SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA
IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
MARCAL-PARTI
2013. JANUÁR
Orbán Viktor előadása a „Remény és keresztényi válasz a válságra” című katolikus konferencián – Madrid, 2012. november 17. – (Részletek) 1. rész – Kedves Barátaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, magyarok értjük a spanyolok mai fájdalmát, értjük a spanyol kormány verejtékes küzdelmét, amit az örökölt nehéz gazdasági helyzet ellen folytat. Értjük a spanyol emberek csalódottságát, dühét és türelmetlenségét. Nekünk magyaroknak is volt és van benne részünk. Ezért mi együtt érzünk önökkel, és szolidárisak vagyunk Spanyolországgal. A spanyol a magyarhoz hasonló módon szabadságszerető nép, amely büszkén tekint a saját történelmére, és nem engedi, hogy azt a munkát, amellyel nagyszülei újjáépítették a polgárháborúban lerombolt hazájukat, most mindenfajta bürokraták és a pénzügyi spekulánsok kockára tegyék. Demonstrációk és sztrájkok sora jelzi szerte az európai kontinensen, hogy az emberek mindenhol választ keresnek arra a kérdésre, hogy miként törhetett össze az az álom, amelyet mindannyiunk számára a közös Európa jelentett. Hogyan veszítette el Európa a versenyképességét? Hogyan adósodott el a feje búbjáig? Miért nem alkalmazkodott időben a változó, megváltozott világhoz tervszerűen és megrázkódtatások nélkül? Miért egyszerre szakad most ránk minden baj, összezúzva családok millióinak életszínvonalát és életformáját? Ezek nehéz kérdések. Egy dolgot biztosan tu-
TARTALOM: Megyénkben történt 2. oldal Utcai harcosok 3. oldal A Város Napja 3. oldal Képes hírek
4-5. oldal
Régi Sümegiek 6-7. oldal Városvédő oldal8 .oldal Irodalmi rovat
9. oldal
Gasztro-sarok 10-11. oldal
dok önöknek mondani. Magam is úgy gondolom, hogy ez nem egy egyszerű, konjunkturális válság. Nem arról van szó, hogy a korábbi konjunktúra helyett most dekonjunktúra van az európai gazdaságban; ez egy másik dolog. Én úgy gondolom, hogy szembe kell néznünk a valósággal, nem érdemes áltatnunk magunkat. A világban egy olyan erőátalakulás zajlik, amely lehetetlenné teszi, hogy a válság utáni világ – benne Európa és az európai élet – olyan legyen, mint a válság előtt volt. Sohasem lesz az életünk olyan, mint amilyen a válság előtt volt. Ezért a politikában – mi magyarok legalábbis úgy látjuk –, hogy a reformok vagy a strukturális reformok nem elégségesek. Mi Magyarországon úgy fogalmazunk, hogy a mi hazánknak a teljes megújulásra van szüksége minden dimenzióban: szellemi, erkölcsi, lelki, gazdasági, szociális dimenzióban teljes megújításra, és ezért radikális átszervezésre. Ez sosem könnyű, és sohasem kényelmes. (…) A keresztény hagyomány iránt elkötelezett embereket, laikusokat, klerikusokat, katolikusokat és protestánsokat egyaránt összekapcsol egy közös érzés. Ez az őrálló felelőssége. Ezékiel próféta könyvében olvassuk, hogyha az őrálló látja jönni a fegyveres ellenséget, de nem fújja meg a kürtöt, és nem figyelmezteti a népet, akkor Isten tőle kéri számon az elveszett emberi életeket. Az én fölfogásom szerint Isten ilyen őrállóknak rendelte az egyházi és világi vezetőket, vagyis a politikusokat is. Ezért felelősségünk tudatában ki kell mondanunk, hogy az Európában zajló pénzügyi és gazdasági válság nem valamiféle véletlenszerű esemény, amit néhány ügyes technokrata majd korrigálni tud. Az Európában zajló válság egy olyan hanyatlás következménye, ami már hoszszú ideje jelen van a kontinensen. Ki kell mondanunk, hogy ma Európában az emberi együttélés olyan formái váltak megkérdőjelezhetővé mint a nemzet és a család. A gazdasági életben hasonló módon bizonytalanná vált a munka és a hitel eredeti értelme. Mindez annak köszönhető, hogy ezek a fontos dolgok-munka, hitel, család, nemzet-eloldódtak attól az erkölcsi alaptól, amelyet a kereszténység biztosított a számunkra, és ezért az elmúlt évtizedekben elvesztették a súlyukat és értéküket. Mára kialakult az a helyzet, hogy Európa szégyellni kezdte gyökereit. Ezért van az, hogy az európai új alapdokumentumban nem szerepel a keresztény gyökerekre való hivatkozás. Nem kifelejtették, hanem egy nagy európai vitában azok kerültek többségbe, akik azt mondták, hogy ez nem szerepelhet. Schuman, az európai gondolat egyik
atyja még azt mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ma pedig oda jutottunk, az európai politikusok többsége azon dolgozik, hogy a kereszténységet az emberek privát életébe, a templomokba és a történelemkönyvekbe száműzze. Ha egy iszlám ország szégyellni kezdené magát a Korán tanításai miatt, méltán kivivná a többi iszlám ország haragját.(..) Európában ezzel szemben azokat fogadja értetlenség, akik a kereszténység értékrendje szerint akarnak gondolkodni és cselekedni a politikai és társadalmi életben. A válságról szólva én a modern világban azt tapasztalom, hogy a válság idején minden sikeres nemzetgazdaságban létezik spirituális felhajtóerő. A latin-amerikai országokban a katolicizmus, Indiában a nyugalomra intő hinduizmus, Kínában pedig a munka megbecsülésére épülő buddhizmus. A kapitalizmus Európában szintén spirituális alapoknak köszönhette születését. Kereszténység nélkül nem jöhetett volna létre. Ma azonban már gyakran megmosolyogják, ha valaki hivatásként, és nem csak pénzszerzésként tekint a saját foglalkozására, ha nem kihasználni, hanem megőrizni akarja a teremtett világ rendjét, és megmosolyogják, ha azt mondja, Istentől kapott felelősséget érez azokért a közösségekért, melyeknek részét képezi. A közösségi élet hagyományos formáira, a nemzetre, a gyülekezetre, a családra a
szekularizálódott Európa már szkeptikusan tekint, mintha a múltból visszamaradt lomok lennének, és egyszerűen nem törődik azzal a jelenséggel, hogy nagyon sokan nem tudják már valódi mélységükben megélni az emberi kapcsolataikat. Európa népessége eközben folyamatosan csökken, mert a családot folyamatosan támadják, és a gyermekvállalást sokan úgy fogják fel, mint ami gátolja az önmegvalósítást. A stabil elköteleződésen alapuló családi közösségek visszaszorulása általános tendencia Európában. Ez a jelenség Magyarországon nyomasztó módon van jelen. Nálunk a házasságon kívül született gyermekek aránya 42%, és az első gyermeküket vállaló nőknek az életkora 30 év. Ez csak részben vezethető vissza a válság következtében kialakult egzisztenciális problémákra. Mélyebb bajoktól is szenved a mi népünk! (..) Végül is azt kell hogy mondjam, hogy a keresztény gyökereiről lemondó, és fokozatosan öregedő Európa és benne Magyarország hasonlatossá vált ahhoz az emberhez, aki a keresztény tanításban jól ismert történet szerint homokra építette a házát.(..) Európát erőssé, világszinten dominánssá tették éppen azért, mert akkor még a keresztény erkölcsi rendszerbe illeszkedtek: az üzlet is, a gazdaság is, a család is, a nemzet is. (folytatás a következő számban)
MARCAL-PARTI
KRÓNIKA - KÖZÉLET
Megyénkben történt Könyvbemutató a Megyeházán Bikádi László Károly református lelkész Más-Világ-Kép című könyvét mutatta be a sajtó képviselőinek Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke a Megyeházán, december 20-án. Az elnök hangsúlyozta: rendkívül fontos és értékes kiadvány született, hiszen hazánkban is nagyon fontos, hogy az ilyen és az ehhez hasonló könyvek minél több fiatalhoz jussanak el, ezzel Magyarország ezer éves kereszténységét táplálva. A kereszténységet az Európai Unió alkotmányába, nem rögzítették, szerencsére hazánk alkotmánya nem mellőzte a kereszténység megerősítését, fogalmazott Lasztovicza Jenő. A vallás és a hit egyidős az emberiséggel, amiből arra következtethetek, mint református lelkész, hogy a hit élő Krisztusa, az Ige a XXI. században is épp olyan fontos, mint az elmúlt évezredekben. A könyv 52 gondolatot tartalmaz, egyet-egyet minden hétre azért, hogy pillanatnyi nyugalmunkban el tudjunk merülni - fogalmazott Bikádi László
Károly református lelkész. Egyben bejelentette, hogy a Trilógia első kötetét – terveik szerint – 2013-ban a Kép-MásVilág című kötet fogja követni.
Tájékoztatom a Tisztelt Választópolgárokat, hogy legközelebbi fogadóórámat 2013. február 7-én tartom. Lasztovicza Jenõ országgyûlési képviselõ
SAJTÓKÖZLEMÉNY Zöld övezet: Több év előkészítő munkájának eredményeként megindult a kivitelezés a Sümeg és Térsége Szennyvízkezelési Programban. A projekt nyitórendezvényét ünnepélyes keretek között Gógánfán tartották. 2012. március 2-án írták alá a Sümeg és térsége szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos Európai Uniós Támogatási Szerződést. A szükséges közbeszerzési eljárások sikeres lezárásával 2013. január 10-étől megindulhat az építkezés. A projekt során a sümegi kistérségben Dabroncon, Gógánfán, Hetyefőn, Ukkon, Zalaerdődön és Zalagyömörőn kiépül egy modern szennyvízcsatorna hálózat, Sümegen pedig a többletszennyvíz befogadásáért technológiailag korszerűsödik a szennyvízkezelő telep. A mintegy 1,7 milliárd összköltségű beruházás több mint 1,4 milliárd forintos Európai Uniós támogatás segítségével valósulhat meg a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül az Új Széchenyi tervben. 14 éve megkezdett folyamat mérföldkövéhez ért a régió: megindulhat a környezetbarát, európai normáknak is megfelelő csatornahálózat kiépítése a sümegi kistérségben. A települések célja egybeesik az Új Széchenyi Terv egyik ki-
emelt céljával, a környezetvédelemmel, hiszen a szennyvíz megfelelő kezelése végső soron erről szól. De nemcsak csatornahálózatot építenek majd, hiszen az új települések bekapcsolódásával megnövekedő szennyvíz mennyiséget kell kezelni majd a sümegi szennyvíztisztítónak is, amelynek bővítésére is sor kerül a projektben. A fejlesztéssel a tisztító képessé válik a többletszennyvíz feldolgozására. A kivitelezői munkát jelképesen Gógánfán indították el a térség vezetői, a tervek szerint a beruházás az év végig befejeződhet. A lakosoknak az év végéig van lehetősége csatlakozni a csatornarendszerhez. Aki ezt nem teszi meg, számolnia kell a jelentős talajterhelési díjjal a jövőben, mely jóval több, mint a rendszer használata során keletkező díj. Az önkormányzatok minden tekintetben partnerként állnak a lakossághoz és több módon is segítenek (pl: részletfizetés, lakástakarék-kassza stb.), hogy mindenki lehetőségeihez mérten megoldást találjon a rákötéssel járó költségek fedezésére. Élni kell a lehetőséggel Ezeken a településeken a szennyvíz elvezetése és tisztítása jelenleg nem megoldott. A szennyvizet sok helyen házi gyűjtőkbe vagy derítőkbe vezetik, melyek vízzárósága a
legtöbb esetben nem megfelelő, így annak egy része közvetlenül a talajba szivárog. Érthető módon mindez hosszú távon károsítja a terület érzékeny vízbázisát, a környezetet, szennyezi a talajt, végső soron veszélyezteti a lakosság egészségét is. A csatornahálózat kiépítésével elérhető a talajszennyezés visszaszorítása, illetve javul a felszíni vizek minősége is. Mindemellett az infrastrukturális fejlődés újabb befektetők megjelenését eredményezheti: a csatornázott területekre szívesebben települnek gyárak, üzemek így munkalehetőséget és önkormányzati adóbevételt hozva a térségbe. A projekt fő célja összhangban áll a hazai és nemzetközi környezetvédelmi előírásokkal. Az Új Széchényi Terv keretein belül megvalósuló program lehetővé teszi a térség versenyképességének javítását. Jelen beruházás nagyban hozzájárul majd, hogy az érintett települések valóban zöldebbé váljanak, egészségesebb és élhetőbb teret biztosítva a lakosságnak és a jövő generációinak. Aki nem köt rá, később többet fizet A nem csatornázott területeken bevezetik a talajterhelési díjat, amelynek összege a térség kiemelt érzékenysége miatt a normál díj háromszorosa, így közel 4000 forint szennyvíz köbméterenként. Természetesen emellett továbbra is fizetni kellene a keletkező szennyvíz elszállításáért (szippantásért), melynek költsége újabb több tízezer forintot jelent. A beruházás után a csatornadíj ezen költségeknek várhatóan töredéke lesz majd. Aki nem köt rá a rendszerre, számolnia kell ezekkel a drasztikus költségekkel. Sümeg és térsége (Sümeg II. ütem, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő) szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása (II. Forduló) elnevezésű projekt számokban: Elszámolható nettó összköltség: 1 718 056 600 Ft Igényelt támogatási mérték 85%, azaz 1 460 348 110 Ft Nettó önerő szükséglet: 257 708 490 Ft Nem támogatott elem az úthelyreállítás: 55 874 400 Ft Önerő igény: 313 582 890 Ft Érintett települések száma: 7db Érintett lakosság: 9 825 fő A kivitelezés kezdetének időpontja: 2013. január A kivitelezés befejezésének tervezett időpontja: 2013. december További információk: www.sumegterseg-szennyviz.hu
Tisztelt Vállalkozók, Cégtulajdonosok! Szeretnénk felhívni figyelmüket a lapunkban való hirdetés előnyeire. Kedvező árakon, már 5.000 Ft-tól hirdethet újságunkban, amely a sümegi kistérség mind a 6.000 háztartásába ingyenesen eljut! Keresse hirdetésszervezőinket az alábbi telefonszámokon:
06-30/530-1498, illetve 06-70/9311-776 2
Lapunk elérhető a www.infotv.t-online.hu oldalon is! Keresse a Marcal-Partit az interneten is! Hívja fel barátai, ismerősei figyelmét is erre a lehetőségre!
2013. JANUÁR
KRÓNIKA - KÖZÉLET
MARCAL-PARTI
Utcai harcosok A közelmúlt egyik figyelemreméltó híre volt az MSZP háza tájáról, hogy Ron Werber újra szolgálatba állt az úgynevezett „baloldali” pártnál. Ron Werber gyűlöletkeltő kampányait ismerjük jól, és ha nem is felcsigázva, de szomorú elszántsággal készülhetünk egy újabb mocskos, és a jelek szerint maratoni hosszúságú választások előtti cirkuszra. A baloldali nevet bitorló, a valóságban mindig idegen érdekeket kiszolgáló, liberál-bolsevik alakulat láthatóan kissé nehéz helyzetben van, nem csak azért, mert az utóbbi néhány évben osztódással szaporodik mint némely egysejtű, hanem mert elég képtelen feladatnak tűnik a jó, a magyar embereket pozitívan érintő kormány intézkedésekről is bebizonyítani az ellenkezőjét. No persze egy ilyen nemzetközi (izraeli) szaktekintély vezetésével semmi sem lehetetlen, tudjuk jól. Mindenesetre a magyar emberek többsége általános derültséggel figyeli Mesterházy Attila szánalmas erőlködését a tévé stúdiókban. Mesterházy, miután kifütyültette és leköpdöstette magát Kolozsváron, (igazán nem tudom mire számított, azért 2004. december 5. nem volt olyan nagyon régen..), azt próbálja elmagyarázni a szegény magyar választópolgárnak, milyen aljas dolog, hogy felemelték a minimálbért, vagy hogy 10%kal csökkentik a rezsiköltséget. Elég komolytalanul hangzott Mesterházy érvelése, mikor köztudott, hogy pontosan a legszegényebb rétegeket, a minimálbéren, vagy annak közelében keresőket, és a kis nyugdíjasokat állítja a legnagyobb próbatétel elé a villany-és gázszámla kifizetése, az ő kis jövedelmüknek bizony sok esetben bőven több, mint felét elviszik ezek a kiadások. Az meg végképp a vicc kategória, hogy Bajnai még rá is tesz erre egy lapáttal, és a széles tömegeken úgy próbál segíteni, hogy jelentős minimálbércsökkentést ígér, ha hatalomra kerül. Reméljük, ettől megóvja a jó Isten, és a választói józanság ezt az országot.. Persze volt már egy szintén szocialista nevű ( egészen pontosan nemzeti szocialista) párt a történelemben, és annak egy nagy ideológusa és propaganda szakembere, aki már jó nyolcvan éve megfogalmazta: az emberek a legnagyobb hazugságot is elhiszik, ha elég sokat mondjuk nekik. Ezen a nyomon jár a jelek szerint Werber úr is, és magyar szocialista tanítványai. Nem elégszenek meg a baráti médiák segítségével, hanem az utcára kívánják vinni a kampányt. Ez esetükben nem csak azt jelenti, hogy minden alkalmat kihasználnak egy-egy tüntetés, utcai hőzöngés összehozására, hanem egy rendszert építenek ki a hírek szerint, aktivisták egész kis hadseregét, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a boltokban, kocsmákban, utcasarkokon tömjék pártjuk gyűlölet-propagandájával az arra kicsit is fogékonyak fejét. A hadseregek természetesen
nem csak hadvezérből és közkatonákból, hanem különböző rendfokozatú tisztekből is állnak, akik felügyelik a talpasokat, és ellátják őket hazugság és gyűlölet munícióval. Ezek a „tisztek” csak akkor számíthatnak az MSZP-ben karrierre, képviselői helyre városuk vagy megyéjük közgyűlésében, ha keményen megdolgoztatják az alájuk tartozó „utcai harcosokat”, és sikeresen teljesítik a generálisok, azaz Werber és Mesterházy urak utasításait. Hogy Sümegen is felállt-e ez a kommandó, nem tudom, de bizonyos jelekből arra következtetek, hogy igen. Sőt, talán nem is kellett a helyi MSZP elnöknek túl sok energiát fektetni „serege” megszervezésébe, mert valószínűleg az alapemberek adottak voltak, és a zöldséges bolti főhadiszállás is nagyon kiváló, központi helyén van a városnak, nemhiába működött ott egykor a Városi Könyvtár. Fentebb már láthattuk a minimálbér és a rezsi-költségek kapcsán, hogy a tények a legkevésbé sem zavarják az MSZP aktivistákat, pártelnöki, és utcai harcos szinten sem. Ennek egy újabb példája a Naplóban megjelent olvasói levelem, illetve annak utóélete. A Naplóban még decemberben megjelent egy híradás, amely szerint Tapolcán a szocialisták a Balaton megmentése okán összeültek néhányan. Erről nekem az jutott eszembe, hogy vajon miért nem tudták megmenteni az országot a Balatonnal egyetemben addig, amíg hatalmon voltak, márpedig a rendszerváltás óta eltelt több mint huszonkét évből tizenkettő adatott nekik. Hangsúlyozom, szó sem volt írásomban helyi, sümegi dolgokról, csak és kizárólag országos politikai kérdésekről. A megyei MSZP elnök, Pál Béla úr vette magának a fáradtságot,
hogy válaszoljon olvasói levelemre, amiben engem mindössze az zavart egy kissé, hogy a 2006 és 2010 közötti sümegi sikerkorszakot, mikor valóban milliárdos nagyságrendben érkeztek a nyertes pályázatok miatt fejlesztési pénzek városunkba, úgy igyekezett beállítani, mint az akkor regnáló szocialista kormány érdemét. Ami enyhén szólva is túlzás! Minden tiszteletem Pál Béla elnök úré, és mint akkori alpolgármester még azt is elismerem, hogy néhány esetben volt némi köze a pályázati sikerekhez, mint a Regionális Fejlesztési Tanács elnökének, de azért a sikerek legalább 90%-ban az akkori városvezetés aktivitásának és megfeszített munkájának voltak köszönhetők! No de itt még nem fejeződött be a történet. Farkas Béla úr, a sümegi MSZP elnöke is szükségesnek érezte, hogy egy városi tv interjú keretében megszólaljon az ügyben. Ő megyei elnökénél is jobban elrugaszkodott az eredeti írástól, és bár saját bevallása szerint kétszer is elolvasta azt, sajnálattal kell megállapítanom, hogy nem igazán sikerült neki az értelmét kihámoznia.. Az egyik büszkesége ráadásul, amit külön kiemelt az interjúban, mint a szocialista kormánynak köszönhető fejlesztést, a Püspöki Palota projekt. Nos, képviselő úr, egyrészt soha nem voltam projekt menedzsere ennek a pályázatnak, másrészt önnek is illene tudnia, hiszen abban az időben is ott ült a képviselőtestületben, hogy ez Norvég alapú pályázat volt, azaz ehhez aztán végképp semmi köze nem volt, és nem is lehetett sem Pál Bélának, sem más kormányzati tényezőnek. Ám a politikában eltöltött másfél évtized után engem még ez sem szomorított el. Mit is várhatnék egy olyan embertől, aki meg akar felelni Ron Werber és Mesterházy elvárásainak, aki nyilván építgeti utcai harcosokból álló csapatát? Mondja csak.. Ami viszont végtelenül szomorúvá tett, az a felvezető riporteri kérdés volt. Ez úgy hangzott, hogy mit szól képviselő úr ahhoz, amit Végh László írt a sümegi választók amnéziájáról? Ahogy már írtam, és bárki könnyen leellenőrizheti, egy szó sem esett semmi ilyesmiről. A helyi MSZP elnökétől fel sem veszem, ha csúsztat, és megpróbál félremagyarázni egyébként nyilvánvaló dolgokat. Egy tv riporterétől azonban elvárom, és úgy gondolom teljes joggal, hogy legalább a kérdése ne tartalmazzon hazugságot! A helyi hivatalos média állapotáról festett igazán lesújtó képet ez a beszélgetés. Ezért kedves sümegi választópolgárok, itt és most valóban megszólítom önöket: ezentúl még jobban figyeljenek oda, mit és kitől hallanak, olvasnak, látnak! Nem csak utcasarkon, a presszóban, a zöldséges boltban, hanem a „hivatalos önkormányzati” tv-ben is! Végh László
Sümeg közösen ünnepelte a Város Napját idén testvérvárosával, Tapolcával Idén is január 6-án került sor a Város Napjára. Sümeg 1984 január elsején kapta vissza városi rangját, amelyet minden évben kitüntetések adományozásával és kulturális műsorral ünnepel a város. Az ünnepségen részt vett Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, Császár László Tapolca város polgármestere is.
Ünnepi köszöntőt mondott Rátosi Ferenc polgármester. Természetesen a hagyományoknak megfelelően városi kitüntetések adományozására is sor került testvérvárosunk ajándék kulturális műsorai után. Horváth Béla művészettörténész posztumusz díszpolgári címet kapott. A kutató és gyűjtő halála után felesége a Nyolcak festőcsoport grafikai anyagát és harminc darab festményt a városnak ajándékozta. A díjat a kitüntetett unokaöccse vette át. Az anyag ma a Püspöki Palotában látható, valamint Magyarországon és külföldön számos kiállításra kérik kölcsön azt a szervezők.
Kisfaludy Sándor Emlékplakettel jutalmazták Tóth Tamás több évtizedes közéleti munkásságát.
testület Hegedűs Dániel és Molnár Gábor munkásságát. Hegedűs Dániel 2000-től a sümegi labdarúgó csapatba igazolt, és vezetésével az NB lll-ban harmadik helyezést ért el a csapat, amelynek öt éven keresztül meghatározó játékosa volt. Molnár Gábor 10 éves kora óta foglalkozik a judo, aikido és a jiu-jitsu küzdősporttal. Városunkban 2004-ben alapította dojoját. Az oktatás mellett ő maga is eredményes sportoló, többek között kétszeres grappling világbajnok, súlycsoport nélküli európa-bajnoki bronzérmes, londoni European Fight Network győztes, és hatszoros magyar bajnok. Oklevelet és tárgyjutalmat kapott a küzdősport terén kimagasló eredményéért Kulics Péter. Oklevelet és tárgyjutalmat vett át Bakos János a Sümegi Önkéntes Tűzoltó Egyesületben végzett több évtizedes kimagasló munkássága elismeréseként. A kulturális programban Tapolca testvérváros művészeti csoportjai adtak műsort.
Sümeg Közigazgatásáért Emlékéremmel ismerték el Rédey Ferenc, a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Építésügyi és Műszaki Osztálya műszaki ügyintézője közel harminc éves munkáját. Sümeg Közoktatásáért Emlékplakettet négy pedagógus és egy óvodapedagógus vett át az ünnepségen: Mózner Gézáné, Tobakné Bella Mária, Kántor Bernadett, Bódisné Ticz Margit. Kozma Lajosné az óvodai nevelésben végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért vehette át az elismerést. Sümeg Egészségügyéért Emlékplakettet vett át Tóth Józsefné, aki mérlegképes könyvelőként 2011 óta dolgozik a városi kórházban. Munkáját magas színvonalon látja el, odaadó és áldozatos tevékenységet folytat a betegek ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdések megoldásában. Sümeg Sportjáért Emlékplakettel jutalmazta a képviselő-
2013. JANUÁR
3
MARCAL-PARTI
KÉPES HÍREK
Városunkban és a kistérségben természetesen nagyon sok rendezvény és esemény volt a karácsonyi ünnepek alatt. A képen látható csodálatos Betlehemet még most is megcsodálhatják az érdeklődők a Ferences Kegy Templomban. A következő 2 oldalon kevés szöveggel és sok képpel szeretnénk kedveskedni a Marcal-Parti olvasóinak a Mikulásról, az adventi rendezvényekről, a pásztorjátékokról, az óvodások karácsonyáról. A Város Napjáról szóló tudósításunk a 3. oldalon található. Nemcsak Sümegen, hanem Csabrendeken is sok eseményre várták a polgárokat. Erről is beszámolunk a következő oldalon.
4
2013. JANUÁR
MARCAL-PARTI
KÉPES HÍREK
Csabrendeken történt II. Forraltbor-főző verseny és Börze
Már második alkalommal került megrendezésre Forraltborfőző versenyünk. 2012. dec. 30-án a csapatok nevezésével indult a nap, mindössze 11 lelkes csapattal. Délután 1 órakor kezdődhetett a főzés bográcsokban, gáztűzhelyen, ki amiben akart. Közben a hangulathoz kellemes zene szólt, a mobil színpadra pedig megérkezett egy fiatal, de annál tehetségesebb zenekar, a zalaegerszegi Téglagyári Megálló. A csípős hideg ellenére, mint a képek is bizonyítják a hangulat fergeteges volt. Volt hatalmas tábortűz, tombola, még tűzijáték is. A tábortűz köré sokan odagyűltek, a falu apraja-nagyja, többek kezében forralt borral vagy teával, kellemes beszélgetések közepette. Jó volt látni azt a sok embert, akik arcára mosolyt tudtunk csalni, akár egy napra is. De úgy érezzük, ha kis időre is, de megérte. A versenyen résztvevők mindegyike emléklapot kapott, az első helyet a Zelenka és barátai csapata érdemelte ki. Itt szeretnénk megköszönni mindazok munkáját, akik részt vettek a szervezésben és lebonyolításban. Szeretnénk megköszönni a támogatóknak a felajánlásokat, ami nélkül nem jöhetett volna létre hagyománnyá váló rendezvényünk. 2013-ban találkozunk! Minden Csabrendeki lakosnak boldog, békés és szeretetben gazdag új évet kívánunk! CSKSE
Asztalitenisz hírek Az év utolsó szombatján került megrendezésre a Művelődési Házban az újra életre keltett asztalitenisz Szilveszter Kupa. Népes mezőny (38 nevezés), remek mecscsek és nagyon jó hangulat. Ez kísérte végig a versenyt. NB II-es, NB III-as és megyei játékosok emelték a verseny színvonalát. A versenyre bárki nevezhetett. A több mint 7 órás versenyt végül is Józsa Gábor NB II-es játékos nyerte veretlenül. A Csabrendek FC játékosai is remekül helyt álltak. A verseny remek reklámja volt a pingpongnak és a barátság-
nak. Megfogalmazódott az igény, hogy jövőre is rendezzük meg a versenyt. A későbbiekben a kupa valószínűleg vándorserleg lesz. Köszönetet mondunk Ildikónak, a művelődésszervezőnek a sok segítségért. A Csabrendek FC is remek házigazdának bizonyult. A megyei bajnokság január 27-én kezdődik, a csapatunk február 3-án rangadóval kezd. A meccs sorsdöntő lesz a számunkra. Már most kérjük a szurkolást! 2 versenyzőnk, ifj. Nagy Emil és Vér Kornél részt vett a XX. Kanizsa Kupán, ahol remekül szerepeltek. Emil párosban arany, egyéniben bronz érmet szerzett az ifik között, míg Vér Kornél 3. lett párosban. A felnőttek között is remekül helyt álltak. Nagy Emil az országos ranglistán is előkelő helyen áll, és a következő versenyeken ezen kíván még javítani.
A szakosztály jövője csak önkormányzati támogatással biztosítható. Az esetleges magasabb osztályba jutás esetén ez még fokozottabb igény. Kérjük az illetékeseket, segítsenek ebben. Hajrá Csabrendek FC! Nagy Emil szakosztályvezető
Farsangtemetés Csabrendeken Fagyos Boldogasszony Havában (február) 2013. esztendőnek 9. napján, amely éppen szombat lészen, a délután derekán 16 órai kezdettel jelmezes felvonulás tartatik Csabrendek községben. (Községháza, Kossuth u., Dózsa u., Széchenyi tér, Magyar u., Községháza mögötti tér útvonalon). A hangoskodó, tarka-barka felvonulást követően 16:30 órai kezdettel a Farsangtemetés szertartása (Községháza mögötti parkolóban) során kiűzetik házainknak tájékáról is e zord Tél. A tréfás temetést tűzgyújtás és szalmabáb égetése követi. Majd zeneszó, vigadalom mellett megtartatik a Bolond Esküvő. Hogy a násznép is jól érezze magát, Batyusbál keretében táncolhat mindenki kedvére az éj derekáig. Becsületkassza a zenésznek.
A vidámság és jókedv érdekében, öltözzön mindenki a Farsangnak megfelelően! Eme szíves invitálással várjuk lakhelyünk apraját-nagyját!
HORGÁSZBÁL 2013
A Csabrendek-Sümeg Sporthorgász Egyesület hagyományos horgászbálját 2013. február 23-án, szombaton 1900-tól tartja, Csabrendeken az „Arany Oroszlán” étteremben! Rendezvényünkre szeretettel várunk mindenkit, -nem csak horgászokat,- akik kulturált körülmények közt szeretnének eltölteni egy kellemes estét! A jó hangulatot az alábbi vacsorával kívánjuk megalapozni: Kínáló-tálakon:-Barackos-sült-malacság, -Finomsággal töltött szűzpecsenye, -Csirkemell-filé mandulás bundában, Fasírozott golyócskák, -Vegyes köret, vegyes savanyúság. Desszert:-Vegyes süti-tál. A bőséges vacsora után tánc kifulladásig, élő tánczenével! Pihenésképpen tombolasorsolást tartunk, a tombola fődíj egy Pc tablet! A belépődíj 3000.- Ft/ Fő Jelentkezéseket, befizetéseket február 20-ig várjuk! Jegyek kaphatók: Hegedüs Ákosné Csabrendek, Hegyalja u. 47., hétfőtől-péntekig 16°°-18°°, szombaton 10°°-12°°-ig, akár a horgászjegyek váltásával együtt is! 06-30/3488-782, vagy Hegedüs Ákos, Csabrendek, 06-30/9211-297, Tanai Tamás, Csabrendek, 06-20/9513-888, Krizsán János, Sümeg, 06-70/9469-430, „Arany-oroszlán” vendéglő, Csabrendek. Tombola sorsolásra felajánlásokat köszönettel elfogadunk! Köszönettel: H.E. vezetősége
Galamb- és kisállat kiállítás Csabrendeken A korábbi évek gyakorlatától eltérően nem január közepén, hanem december 28-30-án rendeztük meg aktuális bemutatónkat. A rendhagyó időpontot illetően természetesen voltak aggodalmaink, érvek és ellenérvek, de a végső döntésünket tulajdonképpen egyfajta szükséghelyzet idézte elő. Az elhatározást követően a rendelkezésünkre álló rövid időt kihasználva igyekeztünk a szervezésre koncentrálni. Erőfeszítéseink nem maradtak hiábavalóak, hiszen a házigazda V-235 sz. egyesületen kívül számos tenyészállattal képviseltették magukat a következő egyesületek: V-81 Zalaegerszeg, V-239 Tapolca, V-58 Sárvár, V-85 Pápa, V-276 Nemesvámos, V-237 Keszthely, V-72 Ajka, V-111 Szombathely és V-275 Nagyatád.
Szép, tiszta időben nyithattuk meg a kiállítás kapuit, jelentős számmal érkeztek látogatók minden korosztályból. A gyerekek továbbra is a galambtombolát kedvelték a legjobban, ahol egy kis aprópénzért új kedvencre tehettek szert. Egyesületünk 31. kiállításán újdonságként szerepelt 14 db díszmadár, főként papagájok, illetve a prémesek közül 4 kosorrú nyúl. A díszszárnyasok közül törpe cochinokat láthattak az érdeklődők, valamint a régi magyar tyúkfajtákból fogolyszínű, kendermagos és kopasznyakú kendermagos került bemutatásra. Ahogy az korábban is lenni szokott, a kiállított tenyészállatok zömét a galambok alkották, 40 fajtát képviselve. A tenyészállatok bírálását, minősítését Ábrahám Ferenc vezetésével Horváth Csaba, Novák Sándor, Péntek László, Posta László, Rácz János és Horváth József bírálók végezték. Illesse köszönet színvonalas, precíz munkájukat! Statisztika, eredmények: A kiállításon 59 tenyésztő mutatott be 511 galambot, 20 baromfit, 4 nyulat és 14 díszmadarat. 126 egyed lett kiváló /122 galamb, 2 baromfi, 2 nyúl/. Kiállítás győztes minősítést érdemelt 28 galamb és 1 nyúl. Tiszteletdíjban 10 egyed részesült. 4 db különdíj lett kiosztva tenyésztői kollekciókra. 11 ifjúsági díj került kiosztásra a jövő nemzedékének. Összetett kategó-
2013. JANUÁR
riában, „alak” osztályban Böde Ferenc, „röp-dísz” osztályban Karácsony Attila, „posta” osztályban Oszkai Attila érdemelt I. helyezést. Szívből gratulálunk nekik!
Örömünkre szolgált, hogy Bárány István, az MGKSZ elnökségi tagja is elfogadta meghívásunkat rendezvényünkre. Bárány úr elismerően szólt a kiállítás színvonaláról, az ifjú generáció motiválásáról. Köszönjük megtisztelő jelenlétét és az egyesületnek felajánlott szakmai kiadványokat! Végül, szeretnénk megköszönni mindazok támogatását, akik szándékunkat segítették, munkánkat előremozdították. Fő támogatóink: Települési Önkormányzat, Csabrendek; KÖZSZER, Csabrendek; Általános Iskola, Csabrendek; Baráth Lajos, Csabrendek, Ibolya u.; Gréger Helmut, Balatonederics; Wágner Gábor, Csabrendek; Baráth Lajos, Csabrendek, Árpád u. Réfi János
5
MARCAL-PARTI
RÉGI SÜMEGIEK Miklósi-Sikes Csaba:
Régi sümegi pénzintézetek
2. rész
Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak. A Sümegi Népbank A 19. századi Sümeg második pénzintézetének alapítása az 1870-es évek elején történt. Kezdeményezői elsősorban a kiegyezés után fellendülőben levő sümegi ipar jeles képviselői voltak. Az 1869-en létesített Takarékszövetkezettel ellentétben, a Népbank alapítását elsősorban a helybeli izraelita vállalkozók karolták fel. Jobbára közülük kerültek ki azok a részvényesek, akik a tervbe vett 400 db. 200 koronás részvények 50%-nak befizetésével, 40.000 korona alaptökével megalakították a pénzintézetet. Alapszabályait a magyar kir. földművelés-, ipar-, és kereskedelmi miniszter 8177 sz. alatt, 1873. év május hó 8-án hagyta jóvá, s ezzel kezdetét vette annak fél évszázadra, 1924-ig tartó működése. Alapszabályát 1876. jún. 27-én fogadták el. Története során a pénzintézet alaptőkéjét még két ízben emelték. Előbb 1903. márc. 14-én, amikor a közgyűlés határozata értelmében 200 db. 200 koronás részvényt bocsátott ki, s ezzel alaptőkéjét 120 ezer koronára emelték, míg 1911. okt. 28-án hozott döntésük értelmében az alaptökét 360 ezer koronában határozták meg, ami a vidék egyik legtőkeerősebb pénzintézetei közzé emelte a Sümegi Népbankot.
temették. Az intézet vezetését ekkor az addigi aligazgatóra Epstein Vilmos (1844-1912) kereskedőre és kőbánya tulajdonosra bízták, aki 1902. nov. 15-ig vezette az intézetet. Epstein szülei (E. Márton boltos, és Wirth Fanni) Csabrendekről költöztek be Sümegre, ő már itt született. Korának egyik tehetős vállalkozója, illetve legvagyonosabb embere volt. Kossuth u. 2. sz. alatti háza telkén emelt kétszintes épület 1940-1966 között itt székelt a járásbíróság, napjainkban öregek otthona működik falai között. 1880-ban „Epstein, Steiner és Társa” néven gazdasági társaságot hozott létre. Első kőbányája a „Fehérkövek” alatt volt. 1887-ben, Steiner Simonnal (1858-1937) egy új tőkeerős, modern, gépesített vállakózást nyitottak, amely a következő évtizedekben több név alatt is szerepelt, 1912-től Epstein és Steiner Mész és Tégla Gyár néven működött, amikor a Sümeg-uzsai gyárukhoz a szentgáli, a városlődi, az ugodi és a nagyvázsonyi mész- és téglagyárak is hozzátartoztak. A város gazdasági élete mellett, jelentős közéleti tevékenységet is folytatott. Mint városi képviselő, 30 éven át megyebizottsági tag volt, 14 éven át (1903-ig) az izraelita hitközség elnöke, neve ott szerepel a Magyar Természettudományi Társulat tag-
A Népbank épülete Megalakulásától 1881-ig – a szabad kamatláb időszakában – az uzsorakamatok leszorításában játszott jelentős szerepet a bank. Ettől az évtől az érvényesíthető kamatlábak mértékét már a törvény szabta meg. Az intézet 50 éves története során több mint 500.000 korona osztalékot jutattak a részvényeseknek. Jelentős támogatásokat adtak kulturális célokra, évenként ösztöndíjakat biztosítottak a sümegi iskolák számára. E célból az 1900-as évek legelején a pénzintézet nevét „Sümegi Népbank és Segítőegyesület”-re bővítették, míg 1903-tól a Segítőegysületet már a pénzintézet önálló szervezeteként működött. Anyagilag támogatták a SümegKeszthely és a Boba-Jánosháza vasútvonalak kiépítését, míg az 1886 aug. 9-i nagy tűzvész után anyagilag segítették a károsultakat. A Népbank megalakulásakor ügyeit 12 tagból álló nagy igazgatóválasztmány és 5 tagból álló kis igazgatóválasztmány intézte az 1888-ik évig, amikor a törvény által előírtak szerint átszervezték annak irányítását. Ettől kezdve egy igazgatótanács vezette a pénzintézetet, élén az elnök-vezérigazgatóval. Az igazgató-tanácsot a közgyűlés választotta, a választmány saját soraiból igazgatót és annak helyettesét, illetve a számvizsgáló bizottságot is megválasztotta. Története során a pénzintézetnek négy igazgatója volt. Megalapításában jelentős szerepet vállaló a csabrendeki születésű Scheiber Adolf (1810-1879) mész és téglagyáros volt az intézet első vezetője 1873. máj. 8. és 1879. jan. 11-e között. Ekkor „aggkora miatt lemondott”, s még azon év nov. 27-én „tüdősorvadás” következtében elhunyt. Szülőfalujába
6
csolya Egyesületnek, 1904-től annak jegyzője, illetve az 1889-ben alakult Tűzoltó Egyesület ügyésze volt. 1905-től nevét ott találjuk a Lövésztársulat választmányának tagjai között. Dr. Bárdió Ferenc helyére Scholcz Károlyt választották igazgatónak, aki ezt megelőzően 25 éven át Zalaszentgrót jegyzője volt. Vezetése alatt 360 ezer koronára emelték a bank alaptőkéjét, és kezdeményezte a pénzintézet saját székházának megvalósítását. A bank működésében az első konfliktusok az 1920-as évek elején kezdődtek, amikor a két világháború közötti zavaros évek időszakában, az aktuálpolitika árnyékában Sümeget is elérte a banki spekulációk szele. A Sümegi Újság 1923. jún. 10-én megjelent írása szerint „Egykét hatalomra vágyó, kizárólag önös érdekeit szem előtt tartó egyén elhatározta, hogy a bank részvényeinek többségét (a részvények több mint fele az izraeliták tulajdonában volt) összevásárolja s így a legközelebbi közgyűlésen fejét veszi a bank jelenlegi vezetésének, mely az ő jövőbeli egyéni üzletkörükben terveik keresztülvitelét a köz érdekében megakadályozná”. Az akció sikerrel járt, hamarosan az is kiderült, hogy ennek hátterében egy bizonyos Fleischmann Dezső állt, „aki dr. Havas Béla ügyvéddel közösen a Népbank többségi tulajdonát szándékoznak ily módon megszerezni”. 1923. jún. 17-én „az a csoport, amely a részvények jórészét megvásárolta”, azzal az indokkal, hogy a pénzintézet nem jól működik, Scholtz Károly leváltását kérte. A kölcsönös vádaskodások mellett, a nagypolitika elvárásainak következtében hamarosan bekövetkezett a pénzintézet bukása. A Sümegi Újság 1923. dec. 23-án „A Népbank felszámol” címmel vezércikkben számolt be a bank várható sorsáról, ami a következő év elején ment végbe. „Ötvenegy éves fennállása után beteljesedett a Népbank sorsa, mivel a jan. 27-én tartott közgyűlés egyhangú határozattal kimondta a megszüntetését, jogi nyelven a felszámolását” írta a helyi újság 1924. febr. 3-i száma. Története folyamán a pénzintézet két ingatlanba működött. Alapításakor a Deák Ferenc utca, általunk ez idáig nem ismert épületében kapott helyet 1912-ig, amikor a Kossuth és Széchenyi utca sarkán álló új székházába költözött. 1910. nov. 28-án a pénzintézet vezetősége megvásárolta Fischer Ignác sümegi orvos földszintes lakóházát, amit 1911. márc. 11-i határozatukkal emeletesre építettek át. A Sümeg és Vidéke 1912. jan. 14-i írása szerint „a sümegi Népbank f. hó 9-én eddigi helyiségéből, a Deák Ferenc utcából a Kossuth és Széchenyi utca sarkán épült új házába költözött” irodái az épület földszintjén kerültek elhelyezésre, míg az emeleten bérlakások lettek kialakítva. A bank felszámolása után az épület is értékesítésre került. Többszöri árverezési kísérlet után az épületet végül 1925. szept. 23-án megkötött adásvételi szerződés értelmébe, 750 millió koronáért Sümeg község vásárolta meg. A Sümegi Újság 1925. nov. 8-án megjelent cikke szerint „A Népbank helyiségeiben nagy átalakítás folyik, amennyiben az egész földszinti részben a járási főszolgabírói hivatal és a főszolgabíró lakás nyer elhelyezést”. 1945 után bérlakások voltak az épületben, majd itt kapott elhelyezést az 1962 januárjában az OTP irodája. Az 1970-es években alapított ruhagyár építkezései során a Népbank épületét részben lebontották, illetve átalakították. Végezetül essék szó azokról a jeles sümegi személyek-
jai között. Felesége, sz. Apfel Mária (1853-1933) szintén jeles közéleti életet élt. Elnöke volt a Sümegi Izraelita Jótékony Nőegyletnek, a József kir. herceg szanatóriumi helyi egyesületének, tagja a fiatalkorúak győri felügyelő bizottságának. Férje halála után Bécsbe költözött, az 1920-as évek elején ottani lakosként említik. Epstein Vimos 68 éves korában hunyt el váratlanul Lesencetomajon útban Keszthely felé. Kutasi Imre kőfaragó által készített nagyméretű síremléke a sümegi izraelita temetőben van. Epstein lemondását követően, 1902. nov. 15-től Dr. Bárdió Ferenc ügyvéd vette át az intézet vezetését, aki négy évre terjedő igazgatósága alatt átszervezte annak működését. A korabeli híradások szerint „igen prosperáló időszaka volt az intézetnek”, vezetése alatt emelték a bank alaptőkéjét 120.000 koronára. Tisztségét 1907. jan. 26-ig viselte, amikor szombathelyi közjegyzőnek nevezték ki. Részt vett a város közéletében. Tagja volt a Kisfaludy Kaszinónak, 1900-tól a Kor- A Kossuth u. látképe. Az utca tengelyében dr. Fischer Ignác lakóházával
2013. JANUÁR
MARCAL-PARTI
VÉLEMÉNYEK ről, akik a Népbank működésének fél évszázada során részt vállaltak annak vezetésében. A bank alapítói között Kecskeméthy Albert, 1848-49-es honvédhadnagy, megyei főmérnök, aki 1854-benn telepedett le Sümegen. Würzburger Jakab (1833-1899) kereskedő, a mai Imre-bolt egykori tulajdonosa, Witmann (Ereky) Ignác (1815-1902) akiről feljegyezték, hogy „sümegi adózó polgár”-ként a város haladó szellemű, jó anyagi viszonyok között élő kereskedője volt. 1848-ban kezdeményezte a család nevének Erekyre változtatását. A sümegi 1848-49-es események megidőzője, Mojzer József (1833-1917) 34 éven át szolgálta a pénzintézet érdekeit. Volt igazgatósági tag, aligazgató, a felügyelő bizottság elnöke, 1910 ápr. 12-én „agg kora miatt vonult vissza”. Bánfi Alajos (1844-1920) a város hírneves igazgatótanítója 1886-tól a Népbank közgyűléseinek vezető-elnöke volt. Pozsonyi József (1846-1907) későbbi polgármester, aki 28 éven át volt a bank pénztárosa. Később a vezetők soraiban ott találjuk dr. Bíró József (1867-1927) és dr. Fischer Ignác (1845-1910) városi orvosokat, Dervacsics Tibort (1827-1892) gyógyszerészt, Fűzik Gyula (1850-1904) és Sólyomy Tivadar (1855-1916) járási szolgabírókat, Ereky István (1847-1918) postamestert, városi pénztárost, Surgóth Miksa (1847-1922) ügyészt, Geiger János (1875-?) városbírót, Orbán Lajos (1851-1896) reáliskolai tanárt, Kohn Ignác (1848-1911) földbirtokost, reáliskolai alapítványtevőt, Krajczár Imre (1871–?) épület és műlakatost, Tóth József (1873-1927) órásmester-ékszerészt, a Sümegi Polgári Önképzőkör könyvtárosát, dr. Beöthy István (18821973) apát-plébánost, majd nagyprépostot, Darnay Kálmán (1864-1945) múzeumalapítót, stb.
Epstein Vilmos sírja az izraelita temetőben
Miklósi-Sikes Csaba:
Epstein Vilmos
Sümeg anno...
A Kisfaludy Sándor síremléke a városi temetőben készítette Istók János azt a bronz domborművet, ami a Kisfaludy síremlékének talpazatán látható napjainkban is. A fenti fényképet 1904. szept. 3-án, a bp.-i Jelfy Gyula készítette. A felvételen megörökített öt városi notabilitás (balról jobbra): Sólyom Tivadar (1858-1916) főszolgabíró, Krisztinkovich József (1861-1918) postamester, Németh János (1861-1915) plébános, Darnay Kálmán (1864-1945) múzeumigazgató és dr. Lukonich Gábor (1853-1922) kórházigazgató a síremlék kezdeményezői közzé tartoztak.
Kisfaludy Sándor 1844-ben hunyt el. A temetőkápolna előterében levő sírját hosszú évtizedeken át egyszerű fakereszt jelölte. Ennek képi ábrázolása Jókai Mór révén maradt fenn, aki 1857-ben, balatoni körútja során meglátogatta „a legregényesebb fekvésű kis várost” Sümeget, felkereste Kisfaludy Sándor sírját, melyet rajzban is megörökített, mint
Kisfaludy Sándor sírja 1873-ban Jókai Mór rajza 1857-ből arról A magyar Templevölgye c. útleírásában beszámolt. A Kisfaludy Kaszinó fennállásának negyedszázados ünnepén, 1866. dec. 2-án rendezett ünnepségen indítványozták a „koszorús költő mindössze egy korhadt keresztfával” megjelölt sírja helyet egy méltó emlék felállítását, mivel „ha a mostani nemzedék nem rója le emlékezését a költő iránt, akkor nemsokára nem lesz sümegi, aki meg tudja majd
mondani, hol fekszik a költő”. Ezt követően alakult szoborbizottság országos gyűjtést kezdeményezett, mely pénzből a bp.-i Gerendai-cég 1870. jan. 10-re kivitelezett új síremléket elkészítették. A költő hamvait ekkor költöztették át mai helyére. Kisfaludy születésének 100-ik évfordulójára készített metszet az új síremlék legkorábbi ábrázolása. 1903-ban szinték a Kisfaludy Kaszinó kezdeményezésére exhumálták az 1832-ben elhunyt és a temetőkápolna elé temetett Szegedy Róza hamvait, illetve férjével egy sírba helyezték át. Ekkor
Teljeskörű lakatos munkákat vállalunk, minőségben, megfelelő áron, igény szerinti határidővel! Betonacél szerelés méretre elvitelre, vagy helyszínen szereléssel, nincs hulladék így megtakarít! Tel.: 06-30/291-3171
TATA
Kisfaludy Sándor síremléke 1904-ben
GÉPJÁRMÛVEK ÉRTÉKESÍTÉSE
• Kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás ügyintézése • Használtautó beszámítás • Mûszaki vizsga • Eredetiség vizsgálat
2013. JANUÁR
7
MARCAL-PARTI
VÁROSVÉDŐ OLDAL
Visszatekintés A december-januári időszak minden civil szervezet életében az előző év összegzéséről és az új tervek összegyűjtéséről szól. Az ifjú városvédőkkel mi is felsorakoztattuk az elmúlt év sikereit, és kudarcait. Mindannyian egyetértettünk, hogy a 2012-es év legnagyobb kihívása az örökségvédő tábor volt. Erről az olvasóknak sajnos nem volt lehetőségünk beszámolni eddig, de úgy érezzük, feltétlenül meg kell osztanunk a lakókkal azt az élményt, melyben tavaly nyáron részünk volt.
Történetünk igazán hasonló Kosztolányi Dezső Esti Kornél novellái közül a tizenegyedik fejezethez, melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó. A cselekmény egyszerű: a hotelben a főhős kifogástalan ellátásban részesül, olyan vendégszeretetben, mely szívből fakad, és pénzzel megfizethetetlen. Az író így fogalmaz: „ilyen előkelő alkalmazottakat megsérteni azzal, hogy fizessünk is nekik. Ez tapintatlanság lett volna, durva tapintatlanság.” Ezen sorokat olvasva úgy éreztem, a mi táborunk is hasonlóképpen alakult a ceglédi és sümegi ifjú városvédőkkel július 16. és 22. között. Mind a résztvevők oldaláról, mind a Sümegi Városvédő és Szépítő Egyesület részéről, mind a programot támogatók felől olyasfajta összefogást, anyagi és szellemi segítséget kaptunk, mely örök élmény marad, és pénzzel valóban megfizethetetlen, viszonozhatatlan. Egy tábor szervezése újabb és újabb kihívásokkal jár. Alkalmazkodni kell a helyszínhez, a korosztályhoz, az egyéni igényekhez és természetesen az anyagi lehetőségekhez is. 2006 óta minden évben felváltva szépítjük Sümeg és Cegléd városát. Azt gondolom, a két csapat összetartását és lelkesedését mutatja, hogy a nehézségek ellenére kitartunk a városvédő munka mellett, és kihasználunk minden lehetőséget,
hogy évente legyen alkalmunk tapasztalatcserére, kikapcsolódásra és egy-egy nagyobb településszépítő munka elvégzésére is. Egy évig tervezgetünk, hogyan tudjuk magasabbra tenni a mércét, még több érdekességet megmutatni városunkban és környékén. 2012-ben harminc fiatal vett részt a programon, ebből Ceglédről tíz ifjúsági tagot láttunk vendégül, valamint Horváth Attila a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke és Hernádiné Hiba Judit egyesületük titkára is ellátogatott Sümegre együtt tölteni a hetet. Délelőttönként a hagyományokhoz híven városszépítő munkát végeztünk. Így megújítottuk a négy éve közösen készített kistérségi dombot a buszpályaudvaron, rendbetettük a plébániatemplom, a Ramassetter-szobor környékét, valamint a Kisfaludy Sándor Emlékház udvarát. A nagyobb feladatok a protestáns és a zsidó temetőben végzett munkálatok voltak. Bízunk benne, hogy a hitközség segítségével sikerül fenntartani a mostani állapotot, és a megtisztított síremlékeket nem növi be újra a növényzet. A délutáni kirándulások keretében ellátogattunk Zalaszántóra a Béke Sztupához, Nyírlakon Nagy József és Nagy Veronika a sörfőzde mellett a Tarányi birtokot is bemutatta nekünk, ahol a kápolnába is bemehettünk Tóth Gyula segítségével. Biciklitúrát szerveztünk Megyerre, ahol Pajer Kristóf polgármester úr jóvoltából körbenézhettünk a településen, szombaton pedig Halimbát ismertük meg Tóbel János polgármester úr vezetésével. Sümegen a Rókavadászat nevű városismereti vetélkedőnkön a templomokat, a Kisfaludy Sándor Emlékházat, a Jéggyárat mutattuk be. Megtekintettük a felújított várat, és a püspöki palotát is. Ahogy Esti Kornélt lenyűgözte az előkelő szálloda, úgy a mi résztvevőink is csodálkoztak, hogy napi ötszöri étkezést tudtunk biztosítani, emellett senki nem maradt le a biciklizésről sem, mivel kerékpárokat is kaptunk kölcsön a túrára Tompáné
Tér Anikó segítségével. A tábor nem jöhetett volna létre az egyesületi tagok, valamint a szülők hozzájárulása nélkül. Ők sokat dolgoztak a háttérben, hogy a programok zökkenőmentesek legyenek. Akárcsak egy jól összehangolt szálloda életében, itt is szükség volt külső segítségre. A sümegi vállalkozók közül sokan önzetlenül hozzájárultak a hét sikeréhez. Egly Márk a hétfő esti programunkat tette színessé, bemutatta a Palota Pincét, a szőlő ültetvényt a vároldalban, valamint a ceglédi vezetőket egy borkóstolóra is meginvitálta. A technikai részben Varga Zoltán vállalkozó nyújtott segítséget. Az étkezéseinkhez Kulcsár Zoltán, Remete József, a Belvárosi Pékség, Üveges Valéria a 100 Ft-os bolt vezetője, a Fókusz Üzletház és a Gasztró Betyár járult hozzá. A munkák közben elengedhetetlen volt a megfelelő mennyiségű ásványvíz, melyet Cseh Károly biztosított csapatunknak. A táborozók minden nap kaptak tízórait is, Farkas Béla, Makkos Imréné, a Savanyó bolt (Szilasi Zsolt) hozzájárulásával. A csütörtök estét Tóth Tamás tette felejthetetlenné a ceglédi városvédő vezetőségnek. Az alföldi fiataloknak egyik legmeghatározóbb élménye a lovagi tornás vacsora volt, melyet ifj. Papp Imre ajánlott fel. A délelőtti munkákban a Sümegi Közszolgáltató Kft. nyújtott segítséget, míg az éves mun-katervünkhöz hozzájárulva a Sümeg Városért Közalapítványt is köszönet illeti. Vendégeink ajándékát Pupos Zoltán és Oszkai Réka ajánlotta fel. A tábor értékelésekor magunk is meglepődtünk a támogatók hosszú listáján. Hálával tartozunk mindazoknak, akik a hét sikerét megalapozták. Kosztolányi Dezső úgy gondolta, hogy az efféle jóindulat pénzzel nem megfi-zethető, de jó szóval meg kell emlékeznünk róla. Legyen tehát e cikk köszönet, és további bíztatás. Egyfelől a fiataloknak, hogy településvédő munkájukat egyre szélesebb körben elismerik, másrészről pedig a támogatóknak, hogy a városvédő mozgalom mellé álljanak a továbbiakban is, mert VÁROSVÉDŐNEK LENNI JÓ! Csicsics Anna
Mi-értjük!?
Sokszor az az érzésem, hogy nem. Megszokásból végezzük a feladatokat, és elfelejtjük a dolgok miértjét. Jönnek azonban olyan helyzetek, amik kizökkentenek a hétköznapokból, és kénytelenek vagyunk körülnézni, mi a célja tevékenységünknek, és mit vár el tőlünk a környezetünk. Egy település közösségéért sok helyen összefognak az emberek. Ezen szerveződések tagjait „civileknek” hívjuk, hiszen nem politikai pályát választottak, hanem társadalmi munkában, önkéntes alapon tevékenykednek. A „civil” fogalmat említve az emberek hajlamosak elmosolyodni, mert rögtön a katonaságra gondolnak: a civilekre, mint nem hadköteles állampolgárokra. Mennyire ellenkezőleg van ez manapság, a civil szervezetek életében. Egy ilyen egyesület tagjának lenni valódi harcot jelent. Harcolni kell a kitűzött cél eléréséért. Madách megfogalmazása szinte már közhelynek számít. Küzdeni kell.
8
Az anyagi lehetőségekkel, a természeti adottságokkal, a lakók mentalitásával és a döntéshozók hozzáállásával. Ez a folyamat természetes, és valljuk be, ebben a csatában öröm van, nemcsak amikor megvalósul a terv, hanem maga az út is kalandos és izgalmas: szerethető. Ezek miatt a kihívások miatt érdemes belevágni. Újabb és újabb ötletekre van szükség a problémák megoldásához, hiszen többféle elképzelés áll szemben egymással. Már az ókori görögök is tudták, hogy a nézeteket ütköztetni kell, a gúnyos megjegyzések, határfeszegetések egy jól működő társadalomban kiegyenlítik egymást. Mi történik azonban akkor, ha ezen hatások torzulnak, és az egyik tényező túl nagy szerepet kap? Ha túl nagy az ellenállás például a lakosság oldaláról, valószínű nem érdemes megvalósítani a tervet, hiszen ilyen formában nem fogadja be a közösség az újítást. Másik ilyen veszély, ha az önkormányzat nem partnerként kezeli a szervezeteket, hanem mint alárendelteket. Van, hogy egyszerűen úgy vélik, saját céljaikra fordítható egy egyesület és a tagság segít majd terveik megvalósításában, félretéve elveiket és elképzeléseiket. Ennél még veszélyesebb, amikor nemcsak, hogy nem veszik figyelembe a civilek véleményét, hanem megpróbálják szétbomlasztani a közösséget. A csoportban belső feszültséget keltenek azáltal, hogy kiszámíthatatlanná válnak, lépéseik nem következetesek, így az egyesületnek nincs lehetősége és ideje közös álláspont, vélemény kialakítására az adott üggyel kapcsolatban. Innen már csak egyetlen lépés, hogy a lakosság se bízzon meg bennük, könnyedén úgy érezzék, hogy a civil szervezet képtelen érdekeiket képviselni. A társadalmi szervezetek minden olyan kormánytól független nonprofit szervezetek, melyek magánjog alapján működnek és saját költségvetéssel rendelkeznek. Az anyagi problémák szintén meggyengíthetnek egy csoportot. A tagdíjakból és pályázatokból nem mindig érkezik be az előzőleg kalkulált összeg, mely az éves működéshez szükséges. A
2013. JANUÁR
támogatásokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy az egyesületnek fel kell készülnie, azok kiszámíthatatlanságára. Egy magánszemély, egy alapítvány vagy önkormányzat egyszeri pénzbeli, vagy tárgyi hozzájárulása nem garancia a további együttműködésre, és ezt nem is várhatja el a közösség. Civil oldalról tehát nem lehet meglepő, ha egy korábbi támogatásnak nincs folytatása. A gazdasági helyzetet figyelembe véve, így is figyelemre méltó az áldozatvállalás. Hogy miért írom mindezt? Úgy érzem, hiába a sokéves tapasztalat, a módszertani könyvek, a szervezetek túl későn veszik észre, hogy legyűrte őket az előzőekben felsorolt tényezők egyike. Még mindig nem vagyunk tisztában a lehetőségeinkkel, feladatainkkal. Feszegetjük a határokat, mi tartozik a társadalmi csoportok jogkörébe, mi a politikusokéba, és miért kell az összlakosságnak felelősséget vállalnia. A civilek azonban küzdenek, és próbálják egyensúlyban tartani a hatásokat. Tegyük fel újra a kérdést: Mi-értjük? Nem pontosan. Egy közösség tevékenysége mindig sok tényezőtől függ, nem láthatjuk tisztán a mozgatórugókat. A civil szervezetek munkáját tehát ne ítéljünk meg egyszeri információk alapján, hiszen sokszor kerülnek nehéz helyzetbe céljuk eléréséért. Nézzünk a dolgok mögé, ne csak egyoldalúan olvassuk a híreket, a közösségi rendezvényeket kövessük figyelemmel, és a megemlékezéseken mondott aktuálpolitikai beszédek után az emléktáblán elhelyezett szövegeket is vegyük szemügyre, hiszen nagyjaink valóban jó példával állhatnak előttünk és segítenek eligazodni a társadalmi háló kusza kapcsolatai között. Azon nagy tetteket, melyeket régen egy-egy nemes vitt véghez, most összefogással a különböző szervezetek valósítanak meg. Legyünk büszkék az elért eredményeikre, és tartsuk szem előtt Egerszegi Ferenc gondolatát: „tenni kell, és ebben nincs kivétel. Ki így, ki úgy, mind-mind saját hitével...” Csicsics Anna
MARCAL-PARTI
IRODALMI ROVAT
Tél gyerekszemmel Januárban Sümeg térségét hótakaró borította. Az általános iskolában a diákok Petőfi Sándor A puszta télen című versét olvasva maguk is leírták, milyennek látják a telet Sümegen. A következő fogalmazásokban Petőfi gondolatai is visszacsengenek, érdemes felfigyelnünk, hogyan látják világunkat a fiatalok:
Csuda idő köszöntött be Sümegen péntek reggelre. Hideg, szeles nap néz elénk. Hull a pihe-puha fehér hó, az állatok is rég elbújtak rejtekhelyükre. Embereket is alig látok az utcán. Cudar egy időjárás! A háztetőket a fákat beborította a hótakaró. Az utak jegesek. Hogy hordja a szél a havat! Mint az alföld „tengersík vidékin” a futóhomokot. Csendes a környék. Lapátoló emberek, üres utcák… Én szeretem a telet, de igazán akkor, ha a hó szépen, csendesen hull az égi világból. Fenyőházi Zsófia 6.C Nekem a tél a legszebb évszak. A fák és a bokrok fehérbe borulnak ilyenkor. Ezért nagyon szeretem. Olyan gyönyörű látvány tárul elém, mikor kitekintek. A házakat mintha porcukorral öntötték volna le. Nekem azért is tetszik a tél, mert ilyenkor a hangulatunk is más. Igaz, hogy néha hiányzik a madarak csicsergése és a virágok szépsége. De a tél így különleges és így szép. Pintér Veronika 5.B Olyan szép a tél! Úgy szeretem! Reggel mikor felkeltem, nagy öröm öntötte el a szívem! Oly fehér, oly gyönyörű volt minden! Most a tanteremben ülök. Kinézek az ablakon, s újra azt érzem, amit reggel. Ahogy a havat fújja a szél! Mintha fehér szellemek járnák át a várost. Csak csodálkozom. Bár mindenki átérezné ezt az örömet! Tompa Eszter 5.B
Fenyő fűrészáru minden méretben, konyhakész tűzifa házhoz szállítva a legjobb áron!
EURÓFA KFT. MÁRIA MAJOR (Sümeg) Telefonszám:
06-30/9-296-970 06-30/9-296-972
Olvasóink talán még emlékeznek rá, hogy 2 évvel ezelőtt útjára indítottunk egy műfordító pályázatot. Annak idején nagyon sok embert csábított egy kis szárnypróbálgatásra. A Szerkesztőség úgy döntött, hogy újra felkínáljuk ezt a lehetőséget az irodalom iránt érdeklődő olvasóinknak, elsősorban a nyelvet tanuló diákoknak szánjuk a versenykiírást, de természetesen, aki kedvet és tehetséget érez a versfordításhoz, az bátran induljon pályázatunkon. Egyébként ezentúl nagyobb teret fogunk szentelni újságunkban az irodalomnak, reményeink szerint a jövőben 1 oldal irodalmi rovat fog megjelenni minden lapszámunkban. Első alkalommal Réfi János tanár úr, költő néhány, máshol még soha nem publikált versét tesszük közre. Réfi János elvállalta műfordító pályázatunk bírálását is, ezért külön köszönet! A pályázat első darabja egy Janis Joplin által énekelt blues. Ezzel is emlékezni szeretnénk a fehér blues királynőjére, aki január 19-én lett volna 70 éves. It’s so sad, so sad to be alone It’s so sad, so sad to be alone No friends to help you, no family, no home It’s so sad, so sad to be alone.
You sit and sing in darkened rooms You sit and sing in darkened rooms Your song fills the air with increasing gloom It’s so sad, so sad to be alone.
The dusty road calls you, come again The dusty road calls you, come again The dusty road calls you, you walk till the end It’s so sad,so sad to be alone.
It’s sad, so sad to be alone It’s so sad, so sad to be alone No friends to help you, no family, no home It’s so sad, so sad to be alone.
You look at other people through your tears You look at other people through your tears They know nothing of sorrow, of sadness or fear It’s sad, so sad to be alone.
A műfordításokat február 20-ig küldjék be a Sasbérc Alapítvány címére: 8330 Sümeg, Kossuth Lajos utca 13. A borítékra írják rá: Műfordító pályázat.
Réfi János versei Téli nap
Tél
Szép volt az ősz, s időnk, Uram lejárt. Takard el mind a lassan hervadót: a rőt avart, fakó füvet, a sárt.
Fehér meg kék meg szürke és mindez elvegyülve. Szoborként áll az alkony. Bokámig ér a hó.
Szitáljon ránk ezüstös hópihéd, vond világunk torló fellegárba, s a napfény bármily vékonyka, árva – sugárpászmája hulljon szerteszét. Akinek nincs, építsen légből várat. Maradjon otthon, ki magának való, csupán lelke mélyén szülessen a szó; mondhatatlan igéknek adjon szárnyat, míg ág hegyéről halkan hull a hó. 2011-12-24
Október /Takács Hajnalkának/ Szűkösen méri melegét a nap. Odvában egy kis tücsök zenél. Az ujjamról a pille szárnyra kap. Holnapra lehull minden levél.
Perc Az óra éjfélt meghaladta. A hold az égen átevez. A föld megáll egy pillanatra. Megméretésünk perce ez.
Három tanka Idő A tó fölé hajolok. Az égbolt kénsárga-rőt. Hajam szél fújja. Lobog. Látom elfutni velem az időt. Versek A versek honnan jönnek? Leúsznak egy folyón, s valahol kikötnek. Az éjszaka vizébe mártom csobolyóm. Csend Félénk voltam mindég, éltem, mint a lednek. Ha véget ér az ittlét, megtapasztalom a karthauzi csendet.
2013. JANUÁR
A nyírek sárga lombja a friss havat bevonta. A jég megállt a parton, mint ajkamon a szó. A tölgyek barna ága az ég vizébe mártva, a széles úton végig a hó, a hó, a hó. E téli zordon éjen a lét vagy és az éden. Elmondom, úgysem értik: Örök vagy s illanó.
Út A névtelen semmiségből jöttem. Szertehulló nyomokba lép a lábam. Nem ismerem azt, ki járt előttem, nem ismerem, ki elindul utánam.
9
MARCAL-PARTI
GASZTRO-SAROK
Ízutazás IV. A mostani alkalommal Japán, Thaiföld, Vietnám a Fülöpszigetek, Malajzia, Indonézia, Ausztrália és ÉszakAmerika ízeit fedezzük fel együttesen. Igyekszem olyan oldaláról bemutatni a kedves olvasónak a világ ízeit, ami mindenki számára érthető, érdekes, és leginkább inspirál arra, hogy saját konyhánkban is elkészítsük a legkülönfélébb fogásokat. Hiszem, hogy a mai rohanó világban is jut idő a főzésre, a kulináris élvezetekre, hiszen egy vasárnapi ebéd előkészülete családi program is lehet, hogy minél jobban kihasználjuk azt a kevés időt, amit egymással, a szeretteinkkel tölthetünk. Induljunk el gasztronómiai utunk utolsó előtti állomásai felé. Japánba érkezve egészen hasonló, ugyanakkor teljesen más alapokra épülő világba csöppenünk, mint előző alkalommal Kína konyhája láttán. Legfontosabb tény, hogy a szigetvilágban a főzést nem tudománynak, hanem művészetnek tartják. A középkorban éhínség pusztított a szigeteken, és ekkor a japánok útra keltek, hogy új ételek után kutatva megszüntessék az éhezést. Így került az asztalra a rizs, a marhahús, és a szója is. A legtöbb fogás alapja a rizs, melyhez nyers, vagy éppen megpárolt zöldségeket, halakat fogyasztanak. A japánok hite szerint a legtöbb ételt nyersen, vagy alig főve kell elfogyasztani, ugyanis ha isteneik azt akarták volna, hogy megsüssék, megfőzzék a táplálékot, akkor úgy teremtették volna meg azokat. A demográfiai adatok vizsgálatakor egy érdekes adatra bukkantak a tudósok, méghozzá hogy a kisebb szigeteken igazán sok a hosszú életet megélt ember, és kiemelkedően magas az átlag életkor. A vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony kalória bevitel, és sok a nyersen fogyasztott zöldség, ami sok vitamin, nyomelem és ásványianyag-forrása, jelentősen megnöveli az életkort. A desszert japánban önálló fogás és nem az étkezés záróakkordja, mint Európában, továbbá csak nagyon-nagyon ritkán fogyasztják. Legismertebb ételük, ami az egész világot meghódította nem más, mint a sushi. Ezt rizsből, szárított tengeri moszatból, és általában nyers halból készítik. Kicsit számunkra idegenül hangzik mindez, de ha elég bátorságot érzünk magunkban, akkor feltétlenül keressünk fel egy igazi sushi bárt, és próbáljuk ki, mert biztosra veszem, mindenki talál ízlésének megfelelőt. Japánban hosszú-hosszú tanulás útján, akár évtizedek alatt válik egy szakács igazi sushi séffé, de nekünk nem kell éveket töltenünk ezen mesterség elsajátításához, ha saját otthonunkban szeretnénk kipróbálni. Japánban a legfontosabb étkezés a vacsora, míg a reggeli és az ebéd csak valami gyors harapnivalót jelent. A rizs után a második leggyakrabban fogyasztott étel a leves, melynek fő összetevője mindig a szárított tonhal, a tengeri alga, és a siitake gomba, továbbá tájegység, vagy családi szokás szerint még egyéb zöldségek, húsok, halak, és tészta. Gyakran fogyasztanak tenger gyümölcseit, halakat, és szóját is. A gasztronómia mellett az életfelfogás is egészen különbözik a miénktől, és a kicsi, eldugott falvak mellett helyet kapnak a hatalmas felhőkarcolókkal tarkított fejlett világvárosok is. Folytatva a körutat Thaiföld, Vietnám és Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Malaysia és Indonézia sokszínű világába érkezünk. Erősen érződik mindenhol az indiai és a kínai konyha hatása. Thaiföldön az öt alap íz harmóniája kiemelkedően fontos, ugyanakkor a merev étkezési szokások nem jellemzők az országra. A sokféle, változatosan elkészített fogások egyszerre kerülnek az asztalra, végén desszerttel, vagy az aktuális szezon gyümölccsel. A jellegzetes thai étkezés rizsből, levesből, párolt, sült, vagy grillezett halból vagy szárnyasból, sok fűszernövénnyel vagy helyi fűszerrel ízesített salátából, vagy zöldséges tálból áll, hozzá való mártásokkal. Az erős chilit, mint gyakori fűszert leginkább sűrű kókusztejjel tompítják. Fontos ízesítő a citromfű és a nyers koriander levél. Központi része az étkezésnek a tálalás, és külön szakmaként oktatják a gyümölcs és zöldség faragást, ami különleges esztétikai élményt nyújt étkezés közben. Vietnám konyhája nagyon hasonlatos a kínaihoz. A rizst, mint főétel szinte a legtöbb helyen ingyen adják, hozzá különféle húsokból, csirke, disznó, marha, valamint belsőségekből kis adagokat szolgálnak fel és különböző ízű szószokat is adnak mártogatónak. Itt gyakori vendég - persze nem kimondottan a turistáknak - a kutyahús a legkülönfélébb módon sütve, főzve. Az utcai árusoknál hihetetlenül finom ételeket lehet szinte fillérekért fogyasztani. Persze azért nem árt körülnézni az árus körül, hogy megfelel-e a higiéniai elvárásainknak. Tovább haladva Kambodzsába érünk, ahol szintén erőteljes hatása érződik a thai gasztronómiának, az indiai ízeknek és a kínai ételeknek. A legjelentősebb ízesítőjük a citromfű, a koriander és a menta. A helyi gyümölcsök igazán kiválóak, édesek és lédúsak, gyakori befejezésül szolgálnak az étkezések után. A főétkezés legfontosabb eleme a leves, és a
10
fogások között kivétel nélkül akad hal is, mint a legfőbb alapanyagok egyike. Indonéziába érve egy hihetetlenül gazdag természeti világ mellett egészen átlagosnak mondható a konyhakultúra. Igaz minden környező ország hatással volt rá, mégis megmaradt a maga nemes egyszerűségében, persze keleti fűszerekkel. Nem túlzás azt mondani, hogy talán leginkább indonéz étel a nasi goreng, avagy sült rizs. Ez nem más, mint párolt rizs megpirítva, kevés fokhagymával, chilivel, és szójaszósszal, esetenként zöldségekkel tarkítva a szín kedvéért. Az ételeikre szinte kivétel nélkül jellemző az egyszerűség, és a letisztultság. Érdekesség a helyi étterem típus a padang, ahol a reggel elkészült fogások kis tányérkákon vannak egymásra halmozva, és sűrű függöny alatt tárolják őket, a vendégeknek. Kinek mi szimpatikus, azt kér. Mivel az adagok igen picik, így 2 fő jó eséllyel elfogyaszt 10-12 fogást egy étkezésre. A Fülöp-szigeteken számunkra igen ismerős ételekkel találkozhatunk teljesen új megközelítésben. A filippínók – így hívják magukat az őslakosok – többek között istenien elkészített csülköt fogyasztanak, vagy kitűnő levesük rettentően hasonlít a mi orja levesünkre, persze kicsit megbolondítják a maguk jellegzetes keleti ízeivel. A filippínó konyhát kínai, maláj és spanyol hatások érték. Népszerű reggeli és délutáni harapnivalók a merienda és a pulutan nevű kis falatkák, amelyeket alkoholos italokkal fogyasztanak. A rizzsel körített főételek lehetnek ecettel és fokhagymával főzött húsok és zöldségek, pörköltfélék és a levesek nagy választéka - rizs, nokedli, marhahús, csirke, máj, belsőségek és savanyúságok. Kicsit délebbre haladva megérkezünk Ausztráliába, ami egy igazán különleges ország, különleges élővilággal, és néha igazán különleges ételekkel. Mivel az emberek nagy része bevándorló igazán rendkívüli fúziós konyha alakult ki a szigetországban. Ugyan a helyi alapanyagok révén beszélhetünk önálló ausztrál konyháról, mégis erősen érződnek a keleti és az angol konyha jellegzetességei. A helyiek szeretik a meglepő fogásokat, mint a kenguru leves, vagy sült emu, esetleg krokodil, vagy vadbölény pörkölt. Jellemző a bőséges reggeli, mint az angoloknál, a gyors, könnyed ebéd, és a tartalmas vacsora, mint főétkezés. Itt is gyakori fogás a hal, vagy a tengeri herkentyű. A főétel mellé leginkább zöldségeket fogyasztanak, esetleg kenyeret, vagy burgonyát. Remek boraik is jól kiegészítik az ételeket, és az angol behatás miatt fontos ital a tea is. Elérkeztünk mai utolsó állomásunkhoz, nevezetesen Észak-Amerikához, ahol véget ér a negyedik gasztro túránk. Észak-Amerika a bevándorlók hazája, és bizony itt is erőteljesen tapasztalható a különböző kultúrák hatása. A nagyvárosok rohanó világában rengeteg gyorsétteremmel találkozhatunk, de a kisvárosokban a családias hangulatú éttermek várják az éhes utazókat. Sokan úgy vélik, hogy nincs is valódi amerikai konyha, de azért ez nem teljesen igaz. Az országot behálózó gyorsétterem láncok mellett szinte minden államnak megvan a sajátos jellegzetessége, legyen az tengeri herkentyű, vagy a mexikói esetleg spanyol jellegű étel. A nagyvárosokban, mint Los Angeles, New York, vagy Chicago esetleg San Francisco, igazán rengeteg világhírű séf tevékenykedik 4-5 csillagos éttermekben, sok esetben 1, 2 vagy akár 3 Michelin csillaggal. (mellékesen megjegyezném, hogy már szerencsére Budapesten is található Michelin csillagos étterem 2010 óta) De mégis mik a tipikus amerikai ételek? Természetesen a hamburger, a sajtos makaróni, a southern fried chicken, vagyis a rántott csirke, a csípős csirke szárny, a barbecue borda, a juharszirupos palacsinta, vagy az almás, esetleg diós pite. És én talán még a steaket is ide sorolnám. Persze a steak igazi amerikai módra rengeteg féleképpen nevezhető, attól függően milyen részéből van a marhának, vagy éppen az a marha milyen táplálékon nevelkedett fel, vagy milyen módon van elkészítve. Talán az sem meglepő, hogy rengeteg félkész, vagy teljesen kész ételt lehet kapni, ami köszönhető az időhiánynak, a kényelemnek, a főzéshez való negatív hozzáállásnak, vagy egyszerűen a megszokásnak. Igaz az USA konyháját nagyban a bevándorlók hatása tette olyanná, amilyen, de ők is jelentős befolyással bírnak a világ más tájaira a hamburgerrel, vagy az extra ropogós rántott csirkével. Kanada, mit Amerika legészakabbra fekvő része is változatos konyhával rendelkezik, ám ezen nemzet kincse a nem más, mint a juharszirup, ami még a nemzeti zászlójukon is megtalálható juharfa levél formájában. Dél felé haladva megérkezünk Mexikóba, a chili, a bab, és a tortilla hazájába. Itt minden étel egyszerű mégis hihetetlenül izgalmas. Csak a legnépszerűbbeket sorolnám fel, mint a tortilla, a nachos, a tacos, vagy a quesadillas. Ezek mind kukorica lepényből készülnek a legkülönfélébb módón, bennünk változatos töltelékkel, mint a bab, a kukorica, hús,
2013. JANUÁR
paprika, paradicsom. Igen népszerű salsa szósz, ami nagyon apróra vágott hagymából, chiliből, paradicsomból áll, kevés sóval, borssal, fokhagymával. A guacamole is gyakori kísérője az ételeknek, ez pedig nem más, mint apróra vágott paradicsom, hagyma, koriander levél, paprika, kevés só, bors, citromlé, és a legfontosabb az avokádó. A leves, vagy a főzelék nem ismert étel, a desszert azonban igen, ám legtöbbje szintén kukoricalisztből készül, jellegzetes ízt kölcsönözve neki. Ne feledkezzünk meg a leghíresebb italukról a tequiláról sem, amit agave kaktuszból nyernek ki, és a helyiek leginkább valamilyen üdítővel fogyasztják. A Karib-szigetvilág, Dél-Amerika és Afrika következő alkalommal zárja a túrát. És persze a gasztro-sarok recept nélkül mit sem ér, elárulom, hogyan lehet otthon is remek sushit, amerikai palacsintát, vagy mexikói tortillát készíteni. Kezdjük talán a sushival. Igaz igényel némi ráfordítást, de feltétlen megéri az árát, és biztos vagyok benne, hogy a vendégink hosszú-hosszú ideig emlegetni fogják ezt a különleges, mégis egyszerű és izgalmas fogást.
Sushi
Hozzávalók 4 személyre: Sushi tekerő gyékénytekercs; 25 dkg füstölt lazac - náluk a friss lazac elég drága és nehezen beszerezhető, továbbá sokan nem is biztos, hogy elfogyasztanák - de ha igazán bátrak vagyunk próbáljuk kis friss lazacból, esetleg fagyasztottból, ami kiengedés után azonnal használható; 20 dkg sushi rizs; 2, 7 dl víz; 20 ml mirin, vagy ennek hiányában rizsecet, vagy 5 %-os almaecet, amihez fél ek. cukrot és fél tk. sót keverünk; 3 nori lap (ázsiai boltokban készen kapható); wasabi (nagyon csípős vizitorma); szójaszósz. Elkészítés: Mossuk át a rizst annyiszor, amíg a leve már nem fehér. Tegyük fel főni a vízzel, fedő alatt kis lángon. Ha a levét elfőtte, vegyük le a gázról, tartsuk továbbra is lefedve, úgy, hogy a fedő alá egy konyharuhát teszünk. Hagyjuk így állni legalább 30 percig, de legjobb, amíg annyira meghűl, hogy nem gőzöl, mikor levesszük róla a fedőt. A mirint langyosítsuk fel, ha nincs, akkor a rizsecetett keverjük el a cukorral és sóval. Borítsuk a rizst egy olyan lapos tálba vagy edénybe, amiben szét tudjuk teríteni, majd apránként, óvatosan, egy faspatulával forgassuk össze a cukros keverékkel. Ha kész, tegyük félre egy órára száradni, de ne fedjük le! Ha jól dolgoztunk, olyan rizst kell kapnunk, ami ragad, és ha bevizezzük a kezünket, akkor jól formálható. A norilapot, a rövidebb oldala mentén kettéhajtva, vágjuk félbe. Tegyük a gyékénytekercsre a fényesebbik oldalával lefelé fordítva (ez lesz a külseje) és fedjük be rizzsel úgy, hogy a norilap egyik hosszanti oldalán egy 1 cm-es csíkot hagyjunk szabadon. Itt fog majd összetapadni a tekercs, amikor feltekerjük. Mielőtt a rizshez nyúlunk, mindig vizezzük be a kezünket, különben össze-vissza ragad majd. De ezt is módjával tegyük, mert a túlságosan vizes kéz miatt a nori elázhat és nyúlós, szottyos lesz. A rizs közepén a hüvelyujjunkkal húzzunk egy vékony csík wasabit, de érzéssel, mert rettentő csípős. Erre középen egy csíkban fektessük a fél centi széles, kisebb csíkokra vágott halat. Fogjuk össze a bambuszlapot, tekerjük fel, majd néhány erős mozdulattal húzzuk szorosabbra a bambusztekercs fogását. Ezt párszor ismételjük meg, amíg a tekercs jól össze nem tapadt, és formát nem nyert. Tekerjük ki, a közepénél vágjuk ketté. A két felet tegyük egymás mellé, és vágjuk 3 egyenlő részre. Tálaláshoz tegyünk szójaszószt egy lapos tányérkába, mellette egy csepp wasabival. Tradicionálisan ezt aztán elkeverik a szójaszószban, és ebbe mártják a sushit. Természetesen, ha uborkával, vagy marhahússal szeretnénk készíteni, ne fogjuk vissza magunkat, szinte bármit beletehetünk, és igazán változatos sushikat készíthetünk.
MARCAL-PARTI
SPORT Tortilla tekercs házilag
tésztagolyókat lisztezett deszkán nagyon vékonyra (0, 5-1 mm) kinyújtunk úgy, hogy kb. 18-20 cm átmérőjű lepényeket kapjunk. A nyers tortilla tésztát forró vaslapon, vagy teflon serpenyőben olaj hozzáadása nélkül sütjük ki. A tortilla akkor van készen, ha a tészta sütéskor felhólyagosodik, vagy a széle felkunkorodik, ekkor megfordítjuk és a másik felét is megsütjük. Ennyire egyszerű az egész, és bármivel, de tényleg bármivel megtölthetjük. Maradék sült husival, kukoricával, hagymával, kevés tejfüllel és tabasco szósszal. Tehetünk bele sültet, virslit, sok finom zöldséget és paradicsomos, vagy tejfölös, fokhagymás szósszal nyakon önthetjük. A tortilla töltelékének csak a képzeletünk, és a kedvünk szabhat határt. Legyünk bátrak, és ne habozunk minden finomságot belecsomagolni a csinos kis tekercsekbe.
Az eredeti recept szerint csak kukoricalisztből készül, de legyünk kicsit európaiak, és hogy ne legyen annyira idegen az íz, használjunk nyugodtan búzalisztet is. Hozzávalók (kb. 10-12 darabhoz): 15 dkg kukoricaliszt; 15 dkg fehér liszt; 4 evőkanál olaj; 2 dl víz; ½ csomag sütőpor; 1 teáskanál só. Elkészítés: A lisztet leszitáljuk, hozzáadjuk az olajat, a sót, a sütőport. A langyos vizet fokozatosan hozzáadagolva lágy tésztát gyúrunk. 10-12 darab egyforma méretű golyót formálunk a tésztából, amiket letakarva 20 percig pihentetünk. A
Amerikai palacsinta Hozzávalók: 40 dkg finomliszt; 10 dkg olvasztott vaj; 1 csomag sütőpor; 6 dl tej; 2 tojás; 2 ek kristálycukor; pici só. Elkészítés: A lisztet és a sütőport összeszitáljuk egy tálba, hozzáadjuk a tejet, az olvasztott vajat, a tojásokat, a cukrot, és a sót, majd alaposan összekeverjük. Közben egy teflon, vagy öntöttvas serpenyőt felhevítünk, vékonyan megkenjük olajjal, és kicsi korongokat sütünk a tésztából. Figyeljünk, nehogy odaégjen, mert nagyon hamar elkészül. Friss gyümölccsel, vagy lekvárral, tálaljuk. Ha igazán amerikai módra kívánjuk
elfogyasztani, akkor locsoljuk meg juharsziruppal, egy kevés olvasztott vajjal, és friss áfonyával szórjuk meg. Remélem sikerült megint izgalmas oldaláról bemutatnom a sütés-főzés világát, és ismét kedvet kapnak egy kis újdonság kipróbálásához. Jó étvágyat kívánok hozzájuk! Végh Beatrix
Magánrendelésemen 2013-ban PSA méréseket végzünk. A PSA, prosztata specifikus antigén mérése alkalmas a korai, még klinikai panaszt nem okozó prosztatarák kimutatására. A vizsgálat elvégzése minden 45 évnél idősebb férfinek javasolt! A vizsgálathoz csak egy csepp vér szükséges! Jelentkezés:
06-30/9461-754 Dr. Márkus Sándor háziorvos
Nemes Húsáruház Sümeg, Kossuth L. u. Csirkecomb Csirkecomb farrésszel Csirkemell Csirkemell filé Csirkeszárny Csirke farhát Csirke Pulykamell
840 700 1200 1680 810 340 810 1840
780 Ft/kg 650 Ft/kg 1160 Ft/kg 1490 Ft/kg 700 Ft/kg 250 Ft/kg 780 Ft/kg 1690 Ft/kg
Magánrendelésemen a következő prevenciós vizsgálatok várják Önt: • Egyénre szabott globális szív-, érrendszeri kockázat mérés • 12 csatornás EKG vizsgálat • 24 órás vérnyomásmérés, ABPM • Érv: Ereink védelmében: tünetmentes érbetegség szűrése a boka-kar index Doppleres mérésével • Vércukor, koleszterin, triglicerid mérése, vizelet 10 paraméteres vizsgálata • Nem gyógyszeres feszültségoldás vérnyomáscsökkentés az amerikai Resperate készülékkel • Férfi egészség, prosztataszűrés PSA méréssel • Tornagyakorlatok szédülő betegek részére, Epleymanőver, az elesések megelőzésére • Sebészeti elsősegély
Orbán István “Gigi” Tel.:
A szokott, bő áruválasztékkal várjuk vásáróinkat!
2013. JANUÁR
06-30/530-1498
Festés a gondja? Gigi megoldja! 11
MARCAL-PARTI
ÉPÍTKEZÉSEKHEZ SZÜKSÉGES ALAPANYAGOK ÉRTÉKESÍTÉSE
Sümeg, Eitner u. 03/9 Iparterület HOMOK ( folyami és bányahomok )
SÓDER
BAZALT
TERMÉSKŐ
0-4 0-8 0-16 0-24 0-32
0-4 0-35 0-100
( falazókő ) mészkő bazalt
FÖLD termőföld tőzeg virágföld
Alapanyag kiadás:
6:30 - 17:00 óráig Sümeg belterületén kedvezményes helyszínre szállítás 1-15 m3-ig FÖLDMUNKAVÉGZÉS A munkákhoz szükséges kis- és nagyteljesítményű munkagépekkel állunk rendelkezésükre! - Épületek bontása, építési törmelék elszállítása - Alapásás - Pincetömb kiemelés - Helyszíni deponálás - Gépi lyukfúrás 2 m mélységig 20, 30 és 50 cm átmérőig
- Udvarok és bekötő utak készítése - Törőfejezés - Daruzás - Vízelvezető árok készítése - Helyszíni betongyártás - Betonpumpálás - Tereprendezés
Kiadja: „Sasbérc” Alapítvány Fõszerkesztõ: Végh L., Judi J. 8330 Sümeg, Kossuth L. u. 13. Levelezési cím: 8330 Sümeg, Pf.: 29. Felelõs kiadó: Judi József, kuratórium elnöke Nyilvántartási szám: 2.9.1/1185-1/2005
12
EGÉSZ 10% kedvezményt adunk!
A 2013. április 30-ig megrendelt síremlékekre
Év eleji akció!
Tel.: 06 / 30 / 402 - 1671
ISSN: 1787-5692 Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca Felelõs vezetõ: Kölcsey Norbert Fotó: Csicsics Antalné Megjelenik havonta, 6.000 példányban ingyenesen.
ÉVBEN
FRISS ZÖLDSÉGEKKEL ÉS GYÜMÖLCSÖKKEL VÁRJUK KEDVES
VÁSÁRLÓINKAT ÜZLETÜNKBEN A MÁRTÍROK UTCÁBAN.
TOVÁBBRA IS VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT A TEJ ÉS PÉKÁRUSZAKÜZLETÜNKBEN SZERETETTEL VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ VENDÉGEINKET A KISFALUDY ÉTTEREMBEN ÉS A CUKRÁSZDÁBAN: MINDENNAP
FRISS MENÜ VÁLASZTHATÓ FÕ FOGÁSSAL.
RENDELKEZÉSRE ÁLLUNK AKÁR KISZÁLLÍTÁSSAL IS, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA : ESKÜVÕK, TALÁLKOZÓK, BALLAGÁS, KERESZTELÕK, HALOTTI
TOROK ÉS EGYÉB MÁS RENDEZVÉNYEKRE. ÉRDEKLÕDNI CSERTI GERGÕNÉL VAGY A
06-20/966-7000
2013. JANUÁR
TELEFONSZÁMON.
