Összeállítás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2013. évi módosításairól
Összeállította: dr. Nagy Gábor, a Számviteli Egyesület elnöke, 2012. december 22. 1. A törvény területi hatálya [Itv. 2. §-ának (2) bekezdése] A módosítás az Itv. területi hatályát egyértelműsíti azzal, hogy kifejezetten utal az ingó vagyontárgyakra is. Így az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan, a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. 2. Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke [Itv. 12. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdése] A 2012-ben hatályos szabályozás szerint az öröklési és ajándékozási illetéknemek 18-18 kulcsot tartalmaztak, amelyek egyrészt a rokonsági kapcsolathoz, másrészt a szerzett vagyon értékéhez igazodtak, a lakástulajdon külön preferálása mellett. Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések – értékhatár nélkül – illetékmentesek voltak. A mértékrendszer egyszerűsítése érdekében az ingyenes vagyonszerzésekhez kapcsolódó illetékszabályozásban két illetékkulcs [általános illetékmérték (18 %) és a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes mérték (9 %)] szerepel. A módosítás értelmében az öröklési és az ajándékozási illeték kiszabásakor sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem relevans, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbiakban is illetékmentesek. A módosítással egyidejűleg a (3) és (5) bekezdést hatályon kívül helyezték, mivel feleslegessé vált az örökös, a megajándékozott csoportba sorolása, továbbá az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása illetékének eltérő mértéke. 3. Ajándékot terhelő adósság [Itv. 13. §-ának (5) bekezdése] Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási jogügyletek illetékmentességének bevezetése révén az egyébként kedvező szabály – az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után az alacsonyabb mértékű Itv. 2013 évi mód. 2013.01.20.
2
visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetni – hátrányosan érinti azokat az egyenes ági rokonokat, akik adóssággal terhelt ajándékot kapnak. Ezen diszkrimináció megszüntetése érdekében rögzíti a módosítás, hogy ez a rendelkezés – a vagyonszerzési illeték fizetése – nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona. Kapcsolódóan hatályon kívül helyezték az Itv. 17. §-ának (4) bekezdését, mely szerint, ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben résztvevő gazdálkodó egyike a másik 100 %-os tulajdonában áll, a törvény meghatározta, hogy milyen illetékmértéket kell alkalmaznia (csak egy mérték van). 4. Mentes az öröklési illeték alól [Itv. 16. §-a (1) bekezdésének c) és i) pontja, valamint a b); e) és f) pontja] Az eddigi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy (a túlélő házastárs) kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesült az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. Az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozás mellett indokolt volt az özvegyek öröklése tekintetében is értékhatártól független öröklési illetékmentességet bevezetni. Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig illetékmentes. Az itt ismertetett rendelkezéseket a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni. A módosítás törölte a fentiek miatt feleslegessé vált illetékmentességeket, továbbá a takarékbetét öröklésének illetékmentességét. Ez utóbbi jogügylet jellemzően az egyenes ági rokonok között realizálódik, akik ingyenes vagyonszerzéseik után – értékhatár nélküli – illetékmentességet vehetnek igénybe. Ugyanígy nem indokolt fenntartani a takarékbetét ingyenes szerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet sem. Hatályon kívül helyezték a takarékbetét értelmező rendelkezését is. 5. Haszonélvezet, használat illetékmentessége [Itv. 20. §-ának (2) bekezdése] A 2012-ben hatályos szabályozás a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá vonja a haszonélvezet fenn maradását, illetve a használati jog megszerzését, ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélezettel, használattal terhelten idegenítették el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a
3
használat jogának a fenntartásával történt, de a jogügyletet mentesítette a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A módosítás az illetékrendszer egységesítése érdekében a jogügyletet kivonja a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyköre alól azzal, hogy nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. 6. Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó vagyonátruházási illetéke [Itv. 21. §-a]
jogok
visszterhes
A lakástulajdon átruházásához kapcsolódó kedvezményes illetékmértéket törölték. Az érdemi előírásokat tartalmazó módosítás lakáscseréhez kapcsolódó illetékkötelezettség esetében a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalapkedvezmény szabályait kell alkalmazni. Ilyenek: − a lakásépítési kedvezményt a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni, − az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve az egy éven belül vásárolt és eladott vagy vásárolt és egy éven belül eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete, − több lakástulajdon cseréje esetén a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen cserét lehet figyelembe venni stb. 7. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26. §-a (1) bekezdésének p,; r,; x)-z) pontja] A módosítás a termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alanyi körét bővítette. Így a kedvező szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatják. Módosult az illetékmentesség feltételeinek a kezdő határideje is. Ez szerint a vagyonszerzőnek a termőföldet nem a vásárlástól, hanem a a birtokbavételtől kell mezőgazdasági célra hasznosítani. A módosítás meghatározza azokat az eseteket (kisajátítás, kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés, a mezőgazdasági tevékenység további folytatása esetén a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere), amelyeket az illetékmentesség alkalmazása során nem minősülnek elidegenítésnek.
4
Sportcélú ingatlan létrehozásához kapcsolódóan egyrészt a módosítás szövegpontosító jellegű (sporttelep helyett sportcélú ingatlan), másrészt egyértelművé teszi, hogy az illetékmentesség nem csak a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, hanem a vagyoni értékű jogának megszerzésekor is alkalmazható. A kiegészítő előírás szerint mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól: − az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra (visszlízing); − a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakás tulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb (például devizahitel-adósok kisebb lakásvásárlása); − egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokonok vagyonszerzése, függetlenül a vagyonszerzés jellegétől és értékétől. 8. Az első lakást szerző fiatalok támogatása [Itv. 26. §-ának (6) bekezdése] Az első lakást szerző fiatalok támogatása érdekében a módosítás az eddigi 8 millió forintos értékhatárt 15 millió forintra felemelte, megszüntette az illetékkedvezmény-maximumot (ez 40 ezer forint volt). Így a 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illeték felét kötelesek megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. 9. Sportcélú ingatlanhoz kapcsolódó illetékmentesség [Itv. 26. §-ának (7) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességnek három feltétele van: − a telken 4 éven belül sportcélú ingatlant kell létrehozni, − a létrehozott ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem lehet elidegeníteni, − és sportcélra kell használni vagy hasznosítani.
5
Ha a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más ingatlant is létrehoznak, arra az illetékmentesség nem terjed ki. Az adóhatóság a megállapított és felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha − az építésügyi hatóság igazolta, hogy a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi engedélyt, − a vagyonszerző az ingatlant 15 évig nem idegenítette el, − a vagyonszerző a létrehozott sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította. A törvény részletesen előírja, hogy mit tekint sport célra történő használatnak vagy hasznosításnak. 10. Termőföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentességi feltételek [Itv. 26. §-ának új (18) bekezdése] A termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség részletszabályait tartalmazza az új előírás. Ebből kiemelendő! Ha a vagyonszerző a termőföldet – az eredetileg vállalt – 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét. 11. Kisebb értékű lakás szerzése [Itv. 26. §-ának új (19) bekezdése] A kiegészítő előírás a magánszemély – korábbi lakástulajdonához képest – kisebb forgalmi értékű lakásszerzése, lakáscseréje esetén, ha ez egy éven belül többször történik, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. 12. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett [Itv. 27. §-ának (1) bekezdése] A módosítás megszünteti a lakások cseréjére vonatkozó speciális szabályokat, a lakáscseréhez kapcsolódó illetékkötelezettség esetében pedig a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalap-kedvezmény szabályait rendeli. Így egyszerűbb a törvényi előírás: a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. 13. Az illeték mértéke [Itv. 29. §-ának (2) bekezdése és új (8) bekezdése]
6
A kiegészítő előírás a gazdálkodó szervezetek által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 Ft, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint. A gazdálkodó szervezet által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Természetes személy kérelmező (ide értve az egyéni vállalkozót is) esetében az eljárás illetékmentes. 14. A csőd- és felszámolási eljárás illetéke [Itv. 44. §-ának (1) bekezdése] Az illeték mértékek jelentős mértékben emelkedtek. 15. Közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése [Itv. 73. §-ának új (3a) és (4a) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint az Art. szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, amennyiben az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le. Minden más esetben az adó- és vámhatóságnál indított eljárások illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell befizetni. Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítását megelőzően átutalási megbízással, ha lehet bankkártyával kell megfizetni. 16. Illeték-megfizetés közös szabályai [Itv. 74/A. §-ának (5) bekezdése] A módosítás a „kizárólag” szövegrész beiktatásával megerősíti, hogy nem elegendő a banki átutalási bizonylat benyújtása a bíróságok és közigazgatási hatóságok részére ahhoz, hogy az eljárási illetéket az eljáró szervek megfizetettnek tekintsék. Ehhez az szükséges, hogy a bírósági, közigazgatási hatósági eljárásokat az állami adóhatóság igazolásával ellátott irat benyújtásával lehessen megindítani. 17. Az illeték törlése és visszatérítése [Itv. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] A módosítás egységesíti a meg nem fizetett illeték törlésének és a megfizetett illeték visszatérítésének határidejét az Art. elévülési szabályaira történő utalással. A módosítás lehetővé teszi az illeték hivatalból történő
7
visszatérítését, illetve törlését, akkor is, ha a vagyonszerzést a bíróság szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan. Az Itv. 80. §-ának (1) bekezdésében taxatíve meghatározott illetéktörlési, valamint illetékvisszatérítési esetekben pontosítással az illetékszabályozás és a polgári jogi szabályozás közötti összhangot teremti meg a jogalkotó. Amennyiben a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy az eljárást azért szünteti meg, mert a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani, a kiegészítő előírás szerint a megfizetett eljárási illetéket az ügyfél részére vissza kell téríteni [Itv. 80. §-a (1) bekezdésének új k) pontja]. 18. A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése [Itv. új 89. §-a] Amennyiben a hagyatékot nem a közjegyző, hanem a bíróság adja át, illetékkiszabás végett a bíróság kötelessége annak bejelentése az állami adóhatóság felé, határozatának a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli megküldésével. A közjegyző bejelentési kötelezettségére vonatkozó előírások nem változtak. 19. Az illetékügyi hatóság feladata [Itv. 92. §-a] A 2012-ben hatályos előírások alapján az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartási bejegyzés érdekében benyújtott okiratok másolatát – az ingatlannyilvántartási eljárás lefolytatásától függetlenül – a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles továbbítani az állami adóhatósághoz. Az illetékelőleg jogintézményének eltörlésével azonban szükségtelen 8 napon belül megküldeni, elegendő az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően megküldeni az iratokat kísérőjegyzékkel. 20. Hatálybalépés A módosított és kiegészítő előírásokat (a 4. pont kivételével) a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni. 21. Értelmező rendelkezések [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének k) és m) pontja] A sportcélú ingatlan, a termőföld értelmező rendelkezésének pontosítása (nem érdemi) a sportról, illetve a termőföldről szóló törvényekkel való összhang érdekében.
8
22. Kisebb módosítások a) Örökség ingyenes átengedése és tárgya [Itv. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése] A hagyatéki eljárás új szabályozása alapján a módosítás szerint nem a hagyaték tárgyalása során, hanem a hagyatéki eljárás során lehetséges az örökség ingyenes átengedése más örökös részére. Az örökhagyó hitelezőjére alkalmazandó szabályt a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem csak az ingatlanra, de az ingóhagyatékra is kiterjeszti a módosítás, mivel az örökhagyó hitelezőjének a vagyonszerzése nem ingyenes. b) Az ajándékozási illeték tárgya [Itv. 11. §-ának (2) bekezdése] A módosítás értelmében az egyenes ági rokon által megszerzett ajándék után nem csak illetékfizetési, de bejelentési kötelezettség sem keletkezik. c) Mentes az ajándékozási és öröklési illeték alól [Itv. 17/A. §-a] Kiegészült azzal, hogy a praxisjog ingyenes szerzéséhez kapcsolódó ajándékozási illetékmentesség alkalmazása érdekében szükséges igazolást – a módosítás szerint – az állami adóhatóságnak legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig át kell adni. d) Kisvállalkozói vagyon szerzése [Itv. 17/B. §-ának (1) és (6) bekezdése] Az új előírás szerint az özvegy öröklése esetén értékhatár nélküli az illetékmentesség. Így a kisvállalkozói vagyon szerzése kapcsán a túlélő házastárs által igénybe vehető illetékkedvezmény szabályozása felesleges, a (3) bekezdése törlésre került. e) Hitelintézet ingatlanszerzése [Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése] A módosítás a hitelintézetek ingatlanszerzése esetén igénybe vehető illetékkedvezményhez kapcsolódó nyilatkozattétel határidejét hosszabbítja meg a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésének időpontja helyett legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséigre. f) Illetékmentesség [Itv. 26. §-ának (4) és (12) bekezdése] igazolása A kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazása érdekében igazolást kell benyújtani, amelyet – a módosítás szerint – legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell megtenni. A praxisjog szerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazása érdekében igazolást kell benyújtani, amelyet – a módosítás szerint – az állami adóhatósághoz legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell beadni. g) Illetékmentesség megsemmisült lakásnál [Itv. 26/A. §-ának (3) bekezdése]
9
A természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség alkalmazása érdekében nyilatkozattétel szükséges, amelynek a határideje a vagyonszerzés, illetékkiszabásra történő bejelentése helyett – a módosítás szerint – legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a hatályos. h) Az illeték tárgya [Itv. 28. §-ának (2) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint nem indokolt az eljárási illetékkötelezettség előírása abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A kiegészítő előírás alapján nem indokolt az eljárási illetékkötelezettség előírása, ha a hatóság a közigazgatási hatósági eljárást az eljárási illetékfizetési kötelezettség elmulasztása miatt szünteti meg, illetve, amennyiben az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani. i) A bírósági eljárási illeték megfizetése [Itv. 74. §-ának (5)-(7) bekezdése] A bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésének engedélyezése 2012-ben a NAV elnökének jogkörébe tartozott. A módosítás szerint az engedélyezési eljárást indokolt a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes adóigazgatósághoz telepíteni. j) Gépjármű vagyonszerzési illetéke [Itv. 76. §-ának (2)-(3) bekezdése] A módosítás szerint a gépjármű-illetékeztetésben közreműködő okmányirodáknak továbbítaniuk kell az adózó adóazonosító számát is az állami adóhatóság részére, mivel a NAV az adóazonosító szám alapján ellenőrzi a gépjárművek, pótkocsik szerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettség teljesítését. A módosítás egyértelműen rögzíti azt is, hogy a mulasztási bírságot nemcsak abban az esetben kell megfizetnie az adózónak, ha a gépjármű, pótkocsi szerzését késedelmesen jelentette be, hanem akkor is, ha a bejelentését elmulasztja. k) Fizetési meghagyás [Itv. 78. §-ának (1) bekezdése] Az egyenes ági rokonok ingyenes vagyonszerzéséhez kapcsolódó öröklési, ajándékozási illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóságnak az illetékmentességről nem kell fizetési meghagyást kibocsátania, az illetékmentesség tényét csak az ügyiratra kell feljegyeznie. Ezt a gyakorlatot terjeszti ki a módosítás az egyenes ági rokonok visszterhes vagyonszerzései vonatkozásában bevezetendő visszterhes vagyonátruházási illetékmentességre is. 23. Hatályon túlmenően)
kívül
helyezett
rendelkezések
(a
már
említetteken
10
A lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték mellett feleslegessé vált az ettől eltérő mértéket szabályozó rendelkezés. Így hatályon kívül helyezték az Itv. 23. §-át. A 2012-ben hatályos szabályozás szerint, amennyiben egy visszterhes ingatlanszerzés esetén bebizonyosodik, hogy az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, az ellenszolgáltatás és a forgalmi érték 50 %ának a különbözete után a szerzésre vonatkozó ajándékozási illetékmérték alkalmazásával kellett illetéket fizetni. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási illetékmentesség bevezetésével azonban a szabályozás gyakorlatilag feleslegessé vált. Ezért az ezt szabályozó előírást, az Itv. 23/C. §át hatályon kívül helyezték. Az illetékelőleg intézményét, tekintettel a földhivatali eljárások felgyorsulására megszüntették. Az illetékelőleget szabályozó Itv. 77/A. §-t és a 78. § (4)-(5) bekezdését hatályon kívül helyezték. (Illetékelőleget az ingatlanok ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozó szerzésekor kellett fizetni, a földhivatali eljárás eredményétől függetlenül, az un. bejelentett érték alapján.) Mivel 2011. július 15-től nem tárgya az öröklési illetéknek az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása, a praxisjoggal kapcsolatos bejelentési szabályok feleslegessé váltak. Hatályon kívül helyezték az Itv. 90. §ának (4) bekezdését. 24. Az Itv. melléklete Az adóbevallásról készített másolatok – az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével – illetékmentesek lesznek 2013. január 1-jétől. A módosítás a felszámolói névjegyzékbe történő felvételre illetékfizetési kötelezettséget határoz meg (8.000 Ft). A módosítás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával összehangolja az építésügyi hatósági eljárási illetékrendszert. (A régi és az új előírás tételesen nem hasonlítható össze, a mértékek változására nem lehet következtetni!) Új előírás a felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetékének a meghatározása (5.000 Ft).
