Szakmacsoportos módszertan Fogászati szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 54.

Szakmacsoportos módszertan Fogászati szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerző Béky Gyuláné

Szerkesztette: Marosán Katalin

Véleményezték: Demeter Józsefné Dr. Drexlerné Solymos Mária

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

FOGÁSZATI SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai

1. modul: A fogászati szakmacsoport struktúrája A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag A szakképesítések rövid bemutatása 1. Fogászati asszisztens 2. Klinikai fogászati higiénikus 3. Fogtechnikus A szakmacsoport tervezett szerkezete Összefoglalás Feladatok 2. modul: A képzés szervezése A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. A képzés szervezésének alapvető szempontjai 2. A szakképzés előfeltételei 3. A szakképzés szervezésének lehetőségei képzési forma szerint 4. A szakképzés tartalmi és tantárgyi szerkezete 5. Az évközi/modulzáró- tantárgyi- vizsgák rendje 6. Szakmai vizsga Összefoglalás Feladatok 3. modul: Szaktanácsadói feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. A szaktanácsadó fogalmának értelmezése 2. A szaktanácsadó megbízásának módja 3. A szaktanácsadás funkciói 4. A szaktanácsadó feladatai 5. A szaktanácsadó személyisége 6. A szaktanácsadó tevékenységi köre a gyakorlatban Összefoglalás Feladatok 4. modul: Szakértői feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. A szakértő fogalmának értelmezése 2. A szakértő személyisége 3. Az országos szakmai szakértői névjegyzék 4. A pedagógiai szakmai ellenőrzés 5. Megbízás a szakértői ellenőrzésre

5 6 7 8 8 8 8 9 9 9 9 10 11 11 11 12 12 12 12 13 13 13 14 14 15 16 16 16 17 17 17 17 17 17 18 18 19 19 19 20 20 21 21 21 21 21 21 22 22 23 23

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6. A szakértői vizsgálat összegzése Összefoglalás Feladatok 5. modul: Vizsgáztatói feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai 2. A szakmai vizsgabizottság 3. A vizsgabizottság összetétele 4. A szakmai vizsga előkészítése, szervezése 5. Az elnök feladatainak gyakorlati megközelítése 6. A vizsgabizottság tagja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője 7. A vizsgabizottság tagja a vizsgát szervező intézet képviselője 8. A vizsgabizottság munkáját segítő tanár Összefoglalás Kérdések, feladatok

6. modul: Gyakorlati felkészítés A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. Fogászati asszisztens képzés 1. 1. A szakmai gyakorlat szervezése 1. 2. Módszertani ajánlások a gyakorlati felkészítéshez 1. 3. A tanulók gyakorlati munkájának értékelése 2. Klinikai fogászati higiénikus képzés 2. 1. A szakmai gyakorlat szervezése 2. 2. Módszertani ajánlások a gyakorlati felkészítéshez 2. 3. A tanulók gyakorlati munkájának értékelése Összefoglalás Feladat Felhasznált irodalom

4 23 24 24 25 25 25 25 26 26 26 26 27 27 28 28 29 29 29 30 30 30 30 30 30 30 31 31 31 31 31 33 34 34 35

5


BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó, Kedves Érdeklődő Kolléga! Engedje meg, hogy sok szeretettel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy Ön a „Továbbképzési füzetünket” tanulmányozza, mint szaktanácsadó, szakértő, vizsgaelnök, vizsgabizottsági tag, oktatásszervező, gyakorlatszervező, szakoktató, előadó, vagy tanuló. Ezt a jegyzetet elsősorban azoknak a szakembereknek állítottuk össze, akik részt vesznek a „Fogászati szakmacsoport” munkájában. A tananyag nagymértékben épít korábbi tanulmányaik, szakmai munkájuk, oktatási, vizsgáztatási működésük során megszerezett ismereteikre és tapasztalataikra. Célunk az, hogy továbbképző programunk során megismertessük Önnel a fogászati szakmacsoport struktúráját, a képzések szervezésének, szakértői, szaktanácsadói, vizsgáztatói feladatok, tevékenységek, a gyakorlati felkészítés feladatainak didaktikai, módszertani összefüggéseit. A jegyzetet olvasva megismerkedhetnek azokkal a formai és tartalmi kérdésekkel, amelyek problémát jelenthetnek a fogászati szakképzés szervezésében, az oktatás-képzés folyamatában, és a szakmai vizsgázatásban. Meggyőződésünk, hogy a füzet tanulmányozása során szerzett ismeretek az érdeklődő szakemberek számára a mindennapi – nem kifejezetten a szakképzésben betöltött szerepük tekintetében – szakmai tevékenységükre is jótékony hatással lesznek. A fogászati szakmacsoportba tartozó szakképzések ugyan sokéves múltra tekintenek vissza, ám a jelenlegi képzési programok illetve szakmai és vizsgáztatási követelmények 1995 óta érvényesek. Ebben a továbbképzési füzetben alapvetően két szakképzés a – fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus szakképzés – jelenik meg különböző megközelítésben. A szakmacsoportba tartozó harmadik (fogtechnikus) szakképesítésről csak minimálisan szólunk. Kellemes és hatékony tanulást kívánunk! Üdvözlettel: a szerző Az ápolói szakmacsoport módszertani továbbképző füzete volt a sorozat bevezető kötete. Ebben talál olyan általános módszertani anyagokat, amelyet a többi szakmacsoportnál már nem ismételtünk meg. Amennyiben teljességre törekszik, és a módszertan elméleti kérdései is érdeklik, az ápolói füzetben megtalálja a szükséges információkat.


6

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Megismertetni a fogászati szakmacsoport legjelentősebb szakmai, módszertani tevékenységének összefüggéseit, – az oktatókkal, pedagógusokkal, oktatásszervezőkkel, vizsgáztatókkal, szaktanácsadókkal, szakértőkkel – amelyek segítik az érdekelt szakembereket a szakképzésben való működésük során. Bemutatni azokat a részterületeket és módszereket, amelyek hozzájárulnak a szakmai munka eredményességéhez. A tananyag nem törekszik teljességre. A célunk az, hogy a füzetet – utalva benne a szakképzést érintő jelentős dokumentumokra – az érdeklődők, mint egy „kézikönyvet” használhassák a szakképzésben végzett munkájuk során. A tananyagban talál néhány piktogramot, aminek az értelmezéséhez az alábbi magyarázat szolgál segítségül:

Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni.

A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Figyelem! Feltétlenül olvassa el!

Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését!

Megérdemel egy kis pihenést.

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

7


A TANANYAG MODULJAI

Szakmacsoportos módszertan (Fogászati szakmacsoport)

I. Szakmacsoport struktúrája IV. Szakértői feladatok II. Képzés szervezése V. Vizsgáztatói feladatok III. Szaktanácsadói feladatok VI. Gyakorlati felkészítés


8

1. MODUL A FOGÁSZATI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA

A TANANYAG CÉLJA Ennek a rövid bevezető fejezetnek a célja, a szakmacsoportba tartozó háromféle szakképesítés rövid, a lényeges jellemzők szerinti bemutatása.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • tájékozódni a szakmacsoport szerkezetében • felismerni a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések közötti különbözőségeket

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Fogászati szakmacsoport A fogászattal kapcsolatos szakdolgozói munka speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. OKJ Országos Képzési Jegyzék, az állam által elismert szakképesítések jegyzékét tartalmazza. Országos érvényű egységes szakmai jegyzék FEOR Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a foglalkozás, a betölthető munkakör száma)

9


TANANYAG A szakképesítések rövid bemutatása Szakképesítés Megnevezése

OKJ száma

Képzési ideje

Fogászati asszisztens

52 5046 01

1 tanév

Klinikai fogászati higiénikus

54 5046 02

2 tanév

Fogtechnikus

54 5046 01

3 tanév

1. Fogászati asszisztens A szakoktatás a fogászati ellátás számára olyan egészségügyi szakember képzését biztosítja, aki a fogszakorvos mellett, annak irányításával végzi előkészítő, segítő tevékenységét. •

A szakképzés intézményei A fogászati asszisztens képzés elsősorban a humán szakterületen az egészségügyi szakmacsoportban a szakképzést folytató intézmények feladata. A gyakorlati képzést azok a fogászati gyakorlóterületek végezhetik, amelyek a szakképzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek

•

A szakképesítéssel betölthető munkakörök fogászati asszisztens FEOR száma: 3233

•

Munkaterületek gyermek vagy felnőtt fogászati alapellátásban gyermek vagy felnőtt fogászati szakellátásban

2. Klinikai fogászati higiénikus A klinikai fogászati higiénikus a szájüregben lévő elváltozások megelőzésével és gyógyításával foglalkozó team olyan tagja, aki a fogászati megbetegedések megelőző tevékenységeit az orvos irányításával, fogászati egészségnevelő tevékenységét teljes önállósággal látja el. •

A szakképzés intézményei A klinikai fogászati higiénikusok képzését elsősorban a humán szakterületen az egészségügyi szakmacsoportban szakképzést folytató intézmények végzik, amelyek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint helyi tantervvel rendelkeznek. A szakképzés gyakorlati intézményei az Orvostudományi Egyetemek Fogászati Klinikái által kijelölt gyakorlóhelyek. Gyakorlóhely lehet a


10

fogorvosi magánpraxis akkor, ha a gyakorlati képzés követelményeinek megfelel. •

A szakképesítéssel betölthető munkakörök fogászati asszisztens klinikai fogászati higiénikus FEOR száma: 3233

•

Munkaterületeik • • • • •

gyermek vagy felnőtt fogászati alapellátásban fogászati szakellátásban fogászati preventív intézményrendszerben, oktatási intézményekben, különböző gondozási területeken fogyatékos gondozás területén fogorvosi praxisban

3. Fogtechnikus1 A fogtechnikus képzés célja az, hogy a tanulók elsajátítsák a fogpótlások készítéséhez a megfelelő elméleti alapokat és a munkaműveletek végrehajtásához szükséges készségeket. Képesek legyenek a munkakör feladatait önállóan, szakszerűen és biztonságosan ellátni. Ismerjék munkavállalói jogaikat, kötelességeiket, képesek legyenek beilleszkedni a fogtechnikai laboratórium munkaközösségébe. Rendelkezzenek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási készségekkel, hogy képesek legyenek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket.

1

•

A szakképzés intézményei A szakmai elméleti tantárgyak oktatása szakképző intézményekben, szaktantermekben történik. A szakmai gyakorlat oktatása oktatási kabinetekben, minősítettjegyzett laboratóriumokban magánvállalkozóknál, valamint különböző társaságoknál, illetve kórházakban és klinikákon történik.

•

A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás fogtechnikus FEOR száma: 3248

•

A munkaterület jellemző leírása A fogtechnikus team-munkában a fogorvossal és az asszisztenciával, valamint a páciens közreműködésével fogtechnikai laboratóriumban fogpótlásokat, restauratív protetikai és fogszabályozó készülékeket készít, illetve javításokat végez. Munkáját a szakmai és etikai normák szerint végzi.

A füzet a fogtechnikusi szakképesítéssel a továbbiakban nem foglalkozik.

11


A szakmacsoport tervezett szerkezete Napjainkban folyik a szakképzés fejlesztési program a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) koordinálásával. A fejlesztő szakemberek által elképzelt jövőbeni struktúrája kicsit más lesz, mint a jelenlegi. A fogászati asszisztens képzés a tervek szerint egy alapképzésre, az egészségügyi asszisztens képzésre épül és fogászati szakasszisztens megnevezést kap. A klinikai fogászati higiénikus pedig a fogászati szakasszisztensi végzettségre ráépülő képzés lesz.

Klinikai fogászati higiénikus

Fogászati szakaszszisztens

Egészségügyi aszszisztens

ÖSSZEFOGLALÁS Máris az első fejezet végére értünk és Ön minden bizonnyal értékes információkkal lett gazdagabb a fogászati szakmacsoport struktúráját illetően. Foglaljuk össze a fejezetben tanultakat: • • • •

megismerkedett a fogászati szakmacsoportba tartozó szakképesítések megnevezésével, megismerte a szakképzésekhez tartozó OKJ számokat és a képzési időket, megismerte, hogy a szakképzések milyen oktatási intézményekben folytathatók, megismerkedett a szakképesítéssel betölthető munkakörökkel és munkaterületeikkel.

FELADATOK 1. Sorolja fel a szakmacsoportba tartozó szakképesítések megnevezését! 2. Hasonlítsa össze az egyes fogászati szakmacsoportba tartozó szakképesítések képzési időtartamát! 3. Soroljon fel három munkaterületet, amelyben a klinikai fogászati higiénikus tevékenykedhet!


12

2. MODUL KÉPZÉS SZERVEZÉSE A TANANYAG CÉLJA A képzés szervezésének bemutatása a (hallgatónak), olvasónak.

KÖVETELMÉNYEK A modul tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: • megismerni a szakképesítések szervezésének feltételeit • tájékozódni a szakképesítések szervezésének esetén a lehetséges képzési formákról • tájékozódni a szakképesítések tartalmi szerkezetében • megismerni a szakképesítések tantárgyi szerkezetét

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Rendeletben meghatározott, az adott szakra vonatkozó jellemzőket, a szakképzés során elsajátítandó ismeretek, készségek jegyzékét, valamint a szakképzésre és a szakmai vizsgára vonatkozó egyéb lényeges adatokat tartalmazza. Központi Oktatási Program A szakminiszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok elkészítéséhez Modul Logikailag önálló tananyagegység Modulzáró vizsga A modulok lezárása. Ennek formáját, idejét és tartalmát a KOP előírásai vagy a SZVK rögzíti. Szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga Szituációs (szituatív) vizsgafeladat A szakmai gyakorlati vizsga sajátos módszere, amelyet akkor alkalmazunk, ha a vizsga követelményben meghatározott tevékenységek elvégzése – vizsgaszituációban – az egészségügyi ellátás folyamatában nem megoldható. Iskolarendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó

13


szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Iskolarendszeren kívüli szakképzés (felnőttképzés) Szervezett és meghatározott kimenetű képzés, amely szerződésen alapuló szolgáltatásként valósul meg. Olyan képzés, melynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

TANANYAG

A fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés szervezése a Népjóléti Minisztérium által engedélyezett központi program szerint történhet. A képzés szervezése és eredményes teljesítése érdekében ezeket maradéktalanul szükséges teljesíteni annak az oktatási intézménynek, aki erre vállalkozik. 1. A képzés szervezésének alapvető szempontjai A szakképesítés központi oktatási programja meghatározza: • a szakképzés előfeltételeit, • a szakképzés tartalmi és tantárgyi szerkezetét, • az évközi – tantárgyi – vizsgák rendjét, • a szakmai vizsga követelményeit. 2. A szakképzés előfeltételei

• • • • • • • • • • •

Mindhárom szakképzés legfontosabb jogszabályi alapja: 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 37/2003. (XII. 27.). OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól (a 91/2002. (IV. 26.) Kormányrendelet módosítása) 54/2005. (XI. 23.) EüM rendelet az egyes szakok szakmai és vizsgakövetelményeiről


14

A képzés szervezésének legalapvetőbb kritériuma, a képzésbe való belépés feltételeinek teljesítése. A fogászati szakmacsoportban a szakképesítés iskolai végzettség tekintetésben érettségihez kötött, amely kritérium teljesítése alól kivétel nem tehető. A szakképesítésekre jellemző, hogy szakmai előképzettség nem feltétele a képzésbe való belépésnek. A klinikai fogászati higiénikus szakképesítés iskolarendszeren kívüli – felnőttképzés – képzés esetében azonban van egy jelentős kitétel: ott a képzésbe való belépés feltétele a fogászati (fogorvosi) asszisztensi végzettség. 3. A szakképzés szervezésének lehetősége képzési forma szerint Képzési rendszer Iskolarendszerű képzés

Képzési forma

A szakképzés szervezésének alapja

Nappali képzés

Szakképesítés központi oktatási programja

Esti/levelező képzés (felnőttoktatás)

Helyi tanterv A területileg illetékes Munkaügyi Központ Nyilvántartásba vétele után a szakképesítés helyi oktatási programja

Iskolarendszeren kívüli Felnőttképzés képzés 4. A szakképzés tartalmi és tantárgyi szerkezete

• Fogászati asszisztens A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 37/1995. (X.7.) NM rendelet tartalmazza. A központi oktatási program engedélyszáma: 20311/1995. A képzés moduláris felépítésű. A szakképzés 1 tanév, mely három nagy modulból áll. A szakképzés összóraszáma: 1509, ebből elmélet: 523 óra 35 % gyakorlat: 966 óra 65% A modulok tantárgyakra oszlanak. A szakképzés tantárgyai az elméleti oktatásban és a gyakorlati képzésben: • Alapozó tantárgyak • Szakmai tantárgyak: fogászati alapellátás, fogászati szakellátás • Készségfejlesztő tantárgyak A modulok célját, tantárgyait, órakereteit a központi program határozza meg. Modul

Téma

Hetek száma

I. modul

Egészségügyi, szakmai alapismeretek 10 hét

II. modul

Fogászati alapellátás

16 hét

III. modul

Fogászati szakellátás

12 hét

• Klinikai fogászati higiénikus A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 37/1995. (X.7.) NM rendelet tartalmazza. A központi oktatási program engedélyszáma: 20310/1995. A képzés szintén moduláris felépítésű. A modulok tantárgyakból épülnek fel.

15


A szakképzés időtartama iskolarendszerű képzésben 2 tanév, amely összesen 11 modult tartalmaz. A szakképzés óraszáma összesen: 2712, ebből elmélet: 806 óra 30% gyakorlat: 1906 óra 70% A szakképzés fő tantárgycsoportjai: Az elméleti oktatásban: • Alapozó tantárgyak, • Szakmai tantárgyak • Készségfejlesztő tantárgyak A gyakorlati képzésben: • Alapozó gyakorlatok • A fogászati asszisztencia gyakorlatai • A klinikai fogászati higiénikus gyakorlatai • Készségfejlesztő gyakorlati foglalkozások A modulok célját, tartalmát, órakereteit a központi program határozza meg. Az egyes modulok végén az elméleti ismeretanyagból a tanulók szóban, vagy írásban beszámolnak. A modulok sorrendje az azokat felépítő tantárgyak tanítási sorrendjét is jelentik. Az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés tantárgyai sorrendjének a modulon belüli, illetve modulok közötti megváltoztatására indokolt esetben kerülhet csak sor, és csak kismértékű eltérés engedhető meg. Ettől lényeges eltérés a képzés szerkezetének felborulását eredményezi, ami nagyban veszélyezteti a tanulók szakmai vizsgára való felkészülésének eredményességét, és a szakképzés céljának teljesülését. Szükséges a helyi tantervi program és óraterv összeállítása. A tanulók elméleti és gyakorlati oktatáson való részvételének kötelezettségét illetve az oktatásról való távolmaradásának lehetőségét a Közoktatásról és a Szakképzésről szóló törvények szabályozzák. 5. Az évközi/modulzáró – tantárgyi – vizsgák rendje •

• • • •

A képzés szervezésének lényeges eleme az évközi tantárgyi vizsgák teljesítése és beépítése a tanév rendjébe. Ennek jelentősége abban áll, hogy a szakmai vizsgára való jelentkezés egyik elengedhetetlen feltétele az évközi vizsgák eredményes teljesítése. Hiányában a szakmai vizsga nem teljesíthető. A tanulók a szakképzés ismeretanyagának elsajátításáról, a tantárgyi modulok végén szóbeli, írásbeli vizsgát illetve beszámolót tesznek, amely a Tanulmányi Könyvbe kerül bejegyzésre. A szakképesítések Központi Oktatási Programja pontosan meghatározza az évközi tantárgyi/modulzáró vizsgák teljesítésének formáját. A közoktatási intézmények Pedagógiai Programja tartalmazza, és Házirendjében szabályozza ezen vizsgák rendjét. Az eddigieken túl figyelembe kell venni a Szakképzésről szóló törvény 11.§ (1) bekezdése szerinti rendelkezést: ”A szakképzést folytató intézményben, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat, a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelményekbe be kell számítani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt”


16

6. Szakmai vizsga Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tesz. A szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmények alapján és a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell megszervezni és megtartani. •

A szakmai vizsga részei

1. Szakmai gyakorlat 1.1. megelőző gyakorlati vizsga a gyakorlóterületen 1.2. vizsgabizottság előtti szituációs gyakorlati vizsga 2. Szakmai elmélet 2.1. írásbeli vizsga 2.2. szóbeli vizsga •

A szakmai vizsgára jelentkezés

A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye határozza meg a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeit. Ezek általában: • az eredményes évközi tantárgyi vizsgák teljesítése, • a gyakorlati követelmények teljesítése, • szakonkénti speciális előírások: például az iskolai végzettség és az előképzettség meghatározása. Az 54/205 (XI. 23.) EüM rendelet a szakmacsoportba tartozó mindhárom szak szakmai és vizsgakövetelményeit megváltoztatta, amit felmenő rendszerben kell alkalmazni. Várhatóan a központi oktatási program is ennek megfelelően fog megváltozni.

ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a fejezetben Ön megismerkedhetett a fogászati szakmacsoportba tartozó kettő szakképzés szervezésének sajátosságaival, amelyekkel jelentős információkhoz jutott. • • • •

Megismerte a szakképzésekbe lépés előfeltételét. Megismerte a szakképzések szervezésének formáit, lehetőségeit. Megismerkedett a szakképzések, tartalmi és tantárgyi szerkezetével. Megismerte a köztes modulzáró vizsgák helyét, szerepét a szakképzésben.

FELADATOK 1. Határozza meg a fogászati asszisztens szakképesítés tantárgyi moduljait és azok tantárgyait! 2. Sorolja fel a klinikai fogászati higiénikus szakképzés gyakorlati képzésének tantárgyi csoportjait!

17


3. MODUL SZAKTANÁCSADÓI FELADATOK A TANANYAG CÉLJA Az érdeklődők megismertetése a szaktanácsadók feladatával, különös tekintettel a szakképzésben betöltött szerepükkel, tevékenységükkel. Gyakorlati tanácsok adása a szaktanácsadói munka értelmezéséhez, megismeréséhez.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • értelmezni a szaktanácsadó fogalmát, megkülönböztetve a szakértőtől, • felsorolni a szaktanácsadó megbízásának módját, • értelmezni a szaktanácsadás funkcióit, • meghatározni a szaktanácsadó feladatait, • ismertetni a szaktanácsadó elvárt személyiségjegyeit.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szakértelem szakismereten alapuló hozzáértés Szaktanácsadás tanácsként adott szakértői vélemény Szaktanácsadó szakmai – pedagógiai szolgáltatást végző szakember, akit felkészültsége, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkája tesz alkalmassá tevékenységére

TANANYAG A szaktanácsadó felkérésre, illetve megbízásra segítheti a képző intézetek munkáját. Így a fogászati szakképzésekkel foglalkozó intézetekét is. 1. A szaktanácsadó fogalmának értelmezése Az 1993-as Közoktatási törvény életbelépése előtt a szaktanácsadó és a szakértő kifejezést gyakran egymás szinonimájaként használták. A Közoktatási törvény 1999 évi módosítása a két feladatot elkülönítette, bár a gyakorlatban a munkaterületek sokszor összemosódhatnak. Az oktatási miniszter rendeletben rendezi a szakértőkkel kapcsolatos kérdéseket. A 31/2004. (XI. 30.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai


18

szakértői, és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről tartalmazza a szabályokat. A szakértői és szaktanácsadói megbízatáshoz egyaránt kitűnő szakértelem szükséges, mert mindketten az iskola/képzőintézet szakmai tevékenységének szakszerűségéért dolgoznak. Eszközeik, módszereik eltérőek ugyan, céljuk azonban azonos. A szaktanácsadó: • Szakmai-pedagógiai szolgáltatást végző szakember, akit felkészültsége, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkája tesz alkalmassá a tevékenységre. • Objektív kívülálló szakember, aki alapos vizsgálat és helyzetfeltárás után az iskolával közösen keresi a fejlesztés, a szűkebb minőségi munka feltételeit és a megoldás lehetőségeit. • Helyzetfeltáró, elemző, értékelő, fejlesztő tevékenységet folytat. • Intézményi háttere a pedagógiai szolgáltató intézet. • Szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben. • Jellemző személyiségtulajdonsága az empátia, az együttműködés és a bizalom. 2. A szaktanácsadó megbízásának módja A pedagógiai intézet megbízza olyan szaktanácsadói feladattal, amelyre az intézetet a megrendelő felkérte. A pedagógiai intézet megbízza olyan feladattal, amelyet az intézet saját munkatervében tervezett. A szaktanácsadói névjegyzékből bárki közvetlenül is felkérhető szaktanácsadói feladatok ellátására. Felkérést tehet az intézmény vezetője, szakmai munkaközösség vezetője, vagy a pedagógus. A Közoktatási törvény szerint az iskolafenntartó önkormányzat is adhat a szaktanácsadó számára megbízást. Például: Tárja fel a körzetébe tartozó oktatási intézmények szakmai színvonalát Az oktatás szakmai színvonalát? A demonstrációs terem, vagy az oktatók tudásának a szakmai színvonalát?

3. A szaktanácsadás funkciói A szaktanácsadói szerepek 1986 óta folyamatosan érlelődtek, változtak, módosultak. Három alapvető tartalmi funkcióról beszélhetünk: 1. 2. 3.

Fejlesztés és szolgáltatás Helyzetfeltárás és tájékoztatás Továbbképzés

E három funkció a szaktanácsadói munka gyakorlatában egységben valósul meg. A szaktanácsadói funkciók megjelennek jogszabályi szinten is. Az 1993 évi közoktatási torvény, a későbbi módosításaival együtt a pedagógiai szakmai szolgáltatásról szóló 36.§ 2/b pontjában definiálja a szaktanácsadást, amelyben tevékenyen részt vesz a szaktanácsadó.

19


A tanácsadás eszközeit és módszereit öt feladatra bontja 1. a pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, egyéb dokumentumok elemzés elkészítésének segítése 2. a pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzése, értékelése, segítése 3. a tankönyvek, taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése 4. pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése 5. egyéni tanácsadás 4. A szaktanácsadó feladatai Természetesen egy szaktanácsadónak nem feladata a teljes feladatrendszer ellátása, időrőlidőre más és más feladat-együtteseket láthat el megbízatásának megfelelően. • • • • • • • •

A pedagógiai program, a helyi tanterv készítésekor A helyzetfeltárásban, pedagógiai értékelésben A szakmai információs szolgálat működésében A továbbképzésben, az egyéni tanácsadásban Tanulmányi versenyek, vetélkedők megrendezésében Az innováció, az önfejlesztés terén Iskolafenntartó tevékenységének segítésében Szakmai szervezetek támogatásában

Ez a feladatsor sosem végleges és teljes, mivel a közoktatás változó igényei befolyásolják az aktuális teendőket. Időszakonként egyes tevékenységeket jobban preferálnak, míg mások háttérbe szorulnak. A szaktanácsadó saját szakértelmének fejlesztése azonban folyamatos követelmény. 5. A szaktanácsadó személyisége A szaktanácsadás segítő foglalkozás. Ebben a helyzetben a kapcsolatot a szaktanácsadó empátiás, együttgondolkodó, együttérző, elfogadó, előítélet nélküli, toleráns magatartása alapozza meg. A kapcsolat hitelességét biztosítja a nyitottság, a másik ember iránti érdeklődés, a gondolatok és az érzések őszinte kifejezése. A szaktanácsadói munkában a feladatközpontú és a személyközpontú magatartás együttesére van szükség. A segítés, fejlesztés csak úgy lehetséges, ha illeszkedik a másik ember személyiségéhez. 6. A szaktanácsadó tevékenységi köre a gyakorlatban A szaktanácsadó tevékenységével hozzájárul az intézmény egészének és az ott dolgozó oktatók/nevelők pedagógiai munkájának továbbfejlődéséhez, az oktatás-nevelés színvonalának, minőségének emeléséhez.


20

A szaktanácsadó részt vesz valamelyik tantárgy tanulásával és tanításával kapcsolatos nehézségek okainak feltárásában, és a gondok enyhítéséhez vezető út megtalálásában. Esetünkben ilyen lehet például a szakmai tantárgyak eredményes oktatásának szakmai, pedagógiai, oktatás módszertani eredményességének megtalálásában való szaktanácsadói vélemény megadása. Más jelentősége van tevékenységének az iskolavezetőségen belüli vagy a nevelők és az igazgató közötti konfliktus kezelésében való részvételének. A több tanulót érintő viselkedési probléma okainak feltárásában és a megoldás keresésében jellemző a szakterületen szerzett tapasztalatok, ismeretek, hozzáértés szélesebb körű felhasználásának igénye Az iskola működésének egészével vagy több kolléga munkájával összefüggő jelenségek sikeres megoldásához nem csupán felkészültség, hanem saját lehetőségeinek és határainak ismerete is elvárható a szaktanácsadótól.

ÖSSZEFOGLALÁS A szaktanácsadó a szakmai szolgáltatások kulcsembere. Munkájának hatékonysága azon mérhető, hogy tevékenységét mennyire képes az intézmények és az ott dolgozó pedagógusok aktuális szakmai igényeihez igazítani. Ez részint jó helyzetismeretet és biztonságos szaktudást igényel, részint pedig speciális felkészültséget. Olyan felkészültséget és gyakorlati alkalmazást, amelyek legkedvezőbben közvetítik és érvényesítik a szaktanácsadói munka lényegét, a segítő törekvéseket.

FELADATOK 1. Soroljon fel a szaktanácsadó feladatai közül legalább hatot! 2. Sorolja fel, milyen személyiségjegyeket tart fontosnak a szaktanácsadó személyiségében! (Soroljon fel hatot!)

21


4. MODUL SZAKÉRTŐI FELADATOK A TANANYAG CÉLJA Az érdeklődők megismertetése a szakértő feladatával, kiemelten a szakképzésben betöltött szerepükkel, tevékenységükkel. Gyakorlati tanácsok adása a szakértői munka értelmezéséhez, megismeréséhez.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • értelmezni a szakértő fogalmát, megkülönböztetve a szaktanácsadótól, • ismertetni a szakértő helyét az oktatási rendszerben, • meghatározni a szakértő személyiségét, • felismerni a szakértői munka elsődleges tartalmát, az ellenőrzést, • tájékozódni az Országos szakértői névjegyzékben.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szakértő szakvélemény nyilvánítására illetékes szakmailag független, kellően tájékozott, felkészült szakember Szakértői névjegyzék az Országos szakértői névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és jelenteti meg nyílt pályáztatás útján

TANANYAG 1. A szakértő fogalmának értelmezése A Magyar Értelmező Kéziszótárban a szakértelem meghatározása így hangzik: „szakmai ismereteken alapuló hozzáértés” A szakértőről pedig azt mondja, hogy „szakvélemény nyilvánítására illetékes”. Általában a szakértőn olyan szakembert értünk, aki valamely hatósági eljárás során szakvéleményével lehetővé teszi valamilyen tény megismerését, kellő megértését, vitás kérdésekben segít az igazság felderítésében, a döntés meghozásában. A szakértő, aki az Országos szakértői névjegyzék tagjaként új szerepet kap az oktatás rendszerében: • Az átlagos szakmai felkészültségen túl, többlet ismereteket kell, hogy birtokoljon


22

•

olyan felkészültséggel, olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek alkalmassá teszik őt az ellenőrzéssel felruházott jogosítvány gyakorlására, az intézményben szükséges ellenőrzések szakszerű elvégzésére. A szakértő tehát szakvélemény nyilvánítására illetékes, kellően tájékozott, szakmailag független, és felkészült szakember, aki megbízás alapján ellenőrzést végezhet. A szakértő helye az oktatás szervezetében Az Országos szakmai szakértői névjegyzékbe pályázat útján felvett szakértő, nem válik valamely irányító intézmény alkalmazottjává. Szakértői munkáját független személyiségként, szakmai és személyi alkalmassága alapján végzi. A szakmai szakértő helye, a szakképzés szervezésében és irányításában van. A szakképzés irányítását, az ellenőrzésre jogosított szerveket szolgálja ellenőrzési munkájával. Függetlensége lehetővé teszi, hogy csak olyan feladatok ellenőrzését vállalja el, amelyekben speciálisan felkészült, igazán szakértő, és amelyek nem jelentenek számára etikai problémát sem. Lehetősége van arra, hogy megbízójával egyenlő félként kössön megállapodást a megbízás tartalmára és elvégzésére képviselve saját érdekeit. 2. A szakértő személyisége A szakképzésben tevékenykedő szakértő rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek alkalmassá tették a pedagóguspályán való működésre. Ezek alkalmassá teszik a szakértői munkára is. A vezetőkhöz viszonyított személyiségjegyek közül ki kell emelni az ellenőrzés képességét, amelynek módszerei ismertek a pedagógusok előtt, hiszen a tanár munkájában is nagy szerepe van a pedagógiai ellenőrzésnek. A szakértőnek jó tulajdonsága a kollegialitás, a bizalom megnyerésére való készség. Ő is csak együttműködésben képes feladatát eredményesen teljesíteni Alapvetően az igazságot akarja kideríteni, objektíven, elfogultságtól mentesen, ehhez kell, hogy bátorsága legyen kényelmetlen kérdéseket is feltenni. A személyiségtulajdonságához tartozik az is, hogy csakis elfogadható, etikus vizsgálati módszereket használ. A szakértői alkalmasság személyi garanciái közé tartozik a megbízhatóság, korrektség, jellemszilárdság, amely kizár mindenféle részrehajlás, szubjektivizmust. 3. Az Országos Szakmai Szakértői Névjegyzék Előzmények Az 1993. évi Közoktatási törvény szerint az Országos Szakértői Névjegyzékbe a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. Az 1993 évi pályázati felhívást a megfelelő érdeklődés hiánya miatt meg kellett ismételni. Azután megjelent a művelődési és közoktatási miniszter 6/1994.(IV. 13.) MKM rendelete az Országos Szakértői és Országos Vizsgáztatási Névjegyzék elkészítéséről, a névjegyzékbe történő felvétel eljárási kérdéseiről, valamint a meghosszabbításának feltételeiről. Így 1994 őszén megkezdődött a majdnem háromezer pályázat feldolgozása, ellenőrzése, bírálata, döntésre előkészítése. A szakértői névjegyzék nem lezárt, további pályázókkal gyarapodhat, de már a jelenlegi állapotban is egy széles skálájú szakértői hálózat kialakulásának képét mutatja. A névjegyzék átfogja a közoktatási rendszer valamenynyi nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményét, lefedi a pedagógiai munka

23


legfőbb tevékenységterületeit, kiterjed az egyes tantárgyakra, tantárgycsoportokra, műveltségi területekre. A feni rendelet alapján 1995-ben az Egészségügyi Minisztérium is megkezdte az egészségügyi szakképzésekre vonatkozóan a pályázatok elfogadását. Az első egészségügyi szakértői lista 1996-ban jelent meg több száz szakértő nevével. Az ezt követő években a közoktatásról és a szakképzésről szóló törvények módosultak, az oktatási miniszter a szakképzésért felelős miniszterekkel egyetértésben kiadta a 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletet, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői, és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről. 4. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés A szakértők az Országos szakmai névjegyzékbe való felvételükkel, jogot szereztek arra, hogy a névjegyzékben meghatározott intézménytípusok bármelyikében megbízásra ellenőrzést végezzenek a szakterületüknek megfelelő témában. Az egyes ellenőrzési, szakértési feladatok céljuk, tartalmuk, terjedelmük szerint sokfélék lehetnek. Lehetnek például törvényben előírt kötelező szakértői megbízások. Ilyenek: • szakmai programok szakérői értékelése, • program akkreditáció a felnőttképzésben, • iskolaátszervezéshez új szak indítása esetén, • fenntartó kérésére a szakmai munka egészének vizsgálata. A pedagógus maga is lehet megrendelője a szakértői vizsgálatnak, ha a munkáját elmarasztaló megítéléssel szemben szakértői felülvizsgálatot kér. 5. Megbízás a szakértői ellenőrzésre Megbízást kaphat a szakértő a pedagógiai-szakmai ellenőrzésre: • szakminisztérium (szakképesítésért felelős minisztertől), • az országos kisebbségi önkormányzattól, • az intézmény fenntartójától, • az intézmény vezetőjétől, • az intézmény alkalmazottjától (pedagógustól), • pedagógiai szakmai szolgáltatótól. 6. A szakértői vizsgálat összegzése Az összegző értékelés, a szakvélemény elkészítése a szakértői tevékenység befejező szakaszára esik, megmutatja, hogy milyen válaszokat kapunk a vizsgált kérdésekre.

Az összefoglaló jelentés akkor hasznos, ha célratörő, ha a vállalt feladatra koncentrál, egyértelműen fogalmazza meg az ellenőrzés eredményeit, az ebből levonható következtetéseket. Ennek elkészítése világos, szabatos fogalmazást kíván, egyértelműséget minden mondatában.


24

ÖSSZEFOGLALÁS A szakértő, aki az Országos szakértői névjegyzék tagjaként új szerepet kap az oktatás rendszerében: - Az átlagos szakmai felkészültségen túl, többlet ismereteket kell, hogy birtokoljon - olyan felkészültséggel, olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek alkalmassá teszik őt az ellenőrzéssel felruházott jogosítvány gyakorlására, az intézményben szükséges ellenőrzések szakszerű elvégzésére. A szakértő tehát szakvélemény nyilvánítására illetékes, kellően tájékozott, szakmailag független, és felkészült szakember, aki megbízás alapján ellenőrzést végezhet. A szakértőnek magas fokon kell rendelkeznie a szakértői tevékenységhez szükséges aktuális szakismeretekkel is. Gyakori, hogy ugyanaz a személy egyszer tanácsadói, egyszer szakértői munkát végez. Ez azért fordulhat elő, mert mindkét feladat hasonló szakértelmet kíván

FELADATOK 1. Sorolja fel, ki adhat megbízást a szakértői ellenőrzésre! 2. Sorolja fel milyen személyiségjegyeket tart fontosnak a szakértő személyiségében! (Írjon ötöt!)

25


5. MODUL VIZSGÁZTATÓI FELADATOK A TANANYAG CÉLJA Ezt a fejezetet elsősorban azzal a céllal állítottuk össze, hogy a vizsgáztatásban résztvevő szakembereket segítsük abban, hogy a vizsgáztatói szerepükben pedagógiai, szakmai értelmezésben egyaránt maradéktalanul tudjanak helytállni. A jegyzet tartalmi összeállítása, nagymértékben épít a korábbi tanulmányokra és az eddigi szakmai működés során szerzett ismeretekre és tapasztalatokra.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • értelmezni a szakmai vizsgaszabályzatot, • ismertetni a szakmai vizsgabizottság működését, • meghatározni a vizsgabizottság tagjainak feladatát,

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Írásbeli vizsgarész A szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tételek alapján, a szakképesítés, illetőleg tantárgyak egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani. Tantárgyait, témaköreit a szakmai és vizsgakövetelmény határozza meg Gyakorlati vizsgarész A szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó gyakorlati vizsgafeladatok összessége. Szóbeli vizsgarész A vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról MESZK Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara


26

TANANYAG 1. A szakmai vizsgáztatás általános szabályai A fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek teljesítését a szakmai vizsgán bizonyítják a tanulók, a 26/2001.(VII.27.)OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelkezés előírásainak és szabályainak betartásával. A rendelet hatálya kiterjed, a szakmai vizsga szervezőjére, a szakmai vizsgabizottság tagjaira, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárokra, a vizsga jegyzőjére, a vizsgázókra, tehát mindenkire, aki a valamilyen módon a szakmai vizsgával kapcsolatba kerül. A szakmai vizsga törvényi hátterét az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről adja,, melynek Harmadik része: Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga. A szakmai vizsga állami vizsga, amelynek teljesítéséről szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tett. 2. A szakmai vizsgabizottság A szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát független szakmai testület, a vizsgabizottság előtt kell letenni, amely független a szakképzéstől, illetve szakképző intézménytől.

A szakmai vizsgabizottság munkájában részt vesz az: • elnök – a szakképesítését felelős miniszter jelöli ki, • vizsgabizottság tagja – a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője, akit az iskola igazgatója bíz meg • vizsgabizottság tagja – a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara/a gazdasági érdekképviseleti szervezetek kijelölt képviselője/a a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselője (az egészségügyi szakképesítések többsége esetében a MESZK delegálja képviselőjét) A vizsgabizottság munkáját szakértők segítik – kérdező tanárok –, és nem utolsó sorban a jegyző, akik nem tagjai a vizsgabizottságnak. A szakmai vizsga általános szabályait és eljárási rendjét a fent említett 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet tartalmazza, így ennek részleteivel e füzet nem foglalkozik. Ezen túlmenően, azonban a fogászati szakterületen való vizsgáztatásnak vannak olyan sajátosságai, amit érdemlegesnek tartok a vizsgáztatásban résztvevők figyelmébe ajánlani. A továbbiakban erről szól ez a fejezet. 3. A vizsgabizottság összetétele A fogászati szakképzések sajátossága, hogy az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés tananyagegységei a fogászati szakellátás egy-egy szakterületét ölelik fel. Felvetődik a kérdés, hogy milyen kapcsolata van ennek a tantervi kérdésnek a szakmai vizsgáztatáshoz, amelyet ebben az összefüggésben semmilyen rendelkezés nem szabályoz, azonban minden olvasónak figyelmébe ajánlom.

27


A szakmai vizsga előkésztése és szervezése során gondolni kell arra, hogy a vizsgabizottság összetétele, ha nem is maradéktalanul, de reprezentálja a vizsgakérdésekben is megtalálható szakmai összetettséget. Például nem lenne szerencsés, ha a teljes vizsgabizottság a gyermekfogászati ellátás területét képviselné. 4. A szakmai vizsga előkészítése, szervezése A szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg és tartalmazzák a szakmai vizsga részeit és követelményeit. Mindkét szakképzés esetében a szakmai vizsgát szervező számára nagy körültekintést igényel ennek az időszaknak átgondolt folyamatterve. Kiterjed ez a vizsgázókra, a vizsgáztatókra, az adminisztrációra, a dokumentáció kezelésére, az eszközök, a helyszín biztosítására, összességében a személyi és a tárgyi feltételekre egyaránt. Az ilyen összetett, többfázisú, hosszabb időintervallumú (kb.4 hónap) munkafolyamatban nagy a hibalehetőség, amely minden bizonnyal elkerülhető a jól strukturált munkaszervezéssel. Álljon itt egy lehetséges változata, a vizsgáztatói feladatok szemszögéből láttatva a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészét, mindkét szakképzésre vonatkoztatva. Megelőző gyakorlati vizsga A szakképesítések központi programja tartalmazza a vizsgára ajánlott feladatokat a fogászati asszisztencia gyakorlatára. Itt hívom fel a figyelmet arra a hiányosságra, hogy a klinikai fogászati higiénikus vizsgakövetelmények nem tartalmazzák a megelőző gyakorlati vizsgára a higiénikusi ajánlott feladatokat. Ezért ezt a szakképzést szervező intézménynek szükséges összeállítani. 5. Az elnök feladatainak gyakorlati megközelítése A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja és feladata a vizsga szabályos megtartásának biztosítása. A vizsgabizottság elnöke az Országos Vizsgáztatói, esetleg az Országos Szakértői Névjegyzékbe pályázat útján felvett szakember lehet, aki elnöki megbízását a szakképesítésért felelős minisztertől, az Egészségügyi Minisztertől kapja. Személye garancia a vizsga szabályos és zavartalan lebonyolítására, valamint az objektív értékelésre. Ennek érdekében az elnök szakmai felkészültsége és emberi alkalmassága nélkülözhetetlen feltétel a feladathoz tartozó felelősség vállalásához. Az elnöki tevékenység összetettsége már megkezdődik a szakmai vizsga előkészületeinek időszakában. Nézzük ennek legjelentősebb részleteit: •

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervező által összeállított gyakorlati vizsgafeladatokat, a MESZK képviselőjével egyetértésben hagyja jóvá. A fogászati szakképzések esetén nem könnyű ennek a feladatnak a teljesítése, a gyakorlati képzés összetettsége miatt. Vizsgálni kell, hogy a vizsgafeladatok kidolgozásánál figyelembe vették-e a szakmai és vizsgáztatási követelményeket többoldalú mérlegelés szerint. Ilyen a fogorvostudomány gyorsan változó és fejlődő tendenciája, amely megkövete-


28

li a képzett asszisztensek felkészültségét a hivatás gyakorlására. A gyakorlati feladatok ilyen szintű revíziója elengedhetetlenül fontos a magas színvonalú, korszerű ismeretek méréséhez. Ugyanakkor be kell tartani, hogy a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó gyakorlati vizsgafeladatok szerint vizsgázzanak a tanulók. •

A gyakorlati vizsgarész akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. Ennek a feltételnek jelentősége abban áll, hogy a vizsga sikerének nagymértékben függvénye. A fogászati szakellátás, a kezelések, beavatkozások rendkívül költséges anyag és eszközigényesek. A gyakorlati vizsga teljesüléséhez ezeket biztosítani kell a bemutató demonstrációhoz. Ezért a gyakorlati vizsga helyszíne az oktatatási intézmény vagy a gyakorlóterület demonstrációs terme lehet. A személyi feltételek tekintetében a teljes vizsgabizottság jelenléte szükséges a vizsga lefolytatásához.

•

A vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdését felfüggesztheti, amennyiben súlyos hiányosságot tapasztal az előkészítésben, illetve megállapítja, hogy a szakmai vizsgát nem készítették elő megfelelően. Ilyen esetben azonnal jelentést tesz megbízójának.

A vizsgabizottság elnöke a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt legalább hét nappal megkapja a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat átvizsgálásra. Amennyiben a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves illetőleg ki nem javított hibát talál, kezdeményezheti az írásbeli vizsgarész javasolt pontszámának, illetve érdemjegyének megváltoztatását, amit jegyzőkönyvben rögzít. 6. A vizsgabizottság tagja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője A vizsgáztatásban elsődleges feladata a vizsgaszervező által kidolgozott gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában való közreműködés. Részt vesz az elkészült vizsgafeladatok átvizsgálásában, amelyet az elnökkel egyetértésben hagynak jóvá. Ezen túl részt vesz a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos munkakörülmények ellenőrzésében, valamint a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében. A vizsgabizottság tagjaként részt vesz a vizsgázó teljesítményének értékelésében. Vitás esetben szavazati joggal rendelkezik. 7. A vizsgabizottság tagja, a vizsgát szervező intézet képviselője A szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat látja el. A gyakorlati vizsgarész előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával látja el, biztosítva a tárgyi, munkavédelmi, és egészségvédelmi feltételeket is. Előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését és gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és a törzslap egy példányának a főjegyzői hivatalba való továbbításáról.

29


8. A vizsgabizottság munkáját segítő tanár Alapvetően segíti a vizsgabizottság tevékenységét. A vizsgaszervező képviselője által meghatározott időpontig kijavítja a vizsgázók írásbeli dolgozatát, és azt írásban értékeli, figyelembe véve a vizsga feladatlaphoz mellékelt javítási és értékelési útmutatót, valamint javaslatot tesz az érdemjegyre. Részt vesz a szakmai gyakorlati vizsgán és a szóbeli vizsgarészen. Javaslatot tesz a szakmai gyakorlat osztályzatára és a szóbeli vizsga tantárgyankénti érdemjegyére, továbbá a szakmai elmélet osztályzatára.

ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgáztatási feladatokról szóló fejezet megírása azt a célt szolgálta, hogy a vizsgáztatásban érdekelt szakemberek átfogó képet kapjanak a szakképzés befejezésének körülményeiről. Kiemelten azokra a területekre került a hangsúly, amelyek a vizsgáztatás középpontjában vannak és mindig érvényesek.

KÉRDÉSEK, FELADATOK 1. Kérem, tanulmányozza a Szakképzési törvény Harmadik részét és állapítsa meg a következőket. • •

Mely intézmény szervezhet szakmai vizsgát? Értelmezze mit jelent a törvény megfogalmazása „A vizsgabizottság független szakmai testület”!

2. Kérem, tanulmányozza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét. • Rendszerezze a vizsgabizottság tagjainak feladatait, tevékenységét!


30

6. MODUL GYAKORLATI FELKÉSZÍTÉS A TANANYAG CÉLJA Megismertetni az érdeklődőkkel, a fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus szakképzések gyakorlati képzésének sajátosságait.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • értelmezni a szakmai gyakorlatok szervezésének lehetőségeit, sajátosságait, • megkülönböztetni a tanuló gyakorlati képzésének két lehetséges formáját, • ismertetni a tanulók gyakorlati munkájának értékelési módját.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Együttműködési megállapodás a tanuló gyakorlati képzésére a szakképzést folytató intézmények között (szakképző intézmény, gazdálkodó szervezet) együttműködési megállapodás alapján kerül sor, a Sz.t.19§ (1 ) szerint Tanulószerződés szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján is folyhat.

TANANYAG Az iskolarendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek központi oktatási programja alapján a szakmai elméleti oktatás mellett gyakorlati képzés keretében történik. A szakképesítések Központi Oktatási Programja tartalmazza a gyakorlati képzés tartalmát, tantárgyait, időkereteit. Ebben a fejezetben a fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus szakképzés gyakorlati oktatás sajátosságainak bemutatására kerül sor 1. Fogászati asszisztens szakképzés 1.1

A szakmai gyakorlat szervezése

A tanuló gyakorlati képzésére két lehetséges formában kerülhet sor, a Szakképzésről szóló törvény 19§ és a 27§ szerint: • A szakképzést folytató intézmények közötti együttműködési megállapodás alapján

31

FOGÁSZATI SZAKMACSOPORT •

A tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti gyakorlati képzés céljából létrejött tanulószerződés alapján. Ez a forma a humán szakterületen nem terjedt el, nem honosodott meg.

A gyakorlati képzés részben iskolai demonstrációs tantermi oktatásban, nagyobb részben fogászati szakterület ellátó egységeiben valósul meg. A szakmai gyakorlati képzést azok a fogászati gyakorlóterületek végezhetik, amelyek a szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek. Problémát jelenthet ennek a követelménynek a teljesülése, hiszen a gyakorlati képzés a fogászati szakellátás többféle színterén teljesülhet csak, amelyre minden fogorvosi rendelő nincs felkészülve és nem is profilja. Legjellemzőbb példa erre, hogy parodontológiai, szájsebészeti ellátás vagy fogszabályozás nem történik mindegyik szakrendelésen, csak a speciális ellátó egységben. A fentiekből következően, tehát a szakképzés szervezésére csak az, az oktatási intézmény vállalkozhat, amely olyan partnerintézményi kapcsolatokkal rendelkezik, hogy biztosítani tudja felszereltségében, szakfeladat ellátási körében, és nem utolsó sorban oktatásra alkalmas személyi feltételeiben a munkaerő-piaci igényeket kielégítő, korszerű és magas színvonalú szakmai oktatást. Felvetődik a kérdés, hogy ezek szerint, hol találhatók ezek az intézmények és hol vállalják fel a drága-speciális műszer, magas költség és anyagigényes szakellátásban a tanulók oktatását. A válasz erre részben az, hogy nem könnyű ilyent találni. Másrészt az, hogy meg lehet nyerni az ügynek az oktatásban elöljáró klinikai egységeket, oktatókat, országos intézeteket, nagy ellátó területű állami egészségügy szolgálatokat. 1.2 •

Módszertani ajánlások a gyakorlati felkészítéshez A tanulók gyakorlati munkáját, a fogászati betegellátás, tantervben meghatározott területein kell megszervezni.

1.3 A tanulók gyakorlati munkájának értékelése • •

A tanuló gyakorlati munkájának értékelését az iskolai szakoktató és a területi gyakorlatvezető fogászati asszisztens együtt, összhangban végezzék, értékelőlapon rögzítsék, és a minősítést beszéljék meg a tanulóval. Az értékelés minden gyakorlati egység gyakorlati időszakának teljesítését követően történjen meg.

2. Klinikai fogászati higiénikus szakképzés 2.1

A szakmai gyakorlat szervezése

A gyakorlatok szervezése megegyezik a fogászati asszisztens képzésnél leírtakkal. 2.2

Módszertani ajánlások a gyakorlati felkészítéshez

A tanulók gyakorlati munkáját, a fogászati betegellátás, a fogászati prevenció és a fogászati egészségnevelési gyakorlatok tantervben meghatározott területein kell megszervezni.


32

Fogászati asszisztencia gyakorlata

• • • •

• konzerváló fogászat, • fogpótlástan, • gyermekfogászat-fogszabályozás, • szájsebészet, • szájnyálkahártya betegségei- parodontológia, • fogászati röntgen A gyakorlat során minden tanulónak meg kell ismernie a fogászati ügyelet tevékenységét is A fogászati asszisztencia gyakorlatának szervezését, vezetését legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező fogászati asszisztens vezetheti, a fogorvos felügyeletével A tanulók szakmai gyakorlatát javasolt kettős vezetéssel megoldani, amely jelenti a szakképzést folytató intézmény és a klinikai egység oktatójának együttműködését. Az évközi gyakorlat utolsó két hetét a tanulók azon a területen töltsék, ahol a megelőző és a gyakorlati vizsga feladatukat fogják teljesíteni Klinikai fogászati higiénikus prevenciós gyakorlata

• •

• fogászati prevenció • orális higiéné • fogászati egészségnevelés A higiénikus képzés jelentős gyakorlatát, elsősorban egyetemi oktatók, fogszakorvosok végezzék, akik rendszeresen végeznek preventív beavatkozásokat a szájüregben. Ez a gyakorlati tevékenység messze túlmutat a fogászati asszisztencia gyakorlatán, és jelentősen emeli a képzés színvonalát.

Talán anélkül is, hogy a figyelmet ráirányítanám, az olvasó is elgondolkodik azon, hogy ilyen típusú gyakorlatok szervezése nem evidencia, hanem annál sokkal több. Nem hagyható figyelmen kívül a higiénikusi gyakorlatok átgondolt és szakmai igényességet feltételező kivitelezése. Gondolok itt a gyermekfogászat-fogszabályozás, fogászati prevenció és az orális higiéne, valamint a fogászati egészségnevelés gyakorlati megvalósításának színtereire, szakembereire. Fogászati egészségnevelési gyakorlat A szakképzés jelentőségét talán legmarkánsabban fémjelzi a lakosság körében az egészségnevelési feladatok teljesítése. Ezzel indokolom annak fontosságát, hogy mindenekelőtt ennek specialitásait kívánom az olvasó figyelmében ajánlani. • Ennek a gyakorlatnak fő jellemzője a szakmai módszertani és a pedagógiai munka. • A gyakorlat szervezési feladatait pedagógiai végzettségű szakember végezze, míg a szakmai irányítást a fogorvos és szakképzett higiénikus • Az évközi gyakorlat utolsó két hetét a tanulók azon a területen töltsék, ahol a megelőző és a gyakorlati vizsga feladatukat fogják teljesíteni! A fogászati egészségnevelés és a fogászati prevenció gyakorlatánál a tanulók követelmény szerinti egyéni felkészülését, szervező munkáját kell előtérbe helyezni és az ezzel eltöltött jelentős időt is, be kell számítani a gyakorlati időtartamba. A fogászati egészségnevelés gyakorlatának sajátosságai:

33


A fogászati egészségnevelés gyakorlata speciális tantervi követelmény az egészségügyi szakképzések terén. Ennyire konkrét egészségnevelési feladatokat – amely a képzés erőssége – egyetlen szakképzés tantervi követelménye sem határoz meg. A tantervi követelmény jelenlegi aktualitását, a magyar populációt mélyen érintő két fogászati népbetegség – a fogszuvasodás és a fogágybetegség – indokolja. Riasztóak a népegészségügyi adatok. A klinikai fogászati higiénikus szakképzés központi oktatási programjában a szerzők figyelembe vették a Zürichben működő Dentalhygiene-Schule program tantárgyi struktúráját. A gyakorlat célja a tanuló felkészülése az egészségnevelési feladatok elvégzésére. A fogászati egészségnevelés gyakorlatának teljesítése célzottan a lakosság legveszélyeztetettebb csoportjaira terjed ki. Ezek a következők: • Óvodai közösség • Iskolás csoport (különböző korosztálynál) • Felnőtt egészséges közösség • Várandós anyák köre • Felnőtt beteg közösségek • Gerontológiai, geriátriai csoportok • Mozgásszervi, érzékszervi károsodottak köre • Fogyatékos emberek csoportjai A gyermekfogászat-fogszabályozás Fontos a megfelelő fogászati szakrendelés kiválasztása. Ennél azonban sokkal nagyobb tétje annak van, hogy megtaláljuk azt a szakorvost aki a szaktudásában, gyakorlatában rendelkezik a gyermekfogászati ellátáson túl az egyediségében elkülönült fogszabályozási technikával és szemlélettel is. Ehhez még társulnak a gyermekkel való foglalkozás pedagógiai, pszichológiai sajátosságai is. A legjobb megoldásként a központi programban ajánlottan az Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati Klinikái adódnak, valamint olyan fogorvosi magánpraxis, ahol a tanulószerződés megkötésére lehetőség nyílik, az ott megadott feltételrendszerrel együtt. Az orális higiéné és a fogászati prevenció Ezen gyakorlatok szervezése látszólag azért egyszerűbb, mivel a gyakorlati feladatok a konzerváló fogászaton, fogpótlástanon, szájsebészeten, parodontológián, gyermekfogászaton teljesíthetők. Ám itt a hangsúly nem a napi szakellátáson van, hanem olyan higiénés és prevenciós tevékenységen, amely messze túlmutat a fogászati asszisztens szakmai felkészültségén. Itt a szakorvos mellett a már korábban szakképesítést szerzett klinikai fogászati higiénikus lenne a megfelelő gyakorlati oktató. Ez a követelmény azonban jelenleg még nem teljesült maradéktalanul, mivel még nem alakult ki a higiénikusi tevékenységi kör és amúgy sem általános a rendelőkben a higiénikusok foglalkoztatása. Ez a probléma azonban túlmutat a jegyzet hatókörén és a szerző kompetencia határain is. 2.3. A tanulók gyakorlati munkájának értékelése •

A tanuló gyakorlati munkájának értékelését az iskolai szakoktató és a területi gyakorlatvezető fogászati asszisztens együtt összhangban végezzék, értékelőlapon rögzítsék és a minősítést beszéljék meg a tanulóval

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK •

34

Az értékelés minden gyakorlati egység gyakorlati időszakának teljesítését követően történjen meg

ÖSSZEFOGLALÁS A jegyzet jelentős – a gyakorlati felkészítés – fejezetével ismerkedhetett meg az olvasó. Ez a szakasz azért kiemelt jelentőségű, mivel szakképzést bármely formában megközelíteni elsősorban a gyakorlati képzés oldaláról érdemes és hatásos. Mindkét képzés esetében erőteljes gyakorlatorientáltságról beszélhetünk, amelynek specialitásaira érdemes odafigyelni mind a vizsgáztatónak, mind a szakértőknek, szaktanácsadóknak. A klinikai fogászati higiénikus szakképzés célja olyan magasan kvalifikált prevenciós szakemberek képzése, akik a holisztikus szemlélet jegyében összefüggésében látják, értelmezik az általános egészségi állapotot és szájüreg egészségét, alkalmazni tudják a különböző szájhigiénés eljárásokat, és hatékonyan végzik a primer, szekunder és tercier egészségnevelési feladatokat.

FELADAT 1. Kérem, tanulmányozza a Szakképzési törvényt! Sorolja fel a Szakképzési törvény felhasználásával a tanuló gyakorlati képzésének formáit!

35


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről. 2. 26/2001.(VI.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. 3. A fogtechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 4. Fogászati Asszisztens Szakképesítés Központi Programja: Népjóléti Minisztérium 1995. 5. Klinikai Fogászati Higiénikus Szakképesítés Központi Programja: Népjóléti Minisztérium 1995. 6. Mezei Gyula: Szakfelügyelet-szaktanácsadás Új Pedagógiai Szemle 1996. január (4147) 7. Pavlik Oszkárné-Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók Kézikönyve (Tanácsadás – Fejlesztés) Fővárosi Pedagógiai Intézet 2000. 8. Szabó Lajos: A közoktatási Intézmények ellenőrzésének szabályai Calibra Kiadó 9. Szebenyi Péter-Mezei Gyula: Szakértők-tanácsadók módszertana BME Műszaki Pedagógiai Tanszék OKKER Oktatási Iroda


36

Szakmacsoportos módszertan Fogászati szakmacsoport

Recommend Documents