Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében .
E-mailes beérkezési (elektronikusan csatolni kívánt dokumentáció) és postai feladási határidő: 2011. december 9. Postacím: Tempus Közalapítvány, 1438 Budapest 70. Pf. 508 Email cím:
[email protected]
!
!
#
!
"
$
%
&
'
"
)
)
*
+
,
*
&
&
(
,
"
-
.
/
0
1
)
1
2
3
4
2
/
1
"
,
*
4
2
5
6
4
5
0
5
5
1
7
1
4
1
!
1
(óraszám, hozzárendelt kreditérték, maximális hallgatói létszám; milyen képzés keretében valósul meg) A szak megnevezése, adatai Andragógia (BA) alapszak Helye: Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék 1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27. A szak rövid ismertetése Az oklevélben szereplõ szakképzettség megnevezése: Andragógus (mûvelõdésszervezõ szakirány) Az andragógia szak elõdjének az ELTÉ-n 50. évvel ezelõtt megalapított népmûvelésmûvelõdésszervezõ szak tekinthetõ, ez indokolta a szakon belül - további három szakirány mellett - a mûvelõdésszervezõ szakirány megalapítását. A hallgatók a képzés 5. és 6. félévben egy választott szakirányon tanulnak tovább: felnõttképzési szervezõ szakirány, munkavállalási tanácsadó szakirány, mûvelõdés szervezõ szakirány, személyügyi szervezõ szakirány. 1. A képzési idõ:6 félév, kreditek száma: 180 kredit, tanórák (kontaktórák) száma: 2475 óra A szakon belül szakmai gyakorlat idõtartama és jellege: A szakmai törzsképzés két félévében összesen 300 óra, (ebbõl 90 kontaktóra) gyakorlat, 10 kredit értékben, amely felnõttképzési és közkulturális intézményekben, csoportos és mentorált egyéni munka formájában valósul meg. A szakirányokban két féléven át 75 óra gyakorlat szerepel, értéke 5 kredit. A törzsképzési gyakorlat a négy szakirány jellemzõ intézményei megismertetését szolgálja önálló és csoportos munkaformákkal. A szakirányhoz kapcsolódó gyakorlatot a szakterület
!
sajátosságaihoz alkalmazkodóan intézmény- ill. tevékenység-központú programmal szervezzük. A kurzus címe: Kulturális menedzsment 1. Félévek száma:2 Kreditek száma: 5 Heti óraszám a nappali tagozaton: 1 óra ea, 1 óra gyakorlat (30 óra/félév) A pályázatban szereplõ kurzus a 2011/12. tanév I. félévében valósult meg. A tárgy oktatója: Kraiciné Szokoly Mária PhD Hallgatói létszám: maximum 25 fõ, a pályázatban szereplõ csoport létszáma 18 fõ A kulturális menedzsment 1. címû kurzus az óra és vizsgaterv szerint heti 1 óra (15 óra/félév) elõadás és 1 óra (15 óra/félév) gyakorlatra oszlik. A kurzus elméleti órái 20 %-ban tanári frontális prezentációs technikával támogatott tanári elõadásból és a hallgatók tananyag feldolgozó csoportmunkáiból és prezentációikból áll. A kurzus gyakorlati órái keretében a hallgatók érdeklõdési körüknek megfelelõen választanak a javasolt, vagy önállóan ötlet alapján megrendezendõ rendezvénycélokból, amelyeket tanári irányítással önszervezõ módon megterveznek, megszerveznek és megvalósítanak, majd értékelnek. A rendezvényekrõl porfólió készül (program, forgatókönyv, emlékeztetõk, fotók és írásos és online híranyagok, önéletrajz). A feladatok értékelési szempontjai: szakszerûség (a tanultak gyakorlati alkalmazásának foka és módja), felelõsségvállalás, a határidõ betartása, továbbá: önállóság, kreativitás és alkalmazkodóképesség a problémamegoldásban, teammunka, értekezlet tartás, eladói, tárgyalási és prezentációs készségek. Értékelés gyakorlati jegy, amelyet a projektben megvalósított rendezvény megszervezésének szakmaisága és a készült portfólió minõsége alapján kap a hallgató. Lásd: E-mailben megküldött melléklet 1,2,3
Kérjük, részletezze a kurzus konkrét célkitűzéseit mind oktatói oldalról, mind a tantervi hálóban elfoglalt helyének tekintetében, pl. bemeneti követelmények, ráépülő kurzusok, kapcsolódás más kurzusokhoz. Nevezze meg a kurzus során tudatosan fejlesztendő személyes és szakmai kompetenciákat. A leírás során kérjük, támaszkodjon a tanulási eredmények megközelítésre, a szakindítási dokumentumokat, amennyiben szükségét érzi, mellékletként csatolhatja. A kurzus célja a tantárgyi programban megfogalmazottak szerint az, hogy a hallgatók szakszerû, a mai munkaerõpiacon alkalmazásképes ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek a kulturális rendezvényszervezés területén. Képessé váljanak módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésére, megújítására, módszertani innovációk kezdeményezésére a szabadidõ-szervezés területén. A hallgatók a közkulturális életben végzendõ feladatok ellátása tekintetében erõsen motiváltak, azért választották ezt a szakirányt, mert ezen a területen kívánnak pályakezdõként elhelyezkedni. Ennek köszönhetõ, hogy az elõírtnál lényegesen több otthon végzett munkaórát teljesítenek a kurzus megvalósítása során. Oktatóként célom egyrészt - megismerve a hallgatók egyéni érdeklõdési körét, irányultságát, tudás- és kompetenciatérképét, - személyre szabott feladatok révén megerõsítsem pálya iránti elhivatottságukat, segítsem kibontakozni képességeiket, megalapozni a munkaerõpiacon elvárt szakmai, személyes és szociális kompetenciákat (szervezõkészség, teammunka, kommunikáció, pontosság, empátia és kreativitás, felelõsségvállalás). Másrészt a kiscsoportos projektmunka módszerének alkalmazása révén biztosítani a tudásmenedzsment folyamatának megtapasztalását, mint az egymástól való tanulás lehetõségének és hatékonyságnövelésének eszközét és fontosságát. Célom továbbá éles helyzeteket teremteni a kommunikáció és az együttmûködés kompetenciáinak kipróbálására. (pályázatírás és projektmenedzsment,
tárgyalások, levelezések, dékánokkal, önkormányzati vezetõkkel, szponzorokkal, oktatókkal, hallgatótársakkal). A képzési program megfogalmazása szerint: "Szakmailag magas szinten tudjanak a kulturális menedzsment területén adekvát célokat és prioritásokat megfogalmazni, a céloknak és a célcsoportnak megfelelõ módszertani folyamatokat tervezni, minõségbiztosított módon végrehajtani, együttmûködni más szervezetekkel, felügyelni, teljesítményértékelési és minõségbiztosítási rendszereket mûködtetni". A kétféléves kurzus a képzés utolsó két félévében kapott helyet, ezért kiemelten fontos a hallgatók munkaerõpiaci felkészítése, lehetõség teremtése, hogy éles helyzetekben megtapasztalják a különbözõ munkaformákat és eljárásokat, kapcsolatokat építsenek potenciális munkaadóikkal, így esélyesebbek legyenek a képzés utánii munkahelykeresésük során. Gyakori jelenség, hogy hallgatóink a gyakorlati feladataik teljesítése során találnak munkahelyet, erre ösztönözzük õket és sikerességüket segítjük személyre szabott tanácsokkal. A képzés végi helyzetbõl szerencsésen adódik, hogy építhetünk az elõzõekben tanult, rendszerint inkább elméleti jellegû kurzusokra. Így az alapozó tárgyak közül kultúraelméleti, mûvelõdésszociológiai, közgazdasági és informatikai, a törzsképzés kurzusai közül a felnõttoktatási rendszerekben tanult szervezetfejlesztési és vezetési ismeretekre, mûvelõdéspolitikai és kulturális turisztikai ismeretekre és kialakult kompetenciaelemekre. Másrészt kihasználhatjuk a párhuzamosan futó kurzusokkal való kapcsolat és szinergia lehetõségét.a kultúraközvetítés intézményrendszer, a médiaismeret, a marketing és PR, valamint a non profit ismereteket és a szociokulturális animáció során elsajátított gyakorlati ismereteket.. A kétféléves kurzus tejesítését akkor tekintjük sikeresnek, ha a hallgatók mindkét félévben szóbeli kollokviumon bizonyítják, hogy elméleti ismereteik meglapozottak és naprakészek, mind a hazai, mind az európai kulturális élet, benne a mûvészetek területén tájékozottak, szakmailag felkészültek, hogy a közkultúra bármely civil, állami, vagy for profit szervezetben önállóan középvezetõként, vagy alkalmazottként képesek megfelelni a munkaerõpiac napi kihívásainak. Lásd: E-mailben megküldött melléklet 1,2,3
Mutassa be, hogyan valósítja meg a kurzus a megjelölt készség(ek) fejlesztését. (Csak azokat a készségeket fejtse ki, amelyeket belejelölt.) Ismertesse, hogy melyek azok a konkrét oktatási módszerek, munkaformák, gyakorlatok, amelyek által a kurzus hozzásegíti a hallgatókat az adott készség(ek) elsajátításához, továbbfejlesztéséhez. A kurzus elméleti része prezentációkkal kísért rövid (10 perces) prezentációk keretében az elõadói és prezentációs képességek fejlesztését célozza. A gyakorlat keretében pedig a kommunikáció valamennyi formáját alkalmazzák a hallgatók. Az éles helyzetben megvalósított projekt lehetõséget teremtett, hogy szóbeli kommunikáció keretében: • prezentálják a csoportmunkában kiérlelt, lényeglátásukat és kreativitásukat bizonyító a projekttagok kompromisszumos megállapodásán alapuló projektcélokat, ezek helyességét viták során érvekkel támasszák alá, megindokolják az alkalmazott prioritások társadalmi-szociális-kulturális hátterét. • Tárgyalásokat folytassanak éles helyzetben különbözõ szintû vezetõkkel (dékánhelyettes, tanszékvezetõ, oktató, HÖK, önkormányzati munkatárs, középiskolai tanárok, szponzorok).
Értekezleteken vegyenek részt résztvevõként és az értekezletet összehívó vezetõként, ahol a tárgyalástechnika, az érvelés,a reflexió és a döntési, esetenként a vezetõi képesség megléte állt az elõtérben. • Közönségszervezés és VIP feladatok Írásbeli kommunikáció keretében • papír alapú levelezés a projekt megvalósítás szervezése során • szerzõdések elõkészítése és megkötése • személyi és tárgyi feltételek biztosítására irányuló papíralapú és elektronikus levelezések • plakátok, poszterek, szórólapok, irányítótáblák elkészítése • közönségszervezés • forgatókönyv és költségvetés készítése • értekezlet emlékeztetõk, köszönõlevelek készítése On line kommunikáció • kari honlapra történõ anyagok szerkesztése, felvitele • folyamatos kapcsolattartás valamennyi résztvevõvel e-mailen, saját e-mail cím bevezetésével • online résztvevõi regisztráció •
A projektmódszer kiváló lehetõséget teremtett egy kulturális rendezvény megtervezésére, megszervezésére és megvalósítására, azaz a projektmenedzsment minden szakaszát, az ötlettõl a kezdeményezésig megélték a hallgatók éles és valóságos helyzetben. A szervezõmunka célja volt: az elméletben rendezvényszervezésben és projektmenedzsmentben tanultak szembesítése a gyakorlattal, tapasztalatszerzés a szervezési feladatok menedzselésében: A kurzus keretében megvalósuló két projekt szervezésének idõütemezése a következõ volt: 1. A Kolibri Színház "A gyáva" c. iskolaszínházi elõadásának és színházi vitájának megvalósítása az ELTE PPK-n. Kezdeményezés: 2011. szeptember 14-21. A Kolibri Színház "A gyáva" c. iskolaszínházi elõadás és színházi vita lehetõségének feltárása. Piackutatás, szponzorlehetõségek a PPK-n belül (Dékáni Hivatal, HÖK) és a kerületben (Alpok Aqua, Kapitány Cukrászda). Definiálás: 2011.szeptember 21-28. Az elõadás a VII. ker. Önkormányzat Kultúra utcája projekt keretében történõ meghirdetése és megszervezése. Tervezett idõpont: 2011. november-december. Célcsoport 50-100 fõ egyetemi hallgató és oktató, kerületi középiskolások, tanárok és a környék lakossága. A költségvetés sarokszáma: 100.000.-Ft. Tervezés és a rendezvény elõkészítése 2011.november 1-16.: munkaterv és költségterv elkészítése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, közönségszervezés, szponzorkeresés, PR és kommunikációs feladatok ellátása. Megvalósítás: 2011. november 17. 15.00-16.00 elõadás 16.00-18.00 A színházi elõadás és a vita megvalósítása ELTE PPK 214. sz terem. Résztvevõk száma 80 fõ. Az elõadásról videofelvétel készült, amely a pedagógia és andragógia szakos képzésben oktatási segédanyagként felhasználható. (L. mellékletek) Zárás: 2011. november 23. Értékelõ stábértekezlet, 2011. december 16-ig a dokumentumok archiválása és a hallgatói megadott szempontok szerinti - csoportos portfólió elkészítése és leadása. A projektben résztvevõk száma: 5 fõ Ráfordított tanórán kívüli munkaóra (30 óra/fõ) 2. Andragógia Filmklub szervezése a PPK-n: A "Kételkedem, tehát vagyok" c. film vetítése és filmvita szervezése meghívott elõadókkal
Kezdeményezés: 2011. szeptember 14-21. A filmklub lehetõségének feltárása. Piackutatás, szponzorlehetõségek a PPK-n belül (Dékáni Hivatal, HÖK) és a fõvárosban (MMIKL) Definiálás: 2011.szeptember 21-28. A "Kételkedem, tehát vagyok"c. film térítésmentes megszerzése, Célcsoport 20-40 fõ egyetemi hallgató és oktató a környék lakossága. A filmklubot a PPK támogatása és a hallgatói önkéntes munka (szervezés, catering) révén költségmentesen sikerült megrendezni. Tervezés és a rendezvény elõkészítése 2011.október1-18.: munkaterv elkészítése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, közönségszervezés, szponzorkeresés, PR és kommunikációs feladatok ellátása. Megvalósítás: 2011 október. 19. 1500-16.00 óra: filmvetítés 16.00-18.00 Filmvita megvalósítása ELTE PPK Aula Résztvevõk száma 25 fõ. (L. mellékletek) Zárás: 2011. október. Értékelõ stábértekezlet, 2011. december 16-ig a dokumentumok archiválása és a hallgatói megadott szempontok szerinti - csoportos portfólió elkészítése és leadása. A projektben résztvevõk száma: 5 fõ Ráfordított tanórán kívüli munkaóra (30 óra/fõ) A projektmunka során megvalósult a korábban tanultak és a kurzus kötelezõ elektronikus tananyagban (L. mellékletek) foglalt ismeretek és kompetenciák azonnali, éles helyzetben történõ megvalósítása a hallgatók kreativitására, valamint tervezési és szervezési képességeire épülõ önálló munkavégzés, amelyet folyamatos tanári mentorálás kísért. A minõségkontrollt az PPK kari vezetõinek folyamatos figyelme, a pályázatírást kísérõ tanári tanácsadás, a forrásteremtéshez nyújtott tanári információk jelentették. A hallgatók folyamatosan tartották a kapcsolatot több oktatóval és kari vezetõvel, hallgatótársaikkal (HÖK és a pedagógia és az andragógia szakon tanuló társaikkal, az önkormányzat képviselõivel és a kerületi középiskolák kontakt személyével. A professzionalizmus jelzi a rendezvény sikere: • a rendezvények bekerülése a Kultúra utcája Európai Uniós projekt programjába és a rendezvények folytatásának lehetõsége a 2011/12. II. félévben • a résztvevõk magas száma és elégedettsége • a szervezõk elégedettsége (L. csoportos értékelés jegyzõkönyve) • oktató, dékánhelyettesi levelek (L. melléklet), • a színházi elõadás felvételének oktatási segédanyaggá nyilvánítása • a honlapon megjelenõ anyagok mennyisége, minõsége (fotók és oktató és hallgatói színházi levél az elõadásról, • a filmvetítés és a színházi elõadás továbbgyûrûzõ hatása, további tanórai feldolgozások) • a megvalósított kulturális rendezvények folytatása a tanév II. félévében A 18 fõs évfolyam a Kulturális menedzsment 1. c. tantárgy gyakorlati modulja keretében párhuzamosan négy 5-7 fõs csoportmunkát valósított meg a félév során (iskolaszínház, filmklub, a népmûvelõ-mûvelõdésszervezõ szakos képzés 50. évfordulója,) E pályázat keretében a szakirány felelõseként általam felügyelt és oktatóként általam vezetett és mentorált két projektmódszerrel megvalósított kulturális rendezvényt emeltem ki. (A másik két rendezvény is sikerrel megvalósult, de annak vezetését kollégáim látták el.) A csoportok tagjai, a vállat feladatoknak megfelelõen részben önállóan, egyéni módon, részben párban és kiscsoportban végezték feladataikat. A projektek kezdeményezésénél a brain storming módszert, a munkák felosztásánál és delegálásánál a facilitált kiscsoportos vita módszerét, a forrásteremtésnél a pályázatírást és szponzorkeresés módszerét alkalmazták. A projekt megvalósítása a projektmenedzsment ciklus szabályai szerint valósult meg. A
hallgatók mindvégig értõ módon használták az info-kommunikáció technológia nyújtotta lehetõségeket (honlap, e-mail, grafikai anyagok elõállítása stb.) A projektmódszer alkalmazása a team munka megvalósításának egy hagyományosan sikeres és elfogadott formája. A kurzus során a két projekt rendezvényt végzõ öt és három fõs projektmenedzsment csoport külön-külön, de esetenként együtt is dolgozott az összeérõ feladatok megvalósításánál (piackutatás, szponzorkeresés, kapcsolattartás a kari vezetéssel és a hallgatókkal, honlappal kapcsolatos feladatok stb.), s mindenkor építettek a projektmenedzsment csoporton kívül lévõ tagok bevonására, motiválására. A menedzsment csapatokban mindenki a maga képességeinek legjobban megfelelõ feladatot kapta, de a hetente, majd a megvalósítás elõtt kétnaponta rendezett stábüléseken az információkat és a tudásokat megosztották egymással. Az együttmûködést erõsítette, hogy a szakmai, szervezési, pénzügyi, kommunikációs feladatok szorosan kapcsolódtak egymáshoz, illetve az a tény, hogy a gyakorlati kurzust lezáró gyakorlati jegy a csoportosan elvégzett munka szakmai színvonalától függött. A projektmunka sikerét elõsegítette, hogy a hallgatók ismerik egymást, bár a szakirány választás miatt három részre szakadt évfolyamban a hagyományosan együtt tanuló-dolgozó csoportok jórészt szétestek. Így a projektmunka kezdetén a csoportképzõdés szakaszait a csoport átélte, de gyorsan eljutott performing szakaszba és kooperatívan dolgoztak, a problémákat konszenzusos módon megoldották. Problémát leginkább a vezetõi feladatok ellátása jelentette, amikor is a hallgató vezetõ menedzsernek kellett a delegált feladatok teljesítését számon kérni és értékelni. A két rendezvény tervezésénél és megvalósításánál az alábbi probléma-megoldási helyzetek adódtak: • döntés a csapatmunkák céljának és a prioritásoknak a megállapításánál • Forrásteremtési nehézségek, helyzetek • Tapasztalatlanság a projektmunkában • Time-menedzsment: rövid határidõk, nagyon intenzív munkavégzés, a feladatok torlódása • Az optimális rendezvény idõpont megállapítása a sok kari és kerületi rendezvény miatt (kapcsolódás a VII. ker. Önkormányzat kész Kultúra utca projektjéhez) • Tárgyi feltételek biztosítása (forráshiány, több kari rendezvény az adott idõpontban) A projekt megvalósítása során valóságos kockázati helyzet nem adódott. Alapvetõ problémát részben a financiális feltételek hiánya és esetlegessége, másrészt a hallgatói közönség aktivizálása, a közönségszervezés jelentette. A tervezés során végzett kockázatelemzés kapcsán pl. a filmklub rendezvényénél támogatás hiányában a hallgatók otthon készített, házi süteményekkel kínálták a résztvevõket, ami nagyban hozzájárult a bensõséges klub hangulat kialakulásához és a kötetlen beszélgetés elindulásához. A színházi elõadásnál problémát okozott, hogy az épületben párhuzamosan két rendezvény és a tanórák folytak, illetve, hogy a ruhatár befogadóképessége kisebb volt a kelleténél, de ezt a hallgatók kreatívan és gyorsan egy, a ruhatár mellett lévõ tanterem megnyitásával és elõadás alatti zárásával megoldották.
4
!
Mutassa be a kurzust a fejlesztett kompetenciák munkaerőpiacon való alkalmazhatósága és a korszerűség szempontjából. Részletezze, hogy a hallgatók milyen segítséget kapnak a kurzus elméleti tananyaga gyakorlatban való adaptálhatóságának értelmezésében. Amennyiben
releváns, térjen ki a szakmai kapcsolódás lehetőségeire, pl. bevont külső partnerek, szakmai gyakorlat, stb. Az elõzõekben, a készségcsoportok leírásánál, már részleteztem, hogy a kurzus elsõdleges célja az elméletben tanultak éles helyzetben történõ gyakorlati alkalmazása, valamint a hallgatók kulturális munkaerõpiacra történõ kilépésének elõkészítése. Meggyõzõdésünk szerint a projektmunkasorán megvalósított piackutatás és közönségszervezés, a forrásteremtés és (szponzorkeresés és pályázatírás), a szûkös anyagi körülmények között, önkéntesként végzett szervezõmunka biztosításának képessége, az online technológiák gyors és szakszerû használata, a különbözõ típusú állami (Önkormányzat és a középiskolák) és for profit (cukrászda) intézményekkel való kapcsolattartás és nyer-nyer szituációk keresése és megoldása napjainkban a kulturális munkaerõpiacon alapvetõen elvárt eljárásokat és társadalmi technikákat jelentenek. Mindennek dokumentumait (portfóliók) a hallgatók a végzés után magukkal vihetik álláskeresésük során, hogy igazolhassák, mit takar az ELTÉ-n megszerzett andragógia BA szakos oklevél. Lásd: E-mailben megküldött melléklet 4.1.-4.2. és 5.1.-5.12.
Milyen módon valósul meg a hallgatók és az oktató együttműködése a kurzus során? Milyen tanulásszervezési, értékelési, konzultációs vagy egyéb eszközökkel biztosítják a hallgatók tudásának és készségeinek folyamatos fejlesztését? Mutassa be a számonkérés és értékelés formáit és az alkalmazott visszacsatolást módokat. Az ELTE PPK-n folyó andragógia BA és MA szakos képzés filozófiájának sarkalatos eleme a demokratikus tanár-diákviszony, a nappali tagozati képzés kis létszámából adódóan törekvés a hallgatók egyéni fejlesztésére, a kiemelkedõ tehetségû hallgatók tudományos diákköri és szakkollégiumi fejlesztésére. A kulturális menedzsment tantárgy jelen pályázatban bemutatott, 2011/12. tanév I. félévében megvalósult kurzusának két projektmunkája szerves folyománya a korábbi kurzusokon kialakult jó tanári-hallgatói együttmûködésnek. Az oktatás az elméleti órákon kismértékben frontális, nagyobbrészt csoportmunkán (hallgatói prezentációk), hallgatói egyéni és pármunkán alapult. A korábbi évek oktatói-hallgatói együttmûködése alapján vált lehetõvé, hogy a hallgatók saját ötleteik alapján önirányító, önszervezõ módon valósítsák meg terveiket, mindenkor az oktató mentori, tanácsadói tevékenységével kísérve. A hallgatók kellõ mértékben voltak érintettek és elkötelezettek a megvalósítás rövid futamideje alatt, így oktatóként semmiféle a pedagógia világában alkalmazható szankcióra, vagy szelíd,a követelmény teljesítésének fontosságát hangsúlyozó szigorra nem volt szükség. Lásd: E-mailben megküldött melléklet 6.1.-6.3.
*
Itt részletezheti, azokat a szempontokat, amelyeket a kurzus jó gyakorlatként való bemutatása során lényegesnek tart. Pl. nemzetközi relevancia, idegennyelvi készségek fejlesztése, egyéb. A kurzus jó gyakorlatként való bemutatását indokolja az a tény, hogy a projektmódszerrel, mint saját élményû tanuláson alapuló módszerrel megvalósított kurzus más, nem kulturális tartalmú kurzusoknál is sikerrel alkalmazható. Bemutatja azt, hogy a hallgatók az egyetem különbözõ szintjeivel (Dékáni Hivatal, HÖK) miként mûködjenek együtt, lobbizzanak egy ügy érdekében. A mintaértékû projektek számos korszerû, ma a munkaerõpiacon elvárt eljárást és technikák ötvöznek (lobbimunka, forrásteremtés, pályázatírás és projektmenedzsment, rendezvényszervezés, IKT) és biztosítják az ezekhez kapcsolódó, jelen pályázatban prioritásként megjelölt valamennyi kompetencia megalapozását, fejlesztését.
A pályázatban bemutatott kulturális tartalmú projektek egyébként - adaptálva más felsõoktatási intézményben - hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az adott felsõoktatási intézményben - költségkímélõ módon - fellendüljön a hallgatói kulturális élet, s bevezesse, népszerûsítse a hallgatók körében az önkéntesség jegyében végzett munkát. Mindez erõsítheti a hallgatói közösségek kialakulását, a kedvezõ hallgatói közérzetet, a szakmai elhivatottságot, az intézményhez tartozást, gazdagíthatja az egyetem szervezeti kultúráját. 3
-
1. Tematika és szakirodalom lista 2. A hallgatók számára kiosztott tájékoztató anyagok (elektronikus formátumú is megfelelő, pl. kurzusmail) 3. A kurzus hallgatók általi értékelése (amennyiben rendelkezésre áll). A hallgatók véleményének bemutatására bármilyen elektronikus vagy web 2.0 alkalmazást ajánlott csatolni (a jelentkezési lapba linkek beszúrhatók). 4. Csatolható minden olyan anyag, amellyel a kurzus gyakorlat orientáltságát kívánják alátámasztani (pl. oktatási segédanyagok, lehetőség szerint elektronikus formában, audiovizuális anyagok, stb.) 5. Ajánlások (pl. tanszéki, vállalati vagy más partner által írt, stb.) A mellékletek felsorolása (az összes papír alapú és elektronikus dokumentáció, pl. linkek) 1. Kulturális menedzsment 1. (ea) tematika és szakirodalom lista Hallgatói tájékoztató anyag 2. Kulturális menedzsment 2. (gy) tematika és szakirodalom lista Hallgatói tájékoztató anyag 3. Andragógia Ba szak tanterve (Képzési háló) 4.1. Hallgatói portfólió 1. (kurzus dokumentáció, levelek, jelenléti ívek, fotók) 4.2. Hallgatói portfólió 2. (kurzus dokumentáció, levelek, jelenléti ívek, fotók) 5.1. Oktatási segédanyag 5.2. Oktatási segédanyag 5.3. Oktatási segédanyag 5.3a. Oktatási segédanyag 5.4. Oktatási segédanyag 5.5. Oktatási segédanyag 5.5a. Oktatási segédanyag 5.6. Oktatási segédanyag 5.7. Oktatási segédanyag 5.8. Oktatási segédanyag 5.9. Oktatási segédanyag 5.10. Oktatási segédanyag 5.11. Oktatási segédanyag 5.12. Oktatási segédanyag 6.1. Egyéb (Levél a hallgatónak) (hallgatói tájékoztató levél) 6.2. Egyéb (Levél a dékánhelyettesnek) 6.3. Egyéb (Levél a dékánhelyettesnek) 6.4. Dékánhelyettesi ajánlás
5
!
Jelentkező hozzájárul, hogy személyes adatait a Tempus Közalapítvány az 1992. évi LXIII. törvényben rögzített módon a felhívás és díjkiosztás lebonyolítása céljából és az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig kezelje, illetve az ellenőrzésre felkért harmadik személy részére átadja.
A jelentkezés elektronikus úton történik. Minden a jelentkezési lapon feltüntetet személyes adat az alábbiak figyelembevételével kerül feldolgozásra - az Európai Parlament és az Európai Tanács 45/2001 sz. rendelete a magánszemélyek védelméről az Európai Unió intézményei és testületei által kezelt személyes adatok, valamint a személyes adatok szabad áramlásának vonatkozásában. A jelentkező hozzájárul, hogy az általa benyújtott adatlap értékelése érdekében a Tempus Közalapítvány az általa megadott adatokat (beleértve a személyes adatokat is) kezelje.
