A tanszékünk első 93 éve –bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös „bolygóegyüttállást” mutatott! Így neves napok találkozását ünnepeljük!
„Sine praeteritis futura nulla” (Múlt nélkül nincs jövő) Ezen a konferencián emlékezünk a tanszékünk egyik alapítójára, az 50 éve elhunyt Miháltz István professzorra, és köszöntjük az ebben az évben 80 éves Molnár Béla professzor emeritust, a 75 éves Szónoky Miklós egyetemi docenst és a 60 éves Geiger János tanszékvezető helyettes egyetemi docenst!
„A geológusok mindig bajban vannak az emberi idővel, könnyen eltévednek benne, mert munkájuk révén millió években gondolkodnak, holott nekik is csak évtizedek adatnak meg”… (Telegdi Roth Lajos 1841-1928, Magyar Királyi Intézet főgeológusának gondolatai 80 éves születésnapján) – hogy ne tévedjünk el az időben egy olyan objektumot kerestem, amelyben az emberi léptékű idő és a geológiai idő találkozik, ezért a Földünk legidősebb, legmagasabb, 150 métert is elérő fáit, a mamutfenyőket hívtam segítségül, mert a legidősebb példányaik 7200 - 7500 évesek, vagyis akkor volt magoncok, amikor az első fáraók trónra léptek Egyiptomban – így a geológiai és történelmi idő skálázásra kiválóan alkalmasak!
1897
1220
Miháltz István professzor az erdélyi Árpástó községben született 1897. május 9-én. Az elemi iskoláit Magyarvalkón végezte. Gimnáziumi tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte el és Szentesen fejezte be. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte el, majd Kolozsváron folytatta és trianoni békediktátumokat követően Budapesten és Szegeden fejezte be 1921-ben, ahol természetrajz – földrajz szakos tanári diplomát szerzett.
1964 1897
Budapest
Debrecen
Árpástó
+Magyarvalkó+ ++ Szentes + + Kolozsvár Marosvásárhely +
+
Szeged
Miháltz István 1922-től a szegedi egyetemen a Földtani Intézetben lett gyakornok, 1924-től tanársegéd, 1939-től adjunktus, 1947-től intézeti tanár, 1952-től tanszékvezető egyetemi docens, majd 1956-tól tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1926-ban doktorált földtan, ásványtan – kőzettan és természeti földrajz tárgyakból summa cum laude fokozattal Szentpétery Zsigmond intézetvezető professzornál. 1933-ban Berlinben volt ösztöndíjas. 1946-ban „Az Alföld geológiája” tárgykörből szerzett egyetemi magántanári címet. 1952-ben munkái és publikációi nyomán a földtudományok kandidátusa címet nyerte el. Ezt követően nyerte el a professzori címet.
Selmeci Akadémia, 1735
Kolozsvári Egyetem, 1581
A trianoni veszteségek után negyedidőszaki képződmények előtérbe kerültek a földtani kutatásokban – mivel a megmaradt ország területén a negyedidőszaki (és harmadidőszaki) üledékkel kitöltött medencék domináltak – ezt ismerte fel Miháltz István és kezdte el úttörő geológiai munkásságát az Alföldön.
Az Alföld, a Kisalföld, a hazai quarter földtani és őslénytani kutatások terén megváltozott helyzetét elsőként a Kolozsvárról áttelepült geológusok ismerték fel és a medencék földtani értelmezésébe, és kiemelt vizsgálatába kezdtek. Negyedidőszaki és talajtani átfogó térképezések folytatódtak, intenzív hidrogeológiai vizsgálatok kezdődtek el. Miháltz István egyik legelső és kiemelkedő jelentőségű megállapítása volt, hogy a Duna – Tisza közi (Folyóközi – kiskunsági) homok dunai eredetű (1935). Majd a II. világháborút követően a III. vagy más néven Sümeghy féle alföldi geológiai térképezéseknél Miháltz István önálló Két folyóközi (Duna – Tisza közi) kutatócsoportot és térképező csapatot vezetett az 1950-es években.
1944
Sümeghy József 1892-1955 Szepi bácsi, a kolozsvári, a pesti és a szegedi diáktárs, a geológus harcostárs, Gyálai fúrások a közös geológiai térképezési Ezekkel az elemzésekkel Miháltz István és Sümeghy József megalapozták a medencék negyedidőszaki képződményeinek térbeli lehatárolását és a neotektonikai elemzéseket, a programvezető folyómedre vándorlásának nem víziókon, hanem geológiai adatokon nyugvó modelljét.
Miháltz István földtani szelvénye, Öthalom, paleolit lelőhely, 1935 Lősz – Lösz szegedi különbségei
5m
Czógler Kálmán 1884-1952 Elephas primigaenius (mamut) agyar illusztráció
200 m 1 = parti dünehomok, 2 = mocsári lősz, 3 = tipusos lősz Az első síkvidéki régészeti lelőhelyet régészeti geológiai és környezettörténeti szempontból feldolgozó csapat – mindmáig helytálló megállapításokat tettek, és a hazai komplex régészeti geológiai vizsgálatok és a dél – alföldi löszök geológiai és őslénytani vizsgálatának kezdete is ehhez a munkához kötődik.
Greguss Pál professzor, paleobotanikus
A régészeti geológiai team tagja volt még Rotarides Mihály malakológus, és Gaál István gerinces specialista (sajnos nem sikerült fotót találni róluk)
Banner János professzor, régész, tanszékvezető, Dugonics Társaság vezetője
Miháltz István és felesége Faragó Mária kezdik el a kiskunsági édesvízi mészkő vizsgálatokat, publikációkat a szegedi Földtani (és Őslénytani) Tanszéken: 1936, 1946. Tanítványaik a tanszék oktatói, diplomamunkát végző hallgatói, doktoranduszok folytatják a kutatásokat és átfogó elemzéseket, a műhelymunkát – Mucsi Mihály, Molnár Béla, Szónoky Miklós, Iványosi-Szabó András, Kuti László, Fényes József, Tóth Ágnes, Jenei Mária. A csólyospálosi édesvízi mészkőfeltárás lett az első védett geológiai feltárás az Alföldön, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, elsősorban a szegedi földtani iskolában végző Dr. Iványosi-Szabó Andrásnak a segítségével.
Pusztacsólyos, Wolf tanya Miháltz István felvétele, 1936
Szónoky Miklós
Molnár Béla
A kiemelkedő kutatási eredmények mellett Miháltz professzor igen jelentős oktatási tevékenységet folytatott, a szegedi földtani iskola második és harmadik generációjának kialakításában alapvető szerepet játszott. Olyan neves hallgatóknak és tanítványoknak tartott órát, mint Árokszállásy Zoltán, Faragó Mária, Dávid Péter, Dank Viktor, Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Molnár Béla, Mucsi Mihály, Révész István, Szabó Pál, Szónoky Miklós, Ungár Tibor, Urbancsek János, akik a XX. század második felében negyedidőszaki és harmadidőszak végi üledékes képződmények feldolgozásában Magyarországon alapvető szerepet játszottak. Kiemelkedő jelentőségű, hogy feleségével Faragó Máriával és tanítványaival megkezdett komplex, tömeges és statisztikai alapú nehézásványtani, szedimentológiai, malakológiai és pollenanalitikai vizsgálatok halálát követően töretlenül folytatódtak a tanszékünkön, és Miháltz professzor által elért földtani eredmények közül több halála után jelent meg feleségének és tanítványainak munkájában.
1957. november 10
Szegeden végzett geológusok találkozója, Bugac, 1985
Tisztelettel emlékezünk Miháltz István professzor munkájára és emlékét megőrizve tovább adjuk tanítványainknak!
2014
Molnár Béla a tanszékvezető 1964
Balogh Kálmán a tanszékvezető
A 80 éves Molnár Béla professzor emeritus 1934-ben született Kiskunfélegyházán. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el és 1952ben iratkozott be a szegedi egyetemre, így több mint 60 éve egyetemünk polgára. 1957-ben lett gyakornok, tanársegéd. 1961-ben védte meg summa cum laude fokozattal a „Duna – Tisza közi eolikus üledékek felszíni és felszín alatti kiterjedése” című egyetemi doktori értekezését, 1964-ben nevezték ki egyetemi adjunktusnak, majd 1974-ben védte meg a „Nagyalföld negyedkori üledékkompexumának genetikája” című kandidátusi dolgozatát, és ezután nyerte el az egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben Balogh Kálmán nyugdíjba menete után lett tanszékvezető, majd 1984-ben „A Duna – Tisza közi tavak keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása” című akadémiai doktori értekezésének védését követően lett tanszékvezető egyetemi tanár. 2004-ben, hetvenévesen ment nyugdíjba és ekkor kapta meg a professzor emeritus címet, amelyet ebben az évben is meghosszabbítottunk.
Molnár professzor vezetésével folytatódtak az Alföld földtani és őslénytani feltárását célzó kutatások, a folyóvízi képződmények nehézásvány elemzései, különböző löszös képződmények elemzései, a tőzeges tavak és az édesvízi karbonátok elemzései. Kiváló diplomadolgozatot és egyetemi doktori munkát végző hallgatókat kapcsolt be a tanszéki munkába, mint Iványosi-Szabó András-t, akivel ragyogó elemzéseket végzett az édesvízi karbonátokon, és aki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán betöltött vezető szerepénél fogva döntő szerepet játszott az első alföldi védett földtani feltárás, a csólyospálosi édesvízi mészkő védelmében. Hasonlóan fontos és tanszéki kutatások szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanítvány – mester kapcsolat alakított ki Kuti Lászlóval, a MÁFI osztályvezető főgeológusával, Krolopp Endrével a MÁFI tudományos főmunkatársával, tanszékünk egykori címzetes egyetemi tanárával, Tóth Ágnes természetvédővel, Fényes József egyetemi adjunktussal, Hum László egyetemi adjunktussal, Szónoky Miklós egyetemi docenssel, Jenei Máriával, a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársával.
Igen kiemelkedő szakdolgozati és tudományos diákköri témavezetői feladatokat látott el oktatóként. Oktatóként kimagasló színvonalú egyetemi tankönyveket, közte az országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, nívódíjas Föld és élet fejlődése tankönyvet és a Szedimentológiai, Természetvédelem földtani alapjai egyetemi jegyzeteket készítette el. Molnár professzor 70 évesen bekövetkezett nyugdíjazását követően, professzor emeritusként is folytatja munkáját, mind a mai napig PhD szakmai vizsgákon, PhD védéseken aktív szerepet tölt be és megjelenés alatt áll munkásságát átfogó, a Kiskunsági Nemzeti Park fejlődését bemutató monografikus könyve is.
Boldog Születésnapot kívánunk és hosszú, boldog és tartalmas éveket!
2014 Szónoky tanár úr aktív oktatói munkája a tanszékünkön
1964
Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docens, tanszékünk oktatását több évtizeden át oszlopként fenntartó oktatója 75 évvel ezelőtt, 1939-ben született Szegeden, általános és gimnáziumi éveit is Szegeden töltötte. Miklós 1962-ben védte meg szakdolgozatát Miháltz István és Horváth Andor professzorok vezetésével, majd 5 éves MOL Vállalatnál eltöltött geológiai munkát követően évtizedeken át közvetlen munkatársaként dolgozott előbb a Balogh Kálmán, majd Molnár Béla professzorok tanszéken. 1975-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, majd 1997-ben kandidátusi dolgozatát, mindkettőt harmadidőszak végi, pannóniai képződmények földtani és őslénytani vizsgálatának témakörében.
Tudományos témakörében kiváló nemzetközi kapcsolatok épített ki Lengyelországban, Bulgáriában és a Kaukázus – Fekete – tenger térségében, de legfontosabb tudománypolitikai és tudományos eredményei Magyar Imrével, a MOL munkatársával, és tanítványával, Gulyás Sándorral közösen kialakított amerikai – magyar közös paleontológiai - geológiai kutatási program volt. Kiemelkedő jelentőségű tudományos kutatásokat végzett archeometriai – geoarcheológiai területén, a különböző középkorban felhasználásra került édesvízi mészkövek, és téglagyártási nyersanyagok, építőanyagok témakörében, valamint negyedidőszaki őskörnyezeti kutatásokban a különböző löszös képződményektől kezdődően a holocén tavi képződményekig. Munkásságát és annak eredményeit Széchenyi István Ösztöndíjjal ismerték el 2004-2005-ben országos szinten. Igen fontos tudománypolitikai szerepeket töltött be az egyetemi, kari szakbizottságokban, és a Magyarhoni Földtani Társulatban különböző oktatási és tudománypolitikai bizottságaiban, évtizedeken át volt a tanszékvezető-helyettes. Kiemelkedő oktatási tevékenységet végzett az egyetemi alapoktatástól kezdve a szakdolgozati, diplomadolgozati témavezetésen keresztül a tudományos diákköri munkák témavezetéséig – ezt a rendkívüli oktatási tevékenységet ismerte el az Országos Tudományos Diákköri Tanács a Mestertanári, illetve a József Attila Tudományegyetem Tanácsa az Egyetem Kiváló Oktatója címmel. A 45 szakdolgozati témavezetés mellett 15 közös publikációt jelentetett meg tanítványaival, 2 egyetemi jegyzetet, 45 szakcikket és 25 ismeretterjesztő – szakmódszertani publikációt jelentetett meg. Ennek a kiemelkedő oktatási tevékenységnek köszönhető, hogy jelenleg a tanszékünkön dolgozik két tanítványa is. 65 éves korában, 2004-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt az egyetemünkkel és a tanszékünkkel, így PhD szigorlatok, PhD vizsgabizottságok, PhD dolgozatok bírálójaként folyamatosan számíthatunk és számítunk munkájára, oktatói – kutatói tapasztalataira és bölcsességére
Boldog Születésnapot kívánunk Miklós, jó egészséget, és hosszú, boldog és tartalmas éveket!
2014
Geiger tanár úr egyetemünk polgára
1964
Geiger tanár úr 1954-ben született, Szegeden. Általános és középiskolai tanulmányait is Szegeden végezte. Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen, matematika – földrajz szakon végezte el, és itt védte meg üledékföldtani – geomatematikai témaköröket átfogó, a katymári téglavető szelvény feldolgozását bemutató diplomadolgozatát 1979ben, a tanszékünkön. Az egyetemi végzettségen túl 1986-ban az OXY cég által szervezett nemzetközi továbbképzést végezte el az Oklahamában, majd 1992 – ben a TOTAL cég által szervezett nemzetközi továbbképzésen vett részt Párizsban.
1984-ben „Szemcseeloszlás és felhalmozódási környezet: törmelékes kőzetek szemcse-eloszlási viszonyainak vizsgálata és értelmezése” című egyetemi doktori értekezését védte meg a tanszékünkön. Ugyanitt védte meg „Az algyői pannóniai delta rendszer fejlődéstörténetének 3D modellezése, különös tekintettel a felhalmozódási környezetek kőzettesteire” című PhD dolgozatát 2000-ben. 1979 és 1994 között Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézetben, majd 1994–2004 között a MOL Rt –nél dolgozott tudományos munkatársként, főmunkatársként és osztályvezetőként.
A tanszékcsoporton 1996-tól kezdődően kapcsolódott be az oktatásba, tanszékünkön 2000-ben lett címzetes egyetemi docens, majd 2004-ben lett tanszékvezető- helyettes egyetemi docens. Az egyetemi oktatásban a legmodernebb, nemzetközi geológiai kutatásokban és oktatásban vezető témaköröket, Földtudományok matematikai alapjai, Geomatematika, Geostatisztika, 3D Modellezés, Földtani térképezés, Műszaki földtan, Szedimentológia tárgyak oktatását végzi. Jelentős diplomadolgozati és szakdolgozati témavezetői tevékenységet folytat és ezideig három sikeres védett PhD hallgató (Sliman Omar, Szilágyiné Sebők Szilvia, Hunyadfalvi Zoltán) tudományos munkáját irányította. Ilyen irányú oktatási tevékenysége jóval kiterjedtebb, mint azt a hivatalos dokumentumok bizonyítják, mivel a tanszékcsoport valamennyi geomatematikai – geostatisztikai jellegű kutatásában, oktatási, köztük a PhD, a szak- és diplomadolgozati tevékenységében részt vesz az 1990-es évektől kezdődően nem hivatalos konzulensként. Oktatási tevékenységének kiemelkedő jellemzője, hogy négy angol és magyar nyelvű egyetemi jegyzetet, 2 egyetemi tankönyvet készített geomatematikai és geostatisztikai témakörökben az elmúlt évek során.
Jelentős tudományos publikációs tevékenységet folytat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy olyan ipari területeken végezte és végzi kutatásait, ahol az ipari cégek érdekei miatt korlátozottak a publikációs lehetőségek. A publikációs tevékenység mellett kiemelkedő jelentőségű tudománypolitikai, tudományszervezési munkát végez, 2008-tól kezdődően az impakttal rendelkező Geologica Croatia szerkesztőségi bizottságának és az International Association of Matematical Geoscience (IAMG) szervezet tagja, 1985-től a Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai Szakosztályának titkára, majd 2000-től elnöke. 2001-től a Journal of Hungarian Geomathematics interneten megjelenő lap főszerkesztője, 2003-tól az egyetemünkön működő Alkalmazott Geomatematikai Kutatócsoport elnöke. Az egyetemi elitképzésben és a nemzetközi – hazai tudományos kapcsolatok kiépítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy Geiger János és a Magyarhoni Földtani Társulat közös szervezése mellett valósult meg kiváló kutatók részvételével és remek hangulatban 17 magyar és 6 nemzetközi horvát – magyar geomatematikai kongresszus.
Kedves János! Boldog Születésnapot! Köszönjük az eddigi kiemelkedő tanszéki munkád és várjuk az új eredményeket!
„Sine praeteritis futura nulla” (Múlt nélkül nincs jövő) – de jövő nélkül nem sok értelme volt a múltnak!
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
1964
Tanszékünk 1897 fennállása
