SZAKLAPOZÓ. Nyelvtanítás az iskolákban. Nálunk több nyelvóra az Európai Unióban csak olyan többnyelvű országokban

SZAKLAPOZÓ G AZDASÁGI– SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK! Májusi gazdasági Szaklapozónk központi témája a nyelvoktatás. Címoldalon található cikkünk hazai kutatások alapján mutatja be a témát. Másik írásunk a modulrendszerű idegen nyelvi vizsgáztatás tapasztalatairól szól. Két interjút is közlünk készülő könyveink szerzőivel. Ezekből a beszélgetésekből a kétszintű érettségiben történő változásokról is szó van. Márciusban került sor a Gundel Károly TISZK-ben az álláskereső börzére. Cikkünk a tanulók, valamint a gyakorlóhelyek és állások „találkozásáról” szól. Utolsó írásunkban régiónként mutatjuk be a szakképzési irányokat, a legkelendőbb szakmákat és szakterületeket. A Képzőművészeti Kiadó tankönyvlistás könyveivel zárjuk tavaszi számunkat. Reméljük, most is sok hasznos olvasnivalót találnak a gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok szaktanárainak lapjában. Üdvözlettel, Asztalos Ágnes felelős szerkesztő

A

TARTALOMBÓL :

 Elméleti gazdaságtan a gyakorlatban  Marketing mindenütt  Idegen nyelvi modulvizsgák  Állásbörze a Gundel Károly TISZK-ben  A szakképzés irányai

2010. május www.muszakikiado.hu

Nyelvtanulás – nyelvtudás? Egyre több magyar beszél idegen nyelveket, az elmúlt húsz évben megduplázódott a legalább egy nyelvet társalgási szinten ismerõk száma. Ugyanakkor az iskolai nyelvoktatás még mindig nem elég hatékony: a nyelvtanulással töltött évek nem függnek össze a használható nyelvtudással és különösen nehéz a szaknyelv elsajátítása a szakközépiskolákban, szakiskolákban.  Svédországban 9 évig 480 órában,  Magyarországon 9 évig 984 órában tanultak átlagosan nyelveket a fiatalok.

Minden második-harmadik ember, vagyis körülbelül 4 millióan beszélnek társalgási szinten legalább egy idegen nyelvet Magyarországon. Míg 1980-ban csupán a lakosság 10%-a vallotta azt magáról, hogy ismer egy idegen nyelvet, addig 2006-ra ez az arány 42%-ra nőtt. Ennek ellenére Magyarország más európai országokkal összevetve még mindig az utolsók között van. Az Európai Unió polgárainak átlagosan 70%-a ismer egy idegen nyelvet, de Hollandiában és Dániában a lakosság több mint kétharmada legalább két nyelvet beszél folyékonyan.

Nyelvtanítás az iskolákban Nálunk több nyelvóra az Európai Unióban csak olyan többnyelvű országokban jellemző, mint Belgiumban, Luxemburgban vagy Máltán. A 2005-ös adatok szerint  Dániában 6 évig 510 órában,  Finnországban 6 évig 456 órában,

Hiába magas azonban az óraszám Magyarországon, ha a kutatási eredmények szerint a heti óraszámok, a nyelvtanulással töltött évek száma és a tudás között a kapcsolat nagyon alacsony. Gyakori, hogy már első osztálytól elkezdik, és kisebb csoportokban tanítják az idegen nyelveket, a nyelvtanításra fordított sok pénz és idő ellenére az oktatás mégsem elég hatékony. A nyelvtanulás sikertelenségének oka a módszerekben keresendő. Több felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy a tanórákon még mindig nem a nyelvhasználatra, a kommunikációra helyezik a hangsúlyt a pedagógusok. A gyakorlatban továbbra is nyelvtanközpontú feladatból van a legtöbb. A leggyakoribb osztálytermi eljárás a fordítás, a nyelvtani gyakorlás, a hangos felolvasás, míg legritkábban a párbeszédek, a szerepjátékok, a párés csoportmunkák fordulnak elő a tanórákon. Mind a diákok, mind a tanárok túl sokat beszélnek magyarul az órákon. Magyarul folyik az óraszervezés, a fegyelmezés és a személyes kommunikáció is. Komoly problémát jelent, hogy bár az általános iskolások fele már első

Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Ehhez azonban ma még nincs meg a megfelelő tanári gárda.

Szakmai nyelvtanulás

osztályban, sőt óvodában elkezdi a nyelvtanulást, a középiskolába bekerülve kétharmaduk szinte a nulláról kezdi újra az idegen nyelv elsajátítását. Az országos kutatások azt mutatják, hogy míg az elitiskolákban, a nyelvtagozatos vagy két tanítási nyelvű oktatási intézményekben korszerűbb oktatási módszerekkel dolgozva kifejezetten jó eredményeket érnek el a diákok, addig számos iskolában kevésbé jók az eredmények. A legtöbb diák az iskolai oktatás mellett magántanárhoz is jár, ott szerzi meg a nyelvvizsgához szükséges tudást. Az árnyékiskola pedig nem kevésbe kerül: a nyelvvizsgára való felkészítésért akár százezreket is ki kell fizetni. A nyelvtanulás problémáinak megoldását jelenthetné, ha szaktantárgyakon keresztül sajátíthatnák el a fiatalok az idegen nyelvi ismereteket.

A kutatások szerint a szakközépiskolások közül csak minden tizedik tanul két idegen nyelvet. A szakközépiskolás diákok mintegy 60%-a angolul tanul, 40%-uk németül, míg a szakiskolásoknál éppen fordított az arány. Nagyon kevés az a szakoktató, aki idegen nyelven is tud, és még kevesebben vannak azok, akik a nyelvtanításban is részt vállalnak. Tehát alig van valaki, akitől a diákok a szakmát és a nyelvet is elsajátíthatnák. Míg a tanárok úgy hiszik, diákjaikat nem érdekli a szaknyelv, a szakiskolai tanulók fele, a szakközépiskolásoknak pedig közel háromnegyede érzi úgy, hogy túl keveset foglalkoznak az iskolában a szaknyelv tanulásával.

A szakközépiskolák és szakiskolák többségében megfelelőek a nyelvtanulás körülményei. A diákok átlagosan 13 fős csoportokban, heti 3-4 órában tanulnak nyelveket. Az iskolákban szinte mindenhol van CD/ DVD-lejátszó, projektor, számítógépterem és internet. Ennek ellenére alig használják ezeket a lehetőségeket. A tanulók szerint az órákon a tanár leggyakrabban magyarul beszél, nyelvi szabályokat gyakorolnak, és mondatokat vagy szöveget fordítanak. Ők szívesebben használnák a számítógépet, szeretik kitalálni a szavak jelentését, párban és csoportban kreatív feladatokat megoldani. Ám ezekre nagyon ritkán van alkalmuk. A kutatások alapján kulcsfontosságú, hogy a nyelvtanárok az oktatási intézmény igényeinek megfelelő továbbképzésen vehessenek részt, és a szakoktatók nyelvi képzésére is nagy szükség van.

Ezt ajánljuk

2

Fiziker Róbert: Kereskedjünk németül! 1–4.

Varga Krisztina: Kereskedjünk angolul! 1–4.

MK–6059-1/I–IV.

MK–6060-5/I–IV.

2010. MÁJUS


Elméleti gazdaságtan a gyakorlatban Nemcsak a kétszintû érettségi és annak a 2011-tõl érvényes új követelményei befolyásolták a Makroökonómia könyv elkészültét, de nagyban hatott rá a gazdasági válság is. A válság ugyanis megkérdõjelezte az eddigi közgazdasági iskolák elméleteit. Az Elméleti gazdaságtan 12. osztályos könyveinek szerzõjével, Fazekas Ildikóval beszélgettünk.  Nagyon népszerű a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák tanárai és diákjai körében az Elméleti gazdaságtan 11. osztály Mikroökonómia kötete és feladatgyűjteménye. Mit gondol, mi a könyv sikerének titka?  A könyv a 17-18 éves korosztály számára is érthető nyelven fogalmazza meg a mikroökonómiai fogalmakat, összefüggéseket. Bemutatja, hogy az elmélet mely részei hogyan hasznosíthatók a gyakorlatban. Ez fontos, mivel a magyar lakosság pénzügyi és tőkepiaci ismeretei igen hiányosak.  Nagyon várják már az iskolák a 12. osztályos kötetet is. Mi hátráltatta a könyv elkészülését?  A makroökonómiai elméletek bonyolultak. Ugyanannak a gazdasági események a különböző elméletek szerinti magyarázatai akár ellentmondásba is kerülhetnek egymással. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyik elmélet jó vagy rossz. Csak annyit jelent, hogy a különböző elméletek más gazdaságpolitikai célt szolgálnak.  Mikorra várható a könyv megjelenése?  Reményeim szerint a könyv őszre az iskolákba kerülhet.  Napjainkra különböző közgazdasági, elsősorban makroökonómiai elméletek, iskolák alakultak. Milyen modellt követ a könyv elméleti része?  A könyv alapvetően Keynes elméletére épül. Ez alól csak az állam gazdasági szerepéről szóló fejezet kivétel. Ebben a fejezetben a keynesi monetáris politika mellett a Milton Friedman nevéhez kapcsolható modern monetarista elmélet is bemutatásra kerül.  A gazdasági válsággal az újságok és hírportálok címlapjaira, a híradók elejére kerültek az olyan makroökonómiai fogalmak, mint foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció és állami szerepvállalás. Hogyan lehet a

könyvben az elméleti alapokat és azok gyakorlati megvalósítását ötvözni?  A könyvben egyrészt szerepelnek az említett fogalmakkal kapcsolatos aktuális adatok, másrészt a példákban bemutatásra kerül, hogy egy-egy aktuális gazdaságpolitikai intézkedésnek milyen hatásai vannak.  Mi a tanórai tapasztalata, mennyire nőtt a diákok érdeklődése a makroökonómia iránt a válság kiterjedésével?  A diákok érdeklődése alapvetően nem változott. Korábban is és most a diákok kisebb részét érdeklik csak a gazdasági jelentések. Ennek oka lehet, hogy a gazdaságban a makroökonómia hatások túlnyomó része hoszszabb távon érvényesül. A diákokat, mint ahogy a felnőttek jelentős részét a ma és csak saját maguk érdekli. Rövid távon akarnak minél nagyobb hasznossághoz jutni, legyen ez a hasznosság bármilyen formájú.  Végül egy kérdés a kétszintű érettségivel kapcsolatban: egyre többen hangoztatják, hogy bizonyos szakokon kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettségit adott tantárgyakból. Mi a véleménye erről az indítványról?  Egyetértek ezzel, kiegészítve, hogy nemcsak bizonyos szakokon, hanem minden szakon kötelezővé kellene tenni legalább egy tantárgyból az emelt szintű érettségit. Egyrészt a kétszintű érettségit megelőző időszakban a felsőfokú oktatásba csak felvételi vizsgával lehetett bejutni. Másrészt a középszintű érettségi a tantárgyak többségében nagyon alacsony színvonalú. Manapság, némi túlzással mondható, hogy aki tud írni és ismeri a négy számtani alapműveletet, bekerülhet a felsőfokú oktatásba. A diákokat ez a rendszer nem ösztönzi több ismeret elsajátítására. Miért tanuljon többet, ha közepesnél gyengébb eredménnyel is bekerülhet az általa választott szakra. Ez rontja a felsőfokú képzés színvonalát is, és az onnan kikerülő végzettek jelentős része sem rendelkezik a szakmájához szükséges tudással.

Ezt ajánljuk ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 11. OSZTÁLY MIKROÖKONÓMIA

FAZEKAS ILDIKÓ

Elméleti gazdaságtan 11. osztály Mikroökonómia MK–6031-1

2010. MÁJUS

ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 11. OSZTÁLY FELADATGYŰJTEMÉNY

FAZEKAS ILDIKÓ

Elméleti gazdaságtan 11. osztály Feladatgyűjtemény

Elméleti gazdaságtan 12. osztály Makroökonómia

Elméleti gazdaságtan 12. osztály Feladatgyűjtemény

MK–6035-4

MK–6065-4

MK–6066-1

3


Marketing mindenütt 2006-ban jelent meg a Marketing 11. és 12. osztályos kötet, melyeknek töretlen a népszerûsége: több ezer iskolában, több tízezer diák tanult a kétszintû érettségire felkészítõ könyvekbõl. Népszerû szerzõnk, Végné Faddi Andrea 2008-ban elkészítette a modulrendszerû kereskedelmi képzésekhez illeszkedõ esettanulmány-gyûjteményeit, azóta pedig új könyvön dolgozik.  Nagyon népszerű a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolák tanárai és diákjai körében a Marketing 11. osztály és 12. osztály című könyv. Mit gondol, mi a könyv sikerének titka?  A marketingben az egyik alapelv, hogy próbáljunk meg a vevő fejével gondolkodni. Ezt az elvet követve egyrészt megpróbáltam a diákok fejével gondolkodni, és egy olyan tankönyvet szerettem volna kiadni a kezemből, amiből diákként én is szívesen tanultam volna. Gyakorló tanárként pedig a kollégáim munkáját szerettem volna megkönnyíteni azzal, hogy ne diktálással töltsék az órát. A könyv sikeréhez feltétlenül hozzájárulnak kolléganőm, Varga Krisztina szellemes illusztrációi is.  A Marketingtevékenység (0002-06-os modul) és Marketing és PR alapismeretek (0062-06-os modul) esettanulmány-gyűjtemények is népszerűek. Mennyivel más a tananyag feldolgozása ezekben a kötetekben a 11. és 12. osztályos könyvekhez képest?  A Műszaki Kiadóval egyeztetve úgy gondoltuk, hogy ezeket a kiadványokat nagyrészt azok a diákok fogják forgatni, akik 11. és 12. osztályban már tanultak marketinget, és az érettségi utáni OKJ-s képzésben célirányosan már a szakmai vizsgára készülnek. A diákok egyrészt az „Emlékeztető”-ben a már korábban tanultakról találhatnak összefoglalást, másrészt a feladatok, esettanulmányok célzottan az NSZFI által közzétett szóbeli vizsgákra készítik fel a tanulókat.  Mi a helyzet azokkal a tanulókkal, akik korábban még nem tanultak marketinget?  Az idei év során egy olyan ötödéves osztályban tanítottam, ahol 90%-ban gimnáziumból jöttek a gyerekek. Bebizonyosodott, hogy a marketing alapjait és a marketingkommunikációt már szeptembertől lehet párhuzamosan tanítani: a 11. osztályos tankönyvhöz a 62-es modul, a 12. osztályoshoz pedig a 66-os modul esettanulmányaival mélyítve a tananyagot.  Milyen új könyvön dolgozik jelenleg?  Már több mint egy éve a 0066-06-os „A marketing és reklámtevékenység szervezése” modulon dolgozom. 4

 A tananyag feldolgozása inkább a középiskolai vagy a modulrendszerű könyvekhez hasonlít?  A 66-os modul viszonylag sok új reklámszervezéssel kapcsolatos témát ölel fel, ezért úgy tűnik, hogy újra sikerült egy „hibrid” könyvet kitalálni. Terveink szerint az új könyv tartalmazni fog a 11. és 12. osztályos tankönyvben megszokott elemeket is, de a magas óraszámra való tekintettel több feladatot és esettanulmányokat is. Emellett több internet segítségével megoldható feladat is készült.  Hogyan tudják használni a diákok a számítógépet, az internetet a tanulás során?  A tanítás során én mindig is igyekeztem a valós életben megjelenő példákat, feladatokat, megoldásokat mutatni. Az elmúlt egy évben heti egy marketingórát számítógép-teremben tudtam tölteni az osztályokkal. Egyre több olyan feladatot találtam ki és próbáltam ki a tanulókkal, amihez számítógépes ismeretek voltak szükségesek (például PowerPoint prezentációk készítése), vagy az interneten kerestünk anyagokat.  A könyvön kívül milyen elektronikusan hozzáférhető anyagok segítik a tanárok munkáját?  Rengeteg képi anyagot gyűjtöttünk össze a tanórák során, aminek nagy része sajnos  hely hiányában  ki fog maradni a tankönyvből. Viszont nem szeretném, hogy ez az értékes gyűjtemény kárba vesszen, ezért úgy gondoltuk, hogy a Műszaki Kiadó honlapjáról letölthetővé tesszük ezeket az anyagokat. Távlati terveim között szerepel a marketing interaktív tananyaggá történő feldolgozása is.  2011-től változik a kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a marketing érettségi. Milyen változás várható?  Mióta a marketing középiskolai tantárgy lett, rengeteg változáson ment át az érettségi. Nekem nagy szívfájdalmam, hogy megszűnt ÖNÁLLÓ érettségi tárgy lenni, pedig a 11. és 12. osztályos tankönyvek összefoglaló feladatsorai bizonyítják, hogy a szóbeli mellett nyugodtan lehetne írásbeli érettségit is szervezni marketingből. Sajnos az én értesüléseim szerint a Közgazdaságtan helyett a Vállalkozástannal fogják újra „összecsapni”, de még változhat a helyzet. 2010. MÁJUS


 Mi a véleménye a változásról, mennyire érinti ez a marketing könyveket?  Legjobb tudomásom szerint a változás a marketing tantárgyat és a marketing tantárgy érettségi követelmé-

nyeit NEM érinti. Csak bizakodni tudok, hogy hátha sikerül visszakapni az önálló érettségi lehetőségét. Ennek érdekében  ha felkérnének rá  szívesen összeállítanék egy minta írásbeli érettségi feladatsort is.

Ezt ajánljuk

Marketing 11. osztály A marketing alapjai

Marketing 12. osztály Marketingkommunikáció

Marketingtevékenység Esettanulmánygyűjtemény a 0002-06-os modulhoz

MK–6006-0

MK–6007-9

MK–6056-7

Marketing és PR alapismeretek Esettanulmánygyűjtemény a 0062-06os modulhoz MK–6057-5

Idegen nyelvi modulvizsgák 2010. március 31-én az NSZFI székházában került sor az Idegen nyelvi kompetenciák a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben címû elõadásra. A fõ téma az idegen nyelvi készségek számonkérésének helye és módja volt a szakmai vizsgán. Az NSZFI szaktanácsadója, Stágel Imréné ezúttal rendhagyó továbbképzést szervezett: nem a szakmai tárgyakat tanítók, hanem nyelvtanárok voltak mind az előadók, mind a hallgatók a továbbképzésen. Erre a konzultációra nagy szükség volt, mivel a szakmai idegen nyelv oktatásának fő problémája, hogy a nyelvtanárok nem mindig értenek a szakmai tárgyakhoz, a szakmai tárgyakat tanítók pedig nem rendelkeznek nyelvtanári képesítéssel. A továbbképzés előadói az ország különböző pontjaiból jöttek, így változatos összetételű tanulócsoportokkal kifejlesztett módszertani ismereteket tudtak átadni. A kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ügyintéző, kereskedő és bolti eladó szakképesítéseinek idegen nyelvi moduljai mellett a vendéglátás– idegenforgalom szakmacsoport vendéglős szakképesítésének nyelvi követelményeire való felkészítés módszereiről hallhattunk érdekes előadásokat. A nyelvoktatásra is igaz a modulrendszerű képzés három jellemzője:  Kompetencia alapú: a korábbiakkal ellentétben nem a tanteremben vizsgáztat a nyelvtanár, hanem a gyakorlati vizsga helyszínén: boltban, tanirodában stb.  Moduláris szerkezetű: az idegen nyelv nem egy külön vizsga, hanem az egyes modulok záróvizsgájának a részét képezi. Ez néhol problémát is jelenthet: például a vendéglős szakképesítés öt moduljában is szerepel idegen 2010. MÁJUS

nyelvi feladat, tehát ötször kell idegen nyelven vizsgáznia a tanulónak és értékelnie a nyelvtanárnak.  Munka- és tevékenységcentrikus: ahol a munkában is használni kell az idegen nyelvet, ott kérik számon a vizsgán is. A tudásszint elvileg nem változott a korábbi képzési rendszerhez képest, de más módszerekkel kell képezni a tanulókat, és máshogy is kell számon kérni a tudásukat.

5


Idegen nyelvi kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelményekben A szakmai és vizsgakövetelményeket végignézve általában 3-as szintű elvárás fogalmazódik meg a diákokkal szemben, ami az alapvető kommunikációs készségeket jelenti: írás, olvasás, hallás, beszéd, telefonálás. A szóbeli számonkérés egy 400-500 karakter hosszú szöveg megértését jelenti, vagy rövid párbeszédet, telefonálást. Ahol ezt a szakmai és vizsgakövetelmények nem szabályozzák, ott a tanárnak a feladata eldönteni a tétel formáját. A gyakorlati számonkérésnél a vizsgaszervező (iskola) állítja össze a tételsort, amit előzetesen el kell fogadnia a vizsgabizottságnak. Nem lehet vizsgázni idegen nyelvi tétel vagy felelet nélkül, mert ezt előírják a szakmai és vizsgakövetelmények. Az viszont már az iskolára van bízva, hogy milyen arányban számítja be a modul eredményébe az idegen nyelvű feleletet. Általában 20–40%-ban szokták meghatározni az idegen nyelv arányát. Az arány függhet az iskolai képzés óraszámától, valamint attól, hogy mennyire szükséges az adott munkaerőpiacon a nyelvtudás.

Gyakori kérdések Gyakran kérdezett téma, hogy a speciális szakiskolákban a tanulási nehézségekkel küzdők, diszlexiások felmenthetők-e a nyelvi vizsga alól. Vannak, akik a közoktatás 9–10. osztályában felmentést élveznek a nyelvtanulás alól. A szakmai és vizsgakövetelmények azonban egyértelműsítik, hogy nyelvből vizsgázni kell! Aki ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, olyan szakmát érdemes választania, amihez esetleg nem kell nyelvtudás. Friss információ, hogy a vendéglős szakképesítés idegen nyelvi tételei 2010 márciusában változtak, de a kereskedelmi ügyintéző szakmák tételeit is 2009 novemberében módosították, egyértelműsítették. Itt felvetődhet a kérdés, hogy milyen tételsor érvényes a vizsgán, ha az év közben megváltozott. Erre a válasz, hogy a tételsor a nive 6

holnapján csak tájékoztató jellegű, a tanítás a központi programok ajánlásai alapján folyik, nem a tételsor alapján. A vizsgán használandó hiteles tételsort az NSZFI-nél kell igényelni.

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek angol nyelven A budapesti Marjainé Salamon Éva osztotta meg a tapasztalatait a 0061-06-os modul tanításáról. Az iskolájukban 32 héten át heti 3 órában tanítják az angolt, így 90 óra alatt kell felkészülnie a tanulóknak a vizsgákra. Az ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek második vizsgafeladatának A és B tétele magyar nyelvű. A C tételben az idegen nyelvű okmányokat a diákoknak magyarul kell értelmezniük. A tanuló a meghatározott okmányt felismeri, kiválasztja és megmagyarázza. Ehhez passzív nyelvtudás szükséges. A tételt gyakran az ügyviteli ismeretek tanár pontozza, mert tud angolul. A modul harmadik vizsgafeladatának A tétele magyar nyelvű, a B tétele pedig idegen nyelvű kommunikáció. A vizsgára készülésnél kiemelt fontosságú a kérdezni tudás, az udvariassági formulák és a függő beszéd. Az órákon rendszeresen végeznek kommunikációs gyakorlatokat, és néznek filmet (Meeting Objectives, Oxford). A dolgozatokban gyakorolják a magyar párbeszédek magyarról angolra fordítását. Ezenfelül társasjáték és szituációs kártyák segítik az órákon a tanulást. A vizsgatételekre való felkészülést segíti, hogy a magyar tételekhez hasonlóan az információtartalom vázlatát is kidolgozzák előre, így a pontozás is könnyebb. 4-5 lépésben leírják egy-egy tétel részleteit, így 15-18 tipikus szituáció jön létre.

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek német nyelven A pápai Virág Jánosné logisztikai ügyintézőket tanít német nyelvre heti 6 órában, amely az ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek mellett a logisztikai szakmai nyelvet is magában foglalja. Ebből a 6 órából 4 a szakmai szókincset bővítő, 2 pedig a kommunikációs képességeket fejleszti. Mivel az előadó német anyanyelvű, azt tanácsolja a tanulóknak, hogy mondatokat, fordulatokat érdemes megtanulni, nem szavak fordítását, mert más a német gondolkodásmód. Szintén nehézséget jelenthet a tanulóknak, ha nem értik meg az egyes szituációkat, ezért szerinte is fontos az egyes tételek vázlatát kidolgozni. Szükséges még az írásbeli és szóbeli kommunikáció közötti hasonlóságokat kiemelni. A Klett és a Pons könyveket használja az előadó a tanítás során, de sajnos nagyon drágák. 2010. MÁJUS


Ú J

D

O

N

S

Á G

O

K 2010-ben meg jelenõ új könyveink

2010. MÁJUS

Peresztegi Éva: Ügyviteli alapismeretek 11. osztály – Feladatgyűjtemény

Bognár Zsoltné: Vállalkozások 2. – Vállalkozások gazdálkodása

MK–6022-7

MK–6071-5

Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Makroökonómia

Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Feladatgyűjtemény

MK–6065-4

MK–6066-1

Sári Lászlóné: Pályaorientáció szakiskolásoknak

Sándor Ildikó–Benedek Krisztina: Néprajz, néphagyomány CD-ROM melléklettel

MK–6075-3

KP–02281

Czimmer Julianna–Sipos Éva: Marketing- és PR-ismeretek ügyintézőknek

Dr. Buzás Gizella: Áruismeret bolti eladóknak (Élelmiszerek és vegyi áruk)

KP–02332

KP–2333

Ónódi Ferenc–Török István János: Pincér szakmai ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel

Fodorné Szucsák Éva–Szűcs László: Utazás-ügyintézői ismeretek CD-ROM melléklettel

KP–2343

KP–2326

7


Jó szakma, biztos jövõ – Gyakorló helyeket és állást kínáló börze 2010. március 25-én, a Gundel Károly TISZK szervezésében Ma csak a jól felkészült, a napi követelményeket maradéktalanul teljesíteni képes végzett szakácsot, cukrászt, pincért várja a munkaerõpiac. Különösen fontos tehát az alapozó oktatás befejezése után a tanulók számára, hogy hol végezhetik a szakmai gyakorlatot. A 2007 szeptemberében megalakult Gundel Károly TISZK a társiskolák tanulóival együtt idén mintegy 800, 2011-ben már kb. 1200 diák szakmai képzéséről gondoskodik. A gyakorlati helyek biztosítása, mint minden szakmát oktató iskolában, itt is kiemelt, nagy szervezést igénylő feladat. Eddig főként lakhely és a gyakorlóhely közelsége szerint kerestek gyakorlati munkahelyet a tanulóknak. Ekkora létszámnál azonban már nem alkalmazható a „kézi” elosztás: az öt szakiskola 10., vagy 12. osztályt végzett diákjai közül senki nem maradhat ki a tanműhelyen kívüli szakmai gyakorlati képzésből. A 2008-ban elnyert TÁMOP pályázat biztosít keretet a Gundel Károly TISZK számára, hogy  korszerű módszerekkel szervezzen meg, alakítson ki egy jól működő, sok információt visszacsatoló pályakövetési rendszert,  hozzon létre karrierközpontot a diákok segítésére,  szervezzen konferenciát a tapasztalatok átadására. E program keretében oldják meg idén a gyakorlati helyek biztosítását az eddigiektől eltérően, korszerűen, több szempontot szem előtt tartva. A börze megszervezésének közvetlen célja, hogy megfelelő fórumot hozzon létre a gyakorlati helyet és munkahelyet kínáló cégek és az ezeket kereső tanulók találkozásához. Az első kapcsolatfelvétellel, a további lehetséges konzultációk előkészítésével kívánják elérni, hogy a tanuló  maga keresse meg a neki legszimpatikusabb gyakorlati helyet,  aktívan vegyen részt a kialakult kapcsolatok véglegesítésében, hogy a gyakorlati helyet kínáló vállalkozások is  válogathassanak a nekik legjobban megfelelő diákok között,  objektív adatok (tanulmányi eredmények, osztályfőnöki referencia, céghírnév stb.) és szubjektív benyomások (megjelenés, kommunikáció, szimpátia, szolgáltatások kínálata stb.) szerint megalapozottan, jó előkészítés után dönthessen mindkét oldal. A rendezés jogát a Convictus-Consult Kft. nyerte el. A cég csaknem húsz éve tevékenykedik a szervezeti és személyzeti fejlesztés, a vezetőképzés, valamint a mun8

A program bemutatása a részt vevõ vállalkozásoknak

ka- és pályatanácsadás területén. 15 éve közreműködik a gondoskodó típusú létszámleépítések során elbocsátott munkavállalók segítésében: önismereti munkával, pályatervezéssel, új karrier építésével, átképzésekhez kapcsolódó tanácsadással, készségek és képességek erősítésével segít a leépítetteknek – pályaváltás esetén más területeken – munkát találni. Ebből is látható, hogy profiljuk jól illeszkedik a most elvégzendő feladathoz. A szervezők előkészítő munkája a lehetséges részt vevő vállalatok, vállalkozások megkeresésével kezdődött: csaknem 140 régebbi kapcsolatból ismert üzleti partner és ugyanennyi új megkeresés révén összesen mintegy 280 vállalkozás kapott meghívást a börzére. Meglepő volt a vegyes fogadtatás: néhányan lelkesen üdvözölték a kezdeményezést, és azonnal megértették, hogy a tanulókkal való személyes találkozás az első lépcsőfok a későbbi jó együttműködéshez, míg mások hárítottak, sőt felismerve, hogy a konkurenseik is ott lehetnek, egyenesen megsértődtek a felkínált lehetőségen. Több körlevél és körtelefon után a megelőző napokban 8-10 cég megjelenése volt biztos, miközben kb. 600 tanulót vártak osztályfőnökeikkel. Végül szerencsésen zárult a szervezés: gyakorlati hely felkínálásával 18 vállalkozás jelent meg (ebből 2 állást is kínált), további 21 cég jelezte a gyakorló tanulók iránti igényét, 4 cég pedig állást kínált úgy, hogy személyesen nem képviseltette magát. A tanulók felkészítése is körültekintően indult. A szervező munkatársak a Gundel Károly TISZK-hez tartozó 2010. MÁJUS


szakiskolákban az osztályfőnökökkel együttműködve foglalkozásokat, konzultációkat tartottak. Az egyik célcsoportot a gyakorlati helyet kereső 10. osztályt végzettek és a szakmát tanulni szándékozó, idén érettségiző szakközépiskolások alkották, a másikat a munkahelyet kereső, idén szakmai vizsgát tévő tanulók jelentették. A börzén kínált lehetőségek ismertetése után különböző segédletek, űrlapok kitöltését ismerhették meg a fiatalok. A gyakorlati helyet keresők bemutatkozó kártya, a munkahelyet keresők önéletrajz és motivációs levél írását sajátíthatták el. Ezek sémáit az internetről töltötték le és aktualizálva, saját adataikkal kitöltve vitték magukkal a rendezvényre. Mindkettő jó önismereti gyakorlat volt, hiszen a személyi adatok mellett a képességekről, a tervekről, a személyes tulajdonságokról is számot kellett adni. A börze délelőttjén a rendezvény házigazdái – Kóbor Zoltán, Kovács László, Varga Zoltán – fogadták a vállalatok megjelent képviselőit, akik bemutatkoztak egymásnak és a TISZK vezetőinek. A szervező cég ügyvezetője, Szatmáriné dr. Balogh Mária rövid prezentációt tartott a rendezvényről, az előkészítő munkákról, a célokról, a rendezőkről. A munkáltatók űrlapokat (pl. szándéknyilatkozatokat) kaptak, hogy a megkereséseknek aláírt, írásbeli nyoma is legyen. Ajánlások is elhangzottak arról, hogyan tegyék a cégek konkréttá a tanulói bejelentkezéseket, saját szándéknyilatkozatukat. Az előadó felvázolta a további tapasztalatcsere, a folyamatos konzultáció lehetőségét is: az iskolák nyitottak a munkaadók tapasztalataira is. Az alábbi kérdésekről fejtették ki véleményüket a munkáltatók: Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak a gyakorló tanulókkal kapcsolatban? Mi tetszik a gyakorlatok szervezésében és az iskolai kapcsolattartásban? Min változtatnának, mire lenne igényük? Milyen fontos témákról kellene konzultálnunk? A kezdési időponttól folyamatosan jöttek a diákok és a pedagógusok. A recepción a rendező iskola tanulói fogadták az érdeklődőket: a bejelentkezés és a jelenléti ív aláírása után kíváncsian érkeztek a tanulók a tornateremben berendezett börzére. A külön asztaloknál elhelyezkedő munkaadók képviselői pár szóval a tanulóknak is bemutatták a cégüket, jelezték, hogy milyen gyakorlati helyet vagy munkahelyet kínálnak, mik az elvárásaik, majd a személyes beszélgetések közben átvették a bemutatkozó kártyákat. Ha a tanulót fogadták gyakorlatra, akkor szándéknyilatkozatot adtak, ha munkát kínáltak, akkor „Nyilatkozat álláskeresőkkel való kapcsolatfelvételről” lapot töltöttek ki. Aláírásokkal hitelesítve tette el mindkét fél a maga biztonságára szolgáló bizonylatokat. Távozáskor a recepción másolat készült ezekről: az eredeti példányokat további feldolgozás céljára az iskolában hagyták, a másolatokat vitte haza mindenki. 2010. MÁJUS

Ismerkedés, információcsere

A körültekintőbbek több cég bemutatkozását is végighallgatták, csak ezután döntötték el, kinek szeretnék odaadni a bemutatkozó kártyájukat. A sorukra várakozók között bizonyára voltak olyanok, akik még nem biztosak abban, melyik vendéglátós alapszakma illik jobban hozzájuk. A vállalkozóbbak itt helyben pályaalkalmassági tesztet tölthettek ki, hogy könnyebben dönthessenek a szakács, a cukrász vagy a pincér szakma mellett. Már a nap végére elkészített első gyors összesítés után látszott, hogy a börze sikeresen zárult: a több mint 400 felkínált gyakorlóhelyből 183 leendő szakács, 63 majdani cukrász és 165 reménybeli pincér találta meg a helyét. A megjelent munkáltatók 100%-a, a tanulók 85%-a kérte az elégedettségi kérdőíven, hogy jövőre is rendezzék meg a börzét. A felkínált álláshelyekből nem telt be mindegyik: a szakmai vizsga eredménye fontos a cégeknek, ezért az állásbörzét a jövőben érdemesebb májusban rendezni. A most szerzett tapasztalatokat az idén májusban megrendezésre kerülő konferencián osztják meg a rendezők és a szervezők a gyakorlati munkahelyeket felajánló cégekkel, az osztályfőnökökkel, az iskolaigazgatókkal és a TISZK vendégeivel.

Segítség a szakmaválasztáshoz

9


A szakképzés irányai A Regionális Fejlesztési Bizottságok minden évben meghatározzák az ország hét régiójában a szakképzési irányokat és a beiskolázási arányokat. Az elemzésbõl a regionális és az országos tendenciákat is megismerhetjük. (Oktatási Hivatal adatai alapján)

NYD: Nyugat-Dunántúl KD: Közép-Dunántúl DD: Dél-Dunántúl KM: Közép-Magyarország ÉM: Észak-Magyarország ÉA: Észak-Alföld DA: Dél-Alföld

Dél-dunántúli régió:  közlekedés,  építészet,  faipar, elektrotechnika–elektronika. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a gazdaság igényei és a munkaerő-piaci kereslet adatai alapján döntenek. Az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve határozzák meg a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központok szakképzési irányait és beiskolázási arányait. A döntések a Munkaerő-piaci Alapból történő fejlesztési támogatások megítélésének szempontjából három kategóriába sorolják a szakképesítéseket:  csökkentendő – nem támogatott,  szinten tartó – támogatott,  fejlesztendő – kiemelten támogatott. A legtöbb fejlesztendő szakképesítés a következő szakmacsoportokban található: gépészet, építészet, faipar, elektrotechnika–elektronika, egészségügy. Nincs fejlesztendő besorolás a nyomdaipar, a környezetvédelem– vízgazdálkodás és a közgazdaság szakmacsoportokban. A legtöbb csökkentendő szakképesítést a művészet, közművelődés, kommunikáció, az ügyvitel, az egyéb szolgáltatá10

sok, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a környezetvédelem–vízgazdálkodás és az oktatás szakmacsoportok tartalmazzák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések körébe a következő szakmacsoportok alábbi szakképesítései tartoznak:  gépészet: gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos,  elektrotechnika–elektronika: villanyszerelő,  építészet: ács–állványozó, kőműves.

Régiós tendenciák A következőkben a különböző régiókban a legtöbb fejlesztendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportokat ismertetjük. Nyugat-dunántúli régió:  faipar,  építészet,  vendéglátás–idegenforgalom. Közép-dunántúli régió:  gépészet,  elektrotechnika–elektronika,  építészet.

Közép-magyarországi régió:  egészségügy,  szociális szolgáltatások,  gépészet. Észak-magyarországi régió:  vegyipar,  faipar,  építészet. Észak-alföldi régió:  gépészet,  élelmiszeripar,  mezőgazdaság. Dél-alföldi régió:  gépészet,  építészet,  könnyűipar.

Szakmacsoportok tendenciái 1. Egészségügy szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 23%-át fejleszteni, 18%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő és csökkentendő szakképesítések között 4 szakképesítés megegyezik, ami a regionális eltérésekből fakad. 2010. MÁJUS


2. Szociális szolgáltatások szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 23%-át fejleszteni, 4%-át csökkenteni szükséges. A szakmacsoport tehát a fejlesztendő területek közé tartozik. Leginkább a szociális segítő, gondozó szakmákra van szükség a szakmacsoporton belül. 3. Oktatás szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 3%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség, ami nem meglepő, és a csökkenő tanulói létszámokkal arányos. 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 2%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. A művészeti és kommunikációs szakmákban már évek óta túlképzés jellemző. 5. Gépészet szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 38%-át fejleszteni, 5%-át csökkenteni szükséges. Évek óta jellemző, hogy kevés a gépészet szakmacsoportban tanuló diák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések közé tartozik a gépi forgácsoló, a géplakatos, a hegesztő és a szerkezetlakatos. 6. Elektrotechnika–elektronika szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 23%-át fejleszteni, 6%-át csökkenteni szükséges. Minden régióban fejlesztendő a villanyszerelők képzése. 7. Informatika szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 3%-át fejleszteni, 8%-át csökkenteni szükséges, tehát a szakmacsoport képzése nagyjából megközelíti a munkaerő-piaci elvárásokat. 2010. MÁJUS

8. Vegyipar szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 22%-át fejleszteni, 22%-át csökkenteni szükséges. 9. Építészet szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 38%-át fejleszteni, 6%-át csökkenteni szükséges. Évek óta jellemző, hogy kevés az építészet szakmacsoportban tanuló diák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések közé tartozik az ács, állványozó és a kőműves. 10. Könnyűipar szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 6%-át fejleszteni, 22%át csökkenteni szükséges. A könnyűipar és vele együtt az oktatott szakmák hanyatlása már több éves tendencia. 11. Faipar szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 32%-át fejleszteni, 5%-át csökkenteni szükséges. A szakmacsoport tehát a fejlesztendő területek közé tartozik. A bútorasztalos szakképesítés az Észak-alföldi régió kivételével minden régióban fejlesztendő besorolást kapott. 12. Nyomdaipar szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések között nincs fejlesztendő, 8%-át csökkenteni szükséges, tehát a szakmacsoport képzése nagyjából megközelíti a munkaerőpiaci elvárásokat. 13. Közlekedés szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 22%-át fejleszteni, 20%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő és csökkentendő szakképesítések között 5 szakképesítés megegyezik, ami a regionális eltérésekből ered. 14. Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések között nincs fejlesztendő, 44%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által

nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség. 15. Közgazdaság Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések között nincs fejlesztendő, 42%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség. 16. Ügyvitel szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 2%-át fejleszteni, 44%-át csökkenteni szükséges. Egyedül az idegen nyelvi ügyintéző szakképesítés fejlesztendő. 17. Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 5%-át fejleszteni, 22%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő szakképesítések között a bolti eladó és a kereskedő jelenik meg. 18. Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 12%-át fejleszteni, 12%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő szakképesítések között a pincér, a szakács és a falusi vendéglátó szerepel. 19. Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 9%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. Leginkább több rendőrre lenne szükség a szakmacsoporton belül. 20. Mezőgazdaság szakmacsoport Országos szinten a jelenleg is oktatott szakképesítések 14%-át fejleszteni, 11%-át csökkenteni szükséges. 21. Élelmiszeripar szakmacsoport Országosan a jelenleg is oktatott szakképesítések 18%-át fejleszteni, 20%-át csökkenteni szükséges. 11


A Képzõmûvészeti Kiadó Tankönyvjegyzéken lévõ tankönyvei KÓD 1. 2. 3. 4.

KP–2173 KP–2276 KP–2316 KP–2145

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

KP–2279 KP–2124 KP–2270 KP–2271 KP–2269 KP–2321 KP–2194 KP–2283 KP–2282 KP–2122 KP–2147 KP–2133 KP–2157 KP–2106

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

KP–2244 KP–2111 KP–2140 KP–2146 KP–2323 KP–2129 KP–2280 KP–2110 KP–2139 KP–2211 KP–2186 KP–2187

31. 32. 33. 34.

KP–2278 KP–2193 KP–2148 KP–2284

35. KP–2130 36. KP–2105 37. KP–2107 38. KP–2268

CÍM Általánosan és több szakmához használható tankönyvek Gazdaságetikai alapismeretek Kommunikáció, üzleti kommunikáció CD-melléklettel Nyelvi és kommunikációs ismeretek Szervezés-vezetés Vendéglátós szakmák tankönyvei Élelmiszer alapismeretek Táplálkozástan Ételkészítési ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel Felszolgáló ismeretek Italismeret Cukrászati ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel Vendéglátó szakmai alapismeretek Vendéglátó gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodási ismeretek – Példatár Vendéglátó ismeret Vendéglátó eladói ismeretek Vendéglátó technológia Deutsch in der Gastronomie Hospitality English Idegenforgalmi szakmák tankönyvei Az idegenvezetés elmélete és gyakorlata Host és hostess az idegenforgalomban Idegenforgalmi földrajz I–II. Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése Korszerű szállásszolgáltatás Művelődéstörténet Művészettörténet Turisztikai alapismeretek Turisztikai feladatgyűjtemény I–II. (példatár és megoldások) English in Tourism Führung in Budapest Guiding Tours in Budapest Kereskedelmi szakmák tankönyvei Általános áruismeret Áruismeret ABC-eladóknak (élelmiszerek és vegyi áruk) Kultúrcikk és lakberendezési cikkek szakáruismerete Szakáruismeret multimédiás CD-ROM melléklettel (élelmiszerek és vegyi áruk) Was wünschen Sie? Közgazdasági szakmai nyelvkönyvek Business in English Deutsch im Unternehmensbereich Ügyviteli szakmák tankönyve Ügyintézői ismeretek CD-ROM melléklettel Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. Telefon: (06-1)-437-2400, Fax: (06-1)-437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

ÁR (Ft/db) 2105 3215 2785 2160 2675 2900 5475 3680 2900 5260 2675 2675 3340 2215 4005 4345 4535 4535 2560 2105 5270 2265 2740 2425 2900 1440 4530 4535 3055 3045 2560 2785 4325 5500 4535 4535 4535 3690

SZAKLAPOZÓ. Nyelvtanítás az iskolákban. Nálunk több nyelvóra az Európai Unióban csak olyan többnyelvű országokban

Recommend Documents