Nagy Krisztián
Analízis 2 Segédanyag a második zárthelyi dolgozathoz
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Tartalomjegyzék Deriválási alapok ............................................................................................................................................. 3 Elemi függvények deriváltjai ......................................................................................................................... 3 Deriválási szabályok műveletekre ................................................................................................................ 4 Első feladat típus ............................................................................................................................................. 5 Érintő egyenletének felírása egy adott pontban .......................................................................................... 5 Invertálhatóság, inverz deriválhatósága ...................................................................................................... 6 Második feladat típus ...................................................................................................................................... 7 L’Hospital szabály ......................................................................................................................................... 7 Harmadik feladat típus .................................................................................................................................... 8 Taylor-polinom-os feladatok ........................................................................................................................ 8 Negyedik feladat típus................................................................................................................................... 10 Lokális és abszolút szélsőértékes feladatok ................................................................................................ 10 Ötödik feladat típus ....................................................................................................................................... 11 Teljes függvényvizsgálat és függvényábrázolás lépései .............................................................................. 11 Teljes függvényvizsgálat és függvényábrázolásos feladat ........................................................................... 14 Utószó ............................................................................................................................................................ 15
2
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Elemi függvények deriváltjai és
3
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Deriválási szabályok műveletekre Jelöljük
–et -nek és
–et -nek
4
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Érintő egyenletének felírása egy adott pontban Emlékeztető Az ábra alapján leolvasható egyenletre szükségünk van ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az érintő meredekségét.
Ahhoz, hogy meg tudjuk adni egy a-beli érintő egyenes egyenletét, szükségünk van az a-beli érintő meredekségére. Mivel a-beli érintőről van szó így figyelembe kell vennünk azt, hogy az x-szel az a-hoz tartunk. ( Ezek alapján az a-beli érintő meredeksége: lesz.
A fentiek alapján pedig fel tudjuk írni az érintő egyenes egyenletét: lesz. Nézzünk rá egy feladatot! Írja fel az y =
görbe érintőjének az egyenletét a (2,1) pontban!
Amennyiben egy megadott pontban kell felírni az érintőt fontos tudni, hogy a koordinátákat, hogyan értelmezzük, mert szükségünk lesz rájuk a feladat megoldásához. Jelen esetben a 2 fog megfelelni -nak és az 1 az -nak. {Megjegyzés: Sok feladatban az -t -al jelölik, ez ne rémisszen el senkit a feladat megoldásától. Ha csak az (vagy ) érték van megadva, akkor ki kell számolnunk az – t (vagy – t. Ez esetben sem nehéz a dolgunk, hiszen csak be kell írni a megadott értéket az -ek helyére és meg is kapjuk a másik koordinátát. Ez azért van így, mert a függvény értékét jelenti, az helyen.}
Szükségünk van
Ha
– miatt az eredeti függvényünk deriváltjára.
helyen vesszük a deriváltat, akkor megkapjuk az érintő meredekségét.
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
5
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Mostmár tudunk mindent az egyenesünk egyenletéhez, mivel jelen esetben: az egyenletünk. Írjuk be az ismert és kiszámolt értékeket ebbe az egyenletbe és megkapjuk a feladat megoldását.
Invertálhatóság, inverz deriválhatósága Emlékeztető invertálható,
és
⇒
Nézzünk meg egy feladatot! Bizonyítsuk be, hogy az deriválható és határozzuk meg
függvény invertálható, az inverze értékét!
Mivel , ezért a tételből tudjuk, hogy csak olyan függvények invertálhatóak, melyek szigorúan monoton függvények és folytonosnak kell lennie! Monotonitás vizsgálathoz jól alkalmazható eszköz: ,akkor a függvény szigorúan monoton növekvő, ha pedig , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő. (Egyenlőséget megengedve csak monoton növekvő, vagy monoton csökkenő) Ezek alapján írjuk fel az
függvény deriváltját: Ez nagyobb, mint 0, az
feltétel miatt, ezért szigorúan
monoton növekvő függvényről van szó. Ebből az következik, hogy a függvény invertálható. következik, hogy
-ből következik, hogy . Ezekből az állításokból pedig , tehát az függvény inverze deriválható. . Logikusan gondoljuk végig. Ekkor
akkor igaz, ha
= a, ez akkor és csak
Ez az egyenlet, pedig akkor és csak akkor teljesül, ha
. Ezek alapján (Megjegyzés:
–et már fentebb kiszámoltuk, így
helyére 1-et kellett beítnunk.) 6
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
L’Hospital szabály Emlékeztető ⇒
=
(Megjegyzés: és függvényt külön-külön kell deriválni, nem pedig a hányados deriváltja szabályt alkalmazni!) Első feladat: Képzeletben beírva a 0-át, láthatjuk, hogy ez egy
típusú kritikus eset lenne, ezért alkalmazzuk a
L’Hospital szabályt. Ez még mindig
típusú kritikus eset lenne, ezért
újraalkalmazzuk a L’Hospital szabályt. =1 Második feladat: = ? Képzeletben beírva a 0-át, láthatjuk, hogy ez egy ezért alkalmazzuk a L’Hospital szabályt.
típusú kritikus eset lenne,
Alakítsuk át úgy a fenti függvényt, hogy a későbbiek során elemi függvények deriválását és a deriválási szabályokat is használni tudjuk.
Ezek alapján: határértékét keressük. Mivel az exponenciális függvény folytonos ( ), ezért elég, ha a kitevőben vizsgáljuk a határértéket. . Vizsgáljuk meg külön a kitevőt. Képzeletben beírva az 1-et, láthatjuk, hogy ez egy
típusú kritikus eset lenne, ezért
alkalmazzuk a L’Hospital szabályt. . Beírva a kitevőbe az így kapott határértéket, azt kapjuk, hogy . Ezzel megoldottuk a feladatunkat. 7
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Taylor-polinom-os feladatok Emlékeztető –ből következik, hogy Taylor-polinom
körül (Megjegyzés: ⇒
⇒
Taylor-sor)
\
⇒ Lagrange-
dék ⇒
⇒
⇒ Speciális eset:
(legfeljebb -ed fokú polinomok halmaza) ,
⇒
⇒ Bevezető feladat: Írjuk fel
hatványai szerint a
polinomot.
Mivel a polinomban a legnagyobb fokszám 3, ezért a harmadfokú Taylor-polinomot célszerű felírni. Továbbá, mivel hatványai szerint akarjuk felírni, ezért tudjuk, hogy a hatványsor közepű lesz. Ezek alapján:
egyenlet alapján lehet felírni a
polinomot. Mivel -at akarunk felírni, így szükségünk van a polinomunk első,második és harmadik deriváltjára. ⇒
⇒
=
Ezzel megoldottuk a feladatot.
8
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Második feladat: Adjunk becslést az alábbi eltérésre!
Ha ránézünk a fenti függvényre, akkor láthatjuk, hogy nagyon hasonlít a szerkezete, az egyik előző oldalon leírt képlethez. ( Ezek alapján látjuk, hogy
továbbá
-ben az -ek mellett nem áll
semmilyen szám, ezért 0 középpontú hatványsort láthatunk és mivel a legnagyobb fokszámú tag az , ezért arra következtetünk, hogy ez egy másodfokú Taylor-polinom lehet. ( Első lépésben meg kell vizsgálnunk, hogy ez a Taylor-polinom, az
–es )
Taylor-polinoma-e.
Azaz Mivel másodfokú Taylor-polinomot keresünk, ezért szükségünk van deriváltjára.
első és második
⇒ ⇒ Tényleg ez az
másodfokú Taylor-polinomja.
Az eltérés megbecsléséhez szükségünk van a Lagrange-maradéktag-ra: A képletek amiket használnunk kell az előzőoldalról:
;
Ezek alapján: A Szükségünk van
feltétel miatt tudjuk, hogy
harmadik deriváltjára. . Mivel
felülrőlbecsülve 1-et kapunk. Ezért:
intervallumon vizsgálódunk, ezért ⇒
⇒
Tehát
függvény eltérése az
polinomtól a (0,1) intervallumon
.
9
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Lokális és abszolút szélsőértékes feladatok Emlékeztető Elsőrendű szükséges feltétel: -nek -ban van lokális szélsőértéke ⇒ . Az egyenlet megoldásai adják a stacionális hely(ek)et. (Stacionális hely, egy olyan hely, ahol lehet a függvénynek szélsőértéke, de nem biztos,hogy van is.)
Másodrendű szükséges feltétel:
;
⇒ -ban lokális minimum van,
⇒ -ban lokális maximum van. előjelet vált -ban Abszolút szélsőértékek:
Weierstrass-tétel:
,
kompakt ⇒
Ilyenkor abszolút szélsőérték lehet belsőpontban, ahol
vagy a határpontokban.
Feladat:
Határozzuk meg az
függvény szélsőértékeit, amennyiben
léteznek. ⇒
(stacionális hely)
0 - - - - - - - - - - 0 + + + + + + + + + + + + + + + + + ++ + + + + + + + + + + + + +
-ban előjel váltás történik. A táblázat alapján ezen a helyen lokális minimum található, melynek az értéke. Ez a hely abszolút minimum is. Lokális és abszolút maximuma nincsen -nek.
10
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Teljes függvényvizsgálat és függvényábrázolás lépései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az értelmezési tartomány meghatározása ( ) A tengelymetszési pontok meghatározása (zérushely, tengelypont) Paritás és periodicitás vizsgálat Monotonítás és szélsőérték vizsgálat Konvexitás és inflexiós pontok vizsgálata Asszimptoták vizsgálata Táblázat készítés az átláthatóság miatt A függvény ábrázolása
1.Az értelmezési tartomány meghatározása (
)
Egy kifejezés értelmezési tartománya azon azokat az értékeket jelöli, amelyen az adott kifejezésben szereplő változók értelmezhetőek. Jelölése függvények esetében:
1. Logaritmus esetén: numerusz > 0 alap > 0 és alap ≠ 1 2. Törtes kifejezés esetén: nevező ≠ 0 3. Gyökös kifejezés esetén: páros kitevőjű gyökjel alatt nem állhat negatív szám, ha csak nem a komplex számok halmazán kell vizsgálni az adott kifejezést. 4. Exponenciális kifejezések esetén: ax , ahol a > 0 5. Tangensre:
⇒
6. Kotangensre:
⇒ ⇒
, ahol ⇒x≠
, ahol
2. A tengelymetszési pontok meghatározása (zérushely, tengelypont) Egy függvény zérushelye az értelmezési tartomány olyan x értéke, melyre f(x) = 0 A függvény tengelypontja az a pont, ahol a függvény metszi az y tengelyt. Kiszámítása: A függvényben x helyére 0-át írunk (x=0). 3. Paritás és periodicitás vizsgálat Egy f függvényt párosnak nevezünk, ha az értelmezési tartomány bármely x eleme esetén – x is eleme az értelmezési tartománynak és bármely x-re igaz, hogy f(-x)=f(x). Páros függvény grafikonja tengelyesen szimmetrikus az y tengelyre. Egy f függvényt páratlannak nevezünk, ha az értelmezési tartomány bármely x eleme esetén –x is eleme az értelmezési tartománynak és bármely x-re igaz, hogy f(-x)=-f(x). Páratlan függvény grafikonja középpontosan szimmetrikus az origóra. (Megjegyzés: Ha egy függvény páros vagy páratlan, akkor elegendő részhalmazon vizsgálni, majd a függvény ábrájának készítésekor a szimmetriát felhasználni.) Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
11
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
4.Monotonítás és szélsőérték vizsgálat Monotonitás vizsgálathoz jól alkalmazható eszköz: ,akkor a függvény szigorúan monoton növekvő , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő ,akkor a függvény monoton növekvő , akkor a függvény monoton csökkenő Szélsőérték vizsgálatához jól alkalmazható eszköz: Elsőrendű szükséges feltétel: -nek -ban van lokális szélsőértéke ⇒ . Az egyenlet megoldásai adják a stacionális hely(ek)et. (Stacionális hely, egy olyan hely, ahol lehet a függvénynek szélsőértéke, de nem biztos,hogy van is.)
Másodrendű szükséges feltétel:
⇒ -ban lokális
;
minimum van, ⇒ -ban lokális maximum van. előjelet vált -ban Abszolút szélsőértékek:
Weierstrass-tétel:
,
kompakt ⇒
Ilyenkor abszolút szélsőérték lehet belsőpontban, ahol
vagy a határpontokban.
5. Konvexitás és inflexiós pontok vizsgálata Konvexitás: konvex (alak: ) konkáv (alak: )
⇒ ⇒
monoton növekvő ⇒ monoton csökkenő ⇒
Inflexiós pontok: , helyen lehetnek inflexiós pontok. Akkor lesz a fentebb említett helyen inflexiós pont, ha a függvény az adott helyen konvexitást vált. (Azaz a függvény megváltoztatja az alakját)
6. Asszimptoták vizsgálata vízszintes asszimptotája -nek a
⇒ ⇒
-ben
függőleges asszimptotája -nek (a 0 környezetében)
⇒ vízszintes asszimptota nincs, de ferde asszimptota lehet! Ferde asszimptota Ferde asszimptota meredeksége: asszimptota) Ferde asszimptota konstans tagja: ferde asszimptota -ben
(Ha ez végtelen, akkor nincs ferde 12
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
7. Táblázat készítés az átláthatóság miatt Minta (kinézet miatt) ----- 0 +++0---0++++++++++++++++++++++ * lok lok lok * ---------------------0++++++++++++++++++++++ konvexitás infl. * - határértékek a nevezetes helyeken 8. A függvény ábrázolása Az előbbi pontok alapján, a táblázat segítségével már egyszerű ábrázolni a függvényt egy koordináta-rendszerben.
13
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Teljes függvényvizsgálat és függvényábrázolásos feladat Végezz teljes függvényvizsgálatot, majd ábrázold az alábbi függvényt: ! (1) -ban metszi a tengelyeket ⇒ nem páros a függvény
(3)
⇒ nem páratlan a függvény Nem periodikus (4)
⇒ ⇒ ⇒ (5) ⇒ ⇒ ⇒ (6)
⇒
; ⇒
vízszintes asszimptota
-ben
függőleges asszimptota
(7) --------+0
-----------konvexitás
++ 0 -----------------------------l.mx -----------0+++++++++++++++++ infl.
⇒ lokális maximum, abszolút maximum; lokális minimum, abszolút minimum nincs Inflexiós pont:
(8)
14
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar
Nagy Krisztián
Matematikát Népszerűsítő Projekt
ELTE-IK HÖK
Utószó A jegyzet elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán tanuló hallgatóknak készült Analízis 2 kurzus második zárthelyi dolgozatához. Remélem tudtam segítséget nyújtani neked a tanuláshoz! Készítette: Nagy Krisztián Dátum: 2011.12.14 ELTE-IK Programtervező informatikus BSc 2008
ELTE-IK HÖK 2011. december Matematikát Népszerűsítő Projekt (MANÉP) Elérhetőségek: Nagy Krisztián: valdar(at)ikhok.elte.hu ELTE-IK HÖK weboldala: http://ikhok.elte.hu Saját weboldalam: http://people.inf.elte.hu/naksabi
A jegyzet átírás nélkül szabadon terjeszthető!
15
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Informatikai Kar