Összefoglalás w
Dr. Vetési Emil: Világításkorszerűsítések megtérülési időtartama A cikk gondolatmenete: A világítás valamely alaplétesitmény (pl. termelőüzem) ^ kiszolgáló berendezése (a fűtéssel, szellőzéssel stb.-vel együtt). A műszaki fejlődés következtében a korszerű (új) világítás üzemeltetése olcsóbb, mint a meglévő berendezésé, ezért üzemeltetési költségmegtakarítás - hozam - keletkezik. A hozamból és a korszerűsítés létesítési (beruházási) költségéből számolható - az idöhatás tényezőjének figyelembevételével, tehát „dinamikus" és nem „statikus" módszerrel - a dinamikus megtérülési időtartam. Az általánosan használt implicit képlet táblázatok vagy diagramok segítségével oldható meg. A szerző levezeti az explicit képletet, majd ennek és az implicit képletnek a megoldásait számpéldákkal hasonlítja össze. Dr. Bencze János: Az információs technológia eszköz a tudás, az ismeretek megszerzésére (Szerkesztőségi megjegyzések egy új sorozat elé) Az internet egy számítógépes világhálózat, amelyre becslések szerint több mint ötven millióan „férnek hozzá", továbbá több mint egymillió körülire tehető - az információt hordozó - Web oldalak száma. Az Internet léte jelentős társadalmi, gazdasági változások forrása, megismerése, használata elkerülhetetlen, ha lépést kívánunk tartani. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani kedves olvasóinknak, segíteni, hogy megismerkedhessek az Internet „természetét", sokoldalúságát, hogy használni tudjuk, lépést tarthassunk a modern társadalmakkal, mi is élhessünk az Internet szolgáltatásai, az elektronikus levelezés nyújtotta előnyökkel, hozzáférhessünk ahhoz az információ tömeghez, amelynek az Internet a „hordozója". Farkas László, Vig Zoltán: Internet alapfokon - I. rész A következő néhány hónapban internet-felhasználói sorozatot indítunk. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk az elektrotechnikával foglalkozó szakembereknek abban, hogy ezt a dinamikusan fejlődő kommunikációs formát mindennapjaikban könnyedén fe! tudják használni. Az I. részben rövid áttekintést adunk az internet történetéről, alapjairól, valamint segítséget nyújtunk a számítógép beállításához és a kapcsolatteremtéshez. A további részekben ismertetjük a különböző felhasználói programokat és ízelítőt adunk a hálózat lehetőségeiből.
2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada
2
ELEKTROTECHNIKA
ön manapság kemény versenynek van kitéve, ha egy termelővállalatot irányit. Nyilvánvalóan szeretné bonyolult termelési és logisztikai folyamatait olyan szigorúan ellenőrizni, hogy megfeleljen a piaci és a tulajdonosi elvárásoknak, de ehhez nincs elég operatív információja, s így szubjektív benyomásaira kell hagyatkoznia termelési döntései meghozatalánál. Az Oracle Manufacturing irányítási rendszerével azonnal képet kaphat rendelésállományáról, forgalmi adatairól, termelési erőforrásainak leterheltségéről, ami hatékony segítséget nyújt ahhoz, hogy fontos döntéseit időben meg tudja hozni. A komplex ellátásilánc-rendszer lényegretörö információt ad az anyag- és erőforrás-ellátási helyzetről, a folyamatba integrálva a vevőket, a beszállítókat és a kooperációs partnereket is - EDI vagy Internet segítségével. Az Oracle Manufacturing műszaki tervezési modulja segítségével termékfejlesztési tevékenységét beillesztheti a tetjes operatív irányítási folyamatba, míg minőségbiztosítási megoldásunk hatékonyan támogatja vállalata folyamatos fejlesztési erőfeszítéseit. Az integrált termelésirányítási rendszer pedig lehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a pénzügyi tervezési és az operatív tervezési folyamat között. És így az Oracle Manufacturing rendszerévei eltűnnek a fehér foltok! Oracle Hungary, 1123 Budapest, Alkotás u. 17-19. telefon; 224-1700 fax: 214-0070, http://www.oracle.hu
1999. 92. évfolyam 1. szám
3
Kedves Olvasó!
1999 januárja van. Mint az írott és ismert történelemben annyiszor, - és reméljük még nagyon-nagyon sokáig - ismét búcsúztatunk egy esztendőt, és köszöntünk egy újabbat. Ez az alkalom lehetőséget nd arra, - sőt szükségessé teszi, - hogy beszéljünk az elmúlt évről, levonjuk a megfelelő tanulságot, és ennek alapján új programot csináljunk. Nevezetes esztendőt zártunk. 1998. évben volt 90 éves lapunk, az Elektrotechnika, amelyet 1908-ban Zipernowsky Károly alapított. Kevés folyóirat dicsekedhet ilyen hagyományokkal. Nagy szó ez egy szakmai orgánum életében: megélni a 90 évet, és különösen említésre méltó ez akkor, amikor ehhez a 90 évhez olyan „viharok" tartoztak, mint amit e században egész Európa, és főleg Magyarország átélt. Elődeink bölcsességének köszönhetően, - az Egyesület és az Elektrotechnika - e szélsőséges időkben is meg tudta tartani szakmai arculatát, sikerült talpon maradnia az Egyesületnek, és az Elektrotechnikának egyaránt. Azt talán fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi mindenkor az Egyesület, az egyesületi élet, a szakmai munka „tükre" volt. 1998-ban, - az SZMSZ előírásaival összhangban - személyemben új főszerkesztőt kapott az Elektrotechnika. Dr. Tersztyánszky Tibornak, volt főszerkesztőnek, hat éves kiemelkedő munkájáért az egyesületi elnökség őszinte elismerését fejezte ki. E helyen is - a szerkesztőség nevében külön - köszönjük eredményes irányítását, tevékenységét, gratulálunk. Idén májusban módosítottuk a lap arculatát. Címlapra tettük az Egyesület eredeti emblémáját, az eddigi magyar és angol nyelvű kivonatokat - a hazánkban jelenlevő számos német befektető érdeklődésének felkeltésére - német nyelvű kivonattal egészítetlük ki. Ugyancsak az arculat módosítását jelenti e három nyelven megjelentetett jubileumi jelmondat a lap cím- és első belső oldalain "A villamosítás évszázada - a MEE évszázada ". Az elmúlt esztendőben a formai változtatásokon kívül próbáltuk meghonosítani a közérdeklődésre számot tartó, érdekes cikksorozatok közlését. Ilyen volt az atomenergetika múltját, jelenét és jövőjét bemutató sorozatunk, amelynek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azt az Amerikában élő Dr. Tcller Ede professzor, az atomtechnológia egyik kimagasló egyénisége vezetett be. A cikksorozathoz az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és Európa hírű magyar szakemberek szóltak hozzá, és tájékoztattak bennünket, olvasókat a hazai helyzetről, és a magyar álláspontról. Ezt a kezdeményezést további aktuális témákkal folytatni kívánjuk. Próbáltuk személyesebbé tenni a lapot, hogy az „Elektrotechnika" mindenkié legyen. Több hírrel és információval kiegészíteni, illetve hozzászólásokkal, vitacikkekkel színesíte-
4
ni. Ez sikerült — amennyire sikerült. Talán léptünk valamit előre. Nevezetes esztendő elé nézünk. 2000-ben lesz 100 esztendős a Magyar Elektrotechnika Egyesület. Nagy évfordulói A mi feladatunk, az Elektrotechnika feladata, hogy felkészüljünk a jubileumi eseményekre, hogy méltó módon felidézzük és idézzük Egyesületünk múltját, annak nevezetes eseményeit. Hozzásegítsük az Egyesületet ahhoz, hogy ez a százéves évforduló ne csak emlékezetes, maradandó élményt jelentsen, hanem az az utókor számára is hasznos, hasznosítható legyen. Úgy gondoljon az utókor erre az évfordulóra, erre a generációra, hogy nemcsak megőrizte a múlt hagyományait, hanem azt számukra (mármint az utókor számára) hozzáférhetővé is tette. Folytatni fogjuk a „megkezdett utat". Újabb cikksorozatunkban (januárban indul) az internet adta lehetőségekről és használatának szükségességéről szólunk. De továbbra is törekszünk arra, hogy az Elektrotechnikát az Egyesületünk tagjai és olvasóink egyaránt magukénak érezzék, az közérthető és informatív legyen. Természetesen ez csak is kedves Olvasóink segítségével valósítható meg. Egyesületünk száz éves alapításával kapcsolatban szeretnék egy idevaló, gyönyörű (nekem legalább is nagyon tetszett!) idézetet közkincsé tenni: ".. Minthogy az elektrotechnika folyton fejlődésben van és rohamos lépésekkel halad, s még nagyon sok munka vár az ezen tudománnyal foglalkozókra; minthogy továbbá európaszerte minden modern államban létesültek elektrotechnikai intézetek és társulatok: nagyon kívánatos volna, hogy ezen tudomány művelése és továbbfejlesztése céljából mentül többen foglalkozzanak ezzel, és hazánkban is létesítenénk egy ilyen egyesületet. " Forrás: Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlemények XXI. kötetéből, Budapest 1887. írta: Kovács Pál magyar kir. államvasúti mérnök. A közlemény címe (melyből az idézet van): A magyar kir. államvasutak központi pályaházának elektromos világító telepe (1887). Kovács Pál mérnök úr (sajnos közülünk már senki sem ismerhette) 1887-ben leírt óhaja, - az általa megálmodott és megfogalmazott szükségszerűség - 1900-ban valóra vált. Megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Ennek száz éves jubileumára készülünk, ezt készítjük elő idén, 1999-ben. Ehhez kérem a szerkesztőség és magam nevében minden kedves Olvasó, minden egyesületi tag szíves segítségét, támogatását. Az Egyesület minden tagjának, elnökségének, ügyvezetésének - az évszázad, sőt az évezred utolsó évére - ez úton és e helyen kívánunk jó egészséget, sok sikert és Boldog Újévet A szerkesztőség nevében Dr. Bencze János főszerkesztő ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
Főtitkári jelentés a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1998. november 27-i Közgyűlésére Tisztelt Közgyűlés, kedves Kartársak, Barátaim! Egyesületünk az 1997. évi Tisztújító Közgyűlés óta egyenletes munkát végzett és a korábbi évekhez képest egy viszonylag csendes, nyugodt évet zárhatunk le. Környezetünk és a cégek egy része ugyan folyamatosan változik, átszervezések, módosítások történtek, de ezek már nem olyan méretűek, mint az évtized első felében. Persze az is lehet, hogy csak megszoktuk őket és alkalmazkodtunk az állandó változáshoz. Az Egyesület Elnöksége és én magam is úgy gondolom, hogy ez az év alapjában véve eredményes volt, területi és üzemi szervezeteink, szakosztályaink visszatértek a napi gondokkal fűszerezett, de programozott és lényegében kiegyensúlyozott egyesületi élethez. Tagjaink továbbra is igénylik az Egyesület által biztosított szakmai közösséget, a személyes kapcsolatok informális erősítését és a szervezett vélemény- és tapasztalatcserét. Ez az igény megmutatkozik regisztrált tagságú szervezeteink élénkülő tevékenységében, aktív szakmai és társadalmi életében, regionális és országos nagyrendezvényeink egyértelmű sikerességében. Figyelembe véve az eddig elért eredményeinket és a következő években várható nehézségeket, biztos vagyok abban, hogy továbbra is jogosan lehetünk optimisták az Egyesület jövőjét illetően, mert meg lehet és mindig meg is fogjuk találni azt a stratégiát, ami biztosítja számunkra a sikeres és örömteli szakmai tevékenységet és közösséget. Ez a remény és lehetőség természetesen nem azt jelenti, hogy nyugodtan üldögéljünk és mindent úgy csináljunk, mint eddig, hanem azt, hogy ha kellően rugalmasak vagyunk és megtaláljuk a környezethez jól illeszkedő új működési formákat, sikeres és érdekes programokat, akkor az egyesületi tevékenység jelentős átalakításával biztosítani tudjuk a MEE helyét a következő évezred társadalmában is.
Tisztelt Közgyűlés, kedves Barátaim! A korábbi évek gyakorlatának megfelelően mostani beszámolómat is az előző Küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának ismertetésével kezdem. 1, Az 1997. november 28-i Tisztújító Közgyűlésen javaslat hangzott el az egyesületi díjak elbírálási módjának megváltoztatására. A Közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesületi Elnökség 1998 márciusában a javaslatot megvitatta és a javaslattevővel összhangban az alábbi határozatot hozta: Az SZMSZ-ben lerögzített díj-odaítélési eljárást nem célszerű megváltoztatni, és a díj bizottságok függetlenségét meg kell tartani. Emellett az Egyesületi Elnökség ajánlja a szakterületi díjakat (Csáki, Liska, Straub, Urbanek, Verebély) elbíráló bizottságnak, hogy amennyiben az adott szakterületen működő szakosztály, társaság megalapozott javaslatot tesz a díjazottra, akkor azt kiemelt súllyal vegye figyelembe. Ennek megfelelően, ha a
1999. 92. évfolyam 1. szám
díjbizottság nem talál kizáró okot a javasolt személlyel kapcsolatosan, de más javaslatot kíván a díj odaítélésénél figyelembe venni, akkor hívja meg a javaslatot tevő szakosztály, társaság elnökét/képviselőjét, és vitassa meg vele külön, hogy miért kíván más jelöltet díjazni. Az 1998. évi díjak odaítélésénél a díj bizottságok a fentiek szellemében jártak el. Egyébként az Egyesületi Elnökség évente felülvizsgálja az egyes díjbizottságok összetételét, és a beérkező javaslatok alapján a szükséges módosításokat megteszi. 2. Az Elnökség feladatul kapta a Vállalkozói Tagozat megalakítására vonatkozó javaslat értékelését. Az Egyesületi Elnökség Kovács István kartárs előterjesztése alapján támogatta a „Vállalkozói tagozat" létrehozását, felkérte az indítványtevőt a tagozat megalakítására és egyidejűleg biztosította az egyesületi tikárság támogatását a szervezésben. A Vállalkozói Tagozat az év során meg is alakult. Az Egyesületi Elnökség októberi ülésén a Vállalkozói Tagozat megalakulását és az erről készített tájékoztatót tudomásul vette, és egyben javasolta, hogy további tevékenységét az Egyéni Tagok Szervezetének keretein belül végezze, tekintettel arra, hogy Vállalkozói Tagozat néven új szervezeti egységet nem kívánunk létrehozni. 3. Az Egyesületi Elnökség a beérkezett javaslatok alapján és az SZMSZ szabályainak megfelelően megválasztotta a hatáskörébe tartozó Egyesületi Tanács tagjait —Elektrotechnika Szerkesztőbizottság elnökét és tagjait Szabványosítási Bizottság elnökét Technikatörténeti Bizottság elnökét Energiahatákonysági Bizottság elnökét ""Szupravezetők Alkalmazása Bizottság elnökét —Centenáriumi Előkészítő Bizottság tagjait. Az Elektrotechnika lap főszerkesztőjét az Elnökség a kiírt pályázat alapján választotta meg. Az új főszerkesztő 1998. május 1-től dr. Bencze János lett.
Egyesületi tevékenység Az Egyesületi Tanács aktívan részt vállalt a MEE céljainak és stratégiájának kidolgozásában és ennek során megvitatta a MEE Jövőképe c. anyagot. Javaslatait, kiegészítéseit az Egyesületi Elnökségnek átadta. Egyesületi tevékenységünk az a munka, amely az egyesületi élet lényegét jelenti, és elsősorban a területi, az üzemi szervezetekben, valamint a szakosztályokban és munkabizottságokban folyik. Ezt a munkát országosan összefogja és irányítja az Egyesületi Elnökség, amely alapvetően a közgyűlések határozatainak és a saját 3 éves akciótervének, illetve havi munkaprogramjának megfelelően dolgozik.
5
Egyesületi élet Az Egyesületi Elnökség munkáját idén is rendszeresen végezte, kiemelten kezelte a centenáriumi felkészülés, a szervezetfejlesztés, az oktatási tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Felügyelte az országos rendezvények előkészítését, és utólag értékelte azok szervezését és lebonyolítását. Nagy súlyt helyezett a pártoló és egyéni tagok részére nyújtott szolgáltatásokra és azok fejlesztésére, valamint az Egyesület gazdálkodásának, pénzügyi egyensúlyának biztosítására. Az Elnökség ülésein az előre ütemezett napirendi pontokban túlmenően a tagok, illetve a szervezeti egységek részéről felvetett témák is rendszeresen megvitatásra kerültek. Az ülések mindig határozatképesek voltak és hagyományosan sikeresnek bizonyultak az egy-egy pártoló tag székhelyén megtartott kihelyezett ülések. Az ülésekről készült emlékeztetőt továbbra is rendszeresen megjelentettük a Program és Tájékoztatóban, ezzel is folyamatosan informálva a tagságot az Elnökségben folyó munkáról. Az elnökségi képviseleti rendszer, amelynek lényege, hogy a régiók és szakosztályi képviselők az Elnökség tagjai, jól működik, biztosítja az egyesületi demokráciát, a terület a szakosztály, illetve a központi irányítás közötti rendszeres információcserét mind az egyesületi élet, mind a szakmai tevékenység vonatkozásában.
Területi és Üzemi Szervezeteink Egyesületünk rendes tagjainak létszáma jelenleg 6532 fő, amelyből 636 fő, azaz kb. 10% nő. Területi szervezeteknél regisztrált a tagság nagy többsége, összesen 5060 fő. Ide értendő az Egyéni Tagok Szervezete is. Üzemi szervezeteinknél összesen 1353 főt regisztráltunk, míg a szakosztályokban összesen 119 tag regisztráltatta magát 1998-ban. A budapesti központban nyilvántartott pártoló tagjaink száma: 110, ami növekedést mutat a tavalyi 103 pártoló taghoz képest. A több mini egy évtizede húzódó probléma, hogy a központi titkárságon regisztrált, és szervezethez nem tartozó egyéni tagok jogainak gyakorlását megoldjuk, 1998-ban teljesen megvalósult az Egyéni Tagok Szervezetének megalakulásával (elnök: Bognár Alajos, titkár: Pap Zoltán). Jelenleg tehát meg van annak a lehetősége, hogy minden MEE tag valamely regisztrált tagságú szervezeti egységnél gyakorolja jogait. Az Egyéni Tagok Szervezete aktívan együttműködik a Budapesti Régióval. Örömmel jelenthetem, hogy 1998-ban újabb üzemi szervezet is alakult, mégpedig az ABB-MEE szervezte (elnök: Hegedűs Péter, titkár: Csipke György'), Ezúton is köszöntöm két új szervezetünket és a Közgyűlésen jelen lévő küldötteiket. Sikeres és eredményes munkát kívánok nekik mindannyiunk nevében. A területi szervezetek a privatizáció és a nagy átszervezések után különböző utakon indultak el, és mindegyik valamilyen sikeresnek ígérkező megoldást választott. Az Elnök-Titkár Értekezleten és a Titkári Találkozón Seregélyesen néhány szervezet képviselői beszámoltak az elmúlt időszakban végzett munkáról, és valamennyien úgy ítélték meg, hogy változatlanul sok lehetőség adódik az eredményes egyesületi munkához. Van olyan szervezet, amely az anyacégtől nem vár és nem is kap 6
közvetlen anyagi támogatást, és rendezvények, cégbemutatók, tanácsadás szervezésével jut jelentős bevételhez. Ilyen például a MEE Szegedi Szervezete, amely nagyon határozott, céltudatos stratégiával készült fel a jövőre. Más szervezetek anyacége részben agyagi, részben erkölcsi hátteret nyújt a MEE szervezetnek, igy azok ennek keretein belül szervezik programjaikat és életüket. Természetes, hogy az egyes szervezetek hátteréül szolgáló különböző társaságok, vállalatok és a földrajzi elhelyezkedés jelentős mértékben befolyásolja a működési lehetőségeket, de az idei tapasztalatok alapján nyugodtan jelentem ki, hogy üzemi és területi szervezeteink tagjai ismét magabiztosak és egyre aktívabbak. Őszintén remélem, hogy ez a folyamat tovább erősödik és a változó környezetben egyre jobban megtalálja minden szervezetünk a maga helyét és a megfelelő működési feltételeket. Regisztrált tagságú szervezeteink közötti közvetlen kapcsolatteremtés és információcsere lehetőségét kívántuk elősegíteni azzal, hogy idén is összeállítottuk és közreadtuk az 1997. évben megválasztott tisztségviselők nevét, címét, telefon- és fax-számát. A hat régió aktív tevékenységet folytat, határozottan érvényesíti a régión belüli közös képviselet előnyeit, ezzel is növelve egy-egy térség súlyát és érdekérvényesítési képességét. Ez egyrészt az egyesületi díjakra tett javaslatok alátámasztásánál, másrészt közös régióprogramok szervezésénél mutatkozott meg az év során. Szervezeteink aktivitása változó, de országos rendezvényeinken általában 100%-ban képviseltették magukat (Országos Elnök-Titkári Tanácskozás, Vándorgyűlés és Titkári értekezlet). Tagjaink tagdíjfizetési morálja a korábbi évekhez képest javult, sikerült pártoló tagjaink többségénél legalább az inflációt követő tagdíjemeléseket elérni. Egyesületünk ezévben 688 744 Ft, míg az Alapítványunk 61 852 Ft összeget kapott tagjaink adójából való 1%-os felajánlásokból. Ezen összegek némi csökkenést mutatnak az 1997. évhez képest. Itt a Közgyűlés előtt is külön megköszönöm azon tagjaink felajánlását, akik a MEE részére utalták át adójuk 1%-át és egyben kérem a küldötteket, elnököket, titkárokat: hívják fel tagjaink figyelmét arra, hogy a jövőben is minél többen támogassák ily módon az Egyesületet. Erre a következő években azért is nagy szükség van, mert az így befolyt összeg is hozzájárul az Egyesület 100 éves fennállása megünneplésének anyagi bázisához. A múlt évi felhasználásokról tagjainkat az Elektrotechnika 1998. októberi számában sajtóközleményben tájékoztattuk.
Szakosztályok, társaságok tevékenysége Szakmai szervezeteink komoly erőfeszítéseket tesznek a magas színvonalú szakosztályi munka megszervezésére és a műszaki tevékenység fellendítésére. Bár továbbra is jelentősen eltér egymástól az egyes szakosztályok aktivitása és eredményessége de, 1998-ban már valamennyiüknél tapasztalható előrelépés a mindennapi tevékenységben. Folyamatosan bővülő és kiemelkedő tevékenységet folytat a Világítástechnikai Társaság mind a rendezvények szervezésével, mind a szakmai munkabizottságok keretein belül. ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet Hagyományos rendezvényei nagy sikerűek, ilyen a Világítástechnikai Ankét, a Közvilágítási Ankét és a különböző bemutatkozó előadások. Rendszeresen publikálnak az Elektrotechnikában, megjelentették a Világítástechnikai Évkönyv 1997/98-as számát, amely a sorban már a második ilyen színvonalas kiadvány. Az évkönyv szerkesztése, összeállítása során szerzett tapasztalatokat célszerű lenne felhasználni a MEE Centenáriumi Kiadványainak összeállításánál. A Villamosenergia Szakosztály korábbi visszafogottabb tevékenységéből egyértelműen kimozdult, és 1998-ban már lényegesen aktívabban működött. Új munkabizottságot hozott létre: EMC Bizottság néven, amely igen aktívan kezdte működését. Kiemelkedő tevékenysége volt az XLV. Vándorgyűlés Balatonszéplakon való szakmai előkészítése és megrendezése, amelyet igen nagy sikerként könyvelhetünk el. A ViHamostbgyasztóberendezések Szakosztály hagyományos munkabizottsági tevékenységet folytat, amelyek közül kiemelendő az Érintésvédelmi Munkabizottság, amely a legnagyobb érdeklődés mellett ülésezik. A Felvonó Munkabizottság ezévben ünnepelte alapításának 30. évfordulóját, amelyhez gratulálok. A munkabizottsági ülések mellett rendszeresen megtartják a Felvonó Szemináriumot. A Villámvédelmi Bizottság ezévben rendezte meg a IX. Villámvédelmi Konferenciát, amely a korábbi évekhez hasonlóan igen sikeres volt. A Gép- és Készülék Szakosztály fontos feladatának tekinti az érdeklődő szakemberek számára a tapasztalat, csere megszervezését és a személyi kapcsolatok erősítését. Ennek érdekében idén is több szakmai kirándulást szerveztek. Tényleges szakmai tevékenységét az intézőbizottságban és a munkabizottságban végzi. Az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály klubnapok keretében sikeresen foglalkozik aktuális szakmai kérdésekkel. 1998-ban fellendült a tevékenysége, és remélhetőleg ez az aktivitás tovább növekedik.
Elnökségi Bizottságok Az Elnökségi Bizottságok tevékenységükkel 1998-ban is jelentős ménekben támogatták az Elnökség munkáját. A Gazdasági Bizottság az Elnökség legfőbb pénzügyi, gazdasági tanácsadó véleményező szerve. Munkájával nagymértékben elősegíti a titkárság gazdálkodási tevékenységét. Átdolgozza és korszerűsíti az Egyesület gazdálkodási ügyrendjét. Folyamatosan foglalkozik a centenáriumi programok és kiadványok anyagi bázisának megteremtésével. A Szervezési Bizottság 1998-ban rendkívül aktívan működött. Munkájával az egyesületi nagyrendezvények és az egyesületi élethez kapcsolódó egyéb összejövetelek előkészítésében nyújtott igen sok segítséget. Brainstormingok és személyes megbeszélések segítségével összeállította a MEE Jövőképe c. anyagot, amelyet több egyesületi testület részletesen véleményezett az év során. Előkészítette az Egyesület középtávú és éves akciótervének aktualizálását a jelenlegi követelményekhez. Ez a munka jelenleg is folyik, és várhatóan még ez évben elkészül az Elnökség elé terjesztendő módosított terv. 1999. 92. évfolyam 1. szám
A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi konferenciák, valamint külföldi társegyesületekkel közösen megrendezésre kerülő szakmai napok szervezésének előkészítését. Jó példa erre a SEE-MEE napok, illetve az 1999-ben esedékes VDE-MEE napok. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a külföldi társegyesületekkel való együttműködési megállapodásainkat. Részese volt a CEPEX 98 Budapesti Energetika kiállítás és konferencia rendezvénysorozatnak. A konferencián egyébként Egyesületünk tagjai igen aktívan vettek részt. Idén 5 egyesületi tagunk külföldi konferencián való részvételét támogattuk. A Tudományos és Oktatási Bizottság aktív közreműködésének köszönhetően a Fővárosi Munkaügyi Központ Egyesületünket nyilvántartásba vette a szakképesítést nyújtó tanfolyamainkkal. Esztergomban harmadik alkalommal szervezték meg az erősáramú oktatás témájú konferenciát nagy érdeklődés mellett. A Bizottság kiemelten kezeli az erősáramú oktatás kérdését, ennek érdekében összefogja az érintett oktatási intézményeket. A Propaganda és Kiállítási Bizottság kiemelkedő önálló rendezvénye volt az INDUSTRIA kiállításhoz kapcsolódó MEE nap és MEE kiállítási stand megszervezése. A HUNGEXPO Rt.-vei való együttműködés keretein belül biztosította a lehetőséget, miszerint egyesületi tagjaink térítésmentesen látogathatták a májusi beruházási javak szakvásárát. Elkészítették a MEE magyar nyelvű tájékoztató kiadványát, amely teljesen új formában mutatja be az Egyesület tevékenységét és szervezetét. Folyamatban van az idegen nyelvű változat kiadása is. Mindent megtesz annak érdekében, hogy Egyesületünk a korábbiaknál nagyobb médianyilvánosságot kapjon. A Vándorgyűléshez kapcsolódóan igen magas színvonalú szakmai kiállítást szerveztek.
Szakmai Bizottságok A Nyugdíjas Bizottság kiemelkedő tevékenységét jelzi a MEE Nyugdíjas találkozó, valamint a rendszeres szakmai tapasztalatcserék, klubnapok megszervezése. Sikeresen működik továbbra is az ETE-MEE Senior Klub. A Szabványosítási Bizottság elsősorban aktuális erősáramú szabványosítási kérdésekkel foglalkozik. Emellett tanácsadó testületként segíti a Magyar Szabványügyi Testületben Egyesületünket képviselő elnökünk munkáját. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy Egyesületünk a Magyar Szabványügyi Testületen belül működő 30 fős Szab-ványügyi Tanács tagja lett. A Technikatörténeti Bizottság tevékenységét a Magyar Elektrotechnikai Múzeum keretein belül végzi, működteti a MEE könyvtárát és folyóirat-olvasóját. Folyamatosan segíti szervezeteink technikatörténeti munkáját. Számos érdekes rendezvényt szervez, illetve fogad az Elektrotechnikai Múzeumban. Az Ifjúsági Bizottság az elmúlt évi közgyűlés óta nem alakult újra, jelenleg az alkalmas vezető személyének kiválasztásán munkálkodik. Itt jegyzem meg, hogy bár örvendetesen nőtt fiatal egyesületi tagjaink létszáma, de még nem sikerült megoldanunk tömeges bevonásukat az egyesületi munkába. A következő évek egyik
7
Egyesületi élet legfontosabb feladata, hogy aktivizáljuk a szakma fiataljait mind a cikkírás, mind az egyesületi tevékenység területén. Az Elektrotechnika Szerkesztő Bizottsága 1998-ban két ülést tartott. Meghatározta hivatalos lapunk szakmai, tartalmi irányelveit, kiemelten foglalkozik a centenáriumi előkészületekkel, illetve az ezzel kapcsolatos lapszerkesztés és cikkek előkészítésével. Az Elektrotechnika folyóiratunk a hirdetéseknek köszönhetően nyereséges kiadásban jelenik meg, eljut tagjainkhoz, előfizetőinkhez és a külföldi társegyesületekhez. Örvendetes előbbre lépés, hogy egyre több hír jelenik ineg az Egyesületi élet rovatban. A Program és Tájékoztató az információk gyors közreadásával segíti szervezeteink munkáját, és a tagság számára biztosítja a munkabizottságok tevékenységével és a rendezvényekkel kapcsolatos információkat. Az Energiahatékonysági Bizottság az őszi BNV-hez kapcsolódóan közreműködőként részt vett az energiatakarékossági szakmai nap rendezvényen. A Szupravezetők Alkalmazása Bizottság rendszeres szakmai rendezvényein az aktuális nemzetközi és hazai eredményeket vitatja meg. Az Egyesületben uralkodó kiegyensúlyozott, nyugodt és baráti légkört jól jellemzi, hogy az Etikai Bizottságnak 1998ban sem akadt megoldandó ügye.
Gazdálkodás Egyesületünk a változó körülményekhez igazodva kiegyensúlyozott és stabil gazdálkodást folytat. Bevételeink a tagdíjon felül tanfolyamainkból, részvételi díjas rendezvényeinkből, megbízásos munkákból, valamint az Elektrotechnika folyóirat kiadásából képződnek, amelyhez igazodva a dinamikus egyensúlyt megtartva tudjuk finanszírozni kiadásainkat. Erről a részletes beszámolót az Ellenőrző Bizottság elnöke ismerteti. A gazdálkodást folyamatosan figyelemmel kíséri a Gazdasági Bizottság és az Ellenőrző Bizottság, illetve a könyvvizsgáló is évi rendszerességgel áttekinti. Folyamatosan és határidőre eleget tettünk a TB, SZJA, ÁFA fizetési kötelezettségeinek. Előreláthatólag ebben az évben is nyereséges lesz az Egyesület tevékenysége, bár a korábbi évekhez képest az egyes munkák nyereségtartalma csökkent. Az egyéni tagdíjak továbbra is az egyes szervezeteknél maiadnak, míg a pártoló tagdíjakat az Egyesület központi működtetéséhez használjuk fel. Az Elektrotechnikai Alapítvány kuratóriuma rendszeresen ülésezik, és az elnökség által meghatározott célok figyelembevételével hozza meg döntéseit. Tevékenységének fő célja az oktatás és a fiatalok támogatása. Az év során az elnökség módosította az Alapítvány alapító okiratát azért, hogy a közhasznú szervezetek körébe bejelenthessük és jogunk legyen az adófelajánlások 1 %-ának fogadására.
Egyesületünk 1998-ban is több nagyrendezvényt szervezett, amelyek közül az alábbiakat emelem ki: Országos Elnök-Titkár tanácskozás Tihanyban A MEE-MVM Rt. szervezete rendezésében nagy érdeklődés mellett sikeresen került lebonyolításra a tanácskozás. Neves
8
szakemberek és bankemberek tartottak érdekes előadásokat a villamosenergia-rendszer várható jövőjéről, az erőművi beruházásokról és az EU-hoz való csatlakozás követelményeiről. Az érdeklődést jellemezte, hogy az előadókhoz számos kérdés érkezett a hallgatóságtól. Nagyon fontos és tanulságos volt az az új kezdeményezés, amely szerint kerekasztal-beszélgetés keretében különböző területi szervezetek képviselői mondták el az Egyesület működésével és a jövő lehetőségeivel kapcsolatos véleményeiket. Elektrotechnikai Nap a tavaszi BNV-n Többéves hagyományunkhoz híven a Propaganda és Kiállítási Bizottság szervezésében ankétot rendeztünk a BNV-n, ahol neves szakemberek tartottak előadást aktuális szakmai kérdésekről. A XLV. Vándorgyűlés A XLV. Vándorgyűlés Balatonszéplakon került megrendezésre egy nagyon színvonalas szakmai kiállítással egybekötve. A rendkívül gondos előkészítés eredményeként a két szekcióban tartott előadások nagy hallgatóságot vonzottak, és számos érdekes téma került megtárgyalásra. Részt vettek és előadást is tartottak pártoló tagvállalataink külföldi tulajdonosai és vezetői, ezzel is növelve a Vándorgyűlés színvonalát. Az érdekes és kellemes kiegészítő programok sok érdeklődőt vonzottak. A Vándorgyűlés és az azon résztvevő több mint 500 szakember újabb bizonyítéka volt annak, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület képes nemzetközi színvonalú, nagy érdeklődésre számot tartó konferenciákat rendezni. E helyen is szeretnék köszönetet mondani a Vándorgyűlés két fővédnökének: az ETV-ERŐTERV Rt.-nek és az ELMŰ Rt-nek, illetve munkatársaiknak, valamint a rendezvényt nagyvonalúan támogató szponzoroknak. Külön öröm volt számunkra, hogy a szponzorálás következtében egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a diplomaterv- és szakdolgozat-pályázatunk nyertesei meghívottként résztvehettek a Vándorgyűlésen 50 fős létszámban. Titkári tanácskozás Itt említem meg a Seregélyesen tartott titkári tanácskozást, amelynek védnöke a MEE-MKM szervezete volt. Valamennyi szervezet titkára részt vett a tanácskozáson számos meghívott vendéggel kiegészítve. Az összesen mintegy 160 fő néhány szakmai előadáson kívül elsősorban az egyesületi élet formáit, valamint a területi és üzemi szervezetek lehetőségeit vitatta meg. Úgy gondolom, hogy az Országos Elnök-Titkári és a titkári értekezletek igen fontos események az Egyesület életében. Itt van lehetőség arra, hogy tagságunk szervezett formában kapjon információt az ország és ezen beül a villamosenergia-iparág helyzetéről, aktuális kérdéseiről és egyben közvetlen tapasztalatcsere folyik az egyes szervezetek működéséről is. A tanácskozások szükségességét bizonyítja, hogy a két rendezvényen minden szervezetünk képviseltette magát.
Titkárság Az Egyesületi Titkárság napi munkáját szakértelemmel és nagy lelkesedéssel végzi. Rugalmasan alkalmazkodnak az Elnökség, ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élei az egyes szervezetek és az egyes tagok igényeihez. Nagy szerepük van az Egyesület eredményes gazdálkodásának megszervezésében, az adó, TB és egyéb kötelezettségek határidőre való befizetésében. Lelkes munkájukkal aktívan hozzájárultak a különböző egyesületi rendezvények szakmai és gazdasági sikeréhez. Folyamatosan és szervezetten informálják a regisztrált tagságú szervezeteket a szabályok_és előírások változásairól, ezzel is segítve gazdálkodásukat. Lelkes és áldozatkész munkájukat köszönöm és a jövőben is számítok rájuk.
Kapcsolatunk a MTESZ-szel és a társegyesületekkel A MTESZ-szel évek óta korrekt kapcsolatunk van, amelyben mindkét fél tiszteletben tartja a másik szuverenitását. A MTESZ központban működő Szövetségi Tanácsban Egyesületünket elnökünk képviseli. Szerződéses alapon a MTESZ apparátusa látja el a MEE könyvelését, és esetenként kölcsönösen nyújtunk technikai segítséget egymásnak. A MEE javaslata alapján Csata János, a Debreceni Szervezet elnöke MTESZ-díjat kapott 1997-ben, míg Balázs Szilárd, az Esztergomi Szervezet elnöke 50 éves jubileumi MTESZ-emlékérmet kapott 1998-ban. A társegyesü letek közül a HTE-vel, a GTE-vel és az ETE-vel hagyományosan jó az együttműködésünk, több közös rendezvényt, illetve klubnapot szerveztünk. Alkalmanként egyeztetjük véleményeinket és közös állásfoglalást adunk ki. Az Áramszolgáltatók Egyesületével kölcsönös információcserét folytatunk, de érdemi együttműködésre nem került eddig sor.
Nemzetközi kapcsolataink Egyesületünk nemzetközi kapcsolatai ez évben is erősödtek, aminek lényege a közös szakmai konferenciák rendezése és tapasztalatcserék, látogatások szervezése. Nagyrendezvényeinken és a szakmai konferenciákon rendszeresen részt vesznek a partneregyesületek képviselői. A nemzetközi kapcsolatok már évek óta kiemelkedően fejlödnek a területi és üzemi szervezetek szintjén. Továbbra is igen aktív a kapcsolatunk a román, a német és a francia társegyesületekkel. Egyesületünk évek óta tagja az EUREL-nek, amely a villamos szakmában működő európai egyesületek közötti együttműködést koordinálja. Az évenkénti közös konferencia, illetve a kétoldalú kapcsolatok jó lehetőséget biztosítanak a külföldi egyesületeknél összegyűlt tapasztalatok átvételére és hasznosítására.
Jövő évi feladataink Sok a tennivalónk a jövő évben is. Biztosítanunk kell, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakmai és társadalmi súlya növekedjen, gondoskodnunk kell működésünk pénzügyi forrásairól. Tovább kell erősítenünk az Egyesületet összetartó közösségi érzést, az együvétartozás gondolatát, az objektív és szakszerű véleménynyilvánítást. Pontosan meg kell fogalmaznunk az egyesületi jövőképéből eredő tennivalókat, a követendő stratégiát, amely biztosítani tudja az Egyesület számára azt, hogy a következő 100 évben is sikeresen működjön, fejlődjön. 1999. 92. évfolyam 1. szám
Ezek a feladatok minden évben folyamatos és aktív munkát igényelnek Egyesületünk tisztségviselőitől és tagjaitól, de a jövő évben a legfontosabb, kiemelt feladatunk az, hogy felkészüljünk az Egyesület 100 éves fennállásának méltó megünneplésére. Ennek a felkészülésnek a részeként az Egyesületi Tanács által kidolgozott koncepciónak megfelelően létrejött a Centenáriumi Bizottság, valamint a Kiadvány Szerkesztő Bizottság. Ez utóbbi bizottság kemény munkával kialakította a centenáriumi fő kiadvány koncepcióját és főbb fejezeteit. A bizottságtól az Elnökség egyetértésével Dr. Horváth Tibor kapott megbízást, hogy az egyes fejezetek írását kezdje meg. Munkájában segít a Kiadvány Szerkesztő Bizottság de mindenek előtt Dr. Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója. A fő kiadvány mellett megjelentetni szándékozott, és a sajtónak, a társadalom egészének szóló népszerű emlékkiadvány tartalma és formája még nem alakult ki véglegesen. Az Elnökség döntése alapján 2000-ben egy központi ünnepi vándorgyűlést tartunk, amelyet a szakmai programok mellett kulturális műsor is színesít majd. Erre a vándorgyűlésre kapnak meghívást a hazai és külföldi társegyesületek, a pártoló tagok tulajdonosai, a hazai szakmai és társadalmi élet reprezentásai, és természetesen a média képviselői. Az ünnepi vándorgyűlést nagy propagandával kívánjuk meghirdetni, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy méltón mutassa be Egyesületünk 100 éves múltját és bizonyítsa, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a jövőben is meghatározó résztvevője lesz a villamosenergia-szakmának. Terveink szerint a központi ünnepen kívül, de azzal összhangban a régiók, a területi és üzemi szervezetek és a szakosztályok a saját hatáskörükben és szervezésükben emlékeznek meg a centenáriumról. Az ünnepi eseményekre való felkészülést, de elsősorban a centenáriumi kiadványok készítését fel kell gyorsítani, és az ezekkel kapcsolatos döntéseket, illetve tennivalókat kiemelten kell kezelni a következő időszakban. Ehhez kérem minden tagtársunk aktív közreműködését. Beszámolóm befejezéseként megállapítom, hogy Egyesületünk az elmúlt egy évben szervezeti, gazdálkodási és szakmai szempontból egyaránt eredményes évet zár. Sikerült megszilárdítani az egyesületi tagok önbizalmát, a MEE és valamennyi szervezete sikeres működésébe vetett hitet, amelyért ezúton mondok köszönetet Egyesületünk minden tagjának és tisztségviselőjének. Az 1998. évben szerzett tapasztalatok alapján biztos vagyok abban: a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek minden esélye megvan arra, hogy a következő években tovább erősítse szakmai súlyát, társadalmi elismertségét és összefogja az elektrotechnika különböző ágazatait művelő szakembereket. Mivel a tisztelt Közgyűlés résztvevőinek türelme, és így a beszámoló terjedelme is korlátozott, nem térhettem ki az év során történt valamennyi fontos és érdekes eseményre. Ezért elnézést kérek azoktól, akik tevékenységét külön nem említettem beszámolómban, és egyúttal kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el beszámolómat. Köszönöm figyelmüket.
Balázs Péter főtitkár 9
Egyesületi élet
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Bizottságának jelentése az 1997. november— 1998. november közötti időszakról a MEE Közgyűlés számára Az 1997 novemberében újraválasztott és összetételében megerősödött Ellenőrző Bizottság az ez év februárjában elfogadott munkaterv alapján végezte munkáját. Bizottságunk 1998-ban négy ellenőrzést végzett: a gyöngyösi és salgótarjáni helyi szervezetnél, a Világítástechnikai Társaságnál, továbbá a MEE Titkárságon. Az Ellenőrző Bizottság ugyancsak foglalkozott az Egyesület 1997. évi mérlegével, illetve a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakkal. Az 1997-es mérleggel kapcsolatban az alábbiakról számolok be: • Az Egyesület összes bevétele 191 MFt volt. Az összes kiadás 186 MFt. Az adózás utáni eredmény 5 MFt. Ez a nyereség kb. fele-fele arányban származik az Egyesület tevékenységének célja szerinti gazdálkodásból, illetve a vállalkozásokból. • Összehasonlításként elmondhatjuk, hogy az árbevétel 9%-kal nőtt, az eredmény azonban 20%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Sajnos ezek a mutatók egy örvendetes tendencia megfordulását jelzik. Mig egy évvel ezelőtt csökkenő árbevétel mellett növekvő nyereség volt kimutatható, addig az elmúlt év árbevétel-növekedését, de drasztikus nyereség-csökkenést hozott. • Mindazonáltal, ha figyelembe vesszük, hogy Egyesületünk non-profit szervezet, az 1997-es eredményt értékelhetjük úgy, mint egy kiegyensúlyozott gazdasági évet, amikor a bevételek és kiadások - kis pozitívummal, 2,6%-kal - egyensúlyban vannak. • Stagnálást, pontosabban enyhe csökkenést mutatnak a tagdíjbevételek. A múlt évhez hasonlóan az idén is felhívjuk a figyelmet arra, hogy különösen a jogi tagdíjbevételek érdekében több személyes konzultációra van szükség tagvállalataink vezetőivel. • A vállalkozások száma és pénzbeli értéke hosszú éveken át tartó csökkenő tendencia után stabilizálódni látszik, a jövedelmezőség azonban csökkenést mutat. E jelenség utólagos vizsgálatát az auditori jelentés javasolja, amellyel az Ellenőrző Bizottság egyetért. • A mérleggel kapcsolatban végezetül megjegyezzük, hogy a selejtezéssel és leltározással kapcsolatos korábbi hiányosságait az Egyesület felszámolta. Talán említésre méltó jelenség még, hogy az amortizációs leírások és új beszerzések hiánya miatt az Egyesület tárgyi eszköz ellátásnak mutatószámai csökkentek, annak színvonala romlik. Ez a folyamat az utóbbi évek erőteljes takarékosságát jelzi.
Áttérve a már korábban emiitett ellenőrzéseinkre, kijelenthetjük, hogy komoly gazdálkodási rendellenességet nem tapasztaltunk. Tagszervezeteink utólagos korrekciókkal rendezték azokat a kisebb hiányosságokat, amelyek a pénzügyi-adminisztratív tevékenység jó minőségét alapvetően nem befolyásolták. A MEE Titkárság ellenőrzése alkalmával az Ellenőrző Bizottság áttekintette a használatos ügyrendeket, munkaszerződéseket, Kollektív Szerződést, iratkezelést. A Titkárság ilyen jellegű alapdokumentumai rendszeresen aktualizálásra kerülnek. Az Ellenőrző Bizottság a munkaszerződések pontosítására, illetve egy Iratkezelési Szabályzat megírására kérte fel a Titkárságot. Beszámolónkhoz mellékeltünk egy táblázatot az 1997-es év tényszámaival és az 1998-as gazdasági év tervszámaival, az első kilenc hónap tényadataival, és az év végén várható teljesítéssel. A számokból kitűnik, hogy az Egyesület gazdálkodása lényegében egyensúlyban van, remélhetően szerény nyereséggel tudjuk zárni az évet, mint ahogy minden évben a működési költségek negatív egyenlegét a vállalkozásokban elérhető nyereségekkel fedezzük. Egyesületünk megteremtette a lehetőségét, hogy a személyi adó 1%-át az Egyesület számára fizethessük be. Az 1996-es év utáni 815 EFt-os támogatást követően, az 1997-es év jogán 688 Eft érkezett a számlánkra, ami közel 14%-os csökkenést jelent. Az ElíenŐrző Bizottság nevében tisztelettel felkérem a tagságot, hogy aki teheti, az 1%-nyi adóátutalással segítse az Egyesületet, mert ez a támogatás anyagilag is, de erkölcsileg is kifejezi a tagság elkötelezettségét és az egyének többletteher vállalása nélkül növeli az Egyesület gazdasági stabilitását. Tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy az Elektrotechnikai Alapítvány vagyona változatlanul 9 MFt. Az Alapítvány az 1%-os adóátutalásból 61 EFt-ot kapott. Az alapítvány ez évben könyvkiadást, tanulmányutakat, diplomatervek pályadíjait, tanulmányi versenyeket támogatott, továbbá jelentős összeget adományozott az idős villamos szakemberek alapítványának. Az Alapítvány 1998-as bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak. Az Elektrotechnika c. folyóiratunk továbbra is önfenntartó, illetve várhatóan 1998-ban 4 MFt körüli eredménnyel tudja zárni az évet. Összefoglalva a beszámolási időszak alatt szerzett tapasztalatainkat, kijelenthetjük, hogy Egyesületünk a hatályos jogszabályok, rendeletek és belső szabályozások szerint tevékenykedik. A pénzügyi egyensúly mint az Egyesület normális működésének egyik feltétele, biztosított.
MEE 1998. november 27-i Közgyűlés határozatai
3. A Küldöttközgyűlés 1999. január 1 -jétől az egyéni tagdíjakat az alábbiak szerint állapítja meg:
A tagdíj befizetése, illetve a regisztrált tagságú szervezeti egységek tagrevíziójának határideje: tárgyév március 3 l-e. A tagdíjat fizető tagjaink rendszeresen kézhez kapják az Elektrotechnika folyóiratot, valamint a Program és Tájékoztatót. 4. A Közgyűlés jóváhagyja az ABB—MEE szervezet, valamint az Egyéni Tagok Szervezete (ETSZ) megalakulását.
— aktív tagok 2000 Ft/év — ifjúsági és nyugdíjas tagok 1000 Ft/év — 70 év feletti nyugdíjasok, munkanélküliek, GYED-en lévők (regisztrációs tagdíj) 500 Ft/év Kérjük tagjainkat, akinek lehetősége van, nagyobb összegű tagdíj befizetésével támogassa Egyesületünket.
5. A Közgyűlés elfogadja a MEE Centenáriumi akciótervét, felhatalmazza az Egyesületi Elnökséget, hogy az ezzel kapcsolatos operatív feladatokat végrehajtsa. A történelmi emlékezéshez kapcsolódóan az Egyesület első (régi) jelvényét - emblémáját a különböző dokumentumokon önállóan, illetve az Alapszabályban rögzített jelvénnyel együtt használni íehet.
1. A Közgyűlés elfogadja a Főtitkári beszámolót 2. A Közgyűlés elfogadja az Ellenőrző Bizottság jelentését
10
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
A Kormány energiapolitikája
Az Egyesület elnöksége felkérte Hónig Pétert, a Gazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, hogy az Egyesület 1998. évi Közgyűlését tájékoztassa az új kormányzat közeljövőben megjelenő energiapolitikájáról. Hónig úr a felkérést vállalta, az alábbiakban - ha nem is szó szerint - közöljük előadását. (Szerkesztőség) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! "Visszatérve a Kormány energetikai célkitűzéseA most formálódó új energiapolitikáról, a Gazdaire, kiemelt prioritást élvez az energetikában a sági Minisztériumban folyó munkáról szeretnék környezetvédelem. A környezetvédelem kiemelt rövid ismertetést adni Önöknek. kezelését - a létfeltételek általános javítási szánEgy alapgondolattal kezdem: az energiapolitidékán túl - nemzetközi vállalásaink is szükséka fő céljai nem változnak, hiszen azok örökérgessé teszik. Az energiagazdálkodást két nemvényüek. Az energiapolitika fő célkitűzése az, zetközi egyezményhez való csatlakozásunk is •É hogy az ország energiaellátása minél biztonságobefolyásolja, nevezetesen sabban, fennakadások nélkül és a lehető leggaz" a Kén-II. Egyezményben vállaltuk, hogy az daságosabban, a legkisebb költségekkel történország kén-dioxid-kibocsátását korábbi vállajen. A globális tendenciák természetesen érvélásainkhoz képest nagyon erős mértékben nyesülnek a hazai energiapolitikában is, így tovább csökkentjük, erősödik az energetikával kapcsolatban a fenntartható fejlődés " a Kyoto-i Klímaegyezményben pedig a szén-dioxid-kibokívánalma, az élővilág létfeltételeinek a javítása, a környezetvécsátás tíz éven belül 6%-os mérséklésére tettünk kötelező delem. Mindezen túl az energiapolitika - amint az már nevében vállalást. is benne van - szoros összefüggésben áll a mindenkori politikáEzeket a vállalásokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha az val, és a fő politikai irányvonalak részét képezik a mindenkori energiatakarékosság minden területen hatékonyan működik. energiapolitikának is. Azt hiszem szükségtelen hangsúlyozni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén nagyon komolyan kell venni a A Kormány a programjában deklarálta az energetikával nemzetközi vállalásokat, mindent meg kell tennünk, hogy kapcsolatos elképzeléseit, kijelölte a fő tennivalókat. Ezeket azokat valóban betartsuk. szeretném először röviden ismertetni: A Kormány meg akarja Őrizni ráhatási lehetőségét a primer —A Kormány növelni kívánja az energiafelhasználáson belül a energiafelhasználás arányaira. Ez fontos ahhoz, hogy a megújuló energiahordozók részarányát. A megújuló energimegfelelő ellátásbiztonságot fenntarthassuk, hiszen egy ahordozók révén többszörös előnyöket érhetünk el, mert olyan országnak, ahol az energiaimport aránya a felhasznáazok környezetbarátok, tehát részarányuk növelésével javítláson belül meghaladja a 65%-ot, a fogyasztást tudni kell hatjuk a környezet állapotát és felhasználásuk révén csökbefolyásolni, hosszú távon alkalmazkodni kell az importlekenhet a fosszilis energiahordozók felhasználása, csökkenhetőségekhez. Ennek az összhangnak a megteremtése - az het az ország energiaimport-függősége. energetikáért felelős szervezetnek, - a Gazdasági MinisztériEgyúttal azonban arra is fel szeretném hívni a figyelmet, umnak a feladata. hogy a megújuló energiahordozók szerepét veszélyes dolog túlbecsülni. E területen is a realitások talaján kell marad— A Kormány ösztönözni kívánja a takarékoskodást az energinunk. Sokszor találkoztam már olyan nézetekkel, hogy ával, növelni akarja az energia-felhasználás hatékonyságát. Magyarország például olyan gazdag geotermiában, hogy Erre nagy szükség van, hiszen az energiatakarékosság révén szinte nem is lenne szüksége energiaimportra, hiszen minden - csökkenhet az ország magas energia import-függősége, gondunkat megoldhatnánk a föld hőforrásai révén. A helyzet ~ javulhat az ország külkereskedelmi mérlege, amelyben az valójában úgy néz ki, hogy a meglévő sok hőforrásnak csak energiaimport költsége mintegy 2 Mrd USD, egy kis része használható fel gazdaságosan. Sok esetben túl ~ javulhat a magyar gazdaság nemzetközi versenyképesalacsony ezeknek a hőforrásoknak a hőmérséklete, más sége, esetekben pedig az jelent gondot, hogy a túl magas sótarta~ mobilizálódhat a hazai tőke egy része és felgyorsulhat a lom miatt nem lehet felhasználni a feltörő melegvizet. E külföldi tőke beáramlása, téren is be kell tartani a környezetvédelmi szempontokat is, ~ az energiaracionalizálás új munkahelyeket teremt, ezáltal és a földből felhozott melegvizet felhasználás után vissza csökkenhet a munkanélküliség mértéke. kell sajtolni a föld alá. Esetenként ez jelenti a fő gondot, mert —Végül fontos szempontként elmondhatom, hogy a gazdasáa visszasajtolás olyan nagy villamosenergia-igényt jelent, gossági vizsgálatok kimutatták, hogy az energiatakarékosság hogy ettől a geotermia felhasználása gazdaságtalanná válik. nem okoz költségvetési kiesést. Az energiatakarékosság Hozzávetőleg 1,5 millió tonna kőolajnak megfelelő geoterrévén befolyó költségvetési bevételek jóval meghaladják az mikus hőt lehetne évente Magyarországon évente felhasználenergiatakarékosság révén kieső ÁFA mennyiséget, a költni, de ennek csak mintegy huszad részét hasznosítjuk jelenségvetési egyenleg pozitív. Az energiatakarékosság révén leg, így néz ki a helyzet a geotermia területén. így nem csökkennek, hanem ellenkezőleg növekednek a A másik megújuló energiafajta, amelyik jövő energiaellátáköltségvetés bevételei. Ezt a fontos szempontot az energiatasunkban jelentős szerepet játszhat, az a biomassza. A mezőkarékosság ösztönzésének a mérlegelésénél mindig szem gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával a jelenlegi felelőtt kell tartani.
1999. 92. évfolyam 1. szám
11
Egyesületi élet használást - ami kb. megegyezik jelenlegi geotermia felhasználásunkkal - 15-20-szoros mértékűre is lehetne növelni, és a jövőben erre szükség is lesz. Az egyéb megújuló energiáknak - a napenergiának, a szélenergiának, illetve a vízenergiának - kisebbek a lehetőségei. Véleményem szerint ezeknek a jövőben sem lesz jelentősebb szerepük a hazai energiamérlegben. — A kormányprogram előírja, hogy hosszú távú stratégiát kell kidolgozni az energiaszektor két kritikus területére, a mélybányászatra, illetve a távhőellátásra. E területek gondjai szorosan összefüggnek az általános árrendezés kérdéseivel, a kialakítandó jövőbeni ármódosítási mechanizmussal, illetve a lehetséges ösztönzési módokkal. —Végül kiemelt feladatként kezeli a kormányprogram az európai integrációs folyamattal összefüggésben az energetika terén is megvalósítandó jogharmonizációt. Az európai direktívák átvételénél össze kell hangolnunk a magyar érdekeket a csatlakozáshoz szükséges kívánalmakkal és fel kell mérnünk az európai direktívák átvételének gazdasági, társadalmi hatásait. E munka során át kell alakítanunk az energetika jelenlegi jogszabályait és olyan új piaci és működési mechanizmust kell kidolgoznunk, ami illeszkedik az Európában bevezetésre kerülő modellhez, és lehetővé teszi, hogy a magyar energetika az összeurópai energetika részévé váljon. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a konnányprogram energetikai célkitűzéseinek az energiapolitikába való beépítése, az így megújuló energiapolitikának a kidolgozása előrehaladott állapotban van. Az energetika üzleti modelljének a kidolgozására, az új szabályozás javaslatának a megteremtésére, és mindezeknek az energiapolitikába történő beépítésére a Gazdasági Minisztérium irányításával a nyár végén 8 munkabizottság alakult meg. Ez a 8 bizottság október végén még kiegészült egy kilencedik munkabizottsággal, felölelendő a távhőellátás gondjait, és annak megoldási módját is. Külön-külön munkabizottságok foglalkoznak: - a villamosenergia-piac liberalizálásával, - a villamos energia árszabályozásával, - a gázpiac liberalizálásával, ~ a földgáz árszabályozásával, ~ a kapacitástenderrel és ezzel összefüggésben az energiavásárlási szerződésekkel, - a villamosenergia- és a gázipar hatósági szabályozásával, ~ a bányászati stratégiával, - valamint a távhőellátás megoldandó problémáival. A legfelsőbb munkabizottság - amelyet a miniszter úr vezet foglalkozik az energiapolitikával, a felsorolt munkabizottságok által kidolgozandó munkaanyagoknak az energiapolitikába való integrálásával. A munkabizottságoknak ezekben az energiaellátást döntően befolyásoló kérdésekben döntési javaslatokat kell kidolgozni és ki kell alakítani azt a gazdaságpolitikai környezetet, amelyekben az energiapolitikai célkitűzések megvalósíthatóak. Ismertetek Önöknek néhány olyan alapvető stratégiai kérdést, amelyekre az új energiapolitikában megfelelő megoldásokat kell találnunk: — Mint tudják, EU-csatlakozásunknak jelenleg valószínűsíthető időpontja 2002. Lesz. Addigra kell kialakítani az energe-
12
tikában is a csatlakozáshoz megfelelő "környezetet". Természetesen a folyamatokat már hamarabb kell megindítanunk, így például döntenünk kell a villamosenergia- és a gázpiac liberalizációjának elfogadható mértékéről és üteméről, az uniós direktívák alkalmazásának a problémáiról. —Dönteni kell az új árviszonyokról úgy, hogy a piaci szereplök is reális versenyhelyzetbe kerüljenek, de a fogyasztók terhelése se növekedjen elviselhetetlen mértékben. Dönteni kell arról, hogy mely területeken kívánjuk fenntartani a közszolgáltatás kötelezettségeit, ezáltal mely területeket akarjuk megvédeni a piaci verseny veszélyeitől. — Dönteni kell a szénbányászat jövőjéről, a támogatások fenntartásának a lehetőségeiről és mértékéről. Ezeket a súlyos kérdéseket természetesen új foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével párhuzamosan kell megoldanunk. — Döntéseket kell hoznunk a távhoellátásban az állami szerepvállalásról, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés gazdasági problémáiról, és meg kell teremtenünk a távhoellátásban a versenyhelyzet feltételeit. Mindezek a problémák szoros Összefüggésben vannak az állami ráhatás eszközeinek a feltételrendszerével, a jogi szabályozás kívánalmaival. Jelenlegi energetikai jogszabályaink a monopol jogokra, hosszú távú szerződéses rendszerre és hatósági árakra épülnek, ezeket a csatlakozásig meg kell változtatnunk. Az Európában bevezetésre kerülő liberalizált piac folyamatosan érvényesíti a versenyárakat, megszünteti a monopoljogokat és a verseny részévé teszi az Unión belüli külkereskedelmet. A korábbi jogszabályok átdolgozása során alapvető célkitűzésként kell kezelni az uniós direktívák alkalmazását, a bevezetés lépéseinek a tervezésénél alapvetőnek kell tekinteni az Unióra érvényes ütemterveket. A munkabizottságokban közreműködőkként részt vesznek a hazai energetikai cégek, valamint az energetika külföldi résztulajdonosai. A piaci szereplőknek e munkákba való bevonása lehetővé teszi a nemzeti és a társasági érdekeknek már munkafázisban való összehangolását, könnyebbé teszi a szükséges liberalizációs lépések megtételét, a monopol helyzetek oldását. Elképzelések szerint a munkabizottsági anyagok ez év folyamán kialakításra kerülnek, és a jövőre hatályba léptetendő energiaárak kialakításánál az alapokat a jelenleg folyó vizsgálatok fogják jelenteni. Az új energiapolitika kidolgozásával egyidejűleg megvizsgáljuk, hogy az 1993-ban országgyűlési szinten elfogadott energiapolitika célkitűzései milyen mértékben valósultak ineg, és melyek azok a területek, ahol az energiapolitika megvalósítása nem történt ineg, amelyeket célkitűzésekként kell beépítenünk az új energiapolitikába is. Amint említettem, tisztelt Hölgyeim és Uraim, alapvető prioritásokként kezeljük az uniós csatlakozás feltételeinek a megteremtését, az érdekeinket nem sértő elvárások teljesítését. Az Európai Unió a csatlakozni szándékozó országok felé az "ország-tanulmányokban" fogalmazta meg a legfontosabb elvárásait, és kiemelte a legszükségesebb meghozandó intézkedéseket. A Magyarországról készített "ország-tanulmány" megállapítja, hogy a magyar energiaszektor szabályozása, célkitűzései alapvető összhangban állnak az Unió elképzeléseivel, és lehetővé teszik az integrációt. Mint elsődleges tennivalókat jelöli meg a tanulmány az energiahatékonyság növelésének a ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet szükségességét, valamint az európai szintű környezetvédelem bevezetését. Az uniós elvárások összhangban vannak a Kormány energiapolitikai célkitűzéseivel, a kidolgozandó energiapolitika alapvető prioritásait képezik. A kidolgozás vége felé járó új energiapolitika már azokra az alapelvekre épü!, amelyeket a liberalizálódó piachoz, az uniós csatlakozáshoz kell érvényesíteni. Az árszabályozást teljes átdolgoztuk, tij ármódosítási mechanizmusokat alakítva ki, új tarifarendszer lép életbe, és az árszabályozás kidolgozása során figyelembe vesszük, hogy a piac egy része liberalizálása mellett fenn kell tartani a közszolgáltatási kötelezettségeket, és ezeken a területeken a hatósági árakat. Az új energiapolitika így három alapvető pillérre épül: — az 1993-ban országgyűlési szinten elfogadott korábbi energiapolitika máig is aktuális alapelvei továbbra is élnek, ~ - az Európai Unió által a csatlakozni szándékozó országok felé meg fogalmazott elvárások részei az új energiapolitikának, — végül a jelenleg folyó munkabizottsági vizsgálatok energiapolitikai szintű eredményei beépülnek az energiapolitika bíi.
A kidolgozás alatt álló új energiapolitika lényeges tartalmi eltéréseket tartalmaz a korábbiakhoz. A korábbi energiapolitika alapelveket és célkitűzéseket tartalmazott, de nem épült bele a megvalósítás eszközrendszere. Emiatt sok energetikai célkitűzés megvalósítása nem volt lehetséges, így pl. több energiatakarékossági javaslat bevezetése nem történhetett meg. Az új energiapolitika rendszerszemléletű működési modellen alapul, az alapelvek mellett beépülnek a megvalósítási útvonalak és megvalósításhoz szükséges eszközrendszer is. Ez a rendszerszemléletű felépítés lehetővé teszi azt, hogy az esetenként ellentétes alapelvek - mint pl. az állami ösztönzés és az önfinanszírozás elve, vagy a legkisebb költség elve és az árrendszerbe beépítendő új költségtételek között lehetővé váljon a mindenki által elfogadható optimumok kialakítása. Tisztelt Hölgyeim és Uraim ezek az új energiapolitika elképzelései, és az általam elmondottak szerint halad az új energiapolitika kidolgozása. Köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam a gondolataimat és köszönöm, hogy meghallgattak. A Tisztelt Közgyűlésnek, és a már közel 100 éves Egyesületnek további jó munkát kívánok.
fe 4
1999. 92. évfolyam 1. szám
13
Világítástechnika
Világításkorszerűsítések megtérülési időtartama Dr. Vetési Emil 1. A cikk gondolatmenete
2. A költségek számítása
A világítás valamely alaplétesítmény (pl. termelőüzem) kiszolgáló berendezése^ fűtéssel, szellőzéssel stb-vel együtt). A műszaki fejlődés következtében a korszerű (új) világítás üzemeltetése olcsóbb, mint a meglévő berendezésé, ezért üzemeltetési költségmegtakarítás - hozam - keletkezik. A hozamból és a korszerűsítés létesítési (beruházási) költségéből számolható - az idöhatás tényezőjének figyelembevételével, tehát „dinamikus" és nem „statikus" módszerrel - a dinamikus megtérülési időtartam. Az általánosan használt implicit képlet táblázatok vagy diagramok segítségével oldható meg. A szerző levezeti az explicit képletet, majd ennek és az implicit képletnek a megoldásait számpéldákkal hasonlítja össze. A megtérülési időtartam (/„,) képlete minden olyan korszerűsítési számításhoz használható, amely során a hozamból - mint Ü üzemeltetési költségmegtakarításból - és a beruházási - mint L létesítési - költségből kell meghatározni, az időhatás tényezőjének figyelembevételével. Ezt az időtényezőt <\ k - ún. számításba vett - kamatláb testesíti meg. A cikk számpéldákkal is bemutatja, hogy mennyire jelentős mértékben tér el egymástól a statikus és a dinamikus számítás eredménye, s ez milyen hibás következtetéseket - végső soron hibás döntéseket - okoz. A kiszámolt /„,-et a beruházó a korszerűsítés alapvető indokai szerint minősíti: " Ha a berendezés „fizikailag kopott", akkor műszaki szükségességből kell korszerűsíteni, ebben az esetben a /,„ hosszabb lehet, mint amikor „erkölcsileg avult" berendezésről van szó. ~ Ha a berendezés „erkölcsileg avult", akkor kizárólag gazdasági megfontolás alapján indokolt újra cserélni, és csak akkor, ha „gazdaságos" minősítésű. A korszerűsítés akkor gazdaságos, ha a tm nem hosszabb, mint a beruházó által elvárt (te) megtérülési időtartam:
2.1 Beruházási költségek A korszerűsítés beruházási költsége az új világítás L létesítési költsége, amelynek számítási módja nem e cikk témája. Egyik rövid képlete: L = F + L + K + V + B - M , Ft,
/ni < te-
A gondolatmenetnek megfelelően a cikk a következő fejezetekkel folytatódik: 2. A költségek számítása 3. A dinamikus megtérülési időtartam implicit képlete 4. A megtérülési időtartam explicit képletének levezetése 5. Számpéldák a statikus és dinamikus módszerrel, az implicit és az explicit képletekkel Dr. Vetési Emil okl. villamosmérnök, okl. gazdasági mérnök, a Magyar Mérnöki Kamara ős a Miit-' tagja Szakmai lektor: Tánezos Lászlómé dr. tanszék vezető egyetemi tanár
M
ahol F a fényforrások, L a lámpatestek, K a kapcsoló- és elosztóberendezések. V a vezetékezés létesítési, mig B a régi berendezés bontási költsége; az M pedig a régi berendezésből esetleg hasznosítható világítási eszközök ún. maradványértéke.
2.2 Üzemeltetési költségek Az 1 éves Ü üzemeltetési költség számítási módszere szintén nem témája e cikknek. Egyik rövid képlete: Ű= C+ E+ K, Ft/év,
ahol C az 1 éves fenyfbrráscsere, E az I éves energiafogyasztás és K az 1 éves karbantartás (tisztítás) költsége.
A képlet összetevői további összefüggésekkel számolhatók. Fényforráscsere: C=t-^np(AF + Dp), Ft/év, ahol t(i a világítás tervezel! (feltételezett, becsült) üzemelési ("bekapcsolt") időtartama, h/év; U a fényforrás (névleges, vagy az adott helyen és körülmények között várható; reálisan feltételezett) élettartama, h; np& berendezésben felszerelt fényforrások mennyisége, db; Ap a fényforrás egységára, Ft/db; Dy a cseredíja, Ft/db. Ez a képlet egyfajta fényforrással számol, de többfajta fényforrásra egyszerű módon bővíthető.
Energiaköltség (szintén egyfajta fényforrással): E = nF • P7 • a + HF • P'} * W • e, Ft/év
li képletben az eddig még nem emiitett költségtényezők: f't a(z egyfajta!) fényforrás egységteljesitménye (segédberendezéssel működő fényforrás esetében a rendszerteljesítmény |4J), W/db; a a fajlagos éves teljesítménydíj, Ft/kW; e az energia-egységár, Ft/kWh.
Az E összevont alakja: £= np»P} (a+ ÍQ »e), Ft/év. Az éves karbantartási költség: K = np • kp + ni, • ki + ke, Ft/év, ahol ki- a fényforrás, ki a lámpatest, &• az egyéb berendezés karbantartási költsége, líz tapasztalati érték, általában munkadíjjal számolják, de a tisztítószerek és az ún. apróanyagok anyagköltségét is számításba veszik.
2.3 Hozam Az 1 éves AÜ üzemeltetési megtakarítás: AÜ= ÜM-ÜT. Ft/év. ahol az t7r jelölésében a T index az új berendezés tervezésére utal, míg az Ü\i jelölésében az M index a régi berendezés meglévő voltát szimbolizálja.
3. A dinamikus megtérülési időtartam implicit képlete A képlet két alapfeltétel egyidejű teljesítésével írható fel. Ha a létesítésre bankhitelt vettünk volna fel, akkor törlesztőrészleteit - ez az egyik alapfeltétel - éppen a megtérülés /„, időtartamáig fizetnénk.
ELEKTROTECHNIKA
Az L Összegű hitel törlesztőrészlete az im megtérülési törlesztési tényezővel számolható a k kamatláb függvényében: L • im, Ft/év. Az im képlete: im -
k(\+k)'lu
(\+kf"-\
k(l+k)'"'
1
(l-ht)'"'-l
Az implicit képlet megoldásához - azaz a tm számszerű értékének a kiszámításához - az 1. táblázat és/vagy az 1. ábra használható. Ezekben általánosítva jelöltük az („,-et i-vel, és a /„,-et /V-nel. Az 1. táblázat az i értékeit, az oszlopok a A: kamatlábakat, a sorok az N éveket tartalmazzák. Az 1. ábrában a k paraméterű i görbéket az N abszcisszája és az i ordinátájú koordinátarendszerben ábrázoltuk, i
N l
k[[+k{N+...+k - )]_ 1 + ^ + , . . + ^ ' )
i; AT
1
N+...+k^
^+...4*^')
/. táblázat Az i = k (l+k) N /|(l+k) N -l| függvénykapcsolat értéktáblázata
ev
Az /„,-re tehát két képletünk van, amelyek természetesen azonos eredményt adnak: AÖ
c:
1
Megjegyzem, hogy az angolnyelvű közgazdasági szakirodalomban [1] az /„,-et Capital Recovery Factor-nak (tőkevisszanyérési tényezőnek) nevezik és CR-rel jelölik. Minthogy az L • im mértékegysége is Ft/év, az im • L és a Ü összevonható!. A másik alapfeltétel, hogy: az i,„ • L és a Ü egyenlő legyen: im • L = Ü. Ebből im - Ü/L.
fin
. *a
N.év A 1.5 2,5 4.0 4.4 5.0 10,0
*-0 Í = UN B 0.6667 0.4000 0.2500 0.2273 0.2000 0.1000
k = 0,0!
C 0.6750 0.4070 0.2563 0.2334 0,2060 0.1056
•^xlOO
k - 0,25
D
D 1.25% 1,75% 2.52% 2.70% 3.00% 5.60%
¥-»
E F 0.8789 31.83% 0.585 46,25% 0.424 69.60% 0.3998-0.4 75.89 - 76% 0.3719 85.95% 0.2801 -0.28 180,01%
Az 1. táblázatból is kiolvasható következtetések: N= 10 év esetében igen kicsi (5,6%-os) az eltérés a k = 0,01 -hez tartozó i • 0,1056 és a k - 0-hoz tartozó /= ! / # = 1/10 = 0,1 értekek között. Viszont igen nagy (180%-os) az eltérés a k = 0.01-hcz tartozó i - 0,1056 és a k = 0,25-höz lartozó i = 0,28 között. Az í képletében alkalmazandó k - az un. számításba veti - kamatláb helye a következő értéksor végén van: betéti kamatláb < inflációs ráta < a kölcsön kamatlába < a számításba veti kamatláb tehát nem reálkamatlábbal, hanem a nominális kamatlábnál is nagyobb k kamatlábal kell számításba venni.
4. A megtérülési időtartam explicit képletének levezetése A megtérülési időtartam meghatározásához „elő kell készíteni" a számítási segédleteket: az N függvényében a különböző £ kamatlábhoz tartozó i-ket tartalmazó táblázattuzeteket, vagy -könyveket. A különböző k paraméterű i = f(k, N) görbeseregek sincsenek mindig „éppen kéznél". Ezért célszerű volt levezetnem a t,n explicit képletét. (Megjegyzem, hogy ezzel a képlettel az ENERGIAGAZDÁLKODÁS munkafüzetben [3],[4] - és a hozzá tartozó előadás-sorozatban - számoltam először az 1998. év elején történt levezetés óta.) k(l+k)N 1. lépés: i = r,—, ismeretlen az N, mert k adott és
ÍÍ4Íf-i'
i ismert: i = AÜ/L ! 2. lépés: / [(1+*)N-1] = k(l+kf = i(l+*) N -i I. ábra. Az i - k (1 +k) N /[(1 +k)N-1] fiiggvénykapcsolat görbéi k = 0,25; k = 0,01 és k ^ 0 ( l / N ) paraméterekkel Érdemes megfigyelni, hogy a k = 0,01 paraméterű (tehát 1%-os kamatlábú) i görbe és az UN görbe egybesimul, tehát ha fc-> 0, akkor / • l/M Ennek matematikai bizonyítását Szőnyt Károly mérnök kollégám vezette le az 1991. évi Gazdaságos Világítás Ankéton tarlóit előadásom [4] számára. A levezetés a következő.
Bizonyítandó az [a] - [b] - [c] lépésekben: lim i k-*o - Hm ^)NJX (*-»0) = jj a:(l+k)N=l+N k + + N k N " ' + k N = l+k(N+ +N k N " 2 + k N 1 ) b: ( l + k ) N - l = N k+ +N k N " ' + k N = = k(N+ + N k N ' 2 + k V 1 ) 1999. 92. évfolyam 1. szám
3. lépés: k=i4. lépés: i-k=
a+kf i
(l+kf
5. lépés: lg (Í - jfc) = lg / - tf lg (l+k) l 6. lépes: N = - = — E = -^ , es így: Ig(l4*) lg(l-Hft) tm = lg[/m/(ím-A)]: lg(l + k), ahol im - AÜ/L.
5. Számpéldák a statikus és dinamikus módszerrel, az implicit és az explicit képletekkel Minden példa a megtérülési időtartamot keresi, az alapadatok azonosak.
15
Világítástechnika Kérdés Milyen hosszú időtartam alatt térül meg a világításkorszerűsítés, ha létesítése L - 800 MFt-ba kerül, és a meglévő világításnak Í7 M * 400 MFt, míg a tervezett (új) berendezésnek Üj- = 80 MFt az éves üzemeltetési költsége? A példákban számításba vett kamatlábak rendre: k = 0, k = 1 és k = 25%. „Előszámítás" Az 1 éves üzemeltetési megtakarítás: AÜ= ŰM- Ür= 400-80 = 320 MFt/év A megtérülési törlesztési tényező: im = M)/L = 320/800 = 0,4 Válasz A statikus megtérülési időtartam (k - 0), amelyet az angolnyelvü közgazdasági szakirodalom [l] Simple Payback-nek (egyszerű megtérülésnek) nevez: ts = L/AÜ = 800/320 = 2,5 év A dinamikus megtérülési időtartam számítása az explicit képlettel —ha k = 0,01, akkor: t,„ = lgfim/(im-k)J: lg(l+k) = = lg[0,4/(0,4-0,01)]:lg(l+0,01)= 2,54 év; — ha k= 0,25: tm = lg[0,4/(0,4-0,25)]:lg( 1+0,25) = 4,4 év. Következtetéseké is és a tm összehasonlításával — ha a számításba vett kamatláb kicsi (k = 1 %), akkor a is és a //» között is kicsi (1,75%) az eltérés; —ha k = 25%, akkor a ts és tm között nagy (76%) az eltérés; —az időhatás tényezőjét feltétlenül számításba kell venni, tehát dinamikus módon kell számolni! A tm minősítése Hogyan minősíti a beruházó a /„,-et, ha a korszerűsítés alapvető indoka: —-a világítási berendezés „fizikai kopása" (tehát műszaki szükségességből kell korszerűsíteni), vagy ha — a világítási berendezés „erkölcsi avulása" (tehát műszaki megfontolás alapján kell dönteni a korszerűsítésről)? —E két indokon belül „elvárásai" szerint is minősít: — Ha a beruházó elvárása / e ^3 év megtérülési időtartam, akkor általában tudomásul veszi, hogy a műszaki szükségességből végrehajtandó csere "nem gazdaságos" minősítésű, de „nem túl hosszú" időtartamon belül {tm = 4,4 év) megtérül a korszerűsítés létesítési költsége. — Ha gazdasági megfontolásból korszerűsítene, azaz í e <3 éves megtérülést minősítene „gazdaságosnak", akkor *m = 4,4 évvel nem elégszik meg, így nem korszerűsít. — Ha a beruházó /e^5 év alatt várja a megtérülést, akkor a tm = 4,4 év ismeretében „gazdaságosnak" minősíti a korszerűsítést, akár a meglévő berendezés fizikai kopása, akár erkölcsi avulása miatt cserél új berendezésre. Végezetül ellenőrzési és összehasonlítási céllal megoldjuk a tm implicit képletét is k = 0,01 és k = 0,25 kamatlábbal mint paraméterekkel.
16
Az 1. táblázat k = 0,01 oszlopában megkeressük az i => 0,4 számot: ennek sorában a hozzá tartozó N = 2,5 év (pontosan: 2,54 év!). Ugyanígy k =0,25 oszlopban „megtalált"/- 0,4-nek a sorában: N = 4,4 év. Az 1. ábra k = 0,01 paraméterű görbéjéhez az i = 0,4 ordinátától vízszintes egyenest húzunk, majd a metszéspontot levetítjük azN abszcisszára, az eredmény: N= 2,5 év (pontosan 2,54 év!). Ugyanígy a k= 0,25 paraméterű görbének az / = 0,4 egyenessel való metszéspontja az N tengelyen a 4,4 évet jelöli ki. Az implicit képlet kétféle - táblázatos és diagramos megoldásával közveU'e bizonyítottuk az explicit képlet helyességét! Összefoglalva: A dinamikus megtérülési időtartam — e cikkben első ízben levezetett — képlete: /m = lg[im/((.ir-^)]:lg(l+^), ahol az im = AÜ/L megtérülési törlesztési tényező a ts = L/AÜ statikus megtérülési időtartam (k=Q) reciproka. Irodalom fVayne C. Turner: Energy Management Handbook. The Fairmont Press, Inc.ThirdEdition, 1997. [2] Dr. Papp Ottó: Műszaki döntések gazdasági megalapozása. KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet, Budapest, 1972. [3] AEE Magyar Tagozat (Munkafüzet, Budapest) Energiagazdálkodás (az [1] honosítása) 1998. [4] A szerző publikációi jelen cikk témájában: 1972. BME Gazdasági Mérnöki Szak (diplomaterv, Bp,). A vasúti térvilágítás korszerű, hatékony megoldásának követelményei 1973/10. VILLAMOSSÁG (Bp.) Világítási berendezések relatív ériékelés i módszere 1975/2,6,7,9,10. VILLAMOSSÁG (Bp.) Világítási berendezések műszaki-gazdasági hatékonyságelemzése 1976/5,6. MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG (Bp.) Műszaki-gazdasági hatékonysági alapmutató a minőség, megbízhatóság és a költségek együttes vizsgálatához 1978/79. BME Gépészmérnöki Kar (dokiori disszertáció. Bp.) A vasúti szabadtéri világítás műszaki-gazdasági követelményei 1991. MEE Gazdaságos Világítás Ankél (előadás, Bp.) Gazdasági számitások táblázatos módszerrel 1992. MEE Világítástechnikai Ankét (előadás, Bp.) Takarékosan vagy gazdaságosan? 1993/11. ELEKTROTECHNIKA (Bp.) Takarékos és gazdaságos irodavilágítás 1994. IV. Országos Egészségügyi Konferencia (előadás, Sopron). Milyen fényforrásokkal és lámpatestekkel lehet sok energiái megtakarítani az egészségügyi intézményekben? 1994/11. ELEKTROTECHNIKA (Bp.) Energiamegtakaritási lehetőségek egészségügyi létesítmények világításánál 1995/11. ELEKTROTECHNIKA (Bp.) Az egy éven belüli megtérülés feltételei az izzólámpa kompakt fénycsőre cserélése esetén 1995. Magyar Energiafogyasztók Szövetsége Konferenciája (előadás, Balaton fenyves) Energiatakarékos világítás 1997. ENERGOREP '97 Konferencia (előadás. Siófok) Világítási berendezések hatékonysága 1998. AEE Magyar Tagozat (Munkafüzet, Budapest) Energiagazdálkodás. XXIII. Világítás. XXIII-A: Alkalmazástechnika (az [ 1 ] honosítása) [I]
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések
Új szélerőművek Burgenlandban A 70-es években kialakult az a felfogás, hogy ahol az országos évi szélerősség 4,0 m/s alatt van, ott nem érdemes a szélenergia felhasználásával foglalkozni. Ahol pedig ezen érték felett volt, ott egyéb nehézségek (pl. a nagy zaj- és madárártalom, az erős mechanikai hatások miatt rövid élettartam stb.) miatt a megépített szélerőművek jelentős részét leállították. Úgy látszott, hogy a szélenergia felhasználása előtt nem áll nagy jövő. De újabban a környezetszennyezés csökkentésének, elsősorban a CO2-kibocsátás csökkentésének szempontja, valamint a fosszilis energiák felhasználásának redukálása újra a megújuló energiaforrások, és ezek közül a szélenergia felhasználása felé fordította a figyelmet. Az elmúlt 10 évben kiérlelt szélenergia-technikát fejlesztettek ki, amelynek során a felsorolt hátrányokat igyekeztek kiküszöbölni. így ma Németországban 1100 MW, az USA-ban 1800 MW és Dániában 600 MW teljesítményű szélerőmű működik. Ezekben a szárnyak 65 m magasságban vannak, így a kontinens belsejében is elérhetik a 12,5—25 m/s szélsebességet. A felhasznált anyagokat könnyebbé és ellcnállóbbá tették, a zajártalmat erősen csökkentették és a szerkezetet egyszerűsítették, elektronikus védelmekkel látták el, amelyek automatikusan vezérlik a rotorok viselkedését erős szélben és vezérlik az üzemet. Ausztriában is igyekszik a kormány a CO2 emissziót csökkenteni és ezért a szélenergiát lehetőleg felhasználni. A szélenergia-potenciált úgy számították ki, hogy ha teljesen kiépítenék a számba jöhető területeken a szélerőműveket, akkor évente 5200 GWh energiát termelhetnének. Természetesen a szélerőművek a teljes kihasználási óraszámot évi 14 000—16 000 órának véve a szélcsendes időszakok az üzemi óráknak kb. 3-szorosát teszik ki. A szélerőművek tehát önmagukban nem képesek az egyes területek energiaellátását biztosítani, hanem csak arra alkalmasak, hogy víz- vagy szén-, gáz-, olajerőművek hálózatára betáplálva azok energiatermelésének egy részét pótolják. Az elméleti számítások szerint az osztrák energiatermelés 9,6%-át lehetne így fedezni, azonban technikai okokból jelenleg mindössze 1% a reális. Burgenlandban a BEWAG - burgenlandi áramszolgáltató - más cégekkel együtt 1997 végén helyezett üzembe 6 db 500 kW-os, tehát összesen 3 MW teljesítményű szélerőművet a Hegyeshalom közelében lévő Zurndorfban. A szélerőműveket a német ENERCON cég gyártotta, E 40 típusúak. A beruházási költség 60 millió schilling, ami 15 év alatt amortizálódik. A telep évente kb. 5,5 millió 18
kWh energiát termel, ami megfelel kb. 1000 burgenlandi háztartás fogyasztásának. Kivált évente 1 800 000 1 olajat továbbá 3 700 t CO2 kibocsátását küszöböli ki. A hagyományos szélgenerátorok gyenge pontja a hajtómű, a zaj és a külső hatások kizárása. Az ENERCON megoldása a hajtómű nélküli szélgenerátor, ahol a generátor forgórésze közvetlenül a szárnyakhoz csatlakozik. Ez kiküszöböli a rotor és generátor közötti energiaveszteséget, a hajtómű zaját, az olaj veszteséget és az olajcserét. A szárnyak az aerodinamikai feltételeknek megfelelnek, érzéketlenek a szennyezésre. A szárnyak beállításának szabályozása és a változtatható fordulatszám beállítása mikroprocesszorral történik. A cos^-t is a hálózati betápláláshoz a kívánatosra be tudja állítani a rendszer. A rotorszárnyak üvegszál -erős ítéses epoxigyantából készülnek, és így 50%-kal könnyebbek, mint az eddigiek. Az epoxigyanta nem szenved fagykárt, mivel alig vesz fel vizet. Az egyes rotorszárnyak villámvédelemmel is cl vannak látva. Eddig egyetlen ENERCON generátornál sem okoztak kárt a villámcsapások. A hálózati betáplálás elektronikusan szabályozott hálózati feszültség- és frekvencia-ellenőrzéssel van ellátva, beállítható teljesítményfokozatokkal és meddőteljesítmény-szabályozással. A váltó irányító felharmonikusuk nélküli szinuszalakú feszültséget táplál be a hálózatba. A rotorszárnyak átmérője 40,3 m. A változtatható fordulatszám és a szárnyak elállítása következtében a generátor optimálisan illeszkedik a mindenkori szélsebességhez. Minden szárnynak szinkronizált bcállítórcndszerc van. Mindezek együtt a hosszú élettartam feltételei. Az üzemet a mikroprocesszor-rendszer vezérli. Mindenre kiterjedő ellenőrző és fékező rendszer biztosítja a szélerőmű biztonságát. Kiegészítéskép mechanikus szenzorok is ellenőrzik a funkciókat. Ha ezek zavart érzékelnek, rögtön lekapcsolják a rendszert, és a szárnyat kifordítják a szélből. A szélgenerátor 2,5 m/s szélsebességnél kapcsolódik be, és 12,5 m/s szélsebességnél éri el a névleges teljesítményt. Az eddigi tapasztalatok igen jók, a kihasználási óraszám a vártat meghaladja. Mindezek azt mutatják, hogy a szélenergia megfelelő beruházás esetén képes a fosszilis energiák egy részét kiváltani. Az így előállított energia egységára egyelőre még valamivel magasabb a hagyományos erőművek által előállítotténál, azonban környezetkímélő volta máris nagy előny. Dr. Sibalszky Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
Információs technológia
Az információs technológia eszköz a tudás, az ismeretek megszerzésére (Szerkesztőségi megjegyzések egy új sorozat elé) Dr. Bencze János Folyóiratunk, az "ELEKTROTECHNIKA" 1998. májusi számában, a főszerkesztői bemutatkozóban mint szerkesztőségi szándékot jeleztem, hogy minél több közérdeklődésre számot tartó, aktuális kérdésről cikkek, ill. cikksorozatok keretében szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni. Egy ilyen téma volt az elmúlt esztendőben az atomenergetika alkalmazásával kapcsolatos - több nézőpontot felölelő - cikksorozat, amelyet amerikai testvérszervezetünk, az IEEE folyóiratából a "SpectnurT-ból vettünk át, azt kivonatosan közöltük, és ezzel egy időben elismert hazai szakembereket szólaltattunk meg, hogy az olvasó "kerek" képet kapjon. Folytatandó a megkezdett utat, egy "újabb témát ajánlunk közérdeklődésre" (eszi nem eszi nem kap mást), nevezetesen az informatika, az információs technológia legkorszerűbb eszközét: az internetet. Hogy miért esett a választás következő cikksorozatunkban az internetre, annak nagyon egyszerű a magyarázata. Olyan témát kerestünk, amely a közérdeklődésen túl orientálja kedves olvasóinkat, továbbá amellyel segíteni tudunk Egyesületünk tagjainak munkájuk hatékonyságában, hozzájárulhatunk a modern információs társadalomba való beilleszkedésükhöz. Európához való gyors közeledésünk, a nagyon közeli jövőben fel kell, hogy gyorsítsa az informatika fejlődését hazánkban is. Erre nekünk is fel kell készülni. Az információ hatalom. Ez a jelmondat talán már egy kicsit elcsépeltnek tűnik, de ezzel együtt igaz, és egyre csak "igazabb" lesz. Úgy érzem, hem lehet eleget és kellőképpen hangsúlyozni az információ fontosságát. Az internet pedig a gyors, széles körű információszerzés legdinamikusabb forrása, és ezzel egy-idejűleg biztosítja a kommunikáció lehető legolcsóbb, leggyorsabb lehetőségét - az e-mail használatát. Személyes tapasztalatom, hogy a magyar villamosmérnöktársadalom, sőt a hazai vállalkozások sokasága sem él megfelelően a gyors információszerzés adta lehetőséggel, az internettel és annak egyéb szolgáltatásaival. Az internet előnyeit nem, vagy nem elégé használják, használjuk ki. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ma már az internet és szolgáltatásaihoz való hozzáférés valóban nem jelent költséget még abszolút értelemben sem, legyen az magánszemély, vagy vállalkozás. (Ugyanis egy otthoni e-mail cím havi díja 1000 Ft + ÁFA, de a teljes körű internet szolgáltatások sem kerülnek többe, mint havi 6 - 8000 Ft.) Természetesen az Internet hozzáféréséhez még - adott konfigurációban kiépített - számítógépes háttérre, és egy telefonvonalra is egyaránt szükség van. De nem akarok a dolgok elébe menni, ugyanis ezekről is bőven lesz szó az internetes cikksorozatban. 1999. 92. évfolyam 1. szám
Az előzőekből adódóan látható, hogy az internet adta lehetőségek nem kellő használata nem elsősorban anyagi kérdés, hanem valami idegenkedésről lehet szó, ami - úgy gondolom - elsősorban az ismeretek hiányából fakadhat. Ezt szeretnénk pótolni . Visszatérve most induló cikksorozatunkhoz, azt 5 egymást követő, egymásra épülő, de önmagukban is "megálló" cikkre tervezzük. A cikksorozat szerzői fiatal mérnökök, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Gépek és Hajtások Tanszéke doktorandusz hallgatói. A "fiatal"-t azért hangsúlyozom, mert a számítástechnika, a számítógépek kezelése, illetve az arra épülő internet-rendszer használata kimondottan /íöta/ tudomány, a fiatalok tudománya. Hiszen gondoljuk csak meg, hogy amíg gyermekeink, unokáink szinte a számítógépbe születtek bele, játszi könnyedséggel sajátítják el annak minden csínját-bínját, addig az idősebb generáció "vért izzad", amíg megtanulja annak kezelését. Definíciószerűen az internet egy világméretű számítógéphálózat. Gépeket és azok összeköttetését jelenti, amelyek kommunikálni képesek egymással telefonvonalon, műholdak vagy egyéb átvitel segítségével. Olyan ez, mint egy hatalmas országútrendszer. Léteznek "földutak" és léteznek "autópályák". A lényeg, hogy eljussunk eg)?ik gépről a másikra. A világhálózaton összekapcsolt gépek számát nem lehet pontosan meghatározni. Becslések szerint 1996-ban több mint 50 országból kb. 30 millióan fértek hozzá az internethez, de ez a szám napról napra jelentősen nő. 1998-ban már 50 millióra becsülik az internet használóit, és egymillió körülire a Web-helyek számát, közel százmillió oldallal. Talán érdekes megjegyezni, hogy az USA háztartásai 40%-ában van számítógép, és ezen gépek 37%-ának van internet-hozzáférési lehetősége. Látható, hogy nem csak a gépek száma, hanem a hálózaton elérhető információ mennyisége is óriási sebességgel nő. De mindemellett még az internettel nyújtott szolgáltatások skálája is gyorsan szélesedik. Ma az már látható, hogy ennek a növekedésnek soha sem lesz vége. Ezekről a dolgokról a napi sajtóból is napról-napra értesülünk. Nagyon fontos információ, hogy az internetnek nincs központja, nincsenek vezetői, a rajta "futó" adatok hatékonyan nem ellenőrizhetők. Az internet megváltozatja az emberek életét, más irányba terelheti a jövőt, jelentős társadalmi, gazdasági változások forrása lehet. (E témával számos nemzetközi konferencia foglalkozik) Ezért is tartjuk fontosnak erről beszélni, erre felkészülni. 21
Információs technológia
Internet alapfokon. Alapvető felhasználói információk az internet használatához. 1. rész: Rajtra készen Farkas László, Víg Zoltán A következő néhány hónapban internet-felhasználói sorozatot indítunk. Célunk: segítséget nyújtsunk az elektrotechnikával foglalkozó szakemberelmek abban, hogy ezt a dinamikusan fejlődő kommunikációs formát mindennapjaikban könnyedén fel tudják használni. Az első részben rövid áttekintést adunk az internet történetéről, alapjairól, valamint segítséget nyújtunk a számítógép beállításához és a kapcsolatteremtéshez. A további részekben ismertetjük a különböző felhasználói programokat, és ízelítőt adunk a hálózat lehetőségeiből.
Egy kis történelem Az internet elődje az amerikai Védelmi Minisztérium által a 60-as évek elején létrehozott Arpanet számítógépes hálózat volt. Az Arpanet szerkezeti felépítése olyan volt, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépek egyenrangúak voltak, nem volt kitüntetett központ, mely egy esetleges támadás során elpusztulhatott volna, ami a teljes rendszer működését tette volna lehetetlenné. Az egész Egyesült Államokat behálózó rendszert elsősorban kommunikációra és információcserére, tárolásra használták. A projekt annyira sikeresnek bizonyult, hogy további fejlesztésekkel — elsősorban kutatóhelyek és egyetemek bevonásával - elérték, hogy a hálózatot nemcsak katonai célokra, hanem egyéb kutatási területeken is használni kezdték. Az igazi áttörést a 80-as évek hozták, amikor az immár internetnek átkeresztelt hálózat világméretűvé vált, és megjelentek rajta a szórakoztató és piaci alkalmazások, tartalmak is. A világot átszövő hálózat tehát rövid múltra tekint vissza, jelentősége azonban mára mindenki által világossá vált: új kommunikációs csatorna jött létre, amely lehetővé teszi szöveg, kép, hang átvitelét bármely két csomópont, azaz internetre kapcsolt számítógép között. Mivel a számítógépben tárolt tartalmak könnyen változtathatók, hamar kialakultak az ún. interaktív tartalmak, amelyek megjelenése és információtartalma a felhasználó (olvasó) igényeinek megfelelően változik. Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az interneten? /. Levelezés (e-mail) A számítógépbe gépelt levelet lehet vele az interneten keresztül elküldeni, illetve fogadni. Újdonság a hagyományos levélhez képest, hogy kép és egyéb számítógépes állomány is csatolható mellé. A hálózatot kihasználva a levelek nagyon gyorsan, egy-két órán (de legtöbbször perceken) belül megérkeznek a címzetthez. 2. Hírcsoportok A közös levelezési listákon különböző témakörökben folytatható társalgás és információcsere. A listára feliratkozott tag automatikusan értesítést kap az új üzenetekrőt és maga is írhat levelet, amelyről a csoport minden tagja értesül. Farkas László doklorandusz hallgató, BME Villamos gépek és Hajtások Tanszék V(g Zoltán hallgató, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
1999. 92. évfolyam 1. szám
3. WWW (World Wide Web) Ez a rendszer grafikus, kezelése egyszerű és könnyen használható. Lehetővé teszi, hogy információkat jelenítsünk meg formázott szövegként, grafikaként vagy akár filmként. Az információt azután mindenki, vagy csak a megcélzott olvasóréteg az interneten keresztül képes elolvasni, megnézni. 4. Intranet, extranet Az interneten kialakult technológiákat alkalmazni lehet egy cégen belüli hálózaton is. Egy ilyen rendszernek az előnyei azonosak az internetével: nagyobb a flexibilitása, könnyebben alkalmazható és független a számítógépek típusától. Az intranet legfontosabb alkalmazása a csoportmunka segítése és a dolgozók információval való ellátása a vállalaton belül. Cégek között kialakítható egy ún. extranet, amely az internet hálózatát használja, de csak az adott vállalatok alkalmazhatják, az adatokat maguk között titkosítva cserélik ki. Az itt felsorolt technikák csak az internetes kommunikáció alapjait jelentik, maga az internet — mind eszközeit, mind tartalmát tekintve — hihetetlen gyorsasággal fejlődik. Jellemző példa erre, hogy használóinak száma a világon évente megduplázódik.
Gépi alapok Az internet fizikai alapja a számítógépes hálózat. Ismerkedjünk meg hát az internetre-kapcsolódás alapjaival, azzal, hogy hogyan kell számítógépünket alkalmassá tenni az új technika kezelésére. Ahhoz, hogy az internet említett lehetőségeit kihasználjuk, szükségünk van egy működő telefonvonalra, és számítógepünknek ki kell elégíteni bizonyos feltételeket. Ha ezeknél gyengébb képességű gépen dolgozunk, több-kevesebb kompromisszumra vagy a gép fejlesztésére kényszerülünk. Mik ezek a feltételek? Elsődleges az operációs rendszer fajtája. Célszerűen grafikus felhasználói felületű operációs rendszert kell használnunk, hogy a képeket és a szövegeket egyaránt a megfelelő módon lássuk. Másik feltétel, hogy az általunk használt operációs rendszer támogatja-e az internet igényelte protokollt. Erre alkalmas az OS2 WARP, a Linux X-Window kiegészítéssel, de hatalmas elterjedtsége miatt most csak a Windows 95 ilyen irányú ismertetésére szorítkozunk. Megvalósítható Windows 3.1 és 3.11 alatt is az internetes kapcsolat Trumpet Winsock program telepítésével, de ez a körülményes kezelésen túl az 23
Információs technológia operációs rendszer hiányosságai miatt alacsony szintű adatforgalmat tesz csak lehetővé. A Windows 3.1 és 3.11 keretprogramok gyenge pontja a soros portok kezelése (ki. később), amelyekre a modemet csatlakoztatjuk. Ez jelenti a szűk keresztmetszetet az adatforgalom számára, és legyen akár gyors modemünk és kihasználatlan erőforrásaink a gépben, nem tudjuk ezeket kellően kihasználni a portkezelés miatt. Ezért, és a jelenleg általános géppark fejlettsége okán, ami lehetővé teszi fejlettebb operációs rendszer futtatását, csak a Windows 95-höz való telepítésen megyünk végig. A hardver-igény az operációs rendszer kiválasztásával meg is fogalmazódott. Egy 486 DX2 80 Mhz órajelű PC, 8 de inkább tó Mbytc RAM-inal, VGA vezérlővel és a telepítéshez szükséges winchester kapacitással (-200 Mbyte) már kényelmes útitárs lehet az internetes szörfözésben. Ha ilyen vagy ennél fejlettebb géppel rendelkezünk (Pentium), akkor felkészülhetünk az internetes kapcsolat létrehozására.
Előkészületek, beszerzések
Ha a számítógépünk még nem volt csatlakoztatva az internethez, az alábbiakra lesz szükség: —modem és a gyártó által adott illcsztőprogram —telefonkábel legalább az egyik végén "amerikai" csatlakozóval és olyan hosszban, ami elér a géptől a telefoncsatlakozóig —Windows 95 installáló CD vagy lemezek —a szolgáltató által adott információk: DNS (Domain Namc Server), átjáró (gateway), Felhaszálónév (user name), jelszó (password), telefonszám —böngésző (browser) — kereszthornyos csavarhúzó, csipesz — türelem
24
Modemek — kapcsolat a világgal
A modem elnevezés a Modulátor-Demodulátor szavak Összevonásából keletkezett. Feladata a számítógépről érkező jelek átalakítása és továbbítása (most a telefonvonalon keresztül) egy másik modemnek, amely ismét számítógépes jelekké alakítja át, de már más helyen. A telefonos modemek nagy változáson mentek keresztül a hetvenes évek banki robosztusaitól — a hasonlóan otromba akusztikus készülékeken át — a mai nagysebességű Hi-Tcch villódzó modemcsodákig. Bár sebességük ezalatt közel ezerszeresére nőtt, működésük alapelve nem sokat változott. Az adatátvitel egy vivőfrekvencia segítségével történik, amelynek fázishelyzete és amplitúdója változik a küldendő digitális jeleknek megfelelően. Ha például 45-fokonként (360/8) van fázisváltozás és két amplitúdólépcsőn változik a jel, akkor ez 8*2 különböző állapotot jelent egy jclváltoztatás alkalmával. A 16 ^2 állapot tehát 4 bit átvitelét jelenti egy jelváltozás alkalmával. Az újabb modemek tartalmaznak olyan algoritmust, amely segítségével a számítógéptől kapott adatokat folyamatosan tömörítik és így küldik a telefonvonalra. Mivel sokféle szabványos sebesség és modemprotokoll létezik, ezért a modemek a kapcsolat felvételekor szinkronizálódnak, "megbeszélik egymással", milyen sebességet és protokollt használjanak a kommunikációra. Ez teszi lehetővé, hogy a Magyarországon nem ismeretlen zajos vonalakon is lehessen kapcsolatot teremteni, bár szerényebb sebességgel. A manapság kapható modemek két csoportba sorolhatóak: külső és belső modemekre. A külső modemek megjelenésükben külön egységet képeznek, amely össze van kötve a számítógép soros portjával, a telefonvonallal és a saját tápegységével. Lehet telefont is csatlakoztatni hozzá, ami a modem kikapcsolt vagy
ELEKTROTECHNIKA
Információs technológia üzemen kívüli állapotában használható. A belső modem nem más, mint egy — a számítógépbe helyezhető — kártya. Található rajta egy soros port vezérlő áramkör és maga a modem feladatait ellátó IC. Ahhoz, hogy ne okozzon konfliktust, a behelyezésekor elhelyeztek rajta egy ún. jumper sort, amely rövidzárjainak átállításával kiküszöbölhetőek a más egységekkel való '"Összeakadások". A belső modem a tápfeszültséget a PC tápjáról kapja, csatlakoztatni a vonalat és a telefont a kártyára szerelt fémlamellában kiképzett csatlakozókba lehet, amelyek beszerelés után a számítógép hátulján találhatók. A külső modemek előnye, hogy — széthúzva a kábeleket — könnyen hordozhatók, kijelzőjükön további információkat nyerhetünk állapotaikról. Elterjedésüket azonban gátolja a külön tápegység, doboz és soros kábel okozta többletköltség, ami az eladási árban jócskán megjelenik. Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy inkább a belső, a beszerelésnél több hozzáértést igénylő, de jelentősen olcsóbb modemek a kelendőbbek a hazai forgalomban. A modemek működési elvei és megjelenési formái után szót kell ejteni legfontosabb paraméterükről, az átviteli sebességről is. A sebességet bps-ben (bit/s) mérik vagy megadható az ún. Baud Rate, ami a jelváltozási sebességre utal. Ma 2400-as modemet csak elvétve találunk, pár év alatt teljesen eltűntek a forgalomból. Ha véletlenül mégis ilyennel találkoznánk, ajándékba elfogadható, de pénzt ne adjunk érte: a levelezésünket még elkezelgeti, a böngészés azonban nagyon lassú, a nagyobb fájlok letöltése pedig szinte kivárhatatlan. Szolid egyhónapos internetezés egy ilyen készülékkel az internet kapcsolat és a telefon díjában olyan növekedést hozhat, hogy azon egy modem modemet is vehetünk. Sebességben a következő a 14 400 bps adatátvitelü sorozat. Ez és az ennek kétszeresét teljesítő 28 800 bps-es tipusok mára csak másodkézből szerezhetők be. Áruk 3-7000 Ft között van. Mindegyikük tartalmazza a folyamatos tömörítési algoritmust (MNP5) és a különböző hibajavító kódokat (MNP 1-4), valamint a fax küldésének és fogadásának lehetőségét. Előnyük, hogy jól kihasználják a magyar vonalak adta lehetőségeket. Jelenleg a kereskedelemben a 33 600 bps-os modemek kaphatóak leginkább. Teljes sebességgel nem tud kapcsolódni a vonal okozta hibák iniatt, de biztonságos 26 400-28 800 kapcsolatot jelent analóg vonalon, 31 200-33 600 kapcsolatot digitális központ esetén. Ezek az adatok saját tapasztalatok, nem postai adatok, csak a tájékoztatás kedvéért írtuk le őket. A következő sebesség az 56 700 bps. Ezt csak azoknak ajánljuk, akik digitális telefonközponton keresztül interneteznek és huzamosabb időt szándékoznak ezzel tölteni, ugyanis bármely más esetben nem térül meg a 40%-os árkülönbözet. Néhány tanács a modem vásárlásához: —Nézzünk utána, milyen telefonközponthoz vagyunk csatlakozva. — Ha használt modemet veszünk, győződjünk meg a működőképességéről, ellenőrizzük, hogy megvan-e hozzá a dokumentáció és a gyártó által adott program (driver) mágneslemezen vagy CD-ROM-on, valamint a kábel(-ek). — Ú j modem vásárlása esetén is ellenőrizzük e tartozékokat, valamint a számlát és a garanciajegyet. Meghibásodás esetén, ha a hiba rendeltetésszerű használat közben következett be, egy év garanciát érvényesíthetünk a vásárlás helyén úgy, mint a legtöbb számítástechnikai részegységnél. 1999. 92. évfolyam 1. szám
—Megbízható helyről vásároljunk. —Lehetőleg postai (HIF) engedélyes modemet vegyünk, amit matrica igazol.
A modem beszerelése Ha külső modemünk van, a számítógép hátulján található 25 v. 9 pólusú D-SUB (Canon) csatlakozón keresztül köthetjük a soros porthoz. A telefonvonal a PHONE aljzatba csatlakoztatásával és a tápfeszültség bekötésével a modemünk üzemkész állapotba kerül. Belső modem esetén kicsit bonyolultabb a feladat. Ha számítógépünk alaplapra szerelt soros portokkal rendelkezik, a második portot célszerű letiltani az esetleges konfliktusok miatt. Ezt a következő módon tehetjük meg. Bekapcsolás után nyomogassuk a "delete" billentyűt, amíg egy menühöz nem jutunk. Ekkor a kurzormozgatók segítségével válasszuk az Integrated Peripherals menüpontot. Itt állítsuk be a következőket: Onboard Serial port 1 3f8/Írq4 vagy Autó vagy COM1 Onboard Serial port 2 Disabled A menüből az ESC billentyűvel mehetünk ki. Kilépéskor mentsük el az új beállításokat a Savé Setup menüpont segítségével. A gép áramtalanítása után távolítsuk el a borítólemezt vagy baby ház esetén hajtsuk fel a fedelet. Válasszunk ki egy szabadon lévő ISA slot-ot (lásd /. ábra), és a végéből távolítsuk el a csavarral rögzített lamellát, vagy óvatosan törjük ki a megfelelő lemezdarabot a házból.
A ábra. ISA sloi-ok az alaplapon
A modem jumpereít a leírásának megfelelően ellenőrizzük és állítsuk be. C0M2 vagy COM4 beállítása a javasolt, ugyanis a COMl-en általában az egér van csatlakoztatva, és a COM3 is ezt a megszakítást használja. Helyezzük a modemet a slotba és ellenőrizzük, hogy az élcsatlakozó jól érintkezik-e. Rögzítsük a lamellát egy csavarral, ellenőrizve, hogy a hátlapon található telefoncsatlakozók jól hozzáférhetőek legyenek. A modem LINE csatlakozójába illesszük a kábel egyik végét, a másikat a telefonvonal fali csatlakozójába. Ha nem kompatíbilis a fali és a kábel végén található csatlakozó, két lehetőség közül választhatunk. A modem kábelére szerelünk más csatlakozót, vagy új, megfelelő aljzatot szerelünk fel. Az első esetben a kábelt meg kell blankolni, és a piros és a zöld vezetéket (többnyire csak ez van benne) a kerek telefondugó alsó, egymás melletti sarkaira, tetszőleges polaritással bekötni. A második esetben a meglévő aljzattal párhuzamosan kötünk egy kompatíbilis aljzatot. Az eredeti aljzat alsó két pólusára (amin az eredeti telefonvonal drótjai vannak bekötve) két további vezetéket kötünk, amelyet
25
Információs technológia az új aljzat piros és zöld vezetékkel jelzett kapcsaira rögzítünk. Ez a teendő akkor is, ha csak egy újabb aljzatot szeretnénk felszerelni. A burkolat visszahelyezése után bekapcsolhatjuk a gépet. Ha jól dolgoztunk, a modem két szolid kattanással jelzi üzemképességét, és a bekapcsolás után a képernyőn megjelenő táblázatban felfedezhetjük a modemen beállított soros portot. Ha nem érzünk elég bátorságot a felsorolt műveletek véghezviteléhez, kérjük szakember segítségét.
A modem telepítése
Az ablakokon a Tovább és Vissza gombokkal lépkedve válasszuk ki a telepítendő egységek közül a modemet. A következőkben a modem típusának megadása történik (2. ábra). Itt a Windows 95 által felajánlott típusok, illetve a saját, a modemhez adott illesztőprogramok közül választhatunk. A felajánlott paraméterek többnyire megfelelnek az általános elvárásoknak, de amennyiben vonalunkon van lehetőség TONE (DTMF) módú tárcsázásra, mindenképpen ezt válasszuk. A továbbiakat értelemszerűen kitöltve a modem telepítése befejeződik. A későbbiekben a paramétereket a Beállítások/Vezérlőpult/Modemek ikonja alatt módosíthatjuk.
A telepítés két részből áll. Első a modem a Windows 95 rendszerébe való beillesztésből, majd a megfelelő, az internet igényelte protokoll telepítéséből. A beszerelés és csatlakoztatás után a Windows 95 (jó esetben) jelzi, hogy új hardvert talált. Ekkor elindul a hardvertelepítő. Ha ez automatikusan nem történik meg, a Beállítások/Vezérlőpult/Új hardver hozzáadása programmal ezt manuálisan kell megtennünk. Ha az egér nem működik, az azt jelenti, hogy a modem és az egér által használt soros port báziscímei és/vagy megszakításai azonosak. Ekkor lépjünk ki a rendszerből (Alt i F4), kapcsoljuk ki a gépet, és a modem beszerelésénél leírtak alapján állítsunk be más paramétereket a modem számára. Sajnos nem adható recept száz százalékos biztonsággal a beüzemelésre. Ennek oka a sok gyártó, amely kompatibilisnek mondott eszközei csak sok éves tapasztalat birtokában hangolhatok biztonsággal össze. Ha a hardvertelepítőt előbb-utóbb sikerül elindítani, felajánlja, hogy megkeresi az új eszközt.
3, ábra. TCP/IP beállítások
2. ábra. Modem lelepítése Windows 95 alá
Ehhez szükség lesz a Windows 95 installáló CD-re vagy lemezeire, valamint a modem gyártója által biztosított illesztőprogramra. Ha ezt az utat választjuk, a modem automatikusan telepítésre kerül. Ha azonban ez valamilyen oknál fogva nem sikerül, vagy gyorsabban akarunk végezni, ne futtassuk a hardverfelismerőt.
26
Az internet használatához szükség van egy közvetítő "nyelvre", amelyet minden bekötött számítógép "beszél". Ez a nyelv a TCP/IP (Transfer Control Protocol/Internet Protocol). Arra, hogy a gépet jó nyelvtanárként erre megtanítsuk, csak a Windows 95 install-jára van szükség. A Beállítások/Vezérlőpultnál indítsuk a Hálózat ikont. A hozzáadás gomb megnyomása után kattintsunk a protokollra kétszer. A gyártók közül a Microsoft választásával a jobb oldalon megjelenik a már említett TCP/IP protokoll, erre kattintsunk, majd az OK gombra. A telepítés a gép újraindításával kész is. Ezután be kell állítani a protokoll paramétereit, ehhez a Beállítások/Vezérlőpultnál indítsuk a Hálózatot. Itt már megjelenik a TCP/IP, amit válasszunk ki az egérrel, majd nyomjuk meg a Tulajdonságok gombot. Egy ablakot kapunk, amely felső részén található fülekre kattintva megtehetjük a beállításokat (3. ábra). Ehhez kellenek az internet-szolgáltatónk vagy a cégünk által adott — az átjáróhoz és a DNS-hez szükséges — információk. Otthoni használatnál általában IP-címet automatikusan kapunk. Az átjáró és a DNS beállításánál ne felejtsük el megnyomni a Hozzáadás gombot.
ELEKTROTECHNIKA
Információs technológia Következő lépésként válasszuk a Beállítások/Vezérlőpult/Programok hozzáadása ikonját. Itt a Windows telepítőre kattintással jelöljük ki a Kommunikációt, és ha már így belejöttünk a telepítésekbe, a Microsoft Faxot. Ha megnyomtuk az Alkalmaz gombot, megtörténik az installálás és a gép újraindításával a felkészítés utolsó előtti pontjához értünk.
A kapcsolat létrehozása Bekapcsolás után a képernyőn a Sajátgép ikon indításával megjelenik a telefonos hálózat (4. ábra). Erre kettőt kattintva egyetlen ikont látunk: az Új csatlakozás létesítése nevűt.
4. ábra. Telefonos kapcsolat
Indítsuk el. Értelemszerűen kitöltve az adatokat — beleértve az internet-szolgáltatónk vagy a cégünk által adott telefonszámot — egy kapcsolódást kapunk, amivel mostantól mindig el tudjuk érni az internetet. A most elkészített csatlakozás ikonja megjelenik a Sajátgép ablakban. Ezt elindítva egy újabb ablakot látunk, amelyben ki kell tölteni a felhasználónevet és a titkos jelszavunkat. Ha a jelszó alatti kis négyzetet kipipáljuk, legközelebb már nem kell a begépeléssel foglalkoznunk. Ez azonban csak akkor ajánlott, ha egyedül használjuk a gépet, ugyanis így más is be tud lépni a nevünkben.
Társ az internetezésben: a böngésző Ha az eddig felsorolt műveleteket rendre elvégeztük, számítógépünk készen áll az internettel való kapcsolatteremtésre. Alihoz, hogy ezzel a kapcsolattal tudjunk valamit kezdeni, megfelelő programokra van szükség. Ezeket többnyire a szolgáltatók bocsátják rendelkezésünkre, de ha például a vállalaton keresztül kapcsolódunk, más úton kell beszerezni őket. Használhatunk külön programokat az internet különböző lehetőségeinek igénybevételére, mi mégis azt javasoljuk, hogy egy multifunkciós browserrel dolgozzunk, amely a legfontosabb funkciókat keretbe foglaltan tartalmazza. Jelenleg két domináns cég vetélkedik a felhasználók bizalmáért. Mindkettőjük a programcsomagot egyéni felhasználók részére ingyen adja, így nem követünk el jogsértést, ha lemásoljuk ezeket. Az egyik a Netscape Communicator 4. verziója, a másik a Microsoft Internet Expíorere (5. ábra). Mindkét program alapja a böngésző amellyel a World Wide Web (világméretű háló) anyagait jeleníthetjük meg. Tartalmazzák továbbá az egyéni e-mail, illetve a hírcsoportok kezelését. Lehetőség van az FTP (Füe Transfer Protocol) szolgáltatások igénybevételére is, a böngészőben megjelenítve az adatokat. Az installáláskor a programok kérnek néhány információt, amely már a birtokunkban van. Ennek befejeztével elkezdhetjük a vizsgálódást az interneten. A kapcsolat létrehozása és a program indítása után írjuk a menü és a gombok alatti sorban a Location vagy Address után a következőket: supertech.vgt.bme.hu. Az Enter leütése után, a kapcsolat sebességétől függően megjelenik az oldal. Ha nem így történne, akkor valamit menet közben elrontottunk, vagy rossz beállítási adatokat kaptunk. Ekkor próbálkozzunk a következő számsorral: 152.66.82.24. Ha ennek hatására bejön az oldal, akkor a TCP/IP beállításainál ellenőrizzük a DNS értékét, mert ez a szerver rendeli hozzá a számsorhoz a karakteresen leírt címet. Reméljük, sikerül megtenni ezeket a beállításokat, és kapcsolatba kerülni ezzel a napjainkban viharos gyorsasággal fejlődő kommunikációs formával. Lehet, hogy első olvasatra nehéz átlátni a beszerelés és a beállítások minden részletét, de saját tapasztalatom, hogy ezután, az első lépés után minden további már sokkal könnyebb lesz. Sok sikert kívánunk!
5.ábra. A Netscape Communicator 4 (bal oldal) és az Internet Explorer (jobb oldal)
1999. 92. évfolyam 1. szám
27
Egyesületi élet Beszámoló a MEE Elnöksége részére a VDE stuttgarti kongresszusáról I. A VDE kétévenként esedékes kongresszusát idén október 21. és 22-én rendezték a Stuttgarti Kongresszusi Központban. A VDE 35 ezres tagságából körülbelüi ! 200-an voltak kíváncsiak a programra, közülük is sok ingyenes résztvevőként meghívott egyetemi, főiskolai hallgató volt. 2. A rendezvény első fontos mozzanata a 105 éves VDE névváltoztatásának a bejelentése volt. Az új teljes név VDE Technisch'Wissenschqftlicher Verband der Elektrotechnik Elektronik Infönnationstechnik Természetesen a hagyományos lógót megtartották. 3. A program bevezető részét az országos és a helyi tartományi szintű gazdaságpolitika aktuális problémáiról adott tájékoztatók jelentették. Ezt követően új fejlesztési eredmények bemutatására került sor, általában több vállalat képviseletében összeállt szerzőcsoportok vállalkozásában. 4. A szerény méretű kiállítás a német ipari fejlesztés néhány csúcseredménye mellett főleg a helyi egyetem tanszékeinek bemutatását szolgálta. 5. A szerény méretű kiállítás a német ipari fejlesztés néhány csúcseredménye mellett főleg a helyi egyetem tanszékeinek bemutatását szolgálta. 6. A meghívott fiatalság részére állandóan működő, ingyenes bistro állt rendelkezésre, ahol az Egyesület képviselői rendszeresen jelen voltak és konzultáltak az ifjú érdeklődőkkel. Ezenkívül ismertetök és játékos programok is színesítették a programot. 7. Az írott és az elektronikus sajtó (nemcsak a helyi, az országos is) nagy teret szentelt a rendezvények, ami elsősorban a megjelent
országos és helyi iparpolitikai tényezők nyilatkozatainak volt köszönhető. A kongresszus idején ugyanis még nem zárult le a választások utáni várakozások időszaka, és mindenki minden megnyilvánulásra figyelt a várható adóreformmal vagy az atomerőmüvek további sorsával kapcsolatban. Emellett azért teret kapott néhány, a szakmához közelebb álló kérdés is, mint a német műszaki fejlesztés jövője a globalízáció korában, vagy a nők helyzete a műszaki pályákon. 8. A kongresszus résztvevőinek nagyon sok írásos tájékoztató anyag állt rendelkezésére a VDE különböző irányú tevékenységeinek bemutatására. 9. A kongresszuson a VDE vezetői többször is kinyilatkoztatták, hogy működésükbe szeretnének az amerikai egyesületi gyakorlatból több elemet átvenni (pl. a rendezvények lebonyolítása területén). 10. Az energetikával foglalkozó társaság, az ETG szintén kétévenként esedékes közgyűlését az egyik ebédszünetben tartották meg. Ezen bemutatták az új elnökség tagjait, akiket a nyár folyamán levélben történő szavazással választottak meg, hasonlóan néhány nagy egyesület gyakorlatához. A szavazásban való részvétel mértékét (-30%) kiemelkedőnek tartották. Ezenkívül a közgyűlés fő mozzanata a díjak átadás volt. A napirendi pontokhoz a hallgatóság köréből egyáltalán nem volt hozzászólás. 11. A VDE vezetői többször is hangsúlyozták az EUREL fontosságát, és személyesen is kértek arra, hogy a szervezet munkájába aktívan kapcsolódjak be.
Dr. Krómer István
Hároméves program az ellátás minőségének javítására az ÉDÁSZ Rt.-nél A hat megyére kiterjedő, 18 200 km -es ellátási területén közel 900 000 ügyfél villamosenergiaellátását biztosítja az ÉDÁSZ Rt. Az értékesített villamos energia 30%-át a háztartások, 70%-át a nem lakossági fogyasztók használják fel. A mennyiségi és minőségi igények növekedése összhangban áll az észak-nyugati régió gazdasági fejlődésével. A térségben jelentős tőkeerőt képviselő külföldi befektetők nemzetközi szinten elfogadott minőségi követelményekkel lépnek fel. Mint az elégedettségi vizsgálatok is jelzik, a lakossági fogyasztók is kiemelt fontosságúnak ítélik a folyamatos, zavarmentes áramszolgáltatást, a gyors hibaelhárítást. Ezen igények maradéktalan kielégítése nagy kihívás társaságunk számára, amelyre a hároméves akcióterv eredményes végrehajtásával kívánunk válaszolni. A hároméves akcióterv három alapvető célt tűzött ki: mennyiségi és minőségi igények maradéktalan kielégítése révén elégedett ügyfelek, hosszú távon gazdaságos és eredményes működés révén elégedett tulajdonosok, egyéni fejlődési lehetőség és az eredményeken alapuló érdekeltségi rendszer révén elégedett munkatársak. A program végrehajtásával ügyfél-orientál tabbá kívánunk válni azzal, hogy ügyfeleinket gyorsabban és jobban szolgáljuk ki. Célunk, hogy 1998 és 2000 között 15%-kal csökkentsük a hálózati zavarok számát, időtartamát a technikai feltételek és a szolgáltatások minőségének javításával. A hároméves periódusban tervezett 20 milliárd Ft beruházás révén számottevően, minden ügyfelünk számára érzékelhető módon javuini fog az ellátás minősége. Az 1998. szeptember l-jétől működő hatékonyabb, kétlépcsős szervezet célja, hogy a kevesebb döntési szinttel közelebb kerüljünk a fogyasztókhoz. Az eddigi, regionális szemléletű szervezetet az ügyfélcsoportok igényeihez jobban igazodó, modern szervezetté alakítjuk át. Ügyfélkapcsolati rendszerünk átalakításának alapelve, hogy lehetőleg ne az ügyfélnek kelljen az ÉDÁSZ-t felkeresnie, hanem a megoldás menjen az ügyfélhez.
28
A nagyfogyasztói kört egyedileg, folyamatos, személyes kapcsolatok keretében kívánjuk kezelni. Ezt biztosítják az ÉDÁSZképviselők, akik az alkalmazott technológiához igazodva tartják a kapcsolatot a kiemelt ügyfelek egy-egy csoportjával. A lakossági ügyfeleink körében mindinkább a telefonon és levél útján történő kapcsolattartást, tájékoztatást kívánjuk elterjeszteni. Ez indokolja a telefonon keresztüli ügyintézések számának dinamikus, évi átlagban két és félszeresére növekedése, és a háztartások 80%-os távbeszélő ellátottsága. így az üzemvezetőségek számának 36-ról 23-ra csökkenése átmenetileg sem okozhat zavart az ügyfélkapcsolatokban, ugyanis a 23 üzemvezetőségen lévő ügyfélszolgálati iroda mellett további 12 fogyasztói iroda is működik ellátási területünkön, amelyek tömegközlekedési eszközzel a legtávolabbi településről is elérhetők egy órán belül. Az új szervezeti formára történő áttérés, az új üzemvezetőségi határok kialakítása 1998. január l-jén kezdődött és szeptember l-jén befejeződött. Az új szervezet kialakítása során a társaság amint azt az Igazgatóság 1997. októberi határozatában is rögzítette - nem kíván élni a dolgozók el bocsátás val. Minden, az átszervezéssel érintett munkatárs részére munkalehetőséget ajánlott fel, amennyiben szükséges, támogatva az utazást esetleges átköltözést. Az általános feladatok részbeni központosítása, illetve a helyi feladatok üzemvezetőségekhez történő kihelyezése a felelősségek és döntési hatáskörök növekedését jelenti dolgozóink számára, amely egyúttal szakképzettebb munkatársakat igényel. Ez alapja a szakmai és egyéni fejlődés lehetőségének, ami vonzóbbá teszi az ÉDÁSZ-t a munkatársainak számára. A hároméves program eredményeként megvalósuló, kiváló minőségű áramszolgáltatás növelni fogja e régió infrastrukturális fejlettségét, és ezzel még vonzóbbá válik a befektetők számára, akik új munkalehetőségeket biztosítanak. A leányvállalataival együtt több mint 3500 munkatársat foglalkoztató ÉDÁSZ Rt. jelentős vásárlóerőt jelent. A több mint 20 milliárd Ft értékű befektetések nagy részével szolgáltatásokat igényel és további munkalehetőségeket teremt Észak-Dunántúlon.
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
XXXI. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia Siófok, 1998. szeptember 10—11. Az oroszlányi székhelyű ,,Bányagépészet a Műszaki Fejlődésért Alapítvány" szervezésében 1998. szeptember 10—11-én immár 31. alkalommal Siófokon megtartott konferencián mintegy 200 fő jelent meg. A résztvevők „A hazai szénbányászat jövőképe és a megújuláshoz szükséges gépészeti és villamos fejlesztések" címen vehették kézbe a konferencia előadásainak anyagát tartalmazó könyvecskét. A konferencián megjelentek a szakmát oktató hazai és külföldi egyetemek oktatói, valamint a gyakorló kutatók, mérnökök, technikusok és kereskedők. Nem csupán a kiadvány, a kiállítások és az előadások, hanem a konferencia korsó és a konferenciapalackok is igen reprezentatíven jelentek meg. A kétnapos gazdag program keretében 27 előadás hangzott el, 28 kiállító cég mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Hat bányászati vállalat előadásaiból négyet a mátrai, egyet-egyet a bakonyi és pécsi szakemberek tartottak. A Miskolci, Kassai és Petrozsényi Egyetemek tervezett előadásai - a kassai kollégák távolmaradása miatt - csak részben hangzottak el. A bányászathoz kapcsolódó gyártó, javító cégek képviselői összesen 12 előadást tartottak. A megnyitó beszédet a konferencia elnökségéből Kis Csaba okl. bányamérnök, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület főtitkára tartotta. Szenvedélyes hangvitelű előadásban mind a külfejtés, mind a mélyművelésű gazdaságosan működtethető bányák pozitív jövőképe mellett foglalt állást: „...azt mondom, ha valóban mindent: — a fel nem használt ásványvagyon értékét, — az emiatt szükséges import költségét, — az igen tetemes bányabezárási költségeket, — a tényleges munkaügyi vonzatokat, — a járulékos piacunk átengedésének hatását, — a visszafordíthatatlanság hatását, —a közgazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés költséges, de létező lehetőségeit tételesen számba vennék, akkor egészen bizonyos, hogy olcsóbb és hasznosabb az országnak a meglévő szénvagyon hasznosítása, mint az ellenkező folyamat felgyorsítása. Egy ország legfőbb célja soha nem lehet más, mint saját polgárainak boldogulása, s ebbe mi is bele kell, hogy tartozzunk. Egészséges lobbizás kellene, ami mindmáig hiányzik. Nem biztos, hogy örökké lemondóan tudomásul kellene vennünk, hogy a hagyománytiszteletben, ezek ápolásában elismerten országelső bányászat az eredményes szakmai összefogást tekintve hátul kullog. Ennek el őbbrev Ítél ében van felelőssége mindannyiunknak, egyesületeinknek, az OMBKE-nek és MEE-nek." Az előadó - a legutóbbi bányanyitásra hivatkozva - üdvözölte a bauxitbányászat terén elért újabb eredményeket. Ezt követően Lázár Mózes országgyűlési képviselő, a parlament Gazdasági Bizottságának tagja, az Energetikai Albizottság elnöke tartott előadást „A hazai szén szerepe a jövő energiapolitikájában" címmel. Az előadó többek közt beszélt: — az energetika-kormányzat-parlament hármas egységéről, — az 1990-ben megalakult SZESZEK szerepéről a szerkezetátalakításban, — az erőmű-bánya integrációról, az integrációból kimaradt bányák sajátos helyzetéről, — a várható bányabezárásokról. 1999. 92. évfolyam 1. szám
Hangsúlyozta, hogy egy sor ellentmondás van a piacon. A hazai szénnek az alacsony gázárral (világpiaci ár egyharmada), a dotált import szénnel (pl. lengyel) kell versenyeznie. Valódi piaci viszonyok biztosításához az ellentmondások feloldása szükséges. A villamos iparban indokolatlanul erőltetett privatizációt ma is érzi a társadalom, a villamos ipar, a bányászat. 1998-ban a MVM Rt. kapacitáspályázatot írt ki, amely meghatározta azt a villamos teljesítményt, amelyre a régi erőművek korszerűsítését, illetve újak építését tervezi megvalósíttatni a pályázókkal. Óriási verseny van az októberben záródó kapacitástenderen. A kiírt kapacitás mennyiségét két alkalommal is csökkentették, vélhetően a hosszú távú kapacitás-szerződések miatt. Az MVM Rt. az áremelésekkel kapcsolatosan is a külföldi tulajdonú cégeket részesítette előnyben a hazaiakkal szemben. A Tiszai és a Mátrai Erőmű megkötött szerződései, a titkosított záradék, netalán többletkapacitás ígérete aláássa a tender komolyságát. A kormány a villamosenergia-ellátással kapcsolatban a következő prioritásokat fogalmazta meg: ellátásbiztonság, a gazdaságosság, környezetvédelem, szociális szempontok. Nagyon fontos az érdekegyeztetés, a kommunikáció, ezért a munkabizottságokba meghívást kapnak a hazai és külföldi energetikai cégek képviselői is. A Gazdasági Minisztériumban az energiaipar csak államtitkári szinten van képviselve. Az érdekek korábbiaknál alacsonyabb szintű képviselete csak rontott a helyzeten. A kormány azt vallja, hogy a gazdaságosan kitermelhető szénre épült villamos energia termelését amíg csak lehetséges, biztosítani kell. Ezért azokat az erőműveket, amelyek a környezetvédelmi moratóriumnak - főként a füstgáz összetétele miatt - nem felelnek meg, 2004-ig olyan állapotba kell hozni, hogy tovább működhessenek. Jelen írás keretei nem adnak lehetőséget arra sem, hogy az igen hasznos számos kutatási és gyakorlati eredményt ismertető előadást, akár rövid összefoglalókban is most ismertetésre kerüljön. A szakemberek találkozásán, ismeretszerzésén és az üzleti kapcsolatok ápolásán kívül a konferencia nevesítette azokat a szakembereket, akik a bányászat, ezen belül a bányagépészet és bányavillamosság terén felmutatott szakmai életpályájuk alapján példaképeink közé tartoznak. Az Alapítvány célkitűzéseiben leírtakkal összhangban a Kuratórium 1998-ban 3 főt részesített „Hell-Bláthy Díj"-ban. A baráti találkozó fénypontjaként Dr. Debreczeni Elemér okl. bányagépészmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, Hídvégi Gábor okl. bányagépészmérnök, a Mátra-Haider Kft. ügyvezetője és Juhacsek István okl. gépészmérnök, az Oroszlányi Szénbányák Gépészeti osztályának nyugdíjas vezetője vehette át Dubnicz László kuratóriumi elnöktől az ezüst-plakettet. A találkozót megelőző közgyűlésen az Alapítvány támogatói bronz-plaketteket (Hell-Bláthy Érem) kaptak. A konferencia zárszavában Forgács László „Hell-Bláthy Díj"-as annak a reményének is hangot adott, hogy 1999-ben nem rosszabb körülmények között ismét találkozhatnak a hazai és külföldi szakemberek. Hartmann István az Alapítvány titkára 29
Nekrológ
Gergely Pál (1922—1998) okl. villamosmérnök Életének 76. évében eltávozott tőlünk az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb egyénisége, aki mély nyomot hagyott mindazok emlékezetében, akik közvetlenül, vagy közvetetten munkatársai voltak. Az utóbbi években betegsége akadályozta ugyan, hogy aktívan részt vegyen a társadalmi tevékenységben, de élete szinte utolsó pillanatáig tevékenykedett. Kezdettől fogva az épületvillamos szakterületen dolgozott, amely szakma - mint ismeretes - igen széles körű. Első munkahelye - 1948-at megelőzően - Rényi Zsigmond jónevü villamossági cégénél volt. Az államosítás után a Villamosszerclő Nemzeti Vállalat megszervezésében oroszlánrészt vállalt. 1952-ben alapították az ÉVITERV-et, amely új munkahelye lett, és amelynek nyugdíjba meneteléig hűséges és elkötelezett dolgozója, szakosztályvezetője, irodavezetője, főmérnöke, majd igazgatója volt. A világítástechnika szakterületén kiemelkedő a sportlétesítmények világításának, a közvilágítás fejlesztésének, egyes középületek díszvilágításának tervezése során kifejtett munkássága. Nevéhez kötődik például a Népstadion első pályavilágítása, az első magyar gyártmányú eredményhirdető berendezések, amelyek azidőben világhírnevet szereztek a magyar iparnak. Vállalati főmérnökként jelentős szerepe volt a számítógépeknek a műszaki számítások, a vállalati információ, a gazdaságossági számítások és az ügyvitel terén történt alkalmazásban. Kimagasló volt az oktatás és a műszaki fejlesztés terén végzett munkája, továbbá a fiataloknak a magas szintű műszaki és tudományos munkába való bekapcsolása is. Keze alatt a fiatalok generációi nőttek fel és váltak a szakma ugyancsak vezető egyéniségeivé. Kiváló
30
munkájáért számos állami, minisztériumi és vállalati kitüntetésben részesült. Egyesületünknél is eredményes munkát végzett. A Fogyasztóberendezések Szakosztályának tagja, majd a Világítástechnikai Szakbizottságnak közel másfél évtizedig vezetője volt. Itt szervezte a szakmai munkát, a szakértő munka kiteljesítését, az oktatás magasabb színvonalra emelését. Az ő elnöksége idején szerveződött először a szakma ma már hagyományosak mondható nagyrendezvénye: az évenként Világítástechnikai Ankét, továbbá erősödött meg a Szakbizottság kapcsolata a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság divízióival és munkacsoportjaival. 1987-ben ezt a meghatározó szerepvállalást jutalmazták MTESZ díjjal. Tevékenységének elismerését jelenti: 1972-ben MEE Nagydíj, 1980-ban Déri-díj, 1985-ben Bláthydíj, 1977-ben Gergely Pál szerkesztésében jött létre a Gyakorlati Világítástechnika című könyv, amely évtizedekre az egyetlen — korszerű ismereteket összefoglaló — kézikönyve volt a magyar világítástechnikai szakembereknek. Társszerzője volt a VIV által kiadott "Villamosipari szerelőipari kézikönyv"-nek. Fáradhatatlan munkásságát jellemzi, hogy nem csak a MEE-ben, hanem az ÉTE-ben (Építőipari Tudományos Egyesület) is működött. Csaknem másfél évtizedig volt az Épületvillamossági Szakosztály vezetője. Ekkor indult az ÉVM támogatásával az iskoíavilágítási program. Részt vett a tervezők minősítésére vonatkozó alapanyag kidolgozásában, majd a minősítő bizottság munkájában is. Munkáját Alpár-díjjal, valamint ÉTE Érdeméremmel jutalmazták. Gazdag és eredményes munkásságát érdemben nehéz röviden összefoglalni. Nehéz elmondani és jellemezni azt a hihetetlen akaraterőt, amivel mindig tudott újat alkotni és újrakezdeni. ... és nehéz búcsúzni a munkatárstól, a baráttól, a tanítótól, s nem utolsó sorban az embertől, aki alkotott, és műveiben maradandót hagyott ránk.
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet
Az 1998. évi díjazottak Elektrotechnika Nagydíj Dr. Lantos Tibor Mekenyésen született 1929-ben. A Debreceni Református Kollégiumban tett érettségi után tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta. 1952-ben villamosmérnöki oklevelet, 1965-ben egyetemi doktori címet, 1986-ban c. egyetemi docensi címet nyert. Oktatói tevékenységét a Taky professzor által vezetett Elektrotechnika Tanszéken kezdte 1951-ben. 1981-ben kivált a Tanszékből, s a VIV, illetve a jogutód a Siemens Rt. műszaki tanácsadója lett. Oktatói munkáját a BME Építészmérnöki Kar Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszéken és az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézetben folytatta. Irodalmi tevékenységét közel harminc különböző könyv, egyetemi, főiskolai jegyzet fémjelzi. Szaksajtóban száznál több publikációja jelent jneg. A Villamosság és az Elektrotechnika folyóiratban megjelent írásaiért 1966-ban, 1972-ben, 1989-ben Nívódíjat kapott. Több szakmai lapnak volt, s az Elektrotechnikának ma is szerkesztőbizottsági tagja. Tervezési és szakértés tevékenysége lefedi a kisfeszültségű erősáramú berendezések csaknem teljes területét a Taky professzor irányításával készített villamos berendezésektől, a Horváth professzor mellett készített különleges villámvédelmeken keresztül a világítástechnika csaknem teljes területét felölelő legkülönbözőbb tervekig. Évtizedek óta foglalkozik szabványosítási kérdésekkel. Tagja a Magyar Szabványügyi Testület Nemzeti Elektrotechnikai Bizottságának, elnöke a világítástechnikai területet gondozó műszaki szakbizottságnak; és a MÁV világítástechnikai szabványokkal foglalkozó szakértői bizottságnak. 1953 óta tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. 1968-ban beválasztották a MEE Országos Elnökségébe. 1968 óta tagja a Világítástechnikai Szakbizottság, illetve a Világítástechnikai Társaság vezetőségének. 1997 óta a Világítástechnikai Társaság elnökségének tiszteletbeli tagja. Egyesületi munkájáért 1992-ben Bláthy-dijat kapott
Bláthy-díj Radványiné Novotny Olga A villamosipari technikusi oklevele megszerzése után a BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakán 1969-ben diplomázott. Első és nyugdíjaztatásáig ugyanazon munkahelyen dolgozott. Munkába lépésekor Országos Villamosenergia Felügyelet, 1969-től Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet volt a munkahelyének megnevezése.
1999. 92. évfolyam 1. szám
A szakmai ranglétra különböző fokozatait végigjárta, ügyintéző-, önálló csoportvezető-, önálló osztályvezető-, műszaki főtanácsos besorolásokban dolgozott. 1980—93 között mint a Világítástechnikai Osztály vezetője tevékenyen és meghatározó módon részt vett Magyarország közvilágításának energiatakarékos átalakításában, amely tevékenység nemzetközi színvonalú műszaki fejlesztést igényelt. 1993-tól a feladatai kibővültek, amikor megbízták az Önkormányzati és Energiahatékonysági Főosztály vezetésével. Az energiagazdálkodás műszaki lehetőségeinek vállalkozási formában történő feltárása kiterjedt a villamos energia, hőenergia különböző területére, a finanszírozási lehetőségek felkutatására, pályázatok formájában történő megvalósítására. Ezt a feladatkört 1996. május 31-ig, nyugdíjazásáig látta el. Az 1989-ben megalakult CREDILUX Rt. mint "harmadik feles" finanszírozó vállalkozási keretek között megindította tevékenységét a közvilágítás területén. A CREDILUX Rt.-nek alapító igazgatósági tagja, 1993-ban megválasztották az Rt. elnökének, amelyben 1998-ban újólag megerősítették. 1997. december 31-én megalakult az ŐKO-LUX Energiahatékonysági Rt., amelynek vezérigazgatója és az Igazgatóság tagja. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1958-ban történt belépése óta folyamatosan aktív résztvevője. A Világítástechnikai Társaság elnökségi tagjaként és a Közvilágítási munkabizottság vezetőjeként 1978-tól tevékenykedik. A vezetése alatt a területi mubi-ülések átalakultak országos érdeklődést kielégítő Közvilágítási Ankétté. Rendszeresen előad szakmai konferenciákon, cikkeket jelentet meg szakfolyóiratokban. Meghívott előadóként oktat a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és több továbbképző tanfolyamon. A bíróság, ügyészség és a rendőrség mint eseti igazságügyi világítástechnikai szakértőt felkérés alapján veszi igénybe. Szakmai munkáját több Kiváló dolgozó, 1989-ben URBANEK-díj, 1990-ben ENERGIAFELÜGYELETÉRT díj átadásával is elismerték. Orlay Imre 1945-ben született Kisbéren. A BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakon kapta diplomáját 1968-ban, majd 1969-ben másoddiplomaként megszerezte a mérnöktanári oklevelet is. 1968-ban a VERTESZ-nél létesítményi mérnökként dolgozott. 1969-ben az ÉMÁSZ Vállalat Sárospataki üzemigazgatóságára került, ahol különböző beosztásokban "dolgozott. 1970-ben lépett be a MEE-be és résztvett a Sárospataki üzemi csoport megalapításában. 1975-ben a vállalat központjában dolgozott műszaki fejlesztési csoportvezetőként. Feladata a vállalat teljes területének és városainak távlati energiaellátási tanulmányterveinek átdolgozása volt.
31
Egyesületi éíet 1981-ben került a Miskolci Körzeti Diszpécser Szolgálat élére. Ekkor indult az üzemirányítás korszerűsítése a telemechanika kialakítása az ÉMÁSZ Vállalatnál. A fejlesztést szakmailag irányította, sőt több, technológiai program kifejlesztésében, programozásában is részt vett. Tevékenykedett az iparág telemechanikai fejlesztési kérdéseinek meghatározásában. Irányította a korszerűsítés további ütemeit, a rendszer kiegészítését a hangfrekvenciás központi vezérléssel, a hálózat-felügyeletet ellátó távműködtetett oszlopkapcsolókkal, az elszámolási méréssel és végül egy tréningsziinulátorral. Témában több előadást is tartott, illetve cikket jelentetett meg. 1993-tól a Miskolci Üzemigazgatóság igazgatója. A szervezési, gazdasági feladatok mellett továbbra is foglalkoztatják a cég műszaki problémái. Több vállalati, és országos munkabizottságnak volt vezetője, ill. tagja: alállomások komplex irányítástechnikai megvalósítása, terhelésvezérlés, üzemirányítás korszerűsítés koncepcióterve, tréningszimulátor, országos korlátozási sorrendek tervezése, elszámolási méréskorszerűsítés stb.). 1970-től a MEE tagja. 1992-től a Miskolci Területi Szervezet titkára. Aktívan részt vett a csoport által rendezett rendezvények, tanfolyamok szervezésében, illetve előadóként is. Tagja a Villamosenergia szakosztály IB-nek, korábban annak titkán feladatait is ellátta. Foglalkoztatja a szakember-utánpótlás kérdése, így részt vett a technikusi képzés módszertani és vizsgakövetelményeinek véleményezésében is.
Kandó-díj Jakab Vince Vizsláson született 1950-ben. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett 1968ban, ebben az évben került az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságára. 1974ben elvégezte a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát. 1974-től villamos kiviteli tervezőként szerzett gyakorlatot. 1976-ban került az üzemigazgatóság üzemeltetési csoportja élére. Üzemviteli vezetőként több nagy/közép és közép/középfeszültségű villamos állomás üzembe helyezését végezte el. 1980-tól az üzemigazgatóság szakszolgálatát vezette, kiemelt szakmai munkái: Villamos állomási és hálózati berendezések számítógépes folyamatirányítása, telemechanikai rendszertervek készítése, telemechanika kivitelezése. Középfeszültségű zárlat- és túláramvédelmi rekonstrukció elektronikus védelmekkel. Közép és kisfeszültségű kábelhibahelymérések, kábeldiagnosztikai módszerek. Nagy/közép, közép/közép és közép/kisfeszültségű transzformátorok túlfeszültségvédelmeinek kialakítása. 1987-ben villamosenergetika rendszertechnika szakmérnöki diplomát szerzett, a "Középfeszültségű kábelhálózatok szelektív földzárlatvédelme és telemechanikai rendszerbe integrálása" című és tárgyú diplomamunkájának megvédésével. 1998-ban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán mérnök-menedzser szakmérnöki diplomát szerzett, az
32
"ÉMÁSZ Rt. Üzemviteli Stratégiája" című és tárgyú diplomamunkájával. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1968 óta tagja. 1976-tól a MEE Nógrád megyei területi szervezetének titkára. Számtalan előadás, szakmai tanfolyam, konferencia, tanulmányút, megbízásos munka szervezésében és lebonyolításában vett részt. 1968 óta a MEE-ben szakértőként, továbbá több helyi és országos szakbizottság munkájában tevékenykedik. Lakatos István 1945-ben született Budapesten. A Villamosenergia-ipari Technikum elvégzése után - ösztöndíjasként - az ELMÜ-nél helyezkedett el. Szakmai feladatait a hálózatok és alállomások üzemeltetése területén végezte. Egyik fő feladata az üzemelő hálózatok érintésvédelmi felülvizsgálata és a NEFH-ra történő műszaki feltételrendszer megteremtése volt. 1972. évben kapcsolódott be a MEE tevékenységébe az ELMŰ Üzemi csoportjánál. 1975-ben Szegedre költözött, ahol a DÉMÁSZ-nál oktatási feladatszervezés volt a feladata, és bekapcsolódott a MEE Csongrád Megyei Oktatási Bizottság munkájába. A MEE és a DÉMÁSZ oktatási tevékenységében összekötő szerepet töltött be. 1980-ban a Villamosenergia-ipar szakon üzemmérnöki képesítést, majd 1987-ben munkavédelmi szakmérnöki, 1995-ben környezetvédő szakmérnöki diplomát szerzett. 1988-tól a MEE Szegedi Csoportjának szervező titkára, 1993-tól titkára volt, ill. jelenleg is az. A megújult vezetésben irányító-végrehaj tó szerepe van. A titkári funkciójában nagy rendezvény volt 1995-ben a szegedi XLII. MEE Vándorgyűlés sikeres lebonyolítása. A régióban történő koordinációban jelentősen erősödött a MEE presztízse, nőtt a szervezet működése iránti érdeklődés. Rejtő János 1947-ben született Pécsett. Középiskolai tanulmányait a pécsi Zipemowsky Károly Gép- és Erősáramú Technikumban végezte. 1977-ben diplomázott a BME Villamosmérnöki Karán, az Erősáramú Szak Villamos Művek ágazatán. Pályáját a DÉDÁSZ-nál kezdte. Méréstechnikusi munkakörben dolgozott Nagyatádon, majd Kaposváron. 1969. január l-jétől egyik alapító munkatársa volt a DÉDÁSZ Siófoki Üzemigazgatóságának. Szakszolgálati előadóként védelmekkel, automatikákkal, méréstechnikával foglalkozott, 8 évig irányította a Villamos Vizsgáló- és Mérőállomást. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1970. január 1jétöl tagja, a Siófoki helyi csoportnál. 1977-től üzemviteli csoportvezetőként gyakorlatot szerzett az áramszolgáltatás üzemigazgatósági, kirendeltségi feladataiban, az alállomások, védelmek, hálózatok üzemvitelében, irányításában. 1978-tól a DÉDÁSZ Dunaújvárosi Üzemigazgatóság üzemviteli osztályvezetői, egyben igazgató-helyettesi munkakörét töltötte be. ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet 1979-től a MEE Dunaújvárosi csoportjának titkárának választották. Szakmai feladata volt az üzemvitel, műszaki fejlesztés, alálloinások, üzemirányítás, kirendeltségek, gépjármű szakterület irányítása. A sárbogárdi, szabadegyházai 120/20 kV-os alálloinások üzembe helyezését irányította. 1989-től kinevezték a Dunaújvárosi Üzemigazgatóságra üzemigazgatói munkakörbe, ebben az évben a MEE Dunaújvárosi Szervezet elnöke lett. Érdeklődési területe a számítástechnika, informatika: önálló szoftverkészítés, publikáció, tanulmánykészítés, a számítástechnikai kultúra fejlesztése. MEE szakértőként 1993-ben a Dunaújvárosi Önkormányzat megbízására elkészítette a város energetikus szakembereivel együttműködve a város távlati energiaellátási tanulmányát team-vezetőként. Területi szervezete több helyi tanulmányt készített, pl. a Dunaújváros Északi Ipari Park villamosenergiaellátási tanulmánytervét az Önkormányzat megbízására. 1995-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán Termelésmenedzsment szakirányú képzésén okleveles menedzser gazdasági mérnök lett. 1991. évtől 1997-ig a MEE Villamosenergia Szakosztály munkájában vett részt mint DÉDIKO területi képviselő. Az 1997. évi Tisztújító Közgyűlés a Szervezési Bizottság elnökének választotta meg. Tárnok István 1938-ban született Nyíregyházán, itt járt gimnáziumba is. 1962-ben szerzett oklevelet a BME Villamosmérnöki Kar híradástechnikai szakán. Első munkahelye a GELKA (először Budapesten, majd Nyíregyházán). 1963 januárjától a TITÁSZ Nyíregyházi Üzletigazgatóságán kezdtett dolgozni, és ettől kezdve folyamatosan tagja a MEE Nyíregyházi Szervezetének. 1969—1973 között a Nyíregyházi Krúdy gimnáziumban tanított, közben 1972-ben a BME Gépészmérnöki Karának mérnök—tanári szakán szerzett oklevelet. 1973-tól - különböző munkakörökben - újra a TITASZ-nál dolgozik, és itt folyamatosan részt vett, illetve vesz különböző - az Egyesület által szervezett - tanfolyamok megszervezésében és a hallgatók oktatásában. A 80-as évek elejétől a MEE Nyíregyházi Szervezetének állandóan vezetőségi tagja, 1992 végétől pedig elnöke.
Csáki-díj Szilágyi András Budapesten született 1942-ben. Végzettsége: BME Villamosmérnöki Kar gyengeáramú, hírközlési tagozat (1966). Villamosmérnök-matematikus szakmérnök (1975). Munkahelyek: Magyar Villamos Müvek Tröszt Országos Távközlési Szakszolgálat (1966—1971), ERŐTERV Villamos Műszaki Főosztály (1971—1993), jelenleg a Magyar Villamos Müvek Rt. Stratégiai és Fejlesztési 1999. 92. évfolyam 1. szám
Igazgatósága. Tevékenységi terület: hálózati telemechanizálás, hierarchikus üzemirányító rendszerek. Oktatói tevékenység: A Kandó Kálmán Villamos Műszaki Főiskolán az "Irányítástechnika és Távközlés a Villamosenergia Iparban" c. tárgy előadója (1972—1977). Egyesületi tevékenység: 1966 óta tagja az Egyesületnek. 1968-tól Villamosenergia Szakosztály Távközlési Munkabizottságának titkára, egy ciklusban az Etikai Bizottság tagja. 1990-től két cikluson keresztül az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály elnöke. Az 1997-ben a Jelölő Bizottság Tagja. 1997-től a Szakosztály egyik alelnöke, a MEE Elnökségben az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztályt képviseli.
Straub-díj Rácz István Elemér Bőnyrétalapon született 1937-ben. Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, ezt követően villanyszerelő képesítést, majd Villamosenergiaipari Technikumi bizonyítványt kapott. Közben 1957. április 8-án kezdett dolgozni az ÉDÁSZ Vállalatnál mint KÖVILLEF ellenőr, majd 1960—1970 között energia ellenőr. Fogyasztói berendezések ellenőrzésével, tervek felülvizsgálatával, műszaki ellenőrzések, kis- és középfeszültségű berendezések üzembe helyezésével és energiagazdálkodással foglalkozott. Közben folyamatosan képezte magát, így mérnöki diplomát, Felsőfokú Munkavédelmi oklevelet kapott, és több tanfolyamot végzett. 1970—1972 között a vállalati központban mérésügyi csoportvezető, 1972-től vállalati föenergetikus, 1982-től a Fogyasztói Műszaki Osztály vezetője, 1998-tól kereskedelmi igazgatóhelyettes - Energiakereskedelmi osztályvezető. Fő feladata a fogyasztói villamosenergia igények kielégítése, műszaki—gazdasági feltételeinek meghatározása, tervek felülvizsgálata, villamos energia vásárlási, gazdálkodási témák intézése, irányítása, valamint a közüzemi és kereskedelmi szerződések készítése stb. Energiagazdálkodás területén a Nehézipari Minisztérium 1984—1990 között három esetben díjazta az általam készített energiatakarékossági pályázatokat. 1970 óta folytat szakértői tevékenységet a következő területen: kis- és középfeszültségű berendezések tervezése, létesítése és üzemeltetése; villamos biztonságtechnika; energiagazdálkodás, amely témakörökre 1970 óta rendelkezik minisztériumi engedéllyel, majd 1998 óta a MEE szaktanácsadói igazolványával. Az ÉDÁSZ-nál eltöltött ideje alatt több mint 50 újítását vezették be az élelmiszer-, textil- és a villamosenergia-iparban. Tevékenységét a társadalmi szervezetek és az ÉDÁSZ több kitüntetéssel ismerte el. Az ÉDÁSZ Rt.-nél 1996-ban kapta meg a "MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPAR MEGÚJÍTÁSÁÉRT" emlékérmet. 1960-tól 1944-ig volt az ÉDÁSZ munkavédelmi felügyelője. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületének 1957 óta tagja.
33
Egyesületi élet Győrben a MEE vezetőség tagja volt az 1960—1989 években. Budapesten Villamosság a Mezőgazdaságban munkabizottsági tag (1970—-1992); az Energiagazdálkodási munkabizottság tagja (1980— 1990), a Műszaki Tudományos Tájékoztatási Bizottság tagja (1978—1988). A MEE keretein belül 1992—1994 között részt vállalt a Villamosenergia-törvény alkotásban, a VKSZ alkotásában, majd 1994-tŐl a tarifa bizottságban, az új tarifa-rendelet kidolgozásában.
Urbanek-díj Kosztolicz István 1940-ben Budapesten született. A Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumban elektrotechnikusi oklevelet szerzett. A BME Villamosmérnöki Karának Erősáramú Szakán diplomázott, majd gazdasági mérnöki oklevelet is kapott. 1959 óta dolgozott az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában (EKA) 1994-ig, ahol különböző mérnöki és vezetői munkát végzett. Nevéhez fűződik a fejlesztő laboratóriumok kialakítása, mérési elvek kidolgozása, számos konstrukciós és technológiai fejlesztés megvalósítása. 1995 óta a Tungsram-Schréder Rt.-nél dolgozik tanácsadó munkakörben. Fő tevékenysége a minőségbiztosítás területére terjed ki. Irányításával került bevetésre az ISO 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszer. A MEE-nek 1968 óta tagja. Több alkalommal tartott az Egyesület rendezvényein előadást, publikált a Villamosság és az Elektrotechnika folyóiratban. Tevékenyen részt vállalt a Világítástechnikai Társaság munkájában, sok éven keresztül mint elnökségi tag. Éveken keresztül szervezte a különböző munkabizottságok munkáját. Jelenleg az Elektrotechnika világítástechnikai rovatszerkesztője. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kandó-díjának és a Világítástechnikai Társaságért kitüntetés tulajdonosa.
Lis ka-díj Dr. Ásványi József 1939-ben született Sopronkövesden. 1962-ben végezte el a BME Villamosmérnöki Karát, erősáramú szakon. Jelenleg főiskolai tanárként a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kaifőigazgatója és a Villamos Intézet igazgatója. Az intézmény megalakulása óta folyamatosan részt vesz a tanszéki, intézeti és főiskolai, illetve kari szintű oktatásfejlesztési munkákban. így többek között kezdeményezője volt az önálló Villamos Intézet megalapításának. Közreműködött az épületvillainosítási szak tantárgyi programjainak kidolgozásában, majd a szak tanterveinek korszerűsítésében. Intézetigazgatóként irányítottam az egységes villamosmérnök képzésbe
34
illeszkedő tantervfejlesztő munkát. Jelenleg a tantervi szakbizottság elnökeként irányítja a villamosmérnöki szak moduláris, kreditpontos tantervének kidolgozását Szakmai közéleti tevékenységének rövid összefoglalása: Tagja a PAB Műszaki és földtani Tudományok Szakbizottság keretén belül működő Gépészeti és Villamos Munkabizottságnak. Vezetőségi tagja a Mérnöki Kamarán belül megalakult Felvonós szekciónak. Bekapcsolódott az IGIP (Internationale Gesellschaft fúr Ingenieurpadagogik) munkájába. 1995 óta tagja az IAEE (International Association of Elevátor Engineers) nemzetközi szakmai-tudományos társaságnak. 1995 óta képviseli a a Kart a Főiskolai Főigazgatók Kollégiumában (FFK), jelenleg az FFK elnökségének tagja. Az 1996/97-es tanévben soros elnöke volt a Műszaki Felsőoktatás Rektori-Főigazgatói Kollégiumának. Az 1998/99-es tanévtől soros elnöke a 10 intézményből álló Műszaki Főiskolai Kollégiumnak. Baranya megye képviseletében soros elnöke az Alpok Adria Munkaközösség "Science and Technology" munkabizottságának. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, illetve 1995 óta a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán végzett szakmai-oktatói és vezetői munkája alapvetően a főiskolai mérnökképzésre és ezen belül a villamosmérnök képzésre irányult. Ezért már a 70-es évek elejétől kialakult a munkakapcsolata a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel. Mint villamosmérnök és főiskolai oktató 1974-től tagja a MEE-nek. Az elmúlt időszakban egyesületi tevékenységét az alábbi területeken végezte: A PMMF munkahelyi csoportjában, illetve a helyi szervezetben résztvett az egyesület által szervezett programokban, illetve a tanszék és a főiskola részéről is szervezett szakmai programokat. A Főiskolán folyó felvonós képzés kapcsán 70-es évek végétől bekapcsolódott a Felvonós Munkabizottság munkájába és ina is aktív tagja annak. Ennek során közreműködött több Felvonós Konferencia szervezésében és számos szakmai anyag kidolgozásában vett részt. Immár hagyományosan a MEE Pécsi Szervezetével közösen rendezik meg évek óta a Főiskolán, illetve a Karon a Villamos Szaknapokat. Ez a tavaszi program - amely a végzős hallgatók búcsúztatására szerveződött - ma már a régió egyik jelentős szakmai rendezvénye, amelyen évek óta 70—80 ipari partnerük vesz részt kiállítással és szakmai előadással. A 80-as évek közepétől több cikluson keresztül, egészen az előző választásokig elnökségi tagja volt a MEE Pécsi Területi szervezetnek. Két ciklus óta tagja az Országos Elnökség mellett működő Tanácsadó Testületnek, és azt megelőzően egy cikluson keresztül tagja volt az Országos Elnökségnek.
Verebély-díj Fehér Zoltán Ösagárdon született 1939-ben. 1958-ban Szegeden, a Déri Miksa Gépipari Technikum villamos gépgyártó tagozatán technikusi oklevelet, majd a BME Villamosmérnöki Kar erősáramú ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet szakán 1963-ban mérnöki oklevelet, 1968-ban a irányifástechnika szakon szakmérnöki oklevelet szerzett. 1984ben a BME Gépipari Gazdasági Mérnök Szakán gazdasági szakmérnöki tanulmányait kitüntetéses oklevéllel fejezte be. A MEE villámvédelmi munkabizottság tagja. Első munkahelyén, a VILATI-ban, kutató-tervező mérnökként a szabályozott villamos hajtások és ipari irányító berendezések és rendszerek fejlesztésével és tervezésével foglalkozott. 1972-től a VILATI műszaki igazgatójának közvetlen munkatársa, és mint főmérnök korlátozott jogkörű helyettese lett. 1984-ben az EL-CO gyár főkonstruktőre lett. A nemzetközi szabványoknak megfelelő új zárlat- és túlterhelésvédelmi készülékek fejlesztése-, és gyártás bevezetése mellett irányította az energiatakarékos nagynyomású kisülöcsöves fényforrások nagyfrekvenciás elektronikus előtétéinek és nagyfeszültségű gyújtóára ni köreinek fejlesztését. A közvilágítási hálózatokon gyakran előforduló villám- és túlfeszültségkárok ismételten ráirányították figyelmét a túlfeszültség-védelem fontosságára. A villáin másodlagos hatása elleni túl feszültség-védelem és a vele egybeépített és összehangolt zárlatvédelem mint "komplex védelmi rendszer" fejlesztési célkitűzéseit 1985 tavaszán fogalmazta meg, és hazai alkalmazásukat szorgalmazta. Ez a törekvése a MEE támogatásával munkabizottsági szinten olyan együttműködést hozott létre, amely 1989-ben már "másodlagos villámvédelem" megnevezéssel MEE konferenciasorozatot indított el, és a Villámvédelmi mubi összefogásában a BME Nagy feszül tségtechnika Tanszék, az OMFB, a Villamos Ipari Kutató, a TECHNO TEAM GMK, a DEHN + SÖHNE cég, és az EL-CO (mint hazai készülékgyártó cég) a MEEI és az AEEF, az MSZH támogató együttműködésével a belső villám- és túl feszültség-védelem hazai alkalmazásának bevezetését és széles körű elterjesztését célozta. 1991-ben hat hónapig a TECHNO TEAM GMK-ban dolgozott, majd 1991. július 1 -jétől a DEHN + SÖHNE GMBH + CO. KG. magyarországi cégképviselője lett. A villám- és túlfeszültség-védelem, továbbá a villamos biztonságtechnika területén szaktanácsadói és szakértői tevékenységet folytat, rendszeresen publikál, és a szakemberképzésben is aktívan részt vállal. Rendszeresen tart előadásokat MEE helyi csoportok szervezésében, és döntő szerepe van abban, hogy a gazdaságpolitikai változások viharai ellenére a villámvédelmi konferenciák eddig minden évben a MEE sikeres rendezvényei voltak.
Déri-díj (megosztva) Dr. Kádár Péter 1964-ban született Budapesten. Egyetemi diplomák: 1987-ben a BME Villamosmérnöki Karán villamosmérnöki diploma. 1989-ben Erősáramú szakmérnöki diploma a BME Villamosmérnöki Karán „Szakértői rendszerek alkalmazása a villamosenergia-rendszer irányításában" témából. Tudományos fokozat: 1990-ben egyetemi doktor fokozat a posztgraduális képzés témájából. 1994-ben műszaki tudomány 1999. 92. évfolyam 1. szám
kandidátusa fokozat „A nagyfeszültségű erősáramú hálózatok védelmi rendszerének modellezése" témából. Középfokú nyelvismeret: angol, német, orosz. Munkahelyek: 1987-től 1991-ig az ERŐTERV Villamos Műszaki Főosztály Rendszertervezési Osztályán rendszertervező. 1991-től 1996-ig a KFKI MSZKI Ipari Alkalmazások Főosztályán csoportvezető, majd osztályvezetőhelyettes. 1995-től a BME Villamos Müvek Tanszékén órákat ad villamosenergia-rendszerirányítás témakörben. 1996-tól a DYNAsoft Kft. Automatika ágazatának osztályvezetője lett. Villamosenergia-rendszer számítógépes irányításával foglalkozik Magyarországon és külföldön egyaránt. Még ebben az évben az ágazat a magyar—német tulajdonú DYNAdata Kft.-vé alakult, amelynek ügyvezető igazgatója. Szakterületek: villamosenergia-rendszer irányítás, szakértői rendszerek, védelmek, tréningszimulátorok, EMS funkciók. Eddigi nagyobb munkái: Többcélú aláilomási szimulátor (ELMŰ BVTSZ, Budapest). Diszpécseri Tréningszimulátor (EMASZ KDSZ, Miskolc). Toleráns védelmi kiértékelés (ÉMÁSZ/OVT). On line terhelésbecslés neurális hálózattal (ÉMÁSZ). Munkája során többször sikeresen pályázott az OTKA-nál, illetve a Magyar-Amerikai Kutatási Alap-nál. Együttműködéseket vezet az Arizona State University-vel, a Texas A & M Universitát-tel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Részt vesz több iparági szakértői csoport munkájában is védelmi kiértékelés, szimuláció, EMS funkciók témákban. 1989-ben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület pályázatán egy második és egy különdíjat nyert. Több nemzetközi konferencián tartott előadást, szekcióülésen elnökölt, illetve nemzetközi szervezőbizottsági tag. 1985 óta a MEE-nek, 1990 óta az NJSZT-nek, 1992-től az IEEE tagja. Dr. Mergl K. Attila Tanulmányok: 1985—1990 Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar, Erősáramú Szak, Automatizálási Ágazat. 1990— 1993 Posztgraduális doktoranduszképzés: Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar, Villamosművek Tanszék. 1995 Ph. D. fokozat. Nyelvismeret: angol (középfok), német (középfok) orosz (ír/olvas) Munkahelyek: 1990—1993 Országos Villamostávvezeték Rt. (Ph. D. ösztöndíjas). 1994—1996 KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézet. 1996— DYNAsoft Kft., majd DYNAdata Kft. Projektek: Back-propagation neurális hálózaton alapuló rövidtávú terhelésbecslés fejlesztése és implementálása a miskolci KDSZ-ben. Kapcsolási sorrendek generálására alkalmas szakértői rendszer fejlesztése alaphálózati alállomásokra. Módosított egyszerű genetikai algoritmus alkalmazásának vizsgá35
Egyesületi élet lata. Toleráns mintaillesztésen alapuló alannfeldolgozó rendszer fejlesztése és implementálása. Hopfield neurális hálózat alkalmazása eseménykiértékelésre, a program ember—gép kapcsolati felületének programozása X-Window Motif környezetben. Gyakorlat: Projektmenedzselés villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó mesterséges intelligencia alapú kutatásban. Szoftverfejlesztői gyakorlat DOS, VMS, UNIX operációs rendszerek alatt, C, Prolog, Pascal, FORTRAN, Assembler és BASIC nyelven. Számos publikáció intelligens rendszerek villamosenergia-rendszerbeli alkalmazása területén. Vashegyi György 1962-ben szerezte diplomáját a BME Villamosmérnöki Karán. Szakmai pályáját a Központi Fizikai Kutató Intézetben - egyetemi tanulmányai utolsó két évében ösztöndíjasa volt - kezdte, majd 36 évi munka után aktív pályáját ugyanitt fejezte be. Első önálló konstruktőri feladatai a nukleáris méréstechnika területéről származtak. Ekkor szerzett tapasztalatait a gamma-spektroszkópia "alapműszere"-ként számontartott sokcsatornás analizátorok külföldi üzembe helyezéseinél, majd az újabb típusok ár-tárgyalásainál műszaki szakértőként is kamatoztatta. 1969-től kezdődően bekapcsolódott a hazai számítástechnikát megalapozó ún. "TPA-program"-ba. Ennek keretében a "számítógépek ipari alkalmazása" diszciplínának lett alapító irányítója. 1971—-73 között az IBM cégnél "system engineer" kiképzésben részesült. 1974—80 között aktívan részt vett az International Purdue Workshop on Industrial Computer Systems európai tagozatának a PURDUE EUROPE, majd ezt követően az European Workshop on Industrial Computer System (EWICS) System Reliability, Safety and Security témákkal foglalkozó munkabizottságainak tevékenységében. Ez lehetőséget adott egy, a hazai körülmények között is eredményesen alkalmazható, az ipari számítógépes irányítórendszerek létrehozását támogató "konstruktív modell" kidolgozására. Ennek eredményeként a KFKI, ezen belül a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI) - amelynek 1978 óta osztályvezetője, 1979tol főosztályvezetője, 1980-tól tudományos igazgatóhelyettese volt - a szakterület országosan elismert "gazdájává" vált, s a KFKI-MSZKI fővállalkozásában a társintézetek (SZTAKI, VEIKI, KFKI-AEKI) kutatógárdájával közösen megvalósított projektekkel iskolát teremtett. A megvalósult rendszerek közül mind volumenben, mind komplexitásban kiemelkedik a paksi atom-erőmű tréningsziumlátora, amely az 1986—90 közötti időszakban a finn NOKIA céggel együttműködésben, közvetlen irányításával valósult meg. Munkája eredményeinek elismeréseként a 70-es évek során a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát két alkalommal, a KFKI Intézeti Díj ezüst, ill. arany fokozatát egy-egy alkalommal kapta meg. A paksi atomerőmű blokk-számítógéprendszereinek létrehozásában végzett munkájáért 1988-ban Állami Díj kitüntetésben részesült. 36
1996 vége óta az ÉMÁSZ Rt.-vei együttműködésben a "Villamosenergia-elosztóhálózatok komplex szimulátora" témájú K+F projektet irányítja. Hrivnyák Gyula Az ÉMÁSZ Vállalatnál (jelenleg ÉMÁSZ Rt.) dolgozik 1977 óta. Rövid ideig volt a Miskolci Üzemigazgatóság szakszolgálatánál, majd a Körzeti Diszpécser Szolgálathoz került, ahol mint üzemelőkészítő, szoftver-munkatárs dolgozott, jelenleg a Miskolci KDSz vezetője. Részt vett a telemechanika rendszer első kiépítésében, majd annak rekonstrukciójában. 1982 óta a MEE tagja. Az Egyesülettel több szakmai tanulmányúton vett részt, az elszámolási mérés témakörében Vándorgyűlésen előadást tartott. Az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály tagja.
MEE Életpálya Elismerés Gál Tibor 1926-ban született Brassóban. 1951-ben végzett a BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú szakán. Munkáját a Tonalit V.-nál kezdte mint gyártmányszerkesztő, majd 1953ban a KGM Erősáramú Igazgatóság Műszaki osztályára került főmérnöki beosztásba. 1956. július l-jén nevezték ki az ELEKTRO SZERVIZ főmérnökévé. 1963-ban a vállalatot összevonták az EGYESÜLT VILLAMOSGÉPGYÁR-ral, ahonnan mint gyárvezető főmérnök 1989. november 30-án ment nyugdíjba. Szakmai munkája elsősorban a villamosgép-gyártás, -javítás és -karbantartás témához kapcsolódik, így a SZERVIZ fejlesztéséhez, korszerű technológiák megvalósításához. Aktívan vett részt sok célgép, szerelőszalag, próbaterem, vákuumimpregnáló, dróthúzó stb. tervezésében és megvalósításában. Gépesítette az anyagmozgatást, raktározást, és megszervezte az azonnali javítást cseremotorokkal. Megalkotta a villamos gépek tekercselésének adattárát, a motor gyártmánykatalógusok archívumát és az 1980-as években bevezette a motortekercselés számítógépes tervezését. A hatékonyabb munkavégzés érdekében a gyártmánystruktúrát változtatta, és létrehozta a hazai fékmotorgyártás bázisát. Fékmotorsorozatot tervezett 80—112 mm tengelymagasságra. A műszaki propaganda elősegítésére ÉVIG gyártmány katalógust készített, amelynek köszönthetően a fékmotorgyártás a 80-as években felfutott, és meghaladta az évi 3000 darabot. Munkája elismeréseként több "Kiváló dolgozó", "Gépipar kiváló" kitüntetésben részesült, 1985-ben a "Munka Érdemrend" bronz fokozatát kapta. A MEE-nek 1953 óta tagja. 20 évig volt az "Országos Választmány" küldötte. Részt vett több munkabizottságban (Forgógép, Szigetelőanyag, Korszerű technológia). Több vándorgyűlés aktív szervezését és lebonyolítását végezte villamos épek javítása, karbantartása, minőség és korszerű technológia ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet tárgyában (Veszprém 1965, Esztergom 1967, Miskolc 1970). Előadásokat, korreferátumokat tartott különböző rendezvényeken (ezek egy része megjelent a VILLAMOSSÁG folyóiratban). Szakmai syinposiumokat szervezett külföldi cégek bevonásával (ISOLA, KREMPEL, ISOVOLTA stb.)1985-ben létrehozta a "Villamosgép Javító Munkabizottság"-ot, amelynek 10 évig elnöke volt. Üléseiket átlag 20 fővel a partneroknál tartották, hogy megismerjék egymás jó és rossz szervezetét, technológiáját. Több külföldi tanulmányutat is szervezett a tagoknak. Egyesületi munkáját a vezetőség 1988ban Liska-dí jjal jutalmazta. Hivatali munkáján kívül tervezési, fejlesztési, művezetési munkát végzett, többek között VKM Ganz utcai Próbaterem létrehozásában, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán az impregnáló létesítésében. Villamos gépek hövédelmének utólagos beépítését szervezte, és több nagygépen megvalósította. Nyolc villamos javító üzem létesítésére, korszerűsítésére, technológia fejlesztésére készített tanulmányokat, terveket - három megvalósításában résztvett. Az OMFB megbízására gazdasági felméréseket, tanulmányokat készített, több fejezetet ő szerkesztett. ] 987 óta a MEE szaktanácsadója, ilyen minőségben villamos hajtások, elektromágneses tengelykapcsolók, különleges fékes aszinkron motorok tervezésével foglalkozott (körfürész, centrifuga, darumotor-sorozat). Műszaki tevékenységében mindig arra törekedett, hogy elképzelései, tervei reálisak legyenek és legtöbbször maga is résztvett a gyakorlati munka irányításában, vagy a megvalósításban. Dr. Horváth Sándor 1933-ban született Simontornyán. 1957-ben szerzett oklevelet a BME Villamosmérnöki Karán. Első munkahelye a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet. 1995-től 1994-Íg a Magyar Kábel Müvekben dolgozott vezetői beosztásokban. 1959— 1973 között laboratórium-, próbateremés MEO-vezető, 1973—1981 között főmérnök, 1981—1984 között a Kábelipari Kutató Intézet vezetője, majd 1984-től - nyugállományba vonulásáig - főosztályvezető. Szakmai érdeklődése: a kábeldielektrikumok fizikája, élettartama, a villamos megbízhatóság elméleti kérdései, és az e témakörökhöz kapcsolódó vizsgálati módszerek fejlesztése. E területen végzett elméleti munkája elismeréseként szerzett egyetemi doktori címet. Vállalati tevékenysége: a kábelipari próbatermek fejlesztése, új vizsgálati módszerek bevezetése, technológia- és gyártmányfejlesztés, a nemzetközi szabványoknak megfelelő termékszerkezet, valamint az ellenőrzéstechnológia korszerűsítése. Tudományos tevékenysége: 3 szabadalom, több újítás, 30 tudományos szakcikk és tanulmány, a Műszaki Könyvkiadónál megjelent szakkönyvekben szerzői közreműködés, több tanfolyami jegyzet írása, oktatás a BME-en és a Mérnök Továbbképző Intézetben. Évtizedek óta a BME-en állami vizsgabizottság tagja. Az OMFB keretében közreműködött több országos fejlesztési program kidolgozásában. 1999. 92. évfolyam I. szám
1960 óta tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. 1970—1997 között - 27 éven át - a MEE MKM szervezetének titkára, 5 éven át tagja volt az "Elektrotechnika" lap szerkesztőbizottságának. A MEE keretében több előadást tartott, főként a kábelek alkalmazástechnikai kérdéseiről és a gazdaságos hálózattervezési irányelvekről. Jelenleg a MEE Gép- és Készülék Szakosztály keretében a Minőségbiztosítási Munkabizottság vezetője. Pálinkás Ferenc Miskolcon született 1921-ben. Pályafutása az ÉMÁSZ jogelődjénél, az RVKVSZ-nél kezdődött 1938-ban. Katonai szolgálatát repülős távolfelderítőként teljesítette. A II. világháború után 1948-ban a közben államosított ÁVESZ-nál, később az ÉMÁSZ Vállalatnál dolgozott különböző műszaki beosztásokban. 1951-ben a Miskolci Körzeti Energia Felügyelethez került, amelynek vezetője lett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 1949. évtől. Rövid időn belül 1950-ben az észak-magyarországi régióban széles körű szervező munkába kezd, amelynek révén 1951-ben megalakult a "MEE Miskolci Csoportja". A Villamosság a Mezőgazdaságban Munkabizottságnak élete végéig aktív tagja volt. Az Egyesület érdekében végzett munkát töretlen lendülettel végezte, amelynek eredményeként a miskolci szervezetből önálló üzemi csoportok alakulnak, Miskolc, Eger, Salgótarján, Sárospatak, Gyöngyös és Kazincbarcika székhellyel. Ezt követően az Ózdi Kohászati Üzemek, Miskolci Műszaki Egyetem, Diósgyőri Kohászati Művek üzemi csoportjait önállósította. Nevéhez fűződik a szerencsi üzemi csoport létrehozása is. A csoporttitkári feladatait több mint 25 évig Játtá el kiváló szakéitelemmel. Egyesületi munkáját mindvégig a fiatal műszaki szakemberekkel való segítőkész törődés jellemezte. Érdemei elismeréseként 1977-ben a MEE Bláthy-díjában részesült. Rábai László 1907-ben Székesfehérváron született. A Budapesti József Nádor Műegyetemen 1931-ben kapott kiváló minősítéssel gépészmérnöki diplomát. 1931 decemberében kezdett el dolgozni gyakornokként a Hungária Villamossági Rt. Salgótarjáni Központjában, majd rövidesen az Esztergomi Üzemfőnökségre helyezték. 1932 végén üzemvezetőnek nevezték ki a komáromi üzemvezetőségre. 1948. április l-jén a Hungária Villamossági Rt. Esztergomi Üzemfőnökségének vezetője lett. Az államosítást követően is üzemfőnök maradt, majd a szervezeti változásokat követően az ÁVESZ N.V., illetve jogutódja az ÉDÁSZ V. Esztergomi Üzletigazgatóságának főmérnöke lett, ezt a munkakört 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Szakmai munkája során részt vett Komárom, Lábatlan, Kisigmánd térségének villamosításában, e terület első középfeszültségű távvezetékeinek létesítésében, majd a habomban
37
Egyesületi élet elpusztult villamos berendezések újjáépítésének megszervezésében. 1948—68 között Komárom-Esztergom megye teljes, Pest és Nógrád megye Üzletigazgatósághoz tartozó területén irányításával valósult meg a faluvillamosílás, a közép- és kisfeszültségű hálózatok feszültségáttérése, szabványosítása. Irányításával létesüli az Üzletigazgatóság 35 kV-os főelosztó és 20 kV-os elosztóhálózata. Tevékenyen résztvett — többek között — Esztergom, Tatabánya és Vác korszerű villamosenergia-ellátásának kialakításában. Számos új műszaki megoldást alkotott és vezetett be munkája során. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület munkájába 1955-ben kapcsolódott be, és kezdettől fogva ösztönözte munkatársait az egyesületi munkára, ezért vezetésével az Üzletigazgatóságon belül már az 1950-es évek második felében tevékeny egyesületi élet volt. 1963-ban megalakult a MEE Esztergomi Területi Szervezete, amelynek elnöke lett. Nagy hozzáértéssel irányította a szervezet munkáját, rendszeres tudományos előadás-sorozatokat szervezett, maga is számos előadást tartott. Elnöksége időszakában kezdődött meg az Esztergomi Szervezetben a szaktanfolyami oktató munka, ezeken a tanfolyamokon folyamatosan az 1980-as évek végéig tanította az elektrotechnika, villamosgépek tantárgyakat. Közreműködésével sok egyesületi tanulmányterv és szakvélemény készült. Nyugdíjba vonulását követően is résztvesz az egyesületi munkában, mint tiszteletbeli elnök támogatja az Esztergomi Szervezet vezetőségének munkáját, tevékenységét. Idős kora ellenére ma is egyike legaktívabb tagjaiknak, rendezvényeik, előadásaik rendszeres résztvevője.
Nívódíj Dr. Vetési Emil
1935-ben született Székelyudvarhelyen. Oklevelek: 1958: BME Villamosmérnöki Kar, erősáramú; 1972: BME Közlekedésmérnöki Kar, gazdasági mérnöki; 1979: BME Gépészmérnöki Kar, doktori (dr. techn.); 1984: MSZH szabványalkotói oklevél. Tevékenységek: 1958: Egyenáramú Gépgyár (fejlesztőmérnök); 1959: Könnyűipari Szerelő V. (tervezőmérnök); 1960—92: MÁV Tervező Intézet (tervező, 1963—65 cs.v.; 1966—92 o.v., 1992-től ny. MÁV mérnök főtanácsos); 1993—: BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék (meghívott óraadó); 1994—: ELEKTROTECHNIKA (olvasószerkesztő, 1998-től vezetőszerkesztő); 1966—: BME, BKE, KKMF, PMMF diplomatervek konzulense, opponense. Egyesületi tagság: 1961—: MEE Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1980—95: a Közlekedésvilágítási Munkabizottság vezetője; 1985—92: az Országos Elnökség tagja); 1966. KTE Közlekedéstudományi Egyesület; 1995—: MÉSZ Magyar Energiafogyasztók Egyesülete; 1996—: MMK Magyar Mérnöki Kamara. Szabványosítás: 1974—95: MSZ és MÁVSZ világítási, installációs és érintésvédelmi tárgyú szabványok bizottsági tagjaként, ill. vezetőjeként kb. 20 szabványjavaslat. Konferenciák: 1981 és 86: I. és II.
38
Közlekedésvilágítási Ankét szervezése; előadások 1970—97: 20 hazai, 1986—90: 6 nemzetközi konferencián; 1964—76: 3 előadássorozat a BME Mérnöktovábbképző Intézetben. Publikációk: 1970—97: kb. 30 hazai publikáció; 1977: Gergely P. szerk.: Gyakorlati Világítástechnika szakkönyv 7. Szabadtéri Világítások fejezet. 1981—83: 1 nemzetközi és 2 német tanulmány (társszerzőkkel). Tervezések és szakértések: 1959 óta folyamatosan tervezési, 1966 óta szakértői tevékenység. Témakörök: Erősáramú villamos (belső és szabadtéri világítási, erőátviteli, energiaellátási és -elosztási) berendezések, azok érintés-, villám- és túlfeszültség-védelme, műszaki—gazdasági hatékonyságelemzések, megtérülési (gazdaságossági) számítások. Dr. Kovács Károly 1964-ben született Szegeden. Középfokú tanulmányait 1979—1973 között végezte Szegeden a Déri Miksa Szakközépiskolában, ahol elektrolakatos, villamosgép szerelő szakmunkás képesítést is szerzett. 1989-ben a BME Villamosmérnöki Karának Erősáramú szakán kapott diplomát. 1989—1992 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasa, kihelyezve a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszékre. 1992-től 1996-ige tanszéken volt tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 1994-ben szerezte meg a műszaki tudomány kandidátusa címet. Egyetemi évei alatt forgógépek mágneses és termikus terének modellezésével foglalkozott a végeselemes módszer alkalmazásával. Kandidátusi disszertációját turbógenerátorok aszimmetrikus terhelésének következtében kialakuló forgórész-melegedési problémáit témakörben írta. 1993—1995: az IEEE Hungary Section szervezetében végzett társadalmi munkát. 1996. március óta a Középületépítő Rt. Villanyszerelő Divíziójánál dolgozik EIB-referens (European Installation Bus) munkakörben. Az E1B épületszerelési, -üzemeltetési és -felügyeleti rendszer magyarországi bevezetésével kapcsolatos marketing munkák, tervezési, szerelési, üzembe helyezési és karbantartási munkák összefogásával foglalkozik. Külsős oktatóként továbbra is oktat a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszékén Épületinformatika és villamos gépek numerikus melegedésszámítása témákban. Folyamatosan publikál az Elektroinstallateur című szakfolyóiratban. "'Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer" című könyve 1998 elején jelent meg az EIB Felhasználói Club gondozásában. Az EíB Felhasználó Club Egyesület elnökségi tagja az alapítás, 1997 óta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 1990 óta. Szabó László Budapesten született 1947-ben. A BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szak Villamosművek ágazaton diplomázott 1970ben, azóta a BME Villamosművek Tanszék oktatója, egyetemi adjunktus. A Villamosenergia-átvitel és a Villamosenergiarendszerek üzeme és irányítása c. tantárgyak társelőadója, társszerzője az ezen tantárgyakhoz készített jegyzeteknek, és a Villamos energetika c. tankönyvnek. ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet Szakmai tevékenysége főként a Villamosenergia-rendszerek tervezése, üzemeltetése, szabályozása és a folyamatok dinamikája tématerületekre, ill. az ezekkel kapcsolatos számítógépes modellezésekre és szimulációkra irányul. A szimulációs vizsgálatokhoz a kutatásban és az iparágban is felhasznált számítógépi programokat fejlesztett ki (zárlatszámítási adattár, zárlatszámítás, távolsági védelem beállítás-számítása, eröinüvi generátorok tranziens stabilitásának vizsgálata, teljesítményfrekvencia szabályozás, egyenáramú betét). Számos esetben témavezető a Villamosmüvek Tanszék ipari megbízás alapján végzett kutatási munkáiban. Az MVM Rt. által felkért szakértőként közreműködött az UCPTE-csatlakozást és a próbaüzemet előkészítő munkákban, az 1993-ban készített Alaphálózati Stratégia részeként a tranziens stabilitási vizsgálatokat végezte. Tevékenyen részt vesz az ÜRIK projekt keretében az OVT-ben megvalósuló teljesítmény-frekvenciaszabályozással és az automatikus feszültségszabályozással kapcsolatos feladatok megoldásában. Az Elektrotechnika c. folyóiratban több — társszerzőkkel írt — cikke jelent meg 1976—1997 között. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, 1993 és 1997 között a Villamosenergia Szakosztály Intéző Bizottságának a BME részéről delegált tagja volt. Faludi Andor ! 950-ben Budapesten született. Diplomáját 1974-ben szerezte a BME Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakán. A BME Villamosművek Tanszékén dolgozik, egyetemi adjunktus. Társelőadója a Villamosenergia-átvitel és a Villamosenergia-rendszerek üzeme és irányítása c. tantárgyaknak, társszerzője a Villamos energetika c. tankönyvnek, a Villamosenergia-átvitel és a Villamosenergia-rendszer üzeme c. jegyzetnek. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1974 óta tagja. 1989 és 1991 között titkára volt a MEE Műszaki Tudományos és Oktatási Bizottságának. 1976-ben MEE Nívódíjban részesült. Kutatási területe: a villamosenergia-rendszerek üzemeltetésével, tervezésével kapcsolatos számítógépes modellezés, tranziens stabilitásvizsgálat, elektromechanikai tranziensek és hatásos teljesítmény-frekvencia, ill. feszültség-meddőteljesítmény szabályozási folyamatok vizsgálata, stabilitásbecslés közvetlen módszerekkel. Lényegesebb eredményei a villamosenergia-rendszerben lezajló átmeneti folyamatok időbeli, analóg- és digitális számítógépi szimulációs modellezése, szinkrongenerátorok gerjesztésszabályozása, a sok - véges tömegű - gépből álló rendszerek leképezése és az erőművek közvetlen módszerrel történő stabilitásbecslése terén születtek. Közreműködik az ÜRIK program OVT szintű funkcióinak a hazai igények szerinti adaptálásában, elsősorban az erőművi wattos szabályozás és a központi feszültség-meddőteljesítmény szabályozás kialakításában. 1999. 92. évfolyam 1. szám
Sulyok Zoltán 1965-ben született Debrecenben. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamos Müvek ágazatán folytatta tanulmányait. Az egyetem mellett segédelektrikusként, majd hálózatfejlesztési előadóként dolgozott. Az akkori Magyar Villamos Müvek Tröszt tanulmányi ösztöndíjasaként bekapcsolódott a Hálózati Műszaki Fejlesztési Osztálya munkájába, amelynek azóta is - a különböző átszervezések után és közepette is - a dolgozója. Mint a Hálózati Műszaki Fejlesztési, majd a Hálózati Fejlesztési osztály tagja részt vett a magyar alap- és főelosztóhálózat stratégiai tervezésében, a '90-es évek nemzetközi villamos hálózati környezet- és hazai tulajdonosi szerkezetváltozás műszaki előkészítésében, és részt vesz azóta aktuálissá váló alaphálózati stratégiák kidolgozásában. Az alaphálózati stratégiák és egyéb műszaki számítások, a magyar alap- és főelosztóhálózat a teljes európai villamos szállító hálózat (UCPTE), valamint az ukrán, román, bolgár rendszereket felölelő nagy rendszer-modellek felelőseként a nagyrendszerek teljesítményfeszültség-eloszlás, feszültség-meddőteljesítmény viszonyainak elemzésében dolgozik. Számos nemzetközi munkacsoport tagjaként a Magyar Villamosenergia-Rendszer UCPTE csatlakozásának előkészítésében, a csatlakozás feszültség-meddÖte Íj esi tmény viszonyait részletesen elemző munkabizottságban, a keleti, dél-keleti villamosenergia-rendszerek jövőbeni UCPTE csatlakozásának várható következményeinek vizsgálatában, a nagy rendszerek tranzitviszonyainak elemzésében vett és vesz részt. A CENTREL együttműködés keretében a CALCAG (Műszaki Számításokért Felelős Munkabizottság) munkájában közreműködik. Az MVM Rt.-ben a hálózattervezéshez és műszaki számítások elvégzéséhez bevezetésre és alkalmazásba vételre kerülő PRI (Power Technologies, Inc. — USA, N.Y. Schenectady) PSS/E és TPLAN programrendszerek felelőseként a számítástechnikában és a hálózattervezésben alkalmazott új kutatási eredmények követeléséért, MVM-en belüli adaptációjáért felelős. A programrendszer hazai megismertetéseként számos, az Elektrotechnikában megjelent cikk társszerzője. Több, a Magyar Villamos Művek Közleményeiben megjelenő cikk publikációjában részt vett, a Wien-Süd Ost-i egyenáramú betét üzembe lépése kapcsán a hazai gyakorlatban még ismeretlen új műszaki megoldás (nagy feszültségű egyenáramú összeköttetés) ismertetéséről szóló, iparágon belül terjesztésre kerülő könyv társszerzőjeként közreműködött. Turóezi András 1966-ban született Budapesten. Tanulmányait a BME Villamosmérnöki Karának Automatizálási ágazatán 1990-ben fejezte be. Ezt követően már az MVM Rt. dolgozójaként szerezte meg a BME Villamosmérnöki Karán az erősáramú szakmérnöki diplomát a Villamos Művek Tanszéken 1992-ben. Speciális témája a villamosenergia-rendszerek 39
Egyesületi élet stabilitási kérdéseinek vizsgálata és elemzése volt, amelyet az MVM Rt. Hálózati Fejlesztési Főosztályán kezdett gyakorlatban alkalmazni. Szakmai munkája a magyar alaphálózat stratégiai fejlesztésének kidolgozására, illetve a nemzetközi rendszer együttműködések vizsgáltára, elsősorban a dinamikus viszonyok elemzésére terjed ki. Emellett, illetve ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervezés részeként a feszültség-meddő szabályozás lehetőségetnek, kívánalmainak meghatározásában is tevékenykedett. Mindezek kapcsán részt vett a CENTREL rendszeregyesülés önálló üzemének vizsgálatában, majd ezt követően a négy tag-rendszer UCPTE csatlakozásának előkészítésében. Az UCPTE csatlakozás kérdéseire a CENTREL szervezetén belül működő CALCAG hálózatszámitásokkal foglalkozó munkacsoportjában vesz részt tagként 1992 óta. Ennek kapcsán tevékenykedik a magyar villamosenergia-rendszert közvetlenül érintő, az UCPTE további bővítését jelentő csatlakozások, illetve reszinkronizáció (balkán régió) műszaki viszonyainak vizsgálatában. A CENTREL rendszer UCPTE-hez csatlakozását követően kialakult rendszerlengések vizsgálatával foglalkozó CENTREL-UCPTE közös munkabizottság munkájában is részt vett, amely a rendszer lengések csillapítására vonatkozóan határozott meg intézkedéseket. Jelenleg az UCPTE számára előírt villamosenergia-piac megnyitási kényszere miatt a villamosenergia-szállítási, tranzitálási kérdésekkel foglalkozó, a CENTREL rendszeren belül létrejött munkabizottság munkájában vesz részt, amely a magyar villamosenergia-rendszer számára is meghatározó szerepre való felkészülést dolgozza ki. A hálózatvizsgálatokat a Pl PSS/E programrendszerével végzi, amelyet az Elektrotechnikában több cikkben bemutatott a vizsgálati lehetőségek felvázolásával. Társszerzője volt a magyar villamosenergia-rendszer feszültség-meddőteljes ítmény szabályozásáról készült cikknek is.
Beszámoló a PowerSystems '98 konferenciáról. 1998. november 7—13. között tartolták Santa Clara, Califomia, USA-ban a PowerSystems '98 rendezvényt, amely magába foglalta a Power Quality '98, a Power Value '98, az Energy Storage konferenciát, illetve az ezekhez a témákhoz tartozó szakkiállítást. A konferenciákon áramszolgáltatók és fogyasztók vettek részt. A szolgáltatók a "szolgáltatás elsődlegességét" hangsúlyozták. A kiállításon számtalan, a végfelhasználói minőség monitorozására alkalmas készüléket, recordert mutattak be, amely a vitás esetekben megfelelő adatokat szolgáltat. Bemutatkoztak a deregulációban élenjáró kaliforniai áramszolgáltatók. Az energia ára itt igen tág határok között mozog (20—140 USD/MWh), ami az Egyesült Allamok viszonylatában is a legdrágább átlagárat jelenti. Érdekes párhuzamot állapítottak meg a Dow Jones tőzsdeindex és a villamos energia ára között. A nagyfogyasztókon belüli felhasználások egyedi mérése, monitorozása egyre több fogyasztónál merül tel igényként, de egyelőre egyedi megoldásokat alkalmaznak. A vad liberalizáció - a »bárki bárhonnan bármikor bármennyi energiát vásárolhat« elv kezdi természetes ellenhatásait kiváltani. Az egyedi igényekkel fellépő kisfogyasztókat a kereskedők vagy szolgáltatók a tervezhetőség érdekében megpróbálják nagyobb csoportokba fogni, egy egységként kezelni. Ennek a tudományát "aggregáció"-nak nevezik. A kiállításon főként a nagy teljesítményelektronikai-, alkatrészgyártó-, és kis "consulting" cégek vettek részt. A szolgáltató az energiaellátás minőségét javíthatja különböző energiatároló eszközökkel, amelyek közül többet a kiállításon is bemutattak. A rövid idejű kiesések (1—10 s) elkerülésére szolgál a mintegy 0,5 MVA teljesítményű, kb. 2 kWh energiájú "lendkerek"-es eszköz, illetve a nagyobb kiesések esetén alkalmazható szupravezetös, konténerbe szerelt mobil egység, mintegy 1 MWh kapacitással. A BME Villamosmíivek Tanszékéről egy PhD-téma kerüli bemutatásra egy előadás keretében: "Neurális hálózat alkalmazása az on-line tranzitdíj meghatározására" címmel (Dr. Kádár Péter—Bertalan Zsolt), Az előadás magyarnyelvű változatát az Elektrotechnika egy későbbi számában tesszük közzé. . Kádár Péter
A díjazottak és saját nevében az Elektrotechnika Nagydíj kitüntetettje, Dr. Lantos Tibor a következő szavakat mondta: Tisztelt Elnök úr. Hölgyeim, Uraim! Megilletődve - díjazott kollégáim, nevében is - köszönetet mondok a megtisztelő, s személyemet tekintve minden bizonynyal az érdemeket meghaladó elismerésért, az odaítélt díjakért. Nekem - az élők után - mindenek előtt Taky professzor úrnak kell köszöntet mondanom, aki - mintegy fél évszázada a vezetése alatt álló Elektrotechnika Tanszék munkatársaként ide, az EGYESÜLETBE vezetett. Ő az oktatói és az egyetemi tudományos munkával egyenértékűnek tekintette az Egyesületben végzett munkát talán azért is, mert már akkor is tudta, itt mindig többet kapunk, mint amennyit adni tudunk. Kívánom, hogy sok Taky professzor vezesse ide változatlan hittel ifjú munkatársait. Illendőnek tartom díjaink nagyobb részét megköszönni a magvetőknek. Köszönöm tanítóinknak, tanárainknak, hallhatatlan emlékű professzorainknak, Pattantyús professzor úrtól, Verebély professzor úron keresztül, Simonyi professzor úrig, s nem folytatom a hosszú névsort. Tőlünk is többet kaptunk, mint amennyit eddig adtunk. Úgy tűnik, magvetésük nem volt eredménytelen. Köszönöm a tanítást, a tanulás lehetőségét, a példamutatást, köszönöm a díjakat. 40
ELEKTROTECHNIKA
