Összeállítás a számviteli törvény 2013. évi módosításairól
Összeállította: dr. Nagy Gábor, a Számviteli Egyesület elnöke, 2012. december 23. I.
A 2012. évi CXLVI. törvény alapján
1. A napi készpénz záró-állomány maximális értékének törlése [Szt. 14. §-ának (9)-(10) bekezdése]. A módosítás 2012. december 1-jén hatályba lépett. Az Szt. 2009. január 1-jétől hatályos 14. §-a (8) bekezdésének előírása szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban – többek között – rögzíteniük kell a napi készpénz záró állományának maximális mértékét. Ezzel összefüggésben a törvény a 14. § (9) és (10) bekezdésében korlátozta a napi készpénz záró-állomány – havi szintű – átlagos mértékét az összes bevétel 1,2, majd 2, 2012. január 1-től 10 százalékában. Ez a szabályozás jelentős adminisztrációt követelt meg a gazdálkodóktól. Ezért ez a korlátozó szabályozás 2012. december 1-jétől hatályon kívül helyezésre került. Így december hónapra a napi készpénz záróállományának havi átlagát már nem kellett meghatározni. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a napi készpénz záróállomány maximális mértéke előírásának eltörlése mellett is a pénzkezelési szabályzatában rendelkezni kell a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről. 2. Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása [Szt. 33. §-ának (2)-(3) bekezdése, 41. §-ának (4) bekezdése] A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését jelentheti az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének kiterjesztése a forgóeszközhitelekre is. A módosítás eredményeként a jövőben (akár 2012-ben is) nemcsak a beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközökhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások árfolyamnyereségével nem ellentételezett árfolyamvesztesége határolható el, de a forgóeszközökhöz kapcsolódó hiteltartozások árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége is. Az előbbiek szerinti elhatároláshoz – természetesen – céltartalékképzés is kapcsolódik. A törvénymódosítás ad arra lehetőséget, hogy a vállalkozók az aktív időbeli elhatárolások között mutassák ki a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások Sztv. 2013. évi mód. 2013.01.20.
2
mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált árfolyamveszteség összegét. A forgóeszközhitelként kimutatott, halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteséget részben vagy egészen meg kell szüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást részben vagy egészen visszafizetik, vagy más jogcímen az állományból kivezetik. Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként elhatárolta, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a deviza-hitel folyósításától eltelt időtartam és a devizahitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot is ki kell mutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen – az adott devizahitelhez kapcsolódóan – képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A nem realizált árfolyamvesztés elhatárolt összege és a képzett céltartalék összege közötti különbözet összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, illetve a lekötött összeget kell a különbözet összegével növelni, illetve csökkenteni. A módosítást először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de lehet a 2012. évben indult üzleti évről készített beszámolóra is. 3.
Kötelezően előírt mértékű saját tőke biztosítása [Gt. 51. §-a]
A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a gazdasági társaság az Szt. szerinti beszámolójában foglaltak alapján − egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével − és a társaság tagjai (részvényesei) a második év Szt. szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, − a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkezni jogutód nélküli megszűnéséről. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a társaság saját tőkéjének mértéke – kedvező gazdasági folyamatok hatására – külön további intézkedés nélkül is
3
helyreáll rövid időn belül. Ez esetre ad jogi megoldást a Gt. 51. §-át kiegészítő rendelkezés, (4) bekezdés, mely szerint: − mentesül a gazdasági társaság a fentebb említett kötelezettség alól, ha a második év Szt. szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. A kiegészítő előírásból következően, ha a gazdasági társaság a második évi számviteli beszámolója elfogadásakor (például májusban) úgy ítéli meg, hogy az elfogadás évében olyan változások következtek be, amelyek kedvező hatással vannak az eredményre, ezen keresztül a saját tőkére, akkor három hónapon belül (tehát augusztusban), három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra (például június 30-ra) közbenső mérleget készít, amellyel igazolni tudja, hogy a Gt. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedésre okot adó körülmények már nem állnak fenn. 4. Tőkevédelmi szabályt tartalmaz a Gt. 143. §-ának (2), illetve 245. §ának (1) bekezdése is, mely szerint − kft. esetében az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, a taggyűlést összehívni, ha a tudomására jut, hogy = a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy = a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy = a fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi; − rt. esetében az igazgatóság nyolc napon belül köteles a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy = az rt. saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy = a saját tőke összege a minimális alaptőke összege alá csökkent, vagy = az rt.-t fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. A Gt. rendelkezik a saját tőke hiányának „rendezési eseteiről” is, de a módosítás eredményeként kiegészült azzal, hogy a rendezést akkor kell végrehajtani, ha a taggyűlés, a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint is a tőkevesztés esetei fennállnak. Fordítva is fogalmazhatunk, amennyiben az összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra a társaság közbenső mérleget állít össze, amely szerint a saját tőke nem csökken a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem
4
fenyegeti stb., akkor nem kell, nem kötelező a Gt.-ben előírt szükséges intézkedéseket megtenni. 5.
Árfolyamveszteség figyelembe vétele a saját tőke hiányánál
Az Szt. 60. §-a alapján a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi kötelező értékelése jelentős nem realizált árfolyamveszteséget eredményezhet, amely veszteség – számos esetben – negatív mérleg szerinti eredménnyel is jár. A negatív mérleg szerinti eredmény a saját tőke olyan mértékű csökkenését eredményezheti, amelyet a Gt. 51., 143., 245. §-ai alapján – a 3. és 4. pontban leírtak szerint – rendezni kell. Az elmúlt évek árfolyamváltozásai jelentős ingadozása következtében a kötelezően elszámolt árfolyamveszteség számos vállalkozónál a saját tőke jelentős csökkenését, esetenként negatív saját tőkét eredményezett. Ebben az esetben „segítséget” jelenthet a Gt. átmeneti rendelkezése, mely szerint a Gt. 51. §-ának (1) bekezdése, 143. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 245. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számviteli beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek Szt. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható. Az ismertetett átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy a vállalkozók egy átmeneti időre figyelmen kívül hagyják a devizában fennálló eszközeik és kötelezettségeik mérlegfordulónapi értékeléséből származó nem realizált árfolyamveszteség miatti „tőkevesztést”. Ezt az átmeneti rendelkezést azonban korrekcióként az osztalék-kifizetéskor, az osztalékelőleg fizetésekor és egyéb más tőkeműveletek során nem lehet alkalmazni. II.
A 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján
1.
Jelentős összegű hiba [Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja]
A módosítás megszünteti az 500 millió forintos alsó határt. Az alsó határt 1 millió forintban határozza meg, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot. A magasabb mérlegfőösszeggel rendelkező társaságok számára az Szt. 2012ben hatályos, a jelentős összegű hibára vonatkozó, 500 millió forintos alsó korlátja lényegesen kevesebb, mint az általános, a mérlegfőösszeg 2 százalékából számított összeg. Ebből következően az előző év(ek) módosításait tartalmazó, háromoszlopos beszámolót kellett készíteniük. A társaság méretéhez
5
képest alacsony 500 millió forintos korlát miatt az érintettek a háromoszlopos beszámolóból téves következtetéseket vonhattak le a szabályos működéssel kapcsolatosan. Ezért kellett a szabályozásban az alsó korlátot átalakítani. A módosítás szerint annál a vállalkozónál, amelynél a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, a jelentős összegű hibaminősítés nem a mérlegfőösszeg 2 százalékánál, hanem csak az annál magasabb értéken, 1 millió forintnál lép be. Így például a 100 Mrd Ft mérlegfőösszegű vállalkozónál jelentős összegű hibáról akkor kell számot adni, ha annak összege meghaladja a 2 Mrd forintot a korábbi 500 millió Ft-tal szemben. Ha viszont a vállalkozónál a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 50 millió forintot, csak akkor kell háromoszlopos beszámolót készítenie, ha a törvény szerint számított hiba összege az 1 millió forintot eléri. 2. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló [Szt. 6. §-ának új (5) bekezdése, 9. §-ának (6)-(7) és új (8)-(9) bekezdése] A vállalkozók adminisztratív terhei csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása érdekében a kettős könyvvitelt vezető kisebb gazdasági társaságok, egyedi cégek a 2013. üzleti évtől – saját elhatározásuk alapján – beszámolási kötelezettségük teljesítésére a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják. (Egyidejűleg megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének a lehetősége!) Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót azok a vállalkozók készíthetnek, amelyek könyvvizsgálatra nem kötelezettek, és ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: − a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, − az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, − az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az általános szabálynak megfelelően kell az értékadatokat számításba venni. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó − a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor − a második üzleti évet követő évtől − éves vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó választásától – saját elhatározás alapján (az előző bekezdésben leírtak kivételével) – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.
6
Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adatával. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok mellett kell elkészíteni. (A kormányrendelet ismertetésére a IV. részben visszatérünk!) Átmeneti rendelkezés szerint azon vállalkozónak, amely a 2012. üzleti évre a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítette el, a 2012. december 31-én hatályos Szt. 98/A. §-át kell alkalmazni, míg a 2013. üzleti év beszámolási kötelezettségét az Szt. 2013. január 1-jén hatályos előírásai szerint kell teljesítenie. Az Szt. 98/A. §-át 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezték. 3. Kényszertörlési eljárás esetén az üzleti év [Szt. 11. §-ának (10)-(11) és új (11a) bekezdése] 2012. 03. 01-től a Cégtörvény rendelkezése szerint sor kerülhet kényszertörlési eljárás lefolytatására, illetve a kényszertörlési eljárás átmehet felszámolási eljárásba. Az ezekhez kapcsolódó üzleti évet szabályozta a módosítás. Ez szerint − az üzleti év a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak; − a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül; − ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja (ez a nap a kényszertörlési eljárás üzleti évének az utolsó, a mérlegforduló napja). 4.
Szellemi termékek [Szt. 25. §-ának (7) bekezdése]
A szellemi termékek közé sorolandó immateriális javakat korszerűsíteni kellett, mert egyrészt változott a szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet, másrészt a hatályos elnevezések már nem fedik le a szabályozandó tartalmat. Így az iparjogvédelemben részesülő alkotások közé került a szabadalom mellett a használati minta, a formatervezési minta, a know-how, a védjegy, a földrajzi árujelző, a kereskedelmi név. A szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek) is külön csoportba kerültek.
7
5. Készlet, átmenetileg használt eszköz [Szt. 28. §-a (3) bekezdésének új d) pontja] A 2012-ig hatályos előírás alapján egyértelműen nem sorolhatók be az eszközök közé azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de átmenetileg használatba veszi azokat. Ide tartozhatnak az autókereskedők által használt bemutató autók, a reprezentációs célú autók, egyes kereskedelmi, bemutatási, kipróbálási célt szolgáló berendezések, vagy egyes speciális, egyedi megrendelésen alapuló munkafolyamat elvégzéséhez szükséges gépek, gyártóeszközök, informatikai eszközök. Ezeket az eszközöket a későbbiek során általában beszerzési értékük alatt, de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik. A kiegészítő előírás szerint a készletek között kell kimutatni a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. Az eddigiek során jellemzően a fentebb nevezett eszközöket a használatba vételkor a tárgyi eszközök közé soroltuk be, alapvetően tárgyi eszköz-jellegük miatt, és utánuk értékcsökkenési leírást számoltunk el. A készletek között kimutatott, használatba vett eszközök esetében a használat során bekövetkező értékcsökkenést viszont a készletek értékvesztéseként kell elszámolni. 6.
Halasztott bevétel megszüntetése [Szt. 45. §-ának új (2a) bekezdése]
A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolása kapcsolódik. Ezen eszközök későbbi felújításakor, ezen eszközökön végzett pótlólagos beruházás esetén, illetve átalakulás során történő felértékeléskor a hatályos [az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerinti] előírásból – többek számára egyértelműen – nem következik, hogy az értéknövekedés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni vagy nem kell figyelembe venni a halasztott bevétel feloldása során. A kiegészítő előírás szerint nem kell az értéknövekedést a halasztott bevétel feloldása során figyelembe venni. Ha figyelembe vennénk, akkor elválna az eszköz eredeti értéke és a hozzá kapcsolódó halasztott bevétel, új feloldási arányok alakulnának ki (például a halasztott bevételkénti elszámolás időtartama eltérne a tárgyi eszköz kifutásának időtartamától, a kettőt csak bonyolult számítással lehetne összhangba hozni). A kiegészítő előírás arról is rendelkezik, ha a hasznos élettartam a halasztott bevétel eltárolásakor megtervezetthez képest meghosszabbodik, a tárgyi eszköz bekerülési értékét növelő munkák hatására, akkor a halasztott bevétel feloldásakor (megszüntetésekor) az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni.
8
A számviteli törvény ezen új előírása (mind az értéknövekedéshez, mind az élettartam meghosszabbodásához kapcsolódóan) vitatható (különösen az utóbbi), de jobb megoldás csak többlet adminisztrációval érhető el. Az új előírás azt eredményezi, hogy a halasztott bevétel az eredetileg számított összegben, az eredetileg tervezett időtartam alatt, évenként azonos összegben kerül a bevételek között véglegesen elszámolásra. Kapcsolódóan megfogalmazott átmeneti rendelkezés szerint az a vállalkozó, amely az új előírás hatályba lépése előtt olyan eszköznek a bekerülési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevétel kimutatása is társult, a halasztott bevétel feloldása során – az új előírás alkalmazása helyett – a feloldásra korábban választott módszer szerint is eljárhat. 7.
A mérlegtételek értékelése [Szt. 46. §-ának (4) bekezdése]
A módosítás indoklása szerint, az olyan beszerzett eszközök esetében, amikor a vállalkozó rendelkezésére álló információk alapján az értékelés időpontjában a múltbeli tények és a jövőbeni várakozások alapján a piaci érték (a várhatóan megtérülő érték) és a könyv szerinti érték közötti különbözet jelentős összegű, de ez a különbözet nem támasztható alá egy éves adatokkal, az értékváltozás tartóssága akkor is megállapítható, ha az értékkülönbözet véglegesnek mondható. A törvénymódosításból az is következik, hogy az éves időtartamot meghaladóan fennálló kritérium értelmezhető a múltbeli adatok alapján (az elmúlt egy évet meghaladó időszakra, tényadatok alapján), a jövőbeni várakozások alapján (a belátható jövőben, az elkövetkező egy évben várható adatok, hatások alapján), a múltbeli és a jövőbeni adatok kombinációjaként. És ha ez sem vezetett eredményre, az értékváltozást kell véglegesnek tekinteni. A szabályozás-kiegészítése egyszerűsíti a terven felüli értékcsökkenés, az eszközök értékvesztése összegének meghatározását, illetve a jövőbeni várakozások figyelembe vétele mellett ezek visszaírásra kerülő értékének a meghatározását is. Az értékkülönbözet véglegesnek minősítése a terven felüli értékcsökkenés, az eszközök értékvesztése elszámolásánál látszik járható útnak. 8. Közüzemi számlák kötelezően felszámított díjai, tételei [Szt. 47. §-a (4) bekezdésének e) pontja] A módosítás a földgáz, a villamosenergia beszerzéséhez kapcsolódó díjak – 2012. 01. 01-től hatályos – egyszerűsített elszámolását az egyetemes szolgáltatótól való beszerzés mellett kiterjesztette a földgázkereskedőtől, a villamosenergia-kereskedőtől történő beszerzés esetére is.
9
9. Terv szerinti értékcsökkenés megállapítása [Szt. 52. §-ának (2) bekezdése] A módosítás szerint, ha a vállalkozó maradványértéket állapít meg, akkor a terv szerinti értékcsökkenési leírást a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányban írja elő meghatározni. Így a tervezett hasznos élettartam végén még le nem írt bekerülési értékként megmarad a maradványérték. Az Szt. az üzembe helyezés időpontját eddig nem definiálta: a terv szerinti értékcsökkenést – az Szt. szerint – a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni, amiből az következett, hogy az üzembe helyezés időpontja a rendeltetésszerű (a jogszerű) használatbavétel időpontja. A kiegészítő előírás szerint az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának az időpontja. Az indoklás szerint az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül. A módosítással a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya nem lehet az üzembe helyezés akadálya. Megjegyzés: nehéz lesz eldönteni, hogy mely hatósági engedélyek hiánya az, ami nem érinti a rendeltetésszerű használatot. Nincs utalás a módosításban arra, hogy mit kell rendeltetésszerű hasznosításnak tekinteni. 10. Eredménytartalékból igénybevett összeg [Szt. 87. §-ának (5) bekezdése] A gyakorlatban vitatott volt, ha negatív a tárgyévi adózott eredmény, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett és az eredménykimutatásba beállított összeg − csak a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, vagy − a jóváhagyott osztalékra, részesedésre és a negatív tárgyévi adózott eredményre nyújtson fedezetet. A módosítás szerint, ha a tárgyévi adózott eredmény negatív előjelű, akkor az eredménykimutatásban az eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre sorba a jóváhagyott osztalék, részesedés összege állítható be, és így a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyi adózott eredménnyel lesz azonos összegű. Ez a módosítás a számviteli alapelvekkel, a számviteli törvény követelményeivel összhangban van, de hátrányos lehet a korábban nyereséges, de a tárgyévben veszteségessé váló vállalkozók számára, mert „nem engedi” az eredménytartalékból rendezni a tárgyévi adózott eredmény negatív összegét, mivel azt negatív előjelű mérleg szerinti eredményként ki kell mutatni.
10
11. Ismételt közzététel [Szt. 154. §-ának (5)-(6), (7), (10) bekezdése] A magyar gyakorlatban az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma viszonylag kevés, így az erre vonatkozó szabályokat, hivatkozásokat a módosító törvény hatályon kívül helyezte. Az átmeneti rendelkezés szerint a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a 2012-ben feltárt, a megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hibákra nem kell alkalmazni. Kapcsolódóan hatályon kívül helyezték a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba értelmező rendelkezést is [Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja]. 12. Fizetési határidő előtti pénzügyi rendezés [Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja, 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja] A módosítás a fizetési határidő előtti pénzügyi rendezéshez kapcsolódó, nem számlázott engedmény (skontó) elszámolási szabályait egyszerűsíti azzal, hogy a „legfeljebb a késedelmi kamattal arányos” szövegrész helyébe az „a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3 %-át meg nem haladó” szövegrészt iktatja be mind a két hivatkozott törvényi helyen. 13. Az Országos Számviteli Bizottság (OSzB) [Szt. 171-173. §-ai] Az OSzB létrehozásáról, feladatairól, működéséről rendelkező törvényi előírások hatályon kívül helyezésre kerültek. Az Országos Számviteli Bizottságot kormányhatározati szinten kell újraszabályozni. Ez ezen összeállítás készítéséig még nem történt meg. 14. Cash flow-kimutatás [Szt. 7. sz. mellékletének 15. pontja] A módosítás szerint a Cash flow-kimutatás 22. sorában nem a bevont saját részvény, üzletrész névértékét kell kimutatni, hanem a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét. 15. Kisebb módosítások, pontosítások Konszolidált beszámoló készítése [Szt. 117. §-ának (5) bekezdése] A számviteli konszolidációs mentesítési szabályok pontosítását (szűkítését) tartalmazza a módosítás azon vállalkozók esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel
11
esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IRS-ek határozzák meg. Rendkívüli tételek [Szt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja, (6) bekezdésének c) pontja] Pontosítás a hivatkozott előírásoknál, a jogutód nélküli megszűnés esetei közé beemeli a kényszertörlési eljárást is. Elektronikus aláírás, időbélyegző [Szt. 167. §-ának (5) bekezdése] Az Áfa-tv. elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása miatt törölni kellett az Szt. az „elektronikus aláírásról szól törvény szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott” szövegű követelményét. Biztosítóintézet helyett számos helyen biztosító, − árkiegészítés helyett ártámogatás, − társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó használandó a jogszabályi környezet változása miatt. Átalakuláshoz kapcsolódóan [Szt. 141. §-ának (3) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaságnak az Szt. szerinti beszámolóját nemcsak el kell készítenie, de azt letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie. Az üzleti év megváltoztatása [Szt. 11. §-ának (3) bekezdése] A módosítás hatályon kívül helyezte azt az előírást, mely szerint a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. 16. Hatálybalépés A módosításokat, új előírásokat először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de alkalmazhatók (a konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó módosítás kivételével) a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is. III. A 2012. évi CCVIII. törvény alapján 1.
Az államháztartás szervezetei [Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 3. pontja]
12
Módosult az értelmező rendelkezés. Az Áht. alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek tartoznak ide. 2.
A kormányrendeletek tartalma [Szt. 7. §-a]
A módosítás lényege, hogy a sajátosságokat szabályozó kormányrendelet a számviteli törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. A számviteli törvény azon rendelkezéseit, amelyet a kormányrendeletben meghatározott eltérések nem érintenek, a kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek is alkalmazniuk kell. A módosítással a kormányrendeletek a számviteli alapelvek megfelelő alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak. 3.
Egynél több regisztrálási szakterület [Szt. 151. §-ának új (7a) bekezdése]
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába a nyilvántartásba vételt végző hatóság a megfelelő képesítés igazolása esetén több regisztrálási szakterületet bejegyezhet. A bejegyzett szakterületek mindegyikén kötelező teljesíteni a 93/2002. Korm. rendelet által előírt, adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettséget. (2013-tól 16-16 kreditpontot kell szereznie.) Amennyiben a nyilvántartásban szereplő személy kéri, illetve az adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a személy kérelmére, illetve hivatalból a nyilvántartásba vételt végző hatóság törli az adott szakterületet a nyilvántartásból. 4.
Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe [Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdése]
A hatályos előírás alapján mentesül a letétbe helyezési, közzétételi, könyvvizsgálati kötelezettség alól azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter teszi közzé, az új előírás szerint a közzététel az Egységes Kormányzati Portálon történik. A miniszter eddig a listát tájékoztatóként adta ki, az új előírás szerint útmutató formájában a Kormányzati Portálon. 5.
Szövegpontosítás (érdemi változás miatt)
13
Több helyen a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság” szövegrész lép. 6.
Hatálybalépés 2013. január 1-jével, az 5. pont 2013. július 1-jével.
IV. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló [a 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet alapján] 1. Ki választhatja? − az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozó, amely megfelel az Szt. 9. §-ának (6)-(10) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek. 2. Könyvvezetési kötelezettség − a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, − mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól, ha a főkönyvi elszámolásait a Korm. rendelet melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti (ez esetben a számlák tagolásától nem lehet eltérni, de a főkönyvi számlák továbbrészletezhetők). 3. Számviteli alapelvek − az Szt. szerint, a következő eltérésekkel: = a megbízható és valós összkép a Korm. rendeletben foglaltak betartásával, = számviteli politikát és így szabályzatokat nem kell készíteni, = két üzleti évet érintő gazdasági események kihatásait nem lehet időbelileg elhatárolni, a közvetlenül alátámasztó bizonylat kibocsátásakor kell elszámolni, = a kettőnél több üzleti évet érintő gazdasági események hatását abban az időszakban kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. 4.
A beszámoló − csak mérlegből és eredménykimutatásból áll, a Korm. rendelet melléklete szerinti szerkezetben, sorrendben, tagolással kell összeállítani.
5.
A mérlegen fel kell tüntetni: − a mérlegkészítés időpontját, − a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó adatokat,
14
− a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó lényeges adatokat, − a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott, 100 ezer forinttól eltérő összeget, − ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak a tényét, − a nem kötelező sajátos eljárások alkalmazásának a tényét. 6.
Az Szt. előírásaitól eltérő szabályok: − az ellenőrzés során feltárt hiba minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül, − nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2 %-át, de legalább a 100 ezer forintot, − karbantartás, ami nem felújítás, nem beruházás, − behajthatatlan követelés – bizonyítás nélkül –, amelynek a bekerülési értéke nem haladja meg a 100 ezer forintot és 180 napja lejárt esedékességű, − alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki, − a jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető, − a külföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel az árbevétel nem csökkenthető, − a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot nem kell elkülönítetten kimutatni, − a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni.
7.
A mérleg tételeinek tartalma − aktív időbeli elhatárolásként csak a következő tételeket szabad kimutatni: = az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt (illetve azt megelőző) időszakra vonatkoznak, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja, = az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban kerültek elszámolásra,
15
= halasztott ráfordításként elszámolt átvállalt tartozást, ha annak összege meghaladja az egy millió forintot; − passzív időbeli elhatárolásként csak a következő tételeket szabad kimutatni: = az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt (illetve azt megelőző) időszakot terhelik és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja, = az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt (illetve azt megelőző) időszakban kerültek bevételként elszámolásra, = halasztott bevételként kimutatott bevételt, ha annak rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja. 8.
Az eszközök bekerülési értéke
Nem része a bekerülési értéknek − az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön kamata és járulékos költségei, továbbá a biztosítási díj, az árfolyamkülönbözetek, a tervezés, a lebonyolítás stb. költségei, ezek a felmerüléskor költségek, ráfordítások, − a kalkulált és a tényleges érték különbözete. Valutával történő kiegyenlítéskor a valuta könyv szerinti árfolyamát kell használni. Az értékpapír beszerzési (bekerülési) értéke a vételárban lévő kamatot is magában foglalja. Saját termelésű készletet a várható eladási árból visszaszámítva kell meghatározni. 9.
Az eszközök értékcsökkenése
Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenése az Szt. alapján a következő eltéréssel: − üzembe helyezéstől az állományból való kivezetésig, − maradványérték nem lehet, − terv szerinti értékcsökkenés a bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel, a használatbavételkor egyösszegben elszámolt lehet, − a Tao.tv. szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni, − immateriális javaknál, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál a hasznos élettartam 3 év, kivéve, ha szerződés, megállapodás ettől eltérően rendelkezik,
16
− a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközöket egy összegben kell elszámolni, de választható kisebb értékhatár is, − terven felüli értékcsökkenést csak akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti és a piaci érték különbözete tartósan 30 százalékkal eltér a mérlegkészítéskor, = káresemény következtében, − terven felüli értékcsökkenés visszaírásánál az eltérés szintén legalább 30 % legyen, − terven felüli értékcsökkenés elszámolása és visszaírása a kft.-nél, a zrt.nél – a fentiek szerint – kötelező, a nem jogi személyiségű társaságoknál nem. 10. Az eszközök értékvesztése Az Szt. alapján a következő eltéréssel, − kft.-nél, zrt.-nél értékvesztést kell elszámolni, = ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti érték, = 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti követelésnél, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában • több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 %-ban, • több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 %-ban, • több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 %-ban, − az értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, = nem kell visszaírni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 %-kal haladja meg a könyv szerinti értéket. 11. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése − értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem mutatható ki, − a valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak, − a külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket a mérlegfordulónapra vonatkozóan nem kell átértékelni, − a valutát, a devizát, a külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani (az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügyleteknél az Áfa-tv. szerinti árfolyamon), − a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek csökkenését könyv szerinti árfolyamon (egyedi értékelés hiányában átlagárfolyamon) kell forintra átszámítani, − ha a készletekről év közben nem vezetnek nyilvántartást, a mérlegérték
17
= vásárolt készleteknél a leltár szerinti mennyiség és az utolsó beszerzési ár szorzata, = saját termelésű készleteknél a leltár szerinti mennyiség és a várható eladási árból kalkulált érték szorzata, − ha a készletekről év közben folyamatos értékbeni nyilvántartást vezetnek, = akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet-nyilvántartási szabályzatba kötelesek foglalni. 12. Átalakulás − az Szt. előírásai szerint, eltérés = a vagyonmérlegeket a jogutódra (több jogutód esetén a jogelődre) vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani, = az áttérés miatti korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell elvégezni. 13. Sajátos szabályok A bt.-ként, a kkt.-ként, az egyéni cégként működő mikorgazdálkodónak − nem kötelező alkalmaznia a mérlegfordulónapi értékeléshez kapcsolódóan = a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás, = az értékvesztés elszámolás és visszaírás, = a céltartalékképzés szabályait. Erről a mérlegben kell nyilatkoznia. 14. Áttérés a mikrogazdálkodói beszámolóra − az áttérés üzleti év első napjával = az alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódóan lekötött tartalékot fel kell oldani, = az időbeli elhatárolásokat – a 7. pontban említettek kivételével – fel kell oldani, = ha nem fog céltartalékot képezni, akkor a meglévő céltartalékot meg kell szüntetni, = az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetni, = a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetni,
18
= a meglévő részesedés könyv szerinti értékét módosítani kell az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték kivezetett könyv szerinti értékével, = ha az üzleti vagy cégérték, a negatív üzleti vagy cégérték nem kapcsolódik meglévő részesedéshez, akkor a kivezetés egyéb ráfordításkénti, illetve egyéb bevételkénti elszámolással; − az állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, az Szt. szabályai szerint kell elszámolni. 15. Hatálybalépés: 2013. január 1-je. A 2012-ben sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítőnek a 14. pont szerinti áttérési szabályokat nem kell alkalmaznia.
