SZÁMVITEL GYAKORLATI KÉRDÉSEI - NOVITAX 2017

SZÁMVITEL GYAKORLATI KÉRDÉSEI - NOVITAX 2017 Egri-Retezi Katalin okleveles könyvvizsgáló adótanácsadó

[email protected]

1

II. RÉSZ

2016. ÉVI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI Egri-Retezi Katalin okleveles könyvvizsgáló adótanácsadó

[email protected]

2

II. TEMATIKA

2016. ÉVI BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI

Befektetett pénzügyi eszközök/Értékpapírok 

Értékelés főbb szabályai



Értékvesztés elszámolásának feltételei, könyvelése



Az értékvesztés visszaírása (a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti).



2016. évi nyitóadatok bemutatása



Kiegészítő melléklettel való kapcsolat



Számvitel politika minimum előírásai 3

II. TEMATIKA


Készletek 

Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata.



Értékvesztés és visszaírás a vásárolt készleteknél.



Értékvesztés és visszaírás a saját termelésű készleteknél.



Befejezetlen termelés a befejezetlen szolgáltatás is.



Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás.



Milyen értéken, milyen bizonylat alapján és kinek a nyilvántartásában kell szerepeltetni: az úton lévő készleteket, a nem számlázott szállításokat, a bizományba átvett/átadott készleteket, az idegen helyen tárolt készleteket.









Számvitel politika követelményei

4

II. TEMATIKA


Követelések 

Mikor minősül a követelés behajthatatlannak? ▪



Értékvesztés, visszaírás feltételei



Gyakorlati kérdések



Kapcsolat a társasági adó törvény előírásaival









Számvitel politika minimum előírásai

Gyakorló feladat

5

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Cél: -

Tartós jövedelem szerzés

-

Tartós befolyásolás, irányítás

Mérlegtételek -

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

-

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

-

Tartós, jelentős tulajdoni részesedés

-

Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

-

Egyéb tartós részesedés

-

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

-

Egyéb tartósan adott kölcsön

-

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

-

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

-

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 6

FORGÓESZKÖZÖK - ÉRTÉKPAPÍROK Cél: -

Forgatási cél,

-

Árfolyamnyereség, kamat

Mérlegtételek -

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

-

Jelentős tulajdoni részesedés

-

Egyéb részesedés

-

Saját részvények, saját üzletrészek

-

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

-

Értékpapírok értékelési különbözete 7

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK

Minősítés: megszerzéskor A döntés később módosítható (indoklással átsorolási lehetőség)  Mérlegkészítéskor - Átsorolásokról (saját döntésről) - Értékpapírok tárgyévet követő évi esedékes részletei 

Átminősítés: kiegészítő mellékletben részletezés az indokokról, eredményre gyakorolt hatása

8

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK TÍPUSAI 

Tulajdoni részesedés

Vagyoni és egyéb jogokat biztosító értékpapírok: részvény, üzletrész, részjegy, vagyonjegy, vagyoni betét, befektetési jegy, kockázati tőkejegy/tőkerészvény 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Jogot megtestesítő okirat, a kibocsátó kötelezi magát, hogy az átvett összeg fejében az értékpapír birtokosának hozamot és a kölcsön összegét megfizeti: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, takaréklevél, jelzáloglevél, közraktárjegy, 9 árujegy, kárpótlási jegy

HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR TÍPUSAI



Kamatozó értékpapírok



Fix v. rögzített kamatszámú A futamidő alatt végig azonos kamatot fizet az előre meghatározott időpontokban, azaz már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített a kamat nagysága. így a vételárban kamat is szerepel



Változó kamatszámú Előre meghatározott séma szerint változó kamatot ígér



Diszkont értékpapír



Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet névérték alatt bocsátanak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be,



Nem kamatot fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba

10

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

Tartós tulajdoni részesedések + VÉTELÁR/létesítő okirat szerinti érték + BESZERZÉSHEZ kapcsolódó bizományosi díj + VÁSÁROLT vételi opció díja = Bekerülési érték

11

TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ KAMATOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE VÉTELÁR + BESZERZÉSHEZ kapcsolódó bizományosi díj + VÁSÁROLT vételi opció díja - VÉTELÁRBAN elismert kamat = Bekerülési érték

ÉS

=Kapcsolódó elhatárolás (döntés szerint) 

Névérték alatt vásárolt aktív időbeli elhatárolásként



Névérték felett vásárolt passzív időbeli elhatárolásként

Megjegyzés: a vételárban elismert kamat elszámolása Befektetett pü-i eszközökből származó bevétel csökkenés! 12

TARTÓS DISZKONT ÉRTÉKPAPÍR BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

Elsődleges

forgalomban (kibocsátótól) vásárolt: kibocsátási (diszkontált) érték

Másodlagos

vételár

forgalomban beszerzett:

13

TARTÓS RÉSZESEDÉS - MÉRLEGÉRTÉK

BEKERÜLÉSI érték - ÉRTÉKVESZTÉS + ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA + /- Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelés árfolyam-különbözete = MÉRLEGÉRTÉK + ÉRTÉKHELYESBÍTÉS - ÉRTÉKHELYESBÍTÉS VISSZAVEZETÉSE = PIACI ÉRTÉK 14

TARTÓS RÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE - MÉRLEGÉRTÉK Tulajdoni részesedések piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, - a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, - a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Szt. 54.§(2) 15

5. Részesedések értékelése Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia 1. A könyv szerinti érték meghaladja a – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített „jelentős” mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll (1 év óta fennáll, vagy végleges) Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása (mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél) : pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Értékhelyesbítés lehetősége: a visszaírás feletti különbözetre

16

TARTÓS RÉSZESEDÉSEK EREDMÉNY-KIMUTATÁS

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni 

a tulajdoni részesedést jelentő befektetések,



a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,



a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését,

csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

17


Kapott (járó) osztalék és részesedés 

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott,



Adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint



A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is),

amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált.

18


Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként/ráfordításként kell elszámolni: 

Értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözetet;



Részesedés apport nyereség/veszteség jellegű különbözetét,



Gazdasági társaság megszűnése esetén (jogutód nélküli és jogutódlással) a megszűnt részesedés és a kapott ellenérték különbözete



Jegyzett tőkéjének leszállításakor (tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg) a bevont tartós részesedés és a kapott ellenérték különbözete, 19


Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként és halasztott bevételként kell elszámolni: 

Térítés nélkül kapott (ajándék, hagyaték, többlet) részesedés értékét,



Fejlesztési célra kapott támogatás összegét



Elengedett kötelezettségek összegét



Tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettséget

amennyiben a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak 20


Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni: a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét.

21

TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR MÉRLEGÉRTÉK

BEKERÜLÉSI érték - ÉRTÉKVESZTÉS + ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA + /- Külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fordulónapi értékelés árfolyamkülönbözete = MÉRLEGÉRTÉK Értékvesztés: ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb mint a felhalmozott kamatot nem tartalmazó mérlegkészítéskori piaci értéke 22

HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR MÉRLEGÉRTÉK Értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, - az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. 23

TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK EREDMÉNY-KIMUTATÁS 

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni …….

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, …….. csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. 

Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként/ árfolyamveszteségként kell kimutatni:



tartós részesedéseknél ismertetett gazdasági eseményeket,



kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét,



Kapott/fizetett kamatok, hozamok, árfolyamveszteségek

24

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKVESZTÉS - KÖNYVELÉSE Értékvesztés T 87 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása K 179/189/379 Részesedések/Értékpapírok értékvesztése és visszaírása Értékvesztés visszaírása T 179/189/379 Részesedések/Értékpapírok értékvesztése és visszaírása K 87 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása 25

TARTÓS DISZKONT ÉRTÉKPAPÍR - FORDULÓNAPI ÉRTÉKELÉSE

Beváltási ár -

BEKERÜLÉSI érték KÜLÖNBÖZETE

Időarányos kamatként: aktív időbeli elhatárolás

26

FORGATÁSI CÉLÚ TULAJDONI RÉSZESEDÉS/HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK – BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

VÉTELÁR/létesítő okirat szerinti érték + BESZERZÉSHEZ kapcsolódó bizományosi díj (döntés szerint) + VÁSÁROLT vételi opció díja (döntés szerint) = Bekerülési érték Eltérés a befektetési célú értékpapíroktól Bizományi és vásárolt vételi opció díja: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, ha nem aktíválják 27

FORGATÁSI CÉLÚ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ KAMATOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK - BEKERÜLÉSI ÉRTÉK VÉTELÁR + BESZERZÉSHEZ kapcsolódó bizományosi díj (választás szerint) + VÁSÁROLT vételi opció díja (választás szerint) - VÉTELÁRBAN elismert kamat (Egyéb kapott kamatra) = Bekerülési érték

ÉS

=Kapcsolódó elhatárolás: nem választható!

28

FORGATÁSI CÉLÚ DISZKONT ÉRTÉKPAPÍR BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

Elsődleges

forgalomban (kibocsátótól) vásárolt: kibocsátási (diszkontált) érték

Másodlagos

vételár

forgalomban beszerzett:

29

FORGATÁSI CÉLÚ RÉSZESEDÉS/HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR - MÉRLEGÉRTÉK

Lásd: befektetett pénzügyi eszközöknél bemutatott módon Értékvesztés is előfordulhat, ha a különbözet tartósnak minősül

30

FORGATÁSI CÉLÚ RÉSZESEDÉSEK EREDMÉNY-KIMUTATÁS

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell kimutatni: 

Értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözetet

31

FORGATÁSI CÉLÚ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR EREDMÉNY-KIMUTATÁS

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ ráfordításai között kell kimutatni:  Eladáskor: az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett különbözetet,  Beváltásakor: kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett - a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet,  Az értékpapír évente történő tőketörlesztésekor: a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti különbözetet; 32

FORGATÁSI CÉLÚ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR EREDMÉNY-KIMUTATÁS

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:  kapott

(esedékes, járó) kamat összegét, továbbá

 ezen

értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét;

 diszkont

értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget; 33

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ Feltételek  Taggyűlés/közgyűlés határozata alapján szerezhető meg,  Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet vizsgálata,  Saját üzletrészek névértéke nem haladhatja meg a törzstőke 50/ alaptőke 25 %-át,  Osztalék fizetési korlátot jelent - lekötött tartalék képzés!  Szavazati jogot nem biztosít (osztalék nincs),  Döntés: értékesítésről, bevonásról, ingyenes átadásról (saját üzletrészeknél: vásárlástól számított 1 éven belül) 34

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ KÖNYVELÉSE  Visszavásárlás

T 37 Saját részvény, üzletrész K 38 Pénzeszköz  Kapcsolódó

tétel (lekötött tartalék)

T 413 Eredménytartalék K 414 Lekötött tartalék

35

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ KÖNYVELÉSE - ÉRTÉKESÍTÉS

 Részesedés

kivezetése

könyv szerinti értékének

T 37 Értékpapír elszámolási számla K 37 Saját részvény, üzletrész  Kapcsolódó

tétel

T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék 36

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ KÖNYVELÉSE - ÉRTÉKESÍTÉS  Eladási

ár

T 38 Pénzeszközök K 37 Értékpapír elszámolási számla  Árfolyamnyereség

esetén

T 37 Értékpapír elszámolási számla K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele  Árfolyamveszteség

esetén

T 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 37 Értékpapír elszámolási számla 37

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ KÖNYVELÉSE - BEVONÁS

 Jegyzett

tőke leszállítása névértéken

T 411 Jegyzett tőke K 37 Saját részvény, üzletrész  Névérték

és a visszavásárlási érték különbözete (ha a névérték nagyobb)

T 37 Saját részvény, üzletrész K 413 Eredménytartalék 38

VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY, ÜZLETRÉSZ KÖNYVELÉSE - BEVONÁS  Névérték

és a visszavásárlási érték különbözete (ha a névérték alacsonyabb)

T 413 Eredménytartalék K 37 Saját részvény, üzletrész  Kapcsolódó

tétel (lekötött tartalék feloldása saját részvény könyv szerinti értékén)

T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék -

39

DISZKONT ÉRTÉKPAPÍROK - PÉLDA

Specialitás Névérték alatt kibocsátott (vásárolt) diszkont értékpapírok elszámolása aktív időbeli elhatárolásként Példa: Névérték Kibocsátási érték

10.000EFt 9.000EFt

Kibocsátás időpontja

2016. október 1.

Futamidő

10 hó 40

DISZKONT ÉRTÉKPAPÍROK – MEGOLDÁS BESZERZÉS

 Vételáron

T 37 Forgatási célú diszkont értékpapír K 38 Pénzeszköz  Időarányos

9.000 9.000

kamat (év végén)

T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

300 300 41

DISZKONT ÉRTÉKPAPÍROK – MEGOLDÁS BEVÁLTÁS

 Kapott

ellenérték

T 38 Pénzeszköz K 37 Értékpapír elszámolási számla  Könyv

10.000 10.000

szerinti érték

T 37 Értékpapír elszámolási számla K 37 Forgatási célú diszkont értékpapír

9.000 9.000 42

DISZKONT ÉRTÉKPAPÍROK – MEGOLDÁS BEVÁLTÁS

 Kamat

feloldása

T 37 Értékpapír elszámolási számla

300

K 39 Aktív időbeli elhatárolás  Tárgyévi

300

kamat

T 37 Értékpapír elszámolási számla K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

700 700 43

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK 2016. ÉVI NYITÓADATOK BEMUTATÁSA

44

TÁRSULT VÁLLALKOZÁS - 2016-TÓL Konszolidációba teljes körűen be nem vont társaság, melyben

ANYA/LEÁNY vállalkozás jelentős részesedéssel rendelkezik

Mértékadó befolyást gyakorol üzleti/pü-i politikára

és! Fogalom:

Legalább a szavazatok 20%-val • Közvetlenül vagy • Közvetve rendelkezik.

Számítás módja: + Közvetlen szavazati jogok + Közvetett szavazati jogok = Összes szavazati jog - Visszavásárolt 45 rész - Leány szavazati joga

TÁRSULT VÁLLALKOZÁS ÁTSOROLÁSA Egyéb részesedési viszony  Szavazati arány = 20%  Részesedés mértéke = 20%

Jelentősre

Társult  Szavazati arány nagyobb vagy egyenlő 20% jelentős tulajdonosi részesedésekre és  Tulajdoni arány > 20%

Egyébről

 Szavazati arány < 20%  Részesedés mértéke > 20% 46

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Részei:  Anyavállalat és  Leányvállalatai, valamint  Közös vezetésű vállalkozás Nem változtak a fogalmak! De: társult vállalkozások kikerültek, mivel az eddigi társult vállalkozások (legalább 20 százalékos szavazati jog alapján) egyszerre bekerülhetnének mindkét csoportba.  Sztv. 3. § (2)47

Értékpapírok, részesedések a mérlegben átsorolás után Részesedés kapcsolt vállalkozásban Jelentős tulajdoni részesedések Egyéb részesedések

48

EREDMÉNY-KIMUTATÁST ÉRINTŐ ÁTSOROLÁSOK  Rendkívüli

eredmény megszűnése

2015-ös rendkívüli bevételek/ráfordítások átrendezése Pénzügyi műveletek bevétele/ráfordítása  Nettósítás miatti korrekciók (tőkeműveletek)  Befektetési jegyek eredménytételeinek módosítása  2016-os szabályok szerint  Kiegészítő mellékletben bemutatandó

49

BEFEKTETÉSI JEGYEK

2016

Forgatási célú

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyer esége 84. § (3) b) NEVESÍTVE

Egyéb kapott kamatok 84. § (5) a) NINCS külön NEVESÍTVE befektetési jegy Pénzügyi műveletek egyéb bevétele?

Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások 85. § (2) c) NEVESÍTVE


Befektetési célú

Befektetett pénzügyi eszközből származó bevételek árfolyam nyereség 84. § (3) b) NEVESÍTVE

Befektetett pénzügyi eszközből származó ráfordítás árfolyamvesztesé ge 85. § (1a) c) NEVESÍTVE

Forgatási célú

Egyéb kapott kamatok 84. § (5) b) NEVESÍTVE


Árfolyamnyereség

Befektetési célú

Árfolyamveszteség

Árfolyamveszteség

Árfolyamnyereség

2015

50

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETTEL VALÓ KAPCSOLAT 

Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.



Be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat (a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét).



Kapott osztalék (adó alap korrekció tétele) összegét,



Lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva

51

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETTEL VALÓ KAPCSOLAT



minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a vállalkozónak leányvállalata,



minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, más vállalkozóval közösen vezet,



minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a vállalkozónak társult vállalkozása,



bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét; továbbá



minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása 52




a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán



tőkeművelethez, átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódó minden tétel

53




a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán



elszámolt értékvesztés nyitó értékét,



tárgyévi növekedését,



tárgyévi csökkenését,



a visszaírt értékvesztés összegét,



az értékvesztés záró értékét

legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve 

értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit!!! 54




a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;



A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit Szt. 59.§ (1) 55

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMVITEL POLITIKA MINIMUM ELŐÍRÁSAI 

A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között a veszteségjellegű különbözet összegében, ha a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.



A piaci érték meghatározásának módja:

a befektetést képviselő gazdálkodó saját tőkéjének a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya alapján 

Tartósság:

legalább egy éve fennálló, valamint a véglegessé válás eseteiben 

Jelentős mérték:

a könyv szerinti érték 20%-a 56

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMVITEL POLITIKA MINIMUM ELŐÍRÁSAI



A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentős befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt opció díja időbelileg elhatárolható, ha az várhatóan megtérül és jelentős összegű.



A Gazdálkodó jelentős összegről való döntése (32. § és 61. §)e tekintetben:

az adott értékpapír beszerzési árának 30%-a

57

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ÉRTÉKPAPÍROK TAO KAPCSOLAT

58

ÁZSIÓS TŐKEEMELÉS - TULAJDONOSNÁL NAV ÁLLÁSFOGLALÁS Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-korrekció: Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 11. pont)]  Nem

minősül a vállalkozás érdekében felmerült, az adóalapnál elismert ráfordításnak a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés; 59

ÁZSIÓS TŐKEEMELÉS - TULAJDONOSNÁL NAV ÁLLÁSFOGLALÁS A

rendelkezés alapulvételével – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettség csak azokban az esetekben merül fel, ha a Ptk. hatálya alá tartozó (belföldi) gazdasági társaságokban a tulajdoni részesedést az adózó olyan tőkeemelés révén szerezte, amelynek célja  annak megszüntetése, hogy a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alatt maradjon (mert a társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével Gt. 51. §), vagy 60

ÁZSIÓS TŐKEEMELÉS - TULAJDONOSNÁL NAV ÁLLÁSFOGLALÁS 

veszteségrendezés, mert veszteség folytán a saját tőke a korlátolt felelősségű társaságnál a törzstőke felére, részvénytársaságnál az alaptőke kétharmadára csökkent (Gt. 143. §, 245. §),



és az ilyen tőkeemelés következtében szerzett tulajdoni részesedésre az adózó értékvesztést számol el.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 10461/2/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

61

KÉSZLETEK - AZ ÉRTÉKELÉS ÉS A NYILVÁNTARTÁS KAPCSOLATA

62

Készletek Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata Értékben és mennyiségben sem vezet nyilvántartást

Fordulónappal kötelező a leltározás és az értékelés

Hiány nem értelmezhető

Csak értékben vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség van

Hiány nem értelmezhető

Csak mennyiségben vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség nincs

A hiány értelmezhető

Mennyiségben és értékben is vezet nyilvántartást

Leltározási kötelezettség nincs

A hiány értelmezhető 63

Legalább háromévente tényleges mennyiségi felvétellel leltározni kell!

Készletek A vásárolt és a saját termelésű készletek minősítése A minőségi előírásoknak nem felel meg le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével

megfelel teljes értékű készlet Piaci értéken: akkor is ha véglegessé válik! P
Könyv szerinti értéken P>K

Értékvesztés egyéb ráfordítás

Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak

Felértékelni tilos

64

KÉSZLETEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE 

Vásárolt készleteknél: ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken,



Saját termelésű készleteknél: saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. SZTV. 56.§(1)

Tartósság: akkor is, ha az értékvesztés véglegessé válik (következő üzleti év értékesítési árai) 65

KÉSZLETEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE 

A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.

A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. SZTV. 56.§(2) 66

KÉSZLETEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE



Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.

Visszaírás: Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

67

BEFEJEZETLEN TERMELÉS/SZOLGÁLTATÁS Készlet típusok: 

A Szt. 28. § (2) a) szerint áruk:...olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.



Szt. 28. § (2) b) szerint saját termelésű készletek: … olyan eszközök, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés … félkész termelés … vagy már a feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak – késztermékek).

Szolgáltatások A mérleg fordulónapján befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások értékét is a befejezetlen termelés tételében kell kimutatni (Szt. 28.§. (2) b), ha a már elvégzett, illetve részben elvégzett szolgáltatás ellenértéke megfizetésének a megrendelővel kötött szerződés szerinti feltételei csak a mérlegfordulónapot követően teljesülnek, illetve ha a szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás csak a mérlegfordulónap után fejeződik be, és a teljesítésről a számla csak ezt követően bocsátható ki. 68

BEFEJEZETLEN TERMELÉS Saját tervek alapján gyártatnak bizonyos termékeket, majd azokat nagykereskedelmi forgalomban értékesítenek. Kérdés: A beérkező termékeket a késztermékek vagy az áruk között kell nyilvántartásba venni a gyártató vállalkozásnál? Változtat-e a helyzeten, ha a termékeket közvetlenül a nagykereskedők részére szállítják? 69

BEFEJEZETLEN TERMELÉS - BÉRMUNKA Döntés (saját termelés vagy vásárolt)az alábbiak figyelembevételével:  Bérmunkába adó nem végez olyan műveletet, ami a vásárolt eszközt megváltoztatja - vásárolt készletnek minősül (bérmunka díja a vásárolt készlet értékét növeli,  Amennyiben a bérmunkába adó legalább egy munkafolyamatot végez, saját termelésű készlet értékét képezi a kiadott anyag és az igénybevett szolgáltatás (bérmunkadíj) értéke is. A kérdést a konkrét folyamat és szerződések alapján lehet pontosan eldönteni. 70

KÉSZLETEK – GYAKORLATI KÉRDÉS Multicégeknek történt értékesítések 

Több hónapos csúszással) visszaszállításra kerülnek az áruk egy része, melyet multi "visszaszámlázza" az eredetileg kiszámlázott egységáron nem engedi meg, hogy az eladó állítson ki helyesbítő számlát.

Kérdés: A multicég által visszaszámlázott termék könyvelhető-e árbevétel csökkentő tételként? Szt 73. § (2) d) szerint:, hogy árbevétel csökkentő tétel a visszavett termék piaci értéke, de legfeljebb az eredeti eladási ár, a helyesbítő, vagy stornó számla alapján. Nincs egyértelmű válasz, mivel ez a gyakorlat helytelen, de 

a tartalom elsődlegessége a formával szemben és a valódiság alapelvének megfelelően a gazdasági eseményt a tényleges tartalma alapján kell megítélni és könyvelni!



az áruk bármilyen oknál fogva történő visszaküldése csak a visszárura vonatkozó szabályok szerint történhet. Ellenkező esetben pl. egy saját termelésű készletből áru keletkezne az eredeti eladónál!



HIP-et is torzítja ez a megoldás! 71

Készletek Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? „A” vállalkozás

szolgáltatás értékesítés

„B” vállalkozás

szolgáltatás értékesítés

„C” vállalkozás

A szolgáltatást „B” vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak.

„B” és „C” viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik. A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. Minden feltételeknek megfelelő szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak. szerződés és a számla tartalmazza……..????

Alvállalkozói teljesítések

72 Közvetített szolgáltatások

KÉSZLETEK – KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS/ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTÉS 6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 6:239. § [A tevékenység megszervezése] (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. (2) Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. [Megbízási szerződés] Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 6:273. § [Utasítás] (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. (3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni……. 73

MEGBÍZÁSI/VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK



Megbízási szerződések (nincs eredménykötelem): nem csökkentheti a HIP alapot,



Vállalkozói szerződések:



Alvállalkozói szerződés; amely beépül a cég által vállalkozási szerződéssel nyújtott szolgáltatásba, csökkentik a HIP alapját



Egyéb vállalkozói szerződések; nem épülnek be közvetlenül a szolgáltatások értékébe, nem csökkentik a HIP alapját

74

KÖZVETÍTETT, EGYÉB IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁS Egyéb szolgáltatásnak minősül-e? Sztv. szerinti taxatív felsorolás: pénzügyi, befektetési, biztosítási, hatósági… Szolgáltatás közvetítettnek minősül-e? •

Változatlan formában való továbbértékesítés (megváltoztak-e az alapvető jellemzői)

•

Továbbértékesítés lehetőségét a megrendelővel kötött szerződés tartalmazza-e (írásbeli szerződés!!!)

•

Közvetítés tényét az értékesítésről kiállított számla tartalmazza-e (egyértelmű szolgáltatás megjelöléssel)

75

BÉRLETI DÍJ LEHET-E KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS 

A „változatlan formában történő továbbszámlázás" fogalom feltételezi, hogy az adózó közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges igénybevevője és a szolgáltatás tényleges nyújtója között,



A szolgáltatás fizikai teljesítését a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózó megrendelője felé teljesíti, azonban a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózónak számláz.



Részben és változatlan formában történik a vevő javára megrendelt (ténylegesen a vevő által igénybevett) szolgáltatás továbbadása abban az esetben is, ha az adóalany több megrendelő felé közvetíti ugyanazon, neki számlázott szolgáltatást. 76

BÉRLETI DÍJ LEHET-E KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS 

A megrendelővel kötött szerződésben: szolgáltatás-fajtánként meghatározva,



Az adózó által a megrendelő felé kiállított számlában: ha saját teljesítményét és az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti, azt a számlában el kell különíteni. Nem feltétel azonban, hogy az adózó az igénybevett szolgáltatást azonos összegben számlázza tovább megrendelőjének,



Bérleti díj lehet közvetített szolgáltatás is a fentiekben kifejtett feltételek teljesülése esetén. Így – többek között – a szerződés tartalmazza, hogy az adózó más szolgáltatását közvetíti, azaz bérbevett eszközt ad tovább bérletbe.,



Ha a bérleti díj egyúttal a bérbe adott ingatlan rezsiköltségeit (m2/m3 arányosan) is megában foglalja, de a szerződésben maga a bérlet nincs elkülönítve a járulékos rezsiköltségektől, azaz nem külön-külön szolgáltatásként szerepelnek, akkor a szerződés tartalma miatt nincs közvetített szolgáltatás. 77

Készletek Kérdés Tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak az E- útdíj?

Az utat használó saját nevében és saját javára veszi igénybe a szolgáltatást. A közvetített szolgáltatásnak nagyon fontos tartalmi eleme a szolgáltatás változatlan formában történő nyújtása. A közvetített szolgáltatás fogalma tehát nem teljesül. Nem

78

Készletek Kinek kell a nyilvántartásában szerepeltetni az alábbi készleteket? Idegen helyen tárolt készletek

Bizományba átvett készletek

Bizományba átadott készletek

Nem számlázott szállítások

Úton lévő készletek Mindig a tulajdonosnak A közvetített szolgáltatásokat a vásárolt készletek között kell szerepeltetni.

A befejezetlen termelésnek minősül a befejezetlen 79 szolgáltatás!

NYITÓ ADATOK 

Nincs átrendezési mérlegben

feladat

a

készletekkel

kapcsolatban

a



Eredménykimutatás: amennyiben készlethez kapcsolódó gazdasági esemény történt, az új szabályoknak megfelelő bemutatás (könyvelés nélkül).

Például készlet apport esetén 2015. Évi záró adatokból kiindulva Rendkívüli ráfordítások és bevételek sorok csökkentése, valamint 2016. Évi nyitó adatok átforgatása egyéb bevétel/egyéb ráfordítás (különbözet előjelétől függően) sor növelése: a könyv szerinti érték és a társasági szerződés szerinti érték különbözetével NETTÓSÍTÁS

80

KÉSZLET - KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Készletekre adott előlegek: tartalmilag követelések, csak a mérlegben szerepel a készletek között! Követelésként kell kezelni (minősítése év végén: behajthatatlan, értékvesztés stb.) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:



zálogjoggal terhelt vagyonelemeket (feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját);



a készletek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, 81

KÉSZLET - SZÁMVITELI POLITIKA A vásárolt készletek nyilvántartásának módszere: 

Év közben értéknyilvántartás nincs – beszerzést azonnal költségként számolják el, év végén leltározunk, és a megtalált készletet a költségszámlával szemben készletre vesszük.

VAGY 

Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van – beszerzéskor a vásárolt készlet a készletnyilvántartó kartonra kerül, illetve a megfelelő anyagszámlára.

A vásárolt készletek értékelési módszere: 

tényleges beszerzési áron való értékelés.

VAGY 

elszámoló ár +/− árkülönbözet alapján történik.

VAGY 

fogyasztói ár − árrés alapján történik. 82

KÉSZLET - SZÁMVITELI POLITIKA A vásárolt készletek csökkenését: 

egyedi bekerülési áron

VAGY 

súlyozott átlagár – ezen belül időszak végi átlagár módszerével

VAGY 

súlyozott átlagár – ezen belül gördülő/csúsztatott időszak végi átlagár módszerével

VAGY 

FIFO-módszerrel

számolja el. Értékvesztésnél: A Gazdálkodó jelentősnek tekinti, ha a bekerülési ár legalább ….20%......-kal magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert, alátámasztott piaci ár 83

KÉSZLET - SZÁMVITELI POLITIKA Saját termelésű készletek költségen számolja el, amely 

ténylegesen felmerült, közvetlen önköltség

állományba

vételkor

utókalkulációval

előállítási

alátámasztott

VAGY 

normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.

Egyszerűsített éves beszámoló esetén A Gazdálkodó a Szt. 98. § b) pont alapján a saját termelésű készleteit a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeli. A még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással vagy tételes kalkulációval kerülnek meghatározásra. 84

KÖVETELÉSEK

Követelések

Szt.29. § (1)



szerződésekből jogszerűen eredő



pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek



a vállalkozó által már teljesített,



a másik fél által elfogadott teljesítésekhez kapcsolódnak, ideértve



a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.

85

KÉTES KÖVETELÉS Befolyás bizonytalan 

Rendelkezésre álló információk alapján



Piaci információk



NAV végrehajtás



Adósminősítés



FA, KT



ÉRTÉKVESZTÉS - LEHET/KELL

Adós (nem számla!) minősítése alapján 86

ADÓS NEM TELJESÍTETT A MÉRLEGKÉSZÍTÉSIG

Fordulónap előtt

Követelések minősítése  Elengedett követelés:  Behajthatatlan követelés:  ÉRTÉKVESZTÉS:

Fizetési határidő

Fordulónap után

Hitelezési veszteség?

ÉV KÖZBEN állománycsökkenés 86 (T) – 3. Követelések (K) Legkésőbb év végén állománycsökkenés: ha pénzügyi rendezése biztosan elmarad 86 (T) – 3 (K) Év végén mérlegérték csökkenés, ha a pü-i rendez. kétséges 86 (T) – 3. Vevők értékvesztése (K) 87

KÖVETELÉSEK MIKOR MINŐSÜL A KÖVETELÉS BEHAJTHATATLANNAK SZTV. 3.§ (4) 10. 

Melyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet (nemleges foglalási jegyzőkönyv),



Amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,



Amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet,



Amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás bejegyzésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,



Amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással – a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatás „igazoltan” nem jár eredménnyel,



Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,



Amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 88

KÖVETELÉSEK MIKOR MINŐSÜL A KÖVETELÉS BEHAJTHATATLANNAK Behajthatatlan követelés Tao. 4.§ 4./a) szerint 

a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelésen túl,



a nyilvántartott értékvesztések összegéből: azon követelések bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki,



Kivéve:



az elévült, valamint



a bíróság előtt nem érvényesíthető

követelések 89

KÖVETELÉSEK ELÉVÜLT KÖVETELÉS PTK. SZERINT

6:22. § [Elévülés] (1)

Ha e törvény eltéren nem rendelkezik, a követelések 5 év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis. 90

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉS - SZT 55. § (1)

El kell számolni: 

Adós minősítése alapján



Fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett követelésekre (követelésjellegű időbelire is)



A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján



A könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű - különbözetre, ha



A különbözet tartós és jelentős. 91

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE SZT 46. § (4)

„A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.” 92

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE SZT 55. § (2) Az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára: 

az adósok együttes minősítése alapján



százalékosan is meghatározható (egy összegben elszámolható),



elkülönítetten kimutatható



ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor az adósonként kisösszegű követelések %-osan meghatározott értékvesztésének összege és az előző évi azonos csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - további értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. 93

ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA SZT 55.§(3)



az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéké



a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést kell visszaírni



A visszaírással a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. §(1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi … értékét (devizás követeléseknél a nyilvántartási árfolyamon számítva).

94

KÖVETELÉSEK GYAKORLATI KÉRDÉSEK A BEHAJTHATATLANSÁG TÉNYÉT ÉS MÉRTÉKÉT BIZONYÍTANI KELL! Behajthatatlan követelések dokumentálása 

dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be,



értivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,



az elévülés tényét igazoló okiratok 95

KÖVETELÉSEK - GYAKORLATI KÉRDÉSEK

ENGEDMÉNYEZÉS

Ptk 6:193. § [Engedményezés] (1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. (3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

96

ENGEDMÉNYEZÉS Lényege: 

az engedményező és az engedményes közötti ügylet,



az engedményes az engedményező helyébe lép,



Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, továbbá a kamatkövetelés 97

ENGEDMÉNYEZÉS Tájékoztatási kötelezettség: 

Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni,



a birtokában lévő , a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

Értesítés az engedményezésről A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást (az engedményes személyéről, engedményes székhelyéről, számlaszámáról)

98

ENGEDMÉNYEZÉS - KÖNYVELÉSE 77. § (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor; T 36 Egyéb követelés (eladott követelés ellenértéke) K 96 Egyéb bevétel 81. § (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.

T 86 Egyéb ráfordítás K 3 Követelés (eladott követelés) 99

ENGEDMÉNYEZÉS - KÖNYVELÉSE 84§ (7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: m) a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű – különbözetet; T 36 Egyéb követelés (eladott követelés ellenértéke) K 36 Egyéb (vásárolt)követelések K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 85. § (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – veszteségjellegű – különbözetet; T 36 Egyéb követelés (eladott követelés ellenértéke)

T 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 36 Egyéb (vásárolt) követelés 100

PÉNZKÖVETELÉS BESZÁMÍTÁSA [PTK. 6:49-6:52. §]



A beszámítani kívánt pénzkövetelésnek lejártnak (esedékesnek) kell lennie



A beszámítás változatlanul a jogosulthoz intézett (címzett) egyoldalú jognyilatkozattal történik,



A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését tartozásába beszámíthatja: a jogosult beleegyezése nélkül is! 101

PÉNZKÖVETELÉS BESZÁMÍTÁSA Jognyilatkozatnak tartalmaznia kell: 

az adós adatait (nevét, címét, adószámát)



a beszámítandó követelés bizonylatának az adatait, a beszámítandó összeget,



továbbá a hitelező adatait (nevét, címét, adószámát)



a beszámított kötelezettség bizonylatának az adatait és a beszámított összeget. 102

KOMPENZÁLÁS 

Még le nem járt követelések/kötelezettségek teljesítése,



A két fél egybehangzó írásbeli jognyilatkozatával



Számviteli rendezés: könyv szerinti értéken összevezetés - nem keletkezik a rendezés napján új árfolyam

103

KÖVETELÉSEK KAPCSOLAT A TÁRSASÁGI ADÓ TÖRVÉNY ELŐÍRÁSAIVAL ELENGEDETT KÖVETELÉS TAO. 8.§ 1.H) SZERINT 

Az adóalapot növelni kell a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés összegével, kivéve, ha az elengedés magánszemély, vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik (csak a kapcsolt vállalkozások közötti követelés elengedése növelő tétel).



A végleges pénzeszközátadás kérdése merülhet fel, különösen akkor, ha nincs semmilyen indok a követelés elengedésére. Az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak minősíthető, főszabálya szerint nincs társaságiadóalap-korrekció, 104

TAO - NEM A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ RÁFORDÍTÁSOK VÉGLEGES PÉNZESZKÖZ ÁTADÁS TAO. 3./ASZ MELL 13. 

ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, illetve,



ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint



a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív



továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;



amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;

105

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEK ADÓALAP CSÖKKENTÉSI LEHETŐSE KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKNÁL – 2017.01.01. TAO. 7. § (4) Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat (név, adószám) 7. § (1) n) „a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási 106 tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza”,

KÖVETELÉSEK ELENGEDETT KÖVETELÉS ITV. 17. § (1)N) SZERINT



Mentes az illeték fizetés alól a gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedés és ingyenes eszközátruházás, de:

Bejelentési kötelezettség (30 napon belül): ajándékozási illeték hatálya alá tartozó ügyleteket az állami adóhatósághoz be kell jelenteni - Itv. 11.§ (2) és a 91.§ (2)

107

A KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE, AZ ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA, A BEHAJTHATATLAN ÉS AZ ELENGEDETT KÖVETELÉS FIGYELEMBEVÉTELE A TÁRSASÁGI ADÓ ALAPJÁNÁL

Növelő tételek Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt értékvesztés összege. KIVÉVE: pü/bef szolgáltatások……… Tao.8. § (1) gy Adóévben (behajthatatlan követelésnek nem minősülő) elengedett követelés összege Tao.8. § (1) h) Kivéve: - magánszeméllyel szembeni, vagy - kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állóval szembeni követelés Nem a vállalkozás érdekében felmerült ktg/ráf: - Bíróság előtt nem érvényesíthető, - Elévült követelések Tao. 3. sz. melléklet 10. pont

CSÖKKENTŐ TÉTELEK Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt visszaírt értékvesztés összege. A követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész – ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG! Követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel. Tao.7. §. (1. n) Maximum a nyilvántartott értékvesztésig Behajthatatlan követelés fogalma: TAO tv. 4.§ 4/a

Nem a vállalkozás érdekében felmerült 3. sz. melléklet 13. pont

108

KÖVETELÉSEK – ÉRTÉKVESZTÉS KÉRDÉS Az alábbi kérdés merült fel: „A TAO a követelés behajthatatlanná vált részével kapcsolatban enged meg adóalap csökkentést, ami abszolút értékben maximum a követelés 20%-a. Vagyis nem lehet évente 20%-ot elszámolni, hanem az összesen, az évek során elszámolt adóalap csökkentés nem haladhatja meg a 20%-ot (és a nyilvántartott értékvesztést) „ Válasz: Évente az értékvesztés összegéig számolható el maximum a lejárt követelés 20%-a a tao. szerinti behajthatatlan követelésként! 109

KÖVETELÉSEK 2016. ÉVI NYITÓADATOK BEMUTATÁSA

110

Követelések a mérlegben

Kapcsolt vállalkozással szemben Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb követelés

111

TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK ÁTSOROLÁSA

A korábbi társult (kapcsolt) vállalkozások a mérlegben: a jelentős tulajdoni részesedésre, kivéve: •Amennyiben a tulajdonos részesedési aránya = 20 %: átsorolás egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelésekre 112

EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSSAL SZEMBEN KÖVETELÉSEK ÁTSOROLÁSA

Jelentősre •Szavazati arány <

20% és •Részesedés mértéke > 20% 113

KÖVETELÉSEK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETTEL VALÓ KAPCSOLAT 

A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.



Gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;



A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés 114

KÖVETELÉSEK SZÁMVITEL POLITIKA MINIMUM ELŐÍRÁSAI A követelésekre az értékvesztés képzése az egyedi partnerek minősítése alapján történik. 

A partner minősítésének szempontjai:



a partner fizetési hajlandósága;



a partner likviditási, gazdasági helyzetéről szerzett információk;



A Gazdálkodó a követelések értékvesztésével kapcsolatosan a „jelentős” fogalma alatt a követelések vonatkozásában azt érti, hogy az egyes követeléscsoportokon belül a tartósan fennálló követelések együttes összege nagyobb, mint a beszámolási időszak árbevételének a 2%-a).



A Gazdálkodó értékvesztést az egyedileg „fajlagosan kis összegű” követelésekre nem számol el. Fajlagosan kis összegű egy követelés, ha értéke nem haladja meg a 50 000 forintot.



A Gazdálkodó behajthatatlan követelésnek tekinti azokat a tételeket, amelyek a mérlegkészítés időpontjában 365 napja nem folytak be, s értékük nem éri el az 50.000 Ft összeget mert e tételeknél a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével 115

KÖVETELÉSEK SZÁMVITEL POLITIKA MINIMUM ELŐÍRÁSAI 

A Gazdálkodó az „igazolt” a fellelhetetlenséget az alábbi ismérvekkel definiálja.



A cégnyilvántartási bejegyzésre kötelezett cég a cégnyilvántartásból már törölve van.



Szintén hitelt érdemlő bizonyításnak fogadható el, ha az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére a bíróság ügygondnokot jelöl ki, vagy a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel.



Azon szervezetek esetén, amelyek nem cégbírósági, hanem kamarai vagy bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre, a követelés behajthatatlansága hitelt érdemlő bizonyításának tekinthető, ha törölve vannak a bírósági illetve a kamarai nyilvántartásból. 116

KÖVETELÉSEK SZÁMVITEL POLITIKA MINIMUM ELŐÍRÁSAI

VALUTÁS, DEVIZÁS TÉTELEK ÉRTÉKELÉSE LÁSD: DEVIZÁS TÉMAKÖR -

117

GYAKORLÓ FELADAT – TARTÓS RÉSZESEDÉS ÉRTÉKESÍTÉSE B társaság 2016. december 29-i üzletrész-adásvételi szerződés alapján értékesíti „Y" társaságban lévő részesedését „C" társaságnak. Szerződés szerint „C" társaság tulajdonosi jogait a szerződés aláírásától gyakorolja, és az üzletrész ellenértékének pénzügyi kiegyenlítésére 60 napon belül kerül sor. Könyv szerinti érték

20.000EFt

Eladási ár (piaci érték)

30.000EFt

Könyvelje el időbeli sorrendben a kapcsolódó gazdasági eseményeket! 

"B" társaság kimutathatja-e "X" társaságban lévő üzletrészét a befektetett eszközei között 2013.12.31-én, vagy szükséges a cégbírósági végzés, és csak az azon szereplő dátummal mutathatja ki részesedései között?

118

MEGOLDÁS 2016. december 29. 1. Részesedés könyv szerinti értékének kivezetése T 37 Értékpapír elszámolási szla - K 17 Tartós részesedés

20.000

2. Részesedés szerződés szerinti értéke T 36 Egyéb követelések – K 37 Értékpapír elsz. szla

30.000

3. Árfolyam nyereség T 37 Értékpapír elsz szla - K 97 Részesedések árf.nyeresége 10.000 2017. február 28. Pénzügyi rendezés T 38 Pénzeszköz

-

K 36. Egyéb követelések

30.000 119

SZÁMVITEL GYAKORLATI KÉRDÉSEI - NOVITAX 2017

Recommend Documents