CSAK AZ imax 3D Teremben!

CSAK AZ imAX® 3D Teremben!

Premier 2012. november 22. Támogató partnerünk:

1087 Budapest, Kerepesi út 9. • www.imaxbudapest.hu

Az IMAX új 3 dimenziós filmje a távoli észak csodálatos tájaira repíti el a nézőket. Az utazás alkalmával megismerhetjük egy jegesmedvecsalád – anya és két bocsa – veszélyekkel teli életét; az életben maradásért, az élelemért vívott küzdelmét. Északi kalandozásunk során találkozunk a hosszú és nem kevésbé veszélyes vándorútjukat járó rénszarvas- (karibu-) csapattal is. Lélegzetelállítóan szép, egyszersmind vad vidéket ismerhetünk meg: zordon hegyeket, vakítóan fehér, majd a lemenő Nap sugaraiban színesre változó hómezőt, jégtáblákkal tarkított végeláthatatlan tengert. A film egyidejűleg el is gondolkodtat bennünket: Meddig maradhat fenn ez a hófehér jégvilág? Vajon unokáink láthatják-e még ezeket a hófödte hegycsúcsokat, a gleccsereket és a hómezőkön vándorló jegesmedvéket – vagy csak régi képek őrzik majd az egykori tájak emlékét, és a jegesmedvék birodalma is csak az állatkerti kifutóra szűkül? A globális éghajlatváltozás az északi vidék életközösségét is veszélyezteti. A folyamat megállításáért, mérsékléséért mindannyian felelősek vagyunk! Túl azon, hogy a tanulók megismerhetik az északi tájak állatvilágának legfontosabb képviselőit, meg is figyelhetik az életközös-

ségek működését és az egyes fajok alkalmazkodását a környezet sajátos adottságaihoz. A Varázslatos sarkvidék a hazai biológia- és földrajzoktatás tananyagához illeszkedik. Általános iskolások esetében különösen jól hasznosíthatók a 7. évfolyam biológiaoktatásában a földi élővilág általános jellemzése, illetve a sarkvidékek élővilágának tanulmányozásához. Emellett összeköthetők a földrajz tantárgy Távoli tájak földrajza – Sarkvidékek témakörével is, amelyre szintén a 7. évfolyamon kerül sor. A középiskolások esetében a filmben látottak a populációk és az életközösségek (élettelen környezeti tényezők, ökológiai rendszerek), illetve a bioszféra védelme témákhoz kapcsolhatók. Sikerrel beépíthetők a földrajzi övezetesség tanításába mind az általános, mind pedig a középiskolában. A középiskolásoknál felhasználhatók a globális környezeti problémák témakörében is. Ütőné Visi Judit PhD földrajz tantárgyi szakértő

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. FEJEZET A világ „koronája” – Földrajzi ismeretek 1. feladat: Az Északi-sarkvidék feltérképezése és felfedezése 2. feladat: „Az északi szélesség 66. foka és én!” 1.1 feladatlap: Az Északi-sarkvidék térképe 1.2 feladatlap: Az északi szélesség 66. foka és én! 2. FEJEZET A szélsőséges tájak ökoszisztémái – A biodiverzitásról (biológiai sokféleség) Feladat: Beszámolók a sarkvidéki fajokról 2. feladatlap: Az Északi-sarkvidék élővilága 3. FEJEZET A rénszarvas észak-amerikai alfaja, a karibu nyomában – A vándorlásról 1. feladat: Karibu projekt 2. feladat: A karibu vándorlásának nyomon követése 4. FEJEZET Anya meg én − Egy jegesmedvecsalád túlélésért vívott küzdelmének története 1. feladat: Nagyító alatt a jegesmedve. Ismeretek a jegesmedvéről − angol keresztrejtvény 2. feladat: A jegesmedve tengeri jégpáncél nélkül nem képes fennmaradni! – grafikonelemzés 4.1 feladatlap: Anya meg én: Jegesmedve-keresztrejtvény (angol) 4.2 feladatlap: A tengeri jég hasadásának időpontjai 1979 és 2007 között A magányos nőstény jegesmedve testtömege 1980 és 2007 között 5. FEJEZET Jegesmedvék a felmelegedő világunkban – az éghajlatváltozásról 1. feladat: Jegesmedvék a felmelegedő világunkban 2. feladat: Az Északi-sarkvidék tengeri jégpáncéljának feltérképezése 5.2 feladatlap: A jegesmedve ökorégióinak térképe 6. FEJEZET Ideje cselekednünk! 1. feladat: Mit értünk környezettudatos magatartás alatt? 2. feladat: Ideje cselekednünk! – Mit tehetünk a közösségünkben? 6.2 feladatlap: Cselekvési terv (minta) További segédanyagok a Varázslatos sarkvidék – A jegesmedvék birodalma 3D új IMAX film feldolgozásához I. Oktatási segédanyag és tanári útmutató a feladatok megoldásához a 3−5. évfolyamok számára II. Feladatgyűjtemény az új IMAX filmhez: Varázslatos sarkvidék − Történet a szeretetről, a családról és a túlélésről Földünk legzordabb táján

TO THE ARCTIC Curriculum Guide © 2012 MacGillivray Freeman Films Educational Foundation. A kiadványban szereplő illusztrációk és fényképek az alkotóikat megillető szerzői jogi védelem alatt állnak. Minden jog fenntartva. Figyelmeztetés: Ezen kiadvány iskolai használatra szabadon sokszorosítható tanárok és oktatók által. Ezen kiadvány semminemű adatbázisban történő tárolása, valamint továbbítása semmilyen formában, semmilyen módon, akár elektronikus vagy gépi, akár rögzítés által, nem engedélyezett a kiadó előzetes engedélye nélkül. A kiadvány sokszorosítása kereskedelmi viszonteladás céljából szigorúan tilos.

BEVEZETÉS Az északi sarkvidék vad, zord tájként él képzeletünkben: hallatára a tenger felszínén sodródó hatalmas kiterjedésű jégtáblákra, magasból alázúduló fagyos vízesésékre, szakadatlanul üvöltő, dermesztő szélre és jeges tengerekre gondolunk. A jéggé dermedt tájon jegesmedvék barangolnak élelem után kutatva, míg a tundrán át észak-amerikai rénszarvascsordák – karibuk − vándorolnak őseik csapásain, hogy saját szülőföldjükre visszatérve életet adjanak borjaiknak. Rozmárok sütkéreznek a fagyos, sekély part menti vizekben. Az évezredek során az Északi-sarkvidéken élő fajok tökéletesen alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez és a könyörtelen éghajlati viszonyokhoz, amelyek ezt a rideg és barátságtalan, ugyanakkor lenyűgöző szépségű környezetet jellemzik. Ezzel szemben a nekünk kietlennek tűnő, kopár táj maga a földi paradicsom a tudósok, a filmrendezők és a kalandra vágyó felfedezők szemében egyaránt. Napjainkra a globális felmelegedés okozta rohamos éghajlatváltozás – amely a Földön legdrámaibb mértékben itt megy végbe − az Északi-sarkvidék ökoszisztémájának puszta létezését is veszélyezteti. Az Északi-sarkvidék nem csupán egy földrajzi értelemben körülhatárolható területet jelent. Ez a régió magába foglal egy ös�-

szetett, szorosan összefüggő és kölcsönösen egymásra épülő ökoszisztémát, egy sajátos éghajlati övezetet, valamint az utolsó jégkorszakig visszanyúló, a helyi őshonos kultúrák, hagyományok és bennszülött népcsoportok életvitelének sokféleségét is. A minden oldalról tenger határolta, önálló kontinensnyi szárazfölddel, az Antarktisszal − a Déli-sarkvidékkel − ellentétben az Arktisz − az Északi-sarkvidék − a befagyott Jeges-tenger és az azzal határos szárazföldi területekből áll. A sarki jégsapka kulcsszerepet játszik az Északi-sarkvidéken, amelyet jelenleg a jég nem teljesen fed egész évben. A csak részben állandó, illetve évszakosan előforduló tengeri jégpáncél a különféle élőlények sokaságának ad otthont. Legismertebb közülük a jegesmedve. Az őslakos népek történelmük során a helyi természeti jelenségeket, illetve az Arktiszt évezredek óta szimbolizáló, meghatározó állatokat beleszőtték legendáikba és mítoszaikba. Napjainkra a jegesmedve – a széles körben ismert és kedvelt állatfaj fennmaradásáért vívott harc példájaként − a Földünk egészét érintő probléma, a globális felmelegedés jelképévé vált: túlélési esélyeinek csökkenése mára már sebezhető, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel a közeljövőben veszélyeztetett, természetvédelmi státuszú fajjá minősíti.

Az Északi-sarkvidék egyike a bolygónkon még elvétve fellelhető vad és többnyire érintetlen tájaknak. Földünkön egyedülálló vadvilág és természeti szépségek jellemzik ezt a fenséges környezetet. Az Arktisz sajátos környezetének és változó éghajlatának szimbólumaiként jelennek meg az itt honos állatok közül elsősorban a rozmár és a jegesmedve, valamint az olyan földrajzi jellegzetességek, mint például a gleccserek. 130 ezer éves evolúciója során a jegesmedve sajátos módon, tökéletesen alkalmazkodott a zord és könyörtelen sarki éghajlathoz. Hosszú karmai és a szőrös, párnázott talpát borító kidudorodások (hámképződmények, szemölcsök) lehetővé teszik számára a biztonságos tapadást a csúszós jégfelszínen. Jellegzetes, fehérnek látszó bundája a rejtőzködésben és a hőszigetelésben játszik szerepet. A legészakabbra fekvő területeken honos jegesmedvék akár egész életüket a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön töltik, ahol a párzási időszak mel-

lett szinte állandóan zsákmány után kutatnak, és szakadatlan harcot folytatnak a túlélésért, miközben többségük szinte sohasem teszi lábát szilárd szárazföldre. Életterük beszűkülése még a szélsőséges körülményekhez ilyen jól alkalmazkodott állatok számára is rettentően megnehezíti a fennmaradásért vívott küzdelmet. A nyár beköszöntével elolvadó jégpáncél a déli területek jegesmedve-populációit több hónapon át élelem után kutató, reménytelen bolyongásra kényszeríti: a tengerpartokon ragadt, éhező állatok a fókák nyomát sem lelik.

A jegesmedve nem az egyetlen állatfaj, amelynek élőhelyén gyökeres változások mennek végbe. Az egyre melegebb nyarak hatása az Északi-sarkvidék minden táján tapasztalható. A rohamosan visszahúzódó jégsapka a legdélebben fekvő területeket több hónapra tengeri jégtakaró nélkül hagyja. A 2007-es nyáron a jéghatár a valaha feljegyzett, eddig ismert legkisebb területre zsugorodott: alig huszonöt év leforgása alatt az akkori szinthez képest egyharmadával csökkent. Az Északi-sarkvidék egy másik jól ismert állatfaja a karibu, azaz az észak-amerikai rénszarvas éves vándorlása során sok ezer mérföldet tesz meg, hogy Alaszka élelemben gazdag tájain borjainak életet adjon. Az önmagában is megpróbálta-

tásokkal teli hosszú vándorutat a nyár egyre korábbi beállta következtében hamarabb rajzó rovarrajok sokasága teszi még nehezebbé. Az Északi-sarkvidéket úgy is emlegetik, mint a „szénbányászok kanárija”. Az ott végbemenő alapvető, drasztikus változások ugyanis mintegy biológiai indikátorként, „mérőműszerként” előrejelzik azt, hogy mire számíthatunk Földünk más területein. Pedig a további éghajlatváltozás elkerülhető lenne! Mind az Északi-sarkvidék, mind saját lakókörnyezetünk sorsát az fogja meghatározni, hogy mi magunk mit teszünk azért, hogy környezetet károsító szokásaink megváltozzanak.

Az észak-amerikai rénszarvascsordák (karibuk) minden tél végén az alaszkai Északi-lejtőhöz (North Slope) vándorolnak a Földünkön előforduló egyik leghosszabb vándorlás során. Tízezer éve teszik meg ezt az útvonalat, hogy ott borjaiknak életet adjanak.

A jegesmedvék, a rénszarvasok és a rozmárok, valamint a jéghegyek, a vízesések és a sarki szelek mind-mind részét képezik ennek az egyedülálló ökoszisztémának. Az itt szereplő tananyagot felhasználva és az azt kiegészítő Varázslatos sarkvidék című IMAX filmet háttér-információforrásként alkalmazva a diákok betekin-

tést nyerhetnek ebbe a jéggel borított világba, és további ismereteket szerezhetnek a változásban lévő Északi-sarkvidékre jellemző sajátos biodiverzitásról és zordon valóságról. Ne feledjük, hogy egy szebb jövő érdekében már most cselekednünk kell!

Irány az Északi-sarkvidék!

1. FEJEZET A világ „koronája” – Földrajzi ismeretek Célkitűzések A diákok azonosítják, a térképen bejelölik és körberajzolják az Északi-sarkkört és azokat az országokat, amelyek a területét átszelik. Meghatározzák a sarkköri területeket, azaz az Északisarkvidéket a szélességi kör, a fahatár (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) és hőmérséklet alapján. Összehasonlítják az Északi- és a Déli-sarkot, összevetik az Egyenlítő vidékét és saját lakóhelyüket a természeti (környezeti) és a társadalmi jellemzők szempontjából.

A filmben láthattuk A Varázslatos sarkvidék című film jóvoltából madártávlatból figyelhetjük meg a különböző tájakat, az ott honos állatfajokat és a helyi kultúrákat magába foglaló sokszínű vidéket. A magasból csodálhatjuk meg a hatalmas kiterjedésű vidéket, felfedezhetjük a gleccsereket, a tundrát, a sodródó jégmezőket és a tengereket. Megismerkedhetünk azzal az egyedülálló élőhellyel, amely otthont ad az észak-amerikai rénszarvascsordáknak (karibuknak), az állandóan barangoló jegesmedvéknek, a rozmároknak és a madárfajok sokaságának. A távoli Északi-sarkvidék rendkívül rideg, barátságtalan éghajlati viszonyai között nem ritka a mindössze mí-

Megjegyzések a tanári előkészületekhez Az első fejezet tananyagához két feladat kapcsolódik, amelyek elvégzéséhez 1-2 óra szükséges. Hasznos lehet, ha a diákok egy külön „Északi-sarkvidék” elnevezésű jegyzetfüzettel és mappával rendelkeznek, amelyben jegyzeteket készíthetnek, felírhatják az új kifejezéseket, illetve fogalmakat, a feladatok megoldásait, valamint ebben tárolhatják a kiosztott térképeket és feladatlapokat. Az első feladathoz nyomtassa ki az Északisarkvidék tanároknak szóló, illetve a diákoknak szétosztandó térképét! A második feladathoz nyomtassa ki az Északi széles-

nusz 35º C-os (−30º F) napi középhőmérséklet, de a napjainkban megfigyelhető klímaváltozás már jelentős hatással van az itt található roppant kiterjedésű gleccserekre és tengerekre is.

Szükséges eszközök Az 1. feladathoz − Az Északi-sarkvidék térképe (lásd a fejezet végén:1.1 feladatlap) a tanulók számával megegyező példányban − Részletes világtérkép − Földgömb − Színes ceruza, filctoll vagy zsírkréta − Ceruza, radír A 2. feladathoz − Az északi szélesség 66. foka és én! című feladatlap megfelelő számú példányban (lásd a fejezet végén:1.2 feladatlap) − Helyi újságok − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek − Évkönyv (szabadon választható) − Világtérkép − Földgömb − Ceruza, radír

ség 66. foka és én! című feladatlapot, amelyet majd osszon ki a diákoknak! További hasznos forrásanyagot találunk a //polardiscovery.whoi. edu/arctic/geography-en.html weboldalon az Északi-sarkkör, illetve a sarkvidék, szélességi kör, fahatár és hőmérséklet alapján megfogalmazott különböző definícióiról.

Háttér-információk Az Északi-sarkvidék hatalmas kiterjedésű és meglepően változatos terület, amely szárazföldeket és jégmezőket foglal magába. Az Északi-sarkkör az északi féltekén, az északi szélesség 66,5°-án

húzódó, képzeletbeli körvonal. Az alábbi országok területe nyúlik át az Északi-sarkkörön túlra: Egyesült Államok (Alaszka), Oroszország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland és a Dánia fennhatósága alatt álló Grönland. Az Északi-sarkkörön belül mindenhol előfordul a nyári napforduló idején (június 22-én) legalább egy 24 órás nappal, a téli napfordulókor (december 22-én) pedig legalább egy 24 órás éjszaka. Az Arktisznak, az Északi-sarkvidéknek ugyan nincs pontos határa, de általában azt a területet nevezik így, ahol az év legmelegebb hónapjában, júliusban a havi középhőmérséklet a 10 °C (50 °F) alatt marad. Más meghatározások a sarki fahatártól északra eső területet értik alatta. Az Arktiszról számos téves elképzelés él a köztudatban, elsősorban az Anktartisszal való ös�szevetésben, így például gyakori az a helytelen vélekedés, hogy a jegesmedvék és a pingvinek azonos területen élnek: a jegesmedve ugyanis kizárólag az Északi-sarkvidéken honos, míg a különféle pingvinfajok csak az Antarktisz, Dél-Afrika és Dél-Amerika bizonyos vidékein fordulnak elő.

Kulcsszavak • Arktisz (Északi-sarkvidék): A Föld legészakabbra fekvő, az Északi-sark körül elhelyezkedő terület, amely a Jeges-tengert és az azt határoló, állandó jéggel borított, a fahatártól északra eső, fátlan szárazföldi tájakat foglalja magába. • Északi-sarkkör: Az északi féltekén, az Egyenlítőtől északra, az északi szélesség 66° 33’-én húzódó képzeletbeli vonal. A nap az Északi-sarkkörön belül 24 órán keresztül legalább egyszer nem nyugszik le (nyári napforduló idején; június 22én), és legalább egyszer nem kel fel (a téli napforduló idején; december 22-én).

• Antarktisz: A Föld legdélebben fekvő kontinense, amelynek területén található a Déli-sarkpont. • Izoterma: Az azonos hőmérsékletű (középhőmérsékletű) pontokat összekötő görbe. • Permafroszt: „Állandó fagyott” talaj. A talaj felszíne a nyári hónapokban felolvadhat, de a felszín alatt állandóan, gyakorta nagy mélységig fagyott állapotban van. • Tundra: Éghajlati öv, illetve olyan, a fahatár és a sarki jégtakaró között húzódó terület, ahol az alacsony hőmérséklet és a túl rövid tenyészidőszak megakadályozza a fák növekedését. Bár a talaj mélyebb rétegei állandóan fagyottak, a nyári hónapok során a talaj felszíne felolvad. Ezért maradhatnak életben a talaj felszínén elterülő mohák, zuzmók, fűfélék és törpecserjék.

1. feladat: Az Északi-sarkvidék feltérképezése és felfedezése Teendők 1. Kérdezze meg a diákokat, hogy mit tudnak az Északi-sarkvidékről! Válaszaikat, elgondolásaikat rögzítsék egy kifüggeszthető poszterre, nagy kartonlapra azért, hogy később (lásd 10. pont) összehasonlíthassák előzetes tudásukat újonnan szerzett ismereteikkel! Biztasson minden diákot a kérdés megválaszolására még akkor is, ha kétségeik lennének azok helyességét illetően! 2. Kérjen meg egy diákot, hogy mutassa meg az Északi-sarkvidéket a tanteremben kifüggesztett világtérképen! Eközben

egy másik diákkal a földgömbön is mutattassa meg! Beszéljék és vitassák meg az osztállyal, hogy a kétféle megjelenítési forma (térkép és földgömb) közül melyik nyújt szemléletesebb képet! 3. Beszéljék meg az Északi-sarkvidék különböző szempontú meghatározását (szélességi kör, fahatár és hőmérséklet) a fali világtérkép vagy a földgömb segítségével! Amennyiben szükséges, rendszerezzék a földrajzi szélességi és hosszúsági körökről tanultakat! 4. A diákok a jegyzetfüzetükbe írják le az Északi-sarkvidék meghatározását mindhárom kritérium alapján! Ezt őrizzék meg az „Északi-sarkvidék” elnevezésű mappájukban! 5. Hívja fel a diákok figyelmét arra, hogy az Északi-sarkvidék nem egyezik meg a sarkkörrel, hanem egy olyan, hét országra kiterjedő terület és egyben egyedülálló, zordon élőhely, amely számos népcsoportnak, növény-, illetve állatfajnak ad otthont! 6. Ossza ki a mindenkinek az Északi-sarkvidék térképét! (Lásd a fejezet végén: 1.1 feladatlap) 7. Ezen az osztály közösen dolgozva keresse meg azokat az országokat, amelyek területén áthalad az Északi-sarkkör! 8. Nevezzék meg és jelöljék be a térképükön a következő országokat: Norvégia, Finnország, Svédország, Oroszország, Izland, Grönland (Dánia), Egyesült Államok (Alaszka) és Kanada! 9. Színes ceruzával, filctollal vagy zsírkrétával rajzolják körbe az Északi-sarkkör szaggatott vonalát (az északi szélesség 66,33 fokánál)!

10.Térjenek vissza az Északi-sarkvidékről feltett kérdésekhez (lásd 1. pont), illetve az azokra adott válaszokhoz! Erősítse meg helyes elgondolásaikat, illetve javítsa ki a helyteleneket! Az ezzel a fejezettel kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre a diákok nem tudtak megfelelni, egyelőre hagyja megválaszolatlanul, hogy a későbbiekben majd visszatérhessenek rájuk! Hívja fel a tanulók figyelmét, hogy a következő fejezetek során tovább gyarapítják majd ismereteiket az Északi-sarkvidékről!

2. feladat: „Az északi szélesség 66. foka és én!” Teendők 1. Kérje meg a diákokat, hogy gondolkozzanak el az őket körülvevő környezetről! Milyen természeti adottságokat, jellemzőket figyelhetnek meg? Kérdezze meg a diákokat, hogy mit fogyasztottak reggelire, és étrendjükben mi szerepel majd ebédre és vacsorára! 2. Párokban vagy kisebb csoportokban dolgozva töltsék ki a diákok Az Északi szélesség 66. foka és én! című táblázatot! (Lásd a fejezet végén: 1.2 feladatlap) 3. Az osztály közösen hasonlítsa össze azokat az ismereteket, adatokat, amelyeket az Északi-sarkvidékről szereztek saját lakókörnyezetük és a táblázatban szereplő országok ös�szehasonlítása során! Miben egyezik meg az Északi-sarkvidékkel? Melyek az eltérések? Hogyan befolyásolják az adott területen élő emberek életét a helyi környezet adottságai?

1.1 feladatlap Az Északi-sarkvidék térképe Északi-sarkkör

1.2 feladatlap Az északi szélesség 66. foka és én!

McMurdo kutatóbá- Quito, Ecuador (DélSvalbard, Norvégia Amerika) zis, Antarktisz

Földrajzi szélesség

Északi sz. 74−81°

Déli sz. 72°

Déli sz. 0°

Földrajzi hosszúság

Keleti h. 10−35°

Nyugati h. 116°

Nyugati h. 78°

Januári legmagasabb −20 °C középhőmérsékletek legalacsonyabb −13 °C

−5 °C −0,2 °C

10 °C 18,8 °C

Júliusi legmagasabb 4 °C középhőmérsékletek legalacsonyabb 6 °C

−30 °C −21 °C

9,4 °C 19,4 °C

A napsütéses órák száma januárban

0

24

12

A napsütéses órák száma júliusban

24

Mit vennék fel szeptemberbeni skolába menet?

0 Jellemző reggeli, ebéd és vacsora étlapja Reggeli: kenyér, vaj, lekvár, A kutatóbázis tudósai otthonról felvágott, tej hozzák magukkal Ebéd: szendvicsek, tej élelmiszereiket – Vacsora: hal, húsgombóc, többnyire konzerv, mélyfagyasztott vagy burgonya, tej fagyasztva szárított (liofilezéssel tartósított) formában.

12 Reggeli: Különféle módon töltött kenyerek vagy pékáruk Ebéd: A legfontosabb napi étkezés: pörkölt/ragu, rizs, avokádó Vacsora: Húsalapú pörkölt, rizs, bab

Télikabát, sapka, kesztyű

Bár az Antarktiszon nincsenek igazi iskolák, diákok mégis vannak, akik felkeresik a térséget, hogy a szakterületüknek megfelelő kutatómunkát végezzenek. A rendkívül szélsőséges viszonyoktól megvédő, a test minden felületét befedő, többrétegű speciális ruházatra van szükség.

Könnyű ing/blúz, nadrág/szoknya vagy ruha. Elegendő egy könnyű dzseki vagy pulóver.

Mit viselnék júliusban?

Sokrétegű meleg ruházat, sapka, kesztyű, télikabát és téli csizma

Ugyanazt, mint Rövidnadrág, póló, januárban (lásd rész- vékony nyári ruhák, letesebben fent). szandál. Esetleg könnyű dzseki vagy pulóver estére.

Mit vennék fel szeptemberbeni skolába menet?

Jegesmedvék, sarki rókák, karibuk (rénszarvasok), bálnák, rozmárok, fókák, halak és tengeri madarak

Nincsenek itt szárazföldi állatok, de megtalálhatók különféle tengeri emlősök, pingvinek és tengeri madárfajok

Ocelot (párducmacska), gyíkok, óriásteknősök, egzotikus madarak és lepkék, szarvasok

Az ablakomon kinézve ezt látom

Tengereket, hegyeket és hófödte csúcsokat.

Óceánt, hó- és jégtakarót, hegyeket.

Nagyvárost egy vulkáni hegycsúc�csal a háttérben, épületeket, emberek forgatagát, számos parkot és fás zöldövezeteket.

Az én lakhelyem / városom

2. FEJEZET A szélsőséges tájak ökoszisztémái – A biodiverzitásról (biológiai sokféleség) Célkitűzések A diákok meghatározzák és besorolják az Arktiszon honos növényeket és állatokat, különös tekintettel az itt élő, természetvédelmi státuszuk alapján súlyosan veszélyeztetett, illetve veszélyeztetett, fenyegetett és sebezhető fajokra. Tanulmányozzák az egyes állatfajokat, prezentációkat és előadásokat készítenek, majd egy interaktív, az egész osztályt foglalkoztató „kérdezz-felelek” játékban vesznek részt. Ily módon bővebb ismereteket szereznek az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségéről (biodiverzitásáról), valamint a kizárólag ezen a területen honos, sajátos élőlények védelmében játszott szerepükről, egyéni lehetőségeikről; és jobban megértik majd a tanultakat. A felsorolt kutatási témák között szerepelnek az Északi-sarkvidék őslakos népcsoportjai is, akik számára a sarkvidéki életközösség fajai közül több is kulcsfontosságú élelemforrásul szolgál, és alapanyagot biztosít a ruházkodásukhoz, építkezésükhöz.

A filmben láthattuk A Varázslatos sarkvidék című film megismerteti a nézőket az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségével (biodiverzitásával) és az ott honos fajok kölcsönös, szorosan összefüggő kapcsolatrendszerével, összetett ökoszisztémájával. A karibuk − a rénszarvasok észak-amerikai alfaja − különféle gyapjúsásokat (Eriophorum) legelésznek, a jegesmedvék gyűrűsfókákra vadásznak. Az őslakos inuit idegenvezetők páratlan helyismeretüknek köszönhetően hasznos információkkal segítik a kutatókat a terület élővilágáról és domborzatáról.

Eszközszükséglet − Az Északi-sarkvidék élővilága elnevezésű táblázat (lásd a fejezet végén: 2. feladatlap) másolata a tanár és a diákok számára − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek − Enciklopédia-hozzáférés (nyomtatott formában, CD-n vagy interneten) − Kifüggeszthető kartonlap, plakát − Kartotékcédulák, jegyzettömb − Az egyes fajokról készített beszámolókkal kapcsolatos jegyzetek, adatok

Megjegyzések a tanári előkészületekhez Nyomtassa ki Az Északi-sarkvidék élővilága elnevezésű táblázatot! A szükséges példányszámban sokszorosított táblázat közül az egyiket vágja fel úgy, hogy az egyes élőlények nevei külön papírcsíkokra kerüljenek! Ezekből a diákok majd véletlenszerűen húzni fognak. Minden kategóriából szerepeljenek élőlények! Így a diákok jobban megérthetik a fajok egymásra utaltságát és szoros kapcsolatrendszerét az Északi-sarkvidék ökoszisztémájában.

Háttér-információk Az Északi-sarkvidéken honos fajok az evolúció során az alkalmazkodás sajátos módjait fejlesztették ki a szélsőséges környezetben való boldogulásuk érdekében. Az Arktisz táplálékhálója − amely kevesebb fajból áll – sebezhetőbb, mint a Föld egyéb területein található táplálékláncok. A kisebb táplálékháló érzékenyebb a külső behatásokra és a kapcsolatrendszert megbolygató

rendellenességekre – már egyetlen faj egyedszámának csökkenése is, illetve a faj kipusztulása az ökoszisztéma egészére végzetes következményekkel járhat, tekintettel arra, hogy az egyes fajok túlélése a többi fajjal való szoros kapcsolattól függ. A fajok ilyen kölcsönös egymásra utaltsága, szoros kapcsolatrendszere teszi lehetővé a terület biológiai sokféleségének (biodiverzitásának) kialakulását. A sarkvidéki környezet élettelen elemei, mint például a tengeri jég, ugyancsak nélkülözhetetlen tényezők. A tengeri jégpáncél elengedhetetlen a tápláléklánc csúcsán álló jegesmedve elsődleges élelemforrását jelentő gyűrűsfóka fennmaradásához is, amely a rozmárhoz hasonlóan a tengeren lassan sodródó jégtáblákon ad életet utódainak. Szorosan a nyomukban a sarki rókákkal, akik a jegesmedvék által elejtett fókák tetemeiből veszik ki saját részüket, majd a sirályok csapatai küzdenek meg egymással minden egyes hátrahagyott maradékmorzsáért. A tengeri jégtakaró hiányában ezen fajok egyike sem lenne képes az életben maradásra.

Kulcsszavak • Fenyegetett faj (Threatened): Azon fajok, illetve alfajok, amelyeknek az egyedszáma, illetve az élőhelye és a táplálkozási lehetősége olyan mértékben csökken, ami már a faj vagy alfaj fennmaradását veszélyezteti, ezért a belátható jövőben nagy valószínűséggel veszélyeztetett státuszba kerülnek. A fenyegetett fajok a veszélyeztetett fajokhoz képest kisebb védelmet élveznek, de populációik változásait állandó figyelemmel kísérik. A természetvédelmi státuszok egyike; a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Fenyegetett (Threatened) kategóriát a Súlyosan veszélyeztetett, Veszélyeztetett és a Sebezhető természetvédelmi státuszok gyűjtőneveként határozza meg. • Veszélyeztetett faj (Endangered): Azok a fajok, illetve alfajok, amelyek kihalási esélyük miatt − természetes élőhelyükön beavatkozás nélkül − nagy valószínűséggel a Súlyosan veszélyeztetett kategóriába kerülnének. A természetben lezajló változások és az emberi tevékenység következtében egyedszámuk, illetve szaporodóképes egyedeinek száma, természetes élőhelye és földrajzi elterjedése olyan mértékben csökkent, hogy a közeljövőben a kihalás veszélye közvetlenül fenyegeti. A természetvédelmi státuszok egyike; az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja. • Sebezhető (Vulnerable): Sebezhetőnek nevezzük azokat a fajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélyük miatt − természetes élőhelyükön beavatkozás nélkül − nagy valószínűséggel a Veszélyeztetett kategóriába kerülnének. • Mérsékelten fenyegetett (Near Threatened): Azok az élőlényfajok, illetve alfajok, amelyeket jelenleg még nem fenyeget kihalás, de már a határán vannak. Populációinak egyed-

száma, természetes élőhelyének és földrajzi elterjedésének csökkenése miatt a Veszélyeztetett vagy Fenyegetett kategóriába kerülhetnek (Special Concern). • Biodiverzitás (biológiai sokféleség): Az élőlények minden öröklött változatosságát magában foglalja, amely az ökoszisztémák közti különbségekben, az őket alkotó fajok változatosságában és az egyes fajok genetikai sokféleségében nyilvánul meg. Nemcsak a Föld egészének faji sokféleségét, hanem az egy adott fajon belüli változatosságot, az élőlényegyüttesek (ökoszisztémák) és a biomok sajátos megjelenését is értjük alatta. Az ökoszisztémák állapota a rájuk jellemző biodiverzitásban is megmutatkozik. A biodiverzitás kialakulásában az éghajlat szintén szerepet játszik. Így például a trópusokra általában a nagyobb biológiai sokféleség jellemző, míg a sarkvidékek csak jóval kevesebb fajnak adnak otthont. • Ökoszisztéma: Egy adott biológiai környezetben egy meghatározott terület élőlényeinek és a környezetre jellemző élettelen elemek (például a levegő, talaj, víz, napsugárzás stb.) együttese. Tömörebben megfogalmazva: a társulás (biocönózis) és az élőhely (biotóp) együttese. • Adaptáció (alkalmazkodás): Egy szervezetre jellemző olyan egyedi testi sajátosság, tulajdonság, amely segíti az élőlény fennmaradását az adott élőhelyen. Az adaptáció alkalmazkodási folyamat. Egyrészt maguk az egyedek is alkalmazkodhatnak a megváltozott környezethez. Ez az egyedi adaptáció (modifikáció). Másrészt az adaptáció lehet genetikai változásokon alapuló evolúciós folyamat is. Ilyenkor egy-egy populációban az egyes öröklődő tulajdonságok, illetve az őket meghatározó allélok gyakorisága generációról generációra változik. Pl. más öröklődő tulajdonságok rovására gyakoriságuk nő. A folyamat eredményeként a populációra vagy az egész fajra jellemzővé váló új, a környezethez való alkalmazkodást lehetővé tevő tulajdonság alakul ki. • Táplálékháló: Az egymáshoz kapcsolódó táplálékláncokból álló hálózat, amely leírja egy adott ökoszisztémán belül élő fajok közti táplálkozási kapcsolatokat. Az egyes szervezeteket az általuk elfogyasztottakkal egy olyan vonal köti össze, ami jelzi az anyag, illetve az energia áramlásának, átadódásának irányát. • Tengeri jég (tengeri jégpáncél, illetve tengeri jégtakaró): A tengervíz befagyott felszíni rétege, amely az Északi-sarkvidéken élő fajok számára létfontosságú.

Feladat: Beszámolók a sarkvidéki fajokról Teendők 1. Az osztály közösen határozza meg és beszélje meg a következő fogalmakat: veszélyeztetett, fenyegetett és sebezhető fajok! Helyezzen el a teremben egy nagy papírlapot, amelyen feltüntette az előbb megbeszélt fogalmak definícióit! (A diákok előadásait követően írja rá az általuk bemutatott állatfaj nevét a megfelelő kategóriába)! 2. Minden diák húzzon egy, Az Északi-sarkvidék élővilága táblázatból kivágott papírcsíkot, amely egy sarkvidéki élőlény nevét tartalmazza. Kutassanak és gyűjtsenek információkat róla, majd minden diák készítsen egy rövid PowerPoint-bemutatót saját munkája alapján! A szemléltetéshez használhat rajzokat, fényképeket, plakátokat stb. is. Mutassa be az osztálynak! (A feladat párokban, illetve kisebb csoportokban is elvégezhető.) 3. A beszámoló tartalmi felépítéséhez a következő szempontokat használják: − Az adott élőlény hétköznapi és tudományos neve, esetleges egyéb elnevezései (pl. az őslakosok körében elterjedt név) − Az adott faj rendszertani besorolása (szárazföldi vagy tengeri emlősök, halak, madarak, gerinctelenek, növények stb.) − Az adott fajt tudományos pontossággal ábrázoló kép − A faj fizikai, testi adaptációja, amely az Arktisz viszonyai között is képessé teszi a fennmaradásra. − Az adott faj élőhelye, földrajzi elterjedése − Étrendje (állatfaj esetén) − Kitől vagy mitől függ az adott faj az ökoszisztémában? − Ki vagy mi függ a fajtól az ökoszisztémában (pl. kinek/minek szolgál táplálékául)? − Hova sorolható be az adott faj (veszélyeztetett, fenyegetett vagy sebezhető)? Miért? Kinek/minek a következtében? − Érdekességek az adott fajról

További témaötletek Beszéljék meg a diákokkal, hogy az Arktisz ökoszisztémájában milyen következményekkel járna, ha abból egy ott honos fajt kivennénk, illetve egy új fajt helyeznénk be? Milyen (természeti és társadalmi) tényezők, hatások veszélyeztetik, illetve fenyegetik az itt élő fajokat napjainkban? A tudósok mely csoportja foglalkozik ezen fajok kutatásával? Milyen eredményeket hoztak ezek a kutatások? Milyen szerepet játszanak a kutatási eredmények, felfedezések az Északi-sarkvidék ökoszisztémájával és annak fajaival kapcsolatos természetvédelmi intézkedésekben? Gyűjtsenek a diákok példákat a lakókörnyezetükben található ökoszisztémákra! Jellemezzék ezeket! Javasolt szempontok: − A környezetedben élő fajok közül melyek tartoznak a veszélyeztetett, a fenyegetett, és a sebezhető fajok közé? − Milyen hatások érik ezeket a fajokat? − Mit tudsz te magad is tenni a megóvásuk érdekében? Mit tehetnek mások ebben az ügyben? − Milyen hatással van a klímaváltozás erre a fajra? − Mindennapi tevékenységeid, magatartásod, hétköznapi szokásaid milyen hatással vannak közvetlen környezeted ökoszisztémáira, és azok hogyan lehetnek hatással az Arktisz ökoszisztémájára?

2. feladatlap Az Északi-sarkvidék élővilága

Emlősök

Egyéb állatok

Növények

Őslakos népcsoportok

Szárazföldi

Madarak

Sarki moha

Inuitok

Karibu észak-amerikai rénszarvas alfaj)

Hósirály

Sarki törpefűz

Inupiatok

Hócipős nyúl

Sarki csér

Rénszarvaszuzmó

Samik

Sarki róka

Hóbagoly

Medveszőlő

Athabascanok

Jávorszarvas

Sarki lúd

Gyepes kőtörőfű

Koryakok

Tengeri

Hófajd

Észak-amerikai havasszépe fajok Jupik

Jegesmedve

Halak

Gyapjúsás

Csukcsok

Grönlandi bálna

Grönlandi cápa

Tengeri hínárok/ barnamoszatok

Gwichinek

Szakállas fóka

Jeges tőkehal

Jégen élő algafajták

Gyűrűsfóka

Marénaformák

Fitoplankton

Grönlandi fóka

Gerinctelenek

Hosszúszárnyú bálna

Krill (világító rákok)

Narvál

Evezőlábú rákok (Copepoda)

Beluga

Puhatestűek

Rozmár

Orrbagócslegyek (Oestrinae) Rénszarvas-bagócsok (Hypoderma tarandi) Szúnyog

3. FEJEZET A rénszarvas észak-amerikai alfaja, a karibu nyomában – A vándorlásról Célkitűzések A diákok megismerkednek a karibucsordák, a rénszarvas északamerikai alfajának („Porcupine” vagy Grant rénszarvas) vándorlási útvonalával, elterjedési területével. Megismerik a vándorlás során leküzdött akadályokat játék és a „Google Earth”-ön tett túra keretében.

A filmben láthattuk A Varázslatos sarkvidék című filmben láthattuk a karibucsorda, a rénszarvas észak-amerikai alfajának − a „Porcupine” vagy Grant rénszarvas − évente megismétlődő vándorlását az északabbra fekvő ellési területre, ahol a nyár folyamán életet adnak borjaiknak. A nyári vándorlás végállomásaként jutnak el az Arctic National Wildlife Refuge (Arktiszi Nemzeti Vadvédelmi Körzet) tengerparti síkságaira, amelyek gyapjúsásban gazdag, védelmet nyújtó területeket jelentenek a borjak megszületéséhez. Az egyre melegedő éghajlat következtében megáradt folyók és az olvadásnak indult talajfelszín évről évre tovább nehezíti megpróbáltatásokkal teli útjukat. A jövőben a karibuk éves vándorlását egyre inkább veszélyeztetheti az utakat felszabdaló, a vonulást akadályozó emberi környezetátalakító tevékenység, illetve a lakott területek terjeszkedése és a klímaváltozás várható hatásai.

Eszközszükséglet A játékhoz (További információk megtalálhatók a „Karibu Projekt” weblapon.) − Nagy kiterjedésű szabad terület − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép(ek) − Az Északi-sarkvidék térképe (lásd az 1. fejezet végén: 1.1 feladatlap) másolata a tanár és a diákok számára

Megjegyzések a tanári előkészülethez Az ehhez a fejezethez kapcsolódó tananyag többféle feladatot foglal magában. Elvégzésük körülbelül 2 órát vesz igénybe. A vándorláshoz kapcsolódó játék leírását és szabályait a www.projectcaribou.net weboldalon találjuk. Útmutatásul az „Activity List” (feladatlista) töltse le a „Barren-ground caribou migration” (Karibuk vándorlása a kopár tájakon) című játékot! A rendelkezésre álló időkeret és források függvényében a Google Earth túrafeladat elvégezhető az egész osztállyal, csoportokban vagy egyénileg egyaránt. Előre próbálja ki a Google Earth túrát, hogy már előzetesen megismerkedhessen vele, és megbizonyosodhasson annak megfelelő működéséről! A túra során képek és információk kerülnek bemutatásra, és a karibuk filmbeli helyzetét, útvonalát is nyomon követhetik. Megállók is, amelyekre a következő fejezetben majd külön kitérünk. Amennyiben a rendelkezésére álló technikai lehetőségek szűkösek, töltse le a tanároknak és diákoknak szóló Északi-sarkvidék térképet!

Háttér-információk Evolúciójuk során a karibuk alkalmazkodtak az Északi-sarkvidék táplálékhálójához (kitöltötték a rendelkezésükre álló ökológiai niche-t). Táplálékukat fűfélék, sások, mohák, zuzmók, gombák, nyír- és fűzfalevelek, hajtások képezik, miközben rájuk a farkasok vadásznak. A Föld karibuállományának túlnyomó többsége

Észak-Kanada és Alaszka területére koncentrálódik. Ez a világ egyik legnagyobb csordáit alkotó „Porcupine” vagy Grant rénszarvas élőhelyéül szolgál, amelyek egyedszáma 123 000 és 125 000 között mozog, 260 000 négyzetkilométernyi területet felölelve. Habár nyári és téli elterjedési területük között „csupán” mintegy 640 kilométer a távolság, a műholdas nyomkövetés azt bizonyítja, hogy nem mindig a legrövidebb (az egyenes) útvonal mentén vándorolnak, hanem gyakran majdnem 6500 kilométert is megtesznek a nyári és téli − az alaszkai és kanadai − lakóhelyük között. A karibunőstények tavasszal indulnak útnak Alaszka északi lejtői felé, hogy célállomásuk elértével világra hozzák borjaikat. Az ellés helye biztonságot nyújt a ragadozók és a kellemetlen rovarrajokkal szemben, míg a magas tápértékű gyapjúsásban bővelkedő tengerparti síkságok elegendő élelemmel szolgálnak az őszi visszaúthoz. A karibuk mind a mai napig meghatározó szerepet töltenek be az USA Alaszka államát a kanadai Yukon territóriumtól elválasztó határ mindkét oldalán őslakos közösségek – többek között a gwich’nek, inupiatok és inuvialuitok − kultúrájában, mindennapjaiban. A természetközeli életmódot folytató őslakos népcsoportok fennmaradása már évezredek óta a karibuktól függ, amelyek az alapvető élelemforrásukat jelentik, és a ruházkodásukhoz szükséges alapanyaggal szolgálnak. Sajnálatos módon a „Porcupine”-t vagy Grant rénszarvast hamarosan élőhelyének felaprózódása fenyegeti abban az esetben, ha engedélyezik az olajkitermelést az Arctic National Wildlife Refuge (Arktiszi Nemzeti Vadvédelmi Körzet) területén. Arról nem is beszélve, hogy a klímaváltozás, amely az Északi-sarkvidék ökoszisztémáját már most is minden szempontból befolyásolja, a karibu jövőjére is rányomja bélyegét. A megváltozó, egyre kiszámíthatatlanabb, szokatlan időjárás hatással lesz a hótakaró vastagságára is, amely nemcsak a folyók mindenkori vízállását befolyásolja, de a gyapjúsás növekedését úgyszintén − pedig mindkettő kulcsfontosságú a karibuk hosszú vándorútjának biztonsága szempontjából.

Kulcsszavak • Niche (eredeti jelentése: „fülke”, ejtsd: „nis”): Sokféle értelemben használt fogalom. Nagy általánosságban a környezeti tényezők tengelyei által meghatározott sokdimenziós absztrakt térnek azon része, amelyben a populáció fennmaradni képes. A populációk környezeti igényének leírására a tudomány az ökológiai niche fogalmát használja, ami magában foglalja mindazokat a környezeti feltételeket, élőhelyi jellemzőket, erőforrásokat, amelyek a populáció fennmaradása szempontjából lényegesek. • Porcupine vagy Grant karibu (Rangifer tarandus granti): A rénszarvas Alaszkában és Északnyugat-Kanada területén honos alfaja. Nevét az élőhelyét, földrajzi elterjedésének nagy részét átszelő Porcupine folyóról kapta. Csordáik − éves vándorlásukat és egyedszámukat tekintve − Földünk

legnagyobbjai közé tartoznak. • Migráció (vándorlás): Egyes fajok viszonylag távoli területek közötti, hosszú távokra történő évszakos vándorlása. Az évszakos vándorlást kiváltó okok között szerepelhetnek a helyi éghajlatváltozások, a rendelkezésre álló táplálékforrások csökkenése, az adott évszak sajátosságai, illetve párzási és ellési szempontok. • Őslakosok, őslakók (Kerüljük a „bennszülöttek” kifejezés használatát!): Egy adott területet, vidéket, régiót stb. elsőként benépesítő népcsoport, annak első lakosai. • Klímaváltozás: Az átlagos (jellemző) klíma, azaz éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozása, helyi vagy globális méretekben

1. feladat: Karibu projekt Játék az állatok vándorlásához kapcsolódóan. További információk a „Karibu Projekt” weboldalon (www.projectcaribou.net)

2. feladat: A karibu vándorlásának nyomon követése Teendők 1. A beszélgetés menetét irányítva tárgyalja meg a diákokkal a karibuk filmben látott vándorlását! 2. Az USA és Kanada térképén mutattassa meg velük a „Porcupine” karibucsorda vándorlásának útvonalát, földrajzi elterjedésének területét! A) IKT-eszközöket alkalmazó szabadon választható feladat: Virtuális túra a Google Earthön • Töltse le a Google Earth-t a következő weblapról: http://earth. google.com

• Töltse le a .kmz kiterjesztésű fájlt innen: www.macgillivrayfreemanfilms.com/arctic/Google_Earth_Tour_Porcupine_ Caribou_Migration.zip 1. Ismertesse a diákokkal, hogy virtuális túrát tesznek a „Google Earth”-ön, nyomon követve a „Porcupine” vagy Grant karibucsorda éves vándorlását! A feladatot az egész osztály közösen, de akár egyénileg vagy kisebb csoportokban is végezheti. Mutassa be a Google Earth program működésének alapjait! 2. A túrát a karibucsorda téli szállásterületéről kiindulva kezdjék! Kövessék nyomon vándorlásukat, ahogy azt a filmben is láthattuk! Segítsen a diákoknak túrájuk során, amennyiben az egész osztály közösen végzi a feladatot, illetve − ha önállóan vagy kisebb csoportokban dolgoznak − kérje meg őket, hogy útközben álljanak meg minden egyes lényeges helyszínnél! Támpontok, útmutatást segítő kérdések − Mit tanultak a diákok a „Porcupine” vagy Grant karibucsorda éves vándorlásáról? − Ismételjék át, hogy miért is vándorolnak a karibuk! − Milyen akadályokat kell leküzdeniük vándorútjuk során? − Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a karibunőstényeknek, ha a borjak útközben, a nyári ellési terület elérte előtt megszületnének? 3. A diákok írásban válaszoljanak röviden a következő két kérdésre! − Milyen hatással van az emberi tevékenység a karibuk vándorlására? − Mit tehetünk annak érdekében, hogy segítsük a karibuk életét, és hozzájáruljunk a faj fennmaradásához? B) IKT-eszközök hiányában szabadon választható feladatok 1. Vetítse ki az első fejezet feladataihoz kapcsolódó Északisarkvidék térképet! 2. A diákok rajzoljanak térképvázlatot a „Porcupine” vagy Grant

Karibucsorda átkelése az északnyugat-alaszkai Kukpuk folyón – az északra fekvő, ellési területeikre tett hősies vándorlásuk során átúszott több tucat folyó egyikén. Amennyiben a vemhes karibunőstény útközben adna életet borjának, az újszülött szarvasborjú megszületése után szinte azonnal lábra áll, követi anyját és a folyókon átgázoló, hegyeken átkelő csordát.

rénszarvascsorda téli földrajzi elterjedéséről a kék színnel jelölt téli szállásterületek alapján! 3. Rajzoljanak térképvázlatot a csorda nyári földrajzi elterjedéséről a pirosra színezett nyári szállásterület alapján! 4. Kössék össze a téli és nyári területet egy zöld vonallal, amely az állatok vándorlását szemlélteti! 5. Befejezésül használják fel a fentebb felsorolt szempontokat, segítő kérdéseket (A/2. pont) és a rövid írásos feladatokat (A/3. pont)! *A műholdas nyomkövetővel felszerelt karibuk egyéb vándorlási útvonalairól ezen a weboldalon találhat további információkat: www.taiga.net/index.html

További témaötletek Mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy segítsük megőrizni az Arktisz vadvilágát, az ott honos fajok élőhelyét, illetve a vándorlási folyosókat? Ismerkedjünk meg alaposabban az Arctic National Wildlife Refuge (Arktiszi Nemzeti Vadvédelmi Körzet) tájaival, valamint a természeti értékek megóvása, a természetvédelem és a természeti erőforrások kiaknázása – például az olajkitermelés Alaszka Északi-lejtőjén − közötti egyensúllyal! Mindennapi szokásaink és helyi cselekedeteink mind-mind hatással vannak ezekre a csodálatos vidékekre és az ott honos fajok életére, fennmaradására. Mit teszel majd te magad, hogy kedvezően befolyásold a változásokat?

4. FEJEZET Anya meg én − Egy jegesmedvecsalád túlélésért vívott küzdelmének története Célkitűzések

Megjegyzések a tanári előkészülethez

A diákok megismerkednek a jegesmedveanyák és bocsaik közötti kapcsolattal a Polar Bears International (Nemzetközi Szervezet a Jegesmedvékért) weboldalán tett interaktív felfedezőtúra keretében. A tanulók további ismeretekkel is gyarapodnak a jegesmedvék életben maradása és a tengeri jégpáncél között fennálló összefüggésekkel kapcsolatban. Egy grafikon alapján megvizsgálják és elemzik ezeket az összefüggéseket. Összehasonlítják a nőstény jegesmedvék testtömegét és a tengeri jégtakaró kiterjedését ábrázoló függvényeket.

A háttér-információk elolvasása útján szerzett ismereteik alapján a diákok meg fogják érteni a jegesmedvék életben maradása és a tengeri jégpáncél közötti összefüggést. E fejezet tananyagához két feladat kapcsolódik. Nyomtassa ki a diákoknak kiosztandó Anya meg én: Jegesmedve- keresztrejtvényt (angol), és töltse le a mini posztereket a „Polar Bears International (PBI)” (Nemzetközi Szervezet a Jegesmedvékért) weboldaláról! (www.polarbearsinternational.org/education/educational-toolsand-materials) Ugyancsak nyomtassa ki a tengeri jég hasadásának időpontjait és a magányos nőstény jegesmedve testtömegét ábrázoló grafikonokat, valamint a jegesmedve ökorégióinak térképét! Ezek mindegyikét ossza ki a diákoknak! Nézze át a fejezethez tartozó, PBI (Polar Bears International) weboldalhoz kapcsolódó linkeket! A második feladatban szereplő kérdések felhasználásával készítsen feladatlapot, amelynek alapján a diákok elemzik a grafikonokat!

A filmben láthattuk A Varázslatos sarkvidék című filmben egy jegesmedveanya és két bocsa életét kísérhetjük nyomon megpróbáltatásokkal teli élőhelyük zordon és rohamosan változó viszonyai között. A családnak minden lehetőséget ki kell használnia az élelemszerzésre, mielőtt a tengeri jégtakaró visszahúzódása megkezdődne, a fő táplálékforrásukul szolgáló gyűrűsfókákkal együtt. Az élelemben bőséges években felhalmozott zsírrétegük biztosítja számukra a hosszú nyári hónapok átvészelését, ugyanakkor a globális klímaváltozás következtében folyamatosan zsugorodó nyári tengeri jégpáncél miatt egyre ritkábban találnak elegendő táplálékot.

Kulcsszavak A fejezet kulcsszavai az Anya meg én: Jegesmedve-keresztrejtvény (angol) szómeghatározásaiban találhatók (lásd a fejezet végén: 4.1 feladatlap).

Eszközszükséglet

Háttér-információk

Az 1. feladathoz − Az Anya meg én: Jegesmedve-keresztrejtvény (angol) másolata a diákoknak megfelelő számban (lásd a fejezet végén: 4.1 feladatlap) − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek (vagy a mini poszterek másolatai) − Ceruza, radír A 2. feladathoz − A tengeri jég hasadásának időpontjait és a magányos nőstény jegesmedve testtömegét ábrázoló grafikonok megfelelő számú, kiosztható másolata (lásd a fejezet végén: 4.2 feladatlap) − A jegesmedve ökorégióinak térképmásolata (szabadon választható feladat, lásd az 5. fejezet végén: 5.2 feladatlap)

A nőstény jegesmedvék már jóval az ellés előtt megkezdik az előkészületeket bocsaik felneveléséhez. Jóllehet a jégmezőkön történő párzás már április-május körül lezajlik, a megtermékenyített petesejt mégis csak kora tavasszal ágyazódik be az anyamedve méhébe (ez az ún. késleltetett beágyazódás), amikorra a vemhes nőstény testsúlya már a sikeres elléshez szükséges mértékben gyarapodott. A „késleltetés” időt ad számára, hogy zsírtartalékait a zsákmányolt fókák zsírjából megsokszorozza. Ez alatt a rövid idő alatt a nőstény hatalmas mennyiségű táplálékot fogyaszt el: testtömege gyakran több mint 200 kg-mal (kb. 400 fonttal) nő, ami lehetővé teszi, hogy vemhessége alatt − akár nyolc hónapon át – is koplalhasson.

A vemhes jegesmedvenőstény legkésőbb október közepére, illetve végére behúzódik a hóba és jégbe vájt szülőbarlangjába, ahol majd november és január között hozza világra bocsait. Az ellést követő néhány hónapot a hó és jég alatti otthonuk védelmében töltik, anyjuk állandó gondoskodása és akár napi hatszori szoptatása mellett. A kicsinyeket először csak március-április körül vezeti ki anyjuk a napvilágra, hogy megóvja őket a sarki tél legzordabb hőmérsékleti viszonyaitól. Születésükkor a bocsok testhossza kb. 30-35 cm, és testtömegük alig haladja meg a fél kilogrammot, de anyjuk tápanyagokban gazdag, 33%-os zsírtartalmú tejének köszönhetően azonnal rohamos gyarapodásnak indulnak. Amikor anyjuk a bölcsőjükként szolgáló barlangból végül kivezeti, kicsinyei közvetlen közelében marad egészen addig, amíg azok elég erősek nem lesznek hosszabb távolságok megtételére. Ekkor végre befejezheti hosszú koplalását, és bocsai élén zsákmánykeresésre indulhat a tengeri jégmezőkön fókák után kutatva. A bocsok három-négy hónapos korukban kapnak először szilárd táplálékot az anyjuk által tavasszal legelsőként elejtett zsákmány teteméből. A jegesmedvék fő élelemforrását jelentő gyűrűsfókák a jégbe vájt légzőnyílások, lékek és egyéb jéghasadékok közelében, illetve a jég felszínén sütkéreznek. Az anyamedve vadászatának sikeressége nem csupán saját maga és bocsai életben maradása szempontjából létfontosságú, de azért is, hogy megtanítsa kicsinyeit a zsákmány elejtéséhez szükséges fogásokra. Ameddig fennmarad a tengeri jégpáncél, addig a jegesmedvéknek is lehetőségük lesz itt vadászni. Jóllehet a sarki nyár legmelegebb hónapjaiban a tengeri jégtakaró mindig is természetes zsugorodásnak indul, a tengeri jégpáncél napjainkban tapasztalható általános csökkenése és korábbi feldarabolódása, hasadása, valamint a később bekövetkező újra összefagyása a jegesmedveanyák koplalásának elhúzódásával is jár. Az egyre fogyó jégtakarón a mind rövidebb vadászatra alkalmas időtartam a vemhes jegesmedvéket képtelenné teszi arra, hogy testsúlyukat a sikeres elléshez szükséges mértékben gyarapítsák: ez jelenősen csökkenti az állatfaj fennmaradásának esélyeit.

1. feladat Nagyító alatt a jegesmedve. Ismeretek a jegesmedvéről – angol keresztrejtvény A feladatot elsősorban angol nyelvtanuláshoz ajánljuk.

Teendők 1. A jegesmedvék világába kalauzoló bevezetésként nézesse meg a diákokkal − az évfolyamuknak megfelelő − „All About Polar Bears” (Minden, amit a jegesmedvékről tudni érdemes) PowerPoint-bemutatót a következő weboldalról: www.polarbearsinternational.org/education/educational-tools-and-materials 2. Osszon ki minden diáknak egyet az Anya meg én: Jegesmedve-keresztrejtvényből (angol)! A megfejtés érdekében a diákok böngésszék át a Polar Bears International honlapját (www.polarbearsinternational.org/polar-bears/faq), és ismerkedjenek meg az ott rendelkezésre álló információkkal! 3. Amennyiben nem lenne internet-hozzáférésük, töltse le és ossza szét a mini posztereket, amelyek segítségével − párokban vagy kisebb csoportokban dolgozva − a diákok kitöltik a keresztrejtvényt! A mini poszterek letölthetők az alábbi címről: www.polarbearsinternational.org/education/educational-tools-and-materials

2. feladat: A jegesmedve tengeri jégpáncél nélkül nem képes fennmaradni! – grafikonelemzés

Teendők 1. Az osztállyal közösen határozzák meg a tengeri jégpáncél fogalmát, és mutassák meg annak területét A jegesmedve ökorégiói térképen! 2. Figyeljék meg A tengeri jég hasadásának időpontjai 1979 és 2007 között grafikont! A diákok közösen dolgozva tanulmányozzák, és észrevételeiket osszák meg egymással! Készíthet feladatlapot is, amelyhez felhasználhatja az alábbi szempontokat: − Mikor kezdődött a tengeri jégpáncél hasadása az 1980-as évben? (Válasz: június 30-án) − Mikor kezdett el hasadni a jégpáncél 2005-ben? (Válasz: június 18-án) − Egyre korábban vagy egyre később indult-e hasadásnak a tengeri jégtakaró az adott években? (Válasz: korábban) − Mit gondolsz, minek tulajdonítható a jégtakaró egyre korábbi hasadása? (Válasz: magasabb hőmérséklet, felmelegedés) − Sorolj fel több olyan, a jegesmedvék számára negatív következményt, amelyet az évente egyre korábban hasadó tengeri jégpáncél okoz! a) A jegesmedvék a tengeri jégtakarón előforduló gyűrűsfókákra vadásznak. A jégpáncél minden évben egyre korábban bekövetkező feldarabolódása beszűkíti a jegesmedvék vadászatra alkalmas lehetőségeit, lerövidíti a zsákmányszerzésre alkalmas időt. b) A megrövidült „vadászidény” lehetetlenné teszi a vemhes jegesmedvék számára, hogy elegendő mennyiségű zsírtartalékot halmozhassanak fel hosszú téli böjtjükre. c) Testtömegük gyarapítása ebben az időszakban létfontosságú a jegesmedveanyák (és születendő bocsaik) számára, hiszen mind saját, mind kicsinyeik életben maradása az elejtett préda mennyiségének függvénye. d) A tengeri jégtakaró egyre korábban bekövetkező hasadása a jegesmedvék élőhelyének beszűkülésével és egyre korábbi szárazföldre kényszerülésével jár. Ez egyben gyakoribb konfliktusokhoz is vezet a lakóhelyét és tevékenységét kiterjesztő emberek és az azzal egyre többször érintkezésbe kerülő vadállatok között. 3. Nézzék meg a Magányos nőstény jegesmedve testtömege 1980 és 2007 között grafikont! Az ábrából egyértelműen kiderül a nőstény jegesmedvék átlagos testtömegének és súlyának ezen időszak alatt végbement csökkenése. Az alábbi kérdéseket felhasználva készítsen egy feladatlapot, vagy kezdeményezzen a témáról beszélgetést az egész osztál�lyal! Közben irányítsa a párbeszéd menetét! − Mennyi volt egy nőstény jegesmedve átlagos testsúlya 1980ban? (Válasz: 300 kg) − Mennyi volt egy nőstény jegesmedve átlagos testsúlya 2005ben? (Válasz: 225 kg) − Mennyivel volt kevesebb a nőstény jegesmedvék átlagos testsúlya az 1980-as évhez képest 2005-ben? (Válasz: 75 kg) − Milyen negatív következményekkel jár a kisebb testtömeg a jegesmedvére nézve? a) Minél kevésbé képesek a nőstények testtömegük gyarapítására, illetve zsírtartalékaik elégséges felhalmozására, annál több nehézséggel jár a szaporodás és az utódok táp-

lálása. Mindezek következtében kevesebb bocs születik, és azok életben maradásának esélye is csökken. b) Az életben maradó, illetve szaporodóképes kort megérő bocsok számának hanyatlásával arányosan csökken a jegesmedve-populáció egésze is. c) Hosszú böjtjét követően, az egyre fogyatkozó testtömegének és lecsökkent zsírtartalékainak következtében, a bocsok bölcsőjéül szolgáló barlangból előbújó anyamedve számára a jégtakaróra történő visszaút különösen nehéz. A késleltetett vemhesség, illetve a bocsok megszületése és táplálása óta eltelt hosszú koplalás során energiatartalékait felélte: a zordon sarkvidéki tájak bebarangolásához, a saját maga és bocsai fő élelemforrásául szolgáló fókák elejtéséhez szükséges ereje megfogyatkozott. d) Az alultáplált, éhező jegesmedvék érthető módon nem bírnak ellenállni az ember lakókörnyezetében könnyen hozzáférhető élelemforrásokhoz, ami veszélyforrás lehet mind az ott lakók biztonsága (tulajdonának épsége), mind a jegesmedvék élete szempontjából. 4. Elemezzék és hasonlítsák össze a függvényeket! − A tengeri jégtakaró korábban bekövetkező éves hasadása korlátozza, illetve megrövidíti a jegesmedvék vadászati lehetőségeit, idejét. − A zsákmányszerzésre alkalmas feltételek beszűkülése és a rövidebb vadászatra alkalmas időszak csak kisebb mértékű testtömeg-gyarapodást, illetve kevesebb zsírtartalék felhalmozását teszi lehetővé, ami ugyanakkor alacsonyabb szaporulatszámhoz, valamint a bocsok túlélési esélyeinek csökkenéséhez – végeredményben a populáció fogyatkozásához vezet. 5. Gondolkozzunk kritikusan! − Mit gondolsz, mi okozhatja ezt a folyamatot? A tengeri jégpáncél évente egyre korábban kezdődő felhasadása a globális klímaváltozás következménye. Az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete 1950 óta minden egyes évtized során folyamatosan emelkedett. A magasabb sarki átlaghőmérsékletek a tengeri jégpáncél évente egyre korábban bekövetkező hasadását eredményezték, ez pedig jelentősen befolyásolja a jegesmedvék életben maradásának esélyeit.

További témaötletek Szemléltessék a klímaváltozás és az emberi tevékenységek között fennálló összefüggéseket! Mit tehetnek a diákok a jegesmedvék és élőhelyük megőrzése érdekében? További ötleteket kaphat a „Learn How to Live Greener” (Hogyan éljünk zöldebben?) témakörben a Polar Bears International honlapján található forrásokból: polarbearsinternational.org/education/how-to-livegreener

Megoldókulcs az Anya meg én: Jegesmedvekeresztrejtvényhez (angol)

4.1 feladatlap Anya meg én: Jegesmedve-keresztrejtvény (angol) Meghatározások A megfejtéseket angolul írjátok be! Segítségül egy kisszótárt találtok a meghatározások után. Vízszintesen 4. A jegesmedvék nem rendelkeznek ezzel, de elsődleges élelemforrásukként szolgál. 5. A jegesmedve bőrszíne. 7. Hóba és jégbe vájt odú, barlang, a bocsok megszületésének helyszíne (itt egy szóba írandó). 9. A jegesmedve kedvenc zsákmánya (itt egy szóba írandó). 10. A bocsok elnevezése angolul; a „cubs” (bocsok) angol szó szinonimája. 15. A vemhes jegesmedveanya az ellésig ennyi hónapot tölt a szülőbarlangban. 16. A jegesmedve állatfaj latin neve (itt egy szóba írandó). 17. Egy híres, állatkerti fogságban 42 éves kort megért jegesmedve neve. 18. Az Északi-sarkvidéken honos, különböző jegesmedve-populációk száma. Függőlegesen 1. A jegesmedve egyetlen ellensége. 2. A szaporodás egy sajátos jelensége, amely által a bocsok megszületése − túlélésük érdekében − a legkedvezőbb viszonyoknak megfelelően kerül időzítésre (itt egy szóba írandó). 3. A jegesmedvék talpán található bőrkeményedések/szemölcsök, amelyek a jégfelszínen történő tapadást segítik elő.

6. A tenger felszínén sodródó jégtábla (itt egy szóba írandó). 8. Egy jegesmedveanya átlagosan ennyi bocsot hoz világra ellésenként. 11. A még ivaréretlen, anyjukat 2-2,5 éves koruk körül elhagyó és önálló életet kezdő jegesmedvebocsok megnevezése. 12. A jegesmedveanya megtermékenyülése és ellése közötti időszak. 13. Az újszülött bocs testtömege (itt egy szóba írandó). 14. Lékek, a tengeri jégpáncélba vájt (légző-) nyílások. Kisszótár BLACK = fekete BLUBBER = fókazsír COYS = bocsok DEBBY = Egy híres jegesmedve DELAYED IMPLANTATION = késleltetett beágyazódás GESTATION = vemhesség HUMANS = emberek ICE FLOE = úszó jégtábla LEADS = lékek MATERNITY DEN = szülőbarlang NINETEEN = tizenkilenc ONE POUND = egy font (kb. 0,45 kg) PAPILLAE = bőrkeményedések/szemölcsök RINGED SEAL = gyűrűsfóka SUBADULT = ivaréretlen utód THREE = három TWO = kettő URSUS MARITIMUS = Jegesmedve (latin)

4.2 feladatlap A tengeri jég hasadásának időpontjai 1979 és 2007 között

A tengeri jég hasadásának időpontjait szemléltető grafikon (1979−2007; Nyugat-Hudson-öböl jegesmedvepopulációjára vonatkoztatva. [Kivonat, Stirling and Lunn 1999. Stirling and Lunn publikációra nem került adatai alapján]

A magányos nőstény jegesmedve testtömege 1980 és 2007 között

A magányos (és így valószínűsíthetően vemhes), kifejlett jegesmedvenőstények becsült átlagos testtömege ősszel a Nyugat-Hudson-öböl területén 1980−2004 között. A szaggatott vonalak a lineáris regres�szió legjobban illeszkedő egyeneseit jelölik. [Stirling and Parkinson, 2006. Arctic 59:261−275]

5. FEJEZET Jegesmedvék a felmelegedő világunkban – az éghajlatváltozásról Célkitűzések A diákok megmutatják a térképen és összehasonlítják egymással az Északi-sarkvidék négy fő tengeri jéggel borított ökológiai régióját. Felderítik, hogy milyen következményekkel jár a tengeri jégpáncél klímaváltozás okozta zsugorodása; a változások hatását az Arktisz ökoszisztémájára és az ott honos élőlényekre, valamint a lehetséges veszélyeket és kockázatokat.

A filmben láthattuk A globális klímaváltozás és felmelegedés következtében az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója drasztikusan csökkent az elmúlt néhány évtized alatt. A jégpáncél ilyen mértékű zsugorodása újabb kihívásokkal jár mind az Arktisz tengeri jégtől függő ökoszisztémák, mind a területen élő őslakók, mind pedig a helyi vadvilág – így a jegesmedvék – életben maradása szempontjából. Miként a Varázslatos sarkvidék című filmben is láthattuk, a vízesések és a zsugorodó tengeri jégpáncél megdöbbentő háttérként szolgálnak a klímaváltozás összetett következményeihez: az Északi-sarkvidék életének és élővilágának megváltozásához.

Eszközszükséglet Az 1. feladathoz − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek − „Polar Bears in a Warming World” (Jegesmedvék a felmelegedő világunkban) Power Point-prezentáció az alábbi weblinkről: polarbearsinternational.org/education/ educational-tools-and-materials − Kivetítő A 2. feladathoz − A jegesmedve ökorégióinak térképe (lásd a fejezet végén: 5.2 feladatlap), a diákoknak megfelelő számú, kiosztható példányban − Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek: Steve Amstrup—Four Ice Eco-regions videó: youtube.com/ watch?v=HtYI6HF7JlE&NR=1. − Térképek az Északi-sarkvidékről − Kivetítő

Megjegyzések a tanári előkészülethez Nyomtassa ki a „Polar Bears in a Warming World”; azaz a „Jegesmedvék a felmelegedő világunkban” ppt-fájlt erről a weblinkről: polarbearsinternational.org/education/educational-tools-and-materials Nézze meg, és előre ismerje meg a négy „Ice Eco-Regions”-t (jégen kialakult ökorégió) az interneten található videofilm segítségével! (youtube.com/watch?v=HtYI6HF7JlE&NR=1)

Háttér-információk A megfigyelések már az 1980-as évek kezdete óta az Arktisz tengeri jégtakarójának folyamatos zsugorodásáról tanúskodnak. Ez a folyamat a földi éghajlat fokozatos felmelegedésének következménye, amelyet a tudósok a légkörben egyre nagyobb mennyiségben felhalmozódó üvegházhatású gázoknak tulajdonítanak. Ennek hatására napjainkban az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója telente már lassabban képződik, és a nyár beálltával hamarabb olvadásnak is indul. A kutatók folyamatosan vizsgálják

a tengeri jégterület csökkenéséhez vezető okokat, illetve ennek következményeit az Arktisz biodiverzitására (biológiai sokféleségére) és a Föld egészének klímájára. A tengeri jégtakaró fogyása befolyásolja a napsugarak visszaverődését, az úgynevezett albedó értékét. Ez egy adott felszínre érkező fénysugárzás és az onnan visszaverődő sugárzás százalékos arányával fejezhető ki. Minél nagyobb a tenger felszínét borító jég kiterjedése, annál több verődik vissza a nap energiájából a világűrbe. Ugyanakkor a tengerek jégmentes területének növekedése a napsugarak (és azok energiájának) fokozott elnyelődését eredményezi. A tengeri jégpáncél zsugorodásával a régebben jéggel fedett tengerterületek egyre nagyobb mértékben nyelik el a napsugarak energiáját, ami további felmelegedéshez vezet. A tengeri jég területének csökkenése az Arktisz ökoszisztémájának egészére hatással van. A filmből is kiderült, hogy a jegesmedvéknek milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az egyre zsugorodó tengeri jégtakaró következtében. A tengeri jég visszaszorulása hatással van a jegesmedvék vadászterületére, zsákmányejtésük módjaira, párzási helyszínére és – egyes estekben – még arra is, hogy a jégben hol vájják ki a megszületendő bocsaiknak otthont adó barlangjukat. Területi eloszlásuk és egyedszámuk változásai az Északi-sarkvidék teljes ökoszisztémájára hatással vannak. A globális klímaváltozás az egész emberiséget érinti: az Arktisz őslakóit és a világ távoli táján élő embercsoportokat egyaránt. A tudósok úgy vélik, hogy amennyiben mindan�nyian összefogunk, és még idejében közösen cselekszünk, akkor képesek lehetünk arra, hogy annyira lelassítsuk és csökkentsük, illetve később fenntartható szinten stabilizálni tudjuk a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy az elégséges lesz a tengeri jégtakaró megőrzéséhez és az attól függő arktiszi ökoszisztéma (végső soron az egész emberiség) fennmaradásához.

Kulcsszavak • Tengeri jég (tengeri jégpáncél, illetve jégtakaró): A tengervíz befagyott felszíni rétege, amely létfontosságú szerepet játszik az Északi-sarkvidék ökoszisztémájában honos fajok fennmaradásában. • Ökorégió (Tengeri jéghez kötődő ökorégiók): A tengeri jég jellemzőinek (kialakulása, változásai egy adott területen belül) hatása az ott élő jegesmedvékre. A jegesmedvék szempontjából négy ökorégiót különböztetünk meg. • Klíma (éghajlat): Egy adott terület vagy földrajzi táj hosszú időszakon át jellemző időjárási sajátosságainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő többé-kevésbé szabályszerű ismétlődése. • Albedó: A tengervíz és a tengeri jégfelszín napsugarakat visszaverő képessége. Általánosságban egy adott felszínre érkező látható fény mennyiségének és a felszín által visszavert sugárzásnak (százalékos) arányát jelenti. • Klímaváltozás: Az átlagos klíma, azaz az éghajlat tartós és jelentős mértékű változása helyi vagy globális szinten.

1. feladat: Jegesmedvék a felmelegedő világunkban Teendő Nézzék meg a „Polar Bears in a Warming World” videót az osztállyal közösen! Ez áttekintést ad a klímaváltozásról, a tengeri jégtakaró csökkenéséről az Arktiszon, illetve mindezek jegesmedvékre gyakorolt hatásairól.

2. feladat: Az Északi-sarkvidék tengeri jégpáncéljának feltérképezése Teendők 1. A tudósok az Északi-sarkvidék területén négy, egymástól elkülöníthető tengeri jéggel borított ökorégiót határoztak meg. Vetítse ki a tengeri jéggel borított ökorégiókat szemléltető ábrát, és készítsen minden diák számára egy másolatot! 2. A diákok nézzék meg a „Steve Amstrup – Four Ice Ecoregions” (A négy tengeri jéggel borított ökorégió) című videót! Ebben a neves jegesmedve-kutató, Dr. Steve Amstrup bemutatja a tengeri jég területén kialakult négy fő ökorégiót.

(A jobb felső sarokban lévő térképmagyarázat feliratai) Az Északi-sarkvidék ökorégiói Divergens (távolodó) jégpáncél (~ 8500 jegesmedve) Konvergens (közeledő) jégpáncél (~ 2400 jegesmedve) 300 méteres mélységet jelölő szintvonal A tengeri jég sodródásának általános iránya A szigetvilág jégpáncélja (~ 5000 jegesmedve) Évszakos jégpáncél (~ 7500 jegesmedve)

3. A diákok vessék össze a jéggel időszakosan borított területek térképét saját Északi-sarkvidéket ábrázoló térképükkel (lásd az 1. fejezet végén az 1.1 feladatlapot)! Jelöljék be rajta az évszakos jég mind a négy típusát egymástól jól megkülönböztethető színekkel! 4. A négy fő ökorégió tanulmányozása után a diákok figyeljék meg az idő előrehaladtával egyre zsugorodó tengeri jégtakarót! A következő linken található weboldalon összehasonlíthatják és nyomon követhetik a tengeri jégtakaró területének több évtized leforgása alatti változását, valamint évszakos ingadozását a téli és nyári hónapok között: windows2universe. org/earth/polar/sea_ice/sea_ice_compare.html 5. Miután megfigyelték a tengeri jégtakaró csökkenésének a jegesmedve-populációkra gyakorolt hatását, gondolkozzanak el a diákok azon, hogy a tengeri jégpáncél zsugorodása milyen következményekkel jár az Északi-sarkvidék más élő szervezetei szempontjából! Miként fogja befolyásolni a Varázslatos sarkvidék című filmben szereplő többi állatot ez a folyamat? Milyen hatással lesz a tengeri jégtakaró visszahúzódása az Északi-sarkvidéken és a szubarktikus (tajga) területeken élő emberekre?

A térkép feliratai: Russia = Oroszország Greenland = Grönland Canada = Kanada Alaska = Alaszka Bering Sea = Bering-tenger North Pole = Északi-sark

Az évszakos jégpáncél ökorégiója – A jéggel évszakosan borított területek a jegesmedve földrajzi elterjedésének legdélebbre fekvő vidéke. Ilyen például a kanadai Hudson-öböl, ahol a jégpáncél minden nyáron elolvad, és a jegesmedvéknek egészen a tengervíz ősszel bekövetkező befagyásáig kell várniuk arra, hogy újra vadászhassanak. Az ilyen − évszakos tengeri jégpáncéllal borított − területeken honos populációk vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben. Az évről évre egyre hosszabbodó jégmentes időszak kétségessé teszi, hogy felhalmozott zsírtartalékaik kitartanak-e. Az Északi-sarkvidék divergens (távolodó) jégpáncéljának ökorégiója − Ezeken a vidékeken tengeri jégpáncél kialakul ugyan a partközelben, de aztán visszahúzódásnak indul, különösen a nyár folyamán. A mind jobban felmelegedő Arktiszon a tengeri jégtakaró egyre messzebb húzódik vis�sza a partoktól, ami a jegesmedvéket kényszerhelyzetbe hozza: választaniuk kell, hogy kijöjjenek-e a szárazföldre – ez esetben az ősszel újraformálódó jégpáncél megjelenéséig koplalhatnak –, vagy inkább megkockáztassák-e a kimerítő, nagy távolságokra történő úszást a még fennmaradó jégtáblákhoz. A parttól távol, a nyílt tengeren sodródó jégtáblák viszont gyakran a tenger terméketlen területeit borítják, ezért még ha ezeket a tengeri jégmezőket a maratoni átúszást követően sikeresen el is érik, nagy az esélye annak, hogy egyetlen elejthető fókát sem találnak majd ott. Az itt előforduló jegesmedvék ugyancsak komoly veszé-

lyeknek vannak kitéve: az egyre nagyobb távolságok átúszásától az elhúzódó koplalási periódusokon át életterük beszűkülésével járó, illetve a tengerpartra kényszerülésük következményeként egyre gyakoribb emberekkel történő összeütközésekig. Az Északi-sarkvidék konvergens (közeledő) jégpáncéljának ökorégiója – Az Északi-sarkvidék más tájain kialakult tengeri jégpáncél az élőhelyek tengerpartjai mentén halmozódnak fel, lehetőséget biztosítva a területen élő jegesmedvéknek a fókavadászatra. Jóllehet az itt honosaknak egyelőre viszonylag jól megy a soruk, de ha nem teszünk sürgősen lépéseket a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségének csökkentése érdekében, akkor a tudósok előrejelzései szerint a régió jégpáncélja akár már 75 éven belül eltűnhet, és ezzel együtt a helyi jegesmedve-populációk is. A szigetvilág jégpáncéljának ökorégiója − A kanadai Arktisz legészakabbra fekvő területei és Grönland kellően északra helyezkednek el ahhoz, hogy a part menti jégpáncél egész évben fennmaradhasson, és még a nyár folyamán se olvadjon el – lehetővé téve a jegesmedvék folyamatos zsákmányszerzését. Habár ezt az ökorégiót tartják a jegesmedvék utolsó menedékének, még ennek a területnek is legfeljebb csak 100 évet jósolnak, mielőtt a helyi jégpáncél teljesen elolvadna, hacsak nem tudjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását még idejében megfelelő mértékben csökkenteni.

5.2 feladatlap - A jegesmedve ökorégióinak térképe Az Északi-sarkvidék ökorégiói Divergens (távolodó) jégpáncél (~ 8500 jegesmedve) Konvergens (közeledő) jégpáncél (~ 2400 jegesmedve) 300 méteres mélységet jelölő szintvonal A tengeri jég sodródásának általános iránya A szigetvilág jégpáncélja (~ 5000 jegesmedve) Évszakos jégpáncél (~ 7500 jegesmedve) A térkép feliratai: Russia = Oroszország Greenland = Grönland Canada = Kanada Alaska = Alaszka Bering Sea = Bering-tenger North Pole = Északi-sark

------------------------------------------------------------------------------------------------------Megjegyzés a tanároknak: A szaggatott vonal mentén szétvágandó, hogy egy sokszorosított oldalból két kiosztható térképet kapjunk! Az Északi-sarkvidék ökorégiói Divergens (távolodó) jégpáncél (~ 8500 jegesmedve) Konvergens (közeledő) jégpáncél (~ 2400 jegesmedve) 300 méteres mélységet jelölő szintvonal A tengeri jég sodródásának általános iránya A szigetvilág jégpáncélja (~ 5000 jegesmedve) Évszakos jégpáncél (~ 7500 jegesmedve) A térkép feliratai: Russia = Oroszország Greenland = Grönland Canada = Kanada Alaska = Alaszka Bering Sea = Bering-tenger North Pole = Északi-sark

6. FEJEZET Ideje cselekednünk! Célkitűzések A diákok bővítik ismereteiket az üvegházhatású gázok környezetre gyakorolt hatásairól. Az így szerzett tudás birtokában személyre szabott cselekvési tervet állítanak össze, amely a környezettudatos életmódot, a környezet megóvása mellett elkötelezett mindennapos döntéseket, tetteket, magatartásformákat hangsúlyozza, illetve segíti a diákokat abban, hogy egyéni, felelősségteljes választásaikkal hozzájárulhassanak az üvegházhatású gázok és az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentéséhez.

A filmben láthattuk A Varázslatos sarkvidék című filmből világossá vált az a tény, hogy bolygónk egészének egyre fokozódó felmelegedése milyen negatív következményekkel jár az Északi-sarkvidék élővilágára. Mindennapos tevékenységeink – lakjunk akár több ezer kilométernyi távolságra is – közvetlenül-közvetetten hatással vannak az arktiszi környezetre. És bár a globális klímaváltozás már eddig is súlyos károkat okozott a jegesmedvék élőhelyét biztosító tengeri jégtakaróban, a tudósok igyekeznek hangsúlyozni, hogy még mindig nem késtünk el, hogy lépéseket tegyünk és cselekedjünk – ehhez azonban mindannyiunk egyéni szerepvállalására van szükség: otthon, a munkahelyünkön, az iskolánkban és a közösségünkben egyaránt! Az Északi-sarkvidék felmelegedése közvetlenül érint minden embert a földön. Az Arktisz területéről kiinduló tengeráramlatok − éghajlat-módosító hatásukkal − bolygónk egészének hűtésében játszanak szerepet. Amennyiben a világtengerek vízhőmérséklete tovább növekszik, az további (klíma-) változással fog járni Földünk minden táján. De még van remény! Még nem túl késő, hogy megmentsük a jegesmedvék élőhelyét, ha sikerül összefognunk a légkörbe juttatott szén-dioxid (CO2) csökkentése érdekében!

Megjegyzések a tanári előkészülethez A javasolt két feladat elvégzése összesen 1-2 órát igényel. Nyomtassa ki és ossza szét a fejezet végén található Cselekvési terv (minta) 6.2 feladatlapot! Ez elvégezhető egyénileg vagy kisebb csoportokban is. A fejezetben szereplő feladatok megoldása feltételezi az emberi tevékenységek bolygónkra gyakorolt hatásainak ismeretét. Olyan környezettudatos cselekedetekkel, mindennapos döntésekkel foglalkozik, amelyek a fenntartható fejlődést szem előtt tartó életmód elsajátítását segítik. A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett szemléletmód és környezettudatos magatartás a felelősségteljes, etikus életvitel kialakításához vezető út első lépései, amelyek során minden egyes egyéni választásban az adott személy értékrendje tükröződik vissza.

Háttér-információk A klímaváltozással foglalkozó kutatások bizonytalanságai nem a bolygónk felmelegedésére vonatkozó tudományos adatokban keresendők, hanem a melegedés jövőbeni mértékében, a folyamat ütemében és feltételezhető hatásaiban. Egy, a közelmúltban Dr. Steven C. Amstrup és tudós kollégáinak csoportja által nyilvánosságra hozott új keletű kutatás rámutatott a tengeri jégtakaró kiterjedése és a globális hőmérséklet közötti egyenes arányú összefüggésre. A tanulmány szerint minél inkább emelkedett a hőmérséklet, annál nagyobb területről tűnt el a tengeri jégpáncél. Egyúttal minél több tengeri jégtakaró olvadt

el, annál jobban megfogyatkozott a jegesmedvék élőhelye. Ezt figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a jegesmedvék és más Arktiszon honos fajok fennmaradása attól függ, hogy meg tudjuk-e állítani a további hőmérséklet-emelkedést. Ahhoz, hogy bolygónk klímáját olyan állapotban őrizhessük meg, hogy az az emberiség virágzásához fenntartható feltételeket biztosíthasson, a tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségének drasztikus csökkentése szükséges. A légkör széndioxid-szintjének csökkentésére már rendelkezünk lehetséges megoldásokkal mind hosszú, mind rövid távon. Az energiatakarékosság különféle módjai – a környezettudatos tevékenység, magatartásforma egyik fő megnyilvánulása – a leghatékonyabb eszköz az egyéni energiafelhasználás, a „szénlábnyom” csökkentésére. A környezetkímélő közlekedési eszközök választása és otthonaink energiahatékonyságra törekvő átalakítása mindenki által megvalósítható célkitűzés. Ezek egy része nem is jár kiadással, sőt alkalmazásukkal pénzt takaríthatunk meg. Minden cselekedetnek megvannak a maga következményei, amelyek vagy elősegítik a fenntartható fejlődést, vagy éppen ellene hatnak. Minden döntés számít, ahogy minden konzervdoboz és palack is. Tudtad, hogy egyetlen alumínium konzervdoboz újrahasznosítása elegendő energiát takarít meg egy televíziókészülék három órán át tartó működéséhez, ami majdnem két liter (fél gallon) benzinnek felel meg? A gyerekek rendkívül fontos szerepet játszanak a környezetvédelemben, mind környezettudatos döntéseik és felelősségteljes tetteik, mind a családjukra és társaikra gyakorolt hatásuk, befolyásuk révén. A helyes cselekedetek egyben követendő példaként is szolgálnak, és minden szónál többet érnek. Minden cselekvési tervnek személyre szabottnak kell lennie annak érdekében, hogy megfeleljen az egyéni képességeknek, lehetőségeknek, és az adott egyén az általa fontosnak tartott célokat tarthassa szem előtt! Minden apróság számít! Ne feledjük: sok kicsi sokra megy!

Szempontok, útmutató kérdések • Mit is jelent valójában a fenntartható (környezettudatos) életvitel? • Mit takar a közösségi szerepvállalás? • Milyen más kifejezéseket használunk egy adott közösségen belüli tevékenykedésre? • Mely értékek fontosak a számodra? Mindig megfelelnek a tetteid ezeknek az értékeknek?

Kulcsszavak • Aktivitás: Egy adott cél, például a környezetvédelem, a társadalmi fejlődés, illetve a pozitív gazdasági változások elérése vagy elősegítése érdekében végzett önkéntes munka, cselekvő tevékenység. • Közösség: A társadalomnak a családnál nagyobb, általában egy lakóhelyen élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó egysége, amely közös értékeket képvisel. Biológiai értelemben egy adott környezeten megosztozó élőlények csoportja.

• Adaptív tulajdonság vagy adaptáció: Egy szervezetre jellemző olyan egyedi testi sajátosság, tulajdonság, amely segíti fennmaradását az adott élőhelyen. Az adaptáció alkalmazkodási folyamatot jelent. Egyrészt az egyedek alkalmazkodhatnak, adaptálódhatnak környezetük megváltozásához. Ez az egyedi adaptáció. Másrészt azt az evolúciós folyamatot is értjük alatta, amikor egy-egy populációban egyes öröklődő tulajdonságok, illetve az őket meghatározó allélok (a kromoszóma egy adott lókuszán elhelyezkedő gén variációja) gyakorisága generációról generációra következetesen növekszik, más öröklődő tulajdonságok rovására. A folyamat eredményeként a populációra vagy az egész fajra jellemzővé váló tulajdonságot magát is adaptációnak nevezzük. • Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés: Életvitelünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjébe. A fenntarthatóság elsősorban az erőforrásainktól függ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésének megfogalmazásában a fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk lehetőségét arra, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”. A másik tényező, amit le kellene küzdenünk, az a környezet felélése − mindezt úgy, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. A 2005-ben megjelent World Summit Outcome Document ENSZ-kiadvány szerint a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei”: a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem. • Mitigáció: Csökkentés, kárenyhítés. A globális felmelegedés intenzitásának és lehetséges következményeinek, potenciális hatásainak a csökkentésére irányuló cselekvés. • Vezetői képesség (leadership): Mások felelősségteljes, etikus irányítása és segítése egy közös cél elérése érdekében.

• Cselekvési képesség (empowerment): Az egyének és közösségek ereje, cselekvésre való képessége és lehetősége. • Etika: Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata. Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. Az erkölcsi szabályok a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. • Értékek: Az egyén számára jelentőséggel bíró, a saját céljaival és erkölcseivel szorosan összefüggő tényezők, amelyeket a személy viselkedésében, döntéseiben követ. Jelenti azt is, hogy a különböző szituációk értékelésekor valaki mit tart fontosnak, mit pozitívnak és mit negatívnak. • Környezettudatos magatartás: A természeti környezet épségének megőrzését szolgáló felelős döntések, választások, etikus magatartásformák. Az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberiség környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását fejezi ki. • Felelős döntéshozatal, felelős magatartás: A rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának etikus kezelése, azok környezettudatos tervezése a jövőre való tekintettel, a környezetvédelem ügye melletti közös elkötelezettség mindazok által, akik tevékenységeik folytán hatással vannak a környezetre.

Eszközszükséglet Gondolkozzon el és gyűjtsön ötleteket arról, hogy mik kerülhetnének a „Környezettudatos magatartásformák” listájára! Segítségképpen megadunk néhány lehetséges választ: − Oltsuk le a villanyt, amikor elhagyjuk a termet, szobát! − Minden elektromos készülék csatlakozóját húzzuk ki a konnek-

torból, ha nem használjuk őket, hogy megelőzzük a felesleges energiafogyasztást! − Kerékpárral, gyalogosan vagy tömegközlekedési eszközökkel menjünk iskolába! − Csak a legszükségesebb mennyiségű vizet használjuk a mosogatáshoz, fogmosáshoz, fürdéshez stb.! − Öltözzünk fel melegebben ahelyett, hogy feljebb kapcsolnánk a fűtést!

megosztanak a többi tanulóval más iskolai médiumokban vagy a diákok közösségi médiafórumain! 9. A www.epa.gov weboldalon található GHG Emissions Calculator segítségével számítsák ki, hogy a diákok mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásától óvták meg a környezetet a 30 napos feladat során − környezettudatos magatartásuk eredményeként!

Osszon ki a diákoknak fejenként egy Cselekvési tervet (mintát)!

A jegesmedvék a maguk sajátos módján alkalmazkodtak az Északi-sarkvidék zordon, rendkívül rideg környezetéhez. Noha élőhelyük Földünk talán egyik legbarátságtalanabb tája, ahol életben maradásuk érdekében a legkeményebb kihívásokkal kell szembenézniük, mégis ez az otthonuk. A sarki nyár folyamán a Nap sohasem nyugszik le, így alvásra a nap bármely szakában sor kerülhet.

1. feladat: Mit értünk környezettudatos magatartás alatt? Teendők 1. Ismerkedjen meg a témával kapcsolatos fogalmakkal, kifejezésekkel! 2. A diákok meséljenek arról, hogy milyen értékeket tartanak fontosnak! (Otthon, család, tiszta víz és levegő stb.) 3. Gondolkozzanak el azon, hogy mindennapos cselekedeteik, magatartásformáik (etika) közül melyek hozhatók összefüggésbe ezekkel az értékekkel, és mennyiben tükrözik őket! 4. Kisebb csoportokban közösen dolgozva osztályozzák a különféle magatartásformákat, tevékenységeket aszerint, hogy azok környezettudatos, a környezet megóvását szolgáló cselekedetek, viselkedések-e vagy sem! Indokolják meg, hogy mi alapján sorolták ezeket az egyes kategóriákba! 5. A csoportok számoljanak be elgondolásaikról, ötleteikről, és hasonlítsák össze listáikat a többi csoportéval! Az osztálylétszámtól függően ez a feladat két, illetve három alkalommal megismételve is elvégezhető. Időközben az olyan csoportok akár össze is vonhatók, amelyek meg tudnak egyezni abban, hogy mi szerepeljen és mi maradjon ki a közös listából; mindaddig, amíg az egész osztály közös nevezőre nem a végleges lista elemeiben. 6. Témaötletek, irányelvek a beszélgetés menetének irányításához: − Miért fontos meghatározni, hogy mit tekinthetünk környezettudatos, a környezet megóvását célzó tevékenységeknek, magatartásformáknak? − Milyen hatással vannak egyedi döntéseink, választásaink a környezettudatos, felelősségteljes életvitelre? − Mit jelent a környezet megóvása melletti elkötelezettség és a közös felelősségvállalás? 7. Tegyük magunkat próbára a „Mit tehetünk akár már 30 nap alatt is?” feladat kihívásával! A diákok gondolkozzanak el azon, hogy milyen döntéseket, választásokat hozhatnak majd otthon, iskolájukban, közösségükben, és írják le válaszaikat! További ötletek találhatók a „Polar Bears International (PBI; Nemzetközi Szervezet a Jegesmedvékért)” weboldalon: www.polarbearsinternational.org/education/howto-live-greener. Az osztály közösen válasszon ki egyet az előbbiekben ös�szegyűjtött környezettudatos cselekedetek, viselkedésformák közül, amelynek betartását 30 napon át az egész osztály vállalja! A határidő leteltével a diákok gondolják át, hogy eddig milyen következményei voltak a „Mit tehetünk akár már 30 nap alatt is?” feladathoz közösen kiválasztott és betartott tevékenységüknek, és hogyan folytatnák azt a továbbiakban is! 8. Írjanak rövid cikkeket, készítsenek egyéb beszámolókat a feladatról, amelyeket megjelentetnek az iskolaújságban, illetve

2. feladat: Ideje cselekednünk! – Mit tehetünk a közösségünkben? Teendők 1. Kérdezze meg a diákokat, mit gondolnak arról, hogy ők maguk milyen módon vehetnek részt közösségük környezettudatos szemlélet- és életmódjának kialakításában! Irányítsa a beszélgetés menetét és témáját: a) Mi szükséges a változtatáshoz? A többiek motiválása, a változások, célok eléréséhez a saját magukba és képességeikbe vetett hit, továbbá egy cselekvési terv és az eredmények megmérésének lehetősége (módja). b) Kik és mik alkotják az egyes diákok közösségét? Társadalmi vagy földrajzi fogalomról van-e szó? c) Számít-e a cselekvési terv megvalósítása szempontjából, hogy milyen értelemben használjuk a közösség fogalmát? 2. A kiosztott Cselekvési terv (minta) alapján a diákok készítsék el saját, személyre szabott hosszú távú cselekvési tervüket, amelyet egy hosszabb időszak alatt hajtanak majd végre! Témajavaslatok a cselekvési terv projektekhez: a) Energiatakarékosság, energiatudatos fogyasztás b) Az újrahasznosítástól az újrahasznosított termékek vásárlásáig tartó kör hiányzó láncszemeinek összekapcsolása c) Egy adott terület újraerdősítése d) A „nulla hulladék”, a hulladékmentesség elérése 3. Az egyes cselekvési tervek hatékonyságát ellenőrizendő, megbeszélhetik az egész folyamatot, kiszámíthatják az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenésének mértékét, illetve 9 hónap elteltével ellenőrizhetik, hogy a feladathoz kapcsolódó környezettudatos tevékenységek, magatartásformák valóban rögzültek-e!

6.2 feladatlap

Cselekvési terv (minta)

Célkitűzés: „Forgatókönyv” készítése saját cselekvési terved céljainak eléréséhez és segítség a terved megvalósításához. Utasítások

Lehetséges akadályok: A) Mely személyektől, szervezetektől várható esetleges ellenállás, ellenvetés? B) Milyen formában? A) B) A) B) A) B) A) B) A) B)

Kommunikációs terv (Kik vesznek részt benne? Milyen eszközöket, módszereket alkalmaznak majd? Milyen gyakran kerül rá sor?)

1. Az alábbi mintát felhasználva készítsd el saját cselekvési tervedet minden egyes általad kiválasztott cél eléréséhez! 2. Mindegyik cselekvési tervedről adj egy-egy másolatot csoporttársaidnak! 3. Hasznos lehet, ha mindig van több másolatod, hogy rendszeresen felülvizsgálhasd és frissíthesd terveidet és azok megvalósulását! Ha időközben változnának az elképzeléseid, illetve új ötletek jutnának eszedbe, akkor azoknak megfelelően igazíthatod a már meglévő terveidet, vagy akár újakat is készíthetsz.

Terved célkitűzése: Eredmények és megvalósítások

A) B) A) B) A) B) A) B) A) B)

A terv egyes lépései Feladatkörök szétosztása Források: A) Rendelkezésre álló források (Mit kell elvégezni?) (Ki a felelős az elvégzéséért?) B) Forrásszükséglet (anyagi, politikai, emberi erőforrások, stb.) 1. 2. 3. 4. 5.

Sarkvidéki számtan

1. feladalap NÉV:

• Mint azt a Varázslatos sarkvidék – A jegesmedvék birodalma IMAX filmben is láthattuk, a jegesmedvék otthona az Északi-sarkvidék. Minden élőlény élőhelyének négy lételemmel kell rendelkeznie: élelem- és vízforrás, biztonságos menedék és az utódok felneveléséhez szükséges tér (terület). A sarkvidék a „szélsőségek földje”: rendkívül hideg és zordon éghajlatáról ismert. A jobbra látható hőmérő segítségével állapítsd meg a sarkvidék téli átlaghőmérsékletét! Juj, de hideg van! VÁLASZ:

Mi a jegesmedve kedvenc tápláléka?

Az alábbi képes ábrát tanulmányozva határozd meg, hogy hozzávetőlegesen mennyi jegesmedve él az Északi-sarkvidéken!

Bár a jegesmedvének van kedvenc tápláléka, amelyből már egy is egyetlen hétre elegendő energiát biztosít neki, mégis könnyen megalkuszik, és mindent megeszik, amit csak talál. Az alábbi oszlopgrafikon adatai alapján állapítsd meg, hogy mi a jegesmedve kedvenc tápláléka!

Fókák

Bogyók, tengeri hínár és moszatok, madártojások

jegesmedve

Bálnatetemek

= 5000

A táplálék mennyisége (fontban)

Válasz:

Táplálékfajták Az Északi-sarkvidék a Föld felszínének 1/5-öd része. Válaszd ki és jelöld meg az alábbi két kép közül azt, amelyik helyesen ábrázolja az egyötöd részt!

A:

B:

Jutalomfeladat matematikából Hány m3 hó férne egy jegesmedve 1,8 méter hosszú, 1,5 méter széles és 0,9 méter magas barlangjába? VÁLASZ:

Sarkvidéki érdekességek Az Északi-sarkvidék rendkívül zordon és barátságtalan élőhely. Ám ahogy ezt a Varázslatos sarkvidék című IMAX filmben is láthattuk, túlélésük érdekében az ott élő állatok a maguk módján alkalmazkodtak ezekhez a szélsőséges viszonyokhoz. Az adaptáció (alkalmazkodás) azokat a tulajdonságbeli változásokat jelenti, amelyek segítik az élőlényt abban, hogy alkalmazkodjon az adott élőhely viszonyaihoz, és életben maradjon.

2. feladatlap NÉV:

A jegesmedve bundája valójában nem fehér, hanem átlátszó, amely visszaveri a napsugarakat. Fekete bőre pedig segít elnyelni a napfény melegét.

Széles mancsának átmérője elérheti a 30 centimétert is. Úszóhártyás mellső mancsai az úszásban segítik, míg a hátsó lábak kormánylapátként működnek.

A jegesmedve kifinomult szaglással rendelkezik. Akár 32 kilométeres távolságból is képes kiszimatolni a fókákat! Úszás közben be tudja zárni az orrlyukait.

Na, ki vagyok én? Az egyes alkalmazkodási módok a képeken látható Északi-sarkvidék állataira vonatkoznak. Kösd össze a bal oldalon található állat képét a hozzá tartozó jobb oldali jellemzéssel! Az interneten további képeket kereshetsz ezekről az állatokról, amelyek segíthetnek a feladat megoldásában. 1. Sarki róka

A) Vastag zsírréteg segít melegen tartani magam a fagyos északi-sarkvidéki vizekben. Bőröm színének változása megmutatja a testhőmérsékletemet!

2. Tundrai dongó/ poszméh

B) A tavasz beálltával levedlem hosszúszőrű, vastag fehér bundámat, és amikor a hó elolvad, rövid barna szőrzetre cserélem azt.

3. Rénszarvas (karibu)

C) Nagy, domború patáim segítenek a vastag hóréteg felszínén az egyensúlyozásban. Úszáskor is jól jönnek evezőlapátként!

4. Rozmár

D) Repülőizmaim dideregni látszanak, miközben repülök, így melegíteni tudom magamat a nagyon hideg levegőben.

Most érkezett a hír: Eddig ismeretlen állatot fedeztek fel az Északi-sarkvidéken! Most érkeztél meg felfedező kalandtúrádról a messzi északról, ahol egy, az Északi-sarkvidék szélsőséges viszonyai között élő, új állatfajra bukkantál. Rajzold le vázlatosan ezt az élőlényt, és nevezd meg legalább három olyan jellemzőjét, amelyek segítségével alkalmazkodott az ottani zord környezethez, és amelyek segítségével nemcsak életben maradhat, hanem kifejezetten jól is érzi magát ezen a különleges élőhelyen!

Sarkvidéki csillagképek – Mesél az égbolt Hallottál már az Orion csillagképről (konstellációról*)? A legtöbb ember azért szemléli az éjszakai égboltot, hogy meglelje a három, egy sorban elhelyezkedő csillag alkotta Orionövet. Ezzel szemben, az észak-amerikai bennszülött inuitok* mítoszvilágában (mint ahogy azt a Varázslatos sarkvidék című IMAX filmből megtudhattad) másféle legenda* kering ennek a három csillagnak a születéséről, amely egy jegesmedvével folytatott harcról mesél… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fókavadász, aki két fiával a tenger partján éldegélt. A kisebbik fiú arról álmodozott, hogy egyszer ő maga is olyan jó vadász lesz, mint a bátyja és az édesapja, de sosem hitte, hogy valaha is a nyomdokaikba léphetne. Egy éjjel elhatározta, hogy márpedig bebizonyítja rátermettségét, ezért fogta három kutyáját, és a szánhoz kötötte őket. Hamarosan a befagyott tengerparthoz ért, ahol elmerengett a

3. feladatlap

NÉV:

végtelen sötétségben, és rádöbbent arra, hogy most nem elég a szokásos fókát megölnie, hanem nagyobb vadat, egy igazi jegesmedvét kell elejtenie! A tengeren úszó sok jégtábla* közül mintha az egyik hirtelen mozdulni látszott volna – de nem jégtábla volt az, hanem egy jegesmedve! Bátorságát összeszedve a fiú apránként óvatosan közelebb kúszott, és dobásra emelte dárdáját − de az állatnak csupán a mancsát találta el. Amikor a feldühödött jegesmedve hátsó lábaira emelkedett, a fiú csak akkor döbbent rá, hogy pusztán egyetlen egy dárdája volt, és így védtelenül áll a hatalmas fenevaddal szemben. Visszarohant hát a szánjához, de amikor odaért, a jégtábla kettéhasadt a fiú, a szánja, a kutyái és a jegesmedve között, és a két jégsziget a nyílt tenger felé sodródott. Másnap virradóra, amikor az apja és a bátyja felébredtek, nagy szomorúsággal tapasztalták, hogy a fiú eltűnt. Megfogadták, hogy addig őrzik a tüzet a házban, amíg ő meg a kutyái haza nem térnek. Még a mai napig is látható a történet a csillagos égbolton. A fiát hazaváró apa házából kiszűrődő tűzhely fénye világítja meg az éjszakai látóhatárt (a sarki fény; aurora borealis*). A csillagokra felnézve pedig láthatod a megsebzett jegesmedvét (a Betelgeuse vörösen izzó csillagát), a három szánhúzó kutyát (az Orion-öv három csillagát) és magát a fiút a kutyái mögött megbújva (a Rigel kéken világító csillagát).

* Kulcsszavak • Konstelláció (csillagkép): egy adott alakzatot kirajzoló csillagok csoportja. • Inuitok: Alaszka, Kanada és Grönland egyes területein élő őslakos népcsoport (régebben „eszkimóknak” nevezték őket). • Legenda: több generáción keresztül, gyakran szájhagyomány útján átadott történet (monda). • Jégtábla: a tenger felszínén úszó nagyobb kiterjedésű jégdarab. • Sarki fény (aurora borealis): a messze északon elhelyezkedő tájakra jellemző, ezért sokszor északi fényként is emlegetett olyan természeti jelenség, amelyet az éjjeli égbolton megjelenő élénk fényjáték kísér. A töltéssel rendelkező részecskéknek a légköri gázokkal történő összeütközése okozza.

A konstelláció (csillagkép) egy bizonyos alakzatot kirajzoló csillagok csoportja. Az évezredek során rengeteg történet, monda született a csillagképekről. Jelenleg 88 felismerhető csillagképet tartunk számon. Vizsgáld meg a bal oldali képen látható csillagokat! Milyen „új”’ konstellációt (csillagképet) fedezel fel? Mire hasonlít az alakzata? Mit gondolsz, miként született ez a csillagkép? Milyen történet kapcsolódhat a születéséhez? Írd le a saját történetedet egy külön lapra, amelyben elmeséled a te csillagképed keletkezésének legendáját. Nevezd is el saját csillagképedet!

II. Feladatgyűjtemény az új IMAX filmhez: Varázslatos sarkvidék −Történet a szeretetről, a családról és a túlélésről Földünk legzordabb táján.

A Varázslatos sarkvidék − A jegesmedvék birodalma című IMAX film egy olyan, eddig még soha nem látott 3 dimenziós kalandtúrára repít el bennünket, amelynek során szemmel követhetjük egy jegesmedveanya és két héthónapos bocsa barangolását az otthonukul szolgáló messzi Északi-sarkvidék változó vadonjában. Közeli betekintést nyerhetünk e jegesmedvecsalád mindennapos életébe és az életben maradásért vívott megpróbáltatásaiba, ebben a rendkívül barátságtalan, zord környezetben, amelyet egyre olvadó jégtakaró, hatalmas kiterjedésű gleccserek, látványos vízesések és fenséges hófedte hegycsúcsok tarkítanak.

Érdekességek a jegesmedvéről − Jóllehet a jegesmedve bundája szemmel láthatóan fehérnek tűnik, szőrzete valójában átlátszó. Ennek köszönhetően könnyebben veri vissza a napsugarakat, ezért látjuk bundáját fehérnek is. − A kifejlett hím példányok akár 3 méter magasra is nőhetnek, és elérhetik a 635 kilogrammos testtömeget is. − Ugyanakkor a jegesmedvebocsok születésükkor alig fél kilót nyomnak. − A jegesmedvéket úszóhártyás mellső mancsaik segítik az úszásban, míg hátsó lábaik kormánylapátként szolgálnak. − A jegesmedve legkedveltebb zsákmányállata a fóka. − A jegesmedvét rendkívül erőteljes felépítése képessé teszi arra, hogy akár egy mancscsapással megölje prédáját. − A jegesmedvét zsíros, víztaszító bunda borítja, amely megkönnyíti számára, hogy úszás után testét egyszerűen megrázva hamar megszáradhasson. − A jegesmedve akár 10 km/h átlagsebességgel is képes úszni. − A jegesmedvékre sokkal inkább jellemző testük túlmelegedése, semhogy fáznának.

Szókereső Keresd meg az alábbi tíz szót, amelyeket a betűk között rejtettünk el! arctic (= sarkvidék) family (= család) ploar bear (= jegesmedve) caribou (= rénszarvas − karibu) ice (= jég) underwater (= víz alatti) ecosystem = ökoszisztéma (a társulás [biocönózis] és az élőhely [biotóp] együttese) ocean = óceán walrus = rozmár

Karikázd be az északi-sarkvidéken élő állatokat!

Jegesmedve

Oroszlán

Rénszarvas (karibu)

Delfin

Hóbagoly

Gyík

Rozmár

Társítsd az Északi-sarkvidéken honos állatokat a rájuk jellemző tulajdonsággal! 1. ___ Majdnem 3 méter hosszú agyarrá fejlődött foggal büszkélkedhet. 2. ___ Agyarai elefántcsontszínűek. 3. ___ A tülkösszarvúak családjába (Bovidae) tartozik. 4. ___ Európában rén- vagy tarándszarvas néven is ismeretes. 5. ___ Bundája színe télre fehérré változik. 6. ___ Szinte soha nem száll le a földre. 7. ___ Nappal és éjjel egyaránt vadászik. 8. ___ A legnagyobb testű szárazföldi húsevő a világon. Megfejtés:1. F); 2. A); 3. H); 4. G); 5. C); 6. D); 7. E); 8. B)

A) Rozmár B) Jegesmedve C) Lemming D) Sarki csér E) Hóbagoly F) Narvál G) Rénszarvas (karibu) H) (Keleti) pézsmatulok

Keresd meg az elkalandozott bocsokat! Segíts a jegesmedvemamának megtalálnia elcsatangolt két héthónapos bocsát az útvesztőben!

Ünnepeljük együtt a nemzetközi jegesmedvenapot!

A jegesmedveanya és bocsai

A jegesmedvék nagy létszámú populációja A jegesmedvék alacsony létszámú populációja A jegesmedvék ritka előfordulása

Az Északi-sarkkör – ez a képzeletbeli körvonal − az Északi-sarkot és annak környezetét jelöli ki. A jegesmedvék a szárazföldek tengerrel határos partjait népesítik be. Ezen a területen − évszakoktól függetlenül − mindenhol találhatunk állandóan zsákmány után kutató jegesmedvéket.

Test − Beszéd Hol élnek a jegesmedvék? A Földön összesen körülbelül 22−27 ezer vadon élő jegesmedve található. Az Északi-sarkvidéken honosak, amelynek területén több ország is osztozik: Egyesült Államok (Alaszka állama), Kanada, Oroszország, Dánia (Grönland), Norvégia. Vajon a pingvinek is ugyanott élnek, mint ahol a jegesmedvék? Nem, jegesmedvék csak az Északi-sarkvidéken fordulnak elő, míg pingvineket kizárólag a déli féltekén találunk! A jegesmedvék rendkívüli távolságokat barangolnak be: évente átlag akár 8850 kilométert is megtesznek! Talpukat szőr borítja, amely segíti a tapadást a csúszós jégfelszínen.

A jegesmedvék különféle hangokkal és testbeszéddel, testtartásokkal kommunikálnak egymással. Egy mély morgás figyelmeztetésül szolgál a másiknak, jelentése: „Hagyjál békén!” Amikor bőségesen áll rendelkezésre az élelem, előfordul, hogy a jegesmedvék megosztják egymással a zsákmányt. A kéregető lassan közelíti meg a prédát elejtőt, a tetem körül ólálkodik, és behódolóan üdvözlésre nyújtja orrát társa orrához. Játékos kedvében a jegesmedve fejét csóválja egyik oldalról a másikra, vagy hátsó lábaira emelkedik, állát mellére ereszti, és mellső lábait teste mellett lógatja. Ha felbőszítik, fejét leszegve fújtat és prüszköl vagy morog. A támadó jegesmedve füleit hátra lapítva, fejét leszegve indul rohamra.

Bár a jegesmedvék párzása áprilisban és májusban történik, a megtermékenyített petesejt egészen az ősz beálltáig nem indul növekedésnek – ezt a jelenséget késleltetett beágyazódásnak (késleltetett implantációnak) nevezzük. A bocsok a zord tél folyamán látják meg a napvilágot a menedéket nyújtó jegesmedve-barlangban. Csak a tavasz beköszöntével hagyják el védelmező szülőodújukat, amikor már bőségesen áll rendelkezésükre táplálék. Az anyamedvének előre gondoskodnia kell arról, hogy bocsai táplálásához és saját jó erőnlétéhez szükséges, elegendő zsírtartalékot halmozzon fel a barlangban élelemforrás nélkül töltendő 6 hosszú hónapra. A körülbelül mókus nagyságú bocsok vakon születnek, szőrzetük ekkor még különösen finom és selymes. Anyjuk mindent megtesz annak érdekében, hogy a kifejlett hím jegesmedvékkel elkerülje a találkozást, mivel előfordul, hogy azok megtámadják és felfalják a bocsokat. Ugyanakkor anyai ösztönei annyira erősek, hogy magához képest akár jóval nagyobb testű támadóval is gyakorta sikeresen veszi fel a küzdelmet. Az Északi-sarkvidék délebbre fekvő területein a jegesmedvebocsok legalább 20 hónapon át szopnak, és teljesen anyjukra vannak utalva a túlélésben. Ezzel szemben az Északi-sarkvidék északabbra elterülő tájain – a még ennél is sokkal zordabb és keményebb életkörülmények között − született bocsok harmadik életévükig szopnak.

(Nemzetközi Szervezet a Jegesmedvékért) A természet megóvása a tudományos kutatás, az egyéni felelősség felismerése és vállalása, továbbá az oktatás eszközeivel

Megeszlek!

Az évszakok változásával a jegesmedvék különféle élelemforrások után kutatnak. Bebarangolják a tengerpartot bálna- és rozmártetemeket keresve. Amíg a szárazföldön tartózkodnak, a jegesmedvék sarki rókákra, lemmingekre és különféle madarakra is vadásznak. Szemben azzal, amit a helyi állatkertben tapasztalhattál, a vadon élő jegesmedvékre nem jellemző, hogy halakat ejtenének el táplálékul.

Ez egy kétszemélyes játék. Felváltva húzzatok egy-egy vonalat bármelyik két buborék közé! Ha úgy sikerül vonalat húznod a buborékok közé, hogy azok egy négyzetet alkotnak, írd bele a neved kezdőbetűit: ezért 1 pont jár! Ha az így összekötött négyzetbe sarki róka, lunda vagy rozmár képe kerül, 2 pontot kapsz! Ha sikerül egy bálna képét is a buborék-négyzeteddel bekerítened, akkor 3 pontot zsebelhetsz be! Miután minden lehetséges buborék-négyzetet megrajzoltatok, adjátok össze a játék során gyűjtött pontjaitokat! A legtöbb pontot elérő játékos nyert!

Kösd össze a számokat növekvő számsorrendben, majd színezd ki a megjelenő képet!