Szakmacsoportos módszertan Szervezési szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 52.

Szakmacsoportos módszertan Szervezési szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerző: Feigl Ágnes Marosán Miklósné Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Demeter Józsefné Dr. Drexlerné Solymos Mária

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

SZERVEZÉSI SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai 1. modul: A szervezési szakmacsoport struktúrája, képzésszervezés A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag A szervezési szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája A tervezett struktúra Képzésszervezés Az egészségügyi operátor képzés szervezési sajátosságai Az élelmezésvezető képzés szervezési sajátosságai Az élelmezés menedzser képzés szervezési sajátosságai Az egészségügyi menedzser képzés szervezési sajátosságai Az egészségügyi gyakorlatvezető képzés szervezési sajátosságai Összefoglalás Kérdések, feladatok 2. modul: Szakértői feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag Szakértés a moduláris szerkezetű képzésekben A szakértő lehetséges feladatai Pedagógiai elemzés A központi/helyi oktatási program vonatkozásában A képzésszervezés vonatkozásában A modulok pedagógiai elemzése Az elméleti tételsor Az irodalomjegyzék elemzése Összefoglalás Kérdések, feladatok 3. modul: Szakmai vizsgáztatás A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag Az egészségügyi operátor képzés szakmai vizsgájához Az élelmezésvezető szak szakmai vizsgájához Az egészségügyi menedzser szak szakmai vizsgájához Az egészségügyi gyakorlatvezető szak szakmai vizsgájához Összefoglalás Kérdések, feladatok Felhasznált irodalom Melléklet 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok

4 4 5 6 6 6 6 7 8 9 10 10 14 15 17 20 23 25 26 26 26 26 26 26 27 27 27 27 29 30 30 30 31 32 32 32 32 32 33 33 34 34 35 36 37 38 38


4

BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Szakértő Kolléga! Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt. Kiadványunkban a jelenlegi képzések elemeit vizsgáljuk meg a képzésszervezés, a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgaszervezés sajátosságai mentén. Az általános elveket konkrét példákkal igyekszünk alátámasztani. Olyan sajátosságokra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, amelyek a szervezési szakok szervezésénél és vizsgáztatásánál specialitást jelentenek, a szakma jellegzetességeiből adódnak. Szeretnénk továbbá megismertetni a szervezési szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésével, a már meglévő eredményekkel, valamint a tervekkel. Kérjük, tartson velünk!

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A szervezési szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása a szakértői tevékenységek, gyakorlati képzés és a szakmai vizsgáztatás jellegzetességei mentén.

A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül:

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Kérem, olvassa el feltétlenül! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

5


A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Szervezési szakmacsoport)

A szervezési szakmacsoport struktúrája, képzésszervezés

Szakértői feladatok

Szakmai vizsgáztatás


6

1. MODUL A SZERVEZÉSI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA, KÉPZÉSSZERVEZÉS Feigl Ágnes, Marosán Miklósné

A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a szervezési szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - elmagyarázni a képzésstruktúra jelenlegi és tervezett sajátosságait, - ismertetni a képzésszervezéssel kapcsolatos feladatokat a szervezési szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában, - ismertetni a távképzés szervezési sajátosságait, - ismertetni a moduláris rendszerű képzések (egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi menedzser) szervezési sajátosságait, - ismertetni a képzésekbe lépés feltételeit a szervezési szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában,

FOGALOMGYŰJTEMÉNY e-learning A távoktatás egy formája.. A tananyag elektronikus formában jelenik meg. b-learning A távoktatás egy formája.. A tananyag egy része elektronikus formában, a többi része papíralapú formában áll a tanulók rendelkezésére. Helyi oktatási program A képző intézmény által készített, a helyi sajátosságokat is tartalmazó és figyelembe vevő oktatási program, amely szinkronban van az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben megfogalmazottakkal. Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatási illetve felsőoktatási törvényekben definiált intézményekben, az intézménnyel tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban lévő tanulók, hallgatók jogszabályokban meghatározott kötöttségek mellett végzett formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzése. Iskolarendszeren kívüli szakképzés (felnőttképzés) Formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzés, mely szerződésen alapuló szolgáltatásként valósul meg. Résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

7


Képzési program A felnőttképzéssel foglalkozó intézmények által összeállított éves terv, amelyben az indítandó/folyamatban lévő képzéseiket tervezik. Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. lifelong-learning „életen át tartó tanulás” Moduláris képzés A képzési struktúra modulokból épül fel. A modul logikailag összetartozó tananyagegység. Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR – „Prior Learning Assessment and Recognition”). Rész-szakképesítés Az adott szakma egyes részműveleteinek gyakorlására feljogosító szakképesítés. Szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK)A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepelnek az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk. Tutor A távoktatásban a tanuló tanulási folyamatát segítő szakember.

TANANYAG

Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: az egészségügyi menedzser szakképesítés OKJ azonosító száma 54 5012 05. Az élelmezés menedzser szakképesítés azonosító száma 54 6601 01, az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés azonosító száma 71 1408 01 Az azonos szakmacsoportba tartozó képzések az OKJ azonosítóban is nyomon követhetők.


8

Ebben az esetben nem egységesen az egészségügyi szakmacsoporthoz rendelt képesítésekről van szó. Ebből a szempontból vegyes a szakmacsoport. Élelmezésvezető szakképesítéssel nemcsak az egészségügy területén, de más területeken is elhelyezkedhet a szakember. A második szintű besorolást „önkényesnek” is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportokba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet) A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések).

A szervezési szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája (átmeneti időszakban van a fejlesztési folyamat) 1. sz. ábra

Szervezési szakmacsoport

Egészségügyi operátor szak

Élelmezés menedzser szak

Egészségügyi menedzser

Egészségügyi gyakorlatvezető

Élelmezés vezető szak

A szervezési szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája az elmúlt néhány év során jelentős változáson ment keresztül. Új szakképesítések gazdagították a csoportot, így az egészségügyi gyakorlatvezető és az élelmezés menedzser. Napjainkban folyó fejlesztési munkák újabb változásokat hoztak a szervezési szakmacsoport struktúrájában. Megjelentek a moduláris felépítésű képzési programok – az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés, vagy az egészségügyi menedzser szakképesítés képzési programjai (ETI helyi oktatási programjai) már ebben a szerkezetben készültek el. Az egészségügyi menedzser képzés további újdonsága, hogy modern képzésszervezést tesz lehetővé, távoktatási formában szervezhető. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. A fejlesztési folyamatok eredményei még nem kristályosodtak ki, mivel a folyamat még nem zárult le. Így csak részeredményekről és tervekről számolhatunk be. A várható struktúra elemeit az alábbi ábra szemlélteti: (2. sz. ábra).

9


A tervezett struktúra 2. sz. ábra

Egészségügyi asszisztens

Egészségügyi operátor

Egészségügyi gyakorlatvezető

Egészségügyi menedzser

Élelmezésvezető

Tehát a jövőben várhatóan ezek a szakok nem alkotnak egységes szakmacsoportot, hanem önállóan jelennek meg. Struktúraváltások A szakképesítések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra „dönti azt el”, hogy „tanulóbarát” e a képzés, vagy nem. Ma a „tanulóbarát” képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. struktúra

külső alapképzések

hagyományos

szakosító képzések alapképzések

fejlesztés alatt álló

ráépülő képzések

belső meglévő tudás beszámítása tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris igen rendszer moduláris igen rendszer


10

A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Képzésszervezés A képzések szervezése a szakmacsoport szakjai vonatkozásában változó feladatokat ró a szervező intézményre, illetve szakemberekre. A jelenlegi képzésszervezési gyakorlat minden elemét hasznosíthatják a szervezők. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések körébe tartozó szervezési feladatok és a távoktatási rendszer specialitásai, azon belül is az e-learning forma szervezési sajátosságai is megjelennek ezen szakmacsoporton belül. A szervezési szakmacsoporton belül megtalálhatók a „hagyományos” formában szervezhető szakok és a távoktatási forma is – egészségügyi menedzser szak. További újdonság, hogy az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés felsőfokú végzettségre építhető, tehát főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek és léphetnek be a képzésbe. Az egészségügyi operátor képzés szervezési sajátosságai: A szakképesítés OKJ azonosítószáma: 52 4641 01. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 22/1996. (VIII.6.) NM rendelet szabályozza. A képzés iskolarendszeren kívül és iskolai rendszerben is szervezhető. Vizsgaszervező jogkörrel az Egészségügyi Szakképző Iskolák rendelkeznek. A vonatkozó törvények, jogszabályok és egyéb előírások ismeretében induljunk ki a szakmai és vizsgakövetelményekből, hiszen ha figyelmesen olvassuk, minden szükséges információt megtalálunk benne, mind a képzés szervezésére, mind a gyakorlóterület kialakítására, ill. a vizsgaszervezésére vonatkozóan. A képzés tartalmi követelményei Adminisztratív, ügyviteli, valamint számítástechnikai feladatok ellátására kell felkészíteni a tanulókat / hallgatókat oly módon, hogy teljes biztonsággal el tudják látni a leendő munkaköri feladataikat, melyek a következők: 1. Egészségügyi ügyviteli feladatok 2. Informatikai feladatok 3. Jogi feladatok 4. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok 5. Gazdasági feladatok, ezen belül: • egészségügyi ügyviteli feladatok ellátása, • egészségügyi dokumentumok kezelése, archiválása, • egészségügyi szaknyelv alkalmazása, • személyi számítógép kezelése, • számítógépes hálózatok használata, • egészségügyi szoftverek üzemeltetése, • adatok előkészítése feldolgozáshoz, • adatok bevitele, rögzítése, feldolgozása, • információk elektronikus úton történő továbbítása és vétele.

11


A képzésszervező szervezési feladatai: Iskolai rendszerű képzés szervezésekor A képzésszervezéshez kapcsolódó jogszabályok áttekintése

Szabályzók/részfeladatok

Iskolarendszeren kívüli képzés szervezésekor

Közoktatási Törvény, Szakképzési Törvény, Felnőttképzési Törvény Felnőttképzési törvény, áttekintése. Szakmai és vizsgáztatási, Követelmény: (22/1996. (VIII .6.) NM rendelet, 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet (módosított) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, 91/2002. (IV. 26.) Kormányrendelet (módosított) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól, 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, Központi Oktatási Program A képzés szervezése a A képzés szervezése a Szakmai és vizsgáztatási Szakmai és követelmény és a Központi vizsgáztatási követelmény Oktatási Program alapján. és a Képzési (helyi) program alapján. Munkaügyi Központ A képzés nyilvántartásba vétele Személyi és tárgyi feltételek biztosítása Oktatók biztosítása Az oktatók kiválasztásánál a központi oktatási programban meghatározottak az irányadók. Gyakorlati feladatok feltételeinek biztosítása. Szerződéskötés a gyakorSzerződéskötés a gyakorlóterülettel a szakmai gyalóterülettel a szakmai gyakorlat lebonyolítása céljákorlat lebonyolítása céljából. ból.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A képzés időütemezése Óraterv kiválasztása a központi oktatási programból

12

Óraterv elkészítése a képzési (helyi) programnak megfelelően. A meglévő ismeretek beszámítása egyéni elbírálás alapján.

A képzésre jelentkezők felvétele Tanulói jogviszony létrehozása a képzésre jelentkezők körében

Képzési szerződés megkötése a képzésbe jelentkezőkkel A képzéshez szükséges tankönyvek, taneszközök lelőhelyének felkutatása, beszerzése. A tanulói nyilvántartások létrehozása, folyamatos vezetése

Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium központi programjának használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig ajánlott segédeszköz a képzési program elkészítéséhez. Tehát az iskolarendszerű képzés esetében a központi oktatási program alapján kell elindulni. Itt segítségünkre vannak a képzés kidolgozott óratervei: 1.

2 éves óraterv (gimnáziumi érettségi után) A képzés idõtartama: 2 év 1 év: 36 hét : 4 blokk (1 blokk=9 hét) össz óraszám: 3322

2.

1,5 éves óraterv (világbanki humán orientáló érettségi után) A képzési idõ: 1,5 év A beszámításra kerülõ óraszámok a tantervben megtalálhatók 1. év 36 hét + 2 hét nyári gyakorlat össz. óraszám: 2503

3.

1,5 éves óraterv (világbanki informatikaorientáló érettségi után) Képzési idõ: 1,5 év A beszámításra kerülõ óraszámok a tantervben megtalálhatók 1 év 36 hét + 2 hét nyári gyakorlat össz óraszám: 2362

4.

1 éves óraterv (egészségügyi szakközép-iskolai érettségi-képesítõ után) Képzési idõ: 1 év össz óraszám: 1693

5.

1 éves óraterv (gimnáziumi érettségi, egész-ségügyi adminisztrátori végzettség után) Képzési idő: 1 év össz. óraszám: 1611

13


6.

1 éves óraterv ( munka melletti képzések esti képzés egészségügyi szakközépiskolai érettségi utáni óraterve) Képzési idő: 1 év heti 2 nap, össz. óraszám: 1218

Az óraterv variációk ilyen gazdag tárházával nemigen találkozunk a központi oktatási programokban. Éljünk a felajánlott lehetőséggel! Iskolarendszeren kívüli képzés esetén képzési program készítése szükséges. A felgyorsult változások mellett ennek a formának megvan az az előnye, hogy korszerűvé tehető. (Mivel a központi oktatási program ma már sok részletében idejét múlta, modernizálása időigényes.) Iskolai – szakmai előképzettség: Minden esetben érvényes, hogy a hozott ismereteket az intézmény igazgatója egyedi elbírálás alapján beszámítja / beszámíthatja. Lehetőség van a képzésben résztvevő tudás szintjének felmérésére és a továbbhaladáshoz szükséges feladat meghatározásra a felzárkóztatás érdekében. 1. Az egy éves nappali képzési forma addig volt életképes, amíg az egészségügyi szakközépiskolából közvetlenül vezetett az út az egészségügyi operátorképzésbe. 2. Az esti – képzés indítására akkor van remény, ha környezetünkben több egészségügyi intézménynek van szüksége az egészségügyi adminisztráció elektronikus megoldására (pl.: fekvőbeteg osztályok, betegfelvételi irodái, rendelőintézetek, központi kartonozók, házibeteg-ellátó rendszerek, szociális ellátás, önkormányzatok szociális és egészségügyi osztályai, stb.) Ennél a formánál szükséges a munkahely együttműködése, támogató magatartása, hiszen az adminisztrációban dolgozónak kb. heti két alkalommal képzésen kell részt vennie. Fontos, hogy úgy készüljön a beosztása, hogy ez megoldható legyen. 3. Mind az esti, mind a levelező képzés esetében érdemes a Munkaügyi Központokkal együttműködni, hiszen a munkaerő megtartó képzés az egyén számára támogatott (is) lehet. E forma beindításánál javasolt a pillanatnyilag passzív populációt megcélozni, hiszen lehetőség van pl.: GYES alatt szakképesítést szerezni, előre látható munkakör módosítás esetén, számítva egy rövidebb - hosszabb távon bekövetkező változásra. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, munkaterületek A képzés megkezdése előtt tájékoztatni szükséges a jelentkezőket arról, hogy milyen területeken, munkahelyeken helyezkedhetnek el az egészségügyi operátori végzettséggel. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbbképzési lehetőségek): • számítógép-kezelő, • gépíró-, szövegszerkesztő, • egyéb irodai jellegű foglalkozások.


14

A képzésben résztvevők OKJ vizsgája utáni munkaterületek, amelyekben szakemberként alkalmazhatók: • kórházak, orvosegyetemek dokumentációs és információs osztálya, • kórházak, klinikák számítógépes központjai, • gyógyító, fekvőbeteg osztályok, • kórházak, klinikák betegfelvételi irodái, • rendelőintézetek, központi kartonozók, • házibeteg-ellátó rendszerek, • szociális ellátás, önkormányzatok szociális és egészségügyi osztályain, • fogorvosi szolgálatok adminisztratív munkahelyei, • ÁNTSZ.

Az élelmezésvezető képzés szervezési sajátosságai A szakképesítés OKJ azonosítószáma: 52 6601 01. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 38/1995. (X.7.) NM rendelet szabályozza. A képzés iskolarendszeren kívül szervezhető. Vizsgaszervező jogkörrel az Egészségügyi Szakképző Iskolák és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet rendelkeznek. (13/2005. EüM rendelet) Az élelmezésvezető szakképesítés bölcsődék, csecsemőotthonok, gyermekotthonok, szociális otthonok, gondozási központok, óvodák, iskolák, öregek napközi otthonai, népkonyhák, munkahelyek élelmezési üzemeiben, kórházak élelmezési üzemeiben, amennyiben nincs mód dietetikus alkalmazására élelmezésvezető munkakörben, kórházak befejező - tálaló konyháiban, önkormányzatok központi élelmezési üzemeiben történő elhelyezkedésre jogosít. Az élelmezési üzemszervezési, irányítási és ellenőrzési feladataira kell felkészíteni a tanulókat/hallgatókat oly módon, hogy teljes biztonsággal el tudják látni a leendő munkaköri feladataikat, melyek a következők: 1. Étlapot tervezni 2. Étrendeket elkészíteni, 3. Diéták ételkészítési technológiáit alkalmazni, alkalmaztatni, 4. Ügyviteli - adminisztrációs feladatot végezni informatikai eszközöket alkalmazni. A képzésbe lépés feltételeként érettségi vizsgát ír elő a szakmai és vizsgakövetelmény. (Ez régebben problémát okozott azoknak a szakembereknek, akik már évek (évtizedek) óta élelmezésvezetői munkakörben dolgoztak, de nem szerezték még meg a szakmai végzettségüket. Előfordult, hogy befejezett középiskolai végzettséggel rendelkeztek, csak az érettségi vizsgát nem tették le. Ilyen esetben az Egészségügyi Minisztériumtól kérhettek engedélyt a képzésbe lépésre, amit általában meg is kaptak.)

15


Érdemes felhívni a képzésre jelentkezők, illetve a szakmai vizsgát sikeresen befejezők figyelmét arra, hogy tanulmányaikat folytathatják az élelmezési menedzser szakon. Tehát szakmai továbblépésük nem korlátozott. A képzésszervező általános szervezési feladatai:(lásd az egészségügyi operátor képzésnél leírtakat). Iskolarendszeren kívüli képzés esetén képzési (helyi) oktatási program készítése szükséges. (A helyi oktatási programot szakértővel jóvá kell hagyatni.) A képzés szervezés egyik kardinális feladata a személyi - tárgyi feltételek biztosítása. Amennyiben tisztázott, hogy a helyi oktatási programban megjelölt elméleti és gyakorlati tantárgyakat kik fogják oktatni, valamint rendelkezésünkre áll a (megfelelően felszerelt intézményi és iskolai) gyakorló terület is, meghirdethetjük a képzést. A gyakorlóterülettel a képzőhely együttműködési megállapodást köt, amely kölcsönös előnyöket és garanciát jelent mindkét érdekelt fél részére.

Az élelmezés menedzser képzés szervezési sajátosságai A szakképesítés OKJ azonosítószáma: 54 6601 01. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelet szabályozza. A képzés csak iskolarendszeren kívül szervezhető. Vizsgaszervező jogkörrel az egészségügyi szakképző iskolák és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (Békéscsaba, Andrássy út 22.) rendelkeznek. Az élelmezési menedzser szakképesítés a társadalmi étkeztetés területén, oktatási intézményekben, gondozási központokban, egészségügyi ellátás területén: egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények központi és befejező-tálaló konyháiban; fegyveres testületek és sportolók élelmezésében; munkahelyi és üzemi étkeztetésben; vendéglátásban történő elhelyezkedésre jogosít. A képzésszervező feladatai Különböző élelmezési feladatokat ellátó egységekben az élelmezési üzem szervezési, irányítási és ellenőrzési feladataira kell felkészíteni a tanulókat / hallgatókat oly módon, hogy teljes biztonsággal el tudják látni a leendő munkaköri feladataikat, melyek a következők: 1. A társadalmi étkeztetés területén: • csecsemőotthonokban, • bölcsődékben, • óvodákban, • napközi otthonos óvodákban,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK • • • • • • • • • • • • • •

16

gyermekotthonokban, oktatási intézményekben, általános iskolai napközi otthonokban, menzán, általános és középiskolai diákotthonokban, kollégiumokban, gondozási központokban, szociálisan rászorulók étkeztetésében, házi segítségnyújtásban, családsegítésben, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményeiben, bentlakást nyújtó intézményekben, rehabilitációs nappali ellátást nyújtó intézményekben, szociális konyhákban vagy népkonyhákban.

2. Egészségügyi ellátás területén: egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények központi és befejező-tálaló konyháiban. 3. Fegyveres testületek és sportolók élelmezésében 4. Munkahelyi és üzemi étkeztetésben 5. Vendéglátásban A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok: • • • • • • • • •

Táplálkozás-egészségügyi ismeretek alkalmazása. Népegészségügyi program elősegítése. Minőségügyi és minőségirányítási feladatok végzése. Szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása, ellenőrzési feladatok ellátása, teljesítmény értékelése. Humánmenedzsment tevékenység végzése. Jogi és etikai ismeretek alkalmazása. Gazdálkodás, tervezés és költségvetés alapismereteinek alkalmazása. Információs technikák, informatikai ismeretek alkalmazása. Marketingmenedzsment tevékenység végzése.

A képzésszervező általános szervezési feladatai:(lásd az egészségügyi operátor képzésnél leírtakat). A képzés szervezés egyik kardinális feladata a személyi - tárgyi feltételek biztosítása. Amennyiben tisztázott, hogy a képzési programban megjelölt elméleti és gyakorlati tantárgyakat kik fogják oktatni, valamint rendelkezésünkre áll a (megfelelően felszerelt intézményi és iskolai) gyakorló terület is, meghirdethetjük a képzést. A gyakorlóterülettel a képzőhely együttműködési megállapodást köt, amely kölcsönös előnyöket és garanciát jelent mindkét érdekelt fél részére. A képzésbe lépés feltételeként érettségi vizsgát ír elő a szakmai és vizsgakövetelmény az iskolai végzettség kategóriában. További feltételek: szakmai előképzettség diétetikus vagy élelmezésvezető szakképesítés és négy év szakmai gyakorlat a szakmai előképzettségnek megfelelő munkakörben.

17


Tehát a képzés egyfajta továbbképzési lehetőség a diétetikusok és az élelmezésvezetők számára. Szakmai munkájukban fejlődhetnek, ismereteiket gyarapíthatják. Elsősorban a szervezési, menedzselési területeken szerezhetnek új ismereteket.

Az egészségügyi menedzser képzés szervezési sajátosságai A szakképesítés OKJ azonosítószáma: 54 5012 05. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 15/2000. (V.31.) EüM rendelet szabályozza. A képzés iskolarendszeren kívül szervezhető. Vizsgaszervező jogkörrel az Egészségügyi szakképző iskolák és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet rendelkeznek. Az egészségügyi menedzser szakképesítés az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények osztályain és részlegein történő elhelyezkedésre jogosít. Az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények osztályain, részlegein ápolási, gondozási, rehabilitációs, asszisztensi szakmai tevékenységgel kapcsolatos vezetői, szervezői feladatokat lát el. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok: • vezetési, szervezési, tervezési feladatok ellátása, • a munkavégzés megfelelő minőségének a biztosítása, • a szakterületére vonatkozó jogi, etikai, szakmai normák betartatása, érvényesítése, • a humán erőforrások hatékony felhasználása és koordinálása, • a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek támogatása, • az általa vezetett terület képviselete, • kapcsolatot tartó és közvetítő szerep betöltése az ellátási folyamat szereplői között, • a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. A képzésszervező általános szervezési feladatai:(lásd az egészségügyi operátor képzésnél leírtakat). Iskolarendszeren kívüli képzés esetén képzési program készítése szükséges. Amennyiben tisztázott, hogy a programban megjelölt elméleti és gyakorlati tantárgyakat kik fogják oktatni, valamint rendelkezésünkre áll a (megfelelően felszerelt intézményi) gyakorló terület is, meghirdethetjük a képzést. A gyakorlóterülettel a képzőhely együttműködési megállapodást köt, amely kölcsönös előnyöket és garanciát jelent mindkét érdekelt fél részére. A képzésbe lépés feltételeként középiskolai végzettséget ír elő a szakmai és vizsgakövetelmény az iskolai végzettség kategóriában. További feltételek: szakmai előképzettség középfokú vagy felsőfokú egészségügyi szakképesítés és négy év szakmai gyakorlat a szakmai előképzettségnek megfelelő munkakörben.


18

A képzés sikeres befejezése után is lehetősége van a szakembernek a szakmai továbblépésre, hiszen ennek a szaknak van főiskolai változata is. A képzésszervezés speciális feladatokat is róhat a szervező intézményre. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet távoktatási formában szervezi a képzést és ma már elearning változata is működik. A távoktatás szervezése megfelelő technikai hátteret feltételez. Az e-learning szervezési forma sajátosságai A lifelong learning elve napjainkban egyre jobban érvényesül. A felnőttek tanulási jellemzőiből és motiváltságából adódik, hogy olyan oktatási formát választanak, amelyek rugalmasak és segítik az egyéni és társadalmi mobilitásban. Mindemellett fontos követelmény az egyéni tanulási ütem, az időütemezés lehetősége, hiszen gyakran család és munka mellett folytatják a tanulást. A távoktatás ezért napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik. A távoktatás sajátos jellemző: • Középpontjában a személy (tanuló) áll. • A képzésben résztvevő egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas). • A tutor - tanuló viszony célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása, segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása. • Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül. • Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír. • Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik. • Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz, ezért a kérdezés „művészetére” meg kell tanítani a tanulókat. • Jelenleg a kapcsolattartás – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén valósulhat meg: o telefon, o fax, o postai levél, o internet. A szinkron távoktatási rendszerben a tanítás-tanulás és az ehhez tartozó kommunikáció egy időben történik. Erre lehetőséget biztosít, pl. a videokonferencia rendszer. Az aszinkron távoktatási rendszerben a kommunikatív kapcsolatok térbeli és időbeli távolságokban zajlanak a tanulók, tutorok és a távoktatási központ között. Az előzőeken túl számítani lehet technológiai, pszichológiai és szocio-kulturális jellegű távolságokra is. A papír alapú távoktatás esetén személyes konzultáció biztosított. Ennek keretei többnyire előre meghatározottak, ütemezettek. A konzultáció megszervezése a tutor feladata. A tutorálás a távoktatási program résztvevőivel történő rendszeres kommunikációt és az így szerzett információk feldolgozását, visszacsatolását jelenti egyrészt a tanulók részére, másrészt a program koordinátorainak. A személyes kapcsolattartás jelentősége ebben a képzési formában is nagy. A tutori konzultáció célja: • a résztvevők motiválása, • eszmecsere a tananyagról,

19

SZERVEZÉSI SZAKMACSOPORT •

egyes részek részletes elmagyarázása (melyek megértése több tanulónak is nehézséget jelentett), • a résztvevők egymással való találkozásának és információcseréjének biztosítása. Fontos, hogy mindenki szót kapjon, legyen lehetőség a kérdések feltételére. A tutorálás alkalmával a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztésére is lehetőség nyílik. A tutornak szakmailag és pedagógiailag megfelelően felkészültnek kell lenni, a foglalkozás megtervezése elengedhetetlen. Mindemellett a tutornak rugalmasan alkalmazkodni kell a tanulók igényeihez. A munkamódszer gyakori változtatása ebben a formában is segíti a képzésben résztvevők aktivitását. A tanulókkal legalább egyszer célszerű négyszemközti kommunikációt folytatni. Olyan kapcsolatot kell kialakítani, melyben a tanuló szívesen elmondja problémáit. A beszélgetést bármely fél kezdeményezheti. Az e-learning formánál a tanuló az internet segítségével tartja a kapcsolatot a tutorral. Ennek több formája lehetséges. A kommunikáció például az e-mail-en keresztül történhet, azonban a technika ma már lehetőséget teremt az interaktív kommunikációra, pl. a chat-elésre, a videokonferencia által kínált lehetőségek kiaknázására. A tanuló egyéni tanulási ütemének megfelelően halad (bizonyos előre meghatározott keretek között). Napjaink újabb távoktatási formája a b-learning, vagyis a „kevert” formájú távképzés. Ebben az e-learning hagyományos elemei mellett teret kapnak a papír alapú tananyagok és taneszközök is. Így a tanulókat többféle eszköz segíti a tanulási folyamatban és a tananyag csak azon elemei kerülnek elektronikus feldolgozásra, amelyek szemléltetőek és folyamatokat is ábrázolnak. A légújabb kutatások szerint ez a forma a legkedveltebb és a leghatékonyabb a távoktatási formák között. A fentiekből következik, hogy a képzés szervezése egészen más feladatokat ró a szervezőkre, mint a hagyományos formák esetén. A technikai feltételek biztosítása alapfeladat, e nélkül el sem indulhatnak az ilyen jellegű képzések. A tananyag elektronikus és papír alapú formájának biztosítása szintén alapfeladat. A szervezőknek elsősorban tutorokat kell biztosítani, amikor a személyi feltételeket tekintik át. A tutorokhoz pedig be kell osztani a tanulókat, lehetőleg úgy, hogy egy tutor 6-7 tanulónál többel ne foglalkozzon. A tutori munka különleges felkészültséget feltételez, nem biztos, hogy az a pedagógus/andragógus, aki a hagyományos tanórai munkában kiváló teljesítményt nyújt, ugyanolyan jó tutor is lesz. Ezért célszerű kiképezni erre a sajátos feladatra a pedagógusokat/szakembereket. (A tutorálás egyik alapvető különbsége a tanítással szemben, a tanuló olyan mértékű segítése, hogy önállóan tudja elsajátítani a szükséges ismereteket, és legyen képes a tutorral konzultálni a tananyag témakörein belül. Tehát a konzultáció a lényeg. Másik fontos eleme a tutorálásnak az időben való reagálás a tanulók kérdéseire. A válaszok nem tűrnek halasztást, ezért a jó tutor minden hozzá intézett kérdésre lehetőleg 24 órán belül válaszol.) A rendszeres tutori konzultációkat ki kell egészíteni személyes találkozásokkal is. Egy képzés ideje alatt legalább kétszer (esetleg háromszor) is célszerű „központi konzultációt” szervezni a tanulóknak és a tutoroknak. Az első alkalom a képzés indításakor indokolt, ahol találkozhatnak a tanulók a tutoraikkal, majd a képzés végén egy záró konzultáción megbeszélhetik a még esetleg felmerült kérdéseiket, gondjaikat elsősorban a szakmai vizsgára vonatkozóan. Ebből következik, hogy a képzést szervezőnek nem órarendet kell készíteni, hanem a konzultációk időpontját és helyszínét kell meghatározni, valamint a szükséges számonkérések módját, tartalmát és időintervallumát kell beosztani az adott képzés követelményei alapján.


20

Az egészségügyi menedzserképzés moduláris felépítésű. A modulok egymás utánisága meghatározott az oktatási program szerint. A képzés szervezésénél ezt is figyelembe kell venni. Tehát a modulok tanulásának sorrendiségét előre tudatni kell a tanulókkal. Ugyancsak illik előre tudatni azt, hogy a modulvizsgákat milyen időintervallumban tehetik le a tanulók. Továbbá biztosítani kell, hogy a tanulók egyéni ütemben haladhassanak a tanulással bizonyos időkeretek között. (Az egyéni eltérések – gyorsabb, lassabb haladás – a tutor és a képzésben résztvevő közti „alku” alapján lehetségesek.) A képzésszervezéshez szorosan hozzátartozik a tanulók értesítése minden olyan eseményről, amely a tanulási folyamatukkal kapcsolatos.

Az egészségügyi gyakorlatvezető képzés szervezési sajátosságai A szakképesítés OKJ azonosítószáma: 71 1408 01. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelete szabályozza. A képzés iskolarendszeren kívül szervezhető. A képzést az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet regionális rendszerben, pályázati támogatással végzi (Budapest, Szeged, Pécs, Nyíregyháza). Vizsgaszervező jogkörrel az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet rendelkezik. A képzésszervező feladatai Felkészíteni a képzésben résztvevőket arra, hogy a rájuk bízott tanulóknak képesek legyenek átadni az egészségügyi ellátást, gondozást nyújtó szakma gyakorlásához szükséges ismereteket, gyakorlati módszereket. Egészségügyi gyakorlatvezető az ápolás, gondozás, rehabilitáció területén a gyakorlati oktatás (képzés) keretében, az oktatási dokumentumoknak megfelelően felkészíti a tanulókat/hallgatókat választott hívatásuk gyakorlására, és elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazására. Közreműködik a tanulók pályára nevelésében, optimális tanulói környezet biztosításában, részt vesz különböző képzési formák, továbbképzések szervezésében, lebonyolításában. A klinikai demonstrációs egységekben, az egészségügyi szakképzések területi gyakorlatainak színhelyein magas szintű szakmai és pedagógiai ismeretekkel végzi munkáját, melynek során szervezi és irányítja a rábízott tanulók/hallgatók klinikai demonstrációs egységekben letöltendő gyakorlatait. Segíti a szakmai gyakorlati vizsgák megszervezését, lebonyolítását, értékeli az általa vezetett tanulók teljesítményét. Pedagógiai ismeretei birtokában demonstrációs tantermi gyakorlatokat is képes vezetni. Munkáját az általános és szaketikai normák betartásával végzi. Az egészségügyi gyakorlatvezető felkészítése arra, hogy képes legyen a rábízott tanulókat a szakmai tevékenység modellálásától az önálló munkavégzésig eljuttatni.

21


Ennek érdekében a következő lényeges feladatköröket látja el: Tanulóval kapcsolatban

Munkaterülettel kapcsolatban

Gyakorlati oktatással kapcsolatos dokumentációs feladatok

Szakmai munkával kapcsolatos előkészítő – szervező feladatok

A munka előkészítésével kapcsolatban Az ellátottakkal (betegek/kliensek) kapcsolatos közvetett feladatok: előkészítése megvalósíttatása utólagos tevékenységek lebonyolítása

A munka ellátásával kapcsolatban Az ellátottal kapcsolatos közvetett feladatok megoldása (pl.: beavatkozások, dokumentáció, stb.) a tanulóval együtt, vagy annak ellenőrzése.

A képzésszervező szervezési feladatai A képzésszervező gondoskodik a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott demonstrációs termek biztosításáról, maximum 14 – 16 fős csoportokat szervez, gondoskodik a 15 hetes szakmai gyakorlat letöltéséről. Beszámítja az Előzetes Tudásszint Felmérés és Értékelés (Prior Learning Assesment and Recognation PLAR) alapján azt az ismeretanyagot, amit / a tudásszint felmérés során 75 % os teljesítmény felett teljesített a tanuló. A képzésszervező szervezési feladatai a továbbiakban:(lásd az egészségügyi operátor képzésnél leírtakat). A képzés szervezéséhez képzési (helyi oktatási) program készítése szükséges. Személyi tárgyi feltételek biztosítása: Amennyiben tisztázott, hogy a programban megjelölt elméleti és gyakorlati tantárgyakat kik fogják oktatni, valamint rendelkezésünkre áll a (megfelelően felszerelt intézményi és iskolai) gyakorló terület is, meghirdethetjük a képzést. A gyakorlóterülettel a képzőhely együttműködési megállapodást köt, amely kölcsönös előnyöket és garanciát jelent mindkét érdekelt fél részére. A gyakorlati képzés sajátos területeken is folyik a képzés jellegéből adódóan. Gyakorló hely Szakképző intézményben szervezett gyakorlati képzés Intézeti szakoktató, oktatásszervező mellett letöltött gyakorlat Gyakorlati oktatást végző gyakorlatvezető mellett Az oktatásszervező intézmény által irányított gyakorlati feladat ellátása saját szakterületén Összesen:

Gyakorlati idő 3 hét 1 hét 4 hét 7 hét 15 hét


22

Ennek megfelelően a képző intézménynek az egészségügyi szakképző intézetekkel is együtt kell működni a gyakorlati képzések szervezése során. Mivel a képző intézetek a demonstrációs gyakorlataik közben csak korlátozott számú egészségügyi gyakorlatvezető tanulót tudnak fogadni és foglalkoztatni (egyszerre 1-2 tanuló), ezért szinte minden tanulónak egyéni beosztást kell készíteni és különböző időpontokban szervezni a gyakorlati képzése ezen részét. A szervezés további sajátossága a kötelezően választható modulok tanulásának megszervezése. A kötelezően választható modulok tanulására 18 óra áll rendelkezésre. A tanulók saját szakmaterületüknek leginkább megfelelő témájú modult választanak. Ezeknek a moduloknak a tanítását is meg kell szervezni, tehát egyidőben többféle témakörben, egymással párhuzamosan folyó órák szervezése szükséges. (Ez a tanulmányi költségeket is némileg növeli.) Kötelezően választható modulok:

Modul Kötelezően választható modulok

óraszám Ápolási gyakorlat Gondozási gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Fizióterápiás gyakorlat Sürgősségi ellátási gyakorlat Diagnosztikai gyakorlat Asszisztensi/szakasszisztensi gyakorlat Egészségügyi szolgáltatási gyakorlat

18 18 18 18 18 18 18 18

280 280 280 280 280 280 280 280

A választható alapmodulok kategória szintén sajátos ebben a képzésben. Akiknek előképzettsége nem tartalmazza a szükséges ismereteket általános pedagógiából, pszichológiából, vagy akár kommunikációból, felzárkózhatnak egyéni tanulással (akár a képzés ideje alatt is vagy még a képzés megkezdése előtt). Ezt a célt szolgálják a választható alapmodulok. Tehát a szükséges ismeretek elsajátítása és sikeres modulzáró vizsga után kapcsolódhatnak be a képzésbe, vagy folytathatják azt. Választható alapmodulok:

Modul Választható alapmodulok

Óraszám

Általános pedagógia Pszichológia Kommunikáció

40 26 10

Jogi, etikai ismeretek

15

30 (gyakorlat)

A képzésbe lépés feltételei: • • •

iskolai végzettség: egészségügyi főiskolai végzettség, szakmai előképzettség: egészségügyi főiskolai szakképesítés, szakterületen eltöltött – igazolt – 2 év szakmai gyakorlat.

23


ÖSSZEFOGLALÁS Egészségügyi menedzser szak: Távoktatási formában szervezhető. A távoktatás sajátos jellemző: • Középpontjában a személy (tanuló) áll. • A tanuló egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas). • A tutor - tanuló viszony célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása, segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása. • Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül. • Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír. • Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik. • Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz, ezért a kérdezés „művészetére” meg kell tanítani a tanulókat. • Jelenleg a kapcsolattartás – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén valósulhat meg: o telefon, o fax, o postai levél, o internet. A szinkron távoktatási rendszerben a tanítás-tanulás és az ehhez tartozó kommunikáció egy időben történik. Erre lehetőséget biztosít, pl. a videokonferencia rendszer. Az aszinkron távoktatási rendszerben a kommunikatív kapcsolatok térbeli és időbeli távolságokban zajlanak a tanulók, tutorok és a távoktatási központ között. Az előzőeken túl számítani lehet technológiai, pszichológiai és szocio-kulturális jellegű távolságokra is. A papír alapú távoktatás esetén személyes konzultáció biztosított. Ennek keretei többnyire előre meghatározottak, ütemezettek. A konzultáció megszervezése a tutor feladata. A tutorálás a távoktatási program résztvevőivel történő rendszeres kommunikációt és az így szerzett információk feldolgozását, visszacsatolását jelenti egyrészt a tanulók részére, másrészt a program koordinátorainak. Az e-learning formánál a tanuló az internet segítségével tartja a kapcsolatot a tutorral. Ennek több formája lehetséges. A kommunikáció például az e-mail-en keresztül történhet, azonban a technika ma már lehetőséget teremt az interaktív kommunikációra, pl. a chat-elésre, a videokonferencia által kínált lehetőségek kiaknázására. A tanuló egyéni tanulási ütemének megfelelően halad (bizonyos előre meghatározott keretek között). Napjaink újabb távoktatási formája a b-learning, vagyis a „kevert” formájú távképzés. Ebben az elearning hagyományos elemei mellett teret kapnak a papír alapú tananyagok és taneszközök is. Így a tanulókat többféle eszköz segíti a tanulási folyamatban és a tananyag csak azon elemei kerülnek elektronikus feldolgozásra, amelyek szemléltetőek és folyamatokat is ábrázolnak. A légújabb kutatások szerint ez a forma a legkedveltebb és a leghatékonyabb a távoktatási formák között.


24

A fentiekből következik, hogy a képzés szervezése egészen más feladatokat ró a szervezőkre, mint a hagyományos formák esetén. A technikai feltételek biztosítása alapfeladat, e nélkül el sem indulhatnak az ilyen jellegű képzések. A tananyag elektronikus és papír alapú formájának biztosítása szintén alapfeladat. A szervezőknek elsősorban tutorokat kell biztosítani, amikor a személyi feltételeket tekintik át. A tutorokhoz pedig be kell osztani a tanulókat, lehetőleg úgy, hogy egy tutor 6-7 tanulónál többel ne foglalkozzon. A rendszeres tutori konzultációkat ki kell egészíteni személyes találkozásokkal is. Egy képzés ideje alatt legalább kétszer (esetleg háromszor) is célszerű „központi konzultációt” szervezni a tanulóknak és a tutoroknak. Az első alkalom a képzés indításakor indokolt, ahol találkozhatnak a tanulók a tutoraikkal, majd a képzés végén egy záró konzultáción megbeszélhetik a még esetleg felmerült kérdéseiket, gondjaikat elsősorban a szakmai vizsgára vonatkozóan. Ebből következik, hogy a képzést szervezőnek nem órarendet kell készíteni, hanem a konzultációk időpontját és helyszínét kell meghatározni, valamint a szükséges számonkérések módját, tartalmát és időintervallumát kell beosztani az adott képzés követelményei alapján. Az egészségügyi menedzser képzés moduláris felépítésű. A modulok egymás utánisága meghatározott az oktatási program szerint. A képzés szervezésénél ezt is figyelembe kell venni. Tehát a modulok tanulásának sorrendiségét előre tudatni kell a tanulókkal. Ugyancsak illik előre tudatni azt, hogy a modulvizsgákat milyen időintervallumban tehetik le a tanulók. Továbbá biztosítani kell, hogy a tanulók egyéni ütemben haladhassanak a tanulással bizonyos időkeretek között. (Az egyéni eltérések – gyorsabb, lassabb haladás – a tutor és tanuló közti „alku” alapján lehetségesek.) A képzés zervezéshez szorosan hozzátartozik a tanulók értesítése minden olyan eseményről, amely a tanulási folyamatukkal kapcsolatos. Ennek megszervezése is a képző intézet feladata. Egészségügyi gyakorlatvezetői szak A képzés szervezéséhez helyi oktatási program készítése szükséges. Az elméleti képzés szervezése hasonló a többi szak elméleti képzésnek szervezéséhez. A gyakorlóterülettel a képzőhely együttműködési megállapodást köt, amely kölcsönös előnyöket és garanciát jelent mindkét érdekelt fél részére. A gyakorlati képzés sajátos területeken is folyik a képzés jellegéből adódóan. Ennek megfelelően képző egészségügyi szakképző intézetekkel is együtt kell működni a gyakorlati képzések szervezése során. Mivel a képző intézetek a demonstrációs gyakorlataik közben csak korlátozott számú egészségügyi gyakorlatvezető tanulót tudnak fogadni és foglalkoztatni (egyszerre 1-2 tanuló), ezért szinte minden tanulónak egyéni beosztást kell készíteni és különböző időpontokban szervezni a gyakorlati képzése ezen részét. A szervezés további sajátossága a kötelezően választható modulok tanulásának megszervezése. A tanulók saját szakmaterületüknek leginkább megfelelő témájú modult választanak. Ezeknek a moduloknak a tanítását is meg kell szervezni, tehát egy időben többféle témakörben, egymással párhuzamosan folyó órák szervezése szükséges. (Ez a tanulmányi költségeket is némileg növeli.) A választható alapmodulok kategória szintén sajátos ebben a képzésben.

25


Azok a tanulók, akiknek előképzettsége nem tartalmazza a szükséges ismereteket általános pedagógiából, pszichológiából, vagy akár kommunikációból, azok felzárkózhatnak egyéni tanulással (akár a képzés ideje alatt is vagy még a képzés megkezdése előtt). Ezt a célt szolgálják a választható alapmodulok. Tehát a szükséges ismeretek elsajátítása és sikeres modulzáró vizsga után kapcsolódhatnak be a képzésbe, vagy folytathatják azt. A képzésbe lépés feltételei: • iskolai végzettség: egészségügyi főiskolai végzettség, • szakmai előképzettség: egészségügyi főiskolai szakképesítés, • szakterületen eltöltött – igazolt – 2 év szakmai gyakorlat.

KÉRDÉSEK, FELADATOK • • • • •

Mutassa be a képzésstruktúra jelenlegi és tervezett sajátosságait! Sorolja fel a képzésszervezéssel kapcsolatos általános feladatokat a szervezési szakmacsoportba tartozó képzések vonatkozásában! Melyek a távképzés szervezési sajátosságai? Melyek a moduláris rendszerű képzések (egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi menedzser) szervezési sajátosságai? Hasonlítsa össze a képzésekbe lépés feltételeit a szervezési szakmacsoportba tartozó képzések vonatkozásában!


26

2. MODUL SZAKÉRTŐI FELADATOK Feigl Ágnes

A TANANYAG CÉLJA A szervezési szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában végezhető szakértői feladatok megismertetése az érdeklődőkkel.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • ismertetni szakértői feladatokat a képzésfejlesztésben, • ismertetni a szakértő feladatait a képzés megvalósításában, • ismertetni a szervezési szakmacsoport moduláris szerkezetű oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit (Egészségügyi gyakorlatvezető képzés oktatási programja), • összehasonlítani a hagyományos és a moduláris szerkezetű oktatási programokat a szervezési szakmacsoport képzései körében.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Moduláris rendszer A tananyagtartalmakat integrált logikai egységbe szervezett rendszer, melyek neve modul. Szakértő Szakvélemény nyilvánítására illetékes szakmailag független, kellően tájékozott, felkészült szakember.

TANANYAG

Szakértés a moduláris szerkezetű képzésekben A szakértő több területen fejtheti ki tevékenységét. Akik innovatív hajlammal rendelkeznek, hatékonyan részt vállalhatnak a fejlesztési munkákban – pl.: a moduláris fejlesztésben. A szakértői munka új eleme a szakmai tartalom bírálata mellett a képzés szervezés értékelése. Ez teljesen új elem, mivel a moduláris rendszer az egész iskolaszervezésre kihat. Tehát a szakértőnek jártasnak kell lenni a képzések szervezésében és a moduláris rendszerben egyaránt. Emellett innovációs készséggel is kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a szokványos szervezési elemek átkonvertálására. (Bővebben a „Moduláris szakképzés – iskolaszervezés című kiadványunkból tájékozódhat.) A szervezési feladatok jellemzője • a folyamatosság, • az előzetes tudás beszámítása, • a rugalmas képzési rendszer és • az egyéni tanulási ütem biztosítása.

27


Ennek megfelelően a szakértőnek • alkalmaznia kell az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszereit (pl.: PLAR - “Prior Learning Assessment and Recognition”), • értelmezni a moduláris rendszerben a képzések hálóterveit • értelmezni az egyes modulfajták jellemzőit – egészségügyi alapmodulok, kiegészítő modulok, választható modulok, felzárkóztató modulok • megtervezni a tanuló egyéni tanulási tervét. A szervezési szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában mindez az egészségügyi menedzser és az egészségügyi gyakorlatvezető képzéseknél már megvalósítható. A szakértő lehetséges feladatai

Pedagógiai elemzés A központi/helyi oktatási program vonatkozásában: 1. a központi/helyi oktatási program szerkezetének elemzése 2. a központi/helyi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése (az oktatási program I. fejezetére vonatkoztatva) 3. a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások) 4. a modulok szakmai és pedagógiai elemzése 5. a módszertani ajánlások megfelelősége – az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan 6. az elméleti tételsor elemzése – szakmai és pedagógiai megfelelősége 7. a szükséges eszközök jegyzékének elemzése 8. az irodalomjegyzék elemzése – tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük

A képzés szervezése vonatkozásában: 1. a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására, 2. a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása, 3. a képző intézet pedagógiai programjának/képzési tervének szakértése – jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése), 4. a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése), 5. a központi mérések/köztes mérések feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése. (Mindezek a moduláris rendszerű szakképesítésekre vonatkoznak.)


28

Példa a szakértői elemző munkára és annak eredményére az egészségügyi operátor szakképesítés vonatkozásában: Az egészségügyi operátor képzés szakmai és vizsgakövetelménye, valamint a központi program disszonancia áthidalási lehetőségei kidolgozásra várnak. Ennek alapját képezheti egy korábbi próbálkozás, amely 2000. májusában zajlott le. Ezen a megbeszélésen a képzést végző intézmények vezetői, szakértők, vizsgaelnökök, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselői vettek részt, akik egyetértettek abban, hogy az alábbi hiányosságok korrigálásra szorulnak. Ennek elősegítésére tette ez a szakmai grémium az alábbi javaslatot. „A szakmai és vizsgakövetelményhez képest a központi oktatási program túl magas követelményeket állít a tanulók elé az egészségügyi témakörön belül! Az egészségügyi ismeretek oktatása nem szükséges ilyen mértékig. (Ez a szakma megjelenésekor azért alakult így, mert még létezett az egészségügyi szakközépiskolai képzés és ott az egészségügyi tananyagtartalom adott volt.) Az informatika területén nap, mint nap jelenik meg új szakirodalom, ezért egyre sürgetőbb, hogy a szakértői bizottság az újonnan forgalomba kerülő könyvek közül meghatározza azt a néhányat, amit tankönyvként elfogad. Igényli a szakma a feladatgyűjtemény elkészítését vagy a feladatbank nyilvánossá tételét.” A szakmai és vizsgáztatási követelmények / 22/1996. (VIII. 16.) NM rendelet/ értelmében A/a a gyakorlati vizsgán a vizsgázónak 30 perc áll rendelkezésére a vizsgafeladat végrehajtására A/b Nem szerepel az orvosi latin nyelven kívül más idegen nyelv számonkérése!

A központi program ezzel szemben a következőket tartalmazza A/a a gyakorlati feladat végrehajtására 200 perc áll rendelkezésre, felkészülési idő 20 perc. (30. oldat, 167. oldal) A/b A gyakorlati vizsga tantárgyai angol/német (tanterv 30. oldal). A gépírás tantárgyról (165. oldal): " 10 perc alatt legalább 1700 leütés, sortartással" szerepel.

Javaslat a módosításra A/a A 26/2001. OM rendelet az irányadó A 26/2001. OM rendelet értelmében legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére" A/b teljesíthetetlen az "1700-as leütés 10 perc alatt sortartással" - középfokú titkári szintnek felel meg - csökkentendő a leütések száma - ugyancsak javaslatként hangzott el: - célszerű a gyakorlati vizsgából kivenni a " 10 perces gépelést" és ezt a mérést a tanév során megejteni.

29


B a szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei és időtartama:

B A szóbeli vizsga tantárgyai: - Egészségügyi ismeretek

Egészségügyi ismeretek: - Anatómia - élettan - Elsősegélynyújtás - Klinikai alapismeretek - Gyógyszertan - Diagnosztika - Társadalom – egészségtan

- Ügyviteli ismeretek - Informatikai ismeretek megjelöléssel kerüljenek (egységesen) a vizsga dokumentumaiba.

Ügyviteli ismeretek: - Egészségügyi dokumentáció - Gazdasági ismeretek - Egészségügyi statisztika, ügyvitel

SZÓBELI: az egészségügyi szakmai rész oktatása nem indokolt ilyen mélységig (pl.: nefron működése, szimpatikus- paraszimpatikus hatás, stb.)

Informatikai ismeretek: - Informatika, informatikai rendszerszervezés

A szakértői munka lényeges eleme a képzési programok moduljainak elemzése, mind pedagógiai, mind szakmai szempontok alapján. A szervezési szakmacsoport oktatási programjai közül az egészségügyi gyakorlatvezető képzés helyi programjának elemzéséből mutatunk be részleteket példaképpen. A modulok szakmai és pedagógiai elemzése Pedagógiai elemzés Az oktatási program lényegi eleme a modul. A modulok tartalmazzák az oktatási folyamat részletes leírását a céltól egészen az értékelésig. A moduláris tantervben a képzési (integrált tartalmú) modulok struktúrája két részből áll: „főrész” és az almodulok/tantárgyak 3. sz. ábra: Az integrált modul szerkezete

MODUL almodul (elmélet)

almodul (elmélet)

almodul (gyakorlat)

almodul (gyakorlat)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A modulok részletes tartalma Főrész A modul címe A modul célja A modul szerkezete

Elméleti almodul/tantárgy* Az almodul/tantárgy címe A modul célja Belépési feltételek (a modul tanulásáig mely modulokat kell elsajátítani) Követelmények a program elvégzése után

30

Gyakorlati almodul/tantárgy Az almodul címe A gyakorlat célja Belépési feltételek

A modul megnevezése (pl.: egészKövetelmények a program elvégségügyi alapmodul) zése után A modul almoduljai/tantárgyai Tananyag (óraszámok) Tananyag (óraszámok) (óraszámok) Értékelés (almodulonként feltünÉrtékelés Értékelés tetve a formája és az ideje) A továbblépés feltételei Kötelező irodalom Ajánlott irodalom A modul oktatásához szükséges speciális eszközök *Az almodulok az egészségügyi gyakorlatvezető tantervben még tantárgyként jelennek meg.

•

•

•

Az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. (Pl.: Tantárgypedagógia almodul belépési feltétele „a képzésbe lépés feltételein túl általános pedagógiai ismeretek: a pedagógia tárgya, feladata, a tanulási formák, tanulási módszerek, az oktatás folyamata, az oktatás módszerei a tudás megjelenési formái, az operátorok és kialakításuk témakörök elsajátítása”. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. A vizsgák módja a mérendő tartalom jellegétől függően lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati.

Az elméleti tételsor A szakmacsoport szakképesítései elméleti tételsorai általában integrált tételeket tartalmaznak. Az integráció célja a vizsgázó szintetizáló és problémamegoldó képességének fejlesztése.

Az irodalomjegyzékben szereplő könyvek elemzése Az irodalomjegyzékben szereplő művek aktualitását is ellenőriznie kell a szakértőnek a tartalmi megfelelőség mellett.

ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését.

31


A szakképzések belső struktúráját modulárissá alakítják a fejlesztők. Napjainkban zajlik a modularizáció. Szakértői feladatok A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. A szakértő lehetséges feladatai a központi/helyi oktatási program vonatkozásában • a központi/helyi oktatási program szerkezetének elemzése, • a központi/helyi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése (az oktatási program I. fejezetére vonatkoztatva), • a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások), • a modulok szakmai és pedagógiai elemzése, • a módszertani ajánlások megfelelősége – az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan, • az elmélet tételsor elemzése – szakmai és pedagógiai megfelelősége, • a szükséges eszközök jegyzékének elemzése, • az irodalomjegyzék elemzése – tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük. A képzés szervezése vonatkozásában • a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására, • a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása, • a képző intézet pedagógiai programjának/képzési tervének szakértése – jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése), • a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése), • a központi mérések/köztes mérések feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése, KÉRDÉSEK, FELADATOK • • • •

Melyek a faladatai vannak a szakértőnek a képzésfejlesztésben? Ismertesse a szakértő feladatait a képzés megvalósításában! Ismertesse a szervezési szakmacsoport moduláris szerkezetű oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit! (Egészségügyi gyakorlatvezető képzés oktatási programja) Hasonlítsa össze a hagyományos és a moduláris szerkezetű oktatási programokat a szervezési szakmacsoport képzései körében!


32

3. MODUL SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS

A TANANYAG CÉLJA A szervezési szakmacsoport egyes szakképesítéseinek szakmai vizsgájához kapcsolódó specialitások bemutatása, segítségadás a szakmai vizsgák megszervezéséhez.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • ismertetni az egészségügyi operátor képzés szakmai gyakorlati vizsgájának szervezésével kapcsolatos elemeket, • ismertetni az egészségügyi menedzser és az élelmezésvezető szakok gyakorlati vizsgái sajátosságait és a szervezők ezekkel kapcsolatos feladatait, • ismertetni az egészségügyi gyakorlatvezető képzés gyakorlati vizsgája szervezési feladatait és a vizsgabizottság teendőit.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga; komplex vizsga, amely a vizsgázó szakmai tudását hívatott értékelni. Részei: írásbeli vizsga, gyakorlat vizsga, szóbeli vizsga. Szakdolgozat Valamely képzés zárásaként elkészítendő írásbeli munka, amely az adott szak jellemző problémáit, témaköreit dolgozza fel. Előre meghatározott formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie.

TANANYAG

A szakmai képzések eredményességének mérésére leginkább alkalmas a szakmai vizsga. A jelenlegi rendszerben a szakmai vizsga három részből tevődik össze: az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákon nyújtott tanulói teljesítmények alapján dönt a vizsgabizottság a jelölt értékeléséről. A szakmai vizsgák szervezése már hagyományosan bevált módszerekkel történik a legtöbb szak esetében, de a szervezési szakmacsoport szakjai közt van néhány, amelynél egy kicsit másként érdemes szervezni az egyes vizsgarészeket. Ezek a szakok az egészségügyi operátor szak, az élelmezésvezetői szak, a menedzser szak és az egészségügyi operátor szak. Nézzük meg egyenként a jelzett szakok szakmai vizsgáinak a sajátosságait!

33


Az egészségügyi operátor képzés szakmai vizsgájához A vizsgaszervező intézet fontos feladata, hogy lehetővé tegye a vizsgaelnök számára a gyakorlati vizsga feladatainak jóváhagyását. A gyakorlati feladatokat a vizsgaszervező intézmény képviselője állítja össze, a szakmai szervezet megbízottjával együtt, majd a vizsga előtt 15 nappal elküldi az elnöknek jóváhagyás céljából. A egészségügyi operátor képzés szakmai és vizsgakövetelménye ebben az esetben - kivételesen – „tájékoztató jellegű”, a központi program több segítséget nyújt! A vizsgaelnöki jóváhagyás legegyszerűbb technikai megoldása, ha összevetjük a beküldött ötféle feladat mindhárom variációját a Központi Oktatási Program előírásaival. (Nem a 30. oldalon lévő leírással, hanem a 165-167oldalak között megjelölt érdemi résszel!)

Az élelmezésvezetői szak szakmai vizsgájához A szakmai vizsga írásbeli vizsgarészének összeállításakor az alábbi arányokat veszik figyelembe a feladatlap szerkesztői. (Az arányokat az adott tartalom aránya a teljes tananyagtartalomhoz adja.) A tanult tananyagtartalomból a tantárgyak alább felsorolt arányában szerepelnek: Tantárgy Táplálkozástan Élelmiszer – áruismeret Étlaptervezés Ételkészítési technológia Élelmezési üzemszervezés Gazdasági ügyvitel Élelmezéshigienia Műszaki és munkavédelmi ismeretek összesen

% arány (pont) 10 10 21 18 10 13 10 8 100

Segítheti a tanulók sikeres felkészülését, ha tudják azt, hogy mely témakörökre helyezzenek nagyobb hangsúlyt a tanulás során. A gyakorlati vizsgarész is különbözik a szokásos megoldásoktól. Mivel az élelmezésvezető legfontosabb gyakorlati feladata az étlaptervezés és a gazdasági ügyvitel pontos szakszerű vezetése, ezeket a feladatokat kell a gyakorlati vizsgán számon kérni. A gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgaszervező intézmény dolgozza ki, melyek megoldása írásban történik, két napra elosztva. FONTOS! A 26 /2001 OM r. 24.§ (11) bekezdése külön felhívja a figyelmünket arra, hogy ha a gyakorlati vizsgarész gyakorlati – írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, akkor annak lebonyolítása ugyanúgy történik, mint az írásbeli vizsgarészé.


34

Az egyik napon a megadott szakmai szempontok szerint étlapot kell terveznie a vizsgázónak, a másik napon a gazdasági ügyviteli feladatok bonyolítása történik a megadott szempontok szerint. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől! A szóbeli vizsgarész megszervezése vitákra ad okot, ugyanis néhány vizsgaszervező nem komplex tételeket kér számon a vizsgázóktól, hanem egyenként minden témakörből (8 témakör) tételeket húzat velük. A szóbeli vizsgán kialakult helytelen gyakorlat konzerválását semmi sem indokolja. A vizsgaelnökök rendszeresen jelzik, hogy a szóbeli vizsgán nem megfelelő a számonkérés módja. Az SZVK szóbeli vizsgára vonatkozó előírásai nem csupán a jelenlegi megoldást teszik lehetővé, hanem a komplex tételsor kialakítását is, miszerint a vizsgázó a szóbeli vizsgán csupán 1 tételt húz, amely komplex módon mind a nyolc témakörből tartalmaz lényegre törő kérdéseket. Ezt a variációt bármelyik képzést szervező, vizsgaszervező megteheti, valamint az elnök is kérheti ezt a fajta módosítást akkor, amikor jóváhagyásra elküldik hozzá a tételeket. A vizsgázó érdeke és a vizsga tisztasága is ezt kívánja meg! A vizsgázó érdeke ugyanis, hogy egy felkészülés alatt végig gondolja a tételét (mind a nyolc témát) és mielőtt teljesen kifárad, túl legyen a vizsgán. Sokkal inkább kudarc orientált a jelenlegi módszer, miszerint mind a nyolc témából külön – külön tételt húz a vizsgázó.

Az egészségügyi menedzser szak szakmai vizsgájához A szakmai vizsga ennél a szaknál a gyakorlati vizsgarész vonatkozásában lényeges eltérést mutat a megszokottól, ugyanis szakdolgozatot készítenek a tanulók, melynek megvédésére a szóbeli vizsgán kerül sor. A szakdolgozat készítését úgy segítheti a képző intézet, ha megadja azokat a szempontokat és elvárásokat, amelyeket tartalmi és formai vonatkozásban szükségesnek tart. A szakdolgozat készítés időigényes munka, ezért már a képzés kezdetén célszerű erről beszélni a tanulókkal, és időben eldöntetni velük a szakdolgozatuk témáját. Sok múlik a konzulenseken is, hiszen nekik van lehetőségük konkrét segítséget adni az adott téma feldolgozásához. Ezért célszerű olyan szakembereket konzulensként felkérni, akik nemcsak szakmailag kiválóak, de jártasak az andragógiában is.

Az egészségügyi gyakorlatvezetői szak szakmai vizsgájához Az egészségügyi gyakorlatvezető képzés szakmai vizsgája két vizsgarész vonatkozásában is eltér a szokványostól. Az írásbeli vizsgarészként szakdolgozatot készítenek a vizsgázók. A szakdolgozat témaköreit a képző intézet állítja össze. Ezekből választhatnak a vizsgázók. Célszerű már a képzés kezdetén közreadni a témaköröket, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére a tanulóknak a dolgozat elkészítésére. Szintén célszerű a szakdolgozat formai követelményeit már a témakörök közreadásakor tisztázni. Mivel a tanulók már előképzettségük révén írtak szakdolgozatot, általában kevesebb gondot okoz nekik a dolgozat összeállítása, a formai elvárások teljesítése.

35


A konzulensek segítsége általában az ok-okozati tényezők feltárásában szükséges. Figyelni kell gyakran a hipotézisek megfogalmazására is. Ezek az elemek okozzák a legtöbb gondot a vizsgázóknak. A gyakorlati vizsgarész szervezése többszörös feladatot ró a vizsgaszervező intézményre. A gyakorlatot területen (egészségügyi intézményben: általában kórházak fekvőbeteg osztályain) szükséges megszervezni. A vizsgán segítséget adó betegek mellett gondoskodni kell „tanítványokról” is. A gyakorlati vizsgán a vizsgázók olyan helyzetekben mutatják meg pedagógiai tudásukat, amelyekkel az egészségügyi szakképzések gyakorlati képzésein találkozhatnak. Tehát egyszerre kell a betegekkel és a tanítványokkal is foglalkozniuk. A gyakorlati vizsgán nemcsak pedagógiai felkészültségükről adnak számot, hanem szakmai tudásukat is „igénybe” kell venniük. Egy-egy magyarázat tárgya az a szakmai ismeret, amit már korábbi szakmai előképzettségük megszerzése alatt sajátítottak el. Csak ennek révén lehetséges bemutatniuk, hogy hogyan tanítanak meg, magyaráznak el különböző feladatokat tanítványaiknak. Természetesen a vizsgabizottság nem a szakmai tudásukat értékeli, hanem a pedagógia teljesítményüket. A vizsgabizottságnak sincs könnyű helyzete. Sokszor nehéz jól elkülöníteni a jelölt szakmai ismereteit pedagógiai ismereteitől és a vizsgabizottság tagjainak szakmaiságától (egészségügyi szakemberek, szakoktatók, szaktanárok). További problémát okoz a vizsgázóknak a „tanítvány” talpraesettsége, szakmai tudása, vagy éppen ezek hiánya. Bármennyire is igyekeznek a tanítványokat alakítók (általában valóban tanulói státuszban lévő emberek) jól eljátszani a szerepüket, néha ez még nem túl sikeres és bizony nem segíti a vizsgázót. Ezekben a helyzetekben tudja a vizsgázó igazán megmutatni pedagógusi kvalitásait. (Sajnos a vizsgázók többsége az izgalom miatt kevésbé tud ezzel a lehetőséggel élni. Mindezt a vizsgabizottság tagjainak is figyelembe kell venni.)

ÖSSZEFOGLALÁS Az egészségügyi operátor képzés szakmai vizsgájának szervezésekor a gyakorlati feladatok összeállítására kell különös figyelmet fordítania a vizsgaszervező intézmény munkatársainak. Az élelmezésvezető szak szakmai vizsgáján a gyakorlati vizsga lényegében írásban történik. Mivel az élelmezésvezető legfontosabb gyakorlati feladata az étlaptervezés és a gazdasági ügyvitel pontos szakszerű vezetése, ezeket a feladatokat kell a gyakorlati vizsgán számon kérni. A gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgaszervező intézmény dolgozza ki, melyek megoldása írásban történik, két napra elosztva. Az egyik napon a megadott szakmai szempontok szerint étlapot kell terveznie a vizsgázónak, a másik napon a gazdasági ügyviteli feladatok bonyolítása történik a megadott szempontok szerint. A szóbeli vizsgarész kérdéseit célszerű komplex kérdésekké alakítani, és mind a nyolc tantárgyból tartalmazzon lényegre törő kérdéseket. Az egészségügyi menedzser szak tanulói szakdolgozatot készítenek gyakorlati vizsga címén. Az egészségügyi gyakorlatvezetők pedig az írásbeli vizsgarészt váltják ki szakdolgozattal. A gyakorlati vizsgarészük szervezése kettős feladatót ró a vizsgaszervező intézményre. A gyakorlati vizsgán a vizsgázók olyan helyzetekben mutatják meg pedagógiai tudásukat, amelyekkel az egészségügyi szakképzések gyakorlati képzésein találkozhatnak. Tehát egyszerre kell a betegekkel és a tanítványokkal is foglalkozniuk. A gyakorlati vizsgán nemcsak pedagógiai felkészültségükről adnak számot, hanem szakmai tudásukat is „igénybe” kell ven-


36

niük. Egy-egy magyarázat tárgya az a szakmai ismeret, amit már korábbi szakmai előképzettségük megszerzése alatt sajátítottak el. Csak ennek révén lehetséges bemutatniuk, hogy hogyan tanítanak meg, magyaráznak el különböző feladatokat tanítványaiknak. Mindezeket figyelembe kell venni a vizsgabizottsági tagoknak is.

FELADAT Állítson össze öt gyakorlat feladatot az egészségügyi gyakorlatvezető képzés szakmai vizsgájának gyakorlati vizsgarészéhez, saját szakmája témakörében!

37


FELHASZNÁLT IRODALOM • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, 1985. Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról 13/2005.(IV. 21.) EüM r.a szakképesítésért felelős szakminiszter által kijelölt Vizsgaközpontokról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 22/1996. (VIII. 6.) NM rendelet az egészségügyi operátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről 38/1995. (X. 7.) NM rendelet az élelmezésvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről 43/2001. (XII. 18.) EüM rendelet az élelmezési menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről 15/2000. (V. 31.) EüM rendelet az egészségügyi menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről 43/2001 (XII. 18.) EüM rendelet az egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről


38

MELLÉKLET 1. sz. melléklet Szakmacsoportok

Ápolói szakmacsoport aneszteziológiai szakasszisztens ápolási asszisztens ápoló csecsemő és gyermekápoló diabetológiai szakápoló epidemiológiai szakápoló felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló geriátriai szakápoló gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló gyermek intenzív terápiás szakápoló hospice szakápoló és koordinátor intenzív terápiás szakápoló körzeti-közösségi szakápoló mentőápoló nefrológiai szakápoló onkológiai szakápoló pszichiátriai szakápoló sürgősségi szakápoló szülésznő Diagnosztikai szakmacsoport általános és vasculáris ultrahang diagnosztikai szakasszisztens izotópasszisztens kardiológiai szakasszisztens képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képi diagnosztikai asszisztens klinikai elektrofiziológiai asszisztens pulmonológus-allergológus szakasszisztens radiofarmakológiai szakasszisztens röntgenasszisztens röntgen-műtős szakasszisztens szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai szakasszisztens Higiénés szakmacsoport egészségőr fertőtlenítő egészségügyi gázmester egészségügyi kártevőirtó

39


Fogászati szakmacsoport fogászati asszisztens fogtechnikus klinikai fogászati higiénikus Laboratóriumi szakmacsoport boncmester citológiai szakasszisztens elektronmikroszkópos szakasszisztens gyógyszerellátási szakasszisztens gyógyszertári analitikus szakasszisztens gyógyszertári asszisztens hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens humángenetikai szakasszisztens klinikai laboratóriumi szakasszisztens kórszövettani-szövettani asszisztens mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens transzfuziológiai szakasszisztens Operatív szakmacsoport emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens műtős szakasszisztens műtőssegéd Rehabilitációs szakmacsoport fizioterápiás asszisztens fülilleszték-készítő gyógyászati segédeszköz forgalmazó gyógyúszás foglalkoztató masszőr (fürdős) masszőr (gyógy) masszőr (sport) ortopédiai cipész ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő ortopédiai műszerész ortopédiai technikus rehabilitációs tevékenység terapeuta Szervezési szakmacsoport egészségügyi gyakorlatvezető egészségügyi menedzser egészségügyi operátor élelmezési menedzser élelmezésvezető


40

Szakmacsoportos módszertan Szervezési szakmacsoport

Recommend Documents