Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013
TARTALOMJEGYZÉK
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................ 4 1.1. AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE ............................................... 4 1.2. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA ..................................................... 4 1.2.1. Az SZMSZ célja........................................................................................... 4 1.2.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok ................................................. 4 1.2.3. Az SZMSZ hatálya ...................................................................................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................... 6 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI ............................... 6 2.2. INTÉZMÉNYI TANÁCS .......................................................................................... 6 2.3. AZ IGAZGATÓTANÁCS ......................................................................................... 6 2.4. A VEZETŐSÉG ..................................................................................................... 7 2.4.1. Az intézményvezető személye ...................................................................... 7 2.4.2. Az intézményvezető jogköre ........................................................................ 8 2.4.3. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai ................................................................................................................ 9 2.4.4. Az igazgatóhelyettesek személye ............................................................... 10 2.5. A NEVELŐTESTÜLET ......................................................................................... 10 2.5.1. A nevelőtestület tagjai .............................................................................. 10 2.5.2. A nevelőtestület feladatai és jogai ............................................................ 11 2.5.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben ............................................. 11 2.5.4. A munkaközösségek és vezetőik ................................................................ 11 2.5.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei................................................... 11 2.5.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség ...................................................... 12 2.5.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai ............................................ 12 2.6. AZ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK ................................. 12 2.6.1. A titkárság ................................................................................................ 12 2.6.2.Rendszergazda, laboráns, laboráns-oktatástechnikus............................... 12 2.6.3. Könyvtárosok ............................................................................................ 12 2.6.4. Pedagógiai asszisztensek .......................................................................... 12 2.6.5. Kollégiumi titkár ....................................................................................... 13 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................................... 14 3.1. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ..................................................... 14 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja ....................... 14 3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje .................................................................. 14 3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája .................................................................... 15 3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről15 3.1.5. A kiadmányozás szabályai ........................................................................ 15 3.1.6. A képviselet szabályai ............................................................................... 17 3.2. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ........................ 18 3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ......................... 18 3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük ..................................... 19 3.2.3. A diákönkormányzat és működése ............................................................ 20 3.2.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje a gimnáziumban .............. 24 3.3. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE ..................................... 26 3.3.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................... 26
1
3.3.2. Rendszeres külső kapcsolatok ................................................................... 26 3.3.3. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában27 3.3.4. A kollégium együttműködése a különböző nevelési tényezőkkel ............... 28 3.4. A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................... 29 3.4.1. A teljes nevelőtestület értekezletei ............................................................ 29 3.4.2. A nevelőtestület értekezletei a gimnáziumban .......................................... 30 3.4.3. A nevelőtestület értekezletei a kollégiumban ............................................ 30 3.4.4. A nevelőtestület döntései és határozatai................................................... 30 3.4.5. A nevelőtestület eszközhasználati joga ..................................................... 31 3.4.6. A nevelőtestület pedagógiai munkájának belső ellenőrzési rendje .......... 31 3.5. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE ..... 31 3.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai ..................................................... 31 3.5.2. Az új munkaközösség-vezetők kiválasztásának szabályozása................... 31 3.5.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának formái . 32 3.6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA .......................................... 32 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása...................................................... 32 3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ........................................... 32 3.6.3. A kollégiumi nevelőtestület jogköre .......................................................... 33 3.7. A GIMNÁZIUM MUNKARENDJE .......................................................................... 36 3.7.1. A tanév rendje és annak közzététele a gimnáziumban .............................. 36 3.7.2. Az intézmény nyitva tartása a gimnáziumban........................................... 37 3.7.3. A tanítási órák rendje ............................................................................... 37 3.7.4. Az óraközi szünetek rendje ....................................................................... 37 3.7.6. A vezetők intézményben való tartózkodása ............................................... 38 3.7.7. A közalkalmazottak munkarendje ............................................................. 38 3.7.8. A pedagógusok munkarendje .................................................................... 38 3.7.9. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje ................... 39 3.7.10. A tanulók munkarendje ........................................................................... 39 3.8. A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE .......................................................................... 39 3.8.1. Az éves munkarend ................................................................................... 39 3.8.2. A Napirend elkészítésének szempontjai .................................................... 40 3.8.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok ...................................................... 41 3.9. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................. 41 3.9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban ...................... 41 3.9.2. A kollégiumi foglalkozások ....................................................................... 42 3.9.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban...................... 43 3.10. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS .............................................. 46 3.10.1. A tanulói jogviszony és következményei ................................................. 46 3.10.2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása .......................................... 46 3.11. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI..................................... 47 3.11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása......................................................... 47 3.11.2. A tanulók fegyelmezése ........................................................................... 48 3.12. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK, OKIRATOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ...................................................................... 53 Beírási napló ...................................................................................................... 53 Bizonyítvány ....................................................................................................... 53 Érettségi bizonyítvány ........................................................................................ 53 Érettségi tanúsítvány .......................................................................................... 53 Szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány ................................................... 53
2
Törzslap külíve.................................................................................................... 53 Törzslap belívei .................................................................................................. 53 Törzslap külíve érettségi vizsgához .................................................................... 54 Törzslap, belíve érettségi vizsgához ................................................................... 54 Érettségi törzslap kivonata ................................................................................. 54 Törzslap külíve szakmai vizsgához ..................................................................... 54 Törzslap belíve szakmai vizsgához ..................................................................... 54 Értesítő (ellenőrző) ............................................................................................. 54 Osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló ...................................... 54 Jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához ..................................................... 55 Osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához ........................................................ 55 Órarend .............................................................................................................. 55 Tantárgyfelosztás ................................................................................................ 55 Továbbtanulók nyilvántartása ............................................................................ 55 Étkeztetési nyilvántartás ..................................................................................... 55 Közösségi szolgálati jelentkezési lap .................................................................. 56 Tanulói jogviszony igazoló lapja ........................................................................ 56 3.13. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ........................................................................ 56 Előállítás............................................................................................................. 56 Hitelesítés ........................................................................................................... 56 Tárolás ................................................................................................................ 56 3.14. VÉDŐ, ÓVÓ RENDSZABÁLYOK ......................................................................... 57 3.14.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................... 57 3.14.2. Prevenció rendje a gimnáziumban ......................................................... 57 3.14.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai a gimnáziumban ...................... 58 3.14.4. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében .................................................................................................... 58 3.14.5. A bombariadó esetén szükséges teendők ................................................ 60 3.15. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ............................... 61 3.15.1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok ...................................... 61 3.15.2. Az intézmény létesítményeinek illetve helyiségeinek használati rendje .. 62 3.16. AZ SZMSZ 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL ÉRVÉNYES KIEGÉSZÍTÉSE A MUNKAIDŐNYILVÁNTARTÁSRÓL ............................................................................................... 66 4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................ 68 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 69 5.1. AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA ................................................................................. 69 5.2. AZ SZMSZ MELLÉKLETEI ................................................................................ 69 5.3. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ...................................................................... 69 5.5. AZ SZMSZ ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................................... 70
3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (a továbbiakban SZMSZ)
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. Az intézmény fenntartása és működtetése 2013. január 1-től az intézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) Békéscsabai Járási Tankerülete jogi személyiségű szervezeti egységeként kell értelmezni. Fenntartója a KLIK. A működtetés a Békéscsabai Intézményellátó Centrum (továbbiakban: BIC) feladata.
1.2. Az SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya 1.2.1. Az SZMSZ célja Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.
1.2.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
4
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítás 3/2013. (I.18.) KLIKE utasítás
1.2.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, az SZMV és a diákönkormányzatok véleményezési jogának gyakorlása mellett.
5
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelhessen, magas színvonalon láthassa el. Az egyes irányítási szintek ellátására megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársakat alkalmazunk. Iskolánkban és kollégiumunkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataikra szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazás kezdetét követően néhány napon belül megkap, annak átvételét aláírásával igazolja és munkáját ennek alapján végzi. A munkaköri leírások az SZMSZ egyik mellékletét képezik. A racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
2.2. Intézményi Tanács Az intézmény a korábbi és a jelenlegi fenntartó és működtető /azaz a KLIK és Békéscsaba települési önkormányzata/ megállapodása alapján intézményi tanácsot hozott létre. A tanács három tagból áll. Egy-egy képviselőt küld a nevelőtestület, a Gimnáziumi SZMV és Békéscsaba önkormányzata. Az intézményi tanács dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, tisztségviselői megválasztásáról, él véleményezési jogával a jogszabály által előírt kérdésekben. Térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit
2.3. Az igazgatótanács Az intézményben az összevonást követően igazgatótanács alakult. Az igazgatótanács tagjait a gimnázium és a kollégium dolgozói közössége egyenlő arányban választja. Létszáma abban az esetben, ha mindkét nevelőtestület megválasztja az igazgatót 5 fő, ha nem akkor intézményegységenként 3-3, azaz 6 fő. Vezetőjét (továbbiakban elnökét) első ülésén választja meg, megválasztásához a relatív többség is elégséges! A képviselők és az elnök megbízatásának ideje 5 évre szól. A képviselő és az elnök is bármikor indoklással vagy anélkül lemondhatnak megbízatásukról. A küldő nevelőtestület bármelyike – megfelelő indoklással – bármikor visszahívhatja képviselőjét az igazgatótanácsból. A lemondott vagy visszahívott igazgatótanácsi tag helyére lehetőség szerint 1, de maximum 3 hónapon belül új tagot kell választani. Az elnök visszahívásához a relatív többség is elegendő. Az új elnököt is lehetőleg 1, de maximum 3 hónapon belül meg kell választani.
6
Az igazgatótanács tanévenként egy vagy két alkalommal, a saját maga által leginkább alkalmasnak tartott időben ül össze. Ezen felül bármikor tarthat rendkívüli ülést, ha szükségesnek tartja. Az ülések előkészítése az intézményvezető feladata. Az igazgatótanácsnak az intézmény működésére vonatkozó bármely kérdésben véleményező és javaslattételi (állásfoglalási) joga van. Állásfoglalásait az egyszerű többség elve alapján kell kialakítania. Állásfoglalásairól 8 munkanapon belül köteles értesíteni az intézmény minden dolgozóját az intézményen belül szokásos módon illetve belső fórumokon. Az igazgatótanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani olyan esetekben is, amikor az intézmény érdekeit intézményen kívüli tényezők sértik. Ilyen esetekben viszont állásfoglalásának egyhangúnak kell lennie. Az igazgatótanácsnak ellenőrzési funkciója nincs. Az igazgatótanács jogkörét a 138/1992.(X.8.) kormányrendelet 18. §. (4) bekezdésének b) pontja alapján határozzuk meg. Az intézményegység-vezetői megbízatásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. Az intézményegység-vezető (esetünkben kollégiumvezető) kinevezése pályázati eljárás útján történik. A pályázati eljárás előkészítése az igazgató feladata. A pályázati feltételek meghatározása, a pályázati kiírás az igazgatótanács döntési jogkörébe tartozik. A kollégiumvezető megbízása meghatározott időre szól. Ha az igazgatótanácsban van olyan tag, akit a döntés érint, akkor az érintettség nyilvánossá válásától kezdve az eljárásban, és a döntéshozatalban nem vehet részt.
2.4. A vezetőség A vezetőség tagjai: intézményvezető /igazgató/, kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai a heti vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.
2.4.1. Az intézményvezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú egyetemi végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény pedagógus és közalkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatoknak a véleményét.
7
A fenntartó Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, a munkáltatói jogkört a polgármester személye által gyakorolja
2.4.2. Az intézményvezető jogköre 2.4.2.1. Az intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondoskodással való kezeléséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, képviseli az intézményt. 2.4.2.2. Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. 2.4.2.3. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető -
-
-
szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; 8
-
szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. 2.4.2.4. Szakmai ellenőrzés indítása
A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
2.4.2.5. Az intézményvezető munkájának ellenőrzése A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
2.4.3. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai A kollégiumvezetőt az igazgatótanács bízza meg pályázat útján, határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat is az igazgatótanács gyakorolja. A kollégiumvezető az intézmény vezetőségének tagja, a kollégiumot képviseli s a jogszabályokban meghatározott keretek között minden – hatáskörébe tartozó ügyben – döntési jogosultsággal rendelkezik. A kollégiumvezető jogait és munkaköri kötelességeit az érvényben lévő nemzeti köznevelési szóló törvény és a minisztériumi rendeletek és egyéb szabályzatok határozzák meg. Kötelező erejűek számára a felsőbb hatóságok rendeletei és utasításai. 1. A kollégiumvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumi nevelőmunkát. Feladatkörébe tartozik: a) a kollégiumi nevelőtestület munkájának összehangolása, b) irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó szakmai pedagógiai tevékenységet, c) előkészíti a kollégiumi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi a döntések szakszerű megszervezését és végrehajtását, d) az intézmény igazgatójával együtt gondoskodik a kollégiumi munka tárgyi, személyi és szervezési feltételeiről, e) tartja a kapcsolatot az iskolákkal és összehangolja a kollégium nevelési rendszerét és munkarendjét a gimnáziummal és a többi kapcsolatos intézménnyel, f) segíti az intézmény jogszerű és hatékony működését, g) részt vesz az intézményi vezetőségi megbeszéléseken, valamint a nevelési értekezleteken,
9
h) i)
heti rendszerességgel beszámol az igazgatónak a kollégiumban folyó munkáról, eredményekről stb., bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, majd haladéktalanul értesíti az igazgatót.
2. A kollégiumi nevelési tervben, valamint a kapcsolatos iskolák nevelési és oktatási tervében megjelölt cél és feladatok tervszerű megvalósítása érdekében – a kollégiumi nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével – elkészíti a kollégium munkatervét, kialakítja a kollégium egységes nevelési rendszerét, jóváhagyja a nevelőtanárok munkatervét. 3. Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, közreműködik az önkormányzati munka fejlesztésében. 4. Az igazgatóval történt egyeztetés után meghatározza a nevelőtanárok munkaidő és csoportbeosztását, véleményezi a kollégiumban történő főállású foglalkoztatást, a nevelők és dolgozók szabadságolási tervét. 5. A kollégiumvezető a munkaidejét úgy osztja be, hogy vezetői tevékenysége mellett minél több kapcsolatteremtési lehetősége legyen a tanulókkal. 6. A kollégiumvezető az érvényben lévő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közoktatási törvény rendelkezései alapján végzi munkáját. 7. A kollégiumvezető munkaideje heti 40 óra, kötelező heti óraszáma 10 óra, melyet a heti munkaidő-beosztásban rögzít.
2.4.4. Az igazgatóhelyettesek személye Az intézményvezető feladatait a gimnáziumban az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A határozatlan időre szóló vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a gimnáziumban a pedagógusok munkáját. A szervezési igazgatóhelyettes koordinálja a gimnázium napi feladatait, rendezvényeit, iskolán belül a tanórán kívüli eseményeket.
2.5. A nevelőtestület 2.5.1. A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, 10
valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.
2.5.2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestületnek javaslattételi és véleményezési joga van a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.
2.5.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak egy nevelőtestülete van. Ez a nevelőtestület azonban a gimnáziumi és a kollégiumi munkarend eltérése miatt két részből áll: a gimnáziumi és a kollégiumi nevelőtestületből.
2.5.4. A munkaközösségek és vezetőik Az azonos szakmai területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül ötévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Feladatkörüket munkaköri leírás szabályozza.
2.5.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei 1. Magyar nyelv és irodalom és a hozzá kapcsolódó tantárgyak 2. Történelem és a hozzá kapcsolódó tantárgyak 3. Matematika 4. Angol nyelv 5. Német nyelv és francia nyelv 6. Biológia - Kémia 7. Fizika – Informatika - könyvtár 8. Osztályfőnöki 9. Kollégiumi Tekintettel arra, hogy gimnáziumunkban több a tantárgy, mint a munkaközösség, ezért minden tantárgynak van tantárgygondozó tanára. (Minden munkaközösség-vezető egy személyben egy tantárgy tantárgygondozó tanára is.) Feladatuk a tantárggyal kapcsolatos speciális szakmai és szervezési feladatok ellátása és a tantárgy érdekeinek képviselete az iskolán belül. Azon tantárgyak esetében, amelyeket nem egy tanár tanít, de saját munkaközössége nincs, a tantárgyat tanító tanárok megegyezésén alapuló javaslata alapján jelöli ki az igazgató a tantárgygondozó tanár személyét.
11
2.5.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség -
-
A munkaközösség vezetőjét az intézmény igazgatója bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösség éves tervét a munkaközösség vezetője készíti el a kollégiumvezetővel való egyeztetés után. A munkaközösség – illetékességi körének megfelelően – bármikor véleményezheti a kollégiumban folyó pedagógiai munka minőségét, javaslatot tehet munkánk javítására. A munkaközösség-vezető megbízatása 5 évre szól, de többször is meghoszszabbítható. Feladatkörét munkaköri leírás tartalmazza.
2.5.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A munkaközösség-vezetők részt vesznek a munkaközösség munkájának irányításában, ellenőrzésében. A munkaközösség-vezetőknek az általuk képviselt szak munkájával kapcsolatban javaslattételi joguk van. A munkaközösség-vezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek. Feladatkörüket részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza.
2.6. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 2.6.1. A titkárság Feladata az irodai ügyintézés ellátása munkaköri leírás alapján. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik, de annak utasítására bármely intézményi dolgozó részére köteles konkrét feladatok elvégzésére.
2.6.2.Rendszergazda, laboráns, laboráns-oktatástechnikus Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak. Szakmai munkájukat a munkaköri leírásban megnevezett munkaközösség-vezető irányítja. Igazgatói utasításra bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére.
2.6.3. Könyvtárosok Az intézmény könyvtárában két főállású könyvtáros dolgozik. Szakmai munkájukat önállóan, munkaköri leírásuk alapján végzik. Az igazgató irányítása alá tartoznak.
2.6.4. Pedagógiai asszisztensek A pedagógiai végzettséget nem igénylő, tanulókkal kapcsolatos feladatokat látnak el. Munkájukat egyedi munkaköri leírásuk alapján végzik. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak.
12
2.6.5. Kollégiumi titkár A kollégiumi intézményegység nem-pedagógiai jellegű szervező munkáját végzi. Feladata emellett a menza és a térítési díj beszedése a gimnáziumban és a kollégiumban egyaránt. Munkáját az igazgató illetve a kollégiumvezető irányítja.
13
3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 3.1. Az intézményvezetés működési rendje 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség minden hétfőn vezetői értekezleteket tart, melyről - vezetőségi döntés szerint alkalmanként - írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A nevelőtestület és az intézményi közösség informálása érdekében a vezetőség minden hétfőn és kedden (tanítási időben) tájékoztatót tart a harmadik óra utáni szünetben, a gimnázium tanári szobájában.
3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje 3.1.2.1. Az intézményvezető helyettesítése A vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására az általános igazgatóhelyettes jogosult. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, az általános helyettes akadályoztatása esetén a szervezési igazgatóhelyettes, mindhárom együttes hiányzása esetén a kollégiumvezető helyettesíti. Ha a vezető-helyettesi tisztségek mindegyike betöltetlen, kijelölt személy (ügyrendi helyettes), ennek hiányában az illetékes tankerületi igazgató által megbízott közalkalmazott helyettesíti. 3.1.2.2. A kollégiumvezető helyettesítése A kollégiumvezető feladatkörét távollétében a munkaközösség-vezető látja el, kivéve a kollégiumi élet érdemi ügyintézést nem kívánó időszakában (pl. hétvégéken, este, a villanyoltást követő időszakban, reggeli ébresztéskor). Ekkor a főügyeletes nevelőtanár oldja meg a felmerülő feladatokat. (Bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi, haladéktalanul értesíti a kollégiumvezetőt). A kollégiumvezető és a munkaközösség-vezető együttes távolléte esetén a vezetői feladatokat a főügyeletes nevelő látja el. 3.1.2.3. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése Az igazgatóhelyettest távolléte esetén valamelyik munkaközösség-vezető helyettesíti az igazgató felkérésére.
14
3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája Minden vezető folyamatos ellenőrzést végez saját munkaterületén a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó dolgozók esetében. A pedagógusok szakmai munkájának vezetői ellenőrzése óralátogatási terv alapján történik. Az óralátogatási terv minden tanévben része az éves munkatervnek.
3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről Az intézményi önértékelés, és a teljesítményértékelés szabályozását az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) részletesen tartalmazza. Ennek egyes tanévekre vonatkozó konkrét feladatait intézkedési tervek tartalmazzák, amelyek a mindenkori éves munkaterv részei.
3.1.5. A kiadmányozás szabályai 1.A tankerületi igazgató – a munkáltatói jogkör gyakorlója nevében és megbízásából – kiadmányozza a munkáltatói intézkedéseket, az alábbiak szerint: 1.1. A tankerületben foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatban: a) a munkaköri leírásokat; b) a munkavállalók törvény szerinti átsorolására vonatkozó iratot, a törvényen alapuló, mérlegelést nem igénylő egyéb munkáltatói intézkedéseket; c) a tudományos, oktatói művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésének engedélyezését, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejével; d) a munkavállalók munkaidőben történő eltávozására vonatkozó engedélyt; e) a szabadságolási ütemterv keretei között szabadságok igénybevételének engedélyezésére vonatkozó kérelmek engedélyezését; f) az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvétel engedélyezését; g) a túlmunka, illetve helyettesítés elrendezésére vonatkozó javaslatot; h) a belföldi kiküldetések engedélyezését, teljesítésük igazolását; i) a teljesítményértékeléssel összefüggő iratokat; j) a munkavállalók kitüntetésére, jutalmazására, valamint fegyelmi felelősségre vonásra vonatkozó javaslatot; k) a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmek véleményezését; l) valamennyi munkavállalót érintő és az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedés véleményezését. 1.2. Az intézményvezetővel kapcsolatban: a) a munkaköri leírást; b) a törvény szerinti átsorolást, a törvényen alapuló, mérlegelést nem igénylő egyéb munkáltatói intézkedést c) a munkaidőben történő eltávozására vonatkozó engedélyt;
15
a szabadságolási ütemterv keretei között szabadságok igénybevételének engedélyezését, a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmek véleményezését e) az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvétel engedélyezését; f) a túlmunka, illetve helyettesítés elrendelését; g) a belföldi kiküldetések engedélyezését, teljesítésük igazolását; h) a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozó személyzeti és munkajogi intézkedésekre, a kitüntetésre, jutalmazásra, valamint a fegyelmi felelősségre vonásra vonatkozó javaslatot; i) a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmek véleményezését; j) valamennyi a munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedés véleményezését. 1.3. A tankerületi igazgató kiadmányozza: a) az egyéb szabályzatban meghatározott, az illetékességi területéhez tartozó intézmények működtetéséhez, fenntartásához kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, árajánlatkérést; b) a közbenső intézkedéseket; c) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi szerv által kért adatszolgáltatásokat; d) más szervekhez történő iratáttételt, az eljárásban érintett szervek megkeresését; e) az intézmény szakmai feladatai ellátásához, fenntartásához, működtetéséhez írásban nyújtott segítséget tartalmazó állásfoglalásokat, egyéb leveleket; f) a tankerület nevében kiadott körleveleket, tájékoztató leveleket; g) jogalkalmazási kérdésekben kialakított szakmai álláspontot, véleményt; h) a nevére szóló megkeresésekre, panaszokra és egyéb beadványokra adott válaszleveleket, amennyiben azok kiadmányozási jogát az elnök a maga számára nem tartotta fenn. 2.1. Az intézményvezető kiadmányozza: a) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; b) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; c) az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; d) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; e) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; f) a közbenső intézkedéseket; g) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. d)
16
3.1.6. A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5.1. Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében: - tanulói jogviszonnyal, - az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, - munkáltatói jogkörrel összefüggésben. 5.2. Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5.2.1. Hivatalos ügyekben: - települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, - állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, - az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt. 5.2.2. Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során - a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, - más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, - az intézmény belső és külső partnereivel, - az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. 5.3. Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről az igazgató és az igazgatóhelyettes joga./ A nyomtatott vagy elektronikus média részére rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra./ Szakmai kérdésekről, ill. saját tevékenységükről az intézmény szaktanárai is nyilatkozhatnak. 6. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézményvezető és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Ez a gimnáziumi ügyek esetében az általános igazgatóhelyettes, a kollégiumi ügyek esetében a kollégiumvezető lehet.
17
3.2. Az intézményi közösségek jogai és kapcsolattartásuk 3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 3.2.1.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak köre nevelő-oktató munkát végző pedagógusokból, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottakból áll. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 3.2.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület az abszolút többség (50%+1 fő) elve alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha legalább kétharmad része jelen van. 3.2.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Különböző közösségeink tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók, egyéb fórumok. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a
18
döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az igazgató hívja össze akkor, amikor ezt jogszabály előírja, vagy ha valamennyiüket érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük 3.2.2.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok, nevelési csoportok a gimnáziumban Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség maximális tanulólétszáma törvényben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni, továbbá az osztályfőnök javasolja a tanulók jutalmazását és dicséretét. Az osztályfőnököt távolléte esetén pótosztályfőnök helyettesíti. A pótosztályfőnök személyéről minden tanév elején az osztályfőnök dönt és erről tájékoztatja az igazgatót. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A csoportbontás elveit a Pedagógiai Program szabályozza. 3.2.2.2. A nevelési csoportok száma, létszáma, összetétele a kollégiumban a) A kollégium férőhelye 192 fő. b) A kollégiumban 4-4 nevelési csoportot kell kialakítani, a hagyományoknak megfelelően, évfolyamonkénti bontásban. c) A nevelési csoport létszámának kialakításánál az arányos elosztásra kell törekedni. Egy csoportban lehetőleg 20-27 tanuló legyen. d) Egy nevelési csoportnak egy nevelőtanár, osztályfőnök vezetője van, akit a kollégiumvezető és a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bíz meg. e) A csoport tanulóinak neveltségi szintjéért, a nevelési felzárkóztatásért, a tanulmányi munkájukért elsődlegesen a csoportvezető tanár felel. f) A csoportvezető tanár köteles folyamatos kapcsolatot tartani az iskolai osztályfőnökökkel és az itt szerzett tapasztalatait be kell építeni nevelőmunkájába. g) Csoportfoglalkozások esetében előnyben kell részesítenünk a kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat (főleg 11. és 12. évfolyamban). h) Az évfolyamok felelőst választanak, akik „külső” tagjai a diákönkormányzat vezetőségének, de szavazati joguk nincs. 19
3.2.2.3. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a szervezési igazgatóhelyettes tartja nyilván. 3.2.2.4. A diákközgyűlés (iskolagyűlés), diákfórum Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Két tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. Diákok képviselőjének kérésére a diákközgyűlés minden tanévben összehívható. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak lehetőleg azonnal, de 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola intzéményvezetője kezdeményezi.
3.2.3. A diákönkormányzat és működése Az intézményben két diákönkormányzat működik: egy gimnáziumi és egy kollégiumi. 3.2.3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézményegység egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A gimnáziumi diákönkormányzat – a tanulóközösség által
20
elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek vagy a nevelési csoportok a diákönkormányzat legkisebb egységei. Az intézményegységek teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diák-önkormányzat vezetősége látja el. A diákönkormányzat vezetősége útján gyakorolja jogait. 3.2.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - egy tanítási nap igénybe vétele, - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokban, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a tehetséggondozással kapcsolatos célok elérésében, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység megszervezésében, - az iskolai sportkör minimális órakeretének megállapításában. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.2.3.3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az intézmény helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanévre október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 3.2.3.4. Az iskolai diákönkormányzat és a gimnázium közötti kapcsolattartás
21
A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával; eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi és nevelőtestületi értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 3.2.3.5. A kollégiumi közösségek, a diákképviselők valamint a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje. 1. A kollégium a feladatát a diákközösség közreműködésével látja el. A közösségi életet a kollégiumi diákönkormányzat szervezetei irányítják. 2. Nevelési és egyéb értekezleteken, illetve olyan nevelőtestületi értekezleteken, amelyre a köznevelési törvény előírásainak megfelelően meg kell hívni őket, és véleményüket ki kell kérni, így: - kollégiumi felvétel és megújítás, - házirend, napirend elkészítése és módosítása, - jutalmazások és fegyelmi ügyek, - kitüntetések javaslattétele, - szülői értekezletek, - különböző diákrendezvények. 3. A véleménynyilvánítás fórumai - közgyűlés (rendkívüli közgyűlés), - jelölőgyűlések, - csoportmegbeszélések, - havi értékelések, - heti értékelések, - diákönkormányzat kibővített ülése, diák-önkormányzati ülés, - reszortfelelősök fórumai, - egyéni közlés. 4. A kollégiumi közösségi élet irányításának legfőbb szerve a közgyűlés. 5. A kollégiumi tagok érdekeinek képviseletére, az összes kollégistát érintő döntések meghozatalában való közreműködésre, a kollégiumi közösségi élet és munkarend kialakítására a döntések végrehajtásának megtervezésére és ellenőrzésére diákönkormányzatot kell létrehozni. 6. A diákönkormányzat 14 tagból áll, választásnál meg kell határozni a diákönkormányzat (röviden DÖK) tagjainak feladatait.
22
A DÖK megbízatása egy évre szól. Tagjait tanulócsoportok delegálják, választják. Évente, a tisztújító közgyűlésen minden reszortfelelős köteles az évi munkájáról beszámolni. A DÖK tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazással és konkrét megbízatással. A DÖK havonta legalább kétszer ülésezik, ahol megbeszélik a feladatokat, elemzik és értékelik az előző időszakot. A DÖK tagjai - a kollégisták véleményének kikérése után - készítik el saját éves munkatervüket, programjukat, szervezeti és működési szabályzatukat. A DÖK teljes jogú tagjai az évfolyamok által megválasztott évfolyamfelelősök. A DÖK segítését, működési feltételeinek biztosítását a DÖK-patronáló tanár és a kollégiumvezető végzi. A patronáló tanárt a tanulók kérik fel munkájuk segítésére. A DÖK minden tagjának munkáját egy-egy felkért nevelőtanár kíséri figyelemmel, szükség esetén segíti. A DÖK tagjai - a nevelőtestülettel összehangoltan - irányítják a kollégiumban folyó tanulmányi, politikai, kulturális, sport és egyéb közösségi és szabadidős tevékenységet. A DÖK-elnök feladata, hogy összegyűjtse és az önkormányzat elé vigyen minden ügyet, amely a döntési, véleményezési, egyetértési jogkörébe tartozik. A DÖK éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. A DÖK joga szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. 7. A közgyűlés jogai (tanulóközösség jogai) A közgyűlés döntési joga: -
kollégiumi DÖK megválasztása és visszahívása, kollégiumi DÖK munkaterv és SZMSZ elfogadása, kollégiumi szervezésű társadalmi munkán részvétel, kollégiumok részére meghirdetett versenyeken való részvétel, kollégiumi szervezésű társadalmi munkán részvétel, DÖK pénzösszegének felhasználása, a közgyűlés jogköreit a DÖK-re átruházhatja.
8. A diákönkormányzat dönt saját működéséről, szervezetének felépítéséről. a) döntési joggal rendelkezik: - diákotthoni hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, - tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok kitűzése, szervezése, - kollégiumok részére meghirdetett versenyekre való nevezés, - diák fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, - diákönkormányzatunkat országos, megyei, városi rendezvényeken, táborokban képviselő tanulók személyéről, - saját pénzeszközök felhasználásáról.
23
b) egyetértési joggal rendelkezik: - a szervezeti és működési szabályzat diákokra vonatkozó részeinek elfogadásakor, módosításakor, - a Házirend és a Napirend elfogadásakor, módosításakor, - ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásakor, - kollégiumi létesítményeink, helyiségeink használati rendjéről, - a Csomós István – emlékplakett (jutalom) odaítélésében. c) Véleményezési joggal rendelkezik, javaslattal élhet kollégiumunk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. d) A kollégiumi DÖK kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. e) A tanulók nagyobb közösségét (legalább 50 %-át) érintő döntések meghozatalakor a DÖK véleményét ki kell kérni. 9. A diákönkormányzat kapcsolatrendszere: külső -
a DÖK kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzatokkal és a városi diákszervezettel, Kollégiumi Diákszövetséggel.
-
a diákönkormányzat a diákönkormányzatot segítő tanár és a kollégiumvezető patronálásával működik a nevelőtestület minden tagjának segíteni kell a meghatározott területeken a reszortfelelősök munkáját a DÖK az évfolyamfelelős tanulók segítségével kapcsolatot tart a kollégiumban működő kisebb közösségekkel (szobaközösségek).
belső
-
3.2.3.6. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái problémák, feladatok megbeszélése hetente vagy kéthetente a kollégium egész tagságával a kollégiumvezető vezetésével, nevelőtanári tájékoztatás a nevelési csoportnak, a) a kollégiumvezető és az évfolyamfelelősök félévenkénti megbeszélése, b) a DÖK és évfolyamfelelősök alkalomszerű tájékoztatása kisebb egységek (szobaközösségek) és a kollégium egésze számára, c) a DÖK reszortfelelősök és a patronáló tanárok megbeszélése, d) félévi és év végi értékelések a kollégium egész tagsága előtt, e) faliújság, stúdió. a)
3.2.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje a gimnáziumban 3.2.4.1. A szülői szervezetek és a Szülői Munkaközösségi Választmány (a továbbiakban SZMV) A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői 24
szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól, a problémákról tájékoztatja a nevelőtestületet az igazgatón keresztül. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet. E körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az intézményben működik az SZMV, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Választmányt a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 3.2.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az SZMV-t az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZMV elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 3.2.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A gimnázium - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3.2.4.4. A szülők elektronikus naplón keresztül való tájékoztatásának rendje
25
Iskolánkban 2010 szeptembere óta elektronikus napló működik. Ez minden tanulónk szülei számára lehetővé teszi, hogy naprakészen tájékozódjon gyermeke tanulmányi eredményéről, esetleges kéréseiről, hiányzásairól, igazolatlan óráiról
3.3. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 3.3.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a más intézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon, - pályázati partnerként történő együttműködés.
3.3.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - a munkaügyi szervezettel, - az intézményt támogató alapítvánnyal, - más fenntartású oktatási és egyéb intézményekkel, - egyéb belföldi és külföldi oktatási intézményekkel.
26
3.3.3. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában 1. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. 2. A kapcsolattartás módjai: - együttműködési megállapodás alapján - informális megbeszélés, megegyezés szerint - az intézmény munkatervében rögzítettek alapján 3. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. 4. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az intézményvezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 5. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. 6. A kapcsolattartás főbb formái: az intézményvezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.
27
3.3.4. A kollégium együttműködése a különböző nevelési tényezőkkel 1. A kollégium nevelőtestületének együttműködése: - a tervezés szintjén - munkatervek egymásra épülése, - elvi és gyakorlati pedagógiai egység kialakítása, - egymás munkájának és pedagógiai munkájának megismerése, nevelőtestületi megbeszélések, - feladatok elosztásában - a nevelés egy-egy területéért más-más nevelőtanár felel, - a csoportközösségek munkájának összehangolása szintjén - heti, havi és évi értékelése és egyeztetése, - a diákönkormányzattal való együttműködés, - egymás tájékoztatása a közösséget érintő kérdésekben - heti nevelői megbeszélések. 2. A kollégium és az iskola együttműködése Az együttműködés munkánk minden területére kiterjed. -
a személyiség sokoldalú fejlesztése, információcsere, ellenőrzés, értékelés terén kölcsönös tájékoztatás.
Feltétlenül együtt kell dolgoznunk az iskolákkal: -
a sokoldalú kiemelt nevelési területekben, értékelési és minősítési rendszerben, nyitottságban, a közös tervezés szintjén, a nevelőtestületek kölcsönös tapasztalatcseréjében, célszerű információcserében, a pedagógiai programok összehangolásában.
Közös célunk a tanulók személyiségének fejlesztése, színes pedagógiai egység alapján, sajátos hatásrendszerben. Az együttműködést a következő szinten kell megvalósítani: -
vezetői szinten, csoportvezető nevelő és osztályfőnök között, kollégiumi szaktanárok és iskolai szaktanárok között, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével.
3. A kollégium és a család együttműködése A harmonikus személyiségfejlesztés érdekében meg kell nyerni a családot közös nevelési céljainkra. A kialakult együttműködési formák a következők:
28
szülői értekezletek (a kollégium életének, házirendjének, napirendjének, pedagógiai programjának megismertetése), a szülők látogatásakor folyamatos információcsere, osztályfőnöki látogatások tapasztalatainak megbeszélése, a szülők írásban, telefonon történő értesítése (kölcsönös kapcsolat).
-
4. Együttműködés külső intézményekkel -
A tanulók szabadidejének, önképzésének érdekében, sokoldalú nevelésünk megvalósításában igénybe kell vennünk a városban lévő különböző kulturális és egyéb intézmények segítségét, s velük szoros kapcsolatot kell fenntartani (pl. Megyei Tudásház és Könyvtár, Munkácsy Múzeum, mozi, Jókai Színház, egyéb városi közművelődési intézmények).
-
Megkülönböztetett figyelemmel kell lennünk a gyermek- és ifjúságvédelemre. A kollégium minden nevelőjének kötelessége e terület gondozása. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a gimnáziumban működik, hetente fogadóórája van.
-
Ha a tanulókat veszélyeztető okokat belső, pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól.
-
A tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, telefonos lelki-segély stb.) címét és telefonszámát.
Kiemelt feladata a szenvedélybetegségek megelőzése, a kábítószerellenes program kidolgozásának segítése, szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítése. - A veszélyeztetett tanulók körének feltérképezése (szülői, tanulói, pedagógiai jelzések alapján). 5. Intézményi Tanács Az intézmény a korábbi és a jelenlegi fenntartó és működtető /azaz a KLIK és Békéscsaba települési önkormányzata/ megállapodása alapján intézményi tanácsot hozott létre. A tanács három tagból áll. Egy-egy képviselőt küld a nevelőtestület, a Gimnáziumi SZMV és Békéscsaba önkormányzata. Az intézményi tanács dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, tisztségviselői megválasztásáról, él véleményezési jogával a jogszabály által előírt kérdésekben. Térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit. -
3.4. A nevelőtestület működési rendje 3.4.1. A teljes nevelőtestület értekezletei A teljes nevelőtestület a tanév során a következő rend szerint tart értekezletet: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - intézményi szabályzatok elfogadása, ill. módosítása esetén, - rendkívüli okból.
29
3.4.2. A nevelőtestület értekezletei a gimnáziumban A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - előzetes értekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet.
3.4.3. A nevelőtestület értekezletei a kollégiumban A nevelőtestület köteles a jogszabályokban meghatározott feladatait ellátni. A kollégium nevelőtestülete évente tanévnyitó, féléves és évzáró értekezleten értékeli és határozza meg a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. Az értékelést a kollégium vezetője terjeszti a nevelőtestület elé. A nevelőtestület évente két nevelőtestületi értekezletet tart, lehetőség szerint részt vesz a kapcsolatos iskola nevelési értekezletein. A nevelőtestület hetente egyszer megbeszéli és értékeli a feladatokat. A kollégiumvezető havi, heti és az aktuális nevelési területek értékelése előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A kollégiumi nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken valamennyi pedagógusnak kötelező a részvétel.
3.4.4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyenlő számú szavazat esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni, amelynek elnöke felelős a szavazás törvényességéért. A szavazás eredményét ő hirdeti ki. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét vagy az iskolatitkár vagy egy kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.
30
3.4.5. A nevelőtestület eszközhasználati joga A nevelőtestület tagjai az iskola könyvtárán keresztül megkapják, a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket. A mindennapi munkához szükséges informatikai eszközöket (pl: laptop) használatra egyedi igazgatói döntés alapján meghatározott időre kaphatnak.
3.4.6. A nevelőtestület pedagógiai munkájának belső ellenőrzési rendje A nevelőtestület pedagógiai munkájának belső ellenőrzési rendjét érvényes minőségirányítási programunk és a gimnáziumi nevelőtestületre vonatkozó tanévenkénti óralátogatási terv tartalmazza, amely az éves munkaterv része. A teljesítmény értékeléséhez kapcsolódó kérdőívek kitöltésének idejét az évi naptári terv tartalmazza.
3.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek működési rendje 3.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató-nevelő munkát, ennek érdekében: javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, egységes követelmények támogatására törekszik a tanítási-tanulási folyamatban méri és értékeli a tanulók tudásszintjét.
3.5.2. Az új munkaközösség-vezetők kiválasztásának szabályozása 1 A megbízás meghatározott időre – 5 évre – szól. 2. A döntés előkészítésébe a vezetőség bevonja az adott munkaközösség tagjait. 3. A döntés alapját a munkaközösség által önállóan lebonyolított, valamelyik igazgatóhelyettes jelenlétében zajló titkos szavazásos jelölés adja. 4. A döntés e szavazás eredményétől függ, az alábbi rend szerint: a) 66 – 100% igen szavazatot kap egy személy, akkor az igazgató tudomásul veszi az eredményt. b) 50 – 65% esetén az igazgató dönt arról, hogy tudomásul veszi az eredményt vagy kér új szavazást. Ha az eredmény nem változik, akkor azt tudomásul veszi. c) 50% sem jut egy személyre, akkor az igazgatónak két lehetősége van, úgymint:
31
-
elfogadja az első helyezett személyét, kérhet új szavazást is.
Ha az eredmény nem változik, akkor el kell döntenie, hogy vagy kinevezi az első helyezettet, vagy a munkaközösség valamely másik tagját. d) Szavazategyenlőség esetén az igazgató egy személyben dönt.
3.5.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának formái 1. Közös tagokon keresztül történő folyamatos kapcsolattartás a kétháromszakos kollégák révén. 2. Nevelőtestületi értekezleten való részvétel kapcsán egymás munkájának kölcsönös megismerésével. 3. Szakmai kérdések megbeszélését szolgáló nevelési értekezletek szervezésével, lebonyolításával. 4. Az intézményvezető által kezdeményezett problémamegoldó, szakmai érdekegyeztető megbeszélésen való részvétellel. 5. Az osztályfőnökök és az osztályukban tanító tanárok folyamatos kapcsolattartásával, a szakmai munkaközösségek vezetőinek bevonásával – konkrét nevelési vagy szakmai problémák megoldása érdekében. 6. Az osztályfőnöki és a kollégiumi munkaközösség tagjainak konzultációival, konkrét nevelési problémák megoldása érdekében.
3.6. A nevelőtestület feladatainak átruházása 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra /pl: a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra/. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai (osztály nevelőtestület) és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.
3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - az alábbi bizottságokat hozza létre tagjaiból: Az intézmény vezetője meghatározott feladatokkal további bizottságokat jelöl ki az alábbiak szerint: Vizsgabizottságok:
32
-
javító vizsgákra, osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, középszintű érettségi vizsgákra.
Fegyelmi bizottságok: - a tanulók súlyosabb fegyelmi ügyeinek kivizsgálására.
3.6.3. A kollégiumi nevelőtestület jogköre 1.) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program elfogadása és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat előkészítése és elfogadása, az éves munkaterv elfogadása, a tanév kollégiumi rendezvényeinek meghatározása, házirend kialakítása, elfogadása, módosítása, a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés, a kollégista tanulók kitüntetési és jutalmazási elvének elfogadása, a kollégista tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés, a kollégiumi munkát átfogó elemzések és értékelések elfogadása, a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak meghatározása, a nevelőtestület DÖK által kezdeményezett összehívásának elfogadása. 2.) A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik: a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdések, a pedagógus munkaidejének beosztása, a megbízatások (munkaközösség vezető stb.) véleményezése, a kollégiumi nevelőtanári álláshelyek pályázati kiírása. A nevelőtestület javaslattételi jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület együttműködik a Kollégiumi Szakmai- és Érdekvédelmi Szövetséggel, részt vesz munkájában, közreműködik határozatainak végrehajtásában. 3.) A nevelőtanárok jogai és kötelességei: 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény és annak utasításai szabályozzák. 2. A nevelőtanári állás - ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján tölthető be. 3. Főhivatású nevelőtanár a kollégiumban az lehet, aki a munkakör betöltéséhez szükséges törvény által előírt - elsődlegesen egyetemi vagy főiskolai pedagógiai jellegű szakképesítéssel rendelkezik. (1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a.) 4. A nevelőtanár feladata, hogy széles körű pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállósággal céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő nevelő hatások kibontakoztatását a fiatalok személyiségének fejlesztése érdekében. 5. A nevelőtanár nevelési munkatervét tanév elején elkészíti, melyben a nevelési feladatokat ütemezi. A felmenő rendszerben később készíthető kiegészítő munkaterv is.
33
6. A nevelőtanár anyagi felelősséggel tartozik a gondjaira bízott eszközökért, a leltárilag rábízott eszközökért. 7. Munkabeosztásának módosítását az igazgató engedélyezheti. Ha a nevelő munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, köteles azt az igazgatónak vagy a kollégiumvezetőnek minél előbb jelezni, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen. 8. A nevelőtanár kötelességei: - fejlessze pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét, - a köznevelési törvény által előírt továbbképzéseken vegyen részt, - ismerje a tanulók családi körülményeit, tartson kapcsolatot a szülőkkel, segítse őket gyermekeik nevelésében, - működjék együtt az iskolával, az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal, - törekedjen őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatra, - céltudatosan hangolja össze - a tanulók személyiségfejlődésének érdekében a nevelési tényezők hatását, - segítse a tanulóit abban, hogy képességeik alapján a legmagasabb tudásszintet érjék el, segítse a tanulmányi hátrányaik leküzdésében, segítse önképzésüket, - rendszeresen ellenőrizze a tanulók által rendszeresen használt helyiségek tisztaságát, a tanulók ápoltságát, személyi tulajdonukat képező tárgyaik rendben tartását, - kísérje négy éven keresztül figyelemmel a tanuló személyiségének fejlődését, és ennek ismeretében végezze egyénre szabottan nevelői tevékenységét, - a nevelőtestületi értekezleteken vegyen részt, - a nevelést és az oktatást segítő munkáját a legjobb tudása, valamint a nevelési programban, tervekben foglaltak szerint végezze, s a tanulók teljesítményét a követelmények alapján értékelje, - a tanulók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, - szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejlessze, - működjék együtt a diák-önkormányzati szervekkel, szülőkkel és iskolákkal. 9. A nevelőtanár jogai: - a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, házirend kidolgozásában részt vehet, - a nevelési tervének szellemében maga választja ki módszereit, - javaslatot tehet nevelési tervek, irányelvek, nevelési módszerekre, - értékeli a tanulók munkáját, teljesítményét, magatartását és ezt, szükség esetén a szülőkkel és az osztályfőnökkel is közölje, - joga van beleszólni a tisztségviselők megválasztásába, - megválasztása esetén tisztséget viselhet, - jobbító javaslattétel és a bírálat minden kollégiumot érintő kérdésben. 4.) A nevelőtanárok megbízatásának elvei: 1. A nevelőtanár munkaideje, munkabeosztása: 34
-
A nevelőtanár munkaideje heti 30 óra, melyet osztott munkaidőben órarend szerint végez. Felkészítő foglalkozásokra 14 óra, irányított tevékenységre 10 óra (körök, sport, manuális tevékenység, stb.).
-
A munkabeosztást a kollégiumvezető az igazgató jóváhagyásával a tanév elején órarendben rögzíti. Ettől eltérni csak engedéllyel lehet. A munkaidő pontos betartása elemi követelmény.
2. A nevelők foglalkoztatásának formái: -
főügyeleti beosztás, szilenciumi foglalkozások vezetése, ellenőrzése, tanulócsoportok, nevelési csoportok vezetése, korrepetálások szervezése, tanulói önkormányzattal való együttműködés, szakköri foglalkoztatás, kreatív körök vezetése, önképzés, pályaválasztás segítése, egyes kollégiumi nevelési területek gondozása, irányítása, ellenőrzése, kollégiumi rendezvények előkészítése, szervezése, ellenőrzése, ünnepségeken, rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel.
3. A csoportvezető nevelőtanár feladatai: -
felel a tanulók nevelési felzárkóztatásáért, a csoportjában minden tanulójának neveltségi szintjének fejlődéséért, elősegíti, hogy a tanulók nyugodt körülmények között készülhessenek fel az iskolai feladatokra, segíti önképzésüket, ismeri a tanulók tanulási módszereit, megszervezi, segíti és ellenőrzi tanulóinak minden tevékenységét, tanulmányi munkáját, időbeosztását, a tanulói önállóság figyelembevétele mellett, szervezi a korrepetálásokat csoportján belül, kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, ellátja mindazokat a nevelési feladatokat, amelyek a szülők távollétében reá hárulnak, munkaterve alapján rendszeresen tart nevelési foglalkozásokat, fokozottan részesítse előnybe a kiscsoportos (3-5 fő) és egyéni foglalkozásokat, legyen üzenete személyhez szóló, a csoportmunkaterv alapján szervezi, tervezi és ellenőrzi a csoportjában folyó tevékenységet.
4. A főügyeletes nevelő feladatai: A főügyeletes nevelő tevékenysége az egész napot átfogja: így, egy tanár végzi a kollégium egy napjának irányítását, felel a kollégium rendjéért, fegyelméért, tisztaságáért, a pedagógiai munka folyamatosságáért, irányítja a beosztott nevelőtanárok napi munkáját, a tanulói önkormányzat diákügyeletét. A főügyeletes nevelő felel: -
a napirend betartásáért és betartatásáért, a házirend betartásáért, a beteg tanulók ellátásáért, állapotának ellenőrzéséért, a kollégiumból való eltávozásokért,
35
-
a szülők és vendégek fogadásáért, a tanulók rendszeres étkezéséért, a szilenciumi csendért, fegyelemért, ügyeletének befejezésekor (23 óra) ellenőrzi a felső szint ablakainak becsukását, segíti és irányítja a nevelőtanárok és az ügyeletes tanulók napi munkáját, kollégái hiányzása esetén átveszi azok feladatkörét.
5. Az éjszakai ügyelet a tanulók benntartózkodási ideje alatt folyamatosan működik. Az ügyelet ideje 23 órától másnap reggel 6 óráig tart. Az éjszakai ügyelet a szolgálati lakás használatához kötött (lányoknál). Ezt egy külön szerződés szabályozza. A kollégium fiú részlegében az éjszakai ügyelet napi váltásban történik. Az éjszakai ügyeletes pedagógus felel: -
a tanulók nyugodt pihenésének biztosításáért, a beteg tanulók ellátásáért, esetleges veszélyhelyzetek elhárításáért, távollét esetén gondoskodik az éjszakai ügyeletes a helyetteséről, és ezt jelzi a kollégiumvezetőnek, különleges alkalmak esetén – szerenád, ballagás – várja a beérkező tanulóinkat, ellenőrzi a létszámot.
6. A nevelők hétvégi, pihenő és ünnepnapi beosztása: Ha a tanuló ünnep- és pihenőnapokon nem tud hazautazni a kollégiumból, akkor ezeken a napokon a kollégiumvezető köteles nevelőtanári beosztást biztosítani. -
a beosztást a kollégiumvezető végzi a nevelőtestület megkérdezése és a nevelő egyetértése alapján. /Ha nincs vállalkozó, akkor a kollégiumvezető - a tanulók érdekében - beoszthatja a nevelőt, és az ügyeletet a nevelőnek kötelessége ellátni./,
-
a hétvégi és ünnepnapi ügyeletet rendkívüli munkavégzéssel kell ellátni (díjazását törvény szabályozza),
-
évkezdéskor, a tanulók beérkezésekor és a szülők fogadása miatt is minden nevelőtanár beosztható,
-
a hétvégi munkabeosztást minden hónap elején ismertetni kell a nevelőkkel.
3.7. A gimnázium munkarendje 3.7.1. A tanév rendje és annak közzététele a gimnáziumban A naptári terv tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontját, az iskolai rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, érettségi) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját,
36
a nyílt napok megtartásának idejét. A naptári terv végleges változata a nevelőtestület bevonásának készül. A tanév iskolai rendezvénytervét a nevelőtestület hagyja jóvá. A naptári tervet, valamint az intézmény Házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A naptári terv mindenki számára elérhető az iskola honlapján.
3.7.2. Az intézmény nyitva tartása a gimnáziumban Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6.30 órától 18.00 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.00 órától 16.00 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett, szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény a tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva.
3.7.3. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7.15-től 14.00-ig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 16.00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.15 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak, akik a szaktanárt - előzetes hozzájárulása mellett - előre bejelentve látogathatják az órán. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.
3.7.4. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje rövidíthető, de legkisebb időtartama csak 10 perc lehet. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az étkezést lehetőség szerint 12 és 15 óra között kell lebonyolítani. A dupla órák indokolt esetben az igazgatóhelyettes engedélyével - az óraközi szünet eltolásá-
37
val - tarthatók. A hosszabb szünetekben a tanulók a más osztályokban folyó tanítást nem zavarhatják.
3.7.6. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében /7.00 – 16.00/ felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az igazgató vagy helyettesei látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az egyes vezetők benntartózkodási rendjét tanévenként szabályozzuk, amely része az éves munkatervnek.
3.7.7. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató /vagy a gazdasági vezető/ készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A szabályok kiadásáról az igazgató munkáltatói jogkörében dönt.
3.7.8. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén, munkára alkalmas állapotban megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell az intézmény igazgatóhelyettesének.
38
A pedagógusok számára - az óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja, az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus rátermettségét és szakmai felkészültségét. Előzetes megbízás nélkül a pedagógus vagy más alkalmazott munkaköri feladatán túli munkát nem végezhet; az ilyen munkának sem térítését, sem következményeit nem háríthatja az intézményre.
3.7.9. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, az igazgató határozza meg, melyet a munkaköri leírások tartalmaznak. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót.
3.7.10. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A Házirend szabályait - az igazgató előterjesztése után - a nevelőtestület alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
3.8. A kollégium munkarendje 3.8.1. Az éves munkarend 1. Munkarendünk a kapcsolatos iskolákéhoz igazodik egész tanévben. 2. A kollégiumi tanév az iskolai tanévkezdés előtt egy vagy két nappal kezdődik és a kollégisták szorgalmi és érettségi idejének utolsó napját követő napon fejeződik be. 3. A kollégium a nap 24 órájában működik. 12 órától 23 óráig a tanulók tevékenységét a főügyeletes tanárok irányítják. A lányoknál 23 órától reggel 6 óráig az éjszakai ügyeletet a szolgálati lakásban lakó nevelőtanár látja el, a fiú részlegben váltakozó rendben egy-egy nevelő. 4. Hétvégi pihenő- és ünnepnapokon is nyitva tart a kollégium a tanulók részére, ha ezt a következők indokolják: 1. iskolai elfoglaltság, 2. nagyon távoli lakóhely, 3. egyéb - pl. rossz időjárás, közlekedési eszközök kimaradása, katasztrófahelyzet, stb.
39
5. Bizonyítványosztás napján és az azt megelőző napon is működik a kollégium. 6. A kollégiumi tanévet - a nevelőtestület részére - a tanítás előtti héten megtartott tanévnyitó értekezlet nyitja és a tanévet az intézményi tanévzáró értekezlet zárja. 7. Az érettségire - a végzős tanulók - a kollégiumban készülhetnek fel. Rájuk is érvényes ekkor a kollégium napi- és házirendje, és minden olyan rendelkezés, amely a kollégium életét szabályozza. Az iskolai ballagás napján a kollégium nyitva van. 8. A kollégium életét, a kollégiumban élés szabályait a Házirend és a Napirend szabályozza. 9. A kollégiumi ballagást az iskolai ballagás előtti napokban, az esti órákban kell megtartani. Erre meghívhatók az osztályfőnökök és a szülők is. 10. Évente kétszer kell a tanulók eredményeit az egész közösség előtt értékelni, és nevelési szintjüket minősíteni. 11. Nevelési értekezletek időpontját év elején a munkatervben rögzíteni kell. Az iskolával - azonos téma esetén - közösen lehet tartani az értekezletet. 12. Évente egy szülői értekezletet kell tartani. Az első évfolyamosok szülői értekezletének ideje a tanévkezdés előtti nap. 13. A kollégium képviseli magát minden olyan iskolai értékelő értekezleten, ahol a tanulóink érdekelve vannak, és a legfontosabb ünnepségeken, rendezvényeken. 14. A kollégiumi értekezletekről, ünnepségekről, a tanév minden rendezvényéről a nevelőtestület és diákönkormányzat által jóváhagyott naptári terv intézkedik teljes részletességgel.
3.8.2. A Napirend elkészítésének szempontjai 1. A kollégiumi Napirendet a nevelőtestület a diákönkormányzattal együtt készíti el, melyet minden tanév kezdetekor felül kell vizsgálni. 2. A Napirendnek igazodni kell az iskolai rendhez, és figyelembe kell venni a kollégium személyi és tárgyi feltételeit. 3. A Napirend módosítást évközben a következők indokolhatják: az iskolai rend megváltozása, a kollégiumi munkarendben történt változás. 4. Egy-egy nap rendjét módosítani lehet, ha ezt valamilyen iskolai vagy kollégiumi program indokolja /közgyűlés, ballagás, más rendezvény, stb./. 5. A Napirendnek a következőket kell biztosítani: - a tanuló napi felkészülése érdekében háromórás ellenőrzött, csendes tanulás lehetőségét, - nyolc órás pihenési /alvási/ időt, - tanítás és a délutáni tanulás között legalább egy óra szabadidőt, - lehetőséget az önképzésre, iskolai délutáni tevékenységekre, 40
- rendszeres étkezések idejét, - szórakozásra, kikapcsolódásra lehetőséget.
3.8.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok 1. A kollégiumi szünetek az iskolai szünetekhez igazodnak. 2. A tanulók fogadását, elhelyezését minden szünet végén a tanítás előtti napon biztosítani kell. 3. Az írásbeli érettségi vizsgák alatt is nyitva van a kollégium. 4. A kollégium iskolai munkát zavaró szünetet csak igen indokolt esetben csak az érintett iskolákkal egyetértésben - rendelhet el. Kollégiumi kirándulásra tanítási idő alatt nem kerülhet sor, csak az iskolák engedélyével. Kirándulásokat az iskolai szünetekben kell megszervezni. 5. Járvány esetén az egészségügyi hatóság intézkedései alapján a kollégiumban szünetet lehet, kell elrendelni abban az esetben is, ha iskolai tanítás folyik. 6. A kollégium működését zavaró súlyos épület meghibásodás vagy működési zavar esetén az intézmény szünetet rendelhet el, de ehhez a fenntartó engedélyét ki kell kérni.
3.9. A tanórán kívüli foglalkozások 3.9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban 3.9.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola órarendjében, terembeosztással együtt. 3.9.1.2. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indíthat az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Az önköltséges szakköröket akkor indítjuk, ha a jelentkező tanulók száma eléri azt, hogy ráfizetés nélkül működtethető. Érettségire felkészítő foglalkozások szervezhetők minden olyan tantárgyból, amelynek érettségi vizsgájára a gimnázium kötelezett.
41
3.9.1.3. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végezhetik, az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 3.9.1.4. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 3.9.1.5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvéteke. A sportköri foglalkozások számát és rendjét az éves munkatervben rögzítjük.
3.9.2. A kollégiumi foglalkozások A kollégiumi foglalkozások rendje A kollégiumi foglalkozásokat a kollégiumi nevelés alapprogramjában rögzítettek szerint, a minőségfejlesztés (irányítás) figyelembevételével kell megtartani. -
Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások. Az erre fordítandó időkeret nem lehet kevesebb – csoportonként – 14 óránál (előkészítők, egyes szakkörök).
-
A szabadidő eltöltését szolgáló (érdeklődési kör, szakkör, önképzőkör, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap, kollégiumok közötti verseny, udvar rendben tartása) csoportos és az egyéni törődést biztosító egyéni foglalkozások időkerete – kollégiumi csoportonként – heti 10 óránál nem lehet kevesebb.
A foglalkozások struktúrája
42
Kötelező kollégiumi foglalkozás: a pedagógus által irányított egyéni v. csoportos foglalkozás, megszervezése a kollégium számára kötelező, s azon a tanulók kötelesek részt venni (korrepetálás, szilencium, csoportfoglalkozás...) Kötelezően választható foglalkozások: a pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, melynek megszervezése kötelező, s amelyen meghatározott óraszámban a tanuló választása szerint köteles részt venni (szakkörök, számítógépes foglalkozások, iskolai munkát segítő érdeklődési körök; a környezet tisztaságának, rendjének biztosítása, diák-önkormányzati munka). Hetente legalább egy foglalkozáson való részvétel javasolt, de kiváltható szabadon választott foglalkozással. Szabadon választható foglalkozások: a tanuló egyéni érdeklődése szerinti foglalkozások, amelyek érdeklődési körökben, kreativitást fejlesztő körökben, sportfoglalkozásokon teljesíthetők. Heti legalább két óra szabadon választott foglalkozáson való részvétel – saját választás alapján – kötelező. Egyéni foglalkozások (kiscsoportos foglalkozások): kiemelten egyéni gondoskodást és törődést jelentő foglalkozások. Kollégista tanuló minden iskola által szervezett foglalkozáson (szakkör, sportkör, előkészítő, énekkar, művészeti csoport, stb.) részt vehet. Ha a kollégista tanulónak sok iskolai és egyéb elfoglaltsága van, és ez akadályozza tanulmányi munkáját, akkor az iskolával és a szülővel egyetértésben egyes foglalkozásokról eltiltható.
3.9.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban 3.9.3.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató irányítja. 3.9.3.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja - a pedagógiai programmal összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Az európai ismeretekkel bővített tantervű osztályok európai országokba irányuló kirándulásokon vehetnek részt. A tanulmányutak költségét – egyéb támogatás mellett – a szülők fedezik. A kirándulások szervezése, vezetése önkéntes, arra egyetlen pedagógus sem kötelezhető. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tervezetnek tartalmaznia kell: - a kirándulás célját,
43
-
a kirándulás időpontját, a szálláshely megjelölését, az útvonalat, az igénybe veendő közlekedési eszközt, a költségeit /fő (becslés).
A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kirándulásokra vonatkozó tervet az európai ismeretekkel bővített tantervű osztály a 9. évfolyamon (az első évben) október 31-ig, a 10. és 11. évfolyamokon a megelőző tanév végéig készítik el. 3.9.3.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató írásos engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy héttel az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 3.9.3.4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 3.9.3.5. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, egyéb tanulócsoportok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 3.9.3.6. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 3.9.3.7. A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtári rendet az 44
iskolai munkatervben és az iskolai rendezvénytervben rögzítjük. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati szabályzata intézkedik.
45
3.10. A tanulói jogviszony és a távolmaradás 3.10.1. A tanulói jogviszony és következményei 3.10.1.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Ennek részletes szabályozása a Pedagógiai Programban található. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. A 9. osztályba történő felvételi eljárást a többször módosított 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint kell lebonyolítani. 3.10.1.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyek felelősek a vizsgák törvényes és jogszerű lebonyolításáért. A helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyeknek követelményei az intézmény pedagógiai programjában találhatók. A vizsgák lebonyolítási rendjét, a vizsgák időpontját, az intézmény munkaterve tartalmazza. Az érettségi vizsgát az érettségi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.
3.10.2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása 3.10.2.1. A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi indoklást kell hozniuk. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. Nyelvvizsga miatti távollétet előzetes írásbeli szülői kérés alapján az osztályfőnök engedélyezhet, utólagos igazolás mellett. 3.10.2.2. A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára - előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 6 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. 46
Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos engedéllyel hagyható el! 3.10.2.3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra.
3.11. A jutalmazás és a fegyelmezés elvei és formái 3.11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása 3.11.1.1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 3.11.1.2. A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé lehet tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. Az írásos dicséretek formái: -
szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.
Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepség nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 3.11.1.3. A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek. Az iskolai szintű kiemelt díjazottakról a döntés külön szabályzatok alapján történik. Az osztá47
lyokon belüli díjakról - a lehetőségek függvényében, az igazgatóval és a szaktanárokkal történő előzetes egyeztetés után – az osztályfőnök dönt.
3.11.2. A tanulók fegyelmezése 3.11.2.1. Fegyelmezési intézkedések Azoknak a tanulóknak, akik a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegik, igazolatlanul mulasztanak, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsítanak, fegyelmi intézkedésekkel kell szembenézniük. A fegyelmi intézkedések nem megtorló jellegűek, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszközök, ezért jelentősen befolyásolják a tanulók magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmezési intézkedések a következők lehetnek: 1. Szaktanári intézkedések: - figyelmeztetés, 2. Osztályfőnöki intézkedések: - figyelmeztetés, - intés, 3. Igazgatói intézkedések: - figyelmeztetés, - intés, 4. Nevelőtestületi intézkedések, - figyelmeztetés, - intés. Az írásos fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. 3.11.2.2. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a fegyelmi bizottság jogosult. A tanulót érintő egyéni fegyelmi ügyekben a nevelőtestület tagjaiból álló fegyelmi bizottság dönt, fegyelmi tárgyalást követően. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvények érvényes rendelkezései az irányadók. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők lehetnek: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik osztályba, szobába (kollégista esetén) tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles tanuló esetén), - kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetén), - kizárás a kollégiumból. 3.11.2.3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárásról 48
Az iskolai szülői szervezet és a DÖK közös kezdeményezésére a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására. 1. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez vezető esemény feltárása, továbbá az érdeksérelem feltárása, a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása. Ez csak konkrét személlyel szembeni esetben valósulhat meg. 2. Az egyeztető eljárás működtetése az iskolának nem feladata, csak a szülői szervezet, illetve a DÖK kezdeményezheti. 3. A sérelem orvoslása: Olyan megállapodást kell keresni, melyet fel tud vállalni és teljesíteni a vétséget elkövető tanuló. A megállapodásnak a közoktatási törvényből levonható jogokra és kötelességekre kell épülnie. 4. Az egyeztető eljárás szabályai: - Egyeztető eljárás lefolytatása csak akkor lehetséges, ha az eljárással a kiskorú sértett, valamint a kötelességszegő szülője egyetért. - A fegyelmi eljárás kezdeményezésénél a kiskorú tanuló figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. - A szülő a kézhezvételtől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelenti, ha kéri az egyeztető eljárást. - A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha a szülő nem kéri az egyeztető eljárást, továbbá, ha az iskolába érkezett igény alapján az egyeztetés nem vezetett eredményre. A felfüggesztési idő legfeljebb 3 hónap lehet. 5. Az egyeztető eljárás eredményessége esetén szükséges eljárás: - Ha a kötelességszegő tanuló és a sértett közötti egyeztetési eljárásban megállapodás született, a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. - Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. - A sérelem orvoslására kötött megállapodást írásban rögzíteni kell, mely tartalmazza a megállapodásban foglaltakat, ezt a tanulóközösségben, osztályközösségben meg kell vitatni. A megállapodás írásbeli formáját az egyeztető eljárásban résztvevőknek aláírásukkal igazolni, hitelesíteni kell. 6. Az egyeztető eljárás nem alkalmazható, kezdeményezésére nincs mód az alábbi esetekben: Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai emberi méltóságuknak tiszteletben tartása, valamint a Kt. 19.§. (1) A pedagógus emberi méltósága és emberi jogai alapján. 1. Ha a kötelességszegő tanuló az iskola vezetőit, pedagógusait, egyéb alkalmazottait emberi méltóságában, pedagógusi mivoltában becsületében munkaköre teljesítése közben súlyosan megsértette, részére az egyeztető eljárás lehetősége, kezdeményezése nem lehetséges.
49
2. Ha a kiskorú gyermek az iskola felnőtt dolgozója ellen vétséget követ el, ebben az esetben kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása, súlyosabb esetben rendőrségi feljelentést tehet közfeladatot ellátó személy elleni vétség tárgyában a sértett felnőtt. 3.11.2.5. A fegyelmi eljárás szabályai 3.11.2.5.1. A fegyelmi tárgyalás 1. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét fegyelmi vétség esetén a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. 2. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 3. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. 3.11.2.5.2. A bizonyítás 5. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat leBizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 6. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. 3.11.2.5.3. A fegyelmi határozat 7. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 50
8. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. 9. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek. 10. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 11. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 12. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 3.11.2.5.4. Az eljárást megindító kérelem 13. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 14. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 3.11.2.5.5. A lehetséges fegyelmi büntetések 15. Gimnáziumi tanulók esetében a fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával;
51
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 16. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. 3.11.2.5.6. A kizárás 17. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 18. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. 19. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. 3.11.2.5.7. Vegyes rendelkezések 20. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. 21. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.
52
3.12. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, okiratok hitelesítésének rendje Beírási napló A beiratkozást követően az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel rögzítjük a tanulók adatait, majd a jogszabályoknak megfelelő tartalmú nyomtatványt papírra kinyomtatjuk, minden lapját intézményvezetői aláírással és intézményi bélyegző lenyomattal hitelesítjük, majd roncsolás nélkül szétválaszthatatlan módon bekötjük. Az évek során keletkező változásokat kézírással rögzítjük a dokumentumban. Bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványkönyvet az osztályfőnök kézírással, bebélyegzéssel vezeti, osztályfőnök, igazgató aláírásával hitelesíti. Érettségi bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi tanúsítvány A nyomdai úton előállított tanúsítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt a szakmai vizsga jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Törzslap belívei Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel a tanév végén a miniszter által jóváhagyott szigorú számadású, sorszámozott papírra készült nyomtatvány. A nyomtatvány kétoldalas, a javító vizsga eredményeit utólag, kézzel kell felvezetni. Minden tanév végén új nyomtatvány készül, ezeket évfolyamonként, azon belül ABC sorrendben, a külívben elhelyezve kell a tanulmányok elvégzését követően beköttetni. Az osztályfőnök és az igazgató aláírásával hitelesíti. A törzslapokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola.
53
Törzslap külíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap, belíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi törzslap kivonata Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap belíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Értesítő (ellenőrző) Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével naprakészen vezetik a pedagógusok és az osztályfőnök. Az iskola WEB felületéről elérhető egy hitelesítő beléptetést követően. Természetesen a szülő, illetve a tanuló csak a saját adatait láthatja. Kérésre az osztályfőnök ki is nyomtathatja, bár így elvész interaktivitása. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola papír alapú értesítőt ad ki, melyet az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesít. Itt van helye a szülő aláírásának is, így az osztályfőnök tájékozódhat arról, hogy látta-e a szülő az értesítőt. A félévi értesítőket PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló A digitális naplóban (jellemzően havonta), zárások után keletkező haladási naplót (ami magában foglalja az osztály-, csoport-, és egyéb naplókat is), helyettesítési naplót, egyéni foglalkozási naplót, elmaradt órák naplóját, többlettanítási kimutatást PDF formátumban CD-R lemezre kell kiírni, a lemezt le kell zárni és el kell látni azonosító felirattal. A felirat tartalmazza az iskola nevét, logóját, a tanévet, a lezárt időszak megnevezését. A keletkező lemezt és annak tartalmát nyilvánosságra kell hozni az iskola hálózatán, oly módon, hogy minden érintett dolgozó megtekinthesse a rá vonatkozó adatokat. Ezt követően létre kell hozni egy olyan papír alapú dokumentumot, amelyen egyértelműen azonosítható a keletkezett CD-R (egyedi azonosító szám a lemez belső gyűrűjénél), a rajta lévő fájlok nevei. Az érintett dolgozók a kö-
54
vetkező szöveg alatt táblázatosan, a nevük mellett aláírásukkal hitelesítik annak valódiságát. „A …azonosító számú CD-R-en lévő, a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola …tanévének…időszakára vonatkozó haladási napló.pdf, helyettesítési napló.pdf, egyéni foglalkozási napló.pdf, elmaradt órák naplója.pdf, többlettanítási kimutatás.pdf fájlokat megismertem, tartalmukat tudomásul vettem, aláírásommal hitelesítem.” Erre a papír alapú dokumentumra alulra kerül az intézményvezető aláírása, az intézmény bélyegzőjének lenyomata. A CD-R lemez és a fenti papír együttesen képezi a dokumentálás alapját, együtt, egymás mellett lefűzve, idő szerint folytonosan haladva kell őket tárolni az irattárban. Az év végi naplókivonatokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Órarend Elektronikusan az iskola honlapjáról elérhető, tanár szerinti, osztály szerinti, terem szerinti bontásban. A tantermek ajtaján megtalálhatóak a terem szerinti órarendek. A tanárok, diákok tetszőleges számban nyomtathatnak maguknak az iskola honlapjáról, ha szükségük van papír alapú verzióra. Tantárgyfelosztás Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható, az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. Továbbtanulók nyilvántartása Mivel a felsőoktatási, szakképzési jelentkezések elbírálása a tanulói jogviszony befejezése után van, ezért iskolánk csak a továbbtanulási vágyakat tartja nyilván osztályonként táblázatosan. Étkeztetési nyilvántartás Külön szoftver segítségével történik, ami kezeli az igényeket, kedvezményeket, lemondásokat, befizetéseket, számlázást… A térítési díj befizetéséről számlát állítunk ki.
55
Közösségi szolgálati jelentkezési lap A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Tanulói jogviszony igazoló lapja Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható papír alapú nyomtatvány, az osztályfőnök vagy az iskolatitkár vagy az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. 3.13. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Előállítás Az elkészült dokumentumot PDF formátumban kell előállítani (kinyomtatni). Hitelesítés A PDF dokumentumot az arra jogosult digitális aláírásával látja el. A digitális tanúsítványt (azonosítót) külső hitelesítés-szolgáltatótól (MÁV - informatika, Edukáció, stb...) kell igényelni. Az iskolában erre az igazgató, és az általános helyettes jogosult. Az aláírás létrehozásához használt tanúsítvány azt igazolja, hogy a dokumentum az aláírótól származik, az aláírás pedig azt, hogy nem módosították a dokumentumot. Mivel a saját magunk által létrehozott digitális tanúsítványokat nem hivatalos hitelesítés-szolgáltató állítja ki, az ilyen tanúsítvánnyal aláírt dokumentumokat nem tekintjük hitelesnek. Az aláírásnak láthatónak kell lennie, legalább tartalmaznia kell az aláíró nevét, az aláírás dátumát, az indokot az aláírásra, továbbá a kézírásos aláírás képét. Magát az aláírást a dokumentum végére, a jobb alsó sarokba kell elhelyezni. Akkor fogadható el ez a dokumentum hitelesnek, ha az „Aláírások” tulajdonságainál a következőt látjuk: „Az aláírás érvényes: A dokumentum nem lett módosítva az aláírás alkalmazása óta.” Noha a dokumentum digitális aláírása nem feltétlenül akadályozza meg, hogy megváltoztassák a dokumentumot, azonban az aláírás hozzáadása után nyomon követhetjük a változásokat, és szükség esetén visszatérhetünk az aláírt változathoz. Tárolás Az aláírt, hitelesített PDF fájlokat iktatni kell, majd az iskolatitkár számítógépén elhelyezett erre a célra kialakított mappában el kell tárolni. Év végén (dec.31.) a keletkezett fájlokat CD vagy DVD lemezre ki kell írni, a lemezt le kell zárni, feliratozni, majd az irattárban kell elhelyezni. Ez az archiválás az iskolatitkár feladata.
56
3.14. Védő, óvó rendszabályok 3.14.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 20/2012.(VI.8.) EMMI rendelet 4.§(1) bekezdése értelmében az SZMSZ-ben szabályozni kell a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A rendszeres egészségügyi felügyeletet, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást intézményünk biztosítja. Kollégiumunk egészségügyi ellátását háziorvos végzi. Kollégista tanulóinkat minden nap 10-től 13-ig illetve délután 15-16 óráig fogadja. A rendelés helye: Békéscsaba, Kazinczy u.8. A tanulóink testi és lelki fejlődését, óvását minden kollégának folyamatosan figyelni kell.
3.14.2. Prevenció rendje a gimnáziumban Az intézmény számára kijelölt iskolaorvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat is tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvosi szolgálat közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a 9. és 11. évfolyamokon, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése valamennyi évfolyamon, - védőnői szűrővizsgálat, azaz a 9-12. évfolyam alapszűrése, - színlátás és látásélesség védőnői vizsgálata a 9. évfolyamon, - hallásvizsgálat a 11. évfolyamon, - fogászati szűrés és kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról a védőnő az intézmény igazgatóhelyetteseit tájékoztatja. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. Az iskola és a kollégium egész területén szigorúan tilos a dohányzás. Az a tanuló, aki ezt megszegi, fegyelmezési intézkedésre számíthat, amelynek mértékét az osztályfőnök dönti el saját hatáskörben, ill. javaslatot tehet az általa adhatónál súlyosabb intézkedés foganatosítására. Az osztályfőnök köteles minden olyan tanuló esetében, akiről tudja, hogy dohányzik, értesíteni erről a tényről a szülőt és együttműködni vele a tanuló arról való meggyőzésében, hogy – saját érdekében – hagyja abba a dohányzást.
57
3.14.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai a gimnáziumban Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetek fegyelmét az ügyeletes tanárok biztosítják - az iskolaépületben és az udvaron. Ügyeletes tanárok feladatai 1. Alapvető feladatai: 1. A Házirend szabályai betartásának ellenőrzése. 2. A Házirendet megszegő tanulók figyelmeztetése a szabályok betartására. 3. Szükség esetén saját mérlegelés alapján az osztályfőnök értesítése a Házirendet megszegő tanuló személyéről és a tapasztalt rendellenességről. 4. Szükség esetén segítségnyújtás a hozzá forduló, vagy arra rászoruló tanulónak. 2. További lehetséges feladatai: 1. A tanulók testi épségét veszélyeztető tevékenység észlelése esetén annak azonnali megszüntetése. 2. A tantermek szellőztetése, táblák letörlésére figyelmeztetni a teremben lévő tanulókat, tanulócsoportokat. 3. Figyelni arra, hogy a tanulók rendeltetésszerűen használják az intézmény helyiségeit, berendezési tárgyait, figyelmeztetni az esetleges rongálás beszüntetésére. 4. Figyelmezteti a folyósón közlekedő tanulók közül azokat, akik a többiekre nézve veszélyesen közlekednek. 5. Az épületben sporttevékenységet folytató tanulót felszólítja annak abbahagyására. 6. A tantermekben lévő szemléltető eszközök működését leállítja, az eszközt kikapcsolja. 3. A felügyeleti munka lehetséges ideje: 7.45 – 8.00 illetve 13.00 óráig minden tanórák közötti szünet. 4. A felügyeleti munka helye: a gimnázium A és B épület nem zárható osztálytermei, minden, a tanuló számára nyitott helyisége, folyosói, illetve a tornatermi épület öltözői tömbjének helyiségei és folyosói.; szükség esetén az iskola udvara. Külön felkérés alapján a tanárok diákrendezvényeken ügyelnek. Nagyobb kockázatot jelentő esti és éjszakai iskolai rendezvényeken biztonsági szolgálatot bízunk meg. Tanulói ügyeleti rendszer meghatározott alkalmakkor segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha az intézményben iskolai rendezvény folyik.
3.14.4. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében Feladat a megelőzésben 58
Az intézmény minden dolgozójának, a pedagógusoknak pedig különösen alapfeladata, hogy az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja a tanulóknak, valamint veszélyhelyzet vagy tanulói baleset esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Minden dolgozó ismeri és betartja a munkabiztonsági szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 2. A tanárok az egyes tantárgyak keretében oktatják a tanulók biztonságával és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban folyamatosan figyelemmel kísérik a rájuk bízott tanulók tevékenységét. Megtartják a rendet, s betartatják a tanulókkal a baleset-megelőzési szabályokat. 4. Az osztályfőnökök a tanév elején az első osztályfőnöki órán ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és rendet. A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzése érdekében. A tanulók az ismertetés tényét jegyzőkönyv aláírásával tudomásul veszik. 5. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon foglalkoznak a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek megelőzése érdekében. Az osztályfőnökök a balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóban rögzítik. 6. Az igazgató a munkavédelmi szemlén ellenőrzi az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. 7. Az iskolába csak szabványnak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus jelen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az iskola foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Feladatok tanulói balesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó tanár baleset, sérülés esetén (a baleset színhelyén jelenlévő többi nevelővel együtt) a sérült tanulót elsősegélyben részesíti. Ha kell, orvost hív.) 2. A balesetet okozó veszélyforrást megszünteti, minden tanulói balesetet, sérülést azonnal jelez az igazgatónak. 3. Az igazgató értesíti a szülőket, minden balesetet, sérülést kivizsgál. Tisztázza az okokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A tanulóbalesetet az iskola előírt nyomtatványon nyilvántartja. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetről 3 példányban jegyzőkönyvet készít (fenntartó, tanuló, intézmény). A súlyos balesetet, melynek kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell bevonni, azonnal jelezni kell a fenntartónak.
59
Igény esetén az intézmény lehetőséget biztosít a Szülői Munkaközösségi Választmány és a diákönkormányzat képviselőjének a balesetek kivizsgálásában való részvételre.
3.14.5. A bombariadó esetén szükséges teendők 1. Eshetőségek az intézmény telefonján érkezik bejelentés, a rendőrségre érkezik az intézménnyel kapcsolatos bejelentés, az intézményben gyanús csomag, tárgy található, postai küldeményben levélbomba érkezik. 2. Intézkedések a gimnáziumban a) A veszélyeztetettséget közlő telefonnal azonnal értesíteni kell sorrendben a következőket: a titkárságot, az igazgatót – távollétében a helyettesét, a karbantartó műhelyt, a portát. b) Az iskola vezetője (igazgató vagy helyettese) haladéktalanul értesíti a rendőrségi ügyeletet majd rendelkezik a rendőrség tanácsai, utasításai alapján. c) Az előbbiektől függetlenül a következő intézkedéseket azonnal meg kell tenni: a karbantartók tegyék szabaddá, nyissák ki az épületek kijáratait, az iskolatitkár az iskolarádión keresztül szólítsa fel az órát tartó tanárokat, óraközi szünet esetén a diákokat az épület elhagyására a „Tűzriadó terv”-ben foglaltak szerint: o az „A” épületszárnyból az Andrássy úti kapukon keresztül az iskola előtti térre, o a „B” épületszárnyból az iskola udvarán keresztül a Vécsey utcai kapun át a Vécsey utcai járdára. A vezetőség gondoskodik a további hivatalos intézkedésekről, a bombariadó megszüntetéséről. 3. Intézkedések a kollégiumban ha a kollégium telefonján érkezik bejelentés, az igazgatót vagy a kollégiumvezetőt (távollétükben az ügyeletes tanárt) kell értesíteni a bejelentést kapó ezzel egy időben értesíti a rendőrséget a 107-es telefonszámon, a „Tűzriadó terv”-ben foglaltak szerint ki kell üríteni az épületet, a gáz-főcsapot el kell zárni, nem kell áramtalanítani, az épület körül 100 m-es körzetben az embereket el kell távolítani, az épületben – a legtájékozottabb ember kivételével – senki nem maradhat,
60
aki várja a rendőrség szakembereit és segíti munkájukat (a „Tűzriadóterv” mellékletét képező épület-alaprajzot rendelkezésükre kell bocsátani), továbbiakban a rendőrség utasításának megfelelően kell eljárni, a mellékelt adatlapot ki kell tölteni. 4. Ha a rendőrséghez érkezik az intézménnyel kapcsolatos bejelentés: A rendőrség tájékoztatásának meghallgatása után az épületet ki kell üríteni, a rendőri szakemberek utasításait be kell tartani. 5. Ha az intézményben gyanús csomag, tárgy található: a „csomag”-ot őrizni kell, vagy körbe kell keríteni (ügyeletes tanár, vezető), a csomag környékéről az embereket el kell távolítani, a rendőrség értesítésével egyidejűleg az épületet ki kell üríteni („Tűzriadó-terv” szerint), a csomaghoz senki nem nyúlhat, a rendőri intézkedésnek megfelelően kell cselekedni, a portán szolgálatot teljesítő rögzítse az „idegen” mozgást. 6. Ha postai küldeményben levélbomba érkezik: ismérvek: vastagabb a normál levélnél, nincs feltüntetve feladó, nem létező személy a feladó, postai bélyegző nincs vagy olvashatatlan, tapintáskor keményebb tárgyat, anyagot (vezetéket) is lehet érezni, a postai név valós, de a közvetlen címzett ismeretlen. teendők: felbontani TILOS! biztonságos helyen (páncélszekrényben vagy üres helyiségben) kell tartani, a rendőrséget értesíteni kell. (Bombariadónál a riasztást úgy kell elrendelni, mintha tűzriadó lenne!) 7. A bombariadónál a legsürgősebb helyszíni intézkedéseket követően az igazgató vagy helyettese értesíti a fenntartót és működtetőt. Ha a bombariadó érettségi vizsgák idejére esik, az intézkedéseknél az érettségi vizsgaszabályzatot figyelembe kell venni, és tájékoztatni kell.
3.15. A létesítmények és helyiségek használati rendje 3.15.1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok 3.15.1.1. Az épületek rendje A gimnáziumi főépület főbejárata felett címtáblát, az épület homlokzatán a Magyarország és az Európai Unió zászlait, a tantermekben Magyarország címerét és a névadó - Andrássy Gyula - arcképét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása az ügyeletes karbantartó feladata.
61
Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, - a közlekedési szabályokat betartani. 3.15.1.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a gimnáziumi főépület nyitott kapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. Az ügyeletes karbantartó feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak be az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A termek kulcsainak egy példányát a portán kell őrizni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a karbantartó ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is.
3.15.2. Az intézmény létesítményeinek illetve helyiségeinek használati rendje 3.15.2.1. Az iskola tanulóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban a) Az iskola minden tanulójának joga van az iskola nevelési-oktatási céljaira kialakított és erre használt létesítményeinek, helyiségeinek a rendeltetésszerű használatára. b) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló 18.00 óráig tartózkodhat az iskolában, a házirend betartásával. c) A tanulók a tantermekben , a klubban, az udvaron és az udvari sportlétesítményeken, a folyosókon, a mosdókban, az öltöző-zuhanyzó részben tanári felügyelet nélkül is tartózkodhatnak. d) A tanulók a tantermekben és szaktantermekben lévő felszereléseket, eszközöket csak szaktanári irányítással vagy engedéllyel használhatják. Minden tanuló köteles betartani a szaktantermek, könyvtár, olvasó ebédlő rendjét, melyet a termekben kifüggesztett rendelkezések szabályoznak.
62
e) A tanulók az általuk használt létesítmények, helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak. f) Az egyes helyiségekben található eszközöket, felszerelési tárgyakat csak tanári utasításra vihetik át más helyiségbe. Az iskola épületéből csak igazgatói engedéllyel vihetik ki. g) Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés engedélyezi, felnőtt ügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. Nagyobb létszámú várható külső résztvevők (meghívottak, vendégek stb.) esetén a szervezők az igazgatóval egyeztetett módon hivatásos őrző-védő szolgálatot kötelesek biztosítani. 3.15.2.2. Az iskola dolgozóinak lehetőségei, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban a)
A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola igazgatója gondoskodik, a rend és a tisztaság fenntartása minden felnőtt dolgozó kötelessége.
b)
Az iskola tanulmányi épülete és a zárt telkén lévő ebédlő épület és a tornaterem, riasztóberendezéssel védettek.
c)
A dolgozók joga az iskola minden helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata.
d)
A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelőoktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.
e)
Magáncélú igénybevétel csak igen kivételes esetben, igazgatói engedélylyel lehetséges.
f)
Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelésének épségéért, rendjéért, a használatba vevő – a használat időtartama alatti sérülések tekintetében – anyagilag felelős.
g)
Az egyes létesítmények helyiségek felszerelési tárgyait, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetekben – általában tanítási szünetekben – igazgatói engedéllyel ettől el lehet térni.
h)
Az egyes létesítmények, helyiségek használatakor mindenki köteles a takarékossági, tűzvédelmi (pl. dohányzás), munka- és balesetvédelmi előírásokat betartani.
i)
Dohányozni az intézmény egész területén tilos..
63
j)
A szertárakat az igazgató által megbízott szertárfelelős tanárok kezelik. Ők gondoskodnak a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelősök megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért.
k)
A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermek használati rendjét a szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben - jól látható helyen - külön ki kell függeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi terem, labor stb.) használatához.
l) A berendezések használata Az intézmény területén és annak helyiségeiben kizárólag a leltárkönyvben szereplő bútorok találhatók. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és megőrizni, másik példánya az igazgatónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdasági irodában meg kell semmisítenie a leadott példányt. 3.15.2.3. A létesítmények illetve helyiségek külső szervek vagy magánszemélyek részére történő bérbeadásának rendje a) Az intézmény egyes helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek használatát átengedheti közérdekű célra külön intézkedés, illetőleg megállapodás szerint. Használatra történő átadás előtt indokolt esetben az adott munkaközösség véleményét ki kell kérni. A bérbeadó nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. Törekedni kell az intézmény számára anyagilag előnyös szerződés kötésére. b) A bérbeadás engedélyezője az igazgató, ügyintézője a gazdasági vezető. c) A gazdasági vezető az igazgatóval történt egyeztetés után – az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével – önállóan - megköti a szerződéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét,
64
-
folyamatosan gondoskodik a szerződési feltételek kölcsönös betartásáról, elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. a terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás, vagy az ügyeletes karbantartó adja át, a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra.
d) Az iskola kezelésében lévő bükkszentkereszti diáktábor működtetésével, hasznosításával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket a gazdasági vezető gyakorolja. Évenként az intézményi vezetőséggel egyetértésben hasznosítási tervet készít, amely figyelembe veszi az intézmény belső igényeit és a partnerkapcsolatok esetleges igényeit is. 3.15.2.4. Vagyonvédelem és kártérítés Az igazgató felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az igazgató tudomására hozni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozóknak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető feladata a kár felmérése és a kártérítésnek szülővel, gondviselővel történő rendeztetése, minimálisan 50%-ig. 3.13.2.5. Az iskolai létesítményekkel kapcsolatos személyi és tárgyi védő és óvó előírások a) Az iskolai épületegyüttes folyamatos őrző védelem alatt áll: - éjjel-nappali portaszolgálat - épületenként elektronikus riasztóberendezéssel. Az épületekbe be- és kilépést nappal az Andrássy út felőli bejárat valamint a Vécsey utcai gazdasági bejárat biztosítja. A Vécsey utcai gazdasági bejáraton csak járművel – külön engedély birtokában – felnőttek és külső szolgáltatók közlekedhetnek. Külön engedélyeket csak az igazgató adhat. b) Idegenek az iskola területére csak a portaszolgálat által ellenőrzött módon léphetnek be. A portaszolgálatot ellátó alkalmazott köteles a belépő (szülő, ügyfél stb.) jogosultságáról a titkárság, a nevelők, a gazdasági iroda, a kollégium segítségével meggyőződni. Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. c) Szokatlanul viselkedő vagy gyanús egyének megjelenését azonnal jelezni kell a titkárságra. Erőszakos behatolás vagy garázdálkodás esetén azonnal a rend-
65
őrségi ügyelethez kell fordulni, s ezt utóbb a titkársággal haladéktalanul közölni kell. 3.15.2.6. A kollégiummal jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje A tanulók, dolgozók ismerősei, hozzátartozói stb. a gimnázium portáján (ellenőrzésén) át léphetnek be kollégiumunk területére. A diákügyeletesek fogadják, igazítják el, kísérik a keresett tanárhoz, diákhoz, kollégiumvezetőhöz. A vendégek, látogatók a hálószobákba csak tanári engedéllyel léphetnek be. Beszélgetés, ügyintézés után el kell hagyniuk intézményünket. 3.15.2.7. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Épületeinkben, területeinken csak az intézményt igénybe vevő diákok személyiségfejlődését elősegítő reklámok elhelyezése megengedett. Reklámot és reklámnak minősülő felhívást az intézményben nyilvános helyen kitenni csak az igazgató illetve a kollégiumvezető engedélyével lehet.
3.16. Az SZMSZ 2006. szeptember 1-től érvényes kiegészítése a munkaidő-nyilvántartásról A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: 1.) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejét jelenléti íven tartjuk nyilván. A jelenléti ívet az alkalmazottak naponta vezetik. 2.) A jelenléti íveket a titkárság kötelessége megőrizni. 3.) A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejét az intézmény által fejlesztett munkaidő-nyilvántartási szoftver segítségével vezetjük. A pedagógusok által beírt adatokból a szoftver hetente és a kéthavi elszámolási ciklus után összesítést készít. A pedagógusok a kéthavi összesítést kinyomtatják és ellenőrzés után aláírásukkal hitelesítik. A hitelesített dokumentumot a tárgyciklus után következő hónap 3. napjáig átadják a szervezési igazgatóhelyettesnek, aki köteles megőrizni azokat. A nyilvántartó laphoz a távollétet igazoló dokumentumokat mellékelni kell. A munkaidő nyilvántartását a pedagógusnak a szoftver segítségével naponta vezetik. 4.) A szervezési igazgatóhelyettes a pedagógusok által készített munkaidőnyilvántartásban foglaltakat szúrópróbaszerűen ellenőrzi a naplók és egyéb dokumentumok segítségével. 5.) A pedagógusok munkaidő nyilvántartásánál használt szoftvert az iskolai rendszergazda az igazgató által meghatározott adatok segítségével fejleszti, működteti és karbantartja. A kéthavi elszámolási ciklus kezdete előtt a szervezési igazgatóhelyettes irányításával a rendszergazda a szoftver beállításait aktualizálja. A szoftver beállításait az igazgató engedélyével csak a rendszergazda módosíthatja.
66
6.) A szoftver vagy a számítógépes rendszer esetleges hibája esetén a szoftver által készíthető nyilvántartó laphoz hasonló dokumentumon kell rögzíteni a munkaidő nyilvántartást. 7.) A szabályszerűen kitöltött és a közalkalmazott által aláírással hitelesített munkaidő-nyilvántartásokat alapbizonylatként kell szabályszerűen megőrizni és kezelni. 8.) A nem közalkalmazotti jogviszonyban (óraadói stb.) foglalkoztatott pedagógus munkaidejét és teljesítményét a szervezési igazgatóhelyettes egyedi nyilvántartási lapon vezeti, amely alapja az elszámolásnak. 9.) A tanítási órák, és a foglalkozások rendjét a tárgyi tanévre jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend szabályozza. Ettől eltérés csak a teljes órarend módosítása alapján lehetséges. .
67
4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Ez a fejezet a jogszabályi változások életbelépése után fog elkészülni.
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5.1. Az SZMSZ módosítása Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
5.2. Az SZMSZ mellékletei Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, amelyek a SZMSZ mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. Az SZMSZ mellékletei a következők: -
Adatkezelési szabályzat
-
Iratkezelési szabályzat
-
Munkaköri leírás minták
-
Könyvtári SZMSZ
-
Gimnáziumi DÖK SZMSZ
-
Kollégiumi DÖK SZMSZ
-
Szülői Munkaközösség Választmány SZMSZ
5.3. Érvényességi rendelkezések 5.3.1. Jelen SZMSZ érvényességi ideje: 2013. szeptember 1. – 2015. augusztus 31-ig. 5.3.2. A módosítás módja, lehetséges indokai: a/ A módosítást kezdeményezheti : - a nevelőtestület, - a fenntartó b/ Helyi érdekektől független (pl. törvényi) kényszerítő módosítások c/ A módosítás lehetséges indokai: - az intézmény szervezetének, működése valamely elemének megváltozása, - fenntartói és iskolahasználati részről új tartalmi, szervezeti igények felvetődése. 5.3.3. Az SZMSZ felülvizsgálata: kétévenként. 5.3.4. A módosítási folyamat vázlata: a/ Az intézményvezető kezdeményezi a módosítással foglalkozó fórum összehívását. Döntés előkészítő - érdekegyeztető fórumok a módosítási folyamatban:
munkaközösség-vezetők értekezlete (ha szükséges), Szülői Munkaközösség Választmánya, a véleményezési jog érvényesítésével Diákönkormányzatok vezetőségei a véleményezési jogérvényesítésével. b/ A javaslatokkal együtt a módosítás nevelőtestület elé kerül: nevelőtestületi módosítási javaslat kidolgozása. d/ A nevelőtestületi javaslat beterjesztése a fenntartóhoz. 5.4. Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ az alábbi módokon és helyeken ismerhető meg: 1. Az intézmény honlapján közétesszük. 2. 1 példány a gimnázium tanári szobájában. 3. 1 példány a kollégium tanári szobájában. 4. 1 példány a gimnázium titkárságán. 5. 1 példány a gimnázium portáján. Valamennyi elérhető a szülők számára is.
5.5. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása Jelen SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése után az intézményi nevelőtestület 2013. október 1. napján elfogadta. A SZMSZ-el kapcsolatban a gimnáziumi Szülői Munkaközösségi Választmány és mindkét diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogát gyakorolta.
Békéscsaba, 2013. október 01.
Komáromi István intézményvezető
Az Andrássy Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának véleményezése 1.) A nevelőtestület állásfoglalása A nevelőtestület az intézmény módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát – benne a helyi tantervvel – a 2013. március 21-i értekezletén 33 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta. Az akkor lefogadott szöveget jogszabályi változások miatt a nevelőtestület 2013. október 01-én módosította. Békéscsaba, 2013. október 15. …………………………… Komáromi István intézményvezető 2.) A Szülői Munkaközösségi Választmány állásfoglalása A Szülői Munkaközösségi Választmány az intézmény módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2013. október 10-én véleményezte. Békéscsaba, 2013. október 15. ..……..…………………….. Gulyás Stefánia Krisztina az SZMV elnöke 4.) A Gimnáziumi Diákönkormányzat állásfoglalása A gimnázium Diákönkormányzata az intézmény módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2013. október 10-én véleményezte. Békéscsaba, 2013. október 15. ……………………… Hortobágyi Viktor a DÖK elnöke 5.) A Kollégiumi Diákönkormányzat állásfoglalása A Kollégium Diákönkormányzata az intézmény módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2013. október 10-én tartott ülésén véleményezte. Békéscsaba, 2013. október 15. ………………………. Forrás Tünde a DÖK elnöke
