FÖLDMÉRÉS
Szerdahelyi Zsolt
A földmérési jelekkel, illetve a mérések végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók a tulajdonosok szempontjából Az ingatlanok tulajdonosai két esetben találkozhatnak testközelből földmérési tevékenységgel: ha a földmérők mérések céljából az ingatlanra belépnek, illetve ha az ingatlanon földmérési jelet illetve alappontot helyeznek el. Érdeklődésre tarthat számot, hogy milyenek ezek az alappontok, illetve a mérési tevékenységet a jog miként szabályozza. A tulajdonosok ingatlanainak határvonalát ábrázoló nyilvántartási térkép készítése, a telekhatárok helyszíni kitűzése, a beruházásokkal (útépítés, folyószabályozás, ipar- és lakótelep létesítés, közmű elhelyezés) kapcsolatos tervezési, építési tevékenység geodéziai mérések alapján történik. A földmérési jelek fogalma, fajtái A méréseket valamihez képest viszonyítani kell. Azokat a terepen állandó módon megjelölt, a geodéziai rendszerben nagypontossággal meghatározott pontokat, amelyekhez képest a további mérések történnek, földmérési alappontoknak nevezzük. Ezek képezik minden további földmérési és térképészeti tevékenység alapját. A vízszintes és magassági adatokkal jellemzett, egységes rendszerbe foglalt alappontok összességét alappont-hálózatnak nevezzük. Alapvetően két csoportot különböztetünk meg: 1. Vízszintes alappontok Elsősorban a vízszintes értelmű mérések alapjait képezik, centiméter élességű koordinátával rendelkeznek. Magassági meghatározásuk általában kevésbé pontos, mint a magassági alappontoké.
Ezek egy része a helyszínen meglévő, távolról is jól látható tereptárgyak helyzetének meghatározását jelenti. Ilyenek a templomtornyok, kémények, antennák. Döntő többségük azonban csak a meghatározásuk előtt kerül állandó módon megjelölésre, vagyis állandósításra jellemzően az alábbi módon: Külterületen a terepszint alatt kb. egy méterrel is elhelyeznek egy földalatti jelet (keresztvéséses tégla vagy egyéb jel) amely függőlegesébe kerül a mintegy 90 cm hosszú betonkő, amelynek teteje vagy a terepszinten van, vagy felette 1015 cm-el. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken elhelyezett alappontok komoly veszélynek vannak kitéve az ott dolgozó mezőgazdasági munkagépek miatt. Ezért az alappontokat védőberendezéssel is el kell látni. A nagyobb veszélynek kitett vízszintes alappontok esetén gyakran használnak vasbetonlapos védőberendezést. A terepszinten lévő kő fölé ilyenkor egy másik kisebb méretű követ, az ún. fejelőkövet helyeznek el. A kő köré négy darab trapéz alakú vasbeton lapot helyeznek, majd a lapok és a kő közötti részt keményre döngölt földdel töltik ki. www.resimmobiles.hu
80
2008. 1-2. szám
A kisebb veszélynek kitett pontok mellett eredetileg HP (háromszögelési pont) feliratú táblával ellátott alumínium oszlopokat helyeztek el, de ezek a fémtolvajok zsákmányai lettek. Ehelyett jelenleg betonoszlopokat ásnak le, amelyeket fehérre meszelnek, a tetejüket pirosra festik. Belterületen ettől eltérő állandósítású alappontokkal is találkozhatunk. Ezek a járdák, vagy az úttest burkolatába helyezett, azonosításra alkalmas, terepszinten lévő fémtárgyak. 2. Magassági alappontok A magassági értelmű mérések alapjait képezik, a tengerszint feletti magasságuk milliméter pontossággal (ún. szintezéssel) meghatározott, vízszintes értelemben inkább a felkeresésüket megkönnyítő élességű koordinátával rendelkeznek. Jellemzően utak, vasutak, folyók mellett kerültek elhelyezésre épületek falába, műtárgyakba vagy betonkőbe. Állandósítási módjuk általában az épület lábazatába, falába vésett, abból kilógó MJ (magassági jel) feliratú fém henger, amelyet szintezési csapnak vagy tárcsának nevezünk. A műtárgyakban (hidak, zsilipek) esetleg leásott betonkőben elhelyezett jelek a betonszinten lévő fém félgömb, amelyet szintezési gombnak hívunk. Ez utóbbiak legnagyobb veszélyforrása a gépi fűkasza. Tapasztalataink szerint a közutak melletti gondatlan kaszálás az elhelyezett figyelemfelhívó betonoszlopok ellenére sok pontpusztulás okozója. A mérések idején ezekre a jelekre 3-4 méter hosszú szintezési léceket helyeznek. Fontos, hogy ez akadálytalanul megtehető legyen, tehát az épület vagy műtárgy további átalakítása során ezt figyelembe kell venni. 1996. évi LXXVI. törvény (Fttv.) 19.§ 16/1997. (III.5) FM rendelet (Vhr.) 16. § 3 Fttv. 20.§ (1) bek. 1 2
RES IMMOBILES
A technikai fejlődés során kialakult a mesterséges holdak észlelésén alapuló háromdimenziós helymeghatározási rendszer (GPS), amely rohamos terjedése ellenére még jó ideig nem teszi feleslegessé az alapponthálózat fenntartását, illetve karbantartását. Az alappontok felhasználásával a földmérők munkájuk során további földmérési pontokat határozhatnak meg, amelyeket sok esetben csak ideiglenesen jelölnek meg (cövek). Elvárható állampolgári magatartás, hogy ezeket a jeleket is mindenki tiszteletben tartsa, hiszen meghatározásukhoz nem kevés fizikai és szellemi munka tartozik.
A földmérési jelek tulajdonjoga, kezelése, védelme Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak. A tulajdoni jogosultságokat az ingatlanügyi hatóság (megyei földhivatalok) gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel (Földmérési Intézet) közösen gondoskodik.1 Meghatározott ütemterv szerint a pontokat felkeresik, a jeleket karbantartják, a pontleírás helyszínrajzát aktualizálják, és szükség esetén intézkednek a megsérült pontok helyreállításáról vagy az elpusztult pontok pótlásáról.2 Az alappont létesítésekor azt a tulajdonosnak vagy használónak megőrzésre átadják, amelyről jegyzőkönyv készül.3 Az ingatlan tulajdoni lapjára a megyei földhivatal javára földmérési jelek elhelyezését biztosító földhasználati jogot jegyeznek be.
A ingatlan tulajdonosának kötelezettségei Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanán lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2008. 1-2. szám
jel bármilyen fokú megrongálódását, elmozdítását vagy elpusztulását köteles a megyei földhivatalnak bejelenteni. Az ingatlanügyi hatóság szükség szerint kezdeményezheti a büntető-, illetve szabálysértési eljárás megindítását.4 A földmérési jel szándékos megsemmisítése, elmozdítása megrongálása vétség és pénzbüntetéssel büntetendő.5 Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jel az ingatlanügyi hatóság engedélyével helyezhető át, vagy szüntethető meg. A pont áthelyezésének, megszüntetésének, pótlásának, helyreállításának költségeit az viseli, akinek az áthelyezés érdekében áll, illetve, akit a pótlásra vagy helyreállításra köteleztek. Ennek hiányában a költséget az állami költségvetésből kell biztosítani.6 (Egy magassági alappont áthelyezésének költsége közel 300.000,- Ft.) Adás-vétel esetén a vevő – ha a tulajdoni lap III. oldalán földmérési jel elhelyezésével kapcsolatos teherbejegyzéssel találkozik – feltétlenül tájékozódjék, hogy mi ez az alappont és pontosan hol található. A tulajdonos vagy használó a földmérési munkák elvégzését nem akadályozhatja, azokat tűrni köteles. Ellenkező esetben
81
lehetetlenné válna a műszaki munkák alapját képező földmérési, térképezési munkák elvégzése. Tűrési kötelezettségét az ingatlanügyi hatóság szükség esetén akár határozatban is elrendelheti.7
Az ingatlanokon végzett mérések szabályai A földmérő a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében bármely ingatlanra – a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Erről az érintett ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesítenie kell. Mérési jogosultságát földmérő igazolványával igazolnia kell. A tulajdonos tájékoztatásával az ingatlanokon állandó vagy ideiglenes földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet, különösen indokolt esetben a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.8 A földmérési jelek azonban az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. Az okozott kárt meg kell téríteni illetve – építmény esetében – az eredeti állapotot helyre kell állítani.9
Összegzés Az alappont-hálózat nagy szellemi és anyagi értéket képvisel. Megőrzése, karbantartása fontos állami és állampolgári érdek. Az, akinek tulajdonában, használatában álló épületen vagy ingatlanon földmérési alappont található többlet kötelezettséggel szembesül. Elvárható odafigyelés illetve együttműködés mellett a földmérési tevékenység, valamint annak alapját szolgáltató ponthálózat zavartalanul biztosítható.
Fttv. 20.§ (2) bek. Btk. 215.§ 6 Fttv. 20.§ (3)-(4) bek. 7 Fttv. 17.§ (3) bek. 8 Fttv. 17.§ (1)-(2) bek. 9 Fttv. 18.§ 4 5
www.resimmobiles.hu
82
2008. 1-2. szám
RES IMMOBILES
1. kép Vízszintes alappont, védőlapos kialakítással
2. kép Magassági alappont (szintezési csap)
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2008. 1-2. szám
83
3. kép Magassági alappont átereszben (szintezési gomb)
4. kép Méréshez nem használható csap, az utólagosan elhelyezett gázvezeték miatt ***
www.resimmobiles.hu
