S Z E G E D I GÁBOR DÉNES

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

SZMK/1287-1/2014/I-SZMK1

SZEGEDI GÁBOR DÉNES MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.



1. Általános rendelkezések 1. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának legfontosabb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és kormány és miniszteri rendeletek:               

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület 2014. augusztus 29-án elfogadta. Jelen szervezeti és működési szabályzat megtekinthető az iskola és a tagintézmények weblapján és elektronikus belső rendszerében iskolai dokumentumok könyvtárban. Megtalálható az főigazgatóságon, a tagintézményvezető igazgatóknál, valamint az intézmény irattárban. Az SzMSz módosítását a tantestület bármely szervezete és/vagy közössége kezdeményezheti. A főigazgató és a tagintézményvezető évente két (tanévzáró és félévi/évközi értekezlet) köteles a tantestülettel a kezdeményezést megvitatni. 1



Az intézmény alapdokumentumairól (Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend) a tanulók és a szülők a tanári szobában kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt, vagy előre egyeztetett időpontban, illetve megtekinthetik az intézmény honlapján. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat, valamint az ügyrendet – az igazgató adja ki. Az iskola weblapja: www.gdszeged.hu; www.mkszeged.hu; a tagintézményé http://csonka.mkszeged.hu

1. 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

az

intézmény

valamennyi

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megsértése esetén 

 

az alkalmazottakkal szemben az igazgató vagy illetékes helyettese, vagy a tagintézményben a tagintézményvezető igazgató – munkáltatói, vezetői jogkörét gyakorolva – teszi meg a szükséges intézkedést a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására is van lehetőség azt a személyt, aki nem alkalmazottja az intézménynek vagy tanulója a tagiskolának, tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak betartását. Ha ez nem vezet eredményre, az iskola alkalmazottjának joga van felszólítani, hogy hagyja el a tagiskola épületét.

A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól

2. Az intézmény általános jellemzői 2. 1. Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, feladat-ellátási rendje Az intézmény neve: Az intézmény rövidített neve: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény székhelye:

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Szegedi Műszaki Középiskola 201289 6724 Szeged, Mars tér 14.

2


Az intézmény telephelyei:

Működési (felvételi) körzete: Alapítási éve:

Tagintézménye:

   


6726 Szeged, Temesvári krt. 38. 6726 Szeged, Közép fasor 27. 6724 Szeged, Mars tér 14. 6753 Szeged-Tápé, Budai Nagy Antal u. 134.

Elsősorban Szeged járás közigazgatási területe 2009. (59/2009. (II.27.) Kgy. sz határozat

Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

Alapítója:

Az intézmény 2013. január 1-jével - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással - az állam fenntartásába kerül Az intézmény jogutódja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (062027) 1055 Budapest, Nádor u. 32.)

Fenntartó és működtető szerve:

Törzskönyvi azonosítószáma (PIR): 799656 Adószám: 15799658-2-41 Képviselője: Plesovszkiné Ujfaluczki Judit ( Szegedi Tankerület igazgatója) Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (6726 Szeged, Temesvári krt. 38.)

Közvetlen jogelőd neve, székhelye:

Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.) Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (6723 Felső Tisza-part 25.)

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:

Közalkalmazotti jogviszony (1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv a Polgári Törvény könyvről, 2012.évi I. tv. a munka törvénykönyvéről)

Az intézmény típusa:

gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

Évfolyamainak száma:

szakközépiskola: 7 szakiskola: 3 Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye: 1100

Felvehető maximális tanulólétszám:

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola /székhelyintézmény/: 1200

3



Az intézmény az alábbi feladat-ellátási rendben működik: Az intézmény alapító okiratának száma:

Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum kelte:

Jogszabályban meghatározott közfeladat:

Alaptevékenysége:

Szakmai alapfeladatok:

374/2012. (VI.22.) Kgy.sz. határozat

2013. 10. 05. (A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása melléklete)

TEÁOR  8531 Általános középfokú oktatás  8532 Szakmai középfokú oktatás Középiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltak szerint. Szakágazati rend szerint: 853100 Általános középfokú oktatás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltak szerint a szakközépiskolában szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, általános műveltséget megalapozó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás, valamint a 12. évfolyamot követően érettségi végzettséghez kötött szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvényben foglaltak szerint a szakiskolában az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakfeladatrend szerint: Gimnáziumi nevelés-oktatás Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola (székhelyintézmény) 8531111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) (ezen belül további speciális tevékenység: - nyelvi előkészítő-közoktatási típusú sportiskolai osztály, - képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) 8531121 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) (szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált oktatása)  nyelvi előkészítő + 4 évfolyam /általános tantervű osztály/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás 8531211 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) (ezen belül további speciális tevékenység: képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) 8531221 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, ill, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált oktatása) 8532111 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképző évfolyamon 8532121 Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképző évfolyamon (szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral 4



küzdő tanulók integrált oktatása) (fentieken belül további speciális tevékenység: - képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés - Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi– Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása) 8559171 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 8559181 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 8532211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamon 8532221 Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszervezésére nappali rendszerű, nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamon (szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, tanulók integrált oktatása) 8532311 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamon Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola (székhelyintézmény) A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

Oktatás(3):  52 140 01 Pedagógiai asszisztens  52 813 02 Sportszervező, -menedzser Elektronika-elektrotechnika (6):  54 523 01 Elektronikai technikus Informatika(7):  54 481 04 Informatikus  54 481 04 0010 54 03 Ipari informatikai technikus  54 481 04 0010 54 04 Műszaki informatikus  54 481 04 0010 54 05 Távközlési informatikus  54 481 04 0010 54 06 Telekommunikációs informatikus  54 481 03 Informatikai rendszergazda  54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető  54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető  54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer karbantartó  54 481 03 0010 54 07 Webmester Közlekedés (13):  51 525 02 Vasúti járműszerelő  51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője  51 525 02 0010 51 02 Vasúti villamos jármű szerelője  51 525 02 0010 51 03 Vasúti vontatott jármű szerelője  52 841 04 Vasútüzemvitel-ellátó  52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő  52 841 04 0010 52 02 Vasúti árufuvarozási pénztáros  52 841 04 0010 52 03 Vasúti személyfuvarozási pénztáros Környezetvédelem-vízgazdálkodás (14):  54 850 02 Természet- és környezetvédelmi technikus  54 851 01 Települési, környezetvédelmi technikus  54 853 01 Vízügyi technikus Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció(17)  54 345 02 Logisztikai ügyintéző  54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint /szakágazat szerint/

IV. Pedagógia (3)  54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs  54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő 5



XI. Villamosipar és elektronika (6)  54 523 02 Elektronikai technikus XII. Távközlés (6-7)  54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető  54 523 05 Távközlési technikus XIII. Informatika (7)  54 481 04 Informatikai rendszergazda  54 482 01 IT mentor  54 481 05 Műszaki informatikus XXI. Közlekedés (13)  54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő  54 841 06 Vasúti árufuvarozási ügyintéző  54 841 07 Vasúti személyszállítási ügyintéző XXIII. Környezetvédelem-, vízgazdálkodás (14)  54 850 01Környezetvédelmi technikus  54 853 01 Vízügyi technikus XXVI. Kereskedelem (17)  54 345 01 Logisztikai ügyintéző XXXVII. Sport (3)  54 813 02 Sportedző Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

Közlekedés (13):  52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész  51 525 01 1000 00 00 Autószerelő  51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus  52 523 02 1000 Közlekedésautomatikai műszerész  52 841 01 Közlekedésüzemvitel-ellátó  52 841 01 0010 52 01 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó  52 841 01 0010 52 03 Szállítmányozási ügyintéző Egyéb szolgáltatások (19)  54 861 01 Biztonságszervező I.  54 861 01 0100 33 01 Biztonságszervező II. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint /szakágazat szerint/

XXI. Közlekedés (13)  54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó  54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző XXII. Közlekedésgépész (13)  54 525 01 Autóelektronikai műszerész  54 525 02 Autószerelő  55 525 01Autótechnikus  54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész XXXVII. Sport (3)  54 813 02 Sportedző  54 813 02 Fittness- wellness instruktor XXXVIII. Rendészet XXVI. Kereskedelem (17) 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szakiskolai nevelés-oktatás 8531311 nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 8531321 sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) (szakért szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, illetve, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált oktatása) 6



8559171 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 8559181 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 8532211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamon 8532221 Sajátos nevelésű igényű tanulók szakképesítés megszervezésére nappali rendszerű, nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamon (szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, ill. egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, tanulók integrált oktatása) Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola (székhelyintézmény) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

XI. Villamosipar és elektronika (6)  34 522 01 Elektronikai műszerész XIII. Informatika (7)  34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola Csonka János Tagintézménye A 133/2011.(VII.18) kormányrendelettel módosított 133/2010.(IV.22) kormányrendelet szerint

Közlekedés (13)  31 525 05 Gépjárműkarosszéria-készítő, javító  31 525 05 0010 31 01 Járműfényező  31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos  33 525 01 0010 33 02 Motorkerékpár-szerelő 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) szerint

XXII. Közlekedésgépész (13)  34 525 03 Járműfényező  34 525 06 Karosszérialakatos  34 525 07 Motorkerékpár-szerelő Felnőttoktatás nappali, esti, levelező és távoktatás 8531241 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 8532141 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 8532241 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 8532341 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Intézmény fenntartójának számlaszáma: A feladatellátást szolgáló vagyon:

9312041 Iskolai, diáksport tevékenység támogatás 9101211 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (kizárólag iskolai könyvtár működtetése) Szakfeladatrend szerint: 8559312 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 8559322 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 7121023 Közúti közlekedési eszközök műszaki vizsgálata 10028007-00331755-00000000 Szeged I. ker. belterület Temesvári körút 38. sz. alatti, 381/4 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1ha5498 m2 területű ingatlan, 7



Szeged I. Ker. Belterület Közép fasor 23. sz. alatti, 377 helyrajzi számú, tanműhely és udvar megnevezésű, 1918 m2 területű ingatlan, Szeged III. ker. belterület Mars tér 14. sz. alatti 25587 helyrajzi számú középiskola megnevezésű, 1ha4984 m2 területű ingatlan, Szeged II. ker. Tápé Budai Nagy Antal u. 134. sz. alatti, 18371 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 6930 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog:

Gazdálkodás jogköre: KSH statisztika számjel: Nyilvántartási szám:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától 2013. január 1-jét követően, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe került át a KLIK jogi személyiségű szervezeti egysége 15769022-8631-322-06 (törzskönyvi azonosító szám: 769020) K12518 (dátuma: 2013.08.27.

2. 2. A közoktatási intézmény hivatalos bélyegzői és használatának rendje Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 6724 Szeged, Mars tér 14. Körbélyegző: Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola (középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével, Szeged székhelynévvel és sorszámmal ellátva) Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: sorszám nélküli – igazgató 1. sorszámú – igazgatóhelyettes 2. sorszámú – munkaügyi előadók 3. sorszámú – gazdasági csoport 4. sorszámú – titkárság 5. sorszámú – titkárság A tagintézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Tagintézményvezető (igazgató), tagintézményvezető-helyettesek, iskolatitkárok, érettségi és szakmai vizsgadokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője, év végi érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnök. A tagintézmény vezetője belső szabályzatban kibővítheti a bélyegzőt használók körét. A tagintézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye 6726 Szeged, Temesvári krt. 38.

8



Körbélyegző: Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye (középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével, Szeged székhelynévvel és sorszámmal ellátva)

2. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége (azonosító:062027)

3. Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítés, a vezetők közötti feladatmegosztás és helyettesítés rendje 3. 1. Az intézmény vezetője Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban a főigazgató önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. A közoktatási intézmény vezetője (az igazgató) – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelemi büntetés kiszabása kivételével a munkáltatói jogokat, (A 2/2013. (I.15.) KLIKE a kiadványozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás szerint) Dönt a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben. Az intézményvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítheti:  Az általános igazgató-helyettes, annak távollétében vagy akadályoztatása esetén az pedagógiai igazgató-helyettes, a tagintézményben a tagintézményvezető igazgató.  Az igazgató döntési és egyéb jogait (például felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményi törzsvezetés egyes tagjaira. A döntési jog átruházása, minden esetben, írásban történik, kivéve az igazgató-helyettesek vagy a tagintézményvezető igazgató szervezet szerinti helyettesítésére vonatkozó fölhatalmazását. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az igazgató közvetlenül irányítja a jogszabályban meghatározottak mellett:  a gazdasági csoport,  a munkaügyi csoport,  a gondnokság és a  rendszergazdák munkáját  a marketing tevékenységet Felel az iskolai alapdokumentumok, WEB lap naprakészen tartásáért, valamint a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért.

9



3. 2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az intézmény vezetője az igazgató, aki munkáját magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Felelős az intézmény szakszerű vezetéséért a Szegedi Tankerület igazgatója által kiadott munkaköri leírása szerint. Az igazgató a feladatait közvetlen munkatársainak közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai, a vezetői törzs:  az általános igazgatóhelyettes  a pedagógiai igazgatóhelyettes  a szakmai igazgatóhelyettes  tagintézményvezető Az igazgató-helyettes, a tagintézményvezető (igazgató), mint magasabb vezetői megbízás a hatályos jogszabályok által meghatározottak szerint tölthető be. A megbízást az igazgató kezdeményezésére a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke adja ki. A megbízás időtartama a hatályos jogszabályoknak megfelelő időtartamra szól. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézményvezető igazgató feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, az iskola belső szabályzatában megfogalmazottak, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A vezetői munka összehangolása érdekében minden kedden 830 órakor szűk vezetőségi értekezletet kell tartani az iskola igazgatójának vezetésével. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézményvezető igazgató személyére az igazgató tesz javaslatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének. Megbízatásuk a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

3. 3. A székhelyintézmény vezetősége A székhelyintézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A székhelyintézmény vezetőségének tagjai:  igazgató  az általános igazgatóhelyettes  a pedagógiai igazgatóhelyettes  a szakmai igazgatóhelyettes A székhelyintézményben a vezetői értekezletetek időpontjait az igazgató határozza meg. Az értekezleteket legalább heti rendszerességgel kell megtartani. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A székhelyintézmény vezetőségének tagjai vezetői ellenőrzési feladatokat is ellátnak az éves munkatervhez igazodó ellenőrzési ütemterv szerint. A székhelyintézményben az osztályfőnöki-, közismereti-, munkaközösségek vezetőit az iskola igazgatója bízza meg 3 tanévre.

valamint

a

szakmai

10



3.3.1. Az általános igazgatóhelyettes feladatai              

az igazgató távollétében annak helyettesítése a titkárság munkájának irányítása (iskola titkárok, adminisztrátorok) tantárgyfelosztás, órarend elkészítése tanügy igazgatási dokumentumok kezelése (beírási napló, anyakönyv, bizonyítvány, napló - idevonatkozó részei) tanügy igazgatási határozatok előkészítése a középszintű érettségi vizsgák szervezése évközi vizsgák szervezése osztályfőnökök adminisztratív munkájának irányítása, összehangolása közismereti képzés tárgyi feltételeinek biztosítása tanügyi nyomtatványok biztosítása nyolcadikosok felvételi vizsgájának szervezése beiratkozás szervezése statisztikák elkészítése KIR információs rendszer naprakészen tartása

3.3.2. A pedagógiai igazgatóhelyettes feladatai                 

napi tevékenység, eseti helyettesítések szervezése tanári ügyelet irányítása pedagógus munkaidőkeret menedzselése felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások koordinálása iskolai ünnepségek, rendezvények szervezése, koordinálása kiemelt projektek koordinálása kapcsolattartás a DÖK-kel a szabadidő szervezéssel, az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kollega, az iskolapszichológus, az iskolai könyvtáros tevékenységének irányítása tanulói fegyelmi ügyek osztályfőnökök pedagógiai munkájának irányítása, összehangolása közismereti munkaközösségek munkájának koordinálása közismereti tanulmányi versenyek szervezése szakköri tevékenység irányítása kompetencia mérés szervezése tanulói szűrővizsgálatok szervezése gyógytestnevelés szervezése nevelési értekezletek előkészítése

3.3.2. A szakmai igazgatóhelyettes feladatai          

szakmai munkaközösségek munkájának irányítása, koordinálása szakmai vizsgák szervezése szakmai képzés tárgyi feltételeinek biztosítása szakmai gyakorlatok megszervezése a műszaki-vezető munkájának irányítása nyíltnapok, szakmai bemutatók szervezése szakmai tanulmányi versenyek szervezése kapcsolattartás a kamarákkal kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel ECDL vizsgaközpont irányítása

11



3. 4. A tagintézmény vezetősége A tagintézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai, a vezetőség:  általános igazgatóhelyettes  szakmai igazgatóhelyettes A tagintézményben a vezetői értekezletetek időpontjait a tagintézményvezető (igazgató) határozza meg. Az értekezleteket legalább 2 heti rendszerességgel kell megtartani. Az iskolavezetőség megbeszéléseit a tagintézményvezető igazgató készíti elő és vezeti. A tagiskola vezetőségének tagjai vezetői ellenőrzési feladatokat is ellátnak az éves munkatervhez igazodó ellenőrzési ütemterv szerint A tagiskola vezetősége együttműködik a tagintézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A tagintézményvezető igazgató a felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse. Az tagintézményvezető távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítheti:  Az általános igazgatóhelyettes, annak távollétében vagy akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes.  A tagintézményvezető igazgató döntési és egyéb jogait (például felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a tagiskola vezetésének vagy a tantestület egyes tagjaira. A döntési jog átruházása, minden esetben, írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek fölhatalmazását. A tagintézményvezető helyetteseit, tagintézményvezető igazgató javaslatát figyelembe véve az iskola igazgatója bízza meg. A felsorolt megbízásokat az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás az első tanév kivételével határozatlan időre szól. Az osztályfőnöki-, közismereti-, valamint a szakmai munkaközösségek vezetőit a tagintézményvezető igazgató javaslatát figyelembe véve az iskola igazgatója bízza meg 3 tanévre. A tagintézményvezető igazgató az igazgató-helyettesek közreműködésével előkészíti a tagiskola nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi a végrehajtásukat. Mind a székhelyintézmény, mind a tagintézmény az alábbi területeken önállóan segíti az intézményt a feladatellátásban:       

a tagiskola tantárgyfelosztása és az éves munkatervének elkészítése a statisztikai jelentések összeállítása a félévi és év végi pedagógiai munka értékelése a pedagógusok értékelése az anyag- és szolgáltatások beszerzésének előkészítése a pályázatok előkészítése és szakmai lebonyolítása az érettségi és szakmai vizsgák adminisztrációja

A vezetők feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A magasabb vezetők munkaköri leírása az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában is meghatározott.

12



3. 5. A székhelyintézmény és a tagintézmény közötti feladatmegosztás Vannak olyan feladatok, melyeket a székhelyintézményben kell ellátni, és a tagintézményből segítik a feladtok teljesítését és vannak feladatok, melyeket a tagiskolában végeznek, de a központban dolgozók összehangolják, felügyelik, ellenőrzik a tevékenységet.

3. 5. 1. Igazgatóság, vagy székhelyintézmény A központi irányítás feladatai Az intézmény működésének, feladat ellátási kötelezettségének biztosítása. Ennek érdekében:                   

Stratégiai és éves tervezési folyamat menedzselése, a tervek elkészítése, végrehajtásuk irányítása, ellenőrzése. Intézményi alapdokumentumok elkészítése és elfogadtatása Humán és egyéb erőforrás-gazdálkodás menedzselése. A székhelyintézmény és a tagintézmény oktató-nevelő munkájához kapcsolódó tevékenységének összehangolása. Beiskolázási tevékenység összehangolása. Vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása. Szintvizsgák, versenyek szervezésének összehangolása. Mérések szervezésének összehangolása. Pályaválasztási, marketing tevékenység menedzselése. Nyilvántartási adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása. Az intézmény vezetői testület működésének biztosítása. Kapcsolattartás az intézményi szintű közalkalmazotti (KT), szülői, tanulói szervezetekkel. A Szegedi Tankerülettel való kapcsolattartás, ill. annak menedzselése. Az infrastruktúra működtetése, fejlesztési koncepció kidolgozása. A munka-, tűzvédelmi, és biztonságtechnikai feladatok menedzselése. Nemzetközi kapcsolatok összehangolása. Hazai és nemzetközi projektek menedzselése. Pályázati tevékenység menedzselésének segítése. Az intézmény iratainak kezelése, ill. az intézményegységek felé továbbítása, a tagiskolák hatáskörébe nem tartozó kimenő iratok gyűjtése, továbbítása.

Gazdasági tevékenység:  pénzellátással, az intézmény készpénzkezeléssel,  projektek menedzselésével,  térítési és tandíj beszedés összehangolásával,  az intézmény adatszolgáltatással,  az eszköz-, anyag és szolgáltatások megrendelésének folyamatának menedzselésével kapcsolatos tevékenységek Munkaügyi tevékenység:  az állások pályáztatásával,  közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésével, megszűnésének, fegyelmi eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítésével,  megbízással, besorolással, átsorolásokkal, munkaköri leírással,  munkaügyi adatszolgáltatással,  számfejtéssel, többlettanítás óradíjával,  továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok menedzselésével kapcsolatos tevékenysége Felnőttképzési és vizsgaközponti tevékenység: 13

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola        


tájékoztatás, igazgatási, dokumentációs szolgáltatás, intézményi és program akkreditáció menedzselése, felnőttképzési szolgáltatások, felnőttképzési nyilvántartás, adatszolgáltatás menedzselése, felnőttképzési szerződések, gondozása, akkreditált és nem akkreditált képzések szervezése, felnőttképzéshez kapcsolódó tervezési, beszámolási értéklelési, minőségbiztosítási tevékenység.

3. 5. 2. Székhelyintézmény és a tagintézmény (intézményegységek) önálló feladatai          

Nappali rendszerű szakközépiskolai és szakiskolai nevelés és oktatás, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás az alapító okiratban feltüntetett és a fenntartó által engedélyezett szakmáikban Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Nyelvi előkészítő osztály működtetése (Gábor Dénes tagintézményben) Szakképesítés megszervezése felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Diáksport, szabadidősport biztosítása Pályázati tevékenység menedzselése. távollétek, szabadságok nyilvántartása bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységgel, bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységgel,

Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység:  Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése  Speciális fejlesztő pedagógiai tevékenység a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében  Iskolai könyvtári feladatok ellátása  Szakmai és érettségi vizsgabizottság működtetése  Oktatás, nevelési módszertani feladatok végzése  Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör)  Tehetséggondozás, felzárkóztatás Egyéb feladatok:  Tanulói adatok jogszabály szerinti nyilvántartása, kezelése  Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység.  Szintvizsgák, versenyek szervezése.  Mérések szervezése  A szakirányú külső kapcsolattartás.  Hazai és nemzetközi projektek szakmai megvalósítása.  Közreműködés a stratégiai és éves tervezési folyamatban.  Közreműködés beiskolázási, marketing tevékenységben.  Közreműködés a munka-, tűzvédelmi, és biztonságtechnikai feladatok megvalósításában.  Közreműködés az informatikai feladatok, fejlesztések megvalósításában.  Közreműködés pályázati tevékenységben.  Iratkezelés – titkársági feladatok (a központból a tagiskolához továbbított, ill. az onnan postázni kívánt iratok iktatása, a tagiskolai testületek adminisztrációs feladatai).

14



Az intézményegység szintű gazdasági, munkaügyi feladatok ellátása:      

  

Közreműködés projektek pénzügyi elszámolásával kapcsolatban, Közreműködés bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységben, Közreműködés térítés és tandíj beszedésben, Közreműködés anyag-, eszköz és szolgáltatások beszerzésében, Közreműködés gyermekétkeztetés adminisztrálásában, Közreműködés a munkaügyi feladatok ellátásában (a főigazgatóval együttműködik a pályázati feltételek meghatározásában, részt vesz a pályázat elbírásában, javaslatot tesz a dolgozó felvételére, jutalmazására, kitüntetésére, felmentésre, fegyelmi eljárás megindítására, együttműködik a munkaügyi dokumentumok elkészítésében, gyűjtésében, átadásában, a többlettanítás nyilvántartása feladásában, ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés elrendelésében, távollétek, szabadságok nyilvántartásában, továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos szervezési, nyilvántartási feladatokban), Az intézményegységben dolgozók szabadság-nyilvántartásának vezetése, Közreműködés a készletnyilvántartásban, Közreműködés a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában

A műszaki feladatok ellátása: 

     

Közreműködés az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásában, Közreműködés a tagiskolai karbantartó, állagmegóvó felújítási feladatinak feltárásban, ütemezett elvégzésben. A külső és belső szakemberek által elvégzett feladatok szakmai tartalmának ellenőrzése. Az intézményegységek tanműhelyei, valamint a központi képzőhely anyagbeszerzéshez a rendelés feladása. A tagintézmény karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárása, Az intézményi gépkocsik üzemben tartásával, ügyintézésével kapcsolatos koordinációs feladatok, Közreműködés a tagintézmény energiafelhasználásának analitikájának vezetésében

Közreműködés a felnőttképzési és vizsgaközponti tevékenységben:    

Közreműködés az intézményi program-akkreditáció előkészítésében Közreműködés a felnőttképzési nyilvántartásban, adatszolgáltatásban Akkreditált és nem akkreditált képzések szervezése, Közreműködés a felnőttképzéshez kapcsolódó tervezési, beszámolási értékelési, minőségbiztosítási tevékenységben.

3. 6. Az intézmény és a tagintézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:  az igazgató-helyettesekre  a tagiskola igazgatójára a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja az érintett intézményegység illetékességét 15

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 


bármely ügyben, intézményi szabályzat vagy egyedi meghatalmazás rendelkezése alapján.

A képviselet főbb elvei, szabályai:  Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyak kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák.  Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően a főigazgató jogosult nyilatkozni.  Az alkalmazottak csak az igazgató vagy – illetékességi területén – a tagiskola igazgató engedélyével nyilatkozhatnak.  Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról.  A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős.  A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak tartalma előzetes megismerése nélkül.  A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése. A tagintézmény képviselete Az intézményegység szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét, a tagintézményvezető igazgató látja el. A vezető e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:  Akadályoztatása esetén – helyettesére (helyetteseire).  Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára.

3. 7. A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat az általános igazgatóhelyettese írja alá. Az intézményvezető kiadmányozza a 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítás szerint: a) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait b) a tankerületi igazgatóval történő előzetes egyeztetése követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, c) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket d) Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az KLIK elnöke, maga vagy a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn e) közbenső intézkedéseket f) rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat A tagintézményvezető igazgató aláírási jogköre a vezetése alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett belső intézkedésekre, a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre, az érettségi és szakmai vizsgák dokumentumaira terjed ki. 16


3.

8.

Az intézményben elektronikusan nyomtatványok, az elektronikus aláírás


előállított

papíralapú

3. 8. 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény főigazgatója által kijelölt személy alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

3. 8. 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A papíralapú nyomtatványok fejlécében a Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola logójának és a nyomtatvány sorszámának kell szerepelnie. A hivatalosan használt nyomtatványok mintája, sorszáma az ügyrend mellékletében található. A tagintézményben használt egyéb nyomtatványok fejlécében az intézmény logója mellett a tagintézmény logójának is szerepelni kell, a sorszám mellett. A tagintézményi elektronikusan előállított nyomtatványokat csak az igazgató engedélyével lehet használni és az ügyrend mellékletében szerepeltetni kell a mintáját és sorszámát. A hitelesítés a nyomtatvány minden oldalán az igazgató, vagy helyettesei aláírásával történik. A Tagintézményben az igazgató, vagy a helyetteseinek kell aláírásukkal hitelesíteni a kitöltött nyomtatványt. A vezető által aláírt nyomtatvány az iktatószámmal válik hitelessé. Az elektronikusan előállított nyomtatványok eredeti példányai az igazgatóság irattárába kerülnek, a tagintézményben előállított nyomtatványok hitelesített másolatát az igazgatóságra kell beküldeni. Ezért a tagintézmény igazgatója a felelős. Szakmai vizsgák dokumentációjának elektronikus hitelesítés céljából elektronikus aláírási joggal rendelkezik a Gábor Dénes Székhelyintézmény igazgatója, általános és szakmai helyettese, és a Csonka János Tagintézmény igazgatója, valamint az általa megjelölt személy.

17



Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy általános igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. A tagintézményben a tagintézmény igazgatója írja alá a kimutatást. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

3. 9. Kötelezettségvállalás Az intézmény nem önállóan gazdálkodó, ezért a kötelezettségvállalásra csak a 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítás és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2/2013. (II.11.) szabályzata alapján korlátozott formában jogosult. Az intézmény az egyes beszerzési igényeit előzetesen írásban jelenti be a Tankerület igazgatója felé, annak engedélyeztetését követően az intézmény a szakmai igazolás kiállítására jogosult. Az utalványozás, ellenjegyzés és az utalás a Tankerület jogosultsága. Az intézmény által készített pályázatok aláírására, mint projektgazda kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre irányuló, valamint az 5 millió forint támogatási összeget nem meghaladó 100%-os támogatási intenzitású projektek esetében jogosult. A pályázatok projektmenedzsmentjét a tankerület igazgatója jelöli ki. A projektet szakmai megvalósításáért, szakmai dokumentumok előkészítéséért a projektmenedzser és az intézmény vezetője a felelős. (3/2013. (I. 18.) KLIKE utasítás alapján)

3. 10. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján, a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, mint munkáltató alkalmazza. A fentiek alapján az elnök az alapvető munkáltatói jogokat gyakorolja a közalkalmazottak és a munkavállalók felett.  új kinevezés 18

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola   


felmentés fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása

Az egyéb munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja:  a dolgozók átsorolása, kinevezés módosítása  szabadságolási ütemterv elkészítése, szabadságengedély  jubileumi jutalom  munkáltatói igazolás kiadása  eltérő munkarendben történő foglalkoztatás  MÁK kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség:  távolléti adatok jelentése  változó bér adatok jelentése  nem rendszeres kifizetések jelentése  bérkompenzáció érvényesítése  adóigazolás  családi adókedvezmény érvényesítése  munkába járással kapcsolatos ügyiratok Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A tagintézmények dolgozóinak munkaköri leírását a tagintézményvezető (igazgatók) javaslata alapján készíti el a főigazgató. Az az intézmény vezetőjének megbízása a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szerint miniszteri hatáskör. Az Intézmény vezetőjére vonatkoztatva a tankerület igazgatója gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából minden tagintézményben, egy évben legalább egy alkalommal alkalmazotti értekezletet kell tartani valamennyi tagintézményben dolgozó részvételével.

19



3. 11. Az iskola szervezetének vázlata 3. 11. 1. A székhelyintézmény szervezeti felépítése

Igazgató

Munkaügyi előadók, Gazdasági munkatársak, Készletgazdálkodók, Rendszergazdák,

Intézményi titkár

Gondnok

Technikai dolgozók

Tanműhelyi gondnok

Tagintézmény-vezető igazgató

Pedagógiai igazgatóhelyettes

Tagintézményi gazdasági ügyintéző

Általános igazgatóhelyettes

Intézményi pszichológus, könyvtáros

Igazgató-helyettesek

Műszaki vezető

Közismereti munkaközösségek

Szakmai igazgatóhelyettes

Titkársági és adminisztrációs dolgozók

Műszaki vezető

Szakmai munkaközösségek



3.11. 2. A tagintézmény szervezeti felépítése

Igazgató

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

Közismereti munkaközösségek

Műszaki vezető

Könyvtáros

Iskolatitkárok

Szakmai munkaközösségek

Szakmai tanárok

Szaktanárok

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Gazdasági ügyintéző

Rendszergazda

Raktáros

Gondnok

Portások

Udvaros, fűtő

21



3. 12. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi- a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok határozzák meg.  pedagógiai program  éves munkaterv  szervezeti és működési szabályzat  házirend  Tantárgyfelosztás  Továbbképzési és beiskolázási terv A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. További intézményi működést biztosító szabályzatok Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó előírások rendszere az alábbi dokumentumokban találhatóak, betartása az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és dolgozókra egyaránt kötelező:              

Beszerzési szabályzat (KLIK) Leltárkészítési és leltározási szabályzat (KLIK) Önköltség-számítási és árképzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Iratkezelési szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Informatikai szabályzat Tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai sportkör működési szabályzata (Gábor Dénes Tagintézmény) Gépjármű üzemeltetési szabályzat (Gábor Dénes Tagintézmény) Tanműhelyi gépkocsijavítás szabályzat (Csonka János Tagintézmény) Hatósági vizsgáztatás és az azt megelőző jármű műszaki vizsgálat ügyrendje (Csonka János Tagintézmény)

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének összehangolása, egységesítése az igazgató feladata. Az intézményegységekben (székhelyintézmény és tagintézmény) folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató ill. tagintézményvezető igazgató feladata. A székhelyintézményben az igazgatóhelyettesek az igazgató utasítása és a munkatervében megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az tagintézményben a vezetőség tagjai szükség esetén – az tagintézményvezető igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. 22



A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemterve szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az intézményegységenként készül el az igazgató és tagintézményvezető igazgató jóváhagyásával. Az ellenőrzési ütemterv része a tagintézmények munkarendjének. Ezt a dokumentumot az igazgató és a tagintézményben a tagintézményvezető igazgató készíti el, amit az igazgató hagy jóvá.

4. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje 4. 1. 1. Szempontok a pedagógiai munka belső ellenőrzéséhez:  

  

Az ellenőrzés irányuljon a pedagógiai munka tervezésére, a tervezett feladatok végrehajtására, az értékelésből következő feladatkijelölésre. Az ellenőrzés irányai vonatkozzanak a pedagógiai munka színterei közül a szakmai munkaközösségek tevékenységére, a tanórákon és a gyakorlati foglalkozásokon folyó tanítás-tanulás szervezésére. A tanórákon kívüli differenciált foglalkozásokra, sport-, kulturális- és egyéb szakmai programokra. Az intézmény nevelőközössége tagjainak pedagógiai munkáját ellenőrizzük A tanulók tudásának, képességeinek és készségeinek ellenőrzése és értékelése a szakmai munkaközösségek munkaterve alapján történjen.

4. 1. 2. A pedagógiai munka ellenőrzésének elvei: 



 

Az ellenőrzéssel szembeni követelmény, hogy rendszeres, tervszerű, objektív és nyílt legyen. Az ellenőrzött személyeket tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról, illetve az ellenőrzés végén ismertetni kell velük az ellenőrzés megállapításait, az értékelés során megfogalmazott javaslatokat, eljárásokat, követelményeket. Értékelés során az elismerés mellett fontos a javaslatok megfogalmazása a javítás, a fejlődés érdekében. Hanyag munkavégzés esetén a tények ismeretében a mulasztások okainak a feltárása, a felelősség megállapítása. Hiányosságok esetén a kijelölt feladatok elvégeztetése, a megvalósításról az előírt határidőre jelentés elkészíttetése. Az ellenőrzésbe bevontak köre biztosítsa a több szempontból való véleményalkotás lehetőségét. A pedagógiai munka ellenőrzésének változatos módszerei pontos, hiteles, sokoldalú adatgyűjtést biztosítsanak.

4. 2. Az ellenőrzés területei és hatásköre 4. 2. 1. Az ellenőrzés területei Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  elektronikus naplóban a tanulókkal kapcsolatos személyi adatok  tanítási órák ellenőrzése (tagintézményvezető igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás vezetője és helyettesei, munkaközösség vezetők)  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával  az elektronikus naplóban a haladási és osztályozórészek ellenőrzése  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése  tanulókkal kapcsolatos szakértői vélemények, igazgatói határozatok, szülői levelezések 23

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola   


törzslapok az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a következő tanév végéig meg kell őrizni.

4. 2. 2. Az ellenőrzési hatáskörök Az iskolai dolgozók tevékenységének belső ellenőrzésére jogosultak.  Igazgató: valamennyi dolgozóra kiterjedő hatáskörrel, de elsődlegesen a törzsvezetés és a székhelyintézmény munkatársainak tevékenységét illetően  Igazgatóhelyettesek: a székhelyintézmény valamennyi dolgozójára kiterjedő hatáskörrel, de elsődlegesen a vezető munkatársak és a nevelőtestület tevékenységét illetően  Tagintézményvezető igazgató: a tagintézmény valamennyi dolgozójára kiterjedő hatáskörrel, de elsődlegesen a vezető munkatársak és a nevelőtestület tevékenységét illetően  Vezető munkatársak: az SZMSZ szerint irányításuk alá tartozó dolgozókra kiterjedő hatáskörrel, azok munkaköri és feladatköri tevékenységére mindazok az iskolai dolgozók, akiknek munkaköri illetve feladatköri leírásban erre utasítás van.

4. 3. Oktató-nevelő munka ellenőrzése Az egyes szakterületek (tantárgyak) belső ellenőrzésének irányítása az igazgató a tagintézményben a tagintézményvezető igazgató megbízása alapján a szakmai munkaközösség vezetőjének a feladata (szakszerűség, korszerűség). Az osztályfőnöki munka eredményességét a pedagógiai igazgatóhelyettes (a tagintézményben az általános tagintézményvezető helyettes) és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője ellenőrzi, ill. dolgozza ki az ellenőrzés területeit és szempontjait (nevelői magatartás, nevelőmunka). A belső ellenőrzés az ütemterv szerint folyik, de az igazgató és a tagintézményvezető igazgató rendkívüli ellenőrzést rendelhet el. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, a szülői közösség, a tanulói közösség. A pedagógus is kérheti a saját ellenőrzését. Az ellenőrzés tapasztalatait, az ellenőrzést végző (igazgató, tagintézményvezető igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezető) ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő jelentést kell készíteni, amelyre az érintett pedagógus, írásban észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés alapján minden év október 30-ig el kell készíteni az előző tanítási év ellenőrzésének tapasztalatait, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges.

5. Az intézmény működés és benntartózkodási rendje

24



5. 1. Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje A szorgalmi időszakban az intézmény igazgatójának vagy helyettesei közül a törzsidőben egynek a székhelyintézményben kell tartózkodnia. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud a székhelyintézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a törzsvezetés egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az órarend szerinti tanítás alatt a tagintézmény vezetőjének vagy helyettesei közül egyiküknek a tagintézményben kell tartózkodnia. Ezért a tagintézményvezető igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig, törzsidőben, 715 és 1600 óra között az intézményben tartózkodik. Ettől eltérő ügyeleti időpontot a tagintézményvezető igazgató a helyi szokások alapján megállapíthat az igazgató jóváhagyásával. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, úgy a helyettesítésüket a kibővített vezetőség egyik tagja láthatja el. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a székhelyintézményben az igazgató, a tagintézményben tagintézményvezető igazgató határozza meg. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaidejét a munkaköri leírásuk tartalmazza.

5. 2. Pedagógusok munkarendjének szabályozása A pedagógusok jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény 62. §-a rögzíti. A munkaidőt a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve szabályozza, a pedagógusnak annyit kell a teljes munkaidejéből az iskolában tartózkodni, amennyi a munkája hiánytalan, igényes elvégzéséhez szükséges. A téli, tavaszi és nyári szünetben a pedagógusok munkáját indokolt esetben, szükség szerint igénybe lehet venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógusok napi munkarendjét (a felügyeleti és helyettesítési rendet) a székhelyintézményben a felelős igazgatóhelyettes, tagintézménybe a felelős tagintézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményegységek vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A napokra lebontott tennivalókról a tanári szoba táblájára kifüggesztett munkaprogram nyújt tájékoztatást, a megjelölt határidők betartása a pedagógus munkaköri kötelessége. A pedagógus a székhelyintézményben az igazgatótól, a tagintézményben tagintézményvezető igazgatótól kérhet engedélyt legalább három nappal előbb a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését is csak ők engedélyezhetik. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő- oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a székhelyintézményben az igazgató, a tagintézményben tagintézményvezető igazgató adja az helyettesek és a munkaközösség- vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve.

25



A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A tanulmányi szabadságot, valamint a rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot, " gyermeknapot" 48 órával előbb írásban kell kérvényezni a székhelyintézményben az igazgatótól, a tagintézményben tagintézményvezető igazgatótól. Rendkívüli esetben ettől el lehet térni. A konzultáció és a vizsga idejéről a tagintézmény vezetőt kell tájékoztatni a fenti határidőn belül.

5.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok munkaidejének szabályozása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (5)-(6) alapján: A 40 órás teljes heti munkaidő három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. 5.2.1.1. Kötött munkaidő Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezzel a pedagógusnak el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 22-26 órát jelent. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. Az „egyéb foglalkozás” a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás (szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás stb.) (Részletesen a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet17 § (2) bekezdésében) A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (pld. felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő szervezése; a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása; a diákmozgalom segítése, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése. (Részletesen a 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet17 § (1) bekezdésében) 5.2.1.2. Túlmunka A heti 32 óra felett végzett dokumentált munka esetében a Kollektív Szerződés értelmében díjazás jár. Az óradíj a pótlék nélküli illetmény 138,5 osztószámmal megállapított hányada (óradíj) Összevont helyettesítés esetén ennek a 33%-a.

5. 2. 2. A helyettesítés rendje A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon, az első tanítási óra előtt 15 perccel köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének vagy helyettesének, hogy a felelős igazgatóhelyettes vagy tagintézményvezető-helyettes az eseti helyettesítésről intézkedhessen.

26



Ha a távolmaradás előre nem jelezhető váratlan, rendkívüli ok miatt következik be, a pedagógus helyettesítéséről a tagintézmény napi ügyeletet ellátó vezetője gondoskodik a tanév rendje szerinti ún. H-ás órák figyelembevételével, illetve jelzi a távolmaradást a tagintézményvezető igazgatónak A hiányzó pedagógusnak a helyettesítésére az órarendben feltüntetett H órákat a pedagógusok kötelesek ellátni. Osztályonként háromnál több óra elmaradása esetén a szaktanári közösség együttműködve a felelős igazgatóhelyettessel a szakszerű helyettesítéseket köteles megoldani. Ha a pedagógus, nevelő távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor a tagintézmény - szükség szerint órarend módosításával illetve helyettesítő pedagógus alkalmazásával - gondoskodik arról, hogy a távollevő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja helyettesíteni. . Ezt az illetékes munkaközösség vezetőjével egyeztetni kell. A helyettesítő pedagógust elsősorban az intézmény nevelőtestületéből kell kiválasztani

5. 3. Tanulók munkarendjének szabályozása A fontosabb tanulói jogokat és kötelességeket, valamint a magatartás általános szabályait a tagintézmények Házirendje szabályozza. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet – a tagintézményvezető igazgató előterjesztésére - a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tagintézmények házirendjeinek formai és tartalmi összehangolását az oktatási főigazgató-helyettes végzi A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy példánya a tagintézmény diákönkormányzatát illeti meg. A házirendet megtekinthető az az intézmény honlapján (www.gdszeged.hu), valamint a tagintézmény honlapján is (csonka.mkszged.hu)

5. 4. A tanítás napi rendje A tanítás napi rendjét, a tantermek beosztását az órarend tartalmazza a tanulók és a pedagógusok számára. A tanulók az iskola épületét tanítási időben és az óraközi szünetekben csak indokolt esetben és csak engedéllyel hagyhatják el. Az engedélyt csak osztályfőnöke, illetve távolléte esetén a tagintézményvezető vagy helyettesei adhatnak. Sürgős esetben a részére órát tartó szaktanár is írásos engedélyt adhat (ellenőrző könyv, kilépő cédula). A tanítási órák látogatására csak az intézmény és tagintézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézményvezető igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a tagintézményvezető igazgató tehet. A tantermek és az oktatásra használt helyiségek - kijelölt tantermek kivételével - a tanítási órák, ill. engedélyezett foglalkozások kivételével zárva tartandók. A termeket - kijelölt tantermek kivételével - a tanítási óra (foglalkozás) megkezdésekor az órát tartó tanár nyitni, s az óra befejezését követően zárni köteles. A tanítási óra zavartalansága érdekében tanárt és tanulót óráról kihívni nem szabad. Rendkívüli esetben a főigazgató és a tagintézményvezető igazgató kivételt tehet. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (tagintézményvezető igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 27



Az intézményben az étkeztetést a Suli-Host Kft. biztosítja. Az étkezési igények összegyűjtését, a megrendelések elkészítését és az esetleges lemondásokat a tagintézmény gazdasági ügyintézője végzi. Az intézményünk alkalmazottjai is ezen étkezési formát vehetik igénybe. Az étkezés díjait adott időpontban az NGSz kijelölt munkatársa szedi be. Az étkezési idők az iskola ebédlőjében: 1200 - 1500 A vezetői ügyelet alatt a munkaköri leírások szerinti feladatok ellátása mellett a következőkben kell eljárni:  az első tanítási óra kezdetekor tájékozódás a váratlan távollevőkről, és az így felmerülő helyettesítési szükségletről  a szünetekben a tanári ügyelet ellátásának ellenőrzése  a tanítás zavartalan menetének biztosításához intézkedés a váratlan eseményekben  a házirend betartásának figyelemmel kísérése A vezetőknek az intézményben való tartózkodásának rendjét az éves munkaterv mellékleteként írásban kell meghatározni. A székhelyintézmény illetve a tagintézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató és a tagintézményvezető igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására kell hozniuk. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni a székhelyintézményben és a tagintézményekben.

5. 4. 1. Csonka János Tagintézmény   

 







Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától délután 1800 óráig tart(anak) nyitva. A tornacsarnok nyitva tartása hétfőtől péntekig 700 -2200 óráig, szombaton és vasárnap a bérleti óráktól függően 800 -2200 óráig. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 700 óra és délután 1500 óra között a tagintézmény igazgatójának vagy a vezetői ügyelet szerinti igazgatósági tagnak az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában a nappali tagozatos tanítási órákat a helyi tanterv alapján 730 óra és 1535 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5, (10) 15 perc. Dupla órát, azaz összevont órát csak külön engedéllyel és indokoltsággal lehet tartani (kivétel a gyakorlat). Az iskolában reggel 710 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a tanulók védelmét, baleset megelőzési óvó, védő rendszabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg a szünetekben az alábbi helyeken látnak el felügyeletet a tanárok:  Főbejárat, földszint, 1., 1./A, 2. terem,  I. emelet + melléklépcső 3., 4., 5. terem, könyvtár,  II. emelet 8-9-10-11-12-13-14-15-16-17. terem,  III. emelet 18-19-20-21-22-23. terem,  „E” épület I. emelet, 1.,2., I-II-III. terem,  „E” épület II. emelet, 3.,4.,5.,6.,  „E” épület III. emelet 7.,8.,9.,10.,  csarnok és környéke, műhely és környéke,  udvar-emlékmű, A tanórán kívüli foglalkozásokat és a tanulószobai foglalkozásokat (napi 2 óra) 1430 28



00

órától 18 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 1005 és 1020 között (nagyszünetben).



5. 4. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény Az iskolában a tanítás az iskola helyi rendje szerint reggel 7 óra 30 perckor kezdődik. Az első óra előtt legalább 10 perccel minden tanulónak meg kell jelennie az iskolában. Az óraközi szünetek 15 percesek, a tanítási órák hossza 45 perc. Rendkívüli esetben az igazgató a rövidített órák tartását rendelheti el. Erről a főigazgatót tájékoztatni kell. Az iskolában reggel 7 óra 20 perctől és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi és vagyonvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Tanítási órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók a szakképzési évfolyamok gyakorlati-, elméletigényes gyakorlati foglalkozásain, valamint a 9-12. évfolyamon tanítási nap végén. A testnevelési órák 40 perces időtartamúak, azokat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni.











A tanműhely rendje

            

A tanulói szabályzat a tanműhely területére is érvényes. A tanműhelyi oktatás minden évben külön órarend szerint történik, mely igazodik az iskola munkarendjéhez. A gyakorlati foglalkozások szünetét a végzett munkához igazítva rugalmasan adják ki a gyakorlatvezető tanárok. A tanműhely területét tanuló csak a gyakorlatvezető tanár engedélyével hagyhatja el. A gyakorlatvezető tanárok a tanítás kezdete előtt 15 perccel érkeznek és szünetekben ellátják az ügyeletesi teendőket. A tanítási napokon csak az öltözők és azok a helyiségek vannak nyitva, ahol aznap gyakorlat folyik. A tanulók a műhely területén lévő elektromos berendezéseket nem kezelhetik, kivéve ha az gyakorlati tananyag, tanári felügyelettel. Különös gondot kell fordítani a munkavédelmi szabályok betartására és a balesetvédelmi oktatásra a balesetek elkerülése érdekében. Ha sérülés történik, a tanulók azonnal kötelesek jelenteni a gyakorlatvezető tanárnak. A tanulók a gyakorlatokhoz szükséges felszerelésüket, munkaruhát, csizmát minden alkalommal aznap hozzák magukkal, és gyakorlat végeztével hazaviszik. A csizmák, szerszámok takarítása, mosása az épületen kívül történik az erre a célra kijelölt helyen. A tanulók az általuk okozott - felelőtlen, szakszerűtlen, gondatlan eszközhasználat, rongálás - károkért anyagilag felelősek.

5. 5. Az iskola sportlétesítményeinek használati rendje 

Tornaterem 29









A tornatermet a testnevelés órák, és az egyéb foglalkozások szüneteiben zárva kell tartani. Tanulók a teremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Év elején a tanulókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, ahol fel kell hívni a figyelmet a szerek és eszközök rendeltetésszerű használatára. A tanórákon és egyéb foglalkozásokon használt szereket a foglalkozások befejeztével a szertárban kell elhelyezni. A tornateremben csak tornacipőben vagy edzőcipőben szabad tartózkodni. Tornaszertár A szertárban használat után a szereket és eszközöket a rendszeresített helyükre kell visszatenni. Tanulók a szertárba csak tanári engedéllyel mehetnek be. A szertárt zárva kell tartani. Öltözők Az öltözőket a testnevelés órák, és az egyéb foglalkozások alatt zárva kell tartani. A tanulók figyelmét hívják fel a testnevelő tanárok a higiéniás feltételek betartására, a rongálások megakadályozására. Kondicionáló terem A fokozott balesetveszély miatt a teremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A szerek és eszközök használatára meg kell tanítani a gyerekeket azok használata előtt. A foglalkozások végén a szereket és eszközöket tegyék helyükre, súlyzó rudat ne hagyjanak az állványokon.

5. 6. Az oktató- nevelőmunka évi rendje A tanév az ágazati miniszternek a tanév rendjéről szóló rendelete szerint kezdődik és fejeződik be. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a tagintézmények nevelőtestülete határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. A székhelyintézmény és a tagintézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos tanévi teendőket az éves munkaterv tartalmazza, amely a pedagógusok (alkalmazottak) és a tanulók számára napra készen bontja fel az eseményeket, feladatokat. A székhelyintézmény és a tagintézmény (intézményegységek) munkarendjei alkotják az intézményi munkarendet. Félévkor illetve a tanév végén tartott osztályozó konferencián az osztályfőnök esetleg szóbeli indoklással ismerteti az ODB vagy az osztályközösség meghallgatása után a tanulók magatartás és szorgalmi jegyeit, és azt a konferencia véleményezheti. A konferencia intézményegységenként kerül lebonyolításra. A székhelyintézményben az általános igazgatóhelyettes a tagintézményben a tagintézményvezető igazgató az osztályfőnökkel készíti elő, és valamennyi az osztályban tanító szaktanár részt vesz rajta. A konferenciát követően az érdemjegyeken változtatni nem lehet, azok véglegesnek tekintendők. Ez a konferencia dönt a hiányzás miatti osztályozó vizsga engedélyezéséről és a tanulók jutalmazásáról, valamint a tanuló osztályzatának az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosításáról. A konferenciáról, ha ott a tanulókkal kapcsolatos döntés, véleményezés, javaslat történik, az igazgató vagy tagintézményvezető megbízottja emlékeztetőt készít, melyben röviden ismerteti az ott elhangzottakat. A székhelyintézményi és a tagintézményi tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetőkkel történt előzetes egyeztetés alapján, minden évben május 31-ig készíti el az általános igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető igazgató. A tantárgyfelosztás év közben

30



megváltoztatható, ha a személyi változások vagy az oktatás körülményei azt szükségessé teszik. Az intézményi előzetes tantárgyfelosztást május 30-ig készíti el az igazgató. A választható foglalkozások (fakultációk, szakkörök, emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítés) előkészítése a megelőző tanév februárjában kezdődik az osztályfőnökök bevonásával. A választható foglalkozásokat - a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével - március 31-ig hirdetik meg az intézményegységek. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és tanulók számára egyenletes, a képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken, az írásbeli és szóbeli érettségi és szakmai vizsgákon a pedagógusok és a tanulók az alkalomhoz illő öltözékben jelenjenek meg. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgák szervezése (például érettségi, szakmai vizsga, szintvizsga). A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni. Az érettségi és szakmai vizsgák jegyzőit az érintett osztályfőnökök kérik fel, és az igazgató bízza meg. Év végén az osztályfőnök és az érettségi jegyzők csak akkor kezdhetik meg szabadságukat, ha munkájukat befejezték és az iratokat rendben leadták. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek koordinálása az intézményegységenként erre a feladattal megbízott pedagógus, valamint az iskolapszichológus feladata. A megbízott pedagógus kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és kormányhivatallal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. A magbízott pedagógus kimutatást vezet az intézményegységeben lévő hátrányos és halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű (SNI-s) és BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulókról. Az intézményegység vezetője pedagógust jelöl ki a szabadidő-szervezéssel és a közösségi élet kialakításával, a közösségi szolgálattal kapcsolatos munkák koordinálása érdekében. Munkája során együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti az iskolában folyó pályaválasztási tevékenységet, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok szervezéséhez. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

5. 7. Az iskola használatának rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és a tanulói házirendben 31



megfogalmazott előírások betartásáért a takarékos energiafelhasználásért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, ez alól csak az igazgató illetve a tagintézményvezető igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők, illetve a fenntartóval szerződéssel (béreltetési szerződés) rendelkezők a tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola területén kívülre vinni csak a tagintézményvezető igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ugyancsak engedélyköteles, ha olyan, saját tulajdonú, berendezést, eszközt hoz a közalkalmazott az iskola területére, amely típusú berendezések, eszközök leltárkötelesek. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai alapfeladatok ellátását nem sérti. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról a Szegedi Tankerület igazgatója dönt a főigazgató vagy a tagintézményvezető igazgató javaslata alapján. Az iskolai eszközök egy része a tagintézmény dolgozói számára kölcsönözhető. A kölcsönözhető eszközökről a munkaközösségek a gazdasági ügyintéző és a raktáros bevonásával listát állítanak össze. A kikölcsönzött eszközökről is folyamatos listát kell vezetni az igazgatóságon. A kölcsönzést a tagintézményvezető igazgató engedélyezheti. A kölcsönző a kölcsönvett eszközért anyagi felelősséggel tartozik. A kölcsönvett eszközzel pénzdíjas vagy termelőtevékenységet folytatni tilos. Igény esetén az iskola tanulói és dolgozói részére önköltséges tanfolyam szervezhető. A tanfolyam indítása a Szegedi Tankerület igazgatójának engedélyével történhet. A tanfolyamokból, valamint a bérbeadásból származó bevétel felhasználásának elveit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó és működtető határozza meg. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket zárni kell. A tantermek bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. A riasztókészülék ki- és bekapcsolása az ügyeletes portás feladata

5. 7. 1. Az iskolába belépés és tartózkodás, valamint a gépkocsi parkolás rendje Iskolánk saját tanulóinak belépése az iskola portáján át történhet. A tanuló csak saját intézményegységébe léphet be engedély nélkül. Amennyiben a tanuló minden kétséget kizáróan - a nála lévő iratokkal - nem tudja igazolni iskolánkban létesített tanulói jogviszonyát, idegenként kell kezelni. Idegen felnőtt személyek és idegen tanulókra vonatkozó rendszabályok. 



Idegen személy belépési kontroll nélkül az iskolában csak nyilvánosan meghirdetett rendezvényen, az iskolavezetéssel egyeztetett, vagy megrendelt munkavégzési célból, (szülő, gondviselő, családtag, tanulmányok felől érdeklődő, műhelymunkát igénylő) röviden ügyfél minőségben, vagy mások által bérelt helyiség használata céljából tartózkodhat. Utóbbi esetben a bérlő felelős a rendezvénye résztvevőinek azonosításáért, magatartásáért és cselekedeteiért. A portán/aulában belépésre jelentkezőt meg kell állítania a 32




   


portaszolgálatnak/diákügyeletesnek. Meg kell tudakolni kihez, és milyen ügyben kíván befáradni. Amennyiben nem előre egyeztetett az érkezés telefonon keresztül az illetékes véleményét ki kell kérni, vagy a fogadó felet értesíteni kell az ügyfél megérkezéséről. A belépő idegen személy személyazonossága kontrollált legyen. Ezért személyazonosítást kell végezni. A személyi azonosításból a belépést a belépési naplóban rögzíteni kell. A belépési naplónak a következő rovatokkal kell rendelkeznie:  sorszám (folyamatosan emelkedő arab számokkal),  időpont (dátum, óra, perc),  név, cél, kihez megy, milyen ügyben (magánügy, hivatali ügy: megnevezve röviden),  várható bent tartózkodás időtartama,  tényleges kilépés időpontja, megjegyzés: pl. gépkocsi rendszám, ha kocsival történik a belépés). Közintézménybe nem illő megnyilvánulás gyanúja esetén a személyt fel kell szólítani az intézmény elhagyására. Az intézmény tanárai számára a gépkocsival belépés, és a parkolás megengedett. A gépkocsiban ülő és a gépkocsival azonosítás nélkül együtt belépő személyekért a gépkocsi vezetője felelős. A nagykapun ki- és be gyalogos idegen személy nem közlekedhet. Ennek betartásáért a portaszolgálat felel.

5. 8. A dohányzás intézményi szabályai Tilos a dohányzás az iskola teljes területén - beleértve a zárt és nyílt légtereket is valamint a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül (az 1999. évi XLII. Törvény 2.§ (2) és 4.§ (1) alapján), a főbejárat szerinti utcai frontot érintő járdán, az azt szegélyező növényzettel borított zöldsávban, valamint a főbejárat szerinti utcai front előtti úttesten. (Sz.M.J.V.6/2009.(III.03.) Kgy. Rendelet 3.§) Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft.

5. 9. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívül események megelőzése érdekében a tagintézmények vezetői és igazgatóhelyettesei esetenként a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek bejelenteni.

5. 9. 1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény az, amely az iskola dolgozóinak és tanulóinak biztonságát és egészségét, valamint a tagintézmények épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz, hóakadály),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának vagy tanulójának az intézmény épületeit vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal jelenteni a tagintézményvezető igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek. 33



Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettesek  tagintézményvezető igazgató  tagintézményi igazgatóhelyettesek  tagintézmény tűz- baleset- és munkavédelmi felelőse. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  a fenntartót,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a tagintézmény igazgatója szükségesnek tartja. Az intézmény életében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza. Rendkívüli esemény esetén a szükséges intézkedések megtételét, az épület kiürítését a tűzilletve bombariadó terv előírásai szerint kell végezni. A tűz- és bombariadó terv a belső szabályzatokban van rögzítve. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt helyen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tűz- illetve bombariadó terv végrehajtásában közreműködő, tanórákat tartó, és a napi ügyeletet ellátó pedagógusok együttesen felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a kiürítésben közreműködő pedagógusoknak a tantermeken kívül tartózkodó tanulókra is ügyelnie kell;  a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell;  a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyja el utoljára;  a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyen a megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia. A székhelyintézményben az igazgatónak, a tagintézményben a tagintézményvezető igazgatónak a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodnia kell az alábbiakról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása,  a közművezetékek szükség szerinti elzárása,  a vízszerzési helyek szabaddá tétele,  az elsősegélynyújtás megszervezése,  rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek fogadása. Az épületbe érkező rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv képviselőjét az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események,  a veszélyeztetett épület jellemzői, helyszínrajza,  az épületben található veszélyes anyagok,  a közművezetékek helyzete,  az épületben tartózkodó személyek,  az épület kiürítése.

34



A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv helyszínre érkezését követően a további biztonsági intézkedéseket a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének (képviselőjének) útmutatása szerint kell megtenni. Ha a rendkívüli esemény megakadályozza a vidéki tanulók biztonságos hazautazását, az intézmény erről a médiumokon keresztül tájékoztatja a szülőket, és megszervezi az itt maradt tanulók felügyeletét és ellátását. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az igazgatója által kijelölt időpontban be kell pótolni.

5. 9. 2. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő hosszantartó, rövid, szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadótervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület az udvar. A felügyelő tanárok a náluk levő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola főigazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és a jegyzőnek bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanulási időt az iskola vezetője pótoltatni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Amennyiben a bombariadó miatt háromnál több tanóra marad el, annak pótlására – a tagintézményvezető igazgató rendelkezése szerint – egységesen valamelyik szabadnapon kerül sor. Háromnál kevesebb tanóra pótlása – előzetes egyeztetés alapján osztályonként egyedi megoldással kerül sor.

5. 10. Az osztályozó-, különbözeti és javítóvizsga (tanulmányok alatti vizsgák) rendje, az előrehozott érettségi vizsgák és nyelvvizsgák miatti kedvezmények 5. 10. 1. Osztályozó- és különbözeti és javítóvizsgára bocsátás feltételei A félévi és év végi tanulmányi osztályozóvizsgát kell tennie, ha

osztályzatok

megállapításához

a

tanulónak

35


  


az intézményegység vezetője (a székhelyintézménybe az igazgató, a tagintézményben a tagintézmény igazgató) felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményegység vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a tanköteles tanuló 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul. a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az első kettő esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (például utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni), akkor a tanuló köteles írásban erre engedélyt kérni. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen  a tanévben a 250 órát,  a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti órák 20%-át,  szakiskolában, szakközépiskolában a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át,  egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen A nevelőtestület ebben az esetben az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie Az osztályozóvizsgára a kérvények elbírálása valamint a nevelőtestület döntése után a tagintézményvezető jelöli ki a vizsgabizottságot, és határozza meg a vizsga idejét és helyét. Különbözeti vizsgát az intézménybe átvételüket kérő, vagy az intézmény másik osztálytípusába átjelentkező tanulók közül azok tesznek, akiknek az átvétel feltételeként az igazgató előírta. A tanuló az iskola- vagy osztályváltás miatt nem tanult tantárgy(ak)ból az intézményegység vezetője által meghatározott időpontban különbözeti vizsgát tesz. Javító vizsgát tehet a tanuló, ha º a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, º az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. º sikertelen osztályozóvizsgát tett Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgák időpontjáról a tanuló írásbeli értesítést kap. Az osztályozó- a különbözeti és a javító vizsga nem ismételhető.

5. 10. 2. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák minimum háromtagú vizsgabizottságait az általános igazgatóhelyettes vagy tagintézményvezető igazgató jelöli ki. A vizsgaformákat (írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy ezek kombinációja) és a vizsga követelményeit, az értékelés szabályait a pedagógiai program határozza meg. 36



A javítóvizsga témaköreit a szorgalmi időszak végén nyilvánossá kell tenni. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tízenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feleletek vázlatait a vizsgabizottság elnöke köteles megőrizni a vizsgát követő három munkanapig. Az osztályozó, a különbözeti és a javítóvizsgák szervezésekor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65-72. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni.

5. 10. 3. Kedvezmények Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tettek, a további középiskolai tanulmányaik során mentesülnek az adott tantárgy tanítási órájának látogatása alól. Azoknak a tanulóknak, akiknek államilag akkreditált középfokú C típusú nyelvvizsgabizonyítványuk alapján kérésükre (kiskorú tanuló esetén szülői kérelemre) az idegen nyelvi órák látogatása alól mentességet adunk. Ebben az esetben tudásukról félévkor és tanév végén osztályozóvizsgán kötelesek számot adni. Ha a tanuló valamely tantárgyból teljesítette a tantervi követelményeket, kérelmére és a szaktanár javaslata alapján az igazgató felmentheti az adott tantárgy óráinak látogatása és az értékelése és minősítése alól. A felmentési kérelmet a tanév megkezdésének napján, illetve a tanulói jogviszony létrejöttekor kell benyújtani.

5. 11. A tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon az iskola igazgatója a felelős. Az intézményegységekben a tankönyvellátás irányítását a intézményegységek vezetői vagy az általuk megbízott vezető végzi. Az iskola igazgatója minden év január 20-áig elkészíti a tankönyvtámogatás rendjét, január 25-éig pedig az iskolai tankönyvellátás rendjét. 37



Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az igazgató által tanévenként megbízott kolléga (terjesztő és tankönyvfelelős) végzi az iskolai könyvtáros közreműködésével. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az érvényes jogszabályok által jóváhagyott tankönyvek és segédletek jegyzéke a nevelőtestület számára február elejére rendelkezésre álljon az iskolában. A tanévenként a hivatalos jegyzék alapján a szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a tanár módszertani szabadságát, a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján február közepéig leadják a tankönyvfelelősnek munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket osztályok szerint csoportosítva, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket az intézményegység szakmai munkaközösségének, szülői szervezetének és diákönkormányzatának egyetértésével lehet felvenni. A tankönyvfelelős elkészíti az osztályok szerinti tankönyvjegyzéket, és odaadja az osztályfőnököknek az osztályok tankönyvrendeléséhez szükséges íveket. A tanulók az osztályfőnökük által február 20-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen március 1-jéig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. Március 20-ig a tankönyvfelelősök összesítik az osztályok szerinti tankönyvigényeket, elkészíti az intézményegységenként az összesített igényeket és továbbítják az igazgatónak. Az iskolai könyvtár tartós tankönyvi állományának gyarapítása a mindenkori igényeket, változásokat figyelembe véve, a munkaközösségek javaslata alapján történik. A tankönyvtámogatásban részesülők névsorát osztályonként az feladatokkal megbízott pedagógus bocsátja rendelkezésre a terjesztéshez.

ifjúságvédelmi

A tankönyvrendelést minden év március utolsó munkanapjáig kell elkészíteni az alábbiak szerint:  A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában a munkaközösség-vezető készíti elő. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért.  A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik. Az egységes oktatásra történő törekvés mellett figyelembe kell venniük a tanár módszertani szabadságát, a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez, valamint az egységes oktatásra történő törekvés elvét  A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulóknak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt tankönyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. Amennyiben egy tanuló tankönyvtámogatásra jogosult, köteles a beiratkozás napján, vagy a törvényben előírt határidőig az iskola által kiküldött nyilatkozatot, a jogosultságot igazoló irattal/iratokkal együtt az ifjúságvédelmi felelősnek átadni. 38



A tankönyveket augusztus 20. és 31. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók is ezen a napon vehetik át tankönyveiket a tagintézmény ifjúságvédelmi felelősei közreműködésével, a tagintézmény könyvtárában.

5. 12. Reklámtevékenység az intézményben Az intézmény területén, illetve az intézmény rendezvényein csak olyan reklámtevékenység engedélyezett, ami a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az intézmény területén csak olyan hirdetések rakhatók ki, amelyeket az igazgató, illetve a tagintézményvezető igazgató engedélyez, és ezt aláírásukkal igazolják. Az bevételt növelését elősegítő reklámozási tevékenység (hirdetési felület biztosítása a Bérkert u. és a Temesvári krt. sarkán, illetve a Bakay Nándor utcában, a Gábor Dénes Tagintézmény ebédlőjének külső homlokzatán) csak érvényes megállapodási szerződéssel folytatható.

6. Az intézményi szervezeti egységei és kapcsolati rendje Az Intézmény 2 intézményegységből és hozzájuk kapcsolódó 1-1- tanműhelyből áll. Az intézményegységek vezetői: A Gábor Dénes Székhelyintézménynek az igazgató A Csonka János Tagintézmények a tagintézményvezető igazgató. Az intézmény vezetője az igazgató, de az SzMSZ-ben leírt döntési jogkörökkel a tagintézmény vezetője is rendelkezik. Az intézményegységek vezetői - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:       

nevelőtestületek szülői közösségek diákönkormányzatok közalkalmazotti tanács intézményi tanács érdekképviseleti szervek munkahelyi szervezetei munkaközösségek

6. 1. A szülők közössége Az intézményben - a jogszabályokban meghatározott kötelességük teljesítése érdekében - szülői közösség működik.

jogaik

érvényesítése,

Az intézményegységek szülői közösségét az osztályok szülői közösségeinek elnökei alkotják. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az elnök vagy az osztályfőnökök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézményegységek szülő szervezet legmagasabb döntéshozó szerve a szülők közösségének választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezet elnökei vehetnek részt. Az intézményegységek szülő szervezet választmánya megválasztja az intézményegységek szülői szervezet tisztségviselőit: intézményegység elnökét, és helyettesét 39



Az intézményegység szülői közösségét az intézményegység vezetője tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, és itt tájékoztatást kell adni az iskola munkatervéről, aktuális feladatairól, tevékenységéről. Az intézményegységi szülői közösség munkáját az iskola tevékenységével a Az intézményegységek vezetői koordinálják. A két intézményegység vezetője együtt, mint az intézmény szülői közösségeinek elnöksége érvényesítik a magasabb jogszabályban maghatározott jogaikat. Az intézmény szülői közösségeinek elnökségével közvetlenül az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. Az intézményegység szülői közösségeinek joga, hogy megválassza saját tisztségviselőit, és kialakítsa saját működési rendjét, munkatervét.

6. 2. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal a tagintézményvezető igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök ezen tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályfőnököt az intézményegység vezetője bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaközösség–vezetők és (a Csonka János Tagintézményben) koordinátorok – (évfolyamfelelősök) irányítása szerint végzik. Az osztályfőnök az osztályközösség tagjaiból választja meg az osztálytitkárt és a képviselőt (küldöttet) az intézményegységi diákparlamentbe

6. 3. Iskola diákönkormányzata és a kapcsolattartás rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény főigazgatója biztosítja. Az intézményegységi osztálytitkárok alkotják az intézményegységi Diáktanácsot, amely az intézményegységi diákönkormányzatának (DÖK) ügyviteli szerve. Feladata, hogy képviselje a tanulókat az intézményegységi diák küldöttközgyűléseken, válassza meg a DÖK elnökét, helyettesét és további tisztségviselőit (DÖK elnöksége), segítse a DÖK elnökségének munkáját. Az intézményegységi diákönkormányzat jogosítványait annak választott képviselői érvényesítik. A diákönkormányzat rendelkezik.

az

irányadó

jogszabályokban

megfogalmazott

jogkörökkel

A intézményegységi diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a intézményegységi diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, az intézményegységi nevelőtestületének egyetértésével a intézményegység vezetője bízza meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a DÖK elnökségének ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. 40



Az intézményegységi tagiskola vezetése és a diákönkormányzat közötti kapcsolatot a diákönkormányzatot segítő tanár, illetve a tagintézményvezető igazgató vagy az általa felkért helyettese látja el. Az intézményegységi diákönkormányzat elnöksége a diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a intézményének helyiségeit, berendezéseit, oly módon, hogy ezzel az intézmény működését ne akadályozza. Az intézményegységi vezetőjéhez való bejutási lehetőséget biztosítani kell a diákönkormányzat képviselőjének minden olyan esetben, ha ezt a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Ha a tagintézményvezető igazgató elfoglaltsága nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor a legközelebbi alkalommal ezt biztosítani szükséges. Az intézményegységi diák küldöttközgyűlés a tanulók tagintézményi szintű legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A tanév első diákközgyűlésén az intézményegység vezetője tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A diákközgyűlésen minden osztályt két fő, az osztálytitkár és az osztályképviselő képviseli. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az előző diákönkormányzathoz, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés megválasztja az adott tanévre a DÖK elnökét, helyettesét és további tisztségviselőit. A diákközgyűlésen részt vesz az intézményegység vezetője vagy megbízottja, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, az osztályok delegáltjai. Az intézményi Diákönkormányzat (iDÖK) legfőbb érdekképviseleti szerve az intézményi Diákönkormányzat elnöksége, amely az intézményegységek Diákönkormányzatainak (DÖK) elnökei és helyettesei alkotnak. A választmány tagjai közül választja meg az intézményi DÖK elnökét és annak helyettesét. Az elnökség maga alakítja ki szervezeti és működés szabályzatát, valamint munkaprogramját. A tagintézményekre vonatkozó speciális szabályzásokat a DÖK SZMSZ mellékletei tartalmazzák. Az intézmény igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az intézményi diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az intézményi diákönkormányzatot véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. Az intézményi diákönkormányzat elnöksége a működéséhez az igény szerinti tantermet használhatja. Az intézményi diákönkormányzat elnöksége a munkájához használhatja a főigazgatóság titkárságán lévő telefon- és faxkészüléket. A diákönkormányzat joga, hogy megválassza saját tisztségviselőit, és kialakítsa saját működési rendjét, munkatervét, döntsön hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK javaslatot tehet:  az osztályfőnöki órák témájára,  továbbá javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel, a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésre.

6. 4. A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben 41



Közalkalmazotti Tanácsot (KT) kell választani, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács elnöke készíti el. A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdekképviseleti szervek vezetőivel (KT elnök, szakszervezeti titkár) - a törvényekben előírt módon – az igazgató tartja a kapcsolatot. Az érdekképviseleti szervek tagintézménybeli képviselőjével a tagintézményvezető igazgató tartja a kapcsolatot.

6. 5. Szakmai munkaközösségek A pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösségek működésének célja:

 A szakmaiság és a nevelés javítása, didaktikai fejlesztés,  Az intézményvezetés segítése (tervezés, ellenőrzés, értékelés),  A képzési eredményességért továbbképzések szervezése A tanárok önkéntes döntése alapján az iskolában munkaközösségek szerveződhetnek legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Munkaközösséget alkothatnak meghatározott pedagógiai célok elérésére eltérő műveltségi területen oktató pedagógusok is. A szakmai munkaközösségben végzett munka és a tagság önkéntes, de a munkaközösség közreműködésével született igazgatói döntések az azonos tevékenységet folytató minden pedagógusra érvényesek. A munkaközösség dönt belső működési rendjéről, megszűnéséről és programjáról. A munkaközösség-vezető a munkaközösséggel egyetértésben tervezi meg a közösség éves munkáját az igények szerint, éves feladatterv formájában. A feladatterv végrehajtásáért a közösség vezetője a felelős. A munkaközösségek átszervezését, megszűnését a munkaközösség és a vezetőség is kezdeményezheti. A szakmai munkaközösség vezetőjének személyére a munkaközösség tesz javaslatot. Az intézményegységek vezetői javaslattétellel élhetnek. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. A tagintézményben az igazgató a tagintézményvezető igazgató javaslatára hozza meg döntését. A munkaközösség vezetőjének megbízása 3 tanévnél nem lehet hosszabb. A megbízás visszavonását kezdeményezhetik a munkaközösség tagjai és az intézményegységek vezetői is. A munkaközösség vezetője javaslatot tesz az igazgatónak a közösséghez tartozó tankönyvek, taneszközök kiválasztására, továbbképzésekre, szakmai programokra, tanulmányi versenyekre. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola és a pedagógusok munkáját  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés),  egységes, iskolai követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolításában való közreműködés, 42



szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,  összeállítják az évközi-, alap-, és középszintű érettségi-, képesítő és pótvizsgák tételsorait, ezeket értékelik,  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,  segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.  a munkatervekben előírt értekezletekre meghívják a SZMSZ szerinti iskolavezetőségi tagot,  javaslatot tesznek, a munkaközösséghez tartozó tantárgyak tanításához használt segédeszközöket, tankönyveket.  tevékenyen részt vesz a szakma népszerűsítésében, a beiskolázási feladatok végrehajtásában, a 8. osztályosok felkészítésében A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. 

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösség-vezető kiemelt feladatai 

Felelősen irányítja, koordinálja a kijelölt munkaközösség oktató és nevelő munkáját, a pedagógusok módszereit, a tanulókhoz való viszonyát.



Kezdeményezi az intézmény kiemelt céljainak ismeretében a pedagógiai program módosítását (az oktatás tantervi fejlesztését, a módszertani eljárások korszerűsítését).



Ajánlást tesz az igazgatónak a munkaközösség éves munkaprogramjára, amely segítséget ad az intézmény munkaterv összeállításához.



Megvalósítja az egységes, iskolai szintű követelményrendszert, melynek alapján, a tanév elején felmérik, majd objektíven értékelik a tanulók tudás- és képességszintjét.



Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját.



Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, ezáltal tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról. Meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati tudásáról, képességeiről, magatartásukról, szorgalmukról.



Az adott műveltségi terület helyi tantervének elkészítése,



Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készíteni a munkaközösség éves tevékenységéről a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére. Vezeti szakterület módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt a speciális irányok megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak, évfolyamok szerint), a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök rendelési listáját.





Munkatársaival összeállítják a vizsgák feladatait és tételsorait, vezetői kijelölésre részt vesznek a vizsgáztatásban.



Irányítja a tantárgyi és egyéb versenyek szervezését és korrekt lebonyolítását, a tanulók felkészítését, 43



Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

A munkaközösségek javaslataikkal a következő területeken segítik elő a döntés előkészítést:  a szakmai továbbképzési programról  pedagógiai programról  a fakultációk és a tanórán kívüli foglalkozások programja,  a tanulók csoportba sorolása,  vizsgakövetelmények meghatározása,  az adott tantárgy(ak) fejlesztéséhez szükséges taneszközök és módszerek beszerzése,  pedagógiai kísérletek és új módszerek alkalmazása,  a munkaközösséghez tartozó tantárgyak tanításához használt segédeszközökről, tankönyvekről, A munkaközösségek illetve az általuk megválasztott szertárosok felelősek a szaktantermek, szertárak állapotáért, a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, felszerelésekért, azok állapotáért, ha azok vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen elzárhatók.

6. 5. 1. Csonka János Tagintézmény munkaközösségei          

Humán munkaközösség; tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalom ismeret, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra szakos tanárok. Idegen nyelvi munkaközösség; tagjai: angol, német szakos tanárok Természettudományi munkaközösség tagjai; matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika, alkalmazott számítástechnika szakos tanárok Testnevelési munkaközösség tagjai; testnevelők, tömegsport és sportcsoportvezetők Osztályfőnöki munkaközösség tagjai; 9. 10. 11. 12. évfolyamok és az ún. szakképző évfolyamok (13. 14. ) osztályfőnökei Szakiskolai munkaközösség: a szakiskolában tanító pedagógusok, közismereti és szakmai tárgyakat tanítók egyaránt. Logisztikai, marketing és kereskedelmi munkaközösség; tagjai: közlekedési üzemvitel, szállítmányozás és gépjárműüzemi szaktanárai Szakképző munkaközösség: a szakképző osztályokban tanító tanárok, az elméleti és a gyakorlati órákat tartó kollégák Szakmai alapozó munkaközösség: tagjai a szakközépiskolában szakmai orientációs és szakmai alapozással kapcsolatos órát tartó tanárok Segítő munkaközösség: azon kollégák vesznek részt a működésében, akik a felzárkóztatásban, a hátrányok csökkentésében, konfliktus megoldásban felhasználható tudással rendelkeznek (pl. mentálhigiénés, drámapedagógiai, fejlesztő pedagógusi, mediátori végzettséggel rendelkeznek).

6. 5. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény munkaközösségei        

Humán munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Matematika munkaközösség Pedagógiai munkaközösség Sport munkaközösség Környezetvédelmi, vízügyi munkaközösség Elektronikai munkaközösség Informatikai munkaközösség 44

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola  


Közlekedés-kereskedelem munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség

6. 5. 3. A szakmai munkaközösség együttműködési és kapcsolattartásának rendje Adott vezető alá tartozó munkaközösség-vezetők munkacsoportot alkotnak. A szakmai munkaközösségek fontos feladatot láthatnak el a szakmai munka értékelésében és ellenőrzésében, ezért a munkatervben összehangolják a pedagógusok szakmai munkájának értékelésének ütemét. Megfogalmazzák a pedagógusok továbbképzésére történő javaslataikat, rögzítik a munkacsoport kéthavonta tartandó vezetői értekezleteinek, a házi versenyek, rendezvények, belső továbbképzések időpontját. Az intézményegységi munkacsoport feladata a fiatal, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a belső intézményi dokumentumok megismertetése, a gyakornoki követelmények sikeres teljesítésének elősegítése. További feladata, hogy egy adott műveltségi területen belül az egymáshoz közel álló, az egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozásának, közvetítésének és integrációjának a lehetősségeit kidolgozza. A munkacsoport segítséget nyújt a pedagógusoknak a pedagógiai program előírásainak adott területen történő egységes értelmezéséhez és végrehajtásához, és javaslatot tesz az órakeret felosztására.

6. 6. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. Az intézményegységek nevelőtestülete is akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet pl. az egy osztályban tanító nevelők értekezlete. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 30%-a, vagy választott testülete (KT, Szakszervezet) vagy az igazgató vagy a tagintézményvezető igazgatója szükségesnek látja. 45



A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozóértekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt - kötelező jelleggel. Az osztályozó értekezletet az intézményegység vezetője vagy az általa megbízott helyettese vezeti. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az intézményegység vezetői gyakorolják, akik a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. A tanuló fegyelmi ügye esetén, ha a normaszegés mértéke azt indokolja, a döntési jogot a nevelőtestület az intézményegység fegyelmi bizottságára ruházza át. A fegyelmi bizottság döntéséről a tantestületet szóban vagy írásos formában tájékoztatja. Az intézményegység fegyelmi bizottságának összetételéről minden tanévnyitó értekezleten tagintézmény nevelőtestülete határoz. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően egyeztető eljárás biztosítható, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. Az eljárás rendjét, formáját a Házirend tartalmazza. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Az iskola nevelőtestülete egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet  félévi munkát értékelő értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  tanévzáró értekezlet A gyorsabb ügymenet és információáramlás céljából az intézményegység vezetői hetente tájékoztatást tartanak az aktuális feladatokról az intézményegység tantestületének. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása;  az intézményi munkát összefoglaló beszámolók, értékelések, elemzések elfogadása;  a tanév helyi rendjének és a munkatervének meghatározása;  a házirend elfogadása;  a tanulók jutalmazása, elmarasztalási elveinek meghatározása;  a tanulói fegyelem ügyében való döntés;  a fakultációs tárgyak meghirdetése;  szülőkkel való kapcsolat tartás menetének meghatározása;  a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés.  a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása;  a nevelőtestület képviseletében résztvevő pedagógusok kiválasztása;  a pedagógiai program és módosításának elfogadása.,  az intézményvezetői, illetve egyéb magasabb vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása (Az intézményi nevelőtestület a tagintézményvezető igazgató pályázatához készített vezetési programmal összefüggő szakmai véleménye kialakításának véleményezési jogkörét átruházza az érintett tagintézmény nevelőtestületére.) 46



A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:  az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,  a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,  az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt.

6. 7. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés rögzíti. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, illetve egyéb magasabb vezetőinek megbízásakor az intézményi alkalmazotti közösséget az intézményvezetői, magasabb vezetői pályázó megbízásával kapcsolatban véleményezési jog illeti meg. Az intézményi alkalmazottak közössége a tagintézményvezető igazgató vezetői megbízásával kapcsolatos véleményezési jogkörét átruházza az érintett tagintézmény alkalmazotti közösségére.

6. 8. Intézményi Tanács A kötelező intézményi Tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból alakult meg. Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Az Intézményi Tanács elnökét az iskola igazgatója félévente tájékoztatja az intézményben folyó munkáról, eredményekről, közép és hosszú távú stratégiáról.

6. 9. Az intézmény egyéb területeinek dolgozói 



A gazdasági, ügyviteli munkatársak csoportja A pénzügyi munkatársak munkájukat munkaköri leírás szerint végzik a pénzügyi csoportvezető vezetésével. A munkaügyi előadók az igazgató és az általános igazgatóhelyettes koordinálásával végzik a feladatukat A székhely- és a tagintézmények gazdasági ügyintézői (készletgazdálkodók, raktárosok) az igazgató az általános igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető igazgató irányításával végzik a munkájukat. Az ügyviteli dolgozók (iskolatitkár, adminisztrátor stb.) munkájukat munkaköri leírás illetve az igazgató az általános igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető igazgató irányítása szerint végzik. A műszaki, technikai dolgozók csoportja Munkájukat munkaköri leírás szerint végzik az igazgató az általános igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető igazgató vagy az általa kijelölt munkatárs irányításával. 47



6. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola pedagógiai-szakmai tevékenységével kapcsolatban együttműködik:  A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületéhez tartozó intézményekkel  Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával  az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú KFT-vel  a Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal  Nemzeti Pedagógus Kar regionális elnökségével Munkakapcsolatot tart:    

az Emberi Erőforrások Minisztériumával a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési igazgatóságával és a Csongrád Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályának munkatársaival.

A kapcsolattartás az igazgató, az igazgatóhelyettesek, illetve a tagintézményvezető igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködhetnek igazgatói utasításra a tagintézmény igazgatóhelyettesei, továbbá az ügyek meghatározott körében a munkaügyi gazdasági ügyintézők.

6. 10. 1. Országos és regionális szintű egyéb külső kapcsolatok:           

Emberi Erőforrás Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési igazgatósága Közoktatási Információs Iroda (Educatio Kht.) Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Kormányhivatal Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyakorlati oktatási helyek

6. 10. 2. Helyi és térségi szintű egyéb külső kapcsolatok: A megfelelő színvonalú pedagógiai-szakmai munka igényeinek kielégítése érdekében az iskola pedagógusai folyamatosan részt vesznek a szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézmények programjaiban. A kapcsolattartást az igazgató és a tagintézményvezető igazgatók végzik. Az iskola ifjúságvédelmi feladatainak elvégzése érdekében kapcsolatot tart fent a Humán Szolgáltató Központtal (Pedagógiai Szakszolgálat), a szegedi Drogambulanciával, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Szegedi Rendőrkapitánysággal, valamint Szeged Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Humán Közszolgálati Irodájával. A kapcsolattartásért az igazgató, a tagintézményvezető igazgató feladata. Az intézmény étkeztetését biztosító Suli-Host Kft.-vel a napi kapcsolatot a intézményegységek erre a feladatra kijelölt gazdasági munkatársa tartja. Az intézményben a takarítási tevékenységet a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. végzi. A feladat ellátásáról az iskola és a SZINT Kft. közötti megállapodás rendelkezik. A SZINT Kft.-vel a napi kapcsolatot az intézmény gondnokai tartják. 48



Az intézmény dolgozóinak illetmény kifizetését lakossági folyószámlára a MÁK bonyolítja le. A munkaügyi előadók felelősek a kapcsolattartásért. Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskolai egészségügyi ellátását biztosító szervezettel, melynek szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. Az iskola egészségügyi ellátást Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. A kapcsolattartást az igazgató és a tagintézményvezető igazgató biztosítják az iskolaorvos, illetve az iskolai védőnőn keresztül. Az intézmény rendszeres kapcsolatban van az általános iskolákkal, amelyekben kérésére tájékoztatót tart a 8. osztályos tanulóknak és szüleiknek. A munkarendben rögzített időpontban évente két alkalommal „nyitott kapu” keretében bemutatja a tagintézményeit, valamint részt vesz a Pályaválasztási Napokon. Kérésükre tájékoztatjuk őket intézményünk képzési kínálatáról, valamint volt diákjaik tanulmányi előmeneteléről. Az általános iskolákkal a kapcsolattartást az igazgató és a tagintézményvezető igazgató tartja. Az intézmény pedagógiai-szakmai munkájáról a médiának az igazgató adhat tájékoztatást.

6. 10. 3. Tagintézmény szintű kapcsolatok 6. 10. 3. 1. A Csonka János Tagintézmény A tagiskola és más intézmények közötti együttműködési megállapodás által szabályozott kapcsolatok  Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság  Tisza Volán Rt.  Gyakorlati képzési helyek  Autószerelők Országos Egyesülete (AOE)  Szeged Megyei Jogú Város Városőrség Kiemelten Közhasznú Szervezet  Szegedi Rendészeti Szakközépiskola Az intézmény támogatására létrejött alapítvány: Szegedi Csonka János Tehetségsegítő Alapítvány A kapcsolattartás formája és módjai az alapítvány alapító okirata szerint. Az alapítvány célja: ösztönzési lehetőség az iskola tanulói számára. Kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása, támogatása. Ismeretterjesztés. 6. 10. 3. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézmény A székhelyintézmény intézményekkel

állandó

kapcsolatot

tart

a

külső

gyakorlati

oktatási

A székhelyintézmény, annak vezetői és a pedagógusok folyamatos kapcsolatot tartanak az tagintézmény támogatására létrejött Gábor Dénes Középiskolai Alapítvánnyal. Támogatásukkal valósul meg a minél magasabb színvonalú pedagógiai-szakmai munka anyagi hátterének javulása. A székhelyintézményben folyó szakmai képzés feltételeinek biztosítása érdekében kapcsolatot ápol a szakmai profiljukhoz tartozó környezet- és vízgazdálkodásban érdekelt gazdálkodó szervezetekkel, valamint a pedagógiai gyakorlati képzés helyszíneit biztosító közoktatási és közművelődési intézményekkel. Az intézmény az élsportba való bekapcsolódása érdekében együttműködik a város és környéke vezető sportegyesületeivel. 49



7. A szülők és tanulók tájékoztatásának rendje 7. 1. A tanulók tájékoztatása A tanulók rendszeres tájékoztatását a hirdetőtáblák, a diákújság, az iskolarádió, az intézmény weblapja, és az igazgatói és tagintézményvezető igazgatói körözvény szolgálja. Ezeken a fórumokon meg kell jelentetni minden olyan döntést, amely a tanulókat érinti. A székhelyintézmény és a tagiskola tájékoztató eszköze az iskolai rádió, melynek működtetése a diákönkormányzat feladata. A rádió programját a diákönkormányzat határozza meg azzal a megkötéssel, hogy az iskola vezetősége részére mindennap legalább 5 percet kell biztosítani a napi iskolai hírek közlése céljából. A székhelyintézményben és a tagiskolában lehetőség van elektronikus diákújság megjelenésére, melynek szerkesztése a diák-önkormányzati tagok feladata. A szerkesztőség munkáját a felelős igazgatóhelyettes vagy tagintézmény igazgatóhelyettes fogja össze. Az iskolai újságban az iskolavezetésnek biztosítani kell fél oldalt a legfontosabb közlemények, tájékoztatók közzététele céljából. A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültével, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Bármelyik diáknak lehetősége van arra, hogy az igazgatónak írásban kérdéseit, felvetéseit, javaslatait feltegye, ezekre 15 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A kérdést, felvetést, észrevételt alá kell írni. A kérdések felvetésére és a válaszok közzétételére az igazgató az interneten postaládát tart fent. Ennek címe: [email protected].

7. 2. Szülők tájékoztatása Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. A székhelyintézmény és a tagiskola tanévenként legalább két szülői értekezletet, valamint két fogadónapot tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, a tagintézményvezető igazgató, az osztályfőnök vagy a tagiskola szülői munkaközösségének elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató vagy a tagintézményvezető igazgató hívhat össze. A szülői értekezleteket a következő időpontokban kell megtartani:   

a tanévkezdést követően (szeptember 30-ig) a 9. osztályosoknak, az első és második félévben (lehetőleg novemberben és februárban) minden osztálynak, ez utóbbi szülői értekezleteket követően, de legalább a félév és a tanév vége előtt 3 héttel tanári fogadóórát kell tartani.

A gyenge tanulók szüleit a fogadóórák előtt az e-napló (vagy ellenőrző) útján értesítjük a tanuló tanulmányi eredményéről. A székhelyintézmény és a tagiskola valamennyi pedagógusa hetente egy alkalommal, az általuk kijelölt és az éves munkarendben feltüntetet időpontban fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama 45 perc.

50



Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre - a rendkívüli eseteket leszámítva - telefonon vagy írásban történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége, ellenőrzése a gondviselő felelőssége. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. Az iskola a szülőt az e-naplón és a honlapon keresztül is tájékoztatja. Az iskolai programokról, az osztályközösségek életéről, az aktuális feladatokról, a tanuló előmeneteléről a szülő folyamatosan tájékozódhat ezeken az elektronikus felületeken is. Az e-napló üzenetküldő rendszere alkalmas a szülővel való napi kapcsolattartásra. A szülő kérheti, hogy az e-napló bejegyzéseiről e-mailben is értesüljön. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló súlyos fegyelmi vétsége esetén.

8. A tanulók felvételének, tanulmányi előmenetelének, elvei és formái 8. 1. A tanulók felvétele Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. 9. évfolyamra jelentkezők esetében: A szakközépiskolai osztályokban: a kilencedik évfolyamra jelentkező tanulók számára általános iskolai, a felvételi tájékoztatóban szereplő tantárgyak 7. év végi, és a 8. félévi érdemjegyeitől, a központi írásbeli felvételin, ezen kívül a felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítménytől. A sport szakközépiskolai osztályban fizikai felmérés is van. A szakiskolai osztályokban a felvételi tájékoztatóban szereplő tantárgyak 7. év végi, és a 8. félévi érdemjegyei alapján Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek, jelentkezésük esetén - tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően - az intézmény a szakképzési évfolyam valamelyik szakára történő felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. Az érettségihez kötött szakképzési évfolyamra jelentkező tanulók számára középiskola 11. és 12. évfolyami tanulmányi és érettségi vizsgaeredményüktől teszik függővé a felvételt. OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik, és a belépési feltétel a bizonyítvány átadása. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs.

8. 2. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulói munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok, valamint szóbeli feleletek értékelésén kell alapulnia.

51



A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszáma + 1 osztályzatot kell adni. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább 5 munkanappal a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot szabad íratni. A tanulók tanulmányi eredményét kizárólag a szaktanár értékelheti. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. Témazáró dolgozatok esetében a határidő maximum 3 munkanappal meghosszabbítható A tantárgyi követelményben rögzített dolgozatok, témazáró dolgozatok legalább 2/3 részét a tanuló köteles megírni. Ellenkező esetben a tanév végi tantárgyi osztályzat objektivitásának biztosítása érdekében a tanulónak a tanév befejezése előtt a tantervi anyagból a munkaközösség által összeállított témákból, feladatokból összefoglaló dolgozatot kell írnia. Ennek felróható okból történő elmulasztása esetén a tanuló tanév végi osztályzatának megállapításánál a szaktanár eltérhet az évközben adott érdemjegyek átlagától. Az osztályközösség tanulmányi munkáját az osztályfőnök minden félév lezárása után az osztály- és szülői közösség előtt részletesen köteles értékelni. A tanulók munkájának ellenőrzésének, értékelésének módjait, valamint a tantárgyi minősítések szempontjait az iskola pedagógiai programja tartalmazza. A tanuló kérelemre – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a félévi, illetve az év végi tantárgyi érdemjegy megállapításához független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról.

8. 3. Tájékoztatás, a szülő értesítése Tanköteles tanuló esetében:  1. igazolatlan óra: hivatalos levélben a szülő (és a kollégium) értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  10. igazolatlan óra: a szülő (és a kollégium) értesítése, a szülő behívása, a Járási Kormányhivatal és a Gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  30 igazolatlan óra után értesíteni a szülőt, az általános szabálysértési hatóságot és a Gyermekjóléti szolgálatot (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  50 igazolatlan óra után értesíteni a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt, és a járási kormányhivatalt (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítés mintapéldánya az intézmény belső szabályzatai közt valamint az elektronikus naplóban megtalálható. Nem tanköteles tanuló esetében:  11. igazolatlan óra: hivatalos levélben a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  25 óra esetén szülő, ill. nagykorú tanuló értesítése+fegyelmező fokozat  30. igazolatlan óra: a tanuló ellen fegyelmi eljárás kezdeményezése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 52



30 igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

8. 4. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyezető eljárás A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően a székhelyintézmény és a tagiskola egyezető eljárást biztosít a fegyelmi eljárásban érintett felek számára 













 

Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő vagy törvényes képviselő (továbbiakban sértett), valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő vagy törvényes képviselő (továbbiakban kötelességszegő) egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett hozzájárult. A kötelességszegő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítéshez csatolt Nyilatkozat visszaküldésével jelzi, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a nyilatkozat iskolába történő megérkezéstől számított tíz munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az egyeztető eljárás során születő megállapodásban a felek állást foglalnak abban, hogy a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggesztik. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kötelességszegő a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nagyobb közösségben (az érintett tanulót tanító szaktanárok, illetve a nevelőtestület előtt) nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljáráson részt vesz a fegyelmi eljárás alá vont kötelességszegő, (kiskorú tanuló esetén törvényes képviselőjével együtt), a sértett (kiskorú tanuló esetén törvényes képviselőjével együtt), két pártatlan, független, nagykorú személy, akiket mind a sértett, mind az elkövető elfogad. Megfigyelőként részt vehet az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, az iskolapszichológus, a tDÖK (tagintézményi DÖK) illetve a tagintézményi SZMK képviselője. Az egyeztető eljáráson a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt. Az egyeztető eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója akkor nyilváníthatja eredményesnek, ha a sértett és az elkövető megállapodást ír alá a közvetítő/k közreműködésével, s a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelezettségszegés szankcióját kiváltsa. 53



A fegyelmi eljárás kezdeményezésének tényét, az eredményes egyeztető eljárás időpontját az e-naplóban rögzíteni kell. A záradékokban nyomon követhetőnek kell lenni, hogy az eredményes egyeztető eljárás után a fegyelmi eljárás 3 hónapra történő felfüggesztését követően megszüntethető-e a fegyelmi eljárás, vagy a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

8. 5. Fegyelmi eljárás lebonyolításának rendje  



















Fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló ellen beérkezett írásbeli panasz esetén, a tagintézményvezető vagy általános igazgatóhelyettese dönt. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a nem iskolai gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. Az érintett tanulót tanító tanár nem lehet a fegyelmi bizottság elnöke. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, tárgyalást vezető pedagógus mellett a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, az érintett tanuló osztályfőnöke, az iskolapszichológus, valamint a jegyzőkönyv vezetésével megbízott adminisztrátor. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.

54


















 

9.


A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, az intézmény fenntartójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskolaigazgatója egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója dönt. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

az

iskolai

Az iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége.

55



A nemzeti ünnepek és megemlékezések iskolai szintű megtartása a diákjaink nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. Más egyéb helyi hagyományaink ápolása az iskolához való tartozást tudatosítja, és a közösségi élet formálását szolgálja.

9. 1. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények Az ünnepségek előkészítését a székhelyintézmény és a tagiskola vezetője koordinálja a diákönkormányzat bevonásával. Az ünnepségek, megemlékezések helyét és idejét a székhelyintézmény és a tagiskola éves munkarendje tartalmazza. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is szolgálják a nevelési célokat, hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez Az iskola ünnepélyes formában emlékezik meg a Magyar Köztársaság azon nemzeti ünnepeiről (március 15.; október 23.), amelyek a szorgalmi időre esnek. Az iskola minden évben megemlékezik az aradi vértanúkról, a holocaust és a kommunizmus áldozatairól, Szeged napjáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A tanév elején „gólyaavató” estet szervez a diákönkormányzat, amelyen a kilencedikesek humoros vetélkedőjének keretében az „öreg” diákok felavatják az elsőéveseket. Szalagavató bált tart a tagiskola a 12. évfolyamos tanulók részére, minden év január vagy február hónapjában. Minden tagintézmény az éves munkatervben rögzített időpontban két „Nyitott Kapu” pályaválasztási tájékoztatót tart.

9. 2. A tagintézmények helyi ünnepei, megemlékezései, hagyományos rendezvényei 9. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben Tanévnyitón a Hagyományőrző Társaság koszorút helyez el az első világháborúban hősi halált halt tanítóképzős diákok és tanáraik emlékművénél. Emlékezés a tagintézmény névadójának, Csonka Jánosnak a születésnapjára mellszobrának megkoszorúzásával Ballagáson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerése: „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” és alapítványi pénzjutalom átadásával történik. Tanévzárón a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerése és az alapítványi pénzjutalom átadása A „Csonka-érem” vagy vagy „Csonka-emlékplakett” díjazásról a tantestület tagjaiból és DÖK-ből delegált háromtagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. Helyes életmódra nevelés hagyományának jegyében minden tanévben megrendezzük a globalizációs ártalmak felismerésére nevelő programokat: tavasszal az „Egészséges életmódra nevelés” programot. Alkalmanként évkönyv vagy iskolaismertető szóróanyag jelenik meg. 56



A diákönkormányzat lehetőségei szerint iskolarádiót és iskolaújságot szerkeszt és működtet, közreműködik a „honlap” frissítésében. A tagintézményben Hagyományőrző Társaság működik. Feladata: koszorúzás, iskolai események archiválása, kapcsolatot tart a Tanítóképzőt Végzettek Baráti Körével.

9. 2. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben Intézményünk - a névadó tiszteletére – Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékversenyt szervez általános iskolások és középiskolások számára. A verseny díjainak átadására ünnepség keretén belül kerül sor. Az iskola a névadójának tiszteletére minden év júniusában Gábor Dénes emléknapot tart, amelynek aktuális programját a pedagógiai igazgatóhelyettes irányításával a diákönkormányzat és szakmai munkaközösségek állítanak össze. A tagintézmény ápolja azokat a hagyományos helyi kezdeményezéseket, amelyek évről évre beépültek az iskola helyi tanévi programjába (Ki mit tud?, Idegen nyelvi fordítóverseny, országismereti vetélkedő, nemzetközi kézilabda torna). A tagintézmény ápolja azokat az iskolai kapcsolatokat, amelyek hazai és külföldi iskolákkal alakultak ki. Ennek keretében minden évben részt vesz az iskola a híradástechnikai szakközépiskolák országos sport versenyén (Puskás-kupa), a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium által szervezett kézilabda kupán, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Technikum kosárlabda rendezvényén. Mint jogutód tagintézmény minden évben megemlékezünk születésnapján Széchenyi Istvánról. Az intézmény - az anyagi lehetőségek szerint - évkönyvet ad ki.

9. 3. A hagyományápolás külső megjelenési formái 9. 3. 1. A Csonka János Tagintézményben Iskolánk jelképei az iskolazászló és az embléma, logo. A zászló egyszínű fehér nehézselyem 90x140 cm méretű. A zászló széleit vörös és zöld háromszögek fogazzák. (lásd Rákóczi zászlaja) Keskenyebb oldalának csúcsait 2 aranysárga bojt díszíti. Az egyik oldalán a történelmi koronás kiscímer: hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezőjében zöld hármas halom, aranykoronás kiemelkedő középrészén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A zászló másik oldalán az iskola emblémája látható. A felirat és az embléma aranyszínű hímzés. 1991-től az iskolazászlóra a ballagók emlékszalagot kötnek. Embléma, logo: Az iskola új emblémáját 1995-ben Hevesi Gábor tanuló tervezte. Ovális keret, 1:1,6 arányú. Fehér alapon fekete színezetű. Középen Csonka János kezdőbetűiből formázott stilizált személygépkocsi. Körülötte „SZMK CSONKA JÁNOS TAGINTÉZMÉNYE SZEGED” felirat.

57



9. 3. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben Az iskola logója: Rajzolóprogrammal létrehozott, egyedileg megszerkesztett nagy G és D betű egymástól szintben eltolva.

Az iskola jelvénye: Kerek, 55 mm átmérőjű domborított fémlemez, hátulján a kitűzéshez biztosítótűvel. A jelvénybe fehér alapon fekete színnel be van égetve a tagiskola logója. Az iskola tanulóinak javasolt ünnepi viselete:  lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, kosztüm  fiúknak: öltöny vagy sötét hosszú nadrág, fehér ing, nyakkendő, fekete cipő Az intézmény a negyedévente elektronikus újságot jelentet meg a tagiskola honlapján „SULI A MARSON” címmel. Az újság szerkesztését a tagiskola diákönkormányzatának tagjai végzik a tagintézményvezető által megjelölt igazgatóhelyettes és egy megbízott tanár irányításával. A volt Széchenyi István Tagintézmény címere: Az iskola címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében két bal haránt irányú ezüst pólya húzódik. A pajzsfő jobb oldalán arany Nap (részben takarásban) ontja sugarait. A pajzsmező közepén (mind a kék, mind az ezüst mázat átszelve) természetes színű sas emelkedik kiterjesztett szárnyakkal (jobbra) a Nap felé., csőréből viruló zöld lombokból kötött babérkoszorút tart. A pajzsot jobbról és balról (alatta kereszteződve) szintén egy-egy zöld, fekete bogyókkal ékesített babérág fogja közre.

10. Az egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanulmányi és osztálykirándulás a következetes oktató-nevelő munka része. Több napos kirándulás a tanítási szünetekben (téli, tavaszi, nyári) szervezhető. E szabály alól indokolt esetben – az igazgató és a tagintézményvezető igazgató felmentést adhat. A kirándulások koordinálását a székhelyintézmény és a tagiskola vezetője végzi. A kirándulásokon 20 tanulónként legalább egy pedagógus felelős a tanulók testi épségéért, a fegyelmezett viselkedésért és a közösség rendjéért. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben a tanulók részére ingyenes, tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak:  szakkörök, 58

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola       


önképző körök, diák sportkör diákkör korrepetálás, tanulószoba tanulmányi és sportversenyek kulturális rendezvények könyvtárlátogatás

A tanulók részére szervezett tanfolyamok önköltségesek. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével, legalább 10 érdeklődő esetén, a munkaközösség-vezetők és a diákönkormányzat javaslata alapján indítunk. A csoportok kezdő létszáma legalább 8 fő. Szakkörök vezetésével bármelyik pedagógus, esetleg külső szakember megbízható. A szakköri munka kezdete szeptember 30, befejezése május 31. (érettségiző osztályokban április 30.). A foglalkozások anyagát, a hiányzó tanulók nevét a szakkör vezetője köteles a haladási naplóban vezetni. A diákoknak a szakkörön valórészvétele önkéntes. Ha a szakkör létszáma tartósan (egymást követő 3 alkalommal) 5 fő alá esik, a foglalkozást meg kell szüntetni. A szakkör heti óraszáma maximum 2 lehet. Az önképzőkör bármely, nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, legalább 12 érdeklődő esetén Elsősorban a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő képességére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja kimagasló pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. A diákönkormányzat javaslatára az érdeklődési körnek megfelelő diákkör szervezhető. A diákkör(ök) munkáját a diák-önkormányzati összekötő tanár koordinálja. A diákkör vezetője lehet az iskola dolgozója, külső szerv képviselője vagy szülő. A diákkör dönt programjáról, szervezeti rendjéről esetleges költségvetéséről. A diáksportkör (DSK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A DSK, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken. Az iskolai diáksportkör (DSK) önálló diákmozgalmi szervként, választott vezetőséggel, végzi munkáját. A diáksportkör munkájáért a DSK tanár elnöke felel. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája, amely nem az iskolában működik. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. Gyógytestnevelés órára való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelési órákon való részvétel alól. A tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének figyelembevételével indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódhatnak a versenykiírásban foglaltak szerint a városi, megyei és az országos tanulmányi és sportversenyekbe. A házi tanulmányi

59



versenyeken kell eldönteni a központi versenyek résztvevőit. Tanulók szaktanári felkészítést vehetnek igénybe a versenyekre történő felkészülésükhöz. A tanórán kívüli foglalkozások nyilvántartásának adminisztratív ellenőrzését intézményegységekben a szakmai igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető igazgató végzik A tanulók, valamint a történeti egyházak kölcsönös igénye esetén az iskola biztosítja a hitoktatás feltételeit. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről az SzMSz 14. pontja rendelkezik. Évente egy tanítási napot - a tagintézmények helyi munkarendjében meghatározottak szerint - a diákönkormányzat szervezésében diáknapként kell felhasználni. Az iskola helyiségeinek bérbeadása az oktatási és nevelési időn kívül történhet az önköltség számítási szabályzat előírásai szerint.

10. 1. Csonka János Tagintézmény A korrepetálások (Csonka János Tagintézmény) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás differenciált foglalkoztatás, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes.

10. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény A székhelyintézmény, amennyiben a jogszabályi keretek engedik heti 2-2 óra tanulószobai foglalkozást biztosít a tanulóknak- a szülő kérésére - a 10. évfolyam befejezéséig. A tanulószobai foglalkozások alatt szaktanárok foglalkoznak a tanulókkal. A foglalkozások, a csoportok összeállítása után, szeptember 15-én indulnak. A tanulószobai foglalkozások nyitottak. Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség van arra, hogy az iskola más tanulói is szaktanári segítséget kaphassanak. Előnyben kell részesíteni azt a tanulót, akinek a szülője beteg ill. azt a tanulót, akinek a szociális körülményei rosszak. Azoknak a tanulóknak is - térítés ellenében - tanulószobai foglalkozásokat szervez az iskola, akik 11-14. évfolyamosok, ha a jelentkezők létszáma eléri a 15 főt.

10. 3. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A 2012-ben beiskolázott 9. évfolyamos tanulók számára biztosított az órarend szerinti mindennapos testnevelés. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni sportfoglalkozások adott tanévre érvényes ütemezés szerint zajlanak. 60



A székhelyintézmény és a tagiskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott óraszámban és a szintén ott meghatározott sportágakban a testnevelő tanárok vezetésével működik. Az iskolai diáksportkör vezetőjével az igazgató tartja a kapcsolatot. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet, edzőtermet és az ahhoz szükséges felszereléseket a testnevelő tanár felügyelete mellett. A terem, ill. pályabeosztást a tagintézmények éves munkarendje rögzíti. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarendben kell meghatározni. A tanulók edzettségének biztosítása céljából az iskola házi bajnokságokat szervez. A házi bajnokságok pályaigényét az éves tagiskolai munkarendben a tömegsportra biztosított pályaés teremigények adják. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni.

11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az ÁNTSZ és az iskolaorvosi ellátással kapcsolatos előírások és a gyermekjóléti szolgálat rendelkezései alapján, az iskolaorvos és védőnő végzi, az általános igazgatóhelyettessel egyeztetett ütemterv alapján. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15- ig egyezteti a tagiskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15- ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolaorvos rendelési ideje:  Csonka János Tagintézmény: kedd, csütörtök 800 - 1200 óráig  Gábor Dénes Székhelyintézmény: hétfő, csütörtök 800 - 1300 óráig A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken történik:  általános orvosi vizsgálat évente 1 alkalommal  a tanulók fizikai állapotának felmérése évente 1 alkalommal  továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata  egészségügyi felvilágosító foglalkozások  szakképző évfolyamokra történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálat  a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolása  sürgősségi eseti ellátás végzése  A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja A kötelező orvosi vizsgálat megszervezése az általános igazgatóhelyettes feladata. A tanulókat a vizsgálat idejéről és helyéről az osztályfőnökön keresztül legkésőbb a vizsgálatot megelőző napon tájékoztatja. A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít.

11. 1. Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére történő felkészítés 

Az egészségnevelés az osztályfőnöki órákon az iskolai pedagógiai programban meghatározottak szerint folyik. Témáktól függően az osztályfőnökök, az iskolaorvos vagy meghívott előadó tartja.

61


 


A tanórán kívüli iskolai tevékenység keretében évfolyamonként, az életkori sajátosságoknak megfelelő témákban előadásokat, beszélgetéseket szervez az iskola. A szervezés az általános igazgatóhelyettes feladata. A foglalkozásokat a védőnő, vagy az általa felkért szakemberek végzik. A 9. évfolyamon osztályfőnöki óra keretében felvilágosító munka folyik a káros szenvedélyek (dohányzás, az alkohol, a drogok) és a szexualitás témájában. Az SZTE Gyermekklinika által foglalkoztatott iskolaorvos és védőnő az osztályfőnöki munkaközösség által elfogadott ütemterv alapján részt vesz az egészséges életmódról szóló osztályfőnöki órákon. Egészségnevelési, mentálhigiénés programok, rendezvények, órák tervezése, szervezése, lebonyolítása.

11. 2. Ifjúságvédelmi feladatok  

Szociális támogatások koordinálása Jogszabályi ismertetések nyújtása (pedagógusok, szülők, tanulók számára)

Kapcsolattartás  Szeged Járási Kormányhivatal  Humánszolgáltató Irodával  Pedagógiai Szakszolgálattal  Középiskolai ifjúságvédelmi felelősökkel  Délalföldi Regionális Drogkoordinátor Csoporttal  Civil szervezetekkel Az egészségnevelési program kidolgozása az osztályfőnöki munkaközösség és vezető, a szabadidő szervező tanárok, az iskolaorvos és az iskolai ifjúsági védőnő segítségével történik. Fogadóórák: A székhelyintézmény és a tagiskola éves munkarendjében meghatározott időben és helyen

12. Az intézményi védő, óvó előírások a tanulóbalesetek megelőzésében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint munkáját úgy végezze, hogy baleseti veszélyforrást ne okozzon. Ha a dolgozó észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket haladéktanul tegye meg. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok:  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési rendszabályokat a tanulókkal betartatni. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell a tagiskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolják. 62



Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. A tagiskolák számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását a tagintézményvezető igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása a tagintézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. Az intézmény dolgozóira a munkabiztonsági szabályzat vonatkozik, amely rögzíti az általános magatartási szabályokat, a munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatás tematikáját, a balesetkor szükséges intézkedéseket. A munkabiztonsági szabályzatnak az iskola elektronikus hálózatán, valamint egy példányát a tagiskolák portáján kell elhelyezni.

13. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli, tanfolyami képzések. Ezen képzések költségtérítéses formában kerülnek megszervezésre. Iskolarendszeren kívüli más képző szervek által oktatott szakképesítések szakmai vizsgáztatása    

ECDL vizsgára való felkészítés EBC*L vizsgára való felkészítés IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professiona) vizsgájára felkészítés CISCO Hálózati Akadémia CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgájára felkészítés

14. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 14. 1. A könyvtár általános adatai: A könyvtár két tagintézményi könyvtárból tevődik össze: 

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola könyvtára (6724 Szeged, Mars tér 14.)



Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézmény könyvtára (6726 Szeged, Temesvári krt. 38.)

14. 2. Az iskolai könyvtár működésének célja: 63



segítse elő az oktató-nevelő munkát, a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését  a rendelkezésre álló dokumentumokkal biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását és fejlesztését  a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket 

14. 3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár alapfeladata:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feldolgozása és rendelkezésre bocsátása;  tájékoztatás a rendelkezésre álló dokumentumokról és szolgáltatásokról;  az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítése, a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelése;  a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítése;  a dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása;  a dokumentumok kölcsönzése (beleértve a tartós tankönyveket)  fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:    

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása; más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; tanórán kívüli foglalkozások tartása.; részvétel a könyvtárak közötti információ- és dokumentumcserében.

14. 4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

64



Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

14. 5. A könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása A könyvtár állományát az útmutatókban meghatározott gyűjtőköri alapelvek szerint az iskola feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti. Az állomány rendszeres és tervszerű gyarapításával, illetve selejtezésével igyekszik megfelelni a korszerű követelményeknek. A könyvtár megfelelő példányszámban gyűjti:  az oktatásban nélkülözhetetlen, munkaeszközként használt műveket (kötelező és ajánlott irodalmakat)  a pedagógusok munkájához segédeszközül szolgáló alapvető dokumentumokat;  A pedagógusok és a diákok önképzéshez és továbbképzéshez szükséges könyveket és folyóiratokat  a nyomtatatott dokumentumok mellett egyéb információhordozók gyűjtése (CD, hangkazetta, CD-ROM, videokazetta) és nyilvántartása. Az állomány gyarapítását az iskolai könyvtárosok végzik. Az állományfejlesztés során figyelembe veszik az iskolavezetés, a tantestület és a tanulóifjúság igényét, javaslatait. Az állomány gyarapítására szolgáló összeg az iskola költségvetésében szerepel, egész évben folyamatosan a könyvtárosok rendelkezésére áll. Ennek egy részét a Könyvtárellátó Vállalat Főosztályánál kötik le, így a tervszerű gyarapítás biztosított.

14. 6. A könyvek elhelyezése A raktári rend az ETO szerint szerveződött, a következő részegységekből áll:  Szépirodalom  Ismeretterjesztő irodalom  Kézikönyvtár  Házi olvasmányok  CD-tár  Videofilm-tár  CD-ROM-tár  Műszaki jegyzetek A könyvtárban az eligazodást a betűrendes mutatók, szakjelzetek, feliratok könnyítik meg.

14. 7. Állománybavétel, állományfeltárás, állományellenőrzés A könyvtárba érkezett dokumentumokat el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A könyvtárosok külön leltári nyilvántartást vezetnek a könyvek, brosúrák, CD-k, CD-ROM-ok, hangkazetták és videokazetták számára. A számítógépes nyilvántartás és feldolgozás folyamatos, illetve retrospektív. A leltárkönyv selejtezése tilos! Az állományellenőrzést a 3/1975 KM-PM sz. rendelet alapján kell végezni. Az állományellenőrzésben legalább 2 személynek kell részt vennie. Az állományellenőrzést 65



célszerű júniusban végezni, előtte be kell gyűjteni a kint lévő könyveket. Az állományellenőrzés alatt a kölcsönzés szünetel. A befejezés után jegyzőkönyvet kell készíteni, ebben rögzíteni kell az esetleges hiányokat, az elvégzendő feladatokat.

14. 8. A kölcsönzés rendje A könyvtár felhasználóinak köre: Az iskolai könyvtár zárt rendszerű, csak az intézmény tanulói és dolgozói lehetnek a tagjai. A beiratkozás módja: A könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást nem igényel a könyvtárlátogatók részéről. Beiratkozási, kölcsönzési díj nincs. A könyvtáros tanár számítógépes nyilvántartást (SZIRÉN 8.6) vezet, amely az olvasók adatait (név, lakcím) és a kölcsönzött dokumentumok adatait (cím, leltári szám) tartalmazza. Az esetleges lakcímváltozást mindenki köteles bejelenteni. A tanulóknak a tanév végén az utolsó tanítási héten, valamint iskolából történő távozáskor a könyvtári tartozásaikat rendezniük kell. A nyugdíjba vonuló vagy más okból távozó pedagógusoknak az általuk kölcsönzött anyagot le kell adniuk. A szolgáltatások igénybevétele: A kézikönyvtári állományon kívül a könyvek minden olvasó számára ingyenesen kölcsönözhetőek. CD-k, CD-ROM-ok és videokazetták kölcsönzése csak a tanárok számára lehetséges. A könyvtárban - hálózati eléréssel - számítógép áll az olvasók rendelkezésére, mely lehetővé teszi a könyvtár saját állományában való keresést, illetve az Internetes hozzáférést. Eljárás a dokumentum elvesztése illetve rongálása esetén  Elveszett könyv helyett egy azonos példány beszerzése  Beszerzés sikertelensége esetén másolat készítése  Amennyiben ez sem lehetséges a könyv mindenkori forgalmi értékének megtérítése.  Rongálás esetén újraköttetés Kölcsönzés darabszáma és ideje  Maximum 5 db dokumentum  A dokumentum fajtájától függően egy vagy három hét A könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitva tartása (heti 22) óra igazodik a tanulók és tanárok igényeihez, minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás szerepel a tagintézmények tanévi munkarendjében A nyitva tartást jól látható helyen, a Könyvtári Hirdetőn kell megjeleníteni.

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez - Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az állomány fejlesztésekor az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszert kell alapvetően figyelembe venni, mert ez meghatározza a fő gyűjtőkört. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak tagintézményenként: 66


1.

2.


Az oktatott tantárgyak, tudományterületek, szakterületek szakirodalma  kézikönyvek, segédkönyvek: szaklexikonok, szakenciklopédiák, fogalomgyűjtemények, szakszótárak, atlaszok, táblázatok  szakmonográfiák  ismeretterjesztő művek teljességre törekvően tagintézményenként 1-1 példány Az általános tájékozódást elősegítő szakirodalom kézikönyvek, segédkönyvek: általános lexikonok, általános enciklopédiák, általános szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak, statisztikai kiadványok, jogszabálygyűjtemények  általános tudománytörténeti és elméleti monográfiák  szak- és általános bibliográfiák teljességre törekvően 1-1 példány 

3.     

4.       

Az oktatási –nevelési folyamatban munkaeszközként használt művek tartós tankönyvek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények - 10 példány tanári kézikönyvek, módszertani útmutatók - 1-3 példány térképek, atlaszok szótárak az iskolában tanított idegen nyelveknek megfelelően 10-10 példány az iskola profiljának megfelelő szakmai és pedagógiai szakkönyvek 10-10 példány Szépirodalom kötelező olvasmányok kiemelten 20 példány ajánlott irodalom 3-4 példány a tananyagban szereplő szerzők válogatott művei 2-3 példány magyar szerzők műveinek kritikai kiadásai 1-1 példány antológiák a magyar és világirodalomból a népköltészetet bemutató művek a tananyagban nem szereplő, de a magyar és a világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei válogatva 1-1 példány

5. A pályaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok  pályaválasztási tanácsadók, felvételi tájékoztatók, a felvételi vizsga követelményeit, feladatokat és lehetőségeket ismertető kiadványok 2 példány  az országos tanulmányi versenyek anyagát, kérdéseit és megoldásait tartalmazó művek 2-3 példány 6. A pedagógusok munkáját segítő dokumentumok  pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák 1-1 példány  szakszótárak, fogalomgyűjtemények 2-3 példány  történeti összefoglalók, kiemelkedő pedagógiatörténeti munkák 2-3 példány  a nevelés és oktatás legfontosabb elméleti kézikönyvei 2-3 példány  általános lélektani és fejlődés-lélektani művek  a személyiség- és csoportlélektan alapvető művei válogatva 1-3 példány  az iskola pedagógiai programja, tanmenetek tantervek (kéziratok) teljességgel 1-1 példány

7. A könyvtárosok segédkönyvei 

ETO-táblázatok, raktározási táblázatok, szabványok, kézikönyvek, bibliográfiák, könyvtári módszertani kiadványok és jogszabályok teljességgel 1-1 példány

8. Az iskolával, az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumok

az iskola működésére vonatkozó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi dokumentumok teljességgel 1-1 példány  helyismereti, helytörténeti kiadványok 

67



iskolai évkönyvek, iskolatörténeti kiadványok, iskolánk névadójával kapcsolatos dokumentumok teljességgel 1-1 példány 9. Periodikumok  pedagógiai szakfolyóiratok, a tantárgyakhoz kapcsolódó módszertani folyóiratok  a szakképzéssel kapcsolatos folyóiratok  az iskola működéséhez szükséges információkat nyújtó folyóiratok  az aktuális pályázati lehetőségeket tartalmazó folyóiratok  a könyvtár szakirodalmának folyóiratai 1-1 példány 

10. Érettségi-felvételi segédleteket:

pályaválasztási útmutatókat, felvételi tájékoztatókat és felvételi követelményrendszert ismertető kiadványokat,  az egyes tantárgyak érettségi-felvételi segédleteit, összefoglalókat, teszt- és feladatgyűjteményeket teljességgel 1-2 példány 

11. Helytörténeti, iskolatörténeti gyűjtemény  

Csongrád megye, Szeged múltjára és jelenére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványokat, térképeket stb. a teljesség igényével 1 példányban. A tagintézmények múltjára vonatkozó gyűjtemények 1 példányban.

12. Egyéb 

A könyvtári munkához szükséges szabványokat, segédleteket, az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványait 1 példányban

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez - Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár szolgáltatásai, használata: a) Igénybe vehető könyvtári szolgáltatások:  a könyvtári gyűjtemény helyben használata  kölcsönzés (beiratkozás után)  tájékoztatás  katalógus használat b) A könyvtárat az iskola diákjai, nevelői és egyéb dolgozói vehetik igénybe. c) A könyvtár nyitva tartása heti 24 óra, ami tanévenként változó időpontban van. A könyvtári órák a könyvtár ajtaján és a tanáriban minden tanév elején kifüggesztésre kerülnek. d) A nyitvatartási idő alatt teljesített könyvtári szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés és tájékoztatás. e) A tanulók csak a könyvtáros jelenlétében tartózkodhatnak a könyvtárban. f) A könyvtáros, az illetékes osztályfőnökök közreműködésével minden tanév kezdetén bemutatja a könyvtárat a kilencedik osztályosoknak. g) A tanulók minden tanév végén, az utolsó tanítási héten kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. h) Elveszett vagy szándékosan megrongált könyv vagy dokumentum helyett az olvasó az adott mű(vek) egy teljesen azonos másik példányát adja vissza, ha ez nem lehetséges, 68



az elveszett vagy megrongálódott mű(vek) mindenkori forgalmi értékét köteles megtéríteni. 2. A könyvtár gazdálkodása, könyvbeszerzés: Az iskolai könyvtár vétel, ajándék, pályázat és csere útján gyarapszik. A könyvtáros állománygyarapítási munkája során figyelembe veszi a nevelőtestület és az ifjúság képviselőinek véleményét. Az állomány ellenőrzésekor hiányként jelentkezett Az iskolai könyvtárba a gyűjtőkörébe nem tartozó anyag még ajándékként sem kerülhet.  Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézmény költségvetése alapján kell kialakítani, meghatározni.  A könyvbeszerzésre fordítható pénzösszeg úgy álljon az iskola, illetőleg a könyvtáros rendelkezésére, hogy az év folyamán fokozatosan felhasználható legyen. A vásárlás egész évben folyamatosan történjék.  A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. Tudtán kívül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más könyvtári dokumentumot senki sem vásárolhat. Nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény főigazgatójának, illetve a tagintézményvezetők írásbeli hozzájárulásával történhet  

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez - Katalógusszerkesztési szabályzat Az iskolai könyvtár állomány nyilvántartása 1. Állománybavétel munkafolyamatai:  a számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása  bélyegzés a könyvtár bélyegzőjével  könyvek esetében a címlap hátlapján, a 17. oldalon és az utolsó szöveges oldalon  időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítón  audiovizuális dokumentumoknál a csatolt rögzített címkén 

A dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a címleltár segítségével, az alábbi módon történik, könyveknél a címleltárkönyv kötelezően kitöltendő rovatai:  egyedi leltári szám  leltározás dátuma  a dokumentum adatai (szerző, cím, kiadó)  darabszám  raktári jelzet  a beszerzés módja, értéke  törlésnél időpont



Egy-egy számla tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát és értékét összesíteni kell. A számlán (szállítólevélen) a leltári számokat fel kell tüntetni.

2. Az állomány apasztása: Az apasztás okai:  tervszerű állományapasztás, a tartalmilag elavult dokumentumok leselejtezése  természetes elhasználódás (kötészeti selejt) 69



hiány, ha a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült olvasónál maradt (behajthatatlan követelés) az állomány ellenőrzésekor hiányként jelentkezett Az állományból való törlés rendszeres jelleggel illetve elemi kár, lopás esetén, a hiány észlelése, a jegyzőkönyv elkészülte után történik. A „tartós” dokumentumok törlése jegyzőkönyv alapján, az igazgató és a könyvtáros aláírásával, bélyegzővel ellátva történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát (rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány vagy elháríthatatlan esemény).   

A jegyzőkönyv mellékleteként törlési jegyzéket kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a leltári számot, szerzőt és a címet, valamint értékét. A törlés jóváhagyása után a dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből, át kell húzni a leltári számot, a megjegyzés rovatba a törlés időpontját be kell írni. 3. Az állomány feltárása: A könyvtári állomány feltárása a dokumentumok formai és tartalmi feltárását jelenti, kiegészítve a raktári jelzet megállapításával. Az iskolai könyvtárban, cédulakatalógus formájában a következő katalógusok épültek: raktári, betűrendes, tárgyszó és ETO-szakkatalógus, és a „SZIRÉN” számítógépes program segítségével történik az állomány feltárása, feldolgozása. 4. Az állomány védelme: A könyvtári állomány védelme, egységeinek megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. A könyvtár kulcsaiból 1 példány a könyvtárosnál, 1 példány a portán, amit a csak a könyvtárban takarító személy vehet át, és 1 példány a tűzszekrényben található, ami szintén a portán van. Szükség esetén, csak a mindenkori iskolavezetés valamely tagjának adható át a könyvtár kulcsa, felelősségvállalással! A kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elvesztés rongálódás esetén kötelesek pótolni vagy megtéríteni azt.

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez - Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:   

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Tankönyvrendelésre a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszeren, tankönyvek közötti keresésre a http://tankonyv.kir.hu/kir_tak_jegyzek/keres.asp webcímen van lehetőség.

2. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 70



a) Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. b) Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. c) A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 

2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket



A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. d) A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: 71

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola      


az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

e) Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez - Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: a székhelyintézményben tagintézményvezető igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint

az

igazgató,

a

tagintézményben

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása 



felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a felettese által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, 72


               


folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az közvetlen felettese határoz meg számára azonnal jelzi a közvetlen felettesének a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a könyvtárban lévő technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji értekezleten összefoglalja, kezeli a tanári kézikönyvtárat, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, részt vesz a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzésében minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai  

A tanuló által előállított termékek, pl.: elektronikai szerelt panel, program stb. Ha saját maguk által vásárolt anyagból történik, akkor a késztermék a tanuló tulajdona. Ha iskolai anyagbeszerzéssel történik, akkor az iskola tulajdonát képezi. Tanulói vásárlási igény esetén, önköltségi áron engedélyezhető az értékesítés. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésével összefüggésben.

16. Mellékletek I)

Adatvédelmi szabályzat

73

Szegedi Gabor Denes Mz7szaki es K6rnyezelvedelmi K6zepiskola es Szakiskola

Szervezeti es Miikiidesi Szabalyzat

17. Zaro rendelkezesek Az Szervezeti es Mukodesi Szabalyzat (SzMSz) modositasat a tantestulet barmely szervezete es/vagy kozossege kezdernenyezheti. Az igazgat6 evente ket alkalommal (tanevzaro es felevi/evkozi ertekezlet) koteles a tantesttilettel a kezdemenyezest megvitatni. A modositasra a kezdemenyezestol szamitott 30 napon belul kell javaslatot tenni. A modositas a nevelotestulet jovahagyasakor lep hatalyba. Az intezmeny eredrnenyes es hatekony mukodtetesehez szukseges tovabbi rendelkezeseket - mint peldaul a belso ellenorzes szabalyzatat, az irat- es penzkezeles, bizonylatolas rendjet, az intezmenyi gazdalkodas szabalyait - onallo szabalyzatok tartalmazzak. E szabalyzatok, mint igazgat6i utasitasok jelen SZMSZ valtoztatasa nelkul is m6dosithat6k, amennyiben jogszabalyi eloirasok, belso intezmenyi megfontolasok vagy az intezmeny vezetojenek megitelese ezt szuksegesse teszi . Szeged, 2014. augusztus 29.

~. @i--

Lengyel ZOltllndamas intezmenyvezeto igazgat6

Csonka Janos Tagintezmeny

igazgat6ja

A nevelfitestiilet kepviseleteben alairasunkkal tanusitjuk, hogy a szervezeti es rmikodesi szabalyzat m6dositott valtozatat a nemzeti koznevelesrol sz6l6 2011. evi CXc. torveny 70.§ (2) bekezdesenek megfeleloen clfogadjuk.

Balint Antal KT tag SzMK Csonka Janos Tagintezmeny

Tfmar Csaba KTtag Szegedi Gabor Denes Miiszaki es Komyezetvedelmi Kozepiskola \

Deme Laszlo KT elnok

74

Szegedi Gabor Denes Miiszaki es Kbrnyezelvedelmi Kozlipiskola lis Szakiskola

Szerl'ezeti es Mfikodesi Szabdlyzat

Az iskolai diakonkormanyzat kepviseleteben es felhatalmazasa alapjan alairasunkkal tanusitjuk, hogy az SzMSz elkeszitesehez es elfogadasahoz nemzeti koznevelesrol sz616 2011. evi CXc. tdrveny 25.§ (4) es a 48.§ 4) bekezdeseben eloirt velemenyezesi jogunkat gyakoroltuk.

'71 . - - - - - "

, :JX) ~

~Or

Borcsok Eszter Szegedi Gabor Denes

T6th Lorena SzMK Csonka Janos Tagintezmeny DOK elnoke

Szekhelyintezmeny DOK elnoke

Az iskolai sziilOi szervezet kepviseleteben es felhatalmazasa alapjan alairasommal tanusitorn, hogy az SzMSz elkeszitesehez es elfogadasahoz a 2012012. (VIII. 31.) EMMI rend. 82.§ (6) bekezdeseben eloirt velemenyezesi jogunkat gyakoroltuk.

Nag, oft ', !'aszI6 Szcgedi Gabor Denes

Gubicza Rita SzMK Csonka Janos Tagintezmeny

Szekhelyintezmeny

Az Intezmenyi Tanacs elnoke alairasommal tanusitorn, hogy az SzMSz modositasat a 2012012. (VIII. 31.) EMMI rend. 121.§ (7) bekezdeseben eloirtak alapjan velemenyeztem es elfogadom.

Azucki Livia Intezmenyi Tanacs elnoke

Jovahagyta a fenntart6:

2014. szeptember 10.

1~

. ~ ~~

Plesovszkine Ujfaluczki .Iudit

KLIK Szegedi Tankertilet igazgat6

75



TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 1 1. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ........................................................................ 1 1. 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ................................................ 1 1. 3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA .................................................................... 2 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ...................................................................................... 2 2. 1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, CÍME, TÍPUSA, ALAPFELADATAI, SPECIÁLIS KÉPZÉSI FORMÁI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE ................... 2 2. 2. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY HIVATALOS BÉLYEGZŐI ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJE ........................................................ 8 2. 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ..................................................................................................... 9 3. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS RENDJE, A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ÉS HELYETTESÍTÉS RENDJE ........................................................................ 9 3. 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ................................................................................................................................... 9 3. 2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI .............................................................................. 10 3. 3. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE .................................................................................................................. 10 3.3.1. Az általános igazgatóhelyettes feladatai ............................................................................................ 11 3.3.2. A pedagógiai igazgatóhelyettes feladatai .......................................................................................... 11 3.3.2. A szakmai igazgatóhelyettes feladatai ............................................................................................... 11 3. 4. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ......................................................................................................................... 12 3. 5. A SZÉKHELYINTÉZMÉNY ÉS A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS .............................................................. 13 3. 5. 1. Igazgatóság, vagy székhelyintézmény............................................................................................... 13 3. 5. 2. Székhelyintézmény és a tagintézmény (intézményegységek) önálló feladatai ................................. 14 3. 6. AZ INTÉZMÉNY ÉS A TAGINTÉZMÉNY KÉPVISELETE ................................................................................................. 15 3. 7. A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA .......................................................................................................... 16 3. 8. AZ INTÉZMÉNYBEN ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK, AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS ............. 17 3. 8. 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ..................... 17 3. 8. 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ............................... 17 3. 9. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ................................................................................................................................ 18 3. 10. AZ ISKOLA DOLGOZÓI .................................................................................................................................... 18 3. 11. AZ ISKOLA SZERVEZETÉNEK VÁZLATA ................................................................................................................ 11 3. 11. 1. A székhelyintézmény szervezeti felépítése ...................................................................................... 11 3.11. 2. A tagintézmény szervezeti felépítése ............................................................................................... 21 3. 12. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ................................................................. 22 4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE ............................................................. 22 4. 1. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE .......................................................... 23 4. 1. 1. Szempontok a pedagógiai munka belső ellenőrzéséhez: .................................................................. 23 4. 1. 2. A pedagógiai munka ellenőrzésének elvei: ........................................................................................ 23 4. 2. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI ÉS HATÁSKÖRE ........................................................................................................... 23 4. 2. 1. Az ellenőrzés területei ....................................................................................................................... 23 4. 2. 2. Az ellenőrzési hatáskörök .................................................................................................................. 24 4. 3. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ELLENŐRZÉSE.............................................................................................................. 24 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE ................................................. 24 5. 1. AZ INTÉZMÉNY KÖZALKALMAZOTTAINAK MUNKARENDJE ....................................................................................... 25 5. 2. PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA.............................................................................................. 25 5.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................................ 26 5.2.1.1. Kötött munkaidő ........................................................................................................................................... 26 5.2.1.2. Túlmunka....................................................................................................................................................... 26

5. 2. 2. A helyettesítés rendje ........................................................................................................................ 26 5. 3. TANULÓK MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ..................................................................................................... 27 5. 4. A TANÍTÁS NAPI RENDJE .................................................................................................................................. 27 5. 4. 1. Csonka János Tagintézmény .............................................................................................................. 28 5. 4. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény ....................................................................................................... 29 76



5. 5. AZ ISKOLA SPORTLÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATI RENDJE ..................................................................................... 29 5. 6. AZ OKTATÓ- NEVELŐMUNKA ÉVI RENDJE ............................................................................................................ 30 5. 7. AZ ISKOLA HASZNÁLATÁNAK RENDJE .................................................................................................................. 31 5. 7. 1. Az iskolába belépés és tartózkodás, valamint a gépkocsi parkolás rendje........................................ 32 5. 8. A DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI............................................................................................................... 33 5. 9. TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE ...................................................................... 33 5. 9. 1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................................. 33 5. 9. 2. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők .................................................................................... 35 5. 10. AZ OSZTÁLYOZÓ-, KÜLÖNBÖZETI ÉS JAVÍTÓVIZSGA (TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK) RENDJE, AZ ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGÁK ÉS NYELVVIZSGÁK MIATTI KEDVEZMÉNYEK ...................................................................................................... 35 5. 10. 1. Osztályozó- és különbözeti és javítóvizsgára bocsátás feltételei .................................................... 35 5. 10. 2. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................................................................... 36 5. 10. 3. Kedvezmények ................................................................................................................................. 37 5. 11. A TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ......................................... 37 5. 12. REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNYBEN......................................................................................................... 39 6. AZ INTÉZMÉNYI SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS KAPCSOLATI RENDJE ..................................... 39 6. 1. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE ..................................................................................................................................... 39 6. 2. OSZTÁLYKÖZÖSSÉG......................................................................................................................................... 40 6. 3. ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATA ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................. 40 6. 4. A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS, A SZAKSZERVEZETEK.............................................................................................. 41 6. 5. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK.......................................................................................................................... 42 6. 5. 1. Csonka János Tagintézmény munkaközösségei ................................................................................ 44 6. 5. 2. Gábor Dénes Székhelyintézmény munkaközösségei ......................................................................... 44 6. 5. 3. A szakmai munkaközösség együttműködési és kapcsolattartásának rendje ................................... 45 6. 6. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ..................................................................................................................... 45 6. 7. AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE ..................................................................... 47 6. 8. INTÉZMÉNYI TANÁCS ...................................................................................................................................... 47 6. 9. AZ INTÉZMÉNY EGYÉB TERÜLETEINEK DOLGOZÓI .................................................................................................. 47 6. 10. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA.................................................................................... 48 6. 10. 1. Országos és regionális szintű egyéb külső kapcsolatok: ................................................................. 48 6. 10. 2. Helyi és térségi szintű egyéb külső kapcsolatok: ............................................................................. 48 6. 10. 3. Tagintézmény szintű kapcsolatok .................................................................................................... 49 6. 10. 3. 1. A Csonka János Tagintézmény.................................................................................................................. 49 6. 10. 3. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézmény .......................................................................................................... 49

7. A SZÜLŐK ÉS TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ........................................................... 50 7. 1. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA ............................................................................................................................ 50 7. 2. SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA.................................................................................................................................. 50 8. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK, ELVEI ÉS FORMÁI ..... 51 8. 1. A TANULÓK FELVÉTELE .................................................................................................................................... 51 8. 2. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................ 51 8. 3. TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ ÉRTESÍTÉSE .................................................................................................................. 52 8. 4. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT MEGELŐZŐ EGYEZETŐ ELJÁRÁS ....................................................................... 53 8. 5. FEGYELMI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE .................................................................................................. 54 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................... 55 9. 1. AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK ................................................................................ 56 9. 2. A TAGINTÉZMÉNYEK HELYI ÜNNEPEI, MEGEMLÉKEZÉSEI, HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI............................................. 56 9. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben ..................................................................................................... 56 9. 2. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben .............................................................................................. 57 9. 3. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐ MEGJELENÉSI FORMÁI ........................................................................................... 57 9. 3. 1. A Csonka János Tagintézményben ..................................................................................................... 57 9. 3. 2. A Gábor Dénes Székhelyintézményben .............................................................................................. 58 10. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ....................................... 58 10. 1. CSONKA JÁNOS TAGINTÉZMÉNY ..................................................................................................................... 60 10. 2. GÁBOR DÉNES SZÉKHELYINTÉZMÉNY ............................................................................................................... 60 77



10. 3. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................................ 60 11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁS RENDJE ........... 61 11. 1. AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS ........................................................ 61 11. 2. IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ......................................................................................................................... 62 12. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN .... 62 13. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKMAI OKTATÁS, VIZSGÁZTATÁS ................................... 63 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA .................................................................................... 63 14. 1. A KÖNYVTÁR ÁLTALÁNOS ADATAI: .................................................................................................................. 63 14. 2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA:.................................................................................................... 63 14. 3. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI ................................................................................................................... 64 14. 4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................... 64 14. 5. A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE, ÁLLOMÁNYÁNAK GYARAPÍTÁSA ................................................................................ 65 14. 6. A KÖNYVEK ELHELYEZÉSE .............................................................................................................................. 65 14. 7. ÁLLOMÁNYBAVÉTEL, ÁLLOMÁNYFELTÁRÁS, ÁLLOMÁNYELLENŐRZÉS...................................................................... 65 14. 8. A KÖLCSÖNZÉS RENDJE .................................................................................................................................. 66 1. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ - GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ......................................................... 66 2. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT.................. 68 3. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ - KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT ............................................ 69 4. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ - TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT.......................................................... 70 5. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ - MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA ................ 72 15. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLOG VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI................................................................................................................................................. 73 16. MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 73 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 74

78

S Z E G E D I GÁBOR DÉNES

Recommend Documents