6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A

JÓZSEFVÁROSÉRT” c ím m e l k i tü n t e te tt „

Vörösmarty Mihály Gimnázium pedagógiai programja

Budapest 2008

Pedagógia program 2008

Vörösmarty Mihály Gimnázium

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 11 I/1. Névjegy ........................................................................................................................... 12 I/2. Az iskola múltja .............................................................................................................. 13 Nevelési program ....................................................................................................................... 14 II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alape lvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................... 15 Célok és feladatok ............................................................................................................. 16 Eszközök és eljárások ........................................................................................................ 19 II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 19 A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak: .............................................................................. 21 A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai: ........................................ 21 II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................. 22 Főbb célkitűzéseink: .......................................................................................................... 23 Lehetőségek feladatok ....................................................................................................... 24 A közösségfejlesztés iskolai színterei................................................................................ 24 A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége ........................................... 24 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe ................................................. 25 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés ............................... 26 II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...... 26 A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: ..................................................................................................... 27 II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység .............................................. 29 A tehetség erős oldalának támogatása ............................................................................... 29 A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése ............................................................ 29 Légkörjavítás a csoportokban ............................................................................................ 29 Sokoldalú fejlesztés ........................................................................................................... 29 A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre ................................................ 29

2



Módszertani megoldások ................................................................................................... 30 A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei ....................................................... 30 II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 31 Helye és szerepe iskolánkban ............................................................................................ 31 Külső kapcsolataink ........................................................................................................... 31 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ................................................................ 32 Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja ............................................ 32 II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................ 33 II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 37 Helyzetelemzés .................................................................................................................. 37 Segélyezési formák ............................................................................................................ 37 Pályázatok, ösztöndíjak ..................................................................................................... 38 A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák ............................................ 39 II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök .................................................................................................................................................... 39 II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése ............................ 39 A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák ................................................... 40 A továbbfejlesztés lehetőségei........................................................................................... 40 Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel ............................................................................. 40 Kapcsolat a kollégiumokkal .............................................................................................. 41 II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása................................................................... 41 Általános elvek .................................................................................................................. 41 2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára ................................................................................................................................................ 42 3. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás ......... 42 II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése ..................................................................................... 43 II/13. Az iskola egészségnevelési programja ........................................................................ 44 II/14. Az iskola környezeti nevelési programja ..................................................................... 45

3



II/13. Az iskola oktatási kínálata ........................................................................................... 45 Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály .................................................................................................................. 45 Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat ............................................................................... 45 Nyelvi előkészítő évfolyam ............................................................................................... 45 Természettudományi osztály ............................................................................................. 45 A helyi tanterv ........................................................................................................................... 47 III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................................................... 48 Felvétel .............................................................................................................................. 48 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................ 48 A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása: ........................... 49 Az évfolyamismétlés feltételei .......................................................................................... 49 III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ...... 50 A tanulói értékelés formái ................................................................................................. 50 III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái ......... 55 III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje ................................................ 57 III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................................................................................................................... 59 III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre ..................................................................... 60 III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 61 III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak.......................................................... 61 III/5.1 Tantárgyak .............................................................................................................. 61 III/5.3 Tantárgyi tantervek ................................................................................................. 64 III/5.4 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 65 IV. Záró dokumentumok ........................................................................................................... 66 IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége .................................................................. 67 A pedagógiai program érvényességi ideje ......................................................................... 67

4



A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................. 67 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................ 67 IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai ........ 68 Mellékletek ................................................................................................................................ 69 Bevezető ................................................................................................................................ 70 1. Az egészségnevelés célja – a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés 71 1.1. Az egészségfogalom tágabb értelmezése ................................................................... 71 1.2. Az egészség fejlesztésének értelmezése ..................................................................... 71 1.3. Az egészségnevelés rendszere .................................................................................... 72 2. Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés ............................. 72 2.1. Az egészség szó jelentéstartalma a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban.................. 72 2.2. Meglévő folyamatok, akciók (erősségek, gyengeségek, lehetőségek) ....................... 73 2.3. A továbbfejlesztés lehetséges irányai, a törvényesség szem előtt tartása (kötelezettségek, lehetőségek, a veszélyek elkerülési stratégiái) ........................................... 75 3. Az egészségfejlesztés, nevelés programja ........................................................................ 76 Lényeges területek, melyek fejlesztését tervezzük a helyzetelemzés alapján, hogy a célokat kijelöljük .................................................................................................................... 76 Témák, melyek köré csoportosítható a cél és feladatrendszer........................................... 77 A megvalósítás szinterei, ahol tervezni és folyamatba illeszteni kell az egészségnevelést. ................................................................................................................................................ 78 3.5. Az már hatályba lépett iskolai egészségnevelési és drogstratégia további folytatása 79 3.6. A lelki egészségnevelés PP szerinti kiemelt témái (ifjúságvédelemmel egyeztetve) 82 4. Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése ........................................................ 82 6. Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése. ..................................... 83 Táblázatok ......................................................................................................................... 83 2. számú melléklet Környezeti nevelési program ...................................................................... 88 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 89 1.1. Helyzetelemzés ........................................................................................................... 89 1.2. Erőforrások ................................................................................................................. 90

5



1.3.Célok, feladatok ........................................................................................................... 91 2. Környezeti nevelés a tanórákon ......................................................................................... 92 2.1. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési céljai. ......................................................... 93 2.2. Taneszközök ............................................................................................................... 96 3. Környezeti nevelés a tanórákon kívül ............................................................................... 96 3.1. Rendszeres szervezeti formák .................................................................................... 96 3.2. Iskolai megmozdulások, programok........................................................................... 96 3.3. Az iskola, mint környezetbarát miliő ......................................................................... 96 4. Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása ................................................... 97 4.1. Iskolán belüli kommunikáció formái .......................................................................... 97 4.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái ......................................................................... 97 5. Minőségfejlesztés .............................................................................................................. 97 6. Továbbképzés .................................................................................................................... 98 2./A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás ................................................................... 99 A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink ................................................................ 100 A fogyasztóvédelmi oktatás nevelés színterei iskolánkban ............................................. 101 Az értékek formálásában lényeges: ................................................................................. 101 3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................ 102 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................... 103 Magyar nyelv ................................................................................................................... 103 Magyar irodalom ............................................................................................................. 104 Történelem ....................................................................................................................... 106 Matematika ...................................................................................................................... 109 Idegen nyelvek ................................................................................................................. 110 Fizika ............................................................................................................................... 112 Biológia ........................................................................................................................... 113 Kémia............................................................................................................................... 115 Földrajz ............................................................................................................................ 117

6



Informatika ...................................................................................................................... 119 Dráma (dráma és színjátszás) .......................................................................................... 121 Testnevelés ...................................................................................................................... 123 4. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............. 124 Célok ................................................................................................................................ 125 Módszerek ....................................................................................................................... 125 Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek ................................................... 125 5. számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek .................................................... 127 Nyelvi előkészítő évfolyam ..................................................................................................... 128 A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve és a tantárgyak követelményei ............................... 128 Az angol nyelv tanterve ................................................................................................... 128 Helyi vizsga: .................................................................................................................... 130 A második idegen nyelv tanterve .................................................................................... 132 Testnevelés tanterv .......................................................................................................... 134 Az informatika tanterve ................................................................................................... 142 Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy tanterve ............................................................. 146 Matematika ...................................................................................................................... 151 Állampolgári ismeretek (társadalomismeret) .................................................................. 154 Drámatagozatos képzés struktúrája és makrotanterve ........................................................ 156 A drámatagozat általános jellemzői, az oktatás célja és feladatai ................................... 156 A „Dráma és színjátszás‖ tanítási keretei ........................................................................ 157 A „Dráma és színjátszás‖ résztárgyai és óraszámai ........................................................ 157 Drámai és színházi ismeretek .......................................................................................... 157 Követelmények a 9. évfolyamon (heti két órában).......................................................... 158 Követelmények a 10. évfolyamon (heti két órában)........................................................ 159 Követelmények a 11. évfolyamon ................................................................................... 160 Követelmények a 12. évfolyamon ................................................................................... 162 Kreatív színházi gyakorlat ............................................................................................... 164 Követelmények a 9. évfolyamon (heti 3 órában) ............................................................ 165 7



Követelmények a 10. évfolyamon (heti 3 órában) .......................................................... 166 Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 167 Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 168 Beszédtechnika ................................................................................................................ 169 Követelmények a 9-10. évfolyamon koncentrikusan bővülve (heti 0.5 órában) ............. 170 Kreatív mozgás és tánc

A/terv: a színpadi mozgás és a táncművészet alapjai .... 171

Követelmények a 9. évfolyamon (heti 0.5 órában) ......................................................... 171 Követelmények a 10. évfolyamon (heti 0.5 órában) ....................................................... 171 Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 172 Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 172 KREATÍV MOZGÁS ÉS TÁNC

B/terv: kontakt mozgásszínházi alapok .................... 172

Kreatív ének-zene ............................................................................................................ 172 Követelmények a 9. évfolyamon (heti 1 órában) ............................................................ 173 Követelmények a 10. évfolyamon (heti 1 órában) .......................................................... 173 Követelmények a 11. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 173 Követelmények a 12. évfolyamon (heti 2 órában) .......................................................... 173 A „Dráma és színjátszás‖ tantárgy minősítése ................................................................ 174 A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei ................................................... 174 A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei .......................................................... 175 A drámatagozatos képzésre jelentkezés, a résztárgyak felvétele, ................................... 176 a különbözeti vizsgák módja, .......................................................................................... 176 a helyi vizsgák (Mustra, Helyi szakaszvizsga) szerkezete, ............................................. 176 az érettségire bocsátás feltételei ...................................................................................... 177 „Dráma és színjátszás‖ helyi szakaszvizsga .................................................................... 177 4. számú melléklet ............................................................................................................... 179 A dráma középszintű érettségi vizsga szerkezete és témakörei ...................................... 179 Vizuális kommunikáció (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció) ........... 182 A képzés időszerűsége, indoloktsága .............................................................................. 182

8



A tagozat megnevezése ................................................................................................... 183 A tagozat képzési területei ............................................................................................... 183 Célok és követelmények .................................................................................................. 184 Szükséges taneszközök .................................................................................................... 185 Szerkezeti tábla ................................................................................................................ 186 9. ÉVFOLYAM ............................................................................................................... 186 10. ÉVFOLYAM ............................................................................................................. 193 11. ÉVFOLYAM ............................................................................................................. 198 12. ÉVFOLYAM ............................................................................................................. 205 13. ÉVFOLYAM ............................................................................................................. 216 A „Média-kommunikáció‖ résztárgyai és óraszámai ...................................................... 225 Biológia–egészségtan ...................................................................................................... 226 KÉMIA ............................................................................................................................ 233 FÖLDRAJZ ..................................................................................................................... 237 BIOLÓGIA–EGÉSZSÉGTAN ........................................................................................ 246 Kémia............................................................................................................................... 258 Földrajz ............................................................................................................................ 278 6 osztályos képzés ........................................................................................................... 280 ÉLŐ IDEGEN NYELVEK .................................................................................................. 294 Helyi tantervek kiegészítése ................................................................................................ 300 A magyar nyelv helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával ...... 300 A magyar irodalom helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával . 300 A filozófia helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával ............... 301 A történelem helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával ........... 301 Az idegen nyelvek (angol, francia, német, olasz, spanyol) helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal .......................................................................................................................... 303 A testnevelés helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal ...................................................... 304 9



A rajz és vizuális kultúra helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával ......................................................................................................................... 305 A testnevelés helyi tantervének kiegészítése az élsportolói osztályok programjával ......... 306 Elméleti ismeretek ........................................................................................................... 318 Sportismeretek I. .............................................................................................................. 319 Sportismeretek II. ............................................................................................................ 322 Sportismeretek III. ........................................................................................................... 324 Sportági ismeretek ........................................................................................................... 327 Sportismeretek IV. ........................................................................................................... 331 Sportpszichológia ............................................................................................................ 334 Sporttörténet .................................................................................................................... 336 Óratáblák ............................................................................................................................. 340 6+1 évfolyamos média-kommunikációs osztályok óraterve ........................................... 340 6+1 évfolyamos természettudományos osztályok óraterve 2 .......................................... 342 6+1 évfolyamos osztályok óraterve ................................................................................. 343 6 évfolyamos kifutó óratábla (12. évf.) ........................................................................... 344 élsportolói osztályok kifutó óraterve (11-12.évf.) ........................................................... 345 élsportolói osztályok óraterve (közoktatási sportiskolai kerettanterv) ............................ 346 általános tantervű osztályok óratáblája ............................................................................ 348 drámatagozatos speciális tantervű osztály kifutó óraterve (12. évf.) .............................. 349 drámatagozatos speciális tantervű osztályok óraterve ..................................................... 350

10



Bevezetés

11



I/1. Névjegy Az intézmény neve

Vörösmarty Mihály Gimnázium Az intézmény alapítója

Budapest Székesfőváros,1871 OM-azonosító

035234 Székhelye

1085 Budapest, Horánszky utca 11. Telefon:

486-3660 fax:

266–32–70 E-mail cím:

[email protected] Webes elérhetősége:

http://www.vmgsuli.hu Fenntartója

Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest, V. Városház u. 9-11. Felügyeleti szerve

Fővárosi Önkormányzat Az intézmény típusa

Gimnázium, évfolyamainak száma 6 és 4 (évfolyamonként 2–2 osztály) Felvehető maximális létszám:

600 fő Az intézmény működési területe

Józsefváros, illetve Budapest és az agglomeráció Jogállása, gazdálkodási jogköre:

A Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

12



I/2. Az iskola múltja Az 1871-ben Budapest Székesfőváros alapította fiú alreál 1874-től nyolcévfolyamos főreáliskola. Az első érettségit 1878-ban tartja. 1921-ben felveszi Vörösmarty Mihály nevét. Az 1934/35-ös tanévtől – az 1934:XI. tc-kel bevezetett egységes középiskolának megfelelően – 8 évfolyamos gimnázium.. Az 1945 utáni iskolareform az alap- és középfokú iskola szerkezetét 8+4 évfolyamossá alakítja. Az utolsó, nyolc évfolyamos érettségire 1952-ben kerül sor, a Vörösmarty Gimnázium ezután tisztán négyévfolyamos általános gimnázium. Az átalakuló iskolarendszer új eleme a dolgozók iskolája. A Vörösmarty Mihály Gimnázium az 1945/46-os tanévben a felnőtt dolgozók részére megszervezi, s miniszteri engedéllyel 1945 őszén az országban elsőként megnyitja az esti iskolát, s egészen a ’90-es évek elejéig ad otthont az épületében és részben tanári kara közreműködésével oktató önállósuló Dolgozók Gimnáziumának. 1958/59-ben orosz-tagozat létesül. Az 1959/60. tanévben bevezetik az 5+1-es politechnikai foglalkozást. A tanulók heti egy napon különféle vállalatoknál, tanműhelyekben kapnak elméleti és gyakorlati oktatást. A gimnáziumi politechnikai képzést 1965-ben megszüntetik, szakosított tantervvel működő tagozatos (nyelvi, matematikai stb.) osztályokat hoznak létre. Iskolánkban az 1963/64-ben német és spanyol nyelvi szakosított osztály indul, e tanévtől koedukált. 1977-ben összevonják a Vörösmarty Mihály és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a Vörösmarty épületében. 1979/80-tól drámai, 1982/83-tól élsportolói osztály indul. Az iskolaügyben 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése. E folyamatba a Vörösmarty is bekapcsolódik. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben nyolc-, az 1998/99. tanévtől (ezt felváltva) hatévfolyamos képzést is folytat. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolcévfolyamos képzés kifutó rendszerben 2004/2005-ig működik, az első érettségire 2001-ben kerül sor. A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettséginek megfelelően a 2003/2004. tanévben megkezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés. A 2004/2005. tanévtől a hat évfolyamos képzés keretében a 8. osztály után nyelvi előkészítő évfolyam indul egy tanulócsoportban. A 2008/2009-es tanévtől megszűnik felmenőrendszerben a hatévfolyamos képzés, helyette nyelvi előkészítő évfolyammal vizuális kommunikációs és természettudományi osztály indul. Neves és ismert személyiségek az iskola tanárai közül: Horváth Cyrill, Péterfy Jenő, Thienemann Tivadar és Zolnai Béla irodalomtörténész, Kohn Sámuel hebraista, Pósa Lajos költő, Jókai Anna író. Tanulói közül: Jendrasik György és Mihály Dénes feltaláló, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Hidas Antal író, Latabár Árpád és Kálmán, Feleki Kamill, Bodrogi Gyula színész, Gulácsy Lajos, festőművész, Germanus Gyula orientalista, Kaján Tibor karikaturista, Sára Sándor filmrendező, Novák Ferenc koreográfus, Varga Győző grafikus-, Haris László fotóművész, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes úszó. Az iskola klasszikus arányokat tükröző eklektikus stílusú épülete Diescher József tervei szerint 1874-ben készül el. Felújítására utoljára 1964–1967-ben kerül sor. Az épületet a nemzeti kulturális örökség miniszterének 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete 2001-ben műemlékké nyilvánítja.

13



Nevelési program

14



„Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni." Szent-Györgyi Albert

II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alape lvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A Vörösmarty Mihály Gimnázium nevelési alapelve a gyerekek fejleszthetőségébe vetett hit és a szeretve oktatás pedagógiája. Az iskolai életet emberséges, nyugodt légkörben, gyerekközpontúan kívánjuk szervezni, József Attila szavait kölcsönözve: a „Jó szóval oktasd, játszani is engedd!” követelménye szerint, úgy hogy a hanyagságuk, mulasztásaik, csínyeik következményeit viselő tanulók is érzékeljék: a tanár értük haragszik, nem ellenük. Tanulóink 12., illetve 14. életévük után, igen érzékeny, változó korban kerülnek hatókörünkbe, az emberi élet egyik legélesebb törésvonalán, a gyermekkor határán. A személyiség autonómiája ekkor készül kibontakozni a felnőtt világ, a szülői ház és a tanári tekintély függőségéből. Tapintatot vár az átalakuláskor, segítséget önmaga megtalálásához és a tanártól való elszakadásban. Jó pedagógiai érzékkel, a szülővel, a szülők közösségével együttműködve kell feloldanunk vagy levezetnünk azokat a konfliktusokat, amelyek az önállósodási igényből fakadnak, a serdülőkorral éleződnek, nehezen kezelhetők. Ekkor dől el, hogy a gyermek saját lábra állva megőrződik-e a szülői háznak, önmagának, képességei legjavának, közösségének, az iskolának. Diákjaink nem tárgyai, hanem alanyai a nevelésnek. Tiszteletben tartjuk a személyiségüket, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat fejlődésük érdekében igazodunk oktatási szükségleteikhez, saját nézőpontjukhoz. Megértésükre és empatikus fejlesztésükre törekszünk. Ezek a nevelési elvek az európai pedagógiai kultúra évezredes tapasztalatain és módszerein nyugszanak. A nevelés–oktatás alapkérdéseit már az ókorban felismerték, a módszerek gazdag tárházát hagyták ránk a klasszikus időkben, a középkorban, a reneszánszban, a felvilágosodás korában és a modernitásban. Sokszor újdonságnak tűnő módszerek mélyen a múltban gyökereznek, a pedagógiai tapasztalat ősi kincsei. Színvonalasak és eredményesek a magyar elméleti és gyakorlati pedagógia hagyományai is. Programunkhoz közvetlenül ezekből az európai és nemzeti forrásokból merítünk, Szókratésztől, Pestalozzitól, Comeniustól, Apáczai Csere Jánostól, Karácsony Sándortól, Mérei Ferenctől, Németh Lászlótól, iskolánk gazdag múltjának tapasztalataiból, a kortárs hazai és külföldi pedagógiai műhelyek kísérleteiből.

15



Célok és feladatok Nevelő–oktató munkánk pedagógiai céljait és feladatait iskolánk típusa, a gimnáziumok cél és feladatrendszere, továbbá az alma mater évszázados hagyományai és mai adottságaink határozzák meg. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a felelős európai polgári és munkavállalói szerepekre való felkészítés, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása. Feladatainkat hat és négy évfolyamos képzés révén valósítjuk meg. Négy évfolyamos osztályaink speciális (drámai és élsportolói) jellegűek. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a hosszabb képzési időszak a tanuló személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyam Feladatunk az iskolafenntartó által biztosított eszközökhöz képest a legoptimálisabb nevelési–oktatási környezet kialakítása, az iskolaépület funkcionális és esztétikai fejlesztése, a taneszközök, tantárgyi segédletek modernizálása és bővítése, a tanulók számára juttatott szociális segélyek hatékony felhasználása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célunk és feladatunk napról napra, költségvetésről költségvetésre meggyőzni az iskolafenntartót, hogy gimnáziuma számára ne csupán a minimálisan kötelező szinten biztosítsa az eszközöket, hanem a speciális osztályok, a nyelvoktatás és anyanyelvi kultúra fejlesztésére a minimum ellátáson felül is bocsásson eszközöket a rendelkezésére, gondoskodjon az épület felújításáról, a felszerelés fejlesztéséről. Feladatunk további források felkutatása pályázatok és a Vörösmarty Alapítvány révén. Célunk meggyőzni a szülőket, volt vörösmartys diákjainkat, hogy felajánlható 1%-nyi adóforintjukkal az Alapítvány révén támogassák az iskolában folyó nevelő– oktató munkát. Célunk és feladatunk az iskola múltjából kiaknázható értékek: tárgyi eszközök, oktatási segédletek, pedagógiai, módszertani tapasztalatok, szokások feltárása, megőrzése és a nevelés–oktatás napi folyamataiban való (közvetlen vagy közvetett) felhasználása. Feladatunk e múltat láthatóvá, érzékelhetővé tenni: az iskola épülete, belső hangulatzugok enteriőrjei közvetítsék mindenkor a hely szellemét, a genius locit. A tanulók személyiségére ugyanis meghatározóan hat az iskola légköre. Feladatunk, hogy felhasználjuk a névadónk, illetve iskolánk egykori kiemelkedő tanárszemélyiségei munkásságában rejlő képzési és érzelmi nevelési lehetőségeket, emléküket megőrizzük, sírjukat megmeglátogassuk, ápoljuk. Célunk a kapcsolat megőrzése egykori tanítványainkkal. Tanulóink elé példaként állítjuk érzelmi kötődésüket az alma materhez, tudományos, sport és művészi sikereiket, emberségüket. Tapasztalataik, szervező tevékenységük, készségük volt iskolájuk javára erkölcsi és gyakorlati segítség újabb feladataink megoldásakor. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára,

16



a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, az alapvető erkölcsi normákra. Kialakítja tanulóiban az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – a stabil értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai önazonosság továbbépítése a tanulókban, szellemi, érzelmi és testi érésük egyensúlyának

biztosítása.

Együttműködésre

nevel,

fejleszti

a

konfliktusok

kezeléséhez

szüksége

személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést.

A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók eszére és szívére, képzeletére, számít találékonyságára, alkotó készségére, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. Célunk és feladatunk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A teljes nevelési–oktatási folyamat során valamennyi évfolyamon célunk és feladatunk a személyiség- és közösségfejlesztés, a beilleszkedési és magatartási zavarok kezelése, a tehetséggondozás, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a kudarcok okainak feltárása és kezelése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése, az iskolában folyó nevelő–oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük. Kiemelt célunk és feladatunk a tanulók tanulmányi előrehaladásának segítése, személyiségük, értelmi, érzelmi és akarati tényezőik, készségeik és képességeik fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy lehetőleg lemorzsolódás nélkül minden tanulónk el is végezze a középiskolát, illetve a tehetséggondozás révén képességei és adottságai legjaván teljesítsen. Kiemelt feladat e téren két speciális osztályunk, az élsportolói és a drámatagozatos kezelése. A sikeres előrehaladás a tananyag folyamatos feldolgozását feltételezi, az ismeretek egymásra épülnek. Programunk része a sportelfoglaltság, illetve a színházi kikérő, forgatás miatt hiányzó, a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók felzárkóztatása, a szakaszos iskolai jelenlét ellenére is az ismeretek egymásra épülő, folyamatszerű elsajátíttatása, az ezt szolgáló anyagi és képzési keretek meghatározása.

17



A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és európai polgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Diákjaink belső mércéjévé kívánjuk tenni a megbízhatóságot, a tisztességet, a tudásvágyat és az akaraterőt, az igényességet önmaguk és környezetük iránt. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A képesség- és készségfejlesztés terén célunk a kritikus gondolkodás képességének, a kommunikációs készségnek, az önművelés képességének, a helyes önértékelésnek a fejlesztése A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti–társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Feladatunk a kulturális, művelődési értékekhez való hozzáférés tekintetében is hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése, motivációjuk kialakítása. Célunk és feladatunk a tanórai foglalkozáson túl sokirányú, kreativitást fejlesztő, változatos, jó színvonalú szabadidős tevékenység biztosítása diákjainknak. A nevelési–oktatási folyamat kezdetén kiemelt célunk a beilleszkedés elősegítése, a közösségfejlesztés, a tanulók tudásának szintre hozása, a szociális hátrányok mielőbbi lehetséges enyhítése, a tanulási technikák, módszerek átadása, megismertetése a tanulókkal. Fontos feladat a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási kudarcok lehetséges okainak, a diszlexia és a diszgráfia korai felismerése, a tanuló szakemberhez irányítása. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus, felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából sikeresen lépjenek át a folyamatosan változó világba. Célunk, hogy minél többen szerezzenek nyelvvizsgát (elsősorban az emelt óraszámú tanulócsoportok és a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói közül), minél többen jelentkezzenek emelt szintű érettségire. A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz. Mozogjon otthonosan az információs társadalomban, használja annak eszköztárát, szembesüljön a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, legyen szociálisan érzékeny, vállaljon felelősséget környezetéért.

18



Eszközök és eljárások A nevelő–oktató munka alapelveit, céljait és feladatait a kerettantervekben előírt, a helyi tantervben meghatározott szaktárgyi és általános műveltség átadása révén kívánjuk megvalósítani, illetve e folyamat során érvényesíteni. Ennek fontos eszköze a tanulási technikák és módszerek átadása, folyamatos karbantartása, illetve az anyanyelvi kultúra kiemelt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés erősíti a növendékek önálló tanulási és önművelési képességét, megalapozza az idegen nyelvi képzést, átszövi a teljes oktatási–nevelési folyamatot. Meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különféle stúdiumok tanításának–tanulásának a szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tanórán jelen kell lennie. Az anyanyelv helyét és jelentőségét az oktatás eszközei között az adja meg, hogy a többi tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükséges készségek és képességek rendszerét nyújtja, másrészt a személyiségfejlesztés, az embernevelés, az értékátadás, a nemzeti és európai azonosságtudat erősítésének, a polgárrá nevelésnek meghatározó terepe, a kultúra legjelentősebb, egyetemes közvetítője. Minőségi oktatásra törekszünk: az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat kellően motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával kívánjuk tanítani. A minőségi, megtervezett és módszertanilag is átgondolt, előkészített oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül a kerettantervi, illetve helyi tantervben megadott tananyag beosztásával, ütemezésével. A tantárgyi és a tanáregyéniségekből adódó különbségek ellenére egységes gyakorlatot és követelményrendszert érvényesítünk a tanulók értékelésében.

II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középfokú oktatás a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges műveltségtartalmak és követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az ennek során kialakuló, fejlődő reális énkép irányítja a tanulókat a pályaválasztás, felnőtté válás legérzékenyebb időszakában. A kerettantervekben, illetve a helyi tantervünkben képviselt értékek, az egységes, alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai szemlélete szerint ez csak akkor lehet eredményes, ha egyrészt tanítási–tanulási folyamatainkban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak és a munkának, másrészt a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben a diákéletük zajlik. Az egészséges,

19



harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van. A hatékony személyiségfejlesztés feltétele és iskolai kerete az önértékelést elősegítő, az egymás tiszteletére, megbecsülésére épülő kommunikáció tanár–diák, diák–diák és tanár–tanár között. , melynek során semelyik fél önértékelése, önbecsülése nem sérül. Iskolánk különböző típusú, részben tehetséggondozó feladatokat is ellátó osztályaiba (élsportolói, drámatagozatos, hat évfolyamos) beiskolázott tanulók személyiségjegyei általában különböznek egymástól, ezért azok tiszteletben tartása mellett különös jelentőséget kell kapjon az egyénre, osztálytípusra szabott személyiségfejlesztés. A négy évfolyamos drámai osztályokat kreatív, intuitív személyiségvonásaikra építve, a kíváncsiságukat, tevékenységre motiváltságukat fenntartva, türelmes következetességgel szoktathatjuk rendszeres tanulmányi munkára. A személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A drámatagozaton a tanulók nemcsak az átlagnál gazdagabb, motiváló, mélyreható élményeket szereznek, hanem beavatottként eljutnak a szépség megteremtéséig, az alkotó tevékenységig is. A négy évfolyamos élsportolói osztályokban az iskolán kívüli terheléshez igazított időbeosztással, a követelmények ütemezésének egyénhez illesztésével és a jó időbeosztás érdekében koncentráltabb órai munkával, kevesebb házi feladattal segítjük a tehetségek sporttevékenységének zavartalanságát. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a diákok általában tanulásra orientáltak, szellemi erőfeszítésre jól bevonhatóak. A képzésen belüli nyelvi előkészítő osztály, mint új lehetőség növelheti az osztályokban a nyelvtanulási ambíciót, informatikai jártasságot, a nyelvvizsgák sikerén át a tanulói önbecsülést, a munkavállalói piacképességet. A hosszabb képzési időszak a tanulók személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A három osztálytípus ismeretében különösen fontos feladata a tanári karnak, hogy feltérképezze a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit, hátrányos tulajdonságait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiség-fejlesztési stratégiája, ennek alapján vehetők számba a feladatok, a veszélyek elkerülésének és a hibák kijavításának módjai. Fontos, hogy a tanár vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. A személyiségformálás meghatározó tényezői az iskolai és iskolán kívüli kortárs közösségek: barátok, a család, a sportkör, edző, a szociokulturális háttér. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetekben foglalkozunk.

20



A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak:

Kategória

Feladat

Énkép

Helyes önismeret, önkontroll, önértékelés, nemi, családi, nemzeti és európai önazonosság kialakítása.

Céltudat

A reális önismeretre épített rövidebb, hosszabb távú célok kijelölése.

Értékrend

Az alapvető erkölcsi és szellemi értékrend kialakítása és követése - felelősségérzet a saját értékek megőrzéséért - az egészség, mint rendkívüli érték megőrzése, alakítása - felelősségérzet a környezet (társak, iskola, ország, univerzum) értékeinek megőrzéséért

Önfejlesztés

- pontosság, igényesség a napi feladatok ellátásában

Egyre növekvő belső

- együttműködés a partnerekkel

kontrollal

- pozitív gondolkodás és magatartás, önmenedzselés a pozitívumok mentén - önuralom, önfegyelem, alkalmazkodóképesség - akarati tényezők javítása (lemondás, többletfeladatok vállalása, áldozathozatal stb.), - objektivitásra törekvés, az erős érzelmek, indulatok kezelése - tolerancia, a másik személyiség tiszteletben tartása

Konfliktuskezelés

Konstruktív konfliktuskezelés, a konfliktuskezelés során a szabályok és a helyes társas, tanári és társadalmi minták, technikák követése

Problémamegoldás

Önértékelésre, önálló döntésekre épülő rugalmas változtatási készség a problémák megoldásában

A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai:

A tanórák: általános és speciális személyiségfejlesztő tartalmak és szituációk által a tantárgyi rendszer, az egyes specializációk (hatosztályos, nyelvi előkészítő osztály, sport és drámai osztályok) az osztályfőnöki órák (tematikáját a tantárgyi tartalmak és fejlesztési területek iskolai terve tartalmazza). jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások

21



Tanórákon kívül szervezett foglalkozások, események: Az iskola által nyújtott lehetőségek (ingyenes szolgáltatások): az iskolai diákkörök (szakkör, énekkar stb.) sportkör, művészeti tevékenység szaktantárgyi gazdagító programok (szakkörök, komplex vetélkedők, Vörösmarty napok) budapesti, regionális, országos tantárgyi és művészeti versenyek, vetélkedők iskolai sportkör (országos diákjáró kör, kosárlabda), tömegsport-foglalkozások művészeti csoportok: énekkar, színjátszó csoportok iskolaújság, iskolarádió szervezői, segítő munka rendezvényeken (diákszínjátszás, OM, rendezvények, felvételi nyílt napok, stb.), diákolimpiai versenyek, diákturisztikai rendezvények, szereplés a TV-ben, rádióban, színházban, intézményi és állami rendezvényeken diákönkormányzat iskolai rendezvények, ünnepélyek, sportnap, jelvényszerző versenyek az iskola által kötelezően előírt projektek (pl. drogprevenció) gyermekvédelmi intézkedések, beszélgetések jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások Az iskola falain kívül az iskola által szervezett részben vagy egészen önköltséges programok: színház-, koncert- és múzeumlátogatás, kirándulások, bel- és külföldi utazások, tanulmányi utak, erdei iskola, táborok (sí-, gólya-, vándor-, dráma-, nyári vízi-, OM-tábor) diákcsere - program. Az iskolai élet minden színterére, alkalmára érvényesen a legfontosabb a nevelőtestület személyes példamutatása a jelenlétben és az alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek során. A személyiségformálás leghatékonyabb iskolai eleme a tanári személyiség, a törvénytisztelő és etikai normákat felmutató jellem.

II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Tanulóink esetében ez az identitás az osztály- és iskolai közösségekben, a lakókörnyezetben, tágabban a nemzetietnikai közösségekhez, Európához és az emberi nemhez, legtágabban az élővilághoz és földrajzi környezetünkhöz

22



való tartozás tudatában jelentkezik. Iskolánk közösségfejlesztési céljait és feladatrendszerét a Nemzeti alaptanterv követelményeire alapozva terveztük meg. Főbb célkitűzéseink: Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A hely-, hon- és népismeret alapozhatja meg a nemzettudatot, mélyítheti el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözhet a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Diákjainkat késztetjük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A tanulók legyenek nyitottak, megértők s különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Alakuljon ki bennük pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg a fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulását. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a szomszédos országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének a jelentőségét és ellentmondásait. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az új nemzedék legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek felismerésére és jogaik gyakorlására alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kívánunk nevelni. A kommunikációs kultúra nemcsak a műveltség, a tudás alapja, hanem az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek,

az

egyéni és közösségi érdek érvényesítésének,

egymás

megértésének,

elfogadásának,

megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv és az információhordozók minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Fejleszteni kívánjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

23



Lehetőségek feladatok A diákok mindennapjaik egyharmadát több éven keresztül az iskolában, az osztályban töltik, ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, és mennyire képes nevelni. Az a tudás- és ismeretanyag, ami az osztályközösségben jut el a gyerekekhez, feltétlen személyiségformáló erő. A gyermeket a számára legfontosabb közösség, az osztály kialakulásakor kettős hatás éri. Az iskolát és az osztályt felnőttek hozzák létre, bennük meghatározott szervezeti struktúra érvényesül, illetve létrejöttükben informális hatások is érvényesülnek. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A konformitásra való törekvésük elősegíti a csoport normáinak, értékeinek elfogadását. Nem közömbös tehát, hogy hogyan válnak a korábban elszigetelt, egymás számára idegen egyének közösséggé. A csoporttá válásnak állandó sorrendje van. Ezek az alakulás, az ellenállás, a csoportkohézió kialakulása, végül a működés. Amikor a gyermek új csoportba kerül, bizonytalanság és idegesség lesz úrrá rajta. Felszínre kerülhetnek az egyéni különbségek és megjelenik a versengés a különböző szerepekért, státuszokért. Ez hasznos is lehet, elősegíti, hogy a konfliktusok felszínre kerüljenek. Az osztály arculata főként az iskola hatására alakul ki.

A közösségfejlesztés iskolai színterei A Vörösmarty Mihály Gimnázium gazdag a különböző közösségekben. Iskolánkban egyszerre vannak jelen kisgimnazisták, élsportolói- és drámatagozatos tanulók. E csoportok mindegyike bizonyos szempontból különleges bánásmódot igényel. A különböző közösségek kialakításában a legjelentősebb szerep természetesen az osztályfőnökre hárul, akinek munkáját segíti az osztályfőnök-helyettes és a három–öt főből álló osztálydiák bizottság (ODB). Jelentős szerep jut az osztályban tanító tanároknak is, és nem utolsó sorban az iskola egész diákságát érintő diákönkormányzatnak (DÖK). Iskolánk hangsúlyt fektet a diákok demokratikus nevelésére, az iskolai fórumok, diákközgyűlések, diákkörök működésére. Saját hagyományaink is közösségformáló hatásúak. A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége Az iskolai szervezetben senki másnak nincs oly sok lehetősége a diákok – jó vagy rossz – befolyásolására, mint a tanárnak. A tanárok állnak a közösségfejlesztés „első vonalában‖. Közöttük is kiemelkedő az osztályfőnökök szerepe. Minden oktatás egyben nevelőmunka is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk a tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor egyszersmind a neveltség fokát is emeljük. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Az osztályközösség arculatának kialakításához megannyi lehetősége nyílik, például

24



rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, esetleg családlátogatás alkalmával, hiszen az eredményesség érdekében ismernie kell tanulóinak szüleit és a család attitűdjeit. Az osztályfőnöki órán törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában. Természetesen ügyelni kell az osztály speciális arculatának figyelembevételére, például drámatagozatos osztály esetén a témák szerepjátékszerű feldolgozására, kisgimnazisták esetén az életkornak megfelelő több mozgásra, közös játékra. Fontos, hogy a diákoknak legyen közösségi élményük, kialakuljanak közös rítusok, hagyományok. Legyenek számukra kulcsfontosságú helyek, városok, épületek, mozik, kirándulóhelyek. Megteremthessék maguknak környezetüket, osztálytermüket. Az osztály jellegzetes arculata megjelenhet külső jegyekben is (öltözködés, hajviselet, viselkedési stílus). A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Iskolánkban a diákönkormányzat egyre nagyobb szerephez jut a diákokat érintő szabályozások, programok kialakításában, megvalósításában, véleményezésében. Mivel a demokrácia nehezen tanulható, és az elsajátítása sok zökkenővel jár, hasznos lehet, ha a diákok idejekorán megtanulnak önmaguk és társaik érdekében eljárni, fellépni. Iskolánkban a diákönkormányzat túlnőtt a kezdetleges rendezvényszervező feladatkörön, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanév során az osztályok osztály-diákbizottságot (ODB) választanak, évente a diákközgyűlésen pedig kilenctagú iskolai diákbizottságot (IDB), ők képviselik az érdekeiket a tantestület és az iskolavezetés előtt. Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési–oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben, a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Véleményét a tantestület kikéri a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben, egy osztály létszámának megfelelő, illetve azt meghaladó tanulói érintettség esetében. Évente kétszer diákfórumot szervez, ahol az iskola tanulói közvetlenül kérhetnek és kaphatnak választ az iskola vezetésétől. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – maga dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról. Az osztály, illetve iskolai diákönkormányzat saját információs és tájékoztatási rendszert hozhat létre és működtethet körlevél, faliújság, hírlevél, iskolaújság, iskolarádió formájában. A folyamatos kapcsolattartás mellett az IDB és az ODB tagjai évente kétszer kétnapos továbbképző táboron vesznek részt a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével. Az IDB szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, így a gólyabált, farsangot, segít a felvételi nyíltnapok lebonyolításában. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai sportkörrel (ISK), évente egy alkalommal diáknapot rendez, melyen tanulóink az őket leginkább érintő kérdésekről beszélgetéseket, előadásokat hallgathatnak, különös

25



tekintettel az egészséges életmódra, a mentálhigiéniára, drogprevencióra. A tanulói közösségek kialakításának elősegítésére gólyatábort szervez a leendő hetedikeseknek és kilencedikeseknek, ahol új diákjaink számára már augusztus végén lehetőség nyílik ismerkedésre az új évfolyamtársakkal és a patronáló felsőbb évesekkel. A tábor megkönnyíti az iskolakezdést, hisz a gólyák a felsőévesekkel folytatott beszélgetések révén betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe, hagyományaiba. Tábori körülmények között megismerkedhetnek leendő osztályfőnökükkel és az iskolavezetéssel, így a tanévnyitón már számos ismert arc, formálódó közösség fogadja őket Az IDB az iskola tanulóinak véleményét időnként kérdőívek formájában kéri ki, a tanárok munkájáról az év tanárának választásakor, a rendezvények minőségéről és az egyéb szabadidős tevékenységek iránti igényeikről.. A 2000/2001-es tanévtől kezdődően az IDB (saját forrásaiból) ösztöndíjjal serkenti a tanulókat a kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkára. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés A Vörösmarty Gimnázium gazdag tradíciókkal rendelkező iskola, amire az ide jelentkező diákok és szüleik figyelmét már a felvételi tájékoztatókon, a beiskolázási szülői értekezleten, a tanévkezdést megelőző gólyatáborban felhívjuk. A tanév során diákjaink számos hagyományos rendezvényen vesznek részt. Ilyen az új évfolyamok szeptember 29-i Mihály-napi sétája a Fiumei úti sírkertben, főhajtás az iskola névadójának és neves tanárainak sírjánál, a gólyabál, a szeptember végi tanulmányi kirándulás, az országjáró diákkör természetjáró programja. Ilyen a költő születésnapján, december 1-jén kezdődő Vörösmarty napok, melynek programjában szavalóverseny, komplex vetélkedők, nyelvi délután, a végzős osztályokat köszöntő műsor (a 11. évfolyam drámatagozatosainak előadásában), az iskola volt diákjai, egyes szakterületek kiemelkedő képviselői, tanulóink szülei közreműködésével tartott rendhagyó órák, különböző tanulmányi versenyek, iskolai és osztálykarácsony, szalagavató bál szerepelnek. A drámatagozatnak köszönhetően diákjaink évente többször igen színvonalas színi előadásokat tekinthetnek meg: az iskolai ünnepségekre készült drámatagozatos emlékműsorokat vagy előadásokat.

II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető gyerekek nem azonosak a rosszul nevelt gyerekekkel. A nehezen nevelhetőség oka és tünete sokféle lehet. Leggyakoribb ismertetőjegyei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,

26



testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.) A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30. § (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A Vörösmarty Mihály Gimnázium iskolavezetése és tanári kara vállalja a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő „problematikus‖ gyerekek oktatását, közösségbe illesztését, ami külön feladat a pedagógusok számára. Meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. Természetesen ez a feladat elsősorban az osztályfőnököt terheli, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Helyzetfelismerés és helyzetértékelés. A magatartási zavar okainak feltárása. Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel. Együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel. Folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása. A tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása. Törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek.

27



A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani.

28



II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A Vörösmarty Gimnázium sokféle osztálytípusa (drámai, élsportolói osztály, hat évfolyamos képzés) miatt az esélyegyenlőség értelmében az adottságoknak megfelelő oktatást alkalmazunk az egyes osztálytípusokban tanuló tehetségeknek. Eltérő bánásmódot igényel a szorgalmas, törekvő, illetve a kreatív tehetség. E feladatok sikeres ellátása érdekében tanári szemléletformálás szükséges. E sokféleség a tehetséggondozás területén különböző célok kitűzését feltételezi: A tehetség erős oldalának támogatása a tehetségek számbavétele (a gondozás első lépése egyúttal) A sportosztályosok időbeosztásának, hatékony iskolai munkájának szervezése, egyéni bánásmód, a drámai képzésben a kreatív tehetség elfogadása, egyéni bánásmód, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása. az emelt szintű érettségire való felkészítés, a nyelvi előkészítő osztály indítása (6 évfolyamos képzésben). Mindkét tehetséggondozó, speciális osztályunkban programunk része a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók segítése a lemorzsolódás csökkentésére (sportelfoglaltság, film-, TV …). A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése A hiányosságok, gyöngék okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra irányítás Légkörjavítás a csoportokban A munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése, a tehetségek peremre kerülésének kezelése. Sokoldalú fejlesztés Az azonos ismertetőjegyű (élsportolói, drámai) tanulócsoport saját típusától eltérő, komplementer jellegű, kiegészítő gondozása (színházlátogatás, sportversenyek, múzeum, planetárium, közös osztályprogramok, a szociális képességek fejlesztése).

A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre Speciális osztály indítása az élsportolók és a drámai képzés iránt kimagasló érdeklődést mutató diákok számára (a légkörjavítás, az egyéni bánásmód ezekben az osztályokban kiemelt feladat).

29



Nyelvi előkészítő osztály a hatosztályos képzés során a 9. évfolyamon Differenciálás a tanórákon (az eljárás felelőssége a tanáré). Oktatáson kívüli tevékenységek (TIT, pályázatok, különórák, versenyek stb.) részben szülői, részben iskolai felelősség, mint a kihívásokra való motiválás és a felkészülésben történő segítségadás. Gyorsított haladás: előrehozott vizsga (a lehetőség tudatosítása szaktanári felelősség). A tehetségesek számára részben elkülönített oktatás a speciális osztályokban, továbbá a szakköri rendszer, amely a szakmai munkaközösségek felelőssége. A nem drámai, illetve sportosztályban tanuló tehetségek számára a speciális osztály számára biztosított feltételek biztosítása (kikérők engedélyezése, egyéni haladás biztosítása, stb.) Egyéni foglalkozások. Módszertani megoldások Gazdagítás, dúsítás (önálló tanulói munkák, tanulócsoportok, utazások, kirándulások az iskolán kívül, nyári táborok, szellemi olimpiák, problémamegoldó háziversenyek, komplex csapatversenyek, színjátszás, helytörténeti játékok stb.) Nyelvi előkészítő osztály, nyelvi kompetencia fejlesztése. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok Differenciálás, individualizált oktatás (a tanulói személyiség ismeretében lehetséges, időigényes tanári előkészítő munkával jár) Egyéni tanulási stratégia, stílus kialakítása (a jövő oktatási–nevelési eszménye a tanulásra, önművelésre, a munka világában irányváltásra képes ember). A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei kevesebb lemorzsolódás a speciális osztályokban, növekvő létszám az emelt szintű érettségiken az iskolai szakaszvizsgák eredményesebb teljesítése, a nem osztályozható tanulók és a bukások számának csökkenése, kevesebb alulteljesítés és aszociális viselkedés a jó képességű diákok körében, kiemelkedő eredmények továbbra is a színjátszás és a sport területén, speciális érdeklődésük ellenére sokoldalú személyiségű diákok képzése, több tanuló a tanulmányi és egyéb versenyeken, javuló eredmények az országos tanulmányi versenyeken, eredményes közép és emeltszintű érettségi vizsgák, nyelvvizsgák, a hiányzások csökkenése.

30



II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

„Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja.” Püthagorasz Helye és szerepe iskolánkban A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban évtizedek óta folyik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat segítő ifjúságvédelmi tevékenység. Az 1998-99-es tanévtől kezdődően az iskolákban gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kell működjön. A feladat szerteágazó, az egész iskolára kiterjedő, a tanulók személyes ismeretét kívánja. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet okai lehetnek: a tanulók személyiségének alakulásában jelentkező zavarok, szenvedélykeltő szerek használata nyomán fellépő vagy más okból kialakuló egészségügyi problémák, a családon belüli zavaró tényezők (válás, különélő szülők eltérő nevelési elvei, elhanyagoló nevelés, fél- vagy teljes árvaság, családon belüli szexuális zaklatás, stb.), szociális és anyagi jellegű hátrányos helyzet, kulturális különbségek okozta problémák. Az utóbbi évek megváltozott tapasztalatai, módosult igények Tevékenységünket meghatározza az iskola tanulóinak összetétele. Jelentős azon tanulók száma, akiknél a veszélyeztetettség fennáll szociális, környezeti, személyiségi vagy egészségügyi szempontból. A tanulói összetétel változatos – hat - ill. négy évfolyamos gimnáziumi korosztály, ezen belül drámatagozatos és sportosztály –, és minden korosztálynak, tagozatnak sajátos gondjai vannak. A társadalomban megjelenő változások is érintik tanulóink életét. A gyerekek korábban érnek, számos információ zúdul rájuk a médiából, hamarabb megismerkedhetnek káros szenvedélyekkel, könnyebben létesítenek szexuális kapcsolatokat, mint régebben. Személyiségük, pszichés felkészültségük azonban kevéssé érett a túl korán jelentkező káros hatásokra. Akik érzelmileg labilisabbak, befolyásolhatóbbak vagy rendezetlenebb a családi hátterük, könnyebben válnak valamelyik szenvedélykeltő szer (alkohol, cigaretta, drogok) rabjává. Olyan kultúrában élünk, melyben sokan legális, kevesebben illegális drogokat használnak. Ma már vélhetően minden serdülőkorú gyerek találkozik valamilyen formában a kábítószerekkel. A másság elfogadása, kezelése és az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekkel való szembesülés is problémát jelenthet. A szülők egy része egyre több nevelési nehézség megoldását hárítja az osztályfőnökökre, illetve a tantestület tagjaira. Külső kapcsolataink Az 1998-99-es tanévtől kezdődően a kerületekben addig működő családsegítő központok mellett gyermekjóléti szolgálatok alakultak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart ezekkel az intézményekkel, szükség esetén levél útján vagy személyesen kér tanácsot, segítséget az ott dolgozó szakemberektől.

31



A Fővárosi Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközössége rendszeresen tart közös foglalkozásokat, tájékoztatókat, előadásokat, továbbképzéseket az ifjúságvédelem legkülönbözőbb problémáiról, a feladatokról a megbízott tanárok számára. Rendszeres illetve

rendkívüli nevelési segélyek,

étkezéstérítési

hozzájárulások

ügyében a

kerületi

önkormányzatokhoz lehet kérvényt beadni. A Józsefvárosi Önkormányzat biztosítja a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait. Egy-egy konkrét eset kapcsán pszichológus, pszichiáter segítségét is megszerzi az ifjúságvédelmi felelős. Leggyakrabban a Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelőintézet Pszichoterápiás szakrendelésének orvosaihoz, pszichológusaihoz fordulunk. Egyre több ifjúsági segítő szolgálat és egyéb szervezet ajánlja fel segítségét a szenvedélybetegségek, az AIDS megelőzéséhez. Előadásokat, beszélgetéseket tartanak osztálykeretben. Több szervezettel, intézménnyel állunk rendszeres kapcsolatban. Leginkább a Kompánia Alapítvány és a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért szervezethez fordulunk segítségért. Munkatársaik sokszor tartottak már előadásokat gimnáziumunkban a tanulók és a tanárok számára, továbbképzési programjaikon részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus, szakembereik az esetenként felmerülő gondjainkban mindig segítségünkre vannak. Drogjogi problémáinkkal a Társaság a Szabadságjogokért Drog-jogsegélyszolgálat munkatársait kereshetjük meg. Az ÁNTSZ Fővárosi Intézet Mentálhigiéniás Osztálya is gyakran szervez egészségvédelmi, drogmegelőző, fiatalkori magatartászavarokról szóló konferenciákat, szakmai programokat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megismeri és alkalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, illetve követi és betartja az újabb szabályozásokat. Nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat, adataikat bizalmasan kezeli. A veszélyeztetett gyerekek ügyeiben a lehető leghamarabb intézkedik, ha szükséges, szakemberek bevonásával. Tájékoztatási kötelezettség, kapcsolattartás Személyes kapcsolattartás rendszert alakít ki a tanulókkal és szüleikkel vagy gondviselőikkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. Az iskolában közzétett és a szülőkkel is ismertetett időben és helyen a tanulók és a szülők rendelkezésére áll, ha mód van rá szakintézetet, szakembert, segélyezési formát javasol. Együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti a prevenciós munkájukat, tájékoztatja őket a pályázati és továbbképzési lehetőségekről, szakirodalmat javasol. Szükség esetén családlátogatásra megy, esetleg az osztályfőnökkel közösen. Közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények, drogambulanciák, lelki segély szolgálatok címlistáját, telefonszámait, és kapcsolatot tart az adott intézményekkel.

32



Együttműködik a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat szükség szerint a gyermek érdekében esetmegbeszélést tart, melynek állandó meghívottja az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Véleményezi az önkormányzati segélyek, étkezéstérítési hozzájárulások folyósítását. Egészségnevelés, prevenció A tantestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat, összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben. Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.) Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat. Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket. Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít.

II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolai tapasztalataink is alátámasztják a hazai és nemzetközi mérések adatait, amelyek szerint évről évre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik különféle tanulási problémákkal küzdenek. Ezért a tanulási zavarok jelenségköre egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Nálunk főként a speciális élsportolói osztályaikban, de a drámatagozaton is az átlagosnál nagyobb számban küszködnek vele. A sportosztályban tanuló diákok többségének nem kielégítő a tanulmányi eredménye, s a lemorzsolódás aránya is náluk a legnagyobb. A tanulási kudarcok iskolánkon kívülálló okai között legfontosabb, hogy a tantervi követelmények szerint a gyerekeknek rengeteg olyan zömében lexikális adatot, információt kell megtanulniuk, amelyet későbbi életük során gyakorlatilag nem tudnak hasznosítani. Mindez fokozott mértékben hozza hátrányos helyzetbe a sokat foglalkoztatott drámatagozatos, illetve a sportoló fiatalokat, akik az iskola és a színház, tévé, illetve a sportegyesület kettős szorításából többnyire a tanulmányok rovására találnak könnyítést. A tananyag feldolgozásában való sikeres előrehaladás az ismeretek

33



folytonos egymásra épülését feltételezi. Egy bizonyos szinten túl a hiányzások törvényszerűen fehér foltot eredményeznek a tanuló tudásában, amelyek növekedése idővel folyamatos tanulási kudarcokhoz vezet. Külön szót érdemel a képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók esete, annál is inkább, mert ez a tehetséges tanulóknak körülbelül a felét teszi ki. A megfigyelések szerint, a fiúknál gyakoribb a képességek alatt nyújtott teljesítmény, mint a lányoknál. A tanulási zavar az iskolai követelményeknek való meg nem felelés, azaz kudarcélmény. A kudarc általában megnehezíti a munkát, így lelkileg szubjektíve terhesebb, mint amilyen az objektíve lenne. A bizonytalan, gyenge tanulót, ha nem tud úrrá lenni a nehézségeken, a sikertelenség elbátortalanítja, általános és sorszerűnek vélt tehetetlenség-érzés vesz erőt rajta. Természetesen a kudarc összefügg a tanuló erejéhez mért, vagy erejének nem megfelelő elvárásokkal. Éppen ezért helyes, ha a kudarc elkerülésének érdekében az oktató munkában időről időre megvizsgáljuk a munka különböző szakaszain elért eredményeket. Ez megkönnyíti az egészséges önellenőrzést. A munka eredményének ismerete tehát ösztönzi a tanulókat, növeli munkakedvüket és aktivitásukat. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Azonban nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség (lehet az ok például otthoni stressz is). Éppen ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő diákok leggyakoribb viselkedési tünetei a szakirodalom szerint: Hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei; jobb-bal tévesztése; betűk felcserélése, mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarai, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya. Iskolai tapasztalataink szerint a tanórákat állandó frusztrációként megélő gyerekben nem sikerorientált, hanem kudarckerülő attitűd alakul ki az iskolával szemben. A kudarcok elkerülésének igénye gyakran az iskola elkerülésében ölt testet. Ezek a tanulók minden létező eszközt felhasználnak a távolmaradásra, ami egyfelől tudásukban újabb és újabb fehér foltokat eredményez, másfelől megrontja a tanár és a diák közötti viszonyt. Mindezek együttesen előbb vagy utóbb elvezetnek az iskola elhagyásához. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei mellett fontos vizsgálni az okokat is, amelyek iskolánkban négy csoportba sorolhatók: Fiziológiai okok (pl. genetikai meghatározók, alultápláltság stb.) Pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek)

34



Környezeti tényezők (pl. nem megfelelő családi háttér) Élsportolói terhelés A pszichológiai és a környezeti tényezők kezelésében különösen megnő a tanár szerepe. Sokat tehet a javítás érdekében, de helytelen lenne egyedül tőle várni a megoldást, hiszen alapvető feladata a nevelés–oktatás. Ennek színvonalas ellátása veszélybe kerül, ha olyan többletfeladatokkal terheljük, amelynek ellátása valójában szakembert kíván. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti problémákkal küzdő gyermekek száma ijesztően megnőtt napjainkban. Gimnáziumunk a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat teljes állású (pedagógus végzettséggel is rendelkező) pszichológussal látja el. A segítségnyújtás módjai: A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése. Együttműködés a szülőkkel. A megfelelő kollégium kiválasztása (amennyiben szükséges). Az ideális nevelői légkör megteremtése. Felismerve a jutalmazás, dicséret alkalmazásának jelentőségét, gyakrabban kell alkalmazni azokat. A jutalmazás általánosan alkalmazott fajtái: szóbeli buzdítás; egyéni elismerés; dicséret a tanulóközösség előtt; megbízás komoly, megtisztelő feladatokkal. A jutalom tartalma utal a tanár megelégedettségére, ami a gyermekben sikerélményt hoz létre. A jutalom örömet, elégedettséget, a jó cselekvés és a siker tudatát váltja ki, vagyis egy sor olyan jellegű érzelmet, amely az aktivitást fokozza és összességében, mint sikerélmény tudatosul. (Kerülendő azonban a túl könnyen szerzett siker érzete, ezért helyes időzítése igen fontos!) A ráismerés öröme és ezen keresztül apró sikerélmények átélése. Fontos, hogy a diák megalázása semmilyen körülmények között ne szerepeljen a tanár eszköztárában. A bűntudat érzésének felébresztése is csak indokoltan alkalmazható, hiszen a bűntudat szorongással és félelemmel jár, és ez támadó viselkedési formákat, ideges tüneteket hozhat létre. A kollégák egymás munkája iránti érdeklődés és tájékozódás megkönnyítheti a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek problémáinak megoldását. Az oki háttér sokféleségének következtében a kezelés módszerei is többfélék. A beavatkozások megtervezésénél az alábbiakat célszerű figyelembe venni: Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél fiatalabb életkorban sikerül beavatkozni az alulteljesítés folyamatába, mivel a legkritikusabb idő e tekintetben a korai iskoláskor. A beavatkozások csakis hosszú távon érik el a kívánt hatást. A beavatkozás több tényezőre terjedjen ki, a család és az iskola egyaránt kísérje figyelemmel a tanuló teljesítményét, viselkedését és szükség esetén szoros együttműködésben segítsék a fellépő problémák megoldását. A drámai tagozatos és sportosztályos diákok tanulási kudarca a sokat hiányzó tanulók felzárkóztatásával kezelhető. A sportosztályosok korrepetálása rendszeres kell legyen.

35



Az élsportolói osztályok tanulóinak tanulási kudarcai csökkenthetők: A tanulási technikák fejlesztésével, motiváció erősítésével, kevesebb, nem hasznosítható lexikális adat számonkérésével rendszeres felzárkóztató korrepetálással (főként az érettségi tantárgyakból) az egyesületekkel, edzőkkel való folyamatos koordinációval a tanulmányi és sport kötelezettségek folyamatos összehangolása érdekében A tanulási zavarokkal, iskolai kudarcokkal küzdő gyerekek segítségre szorulnak, minden pedagógusnak kötelessége, hogy segítsen nekik, minden tőle telhetőt megtegyen értük, vállalva az ezzel járó nehézségeket. Ám ha ezeknek a tanulóknak a száma olyan mértékben nő, mint napjainkban tapasztalható, már társadalmi veszélyességéről is szólni kell. A tanulási zavar ugyanis a legkoraibb időszakban alakul ki, de tünetei a felnőttkorban is fellelhetők, gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A segítségnyújtás elmaradása esetén deviáns, antiszociális fejlődési iránnyal is számolni kell, célunk ennek megelőzése.

36



II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Helyzetelemzés Gimnáziumunkban évről-évre nő az anyagilag veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok egyre nagyobb hányada küzd komoly megélhetési gondokkal (szülők munkahelyének megszűnése, munkanélküliség, betegség, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság stb.). A tanulóknak és szüleiknek növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük, a kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek. A növekvő követelmények és a diákok eltérő képességei miatt sok tanuló délutáni különórákra jár (elsősorban nyelv- és matematika órákra). Az anyagilag veszélyeztetett gyerekek hátránya, rosszabb esetben leszakadása már akkor jelentkezhet, amikor a jobb körülmények közt élő társaikkal szemben szüleik nem tudják a különórákat, külön tanárokat megfizetni. Később ők azok, akik nem vehetnek részt az egyetemek, főiskolák által meghirdetett felvételi előkészítő tanfolyamokon és a nyelviskolák nyelvvizsga előkészítő tanfolyamain. Esetenként még a nyelvvizsga-díj kifizetése is gondot okozhat. (miközben a sikeres nyelvvizsgát az egyetemek, főiskolák beszámítják a felvételi pontokba). Természetesen a legjobb megoldást az jelenti, ha gimnáziumunk tanárai korrepetálják ezeket a diákokat, de az önkormányzat által megszabott órakeretek, fakultációs és érettségi-, felvételi előkészítő csoportlétszámok ezt nem teszik minden esetben lehetővé. A cigánytanulók felzárkóztató korrepetálását a költségvetés által biztosított etnikai normatíva fedezi. A szociális hátrányok enyhítése sokrétű, összetett feladat, nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küszködő fiatalok számba vétele, a konkrét körülmények, tényezők feltérképezése.

Segélyezési formák A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon felvilágosítást nyújtanak a szociális juttatások lehetőségeiről. A Vörösmarty Alapítvány a benyújtott kérelmek alapján szociális támogatást, étkezéstérítési hozzájárulást nyújt a rászorultságot mérlegelve. Az Alapítvány kuratóriuma félévenként többször is összeül és elbírálja a beérkező kérvényeket. Támogatást lehet kérni tanulmányi kirándulásokhoz, osztálytáborokhoz, különböző tanfolyamokhoz, tanszerek, szakkönyvek vásárlásához, nyelvvizsgához stb.

37



Az anyagilag rászoruló tanulók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzatoktól rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint étkezéstérítési díjkedvezményt igényelhetnek. Az önkormányzatok azonban nagyon alacsony egy főre jutó jövedelemhez kötik a támogathatóság megítélését, így e segély hatékonysága csekély. Pályázatok, ösztöndíjak Iskolai ösztöndíjak A Vörösmarty Alapítvány ösztöndíjai A Vörösmarty Alapítvány az 1994-1995. tanév óta évente tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesít két-két tanulót. Célja gimnáziumunk legjobb, illetve hátrányos helyzetű jó tanulóinak anyagi támogatása, ezzel együtt erkölcsi elismerése. Az ösztöndíjak elnyerésének feltételei: Tanulmányi ösztöndíj Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), kitűnő tanulmányi eredmény vagy legfeljebb három tárgyból jelesnél rosszabb érdemjegy. Szociális ösztöndíj Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), hátrányos szociális helyzet, közepesnél nem rosszabb félévi és év végi érdemjegy minden tárgyból. A pályázatokhoz csatolni kell a család összjövedelmét igazoló kimutatásokat, a tanulmányi ösztöndíj pályázat esetében a gimnáziumi év végi bizonyítványok másolatát és az egyéb eredményeket dokumentáló iratokat is. A diákönkormányzat ösztöndíja Vörösmarty Mihály Gimnázium diákönkormányzata a 2000/2001-es tanévben ösztöndíjat alapított, melyet kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkáért a Vörösmarty Alapítvány ösztöndíjaival azonos időben ad át az iskola diákságának véleménye alapján.

A Józsefvárosi Önkormányzat diákösztöndíjai A Józsefvárosi Diákösztöndíjjal az önkormányzat segítséget kíván nyújtani azoknak a VIII. kerületi diákoknak, akik tehetségesek, de szociális helyzetük veszélybe sodorhatja tanulmányaik folytatását, eredményes befejezését. Az ösztöndíj elnyeréséhez a bizonyítvány adja az elbírálási alapot, az összeg a tanulmányi átlagtól is függ. A Józsefvárosi Roma Középiskolás Ösztöndíj célja, hogy a roma gyermekek elvégezzék a középiskolát és lehetőség szerint a képességeiknek megfelelő legmagasabb szinten teljesítsenek. Országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjak Más kerületek és a vidéki önkormányzatok által kiírt helyi pályázatokról a tanulóknak vagy szüleiknek, gondviselőiknek kell érdeklődniük. Ezen ösztöndíjak felhívásai és feltételei a Pályázati Figyelőben jelennek meg. Az ismertebb országos vagy fővárosi lehetőségek (a teljesség igénye nélkül): Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, mely támogatást nyújt azoknak a nehéz anyagi körülmények között élő,

38



felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytatni kívánó diákoknak, akik támogatás nélkül nem, vagy csak nehezen lennének képesek a tanulmányaik megkezdésére. A megítélt támogatást a kuratórium a sikeres felvételi vizsga után, a tanulmányok megkezdését követően biztosítja. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Czinka Panna Ösztöndíja), (6-7-8-9. osztályos cigány származású tanulók számára kiírt pályázat) A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák Évkezdéskor a legelső feladat a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása. A rászoruló tanulók számára iskolánk tartós tankönyveket biztosít. A gimnázium könyvtárában megtalálhatók a tanulást, órákra való felkészülést segítő lexikonok, szótárak, segédkönyvek, a számítógépeket, internetet minden diák használhatja. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam osztályfőnökeinek feladata a pályaorientációs tevékenység. Munkájukat a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó szakemberei is segítik. A pszichológiai vizsgálatra épülő pályaválasztási tanácsadás több alkalommal is megjelenést igényel. Ha a tanuló családi helyzete végképp rendezetlenné válik, kollégiumi elhelyezéssel próbálkozunk. Egyes kollégiumok a budapesti tanulókat is befogadják és van, ahol rendszeres korrepetálást is tartanak. Az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatosan kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárokkal. A 6-16 éves kiskorú átmeneti gyermekotthonba mehet, ha a család egy időre válságos helyzetbe kerül. (A VIII. kerületben az Alföldi utcában működik az Átmeneti Otthon.) A gyerekekkel és családjukkal itt szociális munkások, pedagógusok, orvosok és pszichológusok foglalkoznak, étkezést, takarítást, mosást biztosítanak, programokat szerveznek. Azokat a lányokat és fiúkat várják ide, akiket szüleik ideiglenesen nem tudnak ellátni, vagy akik konfliktusba kerültek valamelyik családtagjukkal és egy rövid időre el akarják hagyni otthonukat, vagy akik utcán, barátoknál, alkalmi ismerősöknél alszanak, de reménykednek abban, hogy visszakerülhetnek családjukba.

II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök

A minimális felszerelés és eszközkészlettel rendelkezünk, amelyet jogszabály ír elő. Az eszközöket folyamatosan karban tartjuk, a készleteket lehetőség szerint bővítjük, a szükséges selejtezések után új eszközöket szerzünk be.

II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

39



A tanulók iskolai eredményessége szorosan összefügg a család, valamint a többi nevelésben részt vevő szervezet együttműködésének tartalmával, hatékonyságával. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a párbeszéd hagyomány, a szervezet intézményesült része. A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák a továbbtanulási tájékoztató könyvekben korrekt adatok közlése az iskoláról az érdeklődő szülők és diákok számára nyílt nap szervezése szülők számára tájékoztató értekezlet a szülők folyamatos tájékoztatása telefonon és a helyszínen a felvételi menetéről az eredmények gyors közzététele az interneten, az iskolai hirdetőn a felvett diákok szülői számára iskolai szintű, majd osztály szülői értekezlet osztályszülői értekezlet évente legalább kétszer tanári fogadóóra évente kétszer személyes beszélgetések szülőkkel vagy hatszemközt (szülő–diák–tanár) prevenciós, illetve problémafeltáró céllal a családi háttér-funkció erősítésére, ill. alakítására nyitott napok a szülők számára az iskolai szülői szervezet választmányának értekezlete az iskolavezetéssel az iskolaszék fogadóórája szülők számára szülők klubja a fegyelmező és fegyelmi intézkedések folyamatába a szülők bevonása gólyabáli, szalagavató-báli ügyelet osztályrendezvények, osztály-szintű kezdeményezések (piknik, Mikulás-ünnep, Anyák-napja, közös kirándulás) a szülők bevonása a személyiségformálás intézményes formáiba: ismeretterjesztő előadások, fórumok (pl. jogi, orvosi, közgazdasági) stb. társadalmi (önkéntes) munkák, festés, mázolás, takarítás A továbbfejlesztés lehetőségei A minőségirányítási programunk szerint helyzetelemzés, a szülői elégedettség vizsgálata a további együttműködési igény feltárására. A minőségirányítási programban szereplő kérdőív elhelyezése az iskola honlapján. Együttműködés a szülők csoportjaival a gyermek és ifjúságvédelem területén, a szenvedélybetegségek veszélyeinek, tüneteinek tudatosítása, közös stratégia kialakítása érdekében. Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel Az iskolavezetés és az egyesületi edzők párbeszéde az egyes sportolók tanulmányainak specialitásairól (órakedvezmények, külföldi utak, edzőtáborok egyedi haladási ütem stb.)

40



Az osztályfőnökök személyes beszélgetései az edzőkkel az egyes sportoló tanulók tanulási problémáiról Nyitott napok, melyet az edzők is látogathatnak A továbbfejlesztés lehetőségei Értekezlet az edzők számára évente egyszer Helyzetelemzés az edzők, szülők, sportolók bevonásával az élsportolói osztályokkal kapcsolatos elégedettségről Osztályfőnökök edzéslátogatása, versenylátogatása Filmek, képek vetítése, melyben az adott tehetséges sportoló tevékenységét az edző, szülő, osztályfőnök az iskola számára bemutatja

Kapcsolat a kollégiumokkal A drámai és sportosztály tanulói között sok vidéki diák van. Elhelyezésük, a kollégiumi közérzet figyelemmel kísérése az iskola és a szülők közös felelőssége. A kapcsolattartás formái Az iskolavezetés kapcsolatot keres, kapcsolatot tart a bejövő diákok kollégiumával. Az iskolavezetés és az osztályfőnök, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a diákok és a kollégium kapcsolatát, a Vörösmarty Gimnázium programjának és a kollégiumi elvárásoknak összhangját. Az iskolai házirend, éves program, programváltozás esetén, mint partnerét, értesíti a kollégiumot. Elégedettségvizsgálatot végez szóban vagy írásban a kollégista diákok és szüleik körében, valamint a kollégiumi nevelők körében.

II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Általános elvek A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában – nevelésében az alábbiakat vesszük figyelembe: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általunk nevelt tanulók sajátosságait. Céljaink Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok

41



ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Azaz, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 1. A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 1.1. A rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. 2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. (speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek) 3. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet

42



vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; d) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; e) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az integrált nevelésben, oktatásban igénybe vesszük az iskolapszichológus munkáját, az egységes gyógypedagógiai

módszertani

intézmények,

szak-

és

pedagógiai

szakmai

szolgáltatását,

az

utazó

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák az alábbiak szerint épülnek be a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai közé. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete, ezért fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom feladata, de a halott és olvasott szöveg értése és a szövegalkotás fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, olyan képességeket is igényel, mint más kultúrák megértése, ezért az élő idegen nyelvek legfontosabb fejlesztési

43



területei a hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására, ezért elsősorban a matematika fejlesztési területéhez kapcsolódik, de egyes részterületek, például grafikonok, táblázatok alkalmazása a földünk és környezetünk, illetve az informatika tantárgy keretében is fejlesztésre kerül. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint a kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia fejlesztése a biológia, kémia, fizika és földrajz feladata és magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Elsősorban az informatika tantárgy fejlesztési feladata az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, de ügyes feladatmegfogalmazással valamennyi tantárgy hozzájárulhat ennek a területnek a fejlesztéséhez. A hatékony tanulás kompetenciája valamennyi műveltségi területen fejleszthető, elsősorban a kitartó, jól szervezett, hatékony tanulásra ösztönzéssel, a teljesítmény objektív értékelésével, a tanuló motiválásával. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését egyrészt az osztályfőnöki óráknak a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés, a közjó iránti elkötelezettségre nevelő tevékenysége eredményezi, ugyanakkor az etika, az állampolgári és társadalmi ismeretek fejlesztik az egyén hatékonyságát a társadalmi és szakmai életben való részvételben A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást fejlesztik az iskolai életbe épített diáknapok szervezése, lebonyolítása, végső értékelése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, ezt fejleszti az irodalom, az ének-zene, a tánc, a dráma, a rajz és vizuális művészetek és a mozgókép és médiaismeret tananyaga.

A fenti kulcskompetenciák fejlesztése megjelenik az egyes tantárgyi tantervekbe beépítve. A Vörösmarty Mihály Gimnázium új típusú osztályaiban külön hangsúlyt fektetünk ezen kompetenciák fejlesztésére plusz órák, csoportbontások és speciális képzettségű szakemberek bevonásával.

II/13. Az iskola egészségnevelési programja (1. számú melléklet)

44



II/14. Az iskola környezeti nevelési programja (2. számú melléklet)

II/13. Az iskola oktatási kínálata Az iskola oktatási kínálata: négy évfolyamos képzés, nyelvi előkészítő évfolyam, valamint emelt szintű érettségire felkészítés. Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály Az élsportolói osztályba a sportegyesületek igazolt versenyzői nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. Az élsportolói osztály az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztető módszerekkel, felzárkóztató egyéni foglalkozásokkal segíti a diákokat az egyidejű sikeres sport és tanulmányi fejlődésben. Az élsportolói kötelezettségekkel járó úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza. Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat A képzésre különleges kreativitású, irodalom- és színházszerető fiúk és lányok nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. A drámatagozat sajátos tárgyai: dráma és színházelmélet, valamint kreatív színházi gyakorlat. A tagozat a tanulók esztétikai fogékonyságát, általános kreativitását, kommunikációs képességét fejleszti drámapedagógiai módszerek és a színházművészet eszköztárának felhasználásával. Az esetleges film, színházi vagy televíziós szereplések esetén engedélyezett úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza. Nyelvi előkészítő évfolyam Angol nyelvű, a hat évfolyamos képzésbe illeszkedik a 8. évfolyam után. Képzésük a 13. évfolyamon fejeződik be. Tantárgyai: angol nyelv, második idegen nyelv, informatika, anyanyelvi kommunikáció, matematika, testnevelés, állampolgári ismeretek és képességfejlesztés. Természettudományi osztály Öt évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; 9. évfolyam nyelvi előkészítő, melynek során a képzéshez illeszkedő környezettan tantárgy keretében történik a képességfejlesztés. 10-11. évfolyamon emelt óraszámú oktatás a kémia, biológia, földrajz tantárgyakból. A maximális létszám: 35 fő. A természetet szerető, természettudományok iránt érdeklődő tanulók jelentkezését várjuk. Terepgyakorlatok keretében igyekszünk tanulóinkkal megismertetni a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex

45



természetvizsgálatokat.

Vizuális kommunikáció ismertető A mediális szövegértés és a kritikai médiatudatosság nélkülözhetetlen korunkban, hiszen

az információk

meghatározó része a tömegkommunikációs csatornákon éri el az embereket. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a 2009-2010-es tanévben induló vizuális kommunikáció tagozat célja, hogy a tanulók önállóan tudják értelmezni a mozgóképeket (film, televízió, video, komputerjáték, web), értsék a média társadalmi szerepét (politikai, gazdasági összefüggéseit), ismerjék a televíziós műsorok és mozifilmek készítésének folyamatát és eszközeit, illetve legyenek képesek mozgóképi alkotások megtervezésére és létrehozására. A képzés sajátossága, hogy alapos elméleti és gyakorlati tudás megszerzését teszi lehetővé ezen a napjainkban rendkívül fontos területen. A 12-13. évfolyamon két fakultációs csoport közül választhatnak a diákok: az egyik csoport a gyakorlati filmkészítés fázisait ismerheti meg behatóbban, a másik fakultációs csoport pedig a mozgóképkultúra „bölcsész‖ részével foglalkozik (kritikaírás, recenzió, esszé stb.). Emelt szintű érettségire felkészítés A 11. évfolyamtól az iskola felkínálja az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést a kötelező tárgyak (magyar, történelem, matematika és angol nyelv) mellett biológia, valamint drámai és színházi ismeretek tárgyakból. Igény és lehetőség kölcsönössége esetén a második idegen nyelv – olasz, francia, német, spanyol, latin egyikéből is lehet emelt szintű érettségire felkészítés.

46



A helyi tanterv

47



III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Felvétel A közoktatási törvény által előírt életkori, alap-iskolázottsági, egészségi feltételek mellett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba felvételi vizsga alapján lehet a 9. évfolyam általános, nyelvi előkészítő, élsportolói és drámatagozatos osztályába lépni.

Élsportolói osztályba a 9. évfolyamra a sportegyesületek igazolt versenyzői jelentkezhetnek a gimnáziumban igényelhető, az egyesület és a szakszövetség által igazolt, az adott tanévre vonatkozó határidőig egyénileg benyújtott Sportlapon és az általános iskola révén beküldött Jelentkezési lapon. A felvételi eljárásban csak mindkét lappal lehet részt venni. A jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az írásbeli iskolánkban is megírható. A jelentkezőknek részt kell venniük egy bemutatkozó beszélgetésen is, amelyre azonban legfeljebb a felvehető létszám kétszeresét hívjuk be. A felvételi rangsor a központi írásbeli eredményén, a sportteljesítményeken, az általános iskolai tanulmányi eredményen és a bemutatkozó beszélgetés benyomásain alapul. A drámatagozatos osztályba a 9. évfolyamra kreatív, irodalom- és színházszerető nyolcadikosok jelentkezhetnek. A jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az általános iskolából hozott pontok és a felvételi eredmények alapján a felvehető létszám 2,5szeresét hívjuk be a kreatív gyakorlati felvételire (beszéd, ének, mozgás, kreatív játék). A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az írásbeli iskolánkban is megírható. A jelentkezőknek részt kell venniük egy bemutatkozó beszélgetésen is, amelyre azonban legfeljebb a felvehető létszám kétszeresét hívjuk be. A felvételi rangsor a központi írásbeli eredményén, az általános iskolai tanulmányi eredményen és a bemutatkozó beszélgetés benyomásain alapul.

A további évfolyamokra (a képzés közben) az iskolába az igazgató döntésével, egyedi elbírálás szerint lehet bekerülni, ha az osztálylétszám megengedi: eltérő tantárgyi struktúra esetén az átvétel feltétele különbözeti vizsgán való megfelelés (a vizsgatárgyak száma nem lehet kettőnél több);

A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott tanév tantárgyi követelményeinek való – legalább elégséges szintű – megfelelés, a tánc és dráma, a mozgókép és médiaismeret tantárgyak esetében legalább megfelelt minősítés. A tantárgyi osztályzatot az éves munka alapján, a tantárgyi érdemjegyek figyelembe vételével, illetve eredményes

48



osztályozó vizsga alapján kapja a tanuló. A 10. év végén a tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés mellett a helyi szakaszvizsga követelményeinek teljesítése is kötelező feltétel a 11. évfolyamba lépéshez. A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie: ha az iskola igazgatója mentesítette a tanórai foglalkozások alól, és nem osztályozható ha magántanuló, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladta a 250 órát, és engedélyt kapott.

A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása:

A 9-10. évfolyam tanórán kívüli tevékenységként választható tárgyairól (melyek csak együtt vehetők fel) a beiratkozáskor, a 11-12. évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tantárgyak a nyilatkozat után kötelezőek. A 11-12. évfolyamon a kreatív ének-zene, illetve a kreatív mozgás és tánc gyakorlati foglalkozásai közül emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezés esetén egyet kell választania a tanulónak. A drámai és színházi ismeretekből tett sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló nem folytathatja a tanulmányait drámatagozatos osztályban. A speciális képzésből évismétlés nélkül kimarad, ha a dráma és színjátszás gyakorlati tárgyaiból a tanuló „nem felelt meg‖ minősítést kap. Ha a tanuló a speciális képzésben való részvétel mellett a többi tárgy követelményeinek csak részben felel meg, akkor a szaktanárok, az osztályfőnök, a tanuló és szülei közös döntése lehet a képzésből való kimaradás.

Az évfolyamismétlés feltételei Ha a tanuló tanév végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez (és nincs engedélye javítóvizsgára). Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladta a 250 órát, és a nevelőtestület nem engedélyezi az osztályozó vizsgák letételét. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az igazgató az évfolyam sikeres befejezése esetén is engedélyezheti az évfolyam megismétlését.

49



III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

A tanulói értékelés formái A tanulók teljesítményének mérése, értékelése és regisztrálása a nevelő-oktató munka fontos része, a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az értékelés alapelve a fejlesztő támogatás. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. E terület értékelésének pedagógiai funkciója a diákok felelősségtudatának és motivációjának erősítése, a tehetségek kibontakozásának segítése, valamint a tanár számára az értékelésből leszűrhető tapasztalatoknak a pedagógiai folyamatban való hasznosítása. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése a különböző időpontokban és periódusokban, más-más jellemzők alapján történik. A követelmények nyilvánosak, a diákok és szülők számára írásban hozzáférhetőek. Az értékelés, minősítés alapformái A minősítés körébe tartozó fogalmak (féléves, éves szakaszt illetően) Érdemjegy a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. A minősítés „mértékegységei‖ A hagyományos öt-, illetve négyfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: A tantárgyak esetében

A magatartás minősítésénél:

jeles

(5)

példás

jó

(4)

jó

közepes

(3)

változó

elégséges

(2)

rossz

elégtelen

(1) A szorgalom minősítésénél: példás jó változó hanyag

Három fokozatú szöveges értékelést a tánc és dráma modulra, a nyelvi előkészítő osztályban az állampolgári és jogi ismeretekre, valamint a képességfejlesztésre vonatkozóan alkalmazunk.

50



Öt fokozatú szöveges értékelést alkalmazunk a dráma tagozaton a kreatív színházi gyakorlatra, a kreatív énekzenére, a kreatív mozgás és táncra, valamint a beszédtechnikára (gyakorlati tárgyak). Az érdemjegyek/osztályzatok tartalma Az öt fokozatú értékskálán az alábbi tantárgyi osztályzatokat / érdemjegyeket kaphatja a tanuló: Jeles – a tantárgyi programban megfogalmazott követelményeknek eleget tesz, rendelkezik a követelmények előírta készségekkel, képességekkel, tud és akar tanulni, Jó – a tantárgyi követelményeket nem jelentős hiánnyal teljesíti, készségei és képességei időnként bizonytalanok, általában megbízhatóan teljesít, Közepes

– a tantárgyi követelményeknek gyakran hiányosan felel meg, tudása és érdeklődése egyenetlen,

készségei és képességei bizonytalanok, ritkán teljesít megbízhatóan, Elégséges – a tantárgyi követelményeknek hiányosan felel meg, tudása, érdeklődése gyenge, műveleteket nem mindig tud készség szinten végezni, képességei a tantárgyi programban való továbbhaladáshoz az alsó határt érik el, Elégtelen – a tantárgyi programban meghatározott elégséges követelményszintnek nem felel meg, az elvárt készségei, képességei nem fejlődnek ki, nem képes vagy/és nem akar tanulni. Az osztályzatok megállapításánál az érdemjegyek közül a témazáró (nagy) dolgozatok súlya a meghatározó, valamint a tudásszintben megmutatkozó javuló tendencia. A három fokozatú értékskálán Kiválóan megfelelt: aki a követelményeknek képességeinek megfelelően maximálisan eleget tett, aktívan vett részt a tantárgy foglalkozásain. Megfelelt: aki a követelményeknek hiányosan tett eleget, érdeklődése, aktivitása egyenetlen. Nem felelt meg: aki a követelményeknek nem tett eleget, képességei nem az elvárt módon fejlődtek, nem vagy alig vett részt a közös munkában. Az öt fokozatú szöveges értékelés értékskálája: A gyakorlati tárgyak esetében a tanulók félévi és év végi teljesítményének minősítése ötfokozatú szöveges minősítési formában történik (az iskolaváltás, az átlagszámítás stb. esetére az átszámíthatóság érdekében a szöveges minősítést zárójelben kiegészítjük a megfelelő fokozatú hagyományos érdemjeggyel): kiválóan megfelelt (5); jól megfelelt (4); megfelelt (3); gyengén felelt meg (2); nem felelt meg (1). Kiválóan megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket kiemelkedő szinten, hiánytalanul teljesítette. Jól megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket jól, apró hiányosságokkal teljesítette.

51



Megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket átlagos középszinten, nagyobb hiányosságokkal teljesítette. Gyengén felelt meg annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi minimumkövetelményeket gyenge szinten, jelentős hiányosságokkal teljesítette. Nem felelt meg annak a tanulónak minimumkövetelményeit nem teljesítette.

a

teljesítménye,

aki

a

tantárgy

adott

évfolyamra

előírt

Az ötfokozatú szöveges minősítést részletes szöveges értékelés egészíti ki. Az év végi „Nem felelt meg (1)” minősítés a speciális képzésből való kizárással jár együtt, a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A gyakorlati munka minősítése esetén a képességek szintje mellett azok fejlődését is figyelembe vesszük. A tehetség mellett befolyásoló tényező az alkotómunkában való részvétel színvonala, a hozzáállás minősége is. Az értékelés fenti módja mellett a művészeti képzés jellegéből adódóan a szóbeli formák is hangsúlyosak. Az írásos minősítés természetes kiegészítője a közös alkotás során történő visszajelzés, a figyelemfelhívás, az érdeklődés irányítása, a vita, a kritika, az értelmi meggyőzés és az érzelmi elfogadtatás.

Az értékelés funkciói diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő, eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható formatív, azaz formáló segítő, érdemjegy adása mellett a javítás lehetőségeire való rámutatással szummatív, lezáró, összegző iskolai tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel, vagy szöveges minősítéssel

Az érdemjegyek megszerzésének módja: szóbeli és/vagy írásbeli felelet, témazáró (nagy) dolgozat, bármilyen, a tantárgy körébe tartozó, a tanár által megjelölt, önálló munka: kiselőadás, óra alatti munka, versenyeken való részvétel A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A szorgalmi idő utolsó hetében a végső osztályzatot lényegesen befolyásoló témazáró dolgozatot íratni nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei az osztályzatok alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől.

Osztályzatok A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (naplóba és ellenőrzőbe) érdemjegyei alapján, vagy osztályozó vizsga (különbözeti, javító vizsga) eredménye alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint.

52



Az érdemjegyek (minimális) száma és bejegyzésük az elektronikus naplóba: Félévenként minimum három érdemjegyet kell adni, egyenletes elosztásban, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem akadályozza. Kivétel a heti 1 órás tantárgy, ahol félévenként minimálisan 2 érdemjegy adása kötelező. Az érdemjegyeket a szaktanár legalább havonta köteles átvezetni (bejegyezni) az elektronikus naplóba. Az osztályzatok bejegyzése az elektronikus naplóba – félévkor és év végén – számjeggyel (5 - 1), ill. a megfelelő minősítéssel, a félévi értesítőt az elektronikus naplóból kinyomtatva juttatjuk el a szülőkhöz számjeggyel, ill. a megfelelő minősítéssel, a bizonyítványba (és a törzskönyvbe) az év végén jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen elnevezéssel ill. a megfelelő minősítéssel kerülnek be az osztályzatok. A jeles mellé adott szaktanári dicséret eredményeként a bizonyítványba kitűnő minősítés kerül.

Az osztályozhatóság A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát. Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő‖ dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára. A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével folytathatja a tanulmányait vagy évfolyamismétléssel.

Értékelés az iskolai vizsgákon 1. A helyi szakaszvizsgán Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0 - 30 %→1 31 - 50%→2 51 -70 %→3 71 - 85%→4 86 - 100%→5 A jegy az év végi osztályzatot egy jeggyel módosíthatja. 2. Az érettségi vizsgán Az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint.

53



Értékelési formák Személyes, verbális értékelés jellege: korrigáló, segítő, tanácsadó alkalmazása: tanórán, közösen végzett tevékenység során, közgyűléseken, fórumokon, tanár-diák, ill. szülő helyzetfeltáró beszélgetéseiben, szülői értekezleteken, fogadóórákon Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött megjegyzések, kiegészítések (külön hangsúllyal az érettségi dolgozatoknál) Osztályozás: a tantárgyak részletes követelményeit a tanév elején írásban megkapják az osztályok, meghatározva a követelményminimumot – az elégséges szintet – a számonkérés formáit, a megszerzendő érdemjegyek számát, a félévi és az év végi minősítés szempontjait. Osztályértékelés: az osztályfőnök végzi félévkor és év végén, írásban az igazgatóhoz eljuttatva. Szempontjai: a tanulók szocio-kulturális hátterének jellemzése tanulmányi munka értékelése, közösségi tevékenység jellemzése, az osztály neveltségi szintje, nevelési célok és magvalósításuk, nevelési célok felülvizsgálata, korrekciója, javaslatok. A tanulói teljesítmény értékelésének egyéb módja, a tanulók jutalmazása Célja: A pedagógiai programban megfogalmazott, a pedagógiai és a tanulóközösség számára is nyilvánvaló értékek elismerése, a tanulói személyiség pozitív fejlődésének megerősítése, példaként állítása iskolai közösségünk elé Alapelvei A tanuló jutalomban részesül: a követelmények kiemelkedő teljesítéséért (tanulmányi, magatartás, szorgalom) az iskola jó hírének öregbítéséért (tanulmányi versenyek, kulturális és sport rendezvények, diákmozgalmi tevékenység) Formái Szóbeli: négyszemközti, kisebb közösség (pl. osztály előtt), nagyobb közösség (pl. iskola, nevelőtestület előtt). Írásbeli: a bizonyítványba/ellenőrzőbe a szaktárgyi dicséret esetén jeles helyett „kitűnő‖ bejegyzéssel, ellenőrző útján, oklevéllel, iskolai hirdetőtáblán, iskolaújságban, kerületi újságban stb. Cím és tárgyjutalom: az ÉV TANULÓJA cím, Vörösmarty Emlékplakett, jutalomkönyv, vásárlási utalvány. A jutalmat adhatják: a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület, a versenybizottság, diákönkormányzat, iskolai sportkör.

54



III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító tanárok és a diákok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. Folyamatos jelleggel az osztályfőnök és a szaktanárok osztályszintű és egyéni beszélgetések alkalmával. Négyfokozatú

lezáró

minősítő

értékelés

félévkor

és

a

tanév

végén.

Az osztályzatot a diákok és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök határozza meg. Pedagógiai cél a diákok önismeretének és felelősségtudatának erősítése. A magatartás minősítése példás jó változó rossz

55



A szorgalom minősítése példás jó változó hanyag A magatartás minősítésének kritériumai Példás a közösség formálásában aktívan részt vesz, és társait is erre ösztönzi példás viselkedésével, jó kezdeményezéseivel elősegíti a közösség fejlődését a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi fegyelmezett megbízható, vállalt kötelezettségeit pontosan végzi, segítőkész tanulmányi kötelezettségének eleget tesz, képességeinek megfelelően tanul részt vesz az iskola közéleti munkájában, szívesen tevékenykedik sport és/vagy kulturális rendezvényeken, tanulmányi versenyeken nevelőivel, társaival, udvarias, tisztelettudó, toleráns Jó részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás a házirendet és az iskolai élet együttélési szabályait általában betartja tanulmányi munkáját képességeinek megfelelően végzi fegyelmezett, megbízható, általában pontos nevelőivel, társaival, szemben udvarias, tisztelettudó, általában toleráns Változó a közösség munkájában csak vonakodva vesz részt, nincs alakító szerepe viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik változtatni a házirendet megszegi nem segítőkész, társai viselkedésével szemben közömbös tanulmányi kötelezettségének képessége szerint nem tesz eleget fegyelme ingadozó, munkája pontatlan Rossz a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja viselkedésével rossz példát mutat, hibáit nem látja be (vagy ha be is látja, nem változtat) a házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére rendszeresen megszegi, közösségi munkát nem vállal, szándékosan árt a közösségnek nevelőivel, társaival, tiszteletlen, udvariatlan fegyelmezetlen, durva a viselkedése és/vagy hangneme

56



A szorgalom minősítésének kritériumai Példás képességének fejlesztésében a maximumot nyújtja igényes önállóan és megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése rendszeres érdeklődése túlmegy az iskolai tananyagon, egyes tantárgyakból kiemelkedő a teljesítménye az iskola értékrendjét magáénak vallja Jó többnyire képességének megfelelően végzi tanulmányi munkáját figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése az iskolai tananyag keretein belül marad az iskolai értékrendet befogadja Változó nem képességének megfelelően végzi a munkát munkája rendszertelen, pontatlan, gyakran figyelmetlen önállótlan, csak ismételt felszólításokra kezd munkához az iskola értékrendjének egy részét nem fogadja el Hanyag képessége alatt teljesít, nem törődik a kötelességeivel megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait nem végzi el érdektelenség jellemzi az iskola értékrendjének gyakran ellenáll

III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje röpdolgozat (kisebb résztémakör vagy egy-egy anyagrész elért eredmény mérése, továbbhaladáshoz szükséges szint mérése) témazáró dolgozat Száma: évente a heti óraszámnak megfelelő, de legkevesebb kettő, időarányosan megosztva és elosztva. Ütemezése: egy nap csak két előre bejelentett témazáró (nagy) dolgozat íratható, A javítás módja: piros tollal kell a hibákat jelölni, valamint az érdemjegyet (minősítést) a dolgozatra rájegyezni, a tanár kézjegyével szignálja a dolgozatot.

57



Az érdemjegy bejegyzése a naplóba: piros tollal történik. házi dolgozat (önálló ismeretszerzés, tananyag kieg.) évfolyam dolgozat (próbaérettségi: magyar nyelv és irodalom, matematika) helyi szakaszvizsga A dolgozatok kezelése, megőrzése: A dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, s ha kívánja, a szülőnek. Ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges. A röpdolgozatot kivéve a tanulók az írásbeli számonkérés előtt legalább 1 héttel tájékoztatást kapnak és a dolgozatírás időpontját a szaktanár a „dolgozati‖ naptárba bejegyzi (biztosítva a tanulók túlterhelésének elkerülését. Minden meg nem írt témazárót pótolni kell a tanárral egyeztetett időpontban. Értékelés elvei: a tanulók számára egyértelműen megfogalmazott elvárások alapja a hibák jelzésével és javításával A javítás határideje A dolgozatot a magyar és történelem dolgozat kivételével, legkésőbb három héten belül ki kell javítani, A szülők kérésére megtekinthetik a kijavított dolgozatot, arról fénymásolatot kérhetnek. Helyi szakaszvizsga Mind a hat évfolyamos, mind a négy évfolyamos osztályaink számára helyi szakasz vizsgát szervezünk. A tanulóknak kötelező helyi szakasz vizsgát tenni. A nyelvi előkészítő (9.) évfolyam tanulói angol nyelvből a 10. tanévben: magyar irodalomból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből (a tanuló választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből. A nyelvi előkészítő osztályt végzett tanulók a második idegen nyelvből vizsgáznak.) a 11. tanévben: drámai és színházi ismeretekből (csak a drámatagozatosoknak)

A helyi szakaszvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0 - 30 %→1 31 - 50%→2 51 -70 %→3 71 - 85%→4 86 - 100%→5 A helyi szakaszvizsga formája: Írásbeli vizsga: az írásbeli érettségi idejében, attól elkülönülten megszervezve Szóbeli: az utolsó tanítási héten Gyakorlati: a szóbeli napján

58



A helyi szakaszvizsga tematikáját minden év október 15–30. között ismertetni kell a tanulókkal. A helyi szakaszvizsgára a jelentkezés határideje idegen nyelvből minden év második félévének eleje. Ez az ütemezés biztosítja a tanulók otthoni zavartalanabb felkészülését a vizsgákra. A vizsga helye a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban való tanulás rendszerében: A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja. Ha az éves munka elégséges, de a szakaszvizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen.

Bizonyítványi záradékok a vizsgákról: Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és …………….. nyelv tantárgyból szakaszvizsgát tett.

Érettségi vizsga Állami érettségi vizsgát tehet a 12. évfolyamot eredményesen elvégzett tanuló. Szintje: a tanuló szabadon választhat az emelt és középszintű érettségi vizsga között. Ideje: a 12.évfolyam befejezése után – központilag megadott időben Szabályai: az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint

III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tantárgyak jellegéből adódóan házi feladatot: csak esetenként adunk (pl. informatika, technika) a következő óra előkészítésére (adatgyűjtés, tervezés, kutatómunka) rendszeresen adunk (idegen nyelvek, matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) Az otthoni felkészüléshez előírt feladat funkciója: tanórai ismeretek (új tananyag) rögzítése gyakorlás, alkalmazás készségek, képességek fejlesztése felelősségtudat fejlesztése munkára, folyamatos önképzésre nevelés

Az egyénre szabott otthoni feladatokkal a hátrányok csökkentését illetve a tehetséggondozást segítjük. Az otthoni feladatok előkészítésével törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti optimális arány kialakítására. Figyelembe vesszük továbbá az új érettségi követelményeit, az adott osztálytípus sajátosságait (pl. egy-egy

59



időszakban a drámatagozatos tanulók, illetve az élsportolói osztályok túlterhelését eredményezheti az átlagos mennyiségű házi feladat is).

Tanulóink a házi feladatok elkészítéséhez segítséget kapnak: mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt, mely az ismeretek bővítésére szánt tananyag, feladat hol található a feladat (tankönyv, munkafüzet, példatár, atlasz) honnan szerezhető kiegészítő információ (könyvtár, Internet) melyek a kötelező, melyek az ajánlott (szorgalmi) feladatok az ellenőrzés módjáról értékelésről

Tanulóink hétvégére ill. a tanítási szünetek idejére is a szokásos (egyik óráról a másikra feladott) házi feladatot kapnak.

III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre

A 25/2003. (IX:26.) OM rendelet – Az érettségi vizsga részletes követelményeiről (megtalálható a Magyar Közlöny 2003. évi 111. szám II. kötet) – alapján készült iskolánkban a középszintű érettségire felkészítő tantárgyakból az érettségi vizsga témaköre. Az egyes tantárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörét a 3. számú melléklet tartalmazza.

60



III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, „a középiskolákban évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről‖ gondoskodni kell. A méréshez alkalmazott módszereket és pontérték-táblázatokat lásd a 4. számú mellékletben. A mérés eredményéről tájékoztatást kap a tanuló a szülő az iskola orvosa

III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak

III/5.1 Tantárgyak Az egyes osztálytípusokban a képzés során tanított tantárgyakat az óratervi táblák nevesítik. Tantervi modulok Társadalomismeret: ismeretanyaga és követelménye 9. évfolyamon (heti 0,5 óra) és a 12. évfolyamon (heti 1 óra) a történelem tantárgy keretébe kerül 10. évfolyamon (heti 0,5 óra) a földrajz tantárgy keretébe kerül Tánc és dráma: önálló tantárgy – kivétel a drámatagozat, ahol drámatagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be Művészetek: nem önálló tantárgy, ismeretanyaga a 11. évfolyamon az ének-zene és a rajz, a 12. évfolyamon a magyar irodalom tantárgyba épül be, ill. a drámatagozaton a tagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be. Mozgókép és médiaismeret: önálló tantárgy.

Tantárgyválasztás A kötelező és a szabadon tervezhető órakeret terhére A tanuló terhelhetősége felső határáig (9-10. évfolyam 31,5 óra, 11-12-13. évfolyam 34 óra) választhat a nem kötelező és a szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint: A négy évfolyamos osztályoknál (élsportolói) kötelező 9. és 10. évfolyamon a magasabb óraszámú angol és informatika oktatás és (egy félévig) matematika.

61



A drámatagozatos osztályok tanulóinak kötelező a 9-10. évfolyamon a drámai és színházi ismeretek, valamint a kreatív színházi gyakorlat. 11-12.illetve 12-13. évfolyam tanulói emelt szintű érettségire felkészítést választhatnak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, biológia, drámai és színházi ismeretekből). A nem kötelező órakeret terhére szervezett tanórán kívüli tevékenységek közül kötelező: a testnevelés azokon az évfolyamokon és osztályokban, ahol ez az óratervi táblán szerepel, a beszédtechnika, a kreatív ének-zene és a kreatív mozgás és tánc a 9-10. évfolyam drámatagozatos osztályainál. szabadon választhatók: szakkörök, versenyfelkészítő, korrepetálás, énekkar, sportköri foglalkozás, filmklub drámatagozaton a 11-12. évfolyamon kreatív ének-zene vagy kreatív mozgás és tánc

rendhagyó: A tanulók motiválása érdekében a tanórai foglalkozások egy részét hagyományos formáktól elérő módon (erdei iskola, múzeumi v. könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást) szervezzük a szülők és a tanulók igényei szerint. A drámatagozat speciális óráinak egy része drámatábori foglalkozás. A drámatábor a helyi tantervben meghatározott ismeretek átadásának a képzés tartalmából következő speciális formája, amelynek ideje beleszámít a tanítási napok számába. A drámatábor speciális órarendű (munkatervű) fejlesztő tréning, színházi próba, amely tartható az iskola épületében vagy az iskolán kívül is, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják. Évente egy alkalommal maximum két napra tanulmányi kirándulást szervezünk konkrét szakmai programmal, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják. Kiskorú tanuló esetén a szülő gyermekével közösen gyakorolhatja a tantárgyválasztás jogát. A nyelvválasztás: Iskolánkban öt idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) közül választhatnak a tanulók (az igények és lehetőségek figyelembe vételével). Minden osztálynál az első nyelv az angol, A második idegen nyelvet kilencediktől oktatjuk. Nyelvválasztásra nyolcadik év végén kerül sor, amikor is az iskola a diákok igényeit és a lehetőségeket figyelembe véve két osztálynak 4 csoport indítását kínálja választható 4 nyelvből. 9. évfolyamon egy hat évfolyamos osztálynak nyelvi előkészítő képzést indítunk. Az osztály az angol nyelvet heti 12 órában tanulja úgy, hogy két szaktanár mellett heti 2 órában anyanyelvi tanár segíti az eredményesebb munkát.

62



Csoportbontás Csoportbontásban tanítjuk minden évfolyamon: az idegen nyelveket, a matematika, az informatika, a testnevelés, a tánc és dráma modul óráit és 9. évfolyamon az élsportolói osztályokban az egyik magyar nyelv órát. Drámatagozaton a kreatív színházi gyakorlatot, a beszédtechnikát, a kreatív mozgás és táncot, a kreatív ének-zenét. Felkészítés emelt szintű érettségire 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségire készítünk fel az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, biológia, dráma (drámai és színjátszás). Egyéb tantárgyakból megfelelő számú jelentkező esetén indítunk csoprtot. A tantárgyi mentesítés eljárásai, módozatai (jogszabályok alapján) más tantárgyak tanulása, iskolai tevékenységi forma alóli felmentés feltételeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógiai szakszolgálat javaslatára mentesítést kaphat a tanuló a követelmények (pl. tantárgyi, írásbeliség, stb.) teljesítése alól, ha a felmentést javasló szakvéleményt a 7-9., legkésőbb a 10. évfolyamon szerzi meg a tanuló és gondviselője. A 12. évfolyamon rendkívüli esetben (pl. érettségi előtti sérülés) méltányolandó kérelemről a nevelőtestület dönt. Aktív sportoló diákok egyedi kérelem és elbírálás alapján mentesülhetnek a testnevelés tantárgy tanulása alól. A testnevelés tantárgy alóli részleges (könnyített testnevelés) vagy teljes, meghatározott időtartamra vagy a tanulmányi idő egészére kiterjesztett felmentést szakorvosi és iskolaorvosi együttes javaslatra az igazgató adja a szülő és/vagy a tanuló kérelmére. A mentesítési kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához. Az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyek döntőjén résztvevő tanulók helyezésüktől függetlenül az adott tantárgyból mentesülnek az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kapnak.

63



III/5.3 Tantárgyi tantervek Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak ismeretanyaga és követelményei megegyeznek a kerettantervben meghatározottakkal. A kerettanterv adaptálása a helyi célkitűzésekhez, adottságokhoz való igazítást jelent. Helyi tantárgyi tantervek Magyar nyelv és irodalom

Kémia

Emberismeret és etika

Földrajz

Történelem és állampolgári ismeretek

Technika

Bevezetés a filozófiába

Testnevelés és sport

Matematika

Osztályfőnöki

Idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, spanyol)

Ének-zene

Fizika

Rajz és vizuális kultúra

Informatika

Drámai és színházi ismeretek

Biológia és egészségtan

Tantervi modulok Mozgókép és médiaismeret

Tánc és dráma A drámatagozat egyéb tantárgyi tantervei

Kreatív színházi gyakorlat

Kreatív ének-zene

Kreatív mozgás-tánc

Beszédtechnika

Új, módosított és kiegészített tantervek (Lásd az 5. számú mellékletet) Új tantervek A nyelvi előkészítő osztály tanterve és a tantárgyak követelményei: Biológia, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok számára Módosításra került tantervek Biológia kémia földrajz idegen nyelvek dráma (dráma és színjátszás) A tantárgyi tantervek a 2004/2005. tanévtől kiegészítésre kerültek környezeti nevelés egészségnevelési és egészségfejlesztései programmal A tantárgyi tantervek a 2007/2008. tanévtől kiegészítésre kerültek a nyelvi előkészítő évfolyam második idegen nyelv tantervével

64



az élsportolói osztály testnevelés és testnevelés-elmélet tantervével A tantárgyi tantervek a 2008/2009. tanévtől kiegészítésre kerültek a vizuális kommunikáció tantervével a dráma és színjátszás tantárgy módosított tantervével

III/5.4 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyelvoktatáshoz felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot alkalmazzuk. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket (tankönyveket, tanulmányi segédeszközöket, ruházati és más felszereléseket). A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja a tankönyvterjesztést az iskolában. A taneszközök kiválasztásának elvei: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor), a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük, a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük.

65



IV. Záró dokumentumok

66



IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2001. szeptember 1. napjától kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. A hat évfolyamos oktatás helyi tanterve felülvizsgálata 2007/2008-as tanévben, a négy évfolyamosé 2011-ig. Ezen pedagógiai program érvényes 2008. szeptember 1. napjától a következő felülvizsgálatig, legkésőbb 2013. augusztus 31. napjáig. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestület 50% + 1 javaslatára a pedagógiai programot az érvényesség lejárta előtt felül kell vizsgálni, módosítani vagy új programot kell írni. A 2012-2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál,

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola nevelői szobájában,

az iskola igazgatójánál,

az igazgatóhelyetteseknél.

67

IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai jegyzőkönyv a nevelőtestületi értekezletről Diákönkormányzat nyilatkozata Szülői Választmány nyilatkozata Iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye



Mellékletek

69



Bevezető

„A betegség hiánya nem azonos az egészséggel” (WHO mondás)

A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük.

További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására‖, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johann Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.

„Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek -

70



különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.”(NAT 2003)

1. Az egészségnevelés célja – a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés

1.1. Az egészségfogalom tágabb értelmezése Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi, lelki képességeket hangsúlyozza, és nem passzív állapotot, hanem folyamatot jelöl. A folyamat eredményeként kiteljesedő egészség, mint minőség négy feltétel teljesülése mentén esélyes: az egyén társadalmi integrációja, a változó terheléshez való alkalmazkodása, individuális önállóságának megőrzése és a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei harmóniájának megteremtése.

1.2. Az egészség fejlesztésének értelmezése Az egészségfejlesztés egy olyan gyűjtőfogalom, amely a nem terápiás eljárásokat (egészségnevelés, mentálhigiéné, önsegítés, elsődleges prevenció, szervezetfejlesztés) foglalja magába. Eredménye az a képesség, amellyel az emberek felügyelik és javítják egészségüket, vagyis az egész lakosságra irányul, és az egyén autonóm döntései, aktivitása a társadalom különböző szereplőivel együttműködésben jönnek létre. Feladata tehát egészségfejlesztő politika, környezet, közösségi tevékenységek és egyéni képességek kifejlesztése, szemléletváltoztatás egyéni és társadalmi szinten.

71



1.3. Az egészségnevelés rendszere Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

2. Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés

2.1. Az egészség szó jelentéstartalma a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban Az egészség szó a Vörösmarty Mihály Gimnázium Pedagógiai Programjában a legfontosabb elemek közt, a tanulói személyiség

egyik jelentős

összetevőjeként jelenik meg. Az egészség, mint érték a tanulói személyiségfejlesztés cél- és feladatrendszerének igen fontos eleme, eszköze, hiszen hagyományos és speciális osztályaink mindennapjaiban örülni az életnek, a szépségnek, a saját és mások fizikai és szellemi csúcsteljesítménynek csakis az egészség test és lélek birtokában lehet tartósan. A 2001-ben készült Pedagógiai Program az alábbi részek során fejti ki a hozzáállását a témához: „A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek

72



elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre.” (8 oldal) „A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz.”(10. oldal) „Egészségnevelés, prevenció A nevelőtestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat, összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben. Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.) Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat. Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket. Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít.” (22. oldal)

2.2. Meglévő folyamatok, akciók (erősségek, gyengeségek, lehetőségek) Iskolánkban az egészségnevelési folyamat nem kapott kiemelt hangsúlyt, mégis a napi gyakorlatban, akciókban sokszor kézzel foghatóan jelen van. Adatok, tények, tapasztalatok, melyekre az új program épült: Az INIS mérések az egészség témájához csatolható adatai Állítás

Megkérdezett csoport

Az órákon a diákok megtanulják, hogyan éljenek egészségesen

Diákok

Mérés éve és + válaszok %-os megjelenése 2002

2003

35%

32%

73


Vörösmarty Mihály Gimnázium Tanárok

Az órákon a diákok megtanulnak ügyelni

Diákok

saját biztonságukra Tanárok

A diákok megtanulnak bánni az idejükkel

Diákok

és pénzükkel Tanárok

Állítás

Megkérdezett csoport

A legtöbb tanár igyekszik elhitetni, hogy a

Diákok

diák sikeres lehet Ha diák problémákkal küzd, az iskola

Diákok

segítséget nyújt Tanárok

2002

2003

55%

27%

2002

2003

nem volt

43%

2002

2003

nem volt

34%

2002

2003

46% 25%

51% 31%

2002

2003

50% 25%

29%

7%

Mérés éve és + válaszok %-os megjelenése 2002

2003

43%

42%

2002

2003

37%

27%

2002

2003

52%

68%

A SWOT analízis megállapításai: az egyéni értékek megerősítése erőssége az iskolának jó hangulatú a légkör, proaktív, kommunikatív, szeretnek a diákok ide járni az egyéni és csoportos siker, a tehetség elismert, a kiemelt nyelvi képzés, mint új terület örvendetesen bővíti a lehetőségeket

74



az iskola jól tolerálja a sokféleséget sokféle program közt válogathatnak a diákok a tanárok többsége pozítív hozzáállású, az osztályfőnökök munkája kíváló sikeresek kampány-szerű rendezvényeink (futóversenyeken tömeges mozgósítás, drogprevenciós program, egészségnap, táborok, tej-akció stb.) A drogprevenciós program eddigi eredményei Az iskola egészségfejlesztési és drogstratégiájának kialakításához elengedhetetlenül szükséges a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A 2002/2003as tanévben az ELTE Pszichológiai intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszéke végezte el a felmérést 12 osztályra. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a drogfogyasztás jelen van a diákok körében, tehát hangsúlyozottan szükség van a prevenciós foglalkozásokra, az egészséges életmód kívánatossá tételére. Az iskolai drogprevenció jelentős szerepet játszhat a drogokkal kapcsolatos attitűdök átformálásában, a különböző szerekről szerzett információk megfelelő kiegészítésében, helyesbítésében, a testi és lelki egészségvédelemben, a kortárskapcsolatok illetve szülő – diák, tanár – diák kapcsolatok problémáinak megoldásában. Pozitívumok, tények, melyek segíthetnek a programépítésben az élsportolói osztályok jelenléte, a személyes példa ereje a fittségi vizsgálatok évek óta jól működő rendszere a helyi gyógytestnevelés lehetősége a szervezett meleg étkeztetés helyben

2.3. A továbbfejlesztés lehetséges irányai, a törvényesség szem előtt tartása (kötelezettségek, lehetőségek, a veszélyek elkerülési stratégiái) az iskolába való érkezéskor az otthonról hozott, az egészséggel kapcsolatos neveltségről, szemléletről tájékozódni a láthatóan tömegesen helytelen táplálkozási szokásokat a belépéstől kezdve lehetőség szerint kedvezőbbé alakítani a kampány-szerű rendezvények közül a legfontosabbakat a folyamatba beépíteni, életvitelszerűvé tenni, a személyes példamutatást erősíteni az értékek követése (pl. egészség) mentén erősíteni a vörösmartys identitást

75



változatosabb oktatási módszerekkel segíteni a bevonódást, a pozitív érzések kialakulását, a kötelességtudat erősítését több mosolyt és humort alkalmazni az érzelmi stabilitás megsegítésére közös tanári megegyezésen alapuló elveket következetesebben betartani, a biztonságérzetet ezáltal is növelni, a viselkedéskultúrát javítani (pl. rágógumi kulturált használata) a liberalizmust helyesen értelmezni, a fontos dolgokat elkülöníteni, és együttes odafigyelésre az energiákat átcsoportosítani egységes iskolai szokásrendet kialakítani: szemétszedés, padok lemosása, műanyag flakonok és elemek gyűjtése, és elhelyezése a szelektív tárolóban, a WC-k higiéniájának javítása (papír, törölköző, szappan); az osztálytermek „tisztasági versenyét‖ megrendezni sokkal hatékonyabb prevencióval és akciótervvel fellépni a dohányzás ellen, további következetes segítő hozzáállással a vélt és bizonyított droghasználók leszoktatása érdekében a fogápolást, a szemészeti szűréseket az iskolaorvosi szolgálat segítségével hatékonyabbá tenni

3. Az egészségfejlesztés, nevelés programja

Lényeges területek, melyek fejlesztését tervezzük a helyzetelemzés alapján, hogy a célokat kijelöljük önmagunk (iskolánk) és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a sport, a rendszeres testmozgás fontossága az egészség, mint érték ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, családi előfordulások kulturált közlekedés, baleset és ártalom elkerülése a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

76



az érzelmi élet egyensúlyának ápolása, fenntartása a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és tanulási technikák (egyéni optimális stílus), tanulási környezet kialakítása az idővel, pénzzel és anyagi javakkal való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai (NEM-et mondani) a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősé

Témák, melyek köré csoportosítható a cél és feladatrendszer az egészséges táplálkozás témái (folyadékfogyasztás is) az öregekkel és betegekkel való bánásmód szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegély, gyógyszerhasználat) esztétikus külső, testi higiénia, alvás- pihenés egyensúlya környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) természet és egészség a személyes biztonság (közlekedés és kockázatvállalás) a testedzés, mozgás, a helyes testtartás mindennapi gyakorlata a család szerepe, a családi élet lelki és fizikai higiéniája, szerepek a családban, az egészséges család; népesedési mutatók, a nemzet fogyása A tanárok lelki és fizikai egészségének helyzetelemzése

77



A megvalósítás szinterei, ahol tervezni és folyamatba illeszteni kell az egészségnevelést. Ismeretszerzés és szemléletformálás Osztályfőnöki órákon (1. sz. táblázat) Az egészségnevelésre vonatkozó tantárgyi tartalmak (2. sz. táblázat) A mindennapos testedzés iskolai programjában I., Iskolánk a tanulók számára a mindennapos testnevelést a heti 2 illetve 3 testnevelés órán, a drámai osztályok kreatív mozgás óráin és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A sportosztályos diákok félévenként egyesületi igazolással bizonyítják aktivitásukat, a törvényben kötelezően előírtakat az egyesületükben teljesítik. II., A délutáni foglalkozásokat az ISK szakosztálya (kosárlabda), az iskolai önvédelmi kör és a tömegsport foglalkozások keretében szervezzük. Ezen az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A ISK vezetője a küldöttgyűlés által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár, aki egyúttal a kosárlabda csapat edzője. Tömegsport órákat, sportköri és önvédelmi órákat az iskolai tantárgyfelosztás szerint az iskolai munkaterv tartalmazza a felelős tanár és az időpont, helyszín megnevezésével. III. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a szükséges eszközökkel, pedagógiai felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon a délutáni órákban és az 5., 6. óra utáni szünetekben.

A tanulás egészséges környezete, az iskola higiéniája a személyes felszerelés higiéniája (táskák, kabátok, tornafelszerelések tárolása); a mesterséges és természetes fény lehetséges kedvező arányainak tanári irányítása; a villanyoltás rendje; az elemek gyűjtése; a lelki kulturáltság javítása az adódó szituációk példamutató, a tanári etika szerinti kezelésével;

78



3.5. Az már hatályba lépett iskolai egészségnevelési és drogstratégia további folytatása (2003. szeptember 10-én jóváhagyva) )

A diákok részére Több fórumon is igyekszünk a megelőzésre és nem a probléma kezelésére hangsúlyt fektetni. Természetesen el kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Az iskolában képzett gyermek és ifjúságvédelmi felelősök működnek, a tanórákon kívüli programokat szabadidő-felelősök és az iskolai diákönkormányzat koordinálja.

Színterek:

1. Iskolai programok

1.1 A bejövő osztályok diákjai részére Mivel a gimnáziumban 6 és 4 évfolyamos képzési forma is van, a 12 illetve a 14 évesek számára más-más módon, de mindenképpen külső szakmai segítséget igénybe véve (Kompánia Alapítvány) szervezzük az első találkozást a témával. Évi két osztályfőnöki órán információkat kapnak a diákok a drogokról, hatásukról, előfordulási gyakoriságukról, a segítő helyekről stb. További 4 órát szánunk filmnézésre, beszélgetésre. Ezt tekintjük az információs-alapozó szakasznak.

1.2 A már itt tanuló diákok részére Minden osztályon belül bontott csoportos keretben rendszeresen évi 2 osztályfőnöki órát tervezünk, hogy a droggal kapcsolatos új kérdéseket megbeszélhessük a diákokkal, ezen kívül igény szerint évi 4 osztályfőnöki óra áll rendelkezésre azon osztályoknak, ahol külön események miatt

79



beszélni kell a drogokról. Ezekhez a foglalkozásokhoz szakember szükséges.

1.3 Tanórai foglalkozások A mellékelt táblázat szerint minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.

1.4 Sportnap és egészségnap Évente rendszeresen sportnapot szervezünk, mely az egész iskolát megmozgatja, osztályok, évfolyamok közötti versenyekkel kihívásokkal az egészség örömteli megélését biztosítva. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozások keretében házibajnokság (kosár, foci és röplabda), versenyek (tornaverseny és futóversenyek) zajlanak. Az egészségnap keretében meghívott előadókkal, neves sportolókkal találkozhatnak a diákok, kiállítást rendezünk az egészséges táplálékokból, környezetvédelmi plakátok, tervek készülnek. Az iskola volt és jelenlegi neves sportolóit pozitív példaként állítjuk diákjaink elé.

1.5 Diákönkormányzati rendezvények Az iskola diákönkormányzatának vezetői feladatuknak tekintik, hogy színvonalas programokkal az épületen belül, felügyelet mellett is jó hangulatú rendezvényekkel színesítsék az iskola életét koncertek suli diszkó vetélkedők a drámatagozatosok színházi bemutatói 1.6 Szakkörök kerámia filmklub énekkar versmondó és színjátszó kör múzeumi foglalkozások

80



2. Iskolán kívüli rendezvények

2.1 Tanulmányi kirándulások 2.2 Sítábor, Vándortábor, Mikulás-túra 2.3 Gólyatábor 2.4 Vizitúrák

A szülők részére A segítő kapcsolatok színterén a család a legfontosabb társ. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvétükkel tudják támogatni az iskola programjait.

Színterek: osztály illetve iskolai szintű szülői értekezlet, ahol megismertetjük a szülőkkel az iskolában folyó drogprevenciós munkát, a drogról szóló információs részhez szakember segítségét kérjük. „ szülői klub‖ alakult, mely évfolyamtól függetlenül foglalkozik az iskolában zajló eseményekkel, nevelési, tárgyi problémákkal. iskolaszék szülői szervezet Félévente egy közös szülői értekezleten az érdeklődő szülők számára egy bizonyos tematika szerint rendszeres szülőit tartunk, ahol az orvosi, jogászi-rendőri és pszichológusi oldal képviselői ugyanarra a kérdésre keresik a választ, pl. a drog és szabadidő.

A tanárok részére Esetmegbeszélő szemináriumokat szervezése. Évi 4 órát tervezünk rendszeresen, de ha szükséges, külön szemináriumot is szervezünk Források:

Segítő kapcsolatok:

GYISM pályázat

ELTE Pszichológiai Intézet

81


Vörösmarty Mihály Gimnázium Vörösmarty Alapítvány

Kompánia Alapítvány

DÖK támogatások

Gyermekjóléti szolgálatok

egyéb pályázatok

Sziget Alapítvány Iskolaorvos Védőnői hálózat

3.6. A lelki egészségnevelés PP szerinti kiemelt témái (ifjúságvédelemmel egyeztetve) a barátság szerepe a nemi azonosságtudat (fiúk és lányok, a férfi és női szerep) az egészség, mint érték és az öröm forrása a szenvedélybetegségek elkerülése személyes mentális biztonság szexuális felvilágosítás, a korai szex veszélyei NEM-et mondani (a káros kortárshatás elleni védekezés) az idővel való gazdálkodás a konfliktusok, problémák megoldása őszinteség a családban, az osztályban

4. Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése Tanévenként megállapítandó adatok: Az osztályfőnöki órák száma, melyeken az egészségnevelés volt a téma A mindennapos testnevelésben (ISK, szünetek, tömegsport, önvédelmi kör) részt vettek létszáma, tanulói felmérés a Bertelsmann kérdőívbe beépítve ( kiegészítő kérdésként) Egészségvédelmi akciók felsorolása , ezen belül a DÖK által rendezettek külön csoportosításban (pl. egészségnap, elemgyűjtés, felvilágosító előadás

82



stb.) Megvalósult iskolaorvosi szűrővizsgálatok felsorolása A saját bevallás szerint (név nélkül) rendszeresen dohányzók száma A bejövő osztályok számára tartott drogprevenciós foglalkozások (időpont, előadó) A diákok száma, akikkel droggal kapcsolatos gyermekvédelmi beszélgetés és/vagy intézkedés vált szükségessé Szülői rendezvények az egészségvédelem témájában (is) – dátum, időpont, téma Tanári – egészségneveléssel is foglalkozó -szemináriumok száma A fittségi mutatókat az IMIP külön tartalmazza.

6. Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése. Az egészségfejlesztő csoport javaslatot tesz a közép és hosszú távú célokra a 2004-2005 tanév végén. A tervezéshez a kritériumok 2004-2005 évi adatai és az akcióterv eredményessége adhatnak majd támpontot. Táblázatok 1sz. táblázat Az osztályfőnöki órákon kötelezően feldolgozandó témák és azok ütemezése (javaslat) Osztály

7. osztály

8. osztály

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

1. téma

Az

Serdülőkori testi és

Drogok és alkohol,

Fogamzásgátlás,

Anorexia, bulimia

A család szerepe

Táplálkozási zavarok

Az

egészséges

táplálkozás (gyorsétterem,

lelki változások Önismeret

nassolás, E számok, a alapfokon helyes összetétel)

Dohányzás

nemi

NEM-et mondani

felkészülés, veszélyek,

Önvizsgálat veszélyeztetettség szempontjából

83

kapcsolatokra

A

táplálkozásról

a betegségek, megelőzés folyadékfogyasztásról magasabb fokon

egészséges

, életmód kialakításban Családi fizikai

lelki

és

higiénia,

felelősségvállalás

Pedagógia program 2008 2. téma

A

Vörösmarty Mihály Gimnázium rendszeres

Veszélyek:

Stresszoldás,

testmozgás szerepe az alkohol, dohányzás

megküzdési stratégiák

A fizikai terhelés

Önismeret

és

és a lelki egészség önbecsülés

egészség

összefüggései, a saját

megőrzésében

terhelhetőség

Önismereten alapuló

(saját erős és gyenge karrierválasztás oldalak) Önkontroll

3. téma

Tanulás és pihenés

Lázadás,

egyensúlya -alapfokon igazságérzet,

Krízishelyzetek a

konfliktusok

Odafigyelés másokra

lehetséges megoldásai A táblázat továbbfejleszthető az éves kontrollok alapján. A tanárok felkészítése és az alkalmazott módszerek kidolgozásra várnak

84

A terhelhetőség, a

Testi-lelki

terhek viselése s az harmóniája egészség kapcsolata

egészség

Munka és egészség



2. sz. táblázat osztály

Biológia

Történelem

Kémia

Nyelvoktatás

Fizika

Matematika

Testnevelés

Szabadidő szervezők

7.

8.

10.

11.

Az ember összhangban a környezetével; a környezetkárosítás és a saját lét összefüggései

Az ember és az emberi létezés fontossága. Hippokratesz: orvosi eskü. (Hellasz)

A tanult és a háztartásban ill. a környezetünkben előforduló anyagok hatása az emberi szervezetre

Egészséges életmód (szabadidő, kirándulás, sport, mozgás, testi higiénia, helyes időbeosztás)

Mechanika, mozgások: a fékút veszélyes növekedése a sebesség növelése által (személyes biztonság)

Statisztika: grafikonelemzés (hulladékok, testtömeg-index, halálozási és születési grafikonok)

Harc az eseti felmentések ellen, könnyített programok felajánlásával a jelenség felszámolása

Egészség – betegség pl. a serdülők egészségét veszélyeztető hatások (9 óra)

A testi higiénia és a fizikai teljesítőképesség összefüggése (Görög és római kor)

Az alkohol, a drogok és a dohányzás „kémiája‖

Étkezési szokások, helyes táplálkozás

%-számítás ( a fehérje, szénhidrát megoszlás és más életszerű adatok alkalmazása)

A lányok havi felmentése helyett a részleges – könnyített – gyakorlatok végzése

Vírusok baktériumok, és az élősködő eukarióták

Fertőzések, járványok, a városi higiéniai viszonyok (középkor)

A víz, levegő, talajszennyezés hatásai, egészségkárosító szerepe

Család, összetartozás, támasz, egymás segítése

Nyomás témája: a vérnyomás egységei, érékei; a légköri nyomás hatása és változásai; Hőtan: az üvegházhatás értékelése A higannyal való bánásmód, törött hőmérő esetén a higany semlegesítése

Az ember szervrendszereinek működése kapcsán az azokat veszélyeztető hatások, azok megelőzése, a betegségek felismerése

Demográfiai mutatók, védőoltások, halálozási statisztika (technikai forradalom)

Káros szenvedélyek

85

Elektromágnesessé g: önindukció, hogyan NE kapcsoljunk ki eszközt és miért. Hullámok: az infravörös és az ultraibolya haszna és kára.

Kirándulások Egyéb szabadidős programok szervezése Képzések, vetélkedők szervezése

Az órai munka hatékonyságának, a Pályaválasztá tanulói aktívitásnak s segítése fokozása, a terhelés és pihenés arányai

Az előírt és az IMIP-ben rögzített kötelező fittségi vizsgálatok évi kétszeri maradéktalan lebonyolítása

Tanári és diák tömegsport segítése


osztály

Biológia

Történelem


Kémia

Nyelvoktatás

Fizika

Matematika

Testnevelés

Szabadidő szervezők

12.

Szexuális kultúra, fogamzásgátlás, családtervezés (genetika), természet és társadalom kapcsolata;

Az olimpiai eszme (Ókori Görögország és újkori Európa)

Az ember helye és szerepe a törzsfejlődésben

Kábítószerek (Az ópiumháború)

Helyes viselkedés tömegben, önvédelem

Elektromosságtan: Az áram élettani hatásai, háztartási balesetvédelem

Az tanulók fizikai állapotával kapcsolatos észrevételek megosztása az ofőkkel és a szülőkkel

Betegségek, gyógyulást segítő eljárások

Rádióhullámok: téveszmék és valóságos ártalmak

A bejövő osztályok gerinc-orthopédiai szűrése

Közlekedésbiztonság

Rádióaktivitás: a sugárzások élettani hatásai; sugárvédelem; az orvosi vizsgálatok kockázata ill. kockázatmentesség e Magfizika:a reádióaktív hulladékkkezelés tulajdonságai és veszélyei

A mondennapos gerinctorna gyakorlatainak oktatása, számonkérése, a biomechanikailag helyes tsttarztás ellenőrzés A helyes táplálkozás alapelveinek ismerteése

Környezeti ártalmak

86

A szelektív hulladékgyűjt és hirdetése, akciók szervezése



3. sz. táblázat Akcióterv a tanulói és tanári % -os minőségmutató javítására 2004-2005 Indikátor: Az iskolában a diákok megtanulnak egészségesen élni Bemenet: diák 34%

tanár 27% (2003 évi adat)

Tervezett kimenet: diák és tanár 50 % feletti értéket érjen el (2005 évi adat) Intézkedés

A sikerességhez vezető A bevont csoportok stratégia

és személyek

Egészségnap beépítése a A korábbi programok 7-11. évfolyamok évi átvizsgálása

2004-2005.

aktualizálása,

munkatervbe

igények

A sikeresség

Támogatás,

kritériuma

források

A tanárok felkészítése

Időszakasz

A tanulói érdeklődés, Pályázat

A feladatok kiosztása 2005

és

bevonódás

időben és azok leírása, vége

az

foka

magas Önkéntesek bevonása

felméréséhez

január

segédanyagok közzététele

igazítva Tisztasági

verseny

az A verseny meghirdetése Kisgimnazista

osztályokban

és A

bejövő osztályok

megváltozott VMG alapítvány

szokások észlelése

DÖK jutalom

Az ellenőrző bizottság 2004

első

létrehozása, a pontozási félév

Rendszeresen

rendszer

megvalósuló

kialakítása

ellenőrzés A

fittségi

mérések Számítógépes adatbázis Minden tanuló, aki Magasabb

közzététele és a szülők szoftver készítése, az testnevelés órára jár

érdeklődés

értesítése

is),

értesítés

módjának

kidolgozása

és

mérési

kidolgozása

módszer

A szoftver használata – 2004-2005

(szülők tanárok: szoftver a tanár igénye szerint, tanév javuló készítése

nem kötelező jelleggel

eredmények

A dohányzási szokásokkal Bizottság alakul, mely 9-12. kapcsolatos vizsgálati terv felelős a projektért

fokú Informatika

tanárok

osztályok, Helyzetelemzésre alkalmas adatok, válaszok

87

Iskolaorvos,

kérdőív, ISZV egyetértése őszinte

Tájékoztatás, a kérdőív 2005 ismerete, visszacsatolás

fele

első

2. számú melléklet Környezeti nevelési program

1. Bevezetés 1.1. Helyzetelemzés Az épület és berendezése A Vörösmarty Mihály Gimnázium Budapest egyik belső kerületében, a Józsefvárosban,

műemlék

épületben működik Sajnos az épített környezet állaga és tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Az iskola épülete kívül-belül megérett a felújításra. Néhány éve az elektromos hálózatot korszerűsítették, a világítás megfelelő. A fűtés földgázzal történik, a tantermek hőmérséklete megfelelő, de az elöregedett nyílászárók miatt energiatakarékosnak a legkevésbé sem nevezhető. A mellékhelyiségek a többszöri, tűzoltásszerű felújítás ellenére sem felelnek meg az európai normáknak. Az iskola takarítását külső cég végzi, az általuk használt tisztítószerek környezetbarát voltáról egyelőre nincsenek információink. Az étkeztetés körülményei siralmasak. Az étkező kicsi, zsúfolt és korszerűtlen. Az iskolai büfét évek óta ugyanaz a vállalkozó működteti. Az elmúlt évben egyre több kifogás volt. Eddig az iskola nem nagyon szólt bele az árukínálat alakulásába, legfeljebb az árakkal és a választékkal kapcsolatban, továbbá a nyitva tartás kapcsán voltak észrevételek. Az iskolában kabinetrendszerű oktatás folyik. Az épület szűk folyosóin tűzvédelmi okokból szekrények elhelyezésére nincs lehetőség, így a gyerekek személyes tárgyaikat kénytelenek magukkal hordozni. Csak néhány teremben sikerült kicserélni a székeket és padokat ergonómiailag megfelelő, korszerű bútorokra. A tornaudvaron kívül egy betonozott belső udvara van az iskolának, ahol tavasztól őszig némi zöld növénnyel igyekszünk ellensúlyozni a sivárságot. Magában az épületben a folyosókon, (ahol a fényviszonyok engedik) sok növény van és az osztálytermek egy része is virágos.

Előélet, hagyományok: Közvetlen közelünkben még egy nagyobb park sincs, így a természeti környezettel diákjaink csak a kirándulások, erdei iskolák során, vagy a lakóhelyük közelében találkoznak. Iskolánkban a nem túl kedvező adottságok ellenére eddig is igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a környezeti nevelésre. Tantárgyi keretek között elsősorban a kémia, biológia és földrajz órákon, a megfelelő ismeretanyaghoz kapcsolódva. Hosszú évek óta számos program kapcsolódik a Föld Napjához, amiről minden évben megemlékezünk. Az általános iskoláskorú hat évfolyamos gimnazisták számára évek óta többfordulós természettudományi háziversenyt tartunk, aminek egyik fő témája a környezet és természetvédelem. A természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, vetélkedőkön indítjuk



diákjainkat (pl. Csapody Vera Emlékverseny) A 7. és 8. osztályos kisgimnazisták részére minden tanév végén erdei iskolát szervezünk, ahol szakemberek segítségével ismerkednek a gyerekek hazánk nemzeti parkjainak ill. természetvédelmi területeinek geológiai, botanikai, zoológiai értékeivel. Minden évben vándortábort és sítábort hirdetünk diákjaink számára.

1.2. Erőforrások

A környezeti neveléssel kapcsolatos célok eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a diákok számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola valamennyi diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során sajátítják el. A diákok és tanáraik együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a az erdei iskoláknak, jeles napoknak, tanulmányi kirándulásoknak, valamint a különféle táboroknak. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésben is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola környezeti nevelési koncepcióját és erősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Ezenkívül a szülői szervezettel történt megállapodásban kell rögzíteni, hogy mik azok a környezeti neveléssel összefüggő programok, amelyekhez a szülők - lehetőségeikhez mérten - biztosítják gyermekeik számára a szükséges anyagi fedezetet. (erdei iskola, múzeumok, állatkertek, tanulmányi kirándulások, stb). Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció terén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a

90

Pedagógia program 2008 kifogyott

nyomtatópatront.

Vörösmarty Mihály Gimnázium Az

iskolai szelektív

hulladékgyűjtés

kialakításához

a

takarítócég

munkatársainak aktív, környezettudatos közreműködésére is szükség van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során -a lehetőségekhez mérten- elérje, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti nevelési programok fontos része a különböző intézmények meglátogatása. Kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolánk valamennyi tanulójának iskolai tanulmányai során legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Szükséges, hogy legyenek az egész tantestületet érintő környezeti nevelési témájú előadások, programok. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek feladata eldönteni, hogy környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezeti nevelés kialakításában. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány. Az iskolai alapítvány a bevált gyakorlatnak megfelelően – rászorultsági alapon –támogatja a tanulók erdei iskolában, táborozásokon és tanulmányi kirándulásokon való részvételét.

Külső erőforrások Fenntartó. A fenntartó eddig az erdei iskolai programot támogatta, amennyiben a 7. osztályosok az önkormányzat táborhelyén, kedvezményes ellátásban részesültek és a tanárok túlmunkáját is az önkormányzat finanszírozta. Pályázat. A pályázatok figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről.

1.3.Célok, feladatok

Az UNESCO meghatározása szerint : „ A környezeti nevelés olyan folyamat melynek célja hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjon, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára.

91



rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességgel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjen a jelenlegi problémák megoldására és újabbak megelőzésére.‖ Iskolánkban a környezeti nevelés során a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása az élő és élettelen természetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása illetve ennek elősegítése a célunk, továbbá tudatos értékrenddel bíró fogyasztói réteg kialakítására törekszünk (lásd 2./A melléklet: A fogyasztóvédelmi oktatás). Tesszük ezt azért, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai nevelő-oktató munkának elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységének ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait , tudják elemi szinten értékelni azokat. Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A környezeti nevelésnek holisztikusnak és ebből eredően interdiszciplinárisnak kell lennie, ennek megfelelően a tanulók képesek lesznek felismerni a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait is. A legfontosabb cél azonban a saját, a közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárokká váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket. Mindehhez szükséges az önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, a konfliktuskezelés, megoldás, döntés technikáinak készség szintre történő fejlesztése, hogy mindennapi életükben felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni.

2. Környezeti nevelés a tanórákon

A környezeti nevelésre minden tantárgy kínál valamilyen lehetőséget. Az egyes tantárgyakon belüli konkrét lehetőségeket a tantárgyankénti helyi tantervek tartalmazzák. A megvalósítás módja és helye a tanmenetekben található.

92



2.1. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési céljai. Magyar nyelv és irodalom A tanulók: Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre. Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket. Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, véleményalkotásra. Tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére. A tanulókban: Fejlesszük az erkölcsi, esztétikai érzékenységet! Történelem A tanulók: Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom, felelősségét és feladatait a problémák elhárításában és csökkentésében. Filozófia A tanulók: Értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása. Lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása. Érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak manipulált fogyasztása. Fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát. Idegen nyelv A tanulók: Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és a nyelv segítségével ismerjék meg más országok hasonló problémáit. Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni. A tanulókban: Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Fedezzék fel az idegen nyelvi kommunikációképesség lehetőségeit.

93



Matematika A tanulók: Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük. Váljanak képessé adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban: Alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás és a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség. Fizika A tanulók: Tudják megadni, megfogalmazni a környezeti változások fizikai magyarázatát. Ismerjék meg az élő szervezetekre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását. Tudják hogyan lehet a káros hatások kibocsátását csökkenteni. Tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra. Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közti analógiákat, valamint az élő és élettelen közti kölcsönhatásokat. Technika A tanulók: Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Kémia A tanulók: Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezet különböző anyagainak egyszerű vizsgálatára, az eredmények

94



értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatását. Biológia A tanulók: Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit. Ismerjék a környezetegészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. A tanulókban: Alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Földrajz A tanulók: Szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket élő és élettelen környezetükről. Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményét. Ismerjék meg a világ globális problémáit. Ismerjék meg és igyekezzenek megőrizni a természeti táj szépségét. Ének-zene A tanulók: Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Vegyék észre a zene közösségteremtő szerepét. Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példát említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Tánc és dráma A tanulók: Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel. Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképekben és mozdulatsorok segítségével

95



(árvíz, erdőtűz, stb.) Sajátítsák el a néptánc elemeit. Testnevelés A tanulók: Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagokból készült eszközöket használjanak. Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban: Tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását. 2.2. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket.

3. Környezeti nevelés a tanórákon kívül 3.1. Rendszeres szervezeti formák Zöld szakkör -a kisgimnazisták számára minden szeptemberben meghirdetjük. Természet és környezetvédelmi háziverseny (több fordulós) „Látogatás‖: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, szennyvíztisztító, hulladékégető stb. 3.2. Iskolai megmozdulások, programok Tanulmányi kirándulások (osztálykeretben, mindig valamilyen „zöld tartalommal‖ is megtöltve) Erdei iskola a 7. és 8. osztályosoknak (5 nap, júniusban) A Föld Napjának megünneplése (minden évben más, aktuális program szerint, a hagyományokhoz híven) Környezeti nevelési akciók (pl. papírgyűjtési, elemgyűjtési verseny az osztályok között) A városismereti verseny „felélesztése‖ 3.3. Az iskola, mint környezetbarát miliő Felhívás az osztálytermek virágosítására, otthonosabbá tételére. Használt szárazelem gyűjtő „üzemeltetése‖.

96



A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

4. Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása 4.1. Iskolán belüli kommunikáció formái „Zöld faliújság‖ kialakítása, ahol mindig az aktuális hírek, felhívások, stb. kapnak helyet. „Zöld rovat‖ az iskolaújságban. A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelősök, akik segítenek koordinálni az osztályok munkáját az egyes akciók során. A szülők bevonása, tájékoztatása a szülői értekezleteken.

4.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái Kapcsolatfelvétel olyan civil szervezetekkel, amelyek kapcsolódnak a környezeti neveléshez. A KukaBúvár című folyóirat megrendelése a könyvtár számára. A környezet állapotfelmérésének (kémia órákon, szakkörön) értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel.

5. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsan képvisel egy viselkedési módot és értékrendet. Ki kell dolgozni egy környezeti attitűdvizsgálatot a beérkező tanulók számára, amelynek eredményét a tanárok (osztályfőnökök és szaktanárok) felhasználják további munkájuk tervezésében. A mérést a 10. évfolyamon és lehetőség szerint a 12. évfolyam végén is el kell végezni. Az iskolai munkaterv része kell legyen az éves környezeti nevelési terv, amely az éves nevelőtestületi értekezleten megvitatásra, értékelésre kerül. Az iskolában egyelőre nem működik külön környezeti nevelési munkacsoport, a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok tervezése a biológia–kémia–földrajz munka-közösségre hárul.

97



6. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára alapkövetelmény. Célunk, hogy minél több tanár – és ne csak a természettudományokat tanítók- vegyen részt külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezekre a továbbképzésekre az iskolai szakmai munkaközösségi napot is fel lehet használni, ahogy azt eddig is megtettük már.

98



2./A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás

99



A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.” (NAT)

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a tanulók középiskolai tanulmányaik befejezésekor értsék, és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Egyre nyilvánvalóbb, hogy környezeti problémáink túlnyomó többségének (ha nem valamennyinek) gyökere mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind fogyasztásunk mennyisége, mind annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet hatékony képviseletéhez újfajta fogyasztóvédelemre van szükség, amely a környezet szempontjait is figyelembe veszi: ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben környezetünk megtartására is törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

100



A fogyasztóvédelmi oktatás nevelés színterei iskolánkban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat építjük be: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák), Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia és egészségtan – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem és állampolgári ismeretek – EU fogyasztói jogok, fogayasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai, Osztályfőnöki órák – pl. zsebpénz, reklámok szerepe, hatása Tanórán kívüli tevékenységek - vetélkedők, versenyek, rendezvények Iskolán kívüli helyszínek - tanulmányi kirándulás, táborok, erdei iskola Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac) a diákönkormányzattal való együttműködés során (diákközgyűlés, tájékoztató, fórumok) Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására helyezzük a hangsúlyt. Az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony alakítására törekszünk. Az értékek formálásában lényeges: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tesszük őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

101

3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei



Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai 2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. 4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete.

103



A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

Magyar irodalom 1. Szerzők, művek 1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. 1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

104



Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése. Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2. Műfajok, poétika 2.3. Korszakok, stílustörténet

105



Történelem 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán biroda1om terjeszkedése. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

106



A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békák. A gazdasága társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929—33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920—30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

107



A rendszerváltozás. 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ‖. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

108



Matematika

Halmazelmélet Logika, logikai műveletek Kombinatorika Gráfok Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, grafikonjaik, transzformációik, jellemzésük Sorozatok Ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Térgeometriai alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Leíró statisztika Valószínűség-számítás

109



Idegen nyelvek

Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet minden napjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (Posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, p1. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség

110



megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

111



Fizika

Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia A speciális relativitáselmélet elemei Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei

112



Felfedezések, találmányok, elméletek Biológia

Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai és kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Elemek, ionok, szervetlen molekulák Szerves molekulák Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő és lebontó folyamatok és sejtszervecskéik A biológiai membránok, transzport folyamatok, sejtmozgások A sejtosztódás típusai, a sejtciklus Az egyed szerveződési szintje Vírusok, prokarióták Egysejtű eukarióták Többsejtű eukarióták országai, szerveződési típusai A hajtásos növények fejlődése az evolúció során A hajtásos növények felépítése, életműködései Az állatvilág fejlődése az evolúció során Állati szövetek, szaporodás és egyedfejlődés Az állatok viselkedése Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légzés Anyagszállítás Az immunitás Vérátömlesztés, vércsoportok, szervátültetés Kiválasztás A szabályozás típusai, elemi idegi jelenségek Az idegi szabályozás elve, szervrendszere

113



Az érzékszervek, érzőműködés A mozgatóműködés A vegetatív működés Az idegrendszerre ható szerek Humánetológia A hormonrendszer Szaporodás Egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populációk jellemzése Életközösségek jellemzése Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztémák jellemzése Környezet- és természetvédelem Öröklődés, evolúció Az örökítő anyag és működési elve A mutáció Az alapvető öröklésmenetek Ivar meghatározás, ivari öröklődés Családfaelemzés, kapcsoltság, mennyiségi jellegek A populációgenetika alapjai Az adaptív és nem adaptív evolúció, a fajkeletkezés A biotechnológia jelentősége Az evolúció bizonyítékai, fő lépései Az ember evolúciója

114



Kémia

Általános kémia Az atom felépítése, izotópok, elem. Az atomok elektronszerkezete, elektronegativitás. A periódusos rendszer. Ionok képződése atomokból, összetett ionok. Elsőrendű kémiai kötések jellemzése. Másodrendű kémiai kötések jellemzése. Molekulák képződése, térszerkezete, polaritása. Állapotjelzők, halmazállapotok és halmazállapot-változások. Kristályrács-típusok: ion-, atom-, fém- és molekularácsos anyagok felépítése és tulajdonságai. Valódi oldatok, oldódás, kolloid és diszperz rendszerek. Kémiai jelölések, vegyjel, képlet, kémiai egyenlet, anyagmennyiség. A folyamatok energiaviszonyai, reakcióhő. A reakciósebesség, katalízis. Kémiai egyensúly. Sav-bázis reakciók, kémhatás, indikátorok. Redoxi reakciók, csapadékképződéssel járó reakciók. Galvánelemek. Elektrolízis és mennyiségi törvényei. Szervetlen kémia A hidrogén és a nemesgázok. Halogénelemek és vegyületeik (hidrogén-halogenidek, kősó, ezüst-halogenidek, hypo). Az oxigén és vegyületei (hidrogén-peroxid, oxidok csoportosítása, fém-oxidok, hidroxidok). A kén és vegyületei (kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénessav és sói, kénsav és sói). A nitrogén és vegyületei (ammónia, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, salétromsav és sói). A foszfor és vegyületei (difoszfor-pentaoxid, foszforsav és sói). A szén és vegyületei (szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói). A szilícium és vegyületei (szilícium-dioxid, szilikonok). A fémek általános jellemzése, ötvözetek, előállítás, korrózió. Az alkáli- és alkáliföldfémek. A p-mező fémei (alumínium, ón, ólom). A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport fontosabb fémei. Szerves kémia

115



A szerves vegyületek általános jellemzői Alkánok, cikloalkánok. Alkének, diének, poliének, alkinok. Aromás szénhidrogének. Halogéntartalmú szénhidrogének. Alkoholok és fenolok. Oxovegyületek és éterek. Karbonsavak és karbonsav-észterek. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok és aminosavak. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek. Mono- és diszacharidok. Poliszacharidok. Fehérjék. Nukleinsavak. Műanyagok.

116



Földrajz

Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk Csillagok, csillagrendszerek A Naprendszer A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A természetföldrajzi övezetesség A természeti és a társadalmi környezet A Föld népessége Településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdasági folyamatok A világkereskedelem A gazdasági ágazatok A mezőgazdasági termelés Az ipar ágazatai, energiagazdaság Tercier szektor Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban Magyarország természetföldrajza Magyarország gazdaságföldrajza Magyarország népesség-és településföldrajza Magyarország közlekedésföldrajza, idegenforgalma Hazánk helye és kapcsolatai Európában (Magyarország és az EU) Európa regionális földrajza Az európai integráció folyamata – az Európai Unió Az Európán kívüli földrészek földrajza Az amerikai kontinens földrajza Az ázsiai kontinens földrajza

117



Afrika, Ausztrália, Óceánia földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Globális környezeti problémák

118



Informatika

Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen Bekapcsolódni az információs társadalomba; Képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; Ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; Ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; Ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; Tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; Ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

119



Tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; Legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; Tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; Tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; Tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; Képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

120



Dráma (dráma és színjátszás) (A vizsga szerkezetével) Ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése szóbeli vizsga keretében (színház- és drámatörténet, színház- és drámaelmélet, színházi műfajok, színházi szakmák, drámajátékos ismeretek) Alkotói ismeretek és képességek mérésére gyakorlati vizsga keretében (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház, kreatív ének-zene, beszéd, vers- és prózamondás, bábjáték a következő három feladattípusból kettőben: drámajátékos improvizáció, előkészített egyéni produkció, előadásban való részvétel) Színház- és drámatörténet A klasszikus ókor színháza, a görög dráma és a római komédia Európa középkori színjátszása, a commedia dell’ arte és a liturgikus dráma Az angol reneszánsz színház és Shakespeare A spanyol barokk dráma és színház A francia klasszicista dráma és Molière A régi magyar dráma néhány alkotása A hazai színjátszás kibontakozása A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása

A modern polgári dráma és színház kialakulása, Csehov és Sztanyiszlavszkij A XX. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói, Brecht színháza és néhány drámája A XX. századi magyar dráma néhány alkotása Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom Színház- és drámaelmélet A drámai műnem sajátosságai A dráma és a színjáték mint kommunikáció A dráma szerkezeti felépítése Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A színházművészet mint összművészet sajátosságai Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés Színházi műfajok A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia, a komédia és a bohózat, a zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a realista színjáték, az abszurd és a groteszk, a bábjáték, a látványszínház, a táncés mozgásszínház műfaji jellemzői Színházi szakmák

121



A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban, szabadon választott bábtechnikával Drámajáték, színjáték Helyzetgyakorlatok Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján A

legfontosabb

színházi

műfajok

és

stílusok

jellemző

jegyeinek

felismerése,

alkalmazása

drámamunkában, színjátékban A drámapedagógia elvi és gyakorlati alapismeretei, módszerei Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel Beszéd, vers- és prózamondás A beszédtechnika alapjainak gyakorlati alkalmazása Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások létrehozásában való alkotó részvétel Kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház Egy adott szituáció megfogalmazása állóképben, majd mozdulatsorral Improvizáció adott zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával Különböző technikákat alkalmazó összetett improvizációk létrehozása és bemutatása mozgásban, táncban Kreatív ének-zene Ritmus és dallam improvizálása, a rögtönzött hangok konkrét szituációkba illesztése, a zenei elemek kommunikációs eszközként használása Vokális és „hangszeres‖ effektek alkalmazása improvizációban vagy előadásban A zene dramaturgiai elemeire épülő előadás létrehozása vagy dal előadása meghatározott stílusban

122



Testnevelés

Gyakorlati vizsga 1. Gimnasztika – szabadon választott 48 ütemű szabadgyakorlat Lányok – kötélmászás Fiúk – függeszkedés 2. Atlétika – egy futószám kötelező Két ugrószámból egy választható Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása kötelező 3. Torna – a talaj vagy a szekrényugrás bemutatás kötelező, egy szer kötelezően választható 4. Sportjátékok – egy sportjáték választása kötelező 5. Küzdősportok, önvédelem – grundbirkózás 6. Úszás – két választott úszásfajtát kell bemutatni Minden témakör része a bemelegítés, úszás és függeszkedés.

Az elméleti vizsga témakörei testnevelésből A testnevelés órákon tanultak felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlatok tervezésében. Az egészséges életmód tervezése. A különböző sportágak technikájának, szabályainak alapfokú ismerete (atlétika, torna, ritmikus gimnasztika, küzdősportok, úszás, sportjátékok). A balesetek elkerülése, kiküszöbölése érdekében tett legfontosabb feladatok ismerete. Értékelő elemzések, amelyekben a vizsgázó saját véleményét, gondolatait bizonyítja az egészségvédelem területén. A magyar sportsikerek, olimpiai mozgalom jelentősége. A harmonikus testi fejlődés (magasság, testsúly). Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség)

123

4. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek



Célok Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a fiatalok körében. Minőségellenőrzés – az általános fizikai teherbíróképesség egységes mérése, minősítése. Minőségbiztosítás – képesség szerint differenciált terheléssel jussanak el a tanulók az egészséges élethez szükséges fizikai fitness szintre. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségtartó, egészség javító szerepének biztosítása. Módszerek Tanulóink fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez a Hungarofit teszteket alkalmazzuk. Évente két alkalommal, tanév elején és tanév végén megmérjük a tanulók fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbában elért teljesítményét. A mért eredmények pontértékei alapján végezzük cl az értékelést, minősítést. Az egységes minőségbiztosítás érdekében fel kell tárnunk a hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok felszámolására. A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozásokon végzett rendszeres testedzés hatását elemezzük. A folyamatos visszacsatolás így biztosítható: a tanár, a diák és a szülő számára. Az adatok nyilvántartásához az osztályonkénti adatlapokat vezetjük. A test általános izomerejét, erő- állóképességét öt motorikus próba alapján értékeljük. A próbák elvégzése előtt mindig általános és speciális bemelegítést végeztetünk a tanulókkal, a sérülések megelőzése érdekében. Minősítési kategóriák. Igen gyenge

0–20 pont

Gyenge

21–40 pont

Kifogásolható

41–60 pont

Közepes

61–80 pont

Jó

81–100 pont

Kiváló

101–120 pont

Extra

121–140 pont

Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek 1.

Cooper-teszt - 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell teljesíteni a tanulónak, futással. A futás közel azonos, olyan nagy sebességű legyen, hogy ne lépjen fel oxigénhiány. Ha ez bekövetkezik, ne álljon ki a tanuló, hanem rövid ideig sétáljon, majd később, ha erőre kap, ismét fusson.

2.

Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérését szolgálja. A bemelegítő ugrásokat

125



követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség van, a legnagyobb ugrás eredménye számít. 3.

Fekvőtámaszban karhajlítás és — nyújtás folyamatosan. Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc – a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérését szolgálja. A karhajlításnál a kéztámasz előrenéző ujjakkal vállszélességben legyen. Törzs egyenes, fej a törzs meghosszabbításában. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

4.

Hason - fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan. kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc – a hátizom erő-állóképesség mérésére. A tanuló mindkét tenyere a tarkón legyen. A hasizom és farizom megfeszítésével a medencét rögzíteni kell és a gyakorlat során Végig meg kell tartani. A gyakorlat alatt a lábakat nem szabad leszorítani.

5.

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc – a hasizom erő-állóképességének mérése. A tanuló lábait 90°-os szögben behajlítva tartja, kezét tarkóra helyezi. A lábakat külső erővel nem kell leszorítani. A gerincszakaszokat fokozatosan kell felemelni és visszaengedni.

Az egyénileg nyilvántartott adatokból tanár, diák és szülő egyaránt figyelemmel kísérheti az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját. A változás, fejlődés így nyomon követhető és a tervezett edzésprogram esetleg változtatható. A tanulók egyéni eredménye alapján készíthetjük el az osztályonkénti összesítő adatlapokat és évi két alkalommal továbbítjuk az Oktatási Minisztériumba.

126

5. számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek



Nyelvi előkészítő évfolyam

A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve és a tantárgyak követelményei

Az angol nyelv tanterve

Általános és közvetlen célok A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított nyelvoktatás az OM-ban kidolgozott „Világ-Nyelv”, az idegennyelv-tudás fejlesztése kormányprogram egyik legfontosabb eleme.

1.1 Cél: hatékonyan emelni a tanulók nyelvtudásának szintjét, ismereteket nyújtani a célnyelv civilizációjával kapcsolatban. „Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános célkitűzéseivel azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegen nyelv-tanítás általános célja, hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást.‖(OM) Ezen célkitűzésekkel azonosulva szervezzük iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamot.

Az idegen nyelv magas óraszámban való tanítására-tanulására biztosított év lehetőséget ad a nyelvtudás intenzív fejlesztésére, esélyteremtő szerepe nagy a tanulóink számára. A nyelvtudás alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben tanulóink nagyobb eséllyel jelentkezhessenek a felsőoktatási intézményekbe, a munkaerőpiacon jobb helyzetbe kerülhessenek.

1.2.

Közvetlen cél: Idegen nyelvből (angol) a NAT követelményeinek megfelelően olyan

használható tudáshoz jussanak tanulóink, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát (legkésőbb) középiskolai tanulmányaik végén. Ez a Közös európai referenciakeretben

128



meghatározott B/2 szint. Feladatunk az is, hogy a tanulókban kedvező motiváció alakuljon ki a nyelvtanulás iránt, és ismereteket szerezzenek az adott nyelvhez (közvetlenül) tartozó kultúrákról, valamint képessé váljanak nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére is. A heti 12(10+2) órát első félévben a négy alapkészség, a nyelvi tudás alapos fejlesztésére fordítjuk. A heti 2 óra, melyet anyanyelvi tanár vezet, már ekkor is élményszerűvé teszi a nyelvhasználatot. A második félévben a heti tíz órából kettőben bevezetjük a célnyelvi civilizáció bizonyos elemeinek (zene, film, történelem, társadalomismeret stb) feldolgozását, amelynek során az angol nyelvet eszközként használják a tanulók országismereti témák elsajátításához. Ezeket az órákat külön tantárgyként kezeljük, amelynek osztályzatai részét képezik a tanuló év végi angol nyelvi osztályzatának.

Tantárgyi követelmények: 2.1.

Szintek szerinti tervezet

2.1.1.

A nyelvi előkészítő (9.) évfolyamon a Közös európai referenciakeretben (KER)

maghatározott B/1 szint elérése a cél. „Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.‖ 2.1.2.

10-13. évfolyamokon: (heti 3 óra) a B/2szint elérése a cél. (Emelt szintű érettségi vizsga

szintje)

2.2.

Számonkérés formái: szóbeli és írásbeli. Szóbeli számonkérés: Tanárral vagy csoporttárssal folytatott beszélgetés, összefüggő

beszámoló, véleménynyilvánítás, szituációs párbeszéd Írásbeli: rövid (kb. 10 perces) tematikus számonkérés, 5-5 leckénként nagydolgozat félévi beszámoló írásban és szóban az anyanyelvi tanárnál Az értékelés az ötjegyű skálán történik

129



Helyi vizsga: A nyelvi (9.) évfolyam végén munkaközösség által összeállított feladatokból írásbeli és szóbeli vizsga (B/1; középszintű érettséginek megfelelő feladatok). A vizsga követelményeit és értékelésének leírását a Vörösmarty Gimnázium Vizsgaszabályzata tartalmazza.

3.

Tartalmak

3.1.

Kommunikációs szándékok Társalgás indítása, fenntartása Egyetértés, egyet nem értés Személyes információ kérése/adása Érdeklődés, meglepetés kifejezése Meghívás, reagálás meghívásra Eseményekről információ kérése/ adása, információ pontosítása tanács kérése/adása/visszautasítása kötelezettségekről társalgás kérés indoklással ( kölcsön adás és kérés) segítség felajánlása, elfogadása, visszautasítása meglepetés kifejezése panasz, igény kifejezése, bocsánatkérés elégedettség, köszönet kifejezése engedély kérés, adás, visszautasítás Személyes vélemény kifejezése, összehasonlítások Útbaigazítás, tájékozódás Összefüggő beszámoló eseményekről Történetek, folyamatok leírása

3.2.

Témakörök Személyes információk Család, családi események, ünnepek, „második család‖, mostohatestvérek Iskoláról, osztályról deviáns viselkedésformákról Utazás (vonaton, távolsági buszon)

130



Gyalogos közlekedés, tájékozódás Szünidős tervek, kirándulás idegenvezetővel, hegyi túra Hétvégi programok Sport (vizisportok, túra) Jótékonysági programok Kellemetlen helyzetekben, balesetnél viselkedés Szórakozás (színház, mozi, hangverseny, zenei fesztiválok, TV), előkészületek, élmények, tapasztalatok Filmek, sztárok Egészséges életmód, egészség, étkezés, mozgás fontossága Londoni kirándulás, Budapest, egy főváros, Edinburgh Amerika őslakóiról

Felhasználandó anyagok: 3.3.

Tankönyvi anyag:

1. nyelvi előkészítő (9.) évfolyam:

New Snapshot Pre-Intermediate New Snapshot Intemediate

2. 10-11. évfolyam:

New Snapshot Intemediate Opportunities Upper-Intermadiate

3. 12-13. évfolyam:

Opportunities Upper-Intermadiate

Emelt szintű érettségire felkészítő, kiegészítő anyagok A tankönyvek a munkaközösség döntése alapján más, újonnan megjelenő, hasonló tartalmú tankönyvcsaládokkal felcserélhetők. Minden évfolyamon multimédiás, országismereti, irodalmi kiegészítő anyagokat is használunk.

3.4. Segédletek: Hanganyagok, munkafüzetek, feladatlapok gyakorló könyvek( négy alapkészség+nyelvtani ismeretek) videó, DVD,- és kulturális, országismereti témákban kiegészítő anyagok (pl. Great Britain, English and American civilization, In and Around London, Great English Monarchs and Their Times, Festivals and Food, Celebrations) PC-használat: (pl. In and Around London) és egyéni készüléshez (bbc és cnn ) olvasmányok (Easy Reader sorozatból szövegértéshez,társalgáshoz)

131



A második idegen nyelv tanterve

Bevezetés A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a diákok a német, a francia, az olasz és a spanyol nyelvet választhatják második idegen nyelvként. A nyelvi előkészítő évfolyamon a második idegen nyelvben a Közös Európai Referenciakeret leírásában megtalálható A1 szint elérése a cél. „Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a mások személy lassan és világosan beszél és segítőkész.‖

Heti óraszám: 3

A számonkérés formái: Szóbeli: a tanárral folytatott rövid beszélgetés Írásbeli: az év során 3 nagydolgozat Az értékelés az ötjegyű skálán történik.

Tartalmak Kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés bemutatkozás, bemutatás érdeklődés hogylét iránt megszólítás engedélykérés, arra reagálás bocsánatkérés, arra reagálás gratuláció, arra reagálás személyes levélben megszólítás, elköszönés öröm remény

132



valaki igazának elismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés dicséret, kritika dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő, vagy nemleges válasz kérés tiltás, felszólítás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Témakörök Saját személy Család Lakóhely, lakás Szabadidő Iskola, tantárgyak Vásárlás Napirend A test Utazás Ételek, italok

A továbbhaladás feltételei A következő évfolyamba az léphet, aki képes Alapvető interakcióra, kapcsolatfelvételre Reagálni az anyanyelvi közlésre

133



Testnevelés tanterv

Időkeret heti 2 óra

évi 72 óra

Elsődleges célok és feladatok

Egészség

Edzettség,

Pozitív

Sport-és

teherbírás

mozgáskultúrális

személyiségfejlődés

tanulás A

pubertáskor

korábban egészségvédő megőrzése;

az

során

A testi és szellemi

kialakított

terhelés

szokások

tartása.

egyensúlyban

A

koordinációs

mozgáskészlet

bővítése,

sportági

egészséges

sportprogramok helyezése

a

célok

szolgálatába állítása.

A

szabályok

értelemszerű elfogadása. Nyílt

kommunikáció,

mindkét használt nyelven.

előtérbe a

káros

szenvedélyekkel szemben.

Konkretizált tantervi célok és feladatok

Egészség

Edzettség, teherbírás

Több relaxációs eljárás ismerete

a

stresszoldás

A

Pozitív

Sport-és mozgáskultúrális tanulás

keringési

és

A

nemenként

más

személyiségfejlődés Az egyén értelmi és

légzőrendszer fejlesztése,

tananyag kiválasztásban a

érzelmi

során; stresszoldó motoros

a

fejlesztési sajátosságokhoz

meghatározása

gyakorlatok

ismerete;

a

segítségével; az erő és

való

sportértékekkel

megküzdés

átélése;

a

gyorserő mérhetőségének

tanult

gyakorlat

megismerése egy – két

mozgáskészlet

célszerű

fejlesztése a sport által; a

készletének bővülése; az ön

motoros gyakorlat által; a

használata; a helyzetekre

párkapcsolatok kultúrájának

– és másokra veszélyes

tudományos

történő

és

megalapozása, a tanár –

viselkedésekkel

ismeretterjesztés

pszichés

reakciókban

diák és a diák – diák

testkultúrával kapcsolatos

absztrakciós

eljárások,

összeütközések konstruktív

gerinctorna

helyes

szembeni

értékítéletek

kontrolált

mérések

134

alkalmazkodás; a koordinációs

mozgásos

kapcsolatban;

viszonyának a

a

jellem

Pedagógia program 2008 elfogadása; az

optimális

folyadékszükséglet,

a

táplálkozás és a pihenés egy

–

egy


produktumainak

kreatív

megoldások

mintáinak megbeszélése; a

érdeklődő

előhívása kulturált mozgás

másik ember tiszteletben tartása,

befogadása;a

fittség

lényeges

mint

érték

megjelenése

a

társas

lányoknál) a hétköznapi

képviselete

információjának megértése; az ártalmak elkerülése;

(elsősorban

korosztályos

mozgáskészletben;

kapcsolatokban.

kosárlabda

a saját nem higiéniája.

odafigyelés

a

társakra.

a

automatizációja.

Képzési tartalom és metodika Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükséges elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási és kommunikációs folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen..

Fejlesztési

témakörök,

tartalmak,

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

kulcsfogalmak

Kimeneti

követelmények

(pszichomotoros,

kognitív,

emocionális) Az 7–8. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű

minden óra végi értékelése.

ellenvonulások

(fejlődések

és

járásban

és

gyakorlási

alkalmazott

és

idejének kontrollálása.

szakadozások

ellenvonulásban)

futásban;

testnevelésben

a

szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az

óra

gyakorlási

Az óra alaki fegyelmét

A

elhelyezése

csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló

ellenőrzése.

más,

szervezési

feladatok

felvétele, idejének

órán. A

tanári

maradéktalan célszerű

önálló

utasítások végrehajtása, szervező

kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való

tornatermi (udvari stb.) térben.

kialakításában; kéziszerek

váltási

fegyelem megtartása az egész

tekintettel, célszerű közlekedés a

vállalása, együttműködés a terem rendjének

Gimnasztika

forma

szerek

betartása,

megszervezése;

rendjének

Az óraközi alakzat- és

Az erős alaki, gyakorlási

felhasználásával,

zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok

135



kialakítása.

A

Egyszerűbb

nagymozgásokkal

néhány

bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-8-16 ütemű szabadgyakorlatok és

kontrollált,

végrehajtás

helyes pozitív

megerősítése.

Az

gimnasztikai

szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és

gyakorlatsor csoportonkénti

egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg

(3-4 fő) bemutatása.

és

egyéni

képességek szerint differenciált tanári

A

egyöntetű

utasítások

hibajavítás,

maradéktalan végrehajtása.

A

vonatkozó

szaknyelvi

két – három alapformát is tartalmazhatnak.

szókincs, a hely, helyzet és irány

Aktív,

megértése.

passzív,

dinamikus,

statikus

izületi

mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok.

A bővített gimnasztikai tudás

Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan

visszatérő

gyakorlással,

és készlet a helyzetnek megfelelő

a

előhívása.

mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve. Korábbinál

bonyolultabb,

gimnasztikai kontrollált

megtanult

gyakorlatsorok testtartással,

bemutatása,

zenére,

együtt

és

önállóan. Húzóerő,

gyorserő,

erő-állóképesség

fejlesztése kisebb súlyokkal. Általános

testtartás

Az (gerinc-csípő

gyakorlatok bemutatása a

mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő),

saját párnak, a tanár lazább

prevenciós

valamint

és a társ szoros visszajelzési

hatásainak

az

mellett; a hibák kijavítása.

megfelelő

ismerete

légző

változatos

módon,

javítási

automatizált

gyakorlatok,

törzserősítés

törzserősítések

minden

formája.

A sokoldalú előkészítő és gyakorlatok

és

azok

helyes végrehajtása.

Tartásjavító,

a

gerincoszlop

Társas

kontroll,

izomegyensúlyának és a medence középállásának

felelősségvállalás

automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az

kijavításában.

egyéb

életkornak

ortopédiai

elváltozásokat

a

hibák

megelőző,

ellensúlyozó gyakorlatok. A törzs erősítése szerekkel ülő és fekvő

táv, idő önmagához mért

helyzetben. Önállóan

A mérhető, megtett út,

felügyelt,

otthon

is

gyakorolt

fejlődés

megállapítása,

Az

atlétikai

mozgások

törzserősítő és izomzati letapadást megelőző,

alkalmanként már versengő

összerendezett,

nyújtó, és a talpboltozatot erősítő feladatsor (6-8)

helyzetben.

mérten javuló eredményességű

automatizált végrehajtással.

bemutatása. Áthajtások

Speciálisan

előkészítő

önmagukhoz

(cél

és

rávezető)

meghatározott idő alatt.

136

Előrelépés versenyeken is

felmutatása

a

Pedagógia program 2008 gyakorlatok

a


feldolgozandó

anyag

A gyengébbek felkarolása,

függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Futások,

ugrások,

dobások

segítségadás feltétel nélkül speciális

célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A

A versengés élményének

speciális képességek, a versenysport technikai

értékelése;

modellek alapozása, továbbfejlesztése.

különbözőségek

Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.

egyéni Az

megközelítően helyes technikai

visszatérő

végrehajtása.

mérhetőséggel,

objektív eredmény rögzítése

Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és

15 – 30 m – en

A

koncentrált,

mozgásoptimumra törekvő, az

azok egyéni variációi), páros áthajtások. vágtafutások,

mozgások

megállapítása; ismerkedés a

Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi

Rövidtávú

atlétikai

oktatási helyzetekre jól reagáló

gyorsfutások

magatartás

irányváltoztatással Vágtafutások;

iramfutások;

futás A térdelőrajt technika

feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó

A megfelelő mozgástechnika

hibajavítás,

önmegfigyelés

(pl.

bemutatása

kisebb

csoportokban;

lépéshossz);

alkalmazása

a

különféle

futásoknál, a tanult tananyaggal való

elszámoltatásnál egyéni,

számszerűsített fejlődés.

átfutások

alacsony és

akadályok

felett

az

közepesen

azok

magas

közötti

Felmérés 2000 m-en;

táv

Az

változtatásával is;

alaptechnikák,

mozgásstílus pontos rögzítése.

Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása.

A technikai igényesség,

térdelőrajtok

jelre

˙(a

stabil

egyensúlyi

pontosság dicsérete.

helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az

Tájékozottság a rendszeres

emelkedő súlypont kialakításának erős külső-

edzés és a fizikai teljesítmények

tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként

összefüggéseiről.

3-4 versenyszerű indulás, eredményes

rajtvégrehajtás

a

feladathelyzetben. Rajtok

és

rajtversenyek

15-3o

méteren

különböző testhelyzetekből;

A

Aerob jellegű futások a sebesség növelésével

megkülönböztetése,

Kötetlen tartós futás 8 – 10 percig az egyéni

megjelenítése.

képességeknek megfelelő szinten; tartós futás

dobásformák képi

A pillanatnyi koncentráció

137

Pedagógia program 2008 iramnehezítésekkel;


nehezítésekkel

(terep,

javulása.

akadály), a táv növelésével.

Az

2000– 3000 m futások növekvő sebességgel;

alaptechnika,

mozgásstílus pontos rögzítése.

2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett;. Atlétikai ugrások (magas,) Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása;

5-

felgyorsuló

lépéssel,

erősebb

kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások,

hajítások,

vetések,

lökések,

szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. Szertorna, összefüggő gyakorlatok Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Gurulóátfordulás

Elemek, előre,

hátra,

terpeszben,

A

torna

gyakorlatelemek

összekötésének biztonsága.

elemkapcsolatok

sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás

bemutatása, a saját siker,

között felugrás fél- és egész fordulattal.

fejlődés

Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy

értékelés által.

megerősítése

az

A

tornagyakorlatok

biztonságos

végzése

helyes

testtartásra törekvéssel.

felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át.

Differenciált

megítélés

A

saját

Fejállás, kézállás, kézenátfordulás nyújtott testtel,

az egyéni képességek és

uralom

segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás

kézségek ismeretében tanár-

függésgyakorlatokban.

mozdulatainak elsajátítása.

,

Fejen átfordulás

társas-

mellett;

138

és

önkontroll

A nekifutás

a

testtömeg támasz

feletti –

és

támaszugrásoknál

a

és

a

támaszvétel

Pedagógia program 2008 Összefüggő

gyakorlat

a


tanult

elemekből

zökkenőmentes

kapcsolódik

tornászos testtartással, annak korrekciója tanári és

össze, növekedik az első

társas kontrollra.

második

4-5 részes szekrényen Felguggolás,

ív,

biztonságosabb

terpeszleugrás

4

részes

és a egyre

a

talajra

érkezés.

szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok);

A

felelős,

segítőkész

guggoló átugrás keresztben álló 4-5 részes

hozzáállás

szekrényen (fiúk-lányok); nagymacska ugrás

buzdításában,

(fiúk).

felzárkóztatásában, mint érték

Gyűrűn (fiúk) és

két

gyengébb

társak

fogalmazódjon meg a tanári

kötélen:

lendület

előre,

hátra;

értékelésben.

lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Felemáskorláton összefüggő gyakorlat Függeszkedési kísérletek Egy – két kötélen; fiúk felfelé-lefelé Küzdősport alapozás (fiúk) Sportági taktikák alkalmazása:

Küzdeni

A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. Több

játékból

küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság

küzdőjátékokból

fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a

pontszerző

taktika,

küzdések.

stratégia

megválasztásához,

az

és

sportszerűség.

cselek az ellenfél támadásának kiugrasztására, a

a

tudás

álló, álló

versengések,

A

sportági

jellegformáló

és

szabályok szocializáló

szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által

egyszerű, és a kombinált technikák, cselek

történő

érintkezések,

gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel.

összeütközések csökkentése.

Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészségmegőrző jelleggel.

A támadó és legalább a

A szoros testtávolságú küzdelem: A

technikák

partnerrel,

gyakorlása

helyzetek

álló,

kialakítása,

Grundbirkózás: és

aktív

kényszerítő

a

támadásra

reagáló

küzdő

karfogások, a mögékerülés,

magatartás, mint sportkulturális

a

érték elfogadása, bemutatása.

kiemelés

139

gyakorlati



helyzetek játékosan és küzdési szituációkban.

alkalmazása

Önvédelem. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző

ellenfelekkel,

az

önvédelem

alapszabályainak alapos ismerete;

2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás.

RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai ; az izületi lazaság növelése; alapjárás, érintő járás; keringő lépés egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy

Esztétikus, Gyakorlatok bemutatása csoportos formában. A

és

motorosan memorizált, egyéni dinamikai

gyakorlatsorok

ritmusos

ízzel

mozgásfolyamat,

lábra, két lábról egy lábra és két lábra

végrehajtási pontosságának

örömének

lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban

állandó értékelése, a pozitív

önmegvalósítás

és guggolásban; kar- és törzshullámok;

példák megerősítése.

előadott az

alkotás átélése;

Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és

lábmozgásokkal,

irány

és

helyzetváltoztatásokkal; Kosárlabda

Labdajátékokban

A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók

játékigényének

kielégítését

szolgáló

testnevelési játékok.

kosárlabda

ismétlése,

gyakorlása,

bonyolódó

bővülő

repertoár

technikák-taktikák variálása

feladatoknak,

az

egyre

technikai

végrehajtásának

ellenőrzése

A 7-8. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok,

A

folyamatos

korrekciós utasításokkal; A

váltakozó

játékszerepek ellenőrzése.

helyzeteknek

megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési

Játék nélkül,

esetenként az

bíró

önkontroll

alkalmazása.

tapasztalatok felhasználásában. Röplabda A labdamenet kialakítás Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban.

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés.

140

csapattársakkal

a való

együttműködés alapfokon. Alapvető játékhelyzetekhez alkalmazkodás.

labdakezelési való



Alaki képzés

5

Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció

15

Járások, futások, ugrások, dobások

1o

Sportági technikák, taktikák és szabályok

25

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

1o

Játékos képességfejlesztés

1o

Egyéb képesség, készségfejlesztés,

2o 1oo%

141



Az informatika tanterve

Általános cél Általános cél, hogy a tanulóval az általános műveltség részét képező informatikai ismereteket elsajátíttassuk úgy, hogy a 9. osztályosok életkorának megfelelően fejlesztjük az alkalmazói szemléletet és az önálló problémamegoldás képességét. Feladat: A tanulók felkészítése a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Célunk, hogy más tantárgyak területén feladataik megoldásához készség szintjén tudják a tanulók használni az informatikai eszközöket. Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő feladatok és problémák megoldása motiváló hatású. A tanmenet figyelembe veszi az ECDL vizsgák követelményeit. A továbbhaladás feltételét úgy fogalmaztuk meg, hogy azokat minden tanulónak teljesíteni kell az eredményes tanulmányok befejezéséhez. Az új tananyag elsajátításakor a feladatokat, illetve a megoldás mintáit a tanulók kezébe adjuk. A gyakorlati munka előtt (a tanórák első részében) az új ismereteket, eszközöket és megoldási eljárásokat közösen megbeszéljük. Az összetett feladatok megoldásának egy része több órán vagy otthoni munkával készíthető el.

Modulok

Óraszám

Hardver, szoftver, fájlkezelés

10

Gépírás

20

Szövegszerkesztés

38

Táblázatkezelés

38

Adatbázis-kezelés

20

Prezentáció és grafika

30

Információs hálózati szolgáltatások (Internet)

20

Könyvtárismeterek

4

Szabadon felhasználható – Ismétlés

5

Összóraszám

185

Hardver- és szoftverfeltételek A közép- és emelt szintű érettségi részletes követelményrendszerében meghatározott minimális vagy

142



annál modernebb konfigurációk és szoftverek. A munkaállomások esetén biztosítani kell az 1 tanuló/1 számítógép arányt. A hardver a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatásának igénylési rendjéről szóló 18/2006. (IV.24.) OM rendelet 3. § b) pontjában a szereplő műszaki követelményeket el kell érjék, és a Programtanács aktuális határozatának megfelelően.. Szoftverek: Operációs rendszer

Magyar nyelvű grafikus operációs rendszer

Alkalmazói programok

Magyar nyelvű grafikus felületű, a tartalmi célokat kielégítő irodai programrendszer, Weblapszerkesztő program, böngésző- és elektronikus levelezőprogram

Segédprogramok

Tömörítő;és vírusirtó programok

Képfeldolgozó program

Magyar nyelvű a tartalmi igényeket kielégítő program

Hardver, szoftver, fájlkezelés Követelmény: Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvető hardver elemeket és funkcióit. Tudjon könyvtárszerkezetet létrehozni, másolni, törölni, átnevezni. Gépírás Követelmény: A számítógépes munkájában, kommunikációjában ne legyen akadály a billentyűzet használata. Szövegszerkesztés Előismeretek: Szövegszerkesztési alapfogalmak. Szövegformázás: karakter- és bekezdésformázás. Dokumentum betöltése, mentése. Oldalbeállítás: margók és tájolás állítása. Blokkműveletek. Nyomtatási kép használata. Követelmény: A tanuló Tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot dokumentumkészítésre; Tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit alapszinten; Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; Részletes feladatleírás és minta alapján legyen képes szöveges dokumentum előállítására; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni; Írásbeli munkáit esztétikusan tudja elkészíteni szövegszerkesztővel.

143



Táblázatkezelés Előismeretek: Táblázatkezelési alapfogalmak. Táblázat formázása: cella, sor és oszlop formázása. Táblázat betöltése, mentése. Relatív hivatkozás. Cellák igazítása. Oldalbeállítás és nyomtatási kép használata. Betöltés és mentés. Követelmény: A tanuló Tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; Tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni cellahivatkozások segítségével; Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni. Adatbázis-kezelés Előismeretek: Adatbázis-kezelési alapfogalmak. Adatmodell, adattábla, rekord, mező, mezőtípus. Egyszerű lekérdezés QBE-ráccsal. Követelmény: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adatbázisokat létrehozni, karbantartani tudja használni az adatbázis-kezelő program lehetőségeit (keresés, válogatás, szűrés, rendezés); tudjon jelentést, lekérdezést készíteni; Prezentáció és grafika Előismeretek: Az általa tanult bemutatókészítő és rajzolóprogramot tudja elindítani. Ismerje ezek kezelő felületét. Tudjon egyszerű ábrát, rajzot készíteni. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani. Követelmény: A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

144



Információs hálózati szolgáltatások Előismeretek: Helyi hálózat felépítésének vázlatos ismerete és használata. Az Internet webszolgáltatása, böngészés. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Kulcsszavas és tematikus keresők használata. A helyi elektronikus levelezési rendszer alapszintű ismerete. Követelmény: Legyen képes használni a helyi hálózat erőforrásait. Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Ismerjen kereső programokat és tudja őket használni. Tudjon keresni menetrendet, telefonszámot. Könyvtárismeretek Követelmény: Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Legyen képes a kéréseit a könyvtári szokásoknak megfelelően megfogalmazni.

145



Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy tanterve 9. évfolyam évi 72 óra 36 óra csoportbontásban: anyanyelvi beszédkultúra 36 óra osztálykeretben: leíró nyelvtan, szókincsbővítés, helyesírási gyakorlatok A tanterv a csoportbontásos anyanyelvi beszédkultúra részt tartalmazza. Az osztálykeretben szervezett órák az 5–8. évfolyam kerettantervei alapján a négy év követelményeinek ismétlő, szintentartó, gyakorlati jellegű megfeleltetést szolgálják. Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy a szóbeli kommunikáció fejlesztését és tudatosítását tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével - a tantárgy témaköreinek aránya megfelel az ebben a témakörben végzett kutatásban megfogalmazott igényeknek. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Általános célok A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell a gyermekeinknek versenyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést. A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell valamit. A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat. Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között. Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez ismerni kell ezeket a technikákat és a visszaélés módszereit is. Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával

146



Részletes célok A tanulók: Legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait Ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gyakorlására is Szokják, meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot Legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban. Ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.) Legyenek képesek memoriterek szöveghű és tudatosan komponált előadására Legyenek képesek élénk és tudatos belső kép - alkotásra és ennek megismertetésére A vizualitás felé elmozduló kultúrában is megmaradjon a szöveggel való kapcsolatuk Legyenek hitelesek véleményük képviseletében Legyenek

képesek

a

számukra

szükséges

információk

összegyűjtésére,

értékelésére

és

rendszerezésére Követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása ill. értelmezése A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása, az eltérő vélemény tisztelete Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata Szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, önkontroll és szövegjavítás Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására Képesség az önálló véleményalkotásra és - nyilvánításra, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetőek, így a tanév során folyamatosan alkalmazzuk ezeket, a tanított anyaggal párhuzamosan.

147



A tantárgyat heti 1 órában (évi 36 óra), csoportbontásban (max. 15-20 fő) tanítjuk. Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (10 óra) 1.

A megfigyelés és koncentráció gyakorlatai 1.1. Koncentrációs és lazítójátékok 1.2. Csoportkohéziós játékok 1.3. Ön- és társismereti játékok 1.4. Érzékelő játékok 1.5. Bizalomgyakorlatok

2.

Kommunikáció és metakommunikáció 2.1. Bevezető gyakorlatok 2.2. A közlésfolyamat tényezői

3.

Beszédtechnika 3.1. Légzés 3.2. Ritmusgyakorlatok 3.3. Hangadás 3.4. Beszédhangok képzése 3.5. Kiejtés

4.

Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban 4.1. Megjelenés 4.2. Testtartás 4.3. A tér felismerése és használata 4.4. A gesztusok 4.5. Mimika 4.6. A tekintet

5.

Zenei kifejezőeszközök az élőszóban 5.1. Hangszín 5.2. Hangterjedelem 5.3. Hangmagasság 5.4. Hangsúly 5.5. Hanglejtés 5.6. Hangerő 5.7. Szünetek, tördelés 5.8. Beszédtempó

6.

Társas kommunikáció különféle szituációkban

7.

Szerepvállalás nyilvánosság előtt 7.1. A szerepbe lépés

148



7.2. A szónoki szerep 7.3. A hitelesség 7.4. A hallgatói szerep Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (9 óra) 1.

1. Szövegtan 1.1. Vázlatkészítési gyakorlat 1.2. Szövegkohézió

2.

Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése 2.1. Klasszikus szövegek, beszédek elemzése

3.

Szövegalkotás 3.1. Témakiválasztás 3.2. A beszéd körülményei 3.3. Anyaggyűjtés, -elrendezés 3.4. Az anyag elrendezése – a beszéd szerkezete 3.5. Bevezetés, a kezdés technikái 3.6. Kidolgozás: a gondolatmenet felépítése, tárgyalás 3.7. Befejezés, a lezárás technikái

4.

Szemléltetőeszközök használata 4.1. Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) használata 4.2. Prezentáció készítése

Stilisztika (3 óra) 1.

Stílusárnyalatok

2.

Trópusok

Disputa (8 óra) 1.

Bevezetés 1.1. A disputáról általában 1.2. Értékek és elvek

2.

A Karl Popper formátumú vita 1.3. A vita elemei – a tétel 1.4. A vita elemei – az érv 1.5. A vita elemei – a definíció 1.6. A csapatok felkészülése a vitára 1.7. Bíráskodás

3.

Konszenzust kereső viták

Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra) Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás és az órákon való aktív részvétel.

149



A vizsga anyaga: Első félévben prózai és verses szöveg előadása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszerűen használja a kommunikáció és metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekből építette fel munkáját. Második félévben: vázlat alapján előadott kiselőadás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteiről. formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja. Tankönyv és egyéb segédlet Számos olyan tankönyv létezik, amelyekben részleteiben megtalálható mindaz a tananyag, amelyet a tantárgy tanításához felhasználunk. Az adott korosztály számára azonban nem létezik egységes tananyag, ezért tankönyvet nem használunk. Az színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelelően tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegendő tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltető eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, művészeti albumok, zeneművek, ismeretterjesztő anyagok stb.), valamint Internet-hozzáférésre és számítógépre.

150



Matematika

Célok és feladatok: Az adott évfolyamon a képzés célja a gondolkodás fejlesztése az eddig megszerzett tudás segítségével. A tanórán és otthon a matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. A tanulók a különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével fokozatosan tudják alkalmazni a deduktív gondolkodás egyre több formáját. Nagy hangsúlyt kell fektetni a következtetésre épülő problémamegoldásra. A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával, döntések sorával. A gondolkodásra nevelés egyik alapvető eleme az, ha megtanítjuk őket ezekben kiigazodni. Nagyon fontos az értelmező, elemző olvasás képességének fejlesztése. Szinte minden területe a matematikának (talán kivéve a színtiszta algebrát) fejlesztheti ezen képességet. A geometria témakör fejleszti a tanulók síkban és térben történő látásmódját, hozzájárul a bizonyítási igény kialakításához. A modellalkotás megkönnyíti egyes feladattípusok rendszerezését. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megértethető a tanulókkal a modellalkotás alkalmazásának a szerepe. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy a modell és a valóság kapcsolata mindig kétirányú. Természetesen ez a sokrétű feladatrendszer jól előkészített jól átgondolt tananyagfelosztással és erre épülő tanmenet segítségével valósítható meg. Eszközigény: A nyelvi előkészítő osztály számára matematikából nincsen ajánlott tankönyv vagy feladatgyűjtemény, így a szaktanár és a munkaközösség-vezető –körültekintően végiggondolva - együtt határozza meg a tanulók által használható könyvet. Nagyon sok olyan könyv található, amely csak gondolkodást fejlesztő feladatot tartalmaz, a maga nemében a teljesség igényével. Ennek ellenére több könyv anyagát kell felhasználni a tanítás során. Ezért a szaktanár fénymásolási igénye nagyobb az átlagosnál.

A tanulók által megvásárolandó tankönyv: Kosztolányi József, Mike János, Vincze István: Érdekes matematikai feladatok Mozaik Kiadó Ezen kívül a tanári munkát segítő kiadványok megtalálhatók az ajánlott szakirodalom részben.

151



Heti óraszám: 3 Hetek száma: 37 Összóraszám: 111 Tananyag felosztása: Halmazok Halmazok-logikai szita

4 óra

Igazmondók-hazudók szigete

4 óra

Logika

3 óra

Oszthatóság-számelmélet Prímszámok, oszthatósági szabályok

5 óra

Páros páratlan

3 óra

Négyzetszámok

3 óra

Diofantoszi egyenletek

4 óra

Számok számjegyei

5 óra

Műveletek számokkal Végtelen összeg zárójelezhetősége

3 óra

Teleszkópos összeg

3 óra

Racionális- irracionális számok

3 óra

Betűk használata

5 óra

Geometria Geometriai számolások

4 óra

Geometriai bizonyítások

6 óra

Területek, átdarabolások

5 óra

Térgeometria elemei

4 óra

Lefedések, parkettázás

4 óra

Kombinatorika Kombinatorika

5 óra

Skatulyaelv

5 óra

Valószínűség számítás elemei

3 óra

Szöveges feladatok

8 óra

Függvények, sorozatok: Relációk, függvények

6 óra

Sorozatok (számtani, mértani, Fibonacci, rekurzív módon megadott)

6 óra

Tanári szabad felhasználás

9 óra

152



Számonkérés, értékelés: Célja elsősorban a pozitív motiváció kialakítása. egy-egy anyagrész után dolgozat formájában beadandó versenyfeladatok értékelése órai munka tesztek megoldása az órán érdekes feladatok, matematikatörténeti érdekességek utánajárásának értékelése Felhasználható szakirodalom: Bonifert Domokos: Néhány tipikus problémaszituáció matematikából Gyakorló feladatlapok matematikából /memória könyvtár/ Jól felkészültem-e? (matematika feladatsorok általános iskolásoknak 8. osztály) Imrecze-Reimann_Urbán: Fejtörő feladatok felsősöknek Bergengóc példatár 1-2. kötet Róka Sándor: 1500 feladat az elemi matematika köréből. Róka Sándor: Egypercesek 10-14 éveseknek Róka Sándor: Egypercesek 14-18 éveseknek Urbán János: Matek+ 15 éveseknek Tesztversenyek feladatsorai /Zrínyi, Kenguru/ Abacus matematika lapok

153

154

Állampolgári ismeretek (társadalomismeret)

Célok és feladatok Alapvető célkitűzés, hogy diákjaink képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő társadalom gyakran nehezen érthető jelenségei között. Ismerjék és értsék meg az emberi társadalmak működésének fontosabb mechanizmusait. Alakuljon ki bennük az életkoruknak megfelelő érzékenység a társadalmi problémák iránt.

A társadalomismeret oktatásának humán értékeket közvetítő szerepe leginkább az alábbi területeken mutatkozhat meg: egészséges nemzeti identitás, más kultúrák elfogadása és tolerálása, szociális érzékenység, a demokratikus értékek és az emberi jogok tisztelete és védelme.

A legfontosabb fejlesztendő képességek: önálló véleményalkotás, kommunikációs készség, kritikai gondolkodás, lényegkiemelés és a fontosabb összefüggések felismerése.

A feldolgozásra kerülő témakörök Az egyén és a természeti környezet Az egyén és társadalmi közösségei A hatalomgyakorlás különböző formáinak bemutatása; A hatalommegosztás A világvallások és az emberiségre gyakorolt hatásuk A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban Az Európai Unió története és intézményei, Magyarország az Európai Unióban A globalizáció és a globális veszélyforrások; A nemzetközi terrorizmus

A tanulók értékelése Tekintettel a nyelvi előkészítő osztály életkori sajátosságaira, a tananyag feldolgozása konkrét szituációkon, életszerű helyzetek bemutatásán keresztül történik, lehetőség szerint audiovizuális eszközök bevonásával. Az értékelésben a tényanyag számonkérésén kívül fontos szerep jut a játékos feladatoknak és vetélkedőknek.

Óraszámok, tankönyvek, taneszközök A tantárgyat heti egy órában tanítjuk. A tanév során tankönyv rendelésére nincs szükség. A tanulók között minden témakörhöz megfelelő fénymásolt anyagok kerülnek kiosztásra.

Ajánlott tankönyv a hiányzók önálló felzárkózására: Forgács Attila ∙ Györfi-Tóth Péter ∙ Mező Ferenc ∙ Nagy Imre ∙ Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Videofilmek minden témakörhöz rendelkezésre állnak, esetleg CD-ROM órai felhasználása is lehetséges.

154

155

155

156 Drámatagozatos képzés struktúrája és makrotanterve

Készítette: Keresztúri József (általános fejezetek, Drámai és színházi ismeretek, Kreatív színházi gyakorlat), Berényi Éva (Beszédtechnika), Pap Gábor (Kreatív ének-zene), Pignitzkyné Lugos Ilona (Kreatív mozgás és tánc A/terv), Mezey Gábor (Kreatív mozgás és tánc B/terv). A kétszintű érettségi vizsga követelményeihez igazította 2005-ben és módosította 2008-ban: Keresztúri József.

A drámatagozat általános jellemzői, az oktatás célja és feladatai A „Dráma és színjátszás‖ egyszerre speciális műveltségi tárgy és általános készségfejlesztő gyakorlati képzés. A képzés célja, hogy - a humán (irodalmi, nyelvi, művészeti) tárgyakkal együttműködve - fejlessze a tanulók esztétikai fogékonyságát, kreatív fantáziáját. Tudatosítja a művészetek - ezen belül elsősorban a különböző művészeti ágak eszköztárát együttesen használó színházművészet - fejlődésének társadalmi-történelmi összefüggéseit. A drámatörténet korszakainak alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. Képessé teszi őket az értékes és értéktelen művek elemző megítélésére. A „Dráma és színjátszás‖ gyakorlati résztárgyaiban minden évfolyamon általános készségfejlesztés folyik. A beszéd-, a mozgás- és a zenei gyakorlatok, a kifejezőkészség fejlesztését szolgáló drámajátékok, az improvizációt, a nyilvánosság előtti szereplést előkészítő színpadi feladatok a dráma és a színjátszás eszköz- és formatárát felhasználva fejlesztik a tanulók általános kreativitását és kommunikációs képességeit. A tanulók a színjátékosi, rendezői, dramaturgiai alapismeretek és képességek megszerzése mellett megismerkednek az alkalmazott tanári módszerekkel, a drámajátékvezetéssel, illetve az un. tanítási drámával. A drámajátékvezetői alapismeretek elsajátításával képessé válnak a módszer alkalmazására is. A drámatagozatos képzés kialakítja a tanulókban az igényt a művészetek iskolán túli befogadására is. Elősegíti, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből. A „Dráma és színjátszás‖ ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is járuljanak hozzá valamilyen módon - pl. diákszínjátszás formájában - az egyetemes művészetekhez. A legrátermettebbeknek alapozó képzést nyújt a művészi tehetség kibontakoztatásához, a művészi hivatás választásához. A „Dráma és színjátszás‖ elemző, befogadó, alkotó gyakorlata révén alakítja a tanulók erkölcsi magatartását, gazdagítja önismeretüket, hogy nyitott, toleráns, mások sorsa iránt sohasem közömbös egyéniségekké válva az alkatuknak legmegfelelőbb pályát válasszák maguknak.

156

157 A „Dráma és színjátszás” tanítási keretei

A „Dráma és színjátszás‖ alapozó oktatása a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi területének tárgyaiban, elsősorban a Dráma és tánc modulban már az alsóbb évfolyamokon is zajlik. Már ezekben az években folyik az általános kreativitásfejlesztés, a kommunikációs képességek, a beszéd, a mozgás, az ének-zenei készségek fejlesztése - vagyis az önkifejezés köznapi és művészi formáinak elsajátítása.

Erre épülhet a 9-12. évfolyamon a speciális drámatagozatos képzés a „Dráma és színjátszás‖ tantárgyi bokrával, elméleti és gyakorlati tárgyaival.

A „Dráma és színjátszás” résztárgyai és óraszámai

résztárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Elméleti alaptárgy

2

2

2

2

Emelt szintű érettségire előkészítő

-

-

2

2

3

3

2

2

0.5**

0.5**

0

0

0.5**

0.5** 2***

2***

2***

2***


Kreatív színházi gyakorlat* Gyakorlati alaptárgy Beszédtechnika* Gyakorlati tárgy Kreatív mozgás és tánc* Gyakorlati tárgy Emelt szintű érettségire előkészítő Kreatív ének-zene* Gyakorlati tárgy

1

1

Emelt szintű érettségire előkészítő

Megjegyzés: *

A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak.

**

Kéthetente 1-1 órában, egymással bifurkálva.

***

A két gyakorlati tárgyból egy választható.

Drámai és színházi ismeretek (heti két órában a 9-10. évfolyamon, középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában a 11-12. évfolyamon)

A Drámai és színházi ismeretek a „Dráma és színjátszás‖ tantárgybokor – az érettségi vizsga részét képező – elméleti tárgya. Szoros kapcsolatban áll a „Dráma és színjátszás‖ gyakorlati résztárgyaival, illetve az irodalommal, a történelemmel, az ének-

157

158 zenével és a vizuális kultúrát közvetítő tárgyakkal, de a magyar és a világirodalom drámáinak megismerése és a színházművészet elméleti-történeti feldolgozása önálló tematikával, sajátos megközelítésben folyik. Ajánlott szakirodalom, tankönyvek és szöveggyűjtemények: Csákvári József: A színház- és drámaművészet korszakai I-II. PressCoord Kft, Budapest, 1998. Hegedűs Géza - Kónya Judit: Kecskeének (két és fél évezred drámatörténete) Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. Hegedűs Géza-Kónya Judit: A magyar dráma útja Gondolat Kiadó, Budapest, 1964. Székely György: Színházesztétika Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Budai Éva: „Színház az egész világ‖ Korona Kiadó, Budapest, 1993. Gáncs Andrea: Könyv a színházról Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Képes színháztörténet (Fordította: Imre Zoltán) Magyar Könyvklub, Budapest, 1999. A színház világtörténete 1-2. (Szerk.: Hont Ferenc) Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. Peter Simhandl: Színháztörténet Helikon Kiadó, 1998. Magyar színháztörténet (Szerk.: Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub – OSZMI, Budapest, 2001. Nánay István: A színpadi rendezésről Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, 1999. (Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről, Hevesi Sándor: A színpadi rendezés, Bertolt Brecht: Hogyan kell próbát vezetni induktív eljárással, Almási Miklós: A feszültség, Peter Brook: Az üres tér, Grotowski: A szegény színház, Harag György: Darab és rendező, Keresem a színház titkát, Jan Kott: A nem-nyelvi jelek rendszere és funkciója a színházban) Duró Győző-Nánay István: Dramaturgiai olvasókönyv Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. (Arisztotelész: Poétika, Molière: A Nők iskolájának kritikája, Boileau: Költészettan, Diderot: A drámaköltészetről, Goldoni: Emlékezései, Csehov: Levelek a drámáról, Bergson: A nevetés, Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája, Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, Artaud: Színház és kegyetlenség, Lawson: Drámaépítés, Bertolt Brecht: Szórakoztató színház vagy tanító színház?, Az elidegenítő effektust teremtő színművészet új technikájának rövid leírása, Albert Camus: Az abszurd ember, Arthur Miller: A hétköznapi ember és a tragédia, Peter Szondi: A modern dráma elmélete, Jan Kott: Kortársunk Shakespeare, Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége) Színház, Ellenfény, Kritika, Critikai Lapok, Hajónapló, szinhaz.hu stb. Követelmények a 9. évfolyamon (heti két órában)

Színház- és drámaelméleti alapok (korhoz kötötten, évfolyamonként bővülő ismeretekkel) A drámai műnem kialakulása és sajátosságai

158

159 A dráma és a színjáték mint kommunikáció A dráma szerkezeti felépítése Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A színházművészet mint összművészet sajátosságai A színpadi tér és a színpadi idő fogalma (Shakespare: V. Henrik, Prológus) A színházi előadás elemzési szempontjai, a kritika Az olvasópróbától a premierig: a színházi alkotómunka folyamata, a rendező, a dramaturg, a szcenikus és a színész művészete A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek (a drámaíró, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) Kádár Kata magyar népballada – Shakespeare: Romeo és Júlia A só c. magyar népmese – Shakespeare: Lear király Andersen: A király új ruhája – Cervantes: A csodaszínpad Egy közösen látott színházi előadás kritikái

Drámai és színházi műfajok A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia és a komédia műfaji jellemzői, a keresztény liturgikus színjáték

Az antikvitás A dráma és a színházművészet eredete, mágia és mimézis Az ókori Kelet dramatikus hagyományai Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői A drámai műnem sajátosságai jának leírása és a klasszikus triász művei alapján (mimézis, dráma, tragédia, komédia, dialógus, konfliktus, katharzisz) Az ókori róma színháza és vígjátéka Aiszkhülosz egy tragédiája (ajánlott: Leláncolt Prométheusz) Szophoklész két tragédiája (ajánlott: Antigoné, Oidipusz király) Euripidész két tragédiája (ajánlott: Médeia, Hippolitosz) Arisztophanész egy komédiája (ajánlott: Lüszisztraté) Plautus egy komédiája (ajánlott: A hetvenkedő katona) Arisztotelész: Poétika (részletek)

Az európai középkor A középkor vallási színjátékai, a keresztény liturgikus játékok kialakulása, típusai és általános jellemzői, a kor és a műfaj összefüggései A passió, a mirákulum, a misztérium és a moralitás Egy passiójáték (ajánlott: a Csíksomlyói passió) Egy moralitásjáték (ajánlott: Akárki) Követelmények a 10. évfolyamon (heti két órában)

Drámai és színházi műfajok A reneszánsz, a barokk és a klasszicista tragédia és komédia, a bohózat és a farce műfaji jellemzői, a commedia dell’ arte, a bábjáték

A középkori vígjáték

159

160 A vásári komédia, a bohózat, a farce, Tabarin működése A commedia dell’arte kialakulása és jellemzői, jellemeinek jellegzetes típusai A rögtönzött vígjáték értékeinek átmentése a XVIII. századi új komédiába Pathelin mester Goldoni egy vígjátéka (ajánlott: Két úr szolgája) Beaumarchais: Figaró házassága

Az angol reneszánsz, William Shakespeare Az angol reneszánsz dráma jellemzői Az Erzsébet-kori angol színház jellemzői Shakespeare életműve Shakespeare dramaturgiája Shakespeare: Hamlet Shakespeare: Macbeth Shakespeare: Othello Shakespeare egy vígjátéka (ajánlott: Szentivánéji álom) Shakespeare egy regényes színműve (ajánlott: Vihar) Géher István: Shakespeare (egy-két drámaértelmezés) Jan Kott: Kortársunk Shakespeare

A spanyol barokk dráma és színház A spanyol barokk dráma általános jellemzői A spanyol barokk színház általános jellemzői Lope de Vega egy drámája (ajánlott: A kertész kutyája) Calderón egy drámája (ajánlott: Az élet álom)

A francia klasszicista dráma A francia klasszicista dráma általános jellemzői Molière életműve A komikum fajtái Corneille: Cid Racine: Phaedra Molière: Az úrhatnám polgár Molière: Mizantróp, Molière: Tartuffe Molière két szabadon választott komédiája (ajánlott: A fösvény, Kényeskedők) Boileau: Költészettan

Követelmények a 11. évfolyamon (a kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeinek megfelelő bontásban középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában)

Drámai és színházi műfajok A zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a romantikus és a realista színjáték műfaji jellemzői

160

161

A német klasszika A Sturm und Drang Goethe és Schiller működése, klasszika és romantika összefüggései Goethe: Faust Schiller egy tragédiája (ajánlott: Ármány és szerelem) Lessing egy drámája (ajánlott: Bölcs Náthán) Lessing: Hamburgi dramaturgia (részletek)

Az európai romantika Az európai romantika drámairodalma és színjátszása A zenés színház műfajai, az opera és az operett A táncszínház születése, a balett A kommersz, a tézisdráma, a jól megcsinált darab (Scribe, Dumas fils, Sardou) Túl a romantikán (Georg Büchner) Victor Hugo: Előszó a Cromwellhez Victor Hugo vagy Kleist egy drámája (ajánlott: A király mulat, Homburg hercege) Büchner: Woyzeck

A magyar dráma és színjátszás kezdetei Dramatikus és teátrális nyomok középkori forrásainkban Dramatikus népszokásaink és gyerekjátékaink Az első magyar nyelvű dráma (Hrotswitha: Három körösztyén leány) A hitvitázó dráma és Sztárai Mihály működése Az udvari és az iskolai színjátszás, az iskoladráma A magyar dráma úttörői, Bornemisza, Balassi, Bessenyei és Csokonai drámaírói működése Bornemisza Péter: Magyar Elektra Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné

A magyar nyelvű hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása A magyar nyelvű hivatásos színjátszás fejlődése a vándorszínészet korától Kelemen László társulatán át a Nemzeti Színház létrejöttéig A nemzeti ébredés és a romantikus dráma A magyar dráma különleges műfaja: a népszínmű Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Kisfaludy Károly: Kérők Katona József: Bánk bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Szigligeti Ede egy népszínműve (ajánlott: Liliomfi)

A polgári dráma és színház, realizmus-naturalizmus-szimbolizmus Meiningen realista-naturalista színházi forradalma A századvég meghatározó színházi műhelyei: Antoine és a Théatre Libre, Otto Brahm és a Freie Bühne A realista-naturalista dráma meghatározó egyéniségei (Gogol, Osztrovszkij, Tolsztoj, Ibsen, Hauptmann, Strindberg, Gorkij)

161

162 Túl a naturalizmuson (Oscar Wilde, Bernard Shaw) A szimbolizmus mesterei (Maeterlinck, Gordon Craig színpada) Az impresszionizmus megjelenése (Schnitzler, Wedekind) Gogol egy drámája (ajánlott: A revizor) Ibsen két drámája (ajánlott: Nóra, A vadkacsa) Strindberg egy drámája (ajánlott: Júlia kisasszony) Shaw egy drámája (ajánlott: Pygmalion, Szent Johanna) Maeterlinck: A kék madár Wedekind: A tavasz ébredése Gorkij: Éjjeli menedékhely

A pszichológiai realizmus, Anton Pavlovics Csehov Csehov életműve és hatása a XX. századi modern drámára Sztanyiszlavszkij és a Moszkvai Művész Színház Csehov: Sirály Csehov: Három nővér Csehov: Cseresznyéskert Csehov: Levelek a drámáról (részletek) Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről

A magyar századforduló A magyar dráma fejlődésének útja: a népdrámától a realista-naturalista drámáig (Gárdonyi Géza népdrámája, Csiky Gergely realizmusa és Bródy Sándor naturalizmusa) A századforduló magyar színházi műhelyei (a Nemzeti Színház repertoárja és nagy művészei, az Operaház, a Vígszínház, a Thália Stúdió) A Nyugat korának drámairodalma (Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Balázs Béla, Molnár Ferenc) Csiky Gergely egy drámája (ajánlott: Proletárok, A nagymama) Bródy Sándor egy drámája (ajánlott: A dada, A tanítónő) Molnár Ferenc egy drámája (ajánlott: Liliom, Játék a kastélyban) Bartók Béla egy operája (Balázs Béla: Fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, Lengyel Menyhért: Csodálatos Mandarin) Követelmények a 12. évfolyamon (a kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeinek megfelelő bontásban középszinten heti két, illetve emelt szinten heti két órában)

Drámai és színházi műfajok A színházi avantgarde, az avantgarde dráma különböző műfajai, az abszurd és a groteszk, a konfliktus nélküli dráma, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői, a performance, a happening, az akció

Az útkeresők A XX. század első felének útkeresései (az avantgarde és hatása a XX. századi drámára és színházra, Pirandello, García Lorca, Brecht, Piscator és a „politikai színház‖) Majakovszkij egy vígjátéka (ajánlott: Gőzfürdő, Poloska) Pirandello: Hat szerep szerzőt keres García Lorca egy drámája (ajánlott: Vérnász, Bernarda Alba háza) Brecht két drámája (ajánlott: Kaukázusi krétakör, Kurázsi mama, Koldusopera, Szecsuáni jólélek)

162

163 Brecht: Szórakoztató színház vagy tanító színház?, Az elidegenítő effektust teremtő színművészet új technikájának rövid leírása

Az amerikai dráma és színház Európai hatások és autonóm fejlődés Freud tanításai és hatásuk a világ drámairodalmára O’Neill egy drámája (ajánlott: Hosszú út az éjszakába) Arthur Miller egy drámája (ajánlott: Az ügynök halála) Tennessee Williams egy drámája (ajánlott: A Vágy villamosa)

A egzisztencializmus drámája Az egzisztencializmus filozófiája, az elidegenedés mint életérzés Sartre vagy Camus egy drámája (ajánlott: Zárt tárgyalás, Caligula)

Az abszurd dráma Az abszurd dráma jellemzői, az abszurd társadalmi gyökerei Beckett egy műve (ajánlott: Godot-ra várva) Ionesco egy műve (ajánlott: A kopasz énekesnő) Genet egy műve (ajánlott: Cselédek) Mrožek egy műve (ajánlott: Nyílt tengeren, Tangó)

A kortárs világszínház és a kortárs dráma A XX. század második felének drámairodalma és színháza, a kor, a társadalom és a művészet összefüggései A XX. század második felének meghatározó drámaírói és színházi gondolkodói, az alábbi drámák közül három ismerete: Osborne:Dühöngő ifjúság Wesker: Konyha Pinter: A születésnap, A gondnok Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, Fizikusok Peter Weiss: Marat/Sade Bulgakov: Menekülés, Őfelsége komédiása Gombrowicz: Operett Artaud: A színház és kegyetlenség, A Kegyetlen Színház Grotowski: A szegény színház Peter Brook: Az üres tér (részletek)

A magyar dráma és színház XX. századi klasszikusai A magyar társadalom és a drámairodalom, illetve a színházművészet összefüggései A XX. század első felének színházi műhelyei, kiemelkedő művészei, Hevesi Sándor munkássága A XX. századi magyar dráma klasszikusai, az alábbi drámák közül három ismerete: Móricz Zsigmond: Úri muri, Nem élhetek muzsikaszó nélkül Füst Milán: Boldogtalanok Szép Ernő: Lila ákác Márai Sándor: Kassai polgárok Németh László: Galilei, A két Bolyai

163

164 Tamási Áron: Énekes madár Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon Illyés Gyula: Fáklyaláng, Tiszták Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja Örkény István egy drámája (ajánlott: Tóték, Macskajáték) Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete, A drámaírás iskolája (részletek) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (részletek) Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége (részletek)

A kortárs magyar színház és dráma A kortárs magyar színházi struktúra (hivatásos, alternatív és amatőr színház, művészszínház és szórakoztató színház, repertoár színház és bemutató vagy befogadó színpadok, társulatok és alkalmi csoportosulások stb.) A kortárs magyar színházművészet meghatározó műhelyei és művészei A nem hivatásos színházművészet, az amatőr színház, a diákszínjátszás és a gyerekszínjátszás meghatározó műhelyei, a hivatásos és a műkedvelő színházi alkotómunka hasonlóságai és eltérései Színházi kritika, előadáselemzés, színészportrék Kortárs magyar drámai irányzatok, három kortárs magyar drámaíró egy-egy művének ismerete. Ajánlott drámaírók: Bereményi Géza, Eörsi István, Garaczi László, Háy János, Korniss Mihály, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Schwajda György, Spíró György, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Tasnádi István stb. Kreatív színházi gyakorlat (heti 3 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a 11-12. évfolyamon)

A kreatív színházi gyakorlat (máshol kreatív játék, drámajáték, pszichodráma stb. néven ismert) készségfejlesztő gyakorlat tárgy.

A foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezet benyomásait.

Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik.

A csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a csapatban végzett munkára alkalmasság és a nyitott személyiség kialakulásához.

A fentiek együttesen egy olyan – a művészi attitűdhöz hasonló – alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosítható.

A fenti célok a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán több évtizedes gyakorlattal bíró készség- és képességfejlesztő drámajátékok, az improvizációs és színjátékos gyakorlatok, illetve a színházi produkciók (egyéni színpadi produkciók, jelenetek, szerkeszett műsorok, színielőadások) koncentrikusan bővülő alkalmazásával, a négy évfolyamon végzett folyamatos játékkal, tréninggel és közös alkotómunkával érhetők el.

164

165

Ajánlott szakirodalom és játékgyűjtemények: Drámapedagógiai olvasókönyv (Szerk. Kaposi László) Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, 1995. Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, 1993. Kaposi László: Játékkönyv Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, 1993. Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény, Vegyed-e? füzetek 1. Candy Kiadó, Veszprém, 1995. Fort Krisztina - Kaposi József - Nyári Arnold - Perényi Balázs - Uray Péter: Dráma és tánc az 5-6. osztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2002. Gavin Bolton: A tanítási dráma elmélete Marczibányi Téri Műv. Központ, Budapest, 1993. Drámapedagógiai Magazin (a Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikájának számai) Erika Landau: A kreativitás pszichológiája Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

Követelmények a 9. évfolyamon (heti 3 órában)

A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy a képzésben résztvevő tanulók megbízható és reális ön- és társismerettel, együttműködési szándékkal és képességgel rendelkezzenek, vagyis alkalmassá váljanak az önállóan és közösen végzett munkára.

A tanév folyamán fejlesztjük az ehhez szükséges alapkészségeket és képességeket, a játékkedvet, az aktivitást, a kezdeményezőséget, a koncentrációt, a pontosságot, a kreatív munka kooperativitását, illetve az alapvető szabályok betartásának képességét.

Az alkalmazott drámajátékok Az érzékszervek tudatos használata, érzékelő gyakorlatok (a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás, a tapintás) Memóriajátékok (a memória fejlesztése)

165

166 Koncentrációs játékok (a figyelem erősítése) Önismereti játékok (a képességek felmérése) Bizalomgyakorlatok (csapatépítés) Kreativitástréning

Színjátékos gyakorlatok Helyzetgyakorlatok Egyszerű improvizáció (hétköznapi helyzetek és karakterek megteremtése) A tanulók által a képzés során készített maszkok alkalmazása drámamunkában Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ tanári irányítással történő kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: gólyabáli műsor, Vörösmarty-s Diákok Szövetségének köszöntő műsora, alkalmi vers- vagy monológösszeállítás (Anyák napja, Pedagógusnap, görög est stb.)


A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy a képzésben résztvevő – megbízható és reális ön- és társismerettel, együttműködési szándékkal és képességgel rendelkező – tanulók folytassák az önállóan és közösen végzett munkát. A tanév folyamán továbbfejlesztjük az ehhez szükséges játékkedvet és aktivitást, a koncentrációt, a pontosságot.

Új fejlesztési terület a nagyobb csoportos munkában való önálló részvétel képessége, az együttműködésben az empátia fejlesztése, illetve az improvizációs képességek bővítése.

Az alkalmazott drámajátékok Memóriajátékok (a memória továbbfejlesztése) Koncentrációs játékok (a tökéletes figyelem kialakítása) Fantáziajátékok (a képzelőerő felszabadítása és alkalmazása) Ritmusjátékok (a ritmusérzék általános fejlesztése) Térhasználat, tájékozódás (a tér kitöltése) Mozgás, erő, egyensúly (dinamikai fejlesztés) Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok modellizálása) Együttműködési gyakorlatok (nagyobb csoportos önálló munka képességének fejlesztése) Az empatikus képességeket fejlesztő drámajátékok Kommunikációs gyakorlatok (a verbális és a nonverbális kommunikáció, a beszédkészség fejlesztése)

166

167

Színjátékos gyakorlatok Asszociációs gyakorlatok Mimetikus játékok (utánzás) Státusjátékok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Időmúlás, különböző időkezelési módok Helyszínteremtés, helyszínváltozás érzékeltetése Atmoszférateremtés A színpadi mozdulat és megszólalás A színjátszó mint alkotó A színész alapvető eszközei Jelenetek kidolgozása és összefűzése, rögzítés és javítás A tanulók által a képzés során készített bábok alkalmazása drámamunkában Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (két vers és két drámai monológ tanári irányítással történő kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: a Március 15-ei iskolai emlékműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása


A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok célja, hogy az alapozáson túljutva a képzésben résztvevő tanulók társulati együttműködésben színházi előadás létrehozására legyenek képesek.

A képzés első két évében rögzült reális ön- és társismeret, a csapatmunkára alkalmasság és az alapvető színjátékosi képességek birtokában a színielőadás szereplői és társalkotói vegyenek rész az előadás létrehozásának különböző fázisaiban, s a befektetett energia arányában élvezzék a közös munka eredményét, tárják a közönség elé diákszínjátszó előadásukat.

A tanév folyamán továbbfejlesztjük az ehhez szükséges játékkedvet és aktivitást, bővítjük a színjátékosi eszköztárat, és továbbra is hangsúlyt fektetünk a koncentrációra, a pontosságra és a minél nagyobb önállóságra.

Az alkalmazott drámajátékok a színielőadás szolgálatában Bemelegítő és levezető tréningek Koncentrációs játékok, a figyelem fókuszálása Fantáziajátékok, a konkrét darab kidolgozása Ritmusjátékok, az előadás ritmusa Térhasználat, kapcsolatok a térben Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok elmélyítése) Kommunikációs gyakorlatok (a színpadi kommunikáció fejlesztése)

167

168

Színjátékos gyakorlatok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján Figurába lépés, figuraváltás A színjáték dramaturgiai jellemzői Műelemzés a színpadi megjelenítés szolgálatában A motívumok építő szerepe A színjátékegész szerkezete A színész, a dramaturg, a rendező, a szcenikus, a zenei munkatárs mint alkotótársak Színielőadás létrehozásában tanári irányítással történő alkotó részvétel (darabválasztás, dramaturgiai előmunkálatok, a rendezői koncepció kialakítása, a jelenetek kidolgozása improvizációs technikával, a jelenetek összefűzése, rögzítés és javítás, a színjáték akusztikus és vizuális kidolgozása, tréningekkel bevezetett rész- és összpróbák, főpróba, előadás) Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ önálló kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: a 12. évfolyam tanulóit köszöntő, a szalagtűzést előkészítő kabaréműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása


A drámajátékos, az improvizációs és a színjátékos gyakorlatok utolsó évének a célja, hogy az alapozás, a pódiumműfajok elsajátítása és az első színielőadás létrehozása után a teljes évet a színházi alkotómunkára, illetve az érettségi vizsgára felkészülésre szánjuk.

A képzés három évében elsajátított improvizációs és színjátékosi képességek birtokában a tanév során teljes biztonsággal készülhetnek fel a tanulók a kétszintű érettségi vizsga gyakorlati vizsgarészeire.

A képzés új eleme: a megismert drámajátékok és színjátszó gyakorlatok során a tanulók tudatosítják a különféle eljárások didaktikai hasznát, a drámapedagógiai módszerek alkalmazásának sokirányú lehetőségeit, a drámapedagógia elvi és gyakorlati alapjait, módszereit.

Az alkalmazott drámajátékok a színielőadás és a drámapedagógiai alapok szolgálatában A képzés három évének drámajátékai tanulói drámajátékvezetéssel, tanári kontrollal, visszajelzéssel A színielőadás létrehozása során alkalmazott bemelegítő, ráhangoló és levezető gyakorlatok

Színjátékos gyakorlatok Összetett improvizáció, történet szerkesztése és megjelenítése Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával A feszültség növelése, a fordulat alkalmazása improvizációban és színjátékban A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban

168

169 Tipizáló, túlzó ábrázolás Színielőadás közös létrehozása a 11. évfolyam tematikája szerint Lírai és drámai alkotások tolmácsolása (egy vers és egy drámai monológ önálló kiválasztása, értelmezése, memorizálása és előadása) Pódiumműfajok (versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok) létrehozásában való alkotó részvétel: az Október 23-ai iskolai emlékműsor tanári irányítással történő anyaggyűjtése, szerkesztése, színpadra állítása és bemutatása

Drámajáték vezetői gyakorlat Drámapedagógiai alapok A drámajátékvezetés alapszabályai Egyszerű drámajátékok tanulói játékvezetéssel, tanári kontrollal, visszajelzéssel Drámajáték-modellek, a feszültségteremtés, a kontraszt és a szimbólumok kezelése a drámajátékban A tanítási dráma elmélete és gyakorlata A színházi nevelési program Beszédtechnika (heti 0.5 órában a 9-10. évfolyamon)

A Beszédtechnika a „Dráma és színjátszás‖ szerves részeként felkészít a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre.

A cél nem csupán a beszédhibák javítása, hanem olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő munka létrehozása, amely előkészíti, illetve lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolásával kiegészíti a kreatív színházi gyakorlatokat.

A Beszédtechnika foglalkozásokon irodalmi művek felhasználásával és dramatikus improvizációkkal a beszéd működési mechanizmusának drámajátékos helyzetekben történő tanulmányozásától eljutunk a többcsatornás kommunikációs rendszer biztos és tudatos használatáig.

Ajánlott szakirodalom és szöveggyűjtemények: Montágh Imre: Tiszta beszéd – Beszédtechnikai gyakorlatok Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1976. A magyar vers és próza anyaggyűjteménye (Szerk.: Gáti József) Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1990. Berényi Éva: Memoritergyűjtemény a Beszédtechnika tanításához A Vörösmarty Mihály Gimnázium belső anyaga

169

170 Követelmények a 9-10. évfolyamon koncentrikusan bővülve (heti 0.5 órában)

Légzés A helyes hasi légzés kialakítása, kapacitásnövelő légzőgyakorlatok, alap-, pót- és lopott levegő vétel; légzéskoncentráció, terheléses, mozgással kombinált légzőgyakorlatok; versek, monológok, prózai művek tagolásához szükséges levegőbeosztás.

Hang A helyes hangadás kialakítása, rezonanciaképzés, rezonanciaterületek (állathangok, zörejek), hangelőrehozás, a hangindítás különböző

típusai,

a

középhangsáv

beállítása,

hangterjedelem,

hengerő;

hangmagasság,

érzelmi

ív

létrehozása,

dallamimprovizációk, ―Hang-színdarab‖ készítése a rezonanciaterületek teljes skálájának felhasználásával.

Kiejtés A néma kiejtés, a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, az artikulációs bázis aktivizálása, beszédhibák javítása; nyelvtörők, szöveges beszédgyakorlatok, memoriterek alkalmazása; koncentrációfejlesztő szinkron- illetve fáziseltolódással nehezített gyakorlatok.

Kifejezés A légzés, a hang és az artikuláció kifejező hatásain túl részletesen feldolgozzuk a beszédfolyamatot meghatározó kifejezőeszközöket. Memoriter anyag elsajátításával, szituációs helyzetek teremtésével megfigyeljük, hogy milyen nyelvi eszközökkel milyen hatást érhetünk el (kifejező beszéd életkorok illetve foglalkozások szerint; az egymás beszédstílusát meghatározó kifejezőeszközök megfigyelése, utánzása; prózai szöveg hiteles tolmácsolása különböző nyelvi stílusok tanulmányozásával).

Ritmus A beszédritmus fejlesztéséhez szükséges ritmusérzék kialakulását mozgásos gyakorlatokkal készítjük elő (testünk és környezetünk ritmuskeltő eszközei, ritmusvisszhang, ritmusátadás, ritmusimprovizáció). A belső ritmus, a biztos koncentrációs készség segíti a verses gyakorlatokat, melyeket később mozgássorokkal kapcsolunk össze (a vers ritmusa szinkronban a kezek és a lábak összehangolt ritmikus mozgásával, 2/4-, 3/4-, 4/4-es ritmus).

Kommunikáció A verbális és a nonverbális kommunikció jellemzői és felhasználásuk monológok, dialógusok elemzésével (pl. a gesztus, a

170

171 mimika, a tekintet, a testtartás szerepe, a beszéd verbális kifejezőeszközei a kommunikáció részeként).

Kreatív mozgás és tánc

A/terv: a színpadi mozgás és a táncművészet alapjai

(heti 0.5 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a 11-12. évfolyamon)

A tantárgy célja: az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, a nonverbális önkifejezés köznapi és művészi eszközeinek mozgásbeli gazdagítása, a színpadi szituációnak megfelelő kifejező mozgás és a tanított táncok táncmozdulatainak stílusos előadása. A képzés során önállóan képessé válnak a tanulók a következő – az érettségi vizsgakövetelményekben megfogalmazott – feladatokra: szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral, improvizáció zenére és témára, összetett improvizáció létrehozása és bemutatása.

Követelmények a 9. évfolyamon (heti 0.5 órában)

Készségfejlesztés a súlypont mozgatásának alapvető törvényszerűségei a helyes testtartás kialakítása a helyes légzés mozdulatlanság és mozgás közben az állás, ülés, fekvés módozatai, szituációk, játékfeladatok változatos módozatok alkalmazásával Táncképzés a 2/4-es és a 4/4-es ritmusszerkezet gyakorlása változatos játék és táncos előkészítő gyakorlatokkal ugrós táncmotívumok a magyar és az európai tánckészlet köréből a dunántúli tánctípus motívumaiból összeállított etűd megtanulása táncos népszokások, ünnepkörök a magyar folklórban Követelmények álló, ülő, fekvő és ezek variációjából felépített szituációk bemutatása egy ünnepkör írásos feldolgozása az ugróstánc bemutatása

Követelmények a 10. évfolyamon (heti 0.5 órában)

Készségfejlesztés a járás mozgásszerkezete, a helyes tartás járás közben karakterképzés a járás alkalmazásával, szituációk teremtése a szituációnak megfelelő járáskarakterrel páros és csoportos támaszhelyzetek a közös súlypont kialakításával rövid jelenet párban és csoportban kifejező mozdulatok alkalmazásával (állás, járás, ülés beépítésével) Táncképzés a 3/4-es, 5/4-es ritmusszerkezet gyakorlása ritmusfeladatok és táncmotívumok segítségével az európai történelmi társastáncok rövid története és a táncalkalmak ismertetése keringő és polka etűd megtanulása Követelmények csoportos szituációk bemutatása, a súlypont és a támaszhelyzetek helyes technikával történő mozgatása a történelmi társastáncok társadalmi, kulturális szerepe

171

172 a keringő és polka etűd bemutatása


Készségfejlesztés a futások és ugrások mozdulatainak elemzése és gyakorlása a testhelyzetek váltakozása a súlypont folyamatos le-, fel- és továbbmozgatásával, gurulások, fordulatok a dinamika megvalósításának eszközei: a feszítés és lazítás a mozgás és mozdulatlanság, a mozdulat és helyzet váltakozása tér, idő és dinamika mint a mozgásfolyamatok alaptényezőinek megjelenése a mozgáskompozíciók során testbeszéd Táncképzés a páros és csoportos viszony a táncokban, változatos fogásmódok és térformák megismerése egy magyar páros néptánc etűd megtanulása egy formációs tánc megtanulása Követelmények egy egyperces mozgásszínházi jelenet kidolgozása egyénileg vagy csoportosan, változatos térkihasználással, váltakozó dinamikával és a testbeszéd alkalmazásával a modern táncok megjelenési formái a tanult táncok bemutatása


Készségfejlesztés az érettségi konkrét mozgásszínházi, táncos feladatának meghatározása a beszéd nélküli kifejezőeszközök szituációkon keresztül bővítése mozgásszínházi helyzetgyakorlatok, a kifejező mozgás létrehozása célirányos szituációkban Táncképzés a forgások változatai, a forgás táncos technikai gyakorlatai forgások, fordulatok a különböző táncokban a produkcióban szereplő táncbetétek gyakorlása Követelmények A kifejező mozdulatok alkalmazásával egy önálló vagy társas színpadi előadás bemutatása és a táncokban való jártasság bizonyítása egyéni vagy csoportos koreográfia keretében. Az esztétikusan, célszerűen bemutatott mozdulatok, táncok tudatos mozgáselemzést tükrözzenek.

KREATÍV MOZGÁS ÉS TÁNC

B/terv: kontakt mozgásszínházi alapok

(heti 0.5 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a 11-12. évfolyamon)

Kreatív ének-zene (heti 1 órában a 9-10., illetve heti 2 órában a 11-12. évfolyamon)

A kreatív ének-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki az egyéni és közös

172

173 daléneklés, illetve a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: az improvizáció, a stílusérzékenység és az alkotó- és kifejezőkészség.


Központi téma: a zenei jelenség A hangok tulajdonságainak (ritmus, hangmagasság, dimanika, hangszín) gyakorlati megismerése. A zenei hatásmechanizmus gyakorlati megismerése és tudatosítása, adaptált és alkalmazott drámajátékok segítségével (bizalomjátékok). A zene és a ritmodráma kapcsolata Három dal megtanulása


Központi téma: a hangok dramaturgiája Drámai kategóriák „jelentése" a zeneművészetben (pl. konfliktus); ezek tatpasztalása, tudatosítása. Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása. A zenei és színházi stílusok formanyelvének összehasonlítása a középkortól a XIX. századig. Három dal megtanulása


Központi téma: a zene mint a dráma alkalmazott művészete A zenei jelenségek szerepe a drámában (hangulati alátámasztás, ellenpontozás, jelenetek "átkötése", különböző hang-effektek alkalmazás) A dráma "zenei" ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei Dalok dramatizálása Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig)


Összefoglalás Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknmak megfelelő hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása Önálló kísérőzene készítése A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet (vagy előadás) létrehozása.

173

174 A „Dráma és színjátszás” tantárgy minősítése

Drámai és színházi ismeretek Hagyományos módon, ötfokozatú érdemjeggyel, „elégtelen‖ minősítés esetén javító vizsga lehetőségével. Sikertelen javító vizsga esetén a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik.

Kreatív színházi gyakorlat és Beszédtechnika és Kreatív mozgás és tánc és Kreatív ének-zene Az ötfokozatú érdemjegyet szöveges értékelés egészíti ki (1. számú melléklet). Az „elégtelen‖ minősítés a speciális képzésből való kizárással jár együtt, a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A gyakorlati munka minősítése esetén a képességek szintje mellett azok fejlődését is figyelembe vesszük. A tehetség mellett befolyásoló tényező az alkotómunkában való részvétel színvonala, a hozzáállás minősége is. Az értékelés fenti módja mellett a művészeti képzés jellegéből adódóan a szóbeli formák is hangsúlyosak. Az írásos minősítés természetes kiegészítője a közös alkotás során történő visszajelzés, a figyelemfelhívás, az érdeklődés irányítása, a vita, a kritika, az értelmi meggyőzés és az érzelmi elogadtatás. Az értékelésben a mester és tanítvány illetve az alkotótársi viszony dominál. A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei

A DRÁMAI ÉS SZÍNHÁZI ISMERETEK szakképzettségi feltételei középiskolai tanári magyar szakos diploma és/vagy középiskolai tanári és szakirányú – esztétika, színházelmélet, dramaturg stb. – diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés.

A KREATÍV SZÍNHÁZI GYAKORLAT szakképzettségi feltételei pedagógus vagy színművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés.

A BESZÉDTECHNIKA tárgy szakképzettségi feltételei logopédus vagy színművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés.

174

175 A KREATÍV MOZGÁS ÉS TÁNC szakképzettségi feltételei szakirányú – táncoktatói – képesítés és középiskolai tanári vagy táncművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés.

A KREATÍV ÉNEK-ZENE szakképzettségi feltételei ének-zene tanári és/vagy zeneművész diploma és drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés.

A SZÍNHÁZI SZAKTECHNIKUS szakképzettségi feltételei közép- vagy felsőfokú színháztechnikusi szakképzettség

A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei

Szakkönyvtár Esztétikai, dramaturgiai, művészet-, színház-, dráma, zene- és tánctörténeti szakirodalom a tematikához igazodó összetételben, 2-3 példány A pedagógiai programban meghatározott drámai művek és dramaturgiai szakirodalom a kölcsönzők számához igazodó mennyiségben, 15-20 példány Színházi, zenei és táncművészeti hang-, video- és DVD-felvételek

Tanterem A gyakorlati órák ideális tanterme egy kiürített és szőnyegpadlóval vagy balettszőnyeggel borított, egyik falán tükrökkel felszerelt, alaptechnikával ellátott helyiség. Amíg ez nem áll a rendelkezésünkre, megfelel egy lakkozott parkettájú vagy linóleumos tanterem vagy tornaterem is, mozgatható bútorokkal. A maximális csoportlétszám 16-18 fő, a terem nagysága lehetőséget kell hogy adjon a csoport mozgására. Berendezés: osztálytermenként egy-egy pódiumszínpad, sötétítési lehetőség, ülőpárnák, polifómok, kellékes és jelmezes szekrény Színházi előadásra alkalmas nagyterem/termek, a megfelelő színháztechnikával (sötétítés, hang- és fénytechnika reflektorok, fényvezérlő, hangfalak, erősítő, hangpult, mikrofonok, magnetofon, lemezjátszó, videoprojektor, mobil nézőtéri alapok, székek, fogadótér stb.)

Jelmez- és kelléktár, a manuális munkák eszközei, anyagai Korhangulatú ruhák és kiegészítők, kalapok, kendők, szoknyák, kardok, kupák stb., illetve az ezek tárolására alkalmas helyiség, szekrények Olló, tű, cérna, papír, ragasztó, spárga, biztosítótű, festék, gombok, gyöngyök, textilhulladék, jelmezkészítéshez textíliák, gumilabdák, stb.

175

176

Audiovizuális technika Technikai stúdió, hang- és képfelvételi, másolási, vágási lehetőséggel. Videofelvevő kamera és állvány, kazetták. Videovágó berendezés. Számítógép, internet kapcsolattal, nyomtatóval. Fénymásológép (forgatókönyvek, szerep példányok, plakátok, meghívók stb.) Csoportonként egy-egy hordozható magnetofon és lemezjátszó, a hozzá szükséges hanghordozókkal. Osztályonként egy-egy videolejátszó készülék. A színházterem fent felsorolt színházi technikája.

Alaphangszerek pianino szintetizátor különböző ütősök gitár furulya stb. A drámatagozatos képzésre jelentkezés, a résztárgyak felvétele, A speciális képzésre a tanulók 8. osztályos korukban jelentkezhetnek. A jelentkezők a hagyományos felvételi vizsga mellett részt vesznek egy felvételi alkalmassági játékon, ahol a drámatanárok a jelentkezők képességeit, kreativitásukat drámajáték keretében figyelik meg. A drámatagozatos képzés speciális foglalkozásaira a beiratkozással együtt jelentkeznek a tanulók, a 11-12. évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tárgyak a nyilatkozat után kötelezőek A 11-12. évfolyamon a Kreatív mozgás és tánc illetve a Kreatív ének-zene gyakorlati foglalkozásai közül egyet kell választania a tanulónak, mindkét tárgy felvétele csak a drámatanárok és az osztályfőnök egyetértésével, igazgatói engedéllyel lehetséges.

a különbözeti vizsgák módja, Aki a képzés közben kíván átjelentkezni a drámatagozatra, vagy előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, vagy vendégtanulói jogviszonyban kíván drámából gimnáziumunkban érettségi vizsgát tenni, a drámatagozat makrotantervének megfelelő tartalmakkal az el nem végzett évfolyamok minden tárgyából különbözeti vizsgát kell tennie.

a helyi vizsgák (Mustra, Helyi szakaszvizsga) szerkezete, A drámatagozatos képzésben való folyamatos részvétel feltétele a helyi szakmai vizsgák sikeres letétele. A szakmai vizsgák szerkezete: 9-10. évfolyam első és második félév, illetve 11-12. évfolyam első félév: „Mustra‖ (2. számú melléklet) 11. évfolyam második félév: „Helyi szakaszvizsga (3. számú melléklet)

176

177 az érettségire bocsátás feltételei A speciális képzést érettségi vizsga zárja. A tárgy alkotói, előadóművészeti jellegének megfelelően az írásbeli és szóbeli vizsgát gyakorlati vizsga – az elsajátított képességek alkalmazása – egészíti ki. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban az a tanuló bocsátható érettségi vizsgára, aki sikeresen teljesítette a pedagógiai programban, illetve a drámatagozatos makrotantervben meghatározott követelményeket. Az érettségi vizsga követelményeit és lefolyását rendelet szabályozza. (4. számú melléklet)

„Dráma és színjátszás” helyi szakaszvizsga

A helyi szakaszvizsgát drámából a 11. évfolyam végén a munkatervben leírt időpontban a matematika érettségi írásbeli napján, 12.00-13.00 között (írásbeli) és az utolsó tanítási héten, júniusban (szóbeli és gyakorlat) az emelt szintű érettségi vizsga mintájára – mintegy próbaérettségiként – bonyolítjuk le.

A dráma helyi szakaszvizsga szerkezete Írásbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése 60 perces teszt segítségével (egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és néhány soros jelenetelemzést, jelenetértelmezést igénylő kérdések). Szóbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése az alábbi témakörökből összeállított tételsorból egy tétel kifejtésével (10-12 fő egyszerre húz tételt, és a 10 perces önálló felkészülés után végighallgatják egymás 5 perces feleletét, amelynek értékelésébe beleszámítható a helyszínen készített jegyzetek szóban ki nem fejtett tartalma is.

A szóbeli vizsga témakörei és elemzendő művei: 1.

A drámai műnem sajátosságai, drámai művek elemzése megadott szempont szerint (műfaji meghatározás, a dráma központi problémája, szerkezeti sajátosságok, viszonyrendszerek – az egyes szereplők kapcsolata, érdekütközések ill. érdekközösségek a szereplők között, a feszültségteremtés eszközei, a legfontosabb feszültségpontok, dramaturgiai fordulat/ok, a dráma lezárása).

2.

A színházművészet sajátosságai, a színház mint komplex jelrendszer, színházi előadások elemzése megadott szempontok szerint: a rendezés esztétikai elvei, a rendezői koncepció, a színpadkép, a világítás rendszere, a jelmezek, a zene, a zaj, a csend funkciója, a játékmód (egyénített-tipizáló, a színész és a szerep viszonya, a színpadi beszéd és a mozgás, gesztus, mimika, hang stb.), a szöveg (dráma, dramatizált mű, rögzített improvizáció stb.) szerepe a rendezésben, a nézők (az előadás alkalma, helye, elhelyezkedése a színházi struktúrában stb.).

3.

A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete: író, rendező, dramaturg, díszlettervező, jelmeztervező, zeneszerző, világosító, hangtechnikus, színpadmester, ügyelő, kellékes stb.

4.

Az ókori görög dráma és színház , a római komédia (Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz, Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király, Euripidész: Hippolitosz, Médeia, Arisztophanész: Lüszisztraté, Plautus: A hetvenkedő katona)

5.

A középkori színjátéktípusok és színpadaik (az Akárki c. moralitás, a Csíksomlyói passió)

6.

Shakespeare és az Erzsébet-kori színház (Shakespeare: Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet, Macbeth, Othello, Lear király, Vihar)

177

178

7.

A spanyol barokk dráma és színház (Calderón: Az élet álom)

8.

A molière-i komédia és a francia klasszicista tragédia (Molière: Kényeskedők, Úrhatnám polgár, A fösvény, Tartuffe, Az embergyűlölő, Corneille: Cid, Racine: Phaedra) A német klasszika (Lessing: Bölcs Náthán, Goethe: Faust, Schiller: Ármány és szerelem), a korát megelőző Büchner: Woyzeck

9.

10. Az európai romantika 11. A régi magyar dráma és a magyar dráma XIX. századi klasszikusai (Bornemisza Péter: Magyar Elektra, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, Kisfaludy Károly: Kérők, Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Szigligeti Ede: Liliomfi, Csiky Gergely: Proletárok, Bródy Sándor: A dada) 12. A magyar hivatásos színházművészet kialakulása, a Nemzeti Színház létrejötte, nagy korszakai és egyéniségei 13. A polgári dráma és a realista-naturalista dráma és színház (Gogol: A revizor, Ibsen: Nóra, A vadkacsa, Strindberg: Júlia kisasszony, Shaw: Szent Johanna, Maeterlinck: A kék madár, Wedekind: A tavasz ébredése, Gorkij: Éjjeli menedékhely) 14. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza (Csehov: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert) 15. Dramaturgiai alapirodalom (Arisztotelész: Poétika, Boileau: Költészettan, Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?, Sztanyiszlavszkij: A színész és a rendező művészetéről) Gyakorlati vizsga: alkotói ismeretek és képességek mérésére (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás- vagy táncszínház, beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés, bábjáték). A gyakorlati vizsgára jelentkezés a mellékelt adatlapon történik, az adatlap az érintett drámatanár az egyeztetés utáni aláírásával érvényes.

A gyakorlati vizsga a következő három feladattípusból választva kettőben zajlik:

1. Kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára

2. Öt előkészített egyéni színpadi produkció (szabadon választott vers és/vagy monológ és/vagy dal és/vagy tánc és/vagy mozgásetűd) előadása 2-3 perc műsoridőben. Az öt produkció közül a vizsgán bemutatandót a vizsgabizottság választja ki.

3. Előkészített közös színpadi produkció (színielőadás, jelenet) bemutatása, vagy az előadásban való alkotó részvétel (rendezés, dramaturgiai munka, színpadkép tervezés vagy kivitelezés, hang- és fénytechnikusi munka).

178

179

4. számú melléklet

A dráma középszintű érettségi vizsga szerkezete és témakörei

Írásbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése központi teszt segítségével (egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések).

A teszt megírásához kötelezően elolvasandó művek: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Romeo és Júlia, Shakespeare: Hamlet, Molière: Tartuffe, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Csehov: Három nővér, Csehov: Sirály, Molnár Ferenc: Liliom, Brecht: Koldusopera, Örkény István: Tóték Szóbeli vizsga: ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése az alábbi témakörökből összeállított tételsorból egy tétel kifejtésével. Gyakorlati vizsga: alkotói ismeretek és képességek mérésére (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás- vagy táncszínház, beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés, bábjáték). A gyakorlati vizsgára jelentkezés a mellékelt adatlapon történik.

A gyakorlati vizsga a következő három feladattípusból választva kettőben zajlik:

1. Kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára

2. Előkészített egyéni színpadi produkció (egy szabadon választott vers vagy monológ vagy dal vagy tánc vagy mozgásetűd) előadása 2-6 perc műsoridőben

3. Előkészített közös színpadi produkció (színielőadás, jelenet) bemutatása, vagy az előadásban való alkotó részvétel (rendezés, dramaturgiai munka, színpadkép tervezés fénytechnikusi munka)

A dráma középszintű érettségi vizsga témakörei

1. Színház- és drámatörténet 1.

Az ókori görög dráma és színház

2.

Az angol reneszánsz színház és dráma, Shakespeare

179

vagy kivitelezés, hang- és

180 3.

A francia klasszicista dráma, Molière

4.

A XIX-XX. századi magyar színház és dráma

5.

Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza

6.

Brecht színháza és néhány drámája

7.

Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

2. Színház- és drámaelmélet 1.

A drámai műnem sajátosságai

2.

A dráma szerkezeti felépítése

3.

Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak

4.

A színházművészet mint összművészet sajátosságai

5.

Színházi szakmák

3. Színházi műfajok 1.

A klasszikus tragédia

2.

A komédia

3.

A realista színjáték

4.

A zenés, tánc- és mozgásszínház

4. Drámajáték 1.

Helyzetgyakorlatok, alapvető viselkedési sémák megjelenítése

2.

Történet szerkesztése és megjelenítése, jelenetek összefűzése

3.

Improvizáció, szöveges vagy szöveg nélküli etüdök alkotása egyénileg és párban

4.

Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 1.

Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral

2.

Improvizáció zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával

180

181

3.

Összetett egyéni és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk létrehozása és bemutatása

6. Bábjáték 1.

A tanulók által a képzés során készített báb és/vagy maszk alkalmazása drámamunkában

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés 1.

A beszédtechnika alapjainak alkalmazása a színjátékos gyakorlat során

2.

Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása

181

182

Vizuális kommunikáció (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció)

A képzés időszerűsége, indoloktsága

A mediális szövegértés és a kritikai médiatudatosság (szelektív, interaktív, kritikai médiahasználat) nélkülözhetetlen korunkban, amikor az információk meghatározó része a tömegkommunikáció csatornáin éri el az embereket, akik azonban nincsenek a minimálisan szükséges audiovizuális írástudás és kritikai médiatudatosság képességeinek birtokában. Az „új média‖ már behálózta a tudományt, a közigazgatást, az üzleti életet, a szórakoztatást, az informálódást, az oktatást, sőt érezhetően új lehetőségeket tartogat az elektronikus művészet, a videó, az interaktív ill. a számítógépes artisztikum számára is. Az információs és telekommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése révén hamarosan létrejön az információs „szupersztráda‖, amely egybeolvasztja a tömegmédiát és a hálózati kommunikáció összes formáját. Kérdés, hogy a mediális eszközök ilyen gyors fejlődése mennyire érte váratlanul a technológia felhasználóit, mennyiben vagyunk felkészületlenek a monitorkultúra technikai, pszichológiai, szociológiai, gazdasági, etikai, jogi kihívásaival szemben. Mit jelent globalizálódó (ugyanakkor a lokális értékeket erősíteni kívánó) világban élni? Hogyan alakul a hagyományos „klasszikus‖, valamint a modern „populáris‖ és „ellenkultúra‖ viszonya, kölcsönhatása? Milyen gondolkodási, viselkedési és életmódbeli mintákat kínálnak a tömegmédia „üzenetei‖? Milyen eszközökkel érik el a kívánt érzelmi és gondolati hatásokat? Hogyan lép a virtuális kép a hagyományos valóságérzékelésünk helyébe, lehetővé téve ezzel a szándékos manipuláció számtalan formáját? Hogyan tudunk – egyének, közösségek, szervezetek, államok – élni a tömegmédia és a globalizálódott fogyasztói kultúra „szabadságával‖? Miképpen változtatják meg a tömeg- és interaktív médiumok a tér- és időérzékelésünket, önazonosságunkat, közösségi és egyéni létezésünk különbözõ formáit? A felsőoktatásban a kommunikáció/film/média szakok iránti kereslet a negyedik-ötödik 182

183

legnépszerűbb szakcsoportként jelenik meg a felvételizők számára. Ezekre a szakokra való bejutás esélyeit jelentősen emeli az emelt szinten sikerrel abszolvált mozgókép/média érettségi.

A tagozat megnevezése

Vizuális kommunikáció

A tagozat képzési területei

Mozgóképnyelv

A feldolgozás során a tanulók megismerik a mediális (elsősorban a mozgóképi) szövegek ábrázolásmódjának néhány alapvető jellegzetességét, a technikai képek természetét: valóság, ábrázolás és értelmezés sajátos viszonyát. A kifejezés eszközeinek kreatív elsajátítása biztosítja azt a ―nyelvtudást‖, ami nélkülözhetetlen a helyes és kritikus szövegértéshez. A mozgókép nyelvének megismerésére az egyes szövegek, művek tanulmányozása (mozgókép-olvasás) és azok elkészítése (mozgókép-írás) során tehetnek szert. A mozgóképi szövegek rendszerezése

A mozgóképi szövegek (film, televíziós műsor, video, komputerjáték, web) rendszerezése olyan szempontokat alapján, amely segítségével e szövegek képződése, szemlélete, értelmezése, társadalmi funkciója felismerhetőbbé válik. Rendszerező elv például a művek szerzői ill. a műfaji karakterének, a filmtörténet meghatározó stílusirányzatainak vagy a televízió műsortípusainak elkülönítése. Az esztétikai tartományon kívül eső mozgatók (politikai és gazdasági erőviszonyok, a közbeszéd, a szórakoztatás, virtuális közösségképződés, manipuláció) döntően befolyásolják az emberek életmódját és értékrendjét. Értelmezésükhöz a formanyelvi ismereteken túl a média, a tömegkommunikáció működésének elemi ismerete szükséges. A média társadalmi szerepe

A modern tömegtársadalmak politikai és gazdasági működését, nyilvánosságát és információs 183

184

kultúráját jellemző tömegmédiumokkal kapcsolatos néhány alapvető jelenség értelmezése. A média intézményeit szabályozó gazdasági, jogi és etikai kereteken túl fontos a közönség, vagyis a befogadó szerepének tanulmányozása és a reprezentáció problémájának felvetése: egyfelől a körülöttünk lévő világ a tömegkommunikáció szövegeiben másként mutatkozik, mint ahogyan azt a saját tapasztalataink mutatják, másrészt a médiaszövegek nagyon is markánsan képviselik a megrendelő társadalom valóságos elvárásait. Multimédia

Eltérő multimediális környezetekben hasonlóságok, alapelvek felismerésének képessége, ezek meglátására való törekvés. Képesség szoftverfüggetlen multimediális alkotások megtervezésére. Alapvető programozási ismeretek elsajátítása, ami alapot kínálhat önálló tanulásra, a témában való mélyebb elmélyülésre. Készség a háló forrásként való használatára. Az aktuális hálózati trendek, események iránt nyitott, érdeklődő szemlélet kialakulása.

Célok és követelmények

a mozgókép, a színházi és az általában a kultúra területén való tájékozódáshoz szükséges fogalmi bázis elsajátítása a mozgókép története, stílusai; a dramaturgia és mozgókép kapcsolatának ismerete a mozgóképalkotás alapjai (különösképpen mozgóképi szövegek létrehozása, montírozása, média projektek elkészítése, tömegkommunikációs formák megismerése, média széleskörű ismerete) a mozgóképi szövegalkotáshoz tartozó munkafolyamatok gyakorlati megoldásai vizuális jelenségek, információk megértése és a saját gondolatok közérthető megjelenítése az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás kialakításása számítógépes, digitalizálási, hálózati alapismeretek elsajátítása forgatókönyv készítésének alapismereti a digitalizálás folyamatának ismerete, szoftverek használata mozgókép-technikai ismeretek elsajátítása mozgóképi felvételek lejátszásra alkalmas formára történő összeállítása a megtanultak alapján a videó hatásmechanizmusának tudatosan és szakszerű használata a TV-műsorok készítési folyamatának, eszközeinek alapismerte a számítógépek művészeti területen történő alkalmazása a mozgókép-művészeti alkotások önállóan értékelése, azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában

184

185

a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában önálló művek létrehozása

Szükséges taneszközök

Taneszközök

Tankönyv (Hartai-Muhi: Mozgóképultúra és médiaismeret, Feladatgyűjtemény, Szöveggyűjtemény, Tanári segédkönyv, Film-és médiafogalmak kisszótára, Médiaismeret, A tömegkommunikáció elmélete) Sulinet Digitális Tudásbázis-elérése Az összes kiadvány a szakirodalomból Multimédia cd-romok (Filmtörténet) Módszertani videók (pl. Filmnyelvi gyakorlatok; Filmórák, médiaórák) Film és média szaklapok (pl. Filmvilág, Médiakutató) Személtetés

100-120 mű videokazettán vagy DVD-n az ajánlott filmek és műsorok listájából Legalább 2db médiaterem (filmek vetítésére alkalmas, projektorral, internetcsatlakozási lehetőséggel kialakított szakterem) Technikai eszközök

Fényképezőgép (4db) Videólejátszó/felvevő (4db) DVD-lejátszó (4 db) Televízió (4db) Digitális videokazetták (felvételre, archiválásra alkalmas) Internetcsatlakozási lehetőség DV-rendszerű videokamera (3db) Statív, külső mikrofon Multimédia számítógép videokártyával; s Szerkesztésére alkalmas – digitális – montírozó, a szükséges digitalizáló kártyával, editáló programmal (min. 5 munkahely) Multimédia szerkesztésre alkalmas programok Spot- és derítőlámpák (4-4db.) Esteleg labor (sötétkamra és bevilágító)

185

186 Szerkezeti tábla

Évfolyam 9.

10.

11.

Elmélet/Gyak.

Tantárgy

Óraszám

Elmélet

Anyanyelvi kommunikáció

2

Gyakorlat

Képességfejlesztés

1+1

Elmélet

Anyanyelvi médiában

Gyakorlat


1+1

Elmélet

Mozgókép-olvasás

2

Gyakorlat

Vizuális nyelv

1+1

kommunikáció

a 2

Közép 12.

Elmélet

Mozgóképkultúra ábrázolás

és

Gyakorlat

Mozgóképi szövegalkotás

vizuális 2 2+2

Emelt 2 2 (éretts.)

13.

Elmélet

Médiaismeret tömegkommunikáció

Gyakorlat

Médiakommunikáció

és 2 2+2

2 2 (éretts.)

9. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA = 72 ÓRA) ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes koncentráltan együttműködni a gyakorlatokban a társaival tudja értelmezni a testbeszédet a kommunikációs folyamatban legyen képes saját vélemény megfogalmazására adott témában, és tudjon érvelni

186

187

Ismeretkörök, tananyag

CSOPORTALAKÍTÁS

Értelmezési szint

Az óra jellegének, céljainak a megbeszélése Ismerkedés Bizalomjátékok

A MEGFIGYELÉS ÉS látásfejlesztés hallásfejlesztés ÉRZÉKELÉSFEJLESZTÉS ízlés-szaglásfejlesztés tapintásfejlesztés

KONCENTRÁCIÓ GYAKORLATAI;

verbális koncentráció koncentráció a számokkal játékos koncentráció

Órasz ám

3

4

3

a kommunikáció és metakommunikáció játékai;

KOMMUNIKÁCIÓ

5 beszédtechnika; légzés – relaxáció Ritmusgyakorlatok Játék a hangokkal Beszédhangok képzése

TESTBESZÉD – TESTÜNK RÉSZVÉTELE megjelenés, testtartás – a testformák jelentései A KOMMUNIKÁCIÓBAN A tér felismerése és használata A gesztusok A mimika 187

5

188

A tekintet

a hangszín ZENEI KIFEJEZŐESZKÖZÖK AZ a hanglejtés a hangmagasság ÉLŐSZÓBAN hangterjedelem hangerő beszédtempó Verses és prózai szövegek előadása I. Verses és prózai szövegek előadása II.

TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖNFÉLE SZITUÁCIÓKBAN

SZEREPVÁLLALÁS NYILVÁNOSSÁG ELŐTT

SZÖVEGTAN

Jelentéssel bíró közös szobrok Tablójátékok Szituációk számolással Szinkronizálási játékok Szöveges szituációk beszédpanellel Szituációs játékok megadott helyszínnel és karakterekkel

Viccmesélés I. A hatáskeltés elemei Viccmesélés II Verseny A szerepbe lépés A szónoki szerep A hitelesség A hallgatói szerep

Vázlatkészítési gyakorlatok kedvenc témákból A szövegösszetartó erő elemei

188

8

6

6

2

189

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK KIVONATOLÁS, ÖSSZEFOGLALÁS

– Klasszikus beszédek elemzése: Shakespeare: Julius Caesar – Antonius beszéde Klasszikus beszédek: Móricz Zsigmond: Ady Endre gyászbeszéde

A SZÖVEGALKOTÁS

SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA KISELŐADÁSBAN

STILISZTIKA

A VITA

Témakiválasztás - vázlatkészítés Anyaggyűjtés Az anyag elrendezése Kidolgozás: a hatásos kezdés technikái Kidolgozás: gondolatmenet felépítése, tárgyalás Befejezés: a lezárás technikái A bevésés technikái A beszéd előadásának körülményei

Vizuális illusztráció (képek, térképek, A grafikonok, táblázatok) használata Fényképes önéletrajzi tabló készítése Prezentáció készítése megadott témában

A stílust befolyásoló tényezők vizsgálata A stílusárnyalatok A szóképek a mindennapi nyelvben Az alakzatok a mindennapi nyelvben

Bevezetés – a vitáról általában Értékek és elvek képviselete a vitában A vita elemei – a tétel A vita elemei – az érv A vita elemei – a definíció 189

3

8

3

4

8

190

A konszenzus, illetve kompromisszum Ellentétes véleményű csapatok alakítása (megadott témában) – felkészülésük, anyaggyűjtésük „a vitára‖ A csapatok vitájának lefolytatása; a tanulságok megbeszélése

Összefoglalás ÖSSZEFOGLALÁS, SZÁMONKÉRÉS

Év végi összefoglalás

4

Az éves munka értékelése

A továbbhaladás feltételei: a megadott verses és prózai szövegek megtanulása, előadása egy szabadon választott témában egy szóbeli kiselőadás szövegének kialakítása fényképes önéletrajzi tabló készítése prezentáció készítése megadott témában 9. ÉVFOLYAM (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) KÉPESSÉGFEJLESZTÉS GYAKORLAT

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes egyéni szempontból fotót készíteni megadott témából tudjon életrajzi adatokat felkutatni, életrajzokat megírni tudjon kreatív történeteket kitalálni (a megadott keretek betartásával) legyen képes tervezni, és ezek alapján megvalósítani ötleteit (pl. Hulladékbáb, Föld napja program stb.) Ismeretkörök, tananyag

Értelmezési szint

AZ ISKOLA MEGISMERÉSE

Órasz ám 13

190

191

Bevezetés, megbeszélés Az iskola bejárása Iskolaismereti totó Az iskola hírességei Játékos tablókutatás Az én iskolám: szubjektív fotósorozatok készítése az iskoláról (az iskola életéről hosszú távú feladat) Életrajzok ismertetése A fotósorozatok papírképeiből összeállítás párokban: Az én iskolám Életrajzi tablók készítése csoportokban A/3-as méretben Iskolatörténeti tabló híres emberek nevével, fényképeivel és születési adataival – az A/3-as tablók összeillesztése egy csoporttablóvá – 2 nagy csoporttabló Kiállítás megszervezése Az iskolai kiállítás összeállítása

ÍRÁSGYAKORLAT

A

KÖRNYEZETÜNK

VÉDELME – PROJECT ELINDÍTÁSA

Kortárs novella felolvasása, megbeszélése Helyszínrajz készítése Az egyik szereplő gyerekkori élménye, amely befolyásolta felnőttkori jellemét A szereplő jellemrajza Egy bizonyos ponttól új befejezést írni a történetnek Új szereplő beiktatása a történetbe

Beszélgetés a környezetvédelemről Globális környezeti problémák a földön Budapest, Budapest, te csodás…Nagyítóval Budapesten Nagyvárosi mozaikok: változatok a szemetelésre – drámajátékos 191

6

14

192

feldolgozása a témának Elönt a szemét c. mese megírása Az otthon megírt mesék felolvasása, megbeszélése A víz világnapja A hulladékbáb megtervezése: forma, méret, anyagok stb Anyaggyűjtés a báb kivitelezéséhez A hulladékbáb történetének megírása (ami a kiállításon fog elhangzani) A föld napja – Hulladékbáb felépítése az iskolában talált hulladékokból A „föld napja‖ project megbeszélése Újságcikkek felolvasása Szemétellenes reklámplakát tervezése- szlogen tervezése, megalkotása Magyarországi környezetvédő mozgalmak - kiselőadások Játékóra a programmal kapcsolatban

ÖSSZEFOGLALÁS

Év végi összefoglalás Az éves munka értékelése

A továbbhaladás feltételei: szubjektív iskolai fotósorozat az iskoláról (3-5 kép) egy híres volt vörösmartys életrajzi tablójának elkészítése egy környezetvédelemmel kapcsolatos mese megírása szemétellenes (környezetvédelmi) reklámplakát készítése

192

3

193 10. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA = 72 ÓRA) ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ A MÉDIÁBAN ELMÉLET

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes elkülöníteni a különböző televíziós formákat, műsortípusokat tudja értékelni a különböző televíziós jelenségeket (sorozatok, show-műsorok, sztárok stb) legyen képes a televíziós hatáselemek (pl. séma, kép, szöveg, zene, történet) tudatos felismerésére Ismeretkörök, tananyag AZ AUDIOVIZUÁLIS MÉDIA FOGALMA

KÖRNYEZET

A

MEDIATIZÁLÓDÁSA

MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG


MŰSORIDŐ MŰSORREND

ÉS

Értelmezési szint

Óraszám

Közvetlen és közvetett kommunikáció Közeg Közlés Audiovizualitás

3

A média funkciói A média fajtái

3

Valóság és televízió A televalóság valósága

4

A televízió valóságfelfogásának változásai Nyilvánosság az életünkben

5

Televíziónézési szokások A műsoridő mint tulajdon A műsoridő tagolása: a műsorrend Napirendkijelölés Reklám és nézettség, szakositott csatornák

9

193

194

Közszolgálati és kereskedelmi modell Élő és a konzervműsor fogalma A televíziós műsorok rendszerezése Mobil kommunikáció és mobil multimédia Digitális televíziózás Az interaktív televíziózás Az Internet és a televíziózás összekapcsolása

4

A szérielv a médiában Az epizódikus szerkesztés "szappanhősök" karaktere

5

A tévéshow eredete és rokonsága A showműsorok közönsége A talkshow, a showman

5

A sztár fogalma A képmás korlátlan sokszorosítása A sztárjelenség kultikus jellege A sztár és az őstípus, a médiasztár

6

Direkthatás elmélet, annak ellentmondásai Szelektív befogadás Média és identitás

4

HATÁS, KÖZÖNSÉG, BEFOGADÁS

A média a piaci társadalom kulturális bázisa A csatorna mint üzenethordozó

5

A REKLÁM

Alkalmazott művészet Képzettársítás Séma és eredetiség

TELEVÍZIÓS MŰSORTÍPUSOK

TELEREGÉNY

A

JELLEGZETESSÉGEI

TÉVÉSHOW

A

JELLEGZETESSÉGEI

A SZTÁR


194

6

195

Kép és szöveg viszonya, Reklámtípusok A reklám manipulatív természete

A TELEVÍZIÓS KLIP

SZÁMONKÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÁS

A klip mint reklám A zenei produkció és a látvány viszonya a klipben A klip és a történet A képek kapcsolata A klip stílusa

5

Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése

8

A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a média fajtáiról és funkcióiról egy fogalmazás a XXII. század televíziózásáról egy meghatározott csatornán látható reklám hatásmechanizmusának elemzése egy reklámterv kidolgozása egy megbeszélt együttes kiválasztott számához megtervezni a klip látványvilágát 10. ÉVFOLYAM (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) Képességfejlesztés gyakorlat

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes érvelni a számára értékes műsor, sorozat, illetve csatorna mellett tudjon kreatívan önálló műsor szinopszisát létrehozni legyen képes önálló kutatómunkára (lexikonok, internet, könyvtár) egy mai téma kapcsán Ismeretkörök, tananyag

Értelmezési szint

TELEVÍZIÓS MŰSOROK

Órasz ám 8

Bevezetés, megbeszélés 195

196

Beszélgetés a televíziós műsorokról Egyéni televíziós ajánló egy heti újságba (megnézendő és kihagyandó műsorokról) – Fontos a stílus! Kedvenc televíziós műsor bemutatása, ajánlása Műsortípusok keresése, tematizálása – műsorok – műfaja és tárgya Egy saját televíziós műsor megtervezése (jellege, célközönsége, témái, helyszíne, szereplői) A saját televíziós műsor szinopszisainak a megbeszélése I. A saját televíziós műsor szinopszisainak a megbeszélése II.

AZ CSATORNA

IDEÁLIS

A SHOW-MŰSOR

Az ideális csatorna megtervezése (műsoridő, műsorrend, reklámok szerepe, képiség stb.) Az ideális csatorna egy műsornapja Vita a legjobb létező tévés sorozatokról: kinek melyik és miért Érvelő csoport és ellenérvelő csoport egy konkrét sorozatról.

Amit nem látunk a showműsorokból: a közönség – a jó és a rossz közönség Amit nem látunk a showműsorokból: a háttéremberek Kiválasztás magyar módra: casting - drámajátékos feldolgozás különböző helyzetekben különböző szereplőkkel

A SZTÁR Barkochba játék – Híres emberek a háton – játék 196

4

3

10

197

Híres emberek beszélnek – játék Híres ember és sztár – csoportokban megvitatni és definiálni a különbségeket; közös megbeszélés Az interjúkészítés gyakorlati kérdései, technikai feltételei Fiktív interjúk készítése sztárokkal – az interjúk felolvasása Médiasztárok Magyarországon – kiselőadások Médiasztárok Kelet-Európában – kiselőadások Médiasztárok az USA-ban – kiselőadások Steiner Kristóf vagy Stohl András? – Volt vörösmartys médiasztárok Ki a legjobb médiasztár Magyarországon? – vita

A REKLÁM

A reklám funkciója, típusai A legjobb reklámok – reklám-Oscar Levis-zenék – Mennyit számít a hatásos zene? A legrosszabb reklámok – citromdíj kiosztása Ötlettelenség, pénzhiány vagy mi a baj? A Gálvölgyi-show ellenreklámjai Ellenreklámötletek – szinopszisok Ellenreklám-jelenetek drámajátékosan Ötletelés hatásos reklámra 1 adott termékkel Egy „hős‖: telefonfényképek és telefonfilmek iskolai arcokról.

9

ÖSSZEFOGLALÁS, SZÁMONKÉRÉS a hangszín Év végi összefoglalás

197

2

198

A továbbhaladás feltételei: egyéni szubjektív tévéműsor ajánló egy hét 10-15 műsorából (kommentárral) egy saját televíziós műsor szinopszisának a létrehozása az ideális csatorna megtervezése (jelleg, műsortípusok, műsoridők, reklámok stb.) egy meghatározott médiasztárról kiselőadás (életrajz, fontosabb munkái, a jelenség értelmezése) egy „ellenreklám‖ötlete, és a szinopszis kidolgozása

11. ÉVFOLYAM (HETI 3 ÓRA = 108 ÓRA) MOZGÓ-KÉP-OLVASÁS ELMÉLET

Fejlesztési célok és követelmények: legyen képes mozgóképi szövegek értelmezésére ismerje a fényképezőgépek szerkezetét, a fotózás alapfogalmait és műfajait a tanuló ismerje a mozgókép korai történetét, stílusait legyen fogalma a dramaturgia és mozgókép kapcsolatáról ismerje a főbb filmelemzési szempontokat Ismeretkörök, tananyag

SZINHÁZ,

IRODALOM,

KÉPZŐMŰVÉSZET

ÉS

ELTÉRŐ

FILM:

KIFEJEZÉSI FORMÁK

A

MOZGÓKÉP MEGJELENÉSÉNEK FONTOSABB ELŐZMÉNYEI

Értelmezési szint Fogalmi és képi gondolkodás Megnevezés és bemutatás Az adaptáció és az inspiráció fogalma Kötött időkeret és folyamatos előadásmód A mozgókép sajátos ábrázoló eszközei: szerepjáték, képiség és megszólalás, montázs

A mágikus gondolkodás működése A megörökítés, képmás, birtoklás és kommunikáció Kép, írás, valóság 198

Óraszám

6

3

199

A valóság művészi megismerése MOZGÓKÉP

A

MEGJELENÉSÉNEK FONTOSABB ELŐZMÉNYEI

A

TECHNIKAI KÉPRÖGZÍTÉS ALAPJAI

A

FOTOGRÁFIA ALAPFOGALMAI, MÛFAJAI ÉS ESZKÖZEI

A


A


A

MOZGÓKÉP

Képek és képsorozatok, reprodukció Történetek mesélése, azonosulás A fényképen megjelenő látvány A technikai kép

3

Optikai rendszer, fényérzékeny anyag, Fixálás, a szem felbontóképessége és tehetetlensége Az elektromagnetikus és digitális jelrögzítés

3

A festészettõl átörökített műfajok és a fotográfia teremtette műfajok Autonóm és alkalmazott fotográfia A technikai kép, az apparátus Fotótipológia

3

A fotózás felfedezése, története (heliográfia, camera obscura, dagerrotípia, diorámaportrék, szociofotó) A fotó művészetté válása Sajtófotó A privát fotó Sorozat és szekvencia fogalma Autonóm és alkalmazott fotó

3

Fotótörténeti korszakok A fényképezőgépek csoportosítása (formátum, felhasználás, képrögzítés) Kisfilmes, tükörreflexes fényképezőgép szerkezete és működési elve Camera obscura jelenség

4

KETTŐS

2 199

200

Reprodukció és közlés (ábrázolás)

TERMÉSZETE

INFORMÁCIÓ ÉS JELENTÉS VISZONYA

A

Inf. bőség – jelentésbizonytalanság A látvány és a látvány értelme

3

A mozgóképi élmény – "új művészet: új érzékszerv"

2

A művek és a valóság viszonya A művészi hitelesség A film és a valóság

4

Időbeli meghatározottság Mozihelyzet, tévéhelyzet

2

Megfigyelés, törlés, felidézés, szerkezet

2

Az élmény egészét felidéző részlet Bemutatás és utalás Az utalás mint művészi módszer A keret szerepe az utalásos ábrázolásban

5

A rendszerezés igénye Heterogén szempontrendszer: alkotói szándék és nézői elvárás A valóság ábrázolásához való viszony Tematikai és ábrázolási rokonság Közeg, hordozó

7

A magaskultúra és a tömegkultúra Kétféle alkotói szemlélet, kétfajta közönség?

3

MOZGÓKÉPEN

MOZGÓKÉP

A

MŰVÉSZI

KÖZLÉSFORMÁK RENDSZERÉBEN


A

MOZGÓKÉPEK BEFOGADÁSA

TÖRLÉS ÉS FELIDÉZÉS

A

MOZGÓKÉP UTALÁSOS TERMÉSZETE

MOZGÓKÉPI

A

ALKOTÁSOK RENDSZEREZÉSÉNEK ALAPJAI

A

FILMKULTÚRA KETTŐSSÉGE

200

201

Az archetípus fogalma

FILMKULTÚRA

A

KETTŐSSÉGE

A

SZERZŐI

ÉS

A

TÖMEGFILM

A TÖMEGFILM MŰFAJAI

KORSTÍLUSOK

A

FILM

TÖRTÉNETÉBŐL

A

TÖMEGFILM LEGELSŐ MŰFAJAI

A SZTÁR

Világkép és önkifejezés a magaskultúrában A szériaelv a populáris kultúrában Archetípusok a populáris kultúrában A típusalkotás a magaskultúrában Őstípusok a tömegfilmben

5

A szerzői film és a tömegfilm fogalma és eltérő sajátosságai A filmműfaj fogalma A filmek műfaji karaktere A filmstílus fogalma

4

A műfajok rendszerezése Műfaji jegyek, a felettes szöveg fogalma

3

Rövid áttekintés (Német expresszionizmus, a húszas évek avantgarde filmművészete, az olasz neorealizmus, az európai új hullámok)

5

A burleszk és a burleszkhős eszközei A burleszk humorának forrása a geg A melodráma műfajának elemei

4

A példaképek és napjainak sztárjai A sztárjelenség kialakulásának feltétele A sztár és a közönség viszonyának szintjei A sztár és képe A klasszikus sztárrendszer működése A filmsztár és kora A sztár, mint őstipus

5

201

202

A tévésztár és a mozisztár különbségei

MOZGÓKÉP

A

KIFEJEZŐESZKÖZEI

Filmrendező és filmszínész A színészi játék képessége Filmrendező és filmszínész

3

5 SZEMPONTOK

FILMEK

ELEMZÉSÉHEZ

A film-és műsorelemzés célja Az elbeszélő szerkezet és a jelentés A stílus és a jelentés Elemzés és interpretáció

FILMNÉZÉS SZÁMONKÉRÉS

10 Írásbeli teszt Beszámolók Önálló feladatok elvégzése

8

A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a fotográfia alapfogalmairól, műfajairől és eszközeiről saját fotó és fotósorozat elkészítése a tanult szempontok aktív felhasználásával írásbeli teszt a mozgókép korai történetéből beszámoló egy némafilmről a tanult elemzési szempontok felhasználásával prezentáció készítése egy némafilmsztárról 11. ÉVFOLYAM (HETI 1 ÓRA = 36 ÓRA) VIZUÁLIS NYELV GYAKORLAT

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes megtervezni fotóképeket, fotósorozatokat (élmény, kompozíció, fény-árnyékstb.) ismerje a digitális képrögzítés technikai alapjait, különböző rendszereit tudja használni a modern videomontírozási technikákat, ismerje az ezekhez tartozó számítógépes rendszereket, szoftvereket

Ajánlott filmek listája mellékelve

202

203


Értelmezési szint

Óraszám

Összefüggő képsorok keresése szabadon választott téma alapján Fotósorozat összeállítása

2

Fázisrajzok készítése irodalmi művekhez Szereplők, színhelyek lerajzolása, lefényképezése

2

Optikai rendszer, fényérzékeny anyag Lyukkamera készítése (Camera obscura)

2

FOTÓGYAKORLAT

A fényképezőgép működése Laborálás. Negatív és pozitív technikák Fekete-fehér és színes fotó. Dia.

2

FOTÓGYAKORLAT

Képkompozíció Fény és árnyék Portré, természetfotó, életkép Tájkép, csendélet

5

FOTÓGYAKORLAT

Képsor tagolása, felépítése Fotósorozat, képregény, diasor készítése Esemény, élmény megörökítése A fotókészítés teljes folyamatának megismerése. A fotó kifejezési eszközeinek (kompozíció, fény-árnyék) alkalmazása fényképezéskor

5

A

VIZUÁLIS

NYELV

ALAPJAI

A

VIZUÁLIS ALAPJAI

FOTÓGYAKORLAT

NYELV

VIDEOTECHNIAKI

5 203

204

ALAPOZÓ

MONTÍROZÁSI TECHNIKÁK

MÉDIAINFORMATIKA

MOZGÓKÉP ÉS VALÓSÁG – MOZGÓKÉPI GYAKORLAT

Videotörténeti áttekintés (professzionális és házi formátumok) Videotechnikai alapfogalmak tisztázása (time code, control track, hangsávok stb.) A digitalis képrögzítés alapjai HDD alapú kamerák, discrecorderek, DVD-rögzítésû videokamerák

Lineáris („szalagos”) és nemlineáris technika Az editor és a képmixer A nemlineráris vágás (vágószoftverek) Az Avid Xpress DV rendszer A fontosabb videofile-formátumok (kompatibilitás. Tárhelyigénye, exportálás és importálás) Archiválási lehetõségek és módok

5

Kompozitálási technikák Képfelbontás, színmélység Szoftvertípusok és tipikus alkalmazásuk Adobe AfterEffects, Adobe Photoshop Videó digitalizálás Jeltömörítések szabványai és típusai

4

Audiovizuális felmérés készítése (nyilvános terekrõl, környezetünkről, jelenségekrõl (pl. klubbok, szórakozóhelyek, terek, éttermek, játéktermek, stb.)

4

SZÁMONKÉRÉS

A továbbhaladás feltételei: fotó és fotósorozat készítése megadott témában (csendélet, természetfotó) képhívás hagyományos módszerekkel „sajtófotó―-készítés valamilyen iskolai vagy egyéb kulturális-társadalmi rendezvényen 204

205

tesztírás a videotechnikai, montírozási ismeretekből

12. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 72 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 72)

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS VIZUÁLIS ÁBRÁZOLÁS ELMÉLET

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló ismerje a mozgóképi ábrázolás eszközeit legyen képes felismerni a valóság és fikció viszonyát a filmekben tudja a filmtér és filmidő fogalmait értelmezni a megtekintett filmek kapcsán ismerje a XX. századi európai film nagy korszakait, jellegzetes alkotásait Ismeretkörök,

Értelmezési szint

Közép

Emelt

A szerepjáték tradíciója a mozgóképen A fotogenitás fogalma Színész és civilszereplő A viselkedés jelrendszere A státuszjáték fogalma Élőbeszéd és dialógus

6

5

A látvány ábrázolásának tradíciója a mozgóképen A fotografálás fontosabb ábrázoló eszközei A képkivágás A nézőpont A kameramozgás A felvevőgép A szereplő és az elbeszélő viszonya

8

6

3

-

tananyag

A

MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPESZKÖZE

–

A SZEREPJÁTÉK

A


–

A KÉP

A

MOZGÓKÉPI ÁBRÁZOLÁS

A mozgóképi látványszervezés 205

206

–

ALAPESZKÖZE

A mozgóképi beállítás típusa

A KÉP

A

FILM

ÉS

A

VALÓSÁG VISZONYA

REALIZMUS, STILIZÁCIÓ

ÉS

HITELESSÉG

A

MOZGÓKÉPEN

A

FILMTÉR

ÉS

A

FILMIDŐ

A


–

A MONTÁZS

A

MOZGÓKÉPI ELBESZÉLÉS ALAPFOGALMAI

A valószerű fogalma A klasszikus dokumentarista szemlélet Dokumentum és valóság viszonya a dokumentumfilmben

-

4

A hitelesség és a művészi igazság kapcsolata Valószerűség és stilizáció Környezet és atmoszféra

-

6

A folymatos téridő felbontása és újra szerkesztése Beállítás, jelenet

3

-

9

6

7

5

A filmtér és filmidő megteremtése a montázs segítségével A montázs jelentésgeneráló képessége A flash-back és a párhuzamos montázs A montázselv A montázs és a jelentés, a A belső montázs A kép és a hang viszonya a montázsban

Történet, cselekmény, elbeszélés Időbeliség és oksági kapcsolatok Az elbeszélő a mozgóképen Expozíció és lezárás, fordulat és epizód Stílus 206

207

ELBESZÉLŐ

AZ

SZERKEZET

MOZGÓKÉPI

A

ELBESZÉLÉS

A

KIEMELÉS ELEMI ESZKÖZEI

A

MOZGÓKÉPEN

MOZGÓKÉPI

A

ÁBRÁZOLÁS ÉS A TECHNIKAI FEJLŐDÉS KAPCSOLATA

KORSTÍLUSOK FILM TÖRTÉNETÉBŐL

A

A makro és mikroszerkezet Történet és a cselekmény A jelenetézés, a ritmus

3

6

Az elbeszélő szerepe Az elbeszélő és a narrátor különbözősége A szerzői és a tömegfilm elbeszélője

2

2

Elhagyás, közelkép, megvilágítás, szinek, hossz és tempó, zenei hangsúly, ismétlés

-

3

A fejlesztők alaptörekvése: a maximális valósághűség A technikai korlátok és a művészi kifejezőerő paradox viszonya A hang, majd a szín megjelenése A mélységben komponálás jelentősége A képkészítés és a forgalmazás korlátai

4

3

16

12

Az egyéni stílus és a korstílus fogalma A német expresszionizmus A német expresszionizmus műfaji öröksége A szovjet avantgarde filmművészete A francia avantgarde Az olasz neorealizmus A francia új hullám A kelet-európai új hullámok A csehszlovák új hullám 207

208

A német új hullám AZ EGYÉNI STÍLUS ÉS A

KORSTÍLUS

FOGALMA

A mozgóképi ábrázolás stílusformáló eszközei Az alkotó kézjegye

FILMNÉZÉS

SZÁMONKÉRÉS


3

6

4

4

4

4

A továbbhaladás feltételei: írásbeli teszt a mozgóképi ábrázolás alapeszközeiből készítsen „montázsnaplót―, vagyis a filmtörténet ismert alkotásai közül írjon 10 olyan jelenetsort, amelyben a montázsnak dramaturgiai szerepe volt (magyarázza is meg az egyes megoldásokat) egy film szerkezeti felépítését kell leírni jelenetváltások és ritmus összefüggésében írásbeli teszt a nagy filmes korstílusokból 12. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 72 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 72) MOZGÓKÉP és kommunikáció „Bölcsész“ GYAKORLAT

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes elkülöníteni a különböző filmelemzési szempontokat tudja alkalmazni a filmnézés során az elméleti ismereteit legyen képes 2-3 perces film technikai forgatókönyvének a létrehozására ismerje az interjúkészítés fontosabb szabályait tudja alkotó módon használni a filmes szakirodalmat (lexikonok, internet, könyvtár stb.) Ismeretkörök, tananyag

Értelmezési szint

FILMKRITIKA Filmes újságok, filmes

Ajánlott filmek listája mellékelve

208

Köz ép

Em elt

12

5

209

portálok Filmkritika típusok, különböző szövegek vizsgálata (ajánló, kritika stb) Elemzési szempontok: operatőri munka (kompozíció, színdramaturgia, világítás) Elemzési szempontok: forgatókönyv (dramaturgia, történet, szimbolikusság, karakterelemzés, archetípusok, dialógusok) Elemzési szempontok: a rendezés (ritmus, színészvezetés, szerzőiség jelenléte) Írásgyakorlat Egy kiválasztott film közös megtekintése Közös elemzési szempontok keresése a közösen megtekintett film kapcsán Rövid filmajánló készítése a filmről Feladat: kritikaírás a közösen megtekintett filmről Feladat: Szabad esszé a megtekintett filmről

FILMNÉZÉSI ATTITŰD

A FORGATÓKÖNYV

„Szoros filmnézés“ – Egy film (Tarkovszkij: Stalker) „kikockázása“ és megbeszélése Látszat és valóság összefüggései a “művészfilmekben” Filmnézési szokások átalakulása

Irodalmi forgatókönyv alapján kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés 209

8

6

8

-

210

Rajzos storyboard készítés A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges felszerelések Feladat: 5 perc hosszúságú videoetűd forgatókönyvének az elkészítése Otthon, Szerelem vagy Példakép címmel Munkanapló az elképzelésekről, a megvalósítás nehézségeiről, döntési helyzetekről Feladat: Egy klasszikus némafilm mai remake-je rövid (max. 3 perces) jelenetének a forgatókönyvét kell elkészíteni

A RIPORT ÉS AZ INTERJÚ

FILMES SZAKIRODALOM

Műfaji tisztázások Felületes interjú és mélyinterjú Rövid interjú a társaddal – Az elején legyen egy kiemelt kérdés Feladat: Fiktív interjú a kedvenc rendezővel A nagy beszélgetők a különböző médiumoknál Feladat: Különös emberek különös „bogarai“ – interjúkészítés Riporttémák és események Feladat: Tényfeltáró riport egy provokatív művészeti eseményről Munkanapló mellékelése a riport elkészülésének körülményeiről

Filmlexikonok – szócikkek keresése Készítsünk egy virtuális filmlexikon számára szócikkeket (pl. Kortárs 210

10

4

6

6

211

magyar film, Szőke András, Rófusz Ferenc, Macskássy Gyula, statisztálás) Feladat: „Ami a lexikonból kimaradt“: új szócikkek alkotása Filmes monográfiák Feladat: kiselőadások egy-egy jelentős filmes monográfia bemutatásával Kiről írnál szívesen monográfiát? – az anyaggyűjtés lehetőségei a Szabó Ervin Könyvtárban

AZ ESSZÉ

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

TANULMÁNY

Az esszé hőskora – klasszikus esszéírók és esszék A filmes esszé Feladat: Filmes esszé Témák: a magyar művészfilmek katasztrofális nézettségi adatairól; A magyarok Hollywood hőskorában; A premier plán Ingmar Bergman filmjeiben Beszélgetés az elkészült esszékről Az összehasonlítás lehetőségei és szempontjai Három Macbeth-film (Orson Welles;Kurosawa;Polanski) Az 1976-os és a 2005-ös KingKong Egy asszony illata Vittorio Gasmannal és Al Pacinóval Volt egyszer egy vadnyugat (Sergio Leone) és Rosszemberek (Szomjas György)

A tudományos feldolgozás 211

4

-

8

6

6

5

212

feltételei A feldolgozható jelenségek csoportosítása Esettanulmány valamely videoszerepjáték használatáról A videojátékban résztvevők virtuális vagy valódi körének a bemutatása A nyelvhasználat sajátosságai Játékfüggőségek

JELENSÉGEK A MÉDIA VILÁGÁBAN

SZÁMONKÉRÉS

Kik mesélnek történeteket? A közönség hatalmáról A választék sokszínűségéről és más hasonló illúziókról Erőszak a mozikban: következmények és veszélyek Az alkohol a filmekben Művészfilm vagy közönségfilm?

6

6


4

2

A továbbhaladás feltételei: teszt a filmkritika-írás témájából (folyóiratok, elemzési szempontok, kritikusok stb.) kritikaírás a közösen megtekintett filmről a megbeszélt szempontok felhasználásával esszéírás egy megtekintett film kapcsán 5 perc hosszúságú videoetűd forgatókönyvének az elkészítése Otthon, Szerelem vagy Példakép címmel kiselőadások elkészítése (A téma: egy-egy jelentős filmes monográfia bemutatása) 12. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 72 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 72) MOZGÓKÉPI SZÖVEGALKOTÁS GYAKORLAT

212

213

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes a mozgóképi ábrázolás alapvető eszközeit alkotó módon használni ismerje a filmes műtermi park használatát legyen képes szituációs játékokban kipróbálni saját vagy társai forgatókönyvének dialógusait tudja a gyakorlatban is a filmforgatás fázisait, szabályait Ismeretkörök, tananyag





MŰTERMI

Értelmezési szint

Közép

Emelt

A mozgókép eszközeinek ismerete, használata Mozgókép elemi kifejezőeszközei Kompozíció a térben és időben Kamerahasználat A látvány térbeli és időbeli megszervezése: a montázs

4

4

Kamerakezelés, expozíció Jelenet forgatása 1 vagy 2 szereplővel külsõ helyszínen (pl. metrólejáró, mozgólépcső) Felvétel készítése adott helyszínről, figurák nélkül

4

3

A tér manipulációja: mozgás nélküli tér, statikus kamerával, csak világítás technikai eszközökkel. A tér manipulációja: mozgó kamerával (svenk, fahrt, fahrtzoom, kézi kamera)

4

-

Meglévő mozgóképes felvételből szabadon választott, különleges kameramozgás elemzése és reprodukciója

-

4

4

6

Műtermi eszközpark használat 213

214

GYAKORLATOK

MOZGÓKÉPES GYAKORLATOK

FORGATÁSI GYAKORLAT



Világítási gyakorlatok (műtermi lámpapark) Tárgyak és figurák világítása Blue Box, Green Box építése Enteriőr, csendélet létrehozása, Különböző hangulatok, zsánerek világítása (esti, reggeli, éjszakai, esős) effektek, szűrők használatával

Képsor és dialógustervezés Képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése Szituációs gyakorlatok (drámajátékos módszerek) Esemény, vélemény, személyiség megjelenítése (drámajáték)

6

-

Irodalmi forgatókönyv alapján kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés Rajzos storyboard készítés

4

-

A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges felszerelések A forgatás megtervezés A "stáb" felállása, a forgatás megkezdése A felvételek között szerepcserék, a tervek finomítása Naplóvezetés Az elkészült anyag ellenõrzése, scriptelés

6

3

Játékfilmszerű forgatás Világítás, a plánozás, kameramozgatás

8

4

214

215

Színészvezetés

MONTÍROZÁSI GYAKORLAT

FORAGTÁSI

ÉS

TERVEZÉSI GYAKORLAT

PROJEKTFELADATOK KIDOLGOZÁSA

SZÁMONKÉRÉS

A korábban leforgatott szituációs gyakorlat utómunkája. Plánváltások hatása, a vágás ritmikája, dinamikája, és ezek dramaturgiai hatása Főcímkészítés Zenehasználat

6

4

Néhány másodperces videó portrék létrehozása (kellékek, hangtechnikai eszközök nélkül) Kompozíció, kameramozgások, szűrők, világítási és vágási technikák használata

4

4

Téma kiválasztása Kutatómunka - az adott kérdéskörrel foglalkozó tanulmányok, művek felkutatása és rendszerezése Koncepció kidolgozás – a projekt ill. a mű céljának, pontos meghatározása és a cél eléréséhez szükséges feladatok és lehetőségek feltárása A munka fázisainak feltérképezése és lépésről-lépésre való koordinálása; részletes munkaterv; időrendi táblázat; a megvalósításhoz szükséges technikai háttér, stb. A produktum létrehozása

-

36

A mozgókép szövegek értékelése

4

4

215

216

A továbbhaladás feltételei: a kamera kezelésének gyakorlati bemutatása 1 perces felvétel készítése adott helyszínről, figurák nélkül 3 perces külső helyszínen, szereplőkkel forgatott felvétel 2 perces különleges hatású felvétel (mozgó kamera, különleges világítás, objektívek használata stb.) tesztfeladat: a forgatás szabályai és fázisai projectfeladat: 8 perces kisjátékfilm létrehozása a tervezéstől a megvalósításig

13. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 60 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 60)

MÉDIAISMERET ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes átlátni a tömegkommunikáció tényezőit, működési rendszerét tudja értelmezni a valóság és a virtuális valóság különbségeit, jellegzetességeit ismerje a távközlési hálózatok és a digitalizáció jelentőségét legyen fogalma az „új médiumokról― és azok jelentőségéről ismerje a média által felvetett problémákat (etikai kérdések, erőszak, testiség stb.) Ismeretkörök,

Értelmezési szint

Közép

Emelt

A tömegkommunikáció intézményes jellege A média és az üzenet Az egyoldalú kommunikáció fogalma A technikai kép A globális távközlési hálózatok és a digitalizáció jelentősége A valóság virtualizálódása

6

6

A hír fogalma

8

10

tananyag

A TÖMEGKOMMUNIK ÁCIÓ ALAPKÉRDÉSEI

A

TELEVÍZIÓS HÍRMŰSOROK

216

217

A hír és a vélemény Az információ hírré formálása A televíziós hiradó és a valóság viszonya A hír kereskedelmi értéke A társadalmi nyilvánosság fogalma Szöveg és kép viszonya a hírekben Sztereotípiák

HATÁS,

KÖZÖNSÉG,

BEFOGADÁS


HATÁS,

KÖZÖNSÉG,

BEFOGADÁS

ÚJ MÉDIUMOK

AZ

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

A

MÉDIA

Korok, kultúrák értékvilága és a média A globális média A lokális media

3

5

A társadalmi nemi szerep A gender, mint tanulható nemi szerepkészlet A nő a férfi jutalma a médiareprezen-tációban A média által közvetített szépségkultusz

3

4

A kultiváció elve Az aktív közönség modellje

-

2

Az interaktivitás fogalma A multimédia Virtuális valóság Internet

5

5

A globális és a lokális kapcsolata a információs társadalomban A média kultikus jellege A valóság virtualizálódása

4

4

5

4

ETIKAI

217

218

KÖRNYEZETE

ÉS

JOGI SZABÁLYOZÁSA

A

MÉDIA

A média szabályozása A média őrkutya-szerepe A médiajog és az alkotmány kapcsolata A média működést érintő erkölcsi konfliktusok Újságírói normák A lépcsőzetes felelősség elve Médiaetika

ETIKAI

KÖRNYEZETE

ÉS

JOGI SZABÁLYOZÁSA ALAPFOGALMAI

MÉDIA ETIKA

ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

-

A plurális média megjelenése Magyarországon Tartalomszabályozás a médiatörvényben

4

3

Az erőszak ábrázolása a mozgóképen

3

4

3

1

A 11-12. év anyagának ismerete

6

3

A 10., 13. év anyagának ismerete

2

1

4

4

4

4

A 9. év anyagának ismerete

ÖSSZEFOGLALÁS

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÖSSZEFOGLALÁS

MÉDIAISMERET

-

ÖSSZEFOGLALÁS

FILMNÉZÉS

SZÁMONKÉRÉS


A továbbhaladás feltételei: Ajánlott filmek listája mellékelve

218

219

írásbeli teszt: az „új médiumok― esszéírás: a média közönségre gyakorolt hatásáról (előre megbeszélt témában) írásbeli teszt: a legfontosabb médiaszabályok és törvények prezentáció készítése egy hír problémás médiatálalásáról 13. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 60 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 60) Médiakommunikáció „Bölcsész“ GYAKORLAT

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes különböző újságok, műsorok összehasonlító vizsgálatára tudjon árnyalt, sokszempontú véleményt megfogalmazni a média különböző területeihez kapcsolódva ismerje a kritikaírás szempontjait, szabályait tudjon különbséget tenni a hír és a tálaláshoz kapcsolódó vélemények között legyen képes értékelni a különböző televízziós cstornák működését, műsoraik jellegét, tartalmát és színvonalát Ismeretkörök, tananyag

KÉT

IFJÚSÁGI

ÚJSÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

Értelmezési szint

A hazai újságok csoportosítása, újságolvasási szokások A két kiválasztott újság megtekintése Az újságok formavilága Rovatok meghatározása Címek szerepe, kiemelésük Műfaji sajátosságok Cikkek jellege Egy cikk feldolgozása A cikkek hatásfoka, társadalmi szerepe A célközönség megítélése Kik mesélik a történeteket? Feladat: Összehasonlító vizsgálata a két újságnak valamely sajátosság szempontjából

219

Köz ép

10

Eme lt

220

A KRITIKAÍRÁS

Rádiókritika (egy rádióműsor meghallgatása és közös elemzése) A rádió hatásmechanizmusa Iskolarádió szerkesztése Televíziós kritika A televízió, mint varázslatos medium A televíziózási szokások átalakulása Stílusgyakorlat: egy-egy mondatos filmajánlók Feladat: Stílusgyakorlat: heti szubjektív tévéműsor-ajánló (váltogatás a különböző csatornák közt) Feladat: Rövid kritika (1-5-ig pontozással a végén) egy adott televíziós műsorról Feladat: Készíts zenekritikát kedvenc együttesed koncertjéről vagy legújabb lemezükről!

KRITIKÁK

EGY

Közvetlen élmények Az alkotók szakmai előélete Az alkotás keletkezéstörténete A műalkotás műfaji jellemzői A kritika szerkezete, terjedelmi szempontjai A megjelenés közege (Az És kritikái és a Magyar Narancs kritikái) Az elemzés szempontjai Az olvasók társadalmi-kulturális összetétele A szöveg stílusa A jó cím Feladat: Valamely iskolai rendezvényről kell kritikát írni az eddig tanultak felhasználásával

10

10

10

MAGYAR

220

221

TELEVÍZIÓS CSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK

AZ

ELEMZÉSE

EGY

TELEVÍZIÓS

MŰSOR

ELEMZÉSE

(MÓNIKA-SHOW)

EGY

HÍR TÖBBFÉLE

MEGJELENÉSE

A

MÉDIÁBAN

A FORGATÓKÖNYV

A csatorna műsorainak összetétele, jellege, arányai A műsorok jellege Milyen tartalmak jelennek meg? Milyen képiség, látványvilág jelenik meg? A csatorna stílusa Emblematikus szereplők Megcélzott közönségréteg A csatorna működésének társadalmi vetületei A kereskedelmi jelleg következményei Értékőrzés, értékközvetítés Feladat: Egy írásbeli összehasonlító vizsgálat leadása A műsor közös megtekintése A problémák tálalása A szereplők A műsorvezető személye A nézők és a befogadás Következtetések

A hír bemutatása a nyomtatott sajtóban A hír bemutatása az interneten A tárgyilagosság kérdése A hír milyen vonatkozásait erősítették az egyes médiumok? Egyéb vonatkozások, amelyek a hír speciális tálalásával együtt jelentek meg A hír közvetítésével a média hatása a társadalomra és annak egyes rétegeire Irodalmi forgatókönyv alapján kétszereplős helyzetgyakorlatok készítése, dialógussal együtt Technikai forgatókönyv készítés Rajzos storyboard készítés A forgatás szabályai, a stáb tagjainak feladata, szükséges 221

6

6

4

222

felszerelések

SZÁMONKÉRÉS


4

A továbbhaladás feltételei: összehasonlító vizsgálata a két újságnak - valamely sajátosság szempontjából valamely iskolai rendezvényről kell kritikát írni az eddig tanultak felhasználásával stílusgyakorlat: heti szubjektív tévéműsor-ajánló (váltogatás a különböző csatornák közt) rövid kritika (1-5-ig pontozással a végén) egy adott televíziós műsorról hosszú kritika egy televíziós műsorról készíts zenekritikát kedvenc együttesed koncertjéről vagy legújabb lemezükről! egy írásbeli összehasonlító vizsgálat leadása 13. ÉVFOLYAM (HETI 2 ÓRA KÖZÉP SZINT= 60 ÓRA + HETI 2 ÓRA EMELT SZÍNT = 60) MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLAT

Fejlesztési célok és követelmények: a tanuló legyen képes önállóan műsort szerkeszteni rendelkezzen riporteri képességekkel (koncentráció, felkészültség a témában, lokikus kérdéssor, időkeretek betartása, a riportalanyra való figyelem stb.) képes legyen többkamerás helyzetben a jó ritmusú vágásra tudjon montírozni, utómunkákat elvégezni legyen képes arra, hogy az (iskolai) rendezvényeket rögzítse akár többkamerás rendszerben is


TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLAT

Értelmezési szint Kommunikációs rendszerek: beszámolók, kritikák adásokról, műsorokról (egyéni és csoportos) Különböző műfajú írások készítése Műsorfigyelés, adások eljátszása, felvétele, rendezése Diáklap-szerkesztés 222

Közép

Emelt

6

2

223

Iskolarádió-adás szerkesztése


MÉDIA

SZÖVEGEK

LÉTREHOZÁSA


MÉDIA

SZÖVEGEK

LÉTREHOZÁSA

MÉDIA

SZÖVEGEK

LÉTREHOZÁSA

A tömegkommunikációs eszközök tudatos használata Esemény és tömegtájékoztatás drámajátékos módszerekkel Műsorszerkesztés drámajátékos eszközökkel

4

2

Riport, önreprezentáció, önbemutató, saját (valós vagy pszeudó) imázs tervezése A hagyományos interjú forma felbontása, új formák és lehetőségek felkutatása

6

2

Kétszereplős televíziós beszélgetés közvetítése 3 kamerával Televíziós képkompozíciók megismerése és a plánok egymásra történő vágásának gyakorlata

8

4

3 fős stábok (riporter, operatőr, riportalany) interjút készítenek egymással úgy, hogy a stábokban minden egyes interjú esetében cserélik a szerepeket. (max. 3 perc, angolul feliratozva)

8

2

8

4

Video anyag készítése egy frekventált helyszínről Szinopszis készítése a projektről A helyszín leszervezése, engedélyeztetése, program szervezése Montírozás 223

224

MÉDIA

SZÖVEGEK

LÉTREHOZÁSA

MÉDIA

SZÖVEGEK

LÉTREHOZÁSA

PROJEKTFELADATOK KIDOLGOZÁSA

SZÁMONKÉRÉS

Tervezési feladat: videópóker (adott kifejezés körülírása képekkel, mozgásokkal, gesztusokkal) 5-6 fõs csoportokban Koncepció, ötlet fejlesztése, felvételek készítése, vágás, utómunka, prezentáció

6

4

Szerkezet, felépítés, belsõ tagolás, az alkotóelemek egysége, a rész és egész viszonya, összefüggés, rendszer Többkamerás felvétel készítése szabadon választható eseményrõl (tánc, színház, akció, stb.) Rövidfilm készítése a több kamerás felvételből (trükkök és effektek az utómunkában, időkezelés)

10

6

Téma kiválasztása Kutatómunka - az adott kérdéskörrel foglalkozó tanulmányok, művek felkutatása és rendszerezése Koncepció kidolgozás – a projekt ill. a mű céljának, pontos meghatározása és a cél eléréséhez szükséges feladatok és lehetőségek feltárása A munka fázisainak feltérképezése és lépésről-lépésre való koordinálása; részletes munkaterv; időrendi táblázat; a megvalósításhoz szükséges technikai háttér, stb. A produktum létrehozása

-

30

4

4

A mozgókép szövegek értékelése 224

225

A továbbhaladás feltételei: egy rádióadás szerkesztése, elkészítése diáklap szerkezetének, felépítésének a megtervezése egy „hagyományos― és egy különleges (módon készített) interjú elkészítése videoanyag készítése: egy frekventált helyszín bemutatása 2 perces rövidfilm készítése speciális effektekkel, trükkökkel, utómunkával

A „Média-kommunikáció” résztárgyai és óraszámai A „Média-kommunikáció” résztárgyai és óraszámai 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Elméleti tárgyak Anyanyelvi

2

kommunikáció Anyanyvi

2

kommunikáció

a

médiában Mozgó-kép-olvasás

3

Mozgóképkultúra-

2

vizuális ábrázolás Médiaismeret-

2

tömegkommunikáció Emelt

szintű

2

2

érettségi felkészítő Gyakorlati tárgyak* Képességfejlesztés

1

1

Vizuális nyelv

1

Mozgóképi

2

szövegalkotás Média

2

kommunikáció Megjegyzés: *

A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak.

225

226 Biológia–egészségtan

Célok és feladatok a kerettantervhez A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására.

Fejlesztési követelmények a kerettantervhez Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit. Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az

226

227 elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit. Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód.

A képzésből adódó speciális feltételek Iskolánkban a drámatagozatos osztályokban a kerettantervi összes órakeretnek és tartalomnak megfelelően folyik a biológia oktatása. Az ajánlástól annyiban tértünk el, hogy nem tizedikben, hanem tizenegyedikben lesz 55 az éves óraszám és ennek megfelelően a tananyag ütemezése ill. sorrendje módosul. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel: Kis Növényhatározó vagy Növényismeret

tanulói segédlet

Állatismeret

tanulói segédlet

Csontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények Valósághű modellek, emberi torzó

tanári segédlet

tanári segédlet

Preparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak

tanulói segédlet

Diavetítő, vetítővászon, diasorozat

tanári segédlet

Írásvetítő, transzparens sorozat

tanári segédlet

Televízió, videorekorder

tanári segédlet

Ismeretterjesztő filmek

tanári segédlet

Kézinagyító

tanulói segédlet

Mikroszkóp, metszetkészítő felszerelés

tanulói segédlet

Számítástechnikai eszközök

tanári/tanulói segédlet

(számítógép, CD-ROM)

227

228 Tananyagbeosztás 10. osztályok részére évi 74 óra Az élővilág sokfélesége (51 óra) A rendszerezés alapjai

1 óra

A vírusok

1 óra

Proharióták

2 óra

Egysejtű eukarióták

1 óra

Gombák

2 óra

Összefoglalás, számonkérés

2 óra

A növények országa A növények testszerveződése és szövetei

2 óra

A növénytörzsek

10 óra

A növények életműködései

3 óra


2 óra

Az állatok országa Az állatok életműködései

1 óra

Állattörzsek I.

10 óra


2 óra

Állattörzsek II.

10 óra


2 óra

Az élővilág és a környezet ( 9+2 óra) A biomok

6 óra

A bioszféra jelene és jövője

3 óra


2 óra

A populációk kölcsönhatásai (9+3 óra) Populációk és társulások

9 óra


2 óra

Értékelés

1 óra

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani,

228

229 csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássák meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire. Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket. A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.)

229

230 Tananyagbeosztás drámatagozatos 11. osztályok részére évi 55 óra A sejtalkotóktól a szövetekig (10+2 óra) A sejtalkotók felépítése és működése

6 óra

Az állati szövetek

4 óra


2 óra

Az ember életműködései (21+5 óra) A kültakaró és a mozgás

5 óra


2 óra

Az önfenntartó működések áttekintése

14 óra


3 óra

Az ember életműködéseinek szabályozása I. ( 6+2 óra) A hormonális szabályozás

6 óra


2 óra

Az ember szaporodása és egyedfejlődése (6+3 óra) Összefoglalás, számonkérés

2 óra

Értékelés

1 óra

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggéseket, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségitársadalmi érdekeket is szolgálják. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket melyik

230

231 hormon és hogyan szabályozza. Ismerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait. Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. A környezeti nevelés a tanórákon: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit. Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb.

Tananyagbeosztás 12. osztályok részére évi 64 óra Az ember életműködéseinek szabályozása II. (14+2 óra) Az idegi szabályozás

14 óra


2 óra

Az állatok viselkedése (6+2 óra) Az állatok viselkedésének elemei

5 óra

Humánetológia

1 óra


2 óra

Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (12+2 óra) Összefoglalás, számonkérés

2 óra

Az élővilág evolúciója ( 15+4 óra) Az evolúció genetikai alapjai

6 óra


2 óra

A bioszféra evolúciója

6 óra

Az ember evolúciója

3 óra


2 óra

A bioszféra jelene és jövője ( 5+2 óra) Értékelés

2 óra

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői

231

232 anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az élővilág evolúciója az egyik téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre.

232

233

KÉMIA

Órakeret: 9. évfolyamon heti 2 óra Éves óraszám: 74 Célok és feladatok Ebben a speciális tantervű osztályban, ahol a diákok érdeklődése általában messze esik a természettudományoktól, különös gondot kell fordítanunk arra, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre építve megragadjuk a diákok jelentős része számára utolsó lehetőséget a természettudományos ismeretek bővítésére, a környezettudatos magatartás kialakítására. A diákok ebben az életkorban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló folyamatokat is kezelni tudják, vagyis a biológia tanulása során kamatoztathatják megszerzett ismereteiket. A hétköznapi életből vett példák szándékaink szerint emberközelivé teszik ezt a megismerési folyamatot. Ugyanakkor a leszűkült órakeret miatt a biológiailag fontos makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak) megismerése a biológia órákra marad. Anyagismeretük gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedően fontos szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, illegális drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanulóink ebben az életkorban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti problémákra, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni ezek megismertetésére és a gondok enyhítésének lehetőségeire.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek jártasságot a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket kiaknázva legyenek képesek kiselőadás tartására, kisebb –nagyobb házi dolgozat készítésére. Ismerjék és használják a molekulamodelleket. Ismerjék fel saját mindennapi életükben a környezeti problémákat és keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel mind több eleme. Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük.

233

234 Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéról rendelkezzenek életkoruknak és elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok szerkezetét, fontosabb tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatát. Legyenek tájékozottak a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról, ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. (E számok) Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az illegális drogok jelentik a legnagyobb veszélyt erre a korosztályra, ezért ismerniük kell élvezetük rövid és hosszú távú személyes és társadalmi következményeit. Legyenek képesek felismerni környezetükben a káros anyagokat és ismerjék a velük kapcsolatos megfelelő teendőket.

A képzésből adódó speciális feltételek

A drámatagozatos osztályokban a speciális képzés óraigénye a természettudományok rovására teljesíthető. Ezt úgy igyekeztünk megoldani, hogy nagymértékben építünk az általános iskolában szerzett ismeretekre és a biológiailag fontos makromolekulákat a biológia tantárgy keretében tanítjuk. Tehetjük ezt annál is inkább, mert jó képességű, válogatott gyerekekkel dolgozhatunk, bár a természettudományok iránti érdeklődésük általában kicsi. Szándékaink szerint így többé-kevésbé teljesíthetők a kerettantervi követelmények bár az idő hiányában nem tudunk olyan mélységekbe belemenni, mint az általános tantervű osztályoknál. Úgy gondoljuk azonban, hogy az általános műveltség kialakításához, a környezettudatos magatartás elsajátításához a tantárgyak közötti együttműködés segítségével elegendő ismeretet tudunk nyújtani.

Témakörök ÁLTALÁNOS KÉMIA

Tájékozódás a részecskék világában (8 óra) Atomok Molekulák Anyagi halmazok

234

235

Kémiai reakciók (8 óra) Sztöchiometria Reakciótípusok

Elektrokémia (5óra)

SZERVES KÉMIA

Szénhidrogének (15 óra) Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének Földgáz, kőolaj –energiával kapcsolatos környezeti problémák Halogéntartalmú szénvegyületek

Oxigéntartalmú szénvegyületek (20 óra) Alkoholok Éterek Oxovegyületek Karbonsavak Karbonsavészterek Zsírok és olajok Szappanok, mosószerek

Szénhidrátok (6 óra) N-tartalmú szerves vegyületek (4 óra) Teától a heroinig

Környezeti szerves kémia (8 óra) Műanyagok Hulladékok Fenntartható fejlődés

235

236 A továbbhaladás feltételei

Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét. Ismerjék a különböző kötéstípusokat, azok főbb jellemzőit és előfordulásukat. Ismerjék fel az egyes kémiai reakció típusokat. Tudjanak példákat az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat Ismerjék a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, ismerjék környezeti és élettani hatásukat. Ismerjék a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó tanult anyagokat és ismerjék hatásukat a szervezetre. Tudjanak egyszerű szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni.

A tartalmi munka feltételei

Tárgyi: szaktanterem, tanulói kísérletezésre alkalmas asztalokkal, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár a kísérletekhez szükséges vegyszerekkel és laboratóriumi eszközökkel. Zárható méregszekrény, lemezszekrény a tűzveszélyes anyagok tárolására. Vegyi fülke. Atom ill. molekula modellek. Tankönyv: a kerettantervnek megfelelő szerves kémia tankönyv a hozzá tartozó munkafüzettel.

236

237

FÖLDRAJZ 9. osztály

Cél: a természeti és a társadalmi folyamatokban való

tájékozódás, változások, fejlődésük és

következményeik megláttatása, a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása, áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön, ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget, az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében, a közgazdasági szemléletmód formálása, a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal, a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék.

A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük.

Követelmény: Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket. pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel, a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével, az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával, ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével, különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való tájékozódással, forráselemzéssel, vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével, a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással, térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával, problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal, megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával.

237

238

Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok), a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával, időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal, az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével, a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével, lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel, a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi környezetben, legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben.

A környezeti nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek megbolygatásának következményeiről, legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek, hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről, ismerjék, szeressék, óvják környezetüket, ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát. Az egészségi nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép használata, látnivalók ismerete), legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Tankönyveken, munkafüzeteken, tanulói atlaszokon kívül a következő segédletekre van szükség: diavetítő diasorozatok írásvetítő transzparens sorozatok televízió

238

239

videorekorder ismeretterjesztő filmek számítógép CD-ROM (világatlasz, Naprendszer, kontinensenként önálló programok) ásvány- és kőzetgyűjtemény gördülő távolságmérők tájolók turistatérképek kétoldalas falitérképek (tematikus, vaktérkép) 1-9

tanári segédlet

10-14


10. osztály Cél: korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez, az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra, a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével, bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából, beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást, bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását, megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal, fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására, értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között, értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Követelmény: legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait, megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben,

239

240 a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.), ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen. értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát, megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat, legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére, rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt, értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást, a levegő szennyeződését, lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet – magasság – légnyomás, a napsugarak hajlásszöge – földrajzi szélesség, domborzat – a felszín minősége – felmelegedés, ózon – káros sugárzás – ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok – az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék – mezőgazdaság között, tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hő ingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása, definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat, ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási-áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit, ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit, ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulásában, legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat, ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz,

240

241 értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását, a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját, tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró), a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket, ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat, értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését, indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit, tudják jellemezni a főbb településtípusokat, magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait, használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit, ismerje a természetbe való beavatkozás + és – formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/, tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében, ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait, lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti, összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait.

241

242 Tananyagbeosztás 9. osztály

Témakörök

Óraszám 4 évf. évi 74 óra

I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek

12+1

A Föld helye a Világegyetemben

1

A Naprendszer

2

A Föld alakja, fő mozgástípusai

1

Tájékozódás a földi térben és időben

2

A földrajzi környezet ábrázolása, a térkép

1

A térképek fajtái méretarány és tatalom szerint A tér használata

1

Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében

1

A műholdfelvételek

1

A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók

2

Összefoglalás, ellenőrzés

1

II. Geoszférák földrajza

34+4

A Föld belső szerkezete

1

Kőzetlemezek – lemeztektonika

1

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

1

A kőzetlemezek és a földrengések

1

A kőzetlemezek és a hegységképződés

2

A litoszféra „építőkövei‖ – a kőzetek

2

A Föld története

2

A légkör anyaga és szerkezete

1

A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig

2

Az időjárás és az éghajlat elemei

3

Ciklonok, anticiklonok

1

Az általános légkörzés

2

A monszun szélrendszer

1

A légszennyezés nem ismer határokat!

1

Óceánok és tengerek

1

242

243

A tengervíz mozgásai

2

Felszín alatti vizek

1

Felszíni vizek

2

A vízszennyezés sem ismer határokat

1

A földfelszín formakincse

2

A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk

3

A talaj

1


4

III. Természetföldrajzi övezetesség

10+1

Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása

2

A forró övezet

2

A mérsékelt övezet

3

A hideg övezet

1

A hegyvidékek függőleges övezetessége

1

Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei

1


1

IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre

10+1

Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása

1

A világnépesség növekedése

2

A népességnövekedés tényezői és következményei

2

A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége

2

A települések és a városiasodás folyamata

3

Nemzetközi szervezetek

1

Összefoglalás ellenőrzés

1

Évi munka értékelése

1

10. osztály A drámatagozat speciális tantervet igényel ebben az évfolyamban, mivel magas a drámai képzés időigénye. Így a kerettantervi előírásokhoz képest 74-ről 56-ra csökken a földrajz éves óraszáma. Az egyes fejezeteket így kisebb mélységben lehet tanítani, valamint tájékoztatni kell a szülőket, diákokat arról, hogy ebből a tantárgyból így érettségizni nem lehet.

243

244

Cél: a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére, a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását, a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról, a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával, a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével.

Követelmény: legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására, legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről, ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét, az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát, legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni.

A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

Környezeti nevelés kapcsán: a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával.

Tananyagbeosztás 10. osztály

244

245

Témakörök

Óraszám: 56

I. A világ változó társadalmi – gazdasági képe

14+1

A világgazdaság meghatározó tényezői

2

A gazdasági fejlettség fő mutatói

1

Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái

1

A gazdasági ágazatok jellemzői

6

A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazd.-ban

2

Nemzetközi szervezetek és feladatok

2

Összefoglalás, ellenőrzés 1 II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, országcsoportok,

31+2

országok A világgazdaság földrajzi szerkezete

1

Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika

5

Japán és a csendes-óceáni erőtér

5

Az Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai országok

10

Magyarország

10


2

III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

6+1

Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben

1

A népesedési és urbanizációs válság

1

Az emberiség élelmezési helyzete

1

A Föld természeti erőforrásai

1

A megsebzett Föld

1

A fenntartható fejlődés kérdőjelei

1


1


1

Módosításra

került

245

tantervek

246

BIOLÓGIA–EGÉSZSÉGTAN

HELYI TANTERV Célok és feladatok a kerettantervhez

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Fejlesztési követelmények a kerettantervhez

Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit. Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük 246

247

képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit. Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel:

Kis Növényhatározó vagy Növényismeret

tanulói segédlet

Állatismeret

tanulói segédlet

Csontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények

tanári segédlet

Valósághű modellek, emberi torzó

tanári segédlet

Preparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak

tanulói segédlet

Diavetítő, vetítővászon, diasorozat

tanári segédlet

Írásvetítő, transzparens sorozat

tanári segédlet

Televízió, videorekorder

tanári segédlet

Ismeretterjesztő filmek

tanári segédlet

Kézinagyító

tanulói segédlet

Mikroszkóp, metszetkészítő felszerelés

tanulói segédlet

Számítástechnikai eszközök


247

248 (számítógép, CD-ROM)

6 évfolyamos képzés a kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint, általános iskola 7., 8. gimnázium 10., 11., 12. osztály 10. osztályban a kerettantervben előírt 1,5 óra helyett heti 2 óra biológia lesz.

248

249 Tananyagbeosztás 7. osztály évi 55 órára

TÉMAKÖR

ÓRASZÁ

TARTALOM M

1. Emlékeztető:

4 óra

A hazai életközösségek áttekintése 2. Távoli tájak természetes élővilága

29 óra

A trópusi éghajlati övezet természetes életközösségei

13 óra

A földi élővilág övezetessége

1 óra

Az esőerdők élővilága

4 óra

A szavannák élővilága

4 óra

A sivatagok és félsivatagok élővilága

1 óra

A trópusi éghajlati övezet életközösségei

3 óra

(munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) A mérsékelt éghajlati övezet természetes életközösségei

7 óra

A mediterrán területek élővilága

1 óra

A mérsékelt övi puszták élővilága

2 óra

A tajgák élővilága

4 óra

A hideg éghajlati övezet természetes élővilága

2 óra

A tundrák élővilága

1 óra

A sarkvidékek élővilága

1 óra

A tengerek és tengerpartok élővilága

3 óra

A tengerek és tengerpartok élővilága

3 óra

Távoli tájak védett területei

1 óra

A

tajgák,

életközösségei

a

tundrák

és

(munkáltató,

a

tengerek

összefoglaló

4 óra

és

ellenőrző órák) Az élőlények rendszere

20 óra A rendszerezés alapjai Sejtmagnélküliek:

A

1 óra baktériumok

,

a

1 óra

kékmoszatok, a vírusok Egysejtű sejtmagvasok törzsei

1 óra

A moszatok és mohák törzsei

1 óra

A harasztok és a nyitvatermők törzse

1 óra

249

250 A zárvatermők törzse

1 óra

A gombák törzsei

1 óra

A növényvilág törzseinek összefoglalása

3 óra

(munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzsei

1 óra

A puhatestűek és az ízeltlábúakt törzsei

1 óra

A gerincesek törzse

2 óra

Az állatvilág törzseinek összefoglalása

6 óra

(terepmunka, munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák) Összesen:

55 óra

Ez a tananyag, - különösen a távoli tájak élővilágát bemutató része – számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre. Minden biom jellemző környezeti problémáit meg lehet beszélni. A távoli tájak védett területei témakört pedig önálló gyűjtőmunkával, poszter készítéssel, stb. lehet feldolgozni. A továbbhaladás feltételei

Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is legyenek képesek az élőlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az élőlény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

250

251 Tananyagbeosztás 8. osztály évi 55 órára

TÉMAKÖR

ÓRASZÁ

TARTALOM M

Testünk felépítése

4 óra Testünk szerveződése

1 óra

Az emberi test szövetei

3 óra

A bőr és a mozgás

8 óra A bőr felépítése, működése, egészsége

3 óra

A mozgás szervrendszere: a váz- és az

3 óra

izomrendszer felépítése, működése, egészsége A kültakaró és a mozgás (munkáltató,

2 óra

összefoglaló és ellenőrző órák) 12 óra

Az anyagcsere A légzés szervrendszere és egészségvédelme

2 óra

A táplálkozás szervrendszerének felépítése,

3 óra

működése, egészsége Az

anyagszállító

rendszer

felépítése,

4 óra

A kiválasztórendszer felépítése, működése,

1 óra

működése, egészsége

egészsége Az anyagcsere (munkáltató, összefoglaló és

2 óra

ellenőrző órák) A szaporodás

6 óra A szaporodás szervrendszerének felépítése,

4 óra

működése Szexuális viselkedés

2 óra

A szabályozás

15 óra A

központi

idegrendszer

felépítése,

2 óra

működése Az érzékszervek

4 óra

Az idegrendszer érző és mozgató működése

2 óra

A vegetatív idegrendszer

2 óra

A hormonális szabályozás

2 óra

251

252 A szaporodás és a szabályozás (munkáltató,

3 óra

összefoglaló és ellenőrző órák) Növekedés és fejlődés

1 óra Az egyedfejlődés szakaszai

1 óra

Egészség – betegség

9 óra Összhangban a környezettel

1 óra

Kórokozók, fertőzések, járványok

3 óra

A serdülők egészségét veszélyeztető hatások

2 óra

Egészség – betegség (összefoglaló, ellenőrző,

3 óra

értékelő órák) Összesen:

55 óra

Az élettan is kínál lehetőséget a környezeti nevelésre. Az anyagcsere, valamint a kültakaró és mozgás témakörén belül az egyes környezeti hatások egészségkárosító szerepére és ezek megelőzésére lehet felhívni a diákok figyelmét. Az egészség-betegség témakörben pedig egy teljes tanítási óra szól az ember és környezete kapcsolatáról. A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszerűsítő művekből, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.

Tananyagbeosztás 10. évfolyam (hatévfolyamos képzés és négyévfolyamos élsportolói osztályok) évi 74 órára

Az élővilág sokfélesége

64 óra

A rendszerezés alapjai

1 óra

252

253

A vírusok

2 óra

Proharióták

2 óra

Egysejtű eukarióták

2 óra

Gombák

2 óra


2 óra

A növények testszerveződése és szövetei

3 óra

A növénytörzsek

10 óra

A növények életműködései

3 óra


2 óra

Látogatás a Füvészkertben/Állatkertben

2 óra

Az állatok testszerveződése, szövetei

3 óra

Az állatok életműködései

2 óra

Állattörzsek I.

12 óra


2 óra

Állattörzsek II.

14 óra


2 óra

A növények országa

Az állatok országa

Az állatok viselkedése

5 óra


2 óra

Értékelés

1 óra

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.

253

254 Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja.. Ismerjék az állatok viselkedésének legfontosabb elemeit és azok okát. A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire. Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket. A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.

Tananyagbeosztás 11. évfolyam évi 74 óra

(25+6 óra)

A sejtek felépítése és életműködése A sejtet felépítő kémiai anyagok

7 óra


2 óra

A sejtek anyagcsere-folyamatai

8 óra


2 óra

A sejtalkotóktól a szövetekig

10 óra


2 óra

Az ember életműködései (17+5 óra) A kültakaró és a mozgás

5 óra


2 óra

Az önfenntartó működések áttekintése Összefoglalás, számonkérés

12 óra 3 óra

Az ember életműködéseinek szabályozása (16+5 óra) A hormonális szabályozás 4 óra Összefoglalás, számonkérés

2 óra

Az idegi szabályozás

12 óra


2 óra

254

255

Értékelés

1 óra

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. A környezeti nevelés kapcsán: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit. Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb.

Tananyagbeosztás 12. évfolyam évi 64 óra

Az ember szaporodása és egyedfejlődése

(6+2 óra)

Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (10+2óra) Az élővilág evolúciója

( 11+2 óra)

Az evolúció genetikai alapjai

4 óra

255

256

A bioszféra evolúciója

4 óra

Az ember evolúciója

3 óra


2 óra

Az élővilág és a környezet

(12+4 óra)

A bioszféra

7 óra


2 óra

A biomok

5 óra


2 óra

A populációk kölcsönhatásai

(15 óra)

Populációk és társulások

7 óra


2 óra

A bioszféra jelene és jövője

5 óra

Értékelés

1 óra

A továbbhaladás feltételei Ismerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait. Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait. Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az ökológia ill. az élővilág evolúciója a téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre.

256

257

257

258

Kémia

HELYI TANTERV

7–8. évfolyam Célok és feladatok

A 7-8. osztályos kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Ebben a korban óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás

258

259 szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. A 7. 8. osztályos kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek alkalmazása során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért A 7. 8. osztályos kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …).A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a 9.-10. osztályba. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják

259

260 alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. . A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

260

261 7. 8. osztályos tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: Szóbeli értékelés (egyéni és közös), Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján Adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. A tartalmi munka feltételei Személyi: Kémia szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanár Tárgyi: Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet, 18 db pálcikamodell-készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek.

Egyéb: A, 8. osztályos kémiaoktatás céljait, feladatait, fejlesztési követelményeit sokkal hatékonyabban lehetne megvalósítani, ha 8. osztályban is legalább az egyik órát csoportbontásban tartanánk. Szervetlen kémiát csak a 8.osztályban tanulnak a diákok. E témában nyílik lehetőség a kiemelt jelentőségű környezetvédelmi nevelésre. Ezért célszerű lenne a 8. osztályos óraszámot fél órával, másfélről kettőre emelni.

261

262 7. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása.Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az

informatika

tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása

a

hálózatról történő

információgyűjtés során. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése.A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.

Az éves óraszám felosztása (55 óra): Új ismereteket feldolgozására: 38 óra Öszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 8 óra. Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 5 óra. Írásbeli számonkérésre: 4 óra. Összesen: 55 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

262

263 Tudománytörténet

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Mindennapi anyagaink: 16 óra

A kísérletezés alapszabályai, a kémia tárgya, és helye a természettudományokban, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, fizikai és kémiai változások, egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, az égés feltételei, tűzoltás, az anyag változásai - energiaváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, halmazállapotok és halmazállapotváltozások, a levegő, levegőszennyezés, üvegházhatás. A levegő összetevői, nemesgázok, a víz, természetes vizek és szennyezéseik, az oldatok, az oldódás energiaviszonyai, keverékek és az oldatok szétválasztása, az oldatok töménysége, tömeg%, a víz alkotórészei.

Atomok és elemek: 12 óra

Az elem és az atom. Vegyjel, az anyagmennyiség mértékegysége a mól, moláris atomtömeg. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok, tömegszám, izotóp. A periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok.

Atomok

Elemmolekulák, hidrogén, oxigén, klór és nitrogén molekula. Kovalens kötés,

kapcsolódása:

molekulák összeg és szerkezeti képlete, moláris molekulatömeg. Fémes elemek, fémes

15 óra

kötés fémrács. Vegyületmolekulák a víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid és az ammónia példáján. A molekulák polaritása, molekularács. Atomrács, a gyémánt, grafit, kvarc példáján.

Kémiai reakciók: 12 óra

Kémiai reakció, a tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenletírás szabályai, a kémiai reakciók mennyiségi viszonyai, sztöchiometriai számítások. Oxidáció és redukció, redoxi reakciók. Sav-bázis reakciók, Arrhenius sav-bázis fogalom sósav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, ammónia példáján. Savas és lúgos kémhatás, indikátorok, pH, közömbösítés.

Javasolt tanulókísérleti témák Különböző anyagok fizikai tulajdonságainak megfigyelése, a jód szublimációja, alumínium-, vas-, cinkpor égetése. Magnézium égése, cukor hevítése, fixírsó olvasztása, a világító láng részei, kálium-permanganát hevítése, oxigén kimutatása, csapvíz bepárlása, jód és kálium-permanganát oldhatósága különböző oldószerekben. Vas- és kénpor szétválasztása mágnessel, ülepítés, szűrés, kristályosítás. Hidrogéngáz fejlesztés, durranógáz próba. Széndioxid kimutatása égő gyújtópálcával és meszes vízzel. Fenolftalein és lakmusz indikátorok színe savas és lúgos oldatokban. Rézdrót hevítése. Réz-oxidos drót alkoholba mártása. Sósav és nátriumhidroxid-oldat reakciója. A tanulókísérleteket nemcsak tanulókísérleti órán lehet végezni, hanem új ismereteket feldolgozó órán is. Ez utóbbin motivációként, az elméleti probléma kiindulásaként vagy a megtanult ismeret bizonyításaként szolgálhat egy-egy tanulói kísérlet.

263

264 Környezeti nevelés a tanítási órákon: A levegő környezetvédelme a) Házi dolgozatok a levegő szennyező anyagairól, káros hatásukról és a lehetséges védekezésről. b) Májusban a csapadék pH-jának mérése egy hónapon keresztül.

A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket Tudja felírni tanult ionrácsos vegyületek képletét Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között

8. évfolyam Évi óraszám: 56

Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam tantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával.

264

265 Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.

Az éves óraszám felosztása: Új ismereteket feldolgozására: 35 óra Öszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 10 óra. Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 6 óra. Írásbeli számonkérésre: 5 óra. Összesen: 56 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Tudománytörténet

A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

A nemfémes elemek és vegyületek: 24 óra

A hidrogén és a víz. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. A halogén elemek. A klór. A sósav. Az oxigén és az ózon. A kén. Szulfidok. Kénhidrogén, kén-dioxid, kénes-sav, kénsav. A kénsav sói: a szulfátok. A nitrogén, nitrogén-monoxid, nitrogéndioxid, ammónia, szalmiáksó, salétromsav, műtrágyák. A foszfor, foszforsav. Foszfátok, gyufagyártás. A gyémánt és a grafit, mesterséges szenek, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav, karbonátok. A szilícium, félvezetők, kvarc, vízüveg, szilikátok.

Fémes elemek és Fémes elemek fizikai tulajdonságai, ötvözetek, a fémek redukáló sora. A nátrium, és vegyületeik: vegyületei: nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát, nátrium20 óra hidrogénkarbonát. A kalcium és vegyületei: kalcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz. A víz keménysége, és a vízlágyítás. Az alumínium. A vas. Alumíniumgyártás, vasgyártás, acélgyártás. A fémek korróziója. Nehézfémek, színesfémek, nemesfémek, (réz, cink, ón, ólom, higany, ezüst, arany).

265

266

Hétköznapi kémia: 12 óra

Energiaforrásaink, megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Tápanyagok. Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Építőanyagok, üveg, porcelán, finomkerámia. Néhány műanyag. Hulladékok, hulladékkezelés, újrahasznosítás, hulladék-égetés és veszélyei. Háztartási vegyszerek.

Javasolt tanulókísérletek Magnéziumpor és brómos víz. Ezüstnitrát-oldat és nátrium-bromid oldat. Keményítő és jódoldat. Sósav kémhatásának vizsgálata, lakmusz, fenolftalein és univerzál indikátorral. Vas, réz és cink reakciója sósavval. Kalcium-oxid és víz reakciója. Mészkő és sósav reakciója. Amorf kén előállítása. Kénsav reakciója vassal. Kristályos réz-szulfát hevítése. Sósav és kalcium-hidroxid reakciója. Szalmiákszesz kémhatásának vizsgálata. Salétromsav kémhatásának vizsgálata. Híg salétromsav és vas reakciója. Szén-dioxid gáz kimutatása. Nátriumkarbonát-oldat és sósav reakciója. Fém és fémionok közötti reakciók. Nátrium-hidroxid megfigyelése és oldódása. Kalcium, magnézium és víz reakciója. Kalcium-hidroxid és sósav reakciója. Kalcium, magnézium és sósav reakciója. Mészkő hevítése. Gipszöntés. Csapvíz bepárlása. Kalciumklorid-oldathoz szódaoldatot öntünk. Kalciumklorid-oldathoz trisó oldatot öntünk (vízlágyítás). Az alumínium megfigyelése, oxidmentesített alumínium reakciója vízzel. Az alumíniumpor égése. Az alumínium és sósav reakciója. Vas és sósav reakciója. Étolaj oldása vízben, benzinben és alkoholban. Cukor hevítése. Keménytojás fehérjéjét nátrium-hidroxiddal főzzük.

Környezeti nevelés a tanítási órákon: A víz környezetvédelme

a) Házi dolgozatok a vízszennyezésről, a víztakarékosságról. b) Két kémia órán vízminőség meghatározás különböző vizekkel (kútvíz, csapvíz, Dunavíz, stb)

A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Értelmezze az egyszerű kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes

266

267 alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

9–10. évfolyam (hatévfolyamos osztályok, valamint az élsportolói osztályok részére) Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudják. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

267

268 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a

268

269 közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. A tanulók tudásának értékelése Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán: Szóbeli értékelés (egyéni és közös), Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján Adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. A tartalmi munka feltételei Személyi: Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár Tárgyi: Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet. 18 db pálcika-modell-készlet, 18 db elektrokémiai tanulókísérleti készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek. 9. osztály Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő ismerete. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata.

269

270 A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. Az éves óraszám felosztása (74 óra) Új ismeretek feldolgozására: 45 óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 11 óra. Feladatok megoldására: 6 óra. Írásbeli számonkérésre: 6 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra. Összesen: évi 74 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Tudománytörténet


270

271 Tájékozódás részecskék

a

világában

Atomszerkezet: 12 óra Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: 13 óra Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: 14 óra Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség3 százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm ). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok.

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Termokémia: 3 óra Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: 7 óra A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók, sav-bázis reakciók: 11 óra Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH Galvánelemek: 6 óra A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: 8 óra Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faradaytörvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise).

Javasolt tanulókísérleti témák: modellezés, a molekulák térszerkezete, térfogatmérés, oldatok készítése, hígítása, exo- és endoterm folyamatok vizsgálata, a katalizátor hatásának vizsgálata, színváltozással járó egyensúlyi folyamatok vizsgálata, sav-bázis indikátorok működése, sav-bázis titrálás, vízvizsgálat, redoxi-rekaciók elvégzése, Daniell-elem összeállítása, működtetése, sóoldatok elektrolízise, elektrokémiai korrózió vizsgálata.

271

272

Környezeti nevelés a tanítási órákon: A hulladékkezeléssel kapcsolatos környezeti problémák

a) Házi dolgozatok a különböző eredetű hulladékok kezeléséről, ahulladékok megsemmisítésének, újrafeldolgozásának lehetőségeiről.

b) Oktatófilm megtekintése a hulladék kezelésről.

Ivóvízkezelés Kirándulás a Gellérthegyi Víztározóhoz.

A továbbhaladás feltételei A tanulók: Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét. Alkalmazzák a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát. Számolják ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsák meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessenek az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerjék. Szerkesszék meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítsék el önállóan, és értelmezzék alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket, ezek során használják szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezzék az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerjék a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezzék a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerjék fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjonak példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezzék. A használati utasítás alapján készítsék el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszenek egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzenek egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat.

272

273 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. minternet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, feldolgozás és -átadás folyamán. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére.

Az éves óraszám felosztása Új ismeretek feldolgozására: 56 óra. Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 7 óra.

273

274 Írásbeli számonkérésre: 5 óra. Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra. Összesen: évi 74 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Tudománytörténet


Szénhidrogénkincsünk

Telített szénhidrogének: 11 óra Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. A metán

, mint energiahordozó

(részletesen),

11 óra

szénhidrogén,

égése,

hőbomlása,

halogén-szubsztitúciója

,

PB-gáz,

környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti

képlet,

homológ

sor,

általános

összegképlet.

Konstitúciós

izomerek,

cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Telítetlen szénhidrogének: 9 óra

Legfontosabb

Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogén-halogenid-

műanyagaink

víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, polipropilén (PP),

12 óra

sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: Halogén tartalmú szénvegyületek: 3 óra A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Szerves vegyületek a kamrától laboratóriumig 36 óra

a

Alkoholok, ketonok, aldehidek, éterek: 11 óra Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége.. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége

274

275 Karbonsavak: 4 óra Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások.

Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: 4 óra Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok - gliceridek: 4 óra zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek: 1 óra Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: 8 óra Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. Tej, tojás, hús - fehérjék: 4 óra Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. A biológia határán

Nukleinsavak: 4 óra

4 óra

A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések.

275

276

A teától a heroinig 3 óra

A drogok: 3 óra A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.

Környezeti szerves 8 óra kémia Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, 8 óra hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egyegy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek,

állattenyésztés,

antibiotikumok,

hormonok,

tartósítószerek,

E-számok,

biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég‖ a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban.

Javasolt tanulókísérleti témák: Organogén elemek kimutatása, acetilén-bróm addíciója, szénhidrogének égése, és égéstermékeik kimutatása, aldehidek kimutatása (ezüsttükör-, Fehling-próba, karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata, reakciói, ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal, zsírok, olajok tulajdonságainak vizsgálata, szappanok mosószerek vizsgálata, szénhidrátok vizsgálata, monoszacharidok redukáló hatása, keményítő oldása és kimutatása, fehérjék kicsapási és színreakciói. Környezeti nevelés a tanítási órákon: Energiával kapcsolatos környezeti problémák a) Házi dolgozat a megújuló és meg nem újuló energiaforrásokról, ezek felhasználásának környezetkárosító hatásairól, az energiatakarékosság lehetséges módjairól. b) Oktatófilm megtekintése az energiatakarékosságról. c) Látogatás egy budapesti hőerőműben. A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szervesvegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti

276

277 eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.

277

278

Földrajz

HELYI TANTERV

Cél: A tantárgyi tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása, a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása, áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön, ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget, az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében, a közgazdasági szemléletmód formálása, a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal, a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék.

A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük.

Követelmény: Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket. pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel, a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével, az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával, ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével, különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való tájékozódással, forráselemzéssel, vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével, a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással, térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával, problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal,

278

279 megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával.

Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok), a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával, időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal, az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével, a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével, lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel, a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi környezetben, legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben.

A környezeti nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek megbolygatásának következményeiről, legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek, hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről, ismerjék, szeressék, óvják környezetüket, ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát. Az egészségi nevelés kapcsán: alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép használata, látnivalók ismerete), legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére. Taneszközök, feltételek: A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Tankönyveken,

munkafüzeteken,

tanulói

atlaszokon

kívül

a

következő

segédletekre

diavetítő

ismeretterjesztő filmek

diasorozatok

számítógép

írásvetítő

CD-ROM

(világatlasz,

kontinensenként önálló programok)

transzparens sorozatok televízió

ásvány- és kőzetgyűjtemény

videorekorder

gördülő távolságmérők

279

van

szükség:

Naprendszer,

280 tájolók turistatérképek

tanári segédlet

kétoldalas falitérképek (tematikus, vaktérkép)

tanári/tanulói

segédlet

6 osztályos képzés

A kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 órában tanítjuk a földrajzot. 7. osztály Cél: nyújtsunk áttekintést a Föld kontinenseinek, jellegzetes országainak, tájainak természet- és társadalomföldrajzi képéről, sokszínűségükkel, szépségeik bemutatásával szerettessük meg a tantárgyat, a kontinensek, országok karakterének megrajzolása, leírása oly módon, hogy közben az általános és egyedi fogalmak, folyamatok, összefüggések is beépüljenek az ismeretrendszerbe a legtipikusabb tananyagrészeknél, tágítsuk a tanulók földrajzi világképét az egyes kontinensek világgazdaságban betöltött szerepének bemutatásával, erősítsék a tanulók nemzeti és európai azonosságtudatát a népek, különösen a szomszéd népek kölcsönös egymásrautaltságának, más kultúrák sajátos értékeinek megismerésével és tiszteletben tartásával, fejlesszük a tanulók következtetési képességét a világ és Európa társadalmi-gazdasági eseményeinek egybevetésével, a hasonlóságok és a különbségek megfogalmazásával, problémafelismerő és elemzőképességük alkalmazásával a szükségletek és a lehetőségek közötti összefüggések megláttatása a Föld különböző országainak példáiban, formáljuk a tanulók ökológiai szemléletét. Követelmény: értsék meg és tudják példákkal bizonyítani a földrajzi munkamegosztás szükségességét és az együttműködés lehetőségeit, kiemelten az európai integrációt, ismerjék a kontinensek és kiemelt országaik természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit, tudjanak következtetéseket levonni a kontinensek adottságainak ismeretében egy-egy térség világgazdasági szerepéről, ismerjék fel képek, tájleírások alapján a kontinensek tipikus tájait, mutassák be szemléletes leírással a tájakat, alkalmazzák korábbi ismereteiket a természetföldrajzi összefüggések felismerésénél, ismerjék fel az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát, legyenek nyitottak a különböző életmódok, szokások, nyelvek, vallások megismerésére és megbecsülésére, igyekezzenek a tágabb és szűkebb környezetükről szerzett ismereteiket cselekedeteikben és érvényre juttatni, tudják segítséggel felhasználni ismereteik bővítésére a grafikonokat, adatsorokat,

280

281 legyenek képesek készségszinten a szemléleti térképolvasásra, tudják megmutatni biztonsággal a térképen a kontinensek legfontosabb topográfiai fogalmait. A továbbhaladás feltételei: legyenek képesek az egyes kontinensek földrajzi jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére, tudjanak megadott szempontok alapján bemutatni kontinenseket, főbb országokat, tipikus tájakat, ismerjék föl a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit, tudjanak térképi információkat felhasználni a földrajzi jellemzésekhez, tudjanak térképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat A környezeti nevelés kapcsán: ismerjék az egyes kontinensek sajátos környezeti gondjait, megoldásuk lehetséges módjait, készítsenek beszámolókat, végezzenek gyűjtőmunkát a világ híres nemzeti parkjairól, vegyenek részt a Föld Napján meghirdetett eseményeken.

281

282 Tananyagbeosztás 7. osztály Évi 56 óra

Témakörök

Óraszá m

I. Afrika, Ausztrália és Óceánia földrajza

10+1

Földtörténet

1

Afrika fekvése, felfedezése

1

Szerkezetének kialakulása, felszíne, tájai

1

Afrika éghajlata és vízrajza

1

Természetes növénytakarója és állatvilága. Az élővilág

1

veszélyeztetettsége

1

Lakossága, néhány országa, jellegzetes települései Gazdasági élete – a világgazdaságban jelentős mezőgazdasági,

1

bányászati és ipari termékei

1

A Dél-afrikai Köztársaság

1

Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és értékei Ausztrália és Óceánia gazdasági sajátosságai

1

Összefoglalás, ellenőrzés II. Amerika földrajza, A sarkvidékek

13+1

Amerika helyzete, határai, felfedezése

1

Szerkezetének kialakulása, felszíne, tájai

1

Éghajlata, vízrajza, természetes növényzete és állatvilága

2

É-amerika lakossága, országai, települései

1

Kanada

1

Amerikai Egyesült Államok

3

Közép- és dél-amerika országainak természet- és társadalomföldrajzi

3

jellemzői. Szerepük a világgazdaságban Sarkvidékek

1


1

III. Ázsia földrajza

12+1

Ázsia fekvése, felosztása, felfedezése

1

A kontinens kialakulása és felszíne

1

282

283

Éghajlata

1

Vízrajza. Természetes növénytakarója és állatvilága. Érintetlen és

1

pusztuló élővilág Lakossága, főbb országai és települései

1

Ázsia a világgazdaságban

1

Japán

1

Délkelet-Ázsia országai

1

Kína

1

India

1

Közel-Kelet országai a világgazdaságban

2


1

IV. Európa és Oroszország földrajza

15+1

Európa helyzete, felosztása

1

Kialakulása és felszíne

1

Éghajlata. Vizei és természetes növénytakarója

1

Lakossága. Országcsoportjai. Az Európai Unió és az eurorégiók

1

Észak-európa országai

1

Nagy-Britannia

1

Franciaország

1

Dél-európa országai. Spanyolország és Olaszország

2

A Balkán-félsziget államai

2

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői, népessége, gazdasága

1

Ukrajna, Oroszország

2

Európa és az Európai Unió helye a világgazdaságban

1


1


2

8. osztály

Cél: az ismereteken és élményeken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása, annak felismertetése, hogy a Kárpát-medence országai természeti adottságaik és történelmi hagyományaik

283

284 alapján gazdasági, környezetvédelmi kérdésekben, népességük összetétele folytán egymásra utaltak, ismerjék meg Magyarország természeti és társadalmi értékeit, s ezáltal alakuljon ki bennük kötődés a hazai tájakhoz, szűkebb és tágabb pátriájukhoz.

Követelmény: rendelkezzenek ismeretekkel a haza földrajzának fő jellemzőiről, lássák be együttműködésünk szükségszerűségét, szomszédainkkal és az Európai Unióval, értsék és alkalmazzák a földrajz szaknyelvét, tudjanak a különböző információhordozók által elérhető tények, adatok között válogatni, köztük összefüggéseket feltárni, a tematikus térképeket olvasni.

A továbbhaladás feltételei: ismerje fel a természeti adottságok és a társadalmi tényezők szerepét Közép-Európa országainak életében, tudják Magyarország tájainak természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit ismertetni térképi információk segítségével, legyen képes önálló információgyűjtésre megadott szempontok alapján, s ezek feldolgozására tanári irányítással, tudja elhelyezni kontúrtérképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat, tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket.

A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a Kárpát-medence országainak egymásra utaltságát a természet védelmében, a határokon átnyúló környezetkárosítás következményeit, az együttműködés fontosságát és formáit, ismerje hazánk környezeti értékeit, tudjon helyi és országos példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre, célokra, feladatokra, ismerje a hazai nemzeti parkokat, vegyen részt a Föld Napja rendezvényein.

284

285 Tananyagbeosztás 8. osztály Évi 57 óra

Témakörök

Óraszá m

I. Közép-Európa és a Kárpát-medence

15+2

Közép-Európa földrajza

2

Németország

2

Lengyelország

1

Az Alpok országai

2

A Kárpát-medence kialakulása, földrajza

2

A Kárpát-medence országai

6


2

II. Magyarország

35+4+1

Magyarország földrajzi helyzete

1

Felszíne, nagy tájai

4

Éghajlata, vízrajza, természetes növényzete

3

Természeti erőforrásaink

3

Magyarország népesség, népesedési folyamatai

4

Gazdasági életének jellemző vonásai

6

Településhálózata, infrastruktúrája

4

Nagy tájak komplex földrajzi jellemzése

3

Magyarország és az Európai Unió

2

Budapest földrajza

3

Régióink földrajza

2

Összefoglalás, ellenőrzés, éves zárás

4+1

285

286 9. osztály 4 osztályos képzés heti 2 óra 6 osztályos képzés heti 2,5 óra

Cél: korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez, az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra, a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével, bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából, beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást, bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását, megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal, fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására, értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között, értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe.

Követelmény: legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról, értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait, megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben, a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.), ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen. értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát,

286

287 megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat, legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére, rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt, értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klimaváltozást, a levegő szennyeződését, lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet – magasság – légnyomás, a napsugarak hajlásszöge – földrajzi szélesség, domborzat – a felszín minősége – felmelegedés, ózon – káros sugárzás – ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok – az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék – mezőgazdaság között, tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hőingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása, definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat, ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási-áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit, ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit, ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulásában, legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat, ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz, értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását, a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját, tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró), a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket, ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat, értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését, indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit, tudják jellemezni a főbb településtípusokat, magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait, használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a

287

288 különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére.

A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.

Társadalomismeret esetén: (6 osztályos képzésben) ismerje az egyes övezetek hatását a társadalmi fejlődésre, ismerje az övezetek környezetvédelmi gondjait, ismerje a legfontosabb politikai, gazdasági folyamatokat, a nemzetközi szervezetek tevékenységét, szerepét.

A környezeti nevelés kapcsán: ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit, ismerje a természetbe való beavatkozás + és – formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/, tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében, ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait, lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti, összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait.

288


Témakörök

Óraszám 4 évf.

Óraszá m

évi 74 óra

6 évf. évi óra

I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek

12+1

A Föld helye a Világegyetemben

1

A Naprendszer

2

A Föld alakja, fő mozgástípusai

1

Tájékozódás a földi térben és időben

2

A földrajzi környezet ábrázolása, a térkép

1

12+1

A térképek fajtái méretarány és tatalom szerint A tér használata

1

u.az.

Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében

1

A műholdfelvételek

1

A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók

2


1

II. Geoszférák földrajza

34+4

A Föld belső szerkezete

1

Kőzetlemezek – lemeztektonika

1

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

1

A kőzetlemezek és a földrengések

1

A kőzetlemezek és a hegységképződés

2

A litoszféra „építőkövei‖ – a kőzetek

2

A Föld története

2

A légkör anyaga és szerkezete

1

A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig

2

Az időjárás és az éghajlat elemei

3

Ciklonok, anticiklonok

1

Az általános légkörzés

2

A monszun szélrendszer

1

289

34+4

u.az.

92

290

A légszennyezés nem ismer határokat!

1

Óceánok és tengerek

1

A tengervíz mozgásai

2

Felszín alatti vizek

1

Felszíni vizek

2

A vízszennyezés sem ismer határokat

1

A földfelszín formakincse

2

A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk

3

A talaj

1


4

III. Természetföldrajzi övezetesség

10+1

15+1

Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása

2

2

A forró övezet

2

3

A mérsékelt övezet

3

4

A hideg övezet

1

2

A hegyvidékek függőleges övezetessége

1

1

Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei

1

3


1

1

IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre

10+1

23+1

Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása

1

3

A világnépesség növekedése

2

3

A népességnövekedés tényezői és következményei

2

4

A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége

2

3

A települések és a városiasodás folyamata

3

5

Nemzetközi szervezetek

1

5

Összefoglalás ellenőrzés

1

1


1

1

290

291 10. osztály sportosztályos képzés: 92 óra 6 osztályos képzés: 74 óra

Cél: a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére, a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását, a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról, a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával, a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével.

Követelmény: legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására, legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről, ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét, az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát, legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni.

A továbbhaladás feltételei: A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

291

292

Társadalomismeret esetében (sportosztályban erre szolgál a magasabb óraszám): ismerjék az Európai Unió szervezeti felépítését, EU intézményeit, döntéshozási mechanizmusát, EU tagsággal járó jogok, kötelezettségek és lehetőségek ismerete, más nemzetközi szervezetek ismerete.

Környezeti nevelés kapcsán: a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával.

292


Témakörök

Óraszám: 746évf.

Óraszám: 92sportosztál y

I. A világ változó társadalmi – gazdasági képe

22+2

30+3

A világgazdaság meghatározó tényezői

5

7

A gazdasági fejlettség fő mutatói

1

3

Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái

2

2

A gazdasági ágazatok jellemzői

10

10

A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazd.-ban

4

4

Nemzetközi szervezetek és feladatok

4

Összefoglalás, ellenőrzés 2

3

39+3

45+4

A világgazdaság földrajzi szerkezete

1

1

Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika

6

9

Japán és a csendes-óceáni erőtér

6

5

Az Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai országok

13

17

Magyarország

13

13


3

4

III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

6+1

8+1

Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben

1

1

A népesedési és urbanizációs válság

1

2

Az emberiség élelmezési helyzete

1

1

A Föld természeti erőforrásai

1

2

A megsebzett Föld

1

1

A fenntartható fejlődés kérdőjelei

1

1

1

1

1

1

II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, országcsoportok, országok



293

294

ÉLŐ IDEGEN NYELVEK

HELYI TANTERV (módosítás)

I. Helyzetelemzés Tantárgyak , óraszámok

Tanulóinknak két idegen nyelv tanulása kötelező. Első idegen nyelv: angol Második idegen nyelv: francia, német, olasz, spanyol

Az első idegen nyelvet a beiskolázás szerinti csoportokban, a második nyelvet jelentkezés alapján történő csoportbeosztásban tanítjuk , az alábbi csoportokban és óraszámban:

1. Hatévfolyamos osztályokban: Első idegen nyelv: angol nyelv. Két osztályban négy csoport 7-8. évfolyamon heti 5 órában, 9. évfolyamon heti 12 órában, a 10-11. évfolyamon heti 4 órában, 12-13. évfolyamon heti 3 órában tanulja a nyelvet. Második idegen nyelv: négy csoportban jelentkezés alapján: francia, német, olasz vagy spanyol nyelvet tanítunk 9-13. évfolyamon, heti három órában. Nyelvi előkészítő évfolyam: 8.évfolyam után, angol nyelv heti 12 órában

2. Négyévfolyamos osztályokban: Első idegen nyelv: Két osztályban négy csoport: angol nyelvi, négy évig sportosztályban:heti 4-4-3-3 óraszámban, drámai osztályban: heti 3 órában Második idegen nyelv: négy csoport: sportosztályban: heti 4-3-3-3 óraszámban, német,ill. olasz nyelv drámai osztályban :heti 3 órában, olasz, francia, ill. spanyol nyelv

Mind a hat-, mind a négyévfolyamos párhuzamos angol nyelvi csoportokban 2-2 évenként - amennyiben ez lehetséges és szükséges lesz - szintfelmérés alapján 'átjárhatóság' biztosítható.

294

295 A 11. és a 12. évfolyamon plusz 2 órával (emelt szintű) érettségire felkészítő csoportok alakíthatók ki, mind az első, mind a második nyelvek esetében - megfelelő létszámú jelentkezés szerint. II. A nyelvtanítás célja: a NAT, a KT és az Érettségi Szabályzatnak megfelelően. Hatévfolyamos osztályokban: legalább egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a közép szintű érettségi követelményszintje szerinti tudás megszerzésének biztosítása. Négyévfolyamos osztályokban: egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a középszintű érettségire való felkészülés biztosítása. III. Szükséges tan- és segédeszközök: A tankönyv kiválasztásának szempontjai: A tankönyv beosztása, tematikája feleljen meg a NAT ,a KT és az érettségi követelményeinek. A teljes tananyagcsomag tartalmazza a következőket: tankönyv, munkafüzet, tesztfüzet, tanári kézikönyv, audiokazetták vagy CD-k), videokazetták. Segédanyagok: Célnyelvi és Magyarországról országismereti videó és a hozzá való tankönyv. Kiegészítő tankönyvek társalgási, országismereti, kulturális, történelmi tematikákhoz. Kiegészítő anyag hallás utáni értéshez, fogalmazás tanításához. Nyelvtani készségfejlesztő gyakorló könyvek , 1-1 csoportnyi. Emelt és középszintű érettségire felkészítő segédkönyvek, legkevesebb 1-1 csoportnyi. Legalább 1 csoportnyi -kb.20 darab - egy- és kétnyelvű szótár nyelvenként. Alapvető módszertani könyvek - a tanárok munkáját fejlesztendő, és megfelelő egynyelvű szótárak. Számítógépes nyelvi programok, CD-ROM-ok. Technikai felszerelések: Minden nyelvtanárnak legyen jó minőségű magnója, valamint a nyelvi mk-nak legalább két CD lejátszó. A tantermekben legyen írásvetítő és távirányítós videólejátszó. A számítógépes tananyag használatát biztosító gyakorló termek.

IV. Ellenőrzés, minősítés Osztályzatok, érdemjegyek az iskolai 5 jegyű skálának megfelelően - a minősítés rendszerében leírtak szerint. Szakaszvizsga, záróvizsgák rendszere - a minősítés rendszerében leírtak szerint. Szóbeliség és írásbeliség viszonya: A 9. évfolyamig a szóbeliség az elsődleges, a 9. évfolyam után mindkét kifejezési forma egyaránt fontos, a négy alapkészség, valamint nyelvtani tudás - a vizsgakövetelményeknek megfelelően, . Írásbeliség minősítése: diagnosztizáló tesztek után értékelő tesztek íratása; baráti és hivatalos levelek fogalmazása - irányított forma -; szövegértést ellenőrző feladatok;; történetek, tervek leírása, képleírás. Dolgozatok száma az éves óraszámnak megfelelően 3, 4 ill. 5, arányosan elosztva és megosztva témájában, valamint az éves ütemezésben.

295

296

V. Aktív és passzív szókincs, nyelvtani ismeretek a NAT, a KT és az érettségi követelményeknek megfelelően.

VI. Helyi tanterv tantárgyak szerinti bontásban: I. hatévfolyamos, első nyelvként

A./ ANGOL nyelv

II. négyévfolyamos, első nyelvként B/ NÉMET nyelv

I. hatévfolyamos , második nyelvként II. négyévfolyamos, második nyelvként I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként

C/ FRANCIA nyelv

II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként

D/ OLASZ nyelv

II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként

E/ SPANYOL nyelv

II. négyévfolyamos /9-12.évf./, második nyelvként

A/ ANGOL NYELV Hatévfolyamos osztályban első nyelvként 7-8. évfolyamon

heti óraszám: 5

9-10. évfolyamon: egy csoport heti 5 órában három csoport heti 3 órában ( nyelvi előkészítő évfolyam léte esetén: négy csoport heti 3 órában!) 11-12.évfolyamon: négy csoport heti 3 órában évi óraszám: heti 3 óra esetén:9-11.évf.: 111 óra/tanév

12.évf.: 99 óra/tanév

heti 5 óra esetén: 7-8.évf,ill.9-10.évfolyamon egy csoport:185ó/tanév iskolai óraszám: 802 ó /ill.950 ó TANTERV

a

RAABE

Első

idegen

nyelvek

Angol

nyelv

hatévfolyamos

gimnázium

E típusú tanterv 1. nyelv szerint / angol haladó / Eltérések: Óraszámban: 3+1 - 3+1 - 3 - 3 - 4 - 4 helyett 5 - 5 - 3 - 3 - 3 – 3, valamint egy csoport esetében:5-5-5-5-3-3 7. évfolyamon: Írásbeli készség: Tudjon mindennapi eseményeket röviden leírni. 8. évfolyamon: Nyelvtan:' szenvedő igeragozásból ' csak a Present Simple Passive Past Simple Passive , - a többi a 9. évfolyamra kerül át. 9. évfolyamon: Olvasásértés: 'Olvasson szintjének megfelelő, könnyített regényeket' fakultatív; 10. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i angol költő életrajza, egy-két költeménye.

296

297 Írásbeli készség: 'Gyakorolja az írást változatos műfajokban...'-ból: beszámoló, ismertetés, interjú. 11. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai író életrajza, egy szemelvény feldolgozása; egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai költő egy verse; 1 novella, 1 ismeretterjesztő szöveg házi olvasmányként. Beszédkészség: 1-1 téma (rövid) kifejtése Olvasásértési készség: közepes hosszúságú újságcikk házi olvasásra. évfolyamon: Témakörök, szókincs: Shakespeare és egy XX.sz-i drámaíró egy művéből szemelvény. Olvasási készség: Olvasott műről személyes véleményt mondani tudjon .

A/II. ANGOL NYELV Négyévfolyamos osztályban első nyelvként / sport-és drámai osztályok/ 9-12.évfolyamon heti óraszám: 4-4-3-3 és 3-3-3-3 évi óraszámok: l48-148-111-99 óra/tanév és 111x3-99 óra/tanév TANTERV:

a RAABE

első idegen nyelvek

Angol nyelv , négyévfolyamos gimnázium

és szakközépiskola /haladó/ C típusú tanterv Eltérések: 3 - 3 - 4 - 4 helyett 4 - 4 - 3 - 3 óra és 3-3-3-3 óra évfolyamonként. 9.évfolyamon: olvasási készség: háziolvasmány 2 rövid történet beszédkészség: Pár- és csoportmunkában társalgási készség fejlesztése 10.évfolyamon:olvasási készség 1-2 adaptált novella, 2 újságcikk, 1 vers otthoni olvasása, megadott szempontok alapján beszélni az olvasottakról. 11.évfolyamon: témakörök: Egy XX.sz-i angol író életrajza, 1-2 szemelvény olvasása, egy XX.sz-i angol költő életrajza, 1-2 versének olvasása. 19.oldal a bekeretezett, irodalomra utaló rész nélkül. 12.évfolyamon: témakörök: 19.oldalon a bekeretezett irodalomra utaló részből: történelmi események. Shakespeare életrajza, egy drámájából részlet. Egy amerikai író életrajza, egy művéből szemelvény. Egy amerikai költő élete, 1-2 verse. Amennyiben a 11-12. évfolyamon 2 -2 plusz órával rendelkező emelt szintű érettségire felkészítő csoport szerveződik, több idő jut irodalom- és újságolvasásra, több az otthoni olvasásra.

B/ NÉMET NYELV Hatévfolyamos osztályokban , második nyelvként: 9-13. évfolyamon

heti óraszám: 3

297

298 Négyévfolyamos (sport)osztályokban, második nyelvként: 9-12. évfolyamon

heti óraszám: 4 - 3 - 3 - 3

TANTERV: PAUZ NAT - KONFORM TANTERVEK /Pauz Kiadó/ szerint 9-12.évf.

C/ FRANCIA NYELV Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként Négyévfolyamos (drámai)osztályokban, második nyelvként 9-12.évfolyamon TANTERV:

heti óraszám :3

- OKI SZKINA T96

Szakközépiskolai tantervbank , Francia nyelv -

9-12

kezdő / 21000/824 / Elfogadás módosítást igényel: Heti óraszám 4 témákból

,

főleg

helyett 3. A heti 3 órára csökkentés miatt a

7.

és

8.

tanévben

néhányat

a

kihagyunk.

/

témakörökből, civilizációs Pl.

társadalmi

rétegek,

gazdasási és környezetvédelmi problémák stb./ A

beszédértésnél

a

9.

évben

nincs

szűkség

a

tájnyelvi,

francofon

területekre

jellemző

kiejtések, szókincsek felismerésére. Témakörök, civilizációs témák csökkentése Nyelvtan: - néhány igeidő / pl. passé simplr, passé auténieur kihagyása/ 10.

évfolyamon:

célkitűzésként

nagyon

fontos

a

követelmények

teljesítésével

a

hiányok

a

nyelv

pótlása. Nyelvtan: - néhány igeidő / pl. subj. imparfait, plus-que - parfait / kihagyása Megjegyzés:

Szükség

lenne

a

11.

és

a

12.

évfolyamon

plusz

órákra

jobb elsajátítása érdekében.

D/ OLASZ NYELV Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként 9-12.évf.: heti 3 óra Négyévfolyamos osztályokban, második nyelvként 9-l2.évfolyamon

(drámai)heti óraszám : 3

(sport)heti óraszám:4-3-3-3

TANTERV-OKI96UJROL7-10-Olasz nyelv az újreál 6 osztályos gimnáziumok számára 7-10. A tanterv szűkítése szükséges a kevesebb óraszám miatt /heti 4 helyett heti 3 óra/. Változtatások: Követelmények: / 2. oldaltól / 'A 12.évfolyam végére jussanak el ... esetleg az irodalmi, publicisztikai szövegek tolmácsolásáig is.' Tartalom: ...'Az órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv minél szélesebb körű használatára.' Értékelés: ' A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre ....neveljük'. Követelmény: / 5. oldaltól /

' .. legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban .. a

298

299 legfontosabb információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni.' Tartalom: / 13. és 17. oldalon / 'Módszer: behelyettesítés, feleltkiválasztás, transzformáció,... tesztek.

E/ SPANYOL NYELVI (kerettanterv) Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként, 9-12.évf. Négyévfolyamos osztályokban, második nyelvként, 9-12.évf. Heti óraszám: 3, összesen:3x111óra +99 óra Az Oktatási Minisztérium által a második idegen nyelv ( heti 3 óra) számára kidolgozott kerettanterv összhangban van az iskola lehetőségeivel, az eddigi és ezután folytatandó/folytatható gyakorlattal. Az egyes fogalomkörök ill. nyelvtani problémák tanításának konkrét sorrendjét a használt tankönyv határozza meg. Tankönyvek: Viva el espanol! I-II.(III.)- Tanuljunk nyelveket! (Nemzeti Tankönyvkiadó) vagy Spanyol nyelvkönyv 1-2-3 (Aula Kiadó)

299

300

Helyi tantervek kiegészítése A magyar nyelv helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával

A magyar nyelv tantárgy különösen jó lehetőségeket kínál a környezeti nevelésre, pl. a kommunikáció, a szövegértés –és alkotás témakörén belül.

7-8. évfolyamon a kommunikáció témakör keretén belül a szóbeli – írásbeli szövegalkotáshoz kapcsolódva, pl. rádióműsor, riport szerkesztése a környezeti nevelés szakembereivel az adott témában. Vagy az iskolai, szóbeli megnyilatkozás műfajain belül, pl. a kiselőadás témáiként.

9. évfolyamon a véleményformáló, ismeretterjesztő stb. műfajok tanításához jól hasznosíthatóak a környezetünk értékeivel, állapotával foglalkozó cikkek, riportok, interjúk.

10. évfolyamon a nyelvváltozatok eltérő kifejezési formáit tanulmányozva- a nyelvi környezetszennyezés témáján belül – érdemes tanulóink figyelmét a sztereotip gondolkodás jelenségére felhívni: a nyelvi pongyolaság ill. durvaság elszaporodásának problémájára a különböző sajtótermékekben.

11. és 12. évfolyamon előtérbe kerül az önálló szövegalkotás, ill. műelemzés többféle elemzési, szerkesztési szempont alkalmazásával. Amint a tanulási képességek fejlesztése terén is elsődleges követelmény az analizáló, jelentésfeltáró, ill. holisztikus szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai stb, szövegeken.

A magyar irodalom helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával

Kiemelt célkitűzés, hogy a tanulók ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, legyenek képesek az irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, tudatosan törekedjenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére.

A kerettantervek által meghatározott célok, feladatok magukban foglalják annak szükségességét-a teljesebb

300

301 irodalomtudás elérése érdekében-, hogy a tanulók képesek legyenek a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismerésére eltérő szemléletű művekben. Pl. élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok stb. témakörben.

A magyar irodalom tantárgy anyagának része a szépirodalmi művek elemzése. A művek világa korlátlan lehetőségeket jelenthet az ember természeti- társadalmi kötöttségeinek, kötődéseinek feltárására, értelmezésére. Így egy-egy művet kiemelni nem célszerű, a szaktanár feladata, hogy az adott elemzési szituációban ezt a szempontot is szem előtt tartsa, amikor a mű azt „megengedi‖.

A filozófia helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával

A 11. évfolyamtól a tanulók erkölcsi és esztétikai érzékét a filozófia illetve az emberismeret és etika órák keretében fejlesztjük.

A 11. évfolyamon az ember és környezete kapcsolatát már az ókori görög világképtől kezdve egészen Marxig számos helyen érintjük, és az egység megbomlása sokszor előkerül önmagában is.

A 12. évfolyamon gyakran felvetődő kérdés a modern társadalom manipulált fogyasztási szokásainak kritikája.

A tudás hatalmát Nietsche és Spinoza, más szempontból pedig már Arisztotelész kapcsán tárgyaljuk. Ezek természetesen más és más szempontból, de részletesen taglalják a témát.

A történelem helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával

A téma tárgyalása a négy- és a hatévfolyamos osztályokban érintőlegesen vagy részletesebben majd minden anyagrésznél előkerül.

9. évfolyam (ill. 7. évfolyam) Az őskor tárgyalása során bemutatásra kerül hogy az ember fennmaradásának kulcsa volt a természeti környezethez való alkalmazkodás képessége és az azzal való harmonikus együttélés.

301

302 Az ókor civilizációinak fejlődésében az egyik lehetséges aspektus, hogy az ember hogyan tudja saját céljai szerint átformálni az őt körülvevő természetet. (pl. folyamvölgyi civilizációk) Az ókori görög világ történetéből a tanulók képet kaphatnak arról, hogy a természetföldrajzi viszonyok döntően befolyásolhatják az államok közötti viszonyokat, az emberek világképét, életmódját és a közösségi normákat.

10. évfolyam (ill. 8-9. évfolyam) A környezeti és éghajlati változások (pl. késő középkori „kis jégkorszak‖) mélyreható gazdasági, társadalmi, kulturális stb. átalakulást idézhetnek elő. A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés mértéke illetve az államok földrajzi fekvése lényeges szerepet játszik az államok egymás közötti hatalmi viszonyaiban. (pl. a földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás hatása Európa felemelkedésére) A magyar történelem témaköreinek feldolgozása során fontos célunk, hogy a tanulókban a történelmi értékek megismerésén keresztül kialakuljon a hagyományok tisztelete, az egészséges lokálpatriotizmus és az eltérő környezeti viszonyok között élő népek eltérő kultúrájának megbecsülése.

11. évfolyam (ill. 10-11. évfolyam) Az ipari forradalom kapcsán megjelenik az emberi közösségek és az egyén hatalmasra növekedett környezetformáló erejének és ebből fakadó sokrétű felelősségének (pl. környezetszennyezés, élővilág pusztulása) bemutatása.

12. évfolyam Diákjainknak

gimnáziumi

tanulmányaik

végére

meg

kell

érteniük

a

globális

problémákat

(pl.

környezetszennyezés, energiaforrások véges volta), hogy a maguk eszközeivel tenni tudjanak az ember és a természeti környezet megbomlott egyensúlyának helyreállításáért. „A Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.‖

302

303

Az idegen nyelvek (angol, francia, német, olasz, spanyol) helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal

Az OM által akkreditált tankönyveket használunk a tanórákon, amelyek a NAT és a KT által is kiemelt nevelési és oktatási célokra épülnek, azok megvalósítását teszik lehetővé.

I./ Kiemelt figyelmet fordítunk az órákon az egészségnevelés- és egészségfejlesztésre iskolánkban (fizikálismentális). Néhány kiemelt terület: - az egészséges életmód kialakításának segítése ( szabadidős tevékenységek, sport, mozgás fontossága, kirándulás, helyes időbeosztás, testi higiénia) - egészséges táplálkozás, étkezési szokások ( otthoni étkezés, étterem, gyors éttermek), ételek, italok , jó és egészségre káros étkezési szokások - család szerepe, összetartozás-támasz, egymás segítése - ifjúság körében jelentkező/fenyegető káros szenvedélyekről, hatásairól (dohányzás, alkohol, AIDS) - helyes viselkedés tömegben(önvédelem/megelőzés )-(diszkó, karnevál, partik..) - betegségek, gyógyulást elősegítő magatartás ( elsősegély, mentő hívása, háziorvosnál, fogorvosnál, ambulancián, kórházban, gyógyszerhasználat) - közlekedésbiztonság (gyalogos, autós közlekedés, közlekedési morál, tömegközlekedés - környezeti ártalmak (nagyváros-vidék, zaj-, légszennyezés, tiszta környezet, hulladékkezelés)

A felsorolt témák ismétlődően előfordulnak, az életkori sajátosságokat és a nyelvi szintet is figyelembe véve. Ennek megfelelően - a környezeti ártalmakról, a káros szenvedélyek hatásairól, ezek elleni védekezésről, ezek „kezeléséről‖ behatóbban az utolsó két illetve három évben esik szó. Kiemelt figyelmet fordítunk a természet- és környezetvédelem témaköreire: a természet szeretetére, értékeinek védelmére nevelünk (közvetlen környezet alakítása, állatok-emberek kapcsolata, lakóhelyünk, hazánk táj- és környezetvédelme, nemzeti parkok, utazásunk során megismert környezet, a világ természeti értékeinek megőrzése iránti igény felkeltése), a környezetvédelem problémájának megismerése, felelősségtudat kialakítása (nagyvárosok-vidék, szennyezések, hulladéklerakás, veszélyes hulladékok, hulladékfeldolgozás, üvegházhatás, globális felmelegedés, savas esők, energiatermelés természetbarát előállítási módjai), személyes felelősségünk közvetlen környezetünk iránt (projekt készítés a helyi, lakóhelyi problémák megoldására: egyéni és közösségi feladatok (lakóhely, hazánk, más országok problémái, kölcsönhatások), veszélyeztetett állatok, közlekedés hatása a környezetre (légszennyezés, zajártalom), a világ és különösen a célnyelv országának/országainak természeti szépségei, problémái, erőfeszítése a

303

304 problémák megoldására.

A testnevelés helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal

Kiemelt célkitűzés, hogy a tanulók értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. A kerettanterv által meghatározott célok és feladatok között a természet egészségfejlesztő szerepe döntő helyet foglal el. A szabadban űzhető sportágak, a téli foglalkozások is a környezeti nevelés célját szolgálják. A tanulókat 7. Évfolyamtól kezdődően fel kell készíteni a sí-, természetjáró-, vízi-, és kerékpáros táborozásokra. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás) elsajátítása is fontos feladat. Az órai munkához és a sport tevékenységek űzéséhez a természetes anyagokból készült eszközök használatát előnyben kell részesíteni (pl. fából készült eszközök – váltóbot, buzogány, karika stb.).

Az egészségvédelmi program tervezéséhez

A tanulókban tudatosítani kell az egészség és a környezeti komplexitását. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a prevencióra. A fokozatosság betartásával az edzettség fejlesztése, az ellenálló képesség növelése és az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása kiemelt feladat.

304

305 A rajz és vizuális kultúra helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával

A természeti formák, jelenségek, törvényszerűségek és az emberi test mint forma tanulmányozása során, amikor a rész és az egész összefüggéseit, arányait, színvilágát tanulmányozzuk, lehetőség nyílik minden évfolyamon a feladatsorok különböző szempontok szerinti, különböző technikákkal történő megjelenítésekor a természet szépségét felismerni, a természet mint nagy egész apró alkotóelemeit értékelni. Minden évfolyamon sor kerül: a gyűjtött természeti formák megjelenítésére (vonallal, folttal, színnel stb.) a forma és funkció összefüggéseinek megfigyelésére, értelmezésére a formaredukció és átírás, valamint dekoratív kompozíciók készítése, a síkban kiterülő és a háromdimenziós bonyolultabb és egyszerűbb természeti formák ábrázolása során. Pl.: 7. évfolyam falevél tanulmány 8. évfolyam termések: dió, gesztenye …, tanulmány 9. évfolyam kő, csigaház, … tanulmány 10. évfolyam kéz tanulmány 11. évfolyam emberábrázolás

A formák szépségének felismerésén túl a termések, formák szerkezetét és elemezve párhuzamot vonunk a természet és az építészet között: mákgubó, kagyló, csigák – sportcsarnokok, hangversenytermek tetőszerkezete …). A műalkotások elemzése kapcsán a tájképek, csendéletek, zsánerképek elemzése során a természet és a természet ihlette alkotások közti rokonságot, kapcsolatot, hatást figyeljük meg. A népművészet és a természeti formák szoros kapcsolatát a funkció és a díszítés terén is bemutatjuk.

305

306

A testnevelés helyi tantervének kiegészítése az élsportolói osztályok programjával

A korábbi években a magyar sport világklasszisait (Egerszegi Krisztinát, Mohamed Aidát, Csisztu Zsuzsát, Kovács Ágnest, Cseh Lászlót) befogadó, több mint két évtizedes múltra visszatekintő élsportolói osztályba a sportegyesületek igazolt versenyzőit várjuk. A képzés 2007-től új tantárgyakkal bővül (testnevelés elmélet, sportegészségtan). Az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztetve, diákjainkat egyéni felkészítéssel, korrepetálással segítjük a tanulásban és a testnevelés érettségire felkészülésben, sporttevékenységüket minden lehetséges kedvezménnyel támogatjuk. A célunk az, hogy az iskola egységes nevelőoktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek együttes hatásával járuljunk hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A közoktatásban résztvevő fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Iskolánkban a NAT felülvizsgálati folyamatához csatlakozva kívánunk a maga nemében egy új koncepciót bevezetni a NUSI támogatásával a közoktatásban megjelenő mozgástartalmak újszerű feldolgozásával, csoportosításával. Ebben a koncepcióban a mozgás eszközként jelenik meg a fiatalok kreativitásának és innovatív viselkedésének kialakításában, mégpedig úgy, hogy az a lehető legtöbb örömforrást jelentse a közoktatásban résztvevő hallgatók számára. Más szavakkal kifejezve tehát a hallgatók ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív alanyai legyenek a testnevelés óráknak. Ezzel is biztosítva a hallgatók mentális és fizikai önmegismerését és önkontrollját, nevezetesen a személyes felelősség érzetének kialakítását, mint a tudatosság és a mozgással járó egészséges aktivitás, a mindennapi szokások beépülésének legfontosabb velejárója. A kerettantervben megjelenő mozgásos tartalmak újszerű feldolgozásával kívánjuk biztosítani a testnevelés mozgásanyagának elvitathatatlan implicit és explicit fejlesztő voltára alapozva a közoktatásban tanuló hallgatók életkori sajátosságainak megfelelő testi és mentális fejlesztést. Ezen tudományos és pedagógiai elv felismeréséből elsődleges célként jelenik meg a kerettantervben a testnevelés integráló feladata helyett annak megalapozó szerepének kihangsúlyozása a mozgásból származó adaptív viselkedés, valamint az adaptív viselkedéshez szükséges kognitív funkciók fejlesztése illetve a közismereti tárgyak során megjelenő kulcskompetenciák elsajátíthatóságának katalizálása. Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektől eltérően nem célként, hanem eszközként és elsődleges örömforrásként

jelenik

meg

a

stabil

értékrendszer

és

kognitív

funkciók

fejlesztésében,

az

egyéni

alkalmazkodóképesség egyidejű fejlesztésével. A kidolgozás során figyelembe vettük a testnevelési óra által biztosított lehetőségeket, amellyel még hatékonyabban tudjuk fejleszteni a tanulók kulcskompetenciáit, mely így magával hozza a magyar nyelv, a fizika valamint a történelem tantárgyhoz köthető kognitív funkciók mozgáson keresztüli fejlesztését is, figyelembe véve a különböző korcsoportok mozgásigényét, eltérő terhelhetőségét és a mozgás örömszerző funkcióját.

306

307

9. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét Cél A tanulók tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó készségének fejlesztése a testnevelés eszközeivel. Úszáskészség kialakítása, fejlesztése. Váljanak képessé a sportjátékok űzésére. Az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése. Követelmény

Tananyag

Megjegyzés

I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi

futások:

3000

méter

Váljanak

képessé

a

megadott

távot

teljesítése fiúknak, 2800 méter lányoknak, 13

egyenletes tempóban, a megadott idő alatt

perc alatt.

teljesíteni.

Gyorsfutások: 5x60 méter teljesítése.

Gyorsasági állóképesség fejlesztése. A szintidő fiúknak 9,00 másodperc, lányoknak 9,20 másodperc.

Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon. B) Ugrások Sorozatszökdelések egy és páros lábon súlyterheléssel.

Legyenek

képesek

folyamatos

szökdelésre, súlyterheléssel.

kilogrammos

Gátszökdelés páros lábon, 8 gát fölött.

kézisúlyzóval.

C) Dobások 4 kilogrammos tömöttlabda dobások előre és hátra. D) Ügyességfejlesztés Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával végrehajtott gyakorlatokkal.

Az

osztott

kialakítása.

II. GIMNASZTIKA Határozott

formájú

8

1

ütemű

szabadgyakorlatok. Határozott formájú bordásfalés kéziszer-gyakorlatok.

307

figyelem

képességének

308 Ismerjék meg és tudják alkalmazni a

Stretchgimnasztika.

stretching

gyakorlatokat

edzésmunkájuk

során is. III. ATLÉTIKA A) Futások 100 méteres síkfutás.

Lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc alatt.

400 méteres síkfutás.

Lányoknak 72,00 másodperc, fiúknak 62,00 másodperc alatt.

12 perces futás. B) Ugrások Magasugrás flop-technikával. Távolugrás lépőtechnikával. C) Dobások Súlylökés. Lányok 4 kilogrammos,

Legyenek

fiúk 5 kilogrammos súlygolyóval.

képesek

lendületszerzéssel

szabályos becsúszás végrehajtására.

IV. TORNA A) Talaj Az általános iskolában megtanult

Legyenek tisztában az akrobatikus elemek

gyakorlatok ismétlése.

helyes technikai végrehajtásának módjával.

B) Szekrényugrás Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. C) Gerenda Az általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése. D) Gyűrű Az általános iskolában megtanult

Képesek legyenek lendületes gyakorlat

gyakorlatok ismétlése. V.

TESTNEVELÉSI

végrehajtására. ÉS

SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Tűzharc. Érintős kézilabda. Fejelős kézilabda. Fogójátékok.

308

309 Pókfoci. B) Sportjátékok Az

Kézilabda Kapura lövés labdavezetésből.

általános

iskolából

hozott

mozgásminták értékelése, javítása.

1:1 és 2:1 elleni játékok. Beálló játékos lövésmódjai. Ismerjék a kosárlabdázás játékszabályait.

Kosárlabda Sarkazás után ziccer dobás. Játék két palánkra. Labdarúgás Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint két kapura. VI. ÚSZÁS

A négy úszásnem versenyszabályoknak

1. Ismétlés, gyakorlás

megfelelő technikai végrehajtása, minden versenytávon. A

2. Felzárkóztatás

nem sportiskolai típusú általános

iskolából érkezők felzárkóztatása: legalább

három

versenyszabályoknak

Szükség esetén:

úszásnem

úszólap

megfelelő

használata.

technikájának elsajátítása. Egyénileg differenciált módon.

3. Állóképesség fejlesztés 10. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét Cél A csapatszellem kialakítása. A társ munkájának tisztelete. A tudatos proprioceptív érzékelés kialakítása.

Váljanak képessé hosszú távú megterhelések elviselésére. Tudjanak sportjátékokat játszani tanári irányítás nélkül, alakuljon ki szabályismeretük. Követelmény

Tananyag I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futások. 3200 méter egyenletes iramban. 800

méteres

táv

teljesítése

közepes

Legyenek képesek a 800 méteres távok

309

Megjegyzés

310 iramban, kétszer.

egymás utáni teljesítésére fiúk 2:50 perc, lányok 3:05 perc alatt. Pihenő idő: 10 perc.

Rövidtávú futások. Fokozó futások 40 méteres távon. Sprintfutások 40 méteres távon. Futások a társ ellenállásával szemben. Ritmusfutások alacsony gátak fölött 50 méteres távon.

Ismerjék meg és sajátítsák el a gátfutás technikáját. Tudatosuljon a lendítő láb szerepe és feladata a futómunkában.

Fokozó futások lejtőn 30 méteres távon. B) Ugrások Gátszökdelés páros lábon 8 gát fölött.

Ritmusos szökdelésre váljanak képessé.

A

Törekedjen jó eredmény elérésére.

gyakorlatokat

Tízes ugrások váltott lábon. Mélybeugrások

páros

alacsony

lábon,

változó

gátmagasságon

magasságon.

/50 cm/ hajtják végre.

C) Dobások Kétkezes dobások beszökkenéssel előre, fiúk 4 kilogrammos, lányok 3 kilogrammos

Törzsizomzatuk és lábuk ereje tegye lehetővé a gyakorlat végrehajtását.

medicinlabdával. Kétkezes dobások hátra. D) Ügyességfejlesztés Akadálypálya

építésével

az

ügyesség

fejlesztése.

Az

általános

ügyességen

túl

feladatmegoldó ügyességnek kell túlsúlyban lenni. Az előző évfolyamok követelménye.

II. GIMNASZTIKA Határozott formájú szabad-, kézisúlyzó-, ugrálókötél- és padgyakorlatok. Ortopédiai

elváltozásokat

megelőző,

határozott formájú szabadgyakorlatok. Stretchgimnasztika. Zenére

a

végzett

egyszerű

kézisúlyzó

gyakorlatok.

310

311 III. ATLÉTIKA A) Futások 100 méter teljesítése időre.

Szintidő lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc.

Sprint versenyek.

Ismerjék a váltófutások szabályait. Váltóversenyek 4x100 méteren és 4x400 méteren, térdelőrajttal.

Legyenek tisztában a pályaelhagyások következményeivel. Tudják

és

Csapatszellem kialakítása.

ismerjék

a

váltózóna

jelentőségét.

Felelősség saját teljesítményért.

B) Ugrások Távolugrás, lépő technikával 12-15 lépés nekifutással. Hármasugrás

5-7

lépés

nekifutással,

elugrósávból.

Ismerjék

és

tudják

a

hármasugrás

technikáját. Fiúk: 12 méter, lányok: 9 méter.

Magasugrás flop-technikával.

Alakuljon ki bennük a légmunkához elengedhetetlen proprioceptív érzékelés.

C) Dobások Súlylökés háttal felállásos becsúszásos

Ismerjék a súlylökés versenyszabályait.

technikával,fiúk 5 kilogrammos, lányok 4 kilogrammos súlygolyóval. IV. TORNA A) Talaj Az eddig tanultak ismétlése. A technikai végrehajtás tökéletesítése. B) Szekrényugrás Az eddig tanultak ismétlése. A technikai végrehajtás tökéletesítése.

Törekedjenek az ugrások első és második ívének helyes technikai végrehajtására. Ismerjék a segítségnyújtás szabályait.

C) Gerenda Az eddig tanultak ismétlése. A technikai végrehajtás tökéletesítése.

Alakuljon ki gerendagyakorlatukban a stabil egyensúlyi helyzet, a gyakorlatok végrehajtása közben.

D) Gyűrű

311

a

312 Az eddig tanultak ismétlése.

Képesek legyenek lendületes gyakorlat

A technikai végrehajtás tökéletesítése. V.

TESTNEVELÉSI

végrehajtására. ÉS

SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok „Cicajáték.‖

Futógyorsaságuk kihasználásával oldják

Fejelős kézilabda.

meg a futó játékokban adódó taktikai

Érintős pontszerző.

feladatokat.

Keresztező fogó. Félperces fogó. Pókfoci. B) Sportjátékok Kézilabda Elhajlásos lövés. Azonos lábról történő felugrásos lövés. Szélső játékos lövése: beugrásos lövés. Taktika: 2:2 és 3:2 elleni játék.

Váljanak alkalmassá a csapatsportok űzésére, tanári irányítás nélkül.

Kosárlabda A tanult technikai labdagyakorlatok, valamint taktikai játékok.

Röplabda Játék

2

csapatban,

egyszerűsített

szabályokkal. VI. SZABADIDŐ SPORTOK Tollaslabda.

Ismerjék a rekreációs tevékenységeket.

Asztalitenisz. Floorball. Ultimate Frisbee. Korcsolyázás. Sízés. Baseball. 11. évfolyam Időkeret: 72 óra/ hét; 2 óra/hét

312

313 Cél Ismerkedjenek meg a gerelyhajítás alapjaival. Ismerjék meg az érettségi és felvételi követelményeket. Sajátítsák el a röplabdázás alapjait, ismerjék szabályait. Követelmény

Tananyag

Megjegyzés

I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futások 3500 méteres távon „Fartlek‖ módszerrel.

Legyenek

képesek

hosszú

távú

állóképességi munka közben ritmusváltásokra.

Gyorsaságfejlesztés 40 méteres távon. Rajtversenyek

különböző

kiinduló

helyzetekből.

Reakció-

és

mozdulatgyorsaságuk

alkalmazkodjon a versenyhelyzetekhez.

Futóiskola gyakorlatai. B) Ugrások Szökdelőversenyek távolságra, váltott és egy lábon. Szökdelések

Törekedjenek minél nagyobb távolságra. Legyenek urai mozgásuknak súlyterhelés

különböző

magasságú

mellett.

akadályok fölött, súlyterheléssel. Mélybeugrások

után

egyenes

vonalú

szökdelések. C) Dobások Súlygolyó dobások előre két kézzel, távolságra törekvéssel. Súlygolyó dobások hátra, két kézzel. 1kilogrammos

medicinlabda

dobások

távolságra.

Gerelyhajítás

előkészítő

gyakorlataiban

jelenjen meg a dobás nagyságát befolyásoló ívhelyzet tudatos kialakítása.

D) Ügyességfejlesztés Mászás, függeszkedés rúdon és kötélen, ülésből indítva.

A felvételi követelmények szerint tudjon ülésből indítani függeszkedést.

Vándormászás kötélen és bordásfalon. Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával. II. GIMNASZTIKA Határozott formájú, 8 ütemű szer- és kéziszer-gyakorlatok. Az ortopédiai elváltozásokat és a sportági

Ismerje

313

saját

sportága

ortopédiai

314 ártalmakat megelőző gyakorlatok.

elváltozásokat kiváltó edzésgyakorlatait és ezek korrekciós lehetőségeit.

Stretchgimnasztika.

Ismerje

a

nyújtások

jelentőségét,

a

sporttevékenységben betöltött szerepüket.

Zenés

gimnasztika

összefüggő

gyakorlattal. III. ATLÉTIKA A) Futások 2x400 méter futás.

Legyenek képesek a 400 méter teljesítésére sorozatban, fiúk 62,00 másodperc, lányok 72,00 másodperc alatt, 8 perc pihenővel.

2x60 méter versenyhelyzetekben. B) Ugrások Magas és távolugrás a tanult technika alkalmazásával. Ötös és tízes ugrások váltott és egy lábon,

Versenyek. Legyen képes a lendületszerzés sebességét átvinni az ugrások nagyságára.

3-5 lépés lendületszerzéssel. C) Dobások Súlylökés becsúszással.

Lányok

4

kilogrammos, Gerelyhajító iskola.

Ismerje meg a gerelyhajítás alapjait.

fiúk

Gerelyhajítás helyből, sétából, 3 lépés

Ívhelyzet

kilogrammos

lendületszerzéssel.

kialakítása,

dobóterpesz

kialakítása.

súlygolyóval.

IV. TORNA A) Talaj Az előző osztályok gyakorlatanyaga. Rundel.

Képesek legyenek a lendületszerző ugrások közül

a

„Rundel‖

helyes

technikai

végrehajtására. B) Szekrényugrás Az előző osztályok gyakorlatanyaga.

Az előző osztályok követelményei.

C) Gerenda Az előző osztályok gyakorlatanyaga.

Alakuljon

314

ki

gerendagyakorlatukban

a

6

315 stabil

egyensúlyi

helyzet

a

gyakorlatok

végrehajtása közben. D) Gyűrű Az előző osztályok gyakorlatanyaga.

Képesek legyenek lendületes gyakorlat végrehajtására.

V.

TESTNEVELÉSI

ÉS

SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Alagút fogó. Méta játék. Küzdő játékok. Váltóversenyek. Kapitánylabda. B) Sportjátékok Kézilabda Lövések társtól kapott labdával: -bevetődés utáni kapura lövés,

Legyenek tisztában az egyes posztok lövésformáival.

-beugrás utáni kapura lövés, -felugrásos kapura lövés. Taktika: 5:1-es védekezés. 5:1-es védekezés elleni támadás.

Röplabda Alapkosár érintés.

Tudják a játék technikai elemeit.

Alkar érintés. Feladás. Taktika: játék egyszerűsített szabályokkal. VI. SZABADIDŐ SPORTOK Korcsolyázás.

Ismerjék

meg

a

szabadidő

aktív

Sítábor,

Sízés.

eltöltésének lehetőségeit, a saját sportági

kerékpártúra

Görkorcsolyázás.

mozgásuk alkalmazása nélkül.

szervezése.

Kerékpározás. Teke.

Teke

Floorball.

versenyek.

Baseball. Ultimate Frisbee.

315

316 12. évfolyam Időkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét Cél Középiskolai tanulmányaik végére legyenek tisztában a bemelegítés jelentőségével. Tudjanak összeállítani önállóan bemelegítő sorokat. Ismerjék meg a szabadidő sportok szépségeit. Követelmény

Tananyag

Megjegyzés

I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi

futások

3600

méter

résztávos teljesítése.

Ismerjék futás közben a ritmusváltások jelentőségét.

Gyorsaságfejlesztés:

futóversenyek

párokban, különböző kiinduló helyzetekből.

Törekedjenek

a

győzelemre

versengések közben.

Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon, versenyszerűen. B) Ugrások Szökdelések távolságra

és

egy

és

páros

sebességre

lábon,

Rendelkezzenek a sorozatszökdelések

törekvéssel,

végrehajtásához elengedhetetlen láberővel.

versengéssel.

Súlyterhelés:

Mélybeugrások

1,

2

részes

2x2

kilogrammos

svédszekrényről, súlyterheléssel.

kézisúlyzó.

C) Dobások Dobások két kézzel 2 kilogrammos labdával távolságra.

A gerelyhajítás ívhelyzetének tudatos kialakítása.

Dobások egy kézzel 1 kilogrammos labdával, távolságra törekvéssel. Dobások hason- és hanyattfekvésből 3 kilogrammos,

4

kilogrammos

medicinlabdával. D) Ügyességfejlesztés Labdásügyesség fejlesztése 2 labdával.

Tudjon

végrehajtani

a

figyelem

megosztását követelő gyakorlatokat. Kötélmászás, terpeszülésből, időre.

függeszkedés

A felvételi előírások alapján legyen képes a kötélmászás, illetve függeszkedés technikai végrehajtására.

II. GIMNASZTIKA

316

A labdák lehetnek különböző sportjátékok labdái.

317 Összefüggő

64

ütemű

gyakorlat

elsajátítása. A gyakorlat zenére történő végrehajtása.

Tudjanak önállóan összeállítani 6-8, az

Edzésmunkájukban

edzés, a tanóra jellegének megfelelő, 8

jelenjen

ütemű gyakorlatokból álló gyakorlatsort.

testnevelésórán

Bemelegítő gyakorlatsor összeállítása a

elsajátított

saját sportágnak megfelelően.

meg

ismeretek

tudatos alkalmazása.

III. ATLÉTIKA A) Futások 100 méteren versenyek. Rajtkészség

Legyenek

fejlesztése

15

méteres

távon.

versenyeken

képesek a

az

atlétikai

szabályok

tudatos

alkalmazására.

A kanyarfutás technikája. B) Ugrások A

ugrótechnikák

megtanult

alkalmazásával versenyek. C) Dobások Gerelyhajítás

5-7

lépés

lendületszerzésből, beszökkenéssel. Súlylökés

háttal

felállásból,

becsúszással. IV. TORNA A

9-11.

évfolyamon

megismert

szereken, önállóan összeállított, összefüggő

Legyenek

képesek

a

megtanult

elemeket gyakorlatba rendezni.

gyakorlatok bemutatása. V.

TESTNEVELÉSI

ÉS

SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Egyszerű fogójátékok.

Dobókészségük

Tűzharc.

tegye

lehetővé

a

sportjátékok élvezetes játszását.

Bombázó. Méta játék. Kapitánylabda. Zsinórlabda. Pontszerző feladatokkal. B) Sportjátékok Tanári irányítás nélkül, diák bíróval

Kézilabda Az

9-11.

évfolyamon

elsajátított

tudjanak a „fair-play‖ szabályai szerint

317

Házibajnokságokon fejlődjön

a

318 technikai és taktikai elemek alkalmazása

játszani.

játékkészségük.

kétkapus játék közben.

Kosárlabda A

9-11.

évfolyamon

elsajátított

technikai és taktikai elemek alkalmazása. VI. SZABADIDŐ SPORTOK Ismerjék és alkalmazzák a rekreációs

Korfball. Úszás és vízi játékok.

tevékenységeket életvitelükben.

Sízés. Teke. Bowling. Kerékpározás.

Elméleti ismeretek 9-12. évfolyam Célok Elhelyezni a Testnevelés és sport műveltségi területet a társadalom szegmensei között. Tudatosítani az egyes mozgásos cselekvések élettani és pedagógiai hatásait. Megtanítani a sportolót önmaga megismerésére, e tudás birtokában pedig az eredménycentrikus versenyzésre és edzéstevékenységre. Megtanítani a sportolót a sportpályán és az életben is helyes interperszonális kapcsolatok kialakítására. A diák ismerje fel, hogy sportteljesítménye hatékonyabbá válik a megszerzett elméleti tudás felhasználásával. Belső motivációvá tenni az egészséges életvitelt és a fair-play szellemiségét. A sporttörténet – és az olimpiai játékok történetének – tanításán, tanulásán keresztül fejleszteni a sportolói és magyar identitás tudatot. Követelmények Az elméleti ismeretek tantárgyainak tananyaga teljes egészében lefedi a testnevelés érettségi szóbeli követelményeit. Ennek megfelelően az egyes tantárgyak követelményei megegyeznek a kapcsolódó érettségi témakörök feldolgozásával és elsajátításával. Kerettantervünkben, a tantárgyak tematikája után, a követelmény címszó alatt, a tantárgyhoz kapcsolódó lehetséges érettségi tételekre teszünk javaslatot!

318

319 Sportismeretek I. Testneveléselmélet 9. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél A sporttal és a testneveléssel kapcsolatos fogalmak tisztázása. A testi nevelés, az iskolai testnevelés és a sport társadalmi funkcióinak tudatosítása. A különböző testmozgások társadalmi, szociális és pedagógiai feltételeinek és következményeinek értelmezése. Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek I. Alapfogalmak 1. Testkultúrával kapcsolatos fogalmak

Érték. Egészség. Kultúra. Sport. Szomatikus nevelés. Testnevelés.

II. Rendszerezés 1. A testnevelés rendszere

Intézményes keretek között folyó testnevelés. Rekreációs testnevelés és sport. Preventív célzatú testnevelés. Gyógytestnevelés.

2. Az intézményes keretek között folyó testnevelés

Általános felkészítés: oktatási intézmények. Speciális felkészítés: egyesületek, sportiskolák, fegyveres

testületek,

speciális

felkészítő

intézmények. 3. Diákok csoportjai

Normál, könnyített, gyógytestnevelésre utalt, (mozgásos cselekvések alól) felmentett.

III. A testnevelés és sport célja és tartalma 1. Célok

A társadalom által támasztott igények. Életkornak megfelelő testi és lelki igények.

2. A testnevelés művelődés

A

mozgásos

tevékenységek

319

biológiai

és

320 pszichikai hatásainak ismerete.

tartalma

A környezet változásainak értékelése. Az egyéni életmód, tevékenység összhangja. Higiéniai eljárások, szokások ismerete, és a szükséglet kialakítása az egészséges életmódra. Alapvető

viselkedési-

és

mozgáskészségek

elsajátítása. Játék-

és

sportkultúrában

való

jártasság

kialakítása. IV.

Sport

és

egészségvédelem 1. A sport aktív és inaktív hatásai

A magyar társadalom sportfelfogása.

Példák keresése.

A passzív sport fogalma.

Vita.

A

magyar

tömeg-,

illetve

szabadidősport

állapota, lehetőségei. 2.

Az

egészségvédelem

funkciói, feladatai

A

mozgást

háttérbe

szorító

életmód

ellensúlyozása. A munkaártalmak korrigálása. Az egészséges életre

vonatkozó szabályok

megismerése. Egészség jelentőségének tudatosítása. 3.

egészségvédelem

Az

folyamatai, területei

Ismeretszerzés. Egyéni tapasztalatszerzés. Személyi, táplálkozási, öltözködési, környezeti, nemi higiénia. Helyes napirendre nevelés. Testi tevékenységre, sportra nevelés. Helyes testtartásra nevelés.

V.

A

testnevelés

személyiségfejlesztése 1.

A

társadalom

támasztott igények

által

Önállóság, tolerancia, önfegyelem, rugalmasság, nyitottság,

leleményesség,

kreativitás,

valós

Ötletroham. Vita.

önértékelés, döntési képesség. 2. Befolyásoló tényezők

Az edző.

Egyéni

A testnevelő tanár.

keresése.

Sporttársak.

Vita.

320

példák

321 „Önfejlesztés‖. 3.

Az

iskolai

ifjúság

testnevelése

Szent-Györgyi

Albert,

Nobel-díjas

tudós

előadása. Elhangzott: az Országos Testnevelési

Forráselemzés. Vita.

Kongresszuson. 1930. november 22-én Szegeden. VI.

A

testnevelés

művelődési anyaga 1.

A testnevelés

hármas

felosztása

Mozgásos cselekvések. Elméleti ismeretek. Járulékos tényezők (infrastruktúra, eszközök, etc.).

2.

Mozgásos

cselekvések

csoportosításai

Mechanikai szempont szerint. Mozgásszerkezeti szempont szerint:

Sportági

példák

keresése.

térbeli, időbeli, dinamikai jegyek. Tanítás-tanulás szempont szerint: generikus, ordinatív, inventív-kreatív mozgások (;nyílt-, zárt készség). VII.

Mozgáskészség

és

sporttechnika 1. Fogalmak tisztázása

Mozgáskészség. Technika. Sporttechnika. Technikai modell. Egyéni modell.

2.

A

mozgáskészség

csoportjai

Poulton-féle csoportosítás. Farfell-féle csoportosítás. Testhossz tengelyéhez viszonyítva.

3. Motoros képességek

Általános alapelvek.

Példák keresése.

Kondícionális képességek. Koordinációs képességek. 4. Terhelés

Szervezetre gyakorolt hatás.

Ötletroham.

Környezeti tényezők. Mutatók. 5. Képességfejlesztés

Általános elvek.

Vita.

Egyéni tapasztalatok.

Követelmény:

321

322 Érettségi „A‖ tételek: A testnevelés rendszerezése, célja, tartalma és művelődési anyaga. A testnevelés és sport egészségügyi és személyiségfejlesztő hatásai. Érettségi „B‖ tételek: Testneveléssel kapcsolatos alapfogalmak. Mozgáskészséggel és sporttechnikával kapcsolatos fogalmak. Sportismeretek II. Sportegészségtan 9. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél Legyen tudatában a sportnak, mint pozitív változásokat kiváltó tevékenységnek az egészséges életmód kialakításában elfoglalt szerepével. Ismerje és alkalmazza a sport higiéniai szokásait, elvárásait. Ismerje meg és alkalmazza a sporttáplálkozás törvényszerűségeit. Ismerje, és eredményes sporttevékenysége érdekében tudatosan alkalmazza a táplálék kiegészítőket. Legyen tisztában a dopping káros hatásaival. Ismerje meg a sportsérülések elkerülésének lehetőségeit. Ismerje a sérülések utáni rehabilitációs időszak teendőit, jelentőségét. Ismerje meg és vegye igénybe a sportegészségügyi szolgáltatásokat. Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek I. Alapfogalmak 1. Egészségtan

WHO alapokmány: „Az egészség nem a

Forráselemzés.

betegség hiánya ...‖ 2. Sportegészségtan

A sport környezetének egészségtani kérdései. A sportolás hatása az ember szervezetére (adaptációs folyamatok), egészségére. Dr. Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana

II. Edzés, versenyzés Az

edzésfolyamat

egészségtani követelményei

Életkori és nemi sajátosságok, edzésintenzitás, sokoldalúság, adaptáció, környezeti tényezők, terhelés-pihenés

sport hatásaira. Tanulói gyűjtőmunka. Forráselemzés.

(1913).

1.

Példák keresése a

aránya

322

/Arndt-Schulz-féle

323 szabály/. 2. Versenyzés

A

versenyzést

meghatározó

tényezők:

technikai tudás, fizikai érettség, szellemi-érzelmi

Saját

sportolói

tapasztalatok gyűjtése.

alkalmasság. Rajtállapot, rajtapátia. A bemelegítés jelentősége. III. Táplálkozás 1. Sport és táplálkozás

A

sporttáplálkozás,

mint

alkalmazott

tudomány. Kalória,

kalóriaszükséglet,

alapanyagcsere,

direkt és indirekt kalorimetria. 2. Mennyit együnk?

A különböző sportágak kalória szükséglete.

3. Mit együnk?

Mennyiségi és minőségi követelmények a táplálkozásban. Fehérjék,

szénhidrátok,

zsírok,

ásványi

anyagok, vitaminok, sók. 4. Étrend összeállítási szabályok

Fehérjedús

táplálkozás,

szénhidrátdús

táplálkozás.

Dietétikai szakcikkek

Táplálékhasznosítás:

gyűjtése,

értelmezése.

- emésztés – felszívódás, - átalakítás a májban, - hasznosítás. Versenyek előtti és utáni táplálkozás. IV. Táplálék kiegészítők Vitaminok, ásványi sók, fehérjék, izotóniás italok, regenerációs porok. V. Dopping Megjegyzés:

véleményünk

szerint a dopping elleni feltétel

Fogalma:

„testidegen

emberbe juttatása‖.

nélküli „harc‖ egyik legfontosabb

Anabolikus szteroidok,

része, hogy a fiatalok a lehető

amfetaminok,

legtöbb

szakmai

szempontból

efedrin,

ismerjék

meg

fair-playnek

kábítószerek.

ellentmondó

és

a

egészségileg

is

romboló hatású jelenségeket.

Dohányzás, alkohol. Vérdopping, géndopping.

VI. Sportsérülések, betegségek,

323

anyag

egészséges

Magyar ügyek.

dopping

324 fertőzések Sportsérülések

ellátása

egészségügyi

intézményekben. Rehabilitáció. Lázas

beteg

állapot

kontraindukciója

a

sporttevékenységre. Fertőző betegségek egészségtana. VII. Magyar sportegészségügy Szervezeti felépítés.

Konzultáció.

A sportorvosi szakszolgálatok. A szűrővizsgálatok jelentősége. A versenyengedélyek feltételei.

Követelmény: Érettségi „A‖ tételek: Táplálkozás. Sportsérülések és a magyar sportegészségügy. Érettségi „B‖ tételek: Edzés, versenyzés. A bemelegítés szerepe. Táplálék kiegészítők. Dopping elleni harc. Sportismeretek III. Edzéselmélet 10. évfolyam Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél A tanulók legyenek tisztában az edzéselmélet tudományának területével, céljaival. A tanulók ismerjék a kondicionális és a koordinációs képességek fogalmát, megjelenési formáit és fejlesztési lehetőségeit. A versenyhelyzet és a rajtállapot optimalizálásának szükségessége váljon belső motivációvá. A tanulókban tudatosodjon a bemelegítés fontossága, önállóan is legyenek képesek bemelegíteni. Legyenek képesek az edzéselmélet tantárgyból tanult ismereteiket sportolás közben tudatosan alkalmazni.

Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek

324

325 I. Bevezetés 1. Az edzéselmélet története

A versenysport kialakulása. Az edzéselmélet tudományának története.

2. Alapfogalmak

Edzésrendszer, edzésmódszer. Edzéseszközök: -pozitív eszközök; -negatív, káros eszközök.

II. A teljesítmény és az edzés összetevői 1 Teljesítmény összetevői

Teljesítőképesség -fogalma, részei, képezhetősége. Teljesítőkészség -fogalma, részei, nevelhetősége.

2. Edzettség összetevői

Motorikus, pszichés, fiziológiai, alkati összetevők.

3. Edzéselvek

Fokozódó terhelés.

„Arndt-Schulz-féle

Terhelési ciklusok.

szabály‖ értelmezése.

Formaidőzítés. III. Terhelés; elfáradás 1. Terhelés

Külső terhelés fogalma és paraméterei. Belső terhelés fogalma és jellemzői. Terhelés mértéke: optimális, alul-, túlterhelés, túledzés.

Egyéni

példák

keresése.

Mozgásinger adaptáció. 2. Elfáradás IV.

Elfáradás szakaszai, területei. Kondícionális

képességek 1. Fogalmak

Erő,

állóképesség,

gyorsaság,

ízületi

mozgékonyság. Izom, izom működése. 2. Állóképesség

Osztályozás energiafelhasználás szerint: - aerob, - anaerob alaktacid, - anaerob laktacid állóképesség. Állóképesség fajtái:

325

Táblázatba rendezés.

326 - hosszútávú-,

- erő-,

- középtávú-,

- gyorsasági-,

- rövidtávú-,

- pszichés állóképesség.

Állóképesség fejlesztésének módszerei: - aerob hatású módszerek, - anaerob hatású módszerek. Limitáló tényezők. 3. Gyorsaság

Megnyilvánulási formái: - reakció-,

Sportági

példák

gyűjtése.

- mozdulat-, - mozgásgyorsaság. Gyorsaság fejlesztésének módszerei. 4. Erő

Erő osztályozása az ellenállás nagysága szerint. Erőfejlesztés:

Sportági felsorolása.

- általános jellemzők, - módszerek, - életkori jellemzők, - szabályok. 5.

A

kondícionális

Erő, állóképesség, gyorsaság összefüggései.

képességek komplexitása

„Képességek piramisá―-nak értelmezése. Fritsch (1977).

6. Ízületi mozgékonyság

Az ízületi mozgékonyság fajtái: - aktív-, - passzív-, - statikus-, - dinamikus-, - speciális hajlékonyság. Fejlesztésének módszerei: - nyújtó hatású gimnasztika, - statikus nyújtás, - stretching.

V.

A

koordinációs

képességek 1. Mozgáskoordináció

Fogalommagyarázat. Jellemzők.

326

példák

327 Koordinációs képességek fajtái. Célmeghatározás. 2. Mozgástanulás

Fázisai: - kognitív, - asszociációs, - automatizációs fázis. Hibajavítás.

3. Mozgásszabályozás

Fogalom tisztázása.

Egyéni

példák

keresése. 4. Mozgásátalakítás

Fogalom tisztázása.

5. Mozgáskészség

Mozgáskészség jellemzői. Zárt jellegű mozgások. Nyílt jellegű mozgások. Ügyesség, technika, stílus.

6. Fogalmak

Stratégia. Taktika. VI. Versenyzés 1.

Edzés

és

versenyzés

összefüggései 2. Versenyhelyzet

Szempontok:

Összehasonlítás.

idő, kockázat, teljesítmény, külső környezet.

Táblázatba rendezés.

Versenyhelyzet elemzésének szempontjai. Versenyzési motívumok. Versenyzési konfliktusok.

3. Rajtállapot

Rajtkészség.

Egyéni

Rajtláz.

keresése.

Rajtapátia. Követelmény: Érettségi „A‖ tételek: Kondicionális képességek. Koordinációs képességek. Érettségi „B‖ tételek: Terhelés; elfáradás. Versenyhelyzet. Rajtállapot. Sportági ismeretek 10-11. évfolyam Időkeret: 2x18 óra/év; 0,5óra/hét

327

példák

328 Cél A tanulók ismerjék a sportágak csoportosítási lehetőségeit. Legyenek tisztában a sportágak szaknyelvével, szakirodalmával. Ismerjék a kiemelt sportágak szakágait, versenyszámait, versenyszabályait. Ismerjék a sportágak kialakulásának történetét; a múlt és jelen legendás sportolóit, a kiemelkedő eredményeket. Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek I. Forrásismeret 1. Fogalmak

A sportágak csoportosításának szempontjai. Sport-szaknyelv.

2. Sport-szakirodalom

Önéletrajzok, életrajzok.

Ajánlott irodalom.

Feldolgozások.

Forráselemzés.

Tudósítások. 3. Sportsajtó

Írott,

Archív

felvétel

hallgatása, megtekintése.

audio, vizuális, elektronikus sajtó. II. Atlétika 1. Sportág történet

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, rekordok.

Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. 2. Sportági ismeretek

Sportág felosztása. Versenyszabályok.

Versenylátogatás.

Szakirodalom. III. Úszás 1. Sportág történet

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, rekordok.

Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. 2. Sportági ismeretek.


Versenylátogatás.

Szakirodalom. IV. Torna 1. Sportág történet

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók. Legnagyobb magyar sikerek.

328

Videózás.

329 2. Sportági ismeretek


Versenylátogatás.

Szakirodalom. Meghívott vendég.

V. Labdajátékok 1. Labdarúgás

A sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok.

Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. 2. Vízilabda


Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. 3. Kézilabda


Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. 4. Kosárlabda


Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. 5. Tenisz

Sportág kialakulásának története. Leghíresebb sportolók, csapatok.

Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Játékszabályok. VI. Tradicionális magyar sportágak 1. Vívás

A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek.

Videózás.

Versenyszabályok. 2. Kajak-kenu

A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek.

Videózás.

Versenyszabályok. 3. Öttusa

A sportág kialakulásának története. Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok.

329

Videózás.

330 4. Sportlövészet

A sportág kialakulásának története. Videózás.

Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. 5. Ökölvívás


Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. 6. Birkózás


Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. 7. Cselgáncs


Legnagyobb magyar sikerek. Versenyszabályok. VII.

Egyéb

olimpiai

A soron következő nyári olimpiai játékok programjában szereplő – korábban nem tárgyalt –

sportágak

sportágak.

Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.

Videózás.

Versenyszabályok. VIII. Téli sportágak

A

soron

következő

téli

olimpiai

játékok

programjában szereplő sportágak. 1. Havon űzött sportok

Sportági felosztás. Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.

Videózás.

Versenyszabályok. Magyar sikerek. 2. Jégen űzött sportok

Sportági felosztás. Az egyes sportágak története. Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.

Videózás.

Versenyszabályok. Magyar sikerek. IX.

Nem

olimpiai

sportágak 1. Floorball

Játékszabályok.

Videózás.

A sportág hazai helyzete. 2. Ultimate Frisbee

Játékszabályok.

Videózás.

330

331 A sportág hazai helyzete. 3. Rögbi

Játékszabályok.

Videózás.

A sportág hazai helyzete. 4. Amerikai football

Játékszabályok.

Videózás.

A sportág hazai helyzete. 5. Egyéb szabadidő sportok

Sportági felosztás. Versenyszabályok.

Videózás.

A sportágak hazai helyzete. 6. Extrém sportok


Videózás.

A sportágak hazai helyzete. 7. Technikai sportok


Videózás.

A sportágak hazai helyzete.

Követelmény: Érettségi „A‖ tételek: Az atlétika történetének és versenyszabályainak bemutatása. Az úszás történetének és versenyszabályainak bemutatása. A torna történetének és versenyszabályainak bemutatása. Két megadott labdajáték történetének és szabályainak bemutatása. Érettségi „B‖ tételek: A testnevelés és sport területéhez kapcsolódó források ismertetése. Egy szabadon választott tradicionális magyar sikersport történetének és versenyszabályainak ismertetése. Egy szabadon választott szabadidő vagy extrém sport bemutatása. A téli olimpiai játékok programjában szereplő sportágak felsorolása és ismertetése. Sportismeretek IV. Sport és szervezetei 11. évfolyam (osztály) Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét Cél A magyar sport szervezeti felépítésének áttekintő ismerete. A legfontosabb sportszervezetek és sportvezetők megismerése. A hazai és a nemzetközi sportdiplomácia működési mechanizmusának alapszintű értelmezése. Sportprotokoll ismeretek elsajátítása.

331

332 Alapvető sportszervezési ismeretek közvetítése. Egy sportverseny, illetve sportrendezvény menetrendjét önállóan legyen képes megtervezni.

Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek I. Sport a társadalomban 1. A sport helye a magyar társadalomban

Célok. Folyamatok. Szervezet. Eredmény és értékelés.

2. A sportélet területei és jellemzői

Iskolai testnevelés – Személyiségformálás. Szabadidő sport – Életmód alakítás. Versenysport – Teljesítményfokozás.

II. Magyar sporttörvények 1. Áttekintő jogtörténet.

Az 1913. évi „Lex Gerenday‖ és az 1921. évi „A testnevelésről...‖ szóló törvények. A ―szocialista testkultúra‖ szervezeti háttere.

2. A 2004/1. törvény a sportról

A dokumentum szerkezeti felépítése.

Forráselemzés.

A sporttörvény tartalma.

3.

Nemzeti

sportszövetségek, alapítványok

Vezető testületek: - hierarchia, - struktúra, - financiális háttér.

III.

A

magyar

sport

hierarchikus felépítése 1. Sportegyesületek

1989.

évi

II.

törvény

a

sportegyesületek

felépítéséről. 2. Sportági szakszövetségek

1996.

évi

LXIV

törvény

a

sportági

szakszövetségekről. 3. Tendenciák IV.

A

magyar

Aktuális sportstratégiák. sport

aktuális helyzete 1. Infrastruktúra

Létesítmények száma és állapota az Európai Unió átlagaihoz viszonyítva.

332

333 2. Anyagi háttér

A sportra szánt állami támogatás. A sportra jutó pénzek elosztása. Szponzorációból befolyó pénzek.

3. Szakember-képzés

Testnevelő tanárképzés. Sportoktató és edző képzés. A „Bolognai― oktatási rendszer.

V. Utánpótlás-nevelés 1.

Az

utánpótlás-nevelés

szervezeti felépítése

Iskolarendszer. Diáksport. Sportegyesületi szakosztályok. Korosztályos versenyrendszerek. Korosztályos válogatottak.

2. Diáksport

Diáksport bizottságok. Diáksport tanácsok. Magyar Diáksport Szövetség.

VI. Sportszervezés 1. Alapelvek

Célkitűzés, tervezés, lebonyolítás sorrendisége. Elemzés fontossága. Felelősség kérdése.

2. Események szervezése

Negyedéves

Szempontok. Szervezés szakaszai.

projekt

készítése.

Költségvetés. 3. Versenyrendezés

Előkészítés.

Negyedéves

Lebonyolítás.

készítése.

Utómunkálatok. 4.

Sportesemények

dokumentumai

Versenynaptár. Szervezési terv. Forgatókönyv. Versenykiírás. Jegyzőkönyv. Gazdasági elszámolás. Egyéb dokumentumok.

+1 Projektek ellenőrzése, megbeszélése

333

projekt

334

Követelmény: Érettségi „A‖ tételek: Magyar sporttörvények és a hazai sport és testnevelés jelenlegi helyzete. A magyar sport hierarchikus felépítése és az utánpótlás-nevelés. Érettségi „B‖ tételek: Egy sportverseny rendezési tervének elkészítése. Sportesemények dokumentumainak ismertetése.

Sportpszichológia 11. évfolyam Időkeret: 36 óra/év; 1 óra/hét Cél A fiatal sportolók olyan alapismereteket sajátítsanak el, amelyek birtokában képessé válnak tehetségük minél teljesebb kibontakoztatására. Képesek legyenek sporttudományos igényességgel eligazodni a legfontosabb pszichológiai, sportpszichológiai alapfogalmak rendszerében. Ismerjék meg a sportteljesítményeket befolyásoló legfontosabb pszichológiai tényezőket, törvényszerűségeket. Tudatosítsák, hogy a sportban a fizikai képességek mellett a mentális képességeknek is meghatározó szerepük van. Versenyzőként segítséget kapjanak abban, hogy sportteljesítményük optimális fokozását személyiségük harmonikus fejlődése, fejlesztése mellett érhessék el. Sportolói gyakorlatukban hatékonyan alkalmazhassák mindezen ismereteiket. Nyitottak maradjanak további pszichológiai ismeretek megszerzésére. Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott

tanulói

tevékenységek I.

Bevezetés

pszichológiába

a –

A

ismeretek

szerepe

és

jelentősége a sportoktatók tevékenységében. A

sportpszichológiába

pszichológiai

pszichológia

feladata,

tárgya,

Tapasztalatok, megfigyelések összegyűjtése.

főbb

nézőpontjai, módszerei. A sportpszichológia tárgya, főbb módszerei. A

megismerés

folyamatának

pszichikus

II. funkciói,

szerepük

a

Érzékelés, észlelés és a sport. Emlékezet, képzelet, gondolkodás, és szerepük sportban.

334

Az emlékezet torzításai. /Bartlet-kísérlet/

335 sporttevékenységben

Tanulás és alapformái, mozgástanulás. Intelligencia, kreativitás, sport eredményesség.

III. A tevékenység -

Figyelem, koncentráció.

sporttevékenység

Érzelmek, érzelmi intelligencia.

pszichikus energiái

Motiváció, teljesítmény-motiváció. Fenti

Koncentrációs

funkciók

gyakorlatok.

jelentősége

Figyelem vizsgálat. a

Igényszint játék.

sporttevékenységben. IV.

Környezet

–

A személyiség fogalma.

személyiség – tevékenység,

Személyiségelméletek.

valamint

A személyiség mérése.

kölcsönhatásuk

a

Sportolói

személyiség-

teszt kitöltés.

A sportolói és az edzői személyiség.

sportban

A

sporttevékenység

személyiségfejlesztő

hatásai. A környezet és a személyiség kölcsönhatása. Belső környezet, pszichológiai egyensúly, testi-lelki-szellemi harmónia. A környezet alakítása, a környezethez való alkalmazkodás. V. Társas jelenségek a

Társas serkentés és gátlás, együttműködés és versengés.

sportban

Társas serkentés és gátlás (kísérlet).

Csoportdinamika, csapatépítés, légkör, kohézió. Az edző, mint vezető.

Csapat Értékelő Eljárás (sportcsoportok vizsgálata).

A nézők, szurkolók szerepe. Hazai pálya előnye vagy hátránya. Agresszió a sportban. VI.

Az

edzés

versenyzés pszichológiája

és

Sportági sajátosságok, sportági profilok, a teljesítmény fizikai és mentális követelményei.

Sportolói

Stressz, szorongás, arousal.

rehabilitáció pszichés segítése. viselkedés

(drog,

dopping)

és

prevenció. Optimális verseny-állapot. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák. Követelmények:

335

megküzdés

kérdőív.

Kiégés, túledzés, sportártalmak, sérülések, a

Addiktív

Versenyszorongás skála.

Relaxációs gyakorlat.

336 Érettségi „A‖ tételek: A pszichológia, sportpszichológia tárgya, elméleti és gyakorlati feladatai. A sport-tevékenységben és teljesítményekben meghatározó szerepet legfontosabb pszichikus tényezők. A személyiség és a környezet kölcsönhatásának összefüggései, valamint a sportolói személyiség erőforrásai. A sportkörnyezetben előforduló társas jelenségek szociálpszichológiai alapjai. Érettségi „B‖ tételek: Ismerjék fel az edzés és versenyzés sportágukra jellemző mentális összetevőit, valamint ismerjék meg az optimális versenyállapot pszichikai tényezőit és az önszabályozó technikákat: Saját sportági sajátosságok bemutatása. Stressz, szorongás fogalmak és kezelésük lehetőségeinek bemutatása. Optimális verseny-állapot. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák. Sporttörténet 12. évfolyam Időkeret: 36 óra/év; 1 óra/hét Cél A sport és az emberiség egyidejűségének hangsúlyozása. A sportnak, mint a mindenkori nevelés egyik legfontosabb elemének megismertetése. Legyenek képesek a diákok a sportot társadalom- és politikatörténeti szempontból vizsgálni. A modern sport fejlődésének vizsgálata. A mindenkori magyar sport kiemelkedő szerepének hangsúlyozása a világ sportjában. A fair-play szellemiség kialakítása a legnagyobb ‖sportemberek‖ életpályájának bemutatásával. Témakör

Fejlesztési

Tananyag

feladatok/ajánlott tanulói tevékenységek I. Alapfogalmak 1.

A

sport

rendszerezése 2.

A

Sport, testnevelés, rekreáció, rehabilitáció, versenysport, tömegsport.

sporttal

kapcsolatos fogalmak

Sportoló, atléta, „sportember‖; amatőr, profi; néző, közönség,

szurkoló,

sportpálya,

sportdiplomácia. II. A sport eredete 1. Elméletek a sport eredetéről

Energiafölösleg-elmélet. Játékelmélet. Spirituális, szakrális előzmények.

336

sportpolitika,

Ötletbörze.

337 2. Az első sportemlékek

I.e. 3. évezred, egyiptomi emlékek. I.e. 2. évezred, krétai bikaugrás.

III.

Az

Szemléltető anyagok.

ókor

testkultúrája 1. Pánhellén játékok

Iszthmoszi játékok, Püthiai játékok, Nemeai játékok, Olümpiai játékok.

2. Az olümpiai játékok története

A játékok háttere, vallási alapjai.

Gyűjtőmunka.

A versenyek színhelye. Sportágak, versenyszámok. A játékok a Római Birodalom idejében. Az ókori olümpiai játékok kultusza.

IV.

A

középkor

testkultúrája 1. A középkori egyház ‖sportfelfogása‖

A testkultúra ‖háttérbe szorulása‖. A középkori iskolák. Higiéniai szokások.

2. Sport a középkorban

Lovagi tornák.

Videózás.

Népi játékok.

Forráselemzés.

Az olimpiai eszme átörökítése. V. A modern sport kialakulása 1.

A

felvilágosodás

korának

testkultúrális

A higiéniai szokások változása. Az egészség értékké válása.

Történettudományi párhuzamok keresése.

A testmozgások egészségügyi hatásainak hangsúlyozása.

reformjai 2. Állami szerepvállalás

Iskolák állami kézbe kerülése. Nemzeti hadseregek szerepe. Állami egészségügy.

3.

A

sportágak

kialakulása

Az első sportvállalkozások, rekordok. Egyletek, egyesületek alakulása. Nemzeti és nemzetközi szövetségek létrejötte. Az első hivatalos nemzetközi versenyek.

4. A modern sport útjai az első világháború után 5. A magyar testnevelés

Az európai sportélet alakulása.

Videózás.

Az európai diktatúrák sportképe. Az első sporttörvények.

Forráselemzés.

337

338 és sport a két világháború

Klebelsberg Kuno és az OTT.

között

Sporttámogatás és revizionizmus.

VI. Az újkori olimpiai játékok története 1. Az olimpiai eszme újjáélesztése

Olümpiai ásatások és az első olimpiai törekvések.

Tablókészítés.

A NOB megalakulása és az első újkori olimpiai játékok. Magyarok az első újkori olimpiai játékokon, a MOB megalakulása. Az olimpiai eszme életképessége: olimpiai játékok a második világháború kitöréséig. Magyar sikerek és sikersportágak a második világháború

Videózás.

előtt.

2. Az olimpiai játékok sikertörténete

Az olimpiai eszme túléli a második világháborút.

Tablókészítés.

A hidegháború egyik színtere a sport.

Videózás.

A játékok odaítélésének és rendezésének felelőssége. Az olimpiai játékok árnyoldalai: politika és terror.

Videózás.

Amatőr – profi kérdés. Az olimpiai játékok világeseménnyé válása.

Videózás.

Olimpia – média – üzlet – országimázs. Aktuális problémák. 3. Az újkori olimpiai játékok

magyar

nézőpontból

A legsikeresebb olimpiai szereplésünk.

Tablókészítés.

Olimpiai szereplés a forradalom idején.

Videózás.

Továbbra is az élmezőnyben. Régi és új sikersportágaink.

Gyűjtőmunka.

Aktuális kérdések. VII. játékok

Az

olimpiai legnagyobb

alakjai A

legkiemelkedőbb

olimpiai teljesítmények. A legnagyobb magyar sportolók

Az első győztesek.

Videózás.

Érdekességek az olimpiai játékokon.

Kiselőadás.

Kimagasló sportteljesítmények.

Meghívott

Kimagasló sportemberi teljesítmények.

Követelmény: Érettségi „A‖ tételek:

338

vendégek.

339 Az ókor testkultúrája. Az ókori olümpiai játékok. A modern sport kialakulása. Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiai játékok története. Magyarok az újkori olimpiai játékokon. Érettségi „B‖ tételek: Sportelméleti és sporttörténeti alapfogalmak. Az olimpiai eszme legjelesebb hazai és nemzetközi képviselői. Sportdiplomaták, sportdiplomácia. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb sportolói, sportteljesítményei. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb magyar sportolói, sportteljesítményei.

339

340

Óratáblák 6+1 évfolyamos média-kommunikációs osztályok óraterve Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

7 K

8 Kv

K

9 NY Kv

K

Kv

10 K

11 Kv

K

K

Kv

K

5,0

4,0

4,0

4,0

2,0

2,0

3,0

3,0

3,0

2,0

1,0 10, 3,0 1,0 3,0 1,0 0 2,0 3,0

Idegen nyelv II. 3,0

3,0

Informatika

3,0

3,0

3,0

2,0 1,0 3,0 1,0 3,0 1,0 3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

5,0

1,0

3,0

3,0


1,0

Fizika

2,0

1,0 0,5

1,5 0,5 2,0

2,0


1,5

1,5

2,0

2,0

2,0

Kémia

1,0 0,5 1,5

2,0

2,0

Földünk és környezetünk

1,5

1,5

2,0

1,5

Ének – zene

1,0

1,0

1,0

1,0


1,0

1,0

1,0

Technika és életvitel

0,5 0,5 1,0


2,0 1,0 2,0 1,0 2,0

3,0

2,0

2,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Anyanyelvi kommunikáció

1,0

1,0

2,0

Anyanyvi komm. a médiában

2,0

Mozgó-kép-olvasás Mozgóképkult.-vizuális ábrázolás

3,0 2,0

Médiaism.-tömegkommunikáció

2,0


1,0

1,0

Vizuális nyelv, ábrázolás

1,0

Mozgóképi szövegalkotás

2,0

Média - kommunikáció

2,0

Emelt szintű érettségi felkészítő

4,0

4,0

Tantárgyi modulok Tánc és dráma Társadalmi ismeretek

Kv

1,0


Matematika

Kv

13

4,0 1,0 4,0 1,0

Állampolgári ismeretek

Idegen nyelv I. /ANGOL/

12

1,0 0,5

0,0 0,5

340

0,5

1,0

341 Évfolyam

7

8

Mozgókép és médiaismeret

9 NY

10

11

1,0

Törvényi kötelező óraszám Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa

13

*

Művészetek/ Műv.történet

Óraszám összesen:

12 1,0

1,0

25, 25, 28, 30, 31, 29, 30, 0 4,0 5 3,5 0 3,0 5 1,0 5 1,5 0 4,0 0 4,0 29, 29, 31, 31, 33, 33, 34, 0 0 0 5 0 0 0 25, 0

25, 0 29, 0

27, 5 29, 0

Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 8.A osztályra

341

27, 5 31, 5

30, 0 31, 5

30, 0 34, 0

30, 0 34, 0

34, 0

342 6+1 évfolyamos természettudományos osztályok óraterve 2 Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek

7 K

8 Kv

K

9 NY Kv

K

Kv

4,0 1,0 4,0 1,0

10 K

11 Kv

K

12 Kv

K

5,0

4,0

4,0

4,0

2,0

2,0

2,0

3,0

3,0

3,0

Kv

1,0


1,0 10, 3,0 1,0 3,0 1,0 0 2,0 3,0

Idegen nyelv II. Matematika

Kv

2,0


Idegen nyelv I. /ANGOL/

K

13

3,0

3,0

Informatika Képességfejlesztés/környezetta n

3,0

3,0

3,0

2,0 1,0 3,0 1,0 3,0 1,0 3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

5,0

2,0

3,0

3,0

1,0


1,0

Fizika

2,0

1,0 0,5

1,5 0,5 2,0

2,0


2,0

2,0 0,0

2,0 1,0 2,0

2,0

Kémia

1,0 1,0 1,5 0,5

2,0 1,0 2,0 1,0


2,0 0,0 2,0 0,0

2,0 0,5 1,5 1,0

Ének – zene

1,0

1,0

1,0


1,0

1,0

1,0


0,5 0,5 1,0


2,0 1,0 2,0 1,0 2,0

3,0

2,0

2,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0


6,0

6,0


1,0 0,5

0,5

Mozgókép és médiaismeret Művészetek/ Műv.történet Óraszám összesen:

Törvényi kötelező óraszám Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 8.B osztályra

0,5

1,0

0,5

1,0

1,0 1,0 25, 25, 28, 28, 27, 26, 26, 0 4,5 0 4,0 0 3,0 5 2,5 5 4,5 0 6,0 0 6,0 29, 29, 31, 31, 32, 32, 32, 5 0 0 0 0 0 0 25, 25, 27, 27, 30, 30, 30, 0 0 5 5 0 0 0 29, 0

29, 0

342

31, 5

31, 5

34, 0

34, 0

34, 0

343 6+1 évfolyamos osztályok óraterve Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek

8

9 NY

K

Kv

4,0

1,0

K

Kv

10 K

11 Kv

K

12 Kv

Kv

K

4,0

4,0

4,0

4,0

2,0

3,0

3,0

3,0

Kv

2,0 2,0


1,0

Emberismeret és etika Idegen nyelv I. /ANGOL/

K

13

1,0 3,0

1,0

Idegen nyelv II.

10, 0

2,0

3,0

3,0

0,0

4,0

Matematika

3,0

3,0

Informatika

1,0

4,0


3,0 0,0

3,0

3,0

1,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

3,0

1,0


1,0

Fizika

1,0

0,5

1,5


1,5

Kémia

1,5

2,0

2,0


1,5

2,0

1,5

Ének – zene

1,0

1,0

1,0


1,0

1,0


1,0


2,0

Osztályfőnöki

1,0

0,5

2,0

1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

3,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0


6,0

6,0

Tantárgyi modulok Tánc és dráma

1,0

Társadalmi ismeretek

0,5


0,5

1,0

0,5

1,0

Művészetek/ Műv.történet

1,0


25, 0

Törvényi kötelező óraszám

25, 0

Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa

3,5 28, 5

27, 0

2,0 29, 0

27, 5 29, 0

27, 5

0,0 27, 5

27, 5 31, 5

Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 9-10-11-12-13.évfolyamra

343

27, 5

1,5 29, 0

30, 0 31, 5

26, 0

1,0

6,0 32, 0

30, 0 34, 0

26, 0

6,0 32, 0

30, 0 34, 0

34, 0

344

6 évfolyamos kifutó óratábla (12. évf.) Évfolyam Tantárgy

11 K

12 Kv

K

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

4,0

4,0

3,0

3,0


1,0

Idegen nyelv I.

3,0

3,0

Idegen nyelv II.

3,0

3,0

Matematika

3,0

3,0

Informatika

2,0

2,0


Kv

1,0

Fizika

2,0

2,0


2,0

2,0


2,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

Kémia Földünk és környezetünk Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel


4,0

4,0


1,0

Egészségtan Mozgókép és médiaismeret

1,0

Művészetek

1,0


28,0

1,0 4,0

28,0

32,0 Törvényi kötelező óraszám Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa

30,0

4,0 32,0

30,0

34,0

34,0

Érvvényes:

344

345 a 2008/9-es tanévben a 12. B osztályra

élsportolói osztályok kifutó óraterve (11-12.évf.) Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

9 K

10 Kv

K

11 Kv

K

12 Kv

K

4,0

4,0

4,0

4,0

2,0

2,0

3,0

3,0


Kv

1,0

Idegen nyelv I.

4,0

Idegen nyelv II.

3,0

Matematika

3,0

Informatika

2,0

3,0

1,0

4,0

4,0

1,0

3,0

1,0

3,0

3,0

0,5

3,5

3,0

3,0


1,0

Fizika

2,0

2,0


2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

Kémia

2,0

2,0


2,0

2,0

Ének – zene

1,0

1,0


1,0

1,0

Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1,0

1,0


4,0

4,0


1,0


0,5

0,5

1,0


1,0

Művészetek/Műv.történet

1,0


26,5

1,5

27,0

28,0

2,0 29,0

27,0

1,0 4,0 31,0

25,0

4,0 29,0

Törvényi kötelező óraszám

27,5

27,5

30,0

30,0

Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa

31,5

31,5

34,0

34,0

Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 11-12.évfolyamra

345

346 élsportolói osztályok óraterve (közoktatási sportiskolai kerettanterv) Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

9

10

11

K

Kv

K

4,0

x

4,0

4,0

4,0

2,0

3,0

3,0

2,0

Kv


K

12 Kv

K

Kv

1,0

Idegen nyelv I.

4,0

3,5

Idegen nyelv II.

4,0

Matematika

3,0

Informatika

2,0

0,5

0,5

4,0

4,0

3,0

4,0

3,0

3,0

3,0

3,0

1,0


1,0

Fizika

2,0

2,0


2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

Kémia

2,0

2,0


2,0

2,0

Ének – zene

1,0

1,0


1,0

1,0

2,0

2,0

Technika és életvitel Testnevelés és sport Testneveléselmélet

0,5

Sportegészségtan

0,5

Edzéselmélet

0,5

Sport és szervezetei

0,5

Sportági ismeretek

0,5

Sportpszichológia

0,5 1,0

Sporttörténet Osztályfőnöki

1,0 1,0

1,0

1,0


1,0 4,0

4,0


1,0


0,5

0,5

1,0


1,0

Művészetek6Műv.történet

1,0


29,5

1,5

30,0

31,0 Törvényi kötelező óraszám

27,5

1,5

30,0

31,5 27,5

346

1,0 4,0

26,0

34,0 30,0

4,0 30,0

30,0

347 Évfolyam Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa

9

10

31,5

11

31,5

Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 9-10. évfolyamra

347

12

34,0

34,0

348 általános tantervű osztályok óratáblája Évfolyam Tantárgy

9

10

11 Kv

K

Kv

K

Magyar nyelv és irodalom

4,0

x

4,0

4,0

4,0

Történelem és állampolgári ismeretek

2,0

2,0

3,0

3,0


K

12 Kv

K

Kv

1,0

Idegen nyelv I.

5,0

3,0

3,0

3,0

Idegen nyelv II.

3,0

5,0

3,0

3,0

Matematika

3,0

3,0

3,0

4,0

Informatika

2,0


1,0

Fizika

2,0

2,0

2,0


2,0

2,0

2,0

Kémia

2,0

2,0


2,0

3,0

Ének – zene

1,0

1,0


1,0

1,0


3,0

2,0

3,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0


Drámai és színházi ismeretek Kreatív színházi gyakorlat Beszédtechnika Kreatív ének-zene Kreatív mozgás-tánc Emelt szintű érettségi felkészítő

4,0

4,0


1,0


0,5

0,5

1,0


1,0

Művészetek

1,0


30,5

0,0

31,5

30,5 Törvényi kötelező óraszám

27,5

0,0

27,0

31,5 27,5

1,0 4,0

27,0

31,0 30,0

4,0 31,0

30,0

Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa

31,5

Érvényes: a 2008/9-es tanévben a 9.E osztályra

348

31,5

34,0

34,0

349 drámatagozatos speciális tantervű osztály kifutó óraterve (12. évf.) Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

9 K

10 Kv

K

11 Kv

K

12 Kv

K

4,0

4,0

4,0

4,0

2,0

2,0

2,5

3,0


Kv

1,0

Idegen nyelv I.

3,0

3,0

3,0

3,0

Idegen nyelv II.

3,0

3,0

3,0

3,0

Matematika

3,0

3,0

3,0

3,0

Informatika

1,5


1,0

Fizika

2,0

2,0


2,0

3,0

0,0

Kémia

2,0


1,5

1,5

Ének – zene

1,0

1,0


1,0

1,0


2,0

2,0

2,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0


2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0



3,0

3,0

Beszédtechnika

0,5

0,5

Kreatív ének-zene

1,0

1,0


0,5

0,5

*

2,0

2,0


* 4,0

4,0


0,5

0,5

1,0


1,0

Művészetek Óraszám összesen:

27,5

5,0

27,5


27,5

5,0

31,0

32,5 27,5

31,5

28,0

35,0 30,0

31,5

349

4,0

4,0 32,0

30,0

34,0

34,0

350 drámatagozatos speciális tantervű osztályok óraterve Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

9 K

10 Kv

K

11 Kv

K

12 Kv

K

4,0

4,0

4,0

4,0

2,0

2,0

2,5

3,0


Kv

1,0

Idegen nyelv I.

3,0

3,0

3,0

3,0

Idegen nyelv II.

3,0

3,0

3,0

3,0

Matematika

3,0

3,0

3,0

3,0

Informatika

1,5


1,0

Fizika

2,0

2,0


2,0

2,0

2,0

Kémia

2,0


1,5

1,5

Ének – zene

1,0

1,0


1,0

1,0


2,0

2,0

2,0

2,0

Osztályfőnöki

1,0

1,0

1,0

1,0


2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0



3,0

3,0

Beszédtechnika

0,5

0,5

Kreatív ének-zene

1,0

1,0


0,5

0,5

*

2,0

2,0


* 4,0

4,0


0,5

0,5

1,0


1,0

Művészetek Óraszám összesen:

27,5

5,0

27,5


27,5

5,0

30,0

32,5 27,5

31,5

30,0

34,0 30,0

31,5

350

4,0

4,0 34,0

30,0

34,0

34,0

351

351

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Recommend Documents