2015.04.28.
Jogszabályi háttér
SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK
• Számviteli törvény (Sztv.) 2000. évi C. törvény • Számviteli törvény 2015 évi módosítása: 2014. évi LXXIV. törvény • Polgári Törvénykönyv (PTK) 2013. évi V. törvény
különös tekintettel a számviteli törvény 2015 évi módosításaira illetve a kapcsolódó PTK előírásokra
1
2
Társasági formákra kötelezően előírt jegyzett tőke
Saját tőke fogalma a számviteli tv. szerint • Sztv. 35. § (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
• Kft-k esetében 3000 e Ft PTK 3:161. § (4) – Megnevezése GT-ben törzstőke
• Zrt-k esetében 5000 e Ft PTK 3:212. § (2) – Megnevezése GT – ben alaptőke
• Nyrt-k esetében 20 000 e Ft PTK 3:212. § (2) • Vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét nincs korlát (KKt, BT, egyesülés)
3
4
Könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés szabályai
Új PTK számviteli összefüggései • Kft 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményének teljesítése – Külső vagyoni hozzájárulással (követelés is) vagy – Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére (kapcsolódó szabály: osztalék fizetési korlát) – Legkésőbb: 2016.03.15-ig 5
• Sztv. 35. § (4) bekezdés szerint a vállalkozóknál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. 6
1
2015.04.28.
Valamennyi társasági formára jellemező szabályok Kft-kre, Rt-kre közösen vonatkozó szabály jegyzett tőke összegét el nem érő saját tőke esetében (PTK 3:133.§) – Ha 2 egymást követő évben ST < JT, akkor
Negatív saját tőke problémák kezelése, kapcsolódó számviteli elszámolások
– 3 hónapon belül intézkedés alaki és tartalmi követelményei – + 60 nap adta lehetőségek (átalakulás, megszűnés) 7
Kft-re vonatkozó speciális szabályok
Valamennyi társasági formára jellemező szabályok • KKT, BT esetében nincs tőkemegtartási kötelezettség • Tagoknak van helytállási kötelezettsége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért (speciális számviteli elszámolás = végleges pénzeszköz átvétel, könyvelés a 98-as számla osztályban) 9
Rt-re vonatkozó speciális szabályok
Kft-re a PTK 3:189. § előírásai vonatkoznak – Saját tőke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökken, vagy – Saját tőke törvényben meghatározott minimum alá csökken, vagy – a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi.
– Tudomásra jutást követően az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlést összehívni intézkedés céljából. 3 hónapos végrehajtási határidő.
10
Saját tőke rendezési lehetőségei
Rt-re a PTK 3:270. § előírásai vonatkoznak • Saját tőke a jegyzett tőke kétharmadára csökken, illetve • 5 millió Ft alá csökkent, vagy fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi.
Az Igazgatóság a tudomásra jutást követően 8 napon belül intézkedés céljából köteles a közgyűlést összehívni, 3 hónapos végrehajtási határidő.
8
11
1. Pótbefizetés előírása Kft-nél, vagy Rt-nél részvényesek által történő befizetés előírása, vagy 2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása, vagy 3. Törzstőke, alaptőke leszállítása, mindezek hiányában, vagy 4. Más társasággá való átalakulás, vagy 5. Jogutód nélküli megszűnésről határozni. A határozatokat 3 hónapon belül végre kell hajtani. 12
2
2015.04.28.
Pótbefizetéssel
Pótbefizetés számviteli elszámolásához kapcsolódó PTK előírások
Alkalmazhatják: • Kft-k a PTK 3:183. § alapján a társasági szerződésben foglalt feltételek szerint • Rt-k esetében pótbefizetés a közgyűlési határozat alapján, kötelezően előírni nem lehet 3:335. § [A közgyűlés hatásköre]
Kft-k esetében a PTK 3:183. § [A pótbefizetés] •
(1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
•
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik i) a pótbefizetés elrendelése 13
14
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások
Pótbefizetés számviteli elszámolása • Aki kapja: Pénzt vagy eszközt kap, lekötött tartalékkal szemben a pénz illetve eszköz mozgással egyidejűleg (Sztv.38. § (4) bek) • Aki adja: Pénz vagy eszközt ad, eredménytartalékkal szemben a pénz illetve eszközmozgással egyidejűleg, (Sztv. 37. § (2) bek. e) pont) kivéve: – Eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített fizetendő pótbefizetés összegét (Sztv. 37. § (3) bek. f) pont) 15
•
•
2015 évi törvény változás, 2014 évre is alkalmazható szabály: Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : „(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló — törvényi előíráson alapuló — pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt — az eszközmozgással egyidejűleg — az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni .” Az Szt. 38 . §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló — törvényi előíráson alapuló — korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt — az eszközmozgással egyidejűleg — az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni .” 16
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások (folyt)
Pótbefizetéssel kapcsolatos számviteli törvény változások (folyt) Az Szt. 50 . §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : „(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .” Felelősség a bekerülési érték meghatározása! Visszafizetés nem lehetőség, kötelezettség! Eszköz elhasználódhat, eladható, nem kell az eredetit visszaadni.
•
17
a) b)
Ha a pótbefizetés ellenében átadott eszköz tulajdonosok által meghatározott értéke eltér a pótbefizetésként teljesítendő (befizetendő) összegtől, akkor a különbözetet rendezniük kell egymás között . ha nem éri el, akkor a különbözetet, mint a pótbefizetést kell rendezni, ha meghaladja azt akkor, mint a pótbefizetési kötelezettségen felül teljesített összeget kell rendezni. Nem lehet a pótbefizetést visszafizető társaságot arra kötelezni, hogy a pótbefizetésként korábban kapott eszközt adja vissza, mert valószínű, hogy az már ugyanabban a formában és értékkel nem is létezik, mert, elhasználódott vagy esetleg már eladták. A tulajdonosok által korábban adott kölcsön továbbra sem konvertálható át pótbefizetéssé (mint ahogy a Gt. szerint sem volt erre lehetőség). 18
3
2015.04.28.
Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel
Apportálással
Kötelezettség elengedéssel
Értékelési tartalékkal
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel
19
• Általános szabályok: felemelésről csak akkor lehet dönteni, ha a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették, cégbíróságon tőketartalékot is be kell jelenteni • Tőketartalék növelés társasági formától függő szabályai – Kft-nél tőketartalék a számviteli tv. 36.§ (1) bek. b) pont szerint alapításkor vagy tőkeemeléskor – Rt-nél számviteli tv. 36. § (1) bek. a) pont szerint részvény kibocsátásakor, a jegyzési érték és névérték különbözet (ázsió) 20
Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (folyt)
Tőkejuttatással kapcsolatos 2015 évi számviteli törvény változás (pontosítás) • Sztv. 36. § (1) bekezdés b) pont: • az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Egyértelművé vált, hogy a tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg, lehet – a jegyzett tőke emelése mellett – eszközöket, pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás nem önálló gazdasági esemény. 21
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés
• Számviteli elszámolása: • Jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéskor névértéken – T 325 (Részletezni kell a kapcsolt vállalkozási jogviszony szerint) – K 411 Jegyzett tőke • Tőketartalék növekedés – T 325 – K 412 • Kapcsolódó tételek – T 38, 1, 2, 3 Eszközök – K 325 Jegyzett, de be nem fizetett tőke 22
Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés számviteli elszámolása
• Az Szt. 40. §-a (1) bekezdése alapján a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott osztalékként, részesedésként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. 23
• Cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan: – T 413 Eredménytartalék vagy – T 412 Tőketartalék – K 411 Jegyzett tőke • Adózási kérdés magánszemélynél: SZJA tv. 77. § (2) bekezdés bb) alpont szerint nem bevétel a tőkeemelés időpontjával, elidegenítéskor a teljes összeg jövedelem. 24
4
2015.04.28.
Követelés apporttal történő tőkeemelés
Apporttal történő tőkeemelés • Apportálható eszközök fogalma (PTK 3:99 § ) • Könyvvizsgálati kötelezettség az apportálásnál (Kft-nél nem, Rt-nél igen) • Számviteli elszámolás az apportba adónál • Számviteli elszámolás az apportot fogadónál 25
• • •
Számviteli és adózási kérdései: (pl: tagi kölcsön) Számvitel: 1. T 36 – K 33 Jegyzett, de…: Átvett követelés állományba vétele 2. Önmagával szembeni kötelezettség elszámolása T 45 Kölcsön – K 479 Egyéb rövid lej. Köt. 3. JT, TT emelés könyvelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg T 33 – K 411 4. Követelés, kötelezettség összevezetése T 479 – K 36 5. Tőketartalékba: T 33 – K 412 Adózás: Követeléssel azonos összegű tőkeemelés esetén nem merül fel adófizetési kötelezettség, (különbözet esetén 26 rendezés szükséges)
Kötelezettség elengedéssel • • • •
Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból eredő követelések, Kölcsön követelések, Osztalék mint követelés
Kötelezettség elengedéssel (folyt)
Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek elengedése Kölcsönök elengedése Ki nem fizetett osztalék elengedése Magánszemély és szervezet általi elengedés
•
•
Számviteli elszámolása:
•
Számvitel: T 4 Kötelezettségek – K 98 Rendkívüli bevétel T 98 Rendkívüli bevétel – K 48 Halasztott bevétel
A számviteli törvény 45. § (1) bekezdés b) pont szerint amennyiben eszköz vásárláshoz kapcsolódott a kötelezettség, az elengedett kötelezettség összegét a passzív időbeli elhatárolások között mint halasztott bevételt kell elszámolni. A feloldás a költségként, ráfordításként való elszámolással arányosan történik. Tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenés jelenti a költségként való elszámolást, illetve az eszköz állományból történő kivezetése esetében az egyéb ráfordítás elszámolása. Anyaghoz, áruhoz kapcsolódó kötelezettséget engednek el, az anyag, áru költségként való elszámolásának időpontjában esedékes a feloldás, ha a költségként való elszámolás megelőzte a kötelezettség elengedését, nem lehet élni a halasztott bevétel elszámolással.
27
Kötelezettség elengedéssel (folyt)
Értékelési tartalékkal (1)
Adózás: fő szabály szerint adóalapot nem korrigál FIGYELEM: átmeneti rendelkezés a tao tv-ben:29/Q.§ (3) bek. osztalékra vonatkozóan: • (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. •
28
Tao adóalapot csökkent a 98-as számlaosztályban elszámolt elengedett osztalék 29
Fogalma: értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás Értékhelyesbítés = piaci érték – könyv szerinti érték Piaci érték = mérlegkészítéskor ismert piaci érték Számv tv. 57.-58.-59. § = eszközök és források értékelése 30
5
2015.04.28.
Értékelési tartalékkal (2)
Értékelési tartalékkal (3)
Lehet: • Immateriális javaknál: Vagyoni értékű jogok és Szellemi termékek • Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki és egyéb berendezések, gépek, tenyészállatok • Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós részesedések Könyvelése: 1. T 1..7 – K 417 Értékelési tartalék 2. Évente állomány növelés, csökkenés 31
- Devizás tartós részesedéseknél különleges szabályok: a deviza árfolyam-különbözetet és az értékhelyesbítést egybeszámítva kell megállapítani – Eredményt nem érint – Számviteli politikában a választást rögzíteni kell 32
Törzstőke leszállítása (1) általános szabályok
Értékelési tartalék (4) • Kiegészítő melléklet: – Befektetési tükörnek megfelelő részletezés – A piaci érték elveinek, módszereinek meghatározása • Könyvvizsgálati kötelezettség: Számviteli törvény 59. § (2) bekezdése szerint: Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 33
• •
• • • • •
PTK 3:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. (2) A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.
34
Törzstőke leszállítása számviteli elszámolása
A feltételes tőkeleszállítás
• •
• Specialitások:
Számvitel:könyvelés cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg. • Veszteség rendezésre, illetve saját tőke elemek javára: T 411 JT K 412 TT, K 413 ET, K 414 LT • Tőkekivonással: T 411 JT K 476 Tulajdonosokkal szembeni rövid lej.köt. Adózás: Tőkekivonás esetén magánszemély tulajdonos a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint
PTK 3:202. § (4) bekezdés A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.
35
36
6
2015.04.28.
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa
Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa
Példa (2)
Példa (1) Leszállítás Új Növ JT 3000 - 3000 0 3000 ET -10000 + 3000 - 7000 TT +8000 ME –1000 - 1000 0 ST -8000 - 8000 11000
12.31. 3000 -8000 8000 0 3000
Növ. Új Leszáll. JT 3000 +11000 14000 3000 ET -10000 -10000 0 ME - 1000 - 1000 0 ST -8000 3000 3000 Tulajdonosok befizetése 11000 e Ft
Befizetés a tulajdonosok részéről: 11000 e Ft 37
Törzstőke emelés veszteség rendezésre példa
Egyéb saját tőke elemek számviteli specialitásai
Példa (3) JT 3000 ET -10000 TT ME –1000 ST -8000
Növ 100 11000 11100
Új 3100 -10000 11000 - 1000 3100
38
Veszteségrendez. 3100 0 0 0 3100
Befizetés a tulajdonosok részéről: 11100 e Ft 39
Jegyzett de be nem fizetett tőke számviteli elszámolása
• Jegyzett de be nem fizetett tőke – Kft-nél és Rt-nél lehet, más cégformánál nem lehet a PTK-ból eredően – Teljesítés formája szerint: • Pénzzel • Nem pénzzel, apporttal
– Esedékesség szerint: • Le nem járt • Lejárt
40
Lekötött tartalék (1)
•
Átvett eszközök létesítő okirat szerinti értéke T 1,2,3 Eszközök K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke
•
Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a létesítő okirat szerinti jegyzett tőke állományba vétele: T 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke 41
• Fogalma: a tőketartalék és az eredménytartalék nem szabad összegeinek kimutatása, valamint veszteség fedezetére kapott pótbefizetések . • Tőketartalékból kell lekötni: – Fel nem osztható szövetkezeti vagyon – Saját elhatározásból kötelezettségek fedezetére – Jogszabály alapján, pl. támogatás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészbeni visszafizetés fedezete
42
7
2015.04.28.
Lekötött tartalék (2)
Lekötött tartalék (3)
• Eredménytartalékból kell lekötni ( akkor is, ha negatív lesz) – Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzési, (bekerülési) értékét – Alapítás-átszervezés még le nem írt összegét – Kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget – Beruházási céllal felvett devizahitelek, forgóeszközhitelek nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan képzett céltartalék különbözetét – Gazdasági társaság tulajdonosánál a megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét 43
– Más jogszabály által vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot Pl. fejlesztési tartalék
• Pénzeszközökkel szemben – Kapott pótbefizetés összege
• Követelés, kötelezettséggel szemben a nem pénzben kapott pótbefizetés összegét 44
Fejlesztési tartalék
Lekötött tartalék (4)
• Feloldása, megszüntetése: – Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai, meg kell szüntetni azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés történt. – Pótbefizetést annak kell visszafizetni, aki a visszafizetés időpontjában tag. 45
• Adó évente döntési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 % erejéig, maximum 500 M Ft fejlesztési tartalék képzésére. • Feltétel: mérleg fordulónapon legyen az eredménytartalék terhére, a lekötött tartalék javára kimutatva a mérlegben. • Tartalmában: előre hozott társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés • A képzés évét követő 4 adóévben fel kell használni beruházásra, a fel nem használt összeg után késedelmi pótlék fizetési kötelezettség. 46
Mérleg szerinti eredmény szerepe év közben
Mérleg szerinti eredmény szerepe év végén
Közbenső mérleg készítési kötelezettség • A tárgyévben realizált adózott eredményből a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész, a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tőkéjéhez. • Osztalékként kivehető, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 47
– Osztalék előleg alapjául (PTK nem ad határidőt) – Saját üzletrész, részvény megszerzése esetén (PTK 6 hónapot ad) – Tőkeemelés miatt ( PTK a jegyzett tőkén felüli saját vagyon terhére történő emelés esetén írja elő a közbenső mérleg készítési kötelezettséget, 6 hónap felhasználási határidővel) – Üzleti, cégérték megállapítás miatt (Szv.tv. üzleti vagy cégérték megállapítási kötelezettség) – Év közben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell – Észszerűen előre látható tőkevesztés esetén (Csőd.tv.33/A. § (1) bek) – Tőkeleszállítás miatt (PTK nem ír elő beszámoló, közbenső mérleg készítési kötelezettséget) 48
8
2015.04.28.
Osztalék korlát számítása(1)
Éves beszámoló, közbenső mérleg figyelembe vétele a saját tőke alátámasztására
Jegyzett tőke Eredm.tartalék Tőketartalék Lekötött tart. Értékelési tart. Jegyzett, de T.Évi adózott er ST oszt előtt Osztalék fizethető Saját tőke oszt után
A Ptk. több esetben is hivatkozik a közbenső mérleg szerinti saját tőkére (pl. tőkeleszállítás), de nem egységesen szabályoz abban a tekintetben, hogy azt milyen időtávra lehet figyelembe venni. A Tv. ennek időtartamát egységesen 6 hónapban rögzíti. A Szt. 21 . §-a a következő (7) bekezdéssel egészült ki : „(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .” 2015 évi számviteli törvényi változtatás, 2014 évre is alkalmazható.
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft 5000 e Ft 25000 e Ft 15000 e Ft 10000 e Ft
25000-4000-2000= 19000 e Ft 19000-15000= 4000 (3000+2000-1000) e Ft
49
Törzstőke leszállítás tőkekivonással számviteli elszámolása
Osztalék korlát számítás (2) Jegyzett tőke Eredm.tartalék Tőketartalék Lekötött tart. Értékelési tart. Jegyzett, de T.Évi adózott er ST oszt előtt Tul.által igényelt osztalék Saját tőke oszt után
50
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft -5000 e Ft 15000 e Ft 10000 e Ft 5000 e Ft
15000-4000-2000= 9000 9000-10000= -1000 Nem fizethető ki
3000 e Ft 10000 e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft -5000 e Ft 15000 e Ft 5000 e Ft 10000 e Ft
• • • •
5=(3JT+2TT+4LT+2ÉT-1JNF)-15 10000= JT3+ET5+TT2+LT4+ÉT2-JNF1-MSZ5
51
Bizonylata Rögzítés időpontja Számviteli elszámolása Üzletrészre, részvényre jutó arányos jegyzett tőkén felüli vagyon, a szokásos piaci értéken megállapított arányos vagyon kiadásának számviteli elszámolása
52
9
