Schroder International Selection Fund Tájékoztató. (Luxemburgi székhelyű nyíltvégű befektetésialap-kezelő társaság) Magyarország

Schroder International Selection Fund

Tájékoztató (Luxemburgi székhelyű nyíltvégű befektetésialap-kezelő társaság)

Magyarország

2010. Május

Schroder International Selection Fund (Luxemburgi székhelyű nyíltvégű befektetésialap-kezelő társaság)

Tájékoztató 2010. Május

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. Weboldal: http://www.schroders.lu

Schroder International Selection Fund Tájékoztató

Oldal 5

Fontos információ A Tájékoztató egy példányáért és a Társaságra vonatkozó kérdéseivel forduljon az alábbi címhez:

A tájékoztatót (továbbiakban: „a Tájékoztató”) a Befektetési jegyek jegyzése előtt teljes körűen olvassa el. Ha a Tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, forduljon pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadójához.

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.. 5, rue Höhenhof. L-1736 Senningerberg. Luxemburgi Nagyhercegség (+352) 341 342 202 Fax: (+352) 341 342 342

A Befektetési jegyekre vonatkozó nyilvános jegyzési felhívás a Tájékoztatóban és az abban hivatkozott dokumentumokban foglalt információkon alapul. A Befektetési jegyek forgalomba hozatalára, kihelyezésére, jegyzésére, értékesítésére, átváltására vagy visszaváltására vonatkozó hirdetmények közzétételére, információk nyújtására és bármilyen nyilatkozatok megtételére kizárólag a Tájékoztatóban megjelölt személyek jogosultak, egyéb hirdetmények, információk és nyilatkozatok nem tekinthetők a Társaság vagy az Alapkezelő Társaság által engedélyezett hirdetményeknek, információknak és nyilatkozatoknak. Sem a Tájékoztató átadása, sem pedig a Befektetési jegyek jegyzésére vonatkozó felhívás, a Befektetési jegyek kihelyezése, jegyzése vagy kibocsátása nem jelent semmilyen körülmények között burkolt utalást vagy garanciát arra vonatkozóan, hogy a Tájékoztatóban foglalt információk a Tájékoztató kiállításának napját követően bármikor pontosnak minősülnek. Az alábbiakban említett Igazgatók minden ésszerű intézkedést megtettek annak érdekében, hogy a Tájékoztatóban foglalt információk a legjobb tudomásuk és hitük szerint a valóságnak megfeleljenek, valamint, hogy minden lényeges adatot tartalmazzanak. Az Igazgatók ezért felelősséget vállalnak. A Tájékoztató és a kiegészítő dokumentáció terjesztésére és a Befektetési jegyekre vonatkozó nyilvános jegyzési felhívásra vonatkozóan egyes országokban korlátozások lehetnek érvényben. A Befektetési jegyeket jegyezni kívánó befektetők tájékozódjanak a saját országukban a Befektetési jegyekkel folytatott tranzakciókra vonatkozóan hatályban lévő előírásokról, a vonatkozó devizagazdálkodási szabályokról, valamint a Befektetési jegyekkel folytatott tranzakciók adóvonzatairól. A Tájékoztató nem minősül jegyzési felhívásnak olyan országban, ahol az nem törvényes vagy nem engedélyezett, illetve olyan személy esetében, akinek számára ilyen ajánlat vagy felhívás nem tehető. Felhívjuk a Befektetők figyelmét arra, hogy az érintett szabályozási rendszer által biztosított nem minden védelem érhető el feltétlenül, továbbá, hogy a szabályozási rendszer – amennyiben ilyen létezik – nem feltétlenül biztosít kártérítésre vonatkozó jogot. A Befektetők személyi adatainak beszerzése és tárolása azért szükséges, hogy az Alapkezelő Társaság a befektetők által igényelt szolgáltatásoknak eleget tehessen, valamint a jogi és szabályozási kötelezettségeknek megfelelhessen. A Társaság Befektetési jegyeinek a jegyzésével a Befektetők kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy személyi adataikat tárolják, módosítsák, egyéb módon felhasználják és átadják (i) a Schroders és az üzleti kapcsolatban részt vevő más felek (pl. külső feldolgozó központok, továbbító és kifizető ügynökök) számára, az olyan országokban székhellyel rendelkező társaságokat is beleértve, amelyekben esetleg adatvédelmi törvény nem is létezik, vagy az az Európai Unió törvényénél alacsonyabb szintű, illetve (ii) ha azt törvény vagy rendelet előírja (Luxemburgban vagy máshol). A személyi adatokat a Befektető jóváhagyása nélkül az előző bekezdésben említett személyeken kívül más személyek nem használják fel, illetve azokat az előző bekezdésben említett személyeken kívül más személyek számára nem adják át. Minden szükséges és ésszerű intézkedést megtettünk a Schroders vállalaton belül továbbított személyi adatok bizalmas kezelésének a biztosítására. Azonban, mivel az információk továbbítása elektronikusan történik és azok Luxemburgon kívül is elérhetőek, az információk külföldi kezelése során a Luxemburgban jelenleg hatályban lévő adatvédelmi törvénnyel biztosított védelmi és titoktartási szint nem garantálható. A Schroders nem vállal felelősséget azért, ha a személyi adatokhoz illetéktelen harmadik személy hozzáfér, vagy azokról tudomást szerez, kivéve, ha az a Schroders mulasztása miatt következik be. A Befektetők a személyi adataikhoz hozzáférhetnek, és azokat pontatlanság vagy hiányosság esetén helyesbíthetik.

Oldal 6


A személyi adatokat csak addig kezeljük, ameddig arra az adatfeldolgozás céljából szükség van. A Tájékoztató terjesztéséhez egyes országokban szükség lehet a Tájékoztatónak az érintett ország szabályozó hatósága által előírt nyelvekre történő lefordítására. A Tájékoztató angol nyelvű változata és a fordítás közötti bármilyen eltérés esetén az angol nyelvű változat az irányadó. Az Alapkezelő Társaság a telefonbeszélgetéseket rögzítheti. A Befektetők hozzájárulásukat adják az Alapkezelő Társasággal folytatott telefonbeszélgetéseik rögzítéséhez, valamint a felvételnek az Alapkezelő Társaság és/vagy a Társaság által a belátásuk szerinti jogi eljárásban vagy egyéb módon történő felhasználásához. A társaság Befektetési jegyeinek árfolyama és azok hozama egyaránt emelkedhet és csökkenhet, és előfordulhat, hogy a Befektetők nem kapják vissza a teljes befektetett összeget.


Oldal 7

Tartalomjegyzék Fogalom meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Igazgatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

Ügyvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12

1. Fejezet

2. Fejezet

3. Fejezet

I. Melléklet

1. A Társaság

................................

14

1.1 A Társaság felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2 Befektetési célok és politikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14 14

1.3 Befektetési jegy osztályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

2. Befektetési jegy-kereskedelem

...........

20

2.1 Befektetési jegyek jegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20

2.2 Befektetési jegyek visszaváltása és átváltása . . . . . . . . . . . 2.3 Nettó Eszközérték számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

24 27

2.4 Felfüggesztések és halasztások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30

2.5 Piaci időzítés és gyakori kereskedési irányelvek . . . . . . . . .

31

3. Általános információk

.....................

32

3.1 Az ügyvitelre vonatkozó adatok, díjak és költségek . . . . . . . 3.2 A Társaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

32 39

3.3 Osztalékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40

3.4 Adózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5 Közgyűlés és beszámolók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

41 44

3.6 Befektetési jegyekre vonatkozó adatok . . . . . . . . . . . . . . .

45

3.7 Eszközcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.8 Társas alapkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

46 47

Befektetési korlátozások

49

.....................

1. Befektetések átruházható értékpapírokba és likvid

II. Melléklet

eszközökbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

49

2. Befektetés egyéb eszközökbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Pénzügyi származékos eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

53 53

4. Átruházható értékpapírokhoz és pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódó technikák és eszközök használata . . . . . . . . . . .

54

5. A kockázatkezelés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54

6. Vegyes rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55

A befektetés kockázatai

......................

56

1. Általános kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A befektetési cél kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56 56

3. Szabályozási kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56

4. A Befektetési jegy kereskedés felfüggesztésének kockázata . 5. Kamatlábkockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56 56

6. Hitelkockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56

7. Likviditási kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Inflációs/deflációs kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57 57

9. Pénzügyi származékos eszközök kockázata . . . . . . . . . . . . .

57

10. Részvényutalványok (warrantok) kockázata . . . . . . . . . . . . . 11. Credit Default Swap („hitelbedőlési swap” (CDS))

57

kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57

12. Tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek és opciók kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57

13. Hitelhez kötött kötelezvény kockázata . . . . . . . . . . . . . . . .

58

14. Részvényhez kötött kötelezvény kockázata . . . . . . . . . . . . . 15. A tőzsdén kívüli ügyletekkel járó általános kockázatok . . . . .

58 58

16. A partnerkockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

58

17. Letétkezelői kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Kisebb vállalatok kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

59 59

Oldal 8


19. Technológiai vállalatok kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. Alacsonyabb minősítésű, magas hozamú hitelviszonyt

59

megtestesítő értékpapírok kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . .

59

21. Ingatlanvállalatok értékpapírjainak kockázata . . . . . . . . . . . . 22. Jelzáloghoz kapcsolódó, és egyéb eszközökkel biztosított

60

értékpapírok kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

60

23. Első nyilvános kibocsátások kockázata . . . . . . . . . . . . . . . . 24. Az 1933-as Értékpapírtörvény 144A szabálya szerint

61

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal járó kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. Feltörekvő és kevésbé fejlett piacok kockázata . . . . . . . . . .

61 61

26. Az értékpapír kölcsönzés és repó ügyletek sajátos kockázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. Esetleges érdekütközések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. Melléklet

IV. Melléklet

62 62

Az Alapok részletes bemutatása . . . . . . . . . . . . . .

63

1. Tematikus részvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

66

2. Specialista részvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Stílus részvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

68 76

4. Alpha részvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

77

5. Kvantitatív részvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Eszközallokációs alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78 80

7. Abszolút hozamú alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

82

8. Tematikus kötvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Specialista kötvényalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

85 88

10. Specialista kötvényalapok (Közepestől magas kockázatúig) .

91

11. Védekező jellegű alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Likviditási alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

94 98

13. Devizaalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

99

Egyéb információk

...........................

100


Oldal 9

Fogalom meghatározások Hozamfelhalmozó Befektetési jegyek

Olyan Befektetési jegyek, amelyeknél a megtermelt hozam halmozódik, így azt a befektetési jegyek árfolyama tartalmazza

Alapszabály

a Társaság Alapszabályzata, a mindenkor érvényes változatban

AUD

ausztrál dollár

Munkanap

egy olyan hétköznap, amelyen a bankok Luxemburgban rendszerint nyitva tartanak (amennyiben december 24. hétköznapra esik, az a nap nem Munkanap).

CHF

svájci frank

Társaság

A Schroder International Selection Fund

Letétkezelő

A J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A., mint letétkezelő bank és alapkezelő

CSSF

Commission de Surveillance du Secteur Financier (Luxemburgi Pénzügyi Szektor Felügyeleti Hatósága)

Kereskedési nap

a III. sz. melléklet eltérő rendelkezéseinek hiányában a kereskedési nap olyan Munkanap, amely nem olyan időszakra esik, amikor felfüggesztették az adott Alap Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértékének kiszámítását. Az Alapkezelő figyelembe veheti, hogy a vonatkozó helyi tőzsdék és / vagy Szabályozott piacok kereskedés és elszámolás szempontjából nyitva vannak-e, és dönthet úgy, hogy az ilyen bezárásokat nem Kereskedési napként kezeli olyan Alapokra vonatkozóan, amelyek portfóliójuk jelentős hányadát fektetik be ezeken a zárva tartó tőzsdéken és / Szabályozott piacokon.. Az Alapokra vonatkozó várható nem Kereskedési napok listája kérésre az Alapkezelőtől beszerezhető, vagy a www.schroders.lu internetes oldalon megtekinthető.

Igazgatók vagy Igazgatóság

a Társaság igazgatósága

Forgalmazó

az a természetes vagy jogi személy, akit az Alapkezelő a Befektetési jegyek forgalmazására vagy a Befektetési jegyek forgalmazásának megszervezésére időről időre kijelöl

Osztalékfizetési időszak

egy adott naptól kezdődő, egy adott napig tartó időszak, amikor a Társaság osztalékot fizet. Ez lehet éves időszak, vagy rövidebb, amennyiben ennél gyakrabban fizetnek osztalékot

Hozamfizető Befektetési jegyek

olyan Befektetési jegyek, amelyek hozamait kifizetik

EGT

Európai Gazdasági Térség

Elfogadható piac

hivatalos értéktőzsde, vagy más Szabályozott piac

Elfogadható állam

az Elfogadható államok közé tartozik az Európai Unió („EU”) bármely tagállama, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet („OECD”) bármely tagállama, illetve bármely más olyan állam, amelyet az Igazgatók figyelemmel az egyes Alapok befektetési céljaira alkalmasnak tartanak

EMU

Gazdasági és Monetáris Unió

EU

Európai Unió

EUR

az európai pénzegység (úgy is, mint euró)

Alap

egy adott eszköz-forrás portfólió a Társaságon belül, amely saját nettó eszközértékkel rendelkezik és amelyet külön Befektetési jegy osztály vagy Befektetési jegy osztályok képviselnek

GBP

brit font

HKD

hong kongi dollár

Befektető

a Befektetési jegyeket jegyző személy

Oldal 10


JPY

japán jen

Alapkezelő

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.

Nettó Eszköz Érték

a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszköz Érték (az alábbiakban meghatározottak szerint) és a Befektetési jegyek számának szorzata

Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték

a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték valamennyi Befektetési jegy osztályra vonatkozóan a „Nettó Eszközérték számítás” című 2.3. fejezetben meghatározott szabályok szerint kerül kiszámításra

OTC

tőzsdén kívüli

Szabályozott Piac

szabályozott, rendszeresen működő és elismert piac, amely valamelyik Elfogadható államban nyitott a nagyközönség számára.

Szabályozások

a kollektív befektetési vállalakozásokra vonatkozó 2002. évi december 20-i törvény, illetve valamennyi jelenlegi vagy jövőbeni vonatkozó luxemburgi jogszabály vagy végrehajtási utasítás, körlevelek és a CSSF állásfoglalásai

Schroders

az Alapkezelő végső holding társasága, valamint annak leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai világszerte

SGD

szingapúri dollár

Befektetési jegy

egy névértékkel nem rendelkező befektetési jegy a Társaság tőkéjének bármelyik osztályában

Befektetési jegy osztály

a Befektetési jegyek jellemző díjstruktúrával rendelkező osztálya

Befektetési jegy tulajdonos

a Befektetési jegyek tulajdonosa

UCITS

„átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás”, ahogy azt az Európai Parlament és a Tanács 85/611/EGK számú, 1985. december 20-i módosított irányelvének 1 (2) Cikkelye meghatározza

UCI

„kollektív befektetési vállalkozás”, ahogy azt az Európai Parlament és Tanács 85/611/EGK számú, 1985. december 20-i módosított irányelvének 1 (2) Cikkelyében az első és második francia bekezdés meghatározza

UK

Egyesült Királyság

UK Forgalmazói Státus

az egyesült királyságbeli Befektetési jegy tulajdonosokra vonatkozó státus

USA vagy US

az Amerikai Egyesült Államokat (beleértve az államokat és a Columbia Szövetségi Kerületet) jelenti, továbbá az Amerikai Egyesült Államok területeit, birtokait és a joghatósága alá tartozó minden egyéb területet.

USD

USA dollár

Minden itt található hivatkozás, egyéb rendelkezés hiányában Luxemburgi Idő szerint értendő. Ahol a szövegösszefüggés alapján lehetséges, az egyes számban álló szavak többes számot is jelenthetnek, és viszont.


Igazgatóság Elnök

—

Massimo TOSATO Vice Chairman Schroders PLC 31 Gresham Street London EC2V 7QA Egyesült Királyság

Igazgatók

—

Jacques ELVINGER Avocat, Elvinger, Hoss & Prussen 2, place Winston Churchill L-2014 Luxembourg Luxemburgi Nagyhercegség

—

Daniel DE FERNANDO GARCIA Consultant José Abascal 58 7 Derecha 28003 Madrid Spanyolország

—

Achim KUESSNER Country Head Germany, Austria & CEE Schroder Investment Management GmbH Taunustor 2 60311 Frankfurt Németország

—

Richard MOUNTFORD Global Head of Retail Schroder Investment Management Limited 31 Gresham Street London EC2V 7QA Egyesült Királyság

—

Ketil PETERSEN Country Head Denmark Schroder Investment Management Fondsmaeglerselskabet A/S Store Stranstraede 21 1255 Copenhagen K Dánia

—

Gavin RALSTON Global Head of Product Schroder Investment Management Limited 31 Gresham Street London EC2V 7QA Egyesült Királyság

—

Georges-Arnaud SAIER Consultant VERY SAS 10 rue de la Grange Batelière 75009 Paris Franciaország

Oldal 11

Oldal 12


Ügyvitel Székhely

5, rue Höhenhof L-1736 Senningerberg Luxemburgi Nagyhercegség

Alapkezelő és Telepített ügynök

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.. 5, rue Höhenhof. L-1736 Senningerberg. Luxemburgi Nagyhercegség

Vagyonkezelők

—

Schroder Investment Management (Switzerland) AG Central 2 CH-8021 Zürich Svájc

—

Schroder Investment Management Limited 31 Gresham Street London EC2V 7QA Egyesült Királyság

—

Schroder Investment Management Australia Limited Level 20 Angel Place, 123 Pitt Street Sydney NSW 2000 Ausztrália

—

Schroder Investment Management Brasil DTVM S.A. Rua Joaquim Floriano, 72 - 14º andar - cj. 141 / 142 / 143 / 144 04534-000 – São Paulo – SP Brazília

—

Schroder Investment Management North America Inc. 875 Third Avenue, 22nd Floor, New York New York 10022-6225 Amerikai Egyesült Államok

—

Schroder Investment Management (Hong Kong) Limited Suites 3301, Level 33, Two Pacific Place 88 Queensway Hong Kong

—

Schroder Investment Management (Japan) Limited 21st Floor Marunouchi Trust Tower Main, 1-8-3 Marunouchi, Chiyoda-Ku Tokyo 100-0005 Japán

—

Schroder Investment Management (Singapore) Limited 65 Chulia Street 46-00, OCBC Centre Szingapúr 049513

—

European Investors Inc. 717 Fifth Avenue, New York New York 10022 Amerikai Egyesült Államok

—

Fisch Asset Management AG Bellerive 241 Postfach CH-8034, Zürich Svájc

Letétkezelő

J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. European Bank & Business Centre 6, route de Trèves L-2633 Senningerberg Luxemburgi Nagyhercegség

Független könyvvizsgálók

PricewaterhouseCoopers S.àr.l. 400, route d'Esch L-1471 Luxembourg Luxemburgi Nagyhercegség

Jogi főtanácsadó

Elvinger, Hoss & Prussen 2, place Winston Churchill L-2014 Luxembourg Luxemburgi Nagyhercegség


Fő kifizetőhely

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. 5, rue Höhenhof. L-1736 Senningerberg. Luxemburgi Nagyhercegség

Oldal 13

Oldal 14


1. Fejezet 1. A Társaság

1.1 A Társaság felépítése A Társaság a Luxemburgi Nagyhercegség törvényei szerint „société anonyme”-ként alapított, Société d’Investissement á Capital Variable-nak („SICAV”) minősülő nyíltvégű befektetési társaság. A Társaság különféle Alapokat működtet, amelyek mindegyikét egy vagy több Befektetési jegy osztály képviseli. Az Alapokat egymástól sajátos befektetési politikájuk és egyéb speciális jellemzők különböztetik meg. A Társaság egyetlen jogi személynek minősül, azonban az egyes Alapok eszközeinek a befektetése kizárólag az adott Alap Befektetési jegy tulajdonosainak a javára történik, és az egyes Alapok eszközei egyedül az adott Alap forrásaival, kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival állíthatók szembe. Az Igazgatók bármikor határozhatnak úgy, hogy új Alapokat hoznak létre és/vagy egyes alapokon belül egy vagy több Befektetési jegy osztályt hoznak létre, amelynek megfelelően jelen Tájékoztatót is aktualizálják. Az Igazgatók bármikor dönthetnek valamely Alap vagy az Alapon belül egy vagy több Befektetési jegy osztály jegyzésének beszüntetéséről. Egyes Befektetési jegyeket a Luxemburgi Tőzsdén jegyeznek. Az Igazgatók dönthetnek úgy, hogy más Befektetési jegyek jegyzését, valamint az összes ilyen befektetési jegy bármely elismert tőzsdén történő jegyzését is kérelmezik. 1.2 Befektetési célok és politikák A Társaság kizárólagos célja a számára rendelkezésre álló alapoknak átruházható értékpapírokba és bármilyen egyéb engedélyezett eszközbe történő befektetése – a származékos pénzügyi eszközöket is beleértve – a befektetési kockázat megosztása és a Befektetési jegy tulajdonosok számára portfoliókezelésen keresztül hozamok biztosítása céljából. Az egyes alapok sajátos befektetési célját és befektetési politikáját a III. sz. Melléklet tartalmazza. Az Alapok befektetéseinek az I.sz. Mellékletben meghatározott korlátozásoknak mindenkor eleget kell tenniük, és a Befektetőknek a befektetést megelőzően a II. sz. Mellékletben meghatározott befektetési kockázatokat megfelelően mérlegelniük kell. 1.3 Befektetési jegy osztályok Az Igazgatók határozhatnak úgy, hogy az egyes Alapokon belül különböző Befektetési jegy osztályokat hoznak létre, és azok eszközeit az adott Alap befektetési politikájának megfelelően azonos módon fektetik be, azonban az egyes Befektetési jegy osztályokra külön díjstruktúra vonatkozhat, azok jegyzése eltérő devizában történhet, vagy egyéb speciális tulajdonsággal is rendelkezhetnek. E változó tényezők miatt az egyes Befektetési jegy osztályokra vonatkozóan a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték számítása külön történik. A Befektetőket tájékoztatjuk, hogy nem minden Forgalmazónál jegyezhető az összes Befektetési jegy osztály. Befektetési jegyek kibocsátása általában Hozamfelhalmozó Befektetési jegy formájában történik. Bármely Alapon belül Hozamfizető Befektetési jegyek kibocsátására kizárólag az Igazgatók belátása szerint kerül sor. A befektetők az Alapkezelőnél vagy Forgalmazójuknál érdeklődhetnek az iránt, hogy az egyes Alapokon és Befektetési jegy osztályokon belül Hozamfizető Befektetési jegyek forgalomban vannak-e. Az egyes Befektetési jegy osztályokra vonatkozó sajátos jellemzők a következők: Induló díj és Forgalmazási díj Induló díj Befektetési jegyek

Induló díj

A és AX osztályú Befektetési jegyek

legfeljebb a teljes jegyzési összeg 5,00%-a (megegyezik a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték 5,26315%-val)

A1 osztályú Befektetési jegyek


B osztályú Befektetési jegyek

Nincs


Oldal 15

Befektetési jegyek

Induló díj

B1 osztályú Befektetési jegyek

Nincs

C osztályú Befektetési jegyek


D osztályú Befektetési jegyek

Nincs

I osztályú Befektetési jegyek

Nincs

J osztályú Befektetési jegyek

Nincs

P osztályú Befektetési jegyek


X osztályú Befektetési jegyek

Nincs

Az Alapkezelő és a Forgalmazók induló díjat számíthatnak fel, amelytől az Igazgatók belátásuk szerint részben vagy egészben eltekinthetnek. Forgalmazási díj Befektetési jegyek

Forgalmazási díj

A és AX osztályú Befektetési jegyek

Nincs

A1 osztályú Befektetési jegyek 1

Az alapok nettó eszközértékének évi 0,50%-a az alábbi kivételekkel: a likviditási alapok nettó eszközeinek évi 0,10%-a

B osztályú Befektetési jegyek 2

—

Részvényalapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,60%-a

—

Abszolút hozamú alapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,50%-a

—

Kötvényalapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,50%-a az alábbi kivételekkel:A EURO Short Term Bond nettó eszközeinek évi 0,10%-a

—

Védekező jellegű alapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,55%-a

—

Likividitási alapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,10%-a

—

Devizaalapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,50%-a

—

Eszközallokációs alapok Az Alapok nettó eszközeinek évi 0,60%-a

B1 osztályú Befektetési jegyek1

Az Alapok nettó eszközeinek évi 1,25%-a (a Befektetési jegyek tulajdonosainak nyújtott szolgáltatások évi 0,25% mértékű díját is beleértve)

C osztályú Befektetési jegyek

Nincs

D osztályú Befektetési jegyek1

Az Alapok nettó eszközeinek évi 1%-a

I osztályú Befektetési jegyek

Nincs

J osztályú Befektetési jegyek

Nincs

P osztályú Befektetési jegyek

Nincs

X osztályú Befektetési jegyek

Nincs

1

*Az A1, B1 és D osztályú Befektetési jegyek tekintetében a Forgalmazási díj a Társaság és a kifejezetten az adott Befektetési jegyek forgalmazásával megbízott Forgalmazók között időről időre megállapodott időközönként fizetendő.

2

A B osztályú Befektetési jegyek tekintetében a Forgalmazási díj negyedévente fizetendő.

Oldal 16


Minimális jegyzési összeg, minimális további jegyzési összeg és minimális befektetett összeg A, AX, A1, B, B1, D és P osztályú Befektetési jegyek Az A, AX, A1, B, B1, D és P osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális jegyzési összeg 1.000 EUR vagy 1.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az A, AX, A1, B, B1, D és P osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális további jegyzési összeg 1.000 EUR vagy 1.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az A, AX, A1, B, B1, D és P osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális befektetett összeg 1.000 EUR vagy 1.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az A, AX, A1, B, B1, D és P osztályú Befektetési jegyek tekintetében alkalmazandó minimális összegektől az Igazgatók saját belátásuk alapján időről időre eltekinthetnek. C osztályú Befektetési jegyek A C osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális jegyzési összeg 500.000 EUR vagy 500.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. A C osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális további jegyzési összeg 250.000 EUR vagy 250.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. A C osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális befektetett összeg 500.000 EUR vagy 500.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. A C osztályú Befektetési jegyek tekintetében alkalmazandó minimális összegektől az Igazgatók saját belátásuk alapján időről időre eltekinthetnek. I osztályú Befektetési jegyek (lásd alább a „Sajátos jellemzők” alatt) J osztályú Befektetési jegyek (lásd alább a „Sajátos jellemzők” alatt) X osztályú Befektetési jegyek (lásd alább a „Sajátos jellemzők” alatt) Az egyes Befektetési osztályok sajátos jellemzői AX, A1 és B1 osztályú Befektetési jegyek Az AX, A1 és B1 osztályú Befektetési jegyek csak olyan Befektetők számára érhetők el, akik a vonatkozó jegyzési megbízás kézhezvételekor már a kifejezetten az AX, A1 és B1 osztályú Befektetési jegyek forgalmazására kijelölt Forgalmazók ügyfelei, és csak azon alapok tekintetében, amelyekre az adott Forgalmazók forgalmazási megállapodást kötöttek. B1 osztályú Befektetési jegyek A Befektetőknek egyik Alap B1 osztályú Befektetési jegyeinek megszerzésekor sem kell induló díjat fizetniük. Az induló díj helyett a befektetőknek esetlegesen feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat („CDSC”) kell az Alapkezelő vagy az Alapkezelő által időről időre megbízott másik fél számára fizetniük. Amennyiben a B1 osztályú Befektetési jegyeket a kibocsátásuktól számított 4 éven belül visszaváltják, a visszaváltásból származó bevétel után az alábbi táblázatban részletezett mértékű feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat kell fizetni:


Oldal 17

Visszaváltás a kibocsátástól számított meghatározott időszak (év) során

A feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj alkalmazandó mértéke

1. év

4%

2. év

3%

3. év

2%

4. év

1%

A 4. évet követően

Nincs

A feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj alkalmazandó mértékét az határozza meg, hogy a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyek összesen mennyi ideig voltak kibocsátva (beleértve a B1 Befektetési jegyeket, amelyekből azok az Alapok közötti váltás során (esetlegesen) keletkeztek). Az alkalmazandó feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj meghatározásakor a számítást olyan módon kell végezni, amely a lehető legalacsonyabb alkalmazandó mértéket eredményezi. Feltételezésünk szerint először a több mint négy éve kibocsátott B1 osztályú Befektetési jegyeket váltják vissza, ezt követően azokat, amelyek a négy éves időszak folyamán a leghosszabb ideig voltak forgalomban. Nem kell feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat fizetni azon B1 osztályú Befektetési jegyek tekintetében, amelyeket négy évnél régebben bocsátották ki. A B1 osztályú hozamfizető Befektetési jegyek tekintetében fizetendő osztalékot nem lehet automatikusan újra befektetni, ezért kifizetése készpénzben történik. A feltételes halasztott fizetésű értékesítési díj összegének számítása úgy történik, hogy a fent meghatározott vonatkozó százalékos mértéket az alábbiak közül az alacsonyabbal meg kell szorozni: a) a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyeknek az adott Kereskedési napon érvényes Nettó Eszközértéke, vagy b) a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyek eredeti kibocsátásakor fizetett ár, vagy azon másik Alap B1 osztályú Befektetési jegyeiért fizetett ár, amelyek átváltásra kerültek, mindkét esetben a visszaváltásra kerülő Befektetési jegyek pénznemében számítva. A B1 osztályú Befektetési jegyek befektetői Befektetési jegyeiket más osztályú Befektetési jegyekre nem válthatják át, és ezeket a Befektetési jegyeket egyik Forgalmazótól egy másik Forgalmazóhoz sem vihetik át. Azonban a B1 osztályú Befektetési jegyek állománya az adott Befektetési jegyek kibocsátása hatodik évfordulójának havában az utolsó Munkanapon az adott B1 és A1 osztályú Befektetési jegyek Nettó Eszközértékének alapján automatikusan átváltásra kerül A1 osztályú Befektetési jegyekre. Az átváltás alapján egyes joghatósági területeken a Befektetőknek adófizetési kötelezettségük keletkezhet. A Befektetők saját adózási helyzetükkel kapcsolatban kérjék ki adótanácsadójuk véleményét. Minden olyan esetben, amelyben B1 osztályú Befektetési jegy egy másik B1 osztályú Befektetési jegyre történő átváltására is sor kerül, a régi B1 osztályú Befektetési jegy addig eltelt futamidejét átviszik, és a másik Alap B1 Befektetési jegy osztályában folytatódik. Nem kell feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat fizetni B1 osztályú Befektetési jegyeknek másik alapban lévő B1 osztályú Befektetési jegyekre történő átváltásakor. A B1 osztályú Befektetési jegyek után évi 1% mértékű forgalmazási díjat és a befektetési jegyek tulajdonosainak nyújtott szolgáltatások után évi 0,25% mértékű díjat kell fizetni, amelyek számítása és felhalmozódása naponta történik az adott Befektetési jegyek Nettó Eszközértéke alapján, és amelyeket havonta kell az Alapkezelő vagy az Alapkezelő által időről időre megbízott másik fél számára fizetni. A feltételes halasztott fizetésű értékesítési díjat, az éves forgalmazási díjat és a befektetési jegyek tulajdonosának nyújtott szolgáltatásokért járó díjat a B1 osztályú Befektetési jegyek értékesítéséhez, reklámozásához, marketingjéhez és finanszírozásához kapcsolódó bizonyos szolgáltatások nyújtásáért kell fizetni. Jelenleg a B1 osztályú Befektetési jegyek jegyzése új és meglévő Befektetők számára is zárva van. D osztályú Befektetési jegyek A D osztályú Befektetési jegyek csak olyan befektetők számára állnak rendelkezésre, akik a vonatkozó jegyzési megbízás kézhezvételekor a kifejezetten a D osztályú Befektetési jegyek forgalmazására kijelölt forgalmazók ügyfelei, és csak azon Alapok tekintetében, amelyekre az adott Forgalmazók forgalmazási megállapodást kötöttek.

Oldal 18


A Befektetőknek egyik Alap D osztályú Befektetési jegyeinek megszerzésekor sem kell induló díjat fizetniük. A Forgalmazó azonban a visszaváltásból származó bevételből a Befektetési jegy tulajdonos és a Forgalmazó között létrejött külön megállapodás alapján például visszaváltási vagy adminisztrációs díjat vonhat le. A Befektetési jegy tulajdonosok a megállapodásra vonatkozóan további információkat az adott Forgalmazótól kaphatnak. A D osztályú Befektetési jegyek befektetői Befektetési jegyeiket más osztályú Befektetési jegyekre nem válthatják át, és ezeket a Befektetési jegyeket egyik Forgalmazótól egy másik Forgalmazóhoz sem vihetik át. I osztályú Befektetési jegyek Az I osztályú Befektetési jegyeket csak olyan befektetőknek ajánlják jegyzésre, akik: (A)

a vonatkozó jegyzési megbízás kézhezvételekor a Schroders ügyfelei, az adott Befektetési jegyekbe történő befektetésre vonatkozó díjazási struktúrát magában foglaló megállapodással; és

(B)

akik a luxemburgi felügyelő hatóság által időről időre kibocsátott irányelvekben vagy ajánlásokban meghatározott intézményi befektetők.

Az I osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális jegyzési összeg 5.000.000 EUR vagy 5.000.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az I osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális további jegyzési összeg 2.500.000 EUR vagy 2.500.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az I osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális befektetett összeg 5.000.000 EUR vagy 5.000.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az I osztályú Befektetési jegyek tekintetében alkalmazandó minimális összegektől az Igazgatók saját belátásuk alapján időről időre eltekinthetnek. A Társaság I osztályú Befektetési jegyeket kizárólag intézményi befektetők számára bocsát ki, illetve vált át. A Társaság Igazgatói az intézményi befektetőkre korlátozott I osztályú Befektetési jegyek jegyzésének elfogadását, saját a belátásuk szerint, mindaddig késleltethetik, ameddig az Alapkezelő a befektetőtől az intézményi befektetői minőségét tanúsító kielégítő bizonyítékot meg nem kapja. Amennyiben bármikor felmerül annak gyanúja, hogy az I osztályú Befektetési jegy tulajdonosa nem intézményi befektető, a Társaság Igazgatói az Alapkezelőt utasítják arra, hogy az érintett Befektetési jegy tulajdonos számára javasolja Befektetési jegyeinek az adott Alapban lévő olyan osztályú Befektetési jegyekre történő átváltását, amelyek kibocsátása nem korlátozódik intézményi befektetőkre (azzal a feltétellel, hogy létezik hasonló jellemzőkkel rendelkező másik Befektetési jegy osztály). Amennyiben a Befektetési jegy tulajdonosa az átváltást megtagadja, a Társaság Igazgatói az Alapkezelőt a belátásuk szerint arra utasítják, hogy az érintett Befektetési jegyeket a „Befektetési jegyek visszaváltása és átváltása” részben foglalt rendelkezések szerint visszaváltsa. Mivel az I osztályú Befektetési jegyekre többek között olyan alternatív díjazási struktúra vonatkozik, amelyben a Befektető a Schroders ügyfele és számára közvetlenül a Schroders számít fel alapkezelői díjat, ezért az I osztályú Befektetési jegyek tekintetében az adott alap nettó eszközeiből kezelési díjat nem kell fizetnie. Az I osztályú Befektetési jegyek után a Letétkezelő és az Alapkezelő számára fizetendő díjakból, valamint az egyéb díjakból és kiadásokból arányos részt kell fizetni. J osztályú Befektetési jegyek J osztályú Befektetési jegyeket csak a luxemburgi felügyelő hatóság által időről időre kibocsátott irányelvekben vagy ajánlásokban meghatározott intézményi befektetőnek minősülő Japán Alapok Alapja jegyezhet és szerezhet meg. A „Japán Alapok Alapja” olyan befektetési alap vagy befektetési társaság, amelyet a befektetési alapokról és befektetési társaságokról szóló japán törvény (1951. évi 198. sz. módosított törvény) értelmében alapítottak („befektetési alap”), és amelynek célja, hogy eszközeit kizárólag a Japán kivételével bármely ország joga értelmében létrehozott másik befektetési alapban lévő érdekeltségekbe, illetve befektetési társaság vagy hasonló kollektív befektetési rendszer Befektetési jegyeibe fektesse.


Oldal 19

A Társaság J osztályú Befektetési jegyeket csak Japán Alapok Alapjának minősülő befektetők számára bocsát ki, és a J osztályú Befektetési jegyeknek a Társaság más osztályú Befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltását nem engedélyezi. A Társaság Igazgatói a belátásuk szerint mindaddig megtagadhatják a J osztályú Befektetési jegyekre vonatkozó jegyzési kérelem elfogadását, ameddig az Alapkezelő őket arról nem tájékoztatja, hogy meggyőződött arról, hogy a jegyzési kérelmet Japán Alapok Alapja nyújtotta be. A J osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális jegyzési összeg 5.000.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. A J osztályú Befektetési jegyek tekintetében a minimális további jegyzési összeg 2.500.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. A J Befektetési jegyek tekintetében a minimális befektetett összeg 5.000.000 USD vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. P osztályú Befektetési jegyek P osztályú Befektetési jegyeket általában fix befektetési horizontú Alapokkal kapcsolatban bocsátanak ki, ezért csak olyan Befektetők számára alkalmasak, akik Befektetési jegyeiket az adott befektetési horizont lejárata előtt nem kívánják visszaváltani vagy átváltani. X osztályú Befektetési jegyek X osztályú Befektetési jegyeket intézményi befektetők kizárólag az Alapkezelő előzetes hozzájárulásával vásárolhatnak, ezeknek meghatározását a luxemburgi felügyeleti hatóság által időről időre kiadott irányelvek, illetve ajánlások tartalmazzák. A Befektetőknek nem kell induló díjat fizetniük akkor, ha valamely Alap X osztályú Befektetési jegyeit szerzik meg. Az X osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális jegyzési összeg 25.000.000 euró vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az X osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális további jegyzési összeg 12.500.000 euró vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az X osztályú Befektetési jegyek esetében a minimális befektetett összeg 25.000.000 euró, vagy ennek megfelelő összeg bármilyen más, szabadon átváltható devizában. Az X osztályú Befektetési jegyekre vonatkozó minimum értékektől az Igazgatók saját belátásuk alapján időről időre eltérhetnek.

Oldal 20


2. Fejezet 2. Befektetési jegykereskedelem

2.1 Befektetési jegyek jegyzése A jegyzés módja A Befektetési jegyeket először jegyző befektetőknek egy kérelmet kell kitölteniük és azt a megfelelő azonosító dokumentumokkal együtt postán az Alapkezelő Társaság számára kell megküldeniük. A kérelmi nyomtatványokat faxon vagy az Alapkezelő Társaság által jóváhagyott egyéb módon is be lehet adni azzal a feltétellel, hogy az eredeti példány postán azonnal feladásra kerül. Amennyiben a kitöltött kérelmi nyomtatványok és befizetések az Alapkezelő Társasághoz valamely Kereskedési napon 13:00 óra, kivéve az Australian Equity, EURO Equity Secure 2010, European Defensive, European Defensive Monthly, European Defensive 6 Monthly, Global Tactical Asset Allocation és World Defensive 3 Monthly alapokat (lásd alább)óra előtt beérkeznek, a Befektetési jegyek rendszerint a vonatkozó, adott Kereskedési napon meghatározva és az alább, a “Nettó Eszközérték kiszámítása” szerint kiszámított Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken (növelve valamennyi alkalmazandó induló díj összegével) kerülnek kibocsátásra. A 13:00 óra, követően kézhez kapott kérelmi nyomtatványok esetében a Befektetési jegyek rendszerint a vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó eszközértéken kerülnek kibocsátásra a közvetlenül következő Kereskedési napon (növelve valamennyi alkalmazandó induló költséggel)..

Minden Befektető személyes számlaszámot kap, amelyet a tranzakció számával együtt minden banki átutaláson fel kell tüntetni. A tranzakció számát és a személyes számlaszámot az Alapkezelő Társasággal és bármely Forgalmazóval folytatott levelezésben is fel kell tüntetni. A Befektetési jegyek jegyzése iránti kérelem Forgalmazón keresztül történő benyújtásakor eltérő jegyzési eljárások vonatkozhatnak. A Befektetési jegyek jegyzése iránti kérelmek feldolgozása az adott Kereskedési napi Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték meghatározása előtt ismeretlen Nettó Eszközérték alapján történik.

Az Igazgatók azonban, amennyiben azt helyénvalónak tartják, olyan indokolt körülmények között, mint például az eltérő időzónában elhelyezkedő joghatósági területen lévő Befektetők számára történő forgalmazás esetén eltérő ügyletkötési határidők is meghatározhatnak. Az ilyen eltérő befogadási határidők illetően a Forgalmazókkal külön meg lehet állapodni, vagy azokat a Tájékoztató mellékletében vagy az érintett joghatósági területen használatban lévő más marketing dokumentumban lehet közzétenni. Ilyen esetekben a Befektetési jegy tulajdonosokra érvényes alkalmazandó ügyletkötési határidőnek minden esetben meg kell előznie az Alapok értékelési pontja adott Kereskedési napon. Az EURO Equity Secure 2010 Alapot 2005. október 25-én vezették be, jegyzést csak a bevezetés napján fogadtak be. Erre az Alapra vonatkozó további jegyzéseket vagy átváltásokat nem fogadunk már el. Az Australian Equity, European Defensive, European Defensive Monthly, European Defensive 6 Monthly és a World Defensive 3 Monthly alapok tekintetében a kérelmi nyomtatványoknak és a befizetéseknek 13:00 óráig kell beérkezniük ahhoz, hogy a következő Kereskedési napon a „Nettó Eszközérték számítása�? alatt meghatározott, adott Kereskedési napi Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken (növelve valamennyi alkalmazandó induló díj összegével) teljesüljenek. A Befektetési jegyekre vonatkozóan 13:00 óra után benyújtott kérelmek és befizetések a második következő Kereskedési napon kerülnek feldolgozásra. A Global Tactical Asset Allocation Alapra vonatkozóan a kérelmeket a Kereskedési napot megelőzően kettő Munkanappal korábban, 13:00 óra előtt kell benyújtani annak érdekében, hogy ezek a "Nettó Eszközérték Számítása" fejezetben meghatározottak szerinti, az azon a napon számított (növelve valamennyi alkalmazandó induló díj összegével) vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek. A 13:00 óra után beérkezett kérelmi nyomtatványok és befizetések a következő Kereskedési napon kerülnek feldolgozásra. A Befektetési jegyek ezt követő jegyzéséhez nem kell további kérelmi nyomtatványokat kitölteni. Azonban a későbbi jegyzések zökkenőmentes feldolgozása érdekében a Befektetőknek az Alapkezelő Társasággal kötött megállapodás szerint írásos megbízást kell benyújtaniuk. A megbízásokat levélben, faxon, illetve az Alapkezelő Társaság által jóváhagyott egyéb módon, megfelelő aláírással ellátva lehet benyújtani. A tranzakciók visszaigazolásának megküldésére rendszerint a a jegyzési megbízások teljesítése követő Munkanapon kerül sor. A Befektetési jegyek tulajdonosának a visszaigazolás azonnali ellenőrzésével meg kell győződnie arról, hogy a visszaigazolás minden tekintetben pontos. A befektetőknek tanácsoljuk, hogy a kérelmi nyomtatványon szereplő szerződéses feltételek elolvasásával tájékozódjanak a jegyzésre vonatkozó feltételekről.


Oldal 21

A fizetés módja A fizetést elektronikus banki átutalással, valamennyi banki díjtól mentesen (azaz a Befektető költségére) kell teljesíteni. Az elszámolásra vonatkozóan további információk a kérelmi nyomtatványon találhatók. A Befektetési jegyek kibocsátása rendszerint a befizetés elszámolása után történik. Amennyiben a kérelem benyújtása jóváhagyott pénzügyi közvetítőn vagy az Alapkezelő Társaság által meghatalmazott más befektetőn keresztül történik, akkor a Befektetési Jegyek kibocsátásának előfeltétele, hogy az elszámolás az adott kereskedési naptól számított a vonatkozó Kereskedési naptól számított három Munkanapon belül (az EURO Government Liquidity alap esetében egy Munkanap), nem meghaladó, előzetesen megállapodott időszak alatt megtörténjen. Amennyiben az elszámolási napon a bankok az elszámolás devizaneme szerinti országban nem tartanak nyitva, akkor az elszámolás azon a következő Munkanapon történik, amelyen az adott bankok nyitva tartanak. A befizetéseknek az elszámolási napon, az elszámolási megbízásban meghatározott megfelelő bankszámlára kell beérkezniük luxemburgi idő szerint legkésőbb 17:00 óraóráig. Az ez időpont után beérkezett befizetések elszámolása a következő olyan Munkanapon történik, amelyen a bank nyitva van. Amennyiben az elszámolás nem történik meg időben, a kérelem elévülhet, illetve azt a kérelmező, illetve pénzügyi közvetítőjének a költségére érvényteleníthetik. Amennyiben a befizetés az elszámolási napig nem történik meg megfelelően, a Társaság a mulasztást elkövető Befektető, illetve pénzügyi közvetítője ellen eljárást indíthat, vagy a Társaság, illetve az Alapkezelő Társaság részéről felmerült költségeket és veszteségeket a kérelmezőnek a Társaságnál fennálló bármely befektetéséből levonhatja. Minden esetben az Alapkezelő Társaság valamennyi tranzakció visszaigazolását és a Befektető számára visszatérítendő teljes összeget kamat fizetése nélkül az átutalás kézhezvételéig őriz. Fizetés készpénzben nem fogadható el. A harmadik fél részéről történő befizetések csak az Alapkezelő Társaság belátása alapján fogadhatók el. Eltérő elszámolási eljárások vonatkozhatnak a Befektetési jegyek jegyzése iránti kérelem Forgalmazón keresztül történő benyújtásakor.

A fizetést általában az adott Befektetési jegy osztály devizájában kell teljesíteni. Azonban az Alapkezelő Társaság a Befektető nevében, költségén és kockázatára a jegyzéssel összefüggésben pénzváltási szolgáltatást is nyújt. További információ az Alapkezelő Társaságtól, illetve bármelyik Forgalmazótól kérhető.

Árfolyam információk Egy vagy több Befektetési jegy osztály Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéke az Igazgatók által időről időre meghatározott újságokban és egyéb elektronikus szolgáltatásokban naponta közzétételre kerül. Ezek az információk a Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. internetes oldalán (http://www.schroders.lu) és a Társaság székhelyén is elérhetők. Sem a Társaság, sem pedig a Forgalmazók nem vállalnak felelősséget a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték hibás közléséért, illetve nem közléséért. Befektetési jegy típusok A Befektetési jegyek csak névre szóló formában kerülnek kibocsátásra. A névre szóló Befektetési jegyekről nem állítanak ki tanúsítványt. A névre szóló Befektetési jegyekre vonatkozó töredék jogosultságokat két tizedesig kerekítik. A Befektetési jegyeket a klíringrendszerben vezetett számlákon is lehet tartani, illetve azokon keresztül is át lehet utalni. A Tájékoztató kibocsátásának napján a bemutatóra szóló fizikai részvényutalványokra vonatkozóan megjegyzendő, hogy a bemutatóra szóló fizikai részvényutalványokra vonatkozó cseretanúsítványok kiállítása késhet, továbbá az Alapkezelő fenntartja a jogot arra, hogy a tanúsítványok nyomtatási és kezelési költségeként átadásonként legfeljebb 100 EUR összegű díjat számoljon fel. A bizonytalanság elkerülése érdekében a Társaság nem bocsát ki új bemutatóra szóló befektetési jegyeket. Általános rendelkezések A benyújtott jegyzési megbízások a kereskedés felfüggesztésének vagy elhalasztásának az esetét kivéve visszavonhatatlanok. Az Alapkezelő Társaság és/vagy a Társaság teljes mértékben fenntartja a jogot arra, hogy valamely kérelmet részben vagy egészben elutasítson. A kérelem elutasítása esetén a kézhez vett jegyzési összeg a kérelmező

Oldal 22


költségére és kockázatára, kamat nélkül visszatérítésre kerül. Javasoljuk, hogy a kérelmet benyújtani kívánó személyek tájékozódjanak az állampolgárságuk, lakó-, illetve tartózkodási helyük szerinti országban hatályos törvényekről, valamint adó- és devizagazdálkodási szabályokról. Az Alapkezelő Társaság egyes Forgalmazókkal olyan megállapodást köthet, amelynek értelmében a Forgalmazók a Befektetési jegyek rajtuk keresztül történő jegyzésével kapcsolatban névadó társaságként járnak el, vagy a Befektetők számára névadó társaságot jelölnek ki. E minőségükben a Forgalmazók a magánszemély Befektetők nevében névadó társaságként Befektetési jegyeket jegyezhetnek, kérhetik azok más eszközosztályba történő átváltását és visszaváltását, továbbá kérhetik az ilyen tranzakcióknak a Befektetési jegy tulajdonosokról a Társaságnál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzését a névadó társaság nevén. A Forgalmazó, illetve névadó társaság saját nyilvántartást vezet, és a Befektetők számára Befektetési jegy állományukra vonatkozóan személyre szabott információkat nyújt. A Befektetők közvetlenül a Társaságba is befektethetnek, és nem kell névadó társaság szolgáltatásait igénybe venniük, kivéve, ha a helyi törvények vagy szokások ezt a gyakorlatot tiltják. A helyi törvények eltérő rendelkezéseinek hiányában valamely Forgalmazó által vezetett névadó számlán Befektetési jegyeket tartó Befektetési jegy tulajdonos bármikor igényt formálhat a Befektetési jegyeinek közvetlen tulajdonjogára.

Természetbeni jegyzés Az Igazgatótanács időről időre az adott alap által befektetési politikájával és a befektetési korlátozásokkal összhangban megszerezhető értékpapírok és egyéb eszközök ellenében is elfogadhatja a Befektetési jegyek jegyzését. A természetbeni jegyzés a rendelkezésre bocsátott eszközöknek az alábbi 2.3, pontban meghatározott szabályok szerint számított Nettó Eszközértékén történik, és a természetbeni hozzájárulásról a luxemburgi törvények előírásainak megfelelően független könyvvizsgálói jelentést kell készíteni a jegyző személy költségére. Amennyiben a Társaság a rendelkezésre bocsátott eszközök tulajdonjogát nem kapja meg, a Társaság a mulasztást elkövető Befektető, illetve pénzügyi közvetítője ellen eljárást indíthat, illetve a kérelmezőnek a Társaságnál lévő bármely fennálló Befektetési jegy állományából levonhatja a Társaság, illetve az Alapkezelő Társaság részéről felmerült költségeket és veszteségeket. Pénzmosás elleni eljárások A kábítószer függőség elleni küzdelemről szóló, 1973. február 19-i luxemburgi módosított törvény; a pénzügyi szektorról szóló, 1993. április 5-i módosított törvény, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló 2004. november 12-i módosított törvény, valamint a felügyelő hatóság CSSF 08/387. sz. körlevele azt a kötelezettséget rója a hitel-, és pénzintézetekre, mint amilyen a Társaság, hogy akadályozzák meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozását. Ennek eredményeképp a Társaság előírja, hogy a Befektetők személyazonosságukat igazolják. A Befektető kérelmi nyomtatványához magánszemély esetében az útlevél vagy a személyi igazolvány másolatát, és/vagy jogi személyek esetében az alapító okirat és a cégkivonat másolatát kell csatolni (vagy a helyi törvényeknek megfelelően alternatív letéteményes igazolását). Továbbá, a Befektetőknek kérésre szakmai vagy üzleti tevékenységükre (amelyik vonatkozik) és az alapba történő befektetés forrására vonatkozó információt is rendelkezésre kell bocsátaniuk. A fent említett dokumentumok valamennyi másolatára vonatkozóan illetékes hatóság által (például ügyvéd, konzulátus, közjegyző vagy a helyi törvények szerinti más illetékes hatóság) igazolni kell, hogy azok az eredeti dokumentum hiteles és hű másolatai. A Befektetők kötelesek a Társaságot a személyazonosságukat, lakcímüket, szakmai vagy üzleti tevékenységüket érintő bármely változásról tájékoztatni. A befektetők pénzügyi átvilágításának folyamata a Befektető kockázati profiljától függően egyszerűsíthető vagy kiterjeszthető. Nyilatkozat az Egyesült Királyság offshore alapokra vonatkozó 2009. évi (adózási) szabályzatának értelmében Az Egyesült Királyság offshore alapokra vonatkozó 2009. évi (adózási) szabályzatának (SI 2009/3001) 6. fejezetében foglalt előírásokkal összhangban az Igazgatók a következő nyilatkozatot teszik: Egyenértékűségi feltétel


Oldal 23

A Társaság megfelel az UCITS III. Európai irányelvekben meghatározott követelményeknek (azaz a 85/611/EGK irányelvet módosító 2001/107/EK és a 2001/108/ EK irányelveknek). A tulajdonjog valódi sokféleségének feltétele A Társaság befektetési jegyei széles körben elérhetők azon befektetők számára, akik az adott Befektetési jegy osztályba történő befektetésre vonatkozó valamennyi követelménynek megfelelnek, és a befektetés lehetőségét nem szándékozzuk bizonyos befektetőkre vagy szűken meghatározott befektetői csoportokra korlátozni. A befektetés minimális szintjeire és/vagy az adott Befektetési jegy osztályba történő befektetésre jogosult befektetői kategóriákra vonatkozó bővebb információ az 1.3 fejezetben található. Amennyiben egy személy megfelel az adott Befektetési jegy osztályba történő befektetésre vonatkozó valamennyi követelménynek, az illető információt kaphat a Társaság vonatkozó Befektetési jegyeiről, illetve megvásárolhatja azokat a közvetlenül következő bekezdések feltételei mellett. Az USA befektetőkre alkalmazandó befektetési korlátozások A Társaság az Egyesült Államok befektetési társaságokról szóló 1940. évi törvényének (a „Befektetési társasági törvény”) értelmében nem került és nem kerül bejegyzésre. A Társaság Befektetési jegyei az Egyesült Államok értékpapírokról szóló 1933. évi módosított törvénye (az „Értékpapírtörvény”), illetve az Amerikai Egyesült Államok bármely államának értékpapírokról szóló törvényei értelmében nem kerültek, és nem kerülnek bejegyzésre, és e Befektetési jegyeket csak az 1933. évi törvény, valamint az állami és az értékpapírokról szóló egyéb törvények értelmében lehet jegyzésre bocsátani, értékesíteni, vagy egyéb módon átruházni. A Társaság Befektetési jegyei az Egyesült Államokon belül és az értékpapír törvény S. szabályzatának 902. szabályában meghatározott USA-beli személyek számára vagy számlájára nem kínálhatók jegyzésre és nem értékesíthetők. Az értékpapír törvény S. szabályzata 902. szabályának meghatározása szerint USA-beli személynek minősül többek között az Egyesült Államokban devizabelföldinek minősülő természetes személy, a nem magánszemély Befektetők tekintetében pedig (i) az USA vagy bármely államának törvényei értelmében alapított vagy bejegyzett társaság vagy társulás; (ii) bármely célvagyon: (a) amellyel kapcsolatban bármely célvagyonkezelő USAbeli személy, kivéve, ha az adott célvagyonkezelő hivatásos vagyongondnok, vagy célvagyon társkezelője, aki nem USA-beli személy, önálló vagy megosztott befektetési jogosultsággal rendelkezik a célvagyon eszközei tekintetében, és a célvagyonnak nincs olyan kedvezményezettje (és – amennyiben a célvagyon visszavonható – nincs olyan elszámolója), aki USA-beli személy, vagy (b) ahol bíróság elsődleges joghatósággal rendelkezik a célvagyon felett, és egy vagy több USA-beli megbízott jogosult a célvagyont illető legfontosabb döntések ellenőrzésére, és (iii) hagyaték, (a) amelynek a különböző forrásokból világszerte szerzett bevétele után az USA-ban adót kell fizetni; vagy (b) amelynek tekintetében USA-beli személy a végrehajtó, illetve kezelő, kivéve, ha a hagyaték végrehajtója, illetve kezelője, aki nem USA-beli személy, a hagyaték eszközeinek tekintetében önálló vagy megosztott befektetési jogosultsággal rendelkezik, és a hagyatékra külföldi törvények vonatkoznak. Az „USA-beli személy” kifejezés az alapvetően passzív befektetés céljára alapított szervezetet is jelenti (mint pl. határidős kötésekbe befektető aktívan kezelt alap, befektetési társaság és egyéb hasonló szervezet) amelyet (a) USA-beli személy által határidős kötésekbe befektető aktívan kezelt alapba történő befektetés előmozdítására alapítottak, amelynek tekintetében az üzemeltető az Egyesült Államok Commodity Futures Trading Commission által kihirdetett szabályzat 4. részének egyes követelményei alól annak alapján mentesül, hogy résztvevői nem USA-beli személyek, vagy (b) amelyet USAbeli személyek alapvetően az Egyesült Államok 1933. évi értékpapír törvényének értelmében nem bejegyzett értékpapírokba történő befektetés céljára alapítottak, kivéve, ha olyan (az 1933. évi értékpapír törvény 501(a) szabályában meghatározott) „felhatalmazott befektetők” alapították vagy tartják tulajdonukban, akik nem természetes személyek, ingatlanok vagy bizalmi vagyongondnokságok. Ha a státusát illetően bármilyen kétsége van, forduljon pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadójához.

Oldal 24


2.2 Befektetési jegyek visszaváltása és átváltása Visszaváltási eljárás Az Alapkezelő Társaságnak bármely Kereskedési napon 13:00 óra, kivéve az Australian Equity, EURO Equity Secure 2010, European Defensive, European Defensive Monthly, European Defensive 6 Monthly, Global Tactical Asset Allocation és World Defensive 3 Monthly alapokat (lásd alább), előtt, vagy az Igazgatók belátása alapján meghatározott egyéb időpontig beadott visszaváltásra vonatkozó megbízások rendszerint a Kereskedési napon számított, az alább a “Nettó Eszközérték számítása” alatt meghatározott vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken (csökkentve valamennyi alkalmazandó visszaváltási költséggel) teljesülnek. Az Alapkezelő Társaságnak 13:00 óraóra után benyújtott megbízások rendszerint a következő Kereskedési naponteljesülnek. Az EURO Equity Secure 2010 Alapot csak havonta kétszer értékelik a havonta kétszer visszaváltható konstrukcióknak megfelelően. A Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásokat a vonatkozó visszaváltási napon, amely minden hónap első és harmadik szerdája, 13:00 óráig kell benyújtani ahhoz, hogy a következő hétfőn kiszámított vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek. Azonban, ha a visszaváltási nap bármilyen okból kifolyólag nem Kereskedési nap, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásoknak a közvetlenül következő Kereskedési napon kell beérkezniük ahhoz, hogy a vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek, amelynek számítása ennek megfelelően a következő kedden történik, illetve ha az adott nap nem Kereskedési nap, akkor közvetlenül a következő Kereskedési napon. Az adott Alapban lévő Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozóan a visszaváltási napon 13:00 óra után beérkezett megbízások a közvetlenül következő visszaváltási napon kerülnek teljesítésre. Az Australian Equity, European Defensive Monthly, European Defensive 6 Monthly és World Defensive 3 Monthly Alapokra vonatkozóan a visszaváltási kérelmeket 13:00 óra előtt kell benyújtani annak érdekében, hogy ezek a vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken a következő Kereskedési napon teljesüljenek. A 13:00 óra után benyújtott visszaváltási kérelmek a második következő Kereskedési napon kerülnek feldolgozásra. A Global Tactical Asset Allocation Alapra vonatkozóan a visszaváltási kérelmeket a Kereskedési napot megelőzően kettő Munkanappal korábban, 13:00 óra előtt kell benyújtani annak érdekében, hogy ezek a "Nettó Eszközérték Számítása" fejezetben meghatározottak szerinti, az azon a napon számított (növelve valamennyi alkalmazandó induló díj összegével) vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek. A 13:00 óra után befogadott visszaváltási megbízások a következő Kereskedési napon teljesülnek. Azokban az esetekben, amikor a kereskedést felfüggesztették egy olyan Alapban, amelyből visszaváltást kértek, a visszaváltás feldolgozását el kell halasztani a következő olyan Kereskedési napig, amikor a kereskedés már nincs felfüggesztve. A visszaváltási megbízások csak a korábbi kapcsolódó tranzakciók lezárulásakor teljesíthetők. A befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásokat közvetlenül az Alapkezelő Társasághoz lehet benyújtani a Befektetési jegyek visszaváltását kérelmező nyomtatvány kitöltésével, levélben, faxon vagy az Alapkezelő Társaság által jóváhagyott egyéb módon, amelyben meg kell adni a számla hivatkozási számát és a visszaváltásra vonatkozó összes adatot. A megbízásokat a bejegyzett Befektetési jegy tulajdonosoknak aláírásukkal kell ellátniuk kivéve akkor, ha közös állomány esetében egyetlen aláíró kerül meghatalmazásra, vagy amikor meghatalmazott került kinevezésre a kitöltött meghatalmazás átvételét követően. A bemutatóra szóló, fizikailag létező Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásokkal együtt a megfelelő tanúsítványt és az összes szelvényt is be kell nyújtani, a visszaváltandó Befektetési Jegyek számára, valamint az elszámolásra vonatkozó összes adattal együtt. A kétségek elkerülése végett, a Társaság nem bocsát ki új bemutatóra szóló befektetési jegyeket. Az elszámolási eljárások a Befektetési jegyek visszaváltására, illetve átváltására vonatkozó megbízások Forgalmazón keresztül történő benyújtása esetén eltérhetnek.

A visszaváltásból származó bevétel A visszaváltásból származó bevétel kifizetése általában banki vagy elektronikus átutalással történik a vonatkozó Kereskedési naptól számított három Munkanapon belül (az EURO


Oldal 25

Government Liquidity alap esetében egy, az Australian Equity alap esetében négy és a Global Tactical Asset Allocation alap esetében öt Munkanap) a Befektetési Jegy birtokos számára díjmentesen, amennyiben az Alapkezelő Társaság az összes benyújtandó dokumentumot kézhez kapta. A Társaság vagy az Alapkezelő Társaság nem tehető felelőssé valamely átvevő bank vagy elszámolási rendszer által okozott késedelemért vagy felszámolt költségekért, továbbá nem tehetők felelőssé az olyan késedelmes elszámolásért, amelyet egyes országokban vagy bizonyos bankoknál a helyi kifizetésfeldolgozás időbeni eltérései eredményezhetnek. A visszaváltásból származó bevétel kifizetése általában az adott Befektetési jegy osztály devizanemében történik. Kérésre a visszaváltásból származó bevétel banki átutalása a Befektetési jegy tulajdonosának költségére és kockázatára a legtöbb egyéb devizában is történhet. Ha kivételes körülmények esetén, vagy bármilyen okból kifolyólag a visszaváltásból származó bevétel kifizetésére a vonatkozó Kereskedési naptól számított három Munkanapon belül (az EURO Government Liquidity alap esetében egy, az Australian Equity alap esetében négy és a Global Tactical Asset Allocation alap esetében öt Munkanap) nem kerül sor, például ha azt az érintett Alap likviditása nem teszi lehetővé, akkor a kifizetés ezt követően, az ésszerű módon a lehető leghamarabb megvalósítható napon (de legfeljebb harminc Munkanapon belül) megtörténik az adott Kereskedési napon számított Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken. Amennyiben az elszámolási napon a bankok a vonatkozó Befektetési jegy osztály elszámolási devizája szerinti országban nem tartanak nyitva, akkor az elszámolás a következő olyan Munkanapon történik, amelyen az adott bankok nyitva tartanak. Természetbeni visszaváltás Az Igazgatók időről időre a természetben történő visszaváltást is engedélyezhetik. A természetben történő visszaváltás értékének a meghatározása a luxemburgi törvények előírásainak megfelelően történik. A természetben történő visszaváltás esetén a természetben történő visszaváltással összefüggésben felmerülő költségeket (főként a független könyvvizsgálói jelentés elkészítésével kapcsolatban felmerülő költségeket) a Befektetési jegyek tulajdonosának kell viselnie, kivéve, ha a Társaság szerint a természetben történő visszaváltás a saját érdekeit szolgálja, illetve, ha arra a saját érdekeinek a védelmében kerül sor. A természetben történő visszaváltásra vonatkozó kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha az adott Alapba visszaváltandó Befektetési jegyek Nettó Eszközértéke az Igazgatók időről időre meghatározott egyéb rendelkezéseinek hiányában legalább 10.000.000 EUR vagy ennek megfelelő összeg más devizában. Átváltási eljárás Az átváltási tranzakció olyan tranzakció, amellyel egy Befektetési jegy tulajdonos valamely Befektetési jegy osztályban (az „Eredeti Befektetési jegy osztály”) fennálló befektetését egy másik Befektetési jegy osztályba (az „Új Befektetési jegy osztály”) váltják át, ugyanazon Alapon belül vagy a Társaságon belüli különféle Alapokban. Az Alapkezelő Társaság az átváltásra vonatkozó megbízást akkor fogadja el, ha az Új Befektetési jegy osztály elérhető, és ha teljesülnek az átváltásra vonatkozó követelmények és/vagy más, az Új Befektetési jegy osztályhoz kapcsolódó sajátos feltételek (mint például minimális jegyzési és befektetési összegek). Az átváltási eljárást az Eredeti Befektetési jegy osztályból történő visszaváltásként dolgozzák fel (a „Befektetési jegy osztályvisszaváltás”), amelyet az Új Befektetési osztályra történő jegyzés követ (a „Befektetési jegy osztály jegyzés”). Azok az átváltási megbízások, amelyeket az Alapkezelő Társaság valamely az Eredeti és Új Befektetési jegy osztályra egyaránt érvényes Kereskedési napon 13:00 óra előtt, vagy az Igazgatók belátása alapján meghatározott egyéb időpontban befogadott, rendszerint a két Befektetési jegy osztályra vonatkozó Nettó Eszközérték alapján az adott Kereskedési Napon (az alkalmazandó átváltási díjak levonásával) teljesülnek. A fenti rendelkezést figyelmen kívül hagyva, amennyiben az Új Befektetési jegy osztályban érvényes elszámolási időszak rövidebb, mint az Eredeti Befektetési jegy osztályban, a Befektetési jegy osztály jegyzést elhalasztják oly módon, hogy az illeszkedjen a Befektetési jegy osztály-visszaváltásra vonatkozó elszámolási naphoz. Ebben az esetben az átváltási tranzakció alapja a Befektetési jegy osztály-visszaváltásra vonatkozó, Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték lesz az átváltásra vonatkozó megbízás kézhezvétele szerinti Kereskedési napon (13:00 óra előtt), a Befektetési jegy osztály-jegyzésre vonatkozóan pedig az Új Befektetési jegy osztály Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéke az alkalmazandó Kereskedési napon,amely elhalasztásra kerül annak

Oldal 26


érdekében, hogy összehangolják az Eredeti és az Új Befektetési jegy osztályok elszámolási napjait. Amennyiben az Eredeti és az Új Befektetési jegy osztályra eltérő Kereskedési napok vonatkoznak, a Befektetési jegy osztály-visszaváltás az átváltásra vonatkozó megbízás kézhezvételére vonatkozó Kereskedési napon teljesül (ha az 13:00 óra előtt beérkezik), és a Befektetési jegy osztály jegyzést az Új Befektetési jegy osztályra vonatkozó következő legkorábbi Kereskedési napon teljesítik azzal a feltétellel, hogy a Befektetési jegy osztály jegyzés elszámolása semmilyen körülmények között nem előzheti meg a Befektetési jegy osztály-visszaváltást. Ha lehetséges, a két elszámolási időszakot egymáshoz igazítják. Amennyiben a Befektetési jegy osztály-visszaváltás elszámolására a Befektetési jegy osztály-jegyzés előtt kerül sor, a visszaváltásból származó bevétel a Társaság beszedési számláján marad, és a Befektetési jegy tulajdonos javára nem halmozódik fel kamat. Az Australian Equity, European Defensive, European Defensive Monthly, European Defensive 6 Monthly és World Defensive 3 Monthly Alapokra vonatkozóan az átváltási megbízásokat 13:00 óra előtt kell benyújtani annak érdekében, hogy ezek a vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken a következő Kereskedési napon teljesüljenek. A 13:00 óra után befogadott átváltási megbízások teljesítése a második következő Kereskedési napon történik. Hasonlóképpen, ha a kérelem a fenti Alapokba történő átváltásra szól, a Befektetési jegy osztály-jegyzés feldolgozásához az előzetes értesítést vesszük figyelembe. A Global Tactical Asset Allocation Alapba történő átváltási kérelmeket a Kereskedési Nap előtt kettő munkanappal 13:00 óráig kell benyújtani annak érdekében, hogy azok az adott napon számított, alább, a "Nettó Eszközérték számítása” részben meghatározott vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken (plusz alkalmazandó induló költségek) kerüljenek elszámolásra. Hasonlóképpen, ha a kérelem ebből az Alapból történő átváltásra szól, a Befektetési jegy osztály-jegyzés feldolgozásakor az előzetes értesítést vesszük figyelembe. Az EURO Equity Secure 2010 Alap tekintetében az Alapkezelő Társaság saját belátása alapján fogadhat be az egyedüli Befektetési jegy osztályból, nevezetesen a P osztályból, másik Alap Befektetési jegy osztályába történő átváltásra vonatkozó megbízásokat. Az EURO Equity Secure 2010 Alapot csak havonta kétszer értékelik a havonta kétszer visszaváltható konstrukcióknak megfelelően. A Befektetési jegyek Alapon kívülre történő átváltására vonatkozó megbízásoknak a vonatkozó visszaváltási napon, amely minden hónap első és harmadik szerdája, 13:00 óráig kell beérkezniük ahhoz, hogy azok a következő hétfőn számított Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek (az átváltásnak a fentiekben ismertetett általános alapelvei szerint). Azonban, ha a visszaváltási nap bármilyen okból kifolyólag nem Kereskedési nap, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásoknak a közvetlenül következő Kereskedési napon kell beérkezniük ahhoz, hogy a vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken teljesüljenek, amelynek számítása a következő kedden történik, illetve ha az adott nap nem Kereskedési nap, akkor közvetlenül a következő Kereskedési napon. Az adott Alapon kívüli Befektetési jegyekre történő átváltására vonatkozóan a visszaváltási napon 13:00 óra után beérkezett megbízások a közvetlenül következő visszaváltási napon kerülnek teljesítésre. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy más Alapok meglévő Befektetési jegy tulajdonosai erre az Alapra nem válthatnak át. Amennyiben olyan Alap tekintetében, amelybe, illetve amelyből átváltásra adtak megbízást, a kereskedést felfüggesztették, az átváltást elhalasztják a következő olyan közös Kereskedési napig, amikor a kereskedés már nincs felfüggesztve. A fent leírt átváltási eljárások alkalmazandók. A Befektetési jegyek átváltására vonatkozó megbízásokat az Alapkezelő Társaság számára az átváltási nyomtatvány kitöltésével vagy levélben, faxon vagy az Alapkezelő Társaság által jóváhagyott egyéb módon lehet leadni, a számlaszám és a megnevezett Befektetési jegy osztályok és Alapok között átváltandó Befektetési jegyek számának megadásával. A megbízásokat a bejegyzett Befektetési jegy tulajdonosoknak aláírásukkal kell ellátniuk kivéve akkor, ha közös állomány esetében egyetlen aláíró kerül meghatalmazásra, vagy amikor meghatalmazott került kinevezésre a kitöltött meghatalmazás átvételét követően. A bemutatóra szóló Befektetési jegyek átváltására vonatkozó megbízásokkal együtt a megfelelő részvényutalványt és az összes szelvényt is be kell nyújtani, az átváltandó Befektetési jegy osztályára és a Befektetési jegyek számára, valamint az elszámolásra


Oldal 27

vonatkozó összes adattal együtt. A bizonytalanság elkerülése érdekében a Társaság nem bocsát ki új bemutatóra szóló befektetési jegyeket. Az Igazgatók, saját belátásuk alapján egyes Forgalmazóknak engedélyezhetik, hogy a befektetési jegyek átváltásáért díjat számítsanak fel. A díj nem haladhatja meg az átváltandó Befektetési jegy értékének 1%-át. Ugyanezek az alapelvek alkalmazandók akkor, ha a Befektetők átváltásra adnak megbízást olyan befektetési alapok között, amelyek a Schroder alapkínálatán belül eltérő jogi struktúrákhoz tartoznak. A Befektetési jegy tulajdonosok helyi adótanácsadójuk segítségével tájékozódjanak e műveletek helyi adóvonzatairól. Általános rendelkezések Az átváltást, illetve visszaváltást követően a Befektetési jegy tulajdonosnak valamely Befektetési jegy osztályban tartott Befektetési jegyeinek értéke haladja meg az 1.3 „Befektetési jegy osztályok” pontban az egyes Befektetési jegy osztályokra vonatkozóan meghatározott minimális befektetési összeget. Kivéve, ha az Alapkezelő Társaság ettől eltekint, ha az átváltási, illetve visszaváltási kérelem eredményeképpen a Befektetési jegy tulajdonos valamely Alap valamely Befektetési jegy osztályában lévő befektetésének összege az adott Befektetési jegy osztályra vonatkozóan előírt minimum érték alá kerül, akkor a megbízás a Befektetési jegy tulajdonos adott Befektetési jegy osztályban lévő összes Befektetési jegyének a visszaváltására, vagy átváltására adott megbízásként kezelendő. Az Igazgatók, amennyiben azt helyénvalónak tartják, olyan indokolt körülmények között, mint például az eltérő időzónában elhelyezkedő joghatósági területen lévő befektetők számára történő forgalmazás esetén eltérő ügyletkötési határidőket is meghatározhatnak. Az eltérő ügyletkötési határidőket illetően a Forgalmazókkal külön meg lehet állapodni, vagy azokat a Tájékoztató mellékletében vagy az érintett joghatósági területen használatban lévő más marketing dokumentumban lehet közzétenni. Az ilyen esetekben a Befektetési jegy tulajdonosokra vonatkozó alkalmazandó ügyletkötési határidőknek mindig meg kell előzniük az alkalmazandó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték közzétételekor. A tranzakciók visszaigazolását az Alapkezelő Társaság rendszerint a a Befektetési jegyek átváltását vagy visszaváltását követő Kereskedési napon küldi meg. A Befektetési jegyek tulajdonosának a visszaigazolás azonnali ellenőrzésével meg kell győződnie arról, hogy a visszaigazolás minden tekintetben pontos-e. Az előírt dokumentumok késedelmes benyújtása a megbízás késedelmes teljesítését, a megbízás elévülését, illetve törlését eredményezheti. A visszaváltáshoz szükséges elszámolási időszak miatt az átváltási tranzakciók rendszerint csak a visszaváltásból származó bevétel rendelkezésre állását követően teljesülnek. Az átváltási, illetve visszaváltási megbízásokat az Alapkezelő Társaság kötelező érvényűnek és visszavonhatatlannak tekinti, és az Alapkezelő Társaság belátása szerint teljesítésükre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett Befektetési jegyek szabályszerűen kibocsátásra kerültek. Az átváltási és visszaváltási eljárások eltérhetnek, ha a Befektetési jegyek átváltása, illetve visszaváltása iránti kérelem benyújtása Forgalmazón keresztül történik. A Befektetési jegyek átváltására, illetve visszaváltására vonatkozó megbízások teljesítése az adott Kereskedési napra vonatkozó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték meghatározása előtt ismeretlen Nettó Eszközérték alapján történik.

A harmadik fél részére történő kifizetésre vonatkozó megbízások csak az Alapkezelő Társaság belátása alapján fogadhatók el. 2.3 Nettó Eszközérték számítása A Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték számítása (A)

Minden Befektetési jegy osztály tekintetében a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték számítása minden Kereskedési nap az adott Befektetési jegy osztály devizanemében történik. A számítás során az egyes Befektetési jegy osztályokhoz rendelhető Nettó Eszközértéket – amely megegyezik az eszközök mínusz a kötelezettségek arányos értékével – elosztják az adott Befektetési jegy osztályban az adott időpontban kibocsátott Befektetési jegyek számával. Az így kapott összeget a legközelebbi két tizedesre kerekítik.

(B)

Az Igazgatók fenntartják a jogot arra, hogy engedélyezzék az egyes Befektetési jegy osztályok Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértékének naponta egyszer

Oldal 28


nagyobb gyakorisággal történő számítását, illetve, hogy a kereskedésre vonatkozó rendelkezéseket ideiglenes vagy állandó jelleggel egyéb módon megváltoztassák, például abban az esetben, ha az Igazgatók úgy vélik, hogy egy vagy több Alap befektetéseire vonatkozó piaci értékek jelentős változása miatt erre szükség van. Az ilyen állandó jellegű változtatást követően a Tájékoztatót módosítják, és arról a Befektetési jegy tulajdonosokat is tájékoztatják. (C)

A teljes eszközérték számításakor az alábbi szabályokat alkalmazzák: (1)

A pénztár és a bankbetétek, a váltók és adóslevelek, a követelések, az aktív időbeli elhatárolások, a fentiek szerint megállapított és elhatárolt, de még be nem érkezett készpénzosztalék és kamat képezi a teljes összeget, kivéve, ha azok teljes összege valószínűleg nem kerül kifizetésre, illetve kézhezvételre, amely esetben az érték meghatározása úgy történik, hogy levonásra kerül a Társaság által adott esetben a valódi érték tükrözéséhez helyénvalónak tartott leszámítolási érték.

(2)

Az értékpapírok, pénzügyi származékos eszközök és aktívák értéke azon a tőzsdén vagy más Szabályozott Piacon érvényes legutolsó elérhető árfolyam alapján kerül meghatározásra, ahol az értékpapírokkal, illetve eszközökkel kereskednek, vagy ahol azokat bejegyezték. Ha az értékpapírokkal, illetve egyéb eszközökkel a kereskedés, illetve jegyzésük egy vagy egynél több tőzsdén vagy bármely más Szabályozott Piacon zajlik, az Igazgatók szabályzatot alkotnak azon prioritási sorrend meghatározására, amelynek alapján a tőzsdék, illetve Szabályozott Piacok az értékpapírok és eszközök árfolyamainak meghatározására használandók.

(3)

Ha egy értékpapírral semmilyen hivatalos tőzsdén vagy Szabályozott Piacon nem kereskednek, illetve azokat ott nem jegyzik, vagy abban az esetben, ha a bevezetett, illetve a kereskedésben részt vevő értékpapírok utolsó rendelkezésre álló árfolyama a valódi értéküket nem tükrözi, akkor az Igazgatók az általuk elvárt eladási árfolyam alapján járnak el, amely értéket kellő körültekintéssel és jóhiszeműen határoznak meg.

(4)

Azok a pénzügyi származékos eszközök, amelyeket egyetlen hivatalos értéktőzsdén sem jegyeznek, vagy amelyekkel egyetlen egyéb szervezett piacon nem kereskednek a tőzsdén kívüli származékos ügyletek naponta megbízható és ellenőrizhető értékelés alá esnek és bármikor a Társaság kezdeményezésére méltányos értékükön értékesíthetőek, felszámolhatóak vagy kiegyenlítő ügylettel lezárhatóak. A valós piaci értékre történő utalás úgy értendő, mint arra az összegre tett utalás, amelyért az eszköz tőzsdén eladható, vagy a kötelezettség rendezhető, felkészült hajlandó felek között, korrekt üzleti tranzakció során. A megbízható és igazolható értékelési módszer olyan értékelésként értendő, amely nem csupán az ügyleti partner árajánlataira támaszkodik, és amely megfelel a következő kritériumoknak: (I)

Az értékelés alapja vagy az eszköz egy megbízható, a piacon elfogadott értéke, vagy ha ilyen értékre nincs adat, egy olyan árazási modell, amely egy megfelelő, elismert módszertant alkalmaz.

(II)

Az értékelés igazolását a következők valamelyikével kell elvégezni: (a)

egy megfelelő harmadik fél, aki független a tőzsdén kívüli származékos eszközben érintett partnertől, megfelelő gyakorisággal és olyan módon, amelyet a Társaság ellenőrizni tud;

(b)

a Társaság egy olyan szervezeti egysége, amely független az eszközök kezelésével megbízott osztálytól, és amely megfelelő mértékben rendelkezik eszközökkel erre a célra.

(5)

Kollektív befektetési vállalkozásban befektetési egységek vagy befektetési jegyek értékelése az adott vállalkozás által bejelentett legutolsó rendelkezésre álló Nettó Eszközérték alapján történik.

(6)

A likviditási alapokban lévő likvid eszközök és pénzpiaci eszközök értékelése általában amortizált költség alapon történik.

(7)

Ha a fentiekben említett értékelési alapelvek egyike sem tükrözi a meghatározott piacokon általánosan használt értékelési módszert, vagy ha a Társaság eszközei értékének a meghatározására egyik értékelési alapelv sem tűnik megfelelőnek, akkor az Igazgatók jóhiszeműen és az általánosan elfogadott értékelési alapelvekkel és eljárásokkal összhangban eltérő értékelési alapelveket is meghatározhatnak.


(8)

(D)

Oldal 29

Az Alap bázisdevizájától eltérő devizában fennálló eszközöket és kötelezettségeket bank vagy más elismert pénzintézet által jegyzett azonnali árfolyam alkalmazásával váltják át.

Ha bármelyik Kereskedési napon egy adott Alap Befektetési jegyeinek összesített tranzakciói révén a Befektetési jegyek olyan nettó összeggel nőnek vagy csökkennek, ami túllépi az adott Alap Igazgatói által időről időre meghatározott küszöbértéket (az adott Alap piaci működésének a költségével kapcsolatban), az adott Alap Nettó Eszközértékét egy olyan összeggel kell korrigálni (amely nem lehet több mint a Nettó Eszközérték 2%-a), ami tükrözi mind a becsült pénzügyi díjakat, mind pedig azokat az üzletkötési költségeket, amelyeket az Alapnak meg kell fizetnie, valamint azoknak az eszközöknek a becsült vételi / eladási árrését, amelyekbe az Alap befektet. A korrekció növelés lesz abban az esetben, amikor a mozgások nettó eredményeképpen az Alap összes Befektetési jegyének az értéke megnő, és csökkentés akkor, amikor ezek csökkenést eredményeznek. További információért lásd alább „Hígítás” és „Hígításos kiigazítás” címszó alatt.

Hígítás Az Alapoknak egy árfolyamuk van, értékük pedig csökkenhet a mögöttes befektetés adásvételekor felmerülő tranzakciós költségek miatt, illetve a befektetések vételi és eladási árfolyama közötti különbség miatt, amelyek oka az Alapba illetve az Alapból történő jegyzés, átváltás és/vagy visszaváltás. Ez „hígítás” néven ismert. Ennek ellensúlyozása és a Befektetési jegyek tulajdonosainak védelme érdekében az Alapkezelő Társaság napi értékelési politikája részeként “ingadozó árfolyam-meghatározást” alkalmazhat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között az Alapkezelő Társaság a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket korrigálni fogja, hogy ellentételezze a kereskedési és egyéb költségek hatásait olyan alkalmakkor, amikor azokat jelentős mértékűnek ítéli meg. Hígításos kiigazítás A szokásos üzletmenet esetén hígításos kiigazításra automatikusan és módszeresen kerül sor. Az egyes Kereskedési napokon az Alap által regisztrált jegyzések, átváltások és visszaváltások nettó értékétől függ, hogy szükség van-e hígításos kiigazításra. Az Alapkezelő Társaság ezért fenntartja a hígításos kiigazítás jogát azokban az esetekben, amikor az Alap olyan nettó készpénzmozgást regisztrál, amelynek mértéke túllépi az Igazgatók által időről időre megállapított, az előző Kereskedési nap Nettó Eszközértékére vonatkozó küszöbértéket. Az Alapkezelő Társaság saját belátása szerint is végezhet hígításos kiigazítást akkor, ha megítélése szerint - ezzel a Befektetési jegy tulajdonosok érdekeit szolgálja. Amikor hígításos kiigazításra kerül sor, ez jellemzően megnöveli a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket akkor, ha az Alapba nettó pénzbeáramlás történt, illetve nettó kiáramlás esetén csökkenti a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket. Az Alap egyes Befektetési jegy osztályaiban a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket külön számítják ki, azonban százalékban kifejezve minden hígításos kiigazítás egyformán érinti a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket. Mivel a hígítás az Alapba történő pénzbeáramláshoz illetve az onnan történő pénzkiáramláshoz kapcsolódik, nem lehet pontosan előre jelezni, hogy egy adott jövőbeni időpontban sor kerül-e hígításra. Következésképpen azt sem lehet pontosan előre jelezni, hogy az Alapkezelő Társaságnak milyen gyakorisággal kell végrehajtania ezeket a hígításos kiigazításokat. Mivel az egyes Alapok hígításos kiigazítását az adott Alap mögött álló befektetések kereskedési költségei alapján számítják ki, beleértve az esetleges kereskedési árréseket is, amelyek a piaci feltételek alapján változhatnak, ez ezt jelenti, hogy a hígításos kiigazítás összege idővel változhat, de nem fogja túllépni a vonatkozó Nettó Eszközérték 2%-át. Az Igazgatók az Alapok eszközeinek és/vagy adott Befektetési jegy osztály eszközeinek a tekintetében más megfelelő értékelési alapelvet is alkalmazhatnak, ha a fent említett értékelési módszerek alkalmazása rendkívüli körülmények vagy események miatt lehetetlennek vagy helytelennek tűnik.

Oldal 30


2.4 Felfüggesztések és halasztások (A)

A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy bármely Kereskedési napon bármely Alap kibocsátott Befektetési jegyei teljes értékének 10%-át meghaladó értékben történő átváltására, illetve visszaváltására vonatkozó megbízásokat ne fogadja be. Ilyen körülmények között az Igazgatók bejelenthetik, hogy a vissza-, illetve átváltani kért Befektetési jegyek 10%-ot meghaladó mértékű részének át-, illetve visszaváltása a következő Kereskedési napig elhalasztásra kerül, és értékelésük majd az adott Kereskedési napon érvényes Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken történik. Az ilyen Kereskedési napon az elhalasztott megbízások teljesítése a később befogadott megbízások tekintetében elsőbbséget élvez, és a teljesítés az Alapkezelőhöz történő beérkezés sorrendjében történik.

(B)

A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy a visszaváltásból származó bevétel kifizetésének az időtartamát olyan, harminc Munkanapot nem meghaladó időszakra meghosszabbítsa, amelyre a befektetések eladásából származó bevétel átutalásához szükség lehet abban az esetben, ha azokon a piacokon, ahol az Alap eszközeinek a jelentős részét befektették, a devizagazdálkodási szabályok vagy egyéb hasonló korlátozások miatt akadályok merültek fel, illetve, ha az Alap likviditása a visszaváltási megbízás teljesítéséhez nem elegendő.

(C)

A Társaság bármely Alap bármely Befektetési jegy osztálya Nettó Eszközértékének a számítását, adott Alap bármely Befektetési jegyeinek kibocsátását vagy visszaváltását, valamint bármely Alap bármely Befektetési jegy osztályába tartozó Befektetési jegyeknek ugyanazon vagy más Alap megegyező Befektetési jegy osztályú Befektetési jegyeire történő átváltására vonatkozó jogot felfüggesztheti vagy elhalaszthatja: (1)

bármilyen olyan időszak alatt, amikor az a vezető tőzsde vagy más Szabályozott Piac, amelyen a Társaság adott Befektetési jegy osztályú befektetéseinek jelentős részét jegyzik, zárva van, illetve amely időszak során a kereskedés korlátozásra, vagy felfüggesztésre kerül; vagy

(2)

olyan vészhelyzetnek minősülő helyzetben, amelynek eredményeképpen az adott Alap befektetéseinek az értékesítése vagy értékelése a Társaság számára nem lenne célszerű; vagy

(3)

a Társaság befektetéseire vonatkozó árfolyamok vagy értékek, illetve a bármely piacon vagy tőzsdén mindenkor érvényes árfolyamok vagy értékek meghatározása során általában használt kommunikációs eszköz leállása alatt; vagy

(4)

bármilyen időszakban, amelynek során a társaság az adott Befektetési jegyek visszaváltása alapján teljesítendő kifizetésekhez szükséges pénzeket nem tudja átutalni, vagy amelynek során a befektetések értékesítésekor vagy megszerzésekor, vagy az adott Befektetési jegyek visszaváltása alapján járó kifizetések teljesítésekor az érintett pénzösszegek átutalása az Igazgatók véleménye szerint rendes átváltási árfolyamon nem teljesíthető; vagy

(5)

ha a Társaságot azon a napon, illetve azon napot követően számolják, illetve számolhatják fel, amelyen kiküldik arra a közgyűlésre vonatkozó meghívót, amelyen a Társaság felszámolására vonatkozóan döntenek; vagy

(6)

ha az Igazgatók azt állapították meg, hogy a Társaság befektetései jelentős részének az értékelésében az értékelés előkészítése vagy alkalmazása során, illetve későbbi vagy a következő értékelés elvégzésekor valamely Befektetési jegy osztálynak tulajdoníthatóan jelentős változás következett be; vagy

(7)

bármilyen egyéb körülmény vagy körülmények között, amikor annak elmulasztása a Társaságnak vagy a Befektetési jegyek tulajdonosainak adófizetési kötelezettséget keletkeztethet, vagy számukra más pénzügyi vagy egyéb hátránnyal járhat.

(D)

Bármely Alap vagy Befektetési jegy osztály Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéke kiszámításának a felfüggesztése nem érinti más Alapok vagy Befektetési jegy osztályok értékelését kivéve, ha azok az Alapok vagy Befektetési jegy osztályok is érintettek.

(E)

A felfüggesztés, illetve halasztás során a Befektetési jegy tulajdonosok megbízásukat a nem visszaváltott és nem átváltott Befektetési jegyek tekintetében az Alapkezelő Társaság számára az adott időszak vége előtt írásban megküldött értesítéssel visszavonhatják.


Oldal 31

A Befektetési jegy tulajdonosok a felfüggesztésről, illetve halasztásról megfelelő tájékoztatást kapnak. 2.5 Piaci időzítés és gyakori kereskedési irányelvek A Társaság tudatosan nem engedélyezi a piaci időzítési vagy gyakori kereskedési gyakorlathoz kapcsolódó kereskedési tevékenységet, mivel az ilyen gyakorlat a Befektetési jegy tulajdonosok érdekeit hátrányosan érinthetik. E fejezet alkalmazásában a piaci időzítés a különböző Befektetési jegy osztályokhoz kapcsolódó olyan jegyzés, átváltás vagy visszaváltás (függetlenül attól, hogy ezt bármikor egyetlen vagy több személy, egyedül vagy együttesen végzi), amely arbitrázs vagy piaci időzítési lehetőségeken keresztül történő nyereségszerzést céloz meg, illetve indokoltan ezt megcélzónak tekinthető. A gyakori kereskedés különböző Befektetési jegy osztályokhoz kapcsolódó olyan jegyzés, átváltás vagy visszaváltás (függetlenül attól, hogy ezt bármikor egyetlen vagy több személy végzi egyedül vagy együttesen), amely a gyakoriság vagy méret okán az Alap működési költségeinek akkora mértékű növekedéséhez vezethet, amely indokoltan az alap többi Befektetési jegy tulajdonosa érdekeire nézve hátrányosnak tekinthető. Ennek megfelelően az Igazgatók bármikor, amikor azt megfelelőnek tartják, utasíthatják az Alapkezelő Társaságot az alábbi intézkedések bármelyikének, illetve mindkét intézkedésnek a megtételére: —

az Alapkezelő Társaság a közös tulajdon vagy ellenőrzés alatt álló Befektetési jegyeket összevonhatja annak megállapítása céljából, hogy az egyénről, illetve az egyének csoportjáról megállapítható legyen, hogy piaci időzítési gyakorlatot folytat-e. Ennek megfelelően az Igazgatók fenntartják a jogot, hogy az Alapkezelő Társaságot arra utasítsák, hogy az általa piaci időzítési vagy gyakori kereskedési gyakorlatot folytatónak minősített befektetők Befektetési jegyeinek átváltására és/vagy jegyzésére vonatkozó megbízást utasítsa el.

—

Ha az Alap alapvetően olyan piacokon fektetett be, amelyek az Alap értékelésekor zárva vannak, az Igazgatók a piaci volatilitás időszakaiban és a fenti rendelkezést figyelmen kívül hagyva, a „Nettó Eszközérték számítása” fejezet értelmében, az Alapkezelő Társaságot arra utasíthatják, hogy engedélyezze a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték olyan jellegű korrigálását, amely az Alap befektetéseinek az értékeléskori piaci értékét pontosabban tükrözi.

A gyakorlatban, a nem európai piacokon befektető Alapok értékpapírjait általában a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték számításakor elérhető utolsó árfolyam alapján értékelik. Azon piacok zárása, ahol az Alap befektet, és az értékelési időpont közötti eltérés jelentős mértékű lehet. Például az USA-ban forgalmazott értékpapírok esetében az utolsó rendelkezésre álló árfolyam akár 17 órával korábbi is lehet. Ezért az ezen értékpapírok értékét befolyásoló olyan eseményeket, amelyek a piacok zárása és az értékelés időpontja között merülnek fel, az adott alap Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéke általában nem tükrözi. Ennek eredményeképpen, ha az Igazgatók úgy vélik, hogy azon piacok zárása, ahol az Alap befektet, és az értékelés időpontja között olyan jelentős esemény merült fel, amely az Alap portfoliójának az értékét lényegesen befolyásolhatja, akkor az Alapkezelőot felszólíthatják arra, hogy a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéket akként módosítsa, hogy az a portfolió értékeléskori piaci értékének tartott értéket tükrözze. A módosítás szintje egy választott helyettesítő indexnek az értékelés időpontjáig tartó mozgásán alapul, feltéve, hogy a mozgás az Igazgatók által az adott Alapra vonatkozóan meghatározott küszöbértéket meghaladja. A helyettesítő index általában határidős index formáját ölti, de olyan értékpapír-kosár is lehet, amely az Igazgatók véleménye szerint az alap teljesítményéhez szorosan kapcsolódik, illetve azt jelentős mértékben tükrözi. A fentiek szerinti korrekciót az azonos Alapban lévő összes Befektetési jegy osztály tekintetében egységesen alkalmazzák. Mivel jelen Tájékoztató kibocsátásakor feltett szándék, hogy a fent körülírt, méltányos piaci érték szerinti árazásként ismert mérték csak azon Alapokra vonatkozóan kerüljön alkalmazásra, amelyek az USA piacain forgalmazott értékpapírokkal szemben jelentős kitettséggel rendelkeznek. Az Igazgatók azonban fenntartják a jogot, hogy a méltányos piaci érték szerinti árazás alkalmazási körét kibővítsék azon Alapok tekintetében, amelyekre vonatkozóan ezt helyénvalónak tartják.

Oldal 32


3. Fejezet 3. Általános információk

3.1 Az ügyvitelre vonatkozó adatok, díjak és költségek Igazgatók Szolgáltatásaiért a Társaság minden Igazgatója a Társaság által a közgyűlésen időről időre meghatározott mértékű díjazásra jogosult. Ezenkívül az Igazgatók számára a Társaság Igazgatótanácsának ülésein vagy közgyűlésein való részvétellel kapcsolatban felmerülő kiadások tekintetében indokolt mértékű költségtérítés fizethető. A Társaság azon igazgatói, akik az Alapkezelő Társaság és/vagy bármely Schroder vállalat igazgatói/ alkalmazottai is, igazgatói díjazásukról lemondanak. A külső Igazgatók szolgáltatásaikért díjazásban részesülnek, azonban Jacques Elvinger az igazgatói minőségben nyújtott szolgáltatásokért közvetlen díjazásban nem részesül. Azonban a nevezett személy a Társaság jogi főtanácsadójának, az Elvinger, Hoss&Prussen vállalat egyik üzlettársa, amely társaság e minőségében díjazást kap. Alapkezelő Társaság Az Igazgatók a Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. társaságot nevezték ki alapkezelő társasággá, hogy az a kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2002. december 20-i törvény (a „2002. december 20-i törvény”) 2. mellékletében meghatározott befektetés-kezelési, adminisztrációs és marketing feladatoknak eleget tegyen. A Társaság az Alapkezelő Társaság számára engedélyezte, hogy meghatározott adminisztratív, forgalmazási és kezelési feladatok elvégzésével szakosodott szolgáltatókat bízzon meg. Ebben az összefüggésben az Alapkezelő Társaság meghatározott adminisztratív feladatokkal a J.P. Morgan Bank (Luxembourg) S.A. társaságot bízta meg, és egyes marketing feladatokkal a Schroders-csoport részét képező vállalkozásokat bízhat meg. Az Alapkezelő Társaság egyes kezelési feladatokkal az alábbiakban részletezett módon Vagyonkezelőket bízott meg. Az Alapkezelő Társaság a feladatokkal megbízott harmadik felek tevékenységeit folyamatosan felügyeli. Az Alapkezelő Társaság és az érintett harmadik felek között létrejött megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az Alapkezelő Társaság az érintett harmadik felek számára bármikor további utasításokat adhat, és megbízásukat azonnali hatállyal bármikor visszavonhatja, ha az a Befektetési jegy tulajdonosok érdekeit szolgálja. Az Alapkezelő Társaságnak a Társaság felé fennálló felelősségét nem befolyásolja az, hogy egyes feladatok végrehajtásával harmadik feleket bízott meg. Az Alapkezelő Társaság az adminisztratív ügynöki, koordinátori, telepített ügynöki, globális forgalmazói, fő kifizető ügynöki, valamint regisztrációs és transzfer ügynöki minőségben nyújtott szolgáltatásaiért a szokásos díjakra jogosult. E díjak elhatárolása Kereskedési naponként történik az adott Alap Nettó Eszközértékén alapuló, legfeljebb évi 0,4%-os mértéken, és havonta utólagosan kerülnek kifizetésre. A díjakat az Alapkezelő Társaság és a Társaság időről időre felülvizsgálja. Az Alapkezelő Társaság számára a feladatainak teljesítése során szabályszerűen felmerült indokolt adminisztratív költségek megtérítésre kerülnek. A Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. társaságot 1991. augusztus 23án jegyezték be Luxemburgban "Société Anonyme" társaságként, kibocsátott és teljesen befizetett részvénytőkéjének összege 12.650.000 EUR. A Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. a 2002. december 20-i törvény 13. fejezete értelmében alapkezelő társasági meghatalmazást kapott, amely e minőségében kollektív portfoliókezelési szolgáltatásokat nyújt kollektív befektetési vállalkozások számára. Az Alapkezelő Társaság másik három luxemburgi székhelyű Sociétés d’Investissement à Capital Variable számára is alapkezelő társaságként jár el: a Schroder Special Situations Fund, a Schroder Alternative Solutions és a Strategic Solutions. Az Alapkezelő Társaság igazgatói a következő személyek: —

Markus Ruetimann, Group Head of Operations and Information Technology, Schroder Investment Management Limited,

—

Noel Fessey, Managing Director, Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.

—

Gary Janaway, Director of Operations, Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.


Oldal 33

—

Marco Zwick, Global Head of Compliance, Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.

—

Finbarr Browne, Head of Finance, Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A.

—

Christian Cano, General Counsel, Schroder Investment Management Limited.

Vagyonkezelők A Vagyonkezelők szabad belátásuk szerint szerezhetik meg és adhatják el az Alapkezelőtől és/vagy a Társaságtól időről időre kapott utasításoknak, valamint a meghatározott befektetési céloknak és korlátozásoknak megfelelően azon Alapok értékpapírjait, amelyek befektetési tanácsadójává és vagyonkezelőjének őket kinevezték. A Vagyonkezelők szolgáltatásaikért díjazásként alapkezelői díjra jogosultak az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint. A díjak számítása és elhatárolása Kereskedési naponként történik az Alapok Nettó Eszközértékének alapján, kifizetésükre pedig havonta, utólagosan kerül sor. Alapkezelői díjak (éves díjak) Alapok

A, AX, B és D

A1 és B1

C

Australian Equity

1,50%

1,50%

1,00%

EURO Equity

1,50%

1,50%

0,75%

European Large Cap

1,25%

1,50%

0,75%

Global Equity

1,25%

1,50%

0,75%

Italian Equity

1,25%

1,50%

0,75%

Japanese Equity

1,25%

1,50%

0,75%

Japanese Large Cap

1,25%

1,50%

0,75%

Tematikus részvényalapok

Pacific Equity

1,50%

1,50%

0,75%

Swiss Equity

1,25%

1,50%

0,75%

UK Equity

1,25%

1,50%

0,75%

US All Cap

1,25%

1,25%

0,75%

US Large Cap

1,25%

1,50%

0,75%

1,50%

1,50%

1,00%

Specialista részvényalapok Asian Equity Yield Asian Smaller Companies

1,50%

1,50%

1,00%

Asia Pacific Property Securities

1,50%

1,50%

1,00%

Asian Total Return

1,50%

1,50%

0,75%

Brazilian Equity

1,50%

1,50%

1,00%

BRIC (Brazil, Russia, India, China)

1,50%

1,50%

1,00%

China Opportunities

1,50%

1,50%

1,00%

Emerging Asia

1,50%

1,50%

1,00%

Emerging Europe

1,50%

1,50%

1,00%

Emerging Markets

1,50%

1,50%

1,00%

Emerging Markets Commodity Equity

1,50%

1,50%

1,00%

European Dividend Maximiser

1,50%

1,50%

1,00%

European Equity Yield

1,50%

1,50%

1,00%

European Special Situations

1,50%

1,50%

1,00%

European Smaller Companies

1,50%

1,50%

1,00%

Frontier Markets Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Global Climate Change Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Global Demographics & Wealth Dynamics

1,50%

1,50%

1,00%

Global Dividend Maximiser

1,50%

1,50%

1,00%

Global Emerging Market Opportunities

1,50%

1,50%

1,00%

Global Energy

1,50%

1,50%

1,00%

Global Equity Yield

1,50%

1,50%

1,00%

Oldal 34


Alapok

A, AX, B és D

A1 és B1

C

Global Property Securities

1,50%

1,50%

1,00%

Global Resources Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Global Small Cap Energy

1,50%

1,50%

1,00%

Global Smaller Companies

1,50%

1,50%

1,00%

Greater China

1,50%

1,50%

1,00%

Hong Kong Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Indian Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Japanese Smaller Companies

1,50%

1,50%

1,00%

Korean Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Latin American

1,50%

1,50%

1,00%

Middle East

1,50%

1,50%

1,00%

Swiss Small & Mid Cap Equity

1,50%

1,50%

1,00%

Swiss Equity Opportunities

1,50%

1,50%

1,00%

Taiwanese Equity

1,50%

1,50%

1,00%

US Small & Mid-Cap Equity

1,50%

1,50%

1,00%

US Smaller Companies

1,50%

1,50%

1,00%

1,50%

1,50%

1,00%

Stílus részvényalapok EURO Active Value EURO Dynamic Growth

1,50%

1,50%

1,00%

US Small & Mid-Cap Equity

1,50%

1,50%

1,00%

European Equity Alpha

1,50%

1,50%

1,00%

Global Equity Alpha

1,50%

1,50%

1,00%

Japanese Equity Alpha

1,50%

1,50%

1,00%

Alpha részvényalapok

Kvantitatív részvényalapok QEP Global Core

N/A

N/A

0,275%

QEP Global Active Value

1,25%

1,50%

1,00%

QEP Global Dynamic Blend

1,25%

1,50%

1,00%

QEP Global Quality

1,25%

1,50%

1,00%

QEP US Core

N/A

N/A

0,225%

European Allocation

1,25%

1,50%

0,75%

Global Allocation

1,25%

1,50%

0,75%

Global Tactical Asset Allocation

1,50%

1,50%

1,00%

Asian Bond 1

1,25%

(A1) 1,25% (B1) 1,00%

0,75%

Emerging Europe Debt Absolute Return

1,50%

(A1) 1,50% (B1) 1,00%

0,90%

Emerging Markets Debt Absolute Return

1,50%

(A1) 1,50% (B1) 1,00%

0,90%

EURO Credit Absolute Return

1,00%

1,00%

0,55%

0,75%

0,75%

0,50%

Eszközallokációs alapok

Abszolút hozamú alapok

Tematikus kötvényalapok EURO Bond EURO Bond Core

0,70%

0,70%

0,45%

EURO Income Bond

0,75%

0,75%

0,45%

EURO Short Term Bond

0,50%

0,50%

0,20%

EURO Government Bond

0,50%

0,50%

0,20%

Global Bond

0,75%

0,75%

0,50%

1

Az Asian Bond alap megnevezése 2010. augusztus 1-jétől Asian Bond Absolute Return alapra változik.


Oldal 35

Alapok

A, AX, B és D

A1 és B1

C

Global Inflation Linked Bond

0,75%

0,75%

0,50%

Hong Kong Dollar Bond

0,75%

0,75%

0,50%

Japanese Bond

0,75%

0,75%

0,40%

US Dollar Bond

0,75%

0,75%

0,50%

Specialista kötvényalapok Asian Convertible Bond

1,25%

1,25%

0,75%

Asian Local Currency Bond

1,00%

1,00%

0,60%

EURO Corporate Bond

0,75%

0,75%

0,45%

EURO Monthly High Income Bond

1,00%

1,00%

0,45%

Global Convertible Bond

1,25%

1,25%

0,75%

Global Corporate Bond

0,75%

0,75%

0,45%

Global Corporate Bond

0,70%

0,70%

0,40%

EURO Credit Duration Hedged

0,75%

0,75%

0,50%

Global High Income Bond

0,95%

0,95%

0,55%

Global High Yield

1,00%

1,00%

0,60%

Strategic Bond

1,00%

1,00%

0,60%

EURO Equity Secure 2010

N/A

N/A

N/A

European Defensive

(A) 1,25% (B) 1,00%

(A1) 1,25%

N/A

European Defensive Monthly

(A) 1,25% (B) 1,00%

(A1) 1.25%

N/A

European Defensive 6 Monthly2

(A) 1,25% (B) 1,00%

(A1) 1,25%

N/A

World Defensive 3 Monthly2

(A) 1,25% (B) 1,00%

(A1) 1,25%

N/A

Védekező jellegű alapok

Likviditási alapok EURO Liquidity

0,50%

0,50%

0,20%

EURO Government Liquidity

0,40%

0,40%

0,15%

US Dollar Liquidity

0,50%

0,50%

0,20%

1,00%

1,00%

0,50%

Devizaalapok Global Managed Currency

Mivel az I és J osztályú Befektetési jegyekre többek között olyan alternatív díjazási struktúra vonatkozik, amelyben a Befektető a Schroders ügyfele és számára közvetlenül a Schroders számít fel alapkezelői díjat, ezért az I és J osztályú Befektetési jegyek tekintetében az adott Alap nettó eszközeiből alapkezelői díjat nem kell fizetnie. Az I és J osztályú Befektetési jegyek után a Letétkezelő és az Alapkezelő számára fizetendő díjakból, valamint az egyéb díjakból és kiadásokból arányos részt kell fizetni. A P osztályú Befektetési jegyek tekintetében az alapkezelői díjak meghatározása nem azon Alap Nettó Eszközértéke alapján történik, amelyben a P osztályú Befektetési jegyek kibocsátásra kerültek, hanem azon fix induló ajánlati árfolyam alapján, amelyen a P osztályú Befektetési jegyek eredetileg kibocsátásra kerültek. A EURO Equity Secure 2010 esetében, amely alap Befektetési jegyeinek eredeti ajánlati árfolyama Befektetési jegyenként 1.000 USD volt, maximum 1,10% mértékű alapkezelői díjak kerülnek felszámításra. Egyszeri összegként ennek a díjnak legfeljebb évi 0,60%-át vonjuk le leszámítolás nélkül az Alap bevezetésekor; a fennmaradó összeget folyamatosan vonjuk. Ezeket a százalékos arányokat alkalmazzuk arra a végösszegre, amely az eredeti Befektetési jegyenkénti 1.000 USD kínálati árfolyam és az adott időpontban forgalomban lévő Befektetési jegyek számának szorzata. Ezenkívül a Vagyonkezelő maximum 2,50%os visszaváltási díjat alkalmazhat az egy Befektetési jegyre eső Nettó Eszközérték és a forgalomban lévő Befektetési jegyek számának szorzatára. A ténylegesen érvényben lévő alapkezelői és a visszaváltási díjat a Társaság időszaki jelentései tartalmazzák. Az X osztályú Befektetési jegyekre vonatkozóan az éves alapkezelői díjak mértéke legfeljebb 1%.

Oldal 36


Bizonyos országokban a befektetőknek további összegeket számolhatnak fel a helyi kifizető helyek, levelező bankok vagy hasonló szervezetek feladataival és szolgáltatásaival összefüggésben. Egyes országokban rendszeres megtakarítási tervek is rendelkezésre állhatnak. Ha a megtakarítási terv a megállapodott utolsó napot megelőzően megszüntetésre kerül, a fizetett induló díj összege a standard jegyzés esetében alkalmazott díjnál nagyobb lehet. Visszaváltási díj A Társaság az adott Alap javára az Alap érintett Befektetési jegy osztályainak Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértékén alapuló visszaváltási díjat is bevezethet. E Tájékoztató kiadásakor nincsenek olyan Alapok, amelyekre vonatkozóan visszaváltási díjat kellene fizetni. Teljesítmény díjak Az érintett Vagyonkezelők által az Alapokkal kapcsolatban nyújtott szolgáltatások ellenértékeként a Vagyonkezelők az alapkezelői díjakon felül teljesítmény díjra is jogosultak. Kérjük, azt is vegye figyelembe, hogy a teljesítmény díj kiszámítása az esetleges hígításos kiigazítás előtt történik. A teljesítmény díj kimagasló teljesítmény esetén jár, vagyis, ha a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték adott teljesítmény időszak alatti növekedése meghaladja a vonatkozó referenciaindex (lásd alább) ugyanazon időszak alatt bekövetkező növekedését, az „árvízjel” (high water mark) alapelvének megfelelően, azaz bármely korábbi teljesítmény időszak végén mért Befektetési jegyenkénti legmagasabb Nettó Eszközértéket (Hign Water Mark). A teljesítmény időszak időtartama általában minden pénzügyi év, kivéve, ha a pénzügyi év végén a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték alacsonyabb a High Water Mark referencia értéknél. Ez esetben a teljesítmény időszak a High Water Mark referencia érték napján kezdődik. Ha a teljesítmény díjat valamely Alapra vonatkozóan a pénzügyi év során vezetik be, akkor annak első teljesítmény időszaka a díj bevezetésének napján kezdődik. A teljesítmény díj a fentiekben meghatározott kiemelkedő teljesítmény 15%-a (kivéve a Global Tactical Asset Allocation alapot, amely esetében 10%), és azt évente kell fizetni minden naptári év végét közvetlenül követő hónap folyamán. A teljesítmény díjat, amennyiben az fizetendő, évente kell fizetni minden pénzügyi év végét közvetlenül követő hónap folyamán. Továbbá, ha a Befektetési jegy tulajdonosa Befektetési jegyeit a teljesítmény időszak vége előtt részben vagy egészben visszaváltja vagy átváltja, a Befektetési jegyekre vonatkozóan a visszavagy átváltás időpontjáig elhatárolt teljesítmény díj a visszavagy átváltás Kereskedési napján a Vagyonkezelőnek fizetendő. A High Water Mark referencia érték nem kerül visszaállításra azon Kereskedési napokon, amelyeken a teljesítmény díjak a Befektetési jegyek visszavagy átváltását követően kiszámításra kerülnek. Megjegyzendő, hogy mivel a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték az egyes Befektetési jegy osztályok esetében eltérő lehet, ezért az ugyanazon Alapon belül lévő különböző Befektetési jegy osztályokra vonatkozóan a teljesítmény díj számítása különkülön történik, ily módon az egyes osztályokra eltérő összegű teljesítményjutalék vonatkozhat. A Befektetési jegy osztályra vonatkozó teljesítmény díj elhatárolása Kereskedési naponként történik az előző Kereskedési napi Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték (a teljesítmény díja vonatkozó valamennyi céltartalék levonása előtt), valamint a Befektetési jegyenkénti Nettó Cél Eszközérték (azaz a Befektetési jegyenkénti feltételezett Nettó Eszközérték a megelőző Kereskedési napig a referenciaindexen alapuló teljesítményt feltételezve) és az elszámolási időszakban kibocsátott Befektetési jegyek átlagos számával megszorzott High Water Mark referencia érték közül a magasabb közötti különbség alapján. Minden Kereskedési napon a közvetlenül a megelőző napon megképzett elszámolási tartalék úgy kerül korrigálásra, hogy az tükrözze a Befektetési jegy osztály fentiek szerint számított teljesítményét függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív. Ha a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték a Kereskedési napon a befektetési jegyenkénti Cél Nettó Eszközértéknél, illetve a High Water Mark referencia értéknél alacsonyabb, akkor az adott Kereskedési napi tartalék visszakerül az adott Alapon belüli adott Befektetési jegy osztályba. Az elszámolási tartalék azonban soha nem lehet negatív. Az érintett


Oldal 37

Vagyonkezelő alulteljesítés esetén semmilyen körülmények között nem teljesít befizetést az Alapba vagy kifizetést a Befektetési jegy tulajdonosa számára. A Tájékoztató kibocsátása idején a következő Alapokkal és Befektetési jegy osztályokkal összefüggésben számítható fel teljesítmény díj: Alap

Befektetési jegy osztályok

Asian Convertible Bond

A, AX, A1, B, C, D és X

Asian Smaller Companies


















US All Cap


A kiemelkedő teljesítmény számításához az egyes Alapokra vonatkozó referenciaindexek a következők: Alap

Referenciaindex

Asian Convertible Bond

UBS Asia ex Japan (USD)

Asian Smaller Companies

MSCI AC Far East Ex Japan


MSCI Europe


MSCI Europe


MSCI Frontier Markets


MSCI World Energy


S&P Developed SmallCap Index


BBA Libor USD 3 Month Act 360


The TOPIX Index(Tokyo)


Swiss Performance Index (SPI)

US All Cap

S&P 500 Index TR

A bizonytalanság elkerülése érdekében a fent említett referenciaindexek kizárólag a teljesítmény díj kiszámítására szolgálnak, ezért semmilyen körülmények között nem utalnak semmilyen befektetési stílusra. A devizával fedezett Befektetési jegy osztályok tekintetében a teljesítmény díj kiszámítására a fenti referencia indexek devizával fedezett változatai (ideértve a devizával egyenértékű készpénz referenciaindexet) alkalmazandók. A Befektetési jegyekhez kapcsolódó marketing tevékenység és a Forgalmazókra vonatkozó feltételek Az Alapkezelő Társaság marketing feladatainak úgy tesz eleget, hogy az alapok Befektetési jegyei forgalmazásának és azokba történő magánbefektetések helye szerinti országokban harmadik fél forgalmazókat nevez ki, illetve a körülményektől függően szüntet meg, koordinál, és számukra díjazást fizet. A harmadik fél forgalmazók a forgalmazási tevékenységért, a befektetési jegyek tulajdonosai számára nyújtott szolgáltatásaikért, valamint kiadásaikért díjazásban részesülnek. A harmadik fél forgalmazók számára az induló díj, forgalmazási díj, a befektetési jegyek tulajdonosai számára nyújtott szolgáltatásért járó díj, valamint az alapkezelői díj része vagy egésze fizethető. A forgalmazók a Társaság Befektetési jegyeit csak akkor forgalmazhatják, ha arra az Alapkezelő Társaság engedélyt adott. A forgalmazók kötelesek a Tájékoztatóban foglalt valamennyi feltételt betartani, és azokat érvényre juttatni, értelemszerűen beleértve a luxemburgi törvények és rendeletek Befektetési jegyek forgalmazására vonatkozó kötelező érvényű rendelkezéseiben foglalt feltételeket is. A forgalmazók kötelesek továbbá a tevékenységi helyük szerinti országban a rájuk alkalmazandó törvények és jogszabályok rendelkezéseiben foglalt feltételeket is

Oldal 38


betartani, ideértve különösen az ügyfeleik azonosítására és ismeretére vonatkozó követelményeket. A forgalmazók nem viselkedhetnek olyan módon, amely a Társaság számára kárt vagy terheket okozna, különösen azáltal, hogy a Társaságról olyan szabályozói, pénzügyi vagy beszámolási adatokat adjanak ki, amelyeket egyébként nem kellett volna kiadni. A forgalmazók nem léphetnek fel úgy, mintha a Társaság képviselői lennének. Strukturált termékek A Befektetési jegybe az Alapok teljesítményét lemásoló strukturált termék létrehozása céljából történő befektetés kizárólag az Alapkezelő Társasággal erre vonatkozóan kötött külön megállapodás hatályba lépése után engedélyezett. Ilyen megállapodás hiányában az Alapkezelő Társaság visszautasíthatja a Befektetési jegyekbe történő befektetést, ha az strukturált termékkel kapcsolatos, és az Alapkezelő Társaság megítélése szerint más Befektetési jegy tulajdonos érdekeivel ütközhet. Letétkezelő A Társaság letétkezelőjeként a J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. társaságot bízták meg. A J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. társaságot 1973. május 16-án jegyezték be „Société Anonyme” társaságként határozatlan időre, székhelye az European Bank & Business Centre, 6, route de Trèves, L-2633 Senningerberg, Luxemburgi Nagyhercegség cím alatt van. A társaság tőketartaléka 2008. december 31-én 568.756.283 USD összeget tett ki. A J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. fő tevékenysége a letéti és befektetés-kezelési szolgáltatások nyújtása. A Társaság eszközeit képező valamennyi készpénzt, értékpapírt és egyéb eszközöket a Társaság és Befektetési jegyek tulajdonosai nevében a Letétkezelő kezeli. A Letétkezelő köteles biztosítani, hogy a Társaság Befektetési jegyeinek kibocsátása és visszaváltása, valamint a Társaság jövedelmének a felhasználása a luxemburgi törvények értelmében és az Alapszabálynak megfelelően történjen, továbbá, hogy a Társaság eszközeihez kapcsolódó tranzakciókból származó pénzek kézhezvétele a szokásos határidőn belül megtörténjen. A letétkezelő ezen megbízotti szolgáltatásokkal kapcsolatosan díjazásra tarthat igényt, amelynek mértéke legfeljebb a társaság nettó eszközértékének évi 0,005%-a lehet. A Letétkezelő a Társaságtól a Luxemburgban szokásos gyakorlatnak megfelelően díjazásban és jutalékban részesül, továbbá a Társaság könyvelését fedező könyvelési díjat kap. A letétkezelési szolgáltatások és tranzakciók díjai havonta fizetendők, naponta halmozódnak fel és minden egyes Kereskedési napon a kiszámított és elhatárolt. A letétkezelési díj százalékos mértéke és a tranzakciós díjak szintje a tevékenységek szerinti országnak megfelelően legfeljebb évi 0,5%-os mértékben, illetve tranzakciónként 150 USD-ral eltér. Az alap állandó számviteléhez és értékelési szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak számítása és elhatárolása Kereskedési naponként, az Alap Nettó Eszközértékének legfeljebb évi 0,02% mértékén történik, amelyre éves 20.000 USDösszegű minimum díj vonatkozik. Minden egyes Alap a kiegészítő szolgáltatásokért, mint a nem sztenderd értékelések, kiegészítő könyvelési szolgáltatások, például teljesítmény díj számítások, valamint az adó bevallási szolgáltatásokért külön díjat fizet. Az ügygondnoki, letétkezelői és tranzakciós díjakat, valamint az alap könyvelési és értékelési díjait a Letétkezelő és a Társaság időről időre felülvizsgálhatja. A Letétkezelő ezenkívül a feladatai teljesítése során szabályszerűen felmerült ésszerű költségeinek a megtérítésére is jogosult. A Letétkezelő számára fizetett összegek a Társaság pénzügyi kimutatásaiban feltüntetésre kerülnek. Befektetési jegyeinek a luxemburgi tőzsdére való bevezetésével kapcsolatban a Társaság a Letétkezelőt bevezetési ügynökké is kinevezte, amely e feladatainak a teljesítéséért a szokásos díjakra jogosult. Egyéb díjak és költségek A Társaság a működése során felmerült minden díjat és költséget visel, korlátozások nélkül beleértve az adókat, a jogi és könyvvizsgálati szolgáltatások költségeit, a brókeri díjakat, az illetékeket és állami terheket, a különböző országokban a felügyeleti hatóságok


Oldal 39

számára fizetendő tőzsdei bevezetési díjakat és költségeket, beleértve a társaság Befektetési jegyeinek a különböző országokban való értékesítéséhez szükséges regisztrációk megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket; a Befektetési jegyek kibocsátásával és visszaváltásával, valamint osztalékfizetéssel kapcsolatos kiadásokat, a regisztrációs díj-, biztosítás- és kamatfizetést, a Befektetési jegyek árfolyamának kiszámításával és közzétételével kapcsolatban felmerült költségeket, a postaköltségeket, a telefon- és faxköltségeket, valamint az egyéb elektronikus kommunikáció használatát, a meghatalmazások, nyilatkozatok, részvényutalványok, tranzakció visszaigazolások, a Befektetési jegy tulajdonosok számára készülő jelentések, a tájékoztatók és kiegészítő dokumentáció, a tájékoztató brosúrák és egyéb időszaki tájékoztatás és dokumentáció költségét. A Társaság által megfizetett rendszeres banki és brókeri díjakon túl a Schroders Társaság számára szolgáltatást nyújtó vállalatai e szolgáltatásokért díjazásra jogosultak. A Vagyonkezelők csak akkor köthetnek ún. soft („lágy”, nem pénzbeli) jutalékokra vonatkozó megállapodásokat, ha az a Vagyonkezelő ügyfelei számára – a Társaságot is beleértve – közvetlen és azonosítható haszonnal jár, és ha a Vagyonkezelő meggyőződött arról, hogy a nem pénzbeli jutalékokra vonatkozó megállapodásokat létrehozó tranzakciók jóhiszeműek, a vonatkozó szabályozási előírásoknak szigorúan eleget tesznek, és a Társaság legjobb érdekeit szolgálják. Ilyen megállapodásokat a Vagyonkezelő kizárólag a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő feltételekkel köthet. 3.2 A Társaság (A)

A Társaság ernyő szerkezetű nyíltvégű befektetési társaság korlátolt felelősséggel, amelyet „société anonyme”-ként alapítottak, és amely a 2002. december 20-i törvény I. részében foglaltak értelmében „Société d’Investissement ŕ Capital Variable („SICAV”) társaságnak minősül. A Társaságot 1968. december 5. és Alapszabályzata a Mémorial-ban jelent meg 1968. december 16.. Az Alapszabályt utoljára 2008. november 25-én módosították a Mémorial 2008. december 15-i számában közzétett közjegyzői okirattal. A Társaság a „Registre de Commerce et des Sociétés” cégjegyzékben B-8202 szám alatt szerepel, ahova a Társaság Alapszabályát benyújtották, és ahol az megtekinthető. A Társaság határozatlan időre jött létre.

(B)

A luxemburgi törvény előírása szerint a Társaság minimális tőkéje 1.250.000 EUR. A Társaság jegyzett tőkéje teljesen befizetett, névérték nélküli, a mindenkori nettó eszközértéknek megfelelő értékű részvényekből áll. Amennyiben a Társaság tőkéje a minimális tőke kétharmada alá esik, rendkívüli közgyűlést kell összehívni a Társaság felszámolásának megvitatására. A Társaság felszámolására vonatkozó határozatot a közgyűlésen jelen levő, illetve képviselt Befektetési jegy tulajdonosok többségi szavazatával kell meghozni. Ha a jegyzett tőke a minimum tőke egynegyede alá esik, az Igazgatók kötelesek a társaság rendkívüli közgyűlését a Társaság felszámolásának megvitatása céljából összehívni. A közgyűlésen a Társaság felszámolására vonatkozó határozatot a közgyűlésen jelen levő, illetve képviselt, együttesen a Befektetési jegyek egynegyedével rendelkező Befektetési jegy tulajdonosok szavazatával lehet meghozni.

(C)

Az alábbi lényeges, nem a szokásos üzletmenet során kötött szerződések jöttek létre: (1)

Befektetési Alapok Szolgáltatásnyújtására vonatkozó Megállapodás a Társaság és a Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. között, amelynek értelmében a Társaság a Schroder Investment Management (Luxembourg) S. A. társaságot Alapkezelővé nevezi ki.

(2)

�?ltalános Letétkezelői Megállapodás a Társaság és a J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. között.

A fenti lényeges szerződéseket a szerződő felek időről időre, megállapodás alapján módosíthatják. A Társaság dokumentumai A Társaság székhelyén az Alapszabályról, a Tájékoztatóról és a pénzügyi kimutatásokról térítésmentesen lehet másolatot kérni. A fent említett lényeges szerződéseket a rendes munkaidő alatt a Társaság székhelyén meg lehet tekinteni.

Oldal 40


Az Alapok múltbeli teljesítménye A Társaság minden egyes, egy pénzügyi événél hosszabb ideje működő alapjának korábbi teljesítményére vonatkozó információkat az adott alap Egyszerűsített Tájékoztatója tartalmazza, amely a Társaság székhelyén, illetve az interneten a http:// www.schroders.lu címen szerezhető be. A korábbi teljesítményre vonatkozó információ az Alap internetről http://www.schroders.lu letölthető adatlapján is elérhető (kivéve az EURO Equity Secure 2010 alapot), és kérésre a Társaság székhelyén is átvehető. Kérdések és reklamáció A Társaságra vonatkozóan további információkat igénylők, illetve azok, akik a Társaság működésére vonatkozóan panaszt kívánnak tenni, forduljanak a Compliance Officer-hez (Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A., 5, rue Höhenhof, L-1736 Senningerberg, Luxemburgi Nagyhercegség). 3.3 Osztalékok Osztalékpolitika A Társaság szándéka, hogy a Hozamfizető Befektetési jegyek tulajdonosai számára készpénzben, az adott Befektetési jegy osztály devizanemében osztalékot fizessen. A Társaság az alább részletesebben ismertetett különböző típusú Hozamfizető Befektetési jegy osztályokat kínál. A Hozamfizető Befektetési jegy osztályok különbözhetnek a hozamfizetés gyakoriságában és az osztalékszámítás alapjában. Osztalékfizetés gyakorisága Az osztalékokat az éves közgyűlésen vagy éves osztalékként jelentik be, vagy az Alap az Igazgatók által megfelelőnek tartott nagyobb gyakorisággal fizeti ki. Osztalékszámítás A költségekkel csökkentett befektetési jövedelmen alapuló hozamfizető Befektetési jegy osztályok A Hozamfizető Befektetési jegy osztályokra vonatkozó irányelv az, hogy lényegében az időszakra vonatkozó valamennyi befektetésből származó jövedelmet a költségek levonását követően kifizessék. Adott esetben az Igazgatók az ilyen osztalékok kifizetését bejelentik, mivel ez szükséges az Egyesült Királyságbeli Forgalmazói Státus (további információért lásd 3.4. Adófizetés – Egyesült Királysági adózási megfontolások) előírásainak teljesítéséhez. Az Igazgatók azt is meghatározhatják, hogy az osztalékok a luxemburgi jog adta kereteken belül tartalmazzanak-e és milyen mértékben juttatást a realizált és nem realizált tőkenyereségből egyaránt. Rögzített osztalékot fizető Hozamfizető Befektetési jegy osztályok A Hozamfizető Befektetési jegy osztályok rendszerint a befektetésből származó valamennyi bevételt kifizetik a költségek levonását követően. Azonban a Társaság kínálhat olyan Hozamfizető Befektetési jegy osztályokat, amelyek esetében az osztalékok a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték meghatározott összegén, vagy meghatározott százalékán alapul. Az Igazgatók időről időre felülvizsgálják a rögzített osztalékot fizető Hozamfizető Befektetési jegy osztályokat, és fenntartják a jogot, hogy változtatásokat tegyenek, például, ha a befektetésből származó bevételek a költségek levonását követően magasabb, mint a rögzített cél kifizetés, az Igazgatók bejelenthetik a magasabb összegű osztalék kifizetését. Ugyanígy az Igazgatók azt is megfelelőnek tarthatják, hogy a rögzített cél kifizetésnél alacsonyabb összegű osztalékot állapítsanak meg. Az osztalékot a tőkéből is ki lehet fizetni, és ezzel az Alap Nettó Eszközértéke csökken. A tőkéből kifizetett osztalék egyes joghatóságokban a jövedelemként adóztatható.

Osztaléknaptár Az osztalékfizetési gyakoriságra, valamint az osztalékszámítás alapjára vonatkozó információkat tartalmazó osztaléknaptár az Alapkezelőtől kérhető vagy a www.schroders.lu weblapon megtekinthető. Az Igazgatóság dönthet úgy, hogy további Befektetési jegyek vásárlásával az osztalékot automatikusan újra befekteti. Azonban osztalék nem kerül kifizetésre, ha annak összege 50 EUR vagy ennek megfelelő összeg alatt van. Az ilyen összeg új Befektetési jegyekbe


Oldal 41

automatikusan újra befektetésre kerül a B1 osztályú Befektetési jegyek kivételével, amelyek tekintetében nem történik újra-befektetés, és a bármekkora összegű osztalék készpénzben kifizetésre kerül. Az újra befektetendő osztalék az Alapkezelő számára kerül kifizetésre, amely ezt az összeget a Befektetési jegy tulajdonosok nevében az azonos Befektetési jegy osztály további Befektetési jegyeibe fekteti be. Az ilyen Befektetési jegyek a kifizetés napján kerülnek kibocsátásra az adott Befektetési jegy osztály Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken, tanúsítvány nélküli formában. A névre szóló Befektetési jegyekre vonatkozó töredék jogosultságokat két tizedesre kerekítik. A hozamfizető Befektetési jegy osztályokra jövedelem-kiegyenlítő megállapodások vonatkoznak. E megállapodások célja annak biztosítása, hogy az Osztalékfizetési időszakok tekintetében Befektetési jegyenként kifizetendő jövedelmet az adott időszak alatt kibocsátásban lévő Befektetési jegyek számának változása ne befolyásolja. A bemutatóra szóló Befektetési jegyek után járó osztalék kifizetése a bemutatóra szóló Befektetési jegyek tulajdonosai által az Alapkezelő számára adott osztalékfizetési utasításoknak megfelelően a vonatkozó szelvények letétbe helyezése ellenében történik. Bemutatóra szóló Befektetési jegyek esetén az osztalék rögzítésének a napjától számított öt évig fel nem vett osztalékfizetésre és osztalékra való jog elévül, és az osztalék összege az adott Alap értékét növeli. 3.4 Adózás Az alábbi összefoglalás a Luxemburgi Nagyhercegségben jelenleg hatályban lévő törvények és gyakorlat alapján készült. Tartalma ezért a jövőben változhat. A Társaság adófizetési kötelezettsége A Társaságnak a jövedelme és tőkenyeresége után Luxemburgban nem kell adót fizetnie. A társaságnak Luxemburgban egyedül az évi 0,05%-os mértékű „taxe d’abonnement” adót kell megfizetnie az egyes Alapoknak a Nettó Eszközértéke alapján az adott negyedév végén, amelynek kiszámítása és megfizetése negyedévente történik. Az olyan Befektetési jegy osztályok vagy Alap tekintetében, amelyek (a 2002. december 20-i törvény 129. cikkének értelmében) csak intézményi befektetőkből állnak, és az EURO Liquidity, EURO Government Liquidity és US Dollar Liquidity alapok (amelyek szerepelnek azon UCI-k jegyzékében, amelyek a 2002. december 20-i törvény 129. cikkének értelmében csökkentett mértékű taxe d'abonnement adófizetésre jogosultak), a kivetett adó mértéke évi 0,01%. A Társaságnak a kamat- és osztalékjövedelme után a származási országban esetlegesen nem visszaigényelhető forrásadót kell fizetnie. A Társaságnak az eszközeihez kapcsolódóan realizált, illetve nem realizált tőkefelértékelődés után a származási országban esetlegesen további adót kell fizetnie. Általános rendelkezések A fentiek e dokumentum kibocsátásának napján hatályos törvények és gyakorlat Igazgatók általi értelmezésén alapulnak, és azokra a Befektetőkre vonatkoznak, akik a Társaságban befektetési céllal Befektetési jegyeket szereznek. A befektetők előbb azonban konzultáljanak pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadójukkal arra vonatkozóan, hogy az állampolgárságuk, lakóhelyük, illetve tartózkodási helyük szerinti ország törvényei értelmében a Társaság Befektetési jegyei megvásárlásának, tulajdonlásának, átadásának, átváltásának, visszaváltásának és a velük kapcsolatos egyéb ügyleteknek milyen esetleges adó- és egyéb vonzatai lehetnek. A Befektetési jegy tulajdonosok által fizetendő adó A Befektetési jegy tulajdonosoknak Luxemburgban általában nem kell tőkenyereség-adót, jövedelemadót, forrásadót, ajándékozási adót, vagyonadót, örökösödési adót vagy egyéb adót fizetniük, kivéve, ha Luxemburgban állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy telephellyel rendelkeznek, valamint kivéve egyes, korábban Luxemburgban devizabelföldi, valamint a nem devizabelföldi Befektetési jegy tulajdonosokat, akik a Társaság jegyzett tőkéjének több mint 10%-át tartják tulajdonukban, ha azt a megszerzéstől számított hat hónapon belül teljes egészében vagy részben értékesítik.

Oldal 42


A Társaságba történő befektetéssel összefüggésben felmerülő adókérdések részletesebb elemzéséért a Befektetési jegy tulajdonosok forduljanak adótanácsadójukhoz. EU adózási megfontolások az EU-ban, egyes harmadik országokban, függő vagy társult területeken devizabelföldi magánszemélyek esetében 2003. június 3-án az Európai Unió („EU”) elfogadta a megtakarításokból származó kamatjövedelem megadóztatásáról szóló 2003/48EK tanácsi irányelvet (az „Irányelv”). Az Irányelv értelmében, azon EU-tagállamok („Tagállamok”), amelyek joghatósági területén (az Irányelvben meghatározott) kifizető ügynök kamatot vagy egyéb hasonló jövedelmet fizet az adózás szempontjából másik tagállamban devizabelföldi magánszemély számára, köteles a másik tagállam adóhatósága számára a kifizetésekről részletes tájékoztatást nyújtani. Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti időszakban ettől eltekinthet, ha helyette a kifizetések után forrásadót von le. Svájc, Monaco, Liechtenstein, Andorra, San Marino, a Csatorna-szigetek, a Man-sziget, valamint a karibi térségben található társult vagy függő területek szintén bevezettek az adatszolgáltatásnak, illetve a fent említett átmeneti időszak alatt a forrásadó levonási kötelezettségnek megfelelő intézkedéseket. Luxemburgban az irányelv előírásai a 2005. június 21-i törvénnyel (a „Törvény”) teljesültek. A Társaság bármely Alapja által fizetett osztalékra alkalmazni kell az Irányelvet és a Törvényt, ha az Alap eszközeinek több mint 15%-a (a törvény által meghatározott) hitelkövetelésekbe került befektetésre. A Befektetési jegy tulajdonosok bármely Alapban lévő Befektetési jegyeinek eladásakor vagy visszaváltásakor realizált bevételre az Irányelvet és a Törvényt alkalmazni kell, ha az adott Alap eszközeinek több mint 40%-a hitelkövetelésekbe került befektetésre. Az alkalmazandó forrásadó mértéke 2011. június 30-ig 20%, 2011. július 1-jétől kezdődően pedig 35%. A közvetlenül következő bekezdés rendelkezéseire figyelemmel, ha egy luxemburgi kifizető ügynök közvetlenül olyan Befektetési jegy tulajdonos számára fizet osztalékot vagy visszaváltásból származó bevételt, aki adózás szempontjából másik tagállamban vagy a fent említett társult vagy függő területek valamelyikén devizabelföldi, akkor a kifizetés után a fentiekben meghatározott mértékű forrásadót kell fizetni. Luxemburgi kifizető ügynöknek nem kell forrásadót visszatartania, ha az érintett személy vagy (i) kifejezetten utasítja a kifizető ügynököt arra, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően az adóhatóság számára információt szolgáltasson, vagy (ii) a kifizető ügynök számára igazolást mutat be, amelyet a Törvény által előírt formában annak az országnak az illetékes hatósága állított ki, ahol adózási szempontból devizabelföldi. A Társaság székhelyén lehet beszerezni arra vonatkozóan információt, hogy a Társaság luxemburgi kifizető ügynökét hogyan lehet utasítani más tagországok adóhatóságai számára történő adatszolgáltatásra. A Befektetési jegy tulajdonosok a kifizető ügynököt bármikor utasíthatják az adatszolgáltatásra. A Társaság fenntartja a jogot, hogy a Befektetési jegyekre vonatkozó kérelmet elutasítsa, ha a kérelmező által szolgáltatott adatok a törvény előírásait nem elégítik ki. A Társaság az Irányelv, illetve a Törvény értelmében jogi és adótanácsadást nem nyújt, és nem vállal felelősséget a Befektetési jegy tulajdonosok cselekedeteiért. A további tanácsadást igénylő Befektetési jegy tulajdonosok forduljanak független szakmai tanácsadóhoz. Egyesült királysági adózási megfontolások Offshore alapokra vonatkozó jogszabályok A Társaság valamennyi Befektetési jegy osztálya megfelel a vonatkozó egyesült királysági adótörvény offshore alapokra vonatkozó definíciójának. Következésképp az egyesült királysági befektetők legyenek tisztában a következőkkel. A 2010. december 31-vel záruló számviteli időszakra a Társaság azt választotta, hogy továbbra is az 1988. évi Jövedelmekről és társasági adózásról szóló törvény XVII. részének V. fejezetében foglalt offshore alapokra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozzon (a „jelenlegi rendszer”). A jelenlegi rendszer értelmében, amennyiben valamely Befektetési jegy osztályt a HM Revenue & Customs nem minősíti „hozamfizető” Befektetési jegy osztályként, az Egyesült Királyságban devizabelföldi vagy szokásosan ott tartózkodó Befektetési jegy tulajdonosnak a Befektetési jegyek értékesítéséből,


Oldal 43

visszaváltásából vagy más módon történő eladásából (ideértve az elhalálozáskor vélelmezett eladást) származó bármely nyeresége offshore jövedelemként adózik és nem tőkejövedelemként. Hozamfizetői státusz Minden hozamfizető A és C Befektetési jegy osztály kezelése úgy történik, hogy e Befektetési jegy osztályok adózási szempontból „hozamfizető Befektetési jegy osztálynak” minősüljenek, kivéve a következő alapokat: Alapok —

Schroder International Selection Fund Asia Pacific Property Securities

—

Schroder International Selection Fund European Defensive

—

Schroder International Selection Fund Frontier Markets Equity

—

Schroder International Selection Fund Global Property Securities

—

Schroder International Selection Fund Middle East

Amennyiben a hozamfizetői státusz megszerzésre kerül, az A és C osztályú Befektetési jegyek eladásából származó tőkenyereség a jelenlegi rendszerben nem kerül átminősítésre offshore jövedelemszerzéssé, azzal a feltétellel, hogy a Befektetési jegy osztály a Befektetési jegy tulajdonos teljes tartási időszaka alatt rendelkezik e tanúsítvánnyal. A tanúsítások dátumait tartalmazó listát a HMRC a webhelyén tette közzé: www.hmrc.gov.uk/offshorefunds/offshore-funds.pdf. 2011-től kezdődően és azt követően a Társaság a 2008. évi Pénzügyi törvényben foglalt offshore alapokra vonatkozó új jogalkotás, valamint az Offshore alapokra vonatkozó (adózási) szabályok (SI 2009/3001) hatálya alá fog tartozni (az „új rendszer”). Az új rendszer értelmében, amennyiben valamely Befektetési jegy osztályt a HM Revenue & Customs nem hagyja jóvá „jelentéstevő” Befektetési jegy osztályként, az Egyesült Királyságban devizabelföldi vagy szokásosan ott tartózkodó Befektetési jegy tulajdonosnak a Befektetési jegyek értékesítéséből, visszaváltásából vagy más módon történő eladásából (ideértve az elhalálozáskor vélelmezett eladást) származó bármely nyeresége offshore jövedelemként adózik és nem tőkejövedelemként. Bevallásköteles alap státusz Jelenleg az Igazgatók szándéka, hogy a következő Befektetési jegy osztályokra kérelmezzék a bevallásköteles alap státuszának jóváhagyását: —

Valamennyi A és C Hozamfizető Befektetési jegy osztály

—

Az adott Alap alapdevizájában és GBP-ban, ha ettől különbözik, jegyzett valamennyi A és C Hozamfelhalmozó Befektetési jegy osztály.

Az Igazgatók dönthetnek úgy, hogy eseti alapon más Befektetési jegy osztályokra is kérelmezik ezt a státuszt. Az Alapkezelő kérésre rendelkezésre bocsátja a jelentéstevő Befektetési jegy osztályok teljes listáját. Amennyiben a „bevallásköteles alap” státusz megszerzésre kerül, a fent megnevezett Befektetési jegyek 2011. január 1-jét követő eladásából származó tőkenyereség az új rendszerben nem kerül átminősítésre offshore jövedelemszerzéssé, azzal a feltétellel, hogy a Befektetési jegy osztály a Befektetési jegy tulajdonos teljes tartási időszaka alatt rendelkezik a „hozamfizető” minősítéssel, vagy „bevallásköteles” jóváhagyással. Akik a jelenlegi rendszer értelmében adózási szempontból nem hozamfizető Befektetési jegy osztályba tartozó Befektetés jegyeket tartanak, amelyek az új rendszer értelmében bevallásköteles alapok Befektetési jegyeivé válnak, ügyeljenek arra, hogy a HM Revenue & Customs-nél választaniuk kell, hogy biztosítsák a jövőbeni eladásokból származó tőkenövekmények megfelelő adózási szempontú kezelését. További információért kérjük, vegyék fel a kapcsolatot a www.hmrc.gov.uk oldalon, vagy kérjék ki adótanácsadójuk véleményét. Az Igazgatók fenntartják a jogot, hogy előzetes értesítés nélkül változtassanak elképzeléseiken arra vonatkozóan, hogy mely Befektetési jegy osztályokra kérvényezzék a bevallásköteles alap státuszt. A fenti 3.3 bekezdés leírja, hogy bizonyos Hozamfizető Befektetési jegy osztályok olyan osztalékot fizethetnek, amely vagy meghatározott összegű, vagy a Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéknek egy meghatározott százaléka. Az érintett Befektetési jegy osztályok

Oldal 44


befektetői vegyék figyelembe, hogy ez meghaladhatja a hozamfizetői vagy bevallásköteles alap státusz (értelemszerűen) megszerzéséhez szükséges kiutalási értéket. Ennek megfelelően, az ilyen Befektetési jegy osztályok tartása azt eredményezheti, hogy a befektetés hozamának nagyobb hányadát minősíthetik tőke helyett jövedelemmé, mint a változó kifizetésű Befektetési jegy osztályok esetében. Bevallásköteles jövedelem A fent hivatkozott bevallásköteles alap rendszerének következményeként a „bevallásköteles” befektetési jegy osztályban befektetési jegyeket tartó egyesült királysági befektetők az Alap által adott évben realizált „bevallásköteles jövedelem” alapján részesedésük arányában évente kötelesek adót fizetni, de csak az Alap által ténylegesen kifizetett hozamokat (ha volt ilyen) meghaladó mértékben. A Befektető e bevallásköteles „többlet” jövedelem után ugyanúgy adózik, mintha a többletet hozamként kifizették volna. A Befektető által adóköteles jövedelemként bevallandó bevallásköteles jövedelemre vonatkozó információk minden egyes pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül kerül közzétételre a Schroders webhelyén. Kiegyenlítés A Társaságnál kiegyenlítési megállapodások vannak érvényben. A kiegyenlítés az Osztalékfizetési időszak során vásárolt Befektetési jegyekre vonatkozik. Az Alap kereskedési gyakorisága alapján kiszámított, és a hozamfizetési időszak alatt megvásárolt összes Befektetési jegy vételárában foglalt jövedelem összegét, amennyiben a Befektetési jegyeket tulajdonosaik a hozamfizetési időszak végén még birtokolják (2. csoportú Befektetési jegyek), a Befektetési jegyek tulajdonosainak a befektetett tőke hozamaként visszatérítik. Mivel tőke, ezért utána nem kell jövedelemadót fizetni, azonban a Befektetési jegyek költségéből tőkenyereségadó megfizetése céljából le kell vonni. A kiegyenlítés alkalmazásának célja, hogy az alap új befektetői mentesüljenek az általuk megszerzett Befektetési jegyek vonatkozásában már felhalmozódott jövedelem utáni adófizetési kötelezettség alól. A kiegyenlítés nem érinti azokat a Befektetési jegy tulajdonosokat, akik Befektetési jegyeiket a teljes Osztalékfizetési időszak során megtartják. Az Egyesült Királyságbeli befektetők esetében a kiegyenlítésnek adóvonzatai vannak. Az adóvonzatokra, és az A, és C osztályú hozamfizető Befektetési jegyek napi jövedelemelemére vonatkozó információk egy adatbázisba kerülnek, és kérésre a Társaság székhelyén, illetve online a http://www.schroders.com/equalisation címen beszerezhető. Általános rendelkezések A fentiek e dokumentum kibocsátásának napján hatályos törvények és gyakorlat Igazgatók általi értelmezésén alapulnak, és azokra a Befektetőkre vonatkoznak, akik a Társaságban befektetési céllal Befektetési jegyeket szereznek. A befektetők előbb azonban konzultáljanak pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadójukkal arra vonatkozóan, hogy az állampolgárságuk, lakóhelyük, illetve tartózkodási helyük szerinti ország törvényei értelmében a Társaság Befektetési jegyei megvásárlásának, tulajdonlásának, átadásának, átváltásának, visszaváltásának és a velük kapcsolatos egyéb ügyleteknek milyen esetleges adó- és egyéb vonzatai lehetnek. 3.5 Közgyűlés és beszámolók Közgyűlések A Társaság éves közgyűlését Luxemburgban tartja minden év májusának utolsó keddjén 11:00 órakor, vagy a következő Munkanapon, amennyiben ez a nap nem Munkanapra esik. A bejegyzett Befektetési jegy tulajdonosok valamennyi közgyűlésről a közgyűlés előtt legalább 8 nappal levélben értesítést kapnak. Az értesítést a Társaság a „Mémorial”-ban és egy (vagy több) luxemburgi újságban (ha azt a törvény előírja), valamint az Igazgatók által meghatározott egyéb újságokban közzéteszi. Az értesítő tartalmazza a napirendet és a közgyűlés helyét. A közgyűlésre, valamint az Alap és a Befektetési jegy osztályok üléseire vonatkozó értesítésre, határozatképességre és szavazásra vonatkozó törvényi előírásokat az Alapszabály tartalmazza. Az egyes Alapokkal vagy Befektetési jegy osztályokkal kapcsolatban megtartott közgyűlésen határozatot csak az adott Alap, illetve Befektetési jegy osztály tekintetében hoznak.


Oldal 45

Beszámolók A Társaság pénzügyi éve minden év december 31-énzárul. A Befektetési jegy tulajdonosok kérésre a rendes évi közgyűlést megelőzően megkaphatják a Társaság auditált éves beszámolójának rövidített változatát. A rövidített változat tartalmazza az Igazgatók jelentését, az Alapok nettó eszközeinek a kimutatását, valamint statisztikai adatokat, eredménykimutatást, és az Alap nettó eszközeinek változására vonatkozó kimutatást, a kiegészítő mellékletet, továbbá a független könyvvizsgálói jelentést. Az auditálatlan féléves beszámoló és az auditált éves beszámoló teljes változata is elkészül. Ezek a jelentések a Tájékoztató szerves részét képezik. Az éves, féléves beszámolók, valamint a pénzügyi jelentések másolati példánya beszerezhető a a www.schroders.lu internetes oldalról, és a Társaság központi irodájában térítésmentesen igényelhető. 3.6 Befektetési jegyekre vonatkozó adatok A Befektetési jegy tulajdonosának jogai (A)

A Társaság által kibocsátott Befektetési jegyek szabadon átruházhatók, egyenlő részvételre jogosítanak a nyereségből, Hozamfizető befektetési jegyek esetében, azoknak a Befektetési jegy osztályoknak az osztalékából, amelyekre vonatkoznak, valamint az illető Befektetési jegy osztály nettó eszközeiből felszámolás esetén. A Befektetési jegyek nem képviselnek elsőbbségi és elővásárlási jogokat.

(B)

Szavazás: A közgyűléseken minden Befektetési jegy tulajdonos egy szavazatra jogosult a birtokában levő minden egyes, egész számú Befektetési jegy után. Bármely Alap vagy Befektetési jegy osztály Befektetési jegy tulajdonosa az illető Alap vagy Befektetési jegy osztály birtokában levő minden egyes egész számú Befektetési jegye után egy szavazatra jogosult az illető Alap vagy Befektetési jegy osztály Befektetési jegy tulajdonosainak bármely külön gyűlésén. Közös tulajdon esetén csak az elsőként megnevezett Befektetési jegy tulajdonos szavazhat.

(C)

Kötelező visszaváltás: Az Igazgatók korlátozásokat vezethetnek be vagy enyhíthetnek bármely Befektetési jegyre vonatkozóan, és szükség esetén a Befektetési jegyek visszaváltását írhatják elő annak érdekében, hogy a Befektetési jegyeket ne szerezhesse meg vagy ne birtokolhassa senki törvényellenesen vagy bármely ország vagy kormány vagy szabályozó hatóság előírásaival ellentétesen, vagy olyan előírások értelmében, amelyeknek kedvezőtlen adózási vagy más pénzügyi következményei lehetnek a Társaságra nézve, beleértve azt a követelményt, hogy a Társaság jegyeztesse be magát bármely ország vagy hatóság törvényei és szabályozása szerint. Az Igazgatók ebben az összefüggésben előírhatják valamely Befektetési jegy tulajdonos számára, hogy szolgáltasson ilyen tájékoztatást, mivel szükségesnek ítélhetik annak megállapítását, hogy a Befektetési jegy tulajdonos a haszonélvező tulajdonosa-e a birtokában levő Befektetési jegyeknek. Ha bármikor az Igazgatók tudomására jut, hogy a Befektetési jegyek haszonélvező tulajdonosa amerikai állampolgár, a Társaságnak jogában áll elrendelni a Befektetési jegyek kötelező visszaváltását.

Befektetési jegyek átruházása A névre szóló Befektetési jegyek átruházása történhet az Alapkezelő Társaságnak benyújtott, megfelelő formájú, megfelelően aláírt részvény-átruházási nyomtatvánnyal ha kibocsátásra került, a vonatkozó törlendő részvényutalvánnyal együtt. Bemutatóra szóló Befektetési jegyek átruházása a megfelelő részvényutalvány leszállításával történik. A bizonytalanság elkerülése érdekében a Társaság nem bocsát ki új bemutatóra szóló befektetési jegyeket. Felszámolással kapcsolatos jogok A Társaságot korlátlan időre hozták létre. Azonban a Társaság felszámolására bármikor sor kerülhet a Befektetési jegy tulajdonosok rendkívüli közgyűlésének határozatával, amely közgyűlésen egy vagy több felszámolóbiztost jelölnek ki, és hatáskörüket meghatározzák. A felszámolásra a luxemburgi törvények rendelkezései szerint kerül sor. Az egyes Alapok

Oldal 46


felszámolásából származó nettó bevételt a felszámolóbiztosok az illető Alap Befektetési jegy tulajdonosai részére Befektetési jegy-állományuk értékének arányában osztják ki. Ha és amennyiben egy Alap valamennyi Befektetési jegy osztályának nettó eszközértéke nem éri el az 50.000.000 EUR vagy ennek megfelelő összeget más devizában, vagy ha bármely gazdasági vagy politikai helyzet erre kényszerítő okot jelentene, vagy ha az illető Alap Befektetési jegy tulajdonosainak érdeke így kívánná, az Igazgatók dönthetnek az illető Alap összes Befektetési jegyének visszaváltásáról. Ilyen esetben a Befektetési jegy tulajdonosokat visszaváltási értesítő útján értesítjük, amelyet az Igazgatók által a vonatkozó luxemburgi törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően teszünk közzé (vagy - az adott körülményektől függően - értesített), a kötelező visszaváltás előtt, és részükre kifizetjük a visszaváltás napján a birtokukban levő megfelelő Befektetési jegy osztály Nettó Eszközértékét. A fent leírtakkal azonos körülmények esetén az Igazgatók dönthetnek bármely Alapnak egy vagy több másik Alappal történő összeolvasztásáról is, vagy bármely Alapnak más, a 2002. december 20-i törvény I. része által szabályozott UCI-kbeolvasztásáról, vagy egy Alap Befektetési jegyeinek két vagy több Befektetési osztályba történő átszervezésről, vagy két, vagy több Befektetési jegy osztály egyetlen osztályba történő összevonásról, feltéve, hogy ez minden esetben az illető Alapok Befektetési jegy tulajdonosainak érdekeit szolgálja. A döntés nyilvánosságra hozatalára vagy vagy értesítésa fent leírtak alapján kerül sor, beleértve az összeolvadás részleteit is, és a bejelentésre, amennyiben szükséges, legalább egy naptári hónappal az összeolvadás hatályba lépése előtt kerül sor, amely időszak alatt a beolvasztandó Alap vagy Befektetési jegy osztályok Befektetési jegy tulajdonosai kérhetik Befektetési jegyeik térítésmentes visszaváltását (kivéve a CDSCt, amely továbbra is alkalmazandó). Egy Alap összeolvasztásáról vagy felszámolásáról az illető Alap Befektetési jegy tulajdonosainak közgyűlésén is döntést lehet hozni. A fent leírtakkal azonos körülmények esetén az Igazgatók dönthetnek bármely Alap átszervezéséről annak két vagy több önálló Alappá történő szétválasztása révén. Egy ilyen döntés nyilvánosságra hozatalára vagy értesítetta fent leírtakhoz hasonlóan kerül sor, továbbá a nyilvánosságra-hozatal vagy értesítéstájékoztatást is tartalmaz az átszervezés eredményeként létrejövő két vagy több önálló Alapra vonatkozóan. A nyilvánosságrahozatalra vagy vagy értesítéslegalább egy hónappal az átszervezés hatályba lépését megelőzően kerül sor, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok az átszervezés hatályba lépése előtt kérhessék Befektetési jegyeik visszaváltását vagy átváltását. Valamennyi nem igényelt felszámolásból származó bevételt hat hónapos időszak után az "Caisse de Consignation"-nál helyezzük letétbe. Az elkülönített alszámláról a törvény által meghatározott időszakon belül nem igényelt összegekre annak tulajdonosa a luxemburgi törvények rendelkezései szerint elveszítheti a jogát. Információk a bemutatóra szóló Befektetési jegy tulajdonosok számára A bemutatóra szóló Befektetési jegy tulajdonosok számára szóló mindenféle információ (kivéve a „Közgyűlés és beszámolók” című 3.5. fejezetben hivatkozott összehívási értesítések) a Schroder webhelyén kerül közzétételre: www.schroders.lu 3.7 Eszközcsoportok A hatékony vagyonkezelés céljából és az Alapszabály rendelkezéseinek valamint a hatályos törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően, az Alapkezelő Társaság eszközcsoportként fektetheti be és kezelheti két vagy több Alap eszközportfóliójának egy részét vagy egészét (a továbbiakban “Résztvevő Alapok”). Bármely ilyen eszközcsoport létrehozására úgy kerül sor, hogy minden egyes Résztvevő Alapból készpénz- vagy más eszközöket viszünk át az eszközcsoportba (az ilyen eszközöknek meg kell felelniük az illető eszközcsoport befektetési politikájának). Ezután az Alapkezelő Társaság időről időre további eszközöket vihet át az egyes eszközcsoportokba. Eszközöket valamely Résztvevő Alapba az érintett Befektetési jegy osztály részvételének összegéig vissza is lehet helyezni. Egy Résztvevő Alapnak egy eszközcsoporton belüli részesedését egyenlő értékű feltételezett egységekkel mérjük. Egy eszközcsoport létrehozásakor az Alapkezelő Társaság belátása szerint meghatározza a feltételezett egységek kezdő értékét (amelyet az Alapkezelő Társaság által megfelelőnek tartott devizában fejeznek ki) és minden egyes Résztvevő Alap részére annyi egységet jelöl ki, amelyek összértéke egyenlő az eszközcsoportba beadott készpénzösszeggel (vagy más beadott eszközök értékével). A


Oldal 47

későbbiekben a feltételezett egység értékét úgy határozzák meg, hogy az eszközcsoport Nettó Eszközértékét elosztják a meglevő feltételezett egységek számával. Amikor további készpénz vagy eszközök hozzáadására vagy kivételére kerül sor egy eszközcsoportból, az illető Résztvevő Alap számára kijelölt egységek száma növekedni vagy csökkenni fog, a hozzáadott vagy kivett készpénz vagy eszközök értékének megfelelő számú egységgel, az egység aktuális értéke alapján. Ha az eszközcsoportba készpénzt visznek be, az összeget ezen számítás céljából csökkentik egy olyan összeggel, amely az Alapkezelő Társaság megítélése szerint megfelelően tükrözi a pénzügyi díjakat és a kereskedési és vásárlási költségeket, amelyek az érintett készpénz befektetésekor felmerülhetnek; készpénzkivétel esetén pedig egy megfelelő összeg hozzáadására kerül sor, amely tükrözi az eszközcsoport értékpapírjainak vagy más eszközeinek értékesítésekor felmerülő költségeket. Egy eszközcsoportban elhelyezett eszközökhöz kapcsolódó osztalékot, kamatot és más jövedelem jellegű kifizetést azonnal jóváírunk a Résztvevő Alapok javára, az illető Résztvevő Alap aktuális részesedésének arányában. A Társaság feloszlatásakor egy eszközcsoportban levő eszközöket a Résztvevő Alapok részére kiosztjuk az eszközcsoportban való részesedésüknek megfelelő arányban. 3.8 Társas alapkezelés A működési és adminisztratív költségek csökkentése és a befektetések szélesebb körű diverzifikálása érdekében az dönthet úgy, hogy egy vagy több Alap eszközeinek egy részét vagy egészét társas alapkezelés alá helyezi más luxemburgi kollektív befektetési konstrukcióhoz tartozó eszközökkel. Az alábbi bekezdésekben a "társas módon kezelt egységek" kifejezés általánosan az Alapokra, illetve minden olyan egységre utal, amelyekkel, és amelyek között társas alapkezelési megállapodás áll fenn, a "társas módon kezelt Eszközök" kifejezés pedig az ilyen, azonos társas alapkezelési megállapodás hatálya alá tartozó, társas módon vagyonkezelt egységek teljes eszközállományára utal. A társas alapkezelési megállapodás értelmében a Vagyonkezelő, amennyiben kinevezik és a napi vagyonkezelési feladatokkal megbízzák, jogosult lesz az illető társas módon vagyonkezelt egységekre együttesen vonatkozó olyan befektetési, befektetéseket megszüntető és portfólió átalakítási döntések meghozatalára, amelyek befolyásolják az illető Alap portfóliójának összetételét. Minden egyes társas módon vagyonkezelt egység nettó eszközértékének a társas módon vagyonkezelt eszközök összértékéhez viszonyított arányában birtokolja a társas módon vagyonkezelt eszközök egy részét. Ez az arányos tulajdonrész alkalmazandó minden egyes, a társas alapkezelés alatt birtokolt vagy szerzett befektetési típusra. Befektetési és/vagy befektetéseket megszüntető döntések esetén ezek az arányok nem változnak, és a további befektetések ugyanilyen arányban adódnak hozzá a társas módon vagyonkezelt egységekhez, az értékesített eszközök pedig arányosan terhelődnek rá az egyes társas módon vagyonkezelt egységekhez tartozó társas módon vagyonkezelt eszközökre. Ha az egyik társas módon vagyonkezelt egységben új jegyzésekre kerül sor, a jegyzések bevétele a jegyzések által érintett társas módon vagyonkezelt egység nettó eszközértéknövekedésének eredményeként adódó módosított arányok szerint adódik hozzá a társas módon vagyonkezelt egységekhez, és minden befektetés típust módosítani kell eszközök átvitelével az egyik társas módon vagyonkezelt egységből a másikba annak érdekében, hogy az egységek igazodjanak a módosított arányokhoz. Hasonlóképpen, a társas módon vagyonkezelt egységek egyikében bekövetkező visszaváltások esetén a szükséges készpénz a társas módon vagyonkezelt egységek készpénzéből vonható le a visszaváltások által érintett társas módon vagyonkezelt egység nettó eszközértékcsökkenéséből adódó módosított arányoknak megfelelően, és ilyen esetben minden befektetési típust a módosított arányokhoz kell igazítani. A Befektetési jegy tulajdonosok legyenek tisztában azzal, hogy – az vagy az Alapkezelő bármely megbízott ügynöke konkrét intézkedésének hiányában – a társas alapkezelési megállapodás eredményezheti azt, hogy az illető Alap eszközösszetételét más társas módon vagyonkezelt egységeknek tulajdonítható események, például jegyzések vagy visszaváltások, befolyásolhatják. Tehát, minden egyéb tényező változatlansága mellett, egy olyan egységben bekövetkezett jegyzések, amely az Alappal társas vagyonkezelés alatt áll, az Alap készpénztartalékának növekedéséhez vezetnek. Ezzel szemben, egy olyan egységben bekövetkezett visszaváltások, amellyel egy Alap társas vagyonkezelés alatt áll, az Alap készpénztartalékának csökkenését eredményezik. A jegyzések és visszaváltások ugyanakkor tarthatók olyan speciális számlán, amelyet az

Oldal 48


egyes társas vagyonkezelés alatt álló egységek számára nyitnak a társas alapkezelési megállapodáson kívül, és amelyen keresztül a jegyzéseket és visszaváltásokat végre kell hajtani. Az a lehetőség, hogy jelentős jegyzések és visszaváltások utalhatók ki ezeken a speciális számlákon, illetve az, hogy az vagy az Alapkezelő bármely megbízott ügynöke bármikor úgy dönthet, hogy megszünteti részvételét a társas alapkezelési megállapodásban, lehetővé teszi az illető Alap számára, hogy elkerülje portfóliója átalakításait, amennyiben ezek az átalakítások feltehetően érintenék a Befektetési jegy tulajdonosok érdekeit. Ha az illető Alap portfóliója összetételének olyan módosítása, amely egy másik társas módon vagyonkezelt egységnek tulajdonítható (tehát nem az Alapnak tulajdonítható) visszaváltásokból, díj- vagy költségkifizetésekből ered, várhatóan az illető Alapra vonatkozó befektetési korlátozások megsértéséhez vezet, ezért az illető eszközöket a módosítás végrehajtása előtt kizárjuk a társas alapkezelési megállapodásból, hogy azokat ne befolyásolják a módosításból eredő változások. Az Alapok társas módon vagyonkezelt Eszközei csak olyan eszközökkel kerülhetnek társas vagyonkezelés alá, amelyeket a társas módon vagyonkezelt eszközökre vonatkozó befektetési célokkal azonos célok szerint szándékoztak befektetni, annak érdekében, hogy a befektetési döntések teljes mértékben összeegyeztethetőek legyenek az illető Alap befektetési politikájával. A társas módon vagyonkezelt Eszközök csak olyan eszközökkel kerülhetnek társas vagyonkezelés alá, amelyekre vonatkozóan letéteményesként szintén a Letétkezelő jár el annak biztosítása érdekében, hogy a Letétkezelő a Társaság és Alapjai tekintetében teljes mértékben képes legyen a Szabályzat szerinti feladatait és kötelezettségeit ellátni. A Letétkezelő mindenkor köteles a Társaság eszközeit egyéb társas módon vagyonkezelt egységek eszközeitől elkülönítve tartani, és ezért mindig képesnek kell lennie arra, hogy a Társaság és az egyes Alapok eszközeit azonosítsa. Minthogy a társas módon vagyonkezelt egységeknek lehetnek olyan befektetési politikáik, amelyek nem teljesen azonosak az illető Alapok befektetési politikájával, ennek következtében a megvalósított közös politika korlátozóbb lehet, mint az érintett Alapok politikája. Az Alapkezelő, a Letétkezelő és a Vagyonkezelők társas alapkezelési megállapodást kötnek azért, hogy mindegyik fél jogait és kötelességeit meghatározzák. Az Igazgatók bármikor és előzetes értesítés nélkül dönthetnek a társas alapkezelési megállapodás megszüntetéséről. A Befektetési jegy tulajdonosok bármikor kérhetnek tájékoztatást a Társaság központi irodájától arról, hogy az eszközök mekkora hányada áll társas vagyonkezelés alatt, és az adott időpontban milyen egységekkel áll fenn társas alapkezelési megállapodás. Az auditált éves és féléves beszámolókban fel kell tüntetni a társas módon vagyonkezelt eszközök összetételére és százalékos arányára vonatkozó információt.


Oldal 49

I. Melléklet Befektetési korlátozások

Az Igazgatók a következő korlátozásokat fogadták el a Társaság eszközeinek befektetésével és tevékenységével kapcsolatban. Ezeket a korlátozásokat és politikákat az Igazgatók időről időre módosíthatják, ha és ahogy az megítélésük szerint a leginkább szolgálja a Társaság érdekeit. Ilyen esetben a jelen Tájékoztató aktualizálásra kerül. Minden Alapnak be kell tartania a luxemburgi törvények által megszabott befektetési korlátozásokat. Az alábbi 1. (D) pontban szereplő korlátozások a Társaság egészére vonatkoznak.

1. Befektetések átruházható értékpapírokba és likvid eszközökbe

(A)

A Társaság befektet: (1)

egy Elfogadható állam tőzsdéjén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe; és/vagy

(2)

más Szabályozott Piacon forgalmazott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe; és/vagy

(3)

nemrég kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, feltéve, hogy a kibocsátás feltételei között szerepel, hogy kérelmezni fogják ezek hivatalos jegyzését egy Elfogadható piacon és a jegyzésre a kibocsátástól számított egy éven belül sor kerül.

(4)

UCITS és/vagy más UCI-k Befektetési jegyeibe, függetlenül attól, hogy ezek EU-tagállamban találhatók-e vagy sem, feltéve, hogy: (I)

az ilyen más UCI-ket olyan törvények alapján engedélyezték, amelyek előírják, hogy ezek felügyelete a CSSF véleménye alapján az EU jogrendszere által megszabottal egyenértékű legyen, és a hatóságok közötti együttműködés megfelelő mértékben biztosított legyen,

(II)

a Befektetési jegy tulajdonosok számára biztosított védelem szintje az ilyen más UCI-kben egyenértékű valamely UCITS-ben a Befektetési jegy tulajdonosok számára biztosított védelemmel, és különösen az eszközök elkülönítéséről, átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök kölcsönvételéről, kölcsönadásáról és fedezetlen adásvételéről szóló szabályok egyenértékűek a 85/661/EGK irányelv előírásaival,

(III)

az ilyen más UCI-k féléves és éves jelentésekben számolnak be gazdálkodásukról, hogy lehetővé tegyék eszközeik, kötelezettségeik, jövedelmük és tevékenységük értékelését a beszámolási időszak folyamán,

(IV)

a megvásárolni szándékozott UCITS vagy más UCI-k eszközeinek legfeljebb 10%-a fektethető be alapító okirataik szerint más UCITS vagy más UCI-ik Befektetési jegyeibe; és/vagy

(5)

hitelintézeteknél elhelyezett betétekbe, amelyek kérésre visszafizetendőek vagy visszavonhatóak, és lejáratuk nem haladja meg a 12 hónapot, feltéve, hogy a hitelintézet bejegyzett irodája EU-tagállamban található vagy, ha a hitelintézet bejegyzett irodája nem EU-tagállamban található, akkor olyan biztonsági szabályok hatálya alá esik, amelyeket a CSSF az EU jogrendszer által megszabottakkal egyenértékűnek tekint; és/vagy

(6)

olyan származékos pénzügyi eszközökbe, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénzes elszámolású eszközöket is, amelyekkel valamely Szabályozott Piacon kereskednek és/vagy olyan származékos pénzügyi eszközökbe, amelyekkel tőzsdén kívül kereskednek, feltéve, hogy: (I)

a mögöttes eszközök az (1)(A) bekezdésben szereplő értékpapírok, olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy devizák, amelyekbe az Alapok befektetési céljuk szerint befektethetnek;

(II)

a tőzsdén kívüli származékos ügyletekben résztvevő ügyleti partnerek biztonsági felügyelet alá eső intézmények, és a CSSF által jóváhagyott kategóriák valamelyikébe tartoznak;

(III)

a tőzsdén kívüli származékos ügyletek naponta megbízható és ellenőrizhető értékelés hatálya alá esnek, és a Társaság kezdeményezésére bármikor méltányos piaci értékükön értékesíthetőek, felszámolhatóak vagy kiegyenlítő ügylettel lezárhatóak.

és/vagy (7)

olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyekkel Szabályozott Piacon nem kereskednek, amennyiben a kibocsátás vagy az ilyen eszközök kibocsátója

Oldal 50


olyan szabályozás alá esik, amely biztosítja a befektetők és megtakarításaik védelmét, és feltéve, hogy az ilyen eszközöket: (I)

egy EU-tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank bocsátja ki vagy garantálja, vagy egy nem EU-tagállam vagy, egy Szövetségi Állam esetén, a szövetséget alkotó tagállamok egyike, vagy egy nemzetközi szervezet, amelyhez egy vagy több EUtagállam tartozik, vagy

(II)

olyan vállalkozás bocsátja ki, amelynek bármely értékpapírjával Szabályozott Piacokon kereskednek, vagy

(III)

biztonsági felügyelet alá eső intézmény bocsátja ki vagy garantálja az EU jogrendszere által megszabott kritériumoknak megfelelően, vagy

(IV)

egyéb, a luxemburgi felügyeleti hatóság által jóváhagyott kategóriák valamelyikébe tartozó szervezetek bocsátják ki, feltéve, hogy az ilyen eszközökben elhelyezett befektetésekre az első, a második vagy a harmadik albekezdésben meghatározottakkal egyenértékű befektetővédelem vonatkozik, és feltéve, hogy a kibocsátó olyan vállalat, amelynek tőkéje és tartalékai legalább 10.000.000 euró, és amely éves beszámolóit a negyedik 78/660/EGK irányelv szerint nyújtja be és hozza nyilvánosságra, olyan szervezet, amely egy olyan vállalatcsoport tagja, amelyhez egy vagy több tőzsdén jegyzett cég tartozik, vagy a csoport finanszírozására hivatott, vagy olyan szervezet, amely banki likviditási limitet használó értékpapírosítási eszközök finanszírozására hivatott.

Ezen kívül, a Társaság bármely Alap Nettó Eszközértékének legfeljebb 10%-át fektetheti be a fenti (1)-(7) pontokban leírtaktól eltérő átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe (B)

Minden Alap tarthat kiegészítő likvid eszközöket. A pénzügyi származékos eszközökből származó kitettség fedezésére szolgáló likvid eszközök nem minősülnek kiegészítő likvid eszköznek.

(C) (1)

Minden Alap Nettó Eszközértékének legfeljebb 10%-át fektetheti be egyazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe (és származékos pénzügyi eszközöket magában foglaló strukturált pénzügyi eszközök esetében, mind a strukturált pénzügyi eszközök kibocsátója, mind pedig a mögöttes értékpapírok kibocsátója). Minden Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át fektetheti be ugyanannál a szervezetnél elhelyezett betétekbe. Tőzsdén kívüli származékos ügylet esetén egy Alapnak az ügyleti partnerhez kapcsolódó kockázati kitettsége nem haladhatja meg nettó eszközeinek 10%-át, ha a másik fél a fenti (1) bekezdés (A)(5) pontban leírtak szerinti hitelintézet, vagy egyéb esetekben nettó eszközeinek 5%-át.

(2)

Továbbá, amikor egy Alap valamely kibocsátó szervezet átruházható értékpapírjaira és pénzpiaci eszközeire vonatkozó befektetésekkel rendelkezik, amelyek egyenként meghaladják az ilyen Alap Nettó Eszközértékének 5%-át, az ilyen befektetések összértéke nem haladhatja meg az ilyen Alap Nettó Eszközértékének 40%-át. Ez a korlátozás nem vonatkozik a biztonsági felügyelet alá eső pénzintézeteknél elhelyezett betétekre és ilyenekkel kötött tőzsdén kívüli származékos ügyletekre. A (C)(1) bekezdésben meghatározott egyedi korlátok ellenére, egy Alap sem fektetheti be egyszerre nettó eszközeinek több mint 20%-át egy és ugyanazon szervezet által: —

kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe,

—

ilyennél elhelyezett betétekbe; és/vagy

—

ilyennel kötött tőzsdén kívüli származékos ügyletekből eredő kitettségekbe

. (3)

A fenti (C)(1) bekezdésben megszabott 10%-os korlát 35%-ra emelkedik olyan átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetén, amelyek kibocsátója vagy garantálója EU-tagállam, annak helyhatóságai vagy egy Elfogadható Állam vagy olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai között egy vagy több EU-állam szerepel.


(4)

Oldal 51

A fenti (C)(1) bekezdésben megszabott 10%-os korlát 25%-ra emelkedik olyan hitelt megtestesítő értékpapírok esetén, amelyeket olyan magas minősítésű hitelintézetek bocsátottak ki, amelyek bejegyzett irodája egy EU-tagállamban található és amelyek törvényi előírás alapján sajátos nyilvános felügyelet alá esnek az ilyen hitelt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében, feltéve, hogy az ilyen hitelt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó összeget az érvényes törvények rendelkezéseinek megfelelően olyan eszközökbe fektetik be, amelyek elegendőek az ilyen hitelt megtestesítő értékpapírokból eredő kötelezettségek fedezésére érvényességük teljes időszaka alatt, és amelyek egy ilyen kibocsátó nem-fizetése esetén a befektetett tőke és a felhalmozott kamat kedvezményes visszafizetésére jogosultak. Ha egy Alap eszközeinek több mint 5%-át a fenti albekezdésben említett és egy kibocsátó által kibocsátott hitelt megtestesítő értékpapírokba fekteti, az ilyen befektetések összértéke nem haladhatja meg az ilyen Alap eszközértékének 80%-át.

(5)

A (C)(3) és (C)(4) bekezdésekben hivatkozott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök nem számítanak bele a (C)(2) bekezdésben szereplő 40%os korlát kiszámításába. A fenti (C)(1), (C)(2), (C)(3) és (C)(4) bekezdésekben megszabott korlátok nem összesíthetők, és ennek megfelelően, az ugyanazon szervezet által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, ugyanazon szervezetnél elhelyezett betétekbe vagy ilyennel kötött pénzügyi származékos ügyletekbe eszközölt, a (C)(1), (C)(2), (C)(3) és (C)(4) bekezdések szerint megvalósított befektetések értéke semmilyen esetben nem haladhatja meg az egyes Alapok Nettó Eszközértékének összesen 35%-át. Az olyan társaságokat, amelyek konszolidált mérleg céljából ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartoznak, a 83/349/EGK irányelvben meghatározottak szerint vagy elismert nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően, a (C) bekezdésben szereplő korlátozások kiszámítása céljából egyetlen szervezetnek számítanak.

(6)

Valamely Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-a erejéig fektethet be halmozottan azonos csoporton belüli átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe. A (D) bekezdésben megszabott korlátozások fenntartásával, a (C) bekezdésben meghatározott korlátozások 20%-ra emelkednek olyan részvényekbe és/vagy kötvényekbe eszközölt befektetések esetén, amelyeket ugyanazon szervezet bocsátott ki, ha az Alap befektetési politikájának célja egy bizonyos, a CSSF által elismert részvény- vagy kötvényindex összetételének lemásolása, feltéve, hogy —

az index összetétele kellőképpen diverzifikált,

—

az index megfelelő referenciát jelent arra a piacra nézve, amelyet képvisel,

—

az indexet megfelelő módon publikálják.

A fenti albekezdésben szereplő korlátozás 35%-ra emelkedik olyan esetekben, amikor ezt kivételes piaci viszonyok igazolják, különösen olyan Szabályozott Piacokon, ahol bizonyos átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök erősen domináns szerepet töltenek be, feltéve, hogy a 35%-os szintig terjedő befektetést csak egyetlen kibocsátóra nézve engedélyezik. (7)

Ha valamely Alap a kockázatmegosztás elvének megfelelően fektetett be egy EU-tagállam, annak helyhatóságai vagy egy Elfogadható Állam vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, amelynek tagjai között egy vagy több EU-tagállam szerepel, a Társaság bármely Alap Nettó Eszközértékének 100%-át befektetheti ilyen értékpapírokba, feltéve, hogy az ilyen Alap legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírokat tart, és ezek közül bármely kibocsátásból származó értékpapírok értéke nem haladhatja meg az Alap Nettó Eszközértékének 30%-át.

Annak fenntartásával, hogy a kockázatmegosztás elvét kellőképpen figyelembe kell vennie, egy Alapnak sem kell teljesítenie a (C) bekezdésben megszabott korlátozást bevezetésétől számított 6 hónapos időszakban.

Oldal 52


(D) (1)

A Társaság általában nem szerezhet olyan szavazati jogokat megtestesítő részvényeket, amelyek lehetővé tennék, hogy a Társaság jelentős befolyást gyakoroljon a kibocsátó szervezet vezetése felett.

(2)

A Társaság legfeljebb (a) egyazon kibocsátó szervezet nem szavazó részvényeinek 10%-át, (b) egyazon kibocsátó szervezet hitelt megtestesítő értékpapírjai értékének 10%-át, (c) egyazon kibocsátó szervezet pénzpiaci eszközeinek 10%-át, és/vagy (d) ugyanazon UCI Befektetési jegyeinek 25%-át szerezheti meg. Mindazonáltal, a fenti (b), (c) és (d) bekezdésekben megszabott korlátozások figyelmen kívül hagyhatók a vásárlás időpontjában, ha ekkor a hitelt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó összege vagy a kibocsátásban szereplő értékpapírok nettó összege nem számítható ki.

A fenti (D)(1) és (2) bekezdésekben megszabott korlátozások nem vonatkoznak:

(E)

(1)

EU-tagállam vagy helyhatóságai által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre;

(2)

bármely más Elfogadható állam által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre;

(3)

olyan nemzetközi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírokra vagy pénzpiaci eszközökre, amelyek tagjai között szerepel egy vagy több EUtagállam; vagy

(4)

olyan, nem EU-tagállamban működő vállalatok tőkéjéhez tartozó részvényekre, amelyek elsősorban olyan kibocsátó szervezetek értékpapírjaiba fektetik be eszközeiket, amelyek székhelye abban az államban van, ahol az illető állam törvényei szerint az ilyen befektetés az egyetlen módját jelenti annak, hogy az ilyen Alap eszközeit azon állam kibocsátó szervezeteinek értékpapírjaiba fektethesse, feltéve azonban, hogy az ilyen vállalat befektetési politikája teljesíti a 2002. december 20-i törvény 43., 46. és 48. cikkelyének (1) és (2) pontjaiban megszabott korlátozásokat.

Egyetlen Alap sem fektethet be nettó eszközeinek 10%-nál többet UCITS vagy más UCI-k Befektetési jegyeibe. Ezen kívül a következő korlátozások érvényesek: (1)

Ha egy Alap olyan más UCITS és/vagy más UCI-k Befektetési jegyeibe fektet be, amelyek a Társasághoz közös vezetéssel vagy irányítással, vagy a tőke vagy a szavazati jogok több mint 10%-ának közvetlen vagy közvetett tulajdonával kapcsolódnak, vagy amelyeket a Vagyonkezelőhöz kapcsolódó kezelő társaság kezel, a Társaságnak nem számítható fel jegyzési vagy visszaváltási díj az ilyen más UCITS és/vagy UCI-k Befektetési jegyeibe történő befektetés kapcsán. Egy Alapnak az előző bekezdésben leírtak szerint a Társasághoz kötődő UCITS-be és más UCI-kbe történő befektetéseivel kapcsolatban alapkezelői díj nem kerül felszámításra az illető Alap eszközeinek vonatkozó hányadára. A Társaság éves jelentésében jelezni fogja mind az illető Alapra, mind pedig azokra az UCITS-re és más UCI-kre felszámított teljes alapkezelői díjat, amelyekbe az ilyen Alap az adott időszakban befektetett.

(2)

A Társaság egyazon UCITS és/vagy más UCI Befektetési jegyeinek legfeljebb 25%-át szerezheti meg. Ez a korlátozás figyelmen kívül hagyható a vásárlás időpontjában, ha ekkor a kibocsátásban szereplő Befektetési jegyek bruttó összege nem számítható ki. Egy több részalappal rendelkező UCITS vagy más UCI esetében ez a korlátozás az érintett UCITS/UCI által kibocsátott összes Befektetési jegyre vonatkozóan érvényes, valamennyi részalap együttes figyelembe vételével.

(3)

Az olyan UCITS vagy más UCI-k által tartott mögöttes befektetéseket, amelyekbe az Alapok befektetnek, a fenti 1(C) pont alatti befektetési korlátozások céljából nem kell számításba venni.


2. Befektetés egyéb eszközökbe

3. Pénzügyi származékos eszközök

Oldal 53

(A)

A Társaság nem fektet be nemesfémekbe, tőzsdecikkekbe vagy ilyeneket megtestesítő okiratokba. Fentieken túlmenően, a Társaság nem lép be a nemesfémek illetve tőzsdecikkek pénzügyi származékos eszközeinek a kereskedelmébe. Ez nem zárja ki, hogy a Társaság nemesfémekkel vagy tőzsdecikkekkel szemben kitettségre tegyen szert azáltal, hogy nemesfémekkel vagy tőzsdecikkekkel fedezett pénzügyi eszközökbe, vagy olyan más pénzügyi eszközbe fektet be, amelynek teljesítménye a nemesfémekhez vagy tőzsdecikkekhez van kötve.

(B)

A Társaság nem vásárol vagy ad el ingatlant vagy bármilyen ingatlanra vonatkozó opciót, jogot vagy érdekeltséget, ugyanakkor a Társaság befektethet ingatlanfedezetű értékpapírokba, ilyenekhez kapcsolódó érdekeltségekbe vagy olyan értékpapírokba, amelyeket ingatlanba vagy ingatlanhoz kapcsolódó érdekeltségekbe befektető vállalatok bocsátottak ki.

(C)

A Társaság nem hajthat végre fedezetlen eladást az 1(A)(4), (6) és (7) pontokban hivatkozott átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy más pénzügyi eszközök vonatkozásában.

(D)

A Társaság nem vehet fel kölcsönt egy Alap számlájára, legfeljebb olyan összegeket, amelyek összesítve nem haladják meg az Alap Nettó Eszközértékének 10%-át, és ezt is csak átmeneti intézkedésként. Ezen korlátozás céljaira viszonossági kölcsönök nem számítanak kölcsönfelvételnek.

(E)

A Társaság nem jelzálogosítja, nem zálogosítja el, vagy egyéb módon nem terheli meg adósság biztosítékaként valamely Alap számláján tartott értékpapírokat, kivéve, ha az a fenti (D) bekezdésben említett kölcsönfelvétellel kapcsolatban szükséges, és ilyenkor a jelzálogosítás vagy zálogosítás nem haladhatja meg az egyes Alapok Nettó Eszközértékének 10%-át. Swap ügyletekkel, opciós valamint tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletekkel összefüggésben értékpapírok vagy más eszközök külön számlán történő letétbe helyezése ilyen célokra nem tekintendő jelzálogosításnak vagy elzálogosításnak.

(F)

A Társaság nem vállalja más kibocsátók értékpapírjainak biztosítását fő- vagy mellék jegyzésgarantálóként.

(G)

A Társaság ezen kívül Alapról Alapra teljesíti a szabályozó hatóságok által előírt esetleges további korlátozásokat valamennyi olyan országban, ahol a Befektetési jegyeket forgalmazzák.

A fenti 1.(A) (6) pontban foglaltaknak megfelelően, a Társaság minden Alap vonatkozásában befektethet származékos pénzügyi eszközökbe. A Társaság biztosítja, hogy az egyes Alapok származékos pénzügyi eszközökkel kapcsolatos általános kitettsége ne haladja meg az illető Alap teljes nettó eszközeit. Az Alap teljes kockázati kitettsége következésképp nem haladja meg teljes nettó eszközeinek 200%-át. Ez a teljes kockázati kitettség további, legfeljebb 10%-kal növelhető átmeneti hitelfelvétel útján (lásd a fenti 2 (D) bekezdésben), tehát semmilyen körülmények között nem haladhatja meg bármely Alap teljes nettó eszközeinek 210%-át. A származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó általános kitettség kiszámításakor figyelembe kell venni a mögöttes eszközök aktuális értékét, az ügyleti partner kockázatát, az előrelátható piaci mozgásokat és a pozíciók felszámolására rendelkezésre álló időt. Ez a következő albekezdésekre is vonatkozik. Minden Alap befektetési politikájának részeként, és az 1(A)(6), valamint 1(C)(5) pontban megszabott határokon belül, befektethet származékos eszközökbe, feltéve, hogy a mögöttes eszközökhöz kapcsolódó kitettség összesítve nem haladja meg az 1 (C)(1)-től (7)-ig terjedő pontokban megszabott befektetési limiteket. Amikor egy Alap az 1(C)(1)-től (7)-ig terjedő pontokban meghatározottak szerint index-alapú származékos pénzügyi eszközökbe fektet be, ezeket a befektetéseket nem kell összevonni az 1(C) pontban meghatározott limitekkel. Amikor egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz pénzügyi származékos eszközt foglal magában, az utóbbit kell figyelembe venni e korlátozások követelményeinek teljesítéséhez. Az Alapok a Szabályzatban meghatározott korlátozásokon belül a pénzügyi származékos eszközöket befektetési és fedezési célra is használhatják. Ezen eszközök és technikák használata semmilyen körülmények között nem eredményezhetik azt, hogy az Alap befektetési céljától vagy politikájától eltérjen. Azon kockázatok, amelyekkel szemben az Alapokat fedezni lehet, például a piaci

Oldal 54


kockázat, devizakockázat, kamatláb kockázat, hitelkockázat, volatilitási vagy inflációs kockázatok. A III. sz. Melléklet eltérő rendelkezései hiányában a pénzügyi származékos eszközökhöz kapcsolódó teljes kitettség kiszámítása kötelezettség alapú megközelítés alkalmazásával történik. Azok az Alapok, amelyek a Value-at-Risk (VaR) (kockáztatott érték) módszert alkalmazzák teljes kitettségük kiszámítására, ezt a III. sz. Mellékletben jelzik. A VaR jelentéseket napi rendszerességgel készítik és figyelik a következő szempontok alapján: —

1 hónapos tartási időszak;

—

99%-os egyoldalú konfidencia intervallum;

—

legalább egy éves tényleges múltbeli megfigyelési időszak (250 nap), kivéve, ha a piaci viszonyok rövidebb megfigyelési időszakot tesznek szükségessé; és

—

a modellben használt paramétereket legalább negyedévente felülvizsgálják.

Stressz-tesztelésre is sor kerül, legalább havonta egyszer.

4. Átruházható értékpapírokhoz és pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódó technikák és eszközök használata

Hatékony portfólió-kezelés céljából minden Alap alkalmazhat átruházható értékpapírokhoz és pénzpiaci eszközökhöz kapcsolódó technikákat és eszközöket (korlátozás nélkül ideértve az értékpapír-kölcsönzési vagy visszavásárlási megállapodásokat). A pénzügyi technikák és eszközök alkalmazására vonatkozó Szabályzat, különösen a CSSF 08/356. sz. körlevele által engedélyezett mértékben és határokon belül az egyes Alapok, további tőke vagy bevétel termelése vagy kockázataik és költségeik csökkentése érdekében – vevőként vagy eladóként –, opciós vagy opció nélküli visszavásárlási és értékpapír-kölcsönzési ügyleteket köthetnek. A visszavásárlási (repó-) ügyletek tekintetében az Alap az ügyleti partnertől olyan típusú és piaci értékű fedezetet kap, amely biztosítja a Szabályzat előírásainak történő megfelelést. Az értékpapír-kölcsönzés tekintetében az Alap biztosítja, hogy az ügyleti partner leszállítsa, és napi szinten fenntartsa – legalább a kölcsönadott értékpapírok piaci értékének megfelelő értékben – a biztosítékokat. A biztosíték készpénz vagy a Szabályzat előírásainak megfelelő értékpapír formájában nyújtandó. Az Alap, a Szabályzat és a CSSF fentebb ismertetett 08/356. sz. körlevele által engedélyezett határokon belül, újra befektetheti a visszavásárlási vagy értékpapírkölcsönzési ügyletek biztosítékaként kapott készpénzt (a) naponta eszközértéket számító, pénzpiaci, AAA- vagy azzal egyenértékű minősítésű kollektív befektetési vállalkozások részvényeibe vagy befektetési jegyeibe, (b) rövid futamidejű bankbetétekbe, (c) a Szabályzatban engedélyezett pénzpiaci eszközökbe, (d) az Egyesült Államok, az EUtagországok, Kanada, Finnország, Japán, Norvégia, Svédország vagy Svájc kormánya, helyhatóságai vagy nemzetek feletti szervezetei és vállalatai által kibocsátott vagy garantált rövid lejáratú kötvényekbe, (e) megfelelő likviditású első osztályú kibocsátók által kibocsátott vagy garantált kötvényekbe és (f) fordított visszavásárlási ügyletekbe, feltéve, hogy ezeket a fordított visszavásárlási ügyleteket teljes mértékben és folyamatosan biztosítják az Egyesült Államok, az EU-tagországok, Kanada, Finnország, Japán, Norvégia, Svédország vagy Svájc kormánya, helyhatóságai vagy nemzetek feletti szervezetei és vállalatai által kibocsátott vagy garantált értékpapírok. Az újra befektetést, amennyiben erre szükség van, figyelembe vesszük az egyes érintett Alapok általános kitettségének számszerűsített megállapításakor.

5. A kockázatkezelés folyamata

A Társaság kockázatkezelési folyamatot alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a Vagyonkezelő mindenkor figyelemmel kísérhesse és mérhesse a pozíciók kockázatát, valamint azok hozzájárulását az egyes Alapok összesített kockázati profiljához. A Társaság vagy a Vagyonkezelő a tőzsdén kívüli származékos eszközök értékének pontos és független értékelésére is alkalmaz egy folyamatot, amennyiben vannak ilyen befektetései. Befektetői kérésre az Alapkezelő Társaság kiegészítő tájékoztatást nyújt az egyes Alapok kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi limitekről, az erre a célra választott módszerekről és a főbb eszköz-kategóriák kockázatainak és hozamainak közelmúltbeli alakulásáról. A kiegészítő tájékoztatás a megállapított VaR szinteket is tartalmazza az ilyen kockázatmérést használó Alap esetén. A kockázatkezelési keretrendszer a Társaság székhelyén kérésre megtekinthető.


6. Vegyes rendelkezések

Oldal 55

(A)

A Társaság nem nyújthat hitelt más személyeknek vagy léphet fel garancianyújtóként harmadik személyek javára, feltéve, hogy e korlátozás értelmében a bankbetétek elhelyezése és az 1.(A) (1), (2) és (3) bekezdésekben említett értékpapírok vagy kiegészítő likvid eszközök vásárlása nem számít hitelnyújtásnak, és a Társaság megvásárolhat ilyen fenti, teljesen ki nem fizetett értékpapírokat.

(B)

A Társaságnak nem kell betartania a befektetési limiteket olyan értékpapírokkal kapcsolatos jegyzési jogok gyakorlásakor, amelyek eszközei részét képezik.

(C)

Az Alapkezelő Társaság, a Vagyonkezelők, a Forgalmazók, a Letétkezelő és bármely felhatalmazott ügynökük vagy partnerük kereskedhet a Társaság eszközeivel, feltéve, hogy bármely ilyen tranzakciót szokásos tisztességes üzleti feltételek mellett kötnek meg és hajtanak végre, és feltéve, hogy minden ilyen tranzakció megfelel a következő feltételeknek: (1)

az ilyen tranzakcióról az Igazgatók által függetlennek és hozzáértőnek elismert személy hiteles értékelést nyújt;

(2)

a tranzakciót a legjobb feltételek mellett, egy szervezett befektetési tőzsde szabályai szerint hajtották végre; vagy ha sem az (1) sem a (2) pont nem alkalmazható;

(3) (D)

az Igazgatók meg vannak győződve arról, hogy a tranzakciót szokásos tisztességes üzleti feltételek mellett hajtották végre.

A Tajvanon bejegyzett Alapok esetében korlátozás van érvényben arra vonatkozóan, hogy az Alap mekkora százaléka fektethető be a Kínai Népköztársaság értékpapírpiacain forgalmazott értékpapírokba. Ezeket a limiteket a Tajvani Pénzügyi Felügyelet időről időre megváltoztathatja.

Oldal 56


II. Melléklet A befektetés kockázatai 1. Általános kockázatok

A korábbi teljesítmény nem jelzi előre a jövőbeni teljesítményt, és a Befektetési jegyek , a Likviditási Alapok Befektetési jegyeitől eltérő Befektetési jegyek, közép-, illetve hosszú távú befektetésnek tekintendők. A befektetések értéke és a befektetések által termelt jövedelem egyaránt csökkenhet és növekedhet is, és előfordulhat, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok nem kapják vissza az eredetileg befektetett teljes összeget. Ha valamely Alap devizája eltér a Befektető saját országának devizájától, vagy ha valamely Alap devizája eltér azoknak a piacoknak a devizáitól, ahol az Alap befektet, a Befektető számára további veszteségre van kilátás (vagy további nyereségre van lehetőség), amely nagyobb lehet, mint a szokásos befektetési kockázatok.

2. A befektetési cél kockázata

A befektetési célok a kívánt eredményt fejezik ki, de nincs garancia arra, hogy ezeket az eredményeket el is fogják érni. A piaci feltételektől és a makrogazdasági környezettől függően a befektetési célok elérése nehezebbé, vagy akár lehetetlenné is válhat. Semmilyen kifejezett vagy hallgatólagos biztosíték nincs annak valószínűségére vonatkozóan, hogy az Alap eléri befektetési céljait.

3. Szabályozási kockázat

A Társaság luxemburgi székhelyű, ezért a Befektetők vegyék figyelembe, hogy előfordulhat, hogy a saját helyi szabályozó hatóságaik által biztosított szabályozási védelem nem érvényesül teljes mértékben. Továbbá, az Alapok be lesz jegyezve nem az EU joghatóságaiban történik. E bejegyzés következtében az Alapokra, az érintett Alapok befektetési jegy tulajdonosainak értesítése nélkül, korlátozóbb szabályozó rendszerek vonatkozhatnak. Ilyen esetekben az Alapok ezeket a korlátozóbb követelményeket fogja betartani. Ennek következtében előfordulhat, hogy az Alapok nem használják ki teljes mértékben a befektetési limiteket.

4. A Befektetési jegy kereskedés felfüggesztésének kockázata

Szeretnénk emlékeztetni a Befektetőket, hogy bizonyos körülmények között felfüggeszthetjük a jogukat arra, hogy Befektetési jegyeiket visszaváltsák vagy átváltsák (lásd 2.4. fejezet, “Felfüggesztések vagy halasztások”).

5. Kamatlábkockázat

A kötvények és egyéb adósságpapírok értéke a kamatlábak változása alapján rendszerint emelkedik vagy csökken. A csökkenő kamatlábak általában a meglévő adósságpapírok értékének növekedését eredményezik, míg a növekvő kamatlábak általában a meglévő adósságpapírok értékének csökkenéséhez vezetnek. A kamatlábkockázat általában nagyobb a hosszú futamidejű befektetések esetében. Bizonyos befektetések a kibocsátó számára lehetőséget biztosítanak a befektetés lejárat előtti felmondására vagy visszaváltására. Ha valamely kibocsátó egy befektetést a csökkenő kamatlábak idején mondja fel vagy váltja vissza, előfordulhat, hogy az Alapnak az ebből származó bevételeit egy alacsonyabb hozamot ígérő befektetésbe kell fektetnie, és ezért a csökkenő kamatok által előidézett értéknövekedésből nem fog profitálni.

6. Hitelkockázat

Valamely adósságpapír kibocsátójának észlelt vagy tényleges képessége, hogy az értékpapírok után járó kamatokat és tőkét időben megfizesse, befolyásolni fogja az értékpapír értékét. Előfordulhat, hogy a kibocsátó kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó képessége jelentős mértékben csökkenni fog azon időszak alatt, amikor adott kibocsátó papírjai az Alap tulajdonában vannak vagy, hogy kötelezettségeit nem fogja teljesíteni. A kibocsátó kötelezettségei teljesítésére vonatkozó képességének tényleges vagy észlelt romlása valószínűleg kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a kibocsátó értékpapírjainak értékére. Ha egy értékpapírt egynél több nemzetileg elismert statisztikai minősítő szervezet minősít, az Alap Vagyonkezelője a legmagasabb minősítést veheti figyelembe annak meghatározására, hogy az értékpapír befektetési minősítésű-e. Az Alap nem feltétlenül fogja értékesíteni az általa tartott értékpapírt, ha annak minősítése a befektetési minősítésnél alacsonyabb, azonban a Vagyonkezelő mérlegelni fogja, hogy adott értékpapír az Alap számára továbbra is megfelelő befektetést jelent-e. Az Alap Vagyonkezelője csak az értékpapír vásárlásakor veszi figyelembe, hogy az befektetési minősítésű-e. Egyes Alapok olyan értékpapírokba fektetnek be, amelyeket nemzetileg elismert statisztikai minősítő szervezetek nem értékelnek, azonban azok hitelminőségét a Vagyonkezelő meghatározza. A hitelkockázat általában nagyobb az olyan befektetések esetében, amelyeket névértékük alatt bocsátanak ki, és kamatfizetésre csak lejáratkor kötelezettek, nem pedig bizonyos időközönként a befektetés teljes futamideje alatt. A hitelminősítő ügynökségek minősítésüket nagymértékben a kibocsátó korábbi pénzügyi helyzetére és a minősítő ügynökségek minősítéskori befektetési elemzéseire alapozzák. Egy adott befektetésre adott minősítés nem feltétlenül tükrözi a kibocsátó aktuális pénzügyi helyzetét, és nem


Oldal 57

jelent a befektetés volatilitására és likviditására vonatkozó értékelést. Annak ellenére, hogy a befektetési minősítésű befektetések általában alacsonyabb kockázatúak, mint a befektetési minősítésnél alacsonyabb minősítésű befektetések, azok bizonyos szempontokból azonos kockázatokkal járhatnak, mint az alacsonyabb minősítésű befektetések, ideértve annak lehetőségét, hogy a kibocsátó nem biztos, hogy képes lesz a kamatokat és tőkét időben kifizetni, vagy esetleg egyáltalán nem fog fizetést teljesíteni.

7. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat akkor áll fenn, ha bizonyos befektetéseket nehéz megvásárolni, vagy eladni. Az Alap illikvid értékpapírokba történő befektetései csökkenthetik az Alap hozamait, mert előfordulhat, hogy az illikvid értékpapírokat nem fogja tudni kedvező időben vagy kedvező árfolyamon értékesíteni. A külföldi értékpapírokba, származékos eszközökbe, vagy jelentős piaci és/vagy hitelkockázattal járó értékpapírokba történő befektetések a lehető legnagyobb kitettséget jelentik a likviditási kockázat szempontjából. Az illikvid értékpapírok nagyon volatilis és nehezen értékelhető papírok lehetnek.

8. Inflációs/deflációs kockázat

Az infláció annak kockázata, hogy egy Alap eszközei vagy egy Alap befektetéseiből származó jövedelem a jövőben kevesebbet érhet, mivel az infláció hatására a pénz értéke csökken. Az infláció növekedésével az Alap portfóliójának tényleges értéke csökkenhet. A deflációs kockázat annak kockázata, hogy az árak az egész gazdaságban idővel csökkennek. A defláció a kibocsátók hitelképességére kedvezőtlen hatást gyakorolhat, és fokozhatja a kibocsátó nem-teljesítésének valószínűségét, ami az Alap portfóliójának értékcsökkenéséhez vezethet.

9. Pénzügyi származékos eszközök kockázata

Speciális befektetési céljaik eléréséhez a pénzügyi származékos eszközöket használó Alapok számára nincs garancia arra, hogy a pénzügyi származékos eszközök teljesítménye az Alap és Befektetési jegyeinek tulajdonosai számára kedvező eredménnyel jár.

10. Részvényutalványok (warrantok) kockázata

Amikor az Alap részvényutalványokba fektet be, ezek árfolyama, teljesítménye és likviditása jellemzően a mögöttes részvényhez kötött. Azonban az ilyen részvényutalványok árfolyama, teljesítménye és likviditása a részvényutalványok piacának nagyobb volatilitása miatt a mögöttes részvények árfolyamánál rendszerint nagyobb mértékben ingadozhat. A részvényutalványok volatilitásához kapcsolódó piaci kockázaton túl a szintetikus részvényutalványokba befektető Alapok, ha a szintetikus részvényutalványok kibocsátója nem azonos a mögöttes részvény kibocsátójával, kitettek azon kockázatnak, hogy a szintetikus részvényutalványok kibocsátója nem teljesíti a tranzakciókból eredő kötelezettségeit, melynek eredményeként az Alap, és végső soron a Befektetési jegy tulajdonos veszteséget fog elszenvedni.

11. Credit Default Swap („hitelbedőlési swap” (CDS)) kockázat

A credit default swap a bedőlési kockázat átruházását teszi lehetővé. Ez lehetővé teszi, hogy az Alap ténylegesen biztosítást vásároljon egy általa tartott referencia kötelezettségre (a befektetés fedezése) vagy, hogy védelmet vásároljon egy olyan referencia kötelezettségre, amelynek fizikailag nem tulajdonosa, annak reményében, hogy a hitel minősége romlani fog. Az egyik fél, a fedezeti vevő, a fedezet eladója számára díjfizetéseket teljesít, és valamely kifizetés a vevő felé akkor válik esedékessé, ha hitelesemény következik be (a hitel minőségének romlása, amely a felek közötti megállapodásban előre meghatározott). Ha a hitelesemény nem következik be, akkor a vevő minden előírt biztosítási díjat kifizet, és a swap további fizetések teljesítése nélkül lejáratkor megszűnik. Ezért a vevő kockázata a fizetett biztosítási díjakra korlátozott. Továbbá, ha hitelesemény következik be és a mögöttes referencia kötelezettség nincs az Alap tulajdonában, piaci kockázat állhat elő, mivel az Alapnak időre lehet szüksége a referencia kockázat megszerzésére és az ügyleti partner számára történő leszállításra. Emellett ha az ügyleti partner fizetésképtelenné válik, előfordulhat, hogy az Alap számára az ügyleti partner nem fizeti meg a neki járó teljes összeget. A CDS-ek piaca néha illikvidebbek, mint a kötvénypiacok. A Társaság úgy enyhíti ezt a kockázatot, hogy megfelelő módon figyelemmel kíséri ennek az ügylettípusnak a használatát.

12. Tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek és opciók kockázata

Az Alapok fedezési és befektetési célból értékpapírokra, indexekre, volatilitásra, inflációra és kamatlábakra vonatkozó opciós, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős kötéseket használhatnak. A határidős tranzakciók magas kockázatot hordozhatnak. Az értékpapír árfolyama és az annak alapján nyújtott hitel közötti különbözet, az induló marzs a határidős kontraktus értékéhez képest alacsony, így a tranzakciók “tőkeáttételesek”. Viszonylag kis piaci változás arányosan nagyobb hatást gyakorol, amely az Alap érdekében vagy azzal szemben hathat. Előfordulhat, hogy egyes megbízások, amelyek a veszteségek bizonyos összegekre történő korlátozását célozzák, nem érik el a kívánt hatást, mert a piaci viszonyok nem teszik lehetővé ilyen megbízások végrehajtását.

Oldal 58


Az opciók szintén magas kockázatot hordozhatnak. Egy opció eladása (“kiírása” vagy “nyújtása”) általában jóval nagyobb kockázattal jár, mint egy opció vásárlása. Bár az Alap által kapott opciós díj rögzített, az Alap ezt az összeget jóval meghaladó veszteséget is elszenvedhet. Az Alap továbbá az opciós jogot gyakorló vevő kockázatának is ki van téve, és az Alapnak kötelező lesz vagy készpénzben elszámolnia az opciót, vagy megvásárolnia, vagy leszállítania a mögöttes befektetést. Ha az opciót az Alap azzal “fedezi”, hogy tart egy ennek megfelelő pozíciót a mögöttes befektetésben, vagy egy határidős pozíciót egy másik opcióra, a kockázat csökkenthető. A határidős ügyletek, különösen a tőzsdén kívüliek, fokozott ügyleti partneri kockázatot jelentenek. Ha az ügyleti partner fizetésképtelenné válik, előfordulhat, hogy az Alap nem kapja meg az elvárt kifizetést vagy eszközöket. Ennek következményeként a még nem realizált nyereség elveszhet.

13. Hitelhez kötött kötelezvény kockázata

A hitelhez kötött kötelezvény (credit linked note) olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely feltételezi egyrészt az illető referencia-egység (vagy egységek) hitelkockázatát, másrészt a hitelhez kötött kötelezvény kibocsátójának hitelkockázatát. A kuponszelvény kifizetésével kapcsolatban is létezik egy kockázat, ha a hitelhez kötött kötelezvény kosarában szereplő egyik referencia-egység hiteleseményt szenved el, a szelvényt visszaárazzák, és a csökkentett névértéken fizetik ki. Mind a maradék tőke, mind a kuponszelvény további hiteleseményeknek van kitéve. Szélsőséges esetekben a teljes tőke elveszhet. Fennáll annak kockázata is, hogy a kötelezvény kibocsátója nem fizet.

14. Részvényhez kötött kötelezvény kockázata

A részvényhez kötött kötelezvény (equity linked note) megtérülési összetevője egy értékpapír, egy értékpapír-kosár vagy egy részvényindex teljesítményén alapul. Az ilyen eszközökbe történő befektetés tőkeveszteséget okozhat, ha a mögöttes értékpapír értéke csökken. Szélsőséges esetekben a teljes tőke elveszhet. Ezek a kockázatok a közvetlen részvénybefektetéseknél is fennállnak. A részvényhez kötött kötelezvény után fizetendő megtérülést egy meghatározott időben az értékelési napon állapítják meg, függetlenül a mögöttes részvény árfolyamának ingadozásától. Nincs garancia arra, hogy a befektetés megtérül vagy hozamot fizet. Fennáll annak kockázata is, hogy a kötelezvény kibocsátója nem fizet. Az Alapok részvényekhez kötött kötelezvényeket bizonyos piacokra, például feltörekvő és kevésbé fejlett piacokra történő bejutás céljából használhatnak, amelyeken a közvetlen befektetések nem lehetségesek. Ez a megközelítés a következő további kockázatokkal járhat: az ilyen eszközök másodlagos piacának hiánya, a mögöttes értékpapírok likviditásának hiánya, és ezen eszközök nehéz értékesíthetősége akkor, amikor a mögöttes piacok zárva tartanak.

15. A tőzsdén kívüli ügyletekkel járó általános kockázatok

A tőzsdén kívüli piacokon forgalmazott eszközök forgalma kisebb lehet, és árfolyamaik is változékonyabbak lehetnek az alapvetően tőzsdén forgalmazott eszközökhöz képest. Előfordulhat, hogy az ilyen eszközök kevésbé likvidek, mint a széles körben forgalmazott értékpapírok. Továbbá, ezen eszközök árfolyamai burkolt kereskedői felárat tartalmazhatnak, amelyet az Alap a vételár részeként fizet meg.

16. A partnerkockázat

A Társaság tranzakciókat brókerekkel, elszámoló házakkal, piaci üzletfelekkel és egyéb ügynökökkel vagy ezeken keresztül bonyolít. A Társaság ki van téve annak a kockázatnak, hogy valamely ügyleti partner nem teljesíti a tranzakcióval kapcsolatos kötelezettségeit fizetésképtelenség, csőd vagy más okok miatt. Az Alapok olyan eszközökbe fektethetnek be, mint a kötelezvények, kötvények vagy részvényutalványok, amelyek teljesítménye olyan piachoz vagy befektetéshez kötött, amellyel szemben az Alap kitettséget szándékozik létrehozni. Ilyen eszközöket egy sor ügyleti partner bocsát ki, és az Alap befektetései révén az általa megteremteni kívánt eszköz-kitettség mellett a kibocsátó partnerkockázatának lesz kitéve. Az Alapok tőzsdén kívüli származékos ügyleteket kizárólag olyan első osztályú pénzintézetekkel köt, amelyeket szakszerűen vezetnek, és amelyek kifejezetten az ilyen ügyletekre szakosodtak. Elvben a partnerkockázat az ilyen, első osztályú pénzintézetekkel kötött származékos ügyletek során nem haladhatja meg az adott Alap eszközértékének a 10%-át akkor, ha az ügyleti partner hitelintézet, egyéb esetekben pedig az 5%-át. Azonban az ügyleti partner nem-teljesítése esetén a tényleges veszteségek ezeket a határértékeket meghaladhatják.


17. Letétkezelői kockázat

Oldal 59

A Társaság eszközeit a Letétkezelő őrzi, és a befektetők kitettek azon kockázatnak, hogy a Letétkezelő nem lesz képes arra vonatkozó kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tenni, hogy a Letétkezelő csődje esetén a Társaság valamennyi eszközét rövid határidőn belül visszatérítse. A Társaság eszközeit a Letétkezelő könyveiben, mint a Társaság tulajdonát tünteti fel. A Letétkezelő által tartott értékpapírokat a Letétkezelő egyéb eszközeitől elkülönítve tartja, amely mérsékli, de nem zárja ki a csőd esetén a vissza-nemtérítés kockázatát. Mindazonáltal, a készpénzre ez az elkülönítés nem vonatkozik, ami csőd esetén növeli a vissza-nem-térítés kockázatát. A Letétkezelő nem saját maga őrzi a Társaság valamennyi eszközét, hanem al-letétkezelői hálózatot használ, amelyek tagjai nem tartoznak a Letétkezelővel azonos vállalatcsoporthoz. A befektetők ugyanolyan mértékben kitettek az al-letétkezlők csődkockázatának, mint a Letétkezelő csődkockázatának. Az Alapok olyan piacokon is befektethetnek, ahol a letétkezelői és/vagy elszámoló rendszerek nem teljes mértékben fejlettek. Az Alap olyan eszközei, amelyekkel ilyen piacokon kereskednek, és amelyeket ilyen al-letétkezelőkre bíztak olyan körülmények között lehetnek kockázatnak kitéve, amelyben a Letétkezelő felelősséget nem vállal.

18. Kisebb vállalatok kockázata

A kisebb vállalatokba befektető Alapok értéke jobban ingadozhat, mint más Alapoké. A kisebb vállatok nagyobb lehetőséget kínálnak a tőke értéknövekedésére, mint a nagyobb vállalatok, azonban bizonyos sajátos kockázatokkal is járhatnak. A nagyobb vállalatoknál nagyobb valószínűséggel rendelkeznek korlátozottabb termékkínálattal vagy szűkebb piacokkal, limitált pénzügyi forrásokkal, illetve nagyobb valószínűséggel függnek kis, kevésbé tapasztalt vezetői csoporttól. A kisebb vállalatok értékpapírjainak likviditása csökkenhet, különösen a piacok gyengülése idején, és rövid távú árfolyam-ingadozást és a kereskedési árfolyamok közötti nagyobb különbségeket produkálhat. Ezekkel a papírokkal a tőzsdén kívüli piacokon vagy regionális tőzsdén is kereskedhetnek, vagy likviditásuk más oknál fogva lehet korlátozott. Következésképpen, a kisebb vállalatokba történő befektetések a kedvezőtlen fejleményekkel szemben sebezhetőbbek lehetnek, mint a nagyobb vállalatokba történő befektetések, és az Alap számára nehézséget jelenthet a kisebb vállalatokban lévő értékpapír pozícióinak kialakítása vagy lezárása az érvényes piaci árfolyamokon. Emellett előfordulhat, hogy a kisebb vállalatokra vonatkozóan kevesebb a nyilvánosan elérhető információ vagy kisebb értékpapírjuk iránti piaci érdeklődés, és hosszabb időt vehet igénybe az, hogy az értékpapírok árfolyamai a kibocsátó jövedelmezőségének vagy eszközeinek valós értékét tükrözzék.

19. Technológiai vállalatok kockázata

A technológiai szektorba történő befektetés nagyobb kockázattal és magasabb volatilitással járhat, mint a több gazdasági szektort lefedő, szélesebb körű értékpapírokba történő befektetések. Azoknak a technológiai vállalatoknak a részvényeit, amelybe az Alap befektethet, valószínűleg befolyásolják a nemzetközi szintű tudományos vagy technológiai fejlesztések, és termékeik vagy szolgáltatásaik hamar elavulhatnak. Továbbá, az ilyen vállalatok egy része olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek kormányzati szabályozás alá esnek és ezért a kormányzati politika változásai kedvezőtlenül befolyásolhatják azokat. Ennek eredményeképp az ilyen Alapok befektetéseinek értéke kedvezőtlen piaci, kutatási vagy szabályozói fordulatok hatására meredeken csökkenhet.

20. Alacsonyabb minősítésű, magas hozamú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kockázata

Az Alapok befektethetnek alacsonyabb minősítésű, magasabb hozamú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, amelyek a magasabb minősítésű értékpapíroknál nagyobb piaci és hitelkockázatoknak vannak kitéve. Általában véve az alacsonyabb minősítésű értékpapírok magasabb hozamokat fizetnek, mint a magasabb minősítésűek, hogy így kárpótolják a befektetőket a magasabb kockázatért. Az ilyen értékpapírok alacsonyabb minősítése azt tükrözi, hogy nagyobb a lehetősége annak, hogy a kibocsátó pénzügyi helyzetének kedvezőtlen változása vagy az emelkedő kamatlábak miatt a kibocsátó esetleg nem lesz képes fizetni az értékpapírok birtokosainak. Ennek megfelelően az ilyen Alapokba történő befektetés magasabb hitelkockázattal jár, mint a magasabb minősítésű, alacsonyabb hozamú értékpapírokba történő befektetések.

Oldal 60


21. Ingatlanvállalatok értékpapírjainak kockázata

Az elsősorban az ingatlanszektorban működő cégek értékpapírjaiba történő befektetés a következő kockázatokkal járhat: az ingatlanok értékének ciklikus jellege; az általános és helyi gazdasági viszonyokkal kapcsolatos kockázatok; túlzott mértékű építkezés és fokozott verseny; az ingatlanadók és a működési költségek növekedése; a demográfiai trendek és a bérbeadásból származó jövedelmek változásai; az övezet besorolási törvények változásai; szerencsétlenségek okozta vagy elkobzási veszteségek; környezetvédelmi kockázatok; a bérleti díjakkal kapcsolatos szabályozási korlátozások; a környék értékének változása, kapcsolt partnerkockázatok; az ingatlanok vonzerejének változása a bérlők szemében; kamatlábak emelkedése és más ingatlan-tőkepiaci hatások. A kamatlábak emelkedése rendszerint növeli a finanszírozáshoz jutás költségeit, ami közvetve vagy közvetlenül csökkentheti az Alap befektetéseinek értékét. Bizonyos időszakokban az ingatlanpiac nem úgy teljesített, mint a részvény- és kötvénypiacok. Mivel az ingatlanpiac gyakran pozitívan illetve negatívan teljesít és a teljesítménye nincs összefüggésben a részvény- illetve kötvénypiacok teljesítményével, ezek a befektetések egyaránt gyakorolhatnak pozitív és negatív hatást is az adott Alap teljesítményére.

22. Jelzáloghoz kapcsolódó, és egyéb eszközökkel biztosított értékpapírok kockázata

A Jelzáloggal biztosított értékpapírok, ideértve a jelzáloggal fedezett értékpapírokat, és egyes szelvény nélküli jelzáloggal fedezett értékpapírokat, jelzáloghitelben való, vagy azzal fedezett részesedést jelent. Az eszközzel fedezett értékpapírok felépítése hasonlít a jelzáloggal fedezett értékpapírokéhoz, azonban jelzáloghitelek, vagy jelzáloghitelekben való érdekeltség helyett a mögöttes eszközök körébe olyan tételek tartozhatnak, mint a gépjárművek, eladás részletfizetésre, vagy törlesztéses hitelszerződések, különböző ingatlan és ingó lízingek valamint hitelkártya megállapodásokból származó követelések. A hagyományos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a lejáratig rögzített kamatot fizetnek, lejáratkor pedig a teljes tőkeösszeg esedékessé válik. Ezzel szemben a jelzáloggal vagy egyéb eszközzel fedezett befektetések jellemzően kamatot is, és részlegesen tőkét is fizetnek. A tőkét önkéntesen, vagy refinanszírozás, vagy ingatlanárverés eredményeképp elő is lehet törleszteni. Előfordulhat, hogy az Alapnak az előtörlesztett befektetésekből származó bevételeit kevésbé vonzó feltételeket és hozamokat kínáló befektetésekbe kell fektetnie. Ennek eredményeképp ezeknek az értékpapíroknak egyéb összehasonlítható lejáratú értékpapírokhoz viszonyítva kevesebb lehetőségük van a tőkefelértékelődésre, noha azok emelkedő kamatlábak idején a piaci értékcsökkenés hasonló kockázatát hordozzák. Mivel az előtörlesztés aránya a kamatlábak növekedésével általában csökken, a kamatlábak emelkedése valószínűleg megnöveli a jelzáloggal és egyéb eszközökkel fedezett értékpapírok futamidejét, és ezért a volatilitását. Továbbá, a (fent ismertetett) kamatlábkockázat mellett a másodlagos jelzálogot tartalmazó jelzáloggal fedezett értékpapírokba történő befektetések (a fent ismertettek szerinti) magasabb fokú hitelkockázatnak, értékelési kockázatnak és likviditási kockázatnak lehetnek kitéve. A futamidő a rögzített kamatozású értékpapír várható élettartamának mérőszáma, amelyet az értékpapír árfolyama kamatláb érzékenységének meghatározására használunk. A rögzített kamatozású értékpapírok lejáratával ellentétben, amely pusztán a végső kifizetés esedékességéig hátralevő időt méri, a futamidő (duráció) azt az időt is figyelembe veszi, amikor egy értékpapírral kapcsolatban várhatóan valamennyi kamat-, és tőkefizetés megtörténik, beleértve azt is, hogy ezeket a kifizetéseket hogyan befolyásolják az előtörlesztések és a kamatlábak változási. Az eszközzel fedezett értékpapírt kibocsátók azon képessége, hogy az értékpapír kamatát a mögöttes eszközben érvényesítésék, korlátozott lehet. Bizonyos jelzáloggal és eszközzel fedezett befektetésekre csak a mögöttes eszközök kifizetéseinek kamat-, vagy tőke részét fizetik. Ezen befektetések hozamai és értékei rendkívül érzékenyek a kamatláb-, és a mögöttes eszközre teljesített tőkefizetés arányárnak változására. A kamatrészek értéke csökkenő kamatlábak esetén csökken, és a mögöttes jelzálogra vagy eszközre teljesített visszafizetési arány (beleértve az előtörlesztést is) növekszik. Előfordulhat, hogy a kamatlábak csökkenése miatt az Alap egy kamatrészbe teljesített befektetésének teljes összegét elveszíti. Ezzel szemben a kamatlábak emelkedésével és a visszafizetési arány csökkenésével a tőkerészek értéke csökken. Továbbá, a kamatrészek és tőkerészek piaca volatilis és korlátozott lehet, ami az Alap számára megnehezítheti azok vételét vagy eladását. Az Alapok befektetésük kitettségét teremthetik meg jelzáloggal- és eszközzel fedezett befektetésekkel szemben, ha a befektetések jövőbeni időpontban, rögzített áron történő adásvételére kötnek megállapodást pénzintézetekkel. Az Alap az ilyen megállapodás lejáratakor leszállíthatja, vagy akár nem szállíthatja le a befektetéseket, azonban ennek ellenére a megállapodás futamideje alatt kitett lesz a mögöttes befektetések értékváltozásainak.


Oldal 61

23. Első nyilvános kibocsátások kockázata

Az Alapok befektethetnek első nyilvános kibocsátásokba, amelyek gyakran kisebb vállalatokba történő befektetést jelentenek. Ilyen értékpapíroknál nem áll rendelkezésre korábbi kereskedési adat, és előfordulhat, hogy az ilyen vállalatokról csak korlátozott időszakokra áll rendelkezésre információ. Az első nyilvános kibocsátásban résztvevő értékpapírok árfolyama nagyobb árfolyam-ingadozást mutathat, mint a már korábban bevezetett értékpapíroké.

24. Az 1933-as Értékpapírtörvény 144A szabálya szerint kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal járó kockázatok

A SEC 144A szabály mentességet nyújt az 1933-as Értékpapírtörvény regisztrációs követelményei alól a korlátozott értékpapírok minősített intézményi vásárlók részére történő eladása esetén. A Befektetők szempontjából ez alacsonyabb adminisztrációs költségeket, következésképp magasabb megtérülést jelenthet. A 144A szabály hatálya alá eső értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek másodlagos piaci terjesztése azonban korlátozott, és csak minősített intézményi vásárlóknak áll rendelkezésére. Ez növelheti az értékpapír-árfolyamok volatilitását és szélsőséges körülmények között csökkentheti a 144A szabály szerinti értékpapír likviditását.

25. Feltörekvő és kevésbé fejlett piacok kockázata

A feltörekvő és kevésbé fejlett piacok értékpapírjaiba történő befektetés a fejlett piacok értékpapírjaiba történő kockázatoktól eltérő, és/vagy nagyobb kockázatokkal járhat. Ezek a kockázatok a következők lehetnek: az értékpapír piacok kisebb piaci kapitalizációja, amelyet a viszonylagos likviditáshiány időszakai sújthatnak; jelentős áringadozás; külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások; és a befektetésből származó jövedelem és tőke lehetséges visszahonosítása. Továbbá, a külföldi befektetők számára előírhatják, hogy az eladásból származó bevételeket regisztrálják, és a jövőbeni gazdasági vagy politikai válságok eredménye árellenőrzés, kényszerített fúziók, kisajátítás vagy elkobzás formájában alkalmazott adófizetési kötelezettség, lefoglalás, államosítás vagy állami monopóliumok létrehozása lehet. Az infláció és az inflációsráták heves ingadozásai egyes feltörekvő és kevésbé fejlett országok gazdaságaira és értékpapírpiacaira negatív hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak. Noha a feltörekvő és kevésbé fejlett piacok értékpapírjai közül – amelyekbe az Alap befektethet – sokat forgalmaznak tőzsdéken, kereskedésük volumene korlátozott lehet, és elszámolásuk a fejlett piacok elszámoló rendszereihez képest kevésbé jól szervezett rendszerekben történhet. Előfordulhat, hogy felügyelő hatóságok nem tudnak a fejlett piacokon érvényes szabványokkal összehasonlítható normákat alkalmazni. Ezért fennállhat annak kockázata, hogy az elszámolás késedelmes lesz, és a rendszerek hibái és hiányosságai, vagy az ügyleti partner adminisztratív műveleteinek hiányosságai miatt az illető Alaphoz tartozó készpénz vagy értékpapírok veszélyben lehetnek. Az ilyen ügyleti partnerek lehet, hogy nem rendelkeznek olyan mértékű vagyonnal vagy pénzügyi forrásokkal, mint a hasonló ügyleti partnerek a fejlett piacokon. Fennállhat annak veszélye is, hogy az Alap által tartott, vagy az Alapra átruházandó értékpapírok tekintetében konkurens követelések keletkeznek, és nem léteznek kompenzációs rendszerek, vagy azok korlátozottak, vagy nem alkalmasak arra, hogy ilyen esetekben kielégítsék az Alap igényeit. Továbbá, a befektetések bizonyos feltörekvő vagy kevésbé fejlett országban, mint Oroszország és Ukrajna, jelenleg az értékpapírok tulajdonlásával és őrzésével kapcsolatban bizonyos fokozott kockázatoknak kitettek. Ezekben az országokban a részvénytulajdont egy vállalat könyveibe vagy irattárosa (aki nem ügynöke, és a Letétkezelő felé felelősséggel nem tartozik) könyveibe tett bejegyzések igazolják. A Letétkezelő vagy bármely helyi partner szervezete vagy egy tényleges központi értéktári rendszer nem őriz a vállalatokban meglevő részvénytulajdont képviselő igazolásokat. Ennek eredményeként és a hatékony állami szabályozás és végrehajtás hiánya miatt, a Társaság csalás, hanyagság vagy puszta tévedés következtében elveszítheti az értékpapírokkal kapcsolatos bejegyzését és tulajdonát. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fokozott letéti kockázattal is járnak, mivel az ilyen értékpapírokat a feltörekvő vagy kevésbé fejlett országokban a piaci gyakorlatnak megfelelően olyan intézmények őrzik, amelyek nem mindig rendelkeznek megfelelő biztosítással lopásból, megsemmisülésből vagy nem-fizetésből eredő veszteségek fedezésére. Figyelembe kell venni, hogy amikor feltörekvő vagy kevésbé fejlett országok, különösen Ukrajna kormányzati hitelviszonyt megtestesítő kötvényeibe történik befektetés, akár az elsődleges, akár a másodlagos piacon, a helyileg érvényes rendelkezések szerint a befektetők kötelesek fenntartani egy készpénzszámlát, közvetlenül az al-letétkezelőnél. Ez az egyenleg az al-letétkezelőnél adósságot testesít meg a Befektetők javára, a Letétkezelő pedig nem felelős ezért az egyenlegért. A feltörekvő piacok értékpapírjaival járó további kockázatok: nagyobb társadalmi, gazdaság és politikai bizonytalanság és instabilitás; lényegesen nagyobb kormányzati beavatkozás a gazdaságba; kisebb mértékű állami felügyelet és szabályozás; nincsenek

Oldal 62


devizafedezési technikák; újonnan szervezett és kisméretű vállalkozások; eltérő könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási normák, amelyek eredményeképp előfordulhat, hogy nem érhetők el a kibocsátókra vonatkozó lényeges információk; és kevésbé fejlett jogrendszerek. Emellett a devizakülföldiek által kapott kamatok és tőkenyereség adózása is eltérő a feltörekvő és kevésbé fejlett piacokon, és egyes esetekben aránylag magas adókulccsal történhet. Az is előfordulhat, hogy az adótörvények és eljárások kevésbé jól meghatározottak, és az ilyen törvények visszamenőleges hatályú adózást is megengedhetnek, így az Alap a jövőben olyan helyi adófizetésre lehet kötelezett, amelyet befektetési tevékenysége végzése és eszközeinek értékelése során nem vett figyelembe.

26. Az értékpapír kölcsönzés és repó ügyletek sajátos kockázatai

Az értékpapír-kölcsönzés illetve repó ügyletek bizonyos kockázatokkal járnak. Nincs biztosíték arra, hogy az Alap eléri azt a célkitűzést, amelynek érdekében a tranzakciót elindították. A repó ügyletek az Alapot olyan kockázatoknak tehetik ki, amelyek hasonlóak az opciós vagy határidős származékos pénzügyi eszközök jelentette kockázatokhoz, melyek kockázatait a jelen Tájékoztató más fejezeteiben már ismertettünk. Ha az ügyleti partner fizetésképtelenné válik, vagy működési nehézségek adódnak, az értékpapírkölcsönök visszafizetése késedelmesen vagy csak részben történik meg, ami korlátozhatja az Alapnak azt a lehetőségét, hogy lezárja ez értékpapírok eladását vagy, hogy eleget tegyen a visszaváltásra vonatkozó kérelmeknek. Az Alap ügyleti partnerrel szembeni kitettségét csökkenti az, hogy a partner elveszti a biztosítékát akkor, ha nem teljesíti az ügyletből fakadó kötelezettségeit. Amennyiben a biztosíték értékpapírok formájában van lekötve, fennáll a kockázata annak, hogy ezek eladása nem hoz elegendő készpénzt ahhoz, hogy az ügyleti partner adósságát az Alap felé rendezni lehessen vagy, hogy az ügyleti partnernek kölcsönzött értékpapírok helyett más értékpapírokat lehessen vásárolni. Ez utóbbi esetben az Alap harmadik fél hitelező ügynöke megtéríti az Alap számára a pótlásként vásárlandó értékpapírok megvételéhez hiányzó összeget, de fennáll annak a kockázata, hogy a kártérítés nem lesz elegendő, vagy más módon megbízhatatlanná válik. Amennyiben az Alap a készpénzbiztosítékot egy vagy több engedélyezett típusú, fent ismertetett befektetésbe újra befekteti, fennáll annak a kockázata, hogy a befektetés kevesebb hozamot termel, mint az a kamat, amelyet az ügyleti partner részére kell megfizetni az adott készpénzes összegre vonatkozóan és, hogy kevesebb hozamot fog termelni, mint a befektetett készpénzes összeg. Fennáll annak a kockázata is, hogy a befektetés likviditása megszűnik, ami korlátozza azt, hogy az Alap visszaszerezhesse a kölcsönadott értékpapírjait, ami pedig korlátozhatja, hogy lezárja az értékpapírok eladását vagy, hogy eleget tegyen a visszaváltásra vonatkozó kérelmeknek.

27. Esetleges érdekütközések

A Vagyonkezelő és a Schroders végrehajthatnak olyan ügyleteket, amelyekben a Vagyonkezelő vagy a Schroders közvetve vagy közvetlenül érdekelt, ami ütközhet a Vagyonkezelőnek a Társasággal szemben fennálló kötelességével. Sem a Vagyonkezelő, sem a Schroders nem vállalja a felelősséget a Társasággal szemben az ilyen vagy bármilyen kapcsolódó ügyletekből származó nyereségért, jutalékért vagy díjazásért, és eltérő rendelkezés hiányában, a Vagyonkezelő díjazása sem fog csökkenni. A Vagyonkezelők biztosítják, hogy ilyen ügyletek végrehajtására olyan feltételek között kerüljön sor, amelyek nem kevésbé kedvezőek a Társaságra nézve, mintha azokat az esetleges érdekütközés fennállása nélkül hajtották volna végre. Ilyen esetleges érdekütközés előfordulhat annak következtében, hogy a Vagyonkezelők vagy a Schroders közvetve vagy közvetlenül befektettek a Társaságba.


Oldal 63

III. Melléklet Az Alapok részletes bemutatása

A Társaság biztosítja a Befektetők számára annak lehetőségét, hogy különböző befektetési célú és kockázati szintű befektetési portfóliók között választhassanak. Az egyes Alapok sajátos befektetési céljai és politikái a következőképpen értendők: (A)

Ha egy Alap neve egy adott deviza- vagy értékpapír típusra, országra, térségre vagy ágazatra utal, teljes vagyonának legalább kétharmad részét (ide nem érteve azokat a likvid eszközöket, amelyek nem szolgálnak pénzügyi származékos eszközök fedezetéül) ilyen devizának, értékpapírnak, országnak, térségnek vagy ágazatnak megfelelő befektetésekben helyezi el közvetlenül, vagy származékos pénzügyi eszközökön keresztül.

(B)

Ha egy Alap befektetési politikájának leírásában az szerepel, hogy az Alap “elsősorban” egy adott devizába vagy értékpapírba, vagy egy adott országban, térségben vagy ágazatban fektet be, akkor az ilyen Alap a következőképpen fektet be: (1)

(i) Részvényalap esetén teljes vagyonának legalább kétharmad részét (ide nem érteve azokat a likvid eszközöket, amelyek nem szolgálnak pénzügyi származékos eszközök fedezetéül) ilyen devizának, értékpapírnak, országnak, térségnek vagy ágazatnak megfelelő, részvénybe vagy részvényjellegű befektetésekben helyezi el, ideértve a részvényekkel kapcsolatos származékos pénzügyi eszközöket és strukturált pénzügyi eszközöket, valamint

(2)

(ii) Kötvényalap esetén teljes vagyona legalább kétharmad részét (ide nem érteve azokat a likvid eszközöket, amelyek nem szolgálnak származékos pénzügyi eszközök fedezetéül) ilyen devizának, értékpapírnak, országnak, térségnek vagy ágazatnak megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban, vagy olyan kockázati elemekben, amelyek elválaszthatatlanok a hitelt megtestesítő értékpapíroktól, beleértve az ezekhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközöket is, míg a fennmaradó egyharmad rész a Vagyonkezelő belátása szerint fektethető be, feltéve, hogy a teljes vagyon (ide nem érteve azokat a likvid eszközöket, amelyek nem szolgálnak származékos pénzügyi eszközök fedezetéül) legfeljebb 10%-át helyezik el részvényekben és legfeljebb 25%-át átváltható kötvényekben.

A fent említett szövegkörnyezetben a „likvid eszközök” kifejezés alatt a banki követel egyenlegeket és a tizenkét hónapnál rövidebb lejáratú pénzpiaci eszközöket kell érteni. (C)

Az Alap teljes eszközállományának fennmaradó egyharmada (ide nem érteve azokat a likvid eszközöket, amelyek nem szolgálnak származékos pénzügyi eszközök fedezetéül) befektethető más devizákba, értékpapírokba, országokba, régiókba vagy iparágakba.

(D)

Ha egy Alap befektetési politikájának leírása egy adott ország vagy térség vállalataiba történő befektetésekhez kapcsolódik, ez (további részletes meghatározás hiányában) ilyen országban vagy térségben bejegyzett, ottani székhelyű vagy fő üzleti tevékenységüket ott folytató vállalatokba történő befektetésekre vonatkozik.

(E)

A „Stílus részvényalapok” elnevezésű Alapok kategóriája olyan Alapokból áll, amelyek részvényekbe fektetnek attól függően, hogy azok „növekedési jellegű” vagy „érték alapú” részvényeknek számítanak. A növekedési jellegű részvények olyan vállalatok részvényei, amelyek nyeresége várhatóan gyorsabban növekszik, mint a piaci átlag, rendszerint azért, mert magas növekedési ütemű ágazatokban működnek. Az értékalapú részvények viszont az őket kibocsátó vállalatok nyereségéhez vagy vagyonához viszonyítva olcsók. Ez gyakran azért van így, mert ezek érett vagy stagnáló ágazatban működnek, vagy mert a vállalat visszaesést szenvedett el. Az értékkereső befektetők igyekeznek ezeket a részvényeket olyankor vásárolni, amikor úgy vélik, hogy árfolyamuk túl alacsony szintet ért el.

(F)

Ha egy Alap nevében az „Alpha” szó szerepel, ez arra utal, hogy az ilyen típusú Alap vonatkozásában a Vagyonkezelő aktív alapkezelési stratégiát követ, agresszíven pozícionálva a portfóliót az uralkodó piaci viszonyoknak megfelelően. Ez történhet valamely konkrét ágazat, téma vagy jelleg alapján, illetve bizonyos számú kiválasztott részvény alapján, amelyek a Vagyonkezelő véleménye alapján rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy a piacra jellemzőnél magasabb hozamot produkáljanak.

Oldal 64


(G)

A „Kvantitatív részvényalapok” elnevezésű Alapok kezelése alulról felfelé építkező megközelítéssel történik. Az egy adott országra, ágazatra vagy részvényre vonatkozóan felülsúlyozott vagy alulsúlyozott pozíciókat az ilyen országokkal, ágazatokkal és részvényekkel kapcsolatban alkalmazott elemzési eljárások segítségével határozzák meg.

(H)

Az „Abszolút hozamú alapok” kategóriájába tartozó Alapok kezelésénél a cél pozitív (azaz nullánál nagyobb) hozam elérése egy 12 hónapot meg nem haladó időszak során. A Vagyonkezelő gyengülő piacokon (vagy a piacok esésére számítva) is igyekezni fog pozitív hozamot elérni vagy a különböző hozamforrások fedezet nélküli eladása útján (fedezett alapon) és/vagy a vagyon készpénzbe vagy készpénzzel egyenértékű eszközökbe való átmozgatása útján. Nincs garancia ennek a célkitűzésnek az elérésére.

(I)

Olyan Alapok vonatkozásában, amelyek céljaik és politikáik szerint kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és nemzetközi vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekbe és egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokba fektetnek be, előfordulhat, hogy a Társaság határidős deviza-kötéseket alkalmaz befektetési devizái fedezésére, és ugyanakkor kitettséget hoz létre helyi rövid lejáratú piacokon, amennyiben úgy tűnik, hogy ez szolgálja leginkább az illető Alap és a Befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit, az érintett országok helyi piaci viszonyainak tükrében, a volatilitás és az ügyleti partner kockázatának korlátozása és a likviditás növelése érdekében.

(J)

A francia Plan d’Epargne en Actions (PEA) követelményeinek való megfelelőség érdekében a EURO Equity, EURO Active Value és EURO Dynamic Growth Alapok eszközeik legalább 75%-át olyan vállalatok részvényeibe fektetik, amelyek központja az Európai Unióban található.

(K)

A Vagyonkezelők befektethetnek közvetlenül olyan orosz értékpapírokba, amelyekkel az Orosz Értéktőzsdén (RTS Tőzsde) és a MICEX-en, a Moszkvai Bankközi Devizapiacon kereskednek. Az ezen piacokon történő kereskedéssel járó kockázatra vonatkozó részletes információk a II. sz. Mellékletben találhatók. Az orosz piaccal kapcsolatos további kitettség elérhető Amerikai Letéti Jegyekbe (ADRokba) és Globális Letéti Jegyekbe (GDR-okba) történő befektetéssel is.

Az alábbiakban leírt befektetési célok és politikák kötelező érvényűek az egyes Alapok Vagyonkezelőire nézve, bár a befektetési célkitűzés elérése nem garantálható. Azok az Alapok, amelyek nevét csillaggal (*) jelöltük meg, a jelen Tájékoztató kibocsátásának idején nem jegyezhetők. Az ilyen Alapok kibocsátására a Vagyonkezelők belátása szerint kerül sor, ilyen esetben a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki. Eltérő rendelkezés hiányában valamennyi Alapból A, A1, B, B1, C, D, I és J osztályú Befektetési jegyek is jegyezhetők. Átmeneti korlátozásként az EURO Equity Secure 2010 alapból csak “P” osztályú Befektetési jegyek jegyezhetők. Ezen Befektetési jegy osztályok, ahol elérhetők, az Igazgatók belátása alapján különböző devizanemekben is jegyezhetők (mindegyik “Referencia Deviza”). Amennyiben egy Befektetési jegy osztály az Alapdevizától eltérő devizában jegyezhető, azt jelezni fogjuk. Azon Alapokra és devizanemekre vonatkozóan, amelyekben a Befektetési jegy osztályok jegyezhetők és fedezhetők az Alapkezelőtől információ kérhető . Ilyen további Befektetési jegy osztályok vonatkozásában az Alapkezelő fedezeti ügyleteket köthet az ilyen Befektetési jegy osztályokba tartozó Befektetési jegyekre az Alapdeviza, vagy az illető Alap mögöttes eszközeinek devizanemei vonatkozásában. Amennyiben erre sor kerül, az ilyen fedezeti ügyletek hatásai tükröződni fognak a Nettó Eszközértékben, és következésképp az ilyen további Befektetési jegy osztály teljesítményében is. Hasonlóképpen, az ilyen fedezeti ügyletekből eredő bármely költség azt a Befektetési jegy osztályt fogja terhelni, amellyel kapcsolatban az felmerült. Megjegyzendő, hogy e fedezeti ügyletekre sor kerülhet akár csökken, akár nő a Referencia Deviza értéke az adott Alap devizájához képest, ezért ha ilyen fedezeti ügyletre kerül sor, az jelentős mértékű védelmet nyújthat a Befektetők számára az Alap devizájának a Referencia Devizához viszonyított értékcsökkenésével szemben, ugyanakkor megakadályozhatja, hogy a Befektetők az Alapdeviza értéknövekedéséből hasznot húzzanak.


Oldal 65

Ezen kívül a Vagyonkezelő fedezeti ügyleteket köthet az Alapdevizára azon devizákkal szemben, amelyekben az Alap mögöttes eszközeit jegyzik, vagy amelyekben valamely célalap mögött álló fedezetlen eszközöket jegyzik. Nincs biztosíték arra, hogy az alkalmazott devizafedezeti ügylet teljesen kiküszöböli a Referencia Devizával szembeni devizakitettséget. A különböző Alapok sajátos befektetési céljai és politikái a következők:

Oldal 66


1. Tematikus részvényalapok

1. Tematikus részvényalapok

A tipikus Befektető profilja:

A Tematikus részvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a részvényekbe történő befektetés által kínált növekedési potenciált kívánják kiaknázni hosszú távon.

Pénzügyi származékos eszközök használata

Minden egyes Tematikus részvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközöket például piaci kitettség megteremtésére lehet felhasználni részvényhez, devizához, volatilitáshoz vagy indexhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökön keresztül, és ezek többek között tőzsdén kívül és/ vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, különbözeti kontraktusok, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációja lehetnek.

Az Alap kockázati profilja és különleges kockázati megfontolások

Ezek az Alapok közepes kockázatú eszközök. Különösen a származékos pénzügyi eszközök befektetési célú felhasználása növelheti a Befektetési jegyek árfolyamának volatilitását, ami a Befektetőnek nagyobb veszteségeket okozhat. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Australian Equity *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban japán cégek részvényeibe és részvényjellegű értékpapírjaiba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management Australia Limited

Alapdeviza:

AUD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban az Európai Monetáris Unió tagországaiban működő vállalatok részvényeibe történő befektetésen keresztül.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management Limited

Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Large Cap

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban magas kapitalizációjú európai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A magas kapitalizációjú vállalatok olyan vállalatok, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az európai piac felső 80%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban vállalati részvényekbe történő befektetéssel világszerte.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Italian Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban olasz vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR * A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.


Oldal 67

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Japanese Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban japán vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management (Japan) Limited

Alapdeviza:

JPY

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Japanese Large Cap

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban magas kapitalizációjú japán vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A magas kapitalizációjú vállalatok olyan vállalatok, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján a japán piac felső 90%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

JPY

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Pacific Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban a csendes-óceáni térség vállalatainak (Japán kivételével) részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management (Singapore) Limited

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Swiss Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban svájci vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management (Switzerland) AG

Alapdeviza:

CHF

Alap neve:

Schroder International Selection Fund UK Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban az Egyesült Királyságbeli vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

GBP

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US All Cap

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban USA vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott értékpapírokból álló portfólióba fektet be, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja. A portfólióban tartható értékpapírokra vonatkozóan nincsenek kapitalizációs korlátozások.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management North America Inc.

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US Large Cap

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban magas kapitalizációjú amerikai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A magas kapitalizációjú vállalatok olyan vállalatok, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az amerikai piac felső 85%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Oldal 68


2. Specialista részvényalapok

2. Specialista részvényalapok


A Specialista részvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik számára fontosabb a hosszú távú hozamok maximalizálása, mint a lehetséges rövid távú veszteségek minimalizálása.


Minden egyes Specialista részvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközöket például piaci kitettség megteremtésére lehet felhasználni részvényhez, devizához, volatilitáshoz vagy indexhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökön keresztül, és ezek többek között tőzsdén kívül és/ vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, különbözeti kontraktusok, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációja lehetnek.


Ezek az Alapok magasabb kockázatú befektetési eszközök. Különösen a származékos pénzügyi eszközök befektetési célú felhasználása növelheti a Befektetési jegyek árfolyamának volatilitását, ami a Befektetőnek nagyobb veszteségeket okozhat. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Equity Yield

Befektetési cél:

Teljes hozam biztosítása elsősorban vonzó hozamokat és fenntartható osztalékfizetést kínáló ázsiai vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Smaller Companies

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb méretű, ázsiai (Japán kivételével) vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb méretű vállalatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az ázsiai (Japán kivételével) piac alsó 30%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asia Pacific Property Securities

Befektetési cél:

Teljes hozam biztosítása ázsiai-csendes-óceáni térség ingatlanvállalatainak részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel, Japánt és Ausztrálázsiát is beleértve.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management (Hong Kong) Limited

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Total Return

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban ázsiai-csendes-óceáni cégek részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba való befektetéssel. Az Alap célja továbbá a befektetett tőkeösszeg bizonyos fokú megőrzése a származékos pénzügyi eszközök taktikai alkalmazásával.

Befektetési politika:

Az Alap vásárolhat vagy eladhat határidős részvényindex ügyleteket, és vásárolhat vagy eladhat indexekre vagy egyedi részvényekre vonatkozó index opciókat. Részvényindexekre vagy egyedi részvényekre vonatkozó kitettség kialakítása érdekében az Alap köthet különbözeti kontraktusokra vonatkozó ügyleteket is, ilyenkor a mögöttes eszközök leszállítására nem kerül sor és az elszámolás készpénzben történik.


Oldal 69

Különleges kockázati megfontolások:

A származékos pénzügyi eszközökbe való befektetés kockázatairól részletes információ a II. Mellékletben található. A származékos pénzügyi eszközök használatának általános célja továbbá az Alap volatilitásának csökkentése, arra azonban nincs garancia, hogy ezt sikerül is elérni.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Brazilian Equity *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban brazil vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:

Schroder Investment Management Brasil DTVM S.A.

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína)

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban brazil, orosz, indiai és kínai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund China Opportunities

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban a Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező, és/vagy ott jegyzett, vagy a Kínai Népköztársasággal szemben jelentős üzleti kitettséggel rendelkező vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel .

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Asia

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban Ázsia feltörekvő gazdaságaiban működő vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Europe

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsődlegesen közép- és kelet-európai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel, beleértve a volt Szovjetunió piacait és a földközi-tengeri térség feltörekvő piacait. A portfólió korlátozott mértékben törekedhet kitettségre az észak-afrikai és közel-keleti piacokon is.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

* A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.

Oldal 70


Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Markets

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban feltörekvő piacokon működő vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Markets Commodity Equity *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban nyersanyaghoz kapcsolódó feltörekvő piacokbeli vállalatok által kibocsátott értékpapírokba történő befektetés útján világszerte.

További információk:

A nyersanyaghoz kapcsolódó feltörekvő piaci vállalatok azok a vállalatok, amelyek a vásárlás idején szerepelnek az MSCI Emerging Markets Energy indexben, MSCI Emerging Markets Materials indexben vagy a mezőgazdaságban működő, vagy egyéb nyersanyaggal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó feltörekvő piaci vállalatok.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Dividend Maximiser

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése elsősorban európai vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel. Az Alap további jövedelem termelés érdekében válogatott opciós ügyletekben is részt vesz, az alább részletesen kifejtettek szerint. Az Alap hozamának fokozása érdekében a Vagyonkezelő az Alapban tartott egyedi értékpapírokra válogatott rövid távú vételi opciókat értékesít, hogy extra jövedelmet termeljen azáltal, hogy ténylegesen megállapodik azokban a cél "küszöbárakban", amelyeken adott értékpapírokat a jövőben értékesíteni fogják. A Vagyonkezelő a jövőben megvásárolandó értékpapírokra vonatkozó eladási opciókat is értékesíthet az aktuális piaci szint alatt előre meghatározott célárfolyamokon.


Az Alap befektetési céljának megvalósításához szükséges mértékben származékos pénzügyi eszközöket is felhasznál. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Equity Yield

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsősorban vonzó hozamokat és fenntartható osztalékfizetést kínáló európai vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Smaller Companies

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kis méretű európai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb méretű európai vállalatok alatt olyan vállalkozások értendők, amelyek a vásárlás idején a piaci kapitalizáció alapján az egyes európai piacok alsó 30%át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR * A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.


Oldal 71

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Special Situations

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése európai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Ennek érdekében az Vagyonkezelő olyan különleges helyzetű értékpapírokból álló válogatott portfólióba fektet be, melyekkel kapcsolatban a Vagyonkezelő megítélése szerint az illető vállalat értékelése nem tükrözi teljes mértékben annak jövőbeni kilátásait.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Frontier Markets Equity *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban a határpiacok cégeinek részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel.

További információk:

A határzóna piacok az MSCI Frontier Markets Indexben, vagy bármely más elismert határzóna piacokra vonatkozó pénzügyi indexben szereplő országok.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Climate Change Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban olyan nemzetközi kibocsátók részvényeibe történő befektetéssel, amelyek a globális éghajlatváltozás hatásának enyhítésére vagy korlátozására tett erőfeszítésekből profitálnak.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Demographics & Wealth Dynamics *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban olyan nemzetközi kibocsátók részvényeibe vagy részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel, amelyek a demográfiai trendek, például az idősödő népesség, vagy az új fogyasztói és ipari trendek globális gazdaságra és globális vállalatokra gyakorolt pozitív hatásának előnyeit élvezik.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Dividend Maximiser

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése elsősorban vállalati részvényekbe és részvényhez kapcsolódó értékpapírokba történő befektetéssel világszerte. Az Alap további jövedelem termelés érdekében válogatott opciós ügyletekben is részt vesz, az alább részletesen kifejtettek szerint. Az Alap hozamának fokozása érdekében a Vagyonkezelő az Alapban tartott egyedi értékpapírokra válogatott rövid távú vételi opciókat értékesít, hogy extra jövedelmet termeljen azáltal, hogy ténylegesen megállapodik azokban a cél "küszöbárakban", amelyeken adott értékpapírokat a jövőben értékesíteni fogják. A Vagyonkezelő a jövőben megvásárolandó értékpapírokra vonatkozó eladási opciókat is értékesíthet az aktuális piaci szint alatt előre meghatározott célárfolyamokon.


Az Alap befektetési céljának megvalósításához szükséges mértékben származékos pénzügyi eszközöket is felhasznál. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD * A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.

Oldal 72


Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Emerging Market Opportunities

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban világszerte feltörekvő piacok részvényeibe és rögzített kamatozású értékpapírjaiba történő befektetéssel, korlátozás nélkül ideértve az MSCI Emerging Markets Index és a JP Morgan EMBI Global Diversified Index összetevőit.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Energy

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban az energia szektorban aktív vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Equity Yield

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsősorban vonzó hozamokat és fenntartható osztalékfizetést kínáló vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel világszerte.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Property Securities

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsődlegesen ingatlanvállalatok részvényeibe és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetéssel világszerte.

Vagyonkezelő:

European Investors Inc.

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Resources Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban olyan vállalatok részvényeivel és részvényekhez kapcsolódó értékpapírjaival szembeni kitettség megteremtésével, amelyek a tőzsdecikkek, természeti erőforrások és kapcsolódó tevékenységek területén aktívak világszerte.


A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő eszközök széles skáláját felhasználhatja, beleértve az UCITS és egyéb UCI-ket, származékos pénzügyi eszközöket, és warrantokat. A Vagyonkezelő hitelintézeti betétekbe és pénzpiaci eszközökbe is befektethet.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Small Cap Energy

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban másodrangú, energetikai és energiával kapcsolatos vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel világszerte.


A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott értékpapírokból álló portfólióval szembeni kitettséget teremt meg, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja. A Vagyonkezelő eszközök széles skáláját felhasználhatja, beleértve az UCITS és egyéb UCI-ket, a származékos pénzügyi eszközöket és warrantokat. A Vagyonkezelő hitelintézeti betétekbe és pénzpiaci eszközökbe is befektethet.


Oldal 73

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Smaller Companies

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb méretű vállalatok részvényeibe történő befektetéssel világszerte. Kisebb méretű vállalatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az egyes piacok alsó 30%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Greater China

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban a Kínai Népköztársaság, Hong Kong és Tajvan vállalatainak részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Hong Kong Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban hongkongi vállalatok részvényeibe történő befektetés útján.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

HKD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Indian Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban indiai vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Japanese Smaller Companies

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb méretű japán vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb japán vállatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján a japán piac alsó 30%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

JPY

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Korean Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés biztosítása elsősorban koreai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Oldal 74


Alap neve:

Schroder International Selection Fund Latin American

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban latin-amerikai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Middle East

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban közel-keleti vállalatok részvényeibe történő befektetéssel, beleértve a földközi-tengeri feltörekvő piacokat is. A portfólió továbbá korlátozott mértékben törekedhet kitettségre az észak-afrikai piacokon is.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Swiss Equity Opportunities

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban svájci vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott részvényekből álló portfólióba fektet be, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

CHF

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Swiss Small & Mid Cap Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb és közepes méretű svájci vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb és közepes méretű svájci vállalatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján a svájci piac alsó 30%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

CHF

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Taiwanese Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban tajvani vállalatok részvényeibe történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US Small & Mid-Cap Equity

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb és közepes méretű amerikai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb és közepes méretű amerikai vállalatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az amerikai piac alsó 40%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


Oldal 75

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US Smaller Companies

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban kisebb méretű amerikai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. Kisebb amerikai vállalatok alatt olyan vállalkozások értendők, amelyek a vásárlás idején a piaci kapitalizáció alapján az amerikai piac alsó 30%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Oldal 76


3. Stílus részvényalapok

3. Stílus részvényalapok


A Stílus részvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik számára fontosabb a hosszú távú hozamok maximalizálása, mint a lehetséges rövid távú veszteségek minimalizálása.


Minden egyes Stílus részvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközöket például piaci kitettség megteremtésére lehet felhasználni részvényhez, devizához, volatilitáshoz vagy indexhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökön keresztül, és ezek többek között tőzsdén kívül és/ vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, különbözeti kontraktusok, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációja lehetnek.



Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Active Value

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése aktív befektetéssel elsősorban az EMU tagországokban működő vállalatok euróban jegyzett részvényeiből álló értékkereső portfóliójába.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Dynamic Growth

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban az Európai Monetáris Unió tagállamaiban működő vállalatok euróban jegyzett részvényeinek növekedés jellegű portfoliójába történő dinamikus befektetésen keresztül.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Small & Mid-Cap Value *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban európai kisebb és közepes vállalatok részvényeiből álló, értékkereső portfolióba történő aktív befektetéssel. Kisebb és közepes méretű európai vállalatok alatt olyan vállalatok értendők, amelyek a vásárlás idején piaci kapitalizáció alapján az európai piac alsó 40%-át alkotják.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Üzletkötési nap:

A jelen Kibocsátási Tájékoztató "Fogalom meghatározások" részében foglalt a Kereskedési nap meghatározásától eltérően ennek az Alapnak a Kereskedési napja minden szerda (vagy az azt következő Munkanap, amennyiben a szerda nem munkanap), valamint a hónap utolsó Munkanapja.



Oldal 77

4. Alpha részvényalapok

4. Alpha részvényalapok


Az Alpha részvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik számára fontosabb a hosszú távú hozamok maximalizálása, mint a lehetséges rövid távú veszteségek minimalizálása.


Minden egyes Alpha részvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközöket például piaci kitettség megteremtésére lehet felhasználni részvényhez, devizához, volatilitáshoz vagy indexhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökön keresztül, és ezek többek között tőzsdén kívül és/ vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, különbözeti kontraktusok, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációja lehetnek.



Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Equity Alpha

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban európai vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott értékpapírokból álló portfólióba fektet be, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Equity Alpha

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban vállalati részvényekbe történő befektetéssel világszerte. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott értékpapírokból álló portfólióba fektet be, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Japanese Equity Alpha

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban japán vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan válogatott értékpapírokból álló portfólióba fektet be, amely véleménye szerint a legjobb jövőbeni növekedési lehetőséget kínálja.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

JPY

Oldal 78


5. Kvantitatív részvényalapok

5. Kvantitatív részvényalapok


A Kvantitatív részvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a részvényekbe történő befektetés által kínált növekedési potenciált kívánják kiaknázni hosszú távon.


Minden egyes Kvantitatív részvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközöket például piaci kitettség megteremtésére lehet felhasználni részvényhez, devizához, volatilitáshoz vagy indexhez kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökön keresztül, és ezek többek között tőzsdén kívül és/ vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, különbözeti kontraktusok, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációja lehetnek.


Ezek az Alapok közepes kockázatútól magas kockázatúig terjedő eszközök. Különösen a származékos pénzügyi eszközök befektetési célú felhasználása növelheti a Befektetési jegyek árfolyamának volatilitását, ami a Befektetőnek nagyobb veszteségeket okozhat. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund QEP Global Core

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban vállalati részvényekbe történő befektetéssel világszerte. A kitűzött cél eléréséhez a Vagyonkezelő analitikus technikák alkalmazásával kiválasztott értékpapírokból álló, erőteljesen diverzifikált portfolióba fektet be.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Befektetési jegy osztályok:

csak C és I osztályok

Alap neve:

Schroder International Selection Fund QEP Global Active Value

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése aktív befektetéssel elsősorban nemzetközi cégek részvényeiből és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiból álló diverzifikált értékkereső portfólióba.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund QEP Global Dynamic Blend *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban vállalati részvényekbe és részvényhez kapcsolódó értékpapírokba történő befektetéssel világszerte.


A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő olyan analitikus technikák felhasználásával kiválasztott értékpapírokból álló, erőteljesen diverzifikált portfolióba fektet be, amelyek célja az értékkereső és minőségre törekvő vállalatok közötti optimális felosztás elérése.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD



Oldal 79

Alap neve:

Schroder International Selection Fund QEP Global Quality

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsősorban kiváló minőségű pénzügyi jellemzőkkel rendelkező vállalatok részvényeibe és részvényhez kapcsolódó értékpapírjaiba történő befektetéssel világszerte. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő minőségi szűrést, beleértve az olyan tényezőket, mint az alacsony tőkeáttétel és stabil nyereségesség, alkalmazó analitikus technikák felhasználásával kiválasztott értékpapírokból álló, erőteljesen diverzifikált portfolióba fektet be.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund QEP US Core

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban USA vállalatok részvényeibe történő befektetéssel. A kitűzött cél eléréséhez a Vagyonkezelő analitikus technikák alkalmazásával kiválasztott értékpapírokból álló, erőteljesen diverzifikált portfolióba fektet be.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


csak C és I osztályok

Oldal 80


6. Eszközallokációs alapok

6. Eszközallokációs alapok


Az Eszközallokációs alapok olyan Befektetők számára lehetnek alkalmasak, akik eszközök és piacok diverzifikált portfóliójába történő befektetés által kínált növekedési potenciált kívánják hosszú távon kiaknázni.


Minden egyes Eszközallokációs alap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközök például hosszú és fedezett rövid pozíciókon keresztül olyan eszköz osztályokkal szembeni további kitettség létrehozására is felhasználhatók, mint - korlátozás nélkül - a részvények, rögzített kamatozású értékpapírok, hitelek, devizák valamint ingatlanok és áruindexek. További jövedelem termelésére használhatók inflációhoz vagy volatilitáshoz kötött származékos pénzügyi eszközök révén. A származékos pénzügyi eszközök szintetikus eszközök létrehozására is használhatók. A származékos pénzügyi eszközök lehetnek többek között tőzsdén kívül és/vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, warrantok, swapok és/ vagy ezek kombinációi.


Ezek az Alapok közepes kockázatútól magas kockázatúig terjedő eszközök. Különösen a származékos pénzügyi eszközök befektetési célú felhasználása növelheti a befektetési jegy árfolyamának volatilitását és megnövekedett partnerkockázattal járhat, ami a Befektető számára magasabb veszteségeket eredményezhet. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Allocation

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban az európai részvénypiac és kötvénypiac közötti allokáció révén, melynek összetételét időről időre a változó piaci feltételek alapján módosítják.


A kitűzött cél elérése érdekében az Alap hitelintézeti betétjeibe, pénzpiaci eszközökbe, átváltható kötvényekbe, részvényekbe és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektet be közvetlenül vagy közvetve UCITS és egyéb UCI-k, strukturált pénzügyi eszközök vagy származékos pénzügyi eszközök igénybevételével, mint például a részvényindexekre valamint rögzített kamatozású értékpapírokra kötött tőzsdei határidős ügyletek.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Allocation *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés elérése elsősorban a részvénypiac és kötvénypiac közötti allokáció révén világszerte, melynek összetételét időről időre a változó piaci feltételek alapján módosítják.


A kitűzött cél elérése érdekében az Alap hitelintézeti betétjeibe, pénzpiaci eszközökbe, átváltható kötvényekbe, részvényekbe és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektet be közvetlenül vagy közvetve UCITS és egyéb UCI-k, strukturált pénzügyi eszközök vagy származékos pénzügyi eszközök igénybevételével, mint például a részvényindexekre valamint rögzített kamatozású értékpapírokra kötött tőzsdei határidős ügyletek.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD



Oldal 81

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Tactical Asset Allocation

Befektetési cél:

A piaci ciklus alatt termelődő készpénz feletti pozitív hozam elérése diverzifikált eszközökbe és piacokba történő aktív befektetés révén világszerte.


A kitűzött cél elérése érdekében az Alap az országok, devizák és eszközosztályok (beleértve az olyan alternatív eszközosztályokat, mint az ingatlan, nemesfém és tőzsdeáruk) közötti relatív értékkülönbözetek megragadására kialakított globális taktikai eszközkezelési stratégiát alkalmaz, amely tartalmazhat szintetikus hosszú és rövid pozíciókat egyaránt. Az Alap kezelése úgy történik, hogy annak kitettsége a hosszú és rövid pozíciók közötti maradék nettó kitettséggel kiegyenlített legyen. Az Alap értékpapír portfóliója kellően likvid lesz, hogy abból mindenkor fedezni tudja az Alap hosszú és rövid származékos pozícióiból eredő kötelezettségeit. Az Alap befektethet átruházható értékpapírokba, származékos pénzügyi eszközökbe, strukturált termékekbe, UCITS-be és egyéb UCI-kbe, betétekbe valamint pénzpiaci eszközökbe.

Teljes kockázati kitettség:

Az Alap a teljes kockázati kitettségének mérésére a kockáztatott érték-módszert (VaR) alkalmazza.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Oldal 82


7. Abszolút hozamú alapok

7. Abszolút hozamú alapok


Az Abszolút hozamú alapok olyan Befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a részvényekbe és/vagy kötvényekbe történő befektetés által kínált növekedési potenciált kívánják kiaknázni hosszú távon.


Minden egyes Abszolút hozamú alap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközök használhatók például további jövedelem termelésére hitelkockázati kitettségből a hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapok segítségével történő védelem vásárlásával vagy értékesítésével, az Alap futamidejének igazítására a származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kamat taktikai alkalmazása révén, további jövedelem termelésére inflációhoz vagy volatilitáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel, vagy a devizakitettség növelésére devizához kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel. A származékos pénzügyi eszközök szintetikus eszközök létrehozására is használhatók. A származékos pénzügyi eszközök lehetnek többek között tőzsdén kívül és/vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációi.


Ezek az Alapok alacsonytól közepes kockázatú eszközök, kivéve, ha az Alap saját befektetési politikája másként rendelkezik. Különösen a származékos pénzügyi eszközök befektetési célú felhasználása növelheti a Befektetési jegyek árfolyamának volatilitását, ami a Befektetőnek nagyobb veszteségeket okozhat. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Bond (2010. augusztus 1-jétől az Alap neve a következőre változik: Schroder International Selection Fund Asian Bond Absolute Return)

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban ázsiai (Japán kivételével) kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel. (2010. augusztus 1-jétől a Befektetési cél a következő szerint változik: Tőkenövekedésből származó abszolút hozam és jövedelem elérése elsősorban ázsiai (Japán kivételével) kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.)

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Europe Debt Absolute Return

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó abszolút hozam és jövedelem elérése elsősorban az európai feltörekvő piacokhoz tartozó kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR


Oldal 83

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Emerging Markets Debt Absolute Return

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó abszolút hozam és jövedelem elérése elsősorban a feltörekvő piacokon működő kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Credit Absolute Return *

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó abszolút pozitív hozam és jövedelem elérése 12 hónapos időszak alatt elsősorban kötvényekből, rögzített és változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból, hitelintézeti betétekből és pénzpiaci eszközökből álló portfólióba történő befektetés révén.


Az Alap befektetési minősítésű vállalati kötvényekbe, vállalati bóvli vagy nem minősített kötvényekbe, változó kamatozású kötelezvényekbe, prompt piaci és pénzpiaci eszközökbe, másodrangú követelésekbe, átváltható kötvényekbe, elsőbbségi részvényekbe, eszközfedezetű értékpapírokba és jelzálogfedezetű értékpapírokba fektethet be. Az eszköz- és jelzálogfedezetű értékpapírok aránya nem haladhatja meg az Alap nettó eszközeinek 20%-át. A kitűzött cél elérése érdekében a Vagyonkezelő különböző stratégiákat alkalmaz. Ezek a stratégiák a következőket foglalják magukban: rotációs stratégiák, részvényválogatási stratégiák és származékos stratégiák. - Rotációs stratégiák – például, amikor a Vagyonkezelő a hitelkockázatos értékpapírokban lévő befektetéseket teljes mértékben készpénzbe, pénzpiaci eszközökbe és szuverén eszközökbe fekteti be, ha besszhangulatú piaci környezet várható. Ellenben amikor a Vagyonkezelő a kockázatos eszközök számára pozitív piaci környezetet vár, akkor a Vagyonkezelő teljes mértékben hitelbe és hitelhez kapcsolódó értékpapírokba fektethet be, amelyek lehetnek minősítettek, vagy sem, vagy minősítésük a befektetési minősítésnél rosszabb is lehet. - Részvényválogatási stratégiák – például, amikor a Vagyonkezelő olyan vállalatokba keres befektetési lehetőséget, amelyek alulértékeltnek tűnnek és jövedelem-termelési vagy tőkenövekedési lehetőséget kínálnak. - Származékos stratégiák – a Vagyonkezelő, például, rövid kockázati pozíciókat nyithat hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapokban (credit default swap (CDS)), amikor a Vagyonkezelő a kockázatos eszközök számára negatív piaci környezetet vár, és ellentétes pozíciókat nyithat akkor, ha a kockázatos eszközök számára pozitív piaci környezetet vár. Ebben az összefüggésben az Alap fedezetvásárlóként fedezi bizonyos kibocsátók által jelentett kockázatot, vagy fedezeteladóként fedezeteladóként értékesíthet is a fedezett eszközeiből, hogy meghatározott hitelekkel szemben kitettséget szerezzen, vagy vásárolhat fedezett eszközöket anélkül, hogy a mögöttes eszközöket portfóliójában tartaná. Továbbá a Vagyonkezelő rövid és hosszú pozíciókat is nyithat olyan származékos pénzügyi eszközökkel, mint a swapok, opciók, tőzsdei- és tőzsdén kívüli határidős ügyletek kamatlábakra, hitelkockázatokra és különböző devizákra. A származékos pénzügyi eszközöket fedezési célra is fel lehet használni.


Az Alap a portfólió hitelpiacoknak való kitettségének kezelésére származékos hitel eszközöket használ. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet, és megnövekedett partnerkockázatot vonhat maga után. A származékos pénzügyi eszközökbe való befektetés kockázatairól részletes információ a II. Mellékletben található.


Az Alap a teljes kockázati kitettségének mérésére a kockáztatott érték-módszert (VaR) alkalmazza. * A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.

Oldal 84


Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR


Oldal 85

8. Tematikus kötvényalapok

8. Tematikus kötvényalapok


A Tematikus kötvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a kötvény piacok viszonylagos stabilitását kihasználva tőkenövekedést és jövedelmet szeretnének elérni hosszú távon.


Minden egyes Tematikus kötvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközök használhatók például további jövedelem termelésére hitelkockázati kitettségből a hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapok segítségével történő védelem vásárlásával vagy értékesítésével, az Alap futamidejének igazítására a származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kamat taktikai alkalmazása révén, további jövedelem termelésére inflációhoz vagy volatilitáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel, vagy a devizakitettség növelésére devizához kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel. A származékos pénzügyi eszközök szintetikus eszközök létrehozására is használhatók. A származékos pénzügyi eszközök lehetnek többek között tőzsdén kívül és/vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációi.


Ezek az Alapok alacsonytól közepes kockázatú eszközök. A származékos pénzügyi eszközök alkalmazása azonban a Befektetési jegyek árfolyamának nagyobb volatilitásához vezethet, és növelheti az Alap partnerkockázatát. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, euróban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Bond Core *

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, euróban jegyzett, vállalati minősítésű (a Standard & Poor’s vagy valamely másik hitelminősítő ezzel egyenértékű minősítése alapján) kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel világszerte.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR


Oldal 86


Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Income Bond *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése elsősorban euróban jegyzett kötvényekből és egyéb kapcsolódó rögzített és változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba történő befektetés révén az Alap befektetési politikájában meghatározottak szerint.


Az Alap befektetési minősítésű vállalati kötvényekbe, bóvli vagy nem minősített vállalati kötvényekbe, változó kamatozású kötelezvényekbe, hitelintézeti betétekbe és pénzpiaci eszközökbe, másodrangú követelésekbe, átváltható kötvényekbe és elsőbbségi részvényekbe fektethet be. Továbbá a Vagyonkezelő rövid és hosszú pozíciókat is nyithat olyan származékos pénzügyi eszközökkel, mint a swapok, opciók, tőzsdei- és tőzsdén kívüli határidős ügyletek kamatlábakra és különböző devizákra. A származékos pénzügyi eszközöket fedezési célra is fel lehet használni.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Short Term Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban kormányok, kormányszervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által világszerte kibocsátott, euróban jegyzett rövid lejáratú kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfolióba történő befektetéssel. A portfólióban tartott értékpapírok átlagos futamideje nem haladhatja meg a három évet, illetve bármely értékpapír lejáratig hátralevő futamideje nem haladhatja meg az öt évet.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Government Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban az eurózónában működő kormányok által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, különböző devizákban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel. Eközben az Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át lehet olyan értékpapírokba befektetni, amelyek a befektetési minősítésűnél alacsonyabb minősítésűek (a Standard & Poor’s vagy más hitelminősítő ezzel egyenértékű értékelése szerint).





Oldal 87

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Inflation Linked Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, inflációhoz kötött, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Hong Kong Dollar Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban kormányok, kormányszervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által világszerte kibocsátott hongkongi dollárban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfolióba történő befektetéssel.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

HKD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Japanese Bond *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése betétekből és pénzpiaci eszközökből, továbbá kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel. Minden esetben a portfólió kettő harmadát (kivéve a likvid eszközöket) közvetlenül vagy közvetve származékos pénzügyi eszközökön keresztül japán jenben jegyzett kötvényekbe fektetik be.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

JPY

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US Dollar Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, USA dollárban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


Oldal 88


9. Specialista kötvényalapok

9. Specialista kötvényalapok


A Specialista kötvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a kötvény piacok viszonylagos stabilitását kihasználva tőkenövekedést és jövedelmet szeretnének elérni hosszú távon.


Minden egyes Specialista kötvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközök használhatók például további jövedelem termelésére hitelkockázati kitettségből a hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapok segítségével történő védelem vásárlásával vagy értékesítésével, az Alap futamidejének igazítására a származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kamat taktikai alkalmazása révén, további jövedelem termelésére inflációhoz vagy volatilitáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel, vagy a devizakitettség növelésére devizához kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel. A származékos pénzügyi eszközök szintetikus eszközök létrehozására is használhatók. A származékos pénzügyi eszközök lehetnek többek között tőzsdén kívül és/vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációi.


Ezek az Alapok közepes kockázatú eszközök. A származékos pénzügyi eszközök alkalmazása azonban a Befektetési jegyek árfolyamának nagyobb volatilitásához vezethet, és növelheti az Alap partnerkockázatát. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Local Currency Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hosszú távú hozam és jövedelem elérése befektetési lehetőségek felkutatásával ázsiai helyi rögzített kamatozású értékpapírok piacain és devizapiacokon.


Az Alap elsősorban kormányzati, kormányzat-jellegű és vállalati kibocsátók által kibocsátott helyi devizában jegyzett kötvényekbe fektet be Ázsiában, Japánt kivéve.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Corporate Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban kormányok, kormányszervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, euróban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfolióba történő befektetéssel. Az Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át állampapírokban tartja.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Corporate Bond

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, különböző devizákban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel. Az Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át állampapírokban tartja.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


Oldal 89

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Corporate Bond Core *

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, különböző devizákban jegyzett, vállalati minősítésű (a Standard & Poor’s vagy valamely másik hitelminősítő ezzel egyenértékű minősítése alapján) kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel világszerte. Az Alap nettó eszközeinek legfeljebb 20%-át állampapírokban tarthatja.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global High Income Bond *

Befektetési cél:

Magas hozam elérése elsősorban kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású, különböző devizákban jegyzett értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel világszerte.


Az Alap a rendelkezésre álló értékpapírok teljes spektrumába befektethet, beleértve az eszköz-, és jelzálogfedezett értékpapírokat és a nem befektetési minősítésű értékpapírokat. Az eszköz- és jelzálogfedezetű értékpapírok aránya nem haladhatja meg az Alap nettó eszközeinek 20%-át.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global High Yield

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban nemzetközi kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott, különböző devizákban jegyzett kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel. Az Alap nettó eszközeinek legalább 70%-a (a Standard & Poor's vagy más hitelminősítő ezzel egyenértékű minősítése alapján) befektetési minősítés alatti hitelminősítésű értékpapírokba kerül befektetésre.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Strategic Bond

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsősorban kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekből, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású, különböző devizákban jegyzett értékpapírokból álló portfólióba történő befektetéssel világszerte. A rendelkezésre álló értékpapírok teljes spektruma – nem befektetési minősítésűeket is beleértve – felhasználható.




Oldal 90


Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


Oldal 91

10. Specialista kötvényalapok (Közepestől magas kockázatúig)

10. Specialista kötvényalapok (Közepestől magas kockázatúig)


A Specialista kötvényalapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a kötvénypiacokon hosszú távon tőkenövekedést és jövedelmet kívánnak elérni.


Minden egyes Specialista kötvényalap használhat pénzügyi származékos eszközöket mind fedezési, mind befektetési céllal, az alább ismertetett kockázati profiljának megfelelően. A származékos pénzügyi eszközök használhatók például további jövedelem termelésére hitelkockázati kitettségből a hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapok segítségével történő védelem vásárlásával vagy értékesítésével, az Alap futamidejének igazítására a származékos pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kamat taktikai alkalmazása révén, további jövedelem termelésére inflációhoz vagy volatilitáshoz kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel, vagy a devizakitettség növelésére devizához kapcsolódó származékos pénzügyi eszközökkel. A származékos pénzügyi eszközök szintetikus eszközök létrehozására is használhatók. A származékos pénzügyi eszközök lehetnek többek között tőzsdén kívül és/vagy tőzsdén forgalmazott opciók, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, warrantok, swapok és/vagy ezek kombinációi.


Ezek az Alapok közepes kockázatútól magas kockázatúig terjedő eszközök. A származékos pénzügyi eszközök alkalmazása azonban a Befektetési jegyek árfolyamának nagyobb volatilitásához vezethet, és növelheti az Alap partnerkockázatát. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Asian Convertible Bond 1

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban vállalati kibocsátók által Ázsiában kivéve Japánt, kibocsátott átváltható értékpapírokból és olyan egyéb hasonló átruházható értékpapírokból álló portfolióba történő befektetéssel, mint például az átváltható elsőbbségi értékpapírok, átváltható kötvények és átváltható, közepes futamidejű váltók. A portfólió korlátozott mértékben rögzített és változó kamatozású értékpapírokkal, részvényekkel és részvényhez kapcsolódó váltókkal szembeni kitettségre is törekedhet.

Vagyonkezelő:

Fisch Asset Management AG

Alapdeviza:

USD

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Convertible Bond 1

Befektetési cél:

Tőkenövekedésből származó hozam és jövedelem elérése elsősorban vállalati kibocsátók által világszerte kibocsátott átváltható értékpapírokból és olyan egyéb hasonló átruházható értékpapírokból álló portfolióba történő befektetéssel, mint például az átváltható elsőbbségi értékpapírok, átváltható kötvények és átváltható, közepes futamidejű váltók. A portfólió korlátozott mértékben rögzített és változó kamatozású értékpapírokkal, részvényekkel és részvényhez kapcsolódó váltókkal szembeni kitettségre is törekedhet.

Vagyonkezelő:

Fisch Asset Management AG

Alapdeviza:

USD

1

Előfordulhat, hogy az Alapot a Schroders forgalmazóinak globális hálózatán keresztül nem forgalmazzák, mivel kizárólagos forgalmazási jogot meghatározott területekre tartanak fenn. Ezzel kapcsolatos kérdéseivel kérjük, forduljon az Alapkezelőhöz.

Oldal 92


Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Monthly High Income Bond *

Befektetési cél:

Tőkenövekedés és jövedelem elérése elsősorban kötvényekből és egyéb kapcsolódó rögzített és változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló portfólióba történő befektetés révén az Alap befektetési politikájában meghatározottak szerint.


Az Alap befektetési minősítésű vállalati kötvényekbe, bóvli vagy nem minősített vállalati kötvényekbe, változó kamatozású kötelezvényekbe, hitelintézeti betétekbe és pénzpiaci eszközökbe, másodrangú követelésekbe, átváltható kötvényekbe, elsőbbségi részvényekbe, eszközfedezetű értékpapírokba, jelzálogfedezetű értékpapírokba és származékos pénzügyi eszközökbe fektethet be. Az eszköz- és jelzálogfedezetű értékpapírok aránya nem haladhatja meg az Alap nettó eszközeinek 20%-át. Az Alap származékos pénzügyi eszközei többek között hitelbedőlési swapokat tartalmaznak. Ebben az összefüggésben az Alap fedezetvásárlóként fedezheti azokat a speciális hitelkockázatokat, amelyeket egyes, a portfóliójában tartott kibocsátók jelentenek. Az Alap azonban fedezeteladóként értékesíthet is a fedezett eszközeiből, hogy meghatározott hitelekkel szemben kitettséget szerezzen és/vagy vásárolhat fedezett eszközöket anélkül, hogy a mögöttes eszközöket portfóliójában tartaná. Továbbá a Vagyonkezelő rövid és hosszú pozíciókat is nyithat olyan származékos pénzügyi eszközökkel, mint a swapok, opciók, tőzsdei- és tőzsdén kívüli határidős ügyletek kamatlábakra, hitelkockázatokra és különböző devizákra. A származékos pénzügyi eszközöket fedezési célra is fel lehet használni.


Az Alap a portfólió hitelpiacoknak való kitettségének kezelésére származékos hitel eszközöket használ. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet, és megnövekedett partnerkockázatot vonhat maga után. A származékos pénzügyi eszközökbe való befektetés kockázatairól részletes információ a II. Mellékletben található.



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Credit Duration Hedged

Befektetési cél:

Teljes hozam elérése elsősorban hitel- és hitelhez kapcsolódó eszközökbe, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokba, készpénzbe és származékos pénzügyi eszközökbe történő befektetéssel, amelyek együttesen biztosítják a globális hitel piacokkal szembeni kitettséget. Az Alap bármikor rendelkezhet kitettséggel befektetési és annál alacsonyabb minősítésű (BB+, vagy az alatti) adóssággal szemben. Miközben az eszközök nagy részét vállalatok vagy állami kibocsátók által kibocsátott hitel- és hitelhez kapcsolódó eszközök teszik ki, időről időre kormányok, kormányzati szervek és nemzetek feletti szervezetek által kibocsátott értékpapírok is szerepelhetnek a portfólióban.


Az Alap származékos pénzügyi eszközei közé tartoznak többek között, a hitelbedőlési kockázat fedezésére kötött swapok (CDS). Ebben az összefüggésben az Alap fedezetvásárlóként fedezi azokat a speciális hitelkockázatokat, amelyeket egyes, a portfóliójában tartott kibocsátók jelentenek. Az Alap azonban fedezeteladóként értékesíthet is a fedezett eszközeiből, hogy meghatározott hitelekkel szemben kitettséget szerezzen és/vagy vásárolhat fedezett eszközöket anélkül, hogy a mögöttes eszközöket portfóliójában tartaná. A kamatláb és hitelkockázat, valamint a nem az alapdevizának való kitettség kezelése céljából az Alap igénybe vehet kamatlábakra kötött tőzsdei határidős ügyleteket és opciókat, illetve tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket és swapokat.


Az Alap származékos hitel eszközöket használ, hogy kitettséget hozzon létre a globális hitelpiacokon. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet, és megnövekedett partnerkockázatot vonhat maga után. * A Befektetési alap befektetési jegyei jelen Kibocsátási Tájékoztató megjelenésekor nem jegyezhetők. Az Alap kibocsátására az Igazgatóság belátása szerint kerül sor, kibocsátásakor a Tájékoztatóból értelemszerűen frissített változatot adunk ki.


Oldal 93



Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Oldal 94


11. Védekező jellegű alapok

11. Védekező jellegű alapok


A Védekező jellegű alapok közepes kockázatú befektetési eszközök, amelyek célja, hogy tőkenövekedést érjenek el. Ezek az Alapok olyan befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik a részvényekbe történő befektetés által kínált hosszú távú növekedési potenciált és a rövid távú védelmi eszközök előnyeit kívánják kiaknázni. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.


Minden egyes Védekező jellegű alap a vonatkozó befektetési célokban meghatározottak szerint, befektetési céljának megvalósításához szükséges mértékben alkalmazhat pénzügyi származékos eszközöket.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Equity Secure 2010

Befektetési cél:

Éves kifizetések előteremtése az euró részvénypiacok hosszú távú emelkedésében történő részvétellel, egyúttal törekvés arra, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok eredeti nettó részvényjegyzési összegének 100%-a védett legyen az Alap befektetési horizontjának végén, 2010 októberében (továbbiakban: a "Lejárati Nap"). Az Alap elsősorban készpénzbe, betétekbe, kormányok, kormányzati szervek, nemzetek feletti és vállalati kibocsátók által kibocsátott kötvényekbe, pénzpiaci eszközökbe, valamint egyéb rögzített és változó kamatozású értékpapírokba fektet be. Az Alap rögzített kamatozású befektetéseihez kapcsolódóan swap ügyleteket is köthet, beleértve a keresztdevizás swap ügyleteket is, hogy a rendszeres kamatfizetéseket negyedéves vagy éves fizetésre vagy a Lejárati Napon történő egyszeri fizetésre váltsa át. A rögzített kamatozású eszközök és swapok lejárati értékéknek elegendőnek kell lennie a tőkebefektetés 100%-nak fedezésére a Lejárati Napon. Az éves kifizetéseket az Alap a Dow Jones Euro Stoxx 50 részvényindexhez kötött tőzsdén kívüli vételi opciók vásárlása révén teremti meg. A hatékony portfólió-kezelés érdekében a ételi opciók, kamatláb swapok és fedezeti valuta adásvételek kombinálhatók a részvény swap ügyletekben. Az éves osztalékfizetés összege a Dow Jones Euro Stoxx 50 részvényindex adott évi teljesítményétől függ. A tényleges osztalékfizetés összege az ajánlattételi időszak végén a mindenkori piaci körülmények alapján meghatározott és a Társaság irodáiban regisztrált Befektetők számára rendelkezésre bocsátott képlettel kerül kiszámításra. A swap tranzakciók és tőzsdén kívüli opciók ügyleti partnerei "A" vagy magasabb minősítésűek a Standard & Poor’s (vagy valamely másik hitelminősítő ezzel egyenértékű) minősítése alapján. A swapok és az opciók értékelését az ügyleti partnerek biztosítják. Az Alap csak olyan Befektetők számára alkalmas, akik az Alap befektetési horizontját elfogadják, és akik az Alapba történő befektetésüket a Lejárat napjáig meg kívánják tartani.



Oldal 95

Az Alap befektetési céljának megvalósításához szükséges mértékben származékos pénzügyi eszközöket is felhasznál. Ez a Befektetési jegyek árfolyamainak nagyobb volatilitásához vezethet. – Határidő előtti visszaváltás kockázata: A Befektetési jegy tulajdonosok kérhetik a Befektetési jegyek Lejárati nap előtti visszaváltást, azonban ilyenkor a Befektetési jegyenkénti nettó eszközérték alacsonyabb lehet, mint az eredeti, jegyzéskori Befektetési jegyenkénti nettó eszközérték. A befektetési célkitűzés első bekezdésében említett védelem csak a Lejárat napján érvényes. – Nem-teljesítési kockázat: A védelmi jellemző függ a rögzített kamatozású eszközök és a hozzájuk kapcsolódó swap(ok) kibocsátóinak nem teljesítésétől. A további hozam feltétele, hogy az opció kiírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket. A Schroders sem kifejezett, sem burkolt garanciát nem vállal arra, hogy a Befektetők befektetett tőkéjüket bármikor visszakapják. – Piaci kockázat Egy vagy több európai Alapba történő közvetlen befektetéssel összehasonlítva ebben az Alapban alacsonyabbak az európai részvénypiacok növekedésétől várható hozamok. Az emelkedés lehetőségének korlátozása az árfolyamcsökkenéssel szembeni védelem implicit ára. – Adózási kockázat: A Lejárati napon a minimum hozam a rögzített kamatozású portfólióból és az Alap élettartama alatt ezzel kapcsolatban felhalmozódott kamatból származik. A felhalmozódott kamatra fizetendő adó e minimum hozamra is hatással lesz. A befektetők az Alap Befektetési jegyeinek jegyzésével, tartásával, átruházásával, átváltásával, visszaváltásával vagy más módon történő kereskedésével összefüggésben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük szerinti ország törvényei értelmében felmerülő adó- és egyéb következményekkel kapcsolatban forduljanak pénzügyi vagy egyéb szakmai tanácsadójukhoz.

Az Alap futamideje:

Az Alapot meghatározatlan időre hozták létre, és a fent ismertetett befektetési politika a Lejárat napjáig érvényben marad. A Lejárat napja előtt legalább egy hónappal a Befektetők értesítést kapnak arról, hogy Lejárat napját követően az Alap felszámolásra kerül vagy továbbműködik-e. Ez utóbbi esetben az értesítés megjelöli az Alap Lejárat napja után követendő befektetési célját és az Alap új megnevezését. A Befektetési jegy tulajdonosoknak a Lejárat napján minden esetben lehetőségük lesz Befektetési jegyeiket az alkalmazandó Befektetési jegyenkénti Nettó Eszközértéken térítésmentesen visszavagy átváltani.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


csak P

Alapkezelői díjak:

A Befektetési jegy tulajdonosok vegyék figyelembe, hogy – mint azt a 3.1. részben részletesebben ismertetjük – a P osztályú Befektetési jegyekkel kapcsolatban felszámított alapkezelői díjakat nem a Nettó Eszközérték függvényében állapítjuk meg, hanem azon rögzített induló kínálati árfolyam alapján, amelyen a P osztályú Befektetési jegyeket eredetileg kibocsátották.

Oldal 96


Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Defensive

Befektetési cél:

Részvétel a vezető európai részvénypiacok hosszú távú emelkedésében, egyúttal törekvés arra, hogy a negyedév végén a lehetséges tőkeveszteség a negyedév elején érvényes befektetési jegyenkénti nettó eszközérték 5%-ára korlátozódjon. Az Alap elsősorban euróban jegyzett rövid lejáratú kötvényekbe, valamint egyéb rövid lejáratú, rögzített és változó kamatozású értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe fektet be. Az Alap vezető európai részvénypiaci indexekhez kötött vételi opciós pozíciókat nyit, ideértve a CAC 40 (Franciaország), DAX 30 (Németország), S&P/MIB 30 (Olaszország), AEX (Hollandia), IBEX 35 (Spanyolország), SMI (Svájc), FTSE 100 (Egyesült Királyság) és a Dow Jones Euro STOXX 50 (Európa) indexeket. Az Alap által tartott származékos pénzügyi eszközök értéke adott negyedév alatt ingadozni fog, ezért a befektetési jegyeket vásárló, visszaváltó vagy átváltó a Befektetési jegy tulajdonosok csak akkor fognak részesülni az Alap tőkevédelmi célkitűzéseinek előnyeiből, ha ezt a negyedéves fordulónapon teszik meg. Nincs garancia arra, hogy az Alap sikeresen eléri célkitűzéseit, vagy hogy maximális veszteségei negyedéves szinten 5%-ra korlátozhatók.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Defensive Monthly Az Alap 2010. június 30-án beolvasztásra kerül a Schroder International Selection Fund European Defensive alapba. 2010. május 21-ét követően új befektetőktől jegyzéseket nem fogadunk el, és 2010. június 21-étől meglévő befektetőinktől sem fogadunk el további jegyzéseket.

Befektetési cél:

Részvétel a vezető európai részvénypiacok hosszú távú emelkedésében, egyúttal törekvés arra, hogy a hónap végén a lehetséges tőkeveszteség a hónap elején érvényes befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték 1,5%-ára korlátozódjon. Az Alap elsősorban rövid lejáratú, rögzített és változó kamatozású értékpapírokba fektet, beleértve az euróban jegyzett, rövid lejáratú kötvényeket és pénzpiaci eszközöket. Az Alap i) egy vagy több vezető európai részvénypiaci index kombinációjához kötött vételi opciós pozíciókat nyit, ideértve a CAC 40 (Franciaország), DAX 30 (Németország), S&P/MIB 30 (Olaszország), AEX (Hollandia), IBEX 35 (Spanyolország), SMI (Svájc), FTSE 100 (Egyesült Királyság) és a Dow Jones Euro STOXX 50 (Európa) indexeket. Az Alap által tartott származékos pénzügyi eszközök értéke adott hónap alatt ingadozni fog, ezért a befektetési jegyeket vásárló, visszaváltó vagy átváltó a Befektetési jegy tulajdonosok csak akkor fognak részesülni az Alap tőkevédelmi célkitűzéseinek előnyeiből, ha ezt a havi fordulónapon teszik meg. Nincs garancia arra, hogy az Alap sikeresen eléri célkitűzéseit, vagy hogy maximális veszteségei havi szinten 1,5%-ra korlátozhatók.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund European Defensive 6 Monthly Az Alap 2010. június 30-án beolvasztásra kerül a Schroder International Selection Fund European Defensive alapba. 2010. május 21-ét követően új befektetőktől jegyzéseket nem fogadunk el, és 2010. június 21-étől meglévő befektetőinktől sem fogadunk el további jegyzéseket.


Oldal 97

Befektetési cél:

Részvétel a vezető európai részvénypiacok hosszú távú emelkedésében, egyúttal törekvés arra, hogy a félév végén a lehetséges tőkeveszteség a félév elején érvényes befektetési jegyenkénti Nettó Eszközérték 5%-ára korlátozódjon. Az Alap elsősorban rövid lejáratú, rögzített és változó kamatozású értékpapírokba fektet, beleértve az euróban jegyzett, rövid lejáratú kötvényeket és pénzpiaci eszközöket. Az Alap i) egy vagy több vezető európai részvénypiaci index kombinációjához kötött vételi opciós pozíciókat nyit, ideértve a CAC 40 (Franciaország), DAX 30 (Németország), S&P/MIB 30 (Olaszország), AEX (Hollandia), IBEX 35 (Spanyolország), SMI (Svájc), FTSE 100 (Egyesült Királyság) és a Dow Jones Euro STOXX 50 (Európa) indexeket. Az Alap által tartott származékos pénzügyi eszközök értéke adott féléves időszak alatt ingadozni fog, ezért a befektetési jegyeket vásárló, visszaváltó vagy átváltó a Befektetési jegy tulajdonosok csak akkor fognak részesülni az Alap tőkevédelmi célkitűzéseinek előnyeiből, ha ezt a féléves fordulónapon teszik meg. Nincs garancia arra, hogy az Alap sikeresen eléri célkitűzéseit, vagy hogy maximális veszteségei féléves szinten 5%-ra korlátozhatók.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund World Defensive 3 Monthly Az Alap 2010. június 30-án beolvasztásra kerül a Schroder International Selection Fund European Defensive alapba. 2010. május 21-ét követően új befektetőktől jegyzéseket nem fogadunk el, és 2010. június 21-étől meglévő befektetőinktől sem fogadunk el további jegyzéseket.

Befektetési cél:

Részvétel vezető nemzetközi részvénypiacok hosszú távú emelkedéséből, ugyanakkor törekvés arra, hogy a potenciális tőkeveszteség ne haladja meg a Befektetési Jegyenkénti nettó eszközérték 5%-át a negyedév végére az adott negyedév kezdetéhez képest. Az Alap elsősorban nemzetközi kibocsátók euróban jegyzett rövid lejáratú rögzített és változó kamatozású értékpapírjaiba, köztük rövid lejáratú kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektet be. Az Alap i) a világ vezető egy vagy több részvénypiaci indexének kombinációjához, ideértve például az S&P 500, Dow Jones Euro STOXX 50, Nikkei 225, FTSE 100, Dow Jones Global Titans 50 indexeket és/vagy (ii) egy vagy több világszerte részvénypiacokon befektető UCITS vagy más UCI kombinációhoz kötött vételi opciós pozíciókat nyit. Az Alap által tartott származékos eszközök értéke adott negyedéves időszak alatt ingadozni fog, ezért a befektetési jegyeket vásárló, visszaváltó vagy átváltó a Befektetési jegy tulajdonosok csak akkor fognak részesülni az Alap tőkevédelmi célkitűzéseinek előnyeiből, ha ezt a negyedéves fordulónapon teszik meg. Nincs garancia arra, hogy az Alap sikeresen eléri célkitűzéseit vagy, hogy maximális veszteségei negyedéves szinten 5%-ra korlátozhatók.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Oldal 98


12. Likviditási alapok

12. Likviditási alapok


A Likviditási alapok alacsony kockázatú befektetési eszközök, amelyek a befektetett tőke megőrzésére törekszenek az Alap saját devizájában számítva. Ezek az Alapok olyan konzervatív befektetők számára lehetnek megfelelőek, akik kockázatkerülők, és elsődleges céljuk, hogy hosszú távon jövedelmet érjenek el és megőrizzék befektetett tőkéjüket. A befektetőknek azonban tudniuk kell azt, hogy a tőke megőrzése nem garantált. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.


A Likviditási alapok használhatnak pénzügyi származékos eszközöket, de kizárólag fedezési célra.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Liquidity

Befektetési cél:

Likviditás és folyó jövedelem biztosítása a befektetett tőke megőrzésével megegyező mértékig, euróban jegyzett, kiváló minőségű rövid lejáratú rögzített kamatozású értékpapírokba történő befektetéssel, azzal a kikötéssel, hogy (i) a megszerzés idején a portfólióban tartott értékpapírok átlagos induló vagy hátralevő futamideje nem haladja meg a 12 hónapot, figyelembe véve bármely kapcsolódó pénzügyi eszközt, vagy (ii) az ezekre az értékpapírokra vonatkozó feltételek az alkalmazandó kamatláb legalább évenkénti módosítását írják elő a piaci viszonyok alapján.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund EURO Government Liquidity

Befektetési cél:

Likviditás és folyó jövedelem biztosítása, a befektetett tőke megőrzésével megegyező mértékig, elsősorban euróban jegyzett állami likvid eszközökbe történő befektetéssel.


A célkitűzés elérése érdekében az Alap csak készpénzbe, állampapírokba és kifejezetten állam által garantált pénzpiaci eszközökbe, valamint fix és változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektet be. Az Alap portfóliójának átlagos futamideje a portfólióban tartott befektetések induló vagy hátralevő futamideje alapján nem haladja meg a 12 hónapot, kivéve, ha a befektetésekre vonatkozó feltételek kikötik, hogy az alkalmazandó kamatlábat évente legalább egyszer a piaci viszonyok alapján módosítani szükséges.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

EUR

Alap neve:

Schroder International Selection Fund US Dollar Liquidity

Befektetési cél:

Likviditás és folyó jövedelem biztosítása, a befektetett tőke megőrzésével megegyező mértékig, USA dollárban jegyzett, kiváló minőségű rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetéssel, azzal a kikötéssel, hogy (i) a megszerzés idején a portfólióban tartott értékpapírok átlagos induló vagy hátralevő futamideje nem haladja meg a 12 hónapot, figyelembe véve bármely kapcsolódó pénzügyi eszközt vagy (ii) az ezekre az értékpapírokra vonatkozó feltételek az alkalmazandó kamatláb legalább évenkénti módosítását írják elő a piaci viszonyok alapján

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD


Oldal 99

13. Devizaalapok

13. Devizaalapok


A Devizaalapok alacsony-közepes kockázatú eszközök, melyek célja a globális vásárlóerő védelme a vonatkozó befektetési célokban foglaltak szerint. Olyan Befektetők számára lehetnek alkalmasak, akik hosszabb távú készpénzes pozícióikat kezelik, és aktív devizagazdálkodásra törekednek. Az ezen Alapokba történő befektetésekre vonatkozó kockázatokat teljes részletességgel a II. sz. Melléklet „Befektetési Kockázatok” tartalmazza.


Minden egyes Devizaalap, befektetési céllal, befektetési céljának elérése érdekében igénybe vehet pénzügyi származékos eszközöket. A származékos pénzügyi eszközök tőzsdén kívüli eszközök is lehetnek, ami megnövekedett partnerkockázattal járhat. A Vagyonkezelőnek nem szándéka tőkeáttétel kialakítása a származékos pénzügyi eszközök használatának eredményeképpen.

Alap neve:

Schroder International Selection Fund Global Managed Currency

Befektetési cél:

A globális vásárlóerő hosszú távú védelme és fokozása aktív devizagazdálkodás révén. Az Alap készpénzbe, betétekbe és rögzített kamatozású eszközökbe fektethet be bármilyen devizában azzal a kikötéssel, hogy (i) a megszerzés idején a portfólióban tartott értékpapírok átlagos induló vagy hátralevő futamideje nem haladja meg a 12 hónapot, figyelembe véve bármely kapcsolódó pénzügyi eszközt vagy (ii) az ezekre az értékpapírokra vonatkozó feltételek az alkalmazandó kamatláb legalább évenkénti módosítását írják elő a piaci viszonyok alapján.

Vagyonkezelő:


Alapdeviza:

USD

Oldal 100


IV. Melléklet Egyéb információk

(A)

Az Alapokat és Befektetési jegy osztályokat tartalmazó teljes lista kérésre a Társaság székhelyén ingyenesen beszerezhető.

(B)

MSCI jognyilatkozat (Forrás: MSCI): A jelen Tájékoztatóban szereplő, az MSCI-től és más adatszolgáltatótól kapott információ csak belső használatra használható fel, azokat tilos másolni, bármilyen formában tovább terjeszteni vagy pénzügyi eszközök, termékek vagy indexek létrehozására felhasználni. Az MSCI és más adatszolgáltatók információit „ahogy van” alapon nyújtjuk, és az információ felhasználója vállalja ezen információk felhasználásával járó valamennyi kockázatot. Az MSCI, minden egyes tagvállalata és az MSCI információk összeállításában vagy létrehozásában közreműködő valamennyi más személy (együttesen: az „MSCI felek”), valamint az egyéb adatszolgáltatók kifejezetten visszautasítanak mindennemű garanciavállalást az információkra vonatkozóan (korlátozás nélkül ideértve az információk eredetiségét, pontosságát, teljességét, időszerűségét, jogtisztaságát, eladhatóságát és speciális célra való alkalmasságát). Az előbb említettek korlátozása nélkül semmilyen körülmények között sem felelős valamely MSCI fél vagy egyéb adatszolgáltató bármely közvetlen, közvetett, különleges, véletlen, büntető jellegű, következményes (korlátozás nélkül ideértve az elmaradt hasznot) vagy bármilyen más kárért.

Schroder Investment Management (Luxembourg) S.A. 5, rue Höhenhof L-1736 Senningerberg Luxemburgi Nagyhercegség Tel.: (+ 352) 341 342 212 Fax: (+ 352) 341 342 342 SISF FP 2010. Május HUHU

Schroder International Selection Fund Tájékoztató. (Luxemburgi székhelyű nyíltvégű befektetésialap-kezelő társaság) Magyarország

Recommend Documents