S Z E G E D I GÁBOR DÉNES

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola

Pedagógiai Program

SZEGEDI GÁBOR DÉNES MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014.


Pedagógiai Program

1. Az iskola adatai 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Tagintézménye: º Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye

º

Az iskola Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézménye (2012. július 31-én megszűnt, jogutódja a Gábor Dénes Tagintézmény, a későbbi székhelyintézmény)

Az intézmény rövid neve: Szegedi Műszaki Középiskola 2. Az iskola alapítója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Az intézmény 2013. január 1-jével - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással - az állam fenntartásába kerül Az intézmény jogutódja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (062027) (1055 Budapest, Nádor u. 32.) Az iskola Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától 2013. január 1-jét követően, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe került át 1. 4. Az iskola jogállása A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége (azonosító:062027) 1. 5. Az iskola székhelye 6724 Szeged, Mars tér 14. Fax: 62/558-755 Telefon: 62/558-751 Honlap: www.gdszeged.hu;a tagiskoláé: http://csonka.mkszeged.hu E-mail: [email protected] 1. 6. Intézmény telephelyei

º º º º

6726 Szeged, Temesvári krt. 38. 6726 Szeged, Közép fasor 27. (tanműhely) 6724 Szeged, Mars tér 14. 6753 Szeged-Tápé, Budai Nagy Antal utca 134. (tanműhely)

1. 7. A Szegedi Műszaki Középiskola jogelődjei

º º º

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (6726 Szeged, Temesvári krt. 38.) Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.) Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (megszűnt) 2


Pedagógiai Program

1. 9. Az iskola igazgatója Lengyel Zoltán Tamás igazgató, intézményvezető Az intézmény 2 intézményegységből és 1-1 tanműhelyből áll: Gábor Dénes Székhelyintézmény, vezetője: Lengyel Zoltán Tamás igazgató, Csonka János Tagintézmény, vezetője: Csala Tibor tagintézményvezető 1. 10. Az intézményegységek rövid bemutatása 1. 10. 1. Csonka János Tagintézmény Az iskola 1958 nyarán alakult meg. Megalapítását a Szeged Megyei Jogú Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya határozta el. Életrehívását szükségessé egyben lehetővé tette a Ságvári Endre Gimnázium akkori igen magas tanulólétszáma illetve az, hogy 1958 tavaszán az Oktatási Minisztérium városunkban megszüntette a Szegedi József Attila Tanítóképzőt, melynek épületében helyezték el iskolánkat. A város negyedik gimnáziumként az 1958/59-es tanévtől Újszegedi Általános Gimnázium néven kezdett el működni, 13 tanulócsoporttal, 29 nevelővel. Fennállása alatt többször történt profilváltás, melyet a névváltozások is tükröztek.

º º º º º º º º º º º

1958/1959-től Újszegedi Általános Gimnázium 1960/1961-től Rózsa Ferenc Gimnázium 1969/1970-től Rózsa Ferenc Gimnázium, Kereskedelmi és Villanyszerelő Szakközépiskola 1971/1972-től Rózsa Ferenc Szakközépiskola 1973/1974-től Rózsa Ferenc Erősáramú, Kereskedelmi, Közlekedésgépészeti és Közlekedési Szakközépiskola 1981/1982-től Rózsa Ferenc Autóforgalmi, Autószerelő, Autóvillamossági szerelő és Villanyszerelő Szakközépiskola 1990/1991-től Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 1991/1992-től Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola 1993/1994-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola 1999/2000-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007/2008-tól Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Az iskola 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" szakképzési programra, három szakmacsoportban (Közlekedés, Gépész és Elektrotechnika-elektronika), melyek a jelenlegi képzéseik alapját is jelentik. Folytatásként 2000-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett „Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése, Piacorientált szakképzés” OKJ szakmai képzések reformjában. 1. 10. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény Az intézmény elődje, a szegedi Vasútforgalmi Technikum 1953 őszén kezdte meg működését. A fél évszázados fennállása alatt a névváltozások sorozatát profilváltások is követték. Az iskola névváltozásai: 3


º º º º º

Pedagógiai Program

Vasútforgalmi Technikum Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum és Szakközépiskola Bebrits Lajos Szakközépiskola 1992-től Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007-től Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

A folyamatosan változó szakmai igények a képzés profiljának többszöri kibővítését, illetve megváltozását tették szükségessé.

º º º º º º º º

º

Vasútforgalmi Technikum 1953-1967 Vasútgépészeti Technikum 1964-1972 Vasútforgalmi Szakközépiskola 1967-1986 Vasúti Híradástechnikai Szakközépiskola 1972-től Vasútgépészeti Szakközépiskola 1973-2014 Vasútüzemi technikus képzés 1990-2014 Általános tantervű gimnázium 1989-2013 Műszaki szakterület 2001-2016 Informatikai szakmacsoport Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport 5 évfolyamos gimnázium 2004-2014 (nyelvi előkészítő osztállyal)

A 70-es évek közepéig különösen nagy volt az iskola országos vonzereje, hiszen hasonló képzés kevés volt az országban, a vasúti szakemberképzés bázisát jelentette. Később új ágazatokkal bővült az oktatás: kiegészült vasútgépészeti, vasúti távközlő és biztosítóberendezési, vezetékes távközléstechnikai képzéssel. Fontos előrelépést jelentett, hogy iskola 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett szakképzési programra, amely az "Emberi erőforrások fejlesztése" nevet viseli. Napjainkban a beiskolázási körzet csökkent, a szakmai munka eredményének köszönhetően a Dél-alföld, ezen belül Szeged egyik jelentős intézményévévé vált. Az iskola pozicionálásából, beiskolázási körzetéből adódóan mindig nagy súlyt fektetett a tehetséges tanulók segítésére, orientálására, a hátrányos helyzetűek támogatására, felzárkóztatására. Az önállóság, a megbízhatóság, a pontosság kifejlesztése - mint a nevelési célok meghatározó elemei - látszólag a vasutas múltat idézik, de jelentőségük a mai kor igényeinek megfelelő, az informatika és az idegen nyelvek oktatásának egyre nagyobb teret biztosító képzésben sem csökkenhet. Az iskola törekvéseit mindig az állandó megújulás, a társadalom változó igényeihez való gyors, rugalmas alkalmazkodás jellemezte. Ezt tükrözi intézmény múltja, és erre törekszünk a jövőben is. 1. 10. 3. Széchenyi István Tagintézmény 1964. szeptember elsejével indult az oktatás a Tisza-parton, a később megépült északi Tisza híd szegedi lábánál épült új középiskolában (akkori néven Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskolában), amely ekkor Szeged város ötödik gimnáziuma és az ország negyedik vízügyi szakközépiskolája volt. Az 1964/65-ös tanévet 15 osztályban 511 tanuló kezdte el. A kezdettől fogva működő - de az évek során profiljában módosuló gimnázium és vízügyi szakközépiskola előbb óvónői szakközépiskola, majd ennek megszűntével pedagógiai szakközépiskolai osztállyal bővült. 4


Pedagógiai Program

Az iskola működésében az első tartalmi változás az 1974/75-ös tanévben következett be: ekkor kezdte el tanulmányait az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az ezt követő 14 évben több mint 400-an szereztek középfokú óvónői képesítést. Az 1975/76. tanévben iskoláztuk be az első testnevelési osztályos tanulókat (szakosított testnevelési tantervű gimnáziumi osztály), ennek az osztálytípusnak a működése azóta folyamatos. Az itt végzett kiváló sportolók, edzők és testnevelő tanárok sora igazolja, hogy szerencsés döntés volt a testnevelési tagozat beindítása. A 2008/09-es tanévtől az osztálytípus egyike lett az országban kiemelt szerepet kapott közoktatási típusú sportiskolai osztálynak, melyet sajnos a következő tanévtől a fenntartó megszüntetett. A 80-as években a vízügyi képzés rendszere módosult: az 1985/86. tanévben kezdődött mind a területi, mind pedig a települési vízgazdálkodási ágazatban a technikusképzés. Az 1991/92. tanévtől a képzés egységesedett, majd pedig az 1993/94-es tanévtől az igényeknek megfelelően a vízügyi képzés környezetvédő technikusi szakkal bővült. Itt öt éven keresztül a tanulók a vízügyi szaktárgyak mellett környezetvédelmet is tanulnak. Az új szakmai képzésekhez alkalmazkodva 2009-től ismét vízügyi technikusokat képzünk az érettségit követően. Az 1989/90. tanév ismét változást hozott: az óvónői szakközépiskolát felváltotta a pedagógiai szakközépiskola. Ez az osztály olyan általános alapképzést illetve szakmai képzést biztosít, amely egyrészt alkalmassá teszi a tanulókat arra, hogy tanító- és óvónőképzőben, főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat, másrészt pedig lehetőséget ad arra is, hogy az óvónői és iskolai munkához szükséges szakalkalmazotti végzettséget a 13. évfolyamon megszerezzék. Hosszabb előkészítő munka után 1997 nyarán kapott engedélyt az iskola arra, hogy részint a testnevelés tagozatra építve, részint érettségizett fiatalok számára megindítsa az Országos Képzési Jegyzékben szereplő sportszervező, -menedzseri egyéves szakképzést, s így 1997. szeptemberétől egy újabb osztállyal bővült az intézményi oktatás. Az intézmény életében jelentős esemény volt az 1983-as névadás. A több képzési profillal rendelkező iskola jelképezheti Széchenyi életművének sokoldalúságát is, arról nem is beszélve, hogy a magyar gróf munkásságában is fontos helyet foglal el az oktatás-nevelésnek a "kiművelt emberfők sokaságá"-t létrehozó, a nemzet felemelkedését jelentő szerepe, ezzel is mintegy megerősítve az iskolában folyó pedagógiai szakképzés létjogosultságát. Az épület falai között képzett környezet- és vízgazdálkodási technikus tanulók méltó elődjüknek tekinthetik a magyarországi folyószabályozás és ármentesítés szellemi irányítójaként is számon tartott főnemest.

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja 2. 1. Általános célok A nevelőtestület az intézmény tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: "Általános műveltséget megalapozó, megszilárdító, elmélyítő valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." A nevelőtestület vallja, hogy a kultúra egyetemes, benne csak egységben, egyenrangú módon él meg az úgynevezett humán és műszaki kultúra. Ezeket, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a diákokat felkészítse

º

º º º º

az érettségi vizsgára (a 100/1997. Korm. Rendelet alapján a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályos gimnázium esetében a 13. évfolyam, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a 9-12. évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után a munkába állásra (a 12. (13) ill. 14. (15) évfolyam sikeres befejezését követően, a szakképzés, illetve pályaorientáció segítségével). előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásba a képesítő vizsgára (a szakiskolában a 11. a szakközépiskolában a 14. évfolyam sikeres befejezését követően), a felsőfokú tanulmányokra (sikeres érettségi illetve képesítő vizsgát követően),

5


Pedagógiai Program

2. 1. 1. Gimnáziumban Az általános műveltséget megalapozó nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik ismerik nemzeti kultúránkat, képesek az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben. Ismerik az emberiség globális problémáit, azokban az egyén az állam felelősségét, a lehetőségeket és korlátokat. Pedagógiai munkánk fontos részét képezi, hogy tanulóink az általános műveltség megszerzése mellett szorgalmas, megbízható, kitartó, vállalkozó szellemű, a piacgazdaság viszonyait ismerő, szervezni és irányítani tudó nyitott, jól felkészült emberekké váljanak, akik képesek az idegen nyelvű kommunikációra és rendelkeznek felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. Ismereteik szolgáljanak eszközként az „életben” való eligazodáshoz, testileg-lelkileg egészséges emberekké váljanak. 2. 1. 1. Szakközépiskolában Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik a humánus egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit elsajátították, testileg, lelkileg egészséges, demokratikus alapelveket követő személyiségek. Alkalmasak a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az önálló felelős döntésekre, a megújuló alkotómunkára. A képességek folyamatos fejlesztése, a közismereti és szakmai képzés színes egysége, hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink a munkaerőpiaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó, az informatikában jártas, idegen nyelven kommunikáló emberekké váljanak. Előkészíti és meglapozza az élethosszig tartó tanulást, segíti a munkába állást, a szükséges szakmaváltást, a továbbtanulást. 2. 1. 2. Szakiskolában Az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés mellett a szakmai elmélet és gyakorlat oktatás folyamatában fejődik a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet a választott szakmájuk iránti elkötelezettségük, az igény a munkatársakkal együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A tanulók az új szakmai és gyakorlati ismeretek tanulása révén felkészülnek arra, hogy a 11. évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tegyenek. Ebben az oktató-nevelő folyamatban az önálló, felelősségteljes munkára nevelés mellett, az önértékelés-személyiségfejlesztés fokozott szerephez jut. 2. 1. 3. Szakképzésben Alapvető cél, hogy érettségizett diákjaink ne a munkanélküliek táborát gyarapítsák, hanem olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel valamilyen szakmát lehet alapozni, illetve, –ha arra az életben szükségük lesz – tudjanak pályát változtatni. A munkaerőpiacon kvalifikált munkaerőként legyenek jelen. Képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek, a munkaerőpiac fokozódó kihívásainak, az élet változó feltételeinek, a továbbtanulási elképzeléseknek. Olyan képzési programot kell bevezetni, melye a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a képzésben résztvevő fiatal felnőtteket. Ezáltal zökkenő mentesebbé teszik az iskolából a munka világába való átmenetet, csökkentve a pályakezdő munkanélküliek számát.

Fő feladatok: 6


º º º

Pedagógiai Program

a komplex szakmai-, képzési programok használata, kompetencia alapú oktatás moduláris szakszerű képzési programok használata

Az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzései: º reális társadalomkép kialakítása, º önképzésre képes, készségekkel, ismeretekkel, közösségi aktivitással rendelkező fiatalok nevelése, º mintaadás a konstruktív életvezetésre, º a tanulás, a kultúra közvetítésének magas színvonalú biztosítása, º a szociális biztonság, az önismeret és a teljesítőképesség megalapozása, º tehetséggondozás, º ellenőrzés, értékelés, valamint a helyes önértékelés kialakítása Célunk egy olyan iskola megteremtése, működtetése º mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad º melynek működési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, º mely az „iskolahasználók” megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével működik, º melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, º melyben nem csak „tankönyvi” ismeretet tanul a diák, º ahol minden gyerek megtalálhatja saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, º ahol megvalósíthatja gondolatait, º ahol nem szorítják korlátok közé, és folyamatosan kibontakoztathatja magát. 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei Tanulás, tudás és munkaértékei º gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, º ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás, º ok-okozati összefüggések felismerése, º kreatív fegyelmezett munkavégzés, º munka szeretete, megbecsülése Emberi kapcsolatok értékei º önismeret, önértékelés, személyiségfejlesztés, º egymás elfogadása, tolerancia, nyitottság, º kommunikációs készség fejlesztése, º demokrácia ismerete, gyakorlása Erkölcsi értékek º alapvető erkölcsi értékek ismerete, őszinteség, megbízhatóság, º nemzeti hagyományaink és közös Európa, º munkaerkölcs kialakítása, Testi, lelki egészség értékei º testi edzettség, rendszeres mozgásigény kialakítása, 7

becsületesség,

tisztelet,


º º

Pedagógiai Program

egészséges életmódra nevelés, környezetvédelem

Célunk olyan gyermekek nevelése º akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, a szerint élni és utódaiknak átörökíteni, º akik megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik, elsajátított módszereik segítségével megtalálják helyüket a munkamegosztásban, a felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a tanulók

º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º

tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, növekedjen felelősségtudatuk, ismerjék saját lehetőségeiket, erkölcsiségükben a polgári értékrendet képviseljék, számítógépes, informatikai ismeretek birtokába jussanak, hasznosítható idegen-nyelvtudással rendelkezzenek, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, rendelkezzenek a társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, munkájukban legyenek igényesek, törekedjenek a belső igényszint növelésére, képesek legyenek szilárd értékítélet kialakítására, képesek legyenek önálló döntéshozatalra, képesek legyenek elfogadni a másságot, legyenek nyitottak minden új befogadására, képesek legyenek a modernizálható, konvertálható ismeretek befogadására, képesek legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő pályaorientációra, rendelkezzenek alkotóképességgel, rendelkezzenek tulajdonosi szemlélettel, tiszteljék embertársaikat, óvják szűkebb és tágabb környezetüket, megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek.

Az iskola nevelési és oktatási céljainak eredményes megvalósításához olyan alkotó nevelő légkört kell kialakítanunk, amely alkalmas a tanulók készségeinek, képességeinek, személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Ehhez szükséges az iskolai élet színesebbé tétele, folyamatos demokratizálása, diák-centrikusabbá tétele, a tanórán kívüli tevékenység megszervezése a diákok és szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően. 2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei Alapelvek olyan általános irányelvek, amelyek a nevelési-oktatási intézményekben biztosítják a nevelés eredményességét a nevelés-oktatás komplex folyamatában. a) Komplexitás elve

8


Pedagógiai Program

Figyelembe kell venni, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényelvűségek folyamatosan és együttesen hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. b) Életkori és egyéni sajátosságok elve A tanulók tudásszintjének fejlesztésénél változatos módszertani eszközök alkalmazásával, korrepetálások szervezésével vesszük figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, betartva az előírt tantervi anyag követelményeit. c) A tanuló különböző közösségek tagja A nevelés-oktatás mindig szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösségekben folyik, a közösség érdekeinek, céljainak figyelembevételével, a közösség tagjainak aktív részvételével. A közösségben valósulhat csak meg a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező szerepe és a tanulók önállósága, öntevékenységének kibontakozása. d) A tapasztalatcserék elve Biztosítani kell a tapasztalatcserét, a tények megértését, és az általánosításhoz szükséges ismereteket. e) A külső hatások elve A pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a tanulókat számtalan külső hatás éri, amelyeket az iskolán kívül szereznek be. A pedagógusnak segíteni kell ezek feldolgozását, és támaszkodni kell a máshol megszerzett ismeretekre. f) A következetesség elve Igényesség a határozott követelmények támasztása alapfeltétele annak, hogy a tanuló önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása kibontakozhasson. g) A nevelés ellentmondásosságának elve A nevelés ellentmondásokkal teli folyamat. Egyszerre vannak jelen a pozitív és negatív tapasztalatok, a szabadság és a kényszer, a közösségi és az egyéni érdek. h) A motiváció elve A tanulók érdeklődésének felkeltése i) A koncentráció elve Egy adott tantárgy tanítása során támaszkodni más tárgyaknál elsajátított tudásra j) A visszajelzés elve Folyamatosan a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításokról k) Nyitottság környezetre és a változásokra Az emberi együttélés és tevékenység hatására a bennünket körülvevő természet és társadalom állandóan változik. A tanulóknak el kell határolniuk magukat a környezetüket romboló hatásoktól, ugyanakkor rugalmasan kell igazodniuk szemléletükben és magatartásukban a világ változásaihoz. Ez biztosítja életükben, pályájukon a mobilitást, az újrakezdést. l) Felelősségtudat elve A felelősség tetteink, magatartásunk következményeinek átlátását tükröző fogalom, mely az iskolában az oktató-nevelő munkában jelentkezik. A pedagógusnak az ismeretátadással és személyes példamutatásával kell felelősséget vállalnia a tanulók fejlődéséért. A szülő a nevelés személyes felelősségét az iskolára át nem ruházgatja. m) Nemzeti és európai identitástudat egysége 9


Pedagógiai Program

A nemzeti értékek és hagyományok megőrzése erősíti a nemzettudatot. Ezeknek és az európai gyökereknek az ötvözete megmutatja az európai kultúrában és történelemben betöltött szerepüket. A kettő szintézise biztosítja a nemzeti keretek európai egységgé bővülését. n) Maximális képességek kibontakoztatásának elve A tanulónak minden lehetséges segítséget meg kell kapnia ahhoz, hogy képességeihez mért maximumot nyújtsa. o) Szociális hátrányok enyhítésének elve Az iskolában működő ifjúságvédelemnek a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül minden veszélyeztetett tanulót fel kell térképeznie, s a szociális hátrány enyhítésének rendszerbe foglalt lehetőségei közül a legaktuálisabbat és legmegfelelőbbet kell megtalálnia. p) A minőségi munkára törekvés elve Arra törekszünk, hogy a partneri elvárások és a lehetőségek figyelembevételével mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet. 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei Az általánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek a hagyományos emberi normákat és a fejlődő társadalom elvárásait igyekeznek tükrözni. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani: Kiemelt célok 1. Erkölcsi alapok

Feladatok

emberi együttélés általános - az követelmény- és szabályrendszerének követésére való nevelés - erkölcs, általános műveltség, szaktudás összehangolása - a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepének kiemelése - a másság elfogadtatása

- személyes példamutatás és szakmai tárgyak - közismereti egyensúlyának fenntartása - az emberi és szakmai igényesség fejlesztése - toleranciára való ösztönzés - a tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartása

- a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása - rámutatni a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére 2. Munka és minőség

3. Pályaorientáció, pályakép

- elérni, hogy a tanulók a tervszerű és kitartó munkát a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának tartsák - elismertetni, hogy a minőségi munka fontos érték - elfogadtatni, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények a társadalommal szembeni elvárások alapját jelentik - az érdeklődés, a képességek és a személyiségjellemzők reális összehangolása a 12. évfolyam végéig - a pályaválasztás fogalomkörének kitágítása a pályán való folyamatos új ismeretszerzés fogalmával annak felismertetése, hogy az önképzés, a továbbképzés, az átképzésre való készség az érvényesülés alapfeltétele a 10

- igényességre való nevelés - példát mutatni a tanári munka minőségével - serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást - elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt - a pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain feltárni a személyes alkalmasságot segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott - módosítását előkészíteni a tanulókat a munkaerő-piacon való helytállásra munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanítása - az élethosszig tartó tanulás igényének


Pedagógiai Program

döntési képesség kialakítása 4. Alkotóképesség

-

5. Tanulás

-

6. Testi-lelki nevelés

-

7. Állampolgári aktivitás

8. Honismeret

9. Környezeti nevelés

kialakulása - az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása elérni, hogy a tanulás legalább ne - egy-egy tárgy sajátos tanulási reproduktív, hanem alkotó legyen módszereinek megtanítása problémamegoldó készség fejlesztése - fokozni a problémaorientált feladatokat absztrakciós képesség fokozása az elméleti és a gyakorlati képzésben növelni az alkotómunka iránti vágyat és egyaránt - ösztönözni a tanulmányi és alkotóversea jogos elismerés iránti reális igényt a régi ismeretek alkalmazásának nyeken való részvételt képessége az új ismeretek feldolgozása - a résztvevő tanulók támogatása közben - teret nyitni az egyéni törekvéseknek - példaértékűvé tenni az eredményes tanulókat és munkát az eredményes tanulási módszerek, - valamennyi értelmi képesség fejlesztése - az érdeklődés felkeltése a különböző technikák elsajátíttatása az emlékezet erősítése témák iránt az önművelődé igényének kialakítása - az élethosszig tartó tanulás eszközének a gondolkodási képességek fejlesztése megismertetése - a különböző tanulási technikák alkalmazása - a könyvtárhasználat hatékonyságának növelése - az internet lehetőségeinek a kihasználása az önálló ismeretszerzésben életelvvé tenni a testi-lelki egészséggel az egészségnevelést, életmódot és mavaló törődést gatartást befolyásoló tevékenységgé tenni tudatosság kialakítása az egészség- - segítségnyújtás a káros szenvedélyek nevelésben kialakulásának megelőzésében az egészséges életmód és a belső - krízishelyzetbe jutottak segítése harmónia kapcsolatának feltárása a szülők mérlegelést követő tájékoztatása ápoltságra való nevelés - a szexuális kultúra és magatartás a test és a lélek harmonikus fejlesztése - kérdésein keresztül felkészíteni a családi - életre - a mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása - sportegyesületekben szereplők támogatása - versenyek, kirándulások, táborok, teljesítménytúrák szervezése, segítése

- az iskolai közélet feltételeinek biztosítása, formálása - a diákönkormányzat és a diákszervezetek keretein belül felkészíteni az állampolgári jogok gyakorlására - a nemzet múltjának, hagyományainak, értékeinek megismertetése - kiemelkedő magyar személyiségek munkásságának, eredményeinek átörökítése hazaszeretet - magyarságtudat, elmélyítése, nemzeti identitástudat fejlesztése - lokális és globális környezeti problémákra való fogékonyság elérése - a környezetkímélő magatartás - a természettudományos gondolkodás

11

- állampolgári ismeretek életszerű tanítása - az iskolai életet az állampolgári aktivitás első állomásává tenni - ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó iskolai vagy tanórán kívüli tevékenységeket

- a környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása - szűkebb környezet harmóniájának megteremtése


10. Személyiségfejlesztés

11. Közösségfejlesztés

12. Kapcsolódás Európához

fejlesztése - a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelessé vállalása és jogaik gyakorlása szorgalmazni a környezet értékeinek, szépségeinek megőrzését - tisztaság iránti igény fokozása - céltudatosság - önmenedzselés - vállalkozói képesség - alkalmazkodó képesség - a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése - egészséges életszemlélet - önállóság, kreativitás, határozottság, folyamatos megújulás - nyitottságra való törekvés - a másság elfogadása - önálló ismeretszerzés - önálló véleményformálás - a társadalmi-, gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás - együttműködésre törekvés

- átfogó ismeretek Európa történelméről, kultúrájáról, földrajzáról - helyünk az európai kultúrában, történelemben - az európai integrációhoz vezető út állomásai

- a megismerést, az eligazodást, a 13. Információ és kommunikációs tanulást, az emberi kapcsolatokat, a - társadalmi érintkezést szolgáló kultúra - információk megtalálása, elemzése, értékelése, felhasználása - az anyanyelvi, idegen nyelvi és - szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése - segíteni a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását az információkezelés etikai szabályzatainak tudatosítása - felkészítés az informatikai eszközök készségszintű használatára - az asszociatív gondolkodási képesség fejlesztése - a koncentrálóképesség fejlesztése a tolerancia fejlesztése - a fegyelmezett munkavégzés kialakítása váljék szükségletté a körültekintő,

12

Pedagógiai Program

- felelős társadalmi magatartás kialakítása demokratikus életformára való felkészítés együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén -

nyugodt iskolai légkör kialakítása pontosan megfogalmazott szabályok a kommunikációs készség fejlesztése az együttműködési készség fejlesztése konfliktus-kezelési technikák elsajátítása meglévő készségek, képességek fejlesztése

- az ismeretekben való eligazodás képességének fejlesztése - az iskolai diákönkormányzat erősítése, segítése - demokratikus intézmények bemutatása - felelős választói magatartás kialakítása - iskolarádió működtetése - iskolaújság szerkesztése - diákfórumok, diákgyűlések támogatása - megfelelő vitakultúra kialakítása - az ismeretek folyamatos beillesztése az oktatás menetébe - globális összefüggések meglátására való oktatás - a nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése - egy európai idegen nyelv elsajátítása európai tudathoz kapcsolódó - az képességek fejlesztése - „Európa-vetélkedők” szervezése - a nemzetközi diákcsere kiszélesítése - a nemzetközi szakmai kapcsolat kiépítése és ápolása - a megismerés képességek fejlesztése - a megfigyelési, értelmezési, indoklási képességek fejlesztése - elsajátíttatni és megkövetelni a szép magyar beszédet - az idegennyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere biztosítása - a kreatív olvasási készségek fejlesztése - biztosítani a könyvtárhasználatot a médiaelemekkel együtt és az Internet hozzáférhetőséget - helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlásokkal segíteni a szociális kommunikáció kialakulását - az információ társadalmi stratégiájának tudatosítása - az Internet használatának segítése - az adatbázisprogram bővítése az intézmények közötti együttműködés


Pedagógiai Program

baleset megelőzést segítő munka- - kiszélesítése - végzés kapcsolat a szülőkkel - tapasztalatszerzési ismeretek, adatok, - kapcsolat az illetékes kamarákkal gyűjtése, Internet - virtuális csatornákon érkező jelek - információk - befogadása és megválaszolása használata az elektronikus média megértése, a kívánt - információ megtalálása, szelektálása 14. Minőségi munkára törekvés

- a képességek megismerése és fejlesztése - a problémamegoldó irányultság - a kommunikációs készség - teljesítményorientált működés - a tanulók személyiségének fejlesztése - konszenzusra törekvés - multikulturális nevelés

-

konszenzusra törekvés együttműködő partnerek a partneri igények számbavétele a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése közösen megfogalmazott célok csoportbontások kialakítása a tanárok továbbképzésének támogatása folyamatos mérés, ellenőrzés intézményi önértékelés hiányosságok és gyengeségek felismerése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítés magas szintű nyelvoktatás minőségbiztosítási szakemberképzés

2. 4. Az oktatás struktúrája 2. 4. 1. Általános leírás Intézményünkben, az Alapdokumentumban meghatározottak szerint, az alábbi képzések folynak:

º º º º

gimnáziumi képzés szakközépiskolai képzés szakiskolai képzés szakképzés

2. 4. 1. 1. Gimnáziumi oktatás Célunk olyan művelt, széles látókörű, legalább egy idegen nyelvet beszélő érettségizett tanuló képzése, akik jártasak az internet világában, elkészültek a munkába állásra, vagy a továbbtanulásra. A közoktatási típusú sportiskolai osztályban mindezek kiegészülnek testneveléssel foglalkozó, szakosztályok szervezésére és vezetésére képes tanulók képzésével.

º º º º

a 9-13. osztályban nyelvi előkészítős gimnáziumi képzés folyik. A 9-10. (vagy 11.) évfolyamon a képzés általános művelő, a 11-12. (vagy 13.) évfolyam az általános műveltséget elmélyítő. A 11-12. (vagy 13.) évfolyamon lehetőség van az igényeknek, érdeklődésnek megfelelő differenciált képzésre, fakultációra, a középszintű érettségire való felkészülés mellett, az emeltszintű érettségire való felkészülésre is.

A felkészüléshez szükséges többlet óraszámokat a választható órakeret terhére biztosítjuk minden kötelező érettségi vizsgatárgyból. Választható érettségi tárgyakból is biztosítjuk a felkészítést, legalább 10 fő jelentkezése esetén. Középiskolában a 12. évfolyam (illetve 13. évfolyam) eredményes befejezése előfeltétele a rendes érettségi vizsgának. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló teljesítse a választott tantárgy követelményeit. 13


Pedagógiai Program

Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. 2. 4. 1. 1. Szakközépiskolai oktatás Pozitív gondolkodású, művelt, idegen nyelvet ismerő, informatikai és internet kezelési ismeretekkel szakmai alapozó ismeretekkel rendelkező érettségiző tanulók képzése, akik részére olyan eurokomform szakképzést kínálunk, amely a sikeres életkezdést és az élethosszig tartó tanulást segít. A tanítási-tanulási folyamatban biztosítjuk, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztés, a környezetvédelemmel, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Felkészüljenek ismereteik gyakorlati alkalmazására, az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A 9-12. osztályban négyosztályos szakközépiskolai képzés folyik (kimenő rendszerben) º egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, º közlekedés-gépész szakmacsoportban, º közlekedéselektronika szakmacsoportban, º logisztika-marketing szakmacsoportban, º elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban, º informatikai szakmacsoportban, º közlekedés szakmacsoportban, º környezet és vízgazdálkodási szakmacsoportban, º humán szakterület, oktatás szakmacsoportban A szakközépiskola elsődleges funkciójának a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítása. A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját 1 év alatt felkészíti az ágazathoz tartozó szakképesítésre, tehát tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a komplex szakmai vizsgára történő felkészítés folyik (4+1 –es képzés). A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező (más ágazathoz tartozó szakközépiskolából, vagy gimnáziumból érkezők), érettségi végzettséget szerzett tanulók részére, a szakképzési évfolyamok száma kettő. Az első évben a szakmai érettségire, a második évben a komplex vizsgára történik a felkészítés. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. A 2013-2014-es tanévtől a 9-12 osztályban a következő szakágazatokban folytatunk képzést: º IV. Pedagógia (3) 14


º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

XI. Villamosipar és elektronika (6) XII. Távközlés (6-7) XIII. Informatika (7) XXI. Közlekedés (13) XXIII. Környezetvédelem-, vízgazdálkodás (14) XXVI. Kereskedelem (17) XXII. Közlekedésgépész (13) XXXVII. Sport (3) XXXVIII. Rendészet

2. 4. 1. 2. Szakiskolai képzés Az általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás mellett központi szerepet kap az szakmai elmélettel és gyakorlati oktatás. A képzés első évében differenciált pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, ahol az ismeretek átadása mellett rendszerezzük az általános iskolai ismereteket, pótoljuk a hiányokat, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek szintre emelését. Ennek eredményeként emelkedik a szakiskolai tanulók tanulmányi eredménye, ismereteik elmélyülnek, biztosabb alapot képeznek a későbbi tanulmányokhoz. A szakiskolai képzés alapvetően a 9. évfolyamtól kezdődő három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Amennyiben valaki (nem szakirányú) érettségi vizsgával rendelkezik, vagy a szakképző évfolyamok számára előírt közismereti kerettantervben előírt követelményeket már teljesítette a képzési idő 2 év. (Lényegében csak szakmai elmélet és gyakorlati tantárgyakat tanul). A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Ezzel a továbbtanulás lehetőségét biztosítja a törvény és így nem tekinthető zsákutcának a szakiskolai képzés. Érettségire épülő szakirányú szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Így érettségi vizsga nélkül is be lehet kapcsolódni a technikusi képzésbe. 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 2. 4. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben º önköltséges tanfolyam az iskola szakirányának megfelelő szakterületen º mestervizsgára felkészítő tanfolyam a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából

15


Pedagógiai Program

2. 4. 2. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött esti, levelező, távoktató rendszerű képzések költségtérítéses formában º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött más képző szervek által oktatott szakképesítések szakmai vizsgáztatása Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy igénynek megfelelően º ECDL vizsgára való felkészítés º EBC*L vizsgára való felkészítés º IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professional) vizsgájára felkészítés º IT Essential vizsgájára felkészítés º CISCO Hálózati Akadémia CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgájára felkészítés után vizsgát tegyenek, ezzel nagymértékben segítjük a munkába állást. 2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek jelentkezésük esetén – tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően – az intézmény a szakképzési évfolyam valamely szakára való felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. A szakiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak nem kell sem írásbeli, sem szóbeli felvételi vizsgát tenniük. Náluk az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményét vesszük figyelembe. A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményének figyelembe vétele mellett központi írásbeli vizsgát és szóbeli meghallgatást is tartunk. A közoktatási típusú sportiskolai szakközépiskolai osztályba jelentkezőknek sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési követelményeknek is meg kell felelniük. Központi írásbeli felvételi vizsga A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulók számára a 9. évfolyamra történő beiskolázáshoz készült magyar nyelvi és matematika feladatlapok megírása kötelező. A megtekintés és az észrevétel szabályait az iskola a mindenkori tanév rendjében meghatározott módon hozza nyilvánosságra. Szóbeli meghallgatás (az éves munkatervben rögzített módon) A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak tartott szóbeli meghallgatáson a tanulók viselkedési kultúráját, kommunikációs, szociális készségeit, általános társadalmi, kulturális tájékozottságát, elhivatottságát vesszük figyelembe. A szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítményt az iskola pedagógusaiból összeállított szóbeli bizottságok értékelik. A szóbeli meghallgatás részletes szempontjait, értékelésének szabályait minden évben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A sportiskolai szakközépiskolai osztályba való felvétel további szabályai:

16


Pedagógiai Program

Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki valamely sportegyesület igazolt versenyzője és megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. Sportegészségügyi követelmény: sportegészségügyi alkalmasságra vonatkozó sportorvosi igazolás A fizikai képességfelmérés gyakorlatai: 1.

Négyütemű fekvőtámasz végrehajtása egy percig. első ütem: ugrás guggoló támaszba, második ütem: ugrás mellső fekvőtámaszba, harmadik ütem: mint az első ütem negyedik ütem: ugrás terpeszállásba, taps a fej fölött. Az elérhető pontszám: max. 5 pont

2.

30m-es síkfutás Az elérhető pontszám: max. 5 pont

3.

Súlypont-emelkedés Mérőlegyezőn az érintőmagasság és a helyből felugrással elütött léc különbségét mérjük. 3 kísérletből a legjobb eredmény számít. Az elérhető pontszám: max. 5 pont

4. Labdajáték Kosárlabda: Szlalom labdavezetés 15m távolságban, a végén fektetett dobás, vagy Kézilabda: Szlalom labdavezetés 15m távolságban, a végén felugrásos kapura lövés. Az elérhető pontszám: max. 5 pont 5.

Összefüggő talajgyakorlat Kiinduló helyzet: alapállás. Mérlegállás, fellendülés futólagos kézenállásba, gurulóátfordulás előre terpeszállásba, emelés fejenállásba, ereszkedés alapállásba. Az elérhető pontszám: max. 3 pont

A felvételiző +2 pontot kap, ha igazolt versenyző valamely egyesületben. Minden gyakorlat max. 5 pont. Az elérhető összpontszám 25 pont. Az alkalmassági vizsga során a felvételizőnek minimum 50% - t, (tehát 12,5 pontot) kell teljesíteni ahhoz, hogy megfeleljen a sportosztály fizikai követelményeinek ! A közoktatási típusú sport-szakközépiskolai (sportiskolai) osztályba jelentkező tanulók fizikai képességfelmérésének eredménye a tanulók rangsorolásában nem játszik szerepet, az ott nyújtott teljesítményt csak a felvétel feltételeként vesszük figyelembe.

A felvételi rangsort valamennyi osztálytípusunkban a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint, az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pontszámítás módját évente felülvizsgáljuk, és az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban a törvényeknek megfelelő időben nyilvánosságra hozzuk. A rangsorolás során az azonos összesítést elérő tanulók közül előnyben részesítjük º a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, º ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye Szeged, º akinek különleges helyzete ezt indokolja. Iskolánkban különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló testvére iskolánknak tanulója; º sportiskolai osztályba jelentkező tanuló esetében azt, akinek a fizikai képességfelmérésen elért pontszáma magasabb A szakképző osztályokba való felvétel szabályai Iskolánk a 10. évfolyami végzettséggel, illetve az érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára biztosítja a pályaválasztási tájékoztatóban és a honlapon meghirdetett szakmák elsajátításának lehetőségét. 17


Pedagógiai Program

A felvétel feltétele a szükséges előtanulmányok teljesítését igazoló bizonyítvány(ok) leadása, szakmai egészségügyi alkalmasság, illetve bizonyos szakmák esetében tanulószerződés vagy előszerződés megléte. Túljelentkezés esetén a felvételi rangsort a középiskola két utolsó évfolyamának tanulmányi eredményei, továbbá az érettségire épülő szakképzések esetében az érettségi vizsgaeredmények alapján alakítjuk ki. OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs. 2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan

º

Célok: a pozitív, öröklött tanulási motívumok megerősítése az esetleges, fejlődést gátló szülői beállítódások enyhítése a tanulmányi téren történő felzárkóztatás a tanuláshoz elengedhetetlen, nyugodt iskolai légkör biztosítása helyes tanulási módszerek, szokások kialakítása

º Tevékenységformák:

felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatára épülő beszélgetések a nevelők és a szülők személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek

2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan Az iskola esélyegyenlőségi terve biztosítja a munkavállalók esélyegyenlőségét. A terv a munkáltatóval munkaviszonyban lévő összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától.

3. Iskolai tevékenységek 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolarendszerű szakképzés

3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon A tanulók fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyak jellegéhez igazodó változatos módszerek, technikák alkalmazása annak érdekében, hogy elsajátítsák a tantervi követelményeket. Ennek érdekében az óratervekben feltüntetett csoportbontásokra is szükség van. Természetesen az egyes csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk. 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére A szülői igények, illetve a tanulók érdeklődésének megfelelően további lehetőségeket biztosítunk

º az általános műveltség megszilárdítása 18


º º º º

Pedagógiai Program

a szakmai irányultság elmélyítésére a nyelvi képzés színvonalának emelésére az emelt szintű érettségire való felkészülésre munkába állást elősegítő foglalkozásokon való részvételre

A 3.1.1. és 3.1.2. pontban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) formáktól eltérő módon is amennyiben biztosított az előírt anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások

º º º º

személyiségfejlesztő felzárkóztató készségfejlesztő tehetséggondozó

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º º º º º º º º º º º º º º º º º

konzultáció a tanulási technikákról, kötetlen tárgyú konzultáció tanárokkal, szakemberekkel, felkészítés tanulmányi versenyre (iskolai, regionális, országos) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyre, pályázatokra, szakkörök, könyvtárhasználat, egyéni, öntevékeny számítógép-használat Internet hozzáféréssel, egyéni, öntevékeny tornaterem-, edzőterem-, sportpályahasználat, speciális tanfolyamok (számítógép-kezelői, nyelvi), speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély), mentálhigiéniai foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, érettségire felkészítő foglalkozások, felvételi előkészítő foglalkozások, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, iskolai menzahasználat, tanulószobai foglalkozások, egyéni, öntevékeny klubhasználat.

A tanulóknak a fenti szolgáltatások iránti igényeit az iskola ajánlása alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok gyűjtik össze, és a munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatják el az iskolavezetéshez. 3. 3. Személyiségfejlesztés Az iskolai nevelő-oktató munka magába foglalja az ismeretek, a kulturális örökség és az értékek átadását, és ezzel együtt az egész személyiség fejlesztését. Napjainkban az érvényesülést biztosító személyiségérték megváltozott. A hagyományos közösségi érték helyét átvette az önállóság, kreativitás, határozottság és önérzetesség. Az iskola feladata a megőrizve-megújulni elvet követve szolgálni a társadalom elvárásait. Az iskola a tanulók személyiségfejlesztésének természetes közege. Fel kell kelteni tanulóinkban annak igényét, hogy az élet kereteit értelmesen töltsék ki. Fontosnak tartjuk, 19


Pedagógiai Program

hogy diákjaink felismerjék, érett személyiséggé akkor vállnak, ha megtalálják helyüket a világban, és nyitott szemmel figyelik az abban zajló folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy hosszabb távú célokat tűzzenek ki maguk elé és belássák, hogy az ehhez vezető út az akarat edzését is szolgáló rövid távú célok megvalósítása. Fontos tényező a személyiség kialakulásában az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A diák alapvetően három szintéren alakít ki kapcsolatokat: az otthonában, a baráti körében és az iskolában. Célunk az, hogy tanulóinkban fejlesszük az empatikus képességeket, hogy képesek legyenek beilleszkedni az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy kifejlődjön bennük mások tisztelete, a szociális érzékenység, a humánus, az emberi létet és értékeket védő magatartás. A személyiség fejlődése hosszú folyamat, melynek során a környezetből kapott visszajelzések megerősítik vagy gyengítik a személyiség önértékelését, önbizalmát. Ez fokozottan érvényes az iskolai környezetre, a tanítás-tanulás folyamatára. az önbizalom megfelelő szintjének eléréséhez szükség van fizikális és emocionális biztonságra. A nyugodt iskolai légkör, a pontosan megfogalmazott szabályok, nyitott kommunikáció adja a célkitűzések elérésének alapját. Az önmegvalósításhoz az első lépcsőfok az önismeret. A tanulónak legyen reális képe önmagáról, értékeiről, gyenge pontjairól, fogadja el a kritikát. Aki ismeri önmagát, megérti a másságot is. A pedagógusok feladata segítséget nyújtani abban, hogy a tanuló értékelje önmagát, ki tudja fejezni érzéseit pozitív, elfogadó légkörben. A pályaválasztáshoz szükséges a lehetőségek felmérése, információszerzés, az információk kritikus feldolgozása, realitásérzék, de mindenekelőtt a helyes énkép kialakítása. A reális tervek, célkitűzések, a felelősségteljes hozzáállás biztosítja a sikert, és mindez magabiztossá teszi az egyént. A határozott személyiség kockázatot vállal, önálló véleményalkotásra képes. Az iskola felkészít a munkába állásra, melyhez további személyiségjegyek fejlesztése szükséges. A munkaerő értékét a mobilizálható tudás, a rugalmasság és a tanulási képesség határozza meg. Összegezve a célok megvalósítása előtérbe helyezi

º º º º º º º

a szabálykövető magatartás, az identitástudat kialakítása, a tanulás-módszertani alapismeretek elsajátítása, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítása, a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzése képességének és készségének fejlesztése, a szakképzés előkészítése, egyén-család-társadalom összhangjának kialakulását

Kiemelt feladat

º º º º º º

önállóságra öntevékenységre műveltség megszerzésére a reális önismeretre, önértékelésre igényességre a kreativitásra 20


º

Pedagógiai Program

az együttműködési készség kialakítására nevelés

A személyiségfejlesztés fontos eleme az értelmi fejlesztés

º º º º

A tanulási motívumok fejlesztése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés Speciális kompetenciák fejlesztése

Fejlesztendő területek

º º º º º º º º

céltudatosságra önmenedzselés vállalkozói képesség tulajdonosi szemlélet önuralom, tűrőképesség, alkalmazkodó képesség megfelelő konfliktuskezelés, döntési készség a kudarc helyes levezetése vitakultúra.

Az iskola állampolgárokat nevel, akiktől elvárható, hogy részt vegyenek a társadalmi életben, felelős döntések meghozatalában, ehhez a szellemi, erkölcsi értékrend kialakítása mellett elengedhetetlen a kommunikációs képességek fejlesztése, a verbális és nem verbális eszközök tudatos használata. Kapjon kellő hangsúlyt a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése, az együttműködési készség is. A személyiségfejlesztés együtt jár az egészséges életszemléletre, igényességre való törekvéssel. A személyiségfejlesztés területei (lehetőségei) º a közismereti és szakmai tantárgyak órái º az osztályfőnöki órák º a tanórák kívüli foglalkozások (sport, kulturális tevékenység) º a kommunikáció és protokollfoglalkozások º kirándulások º külső segítség – iskolapszichológus; fejlesztő pedagógus A foglalkozások ütemezése: óraszám/hét/nap/telephely vonatkozásában az éves munkatervbe rögzítve. Módszerei º csoportmunka º döntéshelyzetek szimulációja º önismereti tesztek º közvetlen hangú beszélgetések º kreativitást fejlesztő feladatok º célkitűzések, illetve a tevékenység folyamatának és eredményének következetes értékelése º egyéni konzultáció º a testi és lelki tulajdonságok fejlesztésének igényét felkelteni º az „Éntudat” erősítése, saját testi és lelki alkat megismertetése és megismerése 21


º

Pedagógiai Program

a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével a saját szerep megtalálása a mikro és makro környezetben

Eszközei

º º º º º

pszichológiai tesztek (elkészítés, kiértékelés) beszélgetések előadások filmek Internet használat

Formái

º º º º

egyéni csoportos osztályrendszerű érdeklődési körök

3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése „Egy nemzet számára a legfőbb reménység ifjúságának a megfelelő nevelése”. /Erozmus/ A megfelelő neveléshez cél: az értelmi intelligencia /a kognitív képességek / mellett az érzelmi intelligencia /mentális és szociális képességek/ fejlesztése, valamint a mentális egészség kialakítása és megőrzése. Az IQ és az érzelmi intelligencia nem ellentétes, hanem különálló kompetenciák. Mindenkiben keveredik az intellektus és az érzelmi fogékonyság. Az elmúlt korszakban iskolarendszerünk „beszűkült” az iskolás intelligenciára, tudomást sem véve az érzelmi intelligenciáról, a „jellemként” összefoglalt tulajdonságokról, melyek sorsunkat ugyanúgy meghatározzák. /Különböző felmérések igazolják, hogy az IQ még 50 %át sem teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek. /Másfajta „okosság” az érzelmi intelligencia /önismeret, önuralom, kitartás, empátia, tolerancia, társas kapcsolatokban való jártasság, konfliktusmegoldás, krízisek instruktív megoldása, feldolgozása / ez az érzelmi rátermettség, meta képesség vezet rá az intellektus optimális felhasználására is. Tény, hogy a tanulás nem függetleníthető a gyerekek érzelmeitől. Döntő, hogy ki, hogyan éli meg a tanulást. Ha érdekel a tárgy, örömünk származik abból, hogy foglalkozunk vele. Az érzelem, döntő lendületet ad a hatékony erőfeszítésnek. Megfelelő neveléssel az érzelmeket a tanulás, a teljesítmény szolgálatába állíthatjuk. Fontos tehát, hogy a gyerekek társas és érzelmi kompetenciájának fejlesztése az alapképzés része legyen, ne külön gyógyászati céllal oktassuk a problémás gyerekeknek, hanem a valamennyi gyereknek elengedhetetlen tudás közvetítését beiktassuk a mindennapokba. Az érzelmi nevelés akkor hatékony, ha mielőbb megkezdődik, az életkori sajátosságoknak megfelelő, végigkíséri az iskolás éveket és összehangolja az iskola, az otthon törekvéseit. A fenti célkitűzéseket az is indokolttá teszi, hogy napjainkban a családok egyre növekvő számú gyerekeket bocsátanak ki érzelmi és társas kompetenciák híján, egyéb társadalmi intézmények, közösségek sem érintik meg a gyerekeket, iskolába viszont mindenki jár /valameddig/, itt hozzáférhetőek, elég sok időt töltenek, s itt megkaphatnák azokat az alapvető „leckéket”, melyekre másutt, máskor nem nyílik alkalmuk. Az érzelmi neveléssel azt iskola 22


Pedagógiai Program

részben ellensúlyozhatja a felbomló családok mulasztásait a gyerekek szocializálásában, jellemformálásában. Jellem: „az a lelki izomzat, amire az erkölcsös magatartás épül.” Az érzelmi nevelés „fölvállalásához” jelentős szemléletváltásra van szükség az iskolában tanító tanárközösségnek. Tágabban kell értelmezniük hivatásukat. Nem tantárgyat kell tanítaniuk, hanem gyereket. /A tanításban is módszerváltásra van szükség!/ Meghatározó tehát a tanár személye, mivel a bánásmód, amelyben a tanár az osztályt részesíti egyfajta modell, lecke érzelmi kompetenciából, vagy annak hiányából. A tanár és a diák közjátéka 20-30 másik tanuló számára „lecke”. Fontos tehát: hogy mit tanítunk és hogyan? Mit él meg a gyerek? Milyen a tanár nem verbális közvetítése /hitelesség kérdése?/ és ami értéket közvetít, annak kellene áthatnia az iskolát. Interaktív létezés módját kellene tanítanunk, anélkül, hogy ez mi tanultuk volna. De bárki bármit megtanulhat, ha kellőképpen motivált és megfelelő segítséget kap. „Nem válhatunk azzá, amivé válnunk kell, ha azok maradunk akik vagyunk”. /Max Deprée/ 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában A tanulás a hagyományos didaktikai interpretációban meglehetősen szűk értelmezést kapott: főképpen az emlékezetfejlesztés, a figyelem összpontosítása, a gyakorlás, a szövegek megértésének a képessége, ill. a definíciók megtanulása kaptak hangsúlyt. A tanulásnak ez a felfogásmódja alapvetően passzív és reproduktív tanulói magatartást sugallt. Az utóbbi években azonban jelentős változások következtek be a tanulás pedagógiai felfogásmódjában. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése. Az iskolában folyó nevelés alapvető célja napjainkban: adaptációképes, sokoldalú, kreatív, önmaga és közössége életét alakítóan építő, „egészséges”, tevékenység – és örömképes személyiség kibontakoztatása. E folyamat során a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka /a tanulás/ folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való készségnek a fejlődését. A készség fogalmának főbb tartalmi jegyei a következők: º Tudati alapját szilárd ismeretek alkotják – sok ismeret elsajátítására van tehát szükség ahhoz, hogy a készségeket hatékonyan /ki/fejleszthessük. º Egy adott tevékenység automatizációja sokszori ismétlésnek, gyakorlásnak a következménye. º Gördülékennyé, folyamatossá teszi a tevékenységek végzését. º Az elsajátított készség az egyénre jellemző tulajdonsággá válik, a személyiség integráns alkotója lesz. º A különböző készségek elsajátítása mentesíti a tanulókat a figyelemmegosztás, döntés, próbálkozás terhe alól, számos érzelmi konfliktustól, kudarctól, bizonytalanságtól kíméli meg őket.

23


Pedagógiai Program

A készségek fejlesztése azért olyan fontos az iskolában, mert a készségszintű tevékenységek során a felesleges mozgások, erőfeszítések kiesnek, a tanulók figyelme teljes egészében a cselekvés teljesítményére, a műre összpontosul, jóval hatékonyabbá téve ezzel a tanítási-tanulási folyamatot. Az ismeretek és képességek hatékonyan együttműködő rendszerbe szerveződnek, ezáltal válik lehetővé a tudás alkalmazása, új helyzetekben való felhasználása, személyiség rugalmas, nyitott eredeti, újszerű látás- és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységében, találékonyságában, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A kreatív, eredeti alkotókészségek minden személyiségben bizonyos mértékig adottak, fejleszthető potenciálok. Azok a helyzetek és gyakorlatok, melyek a tanuló kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, beleélő készségét, sokirányú érdeklődését megmozgatják, mind alkalmasak a kreativitás fejlesztésére. E fajta gyakorlatok alkalmazására kiváló lehetőség nyílik az osztályfőnöki órákon kívül, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi, rajz és énekórákon. Évtizedek óta hangoztatott tény, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulóink olvasási és írás képessége fejletlen. Ennek oka, hogy nálunk az olvasási készség és az íráskészség elsajátítása és nem az olvasás és írás képességének évtizedes fejlesztése a feladat. Az iskolai nevelés alapvető feladata kell, hogy legyen az értő olvasás és különösen a szövegfeldolgozás képességének fejlesztés, ill. a rendszeres fogalmazástanítás. Ebben a vonatkozásban is főként az irodalom, ill. a nyelvi órákra kell támaszkodnunk. Napjainkban az ábraolvasás és ábrázolás képessége olyan szükségessé válik mindenki számára, mint az írás, olvasás elsajátítása mivel ez a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze. Ebből következően az ábraolvasás és ábrázolás képességének fejlesztése, gyakorlása valamennyi tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készíttetésével. A tanulók többségében kialakulatlan vagy hibásan működik a bizonyítási képesség. E képesség rendszeres gyakorlásával elérhetjük, hogy diákjainkban szokássá, igénnyé fejlődjék az ellenőrzés, a bizonyítás. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy a tanulók maguk végzik el a tapasztalati bizonyítást. A matematika tanításában elterjedt módszer az ellenőrző számítások, az indoklások használata. A kémia és fizika tantárgyaknál pedig a kísérletek eredményeinek felhasználása a tapasztalati igazolás céljaira szilárdan megalapozhatja a bizonyítási képességet, a bizonyítás igényét. A tanulás állandóan használt eszköze a megismerendő dolgok összehasonlítása, és a megkülönböztető jegyek feltárása. Ha az összehasonlítás szempontja kettőnél több, akkor több szempontú viszonyításról beszélünk, ha pedig a viszonyítandó dolog is több kettőnél, akkor besorolásról. Az adatok azt jelzik, hogy a tanulók többsége kialakulatlan, vagy bizonytalanul működő viszonyítási illetve besorolási képességgel rendelkezik, márpedig ha ez a viszonylag egyszerű gondolkodási képességük sem működik megbízhatóan, akkor a többi képességgel is bajban vannak. A feladat tehát az, hogy a tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltassuk a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést /növényhatározás/ és a szortírozást. Ez gyakorlatilag valamennyi tanítási órán megvalósítható. A fent felsorolt fejlesztendő készségek, képességeken kívül természetesen még számos olyan van, melyre gondot kell fordítanunk. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: kommunikatív készség /osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi órák/, vitakészség /történelem, irodalom, osztályfőnöki, idegen nyelvi órák/, problémamegoldó készség /természettudományos tantárgyak/, társas készség /testnevelés óra/, tájékozódási képesség /földrajz/, illetve intellektuális készség /számolás, következtetés/. A különböző szakmai elemzésekben visszatérő az a megállapítás, hogy a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb hibája a képességfejlesztés hiánya. A fő probléma azonban 24


Pedagógiai Program

nem az iskolában közvetített ismeretek és képességek mennyiségével vagy arányával, hanem természetével és minőségével van. A mi iskoláinkban mind az ismeretek, mind pedig a képességek, készségek túlságosan specifikusak. Az iskola nem eléggé tesz különbséget az esetleges elfelejthető, csak eszközként felhasznált és az általános érvényű, tartósan megőrzendő ismeretek között. Nem eléggé válik szét a lényeges és a lényegtelen, ezért sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás különböző szempontú, sokféle összefüggésrendszerbe illesztett tartós rögzítésére. Kevés a kapcsolat az egyes tantárgyak között és szinte nincs összefüggés az iskolában tanultak és a hétköznapi élet között sem, az egyes tantárgyakban megszerzett tudás elszigetelt marad. A készségek fejlesztésére is jellemző az öncélúság: a gyakorlatok az adott tananyagrész, tudományos szakterület problémáiba vannak beágyazva, és nem világos, hogy a feladatok megoldása milyen általánosabb gondolkodásfejlesztő célokat szolgál. Például több tantárgy különböző helyein fordulnak elő százalékszámítási feladatok, de ezek többnyire csak az ott érvényes konkrét jártasságok begyakorlására, koncentrálnak, miközben alig járulnak hozzá a gyerekeknek az aránnyal, arányossággal, fordított arányossággal kapcsolatos általánosabb gondolkodási képességeinek fejlesztéséhez. „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.” /Descartes/ 3. 6. Tehetséggondozás A tehetség a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés és oktatás általunk meghatározott céljait felkészültségünk és legjobb tudásunk szerint megvalósíthassuk, fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulóközösségeken belül az "egyénre", a különböző képességű és érdeklődésű tanulókra. Minden diák igényli a törődést és azt, hogy a saját rejtett képességeit felszínre hozzuk, ehhez megfelelő segítséget adjunk, irányítsuk érdeklődési körének megfelelően, fejlesszük a már meglévő képességeit. Kiemelten fontos feladat º a diákok személyiségközpontú megközelítése, º a gátlások, szorongások leküzdése, º az önismeret, önértékelés fejlesztése, º a kreativitás fejlesztése, º a memória fejlesztése, º felkészítés a munkahelyi beilleszkedésre, º a tudás értékesíthetősége, a munkaerőpiac figyelemmel kísérése, º az információszerzés, mint a csoportmunka egyik fontos formájának elfogadása, º speciális tanulási módszerek megismerése és megismertetése. A pedagógiai stratégiánk alapja, hogy saját személyiségünket minél jobban megismerjük, és elsajátítsuk a pozitív gondolkodás képességét. A beilleszkedési, magatartási nehézségek is mind oldhatók lennének az említettek figyelembevételével. Rengeteg pszichikai energiát vonunk el a gyerektől, ha nem megfelelő nevelési eszközöket alkalmazunk, ha nem vagyunk következetesek, mert a tanulók így nem látnak maguk előtt értelmes célokat, nem érzik a segítő-irányító, jobbító szándékot. 25


Pedagógiai Program

A tehetséggondozás legfontosabb céljai: º általános képességfejlesztés, º műveltségi szint fejlesztése, º kreativitás fejlesztése, º vállalkozási készségek fejlesztése, º manuális készségek fejlesztése, º alapfokú technikai műveltség fejlesztése, º idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, º informatikai ismeretek fejlesztése, º versenyeken való sikeres szereplés megalapozása. A tehetséggondozás, intézményünkben, az alábbi formákban folyik: º egyéni és csoportos, º rendszeres és időszakos. A tehetséggondozás legfontosabb módja a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése: º tanórán, º kötelező órán, º kötelezően választható órán, º tanórán kívüli érettségi ill. felvételi előkészítő foglalkozáson, º szakkörök keretén belül, º érdeklődési körének megfelelő foglalkozásokon, º tanulószobai foglalkozáson, º különböző versenyekre való felkészítés során Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nevelő-oktató tevékenység során a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz, az egyes tantárgyak elsajátítása során elért fejlettségi színvonalukhoz, ennek érdekében kötelező tanítási órákon előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, építünk a tanulók önálló és csoportos munkájára. Lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre is. Az alsóbb évfolyamokon az egyéni képességek kibontakozását segítik a csoportbontások magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, informatika, testnevelés (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban). A tehetséggondozás színvonalának folyamatos emelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanári munkát segítő tevékenységeket, mint º önképzést, º konzultációt, º egymás munkájának figyelemmel kísérését, º előadók meghívását, º munkaközösségi megbeszéléseket, º óralátogatásokat, º nevelési értekezleteket, º tapasztalatszerzést más iskoláknál, º tapasztalatszerzést más országokban, º Internet hozzáférési lehetőséget. A szükséges feltételek º személyi 26


º

º

Pedagógiai Program

megfelelő létszámú és felkészültségű tanári testület, tájékozottság, állandó továbbképzés, konzultáció tárgyi számítógéppark, Internet hozzáférési lehetőség, korszerű műszerek, modern szemléltetőeszközök, jól felszerelt könyvtár, tornaterem, sportpálya, edzőterem, modern laborok számítógépes nyelvi labor egyéb cserekapcsolatok, tanulmányi kirándulások, szakmai kirándulások, szoros kapcsolat a szakképzésre igényt tartó szervekkel, vállalatokkal, felsőoktatási intézményekkel

Munkánk során minden segítséget megadunk a tanulóknak, hogy különböző tantárgyi, szakmai, kulturális, sport és egyéb versenyeken kibontakoztathassák képességeiket. Ennek keretében az alábbi pedagógia tevékenységeket alkalmazzuk: A továbbtanulás segítése º Kellő számú jelentkező esetén emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokat biztosítunk. º Különféle versenyekre készülő tanítványaink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. º tájékoztatás, jelentkezési lapok kitöltése kijelölt pályaválasztási felelős és az általános igazgatóhelyettes segítségével Könyvtárhasználati lehetőségek º A tehetség, képesség kibontakozásának egyik fontos helyszíne az iskolai könyvtár. A tanulók zöme rendszeres könyvtárlátogató. A diákok házi feladat készítésekor, kiselőadásokra, vetélkedőkre való felkészülésre, kutatómunkára vagy éppen folyóiratolvasásra veszik igénybe a tagintézményi könyvtárakat és a könyvtáros tanárok segítségét. º Célunk: a tanulókban felkelteni az igényt a rendszeres könyvtárhasználat iránt. A könyvtárhasználat a tanulók és a pedagógusok számára ingyenes. Tehetséggondozás - művészetek º A képzőművészetekben tehetséges tanulók számára iskolánk aulájában kiállításokat rendezünk, itt bemutathatják rajzaikat, festményeiket, fotóikat, egyéb képzőművészeti alkotásaikat. º A tanárok rendszeresen szerveznek múzeum és tárlatlátogatásokat.

27


Pedagógiai Program

º Az előadóművészetekben magukat tehetségesnek érző tanulók a különféle iskolai

rendezvényeken mutatkozhatnak be. (Gólyabál, Szalagavató, Gábor Dénes Nap, Csonka János Nap.)

Tehetséggondozás – testnevelés º Iskolánk sportlétesítményeiben biztosítjuk a tömegsport lehetőségét. º Közoktatási típusú sportiskolai osztályunkban lehetőséget biztosítunk tanulóink számára a versenysportokba való bekapcsolódásra. º Támogatjuk a különféle sportegyesületekben sportoló tehetséges tanulóink ilyen irányú tevékenységét, versenyeken való részvételét is, az itt elért sikereket iskolai szinten is elismerjük. Képességkibontakoztatás - csoportbontással Szabad, kötetlen felhasználási lehetőségek a tanulási időn túl º Kötetlen tárgyú konzultáció az osztályfőnökkel és a szaktanárral º Iskolánkban, a délutáni órákban lehetőség nyílik egyéni öntevékeny számítógéphasználatra, gyakorlásra. º A szabadidő szervezéssel megbízott pedagógusok és a tanulók segítése a szabadidő, illetve a közösségi élet kialakításában. E tevékenysége során feladata mind a pedagógiai programhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, mind a pedagógiai programtól független események szervezésében való segédkezés. Ez azt jelenti, hogy feladata egyrészt a tanulmányokkal összefüggő nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint például a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független programok szervezése pl. szalagavató bál. Fontos az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése. A szabadidős programok szervezésén, illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének a segítése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Részt vesz a pályaválasztással és a munkába állással kapcsolatos programok megszervezésében. 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskola hagyományos, korszerűtlen filozófiája, amely az ismeretek leadását és reproduktív számonkérését helyezte előtérbe, napjainkra megkérdőjeleződött. Oktatómunkánk középpontjába a következtetések levonására való képesség fejlesztését, az önálló, kreatív gondolkodásra nevelést helyezzük. Meggyőződésünk, hogy tanulóink felé stratégiai tudást is közvetítenünk kell, amely azt írja le, hogy az adott ismeretet hogyan lehet megtanulni. Célunk egyrészt a tanuláshoz való pozitív hozzáállás formálása, másrészt hatékony tanulási technikák kialakítása. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a tanítás során nemcsak a tanulók figyelmére és emlékezetére hagyatkozunk, hanem arra törekszünk, hogy a tanulók minden pszichikus működését aktivizáljuk: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, cselekvés, érzelem, akarat. Célunk, hogy a tanulók felismerjék a tanulást segítő technikákat, majd kipróbálják őket - s utána összeállítsák a teljesítmény elérésének lehető legcélszerűbb és legtakarékosabb eszközökkel és módszerekkel kiépített egyéni stratégiáját. 28


Pedagógiai Program

Új színfolt a tanulás tanulása számítógépes program alkalmazása. A fent vázolt fejlesztéssel a következő kedvező hatásokat kívánjuk elérni º alakuljon ki a tanulókban a képesség, hogy a szellemi munkát örömmel, alkotóan végezzék, még akkor is, ha közben nehézségeik, problémáik lennének, º rugalmasan alkalmazkodjanak a követelmények mennyiségi és minőségi változásához, º formálódjék a későbbi önképzésre való igényük, º jussanak sikerélményhez a tanulók és a pedagógusok egyaránt. A tanulók képességeinek megfelelő mennyiségű szóbeli és írásbeli feladat adható, amely előmenetelét és fejlődését elősegíthetik. Az átlagos képességű tanulók esetében ne haladja meg tantárgyanként a fél órás felkészülési időt. A feladat jellegétől és céljától függően az értékelés szóban és érdemjeggyel is történhet. 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások


felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül pályaorientációs tanácsadás a társasági életben való jártasság kialakítása könyvtári szabadidős programok hangverseny- és színházlátogatások tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül kulturális rendezvények bejáró tanulók várakozó helyének kialakítása tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások diákklub kialakítása, tanulószoba, csoportbontások

Kiegészítő szolgáltatások º menza º büfé º sportlehetőségek º iskolaorvosi szolgálat º kortárscsoport º ifjúságvédelem º mentálhigiéniafoglalkozás º külső tanácsadás 3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: Az SNI és BTM-N tanulók nagyobb része iskolánkba már eleve szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel érkezik. Amennyiben a tanuló iskolában nyújtott teljesítménye vagy magatartása ezt indokolja, a szakvéleménnyel nem rendelkező tanulót és szülőjét tájékoztatjuk a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tevékenységéről, illetve a szülő egyetértésével kezdeményezzük a szakértői bizottságnál vagy a nevelési tanácsadóban történő vizsgálatot. 29


Pedagógiai Program

3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése:

º

A sajátos nevelési igényű (SNI) vagy tanulási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulót – szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól a tanórák látogatása mellett. º Számonkérésnél a szakértői bizottság által javasolt formák előnyben részesítése. º A feladatok teljesítésében, vagy számonkérésnél az előírtnál hosszabb felkészülési idő biztosítása a tanítási órákon és a különböző vizsgákon. º Érettségi vizsgán kötelező vizsgatárgy helyett másik tantárgy választási lehetőségének biztosítása. º Segítő megkülönböztetéssel tanári differenciált tanórai foglalkozással történő segítségnyújtás a tanítási órákon és az egyéb foglalkozások keretében. º Felzárkóztató foglalkozásokon gyakorlási lehetőség biztosítása. º Tanulási technikák tanítása, önállóságra nevelés, kudarctűrő-képesség növelése, egészséges énkép és önbizalom kialakítása a tanórákon. º Szorongásos tünetek esetén mentálhigiénés segítségnyújtás (tanár, iskolapszichológus). º Az SNI tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat a KLIK Szegedi Tankerülete szakszolgálatának utazó gyógypedagógusai tartanak. A gyógypedagógus kompetenciája: º az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus tanár az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, º a tanuló egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján, megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait, º egyéni fejlesztési tervet készít, º terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra, º folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló előmenetelét és ha nem tapasztal megfelelő mértékű javulást, módosít az egyéni fejlesztési terven és az alkalmazott módszereken, º fejlesztő foglalkozásaira rendszeresen felkészül, º segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, º együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, º tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, º elvégzi az adminisztrációt, naprakészen vezeti a fejlesztő foglalkozások naplóját, º figyelemmel kíséri a szakvélemények/szakértői vélemények időleges hatályát, kontrollvizsgálatot kezdeményez, melyhez előkészíti a tanulóval kapcsolatos anyagokat, º folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről, Az SNI tanulók a következő diagnózissal vesznek részt a fejlesztő foglalkozásokon: º Diszlexia 30


Pedagógiai Program

º Diszgráfia º Diszkalkulia º Iskolai készségek kevert zavara Fejlesztés irányvonala: º figyelem: tartósság, intenzitás, akaratlagos, szelektív és megosztott º emlékezet: vizuális és auditív területen º verbális emlékezet º gondolkodás º érzékelés º észlelelés º auditív és vizuális észlelés, differenciálás, diszkrimináció º olvasási technika º olvasási rutin º olvasási készség º olvasás megszerettetése º szövegolvasás képesség º szöveg értelmezése, megértése º diszlexia reedukáció º hibatípusok korrekciója º időtartam differenciálás º helyesírási szabályok bevésése, rögzítése, alkalmazása º helyesírási gyakorlatok º diszgráfia reedukáció º vizuomotoros koordináció fejlesztése º betűforrmálás stabilizálása º betűkapcsolatok, íráskép rendezése º beszéd, szókincs, kifejezőkészség º számfogalom, mennyiségfogalom º számemlékezet º algoritmusok bevésése º matematikai összefüggések º számolási technika kialakítása, automatizálása, absztrahálás º gondolkodási műveletek alkalmazása, analógiás, logikus gondolkodás º téri tájékozódás º diszkalkulia reedukáció º analízis, szintézis º probléma felismerés, megoldás º feladattudat, kitartás fejlesztése º tanulási szokások kialakítása º önértékelés, önbizalomfejlesztés

31


Pedagógiai Program

3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A nevelő-oktató munka során jelentős problémákhoz vezethet az emberi jogok – főleg az emberi méltóság – tiszteletének hiánya, ezért ezen jogok és az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek megismerésére és megismertetésére, valamint kölcsönös érvényesítésére az iskolavezetésnek, a tantestület tagjainak és a Diákönkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania. Tudatosan kell törekedni az iskolai ártalmak feltárására, megelőzésre és az iskola klíma javítására. Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Cél: fokozatosan, apróbb lépesekben módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő társadalmi értékeket tagadó fiatalok formálása, érzelmi kultúrájának gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyenjogúságának megteremtése. º osztályfőnök és tanuló-szülő (esetleg kollégiumi nevelőtanár) közös megbeszélése (problémák feltárása), szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettes bevonásával º a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt, és a házirend egységes betartatásával segítik a tanuló beilleszkedését a közösségbe º mentálhigiénés módszerek felhasználásával személyre szóló program készítése mentálhigiénés tanár bevonásával º pszichológiai tanácsadás º önismereti és kommunikációs tréning osztályfőnöki órakereten belül és kívül º a kortársközösség pozitív hatását biztosító iskolai tevékenységekbe való bevonás (iskolai rendezvényeken való közreműködés) º tanórán kívüli foglalkozásokba (sportfoglalkozásokba) történő bevonás º konzultációs lehetőség biztosítása megfelelő szakemberekkel º kapcsolat az ifjúságvédelmi és más szociális szervekkel 3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején Az iskolánkba beiratkozó diákok tudásszintjüktől függően kezdő és haladó csoportba kerülhetnek. amely a beiratkozás alkalmával, a később érkezők az első tanítási napon szintfelmérő dolgozatot írnak, ennek eredménye alapján kerülnek abba a csoportba, ami a tudásszintjükhöz a legközelebb áll. A Csonka János Tagintézményben iskola humánerőforrás kapacitásait figyelembe véve a kilencedikes diákok fele-fele kerülhet angol, illetve német nyelvi csoportba. A csoportok kialakításánál további fontos szempont azoknak a diákoknak az arányos elosztása, akik szakvélemény alapján sajátos nevelési igényűek (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek (BTMN) és erről érvényes dokumentummal rendelkeznek. (a 2013. IX. 1-jén hatályba lépő Nemzeti Köznevelési Tv. 47.§ 7. fejezete alapján) 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés „Azt hiszem az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, nem orvosoknak, hanem költőknek és gondolkodóknak… Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítő szaga van. Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van.” 32

Pedagógiai Program


/Hamvas Béla: Gyümölcsóra/ 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei

º º º

º º

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. A hatékony munka érdekében együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a szülők között. 3. 11. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai

º º º º º º º º º º º º º

az iskolai egészségstratégiáért felelős főigazgató-helyettes, osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, mentálhigiénés szakemberek, drogkoordinátorok, testnevelési munkaközösségek vezetői, védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus mediációt alkalmazó pedagógus szabadidő felelősök, ifjúságvédelmi felelősök, környezetvédelmi felelősök, vöröskeresztes felelősök (Gábor Dénes Tagintézményben) 33


º

Pedagógiai Program

tagiskolai DÖK-öt irányító tanárok

Cél: az egészségfejlesztő iskola kialakítása. 3. 11. 3. Egészségnevelési program 3. 11. 3. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos, de közérthető ismeretek átadása, az egészségvédő ismeretek sokoldalú bemutatása º megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség, ezek megóvására alternatívákat ajánlani, megfelelő egészségvédő magatartást tanítani gyakorlással, segítéssel, példamutatással, º segíteni az egészséges életmód kialakulásában, a döntési alternatívák kidolgozásában, a helyes döntések megvalósításában, º világítson rá arra, hogy az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki, º minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, º együttműködést alakítani ki pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Az iskolai egészségnevelés Színterei


tanórák (főként a testnevelés, biológia, kémia, egészségtan tantárgyak) osztályfőnöki órák egészségnapok sportrendezvények kirándulások versenyek kiállítások

Módszerei º előadások º csoportfoglalkozások º beszélgetések º plakátok º folyóiratok º újságcikkek º videofilmek Témakörei º egészség-betegség (az emberi szervezet működése, a betegségek megelőzése), º egyes életkorok pszichológiai jellegzetességei, º napirend, a szabadidő helyes felhasználása, º testápolás, díszítő kozmetika, öltözködés, º családi élet, 34



Pedagógiai Program

társas kapcsolatok, szexualitás, családtervezés, egészséges környezet, balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja, káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), következményei, a lelki függőség kialakulásának korai jelei táplálkozás: - elméleti ismeretek (mennyiség, minőség, az elfogyasztás módja) iskolai étkeztetés (menza, büfé) testmozgás: - sport, mozgásszervi betegségek javítása (gyógytorna) lelki egészség védelme, a mindennapi stresszhelyzetek kezelésének adaptív módjai

Mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az iskolában több sportágban működő Iskolai Sportkörnek a tanórán kívüli közvetlen sportolási lehetőségeknek, valamint a testnevelés tanórai foglakozásoknak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő módszereket alkalmazzuk: º Naponta biztosítjuk tanulóink számára a testnevelés órán vagy tömegsport foglalkozásokon való részvételt º Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer megfelelő mértékű terhelésére. º Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál. º Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző adottságú gyermekeknek. º Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve. º Ösztönözzük és támogatjuk tanulóink iskolán kívüli (sportegyesületekben folytatott) sporttevékenységét is. Egészségnevelési feladatok az osztályfőnöki órákon A 9. évfolyamos tanulók először a témában a szervezetük működésével ismerkednek. Ebben az osztályfőnökök segítségére van a védőnő, aki minden osztályban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében ismerteti meg a tanulókat a serdülőkori sajátosságokkal, majd az osztályok a tini ambulanciára is ellátogatnak. Az órák keretében a fő cél az, hogy a tanulókban kialakítsuk azt, hogy a testi-lelki egészséggel törődni kell. Ebben a témában a fő nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátságoknak megfelelően a hosszú távú célok még nem alakulnak ki, vagy nem hatnak az életmódjukra. A szakemberek segítsége ekkor meghatározó. A 10. évfolyamon már a fő cél a tudatos életvitel kialakítása: a helyes táplálkozás, a betegségek megelőzése, a konfliktusok helyes kezelése, amely segítségével a drog és az alkoholfogyasztás kerülése. Sajnos a társadalmi és gazdasági helyzet, a médiumokból jövő hatások miatt ez a téma nehezen volt tárgyalható az osztályfőnöki óra keretében, ezért külső szakemberek segítségét kérjük. Az ANTSZ segítségével AIDS prevenciós előadások voltak az 35


Pedagógiai Program

osztályokban. Sikeres drogprevenciós pályázataink tapasztalatait hasznosítjuk kollégáink és tanulóink folyamatos felkészítésében, tájékoztatásában. A 11. évfolyamon a test és a belső harmónia kapcsolatának feltárása a fő cél. Az életkori sajátságokat figyelembe véve dokumentumfilmek és statisztikák segítségével igyekszünk a negatív példák által bemutatni a veszélyeket, amelyek elutasítása belső meggyőződéssé kell, hogy váljon. Sajnos eddig kevés ilyen film volt, erre az évre sikerült új videofilmeket beszerezni, és a Kanyaron túl című mozifilmet is szervezetten megnéztük. Nagy hatással volt mind a kollegákra, mind a diákokra. A 12. évfolyamtól kezdve elsősorban a test és a lélek harmonikus fejlesztésén van a hangsúly. Foglalkozunk a szabadság, és a belső fegyelem kérdésével, a családtervezéssel, az egészségügyi problémákkal, az egészségügy problémáival. A foglalkozások alapját valós helyzetek, újságok, tanulmányok adják. Összefoglalásként megállapítható, hogy az osztályfőnökök igénylik ebben a témában a szakemberek, és a médiumok adta lehetőségeket. Feltétlenül tovább kell erősíteni a kapcsolatokat a szakemberekkel. 3. 11. 3. 2. Egészségnevelés tanórai keretek között a védőnő segítségével

º

º

9-10. évfolyam részére Serdülőkori változások, Korszerű táplálkozás, Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, Fogamzásgátlás, Szexuális úton terjedő betegségek, AIDS. 11-12. évfolyam Az egészség, mint érték, Daganatos betegségek kialakulásának megelőzése önvizsgálattal, Here önvizsgálattal a hererák ellen, Emlő önvizsgálattal az emlőrák ellen, Egészséges gyermekekért korszerű családtervezéssel.

A védőnői munkaterv egészségnevelési és szűrési programja

º º

º

Szeptember: testnevelési csoportbeosztás elkészítése. Október, november: 9. évfolyam szűrővizsgálata: - részletes anamnézis felvétele, - egészségi állapot felmérése, - tornacsoport beosztás, - tisztasági vizsgálatok. Egyéni, illetve kiscsoportos egészségnevelés: - személyi higiénia, - szezonális betegségek megelőzése, - diétás tanácsok, - mozgásszervi elváltozások, - gyógytorna fontossága, - káros szenvedélyek. December, január: 11. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, 36


º

º

Pedagógiai Program

- kialakult egészségkárosodások kiszűrése, - szakgondozók igénybe vétele, - hallásszűrés - tisztasági vizsgálatok. Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - szenvedélybetegségek kialakulásáról, - fogamzásgátlás, kultúrált szexualitás, - családi életre nevelés. - elmaradt vizsgálatok, kötelező szűrések pótlása. - szakrendelőkbe irányított tanulók leletének bekérése, ellenőrzése. Február, március 12. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - továbbtanulás megbeszélése egészségügyi szempontok alapján, - tisztasági vizsgálat. Április, május 10. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - pályaorientáció megbeszélése egészségi szempontok szerint, - tisztasági vizsgálat. Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - korszerű táplálkozás, testedzés, - szájhigiénia fontossága, - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

A védőnői fogadóóra keretében a fokozott gondozást igénylő tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, diéták megbeszélése, vérnyomás ellenőrzése, tanulási problémák kezelése, segítő beszélgetések. Iskolánk tanulói és dolgozói részt vesznek rendszeres fogászati szűrésen is. Az iskolapszichológus fogadóóráiban egyéni tanácsadás keretein belül segíti a magánéleti és a tanulmányi stresszhelyzetek leküzdését az adaptív stresszkezelés és az eredményes kommunikáció módszereinek átadásával. Csoportos szinten osztályfőnöki órákon több témakörben tart előadásokat, csoportfoglalkozásokat. Felhívja a figyelmet a káros szenvedélyekhez kapcsolódó lelki függőség kialakulásának veszélyeire, folyamatára és figyelmeztető jeleire, erősíti a társas felelősségvállalást e téren, az adaptív stresszkezelési és az asszertív kommunikációs módszereket pedig interaktív foglalkozásokon mutatja be és adja át, mindezt a korosztálynak megfelelő hangvételben.

º

º

Szabadidős programajánlatok Diákönkormányzat szervezésében sportdélutánt tartunk, ahol egyéni és csapatversenyeken szervezünk különböző sportágakban. Különböző vetélkedők szervezésével lehetővé tesszük, hogy diákjaink megmutatassák tudásukat, fejleszthessék képességeiket és megtalálják azokat az alternatívákat, amelyek nem rombolják egészségüket, és lehetőséget biztosít az önmegvalósításra. Az aktuális témákhoz kapcsolódó mozi látogatásokat szervezünk, ahol a látottakat a következő osztályfőnöki órákon kiértékeljük. Rajzpályázatokkal, plakátversenyekkel hívjuk fel a figyelmet a fiatalokat érintő veszélyhelyzetekre. Szülők tájékoztatása Szülői értekezlet 37


º

Pedagógiai Program

Szülői Szervezet tájékoztatása Szülői tréning aktuális témakörben Balesetvédelmi rendszabályok (A rendszabályok megtalálhatók a Szervezeti és Működési Szabályzatban.

3. 11. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. A mérés feladata Megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai fittségét, lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai fittség ismerete kiindulási alapot ad º a terhelhetőség megállapításához, º a képességek fokozatos fejlesztéséhez, º módot ad összehasonlításokra, º lehetőséget a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérésére º a fizikailag jól terhelhető, kiváló testi, biológiai, fiziológiai fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban) Méri és értékeli A test általános izomerejét, erő-állóképességét hét motorikus próba alapján értékelhetjük: º Cooper – teszt, illetve 2000 méter futás º Helyből távolugrás º Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás º Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés º Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel º Medicinlabda lökése egy kézzel º Kétkezes dobás hátra a fej fölött medicinlabdával A mérés szeptemberben és májusban történik, és összesített pontértékeléssel zárul. Általános mérési szempontok

º º º º º

A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell 38


º

º º

Pedagógiai Program

nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

Gyógytestnevelés

º

A tanulók mozgásszegény életmódja miatt egyre több mozgásszervi és egészségi problémákkal küszködő tanulóval találkozunk, akik ennek következtében nem hagyományos testnevelésben, hanem könnyített v. gyógytestnevelés órán kell részt vennie. A gyógytestnevelés órák feladata a prevenció, a meglévő fizikai állapot megőrzése, javítása, ill. a rehabilitáció. Ezt a feladatot elkülönítve, az érintett tanulók számára külön gyógytestnevelés órák keretében lehet csak ellátni, hiszen a feladatok más jellegűek, mást kell végrehajtaniuk, más teljesítményt kell elérniük, mint egészséges társaiknak. Gyakorlatilag a gyógytestnevelő felügyelete és irányítása mellett személyre szabottan végzik a feladatokat. Ezzel megelőzzük fizikai állapotuk romlását, és az esetleges sérülések után gyorsabbá tehetjük felépülésüket. Az iskola tanulói számára a gyógytestnevelés foglalkozásokat a KLIK Szegedi Tankerülete szakszolgálatának gyógytestnevelő pedagógusai tartják.

3. 12. Környezeti nevelés

º

Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

º

Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. A környezetetika hatékony fejlesztése. Tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései, globális összefüggések megértése.

º

A környezeti nevelés célja A környezettudatos magatartás kialakítása, melynek lényege olyan életvitel, amellyel sem környezetünket, sem egészségünket nem károsítjuk. Diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt, 39


Pedagógiai Program

a környezet értékeinek megőrzésének igényét és akaratát, a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét, az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák elsajátítását. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, szintetizálás, analizálás, kreativitás, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat Környezeti neveléssel összefüggő ismeretek gyűjtése diáknap szervezése, Szeged értékeinek megismerése, drogprevenciós tevékenység, természetvédelmi versenyekre való felkészülés, pályázatokon való részvétel, hulladékgyűjtés, közvetlen környezetünk tisztántartása, számítógép, video-film, CD-ROM használata a tanítási órákon, kétszintű érettségire való felkészítés (környezet- és vízgazdálkodási szakközépiskolai osztályban)

º

Feladatok, sikerkritériumok motiváció, a kíváncsiság felkeltése, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés, tapasztalaton alapuló megismerés, szemléltetés, lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez, a lakóhely élővilágának megszerettetése, a helyi természeti, történeti és humán értékek megismertetése, egészséges természet közeli életmódra való igény megteremtése, felelősségérzet kialakítása a család és a környezet iránt

º

Módszerek A pedagógiai programban szereplő tanórai módszerek Zoopedagógiai és szabadidős kötetlen foglalkozások

º

A környezeti nevelés színterei tanórai keretekben, tanórán kívüli foglalkozások, iskolán kívüli programok

º

Alapelvek a megvalósításhoz a nevelőtestület egysége, az általános műveltség fontossága, az oktatás és nevelés egysége, a kitűzött célok és az iskola munkarendjének összhangja, az intézmény megfelelő higiénés állapota, „Élő” partneri viszony

o

Taneszközök Az iskolának rendelkezni azokkal alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amely a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a 40


Pedagógiai Program

környezetvédelmi szak- és CD-könyvtárat. Alkalmazni kell az Internet adta lehetőségeket. 3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység oktató-nevelő munkánk fontos részét képezi. A tanulóinkért érzett felelősség nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Elsőrendű feladat a tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítése, a problémák megelőzése. Szükséges a személyiségközpontú nevelés és tanítás megvalósítása, az önismeret, emberismeret alapjainak, elemeinek megismertetése a diákokkal. A tanulók személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. A nehezen nevelhetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülők és az iskola nevelési elveit. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a kölcsönös tájékoztatás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Előfordul, hogy a gyermek érdekeit a szülővel szemben kell védeni, ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. A tanuló magatartására a társadalomban, a családban lévő feszültségek komoly hatást gyakorolnak. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a sokasodó gondokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. Ifjúságvédelem célja º a harmonikus személyiség kialakítása, º az egészséges életmódra nevelés, º a családi nevelés hiányosságainak pótlása, º a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, º magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása, º szociális szolgáltatás Gyermekjóléti tevékenységek º lehetőleg előzzük meg a diákjainkat érintő szociális problémák kialakulását, º segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat helyzetük rendezésében, º közvetítő szerepkört vállalunk diákjaink és az egyéb szakellátó intézmények között (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, ...). Prevenciós programok º a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés, º elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás, º a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények feltárása, az elkerülés előnyeivel megismertető programok (külső szakemberek bevonásával), º pályaorientáció, º video-anyagok beszerzése, amelyek az osztályfőnökök, a diákok rendelkezésére állnak, º belső továbbképzés osztályfőnököknek, º kollégák részvétele a rendőrség bűnmegelőzési csoportja által tartott előadásokon, 41


º

Pedagógiai Program

csoportos foglalkozás a szülők számára.

Speciális gyermekvédelem º veszélynek kitett gyerekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás, º segítségnyújtás az érdekek érvényesítésében (pl. árva, nehezen kezelhető, lelkileg sérült, stb. tanulók esetében). Munkaformái º Felvilágosító munka osztályfőnöki és biológia órán º Konzultációs lehetőség az iskolai védőnővel, orvossal º Fogászati szűrés lehetősége az általános orvosi vizsgálatokon túl º Külső előadók biztosítása a fiatalokat érintő aktuális témákban º Mentálhigiéniai egyéni és csoportos foglalkozások º Folyamatos konzultációs lehetőségek az ifjúságvédelmi felelősökkel és az iskolai pszichológussal º A könyvtári állományának, szakanyagának folyamatos fejlesztése (szakkönyv, video, CD…) º A környezetvédelem fontosságának tudatosítása tanórákon, fakultációkon, tanulmányi kirándulásokon º Sportolási lehetőségek folyamatos biztosítása tanítási órákon kívül º Szakemberhez irányítás. º Hatósági közreműködés kérése. 3. 14. Az iskola drogstratégiája A droggal kapcsolatos problémák egyre inkább érintik a 14-18 éves korosztályt. Az iskolánkban tanuló diákok között is egyre nagyobb teret nyer a könnyű drogok kipróbálása, használata. Intézményünk célja, hogy egy olyan drog-prevenciós programot dolgozzon ki, amely elősegíti a tanulók személyiségfejlődését, megtanítja őket a „nemet mondásra”, az eredményes konfliktuskezelésre és problémamegoldásra. Céljaink Drog-megelőzési programunkkal szeretnénk elérni, hogy iskolánk tanulói olyan ismeretekre, készségekre tegyenek szert, amelyek segítik őket abban, hogy élethelyzeteikben képessé váljanak a helyzeteknek megfelelő problémamegoldásra, a konfliktushelyzeteik, feszültségeik adekvát kezelésére, és a függőségi állapotok kialakulásának elkerülésére. A megvalósítás módszerei º személyiségfejlesztés

º º º º

adaptív konfliktuskezelési technikák és stresszkezelő stratégiák fejlesztése

„nemet mondás” képességének fejlesztése egészséges életmódra nevelés iránymutatás a szabadidő hasznos eltöltésére A drogstratégia megvalósításának színterei º iskolai programok: szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretén belül º tanórákon kívüli programok: délutáni szabadidős programok, szülői értekezletek º iskolán kívüli programok: sport- és kulturális programok Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítását minden évben értékelik, és a tantestületi tanévzáró értekezleten az éves tevékenységükről beszámolnak. 42


Pedagógiai Program

3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni egyéb foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: º megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, º felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, º fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: º Szervezetten, a biológia és testnevelés órákon a tananyaghoz kapcsolódva a tanmenetekben rögzített módon. º Osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével, előadások, szakemberek által tartott bemutatóval. º Iskolai rendezvényeken, csoportos foglalkozások keretén belül. 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése A társadalom mikroközössége a család. A család az elsődleges szocializációs színtér, megteremti a gyermek biztonságérzetét. Azonban a társadalmi változások maguk után vonják a család értékrendszerének, normarendszerének, és funkcióinak változását. A funkcióváltozások, a szubkulturális változások együttesen odavezetnek, hogy változik a család struktúrája. A társadalomban lezajló folyamatok a családok huzamosabb ideje tartó elszegényesedéséhez , a lelki - erkölcsi, a testi, a kulturális nem utolsó sorban sok esetben anyagi felőrlődéshez is vezetnek. Ehhez elengedhetetlen a szociális hátrány jellegének meghatározása. Ez sokrétű megközelítést igényel, ennek megfelelően a hátrányos helyzetből fakadó nehézségek megfelelő kezelése is. Külön kell választani az anyagi nehézségekből fakadó szociális hátrányt, a családi helyzetből eredő /csonka család, alkoholfogyasztás, betegség, stb./ hátrányokat, tanulási hátrányt /alacsony iskolázott szülő/ egyéb pl. kielégítetlen érzelmi szükségletekből /szeretetéhség/ következő hátrányokat. A hátrányos helyzet fölmérése után – a hátrányok jellegétől függően – differenciált egyéni és csoportos foglalkozás, segítő-beszélgetés a gyerekekkel. Az anyagi vonatkozású hátrányos helyzet esetében a lehetséges fenntartói és állami segélyalapok, alapítványi és egyéb támogatások eléréshez hozzásegíteni a gyerekeket. Az érintett gyereknél az érzelmi megterhelés fokozottan jelentkezik a hétköznapok során. Félnek a mások elutasításától, a kudarcoktól, önértékelési problémákkal küszködnek, kommunikációs nehézségeik vannak. Feladat: – mivel a család adott helyzetén, állapotán nem igen van módunk változtatni – képessé tenni őket, hogy lelkileg ellenállóbbak, terhelhetőbbek legyenek, képessé váljanak a 43


csalódások, sikertelenségek, feldolgozására.

kudarcok,

a

szociális

Pedagógiai Program

megpróbáltatások

konstruktív

Fontos megértetni, elfogadtatni velük, hogy a „jól levés” pozitív tudata nem pusztán az aktuális létállapotból, hanem annak megéléséből adódik. Ne valami ellen küzdjenek és lehetőleg ne másokat akarjanak megváltoztatni, hanem saját magukat. Az egyetlen, akit igazán meg tudnak változtatni, az saját maguk, hogy megkönnyíthessék, feszültség mentesebbé tehessék életüket. Tudatosítani kell bennük a mentális egészség kialakításának és megőrzésének fontosságát. „Teremts kontaktust belső magaddal, s az függetlenít majd a külső időjárás viszontagságaitól.” /Szepes M./ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység /a lelki-erkölcsi, a testi-fizikai, a kulturális, és anyagi eredetű hátrányok / A tanulóinknak a felsorolt hátrányok leküzdésében az alábbi segítő tevékenységet nyújtjuk:

º

º

º

º

Lelki-erkölcsi eredetű hátrány esetén Iskolai mentálhigiéniai foglalkozáson való részvétel Egyéni konzultáció osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelős tanárral, szükség esetén külső szakemberrel Önismeret, önértékelés, önuralom, gátlások, szorongások leküzdése és együttműködési kézség, kialakítása történik közismereti, szakmai, osztályfőnöki, és testnevelés órán, egyéb sportfoglalkozáson, kulturális rendezvényen, Segítő életmódra nevelés – iskolai védőnő, iskolaorvos, Öntevékenység fejlesztésre lehetőséget biztosít DÖK, szakkörök Testi - fizikai eredetű hátrány esetén Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése előírás szerint Sportolási lehetőségek, iskolai sportkörben, sportegyesületekhez történő irányítás Egészségfejlesztés; táplálkozási tanácsok esetén osztályfőnöki felvilágosító munka, biológiai óra illetve súlyosabb esetben megfelelő szakemberekhez Kulturális eredetű hátrány esetén Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a tanulószobán Szabadidő nyújtotta foglalkozások: filmszínház, színház, hangverseny, tárlatmúzeumlátogatások Osztály klubdélutánon való Tanulmányi kirándulások szervezése Tanulási technikák elsajátítása tanórákon és egyéb foglalkozások keretében Csoportbontásban történő tanulás Anyagi problémák esetén Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten és fogadóórákon Pályázatok figyelése és segítségnyújtás az egyéni pályázatoknál Iskolai alapítványi támogatás eseti elbírálás alapján Tankönyvtámogatás eseti elbírálás alapján

A szociális hátrányok enyhítésének módszerei Gyermek és ifjúságvédelmi feladatkörben 44


º º º º º

Pedagógiai Program

a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása (felmérések alapján), ebédbefizetés csökkentése (100 %-os, 50 %-os támogatás), kérvények továbbítása, pályázatok eljuttatása a tanulókhoz, jogosultsági lehetőségek ismertetése

Osztályfőnöki feladatkörben º az ingyenes tankönyvtámogatásra, a kedvezményes étkeztetésre való jogosultság feltételeiről tájékoztatja a tanulókat és az érdeklődő szülőket, º kapcsolatot tart a diákkal, a szülővel, az ifjúságvédelmi felelőssel 3. 17. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés fő színtere a diákönkormányzati munka, az osztályfőnöki órák érdeklődési körök, tanulmányi kirándulások. A diákok ezekben a közösségekben tanulhatják meg a demokratikus élet szabályait, a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az önrendelkezési jog gyakorlását. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az intézmény működéséről. A közösségek irányítása a tanárok közreműködésével történik. Az osztályok munkáját az osztályfőnök, a diákönkormányzatokat pedig a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Az iskola tanulóit közös tevékenységük megszervezésével – a Házirendben meghatározottak szerint – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőjük megválasztásában jogok illetik meg. Ennek érdekében Diákönkormányzatot hoznak létre. Célunk az, hogy


A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldás terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a szülő, tanár, nevelőtanár, az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár szoros együttműködése, az együttgondolkodás az éves munka tervezésekor. 45


Pedagógiai Program

3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

º º º º º º

a demokratikus élet szabályainak megismertetése; a személyiségi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartása; kulturált véleménynyilvánítás szabályainak betartatása; elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése a beteg, sérült, BTM-N-es, SNI-s, fogyatékkal élő tanulótársak iránt; a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadására, megbecsülésére nevelés; diszkrimináció elutasítása

3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

º internetszakkörök keretében az új információs környezetben eligazodó, azt kritikai º º º

módon használó fiatalokká nevelés; a nemzetközi kapcsolatok ápolásában való aktív közreműködés; honismereti foglalkozáson, vetélkedőkre való felkészülés során a közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolódás; érdeklődési körök, szakkörök keretében az ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének kialakítása;

3. 17 .3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai:


saját közösségi élet szervezése; egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése; tisztségviselők megválasztása; az érdekérvényesítés szabályainak megismerése és betartása; a diákközvélemény képviselete; a jogok gyakorlása a választott tisztségviselőkön keresztül; kapcsolattartás az iskola vezetésével, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral;

3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:

º º º º º

tanulmányi és osztálykirándulásokon szervezési feladatokba bevonással az együttműködés képességének kialakítása; sportnapokon, sportrendezvényeken az egészséges versenyszellem kialakítása; hangverseny- és színházlátogatásokon a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása, tárlat- és múzeumlátogatásokkal környezetünk értékeink megismerésére és megbecsülésére nevelés; iskolai rendezvényeken az együttműködés és a helyes konfliktuskezelés módszereinek megismerése;

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének feltétele a szülői házzal való kapcsolattartás. A szülő az „iskolahasználó”, ha úgy tetszik a „megrendelő” igényei 46


Pedagógiai Program

alapvetően meghatározzák az iskolaválasztást. A szülő általában problémáival és panaszaival fordul az iskolához. Gondjainak orvoslása, partnerként való kezelése az együttműködés fontos feltétele. Az együttműködés másik feltétele az, hogy a szülők minél szélesebb körű tárgyilagos tájékoztatást kapjanak gyermekük iskolai előmeneteléről és az iskolában zajló eseményekről. A gyermekek minél eredményesebb nevelése, oktatás, fejlesztése az iskola és a család közös érdeke. A szülő osztályfőnökön keresztül kapcsolódik az iskolához, így az együttműködésben az osztályfőnöknek kulcsszerepe van. A mai viszonyok (össztársadalmi hatások, az értékek devalválódása) között különösen fontos, kiemelt szerepe kell, hogy legyen az iskola és a szülői ház, a tanár és a szülő valóságos együttműködésének, az egymással nem ellentétes, a gyerekek számára az egyetértésből adódó biztonság megteremtésének. Az együttműködés alapja a bizalom, az egymás megbecsülése, egymás munkájának megismerése. Kapcsolattartás formái

º

Szülői értekezletet tartunk évenként két alkalommal, ahol ismertetjük a szülők, tanulók jogait és kötelességeit, ismertetjük az elvárásainkat, nevelési témákban előadásokat tartunk, szakkönyveket ajánlunk, tájékoztatjuk a szülőket az osztály tanulmányi munkájáról, a felmerülő magatartási problémákról, kiemelkedő teljesítményekről

º

Fogadóórák, fogadónapok keretében alkalma nyílik a szülőnek arra, hogy egyéni problémákat felvessenek, és megoldást keressenek, segítséget kérjenek és kapjanak, megismerjék a szaktanárokat és elvárásaikat, szociális kérdésekben tanácsokat kérjenek és kapjanak

º

Írásbeli értesítést küldünk magatartási, tanulmányi problémák, igazolatlan távollét estén, a 10-11. évfolyamon a fakultációs illetve emeltszintű tantárgyak választási lehetőségeiről, az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról

º

Az ellenőrző könyv segítségével állandó kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a nevelőtanárokkal.

º

Digitális napló használatával biztosítjuk, hogy a szülők folyamatosan figyelemmel kísérjék gyermekeik osztályzatait tájékozódjanak gyermekük hiányzásairól üzenetet váltsanak a tanuló osztályára vagy személyére szólóan az osztályfőnökkel, illetve a szaktanárokkal Szóbeli tájékoztatás telefonon, illetve hiányzás esetén az SzMSz-ben szabályozottak alapján Kollégiumi látogatások

º º

47


Pedagógiai Program

A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulók nevelőtanáraival a kapcsolattartás az osztályfőnökökön keresztül történik. Az osztályfőnök szükség esetén konzultál a tanuló nevelőtanárával az aktuális fegyelmi vagy tanulmányi problémákról, egyezteti a lehetséges megoldási stratégiákat, amelybe ha kell, a nevelőtanár mellett a szülőt is bevonja.

º

"Nyitott iskola" megteremtésére, úgy, hogy meghívjuk a szülőket, nevelőtanárokat nyílt órákra különböző rendezvényeinkre tanulmányi kirándulásokra

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt lehetőségek és a tanári felelősség, empátia együttes alkalmazása megfelelő keretet teremt egy közvetlenebb szülő-tanár, diák, nevelőtanár kapcsolat megvalósítására. Az együttműködés, a folyamatos információcsere biztosítása céljából tervezzük a digitális napló használatának bevezetését. 3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: º a tanítási órákra való felkészülés, º a tanulók dolgozatainak javítása, º a tanulók munkájának rendszeres értékelése, º a tanítási órák dokumentálása, º érettségi, szakmai (külön megbízási szerződés alapján), felvételi, tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, º kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, º a tanulmányi versenyek lebonyolítása, º tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, º felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, º iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, º osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, º az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, º szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, º részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, º részvétel a továbbképzéseken, º a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és tanórán kívüli iskolai programokon, º tanulmányi kirándulások szervezése, º iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, ezekhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, º részvétel a munkaközösségi értekezleteken a munkaközösségi tagoknak, 48


Pedagógiai Program

º tanítás nélküli munkanapon az iskolavezetés által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, º iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, º szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek, osztálytermek állagának megóvása, º osztálytermek rendben tartása Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg a tagintézményvezető javaslatára minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

º Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája º º º º º º º º º º º º

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása, nyilvántartása, Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

3. 20. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat célja, feladata A tanulóknak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a Közoktatási Törvény előírásai, az iskolai SzMSz és az iskolai Házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga az iskolai életét alakítani. Ennek szervezeti kerete a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. Működése º Az iskolai diákönkormányzat érvényesítik.

jogosítványait 49

annak

választott

képviselői


º º º

Pedagógiai Program

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény főigazgatója biztosítja. A diákönkormányzat tagintézményi és intézményi szinten működik. Intézményegységi diákönkormányzatok (DÖK) Az intézményegység osztálytitkárai és helyetteseik alkotják a tagintézményi Diáktanácsot, amely az intézményegység Diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb ügyviteli szerve. A tanév helyi rendjében meghatározott első diákközgyűlésen (küldöttközgyűlés) a Diáktanács megválasztja a DÖK elnökét, helyettesét és további tisztségviselőit, valamint dönt saját működéséről. Az intézményegység vezetője vagy megbízottja tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A DÖK elnöksége képviseli az intézményegység diákközvéleményt, tartja a kapcsolatot az intézményegység tagintézmény vezetőségével és a tagintézményi Diáktanáccsal. A DÖK elnöke és helyettese képviseli a tagintézményt az intézményi Diákönkormányzat (iDÖK) választmányában. Az intézményegység diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján az intézményegység vezetője bízza meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a diák küldöttközgyűléseken, koordinálja, segíti a tagintézményi diákönkormányzat munkáját. Az intézményegység vezetőjéhez való bejutási lehetőséget biztosítani kell a diákönkormányzat képviselőjének minden olyan esetben, ha ezt a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Ha a tagintézmény vezető igazgató elfoglaltsága nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor a legközelebbi alkalommal ezt biztosítani szükséges. Az intézményegység diákönkormányzat elnöksége a diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézményegységének helyiségeit, berendezéseit oly módon, hogy ezzel az intézmény működését ne akadályozza. Intézményi diákönkormányzat (iDÖK) Az intézményi Diákönkormányzat (DÖK) legfőbb érdekképviseleti szerve az intézményi Diákönkormányzat elnöksége, amelyet az intézményegység Diákönkormányzatainak (DÖK) elnökei és helyettesei alkotnak. Az intézményi Diákönkormányzat választmánya saját tagjai közül minden tanévben egy elnököt és egy helyettest (DÖK elnökség) választ. Aláírási jogkörrel a DÖK elnöke, hosszabb távú akadályoztatása esetén a helyettese rendelkezik. Az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a DÖK választmánya készíti el, a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat (DÖK) a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: º saját működéséről; º a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, º hatáskörei gyakorlásáról, 50


Pedagógiai Program

º egy tanítás nélküli munkanap programjáról, º az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási

rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, º amennyiben az iskolában működik, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A DÖK egyetértési jogot gyakorol: º Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának (a megállapodásban történő) meghatározásakor º az osztályok maximális létszámának túllépésekor A DÖK véleményezési jogot gyakorol: º a házirend elfogadása és módosítása előtt º a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása előtt º a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, º az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, º az adatkezelési szabályzat elkészítésekor és módosításakor, º az egyes tanulók fegyelmi ügyeiben, º az iskolai munkatervben szereplő tanulókat érintő programokkal kapcsolatban, º választható tantárgyak esetében az azt oktató pedagógusok személyéről, º az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – a diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb 45 perccel korábban lehet megkezdeni, º a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, º a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, º a tankönyvtámogatás rendjének kialakításakor; º a tankönyvrendelés során; º tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, º az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; º az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, º a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, º az iskolai SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A DÖK javaslatot tehet: º a tagintézményi ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében; º az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításában º a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában; º iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban, º iskolai ünnepségek szervezésében; º javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai működésével, a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre. A DÖK-nek részvételi joga van a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: º osztályfőnöki órán; º a tagintézményi Diáktanácsban az osztálytitkárokon keresztül; 51


Pedagógiai Program

º a tagintézményi diákközgyűlések alkalmával az osztályképviselőkön keresztül; º a DÖK elnökségén keresztül; º az intézményi DÖK választmányában a DÖK elnökének és helyettesének képviseletében; º az intézményi DÖK elnökségén keresztül.

3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítését a szakiskolai és szakközépiskolai osztály(ok)ban vezetjük be. 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás

º º º º

Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembevétele) Két éves bevezetési terv elkészítése (ütemterv alapján)

3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert, azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását, adaptálását, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét. 3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

º º º

º º

Az önálló tanulást segítő fejlesztés az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése a kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek együttműködési civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés drámapedagógia 52


º

º º º

Pedagógiai Program

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái az egy osztályban tanító tanárok értekezlete értékelő esetmegbeszélések az osztályok magatartásfüzetei alapján problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés egyéni fejlődést rögzítő számítógépes adatok figyelemmel kísérése Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program

3. 21. 4. Várható eredmények

º º º º º

A halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatásinevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként

º º º º

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések iskolai szintű megtartása a diákjaink nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. Más egyéb helyi hagyományaink ápolása az iskolához való tartozást tudatosítja, és a közösségi élet formálását szolgálja. Az ünnepségek előkészítését a tagintézmény vezető igazgató koordinálja a diákönkormányzat bevonásával. Az ünnepségek, megemlékezések helyét és idejét a tagintézmények éves munkarendje tartalmazza. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is szolgálják a nevelési célokat, hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez

53


Pedagógiai Program

Az iskola ünnepélyes formában emlékezik meg a Magyar Köztársaság azon nemzeti ünnepeiről (március 15., október 23.), amelyek a szorgalmi időre esnek. Az iskola minden évben megemlékezik az aradi vértanukról, a holocaust és a kommunizmus áldozatairól, Szeged napjáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A tanév elején „gólyaavató” estet szervez a diákönkormányzat, amelyen a kilencedikesek humoros vetélkedőjének keretében az „öreg” diákok felavatják az elsőéveseket. Szalagavató bált tart a tagiskola a 12. évfolyamos tanulók részére, minden év januárban vagy februárban. Minden tagintézmény az éves munkatervben rögzítet időpontban „Nyitott Kapu” pályaválasztási tájékoztatót tart. 3. 22. 1. A Csonka János Tagintézményben Tanévnyitón a Hagyományőrző Társaság koszorút helyez el az első világháborúban hősi halált halt tanítóképzős diákok és tanáraik emlékművénél. Emlékezés, a tagintézmény névadójának, Csonka Jánosnak a születésnapjára mellszobrának megkoszorúzásával Ballagáson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerése: „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” és alapítványi pénzjutalom átadásával történik. Tanévzárón a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerése és az alapítványi pénzjutalom átadása A „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” díjazásról a tantestület tagjaiból és DÖKből delegált háromtagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. Helyes életmódra nevelés hagyományának jegyében Minden tanévben megrendezzük a globalizációs ártalmak felismerésére nevelő programokat Alkalmanként évkönyv vagy iskolaismertető szóróanyag jelenik meg. A diákönkormányzat lehetőségei szerint iskolarádiót és iskolaújságot szerkeszt és működtet, közreműködik a „honlap” frissítésében. A tagintézményben Hagyományőrző Társaság működik. Feladata: koszorúzás, iskolai események archiválása, kapcsolatot tart a Tanítóképzőt Végzettek Baráti Körével. Hagyományosnak számító versenyeink: º A Humán munkaközösség szervezésében: Kedvenc versem (versmondó) Kazinczy Szép Magyar Beszéd Arany toll – diák vers- és novellaíró verseny Nyelvhelyességi verseny Szeged helytörténeti vetélkedő Városi könnyűzenei énekverseny 54


Pedagógiai Program

º A Természettudományi munkaközösség szervezésében:

sodoku angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika természettudományi vetélkedő

º Idegen nyelvi munkaközösség: •

angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika

º A testnevelési munkaközösség:

Csonka-kupa (kézilabda, futsal, kosárlabda) fekvenyomó verseny diákolimpia (kézilabda, futsal, kosárlabda) utcai futóversenyeken részvétel (Cora, Vivicitta, T-Home)

º Szakmai vetélkedők. 3. 22. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben Intézményünk – a névadó tiszteletére – Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékversenyt szervez általános iskolások és középiskolások számára. A verseny díjainak átadására ünnepség keretén belül kerül sor. Az iskola a névadójának tiszteletére minden év júniusában Gábor Dénes emléknapot tart, amelynek aktuális programját a nevelési igazgatóhelyettes irányításával a diákönkormányzat és szakmai munkaközösségek állítanak össze. Ballagáson kerül sor a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerésére. Az oklevél és könyvjutalom mellett sor kerül a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány pénzjutalmának átadására. Itt kerül átadásra a „Gábor Dénes Díj”. A Gábor Dénes Díjazásról a tantestület tagjaiból és a DÖK-ből delegált 3 tagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. A tagintézmény az év utolsó tanítási napján karácsonyi ó-év búcsúztató ünnepséget tart, amelyre meghívja a nyugdíjas dolgozókat is. Az ünnepélyen az iskola tanulói műsort adnak. A tagintézmény ápolja azokat a hagyományos helyi kezdeményezéseket. Hagyományos versenyek, vetélkedők o Ki mit tud? o Vers- és prózamondó versenyek o Bábel – idegen nyelvi bemutatók o Nyelvi vetélkedők, versenyek o OKTV, OSZTV, SZÉTV o Szaktárgyi versenyek irodalomból, magyar nyelvből (Édes anyanyelvünk, Kazinczy – verseny), idegen nyelvekből, matematikából (Gordiusz, Kenguru nemzetközi matematikaverseny, Arany Dániel-, Budó Ágoston- verseny), számítástechnikából (Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny, Kalmár László-, Nemes Tihamérverseny), fizikából (Mikola Sándor Középiskolai Fizikaverseny) o Egyéb versenyek (helytörténeti, művészeti, egészségügyi, környezetvédelmi, műveltségi) o Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Pályázatok o Képzőművészeti pályázat - évente más-más témával kapcsolatban o Vers- és novellaíró pályázat 55


Pedagógiai Program

Sport o o o o o

Sítábor Gábor Dénes Nemzetközi Kézilabda Kupa Gábor Dénes Nemzetközi Kosárlabda Kupa Puskás Kupa Diákolimpia

3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái 3. 23. 1. A Csonka János Tagintézményben A tagiskola jelképei az iskolazászló és az embléma, logo. A zászló egyszínű fehér nehézselyem 90x140 cm méretű. A zászló széleit vörös és zöld háromszögek fogazzák. (lásd Rákóczi zászlaja) Keskenyebb oldalának csúcsait 2 aranysárga bojt díszíti. Az egyik oldalán a történelmi koronás kiscímer: hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezőjében zöld hármas halom, aranykoronás kiemelkedő középrészén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A zászló másik oldalán az iskola emblémája látható. A felirat és az embléma aranyszínű hímzés. 1991-től az iskolazászlóra a ballagók emlékszalagot kötnek. Embléma, logo: Az iskola új emblémáját 1995-ben Hevesi Gábor tanuló tervezte. Ovális keret, 1:1,6 arányú. Fehér alapon fekete színezetű. Középen Csonka János kezdőbetűiből formázott stilizált személygépkocsi. Körülötte „SZMK CSONKA JÁNOS TAGINTÉZMÉNYE SZEGED” felirat.

3. 23. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben A tagiskola logója: Rajzolóprogrammal létrehozott, egyedileg megszerkesztett nagy G és D betű egymástól szintben eltolva.

A tagiskola jelvénye: Kerek, 55 mm átmérőjű domborított fémlemez, hátulján a kitűzéshez biztosítótűvel. A jelvénybe fehér alapon fekete színnel be van égetve a tagiskola logója. A tagiskolai évkönyv: Az évkönyv az adott tanév ballagására jelenik meg. A tagiskola éves programjában kell megjelentetni a szerkesztőbizottságot, amelynek vezetője a nevelési igazgatóhelyettes. A szerkesztőbizottságnak tanár és diák tagjai vannak. 56


Pedagógiai Program

A tagintézmény az anyagi lehetőségek függvényében negyedévente újságot jelentet meg az iskolában „SULI A MARSON” címmel. Az újság szerkesztését a tagiskola diákönkormányzatának tagjai végzik a nevelési igazgatóhelyettes, és egy megbízott tanár irányításával. 3. 23. 3. A Széchenyi István Tagintézményben (megszűnt 2012-ben) A tagintézmény címere: Az iskola címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében két bal haránt irányú ezüst pólya húzódik. A pajzsfő jobb oldalán arany Nap (részben takarásban) ontja sugarait. A pajzsmező közepén (mind a kék, mind az ezüst mázat átszelve) természetes színű sas emelkedik kiterjesztett szárnyakkal (jobbra) a Nap felé, csőréből viruló zöld lombokból kötött babérkoszorút tart. A pajzsot jobbról és balról (alatta kereszteződve) szintén egy-egy zöld, fekete bogyókkal ékesített babérág fogja közre.

Az utóbbi néhány évben erőteljes törekvés indult meg az iskola arculatának átalakítására. Ezzel együtt járt a korábbi hagyományok újraértelmezése, a tanulók igényeinek, a külső és belső elvárásoknak megfelelő új iskolai élet kialakítása, mely gyökereiben azonban őrzi a régi értékeket. A hagyományteremtés hosszú folyamatának a kezdetén körvonalazódik, hogy melyek azok az események, amelyek évente, kétévente ismétlődve nemcsak a jelenlegi tanulók számára jelentenek összetartó erőt, hanem egykori diákjaink, tanáraink is szívesen vesznek részt rajtuk.

3. 24. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Az EU-hoz való csatlakozási szándék, a mai kor technikai követelményei a fiatalok, így az iskolák elé is új feladatokat állítanak. Szükségessé válik az idegennyelvi kommunikáció és az informatikai hálózati rendszereken történő kommunikáció. A fiataloktól elvárják az informatika világában való jártasságot, a megfelelő szintű ismeretek elsajátítását és azok alkalmazását, egy új szemléletmódot, valamint problémamegoldást. Mindezek megvalósítása túlmutat a tanórai kereteken, fel kell használni a tanórán kívüli foglalkozásokat, sőt önálló munkát is igényel. Ezen túlmenően teret kell adnunk a tehetséges fiataloknak is, akik mindezeket az ismereteket magasabb szinten kívánják művelni, akik az átlagnál többre törekszenek. Célunk a verseny létrehozásakor az volt, hogy a számítástechnika iránt érdeklődő középiskolások számára egy újabb lehetőséget teremtsünk, ahol összemérhetik tudásukat. Ebbe a folyamatba bekapcsoljuk az általános iskolásokat is. A három korcsoportban megrendezésre kerülő verseny nem csak arra jó, hogy a versenyzők összemérjék tudásukat, élvezzék a verseny örömét, de arra is, hogy az évek során a versenyzők fejlődése is nyomon követhető legyen. A versenyfeladatok kategóriánként és korcsoportonként változnak, de a közös cél, hogy º fejlessze a tanulók gondolkodásmódját, rendszerező képességét, integráló képességét º alakítson ki problémamegoldó stratégiákat a különböző feladatok megoldására º alakítsa ki az önálló ismerettevés képességét a számítógépek programozása és alkalmazása területén º készítsen fel arra, hogy a megszerzett ismereteket képesek legyenek különböző területeken hasznosítani. 57


Pedagógiai Program

A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye meghirdeti a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyt általános- és középiskolai tanulók számára, a verseny célja a tehetséggondozás. A verseny korcsoportjai º Az általános iskolák 5-6. évfolyamának tanulói º Az általános iskolák 7-8. évfolyamának tanulói º korcsoport: A középiskolák 9-10. évfolyamának tanulói º korcsoport: A középiskola 11-12. évfolyamának tanulói 3. 25. Nemzetközi kapcsolatok 3. 25. 1 Csonka János Tagintézmény A tagintézmény külföldi kapcsolata: lengyelországi Nowy Sacz-i műszaki szakközépiskolával. 2005-től a diákcsere programunk és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére. 3. 25. 2. Gábor Dénes Székhelyintézményben A tagiskola 2000. óta tagja egy nemzetközi együttműködésnek, melyben a 7 ország (Anglia, Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország, Magyarország é Olaszország) középiskola diákjai és tanárai vesznek. Az együttműködés rendkívül jó lehetőséget biztosít számunkra. Diákjaink érzékelik a nyelvtudás fontosságát, nyelvi képességeik jelentősen fejlődhetnek. Meg tudnak nyilvánulni nemzetközi közegben, ezáltal nyitottabbá válnak, és saját hétköznapjaikban tapasztalhatják, mit jelent az európai integrációs folyamat. Az egyik együttműködési terület a nemzetközi diákcsere. Évente két alkalommal, novemberben és márciusban szervezzük; témája évente változik. Csoportmunka, előadások, vetélkedők, intézménylátogatás, kirándulás, nemzetközi büfé és záróest színesíti a hetet és ad sok új tapasztalatot, élményt a résztvevőknek, lehetőség nyílik egymás és egymás kultúrájának, szokásainak megismerésére. Az egymás közti kommunikáció nyelve az angol. A másik terület a nemzetközi adatbázis-program. A hasznos információt nyújtó anyag az Interneten olvasható angolul. Jellegzetes témaköröket tartalmaz, melyek bemutatják az országok adott régióinak történelmét, földrajzát, művészetét, vallását, népi hagyományait. A témák feldolgozását személyes találkozással összekötött értékelés zárja. A harmadik területe az energiával és a környezetvédelemmel függ össze, amely Európa szerte központi helyet kap. A munkában résztvevők (Franciaország, Olaszország, Finnország, Dánia, Magyarország, Németország) Németországban összegzik tapasztalataikat. Széleskörű többéves sport kapcsolattal rendelkezünk (Románia, Szlovákia, Horvátország). A kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika területén kialakult együttműködés, a nyelvi fejlődés lehetősége, az emberi kapcsolatok kiszélesedése meghatározó a fiatalok életében. A programban való részvételünktől azt reméljük, hogy a tanulók aktívabban és felelősebben veszne részt az iskolai életet érintő kérdések megoldásában, megtapasztalhatják, hogy beleszólhatnak az iskolai közélet alakításában, és megtanulhatják konstruktív módon megoldani a felmerülő konfliktusokat, így hozzájárulhatnak a hagyományos (tantervközpontú, frontális) tanítási formák helyett újszerű, projektekben történő tanulási folyamat kialakításához is. Nyitottabbá és demokratikusabbá válhat az iskolai élet három fő szereplőjének a viszonya is, azaz a tanár-diák-szülő aktívan együttműködhetnek. 58


Pedagógiai Program

3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban." (NAT követelmény alapján.) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT követelmény alapján.) A fogyasztói magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: º Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; º Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások; º Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) º Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; º Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái; º Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; º Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; º Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; 59



Pedagógiai Program

Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai; Tantárgyi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

3. 27. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatás a tanulók számára önkéntes. Igény esetén a foglalkozások számára termet biztosítunk. 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése Iskolánkban nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés és oktatás nem folyik. Az iskolavezetés és a nevelőtestület azonban ismeri törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.

4. Az iskolai élet szabályai 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai Az iskolai élet rendjét szabályzatok biztosítják. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja az iskola napi munkájának zavartalanságát, az irányítás hatékonyságát és törvényességét. A Házirend biztosítja a tanulók jogainak gyakorlását és kötelességeik teljesítésének feltételeit. A szükséges módosításokat a tanulókra vonatkozó törvények teljes körű figyelembevételével kell megtenni. Az iskola pedagógiai programja alapján végzi az iskola nevelő-oktató munkáját, amelynek megfogalmazásakor a törvényi előírást be kell tartani. A szabályzatokat a melléklet tartalmazza. 4. 2. További szabályok Az iskolában a Közoktatási törvény szerint működő öntevékeny szervezetek maguk alkotják működési szabályaikat. Ezt a később megalakulni kívánó szervezetek és csoportok számára is biztosítjuk. A működő és később alakuló csoportok számára is biztosított a szervezeti és működési átalakulás, továbbá az egyesülés lehetősége. 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése A szakképzésben részt vevő tanulók jogai között különös figyelmet fordítunk a gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülésére. Így például kiemelten a felelősség biztosításra és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásaira. 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése 60


Pedagógiai Program

Minden évben biztosítjuk és megszervezzük a továbbtanuláshoz szükséges tájékoztatást. Osztályfőnöki óra keretében a tájékoztatás a tagiskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy végzi. A felkészítést a tehetséggondozásnál említettük. Minden tanárnak kötelessége tanórai kereteken belül is a továbbtanulók kiemelt támogatása.

4.5. A közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálat szükséges, melyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell teljesíteniük. Iskolánkban a tanulók számára lehetőleg arányosan elosztva három tanévre, a 9-11. évfolyamra szervezzük a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket.

5. Az iskola értékelési rendszere 5. 1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért a tanulónak minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az órákon folyó sokrétű munka lehetővé teszi, hogy a tanulók annak minden fázisában aktívan részt vegyenek. A tanítási órán kívüli tevékenységi formák ugyancsak sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulói aktivitás kibontakoztatására, amit minden eszközzel támogatni kell. A tanuló számára a legnagyobb ösztönző erő az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, a tanár észreveszi minden jó szándékú igyekezetét, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint, reálisan értékeli, és ezt valamilyen formában a tudomására hozza. Ez lehet egy-két metakommunikációs gesztus, egy-két dicsérő szó is. Minden kisebb megnyilatkozást követő pozitív vagy negatív reagálás fontos a tanuló fejlődése szempontjából. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat. A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 5. 1. 1. Az értékelés célja

º º

a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés egy adott fázisban vizsgálja, hogy az elért eredmény milyen viszonyban van a kitűzött célokkal. Emiatt fontos, hogy az iskola olyan értékelési rendszert működtessen, amely elsősorban szakmai kontroll alatt áll, valamint egységes a szempontrendszere. Az értékelés az oktatás rendszabályozó eleme, intézményi és személyi szinten. Egyben a minősítés, a szelektálás és a társadalmi megméretés funkcióját is betölti. Visszajelzés az egyének (tanulók, szülők, 61


Pedagógiai Program

pedagógusok), a fenntartó és a társadalom számára, valamint fontos szerepe van a személyiségfejlődésben. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: º a tanórai és tanórán kívüli magatartásra, º a szorgalomra ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzése, a szükséges felszerelés meglétére º az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, º a fejlődésre, a korábbi teljesítményhez képest Azaz º motiválja a tanulókat, º jelezze a gyerek számára teljesítményének, tudásának szintjét, º jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, º jelezze a sülő számára gyermeke viszonyát a követelményekhez képest. 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei


Egységes követelményrendszer, amelyet a munkaközösségek fogalmaznak meg a tantárgyak tekintetében, a nevelőtestület fogalmaz meg a magatartás és szorgalom vonatkozásában. A követelményrendszer legyen időben viszonylag állandó, a módosítások a hibák kiküszöbölésére vonatkozzanak. A követelményekkel adekvát mérőeszköz-rendszer összeállítása és alkalmazása elengedhetetlen. Az értékelés következetes, rendszeres és folyamatos legyen. Az értékelés objektív legyen, azaz független az értékelő személyétől, az értékelés helyétől, az értékelés módjától és az értelmezéstől. Az értékelés megbízható legyen, és valóban azt mérje, ami a célja (validitás). A követelmények módja, helye és ideje, az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indoklása legyen ismert a tanuló számára.

5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere SZEMPONT Helye szerint

MEGNEVEZÉS

MEGVALÓSULÁS

Belső értékelés

A pedagógusok által az iskola szintjén történik. Az oktatási rendszer szintjén külső értékelők végzik. Nemzetközi felmérés (pl. IEA) Nemzeti felmérés (pl. Monitor) Egységes szempontok szerint évfolyamokon vagy az egész iskolára kiterjedő komplex értékelés. Csoportra, osztályra, egyénre vonatkozó értékelés. Felvételi vizsga, csoportba sorolás

Külső értékelés Az értékelés szintje szerint

Rendszerszintű Intézményi szintű Csoport, illetve egyéni szintű

Szabályozási

Bemenet ellenőrzés 62


Pedagógiai Program

logika szerint Folyamat ellenőrzés Kimenet ellenőrzés

Formája szerint Funkciója szerint

feleltetés, dolgozatok, félévi értékelés év végi értékelés, érettségi-, és szakmai vizsga felelés, szóbeli vizsga Szóbeli teszt, dolgozat, írásbeli vizsga Írásbeli Diagnosztizáló értékelés: előzetes felvételi vizsga, csoportba sorolás, év eleji tudásmérés a tanítás-tanulás valamely felmérés nagyobb egységének megkezdése előtt. Formatív (formálós-segítő) ér-tékelés: az felmérés, rövid dolgozat oktatás folyamán kölcsönös információcsere tanuló és pedagógus között, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Szummatív (lezáró-összegező) értékelés: témazáró dolgozat a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak félévi és év végi érdemjegy lezárásakor, melynek során globális képet év végi felmérés kapunk a tanuló tudásáról, munkájáról. érettségi és képesítő vizsga

Az egységes értékelés érdekében a kötelező érettségi tantárgyakból, az éves Munkaterv alapján, a tanulók évfolyamdolgozatot írnak. A dolgozat eredménye a félévi és az év végi minősítések megállapításakor a kerekítésnél meghatározó súllyal szerepel. 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése A végzett munka értékeléséhez és a diákok fejlődésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A folyamatos értékelés és ellenőrzés érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését elsősorban annak alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit, az adott tárgyban mutatott többletmunkáját. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszám + 1 osztályzatot kell adni (kivétel a heti 1 órás tárgy, a tanév lezárásához elegendő három osztályzat). A témazáró dolgozatok időpontjáról az osztályt, csoportot legalább 5 munkanappal a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon egy két témazáró iratható. A tanulók egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (Témazáró esetében a határidő maximum 3 munkanappal meghosszabbítható.) Az előírt teljesítmények teljesítését a tantárgyak jellegének megfelelően a tanulók º szóbeli felelete, º írásbeli munkája vagy º gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Mivel a középiskolai oktatás-nevelés célja az érettségire (vagy képesítő vizsgára) való felkészítés, ezért arra kell törekedni, hogy az írásbeli munkájuk rendezett és logikusan felépített legyen, szóban pedig választékosan fejezzék ki magukat. A kifejezőkészség fejlesztése minden pedagógus feladata. 63


Pedagógiai Program

Az írásbeli beszámoltatások formái függenek a tantárgytól, elkészítésének módjától és időtartamától. Leggyakoribb formái a következők: º röpdolgozat, º témazáró dolgozat, º szakdolgozat, º házi dolgozat, º szintfelmérő, osztályozó, különbözeti vizsgadolgozat, º szódolgozat, º műszaki rajz, º számítógépes feladat, º példamegoldás, º esszé, º teszt, º forráselemzés, º diagram- és grafikonelemezés, º fordítás, º feladatlap. A tanuló számonkérésének alapja a tantárgy jellegétől függően: º a tanár által közvetített tananyag, º a házi feladatra épülő ismeretek, º a tankönyv vonatkozó része, º a témához kapcsolódó kötelező irodalom, º a munkafüzet gyakorlatai, º a tananyagban előírt szabályok, tételek, eljárások, definíciók önálló alkalmazása. Értékelés: º Leíró jellegű beszámoltatás esetében globálisan, előre megadott – tanulók által is ismert – szempontok alapján történik º Tesztek, számítási feladatok esetén pontozással, javítókulcs alapján történik A témazáró dolgozatokon szerzett érdemjegyek nagyobb hangsúllyal (kétszeres súlyozással) szerepelnek a félévi és az év végi minősítéseknél, mint az 1-2 óra anyagát magában foglaló számonkéréseké. Ha egy tantárgyat több szaktanár tanít az érdemjegyet közösen alakítják ki. Ha egy tantárgy több önálló résztantárgyból áll átlagot kell számolni, az ettől eltérő számítási módot előzetesen közölni kell. Ha az egyik résztantárgy egyike elégtelen, akkor a tantárgy minősítése is elégtelen. Amennyiben a tanuló év végi osztályzatát nem a tanév során nyújtott teljesítménye alapján kívánja megkapni, lehetősége van arra, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ha a tanuló emeltszintű felkészítésben vesz részt, a félévi és az év végi érdemjegy meghatározásakor a kötelező és a választott tantárgy átlagát kell figyelembe venni. Kerekítésnél a kötelező jelleg a mérvadó. Az OKJ modulrendszerű szakképzésre vonatkozó előírás: A félév és év vége zárásakor, amennyiben a tanuló az adott modulhoz tartozó tananyagegység (elmélet, elmélet igényes gyakorlat, gyakorlat) elsajátítása során értékelhetetlen, vagy elégtelen eredményt ért el, csak abban az esetben átlagolható ki modulszintű jegyre az eredménye, ha az adott modulvizsga 64


Pedagógiai Program

követelményen belül a tananyagegységhez tartozó vizsgarész teljesítmény követelmény szintje nem éri el a 10 %-os részarányt. Minden ettől eltérő esetben a tanuló javító-, pótló-, vagy osztályozó vizsgát kell tegyen a magasabb évfolyamba lépéshez, vagy a szakmai tanulmányok eredményes lezárásához. 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló az iskolai tananyag jobb elsajátítása érdekében otthon rendszeresen szóbeli és írásbeli feladatokat old meg. Tanulóinktól elvárjuk, hogy - a tanár útmutatása alapján - a tanórákra rendszeresen felkészüljön. Az otthoni elsajátításra szánt ismeret része a számon kérhető és minősíthető tananyagnak. A szaktanárok szakmai kompetenciájába tartozik eldönteni, hogy milyen mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli feladatot adnak az otthoni felkészüléshez, de szem előtt kell tartaniuk, hogy a diákokat nem terhelhetik túl. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok formája függ az adott tantárgytól és a feldolgozásra szánt témától. Leggyakoribb formái a következők: º vázlatírás, º tankönyvi példa, illetve feladatmegoldás, º gyűjtőmunka, º házi dolgozat, º tanári vagy tankönyvi kérdéssorra válaszadás, º idegen nyelvi fordítás, szótározás, º teszt, º fogalmazás, º tételkidolgozás, º munkafüzetbeli feladatmegoldás, º otthoni rajz, º számítógépes feladat. Nem adható írásbeli házi feladat a három munkanapot nem meghaladó tanítási szünetre. Az egyes munkaközösségek meghatározhatják, hogy milyen gyakorisággal és terjedelemben írnak elő írásbeli otthoni feladatot. A tanár az írásbeli otthoni feladat elkészítésének tényét minden esetben, tartalmát alkalomszerűen ellenőrzi, és érdemjeggyel minősítheti. A tanár a házi feladatot szóbeli vagy írásbeli beszámoló (dolgozat) részeként is számon kérheti. Az otthoni feladatra kapott osztályzat része a tanuló félévi, év végi minősítésének. A tanuló hiányzása esetén legalább annyi napot kap a mulasztott tananyag pótlására, ahány tanórát azt adott tantárgyból mulasztott. 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló általános magatartását a közösségben, s a közösség tagjaihoz való viszonyát, a közösségért végzett tevékenységet. Figyelembe kell venni az igazolatlan órák számát (mérlegelve az okokat, körülményeket), valamint az elismeréseket, a versenyeken való részvételt. A magatartás minősítése: º példás (5) 65


Pedagógiai Program

º º º

jó (4) változó (3) rossz (2) A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról.

Magatartás 1.

2.

3.

4.

5.

6.

példás

Fegyelmezettsége

iskolában, iskolán kivül egyaránt tanulóhoz méltó, másokra mindig pozitívan ható Viselkedés-kultúrá- kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, ja, udvarias hangneme Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, képességeihez mérten segít társain, kezdeményező Házirend betartása betartja, betartására ösztönöz, büntetése nincs, szavai összhangban vannak a tanulói jogokkal és kötelességekkel nagyfokú, felelősFelelősségérzete séget érez a közösség és saját munkája iránt igazolatlan óráinak Hiányzása száma max. 1

jó Megfelelő, ha a szabályokat betartja, tudatosan nem sérti meg

változó

kifogásolható, de erősen kifogásoligyekszik javulni ható, másokat erősen zavaró, negatív

kevés kivetniva- zavarja a foglalkolót hagy maga zásokat, udvariatután lan, „nyegle", viselkedése kifogásolható közepes aktivi- önként nem vállal tású, segítőkész, feladatokat, közösségi munkába megbízatásait teljesíti, jóindu- nem vonható be, nem ártó, közömbös latú néha hibázik, de részben tartja be, nem súlyosan, legfeljebb osztálylegfeljebb szóbeli főnöki szintű büntetése van, sodródik a figyelmeztetése többséggel volt időnként feledékeny, figyelmeztetésre elvégzi a feladatokat igazolatlan óráinak száma max. 3

rossz

durva, goromba, közönséges, romboló, heves, hangoskodó közösségi munkát akadályozza, nem vállal feladatokat, negatív, goromba, megfélemlítő zavarja a foglalkozások rendjét, igazgatói szintű büntetése van, sokat vét ellene

ingadozó, feladatai felelőtlen, teljesítését hiányos- megbízhatatlan ság jellemzi igazolatlan óráinak száma max. 10

igazolatlan óráinak száma 10-nél több

5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt. A szorgalom minősítése: º példás (5) º jó (4) º változó (3) º hanyag (2) A szorgalom osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. 66


Szorgalom 1.

Tanulmányi munkája

2.

Munkavégzése

3.

Kötelességtudata

4.

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Példás

Jó

figyelmes, törekvő teljesítménye egyenletes, képességei alapján jobb eredményt is elérhetne erőfeszítéseket tesz rendszeres, az eredmények javí- többnyire önálló, figyel az órákon tása érdekében, felkészülése rend- és rendszeresen készül szeres, pontos, egyenletes, önálló képességei maximumát nyújtja, eredménye legalább közepes, gyakorlati foglalkozásokon is jó munkát végez

kifogástalan, céltudatosan törekvő, magas szintű, az órákra való felkészüléseiben példamutató érdeklődő, egyéb versenyeken, pályázatokon is részt vesz, iskolai rendezvényeken rendszeresen szerepel, egyéb érdeklődési terület, hobby kitartó gyakorlása is jellemzi

a kijelölt feladatokat elvégzi, megfelelő, időnként biztatni kell néha csak ösztönzésre kapcsolódik be más tanórán kívüli tevékenységekbe

Változó

Pedagógiai Program

Hanyag

ingadozó, szélsőséges képességei alatt teljesít, felkészülése hiányos

eredménye elégtelen vagy a legtöbb tárgyból elégséges, teljesítménye nagyon elmarad a képességeitől

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, munkája pontatlan, rossz, munkaerkölcse társaira romboló hatású kifogásolható, felszerelése időnként hiányos, feladatait gyakran nem teljesíti, alul motivált, változékony Érdeklődése ingadozó, alulmotivált

megbízhatatlan, szándékosan nem végzi el munkáját, elutasító a tanulással szemben

felszerelése időnként hiányos vagy nincs, sorozatosan nem készül, kötelességeivel nem törődik nem végez más rendszeres, tanulmányokhoz, művelődéshez kapcsolódó tevékenységet, közömbös és érdektelenség jellemzi

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében: a dicséreteket a magatartás, szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni. 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, regionális és országos versenyeken. Átvállaljuk a nevezési díjakat, Az iskolai lehetőségek, a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány, valamint különböző szponzorok támogatásával a tehetséges, jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük. A tanulók tevékenységének elismerésére jutalom adható º egyes tanulónak º tanulói közösségnek º kiemelkedő tanulmányi munkáért º példamutató magatartásért º kiemelkedő sportteljesítményért º szaktárgyi munkáért 67


º º º

Pedagógiai Program

szakköri munkáért tanulmányi és egyéb versenyeken elért jó eredményért egyéb irányú munkában kifejtett teljesítményért

Formái


szaktanári dicséret évközben osztályfőnöki dicséret félévi illetve év végi tantárgyi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret oklevél átadása könyvjutalom adományozása tárgyjutalom adományozása pénzjutalom adományozása csoportos jutalomként színház, hangverseny, múzeumlátogatás, kiránduláson való részvétel alapítványi jutalom a tartósan jól teljesítő, illetve kiemelkedő versenyeken elért eredményekért

Iskolai versenyek A különböző szintű, meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken való eredményes részvételért osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretben részesítjük tanulóinkat. Nevelőtestületi dicséretet kapnak az OKTV és OSZTV, SZÉTV, I.-X. helyezést elért versenyzői. A dicséretről, jutalmazásokról a szülőt tájékoztatni kell. A jutalom átadását az érintett közösség, az iskola tanulóifjúsága előtt kell átadni, kihasználva ennek pedagógiai jelentőségét. Az iskolában működő Szegedi Csonka János Tehetségsegítő, valamint a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány alapító okirata értelmében a jó tanulók és az eredményes versenyzők, akik tevékenységükkel az iskola hírnevét öregbítik, pénzjutalomban is részesülnek. A jutalmazások a végzős tanulók esetében a ballagási ünnepségen, egyéb esetekben a különböző iskolai ünnepélyeken történik. 5.1.9.

Gábor Dénes Érem

A Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola nevelőtestülete által a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány támogatásával az középiskolában több éven át kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkező és példaértékű közösségi tevékenységet folytató végzős diákjai számára elismerés céljából alapított kitüntetést. A kitüntetés Kalmár Márton szobrászművész által alkotott, Gábor Dénest ábrázoló bronz plakett. Az érem mellé sorszámozott kitüntető oklevelet is kap a díjazott. A kitüntetéshez pénzjutalom is jár. A kitüntetettek száma évente egy fő, megosztani nem lehet. Kitüntetésre javaslatot a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestületének bármely tagja tehet, írásban, minden naptári évben március 31-ig.

68


Pedagógiai Program

A javaslattételt követően a javasolt személyek közül a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestülete a rendelkezésre álló írásos előterjesztések alapján nyílt szavazással dönt a kitüntetetés adományozásáról. Ennek határideje minden év április 15-e. A kitüntetést nyilvánosan és ünnepélyes keretek között az iskola ballagási ünnepségén az iskola igazgatója adja át. A kitüntetett személy fényképét az Iskola Kivallóságainak Falán, a kitüntetés dátumának feltüntetésével kell elhelyezni. A kitüntetett nevét, fényképét, az adományozás dátumát, a kitüntetés adományozásának indokolását az alapító által fenntartott internet honlapon kell a nyilvánosság számára közzétenni. 5.1.10. Gábor Dénes Középiskola Kiváló Tanulója A Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola nevelőtestülete által a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány támogatásával az középiskolában az évfolyamán legkiválóbb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákjai számára elismerés céljából alapított kitüntetés. A kitüntetés Kalmár Márton szobrászművész által alkotott, Gábor Dénest ábrázoló terrakotta agyag plakett. Az érem mellé sorszámozott kitüntető oklevelet is kap a díjazott. A kitüntetéshez pénzjutalom is jár. A kitüntetettek száma évente évfolyamonként 1-1 fő. Kitüntetésre javaslatot a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestületének bármely tagja tehet, írásban, a 12. évfolyamos tanulók esetében minden naptári évben március 31-ig, a többi évfolyam tanulói esteében május 15-ig. A javaslattételt követően a javasolt személyek közül a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestülete a rendelkezésre álló írásos előterjesztések alapján nyílt szavazással dönt a kitüntetetés adományozásáról. Ennek határideje 12. évfolyamos tanulók esetében minden naptári évben április 15-e, a többi évfolyam tanulói esteében június 5-e. A kitüntetést nyilvánosan és ünnepélyes keretek között a 12. évfolyamos tanulónak az iskola ballagási ünnepségén, a többi évfolyam tanulójának a tanévzáró ünnepségen az iskola igazgatója adja át. A kitüntetett személy fényképét az Iskola Kivállóságainak Falán, a kitüntetés dátumának feltüntetésével kell elhelyezni. A kitüntetett nevét, fényképét, az adományozás dátumát, a kitüntetés adományozásának indokolását az alapító által fenntartott internet honlapon kell a nyilvánosság számára közzétenni. 5. 1. 11. Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget, º a házirend előírásait megszegi, º igazolatlanul mulaszt, º bármely más módon árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 69


Pedagógiai Program

Az iskolai büntetések formái

º

Fegyelmező intézkedések magatartási vétségek miatt szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés (szóban majd írásban) igazgatói intés nevelőtestületi intés

º

Egyéb fegyelmező intézkedések igazolatlan hiányzás esetén 1-3 óra – osztályfőnöki figyelmeztetés 4-8 óra – osztályfőnöki intés 9-13 óra – igazgatói figyelmeztetés 14-19 óra – igazgatói intés 20 óra felett az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez 30 óra felett (nem tanköteles esetén) kizárás Tanköteles tanuló esetén 1. lépés: 1 igazolatlan hiányzás esetén szülő, kollégium értesítése. 2. lépés: 5 igazolatlan után fegyelmező fokozat következik (osztályfőnöki figyelmeztetés); 3. lépés: 10 igazolatlan hiányzás esetén szülő- Járási Hivatalok Gyámhivatala - Gyermekjóléti szolgálat értesítése és a következő fegyelmi fokozat (osztályfőnöki intés/megrovás) 4. lépés: 15 óra után fegyelmező fokozat (igazgatói figyelmeztetés); 5. lépés: 30 óra esetén szülő-általános szabálysértési hatóság (Járási Hivatalok Hatósági Osztálya, Szabálysértés) - Gyermekjóléti szolgálat értesítése + fegyelmező fokozat (igazgatói intés/megrovás, vagy fegyelmi eljárás); 6. Lépés: 50 óra után a Járási Hivatalok Gyámhivatala értesítése. Nem tanköteles tanuló esetén 1. lépés: 1-5 igazolatlan esetén fegyelmező fokozat következik (osztályfőnöki figyelmeztetés) 2. lépés: 10 igazolatlan esetén szülő, ill. nagykorú tanuló értesítése, fegyelmi fokozat (osztályfőnöki intés/megrovás) 3. lépés: 15 óra után fegyelmező fokozat (igazgatói figyelmeztetés); 4. lépés: 25 óra esetén szülő, ill. nagykorú tanuló értesítése+fegyelmező fokozat (igazgatói intés/megrovás, vagy fegyelmi eljárás); 5. lépés: 31 igazolatlan hiányzás esetén a tanulói jogviszony megszüntetése jön, ha két alkalommal írásbeli értesítést kapott. Regionális egészségbiztosítás értesítése.

º

Fegyelmi büntetések megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából

5. 1. 12. Tantárgyi minősítések 70


Pedagógiai Program

A pedagógus a tanuló munkáját mennyiségileg és minőségileg is értékeli. A mennyiségi értékelés esetén figyelembe veszi a tanuló tárgyi tudásának mértékét, befektetett munkáját, szorgalmát és rendszerességét. A minőségi értékeléskor az ismeretek magasabb rendű gondolkodási műveletek (analízis és szintézis) képességét is vizsgálja. Ennek megfelelően: º a tanuló évközi munkáját tantárgyi érdemjegyekkel º a tanuló első félévi, munkáját félévkor osztályzattal º a tanuló egész évi munkáját év végén osztályzattal º a tanulási szakaszt lezáró munkáját érettségi és szakmai vizsgán osztályzattal minősíti. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok a következők º jeles (5) º jó (4) º közepes (3) º elégséges (2) º elégtelen (1) A tantárgyi osztályzatok tartalma jeles (5): A tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelő tényeket, fogalmakat, törvényeket elsajátította, ismeri az alapelveket, elméleteket és rendszereket és képes ezek alkalmazására. Megérti és alkalmazza a bonyolultabb összefüggéseket. Gondolatait, tudását összefüggően, önállóan és szabatosan fogalmazza meg. Magasabb rendű gondolkodási folyamatokban - analízis és szintézis, rendszerezés és értékelés, kivitelezés és értelmezés - is kiváló. Tudása tartós, reprodukálható, az átlaghoz képest kimagasló, lényeges hibát nem követ el. jó (4): A tantervi követelményeknek az átlagosnál magasabb szinten, megbízhatóan tesz eleget. Az ismereteknek birtokában van, tudása tartós. A megértés, az alkalmazás és az összefüggések feltárása szintjén biztonsággal mozog. A magasabb rendű gondolkodási folyamatokban nem kimagaslóan kreatív, gyakrabban hibázik. közepes (3): A tanuló a tantervi követelmények tényeinek és információinak birtokában van, az egyes témakörökben nem egyformán jártas. A tények és összefüggések alkalmazásában pontatlan, teljesítménye változó. Tudása nem elég tartós. Előadása nem összefüggő, bonyolultabb gondolkodási folyamatokban lényeges hibákat is elkövet. elégséges (2): A tanuló a tantárgyi követelmények legalapvetőbb, a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges tényeit és információit ismeri, az átfogóbb ismeretei hiányosak, a megértés és alkalmazás szintjére nem jut el. elégtelen (1): A tanuló a pedagógus segítségével sem sajátítja el a tantervi követelmények legalapvetőbb tényeit, nincs birtokában a továbbhaladáshoz szükséges ismereteknek. A tantárgy egyes témaköreit illetően tájékozatlan. Felelete összefüggéstelen, tartós tudással nem rendelkezik. 5. 1. 13. Minőségbiztosítás „Az iskola feladata elsősorban az, hogy felkeltse az étvágyat a tudásra, hogy megszerettesse a jól végzett munka örömét, az alkotás fogalmát.” /Szent-Györgyi Albert/ Ahhoz, hogy minden megvalósuljon, jó iskolát teremtsünk, a mai divatos szóval élve minőséget hozzunk létre, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. 71


Pedagógiai Program

º Minőség: a céloknak való megfelelés. º Minőségellenőrzés: a normáknak való megfelelés º Minőségértékelés: a kitűzött célok /a központi előírások, fenntartói partneri elvárások/ és a megvalósulás vizsgálata º Minőségbiztosítás: olyan folyamatos tevékenység, amely a célok és a valós működés egymáshoz közelítését szolgálja º Minőségfejlesztés: az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítése A minőségfejlesztés olyan hosszú távú folyamat, amely intézményi önértékeléssel kezdődik. Meg kell vizsgálnunk, milyen a mi iskolánk, mit kellene változtatnunk ahhoz, hogy jobb legyen – természetesen a realitások figyelembevételével. º rendezett környezet º közösen megfogalmazott célok º kommunikációs készség º problémamegoldó irányultság º konszenzusra törekvés º teljesítményorientált működés º a célok elérése érdekében együttműködő testületek º a tanulási készségek elsajátítása º a tanulási idő maximális kihasználása º a tanárok támogatása º a források megszerzése º a magas szintű pedagógiai vezetés º az iskolai tevékenység gyakori személyes ellenőrzése, értelmezése º a támadások visszaverésére való törekvés º a csoportbontások kialakítása º a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése º a tanterv és az oktatás koncentrációja º a megfelelő mennyiségű és minőségű oktatási eszközök megléte º a pedagógusok munkáját segítők eredményes tevékenysége º a tanulók személyiségének fejlesztése º multikulturális nevelés Milyen iskolát szeretnénk! º ahol a tanuló jól érzi magát º ahol olyan ismeretek birtokába jut, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra, szakképesítés megszerzésére és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre º ahol a bekerülő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy minél többen jussanak el tanulmányaik befejezéséhez º ahol a tudatos közösségfejlesztéssel együtt az egyén személyisége mind jobban kiteljesedjen º ahol a tehetségeket felkutatjuk, irányítjuk a képességeiknek fejlesztését º ahol arra törekszünk, hogy mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet º ahol a képességek megismerése, a képességek fejlesztése a cél º ahol a jól felkészült tanár partnere a tanulónak 72


º º º

Pedagógiai Program

ahol a bizalom, a kölcsönös tisztelet, a jó együttműködés az eredményes szakmai munka alapja ahol a vezetés feladata a szemléletváltozás iránti igény kialakítása ahol az optimális működés feltétlen a jól körbehatárolt feladatmegosztás.

Csak ez eredményezheti a minőségbiztosításon túl a minőségfejlesztést, azt, hogy e változó partneri elvárásoknak meg tudjunk felelni. 5. 2. Az iskola vizsgarendszere 5. 2. 1. Az érettségi vizsga Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező, és legalább egy általa választott (kötelezően választott) vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tenni. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Kötelező vizsgatárgyak º magyar nyelv és irodalom, º történelem, º matematika, º idegen nyelv. Kötelezően választott vizsgatárgy: º a 2017-ben és azt követően szervezett érettségi vizsgaidőszakokban (először a 2013/14. tanévben beiskolázott tanulók számára): a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy; º a 2016. évben és azt megelőzően szervezett vizsgaidőszakokban (a 2013 szeptembere előtt beiskolázottak számára): egy, a tanuló által választott további vizsgatárgy, amelyből a helyi tantervben meghatározott követelményeket a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Szabadon választott vizsgatárgy: º bármely olyan vizsgatárgy, amelyből a jelentkező a helyi tantervben meghatározott követelményeket teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. A kétszintű érettségi vizsga Érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyakból középszinten vagy emelt szinten tehető. Felkészítés az érettségi vizsgára Iskolánk az emelt szinten való felkészítést a következő tárgyakból vállalja º a kötelező vizsgatárgyakból: 73


º

Pedagógiai Program

magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, további vizsgatárgyak: 2017-től szervezett érettségi vizsgák esetében testnevelés, a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, 2017 előtt szervezett érettségi vizsgákra vonatkozóan a Csonka János Tagintézményben: fizika, testnevelés, és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport tanulóin kívül informatika, az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, Gábor Dénes Székhelyintézményben: a kifutó rendszerű gimnáziumi osztályokban (utoljára a 2014-ben szervezett tavaszi vizsgaidőszakban vizsgázók számára): 2. idegen nyelv (német, olasz, francia), informatika, fizika, földrajz, biológia, kémia, testnevelés, a szakközépiskolai osztályokban: informatika, fizika, kémia, biológia, testnevelés, a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport tanulói kivételével a többi tanuló számára földrajz.

A 10-11. (a nyelvi előkészítő osztályt végzettek esetén 12.) évfolyamos tanulóknak minden év május 1-jéig nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik tantárgyból kívánnak emeltszintű felkészítésben részt venni. A nyilatkozatot a tanulónak és a szülőnek is alá kell írnia. A nyilatkozat aláírásával a tanuló és a szülő tudomásul veszi, hogy a választott tantárgyat leadni, vagy különbözeti vizsgával új tantárgyat felvenni csak a 11. osztály befejezését követően lehet a csoportlétszám függvényében, illetve hogy az értékelés és a mulasztás tekintetében a választott tantárgyat úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező érettségi vizsga tantárgyaiból történő emelt szintű felkészítőket létszámtól függetlenül biztosítja az iskola. A nem kötelező érettségi vizsgatárgyakból a felkészítést akkor biztosítjuk, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik. Ha egy tagintézményben 10 főnél kevesebb tanuló jelentkezik emelt szintű képzésre, akkor a két tagintézményben jelentkező tanulókat összevonjuk. A felkészítést a nagyobb létszámú csoportot adó tagintézményben kell megszervezni. Indokolt esetben, összesen 7-9 fő közötti jelentkező létszám esetén a felkészítést a igazgató engedélyezheti. Egyedi esetben lehetőség nyílhat arra, hogy egy-egy képzési formára vendégtanulóként másik iskolába járjon a tanuló. A választható emelt szintű képzések óraszáma kettővel emeli meg a helyi tantervben egyébként szereplő óraszámot. A választható emelt szintű képzések száma legfeljebb kettő lehet attól függően, hogy az adott képzési típusban a heti óraszám az emelt szintű képzés óraszámával együtt º a 2013-tól tanulmányaikat 9. évfolyamon majd ezt követően magasabb évfolyamon folytatók esetében a 35 órát ne haladja meg, º a (többi) kifutó osztályokban a 34 órát ne haladja meg. A kifutó osztályokban a Gábor Dénes Tagintézményben a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport tanulóin és a nyelvi előkészítő évfolyamos informatika szakmacsoportos tanulókon kívül második emelt szintű képzést, a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban egy emelt szintű képzést választó tanulók az Informatika tantárgyat nem tanulják. A nyelvi előkészítő évfolyamos, emelt testnevelés óraszámú informatika szakmacsoport tanulói emelt szintű képzést nem 74


Pedagógiai Program

választhatnak. Számukra az emelt szintű felkészítés testnevelés tantárgyból a kötelező tanórák keretében biztosított. Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középszintű érettségire való felkészítést a következő tárgyakból vállalja: º 2017-től szervezett érettségi vizsgák esetében: biológia, fizika, testnevelés, a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, º 2017 előtt szervezett érettségi vizsgákra vonatkozóan: a Csonka János Tagintézményben: fizika, földrajz, informatika, testnevelés, és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a Gábor Dénes Tagintézményben: a gimnáziumi osztályokban 2. idegen nyelv (német, olasz, francia), informatika, fizika, földrajz, biológia, kémia, testnevelés, a szakközépiskolai osztályokban: informatika, fizika, kémia, biológia, testnevelés, a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport tanulói kivételével a többi tanuló számára földrajz. Előrehozott érettségi vizsgákkal kapcsolatos mentességek Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Ha ez előrehozott érettségi vizsga letételéhez osztályozó vizsgára van szükség, akkor az igazgató dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről. Előrehozott érettségihez szükséges osztályozóvizsgát az igazgató csak akkor engedélyez, ha az adott tantárgyból a tanuló előző években legalább 4-es átlagot teljesített. Azok a tanulók, akik sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek, további középiskolai tanulmányaik során, az iskola magasabb évfolyamán, vagy esetleg évismétlés esetén mentesülnek az adott tantárgy óráinak látogatása és az értékelése és minősítése alól. A tanulónak a tanév megkezdésekor kérelmet kell benyújtania a tagintézmény vezetőjéhez, amelyhez csatolnia kell a sikeres előrehozott érettségi vizsga törzslapkivonatának hitelesített fénymásolatát. 5. 2. 2. A szakmai vizsgák Iskolánk a közlekedés, környezet- és vízgazdálkodás, oktatás, elektronika-elektrotechnika, informatika, egyéb szolgáltatások és kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportnak megfelelő szakmák megszerzéséhez szükséges képzést biztosít. A Köznevelési, valamint a Szakképzési törvény értelmében képesítő vizsgákat szervez az OKJ előírásai és a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint. A szakmák körét az iskola lehetőségei és a jelentkezők száma, illetve a fenti törvények határozzák meg. Ha az iskola a vizsgafeltételeket biztosítani tudja, a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat saját tanműhelyében – a pedagógiai asszisztens képzés esetében a gyakorlati vizsgát az együttműködő intézményekben - bonyolítja le. Felmentés a szakmai vizsgán: A szakmai vizsga egyes részeinek ismételt teljesítése alól a vizsgázó felmentést kaphat. Vizsgafelmentés iránti kérelmét a vizsgára való jelentkezéskor kell benyújtania a 75


Pedagógiai Program

tagintézmény-vezető igazgatónak. Kérelméhez csatolnia kell a korábbi vizsga letételét igazoló okiratot. A vizsgafelmentésről a szakmai vizsgabizottság dönt a szakmai vizsgakövetelményekről szóló rendelet alapján. Mentesség a szakmai vizsgán: Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Esélyegyenlőség a szakmai vizsgán: A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelmények az adott évfolyamon minden tárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha º A tagintézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, º A tagintézmény igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, Az első két esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag kíván választott tantárgyat felvenni vagy előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.) a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) köteles erre írásban engedélyt kérni. Az iskola a javítóvizsga letételét augusztus hónapban teszi lehetővé. A magántanuló tanulmányi kötelezettségének úgy tehet eleget, ha előmeneteléről félévenként minimum két alkalommal beszámol, és a szorgalmi időszak végén osztályozó vizsgát tesz. A Csonka János Tagintézmény havi beszámolási (rendkívüli eseteket kivéve) kötelezettséget ír elő. Ha a tanuló azonos évfolyamon második alkalommal sem teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, - a tanköteles kivételével - újabb évfolyam megismétlésére nem jogosult. 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 76


Pedagógiai Program

º osztályozó vizsgákra, º különbözeti vizsgákra, º javítóvizsgákra vonatkozik. 5. 2. 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha º felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, º engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º tanköteles tanulóként 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, azaz az igazolt és az igazolatlan mulasztása - a középiskola 9-12.(13.) évfolyamán a 250 tanítási órát meghaladta, - szakképesítés megszerzésére felkészítő évfolyamokon az elméleti órák 20 %-át meghaladta, - a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át meghaladta, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladta, és emiatt a teljesítménye a tanév során nem volt érdemjeggyel értékelhető, de az igazolatlan óráinak a száma nem haladta meg a 20 órát, így a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, º Osztályozó vizsga előrehozott idegen nyelvi érettségi esetén: A német és az angol nyelvből osztályozó vizsgát leghamarabb a 11. évfolyam januárjában az a diák tehet, aki legalább jó (4) osztályzatot ért el addigi tanulmányai során, amennyiben kérelmét a szaktanár támogatja és a tagintézményvezető ezt engedélyezi. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga három részfeladatból áll: szövegértési feladat, nyelvhelyesség feladat, levélírás (45 perc, 51%-tól elégséges, 61%-tól közepes, 76%-tól jó, 91%-tól jeles), a korábbi évek érettségi feladataiból összeállítva. A szóbeli vizsgát a diák háromtagú bizottság előtt teszi. A szóbeli vizsga két részből áll. Angol nyelv: (1) társalgás két különböző érettségi témáról, ill. (2) önálló témakifejtés kettő kép alapján. Német nyelv: (1) két irányított szituáció, ill. (2) két önálló témakifejtés. Az értékelés úgy történik, mint az érettségin. A végső osztályzatot a háromtagú bizottság adja a vizsgáztató szaktanár javaslata alapján.

º Osztályozó vizsga előrehozott informatika érettségi esetén: Informatikából osztályozó vizsgát leghamarabb a 11. évfolyam februárjában az a diák tehet, aki félévkor egyetlen tantárgyból sem bukott és legalább jó (4) osztályzatot ért el informatikából addigi tanulmányai során. Kérelmét szaktanárának támogatnia, az intézményvezetőnek engedélyeznie kell. A vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll. 77


Pedagógiai Program

A gyakorlati vizsga két részfeladatból áll: táblázatkezelés (30 pont) és adatbáziskezelés (30 pont), a korábbi évek érettségi feladataiból összeállítva A vizsgarészen összesen szerezhető 60 pont: A feladatok elkészítésére 90 perc áll a tanulók rendelkezésére. A szóbeli vizsgát a diák háromtagú bizottság előtt teszi. A szóbeli vizsga témaköreit a jelentkező tanulók november első hetében kapják meg. A szóbeli vizsgarészre 30 pont adható, a szóbeli érettségin használt pontozási útmutató szerint. A két vizsgarész összpontszámának alapján (90 pont) az értékelés: • 0-39 %: elégtelen • 40-59 %: elégséges • 60-74 %: közepes • 75-89 %: jó • 90-100 %: jeles Az Osztályozó vizsga akkor számít sikeresnek, ha mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgarészből a tanuló teljesíti a 40 %-t. Különbözeti vizsgát az intézménybe átvételüket kérő, vagy az intézmény másik osztálytípusába átjelentkező tanulók közül azok tesznek, akiknek az átvétel feltételeként az igazgató előírta. A különbözeti vizsgákat az átvétel előtt kell letenni. Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha º a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, º az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. º sikertelen osztályozó vizsgát tesz. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 5. 2. 4. 2. A vizsgaszervezés szabályai A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 21-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 78


Pedagógiai Program

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait a tagintézmény-vezető igazgató bízza meg. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három írásbeli vizsgát és legfeljebb három tantárgyból lehet szóbeli vizsgát szervezni. A vizsgát a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak megfelelően kell megszervezni. 5. 2. 4. 3. Az értékelés szabályai A tanulók teljesítményét az összes vizsgarészen szerzett összpontszámuk alapján értékeljük az alábbiak szerint: Közismereti tárgyak értékelése: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint, Szakképző évfolyamokon tanult tantárgyak értékelése: a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint 5. 2. 4. 4. A vizsgatárgyak részei A vizsgatárgyak írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Közismeretei tárgyak vizsgarészei: a középszintű érettségi vizsgák vizsgarészei szerint állnak írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati vizsgarészekből. Kivétel: Testnevelés és sport tantárgy: gyakorlati vizsgarész Szakmacsoportos alapozó tárgyak vizsgarészei: Elméleti tárgyak: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati tárgyak: gyakorlati vizsgarész Szakképző évfolyamokon tanult szakmai tantárgyak vizsgarészei: Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: gyakorlati vizsgarész Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati és gyakorlati órákat is tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész 5. 2. 4. 5. A vizsgatárgyak követelményei A helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények. 5. 2. 4. 6. Független vizsgabizottság 79


Pedagógiai Program

Ha a tanuló osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni, kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti ezt be írásban a tagintézmény-vezető igazgatónak. Tanév végén javítóvizsgára utasított tanuló esetében a bizonyítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet kérni. A független vizsga térítési díj ellenében vehető igénybe. 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából Az iskola helyi tanterve biztosítja a tanuló átvételét szükség esetén előzetes különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvételt kiskorú esetében a szülő a tagintézmény vezetőjénél írásban kérheti. A szülő a tagintézmény vezetőjének határozata ellen a igazgatónál 3 napon belül fellebbezést nyújthat be. 5. 2. 5. 1. Átvétel a középfokú nevelést-oktatást biztosító osztályokba Ha az átjelentkező esetében van olyan közismereti vagy szakmacsoportos tantárgy, amit a tanuló a korábbi év(ek)ben esetleg nem (vagy más óraszámban) tanult, és megállapítható az előtanulmányok hiánya, úgy az intézményegység igazgatója (a szaktanár(ok), valamint a tanuló és a szülő által közös megegyezése) alapján megállapított türelmi időszak után a tanuló köteles az addig tanított anyagot pótolni, és különbözeti vizsgát tenni az adott tárgy(ak)ból. 5. 2. 5. 2. Átvétel a szakképesítés megszerzésére felkészítő osztályokba A szakképző évfolyamra átlépésnél, az OKJ-ban meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, központi program szerint történik a felkészülés, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés keretében. A tanuló átvétele már megkezdett szakmai képzésbe csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó központi program minden tantárgyi követelményét a tanuló teljesítette. A tantárgyi pontos követelményeket a tagintézmény vezetője határozza meg a szakmai munkaközösségek és a tantárgyakkal érintett szaktanárok véleményének megkérdezését követően a tagintézmény szakmai igazgatóhelyettesének vagy gyakorlati oktatásvezetőjének javaslatára. Indokolt esetben az is előírható, hogy a tanulói jogviszony megtartásának feltétele, hogy a különbözeti tananyag folyamatos (meghatározott időszakonkénti) számonkérésével pótolja be a tanuló hiányzó ismereteit, és a sikeres beszámoltatás megvalósítása egyben mint eljárásrend is előírható a tanuló számára. Tagintézmények közötti osztályváltás esetén a tagintézmények vezetői megállapodnak egymással a tanuló átvételének feltételeiről, időpontjáról. 5. 2. 5. 3. Vendégtanulói jogviszony létesítése Az iskola tanulója írásban kérheti, hogy az intézményben nem oktatott tantárgyak elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain részt vegyen vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – a tagintézmény vezetője dönt a főigazgatóság értesítésével.

6. Helyi tanterv 80

Pedagógiai Program


A tanterv készítésénél figyelembe vettük º az iskola helyi adottságait, az összegyűlt tapasztalatokat º a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározásánál a kerettantervi előírásokat º az érettségi- és szakmai vizsga követelményeit º a tanulók tudás és intelligenciaszintjét. A helyi tanterv 7 évfolyamra készült, tartalmazza a º 9-12. (a nyelvi előkészítő osztály esetén 9-13.) évfolyam közismereti tárgyait º a szakmai tárgyak, és a szakmai alapozó tárgyakat a szakközépiskolai osztályoknál º azokat a tantárgyakat és óraszámaikat, amelyből az iskola biztosítja a 11.-12. vagy 13. évfolyamon az emeltszintű érettségire való felkészülést º valamint a 13-14. szakképző évfolyamok tantárgyait a célokat és a követelményeket. 6. 1. Óratervek 6. 1. 1. Szakközépiskola 6. 1. 1. 1. Csonka János Tagintézmény A szakmai orientáció és a szakmai alapozó tantárgy értékelése egy osztályzattal történik a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott átlagából, ha azok legalább elégséges osztályzattal értékeltek. Ha valamelyik résztantárgy év végi osztályzata elégtelen, az összevont tantárgy osztályzata is elégtelen.

o

Kereskedelem, Marketing és Üzleti adminisztráció szakterület - Logisztika-marketing szakmai alapozás 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakmai orientáció és sz.cs. Logisztika-marketing - Közlekedési, szállítási ismeretek - Üzleti adminisztráció, gépírás, szövegszerkesztés - Vállalkozási, pénzügyi, logisztikai alapismeretek

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 3* 2 2 2 2 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 1 2,5(1)

2

6

7

8

2*

1 -

-

-

-

2

-

-

81

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola - Üzleti, statisztikai számítások - Gazdasági és marketing alapismeretek - Közgazdaságtan - Jogi és kommunikációs ismeretek - Gazdaságföldrajz - Marketing - Áruismeret Óraszám összesen:

32

1 2 35

2 1 2 2 31,5

2 2 2 2 27,5

Megjegyzés: * csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint).

o Egyéb szolgáltatások szakmacsoport – Rendészet és védelem szakmai alapozás (IRM által engedélyezett tantárgyakkal kiegészített program) 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika(1) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport(2) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Egyéb sz. cs. Rendészet és védelem - önvédelem - közlekedési ismeretek (3) (4) - számítástechnika (gépírás) - katonai ismeretek - emberismeret és etika - közlekedés földrajz - rendvédelmi ismeretek/katonai alapismeretek(5) - belügyi rendészeti ismeretek - közlekedésbiztonsági ismeretek(4) - pszichológia - kommunikációs gyakorlat Óraszám összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 3* 2 2 2 2 0(1) 1 1 3

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 2 2* 1 1 3(2)

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 3

12. 1+3 2+1*

5

6

9

9

2 2 1* -

2 2 1 1 -

2 1 2*(5)

2 2*(5)

31

33

2 2* 34

2 2 1 31

82

4* 4* 2*(1) 1 1 3

Pedagógiai Program


Megjegyzés: A rendvédelmi ismeretek/katonai alapismeretek és a belügyi rendészeti ismeretek valamint kapcsolt tantárgyak szakmai alapozó érettségi vizsga választását teszik lehetővé és a szakirányú továbbtanulásban hasznosulnak. * Csoportbontott óra (1) Az Informatika tantárgy óraszáma a 2009-2011. között beiskolázottak számára a 9-10-11-12. évfolyamon heti 2-2-2-0 óra. A 2012-ben beiskolázott tanulók Informatika óraszáma heti 0-2-2-2 óra. (2) A testnevelés és sport tantárgy óraszáma a 2009-2011 között beiskolázottak számára a 9-10-11-12. évfolyamokon 3-2-3-3 óra, a 2012-ben beiskolázottak számára felmenő rendszerben 3-3-3-3 óra. A 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) pontban előírt mindennapos testnevelés óraszámot a tanulók a Testnevelés és sport, valamint az Önvédelem tantárgyak összevont óraszámával teljesítik. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). (3) A 10. évfolyam közlekedési ismeretek tantárgyában a KRESZ ismeretek (1óra/hét) kerül oktatásra. (4) A tantárgy a gépjárművezető munkakör ellátásához szükséges szakmai alapozás követelményeit tartalmazza. (5) A tanulónak a Rendvédelmi ismeretek és a Katonai alapismeretek tantárgyak közül az egyiket kell választania.

o Közlekedés - Gépész szakmacsoport - Közlekedésgépész (autógépész) szakmai alapozás 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Közlekedésgépész - anyagok - műszaki ábrázolás (CAD)* - mechanika - gépelemek - géptan - járműszerkezetek - villamosságtan - orientációs alapozó gyakorlatok Óraszám összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2* 2 2 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 1 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 3 1 1 2,5(1)

4

4

9

9

2 2* 33

2* 2* 34

2 1 1 1 4* 33,5

2 2 5* 31,5

Megjegyzés: *Csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). 83

Pedagógiai Program


Közlekedés szakmacsoport - Autóelektronika szakmai alapozás - 2009-2012. között beiskolázottakra (kifutó osztálytípus, utolsó tanév: 2015/2016.) Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport (1) Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Autóelektronika - anyagismeret - villamos alapismeret - villamos alapgyakorlat - orientációs alapozó gyakorlat - villamos szakrajz - elektrotechnika - gépjármű elektronika - gépjármű elektronika gyakorlat - gépjármű szerkezettan Óraszám összesen:

9. 2*+2 2 4* 4* 2* 2 2 0 2* 1 1 5

10. 1*+3 2 4* 4* 2 2 1 2 2* 1 1 5

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 2 2* 1 1 2,5(1)

12. 1+3 2+1* 4* 4* 3 1 1 2,5(1)

4

4

8

9

1 1 2* 33

2* 2 34

1 3 4* 32,5

3 4* 2 31,5

Megjegyzés: *Csoportbontott óra (1) A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2012-től 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint)

A 2013-as kerettanterv szerinti óratáblák A központi szakmai követelménymodulokban megnevezett tantárgyakat értékeljük külön-külön osztályzattal. Amennyiben a tantárgyaknak külső gyakorlati helyen és iskolán belül tartott órái is vannak, a végső osztályzatot az óraszámok szerint súlyozott átlaggal képezzük, ha az mindkét helyen legalább elégséges. Ha valamelyik helyen kapott osztályzat elégtelen a tantárgy végső osztályzata elégtelen.

84

Pedagógiai Program


Felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. Értékelése: nem felelt meg; megfelelt; közepes; jó; kiváló.

Közlekedés ágazat – Szállítmányozási ügyintéző, közúti közlekedésüzemvitel-ellátó, vasútforgalmi szolgálattevő szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy


10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat Közlekedés-gazdasági és -jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat Óraszám összesen:

85

9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 1 2 30 1 2 40 34

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 2* -

1 5 7 1 1 45 2 1 1 1 60 36

1 5 8 1 40 2 1 1 1 70 2 30 35

1 5 11 2 2 2 3 2 35

Pedagógiai Program


Rendészet ágazat – Rendőr tiszthelyettes szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy


Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-II-III-IV. Speciális gyakorlat I-II-III-IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I-II-III. Társadalom és kommunikáció I-II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat

9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 2 2* 2*

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 2* -

1 5 7 2 2* 2 0,5

1 5 8 2 3* 1 -

1 5 11 2,5 3,5* 2 -

-

0,5*

-

-

Speciális informatika

2*

Speciális informatika gyakorlat

1*

Idegen nyelv

-

-

1,5*

-

Idegen nyelvi gyakorlat

-

-

0,5*

-

35 34

35 35 36

65 40 35

35

Rendészeti nyári tábor Katasztrófavédelmi nyári gyakorlat Rendőrségi nyári gyakorlat Személy- és vagyonőri nyári gyakorlat Óraszám összesen:

Közlekedésgépész ágazat - Autószerelő, autóelektronikai műszerész szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5*

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan 86

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 -

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 1 1* -

Pedagógiai Program


10416-12 Közlekedéstechnik ai alapok

Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési ismeretek

0,5* 1 5 6 1 1

1 5 7 -

1 5 8 -

1 5 11 -

2*

2*

-

-

Mechanika

-

2

-

-

Gépelemek-géptan

-

-

3

2

Technológiai alapismeretek

-

1

1

2

Elektrotechnika-elektronika

-

-

2

2

2*

2*

2*

2*

70

105

140

-

-

-

-

3*

34

36

35

35

Műszaki rajz

10417-12 Karbantartási gyakorlatok Közlekedés- Karbantartási nyári gyakorlatok technikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok Óraszám összesen:

Sport ágazat - Sportedző, fitness-wellness instruktor szakmai alapozás 2013-tól beiskolázottakra Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2*+2 2 4* 4* 2 2 2 1* 0,5* 0,5* 1 5 6 1 2*

10. 1*+3 2 4* 4* 2 1 2 1 2* 1 1 5 7 2

11. 1+3 2+1* 1 4* 4* 1 2 2* 1 5 8 -

12. 1+3 2+1* 4* 4* 1 2* 1 5 11 -

Egészségtan

-

-

2

-

Terhelésélettan

-

-

2

-

Elsősegélynyújtás gyakorlat

-

-

-

4*

Funkcionális anatómia

-

-

-

2

Edzéselmélet

1

-

1

1

Edzésprogramok gyakorlat

10324-12 Edzéselmél et és

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújt

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészetek Tanulásmódszertan Drámapedagógia Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmai órák 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Anatómiai-élettani ismeretek

2*

2*

1*

2*

Gimnasztika elmélet

-

1

-

2

Gimnasztika gyakorlat

-

2*

2*

-

70 34

105 36

140 35

35

Összefüggő nyári gyakorlat Óraszám összesen:

87

Pedagógiai Program


6. 1. 1. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény o Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő évfolyammal, emelt testnevelés óraszámmal – (első alkalommal 2010-ben beiskolázva - 2010-2012. között beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2016/2017.)

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika1 Testnevelés és sport4 Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Kommunikáció Egészségtan és környezetvédelem

9.Ny (9.) 1 1 1 12 12 1 1 2

4 5 1 1 2 1

4 5

9. (10.) (10.) 11. (11.) 12. (12.) 13. 1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 3 2 2 3 5 5 5 5 5 5 5 5 3 3 4 4 4 3 3 4 2 2 2 2 2 2 3 3 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 5 4 4 4 1 1 1 1

1 2 1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (informatika)

8

8

8

8

2

2

2 2

2 2

Információs technológia2

2 2

2 2

2

2

Hálózatok3

2

2

2

2

Anyag- és eszközismeret Pályaorientáció (Digitális kultúra) Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Műszaki ábrázolás gyakorlat Pályaorientáció (Algoritmusok) Programozás gyakorlat

5

3

5

4

1 1 3

3

3 1 1

3 1

Webprogramozás gyakorlat Adatbázis gyakorlat

30 35 35 35 35 Rendelkezésre álló órakeret 43 43 43 52 52 Heti időkeret 31 27 32 16 33 17 34 19 34 19 Heti óraszám Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az évfolyamok sorszámozása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ szerint 2012.szeptember 1-jétől változott A 2012-ben beiskolázott osztályra 9.Ny; 9.; 10.; 11.; 12., a korábban beiskolázottakra 9.; 10.; 11.; 12.; 13. 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 88

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 3

A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 4 A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók számára felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2010-ben és 2011-ben beiskolázottak) heti óraszáma 5*-4-4-4-4 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). Informatika szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 10. évfolyam:Az Anyag- és eszközismeret és a Pályaorientáció (Digitális kultúra) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az Anyag-és eszközismeret a meghatározó!) Az elméleti jegyből és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat osztályzatából alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 11. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és a Pályaorientáció (Algoritmusok) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén a Műszaki ábrázolás a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki a végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!) 13. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!)

o Közlekedés szakmacsoport – (2009-2012. között beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2015/2016.)

9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás (közlekedés)

2 2 4 3

Közlekedési ismeretek

2 1 1

Anyagismeret Szakmacsoportos alapozó gyakorlat2

2 4 3

2

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2 4 3

2 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

2

3

2

3

2

1 2 2 2 2

2 2 2 1 2 5 1

2

4

1

2 5 1

2

5

2

2 1

Humán kultúra

2 1

2

2

1

1

3 1

3 1

8

2,,3

Általános jogi ismeretek

Viselkedéskultúra és kommunikáció4 89

8

1 2 3 3

Közlekedési földrajz

1

1 2 2

1

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek5

2 1

Szakmai idegen nyelv

1

1

1

35 35 35 35 Rendelkezésre álló órakeret 43 43 52 52 Heti időkeret 32 12 15 13 13 34 32 30 Heti óraszám Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. 1

Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A Szakmacsoportos alapozó gyakorlat tantárgy 10. évfolyamának anyaga és az Általános jogi ismeretek tantárgy 11. évfolyamának anyaga felkészít a 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció modulzáró vizsgára. 3 Az Általános jogi ismeretek tantárgy 12. évfolyamának anyaga felkészít a 319/2.0/0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának következményei II. modulzáró vizsgára. 4 A Viselkedéskultúra és kommunikáció tantárgy anyaga felkészít a 319/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és kommunikáció modulzáró vizsgára. 5 A Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek tantárgy anyaga felkészít az EBC*L nemzetközi gazdasági ismeretek vizsgára. Közlekedés szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és az Anyagismeret tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 10. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és a Humán kultúra tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!

o Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport – (2009-2012. között beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2015/2016.)

o Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 2

1

1

1

3

1

3

1

4

4

4

4

4

3

3

4

4

4

4

2

2

3

2

3

2

2

Irodalom

2

Idegen nyelv

4

4

4

Matematika

3

3

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

1

Társadalomismeret és etika 2

2

2

Fizika Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra Informatika

1

2 2

12. évf.

1

2

Magyar nyelv

Biológia

11. évf.

2

2

2

2

1

1

2

Testnevelés és sport

5

5

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

90

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Szakmacsoportos alapozó oktatás (elektronika-elektrotechnika)

5

Elektrotechnika

2

Anyagismeret

1

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

2

2

5

3

8

3

8

3

2

2

3

3

3

3

1

1

2 2

Műszaki ábrázolás Elektronika alapjai

5

5

Rendelkezésre álló órakeret

35

35

35

35

Heti időkeret

43

43

52

52

Heti óraszám 33 13 16 15 34 31 30 15 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. 1

Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet! 2 A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam: Az Anyagismeret és az Elektrotechnika jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az elektronika a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet (Tört esetén az elmélet a meghatározó!) 10. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és az Elektrotechnika jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az elektrotechnika a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elmélet a meghatározó!) 11. évfolyam: Az Elektronika alapjai és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az Elektronika alapjai a meghatározó!) 12. évfolyam: Az Elektronika alapjai és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az Elektronika alapjai a meghatározó!)

o Informatika szakmacsoport – (2009-2012. között beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2015/2016.)

o Tantárgyak

9. évf. 2

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

2

1

1

Magyar nyelv

2

Irodalom

2

3

1

3

1

Idegen nyelv

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

2

3

2

2

1

Társadalomismeret és etika 2

2

Biológia

2

Fizika Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra Informatika

1

1

2

2 91

2

2

2

2

1

1

1

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Testnevelés és sport4

5

5

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmacsoportos alapozó oktatás (informatika)

5

Anyag- és eszközismeret

1

Pályaorientáció (Digitális kultúra)

1

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

3

3

5

4

3

3

3

Műszaki ábrázolás gyakorlat

1

1

Pályaorientáció (Algoritmusok)

1

Programozás gyakorlat

8

8

8

8

2

2

2

2

2

2

Webprogramozás gyakorlat Adatbázis gyakorlat Információs technológia

2

Hálózatok3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2


35

35

35

35

Heti időkeret

43

43

52

52

33 14 17 20 34 31 30 Heti óraszám Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

20

1

Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 4 A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2009 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). Informatika szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam: Az Anyag- és eszközismeret és a Pályaorientáció (Digitális kultúra) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az Anyag-és eszközismeret a meghatározó!) Az elméleti jegyből és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat osztályzatából alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 10. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és a Pályaorientáció (Algoritmusok) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén a Műszaki ábrázolás a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki a végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!)

o Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport – 9-12. évfolyamokra lehozott szakképesítés: 54 853 01 0000 00 00 Vízügyi technikus (2009-2012. között beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2015/2016.)

Tantárgyak

9. évf. 2 2 2

Magyar nyelv Irodalom 92

10. évf. 2 2 2

11. évf. 1 1 1 3

12. évf. 1 1 1 3

Pedagógiai Program


Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport1 Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó oktatás (környezetvédelem-vízgazdálkodás)

4 3 2

3

1

Műszaki ábrázolás Számítástechnika gyakorlat Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Méréstechnika gyakorlatok Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok Szabadon tervezhető és szakmai tárgyak Földméréstan Építési ismeretek Géptan, automatika

2 1

1

2 2 2 1 1 2 5 1

4 3

4 3 2

4 3 2

2 2 2

2

1 1 2 5 1

2

5

3

4 4 3 1 2 2

4 4 2

3 1 4

2 2 3

4 4 2

2

3 1 9

4 4 3

10

4

2 3

3 1 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1 1

35 35 35 35 Rendelkezésre álló órakeret 43,18 43 52 52 Heti időkeret 33 13 16 33 16 31 16 34 Heti óraszám Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. 1

A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanév előtt heti 2 óra volt. A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók óraszáma felmenő rendszerben heti 5 óra, a többi tanuló (2008 és 2011 között beiskolázottak) heti óraszáma 2,5 óra. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető (2011. évi CXC. tv. 97.§ (6) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) szerint). A szakmacsoportos alapozó tantárgy részismeretei a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban: Kerettanterv alapján tantárgy neve, évi óraszáma

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

9. évfolyam 74 elmélet 93

Helyi tanterv alapján részismeretek elnevezése, évi óraszáma Műszaki ábrázolás

74

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola szakmacsoportos alapozó oktatás Összóraszám: 148 óra

74 gyakorlat

Számítástechnikai gyakorlat

74

10. évfolyam 111 Természettudományos vizsgálatok gyakorlat 11. évfolyam 148 Környezetvédelmi alapismeretek elmélet Vízgazdálkodási alapismeretek 148 Méréstechnika gyakorlatok gyakorlat Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok 12. évfolyam 160 Környezetvédelmi alapismeretek elmélet Vízgazdálkodási alapismeretek 128 Méréstechnika gyakorlatok gyakorlat Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Összóraszám: 296 óra

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Összóraszám: 288 óra

111 74 74 37 37 37 37 64 96 32 32 32 32

Szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának kialakítása a környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban: A részismeretek osztályzataiból a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának meghatározása számtani közép számítás módszerével történik, kerekítés a matematika szabályai szerint. Ez alól kivétel, ha valamelyik részismeret osztályzata elégtelen. Ebben az esetben a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata is elégtelen. Szabadon tervezhető szakmai tantárgyak: (nem vesszük figyelembe a szakmai alapozó oktatás osztályzatai között): 10. évfolyam: Építési ismeretek 37 óra Géptan, automatika 37 óra 11. évfolyam: Földméréstan 37 óra 12. évfolyam: Földméréstan 32 óra A szabadon tervezhető szakmai tantárgyakat külön-külön osztályozzuk.

A 2013-as kerettanterv szerinti óratáblák o Nyelvi előkészítő osztály – Informatika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia

9. Ny

18

18

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2 5 3

5 3

2 2 5 3

5 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

3

2

3

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 94

2

2 2 1

2

1

Pedagógiai Program


Földrajz Művészetek Informatika Képességfejlesztés Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 2 4 5 1

2 4 5

2

2 30 56 30

2

5 1

Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Heti óraszám Tanórán kívül Kötelező nyári gyakorlat

1 2

5

4

1 1

1

2 1

2 1

4 34 57 35

29 2

5 1

5 1

18

6

6

1

1

2 1 2

2 1 2

4 36 57 36

6 70

5 1

10

4 35 58 35

18 7 105

7

13

10

19

4 35 58 35

22

5 140

2 160

Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

o Informatika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3

Szakmai tárgyak

2 2 2 1 2 5 1 5

Munkahelyi egészség és biztonság

1

2

4

95

2 2 1 1 1 2 5 1 6

4 3

1

2

6

5 1 10

7

5 1 13

10

Pedagógiai Program


Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

1 2 1

Szabadon tervezhető

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Heti óraszám Tanórán kívül Kötelező nyári gyakorlat

35 57 34

35 57 36

35 58 35

35 58 35

1 2 1

17

1

1

2 1 2

2 1 2

8 70

19 5 105

19 6 140

22 3 160


o Távközlés ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika

9. évf.

11. évf.

12. évf.

2*

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2*

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2* 4* 3*

2 2 4 3

3

2*

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Elektrotechnika Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

1 1 2 2


10. évf.

2 2 1 1 1 2 5 1

2*

(2)*

6

4* 3*

1

2* 5 1 (2)*

10

5 1 7

13

(2)* 2 1 1 1 1

(1)* (1)*

4

4

4

4

35

35

35

35

96

10

Pedagógiai Program


Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 15 19 22 35 36 35 35 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 160 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

o Villamosipar és elektronika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika

10. évf.

11. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3


2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki informatikai gyakorlat Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Szabadon tervezhető

1 2 3

4 3

2 2 1 1 1 2 5 1

2

1

2 5 1

7

3

12. évf.

5 1

10

4

13

7

10

1 3 2 1 1 2 4

4

2

2 4

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 16 17 19 22 35 36 35 35 Tanórán kívül 7 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 160 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

o Pedagógia ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv

9. évf. 2

2 97

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1

1

2

1

1

Pedagógiai Program


Irodalom Idegen nyelv Matematika

2 4 3 3


2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia

1 2 1 2


4

4 3

2 4 3

4 3

2

3

2

2 2 1 1 1 2 5 1

2

3 4 4

1 4 4

3 4 4

1 4 4

3 1 2 1

2

3

2

1

2 5 1

2

5

2

2*

3 1 2

2*

4

5 1

10

7

4

13

10

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 15 19 22 35 36 35 35 Tanórán kívül 9 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 160 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Hármas bontás!

o Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3

2 2 2 1 2 5

2 2 1 1 1 2 5

2

98

4 3

1

2 5

5

Pedagógiai Program


Osztályfőnöki

1

1

Szakmai tárgyak

6

5

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Laboratóriumi gyakorlatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

1 1 4

1 4


4

4

4

4


35 57 35

35 57 36

35 58 35

35 58 35

18

1

6

6

3 3

6*

5 70

19

1

10

5 105

7

19

13

6 140

10

22 3 160

Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Hármas bontás!

o Közlekedés ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3

2 2 2 1 2 5 1 6

Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedésbiztonság és- védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésföldrajz

1 2


4

2 2 1 1 1 2 5 1 6

2

4 3

1

2

2*

5 1 10

7

5 1 13

1 1 1 1 1 1

1 2

4 99

(1)*

(1)* 4

4

10

Pedagógiai Program



35 57 35

35 57 36

13 10 70

35 58 35

13 5 105

35 58 35

19 6 140

22 3 160

Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

o Kereskedelem ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6


1

Üzleti tevékenység tervezés, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

2 1 2

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Heti óraszám Tanórán kívül Kötelező nyári gyakorlat

4 35 57 35

2

4 3

2 2 1 1 1 2 5 1

2 5 1

1*

6

1*

(1)*

3 1 2

(1)*

13 9 70

1

4 36 57 36

13 5 105

5 1

10

4 35 58 35 6 140

7

13

10

19

4 35 58 35

22 3 160

Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

100

Pedagógiai Program


o Sport ágazat (2014-ban beiskolázott tanulóktól) 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3 1 2 1

2

3

2

2 2 4 3

2 4 3

2 2 4 3

3

2

3


2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6


1

Anatómiai-élettani ismeretek Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlatban

2 1 2

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Heti óraszám Tanórán kívül Kötelező nyári gyakorlat

4 35 57 35

2

3

4 3

2 2 1 1 1 2 5 1

1

2 5 1

6

10

4 36 57 36

4 35 58 35

5 1 7

13

10

19

4 35 58 35

22

1 2

16 9 70

13 5 105

6 140

3 160


6. 1. 2. Szakiskola 6. 1. 2. 1. Csonka János Tagintézmény A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2013-ban beiskolázott tanulókra

Karosszérialakatos 3 éves 34 525 06

Közis mereti órák

Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

Kommunikáció- Magyar

2*

-

1*

-

1*

-

Idegen nyelv

2*

-

2*

-

2*

-

101

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Matematika

2*

-

1*

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

Testnevelés

5

-

5

-

5

-

Osztályközösség-építő program

1

-

1

-

1

-

Digitális kompetencia

1*

-

-

-

0,5*

-

11500-12


1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2*

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Munkavédelem

1

-

-

-

-

-

Elsősegélynyújtás gyakorlata

-

1*

-

-

-

-

Gépészeti alapismeretek

2

-

2

-

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat

-

7*

-

2*

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat külső

-

-

-

3

-

-

Gépészeti kötésismeret

-

-

1

-

-

-

Kötéskészítési gyakorlat

-

-

-

2*

-

-

Kötéskészítési gyakorlat külső

-

-

-

1

-

1

Vállalkozási ismeretek

1

-

-

-

1

-

A vállalkozás gyakorlata

-

1

-

-

-

1*

Karosszérialakatos szakmai ismeret

3

-

4

-

5,5

-

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

-

-

-

-

-

6*

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat külső

-

-

-

10

-

8

-

140

-

140

-

-

26

9

18

18

19

16

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Összefüggő szakmai gyakorlat összes óra összes ellátandó óra

50

44

47,5

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Járműfényező 3 éves 34 525 03

Közismereti órák



elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat


2

-

1

-

1

-

Idegen nyelv

2

-

2

-

2

-

Matematika

2

-

1

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

102

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Testnevelés

5

-

5

-

5

-


1

-

1

-

1

-


1

-

-

-

0,5

-

11500-12


1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

3

-

3

-

1,5

-

2

-

5

-

4

-

-

7

-

-

-

-

A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata külső

-

-

-

17

-

15


1

-

-

-

1

-


-

1

-

-

-

-

A vállalkozás gyakorlata külső

-

-

-

-

-

0,5

-

140

-

140

-

-

26

9

19

17

19

15,5

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és körElsősegélynyújtás gyakorlata nyezetvédelem A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) Felület-előkészítési, fényezési 10482-12 Járműfényező technológiák feladatai A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata

10483-12 Általános vállalkozási feladatok


35

19

19

Motorkerékpár-szerelő 3 éves 34 525 07 Szakmai követelménymodulok


2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat


2

-

1

-

1

-

Idegen nyelv

2

-

2

-

2

-

Matematika

2

-

1

-

-

-

Társadalomismeret

2

-

1

-

-

-

Természetismeret

3

-

-

-

-

-

Testnevelés

5

-

5

-

5

-


1

-

1

-

1

-


1

-

-

-

0,5

-

11500-12


1

-

-

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

1

-

10502-12

Szakrajz

2

-

2

-

-

-

Közismereti órák

elmélet

103

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai 10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai 10505-12 Motorkerékpár szerkezete

Anyag- és gyártásismeret

1

-

1

-

-

-

Jogi és vállalkozási ismeretek

-

-

-

-

1

-

Munkavédelmi speciális ismeretek

-

-

-

-

0,5

-

Kerékpár szerkezeti ismeretek

1

-

-

-

-

-

Kerékpár karbantartási ismeretek

-

2

-

-

-

-

Motorkerékpár szerkezete

3

-

-

-

-

-

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

-

-

6

-

5

-

Motorkerékpár szerkezetek javítása

-

-

-

2

-

1

Motorkerékpár szerkezetek javítása külső

-

-

-

3

-

4

Elektrotechnikai alapismeretek

3

-

-

-

-

-

-

-

6

-

4

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

2

-

5

-

2

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

2

-

140

-

160

-

-

29

6

26

10

23

12

Motorkerékpárok elektromos 10506-12 berendezései Motorkerék-pár Motorkerékpárok elektromos elektronikai berendezéseinek javítása alapjai Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása külső 10507-12 Mechanikai mérőeszközök ismerete Mechanikai és Elektronikai mérőeszközök ismerete villamos mérések, Diagnosztikai ismeretek külső diagnosztika Összefüggő szakmai gyakorlat összes óra összes ellátandó óra

35

30

24

Tanórán kívüli órakeret terhére szervezett szabadon választható foglalkozások a Csonka János Tagintézményben Szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése Idegen nyelv emelt szinten (angolnémet) Korrepetálás idegen nyelven (angol-német) Érettségi előkészítő idegen nyelven (angol-német) Tehetséggondozás idegen nyelven Tanulási nehézséggel küzdő (hivatalos papírral rendelkező) angol nyelvet tanulóknak korrepetálás Műszaki rajz, CAD Korszerű gépjárművek Korszerű járműszerkezetek Tervezési alapok

9. évf.

10. évf.

4

4

11. évf.

12. évf.

2

2

2 8

4

4

2

1

1

1

1

1 1 1 1 104

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Gépi forgácsolás magyar korrepetálás magyar érettségi előkészítő filmklub művészeti diákkör hangosító szakkör makett szakkör történelem érettségi előkészítő országjáró földrajz szakkör szakmai üzemlátogatás tanulószoba matematika matematika érettségi előkészítő érdekességek a természettudományokból tömegsport

1

1

1 1 2

2 2 2 1 1 1 1 6 4 1 2

2

1

1

6. 2. Szakképzés- Szakmai program 6.2.1. Gábor Dénes Székhelyintézmény - Szakmai program A 9-12. évfolyamok ágazati/szakmacsoportos képzésére alapozva a 13. és 14. évfolyamon lehetőség nyílik OKJ-ben szereplő szakmák megszerzésére. A szakmacsoportokban végzettek, valamint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára iskolánk hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően az 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (OKJ-ről) szakágazat szerint szakképzéseket ajánlja fel. A szakképzések alkalmazkodnak a munkaerő-piaci helyzethez és követik az OKJ változásait. A megnevezett szakmák oktatásához megfelelő eszköz és személyi feltételekkel bírunk. A megnevezett szakmák jó részénél több éves hagyománnyal és tapasztalattal is rendelkezünk Az érvényes tantervek lehetővé teszik, hogy megfelelően igazolt előképzettséget (adekvát szakmai tantárgyból sikeres érettségi vizsga) a szakképzésbe való belépéskor figyelembe vegyük. A 14. évfolyam (15. évfolyam) speciális képzést nyújt az adott szakmákon belül. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 8x16 munkahelyes számítógépteremmel, többirányú INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához egy hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóterem. Az elektronikai szakmák oktatása során igyekszünk követni a tudomány és a technika változásait. Az elméleti oktatásához rendelkezünk speciális szemléltető és oktatóberendezésekkel felszerelt tanteremmel. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő elektronika laboratóriumokat, a piacképes tudás megszerzésének érdekében. A fejlesztés fő iránya az automatizálás, a mikroelektronika és a távközlés. A tanulók megismerik és mikrovezérlőt és a PLC-t, sőt azokat programozzák is, valamint elsajátítják a táv-adatfeldolgozás, és a vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció módszereit. A tanulási tevékenységet kiállítások, üzemek, szakmai fórumok látgatásával tesszük színesebbé, így naprakész tudás birtokába jutnak tanulóink. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 8 db 16, 18, 23 munkahelyes számítógéptermekkel, többirányú gyors INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához szükséges hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóteremmel. 105


Pedagógiai Program

Szakképzéseinket évről évre úgy hirdetjük meg, hogy a végzős diákjaink az itt szerzett oklevéllel kereseti lehetőséghez juthassanak. A tanmenetekbe becsempésszük a CISCO és az IT Akadémia tananyagát, ami újabb oklevelek megszerzésére add lehetőséget a nálunk tanult diákoknak. A gyakorlat megfelelő elsajátítása érdekében többször szervezünk látogatásokat üzemekbe, kiállításokra. A közlekedés szakmacsoportban a képzési cél olyan alapvető szállítmányozási, logisztikai, irodatechnikai, marketing, műszaki, informatikai, idegen nyelvi, pénzügyi, vállalkozási, menedzsment ismeretek elsajátítása a közlekedés területein (vasút, közút, hajó, légi közlekedés), amelyek a négy évet követő érettségi után jó alapokat adnak a választott speciális szakma elsajátításához. Szemléletet, készséget alakítanak ki arra, hogy a tanulók a szükségletnek megfelelően átképzéssel tudjanak szakmát váltani a későbbiekben. Gyakorlati képzés szakmánként és esetenként változó módon külső gyakorlati helyen is lefolytatható, melyre együttműködési megállapodást vagy tanulószerződést kell kötni az iskola bevonásával, vagy egyetértésével. Az informatika ágazatában elsősorban az Informatikai rendszergazda képesítés megszerzését biztosítja az intézmény. Ezt egészíti ki a 9-12. évfolyamon elkezdett és esetleg befejezett CISCO Hálózati Akadémia és az IT Microsoft Akadémia programjai. A másik lehetőség a Távközlés ágazatához besorolt Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető mesterség, valamint az nagy tradíciókkal rendelkező Elektronikai technikus képesítés megszerzése. A „telekommunikációs informatikus” olyan szakember, aki a számítógépes és távközlési rendszereket integráltan képes üzemeltetni. A számítógépes és adatátviteli rendszereket, az átvitel-technikai berendezéseket, a különböző informatikai rendszereket képes komplexen működtetni. A nagy távközlési cégek (VODAFON, PANNON, T-COM, INVITEL) komoly támogatásával sikerült biztosítani a gyakorlati képzés elvárható színvonalát. Az iskola tradícióinak megfelelően a közlekedés szakmacsoporton belül két irányultságú képzés folyik. A Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakma, valamint az ügyviteli jellegű Vasútüzemvitel-ellátó szakképesítések oktatása. A Vasútüzemvitel-ellátó szakmai vizsga kiegészülve vasúti szakvizsgával (vasúti forgalmi vizsga) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a végzetteknek. Hasonlóan a Kereskedelem ágazathoz sorolt Logisztikai ügyintézőknek. A tagintézmény komoly hagyományokkal rendelkezik a környezetvédelem vízgazdálkodás oktatásában. Ehhez egy különálló, jól felszerelt telephelyen biztosítják a gyakorlati képzést. A szakmai képzésben lévő adottságokat kihasználva a technikusi követelmények egy részét integrálták a 9-12. évfolyamon folyó szakmai ismerete tantárgyba. A Tisza fővárosa elképzelhetetlen Környezetvédelmi technikus és Vízügyi technikus képzés nélkül. A pedagógia ágazathoz tartozó Pedagógiai és családsegítő munkatárs egy nemzetközileg elismert szakképesítés. A sikeres vizsgát követően a végzettek alsó fokú nevelési oktatási intézményekben, kollégiumokban, diákotthonokban alkalmazható középfokú szakemberekké válnak. Az „érettségi vizsga előtt, az érettségi bizonyítványon túl”

106


Pedagógiai Program

Az intézményünk 2001 óta ECDL (European Computer Driving Licence) vizsgaközpont. A jogosítvány Európa legtöbb országában az informatikai tudás legmegbízhatóbb fokmérőjévé vált. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges tudást tanóra keretében sajátítsák el a tanulók, de a szükséges ismeretek egyéni felkészüléssel is elérhetőek. Az alapvető gazdasági ismeretek a mindennapi élet szerves részévé váltak, így a gazdasági ismeretek alapjai nélkülözhetetlenek. A munkahelyek jelentős részén egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a gazdasági életben, a közigazgatásban és az adminisztrációs munkában mindenképpen szükséges üzleti, gazdasági ismeretekkel. Intézményünk 2006 óta kapcsolódott be az (Egységes Európai Gazdasági Oklevél - European Business Competence* Licence (EBC*L) vizsgarendszerbe. Az intézmény 2001-ben csatlakozott a Cisco Hálózati Akadémiai Programhoz. A program célja olyan szakemberek képzése, akik jártasak számítógépes hálózatok kiépítésében, karbantartásában, hálózati eszközök konfigurálásában. A diákok teljes egészében elektronikus, interneten elérhető, multimédiás tananyagot tanulják. Az ITE (IT Essentials) olyan e-Learning rendszerű képzés, amely informatikai előismeretek nélkül, minden korosztály számára alkalmas az otthoni vagy a munkahelyeken megtalálható számítógépek és laptopok kezeléséhez, bővítéséhez, hibaelhárításához, a számítógépen futó programok telepítéséhez, a hardveres és szoftveres hibák felismeréséhez és javításához szükséges ismeretek megszerzésére. A tananyagba épített 4 féléven keresztül tartó oktatás végén a tanulók letehetik a kiemelten versenyképes minősítést jelentő CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgát. Az iskola tagja a Microsoft IT Akadémiának is. A program lényege, hogy a hivatalos tananyagok segítségével a diákok sikeresen felkészüljenek a Microsoft Certified Professional vizsgára. Az MCP az első lépés a magasabb szintű Microsoft bizonyítványokhoz, amelyek az információtechnológiai tudás elismert, a piacon nagyra értékelt bizonyítékai. Csonka János Tagintézmény - Szakmai program A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskolában folyó szakmacsoportos alapozó képzések és szakképzések: A 2009-2012 között beiskolázott tanulókra: Négy szakközépiskolai osztályt indítunk. o Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás, o Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban Rendészet és védelem szakmai alapozás o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás közlekedésgépész (autógépész) szakiránnyal. Négy szakiskolai osztályt indítunk: 2 osztályt a 10. osztályra épülő 2+2-es képzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban 2 osztályt a 8. osztályra épülően előrehozott szakképzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban. Három szakmában indítunk szakképző osztályokat a 12. évfolyamot követően: o autószerelő (ráépüléssel autótechnikus a 15. évfolyamban) 107


Pedagógiai Program

autóelektronikai műszerész (érettségivel) o szállítmányozási ügyintéző (érettségivel) A 2013-tól beiskolázott tanulókra Négy szakközépiskolai osztályt indítunk. o Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás, o Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban Rendészet és védelem szakmai alapozás o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás közlekedésgépész (autógépész) szakiránnyal. o Közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás autóelektronika szakiránnyal. o Sportiskolai szakközépiskolai képzés sportmenedzser, sportedző szakiránnyal Négy szakiskolai osztályt indítunk: Utoljára 2 osztályt a 10. osztályra épülő 2+2-es képzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban 2 osztályt a 8. osztályra épülően duális szakképzésben: o járműfényező o karosszérialakatos o motorkerékpár-szerelő szakmákban. Három szakmában indítunk szakképző osztályokat az érettségit követően: o autószerelő (ráépüléssel autótechnikus a 15. évfolyamban) o autóelektronikai műszerész o szállítmányozási ügyintéző Szakmai gyakorlatok: belső és külső képzőhelyeken történnek. o

Szakközépiskolában az alapozó gyakorlati órák a tagintézményi tanműhelyekben zajlanak. A szakképzés első évfolyamainak (a 11. évfolyam járműfényezők kivételével) gyakorlati órái iskolai tanműhelyekben, a többi évfolyamban külső és belső gyakorlati helyeken folyik az oktatás. A külső gyakorlati helyet az iskola biztosítja a CSMKIK-val együttműködésben, de a tanuló egyénileg is kereshet magának megfelelő képzőhelyet. A ráépülő autótechnikus gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben történik. A szakképzés első évfolyamát követően összefüggő nyári külső szakmai gyakorlatot kell a diákoknak teljesíteni a szakma szerint meghatározott óraszámban. A három éves szakképzésben a második évet követően is. A 2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a 9-12 évfolyam autószerelő és autóelektronikai szerelő tanulók számára is bevezetésre kerül a kötelező nyári szakmai gyakorlat. A 9-12. évfolyamok szakmacsoportos alapozó képzésekre építve a 13. és 14. évfolyamon lehetőség nyílik az OKJ-ben szereplő szakmák megszerzésére. A 2013-2014 tanévtől kezdődően a 9-12 évfolyam szakmai képzésének struktúrája módosul. Az érettségire épülő szakképzések esetén a képzés első évének szakmai anyaga a szakközépiskola négy évére integrálódik. Sikeres, szakmai tárgyat is tartalmazó érettségi vizsgát követően a tanuló a szakképzés második évfolyamában folytathatja a tanulást. Amennyiben a tanulónak nincsen szakmai előképzettsége a 9-12. évfolyam elvégzése után a szakképzés a továbbiakban is két év időtartamú. Az OKJ változásait követve folyamatosan térünk át az új modul-rendszerű és kompetenciaalapú képzésre.

108


Pedagógiai Program

A 15. évfolyam speciális képzést nyújt az autószerelő és az autóelektronikai szerelő szakmákra épülve. A fentebb megnevezett szakmák oktatásához megfelelő eszközökkel rendelkezünk, és a személyi feltételek folyamatos javítására törekszünk. A megnevezett szakmák nagy többségénél több éves hagyománnyal és képzési tapasztalattal rendelkezünk. Iskolánkban a TISZK szervezésében a fent említett szakmákban felnőttképzésre is lehetőséget biztosítunk. A szakmai oktatásokat speciálisan oktatási célra gyártott eszközökkel, ill. a gazdasági szférában is alkalmazott műszerekkel és berendezésekkel segítjük. A szakmák megfelelő informatikai tudást követelnek, amelyhez hat informatikai tanterem biztosít lehetőséget. A mechanikai mérések és vizsgálatok tanítása, bemutatása külön erre a célra kialakított mérőlaborban történik. Az elektronikai mérésekre két speciálisan kialakított tanteremben van lehetőség. Az autószerelő és autóelektronikai szerelő szakmák oktatásához speciális diagnosztikai műhelyt rendeztünk be, amely alkalmas a járművek terjeskörű körű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatára. A műhelyben található műszerek és berendezések rendszeresen hitelesítettek és kalibráltak. A vizsgálatokhoz szükséges számítástechnikai szoftverek megegyeznek a vállalkozói szférában használtakkal. Az eszközök színvonalára tekintettel a Közlekedési Hatóság hivatalos hatósági vizsgálatokra is alkalmasnak ítélte diagnosztikai műhelyünket, ebből következően teljesen életszerű vizsgálatokkal, szükségszerűen tényleges beállításokkal és problémaelemzéssel lehet oktatni. A karosszérialakatos tanulók oktatását két tanműhelyben végezzük, amelyek szakmai tárgyi feltételeit folyamatosan fejlesztjük. A motorkerékpár-szerelő tanulók számára külön, csak erre a szakmára vonatkozó műhellyel rendelkezünk. A korszerű oktatási eszközök és a műszerek és szoftverek beszerzésére külön kiemelten figyelünk. Célunk a klasszikus járműjavítási feladatok mellett a javítóműhelyekben napi szinten alkalmazott, legkorszerűbb közúti járművek javításához és vizsgálatához szükséges szerszámok, műszerek, berendezések és technológiák alkalmazásának megtanítása. Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló a ténylegesen elvárható tudásának megfelelő feladatok teljesítésével tanulja meg az eredményt hozó munkavégzés tiszteletét, abban tevékenyen és fegyelmezetten vegyen részt. A jármű műszaki vizsgálat hatósági tevékenysége A Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye több évtizede képez autószerelő szakembereket. Az utóbbi években a járművek vizsgálati technológiája jelentősen megváltozott, ennek oktatása a tanmenetbe építve jelenleg is megtalálható, a végzős autószerelő és autótechnikus tanulóink esetében a gyakorlati tételek mindegyikében részfeladat. Tekintettel vagyunk arra, hogy egyre jellemzőbb a hatósági tevékenység az autójavító vállalkozások körében, akik a lehetőség szerint a legképzettebb, leggyakorlottabb munkaerőt várják. Megítélésünk szerint a felelős munkavégzés megtanulásának, ill. megtanításának 109


Pedagógiai Program

leghatékonyabb eszköze a felügyelet mellett végzett, konkrét eredménnyel és elvárással rendelkező és kimenetében fokozottan ellenőrzött feladatok végeztetése. A járművek műszaki vizsgáztatása olyan feladat, amelyen életszerűen és felelősen tanulhatják meg a leendő szakmunkások a különböző gépkocsik jellemzőit, hibafeltárását. Tapasztalatunk szerint, nagyon jó hatással van a tanulók odafigyelésére, munkájuk sokkal felelősségteljesebb, ez által a munkahelyükre történő beilleszkedésük is gyorsabban megtörténik. A műszaki vizsga hatósági tevékenységünket 2007. óta végezzük a Csongrád megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyeletével kötött együttműködési szerződés keretében. A vizsgálati folyamat az ISO 9001:2010 minőségbiztosítási rendszerben akkreditált. A működésünk során a vizsgálatokhoz szükséges tárgyi eszközeinket és szoftvereinket úgy fejlesztettük, hogy a vállalkozói szférában is alkalmazott műszereket és berendezéseket ismerhessék meg a tanulók. A szakmai modulok követelmény rendszerébe beilleszthetők a vizsgálatok. Ezek jelenleg: lengéscsillapító vizsgálat, fékhatás mérés, emisszió mérés, füstölés mérése, futómű vizsgálat, járműazonosítás, zajszint-mérés, üvegek fényáteresztő képességének vizsgálata, festékréteg vastagság vizsgálat, fényszóró vizsgálat és beállítás, tervezve: motorkerékpár fékhatás mérés. A vizsgálatokat a tanórán résztvevő autószerelő, vagy autótechnikus tanulók aktív részvételével végzik, míg a hatósági tevékenységre (forgalmi engedélyek érvényesítés, címkeragasztás, adatbevitel a központi rendszerbe) két mérnöktanár kollégának van jogosultsága. 6. 2. 1. Régi OKJ szerinti képzések Közlekedés szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés

Rész szakképesítés

Elágazás

Ráépülő szakképesítés

OKJ szám

Autóelektronikai műszerész (N2 év F 2000 óra) Gépjárműriasztó szerelő (F 1000 óra)

52 525 011000 00 00 52 525 01 0100 52 01

Közlekedésautomatikai műszerész (N2 év F 2000 óra)

52 523 02 1000 00 00

Autószerelő (N 2év F 2000 óra) Autóbontó (F 500 óra) Autókarbantartó és –ápoló (F 500 óra) Autómosógép kezelő (F 500 óra)

51 525 01 0000 00 00 51 525 01 0100 31 01 51 525 02 0100 31 02 51 525 01 0100 21 01 Autótechnikus (N 1év F 1000 óra) Gázautószerelő (F 300 óra)

51 525 01 0001 54 01 51 525 01 0001 52 01

Motor- és kerékpárszerelő Motorkerékpár-szerelő (N2 év F 2000 óra) Vasúti járműszerelő Kocsivizsgáló (F 200 óra) Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Vasúti villamos jármű szerelője Vasúti vontatott jármű szerelője 110

33 525 02 0100 33 02 51 525 02 0000 00 00 51 525 02 0100 3101 51 525 02 0010 54 01 51 525 02 0010 54 02 51 525 02 0010 54 03


Karosszérialakatos (N 2év F 2000 óra)

Pedagógiai Program

31 525 03 1000 00 00

Haszongépjármű vezető Autóbuszvezető (N 1 év F 600 óra) Tehergépkocsi-vezető (N 1 év F 600ó)

31 841 01 0010 31 01 31 841 01 0010 31 02

Közlekedésüzemvitel-ellátó Menetjegyellenőr (F 500 óra) Menetjegypénztáros (F 500 óra) Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó (N 2év F 2000 óra) Szállítmányozási ügyintéző (N 2év F 2000 óra)

52 841 01 0000 00 00 52 841 01 0100 33 01 52 841 01 0100 33 02 52 841 01 0010 52 01

Vasútüzemvitel-ellátó

52 841 04 0000 00 00 52 841 04 0100 52 01 52 841 04 0100 52 02 52 841 04 0100 52 03 52 841 04 0100 31 04 52 841 04 0010 52 01

Hálókocsikalauz (F 100 óra) Jegyvizsgáló (F 400 óra) Vasúti raktárnok (F 420 óra) Vonat fel- és átvevő (F 210 óra) Forgalmi szolgálattevő (N 2év F 2000 óra) Vasúti árufuvarozási pénztáros (N 2év F 2000 óra) Vasúti személyfuvarozási pénztáros (N 2év F 2000 óra)

52 841 01 0010 52 03

52 841 04 0010 52 02 52 841 04 0010 52 03

Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés


Elágazás


Logisztikai ügyintéző* (N 2 év F 2000 óra) Anyagbeszerző (F 400 óra) Áruterítő (F 400 óra) Veszélyes áru-ügyintéző** (F 400 óra) Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző* (F 600 óra)

OKJ szám 54 345 02 54 345 02 0100 31 01 54 345 02 0100 31 02 54 345 02 0100 52 01 54 345 02 0001 54 01

Egyéb szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Biztonságszervező** I. (N 1 év F 1200 óra) Biztonságszervező II. (F 350 óra)

54 861 01 54 861 01 0100 33 01

Biztonságtechnikai szerelő, kezelő** (N 2 év F 2600 óra) Biztonságtechnika kezelő (F 180 óra) Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő (F 620 óra) Mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő (F 500 óra)

31 861 02 31 861 02 0100 21 01 31 861 020100 31 01 31 861 020100 31 02

Elektronika –elektrotechnika szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás

111


OKJ szám

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Elektronikai technikus (N 2 év F 2000 óra)

Pedagógiai Program 54 523 01

Informatika szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Számítógép szerelő, - karbantartó (N 2 év F 2000 óra)

33 523 01 1000 00 00

Informatikai rendszergazda (N 2 év F 2000 óra) Számítástechnikai szoftverüzemeltető (F 500 óra) Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető (N 2 év F 2000 óra) Számítógéprendszer-karbantartó (N 2 év F 2000 óra) Webmester (N 2 év F 2000 óra)

54 481 03 54 481 03 0100 52 01 54 481 03 0010 54 01

Informatikus (N 2 év F 2000 óra) Ipari informatikai technikus (N 2 év F 2000 óra) Műszaki informatikus (N 2 év F 2000 óra) Távközlési informatikus (N 2 év F 2000 óra) Telekommunikációs informatikus (N 2 év F 2000 óra)

54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 07 54 481 04 54 481 04 0010 54 03 54 481 04 0010 54 04 54 481 04 0010 54 05 54 481 04 0010 54 06

Oktatási szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Pedagógiai asszisztens (N 1 év)

52 140 01 0000 00 00

Sportszervező, -menedzser (N 1 év)

52 813 02 0000 00 00

Környezetvédelem-vízgazdálkodás Szakképesítés


Elágazás


Vízügyi technikus (N 1 év)

54 853 01 0000 00 00

6. 2. 2 Ágazati besorolás szerinti középiskolai osztályok/csoportok

º º º º º º º º º º

OKJ szám

Informatika Pedagógia Villamosipar és elektronika Távközlés Közlekedés Kereskedelem Környezetvédelem-, vízgazdálkodás Sport szakközépiskolai osztály Közlekedésgépész Rendész

112


Pedagógiai Program

6. 2. 3 Ágazati besorolás szerinti szakiskolai osztályok/csoportok

º Közlekedésgépész - Karosszérialakatos º Közlekedésgépész - Járműfényező º Közlekedésgépész - Motorkerékpár-szerelő 6. 2. 4 Szakképző évfolyamok képzései (ágazati besorolás szerinti) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

IV. Pedagógia (3) 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs/ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő XI. Villamosipar és elektronika (6) 54 523 02 Elektronikai technikus 34 522 01 Elektronikai műszerész XII. Távközlés (6-7) 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető/ 54 523 05 Távközlési technikus XIII. Informatika (7) 54 481 04 Informatikai rendszergazda/54 482 01 IT mentor/54 481 05 Műszaki informatikus 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó XXI. Közlekedés (13) 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó/54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő XXII. Közlekedésgépész (13) 54 525 01 Autóelektronikai műszerész 54 525 02 Autószerelő - 55 525 01Autótechnikus 34 525 03 Járműfényező 34 525 06 Karosszérialakatos 34 525 07 Motorkerékpár-szerelő XXIII. Környezetvédelem-, vízgazdálkodás (14) 54 850 01Környezetvédelmi technikus/54 853 01 Vízügyi technikus XXVI. Kereskedelem (17) 54 345 01 Logisztikai ügyintéző XXXVII. Sport (3) 54 813 02 Sportedző

6. 3. A moduláris szakképzések óratervei

113

Pedagógiai Program


6. 3. 1. Csonka János Tagintézmény A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2013-ban beiskolázott tanulókra

Szállítmányozási ügyintéző 54 841 04 Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak

1/13. évfolyam

Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

Közlekedési alapismeretek

5

-

-

-

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat

-

50

-

-


4

-

-

-

2,5

-

-

-

Közlekedés üzemvitel

6

-

-

-

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat

-

80

-

-

Közlekedés-gazdasági ismeretek

3

-

-

-

Közlekedés- jogi ismeretek

2

-

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

-

2

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat

-

30

-

-

Szállítmányozási ismeretek

-

-

7

-

Külkereskedelmi- és vámismeretek

-

-

5

-

Szállítmányozási földrajz

-

-

3

-

Logisztikai ismeretek

-

-

5

-

Szállítmányozási informatika

-

-

-

3

Szállítmányozási szakmai idegen nyelv

2

-

-

2*

Szállítmányozási gyakorlat

-

-

-

6

Osztályfőnöki

0,5

-

0,5

-

Testnevelés

0,5

-

0,5

-

26

8

24

11

10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai

10496-12 Közlekedés- szállítási alapok

11500-12

Közlekedésbiztonság és -védelem

összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással)

34

114

37

Pedagógiai Program


Közúti közlekedésüzemvitel ellátó 54 841 02 Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak

1/13. évfolyam

Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-


5

-

-

-

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

-

3

-

-

Közlekedési alapismeretek nyári gyakorlat

-

50

-

-


4

-

-

-

2,5

-

-

-

Közlekedés üzemvitel

6

-

-

-


-

3

-

-

Közlekedés üzemvitel nyári gyakorlat

-

80

-

-

Közlekedés-gazdasági ismeretek

3

-

-

-

Közlekedés- jogi ismeretek

2

-

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

-

2

-

-

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek nyári gyakorlat

-

30

-

-

Árutovábbítási technológia

-

-

4

-

Személyszállítási technológia

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan és üzemeltetés

-

-

6

-

Közúti közlekedési földrajz

-

-

2

-

Közlekedési logisztika

-

-

4

-

Külkereskedelmi- és vámismeretek

-

-

3

-

Közlekedési szakmai idegen nyelv

-

-

2*

-

Közúti fuvarozási gyakorlat

-

-

-

6

0,5

-

0,5

-

2

-

-

-

0,5

-

0,5

-

26

8

24

10

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

10496-12 Közlekedés- szállítási alapok

11500-12

Közlekedésbiztonság és -védelem

Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv Testnevelés összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással)

34

115

36

Pedagógiai Program


Autószerelő 54 525 02 Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12


11499-12 11498-12

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat 0,5

-

-

-

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-


1

-

-

-

Műszaki rajz

3*

-

-

-

Mechanika

2

-

-

-

Gépelemek-géptan

3

-

-

-


4

-

-

-


4

-

-

-

Karbantartási gyakorlatok

-

10**

-

-


-

80

-

-

Mérési gyakorlatok

-

4**

-

-


-

80

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan

-

-

6

-

Gépjármű-villamosságtan

-

-

4

-

Szerelési gyakorlat külső

-

-

-

2

Szerelési gyakorlat

-

-

-

3*

Járműdiagnosztika

-

-

3

-

Járműdiagnosztika gyakorlata

-

-

-

3*

Járműdiagnosztika gyakorlata külső

-

-

-

2

1,5*

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Testnevelés

1

-

1

-

21

14

20

14

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarban- Gazdasági ismeretek tartás Járműkarbantartás gyakorlata külső 10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika

Szakképesítés-specifikus utolsó évfolyam 2/14. és 3/15. évfolyam elmélet gyakorlat


összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással, külső gyakorlati órák nélkül))

67,5

116

34

Pedagógiai Program


Autóelektronikai műszerész 54 525 01 Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12


11499-12 11498-12

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat 0,5

-

-

-

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-


1

-

-

-

Műszaki rajz

3*

-

-

-

Mechanika

2

-

-

-

Gépelemek-géptan

3

-

-

-


4

-

-

-


4

-

-

-


-

10*

-

-


-

80

-

-


-

4*

-

-


-

80

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

4

Gépjármű-szerkezettan

-

-

3

-

Járműszerkezetek javítása gyakorlat

-

-

-

2*

Járműszerkezetek javítása gyakorlat külső

-

-

-

2

Járműdiagnosztika és javítás

-

-

1

-

Járműdiagnosztika gyakorlata külső

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

3*

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

2*

1,5*

-

-

-

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Testnevelés

1

-

1

-

21

14

18

17

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarban- Gazdasági ismeretek tartás Járműkarbantartás gyakorlata külső

10419-12 Járműszerkezetek javítása


Autóelektronika elmélete 10420-12 Autóelektroni Autóelektronika gyakorlata -kai Autóelektronika gyakorlata külső műszerész Autóelektronikai diagnosztika feladatai Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat Szakmai idegen nyelv

összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással, külső gyakorlati órák nélkül)

53,5

117

34

Pedagógiai Program


Autótechnikus 55 525 01 Szakmai követelménymodulok

Ráépülés 4/16. évfolyam elmélet gyakorlat

Tantárgyak

Gépjárműszerkezetek 10423-12 Járműfenntar- Szakmai számítások tási feladatok Gépjárműfenntartás gyakorlata

5 1 7*

Veszélyes anyagok kezelése 10424-12 Vállalkozási ismeretek Járműfenntartási üzemvitel Műszaki dokumentációs ismeretek Számítástechnika gyakorlat

2

-

1

-

1,5

-

-

1*

5

-

-

4*

-

4*


2*

-

Osztályfőnöki

0,5

-

1

-

19

16

Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

Testnevelés összes óra összes ellátandó óra (csoportbontással)

53

Sportedző 54 813 02 Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat

Tantárgyak


11500-12


1

-

-

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-

Anatómiai-élettani ismeretek 10323-12 Egészségtan Egészségügy Terhelésélettan és elsősegélyElsősegélynyújtás gyakorlat nyújtás Funkcionális anatómia

4

-

-

-

2

-

-

-

2

-

-

-

-

4

-

-

2

-

-

-

Edzéselmélet

3

-

-

-


-

9

-

-


2

-

-

-


-

5

-

-

-

-

2

-

-

-

2

-

-

-

1

-

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

10322-12 Pedagógia-sportpedagógia Pedagógiai, Pszichológia-sportpszichológia pszichológiai és Kommunikáció kommunikáci 118

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola ós alapok 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai 10326-12 Sportági alapok 10327-12 Sportedzői szakismeretek

Sportmenedzsment

-

-

2

-

Vállalkozástan

-

-

1

-

Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek

-

-

1

-

Sportági alapok elmélet

-

-

1

Sportági alapok gyakorlat külső

-

-

-

10

Sportági szakismeretek elmélet

-

-

1

-

Sportági szakismeretek gyakorlat

-

-

-

10

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Összefüggő szakmai gyakorlat

-

160

-

-

17

18

15

20


35

17

Fitness-wellness instruktor 54 813 01 Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. évfolyam elmélet gyakorlat

Tantárgyak


11500-12


1

-

-

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

3*

-

Anatómiai-élettani ismeretek

4

-

-

-

10323-12 Egészségtan Egészségügy Terhelésélettan és elsősegélyElsősegélynyújtás gyakorlat nyújtás Funkcionális anatómia

2

-

-

-

2

-

-

-

-

4

-

-

2

-

-

-

Edzéselmélet

3

-

-

-


-

9

-

-


2

-

-

-


-

5

-

-

Aquatréning elmélet

-

-

2

-

Aquatréning gyakorlat

-

-

-

4

Csoportos fitness órák elmélete

-

-

1

-

Csoportos fitness órák gyakorlata külső

-

-

-

7

Fitness termi kondicionálás elmélet

-

-

2

-

Fitness termi kondicionálás gyakorlat külső

-

-

-

3

Ügyfélszolgálat elmélet

-

-

3

-

Ügyfélszolgálat gyakorlat külső

-

-

-

2

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika 10334-12 Aquatréning 10335-12 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálata fitnesswellness

119

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola létesítmények ben 10338-12 Speciális óratípusok elmélet Speciális óratípusok és Speciális óratípusok gyakorlata foglalkozásformák

-

-

2

-

-

-

-

4

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Összefüggő szakmai gyakorlat

-

160

-

-

17

18

15

20


35

26

Karosszérialakatos 2 éves 34 525 06 1/11. évfolyam


Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1,5*

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-

Osztályfőnöki óra

1

-

1

-

0,5

-

-

-

Szakmai idegen nyelv Közismereti órák

2/12. évfolyam

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2*

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Munkavédelem

0,5

-

-

-

Elsősegélynyújtás gyakorlata

-

0,5*

-

-

Gépészeti alapismeretek

3

-

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat

-

7*

-

-

Gépészeti alapozó gyakorlat külső

-

-

-

3

Gépészeti kötésismeret

1

-

-

-

Kötéskészítési gyakorlat

-

4*

-

-


1

-

1

-


-

1

-

-

A vállalkozás gyakorlata külső

-

-

-

0,5

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Karosszérialakatos szakmai ismeret

5

-

8

-

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

-

8*

-

4*

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat külső

-

-

-

13,5

-

160

-

-

14,5

20,5

14

21


56 120

28

Pedagógiai Program


Járműfényező 2 éves 34 525 03 1/11. évfolyam


Tantárgyak

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1,5

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-

Osztályfőnöki óra

1

-

1

-

0,5

-

-

-

Szakmai idegen nyelv Közismereti órák

2/12. évfolyam

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

1

-

-

-

-

0,5

-

-

3

-

3

-

6

-

5

-

-

19

-

21,5

1

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

0,5

-

160

-

-

15,5

20,5

14

22

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és körElsősegélynyújtás gyakorlata nyezetvédelem A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) 10482-12 Felület-előkészítési, fényezési Járműfényező technológiák feladatai A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata külső 10483-12 Vállalkozási ismeretek Általános A vállalkozás gyakorlata vállalkozási A vállalkozás gyakorlata külső feladatok Összefüggő szakmai gyakorlat összes óra összes ellátandó óra

17

14

Motorkerékpár-szerelő 2 éves 34 525 07 1/11. évfolyam

Tantárgyak

2/12. évfolyam

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

1,5

-

-

-

Testnevelés

1

-

1

-


1

-

1

-

11500-12


1

-

-

-

11498-12

Foglalkoztatás I.

-

-

2

-

11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

1

-

10502-12 Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai

Szakrajz

2

-

-

-

Anyag- és gyártásismeret

1

-

-

-



121

Pedagógiai Program

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai 10505-12 Motorkerékpár szerkezete

10506-12 Motorkerékpár elektronikai alapjai

10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika

Jogi és vállalkozási ismeretek Munkavédelmi speciális ismeretek

1

-

0,5

-

Kerékpár szerkezeti ismeretek

1

-

-

-

Kerékpár karbantartási ismeretek

-

2

-

-

Motorkerékpár szerkezete

3

-

-

-

Motorkerékpár szerkezeti ismeretek

4

-

8

-

Motorkerékpár szerkezetek javítása

-

4

-

2

Motorkerékpár szerkezetek javítása külső

-

-

-

6

Elektrotechnikai alapismeretek

2

-

-

-

3,5

-

6

-

-

4

-

-

-

-

-

5,5

Mechanikai mérőeszközök ismerete

-

2

-

-

Elektronikai mérőeszközök ismerete

-

2

-

-

Diagnosztikai ismeretek külső

-

1

-

2

-

160

-

-

21

15

20,5

15,5

Motorkerékpárok elektromos berendezései Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása külső


35

122

22,5

Pedagógiai Program


6. 3. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2013-ban beiskolázott tanulókra (XI) VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA – Elektronikai technikus (54 523 02)


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak 1/13 heti óraszám e gy Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Foglalkoztatás II.

0.5

Foglalkoztatás I.

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

2 2,5

Műszaki gyakorlatok

4

Műszaki rajz

1

10005-12

Elektrotechnika

3

Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnikai gyakorlat

2

Elektronika

5

Elektronika gyakorlat 10003-12

Irányítástechnika

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnikai gyakorlat

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

ögy

Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14 heti óraszám e gy

6

160

2 3

Elektronikai áramkörök

4,5

Elektronikai áramkörök gyakorlat

6

10014-12

Mechatronika

3

Mechatronikai rendszerek

Mechatronika gyakorlat

10015-12

Számítógép alkalmazása

Számítógép alkalmazása

Szimuláció és PLC gyakorlat

6

az elektronikában

Mikrovezérlők gyakorlat

3

3 3


3

összes óra

14

összes óra

20 34

123

3 160

21

13 34

Pedagógiai Program


(XIII) INFORMATIKA – Informatikai rendszergazda (54 481 04) Ágazati szakképzés közismeret nélkül


11500-12 Munkahelyi egészség és b biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak


0,5

0,5

2

Foglalkoztatás I.

alapok

1,5

Információtechnológiai

2

gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

1 2

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

4

8

2 4

Hálózati ismeretek I. 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

ögy

Foglalkoztatás II.

Információtechnológiai 10815-12 Információtechnológiai alapok

1/13 heti óraszám e gy


8

gyakorlat Hálózati operációs

5,5

rendszerek Hálózati operációs

7

rendszerek gyakorlat 6

Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

gyakorlat 2

IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság

2

gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

3 23

11 34 124

160

3 18

16 34

Pedagógiai Program


(XII) TÁVKÖZLÉSInfokommunikációs hálózattelepítő és üzemeltető (54 481 03) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12

Munkahelyi egészség és


biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.


ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10815-12

Információ-technológiai alapok

Információ-technológiai alapok

Információ-technológia gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés

10817-12

Adatbázis és szoftverfejlesztés

Hálózatok, programozás és

gyakorlat

adatbázis kezelés

Hálózati ismeretek I.

1 2 4 4 4

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés,

Munkaszervezés gyakorlat

1

4 1 2

munkahelyi kommunikáció 10823-12 Távközlési, elektronikai alaptevékenység

Elektrotechnika

3,5

Távközlés! elektronika

4

Elektrotechnika- elektronika

4

gyakorlat

3 2

10824-12

Hálózatelmélet

Távközlési és informatikai hálózat építése

Hálózatok építési előírásai

2,5

Hálózatinstallálás gyakorlat

2 2

Hálózatszerelés és mérés elmélet 10825-12 Hálózatszerelés és mérés

Hálózatszerelés és mérés gyakorlat

6

Optikai hálózatok szerelése gyakorlat

5

Optikai mérések gyakorlat

6


3

összes óra

17

összes óra

17 34

125

3 160

24

10 34

Pedagógiai Program


(IV) PEDAGÓGIA – Pedagógiai és családsegítő munkatárs (54 140 02)


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


ögy.


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12

Pedagógia

Pedagógiai, pszichológiai

Pedagógia gyakorlat

feladatok

10,5

Pszichológia

10

160

10

11467-12

Oktatási intézmények működése

3,5

Oktatási tevékenysége

Szabadidő szervezés

3

Pedagógiai segítés gyakorlata 11468-12 Kapcsolatok a családokkal

6

Családtan

2

Kommunikáció, kapcsolatépítés

1

Kommunikáció a gyakorlatban

11469-12 Családpedagógiai gondozás

3

Családpedagógia

4

Szervezési és ügyintézési ismeretek

3

Szervezési ügyintézés a gyakorlatban

3


3

összes óra

21

összes óra

13 34

126

3 160

19

15 34

Pedagógiai Program


(XXVI) KERESKEDELEMLogisztikai ügyintéző (54 345 01)


1150-12 Munkahelyi egészség és b biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Marketing alapjai

2

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

1

20

5

80

4

60

11 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

ögy


5,5

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlat

4

Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat

4

Szállítmányozási és fuvarozási

5

feladatok gyakorlat 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

7,5

Közlekedés! és

1,5

gazdaságföldrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

3

Raktározás Raktározás gyakorlat

3,5 3

Szakmai idegen nyelv 21

összes óra

13 34

összes óra

127

3 160

18,5

15,5 34

Pedagógiai Program


( XXIII) KÖRNYEZETVÉDELEM -VÍZGAZDÁLKODÁS Környezetvédelmi technikus (54 850 01) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12

Munkahelyi egészség és


biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

ögy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Környezetvédelemi lapismeretek

5

Vízgazdálkodási alapismeretek

5

Környezettechnikai alapok 11494-12



Műszaki ábrázolás

4,5 1

Laboratóriumi alapgyakorlatok

4

Környezetvédelmi gyakorlat

5

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3

Analitika gyakorlat

3 5

Környezettechnika Környezettechnika

2

gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat 10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12

2

Környezetvédelmi számítások

2

Humánökológia

3

Környezeti biológia

2

Környezet gazdaságtan

3

Műszaki ismeretek

3

Jogi- és szakigazgatási ismeretek

2 1,5

Környezeti analitika gyakorlat

Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Ügyintéző feladatok

3


3

összes óra

16

összes óra

18 34

128

3 160

25,5

8,5 34

Pedagógiai Program


(XXI) KÖZLEKEDÉS – Vasúti forgalmi szolgálattevő (54 841 05) Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak


ögy.


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


5

Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel

3

80

2

30

2,5 6


jogi ismeretek

5

Közlekedés gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

Vasúti forgalmi alapok

50

4

Közlekedés gazdasági és

10511-12

3

Jelzési ismeretek

2

Forgalmi ismeretek

5

Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat 10512-12 Vasúti pénztári alapok

4

Pénztárkezelési ismeretek

3

Belföldi díjszabási ismeretek

4

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat

5

Távközlő és 10513-12 Pályavasúti alapok

1

biztosítóberendezések Kiegészítő utasítások

3

Távközlő és biztosítóberendezések

0,5

gyakorlat Szakmai idegen nyelv

3

összes óra

23

összes óra

11 34

129

3 160

21,5

12,5 34

Pedagógiai Program


Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Szakmacsoportos alapozó oktatás 9-12. évfolyam és szakképzés (9-)13. évfolyam Óraterv a 2007/2008. tanévtől 9. osztályba beiskolázott tanulókra Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 Tantárgy Szakmacsoportos alapozó ismeretek Osztályfőnöki Műszaki ábrázolás Számítástechnika gyakorlat Szakmai idegen nyelv Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Méréstechnika gyakorlatok Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok Szabadon tervezhető és szakmai tárgyak Földméréstan Építési ismeretek Géptan, automatika (fizika) Gazdasági ismeretek Statika Munkavédelem Jogi ismeretek (magyar-történelem) Település vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Település vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Szakmai gyakorlat Géptan gyakorlat Területi vízgazdálkodás gyakorlat Település vízgazdálkodás gyakorlat

Kötelező óra

9.V

10.V

11.V

12.V

13.V 1

2 1* 3

3**

2 2

2 3

1** 1** 1** 1**

1** 1** 1** 1**

1

1

1 1

3

5

3 3 1 2 1 2 5 5 4 4 2* 2* 3* 1,5

9

* kétszeres csoportbontott óra ** háromszoros csoportbontott óra

130

0,5*

10

35

Pedagógiai Program


Vízügyi technikus szakmai képzés Tantárgyi elnevezések a központi program és a kerettanterv megnevezései alapján Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 2009/2010. tanévtől a 13. szakképző évfolyamra belépők számára KERETTANTERV (2/2008.(II.8.)OKM rendelet alapján készült a helyi tanterv (óraszáma és tantárgyak megnevezései)

KÖZPONTI PROGRAM ajánlott óraszámai 12/2008.(IV.30.) KvVM rendelet alapján a Vízügyi technikus képzés óraszáma 2000 óra. A szakmai alapképzés időtartama 1 év iskolarendszerben.

9-12 évfolyamon szakmai alapképzés iskolarendszerben Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

Szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Szakigazgatási- és műszaki koordinációs feladatok azonosító szám:273/1.0/1223-06 Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06 Biztonságtechnikai- és munkahelyi környezetvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.0/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06 Mérési feladatok azonosító szám:273/3.0/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz

Elm.

Elm. ig. gyak.

Gyak.

Tantárgy 13 évf.

Óraszám

TANTÁRGY

Évfolyam 9-12.

ÓRASZÁM Elm.

Gyak.

108 óra 54

Jogi ismeretek

54

36

Építési ismeretek

36

18


18

36 óra Munka-védelem

18 18

18 Környezetvédelmi alapismeretek

12. 2 óra/hét

Méréstechnika gyakorlatok

11. és 12.

18

360 óra 72

124

72

Pedagógiai Program


ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06 Létesítési feladatok azonosító szám:273/4.0/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtecnikai

1óra/hét Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Földmérési gyakorlatok

36 72 36 50 22 22

11. 1 óra/hét 11. és 12. 1 óra/hét

36 72

Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek

11. és 12. 2óra/hét 11. és 12. 2 óra/hét

72

11. 2 óra/hét

72

Számítástechnika gyakorlat

9. 2 óra/hét


10.

Természettudományos vizsgálatok

10.

50

10.

36

252 óra 36 Építési ismeretek

36

36

36 Gazdasági ismeretek

36

Szakmai gyakorlat

72

216 óra 125

36

36

36

72

36 + 36

36

Pedagógiai Program


feladatok azonosító szám:273/1.0/1227-06 Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06 Hidrológiai, hidraulikai feladatok azonosító szám:273/2.0/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06 Vízkárelhárítási feladatok azonosító szám:273/3.0/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06 Vízrendezési és vízhasznosítási feladatok

36

Géptan, automatika

36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

36

Munka-védelem

36

36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

Települési vízgazdálkodás

50

36

36

10.

36

12.

46

96 óra 50


46 256 óra Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás

56 52 38

110

56 52


38

Ter. vízg.gyak.

110 (ebből 60 óra nyári szakmai gyak.)

288 óra 126

Pedagógiai Program


azonosító szám:273/4.0/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06 Üzemeltetési, fenntartási feladatok azonosító szám:273/5.0/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06

50

Ter. vízgazd.

50

52

Ter. vízgazd.

52

38

Ter. vízgazd.

38

Települési vízgazdál-kodás

38 110

110 (ebből 60 óra nyári sz.gyakorlat)

224 óra Vízgazdálkodási alapism.

36 36

Tel. vízgazd.

Vízgazdálkodási alapism. Vízgazdálkodási alapism.

38

1142

78 (ebből 20 óra nyári 78 Tel.vízgazd.gyak. szakmai gyakorlat) 13. évfolyamon 1122 óra-140 óra 478 nyári szakmai gyakorlat=982 óra Szabadon tervezett óraszám: 268 óra

216

Statika

13.

64

Gazdasági ismeretek

13.

32

Földméréstan gyakorlat

13.

Összesen: Földméréstan Műszaki ábrázolás

32 127

12.

36

12.

36

12.

38

714

390

11. és 12.

36+32

9.

72

36

36

Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06 Összesen óra: 1836

Ter. vízgazd. gyak.

38

324

Pedagógiai Program


A KÉPZÉS ÓRASZÁMA ÖSSZESEN 2140 ÓRA A 9-12 ÉVFOLYAMON TELJESÍTVE 714+140 óra nyári gyakorlat =854 óra A 13. ÉVFOLYAMON 982+128 =1110 szakmai óra azaz heti 34 óra szakmai + 2óra testnevelés + 1óra osztályfőnöki= 37 óra SZÜKSÉGES (A NYÁRI SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZSEN 140 ÓRA, TELJESÍTENDŐ A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM BEFEJEZTÉVEL.) Vízügyi technikus szakmai képzés - tananyagegységek osztályzatainak képzése Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 KÖZPONTI PROGRAM ajánlott óraszámai 12/2008.(IV.30.) KvVM rendelet alapján a Vízügyi technikus képzés óraszáma 2000 óra. A szakmai alapképzés időtartama 1 év iskolarendszerben. Szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Szakigazgatási- és műszaki koordinációs feladatok azonosító szám:273/1.0/1223-06 Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06 Biztonságtechnikai- és munkahelyi környezetvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.0/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06 Mérési feladatok azonosító szám:273/3.0/1223-06

Elm.

Elm ig. gyak

Tantárgy neve

Gyak.

9.

10.

11.

12.

13.

évfolyam

108 óra 54

Jogi ismeretek

2fl.

36


tm

18


tm

Munkavédelem

tm

36 óra 18 18

Környezetvédelmi alapismeretek 360 óra

128

1.fl.

Pedagógiai Program


Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06 Létesítési feladatok azonosító szám:273/4.0/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06

72

Méréstechnika gyakorlatok

36

Hidrológia és hidraulika gyakorlatok

72

Földmérési gyakorlatok

36


2fl.

2fl.

2fl. 2fl.

2fl.

1.fl

2fl.

50

Környezetvédelmi alapismeretek

2.fl

22


1fl.


2fl.

22 50 252 óra 36

Számítástechnika gyakorlat

36


36


36

Gazdasági ismeretek 36


72

Szakmai gyakorlat

129

2.fl. tm 2.fl 2.fl 2.fl

2.fl

Pedagógiai Program


Gépészeti, automatizálási és biztonságtecnikai feladatok azonosító szám:273/1.0/1227-06 Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06 Hidrológiai, hidraulikai feladatok azonosító szám:273/2.0/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06 Vízkárelhárítási feladatok azonosító szám:273/3.0/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése

216 óra 36

Géptan, automatika

36

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

1fl

36

Munkavédelem

tm

36

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

2fl

50


tm

46


36

36

2.fl

96 óra

1.fl

256 óra 56

Területi vízgazdálkodás

tm

52


tm

38


tm

Település. vízg. gyakorlat

1fl

110

130

Pedagógiai Program


azonosító szám:273/3.4/1227-06 Vízrendezési és vízhasznosítási feladatok azonosító szám:273/4.0/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06 Üzemeltetési, fenntartási feladatok azonosító szám:273/5.0/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06 Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

288 óra 50


tm

52


tm

38


tm

38


tm

Ter. vízg. gyakorlat

2fl

110 224 óra 36

Vízgazdálkodási alapism.

36


36


tm

38


tm

78

.

tm tm

Települési vízgazdálkodás gyakorlat

2fl

Szabadon tervezett óraszám: 268 óra Statika Gazdasági ismeretek

14. 14.

64 32

Földméréstan gyakorlat 14. Rövidítések: tm=témazáró dolgozat; 1.fl.= első félév; 2.fl.=évvégi

Földméréstan Műszaki ábrázolás 32

131

11. és 12. 9.

36+32 72

Pedagógiai Program


Az 54 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése és azonosítója: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok: 1223-06 Vízügyi technikus feladatok:1227-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek

9.

10.

11.

12.

13.

Tantárgy neve évfolyam Jogi ismeretek

2fl.


tm


tm

Munkavédelem

tm


1.fl. 2fl.

Méréstechnika gyakorlatok Hidrológia és hidraulika gyakorlatok

2fl.

Földmérési gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelmi alapismeretek

132

2fl.

2fl.

2fl.

2.fl

1.fl

2fl.

Pedagógiai Program


azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06 A Vízügyi technikus feladatok szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06


1fl.

Vízgazdálkodási alapismeretek 2fl.

2fl.

Vízgazdálkodási alapismeretek Számítástechnika gyakorlat

2.fl.


tm


2.fl

Gazdasági ismeretek

2.fl


2.fl

Szakmai gyakorlat

Tantárgy neve

2.fl

9.

10.

11.

12.

13.

évfolyam Géptan, automatika

2.fl

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

1fl

Munkavédelem

tm

133

Pedagógiai Program


Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

2fl


tm


1.fl


tm


tm


tm

Települési Vízg.gyakorlat

1fl


tm


tm


tm


tm

Ter. Vízg.gyakorlat

2fl

Vízgazdálkodási alapism. Települési vízgazdálkodás 134

.

tm tm


azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06 Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

Pedagógiai Program


tm


tm

Települési vízgazdálkodás gyakorlat

135

2fl


Pedagógiai Program

6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei A tankönyv kiválasztás a munkaközösségek véleményének kikérésével történik. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: º a taneszköz, tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének, º a tankönyvek szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzéken, º előnybe kell részesíteni a több éven át használható tankönyveket, tartós tankönyveket, º azonos feltételek esetén az alacsonyabb áru tankönyvet, taneszközt kell választani. Az iskola által a könyvtár részére beszerzett tankönyveket a tanulók ingyen használhatják. Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazzunk, ha azok mechanikai ereje vagy más jellemzője ezt megköveteli. A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek legyenek ösztönző hatásúak. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy segítsük a programban meghatározott „munka és minőség” részcél megvalósítását. 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje A tankönyvellátás irányítását a tagintézmény vezető végzi. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelős végzi az ifjúságvédelmi felelős és az iskolai könyvtáros közreműködésével. Az iskola igazgatója január 25-ig elkészíti a tankönyvrendelés ütemtervét. Az iskola nevelőtestület január 20-ig dönt a tankönyvtámogatás módjáról, illetve az ingyenes tankönyvhöz jutás feltételeiről. A munkaközösségek február közepéig összeállítják évfolyamonként és képzési típusonként az iskolai tankönyvcsomagot. Az osztályfőnökök az osztályok számára megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját január 24-ig megkapják. Ezen jelölik be március 31-jéig a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt könyveket. Amennyiben a tankönyvcsomag tartalmaz a hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvet is, azt előzetesen a nevelőtestület, a Szülői Szervezettel és a Diákönkormányzattal egyeztetni kell. Az iskola könyvtár tartós tankönyvi állományának gyarapítása a mindenkori igényeket figyelembevételével a munkaközösségek javaslata alapján történik. A tankönyvek tanulói ingyenes igénybevételét az iskola a könyvtári tankönyvállomány kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. A tankönyvrendelést – indokolt esetben – június 1-jéig lehet módosítani. A belépő új osztályok tanulói a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a tankönyvlistát. A megrendelt és kifizetett tankönyveket az intézmény által kijelölt helyen és időpontban vehetik át a tanulók.

136


Pedagógiai Program

7. A fejlesztés irányai A fenntartó működési és fejlesztési tervével összhangban határoztuk meg a fejlesztés irányait. Az általános műveltség megszerzése mellett arra törekszünk, hogy

º º º º º º º º º º

tanulóink az igényeknek megfelelően legalább egy nyelvből megfelelő szintű ismeretekre tegyenek szert, a szakirányú képzésben résztvevő diákjaink sajátítsák el a szakmai idegen nyelv alapjait, tanulói igények szerint biztosítjuk a második idegen nyelv elsajátításának lehetőségét, minden tanuló számítógépes ismeretek birtokába jusson készségszinten, a hagyományos szakképzéseink mellett szakmai alapozásunkra épülő, a tárgyi és személyi feltételek, illetve a tanulói és szülői igények alapján, a munkaerőpiac mozgásait figyelembe véve újabb szakképzéseket indítsunk, a városi, a regionális, valamint az országos szakmai és kulturális rendezvények, programok figyelemmel kísérése és az ezeken való aktív részvétel, tanulóink a szakmai tanulmányi versenyeken kívül kísérjék figyelemmel a különböző pályázati lehetőségeket, külföldi kapcsolatok kiépítésével is hozzájárulunk a szakmai képzés, a nyelvi kommunikáció fejlesztéséhez, az EU-konform gondolkodásmód kialakításhoz, pályaorientáció keretében felkészítjük a tanulókat az életpálya során bekövetkező pályamódosítások kezelésére,, a menedzser technikák segítségével az ön menedzselésre.

8. Záradék 1. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a 2014. augusztus 28-án tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. 2. Hatályos: határozatlan ideig. Felülvizsgálatára sor kerül:

º a nevelőtestület egyszerű többségi kezdeményezésére (50% + 1 fő) vagy º az intézményvezető személyének, a fenntartónak, ill. az iskola működését alapvetően meghatározó egyéb körülménynek a változása esetén, de

º legalább 2 évente. 3. Módosításához a nevelőtestület 2/3-os egyetértése szükséges. A nevelőstestület akkor szavazóképes ha a az összes szavazásra jogosult 50% +1 fő jelen van. 4. A pedagógiai program megtekinthető a tagintézmények titkárságán, a könyvtárakban, a tagintézmény vezetőknél, a intézmény oktatási főigazgató-helyettesénél, valamint az iskola honlapján.

137


Csala Tibor Csonka János Tagintézmény igazgatója

Pedagógiai Program

Lengyel Zolztán Tamás igazgató

A tagintézmények nevelőtestületei nevében a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola pedagógiai programját elfogadjuk:

Bálint Antal Csonka János Tagintézmény (KT tag)

Deme László Csonka János Tagintézmény (KT elnöke)

Majoros Júlia Gábor Dénes Székhelyintézmény (KT tag)

138


Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola adatai............................................................................................................. 2 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése ........................................................................ 2 2. Az iskola alapítója ................................................................................................................. 2 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: ................................................................................. 2 1. 4. Az iskola jogállása .............................................................................................................. 2 1. 5. Az iskola székhelye ............................................................................................................ 2 1. 6. Intézmény telephelyei ....................................................................................................... 2 1. 7. A Szegedi Műszaki Középiskola jogelődjei........................................................................... 2 1. 9. Az iskola igazgatója............................................................................................................ 3 1. 10. Az intézményegységek rövid bemutatása ......................................................................... 3 1. 10. 1. Csonka János Tagintézmény .............................................................................................................. 3 1. 10. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény ....................................................................................................... 3 1. 10. 3. Széchenyi István Tagintézmény ......................................................................................................... 4

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja ..................................................... 5 2. 1. Általános célok .................................................................................................................. 5 2. 1. 1. Gimnáziumban .................................................................................................................................... 6 2. 1. 1. Szakközépiskolában ............................................................................................................................. 6 2. 1. 2. Szakiskolában ...................................................................................................................................... 6 2. 1. 3. Szakképzésben ..................................................................................................................................... 6 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei ................................................................... 7

2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei ................................................................... 8 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei .......................................................................... 10 2. 4. Az oktatás struktúrája...................................................................................................... 13 2. 4. 1. Általános leírás .................................................................................................................................. 13 2. 4. 1. 1. Gimnáziumi oktatás .................................................................................................................. 13 2. 4. 1. 1. Szakközépiskolai oktatás .......................................................................................................... 14 2. 4. 1. 2. Szakiskolai képzés ..................................................................................................................... 15 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás ...................................................................... 15 2. 4. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben ........................................................................................... 15 2. 4. 2. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben ................................................................................... 16 2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai ............................................................................. 16

2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése ................................................................................... 18 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan .................................................................................................................. 18 2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan ...................................................................................................... 18

3. Iskolai tevékenységek ................................................................................................. 18 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások .................................. 18 3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon ................................................................................................................. 18 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére .................................................................................................. 18 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások ......................................................................................................................... 19

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások ....................................... 19 3. 3. Személyiségfejlesztés....................................................................................................... 19 3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése ........................................................................................ 22 139


Pedagógiai Program

3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában .......................................................................... 23 3. 6. Tehetséggondozás ........................................................................................................... 25 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................................................................... 28 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások ......................................................................................................................... 29 3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: ............................................................................................. 29 3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése: .................................. 30 3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ......................................................... 32

3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején ................................................ 32 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés ............................................................................... 32 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola ................................................................................................................... 33 3. 11. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai .................................................................................... 33 3. 11. 3. Egészségnevelési program .............................................................................................................. 34 3. 11. 3. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok........................................................................... 34 3. 11. 3. 2. Egészségnevelés tanórai keretek között a védőnő segítségével ........................................... 36 3. 11. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése........................................................ 38

3. 12. Környezeti nevelés......................................................................................................... 39 3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek........................ 41 3. 14. Az iskola drogstratégiája ................................................................................................ 42 3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................ 43 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése .................................. 43 3. 17. Közösségfejlesztés ......................................................................................................... 45 3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ........................................................ 46 3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:....................................................................... 46 3. 17 .3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 46 3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 46

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................ 46 3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................... 48 3. 20. Diákönkormányzat......................................................................................................... 49 3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ........................................................ 52 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás ....................................................................................................... 52 3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ........................................................................... 52 3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ....................................................... 52 3. 21. 4. Várható eredmények ....................................................................................................................... 53

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................ 53 3. 22. 1. A Csonka János Tagintézményben................................................................................................... 54 3. 22. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben............................................................................................ 55

3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái .................................................................. 56 3. 23. 1. A Csonka János Tagintézményben................................................................................................... 56 3. 23. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben............................................................................................ 56 3. 23. 3. A Széchenyi István Tagintézményben (megszűnt 2012-ben) ........................................................... 57

3. 24. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny ............................................................... 57 140


Pedagógiai Program

3. 25. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................ 58 3. 25. 1 Csonka János Tagintézmény ............................................................................................................. 58 3. 25. 2. Gábor Dénes Székhelyintézményben ............................................................................................... 58

3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás ............................................................. 59 3. 27. Hit- és vallásoktatás ....................................................................................................... 60 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése .............................................................................. 60

4. Az iskolai élet szabályai .............................................................................................. 60 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai....................................................................... 60 4. 2. További szabályok ........................................................................................................... 60 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése ................................................... 60 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése ................................................................................. 60 4.5. A közösségi szolgálat ........................................................................................................ 61

5. Az iskola értékelési rendszere ...................................................................................... 61 5. 1. A tanulók értékelése ........................................................................................................ 61 5. 1. 1. Az értékelés célja ............................................................................................................................... 61 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei ..................................................................................................... 62 5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere ............................................................................................ 62 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése ........................................................................................................... 63 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 65 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése ........................................................................ 65 5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ............................................................................ 66 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái .............................................................................................................. 67 5.1.9. Gábor Dénes Érem ......................................................................................................................... 68 5.1.10. Gábor Dénes Középiskola Kiváló Tanulója..................................................................................... 69 5. 1. 11. Az iskolai fegyelmezés ..................................................................................................................... 69 5. 1. 12. Tantárgyi minősítések ..................................................................................................................... 70 5. 1. 13. Minőségbiztosítás............................................................................................................................ 71

5. 2. Az iskola vizsgarendszere ................................................................................................. 73 5. 2. 1. Az érettségi vizsga ............................................................................................................................. 73 5. 2. 2. A szakmai vizsgák .............................................................................................................................. 75 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 76 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata............................................................................... 76 5. 2. 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái .......................................................................................... 77 5. 2. 4. 2. A vizsgaszervezés szabályai ...................................................................................................... 78 5. 2. 4. 3. Az értékelés szabályai............................................................................................................... 79 5. 2. 4. 4. A vizsgatárgyak részei ............................................................................................................... 79 5. 2. 4. 5. A vizsgatárgyak követelményei ................................................................................................ 79 5. 2. 4. 6. Független vizsgabizottság ......................................................................................................... 79 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából.......................................... 80 5. 2. 5. 1. Átvétel a középfokú nevelést-oktatást biztosító osztályokba ................................................ 80 5. 2. 5. 2. Átvétel a szakképesítés megszerzésére felkészítő osztályokba .............................................. 80 5. 2. 5. 3. Vendégtanulói jogviszony létesítése........................................................................................ 80

6. Helyi tanterv ............................................................................................................... 80 6. 1. Óratervek ........................................................................................................................ 81 6. 1. 1. Szakközépiskola ................................................................................................................................. 81 6. 1. 1. 1. Csonka János Tagintézmény ..................................................................................................... 81 6. 1. 1. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény ............................................................................................. 88 6. 1. 2. Szakiskola ........................................................................................................................................ 101 6. 1. 2. 1. Csonka János Tagintézmény ................................................................................................... 101 141


Pedagógiai Program

6. 2. Szakképzés- Szakmai program .........................................................................................105 6. 2. 1. Régi OKJ szerinti képzések ............................................................................................................... 110 6. 2. 2 Ágazati besorolás szerinti középiskolai osztályok/csoportok .......................................................... 112 6. 2. 3 Ágazati besorolás szerinti szakiskolai osztályok/csoportok ............................................................ 113 6. 2. 4 Szakképző évfolyamok képzései (ágazati besorolás szerinti) .......................................................... 113

6. 3. A moduláris szakképzések óratervei ..............................................................................113 6. 3. 1. Csonka János Tagintézmény ............................................................................................................ 114 6. 3. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény ..................................................................................................... 123

6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei ....................................................136 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje .................................136

7. A fejlesztés irányai .....................................................................................................137 8. Záradék.....................................................................................................................137

142

S Z E G E D I GÁBOR DÉNES

Recommend Documents