Szakmacsoportos módszertan Laboratóriumi szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 55.

Szakmacsoportos módszertan Laboratóriumi szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerzők: Szacsvai Andrásné Dr. Tankáné Sere Éva

Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Véleményezték: Vízvári László

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A tananyag célja A tananyag moduljai I. Laboratóriumi szakok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag A laboratóriumi szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája Struktúraváltások Képzésszervezés A laboratóriumi szakmai gyakorlatok szervezése Értékelés (osztályozás) – minősítés - mérés A boncmesteri képzés szakmai gyakorlati vizsgája A gyakorlati képzés minőségügyi fejlesztése Összefoglalás Feladatok II. A gyógyszertári asszisztensi szakok specialitásai A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag Amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak a képzésekről Gyógyszertári asszisztensi szak Az oktatás szervezése Területi gyakorlat: gyógyszertári szakmai gyakorlat Szakmai vizsga Gyógyszerellátási szakasszisztensi képzés Szakmai vizsga Összefoglalás Feladatok Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden 3. sz. melléklet: A szaktanácsadás jogi háttere 4. sz. melléklet: Felhasznált irodalom

4 4 5 6 6 6 6 7 7 9 9 11 22 28 28 28 31 32 32 32 32 32 32 33 34 37 41 42 44 44 45 46 46 48 49 50


4

BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Szakértő Kolléga! Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt a laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó képzések jellemzőinek, a szakmai vizsgák specialitásainak bemutatásával. Szeretnénk továbbá megismertetni a laboratóriumi szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésének alapelveivel. Kérjük, tartson velünk! Kiadványunkban a jelenlegi képzések elemeit vizsgáljuk meg a képzésszervezés, a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgaszervezés sajátosságai mentén. Az általános elveket konkrét példákkal igyekszünk alátámasztani. Olyan sajátosságokra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, amelyek a laboratóriumi szakok szervezésénél és vizsgáztatásánál specialitást jelentenek, a szakma jellegzetességeiből adódnak.

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A laboratóriumi szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása a gyakorlati képzés és a szakmai vizsgáztatás jellegzetességei mentén.

A tananyagban talál néhány ikont, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül:

Az ilyen téglalapokban hasznos tanácsokat, példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Kérem, olvassa el feltétlenül! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

5


A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Laboratóriumi szakmacsoport)

Laboratóriumi szakok

A gyógyszertári aszszisztensi szakok specialitásai


6

1. MODUL LABORATÓRIUMI SZAKOK Dr. Tankáné Sere Éva

A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a laboratóriumi szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, • ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, • ismertetni a laboratóriumi szakképzések szervezésének jellegzetességeit, • ismertetni a demonstrációs termi gyakorlatok szervezésének elveit, • ismertetni a területi gyakorlatok szervezésének elveit, • ismertetni a gyakorlatvezető feladatait a területi gyakorlatokon, • ismertetni a szakmai vizsga részeit a laboratóriumi képzések vonatkozásában.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Laboratóriumi szakmacsoport Az orvosi laboratóriumokban és a gyógyszertárakban folyó munka egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR - “Prior Learning Assessment and Recognition”). Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepelnek az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk. ISCED Az ISCED a Nemzetközi Osztályozási Rendszerként angol terminológia szerinti (International Standard Classification of Education) mozaik szava. Ráépülő képzés A szakképzések struktúrájában a szakmai alapképzésre épülő, a szakma valamely speciális területének gyakorlására feljogosító képzés.

7


TANANYAG Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: a laboratóriumi szakokból a ráépülő képzések OKJ azonosító száma 54 5018 01, egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével), az orvosi laboratóriumi technikai asszisztens esetében 54 5018 05, az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus OKJ azonosító száma pedig 55 5018 01. A második szintű besorolást „önkényesnek” is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportokba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet) A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). A laboratóriumi szakmacsoport jelenleg is érvényes stuktúrája (átmeneti időszakban van a fejlesztési folyamat) és fejlesztési tendenciái (A boncmester szak egészen sajátos tartalommal bír, de végül is a laboratóriumi szakmacsoporthoz kapcsolódott.) 1. sz. ábra

Laboratóriumi szakmacsoport

Boncmester

Gyógyszertári szakok

Laboratóriumi ráépülő szakok

Laboratóriumi alapszakok Gyógyszertári asszisztens

Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens

Citológiai szakasszisztens

Eü. szakasszisztens: gyógyszertári analitikus szakasszisztens

Kórszövettaniszövettani asszisztens

Hisztokémiai és Immunhisztokémiai szakasszisztens

Eü. szakasszisztens: gyógyszerellátási szakasszisztens

Klinikai Laboratóriumi szakasszisztens Elektronmikroszkópos szakasszisztens Humángenetikai szakasszisztens Mikrobiológiai Laboratóriumi szakasszisztens Transzfuziológiai szakasszisztens


8

A laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti besorolása a nemzetközi rendszert (ISCED) figyelembe véve 5.4., illetve 5.5. szakképesítés. Az 5.4. besoroláshoz tartozó laboratóriumi asszisztensi képesítések érettségi vizsgához, vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű szakképesítések. Az érettségi vizsgához kötött alapképzések: • orvosi laboratóriumi technikai asszisztens, • kórszövettani-szövettani asszisztens képzés. A meghatározott szakmai előképzettséghez és érettségi vizsgához kötött képzések (un. egészségügyi szakasszisztens a szak megjelölésével): • klinikai laboratóriumi szakasszisztens, • mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, • transzfuziológiai szakasszisztens, • hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens, • elektronmikroszkópos szakasszisztens, • citológiai szakasszisztens, • humángenetikai szakasszisztens. A gyógyszertári asszisztensi szakok közül a gyógyszertári asszisztens képzés a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítés, amely jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosít. ISCED besorolása: 5.2. Az egészségügyi szakasszisztens: gyógyszerellátó szakasszisztens és a gyógyszertári analitikus szakasszisztens képzések 5.4.-es ISCED besorolásúak és ugyanazon kritériumok érvényesek rájuk, mint a fenti hasonló laboratóriumi szakokra. A boncmester képzés ISCED szintje 3.1.-es, tehát nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés. A napjainkban folyó fejlesztési munkák változásokat hoztak a laboratóriumi szakmacsoport struktúrájában. Megkezdődött a moduláris felépítésű képzési programok kialakítása a szakképzés általános átalakításához kapcsolódóan. (2015/2003. (I. 30.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztéséről, valamint a 1057/2005. (V. 31.) Kormány határozat a szakképzés fejlesztés stratégiai végrehajtásához szükséges intézkedésekről mentén.) A fejlesztési munka során minden szak szakmai és vizsgakövetelményét, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási programokat át kell alakítani moduláris rendszerűvé. Ezzel egy időben a fejlesztő szakembereknek át kell gondolni a jelenlegi és a jövőben várható átalakulását a laboratóriumi, a gyógyszertári és a boncmesteri munkának, mind szervezési, mind technológiai vonatkozásban. Az ezekből adódó változások hatással lesznek a munkaerő-piacra is. A laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó szakok összevonása, esetleg egyes szakok megszűnése várható a fejlesztési folyamat eredményeként. A laboratóriumi szakemberek és a szakértők véleménye jelenleg megoszlik az integráció mértékéről. Egyes szakok, pl.: a hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens és az elektronmikroszkópos szakasszisztens, vagy a kórszövettani-szövettani és a citológiai szakasszisztensi szak összevonása indokolt lenne. Mások véleménye szerint nagyobb integrációra lenne szükség, vagyis lényegében két terület köré csoportosítva – kórszövettan-szövettan, laboratóriumi orvos diagnosztika - felsőfokú (ISCED: 5.5.) képzések kialakítása lenne indokolt. Az 5.5. besoroláshoz tartozó szakképzés jelenleg: az orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus képzés, amely felsőoktatási intézményben, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, középiskolai végzettségre (érettségire) épül. Előnye az 5.4. besorolású képzésekkel szemben, hogy a képzési program egy része un. kredit pontok formájában beszámítható az esetlegesen folytatandó szakirányú főiskolai tanulmányoknál (analitikus képzés).

9


A gyógyszertári asszisztensi területen is többféle elképzelés született. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a gyógyszertári analitikus szakasszisztens képzésre a jövőben nem lesz szükség. A többi szak vonatkozásában még nem alakították ki a végleges álláspontjukat. A boncmester szakon a belépési szint emelését és a tartalmi fejlesztést tűzték ki a fejlesztő szakemberek, mint elérendő célt. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről.

Struktúraváltások A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra „dönti azt el”, hogy „tanulóbarát” e a képzés, vagy nem. Ma a „tanulóbarát” képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. Struktúra külső hagyományos

alapképzések szakosító képzések alapképzések

fejlesztés alatt álló

ráépülő képzések

belső tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris rendszer moduláris rendszer

meglévő tudás beszámítása igen igen

A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél.

Képzésszervezés A laboratóriumi szakok vonatkozásában is az egészségügyi szakképzésekre jellemző kettősség figyelhető meg a képzések szervezésekor. Az elméleti képzés és a gyakorlati képzések szervezése kiegészítik egymást, egymással kölcsönhatásban vannak.


10

Az elmélet képzés szervezése lényegében nem tér el a hagyományos szervezési feladatoktól. A laboratóriumi szakok iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában szervezhetők. Iskolarendszeren kívüli formában szervezhető szakok Az OKJ szerint egyetlen laboratóriumi Boncmester szakmacsoportba tartozó szak sem tartozik a csak iskolai rendszerben szervezhető képzések közé. Mégis néhány szak szervezhető iskolai rendszerben és iskola- Gyógyszertári asszisztens rendszeren kívüli formában is. Ezek a következők: Gyógyszertári asszisztens Orvosi laboratóriumi technikai assziszOrvosi laboratóriumi technikai asszisztens tens Kórszövettani-szövettani asszisztens Egészségügyi szakasszisztens (Gyógyszertári analitikus szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Gyógyszerellátási szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Cytológiai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Klinikai laboratóriumi szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Elektronmikroszkópos szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Humángenetikai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (Transzfuziológiai szakasszisztens) Iskolai rendszerben szervezhető szakok

Az egészségügyi szakmai képzések szervezésének sarkalatos pontja a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés hagyományosan két elemre bontható: a demonstrációs termi gyakorlatok és a területi gyakorlatok. A demonstrációs termi gyakorlatok célja az elméletben tanult ismeretek alkalmazásának bemutatása és a műveletek algoritmusának gyakoroltatása. A területi gyakorlatokon a tanulók a már ismert műveleteket, beavatkozásokat gyakorolják valós klinikai laboratóriumi, gyógyszertári vagy bonctermi környezetben. A gyakorlatok célja a begyakorlottsági szint magasabbra emelése, vagyis az önálló munkavégzés alapjainak megteremtése. A tanulók általában egy-egy képzés végére képesek önállóan elvégezni a szakmai feladatokat azonos körülmények között. A változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége további gyakorlatot igényel, amit a munkavégzésük során szerezhetnek meg. A laboratóriumi szakok esetében a legtöbb szakra jellemző, hogy a tanuló már rendelkezik munkahelyi gyakorlattal. Vagyis munkába állása után kezdi meg iskolai tanulmányait többkevesebb gyakorlati tudás birtokában. Egyes szakok esetében kifejezett követelmény néhány éves szakmai gyakorlat megléte a képzésbe lépéshez, illetve a szakmai vizsgára jelentkezéshez. (Pl.: hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens szakmai vizsgára jelenkezőknek

11


az alapképzettségnek megfelelő két éves (alapképzettség: általános laboratóriumi asszisztens, vagy szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy vegyésztechnikus), vegyésztechnikusi szakképesítés esetén három éves szakmai előgyakorlat szükséges. Hasonlóan a citológiai szakaszszisztens képzés esetében is szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy általános laboratóriumi asszisztens előképzettség esetén két éves szakmai előgyakorlat szükséges az alapképzettségnek megfelelő munkahelyen a szakmai vizsgára jelentkezéshez.) A szakmai előgyakorlat célja a ráépülő képzéseknél a szükséges szakmai ismeretek és készségek meglétének biztosítása, amelyekre a további speciális szakismeretek és készségek építhetők.

2 év szakmai előgyakorlat szükséges a szakmai vizsgára jelentkezéshez: • klinikai laboratóriumi szakasszisztens, • mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, • transzfuziológiai szakasszisztens, • hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens, • elektronmikroszkópos szakasszisztens, • citológiai szakasszisztens, • humángenetikai szakasszisztens képzések esetében. A gyógyszertári szakok vonatkozásában 2 év szakmai előgyakorlat (gyógyszertári asszisztensi) szükséges a • gyógyszerellátási szakasszisztens, • gyógyszertári analitikus szakasszisztens szakokon a szakmai vizsgára jelentkezéshez. A szakmai és vizsgakövetelmények a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeként szabják meg az előgyakorlatokat (és egyéb feltételeket), ami egyben a képzésbe lépés feltételeit is jelenti burkoltan. Egyes esetekben megvalósítható, hogy a képzési idő alatt szerzi meg a szükséges szakmai előgyakorlat egy részét a tanuló, de ez ritkán lehetséges, mivel a képzéshez tartozó területi gyakorlatok letöltése nem teszi/vagy csak néhány hónap erejéig teszi ezt lehetővé.

A laboratóriumi szakmai gyakorlatok szervezése A gyakorlati képzéssel olyan szakemberek biztosítása a cél, akik képesek értelmiségi funkciót betölteni, értik a megtanult elméletet, képesek az elsajátított ismeretet problematikus helyzetekben alkalmazni, kritikai elemzéseket végezni, és kreatív megoldásokat kidolgozni a tevékenységek megoldására. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) meghatározza egyes egészségügyi szakképzések esetében az elmélet és a gyakorlat arányát. Tény, hogy az egészségügyi munkakörök zöme gyakorlatorientált, így az egyes tantárgyakon belül az elméleti órák száma alulmarad a gyakorlati foglalkozásokkal szemben. Így van ez a diagnosztikus szakmák esetében is. Általában ez az arány 40-60 % a gyakorlat javára. A gyakorlati képzés feladata biztosítani olyan gyakorlati szituációkat, amelyben a tanuló az elméleti ismeretek felhasználásával az adott szakmaterülethez kapcsolódó képességeit, készségeit fejleszteni tudja.


12

A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlat A demonstrációs termi gyakorlatok során kezdődik a jártasságok, készségek kialakítása; ezek a gyakorlatok azok, amelyeket már elméletben megalapozottak, az oktatás során, megtanult ismeretekre épülnek. Figyelembe kell azonban venni a fokozatosság elvét a gyakorlati képzésben. Előnye az ok-okozat megértetése, a tudatosság kialakítása a tanulónál. Hátránya az időbeli elkülönülés az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában. Az egészségügyi szakképzés, így a laboratóriumi szakemberképzés is, mind a mai napig először az elméleti ismeretanyag átadásával kezdődik, és ezután következik a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzésnek ez a módszere általában a nappali iskolai rendszerű képzésekre vonatkozik (pl. orvosi laboratóriumi technikai asszisztens). A jelenlegi szakképzési rendszerben az un. ráépülő képzések esetében, amelyeknek nagy része iskolarendszeren kívül, munka mellett folyik, a hallgató a gyakorlatok egy részét saját munkahelyén végzi. Sajnos pedagógiailag ez nem igazán jó megoldás. Pedagógiailag az lenne az ideális, ha a szakmai tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretek tanulása is demonstrációs teremben történne (pl.: tanlaboratóriumban, központi demonstrációs blokk), így rögtön hozzákapcsolható lenne az elmélethez a gyakorlati tevékenység elsajátíttatása is. Ezt célozza meg napjainkban az egészségügyi szakképzések moduláris rendszerbe történő átalakítása, ahol egy-egy modul mind az elméleti és mind a gyakorlati ismereteket is tartalmazza, a tanuló párhuzamosan szerzi meg az elméleti tudás mellé a gyakorlati készségeket. A gyakorlati oktatás módszerének kialakításánál figyelembe kell venni a képzés célját, tartalmát, a tanulók elméleti felkészültségét, a gyakorlati hely (környezet) adata lehetőségeket. A bemutatás módszerét alkalmazva a laboratóriumi gyakorlatok során a laboratóriumi eszközök, gépek, műszerek működésének bemutatását, az egyes vizsgálati módszerek, reakciók bemutatását jelenti. A bemutatás folyamatát az oktató irányítja, a tanuló megfigyeli a tevékenységet. A bemutatás akkor hatékony, ha a tanuló megfigyelési szempontokat kap, figyelmét fel kell kelteni a lényeges dolgok meglátására, viszonyítási alapot kell adni az esetleges összehasonlításokhoz. A bemutatást magyarázattal kell összekötnie az oktatónak. Ennek során kell tudatosítani a megfelelő törvényszerűségeket. Egy-egy gyakorlati feladat elsajátíttatásához elengedhetetlen feltétel a munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők. Ezeket a műveleti egységeket („lépéseket”) logikai sorrendben állítva kapjuk meg a feladat algoritmusát. Az algoritmus kialakításánál gondolni kell a kérdéses feladat (munkatevékenység) céljára, a feladat elemzésére (lépésekre bontás), a szükséges eszközök, anyagok kiválasztására (előkészítés), a feladat-, tevékenység tényleges elvégzésére, a tevékenység ellenőrzésére (önellenőrzés), az optimális munkagyorsaság kialakítására, a tevékenység, munkafolyamat állandó racionalizálására. Alapvető szempont olyan sorrend kialakítása, amely lehetővé teszi a munkafolyamat (tevékenység) szakszerű elvégzését. Például: a laboratóriumi vizsgálatra érkezett minta átvételének algoritmusa (menete).

Példa az algoritmusra: A szabályos mintaátvétel menete 1. Egyezteti a beérkező a mintát a vizsgálatkérő lappal vagy az „on-line beküldő listával”.

13

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT - A mintákhoz van-e kérőlap, vagy szerepel-e az „on-line beküldő listán”. - A vizsgálatkérő lap adatai hiánytalanul vannak-e kitöltve. - A vizsgálatkérő lap adatai és a mintán feltüntetett adatok egyeznek-e (név, születési dátum, mintavétel időpontja). - A kért vizsgálatoknak megfelelő minta megérkezett-e. - A beküldött minta megfelelő-e a kért vizsgálathoz (mennyiség, szállítási körülmények). - Amennyiben olyan minta és kérés kerül a laboratóriumba, amely a vizsgálatot a laboratórium nem végez, azt az igényt a laboratórium nem veszi át, a szállítóval visszairányítja/szóban eligazítja a minta címzettjét illetően. 1. Ha eltérést nem tapasztal, az átvételi naplóban igazolja az átvételt aláírásával, és rögzíti az átvétel időpontját. 2. Eltérés esetén dokumentálja azt az átvételi naplóban 3. Visszautasíthatja a mintát ha: - A minta nem azonosítható vagy nincs kérőlap. - Látható, hogy nem megfelelő mintavétel történt (pl.: Az alvadási vizsgálatra érkezett minta mennyisége nem megfelelő). 4. A minta visszautasítását dokumentálja az átvételi naplóban, és jelzi a kérőlapon is. A visszautasított mintát a szállítóval/kézbesítővel visszaküldi. A visszautasítás okának részletezése a napi rután eredményközlés során szöveges formában történik. 5. A vizsgálatkérő lapot és hozzátartozó csöveket belső napi sorszámmal látja el. Egy beteg vérvételét a belső sorszámmal a következő adatok azonosítják: a beteg neve, születési kódja, a vérvétel dátuma.

A tanulónak az algoritmus alapján kell elmagyarázni az egyes elemek szükségességét, és az oktató instrukciói alapján kezdi el megtanulni a munkafolyamat egyes lépéseit. A sorrendiséget figyelembe véve addig kell a tanulóval gyakoroltatni a tevékenységet, amíg azt a készség szintjén (kötött tárgyú, zárt programú, algoritmikusan kidolgozható) el tudja végezni. Kezdetben ez egy lassú folyamat és a tanuló még gyakran szorul segítségre, megerősítésre. Az algoritmus tanításának további előnye, hogy átlátható részekre, egységekre oszthatók a bonyolultabb műveletek is. Így egy-egy műveletsor elsajátítása után összekapcsolhatók a kisebb egységek és a tanuló a bonyolult műveleteket is biztonsággal el tudja sajátítani. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlatok előkészítésének és menetének fontos feltétele, hogy a bemutatáshoz, begyakorláshoz minden eszköz, anyag megfelelő számban rendelkezésre álljon. Minden tevékenységet a valóságnak megfelelően kell bemutatni és végeztetni a tanulóval, betartva a szükséges munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi oktatás színhelye lehet a képző intézmény, ahol sok esetben mesterségesen kialakított körülmények között folyik a gyakorlati képzés un tanlaboratóriumokban. A jövő elképzelése a szakoktatásban az, hogy az egészségügyi intézményekben oktató laboratóriumok álljanak a gyakorlati képzés rendelkezésére. A pedagógiai előnyökön túl, így a gazdasági előnyök sem elhanyagolhatók, felesleges a képző intézménynek és a kórháznak is megvennie ugyanazt a nagy értékű eszközt, műszert. A demonstrációs termi gyakorlatok, illetve az iskolai laboratóriumokban folytatott gyakorlati képzésről leírtak vonatkoznak a gyógyszertári asszisztensi szakokra is. Eltérő a boncmester szak gyakorlati képzése. A boncmesteri munka sajátosságai nem teszik lehetővé demonstrációs termi gyakorlat szervezését. A tanulók a területi gyakorlatokon tanulják meg a szakma „fogásait”. Nagyon sok esetben már szakképzetlenül dolgozó, a szakmai műveleteket több-kevesebb sikerrel elsajátított emberek gyakorlati képzését kell megoldani a területi gyakorlatokon.


14

Területi (klinikai) gyakorlatok A területi gyakorlatok teljesítése komplex team munkát igényel, amelyben a legfontosabb szerepet a tanuló kapja. Az egészségügyi szakképzések tekintetében a területi gyakorlatok szervezésének feltétele a szerződéses háttér, együttműködési megállapodás. Fontos a képző intézmény és a területi gyakorlatot végző egészségügyi intézmény közötti szoros együttműködés, kapcsolattartás. A területi gyakorlatok során nyílik igazán lehetősége a tanulónak az egyes munkafolyamatok begyakorlására. A gyakorlat során a munkafolyamatok egyes részei automatizálódnak. Az ismereteket a megértés közbeiktatásával az alkalmazás szintjére lehet emelni. A gyakorlással kapcsolatban célszerű figyelembe venni az alábbiakat: • a gyakorlatok egyszerre csak egy dolgot szabad a tanulóval gyakoroltatni, • a tanulót először meg kell erősíteni abban, hogy amit már elsajátított csak azután mehet tovább a munkafolyamatban, • kerülni kell a helytelen beidegződéseket, a helytelen mozdulatokat azonnal ki kell javítani, kerülve a nem megfelelő tevékenység automatizálódását, mert ha ez megtörténik, ezen már nagyon nehéz javítani, • szüneteket kell beiktatni az egyes munkafolyamatok közé azzal a céllal, hogy a figyelem ne lankadjon, • törekedni kell a gyakorlás változatosságára, a tanulók érdeklődésének állandó ébren tartására. Első lépésként meg kell ismertetni a tanulóval a gyakorlati oktatás során azokat a szakmai követelményeket, amelyek az egyes szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerében előírtak. A felnőtt tanulók így maguk is felelősséget éreznek és vállalnak a szükséges gyakorlati készségek elsajátításában. A másik fontos követelmény a tanuló önállóságának biztosítása, illetve fokozása a szakmai kompetenciái keretein belül. A gyakorlati idő alatt az elméleti tudás integrálása történik a gyakorlatban. Lehetőséget kell biztosítani a legújabb technika megismertetésére, új eszközök, műszerek, számítógépes eljárások megismerésére és gyakorlására. Olyan jártasságokat kell kialakítani a tanulóban, amelyek a biztonságos munkavégzéshez szakmai-, jogi-, etikai vonatkozásban egyaránt nélkülözhetetlen. Ezeket a követelményeket csak a megfelelő számú vizsgálat elvégzése biztosítja. A területi gyakorlatokon – laboratóriumokban – figyelembe kell venni, hogy a tanulók már demonstrációs teremben, vagy tanlaboratóriumban megfigyelhették és néhányszor el is végezhették az adott tevékenységet, vizsgálatot. Ezért eredményesen motiválhatjuk a tanulót azzal, hogy ő mutassa be az adott feladat elvégzését, és a gyakorlatvezető ellenőrizze a helyes munkavégzést, illetve szükség esetén javítsa az esetleges hibákat. Ezt követően a gyakorlatvezető segítségével végezze a tanuló a vizsgálatok kivitelezését, majd egyre önállóbban, de még mindég a gyakorlatvezető felügyeletével. Amikor a tanuló már jártasság szintjén (kötött tárgyú, nyitott programú, nem lehet algoritmikusan kidolgozni, hiszen a változó körülmények mellett is képes elvégezni a feladatot) elsajátította a feladatok kivitelezését, önállóan végezze a különböző vizsgálatokat. Így érhetjük el, hogy fokozódik felelősségérzete és önállóssága. A tanuló által már önállóan elvégzett vizsgálatok eredményét minden esetben ellenőrizze le a gyakorlatvezető, illetve hasonlítsa össze a szakképzett asszisztens által elvégzett vizsgálat eredményével. Természetesen a gyakorlatvezető, mint „biztonsági háttér” mindig álljon rendelkezésre, ha a tanulónak segítségre lenne szüksége.

15


A gyakorlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. A gyakorlati idő végére: • a tanulóban ki kell alakulni a felelősségérzésnek, • képessé kell válnia arra, hogy a saját munkáját hatékonyan megszervezze, • szakmaterületével kapcsolatosan lássa a munkafolyamatok pontos sorrendjét, • hatékonyan tudjon saját idejével gazdálkodni, • ismerje meg saját kompetenciája határait, • alkalmassá váljék a team munkájában való együttműködésre. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos elvárások, a különböző szakmai tevékenységekkel kapcsolatos kompetenciák részleteiben az egyes szakképzések oktatási programjaiban is megfogalmazódnak. Az oktatási programok meghatározzák a szakmai tevékenységek pontos kritériumait. Természetesen a gyakorlati oktatás során az emberi tulajdonságok fejlesztése párhuzamosan kell, hogy haladjon a munkafolyamatok, tevékenységek elsajátításával. A gyakorlati oktatás tehát egységes nevelési-oktatási feladatokat is ró a gyakorlatvezetőkre. A pontos, lelkiismeretes, felelősségteljes, szakszerű munkavégzés a gyors alkalmazkodó képesség, a hivatástudat, a helyes és etikus magatartás, az ember és munkatárs szeretete, mind-mind olyan emberi tulajdonságok, amelyek az egészségügyi szakdolgozótól feltétel nélkül elvárhatók. A területi gyakorlatok a szakmai identifikáció elősegítésének az „eszközei” is egyben. A gyakorlatvezető „mintaként” szolgál a tanulók számára. Attól függ a szakmai identifikációjuk, hogy mennyire tudnak és kívánnak azonosulni a gyakorlatvezető és a többi szakember szakmai magatartásával. A különböző laboratóriumi gyakorlatok vezetésében egészségügyi szakoktatók, szaktanárok, szakorvosok, főiskolát végzett analitikusok, szakasszisztensek, egészségügyi gyakorlatvezetők vesznek részt. Az egészségügyi szakképesítés alapvető feladata a társadalom várható igényeire való felkészítése a tanulóknak. Az elmélet és gyakorlat egysége, a tantárgyak közötti kapcsolat megteremtése, elsősorban a tanterv feladata, de a tantárgyi konzultáció és integráció az elméleti oktatók és gyakorlatvezetők közös feladata.

A gyakorlatvezető feladatai: A gyakorlatvezető a gyakorlatok oktatási programjában előírt szakképesítéssel rendelkező szakember, aki munkáját magas színvonalon végzi, és elkötelezett az oktatás iránt. Feladatai: • felkészül a gyakorlatra, előkészíti a szükséges eszközöket, anyagokat, • előmegbeszélést tart a gyakorlaton résztvevő tanulókkal (az előmegbeszélést a gyakorlatvezető vezeti, ahol a tanulóval tisztázza: a gyakorlat célját, követelményeit a végrehajtandó feladat lépéseit (algoritmus) a tanuló beosztását • bemutatja a gyakorlatot, a tantárgyi programban leírtak szerint, • a tanulókkal ismerteti a munkafolyamatot az algoritmus alapján, • folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyakorlat ideje alatt a tanulókkal, • a munkafolyamat befejeztével felmerült problémákat megbeszéli a tanulókkal,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK • • • • • •

16

tűz- és munkavédelmi előírásokat, szakmai és etikai normákat betartatja személyes példamutatása révén, ellenőrzi a tanulók jelenlétét és aktivitását, utómegbeszélésen összefoglalóan elemzi, értékeli a gyakorlatokat és ezt az értékelést rögzíti (gyakorlati igazolás, jegyzőkönyv, leckekönyv), területi gyakorlatok esetében állandó kapcsolatot tart a képző intézménnyel, a gyakorlati programokkal kapcsolatos véleményét közli a képző intézmény felé, aktívan közreműködik a képzés fejlesztésében, részt vesz a tanulók tantárgybeli vizsgáin, gyakorlati záróvizsgáján.

A gyakorlati képzés során használatos munkaformák A gyakorlatvezető a gyakorlat hatékonyságának növelése céljából különböző munkaformák közül választhat. Néhány tipikus munkaforma: • Bemutatás: amikor a tanulónak pl. a gyakorlat első napján bemutatják a központi laboratórium működő egységeit. Elvárás, hogy előtte a tanuló ismerje a látogatás célját, kapjon megfigyelési szempontokat a látogatáshoz. • Csoportmunka: a tanulók (4-5 fő) elméleti ismeretek birtokában a tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységet végzik a gyakorlatban. A csoport tagjai a feladatot megoldják munkamegosztással, vagy munkamegosztás nélkül. (pl.: laboratóriumi vizsgálat előkészítése, végrehajtása, értékelése) • Egyéni munka: a gyakorlatvezető irányításával a tanuló egyénileg dolgozik, ellenőrzés mellett. A gyakorlatvezetők-tanulók közös munkáján alapuló módszerek a közlés, megbeszélés, a magyarázat, a konzultáció, a gyakorlás, az ismétlés, ellenőrzés és értékelés. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: megfigyelés, munkafolyamatok, tevékenységek, műveletek, vizsgálatok végzése, szükséges dokumentációk (manuális, számítógépes) vezetése.

A gyakorlatvezető felkészülése a gyakorlatra A gyakorlati oktatás szakmai és pedagógiai felkészültséget igénylő munka, amelyre a gyakorlatvezető szakembereknek fel kell készülnie. A felkészülés lépései: • A gyakorlat kezdete előtt: a tervezés, amely magában foglalja a gyakorlat céljának, feladatainak meghatározását, a helyes módszer kiválasztását, szervezeti keretek meghatározását, időbeosztás elkészítését. • A gyakorlat kezdetén: az egyeztetés, amely alapján a tanulók megismerik pl.: a laboratórium szervezetének működését, az ott dolgozó kollektíva tagjait. Megismerik a gyakorlati feladatot, a velük szemben támasztott követelményeket. Tisztázódnak a felelősség és kompetencia határok. • A gyakorlat alatt: a tevékenység, amely a tanulók irányítását, a gyakorlati feladat bemutatását jelenti, gyakoroltatással és ellenőrzéssel a gyakorlat ideje alatt.

17

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT •

A gyakorlat befejezése: az értékelés, amely a tanulók munkájának értékelése (szóban, írásban) gyakorlati értékelő lapon, jegyzőkönyvek átnézésével, leckekönyv beírással. A tanulók véleményének meghallgatása, közös megbeszélése az esetleges problémáknak, megoldási javaslatok mérlegelése (utómegbeszélés).

A szakmai és pedagógiai felkészültség mellé a gyakorlati oktatást végző szakembernek megfelelő kommunikációs és empátiás készségének is kell lennie, amelyhez jó előadói stílus párosuljon.

A gyakorlati képzés sajátosságai a boncmester képzés vonatkozásában A boncmester képzés gyakorlatának sajátosságai és módszerei a szakma jellegéből adódnak. A gyakorlatok során meghatározó a gyakorlatot vezető magatartása, viszonyulása a boncolandó halottakhoz. A munka során alapvetően fontos a csöndes tiszteletadás az elhunytnak. Ez határozza meg a boncoló team egymás közti kommunikációját is. A kegyelet megilleti az elhunytat és a hozzátartozókat is. A gyakorlatot vezetőnek a szakmai fogások, műveletek mellett meg kell tanítani a tanulókat arra, mit és hogyan közölhetnek a hozzátartozókkal. A boncteremben pontos szakkifejezéseket kell alkalmazni, hogy a jegyzőkönyvet író munkatárs könnyen le tudja írni az elváltozásokat. Viccelődésnek, vagy a halottra vonatkozó megjegyzésnek nincs helye. A gyakorlatvezetőnek a boncolások során lehetősége van bemutatni az emberi szervezet és a kóros elváltozások jellemzőit is. Valóban lehetőség van az elmélet és a gyakorlat integrálására, valamint a közvetlen szemléltetésre. Egy-egy kóros elváltozás elemzése és a jellemző tünetek bemutatása részletesen és mindenre kiterjedően kell, hogy történjen, mivel az ismétlés lehetősége esetleges. A gyakoroltatás is sajátságos, mivel egy műveletet általában csak egyszer lehet elvégezni a tetemen. Ezért a bemutatás és a részletes megfigyelés után általában csak a következő boncolásnál végezheti el a tanuló az adott műveletet, vagy a gyakorlatvezető félbehagyva a tevékenységet, átadja a tanulónak azt. Amikor a tanuló végzi a boncolás valamely műveletét, akkor a gyakorlatvezető lehetőleg magyarázattal korrigálja az esetleges rossz mozdulatokat, és ne vegye ki a tanuló kezéből az eszközt. Legyen kellő türelme kivárni a tanuló próbálkozásainak eredményét. A gyakorlatvezetőnek figyelnie kell arra is, hogy minden hozzá beosztott tanulónak legyen alkalma minden műveletet elvégezni és lehetőség szerint többször is gyakorolni. Ezt segítheti, ha pontosan lejegyzi tanítványai tevékenységét.

A gyakorlatok letöltésének igazolása Az oktatási programokban a „Gyakorlati igazolás” alapján az egyes feladatcsoportoknak megfelelően tevékenységi lista került kidolgozásra, amelynek alapján kell a tanulónak a készség, jártasság szintjére eljutnia. Az orvosi laboratóriumokban általában forgó-rendszerben dolgoznak, így az adott vizsgálatokhoz beosztott szakasszisztensek irányításával minden tanuló végigmegy a munkafolyamatokon. A tanulók gyakorlati képzése tehát tevékenységi lista alapján történik, így van lehetősége arra, hogy a követelmények alapján a képzésben részt vevő minden gyakorlati feladatot elsajátítson. A tanulók a képzési követelményekben megfogalmazottak alapján „Munkanaplót’” vezetnek, amelyben folyamatosan dokumentálják a gyakorlati feladatok elvégzését. A munkanapló segíti a felkészítőket az értékelésben és segíti a tanulót is a vizsgára való felkészülésben.


18

Például: Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (16/1997.(VI. 27.) NM r. ) A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Mintavétel meghatározott esetekben Minta-előkészítés kivitelezése, mintatárolás, szállítás Műszer- és méréstechnikai alapműveletek elvégzése Műszeres analitikai vizsgálatok végzése hematológiai, szerológiai, immunológiai, kémiai, mikrobiológiai és humángenetikai laboratóriumi diagnosztikai szakterületen Vizelet és egyéb testváladékok mennyiségi és minőségi vizsgálatai elvégzése Vizsgálati eredmények értékelése matematikai és statisztikai módszerekkel, dokumentáció, számítástechnikai eszközök alkalmazásával is Az elvégzett vizsgálatok megbízhatósága értékelése, a preanalitikai, analitikai és posztanalitikai követelmények betartásának ellenőrzése Az orvos (vagy szakgyógyszerész, gyógyszerész, vegyész, vegyészmérnök, biológus) által végzett vizsgálatokban részvétel Új vizsgálati eljárások kidolgozásában, kivitelezésében részvétel A vegyszerek (reagensek) diagnosztikumok és egyéb fogyóanyagok nyilvántartásainak vezetése A laboratórium technikai eszközeinek rendben-, és karbantartása, a biztonságos, higiénés munkakörnyezet fenntartása, eszközök, berendezések tisztántartása, sterilizálása, a hulladék megsemmisítésének ismerete és kezelése Az orvosi laboratóriumok munka- és balesetvédelmi előírásainak ismerete, és annak megfelelő munkavégzés Munkatársakkal és betegekkel szakszerű kommunikáció Vizsgálati eredmények közlése a laboratórium vezetőjének külön felhatalmazása alapján Szakmai etikai normák betartása, hivatásszerű munkavégzés Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatottak oktatásában közreműködés Továbbképző programokban rendszeres részvétel

Követelmények: •

• • • •

A vizsgázó a vizsga megkezdésének időpontjáig legyen képes az orvosilaboratóriumi technikai asszisztensi hivatást a saját felelősségére – egyéb laboratóriumi szakemberekkel együttműködve – az orvosi laboratóriumi diagnosztika területén gyakorolni. A vizsgázó alapszinten ismerje a szervrendszerek működésének és betegségeik patomechanizmusának alapjait. Ismerje a funkcionális és morfológiai diagnosztikai vizsgálati eredmények értékelését, és ismerje fel a hibás eredményeket. Az előírt vizsgálatokhoz legyen képes mintát venni, az analízist elvégezni, mindezek megfelelőségét ellenőrizni, a kapcsolódó kommunikációs, információs dokumentációs feladatait ellátni. Ismerje az egészségügyi ellátás és a betegbiztosítás rendszerét, szabályozását, az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Alkalmazza az egészségügyi etika alapelveit, különösen a diagnosztikai laboratóriumi tevékenység végzésekor.

19

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT GYAKORLATI IGAZOLÁS az orvosi laboratóriumi technikai asszisztens képzéshez

Név: ………………………………………………………………………………………………… Sorsz.

A gyakorlati témája (szakterülete óraszám)

1.

Klinikai kémia, immunkémia (576 óra)

2.

Klinikai hematológia (440 óra)

3.

Vizelet, széklet és egyéb testnedvek (352 óra)

4.

Mikrobiológia

Intézmény

Dátum

Igazoló aláírás P.H.

(560 óra) 5.

Számítástechnika (64 óra)

Klinikai laboratóriumi szakasszisztens (37/1995. (X.7.) NM r.) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok • • • • •

számítástechnika alkalmazása, műszer- és méréstechnikai műveletek végzése, klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése, hematológiai vizsgálatok végzése, véralvadási vizsgálatok végzése.

Követelmények A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes: • a szakmai és etikai normákat betartani • munkacsoportban dolgozni • munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani • a beteggel szemben megértő, empátiát igénylő magatartást tanúsítani • az életet fenyegető laboratóriumi eredmények esetén jelzést adni a vizsgálatot kérő orvos felé • elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket • a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni • gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.


20 GYAKORLATI IGAZOLÁS

a klinikai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: ………………………………………………………………………………………………….. Sorsz. 1. 2.

Gyakorlat témája/ szakterülete Számítástechnika

Intézmény

Dátum


Mérés és műszertechnika - fotometria - automatizálás

3.

Anyagelválasztási technikák - kromatográfia - elektroforézis

4.

- immundiffúzió és immunelektroforézis Elektrokémia

5.

Immunkémiai analitika

6.

Enzimanalitika - enzimkinetika - enzimaktivitás mérése

7. 8. 9. 10.

Szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata; alkalmazott módszerek kiérté-kelése Veleszületett anyagcserezavarok vizsgálata Toxikológiai vizsgálatok

11.

Terápiás gyógyszerszint monitorozás Hemosztázis vizsgálata

12.

Hematológia

Mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens (37/1995. (X.7.)NM.r.) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb, feladatcsoportok, feladatok: a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése, b) parazitológiai diagnosztikai munka végzése,

21

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT c) d) e) f)

vírusdiagnosztikai munka végzése, mikológiai diagnosztikai munka végzése, immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése, számítástechnika alkalmazása.

Követelmények A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes: • a szakmai, etikai és jogi normákat betartani, • munkacsoportban dolgozni, • a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani, • elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket, • a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni, • a gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni. GYAKORLATI IGAZOLÁS a mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név: ………………………………………………………………………………………………….. Munkahely: …………………………………………………………………………………………………

1.

Gyakorlat témája/ szakterülete Táptalajok készítése

2.

Általános bakterológia

3.

Részletes bakterológia

4.

Immunológia-szerológia

5.

Parazitológia

6.

Virológia

7.

Mikológia

8.

Számítástechnika

Sorsz.

Intézmény

Dátum



22

Gyakorlati igazolás I. a boncmester képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:……………………………………………………………… Szakmaterület

Intézmény

Időtartam 240 óra

Dátum

Az igazoló aláírása P.H.

Kórház 200 óra Pathologiai osztály Igazságügyi Orvostani Int. 2 40 óra vagy Rendőrorvosi Hivatal Az egyes szakok gyakorlati követelményeit az adott szak szakmai és vizsgakövetelményeiben találhatják meg. 1

Értékelés (osztályozás) – minősítés - mérés A tanítási-tanulási folyamatban alapvető alkotóelem a tanuló teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az értékelés mindig nevelő hatású, alapvető célja a tanuló fejlődésének elősegítése. A kognitív ismeretek szintjén ez szóbeli és írásbeli formában történhet. Nehezebb azonban a tanulók gyakorlati tudásának mérése. Az értékelés lehet funkciója szerint diagnosztikai, formatív és szummatív értékelés. A felnőttképzés során igen fontos a helyzetmegállapító – diagnosztikai - értékelés, mivel a szakképzésben részt vevő tanulók előképzettsége igen heterogén. Sajnos a szakmai gyakorlatban ez még inkább szembetűnő. A formatív értékelés a gyakorlatvezető részéről a gyakorlatok során a napi tevékenységek megbeszélése. Ez tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. A gyakorlatok lezárását követően összesítő eredményt kap a tanuló a tudásáról, ez a szummatív értékelés, amely klasszikus vizsga, objektív mérés formájában realizálódik. A szakmai és vizsgáztatási követelmények ismeretében a kimeneti követelményhez viszonyítunk, tehát kritérium orientált értékelést végzünk. Irányelvek az értékeléshez: • • • • •

A szakmai/iskolán kívüli intézményi gyakorlat értékelése kapjon kellő hangsúlyt az iskolai értékelésben, legyen meghatározója a tanulókról kialakított képnek. A követelményeket és elvárásokat egyaránt ismerjék a tanulók és a gyakorló terület dolgozói. Azonosak legyenek a követelmények az iskola és a gyakorlóterületek részéről, érvényesüljön az elmélet és gyakorlat egysége. A tanulók értékelése legyen folyamatos, időben programozott, a személyiségfejlődést segítő. Az értékelésnél érvényesüljön a tanulóval szemben támasztott követelményeknek megfelelés, fokozatosan haladva az önálló munkavégzés felé.

23

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT Legyen szempont: • • • • •

a tantervi előírásnak megfelelő gyakorlati képességek szintje (a követelmények kritériumai pl.: leírni, elvégezni, segédkezni, összeállítani, stb.), a megjelenés (személyi higiéne), a munkaidő pontos betartása, munkafegyelem, magatartás, kommunikációs készség (betegekkel, munkatársakkal), gyakorlati értékelő lap szakszerű kitöltése, időbeni leadása.

A laboratóriumi gyakorlatokat vezető szakember rendszeresen informálja az iskolát a tanuló gyakorlati munkájáról. A gyakorlat eredményesebbé tétele érdekében az iskola a szakmai/iskolán kívüli intézményi gyakorlati oktatásban résztvevő szakemberekkel tartson rendszeresen megbeszélést. A tanuló köteles az iskola által megadott szempontok szerint az elvégzett gyakorlati feladatokról munkanaplót/jegyzőkönyvet vezetni és azt a „Gyakorlati értékelő lappal” együtt leadni a szakképző intézménynek. Érdemjegyek kialakítása: Az érdemjegyek kialakítása, a követelmények meghatározása a gyakorlatvezető szakember feladata. A minősítés ötfokozatú: jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

Elégtelen a tanuló teljesítménye, ha • a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni, • az elméleti ismereteket a gyakorlatban nem képes alkalmazni, • önálló tevékenységre nem képes, • feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni, • biztonságtechnikai és környezethigiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni, • az emberi életet veszélyezteti.


24

Minta GYAKORLATI ÉRTÉKELŐ LAP Név: …………………………………………………………………………………………………. Gyakorlat helye: …………………………………….Kórház/Intézmény …………………………………..Laboratórium Dátum: ……………………………….tól ………………………………….ig Gyakorlati napok: …………………………………………………………….. Munkaidő: ………………………………………………………………….. A gyakorlati idő alatt végzett feladataim:

Kötelező óraszám: Mulasztott órák száma: ………………………………… igazolt:…………………………………………… igazolatlan: ……………………………………. Tapasztalataim:

A gyakorlat értékelése, minősítése (szöveges és érdemjegy)Ï (csak szöveges) Ï

Dátum: ……………………….. ………………………………. gyakorlatvezető

………………………………….. osztályvezető

A tanulóval megbeszélve: Dátum: …………………………. Ï A megfelelő értékelési módot aláhúzással jelöljük.

………………………………….. tanuló aláírása

25


A szakmai gyakorlati vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az oktatási miniszter többször módosított 26/2001. (VII.7.) OM sz. rendelete szabályozza. A kimeneti követelményekben történő gyakorlati értékelés megjelenési formája: • megelőző vizsgafeladat (3 naptól 30 napig terjedő intervallumban), • vizsgabizottság előtti vizsga. Megelőző vizsgafeladat Ez a gyakorlat a szakmai vizsga része. A vizsgázó önálló munkavégzését kell értékelni. Az értékeléshez a képző intézmények szempontsort adnak az értékelőknek (vizsgáztatók), ami az értékelés objektivitását és összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. A szakmai gyakorlatok értékelése során a tantárgyi tudás mellett vizsgálni kell a tanuló egyéb képességeit is, így: • team-munkában való együttműködést, • manualitást, • kommunikációs képességet, • munkaeszköz választást, használatot, • munkavédelmi, higiéniai szabályok betartását, • pontosságot, precizitást, • elméleti ismeretek gyakorlati megvalósítását, • munkához való viszonyulást. A vizsgabizottság előtti vizsga A gyakorlati vizsga második része. Független vizsgabizottság előtt zajlik, és a végteljesítményt mérik a vizsgáztatók. Nem ad azonban feltétlenül reális képet a vizsgázók teljesítményéről, hiszen számtalan szubjektív és objektív tényező befolyásolhatja. Így fordulhat elő időnként sajnálatos módon olyan eset, hogy a vizsgázót kudarcélmény éri, ami a későbbi tanulási motivációt nagymértékben gátolja.


26

A gyakorlati vizsga dokumentációjához tartozik a vizsgajegyzőkönyv. Minta JEGYZŐKÖNYV a szakmai gyakorlati vizsgáról Szak: ……………………………

(OKJ szám: …………………….) Vizsgázó neve: a/ Megelőző vizsgafeladat

Helye(i): ………………………………

Értékelők: ………………………………… ………………………………………

…………………………………… ………………………………………….

……………………………………

Értékelés(ek): ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... ......................................................................................................................... Javasolt érdemjegy(ek): ............................................... ...............................................

b/ Vizsgabizottság előtti vizsga (szituációs feladat) Helye: ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

Jelen vannak: vb. elnök ………………………………………………………………………… vb.tag(ok): ………………………………….…………………………………... jegyző: Tételszám/téma:

……………………………………………………………………… Javasolt érdemjegy(ek):

...............................................

...................................................

...............................................

...................................................

...............................................

...................................................

27


A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye: (

) ...........................

Dátum: ……….év …………………….

.............................................. vizsgabizottság elnöke ................................... vizsgabizottsági tag

....................................... vizsgabizottsági tag .......................................... jegyző


28

A boncmester képzés szakmai gyakorlati vizsgája A gyakorlati vizsga két részből áll. A megelőző vizsgafeladat keretében 5 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése zajlik. Két megbízott szakember figyeli a vizsgázó teljesítményét. A vizsgabizottság előtti vizsga során a vizsgázó gyakorlati feladatot végez el. A vizsgabizottság értékeli teljesítményét. A gyakorlati szakmai vizsga klinikai körülmények között szervezhető. A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegy alapján kell megállapítani. A vizsga értékelésének szempontjait a szakmai és vizsgakövetelmény részletesen tartalmazza. A gyakorlati képzés minőségügyi fejlesztése 2001. óta a szakmai gyakorlati vizsgák egy része olyan egységekben zajlik, amelyben a szakképesítések gyakorlati oktatásához és vizsgáztatáshoz a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Ezt az un. Klinikai Demonstrációs Egységek (KDE) biztosítják a szakképzésben. Ezek az egységek akkreditált gyakorlóhelyekként működnek, így az un. szakosító képzések esetében pályázat útján működési támogatásban részesülnek. A képzésekben részt vevő tanulók mentesülnek a gyakorlati vizsgák költségeinek kifizetése alól. A gyakorlóhelyeken, illetve a gyakorlati vizsgahelyeken a tanulókat általában az intézet oktatási felelőse, ápolási igazgatója, illetve a vizsgáztató szakemberek fogadják. Az előmegbeszéléseken a gyakorlóhely és a munkatársak bemutatása után a vizsgázó hallgatóval megbeszélik a vizsgáztatás módját, az értékelés szempontjait, a konzultációk és az utómegbeszélés időpontját. A vizsga megkezdése előtt a tanulók munkavédelmi oktatásban részesülnek. A tanulók gyakorlati felkészítése, illetve vizsgáztatása a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően történik. A tanulók bekapcsolódnak a napi munkafolyamatokban, gyakorlati felkészítés, illetve vizsga alatt szakmai felügyelet biztosított (szakorvos, szakasszisztens, egyéb diplomás). A gyakorlati vizsga alatt az értékelés folyamatos. A tanuló önállóan dolgozik, a vizsgáztatásra kijelölt szakember figyelemmel kíséri munkáját, értékeli, illetve az esetleges hibákat megbeszéli, felhívja figyelmét a hiányosságokra.

ÖSSZEFOGLALÁS A laboratóriumi szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti besorolása a nemzetközi rendszert (ISCED) figyelembe véve 5.4., illetve 5.5. szakképesítés. Az 5.4. besoroláshoz tartozó laboratóriumi asszisztensi képesítések érettségi vizsgához, vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű szakképesítések. Az érettségi vizsgához kötött alapképzések: • orvosi laboratóriumi technikai asszisztens, • kórszövettani-szövettani asszisztens képzés. A meghatározott szakmai előképzettséghez és érettségi vizsgához kötött képzések (un. egészségügyi szakasszisztens a szak megjelölésével): • klinikai laboratóriumi szakasszisztens, • mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, • transzfuziológiai szakasszisztens, • hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens, • elektronmikroszkópos szakasszisztens, • citológiai szakasszisztens, • humángenetikai szakasszisztens.

29


A gyógyszertári asszisztensi szakok közül a gyógyszertári asszisztens képzés a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítés, amely jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosít. ISCED besorolása: 5.2. Az egészségügyi szakasszisztens: gyógyszerellátó szakasszisztens és a gyógyszertári analitikus szakasszisztens képzések 5.4.-es ISCED besorolásúak és ugyanazon kritériumok érvényesek rájuk, mint a fenti hasonló laboratóriumi szakokra. A boncmester képzés ISCED szintje 3.1.-es, tehát nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés. A napjainkban folyó fejlesztési munkák változásokat hoztak a laboratóriumi szakmacsoport struktúrájában. Megkezdődött a moduláris felépítésű képzési programok kialakítása a szakképzés általános átalakításához kapcsolódóan. Képzésszervezés A laboratóriumi szakok vonatkozásában is az egészségügyi szakképzésekre jellemző kettősség figyelhető meg a képzések szervezésekor. Az elméleti képzés és a gyakorlati képzések szervezése kiegészítik egymást, egymással kölcsönhatásban vannak. Az elmélet képzés szervezése lényegében nem tér el a hagyományos szervezési feladatoktól. A laboratóriumi szakok iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában szervezhetők. Az egészségügyi szakmai képzések szervezésének sarkalatos pontja a gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés hagyományosan két elemre bontható: a demonstrációs termi gyakorlatok és a területi gyakorlatok. A demonstrációs termi gyakorlatok célja az elméletben tanult ismeretek alkalmazásának bemutatása és a műveletek algoritmusának gyakoroltatása. A területi gyakorlatokon a tanulók a már ismert műveleteket, beavatkozásokat gyakorolják valós klinikai laboratóriumi, gyógyszertári vagy bonctermi környezetben. A gyakorlatok célja a begyakorlottsági szint magasabbra emelése, vagyis az önálló munkavégzés alapjainak megteremtése. A laboratóriumi szakok esetében a legtöbb szakra jellemző, hogy a tanuló már rendelkezik munkahelyi gyakorlattal. Vagyis munkába állása után kezdi meg iskolai tanulmányait több-kevesebb gyakorlati tudás birtokában. Egyes szakok esetében kifejezett követelmény néhány éves szakmai gyakorlat megléte a képzésbe lépéshez, illetve a szakmai vizsgára jelentkezéshez. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlat A demonstrációs termi gyakorlatok során kezdődik a jártasságok, készségek kialakítása; ezek a gyakorlatok azok, amelyeket már elméletben megalapozottak, az oktatás során, megtanult ismeretekre épülnek. Figyelembe kell azonban venni a fokozatosság elvét a gyakorlati képzésben. Pedagógiailag az lenne az ideális, ha a szakmai tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismeretek tanulása is demonstrációs teremben történne (pl.: tanlaboratóriumban, központi demonstrációs blokk), így rögtön hozzákapcsolható lenne az elmélethez a gyakorlati tevékenység elsajátíttatása is. A bemutatás módszerét alkalmazva adjunk megfigyelési szempontokat a tanulóknak. Egy-egy gyakorlati feladat elsajátíttatásához elengedhetetlen feltétel a munkafolyamat, tevékenység műveleti egységekre való bontása, úgy, hogy azok ne egyszerre, hanem több lépésben legyenek elvégezhetők. Ezeket a műveleti egységeket („lépéseket”) logikai sorrendben állítva kapjuk meg a feladat algoritmusát. A demonstrációs tantermi/tanlaboratóriumi gyakorlatok előkészítésének és menetének fontos feltétele, hogy a bemutatáshoz, begyakorláshoz minden eszköz, anyag megfelelő számban rendelkezésre álljon.


30

A területi gyakorlatok teljesítése komplex team munkát igényel, amelyben a legfontosabb szerepet a tanuló kapja. A gyakorlással kapcsolatban célszerű figyelembe venni az alábbiakat: • a gyakorlatok egyszerre csak egy dolgot szabad a tanulóval gyakoroltatni, • a tanulót először meg kell erősíteni abban, hogy amit már elsajátított csak azután mehet tovább a munkafolyamatban, • kerülni kell a helytelen beidegződéseket, a helytelen mozdulatokat azonnal ki kell javítani, kerülve a nem megfelelő tevékenység automatizálódását, mert ha ez megtörténik, ezen már nagyon nehéz javítani, • szüneteket kell beiktatni az egyes munkafolyamatok közé azzal a céllal, hogy a figyelem ne lankadjon, • törekedni kell a gyakorlás változatosságára, a tanulók érdeklődésének állandó ébren tartására. A gyakorlatvezető feladatai: • felkészül a gyakorlatra, előkészíti a szükséges eszközöket, anyagokat, • előmegbeszélést tart a gyakorlaton résztvevő tanulókkal (az előmegbeszélést a gyakorlatvezető vezeti, ahol a tanulóval tisztázza: • a gyakorlat célját, követelményeit • a végrehajtandó feladat lépéseit (algoritmus) • a tanuló beosztását • bemutatja a gyakorlatot, a tantárgyi programban leírtak szerint, • a tanulókkal ismerteti a munkafolyamatot az algoritmus alapján, • folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyakorlat ideje alatt a tanulókkal, • a munkafolyamat befejeztével felmerült problémákat megbeszéli a tanulókkal, • tűz- és munkavédelmi előírásokat, szakmai és etikai normákat betartatja személyes példamutatása révén, • ellenőrzi a tanulók jelenlétét és aktivitását, • utómegbeszélésen összefoglalóan elemzi, értékeli a gyakorlatokat és ezt az értékelést rögzíti (gyakorlati igazolás, jegyzőkönyv, leckekönyv), • területi gyakorlatok esetében állandó kapcsolatot tart a képző intézménnyel, • a gyakorlati programokkal kapcsolatos véleményét közli a képző intézmény felé, aktívan közreműködik a képzés fejlesztésében, • részt vesz a tanulók tantárgybeli vizsgáin, gyakorlati záróvizsgáján. A gyakorlatok letöltésének igazolása Az oktatási programokban a „Gyakorlati igazolás” alapján az egyes feladatcsoportoknak megfelelően tevékenységi lista került kidolgozásra, amelynek alapján kell a tanulónak a készség, jártasság szintjére eljutnia. A tanulók a képzési követelményekben megfogalmazottak alapján „Munkanaplót’” vezetnek, amelyben folyamatosan dokumentálják a gyakorlati feladatok elvégzését. A munkanapló segíti a felkészítőket az értékelésben és segíti a tanulót is a vizsgára való felkészülésben. Irányelvek az értékeléshez: • A szakmai/iskolán kívüli intézményi gyakorlat értékelése kapjon kellő hangsúlyt az iskolai értékelésben, legyen meghatározója a tanulókról kialakított képnek. • A követelményeket és elvárásokat egyaránt ismerjék a tanulók és a gyakorló terület dolgozói.

31

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT • • •

Azonosak legyenek a követelmények az iskola és a gyakorlóterületek részéről, érvényesüljön az elmélet és gyakorlat egysége. A tanulók értékelése legyen folyamatos, időben programozott, a személyiségfejlődést segítő. Az értékelésnél érvényesüljön a tanulóval szemben támasztott követelményeknek megfelelés, fokozatosan haladva az önálló munkavégzés felé.

A szakmai képzés szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az oktatási miniszter többször módosított 26/2001. (VII.7.) OM sz. rendelete szabályozza. A kimeneti követelményekben történő gyakorlati értékelés megjelenési formája: - megelőző vizsgafeladat (3 naptól 30 napig terjedő intervallumban), - vizsgabizottság előtti vizsga.

FELADATOK • • • • • • •

Magyarázza el a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit! Ismertesse az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget! Ismertesse a laboratóriumi szakképzések szervezésének jellegzetességeit! Ismertesse a demonstrációs termi gyakorlatok szervezésének elveit! Ismertesse a területi gyakorlatok szervezésének elveit! Ismertesse a gyakorlatvezető feladatait a területi gyakorlatokon! Ismertesse a szakmai vizsga részeit a laboratóriumi képzések vonatkozásában!


32

MODUL 2.1.MODUL GYÓGYSZERTÁRI ASSZISZTENSI SZAKOK SPECIALITÁSAI Szacsvai Andrásné

A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése a laboratóriumi szakmacsoport szakképesítéseinek oktatási programjai sajátosságaival. Segítségadás a különböző szakokból vett példákkal a módszertani tanácsadáshoz.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • ismertetni a gyógyszertári asszisztens szakképzésbe lépés feltételeit, • ismertetni a képzés személyi és tárgyi feltételeit, • ismertetni a gyógyszertári asszisztensi szak képzésének szervezési sajátosságait, • ismertetni a gyógyszertári asszisztensi szak gyakorlati képzésnek sajátosságait, • ismertetni a gyakorlatvezető feladatait a gyógyszertári asszisztensi szakon, • ismertetni a gyógyszerellátási szakasszisztens képzés belépési feltételeit, • ismertetni a gyógyszertári asszisztensek/szakasszisztensek kommunikációjának legfontosabb elveit, • ismertetni a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó szabályokat.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Tanlaboratórium Az elmélethez kapcsolódó gyakorlati képzés helyszíne a képző intézetben/iskolában. A laboratórium felszereltsége lehetővé teszi a bemutatásokat és a gyakorlást is.

TANANYAG

Amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak a képzésekről (gyógyszertári aszszisztensi szakok) (A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja.

33


A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36.§-a.)

A gyógyszertári asszisztensi szakok legjellemzőbb tulajdonságai (A gyógyszertári szakok közül csak a gyógyszertári asszisztensi és a gyógyszerellátási szakokat elemzi ezen írás, mivel a gyógyszertári analitikus szakasszisztensi szak iránt az érdeklődés visszaesett, képzés gyakorlatilag évek óta nincsen.)

Gyógyszertári asszisztens szak A képzés célja: Naprakész ismeretekkel rendelkező, jól felkészült egészségügyi szakemberek képzése, akik nyitottak a folyamatosan fejlődő gyógyszerészeti tudomány által nyújtott ismeretek befogadására. Képesek a gyógyszerkészítési műveleteket a kompetenciájuknak megfelelően végezni. Ügyviteli és egészségügyi felvilágosító feladatokat ellátni, a gyógyszer-ellátás valamennyi területén önállóan dolgozni. Az iskolai rendszerű, nappali tagozatos képzés képzési ideje: 2 év (2816 óra), megoszlása: elmélet (1166 óra) gyakorlat (1650 óra) iskolai gyógyszer-technológiai gyakorlat, gyógyszertári gyakorlat Az iskolarendszeren kívüli felnőtt képzés képzési ideje: 2 év (2640 óra), megoszlása: elmélet (693 óra) gyakorlat (1947 óra), iskolai gyógyszer-technológiai gyakorlat, gyógyszertári gyakorlat. A szakra történő beiskolázás alapfeltétele, hogy a jelentkező érettségi vizsgával rendelkezzen. Nappali képzésben a vonatkozó rendelet értelmében 23, ill. évveszteség esetén 24 éves korig lehet részt venni. A beiskolázás a fenntartói előírások és az intézeti folyamatszabályozás szerint szervezhető. A felnőttképzés iskolarendszeren kívüli formája a szaknak megfelelő munkakör és a munkáltatói hozzájárulás megléte esetén indítható. A beiskolázás mértéke a mindenkori „piaci” igényeknek felel meg. A szak iránti érdeklődés a nappali és a „munkamelletti” képzési formát illetően kielégítő, a munkaerő folyamatos pótlása biztosított. A képzés feltételei Személyi feltételek – a Központi Programban meghatározott, a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettségű tanárok, szaktanárok, intézeti szakoktatók. A szakmai gyakorlatok csoportbontásos oktatásához a megfelelő szakoktatói létszám szükséges. A főállású szaktanárok mellett csak néhány % külső, megbízásos óraadó alkalmazására van szükség az alapszak óratervi követelményének teljesítéséhez: pl.: angol szakos tanár, informatikus. Tárgyi feltételek • Osztálytermek, szaktantermek a szükséges oktatástechnikai eszközökkel felszerelve: pl.: írásvetítő, televízió, videó, projektor, flipchart. • Tanlaboratórium – gyógyszerkészítő helyiség a felszerelési jegyzék (Tantervben szerepel) alapján felszerelve: pilulagép, kúpöntőforma, termosztát, laminált boksz stb.,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK •

34

Számítógép termek – számítógép-hálózat működő gyógyszertári (közforgalmú) programokkal: Novodata, Pharmachip, HC Pointer stb.

A tanítás folyamatában problémaként jelentkezik, hogy a tananyag elsajátításához a tanulóknak tankönyv csak az alapozó és a készségfejlesztő modulok területén áll rendelkezésre, a szakmai tantárgyak vonatkozásában évek óta nem jelent meg sem jegyzet, sem tankönyv. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyagokhoz ajánlott irodalom javasolható. A mindenkori érvényes Gyógyszerkönyv és Szabványos vényminták gyűjteménye meghatározó a szakmai ismeretek oktatásához, ill. elsajátításához. A tankönyvhiány szükségessé teszi, hogy fokozott hangsúlyt helyezzenek az oktatók az áttekinthető, szakszerű, jól kezelhető tanulói jegyzetek készítésére. Segítséget jelenthet a tanulóknak, ha a tanár lehetővé teszi saját jegyzetének sokszorosítását. Segítheti a tanulók hatékony felkészítését, a tanórák eredményességét az oktatástechnikai eszközök széleskörű alkalmazása (film, projektor, ...), a szemléltetés (ember anatómiája képekben, mulage, gyógynövény gyűjtemény, stb.) – gyakorlati bemutatás, tanulók bevonása az órák/foglalkozások megtartásába.

Az oktatás szervezése A gyógyszertári asszisztens szakmacsoport a képzés során a szakma specifikumokból adódóan az elméleti és gyakorlati módszerek párhuzamos és széleskörű alkalmazását igényli. Célszerű a tanulók heti munkarendjét az alábbiak szerint szervezni: • 2 tanítási nap – elméleti ismeretek átadása, • 1 tanítási nap – iskolai tanlaboratóriumi gyakorlat, • 2 tanítási nap – szakmai gyakorlat gyógyszertárban. A szaktanár felkészülése során vegye figyelembe az alábbi alapelveket: • A szakmai fejlődés folyamatos követése. • Szakkönyvek, szaklapok, audiovizuális anyagok, kiadványok felhasználása. Pl.: Gyógyszerészet, Pharmindex, Pharma Grad. • Jogszabályok változásainak, módosításainak nyomon követése Pl.: Országos Gyógyszerészeti Intézet közleményei. • Európai Gyógyszerkönyvi (VIII. Magyar Gyógyszerkönyv és VII. Fo. No.) változások és újszerűségek beépítése az oktatási anyagba. • Korszerű oktatási anyagok felhasználása (Internet hozzáférés!). Tanítási óra és gyakorlati foglalkozások megtervezése Minden óra/foglalkozás más, az egyes témák feldolgozása más módszerek alkalmazását igénylik. A tanuló csoportok összetétele, előképzettsége és óraközi aktivitása is meghatározó a felkészülésnél. A felkészülés elemei: • szemléletes óravázlat készítése, mely a tanulók számára is hozzáférhető (írásvetítő, projektor, flipchart), • a tanítási óra/foglalkozás változatos didaktikai felépítése, • a tanulók aktivitásán alapuló módszerek alkalmazása (egyéni-, csoportos munka), • oktatási segédletek használata (mulage, falitábla, stb.),

35

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT • •

a gyakorlati munkához szükséges eszközök, alapanyagok, csomagolóanyagok biztosítása, az ellenőrzés – értékelés formájának megtervezése (feladatlap – írásbeli).

A tanítási órákon törekedjen a szaktanár a pontosságra, „patikai” precízségre, esztétikus munkavégzésre, illetve annak megkövetelésére. Ezek a tulajdonságok a gyógyszertári asszisztensek számára szinte kötelezőek, hiszen az általuk készített gyógyszerek minősége és tartalma a beteg számára nem közömbös. Gyógyszer-technológia gyakorlat – gyógyszerkészítés A szakmai gyakorlatok célja: elsajátíttatni a gyógyszerkésztési alap- és rész-részműveleteket, gyógyszerformák készítési technológiáját, az egységes kiszerelés szabályait. Begyakoroltatni a munkafolyamatokat úgy, hogy a tanulók képesek legyenek recepturai és laboratóriumi gyógyszerformák önálló elkészítésére. A gyakorlatok színtere az iskolai tanlaboratórium, melynek berendezése, felszerelése a tantervi követelményekben meghatározott. Fejlesztése felszereltsége folyamatos gondozást igényel (pl.: Fo. No. VII. előírása szerint az osztott porok kemény zselatin kapszulába is kiszerelhetők, tehát szükséges beszerezni a kapszulatöltő eszközt). A gyakorlatvezető feladatai a tanlaboratóriumban: • biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése (tűz- és munkavédelmi előírások ismertetése, • eszközök, berendezési tárgyak épségének vizsgálata, • személyi biztonság megteremtése (gyógyszerérzékenység felfedése, műszálas köpeny nem használható, „munkacipő” használata kötelező, hosszú haj összekötése szükséges), • gyakorlatok előkészítése egyéni vagy csoport munkaformának megfelelően, • feladat meghatározása (konkrét gyógyszerforma elkészítése: pilula, kúp, kenőcs, stb.), • vényelőírat értelmezése (a recept szabályszerű olvasása), • gyógyszerkészítmény összetevőinek megismertetése (alapanyagok fizikai, kémiai, hatástani, technológiai tulajdonságai), • technológiai műveletsor megbeszélése, • manuális munka elvégzése (gyógyszerforma ellenőrzése a gyógyszer-könyvi követelményeknek megfelelően, • kiszerelés, árazás, • minősítés, • munkaasztal rendjének, eszközök tisztaságának biztosítása – tanulói feladat, • a gyakorlati munka (gyógyszerforma) minősítése, • elméleti vonatkozások átgondoltatása a tanulókkal, • gyógyszerforma megfelelése a szakmai előírásoknak pl.: osztott gyógyszerkészítmények a megengedett %-os eltérés szabálya szerint – szöveges értékeléssel és osztályozással, (expediálásra alkalmatlan gyógyszer nem minősíthető!), • értékelési szempontok: - vényelőírat értelmezése, - alkotórészek jellemzése, - munkafolyamat elvégzése, - a gyógyszerformával szembeni követelmények érvényesülése,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK -

36

a kiszerelés módja, esztétikai igények megvalósulása, árazás pontossága.

Minta tanlaboratóriumi gyakorlatra: gyógyszertechnológiai gyakorlat Pulv. alc. c. bellad. Fo. No. dos. a) A gyakorlat előkészítése (a szakoktató és tanuló együttes munkája) - A vényelőírat (Fo. No. VI.-ból kiírni egyedi orvosi vényformulának megfelelően) Rp. Extr. belladonn.sicc. g 0,30 Magnes. oxydat. Natr. hydrogencarb. aa g 25,0 - M. f. pulv. - D. ad scatulam - S.: Naponta 3x1 csapott kávéskanálnyit kevés vízzel elkeverve bevenni. -

Gyógyszeralapanyagokat az oktató kiméri az előírat szerint.

-

A tanuló előkészíti a szükséges munkaeszközöket, csomagolóanyagokat: dörzsmozsár, pisztillus, szita (VI.), csomagolóanyag.

-

Árazáshoz a megfelelő taxa biztosítása.

b) A tanuló feladata (szakoktató irányító-segítő tevékenységével) -

A vényelőírat szabályszerű elolvasása (genitivus partitivus), kifejezések értelmezése; Recipe! Extracti belladonnae sicci centgrammata triginta Magnesii oxydati Natrii hydrogencarbonici aa grammata viginti quinque Misce fiat pulvis Da ad scatulam Signetur: Naponta 3x1 csapott kávéskanálnyit kevés vízzel elkeverve bevenni Misce fiat pulvis: Keverd, legyen por! Da ad scatulam: Add dobozba! Signetur: Jelezd!

-

Az előírat értelmezése: a vényen összetett, belsőleges, osztatlan porkészítmény szerepel.

-

Az összetevők jellemzése (tantárgyi koncentráció lehetőségei – drogismeret, kémia)

-

Az oktató segít, kiegészít, ha a tanuló önállóan nem tudja a feladatot megoldani.

37

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT +Extractum belladonae siccum; a belladonna levél (nadragulya) száraz kivonata, barna szemcsés anyag, nedvszívó, eltartása exsiccatorban, atropint tartalmaz; (tropánvázas alkaloid), simaizomgörcsoldó, secretió csökkentő (savelválasztást csökkent) Magnesium oxydatum; hófehér, igen laza állományú szagtalan gyengén lúgos ízű por, CO2-re karbonátosodik, eltartása: „jól záró” edényben, felhasználása: savmegkötés, Natrium hydrogencarbonicum (szódabikarbóna); fehér, tapadós por (nem szabad túlzottan dörzsölni, mert hő hatására dekarbonátosodik CO2-t veszít, eltartása: zárt edényben, felhasználása: savmegkötés.

A gyógyszerkészítmény felhasználása (tantárgyi koncentráció – gyógyszertan). Antacidum: a gyomor sósav tartalmát közömbösíti c) A készítés menetének megbeszélése (szakoktató és tanuló közösen) Munkaforma: egyéni • porkeverés szabályainak megállapítása: kis mennyiségű Natr. hydrogencarbonáttal az Extr. bellad. sicc.-t homogenizálni, • hozzáadni a többi Natr. hydr. carbonátot, • apró részletekben elkeverni a Magn. oxydatumot, • szitálni a porkeveréket VI. sz. szitán (színes anyagot tartalmaz), • homogenizálni, • kiszerelni, • árazni. d) Az oktató értékeli a tanuló munkáját: Az értékelés szempontjai: • öntevékenység, • pontosság, • körültekintés, • rendszeretet, stb.

Területi gyakorlat: gyógyszertári szakmai gyakorlat Területei: • közforgalmú gyógyszertári gyakorlat, • intézeti gyógyszertári gyakorlat, • aszeptikus és infúziós laboratóriumi gyakorlat, • középüzemi gyógyszerkészítő laboratóriumi gyakorlat.


38

A gyógyszertári asszisztensi gyakorlati oktatás hatékonyságának növelése érdekében célszerű alkalmazni a kidolgozott módszertani ajánlást (vényelőíratok – gyógyszerformák – elkészítésének menete). A gyakorlóterületen dolgozó szakoktatók törekedjenek arra, hogy a tanulók foglalkoztatása tematikusan történjen. Az asszisztensjelöltek részéről a munkavégzés tudatos formát öltsön, ennek érdekében az oktatók világítsák meg a résztevékenységek közötti összefüggéseket. Követeljék meg az esztétikus gyógyszerkészítést, és mindenkor szakszerű értékelést végezzenek. A területi gyakorlati oktatás alapelvei a) A gyakorlat előkészítése (szakoktató és tanuló együttes munkája lehet) • • • • • • •

vényelőírat (recept) egyedi orvosi vény Formulae Normales vagy OGYI előírat a minőségi követelményeknek megfelelő gyógyszeralapanyagok (ható- és segédanyagok) előkészítése, az előírásnak megfelelő gyógyszerkészítési munkaeszközök biztosítása, a választás lehetősége a tanuló számára (pl. préselt vagy öntött kúp készítéséhez), kiszerelés (egységes expediálás) és árazás eszközeinek biztosítása, csomagoló anyagok biztosítása, árszabások.

b) A tanuló feladatai (szakoktató irányító – segítő tevékenységével) • • •

•

vényelőírat szabályszerű elolvasása (genitivus partitivus), kifejezések értelmezése (pl.: aa, aa ad, ad, quantum satis, Div. in doses aequales, Dent. tal. doses No X .), a vényen szereplő gyógyszerforma értelmezése (pl. összetett, osztott, belsőleges porkészítmény tíz porra vonatkoztatott össz. mennyisége), az alkotórészek, összetevők, ható- és segédanyagok jellemzése: fizikai, kémiai, technológiai, hatástani tulajdonságok (pl.: Paracetamolum: fehér, kristályos por – fenacetin származék, lázcsökkentő, fájdalomcsillapító, hatását a központi idegrendszerben a prosztaglandin szintézis gátlása útján fejti ki), a gyógyszerkészítmény felhasználásának, alkalmazásának meghatározása (pl.: Analgeticum – fájdalomcsillapítás).

c) A gyógyszerkészítés menetének megbeszélése (a szakoktató és a tanuló közösen) • • • •

a munkaforma (egyéni vagy csoport) anyagok sorrendisége (pl.: porkeverés szabályai), technológiai eljárás (pl.: porosztás Hunfalvi készülékkel), kiszerelés formája (pl.: cerát kapszula).

d) A tanulók manuális munkája • • • •

munkafolyamat megszervezése gyógyszerforma elkészítése (jegyzet, oktatói segítség igénybe vehető): segédanyagok mennyiségének megállapítása, kimérése, technológiai alap- és részműveletek önálló elvégzése, a gyógyszer szabályszerű kiszerelése, árazás.

39


e) Az oktató feladatai a gyógyszerkészítési folyamatban • • • • • • • • •

esetleges gyógyszerérzékenység következményeinek megelőzése, a gyakorlati munka irányítása – munkaszervezés, segítségnyújtás, figyelemfelhívás bizonyos résztevékenységek jelentőségére (pl. Tota massa mérése), összefüggésekre (pl. segédanyagok alkalmazása), szakszerűség, pontosság foglalkozási rend és fegyelem ellenőrzése, az elkészített gyógyszerforma értékelése az alábbi szempontok alapján: adagolt és össztömeg, ill. darabszám megfelelősége, homogenitás mértéke, a gyógyszerforma esztétikuma, egységes expediálásnak megfelelő kiszerelés, árazás pontossága, a végzett munka minősítése (egyéni vagy csoportos) – a munkanaplóba vagy belső ellenőrzési nyilvántartásba bevezetve.

A foglalkozást követően az oktató összegezze tapasztalatait, s annak alapján határozza meg a további foglalkoztatási tervét. A fentiek gyakorlati bemutatása az alábbi vényelőíratok alapján követhető. • osztatlan por előírata, • osztott por előírata, • pilula előírata, • gyermek végbélkúp előírata, • hüvelyhenger előírata. Az egyes gyakorlati foglalkozások szervezése, vezetése a különböző gyógyszerformák sajátosságai alapján térnek el.

Minta Pil. coffeini Fo. No. dos. a) A gyakorlat előkészítése (szakoktató és tanuló együttes munkája) • Vényelőírat (Fo. No. VI.) Rp. Coffein. Glycos. anhydr. aa g 1,5 Natr. hydrogencarb. g 0,30 Polyvidon. g 0,60 M. f. pil. Div. in dos. aequal. NoXXX. D.S.: Naponta 1-2 pi. bevenni • Gyógyszeralapanyagokat az oktató kiméri az előírat szerint. • A tanuló előkészíti a szükséges munkaeszközöket.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK b)

40

A tanuló feladata • Vényelőírat szabályszerű elolvasása (genitivus partitivus), kifejezések értelmezése; Recipe! Coffeini Glycosi anhydrici aa gramma unum et semmis Natrii hydrogencarbonici centigrammata triginta Polyvidoni centigramma sexaguinta Misce fiant pilulae Divide in doses aequales numero triginta Detur Signetur: Naponta 1-2 pilulát bevenni Misce fiant pilulae: Keverd, hogy legyenek pilulák! Divide in doses aequales NoXXX: Oszd harminc egyenlő részre! Detur, Signetur: Add, jelezd! • Az előírat értelmezése. A vényen harminc darab pilulának az előírata szerepel. • Az alkotórészek jellemzése (tantárgyi koncentráció lehetősége –kémia, gyógyszertan, gyakorlóterület) Coffeinum (Koffein): fehér por purin-vázas vegyület, központi idegrendszer-izgató (stimuláns), szellemi frissességet okoz, enyhén diuretikus hatású, minor analgeticumokkal szinergista. Glycosum anhyricum: fehér por, gyengén édes ízű, (a gyógyászatban (szőlőcukor) szívgyengeség, hypoglycaemia, valamint mérgezések esetén alkalmazzák) Itt töltőanyag! Natrium hydrogéncarbonikum (szódabikarbóna): fehér, tapadós por (nem Szabad túlzottan dörzsölni, mert hő hatására dekarbonátosodik, -CO2-t veszít). Felhasználása savmegkötés. Szétesést elősegítő anyag. Polyvidonum: fehér, kissé sárgás finom por, polimer heterocikl. vegyület, nedvességmegkötő tulajdonsága jelentős, 96%-os alkohollal képlékennyé gyúrható.

c) A készítés menete (szakoktató és a tanuló közösen megbeszéli) Munkaforma: egyéni – mindenki külön-külön, önállóan készít 30 db pilulát: • szükséges eszközök megbeszélése, előkészítése, • alkotórészek szabályszerű homogenizálása, • képlékeny massza kigyúrása (96%-os alkohol cseppenkénti hozzáadásával),

41

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT • • • •

tota massza lemérése, nyújtás, vágás, gömbölyítés, konspergálás (szükség esetén: Bolus alba), kiszerelés, árazás.

d) A tanuló(k) manuális munkája (az előkészítés és megbeszélés alapján) A tanuló öntevékenyen szervezze meg a munkafolyamatot, önállóan végezze el az alap- és részműveleteket (előkészítés, homogenizálás, képlékeny massza kigyúrása, tota massa lemérése, pilulák kimunkálása, stb.) és az árazást. e) Az oktató feladatai a gyógyszerkészítési folyamatban • • • • • • • • •

felhívja a figyelmet a pilulákkal szemben támasztott követelményekre (l.: gyógyszerkönyv), ügyel arra, hogy alapanyag csere, pontatlanság ne forduljon elő, ellenőrzi a munkafolyamat helyességét, figyelemmel kíséri a szakszerűséget, irányítja a munkatempót, segítséget nyújt a tota massa kigyúrásához, megköveteli munkaközben a fegyelmet, az esztétikus munkavégzést, ellenőrzi az elkészített gyógyszerforma minőségét, a kiszerelést és az árazás helyességét, összegező értékelést végez a tanuló(k) munkájáról, feljegyzések készítése a tapasztalatokról.

Szakmai vizsga A szakmai vizsga szervezése, lebonyolítása a többször módosított 26/2001.(III. 27) OM rendelet és a vonatkozó szakmai követelmények alapján történik. A vizsgarészek közül a szakmai írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát, illetve tételsorát a szakminisztérium adja ki. A szakmai gyakorlati vizsgatételeket a szervező intézmény javaslata alapján a szakmai szervezet képviselője és a vizsga elnöke hagyja jóvá. A vizsgaanyagok felölelik a képzés tananyagát (tantárgyak témakörök). A szakmai gyakorlati vizsga lebonyolítására a jól felszerelt iskolai tanlaboratórium is lehetséges, de hatékonyabb, és jobban szervezhető, ha gyógyszertárban, területen történik a vizsga.


42

Gyógyszerellátási szakasszisztens képzés A képzés célja Olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakasszisztensek képzése, akik felkészültségük alapján képesek a gyógyszertárakban, gyógyszer-nagykereskedelemben a gyógyszerészek közvetlen irányításával és felügyeletével felelősségteljes munkavégzésre az alábbi területeken: • gyógyszerek, gyógyászati anyagok kezelése, • technológiai műveletek elvégzése, • kommunikációs és információs feladatok ellátása, • dokumentációs tevékenység, • számítógépes adatfeldolgozás, • megfelelő higiénés környezet kialakítása. A képzés formája: felnőttképzés – iskolarendszeren kívüli képzés. A képzésben való részvétel feltétele: gyógyszertári asszisztens végzettség és az adott munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat. Képzési idő: 1 év (10 hónap, 36 hét) 300 óra • megoszlása: elmélet – 228 óra gyakorlat – 72 óra A mindenkori munkáltatói igények és hozzájárulások alapján, a megfelelő szakmai gyakorlat biztosításával történik. Mértéke egyértelműen a piaci igények függvénye. Célszerű a képzés során az elméleti és gyakorlati oktatást párhuzamosan végezni. Így a képzésben résztvevők munkarendje az alábbiak szerint alakul: • heti 1 oktatási nap az iskolában – kb. 9 óra (szakmai elmélet, számítás-technikai és technológiai gyakorlat), • a heti törvényes munkaidő fennmaradó része képezi a területi szakmai gyakorlatot (gyógyszertár, gyógyszerkészítő laboratórium, stb.) a munkáltatók szerint. A tanítás folyamata Az oktatási intézmény helyi tanterve a jelenleg érvényben lévő 13/1995. (III. 24) NM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai követelményeire épül. A tantárgyi órakeret arányossága biztosítja a felkészítés eredményességét. Problémaként jelentkezik, hogy a képzésben résztvevők felkészüléséhez nem áll rendelkezésre egyáltalán nyomtatott tankönyv vagy jegyzet. A szaknak megfelelő tankönyvhiány meghatározó szempont az oktatási módszerek sajátos alkalmazására. Segítséget jelent a tanulónak, ha a pedagógus saját jegyzetét közreadja. E módszer jelenleg csak részben terjedt el. Egyéni felkészüléshez megfelelő szakirodalom pl.: Pharmaindex – évente megjelenő kiadásban. A szakmai vizsga eredményessége érdekében az egységes taxonómia alapján összeállított követelményekhez rendelt kérdésekből álló feladatlap gyakoroltatása célravezető lehet; témazáró dolgozat javasolt. A tanítás során javasolt munkaformák: frontális, kiscsoportos. Jól alkalmazható a képzésben résztvevők egyéni felkészülésén alapuló kiselőadás módszere.

43


A gyógyászati segédeszközök ismerete – használatukkal kapcsolatos felvilágosítás – az elméleti vonatkozások mellett gyakorlati tudásanyag közlését is jelenti. Ehhez az órai jegyzet készítése mellett valamennyi eszköz bemutatása, működési elvének, kezelésének kipróbáltatása is szükséges. Ezeket az eszközöket be kell szereznie a képző intézetnek. Néhány jellemző tantárgy: Fontos a tanulók részére a Jogszabályismeret c. tantárgy. A tantárgy oktatásának célja, hogy a képzésben résztvevők naprakész ismereteket szerezzenek a hatályos szakmai jogszabályokról a követelményekben meghatározott logikai formában. A foglalkozásokon lehetővé kell tenni a jogszabályok – törvények, rendeletek – értelmezését. Célszerű bemutatni, illetve lehetőség szerint fénymásolatokat kézbe adni. A kommunikációs ismeretek átadása, készségek fejlesztése a szakterületnek megfelelő szituációk megteremtése révén lehet eredményes. Jól lehet építeni a képzésben résztvevők munkahelyi tapasztalataira, egészségnevelő tevékenységére (gyógyszertári dolgozó és beteg kapcsolata, munkatársi kapcsolatok). A gyógyszertári asszisztensi/szakasszisztensi képzések során kiemelt feladata a gyakorlatvezetőnek, hogy megtanítsa a tanulókat a helyes kommunikációra. A gyógyszertárba betérő betegek/kliensek alapvetően segítséget kérnek egészségi problémáik megoldásához, vagy gyakran még konkrét tanácsot is az egyes gyógyszerek szedésével kapcsolatosan. A gyógyszertári asszisztens/szakasszisztens egyik alapvető feladata, hogy megnyerje a hozzá forduló betegek bizalmát. Tanácsait csak így fogadják el az emberek. Kommunikációja legyen mindig nyugodt, tényszerű és a beteg/kliens személyére szabott. Másként kell elmagyarázni a gyógyszerszedésének mikéntjét és az esetleges mellékhatásokat egy egészségügyben jártas embernek és másként annak, aki kevésbé tájékozott ezekben a kérdésekben. Figyelnie kell arra is, hogy lehetnek halláskárosodott vásárlók, akiknél nem a kiabálás a megoldás, hanem a tagolt, a mássalhangzókat hangsúlyozó beszéd, vagy az írásos kommunikáció. Adódhatnak olyan szituációk, amikor a beteg nem szeretné, ha mások is megtudnák, milyen gyógyszert/terméket vásárol. (Emlékezzünk a már klasszikus kabaréjelenetre a „óvszeres úrral”.) Tapintat is szükséges ehhez a munkához. A szakmai készségek kialakítása mellett a gyakorlatvezető példaként szolgál a kommunikációjával is. Gyógyszerkészítési gyakorlati ismeretek E tananyag óraszáma azt teszi lehetővé, hogy a gyógyszertári asszisztensi munkakörben korábban megszerzett gyakorlati tapasztalatokra építve rendszerezett, kiegészített gyógyszertechnológia ismeretekkel rendelkezzenek a résztvevők. A korszerű technológiai eljárásokat, eszközöket, berendezéseket és azok működését szükséges megismertetni. Kiemelten javasolhatók az alábbi témák: • liposzómák alkalmazása a gyógyszer-technológiában, • programozott hatóanyag leadású terápiás rendszerek, • transzdermális terápiás rendszerek. • Összehasonlítást kell végezni a készülő Ph. Hg. VIII. és az érvényben lévő Ph. Hg. VII. alapelveit és szerkezeti felépítését illetően. • A Fo. No. VII. hatálybalépésével az új receptura jellemzőit és technológiai vonatkozásait be kell építeni a gyógyszerkészítő tevékenységbe: - gyógyszeranyagok körének bővítése (pl. Paracetamolum), - készítményalapok közül a Butyrum cacao mellőzése, - gyógyszeres porok kiszerelési lehetőségének bővülése – kapszulázás kemény zselatin tokba.


44

Szakmai vizsga Szervezése, lebonyolítása a 26/2001.(III.27) OM rendelet és a vonatkozó szakmai követelmények alapján történik. A vizsgarészek közül a szakmai írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát, illetve tételsorát a szakminisztérium adja ki. A szakmai gyakorlati vizsgatételeket a szervező intézmény javaslata alapján a szakmai szervezet képviselője és a vizsga elnöke hagyja jóvá. A vizsgaanyagok felölelik a képzés tananyagát (tantárgyak témakörök). A vizsgák helyszíne az oktatási intézmény. A szakmai gyakorlati vizsga lebonyolítására a jól felszerelt számítógéptermek megfelelőnek bizonyulnak mind a tárgyi feltételek, mind a vizsgakörülmények biztosítása szempontjából.

ÖSSZEFOGLALÁS A gyógyszertári asszisztens szak alapvető képzési követelményei megfelelnek a gyógyszerészetben középfokú képesítést igénylő munkakörök ellátásához. A gyógyszerészi tudomány folyamatos fejlődése, az Európai Uniós követelmények megjelenése a szakmai gyakorlatban szükségessé teszik a minőség megjelenését a szakképzés e területén is. A minőségfejlesztés időszerű feladatai a szakmában: • Európai Gyógyszerkönyv vonatkozásainak alkalmazása, • a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv megismertetése, előírásainak követése, • a közelmúltban érvénybelépett VII. Fo. No. gyógyszerészi kötetének részletes ismertetése s előírásainak alkalmazása, • a területi szakmai gyakorlati képzés módszertani követelményeinek érvényesítése, • a partneri igények kielégítésének folyamatos fejlesztése. A gyakorlati képzés jelentőségét igazolja a szakmai vizsga követelménye is. A gyógyszertári szakasszisztens szakmacsoport alapvető képzési követelményei megfelelnek a gyógyszerészetben középfokú képesítést igénylő munkakörök ellátásához. A gyógyszerészi tudomány folyamatos fejlődése, az Európai Uniós követelmények megjelenése a szakmai gyakorlatban szükségessé teszik a minőség megjelenését a szakképzés e területén is. Időszerű feladatok: • Európai Gyógyszerkönyv vonatkozásainak alkalmazása, • a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv megismertetése, előírásainak követése, • a közelmúltban érvénybelépett VII. Fo. No. gyógyszerészi kötetének részletes ismertetése s előírásainak alkalmazása, • a partneri igények folyamatos, színvonalas„kiszolgálása”, • kommunikatív képességek fejlesztése, • jogi szabályozások naprakész alkalmazása.

45


FELADATOK • • • • • • • • •

Ismertesse a gyógyszertári asszisztens szakképzésbe lépés feltételeit! Ismertesse a képzés személyi és tárgyi feltételeit! Ismertesse a gyógyszertári asszisztensi szak képzésének szervezési sajátosságait! Ismertesse a gyógyszertári asszisztensi szak gyakorlati képzésnek sajátosságait! Ismertesse a gyakorlatvezető feladatait a gyógyszertári asszisztensi szakon! Ismertesse a gyógyszerellátási szakasszisztens képzés belépési feltételeit! Ismertesse a gyógyszertári asszisztensek/szakasszisztensek kommunikációjának legfontosabb elveit! Ismertesse a gyógyszerkészítési gyakorlati ismeretek tantárgy szakmai szempontból kiemelt témaköreit! Ismertesse a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó szabályokat!


46

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Szakmacsoportok Ápolói szakmacsoport aneszteziológiai szakaszisztens ápolási asszisztens Ápoló csecsemő és gyermekápoló diabetológiai szakápoló epidemiológiai szakápoló felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló geriátriai szakápoló gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló gyermek intenzív terápiás szakápoló hospice szakápoló és koordinátor intenzív terápiás szakápoló körzeti-közösségi szakápoló Mentőápoló nefrológiai szakápoló onkológiai szakápoló pszichiátriai szakápoló sürgősségi szakápoló Szülésznő Diagnosztikai szakmacsoport általános és vasculáris ultrahang diagnosztikai szakasszisztens izotópasszisztens kardiológiai szakasszisztens képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képi diagnosztikai asszisztens klinikai elektrofiziológiai asszisztens pulmonológus-allergológus szakasszisztens radiofarmakológiai szakasszisztens röntgenasszisztens röntgen-műtős szakasszisztens szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai szakasszisztens Higiénés szakmacsoport egészségőr fertőtlenítő egészségügyi gázmester egészségügyi kártevőirtó Fogászati szakmacsoport fogászati asszisztens Fogtechnikus klinikai fogászati higiénikus

47


Laboratóriumi szakmacsoport Boncmester cytológiai szakasszisztens elektronmikroszkópos szakasszisztens gyógyszerellátási szakasszisztens gyógyszertári analitikus szakasszisztens gyógyszertári asszisztens Hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens humángenetikai szakasszisztens klinikai laboratóriumi szakasszisztens kórszövettani-szövettani asszisztens mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens transzfuziológiai szakasszisztens Operatív szakmacsoport emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens műtős szakasszisztens Műtőssegéd Rehabilitációs szakmacsoport Fizioterápiás asszisztens fülilleszték-készítő gyógyászati segédeszköz forgalmazó gyógyúszás foglalkoztató masszőr (fürdős) masszőr (gyógy) masszőr (sport) ortopédiai cipész ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő ortopédiai műszerész ortopédiai technikus rehabilitációs tevékenység terapeuta Szervezési szakmacsoport egészségügyi gyakorlatvezető egészségügyi menedzser egészségügyi operátor élelmezési menedzser élelmezésvezető


48 2. sz. melléklet

Módszerekről röviden (kevésbé ismert módszerek lényegének rövid ismertetése) Előadási visszacsatolás Az előadás előtt a tanulók megkapják a téma vázlatát és az elolvasandó irodalom jegyzékét. Az előadás előtt „elővizsgát” (írásbeli feladatok megoldása) tesznek az adott témakörből. Ellenőrzik saját eredményeiket és a hibásan megoldott feladatok tananyagát újra átolvassák a kiadott ismertetőkből. Ezt követően elvégzik a bemelegítő gyakorlatokat. (Ezek is az előre kiadott anyagok tartalmazzák.) Az előadást kisebb egységekre bontja az oktató. Az egyes egységekhez feladatokat, kérdéseket rendel, amit a tanulóknak meg kell oldani (általában kiscsoportos munkában). A csoportok által elvégzett munkát ismertetik, értékelik. Majd folytatódik az előadás a következő egységgel. Általában egy 1,5 órás ciklust célszerű két, három részre tagolni. Az előadás végén kitöltik az előadás anyagából összeállított tesztlapokat Prezentáció A mondandó bemutatására és a hallgatóság meggyőzésére szolgál. Jellemzői: Hagyományos prezentáció High tech prezentáció Sok időt vesz igénybe Rövid időt vesz igénybe Sok szöveg Kevés szöveg Kevés szemléltetés Sok, folyamatos szemléltetési lehetőség Álló szöveg, ritkán mozgókép Multiszenzoros és multimédia jelleg Egyéb effektusok hiánya Alacsony emlékezeti hatás Magas emlékezeti hatás Eszköze: tábla, kréta, írásvetítő Eszköze: számítógépes projektor (Kraiciné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. ÚMK, Budapest, 2004.)

Kokonzultáns (szaktanácsadó) A konzultáció módszerét a tanítási folyamatban alkalmazzák. A tanulók a kokonzultáns munkája során valódi tanácsadó aktivitást várnak el. Szendvics módszer Részei: bevezető beszélgetés, rövid referátum, második beszélgetés a referátumhoz kapcsolódóan. (Ha kiscsoportokat alakítunk akkor a foglalkozás végén egy plénum előtti összegzés i szükséges.) Szakértő kérdezése A téma megbeszéléséhez szakértőt/ket hívunk. A szakértőkkel kérdés-felelet formájában a résztvevők megbeszélik az adott témát.

49

LABORATÓRIUMI SZAKMACSOPORT 3. sz. melléklet

A szaktanácsadás jogi háttere: -

Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36.§ a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (továbbiakban ETI) szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés.

Közoktatási törvény: 36.§ A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c)

a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

A szakképzésekre adaptálni kell a közoktatási törvényben leírtakat. Tehát a szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése.


50 4. sz. melléklet

FELHASZNÁLT IRODALOM • • • • • • • • •

A gyakorlati oktatás módszertana, ETINFO plusz VIII. évfolyam 2. szám Budapest, ETI Az orvosi laboratórium minőségi könyve - Országos Laboratóriumi Intézet 1977. Csóka Mária: Módszertani kézikönyv az ápolási gyakorlatok vezetéséhez. Semmelweis Egyetem Budapest, 2001. Csontos András: A klinikai demonstrációs és oktatási egységek működésének alapjai Budapest, ETI, 1999. Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum könyvkiadó. Budapest, 2004. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia Budapest Tankönyvkiadó, 1981. Kiss Margit – Mezősi Károly – Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában? FPI, 1998. Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, 1985. Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.

A szakmai gyakorlatok szabályozásának jogi háttere: • • • • • • •

A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi CI törvény a felnőttképzésről 45/1997. (III.12.) Korm. rendelet az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 28/2004. (IX.30.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet módosításáról Rendeletek a laboratóriumi szakmacsoportra vonatkozó szakmai követelmények kiadásáról

51



52

Szakmacsoportos módszertan Laboratóriumi szakmacsoport

Recommend Documents