V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 41

TARTALOMJEGYZÉK:

I.BEKÖSZÖNTŐ..........................................................................3 II.HELYZETELEMZÉS..............................................................5 BEVEZETŐ....................................................................................................................................................5 TÁRGYI FELTÉTELEK................................................................................................................................7 SZEMÉLYI FELTÉTELEK...........................................................................................................................8

III.ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK................................................................................12 AZ ISMERETSZERZÉS, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS A SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS EGYSÉGE ÉS ÖSSZHANGJA..............................13 EMBERSÉGESEN KÖVETELŐ, ALKOTÁSRA MOTIVÁLÓ, A SZEMÉLYISÉG AUTONÓMIÁJÁT TISZTELŐ , OTTHONOS LÉGKÖR TEREMTÉSE.......................................................................................................................................................13 NYITOTTSÁG ÉS ÉRZÉKENYSÉG A TELEPÜLÉS(EK) ÉS A PARTNEREK IGÉNYEIRE PROBLÉMÁIRA..........................................13 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁNAK IGÉNYE....................................................................................................13 I. AZ ISMERETSZERZÉS, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS A SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS EGYSÉGE ÉS ÖSSZHANGJA...........................14 II. EMBERSÉGESEN KÖVETELŐ, ALKOTÁSRA MOTIVÁLÓ, A SZEMÉLYISÉG AUTONÓMIÁJÁT TISZTELŐ , OTTHONOS LÉGKÖR TEREMTÉSE.......................................................................................................................................................17 III. NYITOTTSÁG ÉS ÉRZÉKENYSÉG A TELEPÜLÉS(EK) ÉS A PARTNEREK IGÉNYEIRE PROBLÉMÁIRA....................................18 IV.EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁNAK IGÉNYE...............................................................................................19

IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................................21 AZ ISKOLA GYERMEKKÉPE...................................................................................................................21 Tanulói jogviszony........................................................................................................................................23 Továbbhaladás az iskolában........................................................................................................................24 A KÉPZÉS SZAKASZAI.............................................................................................................................27 Alsó tagozat /1-4. évfolyam/.........................................................................................................................27 Felső tagozat / 5-8. évfolyam/.......................................................................................................................30 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM.......................................................34

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................................................41 Alsó tagozat /1-4. évfolyam /........................................................................................................................41 Felső tagozat / 5-8. évfolyam /......................................................................................................................42 Alsó és felső tagozat / 1-8. évfolyam /..........................................................................................................43 AZ ISKOLA A HAGYOMÁNYOK RENDSZERÉBEN............................................................................43 Az iskolai rendezvények hagyományai:........................................................................................................43 Tantárgyi hagyományok:..............................................................................................................................45 Értékelési hagyományok:..............................................................................................................................45 Kirándulások, táborok:.................................................................................................................................46 KAPCSOLATAINK.....................................................................................................................................47 Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái:.................................................................................47 Tanulókkal való kapcsolattartás formái:......................................................................................................48 Belső kapcsolataink:.....................................................................................................................................48 Külső kapcsolataink:....................................................................................................................................49 AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE.................................................................................................52

1

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK:.....................................53 VII. HELYI TANTERV.............................................................54 Célok és feladatok:.......................................................................................................................................54 Tantárgyi rendszer és óraszámok (heti bontásban):....................................................................................54 AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁI SZÁMÁRA, 2007-BEN KÉSZÜLT KERETTANTERVTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK, MÓDOSÍTÁSOK: 58 AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS RENDJE...............................................................................98 A./ Külső ellenőrzés......................................................................................................................................98 B./ Belső ellenőrzés.......................................................................................................................................98 A tanulmányi munka értékelése:.................................................................................................................102 A magatartás értékelése:............................................................................................................................108 A szorgalom értékelése:..............................................................................................................................109 Az oktató - nevelőmunka értékelése:..........................................................................................................111 Az írásbeli beszámoltatás rendje:...............................................................................................................111 Az otthoni (napközis és tanórai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei:.......................112 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása:...................................112

VIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK.......................112 IX. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS....113 X. MELLÉKLETEK................................................................117

2

I.BEKÖSZÖNTŐ

Tisztelt Olvasó!

Pedagógiai programunk a közoktatás valamennyi szereplője, pedagógus, szülő, gyermek számára készült. Épít a tanulók önálló ismeretszerző és feldolgozó képességeire. Olyan módszerek alkalmazását helyezi előtérbe, amely nagymértékben a tanulók aktivitására támaszkodik. A tantervi ismeretanyag elsajátításán túl mintát, lehetőséget kínál a tanulóknak a szabadidő értelmes eltöltéséhez is. Pedagógiai

programunk

hagyományainkra

épít,

ugyanakkor

tevékenységünk átgondolt és megfontolt megújítását is célozza. Fontosak a tradíciók, hiszen ami jó - úgy gondoljuk - tovább kell folytatni. Újítani,

változtatni

pedig

létkérdés,

mert

a

gyorsan

gyarapodó

ismeretanyag, a technika nagyléptű fejlődése, a politika változásai - itt említve az oktatáspolitikát is -, a közép- és felsőoktatás követelményei mind-mind olyan kihívások, amelyekre válaszolni kell az alapfokú oktatási intézményeknek. Hogy miként tud megfelelni iskolánk ezeknek a kihívásoknak, hogyan sikerül betöltenie vállalt szerepét a pedagógiai program alapján, azt majd a gyakorlat dönti el.

3

Tisztelt Szülők!

Iskolánk pedagógiai hitvallása egyértelmű: a tananyagot, ismeretanyagot csak megszerettetve lehet hatékonyan átadni. Kényszerrel, megfélemlítve az oktatás-nevelés folyamata csak felszínes részeredményeket hozhat. Célunk egészséges, logikusan gondolkodó ifjak nevelése, akik az élet különböző, váratlan helyzeteiben is gyerekek, emberek tudnak maradni. Az ajtónk nyitva áll önök előtt. Jöjjenek, kérdezzenek, érdeklődjenek, nézzék meg munkánkat. Ha hibáztunk, mutassanak rá, s mi kijavítjuk, helyrehozzuk azt. Ha eredményesen dolgoztunk, - ez valószínűleg csak évek múlva derül ki úgy azt még inkább közöljék velünk, hisz nekünk ez a visszajelzés igazolja majd, hogy jó és helyes úton járunk.

Horváth László igazgató

4

II.HELYZETELEMZÉS

BEVEZETŐ Az ország nyugati szélén, Vas megye délnyugati sarkában, ott ahol a magyar, az osztrák és a szlovén határ találkozik, változatos dombvidék található. Ez az Őrség. A sekély tengeri agyagot kavicstakaró borítja, melyet az Alpokból leszaladó folyók teregettek szét. A tájegység története a honfoglalás korába nyúlik vissza. Elődeink őrállókat telepítettek le a nyugati határ védelmére, akik katonai szolgálatuk fejében nemesi kiváltságokat kaptak. Innen az Őrség elnevezés. A falvakat a dombhátakon kialakított házcsoportok, a szerek alkották. A települések szeres jellege máig fennmaradt. Őriszentpéter 1270-től az "Őrség székvárosa". Itt volt a székhelye a területi elöljárónak, az őrnagynak. Ez a kilenc szerből álló település máig központi helyet tölt be az Őrség életében. Az oktatás, az iskolai nevelés története az 1600-as évek elejétől követhető nyomon. Az első adatok 1620-ból származnak. Az 1800-as évek elején a környékbeli gyerekek is ide jártak iskolába. A református iskola 1912-ig egy, utána pedig két tanítót foglalkoztatott. Az iskolaépület, - ami a jelenlegi alsó tagozatos iskola egyik fele - 1938-ban épült. A népiskolai törvény alapján 1945-től nyolc osztályos intézmény lett. A római katolikus iskola 1909-ben kezdte működését Őriszentpéteren. Az iskolaépület 1910-1911-ben épült. 5

A felső tagozatos épület 1964-1965-ben készült és gimnáziumnak adott otthont. A tornatermet 1976-ban vehették birtokukba a tanulók. Az 1960-as években kezdődött körzetesítés 1973-ban fejeződött be, akkor alakult ki az iskola jelenlegi beiskolázási körzete. 2005. évben jelentős informatikai fejlesztés részese lett a felső tagozat. 2006 őszére az alsó tagozatos iskola épülete szinte teljesen megújult. A tornaterem

felújítása,

értékes

sportfelszereléssel

való

bővítése

is

megvalósult. Az alsó és felső tagozatos épületekben, tornateremben korszerű a világítás, a fűtés. A környezet és a tantermek esztétikusak, rendezettek. A 2007/2008. tanévtől 10 őrségi község és Őriszentpéter város képviselőtestületeinek

döntése

alapján

a Körzeti

Általános

Iskola

Őriszentpéter 1-4. évfolyamos tagintézménye lett a bajánsenyei iskola. A korábban Bajánsenyén tanuló 5-8. évfolyamos tanulók az őriszentpéteri székhelyiskolába integrálódtak be.

6

TÁRGYI FELTÉTELEK Az oktató–nevelő munka és a kiegészítő tevékenységek ellátása Őriszentpéteren három, Bajánsenyén egy épületben folyik. Őriszentpéter: •

Alsó tagozatos épület, Városszer 56. szám alatt 4 tanteremmel, fejlesztő és informatikai teremmel rendelkezik. Térköves az udvar és aszfaltos a kézilabdapálya.

•

Felső tagozatos (központi épület), Kovácsszer 7. szám alatt, 8 tanteremmel, tornateremmel, könyvtárral, szertárral. A tantermek közül 2 számítógépterem. Az iskolaudvaron kivilágítható aszfaltos kézilabda pálya van.

•

Konyha, ebédlő Kovácsszer 5. szám alatt az óvoda épületében található. Itt folyik az iskolások, óvodások, szociális étkezők és egyéb vendégek étkeztetése is.

Nem rendelkezünk technika szaktanteremmel. Szertáraink felszereltsége közepes.

A

legszükségesebb

taneszközökkel

rendelkezünk,

lehetőségeinkhez mérten folyamatosan bővítjük a kínálatot. Bajánsenye: Az iskola épülete a Rákóczi út 2. alatt működik. Az intézményben négy tantermet, egy informatikai szaktantermet és egy tornaszobát használnak a tanulók. Az iskolaudvaron egy aszfaltos kézilabdapályán, valamint salakos röplabdapályán sportolhatnak a diákok.

7

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Iskolánk a 2007/2008-es tanévben Őriszentpéteren tíz tanulócsoporttal működik. Ebből négy alsó tagozatos, hat felső tagozatos. Bajánsenyén négy alsó tagozatos osztály van. Három napközis csoportunk van. Bajánsenyén egy csoporttal működik a napközis ellátás.

Őriszentpéter 1-8.

Bajánsenyei

Tanulólétszám Alsó tagozat Felső tagozat Napközis tanulók Sajátos nevelési igényű Iskolai étkeztetésben

193 71 122 87 26 161

Tagintézmény 1-4. 39 39 36 39

részesül Bejáró

103

21

Bejáró tanulók falvanként: Őriszentpéteri iskolába 8

Bejáró tanulók társulási településekről: Szalafő Kondorfa Nagyrákos Ispánk Szatta Bajánsenye Magyarszombatfa Velemér Kercaszomor

18 24 16 5 4 20 6 1 4

Bejáró tanulók nem társulási településekről: Felsőjánosfa Pankasz Sztg.- Farkasfa Ivánc

1 1 2 1

Bajánsenyei tagintézménybe Kerkáskápolna Kercaszomor Velemér Ramocsa Magyarszombatfa

2 9 2 2 6

Az iskolai oktató - nevelő munkát és az azt segítő tevékenységeket 35 közalkalmazott látja el. Megoszlás a következő: Őriszentpéter 1-8.

Bajánsenyei

tanár tanító Iskolatitkár,

13 6 1

Tagintézmény 1-4. 4 -

élelmezésvezető Konyhai dolgozó

4

9

karbantartó takarító Gyeden, gyesen van

1 3 1

1 2

Intézményünkben a nevelők közül 1 fő gyógypedagógus, 4 fő fejlesztő pedagógus. Minden pedagógus rendelkezik a közoktatási törvényben előírt képesítéssel. Képzésük, önképzésük rendszeres. A nevelőtestület tagjai zömmel helyben lakók, vagy hosszabb ideje kötődnek az intézményhez, a városunkhoz. Nevelő - oktató munkában súlyt helyeznek arra, hogy tanulóik érdekeltek legyenek az intézmény tárgyainak, berendezéseinek védelmében. Fontos eleme a nevelőmunkának az egyéni bánásmód, mind a tehetséges, mind

a

fejlesztésre,

felzárkóztatásra

szoruló gyerekek

érdekeinek

érvényesítése, a szociálisan hátrányos helyzetűek esélyeinek javítása. Céljaik megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a családokkal kialakított együttműködésre. Valamennyi pedagógus igyekszik megfelelni a társadalom, a szülők, a tanulók elvárásainak az alábbiak szerint: • Szakmailag felkészült legyen • Önképzése rendszeres legyen • Rendszeresen értékelje a tanulók munkáját •

Értékelése legyen igazságos, objektív

• Szeresse tanítványait • Kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését

10

• Megértő, barátságos, türelmes, jóindulatú legyen • Mutasson példát tanítványainak

11

III.ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK Az őriszentpéteri Körzeti Általános Iskola beiskolázási körzete: Őriszentpéter, Kondorfa, Nagyrákos, Szalafő, Szatta, Ispánk Bajánsenye, Magyarszombatfa, Kercaszomor, Velemér, Kerkáskápolna. A családok összetétele heterogén. A szülők iskolai végzettsége a 8 általánostól a 2 diplomáig terjed. Őriszentpéter az Őrség központja ezért a kistérségben koordináló szerepet vállalunk.

Közvetlen

kapcsolatban

vagyunk

a

közeli

középfokú

intézményekkel, szakiskolákkal. Jó a kapcsolatunk a Berzsenyi Dániel Főiskola Pedagógiai Szolgáltató Központjával, mint szakmai szolgáltató szervezettel. A törvényi előírásoknak megfelelő (6 fő) létszám esetén az eltérő tantervű osztály működtetése is lehetséges. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a szombathelyi Vas Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a körmendi Nevelési Tanácsadóval. Az iskola minden olyan szervezet felé nyitott, amelynek célja összhangban van az intézmény pedagógiai programjával. Az oktató - nevelőmunka folyamatos megújítását, korszerűsítését az iskola hagyományos értékeire, bevált eljárásaira alapozzuk.

12

Alapelveink:

Az ismeretszerzés, a képességfejlesztés és a személyiségformálás egysége és összhangja. Emberségesen követelő, alkotásra motiváló, a személyiség autonómiáját tisztelő, otthonos légkör teremtése. Nyitottság és érzékenység a település(ek) és a partnerek igényeire problémáira. Egészséges életmód kialakításának igénye Kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6.A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

13

I. AZ ISMERETSZERZÉS, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS A SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS EGYSÉGE ÉS ÖSSZHANGJA. Célunk: 

A tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak. A gondolataikat és érzéseiket tudják kifejezni, és ismerjék a nyelv

másokra

gyakorolt

hatását.

Legyenek

képesek

megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. 

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak ismeretét. A tanulók legyenek képesek a segédeszközök megfelelő használatára. A pozitív attitűd jegyében tiszteljék más népek kultúráját és érdeklődjenek az idegen nyelvek és kultúrák iránt.



A matematika tanítás célja a matematikai gondolkodásmód elsajátítása, a számok, mértékek ismerete, a műveletek végzése terén megfelelő

jártasság

elérése,

valamint

gyakorlati matematikai

problémák megoldásának képessége. A tanulók tudják az egyszerű és a

mindennapi

életben

használatos

matematikai

modelleket,

grafikonokat, táblázatokat használni. 

A

természettudományok

esetében

a

tanulók

életkoruknak

megfelelően ismerjék a természeti világ alapelveit, az alapvető 14

tudományos fogalmakat, módszereket, technológiai folyamatokat. A hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során tudásukat a gyakorlatban tudják alkalmazni. Legyenek ismereteik saját magukról és az őket körülvevő világról, különösen a tudományos és technológiai fejlődés egész Földre gyakorolt hatásáról. 

Ismerjék a tanulók a főbb alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, információtárolás- és kezelés, internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (email, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás és a tanulás

terén.

Legyenek

képesek

információt

megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni, valamint prezentálni. Alakuljon ki a tanulókban az interaktív média felelősségteljes használatának igénye. 

Tudjanak önállóan új ismereteket megérteni, feldolgozni, már meglévő ismereteik mellé beépíteni. Sajátítsák el az önálló tanulás technikáját,

rendelkezzenek

mindennapokban

korszerű

alkalmazható

tudással,

ismeretekkel, s

az

a

alkalmazás

képességével. Fokozatosan tanulják meg beosztani tanulásra szánt idejüket. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes önképük. 

Ezen

belül

őrizzék

kreativitásuk, mozgáskultúrájuk,

meg

vizuális

gyermeki

aktivitásukat,

befogadóképességük,

manualitásuk,

fejlődjön térlátásuk,

technikai

képességeik,

beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk. 

Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, tolerancia,

segítőkészség,

rugalmasság,

egyéni

látásmód,

az

önkifejezés igénye és a szépérzék.  Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az 15

önnevelés szándéka.  Sajátítsák el az önálló tanulás technikáját, rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, a mindennapokban alkalmazható tudással, s az alkalmazás képességeivel.  Legyenek felkészülve növendékeink a továbbtanulásra, legyenek ismereteik, elképzeléseik a munkavállalói, a vállalkozói (stb.) szerepvállalásra. Ez magában foglalja a munka és a tudás tiszteletét, önismeret alapján életcélok kitűzését. Ennek érdekében feladatunk: • korszerű, a mindennapi életben hasznosítható és továbbépíthető alapműveltséget nyújtani a tanulóknak, • segíteni világszemléletük, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, •

elsajátíttatni a tanulókkal az egyéni tanulás hatékony módszereit,

• olyan miliőt teremteni, amelyben a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának van becsülete, • elvárni a felnőttől és gyerektől egyaránt a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, •

segíteni a gyerekeknek észre venni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, fejleszteni a tanulók önértékelését,

• megismertetni a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel és hagyományaival, különösen szűkebb hazánk, az Őrség természeti és kulturális értékeivel, hogy ezek megbecsülése révén fejlődjön bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. •

Feladatunk tanulóink megismerése, a megfelelő terhelés, az egyéni képességekre való odafigyelés, azok kibontakoztatása. 16

• Biztosítani kívánjuk gyengébb képességű tanulóinknak a felzárkóztatást, a

fejlesztést

speciális

foglalkozásokkal,

korrepetálásokkal,

differenciálásokkal. Gyógy- és fejlesztőpedagógusaink ez irányú tevékenysége lehetővé teszi a tanulókkal való egyéni foglalkozást. •

A tehetséggondozásra nagy figyelmet fordítunk differenciálással, többletfeladatok adásával, szakköri tevékenységekkel, tanulmányi versenyeken való részvétellel.

• Törekedjenek nevelőink a folyamatos ismeretszerzésre, önképzésre. Eszközeiket, módszereiket folyamatosan bővítsék, újítsák.

II. EMBERSÉGESEN KÖVETELŐ, ALKOTÁSRA MOTIVÁLÓ, A SZEMÉLYISÉG AUTONÓMIÁJÁT TISZTELŐ, OTTHONOS LÉGKÖR TEREMTÉSE. Célunk: 

Legyenek

képesek

betartására,előítéletek

a

közösségi

leküzdésére,

élet

szabályainak

kompromisszumra

való

törekvésre. Tiszteljék a demokratikus értékeket, szolidaritást és toleranciát. A tanulók nyitottak legyenek a település (Őrség), az ország, az Európai Unio és általában az Európához való tartozás iránt.  Tanulóinkból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló állampolgárok váljanak. Ennek része a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, a meghatározó folyamatokról véleményalkotás, a szokásokhoz, törvényekhez való alkalmazkodás, az együttélés, együttműködés szabályainak vállalása, a másság elfogadása és tisztelete. 17

 Tanulóink személyiségét úgy formáljuk, hogy abba fokozatosan beépüljön az értékválasztás képessége és szándéka, az erkölcsi alapnormáknak való megfelelés, a kulturált magatartás. Ezekből a pedagógusok életvitelükkel mutassanak példát!  Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában, legyenek büszkék annak hagyományaira, eredményeire, erősödjön bennük szűkebb és tágabb hazánk iránt táplált azonosságtudatuk. Ennek érdekében feladatunk: •

a gyerekeket bevonni saját iskolai életük megszervezésébe,

•

az oktatás során figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit,

•

megismertetni

tanulóinkkal

előre

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket úgy is, hogy témakörönként közöljük velük a minimum és optimum szintet, •

törekedni az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására: gyerek - gyerek, gyerek pedagógus és pedagógus - pedagógus között,

•

kialakítani olyan légkört, hogy a gyerekek számíthatsak a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkában és életük egyéb problémáiban.

III. NYITOTTSÁG ÉS ÉRZÉKENYSÉG A TELEPÜLÉS(EK) ÉS A PARTNEREK IGÉNYEIRE PROBLÉMÁIRA. Célunk: 

A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tudjanak egyénileg, vagy 18

csapatmunkában szerepek szerint dolgozni. Találják meg helyüket, legyenek kreatívak a személyes és másokkal közös munkával kapcsolatos célok, törekvések elérésében. 

Alakuljon ki esztétikai igényük önmagukkal és környezetükkel szemben. Legyenek nyitottak a művészeti alkotások (építészet, szobrászat, festészet, zene, egyéb művészetek) iránt. Ismerjék meg és tiszteljék szűkebb környezetük az Őrség kulturális és természeti értékeinek esztétikumát.

 A szülők, tanulók érezzék részünkről a nyitottságot az új, a gyerekek számára hasznos igények megvalósítására.  A fenntartó önkormányzatokkal, a környék falvaival való jó, partneri kapcsolat fenntartása.  Tanulóink tárgyi- és egyéb tudásának megismertetése szűkebb és tágabb környezetünkkel. Ennek érdekében az iskola: • rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal, biztosítja és generálja a szülői szerveződések létrehozását, munkájukat, • igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a község érdeklődő polgáraival, • tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait, • hagyományaihoz híven képviselteti magát különféle rendezvényeken.

IV.EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁNAK IGÉNYE

19

Célunk:  A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, értsék meg az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét.  A rendszeres sportolás, testedzés töltsön be jelentős szerepet tanulóink egészséges életmódjának kialakításában, a gyermeki személyiség fejlődésében.  Tanulóink legyenek testileg fejlettek, jó állóképességűek és ezzel az élet más területén is nyújtsanak jobb teljesítményt. 

Alakuljanak ki bennük a mindennapok teherbírásához szükséges tulajdonságok /kitartás, önfegyelem, teljesíteni akarás, küzdő szellem/.

Ennek érdekében: • fontosnak tekintjük a mindennapos testnevelés bevezetését • biztosítani kívánjuk az edzések, tömegsport adta lehetőségeket: -labdarúgás, -kézilabda, -torna, • lehetőséget szeretnénk biztosítani tanulóinknak a versenyzés örömének megismerésére.

20

IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ ISKOLA GYERMEKKÉPE A pedagógiai pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között

lehetünk,

s

részesei

lehetünk

személyiségük

ezerféle

megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, hosszabb rövidebb ideig kísérhetjük őket életútjukon. Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • gyakorlatias, • képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, • van elképzelése a jövőt illetően, • öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, • becsüli a tudást, • képes azt tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, •

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadon tudja 21

megfogalmazni szóban és írásban, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, • szereti hazáját, • szellemileg és testileg egészséges, edzett, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Bizonyos, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani a tanulóban. Mégis a nevelők mindennapi nevelő- és oktatómunkája arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. A gyermekkép kialakítása mellett fontos, hogy a tanuló az osztálytársaival, felnőttekkel toleráns legyen, és tudjon együtt tanulni, játszani. A közösség aktív tagjaként fejlődjön.

22

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

Tanulói jogviszony Az iskola, a beiratkozási körzetéből minden tanköteles tanulót felvesz. Külföldi állampolgár esetén tartózkodási engedély szükséges. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betöltse. Ha a szülő kéri a tárgyév június 01. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye javaslata alapján az igazgató dönt. Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: − a gyermek születési anyakönyvi kivonata − a szülő személyi igazolványa − áttelepülés, vagy egyéb külföldi állampolgár esetén a születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési, vagy tartózkodási engedélye − az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény −

a nevelési tanácsadó szakvéleménye, ha az óvoda kérte, az iskola javasolja, ha a gyermek nem járt óvodába, illetve a tárgyév június 01. és december 31-e között tölti be a 6. életévét.

A beiratkozás napját a fenntartó jelöli ki. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: − a tanuló születési anyakönyvi kivonatát 23

− a szülő személyi igazolványát − az elvégzett évfolyamokról szóló bizonyítványt − az előző iskola által kiadott átjelentő lapot − áttelepülés, vagy egyéb külföldi állampolgár esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítását és a szülők letelepedési, vagy tartózkodási engedélyét, valamint az elvégzett évfolyamokról szóló bizonyítvány magyar nyelvű hiteles fordítását. Megszűnik a tanulói jogviszony, −

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

− a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, −

a Közoktatási törvény 75.§ 1. bekezdés h, i pontja, valamint a 2-5. bekezdése alapján.

Továbbhaladás az iskolában Az 1-3. évfolyamon a tanuló felsőbb évfolyamba lép. Szülői kérésre és igazgatói

döntés

alapján

a

tanuló

évfolyamot

ismételhet,

illetve

évfolyamismétlésre akkor is kötelezhető, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A 4-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamba lépő tanulót nem kell beíratni. A követelmények sikeres teljesítésének feltétele, hogy minden tantárgyból 24

legalább az "elégséges" osztályzatot megszerezze a tanuló. Az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot, a kisiskolások minősítése szöveges értékeléssel történik. Ha a tanulónak a 4-8. tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzata van, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán nem tud megjelenni, és arra alapos indoka van, kérheti a vizsga más időpontban való letételét. Ha a javítóvizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanulónak a 4-8. tanév végén három, vagy több tantárgyból elégtelen osztályzata van, az évfolyamot ismételni köteles. A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: • felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, •

egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette,

• egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, • egy adott tantárgy / készségtárgyak kivételével / éves óraszámának több mint 30%-n nem vett részt, • magántanuló volt. Ha az osztályozó vizsgán alapos indokkal nem tud részt venni a tanuló, új időpontot kell kitűzni. Ha az osztályozó vizsgán valamely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles. Iskolánkba érkező első osztályosok nem kerülnek teljesen idegen környezetbe, mert hangsúlyt fektetünk arra, hogy már óvodás korukban 25

elkezdjük a kapcsolat kiépítését. Kölcsönös látogatáson vesznek részt a tanító nénik és a nagycsoportos óvodások. A nevelők megfigyelik őket az óvodai foglalkozásokon. Azért

tartjuk

nagyon

fontosnak

ezeket

a

találkozásokat,

hogy

megkönnyítsük az óvodából az iskolába lépést. Az első benyomásoknak meghatározó szerepük van a tanulók későbbi, tanuláshoz való viszonyulásához. Toleranciával,

pozitív

nevelői

attitűddel,

türelemmel

segítjük

beilleszkedésüket az iskola világába. A játékot itt komoly munka váltja fel. A szülői házzal szorosan együttműködve kívánjuk személyiségüket fejleszteni. A pedagógus személyisége ebben a folyamatban nagyon fontos és irányadó. Legfontosabb, hogy ebben a szakaszban alakítsuk ki bennük az alapkészségeket.

Szilárd

alapot

nyújtsunk,

biztosítva

ezáltal

a

zökkenőmentes továbbhaladásukat a felsőbb évfolyamokon. A tanulás, ismeretszerzés folyamata során a tanulóknak meg kell küzdeniük a pubertás- és kamaszkor nehézségeivel is. A gyerekeknek mindig érezni kell, hogy biztos támaszra, segítő kezekre találhat a nevelőinél. A pedagógus kötelessége a tanulók egyenletes testi és szellemi fejlődésének a maximális segítése. Kitűzött céljaink megvalósítása mindezek érdekében történik.

26

A KÉPZÉS SZAKASZAI Iskolánkban a képzési idő 8 év. Alsó tagozat /1-4. évfolyam/ Bevezető szakasz 1-2. évfolyam A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Kezdő szakasz 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Kisiskoláskor /latencia kor/ A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alap beállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az

önértékelésnek

meghatározó

eleme.

A

gyermek

érzelmileg

kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek megfelelően komoly erőfeszítésre képes. 27

A gyermek világképe a realitásokat tükrözi. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le /az objektív érdeklődés korszaka /. Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves időszakot a második "miért korszak"-nak tekinthetjük. A gyerekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal,

ismeret-

és

teljesítményigénnyel.

A

gyermekek

interperszonális kapcsolatait tehát erősen meghatározza a számára fontos személyhez

-

szülőkhöz,

pedagógushoz

-

való

kötődés.

Az

új

követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért az ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, magatartási problémákban fejeződik ki. Az óvodával karöltve fontos a szakszerű odafigyelés a veszélyeztetett teljesítményzavarokkal küzdő gyerekek felismerésére, különös tekintettel a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás gyerekekre. Természetesen ezen szűrő munka, valamint képességfejlesztő tevékenység is együttműködést kíván pedagógus, óvónő, gyógypedagógus és pszichológus részéről. A gyermeklétszámtól függően egy vagy két első osztály indítására kerül sor. A beiskolázási körzetben lévő gyerekek a helyi óvodából kerülnek hozzánk. Élve a szabad iskolaválasztás lehetőségével vannak szülők, akik a beiskolázási körzeten kívülről is hozzánk íratják gyermeküket. Az 1-2 évfolyamon a kötelező és a nem kötelező tanítási órák száma nem haladhatja meg a napi öt órát. 28

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: Az alsó tagozatban és az 5. és 6. osztályban különösen nagy figyelmet fordítunk az alapkészségek fejlesztésére / olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség /. Ezen törekvéseinket jól szolgálják a tanórai differenciált, és a tanórán kívüli fejlesztőfoglalkozások is. Folyamatos gyakorlással, felzárkóztató program készítésével, fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a gyengébb képességű tanulókat a minimum szint elérésére. A követelmények egységesebb értelmezésére, értékeléseinkben pedig a fokozott szigorra törekszünk. Helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással igyekszünk felkészíteni tanulóinkat a felső tagozatra. Gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, szorgalmi feladatokkal látjuk el őket, számukra versenyzési lehetőséget biztosítunk, különféle szakkörökben vehetnek részt. A jól bevált módszerek mellett az új pedagógiai módszerek iránt is nyitottnak kell lennünk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A tanítók és szakértők javaslata alapján a Vas Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság útmutatásai szerint végezzük a tanulók

felzárkóztatását,

fejlesztését.

Hozzáértő

pedagógus,

gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus közreműködésével a törvényben biztosított órakeretet a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére fordítjuk. Törekszünk arra, hogy a szűrések legkésőbb a második osztályban megtörténjenek. Célunk, hogy fejlesztőpedagógus végzettséggel több 29

kollégánk rendelkezzen. Ha felsőbb osztályban derül ki, hogy a tanuló ilyen irányú problémával küzd, a fejlesztő foglalkozások megtartásával a maximális segítséget nyújtjuk számára.

Felső tagozat / 5-8. évfolyam/ Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Alapvető

feladata

a

már

megalapozott

kompetenciák

fejlesztése,

hatékonyságának növelése. Prepubertás kor /10-12 év/ Az életkori szakasz második felében kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái / fogalmak, ítéletek, következtetések /. Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival. A prepubertásban szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka. Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor előhírnöke.

30

Természetesen ebben az időszakban is jelentkeznek magatartásproblémák, melyek

kezelése

fontos

feladat.

Részképesség

zavarokkal

ritkán

találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra. Pubertáskor / serdülőkor / Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Főleg az önmegismerés igénye jut kifejezésre, az identitás keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttektől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartási problémát. A korosztály másik jellegzetes problémája a középiskolába való továbbtanulás, a pályaválasztás. Ez a kor már szélesebb körű ismeretek szerzésére, az önálló tanulás képességének kialakulására szolgál. Az alapkészségek megerősítésén keresztül, teljesítményképes tudás kialakítása, az általános alapműveltség nyújtása a cél. Feladataink: •

Tudatosan fel kell készíteni tanulóinkat a helyes pályaválasztásra.

• Állandó feladatunk kell, hogy legyen a gyenge tanulókkal való foglalkozás, a tanulásra ösztönzés. •

A tanulót és a tanítást segítő egyéb módokat is felhasználjuk az ismeretgyarapításra: tanulmányi versenyeken való részvétel, szakköri munka.

• A tudásvágy felkeltése elérhető célok kitűzésével, a dicséret, jutalmazás, büntetés eszközeinek megfelelő mértékű alkalmazásával. 31

• Igényes nevelői tevékenységet kell végeznünk, alapos tudást kell nyújtanunk. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: A hatékonyság fokozása érdekében 15 fős osztálylétszám felett az idegen nyelvet és a számítástechnikát képességek szerinti csoportbontásban oktatjuk. Nem osztály- illetve nem tanórakeretben folyó tevékenységi formák A hit- és vallásoktatás iskolánkban csatlakozó órában történik. A tehetségek gondozása, képességek fejlesztése érdekében különféle szakköri lehetőségeket kínálunk tanulóinknak. Az intézményben sportkör működik. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-, és ifjúságvédelem feladatait törvény szabályozza. A pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő szerepe van az ifjúságvédelemnek. A helyi sajátosságok, az elmúlt évek tapasztalatai, az országos tennivalók is azt mutatják, hogy a gyermekek egy részénél a problémák erőteljesebbekké válnak, kezelésük egyre nagyobb feladatot ró a pedagógusokra. Évente visszatérő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az iskolában: • Szemléletformálás, szülők és pedagógusok körében. Színterei: szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, diákönkormányzat, iskolaszék. Felelős: igazgató, osztályfőnökök. •

Mentálhigiénés programok megismerése, feltételek biztosítása azok bevezetéséhez. Felelős: igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott.

• A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kisérése. 32

• A váratlanul felmerülő gondok esetén, kétséges vagy nehezebb helyzetekben

az

iskola

azonnal

forduljon

a

Gyermekjóléti

Szolgálathoz, működjön közre a helyzet megoldásában. Felelős: igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott, osztályfőnökök. • Megfelelő iskolai tevékenységekkel törekedni kell a megelőzésre, felvilágosításra. Fontos a szabadidős tevékenységek és tanulmányi előmenetel

figyelemmel

kísérése.

Felelős:

diákönkormányzat,

tantestület. • Alsó tagozattól folyamatosan, életkornak megfelelően fel kell hívni a figyelmet a különféle drogok veszélyeire. Színterei: osztályfőnöki órák, DADA

program

előadásai,

filmvetítés.

Felelős:

gyermek-

és

ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök. • A család, mint elsődleges mikroközösség hangsúlyozása, kiemelve a szülők felelősségét a gyermeknevelésben. Felelős: osztályfőnökök szülői értekezlet keretében. • Pályaorientáció segítése. Felelős: osztályfőnökök. • Helyi segélyezési formák figyelemmel kísérése, javaslattétel a térítési díj átvállalására

/

tankönyv,

bérlet,

rendkívüli-

és

rendszeres

gyermekvédelmi támogatások /. Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott. A

fenntartó

önkormányzatoktól

lehetőségeiknek

megfelelő

eseti

támogatások igénylése a szabadidő hasznosabb eltöltéséhez, sporthoz, művelődéshez /színházbérleti támogatás, útiköltség átvállalása, tábori hozzájárulások stb. /

33

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A tanulási kudarccal küzdő gyermek az iskolába lépés pillanatáig többnyire problémamentesnek látszik. Előfordul, hogy jó intelligenciájú gyerek csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud eleget tenni az iskolai követelményeknek, erősen frusztrálódik, szorong sikertelensége miatt. Ennek következtében kezdeti pozitív belső motiváció, a tanulás élménye megszűnik. A kudarcok elkerülésére menekülési és védekezési stratégiákat alkalmaz, melyek különböző cselekvési formákban, pl. iskolakerülés, hazugság, bohóckodás, szorongás, illetve szomatikus tünetekben is felléphetnek pl. evési-alvási zavarok, hányás, dadogás, kényszeres mozgások. A tanulási zavarok kialakulásának lehetséges okai: 

Organikus tényezők: genetikai, szülési sérülés, betegségek.



Pszichés vagy emocionális tényezők: érzelmi elhanyagoltság, motiválatlanság, antiszociális családi háttér.



Környezeti tényezők: családi háttér, lakóhely, stb.

Az iskolai munkát nehezítő problémák jele megmutatkozik: 

percepció zavara: látás, hallás, tapintás és mozgásérzékelés.



beszédszerveződés, a nyelvi készség zavara: a beszédészlelés, a beszédmegértés, a szerialitás, szimbólumképzés, beszéd és nyelvi

34

integráció, szókincs, szó és jelentés asszociáció, artikuláció, motoros programozás, akadályozottságában. 

emlékezet gyengeség: memória különféle sérülése miatt.

 mozgáskoordináció a finommozgás zavara: pl. a gyermeknek görcsös a testtartása, a labdajátéknál ügyetlen. 

a lateralitás, és/vagy a saját testen és térben tájékozódás akadályozottsága: pl. keresztezett, illetve kevert laterális dominancia.

A tanulási kudarcok megjelenési formái az iskolai teljesítményben: 

Beszéd: fejletlen nyelviség, gyenge szókincs, kevés aktívan használt szókészlet, szótanulás gyengesége, gyenge szövegemlékezet, rövid, egyszerű mondatok.



Magatartás: dekoncentráltság, ingadozó teljesítmény, fáradékonyság.



Olvasás és írás: betűk és számjegyek tévesztése, betűkihagyások, toldások, szótagkihagyások, betűk összeolvasásának megkésése, reverziók, szóroncsok, olvasási tempó lelassulása, szövegmegértési nehézségek, betű és íráskép kusza, rendezetlen, sor és vonalközben való eligazodás nehezített.



Számolás: kialakulatlan vagy gyenge téri tájékozódás, kialakulatlan vagy keresztezett dominancia, mozgás-, és beszédkoordináció zavara, globális mennyiség felismerésének hiánya, relációs jel helytelen alkalmazása, helyi érték fogalmának kialakulatlansága.

Megoldási módok:  Részképességzavar észlelése esetén Nevelési Tanácsadóba kell küldeni a gyermeket, majd a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye

35

alapján továbbküldhető a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságba.  A tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak lehetősége van a Nevelési Tanácsadóban terápiában részt venni.  A tudásszint felmérése év eleji, évközi és év végi rendszeres diagnosztizáló felmérőkkel, szóbeli és írásbeli számonkéréssel. A

tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

felzárkóztatását

segítő

tevékenységek: A tanulók fejlesztése a diagnosztizálás, az ok-feltárás után, a megsegítés módjának megtervezésével folytatódik. A fejlesztő tevékenység területei az iskolában: 

Tanórán belül: a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint elsajátíttatása, differenciálás, csoport munka, felmentés az értékelés alól. (igazgató adhatja szakvélemény alapján), tanulásmódszertan, szöveges értékelés és önértékelés.



Tanórán kívül: megfelelő szakemberhez való irányítás, szülőkkel való

kapcsolatfelvétel,

kapcsolattartás;

családlátogatás,

egyéni

feladat, tanulópár, felzárkóztatás, fejlesztő óra, napközi, szakkör, szerepeltetés, szülők tanácsokkal való ellátása, meggyőzése, szülői értekezleteken tananyaggal kapcsolatos követelmények, elvárások ismertetése; tapasztalat és véleménycsere, korrekció gyógypedagógus közreműködésével. A fejlesztő foglalkozások feladatai: a kognitív képességek fejlesztése és a részképességzavar(ok) korrekciója. 36



Diszlexia, diszgráfia esetén: Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése. A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, kiemelten auditív megközelítéssel.



Olvasásgyengeség esetén: Korrekciós feladatok, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják és folyamatos készséggondozás.



Diszkalkúlia esetén: Matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges

feladatok

megoldása.

Az

alapműveletek

fogalmi

kialakítása, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk. Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése. 

A részképességzavar együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén: A logopédiai - gyógypedagógiai ellátás során a percepció minden részterületét a fejlesztő pedagógus irányításával fejleszteni kell: vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd- és nyelvi készségeket.



Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció: Gyermekneurológiái, fülészeti, szemészeti vizsgálatok, szükség esetén kompenzáció adott szakember segítségével.

A fejlesztő tevékenység területei: 

Mozgásfejlesztés: fizikális állapot, testséma, téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmusérzék.

A nagymozgások fejlesztése: A fejlesztésben célzottan kerül sor az alapmozgások különböző formáinak gyakoroltatására a fokozatosság elvének betartásával. 37

A finommozgások fejlesztése: Az írás elsajátításához a kéz izomzatának fejlettsége mellett szükség van a síkban való téri tájékozottságra is. A motoros fejlesztést a nagymozgások finomításával kell kezdeni s csak ezek kellő

fejlettsége

után

javítunk

a

finommozgáson.

 Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás: A fejlesztő munka minden mozzanatában szerepet kap a térészlelés, a téri orientáció kialakítása, tudatosítása, mely csak hosszú tanulási, tapasztalási, gyakorlási folyamatokban válik tudatossá. A téri tájékozódás biztonságát célszerű minél előbb gyakoroltatni a síkban is. Ez elengedhetetlen a könyvben,



füzetben

való

eligazodáshoz.

Percepciófejlesztés:

A tanulási kudarcokkal küzdő gyerekek nagy része észlelési zavarral küzd, ezért kell erősítenünk az érzékelési apparátust (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus

percepció).

 Verbális fejlesztés: Szókincsbővítés

szógyűjtő

és

mondatalkotási

gyakorlatokkal,

szómagyarázatok, dramatikus önkifejezés, mondat és szövegalkotás képről, stb. A fejlesztésnek szoros kapcsolatban kell lennie a többi tantárggyal, hisz komplex módszerekkel lehet fejlődést elérni.

38

A tanulási kudarcok enyhítését szolgáló tényezők:  Személyes, közvetlen kapcsolat. 

Barátságos , megnyugtató nevelői magatartás.

 Törődés, odafigyelés.  Lehetőség szerint minél kisebb létszám.  Elterelő ingerek csökkentése.  A tanulási tér redukálása.  Jól tagolt, strukturált tevékenységek.  Egyéni haladási tempó, egyéni motiválás.  Sikerélmény biztosítása.  Szorongás csökkentése. 

Differenciált órai munka.

 Helyes tanulási technikák kialakítása. Kapcsolat a szülőkkel: A szülőket különböző megközelítési módokkal informáljuk. A fejlesztés megkezdésekor tájékoztatjuk őket a fejlesztési tevékenységekről, illetve rendszeres és tervszerű megfigyelést végzünk a gyermekek körében, ezek összegzését megosztjuk a szülőkkel. Igény szerint családlátogatáson, szülői értekezleten vagy fogadóórán egyénenként ismertetjük a fejlesztő munka eredményeit. Szakemberek alkalmazása az iskolában: Iskolánkban tanulásban akadályozott pedagógiája szakos gyógypedagógus tanár, fejlesztőpedagógus, logopédus segíti a gyermekek munkáját. Pedagógusaink

folyamatosan

együttműködnek

osztálytanítókkal, illetve külső szakemberekkel.

39

egymással,

az

A tanulási kudarcok leküzdése minden osztályfőnök, szaktanár, tanító, nevelő közös feladata, melyben mindenkinek hatékonyan együtt kell működnie. Bár a fejlesztő tevékenységek végén, amikor tantárgyi teljesítménymérést végzünk, nem azonnal mutatható ki az eredmény, de egyértelműen

megfigyelhető,

hogy

megváltozik

a

gyerekek

feladathelyzethez való viszonya, javul a figyelmük. De az érési folyamathoz elegendő idő elteltével a teljesítményjavulás mérhetővé válik tantárgyi szinten is.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek • Napközis ellátás • Logopédiai ellátás • Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus tevékenysége •

Az alsós és felsős munkaközösségek prevenciós és koordináló munkája

• Étkezési támogatás • Tankönyvtámogatás •

Osztálykirándulások, táborok támogatása

•

Koordinációs napi kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal

• Folyamatos kapcsolattartás a képviselőtestület szociális bizottságával

40

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermekkép kialakítása mellett fontos, hogy a tanuló az osztálytársaival, felnőttekkel toleráns legyen, és tudjon együtt tanulni, játszani. A közösség aktív tagjaként fejlődjön. A közösségfejlesztés feladatai: 1. Le kell küzdeni a hátrányokat - elkényeztetést - szocializálódás hiányát - esélyegyenlőség hiányát - testi, lelki sérelmeket 2. Ki kell alakítani a tanulóban: - motivációt - alkalmazkodóképességet - kreativitást - vágya legyen a tanulónak a társak elismerése - tudjon leválni szükség esetén a szülőről - érett, kiegyensúlyozott személyiség legyen

AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁBAN Az iskola pedagógiai sajátosságainak megjelenése az egyes képzési szakaszokban. Alsó tagozat /1-4. évfolyam /

41

Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata az alapműveltség megszerzése, mely szilárd alapkészségek kialakítására épül. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli, írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály - illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. Hangoztató - elemző - összetevő, szótagoló, illetve Meixner-féle diszlexiaprevenciós olvasási módszerrel tanulnak az első osztályosok. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató, fejlesztő tevékenységek tanórákon, fejlesztő órákon és a napköziben folynak. A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését séták, kirándulások, túrák során alakítjuk ki tanulóinkban. Első, második osztályban lakóhelyünk és környékével ismerkednek. Harmadik, negyedik osztályban Vas megye nevezetességeit keresik fel. Felső tagozat / 5-8. évfolyam / A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon folyik. Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének és képességének kialakítása tanítási órákon napközis és szakköri foglalkozásokon történik. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felzárkóztatása tanórákon, napközis foglalkozásokon differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívül kiscsoportos és fejlesztő foglalkozások keretében. Tanulóink továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése

42

érdekében osztályfőnöki órán és a középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Lehetőséget biztosítunk a felvételi vizsgák előkészítésére a 7 - 8. évfolyamon különösen magyar nyelvből, matematikából és német nyelvből. Tanulmányi versenyeken mérhetik össze tudásukat a tanulók. Alsó és felső tagozat / 1-8. évfolyam / Szakköröket szervezünk a tanulók érdeklődését, igényeit figyelembe véve, ahol alkotó fantáziájuk, tehetségük kibontakoztatására is lehetőséget kapnak. Az intézményben iskolai sportkör működik. Tömegsport foglalkozásokon segítjük a tehetséges tanulók fejlődését / labdarúgás, torna, kézilabda, kosárlabda /. Különböző szintű versenyeken mérhetik össze erejüket, ügyességüket, tudásukat.

AZ ISKOLA A HAGYOMÁNYOK RENDSZERÉBEN Az iskolai rendezvények hagyományai: Augusztus:

Alakuló értekezlet Javítóvizsga Tanévnyitó értekezlet Tantárgyfelosztás, órarend elkészítése Tanévnyitó ünnepély

Szeptember:

Tanmenetek, munkatervek elkészítése Tantermek dekorálása 43

Munkaközösségek megalakulása Szakkörök indítása Szülői értekezlet Dolgozói kirándulás Őszi túra Október:

Október 6-a megünneplése iskolai keretben Hulladékgyűjtés Fogadóórák / alsó, felső tagozatban / 8. évfolyam pályaválasztási szándékának felmérése Nyílt napok a középiskolákban Október 23-a: iskolai, községi, városi megemlékezés

November:

Őszi szünet Nevelési értekezlet

December:

Mikulás nap Fogadóórák Iskolai karácsony: megajándékozzuk tanulóinkat Téli szünet

Január:

Szülői értekezlet Osztályozó értekezlet Félévi értesítők kiadása

Február:

Félévi értekezlet Továbbtanulás véglegesítése Tankönyvrendelés a következő tanévre Farsangi karnevál

Március:

Fogadóórák Nőnap a dolgozók körében 44

Március 15-ei ünnepély / iskolai, községi, városi / Április:

Tavaszi szünet (tanév rendje szerint) A leendő elsősök beíratása Kulturális bemutató

Május:

Madarak és fák napi túra Anyák napja Fogadóórák Gyermeknap

Június:

Osztálynap Sportnap Ballagás, tanévzáró ünnepély Tanévzáró értekezlet

Tantárgyi hagyományok: A háziversenyeket több tantárgyból szervezünk. Ezeken túl rendszeresen részt veszünk a felmenő rendszerű tanulmányi és sportversenyeken.

Értékelési hagyományok: Tartósan magas színvonalú tanulmányi eredmény vagy példás magaviselet és szorgalom esetén a tanuló dicséretben részesíthető a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Az iskolai élet szabályaiba ütköző magatartás esetén a tanuló fegyelmező intézkedésben részesíthető a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján.

45

Az iskolai környezet kialakításának hagyományai: Az osztálytermeket egy - két tantárgy tanítására próbáljuk célirányosan berendezni. Szaktantermeink informatika, fizika, kémia tantárgyak minél teljesebb elsajátításához nyújtanak segítséget.. A tantermeket, folyosókat virággal díszítjük. Ősszel és tavasszal az iskola épületeinek

környékén

szemétgyűjtést

szervezünk,

szépítjük

a

környezetünket.

Kirándulások, táborok: A tavasz folyamán az osztályfőnökök az osztályaikkal kiránduláson vehetnek részt. Az úti célok között Vas megye, Sopron és környéke, Pécs és környéke, Dunakanyar, Budapest, a Balaton felvidék és az Északiközéphegység szerepel. Nyáron rendszeresen táboroztatjuk tanulóinkat. Célunk, hogy diákjaink az általuk kevésbé ismert helyeken tölthessenek el néhány emlékezetes napot. A kirándulások és táborok anyagi finanszírozása önköltséges.

46

KAPCSOLATAINK Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái: Családlátogatás • Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet • A szülők és a pedagógus közötti folyamatos együttműködés kialakítása, valamint a szülők tájékoztatásának színtere. A szülők tájékoztatást kapnak az iskola céljairól, lehetőségeiről, az elért eredményekről; az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekük tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; az adott osztály előmeneteléről, neveltségi szintjéről. •A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé. Fogadóóra •

Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Írásbeli tájékoztató • Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

47

Az SZM választmány, iskolaszék – a kapcsolattartásban rögzítettek alapján ülésezik. Tanulókkal való kapcsolattartás formái: Osztályfőnöki órák, tantárgyi tanórák, túrák, kirándulások, táborok, szabadidős foglalkozások, diákönkormányzat fórumai. Belső kapcsolataink: Szoros kapcsolat a bajánsenyei tagintézménnyel. Munkaközösségek: Az iskolában az oktató - nevelőmunka összehasonlítása, segítése céljából munkaközösségek működnek. Ezek az alábbiak: - Alsó tagozatos munkaközösség. - Felső tagozatos munkaközösség. Diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére alakult. Munkáját egy pedagógus segíti. A diák-önkormányzati képviselőket az osztályok delegálják 3. évfolyamtól. A tisztségviselőket a képviselők választják. Működése hosszú távon megalapozhatja a tanulóink jó értelembe vett közösségbe tartozásának igényét, hovatartozásuk szándékát. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtáros- tanár vetélkedőket, író-olvasó találkozókat is szervezhet a diákok számára.

48

Énekkar Az iskolai énekkari tevékenység célja, hogy a tanulókat az ének-zene órákon szerzett jártasságokat felhasználva a közös éneklés örömével kollektív zenei élményhez juttassa. A

kórus

tevékenységének

hagyományainak

ápolása,

kiemelt a

feladata

nemzeti

az

iskola

ünnepekhez

kulturális kapcsolódó

közreműködés, iskolai műsorokon való fellépés. Az iskola képviselete különféle rendezvényeken, szereplés községi, városi ünnepségeken. Szakszervezet: Együttműködésünk kölcsönösségen alapul, mely segíti az oktatáspolitikai célkitűzések megvalósulását, erősíti a munkahelyi demokratizmust, megszilárdítja a törvényességet. Szülői Munkaközösség: Működése osztályszinten, a szülők választása alapján történik. Velük a kapcsolatot az osztályfőnökök és az igazgató tartja. Iskolaszék: A fenntartó, a szülők, az iskola nevelőtestületének együttműködésére épül. Tevékenységével

támogatja

az

intézményt

nevelési

programjának

megvalósításában. Külső kapcsolataink: Elsősorban tanulóink érdeke miatt elengedhetetlen, de az iskola megfelelő működésének biztosításához is fontos a megfelelő külső kapcsolatok ápolása.

49

Intézményfenntartó Társulási Tanács: Fontos szerepet töltenek be az oktatásügy területén, hiszen döntenek az intézmények

létéről,

profiljáról,

elfogadják

az

iskola

működését

meghatározó alapvető dokumentumokat, meghatározzák a költségvetést és kinevezik az intézmény vezetőjét. Elsősorban törvényességi, pénzügyi és szakmai felelősségük van. Elfogadják az iskola pedagógiai programját, a törvény adta eszközök alkalmazásával ők értékelik a pedagógiai munka eredményességét is. Biztosítják a folyamatos működés feltételeit. Oktatási intézmények: Az óvodával jó kapcsolatunk alakult ki az évek során. A kölcsönös nevelői látogatások segítenek az átmenetben. Fontos, hogy az alsó tagozatos nevelőink ismerkedjenek az óvoda nevelési programjával, valamint az óvónők is jártasak legyenek az általános iskola 1.osztályában folyó munkában. Minden tavasszal a leendő első osztályos tanító elmegy a nagycsoportosok foglalkozására és szülői értekezletére. Majd a nagycsoportosok is eljönnek az iskolánkba, ahol órát látogatnak. Az óvónők félév táján megnézik elsőseinket, a volt nagycsoportosaikat. A környék általános iskoláival és az alapfokú művészeti iskolával is napi kapcsolatban vagyunk. Körzeti versenyeken, szakmai konzultációkon veszünk részt. Évente Őrségi kistérségi tanulmányi versenyt rendezünk 3-4. évfolyamos tanulóknak matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A pedagógiai munkát segítő intézmények: A BDF Szakmai és Szolgáltató Központ munkatársaival kölcsönösen együttműködünk

/tájékoztatás,

információnyújtás, 50

továbbképzések,

versenyek szervezése /. A meghirdetett továbbképzéseken, felkészítőkön, pedagógiai napokon részt veszünk. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal és a Nevelési Tanácsadóval folyamatos kapcsolatban vagyunk. Segítenek a tanulók szűrésében, valamint szakmai segítséget nyújtanak a fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások megtartásához. Egyéb intézmények: Szorosan kapcsolódnak az oktatási intézmények hatékony működéséhez. A Művelődési Ház ad otthont több rendezvényünknek / kulturális bemutató, iskolai karácsony, farsang, stb. / A Művelődési Ház gyermekrendezvényeire tanulóink nagy része bérletet vált. Az osztályfőnökök, napközis nevelők szervezésében és vezetésével csoportosan látogatják a rendezvényeket. Az Őrségi Nemzeti Park munkatársai szakkört tartanak a természetet kedvelő diákok részére. Részt veszünk több projektben, erdei iskolai keretben ősszel és tavasszal túrákat, télen madármegfigyelést szerveznek a gyerekeknek. Az egyre szűkösebb anyagi helyzet miatt különösen hasznos a gazdálkodó szervekkel való kapcsolattartás, amelyet a kölcsönös segítőkészség, együttműködés jellemez. Igyekszünk a vállalatok, vállalkozók által nyújtott segítséget maximálisan kihasználni.

51

AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE A közoktatási törvény 40., 42. és 52.§-a, valamint a tanév rendjét meghatározó

évenkénti

miniszteri

rendeletek,

vizsgaszabályzatok

figyelembe vételével alakítjuk az iskola élet- és munkarendjét. A feladatok tanévre történő lebontását az éves munkaterv határozza meg. A munkaterv a fenti törvény, rendeletek, szabályzatok és a pedagógiai program alapján készül. A munkatervet a tantestület készíti. Az éves eseménynaptár, ünnepek, értekezletek, rendezvények, tanítás nélküli munkanapok pontos meghatározását az éves munkaterv tartalmazza, a nevelőtestület döntése alapján. A tanítási szünetben az iskola munkarendjéről a nevelőtestület javaslata és felhatalmazása alapján az igazgató dönt. Az intézmény belső kommunikációs struktúrája az iskola méretét és a nevelőtestület létszámát figyelembe véve a közvetlenségen alapul. Minden lényeges kérdésben lehetőség nyílik a teljes körű konzultációra, a konszenzuson alapuló döntés meghozatalára. Az iskola életét az órarend és a házirend szabályozza. A délelőtt tanórákkal telik, délután pedig a választható, nem kötelező foglalkozások zajlanak. / napközi, szakkörök, sport és egyéb szabadfoglalkozások / Az órarendkészítésnél az adottságokat és a lehetőségeket figyelembe véve arra törekszünk, hogy a terhelés egyenletesen elosztott legyen. Az iskola szolgáltatásai: − Felügyelet biztosítása − A bejáró napközis tanulók autóbuszhoz való kísérete −

A tanulók kísérete: színházba, moziba, osztály szintű kirándulásra, 52

kötelező orvosi vizsgálatra − Napi háromszori étkezés − A tavaszi, téli és nyári szünetben legalább tíz szülő igénye esetén felügyeletet biztosítunk −

Konzultáció biztosítása tanulási problémákról, egyéb gondokról a nevelőkkel

− Felkészítés tanulmányi versenyekre, ünnepélyekre −

Tornaterem, szabadtéri sportlétesítmények használata feltételek mellett

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK: A 11./ 1994. évi rendeletet vesszük figyelembe.

53

VII. HELYI TANTERV Az Apáczai Kiadó akkreditált kerettantervét alkalmazzuk a következő módosításokkal Célok és feladatok: Céljaink és feladataink megegyeznek az Apáczai Kiadó által kidolgozott kerettantervben megfogalmazottakkal. Tantárgyi rendszer és óraszámok (heti bontásban): A helyi tantervünk óraterve az adaptált óratervtől 20%-nál kisebb mértékben tér el. Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Magyar ny. és irod. 8 8 8 7 4 4 3,5 (dráma) Tört. és állampolg. ism. 2 2 2,5 (hon és népismeret) Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4,5 4,5 4, 3,5 4 3,5 3 Informatika 0,5 0.5 0,5 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 Természetismeret 2 2,5 (egészségtan) Fizika 1,5 Biológia 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 (mozgóképkultúra és médiaismeret) Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport (tánc) 4 4 4 4 3,5 3,5 3,5 Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 Kötelező óraszám a tv. 21 21 21 23,5 23,5 23,5 26 Alapján

54

8. 3,5 2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 0,5 3,5 1 26

Kötelezően választható órák évfolyamonként: Kötelezően választható tantárgyak: Német Angol Informatika Testnevelés (lány kézi.) Testnevelés (fiú labdar.) Testnevelés (fiú torna) Drámajáték (báb) Drámajáték (színjátszás) Ének-zene Választható órák Angol Informatika Testnevelés (lány kézi.) Testnevelés (fiú labdar.) Testnevelés (fiú torna) Matematika Drámajáték (báb) Drámajáték (színjátszás) Megjegyzés:

1

1

2

1

1

1

1

1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1 1 1 1 2

1 1 1 1 1 2

1 1 1 1 1 2

1 1 1 1 1 2

1

1

1

1

2 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

- 1-8. osztályban 1 órával növeltük a testnevelés órák számát a kerettantervi ajánláshoz viszonyítva. - 6. osztályban az egészségtan 0,5 órával beépült a természetismeret tantárgy óraszámába. - 7. osztályban az ember és társadalomismeret 0,5 órával beépült a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy óraszámába. - 8. osztályban az etika 0,5 órával beépült az osztályfőnöki tantárgy óraszámába. - 8. osztályban a mozgókép és médiaismeret 1 órával beépült a rajz tantárgy óraszámába.

55

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A nem szakrendszerű oktatás órakerete, amely beépül a kötelező és választható órákba: ÓRA Kötelező órakeret

Választott óra, foglalkozás

TANTÁRGY magyar matematika történelem német testnevelés rajz informatika angol nyelv

ÓRASZÁM 1 1 0,5 0,5 1 0,5 1 1

Kiemelt kompetencia terület: szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Természetesen a többi kompetencia terület is megfelelő hangsúlyt kap. illeti. Technikák: az órákon egyéni munkát, páros munkát valamint csoportmunkát alkalmazunk. Lehetőség szerint kooperatív technikák alkalmazása. Egyéb tanulásszervezési formák: projekt, témahét. Értékelés A tanuló bizonyítványába az adott tantárgy - melynek keretein belül nem szakrendszerű órákon is fejlesztjük - követelményszintjének teljesítésével arányosan érdemjegyet kap. A nem szakrendszerű órákon mutatott teljesítmény beszámítható az adott tantárgy szakrendszerű órájának érdemjegyébe. A tanuló félévente szöveges bejegyzést kap a naplóba és a tájékoztató füzetébe, illetve a bizonyítványába: részt vett a nem szakrendszerű oktatáson, illetve nem vett részt a nem szakrendszerű oktatáson.

Adminisztráció A nem szakrendszerű órák adminisztrálása a naplóban az adott tantárgy óraszáma mellett „ / ” jellel történik 56

Az iskolai tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tanítók, szaktanárok, munkaközösségek egyeztető megállapodása alapján történik a következő elvek szerint: - a tankönyv használhatósága, (tananyag tartalma, taníthatósága, minősége) - alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése - szemléletesség - a tankönyv ára

57

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁI SZÁMÁRA, 2007-BEN KÉSZÜLT KERETTANTERVTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK, MÓDOSÍTÁSOK: Alsó tagozat: Matematika 1. évfolyam Éves óraszám: 166,5 - heti óraszám:4,5 1. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra 2. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra Témakörök, tananyagbeosztás Témakör Számtan,algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 100óra 20óra 28óra 17,5óra

2. évfolyam Éves óraszám: 166,5 - heti óraszám:4,5 1. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra 2. félév: A hét 4 óra, B hét 5 óra Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 99 óra 22,5 óra 29 óra 16 óra 3. évfolyam

Éves óraszám: 148 - heti óraszám:4 1. félév: A hét: 4óra, B hét 4óra

58

2. félév: A hét 4óra, B hét 4óra Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 87 óra 18 óra 25 óra 18 óra

Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

4. évfolyam Éves óraszám: 129.5 - heti óraszám:3.5 1. félév: A hét: 4óra, B hét 3óra 2. félév: A hét 4óra, B hét 3óra Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 71 óra 22 óra 23 óra 13.5 óra

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Éves óraszám: 296-heti óraszám: 8 Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 45 óra

Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése: Betűismertetés és olvasásgyakorlás Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás

84 óra 59 óra

59

Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése: Az írott betűalakok tanítása Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

56 óra 42 óra 10 óra

2. évfolyam Éves óraszám: 296 óra-heti óraszám 8 óra Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 15óra

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Az olvasás –szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába: Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése

55 óra 79.5 óra 19 óra

Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása Ismeretek az anyanyelvről: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

27 óra 20,5 óra 24 óra 46 óra 10 óra

A heti óraszám javasolt felosztása 60

olvasás: 5 óra írás: 1óra nyelvtan: 2 óra 3. évfolyam Éves óraszám: 296-heti óraszám: 8 Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 18 óra

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába. Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Ismeretek az anyanyelvről: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

30 óra 53 óra 16 óra 14 óra 19 óra 17 óra 2óra 36 óra 54 óra 14 óra

A heti óraszám javasolt felosztása Olvasás: 3 óra Írás: 1óra Fogalmazás: 1,5 óra Nyelvtan: 2,5 óra

61

Környezetismeret 2. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakörök 1.Tájékozódási ismeretek 2.Az élettelen természet alapismeretei 3.Az élő természet alapismeretei 4.Testünk, életműködéseink 5.Összefoglalás, ismétlés

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 4 óra 8 óra 11 óra 11 óra 3 óra

3. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakörök 1.Tájékozódási ismeretek 2.Az élettelen természet alapismeretei 3.Az élő természet alapismeretei 4.Testünk, életműködéseink 5.Összefoglalás, ismétlés

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 11 óra 6 óra 11 óra 5 óra 4 óra

Rajz 2. évfolyam Éves óraszám: 55,5-heti óraszám:1,5 óra Témakör 1.Kifejezés, alkotás 2.Tárgy-és környezetkultúra 3.Vizuális kommunikáció

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 26 óra 25 óra 4,5 óra

62

4. évfolyam Éves óraszám: 55,5-heti óraszám:1,5 óra Témakör 1.Kifejezés, alkotás 2.Tárgy-és környezetkultúra 3.Vizuális kommunikáció

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 19óra 19 óra 17,5 óra Ének-zene

2. évfolyam Éves óraszám: 37 - heti óraszám:1 óra Témakör Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 20 óra 2 óra 10 óra 5 óra

Felső tagozat: Az ötödik osztályba lépés előkészítése a nem szakrendszerű oktatás jegyében: Az igazgató tájékoztatja a szülőket a nem szakrendszerű oktatásról Őriszentpéteren és Bajánsenyén. Határidő: május A 4. osztályos osztályfőnökök fejlesztési terv javaslatot készítenek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidő: május 63

A leendő 5.-es osztályfőnök, valamint a leendő szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidő:

április-május

A 4. osztályos osztályfőnökök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5.-es osztályfőnöknek. Határidő: június Az 5. osztályban nem szakrendszerű oktatást végző kollégákkal az 5. osztályos osztályfőnök megbeszéli a fejlesztési tervet. Nem szakrendszerű oktatás 5. osztályban: Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség-képesség területeken A tanítási tartalom módosítása nélkül az alábbi kompetenciákra kell különös tekintettel lenni a fejlesztés, illetve a felzárkóztatás során: Általános, az egész tantárgyi struktúrára vonatkozó fejlesztési feladatok 10-12 éves életkorban: az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, az olvasás és íráskészség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, az információszerzés és feldolgozás képességeinek fejlesztése (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás ), a kommunikációs képességek erősítése (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben), a szociális kompetenciák fejlesztése (identitás, énkép, nyelvhasználat, kapcsolatteremtés, társas viselkedés, társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabálytanulás), térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás. Magyar nyelv és irodalom 64

Az 5. és 6. osztályban a magyar nyelv és irodalom tantárgyakból adaptáljuk az Apáczai Kiadó Pedagógiai Programját. Képességfejlesztés ( magyar irodalom, nyelvtan) 5. évfolyam: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, kulturált nyelvi magatartás: az adekvát megnyilvánulások: köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, tájékoztatás, egyszerű metakommunikációs jelzések megértése, a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról. Olvasás, írott szöveg megértése: optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika) kialakítása, az életkornak megfelelő tempójú folyamatos, folyamatos hangos és néma olvasás, az olvasottakról vélemény nyilvánítása, az olvasott szövegben egyszerű összefüggések felismerése, fontos információk kiemelése, szövegértés (lényegkiemelés) képessége. Írásbeli szövegalkotás: rövid szöveg leírása másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással, mások által jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül, optimális gyakorlottságú és használhatóságú kiírt írás, közlés, fogalmazás. Tanulási képesség fejlesztése: vázlatkészítést tanári irányítással és önállóan. az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés)

65

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból az Apáczai Kiadó pedagógiai programját adaptáltuk. A témakörökhöz kacsolódó időkeretet az alábbiak szerint módosítjuk. A nem szakrendszerű oktatás heti 1 órával épül be a tantárgy óraszámába, ebből 0,5 óra nyelvtan, 0,5 óra pedig irodalom.

Magyar nyelvtan Az éves óraszám: 74 óra

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. Ismétlés

5 óra

1 óra

2. Kommunikáció

3 óra

4 óra

3. A szavak alakja és jelentése 1o óra

2 óra

4. A szavak szerkezete

2 óra

5. Szólások, közmondások

7 óra 1 óra

1 óra

10 óra

4 óra

7. A magyar helyesírás alapjai 17 óra

5 óra

8. Év végi ismétlés

----

6. Hang és betű

Összesen:

2 óra 55 óra

Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 19 óra ( heti 0.5 óra)

66

19 óra

Magyar irodalom

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. Ismétlés

4 óra

1 óra

2. Mesék bűvöletében

18 óra

7 óra

3. Ritmusos játékok, játékos ritmusok 4. Petőfi Sándor: János vitéz

3 óra

0 óra

19 óra

5 óra

5. Az ember világa

5 óra

1 óra

6. Múltunk a mítoszokban

2 óra

1 óra

7. Otthon, család

3 óra

2 óra

8. Év végi ismétlés

2 óra

1 óra

56 óra

18 óra

Összesen:

Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 18 óra ( heti 0,5 óra)

67

A 7. osztályos irodalom tantárgyhoz és a 8. osztályos magyar nyelv tantárgyakhoz is megfelelő az Apáczai Kiadó Pedagógiai Programja. 7. osztályban a magyar nyelv tantárgyból az időkeretet az alábbiak szerint módosítjuk. Évi óraszám: 55 óra Heti óraszám: 1,5 óra Év eleji ismétlés: 5 óra Magán- és közéleti kommunikáció: 8 óra Az egyszerű mondat: 28 óra Helyesírási ismeretek: 9 óra Év végi összefoglalás: 5 óra 8. osztályban a magyar irodalom tantárgyból az alábbiak szerint módosítjuk az időkeretet és a témaköröket. Év eleji ismétlés: 6 óra Új művészi törekvések: 4 óra A Nyugat vonzásában: 30 óra A házi olvasmányok elemzése: 7 óra Irodalom és történelem: 10 óra Teremtett világok: 5 óra Modern idők – dráma és film: 6 óra Könyv- és könyvtárhasználat: 2 óra Év végi összefoglalás: 4 óra

Történelem Képességfejlesztés kiemelt területei nem szakrendszerű órákon Szövegértés fejlesztése • Ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel • Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. • Információ-visszakeresés a szövegből kérdések alapján • Képek értelmezése, elemzése

68

Önálló ismeretszerzés, tanulás képességének fejlesztése • Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. • A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. • Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. • Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. • A rendszerezés képességének fejlesztése • Tájékozódási képesség térben és időben Történelem tantárgy óraszámából heti 0,5 órát fordítunk nem szakrendszerű oktatásra. A témakörökhöz kapcsolódó órakeretet ennek megfelelően módosítjuk. Az éves óraszám: 74 óra Ebből szakrendszerű: 55 óra ( heti 1,5 óra) Nem szakrendszerű: 19 óra ( heti 0,5 óra)

Témakör

Szakrendszerű Nem szakrendszerű

1. A történelem forrásai

2 óra

2 óra

2. Az őskor

8 óra

2 óra

3. Élet az ókori Keleten

8 óra

3 óra

4. Hogyan éltek az ókori görögök?

12 óra

3 óra

5. Képek Róma történetéből

13 óra

6 óra

6. Népünk történetének kezdetei 7. Év végi ismétlés

10 óra

3 óra

2 óra

____

55 óra 69

19 óra

Összesen:

Az ember és társadalom a 7. osztályos történelem tantárgy keretében tanítjuk. Éves óraszám : 18,5 Heti óraszám: 0,5

Német nyelv 3. osztály Éves óraszám: 74 – heti óraszám: 2 Új anyag feldolgozására 48 óra Kommunikációs szándékok gyakorlására, képességfejlesztésre 20 óra Ellenőrzésre és értékelésre 4 óra Szabadon felhasználható 2 óra Téma-és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Bemutatkozás, köszönés; család, családtagok neve, bemutatása; háziállatok 4 óra 2. Tárgynevek, egyszerű helymeghatározás; határozott névelők 5 óra 3. Iskolai bútorok, tanszerek, irányok 5 óra 4. Állatnevek 1 óra 5. A határozatlan névelők, az eldöntendő kérdés: Ist das en/eine/ein …? Ja./Nein. 2 óra 6. Igék egyes szám 3. személyben, az er, sie, es személyes névmások; a tanulók, tanárok megnevezése, megszólítása 2 óra 7. Színek 2 óra 8. Számok 1-50, az életkor kifejezése 4 óra 9. Ételek, étkezés 4 óra 70

10. Igenlő és tagadó válaszok, tagadás kein-nal 3 óra 11. Kérés kifejezése: Gib mir den/die/das …! 1 óra 12. Dalok, mondókák 4 óra Fejlesztési célok: - a német nyelv megismertetése, megszerettetése játékos formában, dalok, mondókák játékok megtanításával - alapvető beszédtartalmak és fogalomkörök megtanítása, kérdezés és reagálás a témákhoz kapcsolódó beszédhelyzetekben

4-8. osztályok Éves óraszám: 111 - heti óraszám: 3 Új anyag feldolgozására: 60 Kommunikációs szándékok gyakorlására, képességfejlesztésre: 30 Ellenőrzésre és értékelésre: 15 Szabadon tervezhető:

6

4. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Bemutatkozás, köszönések, lakóhely megnevezése, német nyelvű országok és városok 20 óra Egyes szám 1. és 2. személyű igék. Kijelentő, kérdő és tagadó mondatok

71

2. Egyszerű telefonbeszélgetések, harmadik személy bemutatása, számok 120. 17 óra Igeragozás egyes számban 3. Család, a családtagok megnevezése, a német ábécé 17 óra A határozatlan névelő. Birtoklás kifejezése mein-nal és dein-nal 4. Szabadidős tevékenységek, szabadidős szándékok megfogalmazása, barát 20 óra meghívása, számok 21 – 100, évszámok A möchten ige egyes számban 5. Iskola: tantárgyak megnevezése, órarend, iskolai tevékenységek, iskolatípusok, 20 óra bizonyítvány, osztályzatok Igeragozás 6. Tanszerek megnevezése, azonosítása, helyük megállapítása 17 óra A határozott és a határozatlan névelő. Határozatlan főnév tagadása keinnal. Birtoklás kifejezése mein-nal és dein-nal. A főnevek használata többes számban A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló megért • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra rövid mondattal válaszol, • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdést. Beszédkészség A tanuló • mondattal válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, • egyszerű kérdéseket feltesz, egyszerű párbeszédeket kezdeményez • 10–15 mondatos megszerkesztett szöveget reprodukál • 7-8 mondatos témakifejtésre képes a tanult témakörökben.

72

Olvasott szöveg értése: • egyszerű 15-20 soros szöveget megért. Íráskészség A tanuló • helyesen lemásol néhány mondatos szöveget.

5. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Az 5. osztályban a kötelező óraszám 111 óra. Ebből 19 nem szakrendszerű, 92 szakrendszerű. A képességfejlesztés főbb területei: - Kommunikációs készség fejlesztése : szituációs gyakorlatok, párbeszédek -Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése : önálló szövegalkotás -Hallás utáni szövegértés fejlesztése : idegen nyelvű szöveg, dal, hallgatása - Olvasási készség fejlesztése : idegen nyelvű szöveg, képregény olvasása -Kreativitás fejlesztése : önállóan elkészítendő kártyajáték, meghívó stb készítése -Együttműködési, szociális készségek fejlesztése: párban, csoportban végzett munka - Helyes kiejtés fejlesztése: versek, mondókák, dalok tanulása Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Tanárok jellemzése, iskolai eszközök, óravezetési utasítások, a diákönkormányzat 22 óra A főnév alany és tárgy esete. Brechung-os tőhangváltás. Felszólítás 2. személyben. Önözés 2. Étkezés az óraközi szünetben; szabadidőben használt tárgyak; színek 17 óra Ihn, sie, es. Kérdő némások: wer, wen, was, warum. A kijelentő mondat szórendje. Tetszés és elutasítás kifejezése mögen-nel 3. Hobbi, napirend, évszakok, napszakok, óraidő; álomfoglalkozások 73

19 óra Időhatározás im-mel, am-mal és um-mal. Az időhatározó helye a mondatban. Lehetőség és külső kényszer kifejezése: können és müssen. Elváló igekötős igék. A man általános alany 4. Szabadidős tevékenységek, intézmények és helyek; hónapok, sorszámok; ünnepek 17 óra Helyhatározás elöljárószókkal: wohin?. A helyhatározó helye a mondatban. Dátum. 5. Szünidő, utazás; kontinensek és vidékek, város- és országnevek; égtájak 19 óra Helyhatározók elöljárószókkal: wohin? Es gibt + tárgy eset 6. Ékezés, étkezési szokások, ételek és italok megnevezése, népek jellegzetes ételei 17 óra A sein és a haben egyszerű múlt ideje. A főnév részes esete. Mir és dir A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák • megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; • megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; • képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; • felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; • a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló 1– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; 2– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; 74

3– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló 1– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; 2– tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; 3– tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; 4– tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló 1– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; 2– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; 3– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló 1– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; 2– egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; 3– egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz. 6. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Szabadidő és sport, élsport és tömegsportok, extrém sportok; zene, tévéműsorok 21 óra

75

Welcher/welchen, welche, welches. Melléknévfokozás és hasonlítás. Doch 2. Testrészek, külső tulajdonságok, testékszerek; egészség, betegségek, betegségtünetek 18 óra A können használat: képesség és lehetőség kifejezése. Birtoklás kifejezése sein-nal és ihr-rel 3. Zene, zenei tevékenységek, zeneszerzők, popsztárok 18 óra Az összetett múlt idő. Sein és haben egyszerű múlt időben 4. Zenei stílusok, hangszerek, rockkoncert; vásárlás, fizetőeszközök 18 óra Lehetőség kifejezése dürfen-nel. Können és dürfen külonbsége. A határozatlan névmás. Birtoklás kifejezése: unser és euer. Weil + mellékmondati szórend 5. Öltözködés, divat, személyek külső leírása, hajviselet 18 óra Akarat és kívánság kifejezése: wollen és möchten. Sollen. Mir, dir, ihm, ihr 6. Lakás, háztípusok, a lakás helyiségei, bútorok; családi ünnepek és ajándékozás 18 óra Helyviszonyok kifejezése in, auf, an, über, unter, hinter, vor, zwischen, neben elöljárószókkal és részes esettel: hol?. Részes és tárgy esettel álló igék és mondatbeli használatuk A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák • megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; 76

• megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; • képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; • felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; • a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló 4– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; 5– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; 6– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló 5– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; 6– tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; 7– tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; 8– tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló 4– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; 5– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; 6– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló 4– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; 5– egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; 6– egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz 7 77

7. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Televízió, tévéadások és tévétípusok, tévéműsorok 18 óra Visszaható igék és névmások. Vonzatos igék für, auf, über, an + tárgy esettel. A dieser és a jener mutató névmások 2. Öltözködés és divat, színek és minták, ruhavásárlás 18 óra Für + tárgy eset. A gyenge melléknévragozás 3. Ruházati kiegészítők, kellékek, divathóbortok, személyleírás 18 óra Erős és vegyes melléknévragozás. A személyes névmás tárgy esete 4. Utazás, utazási előkészületek; utazás vonaton 19 óra Mellékmondatok das-szal és weil-lel. Mit és ohne. A birtokos szerkezet és a birtokos eset. A személyes névmás részes esete 5. Úticélok, szálláslehetőségek; tengerek, tavak, folyók 18 óra Helyhatározás in, auf, bei, nach zu elöljárószókkal. Liegen-legen és stehen-stellen 6. Németország és tartományai, Berlin nevezetességei, története, programlehetőségek, tájékozódás, közlekedés 20 óra Hely- és irány- és időhatározás határozószókkal és elöljárószókkal. Mellékmondatok ob kötőszóval. Egyszerű múlt idő A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; 78

• jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; • kérdéseket tesz fel; • tanult minta alapján eseményeket mesél el; • részt vesz egyszerű párbeszédben; • beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; • egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; • egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; • egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; • tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

79

8. osztály Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Téma- és fogalomkörök és a feldolgozásukra szánt órák száma 1. Háziállatok, állattartás, állatvédelem 18 óra Felszólítás önöző formában. A melléknév használata állítmányként és jelzőként. Kicsinyítő alakok képzése –chen-nel 2. Az időjárás, a természet és a környezet 18 óra A passzív szerkezet. Feltételes és időhatározói mellékmondatok wenn-nel 3. Az ember kinézete, öltözködés, táplálkozás, testékszerek 20 óra Visszahatás tárgy és részes esetben. Reális és irreális feltétel kifejezése. A feltételes mód használata jelen időben. Tárgyi mellékmondatok zu + Infinitiv-vel 4. Technika és haladás, találmányok, gépek a háztartásban 18 óra Célhatározói mellékmondatok: um és damit. Szükségszerűség kifejezése brauchen-nel és müssen-nel. A jövő idő kifejezése 5. A számítógép és használata; az Internet 18 óra Vonatkozó mellékmondatok és névmások 6. Médiavilág és információszerzés; sajtó, rádió, televízió 19 óra Kettős kötőszók: entweder … oder, weder … noch, zwar … aber, sowohl … als auch, nicht/kein/nie … sondern. Az anstatt használata kötőszóként és elöljáró szóként A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, 80

• • •

•

utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; • kérdéseket feltesz; • eseményeket elmesél; • fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; • egyszerű történetet megért; • szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.

81

Íráskészség jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas A tanuló • egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; • egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; • kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Angol nyelv 5. évfolyam Éves óraszám: 74 óra - heti óraszám: 2 óra Az 5. évfolyamon az éves óraszámból (74 óra) 37 órában részesülnek nem szakrendszerű oktatásban a tanulók. A képességfejlesztés főbb területei az alábbiak: -

Kommunikációs készségek fejlesztése: szituációs gyakorlatok párbeszédek Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: önálló szövegalkotás

Kreatív, a beszédhelyzethez alkalmazkodó szövegalkotás fejlesztése: mondatalkotás - Hallás utáni szövegértés fejlesztése: idegen nyelvű szöveg, dal hallgatása - Olvasási képesség fejlesztése: idegen nyelvű szöveg, képregény olvasása - Íráskészség fejlesztése: önálló illetve közös projektmunkák készítése - Együttműködési készség,szociális készségek fejlesztése: csoportmunka, szervezési feladatok - Helyes kiejtés fejlesztése: mondókák, nyelvtörők, dalok tanulása - Kreativitás fejlesztése: projektek készítése -

82

- Jártasságok szerzése a modern kommunikációs eszközök használatában: Internet használata Szakrendszerű: - 33 óra új anyag feldolgozására - 4 óra ellenőrzésre és értékelésre Nem szakrendszerű: - 35 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére - 2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek;vetélkedők, jelenetek,országok megismerése, számítógépes óra) Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1.Bemutatkozás,dolgok megnevezése. Nyelvi inf.kérés,melléknevek,színek,testrészek. 2.Kommunikáció.Személyes adatok,inf.szerzés,képeslap írása. Köszönések. 3.Vásárlás.Iskolai élet. 4.Idő kifejezése.Napirend. 5.Helyek.Város,ház részei. 6.Év végi ismétlés Összesen:

8 óra

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám 8 óra

8 óra

8 óra

6 óra 6 óra 8 óra 1 óra 37 óra

6 óra 6 óra 8 óra 1 óra 37 óra

6. évfolyam Éves óraszám: 74- heti óraszám: 2 Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra) 83

Témakör 1. Dolgok helyének megnevezése /ház részei, bútorok,a városban/ 2. Információ kérése, adása 3. Személyek leírása. /Külső és belső tulajdonságok/ 4. Házimunka 5. Ruházat 6. Egy évem . Hónapok, időjárás,dátum Állatok / Háziállatok tartása, gondozása. Az állatkertben./ Összesen:

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 óra 6 óra 8 óra 8 óra 6 óra 8 óra 6 óra 50 óra

7. évfolyam Éves óraszám: 74 - heti óraszám: 2 Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra) Témakör 1. Egészségügy régen és ma. Egészség, betegség 2. Táplálkozás/ Az étteremben, receptírás-olvasás 3. Időjárás, földrajzi ismeretek 4. Ruházat, divat 5. Szórakozás. / Mozi, színház, televízió, könyv/ Összesen

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 50 óra 84

8. évfolyam Éves óraszám: 74- heti óraszám: 2 Ebből kb. -50 óra új anyag feldolgozására -20 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és kép. fejlesztésére -2 óra ellenőrzésre és értékelésre -2 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, vetélkedők, jelenetek, országok megismerése, számítógépes óra) Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 óra

1. Személyes adatok. Információ szerzése, adása. Extrém sportok. 2. Család, rokoni kapcsolatok. 6 óra 3. Sport, szabadidős tevékenységek 6 óra 4.A holnap világa 6 óra 5. Egy kis történelem 6 óra 6. London nevezetességei 6 óra 7. Otthoni és iskolai rendszabályok 6 óra 8. Meglepő tények, adatok a 6 óra nagyvilágból Összesen: 50 óra Informatika 3. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Teljes óraszám

Az informatikai eszközök használata

2

1

3

Informatika alkalmazói ismeretek

3

4

7

85

Infotechnológia

1

1

2

Infokommunikáció 1

2

3

Médiainformatika

1

1

Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

9

9

18

Az informatikai eszközök használata témakörben a LOGO és Imagine Logo programozási nyelv nem szerepel. 4. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Teljes óraszám

Az informatikai eszközök használata

2

1

3

Informatika alkalmazói ismeretek

3

4

7

Infotechnológia

1

1

2

Infokommunikáció 1

2

3

Médiainformatika

1

1

Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

9

9

18

86

Az informatika alkalmazói ismeretek témakörben a LOGO és Imagine Logo programozási nyelv nem szerepel. 5. évfolyam Éves óraszám: 18 – heti óraszám 0,5 Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Teljes óraszám

1

1

2

2

4

2

3

5

Infokommunikáció 1

2

3

1

1

1

1

2

Könyvtári informatika

1

1

2

Összesen

10

8

18

. Év eleji tudnivalók Az informatikai eszközök használata . Informatikaalkalmazói ismeretek

Médiainformatika Információs társadalom

A problémamegoldás informatikai eszközökkel témakör nincs.

87

Munkaterv az 5. évfolyam a kötelezően választható nem szakrendszerű informatika oktatásához

Heti óraszám:1 Éves óraszám 37 Infotechnológia Alkalmazói ismeretek Infokommunikáció Könyvtár és médiainformatika

3 óra 26 óra 7óra 1 óra

Az év során 3 fő téma köré csoportosítjuk a munkát:a család, iskola, a lakókörnyezet Család:  Fotóalbum készítése(családtagok lefényképezése, kész fotók alapján)-2 óra  Hétköznapi tevékenységek algoritmusa-1 óra  Családi ünnepek (születésnap, névnap)meghívó készítés, recept gyűjtés-3 óra  Információ (Honnan szerzi a család az információkat?)1-óra  Otthonunk(A házunk alaprajza, milyen házat szeretnék?)2-óra  Régi családi fotók kiszínezése 2-óra  Édesanyám meséjéből illusztráció készítése 1-óra  Játékok (logikai, sakk, kvíz) -1 óra  Vásárlás (internet, bolt) egy számla alapján számolások-1 óra  Rokonok, ismerősök adatainak( rendezése ,levélküldés, hol laknak? Útvonal tervezés, térkép -2 óra  Űrlapok kitöltése(postai, internetes regisztráció)-2 óra  Naptár készítés-2 óra Iskola:  Órarend készítés 1-óra  Plakát tervezés, készítés egy iskolai rendezvényre 1-óra  Hasznos honlapok a tanuláshoz 1-óra  Adott író, festő, költő műveinek keresése 1-óra

88



Iskolai élet pillanatai (képekből bemutató készítés, rövid film készítés)-6 óra  Hogyan készítsek kiselőadást más tantárgyakhoz?(könyvtár, számítógép)-1 óra  Egy pin-pong házi verseny szervezése(kiírás,sorsolás,eredmények rögzítése,végeredmény kihirdetése) -2 óra Lakókörnyezet:  A falum-városom bemutatása(képek, helyi szokások, fontos épületek,természeti környezet) -4 óra Kiemelt fejlesztési feladatok: Tanulás Én és önismeret Információs és kommunikációs kultúra kommunikációs döntési szabálykövető lényegkiemelő életvezetési együttműködési problémamegoldó kritikai komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Gondolkodási képességek fejlesztése: induktív gondolkodás deduktív gondolkodás korrelatív gondolkodás analógiás gondolkodás vizuális memória Megismerési képességek fejlesztése információszerzés és– feldolgozás az ismeretek új helyzetben való alkalmazása szövegalkotás képessége a mindennapi életben való eligazodás az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek 6. évfolyam 89

Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

. Az informatikai eszközök használata . Informatikaalkalmazói ismeretek

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása óraszám ellenőrzés 2 4 1 7

3

5

1

9

Infokommunikáció 2

4

1

7

2

4

1

7

1

2

0

3

Könyvtári informatika

1

2

1

4

Összesen

11

21

5

37

Médiainformatika Információs társadalom

A problémamegoldás informatikai eszközökkel témakör nincs.

7. évfolyam 90

Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

. Az informatikai eszközök használata . Informatikaalkalmazói ismeretek

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása óraszám ellenőrzés 3 3 1 7

3

12

1

16

Problémamegoldás 1 informatikai eszközökkel

1

0

2

Infokommunikáció 1

2

1

4

1

2

1

4

1

1

0

2

Könyvtári informatika

1

1

0

2

Összesen

11

22

4

37

Médiainformatika Információs társadalom

8. évfolyam 91

Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témák

. Az informatikai eszközök használata . Informatikaalkalmazói ismeretek

Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes feldolgozása óraszám ellenőrzés 1 3 0 4

7

18

2

27

Problémamegoldás 1 informatikai eszközökkel

1

0

2

1

1

0

2

Könyvtári informatika

1

1

0

2

Összesen

11

24

2

37

Információs társadalom

MATEMATIKA 92

5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148- Heti óraszám :4 A nem szakrendszerű oktatás éves óraszáma 37 Témakör Számok, mennyiségek Kerület,terület,felszín,térfoga t Az egész számok Geometriai vizsgálatok, szerkesztések,szögek . A törtek Tizedestörtek Összesen Feladatok (kompetenciaterületek): Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége Problémalátás fejlesztése

Szakrendszerű óraszám 32 óra 11 óra

Nem szakrendszerű óraszám 9 óra 4 óra

15 óra 17 óra

6 óra 6 óra

16 óra 20 óra 111 óra

6 óra 6 óra 37 óra

Tevékenységforma: Készség, képesség: Szöveges feladatok megoldása

Készség, képesség:

A matematikai ismeretek alkalmazásának képessége Tapasztalati függvények Probléma-megoldási ábrázolása, sorozatok képesség vizsgálata Biztonságosabb szám- és Biztonságos Számolási készség műveletfogalom tájékozódás kialakítása tízesszámrendszerben; műveletek végzése egyéni ill. csoportmunkában Döntési kompetencia Szöveg alapján nyitott Szövegértő képesség mondat felírása és diszkussziós megoldása az egyszerű képesség következtetéstől az algebrai úton történő megoldásig. Többféle megoldás keresése.

93

Halmazszemlélet fejlesztése Mértékváltás

Kommunikációs képesség

A matematika és a mindennapi élet példáinak csoportosítása, osztályozása Mérés , összehasonlítás Az anyanyelv és szaknyelv szabatos használata; megoldási terv készítése; lényegkiemelés a feladatban

Rendszerező képesség Mértékváltás készség

Verbális és grafikus kommunikáció fejlesztése

Fizika 7. évfolyam Éves óraszám: 56 – heti óraszám: 1,5 Témakör Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások Mozgások Erők Munka és energia. Az egyszerű gépek A nyomás. Nyugvó folyadékok és gázok fizikája Hőtan Összefoglalás, értékelés Összesen

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 7 7 9 8 7 8 10 56

I. témakör : Tananyag

Módszertan

Az anyag belső szerkezete Modellezés. A hőmérséklet, mint állapot jelző 94

A továbbhaladás feltétele Ismeri az anyag szerkezetét

Testek néhány mérhető tulajdonsága

Tanulókísérlet. Mértékegység-váltások

Termikus és mechanikai kölcsönhatások Mágneses kölcsönhatás Elektromos és gravitációs kölcsönhatás

Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása

Kiegészítés Az erők témakörében Tananyag

Módszertan

Tömeg és térfogatmérés Fizikai gyakorlat A sűrűség Az anyagot jellemző mennyiség. Feladat megoldás

Legyen képes önállóan mérni. Tudjon elvégezni mértékegység átváltásokat Ismerje fel a kölcsönhatásokat Ismerje fel a kölcsönhatásokat

A továbbhaladás feltétele Tudjon tömeget mérni. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a sűrűség, tömeg, térfogat kiszámítására

RAJZ Nem szakrendszerű oktatás az 5. osztályban heti 0,5 óra Éves óraszám:19 óra Rajz és vizuális kultúra A tantárgy jó lehetőséget biztosít a különböző kompetenciaterületek fejlesztésére. Változatos munkaformák alkalmazásával (kooperatív technikákkal, páros munkaszervezéssel) nem csak a művészeti nevelési célok valósíthatók meg, hanem a szociális kompetenciák, vagy akár az életpálya építési kompetencia is jól fejleszthető. A művészettörténethez kapcsolódó foglalkozásokon a szövegértés-szövegalkotás is nagy teret kaphat. A tantárgy általános jellemzője a tevékenységközpontúság, a manuális készségek fejlesztése. A tervezéstől a különböző munkafolyamatokon át vezet az út a kész produktumokig. Ez a folyamat a leghatékonyabban készítheti fel a tanulókat a felnőttkori önálló munkaszervezésre, munkavégzésre.

95

Témák: 1. A folt és annak kontúrja Szabad foltkontúr és másolása, asszociációs kiegészítése (Grafomotoros képességfejlesztés-formakövetés) 2. Tört és telített színek Színsor létrehozása színkeveréssel (Figyelem-koncentráció) 3. Kép kiegészítési feladat Hiányzó képrészlet pótlása szabad asszociáció alapján ((Kiegészítés, asszociáció) 4. Természet utáni tanulmányrajz Száraz falevelek megfigyelése és ábrázolása (Forma észlelése, könnyed alkotóképesség) 5. Színtanulmány természeti formáról Gyümölcsök festése (Színészlelés, színek összehasonlítása) 6. Formaredukció Színes üvegablakok tervezése (Absztrahálás) 7. Agyagtárgyak készítése Edények szabad elgondolások szerint (Térformák alkotása) 8. Bibliai történet megjelenítése Szárnyas oltár készítése (Eredetiség az alkotásban) 9. Mértani testek rajzolása A kocka (Irány, arány, nagyság) 10. Művészettörténet-az őskor Barlangrajzok világa (Beszédképességek fejlesztése-felolvasás) 11. Művészettörténet-az ókor Birodalmak építészete, szobrászata, festészete (Összehasonlítás képessége) 12. Metszetrajzok készítése Belső felépítés-külső forma (Analízis képessége) 13. Aktuális tárlat megtekintése Műelemzés (Kommunikációs képességek) 96

14. Zenei impresszió megjelenítése képben Érzelmek, hangulatok transzformálása vizuális nyelvre (Távoli asszociáció) 15. Képalkotás csoportmunkában Festés csomagolópapírra (Szociális, együttműködő képesség) 16. Mozdulatrajzok készítése Kroki (Gyorsaság fejlesztése) 17.Külső tér ábrázolása Nagyméretű téri formák- épületek (Térészlelés fejlesztése) 18. Rajzi játékok Rajzolás csukott szemmel (Figyelem-koncentráció fejlesztés) 19.Az éves munka értékelése Ítéletalkotás (Kommunikációs képességek ) Az óraszámoknál a jelzett képességek, készségek kiemelt fejlesztése történik. A mozgókép-kultúra és médiaismeret tantárgy a 8. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyba integrálva kerül tanításra. TESTNEVELÉS Módosított óraszámok: 1. osztály 111 óra +37 óra tánc 2. osztály 111 óra +37 óra tánc 3. osztály 111 óra +37 óra tánc 4. osztály 111 óra +37 óra tánc 5. osztály 130 óra ebből 37 óra nem szakrendszerű 6. osztály 130 óra 7. osztály 130 óra 8. osztály 130 óra 5. osztály nem szakrendszerű oktatás: Rendgyakorlatok fejlesztési (terápiás) követelményei: A jó figyelemmegosztás és alkalmazkodás a csoporthoz Gimnasztika fejlesztési (terápiás) követelményei: A koordinált nagymozgás készsége 97

Torna fejlesztési (terápiás) követelményei: Mozgásos elemek szinkronban való alkalmazásának készsége Atlétika fejlesztési (terápiás) követelményei: Alkalmazkodási készség A mozgás örömének megélése Sportjátékok fejlesztési (terápiás) követelményei: A mozgásirányítás készsége Természetben űzhető sportok fejlesztési (terápiás) követelményei: Eszközhasználat Küzdősportok fejlesztési (terápiás) követelményei: Konfliktuskerülési készség

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS RENDJE A./ Külső ellenőrzés A közoktatási intézmény ellenőrzését az Oktatási törvény 17.§-a szabályozza. Szakmai ellenőrzést csak az Országos szakértői névjegyzékben szereplő személy folytathat. Az ellenőrzést a megkezdés előtt legalább hét nappal egyeztetni kell az intézmény vezetőjével és azzal, aki kezdeményezte. Meg kell beszélni az idejét, célját, formáit, módszereit, majd azt, hogy ki és hogyan formálhat véleményt. Az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzött és a kezdeményező kapja meg, nyilvánosságra

csak

a

személyiségvédelemre

vonatkozó

szabályok

betartásával kerülhet. Az értékelés után csak az igazgatónak van joga intézkedéseket tenni, utasításokat adni. B./ Belső ellenőrzés A belső ellenőrzések elvégzésének is kialakult rendje van /FEUVE/. A belső ellenőrzést az ellenőrzési terv tartalmazza, mely az SZMSZ része.

98

Ebben rögzíteni kell az ellenőrzés irányát, céljait, területeit, elvárásait, módszereit, ütemezését és azt, hogy kiket érint, kik végzik. Építeni kell a pedagógusok és munkaközösségek javaslataira, önellenőrző munkájára, a partnerektől származó visszajelzésekre, s a szakértőket is célszerű igénybe venni. Az ellenőrzésre fel kell készülni, előtte át kell gondolni a célt és a tervben meghatározottakat. Az ellenőrzési feladatok ütemezése függ magától a feladattól, s annak jellegétől. A várható időpontja ismert lehet a pedagógusok előtt, de ez nem jelenti azt, hogy váratlanul nem látogathatunk. Viselkedésünk fejezze ki segítő szándékunkat, érkezzünk pontosan, ne zavarjuk a nevelőt tevékenysége közben. Az ellenőrzést mindig kövesse értékelés, mert különben öncélúvá válik. Teremtsünk megfelelő feltételeket, nyugodt helyet, időt a megbeszélésre. A tevékenységet

a

meghatározott

cél

szempontjából

vizsgáljuk,

a

teljesítményre koncentrálva. A megbeszélésen adjunk lehetőséget az önértékelésre. Teremtsünk

olyan

légkört,

amelyben

egymásra

figyelhetünk,

feloldódhatnak a feszültségek, és megvalósulhat az együtt gondolkodás. Szégyen, görcs nélkül elmondhatjuk gondjainkat, tapasztalatainkat, a pozitívumokat és negatívumokat. Célszerű, ha egy megbeszélésen csak 2-3 problémára hívjuk fel a figyelmet, mert ha sokat említünk, akkor ösztönző hatását elveszíti. Adjunk tanácsot a fejlesztésre. Érezzük át, hogy nem a tanár marasztalódik el, hanem a hiba, amit közösen szeretnénk megszüntetni. Az értékelés végén rögzítsük a legfontosabb észrevételeket, mutassuk meg a kollégáknak, adjunk lehetőséget a véleménynyilvánításra. Beszéljük meg az 99

utóellenőrzés idejét és célját is. Az ellenőrzések során különböző módszereket alkalmazhatunk. A módszer megválasztása függ az ellenőrzés céljától, tartalmától, ezért célszerű ezt is megtervezni. Ha valamilyen konkrét céllal / pl. egy tantárgy eredményességének vizsgálata / megyünk órát vagy foglalkozást látogatni, az irányított megfigyelés. A megfigyelés pontosságát segíti, ha a szempontok egyszerűek és nem sokfélék. A szint- és eredményvizsgálatokkal /szaktárgyi, neveltségi/ képet kaphatunk egy-egy tantárgy, egy-egy osztály helyzetéről. A tanulói produktumok vizsgálata /témazárók, dolgozatok, felmérések/ segítik a tantervi követelmények elsajátításának ellenőrzését. Nagy a jelentősége a gyakorlati tárgyak ellenőrzésénél a munkadarabok, rajzok vizsgálatának. A füzetek, munkafüzetek átnézése a differenciált vagy önálló foglalkozás ellenőrzését segítheti. Fontos információkat kapunk, ha a tanulók felvételét a középiskolákba, az ott tanúsított helytállásukat valamint a tanulmányi versenyeken elért eredményeiket tekintjük át. A fenntartó is rendszeresen kér beszámolót az intézményben folyó munkáról. Az igazgató is beszámoltathatja a munkaközösség-vezetőket vagy felelősöket egy bizonyos feladat, munka elvégzéséről. Ez nem közvetlen ellenőrzés. Információhoz juthatunk akkor is, ha beszélgetünk a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel, ha megfigyeljük viselkedésüket bizonyos szituációkban. A

kérdőíves

információszerzés

napjainkban 100

eléggé

elterjedt,

bár

véleményünk szerint - még ha név nélkül kérjük is - nem mindig tükrözi a realitásokat. A törvényességi és gazdasági ellenőrzéseknél sokszor alkalmazzák a dokumentumok megtekintését, elemzését /pl. tanköteles tanulók, dolgozói bérek nyilvántartása, tantárgyfelosztás/, de a vezetők is gyakran

használják

az

adminisztrációs

ellenőrzéseknél

/naplók,

anyakönyvek/. Az év végi értékelésnél vagy több éves munka áttekintésénél sokszor elemzünk statisztikai adatokat /pl. bukások száma, hiányzások, szakkörön résztvevők száma/. Egyetlen ellenőrzési módszer sem pótolhatja azonban a folyamatos együttlét során szerzett információkat /pl. részvétel a munkaközösségi foglalkozásokon, munkaértekezleteken, a tanulókkal közösen végzett tevékenységekben, munkákban/. Az intézményben tett látogatások is sok információt adnak az ellenőrző munkához /pl. tárgyi feltételekről, fegyelemről, technikai dolgozók munkájáról, szertárak, osztálytermek, udvar állapotáról/. Az ellenőrzések során nem lehet egysíkú módszereket alkalmazni, többféle alkalmazásával

célszerű

megvizsgálni

az

adott

tevékenységet.

A

módszereket tehát komplexen, változatosan, a tartalomnak alárendelve kell alkalmaznunk. Az ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme az iskolavezetés folyamatának, nem alkalomszerű, nem véletlenszerű, nem "szükséges rossz". Pedig a gyakorlatban még gyakran annak tekintik mind az ellenőrzöttek, mind az ellenőrzést végzők.

101

A tanulmányi munka értékelése: Az iskola a nevelő - oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. A

tantervi

követelmények

teljesítését

az

egyes

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a következő eszközökkel ellenőrizzük: • megfigyelés, • szóbeli felelet, • röpdolgozat, • feladatlap, • teszt, • témazáró feladatlap, • manuális tevékenység eredménye, • verseny. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelése szöveges formában és érdemjegy alkalmazásával történik. Harmadik évfolyamon a szöveges értékelés mellett érdemjegy is adható, negyedik évfolyam 2. félévétől érdemjeggyel értékelünk. 1-3. évfolyamon: -Kötelező, szöveges értékelést negyedévente ad a tanítónő 1. első negyedév végén november 15-ig 2. I. félév végén 3. harmadik negyedév végén április 15-ig 4. a tanév végén -A tanuló teljesítményének és előmenetelének értékelése érdekében

102

alkalmanként is szöveges értékelést alkalmaz az osztálytanító. Értékelési szempontsor : 1. Érzelmi élet jellemzői -

érzelmi élete, beállítottsága

- iskolai munkához való viszonya - pedagógusokhoz való viszonya - fegyelmezettsége - konfliktusmegoldó képessége 2. Társas kapcsolatok - társas kapcsolatok köre - kapcsolatteremtő képesség - együttműködési képesség a csoportban - másokra való odafigyelés képessége - csoportnormák elfogadásának szintje 3. Tanulást

befolyásoló

tényezők

értékelése Figyelem: - megfigyelőképesség tartóssága - megfigyelőképesség terjedelme

Emlékezet: - bevésés - megtartás -

felidézés 103

fejlettségének

megfigyelése,

- mozgásos memória fejlettsége -

vizuális memória fejlettsége

- verbális memória fejlettsége - testséma -

térorientáció

Gondolkodás 4. Tanulási technikák fejlettségének értékelése - feladatmegoldásban nyújtott segítség - munkatempó - taneszközök, segédeszközök használata - önellenőrzés - különböző munkaformákban való jártasság 5. Kommunikáció és olvasási képesség - beszédkésztetés, kifejezőkészség - szókincs - betűfelismerés - összeolvasás - olvasás folyamatossága - olvasás pontossága - olvasottak megértése követelmények szerint

6.

Írás, íráskészség - finommozgások fejlettsége - írás (betűelemek, betűk) grafikai kivitelezése - tanult betűk kapcsolása - másolás 104

- tollbamondás utáni írás 7. Számolás és matematikai képesség - szám- és mennyiségi fogalom - műveletek megértése, alkalmazása - logikai feladatok megoldása - geometriai feladatok -

a környezetben való tájékozódás

8. Művészet és mozgásos tevékenység értékelése -

színezés, festés, rajzolás (a tanult technikák alkalmazása)

- formázás (agyag) -

művészeti alkotások (zene, képzőművészet) iránti nyitottság

- eszközök használata (olló, ragasztó, ecset stb.) -

mozgások térbelisége

- mozgások tempója - mozgások rendezettsége összehangolása - ének: ritmikai képessége - ének: dallam reprodukáló képessége 9. Környezetismeret értékelése - a környezet megfigyelése - megfigyelésének, tapasztalatainak rögzítése - viszonya a közvetlen környezetéhez - rendszerezés, rendezés adott szempontsor alapján

10.

Testnevelés és sport 105

- tanítási órákon való részvétel, aktivitás - futás tartóssága, gyorsaság -

labdaügyesség, labdakezelés, dobás, elkapás, játékok

- gimnasztikai alapformák ismerete - játékokban, versenyeken való részvétel – szabályok betartása – sportszerűség (esetleges vereség elviselése) -

eredményeid, sikereid versenyeken, tömegsport megmozdulásokon

4. évf. II. félév - 8. évfolyamon a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben rendszeresen érdemjegyekkel történik. A nem szakrendszerű oktatásról a tanuló félévente szöveges bejegyzést kap a naplóba és a tájékoztató füzetébe, illetve a bizonyítványába: részt vett a nem szakrendszerű oktatáson, illetve nem vett részt a nem szakrendszerű oktatáson. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A tantárgy jellegének megfelelően legalább egy szóbeli felelete legyen a tanulónak. Az évközi érdemjegyek számának félévente minimum háromnak kell lenni.

106

A nagyobb óraszámban tanított tantárgyaknál több. A témakörök végén témazáró /felmérő/, dolgozatot kell íratni. Ezek értékelésére általános javaslat: 0%

-

33%

elégtelen

(1)

34%

-

50%

elégséges

(2)

51%

-

75%

közepes

(3)

76%

-

90%

jó

(4)

91%

-

100%

jeles

(5)

Adott esetben különböző szintű felméréseknél ettől el lehet térni. Az értékelés, osztályzás során figyelembe kell venni a fejlődést, a hanyatlást, az aktivitást, a passzivitást is. A tanulók szaktárgyi osztályzatainak megállapításakor figyelembe lehet venni a kötelező tanórán kívüli tevékenységet is. Az alapelvekben foglaltaknak megfelelően témakörönként tájékoztatjuk a tanulókat a minimum, illetve az optimum követelményekről. Ha a tanuló betegség vagy egyéb elfogadható ok miatt nem tudott kellően felkészülni a témazáró dolgozat megírására, lehetőséget adunk számára, hogy tudásáról a hiányosságok pótlása után adjon számot. A rossz érdemjegy kijavítására is van lehetősége a tanulónak, ha adott határidőn belül pótolja a hiányosságait. A tanulók évközi érdemjegyeit, félévi és év végi osztályzatait a szaktanár állapítja meg. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló érdemjegyeiről a tanulót és a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk, tájékoztató füzet illetve ellenőrző könyv, bizonyítvány útján, valamint 107

szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával.

A magatartás értékelése: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-4. évfolyam 1. félévig szöveges értékelést alkalmazunk, 4. évfolyam 2. félévtől a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A 4-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztály vezetőségének javaslata alapján minden hónap végén, érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A havi érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5): aki példaként állítható az osztály, az iskolatársak elé. Tanítási órán aktív. Az osztályközösségben plusz munkát vállal. Iskolában és iskolán kívül is fegyelmezett, a házirendet betartja. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Jó (4): az iskolai élet alapvető szabályait, a házirendet betartja, rendesen viselkedik. Környezetéhez, társaihoz való viszonya pozitív. Feladatait a tőle

108

elvárható módon teljesíti. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli intője megrovása. Változó (3): a házirendet gyakran megszegi. Társaihoz, tanáraihoz való viszonya nem megfelelő. Zavarja a tanítási órát, fegyelmezetlen. Nyegle, udvariatlan a felnőttekkel szemben. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Osztályfőnöki figyelmeztetése van. Rossz (2): aki a társaival és a felnőttekkel szemben durva. Rendszeresen zavarja a tanítási órát, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Az iskola házirendjét rendszeresen megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokú büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges.

A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-4. évfolyam 1. félévig szöveges értékelést alkalmazunk, 4. évfolyam 2. félévtől a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt.

109

A havi érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe, a félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás

(5):

aki

képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. Tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi.

Munkavégzése

pontos,

megbízható,

a

tanórán

kívüli

foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4): aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti. Taneszközei tiszták rendezettek. Változó (3): akinek tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja. Önálló munkában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag

(2):

akinek

tanulmányi

teljesítménye

jelentősen

elmarad

képességeitől. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait folyamatosan nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendezetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy 110

sértése/ szükséges. Az oktató - nevelőmunka értékelése: Az oktató-, nevelőmunka értékelése a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. A pedagógus munka értékelésének szempontjai az alábbiak: 1.

Szakmai munka

2.

Munkafegyelem

3.

Tehetséggondozás

4.

Felzárkóztatás

5.

Tanulókkal való kapcsolat

6.

Továbbképzés, önképzés

7.

Innováció

8.

Tanulói közösség vezetése

9.

Iskolai élet szervezésében való részvétel

10.

Szülőkkel való kapcsolat

11.

Kötelezőn túli munkavállalás

12.

Nevelőtestület, mint közösség

13.

Nem pedagógiai tevékenység

A sorrend, a különböző területek értékelésben elfoglalt helyét érzékelteti. Az írásbeli beszámoltatás rendje: - Év eleji és év végi ismétlések illetve a tantárgyak témaköreinek lezárásakor írásbeli dolgozatot lehet íratni, melyet a szaktanár előzetesen köteles bejelenteni a tanulóknak. - Egy témakörnél kisebb tananyag esetén a feleletet írásban is kérheti a nevelő, előzetes bejelentés nélkül.

111

- Egy napon az 1-4. osztályokban egy, a többi évfolyamon kettő témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni. -A témazáró dolgozat érdemjegyét a naplóba piros színnel írjuk. -A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súlyt kap. Az otthoni (napközis és tanórai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei: -A tanuló otthoni felkészülését szóbeli és írásbeli feladatok adásával irányítja a szaktanár. -

A heti pihenőnapokon és a tanítási szünetekre írásbeli házi feladat adható.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása: A tanítók, szaktanárok munkaközösségek egyeztető megállapodása alapján történik a következő elvek szerint: VIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

1. A jelen pedagógiai program érvényessége határozatlan idejű. 2. A pedagógiai programot a nevelőtestület módosíthatja. 3. Felülvizsgálatra négy év múlva kerül sor.

112

IX. VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS VÉLEMÉNYEZÉS: Diákönkormányzat véleménye a Pedagógiai Programról Az Körzeti Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az iskolai Diákönkormányzat 2007. december 20. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Őriszentpéter, 2007. december 20. ……………………… Az iskolai DÖK elnöke ……………………….. DÖK segítő pedagógus

Az iskola Szülői Munkaközössége: Véleményezte,és elfogadta. Őriszentpéter, 2007.december 20. ........................................ SZM elnök

113

Iskolaszék véleménye a Pedagógiai Programról Az Körzeti Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az Iskolaszék 2007. december 20. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Őriszentpéter, 2007. december 20. ……………………… Az Iskolaszék elnöke

Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye a Pedagógiai Programról Az Körzeti Általános Iskola Őriszentpéter Pedagógiai Programját az Iskolaegészségügyi szolgálat 2007. december 20. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Őriszentpéter, 2007. december 20. ……………………… Dr Szabó Gabriella iskolaorvos

114

ELFOGADÁS: Nevelőtestületi értekezleten az iskola tantestülete 19 fő igen szavazatával az iskola pedagógiai programját elfogadta. Őriszentpéter, 2007. december 20.

................................ igazgató

...................................

.............................

szakszervezeti bizalmi közalkalmazotti tanács elnöke

115

JÓVÁHAGYÁS: Őriszentpéter, Kondorfa, Nagyrákos, Ispánk, Szalafő, Szatta, Bajánsenye, Magyarszombatfa,

Kercaszomor,

Kerkáskápolna,

Velemér

község

Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyta. Őriszentpéter, 2007. december 20.

...............................

.............................

...............................

................................

...............................

.............................

……………………

…………………...

…………………..

…………………….

……………………

116

X. MELLÉKLETEK

117