SOMOGYI M Ú ZE U M O K KÖZLEMÉNYEI M I T T E I L U N G E N DER M U S E E N DES K O M I T A T E S S O M O G Y SEPARATU M II
1975
KAPOSVÁR
A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK
A g ó tik u s ip a rm ű vé sze t és eze n (belül a z a g y a g m űvesség k ö z é p e u ró p a i a lk o tá s a in a k le g je le n tő s e b b je i ¡közé ta rto z n a k a lo v a g a la k o s ikályhák, m e lye ke t a 15. század d e re k á n készítettek. E lte rje d é s ü k és széles kö rű h a tá s u k , re n d k ív ü l na gy te rü le te n m u ta th a tó k i: S v á jc tó l R o m á n iá ig , L e n g y e lo rs z á g tó l J u g o s z lá v iá ig .1 Ezt a fe ltű n ő e n széles k ö rű (hatást eg yrészt a kályháik m ag as m űvészi s zín vo n a la és ré szle te in e k v á lto z a to s ság a o ko zta (így p é ld á u l az is, ho gy tö b b (mint t u c a tn y i k ü lö n b ö z ő c s e m p e típ u s t a lk a lm a z ta k ), (másrészt v iszo n t 'h a th a tó s a n se g íte tte az a k ö rü lm é n y is, (hogy a k á ly h á k egyes p é ld á n y a it n a g y o n sok (helyen á llí to t tá k fe l. K ü lfö ld i é lő fo rd u lá s a i (m e lle tt a k ö zé p ko ri M a g y a ro rs z á g te rü le té n ¡már 7 k irá ly i p a lo tá b a n , va d á szk a s té ly b a n és a fő u ra k n a k 8 v á rá b a n vagy v id é k i re zi d e n c iá já b a n le h e te tt 'm e g ta lá ln i. Az egyes csem p ék m in tá i és stílusa je le n tő s 'h a tá s t g y a k o ro lt a h e ly i f a ze ka s-ká lyh á s (m esterekre M a g y a ro rs z á g o n és k ü lfö l d ö n e g y a rá n t. N a g y a b b fe lk é s z ü lts é g ű vá ro si és sze ré n y e b b a d o tts á g ú vid é ki m estere k k ö zve tle n le n y o m a tok, va g y ú j ráírni n tá z o tt d a ra b o k ú tjá n g a z d a g íto ttá k fo rm a k in c s ü k e t. Ez k is e b b (m értékben ug yan , d e (más k á ly h á k e se té b e n is g y a k ra n m e g tö rté n t. Az ily e n új p é ld á n y o k szín vo n a la , ts o h n ik a i k iv ite le az egyes m estere k te h e ts é g é tő l fü g g ö tt és e zé rt n a g yo n sok fa jta le h e te tt.2 V iz s g á la tu k e z é rt a ha zai m ű h e lye k e l k ü lö n íté s é n é l sok e re d m é n y t h o z h a t. Egyes ese tekbe n a m áso lá s, á tvé te l nem csak s tílu s ig a z o d á s t, az u d va ri m ű h e ly h a tá s á t je le n ti, d e tö rté n e ti, p o litik a i k a p c s o la to k a t is m e g v ilá g ít, hiszen a m e g re n d e lő s z á n d é k a i tó l is fü g g ö tt. 1. HOLL l„ BpR 18 (1958) 273,-BpR 22 (1971) 185 újabb adatok ¡ilyen típusú csempék 'külföldi elterjedésére: MICHNA P„ FA 25 (1974) 179-203. - Hazaiakra: B. SZATMÁRI S., AÉ 101 (1974) 47. (Rekonstruálható lovagalialkos kályha csem peanyaga.): MAGYAR K., SMK 1 (1973) 117—118. (Nyírbátor várkastélyának egyik kályháján is találhatók a lovagalakos kályháról má solt részletek. (Részletesebben: MAGYAR K., AÉ 102 (1975) 117.- S. NAGY E„ FA 20 (1969) 142. (Az ozo rai ferences 'kolostorban a 16. típus mázatlan (másola ta.) - CSEM1CZKY-SÓS Á „ AP 16 (1971) 355. (A 7. ké pen a griffes csempe mázatlam másolata Zalavár vár ból) — CZEGLÉDY I., Die Burg von Diósgyőr. Bp. 1971, 14 (A 33. képen az 1. típus griffes csempéjének máso lata, tévesen Zsigmond-korínaik meghatározva.) — Pilisszentkereszt cisztercita kolostorában a 6. csempetípus eredeti töredéke került elő Gerevich László 1969. évi ásatásánál, a griffes csempe (másolata került elő Horler Mík'lós közlése szerint Simontornya várában. 2. így például az említett nyírbátori csempéken egészen
Az a lá b b ia k b a n egy (ilyen h a z a i v id é k i m ű h e ly t e r m é k e it m u ta tju k b e . A k é t 'kályh acse m pe e lő k e rü lé s e i k ö rü lm é n y e i m á r nem is m e rte k , D o r n a y K á I <má n g y ű jte m é n y é b ő l k e rü lte k a keszthelyi B a la to n i M ú zeum a n y a g á b a .3 L e ltá rk ö n y v szerinti le lő h e ly ü k : „S zt. J a k a b i v á r (S om o gy m .)” . Ez a név S z e n tja k a b k o lo s to rá v a l a z o n o s íth a tó . 1. Dongá'S'hátú, té g la la p a la k ú k á ly h a c s e m p e á ttö rt e lő la p p a l: díszítése kúszó le vélso ros s za m á rh á tív fö lö tt 1—1 g ó tik u s m énm űves a b la k (a kö zé p ső h a rm a d ik a b la k ta k a r t) ; k é to ld a lt 1—1 kis fiá ié és 1 -1 f iá ié i b a ld a c h in ; fel'ül a k e re t a la t t b a lra fu tó kúszó le vélso r, a la tta ro ze tta so r. Az orrtagoikka'l e llá to tt ív a la t t a csem p e e lő la p ja á ttö r t kiké pzé sű. S á rg á s d ra p p színű, fin o m csi'llám os h o m o k k a l sová'nyított c s e ré p ; há tré sze k ü lö n d a ra b b ó l k o ro n g o lv a és b e lü l vékony a g y a g s z a la g o k k a l fe lra g a s z tv a az ille s z té s m entén. A h á t fe ls ő részén h á tra n y ú ló fo g ó d z ó la p . Sz: 14,5 cm , M : (tö rö tt) 14,3 om , h á tm é ly s é g 8 c m ; V : 1,2 cm. KBM Its z : 13 491. A k é t b e lső fiá ié k ö z ö tti tá v o ls á g 9,3 cm, m íg eg y e re d e ti cse m p é n a (budai a n y a g b a n ez a szélesség 14,5 om. H a (m agassági m é re te is a rá n y o san k is e b b íte tt v o lt, úgy e re d e ti m a g a s s á g a a k a p o s s z e n tja k a b i c s e m p é n e k 25 cm k ö rü l le h e te tt. (51. k é p .) 2. D o n g á sh á 'tú (kályhacsem pe III. F rigye s ím ellképével. D íszíté se: a ta g o la tla n 'lé cke re te n b e lü l vékony, ro z e ttá k k a l m e g ra k o tt szögletes s z a la g ; kö zé p e n zá rt k irá ly i k o ro n á t v is e lő fé rfi m e llk é p e ; jo b b já b a n o r szá g a lm á t, b a ljá b a n hosszú jo g a r t ta rt. A p ró fü rtö k b e b o d o ríto tt h a ja (k é to ld a lt szétáll, a rc a b o ro tv á lt. A lu l h á ro m erősen s tiliz á l cím e rp a jzs so ra k o z ik : kö zé p e n új kompozícióban jelentkeznek közvetlenül másolt részltetek. Romániai utam során D-Erdélyben és M old vában láthattam olyan kályhacsempéket, melyeknek mesterei a griif, vagy a lovagábrázoláisos csempe meg oldásából kiindulva alkottak már új csempetípusakat. Egyik csoportról: NAGLER, T., Un depozit de piaci ornamentale descoperit la Rasia. Culegere de studiii si cercetani 1 (1967) 145—150. 3. KBM leltárkönyve a Damay-gyűjteményről. A leltár könyv 13 490—13 498. sz. a la tt nyolc kályhacsempét, il letve töredéket sorol fel ugyanerről a lelőhelyről, saj nos részletes leírás és rajz nélkül. Valószínűleg Darnay írásos adatai alapján készült, de a régi számozást nem adja meg. A Frigyest ábrázoló csempe alján mag látható a régi cédula: 7137 Kálya fiók — Szt. Jakabi vár — Pálos kolostor .romjai — Somogy. Ezúton -is kö szönöm Sági Károly múzeumíigazgaitó szíves fáradozá sait e feldolgozás elősegítésére; tatán sikerül még to vábbi nem azonosított töredékeket a háború során jórészt elpusztult gyűjteményiben fellelni.
210
HOLL IMRE
M : 19 cm , Sz: 18,5 cm, 13494« (52-54. kép,).
m élység 8 cm.
KBM Itsz:
A CSEMPÉK ELŐKÉPEI
k é tfe jű sassal, jo b b r ó l A u s z tria pá lyá s cím ere, b a lo l d a lt h a s íto tt cíim erp ajzsb an lé p ő á lla t (H a b s b u rg o ro szlá n ? ). K é to ld a lt te k e re d ő m o n d a ts z a la g o k m inuszlkulás fe lira tta l, a lu l k ü lö n eg y-e g y r és c (?) b e tű . A fe lir a t (b a lró l ¡kezdve): r. misek. ha. is. er. fr. id r e ) a z u to ls ó ikét b e tű a ikö nirá nyn ak m e g fe le lő e n fo rd í to tt s o rre n d b e n .) A zaz „riim ise k h a is e r fr id re ” . — S á r g á s d ra p p színű o sillá m o s h o m o kka l s o v á n y íto tt cse ré p a n y a g a az előző d a ra b b a l egyező. M in d k e ttő imáz a tla n . H á tré sze szin té n u g y a n ú g y erősítve, im int az első, itt is u jjb e n y o m á s ó k k a l rányoim kodva. Középen késsel 'k iv á g o tt nyílás. B elül korm os. Külső nyom ok sze rin t 5 - 6 cím va sta g a g y a g ta p a s z ta lá s s a l e rő s íte tté k a m e lle tte á lló csem péikhez. H á tu l u g y a n o ly a n fo g a n tyú, m in t az e lő b b in é l. A zonos m ű h e lyb e n ’készültek.
Az első csem pe m in ta k é p e a lo v a g a la k o s ¡kályha n a g y m énrnűves-füíkés cs e m p é je v o lt (4. típ u s ). A n n a k e lle n é re , h o g y n a g yo n soík ré szle té b e n ezt híve n tköve ti, m égsem te k in th e tő ¡közvetlen le n y o m a t ú tjá n k é s z ü lt m á so la tn a k. Egyrészt a kicsinyeske dé s m é rté k e — mely h e lye n ké n t 35 % -o s, így pl. a szélessé gi ¡m éreteknél m ár tú llé p i a zt a fo k o t, a m e ly e t a z egyes a g y a g fa jtá k zsu g o ro d á sa okoz. M á s ré s z t a d íszítm é n y ré szle te it te k in tv e (p é ld á u l a fe ls ő le v é ls o r a la t t e lh e ly e z e tt 6 rozetta, k é to ld a lt az e re d e tin s z e re p lő g yá m kősze rű kis fé rfife je k ) erősen m e g v á lto z o tt, va g y e lh a g y o tt m o tí v u m o k a t is ta lá lh a tu n k a k a p o s s z e n tja k a b i k á ly h a csem pén. Ú g y tű n ik , h o g y e g y e re d e ti cs e m p é rő l ké szü lt m á s o la t-c s e m p é t h a s z n á lh a tta k fe l. F e ltű n ő az is, ho gy m íg á lta lá b a n a z e re d e ti díszíté sek e rő sen öszszeimosódva, d e jó ö sszh atássa l je le n tk e z n e k (a m i le n yo m a tra u ta l), a g ó tik u s ív fö lö tt e m e lk e d ő ké t kis m érm űves a b la k éles v o n a ia k k a ! je le n tk e z ik , ezt a részt a n e g a tívo n k ija v íto ttá k . A m á s o d ik csem pe kö zve tle n m in ta k é p e e d d ig a k ö z é p k o ri M a g y a ro rs z á g te rü le té rő l nem ism e rt. A b u d a i k irá ly i p a lo ta re n d k ív ü l n a g yszá m ú k á ly h a c s e m pe a n y a g á b a n még h a s o n ló k o m p o z íc ió sem fo r d u l elő, am i a z o n b a n n e m vé le tle n , ha az á b rá z o lt c s á szár szem élyét te k in tjü k . A k ü lfö ld i g y ű jte m é n y e k b ő l a z o n b a n m á r tö b b ro ko n cs e m p é t k ö z ö lte k . III. Frigyes császár tró n o n ü'lő k é p m á s a d ís z íte tte a ra v e n s b u rg i ká'lylhát,5 ú j fe lá llítá s á b a n a lu lr ó l sz á m íto tt n e g y e d ik c s e m p e s o rá b a n . (57. k é p .) Ehhez n a g yo n k ö z e lá II a s v á jd Sohaffihausen m ú z e u m á n a k e g yik k á ly h a c s e m p é je , azonos k o m p o z íc ió v a l, d e sokka l e lm o s ó d o tta b b m in tá z á s s a l, g y e n g é b b m in ő sé g g e l. (56. ¡kép) A h a rm a d ik i t t m e g e m líth e tő csem p e A u s z triá b ó l is m e rt, Jaurting bei A fle n z -b e n k e r ü lt e lő .6 Ez m á r e g y m á z a tla n csem pe, az e lő b b ie k n é l jó v a l s ilá n y a b b k iv ite lb e n . A g ó tik u s íves fü lke , m e ly az e lő ző k é t cse m p é re je lle m z ő , it t e l m a ra d , az a la k és a k ö rü lv e v ő m o n d a ts z a la g h e gye s ta lp ú c ím e rp a jz s b a n e lhe lyezve szere pe l. M íg az előző k e ttő n é l a h á tté r kissé fü lk e s z e rű e n ívelő, it t u g y a n úgy m in t a k a p o s z e n tja k a b i cse m p é n é l, sík e lő la p o t ta lá lu n k . (Az o s z trá k cse m p e h á tk ik é p z é s e a tá la la k ú ká lyh a sze m e k a la p fo r m á já n a k m e g fe le lő , te h á t egy k á ly h a a lsó részének cse m p e so rá sh o z ta rto z h a to tt; a k é t előző v is z o n t a fe ls ő részhez.) (58. k é p ) A k a p o s s z e n tja k a b i III. Frigyes á'b rá zo lá so s csem pe se m m iké p p e n sem le h e t kö z v e tle n m á s o la ta -le n y o m a -
4. A második csempe kis képe már megjeient az AÉ 27 (1907) 381. oldalán részletesebb szöveg nélkül. — S. Nagy Emese közlése szerint ásatása során nem ke rült már elő Ilyen csempeanyag. Feltételezhető, hogy a kisméretű 'kolostorban csupán egyetlen díszített kályha állt. 5. HOLL 1958, 276. és 105. kép — Uo. irodalma és svájci kapcsolatairól, - PAZAUREK G. E., Württembergische Hafnerkeramik, (Berlin 1929) szerint a század közepén
készülhetett. A kályha a második világháború során Stuttgartban elpusztult. A Landesmuseums szívességé nek köszönhetem régi fotóját. 6. STRAUiSS K., Die Kaoheikunst des 15. und 16. Jahrhunderts iin Deutschlamd, österreich und dér Schweiz. (Strassburg 1966) 43. Tf. 14,2. — STRAUSS K., Kacheln und ö fe n dér Steiermank. (Graz 1940) 25. Tf. 3, 5-6. 1480 körüli időre keltezi. Sajnos egyik csempe fe lira tát sem közli.
51. Kiapasvár-iSzentjatob. Mérműdíszes kályhacsem'pe. XV. sz. — Kaposvár-Szentjaíkab. Ofenkache! műt Rosettenverziierung a>us dem 15 Jh. 1:2
A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK
ta eg y o ly a n cse m p é n e k, -m int a m e lye t k ü lfö ld rő l e m líte ttü n k . S tílusa és ¡kivitelezése a rra m u ta t, ho gy egy v id é k i m ester erő sen n é p ie s m e g fo g a lm a z á s ú m u n k á ja . Az a la k , a g ó tik u s m o n d a ts z a la g o k és a h á rom cím e r e g y a rá n t a g ó tik u s n a g ym ű vé sze ttő l tá v o lá lló , a z t erő sen á ta la k ító m e sterre v a l l Ez a fe lfo g á s e g y ú tta l m e g n e h e zíti szá m u n kra a közve tlen m in ta k é p 'ki je lö lé s é t is, hiszen az á tfo g a lm a z á s o ly a n n a g y m é r té kű . Lehetséges, h o g y egy n e g y e d ik fa jta csem p e v o lt fa z e k a s u n k kezében. Erre m u ta th a tn a a m o n d a ts z a la g fe lira ta , m e ly sem m i-kép sem le h e t s a já t v á lto z ta tá s a , hisz ne he zen k é p z e lh e tő ©I, ho gy írá s tu d ó volt. A ravensburgii típ u s ú c se m p é ke n u g y a n is a ró m a i („T im i se” ) je lz ő a fe lir a tb a n ¡nem szerepel, a m á s ik ké t k ü l fö ld i c se m p é n e k p e d ig e lm o s ó d o tt fe lira ta le m á s o lá s t a lig h a t e t t le he tő vé. (Jellem ző e g yé b ké n t, h o g y fe lira t, b e tű k vag y szám ok a (középkori 'ká lyh a cse m p é ke n re n d k ív ü l ritk á n fo rd u ln a k e lő , a 16. száza di re n e szánsz csem p éke n v á ln a k csak g y a k o rib b á , o tt is a lé g jo b b a k o n .) A k a p o s s z e n tja k a b i k á iy h á t készítő d u n á n tú li m ű hely m e s te re az e d d ig ie k s z e rin t le g a lá b b ¡két k ü lö n b ö ző k á ly h á t is ism e rt, ille tv e v á la s z to tt té m a kö ré h e z. Az e g y ik e t B u d á n 1454—57 k ö z ö tt á llíto ttá k fe l, (55. k é p ) a m á s ik a t a század d e re k a és a 80-as é ve k k ö z ö tt a szom szédos A u s z triá b a n va g y v a la m e ly ik n y u g a t-
53-54. A szentjakabi kályhaosempék hátoldalai. -
211
52. Kaposvár—Szentjak-aib. U. Frigyes osászár képével díszí tett ikályhacsempe. 1459 körűi. — Kaposvár—Szentjaikab. O fen kachel, verziert mit dem Porträt des Kaisers Friedrich II. Gegen 1459. 1 :2
Rüokseiten der Ofenkacheln von Szentjaikab.
212
HOLL IMRE
d u n á n tú H , közvetlen o sz trá k k a p c s o la to k k a l re n d e l kező fő ú r v á rá b a n .7 A ikét k ü lö n b ö z ő csem p e u g y a n is e re d e tile g a zo n o s k á ly h á n e g y ü tt nem s z e re p e lt.8 Az V. László 'király és p á rth ív e i p a lo tá ib a n fe lá llíto tt lo va g a 'la ko s k á ly h á n u g y a n is III. F rigyes ké p m á sa seho'l sem s ze re p e lt — ez nem is le h e te tt k ívá n a to s László szám á ra, a k i o ly nehezen ju to t t iki g y á m sá g a a ló l. G y a k o ri le lh e te tt a z o n b a n A u s z triá b a n , ső t ta lá n e lő fo rd u lh a to tt Pozsonyban is. U tó b b i h e lyrő l u g y a n is a le g ú ja b b á s a tá s o k s o rá n n e m c s a k a lo v a g a la k o s ká lyh a k é t csempetípu<sa k e rü lt e lő , d e a ra v e n s b u rg i k á ly h á n a k ké t m ásik c s e m p e típ u s a is.9 Lehet, hogy Frigyes a já n d é k a ik é n t á llíto tta k fe l 'itt egy ilyen svájci m esterek á lta l k é s z íte tt k á ly h á t is. Pozsony m e lle tt a z o n b a n szá m ítá sb a jö h e t tö b b a u sztria i, sőt n y u g a t- d u n á n tú li10 v á r is, b á r e d d ig le-
55. Buda, királyi palota, ménműdíszes kályhacsempe egy lovagalaikos kályháról. 1454—1457. — Buda, Königspalast, Ofenkachel mit Rosettenverzierung aus einem mit Ritterfiguren versierten Kachelofen. 1454—1457.
7. A ravensburgi (kályha esetében még nem bizonyítható, de valószínű, hogy eredetileg III. Frigyes megrendelé sére készülhetitek ilyen típusú csempékkel kályhák a császár palotái számára. Ezeket ma még nem ismer jük. Fennmaradtak azombatn kályhák és egyes csem pék más városokban. Egyes díszítőmatívumoik elterjedettsége, sűrűsödése arra mutat, hogy e kályhák mű helyét Svájcban kereshetjük, bár rövidesen más mű helyek is átvettek ezekről egyes csempetípusokat. D i vatjuk még 1500 után is tartott. 8. A lovagaialkos kályha műhelye és a ravensburgi (va lam int lindaiui) kályha műhelye nem azonos, bár a ket tő között valamilyen kapcsolat á llt fent. Az utóbbi ugyanis kályháinak oromzatára a fá t őrző oroszlán alakiját helyezte el kivágott formáiban. Ez a motívum más svájci műhelyek mim'takincsében is gyakori: HOLL 1958, 275; — HOLL 1971, 176. A csempék legnagyobb része már későbbi másolat. — FRANZ, R., Der Kachel ofen (Graz, 1969) 49—50., a svájci anyag bemutatása
56. Kályhacsempe III. Frigyes császár képével. (Schaffhau sen, Múzeum) — Ofenkachel miit dem Porträt des Kaisers Friedrich III. Museum Schaffhausen.) során rám utatott arra, hogy e motívum eredetije talán Bázelben talá lh ató Peter Hartlieb műhelyében. Lehet séges, hogy a lovagalakos kályha műhelye ettől vette át ezt a motívumot, am int más svájci műhelyek is. — Az azonban bizonyos, hogy a cseh, morva, lengyel műhelyek ugyanúgy mint a horvátországiak, már nem a svájci körzetből vették át az oroszlán m intát, hanem a lovagalaikos 'kályháról. Utóbbi műhelyről sajnos ma sem tudjuk, hol dolgozott eredetileg. 9. B. Po.ila ásatása. HOLCIK S., Zbornik SIMM 66 (1972) 10i1—116. A szerző V. László uralkodása idejére teszi itteni megjelenését. — Miután itt a kályhához tartozó III. Frigyes ábrázolása még nem került elő, nem tu d juk, nvlyen megoldása volt. 10. Frigyes és Hunyadi J. kormányzó között 1447-ben kötött fegyverszünet szerint továbbra is az előbbi kezén m a radt Sopron, Kőszeg, Rohonc, Sza'lónak, Borostyánkő, Dévény, Frafcnó, Kismarton, Kábáid, Szairvkő és Óvár. HÓM AN B., M agyar történet. III. k. Bp. 1936, 436.
A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK
57. A ravensburgi kályha részlete. XV. sz. közepe. (A stuttgarti W ürttem bergisches Landesmuseum felvétele.) des Ofens von Ravensburg. 15. Jh. (Aufnahme des W ürttembergischen Landesmuseums von Stuttgart.)
213
Detail
58. Mázatlan csempe III. Frigyes császár képével. (Landesmuseum, Graz) - Unglasierte Ofenkachel mit dem Porträt des Kaisers Friedrich II. (Landesmuseum Graz).
214
HOLL IMRE
A lovagalakos kályha műhelyének eredeti kályhái #
Másolatok a loveejaiakos kályha csempéiről
^
Hatása, új típusok
Q
Svájci műhelyek rokonti'pusú csempéi
59. A lovagalakos kályhacsempe elterjedési térképe. - Verbeitungskarte der Kachelöfen mit Ritterfiguren. le te k k e l ez n e m ¡bizonyítható. Tudju'k, ho gy A lb e rt k i rá ly h a lá la u tá n a m a g ya r tró n é rt sike rese n küzd ő Ja g e lló U lá s z ló v a l szem ben az özvegy Erzsébet k irá ly n é és fia m e lle tt h a b s b u rg p á rti fa u ra k tö m ö rü lte k . S o ra ik e ls ő s o rb a n a n y u g a ti h a tá rszé le ke n váraikkal és n a g y b irto k k a l re n d e lk e z ő c s a lá d o k b ó l a la k u lta k , a k ik szá m ára a szo ro sa b b osztrák k a p c s o la t g a z d a s á g i é r d e k e t is je le n te tt. B e fo ly á s u k a t V. László tró n ra lé p é s e to v á b b nö velte , b á r e k k o r az ,.u d v a ri p á rt” és a ,.n e m zeti p á r t" rövid id ő re m egegyezett. H u n y a d i László k i végzése u tá n ú jra n yílto n fo ly ik a harc, V. László és p á rtjá n a k im a g á t 'ig a z o ló o k le v e le fe l 'is s o ro lja a k i rá ly h ű sé g e s h ív e it.11 K özü lü k 'itt G a ra i László n á d o rt és Ú jla k i M ik ló s e rd é lyi v a jd á t e m e lh e tjü k k i. M á ty á s m e g vá la sztá sa utóm ‘sem a d ta fe l ez a p á rt rem ényeit, m á r e lő z ő le g Frigyes császá r tá m o g a tá s á b a n ¡bíztak és 1459 fe b ru á rjá b a n Ú jla k i v a jd a 'n é m e tú jv á ri v á rá b a n F rigye st M a g y a ro rs z á g k irá ly á n a k n y ilv á n íto ttá k , s ez e ttő l kezd¥e fe l ¡is veszi a m a g y a r ¡király cím ét. F rigyes és a p á rtü tő k sere gé vel á p rilis b a n szá m o lt fle M á ty á s k irá ly h a d ve zé re K ö rm e nd e lő tt, s e z u tá n a fő u ra k vissza té rte k M á ty á s h o z .12
M a >már ne he zen e lle n ő riz h e tő a d a to k s z e rin t a kap o sszen tjaka lbi k o lo s to r k á ly h á ja ta lá n nem á llt e g y e d ü l a kö rn yé ke n . H ö I I r i g I J ó z s e f je g y z e ta n y a g á b a n k é t k á ly h a c s e m p e v á z la tá t ‘lá ttu k „K a p o s v á r v á rá n a k ro m ja ib ó l — S üm eg, M ú z e u m ” je lzésse l. A ra jz részletes v iz s g á la tra ¡nem ailika'limas, de úg y t ű nik, az e g y ik csem p e á lló té g la la p a la k ú v ö lt, kö-
11, TELEKI J., Hunyadiak kora Magyarországon. X. Bp. 1852, 546. Az itt szereplőkkel kapcsolatban: HOLL 1971, 189. 12. G arai L. és Ú jlaki M. Szilágyi Jánossal mór 1458. jú -
liusában szövetkeztek Mátyás elien Simontornya várá ban. FRAKNÓI V., A Hunyadiak és a Jagellók kora. Bp. 1896, 189. — FRAKNÓI V., Hunyadi Mátyás király. Bp. 1890, 99-104.
A Frigyes c sá szá rt á b rá z o ló csem p e á tv é te lé n e k , m á s o lá s á n a k id e jé t a D u n á n tú lo n e lső s o rb a n eze k ben az éve kbe n, e b b e n ¡a p o litik a i h e lyze tb e n t a lá l h a tju k in d o k o ltn a k . H iszen e k k o r az ország n y u g a ti h a rm a d a a G a r a i- Ú jla k i—K a n iz s a i—S zen tgyörg yi lig a és Frigyes kezén van, s ¡még úgy lá tszik, ¡m intha nem d ő lt v o ln a el a k irá ly s á g ké rd é se . 1459 u tá n a m o zg a lom e g y ik fe je , G a ra i m e g h a l, a tö b b ie k jó ré sze M á tyás p á rtjá ra á llt. A 60-as éve kbe n M á ty á s ¡már k i b é k ü lt F rigyessel, k é s ő b b p e d ig a u s z tria i h á b o rú i id e jé n Frigyes véd eke zésre s z o ru lt és az osztrák u ra k egy része ¡is M á ty á s m e llé á llt. 1454 e lő tt viszo n t a lo v a g a la k o s k á ly h a e g y ik c s e m p é jé n e k ¡lem ásolása m ég nem tö rté n h e te tt meg. *
*
*
A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK
215
zép en fü lk e s z e rű e n á ttö rv e , fö lö tte v a la m ily e n m érm űd is s z e l: ta lá n az it t k ö z ö lt e lső csem péhez h a so n ló . A m á s o d ik b a 'lra fo rd u ló g r iffe t á b rá z o lt, ta g o lt, d íszí te tt k e re tb e n ; m in d k e ttő im á za tla n . N y ilv á n it t is a D a rn a y -g y ű jte m é n y ké t c s e m p é je szere pe lt, csak az a 'kérdés, hogy le lő h e ly a d a tu k a t H ö llrig l jó l je g y e z te -e fe l? A KBM le ltá rk ö n y v e u g y a n is ilyen le lő h e ly ű cs e m p é k e t nem ta r t n y ilv á n . A p o litik a i he lyze t jó l m a g y a rá z n á e d a ra b o k a lk a lm a z á s á t. A (két csem pe közül a m á so d ik u g y a n is szin té n a lo v a g a la k o s k á ly ha e g yik típ u s á n a k (1) m á s o la ta v o lt (ta lá n az első is). K a p o s -Ú jv á r v á rá t a H á d e rv á ria k tó l Ú jla k i M ik ló s fo g la lta el és 1 4 53 -ban é p p e n V. Lá szló tó l k a p ta új a d o m á n y k é n t. Az ő és fia L ő rin c he rceg b irto k á b a n v o lt 1 4 76 -ig.13 Ú jla k i M ik ló s szem é lyé ben te h á t m in d a ké t p o liti kai k a p c s o la t - V. László, m a jd III. Frigyes é rd e k e iv e l — e g ye sü lt. K e zd e ttő l László (király híve, a csecsem ő tö rvé n y e lle n e s ko ro n á z á s a e lő tt ő ü tö tte lo v a g g á , 1453-tól ism é t a C ilié i—G o rá i lig a ta g ja . A k irá ly h a lá la u tá n a csá szá r o ld a lá r a á ll, 1459-ben B o n fin i sze rin t ő S ze n tg yö rg yi és G ra v e n e c k e r veze tté k a s e re g e t a k irá ly i had e lle n .1'1 V a ló s z ín ű n e k ta rtju k , ho gy más fő u ra k k a l e g y ü tt (S zéchi D é ne s érsek, M ik ló s pécsi pü spö k, V á rd a i Istvá n érsek, L ip n ic e i Trcka B u rjá n lo v a g ) ő is k a p o tt k irá ly i a já n d é k k é n t egy e re d e ti lo v a g a la k o s k á ly h á t, a m i v a la m e ly ik á lla n d ó b b re z id e n c iá já b a n (V á rp a lo ta , Ú jla k ? ) á llh a to tt. Erről készü l h e te tt a ¡kaposvári k é t m á so la tcse m p e , h isz ez a vár,
m ely csak fe le ré s z b e n v o lt b irto k a , m á s o d re n d ű sze re p e t já ts z h a to tt a v a jd a vá ra i, la k ó h e ly e i közt. A s z e n tja k a b i a p á ts á g é lé n á lló e g y h á z ia k k a p c s o la ta it a század d e re k á ró l a lig is m e rjü k , sokszor csak az a p á t neve tis z tá z h a tó . Ú gy tű n ik , e lé g g y a k ra n v á lto z o tt szem élyük. A fe n te b b ré szle te ze tt tö rté n e ti ese m én yek s z e m p o n tjá b ó l az össze függ ése k in k á b b a ke g yú ri c s a lá d szem élyével ka p c s o la to s a k . A 15. szá z a d b a n a S ze rd a h e lyi c s a lá d é a k e g y u ra s á g , 1438b a n D ers és D a ncs Pál a Becsben eg yh á zi p á ly á ra készülő te s tv é rü k n e k a d ja (n y ilv á n jö v e d e lm é t), míg ta n u lm á n y a it fo ly ta tja . Az e m líte tt S zerd ah elyi D a ncs Pál is je le n v o lt 1459 fe b ru á rjá b a n a n é m e tú jv á ri k i rá ly v á la s z tó gyű lé se n . K ö ze le b b i k a p c s o la tb a n á llh a to tt Ú jla k iv a l, .m ert ez 1460-ban 'm int Som ogy v á rm e gye fő is p á n ja (m en ed ékle velet á llí to t t k i részére, k é sőb b p e d ig 1474. jú l. 20 -án R akolcza v á rá b a n k e lt le v e lé b e n a já n lja M á ty á s k irá ly p á rtfo g á s á b a „h ív é t S ze rd a h e lyi D a n cs P á lt” aki k e g y ú ri jo g a in á l fo g va a z s e lic s z e n tja k a b i m o n o sto r h a s z o n é lv e z e té t m ásnak a k a rja a d o m á n y o z n i.10 — Lehet, ho gy a S ze rd a h e lyi c s a lá d és Ú jla k i k ö z ö tt b irto k ü g y e k b e n szám os össze tűzés v o lt (hiszen jo g s ze rin t K a p o s ú jv á r v á ró n a k fe le is e c s a lá d é ), de a c s a lá d t a g ja i kö z ü l H á n cs Pál az országos p o litik á t, p á rtá llá s t te k in tv e Ú jla k i M ik ló s t követte. E zidőben e g y-e g y m egye b irto k o s n e m ese ine k ig a z o d á s á t d ö n tő e n b e fo ly á s o lta a le g n a g y o b b h a ta l mú fő ú r m a g a ta rtá s a .
13. REISZIG E„ Turul 57 (1943) 11,57-58. Ulászló király 1494-ben Ú jlaki LőrinctőJ más váraival együtt Kaposújvárt is elfog Ia Itatta. 14. Az 1463. évi bécsújhegyi béketárgyalásak során már Mátyás követségében já r el, de nem véletlen, hogy a
békekötésről kiá llíto tt levelében a császár „com pater noster” -nek nevezi és ottléte alatt kitüntető figyelem ben részesíti! REISZIG i. m. 57. 15. SÖRÖS P., PRT Xll/b. Bp. 1912, 245-246. - REISZIG, i m. 56-57.
H o ll Imre
216
HOLL IMRE
O F E N K A C H E L N V O N SZENTJAKAB
U n te r d e n R uinen des B e n e d ik tin e rk lo s te rs von S zen tjaka ib w u rd e n - wathrsdhelinIfich um d ie J a h rh u n d e rtw e n d e heruim - e in ig e O fe n k a c h e ln g e fu n d e n , von w e lc h e n zw eie sich id e n tifiz ie re n Hessen. Beide w a re n ¡h e llfa lb e , u n g la s ie rte , (mit F e in s a n d g e m a g e r te T o n k a c h e ln , h in te n h a lb z y lin d e rfö n m ig a u s g e b ild e t. O b w o h l sie A rb e ite n g u te r Q u a lit ä t sin d, sind sie k e in e s e lb s tä n d ig e n W e rke , s o n d e rn den K a ch e ln b e re its e x is tie re n d e r Ö fe n nodh g e b ild e t. A is M u s te r d e i R osette'kaöhel die;nte einte K ach el grossen Form ats des K a ch e ltyp s 4 des O fe n s m it R itte rfig u re n ((Bild 4). D ie a n d e re K ach el s te llt K aiser F rie d ric h III d a r, u n te r d e r In s c h rift „ni ¡mfeik. -ha. is. er. fr. id r. c ” »mit d re i W a p p e n (dem R e ich sw a p p e n , dem ö s te rre ic h i schen u n d dem H a b s b u rg e r-W a p p e n (? ) . . . A u c h d ie se w u rd e a u fg ru n d d e r K a ch e ln e in e s b e re its e x is tie re n d e n O fe n s an g e fe rtig t, d a s unm itte lb a re V o rb ild ist je d o c h noch ¡n'idht b e k a n n t. Eine K ach el re ih e des O fe n s von R avensburg (B ild 5) sow ie e in e s c h w e iz e ri sche (B ild 6) u n d e in e ö s te rre ic h is c h e (B ild 7) K ach el zeige n, was fü r e in e K o m p o sitio n a'ls M u s te r g e d ie n t h a b e n 'mag. D e r M e is te r in d e r tra n s d a n ü b is o h e n W e rk ts ta tt, w o d e r O fe n von K a p o s s z e n tja k a b a n g e fe r tig t w o r d e n ist, is t a iso von zwei ve rsc h ie d e n e n O fe n a u s g e g a n g e n , d ie M itte des 15. J'hs v e rfe rtig t w o rd e n w a re n : E iner von den b e id e n O fe n w u rd 2 fü r K ön ig
László V. in e in e r no ch u n b e k a n n te n W e rk s ta tt g e m ach t, w ä h re n d d e r a n d e re fü r K a is e r F rid ric h III in e in e r sch w e ize risch e n W e rk s ta tt v e rfe rtig t w u rd e . Z w i schen de n b e id e n W e rk s tä tte n lassen sich v ie le V e r b in d u n g e n n a c h w e is e n , d o ch sie sin d a u f k e in e n F all id e n tis c h 'm ite in a n d e r. Beide O fe n ty p e n w u rd e n in m eh rere n E xem p la ren a u fg e b a u t: Ö fe n m it R itte r fig u re n k o n n te n b is h e r in 19 O rts c h a fte n n a c h g e w ie sen w e rd e n ( O rig in a lk a c h e in ). Von Ö fe n , d ie m it dem B ild n is von F rie d ric h III v e rz ie rt w a re n , sin d b is h e r n u r zwei E xem plare (R a ve n sb u rg u n d B ra tis la v a ) b e k a n n t, d o c h w ir sind dessen gew iss, dass m eh rere Exem plare von d e n V a ria tio n e n d iese s O fe n ty p s in den W o h n o rte n von F rie d ric h III und bei den A d e lig e n , d ie m it ihim in V e rb in d u n g s ta n d e n (ä h n lic h w ie bei László V) e x is tie rt h a b e n . D ie p o litis c h e H a ltu n g des P a tro n a ts h e rrn des K losters von S z e n tja k a b , Pál S ze rd a h e lyi D a ncs, fo lg te im m e r d e r A u ffa s s u n g seines G ö n n e rs , d e r des G ra fe n M ik ló s Ú jla k i, B onus von S ie b e n b ü rg e n und K ro a tie n . Ú jla k i w a r von A n fa n g an e in A n h ä n g e r von László V und n a ch dem Tod des K ön ig s sch lu g e r sich zu F rie d ric h u n d ve rsu ch te ih m 1459 a u f den u n g a ris c h e n T hron zu h e lfe n . In je n e n Jah ren m uss te n au ch d ie b e id e n O fe n k a c h e ln a n g e fe rtig t w o rd e n sein. (B ild e r 1—3) Im re H o ll
