SIÓFOKI SZC KRÚDY GYULA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Siófoki Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája 8600 Siófok, Koch Róbert u. 8. Somo g yi TISZK Közép- és Szakiskola

Siófok

OM 203050

SIÓFOKI SZC KRÚDY GYULA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

1

TARTALOMJEGYZÉK A SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, HATÁLYA ......................................................................................................................... 5 I.

FEJEZET ................................................................................................................................................... 5

A TAGINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ....................................................................................................... 5 1. 2. 3. 4. II.

A TAGINTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ........................................................................................................................... 5 A TAGINTÉZMÉNY ALAPADATAI ........................................................................................................................ 5 A TAGINTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI ............................................................................................................. 6 A TAGINTÉZMÉNY ALAPÍTVÁNYA ...................................................................................................................... 7 FEJEZET .......................................................................................................................................................... 8

A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE, HELYETTESÍTÉSI RENDJE, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .................... 8 1. 2. 3. 4. 5. 6.

III.

A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE ............................................................................................................................ 8 HELYETTESÍTÉSI REND ..................................................................................................................................... 8 AZ IGAZGATÓ FELELŐSSÉGI KÖRE, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE .................................................................................... 8 AZ IGAZGATÓHELYETTESEK FELELŐSSÉGI KÖRE, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE ................................................................ 10 A GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ FELELŐSSÉGI KÖRE, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE ......................................................... 12 KÉPVISELET ÉS KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI ....................................................................................................... 14 6.1. A tagintézmény hivatalos képviselete ................................................................................................ 14 6.2. Kiadmányozás szabályai ...................................................................................................................... 14 FEJEZET ........................................................................................................................................................ 16

A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .................................................................................. 16 1. 2.

A NEVELŐTESTÜLET...................................................................................................................................... 16 A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................ 16 2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai .............................................................................................. 16 2.2. A nevelőtestület értekezletei ....................................................................................................... 17 2.3. A nevelőtestület döntései és határozatai .................................................................................... 17 3. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .................................................................................................................... 17 3.1. A munkaközösségek célja ............................................................................................................. 17 3.2. A szakmai munkaközösségek feladatai ....................................................................................... 18 4. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA .............................................................................................. 18 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása, beszámolási kötelezettség ........................................... 18 4.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ............................................................................ 18 4.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai ................................................... 19 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ..................................................................................................... 19 IV.

FEJEZET ........................................................................................................................................................ 20

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ............................................................................. 20 1.

AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ....................................................................... 20 1.1. Közalkalmazottak ......................................................................................................................... 20 1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai ................................................................................................ 20 1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje ............................................................... 20 2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ................................................................................. 22 2.1. A tanulói közösség ........................................................................................................................ 22 2.2. A diákönkormányzat szervezete ................................................................................................... 22 2.3. A diákönkormányzat jogai ........................................................................................................... 22 2.4. A diákönkormányzat működési feltételei .................................................................................... 22 2.5. A diákközgyűlés ............................................................................................................................ 23 2.6. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás .................................................. 23 3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE .................................................................................... 23 3.1. A szülői szervezet jogai ................................................................................................................. 23 3.2. A szülői szervezettel való kapcsolattartás ................................................................................... 24


2

4. 5. 6. 7.

V.

3.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje ........................................................................................... 24 3.4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje .......................................................................................... 24 AZ ISKOLAI SPORTKÖRÖK ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSA .................................................................... 25 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS................................................................................................................................ 25 A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ................................................ 25 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE................................................................................................ 25 7.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja .............................................................................. 25 7.2. Rendszeres külső kapcsolatok ...................................................................................................... 26 FEJEZET ........................................................................................................................................................ 27

MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK .............................................................................................................................. 27 1. 2. 3. VI.

PEDAGÓGUS ............................................................................................................................................... 27 OSZTÁLYFŐNÖK .......................................................................................................................................... 28 MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ ........................................................................................................................... 28 FEJEZET ........................................................................................................................................................ 30

A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................................ 30 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. VII.

A TANÉV HELYI RENDJE ................................................................................................................................. 30 A TAGINTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA ................................................................................................................ 30 A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE............................................................................................................................ 30 A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE .................................................................................................................. 31 4.1. A vezetők tagintézményben való tartózkodása .......................................................................... 31 4.2. A közalkalmazottak munkarendje ............................................................................................... 31 4.3. A pedagógusok munkarendje ...................................................................................................... 31 4.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje........................................................................... 32 A TANULÓK MUNKARENDJE ........................................................................................................................... 32 AZ EMELT SZINTŰ FOGLALKOZÁSOK RENDJE ...................................................................................................... 32 FELNŐTTOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI .................................................................................................. 32 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE ....................................... 33 FEJEZET ................................................................................................................................................... 34

A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................................................................. 34 1. 2. 3. VIII.

A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ....................................................................................... 34 A TANULÓK FEGYELMI ELJÁRÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................................................................. 34 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ......................................................... 35 FEJEZET ................................................................................................................................................... 37

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................................................. 37 1. 2. 3. 4. 5. 6. IX.

RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................... 37 ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................... 37 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................................................... 37 KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK LÁTOGATÁSA ......................................................................................................... 37 EGYÉB (NEM ISKOLAI) RENDEZVÉNYEK ............................................................................................................. 38 TANFOLYAMOK ........................................................................................................................................... 38 FEJEZET ........................................................................................................................................................ 39

A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE ....................................................... 39 1. 2. X.

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI ................................................................................ 39 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI ............................................................................................... 39 FEJEZET ........................................................................................................................................................ 40

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .................................................................................... 40 1. 2.

AZ ÉPÜLETEK EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK ....................................................................................... 40 TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK IDEJÉN ........................................................................................................ 40


3

3. 4.

A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE ....................................................................................................... 41 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE ........................................................................................ 41 4.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata.......................................................................................... 41 4.2. A tanulók helyiséghasználata ...................................................................................................... 41 4.3. A szaktermek használati rendje ................................................................................................... 41 4.4. A berendezések használata .......................................................................................................... 42 5. KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS ...................................................................................................................... 42 XI.

FEJEZET ........................................................................................................................................................ 43

EGYÉB RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................ 43 1.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................................ 43 1.1. Az egészségügyi prevenció rendje ................................................................................................ 43 1.2. A testi nevelés rendje ................................................................................................................... 43 2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS .............................................................................................................. 43 3. ISKOLAI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ...................................................................................................................... 43 XII.

FEJEZET ........................................................................................................................................................ 45

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ......................................................................................... 45 1. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI ............................................................................... 45 2. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ..................................................................................... 46 1.1 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ................................................................................................ 47 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ............................................................................................ 50 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT......................................................................................... 52 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT...................................................................................................... 53 XIII.

FEJEZET ................................................................................................................................................... 56

INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................. 56


4

A szabályzat elfogadása, hatálya A Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért a tagintézmény igazgatója felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A diákönkormányzat és a szülői szervezeT véleményezési jogot gyakorol az őket érintő kérdésekben. A szakképzési centrum és a tagintézmény SzMSz-ének betartása kötelező érvényű a tagintézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SzMSz a szakképzési centrum jóváhagyásával válik érvényessé.

I.

FEJEZET A TAGINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. A tagintézmény jogállása A szakképzési centrum (a továbbiakban: centrum) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el. Fentiek értelmében iskolánk tagintézményként a Siófoki Szakképzési Centrum szakképzési feladatellátását – a jogszabályok, valamint az SzMSz által meghatározott feltételek között – önállóan végző szervezeti egysége.

2. A tagintézmény alapadatai Hivatalos név: Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája OM azonosító: 203050 Feladatellátási hely sorszáma: 004 Cím: 8600 Siófok, Koch R. 8. Hivatalos honlap: www.krudy-siofok.hu Telefonszám: 06-84/310-029 E-mail cím: [email protected] Vezető: tagintézmény-vezető (továbbiakban: igazgató)


5

3. A tagintézmény alaptevékenységei A centrum SZMSZ-ében foglaltak szerint. Ágazati szakközépiskolai (szakgimnáziumi) nevelés, oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - évfolyamok: négy Ágazati szakközépiskola

Ágazati kód

Szakmacsoport

Évfolyamok száma

1. Kereskedelem

XXVI.

kereskedelem, 4+1 marketing, üzleti adminisztráció

2. Közgazdaság

XXIV.

közgazdaság

4+1

3. Turisztika

XXVIII.

turisztika

4+1

4. Vendéglátóipar

XXVII.

vendéglátásidegenfogalom

4+1

Szakiskolai (szakközépiskolai) nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás Szakképesítés megnevezése

OKJ száma

1.

eladó

3434101

2.

cukrász

3481101

3.

szakács

3481104

4.

pincér

3481103

5.

pincér

3481103

6.

cukrász

3481101

7.

szakács

3481104

azonosító Szakmacsoport

kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom


Évfolyamok száma

3 év 3 év 3 év 3 év érettségi vagy 10. oszt. után 2 év érettségi vagy 10. oszt. után 2 év érettségi vagy 10. oszt. után 2 év

6

Érettségire épülő szakképzés Szakképesítés megnevezése kereskedő

OKJ azonosító

Szakmacsoport

523410510000000

523440100000000

4.

pénzügyiszámviteli ügyintéző vendéglátás szervező vendéglős turizmusszervező

kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció közgazdaság 1 év

5.

idegenvezető

541201

1.

2.

3.

Évfolyamok száma 1 év

528110210000000

vendéglátásidegenfogalom

1 év

5481203

vendéglátásidegenfogalom vendéglátásidegenfogalom

1 év 1 év

4. A tagintézmény alapítványa Alapítvány:

Krúdy Gyula Vendéglátásért Alapítvány (közhasznú) Alaptevékenysége: tehetséggondozás, szakmai versenyek és továbbképzések támogatása, tanulmányi ösztöndíjak adása


7

II.

FEJEZET A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE, HELYETTESÍTÉSI RENDJE, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

1. A tagintézmény vezetése Az iskola élén tagintézmény-vezető (igazgató) áll, helyettesei az általános igazgatóhelyettes, a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatót a centrum főigazgatója az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. Az iskola igazgatóhelyetteseit és gyakorlati oktatásvezetőjét – a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató javaslata alapján – a centrum főigazgatója nevezi ki. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az iskola kibővített vezetősége (iskola menedzsment) Tagjai:  igazgató  általános igazgatóhelyettes  nevelési-oktatási igazgatóhelyettes  szakmai igazgatóhelyettes  gyakorlati oktatásvezető  munkaközösségek vezetői  diákönkormányzat munkáját segítő tanár

2. Helyettesítési rend Az igazgatót szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes, vagy annak hiányában a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes, egyéb esetekben a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. Az igazgató és helyettesei egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el.

3. Az igazgató felelősségi köre, feladat és hatásköre 3.1.

Az igazgató felelős:

a) b) c)

a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tagintézményben az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért,

d) e)


8

m)

a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért, a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért. a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért, vagy elvégeztetéséért, a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért.

3.2.

Az igazgató feladat-és hatásköre:

a)

a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt, dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható, koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatait, elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet, jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget, szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – hatáskörébe nem tartozó - intézkedések megtételét, dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett, évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az centrum beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről, véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó - a köznevelési intézményt, illetve az tagintézmény közalkalmazottját érintő - döntést, e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik, teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást,

f) g) h) i) j) k) l)

b) c)

d) e) f) g) h) i) j) k) l)

m) n) o)

p)


9

q)

r) s) t) u) v) w)

x) y) z)

3.3.

szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében, az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint, képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben, javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére, gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében. közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében, megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt. által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható.

4. Az igazgatóhelyettesek felelősségi köre, feladat és hatásköre 4.1.

Feladatai

Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, az igazgatót akadályoztatás esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, s az igazgató rendelkezései szerint intézkedik az iskola (intézmény) mindennapi életében előforduló ügyekben. 4.1.1. Tanulókkal kapcsolatban: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)

Beiskolázási ügyekkel kapcsolatos teendők ellátása, összehangolása A tanulók osztályba, csoportba sorolása. Osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása. Tanulói felmentések, előkészítése Tanulmányi versenyek szervezése Fegyelmi ügyek lebonyolítása Kirándulások koordinálása. Tanulói rendezvények ellenőrzése Iskolai rendezvények, ünnepélyek lebonyolítása. Továbbtanulás segítése Iskolaorvossal való együttműködés Figyelemmel kíséri a közösségi szolgálat teljesítését Az együtt működési megállapodásokat előkészíti


10

4.1.2. Pedagógusok munkájával kapcsolatban: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

j) k) l)

A tanítási órák látogatási tervének elkészítése, pedagógusok felkészültségének ellenőrzése. Kezdő- és új kollégák segítése. Tanítási órákon kívüli egyéb foglalkozások (szakkör, egyéni foglalkozások, hospitálás, kirándulás, versenyek stb.) szervezése, ellenőrzése. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések előkészítése, felelősök kijelölése, ellenőrzése Rendezvények felügyeletének beosztása. A tantestületi értekezletek és az intézmény életében előforduló egyéb összejövetelek előkészítése. A Házirend betartásának ellenőrzése. Hiányzó tanárok helyettesítésének beosztása. Az igazgatóval történt előzetes megbeszélés alapján az iskola tantárgy felosztásának, összesített órarendjének, az órán kívüli rendszeres foglalkozások rendjének elkészítése. Az iskolai ügyelet megszervezése. Munkaidő nyilvántartás összegyűjtése, rendszerezése Részt vesz az intézmény és pedagógusok minősítésében

4.1.3. Szaktanári munkával kapcsolatban: a) b)

Szakmai munkaközösségek munkájának szakmai segítése, ellenőrzése. Tankönyvek kiválasztásának, megrendelésének koordinálása, ellenőrzése

4.1.4. Szülőkkel és egyéb partnerekkel kapcsolatban: a) b) c) d)

Közvetlen kapcsolattartás a szülők közösségével. Szülői értekezletek, nyílt napok koordinálása. Pályázati kiírások figyelemmel kísérése, a pályázatok koordinálása. Partnerkapcsolatok keresése, ápolása.

4.1.5. Az iskola működésével kapcsolatban: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

Iskolai statisztikák elkészítése. Naplók, törzslapok, adminisztráció ellenőrzése. Az igazgató távollétében postabontás. Iskolai dekoráció, faliújságok, készíttetése Jutalomtárgyak beszerzése, elosztása Tanszer- és taneszköz ellátás ellenőrzése. Tanügyi nyomtatványok beszerzése. Szertári eszközök, könyvtári könyvek beszerzésének koordinálása Részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésben Órarendkészítés Helyettesítések szervezése Részt vesz az alapdokumentumok elkészítésében


11

4.1.6. Különleges felelőssége: köteles betartani és betartatni az intézmény munka és tűzvédelmi szabályzatát köteles a munkakörét érintő összes egyéb munkahelyi szabályzatot betartani és betartatni felelős a tanulói és szülői személyiségjogok tiszteletben tartásáért bizalmasan kezeli a rá bízott információkat hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatónak

a) b) c) d) e)

4.1.6. A tagintézmény vezető helyettes köteles felettesei utasításait végrehajtani, a szakképzésről szóló 2011 CLXXVII törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvényben valamint az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően. A munkaköri leírás csak a rendszeresen ismétlődő, alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. Ezen kívül a munkakör betöltője a munkáltató jogszerű utasítása esetén, köteles ellátni a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is. A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező.

5.

A gyakorlati oktatásvezető felelősségi köre, feladat és hatásköre

5.1. Feladatai A gyakorlóhelyek szakmai irányítója és az ott folyó oktató-nevelő munka, felelős vezetője. Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, s az igazgató rendelkezései szerint intézkedik a gyakorlaton előforduló ügyekben. 5.1.1. a) b) c) d) e) f) g) h)

Tanulókkal kapcsolatban: A beiskolázás, gyakorlati képzési részéhez kapcsolódó teendők ellátsa,összehangolása A tanulók gyakorlati csoportba sorolása. Gyakorlati, szakmai versenyek szervezése Fegyelmi ügyek jelzése az igazgató felé Egyéb foglalkozások, bemutatók szervezése Gyakorlati képzés területén szervezett szakmai kirándulások koordinálása A tanulók szakmai rendezvényeken való részvételének ellenőrzése Iskolaorvossal való együttműködés

5.1.2. Gyakorlati oktatók munkájával kapcsolatban: a) A gyakorlati foglalkozások látogatási tervének elkészítése, pedagógusok felkészültségének ellenőrzése. b) Kezdő- és új kollégák bevezetése, segítése. c) Gyakorlati foglalkozásokon kívüli egyéb foglalkozások (szakkör, egyéni foglalkozások, hospitálás, kirándulás, versenyek stb.) szervezése, ellenőrzése. d) A gyakorlati képzéssel kapcsolatos rendezvények felügyeletének beosztása.


12

e) f) g) h)

i) j) k) l) m) n) 5.1.3. a) b) c) d) e)

A tantestületi értekezletek és az intézmény életében előforduló egyéb összejövetelek előkészítése. A Házirend szabályai betartásának ellenőrzése. Hiányzó oktatók helyettesítésének megtervezése Az igazgatóval történt előzetes megbeszélés alapján az iskola tantárgy felosztásának, összesített órarendjének, az órán kívüli rendszeres foglalkozások rendjének kialakításának előkészítése. Gyakorlaton dolgozó munkatársak munkaidő nyilvántartásának ellenőrzése Szakmai munkaközösségek munkájának szakmai segítése, ellenőrzése. Szakmai eszközök, alapanyagok, segédanyagok megtervezése, felhasználásának ellenőrzése Szakmai, pedagógiai továbbképzések szervezése, koordinálása Mulasztás, szabálytalanság, képzési hiányosság esetén intézkedéseket kezdeményez Részt vesz az intézmény és az oktatók minősítésében Szülőkkel és egyéb partnerekkel kapcsolatban: Közvetlen kapcsolattartás a szülők közösségével. Szülői értekezleteken, nyílt napokon közreműködés Pályázati kiírások figyelemmel kísérése, a gyakorlatra vonatkozó pályázatok koordinálása. Partnerkapcsolatok keresése, ápolása. Bérmunka, vállalkozói tevékenység végzése esetén alapadatokat biztosít a költségvetés illetve az elszámolás elkészítéséhez

5.1.4. Az iskola működésével kapcsolatban: a) Megszervezi a szakmai gyakorlati vizsgákat és a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlatát és ezek pótlását b) Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a gazdálkodóegységek megbízottjaival, részt vesz a gazdálkodóegységek és az iskola közötti megállapodások, szerződések előkészítésében. c) Felügyeli a tangazdaság/tankonyha/tanműhely működését. Megszervezi a tanulók tangazdaság/tankonyha/tanműhely munkáiban való részvételt. d) Előkészíti, ellenőrzi a szakmai anyagok, eszközök beszerzésének kötelezettségvállalási bizonylatát. e) Részt vesz az iskolai statisztikák elkészítésében. f) Ellenőrzi a gyakorlati foglalkozási naplókat, adminisztrációt. g) Megbeszéléseket szervez az elméleti és a gyakorlati dolgozók között h) Figyelemmel kíséri a gyakorlaton használt eszközök és berendezések, műszaki állapotát, csere illetve javítás esetén jelzi a tagintézmény vezetőnek i) Ellenőrzi a megfelelő tanszer- és taneszköz ellátást. j) Hatékonyan és aktívan közreműködik a felnőttoktatás és felnőttképzés megszervezésében és lebonyolításában.


13

5.1.5. Munkavédelem és baleset-elhárítás: Köteles betartani és betartatni az intézmény munka-és tűzvédelmi szabályzatát, különös tekintettel az alábbiakra: a) Részt vesz a munkavédelmi szemléken b) Közvetlen veszély vagy baleset esetén a gépet, berendezést, munkafolyamatot haladéktalanul leállítja, a munkavégzést beszünteti és kezdeményezi a baleseti veszélyforrás megszüntetését. c) Ellenőrzi az ismétlődő munkavédelmi oktatások megtartását és az ellenőrzési rovatot kézjegyével látja el. d) Súlyos, vagy tömeges baleset esetén értesíti az intézményvezetőt. e) Részt vesz a balesetek okainak kivizsgálásában. f) Új belépő dolgozónak megszervezi az elméleti, és a gyakorlati munkavédelmi és balesetelhárítási oktatást. g) Ellenőrzi a technológiai, kezelési, karbantartási és munkavédelmi utasítások meglétét. 5.2. A gyakorlati oktatásvezető köteles felettesei utasításait végrehajtani, a szakképzésről szóló 2011 CLXXVII törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvényben valamint az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően. A munkaköri leírás csak a rendszeresen ismétlődő, alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. Ezen kívül a munkakör betöltője a munkáltató jogszerű utasítása esetén, köteles ellátni a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is. A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező.

6. Képviselet és kiadmányozás szabályai 6.1. A tagintézmény hivatalos képviselete A tagintézmény hivatalos képviseletére az igazgató jogosult. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 6.2. Kiadmányozás szabályai Az igazgató kiadmányozza: - a tagintézmény alapdokumentumait (Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program, Éves munkaterv), - a tagintézményt érintő belső szabályzatokat, - a tagintézményről készített jelentéseket, - munkáltatói jogköréből származó kiadmányokat, - tanulói ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat, - az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben foglaltak szerint az általa aláírható kiadmányokat az igazgatóhelyettesek kiadmányozhatják.


14

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető minden ügyben, - az adminisztratív dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, - az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzslapra, bizonyítványba; valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor, - az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője az érdemjegyeknek a vizsga törzslapjaira és a bizonyítványokba történő beírásakor, - gazdasági csoportvezető pénzügyi elszámolások ügyében - tankonyhai beszerző áruk átvételénél


15

III.

FEJEZET A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. A nevelőtestület A nevelőtestület a tagintézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a tagintézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek.

2. A nevelőtestület működési rendje 2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, a tagintézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) A pedagógiai program, valamint a tagintézményre vonatkozó helyi tanterv és módosításának elfogadása. b) A szervezeti és működési szabályzat, valamint a tagintézményre vonatkozó mellékletnek és módosításának elfogadása. c) A házirend, valamint a tagintézményre vonatkozó mellékletnek és módosításának elfogadása. d) A tagintézmény éves munkatervének elkészítése. e) Az intézményvezetői/igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. f) A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. g) A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. h) A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a fegyelmi tárgyalást lebonyolító fegyelmi bizottság hatáskörébe ruházza át. i) A tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. j) A diákönkormányzat működési szabályzatának elfogadása. k) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a tantárgyfelosztásról, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról, - az igazgatóhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt.


16

2.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több alkalommal értekezletet tart a tanév során. A nevelőtestületi értekezleteket a tanév helyi rendje rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet minden vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - alakuló, - tanévnyitó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezletek, - félévi záró értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - nagyszüneti értekezlet (szükség esetén) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha az intézmény igazgatója, a Közalkalmazotti Tanács vagy a nevelőtestület tagjainak egyharmada szükségesnek látja. Nevelőtestületi értekezlet összehívását a szülői szervezet és a diákönkormányzat is kezdeményezheti. 2.3. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület határozatképes, amennyiben tagjai 50%+1fő jelen van a döntéshozatalnál. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Az intézmény Pedagógiai Programjának változtatása esetén 2/3-os többség szükséges. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezleten az emlékeztető jegyzőkönyvet a feladatra kijelölt dolgozó vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

3. A szakmai munkaközösségek 3.1.A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Minden pedagógus legalább egy munkaközösségnek tagja. A munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető jogait és feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Szakmai munkaközösségek: osztályfőnöki, humán, természettudományos, szakképzési.


17

3.2. A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösségek feladatait a tanév helyi munkaterve, illetve rendje irányozza elő. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz az iskola beiskolázási stratégiájának, speciális képzési feladatainak megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - irányítja a vizsgák feladatainak és tételsorainak összeállítását, - kiírja és lebonyolítja a tantárgyakhoz kötődő helyi pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint).

4. A nevelőtestület feladatainak átruházása 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása, beszámolási kötelezettség A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói – a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői – beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi, év végi értekezletek időpontjában. 4.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból, mely az ellátandó feladattól függően kiegészülhet más szervezetek tagjaival, képviselőivel. Fegyelmi Bizottság Feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - a fegyelmi bizottság elnöke - a tagintézmény igazgató- helyettese - az érintett tanuló osztályfőnöke, - legalább további két fő az osztályban tanító pedagógusok közül. A diákönkormányzat képviselői vélemény-nyilvánítási joggal rendelkeznek a fegyelmi tárgyaláson. Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

18

4.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, - a szaktanárok nevelő-oktató munkájának értékelése.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. Az ellenőrzés feladata Az iskolában folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az iskola vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézményi önértékelés pedagógusokra vonatkozó része teremti meg. A munkaköri leírásokat minden tanév elején át kell tekinteni és szükség esetén a változásoknak megfelelően módosítani kell. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat az alkalmazott személyi anyagában kell őrizni. Az igazgató, az igazgató-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. 5.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók - igazgató, - igazgatóhelyettesek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésében részt vesznek a belső ellenőrzési csoport tagjai és a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség-vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 5.3. Az ellenőrzés területei Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (a tanítási óra tervezése, felépítése, alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a foglalkozás eredményessége); a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola önértékelési csoportja véglegesíti, - a naplók vezetésének folyamatos ellenőrzése, - az érdemjegyek számának ellenőrzése a házirendben szabályozottak szerint, - a törzslapok megfelelő vezetése, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,


19

-

az SZMSZ-ben, házirendben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a szülő rendszeres tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5.4. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

IV.

FEJEZET AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK

1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.1.Közalkalmazottak Az iskola dolgozói közalkalmazottak, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő közalkalmazott. 1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A részvételi jogokat az iskola közalkalmazotti közössége nevében az általuk közvetlenül választott 3 fős Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje


20

A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, ülések, elektronikus levelezés stb. A kapcsolattartásnak különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanév során tervezett értekezletek, megbeszélések, fórumok rendjét a tanév helyi rendje határozza meg.


21

2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 2.1. A tanulói közösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, informatika órák, szakmai gyakorlatok stb.). A tanulócsoportok bontását jogszabályok, a tantárgy sajátos jellege, a tanrend szervezése indokolják. 2.2. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK akkor járhat el a tagintézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 2.3. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdések tekintetében: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - az intézmény megszüntetésére, átszervezésére, feladatának megváltoztatására, nevének megállapítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, - az igazgatói megbízás és a megbízás visszavonására vonatkozó döntéssel kapcsolatban, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, annak vezetői, munkatársai megbízására. 2.4. A diákönkormányzat működési feltételei Az iskola tanévenként megadott időben és helyen biztosítják a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit a DÖK SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az iskolai költségvetés a lehetőségekhez képest biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig megfelelő indoklással előterjeszt. Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

22

2.5. A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal lehet diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a tagintézmény vezetése és a diákönkormányzati-vezetők értékelik az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkáját, a tanulói jogok helyzetét, érvényesülését. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak a helyszínen vagy 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői, a tanulók nagyobb közössége (legalább 25%-a) vagy az igazgató kezdeményezi. 2.6. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a DÖK vezetése képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. A DÖK vezető tanár képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői munkaközösségi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.

3. A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje 3.1. A szülői szervezet jogai A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulók által választható tantárgyakról, - az iskola megszüntetésére, átszervezésére, feladatának megváltoztatására, nevének megállapítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban, - az igazgatói megbízás és a megbízás visszavonására vonatkozó döntéssel kapcsolatban. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.


23

3.2. A szülői szervezettel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a tanulóközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek tagintézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülők által választott munkaközösségi tag juttatja el az iskola vezetőségéhez. A szülői szervezetet az igazgató tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Igény szerint a szülői szervezet számára tájékoztatást tarthat az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az ifjúságvédelmi felelős, illetve a diákönkormányzatot segítő pedagógus is. Az iskola vezetésének és tantestületének érdeke, hogy a megalapozott szülői véleményeket, javaslatokat jelentőségüknek megfelelően kezelje, azokat figyelembe véve gondolja át tevékenységét. Az iskola vezetése magára nézve kötelezőnek tartja a szülők által megfogalmazott vélemények, javaslatok megvitatását a szülők adott közösségének a bevonásával, amennyiben azok szaktanári, osztályfőnöki vagy munkaközösségi szinten megnyugtatóan nem rendeződnek. Ha a szóban forgó ügy hordereje szükségessé teszi, mind a tantestület, mind a szülői munkaközösség tagjait a döntéshozatalba be kell vonni. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval, és tanévenként beszámol az iskolavezetésnek a szülői közösség tevékenységéről, illetve a tanulókat érintő problémákról. 3.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola - a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként legalább két, az igazgató által megszabott időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az őszi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor tájékoztatást kapnak az osztályban (csoportban) tanító új pedagógusokról is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. Az iskola pedagógusai a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok az órarendben (tanévenként) meghatározott időpontban fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja a fogadóórára. Ha a gondviselő az órarendi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3.4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az iskola a tanulókról rendszeresen írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben. Írásban értesítik a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről, félévenként magatartásáról és szorgalmáról is. Szükség esetén tájékoztatják a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.


24

4. Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola vezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt jóváhagy. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör jóváhagyott munkatervét, a lehetőségekhez mérten biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az iskola vezetője.

5. Az intézményi tanács Iskolánkban nem működik intézményi tanács.

6. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás A gyakorlati képzést folytató szervezetekkel a kapcsolatot elsősorban a gyakorlati oktatásvezető tartja elektronikus levelezésen és telefonon keresztül. A gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati képzőhelyeket a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara részvételével rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – látogatják. A tanulók gyakorlatról való hiányzásait és gyakorlati jegyeit a gazdálkodók a munkanaplóban vezetik, melyet kétheti rendszerességgel a tanulók bemutatnak az osztályfőnöküknek, valamint az iskolai gyakorlati oktatójuknak, akik az információkat átvezeti az osztálynaplóba. A tanulók gyakorlati oktatáson való részvételével kapcsolatban szükség esetén az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül, illetve telefonon tartják a kapcsolatot a gyakorlati hellyel.

7. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere 7.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Az iskola feladatainak elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás és a pályaválasztás, valamint a szakképzés korszerűsítése érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-, nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés interneten, levélben vagy telefonon.


25

7.2. Rendszeres külső kapcsolatok Az iskola a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Rendszeres munkakapcsolat köti a tagintézményt a szintén a Siófoki Szakképzési Centrumhoz tartozó tagintézményekhez. Az iskola kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a Szakképzési Centrummal, - a Centrumhoz tartozó többi tagintézménnyel, - a gyakorlati oktatási helyekkel, - a kamarákkal (Kereskedelmi és Iparkamara, Pénzügyi Kamara) - a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottsággal, - az intézmény vonzáskörzetében lévő általános iskolákkal - a felsőoktatási intézményekkel, - települési önkormányzatokkal, - az ágazati minisztériumokkal, illetve háttérintézményeikkel, - a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a Családsegítő Központtal, - pedagógiai szakszolgálatokkal, - az intézményt támogató alapítványokkal, patronáló gazdasági szervezetekkel, - sportegyesületekkel, egyéb szervezetekkel (rendőrség, katasztrófavédelem, bíróság, stb.). A kapcsolatot az igazgató, helyettesei, illetve az osztályfőnökök az aktuális feladatok ellátásához szükséges gyakorisággal telefonon, elektronikus és postai levelezés útján tartják fenn. 7.3. Az iskola nemzetközi kapcsolatai A nemzetközi kapcsolat célja: - tanulóink általános és szakmai nyelvismeretének bővítése, - szakmai és kulturális ismeretek szerzése, - versenyképesebb tudás biztosítása, - a határon túli magyarokkal való kapcsolat ápolása. Partner iskoláink: Szlovákia- Spojena Skola Hotelova Akademia


26

V.

FEJEZET MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK

1. Pedagógus - Tanítja a ____________________________________ tantárgy(ak)at. - A tanítási órákat a csengetési rendnek megfelelően pontosan kezdi és fejezi be. - Az általa tanított osztályokban jó színvonalon felkészít az adott tárgyakból érettségi vizsgára, és egyéb tanulmányi vizsgákra, tantárgyi versenyekre. - Szaktanárként a __________________________________ munkaközösség(ek) aktív tagja, munkáját az elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét (szóban és írásban). - Az elvégzett munkát adminisztrálja. - A tanulók szüleivel tartja a kapcsolatot; az órarendben meghatározott időpontban fogadóórát tart. - A tanulók osztályfőnökével kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a tanulókkal kapcsolatos ügyekről. - Részt vesz a nevelőtestület ülésein, a testület tagjaként aktívan törekszik az iskola szakmai céljainak megvalósításában. - Tevékenyen közreműködik az iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában. A tanév elején vállalt tanórán kívüli feladatokat legjobb tudása szerint ellátja. - Tanárként saját íróasztala és polca van a tanáriban vagy szertárban. - Munkáját segíti az iskola teljes infrastruktúrája: fénymásoló, könyvtár, számítógép, projektor, nyomtató. (Az eszközökre vonatkozó használati szabályok szerint.) - A szülőkkel való kapcsolattartáshoz, szakmai ügyek intézéséhez igénybe veheti az iskola telefonját, faxkészülékét, a telefonálásra vonatkozó nyilvántartási szabályok betartásával. - Felelős a kijelölt terem rendjéért, az ott található eszközök épségéért. - Heti beosztásban ellátja a folyosó-ügyeleti teendőket az év elején meghatározott rend szerint. Az ügyelet 7.30-kor kezdődik és a 7. óra végéig tart. Az ügyeletes tanár az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért. Gondoskodik a folyosókon (beleértve a folyosói mosdókat is) a tanulói rend fenntartásáról és a házirend betartásáról. Szükség esetén értesíti a tanulók osztályfőnökét, illetve az ügyeletes vezetőt. - Ellátja a számára meghatározott helyettesítési feladatokat. A napi munka megkezdése előtt megnézi a napi helyettesítési rendet. - A tanév elején meghatározott rend szerint teljesíti a kötött munkaidőt, az attól való eltérést jelzi közvetlen felettesének. - A kötött munkaidő nevelés-oktatással le nem kötött részében ellátja a jogszabályban meghatározott feladatokat. - Köteles ismerni és betartani a munkájával összefüggő jogszabályokat, fenntartói, intézményi szintű és az intézményegységére vonatkozó szabályozásokat.


27

2. Osztályfőnök - Osztályfőnöke a számára kijelölt osztálynak, tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek. - Minden év szeptemberében megnyitja és vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiosztja a tanulók ellenőrzőit és folyamatosan figyelemmel kíséri azok vezetését. - A tanév elején figyelemmel kíséri, hogy az osztály tanulói megkapták-e a tanuláshoz szükséges tankönyveket és segédeszközöket. - A tanulók bizonyítványait a törvényi előírásoknak megfelelően vezeti, és tárolja. - Folyamatosan végzi az adminisztrációs feladatokat: hiányzások igazolásának nyomon követése, a napló haladási és osztályozási részének folyamatos ellenőrzése. - Elkészíti a statisztikákat, közreműködik a mérések, vizsgák lebonyolításában. - Év elején ismerteti a házirendet a tanulókkal és a szülőkkel; tűz- és balesetvédelmi oktatást tart. - Szülői értekezletet tart, megszervezi a szülői szervezet vezetőinek megválasztását, folyamatosan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel; szükség esetén családot látogat. - Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kérésükre látogatja az órákat. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Ezekről a szülőket az ellenőrző könyvben tájékoztatja (havi rendszerességgel ellenőrzi a beírt jegyeket). - Javaslatot tesz az osztályban tanító kollégák véleményét kikérve a tanulók szorgalmának és magatartásának minősítésére, melyről a nevelőtestület dönt. - Az érdekeltekkel egyeztetve javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. - Szükség esetén nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztályt tanító pedagógusoknak jelen kell lenniük. - Az iskola pedagógiai programjával összhangban megvalósítja az osztály közösséggé fejlődését, és biztosítja annak közösségként való további működését is. Különös figyelmet fordít az osztályközösség környezettudatos, mentális nevelésére. Neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. - Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, osztályával együtt segíti az iskola éves munkatervében lévő iskolai rendezvények, ünnepségek megszervezését és lebonyolítását. - A szülők és a tanulók igénye alapján osztálykirándulást szervezhet (tanévenként 1 tanítási napon).

3. Munkaközösség-vezető - Összeállítja az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján a munkaközösség éves (féléves) programját. Értekezletet hív össze, bemutató órákat szervez, az igazgatóval/igazgatóhelyettessel óralátogatáson vesz részt. - Irányító, koordináló tevékenységével elősegíti az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelését, az adott tanévben kitűzött konkrét célok megvalósítását. Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködését, tapasztalatcseréjét. - A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért. Az időarányos végrehajtásról havonta szóban, a félévi és év végi értekezletek előtt írásban beszámol az iskola igazgatójának. - A beszámolóknak tartalmaznia kell: - az elvégzett munka értékelését - a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósulását - a fejlesztési javaslatokat Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

28

-

- jelzi, hogy melyek azok a területek a tantárgycsoporton belül, ahol az előrelépés feltétlenül indokolt, milyen speciális oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgycsoportban vagy tantárgyban a munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat ajánl. A munkaközösség tagjaival javaslatokat dolgoz ki az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának növelése érdekében. Egységes követelményrendszert alakítanak ki. Irányítja és szervezi az iskolai rendezvényekkel, programokkal kapcsolatos teendőket, amelyek az iskolai munkatervben az adott munkaközösséget érintik. Ellenőrzi, és értékeli a belső iskolai vizsgákra szánt tételsorokat, figyelemmel kíséri a vizsgákat. (Javító, osztályozó, különbözeti vizsgák.) Folyamatosan figyeli a pályázati és versenykiírásokat, szervezi és lebonyolítja azokat a munkaközösségek tagjaival közösen. A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezésére javaslatot tesz. A pályakezdő pedagógusok munkáját segíti. A munkaközösségek tagjaival együtt megszervezi az iskolán kívüli tárgyi versenyekre való jelentkezéseket, tanulókíséretet. Háziversenyek szervezése és lebonyolítása. Képviseli a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai rendezvényeken. A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzösszegek felhasználásáról javaslatot tesz az igazgatónak. Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az iskolavezetés ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít.


29

VI.

FEJEZET A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendje tartalmazza a tagintézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az iskolai rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, érettségi) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, akik aláírásukkal igazolják a benne foglaltak megismerését. Az első szülői értekezleten a szülőkkel is ismertetetni kell ezeket a dokumentumokat.

2. A tagintézmény nyitva tartása A tagintézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Rendezvények és bérbeadás esetén ettől hosszabb nyitva tartás is lehet. Az iskola hivatali munkaideje tanítási napokon: hétfőtől szerdáig 7.30 órától 16.00 óráig, csütörtökön 7.30 órától 15.30 óráig, pénteken 7.30 órától 14.00 óráig tart. Tanítási szünetek alatt a tagintézmény ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg.

3. A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák (foglalkozások) engedély nélkül nem látogathatók. A nevelőtestület tagjai előre egyeztetett időpontban, engedéllyel jogosultak a tanítási órák látogatására. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek időtartama minimum 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

30

Az iskola évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A folyosóügyeletes a hozzá tartozó területen az ügyeleti időben teljes felelősséggel tartozik a tanulókért és a tanulók által végzett tevékenységért, ügyel a tanulók testi épségének és az iskola technikai eszközeinek védelmére.

4. A tagintézmény munkarendje 4.1. A vezetők tagintézményben való tartózkodása A tagintézmény hivatali munkaidejében felelős vezetőnek kell az iskolában tartózkodni. Az igazgató akadályoztatása esetén a hatályos helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 4.2. A közalkalmazottak munkarendje A tagintézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az iskolában be kell tartania az általános munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokat. A képzés megtartásáért az igazgató és a munkavédelmi felelős felel. 4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési Törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes 40 óra munkaideje 80%-át, azaz heti 32 órát (kötött munkaidő) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles teljesíteni. A munkaidő fennmaradó része szabadon felhasználható. A teljes munkaidő 55-65%-ában, vagyis heti 22-26 órában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a, azaz 20 óra. A kötött munkaidőben ellátandó feladatok meghatározásánál, elosztásánál az igazgató biztosítja az egyenletes, arányos leterheltséget. A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy helyettesei állapítják meg. A pedagógus köteles munkafeladatainak kezdése előtt legalább 10 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását – jogszabályokban rögzített/biztosított esetekben előzetesen jelentenie/kérnie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmenetek a tanárok számára hozzáférhetőek. A rendkívüli távolmaradást lehetőség szerint az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jelezni kell a tagintézmény illetékes vezetőjének. A pedagógus – indokolt esetben és legalább 1 nappal előbb – az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra (foglalkozás) elhagyására, illetve más időpontban való pótlására. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja – a vezetőhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

31

4.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági csoport vezetője állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Napi munkaidejük 8 óra. A munkaidőbe napi 20 perc pihenőidőt kell beiktatni.

5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, iskolai életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirendet a nevelőtestület – az igazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének kikérésével fogadja el. A Házirend kivonatának egy példányát a tanuló beiratkozása alkalmával a tanulónak és a szülőnek át kell adni. A dokumentum teljes terjedelmében az iskola honlapján, illetve a tagintézményben hozzáférhető.

6. Az emelt szintű foglalkozások rendje -

-

-

-

A 10. évfolyamra járó tanulók minden tanév február 15-ig adhatják le az emelt szintű tárgyak tanulásával kapcsolatos döntésüket azokra a tárgyakra vonatkozóan, amelyekből a tagintézmény emelt szintű tantervi kínálattal rendelkezik (a helyi tantervben meghatározottak szerint). A döntést írásban, szülői beleegyezéssel kell leadni. A döntés 2 évre kötelezettséget jelent. E választását a tanuló csak az igazgató engedélyével módosíthatja. Az emelt szintű képzésből kimaradni, illetve ebbe később bekapcsolódni szintén csak az igazgató engedélyével és az általa szabott feltételek (pl. különbözeti vizsga) teljesítése esetén lehetséges. Ha az iskolába később beiratkozó tanuló iskolaváltoztatás miatt nem tud élni az emelt szintű képzésre való jelentkezés lehetőségével, felvételi kérelmének eldöntése előtt egyezteti elképzeléseit az igazgatóval, illetve az általa kijelölt pedagógussal. Az emelt szintű képzést biztosító órák hiányzás és értékelés szempontjából az órarendi órákhoz hasonlóan működnek, az alapóraszámi osztályzatok az emelt szintű oktatás jegyeivel együtt szolgálnak alapul az adott tantárgy félévi és év végi osztályzatainak megállapításához. Emelt szintű képzésekre a tanulók a helyi tantervben nem megadott egyéb tantárgyból is jelentkezhetnek, ebben az esetben a foglalkozások elindításához a minimális csoportlétszám 6 fő, maximális 12 fő.

7. Felnőttoktatás és felnőttképzés formái Az intézményben a felnőttoktatás keretein belül a következő képzések vannak: - nappali munkarend szerinti szakképzési, szakgimnáziumi felnőttoktatás, vállalkozási és államháztartási mérlegképes könyvelő - esti munkarend szerinti szakképzési felnőttoktatás (másodszakma): eladó, szakács, cukrász, pincér, vendéglátó eladó, logisztikai ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, - tanfolyami munkarend szerinti felnőttképzés (önköltséges): társadalombiztosítási ügyintéző, boltvezető, szállodai recepciós, sommelier, diétás szakács, vendéglátó üzletvezető, vendéglátó eladó, konyhai kisegítő, szakács, sütőipari és gyorspékségi munkás, élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény eladó Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

32

Az előzőekben felsorolt képzéseken kívül, igény szerint, az Alapító Okiratban szereplő, ill. egyéb akkreditált képzések is indíthatók. 7.1. Iskolarendszerű felnőttoktatás A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhet új tanévet. A tanuló iskolánkban attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A korábbi tanulmányok beszámítását az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. A felnőttoktatásban résztvevő tanulók számára ingyenes a második szakképesítés megszerzése. További szakképesítések megszerzésére irányuló felnőttoktatásban résztvevők számára megállapítható térítési- és tandíj mértékét az intézmény fenntartója határozza meg. 7.2. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést saját jogon, illetve más szervezetekkel együttműködve szervezhető.

8. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben előállított, nyomtatott dokumentumok hitelesítésére az igazgató és az igazgatóhelyettesek jogosultak. Az iskolákban nem használunk elektronikus napló rendszert.


33

VII.

FEJEZET A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. A tanulók által készített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően a tagintézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az iskola közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő is és a tanuló is) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

2. A tanulók fegyelmi eljárásának részletes szabályai A fegyelmi eljárás szabályai: A nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. § (3)-(13) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53.-60. §-a szerint. Fegyelmi tárgyalásra az osztályfőnök terjeszti fel a tanulót. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljáráson a tanuló, illetve képviselője kérheti a nyilvánosságot, korlátozhatja, illetve kizárhatja azt. A fegyelmi eljárást a kötelezettségszegéstől három hónapon túl nem lehet indítani. A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából (tanköteles tanuló esetén csak ismétlődő vagy rendkívüli fegyelmi vétség esetén alkalmazható).


34

3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A tagintézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus". Eljárásrend: - Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor az eljárás megindítója értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. - A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). - Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. - Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). - Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. - Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. - A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. - Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül, jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. - Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). - A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK - dönt. - Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. - Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. - A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha meg-


35

-

egyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni.

4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 4.1. Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. §-nak (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a tanulmányi teljesítménye tanév közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletbe foglalt értesítési kötelezettségének. 4.2. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, - aki másik iskolából érkezik iskolánkba, és az általa eddig tanultak, ill. az iskolánk helyi tantervében szereplő tananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van, - másik iskolatípusból érkezik (pl. szakképző iskolai osztályból szakközépiskolai osztályba) 4.3. Javító vizsga: Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról neki felróható ok miatt elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik, - az osztályozó vagy a különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. 4.4. A vizsga követelménye: A helyi tantervben meghatározott tananyag követelmény időarányos része, összhangban az osztályozó napló haladási rész tananyag-beírásával. 4.5. A osztályozó vizsgák lefolytatásának rendje: A tanulót a vizsga időpontjáról osztályfőnöke értesíti levélben, legalább 8 nappal a vizsga előtt. A tanuló minden érintett tantárgyból írásban tesz vizsgát. Amennyiben ez sikertelen, akkor lehetőséget kap szóbeli javításra. 4.6. A kötelező nyári gyakorlat rendje: Abban az estben, ha a tanuló évet ismétel, a nyári gyakorlatát is meg kell ismételnie.


36

VIII.

FEJEZET A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az iskola szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát rögzíteni kell az iskola heti tanórán kívüli órarendjében.

2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele teljesítményük függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt és vehetik igénybe szaktanáruk segítségét. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők a felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettesek irányítják. Az osztálykirándulás a szülők vagy a tanulók igénye alapján, a tanulók által választható, tanulmányi céllal tett kirándulás, amelyet évi 1 nap igénybevételével az osztályfőnök szervez. Az osztálykirándulásokon túl az emelt szintű és fakultációs foglalkozások keretein belül is szervezhető a tanulócsoport számára tanulmányi célú kirándulás.

3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi, nyelvi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az iskolák tanulóközösségei, osztályközösségei, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.


37

5. Egyéb (nem iskolai) rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az igazgatóhoz, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

6. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók, tanárok érdeklődésének és a szaktanári vállalásoknak a függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. Nagykorú tanuló esetén nem kell szülői engedély. A tanfolyamokon való részvételért – anyagi támogatás hiányában – térítési díj szedhető.


38

IX.

FEJEZET A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE

1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A tagintézmény hagyományainak kialakítása, ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az iskola egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Iskolai szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek alkalmából: - október 23. - március 15. Iskolai szintű ünnepélyt tartunk: - tanévnyitó ünnepély - Krúdy-napok alkalmából - szalagavató - karácsonyi ünnepség - ballagás A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: - Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, - Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, - Aradi Vértanúkról való megemlékezés (Nemzeti Gyásznap) - Nemzeti Összetartozás Napja. Az iskola hagyományos rendezvényei: - tanulmányi versenyek, - a hagyományos diákrendezvények, - nyílt- napok Szakmák éjszakája - Krúdy- sztár - Egészség nap - Föld Napja Megyei Környezetvédelmi Verseny, - tanulmányi és szakmai kirándulások, - alapítványi bál.

2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai Az iskola ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is.


39

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az iskolai rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. A versenyekre való felkészítés folyamatos legyen.

X.

FEJEZET A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE

1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok A tagintézmény bejárata mellett az iskola emblémájával díszített címtáblát kell elhelyezni, a főépületen a nemzeti és Európai Uniós zászlót, valamint a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét is el kell helyezni. A tagintézmény és a telephelyek teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a házirendet betartani, - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat és - a dohányzási tilalmat betartani. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat és a tornatermi öltözőket. Osztálytermek nyitása-zárása, áramtalanítása a házirend szerint történik. A dolgozóknak átadott kulcsokról készített másolatokról átvételi elismervénnyel alátámasztott nyilvántartást kell vezetni. Ezt a kimutatást évente a leltározás időszakában ellenőrizni kell és az átvételi elismervényeket meg kell újítani.

2. Teendők rendkívüli események idején Rendkívüli események az iskola vonatkozásában: - nagyszámú sérültről, fertőző megbetegedésről, mérgezettről vagy sugársérültről érkezett bejelentés, - természeti csapás vagy egyéb olyan esemény, amely miatt a tagintézményben tartózkodók kimenekítése, kitelepítése szükséges, - a tagintézményt ért természeti katasztrófák, terrorcselekmények. Teendők bombariadó esetén A telefonhívást fogadó személy teendői: - a hívás alatt megfigyeli a hívó személy főbb jellemzőit (pl. az illető neme, körülbelüli kora, beszédstílusa, stb.), Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

40

-

-

még a hívás során megpróbálja értesíteni az igazgatót vagy valamelyik helyettesét a rendőrség mielőbbi tájékoztatása céljából, ha ez nem lehetséges, akkor mindjárt a telefonhívás befejezése után teszi meg ezt, a hívás után - a későbbi esetleges beazonosíthatóság miatt - nem helyezi vissza a telefonkagylót, hanem azt a készülék mellé teszi, a hívás után feljegyzi a hívás idejét és a bejelentő főbb jellemzőit.

Az igazgató feladatai a bejelentés kapcsán: - Az igazgató (vagy távolléte esetén valamelyik helyettese) miután tudomást szerzett a bejelentésről, haladéktalanul értesíti a rendőrség illetékesét az eseményről. A rendőrség felelős vezetőjének utasításai szerint a lehető legrövidebb időn belül kiürítteti az intézményt. A következő utasításig biztosítja a tanulók és a dolgozók elhelyezését. - A közvetlen veszély elhárítása után meghatározza a további munkarendet. Egyéb rendkívüli esemény idején alkalmazzuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti, valamint mobiltelefonos készenléti szolgálati szabályzatának kiadásáról szóló 11/2012. (IX.14.) EMMI utasításban foglaltakat.

3. A belépés és benntartózkodás rendje A tagintézménybe történő belépés és benntartózkodás az iskola alkalmazottai és tanulói részére nyitvatartási időben lehetséges. Külső személy érkezése esetén tanítási időben a portás feladata, hogy az érkező személy adatait felírják és felkísérjék a titkárságra vagy a keresett személyhez.

4. A helyiségek és berendezésük használati rendje 4.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az iskola helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és a tagintézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha iskolai alkalmazott a nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgatótól kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 4.2. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. 4.3. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika termekben, nyelvi laborban, gyakorlati szaktanteremben külön helyiséghasználati rendet kell kialakítani.


41

A szaktantermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, az igazgató jóváhagyásával. A helyiség felelősének hozzájárulása kell a szaktantermek (informatika terem, nyelvi labor, gyakorlati kabinetek) használatához. A szaktantermek rendeltetésszerűen csak szakember jelenlétében használhatók. 4.4. A berendezések használata Az iskolai helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a berendezések másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.

5. Karbantartás és kártérítés Az igazgató által meghatározott személy (gondnok, karbantartó, takarító stb.) felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, gyakorlati kabinetek, tornatermek és más helyiségekben elhelyezett eszközök karbantartásáért, balesetmentes használhatóságáért. Az intézmény területén az épület felszerelésében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A kártérítésre vonatkozóan a Nkt. 59. §-át és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61. §-át kell alkalmazni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató által megbízott személy feladata a kár felmérése, és a kártérítés rendezése a nagykorú tanulóval, a szülővel, gondviselővel. Súlyos károkozás esetén az igazgató tájékoztatja a centrum főigazgatóját.


42

XI.

FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.1. Az egészségügyi prevenció rendje Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  iskolaorvosi szűrővizsgálatok  pályaalkalmassági vizsgálatok  tüdőszűrő-gondozói vizsgálatok  fogorvosi szakellátás A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tagintézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be - a kapcsolattartással megbízott személy számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 1.2. A testi nevelés rendje A testi nevelést az intézmény a tantervi követelményeknek megfelelően, testnevelés órák, illetve a mindennapos testnevelés foglalkozásainak keretében biztosítja tanulói számára. Ezen túl a tagintézményben tanórán kívüli foglakozás keretében különböző diáksportköri tevékenység folyik, mely szakirányú nevelő felügyeletével, irányításával valósul meg. Az egyes sportkörök rendezvényeken, sportversenyeken vesznek részt.

2. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő és az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az iskola részletes egészségnevelési programját a Pedagógiai Program tartalmazza.

3. Iskolai védő-óvó előírások A munkavédelmi és a tűzvédelmi feladatokat az iskolában, a Munkavédelmi Szabályzatban, a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell ellátni. 3.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Rendszeres védőnői és iskolaorvosi rendelés van iskolánkban.


43

- Az időszakosan előírt orvosi vizsgálat a törvényben meghatározott módon és időben történik, osztályonként külön beosztás szerint. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési tör-

vény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). A rendelési időpontról a tanulókat tájékoztatni kell. Az iskolaorvos és a védőnő tapasztalataikról évente tájékoztatják az iskola igazgatóját. Amennyiben a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetet tapasztalunk, az igazgató haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az iskolai védőnővel, illetve az iskolaorvossal a további teendők egyeztetése céljából. - A szakmai képzésbe bekapcsolódó tanulóknak szakmai alkalmassági vizsgálaton kell megjelenniük. A képzésben való részvétel feltétele az érvényes szakmai alkalmassági igazolás (érvényes egészségügyi könyv).

3.2. A dolgozók feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskolai kockázatok értékelését a megelőzés érdekében az iskolavezetés rendszeresen vizsgálja. Minden pedagógusnak törvényből eredő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ezért: - minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíti, időpontját az osztálynaplóba bejegyzi, és aláírásával ellátja azt, - az első testnevelés órán balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók. Az oktatás tényét a szaktanár jegyzőkönyvben rögzíti. - a szakmai gyakorlati oktatásban részesülő tanulót, a gyakorlaton és a szakmai gyakorlati vizsgán résztvevő tanulókat külön munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Erről a szakoktatónak kell gondoskodnia. Az oktatás tényét a haladási naplóban, illetve a szakmai vizsga jegyzőkönyvének mellékletébe dokumentálni kell. Az oktatás tényét a gyakorlati oktatásvezető folyamatosan ellenőrzi. Csak pedagógus, ill. felelős dolgozó felügyelete mellett használható gépek, eszközök: - elektromos és gázüzemű gépek és berendezések, - daraboló és vágó eszközök, - számítógépek.


44

3.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - értesíteni kell a sérült tanuló szüleit, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt elektronikus felületen „Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon nyílván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

XII.

FEJEZET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A tagintézmény könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási időben állnak a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtárhasználók körét, a beiratkozás módját, az adatváltozási bejelentéseket, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit és a használati rendet a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. A könyvtári feladatokat 1 fő pedagógus látja el osztott munkakörben.


45

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és egy kisebb csoport egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. A tagintézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az iskola számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása - az iskola számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni - a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni - az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai - szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), - tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, - lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, - tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, - tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskolája SZMSZ

46

A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez és a könyvtáros pedagógus órarendjéhez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is; az ezzel kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. Ebbe a kategóriába tartoznak a kollégák által a tanítási órákon használt, tartós használatra kikölcsönzött tankönyvek. 1.1 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató-nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.


47

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: - A klasszikus szerzők köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) lennie kell a könyvtárban. Fontos beszerezni az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs tanulók újonnan jelentkező igényeire. - Fontos lenne a szakmai ismeretek bővítéséhez szükséges, folyamatosan felmerülő igények kielégítése. - Igyekszünk érettségire felkészítő tankönyveket, minta feladatsorokat tartalmazó tankönyveket beszerezni a gyakorláshoz. - A megjelenő új kiadványok közül igyekszünk a tanulók érdeklődésének megfelelően beszerezni könyveket. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakképző oktatás folyik, ill. felnőttoktatás. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, a nyelvvizsgákra, az érettségi és szakmai vizsgákra; biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató- és nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: - lírai, prózai, drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok


48

a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, folyóiratok, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: - a fő gyűjtőkört kiegészítő, válogatással gyűjtött dokumentumok köre - audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. -

4.2. Tipológia/dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: - pedagógiai program - jogszabályok, rendeletek 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: - a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei


49

- az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): - nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - pszichológiai művek, gyermek- és ifjúkor lélektana - napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok - kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) - audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 2. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név (asszonyoknál születési név), - születési hely és idő, - anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, - személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.


50

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai - helyben használat, - kölcsönzés, - könyvtárközi kölcsönzés, - csoportos használat. 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, , folyóiratok legutolsó számai A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: - az információk közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés - A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. - A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje intézményegységenként és tanévenként változik. Az aktuális nyitva tartási rendet a könyvtár ajtaján, a tanulók által hozzáférhető faliújságon és a tanári szobában kell kifüggeszteni. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. A kikérés postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, illetve a szolgáltató könyvtár által meghatározott egyéb költség is. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.


51

2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai - információszolgáltatás, - szakirodalmi témafigyelés, - irodalomkutatás, - ajánló bibliográfiák készítése, - internet-használat. 3. számú melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - tárgyszavakat 2. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel


52

3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 4. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv 4. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII.tv. - 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. 2. Az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettsége - Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. - Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. - Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. - Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.


53

3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a ____-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ____ június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. aláírás

osztály

A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 30-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) - listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet.


54

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.


55

XIII.

FEJEZET

INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézményi és tagintézményünkre vonatkozó alapdokumentumok – Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program – megtekinthetőek a tagintézmény hivatalos honlapján (www.krudy-siofok.hu) Fenti dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatást kérni személyesen az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet hivatali munkaidőben, előzetes bejelentkezés alapján.

Siófok, 2016.május 31.

Dergecz Istvánné igazgató


56

SIÓFOKI SZC KRÚDY GYULA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Recommend Documents