Szakmacsoportos módszertan Higiénés szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 56.

Szakmacsoportos módszertan Higiénés szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerző: Dr. Benya László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Vízvári László

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

HIGIÉNÉS SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai I. modul: Az egészségügyi gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag A higiénés szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája Struktúraváltások Képzésszervezés Gyakorlati képzés A demonstrációs tantermi gyakorlat Területi gyakorlatok Pedagógiai/andragógiai szempontok a gyakorlatok megszervezéséhez A gyakorlatvezető feladatai (általában) A gyakorlatvezető felkészülése a gyakorlatra A gyakorlatok megvalósulása A gyakorlatok letöltésének igazolása Pedagógiai értékelés A szakmai gyakorlati vizsga Összefoglalás Feladatok II. modul: Egészségőr, fertőtlenítő szak A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag Az egészségőr, fertőtlenítő szak legjellemzőbb elemei A képzés célja A gyakorlati képzés A tanuló gyakorlati munkája során végzendő tevékenységek, ellenőrzések A gyakorlati teljesítmény értékelése A szakmai gyakorlati vizsga Összefoglalás Feladatok Felhasznált irodalom Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden 3. sz. melléklet: Jegyzőkönyv a szakmai gyakorlati vizsgáról (minta)

4 4 5 6 6 6 6 7 7 8 9 11 13 14 14 15 16 16 17 19 20 20 23 24 24 24 24 24 24 25 26 27 28 28 29 30 31 32 32 34 35


4

BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Szakértő Kolléga! Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt a higiénés szakmacsoporthoz tartozó képzések jellemzőinek, a szakmai vizsgák specialitásainak bemutatásával. Szeretnénk továbbá megismertetni a higiénés szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésének alapelveivel. Kérjük, tartson velünk! Kiadványunkban a jelenlegi képzések elemeit vizsgáljuk meg a képzésszervezés, a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgaszervezés sajátosságai mentén. Az általános elveket konkrét példákkal igyekszünk alátámasztani. Olyan sajátosságokra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, amelyek a higiénés szakok szervezésénél és vizsgáztatásánál specialitást jelentenek, a szakma jellegzetességeiből adódnak.

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A higiénés szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgáztatás jellegzetességei mentén. A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül:

Az ilyen téglalapokban hasznos tanácsokat, példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

Leírás. A felmerült probléma lehetséges megoldása.

Kérem, olvassa el feltétlenül! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

5


A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Higiénés szakmacsoport) Az egészségügyi gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés

Egészségőr, fertőtlenítő szak


6

1. MODUL AZ EGÉSZSÉGÜGYI GÁZMESTER ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTEVŐIRTÓ SZAKMUNKÁS KÉPZÉS A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a higiénés szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, • ismertetni a területi gyakorlatok szervezésének elveit, • ismertetni a gyakorlatvezető feladatait a területi gyakorlatokon, • ismertetni a szakmai vizsga részeit és dokumentációját a higiénés szakképzések vonatkozásában, • ismertetni az egészségügyi gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés specialitásait.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Algoritmus A munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők. Az algoritmus a műveleti egységek („lépéseket”) logikai sorrendje. Higiénés szakmacsoport Az egészségügyi kártevőirtással és a fertőtlenítéssel foglalkozó munkafolyamatok egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. ISCED Az ISCED a Nemzetközi Osztályozási Rendszerként angol terminológia szerinti (International Standard Classification of Education) mozaik szava. Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. OKJ Országos Képzési Jegyzék. Az állam által elfogadott szakképesítéseket és azok azonosító adatait tartalmazó jogszabály. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepelnek az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk.

7


TANANYAG

Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. A higiénés szakok kivételt képeznek, mivel az ötödik számjegye azonosító számaiknak 0, vagyis nem tartoznak egyik OKJ-ban szereplő csoporthoz sem. Az egészségügyi szakképzésekhez történő besorolásuk mégis indokolt, hiszen az egészségvédelem, a fertőzések elkerülése a célja a higiénés szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkező szakember munkájának. Pl.: az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés OKJ azonosító száma: 31 5002 04, vagy az egészségügyi gázmester szakképesítés azonosító száma: 51 5002 01. A második szintű besorolást „önkényesnek” is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportokba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a higiénés szakmacsoportba az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, az egészségőr, fertőtlenítő és az egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakok tartoznak. (1. sz. melléklet) A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). A jelenleg is érvényes struktúra várhatóan hamarosan megváltozik, hiszen napjainkban zajlik a szakképzés, ezen belül az egészségügyi szakképzés fejlesztése, moduláris átalakítása a kormány 2015/2003. (I. 30.) határozata a szakképzés fejlesztéséről dokumentum, a 1057/2005. (V. 31.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztés stratégiai végrehajtásához szükséges intézkedésekről és a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) által 2004-ben elindított HEFOP (Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Programja) alapján. Mindezek az OKJ módosítását is jelentik, amely bizonyára kihatással lesz az egészségügyi szakokra is.

A higiénés szakmacsoport jelenleg is érvényes stuktúrája (átmeneti időszakban van a fejlesztési folyamat) és fejlesztési tendenciái 1. sz. ábra

Higiénés szakmacsoport

Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás

Egészségőr, fertőtlenítő

Egészségügyi gázmester


8

A higiénés szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti besorolása a nemzetközi rendszert (ISCED) figyelembe véve 3.1., illetve 5.1. szakképesítés. Az 5.1. besoroláshoz tartozó egészségügyi gázmester képesítés befejezett középiskolai végzettséghez, érettségi vizsgához kötött szakképesítés. A 3.1. besorolású képesítések – egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, egészségőr, fertőtlenítő – alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések. Mindegyik képzés alapképzés, tehát szakmai előképzettség nem szükséges a képzésbe belépéshez. A napjainkban folyó fejlesztési munkák változásokat hozhatnak a higiénés szakmacsoport struktúrájában. Megkezdődött a moduláris felépítésű képzési programok kialakítása a szakképzés általános átalakításához kapcsolódóan. A fejlesztési munka során minden szak szakmai és vizsgakövetelményét, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási programokat át kell alakítani moduláris rendszerűvé. Ezzel egy időben a fejlesztő szakembereknek át kell gondolni a jelenlegi és a jövőben várható átalakulását a gázmesteri és egészségőr, fertőtlenítői munkának, mind szervezési, mind technológiai vonatkozásban. Az ezekből adódó változások hatással lesznek a munkaerő-piacra is. A fejlesztő szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a higiénés szakok moduláris átalakítása hozzájárulna a munkaerő-piac elvárásainak jobban megfelelő képzési szerkezethez és az egyes képzések közti átjárhatósághoz. Az ISCED szintek emelése is indokolt lehet az egyes szakoknál, de alapvetően a bemeneti szint változtatása nem indokolt. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről.

Struktúraváltások A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra „dönti azt el”, hogy „tanulóbarát” e a képzés, vagy nem. Ma a „tanulóbarát” képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé.

9


struktúra külső hagyományos

alapképzések szakosító képzések alapképzések

fejlesztés alatt álló

ráépülő képzések

belső tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris rendszer moduláris rendszer

meglévő tudás beszámítása igen igen

A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Képzésszervezés

Történetisége Az első gázmesteri tanfolyamot 50 évvel ezelőtt 1955-ben szervezték meg a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson (KÖJÁL), majd a 140/1956 Eü.M. sz. (Eü. K. 11.) utasítás intézkedett a gázmesteri szakképesítésről. Jelenleg a 19/1997. (VII. 4.) NM rendelet szól az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeiről, a szakképzések Jegyzékének 55. sorszáma alatt. A egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről a 6/2000. (II. 17. ) Eü.M rendelet szól, tehát egy új képzésről van szó.

Elsőként a higiénés szakmacsoportba tartozó szakok szakmai specifikációit és tartalmát célszerű tisztázni. Ezek a szakterületek lényegesen különböznek az egészségügy más területeitől, hiszen nem betegekkel foglalkoznak a gázmesterek, hanem kártevőkkel. Az emberek, mint ügyfelek jelennek meg munkájuk során, akiknek szolgáltatást nyújtanak a szakemberek. Igen veszélyes üzem mindhárom szakterülete a higiénés szakmacsoportnak, mivel folyamatosan mérgező anyagokkal dolgoznak. Az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás és az egészségügyi gázmester munkaterülete és feladatai sok területen hasonlítanak egymáshoz. A kártevőirtó szakmunkás azonban a gázmester segítőjeként is felfogható, felelősségi köre kisebb és a gázosítás során közreműködési kompetenciája van a gázmester utasításainak megfelelően. A gázmester funkcionális kompetenciái közé tartozik még a társas vállalkozás szakmai irányítása és az elsősegélynyújtás is. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás „az ember közvetlen környezetében, az ipar és mezőgazdaság területén végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtását, szabadforgalmú veszélyes irtószerekkel, Gázosítás során közreműködik az egészségügyi gázmester utasításainak megfelelően.” (6/2000. (III. 17.) EüM rendelet az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról).


10

Az egészségügyi gázmesteri munkaterület jellemzői az ember közvetlen környezetében, egészségügyi szolgáltatás keretében az egészségügyben, az iparban, a mezőgazdaságban önállóan végzi, vagy szervezi és irányítja a fertőtlenítést és az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtását I., II. és III. forgalmi kategóriájú irtószerekkel. „Kártevőirtás során gázosító szerekkel gázosítást végez. Ellátja a szolgáltatás keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató vállalkozások szakmai irányítását.” (19/1997. (VII. 4.) NM rendelet az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról.) A két képzés belépési feltételei is ennek megfelelően különbözőek: a gázmesteri képzésbe érettségi vizsgával, a kártevőirtó szakmunkás képzésbe pedig alapfokú iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. Mindenképpen javasolt egy felvételi elbeszélgetés szervezése a képzésekre jelentkezők alkalmasságának megállapítása miatt. Ki kell szűrni azokat, akik akár mentálisan, akár fizikálisan alkalmatlanok a képzési követelmények teljesítésére. Ezt a személyenkénti elbeszélgetést egy állandó bizottságnak célszerű végeznie, mely legalább 3 – 5 tagból áll, s tagjai jól képzett, a szakmában, a gyakorlatban jártas szakemberek, lehetőség szerint egészségügyi gázmesterek. Az egészségőr, fertőtlenítői munkaterület jellemzői Az egészségőr fertőtlenítő az ÁNTSZ keretében, illetve egészségügyi intézményekben - a felügyeletet ellátó szakember szakmai irányítása alapján - közegészségügyi és járványügyi gyakorlati feladatokat lát el, egészségügyi szolgáltatás keretében pedig elsősorban fertőtlenítési- és ritkábban kártevőirtási tevékenységet folytat. Gyakorlati tevékenysége során egészségnevelési feladatokat is végez. Munkája során a megelőző tevékenység a domináns, figyelemmel kíséri és szemlézi higiénés szempontból a létesítményeket, területeket (pl.: adott település higiénés viszonyait, élelmezési intézményekben a higiénés szabályok betartását). A képzésre jelentkezés feltétele alapfokú iskolai végzettség és a 18. életév betöltése (a szakmai vizsgára jelentkezésig). Mindhárom munkakör betöltéséhez alapvető ismeretek, készségek megléte szükséges, így szükséges alapvető ismeretek elvárható készségek, képességek matematika

logikai készség,

számítástechnikai alapismeretek

problémamegoldó képesség

technikai alapismeretek

szervezőkészség

fizikai alapismeretek

döntési készség

kémiai alapismeretek

fizikai állóképesség

biológiai alapismeretek

kreativitás

A munkaköri feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges a tolerancia, a megbízhatóság és a precizitás. Mivel a kártevőirtással és a fertőtlenítéssel foglalkozó szakemberek ügyfelekkel állnak kapcsolatban és szolgáltató tevékenységet végeznek, ezért a kommunikációs készségüknek fejlettnek kell lennie, és be kell tartaniuk a szakmai etikai normákat is.

11


A képzésbe lépés feltétele még az egészségügyi alkalmasság mindhárom szakma vonatkozásában. A higiénés szakok esetében is az egészségügyi szakképzésekre jellemző kettősség figyelhető meg a képzések szervezésekor. Az elméleti képzés és a gyakorlati képzések szervezése kiegészítik egymást, egymással kölcsönhatásban vannak. Az elmélet képzés szervezése lényegében nem tér el a hagyományos szervezési feladatoktól. A higiénés szakok iskolarendszeren kívüli formában szervezhetők. Gyakorlati képzés A szakképesítés megszerzéséhez elengedhetetlenül fontos a gyakorlati képzés, oktatás, ezen belül is legfontosabb a Fővárosi ÁNTSZ Intézetében végezhető 80 órás irányított szakmai gyakorlat. Az egészségügyi szakmai képzések szervezésének sarkalatos pontja a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés hagyományosan két elemre bontható: a demonstrációs termi gyakorlatok és a területi gyakorlatok. A demonstrációs termi gyakorlatok célja az elméletben tanult ismeretek alkalmazásának bemutatása és a műveletek algoritmusának gyakoroltatása. A területi gyakorlatokon a tanulók a már ismert műveleteket, beavatkozásokat gyakorolják valós környezetben. A gyakorlatok célja a begyakorlottsági szint magasabbra emelése, vagyis az önálló munkavégzés alapjainak megteremtése. A tanulók általában egy-egy képzés végére képesek önállóan elvégezni a szakmai feladatokat azonos körülmények között. A változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége további gyakorlatot igényel, amit a munkavégzésük során szerezhetnek meg. A higiénés szakok esetében a tanulók nem/vagy alig rendelkeznek előgyakorlattal a képzésbe lépéskor. Ezek a képzések alapképzések, így általában a képzési idő alatt töltenek először gyakorlatot a tanulók a szakmai és vizsgakövetelményekben megfogalmazottak szerint. Különleges a helyzete ezen szakoknak a demonstrációs termi gyakorlatok vonatkozásában is, mivel a szakma sajátosságai miatt nincs lehetőség a hagyományos értelemben szervezett demonstrációs termi gyakorlatokra. A gyakorlati tevékenységek bemutatása/demonstrálása a területen történik, ahol rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és megfelelőek a munkavédelmi feltételek. Rendkívüli jelentősége van a munkavédelmi feltételek megteremtésének és betartásának, hiszen a mérgező anyagok, amelyekkel a leendő szakemberek már a gyakorlataik során is dolgoznak, életveszélyesek lehetnek nem megfelelő kezelés esetén. Ezért már a képzés során rendkívül precízen és részletesen be kell gyakorolni a védekezés és az esetlegesen szükséges elsősegélynyújtás módszereit, technikáját. A gázmester mellett letöltendő gyakorlati tevékenységet olyan szakember mellett végezze a tanuló, aki valóban foglalkozik is vele, és akitől ellesheti, megtanulhatja a szakma fortélyait. Pl.. a konkrét gázosítás végzése rendkívül felelősségteljes, időigényes, és általában veszélyes munkafolyamat. Pontosan meg kell tanulni, és be kell gyakorolni az előkészítést, ezen belül is elsősorban a szigetelés munkafolyamatait.


12

A gyakorlati képzés szervezésekor szükséges figyelemmel lenni arra is, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök, anyagok a gyakorláshoz megfelelő számban/mennyiségben. A gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakok gyakorlati képzéséhez szükséges gépek, készülékek: • kézi- és gépi permetező gépek, • hidegköd- és melegköd képző berendezések, • ULV berendezések, • granulátum szórók, porozó gépek, • gél kijuttató applikátorok, • fizikai-, kémiai-, elektromos-, biológiai elven működő rovarcsapdák, • aerosol képző eszközök, • irtószer adagoló lapát, • etető ládák, -dobozok (csalétek állomások), • mechanikus-, ragasztós rágcsálócsapdák, • ultrahangos-, mágneses riasztókészülékek, • gázosítószer adagoló készülékek (elektromos és kézi), • robbanás-biztos motorral ellátott ventilátor, • gázkamrák (stabil, mobil), • szállító járművek, • irtószer-, fertőtlenítőszer kijuttatásához használt járművek. Anyagok: • • • •

rovarirtó- permetező szerek: ködképző szerek, ULV szerek, granulátumok, porok, gélek, csalétkek, aerosolok, párologtatók, rágcsálóirtó szerek. koncentrátumok, porozó szerek, ömlesztett csalétkek, préselt formátumú csalétkek, pépek, gázpatron, gázosítószerek: tabletták, golyók, pelletek, tasakok, füzérek, strippek, fertőtlenítőszerek: porok, habok, folyadékok, gázok.

Segédeszközök: mérőeszközök, mintavevő eszközök, mintatárolók, kéziszerszámok. Segédanyagok: szigetelő anyagok, ragasztók, fóliák, közömbösítő szerek. Védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelés. Adminisztrációs anyagok. Rádió adó-vevők, telefon, fax, számítógép.

13


A gyakorlati képzés célja minden esetben a tanulók/leendő szakemberek felkészítése a gyakorlati munkára. A gyakorlati munka helyszíneinek megismerése, a munkavédelmi szabályok megismertetése és betartatása, a biztonságos munkavégzés elemeinek elsajátítása. A munkafolyamatok biztonságos elvégzése a higiénés szakok esetében alapvető követelmény, hiszen olyan vegyszerekkel dolgoznak a szakemberek, amelyek az emberi szervezetre is ártalmasak. A gyakorlati képzés feladata biztosítani olyan gyakorlati szituációkat, amelyben a tanuló az elméleti ismeretek felhasználásával az adott szakmaterülethez kapcsolódó képességeit, készségeit fejleszteni tudja. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) meghatározza egyes egészségügyi szakképzések esetében az elmélet és a gyakorlat arányát. Tény, hogy az egészségügyi munkakörök zöme gyakorlatorientált, így az egyes tantárgyakon belül az elméleti órák száma alulmarad a gyakorlati foglalkozásokkal szemben. Így van ez a higiénés szakmák esetében is. Általában ez az arány 30-70 % a gyakorlat javára.

A demonstrációs tantermi gyakorlat A demonstrációs termi gyakorlatok során kezdődik a jártasságok, készségek kialakítása; ezek a gyakorlatok azok, amelyeket már elméletben megalapozottak, az elméleti oktatás során, megtanult ismeretekre épülnek. Igen eklatáns példa az irtószerek hatóanyag tartalmának, vagy keverési arányának pontos ismerete, mert aluldozirozás esetén esetleg hatástalan, vagy közel sem érjük el a kívánt hatást, míg túldozirozás esetén rendkívül veszélyes lehet. Aki nem ismeri, vagy nem ismeri fel a károkozó kártevőt, az az ellenük való védekezést sem fogja tudni megszervezni, végrehajtani. Figyelembe kell azonban venni a fokozatosság elvét a gyakorlati képzésben. Előnye az okokozat megértetése, a tudatosság kialakítása a tanulónál. Hátránya az időbeli elkülönülés az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában. Az egészségügyi szakképzés, így a higiénés szakemberképzés is, mind a mai napig először az elméleti ismeretanyag átadásával kezdődik, és ezután következik a gyakorlati képzés. Sajnos pedagógiailag ez nem igazán jó megoldás. A képzések során nagyon kevés óraszám áll rendelkezésre demonstrációs gyakorlatokra. Többnyire ezek a gyakorlatok is a területen zajlanak (Fővárosi ÁNTSZ), hiszen külön erre a célra nincs berendezett demonstrációs terem. Ezen gyakorlatok alatt az előadó többnyire csak bemutatni tudja (időhiány miatt) a munkavégzés eszközeit és a munkavégzés jellemző környezeteit, az egyes vegyszereket és a kártevőket. A bemutatás folyamatát az oktató irányítja, a tanuló megfigyeli a tevékenységet. A bemutatás akkor hatékony, ha a tanuló megfigyelési szempontokat kap, figyelmét fel kell kelteni a lényeges dolgok meglátására, viszonyítási alapot kell adni az esetleges összehasonlításokhoz. A bemutatást magyarázattal kell összekötni. Ennek során kell tudatosítani a megfelelő törvényszerűségeket, ok-okozati összefüggéseket. Egy-egy gyakorlati feladat elsajátíttatásához elengedhetetlen feltétel a munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők.


14

Ezeket a műveleti egységeket („lépéseket”) logikai sorrendben állítva kapjuk meg a feladat algoritmusát. Az algoritmus kialakításánál gondolni kell a kérdéses feladat (munkatevékenység) céljára, a feladat elemzésére (lépésekre bontás), a szükséges eszközök, anyagok kiválasztására (előkészítés), a feladat-, tevékenység tényleges elvégzésére, a tevékenység ellenőrzésére (önellenőrzés), az optimális munkagyorsaság kialakítására, a tevékenység, munkafolyamat állandó racionalizálására. Alapvető szempont olyan sorrend kialakítása, amely lehetővé teszi a munkafolyamat (tevékenység) szakszerű elvégzését. A tanulónak az algoritmus alapján kell elmagyarázni az egyes elemek szükségességét, és az oktató instrukciói alapján kezdi el megtanulni a munkafolyamat egyes lépéseit. A sorrendiséget figyelembe véve addig kell a tanulóval gyakoroltatni a tevékenységet, amíg azt készség szintjén (kötött tárgyú, zárt programú, algoritmikusan kidolgozható) el tudja végezni. Kezdetben ez egy lassú folyamat és a tanuló még gyakran szorul segítségre, megerősítésre. Az algoritmus tanításának további előnye, hogy átlátható részekre, egységekre oszthatók a bonyolultabb műveletek is. Így egy-egy műveletsor elsajátítása után összekapcsolhatók a kisebb egységek és a tanuló a bonyolult műveleteket is biztonsággal el tudja sajátítani. Pedagógiailag az lenne az ideális, ha a szakmai tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretek tanulása is demonstrációs teremben történne (pl.: központi demonstrációs blokk), így rögtön hozzákapcsolható lenne az elmélethez a gyakorlati tevékenység elsajátíttatása is. Ezt célozza meg napjainkban az egészségügyi szakképzések moduláris rendszerbe történő átalakítása, ahol egy-egy modul mind az elméleti és mind a gyakorlati ismereteket is tartalmazza, a tanuló párhuzamosan szerzi meg az elméleti tudás mellé a gyakorlati készségeket. A gyakorlati oktatás módszerének kialakításánál figyelembe kell venni a képzés célját, tartalmát, a tanulók elméleti felkészültségét, a gyakorlati hely (környezet) adata lehetőségeket. Területi gyakorlatok Az egészségügyi szakképzések tekintetében a területi gyakorlatok szervezésének feltétele a szerződéses háttér: együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés. Fontos a képző intézmény és a területi gyakorlatot végző egészségügyi intézmény/vállalkozás közötti szoros együttműködés, kapcsolattartás. A területi gyakorlatok során nyílik igazán lehetősége a tanulónak az egyes munkafolyamatok begyakorlására. A gyakorlat során a munkafolyamatok egyes részei automatizálódnak. Az ismereteket az alkalmazás szintjére lehet emelni. A gyakorlással kapcsolatban célszerű figyelembe venni az alábbiakat: • a gyakorlatok egyszerre csak egy dolgot szabad a tanulóval gyakoroltatni, • kerülni kell a helytelen beidegződéseket, a helytelen mozdulatokat azonnal ki kell javítani, kerülve a nem megfelelő tevékenység automatizálódását, mert ha ez megtörténik, ezen már nagyon nehéz javítani, • törekedni kell a gyakorlás változatosságára. Pedagógiai/andragógiai szempontok a gyakorlatok megszervezéséhez A gyakorlatok megkezdése előtt meg kell ismertetni a tanulóval a gyakorlati oktatás során azokat a szakmai követelményeket, amelyek az egyes szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerében előírtak. A felnőtt tanulók így maguk is felelősséget éreznek és vállalnak a szükséges gyakorlati készségek elsajátításában.

15


A másik fontos szempont a tanuló önállóságának biztosítása, illetve fokozása a szakmai kompetenciái keretein belül. Természetesen a gyakorlatvezető (gázmester), mint „biztonsági háttér” mindig álljon rendelkezésre, ha a tanulónak segítségre lenne szüksége. A gyakorlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. A gyakorlati idő végére: • a tanulóban ki kell alakulni a felelősségérzésnek, • képessé kell válnia arra, hogy a saját munkáját hatékonyan megszervezze, • meg kell ismernie saját kompetenciája határait, • hatékonyan kell tudni kommunikálni az ügyfelekkel és a munkatársakkal. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos elvárások, a különböző szakmai tevékenységekkel kapcsolatos kompetenciák részleteiben az egyes szakképzések oktatási programjaiban is megfogalmazódnak. Az oktatási programok meghatározzák a szakmai tevékenységek pontos kritériumait. Természetesen a gyakorlati oktatás során az emberi tulajdonságok fejlesztése párhuzamosan kell, hogy haladjon a munkafolyamatok, tevékenységek elsajátításával. A pontos, lelkiismeretes, felelősségteljes, szakszerű munkavégzés a gyors alkalmazkodó képesség, a helyes és etikus magatartás mind-mind olyan emberi tulajdonságok, amelyek az egészségügyi szakdolgozótól feltétel nélkül elvárhatók. A területi gyakorlatok a szakmai identifikáció elősegítésének az „eszközei” is egyben. A gyakorlatvezető „mintaként” szolgál a tanulók számára. Attól függ a szakmai identifikációjuk, hogy mennyire tudnak és kívánnak azonosulni a gyakorlatvezető és a többi szakember szakmai magatartásával.

A gyakorlatvezető feladatai (általában): A gyakorlatvezető a gyakorlatok oktatási programjában előírt szakképesítéssel rendelkező szakember, aki munkáját magas színvonalon végzi, és elkötelezett az oktatás iránt. Feladatai: • felkészül a gyakorlatra, előkészíti a szükséges eszközöket, anyagokat, • előmegbeszélést tart a gyakorlaton résztvevő tanulókkal (az előmegbeszélést a gyakorlatvezető vezeti, ahol a tanulóval tisztázza: a gyakorlat célját, követelményeit a végrehajtandó feladat lépéseit (algoritmus), • bemutatja a gyakorlatot, a tantárgyi programban leírtak szerint, vagy • a tanulókkal ismerteti a munkafolyamatot az algoritmus alapján, • folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyakorlat ideje alatt a tanulókkal, • a munkafolyamat befejeztével felmerült problémákat megbeszéli a tanulókkal, • a tűz- és munkavédelmi előírásokat, szakmai és etikai normákat betartatja, és betartja, • ellenőrzi a tanulók jelenlétét és aktivitását, • utómegbeszélésen összefoglalóan elemzi, értékeli a gyakorlatokat és ezt az értékelést rögzíti (gyakorlati igazolás, jegyzőkönyv, leckekönyv), • állandó kapcsolatot tart a képző intézménnyel, • aktívan közreműködik a képzésfejlesztésében, • részt vesz a tanulók szakmai gyakorlati záróvizsgáján.


16

A gyakorlatvezető felkészülése a gyakorlatra A gyakorlati oktatás szakmai és pedagógiai felkészültséget igénylő munka, amelyre a gyakorlatvezető szakembereknek fel kell készülnie. A felkészülés lépései: • A gyakorlat kezdete előtt: a tervezés, amely magában foglalja a gyakorlat céljának, feladatainak meghatározását, a helyes módszer kiválasztását, szervezeti keretek meghatározását, időbeosztás elkészítését. • A gyakorlat alatt: a tevékenység, amely a tanulók irányítását, a gyakorlati feladat bemutatását jelenti, gyakoroltatással és ellenőrzéssel a gyakorlat ideje alatt. • A gyakorlat befejezése: az értékelés, amely a tanulók munkájának értékelése (szóban, írásban) gyakorlati értékelő lapon. A tanulók véleményének meghallgatása, az esetleges problémák megoldása (utómegbeszélés). A gyakorlatok megvalósulása (az egészségügyi gázmester és egészségügyi kártevőirtó szakképzések vonatkozásában) A gyakorlatokon egyszerre legalább 4 szakképzett gázmester vesz részt gyakorlatvezetőként. Rendkívül fontos a szakképzett, precíz gyakorlatvezetés, a hallgatók részéről pedig a fegyelmezett részvétel, s a nagy odafigyelést igénylő, a szabályokat, utasításokat betartó pontos munkavégzés. A gyakorlat programismertetéssel és mindenre kiterjedő munkavédelmi oktatással kezdődik (előmegbeszélés). A tanulók kitűzőt, egyszerhasználatos légzésvédőt, szájmaszkot, gumikesztyűt, gázálarcot, félálarcot és azokhoz való betéteket, valamint védőruhát kapnak a gyakorlatok idejére. Még a gyakorlat első napján megismerkednek az elsősegélynyújtó felszereléssel, mentődobozzal, s gyakorolják a munkatársi elsősegélynyújtást. Megismerkednek a gyakorlat során alkalmazott egyszerű gépekkel, eszközökkel. Élő anyagon, preparátumokon, bemutató anyagokon gyakorolják a kártevők fölismerését. A területen élesben gyakorolják a különböző egészségügyi kártevő rovarok (csótányok, csípőszúnyogok, legyek, darazsak, hangyák, kullancsok) és rágcsálók (patkányok, egerek) elleni védekezést, s azok irtását. Természetesen az irtáshoz használható szerek előkészítését, keverését, kihelyezését, kijuttatását is maguk végzik. Megtanulják és gyakorolják a különböző irtószerformulák elkészítését, használatát. Gyakorolják a személykezelést tetvesség előfordulása esetén. Megtanulják és gyakorolják a gázkamra működtetését. Silógázosítást végeznek foszforhidrogénnel és épületgázosítást ciángázzal, nedves eljárással. Pontosan begyakorolják a gázosítás munkafolyamatait és a különböző gázosító eljárásokat. A gyakorlatok végén (utómegbeszélés) a gyakorlatvezető gázmester értékeli a rábízott tanulók teljesítményét. Meghallgatja a tanuló véleményét, és közösen megbeszélik az esetleges problémákat és azok elhárításának lehetőségeit.

17


A gyakorlatok letöltésének igazolása A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák a gyakorlatok igazolására alkalmazható formulát. Az egészségügyi gázmester képzés során kétféle területi gyakorlatot töltenek a tanulók: a szakmaterületen legalább 3 hónap szabadforgalmú irtószerekkel történő munkavégzés és az irányított gyakorlat. Az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés esetében a szakmaterületen eltöltött gyakorlat egyéni és társas vállalkozásnál legalább 480 óra (vagyis 3 hónap) szabadforgalmú irtószerekkel történő munkavégzés az egészségügyi gázmester felügyelete mellett, valamint az irányított gyakorlat összesen 80 órában. (Tehát a gyakorlati idő azonos mindkét képzésben.) Például: GYAKORLATI IGAZOLÁS I. az egészségügyi gázmester képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt irányított gyakorlatra bocsátható) Név: ………………………………………………………………………………………………

Gyakorlóhely

Időtartam 480 óra

Dátum

Igazoló aláírás P.H.


18

GYAKORLATI IGAZOLÁS I. az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt irányított gyakorlatra bocsátható) Név: ……………………………………………………………………………………………… Sor szám

A gyakorlat témája

1.

Balesetvédelmi oktatás Általános dokumentációk megismerése Rejtett életmódot élő rovarok elleni védekezés megismerése Repülő rovarok elleni védekezés megismerése Rágcsálók elleni védekezés megismerése

2. 3. 4. 5.

Gyakorlóhely

Időtartam Óra*

Dátum

A gázmester adatai

A gázmester aláírása

4 4

264

80 128

összesen

480 * A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.

GYAKORLATI IGAZOLÁS II. az egészségügyi gázmester képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: ………………………………………………………………………………………………… Gyakorlat témája Demonstráció (kártevők, irtószerek) Rovarok elleni védekezés Rágcsálók elleni védekezés Gázosítás

Időtartama 80 óra

Dátum

Igazoló aláírás P.H.

19


GYAKORLATI IGAZOLÁS II. az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt szakmai vizsgára bocsátható) Név: ………………………………………………………………………………………………… A gyakorlat témája Gyakorlati ismeretek *kártevők azonosítása *munkavégzéssel kapcsolatos számítások végzése *tevékenység dokumentálása, nyilvántartása *elsősegélynyújtás Rovarok elleni védekezés *rejtett életmódú rovarok elleni védekezés különféle módszerekkel és objektumokban, *repülő rovarok elleni védekezés különféle módszerekkel szabadban és zárt területen, *egyéb rovarok (kullancs, bolha stb.) elleni védekezés módszerei szabadban és zárt területen Rágcsálók elleni védekezés *patkányirtás végzése különféle területeken, *egérirtás végzése különféle területeken összesen

Időtartam óra*

Dátum

Az igazoló aláírása

20

40

20 80

* A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.

Pedagógiai értékelés A tanítási-tanulási folyamatban alapvető alkotóelem a tanuló teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az értékelés mindig nevelő hatású, alapvető célja a tanuló fejlődésének elősegítése. A kognitív ismeretek szintjén ez szóbeli és írásbeli formában történhet. Nehezebb azonban a tanulók gyakorlati tudásának mérése. Az értékelés lehet funkciója szerint diagnosztikai, formatív és szummatív értékelés. A felnőttképzés során igen fontos a helyzetmegállapító – diagnosztikai – értékelés, mivel a szakképzésben részt vevő tanulók előképzettsége igen heterogén. A formatív értékelés a gyakorlatvezető részéről a gyakorlatok során a napi tevékenységek megbeszélése. Ez tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. A gyakorlatok lezárását követően összesítő eredményt kap a tanuló a tudásáról, ez a szummatív értékelés, amely klasszikus vizsga, objektív mérés formájában realizálódik. A szakmai és vizsgáztatási követelmények ismeretében a kimeneti követelményhez viszonyítunk, tehát kritérium orientált értékelést végzünk.


20

Irányelvek az értékeléshez: • A követelményeket és elvárásokat egyaránt ismerjék a tanulók és a gyakorló terület dolgozói. • Azonosak legyenek a követelmények az elméleti képző hely és a gyakorlóterületek részéről, érvényesüljön az elmélet és gyakorlat egysége. • A tanulók értékelése legyen folyamatos, időben programozott, személyiségfejlődést segítő. A szakmai gyakorlati vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az oktatási miniszter többször módosított 26/2001. (VII. 7.) OM sz. rendelete szabályozza. A kimeneti követelményekben történő gyakorlati értékelés megjelenési formája: • megelőző vizsgafeladat (az egészségügyi gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szak esetében 2 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése), • vizsgabizottság előtti vizsga. Megelőző vizsgafeladat Ez a gyakorlat a szakmai vizsga része. A vizsgázó önálló munkavégzését kell értékelni. Az értékeléshez a képző intézmények szempontsort adnak az értékelőknek (vizsgáztatók), ami az értékelés objektivitását és összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga második része. Független vizsgabizottság előtt zajlik. A szakmai gyakorlatok értékelése során a tantárgyi tudás mellett vizsgálni kell a tanuló egyéb képességeit is, így: • munkaszervezés, • a tevékenység kivitelezése, • ismeretek alkalmazása, • munkacsoportban való munkavégzés képessége, • munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk, megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha • elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, • önálló tevékenységre nem képes, • a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. A gyakorlati vizsga dokumentációjához tartozik a vizsgajegyzőkönyv. (3. sz. melléklet) Ezen a dokumentumon lehet a gyakorlati vizsga tapasztalatait és a tanuló teljesítményét rögzíteni.

ÖSSZEFOGLALÁS Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). A jelenleg is érvényes struktúra várhatóan hamarosan megváltozik, hiszen napjainkban zajlik a szakképzés, ezen belül az egészségügyi szakképzés fejlesztése, moduláris átalakítása a kor-

21


mány 2015/2003. (I. 30.) határozata a szakképzés fejlesztéséről dokumentum, a 1057/2005. (V. 31.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztés stratégiai végrehajtásához szükséges intézkedésekről és a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) által 2004-ben elindított HEFOP (Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Programja) alapján. Mindezek az OKJ módosítását is jelentik, amely bizonyára kihatással lesz az egészségügyi szakokra is. A higiénés szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti jelenlegi besorolása a nemzetközi rendszert (ISCED) figyelembe véve 3.1., illetve 5.1. szakképesítés. A napjainkban folyó fejlesztési munkák változásokat hozhatnak a higiénés szakmacsoport struktúrájában. Megkezdődött a moduláris felépítésű képzési programok kialakítása a szakképzés általános átalakításához kapcsolódóan. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás „az ember közvetlen környezetében, az ipar és mezőgazdaság területén végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtását, szabadforgalmú veszélyes irtószerekkel, Gázosítás során közreműködik az egészségügyi gázmester utasításainak megfelelően.” (6/2000. (III. 17.) EüM rendelet az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról). Az egészségügyi gázmesteri munkaterület jellemzői az ember közvetlen környezetében, egészségügyi szolgáltatás keretében az egészségügyben, az iparban, a mezőgazdaságban önállóan végzi, vagy szervezi és irányítja a fertőtlenítést és az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtását I., II. és III. forgalmi kategóriájú irtószerekkel. „Kártevőirtás során gázosító szerekkel gázosítást végez. Ellátja a szolgáltatás keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató vállalkozások szakmai irányítását.” (19/1997. (VII. 4.) NM rendelet az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról.) A két képzés belépési feltételei is ennek megfelelően különbözőek: a gázmesteri képzésbe érettségi vizsgával, a kártevőirtó szakmunkás képzésbe pedig alapfokú iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. Gyakorlati képzés Rendkívüli jelentősége van a munkavédelmi feltételek megteremtésének és betartásának, hiszen a mérgező anyagok, amelyekkel a leendő szakemberek már a gyakorlataik során is dolgoznak, életveszélyesek lehetnek nem megfelelő kezelés esetén. A gyakorlati képzés szervezésekor szükséges figyelemmel lenni arra is, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök, anyagok a gyakorláshoz megfelelő számban/mennyiségben. A demonstrációs termi gyakorlatok során kezdődik a jártasságok, készségek kialakítása; ezek a gyakorlatok azok, amelyeket már elméletben megalapozottak, az elméleti oktatás során, megtanult ismeretekre épülnek. Egy-egy gyakorlati feladat elsajátíttatásához elengedhetetlen feltétel a munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők. Ezeket a műveleti egységeket („lépéseket”) logikai sorrendben állítva kapjuk meg a feladat algoritmusát.


22

Az egészségügyi szakképzések tekintetében a területi gyakorlatok szervezésének feltétele a szerződéses háttér: együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés. Fontos a képző intézmény és a területi gyakorlatot végző egészségügyi intézmény/vállalkozás közötti szoros együttműködés, kapcsolattartás. A területi gyakorlatok során nyílik igazán lehetősége a tanulónak az egyes munkafolyamatok begyakorlására. A gyakorlat során a munkafolyamatok egyes részei automatizálódnak. Az ismereteket az alkalmazás szintjére lehet emelni. Pedagógiai/andragógiai szempontok a gyakorlatok megszervezéséhez A gyakorlatok megkezdése előtt meg kell ismertetni a tanulóval a gyakorlati oktatás során azokat a szakmai követelményeket, amelyek az egyes szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerében előírtak. A másik fontos szempont a tanuló önállóságának biztosítása, illetve fokozása a szakmai kompetenciái keretein belül. Természetesen a gyakorlatvezető (gázmester), mint „biztonsági háttér” mindig álljon rendelkezésre, ha a tanulónak segítségre lenne szüksége. A gyakorlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. A gyakorlatvezető feladatai (általában): A gyakorlatvezető a gyakorlatok oktatási programjában előírt szakképesítéssel rendelkező szakember. Feladatai: • felkészül a gyakorlatra, előkészíti a szükséges eszközöket, anyagokat, • előmegbeszélést tart a gyakorlaton résztvevő tanulókkal (az előmegbeszélést a gyakorlatvezető vezeti, ahol a tanulóval tisztázza: a gyakorlat célját, követelményeit a végrehajtandó feladat lépéseit (algoritmus), • bemutatja a gyakorlatot, a tantárgyi programban leírtak szerint, vagy • a tanulókkal ismerteti a munkafolyamatot az algoritmus alapján, • folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyakorlat ideje alatt a tanulókkal, • a munkafolyamat befejeztével felmerült problémákat megbeszéli a tanulókkal, • a tűz- és munkavédelmi előírásokat, szakmai és etikai normákat betartatja, és betartja, • ellenőrzi a tanulók jelenlétét és aktivitását, • utómegbeszélésen összefoglalóan elemzi, értékeli a gyakorlatokat és ezt az értékelést rögzíti (gyakorlati igazolás, jegyzőkönyv, leckekönyv), • állandó kapcsolatot tart a képző intézménnyel, • aktívan közreműködik a képzésfejlesztésében, • részt vesz a tanulók szakmai gyakorlati záróvizsgáján. Pedagógiai értékelés A tanítási-tanulási folyamatban alapvető alkotóelem a tanuló teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az értékelés mindig nevelő hatású, alapvető célja a tanuló fejlődésének elősegítése. A kognitív ismeretek szintjén ez szóbeli és írásbeli formában történhet. Nehezebb azonban a tanulók gyakorlati tudásának mérése. Az értékelés lehet funkciója szerint diagnosztikai, formatív és szummatív értékelés.

23


A felnőttképzés során igen fontos a helyzetmegállapító – diagnosztikai - értékelés, mivel a szakképzésben részt vevő tanulók előképzettsége igen heterogén. A formatív értékelés a gyakorlatvezető részéről a gyakorlatok során a napi tevékenységek megbeszélése. Ez tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. A gyakorlatok lezárását követően összesítő eredményt kap a tanuló a tudásáról, ez a szummatív értékelés, amely klasszikus vizsga, objektív mérés formájában realizálódik. A szakmai és vizsgáztatási követelmények ismeretében a kimeneti követelményhez viszonyítunk, tehát kritérium orientált értékelést végzünk. A szakmai gyakorlati vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az oktatási miniszter többször módosított 26/2001. (VII. 7.) OM sz. rendelete szabályozza. A kimeneti követelményekben történő gyakorlati értékelés megjelenési formája: • megelőző vizsgafeladat (az egészségügyi gázmester és az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szak esetében 2 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése), • vizsgabizottság előtti vizsga.

FELADATOK • • • • •

Magyarázza el a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit! Ismertesse a demonstrációs termi gyakorlatok szervezésének elveit! Ismertesse a területi gyakorlatok szervezésének elveit! Ismertesse a gyakorlatvezető feladatait a területi gyakorlatokon! Ismertesse a szakmai vizsga részeit a higiénés képzések vonatkozásában!


24

2. MODUL EGÉSZSÉGŐR, FERTŐTLENÍTŐ SZAK A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók és érdeklődő szakemberek megismertetése az egészségőr, fertőtlenítő képzés oktatási programja sajátosságaival. Segítségadás a módszertani tanácsadáshoz.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • ismertetni az egészségőr, fertőtlenítő fő szakmai feladatait, • meghatározni az egészségügyi gázmester és az egészségőr, fertőtlenítő szak adta szakmai kompetenciák közti alapvető különbségeket, • felsorolni a tanuló gyakorlati képzése során elsajátítandó ellenőrzési munka helyszíneit és feladatait, • ismertetni olyan pedagógiai módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehető a szakmai képzés, • ismertetni a szakmai vizsga részeit, • ismertetni a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének feladatait.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Autokláv Nedves hővel sterilizáló berendezés. Hőlégsterilizátor Forró levegővel sterilizáló berendezés. Gázsterilizátor A mikroorganizmusokat elpusztítani képes gázzal sterilizáló berendezés.

TANANYAG

Az egészségőr, fertőtlenítő szak legjellemzőbb elemei A szakmai vizsgára való jelentkezés egyik feltétele 6 hónap időtartamban gyakorlat végzése a szakterületen. A gyakorlat alatt a tanulónak tapasztalt közegészségügyi felügyelők mellett meg kell tanulnia a különböző közegészségügyi területeken történő ellenőrzéseket és mintavételeket, a járványos betegekkel kapcsolatos teendőket és a fertőtlenítést.

25


Meg kell ismernie a fertőtlenítésekhez használható gépeket, eszközöket, valamint a fertőtlenítőszereket, azok alkalmazási formáit és a fertőtlenítési eljárásokat. Fel kell ismernie az egészségügyi kártevőket, meg kell tanulni az ellenük való védekezést, a használatos gépeket és technológiákat. Alkalmaznia kell a különböző irtószereket. El kell sajátítania a tetvességi szűrés és az ezzel kapcsolatos személyi kezelés fortélyait. Ismeretterjesztő előadást kell tartania, főleg iskolákban és közösségekben. Alkalmaznia kell a különböző egyéni védőfelszereléseket és védőeszközöket, alapvető elsősegélynyújtó készülékeket, anyagokat. A szakterületen az egészségőrök tevékenységében legfontosabb teendő a prevenció, a megelőzés. A képzés célja:

Az egészségőr fertőtlenítő tevékenység hosszú, több évtizedes múltra tekint vissza. Fél évszázaddal ezelőtt 1955-ben kezdték meg működésüket a KÖJÁL-ok, elsősorban ezek keretében kezdtek el tevékenykedni az alapfokú közegészségügyi végzettséggel rendelkező fertőtlenítők, elsősorban a fertőtlenítő intézetekben, kórházakban és az egészségőrök a közegészségügy-járványügy területi munkájában. Tevékenységi körében az egészségőr - fertőtlenítő szinte ugyanazokat a feladatokat végzi mint az egészségügyi gázmester. Mégis alapvető különbség van a két szakma között: az egészségőr, fertőtlenítő kártevőirtási tevékenységet végez, mint a gázmester, de nem végez kártevőirtást gázosítással, és nem végzi az azzal kapcsolatos teendőket a szigetelés kivételével. Ugyancsak különbség van a munkaszervezési feladataiban is: munkaszervezést végez, mint a gázmester, de nem irányít beosztottakat. A munkavégzéshez szükséges berendezések, eszközök, szerszámok, anyagok részletes leírását az egészségügyi gázmesteri képzésről szóló fejezet tartalmazza. A különbség annyi, hogy az ott felsoroltak közül a gázosítószer adagoló elektromos és kézi készüléket és a robbanás-biztos motorral ellátott ventillátort, valamint az anyagok közül a kártevőirtó gázosító szereket az egészségőr – fertőtlenítő nem használja. Használja viszont az alább felsoroltakat (melyeket az egészségügyi gázmester nem használ mindennapi munkájában): Gépek, készülékek: • gőzfertőtlenítő berendezések, • autoklávok, • hőlégsterilizátorok, • gázsterilizátorok, • kombinált sterilizáló berendezések. A képzésben az elmélet és a gyakorlat aránya: 26%: 74%. Az egészségügyi szakképzések fejlesztése lehetővé teszi ezen szak átalakítását is. Az új tervezet szerint szeretnénk növelni az elméleti oktatás óraszámát. Ennek fő oka, hogy jobban el tudjanak mélyülni a tanulók a tananyagban, hiszen az anyag számukra szinte ismeretlen, s könnyűnek egyáltalán nem nevezhető. A négy elméleti tantárgy helyett kilenc tantárgyat tervezünk, melyek egy részének oktatása már eddig is megtörtént valamelyik tantárgy keretén belül, de lennének új, elsősorban készségfejlesztő tárgyak is, mint például a kommunikáció.


26

Mivel a tanulók felkészültsége, előzetes tudása meglehetősen heterogén, az oktatóknak törekednie kell arra, hogy a tanítás során megmagyarázzák az idegen kifejezéseket, és biztosítsák a jegyzetelés lehetőségét. Az előadó a tanulók rendelkezésére bocsáthatja saját jegyzeteit, előadásvázlatát, vagy a tanulók számára írt külön jegyzetet, amivel igen sokban segítheti a felkészülésüket. Változatos, a pedagógiai, szakmai célnak megfelelő módszereket alkalmazzon az oktató a képzés során (pl.: 2. sz. mellékletben leírtak). Ezzel is fokozhatja a tanulók motivációját és segítheti a megértést és a tananyag könnyebb elsajátítását. A képzés során törekedni kell egy általános egészségügyi szakműveltség kialakítására, átadására. Ez teszi lehetővé a leendő egészségőrök prevenciós munkáját.

A gyakorlati képzés A szakmai gyakorlat óraszáma 960 óra. Ebből 58 óra demonstációs gyakorlat (amelyet szintén a területi gyakorlóhelyen érdemes megszervezni, mivel ott állnak rendelkezésre a megfelelő gépek, eszközök), s 902 óra területi szakmai gyakorlat. Ez utóbbi végzése alatt a tanuló természetesen köteles bekapcsolódni az adott munkahelyen a gyakorlóhely napi munkarendjébe, s az előírt munkaidő alatt részt venni a napi munkában. Tevékenységét rendszeresen írásos formában dokumentálja. Minden esetben az oktatást végző intézet által megbízott szakembernek szúrópróba-szerűen le kellene ellenőrizni a tanulót a munkahelyén, hogy valóban az előírásoknak, a képzés tematikájának megfelelően foglalkoztatják-e őt. Rendkívül fontos az, hogy a gyakorlati ideje alatt az elméleti oktatásban elsajátítottakat ültesse át a gyakorlatba. A gyakorlati képzés során a fokozatosság és a folyamatosság elvének kell érvényesülni. Vagyis a gyakorlati idő alatt a tanulónak el kell jutnia a bemutatott gyakorlaton, az utána történő gyakorláson keresztül az önálló gyakorlati munkavégzésig mire a képzés befejeződik. A gyakorlati feladatok java része tankönyvekből nem, vagy csak nagyon nehezen tanulható meg, ezért is nagyon fontos a gyakorlatokon való részvétel, a figyelmes, pontos, precíz munkavégzés, az alapos megfigyelés, és a többszöri gyakorlás. Természetesen csak akkor tudja jól elvégezni valaki a gyakorlati feladatait, ha a részfolyamatokon túl átlátja a teljes feladatot, s megérti annak lényegét. Ebben a gyakorlatvezető tud segíteni azzal, hogy felismerteti a tanulókkal az összefüggéseket a tananyagtartalomban és rámutat az ok-okozati kapcsolatokra. Fontos eleme a gyakorlati képzésnek a szakmai nyelv elsajátíttatása és gyakoroltatása. A kommunikáció az egészségőr, fertőtlenítő szakember számára „munkaeszköz”. Helyesen, az adott helyzetnek megfelelően kell kommunikálnia az ügyfelekkel, fertőző betegekkel és hozzátartozóikkal. Ezek az emberek gyakran félnek a betegségük következményeitől, nincsenek tapasztalataik, és fenntartással fogadják az egészségőr, fertőtlenítő munkáját. Empatikusnak kell lenni velük, hiszen a betegségek, különösen a fertőző betegségek komoly tünetekkel járnak, sokszor nagyon legyengítik a betegeket és ezáltal türelmetlenné is tehetik őket. A hozzátartozók aggódását is meg kell értenie, még akkor is, ha a szakember számára annak mértéke talán túlzó lehet. Mivel a fertőtlenítéssel foglalkozó szakemberek maguk is ki vannak téve a fertőzéseknek, fokozottan veszélyeztetettek. A gyakorlatok megkezdése előtt nemcsak a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást kell megtartani, hanem szükség esetén gondoskodni kell a tanulók védőoltással való ellátásáról is (pl.: Hepatitis B).

27


A tanuló gyakorlati munkája során végzendő tevékenységek, ellenőrzések Közegészségtan keretén belül: Helyszín élelmiszeripari üzem, vágóhíd, üzemi konyha, piac élelmiszereket árusító üzletek, kereskedelmi egységek, éttermek, vendéglátó ipari egységek fodrász, kozmetikus, pedikűrös, tetováló szalon, szolárium szennyvíztelep, szeméttelep uszodák, fürdők, táborok, munkásszállások, közterületek temetők, ravatalozók

veszélyes munkahelyek

Az ellenőrzés tárgya ételfertőzés, ételmérgezés kivizsgálása, élelmiszerek szavatosságának vizsgálata ételminta vétel, tárolás, laborba való beszállítás szolárium, vízadó berendezések hígtrágya kezelés tisztántartás veszélyes hulladékok elhelyezés közegészségügyi szabályainak betartása ellenőrzése, vízadó berendezések fertőtlenítése, vízmintavétel, s annak beszállítása a laboratóriumba foglalkozási betegségek kivizsgálása, egyéni egészségvédő eszközök használatának ellenőrzése

Általános- és részletes járványtan keretén belül: • fertőző megbetegedések járványügyi vizsgálata; • kórokozóhordozó ellenőrzése; • fertőző beteggel és a beteg környezetével kapcsolatos teendők végzése a fertőző góc felszámolására; • állati tetemekkel kapcsolatos teendők gyakorlása veszettség gyanúja esetén, • nyilvántartások-, fertőző beteg be- és kijelentések gyakorlása, • járványügyi statisztika készítése; • fertőző megbetegedés esetén laboratóriumi mintavétel és a minta laborba szállítása; • védőoltások nyilvántartásának gyakorlása; • oltóanyag tárolás, kiadás, szállítás; • szűrővizsgálatok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Fertőtlenítéstan keretén belül: • fertőtlenítőszerek megismerése; • munkaoldatok készítése; • fertőtlenítőszerek beszerzése; szállítása, tárolása, • fizikai-, kémiai fertőtlenítés végzése; • fertőtlenítőszerek közömbösítése, • fertőtlenítés, sterilizálás végzése gépekkel, • sterilizáláshoz használt gépek karbantartása, sterilizáló berendezések ellenőrzése; • folyamatos-, záró-, szigorított zárófertőtlenítés elvégzése. Egészségügyi kártevők elleni védekezés keretén belül: • kártevő meghatározása, azonosítása; • irtószerek megismerése, alkalmazása, • környezettanulmány készítése;


28

• a gépek használata és karbantartása; • irtószer rendelés, -szállítás és -felhasználás; • tetvességi szűrés és személykezelés végzése. Munka- és tűzvédelem-, elsősegélynyújtás területén: • egyéni védőfelszerelések-, védőeszközök használata, azok karbantartása; • munkatársi elsősegélynyújtás. Felvilágosítás, egészségnevelés területén: • ismeretterjesztő-, egészségügyi felvilágosító előadások tartása. Kommunikáció területén: • verbális- és nonverbális kommunikáció gyakorlása, • alapfokú számítógép használat elsajátítása. A gyakorlati teljesítmény értékelése A gyakorlat alatt a gyakorlatvezető folyamatosan értékelje a tanulók teljesítményét és adjon visszajelzést munkájuk minőségéről és esetleges hiányosságaikról. Érdemes kidolgozni egy egységes szempontrendszert, amely tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek értékelése elősegíti a tanuló gyakorlati készségeinek fejlődését. Ebben a szempontrendszerben mindenképpen szerepelnie kell az alábbiaknak: • a munkavédelmi szabályok betartásának foka • a munkavégzés önállósága • kommunikáció az ügyfelekkel • a szakmai etikai normák betartása.

A szakmai gyakorlati vizsga A szakmai vizsga szervezése, lebonyolítása a többször módosított 26/2001.(III. 27) OM rendelet és a vonatkozó szakmai követelmények alapján történik. A vizsgarészek közül a szakmai írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát, illetve tételsorát a szakminisztérium adja ki. A szakmai gyakorlati vizsgatételeket a szervező intézmény javaslata alapján a szakmai szervezet képviselője és a vizsga elnöke hagyja jóvá. A vizsgaanyagok felölelik a képzés tananyagát (tantárgyak témakörök). A szakmai gyakorlati A szakmai vizsga írásbeli-, szóbeli- és gyakorlati vizsgarészből áll. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: • Iskolai végzettség: általános iskolai végzettség (a jövőben középiskolai végzettség lenne kívánatos). • A szakmaterületen eltöltött gyakorlat: 6 hónap időtartamban a közegészségügy-, járványügy-, fertőtlenítés-, egészségügyi kártevők elleni védekezés- és egészségnevelés területén. • A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése. • A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása. A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

29


A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember (tisztiorvos, biológus, közegészségügyijárványügyi felügyelő) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

ÖSSZEFOGLALÁS Az egészségőr, fertőtlenítő szak legjellemzőbb tulajdonságai Tevékenységi körében az egészségőr - fertőtlenítő szinte ugyanazokat a feladatokat végzi mint az egészségügyi gázmester. Mégis alapvető különbség van a két szakma között: az egészségőr, fertőtlenítő kártevőirtási tevékenységet végez, mint a gázmester, de nem végez kártevőirtást gázosítással, és nem végzi az azzal kapcsolatos teendőket a szigetelés kivételével. Ugyancsak különbség van a munkaszervezési feladataiban is: munkaszervezést végez, mint a gázmester, de nem irányít beosztottakat. A munkavégzéshez szükséges berendezések, eszközök, szerszámok, anyagok részletes leírását az egészségügyi gázmesteri képzésről szóló fejezet tartalmazza. A különbség annyi, hogy az ott felsoroltak közül a gázosítószer adagoló elektromos és kézi készüléket és a robbanás-biztos motorral ellátott ventillátort, valamint az anyagok közül a kártevőirtó gázosító szereket az egészségőr – fertőtlenítő nem használja. Gyakorlati képzés A gyakorlat alatt a tanulónak tapasztalt közegészségügyi felügyelők mellett meg kell tanulnia a különböző közegészségügyi területeken történő ellenőrzéseket és mintavételeket, a járványos betegekkel kapcsolatos teendőket és a fertőtlenítést. Meg kell ismernie a fertőtlenítésekhez használható gépeket, eszközöket, valamint a fertőtlenítőszereket, azok alkalmazási formáit és a fertőtlenítési eljárásokat. Fel kell ismernie az egészségügyi kártevőket, meg kell tanulni az ellenük való védekezést, a használatos gépeket és technológiákat. Alkalmaznia kell a különböző irtószereket. El kell sajátítania a tetvességi szűrés és az ezzel kapcsolatos személyi kezelés fortélyait. Ismeretterjesztő előadást kell tartania, főleg iskolákban és közösségekben. Alkalmaznia kell a különböző egyéni védőfelszereléseket és védőeszközöket, alapvető elsősegélynyújtó készülékeket, anyagokat. A szakterületen az egészségőrök tevékenységében legfontosabb teendő a prevenció, a megelőzés. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: • Iskolai végzettség: általános iskolai végzettség (a jövőben középiskolai végzettség lenne kívánatos). • A szakmaterületen eltöltött gyakorlat: 6 hónap időtartamban a közegészségügy-, járványügy-, fertőtlenítés-, egészségügyi kártevők elleni védekezés- és egészségnevelés területén. • A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése. • A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása.


30

A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: a) 10 napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat) A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e. A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember (tisztiorvos, biológus, közegészségügyijárványügyi felügyelő) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni. b) A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

FELADATOK • Soroljon fel legalább 5 (öt) közegészségügyi-járványügyi tevékenységet, amit egészségőr-, fertőtlenítő végezhet! • Hasonlítsa össze a szakmai és vizsgakövetelményeit az egészségőr, fertőtlenítő és az egészségügyi gázmester képzéseknek a szakmai feladatok vonatkozásában! Mi a különbség az egészségügyi gázmester és az egészségőr, fertőtlenítő szakmai feladatai között? • Milyen részekből áll a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarésze az egészségőr, fertőtlenítő képzésben?

31


FELHASZNÁLT IRODALOM • • • • • • • • • • •

A gyakorlati oktatás módszertana, ETInfo plusz VIII. évfolyam 2. szám Budapest, ETI Az orvosi laboratórium minőségi könyve - Országos Laboratóriumi Intézet 1977. Buda Béla: Közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Budapest, 1994. Csóka Mária: Módszertani kézikönyv az ápolási gyakorlatok vezetéséhez. Semmelweis Egyetem Budapest, 2001. Csontos András: A klinikai demonstrációs és oktatási egységek működésének alapjai Budapest, ETI, 1999. Dr. Benya László: Részletes járványtan – jegyzet – 2004. Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum könyvkiadó. Budapest, 2004. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia Budapest Tankönyvkiadó, 1981. Kiss Margit – Mezősi Károly – Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában? FPI, 1998. Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, 1985. Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.

A szakmai gyakorlatok szabályozásának jogi háttere: • • • • • • • • • • • •

A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 2001. évi CI törvény a felnőttképzésről 1991. évi XI. Törvény Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 7/1991 NM rendelet Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről Munka törvénykönyve 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 28/2004. (IX.30.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet módosításáról Rendeletek a higiénés szakmacsoportra vonatkozó szakmai követelmények kiadásáról


32

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Szakmacsoportok Ápolói szakmacsoport aneszteziológiai szakaszisztens ápolási asszisztens ápoló csecsemő és gyermekápoló diabetológiai szakápoló epidemiológiai szakápoló felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló geriátriai szakápoló gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló gyermek intenzív terápiás szakápoló hospice szakápoló és koordinátor intenzív terápiás szakápoló körzeti-közösségi szakápoló mentőápoló nefrológiai szakápoló onkológiai szakápoló pszichiátriai szakápoló sürgősségi szakápoló szülésznő Diagnosztikai szakmacsoport általános és vasculáris ultrahang diagnosztikai szakasszisztens izotópasszisztens kardiológiai szakasszisztens képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képi diagnosztikai asszisztens klinikai elektrofiziológiai asszisztens pulmonológus-allergológus szakasszisztens radiofarmakológiai szakasszisztens röntgenasszisztens röntgen-műtős szakasszisztens szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai szakasszisztens Higiénés szakmacsoport egészségőr fertőtlenítő egészségügyi gázmester egészségügyi kártevőirtó Fogászati szakmacsoport fogászati asszisztens fogtechnikus klinikai fogászati higiénikus

33


Laboratóriumi szakmacsoport boncmester cytológiai szakasszisztens elektronmikroszkópos szakasszisztens gyógyszerellátási szakasszisztens gyógyszertári analitikus szakasszisztens gyógyszertári asszisztens hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens humángenetikai szakasszisztens klinikai laboratóriumi szakasszisztens kórszövettani-szövettani asszisztens mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens transzfuziológiai szakasszisztens Operatív szakmacsoport emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens műtős szakasszisztens műtőssegéd Rehabilitációs szakmacsoport fizioterápiás asszisztens fülilleszték-készítő gyógyászati segédeszköz forgalmazó gyógyúszás foglalkoztató masszőr (fürdős) masszőr (gyógy) masszőr (sport) ortopédiai cipész ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő ortopédiai műszerész ortopédiai technikus rehabilitációs tevékenység terapeuta Szervezési szakmacsoport egészségügyi gyakorlatvezető egészségügyi menedzser egészségügyi operátor élelmezési menedzser élelmezésvezető


34 2. sz. melléklet

Módszerekről röviden (kevésbé ismert módszerek lényegének rövid ismertetése) Előadási visszacsatolás Az előadás előtt a tanulók megkapják a téma vázlatát és az elolvasandó irodalom jegyzékét. Az előadás előtt „elővizsgát” (írásbeli feladatok megoldása) tesznek az adott témakörből. Ellenőrzik saját eredményeiket és a hibásan megoldott feladatok tananyagát újra átolvassák a kiadott ismertetőkből. Ezt követően elvégzik a bemelegítő gyakorlatokat. (Ezek is az előre kiadott anyagok tartalmazzák.) Az előadást kisebb egységekre bontja az oktató. Az egyes egységekhez feladatokat, kérdéseket rendel, amit a tanulóknak meg kell oldani (általában kiscsoportos munkában). A csoportok által elvégzett munkát ismertetik, értékelik. Majd folytatódik az előadás a következő egységgel. Általában egy 1,5 órás ciklust célszerű két, három részre tagolni. Az előadás végén kitöltik az előadás anyagából összeállított tesztlapokat Prezentáció A mondandó bemutatására és a hallgatóság meggyőzésére szolgál. Jellemzői: Hagyományos prezentáció High tech prezentáció Sok időt vesz igénybe Rövid időt vesz igénybe Sok szöveg Kevés szöveg Kevés szemléltetés Sok, folyamatos szemléltetési lehetőség Álló szöveg, ritkán mozgókép Multiszenzoros és multimédia jelleg Egyéb effektusok hiánya Alacsony emlékezeti hatás Magas emlékezeti hatás Eszköze: tábla, kréta, írásvetítő Eszköze: számítógépes projektor (Kraiciné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. ÚMK, Budapest, 2004.)

Kokonzultáns (szaktanácsadó) A konzultáció módszerét a tanítási folyamatban alkalmazzák. A tanulók a kokonzultáns munkája során valódi tanácsadó aktivitást várnak el. Szendvics módszer Részei: bevezető beszélgetés, rövid referátum, második beszélgetés a referátumhoz kapcsolódóan. (Ha kiscsoportokat alakítunk akkor a foglalkozás végén egy plénum előtti összegzés i szükséges.) Szakértő kérdezése A téma megbeszéléséhez szakértőt/ket hívunk. A szakértőkkel kérdés-felelet formájában a résztvevők megbeszélik az adott témát.

35

HIGIÉNÉS SZAKMACSOPORT 3. sz. melléklet Minta JEGYZŐKÖNYV a szakmai gyakorlati vizsgáról

Szak: ……………………………

(OKJ szám: …………………….) Vizsgázó neve: a/ Megelőző vizsgafeladat

Helye(i): ………………………………

Értékelők: ………………………………… ………………………………………

…………………………………… ………………………………………….

……………………………………

Értékelés(ek): ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... Javasolt érdemjegy(ek): ............................................... ............................................... b/ Vizsgabizottság előtti vizsga (szituációs feladat) Helye: ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

Jelen vannak: vb. elnök ………………………………………………………………………… vb.tag(ok): ………………………………….…………………………………... jegyző: Tételszám/téma:

……………………………………………………………………… Javasolt érdemjegy(ek):

...............................................

...................................................

...............................................

...................................................

...............................................

...................................................


36

A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye: (

) ...........................

Dátum: ……….év …………………….

.............................................. vizsgabizottság elnöke ................................... vizsgabizottsági tag

....................................... vizsgabizottsági tag .......................................... jegyző

Szakmacsoportos módszertan Higiénés szakmacsoport

Recommend Documents