HÍRLEVÉL - 2015. MÁJUS
Ősszel várható az új közbeszerzési törvény elfogadása Amint arról márciusi hírlevelünkben már beszámoltunk, áprilisban a Start Zrt. új garanciatermékkel, a közbeszerzési garanciával, bővítette termékportfolióját. A Start Zrt. a Közbeszerzési Hatóság által közzétett közbeszerzési eljárásokban megbízást elnyert vállalkozások megbízásából vállal garanciát az ajánlatkérők, illetve EU-s vagy költségvetési támogatásból biztosított szállítói előleg igénybevétele esetén a Közreműködő Szervezetek részére. Közvetlen érdekeltsége miatt a társaság megkülönböztetett figyelemmel követi az új közbeszerzési törvény (röviden Kbt.) megalkotásának folyamatát. A törvénytervezet hamarosan a kormány elé kerül, az Országgyűlés pedig 2015 őszén szavaz a törvényről. A Kbt. jelentőségét jelzi, hogy ez az a törvény, amely meghatározza az évi 1.500-2.500 milliárd forint értékű hazai közbeszerzési piac jogszabályi kereteit. A közbeszerzési piac volumenét 2007 és 2020 között az uniós támogatások jelentősen megnövelik. Példaként említhető 2013, amikor a 2.400
milliárd forint értékű közbeszerzés több mint 60%-a az Unió által finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódott. Az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések magas arányának köszönhetően 2013-ban a közbeszerzések a GDP 8,2 %-a körül alakultak, szemben a 2012. évi 4,7 %-kal.
A kkv-k szempontjából is meghatározó jelentőségű a közbeszerzési piac, hiszen 2013-ban 658 milliárd forint értékű megrendelést nyertek el közbeszerzési eljárásokban, ami a teljes piac 27,5%-át tette ki. A közbeszerzési törvényt az elmúlt tíz évben 75 alkalommal módosították a honatyák, két alkalommal pedig teljesen új törvényt alkottak. Új törvény megalkotását alapvetően az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetése indokolja, de a törvény koncepciója is lényegesen módosul. Az új törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapvetően megváltoztatják a közbeszerzési eljárás szabályait, valamint az intézményrendszert és közbeszerzési jogalkalmazás gyakorlatát. Az új törvény a hatályos Kbt. szerkezeti felépítését követi, abban nem történik változás. A törvénytervezetet előterjesztő Miniszterelnökség az új jogszabályt az alábbi elvárásoknak, céloknak megfelelően készítette el:
1
1. Az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, adminisztratív tehercsökkentés • • • • • • •
közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése ajánlattételi/részvételi határidők csökkentése ingyenes, elektronikus úton elérhető közbeszerzési dokumentáció minden eljárásban a referenciák és a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel esetében a beszerzés becsült értékének 75 %-ában meghatározott normatív alkalmassági követelmény műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a műszaki egyenértékűség elvének figyelembe vétele kis értékű eljárásoknál a kötelező alkalmassági vizsgálat törlése nyilatkozati elv az igazolások helyett, igazolásokat csak a leendő nyertesnek kell benyújtania.
2. Az ajánlatok értékelésének új szemléletmódja •
• • • •
az értékelés során előtérbe kell helyezni a munkahelyteremtést és a magyar gazdaság fejlesztésének szempontjait: a hozzáadott értéket képviselő hazai áruk és szolgáltatások beszerzése révén a helyi vállalkozások megerősödését a minőség alapú kiválasztás elvének érvényesítése a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, mint értékelési szempont elsődlegessége életciklus-költségek figyelembe vétele, a teljes élettartam alatt megvalósuló energiafelhasználás figyelembe vétele a Kormány szociális céljainak figyelembevétele az értékelés során, a csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése a közbeszerzéseken keresztül.
3. A szerződések módosítása, felelősség növelése a teljesítésért • • •
a közbeszerzési szerződések módosításának rugalmasabb, de az uniós irányelvinél szigorúbb szabályai a szerződés teljesítéséért való felelősség egyidejű növelése a szerződések megfelelő teljesítésének szigorú ellenőrzése.
minőségűek, bár drágábbak ajánlattevőhöz viszonyítva.
a
többi
Koncepcionálisan a legjelentősebb változás, hogy a közbeszerzési szabályozásban a minőség alapú kiválasztás válik elsődlegessé, szemben a korábbi, elsősorban az árra fókuszáló kiválasztással. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előnyben részesítse azokat az ajánlattevőket, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai jobb
A koncepció arra tesz javaslatot, hogy törvényi szinten a jogalkotó korlátozza, hogy egyes ágazatokban az ajánlatkérők ne legyenek jogosultak a nyertes ajánlattevőt a legalacsonyabb ár alapján kiválasztani.
A törvényjavaslat ugyanakkor meghagyja annak lehetőségét, hogy ahol az ajánlatkérő
igényeinek egyértelműen egy egyszerű, konkrétan meghatározott minőségű áru vagy 2
szolgáltatás felel meg, és fenntarthatósági szempontok értékelése nem szükséges, az egyszerűség és költséghatékonyság érdekében továbbra is lehessen a legalacsonyabb ár alapján értékelni. A törvényjavaslat a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a beszerzett áruk és építmények fenntarthatóságára. A hosszú távú költségeket és fenntarthatóságot figyelembe véve egyértelmű, hogy az
ajánlatkérő jobban jár, ha bármilyen áru (például egy irodai fénymásoló gép vagy építési beruházás esetén) nem csak a közvetlenül fizetendő ellenértéket veszi figyelembe. Könnyen előfordulhat, hogy az olcsóbb berendezések megvásárlásával vagy beépítésével elért megtakarítás a későbbi üzemeltetés során összességében többszörös költségeket eredményez.
A törvénytervezet kísérletet tesz arra, hogy az építési beruházásoknál egy jól alkalmazható minőségi értékelési szempontrendszer és módszer kidolgozásával megszüntesse az irreálisan alacsony árú vállalások gyakorlatát, amely a lánctartozások egyik kiváltó oka.
www.startgarancia.hu
3
HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Egy Európai Bizottság által publikált tanulmány szerint Magyarországon a szellemitulajdonintenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak; a GDP 45,1%át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. A számokból jól látszik, hogy az innovatív, tudásalapú termékeket és szolgáltatásokat fejlesztő cégek egyre nagyobb súlyt képviselnek a gazdasági életben és ezzel együtt a befektetők portfóliójában is. Az innováció velejárója, hogy a fejlesztés, alkotás során értékkel bíró szellemi tulajdon jön létre, amelyet tudatosan kell kezelni, védeni a hatékonyabb megtérülés és piaci eredményesség érdekében. megtalálni a megfelelő partnert, ha technológiai együttműködés szükséges fejlesztése termékké alakításához. Mindezekre választ ad a szellemi tulajdon tudatos kezelése és a szellemitulajdon-védelem, amely fontos biztosítéka a fejlesztésbe fektetett tőke és energia megtérülésének.
Az innovatív vállalkozó számos kihívással néz szembe. Szeretné új fejlesztését a piacon megjelentetni úgy, hogy megkülönböztesse magát a versenytársaktól, növelje cége értékét és versenyelőnyre tegyen szert élve kizárólagos jogaival. Előfordulhat, hogy vonzóvá kell tennie vállalkozását egy potenciális tőkebefektető számára, vagy
Elsőként tanácsos megvizsgálni, hogy a megoldás valóban újdonság-e vagy van másnak olyan korlátozó joga, amely megakadályozhatja az alkotással kapcsolatos jogszerzést. Ha ezen a rostán sikeresen túljutott a vállalkozó és a projekt megvalósításához tőkét szeretne bevonni érdemes elvégezni egy szellemivagyon-auditot, amely feltárja, hogy milyen szellemivagyonportfólió van a birtokában. A közelmúltban egy hozzánk forduló kreatívipari vállalkozás az átvilágítás eredményeként értette meg, hogy milyen konkrét lépéseket kell tennie szellemi vagyonának hatékony védelme érdekében, milyen előnyökkel jár számára az iparjogvédelem és a szerzői jogi védelem lehetőségeink a kihasználása, és milyen várható költségeket jelent mindez. Több olyan ügyfelünk is volt, akiknek sikerült felkelteni a befektetők figyelmét, és elindultak a tárgyalások, amelyeket jelentősen előremozdított egy megalapozott szellemivagyonértékelés elvégzése. A vizsgálat nemzetközi módszertan szerint értékeli az innovatív megoldásokat annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen a megoldás értékét és a fejlesztésre fordított befektetés megtérülését. A kvantitatív módszerek a szellemi vagyon pénzbeli értékét határolják be, 4
költség-, piac- vagy jövedelemalapú megközelítésekkel. A kvalitatív módszerek útmutatóul szolgálnak a szellemi vagyonnal összefüggő tényezők elemzésével, kategorizálásával és pontozásával annak értékére vonatkozóan. Az elemzés eredménye megmutatja a technológia jelenlegi értékét, számszerűsíti a hasznosításával elérhető bevételt, illetve nyereséget, valamint támpontot nyújt a hasznosításra irányuló megállapodások megalapozásához. A pénzügyi befektetők számára a szellemivagyon-felmérések megállapításai alapul szolgálnak a tőkebefektetéssel, közös cégalapítással, apportálással, licenciával kapcsolatos tárgyalásokhoz, támogatják a megalapozottabb döntéshozatalt és ezáltal eredményesebb, biztonságosabb befektetések megvalósítását.
A HIPAVILON- ról A HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség a tudásalapú termékek és szolgáltatások létrejöttét, hazai és külpiaci hasznosítását segíti elő a szellemi tulajdonra épülő innováció menedzsment eszközrendszerével. A kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság támogatja a vállalkozásokat kihasználatlan üzleti lehetőségeik felismerésében és a piaci kockázatok feltárásában, erős szellemitulajdon-védelmi portfólió kialakításában, hazai és külföldi oltalomszerzési stratégia felépítésében, az oltalomszerzést gátló körülmények vagy éppen a potenciális együttműködő partnerek azonosításában, valamint a birtokukban lévő szellemi vagyon felmérésében, értékelésében.
www.szta.hu
5
DORA ABODI a londoni divathéten mutatta be 2015/16 ősz-téli kollekcióját Az immáron nemzetközileg is jegyzett DORA ABODI luxus pret-a-porter márka ismételten meghívást kapott a London Fashion Weekre, amely keretében február 23-án bemutathatta 2015/16 őszi/téli kollekcióját. A designer tavaly szeptemberben első magyar tervezőként kapott meghívást a London Fashion Week Fashion Scout programjába, a tavaszi/nyári kollekciójával való sikeres londoni debütálását követően. Második alkalommal csodálhatta meg a nemzetközi divatszakma DORA ABODI kollekcióját a világ egyik legnagyobb jelentőségű divateseményén, az évente két alkalommal megrendezett London Fashion Weeken. „Rendkívül nagy megtiszteltetés számunkra, hogy második alkalommal is meghívást kaptunk Londonba, hiszen London, Párizs és Milánó a legfontosabb a divatban. Nagyon fontos visszajelzés, hogy a szervezők is rendkívül sikeresnek tekintették a bemutatónkat, teltházas volt a show, és hogy a továbbiakban is számítanak ránk.” – mondta Abodi Dóra, a brand vezető tervezője. A DORA ABODI márka építésére a tavalyi év során nyíltak meg új lehetőségek, amikor a cégfejlesztéshez tőkét vont be a Széchenyi Tőkealaptól, s ezzel további lendületet kapott a márkaépítés.
A DORA ABODI márkáról: Abodi Dóra 2010-ben alapította DORA ABODI néven saját márkáját, a Mod'Art Divat és Művészeti Akadémia elvégzését követően a mesterképzőt a neves milánói Domus Akadémián végezte a Vogue különdíjnak köszönhetően. Kollekcióit számos hazai és nemzetközi elismeréssel jutalmazták, többek között a Vogue Italia vagy a Not just a label jóvoltából. Olyan hírességek választották darabjait, mint Lady Gaga, Fergie, Jena Malone, Lindsay Lohan, Eiza Gonzalez, Tyra Banks, Bella Thorne, Kimbra vagy Bailee Madison.
www.szta.hu
6
