Szakmacsoportos módszertan Diagnosztikai szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 53.

Szakmacsoportos módszertan Diagnosztikai szakmacsoport

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerzők: Dr Kovács Lászlóné Kovács Tünde

Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Véleményezték: Demeter Józsefné Dr. Drexlerné Solymos Mária

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

DIAGNOSZTIKAI SZAKMACSOPORT

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A továbbképzési füzet célja A tananyag moduljai 1. modul: A diagnosztikai szakmacsoport struktúrája A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. Struktúra A képi diagnosztikai szakképesítések jelenleg is érvényes struktúrája Az elektrofiziológiai szakképesítések jelenleg is érvényes struktúrája A pulmonológus-allergológus szakképesítés jelenleg is érvényes struktúrája A képi diagnosztikai szakképesítések tervezett struktúrája Az elektrofiziológiai szakképesítések tervezett struktúrája A pulmonológus-allergológus szakképesítés tervezett struktúrája Érvényben lévő felsőoktatási struktúra A fejlesztés szakértői feladatai II. Szervezés A szervezés szakértői feladatai A központi oktatási program szerkezetének elemzése A központi oktatási program tartalmi elemzése A modulok pedagógiai és szakmai elemzése Összefoglalás Kérdések, feladatok 2. modul: Szaktanácsadás A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. A módszer II. A módszer kiválasztása Az elsajátítandó tananyag alapján A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők Amiről a diagnosztikai szakmacsoport szakképzéseiben oktatók a szaktanácsadóval konzultálhatnak III. Az elméleti képzés módszertani elemei Az oktató szakmai felkészültsége Az oktató módszertani kultúráltsága Az oktató által preferált módszerek halmaza Az oktató személyisége, mint minta megjelenítése Az elméleti oktatási módszerek szempontjai IV. A gyakorlati képzés módszertana Összefoglalás Feladatok

5 6 8 9 9 9 9 11 11 11 12 13 14 15 15 16 17 18 19 19 20 21 22 23 24 24 24 24 25 26 27 27 27 27 27 28 28 28 28 28 29 30 31


4

3. modul: Vizsgáztatói feladatok A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag I. A vizsgák helye a képzésben II. A szakmai vizsga szervezése Összefoglalás Kérdések, feladatok Felhasznált irodalom

32 32 32 32 32 33 33 36 36 37

Mellékletek 1 sz. melléklet: Módszerekről röviden 2 sz. melléklet: Szakmacsoportok

38 38 39

5


BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Kolléga! Sok szeretettel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy Ön a „Szakmacsoportos módszertan” füzetet tanulmányozza, mint szaktanácsadó, szakértő, vizsgaelnök, vizsgabizottsági tag, oktatást szervező, gyakorlatvezető, oktató, vagy tanuló. Ebben a továbbképzési formában a képzés minden eleme az Ön elméleti, gyakorlati ismereteinek gyarapítását szolgálja, didaktikai és tartalmi állapota a napi igények szerint követi a változásokat. Saját gyakorlatunkból adódó felhalmozott tapasztalat, valamint a sok éven keresztül vezetett felkészítő tanfolyamok gyakorlata által jutottunk arra az elhatározásra, hogy kialakítsunk egy olyan továbbképzési formát, amelynek tananyaga bármikor ismét fellapozható és nem veszti el aktualitását. Mindezen túl az Ön igényeit igyekszünk szolgálni azáltal, hogy: y idejét és szakmai tudását tiszteletben tartjuk y az általunk átadni kívánt tananyag a pedagógia területére korlátozódik y tiszteletben tartjuk, hogy Ön a képviselt szakterület elismert személyisége y közös tevékenységi területünk azon a ponton találkozik, ahol az Ön szakmai tudása, kultúrája kapcsolódik a szakképzéshez. Ezt a jegyzetet elsősorban azoknak a szakembereknek állítottuk össze, akik részt vesznek a „Diagnosztikai szakmacsoport” munkájában. A tananyag nagymértékben támaszkodik korábban megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Elgondolásunk szerint a szakmacsoportban való gondolkodás olyan, elsősorban szakmaipedagógiai szemléletmódot feltételez, amely elengedhetetlen a szak-módszertan követelményeinek teljesítéséhez. Továbbképzésünk során a szakképzés indításától a munkavállalásig tartó folyamatot követjük nyomon a megvalósítás tartalmi elemeit és jogszabályi hátterét szem előtt tartva. Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt. Szeretnénk továbbá megismertetni a szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésével és a már meglévő eredményekkel, valamint tervekkel. Kérjük, tartson velünk! Kellemes és hatékony tanulást kívánunk! Üdvözlettel: a szerzők Az ápolói szakmacsoport módszertani továbbképző füzete a sorozat bevezető kötete. Ebben talál olyan általános módszertani anyagokat, amelyet a többi szakmacsoportnál már nem ismételtünk meg. Amennyiben a teljességre törekszik, és a módszertan elméleti kérdései is érdeklik, ebben a füzetben megtalálja a szükséges információkat.


6

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Célunk, hogy megismertessük Önnel a diagnosztikai szakmacsoport struktúráját, a képzések szervezésének, szakértői – szaktanácsadói – vizsgáztatói tevékenységének, a gyakorlati felkészítés feladatainak szakmai didaktikai, módszertani összefüggéseit. A füzetet olvasva megismerkedhetnek azokkal a formai, tartalmi kérdésekkel, amelyek problémát jelenthetnek a szakképzés szervezésében, az oktatás-képzés folyamatában, a szakmai vizsgáztatásban egyaránt. A tananyag nem törekszik teljességre, nem részletezi – csak utal – azokra az összefüggésekre, amelyeket a szakképzések alapdokumentumai tartalmaznak. Inkább azokat az ismereteket értelmezi, amelyek feltétlenül szükségesek a szakmacsoportba tartozó szakképzésekben való eligazodásra. Meggyőződésünk, hogy a leírtak tanulmányozása során szerzett ismeretek az érdeklődő szakemberek számára a mindennapi - nem kifejezetten a szakképzésben betöltött szerepük tekintetében – szakmai tevékenységükre is jótékony hatással lesznek. A diagnosztikai szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések fejlesztése szükségessé teszi, hogy a szakértők, szaktanácsadók, pedagógusok és képzésszervezők tájékozódjanak az új rendszerben. A fejlesztési folyamat köztes szakaszában azonban elég nehéz mindenről hasznosítható információt adni. Ezeknek a szakképesítéseknek csak a terveit tudjuk bemutatni, fenntartva az esetleges változások lehetőségét. A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakképesítések szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra „dönti azt el”, hogy „tanulóbarát” e a képzés, vagy nem. Ma a „tanulóbarát” képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé.

struktúra

külső alapképzések

hagyományos

szakosító képzések alapképzések

fejlesztés alatt álló

ráépülő képzések

belső meglévő tudás beszámítása tantárgyi rendszer tantárgyi rendszer moduláris igen rendszer moduláris igen rendszer

7


A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy a „jövőt” mutatjuk be kiadványunkban (néhol utalva az átmeneti helyzetre), hiszen mire megjelenik, reményeink szerint már lassan befejeződik a fejlesztésnek e szakasza és ami ma tervezet, akkor már végleges lesz1. A tananyagban talál néhány piktogramot, aminek az értelmezéséhez az alábbi magyarázat szolgál segítségül:

Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést.

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

1

A végleges szó csak azt jelenti ebben a vonatkozásban, hogy addig alkalmazható, amíg meg nem történik legalább ötévenként a képzési dokumentáció értékelése és az eredmények visszacsatolása.


8

A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Diagnosztikai szakmacsoport)

A szakmacsoport struktúrája

Szaktanácsadás

Vizsgáztatói feladatok

9


1. MODUL A DIAGNOSZTIKAI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a diagnosztika különböző szakmacsoportjainak, szakképesítéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után: y elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, y ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, y ismertetni a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben, y ismertetni a szakértő feladatait a képzés megvalósításában, y ismertetni a diagnosztikai szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit, y ismertetni a diagnosztika szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY BSc: alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése a felsőfokú alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. Diagnosztikai szakmacsoport A diagnosztikai munkaterületek egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések, szakcsoportok. EU konform radiográfus képzés Az Európai Unió normáinak megfelelő radiográfus képzés. Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában.


10

Mobilitás Mozgathatóság, mozgás, mozgékonyság, mozgási képesség Attitűd Magatartás, viselkedés, modor, szellemi beállítottság, viselkedési mód. Thurston az attitűdöt úgy definiálja, mint egy pszichológiai tárgyhoz kötődő pozitív, vagy negatív érzelmi viszonyulást. Bolognai folyamat Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). A bolognai folyamat alapgondolata az, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerő-piacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását és egymással való összehasonlíthatóságát. E célok elérése érdekében 1999 júniusában az európai oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására konkrét célokat fogalmazott meg. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy 2010-re egy egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre. Koppenhágai folyamat Az uniós tagországok felsőoktatási rendszereinek együttműködését és közös fejlesztését célzó ún. bolognai folyamat törekvései komoly befolyást gyakoroltak a szakképzési politikára is: annak számos eredményét adaptálják a szakképzés szintjére. A legfontosabb célokat a 2002. november 30-án aláírt Koppenhágai nyilatkozat fogalmazza meg, az Európai Tanács korábbi döntése alapján. Kompetencia Valamely tevékenység elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek, viszonyulások halmaza. kompetencia alapú képzés A képzés célja az adott szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák kifejlesztése, vagy továbbfejlesztése. MSc. mesterfokozat „Master” vagy „magister” A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. moduláris képzés A képzés tananyagtartalma logikailag összetartozó egységekbe, modulokba van rendezve. Egy-egy modul tartalma általában több tudományterülethez kapcsolódik (integrált tananyagtartalom). Ph.D.: Doctor of Phylosophy doktori fokozat A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév.

11


PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR – „Prior Learning Assessment and Recognition”). Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepel az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk. Tankönyv Minden olyan nyomtatott formában megjelentetett könyv, mely pedagógiai szempontból feldolgozza, rendszerezi valamely műveltségi terület, részterület, illetve valamely szakképzési szakterület vagy részterület ismereteit (5/1998. MKM rendelet),

TANANYAG I. Struktúra A szakmacsoport struktúráján az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). Ezért bemutatjuk a diagnosztikai szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, a szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. A szakmacsoport struktúrája (1-3. sz. ábra) az elmúlt 10 év során jelentős változáson ment keresztül. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenésével egyszerűsödött a szakok egymáshoz való viszonya, megszűntek az „első” és „másodfokú” szakosító képzések. (Elsőfokú szakosítónak nevezték pl. a röntgenaszszisztensi szakot, másodfokú szakosítónak a röntgenműtős szakasszisztenst, illetve a radiofarmakológiai szakasszisztenst.)

A képi diagnosztikai szakképesítések jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakképesítések területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. A szakmacsoport sajátossága, hogy több alcsoportot tömörít, melyek - a röntgenasszisztens szakképesítés OKJ azonosító száma 52 5011 86, - képi diagnosztikai asszisztens szakképesítés OKJ azonosító száma 54 5018 03, - izotóp asszisztens (nukleáris medicina) szakképesítés OKJ azonosító - száma 52 5018 07, - képi diagnosztikai és intervenciós asszisztensi szakképesítés OKJ száma 55 5030 01. egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével) szakképesítések OKJ száma 54501801


12

Röntgen műtős szakasszisztens és egészségügyi szakasszisztens szakképesítések jelenleg is érvényes struktúrája 1. sz. ábra

ÉRETTSÉGI ↓ Alapképzések ↓ Röntgenasszisztens

Röntgen-műtős szakasszisztens

Képi diagnosztikai asszisztens

Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens ↓ Ráépülő képzések ↓ Egészségügyi Egészségügyi szakasszisztens szakasszisztens (általános és (szülészeti és vasculáris ultranőgyógyászati hang diagnoszti- ultrahang diagkai szakasszisz- nosztikai szaktens) asszisztens)

Izotópasszisztens

Egészségügyi szakasszisztens (radiofarmakológiai szakasszisztens)

Az elektrofiziológiai szakképesítések jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 2. sz. ábra

ÉRETTSÉGI ↓ Alapképzés ↓ Klinikai elektrofiziológiai asszisztens

Pl. Ápoló

↓ Ráépülő képzés ↓ Egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakasszisztens)

13


A pulmonológus-allergológus szakképesítés jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 3. sz. ábra

ÉRETTSÉGI ↓ Alapképzés ↓ Pl. Ápoló ↓ Ráépülő képzés ↓ Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológusallergológus szakasszisztens) Napjainkban folyó fejlesztési munkák újabb változásokat hoztak a diagnosztikai szakmacsoport struktúrájában. Megjelennek a moduláris felépítésű képzési programok, s velük együtt új fogalmak, mint pl. rész-szakképesítés, általános asszisztens, radiográfus, specializáció (CT, MR, UH, intervenció, sugárterápia), nukleáris medicina. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. A fejlesztési folyamatok következtében mindinkább megfelelnek a diagnosztikai szakmacsoport szakképesítései napjaink elvárásainak. (4.-6. sz. ábra)


14

A képi diagnosztikai szakképesítések tervezett struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 4. sz. ábra

ÉRETTSÉGI ↓ Rész-szakképesítés (alapképesítés)

általános asszisztens →

↓ Szakképesítés

→

radiográfus Ráépülések (specializációk) →

CT – MR

→

nukleáris medicina

→

UH

→

intervenció

→

sugárterápia

15


Az elektrofiziológiai szakképesítések tervezett struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 5. sz. ábra



↓ Szakképesítés (1)

→

klinikai elekrtofiziológiai szakasszisztens Elágazások (specializációk)

Szakképesítés (2)

→

→

audiológia

→

szemészet

→

EEG

klinikai elekrtofiziológiai szakasszisztens

A pulmonológus-allergológus szakképesítés tervezett struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 6. sz. ábra



↓ Szakképesítés

→

Pulmonológus-allergológus szakasszisztens


16

A diagnosztikai szakmacsoport a képzési rendszerek teljes vertikumát átfogja, hiszen a több szintű középfokú képzések után szintén többszintű felsőfokú képzésekben van lehetősége a tanulóknak status és professzió karriert építeni. (7. sz. ábra)

Érvényben lévő felsőoktatási struktúra 7. sz. ábra

ÉRETTSÉGI

↓

OKJ képi diagnosztikai szakképesítések (ld. 1. sz. ábra) ↓

Diagnosztikai Képalkotó Főiskolai szintű képzés

ÁTALAKULÁS A FELSŐOKTATÁSBAN (2007/2008.)

OKJ képi diagnosztikai szakképesítések (ld. 1. sz. ábra) ↓ Orvosi Laboratóriumi Analitikus és Képalkotó Diagnosztikai Szak Diagnosztikai Képalkotó Szakirány BSc ↓ Orvosi Laboratóriumi Analitikus és Képalkotó Diagnosztikai Szak Diagnosztikai Képalkotó Szakirány MSc ↓ Ph.D. képzés

17


A fejlesztés szakértői feladatai A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. A diagnosztikai szakmacsoport vonatkozásában A fejlesztési folyamat lépései

A szakértő feladatai

Az ápolói szakmacsoport szakképesítése

Szakmai vélemények képviselete munkaértekezleteken az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában

A fejlesztő szakemberek módszertani felkészítése

Előkészítő szakasz

Tanterv- és tananyagfejlesztő A diagnosztikai szakmacsoport összes szakképeműhelymunka vezetése Aktív közreműködés a tan- sítése vonatkozásában terv- és tananyagfejlesztő műhelymunkában (pl.: DACUM) A műhelymunka eredményeinek validálása (pl.: DACUM táblák validálása) Szabványos feladatelemzés elvégzése saját szakja/szakjai vonatkozásában Szakmai modulok fejlesztése/közreműködés a fejleszti munkában Modulok szakmai lektorálása

A fejlesztés szakasza

A képzés megvalósításának szakasza

Eredmény Elkészült a szakmai előterjesztési javaslat az ápolói szakmacsoport fejlesztésére (2003-ban) A szakértők „kiképzése” a moduláris tananyagfejlesztésre (közvetlen és elearning formában) folyamatosan zajlik 2003-ban lezajlott a DACUM műhelymunka a szakértők bevonásával minden szak vonatkozásában A validálások megtörténtek Folyamatban van a viszszacsatolás a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) szervezésében Elkészültek a szakmai modulok

Megtörtént a modulok A diagnosztikai szakmaszakmai lektorálása csoport összes szakképeSzakmai és vizsgakövetelméMegtörtént a szakmai és sítése vonatkozásában nyek szakmai lektorálása vizsgakövetelmények szakmai lektorálása Központi oktatási programok - (elkövetkező feladat) szakmai lektorálása A képző intézet pedagógiai A fenntartó megbízása programjának szakmai vélealapján ményezése A képző intézet helyi tanterv- A diagnosztikai asszisz- A képző intézet, vagy tens és a diagnosztikai fenntartója ének szakmai véleményezése megbízása szakképesítések vonatko- alapján zásában. A fenntartó vagy a szakA képző intézet munkájának minisztérium megbízása ellenőrzése – a képzés szervealapján zése, lebonyolítása vonatkozásában


Az értékelés szakasza

Mérőeszközök készítése/összeállítása - a képzés szervezésének - tartalmi beválóságának mérésére A mérések eredményeinek elemzése Javaslattétel a szükséges változtatásokra

18 A központi mérés írásbeli feladatainak összeállítása az elektronikus feladatbank részére a képi diagnosztikai asszisztens, a röntgenasszisztens, a röntgen-műtős szakaszszisztens, a képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, a nukleáris medicina és a szonográfus szakokon. A feladatok validálása. (A többi feladat a későbbi időszakban valósítható csak meg.)

III. Szervezés A moduláris szerkezet „kézzelfogható” megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A szakképzések, így az egészségügyi is, ún. kimenet-orientált képzések, ami azt jelenti, hogy a hangsúly a tanítás eredményére helyeződik, azaz a „Mit kell a tanulónak teljesíteniük?” és a Mi lesz a tanítási-tanulási folyamat eredménye?” kérdésekre ad választ. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi „többletet” is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. A szakmai és vizsgakövetelmények leglátványosabb újdonsága a kompetencia fogalom bevezetése lesz. Az SZVK-k tartalmazni fogják a képzés során elsajátítandó/fejlesztendő kompetenciákat. Az oktatási programok közül – az eddigi gyakorlatban – csak az iskolai rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják…), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta „tudás-minőségi garanciához”. Ennek megvalósulására törekszik az a tendencia, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. A tervezett oktatási programok is bővebb tartalommal rendelkeznek az eddigiekhez képest. Éppen az egységes minőség garantálása és a tanulói részvétel fokozásának elérése érdekében a programokban nevesítve lesznek azok a tanulói feladatok is, amelyekkel a kimeneti követelményekben megnevezett kompetenciákra szert tehetnek. Az alapfilozófiája ezeknek a központi oktatási programoknak a modularitás mellett a kompetencia alapú képzés és tanulói tevékenységen alapuló ismeretszerzés lesz. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új curriculumokban.

19


A szervezés szakértői feladatai A szakértői munka új eleme a szakmai tartalom bírálata mellett a képzés szervezés értékelése. Ez teljesen új elem, mivel a moduláris rendszer az egész iskolaszervezésre kihat. Tehát a szakértőnek jártasnak kell lenni a képzések szervezésében és a moduláris folyamatokban egyaránt. Emellett innovációs készséggel is kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a szokványos szervezési elemek konvertálására. (Bővebben a „Moduláris szakképzés – iskolaszervezés című kiadványunkból tájékozódhat.) A szervezési feladatok jellemzője y a folyamatosság, y az előzetes tudás beszámítása, y a rugalmas képzési rendszer és y az egyéni tanulási ütem biztosítása. Ennek megfelelően a szakértőnek y alkalmaznia kell az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszereit (pl.: PLAR - “Prior Learning Assessment and Recognition”), y értelmezni a moduláris rendszerben a képzések hálóterveit, y értelmezni az egyes modulfajták jellemzőit – egészségügyi alapmodulok, diagnosztikai alapmodulok, kiegészítő modulok, választható modulok, felzárkóztató modulok -, y irányelveket adni a tanulók egyéni tanulási tervének megtervezéséhez.

A központi oktatási program szerkezetének elemzése A moduláris szerkezetű központi oktatási program szerkezete A központi oktatási program elemei I. fejezet* II. fejezet: radiográfus

III. fejezet**: mellékletek

szakképesítés

A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos szerkezetű

különbségek (ráépülő szakképesítések) CT, MRI, Nukleáris medicina UH Intervenció Sugárterápia


20

*Az I. fejezet elemei részletesen: A képzés szabályozásának jogi háttere A képzés megszervezésének feltételei A tanulók felvételének feltételei A képzés célja A képzés szakmai követelményei A szakképesítéssel betölthető munkakörök A képzés struktúrája A képzés hálóterve Az évközi vizsgák rendje A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga részei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés Egyéb feltételek, információk

A II. fejezet elemei A modulok oktatási programja. (A modul célja, belépési feltételek a modulba, követelmények, tananyagtartalom, óraszám, pedagógiai értékelés, tankönyvjegyzék, eszközlista)

Mellékletek részletesen a diagnosztikai szakhoz Ajánlás a képzés szervezéséhez A szakmai vizsga szóbeli tételsora A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati témakörei, útmutatás a vizsga megszervezéséhez Az oktatás tárgyi feltételei (tantermek, demonstrációs termek, eszközök)

A központi oktatási program tartalmi elemzése I. fejezet elemei szakképesítés A képzés szabályozásának jogi háttere (minimálisan) - A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény A szakmacsoport összes szakképesí37/2003. (XII. 27.). OM rende- tésére vonatkozóan azonos. let az Országos Képzési Jegyzékről - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet)

különbözőségek

A minimálisan szükséges jogszabályokat kiegészítik a szakmai és vizsgakövetelmények, melyek szakképesítésenként eltérő rendeletszám alatt jelennek meg.

21


A képzés szervezésének felté- A szakmacsoport összes szakképesítelei: személyi és tárgyi tése esetén azonos elvek alapján meghatározott A képzés szakmai követelményei A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan: a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik a meghatározásuk. Az évközi vizsgák rendje A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák vannak. A szakmai vizsgáztatásra vonatRészletesen a Vizsgaszabályzatban. kozó előírások

-

-

A modulok pedagógiai és szakmai elemzése Pedagógiai elemzés Az oktatási program lényegi eleme a modul. A modulok tartalmazzák az oktatási folyamat részletes leírását a céltól egészen az értékelésig. A moduláris tantervben a képzési (integrált tartalmú) modulok struktúrája két részből áll: „főrész” és az almodulok/tantárgyak A modulok részletes tartalma Főrész A modul címe A modul célja A modul szerkezete A modul megnevezése (pl.: alapmodul) A modul almoduljai/tantárgyai (óraszámok) Értékelés (almodulonként feltüntetve a formája és az ideje) A továbblépés feltételei Kötelező irodalom Ajánlott irodalom A modul oktatásához szükséges eszközök

y

y y y

Elméleti almodul/tantárgy* Az almodul/tantárgy címe A modul célja Belépési feltételek (a modul tanulásáig mely modulokat kell elsajátítani) Követelmények a program elvégzése után

Gyakorlati almodul/tantárgy Az almodul címe A gyakorlat célja

Tananyag (óraszámok)

Tananyag (óraszámok)

Értékelés

Értékelés

Belépési feltételek Követelmények a program elvégzése után

A diagnosztikai szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje a radiográfus, a második szintet a szakmai ráépülések területére dolgozzuk ki. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik.


22

Az elméleti tételsor A szakmacsoport szakképesítései elméleti tételsorai általában integrált tételeket tartalmaznak. Az integráció célja a vizsgázó szintetizáló és problémamegoldó képességének fejlesztése. Az irodalomjegyzék elemzése Az irodalomjegyzékben a kötelező irodalom címszó alatt csak azok a könyvek szerepelnek, amelyeket tartalmaz a „tankönyvlista”. Ez az oka annak, hogy néhány képzésnél szegényes az irodalomajánlás.

ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük „külső” és „belső” struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. „Külső” struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, „belső” struktúrának az egyes szakképesítések szerkezeti felépítését. A diagnosztikai szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája szélesedett az utóbbi tíz évben. További változtatásokat jelent a struktúrában a moduláris fejlesztés. Alapképzésekből és ráépülő képzésekből épül fel a szakmacsoport struktúra. A szakértő lehetséges feladatai a központi oktatási program vonatkozásában y a központi oktatási program szerkezetének elemzése y a központi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése y a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások) y a modulok szakmai és pedagógiai elemzése y a módszertani ajánlások megfelelősége – az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan y az elmélet tételsor elemzése – szakmai és pedagógiai megfelelősége y a szükséges eszközök jegyzékének elemzése y az irodalomjegyzék elemzése – tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük A képzés szervezése vonatkozásában y a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására y a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása y a képző intézet pedagógiai programjának szakértése – jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése) y a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése) y a központi mérések/köztes mérések feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése

23


A diagnosztikai szakmacsoport oktatási programjainak lényeges jellemzői A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodul(ok)t is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. A szakmai és vizsgakövetelmények A szakmai és vizsgakövetelményeket az egészségügyi szakképesítések, valamint a Egészségügyi Miniszter ágazatához tartozó szakmunkásképzések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló ágazati Miniszteri rendeletek tartalmazzák. A diagnosztikai szakmacsoport a technika fejlődését figyelembe véve nagymértékű átalakulási folyamatban van. FELADATOK y y y

Ismertesse a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben! Ismertesse a szakértő feladatait a képzés megvalósításában! Sorolja fel a diagnosztikai szakmacsoport oktatási programjainak - a jelenleg folyó fejlesztési folyamat végére - várható jellemzőit!


24

MODUL 2.1.MODUL SZAKTANÁCSADÁS

A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése a diagnosztikai szakmacsoport moduláris szerkezetű oktatási programjainak a sajátosságaival. Segítségadás a különböző szakképesítésekből vett példákkal a módszertani tanácsadáshoz.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után: y meghatározni az oktatási módszer, a módszertan és a szakmódszertan fogalmak jelentését, y felsorolni a módszerek csoportosításának formáit, y ismertetni a készségek alapján csoportosított módszereket és jellemzőiket, y ismertetni a módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket, y felsorolni az elméleti képzés módszertani elemeit a diagnosztikai képzésekre vonatkoztatva, y elmagyarázni, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája a radiográfiáról, y elmagyarázni, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az oktatásról, y elmagyarázni, hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató módszertani kultúráltsága.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Affektív készségek Érzelmek észlelésével, érzelmek értelmezésével kapcsolatos készségek. Kognitív készségek A megismeréssel kapcsolatos készségek, melyek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. Módszertan A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Projekt módszer Az oktatás szervezését gyakorlati problémák köré állító módszer. Tervezhető, kivitelezhető feladatokról szóló terv megvalósítása a tanulók által. Pszichomotoros készségek A pszichomotoros készségek a tevékenységek elvégzését lehetővé tevő készségek, melyek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos.

25


Szakmódszertan Minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek gyűjteménye. Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Taxonómia Események, jelenségek, tárgyak olyan speciális osztályozása, amelyben az osztályok egymásutánját egységes elv határozza meg.

TANANYAG A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36.§-a.

A szaktanácsadás jogi háttere: y y y

Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36.§ a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés.) Közoktatási törvény: 36.§ A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c)

a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.


26

A szakképzésekre adaptálni kell a közoktatási törvényben leírtakat. Tehát a szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése.

I. A módszer Szakmai képzések módszertana, amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak az oktatók Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: az elméleti képzés és a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. Egy másfajta logika alapján megkülönböztetünk oktatási módszereket és az azokhoz kapcsolható technikákat. Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszichomotoros és affektív területekre. A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszichomotoros készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. Az affektív készségek az érzelmek felismerését, értelmezését segítik. A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció. (Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.) A módszerek csoportosításának további módjai: y „az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati, y a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű, y az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív, y a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú, y az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés.” (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

27


II. A módszer kiválasztása Az elsajátítandó tananyag alapján A választandó oktatási módszer elsősorban az oktatni kívánt tananyagtól függ. Ebben az értelemben az ismertető módszerek főként a lexikális tudás átadására alkalmasak. (főleg a kognitív területen), a demonstráló módszerek alapvetően a pszichomotoros készségek esetében, míg az”aktív módszerek” különösen a kommunikációs készség fejlesztésében alkalmazhatók. A jelenlegi fejlesztési folyamat a kompetenciák köré épül. Az aktív módszerek rendkívül alkalmasak a kompetenciák kifejlesztésére. Illetve továbbfejlesztésére. A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: y a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), y a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), y a kitűzött középtávú és rövidtávú célok (állami, intézményi, képzési, tanórai, stb.), y a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, y az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.). Amiről a diagnosztikai szakmacsoport képzéseiben oktatók a szaktanácsadóval konzultálhatnak A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítás folyamatának hogyanjára ad választ, a tanulás motiválásának és szabályozásának fő vonulatát adja meg. Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében, eltérő stratégiákra szerveződve kerülnek alkalmazásra. A radiográfusképzés célja a tanulókat megismertetni a korszerű technikai berendezések működtetésével és a felvételek elkészítésével, valamint ezek archiválásával Ahhoz, hogy ezt elérhessük, fontos tisztázni a képzési prioritásokat és innovatív oktatás-módszertani technikákat kell bevezetnünk. Ma már egyértelmű, hogy az oktatást tanuló centrikussá kell tenni. A kialakítandó/fejlesztendő kompetenciák közül az egyik legfontosabb az önálló munkavégzés kompetenciája. A szociális kompetenciák szintén segítik a leendő szakember munkáját. A betegekkel való kommunikáció, felkészítésük az egyes vizsgálatokra, félelmeik csökkentése/megszüntetése legalább olyan fontos, mint a megfelelő felvételi technika megválasztása és kivitelezése. A radiográfus szakmacsoport képzéseiben jelentős részt tesznek ki a gyakorlatot támogató elméleti alapok. Az elméleti ismeretek, a kognitív készségek oktatásához alkalmazható módszereket és technikákat az elméleti, gyakorlati oktatásnál alkalmazhatjuk.

III. Az elméleti képzés módszertani elemei y y y y y

az oktató szakmai felkészültsége a radiológia különböző területeiről, az oktató elhivatottsága a tudásának a tanulók részére történő átadásáról, az oktató módszertani kultúráltsága, az oktató által preferált módszerek halmaza, az oktató személyisége, mint minta megjelenítése.


28

Az oktató szakmai felkészültsége Az egyes szakok elméleti képzésének meghatározó eleme az oktató/pedagógus szakmai felkészültsége a radiológiáról. Az oktató tudása, szakmai tapasztalata, kutatómunkája nagymértékben befolyásolja, hogy milyen szinten tudja átadni az általa képviselt diszciplina információit. Bármely megoldást választja, kihat az egész tanítási folyamatára, vagyis: y a tananyagtartalomra, y a módszerekre, y a kommunikációra. A diagnosztikában tudományos fokozatot elért oktató tudós pedagógusok nemcsak a tudományt, de a szakmai képzést is munkájuk részének tekintik és ezt a feladatot hivatástudattal töltik meg. Az oktató módszertani kultúráltsága Az oktató módszertani kultúráltságának a választék mennyisége szempontjából van jelentősége. Minél több módszert ismer az oktató, annál könnyebben tud megfelelőt választani az adott témakörhöz és az oktatás aktuális céljához. Az oktató által preferált módszerek halmaza Az oktató által ismert módszerek közt vannak „kedvelt” és nem „kedvelt „módszerek. Bizonyos mértékig az oktató személyisége is befolyásolja, melyeket kedveli. A választást meghatározza még az, hogy mely módszereket alkalmazott már, melyekben van megfelelő tapasztalata. A módszerek megválasztásában nagy szerepet játszik a tananyagtartalom milyensége, ez határozza meg az előadó oktatási módszereit. Az oktató személyisége, mint minta megjelenítése A diagnosztikai szakmacsoport területén az oktatók a szakma kiváló egyéniségei. A szakmának vannak meghatározó személyiségei, akiknek személyiségjegyeit a hallgatók nagymértékben magukévá teszik. A radiológia területén meghatározó személyiségek voltak, szakmai iskolát hoztak létre, pl. Ratkóczy István professzor úr, Zsebők Zoltán professzor úr és még ma is köztünk lévő Csákány László professzor úr. A jelen működők neveit az utókor fogja preferálni. Az elméleti oktatási módszerek szempontjai A diagnosztikai szakmacsoport az utóbbi évtizedben hatalmas technikai fejlődésen ment keresztül. Új berendezések hódították meg a képalkotó módszerek valamennyi területét. Ennek megfelelően az elméleti oktatás területén nagy hangsúlyt kell fektetni a berendezések működési elveinek megismertetésére. Így az elméleti oktatás módszerei nagymértékben a verbális oktatás a képi megjelenítéssel karöltve valósulnak meg. (Néhány módszer részletesebb leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza.) Már az alapozó szintnél olyan oktatókat kell bevonni a képzésbe, akik tantárgyaik során szakmaorientációra is képesek. Fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a választott szakmájuk iránt. Minden oktatónak szem előtt kell tartani, hogy ezeknél a képzéseknél a munka tárgya az ember, még pedig a beteg ember, s arra kell felkészíteni tanulóinkat, hogy ezeket megértsék és empatikusan közelítsenek betegeikhez.

29


IV. A gyakorlati képzés módszertana A diagnosztikai szakmacsoporthoz tartozó szakmákban ma már fejlett, korszerű berendezésekkel dolgoznak, ezért fontos, hogy a készülékeket alkalmazók (dolgozók) magasan kvalifikált, jó elméleti tudással rendelkező szakemberek legyenek. A gyakorlati képzés során a tanulókat el kell jutni arra a szintre, hogy önállóan tudják kezelni a berendezéseket. A gyakorlati oktatást ezen a modern gépesített területen csak úgy lehet megvalósítani, ha a tanuló a mellérendelt, oktatóval, a berendezések kezelését fokról fokra elsajátítja. Ez oktatói türelmet és természetesen hosszú időtartamot feltételez. A leendő szakemberek önállóságának a fejlesztése nem merülhet ki a szakmai tevékenységek megtanításával, hanem képességeik fejlődéséi is biztosítani kell. Ezt a gyakorlati képzés során a legegyszerűbb és leghatékonyabb megvalósítani. Erre a célra kiváló az un. projekt módszer alkalmazása. A tanulók különböző feladatokat kapnak, amelyeket kisebb csoportokban, önállóan oldanak meg, ugyanúgy, mintha egy projekt keretében dolgoznának. A tanulók időbeosztását és tevékenységeit a képző intézet nem befolyásolja e módszeren belül. A csoportnak önállóan kell eljutni a feladat- és időbeosztás elkészítéséhez és a munka elvégzéséhez. (természetesen segítséget minden esetben kérhetnek és kapnak az oktatóktól.) A diagnosztikai szakok vonatkozásában ez nem jelent túl nagy megterhelést a tanulóknak, mivel felnőtt korúak, és rengeteg tapasztalatuk lehet az ilyen jellegű feladatmegoldásban. Ez a módszer inkább fokozza a motivációjukat, mivel olyan kompetenciákra és képességekre épít, amelyekkel a tanulók életkorukból adódóan már rendelkeznek. A diagnosztikai szakcsoport területén különböző szakmaterületek helyezkednek el. A gyakorlatvezetőktől természetszerűen elvárjuk, hogy a szakmáját jól ismerje, egyénisége kiegyensúlyozott legyen, tudását át tudja adni, és a hozzá beosztott tanulót a szakmára meg tudja tanítani. A gyakorlatvezetőtől elvárjuk, hogy legalább a szakmai tudás mellett felsőfokú végzettséggel is rendelkezzen. Ez talán nagyobb biztosítékot ad arra, hogy tanítványát a szakma fortélyaiba be tudja vezetni. A gyakorlatvezetőknek fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy ez a szakmacsoport technikai fejlődése napjainkban kicsúcsosodik, ezért az érdeklődést az új berendezések iránt maximálisan fel kell kelteni. A szakmai gyakorlat szervezése A szakmai gyakorlat szervezését kizárólag azon egészségügyi intézményekben javasoljuk szervezni, amelyek a diagnosztikai szakmacsoport gyakorlati képzéséhez akkreditáltak. Ehhez az akkreditációhoz elsődleges szempontok a berendezések megléte és azok korszerű üzemeltetése. A személyi feltételeknél külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy jól képzett szakmai személyzet biztosítsa a a tanulók gyakorlati irányítását, oktatását.


30

ÖSSZEFOGLALÁS A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36.§-a. A szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése. Oktatási módszerek: Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: az elméleti képzés és a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A módszerek csoportosításának módjai: y az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati, y a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű, y az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív, y a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú, y az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés. A választandó oktatási módszer elsősorban az oktatni kívánt tananyagtól és az adott témakörrel kapcsolatos pedagógiai célkitűzéstől függ. A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: y a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), y a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), y a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, y az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.). Például: A radiográfus képzésben a kialakítandó/fejlesztendő kompetenciák közül az egyik legfontosabb az önálló munkavégzés kompetenciája. A leendő szakemberek önállóságának a fejlesztése nem merülhet ki a szakmai tevékenységek megtanításával, hanem képességeik fejlődéséi is biztosítani kell. Ezt a gyakorlati képzés során a legegyszerűbb és leghatékonyabb megvalósítani. Erre a célra kiváló az un. projekt módszer alkalmazása.

31


FELADAT Állítson össze saját szakterültre vonatkozóan öt projektfeladatot az adott szak képzéséhez!


32

3. MODUL VIZSGÁZTATÓI FELADATOK A TANANYAG CÉLJA A diagnosztikai szakmacsoport egyes szakképesítéseinek szakmai vizsgájához kapcsolódó specialitások bemutatása, segítségadás a szakmai vizsgák megszervezéséhez.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: y ismertetni a szakmai vizsga jellemzőit, egyes részeinek sajátosságait, y ismertetni a gyakorlati vizsgarész részeit és feladatait a diagnosztikai szakmacsoport egyes szakjai vonatkozásában, y ismertetni a vizsgaszervező feladatait a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeivel kapcsolatosan.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Moduláris képzés A képzési struktúra modulokból épül fel. A modul logikailag összetartozó tananyagegység. Rész-szakképesítés Az adott szakma egyes részműveleteinek gyakorlására feljogosító szakképesítés. Szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Iskolarendszerű szakképzés A közoktatási illetve felsőoktatási törvényekben definiált intézményekben, az intézménnyel tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban lévő tanulók, hallgatók, jogszabályokban meghatározott kötöttségek mellett végzett formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzése. Iskolarendszeren kívüli szakképzés Formális (szervezett és meghatározott kimenetű) képzés, mely szerződésen alapuló szolgáltatásként valósul meg.

TANANYAG A tanítási-tanulási folyamat meghatározó eleme az értékelés, melynek formális megvalósulásának tekinthetjük a vizsgákat. A tananyag-tartalmat az adott szak mindenkor érvényben lévő szakmai és vizsgáztatási követelménye tartalmazza.

33


I. A vizsgák helye a képzésben A hagyományos szerkezetű szakképzésekben a szorgalmi időszak vizsgái a tanév közepén és végén, az aktuálisan tanult tantárgyak tartalmából történik. Nagyobb lélegzetű képzések esetén a fő tantárgyak lezárása is (többnyire szóbeli) vizsga. Ennek szervezése aránylag egyszerű, az óraadó tanárral és a vizsgacsoporttal kell időpontot egyeztetni, valamint helyiséget találni. Az értékelést a vizsga névsoron (jegyzőkönyv), a tanulmányi könyvben, a haladási naplóban és az iskolai anyakönyvben kell dokumentálni. A tanuló a tantárgyból önálló érdemjegyet kap (1-5-ig). Az érdemjegy a záróvizsga (szakmai vizsga) érdemjegyébe nem számít bele, attól függetlenül kell kezelni. Sikeres teljesítése a szakmai vizsgára jelentkezés feltétele. A szakmai vizsga (záróvizsga) időben, de akár térben is, független a képzéstől. A vizsga szervezését jogszabályok rögzítik. Egyrészt a jelenleg hatályban lévő 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, másrészt a mindenkori – szakképesítésre vonatkozó – szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK). Míg az előbbi a vizsgáztatás általános eljárási rendjét szabályozza, addig az SZVK a konkrét tartalmi tudnivalókat jeleníti meg. - A szakmai vizsga független vizsgabizottság előtt zajlik. - Nem minden képzőhely rendelkezik vizsgaszervező jogosultsággal!

II. A szakmai vizsga szervezése A szakmai vizsga három részből áll, mely vizsgarészek a tudás komplex mérését hivatottak biztosítani. Írásbeli vizsga: y az SZVK kibocsátója által összeállított központi Feladatlap megoldását jelenti, y aktuális szak esetében országosan egységes időpontban történik a vizsga kezdete és zárása, y a Feladatlap a vizsga hivatalos kezdetéig szolgálati titoknak minősül, y a Feladatlap nyílt és zárt kérdésekből áll, y a feladatok megfogalmazása egységes, deBlock taxonomia szerint történik, y a vizsgázó számára megadott időkereten belül kell a feladatokat megoldania (ez általában 180 perc), y az értékelés egységesítése érdekében a Megoldó lap tartalmazza a helyes válaszokat egységes értékelési pontrendszer alapján történik az osztályzat kialakítása, y a Feladatlapot a javító tanár értékeli, ő tesz javaslatot az érdemjegyre a kijavított, javasolt osztályzattal ellátott Feladatlapba a vizsgázónak betekintési joga van, melyet a szóbeli vizsga megkezdése előtt biztosítani kell számára (s ennek megtörténtét aláírásával igazoltatni!), y az írásbeli vizsgarész érdemjegye a szóbeli vizsga rész osztályzata. - A vizsgázó lemondhat a jogáról, vagy óvást nyújthat be a javítással szemben – ám ezt minden esetben írásban, a jegyzőkönyvben jelezni kell! - Amennyiben a vizsgázó nem ért egyet a javító tanár javaslatával, az óvást a vizsgaszervező intézmény igazgatójának kell írásban benyújtania. - Jogorvoslat a szakmai vizsga elnökének feladata, a javasolt jegy véglegesítése a vizsgabizottság kompetenciája.


34

Gyakorlati vizsga: y szakmai vizsga önálló egysége, amelyen a vizsgázó szakmai alkalmasságának megítélése történik, - értékelési szempontsor alapján, a vizsgabizottság tagjai külön végzik a minősítést, majd – a vizsgabizottság munkáját segítő kérdezőtanár javaslatát mérlegelve – közösen alakítják ki a végleges osztályzatot. y

a gyakorlati vizsga lebonyolítása klinikai környezetben valós vagy szituatív feladatok megoldásából áll.

A gyakorlati vizsga a szakmacsoport legtöbb szakképesítése esetén két részből áll. A megelőző vizsgafeladatból és a bizottság előtti gyakorlati vizsgából. A gyakorlati vizsga részei az egyes szakoknál: Szak

Megelőző vizsgafeladat

Röntgen asszisztens

-

Egészségügyi szakasszisztens (röntgen-műtős szakaszszisztens)

20 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése

Izotópasszisztens

-

Egészségügyi szakasszisztens (radiofarmakológiai szakasszisztens)


Képi diagnosztikai asszisztens

-

Egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakaszszisztens)

Klinikai elektrofiziológiai asszisztens

10 elektrofiziológiai (EEG, kiváltott válasz), 10 audiometriai, illetve phoniátriai 10 opthamológiai vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése

Bizottság előtti gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga munkafeladatai a röntgenasszisztensi munka alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatok megoldása. A gyakorlati vizsga munkafeladatai a röntgen-műtős szakasszisztens munka alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatok megoldása. A vizsgázó a vizsgabizottság jelenlétében két gyakorlati feladatot old meg a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt feladatok közül. A gyakorlati vizsga munkafeladatai a radiofarmakológiai szakasszisztens munka alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatok megoldása. A gyakorlati vizsga munkafeladatai a képi diagnosztikai asszisztens munka alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatok megoldása. A gyakorlati vizsga munkafeladatai a kardiológiai szakasszisztens munka alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatok megoldása. Elektrofiziológiai, audiometriai és ophthalmológiai vizsgálat kivitelezése és technikai értékelése.

35 Egészségügyi szakasszisztens (szülészetnőgyógyászati ultarhangdiagnosztikai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (általános- és vascularis ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens) Egészségügyi szakasszisztens (pulmonológus-allergológus szakasszisztens)



Egy konkrét gyakorlati munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt, és klinikai esetek értelmezése és értékelése videoszalagról és/vagy CD Rom-ról.


Egy konkrét gyakorlati munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt, és klinikai esetek értelmezése és értékelése videoszalagról és/vagy CD Rom-ról.


Egy konkrét gyakorlati munkafeladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

A szakmacsoport szakjainál nagyon heterogének a szakmai gyakorlati vizsga követelményei a vizsgaszervezés szempontjából is. A gyakorlati vizsgák értékelésére változó szempontsor áll rendelkezésére a bizottsági tagoknak. Pl.: A röntgenasszisztens képzés szakmai gyakorlati vizsgáján alkalmazandó megfigyelési szempontok: - a beteggel való bánásmód, - a kommunikációs tevékenység hatékonysága, - a figyelem koncentráltsága, pontosság, munkaszervezés, - a képalkotó munkahelyek műszereinek, berendezéseinek és az alkalmazott kontrasztanyagoknak az ismerete és használata, - a gyakorlati feladatok megoldásának szintje (önállóság, biztonság, időfaktor), - szakmai tájékozottság, felismerő-, döntő-, cselekvőképesség, - a dokumentáció kivitelezése, - a tevékenység elméleti alapjainak ismerete, megjelenés, viselkedés. Klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítés: - munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépéseinek sorrendje logikus, megfelel a beteg érdekének és az adott munkahely rendjének), - a tevékenység kivitelezése (kézügyesség, a munkafolyamatokra fordított idő aránya, a szakmai és higiénés szabályok betartása), - ismeretek alkalmazása (elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő integrálása, a konkrét feladathoz való alkalmazkodás, a hibák, zavarok elhárítása), - team-ban való munkavégzés képessége, - kommunikációs tevékenység hatékonysága, - dokumentációs tevékenység, - a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük és alkalmazásuk módja.

Minden gyakorlati vizsga szervezésekor érdemes az értékelőknek egységes szempontsort akkor is összeállítani, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye nem tartalmaz erre vonatkozóan egységes elveket. A szóbeli vizsga kérdéseit egy szakmai grémium állítja össze, amit központilag ad ki a szakminisztérium. A szóbeli vizsga kérdései nem változtathatók meg a vizsgaszervező részéről. A szóbeli vizsga témakörei lefedik a teljes tananyagtartalmat. A szakmai vizsgákra jelentkezés részletes feltételeit az adott szak szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák. Minden szak esetében szükséges feltétel az előírt szakmai gyakorlatok teljesítésének igazolása. Ennek ellenőrzésére különösen gondot kell fordítania a vizsgabizottság elnökének (és a vizsgát szervező intézmény szakemberének is).


36

A gyakorlatok igazolására a szakmai és vizsgakövetelmények egységes igazolólap mintát is tartalmazhatnak. Pl.. Gyakorlati igazolás a röntgenasszisztens képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható) Név:…………………………………………………………………………………………. Munkahely:…………………………………………………………………………………. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A gyakorlat témája/szakterülete/óraszáma Adatrögzítés, archiválás (160 ó) Leletezés (160 ó) Sötétkamra (80 ó) Felvételezés, átvilágítás (480 ó) CT, MR (320 ó) UH (160 ó) Angiográfia (80 ó) Intenzív osztály (160 ó)

Intézmény

Dátum

Igazoló aláírás P.H.

ÖSSZEFOGLALÁS Minden szakképző intézménynek arra kell törekedni, hogy a szakmai vizsgán zavartalan vizsgafeltételeket biztosítsanak a tanulók részére, hogy a vizsgáztató bizottság a valós tudásról tudjon érdemjegyet kialakítani. A vizsgákra a tanulókat pszichésen fel kell készíteni, különös hangsúlyt fektetni a szabályok betartására, pl. munkahelyi baleset, pl. sugárvédelem, pl. veszélyes anyagok elhelyezése. A szakmai vizsga részeit és követelményeit az adott szak szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A gyakorlati vizsga általában két részből áll a szakmacsoport képzései esetében: a megelőző vizsgafeladatból és a bizottság előtti vizsgából. A szakmai vizsgára jelentkezéshez a tanulónak teljesítenie kell a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeit, aminek egyik fontos része az előírt területi gyakorlatok letöltése.

KÉRDÉSEK, FELADATOK y y

Milyen szabályzók határozzák meg a szakmai vizsgák szervezését és a vizsgakövetelményeket? Milyen részekből áll a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarésze?

Állítson össze értékelési szempontokat szakja vonatkozásában a gyakorlati vizsga vizsgabizottság előtti részéhez a vizsgázó teljesítményének értékeléséhez! (Amennyiben a szak szakmai és vizsgakövetelménye tartalmaz ilyen szempontsort, értékelje azt, hogy megfelel-e a szakmai és pedagógiai követelményeknek!)

37


FELHASZNÁLT IRODALOM y y y y y y

Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest, 2004 Mezei Gyula: Szakfelügyelet-szaktanácsadás. Új Pedagógiai Szemle. 1996. január (41-47) Népjóléti Minisztérium 14/1994. (IX.15.) NM rendelete a szakmai követelmények kiadásáról Pavlik Oszkárné-Szilágyi Imréné: Szaktanácadók Kézikönyve (Tanácsadás – Fejlesztés) Fővárosi Pedagógiai Intrézet, 2000 Szabó Lajos: A közoktatási intézmények ellenőrzésének szabályai. Calibra Kiadó Szebenyi Péter-Mezei Gyula: Szakértők-tanácsadók módszertana. BME. Műszaki Pedagógiai Tanszék

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR y y y y y y y y y y

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény A gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról 13/2005.(IV.21.) EüM rendelet a szakképesítésért felelős szakminiszter által kijelölt Vizsgaközpontokról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól


38

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Módszerekről röviden (kevésbé ismert módszerek lényegének rövid ismertetése) Előadási visszacsatolás Az előadás előtt a tanulók megkapják a téma vázlatát és az elolvasandó irodalom jegyzékét. Az előadás előtt „elővizsgát” (írásbeli feladatok megoldása) tesznek az adott témakörből. Ellenőrzik saját eredményeiket és a hibásan megoldott feladatok tananyagát újra átolvassák a kiadott ismertetőkből. Ezt követően elvégzik a bemelegítő gyakorlatokat. (Ezek is az előre kiadott anyagok tartalmazzák.) Az előadást kisebb egységekre bontja az oktató. Az egyes egységekhez feladatokat, kérdéseket rendel, amit a tanulóknak meg kell oldani (általában kiscsoportos munkában). A csoportok által elvégzett munkát ismertetik, értékelik. Majd folytatódik az előadás a következő egységgel. Általában egy 1,5 órás ciklust célszerű két, három részre tagolni. Az előadás végén kitöltik az előadás anyagából összeállított tesztlapokat Prezentáció A mondandó bemutatására és a hallgatóság meggyőzésére szolgál. Jellemzői: Hagyományos prezentáció High tech prezentáció Sok időt vesz igénybe Rövid időt vesz igénybe Sok szöveg Kevés szöveg Kevés szemléltetés Sok, folyamatos szemléltetési lehetőség Álló szöveg, ritkán mozgókép Multiszenzoros és multimédia jelleg Egyéb effektusok hiánya Alacsony emlékezeti hatás Magas emlékezeti hatás Eszköze: tábla, kréta, írásvetítő Eszköze: számítógépes projektor (Kraiciné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. ÚMK, Budapest, 2004.)

Konzultáns (szaktanácsadó) A konzultáció módszerét a tanítási folyamatban alkalmazzák. A tanulók a konzultáns munkája során valódi tanácsadó aktivitást várnak el. Szendvics módszer Részei: bevezető beszélgetés, rövid referátum, második beszélgetés a referátumhoz kapcsolódóan. (Ha kiscsoportokat alakítunk akkor a foglalkozás végén egy plénum előtti összegzés i szükséges.) Szakértő kérdezése A téma megbeszéléséhez szakértőt/ket hívunk. A szakértőkkel kérdés-felelet formájában a résztvevők megbeszélik az adott témát.

39

DIAGNOSZTIKAI SZAKMACSOPORT 2. sz. melléklet Szakmacsoportok Ápolói szakmacsoport aneszteziológiai szakasszisztens ápolási asszisztens ápoló csecsemő és gyermekápoló diabetológiai szakápoló epidemiológiai szakápoló felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló foglalkozás-egészségügyi szakápoló geriátriai szakápoló gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló gyermek intenzív terápiás szakápoló hospice szakápoló és koordinátor intenzív terápiás szakápoló körzeti-közösségi szakápoló mentőápoló nefrológiai szakápoló onkológiai szakápoló pszichiátriai szakápoló sürgősségi szakápoló szülésznő Diagnosztikai szakmacsoport általános és vasculáris ultrahang diagnosztikai szakasszisztens izotópasszisztens kardiológiai szakasszisztens képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képi diagnosztikai asszisztens klinikai elektrofiziológiai asszisztens pulmonológus-allergológus szakasszisztens radiofarmakológiai szakasszisztens röntgenasszisztens röntgen-műtős szakasszisztens szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai szakasszisztens Higiénés szakmacsoport egészségőr fertőtlenítő egészségügyi gázmester egészségügyi kártevőirtó Fogászati szakmacsoport fogászati asszisztens fogtechnikus klinikai fogászati higiénikus


Laboratóriumi szakmacsoport boncmester citológiai szakasszisztens elektronmikroszkópos szakasszisztens gyógyszerellátási szakasszisztens gyógyszertári analitikus szakasszisztens gyógyszertári asszisztens hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens humángenetikai szakasszisztens klinikai laboratóriumi szakasszisztens kórszövettani-szövettani asszisztens mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens transzfuziológiai szakasszisztens Operatív szakmacsoport emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens műtős szakasszisztens műtőssegéd Rehabilitációs szakmacsoport fizioterápiás asszisztens fülilleszték-készítő gyógyászati segédeszköz forgalmazó gyógyúszás foglalkoztató masszőr (fürdős) masszőr (gyógy) masszőr (sport) ortopédiai cipész ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő ortopédiai műszerész ortopédiai technikus rehabilitációs tevékenység terapeuta Szervezési szakmacsoport egészségügyi gyakorlatvezető egészségügyi menedzser egészségügyi operátor élelmezési menedzser élelmezésvezető

40

Szakmacsoportos módszertan Diagnosztikai szakmacsoport

Recommend Documents