S Z E G E D I SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSONKA JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolája

Pedagógiai Program

SZEGEDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSONKA JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.


Pedagógiai Program

1. Az iskola adatai 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolája Az intézmény rövid neve: Szegedi SzC Csonka János Szakképző Iskolája 1. 2. Az iskola alapítója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Az intézmény 2015. július 1-jével - a Szegedi Szakképzési Centrumba történő átvétellel az állam fenntartásába kerül. 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: Szegedi Szakképzési Centrum (6725, Szeged, Kálvária sgt. 84-86.) Az iskola Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától 2015. július 1-jét követően a Szegedi Szakképzési Centrumba ingyenes vagyonkezelésébe került át. 1. 4. Az iskola székhelye 6726 Szeged, Temesvári krt. 38. Fax: 62/547-124 Telefon: 62/547-122 Honlap: www.csonka-szeged.sulinet.hu E-mail: [email protected] 1. 5. Intézmény telephelyei

º º

6726 Szeged, Temesvári krt. 38. 6726 Szeged, Közép fasor 27. (tanműhely)

1. 6. Az iskola jogelődjei:

º º

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye

1. 7. Az iskola igazgatója Csala Tibor igazgató, tagintézmény-vezető 1. 8. Az intézményegység rövid bemutatása 1. 8. 1. Csonka János Tagintézmény Az iskola 1958 nyarán alakult meg. Megalapítását a Szeged Megyei Jogú Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya határozta el. Életrehívását szükségessé egyben lehetővé tette a Ságvári Endre Gimnázium akkori igen magas tanulólétszáma illetve az, hogy 1958 tavaszán az Oktatási Minisztérium városunkban megszüntette a Szegedi József Attila Tanítóképzőt, melynek épületében helyezték el iskolánkat. A város negyedik gimnáziumként az 1958/59-es tanévtől Újszegedi Általános Gimnázium néven kezdett el működni, 13 tanulócsoporttal, 29 nevelővel. 1


Pedagógiai Program

Fennállása alatt többször történt profilváltás, melyet a névváltozások is tükröztek.

º º º º º º º º º º º

1958/1959-től Újszegedi Általános Gimnázium 1960/1961-től Rózsa Ferenc Gimnázium 1969/1970-től Rózsa Ferenc Gimnázium, Kereskedelmi és Villanyszerelő Szakközépiskola 1971/1972-től Rózsa Ferenc Szakközépiskola 1973/1974-től Rózsa Ferenc Erősáramú, Kereskedelmi, Közlekedésgépészeti és Közlekedési Szakközépiskola 1981/1982-től Rózsa Ferenc Autóforgalmi, Autószerelő, Autóvillamossági szerelő és Villanyszerelő Szakközépiskola 1990/1991-től Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 1991/1992-től Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola 1993/1994-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola 1999/2000-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007/2008-tól Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Az iskola 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" szakképzési programra, három szakmacsoportban (Közlekedés, Gépész és Elektrotechnika-elektronika), melyek a jelenlegi képzéseik alapját is jelentik. Folytatásként 2000-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett „Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése, Piacorientált szakképzés” OKJ szakmai képzések reformjában.

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja 2. 1. Általános célok A nevelőtestület az intézmény tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: "Általános műveltséget megalapozó, megszilárdító, elmélyítő valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." A nevelőtestület vallja, hogy a kultúra egyetemes, benne csak egységben, egyenrangú módon él meg az úgynevezett humán és műszaki kultúra. Ezeket, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a diákokat felkészítse

º

º º º º

az érettségi vizsgára (a 100/1997. Korm. Rendelet alapján a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályos gimnázium esetében a 13. évfolyam, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a 9-12. évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után a munkába állásra (a 12. (13) ill. 14. (15) évfolyam sikeres befejezését követően, a szakképzés, illetve pályaorientáció segítségével). előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásba a képesítő vizsgára (a szakiskolában a 11. a szakközépiskolában a 14. évfolyam sikeres befejezését követően), a felsőfokú tanulmányokra (sikeres érettségi illetve képesítő vizsgát követően), 2


Pedagógiai Program

2. 1. 2. Szakközépiskolában Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik a humánus egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit elsajátították, testileg, lelkileg egészséges, demokratikus alapelveket követő személyiségek. Alkalmasak a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az önálló felelős döntésekre, a megújuló alkotómunkára. A képességek folyamatos fejlesztése, a közismereti és szakmai képzés színes egysége, hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink a munkaerőpiaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó, az informatikában jártas, idegen nyelven kommunikáló emberekké váljanak. Előkészíti és meglapozza az élethosszig tartó tanulást, segíti a munkába állást, a szükséges szakmaváltást, a továbbtanulást. 2. 1. 3. Szakiskolában Az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés mellett a szakmai elmélet és gyakorlat oktatás folyamatában fejődik a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet a választott szakmájuk iránti elkötelezettségük, az igény a munkatársakkal együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A tanulók az új szakmai és gyakorlati ismeretek tanulása révén felkészülnek arra, hogy a 11. évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tegyenek. Ebben az oktató-nevelő folyamatban az önálló, felelősségteljes munkára nevelés mellett, az önértékelés-személyiségfejlesztés fokozott szerephez jut. 2. 1. 4. Szakképzésben Alapvető cél, hogy érettségizett diákjaink ne a munkanélküliek táborát gyarapítsák, hanem olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel valamilyen szakmát lehet alapozni, illetve, –ha arra az életben szükségük lesz – tudjanak pályát változtatni. A munkaerőpiacon kvalifikált munkaerőként legyenek jelen. Képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek, a munkaerőpiac fokozódó kihívásainak, az élet változó feltételeinek, a továbbtanulási elképzeléseknek. Olyan képzési programot kell bevezetni, melye a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a képzésben résztvevő fiatal felnőtteket. Ezáltal zökkenő mentesebbé teszik az iskolából a munka világába való átmenetet, csökkentve a pályakezdő munkanélküliek számát.

Fő feladatok: º a komplex szakmai-, képzési programok használata, º kompetencia alapú oktatás º moduláris szakszerű képzési programok használata Az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzései: º reális társadalomkép kialakítása, º önképzésre képes, készségekkel, ismeretekkel, közösségi aktivitással rendelkező fiatalok nevelése, º mintaadás a konstruktív életvezetésre, º a tanulás, a kultúra közvetítésének magas színvonalú biztosítása, º a szociális biztonság, az önismeret és a teljesítőképesség megalapozása, º tehetséggondozás, 3


º

Pedagógiai Program

ellenőrzés, értékelés, valamint a helyes önértékelés kialakítása

Célunk egy olyan iskola megteremtése, működtetése º mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad º melynek működési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, º mely az „iskolahasználók” megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével működik, º melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, º melyben nem csak „tankönyvi” ismeretet tanul a diák, º ahol minden gyerek megtalálhatja saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, º ahol a diák, tanár megvalósíthatja gondolatait, º ahol a diákot nem szorítják korlátok közé, és folyamatosan kibontakoztathatja magát. 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei Tanulás, tudás és munkaértékei º gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, º ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás, º ok-okozati összefüggések felismerése, º kreatív fegyelmezett munkavégzés, º munka szeretete, megbecsülése Emberi kapcsolatok értékei º önismeret, önértékelés, személyiségfejlesztés, º egymás elfogadása, tolerancia, nyitottság, º kommunikációs készség fejlesztése, º demokrácia ismerete, gyakorlása Erkölcsi értékek º alapvető erkölcsi értékek ismerete, őszinteség, megbízhatóság, º nemzeti hagyományaink és közös Európa, º munkaerkölcs kialakítása, Testi, lelki egészség értékei º testi edzettség, rendszeres mozgásigény kialakítása, º egészséges életmódra nevelés, º környezetvédelem

becsületesség,

tisztelet,

Célunk olyan gyermekek nevelése º akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, a szerint élni és utódaiknak átörökíteni, º akik megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik, elsajátított módszereik segítségével megtalálják helyüket a munkamegosztásban, a felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. 4


Pedagógiai Program

Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a tanulók

º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º

tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, növekedjen felelősségtudatuk, ismerjék saját lehetőségeiket, erkölcsiségükben a polgári értékrendet képviseljék, számítógépes, informatikai ismeretek birtokába jussanak, hasznosítható idegen-nyelvtudással rendelkezzenek, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, rendelkezzenek a társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, munkájukban legyenek igényesek, törekedjenek a belső igényszint növelésére, képesek legyenek szilárd értékítélet kialakítására, képesek legyenek önálló döntéshozatalra, képesek legyenek elfogadni a másságot, legyenek nyitottak minden új befogadására, képesek legyenek a modernizálható, konvertálható ismeretek befogadására, képesek legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő pályaorientációra, rendelkezzenek alkotóképességgel, rendelkezzenek tulajdonosi szemlélettel, tiszteljék embertársaikat, óvják szűkebb és tágabb környezetüket, megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek.

Az iskola nevelési és oktatási céljainak eredményes megvalósításához olyan alkotó nevelő légkört kell kialakítanunk, amely alkalmas a tanulók készségeinek, képességeinek, személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Ehhez szükséges az iskolai élet színesebbé tétele, folyamatos demokratizálása, diák-centrikusabbá tétele, a tanórán kívüli tevékenység megszervezése a diákok és szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően. 2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei Alapelvek olyan általános irányelvek, amelyek a nevelési-oktatási intézményekben biztosítják a nevelés eredményességét a nevelés-oktatás komplex folyamatában. a) Komplexitás elve Figyelembe kell venni, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényelvűségek folyamatosan és együttesen hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. b) Életkori és egyéni sajátosságok elve A tanulók tudásszintjének fejlesztésénél változatos módszertani eszközök alkalmazásával, korrepetálások szervezésével vesszük figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, betartva az előírt tantervi anyag követelményeit. c) A tanuló különböző közösségek tagja A nevelés-oktatás mindig szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösségekben folyik, a közösség érdekeinek, céljainak figyelembevételével, a közösség tagjainak aktív részvételével. 5


Pedagógiai Program

A közösségben valósulhat csak meg a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező szerepe és a tanulók önállósága, öntevékenységének kibontakozása. d) A tapasztalatcserék elve Biztosítani kell a tapasztalatcserét, a tények megértését, és az általánosításhoz szükséges ismereteket. e) A külső hatások elve A pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a tanulókat számtalan külső hatás éri, amelyeket az iskolán kívül szereznek be. A pedagógusnak segíteni kell ezek feldolgozását, és támaszkodni kell a máshol megszerzett ismeretekre. f) A következetesség elve Igényesség a határozott követelmények támasztása alapfeltétele annak, hogy a tanuló önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása kibontakozhasson. g) A nevelés ellentmondásosságának elve A nevelés ellentmondásokkal teli folyamat. Egyszerre vannak jelen a pozitív és negatív tapasztalatok, a szabadság és a kényszer, a közösségi és az egyéni érdek. h) A motiváció elve A tanulók érdeklődésének felkeltése i) A koncentráció elve Egy adott tantárgy tanítása során támaszkodni más tárgyaknál elsajátított tudásra j) A visszajelzés elve Folyamatosan a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításokról k) Nyitottság környezetre és a változásokra Az emberi együttélés és tevékenység hatására a bennünket körülvevő természet és társadalom állandóan változik. A tanulóknak el kell határolniuk magukat a környezetüket romboló hatásoktól, ugyanakkor rugalmasan kell igazodniuk szemléletükben és magatartásukban a világ változásaihoz. Ez biztosítja életükben, pályájukon a mobilitást, az újrakezdést. l) Felelősségtudat elve A felelősség tetteink, magatartásunk következményeinek átlátását tükröző fogalom, mely az iskolában az oktató-nevelő munkában jelentkezik. A pedagógusnak az ismeretátadással és személyes példamutatásával kell felelősséget vállalnia a tanulók fejlődéséért. A szülő a nevelés személyes felelősségét az iskolára át nem ruházgatja. m) Nemzeti és európai identitástudat egysége A nemzeti értékek és hagyományok megőrzése erősíti a nemzettudatot. Ezeknek és az európai gyökereknek az ötvözete megmutatja az európai kultúrában és történelemben betöltött szerepüket. A kettő szintézise biztosítja a nemzeti keretek európai egységgé bővülését. n) Maximális képességek kibontakoztatásának elve A tanulónak minden lehetséges segítséget meg kell kapnia ahhoz, hogy képességeihez mért maximumot nyújtsa. o) Szociális hátrányok enyhítésének elve Az iskolában működő ifjúságvédelemnek a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül minden veszélyeztetett tanulót fel kell térképeznie, s a szociális hátrány enyhítésének 6


Pedagógiai Program

rendszerbe foglalt lehetőségei közül a legaktuálisabbat és legmegfelelőbbet kell megtalálnia. p) A minőségi munkára törekvés elve Arra törekszünk, hogy a partneri elvárások és a lehetőségek figyelembevételével mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet. 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei Az általánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek a hagyományos emberi normákat és a fejlődő társadalom elvárásait igyekeznek tükrözni. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani: Kiemelt célok 1. Erkölcsi alapok

Feladatok

- az emberi együttélés általános követelmény- és szabályrendszerének követésére való nevelés - erkölcs, általános műveltség, szaktudás összehangolása - a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepének kiemelése - a másság elfogadtatása

- személyes példamutatás - közismereti és szakmai tárgyak egyensúlyának fenntartása - az emberi és szakmai igényesség fejlesztése - toleranciára való ösztönzés - a tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartása

- a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása - rámutatni a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére 2. Munka és minőség

3. Pályaorientáció, pályakép

4. Alkotóképesség

- elérni, hogy a tanulók a tervszerű és kitartó munkát a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának tartsák - elismertetni, hogy a minőségi munka fontos érték - elfogadtatni, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények a társadalommal szembeni elvárások alapját jelentik - az érdeklődés, a képességek és a személyiségjellemzők reális összehangolása a 12. évfolyam végéig - a pályaválasztás fogalomkörének kitágítása a pályán való folyamatos új ismeretszerzés fogalmával annak felismertetése, hogy az önképzés, a továbbképzés, az átképzésre való készség az érvényesülés alapfeltétele a döntési képesség kialakítása

- igényességre való nevelés - példát mutatni a tanári munka minőségével - serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást - elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt

- a pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain feltárni a személyes alkalmasságot segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott - módosítását előkészíteni a tanulókat a munkaerő-piacon való helytállásra munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanítása - az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulása - az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása - elérni, hogy a tanulás legalább ne - egy-egy tárgy sajátos tanulási reproduktív, hanem alkotó legyen módszereinek megtanítása - problémamegoldó készség fejlesztése - fokozni a problémaorientált feladatokat - absztrakciós képesség fokozása az elméleti és a gyakorlati képzésben

7


5. Tanulás

6. Testi-lelki nevelés

7. Állampolgári aktivitás

8. Honismeret

9. Környezeti nevelés

Pedagógiai Program

- növelni az alkotómunka iránti vágyat és egyaránt a jogos elismerés iránti reális igényt - ösztönözni a tanulmányi és egyéb versea régi ismeretek alkalmazásának nyeken való részvételt - képessége az új ismeretek feldolgozása - a résztvevő tanulók támogatása közben - teret nyitni az egyéni törekvéseknek - példaértékűvé tenni az eredményes tanulókat és munkát - az eredményes tanulási módszerek, - valamennyi értelmi képesség fejlesztése technikák elsajátíttatása - az érdeklődés felkeltése a különböző - az emlékezet erősítése témák iránt - az önművelődé igényének kialakítása - az élethosszig tartó tanulás eszközének - a gondolkodási képességek fejlesztése megismertetése - a különböző tanulási technikák alkalmazása - a könyvtárhasználat hatékonyságának növelése - az internet lehetőségeinek a kihasználása az önálló ismeretszerzésben - életelvvé tenni a testi-lelki egészséggel az egészségnevelést, életmódot és mavaló törődést gatartást befolyásoló tevékenységgé tenni - tudatosság kialakítása az egészség- - segítségnyújtás a káros szenvedélyek nevelésben kialakulásának megelőzésében - az egészséges életmód és a belső - krízishelyzetbe jutottak segítése harmónia kapcsolatának feltárása a szülők mérlegelést követő tájékoztatása - ápoltságra való nevelés - a szexuális kultúra és magatartás - a test és a lélek harmonikus fejlesztése - kérdésein keresztül felkészíteni a családi - életre - a mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása - sportegyesületekben szereplők támogatása - versenyek, kirándulások, táborok, teljesítménytúrák szervezése, segítése - az iskolai közélet feltételeinek biztosítása, formálása - a diákönkormányzat és a diákszervezetek keretein belül felkészíteni az állampolgári jogok gyakorlására - a nemzet múltjának, hagyományainak, értékeinek megismertetése - kiemelkedő magyar személyiségek munkásságának, eredményeinek átörökítése - magyarságtudat, hazaszeretet elmélyítése, nemzeti identitástudat fejlesztése - lokális és globális környezeti problémákra való fogékonyság elérése - a környezetkímélő magatartás - a természettudományos gondolkodás fejlesztése - a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelessé vállalása és jogaik gyakorlása szorgalmazni a környezet értékeinek, szépségeinek megőrzését - tisztaság iránti igény fokozása

8

- állampolgári ismeretek életszerű tanítása - az iskolai életet az állampolgári aktivitás első állomásává tenni - ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó iskolai vagy tanórán kívüli tevékenységeket

- a környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása - szűkebb környezet harmóniájának megteremtése - felelős társadalmi magatartás kialakítása demokratikus életformára való felkészítés együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén


10. Személyiségfejlesztés

-

11. Közösségfejlesztés

-

12. Kapcsolódás Európához

céltudatosság önmenedzselés vállalkozói képesség alkalmazkodó képesség a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése egészséges életszemlélet önállóság, kreativitás, határozottság, folyamatos megújulás nyitottságra való törekvés a másság elfogadása önálló ismeretszerzés önálló véleményformálás a társadalmi-, gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás együttműködésre törekvés

- átfogó ismeretek Európa történelméről, kultúrájáról, földrajzáról - helyünk az európai kultúrában, történelemben - az európai integrációhoz vezető út állomásai

- a megismerést, az eligazodást, a 13. Információ és kommunikációs tanulást, az emberi kapcsolatokat, a - társadalmi érintkezést szolgáló kultúra - információk megtalálása, elemzése, értékelése, felhasználása - az anyanyelvi, idegen nyelvi és - szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése - segíteni a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását az információkezelés etikai szabályzatainak tudatosítása - felkészítés az informatikai eszközök készségszintű használatára - az asszociatív gondolkodási képesség fejlesztése - a koncentrálóképesség fejlesztése a tolerancia fejlesztése - a fegyelmezett munkavégzés kialakítása váljék szükségletté a körültekintő, baleset megelőzést segítő munka- végzés - tapasztalatszerzési ismeretek, adatok, - információk gyűjtése, Internet használata

9

Pedagógiai Program

-

nyugodt iskolai légkör kialakítása pontosan megfogalmazott szabályok a kommunikációs készség fejlesztése az együttműködési készség fejlesztése konfliktus-kezelési technikák elsajátítása meglévő készségek, képességek fejlesztése

- az ismeretekben való eligazodás képességének fejlesztése - az iskolai diákönkormányzat erősítése, segítése - demokratikus intézmények bemutatása - felelős választói magatartás kialakítása - iskolarádió működtetése - iskolaújság szerkesztése - diákfórumok, diákgyűlések támogatása - megfelelő vitakultúra kialakítása - az ismeretek folyamatos beillesztése az oktatás menetébe - globális összefüggések meglátására való oktatás - a nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése - egy európai idegen nyelv elsajátítása - az európai tudathoz kapcsolódó képességek fejlesztése - „Európa-vetélkedők” szervezése - a nemzetközi diákcsere kiszélesítése - a nemzetközi szakmai kapcsolat kiépítése és ápolása - a megismerés képességek fejlesztése - a megfigyelési, értelmezési, indoklási képességek fejlesztése - elsajátíttatni és megkövetelni a szép magyar beszédet - az idegennyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere biztosítása - a kreatív olvasási készségek fejlesztése - biztosítani a könyvtárhasználatot a médiaelemekkel együtt és az Internet hozzáférhetőséget - helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlásokkal segíteni a szociális kommunikáció kialakulását - az információ társadalmi stratégiájának tudatosítása - az Internet használatának segítése - az adatbázisprogram bővítése az intézmények közötti együttműködés - kiszélesítése kapcsolat a szülőkkel - kapcsolat az illetékes kamarákkal - virtuális csatornákon érkező jelek - befogadása és megválaszolása az elektronikus média megértése, a kívánt - információ megtalálása, szelektálása


14. Minőségi munkára törekvés

- a képességek megismerése és fejlesztése - a problémamegoldó irányultság - a kommunikációs készség - teljesítményorientált működés - a tanulók személyiségének fejlesztése - konszenzusra törekvés - multikulturális nevelés

Pedagógiai Program

-

konszenzusra törekvés együttműködő partnerek a partneri igények számbavétele a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése közösen megfogalmazott célok csoportbontások kialakítása a tanárok továbbképzésének támogatása folyamatos mérés, ellenőrzés intézményi önértékelés hiányosságok és gyengeségek felismerése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítés magas szintű nyelvoktatás minőségbiztosítási szakemberképzés

2. 4. Az oktatás struktúrája 2. 4. 1. Általános leírás Intézményünkben, az Alapdokumentumban meghatározottak szerint, az alábbi szintű képzések folynak:

º º º º º

szakközépiskolai képzés szakiskolai képzés szakképzés felnőttoktatás felnőttképzés

2. 4. 1. 1. Szakközépiskolai oktatás Pozitív gondolkodású, művelt, idegen nyelvet ismerő, informatikai és internet kezelési ismeretekkel szakmai alapozó ismeretekkel rendelkező érettségiző tanulók képzése, akik részére olyan eurokomform szakképzést kínálunk, amely a sikeres életkezdést és az élethosszig tartó tanulást segít. A tanítási-tanulási folyamatban biztosítjuk, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztés, a környezetvédelemmel, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Felkészüljenek ismereteik gyakorlati alkalmazására, az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A 9-12. osztályban négyosztályos szakközépiskolai képzés folyik (2015-2016. tanévben utoljára, kimenő rendszerben) º egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, º közlekedés-gépész szakmacsoportban, º logisztika-marketing szakmacsoportban, º közlekedés szakmacsoportban, A szakközépiskola elsődleges funkciójának a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítása. A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. A 2013-2014. tanévtől ágazati szakképzésben vesznek részt a szakközépiskolás diákok: º XXI. Közlekedés 10


Pedagógiai Program

º º º º

XXVI. Kereskedelem XXII. Közlekedésgépész XXXVII. Sport XXXVIII. Rendészet Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségit követően 1 év alatt komplex szakmai vizsgát követően OKJ-s szakmai végzettséget szerezhetnek az iskola keretein belül. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező (más ágazathoz tartozó szakközépiskolából, vagy gimnáziumból érkezők), érettségi végzettséget szerzett tanulók részére, a szakképzési évfolyamok száma kettő. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. 2. 4. 1. 2. Szakiskolai képzés Az általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás mellett központi szerepet kap az szakmai elmélettel és gyakorlati oktatás. A képzés első évében differenciált pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, ahol az ismeretek átadása mellett rendszerezzük az általános iskolai ismereteket, pótoljuk a hiányokat, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek szintre emelését. Ennek eredményeként emelkedik a szakiskolai tanulók tanulmányi eredménye, ismereteik elmélyülnek, biztosabb alapot képeznek a későbbi tanulmányokhoz. A szakiskolai képzés alapvetően a 9. évfolyamtól kezdődő három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Amennyiben valaki (nem szakirányú) érettségi vizsgával rendelkezik, vagy a szakképző évfolyamok számára előírt közismereti kerettantervben előírt követelményeket már teljesítette a képzési idő 2 év. (Lényegében csak szakmai elmélet és gyakorlati tantárgyakat tanul). A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Ezzel a továbbtanulás lehetőségét biztosítja a törvény és így nem tekinthető zsákutcának a szakiskolai képzés. 2. 4. 2. 3. Felnőttoktatás Felnőttoktatásban nappali és esti munkarendben oktatjuk a szakképzésben tanított szakmáinkat. 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

º

felnőttképzésben önköltséges tanfolyam az iskola szakirányának megfelelő szakterületen 11


º

Pedagógiai Program

mestervizsgára felkészítő tanfolyam a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából

2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek jelentkezésük esetén – tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően – az intézmény a szakképzési évfolyam valamely szakára való felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. A szakiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak nem kell sem írásbeli, sem szóbeli felvételi vizsgát tenniük. Náluk az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményét vesszük figyelembe. A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményének figyelembe vétele mellett központi írásbeli felvételi eredménye alapján alakítjuk ki a rangsort. A rendészet ágazatba jelentkezőknek szóbeli meghallgatást is tartunk. Központi írásbeli felvételi vizsga A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulók számára a 9. évfolyamra történő beiskolázáshoz készült magyar nyelvi és matematika feladatlapok megírása kötelező. A megtekintés és az észrevétel szabályait az iskola a mindenkori tanév rendjében meghatározott módon hozza nyilvánosságra. Szóbeli meghallgatás (az éves munkatervben rögzített módon) A rendészet ágazat szakközépiskolai osztályba jelentkező tanulóknak tartott szóbeli meghallgatáson a tanulók viselkedési kultúráját, kommunikációs, szociális készségeit, általános társadalmi, kulturális tájékozottságát, elhivatottságát vesszük figyelembe. A szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítményt az iskola pedagógusaiból összeállított szóbeli bizottságok értékelik. A szóbeli meghallgatás részletes szempontjait, értékelésének szabályait minden évben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A felvételi rangsort valamennyi osztálytípusunkban a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint, az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pontszámítás módját évente felülvizsgáljuk, és az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban a törvényeknek megfelelő időben nyilvánosságra hozzuk. A rangsorolás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül előnyben részesítjük º a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, º ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye Szeged, º ha a tanuló testvére iskolánknak tanulója; A szakképző osztályokba való felvétel szabályai

12


Pedagógiai Program

Iskolánk a 10. évfolyami végzettséggel, illetve az érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára biztosítja a pályaválasztási tájékoztatóban és a honlapon meghirdetett szakmák elsajátításának lehetőségét. A felvétel feltétele a szükséges előtanulmányok teljesítését igazoló bizonyítvány(ok) leadása, szakmai egészségügyi alkalmasság, illetve bizonyos szakmák esetében tanulószerződés vagy előszerződés megléte. Túljelentkezés esetén a felvételi rangsort a középiskola két utolsó évfolyamának tanulmányi eredményei, továbbá az érettségire épülő szakképzések esetében az érettségi vizsgaeredmények alapján alakítjuk ki. OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs. 2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan

º

Célok:  a pozitív, öröklött tanulási motívumok megerősítése  az esetleges, fejlődést gátló szülői beállítódások enyhítése  a tanulmányi téren történő felzárkóztatás  a tanuláshoz elengedhetetlen, nyugodt iskolai légkör biztosítása  helyes tanulási módszerek, szokások kialakítása

º Tevékenységformák:    

felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatára épülő beszélgetések a nevelők és a szülők személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek

2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan Az iskola esélyegyenlőségi terve biztosítja a munkavállalók esélyegyenlőségét. A terv a munkáltatóval munkaviszonyban lévő összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától.

3. Iskolai tevékenységek 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolarendszerű szakképzés

3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon A tanulók fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyak jellegéhez igazodó változatos módszerek, technikák alkalmazása annak érdekében, hogy elsajátítsák a tantervi követelményeket. Ennek érdekében az óratervekben feltüntetett csoportbontásokra is szükség van. Természetesen az egyes csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk. 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére 13


Pedagógiai Program

A szülői igények, illetve a tanulók érdeklődésének megfelelően további lehetőségeket biztosítunk

º º º º º

az általános műveltség megszilárdítása a szakmai irányultság elmélyítésére a nyelvi képzés színvonalának emelésére az emelt szintű érettségire való felkészülésre munkába állást elősegítő foglalkozásokon való részvételre

A 3.1.1. és 3.1.2. pontban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) formáktól eltérő módon is amennyiben biztosított az előírt anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások

º º º º

személyiségfejlesztő felzárkóztató készségfejlesztő tehetséggondozó

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º º º º º º º º º º º º º º º º º

konzultáció a tanulási technikákról, kötetlen tárgyú konzultáció tanárokkal, szakemberekkel, felkészítés tanulmányi versenyre (iskolai, regionális, országos) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyre, pályázatokra, szakkörök, könyvtárhasználat, egyéni, öntevékeny számítógép-használat Internet hozzáféréssel, egyéni, öntevékeny tornaterem-, edzőterem-, sportpályahasználat, speciális tanfolyamok (számítógép-kezelői, nyelvi), speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély), mentálhigiéniai foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, érettségire felkészítő foglalkozások, felvételi előkészítő foglalkozások, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, iskolai menzahasználat, tanulószobai foglalkozások, egyéni, öntevékeny klubhasználat.

A tanulóknak a fenti szolgáltatások iránti igényeit az iskola ajánlása alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok gyűjtik össze, és a munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatják el az iskolavezetéshez. 3. 3. Személyiségfejlesztés Az iskolai nevelő-oktató munka magába foglalja az ismeretek, a kulturális örökség és az értékek átadását, és ezzel együtt az egész személyiség fejlesztését. 14


Pedagógiai Program

Napjainkban az érvényesülést biztosító személyiségérték megváltozott. A hagyományos közösségi érték helyét átvette az önállóság, kreativitás, határozottság és önérzetesség. Az iskola feladata a megőrizve-megújulni elvet követve szolgálni a társadalom elvárásait. Az iskola a tanulók személyiségfejlesztésének természetes közege. Fel kell kelteni tanulóinkban annak igényét, hogy az élet kereteit értelmesen töltsék ki. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink felismerjék, érett személyiséggé akkor vállnak, ha megtalálják helyüket a világban, és nyitott szemmel figyelik az abban zajló folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy hosszabb távú célokat tűzzenek ki maguk elé és belássák, hogy az ehhez vezető út az akarat edzését is szolgáló rövid távú célok megvalósítása. Fontos tényező a személyiség kialakulásában az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A diák alapvetően három szintéren alakít ki kapcsolatokat: az otthonában, a baráti körében és az iskolában. Célunk az, hogy tanulóinkban fejlesszük az empatikus képességeket, hogy képesek legyenek beilleszkedni az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy kifejlődjön bennük mások tisztelete, a szociális érzékenység, a humánus, az emberi létet és értékeket védő magatartás. A személyiség fejlődése hosszú folyamat, melynek során a környezetből kapott visszajelzések megerősítik vagy gyengítik a személyiség önértékelését, önbizalmát. Ez fokozottan érvényes az iskolai környezetre, a tanítás-tanulás folyamatára. az önbizalom megfelelő szintjének eléréséhez szükség van fizikális és emocionális biztonságra. A nyugodt iskolai légkör, a pontosan megfogalmazott szabályok, nyitott kommunikáció adja a célkitűzések elérésének alapját. Az önmegvalósításhoz az első lépcsőfok az önismeret. A tanulónak legyen reális képe önmagáról, értékeiről, gyenge pontjairól, fogadja el a kritikát. Aki ismeri önmagát, megérti a másságot is. A pedagógusok feladata segítséget nyújtani abban, hogy a tanuló értékelje önmagát, ki tudja fejezni érzéseit pozitív, elfogadó légkörben. A pályaválasztáshoz szükséges a lehetőségek felmérése, információszerzés, az információk kritikus feldolgozása, realitásérzék, de mindenekelőtt a helyes énkép kialakítása. A reális tervek, célkitűzések, a felelősségteljes hozzáállás biztosítja a sikert, és mindez magabiztossá teszi az egyént. A határozott személyiség kockázatot vállal, önálló véleményalkotásra képes. Az iskola felkészít a munkába állásra, melyhez további személyiségjegyek fejlesztése szükséges. A munkaerő értékét a mobilizálható tudás, a rugalmasság és a tanulási képesség határozza meg. Összegezve a célok megvalósítása előtérbe helyezi

º º º º º º º

a szabálykövető magatartás, az identitástudat kialakítása, a tanulás-módszertani alapismeretek elsajátítása, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítása, a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzése képességének és készségének fejlesztése, a szakképzés előkészítése, egyén-család-társadalom összhangjának kialakulását

Kiemelt feladat 15



Pedagógiai Program

önállóságra öntevékenységre műveltség megszerzésére a reális önismeretre, önértékelésre igényességre a kreativitásra az együttműködési készség kialakítására nevelés

A személyiségfejlesztés fontos eleme az értelmi fejlesztés

º º º º

A tanulási motívumok fejlesztése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés Speciális kompetenciák fejlesztése

Fejlesztendő területek

º º º º º º º º

céltudatosságra önmenedzselés vállalkozói képesség tulajdonosi szemlélet önuralom, tűrőképesség, alkalmazkodó képesség megfelelő konfliktuskezelés, döntési készség a kudarc helyes levezetése vitakultúra.

Az iskola állampolgárokat nevel, akiktől elvárható, hogy részt vegyenek a társadalmi életben, felelős döntések meghozatalában, ehhez a szellemi, erkölcsi értékrend kialakítása mellett elengedhetetlen a kommunikációs képességek fejlesztése, a verbális és nem verbális eszközök tudatos használata. Kapjon kellő hangsúlyt a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése, az együttműködési készség is. A személyiségfejlesztés együtt jár az egészséges életszemléletre, igényességre való törekvéssel. A személyiségfejlesztés területei (lehetőségei) º a közismereti és szakmai tantárgyak órái º az osztályfőnöki órák º a tanórák kívüli foglalkozások (sport, kulturális tevékenység) º a kommunikáció és protokollfoglalkozások º kirándulások º külső segítség – iskolapszichológus; fejlesztő pedagógus A foglalkozások ütemezése: óraszám/hét/nap/telephely vonatkozásában az éves munkatervbe rögzítve. Módszerei º csoportmunka º döntéshelyzetek szimulációja º önismereti tesztek º közvetlen hangú beszélgetések 16


º º º º º º

Pedagógiai Program

kreativitást fejlesztő feladatok célkitűzések, illetve a tevékenység folyamatának és eredményének következetes értékelése egyéni konzultáció a testi és lelki tulajdonságok fejlesztésének igényét felkelteni az „Éntudat” erősítése, saját testi és lelki alkat megismertetése és megismerése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével a saját szerep megtalálása a mikro és makro környezetben

Eszközei

º º º º º

pszichológiai tesztek (elkészítés, kiértékelés) beszélgetések előadások filmek Internet használat

Formái

º º º º

egyéni csoportos osztályrendszerű érdeklődési körök

3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése „Egy nemzet számára a legfőbb reménység ifjúságának a megfelelő nevelése”. /Erozmus/ A megfelelő neveléshez cél: az értelmi intelligencia /a kognitív képességek / mellett az érzelmi intelligencia /mentális és szociális képességek/ fejlesztése, valamint a mentális egészség kialakítása és megőrzése. Az IQ és az érzelmi intelligencia nem ellentétes, hanem különálló kompetenciák. Mindenkiben keveredik az intellektus és az érzelmi fogékonyság. Az elmúlt korszakban iskolarendszerünk „beszűkült” az iskolás intelligenciára, tudomást sem véve az érzelmi intelligenciáról, a „jellemként” összefoglalt tulajdonságokról, melyek sorsunkat ugyanúgy meghatározzák. /Különböző felmérések igazolják, hogy az IQ még 50 %át sem teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek. /Másfajta „okosság” az érzelmi intelligencia /önismeret, önuralom, kitartás, empátia, tolerancia, társas kapcsolatokban való jártasság, konfliktusmegoldás, krízisek instruktív megoldása, feldolgozása / ez az érzelmi rátermettség, meta képesség vezet rá az intellektus optimális felhasználására is. Tény, hogy a tanulás nem függetleníthető a gyerekek érzelmeitől. Döntő, hogy ki, hogyan éli meg a tanulást. Ha érdekel a tárgy, örömünk származik abból, hogy foglalkozunk vele. Az érzelem, döntő lendületet ad a hatékony erőfeszítésnek. Megfelelő neveléssel az érzelmeket a tanulás, a teljesítmény szolgálatába állíthatjuk. Fontos tehát, hogy a gyerekek társas és érzelmi kompetenciájának fejlesztése az alapképzés része legyen, ne külön gyógyászati céllal oktassuk a problémás gyerekeknek, hanem a valamennyi gyereknek elengedhetetlen tudás közvetítését beiktassuk a mindennapokba. Az érzelmi nevelés akkor hatékony, ha mielőbb megkezdődik, az életkori sajátosságoknak megfelelő, végigkíséri az iskolás éveket és összehangolja az iskola, az otthon törekvéseit. 17


Pedagógiai Program

A fenti célkitűzéseket az is indokolttá teszi, hogy napjainkban a családok egyre növekvő számú gyerekeket bocsátanak ki érzelmi és társas kompetenciák híján, egyéb társadalmi intézmények, közösségek sem érintik meg a gyerekeket, iskolába viszont mindenki jár /valameddig/, itt hozzáférhetőek, elég sok időt töltenek, s itt megkaphatnák azokat az alapvető „leckéket”, melyekre másutt, máskor nem nyílik alkalmuk. Az érzelmi neveléssel azt iskola részben ellensúlyozhatja a felbomló családok mulasztásait a gyerekek szocializálásában, jellemformálásában. Jellem: „az a lelki izomzat, amire az erkölcsös magatartás épül.” Az érzelmi nevelés „fölvállalásához” jelentős szemléletváltásra van szükség az iskolában tanító tanárközösségnek. Tágabban kell értelmezniük hivatásukat. Nem tantárgyat kell tanítaniuk, hanem gyereket. /A tanításban is módszerváltásra van szükség!/ Meghatározó tehát a tanár személye, mivel a bánásmód, amelyben a tanár az osztályt részesíti egyfajta modell, lecke érzelmi kompetenciából, vagy annak hiányából. A tanár és a diák közjátéka 20-30 másik tanuló számára „lecke”. Fontos tehát: hogy mit tanítunk és hogyan? Mit él meg a gyerek? Milyen a tanár nem verbális közvetítése /hitelesség kérdése?/ és ami értéket közvetít, annak kellene áthatnia az iskolát. Interaktív létezés módját kellene tanítanunk, anélkül, hogy ez mi tanultuk volna. De bárki bármit megtanulhat, ha kellőképpen motivált és megfelelő segítséget kap. „Nem válhatunk azzá, amivé válnunk kell, ha azok maradunk akik vagyunk”. /Max Deprée/ 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában A tanulás a hagyományos didaktikai interpretációban meglehetősen szűk értelmezést kapott: főképpen az emlékezetfejlesztés, a figyelem összpontosítása, a gyakorlás, a szövegek megértésének a képessége, ill. a definíciók megtanulása kaptak hangsúlyt. A tanulásnak ez a felfogásmódja alapvetően passzív és reproduktív tanulói magatartást sugallt. Az utóbbi években azonban jelentős változások következtek be a tanulás pedagógiai felfogásmódjában. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése. Az iskolában folyó nevelés alapvető célja napjainkban: adaptációképes, sokoldalú, kreatív, önmaga és közössége életét alakítóan építő, „egészséges”, tevékenység – és örömképes személyiség kibontakoztatása. E folyamat során a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka /a tanulás/ folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való készségnek a fejlődését. A készség fogalmának főbb tartalmi jegyei a következők: º Tudati alapját szilárd ismeretek alkotják – sok ismeret elsajátítására van tehát szükség ahhoz, hogy a készségeket hatékonyan /ki/fejleszthessük. º Egy adott tevékenység automatizációja sokszori ismétlésnek, gyakorlásnak a következménye. º Gördülékennyé, folyamatossá teszi a tevékenységek végzését. 18


º º

Pedagógiai Program

Az elsajátított készség az egyénre jellemző tulajdonsággá válik, a személyiség integráns alkotója lesz. A különböző készségek elsajátítása mentesíti a tanulókat a figyelemmegosztás, döntés, próbálkozás terhe alól, számos érzelmi konfliktustól, kudarctól, bizonytalanságtól kíméli meg őket.

A készségek fejlesztése azért olyan fontos az iskolában, mert a készségszintű tevékenységek során a felesleges mozgások, erőfeszítések kiesnek, a tanulók figyelme teljes egészében a cselekvés teljesítményére, a műre összpontosul, jóval hatékonyabbá téve ezzel a tanítási-tanulási folyamatot. Az ismeretek és képességek hatékonyan együttműködő rendszerbe szerveződnek, ezáltal válik lehetővé a tudás alkalmazása, új helyzetekben való felhasználása, személyiség rugalmas, nyitott eredeti, újszerű látás- és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységében, találékonyságában, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A kreatív, eredeti alkotókészségek minden személyiségben bizonyos mértékig adottak, fejleszthető potenciálok. Azok a helyzetek és gyakorlatok, melyek a tanuló kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, beleélő készségét, sokirányú érdeklődését megmozgatják, mind alkalmasak a kreativitás fejlesztésére. E fajta gyakorlatok alkalmazására kiváló lehetőség nyílik az osztályfőnöki órákon kívül, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi, rajz és énekórákon. Évtizedek óta hangoztatott tény, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulóink olvasási és írás képessége fejletlen. Ennek oka, hogy nálunk az olvasási készség és az íráskészség elsajátítása és nem az olvasás és írás képességének évtizedes fejlesztése a feladat. Az iskolai nevelés alapvető feladata kell, hogy legyen az értő olvasás és különösen a szövegfeldolgozás képességének fejlesztés, ill. a rendszeres fogalmazástanítás. Ebben a vonatkozásban is főként az irodalom, ill. a nyelvi órákra kell támaszkodnunk. Napjainkban az ábraolvasás és ábrázolás képessége olyan szükségessé válik mindenki számára, mint az írás, olvasás elsajátítása mivel ez a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze. Ebből következően az ábraolvasás és ábrázolás képességének fejlesztése, gyakorlása valamennyi tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készíttetésével. A tanulók többségében kialakulatlan vagy hibásan működik a bizonyítási képesség. E képesség rendszeres gyakorlásával elérhetjük, hogy diákjainkban szokássá, igénnyé fejlődjék az ellenőrzés, a bizonyítás. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy a tanulók maguk végzik el a tapasztalati bizonyítást. A matematika tanításában elterjedt módszer az ellenőrző számítások, az indoklások használata. A kémia és fizika tantárgyaknál pedig a kísérletek eredményeinek felhasználása a tapasztalati igazolás céljaira szilárdan megalapozhatja a bizonyítási képességet, a bizonyítás igényét. A tanulás állandóan használt eszköze a megismerendő dolgok összehasonlítása, és a megkülönböztető jegyek feltárása. Ha az összehasonlítás szempontja kettőnél több, akkor több szempontú viszonyításról beszélünk, ha pedig a viszonyítandó dolog is több kettőnél, akkor besorolásról. Az adatok azt jelzik, hogy a tanulók többsége kialakulatlan, vagy bizonytalanul működő viszonyítási illetve besorolási képességgel rendelkezik, márpedig ha ez a viszonylag egyszerű gondolkodási képességük sem működik megbízhatóan, akkor a többi képességgel is bajban vannak. A feladat tehát az, hogy a tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltassuk a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést /növényhatározás/ és a szortírozást. Ez gyakorlatilag valamennyi tanítási órán megvalósítható. A fent felsorolt fejlesztendő készségek, képességeken kívül természetesen még számos olyan van, melyre gondot kell fordítanunk. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: 19


Pedagógiai Program

kommunikatív készség /osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi órák/, vitakészség /történelem, irodalom, osztályfőnöki, idegen nyelvi órák/, problémamegoldó készség /természettudományos tantárgyak/, társas készség /testnevelés óra/, tájékozódási képesség /földrajz/, illetve intellektuális készség /számolás, következtetés/. A különböző szakmai elemzésekben visszatérő az a megállapítás, hogy a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb hibája a képességfejlesztés hiánya. A fő probléma azonban nem az iskolában közvetített ismeretek és képességek mennyiségével vagy arányával, hanem természetével és minőségével van. A mi iskoláinkban mind az ismeretek, mind pedig a képességek, készségek túlságosan specifikusak. Az iskola nem eléggé tesz különbséget az esetleges elfelejthető, csak eszközként felhasznált és az általános érvényű, tartósan megőrzendő ismeretek között. Nem eléggé válik szét a lényeges és a lényegtelen, ezért sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás különböző szempontú, sokféle összefüggésrendszerbe illesztett tartós rögzítésére. Kevés a kapcsolat az egyes tantárgyak között és szinte nincs összefüggés az iskolában tanultak és a hétköznapi élet között sem, az egyes tantárgyakban megszerzett tudás elszigetelt marad. A készségek fejlesztésére is jellemző az öncélúság: a gyakorlatok az adott tananyagrész, tudományos szakterület problémáiba vannak beágyazva, és nem világos, hogy a feladatok megoldása milyen általánosabb gondolkodásfejlesztő célokat szolgál. Például több tantárgy különböző helyein fordulnak elő százalékszámítási feladatok, de ezek többnyire csak az ott érvényes konkrét jártasságok begyakorlására, koncentrálnak, miközben alig járulnak hozzá a gyerekeknek az aránnyal, arányossággal, fordított arányossággal kapcsolatos általánosabb gondolkodási képességeinek fejlesztéséhez. „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.” /Descartes/ 3. 6. Tehetséggondozás A tehetség a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés és oktatás általunk meghatározott céljait felkészültségünk és legjobb tudásunk szerint megvalósíthassuk, fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulóközösségeken belül az "egyénre", a különböző képességű és érdeklődésű tanulókra. Minden diák igényli a törődést és azt, hogy a saját rejtett képességeit felszínre hozzuk, ehhez megfelelő segítséget adjunk, irányítsuk érdeklődési körének megfelelően, fejlesszük a már meglévő képességeit. Kiemelten fontos feladat º a diákok személyiségközpontú megközelítése, º a gátlások, szorongások leküzdése, º az önismeret, önértékelés fejlesztése, º a kreativitás fejlesztése, º a memória fejlesztése, º felkészítés a munkahelyi beilleszkedésre, º a tudás értékesíthetősége, a munkaerőpiac figyelemmel kísérése, º az információszerzés, mint a csoportmunka egyik fontos formájának elfogadása, 20


º

Pedagógiai Program

speciális tanulási módszerek megismerése és megismertetése.

A pedagógiai stratégiánk alapja, hogy saját személyiségünket minél jobban megismerjük, és elsajátítsuk a pozitív gondolkodás képességét. A beilleszkedési, magatartási nehézségek is mind oldhatók lennének az említettek figyelembevételével. Rengeteg pszichikai energiát vonunk el a gyerektől, ha nem megfelelő nevelési eszközöket alkalmazunk, ha nem vagyunk következetesek, mert a tanulók így nem látnak maguk előtt értelmes célokat, nem érzik a segítő-irányító, jobbító szándékot. A tehetséggondozás legfontosabb céljai: º általános képességfejlesztés, º műveltségi szint fejlesztése, º kreativitás fejlesztése, º vállalkozási készségek fejlesztése, º manuális készségek fejlesztése, º alapfokú technikai műveltség fejlesztése, º idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, º informatikai ismeretek fejlesztése, º versenyeken való sikeres szereplés megalapozása. A tehetséggondozás, intézményünkben, az alábbi formákban folyik: º egyéni és csoportos, º rendszeres és időszakos. A tehetséggondozás legfontosabb módja a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése: º tanórán, º kötelező órán, º kötelezően választható órán, º tanórán kívüli érettségi ill. felvételi előkészítő foglalkozáson, º szakkörök keretén belül, º érdeklődési körének megfelelő foglalkozásokon, º tanulószobai foglalkozáson, º különböző versenyekre való felkészítés során Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nevelő-oktató tevékenység során a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz, az egyes tantárgyak elsajátítása során elért fejlettségi színvonalukhoz, ennek érdekében kötelező tanítási órákon előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, építünk a tanulók önálló és csoportos munkájára. Lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre is. Az alsóbb évfolyamokon az egyéni képességek kibontakozását segítik a csoportbontások magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, informatika, testnevelés (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban). A tehetséggondozás színvonalának folyamatos emelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanári munkát segítő tevékenységeket, mint º önképzést, º konzultációt, º egymás munkájának figyelemmel kísérését, º előadók meghívását, º munkaközösségi megbeszéléseket, 21


º º º º º

Pedagógiai Program

óralátogatásokat, nevelési értekezleteket, tapasztalatszerzést más iskoláknál, tapasztalatszerzést más országokban, Internet hozzáférési lehetőséget.

A szükséges feltételek º személyi  megfelelő létszámú és felkészültségű tanári testület,  tájékozottság,  állandó továbbképzés,  konzultáció º tárgyi  számítógéppark,  Internet hozzáférési lehetőség,  korszerű műszerek,  modern szemléltetőeszközök,  jól felszerelt könyvtár,  tornaterem,  sportpálya,  edzőterem,  modern laborok  számítógépes nyelvi labor º egyéb  cserekapcsolatok,  tanulmányi kirándulások,  szakmai kirándulások,  szoros kapcsolat a szakképzésre igényt tartó szervekkel, vállalatokkal,  felsőoktatási intézményekkel Munkánk során minden segítséget megadunk a tanulóknak, hogy különböző tantárgyi, szakmai, kulturális, sport és egyéb versenyeken kibontakoztathassák képességeiket. Ennek keretében az alábbi pedagógia tevékenységeket alkalmazzuk: A továbbtanulás segítése º Kellő számú jelentkező esetén emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokat biztosítunk. º Különféle versenyekre készülő tanítványaink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. º tájékoztatás, jelentkezési lapok kitöltése kijelölt pályaválasztási felelős és az általános igazgatóhelyettes segítségével Könyvtárhasználati lehetőségek º A tehetség, képesség kibontakozásának egyik fontos helyszíne az iskolai könyvtár. A tanulók zöme rendszeres könyvtárlátogató. A diákok házi feladat készítésekor, kiselőadásokra, vetélkedőkre való felkészülésre, kutatómunkára vagy éppen folyóiratolvasásra veszik igénybe a tagintézményi könyvtárakat és a könyvtáros tanárok segítségét.

22


Pedagógiai Program

º Célunk: a tanulókban felkelteni az igényt a rendszeres könyvtárhasználat iránt. A könyvtárhasználat a tanulók és a pedagógusok számára ingyenes.

Tehetséggondozás - művészetek º A képzőművészetekben tehetséges tanulók számára iskolánk aulájában kiállításokat rendezünk, itt bemutathatják rajzaikat, festményeiket, fotóikat, egyéb képzőművészeti alkotásaikat. º A tanárok rendszeresen szerveznek múzeum és tárlatlátogatásokat. º Az előadóművészetekben magukat tehetségesnek érző tanulók a különféle iskolai rendezvényeken mutatkozhatnak be. (Gólyabál, Szalagavató, Gábor Dénes Nap, Csonka János Nap.) Tehetséggondozás – testnevelés º Iskolánk sportlétesítményeiben biztosítjuk a tömegsport lehetőségét. º Közoktatási típusú sportiskolai osztályunkban lehetőséget biztosítunk tanulóink számára a versenysportokba való bekapcsolódásra. º Támogatjuk a különféle sportegyesületekben sportoló tehetséges tanulóink ilyen irányú tevékenységét, versenyeken való részvételét is, az itt elért sikereket iskolai szinten is elismerjük. Képességkibontakoztatás – csoportbontással Az egyéni fejlesztés érdekében közismereti és szakmai tantárgyak óráin nem osztálykeretben, hanem csoportbontásban oktatunk. Ezek a matematika, magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, informatika, fizika, kémia, tanulásmódszertan, dráma és a szakmai gyakorlatok tanórái. Szabad, kötetlen felhasználási lehetőségek a tanulási időn túl º Kötetlen tárgyú konzultáció az osztályfőnökkel és a szaktanárral º Iskolánkban, a délutáni órákban lehetőség nyílik egyéni öntevékeny számítógéphasználatra, gyakorlásra. º A szabadidő szervezéssel megbízott pedagógusok és a tanulók segítése a szabadidő, illetve a közösségi élet kialakításában. E tevékenysége során feladata mind a pedagógiai programhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, mind a pedagógiai programtól független események szervezésében való segédkezés. Ez azt jelenti, hogy feladata egyrészt a tanulmányokkal összefüggő nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint például a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független programok szervezése pl. szalagavató bál. Fontos az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése. A szabadidős programok szervezésén, illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének a segítése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Részt vesz a pályaválasztással és a munkába állással kapcsolatos programok megszervezésében. 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

23


Pedagógiai Program

Az iskola hagyományos, korszerűtlen filozófiája, amely az ismeretek leadását és reproduktív számonkérését helyezte előtérbe, napjainkra megkérdőjeleződött. Oktatómunkánk középpontjába a következtetések levonására való képesség fejlesztését, az önálló, kreatív gondolkodásra nevelést helyezzük. Meggyőződésünk, hogy tanulóink felé stratégiai tudást is közvetítenünk kell, amely azt írja le, hogy az adott ismeretet hogyan lehet megtanulni. Célunk egyrészt a tanuláshoz való pozitív hozzáállás formálása, másrészt hatékony tanulási technikák kialakítása. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a tanítás során nemcsak a tanulók figyelmére és emlékezetére hagyatkozunk, hanem arra törekszünk, hogy a tanulók minden pszichikus működését aktivizáljuk: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, cselekvés, érzelem, akarat. Célunk, hogy a tanulók felismerjék a tanulást segítő technikákat, majd kipróbálják őket - s utána összeállítsák a teljesítmény elérésének lehető legcélszerűbb és legtakarékosabb eszközökkel és módszerekkel kiépített egyéni stratégiáját. Új színfolt a tanulás tanulása számítógépes program alkalmazása. A fent vázolt fejlesztéssel a következő kedvező hatásokat kívánjuk elérni º alakuljon ki a tanulókban a képesség, hogy a szellemi munkát örömmel, alkotóan végezzék, még akkor is, ha közben nehézségeik, problémáik lennének, º rugalmasan alkalmazkodjanak a követelmények mennyiségi és minőségi változásához, º formálódjék a későbbi önképzésre való igényük, º jussanak sikerélményhez a tanulók és a pedagógusok egyaránt. A tanulók képességeinek megfelelő mennyiségű szóbeli és írásbeli feladat adható, amely előmenetelét és fejlődését elősegíthetik. Az átlagos képességű tanulók esetében ne haladja meg tantárgyanként a fél órás felkészülési időt. A feladat jellegétől és céljától függően az értékelés szóban és érdemjeggyel is történhet. 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások


felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül pályaorientációs tanácsadás a társasági életben való jártasság kialakítása könyvtári szabadidős programok hangverseny- és színházlátogatások tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül kulturális rendezvények bejáró tanulók várakozó helyének kialakítása tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások diákklub kialakítása, tanulószoba, csoportbontások

Kiegészítő szolgáltatások º menza º büfé º sportlehetőségek º iskolaorvosi szolgálat 24


º º º º

Pedagógiai Program

kortárscsoport ifjúságvédelem mentálhigiéniafoglalkozás külső tanácsadás

3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: Az SNI és BTM-N tanulók nagyobb része iskolánkba már eleve szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel érkezik. Amennyiben a tanuló iskolában nyújtott teljesítménye vagy magatartása ezt indokolja, a szakvéleménnyel nem rendelkező tanulót és szülőjét tájékoztatjuk a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tevékenységéről, illetve a szülő egyetértésével kezdeményezzük a szakértői bizottságnál vagy a nevelési tanácsadóban történő vizsgálatot. 3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése:

º

A sajátos nevelési igényű (SNI) vagy tanulási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulót – szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól a tanórák látogatása mellett. º Számonkérésnél a szakértői bizottság által javasolt formák előnyben részesítése. º A feladatok teljesítésében, vagy számonkérésnél az előírtnál hosszabb felkészülési idő biztosítása a tanítási órákon és a különböző vizsgákon. º Érettségi vizsgán kötelező vizsgatárgy helyett másik tantárgy választási lehetőségének biztosítása. º Segítő megkülönböztetéssel tanári differenciált tanórai foglalkozással történő segítségnyújtás a tanítási órákon és az egyéb foglalkozások keretében. º Felzárkóztató foglalkozásokon gyakorlási lehetőség biztosítása. º Tanulási technikák tanítása, önállóságra nevelés, kudarctűrő-képesség növelése, egészséges énkép és önbizalom kialakítása a tanórákon. º Szorongásos tünetek esetén mentálhigiénés segítségnyújtás (tanár, iskolapszichológus). º Az SNI tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat a KLIK Szegedi Tankerülete szakszolgálatának utazó gyógypedagógusai tartanak. A gyógypedagógus kompetenciája: º az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus tanár az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, º a tanuló egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján, megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait, º egyéni fejlesztési tervet készít, º terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra,

25


º º º º º º º º

Pedagógiai Program

folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló előmenetelét és ha nem tapasztal megfelelő mértékű javulást, módosít az egyéni fejlesztési terven és az alkalmazott módszereken, fejlesztő foglalkozásaira rendszeresen felkészül, segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, elvégzi az adminisztrációt, naprakészen vezeti a fejlesztő foglalkozások naplóját, figyelemmel kíséri a szakvélemények/szakértői vélemények időleges hatályát, kontrollvizsgálatot kezdeményez, melyhez előkészíti a tanulóval kapcsolatos anyagokat, folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről,

Az SNI tanulók a következő diagnózissal vesznek részt a fejlesztő foglalkozásokon: º Diszlexia º Diszgráfia º Diszkalkulia º Iskolai készségek kevert zavara Fejlesztés irányvonala: º figyelem: tartósság, intenzitás, akaratlagos, szelektív és megosztott º emlékezet: vizuális és auditív területen º verbális emlékezet º gondolkodás º érzékelés º észlelelés º auditív és vizuális észlelés, differenciálás, diszkrimináció º olvasási technika º olvasási rutin º olvasási készség º olvasás megszerettetése º szövegolvasás képesség º szöveg értelmezése, megértése º diszlexia reedukáció º hibatípusok korrekciója º időtartam differenciálás º helyesírási szabályok bevésése, rögzítése, alkalmazása º helyesírási gyakorlatok º diszgráfia reedukáció º vizuomotoros koordináció fejlesztése º betűforrmálás stabilizálása º betűkapcsolatok, íráskép rendezése 26


º º º º º º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

beszéd, szókincs, kifejezőkészség számfogalom, mennyiségfogalom számemlékezet algoritmusok bevésése matematikai összefüggések számolási technika kialakítása, automatizálása, absztrahálás gondolkodási műveletek alkalmazása, analógiás, logikus gondolkodás térbeli tájékozódás diszkalkulia reedukáció analízis, szintézis probléma felismerés, megoldás feladattudat, kitartás fejlesztése tanulási szokások kialakítása önértékelés, önbizalomfejlesztés

3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A nevelő-oktató munka során jelentős problémákhoz vezethet az emberi jogok – főleg az emberi méltóság – tiszteletének hiánya, ezért ezen jogok és az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek megismerésére és megismertetésére, valamint kölcsönös érvényesítésére az iskolavezetésnek, a tantestület tagjainak és a Diákönkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania. Tudatosan kell törekedni az iskolai ártalmak feltárására, megelőzésre és az iskola klíma javítására. Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Cél: fokozatosan, apróbb lépesekben módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő társadalmi értékeket tagadó fiatalok formálása, érzelmi kultúrájának gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyenjogúságának megteremtése. º osztályfőnök és tanuló-szülő (esetleg kollégiumi nevelőtanár) közös megbeszélése (problémák feltárása), szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettes bevonásával º a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt, és a házirend egységes betartatásával segítik a tanuló beilleszkedését a közösségbe º mentálhigiénés módszerek felhasználásával személyre szóló program készítése mentálhigiénés tanár bevonásával º pszichológiai tanácsadás º önismereti és kommunikációs tréning osztályfőnöki órakereten belül és kívül º a kortársközösség pozitív hatását biztosító iskolai tevékenységekbe való bevonás (iskolai rendezvényeken való közreműködés) º tanórán kívüli foglalkozásokba (sportfoglalkozásokba) történő bevonás º konzultációs lehetőség biztosítása megfelelő szakemberekkel º kapcsolat az ifjúságvédelmi és más szociális szervekkel 3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején 27


Pedagógiai Program

Az iskolánkba beiratkozó diákok a beiratkozás alkalmával, a később érkezők az első tanítási napon szintfelmérő dolgozatot írnak, ennek eredménye alapján kerülnek abba a csoportba, ami a tudásszintjükhöz a legközelebb áll. A Csonka János Tagintézményben iskola humánerőforrás kapacitásait figyelembe véve a kilencedikes diákok fele-fele kerülhet angol, illetve német nyelvi csoportba. A csoportok kialakításánál további fontos szempont azoknak a diákoknak az arányos elosztása, akik szakvélemény alapján sajátos nevelési igényűek (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek (BTMN) és erről érvényes dokumentummal rendelkeznek. (a 2013. IX. 1-jén hatályba lépő Nemzeti Köznevelési Tv. 47.§ 7. fejezete alapján) 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés „Azt hiszem az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, nem orvosoknak, hanem költőknek és gondolkodóknak… Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítő szaga van. Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van.” /Hamvas Béla: Gyümölcsóra/ 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei

º º º

º º

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. A hatékony munka érdekében együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a szülők között. 28


Pedagógiai Program

3. 11. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai

º º º º º º º º º º º º º º

az iskolai egészségstratégiáért felelős főigazgató-helyettes, osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, mentálhigiénés szakemberek, drogkoordinátorok, testnevelési munkaközösségek vezetői, védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus mediációt alkalmazó pedagógus szabadidő felelősök, ifjúságvédelmi felelősök, környezetvédelmi felelősök, vöröskeresztes felelősök (Gábor Dénes Tagintézményben) tagiskolai DÖK-öt irányító tanárok

Cél: az egészségfejlesztő iskola kialakítása. 3. 11. 3. Egészségnevelési program 3. 11. 3. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos, de közérthető ismeretek átadása, az egészségvédő ismeretek sokoldalú bemutatása º megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség, ezek megóvására alternatívákat ajánlani, megfelelő egészségvédő magatartást tanítani gyakorlással, segítéssel, példamutatással, º segíteni az egészséges életmód kialakulásában, a döntési alternatívák kidolgozásában, a helyes döntések megvalósításában, º világítson rá arra, hogy az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki, º minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, º együttműködést alakítani ki pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Az iskolai egészségnevelés Színterei

º º º º º

tanórák (főként a testnevelés, biológia, kémia, egészségtan tantárgyak) osztályfőnöki órák egészségnapok sportrendezvények kirándulások 29


º º

Pedagógiai Program

versenyek kiállítások

Módszerei º előadások º csoportfoglalkozások º beszélgetések º plakátok º folyóiratok º újságcikkek º videofilmek Témakörei º egészség-betegség (az emberi szervezet működése, a betegségek megelőzése), º egyes életkorok pszichológiai jellegzetességei, º napirend, a szabadidő helyes felhasználása, º testápolás, díszítő kozmetika, öltözködés, º családi élet, º társas kapcsolatok, º szexualitás, családtervezés, º egészséges környezet, º balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, º fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja, º káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), következményei, a lelki függőség kialakulásának korai jelei º táplálkozás: - elméleti ismeretek (mennyiség, minőség, az elfogyasztás módja) º iskolai étkeztetés (menza, büfé) º testmozgás: - sport, º mozgásszervi betegségek javítása (gyógytorna) º lelki egészség védelme, a mindennapi stresszhelyzetek kezelésének adaptív módjai Mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az iskolában több sportágban működő Iskolai Sportkörnek a tanórán kívüli közvetlen sportolási lehetőségeknek, valamint a testnevelés tanórai foglakozásoknak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő módszereket alkalmazzuk: º Naponta biztosítjuk tanulóink számára a testnevelés órán vagy tömegsport foglalkozásokon való részvételt º Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer megfelelő mértékű terhelésére. º Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál. º Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző adottságú gyermekeknek.

30


º º

Pedagógiai Program

Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve. Ösztönözzük és támogatjuk tanulóink iskolán kívüli (sportegyesületekben folytatott) sporttevékenységét is.

Egészségnevelési feladatok az osztályfőnöki órákon A 9. évfolyamos tanulók először a témában a szervezetük működésével ismerkednek. Ebben az osztályfőnökök segítségére van a védőnő, aki minden osztályban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében ismerteti meg a tanulókat a serdülőkori sajátosságokkal, majd az osztályok a tini ambulanciára is ellátogatnak. Az órák keretében a fő cél az, hogy a tanulókban kialakítsuk azt, hogy a testi-lelki egészséggel törődni kell. Ebben a témában a fő nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátságoknak megfelelően a hosszú távú célok még nem alakulnak ki, vagy nem hatnak az életmódjukra. A szakemberek segítsége ekkor meghatározó. A 10. évfolyamon már a fő cél a tudatos életvitel kialakítása: a helyes táplálkozás, a betegségek megelőzése, a konfliktusok helyes kezelése, amely segítségével a drog és az alkoholfogyasztás kerülése. Sajnos a társadalmi és gazdasági helyzet, a médiumokból jövő hatások miatt ez a téma nehezen volt tárgyalható az osztályfőnöki óra keretében, ezért külső szakemberek segítségét kérjük. Az ANTSZ segítségével AIDS prevenciós előadások voltak az osztályokban. Sikeres drogprevenciós pályázataink tapasztalatait hasznosítjuk kollégáink és tanulóink folyamatos felkészítésében, tájékoztatásában. A 11. évfolyamon a test és a belső harmónia kapcsolatának feltárása a fő cél. Az életkori sajátságokat figyelembe véve dokumentumfilmek és statisztikák segítségével igyekszünk a negatív példák által bemutatni a veszélyeket, amelyek elutasítása belső meggyőződéssé kell, hogy váljon. Sajnos eddig kevés ilyen film volt, erre az évre sikerült új videofilmeket beszerezni, és a Kanyaron túl című mozifilmet is szervezetten megnéztük. Nagy hatással volt mind a kollegákra, mind a diákokra. A 12. évfolyamtól kezdve elsősorban a test és a lélek harmonikus fejlesztésén van a hangsúly. Foglalkozunk a szabadság, és a belső fegyelem kérdésével, a családtervezéssel, az egészségügyi problémákkal, az egészségügy problémáival. A foglalkozások alapját valós helyzetek, újságok, tanulmányok adják. Összefoglalásként megállapítható, hogy az osztályfőnökök igénylik ebben a témában a szakemberek, és a médiumok adta lehetőségeket. Feltétlenül tovább kell erősíteni a kapcsolatokat a szakemberekkel. 3. 11. 3. 2. Egészségnevelés tanórai keretek között a védőnő segítségével

º

º

9-10. évfolyam részére  Serdülőkori változások,  Korszerű táplálkozás,  Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése,  Fogamzásgátlás,  Szexuális úton terjedő betegségek, AIDS. 11-12. évfolyam  Az egészség, mint érték,  Daganatos betegségek kialakulásának megelőzése önvizsgálattal,  Here önvizsgálattal a hererák ellen,  Emlő önvizsgálattal az emlőrák ellen, 31




Pedagógiai Program

Egészséges gyermekekért korszerű családtervezéssel.

A védőnői munkaterv egészségnevelési és szűrési programja

º º

º

º

º

Szeptember: testnevelési csoportbeosztás elkészítése. Október, november:  9. évfolyam szűrővizsgálata: - részletes anamnézis felvétele, - egészségi állapot felmérése, - tornacsoport beosztás, - tisztasági vizsgálatok.  Egyéni, illetve kiscsoportos egészségnevelés: - személyi higiénia, - szezonális betegségek megelőzése, - diétás tanácsok, - mozgásszervi elváltozások, - gyógytorna fontossága, - káros szenvedélyek. December, január:  11. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - kialakult egészségkárosodások kiszűrése, - szakgondozók igénybe vétele, - hallásszűrés - tisztasági vizsgálatok.  Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - szenvedélybetegségek kialakulásáról, - fogamzásgátlás, kultúrált szexualitás, - családi életre nevelés. - elmaradt vizsgálatok, kötelező szűrések pótlása. - szakrendelőkbe irányított tanulók leletének bekérése, ellenőrzése. Február, március  12. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - továbbtanulás megbeszélése egészségügyi szempontok alapján, - tisztasági vizsgálat. Április, május  10. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - pályaorientáció megbeszélése egészségi szempontok szerint, - tisztasági vizsgálat.  Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - korszerű táplálkozás, testedzés, - szájhigiénia fontossága, - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

A védőnői fogadóóra keretében a fokozott gondozást igénylő tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, diéták megbeszélése, vérnyomás ellenőrzése, tanulási problémák kezelése, segítő beszélgetések. Iskolánk tanulói és dolgozói részt vesznek rendszeres fogászati szűrésen is. 32


Pedagógiai Program

Az iskolapszichológus fogadóóráiban egyéni tanácsadás keretein belül segíti a magánéleti és a tanulmányi stresszhelyzetek leküzdését az adaptív stresszkezelés és az eredményes kommunikáció módszereinek átadásával. Csoportos szinten osztályfőnöki órákon több témakörben tart előadásokat, csoportfoglalkozásokat. Felhívja a figyelmet a káros szenvedélyekhez kapcsolódó lelki függőség kialakulásának veszélyeire, folyamatára és figyelmeztető jeleire, erősíti a társas felelősségvállalást e téren, az adaptív stresszkezelési és az asszertív kommunikációs módszereket pedig interaktív foglalkozásokon mutatja be és adja át, mindezt a korosztálynak megfelelő hangvételben.

º

º

º

Szabadidős programajánlatok Diákönkormányzat szervezésében sportdélutánt tartunk, ahol egyéni és csapatversenyeken szervezünk különböző sportágakban. Különböző vetélkedők szervezésével lehetővé tesszük, hogy diákjaink megmutatassák tudásukat, fejleszthessék képességeiket és megtalálják azokat az alternatívákat, amelyek nem rombolják egészségüket, és lehetőséget biztosít az önmegvalósításra. Az aktuális témákhoz kapcsolódó mozi látogatásokat szervezünk, ahol a látottakat a következő osztályfőnöki órákon kiértékeljük. Rajzpályázatokkal, plakátversenyekkel hívjuk fel a figyelmet a fiatalokat érintő veszélyhelyzetekre. Szülők tájékoztatása  Szülői értekezlet  Szülői Szervezet tájékoztatása  Szülői tréning aktuális témakörben Balesetvédelmi rendszabályok (A rendszabályok megtalálhatók a Szervezeti és Működési Szabályzatban.

3. 11. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. A mérés feladata Megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai fittségét, lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai fittség ismerete kiindulási alapot ad º a terhelhetőség megállapításához, º a képességek fokozatos fejlesztéséhez, º módot ad összehasonlításokra, º lehetőséget a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérésére º a fizikailag jól terhelhető, kiváló testi, biológiai, fiziológiai fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban) 33


Pedagógiai Program

Méri és értékeli A test általános izomerejét, erő-állóképességét hét motorikus próba alapján értékelhetjük: º Cooper – teszt, illetve 2000 méter futás º Helyből távolugrás º Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás º Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés º Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel º Medicinlabda lökése egy kézzel º Kétkezes dobás hátra a fej fölött medicinlabdával A mérés szeptemberben és májusban történik, és összesített pontértékeléssel zárul. Általános mérési szempontok

º º º º º

º

º º

A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

Gyógytestnevelés

º

A tanulók mozgásszegény életmódja miatt egyre több mozgásszervi és egészségi problémákkal küszködő tanulóval találkozunk, akik ennek következtében nem hagyományos testnevelésben, hanem könnyített v. gyógytestnevelés órán kell részt vennie. A gyógytestnevelés órák feladata a prevenció, a meglévő fizikai állapot megőrzése, javítása, ill. a rehabilitáció. Ezt a feladatot elkülönítve, az érintett tanulók számára külön gyógytestnevelés órák keretében lehet csak ellátni, hiszen a feladatok más jellegűek, mást kell végrehajtaniuk, más teljesítményt kell elérniük, mint egészséges társaiknak. Gyakorlatilag a gyógytestnevelő felügyelete és irányítása mellett személyre szabottan végzik a feladatokat. Ezzel megelőzzük fizikai állapotuk romlását, és az esetleges sérülések után gyorsabbá tehetjük felépülésüket. Az iskola tanulói számára a gyógytestnevelés foglalkozásokat a KLIK Szegedi Tankerülete szakszolgálatának gyógytestnevelő pedagógusai tartják.

34


Pedagógiai Program

3. 12. Környezeti nevelés

º

Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

º

Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. A környezetetika hatékony fejlesztése. Tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései, globális összefüggések megértése.

º

A környezeti nevelés célja A környezettudatos magatartás kialakítása, melynek lényege olyan életvitel, amellyel sem környezetünket, sem egészségünket nem károsítjuk. Diákjainkban ki kell alakítani  a környezettudatos magatartást és életvitelt  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt,  a környezet értékeinek megőrzésének igényét és akaratát,  a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét,  az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák elsajátítását. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet,  szintetizálás, analizálás,  kreativitás,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat Környezeti neveléssel összefüggő ismeretek gyűjtése  diáknap szervezése,  Szeged értékeinek megismerése,  drogprevenciós tevékenység,  természetvédelmi versenyekre való felkészülés,  pályázatokon való részvétel,  hulladékgyűjtés,  közvetlen környezetünk tisztántartása,  számítógép, video-film, CD-ROM használata a tanítási órákon,  kétszintű érettségire való felkészítés (környezet- és vízgazdálkodási szakközépiskolai osztályban)

º

Feladatok, sikerkritériumok  motiváció, a kíváncsiság felkeltése, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés,  tapasztalaton alapuló megismerés, 35


     

Pedagógiai Program

szemléltetés, lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez, a lakóhely élővilágának megszerettetése, a helyi természeti, történeti és humán értékek megismertetése, egészséges természet közeli életmódra való igény megteremtése, felelősségérzet kialakítása a család és a környezet iránt

º

Módszerek  A pedagógiai programban szereplő tanórai módszerek  Zoopedagógiai és szabadidős kötetlen foglalkozások

º

A környezeti nevelés színterei  tanórai keretekben,  tanórán kívüli foglalkozások,  iskolán kívüli programok

º

Alapelvek a megvalósításhoz  a nevelőtestület egysége,  az általános műveltség fontossága,  az oktatás és nevelés egysége,  a kitűzött célok és az iskola munkarendjének összhangja,  az intézmény megfelelő higiénés állapota,  „Élő” partneri viszony

o

Taneszközök Az iskolának rendelkezni azokkal alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amely a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a környezetvédelmi szak- és CD-könyvtárat. Alkalmazni kell az Internet adta lehetőségeket.

3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység oktató-nevelő munkánk fontos részét képezi. A tanulóinkért érzett felelősség nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Elsőrendű feladat a tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítése, a problémák megelőzése. Szükséges a személyiségközpontú nevelés és tanítás megvalósítása, az önismeret, emberismeret alapjainak, elemeinek megismertetése a diákokkal. A tanulók személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. A nehezen nevelhetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülők és az iskola nevelési elveit. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a kölcsönös tájékoztatás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Előfordul, hogy a gyermek érdekeit a szülővel szemben kell védeni, ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. A tanuló magatartására a társadalomban, a családban lévő feszültségek komoly hatást gyakorolnak. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a sokasodó gondokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. Ifjúságvédelem célja º a harmonikus személyiség kialakítása, 36


º º º º º

Pedagógiai Program

az egészséges életmódra nevelés, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása, szociális szolgáltatás

Gyermekjóléti tevékenységek º lehetőleg előzzük meg a diákjainkat érintő szociális problémák kialakulását, º segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat helyzetük rendezésében, º közvetítő szerepkört vállalunk diákjaink és az egyéb szakellátó intézmények között (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, Pedagógiai Szakszolgálat, ...). Prevenciós programok º a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés, º elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás, º a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények feltárása, az elkerülés előnyeivel megismertető programok (külső szakemberek bevonásával), º pályaorientáció, º video-anyagok beszerzése, amelyek az osztályfőnökök, a diákok rendelkezésére állnak, º belső továbbképzés osztályfőnököknek, º kollégák részvétele a rendőrség bűnmegelőzési csoportja által tartott előadásokon, º csoportos foglalkozás a szülők számára. Speciális gyermekvédelem º veszélynek kitett gyerekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás, º segítségnyújtás az érdekek érvényesítésében (pl. árva, nehezen kezelhető, lelkileg sérült, stb. tanulók esetében). Munkaformái º Felvilágosító munka osztályfőnöki és biológia órán º Konzultációs lehetőség az iskolai védőnővel, orvossal º Fogászati szűrés lehetősége az általános orvosi vizsgálatokon túl º Külső előadók biztosítása a fiatalokat érintő aktuális témákban º Mentálhigiéniai egyéni és csoportos foglalkozások º Folyamatos konzultációs lehetőségek az ifjúságvédelmi felelősökkel és az iskolai pszichológussal º A könyvtári állományának, szakanyagának folyamatos fejlesztése (szakkönyv, video, CD…) º A környezetvédelem fontosságának tudatosítása tanórákon, fakultációkon, tanulmányi kirándulásokon º Sportolási lehetőségek folyamatos biztosítása tanítási órákon kívül º Szakemberhez irányítás. º Hatósági közreműködés kérése. 37


Pedagógiai Program

3. 14. Az iskola drogstratégiája A droggal kapcsolatos problémák egyre inkább érintik a 14-18 éves korosztályt. Az iskolánkban tanuló diákok között is egyre nagyobb teret nyer a könnyű drogok kipróbálása, használata. Intézményünk célja, hogy egy olyan drog-prevenciós programot dolgozzon ki, amely elősegíti a tanulók személyiségfejlődését, megtanítja őket a „nemet mondásra”, az eredményes konfliktuskezelésre és problémamegoldásra. Céljaink Drog-megelőzési programunkkal szeretnénk elérni, hogy iskolánk tanulói olyan ismeretekre, készségekre tegyenek szert, amelyek segítik őket abban, hogy élethelyzeteikben képessé váljanak a helyzeteknek megfelelő problémamegoldásra, a konfliktushelyzeteik, feszültségeik adekvát kezelésére, és a függőségi állapotok kialakulásának elkerülésére. A megvalósítás módszerei º személyiségfejlesztés º adaptív konfliktuskezelési technikák és stresszkezelő stratégiák fejlesztése º „nemet mondás” képességének fejlesztése º egészséges életmódra nevelés º iránymutatás a szabadidő hasznos eltöltésére A drogstratégia megvalósításának színterei º iskolai programok: szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretén belül º tanórákon kívüli programok: délutáni szabadidős programok, szülői értekezletek º iskolán kívüli programok: sport- és kulturális programok Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítását minden évben értékelik, és a tantestületi tanévzáró értekezleten az éves tevékenységükről beszámolnak. 3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni egyéb foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: º megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, º felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, º fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: º Szervezetten, a biológia és testnevelés órákon a tananyaghoz kapcsolódva a tanmenetekben rögzített módon. º Osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével, előadások, szakemberek által tartott bemutatóval. º Iskolai rendezvényeken, csoportos foglalkozások keretén belül.

38


Pedagógiai Program

3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése A társadalom mikroközössége a család. A család az elsődleges szocializációs színtér, megteremti a gyermek biztonságérzetét. Azonban a társadalmi változások maguk után vonják a család értékrendszerének, normarendszerének, és funkcióinak változását. A funkcióváltozások, a szubkulturális változások együttesen odavezetnek, hogy változik a család struktúrája. A társadalomban lezajló folyamatok a családok huzamosabb ideje tartó elszegényesedéséhez , a lelki - erkölcsi, a testi, a kulturális nem utolsó sorban sok esetben anyagi felőrlődéshez is vezetnek. Ehhez elengedhetetlen a szociális hátrány jellegének meghatározása. Ez sokrétű megközelítést igényel, ennek megfelelően a hátrányos helyzetből fakadó nehézségek megfelelő kezelése is. Külön kell választani az anyagi nehézségekből fakadó szociális hátrányt, a családi helyzetből eredő /csonka család, alkoholfogyasztás, betegség, stb./ hátrányokat, tanulási hátrányt /alacsony iskolázott szülő/ egyéb pl. kielégítetlen érzelmi szükségletekből /szeretetéhség/ következő hátrányokat. A hátrányos helyzet fölmérése után – a hátrányok jellegétől függően – differenciált egyéni és csoportos foglalkozás, segítő-beszélgetés a gyerekekkel. Az anyagi vonatkozású hátrányos helyzet esetében a lehetséges fenntartói és állami segélyalapok, alapítványi és egyéb támogatások eléréshez hozzásegíteni a gyerekeket. Az érintett gyereknél az érzelmi megterhelés fokozottan jelentkezik a hétköznapok során. Félnek a mások elutasításától, a kudarcoktól, önértékelési problémákkal küszködnek, kommunikációs nehézségeik vannak. Feladat: – mivel a család adott helyzetén, állapotán nem igen van módunk változtatni – képessé tenni őket, hogy lelkileg ellenállóbbak, terhelhetőbbek legyenek, képessé váljanak a csalódások, sikertelenségek, kudarcok, a szociális megpróbáltatások konstruktív feldolgozására. Fontos megértetni, elfogadtatni velük, hogy a „jól levés” pozitív tudata nem pusztán az aktuális létállapotból, hanem annak megéléséből adódik. Ne valami ellen küzdjenek és lehetőleg ne másokat akarjanak megváltoztatni, hanem saját magukat. Az egyetlen, akit igazán meg tudnak változtatni, az saját maguk, hogy megkönnyíthessék, feszültség mentesebbé tehessék életüket. Tudatosítani kell bennük a mentális egészség kialakításának és megőrzésének fontosságát. „Teremts kontaktust belső magaddal, s az függetlenít majd a külső időjárás viszontagságaitól.” /Szepes M./ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység /a lelki-erkölcsi, a testi-fizikai, a kulturális, és anyagi eredetű hátrányok / A tanulóinknak a felsorolt hátrányok leküzdésében az alábbi segítő tevékenységet nyújtjuk:

º

Lelki-erkölcsi eredetű hátrány esetén  Iskolai mentálhigiéniai foglalkozáson való részvétel  Egyéni konzultáció osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelős tanárral, szükség esetén külső szakemberrel 39


Pedagógiai Program

Önismeret, önértékelés, önuralom, gátlások, szorongások leküzdése és együttműködési kézség, kialakítása történik közismereti, szakmai, osztályfőnöki, és testnevelés órán, egyéb sportfoglalkozáson, kulturális rendezvényen,  Segítő életmódra nevelés – iskolai védőnő, iskolaorvos,  Öntevékenység fejlesztésre lehetőséget biztosít DÖK, szakkörök Testi - fizikai eredetű hátrány esetén  Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése előírás szerint  Sportolási lehetőségek, iskolai sportkörben, sportegyesületekhez történő irányítás  Egészségfejlesztés; táplálkozási tanácsok esetén osztályfőnöki felvilágosító munka, biológiai óra illetve súlyosabb esetben megfelelő szakemberekhez Kulturális eredetű hátrány esetén  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a tanulószobán  Szabadidő nyújtotta foglalkozások: filmszínház, színház, hangverseny, tárlatmúzeumlátogatások  Osztály klubdélutánon való  Tanulmányi kirándulások szervezése  Tanulási technikák elsajátítása tanórákon és egyéb foglalkozások keretében  Csoportbontásban történő tanulás Anyagi problémák esetén  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten és fogadóórákon  Pályázatok figyelése és segítségnyújtás az egyéni pályázatoknál  Iskolai alapítványi támogatás eseti elbírálás alapján  Tankönyvtámogatás eseti elbírálás alapján 

º

º

º

A szociális hátrányok enyhítésének módszerei Gyermek és ifjúságvédelmi feladatkörben º a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása (felmérések alapján), º ebédbefizetés csökkentése (100 %-os, 50 %-os támogatás), º kérvények továbbítása, º pályázatok eljuttatása a tanulókhoz, º jogosultsági lehetőségek ismertetése Osztályfőnöki feladatkörben º az ingyenes tankönyvtámogatásra, a kedvezményes étkeztetésre való jogosultság feltételeiről tájékoztatja a tanulókat és az érdeklődő szülőket, º kapcsolatot tart a diákkal, a szülővel 3. 17. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya.

40


Pedagógiai Program

A közösségfejlesztés fő színtere a diákönkormányzati munka, az osztályfőnöki órák érdeklődési körök, tanulmányi kirándulások. A diákok ezekben a közösségekben tanulhatják meg a demokratikus élet szabályait, a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az önrendelkezési jog gyakorlását. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az intézmény működéséről. A közösségek irányítása a tanárok közreműködésével történik. Az osztályok munkáját az osztályfőnök, a diákönkormányzatokat pedig a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Az iskola tanulóit közös tevékenységük megszervezésével – a Házirendben meghatározottak szerint – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőjük megválasztásában jogok illetik meg. Ennek érdekében Diákönkormányzatot hoznak létre. Célunk az, hogy


A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldás terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a szülő, tanár, nevelőtanár, az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár szoros együttműködése, az együttgondolkodás az éves munka tervezésekor. 3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

º º º º º º

a demokratikus élet szabályainak megismertetése; a személyiségi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartása; kulturált véleménynyilvánítás szabályainak betartatása; elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése a beteg, sérült, BTM-N-es, SNI-s, fogyatékkal élő tanulótársak iránt; a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadására, megbecsülésére nevelés; diszkrimináció elutasítása

3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

º internetszakkörök keretében az új információs környezetben eligazodó, azt kritikai º º

módon használó fiatalokká nevelés; a nemzetközi kapcsolatok ápolásában való aktív közreműködés; honismereti foglalkozáson, vetélkedőkre való felkészülés során a közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolódás; 41


Pedagógiai Program

º érdeklődési körök, szakkörök keretében az ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének kialakítása;

3. 17. 3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai:


saját közösségi élet szervezése; egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése; tisztségviselők megválasztása; az érdekérvényesítés szabályainak megismerése és betartása; a diákközvélemény képviselete; a jogok gyakorlása a választott tisztségviselőkön keresztül; kapcsolattartás az iskola vezetésével, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral;

3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:

º º º º º

tanulmányi és osztálykirándulásokon szervezési feladatokba bevonással az együttműködés képességének kialakítása; sportnapokon, sportrendezvényeken az egészséges versenyszellem kialakítása; hangverseny- és színházlátogatásokon a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása, tárlat- és múzeumlátogatásokkal környezetünk értékeink megismerésére és megbecsülésére nevelés; iskolai rendezvényeken az együttműködés és a helyes konfliktuskezelés módszereinek megismerése;

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének feltétele a szülői házzal való kapcsolattartás. A szülő az „iskolahasználó”, ha úgy tetszik a „megrendelő” igényei alapvetően meghatározzák az iskolaválasztást. A szülő általában problémáival és panaszaival fordul az iskolához. Gondjainak orvoslása, partnerként való kezelése az együttműködés fontos feltétele. Az együttműködés másik feltétele az, hogy a szülők minél szélesebb körű tárgyilagos tájékoztatást kapjanak gyermekük iskolai előmeneteléről és az iskolában zajló eseményekről. A gyermekek minél eredményesebb nevelése, oktatás, fejlesztése az iskola és a család közös érdeke. A szülő osztályfőnökön keresztül kapcsolódik az iskolához, így az együttműködésben az osztályfőnöknek kulcsszerepe van. A mai viszonyok (össztársadalmi hatások, az értékek devalválódása) között különösen fontos, kiemelt szerepe kell, hogy legyen az iskola és a szülői ház, a tanár és a szülő valóságos együttműködésének, az egymással nem ellentétes, a gyerekek számára az egyetértésből adódó biztonság megteremtésének. Az együttműködés alapja a bizalom, az egymás megbecsülése, egymás munkájának megismerése. 42


Pedagógiai Program

Kapcsolattartás formái

º

Szülői értekezletet tartunk évenként két alkalommal, ahol  ismertetjük a szülők, tanulók jogait és kötelességeit,  ismertetjük az elvárásainkat,  nevelési témákban előadásokat tartunk,  szakkönyveket ajánlunk,  tájékoztatjuk a szülőket az osztály tanulmányi munkájáról, a felmerülő magatartási problémákról, kiemelkedő teljesítményekről

º

Fogadóórák, fogadónapok keretében alkalma nyílik a szülőnek arra, hogy  egyéni problémákat felvessenek, és megoldást keressenek,  segítséget kérjenek és kapjanak,  megismerjék a szaktanárokat és elvárásaikat,  szociális kérdésekben tanácsokat kérjenek és kapjanak

º

Írásbeli értesítést küldünk  magatartási, tanulmányi problémák,  igazolatlan távollét estén,  a 10-11. évfolyamon a fakultációs illetve emeltszintű tantárgyak választási lehetőségeiről, Az ellenőrző könyv segítségével állandó kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a nevelőtanárokkal. Digitális napló használatával biztosítjuk, hogy  a szülők folyamatosan figyelemmel kísérjék gyermekeik osztályzatait  tájékozódjanak gyermekük hiányzásairól  üzenetet váltsanak a tanuló osztályára vagy személyére szólóan az osztályfőnökkel, illetve a szaktanárokkal Szóbeli tájékoztatás  telefonon,  illetve hiányzás esetén az SzMSz-ben szabályozottak alapján Kollégiumi látogatások A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulók nevelőtanáraival a kapcsolattartás az osztályfőnökökön keresztül történik. Az osztályfőnök szükség esetén konzultál a tanuló nevelőtanárával az aktuális fegyelmi vagy tanulmányi problémákról, egyezteti a lehetséges megoldási stratégiákat, amelybe ha kell, a nevelőtanár mellett a szülőt is bevonja.

º º

º º

º

"Nyitott iskola" megteremtésére, úgy, hogy meghívjuk a szülőket, nevelőtanárokat  nyílt órákra  különböző rendezvényeinkre  tanulmányi kirándulásokra

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt lehetőségek és a tanári felelősség, empátia együttes alkalmazása megfelelő keretet teremt egy közvetlenebb szülő-tanár, diák, nevelőtanár kapcsolat megvalósítására. Az együttműködés, a folyamatos információcsere biztosítása céljából tervezzük a digitális napló használatának bevezetését.

43


Pedagógiai Program

3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: º a tanítási órákra való felkészülés, º a tanulók dolgozatainak javítása, º a tanulók munkájának rendszeres értékelése, º a tanítási órák dokumentálása, º érettségi, szakmai (külön megbízási szerződés alapján), felvételi, tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, º kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, º a tanulmányi versenyek lebonyolítása, º tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, º felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, º iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, º osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, º az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, º szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, º részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, º részvétel a továbbképzéseken, º a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és tanórán kívüli iskolai programokon, º tanulmányi kirándulások szervezése, º iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, ezekhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, º részvétel a munkaközösségi értekezleteken a munkaközösségi tagoknak, º tanítás nélküli munkanapon az iskolavezetés által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, º iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, º szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek, osztálytermek állagának megóvása, º osztálytermek rendben tartása Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg a tagintézményvezető javaslatára minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

º Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. º Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

44


Pedagógiai Program

º Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az º º º º º º º º º º

osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása, nyilvántartása, Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

3. 20. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat célja, feladata A tanulóknak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a Közoktatási Törvény előírásai, az iskolai SzMSz és az iskolai Házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga az iskolai életét alakítani. Ennek szervezeti kerete a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. Működése º Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait annak választott képviselői érvényesítik. º Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. º Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. º Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény főigazgatója biztosítja. Intézményegységi diákönkormányzatok (DÖK) Az intézményegység osztálytitkárai és helyetteseik alkotják a tagintézményi Diáktanácsot, amely az intézményegység Diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb ügyviteli szerve. A tanév helyi rendjében meghatározott első diákközgyűlésen (küldöttközgyűlés) a Diáktanács megválasztja a DÖK elnökét, helyettesét és további tisztségviselőit, valamint dönt 45


Pedagógiai Program

saját működéséről. Az intézményegység vezetője vagy megbízottja tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A DÖK elnöksége képviseli az intézményegység diákközvéleményt, tartja a kapcsolatot az intézményegység tagintézmény vezetőségével és a tagintézményi Diáktanáccsal. A DÖK elnöke és helyettese képviseli a tagintézményt az intézményi Diákönkormányzat (iDÖK) választmányában. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a diák küldöttközgyűléseken, koordinálja, segíti a tagintézményi diákönkormányzat munkáját. Az intézményegység vezetőjéhez való bejutási lehetőséget biztosítani kell a diákönkormányzat képviselőjének minden olyan esetben, ha ezt a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Ha a tagintézmény vezető igazgató elfoglaltsága nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor a legközelebbi alkalommal ezt biztosítani szükséges. Az intézményegység diákönkormányzat elnöksége a diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézményegységének helyiségeit, berendezéseit oly módon, hogy ezzel az intézmény működését ne akadályozza. A DÖK egyetértési jogot gyakorol: º Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának (a megállapodásban történő) meghatározásakor º az osztályok maximális létszámának túllépésekor A DÖK véleményezési jogot gyakorol: º a házirend elfogadása és módosítása előtt º a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása előtt º a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, º az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, º az adatkezelési szabályzat elkészítésekor és módosításakor, º az egyes tanulók fegyelmi ügyeiben, º az iskolai munkatervben szereplő tanulókat érintő programokkal kapcsolatban, º választható tantárgyak esetében az azt oktató pedagógusok személyéről, º az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – a diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb 45 perccel korábban lehet megkezdeni, º a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, º a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, º a tankönyvtámogatás rendjének kialakításakor; º a tankönyvrendelés során; º tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, º az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; º az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, º a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, º az iskolai SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A DÖK javaslatot tehet: º az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításában º a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában; º iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban, º iskolai ünnepségek szervezésében; 46


Pedagógiai Program

º javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai működésével, a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre.

A DÖK-nek részvételi joga van a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: º osztályfőnöki órán; º a tagintézményi Diáktanácsban az osztálytitkárokon keresztül; º a tagintézményi diákközgyűlések alkalmával az osztályképviselőkön keresztül; º a DÖK elnökségén keresztül; º az intézményi DÖK választmányában a DÖK elnökének és helyettesének képviseletében; º az intézményi DÖK elnökségén keresztül. 3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítését a szakiskolai és szakközépiskolai osztály(ok)ban vezetjük be. 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás

º º º º

Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembevétele) Két éves bevezetési terv elkészítése (ütemterv alapján)

3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert, azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását, adaptálását, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét. 3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

º º º

Az önálló tanulást segítő fejlesztés  az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  a kommunikációs képességeket fejlesztő programok  komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése 47


Pedagógiai Program

közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  együttműködési civil (pl. tanodai) programmal  művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  drámapedagógia Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  az egy osztályban tanító tanárok értekezlete  értékelő esetmegbeszélések az osztályok magatartásfüzetei alapján  problémamegoldó fórumok  hospitálásra épülő együttműködés A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés  egyéni fejlődést rögzítő számítógépes adatok figyelemmel kísérése Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program   

º º º

º º º

3. 21. 4. Várható eredmények

º º º º º

A halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatásinevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként

º º º º

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. 48


Pedagógiai Program

A nemzeti ünnepek és megemlékezések iskolai szintű megtartása a diákjaink nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. Más egyéb helyi hagyományaink ápolása az iskolához való tartozást tudatosítja, és a közösségi élet formálását szolgálja. Az ünnepségek előkészítését a tagintézmény vezető igazgató koordinálja a diákönkormányzat bevonásával. Az ünnepségek, megemlékezések helyét és idejét a tagintézmények éves munkarendje tartalmazza. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is szolgálják a nevelési célokat, hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez Az iskola ünnepélyes formában emlékezik meg a Magyarország azon nemzeti ünnepeiről (március 15., október 23.), amelyek a szorgalmi időre esnek. Az iskola minden évben megemlékezik az aradi vértanukról, a holocaust és a kommunizmus áldozatairól, Szeged napjáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A tanév elején „gólyaavató” estet szervez a diákönkormányzat, amelyen a kilencedikesek humoros vetélkedőjének keretében az „öreg” diákok felavatják az elsőéveseket. Szalagavató bált tart a tagiskola a 12. évfolyamos tanulók részére, minden év januárban vagy februárban. Minden tagintézmény az éves munkatervben rögzítet időpontban „Nyitott Kapu” pályaválasztási tájékoztatót tart. Tanévnyitón a Hagyományőrző Társaság koszorút helyez el az első világháborúban hősi halált halt tanítóképzős diákok és tanáraik emlékművénél. Emlékezés, a tagintézmény névadójának, Csonka Jánosnak a születésnapjára mellszobrának megkoszorúzásával Ballagáson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerése: „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” és alapítványi pénzjutalom átadásával történik. Tanévzárón a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerése és az alapítványi pénzjutalom átadása A „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” díjazásról a tantestület tagjaiból és DÖKből delegált háromtagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. Helyes életmódra nevelés hagyományának jegyében Minden tanévben megrendezzük a globalizációs ártalmak felismerésére nevelő programokat. Alkalmanként évkönyv vagy iskolaismertető szóróanyag jelenik meg. A diákönkormányzat lehetőségei szerint iskolarádiót és iskolaújságot szerkeszt és működtet, közreműködik a „honlap” frissítésében. A tagintézményben Hagyományőrző Társaság működik. Feladata: koszorúzás, iskolai események archiválása, kapcsolatot tart a Tanítóképzőt Végzettek Baráti Körével. Hagyományosnak számító versenyeink: º A Humán munkaközösség szervezésében: 49


     

Pedagógiai Program

Kedvenc versem (versmondó) Kazinczy Szép Magyar Beszéd Arany toll – diák vers- és novellaíró verseny Nyelvhelyességi verseny Szeged helytörténeti vetélkedő Városi könnyűzenei énekverseny

º A Természettudományi munkaközösség szervezésében:    

sodoku angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika természettudományi vetélkedő prezentáció készítő verseny adott témakörben

º Idegen nyelvi munkaközösség:  

angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika német, angol országismereti vetélkedő

º A testnevelési munkaközösség:    

Csonka-kupa (kézilabda, futsal, kosárlabda) fekvenyomó verseny diákolimpia (kézilabda, futsal, kosárlabda) utcai futóversenyeken részvétel

º Szakmai vetélkedők. 3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái A tagiskola jelképei az iskolazászló és az embléma, logo. A zászló egyszínű fehér nehézselyem 90x140 cm méretű. A zászló széleit vörös és zöld háromszögek fogazzák. (lásd Rákóczi zászlaja) Keskenyebb oldalának csúcsait 2 aranysárga bojt díszíti. Az egyik oldalán a történelmi koronás kiscímer: hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezőjében zöld hármas halom, aranykoronás kiemelkedő középrészén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A zászló másik oldalán az iskola emblémája látható. A felirat és az embléma aranyszínű hímzés. 1991-től az iskolazászlóra a ballagók emlékszalagot kötnek. Embléma, logo: Az iskola új emblémáját 1995-ben Hevesi Gábor tanuló tervezte. Ovális keret, 1:1,6 arányú. Fehér alapon fekete színezetű. Középen Csonka János kezdőbetűiből formázott stilizált személygépkocsi. Körülötte „Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolája” felirat.

50


Pedagógiai Program

3. 25. Nemzetközi kapcsolatok A tagintézmény külföldi kapcsolatai: lengyelországi Nowy Sacz-i műszaki szakközépiskolával. 2005-től a diákcsere programunk és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére. A szerbiai hasonló profilú topolyai és szabadkai szakközépiskolával közösen pályázatokon vettünk részt. 3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban." (NAT követelmény alapján.) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT követelmény alapján.) A fogyasztói magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 51


Pedagógiai Program

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: º Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; º Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások; º Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) º Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; º Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái; º Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; º Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; º Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; º Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; º Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai; º Tantárgyi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) º Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) º Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) º Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) º Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 3. 27. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatás a tanulók számára önkéntes. Igény esetén a foglalkozások számára termet biztosítunk. 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése Iskolánkban nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés és oktatás nem folyik. Az iskolavezetés és a nevelőtestület azonban ismeri törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.

4. Az iskolai élet szabályai 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai Az iskolai élet rendjét szabályzatok biztosítják. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja az iskola napi munkájának zavartalanságát, az irányítás hatékonyságát és törvényességét. A Házirend biztosítja a tanulók jogainak gyakorlását és kötelességeik teljesítésének feltételeit. A szükséges módosításokat a tanulókra vonatkozó törvények teljes körű figyelembevételével kell megtenni. Az iskola pedagógiai programja alapján végzi az iskola nevelő-oktató munkáját, amelynek megfogalmazásakor a törvényi előírást be kell tartani. A szabályzatokat a melléklet tartalmazza. 52


Pedagógiai Program

4. 2. További szabályok Az iskolában a Közoktatási törvény szerint működő öntevékeny szervezetek maguk alkotják működési szabályaikat. Ezt a később megalakulni kívánó szervezetek és csoportok számára is biztosítjuk. A működő és később alakuló csoportok számára is biztosított a szervezeti és működési átalakulás, továbbá az egyesülés lehetősége. 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése A szakképzésben részt vevő tanulók jogai között különös figyelmet fordítunk a gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülésére. Így például kiemelten a felelősség biztosításra és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásaira. 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése Minden évben biztosítjuk és megszervezzük a továbbtanuláshoz szükséges tájékoztatást. Osztályfőnöki óra keretében a tájékoztatás a tagiskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy végzi. A felkészítést a tehetséggondozásnál említettük. Minden tanárnak kötelessége tanórai kereteken belül is a továbbtanulók kiemelt támogatása.

5. Az iskola értékelési rendszere 5. 1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért a tanulónak minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az órákon folyó sokrétű munka lehetővé teszi, hogy a tanulók annak minden fázisában aktívan részt vegyenek. A tanítási órán kívüli tevékenységi formák ugyancsak sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulói aktivitás kibontakoztatására, amit minden eszközzel támogatni kell. A tanuló számára a legnagyobb ösztönző erő az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, a tanár észreveszi minden jó szándékú igyekezetét, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint, reálisan értékeli, és ezt valamilyen formában a tudomására hozza. Ez lehet egy-két metakommunikációs gesztus, egy-két dicsérő szó is. Minden kisebb megnyilatkozást követő pozitív vagy negatív reagálás fontos a tanuló fejlődése szempontjából. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat. A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 5. 1. 1. Az értékelés célja

º º

a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés egy adott fázisban vizsgálja, hogy az elért eredmény milyen viszonyban van a kitűzött célokkal. Emiatt 53


Pedagógiai Program

fontos, hogy az iskola olyan értékelési rendszert működtessen, amely elsősorban szakmai kontroll alatt áll, valamint egységes a szempontrendszere. Az értékelés az oktatás rendszabályozó eleme, intézményi és személyi szinten. Egyben a minősítés, a szelektálás és a társadalmi megméretés funkcióját is betölti. Visszajelzés az egyének (tanulók, szülők, pedagógusok), a fenntartó és a társadalom számára, valamint fontos szerepe van a személyiségfejlődésben. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: º a tanórai és tanórán kívüli magatartásra, º a szorgalomra ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzése, a szükséges felszerelés meglétére º az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, º a fejlődésre, a korábbi teljesítményhez képest Azaz º motiválja a tanulókat, º jelezze a gyerek számára teljesítményének, tudásának szintjét, º jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, º jelezze a sülő számára gyermeke viszonyát a követelményekhez képest. 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei


Egységes követelményrendszer, amelyet a munkaközösségek fogalmaznak meg a tantárgyak tekintetében, a nevelőtestület fogalmaz meg a magatartás és szorgalom vonatkozásában. A követelményrendszer legyen időben viszonylag állandó, a módosítások a hibák kiküszöbölésére vonatkozzanak. A követelményekkel adekvát mérőeszköz-rendszer összeállítása és alkalmazása elengedhetetlen. Az értékelés következetes, rendszeres és folyamatos legyen. Az értékelés objektív legyen, azaz független az értékelő személyétől, az értékelés helyétől, az értékelés módjától és az értelmezéstől. Az értékelés megbízható legyen, és valóban azt mérje, ami a célja (validitás). A követelmények módja, helye és ideje, az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indoklása legyen ismert a tanuló számára.

5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere SZEMPONT Helye szerint

MEGNEVEZÉS

MEGVALÓSULÁS

Belső értékelés

A pedagógusok által az iskola szintjén történik. Az oktatási rendszer szintjén külső értékelők végzik. Nemzetközi felmérés (pl. IEA) Nemzeti felmérés (pl. Monitor) Egységes szempontok szerint

Külső értékelés Az értékelés szintje szerint

Rendszerszintű Intézményi szintű 54


évfolyamokon vagy az egész iskolára kiterjedő komplex értékelés. Csoportra, osztályra, egyénre vonatkozó értékelés. Felvételi vizsga, csoportba sorolás

Csoport, illetve egyéni szintű Szabályozási logika szerint

Pedagógiai Program

Bemenet ellenőrzés

feleltetés, dolgozatok, félévi értékelés év végi értékelés, érettségi-, és szakmai vizsga felelés, szóbeli vizsga Szóbeli teszt, dolgozat, írásbeli vizsga Írásbeli Diagnosztizáló értékelés: előzetes felvételi vizsga, csoportba sorolás, év eleji tudásmérés a tanítás-tanulás valamely felmérés nagyobb egységének megkezdése előtt. Formatív (formálós-segítő) ér-tékelés: az felmérés, rövid dolgozat oktatás folyamán kölcsönös információcsere tanuló és pedagógus között, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Szummatív (lezáró-összegező) értékelés: témazáró dolgozat a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak félévi és év végi érdemjegy lezárásakor, melynek során globális képet év végi felmérés kapunk a tanuló tudásáról, munkájáról. érettségi és képesítő vizsga Folyamat ellenőrzés Kimenet ellenőrzés

Formája szerint Funkciója szerint

Az egységes értékelés érdekében a kötelező érettségi tantárgyakból, az éves Munkaterv alapján, a tanulók évfolyamdolgozatot írnak. A dolgozat eredménye a félévi és az év végi minősítések megállapításakor a kerekítésnél meghatározó súllyal szerepel. 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése A végzett munka értékeléséhez és a diákok fejlődésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A folyamatos értékelés és ellenőrzés érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését elsősorban annak alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit, az adott tárgyban mutatott többletmunkáját. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszám + 1 osztályzatot kell adni (kivétel a heti 1 órás tárgy, a tanév lezárásához elegendő három osztályzat). A témazáró dolgozatok időpontjáról az osztályt, csoportot legalább 5 munkanappal a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon egy témazáró iratható. A tanulók egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 2 héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (Témazáró esetében a határidő maximum 3 munkanappal meghosszabbítható.) Az előírt teljesítmények teljesítését a tantárgyak jellegének megfelelően a tanulók º szóbeli felelete, º írásbeli munkája vagy º gyakorlati tevékenysége 55


Pedagógiai Program

alapján ellenőrizzük. Mivel a középiskolai oktatás-nevelés célja az érettségire (vagy képesítő vizsgára) való felkészítés, ezért arra kell törekedni, hogy az írásbeli munkájuk rendezett és logikusan felépített legyen, szóban pedig választékosan fejezzék ki magukat. A kifejezőkészség fejlesztése minden pedagógus feladata. Az írásbeli beszámoltatások formái függenek a tantárgytól, elkészítésének módjától és időtartamától. Leggyakoribb formái a következők: º röpdolgozat, º témazáró dolgozat, º szakdolgozat, º házi dolgozat, º szintfelmérő, osztályozó, különbözeti vizsgadolgozat, º szódolgozat, º műszaki rajz, º számítógépes feladat, º példamegoldás, º esszé, º teszt, º forráselemzés, º diagram- és grafikonelemezés, º fordítás, º feladatlap. A tanuló számonkérésének alapja a tantárgy jellegétől függően: º a tanár által közvetített tananyag, º a házi feladatra épülő ismeretek, º a tankönyv vonatkozó része, º a témához kapcsolódó kötelező irodalom, º a munkafüzet gyakorlatai, º a tananyagban előírt szabályok, tételek, eljárások, definíciók önálló alkalmazása. Értékelés: º Leíró jellegű beszámoltatás esetében globálisan, előre megadott – tanulók által is ismert – szempontok alapján történik º Tesztek, számítási feladatok esetén pontozással, javítókulcs alapján történik A témazáró dolgozatokon szerzett érdemjegyek nagyobb hangsúllyal szerepelnek a félévi és az év végi minősítéseknél, mint az 1-2 óra anyagát magában foglaló számonkéréseké. Ha egy tantárgyat több szaktanár tanít az érdemjegyet közösen alakítják ki. Ha egy tantárgy több önálló résztantárgyból áll átlagot kell számolni, az ettől eltérő számítási módot előzetesen közölni kell. Ha az egyik résztantárgy egyike elégtelen, akkor a tantárgy minősítése is elégtelen. Amennyiben a tanuló év végi osztályzatát nem a tanév során nyújtott teljesítménye alapján kívánja megkapni, lehetősége van arra, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

56


Pedagógiai Program

Ha a tanuló emeltszintű felkészítésben vesz részt, a félévi és az év végi érdemjegy meghatározásakor a kötelező és a választott tantárgy átlagát kell figyelembe venni. Kerekítésnél a kötelező jelleg a mérvadó. 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló az iskolai tananyag jobb elsajátítása érdekében otthon rendszeresen szóbeli és írásbeli feladatokat old meg. Tanulóinktól elvárjuk, hogy - a tanár útmutatása alapján - a tanórákra rendszeresen felkészüljön. Az otthoni elsajátításra szánt ismeret része a számon kérhető és minősíthető tananyagnak. A szaktanárok szakmai kompetenciájába tartozik eldönteni, hogy milyen mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli feladatot adnak az otthoni felkészüléshez, de szem előtt kell tartaniuk, hogy a diákokat nem terhelhetik túl. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok formája függ az adott tantárgytól és a feldolgozásra szánt témától. Leggyakoribb formái a következők: º vázlatírás, º tankönyvi példa, illetve feladatmegoldás, º gyűjtőmunka, º házi dolgozat, º tanári vagy tankönyvi kérdéssorra válaszadás, º idegen nyelvi fordítás, szótározás, º teszt, º fogalmazás, º tételkidolgozás, º munkafüzetbeli feladatmegoldás, º otthoni rajz, º számítógépes feladat. Nem adható írásbeli házi feladat a három munkanapot nem meghaladó tanítási szünetre. Az egyes munkaközösségek meghatározhatják, hogy milyen gyakorisággal és terjedelemben írnak elő írásbeli otthoni feladatot. A tanár az írásbeli otthoni feladat elkészítésének tényét minden esetben, tartalmát alkalomszerűen ellenőrzi, és érdemjeggyel minősítheti. A tanár a házi feladatot szóbeli vagy írásbeli beszámoló (dolgozat) részeként is számon kérheti. Az otthoni feladatra kapott osztályzat része a tanuló félévi, év végi minősítésének. A tanuló hiányzása esetén legalább annyi napot kap a mulasztott tananyag pótlására, ahány tanórát azt adott tantárgyból mulasztott. 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló általános magatartását a közösségben, s a közösség tagjaihoz való viszonyát, a közösségért végzett tevékenységet. Figyelembe kell venni az igazolatlan órák számát (mérlegelve az okokat, körülményeket), valamint az elismeréseket, a versenyeken való részvételt. 57


Pedagógiai Program

A magatartás minősítése: º példás (5) º jó (4) º változó (3) º rossz (2) A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. Magatartás 1.

2.

3.

4.

5.

6.

példás

iskolában, iskolán kivül egyaránt tanulóhoz méltó, másokra mindig pozitívan ható Viselkedés-kultúrá- kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, ja, udvarias hangneme Fegyelmezettsége

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, képességeihez mérten segít társain, kezdeményező Házirend betartása betartja, betartására ösztönöz, büntetése nincs, szavai összhangban vannak a tanulói jogokkal és kötelességekkel nagyfokú, felelősFelelősségérzete séget érez a közösség és saját munkája iránt igazolatlan óráinak Hiányzása száma max. 1 Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

jó Megfelelő, ha a szabályokat betartja, tudatosan nem sérti meg

változó

kifogásolható, de erősen kifogásoligyekszik javulni ható, másokat erősen zavaró, negatív

kevés kivetniva- zavarja a foglalkolót hagy maga zásokat, udvariatután lan, „nyegle", viselkedése kifogásolható közepes aktivi- önként nem vállal tású, segítőkész, feladatokat, megbízatásait közösségi munkába teljesíti, jóindu- nem vonható be, latú nem ártó, közömbös néha hibázik, de részben tartja be, nem súlyosan, legfeljebb osztálylegfeljebb szóbeli főnöki szintű büntefigyelmeztetése tése van, sodródik a volt többséggel időnként feledékeny, figyelmeztetésre elvégzi a feladatokat igazolatlan óráinak száma max. 3

rossz

durva, goromba, közönséges, romboló, heves, hangoskodó közösségi munkát akadályozza, nem vállal feladatokat, negatív, goromba, megfélemlítő zavarja a foglalkozások rendjét, igazgatói szintű büntetése van, sokat vét ellene

ingadozó, feladatai felelőtlen, teljesítését hiányos- megbízhatatlan ság jellemzi igazolatlan óráinak száma max. 10

igazolatlan óráinak száma 10-nél több

5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt. A szorgalom minősítése: º példás (5) º jó (4) º változó (3) º hanyag (2) A szorgalom osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. 58


Szorgalom 1.

Tanulmányi munkája

2.

Munkavégzése

3.

Kötelességtudata

4.

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Példás

Jó

képességei maximumát nyújtja, eredménye legalább közepes, gyakorlati foglalkozásokon is jó munkát végez

figyelmes, törekvő teljesítménye egyenletes, képességei alapján jobb eredményt is elérhetne erőfeszítéseket tesz rendszeres, az eredmények javí- többnyire önálló, tása érdekében, figyel az órákon felkészülése rend- és rendszeresen szeres, pontos, készül egyenletes, önálló kifogástalan, céltudatosan törekvő, magas szintű, az órákra való felkészüléseiben példamutató érdeklődő, egyéb versenyeken, pályázatokon is részt vesz, iskolai rendezvényeken rendszeresen szerepel, egyéb érdeklődési terület, hobby kitartó gyakorlása is jellemzi

a kijelölt feladatokat elvégzi, megfelelő, időnként biztatni kell néha csak ösztönzésre kapcsolódik be más tanórán kívüli tevékenységekbe

Pedagógiai Program

Változó

Hanyag

ingadozó, szélsőséges képességei alatt teljesít, felkészülése hiányos

eredménye elégtelen vagy a legtöbb tárgyból elégséges, teljesítménye nagyon elmarad a képességeitől

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, munkája pontatlan, rossz, munkaerkölcse társaira romboló hatású kifogásolható, felszerelése időnként hiányos, feladatait gyakran nem teljesíti, alul motivált, változékony Érdeklődése ingadozó, alulmotivált

megbízhatatlan, szándékosan nem végzi el munkáját, elutasító a tanulással szemben

felszerelése időnként hiányos vagy nincs, sorozatosan nem készül, kötelességeivel nem törődik nem végez más rendszeres, tanulmányokhoz, művelődéshez kapcsolódó tevékenységet, közömbös és érdektelenség jellemzi

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében: a dicséreteket a magatartás, szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni. 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, regionális és országos versenyeken. Átvállaljuk a nevezési díjakat, az iskolai lehetőségek, a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány, valamint különböző szponzorok támogatásával a tehetséges, jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük. A tanulók tevékenységének elismerésére jutalom adható º egyes tanulónak º tanulói közösségnek º kiemelkedő tanulmányi munkáért º példamutató magatartásért º kiemelkedő sportteljesítményért º szaktárgyi munkáért 59


º º º

Pedagógiai Program

szakköri munkáért tanulmányi és egyéb versenyeken elért jó eredményért egyéb irányú munkában kifejtett teljesítményért

Formái


szaktanári dicséret évközben osztályfőnöki dicséret félévi illetve év végi tantárgyi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret oklevél átadása könyvjutalom adományozása tárgyjutalom adományozása pénzjutalom adományozása csoportos jutalomként színház, hangverseny, múzeumlátogatás, kiránduláson való részvétel alapítványi jutalom a tartósan jól teljesítő, illetve kiemelkedő versenyeken elért eredményekért

Iskolai versenyek A különböző szintű, meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken való eredményes részvételért osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretben részesítjük tanulóinkat. Nevelőtestületi dicséretet kapnak az OKTV és OSZTV, SZÉTV, I.-X. helyezést elért versenyzői. A dicséretről, jutalmazásokról a szülőt tájékoztatni kell. A jutalom átadását az érintett közösség, az iskola tanulóifjúsága előtt kell átadni, kihasználva ennek pedagógiai jelentőségét. Az iskolában működő Szegedi Csonka János Tehetségsegítő alapító okirata értelmében a jó tanulók és az eredményes versenyzők, akik tevékenységükkel az iskola hírnevét öregbítik, pénzjutalomban is részesülnek. A jutalmazások a végzős tanulók esetében a ballagási ünnepségen, egyéb esetekben a különböző iskolai ünnepélyeken történik. 5. 1. 9. Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget, º a házirend előírásait megszegi, º igazolatlanul mulaszt, º bármely más módon árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai büntetések formái

º

Fegyelmező intézkedések magatartási vétségek miatt  szaktanári figyelmeztetés  szaktanári intés 60


       

Pedagógiai Program

szaktanári megrovás osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás fegyelmi

º

Egyéb fegyelmező intézkedések igazolatlan hiányzás esetén  1-3 óra – osztályfőnöki figyelmeztetés  4-8 óra – osztályfőnöki intés  9-13 óra – igazgatói figyelmeztetés  14-19 óra – igazgatói intés  20 óra felett az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez  30 óra felett (nem tanköteles esetén) kizárás

º

Fegyelmi büntetések  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából

5. 1. 10. Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló munkáját mennyiségileg és minőségileg is értékeli. A mennyiségi értékelés esetén figyelembe veszi a tanuló tárgyi tudásának mértékét, befektetett munkáját, szorgalmát és rendszerességét. A minőségi értékeléskor az ismeretek magasabb rendű gondolkodási műveletek (analízis és szintézis) képességét is vizsgálja. Ennek megfelelően: º a tanuló évközi munkáját tantárgyi érdemjegyekkel º a tanuló első félévi, munkáját félévkor osztályzattal º a tanuló egész évi munkáját év végén osztályzattal º a tanulási szakaszt lezáró munkáját érettségi és szakmai vizsgán osztályzattal minősíti. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok a következők º jeles (5) º jó (4) º közepes (3) º elégséges (2) º elégtelen (1) A tantárgyi osztályzatok tartalma jeles (5): A tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelő tényeket, fogalmakat, törvényeket elsajátította, ismeri az alapelveket, elméleteket és rendszereket és képes ezek alkalmazására. Megérti és alkalmazza a bonyolultabb összefüggéseket. Gondolatait, tudását összefüggően, önállóan és szabatosan fogalmazza meg. Magasabb rendű gondolkodási folyamatokban - analízis és szintézis, rendszerezés és értékelés, kivitelezés és értelmezés - is 61


Pedagógiai Program

kiváló. Tudása tartós, reprodukálható, az átlaghoz képest kimagasló, lényeges hibát nem követ el. jó (4): A tantervi követelményeknek az átlagosnál magasabb szinten, megbízhatóan tesz eleget. Az ismereteknek birtokában van, tudása tartós. A megértés, az alkalmazás és az összefüggések feltárása szintjén biztonsággal mozog. A magasabb rendű gondolkodási folyamatokban nem kimagaslóan kreatív, gyakrabban hibázik. közepes (3): A tanuló a tantervi követelmények tényeinek és információinak birtokában van, az egyes témakörökben nem egyformán jártas. A tények és összefüggések alkalmazásában pontatlan, teljesítménye változó. Tudása nem elég tartós. Előadása nem összefüggő, bonyolultabb gondolkodási folyamatokban lényeges hibákat is elkövet. elégséges (2): A tanuló a tantárgyi követelmények legalapvetőbb, a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges tényeit és információit ismeri, az átfogóbb ismeretei hiányosak, a megértés és alkalmazás szintjére nem jut el. elégtelen (1): A tanuló a pedagógus segítségével sem sajátítja el a tantervi követelmények legalapvetőbb tényeit, nincs birtokában a továbbhaladáshoz szükséges ismereteknek. A tantárgy egyes témaköreit illetően tájékozatlan. Felelete összefüggéstelen, tartós tudással nem rendelkezik. 5. 1. 11. Minőségbiztosítás „Az iskola feladata elsősorban az, hogy felkeltse az étvágyat a tudásra, hogy megszerettesse a jól végzett munka örömét, az alkotás fogalmát.” /Szent-Györgyi Albert/ Ahhoz, hogy minden megvalósuljon, jó iskolát teremtsünk, a mai divatos szóval élve minőséget hozzunk létre, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat.

º Minőség: a céloknak való megfelelés. º Minőségellenőrzés: a normáknak való megfelelés º Minőségértékelés: a kitűzött célok /a központi előírások, fenntartói partneri elvárások/ és a megvalósulás vizsgálata º Minőségbiztosítás: olyan folyamatos tevékenység, amely a célok és a valós működés egymáshoz közelítését szolgálja º Minőségfejlesztés: az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítése A minőségfejlesztés olyan hosszú távú folyamat, amely intézményi önértékeléssel kezdődik. Meg kell vizsgálnunk, milyen a mi iskolánk, mit kellene változtatnunk ahhoz, hogy jobb legyen – természetesen a realitások figyelembevételével. º rendezett környezet º közösen megfogalmazott célok º kommunikációs készség º problémamegoldó irányultság º konszenzusra törekvés º teljesítményorientált működés º a célok elérése érdekében együttműködő testületek º a tanulási készségek elsajátítása º a tanulási idő maximális kihasználása 62


º º º º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

a tanárok támogatása a források megszerzése a magas szintű pedagógiai vezetés az iskolai tevékenység gyakori személyes ellenőrzése, értelmezése a támadások visszaverésére való törekvés a csoportbontások kialakítása a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tanterv és az oktatás koncentrációja a megfelelő mennyiségű és minőségű oktatási eszközök megléte a pedagógusok munkáját segítők eredményes tevékenysége a tanulók személyiségének fejlesztése multikulturális nevelés

Milyen iskolát szeretnénk! º ahol a tanuló jól érzi magát º ahol olyan ismeretek birtokába jut, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra, szakképesítés megszerzésére és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre º ahol a bekerülő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy minél többen jussanak el tanulmányaik befejezéséhez º ahol a tudatos közösségfejlesztéssel együtt az egyén személyisége mind jobban kiteljesedjen º ahol a tehetségeket felkutatjuk, irányítjuk a képességeiknek fejlesztését º ahol arra törekszünk, hogy mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet º ahol a képességek megismerése, a képességek fejlesztése a cél º ahol a jól felkészült tanár partnere a tanulónak º ahol a bizalom, a kölcsönös tisztelet, a jó együttműködés az eredményes szakmai munka alapja º ahol a vezetés feladata a szemléletváltozás iránti igény kialakítása º ahol az optimális működés feltétlen a jól körbehatárolt feladatmegosztás. Csak ez eredményezheti a minőségbiztosításon túl a minőségfejlesztést, azt, hogy e változó partneri elvárásoknak meg tudjunk felelni. 5. 2. Az iskola vizsgarendszere 5. 2. 1. Az érettségi vizsga Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező, és legalább egy általa választott (kötelezően választott) vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tenni. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). 63


Pedagógiai Program

Kötelező vizsgatárgyak º magyar nyelv és irodalom, º történelem, º matematika, º idegen nyelv Kötelezően választott vizsgatárgy: º a 2017-ben és azt követően szervezett érettségi vizsgaidőszakokban (először a 2013/14. tanévben beiskolázott tanulók számára): a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy; º a 2016. évben és azt megelőzően szervezett vizsgaidőszakokban (a 2013. szeptembere előtt beiskolázottak számára): egy, a tanuló által választott további vizsgatárgy, amelyből a helyi tantervben meghatározott követelményeket a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Szabadon választott vizsgatárgy: º bármely olyan vizsgatárgy, amelyből a jelentkező a helyi tantervben meghatározott követelményeket teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. A kétszintű érettségi vizsga Érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyakból középszinten vagy emelt szinten tehető. Felkészítés az érettségi vizsgára Iskolánk az emelt szinten való felkészítést a következő tárgyakból vállalja º a kötelező vizsgatárgyakból:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  idegen nyelv, º további vizsgatárgyak:  2017-től szervezett érettségi vizsgák esetében testnevelés, a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy,  2017 előtt szervezett érettségi vizsgákra vonatkozóan a Csonka János Tagintézményben: fizika, testnevelés, és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport tanulóin kívül informatika, az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A 10-11. évfolyamos tanulóknak minden év május 1-jéig nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik tantárgyból kívánnak emeltszintű felkészítésben részt venni. A nyilatkozatot a tanulónak és a szülőnek is alá kell írnia. A nyilatkozat aláírásával a tanuló és a szülő tudomásul veszi, hogy a választott tantárgyat leadni, vagy különbözeti vizsgával új tantárgyat felvenni csak a 11. osztály befejezését követően lehet a csoportlétszám függvényében, illetve hogy az értékelés és a mulasztás tekintetében a választott tantárgyat úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező érettségi vizsga tantárgyaiból történő emelt szintű felkészítőket létszámtól függetlenül biztosítja az iskola. A nem kötelező érettségi vizsgatárgyakból a felkészítést 64


Pedagógiai Program

akkor biztosítjuk, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik. Egyedi esetben lehetőség nyílhat arra, hogy egy-egy képzési formára vendégtanulóként másik iskolába járjon a tanuló. A választható emelt szintű képzések óraszáma kettővel emeli meg a helyi tantervben egyébként szereplő óraszámot. Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középszintű érettségire való felkészítést a következő tárgyakból vállalja: º földrajz, rajz, biológia, fizika, testnevelés, szakmai alapozó tárgyak Előrehozott érettségi vizsgákkal kapcsolatos mentességek Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Azok a tanulók, akik sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek, további középiskolai tanulmányaik során, az iskola magasabb évfolyamán, vagy esetleg évismétlés esetén mentesülnek az adott tantárgy óráinak látogatása és az értékelése és minősítése alól. A tanulónak a tanév megkezdésekor kérelmet kell benyújtania a tagintézmény vezetőjéhez, amelyhez csatolnia kell a sikeres előrehozott érettségi vizsga törzslapkivonatának hitelesített fénymásolatát. 5. 2. 2. A szakmai vizsgák Iskolánk a közlekedés, egyéb szolgáltatások és kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportnak megfelelő szakmák megszerzéséhez szükséges képzést biztosít. A Köznevelési, valamint a Szakképzési törvény értelmében képesítő vizsgákat szervez az OKJ előírásai és a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint. A szakmák körét az iskola lehetőségei és a jelentkezők száma, illetve a fenti törvények határozzák meg. Ha az iskola a vizsgafeltételeket biztosítani tudja, a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat saját tanműhelyében bonyolítja le. Felmentés a szakmai vizsgán: A szakmai vizsga egyes részeinek ismételt teljesítése alól a vizsgázó felmentést kaphat. Vizsgafelmentés iránti kérelmét a vizsgára való jelentkezéskor kell benyújtania a tagintézmény-vezető igazgatónak. Kérelméhez csatolnia kell a korábbi vizsga letételét igazoló okiratot. A vizsgafelmentésről a szakmai vizsgabizottság dönt a szakmai vizsgakövetelményekről szóló rendelet alapján. Mentesség a szakmai vizsgán: Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Esélyegyenlőség a szakmai vizsgán: A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív 65


Pedagógiai Program

vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelmények az adott évfolyamon minden tárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha º A tagintézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, º A tagintézmény igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, Az első két esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag kíván választott tantárgyat felvenni vagy előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.) a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) köteles erre írásban engedélyt kérni. Az iskola a javítóvizsga letételét augusztus hónapban teszi lehetővé. A Csonka János Tagintézmény havi beszámolási (rendkívüli eseteket kivéve) kötelezettséget ír elő a magántanulók számára Ha a tanuló azonos évfolyamon második alkalommal sem teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, - a tanköteles kivételével - újabb évfolyamismétlésére nem jogosult ingyenesen. 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: º osztályozó vizsgákra, º különbözeti vizsgákra, º javítóvizsgákra vonatkozik. 5. 2. 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha º felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, º engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º tanköteles tanulóként 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 66


Pedagógiai Program

º a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél

többet mulasztott, azaz az igazolt és az igazolatlan mulasztása - a középiskola 9-12.(13.) évfolyamán a 250 tanítási órát meghaladta, - szakképesítés megszerzésére felkészítő évfolyamokon az elméleti órák 20 %-át meghaladta, - a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át meghaladta, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladta, és emiatt a teljesítménye a tanév során nem volt érdemjeggyel értékelhető, de az igazolatlan óráinak a száma nem haladta meg a 20 órát, így a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, º Osztályozó vizsga előrehozott idegen nyelvi érettségi esetén: A német és az angol nyelvből osztályozó vizsgát leghamarabb a 11. évfolyam januárjában az a diák tehet, aki legalább jó (4) osztályzatot ért el addigi tanulmányai során, amennyiben kérelmét a szaktanár támogatja és a tagintézményvezető ezt engedélyezi. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga három részfeladatból áll: szövegértési feladat, nyelvhelyesség feladat, levélírás (45 perc, 51%-tól elégséges, 61%-tól közepes, 76%-tól jó, 91%-tól jeles), a korábbi évek érettségi feladataiból összeállítva. A szóbeli vizsgát a diák háromtagú bizottság előtt teszi. A szóbeli vizsga két részből áll. Angol nyelv: (1) társalgás két különböző érettségi témáról, ill. (2) önálló témakifejtés kettő kép alapján. Német nyelv: (1) két irányított szituáció, ill. (2) két önálló témakifejtés. Az értékelés úgy történik, mint az érettségin. A végső osztályzatot a háromtagú bizottság adja a vizsgáztató szaktanár javaslata alapján.

º Osztályozó vizsga előrehozott informatika érettségi esetén: Informatikából osztályozó vizsgát leghamarabb a 11. évfolyam februárjában az a diák tehet, aki félévkor egyetlen tantárgyból sem bukott és legalább jó (4) osztályzatot ért el informatikából addigi tanulmányai során. Kérelmét szaktanárának támogatnia, az intézményvezetőnek engedélyeznie kell. A vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll. A gyakorlati vizsga két részfeladatból áll: táblázatkezelés (30 pont) és adatbáziskezelés (30 pont), a korábbi évek érettségi feladataiból összeállítva. A vizsgarészen összesen szerezhető 60 pont. A feladatok elkészítésére 90 perc áll a tanulók rendelkezésére. A szóbeli vizsgát a diák háromtagú bizottság előtt teszi. A szóbeli vizsga témaköreit a jelentkező tanulók november első hetében kapják meg. A szóbeli vizsgarészre 30 pont adható, a szóbeli érettségin használt pontozási útmutató szerint. A két vizsgarész összpontszámának alapján (90 pont) az értékelés:  0-39 %: elégtelen  40-59 %: elégséges  60-74 %: közepes  75-89 %: jó 67


Pedagógiai Program

 90-100 %: jeles Az Osztályozó vizsga akkor számít sikeresnek, ha mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgarészből a tanuló teljesíti a 40 %-t. Különbözeti vizsgát az intézménybe átvételüket kérő, vagy az intézmény másik ágazatába átjelentkező tanulók közül azok tesznek, akiknek az átvétel feltételeként az igazgató előírta. Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha º a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, º az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 5. 2. 4. 2. A vizsgaszervezés szabályai A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 21-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait a tagintézmény-vezető igazgató bízza meg. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három írásbeli vizsgát és legfeljebb három tantárgyból lehet szóbeli vizsgát szervezni. A vizsgát a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak megfelelően kell megszervezni. 5. 2. 4. 3. Az értékelés szabályai

68


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítményét az összes vizsgarészen szerzett összpontszámuk alapján értékeljük az alábbiak szerint: Közismereti tárgyak értékelése: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint. Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint, Szakképző évfolyamokon tanult tantárgyak értékelése: a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint 5. 2. 4. 4. A vizsgatárgyak részei A vizsgatárgyak írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Közismeretei tárgyak vizsgarészei: a középszintű érettségi vizsgák vizsgarészei szerint állnak írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati vizsgarészekből. Kivétel: Testnevelés és sport tantárgy: gyakorlati vizsgarész Szakmacsoportos alapozó tárgyak vizsgarészei: Elméleti tárgyak: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati tárgyak: gyakorlati vizsgarész Szakképző évfolyamokon tanult szakmai tantárgyak vizsgarészei: Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: gyakorlati vizsgarész Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati és gyakorlati órákat is tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész 5. 2. 4. 5. A vizsgatárgyak követelményei A helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények. 5. 2. 4. 6. Független vizsgabizottság Ha a tanuló osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni, kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti ezt be írásban a tagintézmény-vezető igazgatónak. Tanév végén javítóvizsgára utasított tanuló esetében a bizonyítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet kérni. A független vizsga térítési díj ellenében vehető igénybe. 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából Az iskola helyi tanterve biztosítja a tanuló átvételét szükség esetén előzetes különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvételt kiskorú esetében a szülő a tagintézmény vezetőjénél írásban kérheti. A szülő a tagintézmény vezetőjének határozata ellen a főigazgatónál 3 napon belül fellebbezést nyújthat be. 69


Pedagógiai Program

5. 2. 5. 1. Átvétel a középfokú nevelést-oktatást biztosító osztályokba Ha az átjelentkező esetében van olyan közismereti vagy ágazati szakmai tantárgy, amit a tanuló a korábbi év(ek)ben esetleg nem (vagy más óraszámban) tanult, és megállapítható az előtanulmányok hiánya, úgy az intézményegység igazgatója (a szaktanár(ok), valamint a tanuló és a szülő által közös megegyezése) alapján megállapított türelmi időszak után a tanuló köteles az addig tanított anyagot pótolni, és különbözeti vizsgát tenni az adott tárgy(ak)ból. 5. 2. 5. 2. Átvétel a szakképesítés megszerzésére felkészítő osztályokba A szakképző évfolyamra átlépésnél, az OKJ-ban meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, központi program szerint történik a felkészülés, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés keretében. A tanuló átvétele már megkezdett szakmai képzésbe csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó központi program minden tantárgyi követelményét a tanuló teljesítette. A tantárgyi pontos követelményeket a tagintézmény vezetője határozza meg a szakmai munkaközösségek és a tantárgyakkal érintett szaktanárok véleményének megkérdezését követően a tagintézmény szakmai igazgatóhelyettesének vagy gyakorlati oktatásvezetőjének javaslatára. Indokolt esetben az is előírható, hogy a tanulói jogviszony megtartásának feltétele, hogy a különbözeti tananyag folyamatos (meghatározott időszakonkénti) számonkérésével pótolja be a tanuló hiányzó ismereteit, és a sikeres beszámoltatás megvalósítása egyben mint eljárásrend is előírható a tanuló számára. Tagintézmények közötti osztályváltás esetén a tagintézmények vezetői megállapodnak egymással a tanuló átvételének feltételeiről, időpontjáról. 5. 2. 5. 3. Vendégtanulói jogviszony létesítése Az iskola tanulója írásban kérheti, hogy az intézményben nem oktatott tantárgyak elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain részt vegyen vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – a tagintézmény vezetője dönt a főigazgatóság értesítésével.

6. Helyi tanterv A tanterv készítésénél figyelembe vettük º az iskola helyi adottságait, az összegyűlt tapasztalatokat º a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározásánál a kerettantervi előírásokat º az érettségi- és szakmai vizsga követelményeit º a tanulók tudás és intelligenciaszintjét. A helyi tanterv 7 évfolyamra készült, tartalmazza a º 9-12. (a nyelvi előkészítő osztály esetén 9-13.) évfolyam közismereti tárgyait º a szakmai tárgyak, és a szakmai alapozó tárgyakat a szakközépiskolai osztályoknál º azokat a tantárgyakat és óraszámaikat, amelyből az iskola biztosítja a 11-12. évfolyamon az emeltszintű érettségire való felkészülést, º valamint a 13-14. szakképző évfolyamok tantárgyait a célokat és a követelményeket. 70


Pedagógiai Program

6. 1. Óratervek 6. 1. 2. Szakközépiskola 6. 1. 2. 1. Csonka János Tagintézmény A szakmai orientáció és a szakmai alapozó tantárgy értékelése egy osztályzattal történik a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott átlagából, ha azok legalább elégséges osztályzattal értékeltek. Ha valamelyik résztantárgy év végi osztályzata elégtelen, az összevont tantárgy osztályzata is elégtelen.

o

Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakterület - Logisztika-marketing szakmai alapozás 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakmai orientáció és sz.cs. Logisztika-marketing - Közlekedési, szállítási ismeretek - Üzleti adminisztráció, gépírás, szövegszerkesztés - Vállalkozási, pénzügyi, logisztikai alapismeretek - Üzleti, statisztikai számítások - Gazdasági és marketing alapismeretek - Közgazdaságtan - Jogi és kommunikációs ismeretek - Gazdaságföldrajz - Marketing - Áruismeret Óraszám összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 3* 2 2 2 2 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 1 2,5(1)

2

6

7

8

2*

1 -

-

-

-

2

-

-

32

1 2 35

2 1 2 2 31,5

2 2 2 2 27,5

Megjegyzés: * csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) 71


Pedagógiai Program

bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint).

o Egyéb szolgáltatások szakmacsoport – Rendészet és védelem szakmai alapozás (IRM által engedélyezett tantárgyakkal kiegészített program) 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport(2) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Egyéb sz. cs. Rendészet és védelem - önvédelem - közlekedési ismeretek (3) (4) - számítástechnika (gépírás) - katonai ismeretek - emberismeret és etika - közlekedés földrajz - rendvédelmi ismeretek/katonai alapismeretek(5) - belügyi rendészeti ismeretek - közlekedésbiztonsági ismeretek(4) - pszichológia - kommunikációs gyakorlat Óraszám összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 3* 2 2 2 2 0 1 1 3

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 2 2* 1 1 3(2)

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 3

12. 1+3 2+1*

5

6

9

9

2 2 1* -

2 2 1 1 -

2 1 2*(5)

2 2*(5)

31

33

2 2* 34

2 2 1 31

4* 4* 0 1 1 3

Megjegyzés: A rendvédelmi ismeretek/katonai alapismeretek és a belügyi rendészeti ismeretek valamint kapcsolt tantárgyak szakmai alapozó érettségi vizsga választását teszik lehetővé és a szakirányú továbbtanulásban hasznosulnak. * Csoportbontott óra (1) A testnevelés és sport tantárgy óraszáma a 2009-2011 között beiskolázottak számára a 9-10-11-12. évfolyamokon 3-2-3-3 óra, a 2012-ben beiskolázottak számára felmenő rendszerben 3-3-3-3 óra. A 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) pontban előírt mindennapos testnevelés óraszámot a tanulók a Testnevelés és sport, valamint az Önvédelem tantárgyak összevont óraszámával teljesítik. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). (3) A 10. évfolyam közlekedési ismeretek tantárgyában a KRESZ ismeretek (1óra/hét) kerül oktatásra. (4) A tantárgy a gépjárművezető munkakör ellátásához szükséges szakmai alapozás követelményeit tartalmazza. (5) A tanulónak a Rendvédelmi ismeretek és a Katonai alapismeretek tantárgyak közül az egyiket kell választania. 72


Pedagógiai Program

o Közlekedés - Gépész szakmacsoport - Közlekedésgépész (autógépész) szakmai alapozás 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Közlekedésgépész - anyagok - műszaki ábrázolás (CAD)* - mechanika - gépelemek - géptan - járműszerkezetek - villamosságtan - orientációs alapozó gyakorlatok Óraszám összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2* 2 2 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 1 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 3 1 1 2,5(1)

4

4

9

9

2 2* 33

2* 2* 34

2 1 1 1 4* 33,5

2 2 5* 31,5

Megjegyzés: *Csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint).

Közlekedés szakmacsoport - Autóelektronika szakmai alapozás - 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.)

73


Tantárgy

Pedagógiai Program

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Autóelektronika - anyagismeret - villamos alapismeret - villamos alapgyakorlat - orientációs alapozó gyakorlat - villamos szakrajz - elektrotechnika - gépjármű elektronika - gépjármű elektronika gyakorlat - gépjármű szerkezettan Óraszám összesen:

9. 2*+2 2 4* 4* 2* 2 2 0 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 1 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 3 1 1 2,5(1)

4

4

8

9

1 1 2* 33

2* 2 34

1 3 4* 32,5

3 4* 2 31,5

Megjegyzés: *Csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint)

A 2013-as kerettanterv szerinti óratáblák A központi szakmai követelménymodulokban megnevezett tantárgyakat értékeljük külön-külön osztályzattal. Amennyiben a tantárgyaknak külső gyakorlati helyen és iskolán belül tartott órái is vannak, a végső osztályzatot az óraszámok szerint súlyozott átlaggal képezzük, ha az mindkét helyen legalább elégséges. Ha valamelyik helyen kapott osztályzat elégtelen a tantárgy végső osztályzata elégtelen. Felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Értékelése: nem felelt meg; megfelelt; közepes; jó; kiváló.

Közlekedés szakmacsoport – Szállítmányozási ügyintéző, közúti közlekedésüzemvitel ellátó szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 74

10.

11.

12.


10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat Közlekedés-gazdasági és -jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat Óraszám összesen:

75

Pedagógiai Program

2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 1 2 30 1 2 40 34

1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

1+3 2+1* 4* 4* 1 2* -

1 5 7 1 1 45 2 1 1 1 60 36

1 5 8 1 40 2 1 1 1 70 2 30 35

1 5 11 2 2 2 3 2 35


Pedagógiai Program

Rendészet szakmacsoport – Rendőr tiszthelyettes szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-II-III-IV. Speciális gyakorlat I-II-III-IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I-II-III. Társadalom és kommunikáció I-II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat

9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 2 2* 2*

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 2* -

1 5 7 2 2* 2 0,5

1 5 8 2 3* 1 -

1 5 11 2,5 3,5* 2 -

-

0,5*

-

-

Speciális informatika

2*

Speciális informatika gyakorlat

1*

Idegen nyelv

-

-

1,5*

-

Idegen nyelvi gyakorlat

-

-

0,5*

-

35 34

35 35 36

65 40 35

35

Rendészeti nyári tábor Katasztrófavédelmi nyári gyakorlat Rendőrségi nyári gyakorlat Személy- és vagyonőri nyári gyakorlat Óraszám összesen:

76


Pedagógiai Program

Közlekedés szakmacsoport - Autószerelő, autóelektronikai műszerész szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 1 1

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 1 1* -

1 5 7 -

1 5 8 -

1 5 11 -

2*

2*

-

-

Mechanika

-

2

-

-

Gépelemek-géptan

-

-

3

2

Technológiai alapismeretek

-

1

1

2

10416-12 Közlekedéstechnik ai alapok

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési ismeretek Műszaki rajz

Elektrotechnika-elektronika

10417-12 Karbantartási gyakorlatok Közlekedés- Karbantartási nyári gyakorlatok technikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok Óraszám összesen:

77

-

-

2

2

2*

2*

2*

2*

70

105

140

-

-

-

-

3*

34

36

35

35


Pedagógiai Program

Oktatás szakmacsoport - Sportedző, fitness-wellness instruktor szakmai alapozás 2013tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 1 2*

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 1 5 7 2

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* 1 5 8 -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 2* 1 5 11 -

Egészségtan

-

-

2

-

Terhelésélettan

-

-

2

-

Elsősegélynyújtás gyakorlat

-

-

-

4*

Funkcionális anatómia

-

-

-

2

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújt ás

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Anatómiai-élettani ismeretek

1

-

1

1

Edzésprogramok gyakorlat

2*

2*

1*

2*

Gimnasztika elmélet

-

1

-

2

Gimnasztika gyakorlat

-

2*

2*

-

70 34

105 36

140 35

35

10324-12 Edzéselmél et és gimnasztika

Edzéselmélet

Összefüggő nyári gyakorlat Óraszám összesen:

78


Pedagógiai Program

6. 1. 3. Szakiskola 6. 1. 3. 1. Csonka János Tagintézmény A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2013-ban beiskolázott tanulókra

Karosszérialakatos 3 éves 34 525 06 1/9. évfolyam

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Kommunikáció- Magyar

2*

-

1*

-

1*

-

Idegen nyelv

2*

-

2*

-

2*

-

Matematika

2*

-

1*

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

Testnevelés

5

-

5

-

5

-

Osztályközösség-építő program

1

-

1

-

1

-

Digitális kompetencia

1*

-

-

-

0,5*

-

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2*

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

1*

-

-

-

-

Közismereti órák

elmélet

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabizton- Elsősegélynyújtás gyakorlata ság és kör-

79


nyezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Pedagógiai Program

Gépészeti alapismeretek

2

-

2

-

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat

-

7*

-

2*

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat külső

-

-

-

3

-

-

Gépészeti kötésismeret

-

-

1

-

-

-

Kötéskészítési gyakorlat

-

-

-

2*

-

-

Kötéskészítési gyakorlat külső

-

-

-

1

-

1

Vállalkozási ismeretek

1

-

-

-

1

-

A vállalkozás gyakorlata

-

1

-

-

-

1*

Karosszérialakatos szakmai ismeret

3

-

4

-

5,5

-

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

-

-

-

-

-

6*

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat külső

-

-

-

10

-

8

-

140

-

140

-

-

26

9

18

18

19

16

Összefüggő szakmai gyakorlat összes óra összes ellátandó óra

50

80

44

47,5


Pedagógiai Program

Járműfényező 3 éves 34 525 03 1/9. évfolyam


Tantárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat


2

-

1

-

1

-

Idegen nyelv

2

-

2

-

2

-

Matematika

2

-

1

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

Testnevelés

5

-

5

-

5

-


1

-

1

-

1

-


1

-

-

-

0,5

-

11500-12


1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és körElsősegélynyújtás gyakorlata nyezetvédelem A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) 10482-12 Felület-előkészítési, fényezési Járműfényező technológiák feladatai A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

3

-

3

-

1,5

-

2

-

5

-

4

-

-

7

-

-

-

-

A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata

-

-

-

17

-

15

Közismereti órák

elmélet

81


Pedagógiai Program

külső 10483-12 Általános vállalkozási feladatok


1

-

-

-

1

-


-

1

-

-

-

-

A vállalkozás gyakorlata külső

-

-

-

-

-

0,5

-

140

-

140

-

-

26

9

19

17

19

15,5


35

19

19

Motorkerékpár-szerelő 3 éves 34 525 07 1/9. évfolyam


Tantárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat


2

-

1

-

1

-

Idegen nyelv

2

-

2

-

2

-

Matematika

2

-

1

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

Testnevelés

5

-

5

-

5

-


1

-

1

-

1

-


1

-

-

-

0,5

-

11500-12


1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

10502-12

Szakrajz

2

-

2

-

-

-

Közismereti órák

elmélet

82


Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai 10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai 10505-12 Motorkerékpár szerkezete

Pedagógiai Program

Anyag- és gyártásismeret

1

-

1

-

-

-

Jogi és vállalkozási ismeretek

-

-

-

-

1

-

Munkavédelmi speciális ismeretek

-

-

-

-

0,5

-

Kerékpár szerkezeti ismeretek

1

-

-

-

-

-

Kerékpár karbantartási ismeretek

-

2

-

-

-

-

Motorkerékpár szerkezete

3

-

-

-

-

-

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

-

-

6

-

5

-

Motorkerékpár szerkezetek javítása

-

-

-

2

-

1

Motorkerékpár szerkezetek javítása külső

-

-

-

3

-

4

Elektrotechnikai alapismeretek

3

-

-

-

-

-

-

-

6

-

4

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

2

-

5

-

2

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

2

-

140

-

160

-

-

29

6

26

10

23

12

Motorkerékpárok elektromos 10506-12 berendezései Motorkerék-pár Motorkerékpárok elektromos elektronikai berendezéseinek javítása alapjai Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása külső 10507-12 Mechanikai mérőeszközök ismerete Mechanikai és Elektronikai mérőeszközök ismerete villamos mérések, Diagnosztikai ismeretek külső diagnosztika Összefüggő szakmai gyakorlat összes óra összes ellátandó óra

35

83

30

24


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli órakeret terhére szervezett szabadon választható foglalkozások Szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése Idegen nyelv emelt szinten (angolnémet) Korrepetálás idegen nyelven (angol-német) Érettségi előkészítő idegen nyelven (angol-német) Tehetséggondozás idegen nyelven Tanulási nehézséggel küzdő (hivatalos papírral rendelkező) angol nyelvet tanulóknak korrepetálás Műszaki rajz, CAD Korszerű gépjárművek Korszerű járműszerkezetek Tervezési alapok Gépi forgácsolás magyar korrepetálás magyar érettségi előkészítő filmklub művészeti diákkör hangosító szakkör makett szakkör történelem érettségi előkészítő országjáró földrajz szakkör szakmai üzemlátogatás tanulószoba matematika matematika érettségi előkészítő érdekességek a természettudományokból tömegsport

9. évf.

10. évf.

4

4

11. évf.

12. évf.

2

2

2 8

4

4

2

1

1

1

1

1 1 1 1 1

1

1 1 2

2 2 2 1 1 1 1 6 4 1 2

2

84

1

1


Pedagógiai Program

6. 2. Szakképzés- Szakmai program Csonka János Tagintézmény - Szakmai program A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskolában folyó szakmacsoportos alapozó képzések és szakképzések: A 2009-2012 között beiskolázott tanulókra: Négy szakközépiskolai osztályt indítunk. o Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás, o Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban Rendészet és védelem szakmai alapozás o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás közlekedésgépész (autógépész) szakiránnyal. Négy szakiskolai osztályt indítunk: 2 osztályt a 10. osztályra épülő 2+2-es képzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban 2 osztályt a 8. osztályra épülően előrehozott szakképzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban. Három szakmában indítunk szakképző osztályokat a 12. évfolyamot követően: o autószerelő (ráépüléssel autótechnikus a 15. évfolyamban) o autóelektronikai műszerész (érettségivel) o szállítmányozási ügyintéző (érettségivel) A 2013-tól beiskolázott tanulókra Négy szakközépiskolai osztályt indítunk. o Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás, o Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban Rendészet és védelem szakmai alapozás o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás közlekedésgépész (autógépész) szakiránnyal. o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás autóelektronika szakiránnyal. o Sportiskolai szakközépiskolai képzés sportmenedzser, sportedző szakiránnyal Négy szakiskolai osztályt indítunk: Utoljára 2 osztályt a 10. osztályra épülő 2+2-es képzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban 2 osztályt a 8. osztályra épülően duális szakképzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban. Három szakmában indítunk szakképző osztályokat az érettségit követően: o autószerelő (ráépüléssel autótechnikus a 15. évfolyamban) o autóelektronikai műszerész o szállítmányozási ügyintéző Szakmai gyakorlatok: belső és külső képzőhelyeken történnek. 85


Pedagógiai Program

Szakközépiskolában az alapozó gyakorlati órák a tagintézményi tanműhelyekben zajlanak. A szakképzés első évfolyamainak (a 11. évfolyam járműfényezők kivételével) gyakorlati órái iskolai tanműhelyekben, a többi évfolyamban külső és belső gyakorlati helyeken folyik az oktatás. A külső gyakorlati helyet az iskola biztosítja a CSMKIK-val együttműködésben, de a tanuló egyénileg is kereshet magának megfelelő képzőhelyet. A ráépülő autótechnikus gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben történik. A szakképzés első évfolyamát követően összefüggő nyári külső szakmai gyakorlatot kell a diákoknak teljesíteni a szakma szerint meghatározott óraszámban. A három éves szakképzésben a második évet követően is. A 2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a 9-12 évfolyam autószerelő és autóelektronikai szerelő tanulók számára is bevezetésre kerül a kötelező nyári szakmai gyakorlat. A 9-12. évfolyamok szakmacsoportos alapozó képzésekre építve a 13. és 14. évfolyamon lehetőség nyílik az OKJ-ben szereplő szakmák megszerzésére. A 2013-2014 tanévtől kezdődően a 9-12 évfolyam szakmai képzésének struktúrája módosul. Az érettségire épülő szakképzések esetén a képzés első évének szakmai anyaga a szakközépiskola négy évére integrálódik. Sikeres, szakmai tárgyat is tartalmazó érettségi vizsgát követően a tanuló a szakképzés második évfolyamában folytathatja a tanulást. Amennyiben a tanulónak nincsen szakmai előképzettsége a 9-12. évfolyam elvégzése után a szakképzés a továbbiakban is két év időtartamú. Az OKJ változásait követve folyamatosan térünk át az új modul-rendszerű és kompetenciaalapú képzésre. A 15. évfolyam speciális képzést nyújt az autószerelő és az autóelektronikai szerelő szakmákra épülve. A fentebb megnevezett szakmák oktatásához megfelelő eszközökkel rendelkezünk, és a személyi feltételek folyamatos javítására törekszünk. A megnevezett szakmák nagy többségénél több éves hagyománnyal és képzési tapasztalattal rendelkezünk. Iskolánkban a Szegedi Szakképzési Centrum szervezésében a fent említett szakmákban felnőttképzésre is lehetőséget biztosítunk. A szakmai oktatásokat speciálisan oktatási célra gyártott eszközökkel, ill. a gazdasági szférában is alkalmazott műszerekkel és berendezésekkel segítjük. A szakmák megfelelő informatikai tudást követelnek, amelyhez hat informatikai tanterem biztosít lehetőséget. A mechanikai mérések és vizsgálatok tanítása, bemutatása külön erre a célra kialakított mérőlaborban történik. Az elektronikai mérésekre két speciálisan kialakított tanteremben van lehetőség. Az autószerelő és autóelektronikai szerelő szakmák oktatásához speciális diagnosztikai műhelyt rendeztünk be, amely alkalmas a járművek terjeskörű körű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatára. A műhelyben található műszerek és berendezések rendszeresen hitelesítettek és kalibráltak. A vizsgálatokhoz szükséges számítástechnikai szoftverek megegyeznek a vállalkozói szférában használtakkal. Az eszközök színvonalára tekintettel a Közlekedési Hatóság hivatalos hatósági vizsgálatokra is alkalmasnak ítélte diagnosztikai műhelyünket, ebből következően teljesen életszerű vizsgálatokkal, szükségszerűen tényleges beállításokkal és problémaelemzéssel lehet oktatni.

86


Pedagógiai Program

A karosszérialakatos tanulók oktatását két tanműhelyben végezzük, amelyek szakmai tárgyi feltételeit folyamatosan fejlesztjük. A motorkerékpár-szerelő tanulók számára külön, csak erre a szakmára vonatkozó műhellyel rendelkezünk. A korszerű oktatási eszközök és a műszerek és szoftverek beszerzésére külön kiemelten figyelünk. Célunk a klasszikus járműjavítási feladatok mellett a javítóműhelyekben napi szinten alkalmazott, legkorszerűbb közúti járművek javításához és vizsgálatához szükséges szerszámok, műszerek, berendezések és technológiák alkalmazásának megtanítása. Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló a ténylegesen elvárható tudásának megfelelő feladatok teljesítésével tanulja meg az eredményt hozó munkavégzés tiszteletét, abban tevékenyen és fegyelmezetten vegyen részt. 6. 2. 2 Ágazati besorolás szerinti középiskolai osztályok/csoportok

º º º º º

Közlekedés Kereskedelem Sport Közlekedésgépész Rendész

6. 2. 3 Ágazati besorolás szerinti szakiskolai osztályok/csoportok

º Közlekedésgépész - Karosszérialakatos º Közlekedésgépész - Járműfényező º Közlekedésgépész - Motorkerékpár-szerelő 6. 2. 4 Szakképző évfolyamok képzései (ágazati besorolás szerinti) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

XXI. Közlekedés (13) 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó/54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő XXII. Közlekedésgépész (13) 54 525 01 Autóelektronikai műszerész 54 525 02 Autószerelő - 55 525 01Autótechnikus 34 525 03 Járműfényező 34 525 06 Karosszérialakatos 34 525 07 Motorkerékpár-szerelő XXVI. Kereskedelem (17) 54 345 01 Logisztikai ügyintéző XXXVII. Sport (3) 54 813 02 Sportedző 87


Pedagógiai Program

A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2013-ban beiskolázott tanulókra

Szállítmányozási ügyintéző 54 841 04 Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak

1/13. évfolyam

Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

Közlekedési alapismeretek

5

-

-

-

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat

-

50

-

-

Közlekedési földrajz

4

-

-

-

2,5

-

-

-

Közlekedés üzemvitel

6

-

-

-

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat

-

80

-

-

Közlekedés-gazdasági ismeretek

3

-

-

-

Közlekedés- jogi ismeretek

2

-

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

-

2

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat

-

30

-

-

Szállítmányozási ismeretek

-

-

7

-

Külkereskedelmi- és vámismeretek

-

-

5

-

Szállítmányozási földrajz

-

-

3

-

Logisztikai ismeretek

-

-

5

-

Szállítmányozási informatika

-

-

-

3

Szállítmányozási szakmai idegen nyelv

2

-

-

2*

Szállítmányozási gyakorlat

-

-

-

6

Osztályfőnöki

0,5

-

0,5

-

Testnevelés

0,5

-

0,5

-

26

8

24

11

10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

10496-12 Közlekedés- szállítási alapok

11500-12

Közlekedésbiztonság és -védelem

összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással)

34

37

Közúti közlekedésüzemvitel ellátó 54 841 02 Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Tantárgyak

88

Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam


Pedagógiai Program 1/13. évfolyam

2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

Közlekedési alapismeretek

5

-

-

-

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat

-

50

-

-

Közlekedési földrajz

4

-

-

-

2,5

-

-

-

Közlekedés üzemvitel

6

-

-

-

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat

-

80

-

-

Közlekedés-gazdasági ismeretek

3

-

-

-

Közlekedés- jogi ismeretek

2

-

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

-

2

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat

-

30

-

-

Árutovábbítási technológia

-

-

4

-

Személyszállítási technológia

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan és üzemeltetés

-

-

6

-

Közúti közlekedési földrajz

-

-

2

-

Közlekedési logisztika

-

-

4

-

Külkereskedelmi- és vámismeretek

-

-

3

-

Közlekedési szakmai idegen nyelv

-

-

2*

-

Közúti fuvarozási gyakorlat

-

-

-

6

0,5

-

0,5

-

2

-

-

-

0,5

-

0,5

-

26

8

24

10

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

10496-12 Közlekedés- szállítási alapok

11500-12

Közlekedésbiztonság és -védelem

Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv Testnevelés összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással)

34

36

Autószerelő 54 525 02 Szakmai követelménymodulok 11500-12

Tantárgyak


Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat 0,5

-

Szakképesítés-specifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat -

-

89


Pedagógiai Program

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-

Közlekedési ismeretek

1

-

-

-

Műszaki rajz

3*

-

-

-

Mechanika

2

-

-

-

Gépelemek-géptan

3

-

-

-


4

-

-

-


4

-

-

-

Karbantartási gyakorlatok

-

10**

-

-


-

80

-

-

Mérési gyakorlatok

-

4**

-

-


-

80

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan

-

-

6

-

Gépjármű-villamosságtan

-

-

4

-

Szerelési gyakorlat külső

-

-

-

2

Szerelési gyakorlat

-

-

-

3*

Járműdiagnosztika

-

-

3

-

Járműdiagnosztika gyakorlata

-

-

-

3*

Járműdiagnosztika gyakorlata külső

-

-

-

2

1,5*

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Testnevelés

1

-

1

-

21

14

20

14

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarban- Gazdasági ismeretek tartás Járműkarbantartás gyakorlata külső 10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika

Szakmai idegen nyelv

összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással, külső gyakorlati órák nélkül))

67,5

34

Autóelektronikai műszerész 54 525 01 Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12


11499-12 11498-12 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat

Szakképesítés-specifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat

0,5

-

-

-

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-


1

-

-

-

Műszaki rajz

3*

-

-

-

Mechanika

2

-

-

-

Gépelemek-géptan

3

-

-

-


4

-

-

90


10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Pedagógiai Program


4

-

-

-


-

10*

-

-


-

80

-

-


-

4*

-

-


-

80

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan

-

-

3

-

Járműszerkezetek javítása gyakorlat

-

-

-

2*

Járműszerkezetek javítása gyakorlat külső

-

-

-

2

Járműdiagnosztika és javítás

-

-

1

-

Járműdiagnosztika gyakorlata külső

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

3*

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

2*

1,5*

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Testnevelés

1

-

1

-

21

14

18

17

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarban- Gazdasági ismeretek tartás Járműkarbantartás gyakorlata külső

10419-12 Járműszerkezetek javítása

Autóelektronika elmélete 10420-12 Autóelektroni Autóelektronika gyakorlata -kai Autóelektronika gyakorlata külső műszerész Autóelektronikai diagnosztika feladatai Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat Szakmai idegen nyelv

összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással, külső gyakorlati órák nélkül)

53,5

34

Autótechnikus 55 525 01 Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ráépülés 4/16. évfolyam elmélet gyakorlat

Gépjárműszerkezetek 10423-12 Járműfenntar- Szakmai számítások tási feladatok Gépjárműfenntartás gyakorlata

5

Veszélyes anyagok kezelése 10424-12 Vállalkozási ismeretek Járműfenntartási üzemvitel Műszaki dokumentációs ismeretek Számítástechnika gyakorlat

2

-

1

-

1,5

-

-

1*

5

-

-

4*

-

4*


2*

-

Osztályfőnöki

0,5

-

1

-

Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű Korszerű járműtechnika gyakorlat járműtechnika Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

Testnevelés

1 7*

91


Pedagógiai Program

összes óra

19

összes ellátandó óra (csoportbontással)

16 53

Sportedző 54 813 02 Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak



11500-12


1

-

-

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-

Anatómiai-élettani ismeretek

4

-

-

-

10323-12 Egészségtan Egészségügy Terhelésélettan és elsősegélyElsősegélynyújtás gyakorlat nyújtás Funkcionális anatómia

2

-

-

-

2

-

-

-

-

4

-

-

2

-

-

-

Edzéselmélet

3

-

-

-


-

9

-

-


2

-

-

-


-

5

-

-

Pedagógia-sportpedagógia

-

-

2

-

Pszichológia-sportpszichológia

-

-

2

-

Kommunikáció

-

-

1

-

Sportmenedzsment

-

-

2

-

Vállalkozástan

-

-

1

-

Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek

-

-

1

-

Sportági alapok elmélet

-

-

1

Sportági alapok gyakorlat külső

-

-

-

10

Sportági szakismeretek elmélet

-

-

1

-

Sportági szakismeretek gyakorlat

-

-

-

10

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Összefüggő szakmai gyakorlat

-

160

-

-

17

18

15

20

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikáci ós alapok 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai 10326-12 Sportági alapok 10327-12 Sportedzői szakismeretek


35

17

Fitness-wellness instruktor 54 813 01 92



Tantárgyak

Pedagógiai Program



11500-12


1

-

-

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

3*

-

Anatómiai-élettani ismeretek

4

-

-

-

10323-12 Egészségtan Egészségügy Terhelésélettan és elsősegélyElsősegélynyújtás gyakorlat nyújtás Funkcionális anatómia

2

-

-

-

2

-

-

-

-

4

-

-

2

-

-

-

Edzéselmélet

3

-

-

-


-

9

-

-


2

-

-

-


-

5

-

-

10334-12 Aquatréning

Aquatréning elmélet

-

-

2

-

Aquatréning gyakorlat

-

-

-

4

10335-12 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálata fitnesswellness létesítmények ben 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák

Csoportos fitness órák elmélete

-

-

1

-

Csoportos fitness órák gyakorlata külső

-

-

-

7

Fitness termi kondicionálás elmélet

-

-

2

-

Fitness termi kondicionálás gyakorlat külső

-

-

-

3

Ügyfélszolgálat elmélet

-

-

3

-

Ügyfélszolgálat gyakorlat külső

-

-

-

2

Speciális óratípusok elmélet

-

-

2

-

Speciális óratípusok gyakorlata

-

-

-

4

Osztályfőnöki

1

-

1

-


-

160

-

-

17

18

15

20

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika


35

26

Karosszérialakatos 2 éves 34 525 06 Szakmai követelménymodulok

1/11. évfolyam Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

2/12. évfolyam elmélet

gyakorlat

93

Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolája Szakmai idegen nyelv Közismereti órák

Pedagógiai Program 1,5*

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-

Osztályfőnöki óra

1

-

1

-

0,5

-

-

-

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Munkavédelem

0,5

-

-

-

Elsősegélynyújtás gyakorlata

-

0,5*

-

-

Gépészeti alapismeretek

3

-

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat

-

7*

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat külső

-

-

-

3

Gépészeti kötésismeret

1

-

-

-

Kötéskészítési gyakorlat

-

4*

-

-


1

-

1

-


-

1

-

-

A vállalkozás gyakorlata külső

-

-

-

0,5

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Karosszérialakatos szakmai ismeret

5

-

8

-

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

-

8*

-

4*

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat külső

-

-

-

13,5

-

160

-

-

14,5

20,5

14

21


56

28

94


Pedagógiai Program

Járműfényező 2 éves 34 525 03 1/11. évfolyam


Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1,5

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-

Osztályfőnöki óra

1

-

1

-

0,5

-

-

-

Szakmai idegen nyelv Közismereti órák

2/12. évfolyam

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és körElsősegélynyújtás gyakorlata nyezetvédelem A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) 10482-12 Felület-előkészítési, fényezési Járműfényező technológiák feladatai A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata külső 10483-12 Vállalkozási ismeretek Általános A vállalkozás gyakorlata vállalkozási A vállalkozás gyakorlata külső feladatok

1

-

-

-

-

0,5

-

-

3

-

3

-

6

-

5

-

-

19

-

21,5

1

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

0,5


-

160

-

-

15,5

20,5

14

22

összes óra összes ellátandó óra

17

14

Motorkerékpár-szerelő 2 éves 34 525 07 Tantárgyak

1/11. évfolyam

2/12. évfolyam

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1,5

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-


1

-

1

-

11500-12


1

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

10502-12 Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai

Szakrajz

2

-

-

-

Anyag- és gyártásismeret

1

-

-

-



95

Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolája 10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai 10505-12 Motorkerékpár szerkezete

10506-12 Motorkerékpár elektronikai alapjai

10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika

Pedagógiai Program

Jogi és vállalkozási ismeretek Munkavédelmi speciális ismeretek

1

-

0,5

-

Kerékpár szerkezeti ismeretek

1

-

-

-

Kerékpár karbantartási ismeretek

-

2

-

-

Motorkerékpár szerkezete

3

-

-

-

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

4

-

8

-

Motorkerékpár szerkezetek javítása

-

4

-

2

Motorkerékpár szerkezetek javítása külső

-

-

-

6

Elektrotechnikai alapismeretek

2

-

-

-

3,5

-

6

-

-

4

-

-

-

-

-

5,5

Mechanikai mérőeszközök ismerete

-

2

-

-

Elektronikai mérőeszközök ismerete

-

2

-

-

Diagnosztikai ismeretek külső

-

1

-

2

-

160

-

-

21

15

20,5

15,5

Motorkerékpárok elektromos berendezései Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása külső


35

22,5

96


Pedagógiai Program

6. 2. 5. Felnőttoktatás AUTÓSZERELŐ OKJ 54 525 02 (2 éves, esti munkarend szerint) Tanári szükségletek Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai

Tantárgyak


1/13 (36 hét) heti óraszám ögy e gy

2/14. (32 hét) heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.

0,25


0,11

Műszaki rajz

2

Mechanika

1,5

Gépelemek-géptan

1,5

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

Tanterem szükségletek

tanár a szakmai elméleti oktatásban: Tanterem a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati Tanterem oktató a gyakorlati oktatásban: a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának Tanterem megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert Tanterem legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat Szaktanterem Szaktanterem Szaktanterem Szaktanterem

2

Szaktanterem

1,5

Tanműhely

6

97


gyakorlatok


Pedagógiai Program

2,5

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

0,25

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

0,25 3 2,5 2,5

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika

Szaktanterem

2,5

Járműdiagnosztika gyakorlata

összes óra összes óra Elméleti óraszámok / aránya: Gyakorlati óraszámok / aránya:

tanár a szakmai elméleti oktatásban: Tanműhely a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár Szaktanterem szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati Tanműhely oktató a gyakorlati oktatásban: Tanterem a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés Tanműhely szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a Szaktanterem szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, Szaktanterem továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat Tanműhely

Tanműhely

3 9,11 8,5 17,61

96

8,5

9 17,5 (328+272)=600/50% (306+288)=594/50%

98


Pedagógiai Program

6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei A tankönyv kiválasztás a munkaközösségek véleményének kikérésével történik. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: º a taneszköz, tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének, º a tankönyvek szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzéken, º előnybe kell részesíteni a több éven át használható tankönyveket, tartós tankönyveket, º azonos feltételek esetén az alacsonyabb áru tankönyvet, taneszközt kell választani. Az iskola által a könyvtár részére beszerzett tankönyveket a tanulók ingyen használhatják. Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazzunk, ha azok mechanikai ereje vagy más jellemzője ezt megköveteli. A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek legyenek ösztönző hatásúak. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy segítsük a programban meghatározott „munka és minőség” részcél megvalósítását. 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje A tankönyvellátás irányítását a tagintézmény vezető végzi. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelős végzi az ifjúságvédelmi felelős és az iskolai könyvtáros közreműködésével. Az iskola igazgatója január 25-ig elkészíti a tankönyvrendelés ütemtervét. Az iskola nevelőtestület január 20-ig dönt a tankönyvtámogatás módjáról, illetve az ingyenes tankönyvhöz jutás feltételeiről. A munkaközösségek február közepéig összeállítják évfolyamonként és képzési típusonként az iskolai tankönyvcsomagot. Az osztályfőnökök az osztályok számára megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját január 24-ig megkapják. Ezen jelölik be március 31-jéig a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt könyveket. Amennyiben a tankönyvcsomag tartalmaz a hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvet is, azt előzetesen a nevelőtestület, a Szülői Szervezettel és a Diákönkormányzattal egyeztetni kell. Az iskola könyvtár tartós tankönyvi állományának gyarapítása a mindenkori igényeket figyelembevételével a munkaközösségek javaslata alapján történik. A tankönyvek tanulói ingyenes igénybevételét az iskola a könyvtári tankönyvállomány kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. A tankönyvrendelést – indokolt esetben – június 1-jéig lehet módosítani. A belépő új osztályok tanulói a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a tankönyvlistát. A megrendelt és kifizetett tankönyveket az intézmény által kijelölt helyen és időpontban vehetik át a tanulók.

99


Pedagógiai Program

7. A fejlesztés irányai A fenntartó működési és fejlesztési tervével összhangban határoztuk meg a fejlesztés irányait. Az általános műveltség megszerzése mellett arra törekszünk, hogy

º º º º º º º º º º

tanulóink az igényeknek megfelelően legalább egy nyelvből megfelelő szintű ismeretekre tegyenek szert, a szakirányú képzésben résztvevő diákjaink sajátítsák el a szakmai idegen nyelv alapjait, tanulói igények szerint biztosítjuk a második idegen nyelv elsajátításának lehetőségét, minden tanuló számítógépes ismeretek birtokába jusson készségszinten, a hagyományos szakképzéseink mellett szakmai alapozásunkra épülő, a tárgyi és személyi feltételek, illetve a tanulói és szülői igények alapján, a munkaerőpiac mozgásait figyelembe véve újabb szakképzéseket indítsunk, a városi, a regionális, valamint az országos szakmai és kulturális rendezvények, programok figyelemmel kísérése és az ezeken való aktív részvétel, tanulóink a szakmai tanulmányi versenyeken kívül kísérjék figyelemmel a különböző pályázati lehetőségeket, külföldi kapcsolatok kiépítésével is hozzájárulunk a szakmai képzés, a nyelvi kommunikáció fejlesztéséhez, az EU-konform gondolkodásmód kialakításhoz, pályaorientáció keretében felkészítjük a tanulókat az életpálya során bekövetkező pályamódosítások kezelésére,, a menedzser technikák segítségével az ön menedzselésre.

8. Záradék 1. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a fenntartói váltás és a felnőttoktatás beindítása miatti változtatásokkal megtárgyalta és elfogadta. 2. Hatályos: határozatlan ideig. Felülvizsgálatára sor kerül:

º a nevelőtestület egyszerű többségi kezdeményezésére (50% + 1 fő) vagy º az intézményvezető személyének, a fenntartónak, ill. az iskola működését alapvetően meghatározó egyéb körülménynek a változása esetén, de

º legalább 2 évente. 3. Módosításához a nevelőtestület 2/3-os egyetértése szükséges. 4. A pedagógiai program megtekinthető a tagintézmények titkárságán, a könyvtárakban, a tagintézmény vezetőknél, a intézmény oktatási főigazgató-helyettesénél, valamint az iskola honlapján. Csala Tibor Csonka János Tagintézmény igazgatója

100


Pedagógiai Program

A tagintézmények nevelőtestületei nevében a Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakképző Iskolájának pedagógiai programját elfogadjuk:

Bálint Antal Csonka János Tagintézmény (KT tag)

Deme László Csonka János Tagintézmény (KT elnöke)

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola adatai............................................................................................................. 1 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése ........................................................................ 1 1. 2. Az iskola alapítója .............................................................................................................. 1 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: ................................................................................. 1 1. 4. Az iskola székhelye ............................................................................................................ 1 1. 5. Intézmény telephelyei ....................................................................................................... 1 1. 6. Az iskola jogelődjei: ........................................................................................................... 1 1. 7. Az iskola igazgatója ............................................................................................................ 1 Csala Tibor igazgató, tagintézmény-vezető ................................................................................. 1 1. 8. Az intézményegység rövid bemutatása ............................................................................... 1 1. 8. 1. Csonka János Tagintézmény ................................................................................................................ 1

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja ..................................................... 2 2. 1. Általános célok .................................................................................................................. 2 2. 1. 2. Szakközépiskolában ............................................................................................................................. 3 2. 1. 3. Szakiskolában ...................................................................................................................................... 3 2. 1. 4. Szakképzésben ..................................................................................................................................... 3 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei ................................................................... 4

2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei ................................................................... 5 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei ............................................................................ 7 2. 4. Az oktatás struktúrája ...................................................................................................... 10 2. 4. 1. Általános leírás .................................................................................................................................. 10 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás ...................................................................... 11 2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai ............................................................................. 12

2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése ................................................................................... 13 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan .................................................................................................................. 13 2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan ...................................................................................................... 13 101


Pedagógiai Program

3. Iskolai tevékenységek ................................................................................................. 13 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások .................................. 13 3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon ................................................................................................................. 13 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére .................................................................................................. 13 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások ......................................................................................................................... 14

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások ....................................... 14 3. 3. Személyiségfejlesztés....................................................................................................... 14 3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése ........................................................................................ 17 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában .......................................................................... 18 3. 6. Tehetséggondozás ........................................................................................................... 20 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................................................................... 23 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások ......................................................................................................................... 24 3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: ............................................................................................. 25 3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése: .................................. 25 3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ......................................................... 27

3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején ................................................ 27 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés ............................................................................... 28 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola ................................................................................................................... 28 3. 11. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai .................................................................................... 29 3. 11. 3. Egészségnevelési program .............................................................................................................. 29 3. 11. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése........................................................ 33

3. 12. Környezeti nevelés ......................................................................................................... 35 3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................ 36 3. 14. Az iskola drogstratégiája ................................................................................................ 38 3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................ 38 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése .................................. 39 3. 17. Közösségfejlesztés ......................................................................................................... 40 3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ........................................................ 41 3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ....................................................................... 41 3. 17. 3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 42 3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 42

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................ 42 3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................... 44 3. 20. Diákönkormányzat......................................................................................................... 45 3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ........................................................ 47 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás ....................................................................................................... 47 3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ........................................................................... 47 3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ....................................................... 47 3. 21. 4. Várható eredmények ....................................................................................................................... 48

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................ 48 102


Pedagógiai Program

3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái .................................................................. 50 3. 25. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................ 51 3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás ............................................................. 51 3. 27. Hit- és vallásoktatás ....................................................................................................... 52 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése .............................................................................. 52

4. Az iskolai élet szabályai .............................................................................................. 52 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai....................................................................... 52 4. 2. További szabályok ........................................................................................................... 53 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése ................................................... 53 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése ................................................................................. 53

5. Az iskola értékelési rendszere ...................................................................................... 53 5. 1. A tanulók értékelése ........................................................................................................ 53 5. 1. 1. Az értékelés célja ............................................................................................................................... 53 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei ..................................................................................................... 54 5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere ............................................................................................ 54 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése ........................................................................................................... 55 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 57 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése ........................................................................ 57 5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ............................................................................ 58 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái .............................................................................................................. 59 5. 1. 9. Az iskolai fegyelmezés ....................................................................................................................... 60 5. 1. 10. Tantárgyi minősítések ..................................................................................................................... 61 5. 1. 11. Minőségbiztosítás ............................................................................................................................ 62

5. 2. Az iskola vizsgarendszere ................................................................................................. 63 5. 2. 1. Az érettségi vizsga ............................................................................................................................. 63 5. 2. 2. A szakmai vizsgák .............................................................................................................................. 65 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 66 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ............................................................................... 66 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából .......................................... 69

6. Helyi tanterv ............................................................................................................... 70 6. 1. Óratervek ........................................................................................................................ 71 6. 1. 2. Szakközépiskola ................................................................................................................................. 71 6. 1. 3. Szakiskola .......................................................................................................................................... 79

6. 2. Szakképzés- Szakmai program .......................................................................................... 85 6. 2. 2 Ágazati besorolás szerinti középiskolai osztályok/csoportok ............................................................. 87 6. 2. 3 Ágazati besorolás szerinti szakiskolai osztályok/csoportok ............................................................... 87 6. 2. 4 Szakképző évfolyamok képzései (ágazati besorolás szerinti) ............................................................ 87 6. 2. 4. Felnőttoktatás ................................................................................................................................... 97 6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei ......................................................................... 99

6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje .................................. 99

7. A fejlesztés irányai .....................................................................................................100 8. Záradék .....................................................................................................................100

103

S Z E G E D I SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSONKA JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

Recommend Documents