Szakdolgozat védés UNIGIS 2006

Szakdolgozat védés UNIGIS 2006 Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások vizsgálata térinformatikai módszerekkel Készítette: Gyenizse Péter

A település fogalma A települést egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszereként értelmezzük.

A település tetraéder-modellje (Tóth J. 1981) 1 – gazdasági szféra, 2 – társadalmi szféra, 3 – műszaki (infrastrukturális) szféra, 4 – természeti szféra

A dolgozat írása során megvalósítandó céljaim a következők: ƒ bemutatom a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és döntéshozásban, ƒ áttekintem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok településfejlődésre gyakorolt hatásait, ƒ IDRISI programmal meghatározom Pécs alaprajzának kiterjedését különböző időszakokban, ƒösszegyűjtöm a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi hatásokat, ƒ egységes minősítési rendszert dolgozok ki a különböző adottságok egy rendszerbe vonhatósága érdekében, ƒ IDRISI program segítségével minősítem a természeti, illetve a társadalmi tényezők hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét, ƒ IDRISI program segítségével feltárom a közeljövőben várható településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

A dolgozat célfája

Módszerek 1. Adatgyűjtés: Elsődleges adatgyűjtés: ƒDiakép készítés és kiértékeltetés a látványérték felmérése céljából (59 fő), ƒA társadalmi igények felmérése kérdőíves felméréssel (81 fő), ƒIngatlanárak ƒpusztuló, rekultivációra szoruló területek felmérése, ƒhátrányos helyzetű társadalmi elemek jelenléte, ƒaz általam nem ismert, bizonytalan fekvésű intézmények, szolgáltató egységek helyének meghatározása. Másodlagos adatok gyűjtése: ƒPécs beépített területének kiterjedése, különböző felmérési időszakokban készült térképek alapján, ƒszintvonalak Pécs domborzati modelljének elkészítéséhez, az 1967-es topográfiai térkép szkennelésével és digitalizálásával, ƒpont típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, önkormányzati, tömegközlekedési, KSH és telefonkönyvi adatbázisok felhasználásával, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával, ƒvonal típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával, ƒfelület típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával. ƒKönyvtárazás, irodalom feldolgozása (történeti, földrajzi)

Módszerek 2. Adatintegráció: ƒRaszterizálás, szkennelés ƒDigitalizálás, vektorizálás (Cartalinx, IDRISI), ƒAz attribútum adatok összehasonlíthatóságát a kérdőíves felméréssel létrehozott egységes pontrendszerrel biztosítottam. Elemzés, modellezés, megjelenítés: ƒegyszerű térbeli műveletek: pl. a lekérdezés, bufferzóna képzés, területszámítás, költségfelület számítás, ƒösszetett térbeli műveltek: matematikai (összeadás, szorzás stb.) és logikai (pl. „nagyobb mint”) műveletek ƒFelhasznált programok: IDRISI 32, IDRISI Kilimanjaro, Photoshop, MS Word, MS Excel

A dolgozat eredményei Áttekintettem: 1. Térinformatika alkalmazása a településtervezésben és irányításban Önkormányzati információs rendszer A településkörnyezet minősítése Helykiválasztás Katasztrófavédelem, kockázatelemzés Városkép tervezése

2. Pécs fejlődése térben és időben Ókori népek a Pécsi-medencében Várossá alakulás a honfoglalás után Pécs a török uralom alatt Az újjáépítéstől a szabad királyi várossá válásig Iparfejlődés és funkcionális átalakulás Pécs város fejlődése az államszocialista korszakban

3. Pécs alaprajzi fejlődését befolyásoló természeti adottságok vizsgálata

Pécs alaprajzának változása 1783-1988 között

30.00

27.23

25.00

13.14

15.00

13.69

10.00 5.00

3.29

4.41

1.99

0.00 1783-84

1856-60

1880-81

1950

1967

1988

Pécs beépített területének változása 1783-1988 között 180000 160000 140000 120000

fő

km

2

20.00

100000 80000 60000 40000 20000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990

Pécs lakosságszámának változása 1870-1990 között (forrás: KSH)

3.1. A lejtőmeredekség és a lejtőkitettség arányának változása Pécs beépített területén

Pécs és környékének lejtőkitettségi térképe (1 = É; 2 = ÉK; 3 = K; 4 = DK; 5 = D; 6 = DNy; 7 = Ny; 8 = ÉNy; 9 = sík terület)

Pécs és környékének lejtőkategória térképe (1 = 0-10%; 2 = 10,1-20%; 3 = 20,1-30%; 4 = 30,140%; 5 = 40,1-50%; 6 = 50,1-60%; 7 = 60,1-70%; 8 = 70,1-80%; 9 = 80,1-90%; 10 = 90,1% fölött)

É 60.0% 50.0% ÉNY

ÉK

40.0% 30.0%

1783-84

20.0%

1856-60

10.0% NY

1880-81

K

0.0%

1950 1967 1988

DNY

A lejtőkitettségi arányok változása Pécs beépített területén 1783 és 1988 között (A diagramm nem tartalmazza a sík területek arányát, csak a táblázatban szerepelnek ezek az adatok!)

DK

D

1783-84

1856-60

1880-81

1950

1967

1988

É

0.3%

0.8%

0.9%

1.8%

1.8%

1.4%

ÉK

0.4%

1.6%

1.9%

3.3%

3.3%

2.9%

K

1.9%

7.0%

8.4%

10.8%

11.3%

12.6%

DK

22.4%

22.9%

19.8%

17.7%

17.8%

16.8%

D

54.2%

46.2%

42.4%

35.9%

35.5%

27.4%

DNy

14.7%

14.3%

15.3%

16.3%

16.3%

16.9%

Ny

4.6%

5.5%

6.3%

8.0%

7.8%

11.4%

ÉNy

1.1%

1.1%

3.1%

4.1%

4.1%

7.9%

Sík

0.4%

0.6%

1.9%

2.1%

2.1%

2.7%

80.00% 70.00% 60.00%

1783-84 1856-60 1880-81 1950 1967 1988

50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00%

A lejtőkategóriák százalékos megoszlásának változása Pécs beépített területén az 1783-1988 közötti időszakban

90.1%-

80.1-90%

70.1-80%

60.1-70%

50.1-60%

40.1-50%

30.1-40%

20.1-30%

10.1-20%

0-10%

0.00%

1783-84

1856-60

1880-81

1950

1967

1988

0-10%

67.9%

61.1%

58.1%

63.6%

63.6%

70.5%

10.1-20%

28.4%

32.7%

32.4%

25.1%

25.1%

21.1%

20.1-30%

2.9%

4.2%

6.2%

6.9%

6.9%

5.6%

30.1-40%

0.3%

1.2%

2.3%

2.9%

2.9%

1.9%

40.1-50%

0.3%

0.4%

0.6%

1.0%

1.0%

0.6%

50.1-60%

0.3%

0.4%

0.4%

0.4%

0.4%

0.2%

60.1% -

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

0.0%

3.2. Pécs természeti környezetének minősítése természeti adottságok alapján Tényezők: lejtőmeredekség, lejtőkitettség, vízrajz.

Pécs település-terjeszkedési szempontú, természeti adottságokon nyugvó környezetminősítő térképe (a jelmagyarázatban a pontértékek szerepelnek)

3.3.Településterjeszkedési vizsgálat a természeti adottságok alapján

Pécs természeti adottságokon nyugvó, belváros központú terjeszkedési modellje, 16 színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési „költségpontok” színkulcsai láthatók)

Pécs természeti adottságokon nyugvó, többközpontú terjeszkedési modellje, 16 színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési „költségpontok” színkulcsai láthatók)

Pécs természeti adottságokon nyugvó, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

4. Pécs lakott területének társadalmi igények alapján való minősítése IDRISI programmal Térbeli kategória:

4.1. A pécsi lakosság véleményének felmérése kérdőívvel, a pontrendszer kialakítása

Hatótávolság:

Súlypont:

vizsgált terület határa

3.5

2 km

1.6

vizsgált terület határa

6.2

500 m

-4.3

vizsgált terület határa

-4.1

500 m

-3.3

vizsgált terület határa

4.0

2 km

7.2

belváros közelsége

vizsgált terület határa

2.2

többfunkciós (Plaza-jellegű) üzletközpontok közelsége

vizsgált terület határa

-0.1

hipermarketek (Tesco, Interspar…) közelsége

vizsgált terület határa

5.7

nagyobb ABC (elsősorban élelmiszer) üzletek közelsége

2 km

6.9

vendéglátóhely, étterem, nagyobb szórakozóhely, mozi közelsége

1 km

0.2

vizsgált terület határa

-0.5

1.5 km

2.0

1 km

-6.6

park / nagyobb zöldterület közelsége

1.5 km

8.8

sportpálya közelsége

1.5 km

1.5

vizsgált terület határa

-9.1

1 km

-6.5

lakásár szerepe a lakásvásárlásban

objektumhatár

-4.3

az épület anyaga: tégla

objektumhatár

7.0

vezetékes víz, szennyvízhálózat megléte

objektumhatár

9.8

távfűtés megléte

objektumhatár

3.5

egyéni fűtés megléte

objektumhatár

5.7

saját kert megléte

objektumhatár

6.2

felújításra szoruló építészeti, gépészeti részek az épületben

objektumhatár

-4.3

bölcsőde, óvoda, általános, vagy középiskola közelsége az egyetem valamely karának közelsége kórház, rendelőintézet közelsége forgalmas főútvonal közelsége vasútállomás közelsége vasútvonal közelsége helyi járatú buszpályaudvar közelsége buszmegálló közelsége

műszaki, kertészeti, lakberendezési nagyáruházak közelsége templomok közelsége ipari üzemek közelsége

magasabb légszennyezettség

A felhasznált objektumok (társadalmi tényezők) súlypontjai és távolságkorlátai

hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jelenléte

A területminősítéshez használt, társadalmi tényezőket mutató, súlyozott rétegek

4.2. A látványérték meghatározása IDRISI-vel

Látott terület

súlypont

Újabb, panel tömbház

1.7

Régebbi, tégla tömbház

2.6

Lakópark és sorház

3.1

Belvárosi polgári öv

2.4

Felújításra szoruló öv

1.7

Ipartelepek, bevásárlóközpontok 1.6

Különböző típusú lakóterületek, illetve település körüli részek súlyozott látványértéke a felmérés alapján

Sűrűbben beépített családi házas terület

2.9

Hétvégi házas övezet

3.8

Szélesebb út, vasút

1.7

Szántó, rét, legelő

3.9

Erdő

3.9

Pécs különböző típusú beépített területei, illetve település körüli részei

A vizsgált helyek látványértékének összesített pontszámai

A kilátópontok köré szerkesztett Thissen poligonok (jelmagyarázatban az átlagtól való eltérésből származtatott pontok láthatók)

4.2. A társadalmi felületek összegzése IDRISI-vel

Élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó részeredmény rétegek összegzéséből kapott eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

Fuzzy részeredmény rétegek összegzéséből kapott eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

A fuzzy és az élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó eredmény rétegek összegzéséből kapott végső eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

Pécs egyes társadalmi tényezőket figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

5. A természeti és társadalmi tényezők együttes vizsgálata 5.1. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása

A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása (az 1-es fölötti értékű területeken a természeti, míg az 1 alatti értékű területeken a társadalmi jellegű fejlesztő hatások dominanciája érvényesül)

5.2. Pécs és környéke lakhatóság szempontjából történő összesített minősítése

A vizsgált természeti és társadalmi tényezőket mutató összesítő térkép (jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

A vizsgált természeti és társadalmi tényezők összesített súlypontjainak megoszlása Pécs jelenlegi lakó- és hétvégi házas területein (jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

A „Melyik városrészben szeretne lakni?” kérdésre adott válasz alapján kapott igen szavazatok aránya a városrészeken belül (%)

Az egyes városrészek területére eső lakó- és hétvégi házas övek modellből számolt átlagpontjának városi átlagtól való eltérése (átlag = 1)

Pécs vizsgált természeti adottságait és a lakosság egyes igényeit is figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

A vizsgált természeti és a társadalmi tényezőkből számolt terjeszkedési modellek különbsége (piros = a társadalmi tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést, zöld = a természeti tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Milyen épületben lakik jelenleg?

Milyen épületbe szeretne költözni?

Anyagi lehetőségei milyen épületbe való költözést tesznek lehetővé?

családi ház

25.33%

82.09%

48.28%

sorház

13.33%

7.46%

13.79%

tégla tömbház

20.00%

8.96%

12.07%

panel tömbház

41.33%

1.49%

25.86%

A jelenlegi és a jövőbeni várható lakóhely típusára vonatkozó kérdésre adott válaszok aránya

Összegzés ƒ bemutattam a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és döntéshozásban, ƒ áttekintettem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok településfejlődésre gyakorolt hatásait, ƒ IDRISI programmal meghatároztam Pécs alaprajzának kiterjedését különböző időszakokban, ƒ bemutattam az általában a településfejlődésre ható természeti adottságok és társadalmi igények közül a legfontosabbakat, ƒ összegyűjtöttem a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi hatásokat, ƒ egységes minősítési rendszert dolgoztam ki a különböző adottságok egy rendszerbe vonhatósága érdekében, ƒ IDRISI program segítségével minősítettem a természeti, illetve a társadalmi tényezők hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét, ƒ IDRISI program segítségével feltártam a közeljövőben várható településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

Válasz a bírálatra Dr. Mészáros József értékelésének néhány pontja: Talán szerzője háttere miatt megítélésem szerint túl nagy teret szentel a térinformatikai módszerek ismertetésének és kevesebbet az eredményeknek. Érdemes lett volna megvizsgálni, hogy ha különböző módon súlyozza össze mutatóit (azaz perturbálja a feltételeket) különböző eredményeket kap-e vagy ugyanolyan eredményekre vezet a vizsgálat? Hasonlóan érdemes lett volna a lakosság igényeit, mutatóit összevetni a város ingatlanárakkal, melyek minden bizonnyal jól mutatják e komplex mutatók pénzbeni kifejeződését. Dr. Mészáros József kérdései: Terjedési modelljét mennyire tekinti robosztusnak? Megítélése szerint a megkérdezettek mennyire tükrözik Pécs város lakosságát és ez mennyiben befolyásolja következtetései érvényességét?