Bevezetõ. Az ember természete már csak olyan Istennek hála hogy mindig abban bízik, legközelebb

BEVEZETÕ

Bevezetõ

A

z ember természete már csak olyan – Istennek hála – hogy mindig abban bízik, legközelebb már csak jobb lesz, rövidesen megváltoznak a dolgok. Mi is ebben bíztunk már hosszú-hosszú idő óta, különösen a néhány évvel ezelőtti időben, amikor az új kormány átvette az ország irányítását. Ezidáig úgy tűnik, hogy a népfőiskolák körében általában hiába való a bizakodás. Sokat és sokszor írtunk már a nyilvánosságnak, vagy a döntéshozóknak arról, hogy érthetetlen, amit a népfőiskolákkal kapcsolatban nap, mint nap tapasztalni, meg­élni vagyunk kénytelenek: a Magyar Népfőiskolai Társaság és tagszervezetei 25 éves munkájának a semmibevételét, és ezzel azoknak az embereknek a semmibevételét is, akik többnyire egyedüli önművelési-tanulási lehetőségként éltek a népfőiskolák számukra kínált szolgáltatásaival, életük és felemelkedési lehetőségük támaszaként. Egyfajta fásultsággal viszonyultunk már ehhez a politikai-döntéshozói hozzáálláshoz, és – amint a mostani lapszámunk tartalma is bizonyítja – bár nehezen, de tesszük tovább a dolgunkat, amennyi erőnkből és lehetőségeinkből telik. Most azonban olyan hír rázta fel a népfőiskolákon áldozatosan tevékenykedőket, amely szinte leírhatatlan módon és mértékben váltott ki felháborodást a köreikben, és amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni: amíg más népfőiskolák kisemmizetten nyomorog­ nak, addig a Lakitelek Népfőiskola másfélmilliárdos (!) fejlesztési beruházást indított el a közeli napokban, kiemelt kormányzati támogatásként. Szállodai szolgáltatás fejlesztése, termálkútfúrás, uszodafejlesztés, 6000 négyzetméter alapterületű üvegházak kialakítása. Egytől egyig a tipikus népfőiskolai tevékenységet szolgáló fejlesztés – mondhatnánk cinikusan, ha olyan kedvünk lenne. Elképesztő és hihetetlen. Nem hallja meg senki a döntéshozók közül az érintettek hangját, hogy most már abba kellene hagyni a népfőiskola nevének rombolását? Nincs lelkiismeret furdalása senkinek, aki érintett ebben a dologban? Nem ébrednek rá, hogy valójában mit tesznek? Nem a törvényességről beszélek, mert mindnyájan tudjuk, hogy – amióta világ a világ – úgy játszanak ki emberek törvényeket, vagy élnek vissza velük, ahogy az éppen az egyéni érdekeiknek leginkább megfelel. Hanem arra, amit etikának és erkölcsnek nevezünk. Kezd abban megerősödni a hitem, hogy ezeket az alapvető értékrendet jelentő fogalmakat és az ennek megfelelő cselekvést jobb, ha nem keresem a közéletben, mert talán nem találom meg ma annak egyetlen területén sem, bármennyire is szeretném. Persze sok mindent meg kellett már élnünk az elmúlt 25 év alatt és persze sok minden el is múlt ez alatt az idő alatt, vagy volt, ami csak elcsendesedett – s bár mély sebeket is ejtett rajtunk sok minden, de túléltük. A hozzánk érkező felháborodott hangú megnyilvánulások csendesítéseként csak a keresztényi megbocsátásra tudok hivatkozni és azt ajánlani mindenkinek, hogy kívánjunk inkább sok sikert, és ha lehetséges, akkor nyugodt, jó lelkiismeretet ehhez a „fejlesztéshez” – a többi a Jó Isten dolga. Magunknak pedig kívánjunk - mindennek ellenére – további eredményes munkát, kihangsúlyozva annak a megerősítését, hogy a dán népfőiskolák, és a példájuk alapján létrejött két világháború közötti, és a mai, a Magyar Népfőiskolai Társasághoz tartozó népfőiskolák továbbra is a demokrácia, az emberek és közösségek egyenrangúsága, a szabadság alapján állnak és tevékenykednek. Ehhez kaptunk sok erőt eddig is… Köszönjük. Az MNT elnökségének jóváhagyásával: Mihályfi Márta szerkesztő 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

TANULMÁNYOK

Élethosszig tartó tanulás – felébõl-harmadából 1. Nem jött létre az élethosszig tartó tanulás egységes rendszere Magyarországon Az elmúlt több mint 3 évben több ok miatt a változtatások olyan ellentmondásai kerültek felszínre, amelyeket érdemes átgondolni, mert a szakképzés, felnőttképzés, közösségi művelődés, élethosszig tartó tanulás eddig még nem látott széttagoltsága jött létre. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, amely a 2001. évi CI. törvény helyébe lép, szinte visszalépés még a korábbihoz képest is, s nem ösztönzi az elmúlt 10 év tapasztalatainak felhasználását, és nem veszi figyelembe az Európai Unió tagországaiban azóta végbement szakpolitikai fejlesztések irányát. Az általános célú felnőttképzés kiterjesztését célzó, a szakma képviselői által hosszú évek óta igényelt nagyobb hangsúlynak még a lehetőségét sem teremti meg a törvényt. Az Állami Számvevőszék az elmúlt 3-4 évben három tanulmányt is szentelt a felnőttképzésnek. A tanulmányokban a kormányzat számára megfogalmazott javaslatok megoldásai sem tükröződnek az új felnőttképzési törvényben.1 Az ÁSZ fő megállapításait az alábbiak sze­ rint foglalhatjuk össze a legrövidebben: a felnőttképzés nem szolgálta a kitűzött célok szerint a társadalmi csoportok és térségek közötti különbségek csökkentését, ellenkezőleg ezeket tartósította, vagy növelte. Nem szolgálta a gazdaság elvárásainak való megfelelést és a gazdaság versenyképességének növelését. A rendszer nem hatékony, pazarló a források felhasználásában. Mindezek együttesen társadalmilag káros jelen­ ségek.

Fogalmi zavar a múltból Minden EU-s és OECD elemzés rámutat, hogy a képzettség szintje és minősége alapvetően meghatározza a foglalkoztathatóságot, annak bővülését és a gazdasági növekedést, az innovációt. Az úgynevezett készség – szükséglet előrejelzési nemzetközi prognózisok mind azt mutatják, hogy a foglalkoztatás bővülés nagy része 3. fokú végzettségi szinten lesz, s a közép és szakiskolai szinten jelentős átképzésekre lesz szükség a stagnáló foglalkoztatottsági arány fenntartásához, továbbá az államnak sürgető kötelezettségei jelentkeznek az alacsony iskolai végzettségűek kép­ zésbe történő nagyarányú bevonása terén, ahol drámai foglalkoztatás csökkenés lesz a trend. Egy másik alapvető tendencia az, hogy előtérbe került a gazdaságban az emberi minőség, amely nem elsősorban a hagyományos szakmai tudást és kompetenciát jelenti, hanem az általános felnőttképzés keretei között létrehoz­ ható kompetenciákat. A szakképzés és általános felnőttképzés megkülönböztetése, egymáshoz való viszonya a fej­ lettebb országokban jelentős változáson ment át, a mi értelmezésünkhöz viszonyítva. Egyre jelentősebbé vált a kettő közötti átfedés, átrendeződés a speciális szakmai készségek és tudás gyors változása, az egyes szakmai kompetenciák kiszélesülése és olyan általános készségek (mint ICT és idegen nyelv) meghatározó szerepe. Ezeket találó magyar kifejezésünk szerint korábban, együttesen, általános műveltség­ nek neveztünk. De fontos új elem az ún. „transzverzális készségek”, a „puha készségek” és a „társadalmi készségek”

a.) A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban A tanulmányt szerkesztette és a kutatást vezette: Dr. Pulay Gyula Állami Számvevőszék, 2009 b.) Jelentés a felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság munkaerőigénye kielégítésében betöltött szerepének ellenőrzéséről, ÁSZ, 2010 c.) Jelentés a Regionális Képző Központok (Türr István Képző és Kutató Intézet) Ellenőrzéséről, 2012 1

2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

is, mint fontos munkavállalói készségek megjelenése, amelyek nem illeszthetők be a korábbi szakmai képzés felfogásba. Ugyanakkor a szakképzésnek szélesebb társadalmi kihívásoknak is meg kell felelnie: mindenekelőtt hozzá kell járulnia a társadalmi befogadáshoz. Nagyon fontos, hogy elérhető és méltányos képzési lehetőségek révén valamennyi munkaképes korban lévő polgár lehetőséget kapjon arra, hogy részt vegyen a gazdasági és társadalmi életben.

2. Az általános felnõttképzés Az Állami Számvevőszék 2009-ben szü­letett tanulmánya így fogalmaz: „A 2001-es felnőttképzési törvény elsősorban a szakképzés, mint fel­nőtt­ képzési tevékenység elsőd­legességét támogatja. Említi ugyan az „általános célú felnőttképzést” is, de a gyakorlatban kevés olyan lehetőséget nyújt, amely biztosíthatná az ilyen jellegű képzések nagyságrenddel történő nö­ vekedését, jóllehet az ilyen képzési formák képesek lennének pótolni az alapképzettségbeli hiányokat. A hazai felnőttképzés problémája továbbá, hogy az alacsony képzettségű célcsoportok a lakóhelyükön nem juthatnak közvetlenül felzárkóztató képzésekhez” A felnőttképzési tevékenységtípusok alapján a nyelvi és általános felnőttképzés a tevékenységek alig több mint az összes tevékenység egynegyedét teszik ki, (KSH,2013) a három­negyed résznyi szakképzés, a munkaerő piaci képzés pedig igen drága és ala­csony hatékonyságú.

3. A felnõtt társadalom alapkészségeinek, kulcskompetenciáinak elõtérbe kerülése Az ÁSZ egy korábbi vizsgálata a 2005ben megfogalmazott élethosszig tartó tanulási stratégia megvalósulásának

TANULMÁNYOK

fő kérdéseivel foglalkozott. „Meghatározó becslések szerint Magyarországon a felnőtt korú népesség közel 16%-a funkcionális analfabéta. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság jelentős része az ún. „alacsony tudásszintű” rétegbe tartozik, azaz rendelkezik ugyan az iskolaköteles kor keretében meg­szerezhető iskolai végzettséggel, nem képes azonban az írás és olvasás alapvető készségét a mindennapi élete során ténylegesen használni. Ez komoly akadálya annak, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható képzettséget sze­ rezzen, vagy szükség esetén átképzésben vegyen részt. Emellett a népesség több mint 30%-a alulképzett, s ez olyan tudásbeli hiányokat jelent, amelyek megfosztják attól, hogy válsághelyzetben munkahelyet, szakmát tudjanak váltani„ (ÁSZ,2009) A kép azonban ennél rosszabb. Az OECD 2000. Literacy in the Information Age-ben szerepeltek először magyar adatok, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy a magyar felnőtt lakosság közel 75%-ának alapkészségei nem ütik meg az információs társadalomban szükséges szintet. A 2020-ig tervezett EU-s szakképzési stratégia is azt jelenti ki, hogy „a kulcskompetenciákra való összpontosítás egyre sürgetőbbé válik a szakképzésben is. A kulcskompetenciák képezik az egész életen át-tartó tanulás és az egyén szakmai sikerének alapját.”

4. A hátrányos helyzetûek felzárkóztatása A regionális munkaügyi központok köz­ reműködésével lebonyolított, támogatott képzések száma 2006 és 2009 között közel egyharmaddal (29,6%- kal) vissza­ estek nálunk. Ezen belül a hátrányos helyzetűek részére indított képzések száma 24,9%-kal csökkent. A hátrányos helyzetűek legnagyobb részét jelentő regisztrált álláskeresők számára indított ún. elfogadott képzések száma még nagyobb arányban esett vissza: 63,1%-kal (ÁSZ 2010). Nem készült el a hátrányos helyzetű csoportok oktatására, képzésére összpontosító, a társadalmi befogadást erősítő feladatokat és felelősöket megjelölő cselekvési terv. A hátrányos helyzetű személyek esélyegyenlősége és alkalmazkodó képessége érdemben nem változott, munkaerő-piaci helyzete pedig romlott. Így az ÁSZ.

Az ÁSZ 2010-ben közzétett másik tanulmánya, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet tevékenységét elemző 2012-ben napvilágot látott jelentés is azt tükrözi, hogy a relatíve igen nagy forrásokkal és infrastruktúrával tevékenykedő intézményrendszer nem teljesítette a feladatait, mert: • a felnőttképzés forrásvolumene alap­ vetően a gazdaságilag fejlettebb tér­ ségekben növekedett, nem segítette a hátrányos helyzetű emberek fel­ zárkóztatását • nem járult hozzá a régiók közötti különbségek csökkentéséhez • az adatok részlegessége miatt nem lehet megállapítani, hogy gazdaság igényeivel való összhang megvalósult-e A képző központoknál a 2007-2011. években befejeződött képzésekre felvettek – száma 131 ezer fő. Ezek közül: 62 ezer fő volt a hátrányos helyzetű. A képző központok forrásai 2007-2011. években összesen mintegy 22 Mrd Ftot tettek ki. Az ÁSZ szerint 2007-2010 nem volt hatékony a működés, mert: az egy főre jutó képzési költség 125,1 M Ft-ról 137,1 M Ftra, vagyis 9,6%-kal emelkedett, – míg az elhelyezkedési kérdőívre választ adókból az elhelyez­ kedettek aránya 55,7%-ról 52,2%-ra csökkent. A hátrányos helyzetűek képzése terén sem volt eredményes az intézmény­ rendszer, mert 2007. évről a 2010. évre a képző központokban 19 025 főről 17 719 főre, a képzésben résztvevőkhöz viszonyított aránya 50,0% alá csökkent. A szemléletváltás, a hangsúlyok megváltoztatása és a tárcák közötti, továbbá a társadalmi partnerekkel és a non-profit ellátókkal folytatott egyenrangú párbeszéd nélkül csupán az eddig felrajzolt pazarló és alacsony haté­ konyságú tevékenység fog folytatódni. A hátrányos helyzetűeket felzárkóztató képzéseket is egységes szemléleti irányítás hatálya alá kell vonni, és ehhez teljes körű, egységes és koherens felnőttképzési szabályozás szükséges.

5.Kulcskompetencia fejlesztés alacsony iskolázottságú felnõttek körében A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) ebben az évben üli meg alapításának 25. évfordulóját. Az eltelt negyed század

alatt számos itthon és nemzetközileg is elismert eredményt tudhat magáénak, az átfogó bemutatás helyett most csak egyik fontos profilját, az alapkészség fejlesztésben elért eredményeit érintjük. Az élethosszig tartó tanulási programfej­ lesztés keretében a Társaságban 2000től kezdődtek az ún. kompetencia alapú oktatással foglalkozó gyakorlati kezdeményezések, a felnőttoktatásban szinte elsőként valósítva meg ezt. Nem sokkal később megjelentek a felnőttoktatás terén is az alkalmazott kulcskompetencia fejlesztések. Az MNT és tagszervezetei a 2000-es évek elejétől szorgalmazták a nemzetközi felnőttképzési szak­ iro­­dalom megismertetését, s hazai és nemzetközi referencia projektek sorát valósította meg a tagszervezetek közreműködésével. Ezek keretében kü­ lönös hangsúllyal szerepeltek az ala­ csony iskolázottságú felnőttek. (25-65 éves korcsoport, amelynek hiányos a formális, általános iskolai végzettsége, vagy nincs szakképzettsége) A célcsoportot több programban a legveszélyeztetettebb helyzetű munka­ nélküli személyek és romák képezték, ak­i k társadalmi magárahagyottságuk folytán, támogatás nélkül nem lettek volna (és nem lennének ma sem) képesek bekapcsolódni a munkaerőpiacra, ezért számukra a képzésből, és esetenként a védett foglalkoztatásból álló projektekben a pszichés lelki gondozás középponti szerepet játszott a programokban. Ez az 1999-2001 között megvalósult PHARE-LIEN dán-szlovén-magyar programmal kezdődött szisztematikus módon, először 4, majd 6 megyében (több mint 600 felnőtt tanuló bevo­ násával), s hazai pályázati forrásokból pedig a HEFOP és a TÁMOP különböző programjaiban folytatódott, 2004-től napjainkig tartóan. A részben különböző tartalmú prog­ ramok másra és másra összpontosítottak, végső formájukban azonban együttesen a következő elemeket, és más programokban is felhasználható eredményeket foglalják magukban – korábban az ország egész területén megvalósulva, több ezer felnőttet érintően, mintegy száz tanár, felnőtt képző bevo­ nását teljesítve: a.) Felmérések, a kulcskompetencia állapotának értékelése az egyes cél­ csoportok körében (módszertanilag is kidolgozott elem) 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

TANULMÁNYOK

b.) 8 modulból 60-120 órás tananya­ gokat tartalmazó kompetenciafej­ lesztés, amelyek kiválasztása kü­ lön-külön is lehetséges, az adott csoport kompetencia hiányosságainak, érdeklődésének megfelelően (képzési tananyagokkal, nemzetközi projektben kidolgozott kézikönyvekkel, on-line is alkalmazható eszközökkel). A kulcskompetenciák köre 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Kommunikáció idegen nyelven 3. Számtan – Matematika – Tudomány és technika 4. Informatika 5. Megtanulni, tanulni 6. Interperszonális és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetenciák 8. Kulturális tudatosság c.) A képzők képzése: 8 modulból álló program, amely a minimum 480 órás akkreditált komplex tananyag képzésére való felkészítést biztosítja (módszertani anyagok, kutatási és teszt módszerek elsajátítása) d.) Speciális munkaerő piaci tréningek kiegészítő programja a célcsoport és a helyi sajátosságok szerint, a hallgatók elhelyezkedési lehetőségének növelése érdekében e.) A kulcskompetencia fejlesztés fo­ lyamatának, eredményeinek érté­ke­ lése, elismerése Referenciaként szolgáló, aktuális programok közül néhány: Bibó István Népfőiskolai Alapítvány Leader prog­ ramja (Veszprém megye 6 településén). Bihari Szabadművelődési és Népfőiskola Egyesület futó TÁMOP projektjei (Bihar megye). Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság Első lépések Jászfényszarun” TÁMOP prog­ ram (Jász-Nagykún-Szolnok megye) Lásd referencia munkák http://www. n e p fo i s k o l a . h u / M N T_ h u / i n d ex _ hu.html

6.Javaslat Az élethosszig tartó tanulás felfogás alapján az MNT a közművelődésre, közösségi művelődésre vonatkozó fej­ lesztési stratégiát dolgozott ki 200910-ben (Művelt nép – emelkedő ország címen), továbbá a 2011-ben felmerült Németh László Terv kapcsán kidolgozta a saját javaslatát. Később a tervezett jogszabály átalakításhoz törvényi anya­ got és szakmai háttér tanulmányokat készített2. Mindezekre érdemi kor­ mányzati reagálás nem történt 20102013 között, talán azért sem, mert a közösségi művelődés közigazgatási változásokhoz igazodó szervezeti, jogszabály módosítási átalakításán kívül más változás nem is került napirendre.3 Milyen anyagi háttér és anyagi megbecsülés van mindezek mögött? A népfőiskolai költségvetési támogatásra a 2012-ben módosított a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény ad alapot. E rovat ellenére a Társaság egyre csökkenő támogatása 2012-re 1 millió forint lett, 2013-ban pedig 3,5 millió. Ezek az elmúlt 25 év legalacsonyabb támogatásai, miközben a Lakitelek Népfőiskola egyedül 20102013 között mindhárom költségvetési évben 330-330 millió forint köztámo­ gatásban részesült, s 2013-ban 1,5 milli­ árdos beruházás indult a népfőiskolán. A fent kifejtett gondolatok alapján látható, hogy a közművelődés elmúlt három év alatti változásai a népfőiskola szakmai és pénzügyi helyzetét csak negatívan érintették, s a nem-formális, általános felnőttoktatás- szakképzés mezőből is kimaradt. Kétségtelen, hogy a kettő között, (közösségi művelődés- általános fel­ nőttoktatás) köztes helyet foglal el, de a helyi társadalom szükségleteinek szolgálatán, és egyúttal a magyar történeti hagyományokon alapuló, de az európai mintát is képviselő tevékenység nem szenvedhet hátrányt, csupán azért, mert nem illik bele az aktuális közigazgatás irányítási hatókör felosz­ tás kategóriáiba, s még kevésbé az

- Művelt nép, emelkedő ország Egy kitörési esély MNT, 2010 -„Az ember küzdelme, hogy lehetőségeihez méltó legyen. Néhány gondolat a Németh László Tervhez MNT2011/4.sz. 6-11 oldal - 2012. évi törvény a népfőiskolákról és a népfőiskolai felnőttképzésről MNT 20121.sz. 3 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról. A módosítás bevezette az élethosszig tartó tanulás segítését. Lásd: A Kultv. 76. § (2) bekezdése a) pontja: népfőiskolák megteremtése 2



4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

érdekegyensúlyok aktuális konstellációjába. A közhaszon szolgálata érdekében több millió polgár felnőttkori tanulásáról, művelődéséről van szó, a kistelepüléseken, főként olyanokéról, akiknek a hatékony érdekkifejezése nem megoldott. Az elmúlt 3 év elismerő hivatali leve­lei között az egyik azzal vigasztalta a Társaságot, hogy ez elmúlt 20 évben mintegy 250 millió forint költségvetési támogatást kapott a szervezet (ez éves átlagban 12 millió forintot jelent egyéb­ ként, általunk nagyon megbecsült, de mégsem olyan óriási összeg, mint ahogy első pillanatra az összesítés alapján ez tűnik). Csakhogy azt felejtette el a levél írója megjegyezni, hogy a szervezet költségvetésében a közvetlen állami költségvetési támogatás 10-20% között ingadozott – vagyis a hatékonyság és eredményesség mércéjét kiemelni. Ez legrosszabb esetben is egymilliárd forint saját támogatás és más forrás elérését jelentette. Kivéve 2010-től, amikor­ tól az állami támogatás már százalékos arányban alig kimutatható. A fentiekben kizárólag külső források megállapításaira hivatkoztunk – mint például az ÁSZ tanulmányai. Javasoljuk, hogy a területet most egységesen felügyelő Emberi Erőforrás Minisztérium gondolja át, a köztámogatás hatékony és transzparens formáinak megteremtése érdekében az alapvetően hiányterületnek számító általános fel­ nőttoktatás terhére biztosítson stabilizáló költségvetési támogatást, így a Magyar Népfőiskolai Társaság számára is a 2014-es költségvetésben. A közművelődés most készülő stratégiája alapján, s a közösségi művelődés és az általános felnőttoktatás, valamint a felzárkóztató kulcskompetencia képzések egységességének megteremtése során gondolja át, hogyan jöjjön lét­re az élethosszig tartó tanulás ko­ herens és hatékony rendszere Magyar­ országon is, amely ezen a területen, európai összehasonlításban közel egy évtizede az utolsók között kullog. A nagy, kiemelt projektek és bürokratikus gépezetek – amint azt az NFÜ több százmilliárdos teljesítés elmara­ dása, valamint szakmai eredmények is mutatják – nem az egyetlen, és nem a legjobb megoldást jelentik. A Magyar Népfõiskolai Társaság Elnöksége

TANULMÁNYOK

„A szeretet sugározzon mindenüvé, mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni, se tanítani, se írni. Szeresse mindenki az övéit, saját népét és értékeit, hogy a másokét is szeretni tudja.” (Dr. Barsi Ernő)

Gyászol a Magyar Népfõiskolai Társaság „Árvák lettünk egy kicsit!” – mondta egy hozzá közel álló, amikor megtudta a hírt: 2013. augusztus 8-án, csütörtök délután 93 éves korában csendesen elaludt dr. Barsi Ernő néprajztudós. Egy hitében, magyarságában, világnézetében, tudásában rendíthetetlen ember sétált át a „túlsó partra”. Olyan szolgálattevő, aki édesapjától tanulta a nép szeretetét, azt, hogy minden tudás csak akkor ér vala­ mit, ha az az embereket szolgálja. Ernő bácsi ezt tette hosszú életén át. Szolgált: könyveivel, előadásaival szer­ te a magyar világban, hegedűjével és palástban, prédikációival a gyülekezet előtt. Barsi Ernő 1920. június 28-án szüle­ tett Sályban, nehéz időkben, az első világháború végén. A sárospataki református gimnáziumot 1938-ban végezte el, majd 1942-ig a teológiai akadémiára járt szintén Sárospatakon. Közben tanára, Szabó Ernő segítségével magánvizsgát tett a zeneakadémián. A hegedű tanszakon, majd később a hegedűtanár-képzőn végzett. Az Eötvös Loránd Tudomány­ egyetem Bölcsésztudományi Karán 1970-ben doktorált szellemi néprajzból. Barsi Ernő élete végéig tanított, imádkozott, énekelt és publikált. Több száz néprajzi és népzenei tanulmánya, könyve jelent meg, ismeretterjesztő és tudományos írásai Magyarországon és külföldön is ismertek, népszerűek. Bármikor és bárhol a magyar világban közönség elé állt, Várvidéktől Erdélyen át Kanadáig, telt ház fogadta. Hitvalló ember volt, akinek tanítványok ezrei áldják a nevét. Élete, életműve példa. Emléke, miként élete, legyen Istentől áldott! (forrás: Kisalföld)

Megemlékezve Ernő bácsiról, alább közzétesszük Ács Sándorné Éva és Bolye Ferenc írását, és a Társaság megalakulásának tízedik évfordulójára az ő általa írt tanulmányt népfőiskolai

tapasztalatairól. Emlékét és munkásságát őrizzük. A Magyar Népfõiskolai Társaság elnöksége 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

TANULMÁNYOK

Életén és munkásságán Isten áldása volt

2013. augusztus 16-án, pénteken búcsúz­ tatták Dr. Barsi Ernő néprajztudóst, hegedűművészt, teológust, népfőiskolai tanárt, a népfőiskolák és a Kishantosi Népfőiskolánk tanító mesterét. 93 éves volt. Néhány hete még előadást tartott Győrben volt diákjainak hegedűszóval, énekkel, képekkel, ahogy szokta. Jókedvű volt. Ő értette meg velünk, hogy csak az a fa tud ellenállni a viharoknak, mely mélyre ereszti gyökereit. A magyar nép is csak akkor maradhat fenn, ha ismeri, érti és megbecsüli történelmi és kulturális gyökereit. Tőle tanultuk meg, hogy mi a különbség a népi és a nemzeti kultúra között.  A magyarság sokféle nemzet kultúrájából  merített, de mindig saját lelkéhez igazította azt, amit befogadott. Ernő bácsi sokszor járt Hantoson. Életre szóló útravalót kaptunk tőle, erre épül az egész kishantosi népfőiskolai munkánk. Ő tanított meg arra minket, hogy „ A népnek csak a legjobbat, és csak a gyökerekről” szabad adni.  Beethovent és Mozartot játszott a legkisebb falvak lakóinak… meg­értette velük népdalaink és népi hagyo­mányaink eredetét, jelentését, szépségét. Előadásain áradt a szeretet belőle a hallgatói felé. Soha nem fogjuk elfelejteni 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

azt, amikor Sárbogárdon munkanélkülieknek tartott előadást. Az előadás végén, ahogy elhallgatott a hegedű – mély csendben ültek tovább a hallgatók… Most végleg elhallgatott a hegedű, és mi mindannyian, akik ismertük, mély csendben ülünk tovább…

Nyugodjon békében Ernő bácsi, és járjon közben szeretett magyar népéért odaát. Ács Sándorné és Bolye Ferenc a Kishantosi Mezõföld Népfõiskola vezetõi

Tanulmányok

Népfõiskolai emlékek, tapasztalatok

Abban a szerencsében volt részem, hogy annak idején, mint pataki diák, tanúja lehettem a magyar népfőiskolai mozgalom kezdeti lépéseinek, s első virágzó korszakának. Átéltem a betiltás utáni nehéz éveket. Majd a hetvenes évek végén remény­kedve vehettem részt és meríthettem erőt szeretett professzoromnak, dr. Újszászy Kálmánnak öreg diófája alatt a volt pataki népfőiskolások találkozóin. Azután, mikor oszladozni kezdtek a felhők a népfőiskolai mozgalom fölül, boldogan tartottam előadást az újra megindult első pataki népfőiskolán, meg a következőkön, melyeket az ország más részein is megszerveződött népfőiskolák meghívásai követtek. A vasi Tömördtől Somogy, Veszp­rém, Győr-Sopron, Pest me­ gyén keresztül Nógrádon, Borsodon, Szolnok; Hajdú-Biharon át a Szabolcs-Szatmár megyei Baktalórántházáig 44 népfőiskolán tartottam előadást, olykor egy-egy helyen több alkalommal is. Így azután volt módom élményeket gyűjteni, tapasztalatokat szerez­ ni a népfőiskolai mozgalomról. Első ismereteim, benyomásaim igaz, már fél évszázadnál is régebbiek, mégis ele­ venen élnek bennem. Emlékszem, milyen érdeklődéssel néztük iskolatársaimmal együtt az ősi kollégiumban megjelenő csizmás falusi legényeket, majd későbbi években a leányokat is, akik nem bizonyítványért, számokban kifejezett osztályzatokért jöttek a népfőiskolára, hanem azért, hogy többet tudjanak, s képzettebb, jobb, derekabb polgárai legyenek magyar hazájuknak. S milyen szomjas lélekkel szívtak magukba minden olyan ismeretet, melyet addig nem kaphattak, s micsoda örömet jelentett számukra a tanulás, tudásuk gyarapítása! A mai túlzsúfolt, egyre jobban elmechanizálódott iskolarendszerünkben, ahol pontszámokért, tizedosztályzatokért folyik a küzdelem, egyre jobban elvész a tanulás öröme. Mennyiségileg mérhető, elsajátított lexikális anyag számbavétele alapján, egyre inkább számítógépek minősítik az embert, húzzák meg lehetőségeinek, érvényesülésének határait. A gép pedig nem lát bele az emberi lélekbe. Nem érzékeli a lélek mélyén meghúzódó jóakaratot, ten-

niakarást, lelkesedést. Pedig ha ezeket a tulajdonságokat észrevennénk, utat nyitnánk kibontakozásukhoz, menynyivel több érték teremne társadalmunk számára. Felvételi vizsgákon is egyre inkább a pillanatnyi produkció alapján döntik el például a pályaalkalmasságot. Ám igazából csak huzamos időn keresztül történő, az egész emberre irányuló alapos megfigyelés alapján lehet megállapítani. Nem könnyű feladat ma az iskolai követelményrendszer keretein belül meg­ adni a tanulás örömét, s rajta keresztül a tudás értékét is felmutatni. Mégis, erre kellene törekednie mind iskolás, mind felnőttképzésünknek. S amit ennek elérésében az iskolák nem tudnak megadni, azt éppen a népfőiskolák pótolhatnák. A pataki népfőiskola előadásai nyitottak voltak kívülállók számára is. Ha tehettük, szívesen beültünk mi is egy-egy előadásra. Mert ide csak kivételesen jó előadókat hívtak meg előadást tartani. Egy-egy tudományág országos hírű, sőt nemzetközi tekintélyű képviselőit. Nagy írókat, művészeket. Itt tanultam meg, hogy a népet azzal is meg kell becsülni, hogy számára mindenből csak a legjobbat, legértékesebbet adjuk. S ezeknek az előadóknak nemcsak a tudásuk volt rendkívül nagy, hanem egész egyéniségükből sugárzott tudományuknak, tárgyuknak szeretete, s úgy tudták azt átadni, hogy szinte magukkal ragadták hallgatósá­ gukat. Azt szoktam mondani, hogy minden előadás olyan, mint egy ütközet, amit meg kell nyer­ni. Mert el is lehet veszíteni, s akkor mit ér az egész? Nagyon sokat tanultam a pataki népfőiskola előadóinak előadásmódjából is. Megéreztették velem, hogy hallga­ tóinknak (akár iskolai tanulóknak is) nem elég csupán okos dolgokat mondani. Az igazi hatás attól függ, méghozzá nem is kis mértékben, hogy közölnivalónkat hogyan mondjuk, hogyan adjuk át. Ahogyan egy remekül megkomponált zeneművet, hegedűversenyt vagy szonátát csapnivalóan rosszul is lehet játszani, ugyanúgy a legfontosabb tudnivalókat, tudományos eredményeket vagy értékes gondolatokat is lehet

olymódon tolmácsolni, hogy hatástalanul peregnek le a hallgatókról. Sajnos, ma kétségbeejtően romlik a beszédkultúránk. Nem képezünk jó előadókat, csak szakembereket. Nem kis része van beszédkultúránk romlásában – tisztelet a kivételnek – a rádiónak, televíziónak. Hány­szor közvetítenek hadaró, akadozó, csukott szájjal motyogó beszédet, méghozzá magyar lejtéstől merőben idegen hanghordozással. Elharapódzott az a ma­ gyartalan szokás, hogy a beszélő, monda­tai végén, nem érzékeltet “pontot”, ahol le kell szállnia beszédje hangmagasságának. Helyette éppen ezeken a helyeken ugratja föl. Ennek következtében csupa befejezetlenséget érzünk, s merő idegenszerűséget. Vagy például újabban nem a kötőszó előtti „vesszőnél” tartanak cenzúrát, pillanatnyi szünetet, hanem a kötőszó elhangzása után, néha olyan hosszan, hogy széttörik vele a mondanivalót. Bőségesen sorolhatnánk ezeket a hibákat. S ez a sok rossz példa annyira ragad, hogy észre sem vesszük, amikor mi is elkövetjük ezeket. Kodály Zoltán még 1938-ban tartott rádióelőadást a következő címmel: „Ves­ sünk gátat kiejtésünk romlásának!” Pedig abban az időben még korántsem volt annyira megromolva a kiejtésünk, mint napjainkban. Népfőiskoláink számára szép és sürgetően fontos feladat volna felvenni a harcot kiejtésünk romlása ellen. A régi pataki népfőiskola előadásai azért is gyakoroltak a hallgatóságra, s így reám is olyan mély, cselekvésre ösztönző és maradandó hatást, mert nemcsak tudást adtak, hanem magyarságot is sugároztak. Bessenyei György már 1778-ban írja: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha. „Ugyanakkor azt is felpana­ szolja, hogy „nagyon megszűkültünk a ma­ gyarságba’, melynek ugyan bőségébe’ soha nem voltunk.” Pedig hol volt még akkor a mindent elárasztó „globalizáció és multikulturális ideológia... amerikanizmus és szinte gáttalan alkalmazkodás az általa sugalmazott mintákhoz” – ahogyan azt Bíró Zoltán írja a MNT 5. évfolyama 1. számában. Az 1998-ban kiadott Népfőiskolai Kalauz bőséges választékot kínál a népfőiskolák 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

TANULMÁNYOK

típusaiból. Lehet szervezni mezőgazdasági, korosztályhoz kötődő, közéleti, polgári, környezetvédelmi, ökológiai, egészségvédelmi és szociális népfőiskolát. Természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy „minden típusban érvényesülnek a népfőiskolák alapelvei, fő céljai és munkamódszerei”. Én hozzátenném, külön kiemelném, hogy minden típus szakiránya mellett feltétlenül adjon magyarságismeretet, a tudás mellett magyarságtudatot erősítő érzelmi töltést is. Különben könnyen betelhetik rajtunk Ady Endre jóslata: „Fölolvaszt a világ kohója. Elveszünk mert elvesztettük magunkat.” A pataki népfőiskola erre a magunk megőrzésére is adott életre szóló útmutatást. Nemcsak a történelmi, irodalmi előadásokon keresztül, hanem főként dr. Szabó Ernő ének- és zenetörténeti óráin. Ezeken a foglalkozásokon tudatosodott a hallgatókban az, amit Kodály Zoltán oly világosan fogalmazott meg: „Mi azt mondjuk a népnek, amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi műveltek is tőled tanuljuk el, mert mi már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.” (Kodály Z.: A zene mindenkié. Bp. 1954. 99. o.) Azt is írja Kodály Zoltán ugyanebben a cikkében, hogy „Az általános emberit minden nép csak nemzeti sajátságain át közelítheti meg.” (100. o.) Szabó Ernő népfőiskolás énekórái fényesen igazolták, hogy valóban meg is közelítheti. Népfőiskolás hallgatói a megőrzött, megbecsült, ápolt magyar népi zene világából eljutottak az egyetemes zenetörténet nagy alkotásainak befogadásához is. Ámulva láttam, hogy még Wagner Tann­ hauser c. operájának nyitányát is milyen érdeklődéssel, figyelemmel, s igazi örömmel hallgatták hanglemezről a faluról jött, semmiféle zenei képzésben nem részesült népfőiskolások. Mondanom se kell, hogy a zeneakadémia elvégzése után én is ezt az utat igyekeztem követni. 1946/47 telén, állástalanságom, de nem „munkanélküliségem” idején először otthon, szülőfalumban Sályban próbáltam kamatoztatni a Patakon tapasztaltakat, nem remélt eredménnyel. Be is számoltam róla A Magyar Népi Művelődési Intézet Kis Tanulmányai sorában Sály falu zenei művelődése c. monografikus írásomban. 1947 őszén azután Győrbe kerülve, tanítás mellett is folytattam falvakban, városi üzemekben a magyar népzenei hagyományokat és az európai zene nagy alkotásait ismertető, megszerettető munkásságomat. Sőt a közeli Mosonmagyaróváron a dr. Timaffy László 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

által vezetett Széchenyi Népfőiskolán ugyan­ azt próbálhattam megvalósítani, amit Patakon tanultam. A megismert, megszeretett nemzeti sajátosságokon át eljuttatni hallgatóimat az egyetemes emberi kultúra igazi értékeihez. Micsoda öröm volt számomra, mikor 1988-ban az óvári leány népfőiskola egyik hallgatója a 40 éves találkozójuk alkalmával odajött hozzám és hibátlanul eldúdolta Mozart D-dúr Menüettjének dallamát, melyet 1948 tavaszán „közkívánatra” minden foglal­kozás végén eljátszottam nekik. Számomra még azért is emlékeztessek ezek az óvári népfőiskolás előadások, mert itt sze­ repeltem először együtt a menyasszonyommal, majd feleségemmel, s folytatódott most már közösen a magyar nép művelődéséért évtizedeken át végzett munkánk. Sajnos, a népfőiskolák betiltása után ezen a vonalon már nem dolgozhattunk, de a szabad­ művelődés, meg később a TIT vonalán folytattuk tovább a zenei ismeretterjesztő, magyarságtudatot ébresztgető, ébren tartó előadásainkat. Túl voltam már a kétezrediken is, mikor azok tapasztalataival, gazdagodva, első népfőiskolás emlékeim színhelyén Sáros­ patakon, az újjáéledt Népfőiskolán elő­adást tarthattam: Mit ad a zene az ember számára? címmel. Természetesen más volt már adottságaiban ez a népfőiskola, mint a régi. Hallgatói között hiába keres­tem a csizmás falusi legényeket, kendős leányokat. S az ott talált hallgatók sem azért jöttek már oda, mert annakidején nem volt módjuk közép-, vagy főiskolákat végezniük. Mind iskolázottak voltak. De a tudás a szellemi feltöltődés, a tenni akarás utáni vágy éppúgy élt bennük, mint fél­évszázad előttiekben. S milyen jó volt ekkor már nyíltan, őszintén szót váltani magyarságunk problémáiról, sors­kér­ déseinkről. Az ország többi népfőiskoláit járva ugyan­ezt tapasztalhattam. Annak ellenére, hogy egészen más irányban nevelte őket az iskola, s a mindennapi életben is oly sok rossz hatásnak voltak kitéve, mégis mindenütt szívesen, lelkesedéssel fogadták előadásaimat. Érdektelenséget, vagy ellenszenvet sehol sem tapasztaltam. Az ország különböző pontjain tartott minden egyes előadás alkalmával meggyőződhettem arról, hogy a mai ifjúságunk is fogékony a jóra, szépre, lelkük mélyén ott szunnyad magyarságtudatuk is, csak legyen ember, aki ezt élesztgeti bennük. Ha pedig mindezzel adós maradt iskolájuk, a népfőiskoláktól mindent megkaphatnak. Megmaradásunk, jövőnk építése szempontjából ezért is nél­ külözhetetlenek népfőiskoláink. Még egy tapasztalatomat el kell mondanom. A Szombathely melletti Zanaton ren-

dezett cigány-népfőiskolára is meghívtak előadást tartani. Ezt a feladatot is szívesen vállaltam. Vittem magammal eredeti cigány népzenei felvételeket, s arról is szóltam, hogy a történelem folyamán a cigányok hogyan vettek részt a magyar zenei életben. Hegedültem Cinka Panna, Bihari, Boka szerzeményeket. Rámutattam, hogyan építették be egyes klasszikus zeneszerzők egy-egy szerzeményüket műveikbe. Hallgatóim sorában szinte minden korosztály képviselve volt. Idősebbek, középkorúak, fiatalok, férfiak, nők vegyesen. Mondhatom, figyelemmel és hálásan fogadták az előadást. Ez a nép bebizonyította ugyan, hogy tud adni olyan művészeket is a világnak, mint Rácz Aladár, vagy Cziffra György. Olyan írót, mint Lakatos Menyhért. Képzőművészeket, mint Balázs János, Péli Ildikó vagy Beri Károly –, hogy csak néhány nevet említsek. De a kiemelkedők mellett sajnos, még ott élnek olyan ezrek, akik kultúrájukat már elhagyták, az európait meg még át nem vették. Fiataljaik nem találják helyüket. Nem csoda, ha vannak közöttük, akik csak a bűnözésben látnak kiutat. Ezzel csak növelik köztük s az őket körülvevő társadalom közti feszültséget, táplálják a velük szemben olykor megnyilvánuló ellenszenvet. Meg kell értetni velük, hogy nekik is, mint minden népnek, csak egyetlen járható útjuk van a felemelkedéshez: a tanulás, a művelődés. Ahogyan a magyarság Keletről hozott ősi, sajátos kultúrája mellett át tudta venni az európai műveltséget, s a vele járó életformát, s e két pillérre építve nemcsak megmaradni tudott itt, a népek ütközőpontján fekvő Kárpát-medencében, hanem mind a tudományokban, mind a művészetekben számtalan értékes alkotással tudta gazdagítani az európai, s ezen túlmenőleg az egyetemes emberi kultúrát, úgy a roma nép számára sincs más választás, más járható út. Nem lehet törvényekkel, rendelkezésekkel megol­ dani problémáikat, csak a művelődéssel. Gyöke­reik megőrzése mellett az európai kultúra, s a vele járó magatartás átvételével. S ebben a nagy munkában a népfőiskolák adhatják meg a legnagyobb segítséget. Az ezredforduló közeledtével egyre világosabbá válik a népfőiskolák jövőt formáló szerepe, mondhatnám: nélkülözhetetlensége. Szervezzünk minél többet belőlük, s képezzünk számukra erre a munkára elhivatottságot érző, az embereket meggyőzni, vezetni tudó előadókat. Barsi Ernõ népzenekutató

TANULMÁNYOK

„Akié az ifjúság, azé a jövõ.” Javaslat a vasárnapi iskoláról Az alábbi javaslat az Oktatási Államtitkárság felkérésére készült, azzal a tervvel, hogy kormány elé kerül, és ott döntenek a vasárnapi iskolák létrehozásának jövőbeli kérdéseiről. A rövid javaslat készítőiként nincs információnk arra vonatkozóan, hogy történt-e bármilyen lépés az ügyben. (Szerk.)

Pár szó a történeti háttérrõl: Mozgalomként jött létre a 18. századi Ang­ liában, megalapítója az anglikán egyház felszentelt lelkésze John Wesley (17031791). „… a Vasárnapi Iskola az oktatás legrégibb formája, mely abból áll, hogy vasárnap a nem mindennapos tanköteles korban levő mindkét nembeli ifjúság ismétlő oktatást nyer. Nálunk ez az oktatás bezárólag a 15 éves életkorig kötelező, némely külföldi államokban a 18 éves korig.”1 „… oktatási szervek, amelyek részben az iskolai tanításhoz kapcsolódó, külön tanterv szerint folyó valláserkölcsi nevelést, részben az iskolai rendszeren kívül, főleg a felnőttoktatás keretében az általános műveltség hiányait pótló képzéssel foglalkoznak. … A XVIII. században indult el Angliában…2” A Vasárnapi Iskolák az egyházak ellen indított II. világháborút követő általános támadás nyomán szűntek meg. Általában jellemző, hogy 1945 után az Ausztráliába, Észak-Amerikába kivándorolt magya­ rok egyházi közösségeiben működtettek felnőttek számára Vasárnapi Iskolát, amely gyakorlatilag közösségi, iskolán kívüli ál­ talános felnőttkori tanulás, művelődés volt.

Mai helyzet Sajnos áttekintő helyzetkép nincs, de az a jellemző a mai Vasárnapi Iskolákra, hogy azok egy-egy adott egyház közösséghez szorosan kötődve az óvodás és iskoláskorú gyermekek nevelésével foglalkoznak. Pél­ dák: • Vasárnapi iskola szövetség • Gyermek evangelizációs közösség • Golgota keresztény gyülekezet Budapest • Reformata cseh reformátusok gyüle­ kezete

• Romániai magyar babpista egyház Vasárnapi Iskola • Emmaus polgári társulás • Budapest-Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség Vasárnapi Iskolája • Muravidéki vasárnapi iskola mozgalom • Baptista gyülekezet Pécs, Vasárnapi Iskola • Budakalászi Evangéliumi Közösség • Shalom Biblia Gyülekezet Ezek kiterjedtsége nem elég, (sem életkorban, földrajzilag, sem számban) s noha igen lényeges, hogy a kisgyermekkorban a családi nevelés kiegészítéseként (vagy he­ lyette) valláserkölcsi nevelés folyjon, hiszen ha nem ebben az életkorban alakul ki a vallásgyakorlathoz való kötődés, később ez a szekularizáció mai foka, továbbá a családok mai élete és vallástalansága mellett elég problematikus perspektíva. A Vasárnapi Iskolák ifjú felnőttkorra és felnőttoktatási tevékenységre történő kiterjesztése igen fontos nemzeti és keresztény politikai célkitűzés (az „ifjú felnőttkort” a szak­ irodalom nemzetközileg a 16+ korosztályra vonatkoztatja).

Melyek a legfontosabb érvek a Vasárnapi Iskolák kiterjesztése érdekében? • a mai magyar társadalom legfontosabb problémája nem a gazdasági-pénzügyi válság, hanem az erkölcsi mélypont, a morális relativizmus és apátia, a hitetlenség, a bizalmi szétesettség és a szeretet közösségek hiánya. • a felnőttek közvetlenül nem feltétlenül fogékonyak a valláserkölcsi személyi-

ségformálás iránt, hiszen erre hosszabb folyamat keretében kerülhet sor, igen differenciáltan. A hasznosságszemlélet uralkodó jellege is szükségessé teszi, hogy az általános műveltség számukra fontos elemeit elérhessék a Vasárnapi Iskolában – amely mai modern fogalmaink szerint az iskolán kívüli nem formális, általános felnőttoktatás egy jelentős formája. • a legkisebb közösségben, településen is megszervezhető. A Vasárnapi Iskola az élethosszig tartó tanulásba történő bekapcsolódás első lépcsőfokát biztosítja, amely tovább vezet a tanulás más (pld. formális továbbtanulás, szakmai képzés) formái felé, s a közösségi szellemiség keresztény alapokra helyezésének kialakítását szolgálja, amely több lépcsőfokon keresztül vihet közelebb a keresztény tudatossághoz, az egyház­ hoz és a vallásos szellemű közösségi életvitelhez. A keresztény értékekben való tudatosság és közösségiség ma Európa és Magyarország túlélésének, jövőjének legfontosabb záloga. Mintaként az Osztrák Katolikus Fel­ nőttoktatási Fórum gyakorlati és elméleti munkáját ajánlhatjuk, amit jól ismerünk, s amely értékrend alapján katolikus és keresztény, de a módszerekben modern és hatékony általános, világi felnőttképzés. Jellemzői: 63 tagintézményben, egész Ausztriában széleskörű oktatás folyik főként személyiségfejlesztési, teológiai, spirituális és szociálpolitikai képzések. Modulrendszerben a legrövidebb 30 órás tanfolyamoktól a hosszabb kurzusokig. A háztartási és családi képzések, továbbá a nőképzés, a szervezetfejlesztés, a szülők képzése – a példaszerűen felsorolható

Forrás: Pallas Nagylexikon Felnőttoktatási és - képzési Lexikon A-Z, 2002

1 2

2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

ifjúsági munkanélküliség

jelentős tartalmi elemek a munkájukban. Az osztrák felnőttoktatási rendszer szerves és elismert részét képezik, és állami támogatásban részesülnek.

A modern Vasárnapi Iskola legfontosabb tartalmi célkitûzései és szervezeti formái A résztvevők „képzési szükséglet felmérési” technikájának egyszerű alkalmazása mellett minden településen, de főként a kistelepüléseken működhet egy vagy több Vasárnapi Iskola, amely tanfolyamok formájában 30-30 órás, (ami bővíthető) több modult magába foglaló kurzus formájában, a 16 éves kortól bármilyen korúak számára a következő tematikai irányokat foglalhatja magába: 1. Keresztény értékek és életvitel (lehet külön program, vagy/és minden prog­ ram része) 2. Alapkészség fejlesztés felnőtteknek (mind a 8 kulcskompetencia külön, vagy kisebb kompetencia csoportok szóba jöhetnek – az egyéni boldogu-

lás és a munkaerő piaci alkalmasság növelése érdekében) 3. A kulcs kompetenciák közül külön kiemelt cél a demokratikus állampolgárképzés, amely a jogokkal és felelősségekkel is rendelkező munkavállaló és adófizető állampolgár kompetenciáit is fejleszti 4. Közösség építési készségek és kompetenciák (beleértve a helyi gazdaság­fej­ lesztést szolgáló közösségépítést is) 5. Egészség nevelési kurzusok, felvilágosítás, tanácsadás 6. Életmódformálás, főként az időskorúak körében (a munkaerőpiacon mara­ dás érdekében is, a kereső képes, részmunkaidőben foglalkoztatott aktív időskor érdekében is) 7. Családi nevelés (család és tanulás, család és munkavállalás, kisgyermekes anyák részmunkaidős munkavállalása) 8. Háztartásgazdasági, praktikus isme­ retek (gazdálkodj okosan, energiatakarékosság, alternatív energia) 9. Fenntartható fejlődés (az ökológiai gondolkodás és életvitel elmélete és gyakorlata) A Vasárnapi Iskolák tevékenységének

szervezését a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) helyi szervezetein keresztül, az egyházakkal és a helyi önkormányzatokkal és másokkal együttműködve vállalja, s míg az egyes helyi Vasárnapi Iskoláknak nem szükséges önálló jogi személyként, vagy intézményként működnie, addig a járási szinten tevékenykedő népfőiskolai szervezetnek akkreditáltatniuk kell magukat. Az oktatási tevékenységekben akkreditált pedagógusok, tanárok, szekértők, felnőttoktatók vehetnek csak részt. A Vasárnapi Iskolát szabályozó rendeletben kell kidolgozni a minőségi felügyelet és a segítő szolgáltatások rendszerének ele­meit, az országos, megyei rendszeres képzések és továbbképzések kötelezettségeit és előírásait. A Magyar Népfőiskolai Társaság a kulcskompetenciák felnőttkori fejlesztésének gyakorlatát 10 éve nemzetközi projektekben alakította ki, s az általános felnőttképzés többi területén is szakértőkkel és a legkisebb települést is elérő országos hálózattal rendelkezik. A további részletek kidolgozása döntéshozatali iránymutatás kérdése. Összeállította az MNT szakmai munkacsoportja

Összefogás az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséért A 30 év alatti fiatalok körében 14 millióra nõtt a munkanélküliek száma, ami becslések szerint mintegy 153 milliárd eurós bevételkiesést jelent az Európai Uniónak. Az Európai Bizottság ezért pályázatot hirdetett egy átfogó tájékoztató kampányra, mely a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) irányítása alatt valósul meg. Egyre súlyosbodó problémát jelent a mun­ kanélküliség az Európai Unió országaiban, a fiatal korcsoportot azonban különösen megviseli a válság. Az elmúlt öt évben közel 40%-kal, 5,5 millió főre emelkedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma, a 30 év alatti korosztály esetében pedig már 14 millió főről beszélhetünk. Erre a problémára mutat rá a Fiatalok Foglalkoztatásának elősegítése Közép-Kelet Európában című országos projekt, mely arra hívja fel a fiatalokat, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek, képességek elsajátítására törekedjenek ak10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

tívan keresve a lehetőségeket a munkatapasztalatok mielőbbi megszerzésére, a munkáltatókat pedig ezzel párhuzamosan munkahelyi képzési programok, gyakornoki pozíciók meghirdetésére ösztönzi – derül ki az MGYOSZ közleményéből. A program június eleji nyitórendezvényén a fiatalok, a képzőhelyek és a vállalatok közötti együttműködés hazai és nemzetközi jó példáit mutatták be vállalati és kormányzati szakemberek. Busch Irén, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője elmondta: 2005 előtt az uniós átlagnál alacsonyabb volt a hazai 15-

24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája, azóta azonban folyamatosan meghaladtuk az EU átlagot. Különösen a pályakezdők jelentenek problémát, jelenleg 50-77 ezer fő között mozog a létszámuk, 2012 augusztusától az egyes hónapokban mért éves növekedés mértéke 20-28% közötti sávban mozgott. Ezt a tendenciát egy komplex kormány­zati intézkedéscsomaggal igyekszünk vissza­ szorítani. Ennek egyik legfőbb eleme a munkahelyvédelmi akcióterv, mely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása után nyújtott adókedvezménnyel ösztönzi a munkáltatókat a pályakezdők felvételére, illetve munkahelyük megtartására. Emellett kü­ lönféle TÁMOP pályázatok is nyitva állnak a foglalkoztatás támogatására, illetve a fiatalok elhelyezkedését segítő programok indítására. Így lehet pályázni többek között jól hasznosítható, innovatív módszerek kidolgozására, új gyakornoki programok indítására, a fiatalok vállalkozóvá válásának

ifjúsági munkanélküliség

ösztönzésére, lakhatási támogatásra. Egy informatív pályaorientációs portál fejlesztése is folyamatban van – mondta. Szabó Eszter, a GE regionális kommunikációs igazgatója a cég tizenegy éve sike­resen működő északkelet-magyarországi programját mutatta be. Ez a hátrá­ nyos helyzetű területeken élő diákoknak nyújt versenyelőnyt. A CEE-YOUTH projekt keretében az MGYOSZ számos további fórumon – szemináriumokon, konferenciákon – és többféle eszköz felhasználásával hívja fel a figyelmet a fiatalok nagyarányú munkanél­

küliségének problémájára. A vállalatokat hírlevél sorozat segítségével tájékoztatja a lehetőségekről, a fiatalok számára rövidfilm készül, továbbá egy önálló informatív weboldalt is létrehoz az MGYOSZ a projekt keretében. Az elmúlt években több nemzetközi projektet is lebonyolítottak, melyek fontos munkaügyi problémákra kerestek megol­ dást. A mostani azonban különösen jelentős abból a szempontból, hogy kifejezetten a fiatalokat érinti, akik a versenyképesség, a jövőbeni gazdasági sikerek megalapozói lehetnek. Négy dolog elengedhetetlen a fi-

atalok munkaerő-piaci versenyképességének növeléséhez: a munkaerőpiaccal összhangban történő képzés, a külföldi tapasztalatok megszerzése, a megfelelő nyelvtudás és a minél korábbi gyakorlati ismeretek meg­szerzése, mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ nemzetközi projekt koordinátora. Bízunk benne, hogy ez a kampány is segít abban, hogy a kormányzati szervek, oktatási intézmények, munkáltatók, és a fiatalok között kibontakozhasson egy széles körű együttműködés a közös érdek, a fiatal munkavállalók helyzetének javítása érdekében.

Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés A gazdasági válság igen súlyosan érintette a fiatalokat: munkanélküliségi rátájuk a felnőttekének a kétszerese, 2013 januárjában 23,6% volt. Jelenleg az unióban 7,5 millió 15-24 éves fiatal tartozik az ún. NEET kategóriába, azaz sem oktatásban, sem képzésben nem részesül és nem is foglalkoztatott. A riasztóan magas számok veszélyt jelentenek az EU társadalmi kohéziójára, és negatív hatással lehetnek versenyképességére is. A fiatalkori munkanélküliség vissza­

szorítása érdekében az Európai Bizottság összeállította javaslatát a februárban meghirdetett Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés mielőbbi végrehajtását szolgáló működési szabályokról. A kezdeményezésre az unió összesen 6 milliárd eurót szán a 2014–2020 közötti időszakban. Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa így nyilatkozott: „Látva, hogy az Európai Tanácsban komoly politikai elhatározás született az ifjúsági

garancia és egyéb, a fiatalok példátlan mértékű munkanélküliségét csökkentő intézkedések támogatásáról, a Bizottság összeállított egy konkrét javaslatot, mely alapján a tagállamok […] akár azonnal megkezdhetik a források erre a célra való felhasználását.” Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés elsősorban közvetlenül azokban a régiókban élő NEET fiatalokat kívánja támogatni, ahol az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben meghaladta a 25%2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

ifjúsági munkanélküliség

ot. A kezdeményezés középpontjában a munkaerő piaci integráció áll. A kezdeményezés költségvetése tehát azon intézkedések megerősítését és fel­ gyorsítását szolgálja, melyeket a 2012

decemberében elfogadott ifjúsági foglal­ koztatási csomag körvonalazott. A pénz­ ügyi források segítségével a tagállamok olyan intézkedéseket finanszírozhatnak a támogatható régiókban, amelyek az if-

júsági garanciáról szóló ajánlás céljainak megvalósítását szolgálják. Az ifjúsági garancia keretében a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, melyek biz­ tosítják, hogy minden 25 év alatti NEET fiatal munkahelye elvesztését, vagy a tanulás befejezését követő négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot vagy gyakornoki állást kapjon, illetve további oktatásban vagy képzésben vegyen részt. Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés az ifjúsági garancia rendszerének létrehozását és működtetését célzó egyéb tagállami projekteket (többek közt az Európai Szociális Alap által támogatott intézkedéseket) egészítené ki, például az érintett intézmények és szolgáltatások megújítása révén. A kezdeményezés célja, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével egyénre szabott, gyors, konkrét és mérhető eredmények szülessenek a fiatalok munkanélküliségének visszaszorításában. Forrás: http://www.cedefop.europa.eu/ EN/news/21232.aspx

Tanoncszerzõdéstõl a tanulószerzõdésig Egy 1941-ben keltezett – akkori tanuló­ szerződés – látható kiállítva a füzérrad­ ványi kastély vitrinjében. Összehasonlítva a budapesti székhelyű Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) ajánlott szerződési mintájával, kevésbé részletes, de tartalmaz néhány érdekességet. (Dőlt betűvel a formanyomtatvány írógéppel kitöltött részei olvashatóak.) Az akkori szerződést a Gönci Járási ipar­testülethez kellett benyújtani, a szerződés a „következőleg köttetett meg” az ipartestület előtt. A tanoncszerződés első pontjában az 1922-ben született, „r. kath. vallású és a füzérradványi r. k. el. nép iskola 6 osztályát „végzett ifjúról van szó, akit a dokumentum értelmében „őt az alább megjelölt idő alatt és feltételek mellett a vendéglős mesterségre tanítja” a „Kastély Szálló Igazgatósága”. Az nem derül ki, hogy a 2013-as mintához képest tartalmaz-e elméleti oktatást a tanonc idő, illetve hogy arról ki gondoskodik. A 2013-as ajánlásban külön is meg kell nevezni a szakmai elméleti képzést nyújtó intézményt. A régi, 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

a tanoncszerződéshez képest a BKIK ajánlása a kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik, figyelembe véve a tanulmányi vizsgaidőszakokat. A jelenleg hatályos szerződési feltételek több törvényi előírásnak is meg kell, hogy feleljenek úgy, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (illetve általános munkajogi szabályozásnak). A tanonc időszak két évre szólt, amely alatt a „tanonc tartására és ellátásra, neve­ zetesen szállásadásra és élelmezésére a munkaadó köteles, a szegődtetés költségeit szülő, a segédvizsga és segéddé avatás költségeit szülő, a betegsegélyző és balesetbiztosítási járulékot felerészben szülő, az iskoláztatási kiadásokat szülő viseli.” A 2013-as előírások között szerepel, hogy tanulószerződést kizárólag az első szakképesítés nappali rendszerben való megszerzéséhez köthet a tanuló. A tanoncszerződés négy pontja után kiderül, hogy a „A tanonc ruházatáról

szülő, a mosásról munkaadó gondoskodik, tanonciskolai mulasztásokból kifolyólag tanonctartó iparosra kirovandó bírság pedig kizárólag munkaadót terheli, jogosult tehát viszont a tanonctartó iparos a tanonc keresetéből ennek összegét esetenként levonásba hozni.” Ehhez képest a szakképzési törvény hat pontja alapján ma a következők járnak a tanulószerződést kötött hallgatónak: (sikeres tanulmányok esetén félévente növekvő) pénzbeli juttatás a tanulószerződés teljes időtartalmára, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha és védőfelszerelés – ha szükséges – valamint tisztálkodási eszköz. Természetesen jár a felelősségbiztosítás is, továbbá rendszeres orvosi vizsgálat. Amennyiben a tanuló megbukik a képző intézményben, szankciókra számíthat a fizetését illetően. Az említetteken kívül természetesen a szakképzési törvény részletes szabályo­ kat is meghatároz a fentiek pontosítása érdekében. Dóra László

ifjúsági munkanélküliség

A Tanulószerzõdéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége

A

ndrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos, valamint a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős kollégája, Andor László az idén Lip­ csében megrendezésre került WorldSkills versenyen bejelentették, hogy létrejött a Tanulószerződéses Gyakor­ lati Képzés Európai Szövetsége. A szövetség az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítását tűzte zászlajára. E cél érdekében egyrészt javítani kívánja a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségét, másrészt arra törekszik, hogy szerte az Európai Unióban több ilyen képzés álljon a fiatalok rendelkezésére. Ehhez széleskörű partnerséget kíván kialakítani a foglalkoztatási és az oktatási ágazat fő szereplői között, és szemléletváltást szorgalmaz. A szövetség ki

fogja választani, hogy az EU-ban mely tanulószerződéses gyakor­lati képzések váltak be a legjobban, és ezeket minden egyes tagállamban a helyi viszonyokhoz fogja igazítani. Az Európai Bizottság, az Európai Tanács elnöksége, valamint az európai szintű szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, az Európai Szakszervezetek Szövetsége, az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja] és az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége közös nyilatkozatot adott ki. Ebben, a maga nemében első nyilatkozatban támogatásukról biztosítják a tanulószerződés szövetséget. A szövetség által előmozdítani kívánt intézkedéseket az Európai Szociális Alap, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, valamint az EU új oktatás-, képzés- és ifjúságpolitikai programja, az Erasmus+ -t is támogatja.

„Minden érintett szereplőt arra kérünk, hogy csatlakozzon a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéhez annak érdekében, hogy több és jobb gyakorlati képzés legyen Európában” – nyilatkozta a két biztos egyhangúlag. „A gyakorlati képzések meghatározó szerepet játszhatnak az ifjúsági munkanélküliség visszaszorításában, hiszen a fiatalok így végre szert tehetnek a munkáltatók számára fontos készségekre és tapasztalatokra.” A fejlett szakképzési rendszerrel rendelkező országokban, így Német­ országban, Dániában, Hollandiában és Ausztriában alacsonyabb a fiatal munka­ nélküliek aránya. A Bizottság a European Employment and Social Situation (Foglalkoztatási és társadalmi helyzet az Unióban) című, legutóbbi negyedéves kiadvány is megerősíti a fentieket. E tanulmányból szintén az derül ki, hogy a 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

ifjúsági munkanélküliség

2. biztosítja az uniós pénzek optimális felhasználását a szövetség céljaihoz való hozzájárulás érdekében (a rendszerszintű továbbfejlesztés, a tananyag-kidolgozás, valamint a tanulók és a személyzet mobilitásának támogatása), 3. körbejárja annak lehetőségét, hogy az EURES-hálózatot a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre is kiterjesszék, szoros együttműködésben az érintettekkel, 4. felkéri az európai kereskedelmi kamarák szövetségét (Eurochambres) és az egyéb érintett feleket, hogy konkrét intézkedésekkel járuljanak hozzá a szövetség célkitűzéseinek eléréséhez. Andrula Vasziliu tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok ugródeszkát jelentenek az állandó munkahely felé. Ezért a tanulószerződéses gyakorlati képzések az ifjúsági garancia kezdeményezésnek is alapvető elemei, amelyet a Bizottság az ifjúsági foglalkoztatási csomag részeként 2012 decemberében terjesztett elő, és amelyet a Tanács idén áprilisban fogadott el. „Most összefogásra és tettekre van szükség ahhoz, hogy fiataljainkat fel­ vértezzük azokkal a készségekkel, amelyek révén sikerrel járnak mind a magánéletükben, mind munkájuk során” – nyilatkozta Andrula Vasziliu. „Tekintettel az ifjúsági munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szintjére, igen sürgetővé vált, hogy az oktatásért és a foglalkoztatásért felelős szereplők együttműködjenek abban, hogy meg­ könnyítsék az átmenetet a fiatalok számára az iskolapadból a munka világába” – tette hozzá Andor László. A szövetség támogatni fogja azokat a tagállami reformokat, amelyek tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek létrehozására vagy további kiépítésére törekednek. A Bizottság minden lehetséges partnert arra kér, hogy csatlakozzon a szövetséghez: így a hatóságokat, a vállalatokat, a szak­ szervezeteket, a kereskedelmi kamarákat, a szakképzést biztosító szer­ vezeteket, az ifjúság képviselőit és a foglalkoztatási szolgálatokat. Arra bátorítja őket, hogy tegyenek egyértelmű kötelezettségvállalásokat arra nézve, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez hasonló rendszerek számára 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

több köz- és magánfinanszírozási forrást tegyenek elérhetővé. A közös nyilatkozat aláírásával a szakszervezetek és munkáltatók európai képviselői vállalják, hogy a következő hat hónapban az alábbi célok elérésére összpontosítanak: 1. a munkáltatók és a fiatalok figyelmének felhívása a tanulószerződéses gyakorlati képzések előnyeire, 2. tapasztalatcsere és a bevált módsze­rek népszerűsítése saját szervezetükön belül, 3. tagszervezeteik ösztönzése, hogy a munkaerő-piaci igényeknek meg­ felelő, minőségi gyakorlati képzéseket fejlesszenek ki, és az ehhez szükséges tanácsadás biztosítása. Tagjaikat emellett arra buzdítják, hogy: 1. működjenek együtt az iskolákkal és a foglalkoztatási szolgálatokkal, 2. támogassák a vállalaton belüli mentorok képzését és a tanulók betanítását, 3. növeljék a gyakorlati képzések számát és fokozzák minőségüket. A Bizottság pedig vállalta, hogy: 1. a tagállami reformok előmozdítása érdekében támogatja a társaktól való tanulást (peer learning) és a szakmai vizs­ gálatot (peer review), különösen azokban a tagállamokban, ahol az ország specifikus ajánlásokban szakképzésre vonatkozó intézkedések is szerepeltek,

A rendezvényen Johanna Wanka, Németország szövetségi oktatási és kutatási minisztere és az uniós elnökséget képviselő Algimanta Pabedinskienė, litván szociális és munkaügyi miniszter is részt vettek. Az összesen mintegy 7 millió munkahelyet biztosító, 50 nemzetközi vállalatot képviselő Gyáripa­ rosok Európai Kerekasztala (ERT) ún. „vállalati nagykövetekkel” támogatja a szövetség munkáját. Franco Bernabè, a Telecom Italia elnöke és vezérigazgatója a következőképp nyilatkozott: „Teljes mértékben támogatjuk ezt a szövetséget. Mindannyiunknak össze kell fogni, és meg kell találnunk az együttműködés új formáit a szemléletváltás és a több és jobb gyakorlati képzés érdekében.” Az Eurochambres a Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Romániában és Magyarországon már megkötött partnerségek alapján új partnerségeket kíván létrehozni. Az Oszt­ rák Gazdasági Kamara Romániában és Szlovákiában is gondoz projekteket a duális szakképzési rendszer kialakítása érdekében, amelynek lényege, hogy a szakiskolai képzést üzemi képzés egészíti ki.

További információk A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége: http://ec.europa.eu/apprenticeships-alliance Uniós intézkedések az ifjúsági munka­ nélküliség visszaszorítására: MEMO/13/464 (angol nyelven) Európai Bizottság: Oktatás és képzés / A fiatalok foglalkoztatása

hazai és nemzetközi szakmai munka

Három napra Innsbruck volt az európai felnõttoktatás központja A felnõttoktatás kulcsszerepet játszik a válság alatt és a válság után

A pénzügyi válság következményei folytán a felnõttképzés kulcs szerepet játszik, mind a rövidtávú munkaerõ piaci célok, mind az európai népesség mûveltségi és készség szintjének hosszabb távú fenntartása terén. A jól fejlett felnõttképzéssel rendelkezõ országok nagy elõnyökre tettek szert. Ez annak, a 70 szakértõnek a végsõ következtése, akik 11 országból az 5. Nemzetközi Jövõ Fórumon Tirol fõvárosát, Innsbruckot pár napra az európai felnõttoktatás központjává avatták júliusban. A tiroli népfőiskola igazgatója írta alá azt a közleményt, amit a tanácskozásról bocsátottak ki, Innsbruckban. Ezt tesszük közzé alább, majd röviden beszámolunk a tanácskozás gondolati megközelítéseiről. „Az első nap kulcselőadását Ingibjörg Gudmundsdóttir (Oktatási és Képzési Szolgáltató Központ, Izland) tartotta, aki elmondta, hogy Izlandot megrázta a pénzügyi válság, de fent tudta tartani a felnőttoktatási szolgáltatások minőségét és köztámogatását. Így kormány hatékonyan tudott szolgáltatásokat kínálni azoknak, akiket közvetlenül érintett a válság. Nem minden ország követte az izlandi példát. Az Európai Felnőttoktatási Szövetség tanulmánya szerint a szegények és gazdagok között az oktatási magatartás terén, nőtt a különbség Európában. A felnőttoktatást kitűnően irányító országok felnőttoktatása alig érezte meg a válságot,

miközben a szegények szenvedtek. Azokban az országokban ahol kismértékű a felnőttképzés köztámogatása, további csökkentéseket erőltettek, vagy éppen a képzés árát növelték. Azok a társadalmi csoportok sínylették ezt meg a legjobban, amelyeknek leginkább szükségük lenne a képzésre, oktatásra, s a kialakult helyzet kockázattal fenyeget egyes gazdasági régiókban, a társadalmi stabilitásban, vagy egyes társadalmi csoportok további fejlődési lehetőségeit illetően. Jellemző, hogy pont az nem került figyelembevételre, ami fontos, hogy ti. a felnőttképzés kiemelt szerepet játszik a társadalmi kohézió és a demokrácia fejlődésében. Mindez kifejeződik abban, hogy tényleg új megközelítések és alternatívák után kell kutatni a helyi társadalommal együttműködve. A 11 ország szakértői a munkacsoportokban folytatott eszmecserék alapján jutot-

tak arra a következtetésre, hogy munkaerő piac szempontjából indokolt, rövid távú oktatás igen fontos, de csak ez nem elég. Magába kell, foglalja mindenki számára az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés garantálását az élethosszig tartó tanulás érdekében az EU által körülírt mind a nyolc alapkészség tekintetében. Ehhez a megfelelő köztámogatás fönntartása parancsoló előfeltétel. Matthias Bauer Tiroli Népfőiskola „ A főelőadók között kiemelkedett Mary Murphy előadása, aki az Ír Nemzeti Egye­ tem Politika és Társadalom intézetének előadója. A politológiai megközelítésű előadás nagy sikert aratott. A civil társadalomnak újfent részt kell vállalnia a politikai alternatívák kialakításában és népszerűsítésében. Az állam törekvése, hogy erőteljesen irányítani igyekszik a társadalmi szervezeteket, egydimenzióssá téve őket, egy meghatározott szűk meder­be kívánja terelni őket, s lehetőleg szektorális problémamegoldó szerepre kárhoztatja a civil társadalmat. Igen erőteljes a törekvés emellett arra, hogy a status quo fennmaradjon a politikai alternatívák körét tekintve, vagyis, hogy ezek a meglévőkre korlátozottak maradjanak, és ne fenyegessen az esély újabb alternatívák kialakítása miatt. Murphy azt javasolja, hogy újra fel kell vetni a hatalombeli különbségeket, s növelni az esélyét, hogy bármely komoly politikai alternatíva nemzeti vitává alakulhasson. A hatóságokra ugyancsak jellem­ző, hogy a politikai folyamatokat intézményes oldalról közelítik meg, így gyakorlati perem2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

hazai és nemzetközi szakmai munka

kerületként kezelik azokat saját pozícióik megőrzése érdekében. Ezért is ajánlott – az ír társadalom számára, – hogy a politikai alternatívák kialakítása a formális, fő politikai folyamatokon kívülre, és az államtól független területre kerüljön. A közpolitika legfontosabb hiányait ekképp jellemezte az előadó: • a republikánus értékek hiánya, (értsd a klasszikus liberális demokrácia értékei) amit a jelen ír társadalomban az egyházi és a piaci értékek töltenek fel • a politikai kultúra klientúra központú és helyi irányultságú: előnyben részesíti a közösséget, a földet, a tulajdont, a társadalommal és a néppel szemben • a csoportgondolkodás jellemzője, a belenyugvás és a tartás attól, hogy a „hatalom megsértődik” • az ideológiában a viták és eszmecserék hiánya jellemző • ami mégis megjelenik az a cinizmus és az intellektualizmus ellenesség „halálos” koktélja Az előadó a kultúra és a politikai fantázia kapcsolatával foglalkozva, leszögezte, hogy nem lehetünk renyhék azzal kapcsolatban, ami a pangás időszakában történik. Élénkíteni kell a politikai fantáziát, mert politikai fantázia nélkül nincs politikai 16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

harc. A mai ír közgondolkodásra a politikai képzelet tragikus leszűkítése a jellemző, így pld. – hozva egy példát – a szegénység ügyében új elgondolások kialakítása lehetséges. Vallani szükséges: bármi is adatik, mindig újragondolható. A szerző véleménye szerint a tovább­ lépés pontjai a következők lehetnek: Összpontosítani kell a változás irányával kapcsolatos elgondolásokra. Nem a tervezési szintű lépések átgondolása fontos, hanem a viszonyok újragondolása. (mint pénzügy-termelés, állam, piac, nemek közötti viszony stb.) Mindezeknek meghatározott következtetései vannak a vállalatszervezésre, az oktatásszervezésre, a tulajdonra, a munkaviszonyokra. Fontos szempontok a „környezeti fenntarthatóság, az „egyenlőség, kölcsönös függőség” kérdése, a „rólunk gondoskodó, ökorendszer” a „piac és a szükségletek viszonya– s nem a növekedés szerint”, az „újraelosztás kérdései” és végül az „új hatalmi viszonyok – helyi demokrácia, globális kereskedelem és pénzügyi rendszerek” viszonya. Miért repülnek a vadludak közösségi alakzatban? Tette fel a költői kérdést az előadó. Mert 72%-kal gyorsabb és hatéko­ nyabb, válaszolta Murphy. Igen lényeges a vezetés cseréje, a kölcsönös, csoport függőség erősítése, a segítség, ha veszély­

helyzet adódik. Mindezek a kölcsönösség és együttműködés értékeit erősítik az individualizmussal és a versennyel szemben. Ajánlása szerint tanulni kell LatinAmerikától (?), ahol a legerőteljesebbek a kollektív tiltakozások a neo-liberalizmus ellen. Az előadó több helyütt idézte a befolyásos brazil közgazdászt, Unger Roberto Mangabeirá-t. A plenáris előadásokat más programok mellett az élénk csoportmunka töltötte ki, ahol a résztvevők beszámoltak a saját helyzetükről és javaslatokat ajánlottak. Összefoglalásul a csoportos műhelymunka néhány javaslatát ismertetjük. A résztevők fontosnak tartották, hogy a civil társadalmi csoportok ne váljanak az állami támogatás foglyává, s ne engedjék a beskatulyázást. Rossz időkben még fontosabb megőrizni az azonosságtudatot, és emlékezni a sikerekre. A szakemberek számára fontos előírás, hogy mindig tartalom, módszer és minőség irányultságúak legyenek. Ki kell fejleszteni, és igény­ be kell venni egy kollektív és nemzetközi összefogást nemzeti szinten a hangunk hallatására és a médiában való megjelenés érdekében. Nemcsak minden­ napi „tűzoltómunkát” kell végeznünk, hanem részt kell venni a társadalmat foglalkoztató fontos kérdések megha-

hazai és nemzetközi szakmai munka

tározásában. Ne legyünk udvariasak magunkhoz, de másokhoz se! A problémákat a megváltoztatás érdekében néven kell nevezni. A marketing és piaci szint nem szükségszerűen határozhat meg mindent. Tudatosítani kell, hogy a felnőttoktatás a demokratikus folyamatok részét képezi (képessé tesz a szolidaritásra, a bizalomra, az együttműködésre). Elemeznünk kell a strukturális bénultságot, hogy radikáli-

sak és kritikusak lehessünk (meg kell küzdenünk a belső cenzúrával is) Nagyon egyszerű meggyőződés: a dolgok lehetnek másképp is! Ki kell nyitni a lehetőségeket a szabad, demokratikus vitákra, társadal­mi párbeszédre. Tegyük a felnőttoktatást újra veszélyessé – a hatalom számára! – szólt az összegző szlogen. A helyzetkép és a javaslatok – részben ránk is illenek, kérdés, a politikai kultúra

és a szakmai felvértezettség terén elég felkészültek vagyunk-e, hogy bárminemű visszhangja keletkezzen a vázolt gondolatoknak Magyarországon. Annyi bizonyos, hogy a legfejlettebb és „gondtalanabb” EU tagállamokban is a változtatások igény­lése és a radikális gondolkodás került előtérbe. Szigeti Tóth János

Egy eisenstadti találkozó tapasztalatai Iskolánk, a mezőörsi Magyar Műhely ÁMK képviseletében vettünk részt kollégámmal a Magyar Népfőiskolai Társaság meghívására egy nemzetközi találkozón, mely elsősorban az idősödő Európa, illetve az elnéptelenedő vidék és a munkanélküliség kérdésével foglalkozott. Iskolánk tagja a Társaságnak, a 12 évfolyamos oktatás mellett felnőtteknek szóló, a magyarság hagyományairól, magyar történelemről, az ősi népi kultúra üzenetéről szóló előadásokat is tartunk minden hónapban, melyek nyitottak a környék érdeklődő hallgatói számára. Emellett célunk informatikai és nyelvi képzésekkel, továbbá egy gyógy­ növénytermesztő üzem létrehozásával hasznos tudást hozni a környéken élő emberek számára, beépítve azt az ismeretet, amely az idős emberek­nek még birtokában van, és fontos az új generációnak tovább adni. A nemzetközi találkozót az eisenstadti Europahaus és a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezte, horvát, spanyol, német, szlovák és olasz résztvevőkkel. A háromnapos gazdag program első szakmai előadása, Christian Vielhaber egyetemi tanáré volt, aki az idösödő Burgenland problémájáról tartott előadást. Burgenland Ausztrián belül demográfiailag a legveszélyeztetettebb tartomány, hiszen nagyon sok idős ember telepedik itt le nyugdíjas éveire. Tanulságos volt hallani, hogy az ottani idősek milyen aktívak, sportolnak, utaznak, a várható átlagéletkor egyre növekszik, és mint ahogy ez egész Európában kérdéseket vet fel, a családok szét­ esettsége, illetve a távolságok miatt a szociális intézményekre hárul az idősek ellátása, amelyek azonban olyan mértékben, mint az elvárható lenne, nincsenek erre felkészülve.

Az osztrák-magyar határon található Páneurópai Piknik helyszínét meglátogatva utaztunk Győrbe, ahol egy városnézés után a Nyugdíjas Egyetem tapasztalatairól hallhattunk. Mezőörsön a mi iskolánk múltjáról és terveiről tartott előadást Szabó Gyula plébános úr, hangsúlyozva, hogy az idős embereket meg kell szólítani és meg kell hallgatni, mert olyan megélt és leginkább valós történelmi tudást lennének képesek átadni, amelyet könyvekből nem lehet megszerezni. Párbeszébet kell kialakítani a fiatalok és az idősek között, mert egymást gazdagítva lehet a jövőt jobbá tenni, a hagyományainkat tovább vinni, a kétkezi teremtő munka fontosságát továbbörökíteni. Az élő Föld, a növények ismeretét és szeretetét a mai gyerekek nem tankönyvekből, hanem saját nagyszüleik, a környezetükben élő idősek által képesek hitelesen elsajátítani. Így nemcsak a jövő generációi válhatnak bölcsebbé, de egyben ez a párbeszéd az idős embereknek célt adhat, akik sokszor az aktív életből való visszavonulás után fölöslegesnek érzik magukat, nem találják a helyüket, mert a fogyasztói társadalom a fiatalság kultuszát erősíti, pedig – mint ahogy a régi paraszti kultúrában is – hatalmas élettapasztalatuk révén a társadalom nagyon fontos láncszemei ők. Ezután Szigeti Tóth János is a hazai és európai elöregedésről, az aktuális demográfiai változásokról szólt előadásában, jellemezte, ahogy a vidék elnéptelenedik, a fiatal családok a nagyvárosokba tömörülnek, a munkalehetőségek hiánya pedig esély­ telenné teszi a falvak életét. Felvázolta, milyen ötletek, megoldási tervek léteznek, többek között a civil kezdeményezések, az élethosszigtartó tanulás, a helyi kapcsolatok

megerősítése, a párbeszéd élénkítése, amelyek mind segíthetnek, de ugyanígy fontos a fiatal családok segítése. Európai szinten kell együttgondolkodni a gyermekvállalás támogatásáról, a családellenes munkaerő piaci helyzet megváltoztatásáról. A következő nap programjaiból kiemelnék egy példát, ahogy egy kis burgenlandi faluban az idősebb korosztály kezdeményezésére művészeti alkotócsoport szerveződött, rendszeres kiállításokkal. Itt mi is egy kis rögtönzött alkotókör részeseivé válhattunk, a program által ihletett festmények ekészítésével. Burgenlandban is igen magas az idősek aránya, s különö­ sen fontos, hogy ez a korosztály alkotó, tevékeny életet tudjon élni, hiszen minél aktívabban élnek, annál egészségesebbek, mind testben, mind lélekben, és ez társadalmi szinten nagyon meghatározó. Az este folyamán pedig az Europahaus baráti körével közös pikniken vehettünk részt, itt is nagyon jó élmény volt látni, ahogy a helyi idősek és fiatalabb gene­ rációk között az Europahaus egy kapocs. Mindenki felé nyitott, mindenki hozzá tehet valamit, a jóhangulatú összejövetelhez – a helyi horvát közösség kis zenekara pedig szolgáltatta a talpalávalót. Igazi nemzetközi, határokon átnyúló és korosztálytól független párbeszédre volt lehetőség, melynek szimbolikus megkoronázása volt a kozmopolita kertben a csemetefa ültetés. Ez a kert kicsiben Európa, egy olyan Európa, amely nyitott, szabad, mindenkié, mindenki hozzá tehet valamit, de ugyanakkor gondozni kell és közösen tenni érte, hogy a jelen munkája megtérüljön és a jövő gene­ rációi számára is élhető legyen. Vass Bereczki Anita 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

hazai és nemzetközi szakmai munka

Innsbrucki városi séta – népfõiskolai kísérettel A sors kegyeltjének tekinthettem maga­ mat, hogy 2013 nyarán eljutottam Innsbruckba, amely tényleg pár napig az európai felnőttoktatás „fővárosaként” látta vendégül a Jövőfórum tanácskozás résztvevőit 11 országból, s amelynek a témája egyébként a jelenlegi válság és a felnőttoktatás kapcsolata volt. (A konferenciával lapszámunkban egy külön cikk foglalkozik. a szerk.megj.) A ren­ dezvényre a Haus der Begegnung katolikus felnőttoktatási központban került sor, amit Paulus Rusan püspök alapított 1966ban, a „társadalmi nevelés” céljából. Itt a katolikus társadalmi tanítás iránymutatásai alapján a gazdaság és munka kérdését helyzeték a középpontba. Jelenleg a bentlakásos központ öt fő területen tevékenykedik:

18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

• a katolikus egyház és a munka, valamint a gazdaság világa • társadalompolitika és erkölcs • kultúrák és vallások közötti párbeszéd • a teremtett világért és a természetért viselt felelősség • teológiai kérdések Az osztrák jezsuita tartomány 2013-ban ünnepelte fennállásának 450. évforduló­ját. Az innsbrucki filozófiai kutatás és oktatás egyidős az egyetem teológia karával, 1913ban jött létre. Elismert alapoktatást és doktori programokat indított meg kezdettől fogva. A százéves fennállás évfordulójának megünneplése (2013) alkalmával ez évben elhangzott, hogy tevékenysége több szakaszra bontható. Ebből az első szakasz, az 50-es évekig tartott, amikor a tanítás

nyelve latin volt, s az oktatás szemléletét a klasszikus skolasztika tézisei jellemezték. Mindezt nemcsak az olvasók felvilágosítása kedvéért írom, hanem azért is, mert ebben az időszakban volt egy számunkra fontos tanítványa az intézménynek. Már az esemény előtt felkészültem Innsbruckba, ahol a magyar katolikus népfőiskolai munka kiemelkedő alakja Kerkai Jenő (1908-1970) is tanult. Kerkai Jenő 1949-től, összesen 10 évet töltött börtönben. Ott lett beteg is. 1957-ben felszólítást kapott, hogy hátralévő idejét letöltendő vonuljon be újra a börtönbe. Hiába biztatták az ország elhagyásával barátai, bevonult. 1959-ben szabadult vég­ legesen, s segédmunkásként dolgozott, majd szociális otthonba került. Pannonhalmi évei alatt született írásai eltűntek.

hazai és nemzetközi szakmai munka

1970-ben hunyt el Pannonhalmán. Kerkai Jenő 1932-től 1935-ig teológiát hallgatott az Innsbrucki Egyetem hittudományi karán, ahol teológiai és filozófiai doktorátust szerzett. Már fiatal korában, jezsuita növendékként is élénken foglalkoztatták a szociális kérdések. Olvasta a népi írók munkáit és nagy hatással volt rá két olyan pápai enciklika, melyek a keresztény szociális tanítást foglalták korszerű rendszerbe: XIII. Leo pápa Rerum Novaromu-ja, és XI. Piusnak akkortájt megjelent Quadragesimo Anno körlevele. A külföldi ifjúsági mozgalmak közül különösen a belga iparos- és agrárifjúságának már akkor működő szervezetei, a JOC voltak rá ösztönző hatással. A legfontosabb külföldi mintakép a dán Hartwig evangélikus püspök szövetkezeti mozgalma volt. Kerkai felismerte, hogy elsősorban a kiszolgáltatott parasztság helyzetén kell változtatni. A KALOT nem egyik napról a másikra keletkezett, Kerkai Innsbruckból már kiérlelt elképzelésekkel tért haza Szegedre. 1935-ben Farkas Györggyel és Ugrin Józseffel indította el az agrárifjúsági szervezetet, a KALOT-ot a szegedi tanyavilágban. Közvetlen munkatársaival együtt formálták meg a mozgalom négyes jelszavát: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! 1936-ban 417 fiatal fordult meg a képzésnek helyet adó szegedi jezsu­ ita nyara­lóban. 1938-ban már mintegy kilencezer. Hamarosan olyan gyors

fejlődésnek indult a mozgalom, hogy a rendi vezetőség minden más feladat alól felmentette, és szervező munkatársként maga mellé vehette néhány évvel fiatalabb rendtársát. A negyvenes évek közepére a KALOT országos viszonylatban is a legjelentősebb szervezetté nőtte ki magát: már 20 népfőiskolája volt, több mint 3000 tagegyesülettel rendelkezett, 229 énekkart, 52 zenekart, 81 sportosztályt működtetett. Évenként több tízezer legény végzett népfőiskolai tanfolyamot. A tagegyesüle­ tek több mint félmillió parasztfiatalt fogtak össze. Dr. Takács Ágoston, aki Kerkai munkatársa volt, Barankovics Istvántól azt hallotta, hogy Rákosi Mátyás kijelentése szerint „Mindszenty kellemetlen, Kerkai veszélyes”. Az utazás előtt újra átnéztem a KALOT történetét, különösen a Kerkai Jenő

emlékezete c. kötetet, ami halálának 25. évfordulójára jelent meg. (Kerkai Jenő Intézet Budapest, 1995) A konferencia hivatalos megnyitó napja előtt a vonat kora délután befutott és ma­ radt időm, hogy gyalogosan felkeressem az egyetem teológia karát és az egyetemi jezsuita templomot. A történelmi épüle­ tekben próbáltam szemügyre venni az egyetemi kar mai életét, s Kerkai akkori környezetét, a szellemiség légkörét, ami nem sokat változhatott a benyomásaim sze­rint. Természetesen inkább a falakról és az összképről beszélek, s nem a faliújság változatos és érdekes híreiről, a mai egye­ temi programokról, ami nagyfokú szellemi frissességről és nemzetköziségről árulkodik. Sokszínű – pld. ökológiai irányultságú – programot kínált a hallgatóknak, de a város polgárainak is. Erről meditáltam az épületek körbe szemlézése után, a parkban, ahová betévedve a város és a környék szimfonikus zenekarai és kórusai tartottak „nyilvános kis koncerteket”. A hatalmas parkban a családok, gyermekkel, egy-egy színpadi emelvény előtt megálltak és meghallgattak egy zeneszámot, majd továbbálltak a következő zenei emelvényhez. Minderről többet is megtudhattam az esti csoportos séta során, amely a helyi konferenciarendező innsbrucki népfőiskola igazgatója által vezetett informális városnézés volt. Egy szűkebb kör, a korán érkezettek voltak csak jelen, sokan Bécsből, és külföldiek is. Sorjáztak a színes történetek a város múltjából, ahogy az a nem hivatalos bennfentes városnézésekre jellemző, s alig győztük előre küszködni magunkat, főként a sétáló utca belvárosi részén, ahol valósággal hömpöly­gött – a feltűnően sok ázsiai – turista. 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

hazai és nemzetközi szakmai munka

Határon túli partnerés tagszervezetünk

A Bihar Megyei És Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (Bincisz) Célja a civil szervezetek közötti jobb együttmûködés és szoro­sabb összefogás létrehozása, fõ küldetése közösségi összefogással mindazon feladatok ellátása, amelyeket a magyar közösség fej­ lõdése megkövetel. A BINCISZ politikával nem foglalkozik, de állást foglal a fontosabb közérdekû kérdésekben és részt vállal az érdekvédelemben. Közben persze komoly fejezetek is jöttek a sétálós mondókában, minden a népfőiskola szemszögéből – ennyi elfogultság mégiscsak kijár a helyi intézménynek. A nyelvem hegyén forgott a délutáni élmény, – merthogy népfőiskola vonatkozású – hogy elmondjam, a városban tanult egy magyar jezsuita, aki Ma­ gyarországon az egyik legjelentősebb népfőiskola szervezővé vált. S mihelyst innen hazament, közel tíz éven át nagyot alkotott. Akárhogy formálgattam azonban Kerkai szívszorongató, tragikus nép­főiskola történetét sehogy sem jött ki, mikor tudom meg­akasztani egy beékeléssel a színes hely­történeti kaleidoszkóp-folyamot. Az­tán amikor a teológiai kar elé értünk, mondtam magamban – most már itt, aztán mindenképp helyén van az én történetem is. El is mondtam, s türelmes figyelem kísérte, még kommentár is szüle­tett: Tény­ leg? Érdekes. Ennyi volt. Akkor nem tűnt fel, mennyire rosszul esett nekem, ennek a magyar azonosságtudatnak az ágaskodására jött reagálás és át kellett adjam magam a felszínes csevegés további sodródásának, amely persze tele volt, kis színes mozaikokkal, és amit vidám alaphangjában csak egy kisebb nyári eső zavart meg. Hazaérve, amikor lecsendesedett a világ, mélyültem csak el a búslakodásban: miért olyan nehezen átvihetők másoknak a mi szomorú történeteink? Nem értjük őket, vagy ők nem minket? S mi végre, hol vannak Kerkai szenvedésének gyümölcsei? Szigeti Tóth János 20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

A nagyváradi magyar civil szervezetek 1989 utáni lendületes fejlődését egyértelműen bizonyítják az elindult kezdeményezések, az ezekről beszámoló híradások és a kiadványok megjelenése. A század- és az ezredforduló különösen felpezsdítette a civil szerveződések tevékenységét, ezt a rendezvények sokasága és színvonala is jelzi. A BINCISZ tevékenységét bemutató honlapunk (www.gportal.hu/bincisz) felidézni a megalakulást, az elvégzett munkát, az elért eredményeket, ismertetni röviden a rendezvényeket és ezek főbb eseményeit. Szükség van arra, hogy mind többen meg­ ismerjék, kik és mit tettek az önszervező­ dés jegyében közösségünkért, mielőtt az feledésbe merülne. A nagyváradi és Bihar megyei civil társadalmat erősítő, a helyi kultúra, tudomány és művelődés eredményeit felleltározó honlapunk folyamatában ismerteti a törekvést a szövetség megalakítására. Igyekeztünk néhány már megjelent, illetve eddig nem közölt iratot, dokumentumot ismertetni, mivel ezek jól szemléltetik a végbement folyamatokat. Terveztük az összes bihari magyar jellegű civil szer­ vezet rövid bemutatását is, azonban nagy számukra (120) és a terjedelmi korlátokra való tekintettel ez külön honlap feladata lesz. (Itt jegyezzük meg, hogy részben ezt a feladatot felvállalta a Varadinum Emlékkönyv 1997-2002. Szerkesztette: dr. Fleisz János, Nagyvárad, 2003. és a Civil szervezetek az ezredfordulón, Sapientia Varadiensis Alapítvány. Szerkesztette: dr.Fleisz János, Nagyvárad, 2003).

Fontosnak tartottuk, hogy helyet kapjanak a civil szerveződések kérdéskörével foglalkozó írások, mert ezek csak szűkebb körben ismertek. Ugyancsak hasznosnak tartjuk a város történetének egyes fejezeteinek a megismerését, hiszen a hagyományok ismerete és ápolása sokáig háttérbe szorult. Szeretném itt köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik segítettek, támogatták tevékenységünket, a rendezvények megszer­vezését, lebonyolítását s azoknak is akik rendszeresen részt vettek az eseményekben. Hasonlóan illesse köszönet mindazokat, akik segítettek e honlap létrejöttében, amelyet szeretettel ajánlok mindenkinek, hiszen kicsiben ez is tükrözi azt a civil sze­ repvállalást, amelynek célja helyi magyar közösségünk törekvéseinek felkarolása. Remélhetőleg honlapunk hozzájárul az ezredforduló néhány eseményének emlékezetben tartásához, serkentően hat a civil szervezetekre a közérdekű feladatok ellátása érdekében. Lejegyezte: Dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke

programok

Öröm–érték–felelõsség Öröm–érték–felelősség: segítő szolgáltatással, képzéssel a családok megerősítésé­ ért egy kistérségben (TÁMOP-5.1.1B-11 /2-2011-0260) elnevezésű programunkról több ízben beszámoltunk, többek közt itt a folyóiratunkban, honlapunkon, májusi közgyűlésünkön és számos egyéb fórumon, mégis érdemes a tavaly augusztusban indult, eddig közel egyéves tevékenységünket összefoglalni. A balatonfüredi kistérség 20 településén megvalósuló program elsődleges célja a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetésének segítése, a családi életvezetés biztonságának a növelése, a családos, kisgyermekes munkavállalók és munkaadók között nem ritkán kialakuló feszültségek csökkentése, megelőzése. Közvetett cél, hogy a térségben a különböző települése­ ken élő, leendő családmentorok tanács­ adással segíteni tudjanak a környezetükben élő családoknak. Ennek jegyében 2012 augusztusától októberig rendeztük első Beszélgessünk a családról elnevezésű fórumsorozatunkat a térség 20 településén. A rendezvénye­

ken a családi élettel, gyermekneveléssel összefüggő kérdéseket beszéltük meg szakértők bevonásával. 2012. október végén indult és 2013. február elejéig tartott a Család és munka elnevezésű képzésünk első 80 órás része a családi együttélés problémái és megoldásai témájában. Képzési program és képek itt. Két hét szünet következett, majd a 2013 februárjától áprilisig tartó második, szintén 80 órás képzéssorozaton a munkaerőpiacra való felkészülés, a család és a munkavállalás állt a középpontban. A képzéseknek a Balatonszepezdi Népfőiskola adott és ad a jövőben is otthont. A képzéseken a kistérség 20 tele­ püléséről egy-egy fő vett (és vesz a jövőben is) részt. Nagyon lelkes, értékes csapat verbuválódott, főként kisgyerekes anyukák, de apukák is, akik elkötelezetten vállalták, hogy a jövőben családmentorként tanács­ adással segítenek a települé­sükön élő családoknak ügyes-bajos dolgaikban. Családmentoraink egy alapítvány létrehozását is tervezik. A képzés második részével párhuza-

mosan indult a második fórumsorozat Összeegyeztethető világok: család és munka címmel. A szakértők közreműködésével rendezett kötetlen beszélgetéseket ugyanazon a 20 településen tartottuk, ahol korábban is, és ahol a képzések résztvevői is élnek. A fórumok és képzések lebonyolítása mellett a szakmai vezetők felvették a kap­ csolatot mind a húsz településen az önkor­ mányzatokkal, családsegítő és kulturális intézményekkel, civilszervezetekkel és magánszemélyekkel. Több települési önkormányzattal együttműködési megállapodás is született. Következő fontos lépés a kistérségi munkaadókkal való kapcsolatfelvétel, és támogatásuk megnyerése, a munkáltatói igé­nyek és elvárok megismerése, ami az idei nyáron végzett tevékenységek javát képezték. Emellett a Balatonfüreden rendezendő novemberi konferenciánk szer­vezése is a nyáron kezdetét vette. Varga Katalin Koordinátor

I-CARE találkozó Dániában 2013. június 18-21. között került sor a Grundtvig tanulási kapcsolatok program támogatásával, a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány részvételével megvalósuló I-CARE projekt harmadik partnertalálkozójára. A projekt célja a nemzedékek közötti kommunikáció és az aktív idősödés segítése vidéki környezetben. 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 21

programok

A harmadik partnertalálkozónak Dánia adott otthont észak-Jütlanban, Aalborg környékén. Erre a vidékre a „tanyasiasan” elszórt gazdaságok és kistelepülések a jellemzők. Kisebb és nagyobb lélekszámú (250, 400, 1000 lakosú) falvakba látogattunk el, ahol megtekintettük a helyi közösségi központokat, találkoztunk a helyi vezetőkkel, egyesületi képviselőkkel, önkéntesekkel.

Megismertük a helyi problémákat és megoldásokat. Dániában szintén gondot jelent a kisebb településeken a helyi óvodák, iskolák és boltok bezárása. Ezek­ re több megoldást is láttunk: két faluban a bezárással fenyegetett boltot a falu közössége, ill. egy egyesület vett át. Mindkét esetben egy szakember (üzletvezető, ill. könyvelő) alkalmazásán túl csak önkéntesek működtetik a boltot. Az egyik óvoda működtetéséről a helyi labdarúgó klub gondoskodik. Az iskolák 22 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

programok

bezárását nehezebb megakadályozni, két esetben a bezárt intézménynek új funkciót kerestek pl. gyógyult alkohol- és kábító­ szer-fogyasztók rehabilitációja, szellemileg enyhén fogyatékos személyek gondozása. Ez egyben új munkalehetőséget is teremtett az ott lakók számára, akik

kezdetben természetesen nem fogadták kitörő örömmel a funkcióváltást. Døstrup település közösségi központjában helyi civilszervezetek, önkéntesek, gazdák, önkormányzati képviselők részvételével három csoportba osztva műhelymunkában a generációk közötti

kommunikációhoz szükséges kompetencia összetevőit és az élethosszig tartó tanu­ lás – mint nemzedékek közötti összekötő kapocs – szerepét vitattuk meg. A következő partnertalálkozót Balatonszepezden tartjuk idén októberben. További információ: www.i-ca.re

Kultúra – hagyományok – gasztronómia

Felvillantják a cigányság gazdag kultúráját Sárszentlõrincen A cigányság gazdag kultúrájának bemutatását, a cigányok és ma­ gyarok közti távolság leküzdését szolgálja a Cigány ételek bemutatója, amit hatodik alkalommal rendeztek meg Sárszentlõrincen, június végén. Nagyon fontosnak tartom, hogy az embert ne csak a lelke, hanem az értelme és érzelmei felől is megközelítsük. Bár itt mindent a keresztyén szemlélet sző át, az élet nem csak imádságból és elvonatkoztatott hitből áll – mondta az MTI-nek a program céljáról Bakay Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziós refe­ rense. Az evangélikus lelkész, aki nyolc éve végez cigány missziót Sárszentlőrincen, szeretné, hogy a magyarság is megismerje a cigányság értékeit, ők maguk pedig

megerősödjenek abban, hogy értékes, amit örököltek.     Az ételek, a főzés állandó eleme az evangélikus egyházközség és a Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány által életre hívott eseménynek. Ehhez tár-

sult idén Balogh Tibor Budapesten élő cigány festőművész kiállítása és a cigány festészetet bemutató művészettörténeti előadása – közölte a referens. A cigány zene- és tánckultúrából is bemutattak egy villanásnyit. Balogh Melinda (ének) és Kuti Sándor (cimbalom, gitár) Minden ablak alatt... címmel ma­ gyarországi és erdélyi cigány népdalokból ad ízelítőt. A napot közös tánc zárta. A Tolna megyei kistelepülésen a cigány­ ság aránya 25-30 százalék, és Bakay Péter szerint sokuk élete megváltozott azóta, hogy a cigány missziót végzi. „Én magam ismeretben, hitben, érzésekben gazdagodtam. Többeknek az életében olyan változást hozott, amiért mindannyian hálásak vagyunk. A gyülekezet megfiatalodott, felfrissült, a konfirmandusok jelentős része cigány” – foglalta össze a nyolc éve vég­ zett munkája eredményét Bakay Péter, aki szerint a missziónak országos hatása is van, hiszen sok helyre eljutnak.   forrás: MTI 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 23

PROGRAMOK

Testi és lelki egyensúly az egészség érdekében címmel nyert pályázatot (TÁMOP 6.1.2-11/1) a Bibó István Népfõiskolai Alapítvány (Balatonszepezd) Mottó: Ha nincs egészsége, semmije sincs. Ha viszont jó egészségnek örvend, akkor szinte bármire képes lehet. A településen lassan tíz éve működő népfőiskola kidolgozott, benyújtott és megnyert egy olyan pályázatot, amellyel a településen élő emberek egészséges életmódjához, életviteléhez szeretne segítséget nyújtani, hozzájárulni. Szeptembertől jövő év júniusáig elő­ adások, egészségnapok, ingyenes vizs­ gálatok, tréningek, különböző túrák segítségével lehetőleg minél több ember számára – kortól és nemtől függetlenül – szeretnék felhívni a figyelmet az egészséges életmód fontosságára és arra, hogy a saját életében milyen nagy a felelőssége és szerepe mindenkinek a maga egészségéért. A népfőiskola munkatársai őszintén remélik, hogy a településről és annak környékéről minél többen bekapcsolódnak a programba és az őszi – téli – tavaszi hónapokat felhasználják arra, hogy egészségükkel – szakértő segítségével – rend­ szeresen foglalkozzanak, annak érdekében, hogy az egészséges életmód természetes része legyen az életüknek. A program szakmai vezetését a telepü­ lés családorvosa felügyeli, illetve látja el. Ebben a programcsaládban az MNT több tagszervezete is sikeres pályázatot mondhat magáénak – az eseményekről rendszeresen tájékoztatást nyújtunk a lap oldalain, illetve a népfőiskola honlapján. Tóth Tünde Asszisztens 24 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

programok

Zalai Népfõiskolai Egyesület Szakmai beszámoló

a Zalai Népfõiskolai Egyesület 2012 évi tevékenységérõl Egyesületünknek 2012-ben is kiemelt feladata volt a működésünk biztosítása mellett, börtön programunk folyamatos működtetése, újabb pályázati programok megvalósításával. Munkánkat a Zala Megyei Büntetésvég­rehajtási Intézetben, kilenc éve kezdtük meg a fogvatartottak reszocializációjának elősegítése érdekében. Az eltelt idő alatt 24 kisebb-nagyobb pályázati programot valósítottunk meg. Reszocializációs munkánk középpontjában, a személyiségfejlesztés, egyéni gondozás, felvilágosítás áll, kiegészítve a börtön speciális helyzetét figyelembe vevő prevenciós programokkal, mellyel törekszünk az egészségmegőrzés, egészségfej­ lesztés mellett a szabadidő hasznos eltöltésére, a bűnismétlés csökkentésére. 2012. évi támogatási időszak alatt megvalósított tevékenységeink közül kiemelnénk: • 2011 évi KAB-ME-11-C drogprevenciós projektünket, melyet 2012.06.30-án zártuk. Eredményként értékeljük, hogy a projekt 24 résztvevője együttműködő volt. Előadóink közreműködésével, sok segítséget nyújtottunk számukra. • Sikerült egy újabb KAB-ME-12 drogprevenciós projektet elnyernünk, melynek megvalósítási ideje 2012. november 15- 2013. május 15-ig tart. Prevenciós projektünk szükségességét az érintettek magas száma, illetve célcsoportunk folytonos cserélődése indokolja. • Sikeresen pályáztunk a NEA-TF-12Szakmai programra, melynek megvalósítási ideje 2012.08.01-2013.05.30. Célja: felkészíteni a résztvevőket a szabadulást követő munkaerő-piacra való bekerülésre. Jelenleg, a két pályázatunkban több mint negyven fővel dolgozunk. Partnereink közreműködésével egyéb börtönben megvalósult programjaink közül a művelődés hete- a tanulás ünnepe programsorozatunk főbb elemeit, egészségmegőrző, családi kapcsolatok ápolását, erősítő prog­ ramjainkat emelnénk ki.

Megvalósult programok: • Filmvetítéssel egybekötött beszélgetéseket szerveztünk a fogvatartottak részére pályázatok közötti időszakokban, azért, hogy az együttműködést, bizalmat fenntartsuk. (Életrevalók, Hacsi, A jövő kezdete, Kutyahideg, A vadon hívó szava, A tizenkét dühös ember c. filmek) alapján. • Benedek Elek születésének évfordulóján megemlékeztünk a mese világnapjáról. • Mesemondó versenyt szerveztünk • Sakkversenyt rendeztünk a feszültség csökkentésére

• Fókuszcsoportos beszélgetés keretében a felnőttkori tanulás szükségességéről, lehetőségekről beszélgettünk. • Gazsó Sándor (Zala Megyei TIT volt ügyvezetője) mutatta be a TIT tevékeny­ségét, általuk megvalósított képzéseiket. • Teleki László beszélt a felnőttkori tanulás fontosságáról, roma felzárkóztatási programjuk eredményeiről. • Október 8-án fogvatartottak közre­ működésével elevenítettük fel az aradi tizenhármak kivégzésének eseményeit. • Műveltségi vetélkedőt több alkalommal szerveztünk, egészség, sport, tudja-e?… témakörökben. Ez is egy visszatérő program, mely nagy népszerűségnek örvend. A résztvevők élvezik a verseny­ zés, a közös munka hangulatát. A győzteseket könyvekkel jutalmaztuk. • Negyedik alkalommal szerveztünk családi karácsonyi programot, melyen jelenleg is 10 fogvatartott vehetett részt családjával együtt. A szeretet ünnepére karácsonyi versekkel, színdarabbal készültünk. A meghitt délutáni progra-

Másnap az intézeti misét követıen, a szereplık társaiknak is bemutatták a karácsonyi mősort, akik azt nagy szeretettel fogadták. Az elmúlt évben a karácsonyi misét Dr. Veres András püspök mutatta be 2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 25

PROGRAMOK

• A Magyar Népfőiskolai Társaság munkájában is, ahol egyesületünk regionális koordinátorként, mint táji központ vett részt, és látta el feladatát az MNT által szervezett országos prog­ ramban. Feladatunk volt, hogy Nyugat-Dunántúl nemzetközi partnerekkel rendelkező közművelődési intézményeivel vettük fel a kapcsolatot, és kérdőíves lekérdezéssel, térképeztük fel határon túli szakmai kapcsolataikat. • Több együttműködő partnerünk projektjének megvalósítását színesítettük előadásainkkal. • Kisebb civil szervezeteknek segítettünk pályázataik megírásában, egyéb feladataik megvalósításában. Jelentkeztünk az Országos Parancsnokság által meghirdetett színjátszó versenyre, mely­ re a felkészítést is egyesületünk vállalta fel. Móricz. Zsigmond a Zördög c. darabját mutattuk be. mot kézműves szakkörökön készített ajándékok átadásával zártuk. • Másnap az intézeti misét követően, a szereplők társaiknak is bemutatták a karácsonyi műsort, akik azt nagy szere­ tettel fogadták. Az elmúlt évben a karácsonyi misét Dr. Veres András püspök mutatta be. • Jelentkeztünk az Országos Parancsnokság által meghirdetett színjátszó verseny­re, melyre a felkészítést is egyesületünk vállalta fel. Programjaink népszerűek, a fogvatartottak igénylik a jelenlétünket. Talán azért is, mert lehetőségeinkhez mérten fi-

gyelembe vesszük javaslataikat, ötleteiket, a tervezéskor. Építünk együttműködésükre, kapcsolataikra, bevonjuk őket az előkészítő, szervező munkákba. Munkánk sikerességének alappillére a bizalom, mely a fogvatartottak részéről jelenik meg. Ez azért is érték, mert ez a bizalom nem reked meg az intézet falain belül, hanem szabadulásukat követően is megmarad, ami nagyban segíti saját, illetve családtagjaik utógondozását is. Ennek eredményeként szabadulásukat követően egyre többen igénylik segítségünket saját, illetve családjaik különböző ügyeinek rendezésében. Intézeti munkánkon kívül részt vettünk:

Folyamatos feladatunk a partneri együtt­működés erősítése. Együttműködő partnereink: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Zala Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei, Önkormányzatok, Magyar Vöröskereszt, szociális tevékenységet végző civil szervezetek. Törekszünk arra, hogy tovább erősítsük egyesületünk társadalmi szerepvállalását, az általunk támogatott célcsoport jövőbeni boldogulása érdekében. Továbbá folytatjuk a helyi társadalmi közösségek szolidaritásának, belső kohéziójának megerősítését, célcsoportunk perifériára szorulásának megállításáért, a társadalmi párbeszédet, az együttműködés további erősítéséért, a társadalmi előítéletek gyengítéséért. Zalaegerszeg, 2013 Fehér Lászlóné titkár

A szülõk fontos szerepe a gyermekek tudományos gondolkodásának fejlõdésében A szülők tudományban való jártasságának növelését célozza a FEAST projekt. Az öt európai partner amikor tervezte a projektet, az volt a véleményük, hogy a szülők nem elég magabiztosak, ha a tudomány és technika gyorsan fejlődő, új eredményeit kell a gyermekeik számára közreadják. Ezért célozták meg a programban, hogy bátorítsák a szülőket, különösen a gyermekeik iskolai feladatok során felvetődő tudo­mánnyal és technikai kérdésekkel kapcsolatos 26 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

kérdéseinek a megválaszolá­sá­ ban. A prog­ram helyszínei az ún. tudományos központok és múzeumok. Egyrészt kifejlesztettek egy modulrendszerű képzést a múzeumi felnőttoktatással foglalkozó szakemberek­ nek, másrészt a szülők számára szerveztek

programot, hogy a tudomány és technika informális tanáraivá válhassanak a gyer­ mekeik számára. Hollandiában 2013 őszén szerveznek egy nemzetközi konferenciát, amely a nem-formális tudományos ismeretterjesztő szülők képzését célozza. Lehet csatlakozni a családi tudományos klubhoz a honlapon. Lásd a project honlapját: (http://feastportal.wordpress.com/the-project/)

könyvek, szakirodalom

Maróti Andor

A nélkülözhetetlen kultúra

Nagyvárad várostörténete

A közvélemény a kultúrát a társadalmi lét zárt és szűk területének tekinti. Ezért nem ismerheti fel nélkülözhetetlenségét az emberi életben. A tudomány azonban bizonyítani tudja, nélküle nincs élet, a kultúra átfogja az élet egészét, befolyásolja minden vonatkozását. Az ehhez kapcsolódó érveket mutatja be sokoldalúan Maróti Andor könyve, amely a kultúra lényegét nem a tárgyiasult szellemi javakban, hanem azoknak az emberekre tett hatásában ismeri fel. Arra is választ keres, hogyan egyeztethető össze a kultúrát szellemi értékeknek vélő és az életmódot, magatartást meghatározó felfogás, és ebből milyen következtetések vonhatók le a művelődésügy számára.

A kötetet Ausztriában adta ki a United p.c. kiadó, de forintért is megszerezhető a Kódex Könyváruháztól, a rendelés az üzletvezetőnek, Urbán Mártának küldhető. (E-mail: urban.marta@ kello.hu) A könyv interneten is megrendelhető a Könyvtárellátó Nonprofit kft-nél (www.kello.hu), ők 10% kedvezményt adnak. A kötet ára 5290 Ft.

Ismét kapható a nagyváradi Europrint nyomdában immár harmadik alkalommal újból kinyomtatott dr. Fleisz János Nagyvárad várostörténete című sikeres kötete a Libris Antica, az Illyés Gyula, a Hobby Libri, a Kolbe könyvesboltokban és a Tom Express antikváriumban. A kötet jellegzetessége, hogy  kezdetektől napjainkig mutatja be Nagyvárad közel ezer éves történetét, amelyben a sikeres szakaszok és a pusztulások egyaránt jelen vannak. A mű felvázolja a város történetének főbb eseményeit és azok gyakran napjainkig érezhető következményeit, de azt is kimutatja, hogy Nagyvárad történetének az újrakezdés és a mindenkori helytállás az egyik legfontosabb tanulsága.

Befolyás és vonzás

A kultúra és a verseny a puha hatalomért a 21. században Érdekes és fontos könyvet jelentetetett meg a British Council a kultúra, mint „puha hatalom” szerepéről. Hagyományosan fontos eszköz a kultúra sze­ repe a nemzetközi kapcsolatokban, a

kis országok, mint Magyarország esetében különösen. S nekünk sok fejleszteni valónk lenne, kiváltképp annak a tanulságai alapján, hogy az országot a nemzetközi sajtó az elmúlt több mint fél

évben többször megrohamozta, s negatív imázsát magasra röpítette. A „puha hatalom” igénybevételével persze aligha lehet ellensúlyozni az ilyen attackokat, de a hatásukat eredményesen csökkenteni le2013/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 27

könyvek, szakirodalom

het, ha a kulturális immunitás védőpajzsa vesz körül bennünket. Kérdés: vajon a kulturális kampányolásban is nem túlságosan a saját egónk alapján cselekszünk e? Ez a vita nem ide való, de röviden bemutatjuk az angol kötetet. A kutatás szerint az országok arra törekszenek, hogy maximalizálják a saját ún. „puha hatalmukat” ami alatt azt a képességüket értjük, hogy nemzetközi céljaikat, inkább a tetszésen és a lehetőségek felkínálásán keresztül érjék el, mint a kényszer által. Ez az erőfeszítés a kulturális megértés elősegítését és a kulturális félreértés el­ kerülését célozza. A kultúra fogalma alatt minden köztámogatás segítségével, minden kereskedelmi alapon és egyéni úton előállított otthoni kultúrát kell érteni. A legfontosabb alaptevékenységek: a nyelv, a sport, az oktatás, az étel és a vallás. Melyek azok az erők, amelyek meghatározzák a kulturális viszonyok kialakítását? • a külpolitikai érdekek • az a kívánság, hogy magunkról egy pozitív képet alkossunk a világban • minden nép sajátos történelme és ha­ gyo­mányai • az ideológia • a források • a nyelv • a kulturális vagyon, a művészetoktatás és az egyéni kifejezésmód • a kereskedelem

Melyek a kulturális viszonyok fő alakítói? • nemzetek, az államok, a városok • a kulturális közvetítések és az oktatási intézményrendszer • a nem-kormányzati szervezetek • az üzlet • az alapítványok és az emberbatári szerveződések • az egyének, főként a művészek és sport­ emberek, előadók A kulturális viszonyok képesek a népek közötti bizalomépítésre és pozitívan befolyásolják egy sor más tevékenység sorsát is, főként a turizmust és a kereskedelmet. Ezt sok országban egyre komolyabban veszik és növekszik a ráfordított költség pld. a BRIC országokban (Brazília, Orosz­ ország, India, Kína) egész Ázsiában és a Közel-Keleten. A jövőben sikeres országok azok lesznek, amelyek rugalmasak és nyitottak más kultúrák iránt, gyorsan reagálnak a változó dinamikájú globális tendenciákra. A kormányoktól elvárható cselekvés a „puha hatalom” növelése érdekében: • olyan feltételeket kell teremteni, amelyek minél szélesebb körű és mélyebb kulturális együttműködésre biztosítanak teret • együtt kell működni a kereskedelmi alapú és a 3. szektort képviselő szer­ vezetekkel, mert ez bátorítja az in-

•

•

•

•

novációt és csökkenti a köztámogatástól való függőséget vegyíteni szükséges a hagyományos és a digitális stratégiákat, mivel költség­ hatékony és alkalmazkodik az egyre magasabb technológiai fejlettséghez nagy figyelmet kell fordítani a belülről „hogy nézünk ki kulturális viszonyokra” – s a másik oldalra, mivel ez fejleszti ki a „hogyan nézünk ki kifelé” képét, s mivel ez a törekvés egy kulturálisan fejlettebb és globálisan tudatos népesség kifejlődését segíti elő a minél kiterjedtebb kulturális cserét kell elősegíteni, független és autonóm szervezeteken keresztül – mivel a kor­ mányzati közvetlen részvétel gyanússá válhat, és ellenséges érzelmeket táplálhat. a kötet a hosszú távú együttműködési gondolkodás kialakítását ajánlja a rövid távú eszköz jellegű együttműködéssel szemben, mert a hosszú távú hatékonyabb

Forrás: Influence and Attraction Culture and the race for soft power in the 21st century Author: John Holden, Associate, Demos, and Visiting Professor, City University, London, assisted by Chris Tryhorn, Associate, Demos. ISBN 978-0-86355-707- 01 British Council, 2013

Polgári részvétel – Európa a polgárokért program – 25 történet Megjelent az Európai Bizottság új kiadványa: Polgári részvétel, Európa a polgárokért program – 25 történet címmel 2007-es indulása óta az Európa a polgárokért program az európai polgároknak számtalan lehetőséget biztosított arra, hogy több száz projekt valamelyikében részt vegyenek. Eddig több mint 5 500 000 fő vett részt a program által finanszírozott projektekben. Magyarország a program legaktívabb országai közé tartozik, évente mintegy 70 magyar koordinálású program nyer támogatást. 28 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/2

A kiadvány ízelítőt ad a „legjobb gyakorlatokból”. Magyarországot a Nyílt Társadalmi Intézet képviseli a kiadványban, az „Európai civil társadalom a helyi jólét megteremtéséért” projekttel. 2013 a Polgárok Európai Éve, ennek keretén belül a Tempus Közalapítvány konferenciát rendez „Európa a polgárokért – a polgárok Európáért” címmel 2013 október 16-án. A rendezvény a Polgárok Európai Évének kiemelt eseménye. A konferenciára várják az önkor­ mányzatok, a civil szervezetek, oktatási

intézmények, önkéntességgel foglalkozó szervezetek képviselőit, az európai uni­ ós kérdések iránt érdeklődő aktív polgárokat. A rendezvényen való részvétel díjtalan, de előzetes regisztráció szükséges. A regisztrációt augusztus második felében nyitjuk meg a Tempus Közalapítvány honlapján. További, folyamatosan frissülő részletek és előjelentkezés: http://www.tpf.hu/pages/eventlist/index. php?page_id=754