SZÁMVITEL GYAKORLATI KÉRDÉSEI - NOVITAX 2017 Egri-Retezi Katalin okleveles könyvvizsgáló adótanácsadó
[email protected]
1
I. RÉSZ SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI Egri-Retezi Katalin okleveles könyvvizsgáló adótanácsadó
[email protected]
2
I. TEMATIKA SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI
2016. évi LXVI. törvény számvitel érintő előírásai
Ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a lezárt üzleti éveket érintő szerződés módosítás megjelenítése a beszámolókban
Üzleti vagy cégérték (negatív üzleti vagy cégérték) fogalmának pontosítása
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltési lehetősége eredménytartalék terhére
Befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékének, továbbá az üzleti és cégérték terv szerinti értékcsökkenésére vonatkozó előírás pontosítása
Költség-ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások: egyéb bevételként történő elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés
Peresített követelések elszámolásával kapcsolatos előírás – 29.§ (8) – pontosítása
Behajthatatlan követelés megjelenítése az eredménykimutatásban (befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök esetén)
Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események nevesítése, illetve az eredménykimutatásban való szerepeltetésük 3
I. TEMATIKA SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI
Bérköltségek, személyi jellegű kifizetések és bérjárulékok a kiegészítő mellékletben
Vállalatirányítási nyilatkozatról
Nem pénzügyi kimutatások
IFRS változások, pontosítások (saját tőke megfelelési tábla, áttérés és visszatérés időpontjai)
Közzétételi kötelezettség
Könyvvizsgálói jelentés
2016. évi beszámoló nyitóadatának átrendezése
IFRS rendszerre való áttérés/visszatérés időpontja
Beszámoló közzététele
Könnyvizsgáló kijelölése 4
I. TEMATIKA SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI
2016. évi CXXV. törvény számvitel érintő előírásai
Származékos ügyletek főbb változásai
Hitel (kölcsön) járulékos költségeinek elhatárolási lehetősége
Devizás könyvvezetésre vonatkozó szabályok pontosítása
Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás visszafizetésének elszámolása
Jogelőd nélkül alapított gazdálkodó IFRS-ekre vonatkozó bejelentési kötelezettségének határideje
Az átalakulással létrejövő társaság könyvviteli nyilvántartásának megnyitására vonatkozó előírás
Számviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályok (külön kormányrendeletekben szabályozva) 5
I. TEMATIKA:
2016. ÉVI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI
Immateriális javak, tárgyi eszközök
Állományba vétel /kivezetés speciális gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása
Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorlati kérdései, az értékcsökkenés elszámolásának megváltoztatása
Terven felüli leírások (szokatlan események és piaci értéken történő értékelés miatt). Terven felüli visszaírások
Eszközök közötti átsorolások szükségességének vizsgálata
Gyakori problémák, Tao. és Sztv. kapcsolata
2016. évi nyitóadatok bemutatása
Kiegészítő melléklettel való kapcsolat
Számvitel politika fontosabb előírásai
Gyakorló feladat
6
KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
2016. évi LXVI. törvény
• Hatálybalépés időpontja:
Kihirdetést követő napon (2016. június 16.)
A 2017-ben induló üzleti évre kötelező alkalmazni
2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
2016. évi CXXV. törvény számvitel érintő előírásai
• Hatálybalépés időpontja:
kihirdetést követő napon,
2017. január 1.
Év végi adócsomag:
CLXXI. törvény (a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról) CLXXXII. törvény (egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról)
• Hatálybalépés időpontja:
kihirdetést követő napon,
2017. január 1.
7
SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI
2016. évi LXVI. törvény számvitelt érintő előírásai - 2016. június 16.
8
SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS, SZÁMVITELI BIZONYLATOK MÓDOSÍTÁSA – LEZÁRT ÜZLETI ÉVEKRE VONATKOZÓAN Ellenőrzés megállapítása Szt. 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöketforrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;” ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANÁVAL EGYEZŐ!
9
Tao. nő
Nem jelentős
Jelentős
29 „O” nyomtatványban bevallja
29 „O” nyomtatványban bevallja
Számvitelben tárgyévi tétel 29-es bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel
Tao csökken
Számvitelben elkülönítetten kezeli
29 „O” nyomtatványban nem vallja be
29 „O” nyomtatványban bevallja
29 „O” nyomtatványban bevallja
Számvitelben elkülönítetten kezeli
10
Nem jelentős Tao. nő
7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,
Tao. csökken
p)az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,(8) Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.
Jelentős
11
ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK - ÁTMENETI SZABÁLYOK [177. § (46), (48)-(50)] Átmeneti
o o
o
szabályok 2016. 01.01-től: Ha korábban keletkezett üzleti vagy cégérték részesedéssel történő összevezetése már nem lehetséges : Továbbra is üzleti vagy cégértékként mutatható ki, továbbá Leírására a vállalkozó döntése alapján a már megkezdett értékcsökkenési leírási szabály vagy a 2016. üzleti évtől hatályos (legalább 5 év, legfeljebb 10 év) leírási szabály is alkalmazható. Negatív üzleti vagy cégértéknél, ha az összevezetés után is negatív az összege: választható a 2016. január 1-je előtt érvényben lévő 12 szabály is.
ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK Szt.
3. § (5) bekezdés 2. pontja 2016. 06.16-tól: negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;” TÖRLÉSRE KERÜLT: és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg; 13
ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZTV. ELŐÍRÁSOK 45. §(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a (törölt szövegész: cégvásárlást követő) legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. 14
ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZTV. ELŐÍRÁSOK 52. §(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapításátszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt (törölve: lehet) KELL leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. 53. §(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható. 15
POZITÍV ÜZLETI ÉRTÉK Részesedéshez kapcsolódó
Részesedés állományban van
Üzletághoz kapcsolódó
Részesedés nincs állományban Döntés alapján
Részesedés bekerülési értéke +GW
Nyitás utáni könyvelések
Terven felüli leírás
Korábbi szabály alk.
Terv szerinti ÉCS korábbi szabály szerint
Új szabály terv szerinti ÉCS (510 év) Megszűnt: visszaírás
Terv szerinti ÉCS • Korábbi szabály vagy • 5-10 év alatt(ha nem becsülhető a hasznos élettartama a) T 119. Üzleti/cégérték terv sz. ÉCS - K 115.Üzleti/cégérték BÉ b) T 118. Üzleti/cégérték terven felüli ÉCS - K 115. Üzleti/cégérték BÉ c) T 17. Részesedések - K 115. Üzleti/cégérték BÉ
16
NEGATÍV ÜZLETI ÉRTÉK Részesedéshez kapcsolódó
Részesedés állományba n van és a részesedés értéke több
Részesedés nincs állományb an
Részesedés bekerülési értéke – Negatív üzleti érték
Részesedés értéke < negatív üzleti érték
Különbség összege
Leírása régi szabály szerint
Leírása 5-10 év alatt
Üzletághoz kapcsolódó
Terv szerinti ÉCS korábbi szabály szerint
Új szabály terv szerinti ÉCS (510 év)
Könyvelés nyitás után: Kivezetés a max. részesedés értékének összegéig: T 483. Hal. bevétel – K 17.Részesedések Könyvelés a választott szabály alapján a megmaradt összegre: T 483. Hal. bevétel – K 96. Egyéb bevétel
17
ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZTV. ELŐÍRÁSOK 141. § (9) Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, (továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét), valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni. Zárójeles rész megszűnt 2016-tól! 18
EREDMÉNYTARTALÉK CSÖKKENÉSÉNEK ÚJ JOGCÍME Az Szt. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: Eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: „h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.” Fenti előírással lehetővé vált, hogy amennyiben egy társaság tulajdonosai a jegyzett tőkét (annak egy részét) a cég adott évi megtermelt nyereségéből szeretnék biztosítani, azt megtehetik a beszámolóról szóló döntés keretében (külön jogcím született az eredménytartalék terhére történő átvezetésre.) 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet alkalmazni! 19
KAPOTT TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSI FELTÉTELEINEK VÁLTOZÁSA 2016.06.16-TÓL - 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet alkalmazni! Az Szt. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: …… ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.
Az egyéb bevételként történő elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.” 20
KAPOTT TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSI FELTÉTELEINEK VÁLTOZÁSA
ÖSSZEMÉRÉS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A PÉNZÜGYI RENDEZÉS HIÁNYA MIATT eddig sok esetben problémát okozott – EZT módosították TOVÁBBRA IS gondot okoz, HA ELŐLEG KIFIZETÉS TÖRTÉNT, DE ELLENŐRZÉS/ELSZÁMOLÁS NEM TÖRTÉNT MEG A HATÓSÁG RÉSZÉRŐL (Sztv. –től való eltérés???) Sztv. 4. §(4) ”A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.” 21
EREDMÉNY JAVÁRA ELSZÁMOLT TÁMOGATÁSOK Költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások
Fejlesztési célra
Jogcím nélkül
Egyéb bevételként
Egyéb/pénzügyi bevétel
Egyéb bevételkén
Az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összege.
Belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összege.
Már a követelést is elő kell írni
Mérlegkészítésig megtörtént az elszámolás
Fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összege.
Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összege.
Fordulónapig pénzügyileg rendezett számolható el!
22
PERESÍTETT KÖVETELÉSEK ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁS – 29.§ (8) – PONTOSÍTÁSA ……. egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá ………………..a peresített követelésekből - a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelések kivételével - a bíróság által az üzleti év mérleg fordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is. 77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét, Bevételek AIE, ha a mérlegkészítésig befolyt! 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni! 23
PERESÍTETT KÖVETELÉSEK ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁS – 29.§ (8) – PONTOSÍTÁSA
Jogerős
bírósági végzésen alapuló követelést minden esetben el kellett számolni követelésként és egyéb bevételként,
(nem pénzügyi rendezéshez kötött volt az elszámolás)
Változás: a jogerősen megítélt összegeknél a felsorolt tételekre vonatkozóan - kártérítések stb.
Csak a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezettek számolhatók el
24
A BEHAJTHATATLANNÁ VÁLT KÖVETELÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN 2016.06.16-TÓL kiigazítás (csak megerősítő szabály, pontosítás) Szt. 81. § (3) bekezdés b) pontja egyéb ráfordítások között kell kimutatni: „b) a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;” Az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) pontja Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni: „b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;” 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet 25 alkalmazni!
VÁSÁROLT KÖVETELÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK NEVESÍTÉSE, ILLETVE AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN VALÓ SZEREPELTETÉSÜK
Vásárolt követelések elszámolási szabályainak pontosítása Szt. 85. § (3) bekezdés m) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;” 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni! 26
BEHAJTHATATLAN/ELENGEDETT KÖVETELÉSEK Nem
vásárolt követelés
elengedés, behajthatatlanság: Egyéb ráfordítás Vásárolt
követelés
elengedés, behajthatatlanság: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Tartósan
adott kölcsön (vásárolt, nem vásárolt)
elengedés, behajthatatlanság: Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség 27
A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG ÉS A MÉRLEGTÉTELEK KAPCSOLATA
Befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események nevesítése, illetve az eredmény-kimutatásban való szerepeltetésük: Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, ráfordítások, árfolyamveszteségek
Tartós hitelviszonyos értékpapírok Tartósan adott kölcsönök (kapcsolt, jelentős, egyéb) kamatai, árfolyam-különbözetei, elengedése, behajthatatlanná válása, 28
BÉRKÖLTSÉGEK, SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK ÉS BÉRJÁRULÉKOK A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN Az Szt. 91. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A kiegészítő mellékletben meg kell adni: „a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva;” A bérjárulékok állománycsoportonkénti megbontási kötelezettsége ugyanakkor megszűnt!
29
VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI NYILATKOZAT Szt. 95/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: „h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia 30 kell ennek magyarázatát.”
„NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS” KÉSZÍTÉSÉRE KÖTELEZETTEK 95/C. § (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél Konszolidálás értékhatára a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és További szempont a közérdeklősére számot tartóknál) b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt, üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.
31
KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ
…..a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. tv. 2. § (19) szerint meghatározott fogalom.” 2. § E törvény alkalmazásában 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.
32
A „NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS” TARTALMÁRÓL Például (részlet): A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása; a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra; a b) pont szerinti politikák eredményei;
33
A „NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS” MINIMÁLIS TARTALMÁNAK ELŐÍRÁSA Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát. A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését. Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti információkat a 134. § (5) bekezdéssel összhangban készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.”
34
A „NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS” – KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS TARTALMÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: „n)a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §, illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatást.” (2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba történő átültetését szolgálja) 35
ÁTTÉRÉS IFRS-EK SZERINTI BESZÁMOLÓRA [114/C. §]
Előfeltételek felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentés • • •
IFRS regisztrált könyvelő, IFRS minősítésű könyvvizsgáló IFRS-ek szerinti számviteli politika IFRS-ek szerinti mérleg az áttérés előtti év első napjára
áttérés előtt 30 nappal bejelentés: NAV, MNB
áttérés jogelőd nélkül alapított cégnél •
cégbejegyzést követő 90 napon belül
•
előző évi nyitómérleget nem kell készítenie
áttérés tőzsdei cégnél, ha a tőzsdére bevezetés tárgyévi •
a bevezetést követő évtől
•
bejelentés az engedélyezést követő 30. nap és az áttérést megelőző 30 nap közül a későbbi
nyitómérleg nincs, helyette IFRS 1 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása
40
VISSZATÉRÉS SZT. SZERINTI BESZÁMOLÓRA [114/D. §]
önkéntes visszatérés (ha nem kötelező az IFRS beszámoló) • 5 lezárt üzleti év után • anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén kötelező visszatérés • ha nem jogosult IFRS-ek szerinti beszámolót készíteni, a következő üzleti év első napjával • jogutód nélküli megszűnés esetén, az eljárás kezdő időpontjával nyitómérleg (rendező tételek), nyitóleltár visszatérést követő első üzleti év beszámolója • Mérleg „előző év” oszlop: nyitómérleg szerinti 41 • EK „előző év” oszlop üres
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS TARTALMÁNAK BŐVÍTÉSE
Szt. 157. § (2a) „A könyvvizsgálónak a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan.”
42
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS TARTALMÁNAK BŐVÍTÉSE 2016. december 15-én vagy az azt követően végződő üzleti évekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre kell alkalmazni: …..Következtetést vonok(unk) le arról, helyénvaló-e a vezetés részéről a
vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban. Amennyiben azt a következtetést vonom(juk) le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, könyvvizsgálói jelentésemben(ünkben) fel kell hívnom(unk) a figyelmet az egyszerűsített/ éves beszámolóban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy, amennyiben az ilyen közzétételek nem megfelelőek, minősítenem(ünk) kell véleményemet(ünket). Következtetéseim(nk) a könyvvizsgálói jelentésem(ünk) dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni…….. 43
2016. ÉVI BESZÁMOLÓ NYITÓ ADATAI RENDEZÉSEK
Jóváhagyott (fizetendő) osztalék
Kötelezettség csökkentése
ET növelése ET igénybevétel esetén
csak a 2015. évi nyitó adatok miatt kell, főkönyvben nem könyvelendő!
2015 évi kapott osztalék miatti rendezés Szt. átmeneti szabályok alapján nem szabad visszarendezni! [177. § (45)]
2015-ös EK rendezése Csak a nyitó adatok bemutatása miatt kell, főkönyvben nem könyvelendő!
47
BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELE Közzétételi
– SZT. 154. § (7)
kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldi. „eredeti vagy hiteles másolati példány”-ra, az „elektronikus űrlap”-ra való hivatkozás törölve! 48 2017.01.01-től további módosítás (elektronikusan)
2006. ÉVI V. TÖRVÉNY – ÚJ ONLINE BEKÜLDÉSI RENDSZERE – 2016.12.01-TŐL Online -
Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer (OBR)
Számviteli szabályok melléklete szerinti űrlapok Kormányzati portálon keresztül Nincs lehetőség pdf formátumban beküldeni (kivéve:IFRS beszámolók) ÁNYK-ról leválik Online felület automatikus ellenőrzést végez (észleli az elírásokat: adószám, cégjegyzékszám) Tárhelyen - beküldött beadványok és értesítések - könnyen elérhetőek (kód nélkül) https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes 49
KÖNNYVIZSGÁLÓ KIJELÖLÉSE
Szt. 155. § (7a) „Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.” 50
SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI
2016. évi CXXV. törvény számvitelt érintő előírásai
51
SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK FŐBB VÁLTOZÁSAI
Újraszabályozásra kerül a fedezeti ügylet, a piaci érték (valós érték) és a cash-flow fedezeti ügylet fogalma
egyértelművé teszi a tv, hogy a fedezeti céllal kötött és így jelölt ügylet minősíthető fedezeti ügyletnek,
fedezeti dokumentációra vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni
A fedezeti ügylethez kapcsolódóan meghatározza a fedezett ügylet fogalmát, a fedezeti hatékonyságot (80-125%)
Bekerülési érték szabályok változnak (fedezeti ügylet eredménye módosul)
A módosítás részletesen tartalmazza, hogy a származékos ügyletek mely tételei és mikor mutathatóak ki aktív vagy passzív elhatárolásként. 52
2017-től alkalmazható szabályok
HITEL (KÖLCSÖN) JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEINEK ELHATÁROLÁSI LEHETŐSÉGE - SZT. 32. § (7) ÚJ BEKEZDÉS
időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint számolják el. A hitelfelvételhez kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének 53 visszafizetésekor kell megszüntetni.”
„ Aktív
DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA
Befektetett
pénzügyi eszköz, értékpapír deviza árfolyamkülönbözetét nem kell külön könyvelni
Devizában
történő könyvvezetés esetén az átszámítási árfolyamok a Ft-os könyvvezetésnél alkalmazott árfolyamok alapján alakulnak - Szt 60.§ (11)
54
AZ ÁTALAKULÁSSAL LÉTREJÖVŐ TÁRSASÁG KÖNYVVITELI NYILVÁNTARTÁSÁNAK MEGNYITÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁS
átalakulással létrejövő cég [141. § (3a)]
átalakulás napját követő nappal nyitja meg könyveit - végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján! (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot)
átalakulással megszűnő cég beszámolójának közzétételi határideje [141. § (3)]:
öt hónapról 90 napra csökken
58
SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (KÜLÖN KORMÁNYRENDELETEKBEN SZABÁLYOZVA) Szt 151.§ (4)
A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.
könyvelői regisztrációnál, törlésnél
nincs méltányosság 59
2016. ÉVI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI
Immateriális javak, tárgyi eszközök
60
ÁLLOMÁNYBA VÉTEL /KIVEZETÉS SPECIÁLIS GAZDASÁGI ESEMÉNYEINEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA
Apportként átvett tárgyi eszközök/immateriális javak
Átvett eszköz társasági szerződés szerinti értéken
T 1 Immat.jav/Tárgyi eszk - K 3/4 Jegyzett , de be nem fizetett tőke
Cégbírósági bejegyzéskor névértéken
T 3/4 Jegyzett, de be nem fizetett tőke - K 411 Jegyzett tőke
Cégbírósági bejegyzéskor az ázsió értéke
T 3/4 Jegyzett, de be nem fizetett tőke - K 412 Tőketartalék 61
ÁLLOMÁNYBA VÉTEL /KIVEZETÉS SPECIÁLIS GAZDASÁGI ESEMÉNYEINEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA
Apportálás (tulajdonosnál)
Tárgyi eszköz kivezetése nettó értéken
T 3/4Technikai számla - K 1 Immat. javak/Tárgyi eszközök
Társasági szerződés szerinti értéken
T 36 Egyéb követelések
- K 3/4 Technikai számla
Nyereség jellegű különbözet esetén
T 3/4 Technikai számla - K 96 Egyéb bevételek
Veszteség jellegű különbözet esetén
T 86 Egyéb ráfordítások - K 3/4 Technikai számla
Cégbírósági bejegyzéskor
T 17/37 Részesedések
- K 3/4 Technikai számla 62
ÁLLOMÁNYBA VÉTEL /KIVEZETÉS SPECIÁLIS GAZDASÁGI ESEMÉNYEINEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA
Térítés nélküli eszköz átvétel
Tárgyi eszköz/immateriális javak átvett értéke
T 1 Immat.javak/Tárgyi eszközök - K 96 Egyéb bevétel
ÁFA (piaci érték alapján), amennyiben az átadót terheli
T 466 Előzetes ÁFA
- K 96 Egyéb bevétel
ÁFA, amennyiben az ÁFA egymás között rendezésre kerül
T 466 Előzetes ÁFA - K 47 Egyéb kötelezettség
Térítés nélkül átvett eszközzel kapcsolatos bevétel elhatárolása
T 96 Egyéb bevételek - K 483 Halasztott bevételek 63
ÁLLOMÁNYBA VÉTEL /KIVEZETÉS SPECIÁLIS GAZDASÁGI ESEMÉNYEINEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA
Térítés nélküli eszköz átadás
Tárgyi eszköz/immateriális javak kivezetése nettó értéken
T 86 Egyéb ráfordítások - K 1 Immat.javak/Tárgyi eszközök
ÁFA (piaci érték alapján), amennyiben nincs áthárítva
T 86. Egyéb ráfordítások
ÁFA, amennyiben megállapodás szerint áthárítják
T 36. Egyéb követelések
- K 467 Fizetendő ÁFA - K 467 Fizetendő ÁFA
Térítés nélküli, végleges eszközátadás az üzemeltetőnek jogszabály alapján: saját döntés szerint elhatárolható
T 39 Halasztott ráfordítások K 86 Egyéb ráfordítások 64
ÁLLOMÁNYBA VÉTEL /KIVEZETÉS SPECIÁLIS GAZDASÁGI ESEMÉNYEINEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA
Saját előállítású tárgyi eszközök/immateriális javak
Saját előállítás aktívált értéke (legkésőbb év végén)
T 16 Beruházás/1 Immat. Javak - K 581 SEEAÉ
ÁFA , amennyiben levonható (kizárólag adóköteles tevékenységre használandó eszközöknél)
T 466 Levonható ÁFA
ÁFA, amennyiben le nem vonható (adómentes tevékenységhez)
T 16 Beruházás
- K 467 Fizetendő ÁFA
- K 467 Fizetendő ÁFA
ÁFA, amennyiben arányosítással levonható (adómentes és adóköteles tevékenységre is használandó eszközöknél)
T 86 Egyéb ráfordítás - K 467 Fizetendő ÁFA, valamint T 466 Levonható ÁFA
- K 467 Fizetendő ÁFA
65
GYAKORI PROBLÉMÁK, ÜZEMBEHELYEZÉS Kérdés: Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették? Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdését 2013. január 1-jétől hatályosan módosították. A módosítás szerint az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának az időpontja. rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya nem lehet az üzembe helyezés akadálya. Arra sem a törvény, sem az indokolás nem ad választ, hogy mit kell rendeltetésszerű hasznosításnak tekinteni 66
IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Bekerülési érték Előállítási költség
Beszerzési érték
Ehhez kapcsolódik - terv szerinti értékcsökkenés - értékvesztés - terven felüli értékcsökkenés + értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (elkészültéig) 67 felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege
Intenzívebb az eszközök kihasználása
Maradványérték piaci értéke jelentősen csökken
Dokumentálás
Dokumentálás
o
Indokoltsága
o
Indokoltsága
o
Jövőbeni eredményre gyakorolt hatása
o
Jövőbeni eredményre gyakorolt hatása
o
Számviteli politika módosítása
o
Számviteli politika módosítása
HA AZ ÉVENKÉNT ELSZÁMOLÁSRA KERÜLŐ ÉRTÉKCSÖKKENÉS TERVEZÉSEKOR FIGYELEMBE VETT KÖRÜLMÉNYEKBEN LÉNYEGES VÁLTOZÁS KÖVETKEZIK BE SZT. 53. § (6)
68
AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI, AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA
De gyakori eset, hogy a tárgyi eszközök évenként elszámolandó értékcsökkenésének összegét/ mértékét az üzembe-helyezéskor helytelenül állapították meg! Önrevízió
69
TERVEN FELÜLI LEÍRÁSOK (SZOKATLAN ESEMÉNYEK ÉS PIACI ÉRTÉKEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS MIATT) TERVEN FELÜLI VISSZAÍRÁSOK
70
IMMATERIÁLIS JAVAK /TÁRGYI ESZKÖZÖK
Terven felüli leírás, visszaírás Szokatlan esemény miatt • feleslegessé válás
Piaci értéken történő értékelés miatt
• megrongálódás
Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor
• megsemmisülés
ismert piaci értéke tartósan és jelentősen
• hiány
alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke
esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan Év közben is Egyéb ráfordítás Visszaírás nincs
Egyéb ráfordítás Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő eszközöknél. Év közben nem lehet visszaírás.
Egyéb bevétel
71
Átsorolás a készletek közé: ha az eszközt rendeltetésszerűen nem használjuk……..
ESZKÖZÖK KÖZÖTTI ÁTSOROLÁSOK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Ha az eszköz tulajdonjoga a vállalkozásban
marad – az új rendeltetésének megfelelően
át kell sorolni a készletekre,
écs elszámolása a kivezetés időpontjáig
Átsorolás készletre (nettó értéken):
T 2 – K 12-14
72
ESZKÖZÖK KÖZÖTTI ÁTSOROLÁSOK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Selejtezés – hulladék értékesítés
Környezetvédelmi szabályok figyelembe vétele: hulladék sorsa (megsemmisítés módja)?
Könyvelés: hulladékértéken tartalmazza az eszközt
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása (amennyiben a hulladékérték kisebb a könyv szerinti értéknél)
Selejtezés - térítés nélküli átadás
A hulladékérték után adó/ illeték kötelezettségek!
Vállalkozás részére: véglegesen átadott eszköz
Egyéb szervezetnek: adomány
Magánszemély részére: természetbeni juttatás
73
ESZKÖZÖK KÖZÖTTI ÁTSOROLÁSOK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Selejtezéssel egyidejűleg értékesítik
Kivezetés T 86 – K 12-14
Számla szerint T 31/38 – K 96 és 467(piaci érték után)
Fordulónapig nem értékesítik
Átsorolás készletekre (nettó értéken)
o
Következő évben (eladáskor)
Számla szerint T 31/38 – K 96 és 467 (piaci érték alapján)
ELÁBÉ
T 2 – K 12-14
T 81 – K 2
74
GYAKORI PROBLÉMÁK, TAO. ÉS SZTV. KAPCSOLATA
A vállalkozás a fejlesztési tartalék összegét adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe veszi, de elmarad a lekötött tartalékba történő átvezetés. Van-e lehetőség önellenőrzéssel helyesbíteni a lekötött tartalék összegét?
75
KKV BERUHÁZÁSI KEDVEZMÉNY (JOGDÍJHOZ KAPCSOLÓDÓAN IS) – TAO 7. § (1) ZS),(11)-(12) ÉS 8.§ (1)U) Adó alap csökkentés - KKV beruházási kedvezmény Feltételek csak KKV és csak magánszemély tulajdonosai lehetnek korábban még használatba nem vett TE, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, (eddig nem lehetett több 30 millió forintnál.) állami támogatásnak minősül: a csökkentő tétel társasági adó tartalma (támogatáshalmozás figyelembevételi szabálya!) Növelő tétel: adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig használatba nem vett, továbbá forgóeszközök közé átsorolt, elidegenített szellemi termékek korábbi csökkentő 76 tételének kétszerese
KKV BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓALAP KEDVEZMÉNY – 2017.01.01. TAO 7.§ (1) ZS , (11)-(12)
30 millió Ft-os korlát megszűnése Maximum:
összegéig
adózás előtti eredmény
77
KKV ADÓKEDVEZMÉNYE – BERUHÁZÁSI HITELKAMAT
TAO. TV 22/A .§
•
Megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe - hitelszerződés alapján – az adott hitel után az adóévben fizetett kamatra.
•
Érintett kötelezettségek - hitel
•
- pénzügyi lízing Érintett eszközök - tárgyi eszköz beszerzéshez - tárgyi eszköz előállításhoz 78
KKV ADÓKEDVEZMÉNYE – HITELKAMAT - TAO. TV 22/A.§ •
Mértéke (2017-ig)
-
fizetett kamat 60 (2013.12.31-ig:40)%-a, de
-
maximum 6.000.000 Ft, illetve
-
a számított adó 70%-a
-
az adókedvezmény összege a közösségi szabályok alkalmazásában állami támogatásnak minősül.
•
Érintett adóév, amelyben kedvezményként utoljára figyelembe vehető
-
amikor a hitel utolsó részletét megfizeti,
-
ha az adott év utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
79
KKV ADÓKEDVEZMÉNYE – HITELKAMAT - TAO. 22/A.§ Utólagos feltételek •
A hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást üzembe kell helyezni (kivéve, ha fellép egy elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás)
•
Tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben nem idegeníti el.
Szankció •
Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie.
80
KKV ADÓKEDVEZMÉNYE – HITELKAMAT 2017.01.01. TAO. 22/A.§
2017. évi adókötelezettségre alkalmazható változás •
Mértéke:
maximum az adóévben beruházási hitel után fizetett kamat összege
81
GYORSÍTOTT ÉCS BIZONYOS JOGOK UTÁN - 2016. 07.01. TAO.1. SZÁMÚ MELLÉKLET 7. Bérbeadónál 30% érvényesíthető
egyéb bérbe adott tárgyi eszközöknél– az épület, építmény, ültetvény kivételével –,
vagyoni értékű jogoknál
-
a hasznosítási engedély,
-
használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom,
-
más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy,
-
kereskedelmi név,
-
üzleti titok,
-
szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény. 82
VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI INGYENES JUTTATÁSOK – 2017.01.01. TAO. 3/A. SZ. MELL. 13. 2017-től: Szigorodó feltételek a kivételeknél …. továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, •
a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazolja, hogy:
-
juttatást eredményében bevételként elszámolta
-
A bevételre jutó társasági adót megfizette,
•
amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;” 83
2016. ÉVI NYITÓADATOK BEMUTATÁSA Üzleti és cégérték
Beszámolóban: nincs átrendezés
Nyitás utáni rendezés
Részesedés értékének korrekciója (ha állományban van)
T 119 Üzleti/cégérték terv sz ÉCS
- K 115 Üzleti/cégérték BÉ
T 118 Üzleti/cégérték terven felüli ÉCS - K 115 Üzleti/cégérték BÉ T 17 Részesedések
- K 115 Üzleti/cégérték BÉ
Részesedés nincs állományban (terven felüli é.cs) T 86 Egyéb ráfordítás – K 115 Üzleti/cégérték BÉ
84
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETTEL VALÓ KAPCSOLAT
Be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök
nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét,
külön az átsorolásokat, továbbá
a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat,
a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök fent részletezett adatait külön kell bemutatni.
be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege. A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell. 85
SZÁMVITEL POLITIKA A vállalkozás sajátos körülményeihez igazított, a számviteli jogszabályok alapján kialakított : -
Számviteli elszámolások
-
Az eszközök/források értékelése
-
A számviteli beszámolók készítése
során alkalmazott számvitel-politika döntések, végrehajtási módszerek, eszközök és sajátos szabályok összessége. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat a szabályzatok elkészítése - Szt 150.§ (2)a) De: a vezetés fogadja el (a gazdálkodó képviseletre jogosult személynek kell aláírni) 86
SZÁMVITEL POLITIKA Részei -
Eszközök és források értékelési szabályzata
-
Eszközök és források leltározási, selejtezési szabályzata
-
Pénzkezelési szabályzat
-
Önköltség-számítási szabályzat
-
Számlarend
-
Bizonylati rend
NYILVÁNTARTÁS a számviteli szabályzatok változásaira -
Hatálybalépés,
-
Változás (oka, helye),
-
Változtatást engedélyező, elrendelő,
-
Magyarázatok (hivatkozások).
87
SZÁMVITEL POLITIKA FONTOSABB ELŐÍRÁSAI A Gazdálkodó az értékcsökkenést időszakonként (havonta VAGY negyedévente VAGY évente) számolja el a választott módszer alapján. Az elszámolás egymással egyezően megtörténik:
a főkönyvi könyvelésben és
az analitikus elszámolásokban.
A kis értékű immateriális javak/tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási időpontja
az immateriális jószág/tárgyi eszköz beszerzésének a napja, VAGY
az immateriális jószág/tárgyi eszköz beszerzési hónapjának utolsó napja. 88
SZÁMVITEL POLITIKA FONTOSABB ELŐÍRÁSAI
A maradványértékkel csökkentett érték utáni értékcsökkenést egységesen minden immateriális jószágra/tárgyi eszközre a
bruttó érték alapján történő
lineáris VAGY
degresszív VAGY
teljesítményarányos VAGY
évek száma összege VAGY
abszolút összegű VAGY
nettó érték alapján történő
állandó kulcsos VAGY
termeléssel arányos
módszer alkalmazásával számolja el. 89
SZÁMVITEL POLITIKA FONTOSABB ELŐÍRÁSAI A maradványérték és az értékcsökkenés mértékének megtervezése az aktiválási jegyzőkönyvben egyedileg történik a következők figyelembevételével: •
Épültek maradványértékének meghatározásához speciális szakvélemény szükséges. VAGY
•
Földterület, telek maradványértéke a bekerülési értéke.
•
Könnyűszerkezetes épületek, építmények maradványértéke a bekerülési érték ….%-a. [pl.: 10%-a]
•
A számítástechnikai eszközök esetén a maradványérték nulla VAGY ……………….
90
SZÁMVITEL POLITIKA FONTOSABB ELŐÍRÁSAI A tervezett leírást meghaladóan terven felüli értékcsökkenést számol el – az Szt. 53. §-a szerint – akkor, ha a tárgyi eszközök, a beruházás értéke tartósan lecsökken. Ez bekövetkezhet erkölcsi avulás miatt, a vállalkozási tevékenység változása miatt, ha az eszköz, a beruházás feleslegessé vált, illetve ha az eszköz, a beruházás megrongálódott, megsemmisült, így rendeltetésének megfelelően nem használható. Az érték csökkenését olyan mértékig hajtja végre, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás értéke a piaci értéknek, illetve a használhatóságnak megfeleljen. A piaci érték meghatározásának módja: ………………………………
91
SZÁMVITEL POLITIKA FONTOSABB ELŐÍRÁSAI
A Gazdálkodó akkor él az értékhelyesbítés lehetőségével az alábbi eszközöknél, ha az adott eszköz piaci értéke két mérlegfordulónapon jelentősen meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értékét. Eszköztípus: …………………………. Piaci érték meghatározásának módja: ……………………. (pl.: egyedi értékbecslés) Jelentős mérték: …………………………… (pl.: a könyv szerinti érték 20%-a)
92
GYAKORLÓ FELADAT Gép bruttó értéke:
10.000EFt
Várható élettartama: 5 év (lineáris módszer) Maradványérték:
0
12 hónap használat után káresemény érte az eszközt Gép használhatósága: 40%-ra csökkent Értékcsökkenés módosítása számviteli politika szerint:
Várható élettartam: 4 év
Lineáris kulcs:
10%
Számolja el a káresemény évének gazdasági eseményeit! 93
GYAKORLÓ FELADAT - MEGOLDÁS
Terv szerinti értékcsökkenés
T 57 Terv sz. ért.csökk - K 139 Műsz gép terv é.cs 2.000
Terven felüli értékcsökkenés
T 86 Egyéb ráfordítás - K 138 M. gép terven f.écs 4.000 10.000 – 4.000 – 2.000 = 4.000
Következő évi terv szerinti értékcsökkenés
T 57 Terv sz. ért.csökk - K 139 Műsz gép terv é.cs 1.000 10.000*0,1= 1.000
94
