SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJÁNAK
SZAKMAI PROGRAMJA
2016.
TARTALOM
I. II.
III.
Az intézmény azonosítói 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe Az intézmény célja és feladata 1. A Gondozási Központ által biztosított ellátások formái 2. Jogszabályi háttér 3. Az ellátási típusok együttműködésének rendje 4. Demográfiai mutatók 5. Az ellátásban részesülők száma Az intézmény által nyújtott szolgáltatások részletes bemutatása 1. Étkeztetés 1.1. A szolgáltatás célja és feladata 1.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 1.4. Az ellátás igénybevételének módja 1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 2. Házi segítségnyújtás 2.1. A szolgáltatás célja és feladata 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 2.4. Az ellátás igénybevételének módja 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 3. Család- és gyermekjóléti központ 3.1. A szolgáltatás célja és feladata 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 3.4. Az ellátás igénybevételének módja 3.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 4. Család – és gyermekjóléti szolgálat 4.1. A szolgáltatás célja és feladata 4.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 4.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 4.4. Az ellátás igénybevételének módja 4.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 5. Helyettes szülői ellátás 5.1. A szolgáltatás célja és feladata 5.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 5.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 5.4. Az ellátás igénybevételének módja 5.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 6. Idősek klubja 6.1. A szolgáltatás célja és feladata 6.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 6.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége
5 5 5 6 6 7 8 8 9 9 9 10 10 11 11 12 12 12 14 14 16 16 23 24 24 24 25 32 32 33 34 34 34 36 36 37 37
6.4. Az ellátás igénybevételének módja 6.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 7. Nappali Melegedő 7.1. A szolgáltatás célja és feladata 7.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 7.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 7.4. Az ellátás igénybevételének módja 7.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 8. Éjjeli Menedékhely 8.1. A szolgáltatás célja és feladata 8.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 8.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 8.4. Az ellátás igénybevételének módja 8.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 9. Idősek Otthona 9.1. A szolgáltatás célja és feladata 9.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 9.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 9.4. Az ellátás igénybevételének módja 9.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás 10. Emelt Szintű Idősek Otthona 10.1. A szolgáltatás célja és feladata 10.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői 10.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége 10.4. Az ellátás igénybevételének módja 10.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás IV. Tájékoztatási kötelezettség V. Térítési díj VI. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme, a panaszjog gyakorlásának módja 1. Az ellátottak jogainak védelme 2. Az ellátottak jogai 3. Gyermeki jogok 4. Szülői jogok 5. A szociális szolgáltatást végzők jogvédelme VII. Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás módja VIII. Az intézmény külső kapcsolatai, más intézményekkel történő együttműködés IX. Általtalános rész
38 39 39 39 40 40 41 41 41 41 42 42 42 42 43 46 49 49 49 50 53 56 56 57
60 60 61 64 65 65 65 66
A szakmai program mellékletei 1. 2. 3. 4. 5.
Házirend (Siófok, Korányi S.u.1/a,1/b) Házirend (Siófok, Bajcsy-Zs. u.224.) Az ellátásban részesülőkkel kötendő megállapodások SZMSZ és Szervezeti ábra Korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai
I. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓI
Az intézmény neve: Székhely: Telefonszáma:
Szociális ellátást biztosító telephelyek
Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: A felügyeleti szerv neve:
Siófok Város Gondozási Központja 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a. 84-310-547 84-310-746 84-311-013 Siófok, Korányi S. u. 1/a Siófok, Korányi S. u. 1/b Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Tel: 84-310-103 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Tel.: 84-317-788 Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
Az intézmény módosított Alapító Okiratát Siófok Város Képviselőtestülete 227/2015. (XI. 25.) számú határozatával hagyta jóvá. 1. Az intézmény szociális ellátórendszerben betöltött szerepe Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását integráltan, a Gondozási Központ intézményén keresztül valósítja meg. Célja ezzel a rászorulók szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének könnyítése, az ellátás hatékonyabbá tétele. Mivel a szolgáltatások egymásra épülnek, az ellátottak számára a rendszer átjárhatóbb, a nyújtott segítség hatékonyabb lehet. II. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA ÉS FELADATA A Gondozási Központ integrált szociális intézmény. Siófok területén biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Siófok, Siójut településeken ellátja a családsegítés, a házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. Fő feladata az önmagukat ellátni képtelen vagy csak segítséggel képes, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló egyénekről, családokról való gondoskodás. Cél: Olyan intézmény működtetése, melyben a rászorulók szociális helyzetüknek, egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek, a jogszabályokban meghatározott módon kialakított intézményben, megfelelő szak-alkalmazotti létszám biztosításával. Céljaink megvalósításához az alábbi alapértékeket határoztuk meg: Szükségletközpontúság Biztonság Kiegyensúlyozottság Szükségletközpontúság: Az ellátottak és intézményben élők egyénre szabott fizikai és mentális ellátásban részesüljenek. Törekszünk arra, hogy minden ellátottunk részére életkori sajátosságainak, adott élethelyzetének megfelelő gondozást nyújtsunk. Biztonság: Az intézményben élők számára egyik fő célunk a biztonság megteremtése, mind a
fizikai mind a mentális gondozás szempontjából. Kiegyensúlyozottság: A különböző szolgáltatásokat igénybevevők, az intézményben élő és az újonnan érkezett ellátottak pszichés vezetése, a beilleszkedés segítése, kiegyensúlyozott színvonalú ellátás biztosítása. 1. A Gondozási Központ által biztosított szociális ellátások formái Az alapszolgáltatások keretében:
étkeztetés házi segítségnyújtás család- és gyermekjóléti központ család- és gyermekjóléti szolgálat önálló helyettes szülő idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) nappali melegedő
( Siófok, Siójut) ( Siófoki Járás települései) ( Siófok, Siójut, Balatonvilágos)
A szakosított ellátás keretében:
idősek otthona emelt szintű idősek otthona hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen
2. Az intézmény szakmai munkáját az alábbi jogszabályok alapján végzi: 1993. évi III. törvény 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 29/1993.(II.7.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1998. évi LXXXIV. törvény A családok támogatásáról, 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet A családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011.évi CXII. törvény Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 2012. évi I. törvény Munka Törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 9/2000.(VIII.4.)SZCSM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Siófok város helyi rendelete a szociális ellátásokról. Siófok Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrációjával komplex és magas színvonalú ellátást kíván biztosítani a városban élő időskorúak, hajléktalan személyek, illetve szociális szempontból nehéz élethelyzetbe került egyének, családok, gyermekek részére. Az ellátottakról való szociális gondoskodás módszerei:
Aktív felkutatás, hiszen az idejében elkezdett gondozással lehet csak az állapotromlást megelőzni. A városban élő időskorúak, veszélyeztetett családok, hajlék nélküliek regisztrálása, még akkor is, ha adott időben nem szorul gondozásra. A velük való törődés puszta tudata is biztonsággal tölti el legtöbbjüket. Helyzetfelmérés és a dokumentációk pontos vezetése a változások megítélésénél nélkülözhetetlen. Az előírt, megbeszélt intézkedések megtörténtének és következményeinek ellenőrzése, mely az állapotváltozás okainak megítéléséhez szükséges. E nélkül nem tudható, hogy eredményes volt-e a gondozás vagy más formát kell választani.
3. Az egyes ellátási típusok együttműködésének rendje 2009. január 1-től a siófoki hajléktalan ellátás különböző típusai, Nappali Melegedő, Éjjeli Menedékhely és a Városi Konyha, valamint a Családsegítés, a Gondozási Központ már működő szolgáltatásaihoz integráltan lett megszervezve. 2013. január 1-től az intézmény feladatai kibővültek a gyermekjóléti szolgáltatás és helyettes szülői ellátás biztosításával. 2016. január 1-től a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a helyettes szülői ellátás a Család-és Gyermekjóléti Központ keretein belül működik. A házi segítségnyújtás ellátási területe Siófok és Siójut, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás ellátási területe Siófok, Siójut és Balatonvilágos települések. Az ellátási típusok szervesen összefonódnak. Az ellátottak köre évek óta szinte azonos, az ellátás típusai között körforgásban vannak. A Nappali Melegedő, a Városi Konyha és az Éjjeli Menedékhely egy épületben, az intézmény Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. szám alatti telephelyén található. A Városi Konyhán az étkezést igénybe vevő személyek kétharmada hajléktalan az ellátottak kisebb része családsegítésre szoruló kliensekből tevődik ki. A családgondozás és a hajléktalan ellátás szoros jelzőrendszeri kapcsolatban áll egymással. A családsegítő szolgálat munkája során a veszélyeztető jelek felismerése (pl. szenvedélybetegség, eladósodás) esetén közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a hajléktalan ellátásban dolgozó kollegákkal, és ez így hatékonyabb problémamegoldást tesz lehetővé. A még relatíve jobb szociális helyzetben lévő klienseknél, a hajléktalanság fenyegető szakaszában - a szakemberek segítségével és a családsegítés speciális szolgáltatásainak alkalmazásával - az állapotromlás megakadályozható illetve visszafordítható.
Az időskorúak szociális ellátása a Gondozási Központ keretein belül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és a normál ápolást-gondozást nyújtó, illetve az emelt szintű idősek otthona szolgáltatásain keresztül valósul meg. Az időskorú lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a) lettek megszervezve. Az idősek otthona a székhely és a közvetlen szomszédságában lévő telephelyen (Siófok, Korányi S. u. 1/b) kapott helyet. Általában elmondható, hogy az idősellátás szakosított formáit igénybevevők korábban az alapszolgáltatások valamelyikében már részesültek. Az idősotthoni ellátásban részesülők gyakran a kórház krónikus osztályáról érkeznek. 4. Demográfiai mutatók * Siófok és a Siófoki Járáshoz tartozó települések lakosságszáma (2015) Települések Siófok Ádánd Balatonendréd Balatonföldvár Balatonöszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonvilágos Bálványos Kereki Kőröshegy Kötcse Nagyberény Nagycsepely Nyim Pusztaszemes Ságvár Siójut Som Szántód Szólád Teleki Zamárdi Összesen
Lakosságszám 25 024 2 198 1 378 2 374 547 2 996 2 213 1 885 1 408 573 562 1 405 527 1 397 397 306 382 1 909 618 730 672 581 216 2 664 52 962
0 – 18 évesek 4 164 402 225 300 76 555 281 274 212 107 76 165 71 254 68 62 38 364 130 150 70 63 50 407 8 564
(forrás: SKÖH, 2015. január 1-jei adat)
5. Az ellátásban részesülők száma ** A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat igénybevevők száma a 2013. éves statisztika alapján: Étkeztetés: Népkonyhai ellátás: Házi segítségnyújtás:
70 fő 37 fő (naponta beírt jelenlét) 54 fő
Családsegítés: Gyermekjóléti szolgáltatás: Helyettes szülői ellátás: Idősek nappali ellátása: Nappali Melegedő: Éjjeli Menedékhely:
1489 fő 339 fő 177 fő 195 fő 0 fő 6 fő 36 fő 33 fő
Idősek Otthona: Emelt Szintű Idősek Otthona:
(a szolgálatnál megfordult kliensek száma) ( ebből az új kliensek száma) (rendszeresen gondozottak száma) (kizárólag tanácsadáson megjelent) ( naponta beírt jelenlét) ( naponta beírt jelenlét)
76 fő 13 fő
** ( A Gondozási Központban ellátottak száma az intézmény 2013. évi adatszolgáltatása alapján)
III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA
1. Étkeztetés 1.1 A szolgáltatás célja, feladatai: Étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodnunk, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátás célja, hogy az ellátási területen élő valamennyi rászorulónak biztosítani tudjuk ezt a fajta segítséget. 1.2 Az ellátandó célcsoport jellemzői A koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségük, valamint hajléktalanságuk miatt rászoruló egyének. Étkeztetés (lakcímre történő kiszállítással)
siófoki állandó lakcímmel rendelkező személyek ha az igénylő kora vagy egészségi állapota miatt önmaga nem képes biztosítani napi egyszeri meleg étkeztetését.
Városi konyha: Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, jövedelemmel nem rendelkező személyek, vagy akinek jövedelme annyira alacsony, hogy abból a napi egyszeri meleg étkezés nem biztosított, állandó vagy ideiglenes lakcímbejelentéssel vagy lakcímbejelentés nélkül életvitelszerűen Siófokon élő, krízishelyzetben lévő felnőtt és kiskorú személyek.
1.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Étkeztetés személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatás. Siófok városa az étkeztetést kétféle formában szervezte meg. A hajléktalan személyek részére a népkonyhán (Városi Konyha) biztosít lehetőséget a napi egyszeri meleg étkezésre, míg az étkezést saját otthonukba kérő rászorultak, időskorúak ellátását az étel házhoz szállítatásával oldja meg (területi étkeztetés), de emellett lehetőség van az étel intézményben történő elfogyasztására is. A területi étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk szervezett formában. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi. Az ellátást igénybevevők száma nincs korlátozva. Az ellátás hétfőtől szombatig biztosított, vasárnap és ünnepnapokon nem biztosítjuk a házhozszállítást. Diétás étkezés csak intézményen belüli ellátási formánál kérelmezhető. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán (Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224.) biztosított 40 fő részére. A 95/1999.(VI.24.) sz. Képviselőtestületi határozat alapján maximum 40 férőhelyen hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben levő felnőtt, és kiskorú személyek napi egyszeri étkeztetése , az étel hazaszállításának biztosítása nélkül. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán helyben fogyasztással történik, kivéve kiskorúak esetében. Részükre a szülő/törvényes képviselő éthordóban viheti el az ebédet. A népkonyhai ellátás munkanapokon 11.30-13.30 közötti időszakban vehető igénybe. Diétás étkezés nem biztosított. Nagyobb ünnepeken (karácsony, újév, húsvét) anyagi lehetőségeinkhez mérten szeretetvendégség keretében meleg ételt vagy hideg élelmet biztosítunk az arra rászorulóknak. Több napos ünnep esetén ezzel próbáljuk megakadályozni, hogy a kliensek ellátatlanul maradjanak. 1.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A területi étkeztetés biztosításához a kérelmet írásban az intézmény formanyomtatványán kell benyújtani az intézményvezetőnek. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolást. A népkonyhai étkezés iránti igényt a hajléktalan személyeknek szóban, a krízishelyzetben lévő családok, személyek esetében írásban, az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más
szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az étkeztetésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük (népkonyhai ellátás kivételével). A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal (kivéve a városi konyhán étkező hajléktalan személyek). A szolgáltatás igénybevételének dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 4.sz. melléklete szerinti étkeztetésre, illetve népkonyhai ellátásokra vonatkozó igénybevételi naplóban történik. A népkonyhai étkeztetés térítésmentes, míg az egyéb étkeztetési formákért a hatályos jogszabályok és Siófok város helyi szociális rendelete alapján megállapított térítési díjat kell fizetni. 1.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Az étkezés iránti igényt személyesen a Gondozási Központ irodájában (Siófok, Korányi S. u. 1/a), népkonyhai ellátás esetén a Nappali Melegedő (Siófok, Bajcsy Zs. u. 224.) szociális munkásánál lehet kérelmezni. Az ellátás biztosításáról az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Az igénylő saját otthonában biztosított étkezés esetén, ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói személyesen keresik meg illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot. Étkeztetésnél az ebédek lemondása, illetve szüneteltetésének bejelentése személyesen illetve telefonon történhet a megállapodásban leírt határidők betartásával.
2. Házi segítségnyújtás (Siófok, Siójut) 2.1. A szolgáltatás célja, feladata Az ellátás célja a bentlakásos intézményi ellátás késleltetése, hogy a gondozottak az intézmény által nyújtott segítséggel minél tovább tudják saját lakókörnyezetükben, családjukkal élni életüket. Azon személyek gondozását jelenti, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátását, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátás magában foglalja a meleg étel házhozszállítását, bevásárlást, a testi- személyi higiénia biztosítását, az orvoshoz kísérést, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködést.
2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Ha a kérelmező
az ellátási terület településein állandó lakcímmel rendelkezik, ellátását saját maga nem képes megoldani,
ellátásáról senki sem gondoskodik, napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkezik.
2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A házi segítségnyújtás az alapszolgáltatások keretében nyújtott olyan ellátási forma, mely a szolgáltatást igénybe vevő részére biztosítja önálló életvitelének fenntartását saját lakásán, lakókörnyezetében. A területi gondozás célja, hogy fenntartható legyen a nyújtott segítséggel a gondozott aktivitása, izoláció ne alakuljon ki, és hosszabb időre elkerülhető legyen az olyan mértékű állapotromlás, amely miatt intézményi elhelyezés, illetve kórházi kezelés válik szükségessé. A házi segítségnyújtás akkor felel meg a gondozottak igényeinek, ha: szervezett formában biztosított, tehát az egész ellátási területre kiterjed, rendszeres és folyamatos, az orvosi gondozással rugalmasan együttműködik, igazodik a gondozott igényeihez, tiszteletben tartja az idős embert, bánásmódjával megnyeri bizalmát és feloldja függőségi érzését. A várható eredmények: Az ellátottaknak nyújtott segítséggel késleltetni képes a betegségek romlását, megakadályozza a kóros idő előtti öregedést. A szolgáltatás rendszeressége: Az ellátás a hét 5 napján (illetve munkanapokon) biztosított. Az intézmény működési engedélyében szereplő maximálisan ellátható személyek száma 135 fő. A szolgáltatás iránti igénybejelentés esetén az ellátottak számára nyitva álló helyiségek: 8600 Siófok, Korányi S. u. 1/a Telefon: 84-311-013 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Telefon: 84-355-033 2.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a jogosultság fennállása esetén biztosítja az ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM r. 1. sz. melléklet I.rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást.
A házi segítségnyújtásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A szolgáltatás biztosítása előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy megvizsgálja az ellátást igénylő gondozási szükségletének mértékét. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolási igény és az önkiszolgálási képesség. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. Az intézményvezető a gondozási szükséglet vizsgálat eredményéről a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 4. sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultság esetén az intézményvezető a szóbeli értesítést követően írásbeli megállapodást köt az ellátottal. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Házi segítségnyújtást csak fertőzésmentes lakókörnyezetben biztosítható. Az igénybevevő által a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj számítás alapja, az ellátott rendszeres havi jövedelme. Az igénylő által kitöltött 9/1999. (XI.24.) SzCsM r. 1.sz. melléklet II. rész szerinti jövedelemnyilatkozat alapján az intézményvezető jövedelem vizsgálatot végez és megállapítja a fizetendő térítési díjat, melyről az ellátott a megállapodás megkötésével egyidejűleg írásban értesül. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelemvizsgálat. A házi segítségnyújtás módját az igénylő egyéni szükségletei határozzák meg, a gondozási feladatokról egyéni gondozási tervet kell készíteni. Az ellátott állapotában bekövetkezett változásokról a házi gondozást végzők, a háziorvos javaslatának figyelembevételével gondozási-ápolási lapot vezetnek. A gondozási terv tartalma három havonta, illetve jelentős állapotváltozás esetén felülvizsgálatra kerül. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges.
A házi segítségnyújtást végző dolgozók napi gondozási tevékenységükről a 29/1993. (II. 17.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti gondozási naplót vezetnek. 2.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A házi gondozás iránti kérelem beadása a Gondozási Központ irodájában, illetve az ellátási terület településein kijelölt helyeken személyesen történik az ellátást igénylő, hozzátartozója, illetve törvényes képviselője által. A kérelmekről az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Ha a kérelmező mozgásában korlátozott illetve betegsége miatt nem tudja ügyeit személyesen intézni, akkor a Gondozási Központ dolgozói az ellátás megkezdése előtt személyesen keresik meg, illetve telefonon tartják vele a kapcsolatot.
3. Család- és gyermekjóléti központ Ellátási terület: (Siófoki Járás települései) Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Bálványos, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagyberény, Nagycsepely, Nyim, Pusztaszemes, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Szántód, Szólád, Teleki, Zamárdi. 3.1. A szolgáltatás célja, feladata Ellátja a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait, valamint a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése és a 40/A. § szerinti feladatokat. A Siófoki Járáshoz tartozó településeken élők számára egyéni és csoportos speciális szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, programok nyújtása. Hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása. A járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok részére szakmai támogatás nyújtása. Alapvető célok: A Siófoki Járás településein élők számára a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása. A járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok feladatainak szakmai támogatása, részükre rendszeres konzultáció nyújtása. A család- és gyermekjóléti központ fő feladatai: Egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása keretében: Utcai és lakótelepi szociális munka (ha a helyi viszonyok indokolják) Kapcsolattartási ügyelet, ennek keretében közvetítői eljárás Kórházi szociális munka (ha a helyi viszonyok indokolják) Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat Jogi és pszichológiai tanácsadás Családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia Óvodai és iskolai szociális segítőtevékenység biztosítása A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása keretében:
a) Kezdeményezi a járási gyámhivatalnál gyermek/ek védelembe vételét vagy súlyos fokú veszélyeztetettség esetén ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét. b) Javaslatot készít a járási gyámhivatal felé a gyermek/ek védelembe vételére, ill. a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, harmadik személynél történő elhelyezésére, családba fogadására, családba fogadó gyám kirendelésére, a gyermek családból történő kiemelésére, leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére. c) Együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását. d) Családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez (vérszerinti családgondozás) – az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. e) Utógondozást végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. f) Védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, ill. gyámhatóság megkeresésére pénzfelhasználási tervet készít Jelzőrendszer járási szintű koordinálása a) Koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját. b) Szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához. c) Összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket. d) Család – és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújt, sz.sz intézkedik e) Segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család-és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában. f)Megteszi a Gyvt. 17.§ (4) bekezdése szerinti jelzést. g)A kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. h)A járási szintű jelzőrendszeri feladatok koordinálását járási jelzőrendszeri tanácsadó végzi. Szakmai támogatást nyújt a járás területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára, ennek érdekében a) Havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a járás területén működő szolgálatok számára és sz.sz. konzultációt biztosít. b)Tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, a változásokról, a járás területén elérhető más személy, ill. szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról. c)Ha a család és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A§ (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására. 3.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői szociális és mentálhigiénés/életvezetési problémákkal küszködő gyermekek, egyének,
családok, csoportok krízishelyzetbe került gyermekek, egyének, családok, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kiskorúak kapcsolattartási problémákkal küzdő családok járás területén működő család-és gyermekjóléti szolgálatok
Speciális szolgáltatások célcsoportjai: magatartási, beilleszkedési, tanulási problémákkal küzdő gyermekek kallódó, csellengő, kulcsos gyermekek bántalmazott, elhanyagolt vagy más okból veszélyeztetett kiskorúak külön élő szülővel/nagyszülővel való kapcsolattartási problémákkal küzdő gyermekek, szülők párkapcsolati problémákkal küzdő párok, családok mentális gondokkal küszködő kiskorúak és családtagjaik 3.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A család-és gyermekjóléti központ személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, mely általános és speciális segítő tevékenysége során a szociális munka eszközeit és módszereit használja fel. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet biztosítja: A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt. A felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. Az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. A konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást.
A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül, megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, vagy felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt. A felek hatósági eljárást mellőző kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végez, aki a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon képzésben részesült. Utcai (lakótelepi) szociális munka Az utcai – helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi – szociális munka feladata: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka feladata: A szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele. A Siófok Város Kórháza felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés. A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját. Iskolai szociális munka Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy egyéni és csoportos formában segíti: A gyermeket a korának megfelelő, nevelésbe, oktatásba való beilleszkedéséhez, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében. A gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását. A gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában. A gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában. Amennyiben a szociális munka helye és a lakóhely különböző család-és gyermekjóléti központok területén található, a család- és gyermekjóléti központ értesíti a lakóhely szerinti központot a veszélyeztetettségről.
Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kerül megszervezésre oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről. A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal A család- és gyermekjóléti központ a jelzőrendszer járási szintű koordinálására, ill. a fenti feladatokra járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki. Javaslattétel hatósági intézkedésre A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, családba fogadására, harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére, családbafogadó gyám kirendelésére, tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, gondozási helyének megváltoztatására, után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni. A javaslat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain ismerteti a gyermek helyzetét, különösen: A veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását. A szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét. A gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, adatlapon szereplő adatokat.
A javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat. A gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. Azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt. Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni. Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ: a)Javaslatában megjelöli a kezdeményező család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait. b)Védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja 3 munkanapon belül a gyámhivatal felé. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során: A gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről. Ha a család helyzetében, ill. a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak. Részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser: Együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel. Tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. Elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását. Közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában.
Az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő az együttműködés keretében szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket. A család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez. Az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt: A védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról. Szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére. Egyéni gondozási-nevelési terv A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza: a veszélyeztető körülmények megjelölését a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározását a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket és megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén: az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot, bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja, elősegíti a szülő és gyermek esetében: Az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését. Azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést. A gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését. Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli, és sz. e. módosítja vagy kezdeményezi a módosítását. Amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak
felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak. Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és – amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges – családbafogadását a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni. A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll. Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt: a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról, a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és a családbafogadás lehetőségéről. Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását. Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel Az esetmenedzserek tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. A szolgáltatások köre: kapcsolattartási ügyelet készenléti szolgálat jogi tanácsadás drog tanácsadás
pszichológiai tanácsadás családterápia, családkonzultáció konfliktuskezelés (mediáció) csoportfoglalkozás (önismereti, személyiségfejlesztő, kommunikációs tréning,)
A szolgáltatások rendszeressége: kapcsolattartási ügyelet
időpont egyeztetéssel munkanapokon nyitva tartási időben vagy nyitva tartási időn kívül péntek délután és szombat délelőtt készenléti szolgálat naponta nyitvatartási időn kívül, 16 - 08 óráig, pénteken 13.30 órától hétfő reggel 08 óráig jogi tanácsadás hétfői napokon drog tanácsadás nyári hónapokban hetente, egyébként 2 hetente pszichológiai tanácsadás időpont egyeztetéssel munkaidőben konfliktuskezelés (mediáció): időpont egyeztetéssel munkaidőben családterápia, családkonzultáció időpont egyeztetéssel munkaidőben csoportfoglalkozás munkaidőben előre meghirdetett időpontokban
A szolgáltatások elérhetősége: Siófok
8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon – kedd kivételével – 07:30-16:00 h Pénteken 7.30 – 13.30 óráig
A családsegítő- és gyermekjóléti munkamódszerek egyéni esetkezelés szociális csoportmunka iskolai szociális munka
központ
tevékenységei
során
alkalmazott
Egyéni esetkezelés folyamata: A család- és gyermekjóléti központhoz beérkező ügyfeleket (védelembe vett, utógondozott, átmeneti nevelt gyermek, törvényes képviselői, hozzátartozói) az esetmenedzser fogadja. Az esetmenedzser rögzíti a személyes adatokat, a problémamegoldó modell segítségével feltárja a problémát, a rendelkezésre álló információk alapján, a szükséges alternatívák összegyűjtésével tájékoztatást, útmutatást ad a fő probléma megoldására. A szükséges adminisztrációt az esetmenedzser végzi: „a gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer megfelelő adatlapját vezeti. Védelembe vett gyermek esetén egyéni gondozási nevelési tervet készít. Az egyéni gondozási nevelési tervben sorba veszi a problémákat (fontossági sorrendben), megoldási alternatívákat javasol, illetve a probléma megoldására a szülővel/törvényes képviselővel, családsegítővel és a készítésbe bevont más személyekkel közösen megoldási határidőt jelöl meg. Amennyiben az egyes problémák megoldódtak, azokat lezártnak tekinti. Az egyéni esetkezelés célja a probléma megoldása, a veszélyeztetettség megszüntetése. Ha úgy ítéli meg, hogy krízis helyzet áll fenn, krízis intervenció alkalmazásával oldja meg a problémát. A családlátogatás szabályai Az esetkezelésnek a szükséges mértékig – mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Az egyéni esetkezelés része a családlátogatás, mely a szupportív (támogató) környezet feltárásával segíti az esetmunkát.
A családlátogatás meghatározott időközökben történik, az adott esethez igazodva a szolgáltatást igénybe vevővel közösen egyeztetve. Amennyiben az esetmenedzser úgy ítéli meg, a családlátogatás történhet előzetes egyeztetés nélkül is, így nyomon követve a kliens önállóságát. A családlátogatás adminisztrációja a feljegyzéseken szerepel, melyek az iratkezelési szabályzat alapján iktatásra kerülnek. A család-és gyermekjóléti központ munkatársai fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, melyet az intézmény vezetője állít ki részükre. Családlátogatás alatt az esetmenedzser a rendvédelmi szervek által engedélyezett személyi biztonságot segítő eszközt vihet magával. Csoportmunka szabályai Csoportfoglalkozást az esetmenedzser szervezhet az ügyfelek igényeinek megfelelően, ez a foglalkozás -amennyiben az egyéni gondozási nevelési tervben szerepel- kötelező alapon működik. A csoportfoglalkozás meghatározott tematika alapján történik, két fő esetmenedzser vezetésével. Zárt, vegyes összetételű, informálisan alakult, kis- és közepes csoportlétszámmal (5-26 fő) működő. A csoport valamely cél és érdek mentén, spontán, vagy érzelmi elköteleződés alapján hozható létre (pl. önismeret, kommunikációs témák, személyiségfejlesztés, munkakeresés, gyászfeldolgozás, alkoholprobléma, kapcsolati probléma, iskolai osztályközösség erősítése, csoportkohézió kialakítása stb.). A csoportfoglalkozásokat is a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján, titoktartásra kötelezve végezzük, melyet a résztvevők esetében, az első alkalommal történő szerződéskötéskor foganatosítunk és kötelezővé tesszük. 3.4. Az ellátás igénybevételének módja A család-és gyermekjóléti központ által nyújtott szolgáltatások igénybevétele önkéntes/kötelező, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli kérelmére történik vagy gyámhatósági határozatban vagy bírósági döntésben foglaltak alapján. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. A szolgáltatás igénybe vételéhez intézményen belül rendelkezésre áll olyan helyiség, amelyben a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak az esetmenedzser, illetve a tanácsadó, valamint a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. Az esetmenedzserek számára biztosított a rendszeres esetmegbeszélés, szupervízió, továbbá munkájuk rendszeres szakmai felügyelete. A család- és gyermekjóléti központ által nyújtott – jogszabályban előírt - szolgáltatásokért nem kell térítési díjat fizetni. 3.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A család- és gyermekjóléti központ nyitott, szolgáltatásait nyitvatartási időben – munkanapokon - az egyének, családok, csoportok vehetik igénybe. Nyitva tartási időn kívül előre egyeztetett időpontban a kapcsolattartási ügyelet, valamint jelzőrendszeri készenléti szolgálat vehető igénybe.
A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. Az igénybe vevő megkereshet bennünket személyesen, telefonon, levélben. Az esetkezelés része a családlátogatás, mely a támogató környezet feltárásával segíti az esetmunkát. Az esetmenedzserek részére az intézményvezető fényképpel ellátott munkáltatói igazolványt állít ki, illetve a rendőrség által engedélyezett személyi biztonságot segítő eszközt biztosít.
4. Család- és gyermekjóléti szolgálat Ellátási terület: Siófok, Siójut, Balatonvilágos települések 4.1.A szolgáltatás célja, feladata A hatályos jogszabályoknak megfelelően a család- és gyermekjóléti szolgálat a család-és gyermekjóléti központ keretében működik. Ellátja a Gyvt. 39.§, a 40.§ (2) bek. szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a Szt. 64.§ (4) bek. szerinti családsegítés feladatait. A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálat családsegítői személyes segítő kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával valósítják meg. A gyermekjóléti szolgáltatás elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. A családsegítés személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás. Feladata a rászorultak szociális és mentálhigiénés segítése, támogatása, az elesettek felkarolása, gondozása egyéni szükségleteiknek megfelelően. 4.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői A meghatározott településeken az ellátottak köre: 0-18 éves korosztály és családtagjaik 18 év felettiek
4.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége A gyermekjóléti szolgáltatatás olyan gyermekeknek és családtagjaiknak nyújtott speciális személyes szociális ellátás, melynek célja, hogy elősegítse a gyermekek testi és lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, valamint megelőzze a gyermek veszélyeztetettségét, segítséget nyújtson a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében,
illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésében. Összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Feladata: A megelőző (prevenciós) tevékenység körében: Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szerv felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, melynek tagjai: a jegyző, járási hivatal, a szociális és egészségügyi szolgáltatók (különösen a védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos), köznevelési intézmények, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek, rendőrség, ügyészség, bíróság, áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, munkaügyi hatóság, javítóintézet, gyermekjogi képviselő. A családban történő nevelkedés elősegítésének érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szabadidős programok szervezése a gyermekek számára, családban jelentkező problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából, illetve ha a programok szervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, jelzőrendszer tagjaival, a nem állami szervekkel, valamint magánszemélyekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, ill. abba a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás szándékával történő elhelyezés lehetőségéről, gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok
ellensúlyozását, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, kezdeményezi egyéb gyermekjóléti alapellátások, szociális alapszolgáltatások, egészségügyi ellátások, pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.
A család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítő munkatársa az alábbi feladatokat is ellátja: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen a gyermek és felnőtt lakosság szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek és a felnőtt panaszát, annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, segíti a nevelés-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátását felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez helyiségeket részt vesz a KEF munkájában nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről szabadidős programokat szervez, megvalósításukban részt vesz. A Sztv. 64.§ (4) bekezdése alapján biztosítja: szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, ill. konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. A családsegítésnek a szükség mértékig – mások személyiség jogainak sérelme nélkül – ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családsegítők tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. A szolgáltatások köre: családgondozás tanácsadás ügyintézés adományosztás (ruha, cipő, élelmiszer) adomány közvetítés (bútor) konfliktuskezelés (mediáció) felkérésre környezettanulmány készítése csoportfoglalkozás (önismereti, személyiségfejlesztő tréning, magányos klub, civil klub)
Speciális segítő szolgáltatás: Speciális segítő szolgáltatás keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít. Speciális szolgáltatások különösen: konfliktuskezelés (mediáció) adósságterhekkel küszködőket segítő háztartási klub az ellátási területen működő civil szervezetekkel való együttműködés („Civil Klub”) A speciális segítő szolgáltatás megszervezése során különös figyelemmel kell lenni a roma népesség speciális helyzetéből adódó problémák kezelésére. Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatával együtt működve veszünk részt a helyi romák felzárkóztatásában. A szolgáltatások rendszeressége: A családgondozás:
napi rendszerességgel- munkanapokon, kedd kivételével - 8-tól 16 óráig, tanácsadás: igény szerint nyitvatartási időben ügyintézés: naponta nyitvatartási időben adományosztás: szerdai napokon 9-12 óráig konfliktuskezelés ( mediáció): igény szerint, időpont egyeztetéssel felkérésre környezettanulmány készítése – nyitvatartási időben csoportfoglalkozás: team döntés alapján, előre egyeztetett időpontban
A szolgáltatások elérhetősége: Siófok Siójut Balatonvilágos
8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon – kedd kivételével – 07:30-16:00 h Pénteken 7.30 – 13.30 8652 Siójut, Kossuth L. u. 14. Ügyfélfogadás: csütörtök 07:30 – 16:00 h 8171 Balatonvilágos, Dózsa Gy. u. 1. Ügyfélfogadás: hétfő 07:30 – 16:00 h
A feladat ellátás módja: hosszabb ideig tartó segítő támogatás, családgondozás, tanácsadás, krízisintervenció ellátások közvetítése (szolgáltatással vagy szervezéssel), szabadidős programok szervezése, észlelő- és jelzőrendszer működtetése A család- és gyermekjóléti szolgálat tevékenységei során alkalmazott munkamódszerek egyéni esetkezelés szociális csoportmunka közösségi szociális munka Egyéni esetkezelés folyamata: Módszere: segítő tevékenység, melynek során egyéneknek, pároknak, családoknak segít a családsegítő a lélektani és személyközpontú problémák megoldásában közvetlen személyes kapcsolat során. Arra törekszik, hogy a pozitív változás a kliens aktivitására épüljön, ezáltal
képessé váljon megbirkózni problémáival. Végső cél a kliens önállóságának, megfelelő működésének és körülményeinek helyreállítása. Ahhoz, hogy elérjük célunkat a családsegítőnek oldania kell a kliens feszültségét, biztonságérzetét meg kell teremtenie, bizalmát el kell nyernie. A cél elérése érdekében a család-és gyermekjóléti szolgálathoz beérkező ügyfeleket a családsegítő fogadja. Az ügyfél megfogalmazza a problémáját. A családsegítő rögzíti a személyes adatokat, a problémamegoldó modell segítségével feltárja a problémát, a rendelkezésre álló információk alapján a szükséges alternatívák összegyűjtésével tájékoztatást, útmutatást ad a fő probléma megoldására. Abban az esetben, ha több probléma együttes előfordulása szerepel - családsegítő megítélése alapján - közös megegyezéssel nyilvántartásba veszi az ügyfelet. A családsegítő nyilvántartást és esetnaplót vezet, cselekvési tervet készít, mindezt a klienssel kötött együttműködési megállapodás alapján. A cselekvési tervben sorba veszi a problémákat (fontossági sorrendben), megoldási alternatívákat sorol fel, illetve a probléma megoldására az ügyféllel közösen megoldási határidőt jelöl meg. Amennyiben az egyes problémák megoldódtak, azokat lezártnak tekinti. A család feltérképezése céljából az ecomap és a genogram elkészítése, ezzel együtt a természetes támaszok feltérképezése. Az egyéni esetkezelés célja a prevenció, a krízishelyzet elkerülése. Ha a családsegítő, úgy ítéli meg, hogy krízis helyzet áll fenn, krízis intervenció alkalmazásával oldják meg a problémát. A családlátogatás szabályai Az esetkezelésnek a szükséges mértékig – mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A családsegítők tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával végzik. Az egyéni esetkezelés része a családlátogatás, mely a szupportív (támogató) környezet feltárásával segíti az esetmunkát. A családlátogatás meghatározott időközökben történik, az adott esethez igazodva a szolgáltatást igénybe vevővel közösen egyeztetve. Amennyiben a családgondozó úgy ítéli meg a családlátogatás történhet előzetes egyeztetés nélkül is, így nyomon követve a kliens önállóságát. A családlátogatás adminisztrációja a feljegyzéseken szerepel, melyek az iratkezelési szabályzat alapján iktatásra kerülnek. A család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítői fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, melyet az intézmény vezetője állít ki részükre, illetve a rendőrség által engedélyezett személyi biztonságot segítő eszközt biztosít. Csoportmunka szabályai Csoportfoglalkozást a családsegítő szervezhet az ügyfelek igényeinek megfelelően, ez a foglalkozás önkéntes alapon működik, azonban az első foglalkozáson történő szóbeli szerződéskötés alapján kötelezővé válik. A csoportfoglalkozás meghatározott tematika alapján történik, két fő családsegítő vezetésével. Zárt, vegyes összetételű, informálisan alakult, kis- és közepes csoportlétszámmal (5-26 fő) működő. A csoport valamely cél és érdek mentén, spontán, vagy érzelmi elköteleződés alapján hozható létre (pl. önismeret, kommunikációs témák, személyiségfejlesztés, munkakeresés, gyászfeldolgozás, alkoholprobléma, kapcsolati probléma, iskolai osztályközösség erősítése, csoportkohézió kialakítása stb.). A csoportfoglalkozásokat is a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján, titoktartásra kötelezve végezzük, melyet a résztvevők esetében, az első alkalommal történő szerződéskötéskor foganatosítunk és kötelezővé tesszük.
Közösségi szociális munka Közösségi csoportmunka lényege, hogy a csoportvezető előkészíti a csoportot az önálló működésre. Közösségi szociális munka, szolgálatunknál tájékoztatás alapján működik. Ilyen jellegű tevékenységet térségünkben civil szervezetek végeznek, mely foglalkozásokra az érdeklődőket tovább irányítjuk. E szervezetek tevékenységéhez szolgálatunk helyet biztosít. Adósságkezelési tanácsadás A tanácsadás fő célja a hátralékkal rendelkező családok lakhatásának megtartása. A szolgáltatás keretein belül a lakáshasználattal összefüggő közmű- hátralékokkal foglalkozunk: áram, gáz, táv-hő, víz és csatorna, szemétszállítás díja, valamint a közös költség, lakbér és a lakástörlesztő részletek. Az adósságkezelési tanácsadás három szakaszból áll, az első lépcsőben a család hátralék állományának és jövedelmi viszonyainak feltérképezése folyik. A tanácsadó a klienssel közösen háztartási költségvetést készít, amelynek célja, hogy olyan törlesztő részletet számoljunk, amelyet a család biztosan ki tud gazdálkodni. A részletek fizetése érdekében megszorító intézkedésekre is javaslatot tehet a tanácsadó. Ha a jövedelmi viszonyok alapján nem tudna a hátralékos törlesztő részt fizetni, akkor a tanácsadó egyéb források bevonását javasolja. A következő szakaszban a közmű szolgáltatóval való szerződéskötés után a kliens már nem csak az aktuális számlát, hanem az adósság részleteit is fizeti. A szerződés létrejöttében nagy szerepe van a tanácsadónak, aki közvetít a szolgáltató és a kliens között, hogy a kikalkulált törlesztő rész mindenkinek megfeleljen. A szerződés megkötése után a hátralék rendezéséig a kliens minden hónapban bemutatja a befizetett feladóvényeket. Ha probléma merül fel segít a megoldásban. Az adósság kifizetése után a tanácsadó még 6 hónapig tartja a kapcsolatot a klienssel, aki az aktuális számlákat befizetés után bemutatja. Erre az után-követő szakaszra azért van szükség, hogy a háztartás ne váljon újra hátralékossá. A család- és gyermekjóléti szolgálat preventív jelleggel Háztartási Klubot működtet. Mediáció A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két vagy több fél vitájában a felek kölcsönös beleegyezésével egy semleges harmadik fél, a mediátor (közvetítő) jár el. Egy speciális „közbenjáró” tevékenységet olyan esetben célszerű alkalmazni, amikor a felek közti nyílt érdekellentétet, konfliktust a résztvevők önmagukban nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani. A mediátor moderálja a folyamatot: szorgalmazza a párbeszéd, a tárgyalásos egyeztetés létrejöttét, arra törekszik, hogy a felekben egymás kirekesztése helyett a megoldás igénye kerekedjen felül. a folyamatot aktívan strukturálja (a probléma megfogalmazása, az egyezkedési folyamat lépésekre bontása, közös cél kialakítása, alternatív megoldások keresése) fokozza a felek kooperációs és empatikus képességeit, kommunikációs és probléma megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni. megakadályozza a beszűkülés, a bizalmatlanság, a merev attitűdök kialakulását erősíti a tárgyalásokon elért megegyezések tartósságát, segíti a megállapodások betartását. Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer A Gyvt. 17.§-a és a Szt. 64.§ (2) bek. szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, ill a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (továbbiakban jelzőrendszer) működtetése körében a család- és a gyermekjóléti szolgálat:
Figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét A jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra Tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről Fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és tájékoztatást ad A probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében Veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait Az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét A beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és a gyermekjóléti központnak A jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít. Egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket- és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez. Éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít. A kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. Az esetmegbeszélésre meg kell hívni: A megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll A pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, ill. intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges Járási jelzőrendszeri tanácsadót. A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább 6 alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza: jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket éves célkitűzéseket
településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28.-áig kell megszervezni, és arra meg kell hívni: települési önkormányzat polgármesterét, a képviselő-testület tagját/tagjait és a jegyzőt gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit jelzőrendszer tagjainak képviselőit gyámhivatal munkatársait a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort Jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni a jelzőrendszeri feladatok ellátására, ill. azok koordinálására. Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerez tudomást, haladéktalanul megkeresi a család- és gyermekjóléti központot. Egészségkárosodott személyekkel folytatott családsegítő tevékenység Az egészségkárosodott személy, aki rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást megállapítása céljából orvosszakértői bizottság előtt megjelenik és az egészségromlásának mértéke 50%-t meghaladja, számára az orvos szakértő véleményében „szociális rehabilitációt” írnak elő. Az orvos szakértői határozat alapján felkeresi a munkaügyi kirendeltségnél tevékenykedő rehabilitációs szakértőt, aki intézményünkbe irányítja. Az orvos szakértői bizottság nem tájékoztatja intézményünket az általa előírt rehabilitációs feladatról, az egészségkárosodottnak magától kell felkeresni intézményünket együttműködés céljából. Az egészségkárosodott az orvosszakértői határozat fénymásolatával érkezik. Az egészségkárosodott önkéntes együttműködésével egyéni vagy csoport munka keretein belül folyik a kapcsolattartás. Elsősorban lelki, mentális segítségnyújtás történik a pszichés egyensúly visszaállítása céljából. Kapcsolatunknak elsősorban az orvosszakértői felülvizsgálatoknál van jelentősége, mivel igazolást kell vinnie az egészségkárosodott személynek, hogy intézményünkkel együttműködött a rehabilitációs időszak alatt. 4.4. Az ellátás igénybevételének módja A család- és gyermekjólét szolgáltatás igénybe vehető: önkéntesen más intézmények jelzését követően hatóság által kötelezett formában A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele – ha törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik vagy más intézmény/személy jelzését követően vagy a hatóság elrendelését követően.
Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában – a tényállás tisztázása mellett – a települési önkormányzat jegyzője dönt. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, jogszabály az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások térítésmentesek. 4.5.A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Az intézmény legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák), valamint a védőnőktől értesül a veszélyeztetett gyermekekről. Elsősorban a pedagógusok és védőnők jelzései alapján veszik fel a kapcsolatot a családokkal, de érkezhetnek jelzések a jelzőrendszer többi tagjától is (rendőrség, gyámhivatal, háziorvos, illetve más gyermekjóléti szolgálat). A jelzés után intézményünk családsegítője felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon vagy levélben). Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családsegítőnek az vele együttműködő családdal szükség szerint, de legalább havonta 3 személyes találkozásra kerül sor. Ezt minden esetben dokumentálja feljegyzésében, melyet aláírat a család valamely tagjával A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus segítségét is felajánlja a családnak. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében nyújt segítséget. Amennyiben a családsegítő úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, esetkonferenciát szervez, melyre meghívja a család-és gyermekjóléti központ esetmenedzserét. A továbbiakban az esetkonferencián megfogalmazott javaslat szerint jár el. A gyermekjóléti szolgálat a probléma rendezése érdekében sz.sz. esetkonferenciát, szakmai megbeszélést, konzultációt, esetmegbeszélést tart. A szolgáltatást igénybe vevő és a család- és gyermekjóléti szolgálat kapcsolatfelvételének dokumentálása Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kell kötni - a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával- és a 15/1998. (IV.30.) NM rend. 7. sz. melléklet szerint esetnaplót kell
vezetni. Az együttműködési megállapodást az intézményvezető írásban köti meg a szolgáltatást igénybe vevővel. Az együttműködési megállapodás megkötését követő 15 napon belül kell elkészíteni az esetnapló A) részét és B) részének 1. és 2. pontját. Az ellátáshoz kapcsolódó nyilvántartások, dokumentációk: Egyéni azonosító nyilvántartó Esetjelző lap Nyilatkozat Adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer: „T”- Törzslap „Gysz-1” Esetfelvételi lap, Környezettanulmány „Gysz-2” További fontos információk „Gysz-3” Család-környezet, Környezettanulmány II. „Gysz-3” Betétlap „Gysz-4” Egészségügyi lap „Gysz-5” Családi/egyéni gondozási-nevelési terv védelembe vétel esetén „Gysz-6” Helyzetértékelés „Gysz-7” Családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén A család- és gyermekjóléti szolgálat körében nyújtott – jogszabályban előírt - alap tevékenységekért nem kell térítési díjat fizetni.
5. Helyettes szülői szolgáltatás 5.1.A szolgáltatás célja, feladata Gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátási forma. Helyettes szülőnél az a családjában élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A helyettes szülő saját háztartásában ellátja az átmeneti gondozásba vett gyermek nevelését, felügyeletét oly módon, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse és személyisége lehető legteljesebb kibontakozását szolgálja. 5.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Olyan gyermek: aki ideiglenesen szülői felügyelet nélkül maradt, akinek a lakhatása átmenetileg nem megoldott, akinek családjában való nevelkedése valamilyen okból átmenetileg nem biztosított, akinek gondozását nevelését szülei a közöttük kialakult konfliktus miatt átmenetileg nem biztosítják akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. 5.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége
A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével kell biztosítani, ha a szülő/törvényes képviselő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A helyettes szülő saját családjába, lakókörnyezetébe befogadja a gyermeket és helyettesíti a gyermek gondozásában akadályoztatott szülőt. Az átmeneti gondozás ideje alatt a vérszerinti szülő felügyeleti joga megmarad, a gyermek sorsának alakításában a vérszerinti szülő felelőssége továbbra is fennáll. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a működtető által készített egyéni gondozási – nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. E tevékenységét a helyettes szülői tanácsadó szakmai segítségével, sajátos- külön jogszabályban meghatározott- helyettes szülői jogviszonyban végzi. Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást (étkeztetést, ruházattal való ellátást, mentálhigiénés és egészségügyi ellátást, gondozást, nevelést, lakhatást) biztosító átmeneti gondozásban kell részesíteni. A Gondozási Központ segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában és ellenőrzi tevékenységét. A szolgáltatást az intézmény 1 fő helyettes szülővel kötött megállapodás útján biztosítja Siófok város területén. Az ellátható engedélyezett gyermeklétszám 4 fő. A szolgáltatás elérhetősége: Siófok
8600 Siófok, Szépvölgyi u. 2. Munkanapokon – kedd kivételével – 7.30-16.00 h között, pénteken: 7.30-13.30 h között.
5.4. Az ellátás igénybevételének módja Az ellátás biztosítása a szülő kérelmére történik. A szolgáltatást a szülő/törvényes képviselő a helyettes szülő és az intézmény részéről kötött megállapodás alapján biztosítjuk. A szülő/törvényes képviselő az ellátásért jövedelme függvényében térítési díjat fizet. Siófok Város Önkormányzatának helyi szociális rendelete értelmében az intézményvezető a szülő szociális helyzetére tekintettel, írásbeli kérelem alapján a megállapított térítési díjat csökkentheti vagy elengedheti. A helyettes szülő a gyermek gondozásáért jogszabályban meghatározott mértékű díjazásban részesül. A helyettes szülő az átmeneti gondozás időtartama alatt a gyermek teljes körű ellátását a jogszabályban meghatározott módon biztosítja. Az ellátás megszűnik, ha a szerződésben meghatározott időtartam letelik vagy az elhelyezés megszüntetését a szülő kéri. A helyettes szülő szolgáltatás biztosításakor használt nyomtatványok:
Megállapodás helyettes szülői jogviszony létesítésére Nyilatkozat Gyvt. 15 § (8) bekezdése Környezettanulmány helyettes szülőnek jelentkezőkről Egészségügyi nyilatkozat
Tanúsítvány (szakképesítést igazoló) Kérelem átmeneti gondozás igénybevételére Helyettes szülő kijelölése Megállapodás helyettes szülői ellátásról Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Térítési díj csökkentése iránti kérelem Értesítés helyettes szülői ellátás igénybevételéről Nyilvántartás az ellátási napokról Zsebpénz nyilvántartás Térítési díj nyilvántartási törzslap Helyzetértékelési lap átmeneti gondozás esetén ÁTG-4 adatlap Egyéni gondozási- nevelési terv átmeneti gondozás esetén ÁTG-1.
A helyettes szülő díjazása A helyettes szülőt ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a Gyvt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd, száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli. A helyettes szülőt a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az éves nevelési díj 25%-ánál. A külön ellátmányt elsősorban pénzben kell biztosítani, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítani. A helyettes szülő a fent meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja. 5.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A helyettes szülő által nyújtott szolgáltatást az ellátottak körében meghatározott gyermekek vehetik igénybe. A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. A kérelmező megkereshet bennünket személyesen, telefonon, levélben. Az átmeneti gondozás lehetőségéről a kérelmező az alábbi fórumok segítségével kaphat tájékoztatást: személyesen a szolgáltatást nyújtónál, a siófoki Polgármesteri Hivatal honlapján,
jelzőrendszeri tagok információátadása révén. A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.
6. Idősek Nappali Ellátása (Idősek Klubja) 6.1. A szolgáltatás célja, feladata Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, illetve 18. életévét betöltött, egészségi állapota miatt támogatásra szoruló személy napközbeni ellátására, gondozására szolgál. A Gondozási Központ keretén belül működő klub lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, 3x-i étkezésre, a társas kapcsolatok ápolására valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A szolgáltatás megszervezésével célunk, hogy a még otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére segítséget, napközbeni elfoglaltságot biztosítsunk. 6.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői Biztosítható az ellátás, ha a kérelmező:
siófoki állandó lakcímmel rendelkezik 18. életévét betöltötte önmaga ellátására részben képes közösségi életvitelre alkalmas.
6.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Idősek Klubja személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatás. Az ellátás lényege, hogy a még jó egészségi állapotban lévő, de segítségre szoruló idősek igényeiknek megfelelő támogatásban részesüljenek testi-lelki és társadalmi síkon egyaránt, melynek következtében könnyebben élik önálló életüket. Az idősek klubjában nyújtott segítség egészségi állapottól függően lehet: szociális pszichés vagy mindkettő. A szociális segítség lehet: igény szerint, étkezés biztosítása tisztálkodás lehetőségének nyújtása téli hónapokban meleg helyiség biztosítása szabadidős programok szervezése, hivatalos ügyek intézésének segítése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése A pszichés gondozás irányul:
a lelki magányosság megszűntetésére a hitélet gyakorlásának megteremtése az izoláció elkerülésére az emberi kapcsolatok megtartására és továbbépítésére elfoglaltság és szórakoztatás nyújtására.
Az egészségügyi ellátás körében felvilágosító előadásokat szervezünk az igénybevevőket leginkább érdeklő témákból. A szabadidős programok szervezésével az intézmény az ellátást igénybevevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. A foglalkoztató programokat úgy állítjuk össze, hogy azok feleljenek meg a speciális igényeknek. Célunk az, hogy a klub látogatói lehetőség szerint bekapcsolódjanak az intézmény mindennapi életét segítő tevékenységekbe. Ezáltal a gondozottak fontosnak tartják magukat, ami csökkenti, vagy megszűnteti a kiszolgáltatottság, az eltartottság önérzetet sértő érzését. Várható eredmények: Ezzel az alapszolgáltatási formával is késleltethető az intézményi elhelyezés. A hozzátartozók, a család tehermentesítése mellett, az igénybevevő megkapja a szükségleteinek megfelelő szakszerű gondoskodást. Az ellátás helye Siófok, Korányi S. u. 1/a. Az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. A jelentkező igényeket az intézmény azonnal ki tudja elégíteni. Az ellátás folyamatosan, a hét minden napján hozzáférhető, 07 h-19 h között. 6.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki előzetes szóbeli értesítés után a jogosultság fennállása esetén biztosítja az ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek nappali ellátása esetén a demencia kórképet megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. Ezen kívül a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozatot is csatolni kell. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az idősek klubjában történő ellátásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátás megkezdése előtt az intézményvezető írásbeli megállapodást köt az ellátottal. A
benyújtott jövedelemnyilatkozat alapján lefolytatja a jövedelemvizsgálatot és a megállapított személyi térítési díj összegéről írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelemvizsgálat. Az Idősek Klubjában ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az igénybevevő kizárólag tanácsadásban részesül, vagy klub-foglalkozásban vesz részt. A gondozási terv tartalma három havonta, illetve jelentős állapotváltozás esetén felülvizsgálatra kerül. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az Idősek Klubját látogató ellátottak számáról, és a részükre biztosított szolgáltatásokról az intézmény az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet 10. sz. melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót vezet. A gondozási napok havonta és évente összesítésre kerülnek. Ez a nyilvántartás képezi alapját az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának. A szolgáltatás igénybevételének dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 4.sz. melléklete szerinti étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplóban történik. 6.5. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás A nappali ellátás iránti kérelem beadása – munkanapokon 8-15 óra között - a Gondozási Központ irodájában (Siófok, Korányi S. u. 1/a) személyesen történik, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője által. A kérelmekről az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az igénylőt. Az ellátásról az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást. Telefon: 84-311-013 84-310-746
7. Nappali Melegedő 7.1. Az ellátás célja, feladata
A Nappali Melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás keretein belül lehetőséget biztosít a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására valamint az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A szolgáltatás célja a fizikai állapot szinten tartása, javítása és ezzel a munkavállalás esélyének növelése. 7.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői
Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, továbbá azok a siófoki lakosok, akiknek otthonában a mosatás, tisztálkodás nem biztosított, az utcán élő hajléktalan személyek.
7.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége A Nappali Melegedő személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás. Az intézmény az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatásokat szervez. Elsősorban a hajléktalan személyek részére a nappali tartózkodás biztosítása mellett, az alapvető higiénés szükségletek kielégítésén túl mentálhigiénés gondozást is végez. Szolgáltatások köre: tisztálkodási lehetőség mosatás pihenés lehetősége étkezési lehetőség ruhapótlás egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás megszervezése szociális ügyintézés tanácsadás mentálhigiénés gondozás munkavégzés lehetőségének szervezése szabadidős programok, rendezvények szervezése postacím adás csomagmegőrzés. Várható eredmények: Az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges háttér biztosításával elérhető, hogy az ellátott megtegye az első lépéseket az ellátórendszerből való kikerüléshez, a normális életvitel kialakításához. Az ellátás helye: Siófok, Bajcsy- Zs. u. 224. A nappali melegedő szolgáltatásai heti rendszerességgel, hétfőtől péntekig 8 – 16 óra között
vehetők igénybe. 7.4 Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, illetve a törvényes képviselő szóbeli kérelmére történik. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylő szóbeli tájékoztatást kap az igénybevétel feltételeiről, valamint az ellátás biztosításáról. Az igénybevétel nem tehető függővé olyan információktól, mely az ellátott korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos. Az ellátás kérelmezésekor az igénylő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, illetve intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az ellátásra vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az ellátásban részesülők, illetve a nyújtott szolgáltatások dokumentálása az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 11. sz. melléklete szerinti látogatási és eseménynaplóban történik. A nappali melegedő szolgáltatásai térítésmentesek. 7.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás módja közvetlen és személyes. Az igénylő személyesen keresi fel az intézményt. 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Telefon: 84-311-013
8. Hajléktalanok ellátása Éjjeli Menedékhelyen 8.1. A szolgáltatás célja, feladatai Az intézmény fő feladata a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló személyek ellátása. Az Éjjeli Menedékhely az önellátásra képes és a közösségi együttélés szabályainak betartására hajlandó hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tévő szolgáltatás. Célja az életveszély ( fagyás, kihűlés, éhhalál ) kialakulásának megelőzése. 8.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői
elsősorban Siófokon hajléktalanná vált, és a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek, krízishelyzetbe került és otthontalanná vált 18. életévüket betöltött személyek.
8.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége Az Éjjeli Menedékhely személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási forma, mely
átmeneti elhelyezést biztosít hajléktalan nők és férfiak részére. Az Éjjeli Menedékhely lehetőséget ad az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, elfogyasztására, a beteg elkülönítésére, a közösségi együttlétre. Az intézmény működési engedélyében 24 állandó és 8 időszakos férőhely engedélyezett. A lakószobák 4 – 5 ágyasak, berendezési tárgyai könnyen tisztíthatók illetve fertőtleníthetők. Az ellátottak részére nemenként két zuhanyzó és illemhely áll rendelkezésre. A fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosított. Szolgáltatások köre: éjszakai pihenés tisztálkodás lehetősége étkezési lehetőség orvosi ellátáshoz való hozzájutás megszervezése. Ezen túlmenően az Éjjeli Menedékhely biztosítja az ellátást igénybevevő ágyneműjét, a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, a személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. Napi 4 órában, szociális munka körében szociális információt, tanácsadást és mentálhigiénés gondozást végzünk. Az ellátás helye: Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. Nyitva tartás: az év hat hónapjában, november 1 – április 30. közötti időszakban, naponta 16 – 08 óra között. 8.4 Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, szóbeli kérelmére történik. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylő szóbeli tájékoztatást kap az igénybevétel feltételeiről, valamint az ellátás biztosításáról. A szolgáltatás biztosítása nem tehető függővé olyan információktól, mely az ellátott korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatosak. Az éjjeli menedékhely szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. Az elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. Az igénybevétel dokumentálása a forgalmi füzetben és az eseménynaplóban, valamint a 29/1993.(II.17.) Korm.r. 4.sz. melléklete szerinti nyomtatványon történik. 8.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás A kapcsolattartás közvetlen és személyes. Az igénybevevő személyesen keresi fel az intézményt 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u.224. Telefon: 310-103 A férőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
9. Idősek Otthona 9.1. A szolgáltatás célja, feladata A bentlakásos intézményi elhelyezés az idős ember számára régi, önálló életvitelének teljes megváltozását jelenti. Éppen ezért nem mindegy, hogy az intézmény belső kialakítása, házirendje, az itt dolgozók szakmai felkészültsége mennyire igazodik az idős emberek igényeihez. Az ellátás célja, megteremteni annak lehetőségét, hogy a végleges otthont jelentő intézményben az idős emberek békében, környezetükkel megelégedve, ahhoz jól alkalmazkodva éljenek. 9.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői
a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és az intézményvezető napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapított meg részükre.
A szolgáltatást igényelhetik a kérelem benyújtásakor nem siófoki állandó lakcímmel rendelkezők is. 9.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatás formája, köre rendszeressége Az Idősek Otthona tartós bentlakást, ápolást-gondozást biztosító szakosított ellátási forma, mely teljes körű ellátást nyújt az idős emberek számára. Az otthon tartós illetve átmeneti jelleggel folyamatos ellátást és éjszakai bent tartózkodást biztosít az időskorúaknak, illetve 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmaguk ellátásáról nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek gondoskodni. A Gondozási Központ épületeiben 82 férőhely biztosított. Az elhelyezés kétágyas szobákban történik. Az étkezésre és a közös együttlétre az intézmény ebédlőjében és társalgóiban nyílik lehetőség. A bentlakásos részlegben folyó gondozási tevékenység alatt a lakók részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, melynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. Az ápolási tevékenység az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, a Gondozási Központ keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet jelenti. A gondozási tevékenységében jelentős szerep jut a lelki gondozásnak. Ennek a szolgáltatási formának elsőrendű feladata az intézményben élő embereknél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy belső lelki harmóniájukat megőrizve, környezetüket elfogadva éljenek az otthonban. A teljes körű ellátás magában foglalja: 24 órás folyamatos ellátást, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyre állítását segítő ápolást-gondozást, a mentálhigiénés ellátást,
az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás lehetőségét, lakhatást ( férőhely, víz, villany, fűtés szolgáltatás, telefon csatlakozás) napi 3x-i étkezést, melyből legalább egy meleg étel (orvosi javaslat alapján egészségi állapotnak megfelelő diétás, illetve pépes étrendet) textíliával való ellátást ( csak abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik ezekkel ), tisztálkodási szerek biztosítását (amennyiben az igénybevevőnek nincs lehetősége ezek megvásárlására illetve beszerzésére) mosatást, a szobák takarítását, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét.
Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény biztosítja: Az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást, tanácsadást és az orvosi ellátás megszervezését. Szükség szerinti alapápolást - az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996.(VII.26) NM rendeletben meghatározottak kivételével - , ennek körében különösen: a személyi higiéné biztosítását, gyógyszerezést, az étkeztetésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtást, szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutást, kórházi kezeléshez való hozzájutást, az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott gyógyszerellátást, és gyógyászati segédeszközöket. Az ellátásban részesülő személy részére, az orvos által előírt gyógyszer felhasználását az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 9. sz. melléklete szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni. A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. Társas kapcsolatok kiépítése Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek az ápoló-gondozó személyzet iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, mely a szakmai etikai kódex fontos eleme. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. A szakemberek ezért segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Nagyon fontos, hogy az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerüljenek. A beilleszkedést megkönnyíti a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit.
Az új ellátásban részesülő személyre barátságos fogadtatás vár az otthon dolgozóitól és a lakótársaktól. Az ellátott leendő lakótársait felkészítjük az érkezésére, illetve a személyzet pontos tájékoztatást kap az előgondozás során tapasztaltakról. A mentálhigiénés munkatárs és a vezető gondozó az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, segítik az új környezettel való megismerkedést. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. Kapcsolat a családdal Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. A gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat és az idős ellátottakat érdeklő előadásokat szerveznek. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakembereink munkájuk során segítenek az ellátottaknak a függőség, a szorongás érzésének és a betegségtudat kóros élményének leküzdésében, az izoláció felismerésében és kialakulásának megakadályozásában. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását a szakember tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú partnerként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára is kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás (pl. művészeti terápiák), az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében. Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődés, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozottság és a pszichés beszűkülés. A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés csoportunk tagjai elsősorban úgy tudnak segíteni, hogy megismerik az
ellátott személyiségét, bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül kézműves, illetve csoport foglalkozásokon, valamint szórakoztató programok keretében, sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. A környezet ártalmainak megelőzése Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk fizikális, egészségügyi és pszichés állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal, az alapellátást biztosító intézményekkel. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének érdekében minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz és egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások keretében lehetőséget adunk félelmeik, szorongásuk leküzdésére. Az egy szobában élők hangulatának alakulását, változásait a szakembereink rendszeres és előre tervezett látogatások alkalmával állandóan figyelemmel kísérik. A lakók az intézményben önállóan rendelkeznek szabadidejükkel, de az intézmény kulturális és foglalkoztató programjain is részt vehetnek. Az intézmény lehetőséget nyújt a hitélet gyakorlására is A felsorolt ellátásokon kívüli egyéb szolgáltatások (fodrász, pedikűr, közös rendezvények) térítés ellenében vehetők igénybe.
Az ellátás helye: Az Idősek Otthona az intézmény székhelyén ( Siófok, Korányi S. u. 1/a), illetve a közvetlen szomszédságában lévő Siófok Korányi S. u. 1/b szám alatti épületben kapott helyet. 9.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az igénybevétel feltételeiről szóbeli tájékoztatást ad, és a jogosultság fennállása esetén szóbeli értesítést követően biztosítja az ellátást.
A bentlakásos intézményi elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. A kérelemhez a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti jövedelemnyilatkozatot és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet III.rész szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. Intézményi elhelyezés előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy előgondozást végez, melynek során tájékozódik az ellátást kérelmező életkörülményeiről, egészségügyi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás időpontját szóban egyeztetjük az igénylővel. Az előgondozás célja: az igénylő helyzetének megismerése azért, hogy állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. teljeskörű tájékoztatás az igénylő, illetve törvényes képviselője részére az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról, az igénylő és az intézmény között kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről. annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségügyi állapota valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, a megállapodás tervezet átadása az igénylő részére, tájékoztatás a házirend tartalmáról, a gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzése, a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybevevő részére a fogadó intézményben az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy észrevételeit a 9/1999.(XI.24) SzCsM. rendelet 2.sz. melléklete szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről az intézményvezető a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4.sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet megállapító igazolás alapján nyújtható. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt igénybe veheti az idősotthoni ellátást - az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója akkor is, ha nincs meg a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete. Az igénylő az elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban és írásban is értesül. Az értesítés tartalmazza : a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket Az intézményi ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető és az ellátást
igénybevevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott idejű elhelyezés esetén záró időpontját az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat a megállapodás módosításának szabályait az intézményi jogviszony megszűnésének módjait a panasztétel lehetőségét és annak kivizsgálási módját. Az intézményvezető a benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján lefolytatja a jövedelem- és vagyonvizsgálatot, és a megállapított személyi térítési díj összegéről – a megállapodás megkötésekor - írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelem és vagyonvizsgálat. Ebben az esetben a jövedelem-és vagyonnyilatkozat kitöltésére sincs szükség. Az idősotthoni elhelyezés esetén az ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. A gondozási tervet évente, jelentős állapotromlás esetén szükség szerint értékelni illetve módosítani kell. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az intézmény orvosával, illetve az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha az intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Az egészségügyi állapotváltozás miatt szükséges áthelyezések esetében a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. 9.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás Az Idősek Otthonában történő elhelyezésről szóló tájékoztatást személyesen az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a), telefonon, illetve Siófok Város Önkormányzatának honlapjáról kaphatják meg az érdeklődők. Az elhelyezés feltételeiről az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást munkanapokon 8-15 óra között. Telefon: 84-311-013 84-310-746 Siófok Város Önkormányzatának weboldala: www.siofok.hu
10. Emelt szintű ellátást biztosító idősek otthona 10.1. A szolgáltatás célja, feladatai Ezt az ellátási formát nem csak siófoki állandó lakcímmel rendelkező idősek vehetik igénybe. Az ellátás célja, hogy a vagyonnal rendelkező, de valamilyen okból egyedül maradt,
segítségre szoruló emberek is megfelelő szintű ápoláshoz, gondozáshoz juthassanak. 10.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői
a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és az intézményvezető napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapított meg részükre. az egyszeri belépési díjat megfizeti.
A szolgáltatást igényelhetik a kérelem benyújtásakor siófoki állandó lakcímmel nem rendelkezők is. 10.3 A feladatellátás szakmai tartalma, módja , a biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége Az Emelt Szintű Idősek Otthona tartós bentlakásos szakosított ellátási forma, mely teljes körű ellátást nyújt az igénybevevők számára. Az engedélyezett férőhelyek száma 17 fő. Az intézményben összkomfortos garzonok állnak azok rendelkezésére, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, önmagukról saját otthonukban gondoskodni nem tudnak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, az egyszeri belépési díjat és a havi térítési díjat megfizetik. Az elhelyezés határozatlan időre szól, az egyszeri belépési díj megfizetése után az igénylők örökös használati jogot nyernek a lakrészekre, melyeket haláluk után az önkormányzat újra értékesít. A garzonok mindegyikéhez külön vizesblokk és főzősarok tartozik. A lakók kényelmét ezen kívül közös társalgó és jól felszerelt konyha szolgálja. A bentlakásos részlegben folyó gondozási tevékenység alatt a lakók részére nyújtott fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, melynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesül. Az ápolási tevékenység az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, a Gondozási Központ keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet jelenti. A gondozási tevékenységében jelentős szerep jut a lelki gondozásnak. Ennek a szolgáltatási formának elsőrendű feladata az intézményben élő embereknél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy belső lelki harmóniájukat megőrizve, környezetüket elfogadva éljenek az otthonban. A teljes körű ellátás magában foglalja: 24 órás folyamatos ellátást, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyreállítását segítő ápolást-gondozást, a mentálhigiénés ellátást, az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás lehetőségét, lakhatást ( a garzonok kizárólagos használatát, víz, villany, fűtés szolgáltatást, telefon csatlakozást, saját rádió és TV, illetve hűtőszekrény használatát), napi 3x-i étkezést, melyből legalább egy meleg étel (orvosi javaslat alapján egészségi állapotnak megfelelő diétás, illetve pépes étrendet)
textíliával való ellátást ( csak abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik ezekkel ), tisztálkodási szerek biztosítását (amennyiben az igénybevevőnek nincs lehetősége ezek megvásárlására illetve beszerzésére) mosatást, a garzonok takarítását, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét. Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény biztosítja: Az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást, tanácsadást és az orvosi ellátás megszervezését. Szükség szerinti alapápolást - az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996.(VII.26) NM rendeletben meghatározottak kivételével - , ennek körében különösen: a személyi higiéné biztosítását, gyógyszerezést, az étkeztetésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtást, szakorvosi illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutást, kórházi kezeléshez való hozzájutást, az 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott gyógyszerellátást, és gyógyászati segédeszközöket. Az ellátásban részesülő személy részére, az orvos által előírt gyógyszer felhasználását az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 9. sz. melléklete szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni. A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. Társas kapcsolatok kiépítése Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek a gondozó személyzet iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, mely a szakmai etikai kódex fontos eleme. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. A szakemberek ezért segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Nagyon fontos, hogy az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerüljenek. A beilleszkedést megkönnyíti a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az új ellátásban részesülő személyre barátságos fogadtatás vár az otthon dolgozóitól és lakótársaktól. Az ellátott leendő lakótársait felkészítjük az érkezésére, illetve a személyzet pontos tájékoztatást kap az előgondozás során tapasztaltakról. A mentálhigiénés munkatárs és a vezető gondozó az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, segítik az új környezettel való megismerkedést. A beszélgetések során a szakemberek képet
kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. Kapcsolat a családdal Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. A gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat és az idős ellátottakat érdeklő előadásokat szerveznek. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakembereink munkájuk során segítenek az ellátottaknak a függőség, a szorongás érzésének és a betegségtudat kóros élményének leküzdésében, az izoláció felismerésében és kialakulásának megakadályozásában. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását a szakember tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú partnerként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára is kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás (pl. művészeti terápiák), az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében. Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődés, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozottság és a pszichés beszűkülés. A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés csoportunk tagjai elsősorban úgy tudnak segíteni, hogy megismerik az ellátott személyiségét, bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül kézműves, illetve csoport foglalkozásokon, valamint szórakoztató programok keretében, sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. A környezet ártalmainak megelőzése
Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk fizikális, egészségügyi és pszichés állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal, az alapellátást biztosító intézményekkel. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének érdekében minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz és egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások keretében lehetőséget adunk félelmeik, szorongásuk leküzdésére. Az egy szobában élők hangulatának alakulását, változásait a szakembereink rendszeres és előre tervezett látogatások alkalmával állandóan figyelemmel kísérik. A lakók az intézményben önállóan rendelkeznek szabadidejükkel, de az intézmény kulturális és foglalkoztató programjain is részt vehetnek. Az intézmény lehetőséget nyújt a hitélet gyakorlására is A felsorolt ellátásokon kívüli egyéb szolgáltatások ( fodrász, pedikűr, közös rendezvények) térítés ellenében vehetők igénybe. Az ellátás helye: Az Emelt Szintű Idősek Otthona az intézmény székhelyén ( Siófok, Korányi S. u. 1/a) illetve a közvetlen szomszédságában lévő Siófok Korányi S. u. 1/b szám alatti épületben kapott helyet. 10.4. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, egészségügyi vagy más szociális intézménnyel. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatalnál. Az ellátás iránti kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, és az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az igénybevétel feltételeiről szóbeli tájékoztatást ad, és a jogosultság fennállása esetén szóbeli értesítést követően biztosítja az ellátást. A bentlakásos intézményi elhelyezésre vonatkozó igényt nyilvántartásba vesszük. A nyilvántartás a Szt. 20.§-a szerinti adatokat tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklet I. .rész szerinti orvosi igazolást valamint az egyéb, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, demens személyek esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító – jogszabályban meghatározott szerv által kiállított – szakvéleményt. A kérelemhez a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet II.rész szerinti
jövedelemnyilatkozatot és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. r. 1.sz. melléklet III.rész szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. Intézményi elhelyezés előtt az intézményvezető vagy az általa megbízott személy előgondozást végez, melynek során tájékozódik az ellátást kérelmező életkörülményeiről, egészségügyi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás időpontját szóban egyeztetjük az igénylővel. Az előgondozás célja: az igénylő helyzetének megismerése azért, hogy állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. teljeskörű tájékoztatás az igénylő, illetve törvényes képviselője részére az intézmény által nyújtott szolgáltatásokról, az igénylő és az intézmény között kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről. annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségügyi állapota valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, a megállapodás tervezet átadása az igénylő részére, tájékoztatás a házirend tartalmáról, a gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzése, a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybevevő részére a fogadó intézményben az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy észrevételeit a 9/1999.(XI.24) SzCsM. rendelet 2.sz. melléklete szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet 3.sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről az intézményvezető a 36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 4.sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki, melynek felülvizsgálatát az intézmény fenntartójánál, Siófok Város Önkormányzatánál lehet kérelmezni. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet megállapító igazolás alapján nyújtható. Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt igénybe veheti az idősotthoni ellátást - az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója akkor is, ha nincs meg a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete. Az igénylő az elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban és írásban is értesül. Az értesítés tartalmazza : a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket Az intézményi ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető és az ellátást igénybevevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott idejű elhelyezés esetén záró időpontját az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat
a megállapodás módosításának szabályait az intézményi jogviszony megszűnésének módjait a panasztétel lehetőségét és annak kivizsgálási módját az egyszeri hozzájárulás összegét, valamint ezen összeg teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat
Az intézményvezető a benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján lefolytatja a jövedelem- és vagyonvizsgálatot, és a megállapított személyi térítési díj összegéről – a megállapodás megkötésekor - írásban értesíti az ellátottat. Amennyiben az ellátott illetve hozzátartozója az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését önként, írásban vállalja, nem történik jövedelem és vagyonvizsgálat. Ebben az esetben a jövedelem-és vagyonnyilatkozat kitöltésére sincs szükség. Az idősotthoni elhelyezés esetén az ellátott személy részére egyéni gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve egészségmegőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. A gondozási tervet évente, jelentős állapotromlás esetén szükség szerint értékelni illetve módosítani kell. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza: az egészségi állapot leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését ( ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.). A gondozási és ápolási tervek elkészítésénél, módosításánál illetve a meghatározott feladatok elvégzésénél az intézmény orvosával, illetve az ellátottak háziorvosaival folyamatos együttműködés szükséges. Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha az intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Az egészségügyi állapotváltozás miatt szükséges áthelyezések esetében a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. 10.5. A szolgáltató és az ellátott közötti kapcsolattartás Az Emelt Szintű Idősek Otthonában történő elhelyezésről szóló tájékoztatást személyesen az intézmény székhelyén (Siófok, Korányi S. u. 1/a), telefonon, illetve Siófok Város Önkormányzatának honlapjáról kaphatják meg az érdeklődők. Az elhelyezés feltételeiről az intézményvezető, távollétében pedig az intézményvezető helyettes ad felvilágosítást munkanapokon 8-15 óra között. Telefon: 84-311-013 84-310-746 Siófok Város Önkormányzatának weboldala: www.siofok.hu IV. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Az intézmény által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmező tájékoztatást kap az intézmény vezetőjétől, illetve az általa megbízott személytől. Az intézménybe történő felvételkor a jogosult és hozzátartozója tájékoztatást kap:
az ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokról, hozzátartozói nyilatkozatokról, az intézménybe behozható személyes használati tárgyakról, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a jogosult és a hozzátartozói kapcsolattartás rendjéről,
az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás feltételeiről, a jogosult jogait és érdekeit védő társadalmi szervezetekről, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről.
A jogosult az intézménybe való felvételkor köteles:
írásban nyilatkozni a tájékoztatás megtörténtének tényéről, a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról adatokat szolgáltatni a vezetett nyilvántartásokhoz nyilatkozni, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeiben, továbbá a személyi adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.
V. TÉRÍTÉSI DÍJ A Népkonyhai étkezés, a Családsegítés, a Nappali Melegedő és az Éjjeli Menedékhely szolgáltatásai az 1993. évi III. törvény alapján térítésmenetesen vehetők igénybe. Nem kell térítési díjat fizetni a gyermekjóléti alapszolgáltatás Gyvt. 40§(1)-(3) bekezdésben foglalt biztosításáért. A Gondozási Központ egyéb személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásaiért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény fenntartója térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg, melyet az 1993.évi III. törvényben, az 1997.évi XXXI. törvényben, a 29/1993.( II.17) Korm. rendeletben, továbbá az intézménnyel kötött megállapodásban, valamint a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően- a megállapodás megkötésekor - írásban tájékoztatja. Vitás esetekben a fenntartó önkormányzat a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő 1993. évi III. törvény 116.§ (1)bekezdése szerinti jövedelmének: étkeztetés esetén 30 % házi segítségnyújtás esetén 25 % étkeztetés és házi segítségnyújtás együttes biztosítása esetén 30 % idősek nappali ellátása esetén (idősek klubjában), étkezés nélküli tartózkodás esetén 15 % étkezés és tartózkodás esetén 30 % Idősek Otthona és Emelt Szintű Idősek Otthona esetén az ellátásért fizetendő személyi térítési
díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. A személyi térítési díj a fenntartó helyi szociális rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, ha az igénylő/kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. A csökkentés olyan mértékű lehet, hogy a csökkentett személyi térítési díj érje el a kötelezett havi jövedelmének étkeztetés esetén 10 % házi segítségnyújtás esetén 10 % házi segítségnyújtás és étkeztetés együttes biztosítása, valamint idősek klubja esetén 15 %-át. A tartós bentlakásos ellátást igénybevevő két hónapot meg nem haladó kórházi ellátás illetve távollét időtartamára a megállapított térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára az ellátást igénybe vevőnek megállapított személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetekben a személyi térítési díj 60%-át kell fizetnie. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. A személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél (a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%- a, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel 30 % - a). Az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor garzononként egyszeri hozzájárulást kell fizetni az ellátást igénylőnek. Ennek összege: 22,57m2-es garzon esetén 3.800.000 Ft 18,32m2-es garzon esetén 3.200.000 Ft 23,93m2-es garzon esetén 4.000.000 Ft Az ellátott az emelt szintű ellátás igénybevétele esetén köteles Siófok Város Önkormányzatának ERSTE Bank Hungary Nyrt-nél vezetett számlájára az egyszeri belépési díj teljes összegét befizetni. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj is kérhető az intézmény alapfeladatai közé nem tartozó szolgáltatásokért, valamint a Gondozási Központ által szervezett szabadidős programokért. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a szociális alapszolgáltatásoknál a jövedelemvizsgálatot, a tartós bentlakásos ellátásoknál a jövedelem és vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. Ha a jogosult, vagy a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével az intézmény fenntartójához fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.
A havi térítési díjat valamennyi ellátás esetében az intézmény házipénztárába vagy bankszámlaszámára kell befizetni minden hónap 10-ig. A mindenkor érvényes intézményi térítési díjakat Siófok Város Képviselőtestülete helyi szociális rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza. Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő, illetve a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és negyedévente a fenntartóhoz továbbítja a térítési díj hátralékának behajtása érdekében. Az intézményvezető a fenntartót – a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében – évente értesíti a térítési díj nyilvántartó törzslap szerinti folyó évi hátralékról. A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. Helyettes szülői ellátás térítési díja Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított helyettes szülő által biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Az ellátás intézményi térítési díját a fenntartó állapítja meg. Ennek összege a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás különbözete. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető, konkrét összegben állapítja meg. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében, foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A személyi térítési díj megállapításánál a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege átmeneti gondozás esetén, igénybe vevőnként nem haladhatja meg a családban egy főre eső jövedelem 50%-át. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
VI. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME, A PANASZJOG GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA 1. Az ellátottak jogainak védelme Az idősellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére az intézmény keretén belül az Érdekképviseleti Fórum áll rendelkezésre, melynek működését a Házirendben szabályoztuk. Az intézmény vezetője az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott Házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Az intézményben jól látható helyen egy példányát ki kell függeszteni, gondoskodni kell arról, hogy az ellátottak, hozzátartozóik, dolgozók számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybevevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben lehet vizsgálni. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat megismerni. Ennek kapcsán az intézmény vezetője évente tájékoztatást ad a lakóknak. A tájékoztató tartalmazza: a működési költségeket, az intézményi térítés díj havi összegét, egy ellátottra jutó havi önköltséget. Ha az ellátott jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézmény vezetője intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerinti illetékes gyámhivatalnál, ezen túlmenően segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatos az ellátott-jogi képviselővel. 2. Ellátottak jogai Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok (különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épségéhez, testi-lelki egészségéhez) maradéktalan és teljes körű biztosítására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az erre vonatkozó korlátok helyhiány miatt kerültek beiktatásra, és ezzel kapcsolatban a felvételi beszélgetés során kell tájékoztatást adni.
Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik, ezekről a felvételi elbeszélgetés során adunk tájékoztatást. Az idősotthon szolgáltatásait igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. A látogatások részletes rendjét szintén a házirend tartalmazza. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál, vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott jogi képviselőt. Az ellátását igénybe vevőknek joga van az állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére, a felülvizsgálatot megelőzően illetve követően, írásban. Az ellátó köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az ellátottak jogairól bővebben az 1993. évi III. törvény 94/E. §-a rendelkezik, valamint az intézmény házirendje ad bővebb felvilágosítást. Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, amely minden ellátott számára kötelező. Az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az ellátott érdekeit képviselő szervezet az ellátás bármely kérdésével kapcsolatban: intézményi jogviszony megsértése, személyiségi jogaik védelme, kapcsolattartások sérelme, intézményi dolgozók szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése és az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy tartós bentlakásos ellátás esetén az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumnál / ÉF/. Az ÉF megalakításának és tevékenységének részletes szabályait a Házirend tartalmazza. A panasz felvételére jogosult:
intézményvezető Érdekképviseleti Fórum
A panaszok kivizsgálására a bejelentést követő 15 napon belül meg kell történjen, és arról a panasztevőt írásban kell értesíteni. A panasztevő az intézmény fenntartójához fordulhat, ha a kivizsgálás eredményével elégedetlen, vagy a kivizsgálásra jogosult határidőben nem intézkedett. 3. Gyermeki jogok A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításakor a családgondozók fokozott figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, – nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő – megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, személyes kapcsolatait ápolhassa, a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, utógondozásban részesüljön. A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Az intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Gyermeki jogok védelme A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekjogi képviselő A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, a jogszabály által meghatározott esetekben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,
a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. Az intézményvezető tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselőtestület a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. 4. Szülői jogok és kötelességek A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. A gyermek szülője – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A gyermek szülője köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a Gyvt. 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól – a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez – segítséget kapjon, a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben – a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról – meghallgassák. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel – a nevelés érdekében – együttműködni, gyermekével – törvényben meghatározott módon – kapcsolatot tartani. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.
Az intézmény vezetőjének kötelessége az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő feladatainak intézményen belüli ellátásához olyan feltételeket biztosítani, amelyek az ellátottak tájékoztatását, egyéni problémáinak meghallgatását, a személyes beszélgetéseket lehetővé teszik, tájékoztatást adni az ellátottjogi képviselő észrevételeiről, a hiányosságok felszámolásának érdekében megtett intézkedésekről, az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő tájékoztatása az általa kezdeményezett intézkedések végrehajtásáról, gondoskodni az ellátottjogi és gyermekjogi képviselő nevének, elérhetőségének közzétételéről. 5. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme Alkalmazottaink munkájukat az Etikai Kódex elveinek megfelelően végzik. Munkába lépéskor a Szociális Munka Etikai Kódexét minden dolgozóval ismertetjük, melynek tényét aláírásukkal igazolják. Munkavégzésük során felelősségük, hogy saját kompetenciájukon belül a legjobb tudásuk szerint nyújtsák a szolgáltatásokat. Minden dolgozót megillet, hogy az ellátottak részéről is megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék. Munkatársaink jogorvoslatért a vezetőséghez vagy a Szociális Szakmai Szövetség keretén belül működő Etikai Kollégiumhoz fordulhatnak abban az esetben, ha az ellátottak velük szemben erkölcstelen magatartást tanúsítanak, minősíthetetlen hangnemet használnak, fenyegetéssel vagy más eszközzel félelemben tartják őket. VII. AZ INTÉZMÉNY SZOLGÁLTATÁSAIRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról a fenntartó Siófok Város Önkormányzata rendeletet alkot. Helyi Szociális rendeletében szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit. Az intézmény működéséről, szolgáltatásairól az érdeklődők személyesen a Gondozási Központ székhelyén, illetve telephelyein kaphatnak felvilágosítást. Siófok Város honlapja tartalmazza az intézmény címét, telefonszámát, a nyújtott szolgáltatások körét, jellegét. VIII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI, MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az intézmény feladatellátása során kialakuló külső kapcsolatainak általános rendszere:
Siófok Város Polgármesteri Hivatala a város területén működő oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, egyházi intézmények, társadalmi karitatív szervezetek, állampolgári csoportok, Ferences Szegénygondozó Nővérek Szerzetesrendje Városi Rendőrkapitányság Városi Bíróság SMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Központ SMKH Szociális és Gyámhivatala
Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata Területi Gyermekvédelmi Központ Támasz Alapítvány Dél – Dunántúli Regionális Diszpécser Szolgálata szociális szakképző intézmények szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények Betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő SMKH Siófoki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala
Az együttműködés kiterjed:
kölcsönös tájékoztatásra jelzési kötelezettségre egymás tevékenységének gyakorlati megismerésére és támogatására kölcsönös konzultációkra, tapasztalatcserékre.
Nem tartoznak az intézmény hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyek más társintézmények hatáskörébe tartoznak. E társintézményekkel a Gondozási Központ egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon dolgozik együtt, azaz az intézmény a családok egy részét érintő általános szociális és mentálhigiénés szolgáltató funkciót, a társintézmények pedig a családtagokat érintő speciális szolgáltató funkciót töltenek be. Az együttműködés során az érdekelt intézmények és a Gondozási Központ írásban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket stb. amelyek a közös célok eléréséhez, ill. a közös feladatok legjobb ellátáshoz szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. A Gondozási Központ családgondozói szolgálata által megkeresett intézmény – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az 1997. évi XXXI. törvény ( Gyvt.) és végrehajtási rendeletei szerint – köteles az intézmény kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni, az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérő, vagy azt elvető döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt. Az intézményt hasonló kötelezettség terheli az őt megkereső igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben. IX. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az intézményvezető köteles mindenkor figyelemmel kísérni, betartani és betartatni a szociálpolitikai irányelveket, valamint jogszabályi rendelkezéseket. A Gondozási Központ vezetőjének és dolgozóinak folyamatosan keresni kell annak lehetőségét, hogy a területen élő rászorultak ellátása minél színvonalasabb és zökkenő mentesebb legyen. A SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. 2. 3. 4. 5.
Házirend (Siófok, Korányi S.u.1/a, 1/b) Házirend (Siófok, Bajcsy-Zs. u.224.) Az ellátásban részesülőkkel kötendő megállapodások SZMSZ és Szervezeti ábra Korlátozó intézkedés alkalmazásának eljárási szabályai
Siófok, 2016.01.01
Kaszáné Nagy Zsófia intézményvezető
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJA SIÓFOK, KORÁNYI S. U. 1/A TELEFON: 84-311-013
HÁZIREND IDŐSEK OTTHONA EMELT SZINTŰ IDŐSEK OTTHONA IDŐSEK KLUBJA
Érvényes: 2014.04.12-től TARTALOM I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja, hatálya 2. Az ellátás igénybevételi szabálya II. Az intézmény rendje 1. Felkelés ideje 2. Lefekvés ideje 3. Az intézményből való eltávozás 4. A látogatás rendje, levelezés 5. Vallásgyakorlás 6. Dohányzás 7. Szeszesital fogyasztás III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés 2. Ruházat 3. Személyi higiéné 4. Egészségügyi ellátás 5. Foglalkoztatás, programok, rendezvények IV. Társas kapcsolatok 1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatainak szabályai 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai. Az intézményi dolgozók foglalkozásbeli, titoktartási kötelezettségének érvényesítése és az ellátottak valamint a dolgozók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 3. Panaszjogok gyakorlásának módja 4. Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályai V. Vegyes rendelkezések 1. Új lakó fogadása 2. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre. 3. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, az azokhoz szükséges Adatszolgáltatásról. 4. Vagyon – és tűzvédelem 5. Szándékosan okozott kár megtérítése 6. Érték – és vagyon megőrzés 7. Térítési díj 8. Az intézményben elhunytak eltemettetése VI. Az intézményi jogviszony megszűnésének esetei VII. Záró rendelkezések
I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja és hatálya Házirend célja: Tájékoztatást adni az intézmény szolgáltatásait igénybevevők ellátási feltételeiről az ellátottak és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályairól, az intézmény dolgozóival való kapcsolattartás rendjéről, valamint a vagyon – és érték megőrzés, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyai használatára vonatkozó előírásokról. Házirend hatálya: Kiterjed Siófok Város Gondozási Központja Siófok, Korányi Sándor u. 1/a és Siófok, Korányi S. u. 1/b szám alatt működő
Idősek Klubja Idősek Otthona Emelt színtű Idősek Otthona
szolgáltatásait igénybevevőkre. 2. Az ellátás igénybevételi szabálya: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő ill. törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem benyújtásakor az intézmény vezetője azt nyilvántartásba veszi, majd értesítést küld az igénylőnek az előgondozás időpontjáról. A jogosultság fennállása esetén az intézmény férőhelyet biztosít, melyről telefonon és írásban értesülnek a jogosultak. A szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel az intézmény vezetője írásbeli megállapodást köt. A fizetendő térítési díjról az ellátást igénybevevő írásbeli értesítést kap. A megállapodás aláírásával és a férőhely elfoglalásával kezdődik az intézményi jogviszony. II. Az intézmény rendje 1. Felkelés ideje Reggel a felkelés ideje egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, s időben érkezhessenek a reggelihez. 2. Lefekvés ideje Emelt szintű Idősek Otthonában kinek – kinek igénye szerint. Az Idősek Otthonában a korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül használják. Lámpát használni 22 óra után a szobatársak közös megegyezése esetén lehet. Későbbi időpontban a társalgót lehet igénybe venni. 3. Az intézményből való eltávozás Idősek klubjában reggel 7 órától este 19 óráig tartózkodhatnak az ellátottak.
Valamennyi fennjáró lakó egészségi állapota függvényében az intézményből szabadon kijárhat. Kapuzárás 21 órakor Köszönettel vesszük, ha napközben a lakók távozásukat és visszaérkezésüket bejelentik. Emelt szintű és normál szintű idősotthoni ellátás esetén amennyiben 1 ellátási napot meghaladó folyamatos távollétre megy 2 munkanappal a távozás előtt írásban jeleznie kell az irodán. Kérjük, hogy az emelt szintű ellátásban részesülők az intézményből való távozáskor garzonjuk kulcsát lezárt borítékban névvel és távozás pontos időpontjával / nap, óra, perc/ ellátva az ügyeletes gondozónőnek átadni szíveskedjen. Visszaérkezéskor a szükséges adminisztráció / megérkezés dokumentálása nap, óra perc/ elvégzése után kulcsukat szintén az ügyeletes gondozónőnél vehetik át. Amennyiben a kijelentkezés nem a fent leírt módon történik nem áll módunkban csökkentett térítési díjat elszámolni a távollét idejére. 4. Levelezés Lakóink a leveleiket az intézmény címére, saját nevükre kérjék. 5. Látogatás rendje Az ellátottak bármikor fogadhatnak látogatókat. A többi ellátott nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje 9 órától 19 óráig. 6. Vallásgyakorlás A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az intézményben az egyéni és közösségi vallásgyakorlása egyaránt lehetőség nyílik. 7. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre ! Ezzel a figyelmeztetéssel az ellátottak a kijelölt helyen dohányozhatnak. Minden lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. 8. Szeszesital fogyasztás Szeszesital kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az intézmény rendjét, a többi lakó nyugalmát. III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés Az intézmény napi háromszori főétkezést, ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően. Ideje:
Reggeli:
I. csop: II. csop:
7.30 – 8.15 8.15 – 9.00
Ebéd:
I. csop: II.csop:
12.00 – 13.00 13.00 – 14.00
Vacsora:
I.csop: II.csop:
16.30 – 17.15 17.15 – 18.00
Helye: az étterem vagy indokolt esetben a lakószoba. Előzetes megbeszélés szerint a napközben távollevők részére az eltehető ételeket az ellátottak hűtőszekrényében tárolják. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az intézmény vezetőjével lehet megbeszélni. Étel a lakószobában csak a vonatkozó higiéniai szabályok szerint és csak hűtőszekrényben tárolható. Azok a lakók, akik szobájában nincs lehetőség saját hűtőszekrény elhelyezésére, az étteremben, illetve a közös használatú konyhákban található hűtőkbe helyezhetik el az élelmiszert. 2. Ruházat: Az ellátottak saját ruhájukat, fehérneműiket, ágyneműiket használják. Ruházat tisztításáról, javításáról: az ellátott önmaga az ellátott és hozzátartozó együtt egyéni piperemosással az intézmény gondoskodik. A textília tisztításáról, javításáról az intézmény gondoskodik, melynek gyakorisága 2 hetenként illetve szükség szerint. 3. Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az intézmény dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos megszervezése. Az intézmény lakóinak higiénéért a gondozónők a felelősek. Heti egyszeri fürdés minden ellátottnak kötelező. A személyi és környezeti tisztaság hiánya esetén az intézményvezető jogosult intézkedni. Térítés ellenében igénybe vehető: hetente fodrász, havonta pedikűrös. 4. Egészségügyi ellátás Az intézmény gondoskodik az igénybevevő: Egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításáról, szűrővizsgálatokról. Rendszeres orvosi felügyeletről: o munkaidőben orvosi rendelés, ellátás o ügyeletben ügyeleti szolgálat útján Szakorvosi ellátáshoz való hozzájuttatásról Kórházi kezeléshez való hozzájutásról Szabad háziorvos választás lehetőségével minden lakó élhet. 5. Foglalkoztatás, programok, rendezvények Az intézmény ellátottai egyénre szabott bánásmódban részesülnek, és lehetőség van arra, hogy egyéni és csoportos formában segítő beszélgetéseken vegyenek részt. A foglalkoztatás keretében a szabadidő hasznos és kellemes eltöltéséhez, az aktivitás megőrzéséhez kapnak segítséget elsősorban a mentálhigiénés munkatársaktól. Az intézményen belül szervezett kulturális programok:
ünnepi megemlékezések teadélután idősek napja farsangi bál kirándulások Emellett napilapok, folyóiratok, könyvek, társas játékok állnak az ellátottak rendelkezésére. IV. Társas kapcsolatok 1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatinak szabályai Az ellátottak nyugalmának biztosítására, az otthon rendjére, tisztaságára, az épületek és berendezések állapotának megóvása érdekében a lakóközösség részére útmutatásul szolgál a házirend, melynek betartása mindenkinek közös érdeke és kötelessége. Mindenkitől elvárható, hogy az intézményben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni, amely kizárja a túlzott alkoholfogyasztás, hangoskodást, durvaságot, egymás és az intézmény dolgozói iránti tiszteletlenséget. Idősek Otthonában a lakószoba az ellátottak közös otthona, így egymás szokásainak tiszteletben tartásával törekedni kell a szobatársi kapcsolat kialakítására. A lakószoba rendszeres szellőztetése a betegségek megelőzésének fontos feltétele, minden lakó közös érdeke. Lakószobában olvasólámpa, televízió és rádió használata a szobatársak megegyezése szerint történik. A társalgók és az ott elhelyezett eszközök, társasjátékok, napilapok, folyóiratok, könyvek egymás igényeire kölcsönös figyelemmel korlátozás nélkül állnak rendelkezésre. A sajtótermékek egyénileg is megrendelhetők. A társalgókban a televízió, rádió műsorzárásig a lakók rendelkezésére áll, de 22 óra után csökkentett hangerővel üzemeltethető. 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai Az intézmény dolgozói kötelesek munkakörükből és hivatásukból adódóan figyelmes, udvarias a lakók közérzetét, közösségi beilleszkedését segítő magatartást tanúsítani. Ápolási – gondozási feladataik végzésekor a humánus, személyre szóló és türelmes magatartásnak kell érvényesülnie az egyéni ápolási – gondozási tervnek megfelelően. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól az ellátottak az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak és nem kérhetnek. A dolgozók az ellátottaktól pénzt, ajándékot nem fogadhatnak el. Az intézmény dolgozója, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozója az intézményben lakó személlyel tartási, életjáradéki szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított 1 évig nem köthet. Az intézményben dolgozóknak foglalkozásbeli titoktartási kötelezettsége van a lakók személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Munkájukat az Etikai Kódex elveinek betartásával végzik, ezért megilleti őket, hogy az ellátottak részéről is megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék.
Az intézmény dolgozói jogorvoslatért a vezetőséghez vagy a Szociális Szakmai Szövetség keretén belül működő Etikai Kollégiumhoz fordulhatnak abban az esetben, ha az ellátottak velük szemben erkölcstelen magatartást tanúsítanak, minősíthetetlen hangnemet használnak, fenyegetéssel vagy más eszközzel félelemben tartják őket. 3. Panaszjog gyakorlásának módja Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, minden ellátott részére kötelező. Az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az ellátott érdekeit képviselő szervezet, az ellátás bármely kérdésével kapcsolatban: Intézményi jogviszony megsértése Személyiségi jogaik védelme Kapcsolattartások sérelme Intézményi dolgozók szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén. Ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél, vagy az Érdekképviseleti Fórumnál. A panasz felvételére és kivizsgálására jogosult: Intézményvezető Érdekképviseleti Fórum A panaszok kivizsgálására a bejelentést követő 15 napon belül meg kell történjen, és arról a panasztevőt írásban kell értesíteni. Az intézmény fenntartójához fordulhat a panasztevő, ha a kivizsgálás eredményével elégedetlen, vagy a kivizsgálásra jogosult a határidőben nem intézkedett. 4. Érdekképviseleti Fórum / továbbiakban ÉF/ megalakításának és tevékenységének szabályai Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum az Érdekképviseleti Fórum. Választás útján az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Intézményben ellátásban részesítettek, illetve hozzátartozóik képviselői jelölés után a lakógyűlésen a 2 legtöbb szavazatot kapott lakó lesz ellátási formánként az ÉF tagja. a. 1 fő hozzátartozó 1 fő emelt szintű ellátásban részesülő lakó 1 fő idősotthoni ellátott b. 1 fő (az intézmény dolgozóinak képviselője ) c. 1 fő (az intézményt fenntartó önkormányzat képviselője) Az Érdekképviseleti Fórumot 4 évenként, illetve szükség szerint kell választani. Érdekképviseleti Fórum működési rendje
Az ellátottak lakóközössége és az intézményi jogviszonyban állók által ÉF tagnak választott lakótársak, dolgozók képviselői saját lakóközösségük körében fejtik ki tevékenységüket. Az ÉF tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az ÉF üléseit évente egyszer illetve szükség szerint tartja. Az ülések időpontjáról értesítik az ellátottak, dolgozók és az önkormányzat képviselőit.
Az ÉF- hoz érkezett bejelentések, jelzések alapján – soronkívüliség esetén – rendkívüli ülés összehívását a tagok az ellátottak és a dolgozók kezdeményezhetik. Az ülés összehívásáról az elnök intézkedik. Az ÉF tagjainak részvételi joga át nem ruházható. Az ÉF tagság tevékenységi, ellenőrzési, utasítási, elrendelési jogokat nem tartalmaznak. A lakóközösség bizalmával visszaélő, kifogásolható magaviseletet tanúsító ÉF tag tisztségéből visszahívható. Az ÉF üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, azok tartalmát aláírásukkal hitelesítik a tagok. Az ülések között teendőket az elnök és az alelnök végzi. Az ÉF részre érkezett leveleket és továbbított levelek a központi iktatásnál minden évben egy iktatószámon és azok alszámain kell nyilvántartani.
Az Érdekképviseleti Fórum feladata Az ellátottak a hozzátartozóik és a dolgozók által jelzett észrevételek jogorvoslatok, megoldásra váró problémák – amelyek szóban vagy írásban érkeztek – az Érdekképviseleti Fórum tagság elé terjesztendő. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett jelzésekről, bejelentésekről, panaszokról, továbbá intézkedést kezdeményezhet a fenntartó önkormányzatnál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Határozatot hozhat, javaslatot tehet az intézmény vezetőjének, a házirendet többször súlyosan megsértő ellátott: Figyelmeztetésére Megrovására Más intézménybe történő áthelyezésére az ellátott másokat veszélyeztető magatartása miatt az intézményi jogviszony megszüntetésére. V. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. Új lakó fogadása Az intézmény új lakóját az intézményvezetője, vagy az általa megbízott személy fogadja, akik gondoskodnak a lakó elhelyezéséről, bemutatásáról és segítséget nyújtanak az intézmény és a házirend megismeréséhez. 2. Az intézménybe bevihető tárgyak köre Emeltszintű ellátás esetén: saját bútor személyes használati tárgyak alsó- felső ruházat, fehérnemű ágynemű, textília, lábbeli dísztárgyak televízió, hűtőszekrény Idősek Otthonánál: személyes használati tárgyak
alsó- felső ruházat, fehérnemű ágyneműhuzat, lepedő lábbeli dísztárgyak
Az intézményben nem megengedett kutya, macska, valamint kisállatok tartása a szobákban. Az intézménybe behozható tárgyak köre férőhely elfoglalásáról szóló értesítőben meghatározott. Ezeken kívül tilos az intézménybe hozni, illetve a lakószobákban tárolni bármilyen fertőzésveszélyes vagy egészségre ártalmas anyagot, vegyszert. Az intézménybe behozott személyes tulajdonú tárgyak kizárólag a lakók szobájában illetve szekrényében tárolhatók. Az intézmény közös használatú helyiségeiben, a folyosókon, illetve az udvaron nem megengedett személyes használatú tárgyak elhelyezése. Ezekért az intézmény nem vállal felelősséget és elszállításáról gondoskodik, melynek költsége a tulajdonost terheli. A behozott használati tárgyak mennyisége és elhelyezése nem akadályozhatja az ápolásgondozás folyamatait, a lakók biztonságos segédeszközzel történő helyváltoztatását, valamint nem lehet ellentétes az intézményre vonatkozó higiéniai, illetve ÁNTSZ előírásokkal. Erre tekintettel az intézményvezető azonnali intézkedésre jogosult. 3. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról
Törzskönyv Jövedelemnyilatkozat illetve vagyonnyilatkozat a térítési díj megállapításához Rendkívüli eseményről értesítendő adatai
A jogosult és a hozzátartozó kötelessége:
Nyilatkozni az intézményi tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról Adatokat szolgáltatni a fent felsorolt nyilvántartásokhoz Távollétek bejelentése írásban az intézmény irodáján, munkanapokon 8-16 óráig. Haladéktalanul nyilatkozni arról, ha személyi adataiban, szociális és egészségügyi körülményiben valamint havi rendszeres jövedelmében változás következett be. 4. Vagyon – és tűzvédelem Minden ellátott és dolgozó kötelessége az intézmény vagyontárgyainak, berendezéseinek védelme rendeltetésszerű használata, állapotának megóvása. A lakószobákban elhelyezett elektromos berendezéseket mindenki saját felelősségére használhatja úgy, hogy azzal saját illetve a többi lakó testi épségét, biztonságát ne veszélyeztesse. Veszélyeztető magatartás esetén az intézményvezető jogosult intézkedni. Minden szobában megtalálható a Tűzvédelmi Utasítás, amely részletesen tartalmazza a dohányzással, az elektromos eszközökkel és berendezési tárgyakkal kapcsolatos tűzvédelmi tudnivalókat. 5. Szándékosan okozott kár megtérítése
A szándékos károkozásért az ellátott és dolgozó anyagilag is felelős. Vitás esetekben az ÉF részvételével egyéni elbírálásra van mód. Különösen szándékosnak kell tekinteni az agresszivitásból, alkoholos befolyásoltságból eredő károkozást. Kulcselvesztés miatt zár csere az ellátott költségeinek terhére történhet. 6. Érték és vagyonmegőrzés Minden ellátott vagyonával, készpénzével szabadon rendelkezik. A személyes használati tárgyait, ruhaneműit a lakószobában lévő szekrénybe tehetik. A lakószobában tartott értékek felügyeletéről saját felelősségére gondoskodik az itt elhelyezett értékekért az intézmény nem tud felelősséget vállalni. Ha az ellátott igényli lehetőség van arra, hogy értéktárgyait, értékpapírokat, takarékbetétkönyveket az intézmény átvételi elismervény ellenében megőrzésre elhelyezzen, melyekért az intézmény felelősséget vállal. Az értéktárgyak átadását 2 tanú jelenlétében kell elvégezni. 7. Térítési díj A fenntartó önkormányzat minden évben rendeletében meghatározza az ellátásért az intézményi térítési díjat, melynek alapján személyi térítési díj kerül megállapításra. A személyi térítési díjat havonta utólag kell fizetni a tárgyhót követő hónap 10 napjáig. Idősotthoni és Emelt szintű ellátásban részsülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét esetén: egészségügyi intézményben történő ellátás idejére a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, egyéb esetekben 60 %-át fizeti. Távollétnek minősül az 1 ellátási napot meghaladó folyamatos távollét. Ebben az esetben az intézmény csak a távollét első napjára biztosítja térítésmentesen a szükséges gyógyszereket, a további napok gyógyszerköltsége a lakót terheli, mely összeget az intézmény pénztárába térítési díj fizetéskor köteles befizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A megállapított személyi térítési díj befizetés kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgy negyedévet követő hó 10-ig hátralék nyilvántartás készül. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 8. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Az ellátottak minden tekintetben állampolgári és személyi jogaikat gyakorolva szabadon végrendelkezhetnek. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon gondoskodik az intézmény vezetője. A temetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt ellátottnak nincs hozzátartozója vagy nem lelhető fel az eltemettetésére kötelezhető személy, vagy ez a személy a temetésről nem tud gondoskodni, az intézményvezető kezdeményezi az önkormányzatnál a köztemetés elrendelését. VI. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI 1. Az intézményi jogviszony megszűnik:
az intézmény jogutód nélküli megszűnésével az igénybevevő halálával
az igénybevevő erre irányuló kérelmével a megegyezés szerinti időpontban, de legkorábban a kérelmet követő 3. napon határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával.
2. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti, ha a jogosult:
más intézményben történő elhelyezése indokolt a házirendet súlyosan megsérti cselekménye, magatartása veszélyezteti az intézmény működését, intézményi elhelyezése nem indokolt.
Az intézményvezető az ellátás megszűntetéséről / megszűnéséről írásban értesíti a jogosultat, aki ha nem ért egyet azzal, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyenkor a kivizsgálás befejezéséig az ellátást biztosítani kell. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény házirendje a szakmai program elválaszthatatlan részét képezi, mely a fenntartó önkormányzat jóváhagyásának időpontjától érvényes. 2. A házirendet gondozási részlegenként jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy a jogosultak, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. 3. A házirend egy példányát az ellátás igénybevételekor az intézményvezető átadja a jogosultnak. 4. A házirend betartatásáról az intézményvezető gondoskodik.
intézményvezető
SIÓFOK VÁROS GONDOZÁSI KÖZPONTJA 8600 SIÓFOK, KORÁNYI S. U. 1/A TELEFON: 84-310-547
HÁZIREND VÁROSI KONYHA NAPPALI MELEGEDŐ ÉJJELI MENEDÉKHELY
Érvényes: 2014.04.12-től
TARTALOM I. Általános rendelkezések 1. A házirend célja, hatálya 2. A szolgáltatás igénybevételi szabálya II. Az intézmény rendje 1. 2. 3. 4. 5.
Az igénybevétel feltételei Az intézményből való eltávozás A látogatás rendje, levelezés Dohányzás. Szeszes ital fogyasztása III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások
1. 2. 3. 4. 5.
Étkeztetés Ruházat Személyi higiéné Egészségügyi ellátás Mentálhigiénés ellátás IV. Társas kapcsolatok
1. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti kapcsolatainak szabályai 2. Az intézmény dolgozói és az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai. Az intézményi dolgozók foglalkozásbeli, titoktartási kötelezettségének érvényesítése, és az ellátottak valamint a dolgozók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 3. Panaszjog gyakorlásának módja V. Vegyes rendelkezések 1. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre 2. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, és az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról 3. Vagyon és tűzvédelem 4. Szándékosan okozott kár megtérítése 5. Érték és vagyon megőrzés 6. Térítési díj VI. Záró rendelkezések 1. Hatálybalépés 2. Jóváhagyás 3. Kifüggesztés I. Általános rendelkezések
1. A házirend célja és hatálya A házirend célja: Tájékoztatást adni az intézmény szolgáltatásait igénybevevők ellátási feltételeiről, az ellátottak és az őket ellátó dolgozók magatartási szabályairól, az intézmény dolgozóival való kapcsolattartás rendjéről, valamint a vagyon- és érték megőrzés, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyai használatára vonatkozó előírásokról. A házirend hatálya: kiterjed Siófok Város Gondozási Központja Siófok, Bajcsy- Zs. u. 224. szám alatti telephelyén működő
Éjjeli Menedékhely Nappali Melegedő Városi Konyha
szolgáltatásait igénybevevőkre. 2. Az ellátás igénybevételi szabálya A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az Éjjeli Menedékhely szolgáltatásait igénybe veheti az a siófoki személy, aki a 18. életévét betöltötte, éjszakai pihenése nem biztosított más módon, illetve elhelyezés hiányában élete és testi épsége veszélybe került. A Nappali Melegedő szolgáltatásait igénybe vehetik a Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek, továbbá akiknek otthonukban a mosás, tisztálkodás nem biztosított. A Népkonyhai étkezést igény bevehetik hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben lévő felnőtt és kiskorú polgárok napi egyszeri étkezésre, az étel hazaszállításának biztosítása nélkül munkanapokon. II. Az intézmény rendje 1. Az igénybevétel feltételei Az ellátás igénybe vételének feltételei: negatív tüdőszűrő és bőrgyógyászati szűrő vizsgálati lelet és háziorvosi igazolás arról, hogy fertőző betegségben nem szenved, közösségbe mehet. Krízishelyzet esetén a felvételt követő első napon köteles a szolgáltatást igénybe vevő a tüdőszűrő és a bőrgyógyászati szűrővizsgálaton megjelenni, az orvosi igazolást 5 napon belül leadni az intézmény szakdolgozójának. 2. Az intézményből való távozás
Az Éjjeli menedékhely időszakosan, a hideg hónapokban minden nap 16 órától másnap reggel 8 óráig tart nyitva. Aki a szolgáltatást igénybe kívánja venni 16 órától – 20 óráig kell jelentkeznie személyesen az ügyeletes dolgozónál. A férőhely elfoglalása érkezési sorrendben történik. Kapuzárás 18 órakor, 18 óra és 20 óra között a szolgáltatást igénybe vevő érkezését csengetéssel jelzi. Az igénylő 20 óra után csak kivételesen indokolt esetben távozhat Amennyiben engedély nélkül távozik a menedékhely szolgáltatásait arra az éjszakára nem veheti igénybe. Az igénybevevőknek 22 óráig be kell fejezni a tisztálkodást és az étkezést. Este 22 órától másnap reggel 6 óráig kerülendő minden olyan tevékenység, amely zavarja a pihenni vágyók nyugalmát. A Nappali Melegedő éves szinten hétfőtől péntekig 8 órától 16 óráig tart nyitva. A Népkonyha szolgáltatása munkanapokon 11.30 órától 13.00 óráig vehető igénybe. 3. A látogatás rendje, levelezés Az Éjjeli Menedékhelyen vendég fogadására nincs lehetőség. Az ellátottak leveleiket az intézmény címére, saját nevükre kérhetik. 4. Dohányzás Az épületben a dohányzás tilos, csak az erre a célra kijelölt helyen engedélyezett. Minden ellátott köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. 5. Szeszesital fogyasztás Az intézménybe alkohol nem hozható be, amennyiben ez mégis megtörténik az ügyeletes szakdolgozó az italt elveszi és megsemmisíti. Az ittas erőszakkal közeledő személy a menedékhelyre nem vehető fel. III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások 1. Étkeztetés Az Éjjeli Menedékhelyen étel melegítési lehetőség biztosított az ellátottak részére kialakított étkezőben. Az ügyeleti helyiségben található mikrohullámú melegítőt az ügyeletes engedélyével lehet használni. 2. Ruházat Az ellátottak a saját ruhájukat, fehérneműjüket használják. Ágyneműt az Éjjeli Menedékhelyen az intézmény biztosít. A ruházat tisztítása az intézményben kifüggesztett mosási rend alapján kérhető. A textília tisztításáról az intézmény gondoskodik. 3. Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az intézmény dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság fenntartásának folyamatos megszervezése. Az intézmény lakóinak higiénéért a gondozók a felelősek. A Nappali Melegedő folyamatos nyitva tartása alatt a fürdési lehetőség biztosított. Az Éjjeli
Menedékhelyet igénybevevőknek a tisztálkodás kötelező. rendben hagyni az ágyát, a tusolót és a WC-t.
Maga után mindenki köteles
4. Egészségügyi ellátás Akut esetben szakorvosi ellátáshoz, és kórházi kezeléshez való hozzájutás megszervezéséről az intézmény gondoskodik. 5. Mentálhigiénés ellátás A Nappali Melegedőben naponta 9-11, és délután 14-16 óra között igénybe vehető szolgáltatás. IV. Társas kapcsolatok Mindenkitől elvárható, hogy az intézményben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni, amely kizárja a túlzott alkoholfogyasztást, hangoskodást, durvaságot, egymás és az intézmény dolgozói iránti tiszteletlenséget. Az intézményi élet alapszabálya a Házirend, amely minden ellátott részére kötelező. A Házirend megsértése szankciókat von maga után: Erős alkoholos állapot esetén a menedékhely nem vehető igénybe (az állapot megítélése a szakdolgozó feladata). Agresszív, durva, erőszakos viselkedés 10 nap kizárást von maga után. Életveszélyes fenyegetés esetén az ügyeletes szakdolgozó azonnal értesíti a rendőrséget (a hajléktalan személy legfeljebb 20 napra kizárható a szolgáltatásból). Az ügyeletes feljegyzést készít az eseménynaplóba, a szankció a házirend megsértése után azonnal életbe lép. A jegyzőkönyv a következő munkanapon készül. A szankció el nem fogadása esetén a hajléktalan személy panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, aki a panaszt15 napon belül kivizsgálja. V. Vegyes rendelkezések 1. Az intézménybe bevihető tárgyak köre:
személyes használati tárgyak alsó- felső ruházat, fehérnemű lábbeli
2. Tájékoztatás az intézményben vezetett nyilvántartásokról, és az azokhoz szükséges adatszolgáltatásról
kérelem / étkezés kérelmezése esetén / igénybevételi napló eseménynapló egyéni nyilvántartó lap esetnapló forgalmi napló
Az ellátott kötelessége:
nyilatkozni az intézményi tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról adatokat szolgáltatni a fent felsorolt nyilvántartásokhoz haladéktalanul nyilatkozni arról, ha személyi adataiban, szociális és egészségügyi körülményeiben változás következett be.
3. Vagyon és tűzvédelem Minden ellátott és dolgozó kötelessége az intézmény vagyontárgyainak, berendezéseinek védelme rendeltetésszerű használata, állapotának megóvása. A Tűzvédelmi Utasítás részletesen tartalmazza a dohányzás, az elektromos eszközökkel és berendezési tárgyakkal kapcsolatos tűzvédelmi tudnivalókat. 4. Szándékosan okozott kár megtérítése A szándékos károkozásért az ellátott és a dolgozó anyagilag felelős. Különösen szándékosnak kell tekinteni az agresszivitásból, alkoholos befolyásoltságból eredő károkozást. 5. Érték és vagyonvédelem Az intézményből való távozáskor minden ellátottnak a személyes holmiját magával kell vinnie. Az épületben hagyott tárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal. 6. Térítési díj Az intézmény szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. VI. Záró rendelkezések Az intézmény házirendje a szakmai program elválaszthatatlan részét képezi, mely a fenntartó önkormányzat jóváhagyásának időpontjától érvényes. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy a jogosultak és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A házirendet az ellátás igénybevételekor ismertetni kell a szolgáltatást igénylővel. A házirend betartatásáról az intézményvezető gondoskodik.
intézményvezető
Ügyiratszám:
/2014. MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről Siófok Város Gondozási Központja (Siófok, Korányi S. u. 1/a., képviselő: Kovács Nóra intézményvezető), mint ellátást nyújtó, másrészről Név / leánykori név :…………………………………….. ( Sz.:………………………….…..) Anyja neve:……………………………………….Szül.hely,idő.......………………………….) Lakcím:…………………………………………………………………………………………. Szig.szám:…………….......TAJ szám:……………………Állampolgárság:.............................. Nyug. törzsszám:……………………………..Nyugdíj összege:………………………………. mint ellátást igénybe vevő között a mai napon az alábbi feltételek szerint. 1. Igénybe vett alapellátási forma megnevezése: ÉTKEZTETÉS EBÉDSZÁLLÍTÁS A szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk szervezett formában. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátását, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátás magában foglalja a bevásárlást, a testi- személyi higiénia biztosítását, az orvoshoz kísérést, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködést. Gondozási szükséglet: óra Az igénylő által kért óraszám: óra Az intézmény a megjelölt szociális ellátást ……….év……………….hó………….napjától kezdődően .……… év……………….hó………….napjáig terjedő határozott időre, vagy határozatlan időre szólóan biztosítja. 2. Az ellátásért fizetendő térítési díj: Szociális étkeztetés ( napi egyszeri ebéd H-Szo.): .…………………..Ft/nap A megállapított és az igényelt gondozási óraszám alapján, az Ön által fizetendő térítési díj:...................................Ft A megállapodásban szereplő ellátásért fizetendő térítési díj összege a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes és annak változtatási jogát az intézmény fenntartja. 3. Az ellátást igénybe vevő a megállapított személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hó 10-ig köteles befizetni a Gondozási Központ pénztárába. 4. Az ellátást igénybe vevő tudomással bír arról, hogy az intézményfenntartó önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj évente kétszer vizsgálható felül, ebből következően változhat személyi térítési díja is, melyről előzetesen értesi az intézmény. 5. A megállapított személyi térítési díj befizetési kötelezettségének elmulasztása esetén az intézményvezető a hátralék összegét nyilvántartásba veszi, és írásbeli felszólítást küld az
érintettnek a tartozás rendezése miatt. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 6.Tájékoztatásul közöljük, az ellátások intézményi térítési díját és 1 ellátottra jutó önköltségét 2014 évre vonatkozóan. Intézményi térítési díj Önköltség szociális étkeztetés : 730 Ft/nap 915 Ft/nap házi segítségnyújtás: egy óra igénybevétele térítés mentes, a további gondozás díja: 180 Ft/óra 250 Ft/óra 7. Az ellátást igénylő számára az intézmény biztosítja az 1. pontban megjelölt szolgáltatást. 8. Az ellátást igénylő amennyiben a szolgáltatást bármilyen okból nem kívánja igénybe venni, azt legkésőbb a szüneteltetést megelőzően 2 munkanappal telefonon vagy írásban jelezze a Gondozási Központ irodáján. Ellenkező esetben az igénybe nem vett szolgáltatásért is meg kell fizetni a térítési díjat. 9. Az ellátást igénylő szociális helyzetében, jövedelmi viszonyaiban történt változást köteles 8 napon belül az intézményvezetőnek bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a jogtalanul igénybe vett ellátás teljes összegű intézményi térítési díjának megfizetésére köteles. 10. A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik. Az ellátást igénybe vevő a vitatott intézményvezetői intézkedéssel szemben a fenntartóhoz (Siófok Város Önkormányzata) fordulhat. 11. A szolgáltatás megszűnik az alábbi esetekben: _ ha az igénylő nem igényli tovább az ellátást, 1. határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával, 2. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, 3. az ellátást igénybe vevő halálával. 12. Jelen megállapodás módosítására az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő közös megegyezése alapján kerülhet sor. 13. Ezen megállapodás 2 oldalon 2 eredeti példányban készült. Siófok, 2014................ ………………………………………….. ……………………………………….. ellátást igénylő intézményvezető ..………………………….. törvényes képviselő, tartásra köteles vagy azt vállaló személy Tanuk: 1./……………………………… 2./……………………………………. ………………………………
…………………………………….
MEGÁLLAPODÁS Idősek Klubjában történő nappali ellátás és étkeztetés biztosítására
Mely létrejött egyrészről Siófok Város Gondozási Központja ( képv.. Kovács Nóra intézményvezető ), mint ellátást nyújtó, másrészről: a) az ellátást igénybe vevő Név :…………………………………………………………….. Lakcím:…………………………………………………………. Telefon:…………………………………………………………. Anyja neve:……………………………………………………… Születési helye:………………………………………………….. Születési ideje:………………………………………………….. Szig. Száma:……………………………………………………. TAJ száma:……………………………………………………… Állampolgársága:.......................................................................... Nyugdíj törzsszáma:…………………………………………….. b) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője: Név:……………………………………………………………… Lakcím:………………………………………………………….. Telefon:………………………………………………………….. Anyja neve:……………………………………………………… Születési helye:………………………………………………….. Születési ideje:………………………………………………….. c) tartásra kötelezett vagy azt vállaló személy: Név:……………………………………………………………… Lakcím:…………………………………………………………. Telefon:…………………………………………………………. Anyja neve:…………………………………………………….. Születési helye:…………………………………………………. Születési ideje: …………………………………………………. Szig.száma:……………………………………………………… között az alulírott helyen és időben. Siófok város Gondozási Központja az ellátást igénybe vevőnek/ törvényes képviselőnek kérelme alapján az Idősek Klubjában férőhelyet biztosított, melyre tekintettel az intézményi jogviszonyból fakadó jogokat és kötelezettségeket a megállapodó felek az alábbiak szerint rögzítik.
I. Az intézményi jogviszony keletkezése és tartalma
1. A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója Siófok, Korányi S. u. 1/a sz. alatt személyes gondoskodás keretébe tartozó idősek nappali ellátását is biztosító Gondozási Központot működtet. 2. A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályzott módon a megállapodás 5. pontjában tételesen felsorolt ellátásokat nyújtja. 3. Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást 20.…év……………hó………..napjától kezdődően, 20.………………………………….napjáig terjedő/ vagy……………………….. feltétel bekövetkeztéig/ vagy határozatlan időtartamra biztosítja. II. Szolgáltatások és fizetési kötelezettség 4. A felek tájékoztatási kötelezettsége 4.1. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybe vevőt és hozzátartozóját - a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről - a vezetett nyilvántartásokról - a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, a panaszjog gyakorlásának módjáról - az intézményi házirendről, melynek egy példánya az ellátást igénybe vevő részére átadásra került - az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, hozzátartozói nyilatkozatokról, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokról és más jogszabályban meghatározott feltételekről. 4.2 A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni: - a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről és annak tiszteletben tartásáról, - arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét, - minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges, - arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben, és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez, - minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolja vagy azt más okból fontosnak tartja. / Nem kell a térítési díj megállapításához szükséges adatokat közölni akkor, ha az ellátást igénylő vagy más személy az elhelyezés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettséget az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. / 4.3. A szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját - a jogosult állapotáról, annak lényeges változásairól, - az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, - a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről.
5. Az intézmény az Idősek Klubjában az alábbi szolgáltatásokat nyújtja : 1. Biztosítja a napközbeni tartózkodást: - személyi higiéniás szükségletek kielégítésének lehetőségét - személyes ruházat tisztítását - mentális gondozást - egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás segítését - gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről - az intézmény az alapfeladatokat meghaladóan is szervez programokat, mely szolgáltatásokért térítési díj is kérhető. 2. Napi háromszori étkezést / szükség esetén diétás étkezést 5.1. Az igénybe vett ellátások megjelölése: nappali ellátás 3x-i étkezés 6. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj 6.1. Az ellátást igénybe vevő /kötelezett/ a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért /rendszeres havi jövedelme alapján / a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig személyi térítési díjat köteles fizetni. 6.2. Az ellátást igénybe vevő tudomással bír arról, hogy az intézményfenntartó önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj évente 2x vizsgálható felül, ebből következően változhat személyi térítési díja is. A megállapodás megkötésekor érvényes térítési díj változtatásának jogát az intézmény fenntartja. 6.3. A megállapított személyi térítési díj befizetési kötelezettségének elmulasztása esetén a tárgy negyedévet követő hó 10-ig hátralék nyilvántartás készül. Amennyiben írásbeli felszólítás után sem történik befizetés, a behajtásról intézkedik az intézmény. 7. Érdekképviselet A jogosult és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdek képviseleti fórumnál. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. 8. Az intézményi jogviszony megszűnése 8.1. Az ellátásra jogosult intézményi jogviszonya megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával - a jogosult halálával - a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően - ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézményben kell elhelyezni, illetve intézményi ellátása nem indokolt - az intézményt fenntartó megszünteti az ellátást akkor, ha a jogosult a házirendet súlyosan megsérti és /vagy rendszeresen nem tesz eleget térítési díj fizetési kötelezettségének.
Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről köteles írásban értesíteni az igénybe vevőt, aki egyet nem értés estén az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a megszüntetés ellen panasszal fordulhat a fenntartóhoz. 8.2. Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed: - a fizetendő személyi térítési díjra, ennek esetleges hátralékaira - az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra - minden olyan dologra melyek – az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik. A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az idősek ellátására vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók. Ezen megállapodás 4 oldalon 2 eredeti példányban készült. Siófok, 20.………………… ………………………………….. ellátást igénybe vevő
……………………………….. tartásra kötelezett v. azt vállaló sz. / törvényes képviselő
………………………… intézményvezető Hozzátartozó neve:……………………………………………………………………. Lakcíme:………………………………………………………………………………. Telefonszáma:………………………………………………………………………… Tanú neve……………………………
Tanú neve:…………………………
Lakcíme:…………………………….
Lakcíme:………………………….
Megállapodás Mely létrejött egyrészről a Siófok Város Gondozási Központja (képv.:…………….., intézményvezető, mint ellátást nyújtó intézmény), továbbiakban intézmény másrészről:
Név:………………………………………………………………………………
lakcím:…………………………………………………………………………… 3. anyja neve:………………………………………………………………………. 4. születési helye, időpontja:……………………………………………………….. 5. személyi igazolvány száma:……………………………………………………… 6. nyugdíjas törzsszáma, nyugdíjának összege:……………………………………. 7. TAJ száma:……………………………állampolgársága……………………….. mint ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője, 6. név:………………………………………………………………………………. 7. értesítés címe:……………………………………………………………………. 8. telefonszáma:…………………………………………………………………….. között, a mai napon az alábbi tartalommal. 1. Felek megállapodnak abban, hogy ellátást igénybe vevő ………………………számon nyilvántartásba vett kérelme alapján az intézmény tartós bentlakásos szociális szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel: 1.1. Az ellátás igénybevételének kezdete: ………………………………………….. 1.2. Az ellátás időtartama:
határozatlan időtartamra határozott időtartamra: 20..............-tól 20.............-ig
1.3.. A szociális szolgáltatás formája:
Idősek Otthona
1.4. Az intézmény a Szt. 67. § (1) bekezdése szerint teljes ellátást nyújt, ennek keretében biztosítja: 24 órás folyamatos ellátást lakhatást, napi háromszori étkezést / legalább egy főétkezés meleg étel/ az orvos előírása szerinti diétás étkezést textíliával való ellátást/ amennyiben az igénylő sajáttal nem rendelkezik/ mosatást, takarítást, egészségügyi ellátást(egészségmegőrző felvilágosítást), rendszeres orvosi felügyeletet, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutást, a 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározott, térítésmenetesen biztosítandó gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyreállítását segítő ápolást, mentális gondozást, szabadidős elfoglaltságot, programokat, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét, hozzátartozóval való személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Az alapfeladatot meghaladó egyéb intézményi szolgáltatások térítés ellenében vehetők igénybe.
Az ellátást igénybe vevő az eltemettetésről, illetve annak költségeiről a következőket nyilatkozza: A temetés, illetve hamvasztás költségeit vállalja. Az ellátást igénybe vevő kijelenti, hogy írásos végintézkedése: van nincs 1.5. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője nyilatkozik, hogy az intézményi szolgáltatások tartalmáról, módjáról, köréről tájékoztatást, ezzel kapcsolatos valamennyi kérdésére választ kapott. 2. Ellátást igénybevevő/törvényes képviselője/hozzátartozója tudomásul veszi, hogy jelen megállapodás 1. pontjában körülirt szolgáltatások igénybevételéért a Szt. 114. §. (1)-(2) bekezdése alapján térítési díj fizetésére köteles. Az intézmény fenntartója térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg, melyet az 1993.évi III. törvényben, a 29/1993.(II.17) Korm. rendeletben, továbbá jelen megállapodásban, valamint a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell fizetni. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, különbözete. 2.1. Ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője/hozzátartozója vállalja, hogy a mindenkori intézményi térítési díjnak megfelelő – teljes összegű – személyi térítési díjat megfizeti. 2.2. Az Intézmény a személyi térítési díj aktuális összegéről jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg, a továbbiakban pedig a személyi térítési díj összegének változásakor írásban értesíti a kötelezetett. 2.3. Az ellátást igénybe vevő/törvényes képviselője/hozzátartozója nyilatkozik, hogy megismerte és tudomásul veszi a személyi térítési díj számításának és megfizetésének intézményi szabályait az alábbiak szerint: 2.3.1. Személyi térítési díj meghatározása Idősek Otthona szolgáltatásainak igénybevétele esetén, az ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj különbözetét a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha a jövedelem hányad nem éri el az intézményi térítési díj teljes összegét és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, akkor a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj különbözetére az ingatlanvagyon jogszabályban meghatározott része nyújt fedezetet. Az igénybevevő két hónapot meg nem haladó kórházi ellátás ill. távollét időtartamára a megállapított térítési díj 20% - át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: 7. egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára az ellátást igénybe vevőnek megállapított személyi térítési díj 40%-át, 8. egyéb esetekben a személyi térítési díj 60%-át kell fizetnie. A távolléti napok naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást
és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj is kérhető az intézmény alapfeladatai közé nem tartozó szolgáltatásokért, valamint a Gondozási Központ által szervezett szabadidős programokért. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente 2 alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme 4. olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, 5. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A megállapodás megkötésének időpontjában érvényes térítési díj változtatásának jogát az intézmény fenntartja. Ha a jogosult, vagy a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével az intézmény fenntartójához fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. 2.3.2. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelem- és vagyonvizsgálatot nem kell alkalmazni. 2.3.3. Személyi térítési díj megfizetése A havi térítési díjat valamennyi ellátás esetében az intézmény házipénztárába kell befizetni minden hónap 10-ig. Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő, illetve a díjfizetésre kötelezett a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és negyedévente a fenntartóhoz továbbítja a térítési díj hátralékának behajtása érdekében. A fenntartó Önkormányzat a hátralék behajtása iránt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései alapján intézkedik. 3. Ellátást igénybe vevő /törvényes képviselője nyilatkozik, hogy a házirend egy példányát átvette, szóbeli tájékoztatás alapján megismerte és elfogadja: 4. az intézmény házirendjét, 5. a hozzátartozóval / törvényes képviselővel való kapcsolattartás rendjét, 6. az Érdekképviseleti Fórum működési rendjét, 7. az ellátotti jogok és a panaszjog gyakorlására vonatkozó szabályokat. Az intézmény részről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártával, illetve az intézkedés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 4. Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok: 4.1. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője nyilatkozik, hogy tudomásul veszi az intézmény Szt. 20.§ szerinti nyilvántartási és egyéb jogszabályokban meghatározott szakmai dokumentációs kötelezettségét, adatainak kezeléséhez hozzájárul.
4.2. Az ellátást igénybevevőt intézményi jogviszonyával kapcsolatosan is megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 4.3. Az Intézmény a Szt. 66.§ (2) bekezdése szerint az igénybe vevő személy ellátásáról, állapotának változásáról, valamint a részére biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – gondozási tervet köteles készíteni, illetve a napi ápolási, gondozási eseményekről sorszámozott eseménynaplót köteles vezetni. 5. Tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések 5.1. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy az intézményvezető köteles tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt/ törvényes képviselőjét, illetve hozzátartozóját : az ellátást igénybevevő állapotáról, az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, az ellátást ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezési javaslatról és az áthelyezés végrehajtásáról, a személyi térítési díjhátralék mértékéről a tartozás következményeiről. 5.2. Ellátást igénybevevő / törvényes képviselője az 5.1. pontban körülirt tájékoztatásra hozzátartozóként az alábbi személyeket jelöli meg: Név: ……………………………………………………………………….. Lakóhely/ elérhetőség: ……………………………………………………. Telefonszám: ……………………………………………………………… Név: ………………………………………………………………………. Lakóhely / elérhetőség: …………………………………………………… Telefonszám: ……………………………………………………………… 5.3. Ellátást igénybe vevő / törvényes képviselője az intézményi jogviszonyával, egészségi állapotával kapcsolatos tájékoztatásból az alábbi személyeket kizárja: Név:………………………………………………………………………… Lakóhely/ elérhetőség: ……………………………………………………. Telefonszám:………………………………………………………………. Név: ………………………………………………………………………. Lakóhely / elérhetőség: …………………………………………………… Telefonszám: ……………………………………………………………… Az 5.2. pontban meghatározott személy/ek kivételével a mások számára a tájékoztatást megtiltja. Nem él a kizárás lehetőségével, valamennyi érdeklődő számára a tájékoztatást engedélyezi. 6. Intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése 6.1. Ellátást igénybe vevő/ törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a jelen megállapodással létesített intézményi jogviszony külön intézkedés nélkül megszűnik az alábbi esetekben: 6. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben az intézmény fenntartóját elhelyezési kötelezettség terheli. 7. határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával,
8. az ellátást igénybevevő halálával. 6.2. Ellátást igénybe vevő/ törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti: az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentése alapján megállapított időpontban, ha az elhelyezés feltételi nem állnak fenn vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni. ha az ellátást igénybevevő a házirendet súlyosan megsérti és az intézményi elhelyezés megszüntetését az intézmény vezetőjének kezdeményezése alapján a fenntartó határozatával rendeli el. 6.3. Az intézményi jogviszony megszűnésekor/megszüntetésekor a felek, valamint az örökös, illetve feladatellátásra kötelezett jogutód egymással elszámolnak: a személyi térítési díjjal ( hátralékkal, túlfizetéssel), az intézmény által leltár szerint személyes használatba adott tárgyi eszközökkel, intézmény tárgyi eszközeiben okozott kár összegével, megőrzésre az intézmény részére átadott vagyontárgyakkal, letéti pénztárba leadott készpénzzel, az ellátást igénybevevő tulajdonában álló, az intézmény által vezetett személyi leltárban szereplő dolgokkal. 7. Záró rendelkezések 7.1. Jelen megállapodás az aláírással egy időben érvényes. Hatályos a megállapodás a jogosult intézménybe való költözésének napjától. 7.2. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az idősek ellátására vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Vitás esetekben a felek kikötik a Siófoki Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. Felek jelen megállapodást áttanulmányozták, annak rendelkezéseit megértették és annak tartalmát elfogadták. Ezen megállapodás 5 oldalon, 3 eredeti példányban készült. Siófok, 20............... …………………………………….. Ellátást igénybevevő
…………………………… Intézményvezető …………………………….. Törvényes képviselő, hozzátartozó
