Sport: Így érdemes elkezdeni!
A nyár sokunkban kelti fel a sportolás iránti vágyat – olyanokban is, akik eddig nem mozogtak rendszeresen vagy már régen abbahagyták azt. A sportolás elkezdése illetve az újrakezdés a legnehezebb, és ne gondoljuk, hogy a fogadalom megtartása, miszerint holnaptól rendszeresen sportolunk, egyszerű lesz. Hogyan kezdjen hozzá! Tartsuk szem előtt, hogy lesznek napok, mikor hasztalannak tartjuk vagy nem lesz kedvünk hozzá: ez természetes, de ha engedünk a kísértésnek, addigi munkánk kárba megy. Ahhoz, hogy valaki életmódszerűen rátaláljon a mozgás örömére, nem elég kizárólag azzal tisztában lenni, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz testnek és léleknek egyaránt.
Nagyon fontos a megfelelő motiváció és a legszimpatikusabb sportág megtalálása – hogy ez a motiváció továbbra is megmaradhasson. Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány? A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is.
Mire utal a pulzusszám? Először is azt döntsük el, hogy szabadban vagy teremben szeretnénk mozogni, csoportos vagy egyéni mozgásformára vágyunk, és mindezt zenére vagy csendben szeretnénk űzni. Fontos kérdés, hogy a divatos fitness-irányzatok közül választunk (fitness stúdiók órakínálata, erősítő gépek használata), a jól bevált kardiogén mozgásformákat részesítjük előnyben (séta, futás, kocogás, úszás, biciklizés) vagy klasszikus csapatsportot választunk (labdarúgás, kosárlabda). Sokat segíthet, ha partnerrel, ismerősökkel kezdünk neki új életünknek.
Ne várjon túl hamar látványos eredményt! A testsúlycsökkentés, az alak feszesebbé, tónusosabbá tétele, vagy csak a sportolás közben felszabaduló örömhormonok hatása is kellő motiváció lehet, de önmagában ritkán elég. A sportolni kezdők többsége ott követi el a hibát, hogy túl hamar várnak látványos eredményeket, amelyek gyakran elmaradnak. Gyógyúszás és gyógytestnevelés A gyógyúszás során alkalmazhatók a normál úszásnemek egyes részelemei vagy egésze, meghatározott terheléssel, meghatározott távokon. Gyógyúszás és gyógytestnevelés
A sport ugyanis hosszabb távon jó befektetés, a kampányszerű mozgáshadjárat nem vezet el a sikerhez. Kétféle mozgástípus létezik: a ciklikus, aerob és a statikus, anaerob mozgásformák. Attól függően, hogy mi az elérendő célunk (testsúlycsökkentés, általános kondíció-javítás, izomcsoportok kidolgozása, erősítés), el kell döntenünk, hogy alapvetően melyik sportolási formát válasszuk
Milyen sportágat válasszunk? A ciklikus, aerob mozgásformák tökéletesek az edzettség javításához, a szív- és érrendszer, illetve a légző apparátus teljesítményének, egészségének fokozásához és a munkabírás növeléséhez. Ezek a sportágak ciklikus, egymás után ismétlődő, dinamikus mozdulatokra épülnek. Nagyon hamar a vérnyomás, pulzus és a vér keringésének fokozódásához vezetnek (mely értékek a mozgás befejezésével normalizálódnak), és így edzik a szervezetet. Hogyan hat az úszás a szervezetre? Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve.
De nem csak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség.
Ilyen sportágak: séta, kocogás, futás, biciklizés, úszás, ugrókötelezés. Az aerob vagyis statikus sportformák kisebb amplitúdójú mozgásokból állnak, melyek elsődleges célja egy adott izomcsoport erejének fokozása, az izmok feszességének és erőkifejtésének növelése. A klasszikus erősítő gyakorlatok tartoznak ide, melyeket végezhetünk saját súlyunkkal vagy kiegészítő eszközökkel (gumikötél, súlyzó). Nagyon fontos, hogy mindenki saját edzettségi szintjének megfelelően kezdjen neki a sportolásnak. A szorosabb értelemben vett versenysportot kisgyermekkorban kell elkezdeni, de később is indulhatunk versenyeken, bármilyen versenyszámban, hiszen rengeteg amatőr versenyt találhatunk egy kis utánajárás segítségével.
A kezdeti terhelhetőség felmérésére kérjük szakember segítségét, ha megtehetjük. Bármely közeli sportklubban vagy fitness központban segítséget nyújtanak ehhez. Ha mégsem szeretnénk szaksegítséget bevonni, óvatos, erősödő intenzitású és időtartamú feltérképező edzésekkel kezdjük felmérni saját határainkat. Néhány alkalom után tisztában leszünk azzal, hogy mennyi ideig, milyen intenzitással vagyunk képesek sportolni. A fejlődés később majd az idő nyúlásában, és a terhelhetőség növekedésében mérhető. Kocogás és a futás hatása a szervezetre
Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának. A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenállóképességet állóképességnek nevezzük.
Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben. A kocogás és a futás hatása a szervezetre Haladjunk apró léptekkel Az intenzitást fokozatosan növeljük, és ne várjunk gyorsan jelentős fejlődést. Ez egyrészt lehetetlen elvárás, másrészt a gyors terhelés-növekedés sérüléseket eredményez. Minden egyes edzés előtt alaposan melegítsük be minden egyes testrészünket, függetlenül attól, hogy a választott mozgás során milyen intenzitással fogjuk azokat használni.
Vérnyomásmérés A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?>> Egy súlyemelő gyakorlatsor is bevezető kocogást, majd a testrészek módszeres, alapos átmozgatását igényli. Egyrészt ezzel megteremtjük a szükséges vérkeringésfokozódást, másrészt minimálisra csökkentjük a sérülésveszélyt. A bevezető gyakorlatokhoz nyugodtan meríthetünk ötleteket az iskolai testnevelésórák gimnasztikai gyakorlatai közül
Aki teheti, forduljon szakemberhez a megfelelő edzésterv kialakításánál.Az edzés végén mindig levezetés, nyújtás szükséges. Ezzel biztosítjuk, hogy szervezetünk visszatérjen a nyugalmi helyzetbe, illetve csökkentjük a sérülések és az izomláz kialakulásának lehetőségét. Mit jelez az izomláz? Kezdőknél az izomláz általános jelenség, ám figyeljünk annak mértékére. Az izmok enyhe fájdalma, különösen bizonyos mozdulatok kivitelezése esetén az edzés másnapjától kezdődően, természetes jelenség, néhány nap alatt magától is megszűnik. Amennyiben azonban a fájdalom kifejezett, néhány napnál tovább tart vagy erősödik, fennáll az izomsérülés veszélye, amellyel orvoshoz kell fordulni és át kell gondolni az edzéstervet.
A leghatékonyabbak azon edzésfajták, amelyeknél elégséges bemelegítést követően egy-másfél órán keresztül aerob mozgáselemek következnek, majd fél óra-háromnegyed óra erősítés következik. Ezen gyakorlatokat minden esetben kövesse levezetés, nyújtás. Természetesen a feltüntetett időintervallumok egyénileg változnak, és mint már említettük, csak fokozatos intenzitás- és időnöveléssel érhetők el. Végül ne felejtsük el, hogy a kellő eredményesség kulcsa a rendszeresség: heti háromnál kevesebb alkalom nem hozza meg a kívánt eredményt.
Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható.
A panaszok megszüntetésére ezen kívül olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek. Egyes élelmiszerekről is leírják, hogy jótékony hatásúak, a bennük megtalálható gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek révén. Ilyen például a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták.
Köszönöm figyelmüket
