V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 31

TARTALOMJEGYZÉK: I.BEKÖSZÖNTŐ ................................................................................................................................. 3 II.HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................... 5 Bevezető ................................................................................................................................................ 5 Tárgyi feltételek .................................................................................................................................... 8 Személyi feltételek ................................................................................................................................ 9 III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK ................................ 13 Alapelveink ......................................................................................................................................... 13 Kulcskompetenciák: ........................................................................................................................... 14 Kompetencia eszközök:....................................................................................................................... 14 III.1. Az ismeretszerzés, a képesség- és a személyiségfejlesztés egysége és összhangja az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése révén .................................................................................................. 14 III.2. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése, tevékenységközpontú tanításitanulási gyakorlat megvalósítása, új típusú tanári attitűd ................................................................ 22 III.3. A kompetenciaalapú oktatásban a differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség biztosítása a fokozatosság és folyamatosság elvének figyelembe vételével ............................................................ 22 III.4. Nyitottság és érzékenység a települések és a partnerek igényeire problémáira partnerközpontúság ............................................................................................................................ 24 III.5. Egészséges életmód kialakításának igénye............................................................................... 25 IV. NEVELÉSI ELJÁRÁSAINK, MÓDSZEREINK ........................................................................ 26 V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............. 28 VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................ 31 VII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................ 34 VIII. A TEHETSÉGES ÉS A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓKAT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................................... 36 VIII./1. A tehetséget segítő program .................................................................................................. 36 VIII./2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program:................................ 37 A FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK FELADATAI: A KÉPESSÉGEK SOKOLDALÚ FEJLESZTÉSE ÉS A RÉSZKÉPESSÉG-ZAVAROK KORREKCIÓJA. ............................................................................................. 39 IX. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ................................................................................................ 39 A képzés szakaszai: ............................................................................................................................. 40 Továbbhaladás az iskolában .............................................................................................................. 42 X. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 45 XI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: ....................... 47 XII. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ................................................................................................. 47 1.Rendezvények, eseménynaptár: ...................................................................................................... 47 2.Tantárgyi hagyományok: ................................................................................................................ 49 3. Értékelési hagyományok: ............................................................................................................... 49

1

4. Kirándulások, táborok: .................................................................................................................. 50 XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK .............................................................. 50 XIV. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .............................................................................. 51 A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai: ................................................................ 51 A tanulókkal való kapcsolattartás formái: ........................................................................................ 52 Belső kapcsolatok: .............................................................................................................................. 53 Külső kapcsolatok: ............................................................................................................................. 54 XV. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE................................................................................ 56 XVI. AZ ISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI ........................................................................................... 57 XVII. HELYI TANTERV ................................................................................................................... 58 Célok és feladatok: ............................................................................................................................. 58 XVIII. AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁI SZÁMÁRA, 2007-BEN KÉSZÜLT KERETTANTERVTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK, MÓDOSÍTÁSOK: ................................................. 64 XIX.AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS RENDJE ...........................................................105 A./ Külső ellenőrzés .......................................................................................................................... 105 B./ Belső ellenőrzés .......................................................................................................................... 105 A tanulmányi munka értékelése: ..................................................................................................... 108 A magatartás értékelése: .................................................................................................................. 116 A szorgalom értékelése: .................................................................................................................... 117 Az oktató - nevelőmunka értékelése: ............................................................................................... 119 Az írásbeli beszámoltatás formái: .................................................................................................... 120 Az otthoni (napközis és tanórai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei: ........... 122 XX. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ....................................................................................122 XXI. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS .............................................................123 XXII. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................127

2

I.BEKÖSZÖNTŐ

Tisztelt Olvasó! Pedagógiai programunk a közoktatás valamennyi szereplője, pedagógus, szülő, gyermek számára készült. Épít a tanulók önálló ismeretszerző és feldolgozó képességeire. Olyan módszerek alkalmazását helyezi előtérbe, amely nagymértékben a tanulók aktivitására támaszkodik. A tantervi ismeretanyag elsajátításán túl mintát, lehetőséget kínál a tanulóknak a szabadidő értelmes eltöltéséhez is. Pedagógiai

programunk

hagyományainkra

épít,

ugyanakkor

tevékenységünk átgondolt és megfontolt megújítását is célozza. Fontosak a tradíciók, hiszen ami jó - úgy gondoljuk - tovább kell folytatni. Újítani,

változtatni

pedig

létkérdés,

mert

a

gyorsan

gyarapodó

ismeretanyag, a technika nagyléptű fejlődése, a politika változásai - itt említve az oktatáspolitikát is -, a közép- és felsőoktatás követelményei mind-mind olyan kihívások, amelyekre válaszolni kell az alapfokú oktatási intézményeknek. Hogy miként tudunk megfelelni

ezen kihívásoknak, hogyan sikerül

betölteni vállalt szerepünket a pedagógiai program alapján, azt majd a gyakorlat dönti el.

3

Tisztelt Szülők!

Iskolánk pedagógiai hitvallása egyértelmű: a tananyagot, ismeretanyagot csak megszerettetve lehet hatékonyan átadni. Kényszerrel, megfélemlítve az oktatás-nevelés folyamata csak felszínes részeredményeket hozhat. Célunk egészséges, logikusan gondolkodó ifjak nevelése, akik az élet különböző, váratlan helyzeteiben is gyerekek, emberek tudnak maradni. Az ajtónk nyitva áll önök előtt. Jöjjenek, kérdezzenek, érdeklődjenek, nézzék meg munkánkat. Ha hibáztunk, mutassanak rá, s mi kijavítjuk, helyrehozzuk azt. Ha eredményesen dolgoztunk, - ez valószínűleg csak évek múlva derül ki úgy azt még inkább közöljék velünk, hisz nekünk ez a visszajelzés igazolja majd, hogy jó és helyes úton járunk.

Horváth László igazgató

4

II.HELYZETELEMZÉS

Bevezető Az ország nyugati szélén, Vas megye délnyugati sarkában, ott ahol a magyar, az osztrák és a szlovén határ találkozik, változatos dombvidék található. Ez az Őrség. A sekély tengeri agyagot kavicstakaró borítja, melyet az Alpokból leszaladó folyók teregettek szét. A tájegység története a honfoglalás korába nyúlik vissza. Elődeink őrállókat telepítettek le a nyugati határ védelmére, akik katonai szolgálatuk fejében nemesi kiváltságokat kaptak. Innen az Őrség elnevezés. A falvakat a dombhátakon kialakított házcsoportok, a szerek alkották. A települések szeres jellege máig fennmaradt. Őriszentpéter 1270-től az "Őrség székvárosa". Itt volt a székhelye a területi elöljárónak, az őrnagynak. Ez a kilenc szerből álló település máig központi helyet tölt be az Őrség életében. Az oktatás, az iskolai nevelés története az 1600-as évek elejétől követhető nyomon. Az első adatok 1620-ból származnak. Az 1800-as évek elején a környékbeli gyerekek is ide jártak iskolába. A református iskola 1912-ig egy, utána pedig két tanítót foglalkoztatott. Az iskolaépület, - ami a jelenlegi alsó tagozatos iskola egyik fele - 1938-ban épült. A népiskolai törvény alapján 1945-től nyolc osztályos intézmény lett. A római katolikus iskola 1909-ben kezdte működését Őriszentpéteren. Az iskolaépület 1910-1911-ben épült.

5

A felső tagozatos épület 1964-1965-ben készült és gimnáziumnak adott otthont. A tornatermet 1976-ban vehették birtokukba a tanulók. Az 1960-as években kezdődött körzetesítés 1973-ban fejeződött be, akkor alakult ki az iskola jelenlegi beiskolázási körzete. 2005. évben jelentős informatikai fejlesztés részese lett a felső tagozat. 2006 őszére az alsó tagozatos iskola épülete szinte teljesen megújult. A tornaterem

felújítása,

értékes

sportfelszereléssel

való

bővítése

is

megvalósult. Az alsó és felső tagozatos épületekben, tornateremben korszerű a világítás, a fűtés. A környezet és a tantermek esztétikusak, rendezettek. A 2007/2008. tanévtől 10 őrségi község és Őriszentpéter város képviselőtestületeinek döntése alapján a Körzeti

Általános Iskola

Őriszentpéter 1-4. évfolyamos tagintézménye lett a bajánsenyei iskola. A korábban Bajánsenyén tanuló 5-8. évfolyamos tanulók az őriszentpéteri székhelyiskolába integrálódtak be. Az Általános Iskola Őriszentpéter beiskolázási körzete: Őriszentpéter, Kondorfa, Nagyrákos, Szalafő, Szatta, Ispánk Bajánsenye, Magyarszombatfa, Kercaszomor, Velemér, Kerkáskápolna. A fenntartó neve: Általános Iskola Intézményfenntartói Társulási Tanács Címe: 9941 Őriszentpéter, Városszer 106. Őriszentpéter az Őrség központja, ezért a kistérségben koordináló szerepet vállalunk. Az Általános Iskola Őriszentpéter székhely a TÁMOP-3.1.7. pályázata elnyerésével referencia intézményi szerepre alkalmassá válhat. Típusok: - Kompetencia

alapú

nevelési, 6

oktatási,

programot

átfogóan,

mintaadóan alkalmazó intézmény - Befogadó pedagógiai gyakorlat, integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény - Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő. Jellemzői:  Befogadó és az egyéni fejlődést biztosító oktatás- nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszerek  Kompetencia alapú nevelés-oktatás módszereinek alkalmazása  Nyitott oktatási-nevelési környezet, erős partnerkapcsolatok  Team munka, a pedagógusok közötti aktív együttműködés  IKT eszközök, módszerek alkalmazása  A kollégák megfelelő végzettséggel, tanártovábbképzésekkel rendelkeznek a feladat ellátásához

Iskolánkban a következő „Jó gyakorlatok” működnek: 1. Intézményi belső diagnosztizálás a tanulási zavarok szűrésére 2. „ Te is nyerhetsz!”- Őrségi Kistérségi Tanulmányi Verseny 3. és 4. osztályosok részére magyar nyelv és matematika tantárgyból. 3. Művészeti tárgyú matematikai feladatok és mozgóképkultúra matematika szakkörön

7

Tárgyi feltételek Az oktató–nevelő munka és a kiegészítő tevékenységek ellátása Őriszentpéteren három, Bajánsenyén egy épületben folyik. Őriszentpéter:  Alsó tagozatos épület, Városszer 56. szám alatt 4 tanteremmel, fejlesztő és informatikai teremmel rendelkezik. Térköves az udvar és aszfaltos a kézilabdapálya.  Felső tagozatos (központi épület), Kovácsszer 7. szám alatt, 8 tanteremmel, tornateremmel, könyvtárral, szertárral. A tantermek közül 2 számítógépterem. Az iskolaudvaron kivilágítható aszfaltos kézilabda pálya van.  Konyha, ebédlő Kovácsszer 5. szám alatt az óvoda épületében található. Itt folyik az iskolások, óvodások, szociális étkezők és egyéb vendégek étkeztetése is. Nem rendelkezünk technika szaktanteremmel. Szertáraink felszereltsége közepes.

A

legszükségesebb

taneszközökkel

rendelkezünk,

lehetőségeinkhez mérten folyamatosan bővítjük a kínálatot. Bajánsenye: Az iskola épülete a Rákóczi út 2. alatt működik. Az intézményben négy tantermet, egy informatikai szaktantermet és egy tornaszobát használnak a tanulók. Az iskolaudvaron egy aszfaltos kézilabdapályán, valamint salakos röplabdapályán sportolhatnak a diákok.

8

Személyi feltételek Iskolánk a 2009/2010-es tanévben Őriszentpéteren nyolc tanulócsoporttal működik. Ebből négy alsó tagozatos, négy felső tagozatos. Bajánsenyén négy alsó tagozatos osztály van. Három napközis csoportunk van. Bajánsenyén egy csoporttal működik a napközis ellátás. 2012/2013. tanév adatai: Őriszentpéter

Bajánsenyei

1-8.évfolyam

Tagintézmény 1-4.évfolyam

Tanulólétszám

178

40

Alsó tagozat

72

40

106

-

106

40

1-4. osztály Felső tagozat 5-8. osztály Napközis tanulók

Sajátos nevelési igényű 18

2

Iskolai

40

étkeztetésben 157

részesül Bejáró

94

20

9

Bejáró tanulók falvanként: Őriszentpéteri iskolába Bejáró tanulók társulási településekről: Szalafő

12

Kondorfa

8

Nagyrákos

16

Ispánk

7

Szatta

2

Bajánsenye

17

Magyarszombatfa

8

Velemér

2

Kercaszomor

10

Kerkáskápolna

1

Bejáró tanulók nem társulási településekről: Felsőjánosfa

1

Pankasz

1

Sztg.- Farkasfa

4

Bicsérd

1

Rábahídvég

1

Miskolc

1

Vasalja

1

Szombathely

1

10

Bajánsenyei tagintézménybe Kerkáskápolna

1

Kercaszomor

9

Velemér

-

Őriszentpéter

1

Magyarszombatfa

9

Az iskolai oktató – nevelő munkát és a segítő tevékenységeket 32 közalkalmazott látja el. Megoszlás a következő: Őriszentpéter 1-8.

Bajánsenyei Tagintézmény 1-4.

tanár

13

-

tanító

6

4

Iskolatitkár,

1

-

Konyhai dolgozó

4

-

karbantartó

1

-

takarító

3

1

Gyeden, gyesen van

2

-

élelmezésvezető

Intézményünkben a nevelők közül 1 fő gyógypedagógus, 4 fő fejlesztőpedagógus. Minden pedagógus rendelkezik a közoktatási törvényben előírt képesítéssel. Mentortanár képesítést 2 pedagógus szerzett. Mentor továbbképzésen 3 fő 11

60 órás, 3 fő 30 órás képzésben részesül. Képzésük, önképzésük rendszeres. A nevelőtestület tagjai zömmel helyben lakók, vagy hosszabb ideje kötődnek az intézményhez, a városunkhoz. Nevelő - oktató munkában súlyt helyeznek arra, hogy tanulóik érdekeltek legyenek az intézmény tárgyainak, berendezéseinek védelmében. Fontos eleme a nevelőmunkának az egyéni bánásmód, mind a tehetséges, mind a fejlesztésre, felzárkóztatásra szoruló gyerekek érdekeinek érvényesítése, a szociálisan hátrányos helyzetűek esélyeinek javítása. Céljaik megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a családokkal kialakított együttműködésre. Valamennyi pedagógus igyekszik megfelelni a társadalom, a szülők, a tanulók elvárásainak az alábbiak szerint:  Szakmailag felkészült legyen  Önképzése rendszeres legyen  Rendszeresen értékelje a tanulók munkáját  Értékelése legyen igazságos, objektív  Szeresse tanítványait  Kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését  Megértő, barátságos, türelmes, jóindulatú legyen  Mutasson példát tanítványainak A tantestület tagjai közül számítógépes ismeretekkel rendelkezik: - Informatikus 1 fő - Oktatási informatikus 1 fő - Konform számítógépes felhasználói jogosítvány pedagógusok számára 12

(ECDL 7 kötelező) 13 fő - e-tanulás módszertan 13 fő - Digitális technikák használata a tanórai oktatásban 3 fő - Számítógép kezelői (ECDL Start) 1 fő Referencia intézmény gyakorlóhely vállalásához a pedagógusok rendelkeznek

megfelelő

végzettséggel,

tanártovábbképzésekkel

a

feladat ellátásához.

III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK Alapelveink  Az ismeretszerzés, a képesség- és a személyiségfejlesztés egysége és összhangja az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése révén. Ezek az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a természettudományos kompetencia, a digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség.  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új típusú tanári attitűd  A kompetenciaalapú oktatásban a differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség biztosítása a fokozatosság és folyamatosság elvének figyelembe vételével.  Emberséges, a közösségben együttműködésre képes, aktív, a hagyományokat tisztelő tanulói személyiség kialakítása  Nyitottság és érzékenység a települések és a partnerek igényeire problémáira – partnerközpontúság megvalósítása  Egészséges életmód kialakításának igénye  Az integrált oktatásban az esélyegyenlőség biztosítása, elfogadó környezet kialakítása, a sajátos személyiséghez igazodó nevelésoktatás megvalósítása 13

Kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia eszközök: Kooperatív tanulási technikák Drámapedagógia Tanulói differenciálás módok Új tanulásszervezés: tömbösítés modul projekt témahét

III.1. Az ismeretszerzés, a képesség- és a személyiségfejlesztés egysége és összhangja az alapvető kulcskompetenciák fejlesztése révén

Célok: A kompetencia alapú oktatás bevezetésével célunk a készségek, képességek, attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek és képessé válnak az egész életen át tartó 14

tanulásra. Célunk megvalósításához az alábbi fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt: - szövegértés – szövegalkotás - matematikai – logika - idegen nyelv - szociális – életviteli és környezeti - életpálya építési - információs és kommunikációs technikák

kulcskompetenciák

A NAT-ban meghatározott kompetenciaterületek fejlesztésében az alábbi célokat tűztük magunk elé: Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése  A tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak. A gondolataikat és érzéseiket tudják kifejezni, és ismerjék a nyelv

másokra

gyakorolt

hatását.

Legyenek

képesek

megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése  Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak ismeretét. A tanulók legyenek képesek a segédeszközök megfelelő használatára. A pozitív attitűd jegyében tiszteljék más 15

népek kultúráját és érdeklődjenek az idegen nyelvek és kultúrák iránt.

A matematikai kompetencia fejlesztése  A matematika tanítás célja a matematikai gondolkodásmód elsajátítása, a számok, mértékek ismerete, a műveletek végzése terén megfelelő jártasság elérése, valamint gyakorlati matematikai problémák megoldásának képessége. A tanulók tudják az egyszerű és a

mindennapi

életben

használatos

matematikai

modelleket,

grafikonokat, táblázatokat használni.

A természettudományos kompetencia fejlesztése  A

természettudományok

esetében

a

tanulók

életkoruknak

megfelelően ismerjék a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat, módszereket, technológiai folyamatokat. A hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során tudásukat a gyakorlatban tudják alkalmazni. Legyenek ismereteik saját magukról és az őket körülvevő világról, különösen a tudományos és technológiai fejlődés egész Földre gyakorolt hatásáról.

A digitális kompetencia fejlesztése  Ismerjék a tanulók a főbb alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, információtárolás- és kezelés, internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (email, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás és a tanulás

terén.

Legyenek

képesek

információt

megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni, valamint prezentálni. Alakuljon ki a tanulókban az interaktív média felelősségteljes használatának igénye. Az itt megfogalmazott célok elérése érdekében, az iskola kidolgozta 16

IKT stratégiáját, amely tartalmazza a fejlesztési és működési területeket is.

A hatékony, önálló tanulás fejlesztése  Tudjanak önállóan új ismereteket megérteni, feldolgozni, már meglévő ismereteik mellé beépíteni. Sajátítsák el az önálló tanulás technikáját,

rendelkezzenek

mindennapokban

korszerű

alkalmazható

tudással,

ismeretekkel, s

az

a

alkalmazás

képességével. Fokozatosan tanulják meg beosztani tanulásra szánt idejüket. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes önképük.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése  A tanulók rendelkezzenek az egészséges életvitelhez szükséges ismeretekkel. A szükséges viselkedési és magatartási szabályok szerint vegyenek részt a mindennapi közösségi életben. Tudjanak hatékonyan

kommunikálni,

vegyék

figyelembe

a

különféle

nézőpontokat, legyenek empatikusak egymással. Ismerjék az életüket érintő aktuális eseményeket, hatékonyan vegyenek részt életkoruknak megfelelően a közügyek intézésében. Alakuljon ki bennük pozitív attitűd az emberi jogok tiszteletén, a közösségi értékek elfogadásán alapulva.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése  Életkoruknak megfelelő szinten legyenek képesek a gazdaság működésében, a pénz világában való tájékozódásra. Alakuljon ki megfelelő képességük a munkafolyamatok önálló tervezésében, 17

irányításában, a kockázatok felmérésében, a feladatok vállalásában és egyéni vagy csapatmunkában történő végrehajtásában. Legyenek nyitottak, innovatívak, kreatívak a személyes és társadalmi életükben és a munkavégzésükben egyaránt. Legyenek felkészülve tanulóink a továbbtanulásra, legyenek ismereteik, elképzeléseik a munkavállalói, a vállalkozói szerepvállalásról. Ez magában foglalja a munka és a tudás tiszteletét, önismeret alapján életcélok kitűzését.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése  Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik, beszédkészségük. Jellemezze őket érdeklődés, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, fogékonyság, az esztétikai érzékük fejlesztésére való hajlandóság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye és a szépérzék. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka.

Feladatok:  A nevelőtestület felkészítése a kompetencia alapú oktatás folyamatos bevezetésére.  A konstruktív pedagógia megismerése.  A tanulók tevékenységére, interaktivitásra lehetőséget adó tanítási stratégiák, módszerek megismerése, alkalmazása.  A tanítási folyamat és a tanulói fejlettség koherenciájának megvalósítása. (Tanulóhoz igazított tanítási-tanulási folyamat.) 

Fejlesztési terv készítése.

 A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés szerepének növelése. A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: 18

 személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége  szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció  kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés Személyre szóló fejlesztés  A személyiség fejlődésének érdekében motiváló tanulási környezetet teremtünk, amelyben önmagukat megismerhetik, kiteljesíthetik képességeiket, kompetensebbnek érezhetik magukat saját sorsuk alakításában. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe.  Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és gyermeki létük egyéb problémáiban.  Korszerű, a mindennapi életben hasznosítható és továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk a tanulóknak. Megismertetjük őket a képességeikhez igazodó szakmákkal, a gyermekeket megismerve pályaorientációs munkát végzünk.  Segítjük világszemléletük, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.  A pedagógiai munkában figyelembe vesszük a gyermekek életkorát és egyéni képességeit, ehhez igazodva differenciáló módszereket alkalmazunk tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon.  Megőrizzük a játék és mese fontosságát. A bevezető szakaszban a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen a kommunikáció szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület napi tevékenységeibe beépítjük a mesehallgatást, dramatizálást.  A különféle tantárgyak tanulása során hasznosítsák a tanulók a megszerzett olvasási, önművelési képességeiket; fejlődjön tovább az értő olvasási képességük és gyakorlási technikájuk. Kérdések segítségével ellenőrizzék az olvasottak megértését. 19

 Az egyéni képességek kibontakoztatása érdekében szakkörökkel, versenyekkel, új pedagógiai eljárással – „ mestermunkával” - segítjük a gyermekek fejlődését.  Elsajátíttatjuk a tanulókkal az egyéni tanulás hatékony módszereit.  Lehetőséget adunk a diákoknak arra, hogy a digitális technikát használhassák a felkészülésben – kiegészítő ismeretszerzés, házi feladat készítés számítógép segítségével. A tanulási nehézséggel küzdőknek megtanítjuk a különféle fejlesztőprogramok használatát.  Feladatunk tanulóink megismerése, a megfelelő terhelés, az egyéni képességekre való odafigyelés, azok kibontakoztatása.  Biztosítani kívánjuk gyengébb képességű tanulóinknak a felzárkóztatást, a fejlesztést speciális foglalkozásokkal, korrepetálásokkal, differenciálásokkal. Gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus tevékenysége lehetővé teszi a tanulási zavarral küzdő tanulókkal való egyéni foglalkozást.  A helyes önismeret kialakításához igénybe veszünk minél több nevelési helyzetet, drámapedagógiai módszereket. A művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel szorgalmazása révén lehetőséget adunk arra, hogy minél sokoldalúbban fejlődhessen önkifejezésük, ezáltal önismeretük, tudjanak jobban eligazodni a világban. Bevonjuk őket környezetük díszítésébe, teret adunk az egyéni, közösségi elképzeléseknek.  Olyan helyzeteket teremtünk a mindennapi életben egyszerű feladatok megbízatásával – osztályprogramok, DÖK programok tervezése, szervezése, lebonyolításában való aktív közreműködés – amelyben szükséges az egyéni feladatvállalás, kezdeményezőkészség, kreativitás, kockázatok felmérése, és a csapatmunkában való együttműködés. A közösség demokratikus működéséhez szükséges értékek tudatosítása, elfogadtatása  Segítik a közösség működését, ha tagjaik fokozatosan önállóvá válnak.  Olyan tanulásszervezési módokat alkalmazunk, amelyek felerősítik a társas részvétel jelentőségét, ahol felértékelődik a felelős 20



  

 

együttműködés – kooperatív tanulási módszer használata tanórákon, projektoktatás elemeinek bevezetése. Fejlesztjük gyermekeinkben azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Váljon igénnyé a tiszta környezet érdekében való tenniakarás. A DÖK bevonásával vitassák meg és fogadják el a Házirend követelményeit. Segítünk eligazodni a mindennapi élethelyzetekben. Gyakoroltatjuk a kapcsolatteremtés megkövetelhető normáit, életszerű helyzetek megteremtésével. Az együttműködés során adódó konfliktushelyzeteket korrekt módon oldják meg tanulóink. Élünk a különböző vetélkedők motiváló, cselekedtető lehetőségeivel.

Erkölcsi értékeink, a humánus magatartásminták megismertetése, gyakoroltatása  Jellemezze tanulóinkat a felelősségtudat, a pontosság, a kitartás.  Segítjük az életkornak megfelelő nemi identitástudat kialakulását, a megfelelő viselkedésmódok elsajátítását; az egészséges életmód szokásainak rögzülését.  Megismertetjük a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel és hagyományaival, különösen szűkebb szülőföldünk, az Őrség természeti és kulturális értékeivel, hogy ezek megbecsülése révén kifejlődjön bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. Vegyék ki részüket a településeken a hagyományok őrzéséhez kapcsolódó rendezvényekből.

21

III.2. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új típusú tanári attitűd

Célok:  A tanulási folyamat során minél önállóban szerezzék meg a mindennapi

életben,

a

közvetlen

természeti

és

társadalmi

környezetben megismerhető tudáselemeket.  Hasznosítható, a folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket tudjanak a műveltségi területek közvetítésével elsajátítani.

Feladatok:  Az ismeretszerzést séták, túrák, kirándulások alkalmával valósítjuk meg.  Intézményi innovációként bevezetjük a „Jó gyakorlat” során megismert projektoktatás elemeit, a „Mestermunka” módszernek a hagyományos tanórai kereteken kívüli ismeretszerzési és alkalmazási lehetőségeit.  Olyan pedagógus attitűd kialakítására törekszünk, aki a tanulási folyamatot irányítja, segíti és támogatja. Nyitott, innovatív a korszerű tanulásszervezési

módszerek,

eljárások

megismerésében,

elsajátításában és alkalmazásában.

III.3. A kompetenciaalapú oktatásban a differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség biztosítása a fokozatosság és folyamatosság elvének figyelembe vételével

22

Célok:  A tanulókban alakuljon ki az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembe vételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.  Minden tanuló kapja meg a személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek,

érdeklődésének

és

érdekeltségének

megfelelő

fejlesztést.  Színes, sokoldalú pedagógiai eljárásokkal a tanulók önismeretének, együttműködési képességének, szokásainak a fokozatos kialakítása, életmódjukba való beépítése.

Feladatok:  Differenciált tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása.  Olyan programok, modulrendszerek előnyben részesítése, amelyek az életkori sajátosságokat figyelembe véve előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakítását, egymásra épülnek és biztosítják a folyamatosságot a képességfejlesztés során.  A mindenkori tanulásszervezésben hangsúlyozottan figyelünk az előzetes

ismeretek

feltárására,

a

tanulók

aktivitásának

kibontakoztatására. 

A különféle tanulásszervezési eljárások, technikák a differenciált feladatmegoldást, a szükséges tanári segítést, a következetes ellenőrzést és a fejlesztő értékelést szolgálják.

 A tanulók különböző ütemű képességfejlődését, a tanulócsoportok összetételét figyelembe vesszük a fejlesztőmunka során. 23

 A kulcskompetenciák magalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon végzett munka feladata, amely során a pedagógiai szakaszokban (bevezető, kezdő, alapozó) az egyéni ütemhez kell igazodnia a fejlesztésnek.  Olyan légkört alakítunk ki, ahol a gyerekek számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkában és életük egyéb problémáiban.

III.4. Nyitottság és érzékenység a települések és a partnerek igényeire problémáira - partnerközpontúság

Célok:  A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tudjanak egyénileg, vagy csapatmunkában vállalt szerepek szerint dolgozni. Találják meg helyüket, legyenek kreatívak a személyes és másokkal közös munkával kapcsolatos célok, törekvések elérésében.  Alakuljon ki esztétikai igényük önmagukkal és környezetükkel szemben. Legyenek nyitottak a művészeti alkotások (építészet, szobrászat, festészet, zene, egyéb művészetek) iránt. Ismerjék meg és tiszteljék szűkebb környezetük az Őrség kulturális és természeti értékeinek esztétikumát.  A szülők, tanulók érezzék részünkről a nyitottságot az új, a gyerekek számára hasznos igények megvalósítására.  A fenntartó önkormányzatokkal, a környék falvaival való jó, partneri kapcsolat fenntartása. 24

 Betekintés

az

rendezvények

intézményi

életbe

a

mindennapi

során. Tanulóink tárgyi-

és

munka

egyéb

és

tudásának

megismertetése szűkebb és tágabb környezetünkkel.

Feladatok:  Rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, biztosítjuk és segítjük a szülői szerveződések létrehozását, munkájukat.  Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők megismerhessék a diákok munkáját.  Tovább ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat.  Hagyományainkhoz

híven

képviseltetjük

magunkat

a

különféle

települési rendezvényeken. III.5. Egészséges életmód kialakításának igénye

Célok:  A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségükre vonatkozó ismeretekkel, értsék meg az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét.  A rendszeres sportolás, testedzés töltsön be jelentős szerepet tanulóink egészséges életmódjának kialakításában, a gyermeki személyiség fejlődésében.  Tanulóink legyenek testileg fejlettek, jó állóképességűek és ezzel az élet más területén is nyújtsanak jobb teljesítményt.  Alakuljanak ki bennük a mindennapok teherbírásához szükséges tulajdonságok /kitartás, önfegyelem, teljesíteni akarás, küzdő szellem/. 25

Feladatok:  Fontosnak tekintjük a mindennapos testnevelés bevezetését.  Biztosítani kívánjuk az edzések, tömegsport adta lehetőségeket: -labdarúgás, -kézilabda, -torna,  Lehetőséget

biztosítunk

tanulóinknak

a

versenyzés

örömének

megismerésére.  Túrákon, kirándulásokon – a projektoktatás keretében a témahéthez kapcsolódóan is – gyermekeink testi edzettségét, állóképességét, ügyességét, tájékozódását a természeti környezetben fejlesztjük.  Moduláris oktatás keretében az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek elsajátítására, gyakorlati alkalmazására törekedünk, együttműködve az iskola-egészségügyi szolgálattal.

IV. NEVELÉSI ELJÁRÁSAINK, MÓDSZEREINK ESZKÖZEINK: Az iskolánkban folyó nevelő- és oktató munka feladatainak megoldását szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában fő szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezési lehetőségek, a kreativitás fejlesztése. Nevelési módszereink két nagy csoportba sorolhatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 26

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Közvetlen módszerek - differenciált fejlesztés - követelés, - egészséges terhelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - fejlesztő értékelés

-

Tudatosítás / meggyőződés kialakítása /

-

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása, elemzése a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - rendezvények szervezése, azokon való részvétel - ösztönzés -

-

-

-

ellenőrzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról családlátogatások vita

Az eljárások megválasztásával és alkalmazásával a cél az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítása, a tanulók kompetenciáinak széleskörű fejlesztése. Alkalmazásra kerülő pedagógiai eszközök: - differenciált óravezetés - kooperatív technikák alkalmazása 27

- egyéni fejlesztés, felzárkóztatás speciális fejlesztőeszközökkel - tehetséggondozás szakköri keretben, ehhez szükséges eszközök, feladatlapok, oktatóprogramok - szaktárgyi versenyek - szereplések, művészeti bemutatók - drámapedagógiai eszközök alkalmazása - hatékony tanulási módszerek az önálló ismeretszerzésben: a tanulás tanulása tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon - kiselőadások, beszámolók - önálló ismeretszerzés könyvtári és számítógépes munkával - kísérletek, bemutatók - kirándulások, tanulmányi séták, hétköznapi problémahelyzetek - projektoktatás keretein belül választott téma szerint témahét megvalósítása - „mestermunka” módszerrel egyéni vagy kooperatív témafeldolgozás - lehetőség szerint részvétel erdei iskolai programokon, táborokban - ellenőrző, értékelő mérések - foglalkozások, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására - rendezvények szervezése, azokon való részvétel - változatos szabadidős tevékenységek, eszközök

V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelési programjában és helyi tantervében képviselt értékek elfogadása és a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő. Pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát, jelölik ki a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat:

28

Az alapvető erkölcsi meggyőződéssé alakítása

értékek

megismertetése,

tudatosítása

és

 Becsületesség, a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerésének megtanítása.  Őszinteségre, a felelősség vállalására, lelkiismeretességre nevelés. Az értelmi képességek fejlesztése  A tanulás iránti motiváció fejlesztése  Játékszeretet fejlesztése a drámapedagógia eszközeivel.  Az alkotásvágy fejlesztése a „jó gyakorlat” során megismert „mestermunka” módszer segítségével.  A gondolkodás fejlesztése a problémamegoldás gyakoroltatásával.  Az önálló tanulás módszereinek megtanítása.  Az önművelés igényének kialakítása.  A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen a bevezető szakaszban a kommunikáció, szövegértés és szövegalkotás kompetenciaterületen sokoldalú képességfejlesztés megvalósítása. A szociális képességek fejlesztése  Az egyéni szociális értékrend fejlesztése terén a pozitív magatartási és viselkedési módok hangsúlyozása.  Élményszerű pozitív minták felkínálása irodalmi, történelmi, drámai hősök tetteinek megismertetésével.  A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, udvariasságra, figyelmességre szoktatás.  A szóbeli kommunikációban a verbális eszközök folyamatos gazdagítása.  Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. Tanórákon minél több kooperatív technika bevezetése.  A család tisztelete, a szülők, nagyszülők, testvérek szeretete ,megbecsülése.  A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. 29

 A másik ember tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása.  Az általános külső megjelenéstől eltérő jelleg elfogadtatása.

Az érzelmi-akarati nevelés  Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  Az élet tisztelete és védelme, a természeti környezet megóvása, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása.  Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.  A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A személyes kompetenciák fejlesztése  A mozgás iránti igény felkeltése. Az 1-4. évfolyamon játékos, egészségfejlesztő testmozgás a napközis szabadidő keretében.  Az élet- és az egészségvédelem fontosságának mindenkori hangsúlyozása.  A balesetvédelem tanítása.  A személyes higiéniai szokások betartása.  A helyes étkezési szokások gyakoroltatása.  A végzett munka fontosságának tudatosítása. A nemzeti értékek és hagyományok tisztelete  A szülőföld, a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. Hagyományőrzéshez kapcsolódó aktív közreműködés a projektoktatás bevezetésével. 30

 A lakóhelyre jellemző néphagyományok, megismertetése, felelevenítése.  A nemzeti kultúra ápolása, megbecsülése.  A hazaszeretet érzésének kialakítása.  Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése.

népszokások

A tanulók művészeti nevelése  Élményszerű tapasztalatok, ismeretek nyújtása a képességek fejlődéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához járulnak hozzá.  Kézműves technikák minél sokoldalúbb kipróbálása, kézügyességük, kifejezőkészségük, kreativitásuk fejlesztése.  A népművészet megismerésével a lakóhely és távolabbi tájak múltjának tisztelete, a hagyományok megőrzése, a fennmaradó értékek megbecsülése. A néptánc hagyományának továbbvitele.  A zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése. Kultúrák iránti nyitottság:  Más népek, nemzetek kultúrájának tiszteletben tartása. A természeti és tárgyi környezet tisztelete: Melléklet: környezeti nevelési program

VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösség egyénekből áll. Az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas együttélés. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi forma, segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását az egyéni lehetőségeknek megfelelően. A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen a társas kompetenciák fejlesztése: 31

      

Empátia Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség Együttműködés Konfliktuskezelés Segítségkérés Visszautasítás Társadalmi részvétel és szolidaritás

Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák  tanórán kívüli foglalkozások  diák-önkormányzati munka A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:     

A tanulás támogatása A tanulók kezdeményezésének segítése A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése Az önellenőrzés fejlesztése A folyamatosság biztosítása, az elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon az ezekre való építés.  Alakuljon ki a tanulókban a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló magatartás.  Kapjanak átfogó képet a munka világáról. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák. A szakkörök, a napközis szabadfoglalkozások,a közösen átélt kirándulások, túrák, táborozások, erdei iskolai foglalkozások, színház,- mozi látogatások élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.  A családi nevelés hiányosságait ellensúlyozó szokások, életritmus kialakítása, melyek segítik a gyerekek beilleszkedését más közösségekbe is. 32

 A napközi keretében szervezett kulturális, sport, játék, technikai foglalkozások mélyítsék el a tanórai ismereteket, erősítsék a közösséghez tartozás érzését.  Az önellenőrzésre nevelés mellett egymás segítése, ellenőrzése (tanulópárok kialakítása).  A szereplésre való közös felkészülés a gyerekekben erősíti az összetartozás élményét, a produkcióért való közös felelősségvállalás érzését.  Sportversenyeken való részvétel.  A séták, kirándulások, táborozások, erdei iskolai foglalkozások a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzését segítik elő. Nem osztály- illetve nem tanórakeretben folyó tevékenységi formák A hit- és vallásoktatás iskolánkban csatlakozó órában történik.

Diák-önkormányzati feladatok: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, ennek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt, fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik a saját ügyeiket. Működése hosszú távon megalapozhatja a közösséghez tartozás igényét.

 Olyan közös érdekeken alapuló konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, már meglevő vagy a hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  A közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése.  A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése.  A tanulók bevonása a tartalmasabb és teljesebb iskolai élet kialakításába.  Az iskolához és a közösséghez való kötődés erősítése.  A tanulók jogainak és kötelességeinek védelme.  A demokratikus jogok gyakorlásának biztosítása.  A tanár-diák, iskola-szülői ház kapcsolatának további javítása. 33

 Sportrendezvények, kirándulások, táborok szervezési munkálatainak segítése.  Színház- és mozilátogatások szervezése.  Társadalmi és kulturális munkában való részvétel.

VII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyerek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek a család érzelminevelési körülményeiben kereshetők. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái        

az együttműködési készség hiánya durva hangvétel és érintkezési mód feltűnni vágyás, imponálni akarás agresszivitás, kötekedés ellenséges, tekintélyellenes viselkedés megbízhatatlanság felelőtlenség az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága

Pedagógiai feladat:  Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését.  Az iskola gyermekközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága ne csak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson ki. 34

 Az intézmény légköre azt közvetíti a tanórán és azon kívüli érintkezések során a gyerekek felé, hogy problémáikkal bizalommal fordulhatnak nevelőikhez. Magatartási problémák, az osztályban előforduló teljesítménycsökkenés és az iskolával való szembefordulás megnyilvánulásai        

késések gyakori igazolt vagy igazolatlan hiányzás a felszerelés hiánya a házi feladatok elkészítésének elmulasztása az órára való felkészülés sorozatos elmulasztása tájékoztató fűzet otthonhagyása az üzenetek, érdemjegyek aláíratásának elmulasztása rongálások az iskola épületen belül

Pedagógiai feladatok:  Az okok keresése, a megnyilvánulások hátterének feltárására tevékenység és az ennek megfelelő segítő eljárás.  A pedagógus kollégák, osztálytársak, szülők, külső szakember bevonása a probléma megoldásába. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek területei:      

osztályfőnöki óra differenciált tanulásszervezés biztosítása kooperatív technikák alkalmazása projektoktatás bevezetése tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása fejlesztő értékelés- a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének elismerése  családlátogatások  gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységek  szülők nevelési gondjainak segítése

35

 együttműködés az óvodával, gyermekjóléti-szolgálatokkal, nevelési tanácsadóval, szakértői bizottsággal

VIII. A TEHETSÉGES ÉS A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓKAT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK VIII./1. A tehetséget segítő program … A tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni…

A tehetség felismerésére teremtenünk.

különböző

pedagógiai

helyzeteket

kell

Feladatok:  Minél többfajta foglalkozást biztosítunk, hogy többféle képességük fejlődjön.  A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltételek befolyásolhatják a jó adottságok kibontakoztatását.  Mivel a tanulók tehetsége minden szakterületen megmutatkozhat, a képességek továbbfejlesztése az egész nevelőtestület feladata.  Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált tanulásszervezés, az egyénre szabott tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek fejlesztését.  A hatékonyság fokozása érdekében 15 fős osztálylétszám felett az idegen nyelvet és a számítástechnikát képességek szerinti csoportbontásban oktatjuk.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: Az alsó tagozatban és az 5. és 6. osztályban különösen nagy figyelmet fordítunk az alapkészségek fejlesztésére / olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség /. Ezen törekvéseinket jól szolgálják a tanórai differenciált, és a tanórán kívüli fejlesztőfoglalkozások is. 36

Folyamatos gyakorlással, felzárkóztató program készítésével, fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a gyengébb képességű tanulókat a minimum szint elérésére. A követelmények egységesebb értelmezésére, értékeléseinkben pedig a fokozott szigorra törekszünk. Helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással igyekszünk felkészíteni tanulóinkat a felső tagozatra. Gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, szorgalmi feladatokkal látjuk el őket, számukra versenyzési lehetőséget biztosítunk, különféle szakkörökben vehetnek részt. A jól bevált módszerek mellett az új pedagógiai módszereket is alkalmazzuk. Az alsó tagozatos tanulók - a „Te is nyerhetsz!” Őrségi Kistérségi Tanulmányi Verseny 3. és 4. osztályosok részére magyar nyelv és matematika tantárgyból - jó gyakorlat keretében mérhetik össze tudásukat. A felső tagozatos diákok a „Művészeti tárgyú matematikai feladatok és mozgóképkultúra matematika szakkörön” című jó gyakorlat keretében fejleszthetik tudásukat.

VIII./2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A tanulók egy része – különböző okok miatt – nem képes az életkori szakaszának megfelelően minden tantárgyból teljesíteni a követelményeket, fejlettsége bizonyos részterületeken elmarad kortársaitól, vagyis sajátos nevelést igényel.

37

A tanítók javaslata alapján a Vas Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság útmutatásai szerint végezzük a tanulók felzárkóztatását, fejlesztését A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása, nevelése – ha a szakértői vélemény úgy határozza meg – a többi tanulóval együtt, integráltan történik. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. Az integrált oktatáshoz szükséges feltételeket az intézmény fenntartójának biztosítania kell. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztését fejlesztőpedagógus, valamint gyógypedagógus végzettségű szakember láthatja el. A Jó gyakorlat (Mestermunka a tanulási képességek eredményes fejlesztésében) során szerzett tapasztalatokat beépítjük. Az egyéni fejlesztőfoglalkozások külön teremben zajlanak, de az informatikai szaktanterem és a tornaszoba, tornaterem is rendelkezésre áll, ahol a mozgásfejlesztés tartható. A fejlesztő munkát végző pedagógusok a tanítókkal, szaktanárokkal állandó kapcsolatban állnak a gyerekek fejlődése érdekében. Intézményi belső diagnosztizálás a tanulási zavarok szűrésére című jó gyakorlat segítségével mérjük fel a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat. A törvényi előírásoknak megfelelő (6 fő) létszám esetén az eltérő tantervű osztály működtetése is lehetséges. Az 1. évfolyamon a DIFER vizsgálatot elvégezzük. A fejlesztő tevékenység területei az iskolában:  Tanórai foglalkozásokon: a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint elsajátíttatása, differenciálás.  Tanórán kívüli foglalkozásokon: megfelelő szakemberhez való irányítás, szülőkkel való kapcsolattartás.

38

A fejlesztő foglalkozások feladatai: a képességek sokoldalú fejlesztése és a részképesség-zavarok korrekciója. A tanulási kudarcok enyhítését szolgáló tényezők:  Személyes, közvetlen kapcsolat.  Barátságos, megnyugtató nevelői magatartás.  Törődés, odafigyelés.  Lehetőség szerint minél kisebb létszám.  Elterelő ingerek csökkentése.  A tanulási tér redukálása.  Jól tagolt, strukturált tevékenységek.  Egyéni haladási tempó, egyéni motiválás.  Sikerélmény biztosítása.  Szorongás csökkentése.  Differenciált órai munka.  Helyes tanulási technikák kialakítása. Kapcsolat a szülőkkel A szülőket különböző megközelítési módokkal informáljuk. A fejlesztés megkezdésekor tájékoztatjuk őket a fejlesztési tevékenységekről, illetve rendszeres és tervszerű megfigyelést végzünk a gyermekek körében, ezek összegzését megosztjuk a szülőkkel. Igény szerint családlátogatáson, szülői értekezleten vagy fogadóórán egyénenként ismertetjük a fejlesztő munka eredményeit. A tanulási kudarcok leküzdése minden osztályfőnök, szaktanár, tanító, nevelő közös feladata.

IX. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Iskolánkban a képzési idő 8 év.

39

A képzés szakaszai: Alsó tagozat /1-4. évfolyam/ Bevezető szakasz 1-2. évfolyam A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Kezdő szakasz 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Felső tagozat / 5-8. évfolyam/ Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Alapvető

feladata

a

már

megalapozott

kompetenciák

fejlesztése,

hatékonyságának növelése. Tanulói jogviszony létesítése: Az iskola, a beiratkozási körzetéből minden tanköteles tanulót felvesz. Külföldi állampolgár esetén tartózkodási engedély szükséges. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betöltse. Ha a szülő kéri a tárgyév június 01. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye javaslata alapján az igazgató 40

dönt. A gyermeklétszámtól függően egy vagy két első osztály indítására kerül sor. A beiskolázási körzetben lévő gyerekek a helyi óvodából kerülnek hozzánk. Élve a szabad iskolaválasztás lehetőségével vannak szülők, akik a beiskolázási körzeten kívülről is hozzánk íratják gyermeküket. Az 1-2 évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanítási órák száma nem haladhatja meg a napi öt órát.

Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata  a szülő személyi igazolványa  áttelepülés, vagy egyéb külföldi állampolgár esetén a születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési, vagy tartózkodási engedélye  az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény  a nevelési tanácsadó szakvéleménye, ha az óvoda kérte, az iskola javasolja, ha a gyermek nem járt óvodába, illetve a tárgyév június 01. és december 31-e között tölti be a 6. életévét. A beiratkozás napját a fenntartó jelöli ki. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló születési anyakönyvi kivonatát  a szülő személyi igazolványát 41

 az elvégzett évfolyamokról szóló bizonyítványt  az előző iskola által kiadott átjelentő lapot  áttelepülés, vagy egyéb külföldi állampolgár esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítását és a szülők letelepedési, vagy tartózkodási engedélyét, valamint az elvégzett évfolyamokról szóló bizonyítvány magyar nyelvű hiteles fordítását. Megszűnik a tanulói jogviszony,  ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni,  a Közoktatási törvény 75.§ 1. bekezdés h, i pontja, valamint a 2-5. bekezdése alapján. Továbbhaladás az iskolában Az 1. évfolyamon a tanuló felsőbb évfolyamba lép. Szülői kérésre és igazgatói döntés

alapján

a tanuló évfolyamot

ismételhet, illetve

évfolyamismétlésre akkor is kötelezhető, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamba lépő tanulót nem kell beíratni. A követelmények sikeres teljesítésének feltétele, hogy minden tantárgyból legalább az "elégséges" osztályzatot megszerezze a tanuló. Az első évben és a második évfolyam első félévében a tanuló nem kap 42

érdemjegyet és osztályzatot, a kisiskolások minősítése szöveges értékeléssel történik. Ha a tanulónak a 2-8. tanév végén elégtelen osztályzata van, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán nem tud megjelenni, és arra alapos indoka van, kérheti a vizsga más időpontban való letételét. Ha a javítóvizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles.

A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette,  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott,  egy adott tantárgy / készségtárgyak kivételével / éves óraszámának több mint 30%-n nem vett részt,  magántanuló volt. Ha az osztályozó vizsgán alapos indokkal nem tud részt venni a tanuló, új időpontot kell kitűzni. Ha az osztályozó vizsgán valamely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles. Iskolánkba érkező első osztályosok nem kerülnek teljesen idegen környezetbe, mert hangsúlyt fektetünk arra, hogy már óvodás korukban elkezdjük a kapcsolat kiépítését. Kölcsönös látogatáson vesznek részt a tanító nénik és a nagycsoportos óvodások. 43

A nevelők megfigyelik őket az óvodai foglalkozásokon. Azért

tartjuk

nagyon

fontosnak

ezeket

a

találkozásokat,

hogy

megkönnyítsük az óvodából az iskolába lépést. Az első benyomásoknak meghatározó szerepük van a tanulók későbbi, tanuláshoz való viszonyulásához. Toleranciával,

pozitív

nevelői

attitűddel,

türelemmel

segítjük

beilleszkedésüket az iskola világába. A játékot itt komoly munka váltja fel. A szülői házzal szorosan együttműködve kívánjuk személyiségüket fejleszteni. A pedagógus személyisége ebben a folyamatban nagyon fontos és irányadó. Legfontosabb, hogy ebben a szakaszban alakítsuk ki bennük az alapkészségeket.

Szilárd

alapot

nyújtsunk,

biztosítva

ezáltal

a

zökkenőmentes továbbhaladásukat a felsőbb évfolyamokon. A tanulás, ismeretszerzés folyamata során a tanulóknak meg kell küzdeniük a pubertás- és kamaszkor nehézségeivel is. A gyerekeknek mindig érezni kell, hogy biztos támaszra, segítő kezekre találhat a nevelőinél. A pedagógus kötelessége a tanulók egyenletes testi és szellemi fejlődésének a maximális segítése. Kitűzött céljaink megvalósítása mindezek érdekében történik. Az alapkészségek megerősítésén keresztül, teljesítményképes tudás kialakítása, az általános alapműveltség nyújtása a cél. Feladataink:  Tudatosan fel kell készíteni tanulóinkat a helyes pályaválasztásra.  Állandó feladatunk kell, hogy legyen a gyenge tanulókkal való foglalkozás, a tanulásra ösztönzés.  A tanulót és a tanítást segítő egyéb módokat is felhasználjuk az ismeretgyarapításra: tanulmányi versenyeken való részvétel, szakköri munka. 44

 A tudásvágy felkeltése elérhető célok kitűzésével, a dicséret, jutalmazás, büntetés eszközeinek megfelelő mértékű alkalmazásával.  Igényes nevelői tevékenységet kell végeznünk, alapos tudást kell nyújtani

X. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, szociális hatások sok családban okoznak érzékelhető életvezetési problémákat. Az iskolában a gyerekek teljesítményében, viselkedésében, kapcsolataiban zavarok keletkezhetnek, ezek a problémák mindenképpen beavatkozást igényelnek. Az iskolában dolgozók feladata, hogy a problémákat időben jelezzék. Az a cél, hogy a gyermekvédelmi munkán keresztül a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük. Törekszünk az iskolai élet minden területén a gyermekeket megillető jogok érvényesítésére. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Évente visszatérő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában  Az iskolában a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.  Az intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munka ellátása minden osztályfőnöknek fontos feladata.  Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.  Tanév elején felmérjük a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók körét.  Az egészségnevelési program részeként a káros élvezeti szerek – alkohol, dohány, drogok – fogyasztásának megelőzése.  Mentálhigiénés programok megismerése.  A család, mint elsődleges mikroközösség hangsúlyozása, kiemelve a szülők felelősségét a gyermeknevelésben. 45

 Pályaorientáció segítése, részvétel pályaválasztási és képzési vásáron.  Helyi segélyezési formák figyelemmel kísérése, javaslattétel a térítési díj átvállalására / tankönyv, bérlet, rendkívüli- és rendszeres gyermekvédelmi támogatása.

46

XI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése napközis, illetve tanulószobai foglalkozások szervezése felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások diákétkeztetés pályaorientációs tevékenység drog és bűn megelőzési programok, felvilágosító tevékenység tájékoztatás a szülők felé szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások alkalmával a szociális juttatások lehetőségeiről mentálhigiénés, egészségügyi tanácsadás, segítségnyújtás motiválás a szabadidő hasznos eltöltésére a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, az osztályfőnöki munka hatékony végzése pályázatok figyelemmel kísérése, részvétel pályázatokon

Az iskola szoros kapcsolatot tart a védőnői szolgálattal, a polgármesteri hivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal.

XII. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI 1.Rendezvények, eseménynaptár: Augusztus: Alakuló értekezlet Javítóvizsga Tanévnyitó értekezlet Tantárgyfelosztás, órarend elkészítése Tanévnyitó ünnepély Szeptember:

Tanmenetek, munkatervek elkészítése Tantermek dekorálása Munkaközösségek megalakulása Szakkörök indítása 47

Szülői értekezlet Dolgozói kirándulás Őszi túra Október:

Október 6-a megünneplése iskolai keretben Hulladékgyűjtés Fogadóórák / alsó, felső tagozatban / 8. évfolyam pályaválasztási szándékának felmérése Nyílt napok a középiskolákban Október 23-a: iskolai, községi, városi megemlékezés

November:

Őszi szünet Nevelési értekezlet

December:

Mikulás nap Fogadóórák Iskolai karácsony: megajándékozzuk tanulóinkat Téli szünet

Január:

Szülői értekezlet Osztályozó értekezlet Félévi értesítők kiadása

Február:

Félévi értekezlet Továbbtanulás véglegesítése Tankönyvrendelés a következő tanévre Farsangi karnevál

Március:

Fogadóórák Nőnap a dolgozók körében Március 15-ei ünnepély / iskolai, községi, városi /

Április:

Tavaszi szünet (tanév rendje szerint) 48

A leendő elsősök beíratása Kulturális bemutató Május:

Madarak és fák napi túra Anyák napja Fogadóórák Gyermeknap

Június:

Osztálynap Sportnap Ballagás, tanévzáró ünnepély Tanévzáró értekezlet

2.Tantárgyi hagyományok: Háziversenyeket több tantárgyból szervezünk. Rendszeresen részt veszünk a felmenő rendszerű tanulmányi- és sportversenyeken.

3. Értékelési hagyományok: Tartósan magas színvonalú tanulmányi eredmény vagy példás magaviselet és szorgalom esetén a tanuló dicséretben részesíthető a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Az iskolai élet szabályaiba ütköző magatartás esetén a tanuló fegyelmező intézkedésben részesíthető a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Az iskolai környezet kialakításának hagyományai: Az osztálytermeket egy - két tantárgy tanítására próbáljuk célirányosan berendezni. Szaktantermeink informatika, fizika, kémia tantárgyak minél teljesebb elsajátításához nyújtanak segítséget.. 49

A tantermeket, folyosókat virággal díszítjük. Ősszel és tavasszal az iskola épületeinek

környékén

szemétgyűjtést

szervezünk,

szépítjük

a

környezetünket.

4. Kirándulások, táborok: A tavasz folyamán az osztályfőnökök az osztályaikkal kiránduláson vehetnek részt. Az úti célok között Vas megye, Sopron és környéke, Pécs és környéke, Dunakanyar, Budapest, a Balaton-felvidék és az Északiközéphegység szerepel. Nyáron rendszeresen táboroztatjuk tanulóinkat. Célunk, hogy diákjaink az általuk kevésbé ismert helyeken tölthessenek el néhány emlékezetes napot. A kirándulások és táborok anyagi finanszírozása önköltséges.

XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján a PP melléklet tartalmazza.

50

XIV. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják . 2. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és a tanítók szóban és írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik az iskola vezetésével és a nevelőkkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer iskolai szintű szülői értekezleten - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai: Családlátogatás  Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet 

A szülők és a pedagógus közötti folyamatos együttműködés kialakítása, valamint a szülők tájékoztatásának színtere. A szülők tájékoztatást kapnak az iskola céljairól, lehetőségeiről, az elért eredményekről; az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekük tanulmányi előmeneteléről, 51

iskolai magatartásáról; az adott osztály előmeneteléről, neveltségi szintjéről.  A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé.  A szülőket a projekt tervekről a tanév elején tájékoztatjuk (igazgató, osztályfőnökök) és kérjük ötleteiket. Bevonjuk őket a megvalósításba. Munkahely, érdeklődés, hozzáértés szerint kérjük a segítségüket. Fogadóóra 

Feladata: A szülők és a pedagógusok valamint igény szerint a tanuló személyes találkozása, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Írásbeli tájékoztató  Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Nyílt tanítási nap (bajánsenyei tagintézményben)  Feladata: A szülő betekintést nyerhet az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, megismerheti a tanítási órák lefolyását, tájékozódhat gyermeke és annak osztályközössége iskolai életéről. A tantestület által választott PROJEKT tevékenységeibe bevonjuk a szülőket. Az SZM választmány, iskolaszék – a kapcsolattartásban rögzítettek alapján ülésezik. A tanulókkal való kapcsolattartás formái: Osztályfőnöki órák, tantárgyi tanórák, túrák, kirándulások, táborok, szabadidős foglalkozások, diákönkormányzat fórumai.

52

Belső kapcsolatok: Szoros kapcsolat a bajánsenyei tagintézménnyel. Munkaközösségek: Az iskolában az oktató - nevelőmunka összehasonlítása, segítése céljából munkaközösségek működnek. Ezek az alábbiak: - Alsó tagozatos munkaközösség. - Felső tagozatos munkaközösség. Diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére alakult. Munkáját egy pedagógus segíti. A diák-önkormányzati képviselőket az osztályok delegálják 3. évfolyamtól. A tisztségviselőket a képviselők választják. Működése hosszú távon megalapozhatja a tanulóink jó értelembe vett közösségbe tartozásának igényét, hovatartozásuk szándékát. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtáros vetélkedőket, író-olvasó találkozókat is szervezhet a diákok számára. Énekkar Az iskolai énekkari tevékenység célja, hogy a tanulókat az ének-zene órákon szerzett jártasságokat felhasználva a közös éneklés örömével kollektív zenei élményhez juttassa. A

kórus

tevékenységének

hagyományainak

ápolása,

kiemelt a

feladata

nemzeti

közreműködés, iskolai műsorokon való fellépés.

53

az

iskola

ünnepekhez

kulturális kapcsolódó

Az iskola képviselete különféle rendezvényeken, szereplés községi, városi ünnepségeken. Szakszervezet: A dolgozók érdekképviseletének biztosítása. Szülői Munkaközösség: Működése osztályszinten, a szülők választása alapján történik. Iskolaszék: A fenntartó, a szülők, az iskola nevelőtestületének együttműködésére épül. Tevékenységével

támogatja

az

intézményt

nevelési

programjának

megvalósításában. Külső kapcsolatok: Elsősorban tanulóink érdeke miatt elengedhetetlen, de az iskola megfelelő működésének biztosításához is fontos a megfelelő külső kapcsolatok ápolása. Intézményfenntartó Társulási Tanács: Fontos szerepet töltenek be az oktatásügy területén, hiszen döntenek az intézmények

létéről,

profiljáról,

elfogadják

az

iskola

működését

meghatározó alapvető dokumentumokat, meghatározzák a költségvetést és kinevezik az intézmény vezetőjét. Elsősorban törvényességi, pénzügyi és szakmai felelősségük van. Elfogadják az iskola pedagógiai programját, a törvény adta eszközök alkalmazásával ők értékelik a pedagógiai munka eredményességét is. Biztosítják a folyamatos működés feltételeit. Oktatási intézmények: Az óvodával jó kapcsolatunk alakult ki az évek során. A kölcsönös nevelői látogatások segítenek az átmenetben. 54

Minden tavasszal a leendő első osztályos tanító elmegy a nagycsoportosok foglalkozására és szülői értekezletére. Majd a nagycsoportosok is eljönnek az iskolánkba, ahol órát látogatnak. Az óvónők félév táján megnézik elsőseinket, a volt nagycsoportosaikat. A környék általános iskoláival és az alapfokú művészeti iskolával is napi kapcsolatban vagyunk. Körzeti versenyeken, szakmai konzultációkon veszünk részt. Évente Őrségi kistérségi tanulmányi versenyt rendezünk 3-4. évfolyamos

tanulóknak

matematika,

magyar

nyelv-

és

irodalom

tantárgyakból. A Művelődési Ház otthont ad rendezvényeinknek - kulturális bemutató, iskolai karácsony, farsang, nemzeti ünnepekről való megemlékezés. A Művelődési Ház gyermekrendezvényeire tanulóink nagy része bérletet vált. Az osztályfőnökök, napközis nevelők szervezésében és vezetésével csoportosan látogatják a rendezvényeket. Az Őrségi Nemzeti Park munkatársai szakkört tartanak a természetet kedvelő diákok részére. Részt veszünk több projektben, erdei iskolai keretben ősszel és tavasszal túrákat, télen madármegfigyelést szerveznek a gyerekeknek. Az egyre szűkösebb anyagi helyzet miatt különösen hasznos a gazdálkodó szervekkel való kapcsolattartás, amelyet a kölcsönös segítőkészség, együttműködés jellemez. Igyekszünk a vállalatok, vállalkozók által nyújtott segítséget maximálisan kihasználni.

55

XV. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE A közoktatási törvény 40., 42. és 52.§-a, valamint a tanév rendjét meghatározó

évenkénti

miniszteri

rendeletek,

vizsgaszabályzatok

figyelembe vételével alakítjuk az iskola élet- és munkarendjét. A feladatok tanévre történő lebontását az éves munkaterv határozza meg. A munkaterv a fenti törvény, rendeletek, szabályzatok és a pedagógiai program alapján készül. A munkatervet a tantestület készíti. Az éves eseménynaptár, ünnepek, értekezletek, rendezvények, tanítás nélküli munkanapok pontos meghatározását az éves munkaterv tartalmazza, a nevelőtestület döntése alapján. A tanítási szünetben az iskola munkarendjéről a nevelőtestület javaslata és felhatalmazása alapján az igazgató dönt. Az intézmény belső kommunikációs struktúrája az iskola méretét és a nevelőtestület létszámát figyelembe véve a közvetlenségen alapul. Minden lényeges kérdésben lehetőség nyílik a teljes körű konzultációra, a konszenzuson alapuló döntés meghozatalára. Az iskola életét az órarend és a házirend szabályozza. A délelőtt tanórákkal telik, délután pedig a választható, nem kötelező foglalkozások zajlanak. / napközi, szakkörök, sport és egyéb szabadfoglalkozások / Az órarendkészítésnél az adottságokat és a lehetőségeket figyelembe véve arra törekszünk, hogy a terhelés egyenletesen elosztott legyen.

56

XVI. AZ ISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI  Felügyelet biztosítása  A bejáró napközis tanulók autóbuszhoz való kísérete  A tanulók kísérete: színházba, moziba, osztály szintű kirándulásra, kötelező orvosi vizsgálatra  Napi háromszori étkezés  A tavaszi, téli és nyári szünetben legalább tíz szülő igénye esetén felügyeletet biztosítunk  Konzultáció biztosítása tanulási problémákról, egyéb gondokról a nevelőkkel  Felkészítés tanulmányi versenyekre, ünnepélyekre

 Tornaterem, szabadtéri sportlétesítmények használata feltételek mellett

57

XVII. HELYI TANTERV Az Apáczai Kiadó akkreditált kerettantervét alkalmazzuk a következő módosításokkal (a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0199 számú Kompetencia alapú oktatás és nevelés az Őrségben pályázat alapján). A szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv (német) kompetenciák fejlesztése, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül a magyar nyelv és irodalom körében legalább egy tanulócsoportban A tantárgytömbösített oktatást a 2010/11-es tanévtől az 5. 6. évfolyamon a rajz és a technikatantárgyak tömbösítésével valósítjuk meg. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának helyi tantervét (18. évfolyamon) a 17./2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott kerettanterv alapján alkalmazzuk Tanévenként legalább egy három hetet meghaladó projektet és egy témahetet valósítunk meg, amelyek ütemezését, témáját az éves munkatervben rögzítjük.

Célok és feladatok: Céljaink és feladataink megegyeznek az Apáczai Kiadó által kidolgozott kerettantervben megfogalmazottakkal.

58

Tantárgyi rendszer és óraszámok (heti bontásban): A helyi tantervünk óraterve az adaptált óratervtől 20%-nál kisebb mértékben tér el.

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irod. műveltségterület: szövegértésszövegalkotás Magyar ny. és irod. (dráma) Tört. és állampolg. ism. (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz (mozgóképkultúra és médiaismeret) Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfőnöki Kötelező óraszám a tv. Alapján Kötelezően választható órák évfolyamonként: Kötelezően választható

1.

2.

8

8

4,5

4,5

1

1

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

7

4

4

3,5

3,5

2

2

2,5

2

3 4 0,5

3 3,5 1

3 3 1

3 3 1

2

2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5

4, 0,5 1

3 3,5 0.5 2

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 5

1 4

1 4

1 4

1 5

1 3,5

1 3,5

0,5 3,5

0,5 0,5 23,5 26

1 26

1

1

25

21

21

1 23,5 25

0

1

2

1

59

0

1

tantárgyak: Német Angol Informatika Testnevelés (lány kézi) Testnevelés (fiú labdarúgás) Testnevelés (fiú torna) Drámajáték (báb) Drámajáték (színjátszás) Ének-zene Választható órák Angol Informatika Testnevelés (lány kézi.) Testnevelés (fiú labdarúgás) Testnevelés (fiú torna) Matematika Drámajáték (báb) Drámajáték (színjátszás)

2 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 2

1 2

1 2

1 2

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

60

Kompetencia alapú oktatás 2009-2010

2010-2011

2011-2012

2012-2013

2013-2014

Magyar nyelv és 1.oszt 6.oszt. 1.oszt 2.oszt 2.oszt 1.oszt 1.oszt 2.oszt 2.oszt 1.oszt irodalom Matematika 2.oszt 3.oszt 4.oszt 1.oszt 2.oszt Matematika 5.oszt 6.oszt 7.oszt 8.oszt 5.oszt Német 4.oszt 4.oszt 4.oszt 4.oszt 4.oszt

A bajánsenyei tagintézményben a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. tanév tanév tanév tanév tanév 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

x

x x

x x

x x

x

x x

Az IKT Stratégia – amely céljainkat meghatározza a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében - a Pedagógiai Program mellékletét képezi. A kompetencia alapú oktatásban érintett 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.

61

Megjegyzés: - 1-8. osztályban 1 órával növeltük a testnevelés órák számát a kerettantervi ajánláshoz viszonyítva. - 6. osztályban az egészségtan 0,5 órával beépült a természetismeret tantárgy óraszámába. - 7. osztályban az ember és társadalomismeret 0,5 órával beépült a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy óraszámába. - 8. osztályban az etika 0,5 órával beépült az osztályfőnöki tantárgy óraszámába. - 8. osztályban a mozgókép és médiaismeret 1 órával beépült a rajz tantárgy óraszámába. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A nem szakrendszerű oktatás órakerete, amely beépül a kötelező és választható órákba: ÓRA Kötelező órakeret

Választott óra, foglalkozás

TANTÁRGY

ÓRASZÁM

magyar

1

matematika

1

történelem

0,5

német

0,5

testnevelés

1,5

informatika

1

angol nyelv

1

2011./12. tanévtől a fenti óraszámú nem szakrendszerű oktatás a 6. évfolyamon működik. 2012./13. tanévtől a nem szakrendszerű oktatás a felső tagozaton megszűnik.

62

Kiemelt kompetencia terület: szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Természetesen a többi kompetencia terület is megfelelő hangsúlyt kap. Technikák: az órákon egyéni munkát, páros munkát valamint csoportmunkát alkalmazunk. Lehetőség szerint kooperatív technikák alkalmazása. Egyéb tanulásszervezési formák: projekt, témahét. Értékelés A tanuló bizonyítványába az adott tantárgy - melynek keretein belül nem szakrendszerű órákon is fejlesztjük - követelményszintjének teljesítésével arányosan érdemjegyet kap. A nem szakrendszerű órákon mutatott teljesítmény beszámítható az adott tantárgy szakrendszerű órájának érdemjegyébe. A tanuló félévente szöveges bejegyzést kap a naplóba és a tájékoztató füzetébe, illetve a bizonyítványába: részt vett a nem szakrendszerű oktatáson, illetve nem vett részt a nem szakrendszerű oktatáson.

Adminisztráció A nem szakrendszerű órák adminisztrálása a naplóban az adott tantárgy óraszáma mellett „ / ” jellel történik Az iskolai tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tanítók, szaktanárok, munkaközösségek egyeztető megállapodása alapján történik a következő elvek szerint: - a kompetencia alapú oktatás módszertanát támogató: - a pármunkát, csoportmunkát támogató, az új tanulásszervezési eljárásoknál való alkalmazhatóság - képességfejlesztésre épülő - kellően motivál a külső megjelenésével - a tankönyv használhatósága, (tananyag tartalma, taníthatósága, minősége) - alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése - szemléletesség - a tankönyv ára

63

XVIII. AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁI SZÁMÁRA, 2007-BEN KÉSZÜLT KERETTANTERVTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK, MÓDOSÍTÁSOK: Alsó tagozat: Matematika 1. évfolyam Éves óraszám: 166,5 - heti óraszám:4,5 1. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra 2. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra Témakörök, tananyagbeosztás Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 100óra 20óra 28óra 17,5óra

2. évfolyam Éves óraszám: 166,5 - heti óraszám:4,5 1. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra 2. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 99 óra 22,5 óra 29 óra 16 óra

Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

64

3. évfolyam Éves óraszám: 148 - heti óraszám:4 1. félév: A hét: 4óra, B hét 4óra 2. félév: A hét 4óra, B hét 4óra Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 87 óra 18 óra 25 óra 18 óra

Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

4. évfolyam Éves óraszám: 129.5 - heti óraszám:3.5 1. félév: A hét: 4óra, B hét 3óra 2. félév: A hét 4óra, B hét 3óra Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 71 óra 22 óra 23 óra 13.5 óra

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Éves óraszám: 296-heti óraszám: 8 Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Kompetencia alapú oktatás Készségek, képességek fejlesztése, az olvasás és az írás előkészítése

45 óra

65

Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése: Betűismertetés és olvasásgyakorlás Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás

84 óra 59 óra

Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése: Az írott betűalakok tanítása Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

56 óra 42 óra 10 óra

2. évfolyam Éves óraszám: 296 óra-heti óraszám 8 óra Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 15óra

Kompetencia alapú oktatás Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Az olvasás –szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába: Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése

55 óra 79.5 óra 19 óra

Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása Ismeretek az anyanyelvről: Nyelvtani és nyelvhelyességi tapasztalatok tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás

27 óra 20,5 óra 24 óra 46 óra

66

10 óra

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

A heti óraszám javasolt felosztása olvasás: 5 óra írás: 1óra nyelvtan: 2 óra 3. évfolyam Éves óraszám: 296-heti óraszám: 8 Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 18 óra

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába. Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Ismeretek az anyanyelvről: Nyelvtani és nyelvhelyességi tapasztalatok tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

30 óra 53 óra 16 óra 14 óra 19 óra 17 óra 2óra 36 óra 54 óra 14 óra

67

A heti óraszám javasolt felosztása Olvasás: 3 óra Írás: 1óra Fogalmazás: 1,5 óra Nyelvtan: 2,5 óra Környezetismeret 2. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakörök 1.Tájékozódási ismeretek 2.Az élettelen természet alapismeretei 3.Az élő természet alapismeretei 4.Testünk, életműködéseink 5.Összefoglalás, ismétlés

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 4 óra 8 óra 11 óra 11 óra 3 óra

3. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakörök 1.Tájékozódási ismeretek 2.Az élettelen természet alapismeretei 3.Az élő természet alapismeretei 4.Testünk, életműködéseink 5.Összefoglalás, ismétlés

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 11 óra 6 óra 11 óra 5 óra 4 óra

68

A bajánsenyei tagintézményben a szociális, életviteli és környezeti kompetencia a következők szerint valósul meg: A programcsomag moduljai 1-4 évfolyamon a tantárgyi órák keretei között, minden tantárgyba beépítve történik. Témakörök és óraszámok 1. évfolyam: 116 tanítási óra Témakörök 1. Otthon és iskola 2. Az egészség 3. Szülőföldünk 4. Élőlények körülöttünk 5. Tárgyak és anyagok körülöttünk 6. Emberek között

Modulok száma 10 6 7 7

Óraszám 24 18 18 19

6

18

6

18

2. évfolyam: 116 tanítási óra Témakörök 1. Otthon és iskola 2. Egészséges fiúk és lányok 3. Tegnap, ma, holnapmúlt, jelen, jövő 4. Lakóhely, szülőföld 5. Életünk az élővilágban 6. Anyu, vegyél nekem… 7. Kontinensek, országok, városok, emberek 8. Évszakok és változások

Modulok száma 5 9

Óraszám 13 20

5

11

7 6

17 15

6

15

4

9

7

15

69

3. évfolyam: 116 tanítási óra Témakörök 1. Amíg egy épületből otthon lesz 2. Az egészség 3. Az én városom, az én hazám 4. A világ körülöttünk 5. Anyagok a környezetünkben 6. Emberek, népek és országok Európában 7. Miért készítették, hogyan használjuk?

Modulok száma 6

Óraszám 18

7 6

21 18

8 7

24 20

3

9

2

6

4. évfolyam: 58 tanítási óra Témakörök Modulok száma 1. Az emberek 5 körülöttünk otthon és az iskolában 2. Fiúk és lányok 4 3. Lakóhelyünk 4 4. Az élővilág 4 körülöttünk 5. Anyagok és emberek, 3 változások és kapcsolatok

70

Óraszám 12

10 12 10 12

Rajz 2. évfolyam Éves óraszám: 55,5-heti óraszám:1,5 óra Témakör 1.Kifejezés, alkotás 2.Tárgy-és környezetkultúra 3.Vizuális kommunikáció

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 26 óra 25 óra 4,5 óra

4. évfolyam Éves óraszám: 55,5-heti óraszám:1,5 óra Témakör 1.Kifejezés, alkotás 2.Tárgy-és környezetkultúra 3.Vizuális kommunikáció

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 19óra 19 óra 17,5 óra Ének-zene

2. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám:1 óra Témakör Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 20 óra 2 óra 10 óra 5 óra

71

Felső tagozat: Az ötödik osztályba lépés előkészítése a nem szakrendszerű oktatás jegyében: Az igazgató tájékoztatja a szülőket a nem szakrendszerű oktatásról Őriszentpéteren és Bajánsenyén. Határidő:május A 4. osztályos osztályfőnökök fejlesztési terv javaslatot készítenek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidő: május A leendő 5.-es osztályfőnök, valamint a leendő szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidő:április-május A 4. osztályos osztályfőnökök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5.-es osztályfőnöknek. Határidő:június Az 5. osztályban nem szakrendszerű oktatást végző kollégákkal az 5. osztályos osztályfőnök megbeszéli a fejlesztési tervet. Nem szakrendszerű oktatás 5. osztályban: Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területeken A tanítási tartalom módosítása nélkül az alábbi kompetenciákra kell különös tekintettel lenni a fejlesztés, illetve a felzárkóztatás során: Általános, az egész tantárgyi struktúrára vonatkozó fejlesztési feladatok 10-12 éves életkorban: az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, az olvasás és íráskészség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, 72

-

-

-

-

az információszerzés és feldolgozás képességeinek fejlesztése (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás ), a kommunikációs képességek erősítése (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben), a szociális kompetenciák fejlesztése (identitás, énkép, nyelvhasználat, kapcsolatteremtés, társas viselkedés, társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabálytanulás), térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás.

2009/2010. tanévben a 6. osztályban is nem szakrendszerű oktatás folyik ???????????? Magyar nyelv és irodalom Az 5. osztályban a magyar nyelv és irodalom tantárgyakból adaptáljuk az Apáczai Kiadó Pedagógiai Programját. 2009/2010. tanévben 6. osztályban a magyar nyelv és irodalom műveltségterület oktatása a kompetencia alapú kerettanterv alapján történik Képességfejlesztés (magyar irodalom, nyelvtan) 5. évfolyam: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, kulturált nyelvi magatartás: az adekvát megnyilvánulások: köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, tájékoztatás, egyszerű metakommunikációs jelzések megértése, a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról. Olvasás, írott szöveg megértése: optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika) kialakítása, az életkornak megfelelő tempójú folyamatos, folyamatos hangos és néma olvasás, az olvasottakról vélemény nyilvánítása, az olvasott szövegben egyszerű összefüggések felismerése, fontos információk kiemelése, szövegértés (lényegkiemelés) képessége. 73

Írásbeli szövegalkotás: rövid szöveg leírása másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással, mások által jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül, optimális gyakorlottságú és használhatóságú kiírt írás, közlés, fogalmazás. Tanulási képesség fejlesztése: vázlatkészítést tanári irányítással és önállóan. az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés) Magyar nyelv és irodalom tantárgyból az Apáczai Kiadó pedagógiai programját adaptáltuk. A témakörökhöz kacsolódó időkeretet az alábbiak szerint módosítjuk. A nem szakrendszerű oktatás heti 1 órával épül be a tantárgy óraszámába, ebből 0,5 óra nyelvtan, 0,5 óra pedig irodalom.

Magyar nyelvtan Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 19 óra ( heti 0.5 óra)

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. Ismétlés

5 óra

1 óra

2. Kommunikáció

3 óra

4 óra

3. A szavak alakja és jelentése

1o óra

2 óra

4. A szavak szerkezete

7 óra

2 óra

5. Szólások, közmondások

1 óra

1 óra

6. Hang és betű

10 óra

4 óra

74

7. A magyar helyesírás alapjai

17 óra

5 óra

8. Év végi ismétlés

2 óra

----

55 óra

19 óra

Összesen:

Magyar irodalom Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 56 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 18 óra ( heti 0,5 óra)

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. Ismétlés

4 óra

1 óra

2. Mesék bűvöletében

18 óra

7 óra

3. Ritmusos játékok, játékos ritmusok 4. Petőfi Sándor: János vitéz

3 óra

0 óra

19 óra

5 óra

5. Az ember világa

5 óra

1 óra

6. Múltunk a mítoszokban

2 óra

1 óra

7. Otthon, család

3 óra

2 óra

8. Év végi ismétlés

2 óra

1 óra

56 óra

18 óra

Összesen:

75

A 7. osztályos irodalom tantárgyhoz és a 8. osztályos magyar nyelv tantárgyakhoz is megfelelő az Apáczai Kiadó Pedagógiai Programja. 7. osztályban a magyar nyelv tantárgyból az időkeretet az alábbiak szerint módosítjuk. Évi óraszám: 55 óra Heti óraszám: 1,5 óra Év eleji ismétlés: 5 óra Magán- és közéleti kommunikáció: 8 óra Az egyszerű mondat: 28 óra Helyesírási ismeretek: 9 óra Év végi összefoglalás: 5 óra 8. osztályban a magyar irodalom tantárgyból az alábbiak szerint módosítjuk az időkeretet és a témaköröket. Év eleji ismétlés: 6 óra Új művészi törekvések: 4 óra A Nyugat vonzásában: 30 óra A házi olvasmányok elemzése: 7 óra Irodalom és történelem: 10 óra Teremtett világok: 5 óra Modern idők – dráma és film: 6 óra Könyv- és könyvtárhasználat: 2 óra Év végi összefoglalás: 4 óra Történelem Képességfejlesztés kiemelt területei nem szakrendszerű órákon Szövegértés fejlesztése  Ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel  Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban.  Információ-visszakeresés a szövegből kérdések alapján  Képek értelmezése, elemzése

76

Önálló ismeretszerzés, tanulás képességének fejlesztése  Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.  A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására.  Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége.  Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé.  A rendszerezés képességének fejlesztése  Tájékozódási képesség térben és időben

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. A történelem forrásai

2 óra

2 óra

2. Az őskor

8 óra

2 óra

3. Élet az ókori Keleten

8 óra

3 óra

4. Hogyan éltek az ókori görögök?

12 óra

3 óra

5. Képek Róma történetéből

13 óra

6 óra

6. Népünk történetének kezdetei 7. Év végi ismétlés

10 óra

3 óra

2 óra

____

55 óra

19 óra

Összesen:

77

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. Év eleji ismétlés

4 óra

1 óra

2. Képek a középkori Európa életéből

14 óra

5 óra

3. Magyarország az Árpádok idején 4. Virágzó középkor Magyarországon

9 óra

4 óra

9 óra

4 óra

5. Az újkor kezdete

10 óra

1 óra

6. Magyarország az újkor kezdetén 7. Év végi ismétlés

7 óra

2 óra

2 óra

2 óra

55 óra

19 óra

Összesen:

78

Történelem 5. osztály Történelem tantárgy óraszámából heti 0,5 órát fordítunk nem szakrendszerű oktatásra. A témakörökhöz kapcsolódó órakeretet ennek megfelelően módosítjuk. Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 19 óra ( heti 0,5 óra) 6. osztály Történelem tantárgy óraszámából heti 0,5 órát fordítunk nem szakrendszerű oktatásra. A témakörökhöz kapcsolódó órakeretet ennek megfelelően módosítjuk. Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 19 óra ( heti 0,5 óra) Az ember és társadalom a 7. osztályos történelem tantárgy anyagába épül be. Éves óraszám : 18,5 Heti óraszám: 0,5 Német nyelv 3. osztály Éves óraszám: 74 – heti óraszám: 2 Új anyag feldolgozására 48 óra Kommunikációs szándékok gyakorlására, képességfejlesztésre 20 óra Ellenőrzésre és értékelésre 4 óra Szabadon felhasználható 2 óra Téma-és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Bemutatkozás, köszönés; család, családtagok neve, bemutatása; háziállatok 79

4 óra 2. Tárgynevek, egyszerű helymeghatározás; határozott névelők 5 óra 3. Iskolai bútorok, tanszerek, irányok 5 óra 4. Állatnevek 1 óra 5. A határozatlan névelők, az eldöntendő kérdés: Ist das en/eine/ein …? Ja./Nein. 2 óra 6. Igék egyes szám 3. személyben, az er, sie, es személyes névmások; a tanulók, tanárok megnevezése, megszólítása 2 óra 7. Színek 2 óra 8. Számok 1-50, az életkor kifejezése 4 óra 9. Ételek, étkezés 4 óra 10. Igenlő és tagadó válaszok, tagadás kein-nal 3 óra 11. Kérés kifejezése: Gib mir den/die/das …! 1 óra 12. Dalok, mondókák 4 óra Fejlesztési célok: - a német nyelv megismertetése, megszerettetése játékos formában, dalok, mondókák játékok megtanításával - alapvető beszédtartalmak és fogalomkörök megtanítása, kérdezés és reagálás a témákhoz kapcsolódó beszédhelyzetekben

4-8. osztályok Éves óraszám: 111 - heti óraszám: 3 80

Új anyag feldolgozására: 60 Kommunikációs szándékok gyakorlására, képességfejlesztésre: 30 Ellenőrzésre és értékelésre: 15 Szabadon tervezhető:

6

4.osztály A német nyelv tanítása 30%-ban a kompetencia alapú oktatás alapján történik Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Bemutatkozás, köszönések, lakóhely megnevezése, német nyelvű országok és városok 20 óra Egyes szám 1. és 2. személyű igék. Kijelentő, kérdő és tagadó mondatok 2. Egyszerű telefonbeszélgetések, harmadik személy bemutatása, számok 120. 17 óra Igeragozás egyes számban 3. Család, a családtagok megnevezése, a német ábécé 17 óra A határozatlan névelő. Birtoklás kifejezése mein-nal és dein-nal 4. Szabadidős tevékenységek, szabadidős szándékok megfogalmazása, barát 20 óra meghívása, számok 21 – 100, évszámok A möchten ige egyes számban 5. Iskola: tantárgyak megnevezése, órarend, iskolai tevékenységek, iskolatípusok, 20 óra bizonyítvány, osztályzatok Igeragozás 6. Tanszerek megnevezése, azonosítása, helyük megállapítása 17 óra A határozott és a határozatlan névelő. Határozatlan főnév tagadása keinnal. 81

Birtoklás kifejezése mein-nal és dein-nal. A főnevek használata többes számban A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló megért  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra rövid mondattal válaszol,  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdést. Beszédkészség A tanuló  mondattal válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,  egyszerű kérdéseket feltesz, egyszerű párbeszédeket kezdeményez  10–15 mondatos megszerkesztett szöveget reprodukál  7-8 mondatos témakifejtésre képes a tanult témakörökben. Olvasott szöveg értése:  egyszerű 15-20 soros szöveget megért. Íráskészség A tanuló  helyesen lemásol néhány mondatos szöveget.

5. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Az 5. osztályban a kötelező óraszám 111 óra. Ebből 19 nem szakrendszerű, 92 szakrendszerű. A képességfejlesztés főbb területei: - Kommunikációs készség fejlesztése : szituációs gyakorlatok, párbeszédek -Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése : önálló szövegalkotás -Hallás utáni szövegértés fejlesztése : idegen nyelvű szöveg, dal, hallgatása - Olvasási készség fejlesztése : idegen nyelvű szöveg, képregény olvasása

82

-Kreativitás fejlesztése : önállóan elkészítendő kártyajáték, meghívó stb készítése -Együttműködési, szociális készségek fejlesztése: párban, csoportban végzett munka - Helyes kiejtés fejlesztése: versek, mondókák, dalok tanulása Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Tanárok jellemzése, iskolai eszközök, óravezetési utasítások, a diákönkormányzat 22 óra A főnév alany és tárgy esete. Brechung-os tőhangváltás. Felszólítás 2. személyben. Önözés 2. Étkezés az óraközi szünetben; szabadidőben használt tárgyak; színek 17 óra Ihn, sie, es. Kérdő némások: wer, wen, was, warum. A kijelentő mondat szórendje. Tetszés és elutasítás kifejezése mögen-nel 3. Hobbi, napirend, évszakok, napszakok, óraidő; álomfoglalkozások 19 óra Időhatározás im-mel, am-mal és um-mal. Az időhatározó helye a mondatban. Lehetőség és külső kényszer kifejezése: können és müssen. Elváló igekötős igék. A man általános alany 4. Szabadidős tevékenységek, intézmények és helyek; hónapok, sorszámok; ünnepek 17 óra Helyhatározás elöljárószókkal: wohin?. A helyhatározó helye a mondatban. Dátum. 5. Szünidő, utazás; kontinensek és vidékek, város- és országnevek; égtájak 19 óra Helyhatározók elöljárószókkal: wohin? Es gibt + tárgy eset 6. Ékezés, étkezési szokások, ételek és italok megnevezése, népek jellegzetes ételei 17 óra 83

A sein és a haben egyszerű múlt ideje. A főnév részes esete. Mir és dir A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák  megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;  megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;  képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;  felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;  a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból 84

álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz. 6. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Szabadidő és sport, élsport és tömegsportok, extrém sportok; zene, tévéműsorok 21 óra Welcher/welchen, welche, welches. Melléknévfokozás és hasonlítás. Doch 2. Testrészek, külső tulajdonságok, testékszerek; egészség, betegségek, betegségtünetek 18 óra A können használat: képesség és lehetőség kifejezése. Birtoklás kifejezése sein-nal és ihr-rel 3. Zene, zenei tevékenységek, zeneszerzők, popsztárok 18 óra Az összetett múlt idő. Sein és haben egyszerű múlt időben 4. Zenei stílusok, hangszerek, rockkoncert; vásárlás, fizetőeszközök 18 óra Lehetőség kifejezése dürfen-nel. Können és dürfen külonbsége. A határozatlan névmás. Birtoklás kifejezése: unser és euer. Weil + mellékmondati szórend 5. Öltözködés, divat, személyek külső leírása, hajviselet 18 óra Akarat és kívánság kifejezése: wollen és möchten. Sollen. Mir, dir, ihm, ihr 85

6. Lakás, háztípusok, a lakás helyiségei, bútorok; családi ünnepek és ajándékozás 18 óra Helyviszonyok kifejezése in, auf, an, über, unter, hinter, vor, zwischen, neben elöljárószókkal és részes esettel: hol?. Részes és tárgy esettel álló igék és mondatbeli használatuk A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák  megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;  megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;  képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;  felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;  a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

86

Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz

7. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Televízió, tévéadások és tévétípusok, tévéműsorok 18 óra Visszaható igék és névmások. Vonzatos igék für, auf, über, an + tárgy esettel. A dieser és a jener mutató névmások 2. Öltözködés és divat, színek és minták, ruhavásárlás 18 óra Für + tárgy eset. A gyenge melléknévragozás 3. Ruházati kiegészítők, kellékek, divathóbortok, személyleírás 18 óra Erős és vegyes melléknévragozás. A személyes névmás tárgy esete 4. Utazás, utazási előkészületek; utazás vonaton 19 óra Mellékmondatok das-szal és weil-lel. Mit és ohne. A birtokos szerkezet és a birtokos eset. A személyes névmás részes esete 5. Úticélok, szálláslehetőségek; tengerek, tavak, folyók 87

18 óra Helyhatározás in, auf, bei, nach zu elöljárószókkal. Liegen-legen és stehen-stellen 6. Németország és tartományai, Berlin nevezetességei, története, programlehetőségek, tájékozódás, közlekedés 20 óra Hely- és irány- és időhatározás határozószókkal és elöljárószókkal. Mellékmondatok ob kötőszóval. Egyszerű múlt idő A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  tanult minta alapján eseményeket mesél el;  részt vesz egyszerű párbeszédben;  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét 88

megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Háziállatok, állattartás, állatvédelem 18 óra Felszólítás önöző formában. A melléknév használata állítmányként és jelzőként. Kicsinyítő alakok képzése –chen-nel 2. Az időjárás, a természet és a környezet 18 óra A passzív szerkezet. Feltételes és időhatározói mellékmondatok wenn-nel 3. Az ember kinézete, öltözködés, táplálkozás, testékszerek 20 óra Visszahatás tárgy és részes esetben. Reális és irreális feltétel kifejezése. A feltételes mód használata jelen időben. Tárgyi mellékmondatok zu + Infinitiv-vel 4. Technika és haladás, találmányok, gépek a háztartásban 18 óra Célhatározói mellékmondatok: um és damit. Szükségszerűség kifejezése brauchen-nel és müssen-nel. A jövő idő kifejezése 5. A számítógép és használata; az Internet 18 óra Vonatkozó mellékmondatok és névmások 89

6. Médiavilág és információszerzés; sajtó, rádió, televízió 19 óra Kettős kötőszók: entweder … oder, weder … noch, zwar … aber, sowohl … als auch, nicht/kein/nie … sondern. Az anstatt használata kötőszóként és elöljáró szóként A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket feltesz;  eseményeket elmesél;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas 90

    

szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.

Íráskészség jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas A tanuló  egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Angol nyelv 5. évfolyam Éves óraszám: 74 óra - heti óraszám: 2 óra Az 5. évfolyamon az éves óraszámból (74 óra) 37 órában részesülnek nem szakrendszerű oktatásban a tanulók. A képességfejlesztés főbb területei az alábbiak: - Kommunikációs készségek fejlesztése: szituációs gyakorlatok párbeszédek - Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: önálló szövegalkotás - Kreatív, a beszédhelyzethez alkalmazkodó szövegalkotás fejlesztése: mondatalkotás 91

- Hallás utáni szövegértés fejlesztése: idegen nyelvű szöveg, dal hallgatása - Olvasási képesség fejlesztése: idegen nyelvű szöveg, képregény olvasása - Íráskészség fejlesztése: önálló illetve közös projektmunkák készítése - Együttműködési készség,szociális készségek fejlesztése: csoportmunka, szervezési feladatok - Helyes kiejtés fejlesztése: mondókák, nyelvtörők, dalok tanulása - Kreativitás fejlesztése: projektek készítése - Jártasságok szerzése a modern kommunikációs eszközök használatában: Internet használata Szakrendszerű: - 33 óra új anyag feldolgozására - 4 óra ellenőrzésre és értékelésre Nem szakrendszerű: - 35 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére - 2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek;vetélkedők, jelenetek,országok megismerése, számítógépes óra) Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1.Bemutatkozás,dolgok megnevezése. Nyelvi inf.kérés,melléknevek,színek,testrészek. 2.Kommunikáció.Személyes adatok,inf.szerzés,képeslap írása. Köszönések. 3.Vásárlás.Iskolai élet. 4.Idő kifejezése.Napirend. 5.Helyek.Város,ház részei. 6.Év végi ismétlés Összesen:

92

8 óra

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám 8 óra

8 óra

8 óra

6 óra 6 óra 8 óra 1 óra 37 óra

6 óra 6 óra 8 óra 1 óra 37 óra

6. évfolyam Éves óraszám: 74- heti óraszám: 2 Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra) Témakör 1. Dolgok helyének megnevezése /ház részei, bútorok,a városban/ 2. Információ kérése, adása 3. Személyek leírása. /Külső és belső tulajdonságok/ 4. Házimunka 5. Ruházat 6. Egy évem . Hónapok, időjárás,dátum Állatok / Háziállatok tartása, gondozása. Az állatkertben./

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 óra 6 óra 8 óra 8 óra 6 óra 8 óra 6 óra

Összesen:

50 óra 7. évfolyam Éves óraszám: 74 - heti óraszám: 2

Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra)

93

Témakör 1. Egészségügy régen és ma. Egészség, betegség 2. Táplálkozás/ Az étteremben, receptírás-olvasás 3. Időjárás, földrajzi ismeretek 4. Ruházat, divat 5. Szórakozás. / Mozi, színház, televízió, könyv/ Összesen

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 50 óra

8. évfolyam Éves óraszám: 74- heti óraszám: 2 Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra) Témakör 1. Személyes adatok. Információ szerzése, adása. Extrém sportok. 2. Család, rokoni kapcsolatok. 3. Sport, szabadidős tevékenységek 4.A holnap világa 5. Egy kis történelem 6. London nevezetességei 7. Otthoni és iskolai rendszabályok 8. Meglepő tények, adatok a nagyvilágból Összesen:

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 50 óra

94

Informatika 3. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Teljes óraszám

Az informatikai eszközök használata

2

1

3

Informatika alkalmazói ismeretek

3

4

7

Infotechnológia

1

1

2

Infokommunikáció

1

2

3

1

1

Médiainformatika Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

9

9

18

Az informatikai eszközök használata témakörben a LOGO és Imagine Logo programozási nyelv nem szerepel. 4. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5 Témák

Az informatikai eszközök használata

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

2

1

95

Teljes óraszám

3

Informatika alkalmazói ismeretek Infotechnológia Infokommunikáció

3

4

7

1

1

2

1

2

3

1

1

Médiainformatika Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

9

9

18

Az informatika alkalmazói ismeretek témakörben a LOGO és Imagine Logo programozási nyelv nem szerepel. 5. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

. Év eleji tudnivalók Az informatikai eszközök használata

. Informatikaalkalmazói ismeretek Infokommunikáció

Teljes óraszám

1

1

2

2

4

2

3

5

1

2

3

1

1

Médiainformatika 96

Információs társadalom

1

1

2

Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

10

8

18

A problémamegoldás informatikai eszközökkel témakör nincs.

Munkaterv az 5. évfolyam a kötelezően választható nem szakrendszerű informatika oktatásához Heti óraszám:1 Éves óraszám 37 Infotechnológia Alkalmazói ismeretek Infokommunikáció Könyvtár és médiainformatika

3 óra 26 óra 7óra 1 óra

Az év során 3 fő téma köré csoportosítjuk a munkát:a család, iskola, a lakókörnyezet Család:  Fotóalbum készítése(családtagok lefényképezése, kész fotók alapján)-2 óra  Hétköznapi tevékenységek algoritmusa-1 óra  Családi ünnepek (születésnap, névnap)meghívó készítés, recept gyűjtés-3 óra  Információ (Honnan szerzi a család az információkat?)1-óra  Otthonunk(A házunk alaprajza, milyen házat szeretnék?)2-óra  Régi családi fotók kiszínezése 2-óra  Édesanyám meséjéből illusztráció készítése 1-óra  Játékok (logikai, sakk, kvíz) -1 óra  Vásárlás (internet, bolt) egy számla alapján számolások-1 óra 97

 Rokonok, ismerősök adatainak( rendezése ,levélküldés, hol laknak? Útvonal tervezés, térkép -2 óra  Űrlapok kitöltése(postai, internetes regisztráció)-2 óra  Naptár készítés-2 óra Iskola:  Órarend készítés 1-óra  Plakát tervezés, készítés egy iskolai rendezvényre 1-óra  Hasznos honlapok a tanuláshoz 1-óra  Adott író, festő, költő műveinek keresése 1-óra  Iskolai élet pillanatai (képekből bemutató készítés, rövid film készítés)-6 óra  Hogyan készítsek kiselőadást más tantárgyakhoz?(könyvtár, számítógép)-1 óra  Egy pin-pong házi verseny szervezése(kiírás,sorsolás,eredmények rögzítése,végeredmény kihirdetése) -2 óra Lakókörnyezet:  A falum-városom bemutatása(képek, helyi szokások, fontos épületek,természeti környezet) -4 óra Kiemelt fejlesztési feladatok: Tanulás Én és önismeret Információs és kommunikációs kultúra kommunikációs döntési szabálykövető lényegkiemelő életvezetési együttműködési problémamegoldó kritikai komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Gondolkodási képességek fejlesztése: induktív gondolkodás deduktív gondolkodás korrelatív gondolkodás analógiás gondolkodás vizuális memória 98

Megismerési képességek fejlesztése információszerzés és– feldolgozás az ismeretek új helyzetben való alkalmazása szövegalkotás képessége a mindennapi életben való eligazodás az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek 6. évfolyam Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

Az informatikai eszközök használata Informatikaalkalmazói ismeretek Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika Összesen

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása ellenőrzés óraszám

2

4

1

7

3

5

1

9

2 2

4 4

1 1

7 7

1

2

0

3

1

2

1

4

11

21

5

37

A problémamegoldás informatikai eszközökkel témakör nincs.

99

7. évfolyam Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

Az informatikai eszközök használata Informatikaalkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika Összesen

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása ellenőrzés óraszám

3

3

1

7

3

12

1

16

1

1

0

2

1 1

2 2

1 1

4 4

1

1

0

2

1

1

0

2

11

22

4

37

8. évfolyam Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

Az informatikai eszközök használata Informatikaalkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása ellenőrzés óraszám

1

3

0

4

7

18

2

27

1

1

0

2

100

Információs társadalom Könyvtári informatika Összesen

1

1

0

2

1

1

0

2

11

24

2

37

Matematika 7. évfolyam 2009/2010. tanévben a matematika tanítása kompetencia alapú oktatás keretében, felmenő rendszerben történik Éves óraszám: 148- Heti óraszám :4 A nem szakrendszerű oktatás éves óraszáma 37 Témakör Számok, mennyiségek Kerület,terület,felszín,térfogat Az egész számok Geometriai vizsgálatok, szerkesztések,szögek . A törtek Tizedestörtek Összesen

Feladatok (kompetenciaterületek): Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége Problémalátás fejlesztése

Szakrendszerű óraszám 32 óra 11 óra 15 óra 17 óra

Nem szakrendszerű óraszám 9 óra 4 óra 6 óra 6 óra

16 óra 20 óra 111 óra

6 óra 6 óra 37 óra

Tevékenységforma: Készség, képesség: Szöveges feladatok megoldása

Készség, képesség:

A matematikai ismeretek alkalmazásának képessége Tapasztalati függvények Probléma-megoldási ábrázolása, sorozatok képesség vizsgálata

101

Biztonságosabb szám- és Biztonságos műveletfogalom tájékozódás kialakítása tízesszámrendszerben; műveletek végzése egyéni ill. csoportmunkában Döntési kompetencia Szöveg alapján nyitott mondat felírása megoldása az egyszerű következtetéstől az algebrai úton történő megoldásig. Többféle megoldás keresése. Halmazszemlélet A matematika és a fejlesztése mindennapi élet Mértékváltás példáinak csoportosítása, osztályozása Mérés , összehasonlítás Kommunikációs Az anyanyelv és képesség szaknyelv szabatos használata; megoldási terv készítése; lényegkiemelés a feladatban

Számolási készség

Szövegértő képesség és diszkussziós képesség

Rendszerező képesség Mértékváltás készség

Verbális és grafikus kommunikáció fejlesztése

Fizika 7. évfolyam Éves óraszám: 56 – heti óraszám: 1,5 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások Mozgások Erők Munka és energia. Az egyszerű gépek

7 7 9 8 102

A nyomás. Nyugvó folyadékok és gázok fizikája Hőtan Összefoglalás, értékelés Összesen

7 8 10 56

I. témakör : Tananyag

Módszertan

Az anyag belső szerkezete Modellezés. A hőmérséklet, mint állapot jelző Testek néhány mérhető Tanulókísérlet. tulajdonsága Mértékegység-váltások

Termikus és mechanikai kölcsönhatások Mágneses kölcsönhatás Elektromos és gravitációs kölcsönhatás

Kiegészítés Az erők témakörében Tananyag

Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása

Módszertan

Tömeg és térfogatmérés Fizikai gyakorlat A sűrűség Az anyagot jellemző mennyiség. Feladat megoldás

103

A továbbhaladás feltétele Ismeri az anyag szerkezetét Legyen képes önállóan mérni. Tudjon elvégezni mértékegység átváltásokat Ismerje fel a kölcsönhatásokat Ismerje fel a kölcsönhatásokat

A továbbhaladás feltétele Tudjon tömeget mérni. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a sűrűség, tömeg, térfogat kiszámítására

Rajz Rajz és vizuális kultúra A tantárgy jó lehetőséget biztosít a különböző kompetenciaterületek fejlesztésére. Változatos munkaformák alkalmazásával (kooperatív technikákkal, páros munkaszervezéssel) nem csak a művészeti nevelési célok valósíthatók meg, hanem a szociális kompetenciák, vagy akár az életpálya építési kompetencia is jól fejleszthető. A művészettörténethez kapcsolódó foglalkozásokon a szövegértés-szövegalkotás is nagy teret kaphat. A tantárgy általános jellemzője a tevékenységközpontúság, a manuális készségek fejlesztése. A tervezéstől a különböző munkafolyamatokon át vezet az út a kész produktumokig. Ez a folyamat a leghatékonyabban készítheti fel a tanulókat a felnőttkori önálló munkaszervezésre, munkavégzésre. Testnevelés Módosított óraszámok: 1. osztály 111 óra +37 óra tánc 2. osztály 111 óra +37 óra tánc 3. osztály 111 óra +37 óra tánc 4. osztály 111 óra +37 óra tánc 5. osztály 130 óra ebből 55 óra nem szakrendszerű 6. osztály 130 óra ebből 55 óra nem szakrendszerű 7. osztály 130 óra 8. osztály 130 óra 5. és 6. osztály nem szakrendszerű oktatás: Rendgyakorlatok fejlesztési (terápiás) követelményei: A jó figyelemmegosztás és alkalmazkodás a csoporthoz Gimnasztika fejlesztési (terápiás) követelményei: A koordinált nagymozgás készsége Torna fejlesztési (terápiás) követelményei: Mozgásos elemek szinkronban való alkalmazásának készsége Atlétika fejlesztési (terápiás) követelményei: Alkalmazkodási készség A mozgás örömének megélése Sportjátékok fejlesztési (terápiás) követelményei: A mozgásirányítás készsége Természetben űzhető sportok fejlesztési (terápiás) követelményei: Eszközhasználat 104

Küzdősportok fejlesztési (terápiás) követelményei: Konfliktuskerülési készség

XIX.AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS RENDJE A./ Külső ellenőrzés A közoktatási intézmény ellenőrzését az Oktatási törvény 107.§-a szabályozza. Szakmai ellenőrzést csak az Országos szakértői névjegyzékben szereplő személy folytathat. Az ellenőrzést a megkezdés előtt legalább hét nappal egyeztetni kell az intézmény vezetőjével és azzal, aki kezdeményezte. Meg kell beszélni az idejét, célját, formáit, módszereit, majd azt, hogy ki és hogyan formálhat véleményt. Az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzött és a kezdeményező kapja meg, nyilvánosságra

csak

a

személyiségvédelemre

vonatkozó

szabályok

betartásával kerülhet. Az értékelés után csak az igazgatónak van joga intézkedéseket tenni, utasításokat adni. B./ Belső ellenőrzés A belső ellenőrzések elvégzésének is kialakult rendje van /FEUVE/. A belső ellenőrzést az ellenőrzési terv tartalmazza, mely az SZMSZ része. Ebben rögzíteni kell az ellenőrzés irányát, céljait, területeit, elvárásait, módszereit, ütemezését és azt, hogy kiket érint, kik végzik. Építeni kell a pedagógusok és munkaközösségek javaslataira, önellenőrző munkájára, a partnerektől származó visszajelzésekre, s a szakértőket is célszerű igénybe venni. Az ellenőrzésre fel kell készülni, előtte át kell gondolni a célt és a tervben meghatározottakat. Az ellenőrzési feladatok ütemezése függ magától a 105

feladattól, s annak jellegétől. A várható időpontja ismert lehet a pedagógusok előtt, de ez nem jelenti azt, hogy váratlanul nem látogathatunk. Viselkedésünk fejezze ki segítő szándékunkat, érkezzünk pontosan, ne zavarjuk a nevelőt tevékenysége közben. Az ellenőrzést mindig kövesse értékelés, mert különben öncélúvá válik. Teremtsünk megfelelő feltételeket, nyugodt helyet, időt a megbeszélésre. A tevékenységet

a

meghatározott

cél

szempontjából

vizsgáljuk,

a

teljesítményre koncentrálva. A megbeszélésen adjunk lehetőséget az önértékelésre. Teremtsünk

olyan

légkört,

amelyben

egymásra

figyelhetünk,

feloldódhatnak a feszültségek, és megvalósulhat az együtt gondolkodás. Szégyen, görcs nélkül elmondhatjuk gondjainkat, tapasztalatainkat, a pozitívumokat és negatívumokat. Célszerű, ha egy megbeszélésen csak 2-3 problémára hívjuk fel a figyelmet, mert ha sokat említünk, akkor ösztönző hatását elveszíti. Adjunk tanácsot a fejlesztésre. Érezzük át, hogy nem a tanár marasztalódik el, hanem a hiba, amit közösen szeretnénk megszüntetni. Az értékelés végén rögzítsük a legfontosabb észrevételeket, mutassuk meg a kollégáknak, adjunk lehetőséget a véleménynyilvánításra. Beszéljük meg az utóellenőrzés idejét és célját is. Az ellenőrzések során különböző módszereket alkalmazhatunk. A módszer megválasztása függ az ellenőrzés céljától, tartalmától, ezért célszerű ezt is megtervezni. Ha valamilyen konkrét céllal / pl. egy tantárgy eredményességének vizsgálata / megyünk órát vagy foglalkozást látogatni, az irányított megfigyelés. A megfigyelés pontosságát segíti, ha a szempontok 106

egyszerűek és nem sokfélék. A szint- és eredményvizsgálatokkal /szaktárgyi, neveltségi/ képet kaphatunk egy-egy tantárgy, egy-egy osztály helyzetéről. A tanulói produktumok vizsgálata /témazárók, dolgozatok, felmérések/ segítik a tantervi követelmények elsajátításának ellenőrzését. Nagy a jelentősége a gyakorlati tárgyak ellenőrzésénél a munkadarabok, rajzok vizsgálatának. A füzetek, munkafüzetek átnézése a differenciált vagy önálló foglalkozás ellenőrzését segítheti. Fontos információkat kapunk, ha a tanulók felvételét a középiskolákba, az ott tanúsított helytállásukat valamint a tanulmányi versenyeken elért eredményeiket tekintjük át. A fenntartó is rendszeresen kér beszámolót az intézményben folyó munkáról. Az igazgató is beszámoltathatja a munkaközösség-vezetőket vagy felelősöket egy bizonyos feladat, munka elvégzéséről. Ez nem közvetlen ellenőrzés. Információhoz juthatunk akkor is, ha beszélgetünk a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel, ha megfigyeljük viselkedésüket bizonyos szituációkban. A

kérdőíves

információszerzés

napjainkban

eléggé

elterjedt,

bár

véleményünk szerint - még ha név nélkül kérjük is - nem mindig tükrözi a realitásokat. A törvényességi és gazdasági ellenőrzéseknél sokszor alkalmazzák a dokumentumok megtekintését, elemzését /pl. tanköteles tanulók, dolgozói bérek nyilvántartása, tantárgyfelosztás/, de a vezetők is gyakran

használják

az

adminisztrációs

ellenőrzéseknél

/naplók,

anyakönyvek/. Az év végi értékelésnél vagy több éves munka áttekintésénél sokszor 107

elemzünk statisztikai adatokat /pl. bukások száma, hiányzások, szakkörön résztvevők száma/. Egyetlen ellenőrzési módszer sem pótolhatja azonban a folyamatos együttlét során szerzett információkat /pl. részvétel a munkaközösségi foglalkozásokon, munkaértekezleteken, a tanulókkal közösen végzett tevékenységekben, munkákban/. Az intézményben tett látogatások is sok információt adnak az ellenőrző munkához /pl. tárgyi feltételekről, fegyelemről, technikai dolgozók munkájáról, szertárak, osztálytermek, udvar állapotáról/. Az ellenőrzések során nem lehet egysíkú módszereket alkalmazni, többféle alkalmazásával

célszerű

megvizsgálni

az

adott

tevékenységet.

A

módszereket tehát komplexen, változatosan, a tartalomnak alárendelve kell alkalmaznunk. Az ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme az iskolavezetés folyamatának, nem alkalomszerű, nem véletlenszerű, nem "szükséges rossz". Pedig a gyakorlatban még gyakran annak tekintik mind az ellenőrzöttek, mind az ellenőrzést végzők.

A tanulmányi munka értékelése: Az iskola a nevelő - oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. A

tantervi

követelmények

teljesítését

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a következő eszközökkel ellenőrizzük:  megfigyelés,  szóbeli felelet,  röpdolgozat,  feladatlap, 108

 teszt,  témazáró feladatlap,  manuális tevékenység eredménye,  verseny  önértékelés – önértékelő lap, kérdőív segítségével  csoportértékelés – csoportértékelő lap segítségével Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelése szöveges formában és érdemjegy alkalmazásával történik. Első évfolyamon csak szöveges értékelés adható. Második évfolyamon a szöveges értékelés mellett érdemjegy is adható, második évfolyam II. félévétől érdemjeggyel értékelünk. 1. évfolyam: - Kötelező, szöveges értékelést negyedévente ad a tanítónő 1. első negyedév végén november 15-ig 2. I. félév végén 3. harmadik negyedév végén április 15-ig 4. a tanév végén 2.évfolyam I. félév végéig: - Kötelező, szöveges értékelést negyedévente ad a tanító 1. első negyedév végén november 15-ig 2. I. félév végén -A tanuló teljesítményének és előmenetelének értékelése érdekében alkalmanként is szöveges értékelést alkalmaz az osztálytanító.

109

Értékelési szempontsor : 1. Érzelmi élet jellemzői - érzelmi élete, beállítottsága - iskolai munkához való viszonya - pedagógusokhoz való viszonya - fegyelmezettsége - konfliktusmegoldó képessége 2. Társas kapcsolatok - feladatvállalás - társas kapcsolatok köre - kapcsolatteremtő képesség - együttműködési képesség a csoportban - másokra való odafigyelés képessége - csoportnormák elfogadásának szintje 3. Tanulást

befolyásoló

tényezők

értékelése Figyelem: - megfigyelőképesség tartóssága - megfigyelőképesség terjedelme

Emlékezet: - bevésés - megtartás -

felidézés 110

fejlettségének

megfigyelése,

- mozgásos memória fejlettsége - vizuális memória fejlettsége - verbális memória fejlettsége - testséma - térorientáció Gondolkodás 4. Tanulási technikák fejlettségének értékelése - feladatmegoldásban nyújtott segítség - munkatempó - taneszközök, segédeszközök használata - önellenőrzés - különböző munkaformákban való jártasság 5. Kommunikáció és olvasási képesség - beszédkésztetés, kifejezőkészség - szókincs - betűfelismerés - összeolvasás - olvasás folyamatossága - olvasás pontossága - olvasottak megértése követelmények szerint 6. Írás, íráskészség - finommozgások fejlettsége - írás (betűelemek, betűk) grafikai kivitelezése - tanult betűk kapcsolása 111

- másolás - tollbamondás utáni írás 7. Számolás és matematikai képesség - szám- és mennyiségi fogalom - műveletek megértése, alkalmazása - logikai feladatok megoldása - geometriai feladatok - a környezetben való tájékozódás

8. Művészet és mozgásos tevékenység értékelése - színezés, festés, rajzolás (a tanult technikák alkalmazása) - formázás (agyag) - művészeti alkotások (zene, képzőművészet) iránti nyitottság - eszközök használata (olló, ragasztó, ecset stb.) - mozgások térbelisége - mozgások tempója - mozgások rendezettsége összehangolása - ének: ritmikai képessége - ének: dallam reprodukáló képessége 9. Környezetismeret értékelése - a környezet megfigyelése - megfigyelésének, tapasztalatainak rögzítése - viszonya a közvetlen környezetéhez - rendszerezés, rendezés adott szempontsor alapján 112

10.Testnevelés és sport - tanítási órákon való részvétel, aktivitás - futás tartóssága, gyorsaság - labdaügyesség, labdakezelés, dobás, elkapás, játékok - gimnasztikai alapformák ismerete - játékokban, versenyeken való részvétel – szabályok betartása – sportszerűség (esetleges vereség elviselése) - eredményeid, sikereid versenyeken, tömegsport megmozdulásokon 11. Szociális kompetencia - figyelemmel kísérjük a tanulók egyéni fejlődését - teljesítményüket az egyéni képességeikhez mérjük - alkotó munka értékelése - önbizalom fejlesztése - együttműködés, segítőkészség 2. évf. II. félév - 8. évfolyamon a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben rendszeresen érdemjegyekkel történik. A nem szakrendszerű oktatásról a tanuló félévente szöveges bejegyzést kap a naplóba és a tájékoztató füzetébe, illetve a bizonyítványába: részt vett a nem szakrendszerű oktatáson, illetve nem vett részt a nem szakrendszerű oktatáson. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), 113

elégséges (2), elégtelen (1). Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A tantárgy jellegének megfelelően legalább egy szóbeli felelete legyen a tanulónak. Az évközi érdemjegyek számának félévente minimum háromnak kell lenni. A nagyobb óraszámban tanított tantárgyaknál több. A témakörök végén témazáró /felmérő/, dolgozatot kell íratni. Ezek értékelésére általános javaslat: 0%

-

33%

elégtelen

(1)

34%

-

50%

elégséges

(2)

51%

-

75%

közepes

(3)

76%

-

90%

jó

(4)

91%

-

100%

jeles

(5)

Adott esetben különböző szintű felméréseknél ettől el lehet térni. Az értékelés, osztályzás során figyelembe kell venni a fejlődést, a hanyatlást, az aktivitást, a passzivitást is. A tanulók szaktárgyi osztályzatainak megállapításakor figyelembe lehet venni: - a projekt értékelése - a témahét - modul - a kötelező tanórán kívüli tevékenységet is. Projekt értékelés szempontjai: A célok teljesültsége A csoportmunka értékelése: önértékelés 114

csoportértékelő lappal, pármunka értékelése párértékelő lappal, egyéb írásbeli és szóbeli értékelési módokkal A produktumok értékelése T-kártyával, és a produktum (rajz, makett, egyéb termék) értékelése érdemjeggyel

Témahét értékelése: Beépül a tartalomba. A tananyagnál szóban vagy írásban (érdemjeggyel is lehet) értékelni. Modul értékelése. A modulzáró feladatlapot jeggyel értékeljük és beszámítjuk a szaktárgyi érdemjegybe. Az alapelvekben foglaltaknak megfelelően témakörönként tájékoztatjuk a tanulókat a minimum, illetve az optimum követelményekről. Ha a tanuló betegség vagy egyéb elfogadható ok miatt nem tudott kellően felkészülni a témazáró dolgozat megírására, lehetőséget adunk számára, hogy tudásáról a hiányosságok pótlása után adjon számot. A rossz érdemjegy kijavítására is van lehetősége a tanulónak, ha adott határidőn belül pótolja a hiányosságait. A tanulók évközi érdemjegyeit, félévi és év végi osztályzatait a szaktanár állapítja meg. Projekt, témahét, modul tevékenységeit, produktumait alsó tagozaton szóban és írásban szövegesen, 2. osztály II. félévétől szóban, írásban vagy érdemjeggyel értékeli. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. 115

A tanuló érdemjegyeiről a tanulót és a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk, tájékoztató füzet illetve ellenőrző könyv, bizonyítvány útján, valamint szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával.

A magatartás értékelése: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-2. évfolyam 1. félévig szöveges értékelést alkalmazunk, 2. évfolyam II. félévtől a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyam befejezéséig a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztály vezetőségének javaslata alapján minden hónap végén, érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A havi érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5): aki példaként állítható az osztály, az iskolatársak elé. Tanítási órán

aktív,

a

célok

elérése

érdekében

aktívan

együttműködik

tanulótársaival és nevelőjével. Az osztályközösségben plusz munkát vállal. Iskolában és iskolán kívül is fegyelmezett, a házirendet betartja. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. 116

Jó (4): az iskolai élet alapvető szabályait, a házirendet betartja, rendesen viselkedik. Környezetéhez, társaihoz való viszonya pozitív. feladatait a tőle elvárható módon teljesíti. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli intője megrovása. Változó (3): a házirendet gyakran megszegi. Társaihoz, tanáraihoz való viszonya nem megfelelő. Zavarja a tanítási órát, fegyelmezetlen. Nyegle, udvariatlan a felnőttekkel szemben. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Osztályfőnöki figyelmeztetése van. Rossz (2): aki a társaival és a felnőttekkel szemben durva. Rendszeresen zavarja a tanítási órát, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Az iskola házirendjét rendszeresen megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokú büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges.

A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-2. évfolyam 1. félévig szöveges értékelést alkalmazunk, 2. évfolyam II. félévtől a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg. 117

Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A havi érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás

(5):

aki

képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. Tanórákon aktív, együttműködő szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi. A csoportmunka eredményessége érdekében feladatvállalása kiemelkedő, támogatja a többi csoporttag tevékenységét is. Munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4): aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. A csoportmunka eredményessége érdekében feladatot vállal, támogatja a többi csoporttag tevékenységét is.

Többletfeladatot,

tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti. Taneszközei tiszták rendezettek. Változó (3): akinek tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti.

A

csoportmunka

eredményessége

érdekében

feladatvállalása megfelelő, bíztatásra támogatja a többi csoporttag tevékenységét is, de nem kitartó, hamar feladja a munkát. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja. Önálló munkában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak 118

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag

(2):

akinek

tanulmányi

teljesítménye

jelentősen

elmarad

képességeitől. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait folyamatosan nem végzi el. A csoportmunka eredményessége érdekében nem szívesen vállal feladatot, bíztatásra támogatja a többi csoporttag

tevékenységét

is.

Felszerelése

hiányos,

taneszközei

rendezetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy sértése/ szükséges. Az oktató - nevelőmunka értékelése: Az oktató-, nevelőmunka értékelése a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. A pedagógus munka értékelésének szempontjai az alábbiak: 1.

Szakmai munka

2.

Innováció

3.

Munkafegyelem

4.

Tehetséggondozás

5.

Felzárkóztatás

6.

Tanulókkal való kapcsolat

7.

Továbbképzés, önképzés

8.

Tanulói közösség vezetése

9.

Iskolai élet szervezésében való részvétel

10.

Szülőkkel való kapcsolat

11.

Kötelezőn túli munkavállalás

12.

Nevelőtestület, mint közösség 119

13.

Nem pedagógiai tevékenység

A sorrend, a különböző területek értékelésben elfoglalt helyét érzékelteti. Az írásbeli beszámoltatás formái:  Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.  Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.  Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információt.

Az iskola írásbeli beszámoltatások rendje: Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

Év elején Tájékozódó mérés a képességekről (óvodai vizsgálatokkal való összevetés) Október- Diagnosztikus képességfelmérés előzetes megfigyelései

Félévkor December- Diagnosztikus képességfelmérés az érintett tanulóknál Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika

Év végén Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika

Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika -Magyar-szövegértés -Hangos olvasás -Matematika

Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika Magyar-szövegértés Hangos olvasás Matematika

-Magyar-szövegértés -Hangos olvasás -Matematika -Magyar-szövegértés -Hangos olvasás -Matematika -Magyar-szövegértés -Hangos olvasás -Matematika -Helyesírás -Környezetismeret -Matematika: számfogalom, alapműveletek végzése, szöveges feladatok, geometriai alapismeretek -Helyesírás -Történelem: kerettantervi követelmény fogalmai

-Matematika: számfogalom, alapműveletek végzése, szöveges feladatok -Helyesírás -Nyelvtani ismeretek -Szövegértés -Hangos olvasás -Természetismeret (mint a

-

120

6.

4.évfolyam) -Helyesírás

-

7.

Helyesírás

-

8.

Helyesírás

-

121

-Matematika: számfogalom, alapműveletek végzése, szöveges feladatok, geometriai alapismeretek -Helyesírás -Nyelvtani ismeretek - Szövegértés -Hangos olvasás -Német nyelv: szókincs, olvasott és hallott szöveg értése, nyelvtani ismeretek -Természetismeret: biológiai, fizikai alapismeretek -Történelem: topográfiai és kronológiai ismeretek, kerettantervi követelmény fogalmai -Matematika: számfogalom, alapműveletek végzése, szöveges feladatok, geometriai alapismeretek, függvények -Helyesírás -Történelem: kerettantervi követelmény fogalmai -Matematika: számfogalom, alapműveletek végzése, szöveges feladatok, geometriai alapismeretek, függvények -Helyesírás -Nyelvtani ismeretek -Szövegértés -Német nyelv: szókincs, olvasott és hallott szöveg értése, nyelvtani ismeretek -Történelem: topográfiai és kronológiai ismeretek, kerettantervi követelmény fogalmai -Biológia: alapfogalmak -Földrajz: topográfiai ismeretek, tájékozódás -Kémia: vegyjel-, képlet-, anyagismeret, alapfogalmak, egyenletek -Fizika: alapfogalmak, alapvető számítások

- Év eleji és év végi ismétlések illetve a tantárgyak témaköreinek lezárásakor írásbeli dolgozatot lehet íratni, melyet a szaktanár előzetesen köteles bejelenteni a tanulóknak. - Egy témakörnél kisebb tananyag esetén a feleletet írásban is kérheti a nevelő, előzetes bejelentés nélkül. - Egy napon az 1-4. osztályokban egy, a többi évfolyamon kettő témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni. - A témazáró dolgozat érdemjegyét a naplóba piros színnel írjuk. - A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súlyt kap. Az otthoni (napközis és tanórai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei: -A tanuló otthoni felkészülését szóbeli és írásbeli feladatok adásával irányítja a szaktanár. - A heti pihenőnapokon és a tanítási szünetekre írásbeli házi feladat adható. A projekt, témahét, moduláris oktatás során: A szaktanár a tanuló otthoni felkészülését szóbeli és írásbeli feladatok adásával irányítja. A tanuló önálló kutatómunkát végezhet otthon, könyvtárban, interneten

XX. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 1. A jelen pedagógiai program érvényessége határozatlan idejű. 2. A pedagógiai programot a nevelőtestület módosíthatja. 3. Felülvizsgálatra négy év múlva kerül sor.

122

XXI. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS VÉLEMÉNYEZÉS: Diákönkormányzat véleménye a Pedagógiai Programról Az Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az iskolai Diákönkormányzat 2010. december 6. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Őriszentpéter, 2010. december 6. ……………………… Az iskolai DÖK elnöke ……………………….. DÖK segítő pedagógus Az iskola Szülői Munkaközössége: Véleményezte és elfogadta. Őriszentpéter, 2010. december 6.

........................................ SZM elnök

Iskolaszék véleménye a Pedagógiai Programról Az Körzeti Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az Iskolaszék 2010. december 6. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Őriszentpéter, 2010. december 6.

……………………… Az Iskolaszék elnöke

123

Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye a Pedagógiai Programról Az Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az Iskolaegészségügyi szolgálat 2010. december 6. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Őriszentpéter, 2010. december 6.

……………………… Dr Szabó Gabriella iskolaorvos

124

ELFOGADÁS: Nevelőtestületi értekezleten az iskola tantestülete 22 fő igen szavazatával az iskola pedagógiai programját elfogadta. Őriszentpéter, 2010. december 6.

................................ igazgató

...................................

.............................

szakszervezeti bizalmi közalkalmazotti tanács elnöke

125

JÓVÁHAGYÁS: Őriszentpéter, Kondorfa, Nagyrákos, Ispánk, Szalafő, Szatta, Bajánsenye,

Magyarszombatfa,

Kercaszomor,

Kerkáskápolna,

Velemér község Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyta. Őriszentpéter, 2010. december 9.

...............................

.............................

...............................

................................

...............................

.............................

……………………

…………………...

…………………..

…………………….

……………………

126

XXII. MELLÉKLETEK

127