Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51.

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné

Szerkesztette: Kovács Tünde

Véleményezték: Perkó Magdolna Vízvári László

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai 1. Az ápolói szakmacsoport struktúrája A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. Struktúra II. Szervezés III. Tartalom Összefoglalás Kérdések, feladatok 2. Szaktanácsadás A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. A módszer II. A módszer kiválasztása III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben IV. A gyakorlati képzés módszertani elemei az ápolóképzésben Összefoglalás Kérdések, feladatok 3. Vizsgáztatói feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. Külső mérés II. Modul záróvizsga III. Szakmai vizsga Összefoglalás Kérdések, feladatok Felhasznált irodalom Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden

4 5 7 8 8 8 8 9 9 12 13 17 19 20 20 20 20 21 22 23 25 32 41 42 44 44 44 44 44 44 45 46 50 50 51 53 55


4

BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Kolléga! Sok szeretettel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy Ön a „Szakmacsoportos módszertan” füzetet tanulmányozza, mint szaktanácsadó, szakértő, vizsgaelnök, vizsgabizottsági tag, oktatást szervező, gyakorlatvezető, oktató, vagy tanuló. Ebben a továbbképzési formában a képzés minden eleme az Ön elméleti, gyakorlati ismereteinek gyarapítását szolgálja, didaktikai és tartalmi állapota a napi igények szerint követi a változásokat. Saját gyakorlatunkból adódó felhalmozott tapasztalat, valamint a sok éven keresztül vezetett felkészítő tanfolyamok gyakorlata által jutottunk arra az elhatározásra, hogy kialakítsunk egy olyan továbbképzési formát, amelynek tananyaga bármikor ismét fellapozható és nem veszti el aktualitását. Mindezen túl az Ön igényeit igyekszünk szolgálni azáltal, hogy: y idejét és szakmai tudását tiszteletben tartjuk, y az általunk átadni kívánt tananyag a pedagógia területére korlátozódik, y tiszteletben tartjuk, hogy Ön a képviselt szakterület elismert személyisége, y közös tevékenységi területünk azon a ponton találkozik, ahol az Ön szakmai tudása, kultúrája kapcsolódik a szakképzéshez. Ezt a jegyzetet elsősorban azoknak a szakembereknek állítottuk össze, akik részt vesznek az „Ápolói szakmacsoport” munkájában. A tananyag nagymértékben támaszkodik korábban megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Elgondolásunk szerint a szakmacsoportban való gondolkodás olyan, elsősorban szakmaipedagógiai szemléletmódot feltételez, amely elengedhetetlen a szak-módszertan követelményeinek teljesítéséhez. Továbbképzésünk során a szakképzés indításától a munkavállalásig tartó folyamatot követjük nyomon a megvalósítás tartalmi elemeit és jogszabályi hátterét szem előtt tartva. Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt. Szeretnénk továbbá megismertetni a szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésével és a már meglévő eredményekkel, valamint tervekkel. Kérjük, tartson velünk! Kellemes és hatékony tanulást kívánunk! Üdvözlettel: a szerzők Az ápolói szakmacsoport módszertani továbbképző füzete a sorozat bevezető kötete. Ebben talál olyan általános módszertani anyagokat, amelyet a többi szakmacsoportnál már nem ismételtünk meg. Amennyiben a teljességre törekszik, és a módszertan elméleti kérdései is érdeklik, ebben a füzetben megtalálja a szükséges információkat.

5


A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Célunk, hogy megismertessük Önnel az ápolói szakmacsoport struktúráját, a képzések szervezésének, szakértői – szaktanácsadói – vizsgáztatói tevékenységének, a gyakorlati felkészítés feladatainak szakmai didaktikai, módszertani összefüggéseit. A füzetet olvasva megismerkedhetnek azokkal a formai, tartalmi kérdésekkel, amelyek problémát jelenthetnek a szakképzés szervezésében, az oktatás-képzés folyamatában, a szakmai vizsgáztatásban egyaránt. A tananyag nem törekszik teljességre, nem részletezi – csak utal – azokra az összefüggésekre, amelyeket a szakképzések alapdokumentumai tartalmaznak. Inkább azokat az ismereteket értelmezi, amelyek feltétlenül szükségesek a szakmacsoportba tartozó szakképzésekben való eligazodásra. Meggyőződésünk, hogy a leírtak tanulmányozása során szerzett ismeretek az érdeklődő szakemberek számára a mindennapi - nem kifejezetten a szakképzésben betöltött szerepük tekintetében – szakmai tevékenységükre is jótékony hatással lesznek. Az ápolói szakmacsoporthoz tartozó szakképzések fejlesztése szükségessé teszi, hogy a szakértők, szaktanácsadók, pedagógusok és képzésszervezők tájékozódjanak az új rendszerben. A fejlesztési folyamat köztes szakaszában azonban elég nehéz mindenről hasznosítható információt adni, hiszen vannak olyan elemei, amelyek már megjelentek és „véglegesnek” tekinthetők – pl.: az ápolási asszisztens és az ápoló képzés szakmai és vizsgakövetelményei – más szakok esetében viszont csak „munkapéldányi” szinten készültek el a dokumentumok. Ezeknek a szakoknak csak a terveit tudjuk bemutatni, fenntartva az esetleges változások lehetőségét. A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra „dönti azt el”, hogy „tanulóbarát” e a képzés, vagy nem. Ma a „tanulóbarát” képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. struktúra

külső alapképzések

hagyományos

szakosító képzések alapképzések

fejlesztés alatt álló

ráépülő képzések

belső meglévő tudás beszámítása tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris igen rendszer moduláris igen rendszer


6

A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy a „jövőt” mutatjuk be kiadványunkban (néhol utalva az átmeneti helyzetre), hiszen mire megjelenik, reményeink szerint már lassan befejeződik a fejlesztésnek ezen szakasza és ami ma tervezet, akkor már végleges lesz1. A tananyagban talál néhány piktogramot, aminek az értelmezéséhez az alábbi magyarázat szolgál segítségül:

Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

1

A végleges szó csak azt jelenti ebben a vonatkozásban, hogy addig alkalmazható, amíg meg nem történik legalább ötévenként a képzési dokumentáció értékelése és az eredmények visszacsatolása.

7


A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Ápolói szakmacsoport)

A szakmacsoport struktúrája

Szaktanácsadás

Vizsgáztatói feladatok

Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: az ápoló szakképesítés OKJ azonosító száma 54 5012 01, az ápolási asszisztens szakképesítés azonosító száma 31 5012 01, a csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés azonosító száma 54 5012 02. A második szintű besorolást akár „önkényesnek” is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet)


8

1. MODUL AZ ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA

A TANANYAG CÉLJA Bemutatni az ápolói szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, y ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, y ismertetni a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben, y ismertetni a szakértő feladatait a képzés megvalósításában, y ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit, y ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Ápolói szakmacsoport Az ápolói munka egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. EU konform ápoló képzés Az Európai Unió normáinak megfelelő ápoló képzés. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR – „Prior Learning Assessment and Recognitation”). Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepel az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk.

9


TANANYAG I. Struktúra A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája az elmúlt tíz év során jelentős változáson ment keresztül. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenésével egyszerűsödött a szakok egymáshoz való viszonya, megszűntek az „első” és „másodfokú” szakosító képzések. (Elsőfokú szakosítónak nevezték azokat a szakképesítéseket, amelyek ápolói (akkor még általános ápoló és általános asszisztens) végzettségre épültek – pl.: felnőtt szakápoló. Másodfokú szakosítók voltak azok a képzések, amelyek valamely szakápolói végzettségre épültek – pl.: felnőtt szakápolói végzettségre épült az intenzív betegellátó szakápoló képzés). Meghatározó eleme a fejlődésnek az EU konform ápoló képzés bevezetése 1994-től. (1. sz. ábra)

Az ápolói szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 1. sz. ábra

Ápolói Ápolói szakmacsoport szakmacsoport szakképesítései szakképesítései Ápolási Ápolási asszisztens asszisztens Ápoló Ápoló

Csecsemő Csecsemő és és gyermekápoló gyermekápoló

Szülésznő Szülésznő Intenzív Intenzív betegellátó betegellátó szakápoló szakápoló

Mentőápoló Mentőápoló

Gyermek Gyermek intenzív intenzív terápiás terápiás szakápoló szakápoló

Foglalkozásegészségügyi Foglalkozásegészségügyi szakápoló szakápoló Nefrológiai Nefrológiai szakápoló szakápoló Geriátriai Geriátriai szakápoló szakápoló Diabetológiai Diabetológiai szakápoló szakápoló Körzeti-közösségi Körzeti-közösségi szakápoló szakápoló Hospice Hospice szakápoló szakápoló és és koordinátor koordinátor Pszichiátriai Pszichiátriai és és mentálhigiénés mentálhigiénés szakápoló szakápoló

Napjainkban folyó fejlesztési munkák újabb változásokat hoztak az ápolói szakmacsoport struktúrájában. Megjelentek a moduláris felépítésű képzési programok – ápolási asszisztens, ápoló -, négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, diabetológiai szakápoló és körzeti-közösségi szakápoló). A különböző szakterületek fejlődésével bekövetkező integráció megjelent a szakképzésben is, így az aneszteziológiai szakasszisztens és az intenzív


10

terápiás szakasszisztens képzések egybeolvadtak, ugyanakkor szét is váltak az életkori sajátosságok mentén felnőtt és gyermek területekre. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. A fejlesztési folyamatok következtében mindinkább megfelelnek az ápolói szakmacsoport szakképesítései napjaink elvárásainak. (2. sz. ábra) A tervezett struktúra 2. sz. ábra Ápolói Ápolói szakmacsoport szakmacsoport szakképesítései szakképesítései Ápolási Ápolási asszisztens asszisztens Ápoló Ápoló

Szülésznő Szülésznő

Mentőápoló Mentőápoló

Felnőtt Felnőtt aneszteziológiai aneszteziológiai és és Intenzív Intenzív terápiás terápiás szakápoló szakápoló Gyermek aneszteziológiai és Intenzív terápiás szakápoló Csecsemő és gyermek szakápoló Epidemiológiai szakápoló Foglalkozásegészségügyi Foglalkozásegészségügyi szakápoló szakápoló Nefrológiai Nefrológiai szakápoló szakápoló Sürgősségi Sürgősségi szakápoló szakápoló Pszichiátriai Pszichiátriai szakápoló szakápoló Onkológiai szakápoló

Az ápolási szakmacsoport a képzési rendszerek teljes vertikumát átfogja, hiszen a több szintű középfokú képzések után szintén többszintű felsőfokú képzésekben2 van lehetősége a tanulóknak status és professzió karriert építeni. (3. sz. ábra) 3. sz. ábra

Egyetemi szintű képesítések (okleveles ápoló, okleveles népegészségügyi felügyelő, okleveles védőnő Főiskolai szintű képesítések (ápoló, közegészségügyi –járványügyi felügyelő, mentőtiszt, védőnő) Középfokú szakképesítések (2. sz ábra, 1. sz. melléklet)

2

A bolognai – folyamat eredményeként alap szakképesítésről, alap fokozatról - BSC/BA („baccalaureus”/„Bachelor”) és mester fokozatról - MSC/MA („magister”/„Master”), valamint doktori képzés – PhD („Doctor of Philosophy”) képzésekről beszélhetünk.

11


A fejlesztés szakértői feladatai A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában konkrétan: A fejlesztési folyamat lépései

A szakértő feladatai

Az ápolói szakmacsoport szakképesítése

Szakmai vélemények képviselete munkaértekezleteken az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában

A fejlesztő szakemberek módszertani felkészítése

Előkészítő szakasz

Tanterv- és tananyagfejlesztő Az ápolói szakmacsoport műhelymunka vezetése összes szakképesítése vonatkozásában Aktív közreműködés a tanterv- és tananyagfejlesztő műhelymunkában (pl.: DACUM) A műhelymunka eredményeinek validálása (pl.: DACUM táblák validálása) Szabványos feladatelemzés elvégzése saját szakja/szakjai vonatkozásában Szakmai modulok fejlesztése/közreműködés a fejleszti munkában Modulok szakmai lektorálása

A fejlesztés szakasza

A képzés megvalósításának szakasza

Eredmény Elkészült a szakmai előterjesztési javaslat az ápolói szakmacsoport fejlesztésére (2003-ban) A szakértők „kiképzése” a moduláris tananyagfejlesztésre (közvetlen és elearning formában) folyamatosan zajlik 2003-ban lezajlott a DACUM műhelymunka a szakértők bevonásával minden szak vonatkozásában A validálások megtörténtek Folyamatban van a viszszacsatolás a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) szervezésében Elkészültek a szakmai modulok

Megtörtént a modulok Az ápolói szakmacsoport szakmai lektorálása összes szakképesítése Szakmai és vizsgakövetelméMegtörtént a szakmai és vonatkozásában nyek szakmai lektorálása vizsgakövetelmények szakmai lektorálása Központi oktatási programok - (elkövetkező feladat) szakmai lektorálása A képző intézet pedagógiai A fenntartó megbízása programjának szakmai vélealapján ményezése A képző intézet helyi tantervA képző intézet, vagy Az ápolási asszisztens és ének szakmai véleményezése fenntartója megbízása az ápoló szakképesítések alapján vonatkozásában A képző intézet munkájának A fenntartó vagy a szakellenőrzése – a képzés szerveminisztérium megbízása zése, lebonyolítása vonatkozáalapján sában


Az értékelés szakasza

Mérőeszközök készítése/összeállítása - a képzés szervezésének - tartalmi beválóságának mérésére A mérések eredményeinek elemzése Javaslattétel a szükséges változtatásokra

12

Az ápolási asszisztens és az ápoló szakképesítések vonatkozásában, mivel a szakmacsoport többi szakképesítésének fejlesztése még nem fejeződött be.

A központi mérés írásbeli feladatainak összeállítása az elektronikus feladatbank részére ápolási asszisztens és ápolói szakokon. A feladatok validálása. (A többi feladat a későbbi időszakban valósítható csak meg.)

Szakértés az integrált tartalmú képzésekben Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában. A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában. Hasonló a helyzet az ápoló képzés integrált moduljai esetében, különösen a választható modulok közt a diabetológiai, a hospice, a körzeti-közösségi és a geriátriai szakápolás című modulok szakmai tartalmi megítélése vonatkozásában. Az új szakképesítés, a sürgősségi szakápoló esetében problémát jelenthet, hogy még nincsenek szakértői a szaknak. Ki kell alakítani ehhez a szakhoz is a szakértői gárdát.

II. Szervezés A moduláris szerkezet „kézzelfogható” megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A szakképzések, így az egészségügyi is, ún. kimenet-orientált képzések, ami azt jelenti, hogy a hangsúly a tanítás eredményére helyeződik, azaz a „Mit kell a tanulónak teljesíteniük? és a „Mi lesz a tanítási-tanulási folyamat eredménye?” kérdésekre ad választ. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi „többletet” is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. Az oktatási programok közül – az eddigi gyakorlatban – csak az iskolai rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják…), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta „tudásminőségi garanciához”. Ennek megvalósulására törekszik az a tendencia, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új curriculumokban.

13


A szervezés szakértői feladatai A szakértői munka új eleme a szakmai tartalom bírálata mellett a képzés szervezés értékelése. Ez teljesen új elem, mivel a moduláris rendszer az egész iskolaszervezésre kihat. Tehát a szakértőnek jártasnak kell lenni a képzések szervezésében és a moduláris folyamatokban egyaránt. Emellett innovációs készséggel is kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a szokványos szervezési elemek átkonvertálására. (Bővebben a „Moduláris szakképzés – iskolaszervezés című kiadványunkból tájékozódhat.) A szervezési feladatok jellemzője y a folyamatosság, y az előzetes tudás beszámítása, y a rugalmas képzési rendszer és y az egyéni tanulási ütem biztosítása. Ennek megfelelően a szakértőnek y alkalmaznia kell az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszereit (pl.: PLAR - “Prior Learning Assessment and Recognitation”), y értelmezni a moduláris rendszerben a képzések hálóterveit y értelmezni az egyes modulfajták jellemzői – egészségügyi alapmodulok, ápolási alapmodulok, kiegészítő modulok, választható modulok, felzárkóztató modulok y megtervezni a tanuló egyéni tanulási tervét. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései közül mindez az ápoló képzésben már megvalósítható. (A többi szak szakmai és vizsgakövetelménye, valamint tanterve még nem jelent meg hivatalosan.) III. Tartalom A központi oktatási program szerkezetének elemzése A moduláris szerkezetű központi oktatási program szerkezete A központi oktatási program elemei I. fejezet*

II. fejezet: a modulok oktatási programja

III. fejezet: mellékletek**

Szakképesítés

különbözőségek

A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos

-

Az alapképzésekben az egészségápolási asszisztens, ápoló, mentőápo- ügyi alapmodulokra épülnek az ló ápolási alapmodulok, a speciális és a kiegészítő modulok A szakmacsoport összes szakképesí- A kötelezően választható modulok tése esetében azonos óraszáma a képzés elméleti óraszámának 10, maximum 20%-a A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

1. 2. 3. 4.

14

*Az első fejezet elemei részletesen: A képzés szabályozásának jogi háttere A képzés megszervezésének feltételei 2.1. A tanulók felvételének feltételei A képzés célja A képzés szakmai követelményei A szakképesítéssel betölthető munkakörök A képzés struktúrája 6.1. A képzés hálóterve 6.2. Az évközi vizsgák rendje A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 7.1. A vizsga részei 7.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 7.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés Egyéb feltételek, információk

**Mellékletek részletesen Ajánlás a képzés szervezéséhez A szakmai vizsga szóbeli tételsora A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati témakörei, útmutatás a vizsga megszervezéséhez Az oktatás tárgyi feltételei

A központi oktatási program tartalmi elemzése (az oktatási program I. fejezet) I. fejezet elemei A képzés szabályozásának jogi háttere (minimálisan) - A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet) A képzés szervezésének feltételei: személyi és tárgyi

A tanulók felvételének feltételei* A képzés szakmai követelményei

Szakképesítés

A szakmacsoport összes szakképesítésére vonatkozóan azonos.

különbözőségek

A minimálisan szükséges jogszabályokat kiegészítik a szakmai és vizsgakövetelmények, melyek szakképesítésenként eltérő számú rendeletben jelennek meg.

A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos elvek alapján meghatározott Ápolási asszisztens szak alapfokú iskolai végzettség Ápoló szak érettségi vizsga Mentőápoló szak érettségi vizsga érettségi vizsga és ápoló szakmai Ráépülő képzések végzettség A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan: a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik a meghatározásuk.

15


Az évközi vizsgák rendje

A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák vannak. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó Részletesen a 3. modulban tájékoelőírások zódhat. * A szakképesítés szintjeként az OKJ szám első két számjegyében jelenik meg. Az ápolói szakmacsoportban az ápolási asszisztenseknél 31-es, a mentőápolóknál 52-es az ápoló és a ráépülő képzések esetén 54.

A modulok pedagógiai és szakmai elemzése Pedagógiai elemzés Az oktatási program lényegi eleme a modul. A modulok tartalmazzák az oktatási folyamat részletes leírását a céltól egészen az értékelésig. A moduláris tantervben a képzési (integrált tartalmú) modulok struktúrája két részből áll: „főrész” és az almodulok/tantárgyak 3. sz. ábra: Az integrált modul szerkezete

MODUL almodul (elmélet)

almodul (elmélet)

almodul (gyakorlat)

almodul (gyakorlat)

A modulok részletes tartalma Főrész A modul címe A modul célja A modul szerkezete

Elméleti almodul/tantárgy* Az almodul/tantárgy címe A modul célja Belépési feltételek (a modul tanulásáig mely modulokat kell elsajátítani) Követelmények a program elvégzése után

Gyakorlati almodul/tantárgy Az almodul címe A gyakorlat célja Belépési feltételek

A modul megnevezése (pl.: egészKövetelmények a program elvégségügyi alapmodul) zése után A modul almoduljai/tantárgyai Tananyag (óraszámok) Tananyag (óraszámok) (óraszámok) Értékelés (almodulonként feltünÉrtékelés Értékelés tetve a formája és az ideje) A továbblépés feltételei Kötelező irodalom Ajánlott irodalom A modul oktatásához szükséges speciális eszközök *Az almodulok az ápoló és az ápolási asszisztens tantervben még tantárgyként jelennek meg.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK y

y y

y y

16

Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. (Pl.: Személyiségfejlesztés (1.1.5.2.) modul belépési feltétele „a képzésbe lépés feltételein túl a kommunikáció tantárgy követelményeinek teljesítése”. A Vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben szenvedők ápolása (1.1.12.2.) modulon belüli „A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma tantárgy” belépési feltételei „ a képzésbe lépés feltételein túl az egészséges ember (0.1.2.2.) modul. Az általános klinikai ismeretek (0.1.3.2.) modul, az ápolás alapjai (1.1.7.2.) modul sikeres teljesítése, illetve egyidejű tanulása”.) Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a „köztes vizsga” beépülése a programokba. A köztes vizsgák tartalmát általában az adott szakképesítés speciális ismereteiből választották ki a fejlesztők. A köztes vizsga célja, hogy a képző szerv tájékozódjon a tanulók előmeneteléről. Egyegy nagyobb, a képzési cél szempontjából jelentős tananyagegység végén célszerű köztes vizsgát szervezni. A vizsgák módja a mérendő tartalom jellegétől függően lehet írásbeli és gyakorlati.

Központi mérések/ Köztes vizsgák az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Szakképzés

A központi mérés formája

Ápolási asszisztens (OKJ száma: 31 5012 01)

központi mérés írásban az első félév végén

Ápoló (OKJ száma: 54 5012 01)

központi mérés írásban a második félév végén

Mentőápoló (OKJ száma: 52 5012 01)

írásbeli vizsga

Csecsemő és gyermek szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03)

gyakorlati vizsga

Epidemiológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Foglalkozás egészségügyi szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03)

gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

A mérendő modul Társadalomismeretek (0.1.1.1.) Az egészséges ember (0.1.2.1.) Általános klinikai ismeretek (0.1.3.1.) Társadalomismeretek (0.1.1.2.) Az egészséges ember (0.1.2.2.) Általános klinikai ismeretek (0.1.3.2.) Társadalomismeretek (0.1.1.2.) Az egészséges ember modul (0.1.2.2.) Általános klinikai ismeretek (0.1.3.1.) A csecsemő és gyermekkori emésztőrendszeri betegségben szenvedők ápolása (1.2.47.1.) A nosocomiális fertőzések kimutatása (1.3.69.1.) Az emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek aneszteziológiai és intenzív szakápolása (1.2.79.1.)

gyakorlati vizsga

Az intenzív ellátást igénylő beteg gyermek szakápolása (1.2.76.2.)

gyakorlati vizsga

Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok modul (1.3.72.1.)

17

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Szakképzés Nefrológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Onkológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03)

A központi mérés formája gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

Pszichiátriai szakápoló gyakorlati vizsga (OKJ száma: 54 5012 03) Sürgősségi szakápoló gyakorlati vizsga (OKJ száma: 54 5012 03) Szülésznő* *felsőszintű képzés (ISCED: 5.5)

A mérendő modul Nefrológiai szakápolás (1.2.73.1.) Onkológiai betegségekben szenvedők terápiájával és szakápolásával kapcsolatos ismeretek (1.2.65.1) Pszichiátriai betegségekben szenvedők ápolása (1.2.59.1) A sürgősségi ellátást igénylő betegek szakápolása modul (1.2.23. 3.)

Szakmai elemzés Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduljai a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák. Felépítésüket a következő elvek szerint történt: y a beteg ember holisztikus szemlélte, y az egészséges és a kóros állapotok bemutatása, y az életkori sajátosságok ismertetése. Az ápolási modulok szerkezete az ápolási folyamatot követi. Az elméleti tételsor A szakmacsoport szakképesítései elméleti tételsorai általában integrált tételeket tartalmaznak. Az integráció célja a vizsgázó szintetizáló és problémamegoldó képességének fejlesztése. Az irodalomjegyzék elemzése Az irodalomjegyzékben a kötelező irodalom címszó alatt csak azok a könyvek szerepelnek, amelyeket tartalmaz a „tankönyvlista”. Ez az oka annak, hogy néhány képzésnél szegényes az irodalomajánlás.

ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája egyszerűsödött az utóbbi tíz évben. További változtatásokat jelent a struktúrában a moduláris fejlesztés. Alapképzésekből és ráépülő képzésekből épül fel a szakmacsoport struktúra. Négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápolás, hospice szakápolás diabetológiai szakápolás és körzetiközösségi szakápolás). A szakképzések belső struktúráját modulárissá alakítják a fejlesztők. Napjainkban zajlik a modularizáció. Szakértői feladatok A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. A képzésfejlesztéshez kapcsolódó feladatok az előkészítő, a fejlesztő, a képzést megvalósító és a fejlesztést értékelő szakaszokból állnak.


18

Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában az integrált képzési tartalmak miatt (A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában.) A szakértő lehetséges feladatai a központi oktatási program vonatkozásában y a központi oktatási program szerkezetének elemzése y a központi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése (az oktatási program I. fejezetére vonatkoztatva) y a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások) y a modulok szakmai és pedagógiai elemzése (az oktatási program II. fejezete) y a módszertani ajánlások megfelelősége – az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan y az elméleti tételsor elemzése – szakmai és pedagógiai megfelelősége y a szükséges eszközök jegyzékének elemzése y az irodalomjegyzék elemzése – tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük A képzés szervezése vonatkozásában y a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására y a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása y a képző intézet pedagógiai programjának szakértése – jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése) y a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése) y a központi mérések/köztes vizsga feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése (3 sz. táblázat tartalmazza a szakmacsoport minden szakját) Az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak lényeges jellemzői Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a „köztes vizsga” beépülése a programokba.

19


KÉRDÉSEK, FELADATOK y y y y y y y

Magyarázza el a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit! Ismertesse az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget! Ismertesse a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben! Ismertesse a szakértő feladatait a képzés megvalósításában! Melyek az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzői? Ismertesse az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit! Hasonlítsa össze az alapképzést és a ráépülő képzést és fogalmazza meg a képzések közti különbségeket!


20

2. MODUL SZAKTANÁCSADÁS A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduláris szerkezetű oktatási programjai sajátosságaival. Segítségadás a különböző szakokból vett példákkal a módszertani tanácsadáshoz.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y meghatározni az oktatási módszer, a módszertan és a szakmódszertan fogalmak jelentését, y felsorolni a módszerek csoportosításának formáit, y ismertetni a készségek alapján csoportosított módszereket és jellemzőiket, y ismertetni a módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket, y felsorolni az elméleti képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva, y elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az ápolásról, y elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az oktatásról, y elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató módszertani kultúráltsága, y felsorolni a gyakorlati képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Módszertan A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. Szakmódszertan Minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek gyűjteménye. Receptív Észlelő. Reproduktív Megismétlő.

21


Heurisztikus Élményszerű. Induktív Az ismeretek birtokában valamely probléma megoldásának „felfedezése”. Deduktív Meglévő tudásunk birtokában új ismeretekhez juthatunk rendszerezéssel, következtetéssel stb.

TANANYAG A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36.§-a.

A szaktanácsadás jogi háttere: y y y

Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36.§ a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés.

Közoktatási törvény: 36.§ A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.


22

A szakképzésekre adaptálni kell a közoktatási törvényben leírtakat. Tehát a szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése. I. A módszer

Szakmai képzések módszertana, amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak az oktatók Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: y az elméleti képzés és y a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A szakmódszertan kifejezéssel lehet vitatkozni. A módszer lehet ugyanis ugyanaz különböző tartalmakon alkalmazva. Pl.: az előadás módszerét alkalmazhatja a pedagógus a történelem eseményeinek tanítása során éppúgy, mint az ápolástudományban jelen lévő ápolási filozófiák bemutatására. A gyakorlati módszerek vonatkozásában sem más a helyzet. A bemutatás módszerét alkalmazhatja a szaktanár a kőműves képzésben a betonkeverés műveletének demonstrálására éppúgy, mint az ápolóképzésben a vérvételi technika bemutatására. Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a bemutatás módszerét az előadás közben is célszerű alkalmazni, mivel a szemléletesség elősegíti a megértést.

Egy másfajta logika alapján megkülönböztetünk oktatási módszereket és az azokhoz kapcsolható technikákat. Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszichomotoros és affektív területekre. Példák a készségekre az ápolói szakmacsoport szakképzéseiből kognitív terület pszichomotoros terület az ápolási diagnózis felállításának infúzió összeállítása készsége a megfigyelt tünetek értékelésének vérnyomásmérés készsége individuális ápolási terv készítése defibrillálás

affektív terület kommunikációs készségek

A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszichomotoros készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció. (Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.)

23


A készségek oktatásának, tanulásának elméleti hátterét a behaviorista, kognitív és humanisztikus koncepciók alkotják. A behaviorista elméletek rámutatnak arra, hogy az inger és válasz társítása vezet a viselkedés megváltozásához. Feltételezik, hogy az elemi asszociációkat lépésről lépésre kell begyakorolni, ahol az oktató ellenőrzi a különböző komponensek elvégzését. A készségek oktatásának fő lépései: a bemutatás, a gyakorlás, ismétlés a tanár irányításával a készségek, kompetenciák önálló birtoklásáig. A kognitív modell a hangsúlyt a tanulóra helyezi. A tanítási-tanulási folyamatot a viselkedésre ható struktúrák határozzák meg. A tanulást úgy tekintik, mint e struktúra módosítását. A modell szerint szükséges azokat a folyamatokat is tanítani, hogy hogyan gondolkodjunk. A humanisztikus modellre alapuló tanítási stratégiák az előbbi két modell elemeit ötvözik. A készségek fenti osztályozása gyakorlati segítséget jelenthet a tanítási-tanulási folyamat megtervezésénél és kivitelezésénél, mégis egy kicsit mesterséges. A valóságban ezek a készségek átfedik egymást, mindegyikben megjelenhetnek egy másik kategória elemei is. Egy intramusculáris injekció beadása – a megfelelő mozgásmintán túl – érinti az anatómiai ismereteket, a szükséges eszközök, anyagok ismeretét, a sterilitás szabályainak ismeretét és kommunikációs készségeket a beteg megnyugtatására.

A módszerek csoportosításának további módjai: y „az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati y a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű y az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív y a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú y az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés.” (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) Az oktatási módszereket az ismertetetteken kívül még többféleképpen is csoportosíthatjuk (Bővebben: Így is lehet(ne) Az elmélet a gyakorlatban (Az elméleti képzés módszerei az egészségügyi szakképzésekben.), Tóth Lászlóné, ETInfo plussz, 2005. 2. szám) „Klasszikusan” tradicionális és innovatív módszercsoportokat is megkülönböztethetünk. (2. számú melléklet) A módszereket lebonthatjuk technikákra. (A pedagógiában a terminológiai vita ma sem záródott le ebben a témakörben.) A lényeg azonban nem változik. A módszereket változatosan kell alkalmaznunk, elsődlegesen az oktatás célját szem előtt tartva megválasztásukkor. II. A módszer kiválasztása

Az elsajátítandó készségek alapján A választandó oktatási módszer elsősorban az oktatni kívánt készségtől függ. Ebben az értelemben az ismertető módszerek főként a lexikális tudás átadására alkalmasak. (főleg a kognitív területen), a demonstráló módszerek alapvetően a pszichomotoros készségek esetében, míg az”aktív módszerek” különösen a kommunikációs készség fejlesztésében alkalmazhatók.


24

E módszerek eszközeiként különböző oktatási technikákat alkalmazhatunk: ismertető módszerek előadás megbeszélés vita komputer támogatta tanulás Tv/videó oktatóprogramok stb.

demonstráló módszerek bemutatások modellek szimulációk (szerepjátékok) poster videó stb.

aktív módszerek szimulációk (szerepjátékok) csoport tevékenységek Projektek eset bemutatások workshop stb.

Átfedések vannak a technikák között is. A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), y a kitűzött középtávú és rövidtávú célok (állami, intézményi, képzési, tanórai, stb.), y a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, y az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.).

y y

Amiről az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben oktatók a szaktanácsadóval konzultálhatnak A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítás folyamatának hogyanjára ad választ, a tanulás motiválásának és szabályozásának fő vonulatát adja meg. Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében, eltérő stratégiákra szerveződve kerülnek alkalmazásra. Az ápolóképzés releváns célja az ápolás emberi és technikai aspektusainak megfelelő integrációja. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, fontos tisztázni a képzési prioritásokat és innovatív oktatásmódszertani technikákat kell bevezetnünk. Ma már egyértelmű, hogy az oktatást tanuló centrikussá kell tenni. Az ápolói szakmacsoport képzéseiben jelentős részt tesznek ki a gyakorlatot támogató elméleti alapok. Az elméleti ismeretek, a kognitív készségek oktatásához alkalmazható módszereket és technikákat az elméleti modulok/tantárgyak3 oktatásánál alkalmazhatjuk. Elméleti felkészítés az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Az ápolói szakokra a szakma jellegéből adódóan a tudományos elméleti alapokra épülő gyakorlati tevékenység a jellemző. Az alapképzések esetében általában az elmélet és a gyakorlat 50-50%-os megoszlásban szerepel egy-egy oktatási programban. A ráépülő képzések esetében viszont már a gyakorlati készségek tanítása az elsődleges, általában 30% elmélet mellett 70% a gyakorlat. A moduláris képzés moduljait nehéz szétválogatni tisztán elméleti, illetve tisztán gyakorlati modulokra. Általában összeolvad az elmélet a gyakorlattal. Legtipikusabb példái ennek az 3

A hagyományos szerkezetű képzések oktatási programjaiban tantárgyakat találunk. A moduláris rendszerben integrált tananyagtartalmú modulokat tanítunk.

25


ápolási és a szakápolási alapmodulok. A képzésfejlesztés filozófiája is erre irányult az egész szakmacsoport vonatkozásában, hiszen a fejlesztés egyik legfontosabb elve az elmélet és a gyakorlat egységének biztosítása volt. További sajátossága az elmélet fogalomnak az ápolói szakképzésekben, hogy a demonstrációs gyakorlatok az elméleti képzéshez tartoznak (óratervileg és a képzés irányítása szerint is). Így igen nehéz „tisztán” elméleti modulokról beszélni. A demonstrációs termi gyakorlatok módszertani vonatkozásban a gyakorlati felkészítéshez tartoznak. (Ezekről a gyakorlati felkészítés címszó alatt írunk.) Néhány példa az egyes szakok moduljaiból Elméleti modulok Gyakorlati almodulok/tantárgyak Ápoló képzés Társadalomismeretek 0.1.1.2.* Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Az egészséges ember 0.1.2.2. Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon Szakmai etika 1.2.21.1. Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon Ápoláslélektan** Ápolási gyakorlat urológiai osztályon Egyéni irányított gyakorlat*** Mentőápoló képzés Klinikumok sürgősségi vonatkozásai 1.2.92.1 Kivonuló gyakorlat esetkocsin Ápoláslélektan Reanimatológia Orvosi latin Mentésirányítás gyakorlat Diagnosztika és terápia Oxyológia Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló képzés Szakápolási gyakorlat központi intenzív betegellátó Klinikai intenzív terápiás alapismeretek osztályon Aneszteziológiai gyakorlat hasi sebészeti beavatkozáAz aneszteziológia és intenzív ellátás gyógyszertana soknál Anesztézia a keringési rendszer betegségeiben Szakápolási gyakorlat kardiológiai őrzőben *a modul kódja **a modul almodulja/tantárgya ***kognitív készségek fejlesztése

III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben y y y y

Az oktató filozófiája az ápolásról, az oktató filozófiája a képzésről, az oktató módszertani kultúráltsága, az oktató által preferált módszerek halmaza.

Az oktató filozófiája az ápolásról Az egyes szakok elméleti képzésének meghatározó eleme az oktató/pedagógus filozófiája az ápolásról. Az oktató kialakíthatja az ápolásról vallott nézeteinek eszenciáját önmaga, vagy interiorizálja valamely ápoláskutató gondolatait. Bármely megoldást választja, kihat az egész tanítási folyamatára, vagyis: y a tananyagtartalomra, y a módszerekre – szervezeti keretre, y a kommunikációra. Tipikus példa erre a „Henderson”-i és az Orem-féle modell közti lényegi különbség. Az életműködéseken alapuló ápolási modell (Henderson, 1966.) a beteg segítését hangsúlyozza, míg az önellátó ápolási modell (Orem, 1980.) az egyén önellátáshoz való jogát emeli ki. Az ápolási és a szakápolási modulok tanítása során a Henderson-i filozófia értelmében a beteg segítésének módjait emeli ki a tanár a tanítási folyamat során. Az Oremi-i filozófia értelmében pedig a beteg megtanítását az önellátásra. (Pl.: az ágyneműcsere tanítása során kiemelt


26

tananyag a beteg mozgatása, fogása, tartása a műveletek közben (Henderson-i modell). Az Orem-i filozófia értelmében kiemelt tananyag a beteg megtanítása önmaga hely- és helyzetváltoztatásának kivitelezésére, illetve arra, hogyan tud segíteni az ápolónak a művelet elvégzésében (természetesen a beteg állapotától függően). Az oktató filozófiája a képzésről A szakképzésben tanító pedagógusok általában gyakorlatorientált szakemberek. Szakmaiságukból is adódik ez, valamint az oktatott témakörök jellegéből. Az oktató filozófiája a képzésről attól függ, hogy pedagógus, vagy andragógus. Vagyis pedagógusként gondolkodik a tanítási-tanulási folyamatról, vagy andragógusként. Az ápolói szakmacsoport szakképzései közt egy képzés, az ápolási asszisztens szak belépési feltétele nem kötődik érettségi vizsgához és 16 éves kortól beléphet a tanulni vágyó a képzésbe. Ennek következtében az összes többi szakra felnőttkorban lehet jelentkezni. Tehát a felnőttek képzésével foglalkozó andragógusra van szükség. Sokszor abba a hibába esnek a képző intézmények (akaratukon kívül, mivel andragógus képzés ma még nincs Magyarországon), hogy a szakiskolában, szakközépiskolában sikeresen tanító szaktanárra bízzák a felnőttek szakmai képzését is. A pedagógus klasszikus filozófiája a képzésről lehet még ma is a „tanuló megtanítása”. Az andragógus filozófiája viszont csak „a tanuló segítése a tanulásban” lehet. A „tanuló segítése” filozófia mentén megválasztott módszerek és oktatásszervezési formák elsősorban a tanuló önálló munkáját hívatottak biztosítani és segíteni. Ezeket nevezhetjük „tapasztalatra épülő tanítási-tanulási módszereknek is. Az andragógusnak figyelembe kell vennie, hogy ma már megváltoztak az életvezetési minták, és az életmód. A XX. század folyamán az életút három, egymástól jól elkülöníthető szakaszra oszlott: a szocializáció és a tanulás idejére (gyermek és ifjúkor), a munkavégzés időszakára (felnőttkor), és a nyugdíjas évekre (felnőtt kor második szakasza és időskor). Az 1980-as évekig, néhány kivételtől eltekintve, a formális képzésben szerzett tudás némi önképzéssel elegendő ismeretet biztosított a munkavégzéshez. Ezt követően a „tudományos, technikai forradalom” következtében az iskoláztatás ideje kitolódott, volumene megnőtt és a munka világában eltöltött életút ciklusossá vált. Azóta foglalkoztatási és tanulási ciklusok váltogatják egymást, mivel egyre több szakma esetében vált szükségessé a szakmai tudás időről-időre történő megújítása. A prognózis szerint a XXI. században tovább zsugorodik az emberek munka világában eltöltött életideje és szó szerint megvalósul az „egész életen át tartó tanulás”. Számolni kell a képzés során azzal is, hogy a felnőttek memóriája és a reakció idő változik. A memória rövidül, és a reakcióidő meghosszabbodik. A reakcióidőt befolyásolják a pszichológiai tényezők, nyomások. A felnőtteknek időről, időre ellenőrizniük kell a tanítási folyamat alatt, hogy amit hallanak, az megfelel-e élettapasztalataiknak. Ennek megfelelően az oktatónak elegendő időt kell hagynia erre az információs, reflexiós folyamatra. Ebben a folyamatban a való életből vett példák igen nagy fontosságra tesznek szert, mert képessé teszik a tanulót, hogy a hallottakat belsővé tegye. A felnőttek tanulását segíteni kell azzal is, hogy újra tanulókká váljanak. A kedvező tanulási környezet megteremtésével segíteni kell a tanulókat abban, hogy ki tudjanak lépni a napi rutinból, szórakozottságukból, hatékonyabban gondolkodjanak, jobban figyeljenek, jobban meg tudják vizsgálni a hallottakat, és reflektálni tudjanak azokra. (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) A fentiek csak akkor valósíthatók meg, ha az oktató folyamatosan kapcsolatban van az egészségügyi gyakorlattal, akkor is, ha csak elméleti modulokat tanít. Az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben az elmélet elválaszthatatlan a gyakorlattól. A valós példák csak így mutathatók be a tanítás során. (A szakmai tartalom folyamatos megújítása is csak így lehetséges.)

27


Az oktató módszertani kultúráltsága Az oktató módszertani kultúráltságának a választék mennyisége szempontjából van jelentősége. Minél több módszert ismer az oktató, annál könnyebben tud megfelelőt választani az adott témakörhöz és az oktatás aktuális céljához, a didaktikai feladathoz, a tanulók/résztvevők életkori sajátosságaihoz. Az oktató által preferált módszerek halmaza Az oktató által ismert módszerek közt vannak „kedvelt” és nem „kedvelt „módszerek. Bizonyos mértékig az oktató személyisége is befolyásolja, melyeket kedveli. A választást meghatározza még az, hogy mely módszereket alkalmazott már, melyekben van megfelelő tapasztalata. A módszerek kapcsolata a képzési folyamattal Modulok tartalma Ápolási feladatok Kapcsolódó ismeretek

4. sz. ábra

Oktatási filozófia

Ápolási folyamat (A filozófia stabilizálása) Ápolási modell (A filozófiát tükröző modell kiválasztása) Filozófia az ápolásról

A képzési folyamat és a módszerek összefüggnek egymással.

Tanítási-tanulási módszerek

A táblázatokban néhány módszert jelöltünk az egyes ápolói szakok vonatkozásában. Inkább csak ötletadónak szántuk. Az ápolói szakmacsoport képzéseiben alkalmazható módszerek az elméleti modulok tanítására Néhány kiragadott módszer a teljesség igénye nélkül

X

X

oktató jellegű beszélgetés

szakértők kérdezése

X

szendvics módszer

X

referátum

X

mentori rendszer

X

problémaalapú oktatás

esetismertetés

X

konzultáns (szaktanácsadó)

vita

Prezentáció

X

szerepjáték

Ápolási aszszisztens Ápoló Mentőápoló Ráépülő képzések (ápolói szakmacsoport)

előadási visszacsatolás

Képzés

előadás

Módszer

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A módszer választását sok tényező befolyásolja. Egy témakör tanításához több módszer is megfelelő lehet, sőt a témakörön belül egymás után is lehetséges többféle módszer alkalmazása az egyes kisebb egységekhez.

Az egyes szakokra vonatkoztatva az egyes modulokhoz ajánlott módszerek csoportja szendvics módszer



X

referátum

X

mentori rendszer

X


X


X

esetismertetés

szerepjáték X

X

vita

Társadalomismeretek 0.1.1.2. Jogi ismeretek X Szociológia X X SzociálpszicholóX gia Etika Egészségügyi gazdálkodási és X X vállalkozási ismeretek

prezentáció


Modul

előadás

Ápoló

X X

X X

X

X X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

29


Az egészséges ember 0.1.2.2. Biokémia X Biofizika X Genetika X Egészségtan, X közegészségtan Pszichológia X Anatómia, élettan Pedagógia alapjai Egészségpedagógia Szakmai etika 1.2.21.1.

X X X

X X X

X

X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X X X

X

X X

X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Példák egy tantárgy témaköreihez alkalmazható módszercsoportokra szakértők kérdezése

szendvics módszer

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X X

X X X X


X

referátum

mentori rendszer X


X

esetismertetés

X

vita

X

szerepjáték


X

prezentáció

Szociológia A szociológia módszertana A szociológiai vizsgálatok lépései A társadalom struktúrája és rétegszerkezete Társadalmi mobilitás A család, mint társadalmi kiscsoport A mai magyar társadalom Szociálpolitika Egészségszociológia Szociális munka Szociál-gerontológia


Témakörök

előadás

Ápoló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


30

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

referátum

szendvics módszer




X


referátum

X

szendvics módszer

mentori rendszer

Onkológiai gyógyszertani X X X X ismeretek 1.2.64.1. Onkológiai betegségben szenvedők terápiája és szakápolása 1.2.65.1. Onkológiai betegX X X X X ségek klinikuma Onkológiai betegX X X ségek szakápolása



esetismertetés

vita

szerepjáték

prezentáció


Modul

előadás

Onkológiai szakápoló képzés

Példák egy tantárgy témaköreihez alkalmazható módszercsoportokra

esetismertetés



mentori rendszer

vita

szerepjáték

prezentáció


előadás

Onkológiai szakápoló képzés

X

X

X

X

Onkológiai betegségek szakápolása Az ápolás folyamata

X

X

X

X

X

X

Jellegzetes ápolási diagnózisok

X

Az ápolás tervezése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ápolási beavatkozások: a beteg szükségleteinek kielégítése előkészítés/köz reműkö dés a diagnosztik us eljárásokb an Eszközös vizsgálatok

X

31


Laboratóriumi vizsgálatok A terápiás eljárások előkészítése/kivitelezése műtéti kezelések:

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A beteg pszichés támogatása

X

X

X

X

X

X

X

A beteg és hozzátartozói oktatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ápolási eredmény értékelése X

Dokumentáció

X

Példák egy tantárgy témaköreihez alkalmazható módszercsoportokra

A klinikai ismeretek elmélete (almodul): Tömeges baleset, katasztrófa medicina témakör a tömeges baleset, ill. X X X X X katasztrófa helyzet X X X sérült triage X X túlélési lánc a tömeges baleseti X X X X kárhely egészségügyi felszámolása sebesültX X X X gyűjtőhely kialakítása Stb.



szendvics módszer

referátum

mentori rendszer



esetismertetés

vita

szerepjáték

prezentáció


előadás

Sürgősségi szakápoló képzés

X X X

X

X

X

X

X

Az előadást ma már ritkán lehet elképzelni megfelelő szemléltetés nélkül. Inkább a „szemléltetett” előadás kifejezést használhatnánk. A szemléltető eszközök minden fajtája bevethető az ábráktól az audio-vizuális eszközökig. Pl.: a sürgősségi szakápoló képzés „Tömeges baleset katasztrófa medicina” témakör oktatása közben a videofilm részletek megfelelően szemléletessé tehetik az előadást.


32

A táblázatokban példákat láthat az egyes modulok, témakörök tanításához alkalmazható módszerekről. Egy-egy témakörhöz több módszer is hozzárendelhető, az oktatási környezet és az oktató „egyéni tapasztalatai” (az oktató sokféle módszert ismerhet, de vannak, amelyeket szívesebben alkalmaz) alapján.

Az egyéni irányított gyakorlat szerepe az ápoló képzésben Nem tévedés. Az elméleti képzéshez kapcsolódó egyéni irányított gyakorlat a kognitív és affektív készségek fejlesztését szolgálja. Az elméleti képzés vonatkozásában tehát a kognitív készségek fejlesztése elengedhetetlen. Az egyéni irányított gyakorlatok csak az ápoló képzés oktatási programjában jelennek meg. A megfogalmazott feladatok szorosan kapcsolódnak az ápolástudományhoz. A tanulók önállóságát és problémamegoldó képességét is fejlesztik, alkalmat adnak számukra a szakirodalom mélyebb tanulmányozására, kutatómunkára. A modulokban megadott témakörök ajánlások. Ezeken kívül más jellegű feladatok is adhatók a tanulóknak az elméletet oktató pedagógus megítélése szerint. Néhány esetben választási lehetőség is van a megadott témakörökben. Az egyéni irányított gyakorlat feladatainak megoldása a tanuló tudását magasabb szintre emelheti, a megoldott feladatok minősítése a pedagógus megítélése szerint befolyásolhatja az adott tantárgy/modul érdemjegyét. Az egyéni irányított gyakorlatok részben a tanuló önálló tanulási idejének terhére, részben a területi gyakorlatok idejére szervezhetők. Vagyis az adott feladathoz szükséges adatgyűjtés (pl.: ápolási anamnézis felvétele) a területi gyakorlat ideje alatt is megvalósítható, de a feladat teljes elkészítése a tanuló egyéni tanulási ideje alatt történhet meg. Példák az egyéni irányított gyakorlatokra: Tantárgy/modul kapcsolat

Feladat

Téma

Óraszám

Értékelés

A mozgásszervi betegségben szenvedők ápolása

Ápolási terv készítése

Ápolási terv készítése ortopédiai betegségben szenvedő betegek részére. (A tanuló által választott három, különböző ortopédiai betegségben szenvedő beteg részére)

20 óra

A tantárgyhoz kapcsolódóan.

Tantárgy/modul kapcsolat

Feladat

Téma

Óraszám

Értékelés

40 óra

A tantárgyhoz kapcsolódóan.

Keringési rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

Ápolási protokoll terv készíÁpolási protokoll tése négy választott diagkészítése nosztikus beavatkozáshoz

IV. A gyakorlati képzés módszertana az ápolói szakmacsoportban Comenius óta ismert, hogy „…mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehet, a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé…, és ami egyszerre több érzék által is észlelhető, azt több érzék által is kell érzékeltetni” (Comenius), ami egyben a szakképzés alapelvévé is vált.

33


A gyakorlati képzés célja az elméleti tudás és a gyakorlati ismeretek olyan integrálása, amely felkészíti a tanulót: y a kritikus gondolkodásra, y a problémamegoldó önálló döntésre, y az etikus és humánus szemléletre és magatartásra, y a multidiszciplináris együttműködésre. A gyakorlati képzéseket szervezési és didaktikai szempontból jellemezhetjük. szendvics szerkezetű

szervezési

képzési helyek rotációja

tanonckodás

gyakornokként

szimulációs oktatás

didaktikai

„éles gyakorlat”

munkatapasztalat – elmélet

projektmódszer

A teljes képzést tekintve az elméleti és a gyakorlati képzések egymás utáni váltakozása, azaz a gyakorlat „beékelődik” az elméleti képzésbe. (Ilyen volt a blokk rendszerű képzés, és ilyen a moduláris képzés is.) A tanuló a képzés során több gyakorló helyen tanul. Az egyes gyakorlóhelyeken bizonyos sorrendben jelenik meg. A tanulócsoport összesített gyakorlati beosztása a gyakorló helyek közti „forgást” mutatja. A szakképesítéssel még nem, de már „részkompetenciával” rendelkező tanuló összefüggő gyakorlati időt tölt el valós szituációban. Ilyen pl. az alap képzések esetén a „nyári összefüggő” gyakorlat. A már szakképesített szakember „korlátozott kompetenciával” tevékenykedik. Tehát túl nyúlik a formális képzésen. Az egészségügy területén az orvosképzésben a rezidensi rendszer tekinthető ilyen gyakorlati formának, a szakképzésre nem jellemző (bár szükséges lenne!). Az ismereteket, készségeket és szokásokat imitált, szituatív körülmények között sajátíttatjuk el. Ilyen oktatásnak tekinthető a demonstrációs termi gyakorlat. Valós helyzetben történik a készségek kialakítása, képességek fejlesztése. Az egészségügyi szakképzésben a klinikai (területi) gyakorlatok szerveződnek működő egészségügyi ellátó egységekben. A ráépülő szakok jellemzője, hogy a képzésbe lépés feltétele egy adott munkakörben eltöltött gyakorlat megléte. Így a képzés során a már meglévő tudást be lehet (kell) építeni. Ebben az esetben a gyakorlat kvázi megelőzi az elméletet. A tanulótól a képzés során önálló, komplex (felméréstől az értékelésig) feladat megoldást várunk. Ilyen gyakorlatnak tekinthető az ápoló szak egyéni irányított gyakorlata.

A szakmai gyakorlatok szervezési sajátosságai 5. sz. ábra szakmai gyakorlatok

demonstrációs terem

iskolai

irányított klinikai

klinikai

terület

klinikai demonstrációs egység (KDE)


34

Demonstrációs termi gyakorlat A gyakorlati készségek kialakításának első szakasza, az alap készségek kialakítására alkalmas. Az „elméleti-gyakorlat” helyszíne, amelynek tárgyi felszereltségét az adott szak tanterve tartalmazza. Moduláris képzés esetén a curriculum III. fejezetében találhatja meg az összesített, általános eszköz jegyzéket. A speciális eszközök az egyes modulok leírásánál találhatók. Az ajánlott hallgatói létszám 10-12 fő. A szakoktató elsősorban a képzőhely (iskola) alkalmazásban áll. - alapműveletek elsajátíttatása A gyakorlat célja A gyakorlat feladata A módszerek

A továbblépés feltétele

- alaptevékenységek begyakorlása egyéni, páros vagy csoportos munkában a teljes önállóság szintjéig - bemutatás – megfigyelés – magyarázat - az egyes fázisokhoz az oktató segítséget nyújt, tanácsot ad - demonstrációs termi vizsga, az alapműveletek önálló végrehajtása (nincs szükség külső segítségre, mert ismert a beavatkozás indikációja, előkészítése, kivitelezése)

Irányított klinikai gyakorlat Klinikai demonstrációs egységben (KDE), ami olyan gyógyító környezet, amely modellként szolgál a betegellátás és a klinikai gyakorlati oktatás számára (Klinikai Demonstrációs és Oktatási Egység - KDOE). Szervezeti formáját tekintve ez lehet: y az egész osztály (labor, műtő, …stb), y az osztály (… stb) egy részlege, y egy adott kórterem, kezelő …stb. Feltételrendszere: Személyi megfelelő létszámú, és felkészültségű - szak- és segédszemélyzet - szakoktató, mentor - orvos - segítő kórházvezetés

Tárgyi - optimális munkahely - tankórterem (egység) - oktatási helyiség - könyvtári és információs szolgáltatás - oktatási segédeszközök - optimális eszközellátás

A klinikai tevékenység végrehajtása tulajdonképpen problémahelyzetek sorozataként is felfogható, mely alapvetően a problémamegoldó gondolkodást hivatott fejleszteni. Így a klinikai gyakorlat induktív módszerek segítségével járul hozzá a tanulók kognitív, emocionális és pszichomotoros fejlődéséhez, végső soron a szakma gyakorlásához szükséges készségek és szokások kialakításához.

35


A gyakorlati készségek kialakításának lépései a klinikai gyakorlatokon: 1. a gyakorlatvezető feleleveníti a hallgató ismereteit és bemutatja a végrehajtást „élesben” 2. a tanuló a műveleteket valós élethelyzetekben megtanulja, gyakorolja, ellenőrzi, értékeli

3. a tanuló átlátja a napi munkát, kellő ismeretekkel rendelkezik a beavatkozásokról 4. maximális begyakorlottság szintjén hajtja végre a tevékenységet 5. tisztában van a kompetenciáival

ezen a fokon még minden tevékenységnél jelen van a gyakorlatvezető a tanuló alkalmas az önálló munkavégzésre

A klinikai gyakorlatok megkezdése előtt mindenképp fontos a tanulókat felkészíteni a valós helyzetben történő gyakorlat végrehajtására! y y y y y y

tanulói csoportok ill. párok összeállítása a tanulók önértékelésének felmérése a gyakorlat céljának pontos meghatározása a követelmények egyértelmű megfogalmazása pontos feladatadás gyakorlat előtt ismerkedés

A gyakorlati oktatási módszer megválasztásának szempontjai Lehet a képzés célja, a képzés tartalma, a tanulók életkori sajátosságai, és a gyakorlati hely adta lehetőségek sem elhanyagolandók. Bővebben a képzési célok – elsősorban a pszichomotoros célok – szerint tekintsük át a módszerválasztás szempontjait.


36

Tevékenység Oktatói Tanulói - bemutatja az egyes alap- anyagok, eszközök és beIsmeret - megítél készségeket és helyes munrendezések megtekintése - megtapogat kaműveleteket, elvégzi a - munkaműveletek elvégzése - meghall mozdulatokat, eszközhaszná- (utánzása), testtartások felvé- utánoz latot és munkamódszert mutat tele - imitál be - alapgyakorlatok végrehajtá- munka előkészítést és terve- sa zést oktat - alap eszközök alapvető használata - kombinált cselekvéseket, - alapkészségek gyakorlása Megértés - részeket össze- és szétszerel munkavégzést és munkafo- alapkészségek kombinációi- megpróbál lyamatokat mutat be nak gyakorlása - demonstrál - korrigálja a tanulók cseleke- - alap eszközhasználat „mes- bemutat deteit teri” bemutatása - hozzákapcsol - megfigyeli a tanulókat és megkérdezi, miért úgy cselekszenek Ezen a ponton szervezhető a demonstrációs termi vizsga! - komplex feladatokat ad a - többszemélyes gyakorlati Alkalmazás - újat összeszerel tanulóknak, amelyeknél ma- feladatok csoportmunkában - kivitelez guknak kell elvégezniük az való megoldása - konstruál előkészítést, kiválasztaniuk a - tervek kivitelezése vagy - elkészít munkamódszert és a munka- bővítése a tervezett idő alatt - új eszközön gyakorol végzés sorrendjét - alapkészségek bemutatása - kezel valamit - megfigyeli az egyes tanuló- - zavarok felkutatása és elhákat, kérdez, ellenőriz és korri- rítása gál - beszélgetés során figyelmez- - komplex feladatok végzése Integrálás - mesterien bemutat teti a tanulókat a jó munka- csoportmunkában - habozás nélkül végzi el a módszer, eljárások és testtar- - felelősség viselése csoporthelyes cselekvést tás értékére munka közben - lehetőséget teremt öntevé- - eszközraktár kezelése keny alkalmazásra - munkát segítő eszközök alkalmazása - munkafolyamat vagy a munkamozdulat kijavítása Cél

A tanulókban rögzül… - 10 % abból, amit olvasnak, - 20 % abból, amit hallanak, - 30 % abból, amit látnak, - 50 % abból, amit hallanak és használnak is, - 70 % abból, amit mondanak, - 90 % abból, amit mondanak és csinálnak is.

37


A bemutatás „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg az érzékekben.” (Locke) A gyakorlati oktatás legősibb módszere. Ahhoz, hogy a tanuló tudja, mit kell végrehajtania, előzőleg meg kell mutatni számára: y tények megismerésére szolgál y sohasem öncélú y nem a szemléltetőeszközök mennyisége, hanem a minősége fontos y ismeret vagy megértés szintjére juttatjuk a tanulót alapelvek példa a szemlélődést az oktatónak irányítani kell Adjunk megfigyelési szempontokat! „…nem elég nézni, látni is kell…” pl egy vérvétel kivitelezésénél – Milyen csövet használnak? Mekkora szögben történik a beszúrás? Milyen testhelyzetben helyezik el a beteget? minél több tanulónak lehetőséget kell biztosí- Először a „bátrak” jelentkeznek, de biztassuk tani a bemutatott eszköz vagy tevékenység a visszahúzódókat is! Adjuk a kezükbe a vérkipróbálására vételi csövet, a leszorító gumit, stb. egyidejűleg minél több érzékszervet foglal- Pl. a gumi és szilikon eszközök közti különbkoztassunk séget tapintással és látással érzékeltethetjük. A szív ritmust hallás (fonendoszkóp), tapintás (pulzus) és látás (EKG) útján is tudjuk demonstrálni. adjunk elégséges időt a szemlélődéshez A befogadáshoz, felfogáshoz és rögzítéshez idő szükséges. a szétosztható tárgyakat minél több tanuló Fecskendők, katéterek, vesetálak, dokumentávegye kézbe ciók …stb. jusson minden tanuló kezébe. a bemutatást úgy végezzük, hogy a tanulók a A tárgyak fő funkciójára fókuszáljunk. Egy lényeget vegyék észre Kocher számtalan dologra használható, legfontosabb funkciója azonban a leszorítás, tehát elsősorban erre koncentráljuk a tanulók figyelmét. a bemutatást minden tanuló jól lássa Keressük meg azt a pozíciót, ahol a tevékenység jól látható. Nem baj, ha különböző szögből látják a tanulók! Pl. egy has-csapolást megnézhetnek az ágy végénél állva vagy az orvos háta mögül is. ha lehetséges, változásukban, fejlődésükben Pl a vizelet színének változását a reagens mutassuk be a dolgokat cseppentésétől a végeredmény megjelenéséig. optimális szemléltetőeszköz mennyiség Az alapműveletek végrehajtásához szükséges eszközökből (ágynemű, egyszer használatos eszközök, stb) lehetőleg annyi legyen, ahány tanuló van!) egyéni szemléltetőeszközök készítése Az oktató kreativitása szab csak határt!


38

A gyakoroltatás - gyakorlás Az ismereteket a megértés közbeiktatásával az alkalmazás szintjére emeljük ezzel a módszerrel. A bemutatást követi, amennyiben alkalmazó képes tudást szeretnénk kialakítani. A gyakorlás fejleszti a kreativitást, amennyiben a tanuló y először a pedagógus elgondolását önállóan esetleg valamilyen új elemmel bővítve valósítja meg, majd később y saját elgondolásait, elképzeléseit fejezi ki. alapelvek példa a gyakorlás elején a témával kapcsolatos is- Ismeretek nélkül nincs mit gyakorolni! Pl mereteket fel kell eleveníteni újraélesztés gyakorlásánál fel kell eleveníteni a légzés és a keringés alapvető anatómiai és élettani ismereteit, valamint az elsősegély elméleti ismereteit. figyelemkoncentráció A többszöri végrehajtás, a próbálkozás, a hibák észlelése és korrekciója bizony odafigyelést igényel. a gyakorlásnak rendszeresnek és folyamatos- Ahhoz, hogy egy tevékenység végrehajtásának kell lennie hoz szükséges mozdulatsor kialakuljon, és ez tartósan beépüljön a tudásunkba nem elég egyszer elvégezni. Az ágyazás műveletét közel egy évig gyakorolják a tanulók demonstrációs termi gyakorlatokon (majd folyamatosan minden területi gyakorlaton). a gyakorlást változatossá kell tenni A monotónia elkerülése érdekében. Változatosságot jelent, ha nem ugyan azzal társsal ágyaz, ha nem ugyan azon az ágyon, ha színes ágyneműt adunk stb. periociditás és időbeni ütemezés A gyakorolt tevékenységeket „pihentetjük”, majd újra elővesszük. A közben eltelt „inkubációs időben” a tevékenység „érik”, így az újabb gyakorlás során már finomíthatunk rajta. A szituációs körülmények közötti gyakoroltatás, amikor beteg / kliens nincs jelen a gyakorlás során. Ilyenkor a y szerepjáték, y vita, y „kosár”, y - játék módszereket alkalmazhatjuk. (Bővebben: Szerk.: Barbara Fuszard: Innovatív tanítási módszerek az ápolástanban. Medicina, Budapest, 1997.)

A valós helyzetben történő gyakorlásnak, amikor beteg / kliens részvételével történik a gyakoroltatás, két sarkalatos pontja van. y y

etikai: pl. sikertelen vérvétel esetén meddig „próbálkozhat” a tanuló? jogi háttér: pl.

39

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT y

y

az oktató „hatályossága”: az egészségügyi gyakorlatvezető, aki az adott klinikai egység alkalmazásában áll, teljes hatáskörrel rendelkezik a beteg ellátás terén; az iskolai szakoktató (amennyiben nincs működési nyilvántartásban az adott gyakorló területen) erősen korlátozott kompetenciával rendelkezik az ellátás területén. munka melletti (ráépülő) képzések esetén a felelősség biztosítás kit terhel? o a munkavállaló saját munkáltatóját, vagy o a gyakorlóhelyet Ezt a képzőhely és a gyakorlóhely között kötött Együttműködési megállapodás tartalmazza!

Az egyéni szemléltető eszközök mellet ma már számtalan oktatási segédlet áll rendelkezésre. Mind a bemutatáshoz, mind a gyakorláshoz érdemes segítségül hívni ezeket. A mai inger-dús környezetünkben az oktatást is színesebbé kell tenni az új (vagy újabb) lehetőségekkel. Nézzünk néhány példát – első sorban a demonstrációs termi – gyakorlatok során alkalmazható módszerekre, eszközökre. Az ápolás alapjai (1.1.7.2) modul – Az ápolás elmélete és gyakorlata tantárgy (almodul) Tananyag tartalom Feldolgozási lehetőség Különböző életkorú betegek szükségletei Pl.: kielégítésének segítése - csecsemő- és gyermekkorú: - a beteg mozgatása, szállítása méret- és súlyarányos baba mozgatása - segédeszközök alkalmazása - felnőtt korú: - fektetési módok tanulótársak mozgatása, gyógyászati segédeszközök (járókeret, térdrögzítő, ágytál, gumilepedő…stb) használatának megtapasztalása - időskorú: „öregségi” szimulátor felcsatolása, saját élmény Különböző életkorú betegek szükségletei Pl.: kielégítésének segítése - tanulótárs nyakába akasztott (ruha alatt - táplálás – szondatáplálás elhelyezett, gumicsővel ellátott) gumitömlő - szonda levezetése – levezetés technikájának gyakorlása - anatómiai mulázs-on (torzón) szemléltetés Különböző életkorú betegek szükségletei Pl.: kielégítésének segítése - ápolási gyakorló babán a bevezetés - katéterezés technikájának gyakorlása - női beteg katéterezése - tanulótársra felcsatolható traener – saját élmény megtapasztalása Bővebben az ETInfo, (2005. X. száma: Oktatási segédletek – Pedagógus mesterség) folyóiratban olvashat az új lehetőségekről.


40

A gyakorlat kerete A gyakorlati nap ill. gyakorlati ciklus didaktikai keretét a ráhangolódásra és a tapasztalatok feldolgozására lehetőséget adó megbeszélések adják. Ennek színtere a betegellátástól elkülönülő helyiség, ahol adottak az oktatás feltételei. Elő-megbeszélés Utómegbeszélés a napi gyakorlat előtt a napi gyakorlat után megelőzi az iskolai oktató és a gyakorlatve- a tanuló a saját tapasztalatairól beszéljen zető megbeszélése meg kell határozni a gyakorlat: célja: - célját, - „elvarrni a szálakat” azaz a nap során - a feladatokat, felmerülő pozitív és negatív élmények fel- a munkamegosztást dolgozása - összegzés – a nap tartalmi összefoglalása - következő gyakorlat felvázolása – ráhangolás, motiváció a gyakorlatvezető vezeti a gyakorlatvezető csoportvezetői szerepben

A gyakorlati képzés szervezése A szakmai gyakorlatok szervezése mind a képző intézmény, mind a gyakorlóhely részéről nagyfokú együttműködési és logisztikai készséget igényel. Az ápolói szakmacsoport szakjai esetében ez különösen igaz, hiszen a fekvőbeteg ellátás területén a folyamatos munkarend, a mentésügy területén a helyszűke, a nefrológia területén a kezelési szám, a foglalkozásegészségügy területén pedig a finanszírozási feltételek nagymértékben meghatározzák a szervezés lehetőségeit. A moduláris rendszerű képzések esetén (jelenleg az ápolási asszisztens és az ápoló) az oktatási program III. fejezete ad ajánlásokat a képzés szervezéséhez. Demonstrációs termi gyakorlat y csoportbontásban (12-14 fő / csoport) kell szervezni y összesített (általános) eszközlistát szintén az oktatási program III. fejezete tartalmazza y az egyes modulok speciális eszköz szükséglete az oktatási program II. fejezetében, az egyes modulok tananyag tartamánál található y a demonstrációs termi gyakorlat tananyag tartalma az elméleti modulokban találhatók! Területi gyakorlat y szabályozása a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény alapján y a szakképző intézmény és a gazdálkodó szervezet (egészségügyi ellátó) közötti megállapodás alapján y a területi gyakorlat tananyag tartalma a modulon belül külön almodulokban találhatóak!

41


A moduláris képzés szervezési sajátosságairól a „Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)” (ETI, 2005.) továbbképzési füzetben talál bővebb ismereteket.

ÖSSZEFOGLALÁS A szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A módszerek néhány csoportosítása Az elméleti képzés és a gyakorlati képzés módszereire. Csoportosítás a készségek alapján Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszichomotoros és affektív területekre. A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszichomotoros készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció. A módszerek csoportosításának további módjai: y az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati, y a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű, y az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív, y a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú, y az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés. A módszerek kiválasztását befolyásoló tényezők: y a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), y a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), y a kitűzött középtávú és rövidtávú célok (állami, intézményi, képzési, tanórai, stb.), y a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, y az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.).


42

Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben y az oktató filozófiája az ápolásról, y az oktató filozófiája a képzésről, y az oktató módszertani kultúráltsága, y az oktató által preferált módszerek halmaza. A gyakorlati képzés módszertana y a gyakorlati képzések szervezési formái o szendvics szerkezetű o képzési helyek rotációja o tanonckodás o gyakornokoskodás y didaktikai szempontból o szimulációs oktatás o „éles gyakorlat” o munkatapasztalat – elmélet o projekt módszer y szervezési sajátossága o demonstrációs termi gyakorlat o irányított klinikai gyakorlat - klinikai demonstrációs egység A gyakorlati képzés módszerei: y bemutatás, y gyakoroltatás – gyakorlás, y a gyakorlatok kerete – az elő- és utómegbeszélések.

KÉRDÉSEK, FELADATOK y y y y y y y y

Határozza meg az oktatási módszer, a módszertan és a szakmódszertan fogalmak jelentését! Sorolja fel a módszerek csoportosításának formáit! Ismertesse a készségek alapján csoportosított módszereket és jellemzőiket! Ismertesse a módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket! Sorolja fel az elméleti képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva! Magyarázza el, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az ápolásról! Magyarázza el, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az oktatásról! Magyarázza el, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató módszertani kultúráltsága!

Tervezze meg, milyen módszereket alkalmazna saját szakja valamely elméleti modulja tartalmának tanítása során! y y

Határozza meg az egyes pszichomotoros célokhoz tartozó oktatói tevékenységeket! Határozza meg az egyes pszichomotoros célokhoz tartozó tanulói tevékenységeket!

43


Tervezze meg, milyen módszereket alkalmazna saját szakja valamely gyakorlati modulja tartalmának tanítása során! y y y y

Értelmezze a bemutatás módszerének alapelveit! Mondjon példákat a gyakoroltatás módszerének alapelveire! Mondjon példákat a valós helyzetben történő gyakorlatok etikai problémáira! Mondjon példákat a valós helyzetben történő gyakorlatok jogi problémáira!


44

3. MODUL VIZSGÁZTATÓI FELADATOK A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek vizsgáival és vizsgáztatói feladatával.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y meghatározni a külső mérés, modulzáró vizsga és a szakmai vizsga fogalmak jelentését, y ismertetni a külső mérés helyét a moduláris képzésekben, y ismertetni a modul záróvizsga helyét a moduláris képzésekben, y ismertetni az írásbeli vizsga Feladatlapjával kapcsolatos ismérveket, y értelmezni a szakmai gyakorlati vizsga lebonyolításának vizsgáztatói feladatait.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Külső mérés A moduláris képzésben egységes metodikai rendszer alapján alkalmazott tudásszint mérés. Modul záróvizsga Az egyes logikailag egységet alkotó tananyag egységek (modulok) lezárása. Ennek formáját, idejét és tartalmát a képzés tanterve tartalmazza. Szituációs (szituatív) feladat A szakmai gyakorlati vizsga sajátos módszere, amelyet akkor alkalmazunk, ha a vizsga követelményben meghatározott tevékenységek elvégzése – vizsgaszituációban – az egészségügyi ellátás folyamatában nem megoldható. A beteg beleegyező nyilatkozata Az egészségügyi ellátás folyamatába illesztett szakmai gyakorlati vizsgán a vizsga „alanyától” (a beteg) adatvédelmi-, és személyiségi jogok védelmét szolgáló dokumentum kérése. A formanyomtatvány a vizsga dokumentáció része.

TANANYAG A tanítási-tanulási folyamat meghatározó eleme az értékelés, melynek formális megvalósulásának tekinthetjük a vizsgákat. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetén a moduláris és nem moduláris követelmények és tantervek között az értékelésre vonatkozóan is találunk némi eltérést. I. Külső mérés A hagyományos szerkezetű szakképzésekben a szorgalmi időszak vizsgái a tanév közepén és végén az aktuálisan tanult tantárgyak tartalmából történik. Nagyobb lélegzetű képzések esetén a fő tantárgyak lezárása is (többnyire szóbeli) vizsga. Ennek szervezése

45


aránylag egyszerű, az óraadó tanárral és a vizsgacsoporttal kell időpontot egyeztetni, valamint helyiséget találni. Az értékelést a vizsga névsoron (jegyzőkönyv), a tanulmányi könyvben, a haladási naplóban és az iskolai anyakönyvben kell dokumentálni. A tantárgy önálló érdemjegyet kap (1-5-ig). Az érdemjegy a záróvizsga (szakmai vizsga) érdemjegyébe nem számít bele, attól függetlenül kell kezelni. Sikeres teljesítése a szakmai vizsgára jelentkezés feltétele.

Az ápoló- és az ápolási asszisztens képzésekben a külső mérés, adott tantárgyak tananyagtartalmából országosan egységes mérési metodika alapján történik. Az itt megállapított eredmények diagnosztikus jellegűek, így a tanuló előmenetelében értékelésként nem jelenik meg. A moduláris szerkezetben készülő szakmai és vizsgakövetelményekben a külső mérés a ráépülő képzések esetén köztes vizsgaként jelenik meg, és gyakorlatban történik. Ennek célja, hogy a tanulók „szokják” a vizsga szituációt, valamint, hogy a tényleges alkalmazóképes tudást mérjük. A gyakorlatban történő köztes vizsga lebonyolításához a képző intézmények a szakmai szervezetek segítségét kérhetik. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 15. § 4) A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola (a továbbiakban: illetékes szakképző iskola) képviselőjével együttműködve vesz részt.

II. Modul záróvizsga A moduláris képzések vizsgáiban két területen történt markáns változás. Az egyik a modul záróvizsga megjelenése, a másik a vizsgamegelőző feladat megszűnése. (Ez utóbbiról bővebben a Szakmai vizsga fejezetben olvashat!)

A tanulási (szorgalmi) időszakban történő vizsgák modulokhoz kötődnek. Ezek idejét, formáját és tartalmát a központi oktatási program tartalmazza. - Minden modul csak az oktatási programban előírt formában történő értékelés után tekinthető lezárt modulnak! Ennek jelentősége a beszámíthatóság szempontjából fontos.

Nézzünk erre egy példát! Az ápoló képzés Az ápolás alapjai (1.1.7.2) modul értékelési módját az alábbi formában határozza meg a tanterv:


46

Értékelés Tantárgyak, gyakorlatok Az ápolás elmélete és gyakorlata Ápoláslélektan Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat háziorvosi és otthoni szakápolási szolgálatnál

Az értékelés módja folyamatos modul zá- külső mérés értékelés róvizsga írásban I.-II. félév II. félév III. félév III. félév végén III. félév

Tehát Az ápolás alapjai (1.1.7.2) modul tanítása három féléven keresztül történik, így a modul zárása csak a III. félévben történik. Ez azonban felvet néhány problémát.

Az elhúzódó idő miatt a zárás során a tanulónak „emlékeznie” kell a két félévvel korábbi ismeretanyagra is. Az egyes tantárgyak, gyakorlatok esetében „folyamatos értékelés” történik.

Ez az egyik célja a modul záróvizsgának. Az ismeretanyagra a szakmai vizsgán és később a munka során is „emlékezni” kell! A modulzáró vizsga érdemjegyébe nem számít be a folyamatos értékelés során szerzett osztályzat, csak segíti a tanuló fejlődésének követését. Mi a teendő, ha sikertelen modulzáró vizsga A modul záróvizsgát egyszer megismételheti eredménye? Hogyan tud ismételni a tanuló? az iskola által szervezett formában. Ha továbbra is sikertelen, a teljes modul tanulását kell megismételni. III. Szakmai vizsga A szakmai vizsga (záróvizsga) – akár térben is, – időben független a képzéstől. A vizsga szervezését jogszabályok rögzítik. Egyrészt a jelenleg hatályban lévő 20/2004. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, másrészt a mindenkori – szakképesítésre vonatkozó – szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK). Míg az előbbi a vizsgáztatás általános eljárási rendjét szabályozza, addig az SZVK a konkrét tartalmi tudnivalókat jeleníti meg. - A szakmai vizsga független vizsgabizottság előtt zajlik. - Nem minden képzőhely rendelkezik vizsgaszervező jogosultsággal! (13/2005. (IV.21.) EüM az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről)

2. § (2) A vizsgaszervezésre jogosult intézmények kizárólag a mellékletben megjelölt, az Országos Képzési Jegyzék hatálya alá tartozó iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképesítés tekintetében jogosultak szakmai vizsga szervezésére az ott megjelölt régióban. (3) Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet valamennyi, az egészségügyi miniszter, mint szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó iskolarendszeren kívüli szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére jogosult. 3. § A szakmai vizsgák szervezésére vonatkozó jogosultság e rendelet alapján 2008. június 30-ig érvényes.

47


A szakmai vizsga három részből áll, mely vizsgarészek a tudás komplex mérését hivatottak ellátni (kognitív, pszichomotoros, affektív).

Írásbeli vizsga: az SZVK kibocsátója által összeállított központi Feladatlap kitöltését jelenti - aktuális szak esetében országosan egységes időpontban történik a vizsga kezdete és zárása y a Feladatlap a vizsga hivatalos kezdetéig Szolgálati titoknak minősül y a Feladatlap nyílt és zárt kérdésekből áll y - a feladatok követelmény megfogalmazása egységes, deBlock taxonomia szerint történik y - a vizsgázó számára megadott időkereten belül kell a feladatokat megoldania (ez általában 180 perc) y az értékelés egységesítése érdekében a Megoldó lap tartalmazza a helyes válaszokat y egységes értékelési pontrendszer alapján történik az osztályzat kialakítása y a Feladatlapot a javító tanár értékeli, ő tesz javaslatot az érdemjegyre y - a kijavított, javasolt osztályzattal ellátott Feladatlapba a vizsgázónak betekintési joga van, melyet a szóbeli vizsga megkezdése előtt biztosítani kell számára (s ennek megtörténtét aláírásával igazoltatni!)

y y

- A vizsgázó lemondhat a jogáról, vagy óvást nyújthat be a javítással szemben – ám ezt minden esetben írásban, a vizsgajegyzőkönyvben jelezni kell! - Amennyiben nem ért egyet a javító tanár javaslatával, az óvást a vizsgaszervező intézmény igazgatójának kell írásban benyújtania. - Jogorvoslat a szakmai vizsga elnökének feladata, a javasolt jegy véglegesítése a vizsgabizottság kompetenciája. y az írásbeli vizsgarész érdemjegye a szakmai elméleti érdemjegy rész osztályzata.

Gyakorlati vizsga: y a szakmai vizsga önálló egysége, amelyen a vizsgázó szakmai alkalmasságának

megítélése történik y a gyakorlati vizsga lebonyolítása klinikai környezetben valós vagy szituatív felada-

tok megoldásából áll: o A vizsgahelyszín a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott területen és formában szervezhető, amelynek célja, hogy a szakképesítés alaptevékenységeit optimális körülmények között, objektív módon mérje. o A kliensekkel közvetlen kapcsolatban lévő szakképesítések esetében (pl. ápoló, szakápoló, szakasszisztens) a szakmai gyakorlati vizsga is a napi munkamenetet követve, ellátó egységben, a kliensek bevonásával történik. Előnye, hogy lehetőség nyílik a vizsgázók interakcióinak megfigyelésére, értékelésére is, hiszen ez későbbi munkájuk egyik alaptevékenysége. Hátránya, hogy komoly szervezést igényel a jogi és etikai szabályozások, valamint a vizsgahely működési rendje miatt.


48

o Különleges esetekben, amikor a vizsgatevékenység során a váratlan helyzetek kezelésének értékelése történik (pl. mentőápoló), az esetlegesség és kiszámíthatatlanság miatt csak a szituációs feladatok megoldására van lehetőség. Ebben az esetben a szituációk megrendezése, segítő „szereplő” bevonása és felkészítése szükséges.

y A vizsgahelyszín alkalmasságának megállapítása: a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott tevékenységek mérésére alkalmas-e? Az adott feladat biztonságos és szakszerű elvégzéséhez megfelelő-e o az előkészítéshez és kivitelezéshez rendelkezésre álló helyiség • alapterülete, o munka- és balesetvédelmi állapota, o eszköz- és műszerparkja, o segítő szak- és kisegítő személyzete, o a betegek/ellátottak száma és összetétele, o az egyéni és egyéb védőeszköz ellátottsága, o a vizsgázó nyugodt felkészülését biztosító helyisége, o a vizsgázó komfort érzését biztosító szociális helyisége. y A szakképesítések tantervében témakör - ajánlás található a tételeket összeállításához. A valós helyzetben történő feladat tétel megfogalmazásakor meg kell határozni a o kliens nevét, o életkorát, o elhelyezésének paramétereit (kórterem/ ágy), o főbb orvosi diagnózisait (a tételben megfogalmazott feladat megoldása o szerinti prioritás alapján!) o az elvégzendő feladatot - felszólító módban, - egyértelmű megfogalmazásban, - egy mondaton belül egy utasítást, - egy tételen belül maximum két, egymással szorosan összefüggő vagy kiegészítő tevékenységet. Szituációs feladatnál az esetleírás a feladat korrekt megoldásához szükséges valamennyi paraméter pontos megadását követeli meg.

Valamennyi esetben a vizsgázók létszámánál 2-3 tétellel többet kell összeállítani (hiszen az utolsó vizsgázót is megilleti a választás joga, valamint váratlan helyzetek is adódhatnak, amelyek megváltoztathatják a feladatok megvalósíthatóságát!).

y A személyiségi jogok, és a személyes adatok védelme érdekében a klienstől írásos beleegyező nyilatkozatot kell kérni, amivel hozzájárulását adja a feladat vizsgaszituációban, vizsgabizottsági tagok jelenlétében, személyén történő végrehajtásához. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kliensnek ezt bármikor (akár a feladat végrehajtása közben is) joga van visszavonni.

49

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT y A vizsgabizottság előtti vizsga megkezdése előtt a vizsgázók részére balesetvédelmi oktatást kell tartani, melyet jegyzőkönyvileg alá is kell írniuk. y A vizsgázók tételt húznak. A vizsgázónak felkészülési idő áll rendelkezésére a feladat bemutatása előtt, ez alatt biztosítani kell számára a zavartalan előkészületet. Érdemes átgondolni, és rugalmasan kezelni a tételhúzás problematikáját, mert az egyes feladatok, munkaműveletek hely-, eszköz-, kliens-, orvos-, idő igénye eltérő. Meghatározhatja, vagy befolyásolhatja még ezt a munkarend. A célszerű módszert az adott szituáció határozza meg. A vizsgaszabályzat értelmében a vizsgafeladat végrehajtását a teljes vizsgabizottság előtt kell elvégezni, így pld. a párhuzamosan folyó tevékenységek értékelése nem kevés szervezést és hozzáértést igényel a vizsgabizottságtól. y A vizsgázó folyamatos munkavégzésének értékelését végzi a vizsgabizottság. Fontos, hogy a teljes vizsgabizottság, valamennyi vizsgafeladat végrehajtását lássa! Értékelési szempontsor alapján, a vizsgabizottság tagjai külön végzik a minősítést, majd közösen alakítják ki a végleges osztályzatot. y A szakmai gyakorlat érdemjegye a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat értékeléséből keletkezik, és önálló osztályzatként jelenik meg a Bizonyítványban. A nem moduláris rendszerű képzések esetében (pl. csecsemő és gyermekápoló, szakápolók stb.) két jegyből kerül kialakításra: a vizsgamegelőző feladat és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat súlyozott (1:2) érdemjegye.

y a szakmai vizsga elnökének joga és kötelessége a gyakorlati vizsga felfüggesztése, új időpont meghatározása, ha: o a feladat végrehajtásának feltételei nem biztosítottak o a feladat végrehajtása során a beteg vagy a vizsgázó testi- és/vagy mentális egészsége veszélyeztetetté válik. Szóbeli vizsga: y központi (tantervben és/vagy tételsor összesítőben) megjelent tételekből húz a vizsgázó tételt y a teljes vizsgabizottság értékeli a feleletet y az írásbeli vizsga rész osztályzatával együtt alakítja ki a bizottság a szakmai elmélet osztályzatát. A szakmai vizsgákról bővebben „A szakmai vizsga” (ETI, 2005.) című továbbképzési füzetben olvashatnak.


50

ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzés során a tanulók teljesítményének követése változatos formában valósul meg. A képzés során folyamatos, de több funkciójú, és szintű tevékenységet jelent. A moduláris képzésben megjelenő vizsgaformák: y külső mérés (amely jelenleg az ápolási asszisztens és az ápoló képzésben van jelen) y köztes vizsga (amelyről az 1. fejezet III. pontjában talál bővebb ismereteket) y modul záróvizsga (a moduláris képzések újdonsága, amely egy tanulási egység zárását jelenti) y szakmai vizsga (amely a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megfogalmazott követelményeknek való megfelelést hivatott mérni és megállapítani).

KÉRDÉSEK, FELADATOK y y y

Hasonlítsa össze az ápolási asszisztens és az ápoló képzés modulzáró vizsgáit! Melyek az ápoló képzés külső mérésének tantárgyait? Ismertesse a szakmai gyakorlati vizsga szervezés feladatait!

51


FELHASZNÁLT IRODALOM y y y y y y y

Fuszard, Barbara (Szerk.): Innovatív tanítási módszerek az ápolástanban. Medicina, Budapest, 1997. Knoll, Jorg: Tanfolyam- és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, Budapest, 1996. Központi oktatási program az ápoló képzés megszervezéséhez. Engedélyszám: 50701/2005-0003EGP Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. Metz, Jaap - Patrício, Madalena - Peinado, Jose M. - Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999. Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, 1985. Pearson, Alan: Az ápolási gyakorlat modelljei. Medicina, Budapest, 1995.


52

MELLÉKLETEK

53

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT 1. sz. melléklet Szakmacsoportok

Ápolói szakmacsoport aneszteziológiai szakaszisztens ápolási asszisztens ápoló csecsemő és gyermekápoló diabetológiai szakápoló epidemiológiai szakápoló felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló geriátriai szakápoló gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló gyermek intenzív terápiás szakápoló hospice szakápoló és koordinátor intenzív terápiás szakápoló körzeti-közösségi szakápoló mentőápoló nefrológiai szakápoló onkológiai szakápoló pszichiátriai szakápoló sürgősségi szakápoló szülésznő Diagnosztikai szakmacsoport általános és vasculáris ultrahang diagnosztikai szakasszisztens izotópasszisztens kardiológiai szakasszisztens képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képi diagnosztikai asszisztens klinikai elektrofiziológiai asszisztens pulmonológus-allergológus szakasszisztens radiofarmakológiai szakasszisztens röntgenasszisztens röntgen-műtős szakasszisztens szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai szakasszisztens Higiénés szakmacsoport egészségőr fertőtlenítő egészségügyi gázmester egészségügyi kártevőirtó Fogászati szakmacsoport fogászati asszisztens fogtechnikus klinikai fogászati higiénikus

A szürke színnel jelzett szakok beépültek az ápoló képzésbe.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Laboratóriumi szakmacsoport boncmester cytológiai szakasszisztens elektronmikroszkópos szakasszisztens gyógyszerellátási szakasszisztens gyógyszertári analitikus szakasszisztens gyógyszertári asszisztens hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens humángenetikai szakasszisztens klinikai laboratóriumi szakasszisztens kórszövettani-szövettani asszisztens mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens transzfuziológiai szakasszisztens Operatív szakmacsoport emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens műtős szakasszisztens műtőssegéd Rehabilitációs szakmacsoport fizioterápiás asszisztens fülilleszték-készítő gyógyászati segédeszköz forgalmazó gyógyúszás foglalkoztató masszőr (fürdős) masszőr (gyógy) masszőr (sport) ortopédiai cipész ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő ortopédiai műszerész ortopédiai technikus rehabilitációs tevékenység terapeuta Szervezési szakmacsoport egészségügyi gyakorlatvezető egészségügyi menedzser egészségügyi operátor élelmezési menedzser élelmezésvezető

54

55

ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT 2. sz. melléklet

Módszerekről röviden (kevésbé ismert módszerek lényegének rövid ismertetése) Előadási visszacsatolás Az előadás előtt a tanulók megkapják a téma vázlatát és az elolvasandó irodalom jegyzékét. Az előadás előtt „elővizsgát” (írásbeli feladatok megoldása) tesznek az adott témakörből. Ellenőrzik saját eredményeiket és a hibásan megoldott feladatok tananyagát újra átolvassák a kiadott ismertetőkből. Ezt követően elvégzik a bemelegítő gyakorlatokat. (Ezek is az előre kiadott anyagok tartalmazzák.) Az előadást kisebb egységekre bontja az oktató. Az egyes egységekhez feladatokat, kérdéseket rendel, amit a tanulóknak meg kell oldani (általában kiscsoportos munkában). A csoportok által elvégzett munkát ismertetik, értékelik. Majd folytatódik az előadás a következő egységgel. Általában egy 1,5 órás ciklust célszerű két, három részre tagolni. Az előadás végén kitöltik az előadás anyagából összeállított tesztlapokat. Prezentáció A mondandó bemutatására és a hallgatóság meggyőzésére szolgál. Jellemzői: Hagyományos prezentáció High tech prezentáció Sok időt vesz igénybe Rövid időt vesz igénybe Sok szöveg Kevés szöveg Kevés szemléltetés Sok, folyamatos szemléltetési lehetőség Álló szöveg, ritkán mozgókép Multiszenzoros és multimédia jelleg Egyéb effektusok hiánya Alacsony emlékezeti hatás Magas emlékezeti hatás Eszköze: tábla, kréta, írásvetítő Eszköze: számítógépes projektor (Kraiciné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. ÚMK, Budapest, 2004.)

Konzultáns (szaktanácsadó) A konzultáció módszerét a tanítási folyamatban alkalmazzák. A tanulók a konzultáns munkája során valódi tanácsadó aktivitást várnak el. Szendvics módszer Részei: bevezető beszélgetés, rövid referátum, második beszélgetés a referátumhoz kapcsolódóan. (Ha kiscsoportokat alakítunk akkor a foglalkozás végén egy plénum előtti összegzés is szükséges.) Szakértő kérdezése A téma megbeszéléséhez szakértőt/ket hívunk. A szakértőkkel kérdés-felelet formájában a résztvevők megbeszélik az adott témát.


56

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

Recommend Documents