Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben

Szakiskolai Fejlesztési Program

Minõségfejlesztési terület

Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben Módszertani kiadvány

Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006

Írta: Lénárt Zsuzsa

Szakiskolai Fejlesztési Program / Minõségfejlesztési terület Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben Fejlesztésiterület-vezetõ: Menner Ákos

Kiadó: Nemzeti Szakképzési Intézet A kiadásért felel: Nagy László fõigazgató Nyomtatta a Monobit Kft. 2006. november

Tartalomjegyzék

1. Felelõsség és együttmûködés az esélyteremtésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Szakképzést mindenkinek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Szakmai képzés a speciális szakiskolákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Készségfejlesztõ speciális szakiskolák szerkezete, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Integráció a szakiskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Tanulói nyomon követés és a munkába állás támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 6 11 15 19 24 30 30

„Mindent meg fogsz kapni az életben, amit csak akarsz, ha eleget segítesz másoknak, hogy megkapják, amit õk akarnak.” (Zig Ziglar)

1. Felelõsség és együttmûködés az esélyteremtésben A fogyatékossággal élõ emberek társadalmi esélyegyenlõségének megteremtése nemzetközi szinten kifejezett szándék, melynek megvalósítására számtalan törekvés mutatkozik. Napjainkban felgyorsultak az események, és az Európai Uniós csatlakozás jegyében Magyarországon is egyre inkább összehangolt érdekek és törekvések testesülnek meg mindazokban a – fogyatékossággal élõk esélyegyenlõségét, társadalmi rehabilitációját szolgáló – dokumentumokban, amelyek a fogyatékosügy területén elõrehaladást eredményeztek. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), összhangban az Európai Unió elvárásaival, kiemelt feladatként kezeli a társadalom hátrányos helyzetû rétegeinek, köztük a fogyatékos személyek esélyegyenlõségének a biztosítását. A Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) tartalmazza „A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítségével” prioritáson belül a fogyatékkal élõk munkaerõ-piaci és társadalmi beilleszkedésére szolgáló, esélyt teremtõ kezdeményezéseket (oktatás, képzés, foglalkoztatás, szociális szolgáltatások). A kormány által meghirdetett Európa Tervben a Korszerû oktatásért c. pontban második feladatként megfogalmazott szakiskolai fejlesztés (melyben a speciális szakiskolák egy része is érintett) a megvalósulás fázisában van. A program célja emelni a tankötelezettséget teljesítõk számát, csökkenteni a lemorzsolódást, növelni a pályakezdõ szakmunkások felkészültségét, munkaerõ-piaci értékét. Az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatásának jegyében a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése folyik, egy új moduláris alapú szakképzési szerkezet kialakításával. Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erõsítését szolgálja egy olyan kompetencia alapú képzési szerkezet kialakítása, amely a szakképesítések, rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések rendszerének megalkotásával lehetõséget teremt egy rugalmasabb, átjárhatóbb, minden szereplõ számára átláthatóbb szakképzési rendszerben való részvételre. A hátrányos helyzetû, különösen a sajátos nevelési igényû tanulók számára e rendszer bevezetése új távlatokat nyithat a foglalkoztatás terén. A gyakran a lemorzsolódással is

6 Szakiskolai Fejlesztési Program fenyegetett tanulói kör késõbbi társadalmi beilleszkedésének egyik záloga, hogy a munkaerõpiacra való sikeres belépéshez szükséges szakképzettséget, ismereteket megszerezhetik-e a szakiskolai oktatás során. Nem kétséges, hogy a fogyatékossággal élõ tanulók többszörös odafigyelést, erõfeszítést, ha úgy tetszik: jogos pozitív diszkriminációt követelhetnek a felnõtt életüket megalapozó, szakképzést nyújtó iskolai idõszakban. E különleges bánásmód megvalósítására reményeink szerint lehetõség nyílik a modularizált, egyénre szabott haladási ütemet is lehetõvé tévõ szakképzési rendszer kialakítása során. Fontosak a kutatási és az elemzési munkák, melynek mentén lehetséges felvázolni a legfõbb összefüggéseket, intézményi és munkaerõ-piaci igényeket, melyek alapján a következõ évek fejlesztési munkálatai a kialakult prioritások mentén megszervezhetõk lesznek.

2. Szakképzést mindenkinek A „Szakképzést mindenkinek” gondolata kifejezi azt a hazánkban is egyre erõsödõ társadalmi meggyõzõdést, hogy a fogyatékossággal élõ emberek – és különösen a fiatalok – esélyegyenlõségének alapja, hogy biztosítsuk számukra a képességük szerinti szakmai felkészítést, a munka világába való átvezetést. E szándék megvalósulásához befogadó társadalom szükséges. Ennek a társadalomnak kell a madridi szellemben olyannak lennie, melynek „alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés”, azaz biztosítania kell a megfelelõ feltételekkel az esélyt ahhoz, hogy a fogyatékossággal élõk nem megtûrt vagy csak elfogadott, hanem társadalmunk megbecsült tagjai lehessenek.

2.1. Esélyteremtés a szakképzésben Az utóbbi években elõtérbe került a fogyatékossággal élõ fiatalok szakképzésének fejlesztése, mint az esélyteremtés fõ lehetõsége. A törekvések eredményeként a fogyatékossággal élõ emberek társadalmi esélyegyenlõségéhez alapul szolgáló jogszabályi háttér fokozatos kiépítése jellemzõ ma hazánkban. Az általános népességre vonatkozó szabályzókon túl a mai szóhasználattal a sajátos nevelési igényû (fogyatékos) gyermekek és fiatalok esélyteremtését az oktatásban széles jogszabályi háttér hivatott szolgálni. Létrejött a speciális szakiskolák sokszínû rendszere, a fogyatékos fiatalok szakképzõ intézményrendszere, melyben a sajátos nevelési feltételek mellett differenciált képzési

Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben 7

lehetõségek biztosítottak. A fogyatékosságuk miatt a többi tanulóval együtt haladni képtelenek számára kialakított szegregált iskolatípusban, a speciális szakiskolában a tanulók sajátos nevelési igényének megfelelõ feltételek között folyik a fogyatékos fiatalok személyiségközpontú, differenciált, gyakorlatba ágyazott szakmai felkészítése. Természetesen a sajátos nevelési igényû fiatalok számára törvényileg biztosított a szabad iskolaválasztás, és elvileg átjárható a szakképzõ intézményrendszer. Ez jelenti egyrészt a fiatal egyéni képességei függvényében az államilag elismert szakképesítések esetén a többségi szakképzõ intézményben való szakmatanulás lehetõségét (integráció). Másrészt kellõ felkészítés alapján átlépést az egyik típusú speciális szakiskolából a magasabb szakmai képzést nyújtó speciális szakiskolába, illetve a sajátos nevelési feltételekkel rendelkezõ többségi szakképzõ intézménybe. A „Szakképzést mindenkinek” gondolat megfogalmazása óta eltelt évek alatt a fiatalok szakképzését segítõ intézkedések egész sora látott napvilágot. A szakképzést érintõ rendelkezések sorában vannak a fiatalok szakképzését általánosan érintõ elemek és kifejezetten a fogyatékossággal élõ fiatalok számára elõnyt biztosító, esélyteremtést szolgáló kitételek is. Ezek a következõk: Q a sajátos nevelési igényû tanuló joga a szabad iskolaválasztással a képességeihez mért szakmai felkészítésre (OKJ), szakképesítések megszerzésére, életkezdéshez vagy munkába álláshoz való képzésre az iskolai rendszerben államilag finanszírozottan; Q a képzésbe való belépés idejének kiterjesztése; Q a képzõ intézmény kötelezett a sajátos nevelési igénynek megfelelõ képzési feltételek biztosítására (akadálymentes környezet, sajátos nevelési igénynek megfelelõ tárgyi, személyi feltételek, módszerek, eljárások); Q sajátos nevelési igényhez alakított képzési tartalmak, tananyagok (irányelv, speciális központi programok, pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs modulok, programok), taneszközök (tankönyvek, oktatófilmek, interaktív taneszközök, speciális és kiegészítõ eszközök) biztosítása; Q a fejlesztést és a rehabilitációt szolgáló kötelezõ fejlesztési terv, kötelezõen biztosított egészségügyi és pedagógiai célú foglalkoztatás; Q speciális feltételek a vizsgán.

8 Szakiskolai Fejlesztési Program 2.1.1. Tartalmi, szerkezeti átalakulás

„Mondd el – és elfelejtem, Tanítsd meg – és emlékezem rá, Lehessek részese – és megtanulom.” (Kínai bölcsesség) Jelentõs lépésként megtörtént a tartalmi munkát meghatározó alapdokumentumok kidolgozása és bevezetése. Késõbb sor került módosításukra (Nemzeti Alaptanterv – NAT, Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve = Irányelvek, Országos képzési jegyzék = OKJ, Kerettanterv). A tartalmi szabályozás súlyponti részei: nem lezárt ciklusokban gondolkodik, hanem biztosítja az egyes szintek egymásra épülését; kompetencia elvû, tudás alapú, a rendszer átjárhatóságának biztosítása. A szakképzés szerkezeti és tartalmi átalakulási folyamatába lépett. A szakiskolai képzés tartalmában hangsúlyt kapott a 9–10. évfolyamon a pályaorientáció, gyakorlati oktatás és szakmai alapozás, éppen a szakképzésre való felkészítés érdekében. A modularizált szakképzési rendszer kialakításával, teljes átalakulásával párhuzamosan a sajátos nevelési igényû tanulók képzését ellátó, speciális szakiskolai képzési rendszer fejlesztési, adaptálási munkálatai is szükségesek. Az új fejlesztések és adaptálások pontos jegyzékének meghatározása csak az új szakmai és vizsgakövetelmények, illetve modulok tartalmának ismeretében lehetséges. A sajátos nevelési igényû tanulók számára e rendszer bevezetése új távlatokat nyújthat a foglalkoztatás terén – más európai országok gyakorlatában, képzési rendszerében is helyet találhatnak. 2.1.2. A modernizáció sarkalatos pontjai Q Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Q Reális tananyagmennyiség Q Tanulóközpontú, differenciált módszertan Q Tevékeny tanulói magatartás Q Integráció és inklúzió 2.1.3. Elõtérbe kerülõ kulcsfogalmak, képességek, kompetenciák Q Kreativitás, alkotókészség, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, önálló ismeretszerzés, élethosszig tartó tanulás Q Differenciáltság, esélyegyenlõség, társadalmi szolidaritás

Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben 9 Q Q

Kommunikáció, együttmûködés, empátia, konfliktuskezelés Felelõsségvállalás, közösségi részvétel

2.1.4. Új(?) kihívások a pedagógusok elõtt Q A tanuló tanulási képességének fejlesztése Q A tanuló önálló tevékenységére alkalmas tanulási környezet létrehozása Q A tanulói motiváció fejlesztése Q Az „iskolába kívülrõl behozott” elõzetes tudás felhasználása Q Együttnevelés Q Mást és másképpen kell (?) tanítani 2.1.5. Kompetencia alapú képzés Q A készségek, képességek fejlesztése Q Az alkalmazni képes tudás középpontba helyezése az oktatásban Q Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Q A változó körülményekhez való alkalmazkodás Q Az egyén életcéljainak megvalósítása 2.1.6. Mi kell hozzá? Q Szemléletváltás (pedagógus, szülõ = társadalom) Q Szerkezeti váltás, változás (fõként a tananyagban) Q Szervezeti és tanulásszervezési változás (csoportos munka, differenciált tanoktatás) Q Módszertani megújulás (kooperatív technikák)

2.2. A magyar szakképzés fejlesztése érdekében tett erõfeszítések A fogyatékossággal élõ emberek társadalmi integrációja irányába tett lépések megsokasodtak. Megfogalmazódott, hogy a társadalmi integráció megvalósításához, az esélyegyenlõség megteremtéséhez vezetõ út egyik ága a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az általános képzésben kiemelésre kerültek azok a kulcskompetenciák, amelyek területén a legfontosabb az elõrelépés (alapkészségek: olvasás, írás, számolás, szövegértés, a tanulni tudás elsajátítása; az idegennyelv-ismeretet, a problémamegoldó gondolkodást segítõ elektronikus írásbeliség, kommunikációs és információs technológiák használata). Az integráció1 a hazai közoktatási rendszerben politikai, szociális és pedagógiai célként is megjelent. 1 Részletesebb elemzés: „Integráció a szakiskolában” c. fejezetben.

10 Szakiskolai Fejlesztési Program Új fejlesztési szakasz elõtt áll a szakképzés. Az európai integráció folyamata felgyorsította a korszerûsítési munkálatokat, a fõ feladatokat az alábbiakban határozta meg: Q az európai transzparencia követelményeinek megfelelõ szakmastruktúra (OKJ) megszilárdítása, modularizálása; Q a gyakorlati képzés erõsítése, tanulószerzõdés intézményének bõvítése, a gazdaság szerepvállalásának ösztönzése; Q a gazdasági kamarákkal való stratégiai szövetség kialakítása a szakképzés-politikában, a munkaadói szövetségek bevonásával; Q fejlesztési program a szakiskolai elméleti és gyakorlati képzés infrastruktúrájának megújítására. A megvalósítás nem nélkülözheti a szociális partnerek összefogását, az önkormányzatiság és az állam szerepvállalását. A szakképzés területén a rendszerváltozás óta alapvetõ problémaként jelentkezõ „Hogyan lehet a szakképzés tartalmát, minõségét, módszertanát összhangba hozni a rendkívül gyorsan alakuló munkaerõ-piaci követelményekkel?” kérdés megoldását célzó területek kiemelése megtörtént. Ezek: a gazdálkodó egységeknél folyó gyakorlati képzés; szintvizsga bevezetése, melynek alapján mérhetõ, hogy a gyakorlati képzés egy nagyobb szakaszának lezárásakor a tanuló elsajátította-e az irányított munkavégzéshez szükséges kompetenciákat; gazdasági kamarák növekvõ szerepe. A megfogalmazott elvek szerint „A magyar szakképzési rendszer egy elképzelt jövõképe (2010 után)” alapján: Q Visszanyeri korábbi rangját és népszerûségét. Q Átfogó, szélesebb szakmákra képezõ, jobban gyakorlatorientált lesz (kompetencia kurzussal és képesítéssel). Q A szakma megszerzése után továbbképzési lehetõséget biztosít. Mobil és átjárható lesz. Kredit és minõségbiztosítási rendszerekkel rendelkezik. Q A képzés a munkaadók igényére épül fel mennyiségben és tartalmi struktúrában. Q Kevesebb, de korszerûbb elméleti képzõ intézmény lesz. Q Kiépítésre kerül a korszerû gyakorlati képzõhelyek hálózata. Q A változás folyamatos lesz, alulról jövõ kezdeményezésekkel, a legfejlettebb képzõ intézmények javaslatainak a figyelembevételével.


3. Szakmai képzés a speciális szakiskolákban 3.1. A képzési struktúra A képzésben részt vevõk száma reprezentálja, hogy melyek a tanulásban akadályozottak számára leginkább eredményesen elsajátítható, a munkába álláshoz megfelelõ, illetve az önálló életet segítõ OKJ-s szakképesítések. Elsõsorban a gyakorlatigényes alacsonyabb szintû szakképesítések szerepelnek. A szakképesítések zöme hosszú ideje oktatott (pl. gazdasági-szolgáltató szakterület, ABC, gyorsétkeztetési eladó, mûszaki szakterület – ruhaipari, textilipari, faipari szakmák), illetve a nehezített munkába állás ellenére is oktatott szakképesítések köre (pl. agrárszakterület). A sajátos nevelési igényû fiatalok oktatását felvállaló intézmények és a speciális szakiskolák képzési struktúrájának tervezésében is elõnyt élveznek a gyakorlatorientált, kevésbé elméletigényes szakképesítések. De a képzési struktúra kialakításában a munkaerõpiac igényei is megjelennek. 3.1.1. A 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti képzések javasolt listája a sajátos nevelési igényû tanulók képzéséhez A tervezés módosítást igényel a 2006. április 1-jével hatályba lépett moduláris felépítésû OKJ szerint. Ez a munka a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakképesítések, rész-szakképesítések központi programjainak jóváhagyása után történhet meg. (Lásd 1. számú melléklet.)

3.2. Képzési tartalmak Az OKJ szakképesítésekre történõ felkészítések csak a szakképesítések központi programjai, illetve ezek adaptációi, a speciális központi programok alapján végezhetõek. Az iskolák ezek alapján készítik el helyi szakmai programjaikat. A speciális központi programok kerettantervi feladatokat látnak el, azaz ajánlások. A kötelezõ közös elemek (pl. követelmények), a speciális nevelési igényeknek megfelelõ kötelezõ feltételek (pl. akadálymentesítés, speciális technikai eszközök, személyi feltételek stb.) mellett az Irányelvek betartásával szabad mozgásteret biztosítanak a helyi igényekhez való alakításhoz (pl. tanulócsoport fejlettségi szintje, gyakorlati képzési lehetõségek stb.).

12 Szakiskolai Fejlesztési Program A moduláris képzés nagy lehetõséget feltételez a fogyatékossággal élõk esetében. A modulok elsajátítása – annak képzettségként való elismerése – biztosítja a munkaerõpiaci munkavégzést, de alapul szolgálhat a továbbiakban az átképzés, ráképzés, továbbképzés lehetõségével a magasabb szintû szakképesítés megszerzéséhez és a munkaerõpiacon való megmaradáshoz is. A speciális szakképzés tartalmi fejlesztésében ennek megfelelõen helyet kapott – már az alapmodulokhoz kapcsolódva – a munkavállalói ismereteknek és gyakorlatoknak, a szakmai modulokban a munkavállalói és vállalkozói ismereteknek és gyakorlatoknak az oktatása. A szakképzési évfolyamokon a közismeret szerepe a hiánypótlás és szinten tartás mellett fõleg a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges tananyagtartalomra helyezõdik át. 3.2.1. Sokoldalú szemléltetés – más módszerek Nem vitatott a sajátos nevelési igényû diákok oktatásában – így a szakmai képzésük során is – a sokoldalú szemléltetés fokozott igénye a kognitív képességek sérülése miatt. Ezért a technológiai folyamatok részletesebb bemutatása nemcsak a jobb megértést, hanem közvetetten a szakmai kompetenciák hatékonyabb elsajátítását is szolgálja. Javasolt a korszerû digitális tananyagok, önálló tanulást is segítõ CD-romok, korszerû tanítási módszerek (pl. e-learning) alkalmazása. Szükséges olyan speciális alternatív pedagógiai módszerek szélesebb körû elterjesztése (pl. tanulásmódszertan), amelyekkel sikeresen orvosolható a diákok megnyerése a tanulás számára. Az elsõ lépések egyikeként a pedagógusok átképzésében, különösen a szakmai oktatók felkészítésében kell megjelennie a problémakörrel kapcsolatos modern pedagógiai módszereknek.

3.3. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció A speciális szakiskola évfolyamain is jelen kell lennie a gyógypedagógiai nevelés-oktatás egészét átfogó rehabilitációs célú fejlesztésnek. A speciális szakiskolákban a gyógypedagógusok kiemelt feladata a tanulók képességeit és tudását felmérve egyéni fejlesztési terv kidolgozása, illetve egyénre szabott rehabilitációs tevékenység végzése egyéni, illetve kiscsoportos formában. Megjelennek a személyiségfejlesztés, a munkavállalóvá válást segítõ tréningek, gyakorlati jellegû fejlesztõ tevékenységek. Alkalmazzák a szakma elsajátítását segítõ manuális és egyéb képességek fejlesztését is.


3.3.1. IKT-s eszközök használata a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában A habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban jelentõs szerepet kap az IKT-s eszközök használata. Q

Q

Q

Q

Q

Q

Digitális szövegek. A látási, írás-olvasási gondokkal, illetve a mozgássérüléssel küzdõ tanulóknak. Prediktív eszközök. A szavak listájaként mûködik, amely a használt programban jelenik meg. A szólista a program szótárán alapszik. Ezek a speciális szótárak segítséget nyújtanak az olvasási-írási nehézséggel küzdõ tanulóknak olyan szavak leírásában, melyeket nem tudnak helyesen leírni, nem jut pontosan eszükbe vagy nehezen találnak meg. IKT a logopédiában. A logopédusok az általában 10-15 perces számítógépes foglalkozást szervesen be tudják építeni a beszédjavító munkájukba. A tapasztalatok szerint nagy motivációs erejük van ezeknek a programoknak; a gyermekeket könnyebb bevonni a munkába. Egyértelmûen fokozza a tanulási kedvet, játékosan tanít, színesíti a foglalkozásokat, kiszélesíti a lehetõségek skáláját. Sokoldalú fejlesztést eredményeznek, és segíthetik az otthoni gyakorlást, ami beszédjavításban elengedhetetlen. Ezek közül is kiemelkedõ például a Varázsdoboz. IKT a diszlexia, diszgráfia prevenciójában és reedukációjában. Léteznek magas színvonalú, speciálisan erre a célja fejlesztett magyar oktatóprogramok, amelyek hatékonyan segítik a tanár, a szülõ és a gyermek munkáját az olvasás-írás tanításában. Egyesítik a hagyományos prevenció és reedukáció elveit a számítógép nyújtotta elõnyökkel. Segítség a vak és gyengén látó gyermekeknek. A Word szövegszerkesztõjének speciális beállításai, a szkennelési lehetõségek, valamint a tízujjas vakírás megtanítása nagy segítséget jelent ezeknek a gyermekeknek a tanításában. A tanítási órán a PowerPoint használata segítheti a tananyag feldolgozását, a megfelelõ méret, szín és forma, valamint hang beállításával. A szkennertoll és a beszélõ számítógép elengedhetetlen minden vak gyermek esetében. A vakoknak egy olyan speciális programra van szükségük, amely megbirkózik a grafikus felület kezelésével. Az IKT a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek megsegítésében. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetõséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban és értelmileg

14 Szakiskolai Fejlesztési Program akadályozott s részképesség-zavarokkal küzdõ tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a gyermekek figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában gyõzõdjenek meg. Q

Q

Q

Az autista gyermek és az IKT. A számítógép személytelensége, kiszámíthatósága, látványossága alkalmas arra, hogy fogódzó legyen. Az autista gyermeknek ezen adhatjuk át a tananyagot, még viselkedési és élethelyzetek gyakorlását is lehetõvé teszik egyes programok. Különösen alkalmas a vizuális analógián nyugvó feladatok megoldására. Hallássérült gyermek és az IKT. A számítógép a látványos grafikai felületeivel, a logikusan építkezõ eszközeivel könnyen rabul ejti a hallássérült gyermeket. Ezt lehet kihasználni a szókincs fejlesztésére, a verbális emlékezet és a kommunikációkészség, a tárgyi tudás fejlesztésére. Minden olyan oktatóprogram alkalmas erre, ami valamilyen készséget vagy tantárgyi tartalmat segít elsajátítani. A beszéd fejlesztéséhez kiválóan alkalmasak a logopédiában használatos programok. IKT a mozgássérült gyermekek oktatásában. Elengedhetetlen a speciális IKT-s eszközök használata. A nagyobb méretû, döntött billentyûzet és a billentyûzetfedél használata a túlmozgásos gyermek számára jelenthet segítséget. Képernyõn megjelenített billentyûzet azoknak a gyermekeknek segítség, akik nem képesek ujjaikat kiválasztani vagy fejükkel irányítani az eszközt, de egeret képesek fogni, vagy szemvezérléssel meg tudják tanulni a billentyûzet használatát. Speciális „egerek” használata – ilyen a joystick, mely méretében is többféle lehet. A trackball használata nem igényel fogást, hanem a gyermek a felsõ részen levõ gömbre rátett kezével tudja mozgatni a nyilat a képernyõn. Fejpántra helyezett vezérlõ – ez a segédeszköz alkalmas arra, hogy a billentyûzetet használni tudja az a gyermek is, aki nem képes a manipulációra. Szemvezérléses technika – egy fejlett érzékelõrendszerrõl van szó, amely a monitorba, laptopba beépített szenzor, mely a szem mozgásáról szerez visszajelzést. A gyermek a szemével a kívánt billentyûre, funkcióra tekint, és a tekintet fixálásával mûködésbe lépteti a kívánt gombot, funkciót. Azoknak a gyermekeknek nagy segítség, akik nem képesek megfelelõen vagy csak nagyon lassan használni a kezeiket, de iskolai munkájuk már gyorsabb, nagyobb teljesítményt vár el tõlük. Természetesen fontos, hogy képesek legyenek tekintetüket fixálni. Egyéb beállítási lehetõségek – a billentyûzet gombjainak, az egér, a joystick, a trackball érzékelõinek bizonyos késleltetésre állítása. A monitor beállítása – fontos a monitor méretének megválasztása, illetve a gyermektõl való megfelelõ távolság és a fényerõ beállítása.

Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben 15 Q

IKT és magatartási zavar. A felnõttség jeleként értékeli minden gyermek, ha számítógépen dolgozhat, önállóan tevékenykedhet, próbálkozhat. A magatartási zavarok hátterében lévõ önértékelési problémák csökkenhetnek az önálló és „felnõtt módra” végzett munkával.

4. Készségfejlesztõ speciális szakiskolák szerkezete, tartalma 4.1. Szakképzési tendenciák a készségfejlesztõ speciális szakiskolákban Magyarországon is – mint más európai beiskolázási trendekhez hasonlóan – nõ az értelmileg fogyatékos gyermekek sérülésének átlagos súlyossága, ezen belül pedig vélhetõen növekszik az értelmileg akadályozottak továbbtanulási hajlandósága, középfokú beiskolázási aránya. Továbbá a készségfejlesztõ speciális szakiskolákban kínált szakmai programok mind jelentõsebb része kínál a munkaerõ-piaci szempontoknak is megfelelõ felkészítést a potenciális munkavállalásra. Az elmúlt években döntõ szemléletbeli változás indult meg a készségfejlesztõ speciális szakiskolák szakképzési tevékenységét illetõen. Olyan képesítések megszerzésére nyílt lehetõség, amelyek nemcsak az önálló életvitel megalapozásához, hanem a sikeres munkavállaláshoz is hozzájárulhatnak, illetve elõtérbe kerültek az OKJ-ben is szereplõ könnyûipari és a mezõgazdasági képzésekhez illeszkedõ szakmai tevékenységek. A moduláris szakképesítések rendszerének bevezetésével új távlatok nyílnak az iskolatípusban tanuló diákok elõtt. Nem új keletû ugyanis az a törekvés, hogy az értelmileg akadályozott fiatalok rész-szakképesítés birtokába juthassanak. A rész-szakképesítések megszerzésének lehetõsége nagyon fontos lépés a sérült fiatalok nyílt – integrált – munkapiacra való kilépéséhez. A legfõbb pedagógiai célkitûzés az önálló(bb) életvitel megalapozása. Olyan jellegû szakmai tevékenység, illetve azok kompetenciáinak megszerzése történik az iskolában, amelyek nem feltétlenül az adott szakterületen, munkakörben való elhelyezkedést segítik primer módon, hanem általános munkavállalási készségek kialakítását segítik elõ. Az iskolában a képzési kínálat tervezését erõsen befolyásolja a térségi munkaerõpiaci kereslet. Az alternatív program (Munkahelyi Gyakorlat program) lehetséges gyakorlati helyszíneinek szervezése nyomán olyan képzések folytak az elmúlt években és folynak

16 Szakiskolai Fejlesztési Program jelenleg is, melyek megfelelõ szakmai felkészültséget nyújthatnak egy esetleges alkalmazáshoz a nyílt munkaerõpiacon integrált körülmények között (pl. kertészeti, állatgondozói, konyhai kisegítõ, textilipari munkakörökben). 4.1.1. Munkavállalói kompetenciák A szakmai képzések rendszere más típusú szakképzõ intézményekhez hasonlóan tartalmaz közismereti tananyagtartalmat is. Ez rendszerint a lehetséges munkavállalói kompetenciák megszerzésére irányul. Cél, hogy az elméleti témakörök elsajátítása gyakorlatba ágyazottan történjen, az iskola minél több gyakorlatot szervezzen külsõ helyszínekre, az elméleti órák terhére. Fontos, hogy a bevezetett szakmai képzések olyan munkakörök betöltését célozzák, amelyek a nemzetközi tapasztalatok szerint reális, hosszú távú munkavállalási lehetõséget kínálnak az értelmileg akadályozott emberek számára. Ezek már a jelenlévõ mezõgazdasági jellegû képzések mellett a szolgáltató és ipari szektort célozzák meg, és a 2006 áprilisától hatályos OKJ részképesítéseiként várható egyre szélesebb körû bevezetésük. Az értelmileg sérült munkavállalók elhelyezkedését segítõ ún. „támogatott foglalkoztatás” szolgáltatásaiban az elmúlt évek nemzetközi és hazai partneri tapasztalatai alapján több mint húsz olyan munkavállalói kompetenciaterületet lehet körülírni, amelyek készségszintû gyakorlati alkalmazása elvárásnak bizonyult a fogadó, munkaadói oldalon. A munkavégzésre és a munkatársakkal való együttmûködésre irányuló általános kompetenciák tehát röviden:2 A munka jelentõsége a felnõtt életvitelben, a társadalmi szerepvállalás fontossága: „Fontos vagyok”• Közlekedés a munkahelyre • Munkaidõ, pontos érkezés • A munkaruha, védõruha helyes használata • A munkatársak üdvözlése, munkatársi hierarchia elfogadása • Az utasítások, szabályok betartása • Tájékozódás a jelzések alapján • Munkahelyei rend fenntartása, a technológiai sorrend követése • Biztonságos és fegyelmezett munkavégzés • Együttmûködés a munkatársakkal • A bírálat, kritika elfogadása • Önálló munkavégzés, szükség esetén segítség kérése • A (minõségi) elvárásoknak való megfelelni tudás • Megfelelõ tempójú hatékony munkavégzés • Az eszközök, gépek biztonságos használata • Figyelmes és pontos munkavégzés • A munkaterület és -környezet tisztán tartása • Udvarias, barátságos viselkedés • A magántulajdon tiszteletben tartása • A rendszeres munkavégzés belsõvé válásának igénye • Betegség, akadályoztatás esetén a megfelelõ intézkedések megtétele • Adminisztrációs, regisztrációs kötelességek ellátása • A munka, a pénz értéke, pénzkezelés • Munkavállalói jogok és kötelességek ismerete, alkalmazása 2 Az EASPD és a Kézenfogva Alapítvány együttmûködésében megvalósuló Bridge/TRIJO projekt képzési programjainak és módszertani útmutatóinak kézirata alapján. Megjelenés 2006. szeptember.


A pedagógiai, szakmai programokban nagy hangsúlyt kapnak a munkába állásra való felkészítéshez tartozó fent említett kompetenciák. Mindehhez az iskolákban szemléletváltásra, a tananyagok megreformálására van szükség. 4.1.2. Gyakorlati képzés Sajátos nevelési igényû tanulók számára a gyakorlati oktatás jelentõsége gyógypedagógiai szempontból elvitathatatlanul döntõ a képzés sikeressége szempontjából. Ezért a munkavállalással kapcsolatos készségeket, kompetenciákat a gyakorlatban, a gyakorlati oktatásba ágyazottan (lehetõség szerint minél nagyobb részben valós munkahelyi környezetben) kell kialakítani és megszilárdítani. Ez tevékenységközpontú oktatásszervezést kíván. A gyakorlati képzés jellemzõen – pl. a kézmûvesipari termékek esetében – iskolai tanmûhelyben folyik. A képzések más részében azonban olyan, a szakmához kapcsolódó kompetenciákat sajátíthatnak el a fiatalok, melyeknek az önálló életvezetés során is hasznát veszik (pl. konyhai, nyomdai, kertészeti stb. tevékenységek). Ráadásul e képzések nagy részét külsõ tanmûhelyben vagy gazdálkodó szervezetnél, valóságos munkakörülmények között gyakorolhatják. Ennek haszna kettõs: hatékonyan segíti társadalmi integrációjukat, valamint olyan jártasságot, munkatapasztalatot szerezhetnek az adott munkakörben a gyakorlati idõ alatt, hogy kedvezõ esetben a gazdasági szervezet vállalkozó továbbfoglalkoztatja õket, vagy ajánlásukkal könnyebben tudnak elhelyezkedni hasonló munkakörben. A Munkahelyi Gyakorlat programot, mely beékelõdött az iskola gyakorlatába, célszerû kibõvíteni egy strukturált, az új OKJ rész-szakképesítéseinek szakmai és vizsgakövetelményeihez illeszkedõ képzési rendszerrel. Így a fiatalok az általános munkavállalói kompetenciák megszerzése mellett – mely egyébként a munkaadók számára a legfontosabb felvételi kritériumnak bizonyult, az utógondozói tapasztalatok alapján – piacképes szakmai tudásra is szert tehetnek. Még inkább szolgálná az utóbbi szempontokat, ha a készségfejlesztõ speciális szakiskolák partneriskolái társult tagjai lennének valamely TISZK-eknek. 4.1.3. Központi program(modul)ok A Nemzeti Szakképzési Intézet által kidolgozott programmodulok: Q kertészeti képzések, Q textilipari képzések, Q kézmûves képzések, Q konyhai kisegítõ képzések, Q takarító képzés, Q mosodai képzés.

18 Szakiskolai Fejlesztési Program Rész-szakképesítésként való átdolgozásuk szükséges az új OKJ-hez kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények közeljövõben várható megjelenése után. Továbbá a munkaerõpiaci elvárások figyelembevételével korszerûsíteni, illetve bõvíteni kell a képzések kínálatát. A mérések alapján az alábbi szakmai tevékenységek szélesebb körû bevezetése lehet sikeres – a késõbbi elhelyezkedésre is tekintettel: Q cukrászati, pékségi kisegítõ munkakörökre irányuló képzések, Q állatgondozói munkakörre irányuló képzések, Q hulladék-feldolgozóban, szelektív hulladékgyûjtésben, kommunális szemétkezelésben betöltött munkakörre irányuló képzések, Q szociális segítõ munkakörre irányuló képzések (pl. szociális otthonban, idõsek otthonában szobaasszonyi, ebédkihordói tevékenységek). 4.1.4. Munkatapasztalat-szerzés, a Munkahelyi Gyakorlat programja Megváltoztatta az érintett intézmények szemléletét, tervezését és a képzési kínálat kialakítását. A Munkahelyi Gyakorlat elsõsorban nem specializált szakmai képzést nyújt, hanem sokkal inkább az általános munkavállalási kompetenciákat erõsíti. Ezt szolgálja az is, hogy a program keretében a tanulók két év alatt nyolc olyan munkahelyen, munkakörben fordulnak meg, amelyek jellegükben egészen különböznek egymástól (pl. mûhelyben vagy szabadban végzett munka; nagyvállalati vagy családi vállalkozási környezet, légkör; monotonabb vagy változatosabb munkakör, önálló vagy csapatban végzett munkafolyamatok stb.). A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a gyakorlati helyszíneket, munkaköröket, amelyekben – a helyi adottságoknak megfelelõen – az értelmileg akadályozott fiatalok képzése folyik: Nyomdai, kötészeti tevékenységek • Parkápolási, közterület-fenntartói tevékenységek • Faipari kisegítõ munkák • Kertészeti, növénytermesztési tevékenységek • Csomagolási munkák • Állatgondozói munkakörök (pl. a Vadasparkban) • Szállítási, kézbesítési feladatok • Konyhai tevékenységek, elõkészítés A Munkahelyi Gyakorlat program sikerességét az elhelyezkedési mutatók is visszaigazolják. Ugyanakkor szükséges új elemmel is bõvíteni a jó kezdeményezést: a munkahelyi gyakorlatnak komplex módon ki kell egészülnie szakképzési tartalommal is. Erre az új OKJ bevezetése kapcsán reális lehetõség nyílik az OKJ rész-szaképesítések oktathatóságával. A program a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány támogatásával és a Salva Vita Alapítvány szakmai menedzselésével mûködik az intézményeknél.


5. Integráció a szakiskolában Integráció vagy szegregáció? Mi a kívánatos a sajátos nevelési igényûek számára? Hol tart, hová tart e téren a szakképzés? Az együttnevelés gyakorlatának kialakításánál az alsó középfokú oktatásban problémák merülnek fel, melyet a növekvõ tantárgyi specializáció és a különbözõ szervezeti stratégiák eredményeznek. Ezt a helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a sajátos nevelési igényû tanulók és többségi társaik közti különbség a kor elõrehaladtával növekszik. A követelmények teljesítése, az eredménycentrikus elvárások tovább bonyolítják a témakört. Hangsúlyozni kell, hogy a sérülékeny tanulók szempontjából ez a fejlemény komoly veszélyt hordoz magában. A pedagógusok részérõl az osztályokba befogadott tanulókkal való munka elkötelezettséget és a tanulók igényei iránti figyelmet követel. Ugyanakkor a pozitív hozzáállás önmagában nem elegendõ a tanulók közötti különbségek kezeléséhez az osztályban. A pedagógusoknak a megfelelõ módszerekre és oktatási segédanyagokra ugyanúgy szükségük van, mint a feladatok elvégzéséhez szükséges elegendõ idõre, illetve (további) képzések során elsajátítható tudásra, készségekre és tapasztalatra. Ezekre kivétel nélkül figyelmet kell fordítani! A sajátos nevelési igényû tanulók többségi iskolákban történõ integrált oktatása minden kétséget kizáróan megköveteli a tanterv testre szabását. A pedagógusok szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy hogyan tudják ezeket a tanulókat irányítani. A sajátos nevelési igényû tanulók irányítása gyakran több idõt, másféle tanítási módszereket és speciális szaktudást igényel. Ebben az esetben a pedagógusnak több idõre, segédeszközre és szaktudásra lesz szüksége. A rendelkezésre álló idõ növelése (pl. segítõk alkalmazásával) vagy a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése (pl. pedagógus-továbbképzéssel, iskolai együttmûködésekkel, tanácsadói csoportok segítségével), az erõforrások jobb elosztása a tanulók között. Például az átlagosnál jobban teljesítõ tanulók több önálló feladatot kaphatnak, gyakrabban dolgozhatnak számítógéppel stb. Így a sajátos nevelési igényû tanulókra több idõ marad. Fontos elem a tanteremben zajló munka során a pedagógus affinitása és felkészültsége a tanulók közötti társas kapcsolatok fejlesztéséhez. Különösen a sajátos nevelési igényû tanulók (és a szüleik) számára fontos, hogy a többségi tanulókkal intenzív kapcsolatot alakítsanak ki. A helyes attitûd mellett a pedagógusnak ismernie kell azokat az eszközöket, amelyek segíthetik ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztését. Az iskolákban és tantermekben a sokszínûség jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A tanárok csoportjának meg kell birkóznia a tanulói igények egyre növekvõ sokszínûségé-

20 Szakiskolai Fejlesztési Program vel az iskolán és az osztályon belül egyaránt, és nekik úgy kell módosítani vagy elkészíteni a tantervet, hogy az megfeleljen valamennyi tanuló, sajátos nevelési igényû tanulók és kortársaik igényeinek.

5.1. Együttnevelés szempontjából hatékony tényezõk, módszerek 5.1.1. Heterogén csoportosítás – differenciálás A legkülönfélébb tanulók iskolai oktatása csak heterogén csoportok kialakításával és a differenciálás gyakoribb alkalmazásával folytatható eredményesen. A differenciálás nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelõ, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve elõzetes tudását, annak gyengébb és erõsebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklõdését, személyiségének rá jellemzõ vonásait, speciális erõsségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az egyénre szabott célok meghatározása, az alternatív tanulási utak alkalmazása, a tanulók sajátosságaihoz illeszkedõ feladatok kijelölése és a csoportképzés adta lehetõségek kihasználása segítik a befogadó oktatás megvalósítását. (Differenciált foglalkozások tematikus ábrázolása – Lásd 2. számú melléklet.) 5.1.2. Kooperatív tanítás-tanulás A kooperatív tanítás fogalma alá tartozó módszerek hozzájárulnak az együttnevelés megvalósulásához. A pedagógusoknak együttmûködésre, illetve gyakorlati és rugalmas segítségre van szükségük a kollégák és az iskolán kívüli szakemberek részérõl. A segítségnek és támogatásnak rugalmasnak, jól szervezettnek és tervezettnek kell lennie. A kortárs segítség és a kooperatív tanulás a tanulók értelmi és érzelmi fejlesztésének szempontjából hatékonyak. Az egymást segítõ tanulók sokat profitálnak a közös munkából, különösen akkor, ha a csoportok kialakítása az egyéni igényekhez alkalmazkodva jól átgondolt szempontok alapján zajlik. Az együttmûködés nemcsak a sajátos érzelmi fejlõdésre hat pozitívan, hanem a tanári igényeket is ki kell elégítenie. Fontos jellemzõje az, hogy megoldást kínál a tanárok elszigetelõdésének problémájára. Ez a módszer egyszerre gyakorol jelentõs pozitív hatást a tanulók önbizalmára, és serkenti a csoporton belüli szociális interakciókat. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb idõre megjegyzi az


információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelõbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé. 5.1.3. A projektpedagógia alkalmazása Együttmûködõ csoportban megtanulnak egymásra figyelni, tanár a diákra, diák a tanárra és diák a másik diákra egyaránt. Ez nagymértékben javítja az interperszonális kapcsolatokat, és így jelentõsen javítja a hatékonyságot. A projektoktatás során a tanítás-tanulás négy fõ fókusza: a tudás, az érték, az attitûd és a készségek azonos arányban érvényesülnek. A projektpedagógia jellemzõi: Q A tevékenységre alapozott ismeretszerzés. Az új ismeretek legfõbb forrása a tapasztalat. (Keresd meg, készítsd el! Stb.) Q Interdiszciplináris jelleg. Különbözõ tudományterületekhez tartozó, különbözõ tantárgyak keretében tanított ismeretek integráltan jelennek meg benne. (Akadémikus tantárgyi keret, NAT.) Q Valóságos. Nem kitalált, nem mesterkélt, hanem a társadalmi környezet által felkínált feladatokat alkalmaz. Q Komplex. A tárgyi tudáson kívül más képességeket is (szervezési, kommunikációs, találékonyság, stb.) igénybe vesz és fejleszt. Q Alkotó jellegû. A projekt végrehajtása valamilyen kézzel fogható, fizikailag is megvalósult vagy szellemi mivoltában megjelenõ végterméket eredményez (elõadás, kiállítás, mûködõ modell, makett, gép, tárgy stb.). Q Megszûnik a verbalitás fölénye. A hagyományos iskolában csak beszélnek a dolgokról, a projekt során elkészítik azokat. Q Hasznos. Valamilyen hiány megszüntetésével hasznot hoz a „megrendelõnek” és a „kivitelezõnek” egyaránt. (Fõleg tárgykészítésnél.) Q Megismerési – cselekvési egység. Pedagógiailag a leghatékonyabb módon, cselekvés révén juttat az új ismerethez. Q Gyakorlat felõli megközelítés. Biztosítja az új ismeretek gyakorlat felõli megközelítését, ami a legtöbb ember preferált tanulási stílusa. (Mozgássérültek!) Q Csoportmunka. Elõnyben részesíti a csoportban végzett tevékenységet az egyéni munkával szemben, ezzel jól szimulálja a valódi munkahelyi tevékenységet. (Mai nap!) Q Partneri együttmûködés. Tanár és tanuló mellérendelt viszonyban, egymást támogatva dolgoznak. Q A tanár szerepe. A tanárközpontú oktatás helyébe tanulóközpontú tanulás lép. A tanár diktatórikus irányítóból a tanulást szervezõ, segítõ, stimuláló személlyé válik. Q A tanuló szerepe. A tanítás-tanulás folyamatának fõszereplõjévé válik.

22 Szakiskolai Fejlesztési Program Q

Q

Q

Q

Q

A kommunikáció szerepe. Új alapokra helyezõdik és fokozódik a kommunikáció a tanár–tanuló, tanuló–tanuló és tanuló–külsõ személyek között. (Külsõ helyek, emberek bevonása a projektbe!) Iskola az egész társadalom. A projekt kilép az iskola falai közül, bekapcsolja a közelebbi és távolabbi környezetet. A differenciálás eszköze. A projekt testre szabott, figyelembe lehet venni az egyén képességeit, érdeklõdését. („Szakosodás” a projektben.) Mozgásigény kielégítése. A kötött tanrend feloldásával megszûnik a tanulók biológiai szükségleteivel ellentétes padhoz kötöttség, szabadabb lesz a mozgás, a projektek egy része fizikai tevékenység közben zajlik. (Hiperaktív tanulók.) Motiváció. Egyetlen pedagógiai módszer sem biztosítja jobban a belsõ indíttatásból végzett tanulást, mint a tervezéstõl a kiértékelésig tartó aktív, cselekvõ részvétel. (Kompetencia „képes rá!”)

5.1.4. Együttmûködésen alapuló problémamegoldás Az együttmûködésen alapuló problémamegoldás az osztályban elõforduló nemkívánt magatartás kezelésére vonatkozó következetes megközelítés. A pedagógusok számára egy jól kidolgozott módszer – a tanulókkal közösen lefektetett egyértelmû iskolai szabályok (pl. házirend, osztályrend) megfelelõ ösztönzõkkel együtt – hatásosnak bizonyulhat, eredményes eszközt jelenthet a tanórákat megzavaró nemkívánatos magatartás nyomán kialakuló helyzetek kezeléséhez és a gyakoriságuk csökkentéséhez. 5.1.5. Hatékony oktatás A fenti módszereknek egy olyan átfogó pedagógiai rendszerbe foglalva kell megvalósulniuk, amelyben az oktatás a mérésre, értékelésre és a magas követelményekre épül. Minden diák – köztük a sajátos nevelési igényû tanulók – teljesítménye javul, ha munkájukat folyamatosan tervezik, figyelemmel kísérik, értékelik. A személyre szabott tanterv megvalósításához az egyéni fejlesztési terv nyújthat segítséget. (Lásd 3. számú melléklet.) Az egyéni fejlesztési tervnek illeszkednie kell az általános tantervhez, mindig valamilyen mérésen, vizsgálaton alapul. Az egyéni fejlesztési terv lehetõvé teszi a folyamatos reflektivitást. A pillanatnyi fejlettségi állapotot rögzíti, majd meghatározza, hogy a fejlesztésnek „honnan hová” kell eljutnia. Fontos, hogy ellenõrizni lehessen a célok elérését, az azoktól való eltérést, az okok feltárását, a további fejlesztések irányainak meghatározását. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulása követhetõ az egyéni fejlõdési napló (Lásd 4. számú melléklet.) vezetésével, illetve szöveges értékeléssel. Ezeknek az értékelési formáknak az az elõnye, hogy nem minõsítenek, hanem a fejlõdés adott állapotáról számol-


nak be, az önmagához mért fejlõdési szintet jelzik, illetve a gyermek saját lehetõségeinek megvalósítási fokát tükrözik. A teljesítmény-visszajelzésnek ezen formái a tanításitanulási folyamat egészérõl adnak információkat. 5.1.6. A szöveges értékelés, árnyalt értékelés A szöveges értékelés során mindig konkrétumokat kell megfogalmazni, az általánosítás nem célravezetõ. Fontos, hogy az értékelés személyre szabott, motiváló, fejlesztõ hatású legyen. Szempontjai: Q meg kell határozni, hogy mit értékelünk; Q milyen szempontok alapján értékelünk; Q megfelelõ formát kell választani (pl. értékelõ lapok); Q meg kell határozni, hogy az értékelés kinek szól; Q el kell dönteni, hogy milyen gyakran adunk szöveges értékelést; Q be kell iktatni mérési, értékelési pontokat. Nem kell minden egyes tanulóval kapcsolatban mindig ugyanazokat a dolgokat figyelni. Mindenkit önmagához kell hasonlítani, azt kell kiemelni, ami rá jellemzõ, ami az õ fejlõdését szolgálja. Minden tanulóban meg kell keresni azt, amik miatt õ is nagyon fontos és értékes. A gyerekek is tisztább képet kapnak saját magukról, saját fejlõdési ütemükrõl, ami segítheti a reálisabb önkép kialakítását. Éppen ezért célszerû a szöveges értékelés folyamatába a gyerekeket is bevonni különbözõ önértékelési technikák alkalmazásával. Ennek segítségével a tanulók összevethetik saját értékelésüket a pedagógus által ért értékeléssel. Célszerû a szülõt is bevonni ebbe a folyamatba. A szöveges értékelés során a szülõ részletesebb tájékoztatást kap a gyermekérõl. Jobban belelát a tanórán folyó munkába, ez segíti a szülõkkel való együttmûködést. 5.1.7. Portfólió Az egyes tanulókról vezetett portfóliók (dossziék) még összetettebb, árnyaltabb képet tudnak adni az egyes tanulókról. A portfólió egy hosszabb idõszak alatt, különbözõ módon végzett tanulók munkáiból készült gyûjtemény. A pedagógus a diák teljesítményét holisztikusan, az összes jellemzõ dokumentum segítségével tudja értékelni. A tanulók a portfóliók készítése során saját munkafolyamataikat is értékelik. Nemcsak a tanuló állapotáról ad egységes, sokféle összetevõre kiterjeszthetõ képet, hanem a fejlesztések sikeres megvalósításának lehetõségét növeli. 5.1.8. Alternatív tanulási utak Az elmúlt években számos, a sajátos nevelési igényû tanulók befogadását támogató modellt fejlesztettek ki, amelyek a tanulási stratégiákra koncentrálnak. Ezeknek a programoknak a célja, hogy a diákokat megtanítsák tanulni, illetve problémákat megoldani.

24 Szakiskolai Fejlesztési Program Nagyban hozzájárul az alsó középfokú oktatásban megvalósuló befogadás sikeréhez, ha a diákok nagyobb felelõsséget viselnek a saját tanulásukkal kapcsolatban. Ami a sajátos nevelési igényû tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos. Fontos, hogy az oktatási tevékenység otthonos tanulókörzetben valósuljon meg. A kooperatív tanításként-tanulásként, együttmûködésen alapuló problémamegoldásként, heterogén-differenciált csoportképzésként, projekt pedagógiaként, szöveges árnyalt értékelésként, hatékony tanításként említett fogalmak járulhatnak hozzá az együttnevelés kialakulásához.

6. Tanulói nyomon követés és a munkába állás támogatása 6.1. A tanulói nyomon követés szerepe Ahogyan a szakmakínálat és képzési struktúrák kialakítása terén, úgy a munkaerõpiacra bocsátás elõkészítésében és támogatásában is megnövekedett a sajátos nevelési igényû fiatalokat (integráltan vagy szegregáltan) képzõ szakiskolák felelõssége. Ma már senki nem vitatja el, hogy a szakképzõk oktatási, képzési stratégiájának meghatározó eleme kellene hogy legyen a térségi munkaerõ-piaci kereslet és az azt meghatározó tényezõk. Hiszen hosszú távon csak azok az iskolák képesek talpon maradni, amelyek meg tudnak felelni a változó igényeknek, és versenyképes képzési kínálatuk, színvonalas oktatási eredményeik alapján a „megrendelõk” – jelenleg elsõsorban a tanulók és gondviselõk – biztosítottnak látják az elhelyezkedést az adott szakmában az iskola sikeres elvégzése után. Magyar szakképzés-fejlesztési stratégia (2005–2013) A szakképzés-fejlesztési elképzelések megfogalmazásában visszatükrözõdik a társadalmi, nemzetgazdasági elvárás, mely szerint az iskolai rendszerû szakképzésben is váljon jellemzõvé a munkaerõ-piaci igényeket követõ képzési kínálat. Az 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat I./1.b pontja szerint nyilvánosságra kell hozni a végzettek közül négy hónapon belül álláskeresõvé válók, illetve átképzésekben részt vevõk arányát, és a hiányszakmák oktatását preferáló képzési kínálat kialakítását differenciált normatív finanszírozási rendszer bevezetésével kell ösztönözni (II. f–g.) A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005–2013) III. pontjában megfogalmazottak szerint olyan információs rendszert kell kialakítani 2008-ig, amely – többek között – a tanulói


nyomon követés rendszerének kiépülését biztosítja. Az ehhez szükséges elsõ intézkedéseket már 2006-ban meg kell tenni. Különösen fontos ez a speciális szakiskolákban végzett sajátos nevelési igényû tanulóknál, akik a sérült érdekérvényesítõ képességek miatt eleve hátránnyal indulnak a munkaerõpiaci versenyben.

6.2. Munkába állást támogató program módszertana A sajátos nevelési igényû fiatalok képzését felvállaló többségi szakképzõk számára is mintául szolgálhat. 6.2.1. Felkészítés a munkavállalásra, egyéni átvezetési tervek (EÁT) kidolgozása Átfogó képzési rendszert dolgoztunk ki. E képzést az utógondozói támogatás megvalósítási szakaszában vagy még eredményesebben az utógondozást megelõzõ képzési szakaszban már elkezdhetjük. Erre alkalmas tantárgyak: osztályfõnöki óra, életpálya-tervezés óra, vállalkozástan, munkaügyi, társadalomismereti órák, szocializáció óra, pályaorientációs órák, egyéni (munkavállalási, pszichológiai stb.) tanácsadás igénybevétele, illetve az ügyfél bekapcsolása a különbözõ munkavállalást, képzést elõsegítõ reintegráló, kulcsképesség-fejlesztõ, beilleszkedést elõsegítõ tréningekbe, amelyeket a civil szféra vagy a munkaügyi központok szakemberei tartanak. A felkészítés a segítõk aktív közremûködésével, motivációs tevékenységével történik. A motivációs technikák a következõk: pszichológiai motívumok felmérése, saját információk begyûjtése a megfigyelés, beszélgetés, interjú, kikérdezés, exploráció módszerével. (A javasolt tréningek részletes leírásait is tartalmazhatja a program.) A felkészítést követõen kerülhet sor a személyre szabott, az egyéni sajátosságokat, képességeket is figyelembe vevõ támogatási terv megalkotására. Az egyéni átvezetési tervek megvalósítása az alábbi sorrendben történik: 1. Regisztráció 2. Elsõ interjú 3. Tréningek: a) impulzusfoglalkozás b) reintegráló tréning c) önismereti tréning d) álláskeresési tréning

26 Szakiskolai Fejlesztési Program 4. Listakészítés a felkeresendõ cégekrõl 5. Munkáltató megkeresése 6. Telefonálás, személyes tárgyalás Sikeres próbálkozás esetén a további teendõk: 7. Elhelyezkedés, szerzõdéskötés, munkaszerzõdés 8. Betanulás 9. Munkáltatói visszajelzés 10. Ritkuló nyomon követés 11. Részvétel a dolgozók klubjában Sikertelen próbálkozás esetén a további teendõk: 12. A következõ munkáltató megkeresése a listáról 13. A harmadik sikertelen próbálkozás után pszichológiai tanácsadás, a kudarcok megbeszélése, okok feltárása, motiválás 14. Újabb lista készítése vagy képzés 6.2.2. Az EÁT meghatározása Az Egyéni Átvezetési Terv (EÁT) olyan eszköz egy dokumentum formájában, amelyben a fiatal múltját, jelenét és kívánt-elképzelt jövõjét jegyzik fel és dokumentálják. Tartalmaznia kell a fiatal ember életterére vonatkozó információt: családi körülmények, egészségi elõélet, szabadidõ, értékek és kulturális háttér, illetve a tanulmányaival és a képzésével kapcsolatos információ. A következõ eredmények eléréséhez tud majd hozzájárulni: Q a fiatal személy esélyeinek növelése, hogy tartós munkát találjon; Q érdeklõdésének, vágyainak, motivációinak, kompetenciáinak, készségeinek, attitûdjének és képességeinek összevetése a hivatás, a munkahely, a munkakörnyezet és a szóban forgó cégek követelményeivel; Q a fiatal személy autonómiájának, motiváltságának, önfelfogásának és önbizalmának növelése; Q a fiatal és a munkaadó szempontjából egyaránt nyerõ helyzet kialakítása. Az átmenet terve szorosan összefügg az oktatási-nevelési tervvel, és a tankötelezettség befejezése elõtt minél korábban célszerû kidolgozni. Az EÁT keretet ad, amely azt célozza, hogy a munkaerõpiacra történõ belépés körülményei minél kedvezõbbek legyenek. Dinamikus folyamatot jelent, amely a következõkre terjed ki: Q a fiatalok jellemzõ vonásai (készségek, képességek, kompetenciák és elvárások); Q a foglalkoztatási szektor igényei és követelményei, valamint Q egy akcióterv állandó revíziója.


6.2.3. Az egyéni átvezetési terv (EÁT) és az egyéni fejlesztési terv (EFT) összevetése Az egyéni fejlesztési terv a következõképpen összegezhetõ: Q széles értelemben vett dokumentum, amely egy tanuló oktatásának és nevelésének valamennyi oldalára (stratégiák, ellátás, kimenetelek) kiterjed, s különösen összpontosít az oktatásra. A személyi és szociális vonatkozások a jelek szerint nem mindig játszanak fontos szerepet, de ezeket a vonatkozásokat is figyelembe kell venni; Q a kulcsszerepet betöltõ szakember a tanár, aki felelõs az EFT megalkotásáért, szoros együttmûködésben a tanulóval, a tanuló családjával és a többi, a folyamataiban érintett szakembereivel. Az egyéni átvezetési terv ettõl eltérõ eszköz, és a következõképpen összegezhetõ: Q az EÁT szorosan kapcsolódik az EFT-hez; Q a tankötelezettség megszûnését megelõzõen két vagy három évvel el kell készíteni; Q felfogható úgy is, mint egyfajta „egyéni portré”, amely egy fiatal helyzetét, motivációit, kívánságait és képességeit foglalja magába; Q a munkavállalással és a felnõtt élettel kapcsolatos átmenet kérdéseire összpontosít. Figyelembe kell vennie a munkakörülmények környezetét. Világos elemzést kell adnia a fiatal személy lehetõségeirõl és az ezekbõl adódó karriertervekrõl, hogy általuk fel tudja készíteni õt a valódi munkakörülményekre; Q ebben a fejlõdési folyamatban egyaránt részt vesznek tanárok, együtt a fiatal személlyel, családjával és egyéb külsõ szakértõkkel (akik nem szükségszerûen állnak kapcsolatban az iskolával); Q tartalmaznia kell azokat az eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják az átmenet egyéni folyamatát, és lehetõvé kell tennie a fiatalnak, hogy élni tudjon ezekkel az eszközökkel és módszerekkel; Q biztosítania kell az esélyegyenlõséget a nemi, kulturális vagy földrajzi elhelyezkedésbõl fakadó különbségek ellenére; Q garantálnia kell a követésvizsgálat folyamatát egy kizárólag erre a célra kijelölt szakember segítségével. Mindkét dokumentum célja, hogy regisztráljon, és a késõbbiek számára megõrizzen bizonyos adatokat és körülményeket: Q gondolatok, szempontok a tanuló/diák helyzetével kapcsolatban; Q az elérendõ célokkal kapcsolatos megállapodások; Q rögzített oktatási-nevelési/képzési stratégiák; Q a tanuló/diák bármely idõpontban tapasztalható fejlõdésének áttekintése, még azokban az idõpontokban is, amikor vagy iskoláztatási változások (például más iskolába kerülés), vagy akár földrajzi változások (például a család költözik már településre) következnek be.

28 Szakiskolai Fejlesztési Program 6.2.4. A munkába helyezés támogatásának módszertani tapasztalatai Túljutván a munkahelyfeltárás elõkészületén, nekivághatunk a munkáltatók megkeresésének. Felmerül a kérdés: Kiket érdemes megkeresnünk? Munkahely – feltárásunk eredményessége a munkáltatók megkeresésének hogyanján és mikéntjén múlik. Ezért érdemes a munkáltatók megkeresésének útjait és technikáit jól átgondolni. A lehetséges megkeresési utak: Q munkaügyi központ segítségével, Q ismerõsökön, szülõkön keresztül, Q újsághirdetések, hirdetések alapján, Q internet/honlap segítségével, Q telefonkönyvek, szaknévsorok, egyéb adatállományok alapján, Q rendezvényeken, fórumokon keresztül történõ megkeresések, Q szórólapok, prospektusok biztosítása. Ajánlott megkeresési technikák: Q megkeresõ levél (hagyományos, e-mail): a levelünkkel a lehetõ legjobb benyomás elérésére kell törekednünk. Ennek eléréséhez, az alábbi technikai dolgokat kell figyelembe venni: papír, boríték minõsége, címzés stílusa, megfelelõ esztétikai kivitelezés, világos, egyértelmû megfogalmazás, mellékletként szórólapok, prospektusok csatolása stb.; Q telefon: fontos az összeszedettség, átgondoltság, tiszta, világos, érthetõ beszéd, a megfelelõ idõpont megválasztása; Q személyes megkeresés: meghatározó a külsõ megjelenés, a pontosság, az illemszabályok betartása. Személyes megkeresés alkalmával, ha van rá lehetõség, a munkába állítandó ügyfelünkkel együtt keressük meg a munkáltatót. Ilyenkor ügyfelünket kell elõtérbe helyeznünk, az õ érdekeit kell képviselnünk, aki egy pillanatra sem érezheti, hogy magára hagytuk. Ajánlott, hogy elõzõleg alaposan átbeszéljük ügyfelünkkel, hogy hova megyünk, mi várható, mit kell tenni stb. A minõségbiztosítás rendszerének kialakításakor figyelembe vett szempontok: Q értékelés ideje; Q a teljesítmény definíciója, mi alapján értékelünk; Q a mérés és megfigyelés szintjei; Q a teljesítményt jelzõ információk összegyûjtésének módja, módszere; Q ki végzi az értékelést; Q mire használják az értékelés végeredményét.


Legfõbb utókövetõi tevékenységek: Q kapcsolatteremtés, egyéni beszélgetés; Q az ügyfél igényei és munkavállalói elvárások összesítése; Q kommunikáció/önkifejezés fejlesztése, beilleszkedés segítése; Q munkahelyi útvonal betanulása, környezet megismerése, helyismeret; Q munkahelyi szabályok betartása, konfliktuskezelés; Q szülõkkel való kapcsolattartás, önállóság elfogadtatása; Q munkahelymegtartás elõsegítése, utógondozás. A program jelentõsége óriási a tanulásban akadályozott fiatalok számára. Mindannyian tudjuk, hogy ezeket a fiatalokat a társadalom nagyon nehezen fogadja be, s éppen ezért a munkahelyek megszerzése is különös nehézséget jelent számukra. Éppen ezért ez a program tényleges lehetõséget nyújt a probléma megoldásában, segíti a beilleszkedést, és valódi segítséget nyújt a munkavállalás támogatásában. Ennek révén a fiatalok a mindennapi élet tényleges szereplõivé válhatnak, ahol teljesítményükkel, szorgalmukkal, akaratukkal bizonyíthatnak.

30 Szakiskolai Fejlesztési Program

7. Összegzés A sajátos nevelési igényû tanulók szakképzésének eredményessége az e területen dolgozó gyógypedagógusok, szakmai oktatók, vezetõk, a fejlesztésekért felelõs kutatók, szakemberek szoros együttmûködése mentén alakulhat ki. A szakképzést igazán eredményesnek akkor mondhatjuk, ha a tanulók az iskola után sikerrel tudnak munkát vállalni a nyílt munkaerõpiacon. Az intézményi programok hatására a fiatalok tudnak és akarnak dolgozni. A szülõk reálisan látják gyermekük munkavállalásának esélyeit, akarják, hisznek benne és harcolnak érte, hogy gyermekük dolgozzon; az iskolák meggyõzõdnek arról, hogy sok diákjuk számára lehetséges az integrált munkavállalás; a munkaadók nyitottá válnak alkalmazásukra. Hisszük, hogy ebben az elhivatott szakmai munkatársi körben a közös munkát siker fogja koronázni.

8. Mellékletek 1. számú melléklet A 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti képzések javasolt listája a speciális szakiskolákban, speciális szakiskolai tagozaton vagy csoportban, illetve integráltan oktatott sajátos nevelési igényû tanulók képzéséhez A javaslatot a Helyzetelemzés a speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához (Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2006.) c. tanulmány alapján – Albert Piroska (NSZI, Szakképzés-kutatási- és Fejlesztési Osztály), Bruckner László gyógyped. szakértõ (ELTE BGGyFK), és Pém Zsuzsanna mérnöktanár (Újbudai Speciális Szakiskola) készítette. A 2006. április 1-je óta hatályos OKJ [1/2006. (II.17.) OM rendelet] megtalálható az NSZI honlapján: www.nszi.hu (törvények). Az új OKJ tervezett szakmai- és vizsgakövetelményei megtekinthetõk az NSZI honlapján: https://www.nive.hu/nft/szvk.php Jelmagyarázat: RSZ=rész-szakképesítés; E=elágazás; R=ráépülés

A szakképesítés azonosító számának 1–2., rész-szakképesítések és elágazások esetében a 12–13. számjegye a szakképesítés szintje.


A szakképesítés szintjei a következõk (a meghatározások után a megfelelõ ISCED szintek kerültek megjelölésre): 21 Fizikai munkát igénylõ munkakör betöltésére jogosító alapszintû szakképesítés, amely nem igényel befejezett iskolai végzettséget. (2CV) 31 Fizikai munkát igénylõ munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. (3CV) 33 Fizikai munkát igénylõ munkakör betöltésére jogosító középszintû szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül. (3CV) AZ EREDETI KÉPZÉSEK ABC SZERINTI SORRENDBEN

Megnevezése

31786201 ABC eladó

21620301

Állatgondozó

Sorszám Megnevezés

309. Bolti eladó

383. Állatgondozó

OKJ száma

RSZ, E, R megnevezése

elm./ gyak. %

OKJ száma

köt.végz.köt+ aj. képz. idõ

2006. április 1-jéig hatályos OKJ szerinti 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések szakképesítések

3134101 0010 Élelmiszer- és 8.o. 50/50 3103 E vegyiáru-eladó 2+1 év 8. o. Zöldség3134101 0010 50/50 gyümölcs eladó 2+1 év 3106 E végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

3162101 0100 2101 RSZ

Állattartótelepi munkás

3162101 0100 3101 E

8. o. Állatkerti 40/60 állatgondozó 1+1 év

3162101 0100 3103 E

Haszonállatgondozó

8. o. 40/60 1+1 év


31501201

Megnevezése

elm./ gyak. %

OKJ száma


2006. április 1-jéig hatályos OKJ szerinti 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések szakképesítések Sorszám Megnevezés

OKJ száma


3. Ápoló

5472301 0100 3301 RSZ

Ápolási asszisztens

10. o. 50/50 2+2

Betegszállító

10. o. 40/60 ? (1+1)

Ápolási 11. 5272501 0100 asszisztens Mentõápoló 3301 RSZ 23. Szociális gondozó

5476201 0100 3302 RSZ

Szociális gondozó és ápoló

10. o. 60/40 2+2

228. Bútorasztalos

3354301 0000

Bútorasztalos

10. o. 30/70 3+1

229. Épületasztalos

3158208 0000 Épületasztalos

8. o. 30/70 3+1

228. Bútorasztalos

3158208 0000

Asztalosipari szerelõ

végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

Bõr33527201 díszmûves

214. Bõrdíszmûves

3354201 0000

Bõrdíszmûves

10. o. 30/70 3+1

Bõrtárgy21527201 készítõ

222. Szíjgyártó és nyerges

3154202 0100 8. o. Bõrtárgykészítõ 30/70 3101 RSZ 1+1

33526201 Asztalos

31526202

Asztalosipari szerelõ

215. Cipész, 3354202 0000 21527202 Cipõjavító cipõkészítõ, cipõjavító

Cipész, cipõkészítõ, cipõjavító

10. o. 30/70 3+1


elm./ gyak. %



OKJ száma

Megnevezése


OKJ száma


33782601

Cukrász

332. Cukrász

3381101 0000

Cukrász

10. o. 30/70 3+1

3158213 0000 0000

Kályhás

8. o. 40/60 3+1

3158213 0100 3102 RSZ

Kandallóépítõ

8. o. 40/60 1+1

3158213 0100 Cserépkályhakészítõ 3101 RSZ

8. o. 40/60 1+1

Cserépkályha 31521604 és kandallókészítõ1

31899901

Dajka

Dísz21620701 növénytermesztõ

99. Kányhás

29. 3114 001 0000 Óvodai dajka

Óvodai dajka

8. o. 50/50 0,5+0,5

3362201 0000

Dísznövénykertész

10. o. 40/60 2+1

388. dísznövénykertész

3362201 0100 2101 RSZ 3362201 0100 3103 RSZ 3362201 0100 3104 RSZ

Faiskolai, csemetekerti, fûzfatelepi 0,5+0,5 40/60 munkás végz. nélk. Növényházi 8. o. 40/60 dísznövény0,5+0,5 termesztõ Szabadföldi dísznövénytermesztõ

8. o. 40/60 0,5+0,5


––

31521606

31524302

Megnevezése

––


5. Egészségügyi 3185302 0010 3102 RSZ kártevõirtófertõtlenítõ

Épületburkoló

Faipari gépmunkás

Fajáték31529103 készítõ

31521609

Fapadlózó és burkoló

Fatömeg31529104 cikk- és eszközgyártó 31529301

Fazekas

OKJ száma


elm./ gyak. %

OKJ száma



Egészségügyi kártevõirtó szakmunkás

?

?

3358203 0000

Burkoló

3358203 0100 3101 RSZ

Hidegburkoló

187. Burkoló

228. bútorasztalos 61. Népi kézmûves

187. Burkoló

228. Bútorasztalos 61. Népi kézmûves

10. o. 40/60 3+1 8.o. 1+1

40/60

3354301 0100 Fa- és bútoripari 8. o. 30/70 1+1 gépkezelõ 3101 RSZ 3121502 0010 3102 E

Népi kézmûves/ Fajátékkészítõ

8. o. 30/70 2+1

3358203 0100 3102 RSZ

Melegburkoló

8. o. 40/60 1+1

3358203 0100 3103 RSZ

Parkettás

8. o. 40/60 1+1

3354301 0100 3102 RSZ

Fatermékgyártó

8. o. 30/70 0,5+1,5

3121502 0010 Népi kéz3104 E mûves/Fazekas

8. o. 30/70 2+1


31523902

Megnevezése


OKJ száma

104. Fémipari Fémtömeg- megmunkáló- 3152105 0100 2102 RSZ gépsor és cikkgyártó berendezésüzemeltetõ 3334601 0000

Gépíró 300. 3334601 0100 33340402 és szövegIrodai 3101 RSZ szerkesztõ asszisztens


elm./ gyak. %

OKJ száma



Fémtömegcikkgyártó

8. o. 30/70 1+1

Irodai asszisztens

10. o. 40/60 2+2

Gépíró

8. o. 40/60 1+1

3334601 0100 Gépíró, szöveg- 8. o. 30/70 szerkesztõ 1,5+1,5 3102 RSZ

3152110 0000 31523304

Géplakatos

112. Géplakatos

152110 01003 RSZ

––

––

Gyógynövény21620602 ismerõés -termelõ

41. Gipszminta- 3121501 0000 készítõ 396. Kertész

Géplakatos

8. o. 30/70 2+2

Gépbeállító

8. o. 30/70 1,5+1,5

Gipszmintakészítõ

8. o. 30/70 3+1

végz. 3162201 0100 Gyógynövénynélk. 40/60 termesztõ 2103 RSZ ?


31782202

21620703

Megnevezése

Gyorsétkeztetési eladó

Gyümölcstermelõ


338. Szakács

OKJ száma


3381103 0100 0000

Szakács

3381103 0100 3101 RSZ

–

10. o. 30/70 3+1

Gyorséttermi- 8. o. 30/70 és ételeladó 0,5+0,5

3381103 0100 2101 RSZ

Konyhai kisegítõ

végz. nélk. 20/80 0,2+0,8

342. Vendéglõs

5281102 0100 3103 RSZ

Vendéglátóeladó

8. o. 30/70 0,5+0,5

396. Kertész

3162201 0010 3102 E

Gyümölcstermesztõ

10. o. 40/60 2+2

Panziós, falusi vendéglátó

8. o. 30/70 2+1

Szállodai szobaasszony

végz. nélk. 30/70 0,3+0,7

3181201 0000 336. Házvezetõ/ Panziós, 33660101 nõ falusi vendéglátó 3181201 0100 2101 RSZ

–

elm./ gyak. %

OKJ száma



19. Gyermekgondozónevelõ

5476102 0100 3101 RSZ

5476102 0100 3301 RSZ

Házi idõszakos 8. o. gyermek60/40 0,3+0,7 gondozó Gyermekés ifjúsági felügyelõ

10. o. 60/40 0,3+0,7


Megnevezése

31523306 Hegesztõ

33526206

Kárpitos


113. Hegesztõ

OKJ száma


3152111 0000

Hegesztõ

3152111 0100 Eljárás szerinti 3101 RSZ hegesztõk

elm./ gyak. %

OKJ száma



8. o. 30/70 2+1 8. o. 30/70 1+1

3152111 0100 3102 RSZ

Hegesztõvágógép kezelõje

8. o. 30/70 1+1

3152108 0100 0000

Gépgyártósori gépkezelõ, gépszerelõ

8. o. 30/70 2+2

3152108 0100 109. 2101 RSZ Gépgyártósori gépkezelõ, 3152108 0100 gépszerelõ 2102 RSZ

Gépi felülettisztító

8. o. 30/70 2+2

3152108 0100 2102 RSZ

Iparitermékbontó

8. o. 30/70 1+1

3354204 0000

Kárpitos

10. o. 40/60 3+1

3354204 0001 3101 RSZ

Bútorkárpitos

10. o. 40/60 0,5+0,5

232. Kárpitos

Gyártósori munkás

8. o. 30/70 0,5+0,5


Megnevezése


OKJ száma


31529208

Kerámiakészítõ

48. Keramikus

5421111 0100 3301 RSZ

Kerámiakészítõ

31529104

252. Kerékpár3152504 0010 Motor- és keszerelõ rékpárszerelõ 3101 E

Kerékpárszerelõ

21620704

Kerti munkás

Kosárfonó és 21529107 fonottbútorkészítõ

31527806

396. Kertész

61. Népi kézmûves

234. Segédkönyvkötõ Könyvkötõ

31521614 Kõmûves

21527601

Lakástextilvarró és -javító

21521203

Mézeskalácskészítõ

3162201 0100 2105 RSZ

Kerti munkás

elm./ gyak. %

OKJ száma



10. o. 0/80 2+12 8. o 2+1

35/65

? Végz. nélk. 40/60

Végz. 3121502 0010 Népi kézmûves/ nélk. 30/70 Kosárfonó 2101 RSZ 0,5+0,5 Népi kézmûves/ 8. o. 3121502 0010 Kosárfonó 30/70 és fonottbútor- 2+1 3107 E készítõ 8. o 2+1

3152701 0000

Könyvkötõ

204. Kõmûves

3358205 0000

Kõmûves

10. o. 40/60 3+1

221. Szabó

3354205 0100 2102 RSZ

Lakástextilkészítõ

Végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

Mézeskalácskészítõ

Végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

413. 3354104 0100 Pék-cukrász 2102 RSZ

40/60


Megnevezése

Mezõ21620102 gazdasági munkás


392. Gazda

OKJ száma


3362102 0000

Gazda

elm./ gyak. %

OKJ száma



10. o. 30/70 2+1

3362102 0100 Aranykalászos 8. o. 30/70 0,8+1,2 3101 RSZ gazda 3362102 0100 2101 RSZ

Ezüstkalászos 8. o. 30/70 0,5+0,5 gazda

végz. 3362102 0100 Mezõgazdasági nélk. 30/70 munkás 2102 RSZ 0,3+0,7 Csecsemõ- és 10. o. 3354205 0010 gyermekruha30/70 3+1 3301 E készítõ 33527605

Nõiruhakészítõ

221. Szabó

3354205 0010 3302 E

Férfi szabó

10. o. 30/70 3+1

3354205 0010 3303 E

Nõi szabó

10. o. 30/70 3+1


Megnevezése

Park21620705 gondozó


OKJ száma


5262201 0100 3301 RSZ

Kertépítõ

5262201 0100 405. 3102 RSZ Parképítõés fenntartó technikus 5462201 0100 2101 RSZ

Kertfenntartó

Parkgondozó

elm./ gyak. %

OKJ száma



10. o. 40/60 1,8+1,2 8. o 1+1

40/60

végz. nélk. 30/70 0,4+0,6

8. o. 5262201 0100 40/60 Temetõkertész 0,6+1,4 3103 RSZ

Pék-cukrász

10. o. 40/60 3+1

Pék

8. o. 40/60 1,2+1,8

3354104 0100 2101 RSZ

Gyorspékségi sütõ és eladó

végz. nélk. 30/70 0,2+0,8

3321501 0010 3301 E

Porcelánkészítõ

10. o. 30/70 3+1

3321501 0010 3302 E

Porcelánfestõ

10. o. 30/70 3+1

3354104 0100

31521210

33181201

Pék

Porcelánfestõ

413. 3354104 0100 Pék-cukrász 3101 RSZ

65. Porcelánkészítõ és -festõ


–

Megnevezése

–


327. Raktáros

OKJ száma


3134102 0000

Raktáros

21521204

Ruházati 309. kereskedõ Bolti eladó Sütõipari munkás

33786201

Száraztésztakészítõ

33786201

Szakács

413. Pék-cukrász

338. Szakács

8. o. 50/50 0,4+0,6

végz. 3134102 0000 Áru-összeállító nélk. 50/50 2101 RSZ 0,2+0,8 3134102 0000 2102 RSZ

33786203

elm./ gyak. %

OKJ száma



Raktárkezelõ

végz. nélk. 50/50 0,2+0,8

8. o. 3134101 0010 50/50 Ruházati eladó 2+1 év 3105 RSZ 3354104 0100 2103

Sütõipari munkás

végz. nélk. 30/70 0,3+0,7

3354104 0100 2104

Száraztésztagyártó

végz. nélk. 30/70 0,3+0,7

3384103 0000

Szakács

10. o. 30/70 3+1

303. Telefonos Számítógép és elektro5234703 0100 33464101 -kezelõ/ nikus ügyfél3101 RSZ használó kapcsolati asszisztens

Számítógépes 8. o. 30/70 adatrögzítõ 0,2+0,8


Megnevezése


135. Szerkezetlakatos 31521616

Szerkezetlakatos 96. Épületlakatos

Szobafestõ31521617 mázolótapétázó

OKJ száma


3152125 0000

Szerkezetlakatos

elm./ gyak. %

OKJ száma



8. o. 30/70 2+1

3152125 0100 Szerkezetlakatos/ 8. o. 30/70 3101 RSZ Lemezlakatos 1,5+0,5 8. o. 30/70 2+1

3158210 0000

Épületlakatos

3158210 01003101 RSZ

Épületlakatos/ 8. o. 30/70 Épületmecha1,4+0,6 nikai szerelõ

3358204 0000

Festõ, mázoló és tapétázó

10. o. 30/70 3+1

3358204 0100 3101 RSZ

Szobafestõ

8. o. 30/70 2+1

Mázoló, lakkozó

végz. nélk. 30/70 1+1

Tapétázó

8. o. 30/70 0,8+1,2

196. 3358204 0100 Festõ, 2101 RSZ mázoló és tapétázó 3358204 0100 3102 RSZ

végz. 3358204 0100 Plakátragasztó nélk. 10/90 2102 RSZ 0,2+0,8


elm./ gyak. %

OKJ száma

Megnevezése


21620706

Szõlõtermelõ

396. Kertész

3162201 0010 10. o. 40/60 Szõlõtermesztõ 3103 E 2+1


3121502 0010 Népi kézmûves/ 8. o. 30/70 Szõnyegszövõ 2+1 3108 E

31529303 Szõnyeg(korábban) szövõ 21529301 33527402

Szövõ

223. Szövõ

31527404

Takácsvászonszövõ


––

––

370. Takarító

––

31527603

––

Varrómunkás

OKJ száma

3354206 0000




Szövõ

10. o. 40/60 1,6+1,4

3121502 0010 Népi kézmûves/ 8. o. 30/70 3109 E 2+1 Takács

3181401 0000

Takarító

8. o. 40/60 0,6+0,4

303. Telefonos és Telefonkezelõ, elektronikus 5234703 0100 8. o. 30/70 ügyfélügyfélkap0,2+0,8 3102 RSZ szolgáltató csolati asszisztens

221. Szabó

3354205 0100 2104 RSZ

Textiltermékösszeállító

végz. nélk. 30/70 0,6+0,4

3354205 0100 2102 RSZ

Lakástextilkészítõ

végz. nélk. 30/70 0,2+0,8


Megnevezése


OKJ száma


elm./ gyak. %

OKJ száma



5121501 0100 8. o. 331. 30/70 Virágkötõ 3102 RSZ 0,6+0,4 Virágkötõ, 21786201 Virágkötõ -berendezõ, virág8. o. 5121501 0100 30/70 Virágbolti eladó kereskedõ 0,6+0,4 3101 RSZ

Zöldségés fûszer21620708 növény termesztõ

396. Kertész

3162201 0010 3104 E

Zöldségtermesztõ

10. o. 40/60 2+1

végz. 3162201 0100 Fûszernövénynélk. 30/70 termesztõ 2101 RSZ ?

Az ajánlott képzések ABC szerinti sorrendben 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések


OKJ száma

383. Állatgondozó 3162101 0100 3101 E

köt.végz. kötelezõ + elm. / RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. % képz. idõ(év) Állatkerti állatgondozó 8. o. 1+1 40/60

383. Állatgondozó 3162101 0100 2101 RSZ Állattartótelepi munkás 3. Ápoló

5472301 0100 3301 RSZ Ápolási asszisztens

392. Gazda

3362102 0100 3101 RSZ Aranykalászos gazda

végz.nélk. 30/70 0,5+0,5 10. o. 2+2 50/50 8. o. 0,8+1,2 30/70


2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 327. Raktáros

3134102 0000 2101 RSZ Áru-összeállító

végz. nélk. 50/50 0,2+0,8

228. Bútorasztalos 3354301 0100 2101 RSZ Asztalosipari szerelõ

végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

11. Mentõápoló

5272501 0100 3301 RSZ Betegszállító

10. o.?

40/60

(1+1)

214. Bõrdíszmûves 3354201 0000 222. Szíjgyártó

Bõrdíszmûves

3154202 0100 3101 RSZ Bõrtárgykészítõ

10. o. 3+1 30/70 8. o. 1+1 30/70

és nyerges 187. Burkoló

3358203 0000

228. Bútorasztalos 3354301 0000 232. Kárpitos

Burkoló

10. o. 3+1 40/60

Bútorasztalos

10. o. 3+1 30/70

3354204 0001 3101 RSZ Bútorkárpitos

10. o.

40/60

0,5+0,5

215. Cipész,

3354202 0000

cipõkészítõ,

Cipész, cipõkészítõ,

10. o. 3+1 30/70

cipõjavító

cipõjavító 332. Cukrász

3381101 0000

Cukrász

10. o.3+1 30/70

221. Szabó

3354205 0010 3301 E

Csecsemõ- és gyer-

10. o.3+1 30/70

mekruha-készítõ 199. Kányhás

3158213 0100 3101 RSZ Cserépkályha-készítõ

388. Dísznövény-

3362201 0000

Dísznövénykertész

8. o. 1+1 40/60 10. o. 2+1 40/60

kertész 5. Egészségügyi

3185302 0010 3102 RSZ Egészségügyi

kártevõirtó-

kártevõirtó

fertõtlenítõ

szakmunkás

309. Bolti eladó

3134101 0010 3103 E

Élelmiszerés vegyi áru-eladó

?

?

8. o.

50/50

2+1 év

46 Szakiskolai Fejlesztési Program 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 113. Hegesztõ

3152111 0100 3101 RSZ Eljárás szerinti

8. o.1+1 30/70

hegesztõk 229. Épületasztalos 3158208 0000

Épületasztalos

8. o. 3+1 30/70

96. Épületlakatos

3158210 0000

Épületlakatos

8. o. 2+1 30/70

96. Épületlakatos

3158210 01003101 RSZ Épületlakatos/ Épület-

mechanikai szerelõ 392. Gazda

3362102 0100 2101 RSZ Ezüstkalászos gazda

8. o.

30/70

1,4+0,6 8. o.

30/70

0,5+0,5

228. Bútorasztalos 3354301 0100 3101 RSZ Fa- és bútoripari

8. o. 1+1 30/70

gépkezelõ 388. Dísznövény-

3362201 0100 2101 RSZ Faiskolai,

csemetekerti, fûz-

kertész

fatelepi munkás 228. Bútorasztalos 3354301 0100 3102 RSZ Fatermékgyártó

végz.

40/60

nélk. 0,5+0,5 8. o.

30/70

0,5+1,5

104. Fémipari

3152105 0100 2102 RSZ Fémtömegcikk-gyártó

8.o.1+1 30/70

megmunkálógépsor és berendezésüzemeltetõ

3354205 0010 3302 E

Férfi szabó

10. o. 3+1 30/70

221. Szabó

3358204 0000

Festõ, mázoló

10. o. 3+1 30/70

és tapétázó

196. Festõ, mázoló és tapétázó

3162201 0100 2101 RSZ Fûszernövény-

termesztõ

396. Kertész 392. Gazda 112. Géplakatos

3362102 0000

Gazda

3152110 0100 RSZ

Gépbeállító

végz. nélk. 30/70 ? 10. o. 2+1 30/70 8. o. 1,5+1,5

30/70


2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 109. Gépgyártósori 3152108 0100 0000

Gépgyártósori gép-

gépkezelõ,

kezelõ, gépszerelõ

8. o. 2+2 30/70

gépszerelõ 109. Gépgyártósori 3152108 0100 2101 RSZ Gépi felülettisztító

8. o. 2+2 30/70

gépkezelõ, gépszerelõ 300. Irodai

3334601 0100 3101 RSZ Gépíró

8. o. 1+1 40/60

asszisztens 300. Irodai

3334601 0100 3102 RSZ Gépíró,

asszisztens

30/70

szövegszerkesztõ

1,5+1,5 8. o. 2+2 30/70

112. Géplakatos

3152110 0000

Géplakatos

41. Gipszminta-

3121501 0000

Gipszmintakészítõ

készítõ 109. Gépgyártó-

8. o.

8. o.

30/70

3+1 3152108 0100 2102 RSZ Gyártósori munkás

sori gépkezelõ,

8. o.

30/70

0,5+0,5

gépszerelõ 19. Gyermek-

5476102 0100 3301 RSZ Gyermek- és ifjúsági

gondozó-nevelõ

felügyelõ

396. Kertész

3162201 0100 2103 RSZ Gyógynövény-

338. Szakács

3381103 0100 3101 RSZ Gyorséttermi-

termesztõ és ételeladó 413. Pék-cukrász

3354104 0100 2101 RSZ Gyorspékségi sütõ

396. Kertész

3162201 0010 3102 E

és eladó 383. Állatgondozó 3162101 0100 3103 E

10. o.

60/40

0,3+0,7 végz. nélk. 40/60 ? 8.o.

30/70

0,5+0,5 végz. nélk. 30/70 0,2+0,8

Gyümölcstermesztõ

10. o. 2+2 40/60

Haszonállat-gondozó

8. o. 1+1 40/60

48 Szakiskolai Fejlesztési Program 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 19. Gyermek-

5476102 0100 3101 RSZ Házi idõszakos

gondozó-nevelõ

8. o.

60/40

gyermekgondozó

0,3+0,7

Hegesztõ

8. o. 2+1 30/70

113. Hegesztõ

3152111 0000

113. Hegesztõ

3152111 0100 3102 RSZ Hegesztõ-vágógép

8. o. 1+1 30/70

kezelõje 187. Burkoló

3358203 0100 3101 RSZ Hidegburkoló

109. Gépgyártósori 3152108 0100 2102 RSZ Iparitermék-bontó

8. o. 1+1 40/60 8. o. 1+1 30/70

gépkezelõ, gépszerelõ 3334601 0000

Irodai asszisztens

10. o. 2+2 40/60

199. Kányhás

3158213 0000 0000

Kályhás

8. o. 3+1 40/60

199. Kányhás

3158213 0100 3102 RSZ Kandallóépítõ

232. Kárpitos

3354204 0000

48. Keramikus

5421111 0100 3301 RSZ Kerámiakészítõ

252. Motor-

3152504 0010 3101 E

300. Irodai asszisztens

Kárpitos Kerékpárszerelõ

8. o. 1+1 40/60 10. o. 3+1 40/60 10. o. 2+1 20/80 8. o. 2+1 35/65

és kerékpár-szerelõ 405. Parképítõ-

5262201 0100 3301 RSZ Kertépítõ

és -fenntartó

10. o.

40/60

1,8+1,2

technikus 405. Parképítõ-

5262201 0100 3102 RSZ Kertfenntartó

8. o. 1+1 40/60

3162201 0100 2105 RSZ Kerti munkás

Végz. nélk. 40/60

és -fenntartó technikus 396. Kertész

?

338. Szakács

3381103 0100 2101 RSZ Konyhai kisegítõ

végz. nélk. 20/80 0,2+0,8


2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 204. Kõmûves

3358205 0000

Kõmûves

10. o. 3+1 40/60

234. Könyvkötõ

3152701 0000

Könyvkötõ

8. o. 2+1 40/60

221. Szabó

3354205 0100 2102 RSZ Lakástextil-készítõ

végz. nélk. 30/70

221. Szabó

3354205 0100 2102 RSZ Lakástextil-készítõ

végz. nélk. 30/70

0,5+0,5 0,2+0,8

196. Festõ, mázoló 3358204 0100 2101 RSZ Mázoló, lakkozó és tapétázó

végz. nélk. 30/70 1+1

187. Burkoló

3358203 0100 3102 RSZ Melegburkoló

413. Pék-cukrász

3354104 0100 2102 RSZ Mézeskalács-készítõ

8. o. 1+1 40/60 végz. nélk. 30/70 0,5+0,5

392. Gazda

3362102 0100 2102 RSZ Mezõgazdasági

61. Népi kézmûves 3121502 0010 3102 E

végz. nélk. 30/70

munkás

0,3+0,7

Népi kézmûves/

8. o. 2+1 30/70

Fajátékkészítõ 61. Népi kézmûves 3121502 0010 3104 E

Népi kézmûves/

8. o. 2+1 30/70

Fazekas 61. Népi kézmûves 3121502 0010 2101 RSZ Népi kézmûves/ 61. Népi kézmûves 3121502 0010 3107 E

végz. nélk. 30/70

Kosárfonó

0,5+0,5

Népi kézmûves/

8. o. 2+1 30/70

Kosárfonó és fonottbútor-készítõ 61. Népi kézmûves 3121502 0010 3108 E

Népi kézmûves/

8. o. 2+1 30/70

Szõnyegszövõ 61. Népi kézmûves 3121502 0010 3109 E

Népi kézmûves/

8. o. 2+1 30/70

Takács 221. Szabó

3354205 0010 3303 E

Nõi szabó

10. o. 3+1 30/70

50 Szakiskolai Fejlesztési Program 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 388. Dísznövény-

3362201 0100 3103 RSZ Növényházi

kertész 29. Óvodai dajka

dísznövénytermesztõ 3114 001 0000

Óvodai dajka

8. o.

40/60

0,5+0,5 8. o.

50/50

0,5+0,5

336. Panziós,

3181201 0000

falusi vendéglátó

Panziós,

8. o. 2+1 30/70

falusi vendéglátó

187. Burkoló

3358203 0100 3103 RSZ Parkettás

405. Parképítõ-

5462201 0100 2101 RSZ Parkgondozó

és -fenntartó

8. o. 1+1 40/60 végz. nélk. 30/70 0,4+0,6

technikus 413. Pék-cukrász

3354104 0100 3101 RSZ Pék

8. o.

40/60

1,2+1,8

413.Pék-cukrász

3354104 0100

Pék-cukrász

10. o.

40/60

3+1

196. Festõ, mázoló 3358204 0100 2102 RSZ Plakátragasztó és tapétázó 65. Porcelán-

végz. nélk. 10/90 0,2+0,8

3321501 0010 3302 E

Porcelánfestõ

10. o. 3+1 30/70

3321501 0010 3301 E

Porcelánkészítõ

10. o. 3+1 30/70

készítõ és -festõ 65. Porcelánkészítõ és -festõ 327. Raktáros

3134102 0000 2102 RSZ Raktárkezelõ

végz. nélk. 50/50 0,2+0,8

327. Raktáros

3134102 0000

309. Bolti eladó

3134101 0010 3105 RSZ Ruházati eladó

413. Pék-cukrász

3354104 0100 2103

Raktáros Sütõipari munkás

8. o. , 4+0,6 50/50 8.o.2+1 év 50/50 végz. nélk. 30/70 0,3+0,7


2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 388. Dísznövény-

3362201 0100 3104 RSZ Szabadföldi

kertész

dísznövénytermesztõ

8. o.

40/60

0,5+0,5

338. Szakács

3381103 0100 0000

Szakács

10. o. 3+1 30/70

338. Szakács

3384103 0000

Szakács

10. o. 3+1 30/70

336. Panziós,

3181201 0100 2101 RSZ Szállodai

falusi vendéglátó 303. Telefonos

szobaasszony 5234703 0100 3101 RSZ Számítógépes

és elektronikus

adatrögzítõ

végz. nélk. 30/70 0,3+0,7 8. o.

30/70

0,2+0,8

ügyfélkapcsolati asszisztens 413. Pék-cukrász

3354104 0100 2104

Száraztésztagyártó

végz. nélk. 30/70 0,3+0,7

135. Szerkezet-

3152125 0000

Szerkezetlakatos

8. o. 2+1 30/70

lakatos 135. Szerkezet-

3152125 0100 3101 RSZ Szerkezetlakatos/

lakatos

Lemezlakatos

196. Festõ, mázoló 3358204 0100 3101 RSZ Szobafestõ

8. o.

30/70

1,5+0,5 8. o. 2+1 30/70

és tapétázó 23. Szociális

5476201 0100 3302 RSZ Szociális gondozó

gondozó

10. o. 2+2 60/40

és ápoló

396. Kertész

3162201 0010 3103 E

Szõlõtermesztõ

223. Szövõ

3354206 0000

Szövõ

370. Takarító

3181401 0000

Takarító

10. o. 2+1 40/60 10. o. 1,6+1,4 40/60 8. o.

40/60

0,6+0,4

196. Festõ, mázoló 3358204 0100 3102 RSZ Tapétázó és tapétázó

8. o. 0,8+1,2

30/70

52 Szakiskolai Fejlesztési Program 2006. április 1-jétõl hatályos OKJ szerinti szakképesítések köt.végz. kötelezõ + elm. / Sorszám RSZ, E, R megnevezése ajánlott gyak. OKJ száma Megnevezés % képz. idõ(év) 303. Telefonos

5234703 0100 3102 RSZ Telefonkezelõ,

és elektronikus

ügyfélszolgáltató

8. o.

30/70

0,2+0,8

ügyfélkapcsolati asszisztens 405. Parképítõ-

5262201 0100 3103 RSZ Temetõkertész

és -fenntartó

8. o.

40/60

0,6+1,4

technikus 221. Szabó

3354205 0100 2104 RSZ Textiltermék-

összeállító 342. Vendéglõs

5281102 0100 3103 RSZ Vendéglátó-eladó

végz. nélk. 30/70 0,6+0,4 8.o. 0,5+0,5 30/70

331.Virágkötõ,

5121501 0100 3101 RSZ Virágbolti eladó

-berendezõ,

8. o. 0,6+0,4 30/70

virágkereskedõ 331.Virágkötõ,

5121501 0100 3102 RSZ Virágkötõ

-berendezõ,

8. o.

30/70

0,6+0,4

virágkereskedõ 309. Bolti eladó

3134101 0010 3106 E

Zöldség-gyümölcs eladó

396. Kertész

3162201 0010 3104 E

Zöldségtermesztõ

8. o.

50/50

2+1 év 10. o.2+1 40/60


2. számú melléklet Differenciált foglalkozások 1. Elõkészítés típus „Változó” tevékenység (fáziseltolással) sematikus ábrázolása

T: tanárral

Ö: önállóan

54 Szakiskolai Fejlesztési Program 2. típus Kétcsoportos (nagyobb blokkos) szervezési forma


3. típus: Háromcsoportos, új anyagot feldolgozó szervezési forma

56 Szakiskolai Fejlesztési Program 4. típus: Négycsoportos gyakorló-fejlesztõ szervezési forma


3. számú melléklet Egyéni fejlesztési terv 1. A tanuló adatai: Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Osztály, szakma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A tanuló adatai: Tanuló

Tanár, segítõ

Tanuló

tanuló

………………………………

………………………………

………………………………

……………………………....

………………………………

………………………………

………………………………

………………………………

………………………………

………………………………

3. Külsõ személyektõl kapott információk: (Szülõ, iskola, nevelési tanácsadó stb.) ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 4. A probléma konkrét leírása: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................

58 Szakiskolai Fejlesztési Program Q

Milyen eszközzel, módszerrel figyelte meg a tanulót?

..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 5. A probléma megoldására szánt módszer és idõ: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 6. Külsõ segítség megfogalmazása konkrétan : Fejlesztõ pedagógustól Nevelési Tanácsadótól

Máshonnan

.......................................

.......................................

...................................

.......................................

.......................................

...................................

.......................................

.......................................

...................................

.......................................

.......................................

...................................

.......................................

.......................................

...................................

7. A fejlesztõ pedagógus (vagy külsõ segítõ) benyomásai: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 8. Megbeszélés Q Konkrét tevékenység ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................


4. számú melléklet Egyéni fejlõdési napló A gyermek neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . születési helye, ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . anyja neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lakóhelye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .....................................................................

Szakmai véleményezõk: neve, végzettsége: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... A fejlõdési naplót megnyitotta:

A fejlõdési naplót lezárta:

..................................................................... …...... év……....……….hó ..… nap …...... év……....……….hó ..… nap A fejlõdési naplót vezette: ……… -tól …………… -ig ………………………………............................... (név, szakképesítés) ……… -tól …………… -ig ………………………………............................... (név, szakképesítés) ……… -tól …………… -ig ………………………………............................... (név, szakképesítés) A gyermek állapota a foglalkozás megkezdésekor: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................

60 Szakiskolai Fejlesztési Program A foglalkozás helye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A foglalkozás idõpontja: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Haladási napló

sorszáma

A foglalkozás idõpontja

anyaga

Megjegyzés

Aláírás

(A haladási naplót a betétlapokon kell folytatni, mely a szükséges számban behelyezhetõ.) A gyermek tanévi fejlõdésének értékelése, állapota a tanév végén: ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ........................ fejlesztõ szakember aláírása Dátum: Az Egyéni fejlõdési napló

számozott oldalt tartalmaz.

Sajátos nevelési igényû tanulók a szakképzésben

Recommend Documents