SAGE Időskorúak részvétele életük alakításában Lépésről lépésre: Oktatói kézikönyv. Szerző: Christina Kunter. Oktatói kézikönyv 1

SAGE – Időskorúak részvétele életük alakításában www.sage-eu.com

Lépésről lépésre:

Oktatói kézikönyv

Szerző: Christina Kunter


1


Bevezető

Ez az írás a SAGE projektben kidolgozott oktatói segédanyag kiegészítő dokumentuma, amely a SAGE képzési rendszerének (a teljes anyag, vagy egyes modulok átvételével) megvalósítását felvállaló szervezeteknek és oktatóknak készült. Az írás gyakorlati támogatást nyújt, és ötleteket ad különböző tevékenységekhez és feladatokhoz, valamint szervezési tanácsokkal szolgál a tanfolyam megtervezéséhez és megvalósításához. A projekt történetének rövid bemutatása után a képzési program pedagógiai koncepciójának oktatási és tanulási alapelveit írjuk le. Kiemelt figyelmet szenteltünk a problémaközpontú és kooperatív tanulásnak, amelyek a tanulói autonómiát és kezdeményezést hangsúlyozzák, valamint valós problémákra és szituációkra koncentrálnak. A különböző modulok leírásán belül kifejtjük az adott modulra vonatkozó tartalmi, felépítési és módszertani tudnivalókat. Ezt követően a tananyagban szereplő feladatokat és tevékenységeket mutatjuk be. A képzés megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében érdemes a képzés végleges megkezdése előtt oktatói megbeszélést tartani. Ez segítheti az oktatók kölcsönös információcseréjét, megkönnyítheti a koordinációt, valamint teret és időt biztosít arra, hogy a résztvevők megvitassák a tartalommal, valamint a szervezéssel kapcsolatos különböző kérdéseiket. Javasoljuk,

hogy

a

kurzus

megkezdése

után

is

legyen

módjuk

az

oktatóknak

véleménycserére, hogy megvitathassák az eredményeket, kudarcokat, a pozitív és negatív tapasztalataikat (s ezek lehetséges okait is).


2


SAGE – A projekt “Sage – Időskorúak részvétele életük aktív irányításában” egy kétéves Leonardo da Vinci II projekt, amelynek célja, hogy (elsősorban 50 év feletti), idősekkel foglalkozó, különböző szolgáltatói szektorban dolgozók számára sajátos képzést valósítson meg, melynek segítségével képesek lesznek idősek közéleti aktivitását elősegítő projektek kifejlesztésére és megvalósítására. Értelmezésünk szerint az aktivitás/részvétel azt jelenti, hogy a különböző területeken érintett emberek az adott területtel kapcsolatos politikai és társadalmi döntésekben részt vesznek a közvélemény és az érintettek minél szélesebb körű bevonásával. A tanfolyamon résztvevők a segítő 1 szerepének felvállalásával megpróbálnak egyrészt olyan struktúrákat és lehetőségeket teremteni, amelyek segítségével az idősek képesek lesznek beleszólni a nekik szánt szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezési és döntéshozatali folyamatokba, másrészt pedig közvetíteni különböző érdekcsoportok között. Mivel számos idős-képviselő már korábban is eljárt idősek érdekében, a tanfolyam nekik is segítséget nyújthat abban, hogy növeljék képességeiket és elmélyítsék tudásukat szervezetük keretein belül.

SAGE – A képzés A különféle feladatok és helyzetek sikeres kezelésének érdekében a segítők számára egy öt modulból álló, az alábbi témaköröket felölelő képzési anyag készült: Gerontológia Kommunikáció és moderálás Aktív állampolgárság és részvételi módszerek Projektmenedzsment Gyakorlati képzés

1

“A segítő az a személy, aki részrehajlás és személyes állásfoglalás nélkül segít emberek egy csoportjának abban, hogy közös céljaikat felismerjék, és megvalósításukat megtervezzék. A segítő megpróbál közvetíteni a csoporttagok között, hogy eleve meglévő, vagy a találkozások során felbukkanó eltérő álláspontok esetén megegyezésre juthassanak, s ezzel megalapozzák a későbbi együttműködést. A segítő szerepe a szülésznőjéhez hasonlítható: segédkezik a “teremtmény születésénél”, de nem ő a végtermék létrehozója.” (Uhttp://en.wikipedia.org/wiki/FacilitatorU).


3


SAGE – Oktatási és tanulási alapelvek A tanfolyam pedagógiai felfogása a tanítás és a tanulás konstruktivista megközelítésén alapul, s kompetencia-alapú oktatás biztosítását célozza meg. Ily módon elsősorban a mostanában „új tanítási és tanulási módszerként” emlegetett oktatási stílusok alkotják a SAGE képzési rendszer magját. Ezeket- a hagyományos képzési módszerekkel ellentétben (lásd 1-es táblázat)- olyan szemléletváltás jellemzi, ami az oktatással szemben a tanulásra, az instrukciókkal szemben a részvételre, s a „tiszta” tudásátadással szemben a módszertanilag sokszínű tanulói környezetre helyezi a hangsúlyt. 2 Ennek fontos részét képezi az új médiaeszközök használatán alapuló tanulás (eLearning, blended learning) mely a SAGE képzésnek is jelentős alkotóeleme. 1. táblázat: A hagyományos és a tanuló-központú oktatási módszerek összehasonlítása

Tanítás és tanulás/

Hagyományos nézetek

Tanulóközpontú oktatás

Tartalom

Szabály-és struktúrarendszerek hierarchikus felépítése

Jelentést kifejező és formáló rendszer

Tanulási elmélet

Szokások kialakítása: a képességek szóbeli közlése

Aktív kommunikáció; fontos feladatok; a tanulást elősegítő nyelv

Tevékenységek

A beszélgetést a tanár vezeti; ismétlés és emlékezés

A tanulók társaikkal történő kölcsönhatásokon keresztül tanulnak; a jelentés következtetés/ megállapodás eredménye

A tanuló szerepe

Jól irányított tanulási folyamat eredményeképp létrejött helyes magatartást mutató organizmus

A tanulók aktívan közreműködő személyek; adnak és kapnak

A tanár szerepe

Központi és aktív; az oktatás a tanításon alapul; ellenőrzött folyamat, célok, és tanulási tempó

Motivál és segít; tanácsot ad és kíséri a tanulási folyamatot

Elsősorban a tanárt veszi alapul

eredeti; segíti az interakciót; előmozdítja a tanulást és a tanulói aktivitást

Oktatási anyag Quelle: Konrad/Traub 2005: 10

2

Vgl. Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php / Abruf 03.04.2008U


4


Problémaközpontú tanulás A problémaközpontú tanulás önmagában nem egy különleges módszer, de leírja azt a megközelítést, ami elősegíti az egyéni irányítású tanulást és túlnyomórészt valós problémákhoz (pl. a jövőbeli területek tevékenységének problémája) kapcsolja azt. 3 Ezzel növeli egyrészt a problémamegoldó-képességet, a kritikai gondolkodást és az önálló munkavégzést, másrészt lehetővé teszi a tanulók számára, hogy már tanulmányaik során szembesüljenek leendő feladataik kihívásaival. Ezért a SAGE képzés kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy minél több gyakorlati feladatot iktassunk be. Ezekben a résztvevőknek az időskorú célközönséggel kapcsolatos valós problémákra és kérdésekre kellett megoldási javaslatot tenni (pl. „időstaxi” projekt). Ily módon az alábbi tanulási alapelv került alkalmazásra. Együttműködésen/ együttes munkán alapuló tanulás Az együttes tanulás (csoportmunka, tanulói csoportok, stb.) középpontjában a résztvevők különféle tudásanyagának és eltérő tapasztalatainak felhasználása áll. A tanulók egy része közösen dolgozik, míg a tanár csak tanácsokat ad. Cél a tartalommal való aktív foglalkozás, és a tevékenységek egyenletesebb elosztása, valamint a tartalom különféle nézeteken alapuló kritikai megközelítése. 4

A SAGE Modulok: Tevékenységek – Módszerek - Tananyagok Általános A kurzus moduljait a korábbi igényfelméréseken alapuló első pedagógiai elképzelés kidolgozása során határoztuk meg. Az igényfelmérés a projekt elején, kérdőívek segítségével készült, és minden partnerországból számos, különféle (az időskorú célcsoporttal foglalkozó) ember és szervezet vett benne részt. Az igényfelmérés támogatást nyújtott a SAGE partnereknek ahhoz, hogy pontosabban meg tudják határozni azokat a készségeket és képességeket, amikre egy idősekkel foglalkozó segítőnek szüksége lehet. Képzési anyagok

3

Lásd Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problemorientiertes_lernenU Lásd Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#kooperatives_lernenU

4


5


A modulok képzési anyagát a partnerszervezetek együttesen dolgozták ki. Az alkotók országától függően az adott országra jellemző ábrák és források szerepelnek, mivel nem állt rendelkezésünkre minden egyes témakörnél egész Európára vonatkozó információ. Ezért feltehetően hasznos és szükséges lenne néhány résznél az anyagok kiegészítése nemzeti források és információk (pl. számadatok) hozzáadásával. Minden modulnál (kivéve a gyakorlati képzést) az alábbi alpontokból álló forgatókönyvet készítettük el: •

Bevezetés

•

Célmeghatározás

•

Kompetenciák

•

Tartalom (a tevékenységekkel együtt)

•

A tevékenységek összefoglaló táblázata

•

Bibliográfia

•

Lehetséges kiegészítő anyagok (munkalapok, cikkek, stb.)

Ezen írás a tanfolyam moduljainak levezetéséhez kínál biztos alapot. Az oktatótól függ, hogy mikor, és a tananyag mely részét adja át a tanfolyam résztvevőinek. Mivel a bevezető tanfolyam során e-learninges lehetőséget is biztosítunk, a résztvevők számára hozzáférhetővé tettünk néhány anyagot (munkalapok, szövegek, videók) egy online felületen (Moodle), amelyről a későbbiekben adunk részletes leírást. ELearning – Blended Learning A képzésen belüli együttműködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében (a résztvevők és oktatók, valamint csak az oktatók között), valamint, hogy a virtuális kommunikáció számos lehetősége feltárulhasson, a képzésen résztvevők fogékonyságától függően egy online felület használata – akár az órák alatt, előtt, vagy után- jótékony hatású lehet. A nagyközönség számára is elérhető szoftver vagy online tanulási felület -nem csupán a könnyű kezelhetőségnek köszönhetően- a jelenleg igen elterjedt: MOODLE. A Moodle a felhasználók számára olyan virtuális teret biztosít,

amelyben

a

munkaanyagok

(szövegek, hivatkozások, előadások, videók és egyéb dokumentumok), valamint a tanulói tevékenységek (pl. közvélemény-kutatások, fórumok) egyaránt elérhetők. Az oktatók a Moodle előadótermet teljes egészében elképzeléseiknek megfelelően rendezhetik be, a kurzus témáinak, vagy az éppen aktuális tanulási folyamatrésznek megfelelően. A Moodle ezen felül az információk, kommunikációs lehetőségek, valamint a feladatrészek tetszőleges elosztását kínálja.


6


1. Ábra: Moodle – az osztrák bevezető képzés keretében

Mint ahogy az oktatók igényei szerint feldíszítik a termet, úgy rendezhetjük be a Moodle szemináriumi termét a tanulási céloknak megfelelően. Minden kurzus egyéni arculatú Moodle felülete interneten keresztül elérhető. Az összes felhasználónak meg kell kapnia a belépési kódot (felhasználói név és jelszó) ahhoz, hogy beléphessen a szemináriumi szobába és részt vehessen a foglalkozáson. A felület eléréséhez mindenkor szükség van a felhasználói névre és a jelszóra. A különféle státuszokat figyelembe véve a tanároknak és a képzés résztvevőinek különféle lehetőségeik vannak a bekapcsolódásra (olvasás, belépés, oldalszerkesztés, stb.) Ezáltal a Moodle, mint online felület, lehetővé teszi a SAGE oktatói számára, hogy a résztvevőknek különféle tananyagot juttassanak el (pl. munkalapok, cikkek, videók, audio kiegészítők, stb.), amiket a résztvevők bármikor kinyomtathatnak, meghallgathatnak, megnézhetnek (pl. házi feladatként) akkor is, ha közös fejlesztésre nem kerülhet sor (pl. időhiány miatt).

A fent említett eszközök, vita- és csevegő fórumok azon felül, hogy

előmozdítják a véleménycserét és kommunikációt, a résztvevők hozzászólásainak és közreműködésüknek

gyűjtőhelyeként

is

szolgálnak,

melyek

újabb

átnézések

és

megbeszélések tárgyát képezhetik.


7


Az oktatók együttműködése Mivel feltételezhetően a modulok az oktatók szakvéleményét is tükrözik, a tanárok közti információátadás szükséges lehet. Minden oktatónak előzetesen információt kell kapnia a csoport tagjairól és tanulmányi előmenetelükről, valamint a modulok tartalmáról és feladatairól. Mindez megkönnyíti a felkészülést és megakadályozza az ismétlések előfordulását, illetve azt, hogy bizonyos anyagok kimaradjanak a képzésből. Az információátadás történhet munkamegbeszéléseken- vagy amennyiben ez túl költséges- a tanárokhoz eljuttatott rövid kurzusleírás formájában.

Gerontológia modul Tartalom A gerontológiai modul, amelyben az öregedési folyamat, valamint az időskorúak életvezetésének különböző aspektusait tárgyaljuk, olyan képzési részeket tartalmaz, ahol a közös tudás feltárása (pl. a demográfiai változás adatai, az öregedés történeti áttekintése), kerül előtérbe. A tanfolyamon a résztvevők aktívan foglalkoznak az öregedés témakörét érintő kérdésekkel, például megvitatások, szövegelemzések és véleménynyilvánítások formájában. Kiemelt hangsúlyt kapnak az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatok, a korra vonatkozó elképzelések a mindennapi életben, és az egyéni életútra való visszatekintések. A résztvevők csupán a saját életút (melynek eredménye az időskori élethelyzet és személyiség) tanulmányozásán keresztül érthetik meg az időskorúakkal kapcsolatos hozzáállásukat, életfelfogásukat és viselkedésüket, mely elengedhetetlen fontosságú a korosztállyal való későbbi foglalkozásukhoz. Időtartam és módszerek A gerontológiai modul megvalósítására egy körülbelül 15 órás képzési időt terveztünk. Az időkereten belül az oktatók dönthetik el, hogy mely tartalmi és foglalkoztatási elemekre helyeznek hangsúlyt (a csoporttól is függően), és milyen sorrendben kívánják tárgyalni a képzés témáit. A tartalmi forgatókönyv szerint az alábbi sorrend ajánlott: 1. rész: Szociológia: demográfiai fejlődés, a kor és az öregedés szociológiai megközelítései 2. rész: Történelem: az időskor történeti és kulturális áttekintése 3. rész: Az időskor és az öregedés multidiszciplináris felfogása 4. rész: Az időskorúak társadalmi szerepvállalásának jelentősége Oktatói kézikönyv

8


Kommunikáció és moderálás modul Tartalom

A

kommunikáció

és

moderálás/bemutatás

modulban

a

képzés

résztvevői

megtudhatják, hogy milyen képességek szükségesek, s melyeket kell fejleszteni annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak kommunikálni és moderálni, főképp az időskorúak célcsoportjával. A javasolt tevékenységeken keresztül, elsősorban a kapcsolódó esettanulmányok mentén (pl. egy szeminárium megszervezése) a résztvevők a gyakorlatban használják az adott témát és ezzel döntéshozatalukat és felelősségüket erősítik. A képzés dokumentumai két részre oszthatók: A kommunikáció alapjai: Egy rövid bevezetőt követően („4-fül modell”) az idősbarát kommunikáció és a célcsoporttal való megfelelő kommunikációs módok kerülnek a középpontba 1. A moderálás és konfliktuskezelés alapjai: Ez a második rész elsősorban a csoportdinamika és a moderálás/ konfliktuskezelés témaköreivel foglalkozik. Időtartam és módszerek Ez a képzési modul a résztvevők hatékony kommunikációval kapcsolatos szándékától függően számos gyakorlati feladatot tartalmaz, melyek közé tartoznak a megbeszélések, (ön)reflexiók, melyek által a résztvevőknek lehetőségük nyílik saját és társaik társalgási stílusának elemzésére. A kurzus felépítése és szervezése alapján a témafeldolgozás alábbi sorrendjét javasoljuk: 1. Kommunikáció 2. Moderálás és konfliktuskezelés Mivel a moderálás kivitelezése a hatékony kommunikáción alapul, valamint a moderátornak a kommunikációs típusokat ismernie kell ahhoz, hogy biztosan tudja alkalmazni őket, a fenti sorrend tűnik ésszerűnek. A képzési anyagon belül számos munkalap is található, melyek magukban is megbeszélések alapját képezhetik, de ezen felül konkrét információt és hivatkozásokat is tartalmaznak (pl. Barry Spiegelmann: Kommunikáció idősekkel).


9


Mivel átfogó dokumentáció áll ennek a modulnak a rendelkezésére, időhiány esetén a tevékenységek kiválasztása a trénerre van bízva, illetve a csoport érdeklődésének és kommunikációs képességeinek megfelelően alakulhat. A viták időnkénti áthelyezése online felületre a résztvevők számára a közvetlen és a virtuális kommunikáció előnyeinek és hátrányainak összehasonlítási lehetőségeit kínálja, s ily módon ésszerű törekvés lehet. Az újabb kommunikációs módok megismerése fontos lehet, különösen a területen rohamosan fejlődő, sokszínű technikai lehetőségek fényében. Azonban a kurzus résztvevőinek mindig meg kell fontolniuk, kritikailag megközelíteniük és megvitatniuk azt, hogy ezek a médiaeszközök (chat, e-mail, szöveges üzenetek, stb.) mennyiben tudják az idős korosztály kényelmét szolgálni, illetve az idősek mennyire fogadják el, vagy utasítják el használatukat.

Részvételi módszerek modul Tartalom A részvételi módszerek modulja tekinthető a SAGE képzés legfőbb pillérjének. Időseknél, vagy egyéb érdekcsoportoknál alkalmazható részvételi formák és részvételi módszerek bemutatására kerül itt sor. A dokumentumok tartalma: o o o o o o o

Mi a részvétel? A részvétel mértéke Miért pont a részvétel? A részvétel előnyei és hátrányai A részvétel kritikus pontjai A részvétel minőségi követelményei Bevezetés a részvételi módszerekbe: - Műhelymunka/fókuszcsoport - Jövőbeli keresések - Nyílt Tér (Open Space)

A modul célja a részvétel témájának közvetítésén túl a részvételi folyamat kivitelezését lehetővé

tevő

alapfeltételek,

valamint

a

különböző

technikák

alkalmazásának

és

alkalmazhatóságának megismerése.


10


Időbeosztás és módszerek A részvétel témakörébe történő elméleti bevezetést követően a képzési anyagon belül öt, konkrét esetekkel és kérdésekkel foglalkozó tevékenység szerepel. Ez a rész elsősorban a különböző technikák kipróbálására és tesztelésére fókuszál. A résztvevőknek be kell számolniuk arról, hogy az általuk bemutatott technikák hogyan alkalmazhatók bizonyos helyzetekben, valamint különféle projektek vezetését kell átvenniük. A szöveg változatossá tétele érdekében, a többi modulhoz hasonlóan elméleti részek és gyakorlati feladatok váltakoznak. Az 5-ös tevékenység talán kissé szokatlannak tűnhet a résztvevők szemében: egy nyílt tér (open space) létrehozása az interneten, mely egy konfigurált eszköz hozzáadásának segítségével lehetséges, s amely hasznosan alkalmazható akkor, ha nincs lehetőség nagyobb méretű találkozó összehívására. Ennek a különleges feladatnak a tesztelése azonban az emberek érdeklődésétől és a szükséges számítástechnikai felszereltségtől függ.

Projektmenedzsment modul Tartalom A projektmenedzsment modulban a projektközpontú tervezés és kivitelezés alapjait és az egyszerű tervezési és menedzselési eszközöket tárgyaljuk. Egy négylépcsős modell segítségével minden fázis vonatkozó problémáit és kérdéseit magyarázzuk meg és dolgozzuk ki- az első részben elméleti síkon, a második részben lépésenként esettanulmányok alapján. Ezáltal az alábbi témakörök tárgyalását találhatjuk meg: o

Mi a projekt?

o

Milyen részei vannak?

o

Projektjavaslat/instrukció

o

Szükségletfelmérés

o

Célmeghatározás

o

Projekt partner

o

Projekt strukturális terve

o

Projekt időbeosztása

o

Projekt kalkulációja

o

Projekt megvalósítása

o

Projekt befejezése


11


Időbeosztás és módszerek A gyakorlattal való közvetlen kapcsolat, valamint a bevezetett módszerek alkalmazhatósága elemzésének megvalósítása érdekében a kurzus dokumentumai között egy esetleírás található, melyet a képzés alatt elméleti síkon meg lehet tervezni a csoportmunkával összefüggésben. Az is egy lehetséges út, hogy a résztvevők saját projekt ötletüket fejtik ki, mely beilleszthető a „gyakorlati képzés” moduljába, vagy megvalósítható a képzés befejezése után. A projektmenedzsment modul számos lehetőséget kínál online felületek használatára, melyek segíthetik a tanfolyami anyag elsajátítását. Ily módon az oktatók különféle vázlatokat készíthetnek a résztvevők számára, melyek hozzáigazíthatók az igényeikhez/céljaikhoz, illetve továbbfejleszthetők. A kurzus moduljának számítógépes támogatottsága azonban nagyban

függ

a

tanfolyami

csoport

képzettségétől

és

érdeklődésétől,

valamint

szükségleteiknek is meg kell felelnie.

A gyakorlati képzés modulja A gyakorlati képzésnek, mely a gerontológia, kommunikáció és moderálás, részvételi módszerek és projektmenedzsment moduljai után következik, a stabilizáció lehetőségének megteremtéseként módot kell adnia arra, hogy a résztvevők a gyakorlatban tesztelhessék le megszerzett képességeiket és saját részvételi projektjük megvalósításán keresztül a tanultakat egységesen lássák. A gyakorlati képzés szervezése többféleképpen valósulhat meg: A

résztvevők

teljes

csoportja

például

egy

közösség

képviseletében

átveheti

az

időseknek/idősekkel készülő projekt tervezését és kivitelezését, vagy kisebb csoportokban, párokban, vagy akár egyénileg is megvalósíthatnak kisebb részvételi projekteket. A gyakorlati rész megkezdése előtt mindenképpen előnyös lehet a gyakorlati képzés működési elvének biztos ismerete, (amikor a téma és a projektterv mértéke meghatározott), mivel így következetesen lehet igazodni a tervezett tevékenységekhez és előre meg lehet beszélni a tanfolyam során esetlegesen felmerülő akadályok áthidalását. A gyakorlati képzés időtartama és formája elsősorban a tervezett projekt volumenétől függ. Ha a résztvevők a gyakorlati képzés alatt valósítják meg projektötletüket, a tervezés során személyenként 40 órás keretben kell gondolkodniuk (ezt esetleg hosszabb időre is


12


elosztható). A gyakorlati képzés ideje alatt általános képzési egységek nincsenek (találkozókra azonban szükség van, legalábbis a gyakorlati képzés elején és végén). Általánosságban a gyakorlati képzés megkezdése előtt meg kell egyezni a részvétel mértékéről és formájáról, melyek attól függnek, hogy a hallgatóknak mennyi segítségre van szükségük. A kommunikáció megvalósulhat virtuális megbeszélések (pl. Moodle, vagy Skype online felületek) segítségével, amennyiben megfelelő technikai felszereltség áll rendelkezésünkre és a résztvevők is hajlanak rá. Ez helyettesítheti a közvetlen megbeszélések egy részét, azonban ezeknek a kommunikációs eszközöknek a kezelése némi gyakorlatot igényel, így valószínűleg nem minden csoportnál alkalmazható. A résztvevőknek a gyakorlati képzéssel kapcsolatos minden gyakorlatot és tapasztalatot dokumentálniuk kell, hogy áttekinthető legyen milyen tevékenységekre került sor. A gyakorlati tréning, (vagy inkább a gyakorlati program) lezárásaként a résztvevőknek egyrészt általános beszámolót kell tartaniuk (akár csoporttársaik, vagy nagyobb hallgatóság részére), hogy ezzel lehetőségük nyíljon megfelelő keretek között bemutatni a projektjüket, másrészt a résztvevők közötti lezáró beszélgetésre (értékelésre) is sor kerülhet, melynek során még egyszer megvitathatják a kurzussal és a gyakorlati képzésben szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos észrevételeiket. Ezáltal a résztvevők és az oktatók kölcsönösen elmondhatják meglátásaikat a kurzus és a tanulók sikereivel kapcsolatban és így hozzájárulhatnak a képzés továbbfejlesztéséhez.


13


Irodalom Felnőttoktatással kapcsolatos weboldal: http://www.erwachsenenbildung.at/ A tanulási stílusok áttekintése: http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php Problémaközpontú tanulás http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problem orientiertes_lernen Együttes tanulás http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#kooperat ives_lernen Konrad, K. & Traub, S. (2005) Koopreratives Lernen. Baltmannsweiler: Schneider


14

SAGE Időskorúak részvétele életük alakításában Lépésről lépésre: Oktatói kézikönyv. Szerző: Christina Kunter. Oktatói kézikönyv 1

Recommend Documents