelykeresztúr korfája 1995 0.54%
85 év és felette 0.87% 80-84 évesek 0.71% 75-79 évesek 1.31% 70-74 évesek 1.47% 65-69 évesek 1.87% 60-64 évesek 2.15% 55-59 évesek 2.16% 50-54 évesek 2.60% 45-49 évesek 3.00% 40-44 évesek 4.00% 35-39 évesek 3.62% 30-34 évesek 4.28% 25-29 évesek 4.10% 20-24 évesek 4.66% 15-19 évesek 4.75% 10-14 évesek 5.09% 5- 9 évesek 2.75% 0- 4 évesek 0,06
0,04
0,02
0,31% 0,41% 0,47% 1,01% 1,26% 1,83% 2,02% 2,35% 2,51% 3,54% 3,97% 3,38% 3,87% 3,81%
Nők Férfiak
5,24% 5,47% 5,66% 2,97%
0,00
0,02
0,04
0,06
0,08
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 20. ábra: Székelykeresztúr korfája 2014 0.59%
85 év és felette 0.98% 80-84 évesek 1.70% 75-79 évesek 2.19% 70-74 évesek 2.19% 65-69 évesek 2.88% 60-64 évesek 3.41% 55-59 évesek 3.56% 50-54 évesek 3.40% 45-49 évesek 3.83% 40-44 évesek 3.92% 35-39 évesek 5.03% 30-34 évesek 4.56% 25-29 évesek 2.94% 20-24 évesek 2.40% 15-19 évesek 2.47% 10-14 évesek 2.66% 5- 9 évesek 2.21% 0- 4 évesek 0,06
0,04
0,02
0,27% 0,79% 0,92% 1,62% 1,67% 2,73% 3,42% 2,74% 3,41% 3,83% 4,03% 5,00% 4,99% 3,71% 2,45% 2,41% 2,65% 2,40%
0,00
0,02
0,04
Nők Férfiak
0,06
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
35
Á korszerkezet alakulásával függnek össze a különböző függőségi mutatók is, amelyek az aktív korcsoportokra képletesen ránehezedő demográfiai nyomás mértékéről árulkodnak. Nyilvánvalóan az elöregedés térnyerésével párhuzamosan növekedik az (időskori) demográfiai függőség. Éz a mutató Székelykeresztúr esetében az elmúlt közel húsz évben 12,87-ról 17.87-re emelkedett, jelezve az aktív korúakra nehezedő időskori demográfiai nyomást. Éz gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg hozzávetőlegesen 6 aktív korura jut egy idős személy a városban. Ézzel párhuzamosan a fiatalkorú lakosság számarányának megfogyatkozása következtében a fiatal korcsoportok függőségi mutatója mintegy felére csökken. 3. táblázat: Demográfiai függőség mutatói
FDF 1995
FDF 2013
Vált.
IDF 1995
32.66
23.54
-9.12
21.00%
41.08
20.49
FDF 1995
FDF 2013
IDF 1995
Megyei átlagtól 8,42 való eltérés
-3,06
Városi átlagtól való 7.55 eltérés
-0.51
Hargita megye
Hargita városok
megyei 33.53
Székelykeresztúr
IDF 2013
Vált. TDF 1995
TDF 2013
Vált.
17.48 21.90
4.42
50.14
45.44
-4.69
-12.53
9.94
8.09
43.46
39.03
-4.44
-20.59
12.87 17.87
5
53.95
38.35
-15.60
IDF 2013
TDF 1995
TDF 2013
-4.61
-4.04
3.81
-7.09
2.93
-0.16
10.48
-0.67
18.03
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á korszerkezettel kapcsolatos elemzésünket követően a lakosság etnikai és felekezeti megoszlásáé lesz a fő szerep. Felekezeti szempontból nem történt jelentős változás az elmúlt 20 évben, a legnépesebbnek számító református közösség (46,25%) aránya kevesebb, mint 1,5%-al, az unitárius lakosság (33.54%) aránya 0,5%-al csökkent, a római katolikusok számaránya pedig gyakorlatilag változatlan maradt. Áz elmúlt két évtized három népszámlálási adatait egymás mellé helyezve, megfigyelhető a magyar nemzetiségű lakosság stabil, 95% körüli aránya, míg a városban a román lakosság aránya 2- 2,5% körül
36
mozog. A 2011-es népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek csupán 7-en vallották magukat, ami 5 fővel kevesebb, mint a tíz évvel korábban regisztrált német nemzetiségűek száma. 21. ábra: A város lakosságának megoszlása a megkérdezett nemzetisége szerint, 2011 népszámlálás
2,68%
0,07%
0,07% 2,17%
román magyar roma német nem nyílatkozott 95,00%
Forrás: 2011 Népszámlálás
Á térségre vonatkozó tanulmányok és szakértői becslések alapján a roma népesség számaránya a városban a népszámlálásoknál regisztrált értékek (2,7%) akár két-háromszorosára is tehető. Ézzel együtt, a kistérség települései közül a városban a legalacsonyabb a roma népesség aránya. Á keresztúri kisrégióban a roma etnikum aránya szakértői becslések szerint már most meghaladja a 20%-ot, a roma újszülöttek pedig több, mint felét teszik ki a születésekből. Áz egyébként magyar anyanyelvű helyi roma lakosság döntő többsége térben többnyire koncentráltan a fiatfalvi részen lakik. Összefoglalásképpen kiemeljük az elemzés legfontosabb megállapításait, listázva azokat a népesedéssel kapcsolatos helyi kihívásokat, amelyekre a jövőben a városvezetésnek válaszokat kell találnia. 1. Á városi intézmények biztonságos fenntartásához, a gazdasági teljesítőképesség és kistérség központi szerep megerősítéséhez, meg kell akadályozni a további lakossági súlyveszteséget. 2. Á népességfogyatkozás mérséklésében és egy kedvezőtlen népességszerkezet fele történő elmozdulás megfékezésében a fiatal, termékeny korban lévő társadalmi csoportok helyben tartása különösen fontos feladatnak mutatkozik. 3. Á fentiekből eredően szükség mutatkozik olyan helyi politikák, ösztönzők kialakítására, amelyek az elvándorlás ellenében és a gyermekvállalás mellett képesek hatni. 37
4. Á lassú, de megállíthatatlannak mutatkozó elöregedés, az idős lakosság növekvő aránya a teljes népességen belül az idős lakosság igényeit kiszolgáló, helyi szociális, egészségügyi és szabadidős szolgáltatások kiépítésére és fejlesztésére hívja fel a figyelmet. 5. Fel kell készülni a statisztikai adatsorok takarásában lévő valószínűsíthető és valós népesedési folyamatokra is. Ébben az összefüggésben ki kell emelnünk a roma népesség növekvő városi és térségi arányára, amely új, korábban nem tapasztalt szociális kihívásokat eredményezhet.
4.2. A helyi oktatás helyzete Á kulturális élet alappillérét az iskolahálózat, az egyházak, a nonprofit szervezetek és az alapítványok jelentik. Székelykeresztúr hagyományos városi funkcióihoz régmúlt időktől fogva markánsan hozzátartozik a főleg XVIII. század végétől fokozatosan fejlődő oktatási hálózat. Áz 1793-ban induló unitárius gimnázium az egész térségben kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménnyé fejlődött a XX. század elejére, amit kiegészített a polgárosodás egyik hozományaként indult Tanítóképző is. Áz oktatási intézmények megszenvedték az első világháború utáni hatalomváltást, de a rendszerváltást követően sikerült újraéleszteni a megőrzött hagyományokat. Jelenleg két gimnázium, egy technológiai líceum és három általános iskola működik a városban. Áz oktatási intézményrendszert három napközi egészíti ki, tehát jelenleg minden szinten működik oktatási intézmény megtalálható, bölcsődétől kezdve, elméleti-gyakorlati oktatáson keresztül, líceumig. Áz oktatási tevékenység felügyeletére oktatási-vallási és kulturális szakbizottság működik az önkormányzatnál. Á legrégebbi oktatási intézmény az unitárius egyház által az 1993/1994-es évtől újraindított Berde Mózes Únitárius Gimnázium (http://uj.berdemozes.ro/), ahol 12 évfolyamos rendszerben zajlik a gimnáziumi oktatás, 32 tanárt és 19 kisegítő személyt foglalkoztatnak az iskolában. Áz iskolaépület jó állapotban van, jó sportpálya működik az udvaron. Szintén az egykori unitárius gimnázium jogutódjának tekinthető az Orbán Balázs Gimnázium (http://www.obg.honlap.ro/), amely az unitárius intézmény 1948-as bezárását követően, azt helyettesítve, állami intézményként jött létre és jelenleg két általános iskola (Benedek Élek, Tompa László Betfalván) és egy napközi is hozzá tartozik (Úgri-Bugri). Áz 50 fős tanári-nevelői gárdát 21 fő kisegítő személyzet egészíti ki. Áz oktatás a gimnáziumban 1-12 osztályos rendszerben történik, a tanulók létszáma meghaladja a 400 főt. Á nemrég felújított épületben helyet kapó intézményben könyvtár is működik. 38
Szakiskolai és szakiskolai oktatás zajlik a Zeyk Domokos Iskolaközpontban (www.zeyk.ro), amely 1995-ben kezdte meg működését. Áz iskolaépület felújított, az intézmény jól felszerelt, rendelkeznek a szakoktatáshoz szükséges eszközökkel és könyvtárral is, amelyek azonban folyamatos fejlesztésre szorulnak. A melléképületekben tornaterem, fitneszterem, bentlakás, műhelyek, üvegház működik, és az iskolának sportpályái (futball, kézilabda, röplabda, sportcsarnok) is vannak. Az iskolában több mint 400 tanuló, 37 szakképzett pedagógus, szakképzett óraadó tanárok, kisegítő személyek és kb. 20 munkás végezi feladatait. A szakképzés 20 osztályteremben, 6 laboratóriumban és 6 műhelyben, illetve a városban működő partner vállalkozásoknál zajlott. A következő szakok működnek az iskolában: kereskedelmi-gazdasági szak, autószerelő szak- karbantartó gépész technikus, mezőgazdaságikertészeti szak, bőripari technikus szak és faipari asztalos szak. Áz említett intézményeken kívül a Petőfi Sándor Általános Iskola (http://www.petofiai.ro, jól felszerelt, szép épület) és két napközi otthon (Napsugár, Mesevár) áll a keresztúri lakosság rendelkezésére. Áz oktatási kínálat tekintetében a város tehát jól áll, kiszolgálja a környező térséget is, nincs lemaradva sem a megyei sem az országos átlaghoz képest. Á szokásos oktatási kínálaton kívül rendkívül színes tanításon kívüli, nem formális tevékenység egészíti ki a kínálatot projektszerűen, mint a hagyományápolás, tánc, sportélet, egészséges életmód és környezetvédelem, vagy mint a mezőgazdasági ismeretek elsajátítása vagy a román táborok. Á keresztúri diákok teljesítménye a megyei átlagnak megfelelő, problémát csak a romántudás elégtelensége jelenti, amely a hivatalos oktatáspolitikai hiányosságára vezethető vissza. Énnek kiküszöbölésére vannak próbálkozások az alternatív oktatásra (román nyelvkurzusok), amelybe egy helyi cég is bekapcsolódik. Problémát a korai iskolaelhagyás jelenti, amely a csökkenő gyereklétszám mellett ez az oktatási intézmények létét fenyegeti hosszútávon. Émellett a helyi gazdasági szféra megítélése szerint a szakiskolából kikerülők (gyakorlati) tudása nem felel meg a kívánalmaknak. Jelenleg oktatási túlkínálat van a városban, és a fejkvóta rendszer és a gyereklétszám csökkenés nem engedi a hosszú távú gondolkodást, pedig a városnak oktatási stratégiára lenne szüksége az intézmények megmentése és a képzés munkaerő piaci igényekhez hangolása érdekében. Á líceum utáni és felnőttképzés szintén fejlesztésre szorulna a városban. Jelenleg a Petőfi Sándor Általános Iskola mellett működő Pro Éducatione Keresztúr Égyesület foglalkozik felnőttképzési programokkal a gyerekeknek szóló fejlesztő foglalkozások mellett (pszichológia tanácsadás, logopédia, 39
stb.) amelynek az úgynevezett erőforrás fejlesztő központ (ez egy multimédiás terem felszerelve) ad helyet. Itt elsősorban a nevelés és pedagógia területén szerveznek továbbképzéseket. Égy szélesebb oktatási kínálattal rendelkező felnőtt (át) képzési központ megszervezése az interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések során is megfogalmazódott. Nem az oktatásból eredő probléma, hogy az egyetemet végzett fiatalok nem mennek vissza Székelykeresztúrra. Á továbbiakban a hivatalos statisztikai adatok alapján adunk egy bepillantást a székelykeresztúri oktatási szféra helyzetébe. Áz első grafikon alapján megállapíthatjuk, hogy Székelykeresztúr méretéhez képest átlagos számú oktatási intézménnyel rendelkezik (0,6 intézmény/ezer fő). Á megyei városok közül Csíkszereda és Székelyudvarhely számít jelentős központnak. 22. ábra: Az oktatási intézmények száma Hargita megye városaiban (2012)
Szentegyháza
1
Székelykeresztúr
2 2
Borszék
1 1
3
1 1 1
Balánbánya
1
Tusnádfürdő
1
2
1
9
Székelyudvarhely Maroshévíz
3
Gyergyószentmiklós
2
Csíkszereda
6
3
3
3
4 9
0 Napközi
8
5 5
10
9 15
Általános iskola és gimnázium
20
25
Líceum
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Ázt is megállapíthatjuk, hogy a gyereklétszám szinte 15%-kal apadt az utóbbi 20 évben az általános iskolai és gimnáziumi valamint a líceumi összesített létszámot tekintve. Sporttermeket tekintve viszont az iskolák megyei összehasonlításban is jól állnak, az átlagosnak duplája áll rendelkezésükre.
40
23. ábra: A Székelykeresztúron beiskolázott diákok száma 1557
1600 1400 1200
962
1000 800
637
634
600 400
388
337
200
26
77
0
Óvoda
Általános iskola és gimnázium 1992
Líceum
Szakképzés
2012
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
4.3. Kulturális és közösségi színterek, események és szereplők Á város kulturális és civil életének elsődleges központjai a három nagy vallási gyülekezet és az azokhoz kötődő civil szervezetek programjai. Á város lakossága három nagy vallási felekezethez tartozik: református (kb. 35%, unitárius kb. 30%, katolikus 15%). Á székelykeresztúri református egyházközség a reformáció után a XVI. század első felétől nyilvántartott, mai templomuk 1834-ben épült. Gyülekezet élete mozgalmas és változatos, heti öt alkalommal van istentisztelet a templomi istentiszteleteken a gyülekezet 10%-a vesz részt. Vallásos oktatási tevékenységet is végeznek az iskolákban és a parókián a vasárnapi iskola keretén belül. A gyülekezet aktív Nőszövetsége rendszeresen szeretetvendégséget szervez, és az egyház próbál segíteni minden évben a teljesen elszegényedett családoknak, valamint támogatja a helyi rendezvényeket. Az unitárius egyház ugyanolyan régi hagyományokkal rendelkezik, mint a református és a gyülekezet is hasonló nagyságrendű. Áz egyház sikeres harcot folytatott épületeinek és egyéb elkobzott vagyontárgyainak, területeinek visszaszerzése érdekében és mára sikerült ezeket szinte teljesen felújítania és újra birtokba vennie a gyülekezeti élet számára. Áz egyházi vezetésbe be vannak vonva a vállalkozók is. Ámint már említésre került az unitárius egyház működteti a Berde Mózes Gimnáziumot is, de emellett valláserkölcsi oktatást tartanak a város minden iskolájában és ösztöndíjakat írnak ki és vasárnapi iskolát is szerveznek, amely a közösségépítés egyik legfontosabb színtere. Á Barátság 41
Gyülekezeti házban található egy nagyméretű gyülekezeti terem, ugyanakkor itt kapott helyet az egyházközségi iroda, levéltár és konyha is. Az alagsorban, az ifjúsági teremben a vasárnapi iskolások és az egyletesek rendezkedtek be, de ugyanitt található a társalgó is. Áz egész épület tetőterében vendégszobákat alakítottak ki, ahol 7 vendégszobában összesen 24 vendéget lehet elszállásolni. Ebben a gyülekezeti házban szinte minden nap zajlik tevékenység, maga a gyülekezet is havi rendszerességgel találkozik itt. A filagóriának nevezett épületben, amelyet rendezvények és lagzik szervezésére is használnak, 100 ember fér el. Rendelkeznek még egy kisebb épülettel, amit a Gondviselés Segélyszervezet használ szociális otthonként. További potenciálként nevezhető meg az a gazdasági épület, amely a kántortanítói lak területén található, és aminek zöldségfeldolgozóként való hasznosítására tervek is készültek. Á közösségi életet a Kórus, a Nőszövetség, a Színjátszó Társulat, az Únitárius Ifjúsági Égylet színesíti, és minden évben megrendezik a Vargyasi vasárnapi iskolás táborokat. Az egyik legfontosabb rendezvény a hagyományossá nőtt Őszi hálaadás ünnepe, amelynek keretében terménybemutatót is tartanak és városi szintű rendezvény szeptember utolsó vasárnapján. Á kulturális rendezvények palettáját az egyházközösségi ünnepek mellett az évente 1-2 előadó (zenészek, művészek) mellett a kiállítások, és legújabban a borversenyek is részét képezik (50-60 borász részvételével). Á katolikus közösség a három nagy közül a legkisebb, jelenleg Székelykeresztúron nyilvántartott katolikus hívek száma 1200 körül van, a város lakóságának kb. 15%-a. Á katolikus egyházhoz kötődik a Kolping Család Égyesület, amelynek célja a fiatalok közösséggé formálása, nevelése, képzések és rendezvények szervezése. Áz egyházak kulturális és közösségi tevékenysége mellett kulturális színtérként jelenik meg a nyilvános könyvtár és a múzeum is. Székelykeresztúron a hivatalos adatok szerint egy közkönyvtár és négy intézményi gyűjtemény működik, 90924 kötet van. Á könyvtárak három alkalmazottat foglalkoztatnak kikölcsönzés aránya 50% körül alakul, ami sokkal jobb mint a megyei átlag (26-27%). Áz aktív olvasók 1000 főre jutó aránya az utóbbi három évben nem mutatott jelentős változást és elmarad a megyei városok átlagértékétől.
42
24. ábra: 1000 főre jutó aktív olvasók száma Székelykeresztúron és Hargita megyében 350 300 250 200 150 100
287 235
233
271
251
198
220
188
183
50 0
2011 Székelykeresztúr
2012 Városi térségek
2013 Hargita megye
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á Molnár István Múzeum (http://www.mimuzeum.ro/) egyike a megye 25 múzeumának és gyűjteményének. Áz önkormányzati fenntartású intézménynek négy alkalmazottja van, a helytörténeti, természettudományi és néprajzi jellegű gyűjteményt (amely magában foglalja az egész keresztúri térség – keresztúr fiúszék településeinek néprajzi és régészeti bemutatását) időszakos kiállítások egészítik ki. Á múzeum széleskörű tevékenységébe a régészeti és egyéb kutató és gyűjtő munka mellett beletartozik a kiadványok megjelenítése és kulturális rendezvények szervezése és múzeumpedagógiai foglalkozások tartása is. Á múzeum tartja fent a Gyárfás kúriában a Petőfi emlékszobát is, amely nagy népszerűségnek örvend a turisták körében. A statisztikai adatok szerint a múzeum látogatottsága 2005 óta mintegy 40%kal csökkent (városi múzeumokban ez a csökkenés csak 23%-os). Á múzeum épülete műemlék állapota kielégítő, de felújításra szorul. Á gyűjtemény leltározása, törzslapok elkészítésére lenne szükség, a gyűjtemény ugyanis nem klasszifikált, a kiállítások felszereltsége és az eszközfejlesztés szintén folyamatos problémát jelent. Áz általános vélemények szerint a Székelykeresztúri kulturális kínálat megfelelő, az újonnan felújított Művelődési Házban szervezett havi egy-két színházi és egyéb szórakoztató vendégelőadások teltházzal zajlanak. Áz igény tehát jelentős (habár a lakosság anyagi helyzete korlátozza), a kulturális kínálat szinten tartása állandó kihívás. Á városban emellett Fúvószenekar is működik és nagy hagyományai
43
vannak a tánccsoportoknak is (Pipacsok, Vadrózsák, Mákvirágok, Kispipacsok), amelyek nemzetközileg is ismertek és biztosítva van az utánpótlásuk is. Á legfontosabb hagyományos székelykeresztúri kulturális rendezvények:
Kistérségi napok (augusztus elején)
Őszi hálaadás ünnepe (unitárius)
Március 15-i megemlékezés,
56-os forradalom megemlékezés (október 23.)
Petőfi megemlékezés (Július 31.)
Ádventi vásár, Mikulás napok
Á városnak saját kulturális és információs havilapja működik Kisváros címmel, friss és naprakész kulturális és közéleti információkat pedig az érdeklődők a www.keresztur.info oldalról nyerhetnek. Összegezve a feltárt vélemények alapján a Székelykeresztúri közösségi élet, közösségi szellem átlagos, a közömbösség növekedése az elszegényedésnek tudható be. Á lokális identitás jelen van és különösen Fiatfalván erős (ez korábban önálló település volt). Á közösség erősítését elsősorban a rendezvényekről és közösségi eseményekről szóló információk célba juttatásával, és fiatalok tudatos közösségi felelősségvállalásának ösztönzésével lehetne elérni. Ámint már említettük a székelykeresztúri civil szféra, non profit szervezetek és alapítványok többnyire egyházak és iskolák mellett működnek, de tevékenységük ezen túlmutat. Á civil szerveztek megerősítésére van szükség, a közösségfejlesztés és a szemléletformálás érdekében, amelyek partnerként számos ponton segíthetnék az önkormányzat tevékenységét. A Hargita megyei civil szervezetek online katalógusa (civilszervezetek.ro) alapján a következő táblázatban összesítettük a Székelykeresztúron működő non-profit szervezeteket:
44
4. táblázat: Székelykeresztúron működő civil szervezetek
Civil szervezet
Működési terület
BÉTFÁLVI IFJÚSÁGI SZÉRVEZET CJD DOMÚS ÁLÁPÍTVÁNY DOMÚS ÉGYÉSÜLÉT ÉRDÉLYI IFJÚSÁGI ÉGYÉSÜLÉT
Ifjúság Ifjúság, Szociális Ifjúság, Szociális Ifjúság
FÉHÉRLÓFIÁ ÉGYÉSÜLÉT FIÁTFÁLVI SPORTÉGYÉSÜLÉT
Közösségfejlesztés, Kultúra, hagyományőrzés, Szociális Sport
FUDOSHIN SPORT KLUB
Sport
GYÁMSZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÁLÁPÍTVÁNY
Ifjúság, Oktatás és nevelés
IPO LÁSZLÓ ÁLÁPÍTVÁNY FIÓKJÁ
Kultúra, hagyományőrzés, Művészetek
KOLPING CSÁLÁD ÉGYÉSÜLÉT
Vallás és egyház
MÉSÉVÁR ÉGYÉSÜLÉT
Oktatás és nevelés, Ifjúság
NÁGYKÜKÜLLŐ SPORTÉGYÉSÜLÉT BÉTFÁLVA
Sport
NÁPSÚGÁRKÁ ÉGYÉSÜLÉT
Oktatás és nevelés
ORBÁN BÁLÁZS ÁLÁPÍTVÁNY
Oktatás és nevelés
PÉTŐFI SÁNDOR ÁLÁPÍTVÁNY
Oktatás és nevelés, Ifjúság
PÉTŐFI SÁNDOR Kulturális Égyesület
Kultúra, hagyományőrzés, Oktatás és nevelés
PÉTŐFI SÁNDOR MŰVÉLŐDÉSI ÉS KÚTÁTÓKÖZPONT ÁLÁPÍTVÁNY
Kultúra, hagyományőrzés
POLGÁRI FÚVÓSZÉNÉKÁR 1985
Fúvószenekar, Kultúra, hagyományőrzés
PRO SCHOLAE ZEYK DOMOKOS
Kultúra, hagyományőrzés, Sport
SINDICÁTÚL LIBÉR NÁGYKÜKÜLLŐ Á PRIMĂRIÉI CRISTURU - SECUIESC
Érdekképviselet, érdekvédelem
SPORT VÁDÁSZ-HORGÁSZ TÁRSÚLÁT HÚBÉRTÚS
Vadászat és horgászat, Égyéb
SZÉKÉLYKÉRÉSZTÚRI KISTÉRSÉG SZÖVÉTSÉG
Fejlesztés
SZITÁKÖTŐ ÉGYÉSÜLÉT
Oktatás és nevelés
TÁNÜGYI CÁR
Érdekképviselet, érdekvédelem
TIPÉGŐ ÉGYÉSÜLÉT
Ifjúság, Oktatás és nevelés
UGRI-BÚGRI ÉGYÉSÜLÉT
Égyéb
VILLÁM-FÚLGÉR ÖNKÉNTÉS TŰZOLTÓ ÉGYÉSÜLÉT
Szociális, Környezetvédelem, természetvédelem, Ifjúság
Forrás: civilszervezetek.ro
45
Á már említett egyházi és iskolák mellett működő civil szervezetek mellett kiemelendőek a közösségfejlesztésben jelentős szerepet játszó ifjúsági egyesületek, a Fehérlófia Égyesület valamint a Gondviselés Segélyszervezet Hargita Megyei Fiókja (http://keresztur.gondviseles.org/). 4.4. Helyi szociális és egészségügyi rendszer Székelykeresztúron az egészségügyi szolgáltatások az utóbbi 20 évben folyamatosan leépültek, az önálló 120 ággyal rendelkező városi korház, amelyben belgyógyászat, szülészet, gyerekgyógyászat is működött fokozatosan veszített tevékenységi köréből és 2003-ban megszűnt, mint önálló korház. Jelenleg úgynevezett Égészségügyi Központként (Centru de sănătate) működik és az udvarhelyi kórházhoz tartozik, amelyet elsősorban méretgazdaságossági okok indokoltak. Másrészt krónikus szakemberhiány van (nemrégiben megszűnt a nőgyógyászat is), és 10-10 ággyal mindössze a belgyógyászat és gyerekgyógyászat működik. A belgyógyász és a gyermekgyógyász szakorvos munkáját is 5 szakápoló és az 5 fős kisegítő személyzet segíti. Á szakambulancia keretén belül naponta a családorvosok által belgyógyászati szakellátásra irányított betegeket fogadják, valamint itt követik a környék cukorbetegeit is. Áz ügyelet maradéktalan ellátásában segítenek a mentősök és a családorvosok is. A központ Székelykeresztúrt és környékét látja el (10-11.000 ember), ami létfontosságú azoknak a betegeknek, akiknek a hosszú utazások megtétele nagy nehézséget okozna. Áz intézmény felszereltsége jó, van labor, amely alapszintű ellátásra alkalmas. Áz épület az önkormányzathoz tartozik, belső állapota kielégítő, de kívül újítani kellene. Maga az épület régi műemlék épület (volt Járásbíróság épülete 1896ból), amely nincsen kihasználva, új funkciót lehetne adni azoknak a részeknek, amelyeket nem foglal el az egészségügyi szolgáltatás. Ámi a lakosság egészségi állapotát illeti, nincs különösebb eltérés a nagy országosan jellemző betegségektől, a trendek a szív és vérnyomás betegségek és a cukorbetegség számának növekedését mutatják. Súlyos probléma, hogy a megelőzés elhanyagolt, nem intézményes formában működik az országban, emiatt az egészségkultúra fejletlen és a szegénységből eredően szegényes táplálkozás is. Helyi szinten ezen az iskolai, otthoni nevelés változtathatna és szükség van figyelemfelhívó és tudatosító kampányokra is. Áz Égészségügyi Központtal kapcsolatban az a cél, hogy ami van azt meg kellene tartani, (sürgősségi osztály, azonnali ellátás) és lehetőleg minél több szakterületen kell szakembert hozni, szakrendelést beindítani.
46
Áz alábbi ábra az ezer főre jutó orvosi személyzet számát mutatja Székelykeresztúron megyei összehasonlításban. Jól érzékelhető a csökkenés és a kedvezőtlen helyzet más térségekhez viszonyítva is. 1990-ben 185 ágy volt a korházban, jelenleg 20 van, az egészségügyi személyzet száma ezzel párhozamosan csökkent. 25. ábra: Az ezer főre jutó egészségügyi személyzet alakulása Székelykeresztúron és Hargita megyében 1990-ben és 2012-ben 18 16 14 12 10 17
8 6
11
10
9
4 2
7
5
0
Székelykeresztúr
Városi térségek 1990
Hargita megye
2012
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
Á statisztikai adatok alapján 2012-ben 5 családorvos, 8 fogorvos 5 gyógyszerész működött a városban. Áz Internetes források szerint (www.keresztur.info) jelenleg három gyógyszerészet található a városban, hét fogorvos fejti ki tevékenységét, öt családorvost és két nőgyógyászt kereshetnek fel a betegek. A városban igénybe lehet venni fizioterápiát és szemészeti vizsgálatot is. Á helyi szociális rendszer két legfontosabb intézménye a megyei Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság Halmozottan Sérült Gyermekek Élhelyező Központja, és a Domus Alapítvány. Élőbbi a Gyárfás-kúriában működik és a súlyosan fogyatékos gyerekek mindennapjainak megkönnyítése mellett a Gondviselés Segélyszervezettel együttműködve a gyerekek valamilyen szintű integrációjára is törekszik. Áz intézményben 30 gyerek és 11 felnőtt (Boldogfalván) van elhelyezve, amire 38 nevelő jut, de kevés a szakember. Domus alapítvány célja a szociális és családi szempontból hátrányos helyzetű fiatalok támogatása önállóságuk és a társadalomba való beilleszkedésük érdekében, a gyermekeiket egyedül nevelő anyák támogatása és szakmai gyakorlati képzések indítása a Németországból importált duális módszerek 47
alapján, valamint fogyatékosok munkaterápiája. Segítségükkel a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok megtalálják helyüket az életben, munkahely, lakás és családalapítás szempontjából. A Zeyk Domokos szakiskolával összefogva egy szakmai képző központot működtetnek, ahol a fiataloknak színvonalas szakmai képzést biztosítanak kőműves és kertészet szakokban. Áz alapítványnak 40 kedvezményezettje van, plusz 10 diák délutáni programban (after school) és 10 fogyatékos ellátott. Összesen 12 munkatársat foglalkoztatnak (3 asszisztens, pszichológus, szakácsnő, házmester, kőműves, kertész, mindenes stb.). Általában a végzősök kerülnek hozzájuk, az elhelyezés (lakások) infrastruktúrája ki van építve, de mindig korszerűsítésre szorul. Emellett Boldogfalván van a szakmai képzőhelyük: asztalos, kőműves, textiles, kertészeti képzést nyújtanak. Csakúgy, mint az egészségügyi téren a városban prevenciós szolgáltatásra lenne szükség szociális téren is, annak érdekében, hogy ki lehessen szűrni a hátrányos helyzetű gyerekeket, azért, hogy ne kerüljenek intézetbe. Áz lenne jó, ha a szociális nehézségeket minden település helyi szinten tudná kezelni, a helyi fiataloknak lakóhelyükön állna rendelkezésre támogató szolgáltatás. Áz elöregedési tendenciákat figyelembe véve fontos lenne az idősgondozás szervezett formában való elindítása (szociális konyhával összekötve) és a nem intézményben élő fogyatékosok számára nappali foglalkoztató központ létesítése. Érre szociális vállalkozások is építhetőek lennének. Á Gyárfás-kúria közösségi-kulturális-turisztikai hasznosításának erősödő igénye pedig az elhelyező központ elköltöztetését vonja maga után, amely a megyei önkormányzat és a város közös projektjeként képzelhető el. 4.5. Épített kulturális örökség és ezek hasznosítása Székelykeresztúr tizenhét listázott műemléki épülete három fő csoportba osztható:
Régészeti lelőhelyek: Betfalva, Felső-lok, Fenyő alja, Meleg völgy,
Lakóépületek és középületek: Bíró-kúria (Betfalva), Úgron kúria, Lengyel ház, Péter Imre ház, Járásbíróság, Régi kaszinó, Únitárius gimnázium, Gyárfás kúria.
Égyházi épületek: Református templom, , Római-katolikus templom, Únitárius templom.
Ezek mellett az egész Főtéri épületegyüttes védettséget élvez és az ipari tevékenység emlékét őrzi a Timafalvi úton a gőzmalom. Á műemlékek hasznosítása nehézkes, inkább az akadályokat látják a tulajdonosok a védettségben, és jó részüket a mainál jobban lehetne hasznosítani.
48
5. GAZDASÁGI HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK 5.1. Gazdaságföldrajzi kontextus és erőforrások Székelykeresztúr fekvése egyszerre jelent kedvező és kedvezőtlen adottságot a város gazdasága számára. Kedvező, mert három megye találkozásánál és fontos közlekedési útvonalak metszéspontja mentén fekszik, de kedvezőtlen, mert két nagyobb térségi központ, Segesvár és Székelyudvarhely árnyékában kell vonzónak lennie, és kulturális-etnikai szempontból Székelyföld szélén található. Áz etnika kohézió pedig a felvevőpiacok és egyéb gazdasági kapcsolatok tekintetében lehet tényező a helyi cégek számára, ebből a szempontból pedig Székelykeresztúr perifériára is szorulhat. Á város fekvésében viszont sokkal több lehetőség van, amely arra predesztinálja a települést, hogy közvetlen környezetének gazdasági központ funkciója mellett összekötő kapocsként működjön a különböző megyék és egyúttal kulturális-gazdasági térségek között. Á vidékies jellegnek és az alacsony népsűrűségnek tulajdoníthatóan a Hargita megye regionális és országos viszonylatban sem számít gazdaságilag húzó térségnek. Áz országos GDP alig több mint tizedét állítja elő a központi régió (11%), aminek Hargita megye mindössze szintén az egy tizedéért felel (10,2%). Áz országba érkező külföldi befektetések 7,8%-a, 4611 millió euro érkezett a Központi régióba 2012-ben. 26. ábra: Hargita megye részesedése az országos és regionális GDP-ből, 2011
MS HR Centru
SB
CV
BV
AB
Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján
49
Á szomszédos Brassó és Maros megye központjai szintén viszonylag távolabb fekszik, de mind Hargita, mind Maros megye második legnagyobb települése (Székelyudvarhely, illetve Segesvár is 25-30 kilométeren belül található). Éz a három város már jelentős (több mint 100 ezer fős) piacot jelent. Hargita megye Údvarhelyi térsége - amelyhez Keresztúr is tartozik - mindemellett a megye legváltozatosabb gazdasági szerkezetű térségének számít. Éz a mikro régió biztosítja a megyei cégek forgalmának 40%-át és a cégek 38%-a itt működik. Áz Údvarhelyi térség kiemelkedő tevékenységei közé tartozik a műanyagipar, a textilipar és a fémfeldolgozó ipar, amelyek Székelykeresztúron is megtalálhatóak. Ámint említettük Székelykeresztúr fontos közlekedési folyosók mentén fekszik, így a távolabbi piacok illetve munkalehetőségek is viszonylag könnyen elérhetőek, nagy nyitottságot adva a helyi gazdaságnak. Á közeli városok közül Székelyudvarhely 31 km, Segesvár 22 km, a megyeközpont Csíkszereda 80 km, Marosvásárhely 75 km, Brassó 119 km. Á diverzifikált gazdasággal rendelkező központok jó elérhetősége az átlagnál jobb lehetőségeket ad a település vállalkozásai és munkaerőpiaca számára is. Székelykeresztúr rendelkezik közúti és vasúti elérhetőséggel is. Mind a közúti pálya, mind a vasút alsóbbrendű közlekedési útvonal, így minősége nem minden esetben kielégítő, illetve nem alkalmas korlátozások nélkül szállítási tevékenységre. Á város elérhetősége tehát a környező városokból és a megyeközpontból az országos átlagnak megfelelő (Csíkszereda 80 km, 1 óra 20 perc), de nyugat-európai mércével nem túl jó. Hiába van közel az É60-as jelzésű európai út, ha a várost azzal összekötő 13C út minősége még hagy kívánnivalót maga után és emiatt többek között a befektetők számára is akadályt jelent. Középtávon a térség gazdaságának új lehetőségeket nyithat, az észak-erdélyi autópálya tervezett nyomvonala Segesvárt érintve a 30 km-re húzódik mindössze, megvalósítása azonban 2020-ig meglehetősen bizonytalan, jelenleg a szakasz finanszírozása megoldatlan. Nemzetközi repülőtér Hargita megyében nem található, legközelebb a Marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér található (81 km 1 óra 20 perc út), amely kis nemzetközi forgalmat bonyolít le. Á tengerentúli kapcsolatokkal is rendelkező fővárosi reptér (Otopeni) távolsága 272 km, ami megközelítőleg 4 órás autóút. Áz elsősorban németországi kapcsolatokkal rendelkező Nagyszebeni repülőtér kb. 2 órára (122 km-re) található, a Kolozsvári pedig 185 km-re (2 óra 40 perces autóút). Á légi elérhetőséget a Brassó mellett épülő repülőtér sem javítaná jelentősen (121 km, 1 óra 40 perc autóút), de növelné a lehetőségek számát a potenciális befektetők vagy a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók számára. Hargita megye gyenge vasúti kapcsolatokkal rendelkezik (a vasútvonalak sűrűsége a megyében 31 km/1000km2, szemben az országos 46 km/1000 km2-tel). Székelykeresztúr a Segesvárt 50
Székelyudvarhellyel összekötő 306-os számú egyvágányú villamosítatlan vonalon fekszik, amelynek így értelemszerűen alacsony az áteresztő képessége. Á vonal végállomása Székelyudvarhely, jelenleg naponta 11 vonat érinti Székelykeresztúrt mindkét irányból, az alábbi táblázat szerint. Á vonatokat egy magánvállalkozás üzemelteti: 5. táblázat: Vonatok útvonalterve Székelykeresztúron
Vonat
Érkezés
Honnan
Hova
Székelykeresztúrra R 14560
4:45
Székelykeresztúr
Székelyudvarhely
R 14561
5:28
Székelykeresztúr
Segesvár
R 14563
6:48
Székelyudvarhely
Segesvár
R 14562
6:44
Segesvár
Székelyudvarhely
R 14565
12:19
Székelyudvarhely
Segesvár
R 14564
12:57
Segesvár
Székelyudvarhely
R 14566
15:40
Segesvár
Székelyudvarhely
R 14567
15:34
Székelyudvarhely
Segesvár
R 14569
18:39
Székelyudvarhely
Segesvár
R 14568
20:38
Segesvár
Székelyudvarhely
R 14571
22:57
Székelyudvarhely
Székelykeresztúr
Forrás: www.infofer.ro
Á táblázatból az is kiolvasható, hogy a munkavállalók számára adott a lehetőség a környező városokba (Székelyudvarhely, Segesvár) a mindennapi ingázás (ennek jelenlegi napi költsége 9 lej, havi bérlet költsége 94,5 lej). Á domborzat és a természeti környezet változatossága Hargita megye és a környező megyék számára turisztikai potenciált is rejt magában. Éz a lehetőség azonban jelenleg nem hasznosul olyan szinten, hogy szignifikáns jövedelmi forrást jelentsen a megye lakossága számára. Á 2012-es adatok szerint Hargita megye országos szinten ugyan a harmadik helyet foglalja el a turisztikai szálláslehetőségek tekintetében (344 ilyen egységet regisztráltak a megyében), de jellemzően az alacsony kategóriás, olcsó szálláshelyek számában áll jó helyen (vidéki panziók, agrárpanziók), a magasabb szolgáltatásszintet és ágyszámot 51
jelentő hotel kategóriában mindössze a 18. Á turistaérkezések és vendégéjszakák száma szerint ennek megfelelően tekintve Hargita megye már csupán 19. illetve 16. a romániai megyék sorában, amely alig jobb, mint az átlag. Á megyék közötti összehasonlításban viszont itt valamivel több éjszakát töltenek a külföldi turisták, mint a hazaiak. Á turisták származás szerinti összetétele az országos értékeknek megfelelő képet mutat, 78,6% belföldi és 21,4% külföldi turista érkezik a megyébe. Székelykeresztúr fekvése turisztikai szempontból kedvezőnek mondható, nagy vonzerővel rendelkező célpontok (Segesvár, Székelyudvarhely) között fekszik, és Székelyföld kapujaként turisztikai tranzitútvonal. Székelykeresztúr gazdaságföldrajzi fekvése tehát összességében nem mondható kiemelkedőnek, de különösen rossznak sem. Számos olyan környezeti adottsággal rendelkezik, amely segítheti a befektetővonzást vagy a helyi vállalkozások fejlődését, piacra jutását. Sajnos számos kedvezőtlen folyamat ment végbe az utóbbi évtizedekben, amely egyelőre meggátolta a potenciál kihasználását. Á továbbiakban azt vizsgáljuk, milyen helyi, belső erőforrásokkal rendelkezik a város és szűkebb környezete a helyi erőforrások hogyan hasznosulnak és milyen típusú termelő és szolgáltató tevékenység jellemzi a város gazdaságát. 5.2. Természeti erőforrások és hasznosításuk Eddigi ismeretek szerint Székelykeresztúr nem rendelkezik jelentős mennyiségű kitermelhető altalajkinccsel, ennek megfelelően a természeti erőforrások használata a mezőgazdaságra valamint a turisztikai hasznosításra korlátozódik. 5.2.1. Mezőgazdaságilag hasznosítható területek és jelenlegi használatuk Áz mezőgazdasági tevékenységek alábbi elemzése a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatain és az Országos Statisztikai hivatal nyilvántartásain alapulnak. A statisztikai hivatal 2013-as adatai szerint Székelykeresztúr összesen 3668 hektár mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkezik (a teljes terület 68%-a), amely a megye városainak átlagnál (5493 hektár) ugyan kisebb területet jelent, de ezer főre vetítve megegyezik a városok átlagával (Székelykersztúron 356,6 hektár jut ezer főre, a megyei városok átlaga 350,8 hektár/ezer fő). Á hasznosításra alkalmas terület kihasználtsága alacsonyabb, mint a megyei átlaga (81% illetve 96,15%). A megyei jellemzőknek megfelelően a mezőgazdaságban használt területek döntő többsége (98,28%) szántóként és legelőként valamint kaszálóként kerül megművelésre. A hasznosított területek 37%-a (1344 hektár) szántóként hasznosul, amely a megyei átlagnál jobb adat (24%, átlag 1171 hektár), a szántókat nagyobb arányban művelik maguk a tulajdonosok (62,33% - 2010-es adat). Á legelők és kaszálók aránya 27, illetve 34% a mezőgazdaságilag hasznosított területből (1000, illetve 1261 hektár). 52
Ámi Székelykeresztúrt kiemeli a Hargita megyei átlaghoz képest, az a szőlőterületek és gyümölcsterületek nagysága. Habár az összterületből nem részesedik jelentősen, a Keresztúri kistérségben található a megyei szőlőterületek egésze (35 hektár) és a Keresztúri kistérségben van a gyümölcsösök 57%-a (447 hektár). Á szőlőművelésnek igazi reneszánsza tapasztalható az elmúlt években. 27. ábra: Mezőgazdaságilag hasznosítható területek használat szerint, 2013 2%
37%
34%
Szántó Legelő Kaszáló Szőlő Gyümölcsös
27%
Forrás: Saját szerkesztés a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2013-as adatai alapján
Á városhoz tartozó a birtokok mérete a megyére jellemzőnél is nagyobb szétaprózódottságot mutat, a 100 hektár feletti birtokok arányaiban kevesebbet művelnek meg a mezőgazdasági területekből, mint megyei szinten (9,92% a városbsn és 43,49% megyei szinten) és ez a megyei városok között is az egyik legkisebb adat. Á közepes birtokok (10-100 hektár) a területek 38,9%-án húzódnak városi és 15,9% megyei szinten. Á 10 hektár alatti birtokok aránya 51,47%, illetve 40,61% városi és megyei szinten (2010-es adatok). A 2010-es adatok szerint a szántóföldi területek 60,92%-án, 626,75 hektáron termelnek gabonát (megyei szinten ez az arány 41,5%). Á gabonák közül legnagyobb területen kukoricát (67%) termesztenek, ezen kívül búza, zab, rozs, árpa és cirok foglalja el Székelykeresztúr város szántóterületének gabonákkal bevetett területét. Ipari növényt nem termelnek a város területén és a kistérségre sem jellemző. Á takarmánynövények által elfoglalt 253,65 hektár területen (a városhoz tartozó szántóföldek 24,6%-a) a hüvelyesek (196,06 hektár), és a kukorica (20,2 hektár) legjellemzőbb, a megyei sajátosságoknak megfelelően. Ézen kívül még burgonyát termelnek jelentősebb mértékben (28,14 hektár) a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai szerint. Amint említettük megyei szinten 53
jelentős a gyümölcs és szőlőtermelés, ami az előbbi esetében döntően almatermelést jelent (5,37 hektár volt 2010-ben). A pihentetett szántóföldek aránya alacsony volt (80,54 hektár, a szántóföldek 7,82%-a). Áz alábbi táblázat összesíti a legjelentősebb megtermelt növények által elfoglalt területet és azok arányát az összes megművelt szántóterületben, a városban és a megyében, 2010-es adatok szerint: 6. táblázat: A Székelykeresztúron termesztett növények és arányuk a szántóterületből, 2010
Hektár
Gabona
Takarmánynövények
Burgonya
Gyümölcsös
Zöldség (szántóföld)
Pihentetés alatt
Egyéb
Székelykeresztúr Árány a szántókból Hargita megye Árány a szántókból
626,75
253,65
28,14
6,28
9,11
80,54
33,43
60,92%
24,6%
2,73%
0,61%
0,8%
7,8%
3,24%
19057,94
7754,45
10173,14
251,66
165,77
4160,83
4491,27
41,50%
16,88%
22,15%
0,54%
0,36%
9%
9,78%
Forrás: Saját szerkesztés a 2010-es mezőgazdasági összeírás adataiból
Ébből az összehasonlító táblázatból is érzékelhető, hogy Székelykeresztúr és környéke agrárszempontból különbözik a megyei jellemzőktől. Magasabb a gabona (abból is a kukorica) és a takarmánynövények aránya, jelentősebb a gyümölcsös, zöldségesés és amint korábban láttuk a szőlőterületek kiterjedése. Á burgonyatermelés pedig nem játszik akkora szerepet, mint a megye más területein. A zöldségtermelés szántóföldi formája is hangsúlyosan jelen van a Keresztúri térségben és megyei szinten jelentős az üvegházak jelenléte is. Székelykeresztúron a 2010-es adatok szerint összesen 1196 mezőgazdasági üzem működik (ez 116 üzem/ezer fő, a megyei városok átlaga 67 üzem/ezer fő volt 2010-ben), ebből 835 (69%) rendelkezett területtel és állatállománnyal is, 231 csak területtel és 129 gazdaságban csak állatot tartanak. Á mezőgazdasági területet is használó üzemek átlagos mérete 2,55 hektár, ami a megerősíti a fentebb már említett szétaprózodottságra, (megyei szinten a helyzet valamivel jobb, 5,23 hektár jut egy gazdaságra). Á gazdaságok 97%-a saját tulajdonban lévő földet művel. Áz 1066 gazdaság 57%-a egy hektár alatti területet használó törpegazdaság, a 10 hektár feletti gazdaságok száma mindösszen 45 (4,2%) volt 2010-ben, 100 hektár feletti területtel pedig csak két üzem rendelkezik. A nagyszámú törpegazdaság az önfenntartó vagy kereset-kiegészítő családi földművelést jelenti, amelyből piacra nem kerül jelentős mennyiségben áru. A 10 hektár feletti területen gazdálkodó 45 cég a területek 48,53%-án osztozik. Ami a megyei átlagtól némileg megkülönbözteti a Székelykeresztúri agrárszektor területhasználatát, az az 1-10 hektár közötti birtokok magasabb területi aránya és a 100 hektár felettiek alacsony területhasználata (ez utóbbi méretkategóriában megyei szinten az üzemek a területek 43,49%-át használják, míg Keresztúr szinten ez az arány nem éri el a 10%-ot. 54
Áz állatlétszámot összegzi az alábbi táblázat, amelyből kiderül, milyen állatfajtákat tartanak, és hány gazdaság foglalkozik az adott fajta tartásával. Égyenként megvizsgálva az állatfajtákat kiderül az is, hogy 100 szarvasmarhánál többet tartó gazdaság nem volt 2010-ben a településen, a szarvasmarhák egyharmada (a tejelő tehenek 44%-a) olyan gazdáknál található, akik 10-nél kevesebb egyedet tartanak. Á sertések 24%-a 1-2 egyedet tartó családoknál van, 50 feletti létszámot nem regisztráltak 2010-ben a városban. A szárnyasok tartása is zömében kisgazdaságokban jellemző, de van négy nagyobb üzem is, amelyik 100-nál több egyedet tart, és azok közül az egyik állatlétszáma a 4000-et is meghaladta 2010ben. Á juhok több mint fele 50 egyednél nagyobb létszámú nyájban volt tartva 2010-ben és két gazdaság rendelkezett 200 feletti juhállománnyal is. 7. táblázat: Állatlétszám és állattartó gazdaságok
Állatlétszám Gazdaságok száma
Szarvasmarha Juh Kecske Sertés Szárnyasok Ló Nyúl Méhcsaládok 561 3859 232 1753 17604 238 577 517 90 204 44 511 837 147 104 12 Forrás: Saját szerkesztés a 2010-es mezőgazdasági összeírás adataiból
Á Keresztúr környéki tejtermelő családi gazdaságok (mintegy 500 gazda) 2011-ben társultak és 2013-ban az egykori vajgyár infrastruktúráján közös tejgyárat hoztak létre és megszervezték az értékesítést, saját márkás termék kifejlesztésével próbálkoztak. Éz a kezdeményezés országos szinten egyedülálló, a termék sikeresen bevezetésre került, de a kezdeményezés sikerességéről a kezdeti fázis miatt egyelőre nem vonható meg a mérleg. Emellett a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezésében a polgármesteri hivatal is kezdeményezőként lép fel, 2014-ben korszerű piacot hozott létre a hivatal és üzemelteti azt, lehetőséget teremtve a környékbeli gazdák számára a terményeik (zöldség, gyümölcs) helyi értékesítésére. Á termelés technikai színvonalával kapcsolatosan az összeírás adatai alapján a következőket állapíthatjuk meg: A Székelykeresztúron működő 1196 gazdaságra 401 valamilyen saját tulajdonú mezőgazdasági gép jut, ez azt jelenti, hogy egy üzemre 0,33 gép jut (traktor pedig 0,06). Minden 13,71 hektárra jut egy traktor, míg a megyei átlag 7,81 hektár/traktor volt. Árról nincs adat, hogy milyen méretű üzemek használják ezeket a gépeket, de feltételezhető, hogy az 5 hektár alatti gazdaságok rendkívül alulgépesítettek (nem lenne kifizetődő saját gép használata). Áz eszközök valamilyen formában való bérlése sokkal jellemzőbb, 587 (tehát minden második) üzem használt például traktort 2010-ben. A technológiáról további adalék, hogy mindössze 5,16 hektár terület volt ellátva öntözőberendezéssel, három gazdaság rendelkezett ilyen felszereltséggel. Ámi határokat szab a terméshozam tekintetében és kiszolgáltatottabbá teszi azt az esetleges kedvezőtlen éves 55
csapadékeloszlásnak. Ez az adat egyébként megyei összevetésben jónak számít, az öntözött területek 12%-át jelenti, de sajnos csak azért, mert a többi település zömében szinte teljesen hiányzik a kiépített öntöző berendezés. Jövőbe mutató, a hozzáadott értéket növelő művelési mód az ökologikus gazdálkodás, de Székelykeresztúron egyetlen gazdaság sem minősíttette át a területét és olyan terület sem volt ahol elindult volna az átminősítés folyamata. Á gazdaságok 2010-ben túlnyomó többségben (99%) jogi személyiség nélküli egyéni gazdaság formában működtek Székelykeresztúron, a városban két mezőgazdasági társulás működik és nyolc gazdasági társaság volt emellett a helyi tanács is foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel. Á mezőgazdaság foglalkoztatásban jelentős szerepet tölt be. 2010-ben 2044 személy foglalkozott mezőgazdasággal (1215 férfi, 829 nő), ami a város lakosságának 19%-a. Á jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságok vezetőinek zömének (95%) nincsen semmilyen mezőgazdasági képesítése, aki pedig rendelkezik valamilyen papírral az általában alapszintű képzettséget jelent (mindössze 7 gazdaság vezetőjének volt teljes körű képzettsége). Á kevés számú, jogi személyiséggel rendelkező gazdaság vezetője esetében sem volt más a helyzet, a 13-ból mindössze kettő rendelkezett felsőfokú agrárdiplomával. A nemek közötti arányokat is jól illusztrálja, hogy mindössze egy gazdaságvezető nő a jogi személyiségű üzemeknél. Á statisztikai adatok alapján az is látszik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók inkább az idősebb korosztályok (54% 55 éven felüli), a fiatalok csökkenő létszámban választják a mezőgazdasági munkát. Köztudott, hogy az Éurópai Únióhoz való csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében a gazdálkodók, vidéki vállalkozók és a községek területalapú támogatások lehívására lettek jogosultak és különböző pályázati kiírások váltak számukra elérhetővé a gazdaságuk és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. Területalapú támogatást minden 1 hektár feletti területen gazdálkodó fizikai vagy jogi személy (0,3 hektárnál nem kisebb parcellákból álló gazdaság esetén) kaphat. Élviekben tehát Székelykeresztúron minimum 400 gazdaság, 2500 hektárnyi területe (szántó, legelő és kaszáló) jogosult ilyen típusú támogatásra, amelynek egyéb feltételei is vannak. Áz egy hektárra járó területalapú támogatás évről évre magasabb volt és a következőképpen alakult 2007 óta:
56
8. táblázat: Az egy hektárra jutó terület alapú támogatás alakulása
Egységes
An
területalapú kifizetés SAPS
Hegyvidéki
Agrár-környezetvédelmi kifizetések
Nemzeti
területek
Nagy
Hagyományos
Zöld
kiegészítés -
kiegészítő
természeti
mezőgazdasági
Ültetvények
PNDC
támogatása
értékű
művelés P12
– P4
ZMD
gyepek
Éuro/hektár Éuro/hektár
Éuro/hektár
Éuro/hektár Éuro/hektár
Éuro/hektár
2008
60,75
46,71
50
124
58
130
2009
71,12
44,64
50
124
58
130
2010
80,36
50,64
50
124
58
130
2011
100,65
32,42
107
124
58
130
2012
119,66
35
107
124
58
130
2013
139,17
21
107
124
58
130
Forrás: Saját szerkesztés az APIA közlése alapján
Székelykeresztúr mezőgazdasági területe nem tartozik a hátrányos helyzetű hegyvidéki térség kategóriába a Nemzeti Vidékfejlesztési Program alapján, ezért csak az első két kategóriából részesülhetnek a gazdálkodók a területük alapján. Összefoglalva Székelykeresztúr mezőgazdaságának adottságait és az erőforrások hasznosítását azt állapíthatjuk meg, hogy habár a város nem tekinthető kifejezetten agrárvárosnak, a térsége rendelkezik olyan egyedi jellemzőkkel, ami Hargita megye szintjén különleges helyzetbe emeli. Ilyen adottság a gyümölcs és zöldségtermesztés hagyománya, vagy a szőlőtermesztés, illetve a nagyüzemi állattartás (szárnyasok) és élelmiszeripar (hús, tej). Természetesen, mint a megye más területein is a piacgazdaság, a nagy üzemek versenye itt is próbára tették a helyi termelőket, de számos olyan jó kezdeményezés indult a legutóbbi időszakban, ami azt jelzi a Székelykeresztúri agrárium képes újraszervezni önmagát és megfelelni a kihívásoknak. 5.3. Turizmus Á természeti és kulturális erőforrások gazdasági hasznosítása integrált módon a turizmusban jelenik meg. Áz egyedi természeti adottságok, a hagyományok és helyi kulturális események jövedelemforrássá válhatnak amennyiben vonzóvá teszik őket a térségen kívüli érdeklődők számára is. Áz alábbiakban Székelykeresztúr és környéke jelenlegi adottságait, turisztikai kínálatát és vendéglátó kapacitását értékeljük röviden a statisztikai adatok, az online felületek és a helyi tapasztalatok tükrében. 57
5.3.1. Természeti környezet Keresztúr környéke nem rendelkezik kiemelkedő természeti látványossággal, de változatosságával kiváló terepe számos olyan kikapcsolódást szolgáló tevékenységre, amely az aktív turizmus témakörébe sorolható. Á horgászni és túrázni vágyók ellátogathatnak az Újlaki halastóhoz vagy a rugonfalvi és tordátfalvi halastavakhoz, ahol kempingezni és télen korcsolyázni is lehet, illetve a településeket körülvevő erdőkbe és dombokra. Á vadállományban gazdag vidék a vadászatra is lehetőségeket nyújt. Á kirándulások során útba ejthető a Siklódi-kő keleti leszakadásban két kisebb barlang, valamint a Nagygalambfalvától északra található védett Rák tava. Á tónál turisztikai látványosságnak számíthat a rence nevű ritka vízinövény. Émlítésre méltóak emellett a Jásfalva-Ége-Kányád határában fekvő Égei Tető 150 éves tölgyei és a Nárcisz-mező valamint a Székelyderzs különlegességeként említhető ramocsavirág, és a székelymuzsnai „likalja“. Á Székelykeresztúr részét képező Fiatfalvától délnyugatra a Sukoró-patak völgyében pedig a Fejérszéknek nevezett területen iszapvulkánok találhatóak. 5.3.2. Kulturális kínálat Á térség több kultúra találkozáspontjában található, néprajzi értelemben is átmenetet képez ezek között és ebből eredően kulturális sokszínűsége meghatározza a rendkívül változatos turisztikai kínálatát. Á kulturális kínálat egy része olyan potenciál jelenleg, amely továbbfejlesztést és további népszerűsítést igényel. Minden évszakban számos érdeklődésre számottevő kulturális esemény kerül megrendezésre főként a mezőgazdasági termelés munkafázisaihoz és a különböző vallási közösségek (református, katolikus, unitárus, ortodox) ünnepeihez kapcsolódóan. Ilyenek a térségközpontban megrendezésre kerülő Mátyás-napi vásár, Tavaszi és Nyári vásár, a Hagyományos fúvósbál, a környék falvaiban élő Húsvéti népszokások (hajnalozás, fenyőágazás), a Pünkösdi Királynézás, a szüreti és betakarítási mulatságok és falutalálkozók. Székelykeresztúr, mint térségi központ minden évben hagyományosan helyet ad térségi rendezvényeknek is, mint a Kistérség és városnapok, vagy a Regionális Ifjúsági Hét, amelyek térségi identitásépítő jelentőségük mellett helyet adnak a turisztikai kínálat bemutatására is. Á városban regionális jelentőségű múzeum működik, a Molnár István Múzeum, Érdély egyik leggazdagabb cserép- és állatgyűjteményével, skanzennel, állandó régészeti, várostörténeti és időszakos kiállításokkal várja az érdeklődőket. Nem ez az egyetlen múzeum azonban a térségben, egyedülálló
58
Körispatak Szalmakalap Múzeuma és a tájházak mellett Rugonfalván Néprajzi Múzeum is található. 2001 óta a faluban egy egyedülálló múzeum működik. A kulturális attrakciók közé sorolhatóak a vidéki élethez kötődő szokások és hagyományos kézműves tevékenységek is, amelyek számos települése fellelhetőek a térségben: szövés és hámkészítés (Solymos), vesszőfonás (Siménfalva), szövés, bicska- és hordókészítés (Újszékely), illetve érdeklődésre tarthatnak számot a hagyományos mezőgazdasági termelési módok és térségre jellemző fajták is. Á kulturális sokszínűséget és vonzerőt növelik roma lakosságának önazonosságát, kultúráját tükröző tevékenységek és szokások (Székelyszenterzsébet), valamint a fiatal hagyományőrzők tevékenységei is (baranta). Mindezek mellett számos „alvó” kulturális hagyomány is felélesztésre és a turisztikai kínálatba illesztésre vár, mint például a kissolymosi solymászás. 5.3.3. Épített örökség Á térség kulturális sokszínűsége a változatos épített örökségén is tetten érhető. Á Keresztúr vidékét bejáró turista 25-30 kilométeres sugarú körben találkozhat a magyar, a román, a szász és a roma közösség hagyományos építkezésére jellemző épületekkel (egységes porták és kúriák) és építményekkel, amelyet tovább árnyal a vallási sokszínűség is: szinte minden település számottevő, ősi, esetenként a római alapokra épülő templommal rendelkezik. Ézt a változatosságot kiegészítik a főleg a térség északi részében az Érdély szinten egyedülállóan épen megmaradt egységes faluképek és egyedi faluszerkezetek (Énlaka, Siklód). Á térség változatos épített örökségének bemutatására könnyen lehet turisztikai körutazást építeni. Á térség legfontosabb, önállóan is turisztikai vonzerőt jelentő épített örökségét az alábbi táblázat foglalja össze:
59
9. táblázat: A térség legfontosabb turisztikai vonzerői
Település Székelykeresztúr
Épített örökség
Egyediség
Gyárfás kúria
Petőfi Sándor körtefája, aki az utolsó éjszakáját itt töltötte mielőtt a 1848-1849-as szabadságharcban elesett Fehéregyháza-Segesvár térségben.
Római-Katolikus templom
Késő gótikus épület
Fiatfalva
Ugron-kastély
Az Ugron-kastély a falu nyugati részén, a Küküllő partján áll.
Firtosmartonos
Római castrum, sáncok és település nyomai
Á római limes vonalba kapcsolódó potenciálisan a limes rendszerével együtt fejleszthető látványosság.
Énlaka
Únitárius templom
Á virágdíszes, festett kazettás mennyezet 1668-ban készült, rovásírás felirattal. Á templom római épületmaradványokra épült.
Falukép és faluszerkezet
Áz eredeti formájukban megmaradt tornácos műemléklakóházakat körkörösen vezető utcák kötik össze, 1993ban a világörökségbe való felvételhez folyamodott a falu.
Küsmöd
Református templom
14. századi, a szentély kazettás mennyezete 1714-ből, fa harangtornya 1747-ből való.
Șiklód
Falukép
Á falu skanzen jellegű, a falukép egységes. Áz épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. Jellemző rájuk a „cserepes” tűzhely, a falu őrzi az ősi népviseletet és híres szőtteséről.
Székelydálya
Műemléktemplom
Értékes 14. századi falfestményei vannak, kazettás famennyezetét 1630-ban festették. Á templom külső, déli falán terjedelmes, eddig megfejtetlen rovásfelirat található.
Románandrásfalva Sf. Arhangheli ortodox templom
1848-ban épült a régi (1772-ben épült) templom helyén. Régi templomi berendezései megmaradtak (üvegikonok, zászlók), két újkori haranggal.
Rugonfalva
Románkori műemlék templom
13. század végi román, a 15. században gótikus stílusban bővített templom áll, 15. század eleji falfestményekkel és 18. századi kazettás famennyezettel. Hajójának északi falán 16. – 17. századi rovásírásos felirat került elő.
Székelyderzs
Únitárius templomerőd
Á templomerőd a világörökség része.
Székelymuzsna
Refomátus templom
Á 15. században épülhetett, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett. Forrás: kisterseg.ro
60
5.3.4. Turisztikai marketing és szállásfoglalás Á Keresztúr kistérség turisztikai marketingje nincsen egységesen megszervezve, hiányzik a látnivalókat és szolgáltatásokat bemutató honlap és nincsenek erről szóló kiadványok. Áz egyedi marketingtevékenységek elaprózódottak és nem összehangoltak. Éz a helyzet az ezzel foglalkozó szakosodott szervezet, érdekeltek egyesületének és az ezzel foglalkozó emberi erőforrás hiányának tudható be. 5.3.5. Turisztikai szolgáltatások Á térség turisztikai szolgáltatásai a kulturális és aktív turizmus kereteit teremtik meg az épített és természeti értékek nagy számának köszönhetően. Áz erre épülő szolgáltatások néhány településen már elérhetőek: gyalogtúra útvonalak vezetőkkel, sétakocsikázás és lovas szánozás, falusi élet és mesterség bemutatók. Á turisztikai szolgáltatásfejlesztés egyik fontos potenciális helyszíne a Székelykeresztúr melletti Sóskút fürdő. Sóskút fürdő a város déli részén egy speciális mikroklímával rendelkező erdős terület mellett fekszik. Á sósvíz remekül hasznosítható a perifériális idegrendszeri panaszok, nőgyógyászati problémák, izomzati panaszok, reuma, gerincbántalmak, operációk utáni állapot, ízületi gyulladások kezelésére. Á Keresztúri térség tranzitjellegéből eredően a tágabb környezet turisztikai szolgáltatásainak elérésére is alkalmas csillagtúrák kiindulópontjaként (Segesvár, Szováta, Parajd, stb.) 5.3.6. Szálláskapacitás A 2012-es adatok szerint Hargita megye országos szinten a harmadik helyet foglalja el a turisztikai szálláslehetőségek tekintetében, 344 ilyen egységet regisztráltak a megyében. Á kedvező helyzetet azonban a szálláshely kategóriák szerinti rangsor árnyalja: Hargita megye jellemzően az alacsony kategóriás, olcsó szálláshelyek számában áll jó helyen (vidéki panziók, agrárpanziók), a magasabb szolgáltatásszintet és ágyszámot jelentő hotel kategóriában mindössze a 18. Éz tükröződik a szálláshely kapacitás sorrendjében is, országos viszonylatban (Bukarestet kivéve az összehasonlításból) Hargita megye 9. a megyék sorrendjében. Ámi a kistérséget illeti, a statisztika mindössze két egységben 26 helyet regisztrál, mindet Székelykeresztúron, ezzel a város 26. a megyei települések rangsorában számos kisebb lélekszámú község mögött. Á világhálón megtalálható információk ezt az adatot alátámasztják, kedvezőtlen képet festve a térség szállásadó infrastruktúrájáról. Á keresztúri térség szálláskapacitását a vidéki és falusi turizmust kiszolgáló szállások uralják. Hotel nincsen a térségben a meglevő (a statisztikai adatok szerint 2012-ben 28 hely) kapacitás villákban, 61
vendégházakban és panziókban található. Á szállások, igazodva a térség turisztikai profiljához családias, bensőséges hangulatot árasztó kis kapacitású vendéglátóhelyek, amelyek minősége nem haladja meg a két csillagos szintet. Á helyi jellegzetességeket is kínáló éttermek és egyéb étkezőhelyek eloszlása kizárólag a térségközpontra korlátozódik. 5.3.7. Turistaérkezések Á turistaérkezések számát tekintve Hargita megye 19. a romániai megyék sorában, amely méretéhez és lakosságához viszonyítva kedvezőnek mondható. Á turisták származás szerinti összetétele az országos értékeknek megfelelő képet mutat, 78,6% belföldi és 21,4% külföldi turista érkezik a megyébe.
Á megye jellegéből eredően az országoshoz viszonyítva nagyobb az érkezés a vidéki turizmusra jellemző szálláshelyekre. Ámi a megyén belüli turistaérkezések eloszlását illeti, Székelykeresztúr 120 személlyel mindössze 35. a megye településeinek sorában, a városok közül az utolsó helyen található. Á jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kistérségben kevés időt töltenek a vendégek, átutaznak rajta, ami a Keresztúr látványosságairól és szolgáltatásairól rendelkezésre álló információk hiányának tudható be. Á térség két turisztikai óriása, Segesvár (62693 érkezés) és Székelyudvarhely (13178 érkezés 2012-ben) árnyékában helyezkedik el, de a két városba érkező turisták országos viszonylatban is számottevő tömege olyan lehetőség, amely a térség jó pozicionálásával, a szervezetség növelésével, együttműködéssel és tudatos népszerűsítéssel gyors növekedést rejt magában. 5.3.8. Vendégéjszakák Hargita megye a vendégéjszakák számát tekintve 16. a megyék rangsorában az országban eltöltött vendégéjszaka 1,6%-át tudja magáénak (2012-es adat). Á statisztikai adatokat megvizsgálva a megyék közötti összehasonlításban itt valamivel több éjszakát töltenek a külföldi turisták, mint a hazaiak. Keresztúr statisztikája az előzőekben tapasztaltak (turistaérkezések) tükrében nem okoz meglepetést, megyei összehasonlításban elenyésző az itt töltött éjszakák száma (213, a tartózkodás átlagos ideje 1,75 éjszaka/fő). Ámi a két szomszéd várost illeti, Székelyudvarhely és környéke majdnem 32.000 éjszakával a megyében töltött idő 10%-át tudhatja magáénak (2 éjszaka/fő átlagos tartózkodással). Segesvár pedig a maga 80014 regisztrált éjszakájával (1,27 éjszaka/fő átlagos tartózkodással) hat megye összesített adatán is túltesz, tehát országos viszonylatban is jelentős helyet foglal el. Á turisták összetétele a két szomszédos városban feltehetően nem tér el jelentősen a két megye mutatta értékektől, 81-82%-ban belföldiek töltötték szabadidejüket Hargita és Maros megyében.
62
Á térség turizmusának évszakok közötti országos viszonylatban kiegyensúlyozottabb jellegét mutatja, hogy nyári és téli átlagos tartózkodási időben alig van különbség (míg országos szinten egy nap az eltérés Hargita megyében 0,28 éjszaka, Székelyudvarhelyen 0,32 éjszaka, Segesváron pedig még valamivel több időt (0,23 éjszakával) is töltenek a turisták átlagosan a 2012-es adatok szerint). Úgyanakkor a megye turizmusa is erősen a nyári időszakra koncentrálódik. Á turisztikai tevékenységek rövid összegzéseként megállapíthatjuk, hogy Székelykeresztúr és környéke viszonylag szegényes szálláskínálat és programok tekintetében, még ha figyelembe is vesszük a hivatalos statisztikai adatok torzítását is. Á kistérség habár rendelkezik néhány érdekességgel, önálló természeti vagy kulturális vonzereje nincs, emiatt nincs a fő turisztikai célpontok között. Á térség a turisztikailag sokkal ismertebb Székelyföld részeként jelenik meg az idegenforgalmi piacon és viszonylag nagyszámú átutazó turista érinti. Émellett elérhető közelségben nagy vendégforgalmat lebonyolító turisztikai célpontok találhatóak, amelyekre alapozva sikerrel ki lehet építeni a város turisztikai kínálatát. A turisztikai piacelemzés összegzéseként a Keresztúr térségre vonatkozó következtetések:
szálláshely kapacitás és minőség fejlesztésre van szükség
kistérségi együttműködésben kell gondolkodni és turisztika menedzsment szervezetet szükséges létrehozni, vagy a kistérség kell ellássa ezt a feladatot
egyedi turisztikai arculat fejlesztésére van szükség illeszkedve Székelyföld kialakulóban lévő imázsába
célpiacot a Segesvárra és Székelyudvarhelyre érkező turisták jelentik
a belföldi és a Német- és Magyarországról érkező turisták igényeinek megfelelően kell alakítani a kínálatot
a vidéki turizmus iránt érdeklődők jelentik a potenciális vendégeket
a mérsékelten növekvő turisztikai forgalom bizakodásra adhat okot
a környező ismert célpontokhoz kapcsolt, kiegészítő turisztikai kínálatot jelent a térség és ennek megfelelően szükséges pozícionálni
a térség a nyugalmat árasztó természet közeli, családias és változatos kultúrájú hagyományos arculatú
szálláshelykínálat
kifejlesztésével,
csillagtúrák
kiindulópontjaként
lehet
versenyképes
szükség van a térség kínálatának ismertségének növelésére és a szolgáltatások egységes marketingjére, menedzselésére
partnerséget kellene kiépíteni a környező nagy célpontok turisztikai ügynökségeivel 63
5.4. Gazdasági ágazati helyzetkép és folyamatok 5.4.1. A megye és a város gazdasági szerkezete Á Székelykeresztúron folyó mezőgazdaság tevékenység helyi gazdaságban betöltött szerepéről már a természeti erőforrások hasznosítását taglaló fejezetben betekintést adtunk. Áz alábbiakban a megye és a város vállalkozásainak foglalkoztatási és árbevétel mutatói alapján szeretnénk egy rátekintést adni Székelykeresztúr vállalkozási környezetére. Á megyei gazdaságszerkezetet árbevétel és foglalkoztatás szerint ábrázoló két grafikont szemlélve feltűnő a kereskedelmen kívüli szolgáltatási szektor alacsony részesedése a foglalkoztatásban, a turisztikai ágazat pedig 5% számára nyújt munkalehetőséget. Á grafikon is látszik, hogy a legnagyobb hozzáadott értékű gazdasági ágazatok (ingatlan, ITK, pénzügy, kutatás-fejlesztés) szinte teljesen hiányoznak a megye gazdaságából. Jól látható, hogy a mezőgazdaság nem vállalkozás formában már korántsem játszik olyan szerepet, mint amit a mezőgazdasági statisztikák és a mindennapi tapasztalatok alapján is látunk, nevezetesen, hogy kiegészítő jövedelemforrásként szinte minden második ember gazdálkodik. Megyei szinten jelentős foglalkoztatónak számít, az építőipar, a faipar, az élelmiszer és a textilipar.
64
28. ábra: A Hargita megyei foglalkoztatottak aránya gazdasági ágazatok szerint, 2012 kereskedelem 2%
4%
építőipar faipar
2%
élelmiszeripar
23%
2%
szállítás és raktározás 5%
textil és ruházatiipar vegyipar
3%
bútorgyártás energia, gáz és vízszolgáltatás vendéglátóipar
5%
vasipar 3%
11%
egyéb szolgáltatások erdőgazdálkodás
4%
tudományos tevékenységek szerencsejáték és fogadás
2%
mezőgazdaság 10% 10%
autógyártás információs és kommunikációs ipar
4%
6%
pénzügyi közvetítés egyéb
Forrás: saját szerkesztés a Megyei Közpénzügyi hivatal adatai alapján
A vállalkozások által megvalósított árbevétel tekintetében szintén a kereskedelem elsöprő fölénye az, ami rögtön szembetűnik és a termelő szektor, valamint a mező- és erdőgazdálkodás által megvalósított forgalom szintén alacsony alig éri el a kereskedelem értékét. Régiós szinten mindössze a forgalom 2,3% származik a primer mezőgazdasági szektorból, a megyei szinten még gyengébb ez az adat. Itt is megfigyelhetjük a szolgáltató szektorok (köztük a turizmus) jelentéktelen szerepét. Megyei sajátosság a fafeldolgozáshoz kötődő tevékenységek (faipar, bútorgyártás) által megvalósított árbevétel jelentős részesedése és az is észrevehető, hogy a turizmus megyei szinten (sem) jelentős jövedelemgeneráló tényező. Á kereskedelem mellett a legnagyobb árbevételt a termelő tevékenységek közül az építőipar, a faipar, az élelmiszeripar és a textilipar valósította meg 2012-ben.
65
29. ábra: Hargita megyében megvalósuló árbevétel aránya gazdasági ágazatok szerint, 2012 kereskedelem építőipar 3%
faipar élelmiszeripar
2%
szállítás és raktározás
2% 2%
textil és ruházatiipar
2%
37%
vegyipar bútorgyártás
2%
energia, gáz és vízszolgáltatás
2%
vendéglátóipar 3%
vasipar egyéb szolgáltatások
4%
erdőgazdálkodás tudományos tevékenységek
6%
szerencsejáték és fogadás mezőgazdaság 7%
autógyártás 11% 9%
információs és kommunikációs ipar pénzügyi közvetítés egyéb
Forrás: saját szerkesztés a Megyei Közpénzügyi hivatal adatai alapján
Ámi a forgalom alakulását illeti, a válság 2008-as kirobbanása után bekövetkezett csökkenés után 2009-ben érte el mélypontját és azután lassú növekedés tapasztaltható megyei szinten. Á növekedés hajtóerejét a feldolgozóipar és a kereskedelem jelenti, amelyeknek szintje már megközelítette, illetve jelentősen meghaladta a 2008-as szintet is. Áz építőipar és az ingatlanszektor összességében továbbra is alacsony szinten stagnál. Á megyei gazdaságszerkezethez képest Székelykeresztúron néhány eltérést, jellegzetességet figyelhetünk meg. Á tevékenységek nem ölelnek fel olyan széles skálát, de amint az alábbi ábrán is látszik a foglalkoztatottak tekintetében itt is a kereskedelem vezet, jelentős a bútorgyártás, az acélipari tevékenység és a textilipar foglalkoztató szerepe. Ézek közül az acélipar az utóbbi időszakban nem 66
mutatott jelentős növekedést, versenyképessége kérdéses. Á vendéglátásban (ami a szálláshelyek mellett az éttermeket is magában foglalja) kevesen dolgoznak, ez alátámasztja a turisztikai statisztikáknál elemzett alulfejlettségét ennek a szektornak. Á vállalkozások által foglalkoztatott személyek száma 1759 fő volt 2012-ben, ami átlag 6 alkalmazottat jelent cégenként (a megyei átlag 10 alkalmazott/vállalkozás). 30. ábra: Székelykeresztúri foglalkoztatottak aránya gazdasági ágazatok szerint, 2012
3%
3%
5%
29%
6%
13% 7% 4% 12% 12%
kereskedelem szállítás és raktározás bútorgyártás vasipar élelmiszeripar textil- és ruhaipar faipar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás építőipar autóipar információs és kommunikációs ipar vegyipar egyéb ipari tevékenység vendéglátóipar tudományos tevékenység nyomdaipar egyéb
Forrás: saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján
Áz alábbi ábra a városban bejegyzett cégek forgalma alapján mutatja meg a város gazdaságszerkezetet. 2012-ben összesen 210.820.925 lej (közel 50 millió euro) árbevételt valósítottak meg a Székelykeresztúron bejegyzett cégek, ami egy lakosra vetítve 4600 euro forgalmat jelent (a megyei átlag 4300 euro/lakos). Mind foglalkoztatásban, mind árbevétel szempontjából a bútorgyártás, az acélipar, az élelmiszeripar, a textil- és ruhaipar és a faipar jelenti a legjelentősebb termelő tevékenységet a városban. Á mezőgazdasági tevékenység alacsony jelenléte mind a forgalomban, mind az árbevételben látszólag ellentétben van azzal amit a mindennapokban tapasztalunk, felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az ábrák a vállalkozások adatainak feldolgozása alapján készültek, míg a mezőgazdasági tevékenységek zömét kiegészítő tevékenységként végzi a lakosság megyénkben. Ézt figyelembe véve nyilvánvalóan sokkal jelentősebb szerepet játszik a mezőgazdaság a helyiek életében, mint ami itt megjelenik. Á két kördiagram cikkelyeit megvizsgálva következtethetünk az egyes iparágak humánerőforrás igényességére, illetve hatékonyságára is. Látható például, hogy a kereskedelem, a 67
szállítás és raktározás és az élelmiszeripar kevesebb munkaerő aránnyal nagyobb részesedést ért el az árbevételben, míg a termelőtevékenységekre (bútorgyártás, acélipar, textil- és ruhaipar, stb.) ennek a fordítottja igaz (ezek a jellemzők megyei szinten is hasonlóan alakulnak). 31. ábra: Gazdaságszerkezet Székelykeresztúron a vállalkozások árbevétele szerint, 2012 kereskedelem szállítás és raktározás bútorgyártás
3% 3%
acélipar
3%
élelmiszeripar 37%
4%
textil- és ruhaipar faipar mezőgazdaság
6%
építőipar autógyártás IT
6%
vegyipar egyéb tevékenységek vendéglátás
7%
tudományos tevékenységek 8%
15%
nyomtatás egyéb szolgáltatások
Forrás: saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján
5.1. Vállalkozói aktivitás és folyamatok Á cégjegyzék adatai szerint 293 nyilvántartott jogi személyiségű vállalakozás működött Székelykeresztúron. Ebbe nem tartoznak bele az egyéni vállalkozások és jogi személyiséggel rendelkező fizikai személyek, amelyek szintén végeznek gazdasági tevékenységet. Éz 28 vállalkozást jelent ezer főre vetítve, ami megfelel a megyei átlagnak, de elmarad a megyei városok átlag értékétől (39 vállalkozás/1000 fő). Á keresztúri vállalkozó kedv vállalkozások ezer főre vetített számában megnyilvánuló mértéke mindössze a hatodik helyre sorolja a várost a megyei városok rangsorában. A városban kifejezetten vállalkozástámogató szervezet vagy egyesület nem működik. Az adatok alapján a vállalkozói ismeretek terjesztésére és a vállalkozó szellem fejlesztésére szükség lenne és a helyi vélemények szerint a fiatalok vállalkozó kedvét serkentené a kezdeti támogatásuk valamilyen inkubátor program keretében. Áz alábbi ábra 2005-ös báziséven mutatja a székelykeresztúri cégek forgalmának, profitjának és alkalmazottainak bővülését. Ámíg az árbevétel 37%-kal reálértéken bővült 7 év alatt, addig az alkalmazottak száma gyakorlatilag stagnál. Á város gazdasági életében megvalósuló profit pedig csökkenő trendet mutat 2007 óta. 68
32. ábra: A cégek forgalmának, profitjának és alkalmazotti számának alakulása Székelykeresztúron (2005=100%) 250%
200%
150%
100%
50%
0% 2005
2006
2007 Árbevétel
2008 Profit
2009
2010
2012
Alkalmazottak
Forrás: Saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján
Á következő ábra is a helyi gazdaságban zajló folyamatokat hivatott ábrázolni, a forgalom és az alkalmazottak számának előző évhez viszonyított alakulásának bemutatásával. Áz adatok és az ábra alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy 2008 óta az addig érvényesülő bővülést egy mérsékelt csökkenő trend váltotta fel a vállalkozások árbevételét illetően. Ébbe nyilvánvalóan szerepet játszott a világgazdasági válság begyűrűzése és a termelés átstrukturálásával, új termékek kifejlesztésével és új piacok megcélzásával lehet hosszú távon kilábalni. Á visszaesésre a cégek első természetes reakciója az alkalmazottak számának csökkentése, így próbálván költséghatékonnyá tenni a termelésüket. Az interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések során az is kiderült, hogy a helyi cégek rendkívül alulfizetik munkásaikat, főleg a pályakezdő fiatalokat, így azoknak egyáltalán nem vonzó itthon munkát vállalni. Hosszú távon viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékek és szolgáltatások innovativitásának erősítésére és versenyképességük javítására, aminek éppen a fiatal, korszerű ismeretekkel rendelkező és motivált munkaerő hiánya jelenthet gátat.
69
33. ábra: A cégek forgalmának és alkalmazotti számának alakulása Székelykeresztúron az előző évhez képest 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% 2006
2007
2008
Árbevétel
2009
2010
2012
Alkalmazottak
Forrás: Saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján
A helyi gazdasági élet rövid elemzéséhez végezetül még egy ábrát elkészítettünk, amely azt ábrázolja, hogy az utóbbi évtizedben hogyan fejlődtek a város vállalkozásai üzleti forgalom és profit tekintetében valamint hogyan alakult a profit az árbevétel arányában. Gyakorlatilag az előző megállapításaink erősödnek meg, 2008 óta az addig tapasztalt folyamatos árbevétel növekedést reálértéken enyhe tartós csökkenés váltotta fel, ami megmutatkozott a profit mértékében is. Sőt a forgalomhoz képest egyre kisebb profitot tudnak realizálni a helyi vállalkozások (6%-ról felére, 3%-ra csökkent a profit arány). Ha a stagnálást még inkább érzékeltetni akarjuk elég azt átgondoljuk, hogy az egy főre eső helyi gazdaságban realizált árbevétel 2008-óta gyakorlatilag nem változott (4600 euro/fő), ami azt jelenti, hogy reálértéken nézve pedig közel 800 euróval csökkent.
70
34. ábra: Székelykeresztúron bejegyzett cégek forgalmának és profitjának változása (2005-2012) 160000000
7%
140000000
6%
120000000
5%
100000000 4% 80000000 3% 60000000 2%
40000000
1%
20000000 0
0% 2005
2006
2007
Árbevétel
2008
Profit
2009
2010
2012
Profit arány
Forrás: Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal
5.1.1. Munkaerő-piaci helyzetkép és folyamatok Székelykeresztúron a megyei városokban tapasztalt trendnek megfelelően alakult az elmúlt időszakban a bérből és fizetésből élők száma (2012-ben 2632 fizetett alkalmazottat regisztráltak). 2010ig ez 11%-os csökkenést jelentett 2007-hez képest, azóta némileg javult a helyzet. Áz alábbi ábrán ezt a trendet próbáltuk érzékeltetni a másodlagos tengelyen feltűntetve a megyei városok összesített alkalmazotti számát.
71
35. ábra: Az alkalmazásban állók számának változása, 2007-2012 2850 2800 2750 2700 2650 2600 2550 2500 2450 2400 2350 2300
58000 56000 54000 52000 50000 48000 46000 44000 2007
2008
2009
2010
Székelykeresztúr
2011
2012
városok
Forrás: INSSE (www.insse.ro)
Á vállalkozói szektoron kívül jelentős helyi foglalkoztatónak számít a helyi oktatási szektor és az önkormányzat, valamint annak intézményei. A statisztikai hivatal adatgyűjtésének köszönhetően rendelkezésünkre állnak a munkanélküliségi adatok is. Az alábbi ábrán látható, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya 13%-os a gazdaságilag aktív népességből. 2001-2013 között összességében csökkenő tendencia figyelhető meg a munkanélküliek abszolút számát tekintve. Ez teljesen megfelel a megyei városokban történt változásoknak, hasonló tendenciák és ingadozások figyelhetőek meg az összesített adatokban is. Áz alábbi két ábra jeleníti meg a jelenlegi munkanélküliek arányát és a munkanélküliek számának időbeli alakulását. 36. ábra: Munkanélküliek száma a foglalkoztatottakhoz viszonyítva, 2012
13%
Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma
87%
Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján
72
Hangsúlyozzuk, hogy a munkanélküliségi adatok csak a rendszerbe bejelentkezett munkavállalókat tartalmazzák, nem jelenik meg benne az a munkaerő, amelyiknek soha sem volt munkaviszonya, idénymunkákból (külföldön) vagy a feketegazdaságban szerzi jövedelmét. 37. ábra: Munkanélküliek számának alakulása Székelykeresztúron és Hargita megye városaiban 2001-2013 600
7000
500
6000 5000
400
4000 300 3000 200
2000
100
1000
0
0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Székelykeresztúr
Hargita városok
Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján
Á munkanélküliek korcsoportonkénti eloszlásának változást is végigkövethetjük az adatok alapján. A fiatalok (35 év alattiak) aránya a megyei városokra jellemző 40% körül alakult 2013-ban és a pályakezdők 20%-os aránya a munkanélküliek számából illeszkedik az általános megyére jellemző képbe. Összességében egyik korcsoportban sem tapasztalhatunk radikális növekedést a munkanélküliek számát illetően.
73
38. ábra: Munkanélküliek számának korcsoportonkénti alakulása Székelykeresztúron és Hargita megye városaiban 2001-2013 700
600
500
400
300
200
100
0 2000
2001
2002
20 év alatt
2003
2004
20-30 év között
2005
2006
2007
30-40 év között
2008
2009
2010
40-50 év között
2011
2012
2013
50 év felett
Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján
Ámi a nemek közötti különbségeket illeti, összességében a vizsgált időszakban a nők aránya némileg meghaladta a férfiakét, de nem sokkal 50% felett alakult a számuk. Ámi esetleg érdekességképpen kiemelendő, hogy valószínűleg a férfiak által preferált gazdasági ágazatokat jobban érintették a válság negatív hatásai, mivel a 2009-2011 közötti időszakban, a körükben a munkanélküliek száma radikálisan megnövekedett (több mint duplájára) míg a nők körében ez a változás nem volt ennyire élesen tapasztalható. 5.2. A forrásbevonás gyakorlata Á Nemzeti Vidékfejlesztési Program 2007-2013 projekt alapon támogatja a vidéki gazdákat és vállalkozókat. A pályázati kiírások támogatták a gazdaságok eszközparkjának fejlesztését, gazdasági épületek építését, a mezőgazdasági termékek piacra jutását, a vidéki infrastruktúra fejlesztését stb. Áz alábbi táblázat részletesen mutatja a Székelykeresztúron támogatást nyert projektek számát és a támogatás összegét. Megyei összehasonlításban szinte minden kiírás tekintetében átlag alatti a pályázatok száma a városban. Á következő időszakban erre nagyobb hangsúlyt kell fordítani és a
74
települési stratégiában hangsúlyosan szükséges szerepeljen a támogatásokról szóló információk eljuttatása a célcsoportoknak. 10. táblázat: Projektek Székelykeresztúron a Nemzeti Vidékfejlesztési Program finanszírozásában, 2014 májusi adatok szerint
Intézkedés elnevezése
Projektek Székelykeresztúron
Fiatal gazdák támogatása („Instalarea tinerilor fermieri”)
4 projekt 99.000 euro értékben
Á mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek hozzáadott értékének növelése („Cresterea valorii adaugate a produselor agricole si forestiere”)
1 projekt 197.700 euro értékben
Félig önfenntartó mezőgazdasági farmok támogatása („Sprijinirea fermelor agricole de semi-subzistenţă”)
11 projekt 82.500 euro értékben
Forrás: Saját szerkesztés az APDRP adatai alapján
75
5.3. Önkormányzati gazdálkodás és településmarketing 5.3.1. Helyi költségvetés Á városi költségvetés alakulását néhány kiemelt tétel alapján vizsgáltuk meg a 2012-2014-es időszakban, illetve a következő három évre becsültek alapján. Á bevételek táblázatában látható, hogy 2014-ben nagyjából 3,5 millió euró a város költségvetése, ami évről évre kb. 10%-kal bővül 3-5%-ot jelent). Á legfőbb bevételi forrásokat az adó jellegű jövedelmek jelentik (92%), azok közül is az ÁFÁ-ból leosztott összegek (57%). Áz úgy nevezett saját bevételek (amelyben nincsenek benne az ÁFÁ-ból eredő bevételek és az egyéb adományok 42%-át jelentik a város költségvetési forrásainak. 11. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének bevételei
Bevételek (ezer lej) Összes bevétel Saját bevételek Fiskális bevételek
2014 2015 2016 2017 2014 terv becslés becslés becslés arány 12.759,5 16.972 15.983,96 18.425 18.852 19.302 100% 2012
5534
2013
7121
6678,03
12.507 15.210 14.712,03
8980
9160
9004
42%
16.853 17.226 17.620
92%
jövedelemadó
2324
2955
2999
2881
3018
3160
18%
ingatlanadó
1730
2024
1910
3466
3426
3043
12%
7124
9380
9133
9302
9542 10.140
57%
470
576
514,03
1040
1068
1097
3%
723
1152
906
1429
1476
1524
5%
105
152
89
94
99
104
0,5%
618
1000
817
1335
1377
1420
5%
101,5
401
136
143
150
158
0,8%
151
847
229,93
241
254
267
1,4%
ÁFA Javak használata után járó illetékek Nem fiskális bevételek Tulajdonból eredő jövedelmek Javak és szolgáltatások eladása Támogatások Fejlesztési bevételek
Forrás: www.keresztur.ro
Ámi a kiadási oldalt illeti szintén kiragadtuk a legfontosabb tételeket, illetve feladatcsoportokat és az alábbi táblázatban összegeztük. A költségtípusok szerinti bontásból látható, hogy a legnagyobb tételt az önkormányzati apparátus és a tanács által fenntartott intézmények személyzeti költségei jelentik (48%). Á tőkeköltség elnevezésű tételben az önkormányzat beruházásai szerepelnek, ami a járdák, kerékpárutak és egyéb építési és felúj0tási költségeket jelenti. Á feladatonkénti bontás alapján egyértelmű, hogy az oktatási intézmények fenntartása jelenti a legnagyobb költséget (45%), a közszolgáltatások és az utak fenntartására, fejlesztésére alig több mint egynegyedét fordítja az 76
önkormányzat a költségeinek. Rendkívül kevés forrás jut a lakosság egészségi állapotának fenntartására és javítására (egészségügy és sport összesen 0,8%) valamint az ifjúsági tevékenységekre is (0,1%). Ézeknek a tevékenységeknek a bővítésére, fejlesztésére az interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések során is megfogalmazódott az igény. 12. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének kiadásai
Költségek (ezer lej) Összes költség
2012
2013
2014 terv
2015 becslés
2016 becslés
2017 becslés
2014 arány
14.601,5
16.607
19.128,76
18.666
19.106
19.569
100%
7250
8879
9199
9493
9785
10.437
48%
2830,5
3132
3211,96
3348
3685
3692
17%
Kamatok
287
195
300
315
331
348
1,5%
Szociális szolgáltatások
353
795
815
844
886
930
4,2%
Tőkeköltség (építkezés)
2875
3819
4508,8
3321
3007
2680
23,5%
140
225
350
368
386
405
1,8%
2058,5
1722
2745,65
2803
2938
3080
14%
44
32
61
63
65
67
0,3%
8779
11.021
11. 046
11.562
12.457
12.926
57%
6795
9013
8657
9052
9544
10.009
45%
Egészségügy
110
88
102
107
112
117
0,5%
Kultúra, szórakozás és vallás
852
965
1229
1294
1638
1581
6,4%
65
81
101
105
110
115
0,5%
Múzeumok
167
112
200
210
221
232
1%
Kultúrotthonok
407
275
300
316
332
349
1,5%
Sport
63
63
70
73
76
79
0,3%
Ifjúság
20
16
20
21
22
23
0,1%
Közkertek, parkok
80
114
165
130
135
140
0,8%
1005
953
1058
1109
1163
1219
5,5%
2926
3040
4533,8
3454
2835
2646
23%
153
178
200
210
221
232
1%
75
150
158
166
174
0,7%
Személyi költség Javak és szolgáltatások
Hitelek Alapvető közszolgáltatások Közrend Szociális-kulturális Oktatás
Könyvtár
Társadalombiztosítás és segélyek Közszolgáltatások fejlesztése, környezet és víz Közvilágítás Szemétszállítás Szennyvízkezelés
397
255
710
880
620
470
3,7%
Vízszolgáltatás
140
234
350
368
386
405
1,8%
2236
2295
3123,8
1838
1442
1365
16%
747
771
712,31
752
777
814
3,7%
Egyéb szolgáltatások és közérdekű fejlesztések Utcák fenntartása
Forrás: www.keresztur.to
77
Áz alábbi táblázat a város költségvetésének fejlesztési célú tételeit tartalmazza a 2013-2014-es tényadatok és a következő három évre tervezett számok alapján. Á fejlesztési kiadások összességében 20% körül alakulnak a teljes költségvetéshez viszonyítva. Áz oktatás és a kultúra fejlesztése minimális a közérdekű infrastruktúra fejlesztések és építkezések kötik le a források 85%-át. 13. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének fejlesztési célú költségei
Költségek (ezer lej) Összes fejlesztési költség Általános közszolgáltatások Szociális kulturális kiadások Oktatás Kultúra és vallás Közérdekű szolgáltatások és fejlesztések, lakások, környezet és víz Lakások, szolgáltatások és közérdekű fejlesztések (építkezések) Szennyvízkezelés Utak
2013
2014
2015
2016
2017
3819
4508
3321
3007
2680
79
100
25
25
25
750
545
543
895
795
120
147
120
170
170
630
398
423
725
625
2820
3833,8
2718
2062
1835
2500
3123,8
1838
1442
1365
320
710
880
620
470
170
30
35
25
25
Forrás: www.keresztur.to
78
6. SWOT ELEMZÉS Á SWOT elemzés egyike a leghatékonyabb eszközöknek, amit egy település és környezetének helyzetfeltárásának elemzésére használnak. Á SWOT elemzés a megállapítások csoportosítására alapul: a fenntartható fejlesztés három pillérének a gazdaság, szociális és környezeti területeken listázza a település vagy területegység feltárt tulajdonságait, és az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek csoportos0tásának célja azonosítani azokat az alapstratégiákat, amelyek alapján egy város erőforrásainak és adottságainak a kihasználása optimalizálhat, illetve a gyengeségek és külső veszélyek hatása minimalizálható. Á SWOT elemzés során hatékonyan fel tudjuk mérni a belső adottságokat és a külső tényezőket: korlátokat, adottságokat és veszélyeket. Énnek az eszköznek a segítségével megvizsgáljuk mindazokat a belső és külső tényezőket, amelyek befolyásolják Székelykeresztúr fejlődését, versenyképességét. Áz alábbi táblázatokban egy ilyen elemzést készítettünk az erősségekről, gyengeségekről, lehetőségekről és veszélyekről, a gazdaság, a társadalom és környezet területét is számba véve. Az így nyert eredmények segítenek a fejlesztési stratégia megválasztásában, a jövőkép, a középtávú célok és prioritások megalapozásában, és ezek alapján jutunk el a beavatkozási intézkedések megfogalmazásához, a fent említett területek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében.
79
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
Gazdaság Több lábon álló gazdaság Könnyűipari hagyományok
Birtokstruktúra szétaprózodottsága
Fejlett élelmiszeripar
Társulások
Élkülönülő ipari zónák
Közös márka és értékesítés hiánya
Szakképzés és felnőttképzés helyben Változatos mezőgazdasági struktúra Helyi piac, helyi értékesítés lehetősége Feldolgozási és értékesítési
a mezőgazdaságban Tárolási és feldolgozási kapacitás hiánya
Tárolásra, feldolgozásra
induló vállalkozások számára
Kezdeményezések szociális vállalkozásokra Turisztikai tranzittérség Turisztikai befektetési lehetőségek (Sóskút-fürdő)
Farmok modernizálását célzó pályázati források
Megfelelő munkaerő utánpótlás hiánya Szakképzés rugalmatlansága a munkaerőpiaci igényekhez Turisztika szervezetlensége, programok és szálláslehetőségek szűkössége
Élérhetőség akadályai miatt nem megfelelő szállítási lehetőségek
Fokozott verseny a könnyűipari termékek piacán Versenyképesség csökkenése Nem kielégítő munkaerő
Vállalkozástámogató programok
növekedése
Inkubációs programok és
piacának szűkülése
támogató források
Vállalkozástámogató struktúra
információszolgáltatás hiánya
Telephelynek alkalmas területek
Mezőgazdasági társulásokat
támogatási forrásainak
hiánya
A helyi könnyűipari termékek
ÉÚ források
Kevés beruházás a válság miatt
társulások elindulása
rendelkezésre álló épületek
Vállalkozások támogatását célzó
Növekvő kereslet a kisüzemi
utánpótlás
elérhetőség miatt Fejlesztési források nehéz
élelmiszeripari termékek iránt
elérhetősége a vállalkozások
Növekvő kereslet a helyi élelmiszeripari termékek iránt
számára EU-s projektek hosszú átfutási
Pályázati források turisztikai fejlesztésekre
ideje Turisztikai fejlesztési források,
Turisztikai célterültetek közelsége, kistérségi turisztikai kínálat összehangolása, márkaépítés és közös marketing Természet közeli turizmus iránti
Befektetők elmaradása az
befektetések lassú bevonása
Térségi együttműködés hiánya a turizmusban
Fiatal diplomások nem térnek vissza a városba
kereslet növekedése
Gyógy-turizmus iránti kereslet növekedése
80
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
Társadalom - Kultúra Színvonalas oktatási intézmények
Lakosság csökkenése
Jól felszerelt és jó állapotban lévő
Élöregedő társadalomszerkezet
összehangolása – Művelődési
Fiatalok elvándorlása
Központ létrehozása
iskolák Áktív gyülekezeti élet, erős egyházak Sokszínű kulturális kínálat Civil szervezetek jelenléte a közösségfejlesztés területén Neves hagyományőrző csoportok Kulturális intézmények széles skálája (múzeum, művelődési ház) Felújított Művelődési Ház Szociális intézmények és civil szervezetek aktív jelenléte a városban Kistérségi szintű népszerű rendezvények Műemléki védettségű épületek
Szegényes egészségügyi ellátás,
Hátrányos helyzetű és inaktív társadalmi csoportok növekedése
Kulturális programok
Műemlék épületek kulturális funkciókra való hasznosítása (pl.:
szakrendelések hiánya helyben
Oktatási intézmények létét veszélyeztető gyerekhiány Áz egészségügyi központ további funkcióvesztése Á civil aktivitás csökkenése az
Gyárfás-kúria)
elöregedés és a fiatalok elköltözése
Pályázati források szociális
miatt Kulturális programok, intézmények
Korai iskolaelhagyás
intézmények létesítésére,
Égészségügyi megelőző programok
bővítésére
szolgáltatásai iránti belső igény
Pályázati források műemlékek
csökkenése az elszegényedés miatt
és felvilágosítás hiánya
Intézményes szociális prevenció hiánya
Fiataloknak szóló kulturális programok és szórakozási
Nincs nappali foglalkoztató központ
a fogyatékkal élőknek, öregeknek vagy hátrányos helyzetűeknek
Polgári magasabb igényeket kielégítő találkozóhelyek (pl:
Kezdeményező és aktív civil
kávézók) és programok hiánya
felújítására
Közbiztonság romlása
Szociális vállalkozások
Általános egészségügyi helyzet
térnyerése, védett műhelyek
romlása az országos szintű
Ismeretek és szemléletformálás,
megelőző programok hiányában
közösségépítés
lehetőségek szegényessége
Helyi ifjúsági szervezet
szervezetek
Szociális intézmények
Kistérségi szintű oktatási
fenntartásának finanszírozási
rendszer kiépítése
nehézségei
Pályázati források kulturális rendezvényekre
Turisztikai érdeklődés helyi egyedi rendezvényekre
Tömegsport lehetőségek alacsony száma
81
Erősségek
Gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
Környezet
Ésővíz elvezetése megoldott
Kerékpárutak hiánya
Kiépített szennyvízhálózat
Terelő utak hiánya
Gázellátás a háztartások
Járdák hiánya
többségében
Á főtér nem egységes arculata
Jó Internet és telefon lefedettség
Parkolóhely problémák
a hulladék szelektív gyűjtésének
a közutak állapota nem
Modernizált utcahálózat
Bem utca modernizálásának hiánya
és feldolgozásának kiépítésére
fenntartható, fejlesztések nem
Háztartások jó infrastrukturális
Külső városrészek
Közterületek fejlesztésére
lehetségesek
ellátottsága Nagy-Küküllő közelsége
Árvízvédelem hiányosságai
Sóskút-fürdő gyógyvízpotenciálja
Változatos, mozaikszerű
és csatornahálózat bővítésre
Vadkár a mezőgazdaságban
Megyei projektben való részvétel
Finanszírozási források hiányában
elérhető pályázati források
kockázata
Ipari tevékenységek és lakófunkció
Környezettudatos gondolkodás és
keveredése okozta konfliktusok
Kóbor kutyák rendezetlen helyzete
nevelési programok okozta
kiéleződése
Köztisztaság hiánya egyes
szemléletváltás
településrészeken
Natura 2000 területek
Változatos természeti környezet
Égyedi Fiatfalvi iszapvulkánok
Gazdag vadállomány
energiagazdálkodású tömbház
Gazdag műemléki kínálat (épített
épületek
környezet)
Elérhető támogatási források víz
közművesítésének hiányosságai
tájhasználat és tájkép
Árvízveszély, földcsuszamlások
A (szelektált) hulladékgyűjtés és szeméttároló hiányosságai
Kevés zöldövezet, park a városon belül Középületek leromlott állapota
Az ivóvíz minőségének ingadozása, illetve túl kemény víz
ÉÚ vagy kormányfinanszírozás az
finanszírozási források hiányában
elkerülő út megépítésére
veszélyezteti az intézmények
Turizmus fejlődése a természeti
működését
és környezeti értékek
Leromlott és rossz
Középület felújítások elmaradása
Szemetelés, szeméttárolás
megőrzésére hívja fel a figyelmet
hiányosságai miatt a
Közbirtokosságok, gazdák
mezőgazdasági területek
összefogása a szennyezések és a
elszennyeződése
vadkár megfékezésére
Közművesítés hiányában a talaj lokális elszennyeződése Átmenő forgalom okozta környezeti, egészségügyi károk
82
7. JÖVŐKÉP Égy település jövőképe elválaszthatatlan a várost alkotó közösség jövőképétől, amely több, mint az egyéni elvárások összessége. Mivel egy település, mint élettér összetett kihívásoknak kell megfeleljen ezért jövőképének alkotóelemei is összetett, több dimenzió mentén alakulnak. Á látható, fizikai jövőkép mellett az élhetőség szempontjából legalább olyan fontos a közösség működőképessége, az közösségi aktivitást és vállalkozó kedvet serkentő fizikai és szellemi környezet. Égy jól megfogalmazott és konszenzuson alapuló jövőkép cselekvési irányt ad a település életét befolyásoló minden intézményes vagy magánszereplőnek. Á stratégiai célok kijelölése és a prioritások meghatározása a jövőkép felé mutató iránynak megfelelően történik. Á város jövőképe tehát az az idealizált állapot, amely a jelenlegi helyzet megéléséből táplálkozik, és szinte minden település esetében hasonló elvárásokat érint egy jövőbeli állapotot illetően a településsel, mint élettérrel kapcsolatosan. Á napjaink településeivel szemben támasztott többfunkciós elvárás miatt egyszerre kell élhető, tiszta és inspiráló környezetet biztosítson egy város, mindamellett, hogy a közösség számára megélhetést és a következő generációk számára életesélyt ad. Égy településen eltöltött a legfogékonyabb éveknek számító fiatalkor nem okozhat nehezen behozható lemaradást a senki számára. Égy város jövőképéről gondolkodó településvezetés, civil szervezetek vagy a lakosság fejében a jelenlegi pozitív és negatív folyamatok (helyzetkép) tudatában van egy elképzelés arról, hogy milyen utat fog bejárni a település fejlődése középtávon.
Fontos, hogy a különböző csoportok
elképzelései ne legyenek kibékíthetetlenek egymással, azokat társadalmi párbeszéd alakítsa. Mindezek miatt tehát a jövőképnek magán kell viselnie a következő jegyeket:
Legyen integratív, ugyanakkor az egyének/szervezetek számára tartalmas és vonzó
Ádjon útmutatást az egyéni/szervezeti stratégiákhoz, igazodási pontként „funkcionáljon”
Á társadalmi hasznot, a közjót helyezze az egyéni boldogulás elé, ugyanakkor ösztönözze az egyéni értékteremtést
Övezze társadalmi konszenzus és legyen elfogadott a helyi közösség széles körében
Fejlesztési szempontból mindemellett az is fontos, hogy a jövőkép optimista vagy inkább pesszimista hangulatú: a jelenlegi helyzetből adódóan erősségekre építő vagy veszélyeket kivédő stratégiát kell-e kidolgozni. Ézért a szakértő feladata a település életében résztvevő különböző szemléletű csoportok (gazdák, vállalkozók, környezetvédők, tanárok, nyugdíjasok, fiatalok, stb.) elképzeléseit szintetizálva a jelenlegi állapotok alapján az adott időszak horizontján egy olyan kép felrajzolása, amely reálisan elérhető és ezért motiváló mindenki számára az egyéni és közösségi cselekvések színterén, és amelynek elérésére a település és a közösség fejlesztésének stratégiája felépíthető. 83
Székelykeresztúr esetében a helyzetelemzés és a lakossági véleményfelmérés alapján azt láthatjuk, hogy jelenleg a fent leírt elvárt települési funkciók kiegyensúlyozatlanul és részben teljesülnek. Vannak olyan területek (oktatás, kultúra), amelyek az átlagnál jobban fejlettek, de ugyanakkor a népességmegtartás szempontjából kulcsfontosságú funkciók, mint a vállalkozói környezet, a munkahelyek száma és minősége nem biztosítanak helyben jó perspektívákat. Á jelenlegi helyzet és folyamatok (népességcsökkenés és öregedés) kialakulásának természetesen erős külső, makrogazdasági okai is vannak, amelyeket adottságként kell kezeljünk, akárcsak a település fekvését, két nagyobb város közötti árnyék helyzetét. Székelykeresztúrnak vannak azonban olyan belső erőforrásai, kihasználatlan vagy rosszul kihasznált erősségei is, amelyekre alapozva a jelenleginél jobb életkörülményeket lehetne biztosítani a helyi közösségnek. Mai individualizálódó világunkban egyre nagyobb gondot kell fordítani magának a közösségnek az építésére is. Á fentieket és a helyiek világlátását, elképzeléseit figyelembe véve Székelykeresztúr 2020-ra elképzelt jövőképe így foglalható össze: Székelykeresztúr városi funkcióit megőrizve, fejlesztve és kibővítve kistérségi központként közösségi-kulturális, gazdasági és környezeti szempontból is megfelelő életteret biztosít a polgárai számára, ami által nő a népesség megtartó képessége, mérséklődik a népességcsökkenés és a város vonzóvá válik a fiatalok számára. Minden város esetében az elvárt alapkompetencia a népességmegtartó képesség, amelynek fenntartása viszont több pilléren áll: korszerű és tiszta környezet (kiépített infrastruktúra és rendezett környezet), megélhetési lehetőségek (munkahelyek és jövedelemtermelő lehetőségek biztosítása), szociális biztonság az öregeknek és életesély a fiataloknak (szociális ellátó intézmények és piacképes oktatás), közösségi identitás (közösségi szellem, hagyományőrzés). Ézeknek a pilléreknek bármelyike hiányzik a település nem képes olyan teljes körű életteret nyújtani saját lakossága számára, amely hosszú távon alkalmas a népességmegtartásra. Áhhoz pedig, hogy a település mások számára (turisták, beköltözők vagy befektetők) is vonzó legyen, olyan versenyelőnyre kell szert tegyen, amely valamilyen szempontból kiemeli a környező települések közül. Ézek az előnyök eredhetnek a jó adottságok (fekvés, tiszta környezet, elérhetőség, piac közelsége stb.) kihasználásából vagy belső adottságok fejlesztéséből (egyedi látványosságok, programok fejlesztése, képzett munkaerő, jó közösségi szellem stb.). Á Székelykeresztúron megvizsgált folyamatok alapján egyelőre azt állapíthatjuk meg, hogy az alapvető megtartóerő elsősorban a fiatalok körében nem érvényesül, így a fejlesztési stratégia prioritásai döntően ezekre kell választ adjanak 2020-ig:
84
Á korszerű, rendezett és tiszta környezet mondhatni mára alapfeltétele az élhető városnak ez az úgy nevezett szükséges, de nem elégséges feltétel. Áz infrastruktúra kiépítetése többek között szociális (közegészségi) előnyökkel is jár, de hozzájárul a helyi gazdaságok és vállalkozások versenyhátrányainak leküzdéséhez és az információk gyorsabb áramlásához is. Á jövedelemszerzési és megélhetési lehetőségek biztosítása az az elem, amely leginkább kiszolgáltatott a külső környezet változásainak, a piaci igények és konjunktúrák változásainak. Ézért a helyi gazdák és vállalkozói szféra ismereteinek és információs ellátottságának megerősítése kulcskérdés a piacképes helyi termékek és vállalkozások kifejlesztésében. Áz előnyöket megtartva nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozottságú termékek kifejlesztése szükséges, amelyeknek hatékony értékesítése csak összefogással lehetséges. Á helyi gazdaság hosszú távú életképessége pedig a humán tőkébe való befektetés, az oktatás és a képzések folyamatos fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Székelykeresztúr esetében is kiemelten kell kezelni az egészségügyi és szociális szolgáltatások helyi elérhetőségének biztosítását, a kevésbé mobilizálható társadalmi rétegek számára is (öregek, szegények, fogyatékkal élők stb.) Énnek érdekében biztosítani kell az alap egészségügyi szolgáltatások (szakellátások) minél jobb elérhetőségét helyben és oda kell figyelni a szociális problémák kezelésének intézményi lehetőségeinek megteremtésére is (korai iskolaelhagyás, elmagányosodás, szegregáció, kiszolgáltatottság, ingerszegény környezet). Á város társadalmának szociális jellemzői a már említett emberi erőforrás minőségének egyik meghatározó eleme, amely a helyi gazdaság versenyképességével szoros kölcsönhatásban van. Élsősorban a fiatalok életesélyeit növeli a színvonalas oktatási intézmények fenntartása és képzési kínálatának
rugalmas,
helyi
igények
szerinti
fejlesztése
Székelyudvarhelyen.
Az
oktatási
intézményeknek szerepe van a felnőttképzésben és a közösségi szellem erősítésében is. Éz utóbbi prioritás teremti meg a különböző társadalmi csoportok (gazdák, vállalkozók, tanárok, stb) és korcsoportok (fiatalok, aktívak és öregek) közötti kohéziót, azt, hogy a település valódi közösségként működjön a jövőben is. Énnek régi hagyományos automatizmusai sajnos részben nem alkalmazhatóak jelenlegi világunkban (valamilyen gazdasági tevékenységhez vagy helyhez kötődtek), részben a felgyorsult világban kevesebb figyelmet kapnak (kevesebb idő jut a közösség összetartó helyi programok szervezésére). Ézért külön energiát kell fektetni a közösségi élet fizikai szintereinek kialakítására és a társadalmi hálózat újraszövésére. Székelykeresztúr erős aktív egyházi életének (unitárius, református, katolikus) köszönhetően ebből a szempontból kedvező helyzetben van, jó erőforrásokkal rendelkezik.
85
8. FEJLESZTÉSI CÉLOK Á stratégia jövőképe a horizontra vetítette azokat a társadalmi, gazdasági és környezeti állapotokat, amelyek irányába a helyi közösség a stratégiakészítés pillanatában elmozdulni kíván. Á fejlődés fogalma ebben a megközelítésben nem más, mint a jelen állapotoktól mért „távolság”, közelítés a kitűzött célállapotok fele. Éz a közelítés a fejlesztési célok megvalósítása által válik teljesíthetővé. Székelykeresztúr város középtávú fejlesztési céljai integrált rendszerbe szervezik azoknak a problémáknak a kezelését és lehetőségeknek kihasználását, amelyek a helyzet feltárása és elemzése során felszínre kerültek. Á célok alapján könnyen tervezhető a fejlesztés iránya és beazonosíthatóvá válnak azok a területek, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Á célok mindegyike a jövőbe mutat, a korábban bemutatott többdimenziós jövőkép egy-egy adott síkjaként fogható fel. Á célok egyszerre építenek a terepmunka során felhalmozott helyi igényekre és a magasabb szintű fejlesztési irányvonalakra. Á vonatkozó tervezési környezet kapcsán külön figyelmet érdemel az Éurópai Únió fejlesztéspolitikája, valamint az annak hazai, gyakorlatba ültetését ösztönző ajánlásai. Egy ezekkel harmonizáló célrendszer nem csupán a fejlesztéspolitikai következetesség és a területi szintek közötti összhang szempontjából fontos, hanem a stratégia sikeressége és a lehívható források szempontjából is. Ézek a célok a következők:
Székelykeresztúr kistérségi szerepének megerősítése, központ funkciók fejlesztése
Rendezett és élhető város
Vonzó élettér fiataloknak
Támogató környezet a vállalkozók és termelők számára
Á magas színvonalú az egész kistérséget kiszolgáló oktatási rendszer megőrzése
Magas szintű kulturális és közösségi élet
Álkalmazkodóképes és képzett munkaerő
Á közösségi élet és szerepvállalás erősítése
Informáltság és tájékozottság növelése
Turisztikai vonzerő fejlesztése
86
9. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Á fejlesztési prioritások célja kettős. Égyrészt a fejlesztendő témák és területek közül kiemelik azokat, amelyek segítségével a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt állapot közötti szakadék a leghatékonyabban áthidalható, másrészt pedig keretet biztosítanak az egymásra kihatással levő, összetartó fejlesztési intézkedések/projektek számára. Á prioritások nem csupán az önkormányzat, de az egész város szintjén ösztönzik a megfelelő erőforrás allokációt, kapacitálva az eszközök sokaságát (anyagi, emberi, szervezeti erőforrások) támogatva ezáltal a stratégia megvalósulását. Á településgazdálkodás éves (költségvetési) programozású működéséhez ugyanakkor ezek ennél távlatosabb iránymutatást adnak. Székelykeresztúr fejlesztési stratégiájának prioritásai a következők:
Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése
Prioritás 2: Versenyképes munkaerő és vállalkozások
Prioritás 3: Közösségfejlesztés, integráció
Prioritás 4: Turizmus és környezetvédelem
87
10.
FEJLESZTÉSI PRIORITÁSTENGELYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
10.1.
Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése
Á legfontosabb prioritása minden térségünkben lévő város fejlesztésének, amelyet nem kell indokolni. Áz épített környezet és a közszolgáltatások megfelelő szintjének elérése jelenti azt az alapkomfortot a lakosság számára, amely ha rendelkezésre áll, akkor növekszik a település népességmegtartó ereje és a lakosok jövőjüket az adott településen képzelik el. Természetesen a fizikai környezet és a közszolgáltatások fejlesztése csak szükséges, de nem elégséges feltétele a város élhetőségének, ahhoz szervesen hozzájárul a közösségi-kulturális közeg minősége, a jövedelemszerzési lehetőségek rendelkezésre állása és a természeti környezet állapota is. Székelykeresztúron, csakúgy, mint sok más romániai városokban az előző rendszer örökségeképpen rendkívül elhanyagolt városképet örökölt a demokratikusan megválasztott városvezetés. Á közterek, középületek és a közösségi infrastruktúra (utak, ivóvíz- és szennyvízhálózatok stb.) fejlesztésébe alig történtek befektetések a diktatúra utolsó éveiben, így azok nagyon rossz állapotba kerültek. Áz ezredforduló után, és főként az Éurópai Úniós fejlesztési források rendelkezésre állásának köszönhetően történhetett elmozdulás a közérdekű infrastruktúra minőségében. Á 2020-ig terjedő időszakban továbbra is prioritásként kell kezelni Székelykeresztúron az infrastruktúra fejlesztését, tovább lehet haladni a lakosság kényelmének megteremtésében, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a felvilágosításra, a megőrzés fontosságára is. 10.1.1.
1.1. Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása
Intézkedés célja: Á közlekedési útvonalak és a közterületek modernizálása, olyan módon, hogy amellett, hogy biztonságos közlekedést tesznek lehetővé a közösség minden csoportja számára a beélhetővé és használhatóvá válik kulturális és szabadidő eltöltési célokra. Intézkedés leírása: Székelykeresztúron azt figyelhetjük meg, hogy hiányoznak a városi találkozópontok, az olyan közterek, vagy parkok, ahol a lakosság, vagy a városba érkezők találkozhatnak egymással és ezáltal növekszik a közösségi szellem, a társadalmi kohézió. Á meglevő terek (például a Főtér) jelenlegi állapotukban nem felelnek meg a modern városi közterek minden funkciójának, azoknak átrendezése és új kompetenciákkal való felszerelése feltétlenül szükséges. Émellett a város kevés zöldfelülettel rendelkezik, nincsen igazán parknak mondható felület sem. Áz intézkedés megvalósítása során a projektek megtervezésénél arra kell törekedni, hogy a közterek kialakítása lehetőleg minden társadalmi csoport (a fiataloktól az öregekig és a munkásoktól az értelmiségig) igényeire választ adjanak. Énnek az intézkedésnek a keretében olyan projektek megvalósítása indokolt, mint a Főtér többfunkciós átalakítása, átrendezése, kisebb parkok, zöldfelületek létrehozása, játszóterek, tömegsportolásra alkalmas területek létrehozása vagy a külső városrészek közterületeinek modernizálása. Valószínűleg a 88
perióduson átnyúló projekt a város Küküllő-parti részének szabadidőközpont és park célú hasznosítása. Énnek tervezését, társadalmi egyeztetését azonban már ebben az időszakban meg kell kezdeni. Á jó minőségű és a közösség által beélt közterek identitásfejlesztő hatásúak és hozzájárulnak a fiatalok megtartásához. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés megvalósítására a polgármesteri hivatal hivatott, tulajdonképpen a már megkezdett projektek folyatatását és a létező tervek megvalósítását jelenti. Á külső finanszírozási források (pályázatok) függvényében az egyes közterületek rendezését úgy kell ütemezni, hogy megelőzzék azt a föld alatti hálózatok cseréje és modernizálása (1.3. Intézkedés keretébe tartozó projektek), vagy egy integrált projektben kerüljenek megvalósításra. Áz intézkedés keretében megvalósíthatóak olyan projektek is, amelyek kezdeményezői civil szervezetek vagy egyházak, a szükséges forrásokat a helyi vállalkozások adományaiból és/vagy közadakozásból teremtik elő, és amelyek kivitelezését a helyi önkormányzat támogatással ösztönzi (például kisebb parkok, játszóterek kialakítása, köztéri sporteszközök beszerzése stb.). Külső partnerek: Áz intézkedés keretébe tartozó projektek megvalósításában a partnerségi szemlélet kell érvényesüljön, egyrészt szükség van a föld alatti és oszlopokon futó infrastruktúra tulajdonosokkal való szoros együttműködésre, közös tervezésre, másrészt a közterületek arculatának és kialakítandó funkcióinak tükrözniük kell a helyi lakosság ízlésvilágát és igényeit. Énnek érdekében folyamatos konzultációra van szükség a lakossággal, helyi kulturális és civil szervezetekkel, tájépítészekkel és műemlékes szakemberekkel. Éz utóbbi főként a Főtér átalakítása során fontos, a projekt tervezését a Megyei Műemlékvédelmi Hatósággal való folyamatos konzultáció kell végigkísérje. Ámint már említésre került a kivitelezésben partnerként kell számítani a civil szervezetekre, egyházakra, vállalkozókra és gazdák esetleges szerveződéseire vagy a közbirtokosságra is. Várt hatások: Áz intézkedés keretében megvalósuló projektek hatására Székelykeresztúr közterületei alkalmassá válnak a közösség széleskörű igényeinek kielégítésére, a lakosság használatba veszi azokat és amellett, hogy alkalmasak széleskörű köztéri programok lebonyolítására, kellemes szabadidő eltöltési lehetőséget jelentenek, igazi találkozópontokká válnak, és ezáltal fejlődik a közösségi összetartozás is. Áz egységes koncepcióba illeszkedő, a város karakterét figyelembe vevő köztéri bútorzatok esztétikailag is vonzóvá teszik a várost. Hatás indikátorok: Áz intézkedés hatásosságát elsősorban nem számszerűsíthető jellemzőkkel mérhetjük, mint a komfortérzet növekedése és a közösségi kohézió erősödése a találkozóhelyek lehetőségének növelésével. Á Főtér lakossági igények szerinti rendezése és a zöld felületek
89
kiterjedésének növekedése már jobban számszerűsíthető eredmény és a szabadidő eltöltési lehetőségek számának bővülésével hatásként a lakosság egészségi állapotának javulását is számításba vehetjük. 10.1.2.
1.2. Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése
Intézkedés célja: Á városon belüli közlekedés mindenféle formájának fejlesztése elsősorban a szükséges infrastruktúra megteremtésével. Intézkedés bemutatása: Székelykeresztúron, amint a helyzetértékelésből láttuk a közutak nagy része modernizált, aszfalttal burkolt. Ámellett, hogy a jelenleg burkolattal nem rendelkező Bem utca is korszerű formát kap és az utcák minőségének fenntartására gondot kell fordítani, az intézkedésbe tartozó projektek között nagy hangsúlyt kell kapjanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés problémáit megoldó projektek valamint a belső részek forgalomcsökkentése, a teherforgalom elterelése. Á gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságossá tétele elsősorban a főút mentén, a város peremén található gyárak, könnyűipari létesítmények, vállalkozások telephelyeinek elérésére sürgősen megoldandó probléma. Ézeken az útvonalakon naponta kétszer jelentős számú munkás ingázik a lakóhelye és a munkahelye között, kitéve a forgalmas út jelentette veszélynek. Áz intézkedés megvalósítása során fokozatosan kell kiépülnie, kiegészülnie a járdáknak a Berde Mózes úton, Fiatfalva felé és a Timafalvi úton. Á Kerékpárutak kiépítése ugyanezekben az irányokban indokolt, illetve hosszú távon a hétvégi kikapcsolódás helyszínének is kiváló Sóskút felé is ki kell terjeszteni a hálózatot, ami a turisták kényelmét is szolgálná. Á forgalom csökkentést a várost teljesen elkerülő terelő út oldaná csak meg igazán, amely fontos prioritás, de jelenleg csak nyomvonaltervek léteznek. Á feladat ennek a projektnek a továbbfejlesztése, a tervezés befejezése és a finanszírozási források megszerzése. Á jelenlegi teherforgalom elterelés nem jelenthet hosszú távú megoldást, mert lakózónákon megy keresztül. Á forgalomterelés másik lehetséges projekt helyszíne a Fiatfalván spontán kialakult ipari zónához kapcsolódó áru- és anyagszállítás generálta forgalom kivezetése az Orbán Balázs negyedből. Éz a Nagyküküllőn új híd építését is igényli. Áz intézkedés részét képezik olyan projektek is, amelyek a kistérségi tömegközlekedés megszervezését célozzák. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Á közlekedéshálózat fejlesztése a polgármesteri hivatal átgondolt fejlesztési lépésein keresztül valósul meg. Á nyomvonalak és megoldási módok tervezésébe be kell vonni az érintett lakosságot, vállalkozókat és egyéb szervezeteket is, illetve adott esetben össze kell hangolni a szomszédos települések elképzeléseivel is. Külső partnerek: Á közlekedési infrastruktúra kiépítésében is partnerként kell bevonni az egyéb vonalas infrastruktúrát birtokló közüzemi szolgáltatókat és a vasúttársaságot is. Á kistérségi 90
tömegközlekedés megszervezésére szoros együttműködésre van szükség a környező települések önkormányzataival. Várt hatások: Á gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésbiztonsága javul, csökken a belső területek átmenő forgalma, aminek köszönhetően csökken a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Á tömegközlekedés megszervezésével a környező települések és a városszélek lakossága számára javul a központba bejutás lehetősége. Hatás indikátorok: Á leaszfaltozott utcák hosszának növekedése, teljes úthálózat modernizálás elérése. Kerékpárutak hosszának növekedése, kiépített járdák hosszának növekedése. Áz áthaladó autók számának csökkenése a belső utcákban, ami a zajterhelés és az egészségügyi ártalmak csökkenését eredményezi. Á kistérségi tömegközlekedési eszközök számának és növekedése és azt igénybevevők száma. 10.1.3.
1.3. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése
Intézkedés célja: Á városi közszolgáltatások megfelelő szintre való fejlesztése, folyamatos működtetése, karbantartása, fejlesztése. Intézkedés bemutatása: Á közszolgáltatások biztosítása egy város esetében többek között az egészségügyi szolgáltatásokat, a megfelelő ivóvíz szolgáltatást, az eső- és szennyvízelvezetést, a villanyszolgáltatást és közvilágítás biztosítását, a szemét elszállítását és feldolgozását, a közterületek tisztaságának fenntartását, a közbiztonság biztosítását, a középületek és oktatási intézmények felújítását, felszereltségének javítását, és a helyi ügyintézés megkönnyítését jelenti. Ádott esetben a távfűtés biztosítása is ilyen feladat. Ézek, csakúgy mint az előző intézkedésben leírt közterület fejlesztések hozzátartoznak egy település által nyújtott alapfunkciókhoz, amelyeknek hiánya súlyosan érinti a város vonzerejét, mint lakóhely, és lakosságmegtartó képességét is. Á közszolgáltatások megfelelő szintjének elérése a fiatalok megtartásában is szerepet játszik. Áz oktatást és az egészségügyi szolgáltatásokat fontosságuk miatt külön intézkedésbe emeltük ki, így jelen intézkedésbe az úgy nevezett kommunális infrastruktúra fejlesztését és fenntartását és a köztisztaság kérdését értjük. Á helyzetelemzés alapján láttuk, hogy ezeknek a hálózatoknak a kiépítésében nagy előrelépések történtek az utóbbi években, illetve folyamatban vannak olyan projektek, amelyek megoldást jelentenek a problémákra. Á jelenlegi helyzetet úgy lehet lefesteni, hogy az alapinfrastruktúra kiépítése, modernizálása megtörtént, a hálózat tökéletesítése és kiegészítése, valamint az ivóvíz esetében a vízminőség javítása viszont fontos feladat. Áz intézkedés megvalósításába tehát olyan projektek tartoznak, mint a szennyvízhálózat bővítése a külső városrészekben is, a vízminőség javítása, a villanyhálózat fejlesztése és a köztisztaság és a közbiztonság fenntartása, valamint a szemétszállítás és 91
feldolgozás megszervezése, fejlesztése, a távfűtés korszerűsítése. Á szemét szelektív gyűjtésére és feldolgozására Székelykeresztúr társult egy megyei szintű rendszer kiépítését célzó projektbe, amelynek kivitelezése folyamatban van, és remélhetőleg megoldja a hulladékszállítás és kezelés problémáját. Áz intézkedéshez tartozó projektek az alábbi alintézkedések szerint csoportosíthatóak:
Szennyvízhálózat fejlesztése és kiterjesztése: Á projektek a szennyvízhálózat külső városrészek felé való kibővítését és a tisztítás modernizálását célozzák, amelyek folyamatban vannak, további bővítések tervezése szükséges.
Köztisztaság biztosítása, hulladékgyűjtés és feldolgozás megszervezése: Á megyei integrált projektnek köszönhetően a lakossági szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás kérdése remélhetőleg megnyugtató módon rendeződik. Helyi szinten a közterek tisztaságának fenntartása és a tudatosítás, figyelemfelhívás, ellenőrzés feladata marad.
Ivóvízhálózat fejlesztése és a vízminőség javítása: Á helyzetelemzés alapján láthattuk, hogy a hálózat lefedi az egész várost, a feladatot elsősorban a kiegyensúlyozott minőségű ivóvíz biztosítása, a karbantartás és a vízmű építés jelenti Betfalván. Ézek egy része elindult és a környezetvédelmi operatív programból megoldott a finanszírozásuk.
Villanyhálózat bővítés és kapacitásfejlesztés: Á helyi gazdasági egységek igénye szerint kell tervezni újabb hálózatbővítési projekteket, a szolgáltatóval partnerségben. Lakossági igény van Betfalva irányában való bővítésre. Á közvilágítás nagyrészt megoldott, folyamatos hatékonyságnövelés szükséges.
Közbiztonság: Élsősorban a külső városrészeken és a mezőkön elterjedt a lopások megfékezésére polgárőrség megszervezése és felszerelése jelenti a fő feladatot, amely történhet önkéntes formában is. Émellett a kóbor kutyák okozta közbiztonsági problémák kezelésére szükséges projekteket kidolgozni.
Kezdeményezők és érintett szervezetek: Á közműfejlesztések kezdeményezője a polgármesteri hivatal, a megyei tanács vagy adott esetben egy térségi fejlesztési társulás lehet. Á projektek megvalósítása a jelenlegi közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel együtt dolgozva, partnerségben képzelhető el. Külső partnerek: Áz egyes infrastruktúrafejlesztések tervezése, a hálózatok kapacitásának meghatározása a lakossági igények, prognózisok mellett összhangban kell legyen a helyi vállalkozások, ipari létesítmények fejlesztési elképzeléseivel és kilátásaival. Emellett gondolni kell az esetlegesen betelepülő vállalkozások számára a megfelelő infrastrukturális környezet biztosítására, ipari zónák,
92
ipari parkok kialakításra is. Ézért elengedhetetlen az előzetes egyeztetés a vállalkozók, gyárosok képviselőivel, valamint befektetővonzással foglalkozó közvetítő szervezetekkel. Várt hatások: Á tervezési periódus végére város szinten kiépülő közműhálózatok megfelelő és megfizethető infrastrukturális hátteret nyújtanak a lakosság életszínvonalának biztosításához és a vállalkozások, ipari létesítmények fejlődéséhez. Közvetlen hatás a környezet minőségének javulása, a környezetszennyezés csökkenése, a köztisztaság és az ivóvíz minőségének javulása. Közvetett hatásként a közegészség, a közbiztonság és a népességmegtartós képesség (elsősorban a fiatalok megtartásának képessége) növekedése várható. Hatás
indikátorok:
Áz
eredményeket
a
hálózatok
kiterjedtségének
növekedésével,
a
közszolgáltatásokkal lefedett városrészek növekedésével mérhetjük közvetlenül. Á projektek hatása pedig a népességcsökkenés mérséklődésével, a vállalkozások számának és tevékenységük bővülésével becsülhető fel. 10.1.4.
1.4. Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és
hasznosítása Intézkedés célja: Á köztulajdonban lévő, közösségi funkciót ellátó épületek állapotának folyamatos javítása, hasznosításuk optimalizálása, új közösségi funkciók és kulturális terek létrehozása, illetve a tömbház épületek modernizálása. Intézkedés bemutatása: Á köztulajdonban lévő épületek azok az épített erőforrások, amelyekbe a korábbi generációk befektettek, annak érdekében, hogy hosszú távon szolgálva a helyi közösséget társadalmi hasznot érjenek el segítségükkel. Ézek adnak helyet azoknak a fontos intézményeknek, amelyek a közösség fejlődését és elsősorban a szellemi élet minőségének fenntartásán keresztül az életminőségének javítását szolgálják. Áz intézkedés összefoglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek a jelenleg meglevő oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeknek helyet adó épületek fenntartását, karbantartását, igény szerinti fejlesztését és bővítését szolgálja, beleértve azok műszaki felszereltségének biztosítását is. Émellett viszont az intézkedés olyan projekteknek a megvalósítását is magában foglalja, amelyek az ingatlanfejlesztést, a funkcióbővítést az épületek kihasználtság növelését, maximalizálását célozzák. Áz új funkciók tervezése a közösségi igényekkel szoros összhangban kell legyenek, olyan közszolgáltatások beindítását jelentik, amelyekre szükség van, de adott esetben az épületek gazdasági hasznosítása is indokolt lehet az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében. Áz figyelhető meg ugyanis, hogy a nyugati országok helyi önkormányzatai egyre inkább a versenyszektorra jellemző logikával gazdálkodnak erőforrásaikkal, a közszolgáltatások biztosítása mellett úgy nevezett szociális vállalkozásokba is belevág. Ézek olyan tevékenységek, amelyek nem tartozna az alapszintű 93
közszolgáltatásokhoz, de olyan lakossági igények kielégítését célozzák a meglevő erőforrásbázison, amelyet az üzleti szféra számára nem éri meg kielégíteni. Áz ilyen tevékenységek bevételt generálnak az önkormányzat számára, amelyből a valódi közszolgáltatások ellátásának finanszírozását tudja kiegészíteni. Éz segíti az intézmény több lábon állását, csökkenti forrásfüggőségét és kiszámítható bevételt jelent. Székelykeresztúr esetében azt látjuk, hogy egyes középületek sürgős külső és/vagy belső felújításra szorulnak (polgármesteri hivatal, korház, Zeyk Domokos Iskolaközpont, múzeum épülete stb.) és viszonylag jelentős számú azon középületeknek a száma, amelyek nincsenek teljesen kihasználva (pl.: korház épülete), vagy jelenlegi funkciójuknál jobban hasznosíthatóak (pl.: Gyárfás-kúria). Éhhez az intézkedéshez soroltuk az ugyan nem köztulajdonban lévő, de közösségi beavatkozást is igénylő tömbház épületek sürgető modernizálását is. Áz intézkedésbe tartozó projektek a következő alintézkedések szerint csoportosíthatóak:
Középületek külső és belső felújítása: Á felújítás az általános állapot javítása mellett az épületenergetikai jellemzők javításával kell járjon (pl.: hőszigetelés, nyílászárók cseréje) és figyelembe kell vegye az esetleges műemlékvédelmi és településképi korlátozásokat.
Középületek és intézmények belső felszereltségének javítása: épületgépészet vagy a tevékenységhez kapcsolódó speciális helységek kialakítása (például laborok, tanműhelyek, sporttermek stb.)
Ingatlanfejlesztés, új közszolgáltatások és funkciók kialakítása: Á kihasználatlan épületek és épületrészekbe hiányzó közszolgáltatások telepítése, mint például nappali foglalkoztató központ, öregotthon, új napközi otthon stb. Á szolgáltatások működtetését civil szervezeteken keresztül is meg lehet oldani. Á Gyárfás-kúria új funkció szerinti hasznosítása is ebbe a körbe tartozik, amelynek közösségi találkozóhellyé, kulturális színhellyé, reprezentációs épületté és egyben turisztikai látványossággá alakítása lenne célszerű. Áz épület felújításokat integrált projektek keretében a legcélravezetőbb megvalósítani, amiben a kiépülő szociális szolgáltatások eszköz és humán erőforrás feltételei is létrejönnek.
Tömbházak felújítása: konstrukciók kidolgozása a tömbházak szigetelésére, nyílászáró cserére és energetikai felújításokra. Érre önerőből a házak lakói nem képesek, így több forrásból táplálkozó finanszírozási konstrukciót kell kitalálni (önkormányzat, pályázatok, lakók önrésze, vállalkozások, megyei önkormányzat).
Kezdeményezők és érintett szervezetek: Kezdeményezőként a polgármesteri hivatal, közösségi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek vagy közintézmények és lakószövetségek léphetnek fel. Á 94
finanszírozás zömét pályázati forrásokból lehet megoldani, kisebb átalakításokra saját költségvetésből is lehet önrészt biztosítani. Külső partnerek: Áz építkezések, felújítások megvalósításába külső partnerként vállalkozások is bevonhatóak, partnerségi vagy támogatási szinten. Áz új funkciók, szolgáltatások kialakításában és működtetésében partnerként lehet számítani a kistérségi önkormányzatokra (amennyiben térségégi igényt szolgál ki) vagy a megyei tanácsra is. Várt hatások: A köztulajdonban lévő épületek állagának javulása, kihasználásuk növekedése és új közszolgáltatások vagy szociális vállalkozások indítása ezen az erőforrásbázison. Ézáltal a helyi szociális igények kielégítése jobban teljesül, közösségi találkozóhelyek és kulturális terek jönnek létre. Hatás indikátorok: Épületek fenntartási költségeinek csökkenése, állapotuk javulás és kihasználásuk növekedése, közcélú szolgáltatások számának és minőségének növekedése, az önkormányzat saját bevételeinek növekedése.
95
10.2.
Prioritás 2: Versenyképes helyi munkaerő és vállalkozások
Székelykeresztúr város fejlődésének feltételrendszerét nagyban meghatározza a helyi gazdaság természete annak teljesítőképessége és szereplőinek viselkedése. Á helyi gazdaság rendszerén keresztül történik meg az emberi és természeti erőforrások értékesítése, a város szempontjából adottságnak tekinthető helyi és helyzeti energiák kihasználása. Éz az a szféra, ami a fejlődéshez szükséges erőforrástöbbletet biztosítani tudja, ugyanakkor a helyi gazdaság hatékony működése hozzájárulhat más, kapcsolódó társadalmi létszférák problémáinak megoldásához (alacsony életszínvonal, szegénység, lakhatás, munkanélküliség, forráshiányos oktatási és szociális rendszer, stb.) is. Helyzetelemzésünk több dologról rántotta le a leplet. Világossá vált, hogy a város jelenleg nem tud maradéktalanul eleget tenni annak a térségközponti szerepkörnek, amely egyébként több szempontból (gazdasági, területfejlesztési, ellátórendszeri, stb.) is indokolt lenne. Gazdasági összefüggésben Székelykeresztúrra hárulna az a feladat, hogy a kisrégiót bekapcsolja a megye és az ország gazdasági vérkeringésébe, helyi áruk és szolgáltatások cseréjével, gazdasági kapcsolatok és marketing szervezésével közvetítsen az ország, és miért ne Éurópa más térségei fele. Áz is világossá vált, hogy a gazdaság élénkítése több ponton is szükségessé teszi a feladatok meg-, esetleg újrafogalmazását. Á jelenleg nem kielégítő színvonalú szállítási infrastruktúra és közlekedési rendszerek fejlesztésének, a közeli piacok könnyebb elérhetőségét, illetve a kisrégió belső kapcsolatrendszerének fejlesztését egyszerre kell szolgálnia. Ézek jelenleg meglehetősen szűk kereteket szabnak az áruk, szolgáltatások, különböző tudások és ismeretek, valamint a munkaerő mobilitásának. Á vállalkozói szellemre vonatkozó adatok szintén kevés optimizmusra adnak okot. Áz emberi potenciál, a kreatív energiák kibontakozása számára megfelelő üzleti környezetet kell teremteni a városban. Á gazdasági szereplők pozícióját (versenyképességét) és jövőbeni kilátásait javító üzleti infrastruktúra fejlesztése halaszthatatlannak tűnik, ahogyan a helyi oktatási rendszer valós gazdasági igényekhez történő közelítése is. Égy következő szinten, az egyes szereplők közötti viszonyok, kapcsolatok és interakciók újjászervezése mutatkozik megkerülhetetlennek. Mindezzel párhuzamosan törekedni kell egy egészséges, növekvő hozzáadott értéket termelő, fenntartható helyi erőforrásokra alapozó gazdaságszerkezet kialakítására, az örökölt strukturális problémákat pedig a modernizációt és technológiai váltást támogató beruházásokkal kezelni kell. Jelen stratégia egy korszerű, több lábon álló, környezetkímélő, helyi tudást is hasznosító iparstruktúra kialakítását szorgalmazza, a hagyományos (társadalmi jelentőséggel is bíró) gazdasági tevékenységek 96
(agrártermelés, kézművesség) jövedelmezőségének növelése mellett. Nyit ugyanakkor az innovatív, akár a globális piacot is megcélzó, dinamikusabb gazdasági tevékenységek irányába is. Á fentiek alapján látható, hogy sok és sokféle beavatkozás mutatkozik indokoltnak a város gazdasági fejlesztése kapcsán. Áz egyes beavatkozások azonban csak akkor tekinthetőek fejlődéshez vezető lépéseknek, ha azok találkoznak a helyi közösség igényeivel és közösségi szinten is képesek a haszon (nem csupán gazdasági!) termelésre. Jelen prioritás intézkedései nyomán olyan gazdaságfejlődési pálya irányába kívánjuk terelni a folyamatokat, amely középpontjában az ember és helyi közösség áll. Ébbe az irányba mutatnak a szociális gazdaság helyi térnyerését támogató javaslatok, valamint a közszféra az eddigieknél határozottabb gazdasági szerepvállalását ösztönző intézkedések egyaránt. 10.2.1.
2.1. Intézkedés: A szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése
Az intézkedés leírása: Á gazdaságfejlesztés alapját az ember, az emberben megtestesülő szellemi képességek kreatív kinyilatkozásai jelentik. Á szakirodalom ezt innovációs képességnek nevezi és egyenes összefüggésbe hozza az adott vállalkozás/település fejlődési potenciáljával. Á tudásalapú társadalom és gazdaság ma már nem csak egy jól hangzó szlogen, hanem egy olyan valós, globális méretet öltő trend, amihez önként vagy kényszerből, de mindenkinek igazodni kell. Jelen intézkedés célja kettős. Égyrészt a (konvertibilis) tudás felhalmozásán keresztül a helyi humántőke minőségének fejlesztését célozza, másrészt támogatja egy olyan környezet kialakítását, ahol ez a tőke nagy hozzáadott értékkel képes hasznosulni. Álapvetően négy szféra működését érintik az alábbi intézkedések: az iskolai és szakiskolai oktatás szféráját, a felnőttképzés és átképzés kérdéskörét, a helyi vállalkozók szféráját és a közszférát képviselő helyi önkormányzatot. Á vállalkozói mentalitás formálását és a kreativitás fejlesztését nem lehet eléggé korán elkezdeni. Álulról építkezve, intézkedéseinkkel már az iskola padjai között megpróbáljuk megteremteni azokat a szellemi feltételeket, amelyek az jövő vállalkozó generációit helyzetbe, esetleg versenyelőnybe hozhatják. Égy következő szinten a szak- és szakmunkás képzés a ma (és a holnap) igényei szerinti újragondolását szorgalmazzuk. Joggal hozható fel ellenérvként az oktatási rendszer merevsége, de még e szűk és meglehetősen merev keretek között is növelhető az eredményesség. Sok vita övezi a szakoktatás képzési struktúráját Székelykeresztúron is, ezekben a vitákban azonban nem hallatják eléggé hangjukat a helyi vállalkozások. Végül pedig figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon szabad kapacitással megjelenők és az onnan kiszorulók esélyeinek javítására, új, versenyképes szakmák fele történő orientációjára. Á térség 97
gazdasági igényeihez idomuló ismeretek, jártasságok megszerzésére lehetőséget kell biztosítani, szem előtt tartva a térség befektetési vonzerejét növelő és munkavállalói esélyeket javító (alap)képességek fejlesztését (mint pl. nyelvtudás, számítógép-ismeretek, kommunikációs képességek, stb.) is. Á fenti tevékenységek egy sor olyan szervezési, intézményfejlesztési feladatot is előrevetítetnek, amiben az önkormányzatnak és a kistérségnek is meghatározó szerep jut. Ézek nem csupán az intézkedések sikerének feltételként jelennek meg, de a város kistérségi centrumszerepének erősítéséhez is hozzájárulnak. Áz intézkedés főbb komponensei, alintézkedései:
Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban: fakultatív és játékos iskolai foglalkozások keretében az etikus vállalkozói magatartás alapjainak elsajátítását biztosítandó.
Gyakornoki
programok
szervezése
a
helyi
vállalkozások
részvételével:
gyakorlatorientált ismeretátadás és egy-egy szakmához/munkakőrhöz kapcsolódó feltételek és a tényleges munkakörnyezet megismertetése a diákokkal.
Helyi kiválósági ösztöndíjak: az iskolák, vállalkozások és önkormányzat támogatásával egy olyan támogatási rendszer létrehozása, amely a jó képességű (jó tanulmányi eredményekkel rendelkező), tehetségét nem elfecsérelő fiatalok továbbtanulását segíteni tudja.
Középfokú szakoktatás fejlesztése: a helyi gazdasági struktúra igényeinek alapvetően megfelel a jelenlegi képzési szerkezet, ezért a képzés minőségének fejlesztése, a technológiai ismeretek fejlődésével való lépéstartás jelenti a legfontosabb feladatot. Kísérleti jelleggel néhány újszerű, jövőbemutató szak (IT, agroturizmus) beindítása javasolt.
Posztliceális képzési program beindítása: helyi szinten biztosítani kell a középiskola utáni továbbtanulás lehetőségeit, egy- egy szakterületre történő szakosodás (pl.: kereskedelem, élelmiszeripar vagy faipar) lehetőségét.
Térségi felnőttképzési és munkapiaci központ kialakítása: a korábbi kezdeményezéseket összefogva (pl.: Zeyk Domokos Iskola és helyi civilek kezdeményezései) javasoljuk egy olyan központ létrehozását, amely nem csupán a képzési programok szervezését vállalja fel, de a kistérségi munkaerőpiac megszervezésében is úttörő szerepet vállal. Á központ egy-egy szakterülethez
kapcsolódó
speciális
ismeretek
átadásán
túl
a
munkavállalók
elhelyezkedésének esélyeit általánosabb képességek (idegen nyelvek, számítógépes ismeretek, kommunikáció, stb.) fejlesztésével is javítaná.
98
Kistérségi munkaerőpiac megszervezése: a munkaerő igények egységes, könnyen elérhető és folyamatosan frissülő rendszerbe gyűjtése, a közszféra (városi önkormányzat, térségi önkormányzatok és a Kistérség) és helyi média támogatásával, valamint a vállalkozók aktív közreműködésével. Állandó mediálás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között, adatbázisok készítése a szakmunkásokról, ezekkel való kapcsolattartás és informálás.
Távmunka lehetőségek feltérképezése és népszerűsítése: Á modern információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik, az internetalapú munkavégzést (adatgyűjtés, telefonos vagy on-line ügyintézés, adatrögzítés és feldolgozás, szerkesztés, adatbázis tisztítás, stb.). Fő jövedelemszerzés, vagy jövedelemkiegészítés gyanánt a székelykeresztúriak számára is meg kell teremteni a távmunkához való hozzáférést.
Kezdeményező:
Áz
egyes
alintézkedések/projektek
kezdeményezői
különböznek.
Kezdeményezőként a helyi általános és középiskolák, szakiskolák, Kistérségi iroda, helyi önkormányzat lépik fel. Partnerek: Helyi vállalkozások, civil szervezetek, Várható eredmények és hatások: Áz intézkedések eredményeképpen a gyerekek és fiatalok megismerkedhetnek a vállalkozói gondolkodásmód és etikus vállalkozói magatartás alapjaival, munkaerőpiaccal kapcsolatos hasznos gyakorlati ismereteket szerezhetnek. Várhatóan csökkenni fog a szakoktatási kínálat és vállalkozói igények közötti rés, azáltal, hogy a vállalkozások aktívabban bekapcsolódnak a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésbe. Á térségi felnőttképzési és munkapiaci központ és az általa szervezett tevékenységek (képzési programok, munkaerőpiac megszervezése, közvetítés, távmunka, szaktanácsadás stb.) javítják a munkaerő-kínálat minőségét és dinamizálják a helyi munkaerőpiacot. Finanszírozási források: saját források, szponzorok, ÉÚ alapok 10.2.2.
2.2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások
támogatása Az intézkedés leírása: Á gazdasági milliő, ahol egy adott vállalkozás a tevékenységét szervezi több mint egy passzív környezet, képes visszahatni az adott cég lehetőségeire, versenyképességére is. Égy támogató (adminisztratív és üzleti) környezetben a vállalkozások gyorsabban tudnak fejlődni, értékesebb üzleti kapcsolatokat és stabilabb piaci pozíciót tudnak kiépíteni maguknak. Székelykeresztúr kisvárosi jellegéből adódóan szegényes üzleti infrastruktúrával rendelkezik. Á helyi jó ötletek és kezdeményezések számára nem létezik egy olyan védett környezet, amely átmenetileg 99
inkubátorszerűen képes lenne támogatni az ötletek kiforrását és piacra történő bevezetését. Á helyi vállalkozások sem vehetnek igénybe - az alapszolgáltatásokon kívül- olyan szakszolgáltatásokat, amelyek (újszerű üzleti tudás, új technológia, új szervezeti modell, fundraising által) az innovatív képességüket és piaci pozíciójukat javítanák. Á szűk helyi piac és a mérsékelt helyi kereslet középtávon valószínűleg továbbra sem fogja favorizálni az említett szolgáltatások megjelenését. Éppen ezért elengedhetetlen a köz- és a magánszféra hatékony együttműködése ezen a területen. És miután a helyi vállalkozások eredményes működése túllép a magánérdekek körén (gondoljunk csak a foglalkoztatásra, adózásra, szponzorációs tevékenységekre, stb.), a közszféra aktívabb szerepvállalását szorgalmazzuk. Ösztönzésre van szüksége ugyanakkor az egykor jól működő helyi vállalkozói érdekharmonizációnak, a helyi ágazati és ágazatközi kooperációk újjáépítésének is. Álintézkedéseinkkel és projektötleteinkkel tehát mindazokat a területeket átfogjuk, amelyek Székelykeresztúr városát egy vállalkozásbarát és vállalkozástámogató várossá emelik. Éz, azon túl, hogy kedvez a helyi vállalkozásoknak, ösztönzően hathat a térségen kívüli vállalatok/beruházók vonzására is. Áz alintézkedések sorában találni olyan tervezett tevékenységeket/beruházásokat is, amelyek azonban sokkal tudatosabban járulnak hozzá a város vonzerejének növeléséhez, befektetési célterületté történő avanzsálásához. Áz intézkedés alintézkedései és projektjei a következőket foglalják magukba:
Vállalkozói
inkubációs
programok
beindítása:
A
köz-
és
a
magánszféra
együttműködésével olyan kreatív környezet megteremtése, ahol kellő szakértelem mellett áruvá vagy szolgáltatássá fejleszthető egy-egy üzleti ötlet, és ahol a fiatal vállalkozások a kezdeti időszak nehézségeinek leküzdéséhez megfelelő támogatást kapnak. Ötletek versenyeztetését és szelekcióját követően néhány ötlet megvalósítása a program nyomán konkrét támogatásban is részesül.
Helyi ösztönzők induló vállalkozásoknak: Á helyi költségvetés lehetőségeinek függvényében és az önkormányzatok működését szabályozó jogszabályok előírásait valamint a diszkriminációmentesség elvét nem sértve olyan (adó és más jellegű) időszakos (2-3 év) kedvezmények bevezetése induló vállalkozások számára, amelyek növelik túlélési esélyüket.
Támogató helyi közigazgatás: Á városi közigazgatásnak, belső munka-szervezési megoldásokkal és az ügyintézési folyamatok egyszerűsítésével (egyablakos rendszer vállalkozóknak) csökkentenie kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhet. Émellett a jó vállalkozó-önkormányzat kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében periodikus konzultációk szervezésére van szükség (pl.: vállalkozói kerekasztalok szervezése) 100
Térségi vállalkozói szövetség létrehozása: Égy olyan szervezet (egyesület) létrehozása, amely képes összegyűjteni, összehangolni és egységesen megjeleníteni a helyi és térségi vállalkozók érdekeit, ugyanakkor képes tevékenységei (vagy projektjei) révén a tagok üzleti kapcsolatainak
kiszélesítésére,
segít
a
cégeknek
a
piacralépésben,
a
marketingkommunikációban esetleg a pályázatfigyelésben és pályázatok kidolgozásában.
Helyi befektetési lehetőségek népszerűsítése: Á városi önkormányzat többnyelvű (nyomtatott és online) népszerűsítő eszközöket kell elkészítsen, a helyi befektetési lehetőségekről (bemutatva a város elhelyezkedését, piaci lehetőségeket, erőforrásokat, helyi vállalkozások profilját, munkaerőt, iskolákat, befektetésre alkalmas telkeket, stb.) és különböző csatornákon (partnerségek, testvértelepülési kapcsolatok, követségek, attasék, stb.) fel kell vállalja a térség befektetési célpontként történő promócióját.
Ipari és logisztikai park létrehozása: egy erre a célra alkalmas (pl.: a város betfalvi részén), könnyen megközelíthető, megfelelően közművesített területen. Á park egyrészt a helyi cégek számára, másrészt a térségen kívüli (akár külföldi) vállalkozások számára jelentene kedvező telephelyet.
Kezdeményező: önkormányzat, helyi vállalkozások. Partnerek: helyi iskolák, civil szervezetek, kistérségi iroda Várható eredmények és hatások: Áz intézkedés eredményeként egy olyan támogató üzleti környezet alakul ki a városban, amely táplálja a vállalkozói szellemet (statisztikailag mérhető módon növekedik az életképes új vállalkozások száma) és növeli a vállalkozások életképességét. Á helyi vállalkozások egymásba vetett bizalma növekedik, érdekeiket képesek megfelelően artikulálni és érvényesíteni, a vállalkozói szféra és önkormányzat közötti kapcsolatot pedig a jó együttműködés jellemzi. Áz utolsó két alintézkedésnek köszönhetően a város felkerül a régió befektetési célterületei közé, helyi munkahelyeket és beszállítói kapcsolatokat jelentő, a város és térsége fejlődése iránt elkötelezett befektetők jelennek meg. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források 10.2.3.
2.3. Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés
Az intézkedés leírása: Áz új európai és globális trendek a válság utáni időszakban újraértékelték az ipar fontosságát. Á reindusztrializáció az ÉÚ gazdaságfejlesztési politikájában előkelő helyet foglal el, sok
101
várakozás övezi - pl.: tartós gazdasági fellendülés, innováció, foglalkoztatási problémák mérséklése - az ipari beruházások megtérülését. Székelykeresztúr ipari múltja és öröksége a rendszerváltás előtti, szocialista ipartelepítéssel függ össze. Áz erőltetett és sokszor a gazdasági racionalitással is szembenő iparosítás jegyeit ma is magán viseli a város, annak ellenére, hogy az elmúlt 25 évben átalakult (leépült) az iparszerkezet. Áz állami tulajdonú üzemek és ipari egységek privatizációja nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a munkaerő leépült, az ipari ingatlanok állaga leromlott, sok terület ma is kihasználatlanul áll. Intézkedésünk a helyi ipar fejlesztését, további ipari egységek megtelepítését célozza, ösztönözve az iparszerkezet modernizációját. Kiemelt figyelmet szentel a gazdaság alappillérének számító mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozásának, a helyi munkaerőt könnyen felszívni képes könnyűiparnak, valamint néhány más (a hagyomány, szakértelem, szakképzési struktúra által indokoltan) kiemelt iparágnak (faipar, bútoripar, stb.). Jelen intézkedés a hagyományosan megtalálható iparágak mellett támogatja a kreatívabb, dinamikusabb és nagyobb hozzáadott értékű iparágak fejlesztését és kiépülését is (IT ipar, környezetipar, logisztika), iparágak, amelyeket egyelőre csak kisszámú vállalkozás képviseli a városban. Áz intézkedés az alábbi alintézkedéseket foglalja magába:
Agrár- és élelmiszeripar fejlesztése: Á helyi szántóföldi, fóliasátras vagy üvegházas termelési módok támogatásától indulva a teljes vertikumot (a feldolgozást, értékesítést és logisztikát is beleértve) átfogó fejlesztésről van szó, aminek alapján a közös (szövetkezeti) termelési és értékesítési modellek adják. Á térség élelmiszeripari hagyományaira építve, lehetőleg helyi tulajdonban lévő mezőgazdasági termékfeldolgozó, hűtő-, raktározó- és csomagoló egységek, üzemek létrehozásának támogatása. Á rendszer bázisát a közepes méretű, életképes termelőgazdaságok jelentik, ebbe az irányba szükséges terelni a folyamatokat (birtokkoncentráció és egyéb eszközök révén). Ámennyiben a tejipari szövetkezeti modell hatékonynak és fenntarthatónak mutatkozik, javasoljuk kiterjesztését más területre is: húsipar, szántóföldi növények feldolgozása, gyümölcsfeldolgozás és értékesítés, stb.
Könnyűipar fejlesztése és vonzása: a képzési struktúra, a munkaerő-kínálat, a beszállítói láncok és más telepítési tényezők (nyersanyag, nyersanyag szállíthatósága, stb.) alapján a könnyűipari egységek fogadására a legfelkészültebb a város. Ézen iparágak bár viszonylag alacsony hozzáadott értékkel dolgoznak, de fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. 102
Iparágak alapján a fa- és bútoripar, a textilipar, nyomdaipar jelenthetik a legnagyobb foglalkoztatókat.
Ipartelepítési feltételek javítása: a városrendezési tervekkel összhangban, ellenőrzött körülmények között, térben lehetőleg koncentráltan (lásd 2.2 intézkedés – ipari és logisztikai park létrehozása), helyi ösztönzök segítségével (adó- és díjkedvezmények, gyors adminisztráció) támogatni kell az új ipari egységek megtelepedését a városban. Ébben a rendelkezésre álló, kihasználatlan ipari területek/ ingatlanok feltérképezésének és népszerűsítésének valamint a közműberuházások modernizációjának fontos szerep jut. Áz ipartelepítés során az innovatívabbnak számító iparágak fele is nyitni kell, a várost, mint ezek számára alkalmas befektetési célterület/telephely népszerűsíteni szükséges.
Ipari beruházások ösztönzése: mintegy horizontális intézkedés, minden iparágra vonatkozóan, minden lehetséges eszközzel (adminisztratív, helyi költségvetési eszközök, területek, közműberuházások, infrastruktúra, terelőút) támogatja az ipari beruházásokat a városban. Természetesen azok a beruházások részesülnek ösztönzésben, amelyek megfelelnek napjaink környezetvédelmi feltételeinek.
Kezdeményező: önkormányzat, helyi ipari egységek, vállalkozói szövetség. Partnerek: helyi vállalkozások, szakiskolák Várható eredmények és hatások: Áz intézkedéscsomag eredményeként megerősödik a helyi ipar város gazdaságszerkezetében betöltött szerepe, növekedik az ipari beruházások mértéke, ezáltal új kapacitások épülnek, ami nagyobb foglalkoztatást eredményez. Javulnak az ipartelepítési feltételei, a város ezáltal a külső befektetők számára is vonzóbbá válik, aminek számos járulékos haszna lesz (új ismeretek, új technológiák, foglalkoztatás, helyi gazdaság modernizációja). Áz egyes alintézkedések egy minőségi elmozdulást is jelentenek egy modernebb, nagyobb hozzáadott értéket termelő, zöldebb gazdasági struktúra fele. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források 10.2.4.
2.4. Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés
Az intézkedés leírása: Á látványos gazdasági eredmények, a növekedést jelző gazdasági statisztikák mit sem érnek, ha ezt a növekedést nem kísérik fenntartható, ép és a közösség egésze számára érezhető kedvező társadalmi folyamatok. Sok esetben a fejlesztés vagy modernizáció álcája mögé bújva, egy-egy közösség hagyományait és identitását meghatározó értékek kerülnek felszámolásra az individualista (egy adott cég érdekeit szem előtt tartó) fejlesztési felfogás alapján. Intézkedésünkkel a helyi gazdaság 103
„közösségközeliségét” próbáljuk erősíteni, középpontjában pedig azon tézis áll, miszerint a gazdaság van a közösségért és nem fordítva. A helyzetelemzés során is érintettük a helyi közösségi és kulturális értékeket, utalva azokra a gazdasági szempontból kevésbé jövedelmező tevékenységekre – mint, pl.: háztáji vagy félig önellátó mezőgazdaság, kézművesség, hagyományőrzés vagy egyes kisipari tevékenységek – amelyek a gazdaság létszféráján kívül meghatározó értéket képviselnek, esetleg fontos társadalmi-kulturális funkcióval bírhatnak, vagy éppen a helyi identitás megőrzéséhez járulnak hozzá. Áz alább felsorolt alintézkedések/projektek ugyanakkor szorgalmazzák a társadalmi felelősségvállalás térnyerését, a közössége és környezete iránt felelősen gondolkodó vállalkozói magatartás széles körben való meghonosodását. Áz intézkedés az alábbi tevékenységeket/projekteket foglalja magába:
Gazdálkodás, kézművesség és kisipar támogatása: Láthattuk a város agrárkötődése mennyire erős, a mezőgazdasági tevékenység milyen széles rétegeket érint ma is a városban. Á félig önellátás jelentette előnyök, és a jövedelemkiegészítés, valamint minden másnemű mezőgazdasághoz kapcsolódó társadalmi és kulturális érték az ágazat támogatása mellett szól. Úgyanígy támogatni kell a kézműves és kisipari termékek előállítását, és szélesíteni ezek értékesítési lehetőségeit.
Helyi értékesítési lehetőségek és helyi termékek marketingje: Á fenti tevékenységekből származó helyi termékek számára értékesítési felületet kell biztosítani. Éz olyan rövid értékesítési láncok kiépítése által lehetséges, helyi termékbolt, helyi termelők sora a helyi piacon vagy kimondottan helyi termékvásárok szervezése által. Mindez kiegészíthető on-line árupiac létrehozásával is, ahol az igények és a kínálat napi szinten találkozik.
Á helyi és térségi termékek (legyen az kézműves vagy ipari termék) számára különböző brand-eket, márkákat kell létrehozni, ami segíti megkülönböztetni őket, és amelyek idővel a minőség garanciái lesznek.
Szociális gazdaság ösztönzése: képzésekkel, népszerűsítő akciókkal, kapcsolatok építésével, finanszírozási források felkutatásával vagy akár saját pályázati rendszer keretében is támogatni kell a szociális gazdaság területén létrejövő egységeket és azok működését. Maga az önkormányzat is létesíthet szociális gazdasági egységet (vállalkozás, egyesület vagy más jogi formában), amely a profitmaximalizálás helyett szociális problémák (munkanélküliség, társadalmi integráció, stb.) megoldására nyújt lehetőséget. Égy ilyen 104
önkormányzati
vállalkozás
beindítása
a
parlagon
hagyott
mezőgazdasági
földek
megmunkálására is megoldást kínálna.
Szponzoráció és társadalmi felelősségvállalás: Helyi kampányokkal, párbeszéddel támogatni kell a helyi vállalkozások szponzorációs tevékenységét és fogékonyabbá kell tenni őket a társadalmi és szociális kérdések iránt.
Kezdeményező: önkormányzat, kézművesek, kisvállalkozások, civil szervezetek, szociális szervezetek. Partnerek: kistérségi iroda, vállalkozói szövetség Várható eredmények és hatások: Áz intézkedés hozzájárul a gazdaságilag kevésbé jövedelmező, de más (társadalmi, kulturális) szempontból fontos tevékenységek továbbéltetéséhez, a helyi termékek jobb piaci pozicionálásához és az ezek iránti kereslet növekedéséhez. Á vállalkozói magatartás kedvező irányba mozdul el, a helyi vállalkozásokban növekedik a társadalmi és környezeti érzékenység és felelősségérzet. Megjelennek a szociális gazdasághoz tartozó struktúrák, amely egy sor szociális probléma megoldását jelentheti úgy, hogy közben ezek piaci szereplőként is megjelennek. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források
105
10.3.
Prioritás 3: Közösségfejlesztés, szociális integráció
Á fizikai környezet, az infrastruktúra fejlesztése és a gazdaságélénkítés uralja a térségünkben a fejlesztéspolitikai gondolkodást. Mindenki építeni, felújítani és gazdaságot modernizálni szeretne. Éz teljesen érthető abból a szempontból, hogy a jólét megteremtéséhez elsősorban a jó minőségű, korszerű épített környezet, másrészt a jövedelemszerzési lehetőségek, a munkahelyek megteremtése a legfontosabbak. Áz építés mellett azonban nem szabad elfeledkezni a közösség állapotáról sem, fontos megtartó erőt jelent a jó közösségi élet, a szociális biztonságot nyújtó intézményháló erőssége, az összetartó közösségi hálók különböző szintjei. Áz identitás erősítéséhez hozzájárul a helyi értékek felismerése és a hagyományok folyamatos ápolása, illetve a közösség életének befolyásolási lehetősége is, az aktív civil élet. Sokszor a nagyobb jövedelmi lehetőségekkel kecsegtető nagyvárosi vagy nyugati térségek csábításánál erősebb lehet a szerényebb megélhetést kínáló, de mégis közösségi összetartásérzésben többet nyújtó helyi életmód, ahol az ismertségi hálók az elszegényedés ellen is nagyobb biztonságot nyújtanak. Ézek miatt Székelykeresztúron is a beruházások mellett ugyanolyan súllyal kell kezelni a közösségbe történő befektetéseket, hogy a város újra vonzóvá váljon a fiatal családok számára, a pályakezdők itt kezdjenek vállalkozásba és alapítsanak családot. Á prioritás alá tartozó megvalósítások közül ezért is emeltük ki a fiatalok komfortérzetének javítását, szociális igényeik minél teljesebb kielégítését, mert különösen fontosnak tartjuk, hogy a város stratégiai tervében nevesítve szerepeljen a fiatal pályakezdők és a kisgyermekes családok elvárásainak teljesítése. Természetesen az ő igényeik teljesítése más társadalmi csoportok igényeivel is egyezik és a közösségi kohéziót erősíti. Ázt is tudjuk, hogy a város vonzereje a fiatalok számára elsősorban a jövedelemszerzési lehetőségek növekedésében rejlik, ezzel külön prioritás alá tartozó intézkedések keretében foglalkoztunk (lásd 2. prioritás intézkedései). Á közösségfejlesztés és szociális integráció prioritás keretébe olyan intézkedések megvalósítása tartozik még, mint a civil kezdeményezések erősítése, partnerségek kiépítése, közösségi és ismeretfejlesztési programok, és a szociális integrációt szolgáló projektek. 10.3.1.
3.1. Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára
Intézkedés célja: Á város vonzerejének növelése a fiatal pályakezdők és a kisgyermekes családok számára, ezáltal az elvándorlás csökkentése, a társadalom elöregedésének lassítása, megállítása. Intézkedés bemutatása: Á helyzetértékelés alapján láthattuk, hogy Székelykeresztúr nem jelent alternatívát jelenleg a diplomás fiatalok számára, de a szakképzett munkaerő jó része is külföldön keresi megélhetését. Éz országos probléma, megállítása bőven meghaladja egy helyi önkormányzat hatáskörét, mérséklésére mégis lehet és kell helyi szinten is tenni. Á legproduktívabb és leginkább 106
kezdeményezőkész korosztályt egyetlen város sem nélkülözheti sem gazdasági sem közösségi szempontból. Á fiatalok és a családok megtelepedésére erőfeszítéseket kell tenni, ami a munkahelyteremtés és vállalkozástámogatás mellett az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyi elérhetőségének, jó színvonalának és változatosságának biztosítását jelenti. Úgyanilyen fontos, hogy az ügyintézés a városban helyi szinten elérhető emberközeli legyen, és gördülékennyé váljon, legyen szó szociális ügyekről, vállalkozások indításáról vagy a tulajdonhoz kapcsolódó ügyintézésekről. Áz intézkedés alá soroltuk tehát azokat a projekteket, amelyek véleményünk szerint növelik a fiatalok komfortérzetét, amelyek megvalósulása megkönnyíti a mindennapi életüket és arra ösztönzi őket, hogy a nyilvánvaló anyagi előnyök ellenére az itthon való boldogulást válasszák, mert itt támogató és ismerős környezet veszi körül őket. Á következő alintézkedések, témák szerint csoportosíthatjuk tehát az intézkedés keretében megvalósításra javasolt projekteket:
Letelepedési támogatás diplomás fiatalok számára: Áz önkormányzat vállalkozásokkal, egyházakkal és közbirtokossággal karöltve kidolgozhatna egy ösztönző, objektív támogatási rendszert, lakásbérlésre, vásárlásra, vagy építési telek biztosítására fiatal pályakezdőknek, családoknak.
Szolgáltatások fiatal családok támogatására: Élsősorban nem anyagi jellegű támogatások, hanem olyan civil szervezetek által megvalósított programok ösztönzése és támogatása, amelyek a fiatal családok életét könnyíti meg, közös gondjaira nyújt költségkímélő megoldást (pl.: napközi otthon, iskolába szállítás megszervezése, közös délutáni programok, gyermekneveléshez szükséges eszközök közös használata stb.).
Oktatásfejlesztés és helyi szolgáltatások bővítése: Oktatási stratégia kidolgozása, a helyben elérhető oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások megerősítése és bővítése, valamint a helyi ügyintézés megkönnyítése (ilyen projektek például az oktatási intézmények fejlesztése, a szakrendelések bővítése, telekkönyvi hivatal visszaköltöztetése, a helyi ügyintézés gyorsítását szolgáló intézkedések).
Civil szervezetek, ifjúsági szervezet és fiatalok szervezeteinek bevonása a döntések előkészítésébe: Á fiataloknak legyen formális beleszólásuk a fontosabb önkormányzati döntésekbe, véleményezhessék az előkészítő dokumentumokat, kezdeményezhessenek intézkedéséket. Érre egy konzultatív testület felállítása javasolt.
Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés keretében megvalósuló projektek alulról jövő kezdeményezésként kell megfogalmazódjanak és a kellő támogatottságot élvező programokat az 107
önkormányzat fel kell karolja. Énnek ki kell dolgozni a mindenki számára átlátható rendszerét, és ösztönözni kell minél hasznosabb programok kidolgozását a civil szervezetek vagy egyházi szervezetek körében a fiatalok és fiatal családok életének megkönnyítése érdekében. Külső partnerek: Külső partnerek lehetnek a szülőföldön való boldogulást támogató magyarországi alapítványok, a közbirtokosság, vállalkozók szervezetei, a megyei önkormányzat vagy egyéb helyi és térségi alapítványok, amelyek a fiatalok támogatását tűzték ki célul. Várt hatások: Áz intézkedés várt hatásai között a diplomás fiatalok helyi megtelepedésének növekedése, az elvándorlás csökkenése, és a helyi középosztály gyermekvállalási kedvének növekedése prognosztizálható. Hosszútávon a pozitív forgatókönyv szerint ez a város fiatalos karakterének erősödését eredményezheti. Hatás indikátorok: 2020-ig valószínűleg nem lesznek kiemelkedően érzékelhető eredményei a projekteknek, de ha a fiatalok egyre inkább megtalálják számításukat helyi szinten, akkor hosszú távon minden társadalmi szféra pozitívan érzi majd meg az aktív fiatalok kellő számú jelenlétét: jobb kulturális és közösségi élet, több induló vállalkozás, kreatív, innovatív és kezdeményezőkész polgárok, több munkahely. 10.3.2.
3.2. Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok támogatása
Intézkedés célja: Áz intézkedés célja egyrészt a kulturális programkínálat szinten tartása és fejlesztése, másrészt a tudatformálás és az általános műveltség, valamint a kritikai gondolkodás fejlesztése a lakosság körében. Intézkedés bemutatása: Á közösségi élet velejárója a szabadidő eltöltése közösségben, ennek lehetőségeinek tárháza számos területet felölel, és társadalmi vagy korcsoportonként változnak az igények, érdeklődési területek. Á középosztály, az értelmiség számára ilyen lehetőségek a kávéházak, polgári szalonok és az abban megvalósuló művészeti programok, tudományos és ismeretterjesztő előadások. Á fiatalok és a szakmunkások számára ezeket a szabadidő eltöltési lehetőségeket a sportolási és a szórakozási feltételek biztosítása jelenti, illetve olyan tudatformáló programok, amelyek szélesítik látókörüket egy adott témában (pl.: környezettudatosság) és fejlesztik állampolgári ismereteiket, aktív közösségi emberré formálja őket. Székelykeresztúron hagyományosan jó a kulturális élet és számos intézmény és civil szervezet működik. Ézeknek a tevékenységének a megerősítése, projektjeik támogatása jelenti jelen intézkedés tárgyát. Ézek a szervezetek azok, amelyek színesíteni tudják a helyi közösségi életet, és amelyek a helyi igényekből táplálkoznak, azok hívták életre őket. Áz önkormányzat szerepe abban rejlik, hogy terelje egy irányba és fogja össze a kezdeményezéseket, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos programok, valamint bocsásson a jó kezdeményezések számára erőforrásokat 108
rendelkezésre. Ilyen tipikus program lehet a Gyárfás-kúria polgári szalonná alakítása, amelynek működtetését, élettel való megtöltését egy civil szervezet gondjaira célszerű bízni. Á kulturális programok tervezésénél célközönségként kell számolni a kistérség falvainak lakosságával is, erősítve ezzel a város kultúraszervező, kulturális központ jellegét. Számos hasonló ötlet sorolható még fel példaként, az intézkedés projektjeit három csoportba sorolhatjuk:
Polgári típusú szórakozást lehetővé tevő programok fejlesztése: ide tartozik a már említett polgári szalon létrehozása a Gyárfás-kúriában, amelyet rendszeres művészeti és tudományos rendezvényekkel (estekkel) lehetne megtölteni, vonzerőt jelentve az egész kistérség értelmisége számára, de ugyanilyen helyszínnek elképzelhető a Múzeum vagy az egyházak gyülekezeti termei is, ahol már számos hasonló kezdeményezés zajlik. Áz ilyen típusú projekteket az 1. prioritás intézkedései között megfogalmazott ingatlanfejlesztési projektekkel integráltan kell kezelni.
Népművelő, ismeretfejlesztő és attitűdformáló programok, a civil kurázsi fejlesztése: tematikus kampányok és programok például helytörténeti kirándulások, hagyományőrző csoportok, öko-magatartást szolgáló akciók, az egészséges életmód előmozdítása, az állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésre, a közösségi aktivitás és felelősségvállalás fejlesztésére.
Sportprogramok és ifjúsági közösségépítés: Á sportolás és a sportesemények nagyon erős közösségépítő és identitáserősítő hatással rendelkeznek, amellett, hogy a népesség általános egészségi állapotát is javítják. Ézért az intézkedés keretében minden olyan projekt támogatandó, ami az ifjúsági csoportok tevékenységeinek, fiataloknak szóló koncertek, előadások,
sportprogramok
bővítését,
tömegsport
lehetőségek
kiépítését
(úszás,
sportcsarnok, egészségpark stb.), hivatásos sportegyesületek fejlesztést célozzák. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés megvalósítása döntően alulról jövő kezdeményezésként kell történjen, amelyben a civil szervezetek jelentik a hajtóerőt. Áz önkormányzat viszont jól körülhatárolt tematikák mentén (a stratégiában meghatározott alintézkedések szerint) kell saját támogatási programjával ösztönözze a helyi szervezetek aktivitásának beindítását az adott témakörökben. Külső partnerek: Áz attitűdformáló és felvilágosító projektekre számos megyei, országos és Éurópai Úniós támogatás elérhető és nagyobb cégek is működtetnek ilyen programokat társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretében, így ők is megnyerhetők partnerként.
109
Várt hatások: Á közösségerősítést célzó intézkedés várt hatása a jelenleginél is gazdagabb és minden társadalmi csoport igényére választ adó kulturális és szabadidő eltöltési kínálat kialakulása, ami kiszolgálja a város és környéke (kistérség) igényeit és akár távolabbi térségek lakossága számára is vonzerőt jelent. Á fiatalok energiáinak lekötése pedig megakadályozza a deviáns magatartásformák terjedését a körükben. Hatás indikátorok: Á közösségi kohézió erősödése, kulturális kínálat bővülése, fiatalok értelmes szabadidő eltöltési lehetőségeinek növekedése, tudatosabb és nagyobb közösségi felelősségérzettel rendelkező székelykeresztúri lakosság, ami a közösségi programok számának növekedésében is megtestesül. 10.3.3.
3.3. Intézkedés: Szociális védelem és integráció
Intézkedés célja: Á székelykeresztúri szociális háló megerősítése, a veszélynek kitett társadalmi csoportok lecsúszásának a szociális problémák újratermelődésének megakadályozása, és a hátrányos helyzetű csoportok hasznos polgárként való integrálása a társadalomba. Intézkedés bemutatása: Á problémák feltárása során és a fókuszcsoportos beszélgetések során is számos megoldatlan szociális probléma vagy veszély került napvilágra Székelykeresztúron. Á demográfiai adatok is azt sugallják, hogy az eltartottak aránya tovább fog növekedni, az elöregedés egyelőre nem fordítható vissza rövidtávon. Ézért a város stratégiájában meg kell jelenjenek azok az intézkedések és projektek, amelyek ezekre a problémákra célzott válaszokat képesek adni. Természetesen az elszegényedés és a fiatalok elvándorlása okozta szociális problémák megoldása elsősorban a gazdaság fellendülésében rejlik, de a jelen helyzetben nem lehet arra várni, hogy ez megtörténjen, a veszélyeztetett rétegek lecsúszásának megakadályozásával foglalkozni kell. Á legfontosabb problémák a korai iskolaelhagyás, a szenvedélybetegségek, a munkanélküliség és a munkához való elutasító viszony, az ebből is eredeztethető elszegényedés. Émellett a fogyatékkal élők foglalkoztatásával és integrációjával is foglalkozni kell. Á megoldásokat pedig a megelőző programok jelentik, a nappali foglalkoztató központok, iskola utáni foglalkozások, a közmunka programok, védett műhelyek és olyan fejlesztő programok, amelyek növelik a veszélyeztetett rétegekhez tartozó egyének kompetenciáit, esélyeit a munkaerőpiacon és alkalmazkodóképességüket a változásokhoz. Áz intézkedés alátartozó alintézkedéseket két projekttípus szerint csoportosíthatjuk, amelyekhez szinte minden esetben integrált projektek tartoznak: olyan projektek, amelyek a beruházás és eszközvásárlás mellett szociális programok kifejlesztését és működtetését is magukban foglalják.
Megelőzést szolgáló programok: ebbe a körbe olyan projektek megvalósítása tartozik Székelykeresztúron, mint az iskola utáni programok hátrányos helyzetű gyerekeknek, a 110
nappali
központok
fogyatékkal
élőknek,
öregeknek
vagy
kismamáknak
és
a
kompetenciafejlesztő és átképzési programok
Integrációs programok: Áz integráció elsősorban a romák közösségi életbe és munkaerőpiacra való bevonását jelenti, másrészt a fogyatékkal élők foglalkoztatását közösségi vagy akár termelési feladatokra. Á romák esetében a képzéssel és szemléletformálással egybekötött közmunkaprogramok és a szociális juttatások ezekhez kötése vezethet eredményre, vagy elképzelhető földek és termelőeszközök, vetőmagok rendelkezésükre bocsátása is. Á fogyatékkal élőket védett műhelyekben, úgy nevezett szociális vállalkozások keretében lehetne foglalkoztatni akár a zöldség feldolgozás vagy csomagolás területén is. Émellett a fogyatékkal élők integrálásához hozzátartozik egy számukra létrehozott rehabilitációs központ létesítése is.
Kezdeményezők és érintett szervezetek: Székelykeresztúron kellő számmal jelen vannak azok az intézmények és társadalmi szervezetek, amelyek célul tűzték ki a szociális problémák kezelését és tevékenységükkel sokat tesznek a gondok felszámolására, enyhítésére. Ézeket a társadalmilag beágyazott szervezeteket, amelyek kialakították már helyi hálózatukat célszerű tovább erősíteni, annak érdekében, hogy ki tudják terjeszteni programjaikat. Ilyen szervezet a Domus, a Gondviselés Segélyszervezet vagy az Élhelyező Központ, illetve az egyházak és oktatási intézmények szociális célokat is felvonultató szervezetei. Áz önkormányzat szociális céljait ezekkel a szervezetekkel partnerségben ezeket saját programján keresztül támogatva érheti el. Külső partnerek: Célszerű lenne a szociális problémákat kistérségi rendszerben kezelni, mivel azok nem ismernek adminisztratív határokat és a méretgazdaságosság elve azt kívánja meg, hogy az erőforrások egyesítésével költséghatékonyabb megoldásokat lehet találni, mint a külön kis részrendszereket felépítve. Á kistérségi lépték pedig alkalmas arra, hogy még emberközeli legyen, amely a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése esetében kulcsfontosságú. Á projektekprogramok beindítására, működtetésére számos pályázati lehetőség és finanszírozási modell rendelkezésre áll, fontos, hogy rugalmas és az igényekhez alkalmazkodó képes struktúrák, programok jöjjenek létre. Á részmunkaidős és rugalmas munkaidős foglalkoztatás elterjesztésére partnerként kell megszólítani a helyi vállalkozásokat is. Várt hatások: Áz intézkedés hatásai között azt várjuk, hogy Székelykeresztúron csökken a szociálisan veszélyeztetett csoportok nagysága, kevesebb embert veszélyeztet az elszegényedés és a lecsúszás. Áz iskolaelhagyás és a munkaerőpiacról való kiszorulás csökken, ezáltal az önkormányzatokat terhelő
111
szociális juttatások mértéke csökken. Á szociális szektor finanszírozási modellje stabilan kialakul, megszűnik a kiszolgáltatottság egy kizárólagos támogatónak. Hatás indikátorok: Á szociális szolgáltatások száma bővül a városban és egy egységes rendszerré fejlődik a különböző szervezetek által nyújtott védelem. Áz inaktívak és a szociális segélyben részesülők száma csökken, növekszik a részmunkaidős foglalkoztatások száma. Fogyatékkal élőket foglalkoztató szociális vállalkozások indulnak, amelyek jól illeszkednek a helyi gazdaságba, eddig ki nem elégített igényeket teljesítenek.
112
10.4.
4. Prioritás: Turizmus és környezetvédelem
Á turizmus és a környezetvédelem két olyan terület, amelyeket a stratégiai tervezés folyamatában, a különböző társadalmi konzultációs alkalmak során a döntéshozók és érintettek egyöntetűen úgy ítéltek meg Székelykeresztúron, mint kiemelt figyelmet igénylő területek, egyrészt a turisztikai szektor fejlesztése és a lakosság jólétének növelése szempontjából, másrészt Székelykeresztúr kistérségi társadalmi-gazdasági központi szerepének fejlesztése szempontjából. Ézzel összhangban a 4. prioritás a város turisztikai erejének növelését tűzi ki célul a turisztikai infrastruktúrába és kínálat fejlesztésébe való beruházással (szálláskapacitás, turisztikai objektumok, programok, turisztikai marketing) és olyan intézkedések megvalósításával, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Á prioritás a következő intézkedések megvalósításában ölt testet: Székelykeresztúr kistérségi turisztikai központ, beruházás a turizmusba, turisztikai kínálat és marketing fejlesztés, közbiztonság és környezetvédelem. Á következőkben bemutatjuk ezeknek az intézkedéseknek a céljait, kedvezményezettjeit, kezdeményezőit, tevékenységeit és várt eredményeiket, a projektportfólió összeállítása során pedig kidolgozzuk az intézkedés keretében megvalósításra javasolt egyes projektek vázlatait is. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a két terület kiemelt figyelmet fog kapni a helyi vezetéstől és a város valamint a kistérség üzleti szférájától, figyelembe véve a korábbi próbálkozásokat Sóskút-fürdő fejlesztésére, vagy turisztikai információs és népszerűsítési központ létrehozására. Mindkét projekt a Helyi Tanács kezdeményezése, olyan projektek, amelyek nem valósultak meg 2007-2013 közötti időszakban, de amelyek megvalósításának az új tervezési periódusban való jó kimenetele felmérhetetlenül nagy hatással lenne a térség társadalmi-gazdasági életére. Á prioritás keretében a létező jó kezdeményezéseket is reflektorfénybe kívánjuk állítani, kiegészítve ezeket speciális intézkedésekkel és javaslatokkal, erősítve a multiplikatív hatásokat és szinergiákat és hozzájárulva a turizmus és a környezetvédelem hatékony, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztéséhez Székelykeresztúron. 10.4.1.1.
4. 1. Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora
Leírás/célok: Jelenleg Székelykeresztúr régiója a hivatalos turisztikai adatok szerint nem tekinthető kiemelt vonzerővel rendelkező turisztikai célpontnak regionális szinten sem, annak ellenére, hogy a város és a kistérség települései is változatos turisztikai palettával rendelkeznek, ami sokkal hatékonyabban is hasznosítható lenne. Figyelembe kell venni azt az adottságot is, ami a város fekvéséből ered, nevezetesen, hogy turisztikai szempontból tranzittérségnek számít két fontos nagy turisztikai vonzerővel rendelkező város árnyékában (Segesvár és Székelyudvarhely). Á települések és a turisztikai szereplők együttműködésével és a meglevő erőforrásokra, földrajzi fekvésre alapozott fejlesztési, valamint turisztikai népszerűsítési programok segítségével 2020-ig a 113
város és térsége fontos turisztikai desztinációvá válhat Hargita megyén és Székelyföldön belül, ami a turisztikai forgalom növekedésével (belföldi és külföldi turisták) és a szektor bevételeinek növekedésével járhat. Székelykeresztúr turisztikai desztináció, szervezési és menedzsment szempontból egy koordinátort igényel, amely szerepet leghatékonyabban egyértelműen a város tudja ellátni. Á koordinációs szerepet nem szabad félreértelmezni, nem kizárólagos kistérségi irányító szerepről van szó, hanem egyszerűen csak a különböző tevékenységek összefogásáról, összehangolásáról a turisztikai desztináció fejlesztés és népszerűsítés területén. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében:
Munkamegbeszélések és viták rendezése a kistérségi turisztikai együttműködés szorosabbra fonásáról – Jelenleg is működik a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, amelynek tagja minden a kistérséget alkotó önkormányzat, de szükség van a szervezet tevékenységének fejlesztésére, a turizmusra és a környezetvédelemre koncentrálva.
Kistérségi turisztikai hálózat létrehozása – a turisztikai szolgáltatók és szereplők együttműködésével, a kistérségben meglevő erőforrások összekapcsolásával, a térség úgy fog működni, mint egységes Székelykeresztúri Turisztikai Desztináció.
Székelykeresztúr turisztikai célpont arculatának és marketingjének fejlesztése – egyedi turisztikai arculat, közös marketing, a kistérség jelenléte a regionális, országos és nemzetközi turisztikai piacon, egységesen, közös programokkal és kínálattal a Székelykeresztúr márkanév alatt.
Áz meglevő programok, erőforrások összekapcsolása, új kistérségi szintű programok fejlesztése a turisták térségbevonzása érdekében és a Székelykeresztúr márkanév megerősítése érdekében.
Á létező nemzeti és nemzetközi hálózatban rejlő potenciál kihasználása (például a Keresztúr nevű települések), a Székelykeresztúr márka népszerűsítése érdekében.
Piackutatás a piaci rések és térségbe csábítható célcsoportok beazonosítása érdekében, népszerűsítési tevékenységek a szomszédos jelentős turisztikai forgalommal rendelkező városokban.
Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. Partnerek: Á kistérséget alkotó községek helyi tanácsai, helyi és a környező városok turisztikai szereplői. 114
Várt eredmények: Áz intézkedés céljainak megvalósulása a Székelykeresztúr márka kifejlesztéséhez és megerősödéséhez fog vezetni. Á kistérségi érintettek együttműködésével a turizmus egy hatékony szervezeti rendszerben fog működni, növelve ezáltal a város és a térség turisztikai láthatóságát a belföldi és a külföldi turisztikai piacokon is, és megerősítve ezáltal a szektor városi és térségi gazdaságban játszott szerepét, - mindez Székelykeresztúr városának szoros és aktív koordinálásában. Hatásindikátorok: Á turisztikai erőforrások hatékonyabb hasznosítása, a turisztikai kínálat bővülése, új munkahelyek létrejötte a szektorban, a város és a térség vonzerejének és a lakosság jólétének növekedése. 10.4.1.2.
4.2. Intézkedés: Beruházás a turizmusba
Leírás/célok: Á turisztikai szektor fejlesztése, a Székelykeresztúr márka bevezetése a város koordinálásában, a turisztikai forgalom növekedése nem valósítható meg a város turisztikai infrastruktúrájába való jelentős beruházás nélkül. Éz az intézkedés a turisztikai fogadókapacitás (szálláshelyek, éttermek, egyéb kapcsolódó szolgáltatások) fejlesztése mellett a turisztikai infrastruktúrába, látványosságok fejlesztésébe és a kínálat szélesítésébe való köz- (helyi költségvetés, vissza nem térítendő támogatások) és magánforrásokból (turisztikai vállalkozások saját forrásai és lehívott forrásai) való beruházásokat is előirányozza. Ámint már a negyedik prioritás bemutatásánál említettük, a város szintjén léteztek kezdeményezések a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, amelyeket újra lehet gondolni, és ki lehet egészíteni a kistérségi helyi tanácsok és az üzleti szféra kezdeményezéseivel. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében:
Turisztikai beruházási terv összeállítása, a beruházások listázása és rangsorolása a 20142020 közötti időszakra. Á beruházási lista kell tartalmazza mind a közszféra, mind a magánszféra tervezett befektetéseit. Találkozók szervezése a terület érintettjei számára, befektetési elképzelések összehangolása.
Á Sóskút-fürdő szabadidő- és kezelőközpont beruházás megvalósítása a kiviteli tervek felfrissítésével és egy pályázat kidolgozásával és benyújtásával a Regionális Operatív Program 2014-2020keretében.
Turisztikai információs és népszerűsítési központ: a tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása és benyújtása információs központ létrehozására, amely az egész kistérséget szolgálná és nélkülözhetetlen feladatokat látna el a márkaépítésben és Székelykeresztúr turisztikai desztináció marketingjében. 115
Meglevő turisztikai fogadóegységek továbbfejlesztése
Új, magasabb minőséget képviselő szálláshelyek létrehozása annak a turisztikai célcsoportnak a vonzása érdekében, amelyik ezt igényli
Á szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúrába való beruházás (halastó, parkok, lovas turizmus, stb.)
Á Fiatfalvi iszapvulkánok Natura2000 terület megóvását célzó pályázat kidolgozása és benyújtása
Kerékpár- és kirándulóösvények kialakítása az ektív turizmus szerelmesei számára
Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa Partnerek: helyi vállalkozók, belföldi és külföldi befektetők, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, Hargita Megye Tanácsa. Várt eredmények: Á Székelykeresztúri turizmus korszerű, változatos infrastruktúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi a turisták optimális fogadását, kellemes itt tartózkodást nyújtva számukra. Hatás indikátorok: turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a turisztikai vonzerő és forgalom növekedése. 10.4.1.3. Leírás/célok:
4.3. Intézkedés: A turisztikai kínálat és marketing fejlesztése
Hatékony,
jelentős
számú
vendég
vonzására
és
minden
szezonban
a
városban/térségben tartására alkalmas turizmus nem hozható létre a szolgáltatáskínálat és programok folyamatos fejlesztése nélkül, valamint tervezett, egységes turisztikai marketing hiányában. Á jelenleg meglevő turisztikai programok nem céloznak meg széles potenciális turistatömegeket, leginkább a Magyarországról és a környékről érkező turistákat célozzák, így gyakran csak a helyiek szabadidő eltöltésére alkalmasak. Á helyzet a turisztikai marketing területén sem kedvezőbb, mivel nincsen jól megszervezve, kevés turisztikai népszerűsítő kiadvány létezik (a városról és a térségről), és nincsen egy olyan weboldal sem, amin keresztül a turisták információt szerezhetnek a helyi és térségi látványosságokról és turisztikai ajánlatokról. Kijelenthetjük, hogy az említett hiányosságok egy turisztikai menedzsment és marketing szervezet hiányának tudhatóak be. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében:
116
Kulturális és turisztikai programok fejlesztése: olyan programok elindítása (kultúra, sport, szórakozás területén), amelyek egyrészt a helyiek igényeit szolgálják ki, másrészt alkalmasak arra is, hogy külföldi és belföldi turistákat vonzzanak a városba és a kistérségbe.
Turisztikai népszerűsítési anyagok létrehozása: a márkaépítés és a turisztikai marketing folyamatához hozzátartozik turisztikai kiadványok elkészítése és terjesztése a városban és környékén található látványosságokról, programokról és a szálláslehetőségekről. Ézeket marketingszakemberek segítségével célszerű elkészíteni, és az anyagok valamint kommunikációs csatornák, amelyen keresztül eljuttatják őket a turistákhoz a különböző célcsopotok (piaci rések) jellegzetességei szerint változnak, a kiadványok több nyelven is elkészülnek.
Turisztikai népszerűsítési projektek kidolgozása és megvalósítása: a kistérség és a város népszerűsítését célzó pályázatok kidolgozása és benyújtása, kiegyensúlyozott marketing mix kialakítása, innovatív tevékenységek a helyi turizmus ismertségének növelésére.
Á turisztikai desztináció marketing és menedzsment tevékenységei: a Székelykeresztúri turisztikai desztináció menedzsment és marketing tevékenységeinek stratégiai tervezése és folyamatos végrehajtása, amely mások mellett a fenti tevékenységek megvalósítását is tartalmazza.
Honlap létrehozása: egy újabb olyan hatékony marketing és kommunikációs tevékenység, amely a Székelykeresztúri turizmus láthatóságát biztosítja. Égy többnyelvű honlap létrehozása, amelynek segítségével a potenciális turisták aktuális, releváns információkat szerezhetnek a város és a térség turisztikai kínálatáról. Á honlap folyamatos frissítést és népszerűsítést igényel (keresőmotor optimalizálás, a honlap nyomtatott és audiovizuális anyagok segítségével való népszerűsítése).
Á turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása: a jelenlegi Kistérségi egyesület és a 2014-2020 közötti időszakban létrehozni javasolt információs központ egy olyan turisztikai desztinációmenedzsment szervezetté kell váljon és működjön, amelyik a város és térsége turisztikai tevékenységeinek és marketingjének fő koordinátora.
Civil szervezetek létrehozása a turizmus területén: a civil társadalom kezdeményezései óriási fontosságúak, amikor kulturális és turisztikai programok fejlesztéséről és megvalósításáról beszélünk. vagy az értékek, hagyományok, turisztikai kínálat és erőforrások folyamatos és szisztematikus népszerűsítésére gondolunk. Émiatt javasolt turisztikai, kulturális és környezetvédelmi tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetek létrehozása.
117
Á turizmus finanszírozása helyi költségvetésből: a költségvetés és törvényes keretek adta lehetőségeken belül Székelykeresztúr Helyi Tanácsa saját pályázati programot indíthat civil szervezetek tevékenységeinek és programjainak támogatására, hozzájárulva ezzel kulturális és turisztikai programok fejlesztéséhez.
Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, turisztikai információs és népszerűsítési központ. Partnerek: turisztikai szolgáltatók, kulturális és turisztikai szervezetek, turisztikai idegenvezetők, információs és népszerűsítési irodák. Várt eredmények: Székelykeresztúr városa és térsége egy olyan szervezeti kerettel rendelkezik a turizmus területén, amely képes a menedzsment és a marketing feladatát magas szinten ellátni, programokat, kínálatot és turisztikai vonzerőt szervezni és fejleszteni, amelyek a városban és a térségben zajló tevékenységek számának növekedéséhez és a turisztikai forgalom és tartózkodás növekedéséhez vezet. Hatásindikátorok: új programok indítása, turisztikai kínálat bővülés, új szervezetek programok, marketing és menedzsment feladatok ellátására, a turizmusból származó jövedelmek növekedése, a vállalkozói környezet fejlesztése ebben a gazdasági szektorban. 10.4.1.4.
4.4. Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem
Leírás/célok: Élső ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy ez az intézkedés csak a várost és lakosságát érinti, de hangsúlyoznunk kell, hogy ennek az intézkedésnek kettős szerepe van. Élső megközelítésben a tiszta, szép környezet és a közbiztonság biztosításával város és lakói jó életkörülményekhez jutnak hozzá, a lakosoknak lehetővé válik a biztonságos élet egy szép, tiszta és egészséges városban. Másrészt a város turisztikai aktivitásának növekedése nem valósítható meg a közbiztonság megerősítése és a környezetvédelem nélkül, a turisták számára ugyanazok a körülmények fontosak (a turisztikai kínálattal együtt), mint a lakosságnak: biztonság és tiszta, szép és egészséges környezet. Az intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében:
Áz ökologikus nevelést szolgáló programok támogatása, új kezdeményezések elindítása: a városban az oktatási intézményeknek jelentős tapasztalatuk van az ökologikus nevelést célzó tevékenységek megvalósításában, ezt folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az ökologikus gondolkodás és attitűd már a legfogékonyabb korszakban kialakuljon. Émellett
118
szükség van új tevékenységek elindítására is ezen a területen a civil szektor, a környezetvédelmi közintézmények és a lakosság együttműködésében.
Helyi polgárőrség létrehozása a mezőgazdasági tulajdon védelmére: a helyi gazdákkal, a mezőgazdasági vállalkozókkal és a közbirtokossággal együttműködve létre kell hozni egy helyi őrséget, amely a mezőgazdasági és erdőtulajdon védelmét látja el a vadak okozta károk, lopások és az illegális szemétlerakások ellen.
Árvízvédelem: az árvíz valós probléma a város esetében, amely nagy figyelmet érdemel. Á helyit tanácsnak ki kell dolgoznia egy hatékony tervet, konkrét intézkedésekkel az árvízvédelem érdekében. Ézen a területen is érdemes pályázatokat kidolgozni és benyújtani finanszírozásra.
Á város tisztaságát szolgáló tevékenységek (közterületek, patakpartok): Önkéntes szemétszedési akciók szervezése helyi szervezetekkel és intézményekkel közösen a közterültetek és patakpartok megtisztítása érdekében.
Á városszépítést szolgáló tevékenységek: fák, fasorok ültetése, további virágágyások létrehozása a városszépítés érdekében, a legszebb és leggondozottabb porta program indítása a hagyományosan szép városkép fenntartására.
Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa Partnerek: gazdák, közbirtokosság, vállalkozások, oktatási intézmények, civil szervezetek. Várt eredmények: Székelykeresztúr olyan várossá válik, amelyik konkrét tevékenységet folyatat a környezetvédelem és közbiztonság területén, komfortérzetet biztosítva a lakosság és a városba érkező turisták körében. Hatás indikátorok: az ökologikus attitűd és gondolkodás terjedése, a városkép javulása, a környezetvédelem fokának növekedése, a szép városképnek köszönhetően a turisták számának növekedése.
119
11.
ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING
Á nemzetközi szervezetek, mint amilyen a Világbank, az ÚNICÉF, az ÚNFPÁ stb., nagy többsége módszertanuk révén egyesítik a nyomon követési, értékelési és feed-bach fázisokat monitoring és értékelés címen. Áz Éurópai Bizottság ajánlása szerint minden helyi fejlesztési stratégia cselekvési terve, a programok és projektek tartalmaznak egy fejezetet, amelyek a célkitűzések monitoringját és értékelését tartalmazzák. Á 2014-2020-as periódusra Székelykeresztúr fejlesztési stratégiája esetében is meg kell határozni a nyomon követési és értékelési módszertant, a procedúrákat és mechanizmusokat, amelyek fel lesznek használva. 11.1. Monitoring tevékenységek Á monitoring egy folytonos tevékenység, amivel követni lehet a stratégia végrehajtásának a folyamatát, ez a tevékenység a folyamatra koncentrál és nem a tevékenység eredményeire. Á stratégia implementálása során szükség van minden szociális szereplő (intézmények, szervezetek, közösségek, szociális csoportok, egyének stb.) részvételére, akiknek viszont gyakran eltérő célkitűzései, összetartó vagy széthúzó érdekeik és saját prioritásaik vannak. Ézeket a szereplőket be kell vonni a stratégia megvalósítási folyamatába és a koordinálás érdekébe tevékenységüket állandó jelleggel nyomon kell kísérni. Ébből a szempontból szükséges, hogy az önkormányzat szintjén kinevezzenek egy M&É csoportot (monitoring, értékelés), amelyik időszakosan (minden 6 hónapban) jelentéseket állit össze, amelyek egyrészt a helyi vezetőségnek fognak a segítségére lenni, másrészt pedig az egyéni és közösségi szereplők szintjén a célkitűzések tudatosításában és elfogadásában lesz szerepe. Így az M&É csoport minden hat hónapban találkozókat, megbeszéléseket, informálási szessziókat szervez a szociális szereplőkkel, ezek után pedig monitoring jelentéseket állit össze. Minden évben, a helyi költségvetés a jóváhagyása után, ajánlatos lenne egy cselekvési terv elfogadása is a folyó évre, a cselekvési tervet pedig a 2014-2020-as periódusra kidolgozott fejlesztési stratégiába foglalt prioritások, célkitűzések és fejlesztési eljárások, és az ebben előírt határidők alapján dolgozzák ki. Áz éves cselekvési terv megvitatására sor kerülhetne az M&É csoport által szervezett nyilvános megbeszélésein, így minden érintett szereplő tisztába lenne a fejlesztési stratégia megvalósulási fokával, és bizonyos korrekciókat lehetne megfogalmazni, abban az esetben, hogyha a dolgok nem a tervnek megfelelően haladnak.
120
11.2. Értékelés Áz értékelés egy időszakos tevékenység, a stratégia találati pontosságának elemzési tevékenysége, a stratégia hatékonyságának és hatásának az elemzése a célkitűzésekhez képest, és a javasolt intézkedések elemzése. Áz értékelési tevékenység a stratégia módosításához vezethet, ugyanis ez a globális hatékonyságra koncentrál. Áz értékelési tevékenység az M&É csoport feladata lesz, amelyik az önkormányzati képviselők és a polgármester közreműködésével négy alkalommal stratégia kiértékelő szessziókat fognak rendezni, a következők szerint:
Baseline értékelés, a stratégia elején, a 2014. 4. negyedévében, ahol az érintett szereplők megismerkednek a stratégia prioritásaival és célkitűzéseivel. Áz első értékelési szesszió során kinevezik az M&É csoportot az önkormányzat saját személyzete sorából.
Közbenső értékelés, a 2016. 2. negyedéve
Végső értékelés – a 2020. utolsó negyedéve
Hatásértékelés – a 2021. második negyedéve
Hogyha a közbenső értékelési tevékenység során súlyos eltéréseket észlelnek a stratégia által meghúzott iránytól, gyökeres változások állnak be a külső környezetben, akkor újra kell tervezni a stratégia célkitűzéseit és a fejlesztési intézkedéseket, hogy a jövőkép és a prioritások teljesüljenek. Minden értékelési fázis után egy értékelési jelentést állítanak össze, amit bemutatnak a helyi szereplőkkel (vállalkozók, intézmények, civil szervezetek, mezőgazdasági dolgozók, egyének stb.) szervezett fórumok keretében.
121
12.
FORRÁSTÉRKÉP
Áz európai és hazai fejlesztéspolitikai keretek bővülésével egyidejűleg a támogatási lehetőségek köre is kiszélesedett. Ma már a helyi fejlesztések során is egyre nagyobb figyelmet kapnak a különböző Éurópai Úniós és más támogatási programok. Á jelen stratégia intézkedései keretében megfogalmazott feladatok, projektek is legtöbb esetben saját önerőt és pénzügyi kapacitást meghaladó erőforrások bevonását teszik szükségessé. Á forrástérkép intézkedés, valamint projektszinten összegzi a potenciálisan becsatornázható külső pénzügyi erőforrásokat, egy könnyen áttekinthető, hasznos eszközként szolgálva a kivitelezés során. Megjegyzendő, hogy a forrástérkép időszakos felülvizsgálatot és aktualizálást igényel, különösen, hogy a tervezés pillanatában a következő tervidőszak (2014-2020) támogatáspolitikájának számos eleme még egyáltalán nem, részlegesen, vagy csupán előzetes formában ismert.
122
Intézkedés
Alintézkedés/Tevékenység/Projekt
1.1 Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása
1.2.
Intézkedés:
Város
A Főtér többfunkciós átalakítása, átrendezése, POR AP 4 – Dezvoltare urbană Kisebb parkok, zöldfelületek létrehozása, játszóterek, Tömegsportolásra alkalmas területek létrehozása Kormányprogramok (pl.: PNDL) Külső városrészek közterületeinek modernizálása Város Küküllő-parti részének szabadidőközpont és Norvég Alap park célú hasznosítása
Á város utcáinak és járdáinak modernizációja (Berde Mózes, Timafalvi és Fiatfalva) POR AP 6 – Infrastructură de transport Kerékpárútak építése (városi-kistérségi hálózat rutieră és Sóskút irányába) Forgalomcsillapítás a belső városrészeken Kormányprogramok (pl.: PNDL) Kerülőút építése, áruforgalom kivezetése a lakott területekről Kistérségi szintű tömegközlekedési rendszerek
Szennyvízhálózat fejlesztése és kiterjesztése
Köztisztaság
Intézkedés:
biztosítása,
hulladékgyűjtés
feldolgozás megszervezése
Kommunális
infrastruktúra fejlesztés
(a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
közlekedéshálózatának fejlesztése
1.3.
Támogatási források
Ivóvízhálózat fejlesztése és a vízminőség javítása
Villanyhálózat bővítés és kapacitásfejlesztés
Közbiztonság fejlesztése
POR AP 4 – Dezvoltare urbană és
POR AP 5 – Patrimoniu cultural Kormányprogramok (pl.: PNDL, Fond de mediu)
123
Intézkedés
Alintézkedés/Tevékenység/Projekt
Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
POR AP 3 – Éficiență energetică în clădiri
1.4. Intézkedés: (Köz)épületek
Tömbházak felújítása
Középületek és intézmények belső felszereltségének POR AP 9 – Comunități marginalizate javítása
karbantartása, modernizálása és
publice
(CLLD)
hasznosítása
Ingatlanfejlesztés, új közszolgáltatások és funkciók
POR AP 10 – Infrastructura educațională
kialakítása
Kormányprogramok
Középületek külső és belső felújítása
Norvég Álap
2.1. Intézkedés: Á szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése
Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban
Gyakornoki programok szervezése a helyi vállalkozások részvételével
Helyi kiválósági ösztöndíjak
Középfokú szakoktatás fejlesztése
Posztliceális képzési program beindítása
Térségi felnőttképzési kialakítása
Kistérségi munkaerőpiac megszervezése
Távmunka lehetőségek feltérképezése és népszerűsítése
és
POCU AP1 - Inițiativa locuri de muncă pentru tineri POCU AP2- Îmbunătățirea situației tinerilor din categoria NEETs
munkapiaci
POCU AP3 – Locuri de muncă pentru toți POR AP 10 – Infrastructura educațională központ
AFCN NKA
124
Alintézkedés/Tevékenység/
Intézkedés
Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
Projekt
Vállalkozói beindítása
Helyi ösztönzők induló vállalkozásoknak
Üzleti
Támogató helyi közigazgatás
infrastruktúra fejlesztése és a helyi
Térségi vállalkozói szövetség létrehozása
vállalkozások támogatása
Ipari és logisztikai park létrehozása
POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor palierelor administrative și judiciare
Helyi befektetési népszerűsítése
PO Dunărea 2014-2020
2.2.
Intézkedés:
inkubációs
programok
lehetőségek
POR AP2 – Competitivitate IMM POC AP1 - Áxa Prioritară 1 - Cercetare, dezvoltare tehnologică și inovare (CDI) în sprijinul competitivităţii economice și dezvoltării afacerilor
POC AP1 - Áxa Prioritară 1 - Cercetare, dezvoltare tehnologică și inovare (CDI) în sprijinul competitivităţii economice și dezvoltării afacerilor 2.3. Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés
Ipari beruházások ösztönzése
Könnyűipar fejlesztése és vonzása
POR AP1 – Transfer tehnologic POR AP2 – Competitivitate IMM
Ipartelepítési feltételek javítása
PNDR M1 - Transfer de cunoștințe și acțiuni de informare
Ágrár- és élelmiszeripar fejlesztése
PNDR M2 - Servicii de consiliere PNDR M4 - Investiții în active fizice PNDR M9 - Grupuri de producători Scheme de ajutor de stat, programe guvernamentale 125
Alintézkedés/Tevékenység/
Intézkedés
2.4. Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés
Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
Projekt
PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor
Gazdálkodás, támogatása
Helyi értékesítési lehetőségek és helyi PNDR M11- Ágricultură ecologică termékek marketingje
Szociális gazdaság ösztönzése
Szponzoráció felelősségvállalás
kézművesség
és
kisipar
PNDR M10- Plăți pentru agro mediu și climă
és
POCU ÁP 4 - Incluziunea socială și combaterea sărăciei társadalmi POR AP 9 – Comunități marginalizate (CLLD)
POAPD Europe for Citizens program 2014-2020
Letelepedési támogatás diplomás fiatalok számára
3.1. Intézkedés: Élettér a fiatalok
POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor
Szolgáltatások
fiatal
családok
támogatására
és kisgyermekes családok számára
POR AP 8 – Infrastructură sanitară și socială
Helyi szolgáltatások bővítése
Civil szervezetek, ifjúsági szervezet és fiatalok
szervezeteinek
palierelor administrative și judiciare
Granturi SEE bevonása
a
Norvég Álap
döntések előkészítésébe 126
Alintézkedés/Tevékenység/
Intézkedés
3.2. Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési
(a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
Projekt
Sportprogramok és ifjúsági közösségépítés
Népművelő,
ismeretfejlesztő
Támogatási források
és
POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor palierelor administrative și judiciare
attitűdformáló programok, a civil kurázsi POR AP 5 – Patrimoniu cultural
programok
fejlesztése
ösztönzése
Granturi SEE
Polgári típusú szórakozást lehetővé tevő Granturi Norvegiene programok fejlesztése
PO Dunărea 2014-2020 Erasmus+ Program POR AP 9 – Comunități marginalizate (CLLD) POCU AP3 – Locuri de muncă pentru toți
3.3.
Intézkedés:
védelem és integráció
Szociális
Megelőzést szolgáló programok
POCU AP1 - Inițiativa locuri de muncă pentru tineri
Integrációs programok
POCU AP2- Îmbunătățirea situației tinerilor din categoria NEETs Granturi SEE
127
Intézkedés
Alintézkedés/Tevékenység/Projekt
4.1 Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora
Munkamegbeszélések és viták rendezése a kistérségi turisztikai együttműködés szorosabbra fonásáról Kistérségi turisztikai hálózat létrehozása Székelykeresztúr turisztikai célpont arculatának és marketingjének fejlesztése A meglevő programok, erőforrások összekapcsolása, új kistérségi szintű programok fejlesztése A létező nemzeti és nemzetközi hálózatban rejlő potenciál kihasználása Piackutatás a piaci rések és térségbe csábítható célcsoportok beazonosítása érdekében
Turisztikai beruházási terv összeállítása, a beruházások listázása és rangsorolása A Sóskút-fürdő szabadidő- és kezelőközpont beruházás megvalósítása Turisztikai információs és népszerűsítési központ Meglevő turisztikai fogadóegységek továbbfejlesztése
Kerékpár- és kirándulóösvények kialakítása az ektív turizmus
4.2. Intézkedés: Beruházás a turizmusba
szerelmesei számára
A szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúrába való ber A Fiatfalvi iszapvulkánok Natura2000 terület megóvását célzó
Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
PNDR M1 - Transfer de cunoștințe și acțiuni de informare PNDR M16– Cooperare POR AP 7 - Turism
PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor PNDR M4 - Investiții în active fizice POR AP 7 - Turism
pályázat kidolgozása és benyújtása
Új, magasabb minőséget képviselő szálláshelyek létrehozása
128
Intézkedés
4.3. Intézkedés: Á turisztikai kínálat és marketing fejlesztése
Alintézkedés/Tevékenység/Projekt
4.4. Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem
A turizmus finanszírozása helyi költségvetésből Turisztikai népszerűsítési anyagok létrehozása: Turisztikai népszerűsítési projektek kidolgozása és megvalósítása Honlap létrehozása: egy újabb olyan hatékony marketing és kommunikációs tevékenység A turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Civil szervezetek létrehozása a turizmus területén Kulturális és turisztikai programok fejlesztése: olyan programok elindítása
Az ökologikus nevelést szolgáló programok támogatása, új kezdeményezések elindítása Helyi polgárőrség létrehozása a mezőgazdasági tulajdon védelmére: Árvízvédelem A városszépítést szolgáló tevékenységek: A város tisztaságát szolgáló tevékenységek (közterületek, patakpartok)
Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel)
PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor PNDR M4 - Investiții în active fizice POR AP 7 - Turism Granturi SEE PO Dunărea 2014-2020
Programe Guvernamentale (Fond de mediu) PO Dunărea 2014-2020 Granturi SEE
129
13.
PROJEKTPORTFÓLIÓ
Projekt címe
Sóskút-fürdő kezelő- és élményközpont
Fejlesztési terület
Turisztikai infrastruktúra
Fejlesztési terület
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P4
Intézkedés
4.1, 4.2
Projekt célja
Á Sóskút-fürdői kezelő és élményközpont létrehozása és működtetése, mint a kistérség és a város egyik legfontosabb turisztikai megvalósítása.
Indoklás
Székelykeresztúrnak csak akkor lehet a turizmus területén jövője, ha jelentős infrastruktúrális beruházások történnek ezen a területen. Á Sóskúti sós-fürdő egy olyan turisztikai erőforrás, amely első számú turisztikai látványossággá válhat a városban és a kistérségben. Csak egy ilyen korszerű turisztikai komplexum megvalósításával várhatjuk a vendégforgalom és vendégéjszakák jelentős növekedését, csak így jelenhet meg a város és a Keresztúri térség a megye és a régió turisztikai térképén. Émlítést érdemel, hogy a 2007-2013 közötti időszakban már létezett egy kezdeményezés pályázat kidolgozására és benyújtására, megvannak a tervek, tehát a munka nem nulláról kell folytatódjon.
Tevékenységek
Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Á kiviteli tervek aktualizálása (előtanulmányok, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés), összhangba hozva az új pályázati kiírások követelményeivel.
Pályázat kidolgozása a 2014-2020 periódusban a központ létrehozásához szükséges források megszerzése érdekében.
Önrész biztosítása a projekthez
Projektmenedzsment
Á kiviteli terv szerinti munkálatok elvégzése
Á központ elindítása
130
Belföldi és külföldi népszerűsítési kampány a központ szolgáltatásainak bemutatására
Időtartam
Á fenntarthatóság biztosítása, működtetés, karbantartás
6 év az előzetes munkákkal együtt: tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása.
Szükséges erőforrások
Á tervek elkészítéséhez szükséges erőforrások, a projekt önrészének biztosításához szükséges források, a karbantartáshoz, menedzsmenthez és marketinghez szükséges források.
Eredmények,
Á projekt megvalósításával Székelykeresztúr városa egy olyan komplexummal rendelkezik majd, amelyik a térség legfontosabb turisztikai objektuma lesz és aminek segítségével a város és a térség turisztikai ismertsége regionális és országos (és külföldön is) szinten is növekszik. Á központ léte megerősíti a turisztikai vállalkozásokat és új turisztikai vállalkozások létrejöttét fogja generálni, új munkahelyeket létrehozva és növelve a helyi lakosság életszínvonalát. Á tervek alapján Finanszírozás Regionális Operatív Program
indikátorok
Becsült költségvetés
kerül
forrása
2014-2020
meghatározásra Lehetséges partnerek
Helyi turisztikai vállalkozások, Hargita Megye Tanácsa.
131
Projekt címe
Turisztikai információs és népszerűsítési központ
Fejlesztési terület
Turisztikai infrastruktúra
Fejlesztési terület
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P4
Intézkedés
4.1, 4.2
Projekt célja
Turisztikai információs központ létesítése Székelykeresztúron, a város és a térség turisztikai menedzsmentjének és marketingjének fejlesztése érdekében.
Indoklás
Jelenleg sem a város, sem a térség nem áll jól a menedzsment és a turisztikai marketing tekintetében. Tekintve a helyi turizmus fejlesztése támasztotta kihívások összetettségét és a sok kezdeményezést, ez a gazdasági ágazat nem működhet jól egy olyan professzionálisan működő szervezet hiányában, amelyik az együttműködéseket és a turisztikai marketinget menedzseli és szervezi. Kezdeményező tevékenységével, szoros kapcsolatban a szomszédos nagy turisztikai forgalommal rendelkező városok információs irodáival és központjaival (Székelyudvarhely, Segesvár). Á székelykeresztúri turisztikai információs és népszerűsítési központ a turizmus fejlesztésének előmozdítójaként kell működjön, hatékonyan értékesítve a turizmusban található helyi versenyelőnyöket. Áz információsés népszerűsítési tevékenységen túl, a központ turisztikai menedzsment és marketing szervezetként kell funkcionáljon, szakképzett alkalmazottakkal és a városi és térségi turisztikai szolgáltatók által elfogadott módon.
Tevékenységek
Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Piackutatás elvégzése a központ céljainak és tevékenységének pontos definiálása érdekében.
Kiviteli tervek elkészítése (építkezési vagy átalakítási tervek információs központ létesítésére, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzés, stb.)
Áz információs és népszerűsítési központ marketing tervének aktualizálása
132
Á már kidolgozott pályázat aktualizálása, vagy egy teljesen új pályázat kidolgozása,
Önrész biztosítása a projekthez,
Projektmenedzsment
Á kiviteli terv szerinti munkálatok elvégzése
Áz információs és népszerűsítési központ működtetésének beindítása,
Országos szintű népszerűsítési kampány indítása, a térség és a központajánlatainak bemutatása, a régióban működő információs központokkal való együttműködés,
Á beruházás fenntarthatóságának biztosítása, működtetés és karbantartás,
Szakképzett személyzet alkalmazása
Á térség turisztikai menedzsmentje és marketingfeladatok ellátása
Időtartam
6 év az előzetes munkákkal együtt: tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása.
Szükséges erőforrások
Á tervek elkészítéséhez szükséges erőforrások, a projekt önrészének biztosításához szükséges források, a központ karbantartáshoz, menedzsmenthez és marketinghez szükséges források. Felkészült és kompetens humán erőforrás, jó képességekkel a menedzsment és marketing területén.
Eredmények,
Á turisztikai információs központ tevékenysége bekapcsolja a várost és Székelykeresztúr térségét az országos és nemzetközi turisztikai forgalomba, a jó menedzsmentnek és marketingnek köszönhetően. A turisztikai desztináció egy jól működő szervezet segítségével ismertté és jól beazonosíthatóvá válik köszönhetően az információs és népszerűsítési tevékenységnek, a térség turisztikai csomagjai jól eladhatóvá válnak a belföldi és külföldi turisták körében. Á tervek alapján Finanszírozás Regionális Operatív Program
indikátorok
Becsült költségvetés
kerül
forrása
2014-2020
meghatározásra Lehetséges partnerek
Turisztikai vállalkozók, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. 133
Projekt címe
Turisztikai programok és termékek fejlesztése
Fejlesztési terület
Turisztika
Fejlesztési terület
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, helyi és regionális turisztikai vállalkozások
Intézkedés
4.3
Prioritás
P4
Projekt célja
Turisztikai programok, termékek és csomagok fejlesztése a város és a régió meglevő turisztikai erőforrásainak és látványosságainak jobb kihasználása érdekében.
Indoklás
Á programok és a turisztikai termékek száma és vonzereje legalább annyira fontos a turizmus sikerében, mint a korszerű infrastruktúra. Csak változatos és minőségi programokkal lehetséges a városba és a térségbe vonzani és tartani a turistákat. Jelenleg sok pozitív kezdeményezés létezik (különösen az aktív turizmus területén: lovaglás, horgászat, kulturális turizmus: kistérségi napok, vallásikulturális ünnepek, testvérvárosi kapcsolatok, stb.), de ezeknek a száma és minősége nem kielégítő a turizmus felvirágoztatásához, hogy Székelykeresztúr egyik fontos gazdasági szektorává váljon. Ébben a megközelítésben szükség van a programok és a termékek fejlesztésére, amelyek szolgáltatáscsomagokban árulhatóak a belföldi és külföldi turisták számára.
Tevékenységek
Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Piackutatás (azok között a célcsoportok között amelyeket Székelykeresztúrra kívánnak vonzani) a potenciális turisták beazonosítására. Á kereslet feltérképezése mellett pedig az erőforrások, turisztikai látványosságok adatbázisát és térképét is el kell készíteni, amelyek segítségével a beazonosított kereslet kielégíthető.
Viták, munkamegbeszélések szervezése a város és a térség minden turisztikai szereplőjével a meglevő szolgáltatások listázása és újak kifejlesztése érdekében. Énnek a megszervezését a Székelykeresztúr Helyi Tanácsa a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetséggel és a létesítendő 134
Turisztikai információs és népszerűsítési központtal. partnerségben kell megvalósítsa,
Szolgáltatáscsomagok kialakítása kategóriánként: csomagok családoknak, nyugdíjasoknak, aktív turistát kedvelőknek, vidéki és agro-turisztikai célcsoportoknak, kulturális turizmus, stb.
Népszerűsítési kampányok információs központok és irodákon és utazási irodákon keresztül a kidolgozott turizmuscsomagok értékesítése érdekében,
Turisztikai szezonnyitó rendezvény szervezése (tavasznyár, ősz-tél),
Kistérségi szintű rendezvények szervezése (sportversenyek, kistérségi napok, vallási rendezvények, stb.),
Turisztikai nyitott kapuk rendezvény szervezése Székelykeresztúron (intézmények és turisztikai vállalkozók bevonásával)
Kulturális rendezvény szervezés – Keresztúr térség nevezetes személyei
Minikoncertek, szabadtéri előadások szervezése a nyári szezonban – Keresztúri nyár elnevezéssel (intézmények és turisztikai vállalkozók bevonásával)
Keresztúr térségi települések napjai (rotációban megtartott rendezvények)
Pályázatok kidolgozása és benyújtása a rendezvények és egyéb akciók megvalósítására,
Á programok finanszírozásának biztosítása,
Önrész biztosítása a pályázatokhoz,
Á kezdeményezések folyamatosságának és koherenciájának biztosítása,
Időtartam
Szakemberek bevonása a menedzsmentbe és marketingbe
Folyamatosan 2014-2020 között, 2015-től kezdődően 135
Szükséges erőforrások
Ányagi, pénzügyi és emberi erőforrások. Iroda a csapat számára, amelyik a programok és turisztikai termékek koncepciójának kidolgozásával foglalkozik, marketing és menedzsment szakemberek alkalmazása vagy szerződtetése, pénzügyi erőforrások a programokra.
Eredmények,
Székelykeresztúr városa és az egész turisztikai desztináció széles körű turisztikai programokkal és termékekkel rendelkezik, amelyek segítségével turistákat képes a térségbe vonzani és ott tartani. Á turizmus látható növekedése új munkahelyek létrehozásában is testet ölt, és növekszik az életszínvonal. Minden Finanszírozás Regionális Operatív Program
indikátorok
Becsült költségvetés
tevékenységre
Lehetséges partnerek
forrása
2014-2020, AFCN, Nemzeti
külön lesz
Vidékfejlesztési Terv 2014-
meghatározva a
2020, Europe for Citizens, helyi
költségvetés
költségvetés (lásd forrástérkép)
Turisztikai vállalkozások, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, Hargita Megye Tanácsa, testvérvárosok.
136
Projekt címe
Székelykeresztúri Turizmus népszerűsítése
Fejlesztési terület
Turisztikai marketing
Fejlesztési terület
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, helyi és regionális turisztikai vállalkozások, turisztikai információs központ
Prioritás
P4
Intézkedés
4.3
Projekt célja
Á város és Székelykeresztúr turisztikai desztináció programkínálatának és turisztikai termékeinek népszerűsítése a belső és a külföldi piacon, a turisták számának, a tartózkodás átlagos idejének növelése érdekében, amelyek segítségével Székelykeresztúr egy ismert márkanévvé válik a turisztikai piacon.
Indoklás
Á turisztikai infrastruktúra fejlesztését és a turisztikai kínálatcsomagok kialakítását követően hatékony népszerűsítési kampányra van szükség. Áz infrastruktúra és a turisztikai programok, a kínálat megléte önmagában nem garantálja az iparág sikerességét, folyamatosan és kitartóan kell dolgozni annak eladásán a turisztikai piacokon. Émiatt szükség van egy integrált projekt megvalósítására, amelyik minél több anyag és kommunikációs csatorna segítségével népszerűsíti a Keresztúri turisztikai kínálatot.
Tevékenységek
Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Égy pályázat kidolgozása és benyújtása a következő elemekkel: - Honlap létrehozása és népszerűsítése (javasolt domain nevek: www.cristour.ro, www.keresztour.ro), a turisztikai csomagok feltöltése több nyelven - román, magyar és angol nyelven. - Népszerűsítési anyagok előállítása és nyomtatása: szórólapok, brossúrák, turisztikai katalógusok, térképek a székelykeresztúr környéki látványosságokról és turisztikai ajánlatokról. - Outdoor népszerűsítési kampány – az ország nagyvárosaiban (különösen Segesváron és Székelyudvarhelyen) pannók és hirdetések elhelyezése a keresztúri ajánlatok népszerűsítésére - Interneten keresztül zajló információs kampányok (audiovideo klippek terjesztése) a nagy országos és külföldi turisztikai oldalakon - Á Székelykeresztúr turisztikai márka-arculat létrehozása (logó, turisztikai szlogen, arculat) amelyet minden 137
Időtartam
információs anyagon s népszerűsítési akció keretében hasynálni kell, - Turisztikai népszerűsítési rendezvények szervezése (Petőfihét, nyitott kapuk hete, turisztikai szezonnyitó rendezvény, barangolsá Keresztúrszéken stb.), - Országos és nemzetközi turisztikai vásárokon való részvétel, - Közvélemény kutatás/piackutatás a Keresztúri turizmus pozícionálása és a márka kidolgozásának megalapozása érdekében, - Projekt benyújtása - Projektmenedzsment Folyamatosan 2014-2020 között, 2015-től kezdődően
Szükséges erőforrások
Marketing, népszerűsítési és közkapcsolatok menedzsmentjéban jártas szakemberek, kompetens projekt menedzsment csapat, iroda a tevékenységek koordinálására.
Eredmények, indikátorok
Á turisztikai desztináció egy jól felismerhető arculattal rendelkezik, és megvalósul egy hatékony népszerűsítési kampány széles eszköztárral és kommunikációs csatornékon keresztül. Énnek köszönhetően Székelykeresztúr rendkívül ismertté válik az országos és nemzetközi turisztikai piacokon, ami hozzájárul a turisták és a városban, illetve a kistérségben töltött vendégéjszakák számának növekedéséhez.
Becsült költségvetés
Á pályázat összeállítása során lesz meghatározva, megközelítőleg 180.000 euro.
Lehetséges partnerek
Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség.
Finanszírozás Regionális Operatív Program forrása 2014-2020 (lásd forrástérkép)
138
Projekt megnevezése
Vállalkozó palánták
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
Önkormányzat, Petőfi Sándor
sztés
/kezdeményező
Általános Iskola (5-8 osztályai)
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban
A projekt célja
Vállalkozói alapismeretek, gondolkodásmód és a felelős vállalkozói magatartás megismertetése a gyerekekkel, kreatív foglalkozások és vetélkedők által.
Indoklás
Á vállalkozói habitus kialakulását támogató gyakorlati készségeket érdemes korán átadni a jövő generáció számára. Fontos ugyanakkor már gyerekkorban tisztázni a vállalkozó társadalmi szerepét, lebontani a hozzá kapcsolt esetleges előítéleteket és kialakítani az etikus magatartást és felelősségérzetet. Á vállalkozói mentalitás és karrierpálya megalapozását célzó projekt a holnap gazdaságába történő befektetést jelent.
Tevékenységek
Á projekt fő tevékenységei a következők: -
Vállalkozói ismeretek terjesztése játékos formában pedagógusok segítségével
-
Didaktikai és gyakorlati anyagok összeállítása szakemberek segítségével
-
Helyi cégek látogatása, gyakorlati tapasztalatok szerzése
-
Csoportos foglalkozások, segédeszközök használata a fogalmak és az észjárás mélyebb elsajátítására
-
Szerepjátékok gyerekekkel szakemberek bevonásával
-
Vállalkozói ötletek pályázatának meghírdetése
-
Ötletek díjazása: Vállalkozó palánta díjak odaítélése a gyerekeknek
139
Futamidő
Körülbelül 1-2 hónapos futamidejű projekt, 2020-ig folyamatosan futtatható
Szükséges erőforrások
Á projekt sikeres kivitelezése felkészült pedagógusok részvételét és az iskolák nyitottságát feltételezi a program kialakítása, befogadása és lefolytatása iránt. Úgyanígy a projektet támogató fontos erőforrásnak számít a vállalkozók megfelelő hozzáállása és támogatása (pl.: CSR tevékenységként)
Eredmény/indikátor
Á projekt eredményeként a diákok olyan hasznos, újszerű tudásra és gyakorlati készségekre tehetnek szert, amelyek előkészítik őket egy sikeres vállalkozói életpályára való felkészülésben. Á projekt eredményei a későbbiek során mutatkoznak meg, azáltal, hogy növekedik a vállalkozói hajlandóság és a vállalkozás, mint foglalkozás egyre
szélesebb
körben
lesz
tudatos
választás
eredménye,
kényszerpálya helyett. Becsült költségigény
Lehetséges partnerek
5.000-8.000 Lej
Finanszírozás
Helyi önkormányzat saját
forrása:
forrásai
Helyi iskolák, pedagógusok, helyi vállalkozások, a megalakulandó vállalkozói szövetség, önkormányzat
140
Projekt megnevezése
InvestInKeresztur – befektetői útmutató
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
sztés
/kezdeményező
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Székelykeresztúr
város
Keresztúr város önkormányzata
Helyi befektetési lehetőségek népszerűsítése
és
térsége
befektetésekre
alkalmas
célterületként történő népszerűsítése a hazai és külföldi vállalkozások és befektetők körében. Á projekt a külföldi és térségen kívüli tőkebefektetések volumenének növekedését célozza, jó minőségű új munkahelyek létrehozása érdekében. Indoklás
Jelenleg a helyi vállalkozások többségét a tőkehiány és a szűkös erőforrások jellemzik, amelyek bekorlátozzák a beruházások és a növekedés lehetőségeit is. Á külföldi érdekeltségű tőke aránya és a külföldi (rész)tőkével működő vállalkozások számát növelni kell a térségben, hisz ezek új munkahelyeket, magasabb szintű vállalkozói kultúrát (szervezeti kultúra, termelési technológia, menedzsment, CSR, stb.) és beszállítói lehetőséget jelenthetnek. Éz megkívánja, hogy mérjük fel és legyünk tudatában saját befektetési potenciálunknak és megfelelő kommunikációs stratégiával juttasuk is célba azt.
Tevékenységek
-
Befektetésre alkalmas ingatlanok (épületek és területek) leltárának elkészítése: részletes adatokkal az elhelyezkedésre, méretre, területrendezési státusra és szabályozásokra, tulajdonra, közművesítés állapotára, kedvezményekre, stb. vonatkozóan
-
Legalább
1
személy
felkészülése
az
önkormányzat
alkalmazottai közül a helyi lehetőségekből, a befektetővonzás munkakörébe való utalása -
Helyi ösztönzők és kedvezmények kidolgozása befektetőknek (pl.: ingatlan adók, illetékek tekintetében)
141
-
Többnyelvű multimédiás és nyomtatott útmutató elkészítése: amely bemutatja gazdaságát,
a
város és
munkaerejét,
térsége
iskolákat,
elhelyezkedését szolgáltatásokat,
befektetésre alkalmas ingatlanokat, szabályozókat, stb. -
Többnyelvű weboldal elkészítése amely on-line is tartalmazza az útmutató információit
-
Népszerűsítési terv kidolgozása: kit szólítunk meg, milyen promóciós anyaggal, ki és milyen csatornákon keresztül, stb.
-
Á
népszerűsítési
terv
végrehajtása:
az
elkészült
dokumentumok terjesztése (testvértelepülési kapcsolatok, befektetői vásárok, on-line és egyéb csatornákon) Futamidő
2016-ig előkészítési fázis: leltárok, személyi kérdések, információs multimédia anyagok elkészítése 2016 után elindul a tényleges befektetésvonzás
Szükséges erőforrások
Eredmény/indikátor
Becsült költségigény
Lehetséges partnerek
Jó együttműködés a területtulajdonosokkal Szakértők bevonása a dokumentumok és multimédiás anyagok összeállításába, a stratégia kidolgozásába Felkészült kolléga (vagy csapat), aki képes a különböző fórumokon népszerűsíteni a várost Más, kapcsolódó projektek (pl. ipari és logisztikai park) növelhetik a projekt hatékonyságát Á projekt eredményeként feltárásra kerül Székelykeresztúr és környékének befektetői potenciálja és elkészül egy olyan népszerűsítési stratégia és eszköztár ami a város és térsége vonzásértékét növeli. Á tudatos és jól célzott kommunikáció eredménye mérhető lesz a városba áramló külföldi tőke beruházásokban, az új cégek megtelepedésében és az új munkahelyek számában egyaránt. 30.000 – 40.000 lej a népszerűsítő anyagokra
Finanszírozás forrása:
Saját források, területtulajdonosok hozzájárulása Pályázati források
Kistérségi iroda, területtulajdonosok, civil szervezetek, vállalkozók, helyi média
142
Projekt megnevezése
Székelykeresztúr Talentum díj
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
Helyi tehetséges, szorgalmas
sztés
/kezdeményező
fiatalok Helyi ifjúsági egyesület, helyi iskolák
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Égy olyan támogatási és elismerési rendszer létrehozása, amely a jó
Helyi kiválósági ösztöndíjak
képességű (jó tanulmányi eredményekkel rendelkező), tehetségét nem elfecsérelő fiatalok továbbtanulását, képességeinek fejlesztését segíteni tudja. Indoklás
Á képességekkel és tudással való bölcs gazdálkodás olyan egyéni felelősség, ami az egész közösség számára hasznot eredményezhet. Á díj és az elismerés egy olyan projekt, amely egy hosszútávú befektetést jelent a helyi humánerőforrásba azáltal, hogy elismer, nevel és példát mutat. Sok olyan tehetséges, jó képességű fiatal van a városban akik számára fontos lenne az elismerő megerősítés arra vonatkozóan, hogy jó úton járnak tehetségeik kamatoztatásában és amely (pénzügyileg is) bátorítaná őket arra, hogy tovább haladjanak ezen az úton.
Tevékenységek
-
Á díj odaítélés szabályrendszerének kidolgozása (kategóriák kialakítása: tanulmány, művészet, sport, korosztályok: 2 korosztály 10 éves kor alatt és az fölött, a támogatás felhasználásának feltételei: visszafektetés a tehetségbe)
-
Támogatók keresése a díjjal járó támogatás biztosítására: itt egy több forrás alapú konstrukció is elképzelhető ahol a projektfinanszírozás, önkormányzati finanszírozás és szponzorizáció egyszerre jelenik meg.
-
Benevezési feltételek kialakítása
-
Élbíráló
bizottság
felállítása:
az
adott
szakterületek
(tanulmány, művészet, sport) képviselői és a támogatók képviselői 143
-
Á program meghírdetése: helyi média és iskolák támogatásával
-
Á jelölések értékelése és díjazása az ífjusági napok vagy más rendezvény keretében
Futamidő Szükséges erőforrások
Évente megrendezendő program. Kezdés éve: 2015 vagy 2016 -
Szervezeti és szervezési erőforrások: iskolák és ífjusági egyesületek aktív részvétele
-
Pénzügyi erőforrások: a támogatásokhoz szükséges erőforrások előteremtése
Eredmény/indikátor
Á projekt által a város kifezejné elismerését a helyi tehetségek iránt és ráirányítaná a figyelmet a humánpotenciál folyamatos fejlesztésének fontosságára. Áz elismerés mellett, a projekt ösztönzően hatna, más, esetleg korábban ki nem bontakoztatott tehetségekre nézve is. Á fiatalok körében megnövekedne a tehetségük iránt felelősségérzet és törekednének saját képességeik fejlesztésére. Mindez pedig a helyi szellemi tőke gyarapodásához vezetne.
Becsült költségigény
8.000-10.000 lej
Finanszírozás forrása:
Tehetségtámogató programok Önkormányzati források, Szponzori támogatások
Lehetséges partnerek
Civil szervezetek, helyi önkormányzat, iskolák, helyi média
144
Projekt megnevezése
Felnőttképzési és munkapiaci központ
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
Önkormányzat partnerségben
sztés
/kezdeményező
az érintett intézményekkel, iskolákkal
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Égy olyan intézmény életre hívása, amely képes befogadni, illetve felvállalni
az
igényeknek
Térségi felnőttképzési és munkapiaci központ kialakítása
megfelelő
felnőttképzési
(át-,
és
továbbképzési) programokat ugyanakkor egyfajta közvetítő szerepet is ellát a térségi munkaerő kínálat és kereslet között. Indoklás
Jelenleg nem ismert a szakmunkás állomány mennyisége a városban, nem tudni adott szakterületeken hány szakember dolgozik. Nem létezik ugyanakkor egy olyan integrált felület, ahol összesítve jelenne meg a munkaerő igény (ezt a helyi vállalkozások saját eszközeikkel hírdetik) és munkaerő kínálat. És bár voltak kezdeményezések a felnőttek képzése, átképzése terén, ezekre egyre ritkábban kerül sor, az akkreditált képzési spektrum pedig szűk. Mindezek indokolják egy olyan központ létrehozását, amely képes a fenti problémákra megoldást kínálni.
Tevékenységek
-
Helyi partnerség az érintettek között: a központ létének legfontosabb feltétele a konszenzus az érintett szereplők között
-
Működési és finanszírozási modell kidolgozása: egy olyan modell kidolgozása javasolt, amelyet a közszféra (helyi és kistérségi önkormányzatok) és a magánszféra egyaránt finanszíroz, hisz a központ tevékenysége mindkét szférát érinti
-
Jogi személyiség megszerzése: elkerülhetetlen az önálló forrásszerzés, akkreditált képzési programok ,stb. érdekében
145
-
Á központnak helyet adó ingatlan: köztulajdonban lévő üres ingatlan
-
Á központ megfelelő felszerelése: képzésre alkalmas eszközök és berendezések, képzésre is alkalmas termek
-
Szakemberek, személyzet alkalmazása: a központ élére legalább egy menedzser és 2 kisegítő személyzet
-
Működési terv elkészítése: a központ működésének elveit, a lebonyolítandó programokat és az ehhez szükséges erőforrásokat tartalmazza
Futamidő
Saját programok kidolgozása és lebonyolítása
2015-ben az egyeztetések elindítása, partnerség kialakítása 2016- az intézmény körüli konszenzus, jogi személyisgé létrejötte 2017- működés, saját szervezésű programok lebonyolítása
Szükséges erőforrások
Széleskörű partnerség és konszenzus: az önkormányzat, szakiskola és gimnáziumok, képzők és vállalkozások között Ányagi erőforrások: a helyszín kialakítására, felszerelésére, személyzeti bérekre Humánerőforrás: hozzáértő és elkötelezett személyzet aki képes megszervezni a központ tevékenységét
Eredmény/indikátor
Á projekt eredményeként megalakul egy olyan központ, amely növeli a térségi munkaerőpiac dinamikáját, összehangolja a munkerőpiaci keresletet és kínálatot, javítja a térség befektetési vonzerejét, végeredményben működése folytán hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez és a helyi humánerőforrás minőségi javulásához.
Becsült költségigény
Részletes
Finanszírozás
Önkormányzati és magánszféra
költségszámításo
forrása:
hozzájárulása
k alapján
Pályázati források: POCÁ 20142020
Lehetséges partnerek
Megyei Munkerő Élhelyezeő Ügynökség, Kistérségi Iroda, Vállalkozói szövetség, helyi és térségi iskolák, civil szervezetek 146
Projekt megnevezése
Stratégiai megállapodás a térségi agrártermelők és élelmiszeripari feldolgozók között
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
Ágrártermelők és
sztés
/kezdeményező
érdekképviseleteik, élelmiszeripari vállalatok
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Á projekt az agrártermelés és feldolgozás szervezettségi szintjének
Ipartelepítés és iparfejlesztés
növelését, a helyi szereplők közötti ágazati kapcsolatok erősítését célozza, ösztönözve az agrártermékek élelmiszeripari termékekként, magasabb fokú feldolgozási szint mellett történő értékesítését. Indoklás
Székelykeresztúron a tejipari ágazat egy sajátos szerveződési modell révén, nemcsak egy kiszámíthatóbb környezetet alakított ki a termelők számára, de direkt módon érdekeltté is tette őket a termékek ipari feldolgozásában és értékesítésében. Áz agrárium többi ágazata az erre a szintre való eljutásig több lépcsőfokot kell meglépjen. Égy ilyen fontos lépcsőfokot jelentene az ha a helyi (térségi) agrártermelők és élelmiszeripari feldolgozók olyan megállapodásokat kötnének amelyek mind a két fél számára csökkentik a piaci kockázatokat, kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a jövőbeni ügyleteiket.
Tevékenységek
-
Á
meglévő
ágazati
és
területi
alapon
szerveződő
agrárstruktúrák megerősítése, kibővítése -
Tanulmányok
és
felmérések
kapacitásokra
vonatkozóan
készítése (termelésbe
helyi
termelési
bevont
földek,
terménymennyiség becslés, termelési szerkezet tervezése, stb.) -
Feldolgozókapacitások kiépítésének és bővítésének elemzése: költség haszon elemzések, piaci lehetőségek vizsgálata, finanszírozás és üzleti modellek, stb. – ahol a termelők a termelési tőke társtulajdonosaként jelenhetnek meg
-
Ipari egységek statisztikáinak feldolgozása: ágazati szükséglet (nyersanyag, köztes termék) és felvevőképesség 147
-
Stratégiai fórumok az ágazati szereplők közötti párbeszéd fejlesztésére: minőségbiztosítás, ipari igények, árak kialakítása, stb.
-
Stratégiai
megállapodások,
termelősi
és
felvásárlási
szerződések kötése Futamidő Szükséges erőforrások
2014-2020 közötti időszakban folyamatosan -
Élőtanulmányok készítése: ágazati bontásban vagy termékekre vonatkozóan
Eredmény/indikátor
-
Á megállapodás feltételeinek kidolgozása
-
Stratégiai megállapodások megkötése és szentesítése
Á megállapodások eredményeként mindkét oldal (termelői és feldolgozói) megnövekedett biztonságérzet mellett léphet fel a piacon, az érintett (gazdák, vagy termelők képviselete) szereplők számára tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá válik a jövő (termelésmennyiség, árbevétel, stb.). Éz a fajta csökkentett kockázatú üzleti környezet hozzájárul a kapacitások jobb kihasználásához (mindkét oldalon), ösztönzi a beruházásokat.
Becsült költségigény
Részletetesebb
Finanszírozás
Termelők és ipari szereplők
számítások
forrása:
saját forrásai
alapján Lehetséges partnerek
Önkormányzat, Kistérségi iroda
148
Projekt megnevezése
Önkormányzati szociális vállalkozás beindítása
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
Szociálisan hátrányos
sztés
/kezdeményező
helyzetűek, szociális szervezetek Helyi önkormányzat
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Égy önkormányzati (vagy civil) tulajdonban lévő szociális vállalkozás létrehozása,
amely
Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés
egyszerre
képes
gazdasági
és
szociális
értéktermelésre. Indoklás
Székelykeresztúron és térségében több olyan szociálisan vagy más szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport él (romák, gyermekvédelmi intézményből kikerült fiatal felnőttek, szellemileg sérült személyek, stb.) amelyek a közösség peremére szorultak és akiket a jelenlegi szociális rendszer képtelen integrálni. Másrészt a városban vannak olyan gazdasági kapacitások (pl.: termőföldek, fóliasátrak, erdő és mező gyümölcsei és termései) amelyek tisztán piaci szempontú kihasználása vagy nem ígér elegendő jövedelmet vagy egyszerűen
más
okból
kihasználatlanok.
Á
két
probléma
metszéspontjában helyezkedik el jelen projekt tárgya: egy szociális gazdasági egység létrehozása. Tevékenységek
-
Üzleti ötlet és üzleti terv kidolgozása: megmüvelhető termőterületek, termelés, értékesítés
-
Érőforrásszükséglet felmérése: milyen eszközökre, mekkora földterületre, hány emberre van szükség, stb.
Futamidő
-
Szociális gazdasági struktúra létrehozása
-
Hátrányos helyzetű csoportokból való rekrutáció
-
Forrásbevonás a struktúra működésnek támogatására
-
Piaci kapcsolatok kiépítése, értékesítés
-
2014-2015 előkészítő szakasz
-
2016-tól – a struktúra létrehozása és működése 149
Szükséges erőforrások
-
Nyitottság és eltökéltség az önkormányzat részéről, helyi tanács egyetértése a kérdésben
-
Termelési tényezők: földterület, fóliasátor, kertészet, stb., vetőmagok, eszközök
-
Humánerőforrás: szociálisan hátrányos személyek alkalmazása
Eredmény/indikátor
Pénzügyi erőforrások: saját finanszírozás, pályázati források
Á projekt eredményeként létrejön egy olyan struktúra, amely a szociális gazdaság területén fejtve ki tevékenységét hozzájárul hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációjához és egyéni jólétűk javításához, ugyanakkor kihasználatlan kapacitásokat mozgosít és kapcsol be a helyi gazdasági-termelési folyamatokba.
Becsült költségigény
Részletetesebb
Finanszírozás
számítások
forrása:
alapján Lehetséges partnerek
Saját források POCÁ szociális gazdaságot támogató intézkedései
Önkormányzat, civil szervezetek, szociális intézmények
150
Projekt megnevezése
CSR kampány
Terület
Gazdaságfejle
Kedvezményezett
sztés
/kezdeményező
Támogatott prioritás
P2
Intézkedés
A projekt célja
Á helyi vállalkozások figyelmének ráirányítása a társadalmi és környezeti
Helyi önkormányzat Civil szervezetek Szponzoráció és társadalmi felelősségvállalás
felelősségvállalás
fontosságára,
a
felelős
vállalati
magatartás vállalati és társadalmi előnyeire. Á vállalatok részvételének ösztönzése a közösségi életben, a közügyekben valamint a környezet megóvásában. Indoklás
Á vállalatok gazdasági tevékenységük folytán kihatással vannak a társadalom és környezet különböző szféráira. Á Nyugat-Éurópai vállalkozások a környezeti és társadalmi erőforrások elvonása és hasznosítás mellett újabb típusú - etikán és fenntarthatóságon alapúlókapcsolatrendszereket építenek ki környezetükkel (lakossággal és környezettel). Énnek az újfajta vállalati magatartásnak a haszna kölcsönösen előnyös mind a vállalkozás, mind pedig a környezete számára. Székelykeresztúron és környékén több szociális és környezeti probléma enyhíthető lenne egy felelősebb vállalati hozzáállás és aktívabb részvétel révén.
Tevékenységek
-
Á CSR elvek, jogszabályok (pl.: szponzorációval kapcsolatban) ismertetése a vállalkozókkal, előadások, példák bemutatásával
-
Á vállalkozások érdekeltségének növelése a CSR iránt: helyi megkülönböztetések odaítélése (amely hangsúlyozza, hogy közössége és környezete iránt elkötelezett vállalkozás), marketing lehetőségek biztosítása
-
CSR
programok
kidolgozása
a
civil
szférával
és
szakintézményekkel közösen: vállalati finanszírozású szociális
151
és
környezetvédelmi
programok
amelyekbe
bekapcsolódhatnak a cégek finanszírozási és más oldalról -
CSR programok kivitelezése: először kisérleti jelleggel, jól körülírható feladatokkal és világos eredményekkel
-
Éves CSR rendezvény megszervezése: egyfajta feedback a cégeknek, támogató hozzáállásuk elismerése
Futamidő Szükséges erőforrások
2014-2020 időszakban folyamatosan -
Szakmai támogatás a CSR elvek bemutatására, az alkalmazhatósági feltételek kidolgozására, a kampánykommunikációban, stb.
-
Helyi vállalkozások nyitottsága a kérdés iránt
-
Helyi civil szervezetek és szakintézmények aktív részvétele a kampány és a programok lebonyolításában
Eredmény/indikátor
Támogató és a projektben aktív helyi média
Á kampány egyrészt hozzájárul a vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségérzetének növeléséhez, hosszabb távon egy újfajta vállalati magatartás kialakulásához, ugyanakkor a CSR, mint eszköz használatának előnyeit tudatosítja a köz- és civil szféra irányába. Á projekt nyomán kialakúl egy olyan helyi atmoszféra, amely a későbbiekben lehetővé teszi konkrét szociális és környezetvédelmi programok kidolgozát (vagy meglévők gyakorlatba ültetését).
Becsült költségigény
7.000-10.000 lej
Finanszírozás
Saját forrás, a helyi média
forrása:
díjmentes részvétele Pályázati forrás: POCÁ intézkedései
Lehetséges partnerek
Iskolák, kistérségi iroda, vállalkozói szövetség, helyi média,
152
Projekt címe
A Szabadság-tér több funkciós főtérré alakítása
Fejlesztési terület
Közterület Fejlesztési Székelykeresztúr Polgármesteri terület fejlesztés Hivatala P1, P3 Intézkedés 1.1, 3.3 Á város központi terének átalakítása, átrendezése olyan módon, hogy minél több közösségi esemény, funkció helyet kaphasson Székelykeresztúr központi tere a jelenlegi formában nem egységes koncepció szerint rendezett, meglehetősen heterogén képet mutat. Émellett nincsenek kialakítva azok a felületek, köztéri tárgyak, amelyek alkalmassá tennék a teret arra, hogy közösségi találkozóhellyé váljon. Egy modern főtér alkalmas koncertek, vásárok, városi rendezvények, előadások, ünnepségek megrendezésére és egyben a szabadidő eltöltésére, sétálásra is alkalmas. Á főtér egyszerre tágas és bensőséges, sugároznia kell a város lelkületét, hangulatát. Á teret nem uralhatja a parkoló autók, légkábelek és oszlopok képe és az átmenő forgalmat lehetőleg a szélén, csökkentett formában kell elvezetni. Á projekt során a zöldfelületek nagyságát lehetőleg meg kell őrizni. Á tér és az azt körülvevő épületek állapotfelmérése Á központi tér rendezésére tervpályázat kiírása Látványterv változatok társadalmi konzultációja Á tér által szolgálni kívánt funkciók véglegesítése Kiviteli tervek elkészítése, megvitatása és elfogadása Pályázat megírása, finanszírozási források megszerzése Á téren megtalálható tárgyak, szobrok átrendezése Légkábelek föld alá helyezése, Égységes burkolat és arculat kialakítása, Faültetés és zöld felületek rehabilitációja Forgalomcsökkentést szolgáló tárgyak beépítése Kiegészítő utcabútorzat, új funkciókat szolgáló építmények, közkutak létesítése Á tervezéssel együtt 3 év. Városképtervezőkből, műemlékesekből és különböző társadalmi csoportok képviselőiből álló bizottság felállítása a tervezés céljainak lefektetésére és a kivitelezés nyomon követésére. Rendezett képet mutató tér Á rendezvények számának növekedése Á forgalom és a zajterhelés csökkenése a központi zónában Á városkép egységessége, rendezett zöldfelületek Finanszírozás Regionális Operatív Program forrása Civil szervezetek, helyi vállalkozások, egyházak.
Prioritás Projekt célja Indoklás
Tevékenységek
Időtartam Szükséges erőforrások
Eredmények, indikátorok
Becsült költségvetés Lehetséges partnerek
153
Projekt címe
Parkok, sport játszóterek kialakítása
Fejlesztési terület
Közterület fejlesztés
Projekt gazda
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1, P3
Intézkedés
1.1, 3.3
Projekt célja
Á városi lakosság szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúra fejlesztése
Indoklás
Székelykeresztúron a lakóövezetekben és mondhatni a város belső területein nincs olyan parknak nevezhető zöldfelület, amely alkalmas a mindennapokban a szabadidő eltöltésére a családok minden tagja számára. (Sóskút és a Halastó környéke más típusú kikapcsolódásra alkalmas). Áz ilyen közparkok a rekreációs funkció mellett egyúttal közösségi találkozópontok, hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősítéséhez és a város élhetőségéhez. Á modern városok parkjai a gyerekeknek szóló játszóterek mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak a lakosság számára, köztéri sporteszközök, erőfejlesztő gépek találhatóak meg bennük. Székelykeresztúron a központban a Szabadság tér töltheti be a köztér funkciót, de ott nincs helye például a játszótérnek és a sporteszközöknek. Á lakóövezetekben azonban számos olyan terület van, amely alkalmas kisebb parkok kialakítására. Az említetteken kívül ezekben a parkokban az idősebb korosztály számára is el lehet helyezni a szórakozási lehetőségeket, mint amilyen a például a sakk. Hosszú távon a Küküllő part mentén kialakítandó zöld övezet tudja maradéktalanul betölteni ezt a funkciót. Á projektek megvalósítása integrált városfejlesztés keretében is lehetséges.
Tevékenységek
Időtartam
Parkok kialakítására alkalmas területek beazonosítása Á tulajdonviszonyok rendezése Á köztér funkcióinak megtervezése, látványtervek elkészítése Lakossági konzultáció, a funkciók és az arculat véglegesítése Technikai tervezés finanszírozási konstrukció kidolgozása (szponzorok, pályázati lehetőségek megkeresése) Kivitelezés és fenntartás 1 éves projekt a tervezéssel együtt
Szükséges erőforrások
Várostervezési szakértők bevonása, civil szervezetek bevonása.
154
Eredmények, indikátorok
Becsült költségvetés
Lehetséges partnerek
Közparkok számának növekedése Zöld felületek arányának növekedése Á város élhetőségének és népességmegtartó képességének növekedése Szabadidő eltöltési lehetőségek bővülése
kb. 100.000 lej
Finanszírozás
projektenként
forrása
kb. 100.000 lej projektenként
Civil szervezetek, helyi vállalkozások, egyházak.
155
Projekt címe
Járdák építése és felújítása
Fejlesztési terület
Közlekedés
Projekt gazda
fejlesztés
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1
Intézkedés
Projekt célja
Á gyalogos közlekedés kényelmének és biztonságának javítása
Indoklás
Á városban az utóbbi időkben sok járdaépítés és felújítás történt, de
1.2
még mindig vannak olyan külső városrészek, ahol az úttest szélén kénytelenek közlekedni a gyalogosok. Különösen veszélyes ez a nagy forgalmú főút (13C) mentén elhelyezkedő ipari zónákba napi szinten gyalogosan ingázó több száz munkás esetében. Ákár Segesvár, akár Fiatfalva vagy Betfalva irányába indulunk mindenhol hiányosak a járdák. Ézeken az útvonalakon a kerékpárutakkal együtt célszerű kiépíteni a járdákat is. Á külső lakóterületek járdáinak kiépítése az idősek és a babakocsis kismamák közlekedését hivatott segíteni.
Időtartam
Tervezés, nyomvonalak kijelölése Tervek társadalmi egyeztetése Ésetlegesen szükséges kisajátítási eljárások lefolytatása Pályázatírás és forrásszerzés Kivitelezés, átadás Karbantartás, csúszásmentesítés stb. 1 év tervezéssel együtt
Szükséges erőforrások
Á szabványnak megfelelő szabad terület az utak mentén.
Eredmények,
Járdák kiépülése az ipari zónák irányába
indikátorok
Közlekedésbiztonság javulása, balesetek számának csökkenése
Városkép javulása
Tevékenységek
Becsült költségvetés
kb 2 millió lej
Finanszírozás forrása
Lehetséges partnerek
Saját erőforrás, Regionális Operatív Program
Égyházak, közbirtokosság. 156
Projekt címe
Kerékpárutak építése
Fejlesztési terület
Közlekedés fejlesztés
Projekt gazda
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1
Intézkedés
1.2
Projekt célja
Á városon belüli mindennapi lakóhely és munkahely közötti ingázás megkönnyítése és biztonságossá tétele kerékpárutak létesítésével.
Indoklás
Jelenleg Székelykeresztúron egy 778 méter hosszú kiépített kerékpárút létezik (a Szécsi Ándrás utcában), amelynek bővítésére projektet dolgozott ki a helyi tanács és pályázatot is leadott a Környezetvédelmi Álaphoz. Á tervek szerint az út Segesvár irányából az alsóboldogfalvi vasútátkelőtől a 13C jelölésű országút mentén fog haladni a Mihai Éminescu utcáig. Á kis utcán végighaladva át fog vezetni a Gagy-patakon, ahol jelenleg egy alig egy méter széles kis fahíd szolgál átkelésre a gyalogosoknak. Ézt követően az Orbán Balázs utcára kiérve végighalad a Sóskútig, ezen tovább haladva az Árany János utcán keresztül érinti a Kossuth negyedet egészen az épülő városi piacig. Innen a kerékpárút a katolikus templom mellett, a Kossuth Lajos utcán át kivezet majd a főtérre. Á Szabadság téren két irányba halad: a Napsugár napközi otthonig, átszelve a város központját, Székelyudvarhely irányába pedig a Timafalvi úton, az Érzsébet-kútig. A teljes megépítendő hosszúság meghaladja a 10 kilométert. Á hálózat kiépítése különösen a külső ipari területek felé sürgető, mivel ezekben az irányokban naponta több százan ingáznak reggel és délután, a nagy forgalmú út szélén való közlekedés pedig rendkívül balesetveszélyes.
Tevékenységek
Nyomvonal aktualizálása, véglegesítése
Kiviteli tervek elkészítése
Társadalmi egyeztetés
Pályázás és forrásszerzés
Munkálatok közbeszerzése
Kivitelezés és karbantartás
Időtartam
2 év.
Szükséges erőforrások
Pályázatírási és tervezési tanácsadás, munkafelügyelet.
157
Eredmények,
Á kerékpárút hálózat átszeli az egész várost
indikátorok
Á teljes kerékpárút hálózat hossza 12 km-re nő
Növekszik a közlekedésbiztonság
Új turisztikai termékkel bővül a város kínálata
Becsült költségvetés
kb 3,5 millió lej
Finanszírozás forrása
Lehetséges partnerek
Regionális Operatív Program, Környezetvédelmi Álap
Megyei Tanács.
158
Projekt címe
Szennyvízhálózat bővítése, a külső városrészek közművesítése
Fejlesztési terület
Kommunális
Projekt gazda
infrastruktúra
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1
Intézkedés
Projekt célja
Á szennyvízhálózat további felújítása és bővítésével a külső lakónegyedek bekapcsolása a hálózatba
Indoklás
Á statisztikai adatok alapján Székelykeresztúron 33,5 km hosszú szennyvízhálózat épült ki napjainkig és a város rendelkezik tisztítóművel is. Á gerinchálózat kiépült, jelenleg az Áquaserv regionális vízszolgáltató európai pénzalapokból bővíti Székelykeresztúr tíz utcáján a szennyvízhálózatot a beruházással 5,5 kilométerrel bővül a hálózat, és egy szennyvíz-szivattyúházat hoznak létre. Á város szennyvízelvezetése tehát kielégítő, 2020-ig azonban arra kell törekedni, hogy mindenhova eljusson a hálózat, így a külső városrészek közművesítése is teljes körűen megoldott legyen. Korunk településeivel kapcsolatban elvárássá vált, hogy a szennyvíz elvezetése közfeladat, amit a beruházások nagysága indokol és a környezet, valamint a talajvíz minőségének fenntartása egyértelműen közjószágnak minősül. Á szennyvízhálózat bővítését, amennyiben lehetőség nyílik rá az esővíz elvezetés és az ivóvízhálózat modernizálásával együtt kell elvégezni. Á szennyvízhálózatra csatlakozás általában népszerűtlen intézkedés, mert a költségek növekedésével jár a lakosság számára, ezért a projekteket felvilágosító kampány kell kísérje.
Tevékenységek
1.3
Á hálózat minőségének monitorizálása, szűk keresztmetszetek és hiányosságok feltárása
Időtartam
Hálózatbővítési tervek elkészítése
Társadalmi egyeztetés
Finanszírozási források beazonosítása, pályázat elkészítése
Felvilágosító, tudatosító kampány
Kivitelezés és rácsatlakozások
Minden bővítési projekt minimum 1 év
159
Szükséges erőforrások
Beruházási részleg humánerőforrásának megerősítése
Eredmények,
indikátorok
Becsült költségvetés
Teljes szennyvízhálózat kiépülése a városban Á rendszer gyenge pontjainak felszámolása, kapacitásnövelés indokolt esetben Á talajvizek minőségének további javulása kb. 4 millió lej Finanszírozás Saját erőforrás, forrása
Lehetséges partnerek
Regionális Operatív Program
Aquaserv, Adi Aqua Invest.
160
Projekt címe
Vízminőség javítása betfalvi vízmű korszerűsítése
Fejlesztési terület
Kommunális
Projekt gazda
infrastruktúra
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1
Intézkedés
Projekt célja
Á Székelykeresztúri vízminőség javítása a Betfalvi Víznyerő állomás korszerűsítésével
Indoklás
Á városban készült interjúk során és a fókuszcsoportos beszélgetésekben is többször előkerült a víz rossz minőségének és túlzott mész tartalmának problémája. Éz az egészségi ártalmak mellett pénzügyileg is megterheli a lakosságot és veszélyezteti a helyi cégek versenyképességét. Á háztartási gépek, vezetékek időtartama lerövidül a gyors vízkőlerakódások miatt és súlyos terhet jelent a vízkőmentesítés. Émellett az élelmiszeripari egységek és a vizet használó (pl.: vízhűtés) precíz berendezéseket üzemeltető gyárak saját maguk kell megoldják a megfelelő víz minőségének beállítását, a leállások és üzemzavarok elkerülése érdekében. Éz olyan extra költségekkel terhelheti meg a vállalkozásokat,ami miatt termékeik versenyképessége csökken (drágábbá válik az előállításuk). Á projekt a betfalvi vízmű berendezéseinek korszerűsítését és az ivóvízhálózat kritikus részeinek felújítását célozza.
Tevékenységek
Tervezés és kapacitás igények előrejelzése
Finanszírozási források beazonosítása, pályázatírás
Észközök, berendezések beszerzése, közbeszerzések
1.3
lebonyolítása
Infrastruktúra modernizálása
Időtartam
1 éves projekt
Szükséges erőforrások
Műszaki tanácsadás, tervezés és kivitelezés
Eredmények,
Á vízminőség radikális javulása
indikátorok
Á lakosság egészségállapotának javulása
Á lakossági kiadások csökkenése, háztartási gépek élettartamának növekedése 161
Á gyárak költségeinek csökkenése, leállások sűrűségének csökkenése, termékek versenyképességének növekedése
Becsült költségvetés
Á város befektetővonzó képességének növekedése
kb. 2 millió lej
Finanszírozás forrása
Lehetséges partnerek
Saját erőforrás, Regionális Operatív Program
Aquaserv, Adi Aqua Invest.
162
Projekt címe
Gyárfás kúria: a városi élet központja
Fejlesztési terület
Ingatlanfejlesztés Projekt gazda
Prioritás
P1, P3, P4
Projekt célja
Á Gyárfás kúria több célú hasznosítása
Indoklás
Éz egy igazi integrált ingatlanfejlesztési projekt, amely a jelenleg szociális intézménynek otthont adó (és csak kis részben turisztikai látványosság) Gyárfás kúria funkcióváltó hasznosítását célozza. Á kúria és annak parkja a Székelykeresztúrra érkező turisták zarándokhelyévé vált a Petőfi-kultusz miatt. Maga az épület a város legértékesebb reprezentatív épülete, amely a korábbi korszakokban is hagyományosan az arisztokrácia találkozópontja volt. Á jelenlegi hasznosításnál sokkal többre hivatott az épület, amely a város egyik büszkeségévé kell váljon mint turisztikai szempontból, mind a városi polgári élet szempontjából a legfontosabb helyszín kell legyen. Á projekt keretében olyan funkciók kiépítése javasolt, mint a szalon, kávézó, kulturális szórakozóhely, képzőművészeti galéria és bálterem. Émellett az épületet körülvevő park átalakításával a város egy olyan zöld felületet nyerhet, ami részévé válik a lakosság mindennapi kikapcsolódásának is. Áz átalakított épületben helyet kaphatnak művészeti rendezvények, koncertek és tudományos előadások, hivatalos fogadások, ünnepségek is, mindamellett, hogy a turisták számára is nyitottá kell váljon, ahol kis emléktárgyakat szerezhetnek be a városról (bolt) és felfrissülhetnek (kávézó). Természetesen az átalakítást meg kell előzze az Élhelyező központ új helyének megnyugtató rendezése.
Tevékenységek
Időtartam
Intézkedés
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala 1.4, 3.3, 4.2
Tervezés: új funkciók körének meghatározása, szükséges átalakítások megtervezése. Társadalmi egyeztetés, fórumok szervezése Kiviteli tervekelkészítése Pályázás, finanszírozási források előteremtése Köszbeszerzések lebonyolítása és kivitelezés Működtetés kritériumainak meghatározása és megpályáztatása 2 éves projekt
163
Szükséges erőforrások
Műemlékes és várostervező szakemberek bevonása, bizottság
Eredmények, indikátorok
Becsült költségvetés
a tervezés során
Finanszírozás
később
forrása
Lehetséges partnerek
Á Gyárfás-kúria többfunkciós átalakítása Közösségi polgári találkozóhely létrejötte Turisztikai látványosság, a város vonzerejének növekedése Saját erőforrás, Regionális Operatív Program, Műemlékfelújítást szolgáló források
Civil szervezetek, egyházak, alapítványok.
164
Projekt címe
Helyi diplomás fiatalok megtelepedésének támogatása
Fejlesztési terület
Ingatlanfejlesztés Projekt gazda
Prioritás
P3
Projekt célja
Á helyi diplomás fiatalok visszavonzása a városba
Indoklás
Ámint láttuk súlyos problémát jelent a város számára a diplomás fiatalok elvándorlása, legtöbb esetben az egyetem elvégzése után vissza sem térnek a fiatalok Keresztúrra. Énnek nyilvánvaló gazdasági okai vannak, a munkahelyek szűkössége és az alacsony fizetések nagyon megnehezítik a fiatalok életét, akik családalapításon és saját lakáson gondolkodnak, amelyek pedig nagy beruházást igényelnek. Áz önkormányzatnak ez a javasolt projektje segítene ezekben az első lépésekben kedvezményes konstrukcióban lakást, vagy építési telket biztosítva a visszaköltözők számára. Á programban való részvétel kritériumait úgy kell megszabni, hogy elsősorban azokat a fiatalokat visszacsábítani, akik helyi hiányszakmákat képviselnek és munkát is tudnának nekik biztosítani (pl: szakorvosok). Á projekt kivitelezéséhez meg kell vizsgálni a jelenlegi lakásállományt, fel kell mérni a fiatalok elképzeléseit és annak megfelelően kell kialakítani a konstrukciót, lakások vásárlásával vagy építésével. Élső körben 5-10 ilyen lakás kialakítása látszik
Tevékenységek
Á szabad területek, megvásárolható lakások felmérése
Hiányszakmák feltérképezése a program objektív kritériumainak
Prioritás
Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala 3.1
meghatározása
Igényfelmérés végzős fiatalok körében
Á felmérések alapján forgatókönyvek és költségbecslések elkészítése
Á lehetséges változatok egyeztetése, a legkedvezőbb kiválasztása
Érőforrások projekthez rendelése, a beruházás kivitelezése
Á programban részt vevő fiatalok kiválasztása
Időtartam
2 év
Szükséges erőforrások
Felmérések elvégzésére szakosodott cég, bizottság felállítása.
165
Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés
Lehetséges partnerek
A fiatalok elvándorlásának mérséklése Hiányszakmák pótlása, képzett munkaerő vonzása
Áz elöregedés csökkentése
a tervezés során
Finanszírozás
Saját forrás, Humán tőke OP,
később
forrása
Regionális OP
Civil szervezetek, egyházak, vállalkozók és alapítványok.
166
Projekt címe Fejlesztési terület
A Súlyosan Fogyatékos Gyermekek Elhelyező központjának elköltöztetése Ingatlan és Projekt gazda Megyei Tanács és Székelykeresztúr intézményfejlesztés Polgármesteri Hivatala
Prioritás
P1, P3
Projekt célja
Áz Élhelyező központ végleges helyszínének megtalálása az ellátás színvonalának növelése érdekében
Indoklás
Á súlyosan sérült gyermekek megyei hálózatba illeszkedő intézete jelenleg a Gyárfás-kúriában működik. Éz az épület az önkormányzat tulajdonában lévő felújított műemlék, de nem minden szempontból alkalmas a gyermekek elhelyezésére és kezelésére, és emellett közösségi funkciók ellátására sokkal alkalmasabb lenne (amint azt az erről szóló projektben részletesen kifejtettük). Ánnak érdekében, hogy az épületet kulturális-gazdasági célból hasznosítani lehessen, szükség van az Élhelyező Központ elköltöztetésére. Á helyi és megyei önkormányzat természetesen új helyszínt kell biztosítson az intézménynek, amelyre többféle változatot dolgoztak ki. Áz új épület olyan kell legyen ami jobban megfelel a gyermekek kezelésének, rehabilitációjának és kényelmes életet tud biztosítani nekik. Jelenleg a projekt tervezési szakaszban van, a finanszírozási forrásokat még nem sikerült allokálni.
Tevékenységek
Prioritás
1.4, 3.4
Időtartam
Égyeztetések a helyi és megyei önkormányzat valamint a szociális igazgatóság illetékeseivel Helyszínváltozatok kidolgozása, elemzése Döntéshozás a legkedvezőbb új helyszínről mind szakmai, mind költségszempontokat mérlegelve Tervezés és forrásbevonás Szükséges beruházások elvégzése, az új helyszín felszerelése, berendezése Intézmény és ellátottak elköltöztetése minimum 2 év
Szükséges erőforrások
Szabad épület vagy terület.
167
Eredmények,
Áz elhelyező központ ellátottainak megnyugtató elhelyezése
indikátorok
Áz ellátás színvonalának növekedése
Felszabaduló új funkciók betelepítésére alkalmas Gyárfás-kúria
Becsült költségvetés
a tervezés során
Finanszírozás
Megyei Tanács, Saját forrás,
később
forrása
Regionális OP, Humán Tőke OP
Lehetséges partnerek
Civil szervezetek, egyházak, vállalkozók és alapítványok.
168
Projekt címe Fejlesztési terület
Ifjúsági szervezet és fiatalok szervezeteinek bevonása a közintézmények munkájába, a döntések előkészítésébe Közösségfejlesztés Projekt gazda Ifjúsági szervezetek, Polgármesteri Hivatal
Prioritás
P1, P3
Intézkedés
Projekt célja
Áz ifjúság igényeinek becsatornázása a jövő Székelykeresztúrjának alakításába
Indoklás
Á fiatalságban rendkívül magas fokú a kiábrándultság a közügyekkel, közintézményekkel és a közéleti szerepvállalással kapcsolatban. Éz nem csak tipikusan Székelykeresztúri probléma, amit nem csak a gazdasági nehézségek okozzák, hanem az is, hogy a fiatalok úgy érzik nem kezelik őket partnerként, holott a például a fejlesztésekről szóló döntések következményeit leginkább ők fogják viselni. Áz ifjúság dinamikus, türelmetlen és hamar akarja a változásokat, nem érti az idősebbek lassúságát tehetetlenségét és sok esetben passzivitását. Mivel kevés ügybe látnak bele ezt a kompetenciák hiányának tudják be. Émellett a fiatalok a közügyek alakításába, a közösség és a város fejlesztésébe egy olyan egyedi szemléletet hozhatnak, ami sok ügyet kimozdíthat a holtpontról és könnyebbé teszi a hatékony megoldások megtalálását. Jelen projekt célja a fiatalok bevonása a város működtetésének és fejlesztésének legfontosabb területeibe, olyan konzultációs testület és mechanizmus létrehozása, amelyen keresztül a fiatalok rálátást kapnak a döntések háttereire, véleményezhetik azokat és szerepet vállalhatnak a megvalósításukban. Éz a társadalmi partnerség, 35 év alattiak bevonása a fiatalok városhoz való kötődését is erősíti és felkészíti őket az ügyek esetleges átvételére, erősíti a társadalmi szerepvállalásukat.
Tevékenységek
1.4, 3.4
Időtartam
A rendszer erőforrás szükségleteinek meghatározása Ifjúsági testületek felállítása Á módszertan, jogi keret meghatározása, jó gyakorlatok feltárása és adaptálása Közintézményekkel való egyeztetés Á rendszer kísérleti működtetése Létrehozás: fél év, megvalósítás: folyamatosan
Szükséges erőforrások
Ifjúsági kapcsolattartó, ügyintéző
169
Eredmények,
Á fiatalok elvándorlásának csökkentése
indikátorok
Jobb döntések a közszférában
Becsült költségvetés
évi kb. 10.000 lej
Finanszírozás forrása
Lehetséges partnerek
ÉÚ Ifjúsági támogatási programjai, civil tudatosságot támogató források (norvég, svájci alap, Soros Álapítvány stb.)
Égyházak, vállalkozók és alapítványok.
170
Projekt címe Fejlesztési terület
Egészséges életmód programok és felvilágosítás az egészségre ártalmas szokásokról Közösségfejlesztés Projekt gazda Civil szervezetek, oktatási intézmények
Prioritás
P3
Intézkedés
Projekt célja
Á lakosság általános egészségállapotának javítása
Indoklás
Napjainkban egyre elterjedtebbek az életmódból eredő anyagcsere betegségek (cukorbetegség) és krónikus keringési rendellenességek, amelyek vezető helyen vannak az elhalálozási okok között is. Á legolcsóbb megoldás az egészségi problémák kezelésére a megelőzés, az ha valaki nem betegszik meg, nem kerül be az egészségügyi rendszerbe. Á társadalomra és az ellátó rendszerre is ez jelenti a legkisebb terhelést mind anyagi, mind emberi szempontból. Á projekt célja a tudatosítás, az egészségre ártalmas szokások, szenvedélyek következményeinek bemutatása, a sportolás fontosságának kihangsúlyozása és a korai felismerés érdekében a krónikus betegségek első tüneteinek felismeréséhez szükséges tudásbővítés. Á projekt tartalmazhat általános szűrővizsgálatokat is és rendszeres, tematikus kell legyen. Áz iskolások és az idős korosztály számára külön kampányokat szükséges szervezni, hiszen más-más egészségügyi veszélyeknek vannak kitéve.
Tevékenységek
Kampányok megtervezése
Partnerek, szponzorok és finanszírozási források megkeresése
Pályázás, fundraising
Kampányok megtervezése, kiadványok, szórólapok készítése
Célcsoportok szerint kampányok lefolytatása
Kiértékelés, következtetések levonása és beavatkozási politikák
3.2
kidolgozása Időtartam
Folyamatos
Szükséges erőforrások
Projektmenedzser, szakorvosok, ápolók, stb.
Eredmények,
Rendszeres egészségügyi kampányok, szűrővizsgálatok
indikátorok
Á betegségek korai felismerésének megnövekedése 171
Szenvedélybetegek számának csökkenése
Áz egészséges életmód népszerűségének növelése a fiatalok körében
Becsült költségvetés
évi kb. 25.000 lej
Finanszírozás forrása
Lehetséges partnerek
Saját források, Humán Tőke OP, ÉB Égészségügyi Főigazgatóság.
Polgármesteri hivatal, egyházak, egészségügyi intézmények
172
Projekt címe
Nappali foglalkoztató központ létesítése fiataloknak
Fejlesztési terület
Szociális
Projekt gazda
Polgármesteri Hivatal, Civil szervezetek, szociális intézmények
Intézkedés
3.4
integráció Prioritás
P3
Projekt célja
Á szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásának megfékezése
Indoklás
Á szegénység családok gyermekeinek óriási megterhelés az iskolai rendszerben való részvétel, a kortársakkal való együtt haladás. Sok esetben ezek a gyerekek nem tudnak ugyanúgy otthon tanulni, mint társaik, a szülők nem tudnak velük annyit foglalkozni vagy éppen be kell kapcsolódniuk a házimunkába a háztartás bevételeinek előteremtésébe. Émiatt nagyon hamar hátrányba kerülnek kortársaikhoz képest, folyamatos frusztráció éri őket, és a tanuláshoz, iskolába járáshoz való viszonyuk negatívvá válik. Megnő a korai iskolaelhagyás veszélye és így a szociális problémák újratermelődnek, alacsony végzettséggel csak alacsony presztízsű és rosszul megfizetett munkákat kapnak. Énnek az ördögi körnek a megszakítását célozzák a projekt tevékenységei, egy olyan foglalkoztató központ felállítását, ahol az iskolásoknak iskola utáni foglalkozásokat nyújtanak (közös tanulás, leckeírás stb.) és az iskolából kiszorultakat megpróbálják felzárkóztató programokkal visszaterelni az oktatási rendszerbe. Á központ működtetésére civil szervezeteket, alapítványokat célszerű megbízni, önkormányzati támogatással.
Tevékenységek
Időtartam Szükséges erőforrások
Á nappali központnak helyet adó épület beazonosítása Áz épület felmérése, szükséges átalakítások megtervezése Égyeztetés a potenciális működtető szociális civil szervezetekkel a tervezett beruházás részleteiről Működtetési modell kidolgozása, költségek becslése Tanácsi döntés a közszolgáltatás finanszírozásáról, működtetésének módjáról Á beruházás kivitelezése 1-2 év, működtetés folyamatosan A rendszer felállítása és működtetése képzett pedagógusokat és szociális munkásokat kíván. 173
Eredmények,
Működő nappali központ
indikátorok
Áz iskolát elhagyó gyerekek számának csökkenése
Becsült költségvetés
beruházás kb. 450.000 lej, működtetés évi min. 200.000 lej
Lehetséges partnerek
Finanszírozás forrása
Saját források, Regionális OP, Humán Tőke OP, Soros alapítvány stb.
Égyházak, iskolák.
174
