S Z A K D O L G O Z AT
Szili Ágnes 2012.
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Szakirányú továbbképzés PR és szóvivői szak Levelező tagozat
AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA
Készítette: Szili Ágnes
Budapest, 2012. 2
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Bevezetés .............................................................................................................. 5
2.
Pályázati lehetőségek ............................................................................................ 7
2.1.
Előcsatlakozási alapok ......................................................................................... 7
2.1.1.
A PHARE a nagy siker ......................................................................................... 7
2.2.
Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állítsák fel a Strukturális Alapokat (SA)? .................................................................................. 11
2.3.
Az ISPA és a Kohéziós Alap ............................................................................... 13
2.3.1.
A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása ................................................ 13
2.4.
A Nemzeti Fejlesztési Terv I. 2004-2006 ............................................................ 15
2.4.1.
Akcióterv kommunikációs iránymutatásai ........................................................... 17
2.4.2.
A kedvezményezettek kommunikációs feladatai .................................................. 18
2.5.
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 ..................................................... 20
2.6.
Új Széchenyi Terv 2011-2013 ............................................................................. 23
3.
A projekt kommunikációk hierarchiája napjainkban, avagy az intézményi rendszer felépítése .............................................................................. 25
3.1.
Az intézményi rendszer alapítása......................................................................... 26
3.2.
Az intézményi rendszer szervezeti szintjeinek tájékoztatási és nyilvánossági feladatai .......................................................................................... 26
3.3.
A kommunikációs munka végrehajtásának eszközei ............................................ 28
3.4.
Dicséret Magyarországnak a kommunikációért! .................................................. 28
4.
Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez ...................................... 30
5.
A projektkommunikációk sokfélesége a gyakorlatban ......................................... 37
5.1.
Helyi projektkommunikációk összehasonlítása .................................................... 38
5.1.1.
A két kiválasztott projekt ...................................................................................... 43
5.1.1.1. A pályázatok beadása előtti időszaka ................................................................... 48 5.1.1.2. A pályázatok előkészítő szakasza ........................................................................ 48 5.1.1.3. A projektek megvalósítási szakasza...................................................................... 49 5.1.1.4. A projektek megvalósítást követő szakasza .......................................................... 51 5.2.
Beszélgetés a kommunikációs munkáról .............................................................. 53
3
6.
Nagyító alatt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) projektek kommunikációja ..................................................................... 57
6.1.
Marcal – Menti Ivóvízminőség Javító Program előkészítő szakaszának tájékoztatási, nyilvánossági tevékenysége ....................................... 57
6.1.1.
A kommunikációs munka értékelése, további javaslatok ..................................... 60
6.2.
KEOP projektkommunikációk a gyakorlatban ..................................................... 62
6.2.1.
A kiválasztott KEOP projektek ............................................................................. 62
6.2.2.
A kutatás folyamata .............................................................................................. 63
6.2.3.
Az előkészítő szakasz eredményei ........................................................................ 64
6.2.4.
A megvalósítási szakasz: eredmények, tervek ...................................................... 66
6.2.5.
Összehasonlíthatóak? ............................................................................................ 68
7.
Nézzünk a kulisszák mögé! – avagy a „profi projektkommunikációk titkai ................................................... 70
8.
Konklúzió .............................................................................................................. 78
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 80 Táblázatok és ábrák jegyzéke.............................................................................................. 83 Mellékletek.......................................................................................................................... 84
4
1.Bevezetés Magyarország Európai Uniós tagságának immár nyolcadik születésnapját ünnepli ebben az évben. Vajon a magyar állampolgárok tudatában pozitív vagy negatív gondolatok ébrednek az uniós tagságunkról? Azt gondolom, nagyon megoszlanak a vélemények még napjainkban is, ami elsősorban a tájékozatlanságnak köszönhető. Az állampolgárok gyakran érzik azt, hogy az uniós támogatásból megvalósított beruházásokkal kapcsolatos döntések a fejük fölött születnek, nem érzik a fejlesztési programokat a sajátjuknak. Ez talán a tájékoztatás inhomogenitása miatt lehet. Az Európai Gazdasági Közösség már 1975-ben megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztéses programját, tehát már ekkor is lehetett támogatásra pályázni a felzárkózáshoz. Az 1989-es évre visszatekintve, amikor létrejött a Csatlakozási Szerződés, elindult a PHARE program. A PHARE nagy segítséget nyújtott Magyarország számára, hogy felkészülhessen az EU-tagsággal járó kötelezettségekre. A PHARE program idején is már nagy gondot fordított az EU Bizottság ellenőrzése alatt álló akkori intézményrendszer arra, hogy az emberek megértsék, mi is történik körülöttük a csatlakozás előtti időszakban. Nagyon fontosnak tartották, hogy a magyar közvéleményt minél több témában, minél részletesebben tájékoztassák, amelynek legfőbb eszköze a média volt (nyomtatott sajtó, rádió, televízió). Ma már nyilvánvaló, hogy az uniós tagság a kohéziós politikának köszönhetően Európa régiói
közötti
egyenlőtlenségek
csökkentése
miatt
a
hátrányos
tagországok
felzárkóztatását tűzte ki célul. Fellendülést jelent az egyének és a nemzetek sorsában, a komolyabb nemzetközi szerepvállalásban. A felzárkóztatást szolgálják a jelenleg Új Széchenyi Tervben meghatározott operatív programokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek. A pályázati lehetőségek felderítésétől a projekt megvalósításáig bizony eléggé göröngyös, bürokratikus út vezet, ami fáradságos munkával jár. A hétköznap embere nem lát bele a „színfalak” mögött folyó intézményi rendszerbe. Nekünk, kommunikációs szakembereknek a feladatunk, hogy a célkitűzéstől a megvalósításig lépésről lépésre tájékoztassunk arról, mikor mi történik, és a célközönséget a projekt aktív szereplőjévé, részesévé tegyük. A megfelelő mennyiségű információ, üzenet – még ha nem is mindig pozitív tartalmú – az embereket megnyugtatja, az információhiány azonban rossz irányba tereli a közvéleményt. Az uniós projektkommunikációk nem titkolt célja az is, hogy elősegítsék az EU-val kapcsolatos politikai és társadalmi konszenzust. 5
Az elmúlt nyáron közvetlen testközelbe kerültem egy uniós pályázattal. A pályázatot öt dunántúli település (Marcalgergelyi, Magyargencs, Kemeneshőgyész, Szergény, Vinár) ivóvízminőségének javítása céljából adták be a települési önkormányzatok a vízszolgáltatást biztosító vízmű javaslatára. Az öt település ivóvízminőség javítását szolgáló pályázat előkészítő szakaszában előírt kommunikációs tevékenység volt a feladatom a tervezéstől a megvalósításig, továbbá el kellett készítenem a megvalósítási szakasz kommunikációs tervét. Ez a feladat kihívást jelentett számomra, mert ilyen megbízást még nem kaptam, ugyanakkor izgalmas volt, hogy a kommunikáció területén frissen szerzett tudásomat, ismereteimet mennyire tudom kamatoztatni, illetve használni. Munkám során és azt követően egyre több kérdés merült fel bennem. Az uniós projektekhez ma már kötelező kommunikációs feladatokat ír elő a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei”című útmutató. A kötelezés jól szolgálja a projekteket, az elvégzendő kommunikációs feladatokat (a projekt méretétől függő), azonban a megvalósulás projektenként nagyon különböző. Vajon mi vagy mik okozzák az eltéréseket a projekteknél? Az tudott dolog, hogy a projekt mérete, illetve a támogatás összege határozza meg a kommunikációs csomag nagyságát. Ezentúl még mitől függ a projekt kommunikáció sikeressége? A kommunikációs szakember szubjektivitásától,
rátermettségétől,
finanszírozásától,
tapasztaltságától
(tapasztalatlanságától)? Esetleg a célközönséget nem szegmentáltuk eléggé, avagy nem megfelelő kommunikációs eszközöket használtunk? Az útmutató nem tér ki arra, mi lesz a megvalósult projekt további kommunikációjával, valamint arra sem kötelez, hogy mérni kell a kommunikáció hatékonyságát. További kérdésként merül fel, hogy a PR szakemberek tudják-e segíteni egymás munkáját pl.: értekezleten, fórumon tapasztalatot cserélnének
egymással,
netán
felmerülhet
egyfajta
egységes
szemléletű
projektkommunikáció. Dolgozatomban a fenti kérdésekre keresem a választ, olyan módon, hogy összehasonlítom pár projekt kommunikációs tevékenységét és elemzem, értékelem őket. Az esettanulmányok, interjúk, beszélgetések, honlapok tartalmának összehasonlítása során látszani fog a projektek sokfélesége. A múltbeli visszatekintés segíti az olvasót eligazodni a távolabbi és közelebbi múlt támogatási programjainak, a programok kommunikációjának labirintusában. A feltett kérdésekre adott válaszok remélem útmutatást jelentenek a pályázati területen dolgozó PR munkatársaknak, netán gondolatokat ébreszt a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” kiadvány módosításhoz is. 6
2.Pályázati lehetőségek „Azokból a kövekből, amelyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőket építhetünk” (Széchenyi István) Az Európai Unió célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon. Azért, hogy ez megvalósuljon, mindent megtesz a tagországok közötti társadalmigazdasági távolságok csökkentéséért. Gazdasági eszközök és közös stratégiák segítségével igyekszik biztosítani a tagországok felzárkóztatását, ezáltal elkészülhetnek a régóta húzódó beruházások, fejlesztések. Az országok kívánt társadalmi, gazdasági fejlődése folyamatossá válik. Az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével a tagországok saját céljaikat nemzetstratégiai keretbe foglalják. Ez egy átfogó dokumentum, ami a felzárkózás és a felemelkedés programja. A terv keretet ad az uniós operatív programok forrásainak felhasználására. 2.1.Előcsatlakozási Alapok A leendő uniós tagországok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politikát szolgálta, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD egy speciális csatlakozási program volt a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztési feladatok megoldására. A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutára volt. 2.1.1.A PHARE a nagy siker A PHARE programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára azért, hogy segítse a politikai demokrácia megszilárdítását, a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzését, új intézmények kiépítését. A program elsődleges célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását. Michael Lake nagykövet így emlékszik vissza erre a sorsdöntő időszakra: „Az Európai Közösség (EK, a későbbi Európai Unió) számára 1989-re nyilvánvalóvá vált, hogy az arra leginkább fogékonynak tűnő országok gazdaságában lehetőség nyílik a szerepvállalásra… Ennek eredményeként indult útjára a PHARE program, teljes nevén a „Poland-Hungary, Assistancefor the Reconstruction of the Economy”, azaz a Lengyelország-Magyarország segélyprogram a gazdaság újjáépítésére. Szerencsés 7
véletlen, hogy a betűszó jelentése franciául: világítótorony. Ez volt az első eset, hogy az Európai Közösség a „vasfüggöny mögötti” eseményekben vállalt szerepet… a PHAREtámogatásokat egyre inkább előcsatlakozási támogatásoknak kezdtük tekinteni.” 1995-től
nagyobb
hangsúlyt
kaptak
pénzügyi,
beruházási
támogatások,
a
környezetvédelem, 2000-től kezdődően a PHARE főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning" programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát. 2006-ban véget ért a "PHARE-korszak" Magyarországon, azaz befejeződtek a PHARE előcsatlakozási alapból finanszírozott programok. Íme, egy példa a megvalósult projektekből:
Több szennyvíz tisztul észak-pesten A projekt címe és tárgya: a PHARE Large Scale Infrastructure Facilities (LSIF) keretében az Észak-pesti Szennyvíztisztító vízvonali fejlesztése Helyszín: Palotai sziget, Újpest Időtartam: 2001–2002 (az előkészítő munkálatok a megelőző két és fél évben zajlottak) Költségvetés: PHARE-támogatás: 4 milliárd forint vagy 16 millió euró Több mint kétszeresére nőtt az Észak-pesti Szennyvíztisztító kapacitása a 16 millió eurós PHARE-támogatásból megvalósított korszerűsítés nyomán. A fővárosban ma is létező két szennyvíztisztító telep (a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító) az ötvenes években szovjet mintára épült és az idők folyamán teljesen elavult, teljesítményük leromlott – közli Bódás Sándor, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) fejlesztési igazgatója. 1998 és 2000 között
világbanki
megkezdték
a
hitelből
szükséges
mindkét
telepen
fejlesztéseket.
A
folytatás az Északpesti Szennyvíztisztító PHAREtámogatásból
megvalósított,
2001–2002-ben
végrehajtott korszerűsítése volt. A beruházás támogatására a Fővárosi Önkormányzat pályázott, és mivel ő volt a kedvezményezett is, a felújított szennyvíztelep a tulajdonát képezi. A telepet üzemeltetésre bérli az FCSM. 8
Az Altera–OTV francia–német konzorcium által végrehajtott korszerűsítés elsősorban egy új
ülepítő
tisztításhoz
tartály és
egy,
használatos,
a
biológiai
úgynevezett
levegőztető tartály megépítéséből állt
–
mondja a fejlesztési igazgató. Az ülepítő tartályban a szennyvízből leülepszik egy főként
biológiai
szennyeződésekből
álló
iszapréteg.
Eközben
az
iszapot
ártalmatlanításra egy másik tartályba vezetik, a víz átkerül a levegőztető tartályba, ahol eltávolítják belőle a szerves szennyező anyagokat. Ehhez az eljáráshoz sok oxigénre van szükség, amit a tartály alján lévő csövekből kiáramló levegővel juttatnak a vízbe. A munkálatok során növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt. Közvetlenül a korszerűsítés előtt, az eredetileg napi
140
ezer
köbméter
szennyvíz
megtisztítására tervezett létesítmény csupán napi 70-80 ezer köbméter megtisztítására volt képes. A munkálatok eredményeként az észak-pesti telep most napi 150 ezer köbméter átlagos, és napi 200 ezer köbméteres csúcsra járatott tisztítóteljesítménnyel rendelkezik. Az észak-pesti tisztítótelep jelenleg az újpesti és kelet-pesti szennyvizeket kezeli, ami 480 ezer lakos által termelt szennyvíznek felel meg, plusz további 120 ezer ember termelésének megfelelő (lakosegyenérték) ipari szennyvíznek. A távlati tervek szerint ez a telep fogja megtisztítani néhány további városrész – jelenleg a Dunába ömlő – szennyvizét is, amelyekhez még nem építették ki a megfelelő csatorna-összeköttetést. Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeként megszületett környezetvédelmi megállapodás tartalmazza a 2010-ig megvalósítandó, hosszú távú csatornafejlesztési programot. Ezen időszak végére a teljes csatornázottság mellett százszázalékos szintre kell fejleszteni a szennyvizek tisztítottságát. 1989-ben a két létező – már említett – szennyvíztisztító a fővárosban keletkezett szennyvizek csupán húsz százalékát tudta megtisztítani. A rendszerváltás óta lezajlott ipari szerkezetátalakulásnak és a növekvő víztakarékosságnak köszönhetően jelentősen csökkent az elvezetett szennyvíz 9
mennyisége. A mostanáig elkészült korszerűsítések nyomán a két tisztítótelep együttesen a közel 500 ezer köbméternyi, naponta keletkező fővárosi szennyvíz majdnem ötven százalékát képes megtisztítani. A maradék egyelőre változatlanul a Dunába ömlik. További beruházások eredményeként – előreláthatólag EU-kohéziós alapból – épül majd meg a Csepel-szigeten a napi 400 ezer köbméter teljesítményű központi szennyvíztisztító telep, illetve Dél-Budán egy regionális tisztítótelep. E négy létesítmény együtt már képes lesz a főváros teljes szennyvízmennyiségének megtisztítására. „Növelték a telep műszaki biztonságát, és a lakosságot védő előírásoknak megfelelően a kellemtelen szagok megkötésére légtisztító berendezéssel látták el a létesítményt.” Bódás Sándor, az FCSM fejlesztési igazgatója1
A PHARE-programok fő típusai: 1. Intézményfejlesztési programok 2. Beruházási programok 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok 4. A nemzetközi (multi-beneficiary) programok 5. Az ACCESS-program (civil társadalom fejlődésének támogatása) 6. A határ menti együttműködés programja 7. Közösségi Programok (Community Programmes) Hazánk 1990-2003 között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel 1.487 milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást. 2005. november 30-ig (az utolsó szerződéskötési határidőig) ebből közel 1.42 milliárd euróra lett aláírt szerződés országszerte. Mindez közel 200 ágazati – és területfejlesztési program megvalósítását jelentette. A program hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedését tekintve az Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes elnyerni.2 1
2
www.nfu.hu/download/455/magy64.pdf http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok
10
2000-ig nem született jogszabály a tájékoztatási kötelezettségről, a kommunikációs tevékenységről, mégis nagy gondot fordítottak a PHARE programmal kapcsolatos események közzé tételére. Michael Lake nagykövet így számol be a történtekről: „A magyar közvélemény lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében úgynevezett EU információs programot csináltunk. Regionális EU info-pontokat állítottunk fel az ország különböző helyein, hogy az emberek megértsék, mi zajlik körülöttük. A belső kommunikációért – meglepő módon – a Külügyminisztérium volt a felelős… nagyon fontosnak tartottam, hogy minél több témában és a legnagyobb részletességgel tájékoztassuk a magyar közvéleményt. A média, azaz az írott sajtó, a rádió és a televízió nagyon fontos szerepet játszott az uniós kommunikációban. Kezdetben a riporterek és a szerkesztők sem voltak tisztában a fogalmakkal. A rengeteg munkaebéd, szeminárium, interjú, személyes találkozó azonban meghozta gyümölcsét: a különböző médiumok egyre többet tudtak az EU-ról, egyre jobban értették a csatlakozási folyamatot, annak minden kis technikai és politikai részletével együtt. Következésképpen mind jobb színvonalon járultak hozzá a magyar közvélemény tájékoztatásához.” 3
2.2.Felzárkóztatási kezdeményezések, avagy miért állították fel a Strukturális Alapokat (SA)? Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési programját. Korábban Európa országai abban bíztak, hogy a fejletlen térségek majd maguktól, esetlegesen a gazdasági fellendülésüktől indíttatva be tudják hozni a lemaradásukat, azonban az élet máshogy alakult. A nagy gazdasági különbségek komoly társadalmi feszültségeket okoztak, a piac esetében pedig az optimálisnál lényegesen rosszabb kihasználásához vezettek. Európa megértette, hogy a régiók esélyeit ki kell egyenlíteni, ki kell hozni belőlük a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel abból a célból, hogy fejlesszék az elmaradt régiók infrastruktúráját helyi gazdaságának diverzifikálását, termelékenységének fejlesztését és a munkaerő képzettségét.
3
http://www.nfu.hu/download/5710/2.%20falu_varos_regio_2007_1_phare%5B1%5D.pdf
11
Az Európai unió költségvetését hétéves periódusokra tervezik. A tervek közös célokat határoznak meg és az Európai unió ezek megvalósítására közös stratégiákat dolgoz ki. A tagállamok az uniós közösségi politikák és irányelvek figyelembe vételével szintén hétéves nemzetstratégiai dokumentumot készítenek. Ez alapján a hosszú távú stratégia alapján kitörési pontokat jelöl ki a tagállam, a kitörési pontokhoz pedig operatív programok kapcsolódnak. Az operatív programokban meghatározott hét évre szóló feladatokat két éves ciklusokra bontva akciótervekben foglalják össze. Az akciótervek a pályázatok alapjai. Magyarországon 1989 óta segíti a felzárkóztatást a SA-ból származó pénzügyi támogatás. Ilyen program a PHARE (1989-ben indult), majd 2000. évtől a SAPARD. Az Uniós csatlakozás időpontjától (2004. május 1-től) már nem indultak PHARE és SAPARD programok, azonban az elkezdett, folyamatban lévő beruházások még a régi néven fejeződtek be. 2004. májustól közvetlenül részesülünk a különböző Strukturális Alapokból (Regionális Fejlesztési Alap – ERFA, Európai Szociális Alap – ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA), aminek a feltétele az volt, hogy meg kellett határozni a fejlesztési célokat (Nemzeti Fejlesztési Terv - NFT), fel kellett állítani azt az intézményrendszert, ami menedzselni, ellenőrizni és értékelni tudja a tervek végrehajtását. A SA működését négy alapelv irányítja: 1. Addicionalitás: minden támogatott program megvalósításához szükség van a
tagállam önrészére. 2. Koncentráció: két dimenzióban valósul meg, egyrészt a pénzügyi eszközök
koordinációjában, másrészt abban, hogy a támogatások a leginkább rászorult régiókban nyújtsanak segítséget. 3. Partnerség: megnyilvánul benne a regionális programok során kialakuló
együttműködés,
vagyis
több
kistelepülés
összefogva
nagyobb
projekt
végrehajtására képes. 4. Programozás: hosszú távú, a fejlődést jobban elősegítő, komplex projektek
finanszírozása került a középpontba. Az uniós támogatások felhasználásának céljait és eszközeit tervdokumentációk foglalják össze, ezek az illető tervezési időszakra meghatározott operatív programok (OP).
12
2.3. Az ISPA és a Kohéziós Alap Az Európai Unió 1999-ben elhatározta, hogy a csatlakozni kívánó országok támogatásait hasonlóvá teszi saját belső támogatási alapjaihoz. Az ISPA Előcsatlakozási Alap a Kohéziós Alap (KA) mintájára jött létre, ugyanis az ISPA egyik fő célja az volt, hogy a csatlakozni kívánó országot felkészítse a Kohéziós Alap támogatásainak fogadására. Az ISPA másrészt a környezetvédelmi és infrastrukturális hiányosságok felszámolásában
nyújt
segítséget.
(2004
márciusában
megjelent
egy
a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága által kiadott kézikönyv, amely a támogatott projektek sikeres megvalósításához ad használható útmutatást nem csupán a nyilvánosság, tájékoztatás területén.)4 Az Európai Unió működésében a kohéziós célok kitüntetett jelentőségűek. A kohéziós politika a regionális és szociális különbségek mérséklését szolgálja. A kohéziós politika kidolgozására azért volt szükség, mert az addigi elszigetelt fejlesztéseket össze kellett hangolni. Így vált lehetségessé a regionális különbségek mérséklése, amelyre a közösségi kiadások több mint egyharmadát fordítják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül. A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés
rendelkezett,
amely
szerint
a
legkedvezőtlenebb
helyzetű
régiók
lemaradásának csökkentésére kell törekedni. Ebben a pár évben a Kohéziós Alap keretében valósultak meg a 25 millió Euró feletti beruházások.
2.3.1.A nyilvánosság és a kommunikáció szabályozása A tájékoztatás és a nyilvánosság célja, hogy növekedjen az EU tevékenységének közismertsége és átláthatósága, és valamennyi tagállamban egységes kép alakuljon ki a támogatásokról, és az érintett terület lakossága ismerje meg, értse meg, fogadja el és támogassa a Kohéziós Alap és a Strukturális Alap céljait, az egyes beruházásokat.
4
http://www.nfu.hu/doc/259
ispa_ka_kézikonyv_szöveg_04_04_21.pdf.
13
Erre az időszakra tehető a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet létrejötte, amely a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó tájékoztatás és nyilvánosság terén alkalmazandó végrehajtási szabályokat tartalmazza. A már említett „Kézikönyv az ISPA és a Kohéziós Alap kedvezményezettjei számára”azért készült, hogy a PHARE időszakban fokozatosan szerzett tapasztalatokat, tudnivalókat, követendő eljárásokat, jogszabályokat összegyűjtse és iránymutatást adjon a projektek megvalósítása során. A kézikönyv megszületésének időpontjában (2004. március) már jó pár éve létezett a 1159/2000. EK Bizottsági Rendelet. A kézikönyv az intézményrendszer számára ad gyakorlati útmutatást a projektek megvalósítása során követendő teendőkre, többek között a tájékoztatás és nyilvánosság kapcsán szükséges tennivalókra is. Pontosan körvonalazott előírások még nincsenek, ezért 2006-ig nem létezik egységes kommunikáció a projektek megvalósítása során, így az alábbiakban leírtakból is kitűnik, hogy három forrásból táplálkozva próbálom körvonalazni a tájékoztatási feladatokat. Az EK rendelet megfogalmazza, hogy az irányító hatóság feladata a helyben történő tájékoztatás, amiről az Európai Bizottságot folyamatosan értesítenie kell. A tájékoztatás célja és célcsoportjai: 1. a kedvezményezettek, a hatóságok, szakmai szervezetek, partnerek, nem
kormányzati szervezetek, a projektek végrehajtói, támogatói 2. a társadalom
tájékoztatása arról, milyen szerepet játszott az EU a támogatás eredményei érdekében. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések végrehajtása: Az intézkedéseket egy kommunikációs cselekvési terv formájában kell elkészíteni, amelyet az irányító hatóság hajt végre. A kommunikációs cselekvési tervek tartalmi követelményei: - Célok, célcsoportok meghatározása, vagyis mit akarunk elérni, kihez akarunk szólni? - A kommunikációs és tájékoztatási intézkedések stratégiája, tartalma az egyes alapok (ERFA,
ESZA,
KA)
különböző
célkitűzéseinek
megfelelő
tevékenységeinek
megjelölésével, vagyis üzenetek megfogalmazása. - Tájékoztató jellegű költségvetés, vagyis mennyibe kerül mindez? - Kommunikációs csatornák, eszközök meghatározása, vagyis hogyan, milyen formában? - Ütemezés meghatározása, vagyis mikor hozzuk nyilvánosságra? - A tevékenységek értékelésének szempontjai 14
A tájékoztatás finanszírozása: Elkülönített összegként szerepel az operatív programok finanszírozási terveiben, de az előkészítési szakaszban az EU nem ad pénzügyi támogatást a kommunikációra. A felelős személy(eke)t az irányító hatóság jelöli ki és erről tájékoztatja a Közösséget. A tájékoztatási feladatok a projekt megvalósítása során a különböző szinteken (irányító hatóság, közreműködő szervezet, kedvezményezettek / lebonyolító testületek) más-más irányúak, de minden szint kommunikációs feladata egy közös célt szolgál: a finanszírozott projektek közismertségét meg kell teremteni, illetve növelni kell, és be kell mutatni az Európai Közösség szerepvállalását.5
2.4. Nemzeti Fejlesztési Terv I. 2004-2006
Magyarország 2004. május 1-én vált az Európai Unió teljes jogú tagállamává, így a 2000-2006-os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy 12001300 Mrd Ft fejlesztési forrás felhasználásával számolhattunk. Az Európai Unió tagjaként
Magyarország
jogosulttá
vált
az
unió
fejlesztési
támogatásainak
igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait összehangolva az EU közösségi politikájával és irányelveivel. A mindössze három éves időszak azonban nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, hiszen a Strukturális Alapok költségvetését hét éves ciklusonként határozzák meg. Ezért a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is le kellett fektetni, és emellett gondoskodni kellett a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kereteinek felállításáról is. 5
Bizottság 1159/2000 EK rendelet.
15
A magyar fejlesztéspolitika, és így az NFT stratégiájának hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a jövedelmi viszonyok javításán túl kiterjed a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet megteremtésére. Ennek a stratégiai keretnek megfelelően fogalmazódott meg a Nemzeti Fejlesztési Terv I. általános
célja:
a
Magyarország
és
az
Európai
Unió
tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése. A Regionális Operatív Program a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosításával segítette a területi fejlettségbeli különbségek mérséklését, míg az ágazati operatív programok az egyes tématerületek megvalósulását tekintették elsődleges céljuknak. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális programját a területfejlesztési politika átfogó céljai és a régiók által kidolgozott stratégiák határozták meg. A magyar területfejlesztési politika jövőképe szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek. Az egyeztetések eredményeként a regionális operatív program ebben a programozási időszakban négy fejlesztési területet (prioritást) tartalmaz:
a regionális gazdasági környezet fejlesztése
integrált térség- és településfejlesztés
a társadalom megújuló képességének javítása
technikai segítségnyújtás (szakértői segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására
A regionális fejlesztési feladatok az ágazati operatív programokat egészítik ki. A regionális operatív program finanszírozására uniós forrásokból 76 milliárd forint – ez a Magyarországnak juttatandó strukturális és kohéziós támogatások 17 százaléka. 6
6
http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv
16
1. ábra: Nemzeti Fejlesztési Terv prioritások, operatív programok7 2.4.1.Akcióterv kommunikációs iránymutatásai A Hill § Knowlton Hungary Kft. Összefoglaló tanulmányt készített, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait. Az Összefoglaló tanulmány 2005 júniusában készült el, és iránymutatást igyekszik adni a projektmegvalósítás szereplőinek a tájékoztatási feladatokkal járó kihívások megoldására. A tanulmány megállapítja, hogy a tájékoztatási tevékenység ebben az időben nem volt egységes, a jelentések nagy részének archiválása nem volt meg elektronikus formában, a kommunikációs eszközök dokumentációja nem volt elérhető, emiatt a hivatkozott tanulmányban bemutatott esettanulmányok tartalma és részletessége nagyon különböző. Ebben az időben Magyarországon azok az intézmények, akik a nyertes pályázókat segítik a projekt megvalósítása során adódó feladatok megoldásában, vagyis a Közreműködő
7
http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok
17
Szervezetek a minisztériumok irányítása alá tartoztak. Felmerül a kérdés, vajon ezzel az új sokrétű, szerteágazó feladattal, ami az uniós támogatások „ügyintézésével” jár, mennyire tudtak körültekintően foglalkozni, vajon rendelkezésre állt-e megfelelően hozzáértő apparátus? Megjegyzendő, hogy Írország már ebben az időszakban élen járt a projektek átláthatósága és adminisztrációja tekintetében. Elkészült egy olyan átfogó brosúra, amely bemutatja Írország és a Kohéziós Alap kapcsolatát, ezen kívül a hatóságok honlapjain külön oldalt készítettek az adott területen megvalósított beruházás bemutatására. Náluk már akkor elektronikusan archiválták a projektek dokumentációit, így minden könnyen visszakereshető, hozzáférhető. Az is kiderült, hogy az írek minden esetben
tisztában
vannak
az
Európai
Unió
elvárásaival,
azok
teljesítését
kötelezettségnek, nem pedig elvárásnak tekintik, ezért maradéktalanul teljesítik azokat. Hogyan látja a tanulmány az akkori magyarországi intézményi rendszer szintjeinek kommunikációs feladatait? Irányító Hatóság feladatai: Kohéziós Alap célkitűzéseinek bemutatása, EU segítségével elért eredmények bemutatása, az EU pénzügyi hozzájárulásának és a projekt megvalósításban játszott szerepének kiemelése, a projektmegvalósítás szintjei közötti koordináció kialakítása. A Közreműködő Szervezetek feladatai: A kedvezményezettek segítése tájékoztatási feladataik megismerésében, végrehajtásában, részükre iránymutatás és elméleti, gyakorlati támogatás, de segíti az Irányító Hatóságot is gyakorlati feladatainak végrehajtásában. A Kedvezményezettek feladatai: A projektekkel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása az Európai Unió szerepének hangsúlyozásával 2.4.2.A kedvezményezettek kommunikációs feladatai Vizsgáljuk meg elsősorban a kedvezményezettek/lebonyolító testületek kommunikációs feladatait, hiszen a dolgozatban ennek a szintnek a tevékenysége kerül nagyító alá.
18
A projekt előkészítő szakaszában a célcsoport meghatározásához helyzetfelmérést kell készíteni (érintett lakosság létszáma, demográfiai összetétele, jövedelmi viszonyi stb. civil szervezetek, véleményvezérek). Az üzenetek megfogalmazásához a lakosság körében végzett közvélemény-kutatás és a véleményvezérekkel készített mélyinterjúk szükségesek. Az üzenetek eljuttatásának módja a médiakommunikáció, de a megfelelő csatornák kiválasztásához ismerni kell a lakosság médiafogyasztási szokásait, a médiaelemzés pedig segít abban, hogy az újságírók véleményét, hozzászólását ismerve pozitív hangvételű projektbemutató cikkek jelenjenek meg.8 A tervezett beruházás jellegétől függően jogszabály írhatja elő közmeghallgatások megtartását. A projekt pozitív fogadtatása érdekében a tervezési időszakban felvilágosító, tájékoztató rendezvényeket kell szervezni, esetleg tanulmányutat már megvalósult, működő létesítmény megtekintésére. A támogatási kérelemben jelezni kell, hogy mi a tervezett PR tevékenység a megvalósítás során.9 A projekt indításának jogszabályban foglalt előírt eszközei: - Sajtótájékoztató az indításról, ütemezésről, lebonyolításról (például a Kohéziós Alapból megvalósított 50 millió Eurót el nem érő összköltség esetén nem kötelező az 1083/2006 EK rendelet szerint) - Sajtóközlemény - Dokumentáció, amelyet a média és egyéb érdekeltek részére kell elkészíteni A projektmegvalósítás kötelező kommunikációs elemei: - Tájékoztató táblákat a munkálatok helyszínén kell elhelyezni - Emléktáblák elhelyezése munkálatok befejezése után legkésőbb 6 hónappal. - Fotódokumentáció összeállítása a jelentősebb mérföldkövekről - Internet: a beruházó honlapjának kiegészítése mellett egy fejlesztést bemutató honlap létesítése javasolt - Lakossági fórum célja az érintett térségek lakosságával személyes kapcsolat kialakítása - Médiafigyelés: a projekt sajtómegjelenéseinek összegyűjtése 8
: Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, 2005. június 9 http://www.nfu.hu/doc/259 ispa_ka_kézikönyv_szöveg_04_04_21.pdf.
19
A monitoring jelentésekhez dokumentációként csatolni kell a média megjelenéseket (sajtók,
TV,
rádió,
akár
saját
készítésben,
akár
médiából
felvéve)
és
a
fotódokumentációt a projekt fontos eseményeiről, és ez a PR tanácsadó feladata. A kedvezményezett köteles a beruházással kapcsolatos minden média megjelenést, jelentősebb helyi rendezvényt egyeztetni a közreműködő szervezetekkel. A nagy költségvetésű projektek mivel széles közvéleményt, nagyobb lakosság csoportot érintenek, nagyobb kockázatot rejtenek magukban a projekt meghiúsulása tekintetében. Emiatt válságkommunikáció kidolgozására is szükség lehet. Észrevételek: A Bizottság 1159/2000 EK és a 1083/2006 EK rendelete megfogalmazza ugyan a tájékoztatás és nyilvánosság területén követendő szabályozásokat, de főleg felszínes, csak az arculatot meghatározó elemek a szabályozottak. Hiányosság, hogy nem egyértelműen meghatározott, hogy a kommunikációs kampányokra adott forrásokat milyen elvek mentén célszerű felhasználni. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja sem szabályozott, nincs tartalmi ellenőrzést meghatározó szempontrendszer. A kommunikációs eszközök használatáról való beszámolás módja a projektvezető lelkiismeretességén múlik, a bizottságban dolgozók eltérően nyilatkoznak a nyilvánossággal kapcsolatban, ami annak is köszönhető, hogy a Bizottságon belül személyi változások történtek. Javasolt, hogy Magyarország kezdeményezze a kommunikációra vonatkozó egységes irányelvek kidolgozását, ami segíti a lakossági elfogadtatást, az Európai Unió tevékenységének népszerűsítését, a hatékony forrásfelhasználást.10
2.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások eredményeként megszületett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely alapján több pénz (például csak 2007-ben 1,333 milliárd forint) jutott a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. 10
Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és
nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, 2005. június
20
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A 2006-os év végére Magyarország történelmi lehetőség kapujába érkezett: 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében további fejlesztési forrásokra lett jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít. Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007-2013-as időszakra 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót fordíthatunk fejlesztésekre.11 „E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk
azokat
az
akadályokat,
amelyek
visszahúzó-erőként
gátolták
fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. A kormány vagy az állam egyedül nem képes a változásokat és fejlesztéseket végrehajtani, milliók közös munkájával érhetünk csak célba. A siker feltétele annak közös belátása, hogy az ország csak polgárai teljesítményéből építkezhet. A versenyképes gazdaság a feltétele a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatás bővítése pedig a szolidáris társadalomnak. Képessé kell tenni tehát polgárainkat arra, hogy megállják helyüket a versengő világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenyből kimaradók számára szilárd támaszul szolgáljon. Ha az ország nem lesz képes alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, lehetetlenné válik értékrendünk fenntartása. Ha a tehetségeseket nem hagyjuk szárnyalni, ha a feltörekvőket nem támogatjuk abban, hogy megerősödjenek, akkor nem leszünk képesek arra sem, hogy a leszakadóknak biztonságot nyújtsunk. A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés támogatását felvázolva új, fenntartható pályára kívánja állítani az országot. De csak a sikeresen pályázó és a
11
http://www.nfu.hu/doc/429
21
fejlesztéseket meg is valósító vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak közreműködő segítségével képes ezt meg is valósítani. Csak nemzeti összefogással vagyunk képesek Magyarországot az élen járó országok sorába emelni.”12 Fő célok: foglalkoztatottak számának növelése, gazdaság növekedése. Prioritások
Operatív program
1. Gazdaságfejlesztés
Gazdaságfejlesztés OP
2. Közlekedésfejlesztés
Közlekedés OP
3. Társadalmi megújulás
Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP
4. Környezeti és Környezet és energia OP energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Észak-magyarországi OP Észak-alföldi OP Közép-magyarországi OP Dél-alföldi OP 6. Államreform
Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP
1. táblázat: Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programok listája, struktúrája a meghatározott prioritások sorrendjében.13 Azért, hogy a megnövekedett támogatási források koordinációja pontosabb legyen, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Végrehajtás Operatív Programja (a fenti táblázat ezt az operatív programot nem tartalmazza) keretében a fejlesztési terv koordinációját,
12
http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hu_Accepted.pdf ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedés UMFT_HU_NRSK-hun_Accepted (1).pdf 13 http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hu_Accepted.pdf
22
kommunikációját ki kellett dolgozni a jó minőségű projektek előkészítésének és megvalósításának elősegítésére. Így jött létre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati Kézikönyve és a Kedvezményezettek
Tájékoztatási
Kötelezettségei
című
útmutató,
amelyek
pontosították, egységessé tették a projektek előkészítése, megvalósítása és a megvalósítást követő időszak kommunikációs tevékenységét a bennük megfogalmazott kötelező előírásokkal. Tagállami szinten se feledkezzünk meg a kommunikációs kötelezettségekről: hét évenként az Európai unió politikájával, célkitűzéseivel összhangban keretstratégiai tervet kell készíteni, amelyet be kell nyújtani az Európai Bizottságnak, évenként pedig az elvégzett munkáról, az előhaladásról kell beszámolót készíteni. Azért, hogy mindez zökkenőmentesen működjön, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a döntéstől számított három napon belül az akcióterveket közzé teszi a honlapján, koordinálja a komplex programok megvalósítását és értékelő munkáját, az operatív programokkal kapcsolatos kérdésekben Magyarország érdekeit képviseli és kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal. 2.6.Új Széchenyi Terv 2011-2013 Az Európai unió közösségi irányelvek és politika a figyelembe vételével Magyarország saját céljait, terveit a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben foglalta össze összhangban az Európai uniós stratégia hét éves tervezési időszakával (2007 – 2013-ig). Ebben a tervezési időszakban az operatív programok sora változatlan. A 2007 óta létező operatív programok alapján készülnek két évenként az akciótervek, amik elvezetnek a pályázati felhívásokhoz. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret változatlanul alapja az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek és ez így van az Új Széchenyi Terv esetén is. 2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően megerősödhet a gazdaság, növekedhet a foglalkoztatás. Az Európai Unió gazdasági eszközök és közösségi stratégiák segítségével igyekszik biztosítani az illető tagország felzárkóztatását. 2011-ben az Új Széchenyi Terv nemzetstratégiai dokumentum került elfogadásra. Az Új Széchenyi Terv Magyarország 2020-ig szóló átfogó fejlesztési terve a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret égisze alatt. A nemzeti felzárkóztatás és a felemelkedés programjának nevezzük. A tízéves 23
gazdaság stratégia kijelöl bizonyos kitörési pontokat. Ezek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjai: 1.Gyógyító Magyarország - Egészségipari program 2.Zöld gazdaság - fejlesztési program 3.Vállalkozásfejlesztési program 4.Tudomány-Innováció program 5.Foglalkoztatási program 6.Közlekedésfejlesztési program A kitörési pontok sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztéseken keresztül a kész beruházásokig - a gazdasági élet szereplői töltenek meg tartalommal felhasználva az uniós operatív programok forrásait.14
2. ábra: Új Széchenyi Terv felépítése, operatív programok15
14
http://www.nfu.hu/uj_szechenyi_terv
15
http://www.mnvzrt.hu/data/cms576186/Uj_Szechenyi_Terv.pdf
24
3. A projekt kommunikációk hierarchiája napjainkban, avagy az intézményi rendszer felépítése A projektek indítása a 2007 előtti időszakban jelentős késedelmeket szenvedett, mivel a pályázati dokumentáció összeállítása, a tervek, a tanulmányok elkészítése, a hazai pályázatok brüsszeli jóváhagyása nagyon körülményes volt. A pályázatkészítés komoly felkészültséget követelt, költséges volt az elkészítése, nem mindenki engedhette meg magának ezt a projekt költség 3-5%-át is elérő kiadást. A 2007-2013-as ciklustól kezdődően megváltozott a pályázati rendszer. Például a KEOP pályázatok kétfordulós pályáztatási rendszerének létrejöttével a nem kellően előkészített pályázatok már az első lépcsőben kiesnek, ugyanakkor az előkészítési időszak alatt a közreműködő szervezet folyamatos szakmai segítséggel, tanácsadással szolgálja a pályázót. Ma két európai uniós és több hazai jogszabály szabályozza a tagállami kommunikációs kötelezettségeket és feladatokat a pályáztató intézményrendszer és a pályázók (potenciális kedvezményezettek) számára. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan általános rendelkezéseket határoz meg a 1083/2006/EK tanácsi rendelet, míg a Strukturális Alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a 1828/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelet tartalmazza teljes részletességgel. Az említett jogszabályokat megelőzőekben megfogalmazott szabályozások nem biztosították, hogy az Európai Unió polgárai kellőképpen tisztában legyenek azzal, hogy a Közösség milyen szerepet játszik a gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben, a tagállamok közötti kohézió kialakításában. A jelenleg hatályos rendelkezések (1828/2006.EK Bizottsági végrehajtási rendelet) pontosan meghatározzák a tájékoztatás, a nyilvánosság céljait, célcsoportjait, a különböző szintek feladatait, felelősöket jelölnek ki. Előírják, hogy a tagállam készítse el valamennyi operatív program kommunikációs tervét. Egy adott operatív program tervének elkészítéséért az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság a kommunikációs program végrehajtásáról, a kommunikációval kapcsolatos intézkedésekről, az alkalmazott eszközökről konkrét példákon keresztül köteles beszámolni az ellenőrző hatóságnak. Az irányító hatóság kiemelt feladata az operatív program illetve a pályázati
25
lehetőségek minél szélesebb körű ismertetése. A kedvezményezettek kötelezettsége a célcsoportok, a nyilvánosság minél alaposabb, minél szélesebb körű tájékoztatása. A hazai előírásokat, működési kereteket az Egységes Működési Kézikönyv, az Arculati Kézikönyv, valamint a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei útmutató foglalja össze. Ezeket a szabályzatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfu.hu címen lehet megtalálni. 3.1.Az intézményi rendszer alapfogalmai Az intézményi rendszer elnevezései vajon mit takarnak? Az alapfogalmakat tisztázva jobban el tudjuk helyezni az egyes lépcsők feladatait, természetesen csakis a kommunikációs feladatokra koncentrálva. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: az ösztönző rendszerek pénzügyi konstrukcióit közvetlenül működtető szervezet. Irányító hatóságok: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló főosztályaiként működnek Felelősek az egyes operatív programokhoz nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért. Rendszeresen ellenőrzik a közreműködő szervezetek munkáját, teljesítményüket értékelik. Közreműködő szervezetek: az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét nekik delegálják az irányító hatóságok. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség választja ki őket minősítési eljárás során, szigorú feltételek mellett. 3.2.Az intézményi rendszer szervezeti szintjeinek tájékoztatási, nyilvánossági feladatai A tájékoztatás és a nyilvánosság minden szervezeti szintet tekintve átfogó feladatként így fogalmazható meg: a programozási időszakra vonatkozó támogatások, fejlesztési források megismertetése, ezek Magyarország felzárkóztatásában játszott szerepének, jelentőségének tudatosítása a közvéleményben. Nézzük meg közelebbről az intézményi rendszer szervezeti szintjein előírt kommunikációs feladatokat!
26
1.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Kommunikációs Főosztály -
Elvégzi az Új Széchenyi Terv egészére vonatkozó operatív programok tájékoztatással, nyilvánossággal kapcsolatos kommunikációs feladatait, ellenőrzi az ezzel kapcsolatos követelmények betartását
-
Tájékoztat a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok által nyújtott támogatási forrásokról, hogy ezek rendelkezésre állnak
-
Ernyő szintű kommunikációja során koordinálja a különböző szintekről (Európai Bizottság, a nemzet, a közreműködő szervezetek, a minisztériumok, stb.) érkező információkat
-
Koordinálja a közreműködő szervezetek munkáját, ellenőrzi az elvégzett feladatokat
-
Értékeli a kommunikációs munka eredményét, aktivitásait
2.Közreműködő szervezetek -
A feladatkörébe tartozó operatív programnak (vagy prioritásnak) megfelelő célcsoport szakmai kommunikációját végzi, pl.: pályázatok érkeztetése, értékelése, szakmai szempontok hozzáadása, szerződéskötések, pályázatok, szerződések nyomon követése, koordinál a pályázók/nyertesek és az irányító hatóságok között
-
A potenciális pályázókkal és a kedvezményezettekkel kapcsolatot tart fenn, pl.: segítségnyújtás
a
pályázatok
előkészítésében,
szerződések
ellenőrzése,
ügyfélszolgálat fenntartása, tájékoztatás (telefonon, online, írásban) -
Beszámolók készítése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek
3.Kedvezményezettek: -
A sikeres pályázaton elnyert fejlesztés megismertetése, népszerűsítése helyi szinten (projekt célcsoportjainak tájékoztatása, megnyerése az ügy mellé)
-
A fejlesztés kivitelezési fázisairól beszámoló készítése a közreműködő szervezet számára felvázolva a nehézségeket is
27
3.3.A kommunikációs munka végrehajtásának eszközei 1.Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Kommunikációs Főosztály -
Országos kampányok
-
Média együttműködések: sajtó együttműködések és TV együttműködések
-
Outdoor, print és online megjelenések
-
Rendezvények, eseménymarketing
-
Sajtókapcsolatok
2.Közreműködő szervezet -
Régiós mini kampányok
-
Pályázatok meghirdetései
-
Helyi események (konferenciák, roadshow-k, workshop-ok)
-
Sajtótájékoztatók
3.Kedvezményezettek -
A Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei dokumentum előírásai szerint biztosítja a projekt(ek) számára a nyilvánosságot
3.4.Dicséret Magyarországnak a kommunikációért! A 2007 novemberében a Brüsszeli tanácskozáson Franciaország mellett Magyarország (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) mutatta be az európai uniós pályázatokat népszerűsítő kommunikációs stratégiáját, amely nagy sikert aratott és őszinte elismerést kapott, hiszen emberközelbe hozza az Európai Uniót és annak intézményrendszerét. Szakít az eddigi technokrata megközelítéssel. Sikerült tehát egy olyan az uniós és a magyar szabályozásoknak egyaránt megfelelő, ugyanakkor a hétköznapi ember számára is érthető előírásokat, szabályozásokat, útmutatásokat készíteni, ami alapján minden intézményi szint egyértelműen végezheti a feladatát szorosan láncszemként egymáshoz kapcsolódva úgy, hogy az igazi célhoz jutunk általa: az érintett lakosság megismeri, megérti, elfogadja és támogatja az Alapok által nyújtott finanszírozást. 28
Íme, pár gondolat a Brüsszeli tanácskozásról szóló cikkből: „
„Új
Magyarország.
Benned
van.”
-ez
a
szlogenje
annak
az
újszerű
marketingkampánynak, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség indított útjára az elmúlt napokban. A kampány stratégiáját nemrégiben Brüsszelben, egy ötszáz fős szakmai tanácskozáson is bemutatták, ahol a koncepció dicséretet kapott, és nagy sikert aratott.” „November 26-27-én „Telling the Story”címmel a regionális főigazgatóság a kommunikációs és a szociális főigazgatósággal közös konferenciát szervezett, aminek fő témája a tagállamok legjobb gyakorlatai (best practice) voltak. Ezen a konferencián kérték fel Magyarországot arra, hogy a kommunikációs stratégiáját, mint legjobb gyakorlatot mutassa be a többi tagállamnak és az Európai Bizottságnak. „A kommunikációs tervük valóban nagyon jó, mindig a jól felépített stratégia példájaként hivatkozunk rá” – fogalmazott Ondrej Stefek, a munkacsoport cseh tagja.” „Az NFÜ a média, a kommunikációs szakma és a társadalomtudományok legjobb szakértőinek bevonásával készítette elő a stratégiát, amely Csíkszentmihályi Mihály „flow” elméletére épül. A kampány filozófiájának középpontjában a „felelősség” gondolata áll: mindannyian felelősek vagyunk Magyarországért, és azért, hogy az európai uniós támogatásokat hosszú távon is hasznos módon használjuk fel. Az egyéni felelősségvállalás, az öngondoskodás, a lehetőségek megragadásának hangsúlyozása révén szeretné elérni az NFÜ, hogy az uniós fejlesztések valódi, közös, nemzeti üggyé váljanak, politikai hovatartozástól függetlenül, Magyarország minden polgára számára.”16
16
http://www.nfu.hu/brusszel_szerint_peldaerteku_magyarorszag_eu_kommunikacios_strategiaja
29
4.
Kedvezményezettek
Tájékoztatási
Kötelezettségei
az
Európai
Uniós
támogatásból megvalósuló projektekhez Amint már a 2.4. fejezetben említettem, a megnövekedett támogatási összegek és a nyilvánossági, tájékoztatási tevékenységek szabályozatlansága, megfelelő ellenőrzések hiánya arra ösztönözték a döntéshozókat, hogy egy egységes, követhető, világos, minden pályázatot felölelő szabályzatot hozzanak létre, amely a hatályos rendeletek előírásai szerint készül. Így került sor arra, hogy 2007 februárjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázati felhívására először a nyertes logó készült el, majd a komplett arculati kézikönyv 2007 júliusában. Az arculati kézikönyv négy fejezetből állt: az első fejezet az arculati alapelemeket és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs tevékenységére vonatkozó előírásokat határozta meg, a második fejezet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyomtatott anyagokon való megjelenését szabályozta, míg a harmadik fejezet a közreműködő szervezetek által kezelt programokkal kapcsolatos kommunikációt és a kedvezményezettek munkájának ellenőrzési szabályait írta elő. A negyedik fejezet a nyertes projektgazdák kommunikációs feladatairól szólt, és utalt arra, hogy az első fejezetben található általános tudnivalók és arculati alapelemek használata is kötelező érvényűek számukra. Ez a kézikönyv, illetve a tartalmi előírásai, azok megvalósítása során létrejött projekt kommunikáció aratott olyan elsöprő sikert az előző fejezetben említett Brüsszeli tanácskozáson. A kézikönyvet ma már nem találhatjuk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, de jó alapul szolgált a ma érvényben lévő dokumentációknak, amelyek az alábbiak. Kétféle Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei dokumentum és egy arculati kézikönyv áll rendelkezésünkre a törvényes kommunikációs munka végzéséhez. Ez utóbbi dokumentumok letölthetőek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (http://www.nfu.hu/doc/25) . Megtalálhatóak a közreműködő szervezetek honlapján is, de a pályázat kiírási dokumentáció szerves részeként is kézbe kapjuk. 1.Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Útmutató az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Európai uniós támogatásból megvalósuló projektekhez. (röviden: ÚMFT KTK)
30
2.Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez. (röviden: ÚSZT KTK) 3.Új Széchenyi Terv Arculati Kézikönyv az Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez. A 2. pontban megjelölt dokumentumot azoknál a projekteknél kell alkalmazni a kommunikációs munka során, amely projektek támogatási szerződésének aláírási időpontja 2011.január 14. utánra esik. Bármelyik tájékoztatási kötelezettség szerint végezzük munkánkat, az arculati kézikönyv útmutatásai mindegyik esetben kötelezőek. Nemcsak az arculati kézikönyv alkalmazása kötelező a pályázó számára, hanem a projekt jellegétől és méretétől függően kötelező előírt kommunikációs elemeket kell alkalmaznia a projekt előkészítése, megvalósítása alatt, de a megvalósítást követően is. A kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutatók mindegyike így kezdődik: „Több, mint kötelezettség, lehetőség!” Mennyire igaz ez a rövid mondat! A jól megtervezett, aztán jól végrehajtott kommunikáció további lehetőségeket nyújt, sőt előnyöket is tartogathat. A szakmai és a pénzügyi hatékonyság ma már nem elegendő a projekt szervezett sikeréhez. Mindezek tudatában bátran állíthatjuk, hogy a jó kommunikáció elengedhetetlen a sikerességhez. Nézzük meg, hogyan segítik a PR-es munkáját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiadványai! Hasonlítsuk össze miben térnek el egymástól és miben azonosak az ÚMFT KTK és az ÚSZT KTK dokumentációk! Vizsgáljuk meg azt is, hogy az Új Széchenyi Terv KTK tartalmaz-e előre mutató kommunikációs eszközöket.
31
Összehasonlítási szempont
ÚMFT KTK
ÚSZT KTK
Az útmutató pontosan meg- A kommunikációs csomag kiváPályázati dokumentáció (felhívás / útmutató)
határozza mely kommuniká- lasztása a támogatási összegtől ciós csomagot kell teljesíte- függ. Az útmutató erre vonatkoni. A tájékoztatási és emlék- zóan csak általános utalást tartaltábla típusát is a pályázati maz. dokumentáció rögzíti Öt kommunikációs csomag Egyszerűsített
A kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei (KTK)
áll rendelkezésre
kommunikációs
követelmények.
Kötelező és ajánlott elemeket Három kommunikációs csomag: I.
is tartalmaz
50 millió Ft-ig
II. 500 millió Ft-ig III. 500 millió Ft felett
Kötelező elemek száma
I. csomag: 35 db
I. csomag: 14 db
II. csomag: 20 db
II. csomag: 7 db
III. csomag: 11 db
III. csomag:
5 db
IV. csomag: 8db V. csomag: 4 db Kommunikációs terv
Előkészítő szakasz
Sajtóesemények szervezése
I. csomag közös
Nyomtatott tájékoztatók, brosúrák, szórólapok
eleme
Internetes honlap, oldal létrehozása, frissítése Lakossági fórum, közmeghallgatás Közvélemény-kutatás
Internetes honlap / adatokkal
Előkészítő szakasz
Korábbi média megjelenés
létrehozása, frissítése.
II. csomag külön-
Kommunikációs terv
böző elemek
Beruházó
képviselőinek
médiatréning Előkészítő szakasz
Nincs kötelező elem
III. csomagtól
32
Információs központ Sajtótájékoztató
a
projekt
indításáról Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról Sajtómegjelenések összegyűjtése, elemzése Sajtóesemények szervezése
Megvalósítási sza-
Beruházás helyszínén „A B C” tábla elhelyezése
kasz I. csomag
Fotódokumentáció készítése Kockázatok figyelése Információs
anyagok,
kiadványok Kisebb értékű szóró- vagy reklámanyagok Megvalósítási
Mindenben egyezik az I. Megegyezi az I. csomaggal, de
szakasz II. csomag
csomaggal
nincs sajtóesemény szervezés
III IV V csomag közös Megvalósítási
előírásai
szakasz III. csomag(tól)
Fotódokumentáció készítése A beruházás helyszínén „A B C” tábla elhelyezés Sajtónyilvános projektátadó rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a zárásról, sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése
Megvalósítást követő szakasz
Nyílt nap ügyfelek, lakosság, Eredménykommunikációs partnerek részére
információs
anyagok,
kiadványok készítése
I. csomag
TÉRKÉPTÉR projekthez tartalommal
33
feltöltést
a
kapcsolódó
Megvalósítást követő szakasz II-III csomag
Satónyilvános
ünnepélyes TÉRKÉPTÉR feltöltése
projektátadó
rendezvény
szervezés Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról, sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése
2. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Kedvezményezettek
Tájékoztatási
Kötelezettségei
Útmutatók
előírásainak
összehasonlítása Az előbbi táblázat segít eligazodni a kétféle útmutató összehasonlításában, egyben jól láthatóak belőle a projekt előre haladása során előírt kommunikációs eszközök. Első szembetűnő különbség, hogy még az ÚMFT útmutatóban öt, az ÚSZT útmutatóban csupán három kommunikációs csomagot találunk. Az ÚSZT KTK egyszerűsített kommunikációjának fő szempontja a költséghatékony tájékoztatás megvalósítása. Míg az ÚMFT KTK nem tartalmazza, hogy a nyertes pályázatra melyik kommunikációs csomag vonatkozik, addig az ÚSZT KTK egyértelműen meghatározza, hogy támogatási összegtől függően, melyik csomagot kell alkalmazni. Az ÚMFT esetén a pályázati útmutatóban találjuk a használandó csomag besorolási kategóriáját. Az ÚMFT KTK az ajánlott kommunikációs eszközök egész sorát sorolja fel, felhatalmazza a PR szakembert, hogy használjon bátran – e projekt sikeressége érdekében – más eszközöket, módszereket is. Az ÚSZT KTK útmutatóban viszont azt olvashatjuk, hogy a közreműködő szervezettől kell engedélyt kérni a kötelezőkön kívül használandó elemekre. Előremutató változás, hogy az ÚSZT KTK útmutatóban már a projekt előkészítő szakaszában kötelező az I. és II. kommunikációs csomagba tartozó kedvezményezett számára a honlap létrehozása és frissítése, míg az ÚMFT KTK csak az I. csomagba tartozónak írja elő a honlap létrehozását. Ez a tény az útmutató fejlődését jelenti,
34
ugyanis az online tájékoztatás a jövő útja: gyors, olcsó, rengeteg információ átadásának a lehetősége, környezettudatos, bárki bármikor hozzáférhet. Persze figyelembe kell venni azt is, hogy nem lehet ez az egyetlen útja az információ átadásnak. A célközönség összetételét figyelembe kell venni! Az ÚSZT KTK nem ír elő közvélemény-kutatási kötelezettséget az előkészítő szakaszban, azonban az útmutató iránymutatásaiban egyértelműen szerepel az a megállapítás, hogy a tervezés csak akkor mondható körültekintőnek, ha az kutatási eredményekre épül. Tehát feltételezi, hogy az igazán hozzáértő PR-es tervezését kutatás előzi meg. Az ÚMFT KTK előírja a megvalósítási szakasz idejére az I. csomag projektje számára az
információs
központ
működtetését
és a sajtótájékoztató szervezését,
az
ÚSZT KTK-ból ezek hiányoznak. Indokoltnak mondható a két elem kihagyása, mert az információs központot helyettesítheti a honlapon létrehozott fórum és vagy e-mail-ezési lehetőség, a sajtótájékoztató pedig plusz költségtől óvja meg a kedvezményezettet. A sajtóban való megjelenés a sajtóközleménnyel ugyanis mindenképpen megoldott. Az ÚMFT KTK-ban és az ÚSZT KTK-ban egyaránt egyforma kommunikációs eszközök – egyben egyszerűek és hatékonyak – szolgálják a tájékoztatást a megvalósítási szakasz III. csomagjában. A megvalósítási szakasz I. csomagjában az ÚSZT KTK-ban új kommunikációs „fogás” a TÉRKÉPTÉR feltöltése és az eredménykommunikációs információs anyagok kiadása, ezzel együtt megszűnik a nyílt nap szervezési kötelezettség. Az eredménykommunikációs anyagok méltón helyettesítik a nyíltnapos rendezvényt, hiszen a kiadványok minden háztartásba eljutnak, míg a nyílt napon a célcsoport töredéke jelenik meg. Továbbá az információs anyagok az internetre felkerülve hirdetik a projekt eredményességét. A TÉRKÉPTÉR biztosítja, hogy a projektről egy adatbázison belül különböző formában (video, kép, leírás, dokumentum) rendelkezésre álljon az információ a nyilvánosság számára. Mindenki saját maga tölti fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára projektje adatait. A TÉRKÉPTÉR a megvalósítást követő szakasz ÚSZT KTK-ban a II. III. csomag számára is kötelező, kimaradt azonban az ÚMFT KTK-ban kötelezően előírt sajtónyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény. Ez az egyszerűsítés szintén a költségek csökkentését rejti magában.
35
Az
ÚMFT
KTK
tartalmazott
ugyan
a
tájékoztató
táblákkal
kapcsolatos
követelményeket, de a pályázati útmutató ad felvilágosítást, hogy melyik táblát kell elhelyezni a projekt helyszínén. Az ÚSZT KTK pontos leírást tartalmaz a táblákról. „Saját magunk vagy külső szakértő?”, vagyis mit ír az útmutató a PR-es személyéről? Az ÚMFT KTK így fogalmaz: az I. és II. kategóriába sorolt projektek esetében javasolt a hivatásos PR szakember. Az ÚSZT KTK szerint az I. csoportba tartozó projektekhez ajánlott, de nem kötelező a hivatásos PR szakember. AZ ÚSZT KTK-ban az alábbi új leírások találhatóak, amelyek hasznos, használható iránymutatást adnak a kommunikációs munkához. -
Tanulmányút, projektlátogatás az újságírók számára
-
Nyomtatott brosúrák, tájékoztatók készítése
-
Internetes honlap leírása
-
Sajtónyilvános események szervezése
-
Táblákra vonatkozó adatok
-
A különböző eseményekhez kapcsolódó sajtóközlemények tartalmi előírásai
-
Eredménykommunikációs kiadvány készítése
-
TÉRKÉPTÉR feltöltésének módja
Összegezve megállapítható, hogy az ÚSZT KTK egyszerűsített kommunikációs rendszere takarékosabb, ugyanakkor fejlődést szolgáló elemekkel gazdagodott. Biztosítja a kötelező elemeken túli kommunikációs eszközök használatát, amennyiben a PR szakember(ek) úgy ítéli(k) meg, hogy azok szükségesek a projekt elfogadásához, sikerességéhez.
36
5. A projektkommunikációk sokfélesége a gyakorlatban Ha megnézzük bármelyik magyarországi település honlapját, biztosan találunk EU pályázatok/projektek linket, amelyek a megvalósult vagy éppen folyamatban lévő elnyert pályázatok azonosító számát, címét, tartalmi leírását rejtik. Az utóbbi 3-4 évben gomba módra szaporodnak ezek a linkek. A linkek mögötti tartalom, vagyis a fejlesztések, beruházások a város, ezen keresztül az ország fejlettebb európai tagállamokhoz való felzárkózását segítik. A nemzetstratégia alapján megfogalmazott operatív programokhoz kapcsolódnak a meghirdetett pályázatok, ennek sokféleségét láthatjuk például lakóhelyem, Pápa Város honlapján is. Egy kis ízelítő az elmúlt öt év projektjeiből: ÁROP-1.A.2/A-2008-0050 A pápai polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése TÁMOP-3.1.4. Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben KDOP-2008-5.2.2/A-2008-0004
A
szociális
alapszolgáltatás
ellátását
biztosító
intézményi környezet fejlesztése Pápán KDOP-4.2.2-09-2009-0001 A pápai kerékpárút-hálózat fejlesztése KDOP-5.1.1/2/2F/2f-2009-0006 Munkácsy Mihály Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése KDOP-3.1.1/A-2f-2010-0001 Pápa városközpont funkcióbővítő rehabilitációja HU-0080/NA/2006-2-ÖP A pápai Esterházy-kastély rekonstrukciója K-36-09-00067H Pápa város illegális hulladéklerakó helyeinek felszámolása, az ismételt környezetszennyezés megelőzésére tett intézkedések TÁMOP 3.4.1.B-08/2 Pápai Városi Óvodák tagintézményeibe külföldről érkező nem magyar állampolgárságú, nem magyar ajkú gyermekek befogadása, nevelése és oktatása KDOP-5.1.1/2F-2009-0021 Pápa Városi Óvodák infrastrukturális fejlesztése A fentiekben felsorolt pályázatok mindegyikét Pápa Város önkormányzata nyújtotta be, de vannak még a városban és a környező térségben intézmények, községi önkormányzatok, amelyek sikeres projektekkel büszkélkedhetnek.
37
A pályázati rendszert jogszabályi előírások teszik egységessé, amelyek függetlenek attól, hogy a pályázat melyik programhoz kapcsolódik. A nyertes pályázók, vagyis a kedvezményezettek szigorú előírások betartásával tudják a pályázaton elnyert támogatásból megvalósítani az adott projektet. A kedvezményezettek nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettségei, a támogatás mértékétől függ, vagyis kisebb összeghez kevesebb kommunikációs feladat kapcsolódik. Az előző fejezetben ismertetett Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutatóban meghatározott – az adott „csomagra” vonatkozó – kommunikációs elemek végrehajtása kötelező. A kommunikációs munka ez alapján egységesnek tűnik, csupán a feladatok, eszközök mennyiségében tér el egymástól. A pályázatok kommunikációjának fő feladata, hogy megismerjék, megértsék, elfogadják és támogassák az érintettek a projektet, aktív résztvevőkké váljanak a megvalósítás folyamatában. Fontos az is, hogy minél nagyobb nyilvánosságot,
ismertséget
élvezzen a projekt,
hiszen tudatosítani
kell
az
állampolgárokban, hogy a projekt által megjavult életminőségüket az unió anyagi finanszírozásának köszönhetik. A támogatás nélkül nem válhattak volna valóra elképzeléseik, terveik. Úgy gondolom, ezeknek a feladatoknak eleget téve lehet igazán eredményes a kommunikáció és általa a projektben megfogalmazott célok elérése. Látható majd, hogy nemcsak a kommunikációs csomagok nagysága, hanem a tájékoztatás,
nyilvánosság
eredményessége
miatt
is
eltérnek
egymástól
a
projektkommunikációk. A pályázatokról a honlapokon keresztül átfogó kép alakul ki a PR munkáról is. A honlapokról tájékozódva megállapítottam, hogy ugyanahhoz az operatív programhoz kapcsolódó és ugyanabba a kommunikációs csomagba tartozó projektekről kapott információ megdöbbentően különbözhet egymástól. Olyannyira, hogy először azt gondoltam, a különbséget csupán azért észlelem, mert a támogatás mértéke lényegesen csekélyebb a szerény mennyiségű információ esetén. Rá kellett jönnöm, hogy a különbséget az eltérő PR munkavégzés okozza. 5.1. Helyi projektkommunikációk összehasonlítása Több projekt kommunikációját kutattam lakóhelyem környékén. A tapasztalatom az, hogy a kommunikációért felelős az illető projekt csomagbesorolása szerinti kötelezően előírt tájékoztatási, nyilvánossági követelmények teljesítését
38
tekintette elsőrendű feladatának. Nem terjedt ki a kommunikációs munkát végzők figyelme arra a követelményre, ami a Fehér Könyv szerint követendő: „A modern demokratikus társadalmakban… sok figyelmet fordítanak a közvélemény elemzésre, többek között a közvélemény kutatás… eszközeinek segítségével.”… „A kihívást a kommunikáció terén tehát a csere, a tanulási folyamat, a párbeszéd kialakulásának megkönnyítése jelenti.” 17 A lakóhelyem térségében uniós támogatás segítségével megvalósult infrastrukturális projektek többnyire „jó” üzenetet hordoztak a lakosság számára, és emiatt talán a tájékoztatás kötelezően előírt módja is elegendőnek tűnt. A lakosság türelme is kompenzálta a tájékoztatás hiányosságait. Ezek a munkálatok ugyanis a végtelenségig húzódó útfelbontással járó állandó porral és a lakóházak ablaka előtt/alatt dolgozó zajos munkagépek okozta kellemetlenségekkel jártak együtt. Nézzük meg, hogy gyakorlatban hogyan zajlott egy ilyen beruházás kommunikációja! A munkát szakképzett PR iroda végezte. Vázlatosan tekintsük át a Várkertfürdő Pápai Gyógy- és Termálfürdő „A pápai egészség- és fürdőturizmus fejlesztése” című tájékoztatási munkát! A támogatás 428 millió Ft, a saját forrás 643 millió Ft. A cél a minőségi gyógyászati szolgáltatások fejlesztése és az élményelemek, a vízfelületek bővítése. A fejlesztés időtartama: 2010. március – 2011. november. A kommunikáció lépései a Várkertfürdő honlapján szépen nyomon követhetőek, az események összecsengenek a projekt menedzsmenttel lefolytatott beszélgetésből kapott információval. 2011. februárban projektnyitó rendezvényen ismertették a projekt tartalmát, paramétereit, erről sajtóközlemény készült, és a helyi TV-ből is értesülhettünk a jövendőbeli munkálatokról. A projekt információs tábláját is felállították az épület bejáratánál.
17
http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/decisionmaking_process/l10105_hu.htm
COM(2006) 35 végleges FEHÉR KÖNYV AZ EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKÁRÓL (előterjesztő: a Bizottság)
39
2011. május végén első mérföldkőként új csúszdatornyot és egy gyermekmedencét adtak át, amelyről sajtótájékoztatót tartottak. A helyi újságban sajtóközlemény, a helyi TV-ben riport jelent meg az eseményről. 2011. július végén a második mérföldkő alkalmából egész napos szórakoztató rendezvényt szerveztek a Várkertfürdő strandján. A rendezvényhez kapcsolódóan a létesítmény vezérigazgatója sajtótájékoztatón ismertette a beruházás addigi eredményeit és a további időszak terveit. Sajtóközlemény, riport jelent meg a helyi újságban és a televízióban. 2011. december közepén projektzáró rendezvényen adták át a Várkertfürdő bővítésének utolsó létesítményét, a gyógyászati központot. A meghívott vendégek a város és a megye vezetői voltak. A záró rendezvényt sajtótájékoztató előzte meg, sajtóközlemény, TV riport készült az átadási ünnepségről, melyeket a helyi médiában tették közzé.18 A sajtómegjelenéseket és a fotókat a projekt dokumentációban tárolják. Hiányolom a lakosság bevonását a tájékoztató munkába, mert így csak részben érzik magukénak a létesítményt. Például méltán elvárhatta volna a környék lakossága, hogy a munkálatok időtartamára szórólapon tájékoztassák őket a kellemetlen események időbeni lefolyásáról; közvélemény kutatás előzhette volna meg a tervezést arról, vajon milyen bővítést igényelne a lakosság; ismeretterjesztő kiállítást vagy egészségnapokat szervezhettek volna annak érdekében, hogy tudatosítsák a lakosságban a termál- és gyógyvizes fürdőzés emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Így a lakosság figyelme jobban a Várkertfürdőre irányult volna, a projekt nagyobb támogatottságot élvezett volna. Az egész életen át tartó tanulás szlogen keretében létrejött fejlesztések még több pozitív üzenet hordozói. Az ilyen jellegű projektek szervező, és alkotó teamjei a képzéseik folyamán olyan motivációs kompetenciákat sajátítanak el, hogy a kommunikációban szárnyalnak, soha nem tapasztalt ötletekkel gazdagítják környezetüket és ennek közlésében nem ismernek akadályt.
18
http://www.varkertfurdo.hu/hu/ujmagyarorszag
40
Vázlatos áttekintésem másik tárgya – a projekt „külső”kommunikációját PR iroda végezte - a pápai Munkácsy Mihály Általános Iskola „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című TÁMOP-3.1.41-08/2-2008-0077 azonosító számú projekt kommunikációja. A cél a kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. A projekt időtartama: 2009. május – 2010. augusztus. A támogatás összege: 58 millió Ft. 2009. augusztus 28-án projektnyitó rendezvényt tartottak, amelyről cikk és riport jelent meg a helyi újságban és a Pápa Városi Televízióban. A programban résztvevő pedagógusok az ősz folyamán továbbképzéseken vettek részt. A kiválasztott pedagógusok részben önkéntesen jelentkeztek a plusz feladatra, részben az iskolavezetés jelölte ki őket. Kezdetben nagy volt a pedagógusokban az ellenállás a tanulási kötelezettség miatt, ami annak is köszönhető, hogy nem készítette fel őket senki a rájuk váró kiemelt feladatokra. A pályázatot a helyi önkormányzat nyújtotta be, és a tantestület csak a pályázat sikere után szembesült a plusz feladattal. Ők lettek a „kiválasztottak”. Az iskola vezetése sokat küzdött a tantestületi tagok ellenérzéseivel. A meggyőzés, a türelem az iskolavezetés kommunikációját dicséri. 2010. február 20-án „Munkácsy és kora” kiállítással egybekötött projektzáró rendezvényre írásos meghívóval toborozták a szülőket, a város vezetését és minden érdeklődőt. A rendezvényről a média is tudósított: Veszprém megyei Napló, helyi újság és televízió. Az információs tábla is elkészült az iskola bejáratánál. 2010. március 19-én „Tegyünk többet
környezetünkért”
projektzáró rendezvényre került sor, amire a közreműködő
3.ábra:”Tegyünk többet környezetünkért”meghívó
szervezettel egyeztetett formátumú meghívóval hívták meg a városi vezetőket, a lakosságot. Az ünnepség résztvevőit a három hetes projekt alatt összeállított kiállítás is várta. A rendezvényről tájékoztatott a helyi (újság, TV) és megyei média.
41
2010. augusztus 26-án „Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben” című szakmai konferenciát rendeztek, ami egyben a projektzáró rendezvénye is volt. A helyi médiák tudósították az eseményt.
4. ábra:”Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben”záró rendezvény és szakmai konferencia, meghívó
A dátum szerint felsorolt események a kötelezően előírt kommunikációs elemek, de a projekt nem ezektől lett sikeres. A média szereplések, a tábla csupán helyi és megyei újságolvasó és TV néző lakosokat tájékoztatta az iskola falai között zajló eseményekről. A pedagógusok a képzések során kapcsolatokat építettek a képző intézményekben, a „jó gyakorlat” című oktatás keretében más iskolák pedagógusaival ismerkedtek meg. Az új ismeretségekből építő munkakapcsolatok alakultak ki, közben műhelyfoglalkozások, bemutató órák keretében a képzésből kimaradt kollégák is elsajátították az új módszereket, mert ők is bele akartak kapcsolódni az izgalmas tanítási folyamatokba. Az ismeretek, a lelkesedés nem maradtak az iskola falain belül, eljutottak a gyerekeken keresztül a szülőkhöz is (nyílt napok, kiállítások, projektzáró ünnepségek, szülői értekezletek, kérdőíves közvélemény kutatás az oktatási eredményekről, írásos tájékoztatók), de állandó volt (ez jelenleg is elmondható) az információáramlás a civil szervezetek, a szakszolgálatok és az iskola között is. Az igazi siker az egész tantestület és a tanulók motiváltsága jelenti, ami abba az irányba vezet, hogy az iskola referencia intézményé válthat. A lelkesedés nemcsak a projekt egy évére vonatkozott, hanem a mai napig tart, és erről bárki meggyőződhet az iskola honlapját látogatva.19
19
www.munkacsy-papa.hu
42
A honlap élő, a fotókkal illusztrált események magukért beszélnek. Elmondható, hogy az intézmény külső és belső PR-ből is kitűnően vizsgázott, az uniós támogatás pozitív hírvivőjévé vált az iskola egész tantestülete és diákjai. 5.1.1.A két kiválasztott projekt A helyi projektkommunikációk kutatását folytatva rájöttem, hogy az eltérések számomra eddig elképzelhetetlen méreteket ölthetnek. Végül kettőt választottam ki, hogy összehasonlítva őket megmutassam milyen különböző módon lehet a kommunikációs előírásoknak eleget tenni. A választásom két olyan pályázatra esett, ahol a kommunikációs munkát nem szakképzett PR-es végezte. Mindkettőre az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei (ÚMFT KTK) útmutató szerinti nyilvánossági és tájékoztatási feladatok elvégzése vonatkozott. Az ÚMFT KTK kiemeli, hogy az I. és II. kategóriában emelt projektek esetén javasolt „hivatásos kommunikációs szakember vagy külső kommunikációs ügynökség igénybe vétele.” Az III. IV. V. csomaghoz tartozó pályázatok esetén a javaslat sem hangzik el a szakember személyére, így előírás szerint is megoldható „házon belül” a tájékoztatás. Az általam vizsgált két projekt egyike a III., a másik a IV: kategóriába tartozott. A két projekt eltérő programot valósított meg, ezért ebből is adódtak különbségek a kommunikációs munka során, de amint látni fogjuk, a különbségek nem csupán ebből adódtak. Nézzük meg először a projektek tartalmi bemutatását: Társadalmi Megújulás Operatív Program – 3.2.3/08/2 „Építő Közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért. A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában című pályázati felhívásra a pápai Jókai Mór Művelődési Központ a „Tudás- Szín- Tér” című projektet adta be 2009-ben. (Továbbiakban TÁMOP pályázat) A projekt indokoltsága, szükségessége: A projekt megfelelő előkészítéséhez szakértők végeztek helyzetfeltáró munkát. A levonható következtetések az alábbiak voltak:
43
-
A közoktatási rendszer nem eléggé hatékony. Megenyhült az iskola és a pedagógus
tekintélye
a
társadalomban,
továbbá
csökkent
az
oktatás
hatékonysága. -
A csökkenő gyereklétszám az iskolák, óvodák bezárását, összevonását vonja maga után a kistérségben is. A gyerekeknek távolabbra kell utazniuk, csökken a szabadidejük. Ez is gátja annak, hogy több iskolán kívüli tapasztalatot szerezzenek az informális tanulás keretében.
-
A legnehezebb helyzetben a kistérség kistelepülésein élő és tanuló gyerekek vannak: 2 548 fő. Ugyanakkor a Pápán tanulók (8 091 fő) között is magasa különböző hátrányokkal élők aránya.
-
A megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között a felnőtt munkaképes korú lakosság számára munkája megtartásának/megszerzésének egyik feltétele az egész életen át tartó tanulás. Ennek feltételei a Pápai kistérségben hiányosak.
-
A hazánkat ért kedvezőtlen hatások következtében a Pápai kistérségben is egyre intenzívebben csökkent az alkalmazásban állók létszáma. Fontos, hogy az álláskeresők birtokolják azokat a kompetenciákat, melyek segítik őket a sikeres munkakeresésben.
-
A cigányság magas arányban alulképzett, az általános iskolát végzettek közül sokan funkcionális analfabéták.
-
A Közép-dunántúli Operatív Program megfogalmazza, hogy régiónk szociális infrastruktúráját és ellátását gyengeségek, hiányok jellemzik. Az otthonokban élő gyerekeknek, fiataloknak nincs reális énképük, önbecsülésük, hiányoznak a családi értékek. Szükségük van olyan képzésekre, tréningekre, iskolán kívüli tanulási alkalmakra, amelyek segítik az önbecsülés és a reális énkép kialakulását, amelyek fejlesztik a szociális és állampolgári élethez szükséges kompetenciáikat.
A projekt az alábbi szükségletekre adott választ saját eszközeivel: -
új tanulási formák, a kulcskompetenciák fejlesztése
-
élményközpontú tanítás
-
területi egyenlőtlenségek csökkentése
-
az egyenlő hozzáférés hiányának csökkentése
-
hátrányos helyzetű csoportok elérése
-
az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása 44
-
esélyegyenlőség növelése
-
hátrányos helyzetű, beilleszkedési zavarokkal küzdő csoportok integrációjának segítése.
A projekt tervezett időtartama: 21 hónap, 2009. január 31. – 2011. május 31. A projekt tervezett költségvetése: 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatás. A projekt fő célja: A minőségi oktatás és hozzáférés széleskörű biztosítása, valamint a szociokulturális szolgáltatások fejlesztése a közművelődési intézmény sajátos eszközeivel az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A projekt alcéljai: 1. A kulturális intézmények szakembereinek át- és továbbképzését célzó képzéseken történő részvétel támogatása. 2. Oktatást kiegészítő, iskolarendszeren kívüli programok támogatása. 3. Digitális kompetenciák fejlesztése hátrányos helyzetűeknek. 4. Nyelvi kompetenciák fejlesztése hátrányos helyzetűeknek. 5. Megtartó képességet segítő közösségi programok támogatása hátrányos helyzetűeknek. A projekt közvetlen célcsoportjai: -
A művelődési központ munkatársai 10 fő.
-
43 óvoda 1917 fő
-
22 általános iskola 4657 fő.
-
5 középiskola 4065 fő a Pápai kistérségben.
-
A Pápai kistérség hátrányos helyzetű csoportjaiból közel 400 fő.20
Közép-dunántúli Operatív Program – 2009-4.1.1/E Települési vízrendezés fejlesztése című pályázati felhívásra Ugod Község Önkormányzata a Települési vízrendezés Ugodon című pályázatot adta be 2009-ben. (Továbbiakban: KDOP pályázat) A projekt indokoltsága, szükségessége: 20
Összegző tanulmány, Tudás- Szín- Tér közművelődés a közoktatásért, a Jókai Mór Művelődési
Központja a Pápai kistérségbe, Jókai Mór Művelődési Központ, Pápa, 2011.
45
A Kisalföld és a Bakony találkozásánál a Gerence patak völgyébe települt Ugod község egyes részei földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a nagy intenzitású záporok esetén a Bakony déli nyúlványáról lezúduló csapadékvizek ellen semmilyen természetes és mesterséges védelemmel nem rendelkezik. Az elmúlt csapadékosabb évek során több esetben előfordult, hogy a külterületről érkező csapadékból eredő vizek a belterületre érve, megfelelő elvezetés hiányában belterületi ingatlanokat veszélyeztetett és öntött el. A lefolyó vizek kártételei elleni védelem érdekében meg kell oldani azok mesterséges úton történő, a legkisebb kockázattal járó megfogását és levezetését a település határában húzódó Öreg-séd vízfolyásba. A végső cél az, hogy a belterület külső vizek által veszélyeztetett részein kiépüljön a vízelvezető hálózat, és ezzel a belterületet érő csapadékvíz elöntésből származó károkat minimalizálni lehessen. A tervezett projekt Ugod belterületén önkormányzati és állami tulajdonú ingatlanokat érintve a település északi és déli területén valósul meg. Az északi projektterületen tervezett beavatkozás az egyéb forrásokból kiépített meglévő földárkok utólagos mederburkolási munkálatait takarja. A déli projektterületen a külterületről érkező csapadékvizek elvezetése burkolt árkok kiépítésével valósulna meg úgy, hogy a csapadékvizeket a befogadó külterületi árokba, majd az Öreg-séd vízfolyásba vezetik. A projekt alapvető célkitűzése a csapadék és belvíz belterületről való biztonságos elvezetésének érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területen a csapadékvíz elvezető, belvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése. A projekt eredményeként 1133 fm meglévő földárokból burkolt árok válik és 1083 fm új árok jön létre, és 220 fm földárok felújításra kerül. A fejlesztés hatására az érintett projektterületeken összesen 513 fő, kb. 150 háztartás, valamint a területen működő gazdasági egységek (élelmiszerbolt, vendéglátó egységek, faipari vállalkozások, gépipari vállalkozás) mentesülnek a csapadékvíz elöntések okozta károktól. A projektterület egészének lakókörülményei javulnak, a nedvesedésből adódó egészségügyi kockázatok megszűnnek. Javul a talaj minősége, mert az elvezetés 46
megakadályozza a szennyeződés talajba szivárgását. Összességében az ökológiai állapot javul. A projekt tényleges megvalósulása: 2010. május 15. és 2010. december 31. között. A fejlesztésre az önkormányzat így a projekt elszámolható költségeinek 90%-ra igényel támogatást. A projekthez biztosítandó 10% önerő az önkormányzat saját erőből biztosította. Az igényelt támogatás összege: 52 millió Ft21 Táblázatba foglaltam a két projekt legszembetűnőbb hasonlóságait és különbségeit: Hasonlóságok
Különbségek
Kötelező kommunikációs elvárások (minimális különbség)
Pályázatírás: – TÁMOP – saját – KDOP – megbízással
Életminőség javítása
Életminőség: – TÁMOP – tudáshoz való hozzáférés széles körben – KDOP – élhetőbb körülmények, egészségesebb környezet
A társadalom polgárai a szereplők
Célközönség: – TÁMOP – kiemelten a tanulók és a hátrányos helyzetűek – KDOP – a falu teljes lakossága
A jelen pályázatot már megelőzte sikeres uniós pályázat
Az előző pályázat: – TÁMOP – hasonló tematikájú projekt – KDOP – a falu élhetőségét, az életkörülményeket javító projektek
A projektkommunikációt végzők kommunikációs feladatok elvégzésében már rendelkeztek az előző projektek során szerzett tapasztalatokkal
A kitűzött célok különbözőek: – TÁMOP – minőségi oktatás széles körben, esélyegyenlőtlenség csökkentése, szociokulturális szolgáltatás – KDOP – vízkárok megszüntetése egészségesebb lakókörnyezet 3. táblázat: TÁMOP és KDOP projekt összehasonlítása
Kövessük végig a két projekt lebonyolítása folyamán alkalmazott kommunikációs eszközöket! 5.1.1.1.A pályázatok beadása előtti időszaka A TÁMOP pályázat beadása előtt a pályázat megfelelő előkészítéséhez (szükségletek 21
KDOP-2009-4.1.1/E Települési vízrendezés fejlesztése, Települési vízrendezés Ugodon pályázati
dokumentáció.
47
feltárása, célcsoportok meghatározása) helyzetfeltáró kutatás végeztek a művelődési központ munkatársai abból a meggondolásból, hogy pontosan meg tudják határozni a kistérség aktuális közművelődési feladatait. Ez a tevékenység példaértékű volt. KDOP pályázat beadása előtt – mint ahogy a pályázati dokumentáció 8. fejezetében, a kommunikációs tervben is olvasható – a lakosságot a párhuzamosan folyó projektek rendezvényei alkalmával tájékoztatták a közeledő projekt tényéről, paramétereiről. (Nem lakossági fórumon, vagy közmeghallgatáson) A projektek előkészítő szakasza: sem a III., sem a IV. kategóriába tartozó projekt esetén nem ír elő kötelező kommunikációs eszközt, azonban az ÚMFT KTK-ban olvashatjuk: „ A kommunikáció első lépése a kutatás és tervezés... A projekt szakmai tervével összhangban előzetes elemzést kell végezni arról, kihez, miért és hogyan akarunk szólni.”Arról is olvashatunk, hogy ez a kutatás-elemzés nem kötelező, de javasolt. 5.1.1.2.A projektek előkészítő szakasza A TÁMOP az előkészítő szakaszban az alábbi módon kommunikálta az eseményeket: 1. Kommunikációs tervet készített, amiben meghatározta a célcsoportokat, azok elérhetőségének módját, idejét, a kommunikációs eszközöket, havi bontású marketing tervet, az ÚSZT arculati kézikönyv előírása szerint a projekt arculata is létrejött (pl. színes fejléces levélpapír). 2. A projekt megjelent a kialakított arculattal a művelődési központ honlapján. 3. A tervezés tartalmazta a megvalósítás kockázati elemeit is. A KDOP pályázat előkészítő szakaszában nem használt a projekt menedzsment semmilyen kommunikációs eszközt. Pedig jó lett volna meghatározni a vélemény vezérek körét, felmérni a kockázati tényezőket, ami a lakosság egy részének ellenállásából adódott (hiszen a támogatási összeg csak a falu egyik részének csapadékvíz elvezetésére volt elég, és miért pont az a falurész élvezett prioritást?), továbbá jó lett volna legalább egy önkormányzati hirdető táblán ismertetni a projekt tartalmát, pénzügyi vonatkozásait. A pályázati dokumentációban olvashatjuk, hogy az előkészítő szakaszban javasolt, hogy a kutatási adatokra és a szakmai tervekre építve egy kommunikációs tervet készítsünk, mert ez alapja lehet a pontos kivitelezésnek. A pályázati dokumentáció 8. fejezetében a pályázatíró cég egy kommunikációs tervet hozott nyilvánosságra. Ebben nagyon rövid, általános
feladatok,
vállalások
és
teljesítések 48
olvashatók,
eléggé
elnagyolt
fogalmazásban. Ezen kívül kommunikációs terv nem készült. 5.1.1.3.A projektek megvalósítási szakasza Az ÚMFT KTK-ban kötelező kommunikációs elemként előírtak: sajtótájékoztató a projekt indításáról (IV. kategóriánál csak ajánlott), sajtó események szervezése, sajtómegjelenések generálása és összegyűjtése, elemzése, a helyszínen tájékoztató tábla kihelyezése, információs anyagok készítése (IV. kategóriában csak ajánlott), fotódokumentáció
készítése,
honlapon
és
bármely
nyomtatott,
elektronikus
kommunikációs felületen csatolni kell az uniós támogatásra hivatkozást szövegesen és logóval.22 A KDOP projekt ebben a szakaszban csak a kötelező kommunikációs előírásoknak tett eleget a már említett pályázati dokumentáció 8. fejezetének Kommunikációs terve alapján: a projekt indításakor egy riport jelent meg a megyei újságban, a projekt helyszínén két db tájékoztató táblát helyeztek el, a község honlapján „pályázatok” almenüben elhelyezték a tájékoztató tábla fotóját
5. ábra: Települési vízrendezés Ugodon, tájékoztató tábla Pár fotó készült a munkálatokról, amit CD-n archiváltak és a projekt dokumentációs gyűjteményének részét képezi. A lakosság – amennyiben olvasta a megyei lap újságcikkét – az újságból és „szóbeszéd” útján tájékozódhatott a beruházás kezdetéről, adatairól, vagy az információs táblákról értesült a projekt legfontosabb adatairól, esetleg a honlapról kapott információt a közvetlen lakókörnyezetében induló eseményekről. 22
Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében
Európai Uniós támogatásból megvalósult projektekhez.
49
Egyszer csak szembesültek az utcán folyó munkálatokról, ami bizony nem kevés kellemetlenséggel járt, nem tudhatták azt sem, hogy miért pont azokban az utcákban épül meg a vízelvezető rendszer. A polgármester elbeszélése szerint gúnyos megjegyzések hangzottak el, az emberek nagy része nem hitte el, hogy megoldódik a lezúduló esővíz okozta probléma. A hírek pletykaként terjedtek a faluban, és a polgármester
egy-egy
találkozás
alkalmával
szóban
tájékoztatott egy-két embercsoportot. A lakosság nem ismerte meg, nem értette meg, nem azonosult a beruházással, nem vált cselekvő alanyává a körülötte folyó eseményeknek, csupán elviselte. Ha az emberek cselekvő részesei lesznek a munkának, sokkal jobban magukénak érzik, a megvalósulás után is az ügy mellett állnak. A kevés információ megnöveli a válsághelyzet kialakulásának kockázatát is, például a lakosság megakadályozza a munkavégzést. A szerencse ebben a helyzetben az volt, hogy mivel a lakosságnak az elvezetetlen vizek már addig is sok kárt okoztak, alig várták, hogy az örökösen visszatérő probléma megoldódjon. Hibának tartom azt is, hogy a honlapon nagyon kevés az információ az uniós projektekről. Hiba ez azért is, mert a honlap ma már az információáramlás leggyorsabb eszköze, egyre több ember számára hozzáférhető, segítségével sok információt közölhetünk egyszerre, ki kellene használni a honlap adta lehetőségeket. (Ugyanakkor feltehető az a kérdés, hogy a falu lakói, mint a legnépesebb célközönség elérhető-e az információátadás ezen formájával?) TÁMOP projekt megvalósítási szakasza idején számtalan kommunikációs eszközt használt fel a kötelezően teljesítendőkön túl. Az alábbiakban csak a kötelező elemeken felüli kommunikációt sorolom fel. •
kialakítottak információs központként is működő projektirodát
•
külön e-mail címet hoztak létre a projektnek
•
sajtótájékoztatót szervezetek
•
nyitótájékoztatót szerveztek
•
reklámtárgyakat készítettek a meghatározott arculati elemekkel: asztali zászlók (EUs zászló, intézményi zászló projektlogóval), golyóstollak, irattartó mappák, szórólap, 50
•
igényfelmérő kiadványt készítettek, melyet célzottan kiküldtek a közoktatási intézményekbe tájékoztató levél kíséretében
•
bannercserékkel biztosítottak az Interneten a minél szélesebb kör elérését
•
sajtómegjelenéseket generáltak a nyomtatott,
•
elektronikus és online médiában
•
a JMK havonta megjelenő Programajánlójában összegezték az aktuális történéseket
•
a városi televízió telemarketinges eszközökkel a televízió képújságjában tájékoztatta
6. ábra: Tudás-Szín-Tér honlaplogó
a lakosságot a projektről •
a cigány gyermekeknek szervezett nyári táborokról kisfilmeket készítettek
•
elégedettség mérést, közvélemény kutatást végeztek
•
az intézmény csatlakozott a Budapesti Művelődési Központ és a Magyar Népművelők Egyesülete javaslatára létrehozott TÁMOP Szakmai Műhelyhez
•
szakmai fórumokon, találkozókon, konferenciákon prezentációval kísért ismertetést tartott a projekt közművelődési szakmai vezetője és a projekt menedzsere
A fenti vállalások egy része a tervezetteken túl valósult meg, ilyen például a szórólapok, a nyári táborról készült film, a TÁMOP szakmai műhely, az iskolaigazgatóknak tartott értekezletek, kérdőíves felmérések. A tájékoztatás és nyilvánosság kiválóan sikerült, ami köszönhető a szerezők lelkesedésének, a célközönség megszólításának a kérdőíves megkereséseken keresztül, a részt vevők aktivitásának, a sikerek közös mivoltának, mert ezáltal a projekt sikere minden szereplő sikerévé vált. 5.1.1.4.A megvalósítást követő szakasz A KDOP projekt ebben a szakaszban is csak a kötelező elemeket teljesítette. A megvalósítást követően kell szervezni egy záró rendezvényt, útjára kell bocsátani egy sajtóközleményt, el kell helyezni az emléktáblát a beruházás helyszínén. A záró rendezvény volt az első alkalom a menedzsment és a lakosság szélesebb körű és nyilvános meghallgatására. Erre előbb lett volna szükség. A polgármester ismét megragadta az alkalmat – mint minden rendezvényen -, hogy közölje a „tervezés alatt álló projektek bemutatását is”. A faluban ma már elismerik a polgármester EU pályázati támogatásokat igénybe vevő törekvéseit, többségében vigyáznak az újonnan épült létesítményekre, szépítik azokat és azok környezetét. Elmondható, hogy az egész kistérségben egyedülálló példaként szolgál Ugod az uniós támogatási összegek 51
felhasználása terén. A TÁMOP projektet vizsgálva ismét csak a kötelező elemeken kívül alkalmazott kommunikációs eszközöket említeném meg: •
reklámtárgyakat készítettek a meghatározott arculati elemekkel: esernyő, irattartó táska, konferenciatáska
•
digitális fotódokumentációt készítettek
•
a projekt szakmai összegzését, tapasztalatait a további hasznosítás érdekében egy önálló kiadványban jelentették meg, a kiadvány része egy módszertani film
•
a projekt honlapján klikkelés-számlálót építettek be, így közvetlenül mérhető, hogy hányan látogatták meg azt
•
a megállapításokat, visszajelzéseket beépítették a további kommunikációba
•
a szakmai és a kommunikációs területek között folyamatos volt az összhang, így a jól előkészített és tervezett kommunikációs munka segítette a sikert.
A projekt 42 féle programján ingyenesen vehettek részt az érdeklődők. Újszerű együttműködési formák, partnerségek alakultak ki az önkormányzatokkal, szociális és közoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, médiával. A közös munkában rejlő erő a sikeres kommunikáció nélkül nem jöhetett volna létre. Fontos még megemlítenem a TÁMOP projektek fenntarthatóságára vonatkozó szabályozást. A pályázati dokumentációban vállalni kellett, hogy a létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat 5 évig fenn kell tartani. A beszerzett eszközök rendeltetésében, tulajdonviszonyában nem történhet változás. Használatából nem származhat haszon, nem adható el, nem adható bérbe. A projekt keretében képzésben résztvevő munkatársakat 5 évig alkalmazni kell a fenntarthatóság szabálya szerint, továbbá komoly anyagi megterhelést okozna, ezért a tanfolyamokat önköltségi áron szervezik meg, vagyis a tanfolyamok díjkötelesek. A résztvevői díjak összege, nem haladhatja meg az előadónak fizetett díjat. Összefoglalva: A két projekt célja ugyan eltérő, de mindegyik középpontjában az ember áll. A TÁMOP projekt éltető eleme a kommunikáció, míg a KDOP projekt rendkívül alulkommunikált, a lakosság „bábként” van jelen, a projekt kommunikációnak nem részese, hanem szemlélője. Az ÚMFT KTK szerint a KDOP projekt kommunikációja is megfelel az előírásoknak. Itt felteszem a kérdést: – Hogyan tudjuk így növelni a PR munka becsületét? 52
5.2. Beszélgetés a kommunikációs munkáról A tökéletesebb tisztánlátáshoz segít bennünket, ha értelmezzük az előbb vizsgált két projekt menedzsmentjének válaszait.
Riportalanyaim: A TÁMOP projekt részéről Tompa Péterné Tóth Katalin projektmenedzser. A KDOP projekt részéről Szarka Hermina projektmenedzser és Vörös Tibor projektgazda, polgármester. 1. A kommunikációért ki volt a felelős? Ha nem szakember, akkor csinált-e már ilyet? T. Katalin: Kijelöltünk egy kollégát, aki már az előző HEFOP projekt kommunikációt is csinálta, de szép lassan én lettem a PR munka irányítója. Nekem ilyen végzettségen nincs, de az itt folyómunka jellegéből adódóan mindig kell kommunikálni. -
V. Tibor: A felelős én voltam, mint projektgazda. Én nem vagyok szakember, de a projektmenedzser mindig segített, hogy éppen milyen kommunikációs elemet kell teljesítenünk. Neki már nagyobb gyakorlata volt a kommunikációs vállalások terén.
2. Ha nem egy ember volt a felelős, akkor team-ben dolgoztak? -
T. Katalin: Kis csapatot alkottunk magunkból a kommunikációs munkára. Idősebb nagyon ügyes kolléganőé volt a grafikai munka, a fotózásban egy férfi kolléga segített, a szórólapok, sajtóanyagok, jelentések, kérdőívek stb. összeállítását többen végeztük. A tájékoztató munka összefogása az én feladatom volt.
-
V. Tibor: A felelős én voltam, mint projektgazda, de például egy záró rendezvény szervezésében voltak részfelelősök: iskolaigazgató a műsorért, önkormányzati munkatárs a vendéglátásért, a holnapért az önkormányzat rendszergazdája.
3. Dokumentálták-e a kommunikációt? -
T. Katalin: Félévente kellett projekt előrehaladási jelentést küldeni a közreműködő
szervezeteknek,
ebben
beszámoltunk
az
elvégzett
tájékoztatásokról is. Egyébként pedig a projekt dokumentumtár egyik részét képezte a tájékoztatás és a nyilvánosság érvényesülését igazoló dokumentumokat őrző mappa. 53
Ezt 2020. december 31-ig meg kell őrizni az összes projektet érintő dokumentummal együtt. -
Sz. Hermina: A közreműködő szervezetnek küldtük meg, nem nyilvános. A projektdokumentációban megtalálható CD-n, ill. nyomtatott formában is. Milyen kommunikációs eszközt használtak?
4. -
T. Katalin: A kötelező előírásokat mindenképpen kellett teljesíteni. A tervezés időszakában már tudtuk, hogy célunk eléréséhez, hogy minél szélesebb tömeget meg tudjunk mozgatni, szükségünk lesz az ajánlott eszközökből is válogatnunk. Ezeket – például szóróanyagok, e-mail cím, közvélemény-kutatás – már a tervben is leírtuk. A munka során azonban újabb tájékoztató, nyilvánossági feladatok adódtak. Ezek fokozták a programjaink sikerességét.
-
Sz. Hermina: Csak a kötelezően előírtakat teljesítettük. Ennek oka a költséghatékonyság. Nem szabad többet vállalni, mint amennyit muszáj. Egyébként is csak a kötelezően előírtakat finanszírozzák. Érzése szerint elérték-e a megfelelő nyilvánosságot?
5. -
T. Katalin: A számok bizonyítják a legjobban, hogy a projekt mennyire sikeres volt. A tervezett óraszámok nem voltak elegendőek, ebből következik, hogy a résztvevők száma is meghaladta a tervezettet. Az idő múltával az érdeklődés egyre nőtt programjaink iránt, amiből egyenesen következik, hogy a tájékoztatás jól sikerült. Egyébként azóta nagyon várják az intézmények az újabb közművelődési lehetőséget, az érdeklődés középpontjában állunk.
-
V. Tibor: A lakosság elsősorban az óriásplakátokból értesült a beruházásról. A másik forrás a Veszprém megyei Naplóban megjelent riport, sajtóközlemény. A projekt záró rendezvényén közvetlenül is halhatták, hogy mennyibe került a beruházás, ebből mennyi a pályázati pénz, mennyit kellett fizetnie az önkormányzatnak. Mennyire fogadták el az érintettek a projektet?
6. -
T. Katalin: Már a pályázat benyújtása előtti kérdőíves megkeresés is azt mutatta, érdeklődnek a közművelődést szolgáló programjaink iránt, hiszen meglepően sok címről érkezett vissza a kitöltött kérdőív. Azt gondolom, hogy nem nehéz elfogadni a csupa jót, amit nyújtottunk a kistérségnek. 54
-
V. Tibor: Örültek a faluban az emberek, hogy a vízkár okozta problémák csökkentek, bár a teljes megoldásra még várni kellett. Saját zsebből nem kellett finanszírozni, az önkormányzati pénz – amit összegyűjtöttem – elegendő volt az önrész kifizetésére. Milyen mértékben tudatosult az emberekben, hogy a projekt életminőség
7.
változást jelent számukra? -
T. Katalin: A projektet lebonyolító művelődési központ dolgozóiban a projekt szemléletű gondolkodás, a szakemberek továbbképzése, a képzésekhez beszerzett eszközök, az intézmény csatlakozása a TÁMOP Szakmai Műhelyéhez, szakmai fórumokon, találkozókon szerzett tapasztalatok, a programokon részt vevők ismereteinek bővítése mind az életminőség javulást jelentik.
-
V. Tibor: Azt vettem észre, hogy örülnek a falubeliek, büszkék rá, hogy az ő falujukban a környékbeli falvakhoz képest sok beruházás valósult meg az elmúlt években. Például a vízelvezető árkot a házuk előtt kitisztítják, füvet nyírnak, virágokat ültetnek. Vigyáznak minden újra, ami elkészült körülöttük. Készült-e összefoglaló jelentés a projektről? Ha igen, milyen mértékben
8.
tartalmaz kommunikációról szóló részt? -
T. Katalin: Készült a kötelező projekt előrehaladási jelentéseken túl egy összegző tanulmány, amely a projekt szakmai összegzését tartalmazza, valamint azt a célt szolgálja, hogy a szerzett tapasztalatokat a továbbiakban hasznosítható formába öntse. A kommunikációról a tanulmány kb. egy heted része szól, és a tanulmányhoz készült egy PR film is.
-
Sz. Hermina: A közreműködő szervezet számára készült összefoglaló jelentés az elszámoláshoz. Ebben felsorolás jelleggel szerepelnek a kommunikációs elemek, CD-n fotókat mellékeltünk. Milyen fenntarthatóságot írtak elő? Mennyire megoldható ennek biztosítása?
9. -
T. Katalin: 5 éves fenntarthatóságot írtak elő a pályázatban. Ennek megoldása anyagi nehézséget okoz a művelődési központnak.
-
V. Tibor: Nem írtak elő fenntarthatóságot, csupán azt, hogy a vízelvezető árok tisztán tartása az önkormányzat feladata. A projekt szolgálja-e a szemléletváltást?
10. -
T. Katalin: A művelődési Központ dolgozói is lelkes, összeszokott csapatként 55
végezték munkájukat, de a projekt eredményessége tovább motiválta őket, igazi projekt szemlélet alakult ki. A siker további sikerekre ösztönzi az embert, azt gondolom ez a szemlélet élni fog tovább. A projekt tapasztalatainak átadását, felhasználását fontos és állandó feladatnak tekintik munkatársaim. -
V. Tibor: Megújult környezetük miatt az emberek viselkedése is megváltozott, vigyáznak a megváltozott minőségibb lakókörnyezetükre, ők is szeretnének hozzátenni valamit, amivel szebbé, élhetőbbé válik. Érzékelhető a gazda szellem kialakulása.
A két projekt kommunikációjának feltárása és a menedzsmenttel készített riportok együttesen teljes képet adnak a két projekt tájékoztatást, nyilvánosságot biztosító eredményességéről, a kommunikációt végzők hozzáállásáról, igényességéről, egyáltalán a megfogalmazott kommunikációs célokról, az ebből következő tervekről, azok megvalósításának módjáról. A szembetűnő különbségek magukért beszélnek, és nem kérdés, hogy melyik projektkommunikációt választanánk követendő példaként.
6. Nagyító alatt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) projektek kommunikációja Az előző fejezetben bemutattam pár, a lakóhelyem környezetében elnyert, különböző célt szolgáló pályázatok kommunikációját. Láttattam, hogy bár egységesek a kommunikációs munka szabályozói, nagyon eltérőek a tájékoztatás módjai és a velük elért eredmények, de a sikerek sem egyformák. Aranyszabály, hogy a kommunikációs tervezés legyen része a szakmai tervezésnek, így aztán a kommunikációs feladatokat mindig a szakmai feladatok határozzák meg. Ebben a fejezetben az én szakmámhoz 56
közel álló Környezet és Energia Operatív Program keretében nyertes pályázatok kommunikációjára fókuszálok. Vajon miért éppen a KEOP pályázatokat választom a további vizsgálódás tárgyának? A KEOP Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítését szolgálja az egyes környezeti és természetvédelmi, vízügyi feladatok megoldása és a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása területén. A feladatok megoldásával létrehozzuk a tiszta, egészséges környezetet. A KEOP-nak is vannak fő irányfejlesztési vonalai, úgynevezett prioritástengelyei. Ezek közül az első helyet foglalja el az egészséges, tiszta települések létrehozása. Ez alatt a szennyvíztisztítást, hulladékkezelést, ivóvízminőség javítást kell érteni. A második prioritás: a vizeink jó kezelése, vagyis az árvízgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a kármentesítés, a rekultiváció áll. A tervek szerint 2013-ra, a két éves program végére megszűnik az élővizeinket szennyező tisztítatlan szennyvízkibocsátás, egészséges, tiszta víz folyik majd minden csapból. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az uniós támogatások mellett a pályázóknak is anyagi részt kell vállalniuk a kivitelezésben. Ennek az anyagi résznek a biztosítása többnyire a lakosságot terheli. Emiatt is fontos az ő pontos, napra kész informálásuk és a projektek életvitelébe történő bevonásuk. Ismerjék meg, értsék meg, fogadják el, majd támogassák a körülöttük és értük folyó beruházásokat! Jelenleg a környezetvédelem területén is dolgozom, és a feladataim teljesítése során azt tapasztaltam, hogy a KEOP projektek célközönsége az összetettsége és a rájuk háruló anyagi terhek miatt speciális kommunikációt igényelhet.
6.1.Marcal-Menti
Ivóvízminőség
Javító
Program
előkészítő
szakaszának
tájékoztatási, nyilvánossági tevékenysége A bevezetésben már említettem, hogy az elmúlt nyáron a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatási
területéhez
tartozó
öt
település
(Marcalgergelyi,
Magyargencs,
Kemeneshőgyész, Szergény, Vinár) ivóvízminőségének javítására beadott nyertes pályázat előkészítő szakaszának kommunikációs munkájára kaptam megbízást. Kérdések merültek fel bennem, vajon a Budapest Gazdasági Főiskolán a PR szóvivő szakirányú továbbképzésen frissen szerzett ismereteimet át tudom-e ültetni a gyakorlatba, egyáltalán hogyan tudom megoldani a feladatot? A projekt kommunikációját az Új Széchenyi Terv KTK I. csomagja szerint kellett végezni. Az előkészítő szakasz kommunikációs feladata 2011. július 20. – 2012. március 30-ig tartott a tervek szerint. A megbízás időpontjától kezdődően három hét állt 57
rendelkezésemre a kommunikációs terv elkészítésére, a sajtóesemények szervezésére, szórólap készítésére, internetes honlap létrehozására, lakossági fórum szervezésére. A projekt menedzsmenttől megkaptam az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt, amit megértve és azonosulva vele elkészítettem a kommunikációs tervet. Arculat: A grafikus logót tervezett a társulás részére, és az ÚSZT arculati kézikönyv előírásai alapján elkészült a levélpapír, boríték, névjegykártya formátum is. A honlap tervezője a logó birtokában kezdhette volna a honlap szerkezeti kialakítását, de először a honlap tárhely problémáját kellett megoldania. Volt ugyan a gesztor önkormányzatnak (Marcalgergelyi) honlapja, de az nem volt hivatalos. A honlap a kitűzött határidőre, augusztus 25-re elkészült. (www.marcalgergelyi.hu) Sajtó: Az öt településből négy falu Veszprém megyei, egy pedig Vas megyei település, ezért kapcsolatba léptem mindkét megyei lap kistérségi újságírójával valamint a celldömölki, pápai helyi újságok szerkesztőségével. Összeállítottam számukra egy sajtóanyagot és egyéb kérdéseikre választ adva, három újságcikk jelent meg a lakossági fórum előtti héten. Lakossági
fórum:
Felvettem
a
kapcsolatot
a
közösségek
polgármestereivel,
tájékozódtam a projekthez való hozzáállásukról, a lakossági közvéleményről és arról, mennyire tudnak segíteni a lakossági fórum szervezésében. A hozzáállás többnyire közömbös volt. A lakossági fórum szervezésében részükről a segítség abban merült ki, hogy a meghívókat minden háztartásba eljuttatták. Névre szóló meghívót kaptak a községek polgármesterei és a kisgyermekes, valamint a várandós anyák, mert ők a legveszélyeztetettebbek a nem megfelelő minőségű víz fogyasztása esetén. A meghívó szórólapként is szolgált tájékoztatva az embereket a vízminőségi problémákról és annak megoldásáról.
58
7. ábra: Marcal-Menti Ivóvízminőség Javító program lakossági fórum meghívó 59
A lakossági fórumnak Marcalgergelyi adott otthont, ugyanis társulás elnöke a marcalgergelyi polgármester (gesztor önkormányzat). A lakossági fórumon 65 fő vett részt az 1000 háztartásból. Prezentációkon keresztül mutatták be az előadók a projekt anyagi hátterét, szükségességét (a nem megfelelő vízminőség okozta egészségügyi hatásokat, jelenlegi vízszolgáltatás költségességét), a leendő szolgáltatás műszaki hátterét. A lakosságtól érkező kérdésekre az előadók a fórum részt vevőinek megnyugtató válaszokat adtak. A legnagyobb problémát a lakosság részére szükséges anyagi hozzájárulás kérdése jelentette. Úgy gondolom, jó kezdeményezés volt, hogy a lakossági fórumon a Pápa-Tapolcafő vízbázisról az 1m3-es tartálykocsiban szállított vizet kínáltuk a fórum résztvevőinek, közelebb hozva ezzel számukra a „jövő ivóvizét”. Többen palackokban vitték otthonukba a tartálykocsiból a jóízű, egészséges karsztvizet.
8. ábra: Fotók a lakossági fórumról Sajtó: Szeptember első napjaiban a fórumról is megjelentek cikkek a két megyei lapban és a két helyi újságban. Fotódokumentáció: A lakossági fórumról és a vízminőségi problémával együtt járó plusz feladatokról készült fotógyűjteményt a honlapon találják meg a látogatók. Honlap: A projekttel kapcsolatos információkat folyamatosan töltjük fel a honlapra (sajtómegjelenések, társulási ülések, szolgáltatási események, hatósági határozatok, stb.) 6.1.1.A kommunikációs munka értékelése, további javaslatok: A lakossági fórum után a képviselő-testületi tagok és a lakosság projekthez való hozzáállása a szórólap és az előadások hatására jelentősen javult. (Mivel nem a helyi igények indították el a pályázat adta lehetőségek kihasználását, hanem az uniós 60
szabályozásnak való megfelelés, először hallani sem akartak arról, hogy ők más vizet igyanak, mint a „sajátjuk”.) Szükségesnek tartom a lakosság további személyes tájékoztatását, de nem összevont lakossági fórumon, hanem falvanként felkeresve őket. A személyes találkozásokon a projekt menedzsment beszámolna (akár prezentáció segítségével) a tervezési szakasz eseményeiről, a társulási üléseken megvitatott témákról. További tájékoztatási lehetőséget nyújtanak az önkormányzatok hirdetőtábláin és frekventált helyeken elhelyezett plakátok, fotók, de a tájékoztatásnak jó módszere a helyi és megyei lapokban megjelenő újságcikkek is. (Egypár szóbeli visszajelzés érkezett az újságok olvasottságáról.) A lakosság nagy része nem rendelkezik internet hozzáféréssel, ezért nem lehet kizárólag az online média az információátadás eszköze. A hatékony tájékoztatás módjában útmutatást jelentene a médiaszokásokat célzó kérdőíves felmérés. Ezt a közvélemény kutatást meg kell csinálni. (Elképzelhető, hogy a szórólapos tájékoztatás is szóba jöhet a kutatás eredményként.) A közvélemény kutatásban további hiányosság, hogy tájékozódni kell a lakosság vízminőséggel kapcsolatos információiról, majd a fent felsorolt új információk célba jutása után a lakosság kérdőíves megkeresésével újból fel kell mérni, milyen mértékben bővültek ismereteik. A kérdőívek kiértékelése irányt mutat a kommunikációs tervben írtak átdolgozására, a terv „személyre szabása” válik lehetővé általa. Képet kapunk a lakosság tájékozottságáról, megtudhatjuk felmerülő kérdéseiket. Mindez támpontot ad a további munkához. A projekt életében az ősz „uborkaszezont” hozott, azonban januártól a tavaszig felgyorsultak az események, amiről sok érdeklődésem és kérésem ellenére sem jutottak el hozzám az információk. Ez azt jelenti, hogy nem napra kész a tájékoztatás a honlapon, nem tudtam sajtóanyagot küldeni a médiába és nem volt mit írni a hirdetményekre sem. Emiatt megegyeztem a menedzsmenttel, hogy a továbbiakban a társulási ülésekre én is kapok meghívót, így napra kész információk birtokában leszek. A személyes találkozás során lehetőség nyílik a jó kapcsolat kialakítására a társulási tagokkal, a tervezővel, későbbiekben a kivitelezőkkel. Ezután, elképzelhető, hogy tehetek valamit a községek között „jó szomszédi kapcsolat” alakításáért is. Ez utóbbit azért tartom fontosnak, mert a széthúzás nem összpontosítja az erőket, hanem szétforgácsolja azokat, pedig 61
összefogással hatékonyabb munka végezhető a közös cél – a kifogástalan ivóvízellátás – megvalósításáért. A jól szervezett tájékoztatással elérhető, hogy a lakosság, a társulási tagok aktív résztvevői lesznek a projektnek és nem csak az információs táblákról értesülnek a lakóhelyükön folyó uniós támogatású beruházásról. 6.2. KEOP projektkommunikációk a gyakorlatban Az előző részfejezetben „görbe tükröt” tartottam az általam végzett nyertes pályázat előkészítő szakasza alatti PR munka elé felvázolva az elvégzendő feladatokat és azoknak
várható
pozitív
hatásait.
Tapasztalt
PR
ügynökségekkel
folytatott
beszélgetéseim során is elhangzott – amire az idők során és is rájöttem -, hogy mindenféle elméleti képzésnél hasznosabb, ha saját magunk tapasztalata alapján építjük fel tudásunkat. A dolgozatommal kapcsolatos tájékozódás, kutatás rendkívül sokat segített ebben a tapasztalatgyűjtésben. Talán ezért is tudtam megfogalmazni az „én projektem”-mel kapcsolatos rám váró teendőket. A tennivalókat eddig is éreztem, de nevesíteni nem tudtam. Kövessük végig két projekt kommunikációját! A kiválasztásban szakdolgozati külső konzulensem, Koncsikné Káli Andrea (Energia Központ Nonprofit Kft. PR vezető) volt segítségemre. Nem titok, hogy olyan PR ügynökségeket, irodákat ajánlott figyelmembe, akik példaként állíthatók az Energia Központ irányítása, gondozása alatti nyertes pályázatok kommunikációs munkáját tekintve. Azt is megtudtam, hogy az évek múltával a tájékoztatási, nyilvánossági munka – az Energia Központ tapasztalata alapján – sokat fejlődött. Ez a fejlődés köszönhető az Energia Központ aktív szakmai segítő, irányító munkájának (telefonon, e-mailen, konferenciákon adott információk) a projektek kommunikálását végző szakembergárda idők során szerzett tapasztalatainak, igényességük növekedésének, de egyértelmű támpontokat és leírást nyújtanak a PR munkához 4. fejezetben vizsgált Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei című útmutatók is. 6.2.1.A kiválasztott KEOP projektek Nagyatád
és
környéke
szennyvíz-
csatornahálózatának
és
Nagyatád
szennyvíztisztító telepének fejlesztése (Integranet Kft.) Hanyi - Tiszasülyi árapasztó Tározó (Insomnia Reklámügynökség Kft.) A projektkommunikációk elemzését a projektek kommunikációs terve és a már elvégzett
munka
értékelésének
dokumentációja, 62
a
kommunikációért
felelős
munkatárssal folytatott beszélgetés alapján végeztem el a számomra legérdekesebb szempontok szerint. A nagyatádi projekt 111 millió Ft-os támogatást nyert el pályázaton. 20ezer lakos életminőségét javította, kilenc település lakosságát érintette. A Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó egy régebbi program az ún. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése, annak harmadik eleme, közvetlenül 9180 embert érint, célja három település életét, vagyonát megvédeni a megáradó Tisza folyó okozta károktól, de árvízvédelmi szempontból tágabb értelemben 570ezer ember biztonságát szolgálja, a tájbarát gazdálkodást és az infrastruktúrafejlesztés lehetőségét is magában hordozza. A tározó kivitelezésének költsége közel 19 milliárd Ft. A nagyatádi projekt kommunikációs terve helyzetelemzéssel kezdődik, amelyből megtudjuk a beruházás szükségességét, a műszaki megoldás módját és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási feladatok körvonalait. A Hanyi-Tiszasülyi projekt négy alapüzenetben fogalmazza meg a beruházás szükségességét és a megvalósítás után várható életminőség javulást. A helyzet- elemzés fontos része a kommunikációs tervnek, mert itt fogalmazzuk meg, miért fontos a projekt, mit akarunk/szeretnénk elérni általa, kommunikációnkat mindig a műszaki tervekhez kell alakítani. Mindkét terv megfogalmazta a kommunikációs célt: teljes körű információ átadás és a projekt nyilvánossági pozíciójának kiépítése. A stratégiai célkitűzések mindkét tervben azonosak: Az összefogás, a párbeszéd kialakítása, a célcsoportok között, az érintettek az információk egymásra épülésével fogadják el a projektet, a teljes időszak alatt fenn kell tartani a kommunikációt. Tudatosítani a beruházás pozitív hatását. Mindkét terv nagy gondot fordított stratégia felállítására. 6.2.2.A kutatás folyamata A kommunikációs stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket csak akkor lehet sikeresen elvégezni, ha kutatással felmérjük, hogy kik a célcsoportjaink, fontos a célcsoportokon belüli bontás is, ezek után össze kell gyűjteni az alcsoportok jellemzőit. A szegmentált bontás az egyes célcsoportoknak szóló kommunikációs üzeneteket és eszközöket is meghatározza. A Hanyi-Tiszasülyi tervben a célcsoportok jellemzése 63
nagyon alapos, mindenre kiterjedő. Mindkét terv kihangsúlyozza a véleményvezérek és a civil szervezetek felkutatásának jelentőségét, hiszen rájuk a lakosság hallgat, az ő megszólalásuk, véleményük hatással lehet a projekt elfogadására. A Hanyi-Tiszasülyi tervben táblázatban foglalták össze a célcsoportok projektre gyakorolt érdekérvényesítő képességét és hatását. A kutatásnak fontos eleme a lehetséges kockázatok felmérése. A közvéleménykutatással (beszélgetés, interjú, kérdőív) feltérképezzük a szóba jöhető konfliktusokat. A Hanyi-Tiszasülyi tervben „konfliktus térképet” dolgoztak ki, konkrétan felsorolták a célcsoportok lehetséges negatív reagálásait, az egyes célcsoportok közötti ellentéteket. A terv kitér arra is, hogy az építés környezeti hatásait is számba kell venni. A konfliktusokra fel kell készülni, nem szabad őket elhanyagolni, ha kialakulnak, meg kell oldani őket. A konfliktusok sokszor felszínre hozzák a pletykaként terjedő téves információkat, ezeket eloszlatva támogatást kap a projekt. A kutatási szakasz fontos részét képezi a média-megjelenések összegyűjtése, elemzése. A kutatás eredményeiről mindkét projekt esetén elemzést készítettek, amit a nagyatádi tervben írtak szerint a kedvezményezettekkel ismertettek. A kutatás termékeként készült el a kommunikációs terv összhangban a projekt időzítésével. Itt meg kell jegyezni, hogy mindkét tervet folyamatosan alakítani, frissíteni kellett a beruházás módosított időpontjait követve, és ki kellett egészíteni az adott szituációban éppen hatékonynak bizonyuló kommunikációs eszköz alkalmazásával. Összegezve: a kutatásra kiemelt figyelmet kell fordítani, mert itt rakjuk le az alapokat, és ezek az alapok határozzák meg a további munkát. 6.2.3.Az előkészítő szakasz eredményei Az előkészítő szakaszban üzeneteken keresztül kell megmutatni a projektet a lakosságnak,
elfogadtatni
velük,
azt
is
láttatni
kell,
hogy a
megvalósuló
fejlesztés/beruházás szükséges, biztonságos megoldás és, hogy a régi körülmények gazdaságtalanok és káros hatásai vannak. Milyen kommunikációs eszközökkel oldja meg két vizsgált projektünk ezt a feladatot? Mindkettő fontosnak tartja a médiatréninget, amely szerint a beruházó képviselőit fel kellett készíteni a sikeres médiaszereplésre.
64
Az első sajtóesemény szervezését mindkét terv a projekt indítására tervezte, a nagyatádi a másodikat a második fordulós pályázat leadásának idejére, a Hanyi-Tiszasülyi terv a második sajtóeseményt a kivitelezések megkezdésének időpontjára tette. Mindketten fontosnak tartották, hogy figyelemmel kell kísérni, hogy a média hogyan reagál a projekt eseményeire, hogy a történések mennyire tudták felkelteni a média érdeklődését. Mindkét terv kiemeli, hogy a médiafigyelés napi feladat az egész projektidőszakban, mert ez az elvégzett munka mércéje. Fontosnak tartották a jó kapcsolat kialakítását a helyi média dolgozóival. A nagyatádi terv a kiemelt események utáni sajtóközlemény megjelenését is szorgalmazta, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet az uniós támogatásra. Mindkét projekttervben feladatként szerepel a honlap létrehozása, mint internetes sajtószemle-felület, és mint rugalmas információ gyűjtő-közlő eszköz. A közvetlen és az interaktív kapcsolat színtere a lakossági fórum. A helyi lakók fontos tájékozódási forrásnak tekintik. A fórumok alkalmával a lakosság kételyei, elégedetlensége eloszlatható, hiszen feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket. Mindkét kommunikációs iroda kiemelten figyelt arra, hogy szakszerű információk birtokában lévő előadókat hívjanak ezekre az alkalmakra. Az önkormányzatoknál elhelyezett hirdetmények mindig hatékony megoldások az információk átadására. Erről a projekt indításakor szervezett interjús közvéleménykutatás győzte meg mindkét projekt PR-sét. A Hanyi-Tiszasülyi terv - összevetve a nagyatádi tervvel - további kommunikációs eszközöket is felhasznál, amelyekre szükség van a projekt sikerességéhez. A HanyiTiszasülyi árapasztó projekt során a közvetlen célközönségen túl (három falu lakossága), a leendő tájgazdálkodók, turisztikai befektetők, országos és regionális civil szervezetek, országos hatóságok, vízügyi szakemberek célcsoportjaihoz is kell szólni. A kiemelt kommunikációs eszközök tehát: A tározót ismertető kiadvány (A4, 4 oldal, színes) Internetes marketing Elektronikus ügyfélszolgálat Web kamera elhelyezése az építkezés érdekes részeire Regionális információs iroda kialakítása 65
Archívumkészítés: írásos emlékeztető, fotó, hanganyag, forgatókönyv az eseményekről, amelyet az érintetteknek elküldenek az eseményt követő három napon belül A honlap különleges szolgáltatásai: keresőoptimalizálás, RSS beépítés, e-DM levélre való feliratkozási lehetőség. A nagyatádi projekt előkészítő szakaszában adódtak előre nem tervezett események. Különös gondot kellett fordítani a jól koordinált és koncentrált információszolgáltatásra, a háttérben zajló politikai kampányok ugyanis széthúzást generáltak. A projekt egységes gondolkodásmódját a testre szabott, időben történő egységes arculatú tájékoztatók alakították. A projektről az információkat helyi, nagy tekintéllyel bíró személyek adták. A nagyatádi terv külön fejezetet szentel a médiakapcsolati munka célrendszerének meghatározására. 6.2.4.A megvalósítási szakasz : eredmények, tervek Ebben a szakaszban továbbra is hangsúlyozni kell a fejlesztéssel járó előnyöket, a projekt majdani eredményét, bár a lakosság már elegendő ismerettel rendelkezik erre az időszakra. A beruházás előre haladtáról folyamatos tájékoztatást kell nyújtani az egyes mérföldkövek környezeti hatásairól. Az információ átadás folyamán biztosítani kell, hogy a lakosság kérdezhessen és a véleményét is elmondhassa. A megvalósítási szakaszban előadódhatnak válsághelyzetek, amelyeknek gyors, szakszerű kezelésének alapfeltétele az egységes kommunikáció. A kommunikációs eszközök részben az előkészítő szakaszéval azonosak, de némi változás azért észrevehető. Az információs központ működése mindkét projekt esetén más tartalommal bír. A nagyatádi projekt esetében DM mechanizmust kellett fenntartani, ami folyamatosan ismétlődő tájékoztatást jelentett a rákötési hozzájárulásról, a lakás takarékpénztárról, a projektről, a társulás alakulásáról, a környezetvédelemről. A helyi TV-ben a fenti témákban ismételten vetített filmek, a képújságban hirdetőfelülete, a honlap - ahova egyből felkerültek a friss, aktuális hírek - a meghívók, a tájékoztatók, a szórólapok mind az ismétlődő tájékoztatást szolgálták. A film az eredeti pályázati vállalásban nem szerepelt, de a médiaszokások felmérése során
66
kiderült, hogy a helyi televízió nézettsége miatt nagyon hatékony információátadási forma. Ugyanez mondható el a képújságra is. A Hanyi-Tiszasülyi projekt az információs központ kérdését regionális információs iroda működtetésével oldotta meg, ahol az iroda munkatársai zöld számon adtak és jelenleg is adnak információt az érdeklődőknek. Ők szervezik és vezetik a látogatóközpontba érkező csoportokat, és havonta tájgazdálkodási szakember várja itt az érdeklődőket. A látogatóközpontban többek közt plakátkiállítás, emlékérme préselő gép, emléklapok készítése, rendhagyó földrajz óra, mini CD az árapasztó szükségességéről, működéséről, a beruházás előnyeiről, a lakosság rendelkezésére álló információs forrásokról és tájhasználat-váltás tanácsadás várja az érdeklődőket. A nagyatádi projekt kommunikációjának jellemzői: Tudatosítani kellett az egyének környezeti felelősségét, el kellett érni, hogy megértsék a szennyvíz elvezetésének fontosságát, el kellett érni, hogy az elkészült csatornahálózatra rákössék az ingatlanjukat annak ellenére, hogy az pénzbe kerül nekik. Ezek után a rákötéssel kapcsolatos hasznos tudnivalók, az ezzel kapcsolatos teendők ismertetése volt a feladat. Az információk átadásának eszközei az alábbiak voltak: lakossági fórum két hét alatt mind a kilenc településen, szórólap négyféle témában, négyféle időpontban (témák: projekt számai, környezetvédelem, beruházás fontos lépései, összegyűjtött lakossági kérdések), sajtómegjelenések elsősorban a megyei napilapban és a helyi televízióban a médiaszokásokkal összhangban, önkormányzati hirdetőtáblákon cserélhető A/4-es lapokon közölték az aktuális információkat. A nagyatádi terv az előkészítő szakaszhoz képest új eszközként jelenítette meg a fotódokumentáció készítését, hiszen a beruházás látványos időszakában az építés fázisainak megörökítése fontos dokumentum a jelen és az utókor számára egyaránt. A Hanyi-Tiszasülyi
projekt
jellemző kommunikációja:A tájhasználat-váltáshoz
szükséges tanácsadás a projekt kiemelt területe, ezért elismert szakemberek segítségével szervezték meg a tanácsadás szakmai hátterét. Az állandó telefonos elérhetőség és a már említett havi személyes rendelkezésre álláson túl negyedévente szakmai fórumot szerveznek, de az interneten is lehet egyedi gazdálkodói tervezést végezni. A Hanyi-Tiszasülyi kommunikációs tervben a megvalósítási szakaszra vonatkozó feladatok részben megvalósultak, részben folyamatban vannak, részben megvalósításra 67
várnak. Nézzük őket sorban!(A honlapról lehet tájékozódni a készültség fokáról: ”Hol tartunk most?” link alatt.) A projekt sajtómunkáját a proaktivitás jellemezte és jellemzi, az eseményeket megelőzve végezték és végzik. Fontosnak tartják, hogy a sajtó munkatársaival a beruházó szakértői, vezetői is jó kapcsolatban legyenek. A kivitelezés során a sajtótájékoztatók szervezése kötelező a beruházás mérföldkövei, és konfliktushelyzetek alkalmával. A sajtóút szervezését kiváló eszköznek tartják az újságíróval való jó kapcsolat kiépítésében. A hírlevelek – ugyanúgy, mint a Nagyatádi projekt esetén – nagyon hatékony módjai a lakosság tájékoztatásának, különösen akkor, ha lakossági fórum következik utána. A hírlevelek évi egy alkalommal jelentek/jelennek meg. Egy négyzetméter alapterületű hordozható makett mutatja be a tározó működését. Kitelepülés rendezvényekre: Népszerű eseményeken (falunapon, majálison, más önkormányzati rendezvényeken) az elkészített információs anyagokkal ellátott pultnál lehet tájékozódni a beruházásról, a tájgazdálkodás kérdéseiről. A kitelepülések alkalmával fontos szempont, hogy mindig legyen szakmailag felkészült ember, aki a kérdésekre pontos, szakszerű válasz tud adni. Dokumentációs
fotózás,
filmkészítés:
A
későbbiekben
a
projekt
hátterét,
megvalósulását mutatják be, összegyűjtve a mérföldköveket megörökítő fotókat, filmeket, szöveges értékeléseket. 6.2.5.Összehasonlíthatóak? A két projekt uniós támogatását tekintve nem sorolható „egy súlycsoportba”, ebből – az összegfüggő kommunikációs csomagokat figyelembe véve – az következik, hogy mások a kötelező előírások. A Hanyi-Tiszasülyi projekt kiemelt projekt, az ÚMFT KTK szerint az I. csomagban rögzített kötelező kommunikáció vonatkozik rá, míg a nagyatádi projekt az ÚMFT KTK útmutató szerinti II. csomagba tartozik. A kötelező kommunikációs előírásokban talán nincs is szembetűnő eltérés, viszont a projektek országos jelentőségét tekintve több nagyságrendű a különbség. (Vagyis például ha a 68
Hanyi-Tiszasülyi árapasztó projekt „életében” történik valami, akkor akár pozitív, akár negatív dolog is legyen az, abból az országos média hírt „csinál”, aminek következményei vannak.) Ha a két projektet népszerűségi listára tennénk, akkor a nagyatádi a lista végén kullogna, míg a Hanyi-Tiszasülyi projekt a toplista első helyéért küzdene. Ezek miatt fejtörést okozott számomra, vajon jó ötlet-e összehasonlítani a két projekt kommunikációs munkáját a kommunikációs terv, az értékelési dokumentumok és a PRes kollégákkal folytatott beszélgetés alapján. Főképpen a beszélgetések nyugtattak meg (megjegyzem, akkor még nem is tudtam a két projekt támogatásbeli különbségéről), ugyanis mindkét riportalanyomban egy rendkívül elhivatott, empatikus, céltudatos, a munkájával szemben igényes, kreatív, az elvégzett munka hatékonyságát szem előtt tartó szakembert ismertem meg. Számukra nem az határozta/határozza meg az elvégzendő munka minőségét, hogy milyen a munka országos „híre”, népszerűsége, hanem az, hogy mi lett/lesz a végeredmény. Vagyis az a kérdés, hogy a tájékoztatás, az információ-átadás és -áramlás elérte-e az elképzelt hatékonyságot, esetleg túlszárnyaltae, és hogy általa a projekt mennyire vált sikeressé, hogyan él a reflektorfény alól kikerülve önálló életét. A két kommunikációs tervből kiindulva – felhasználva az elvégzett munka értékelését és a beszélgetéseket – párhuzamosan kutattam a két kommunikációs folyamatot. Az elemzésemből kitűnik, hogy – a fentiekben jellemzett munkastílussal összhangban – sok a hasonlóság a két projektkommunikációban. Sőt, azt is mondhatom, hogy az eltérést – a Hanyi-Tiszasülyi programnál alkalmazott plusz eszközökre gondolok – csupán a „nagyság”-ból adódó kötelező „sallangok” okozzák. Azok az eszközök, amik a hatékony kommunikációt meghatározzák, annak sikerét adják – pl. a kutatás eszközei, módja, a körültekintő és eredmény hatékony tervezés, a média kapcsolatok, a válságkezelés, a pontos és időbeli tájékoztatás, a rendezvényszervezés – mindkét projekt esetén tökéletesen szolgálták a kommunikációs munkát. Ha visszagondolok az 5. fejezetben bemutatott alulkommunikált projektre (Ugod) …, röviden csak ennyit tudok mondani: HÁT IGEN, EZT ÍGY IS LEHET CSINÁLNI!
69
7. Nézzünk a kulisszák mögé! – avagy a „profi” projektkommunikációk titkai Az előző fejezetben bemutatott projektek kommunikációs szakembereivel interjút készítettem. Azokat a kérdéseket tettem fel nekik, amelyek az én „nyúlfarknyi” projektkommunikációs gyakorlatom és a szakdolgozati kutató munkám során merültek fel bennem. A 6. fejezet két projektjének tájékoztatási és nyilvánossági munkáján keresztül ismertem meg Izményi Évát és Rétalji Igort. Rajtuk kívül a harmadik riportalanyom a győri székhelyű Medius Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda vezetője volt. Úgy gondolom ez a fejezet az előzővel (6. fejezet) együtt megmutatja minden uniós projektkommunikációval foglalatoskodó számára, hogy „Hogyan lehet ezt jól csinálni.” Riportalanyaim: Izményi Éva (Integranet Kft. igazgató-főszerkesztő); Rétalji Igor (Insomnia Reklámügynökség Kft. ügyfélkapcsolati vezető); Száraz Lajos (Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda, szociológus-cégvezető) 1. Csak a kötelező kommunikációs eszközöket használja? I. Éva: Nem, igyekszem mindig a projekt-helyzethez igazítani a kommunikációs eszközöket. R. Igor: Alapvetően igen. Az uniós projekteknél a kötelezően előírt kommunikációs csomagokon alapuló és a kapcsolódó közbeszerzési eljárásban megadott eszközöket kell használni. Más, a közbeszerzésben nem meghirdetett és így a szerződésben nem szereplő eszközök használata azért is problémás lehet, mert nem elszámolhatók, így a költségeket kizárólag a vállalkozó kénytelen viselni. A HanyiTiszasülyi árapasztó tározó esetében a kötelezően előírt eszközökön túl egy látogatóközpont működtetését is előírta az Ajánlatkérő, ami nem szokványos, de jó eszköze a kommunikációnak, főként a fiatalabb korosztályok esetében. Sz. Lajos: A kötelező eszközöket muszáj használni, de ez nem biztosítja a beruházás, fejlesztés sikerét. Fontos, hogy elérjük a kommunikációs munka folyamán, hogy lakosság (mint fő célcsoport) magáévá tekintse a projektet, egyfajta szemléletváltás jöjjön létre. A beruházási munka kivitelezésének eredményességét nagyban meghatározza a megfelelő kommunikációs munka.
70
2. Ha csak a kötelező eszközöket használja, Ön szerint elegendőek a projekt sikerességéhez? I. Éva: A helyi tájékozódások, kutatások alapján alkalmazunk újabb eszközöket, amik nagyban hozzájárulnak a projekt sikerességéhez. Például egyik projekt során azt tapasztaltunk, hogy a médiaszokásokat kutatva a lakosság a helyi televíziót részesíti előnyben. Emiatt a helyi televízióval megbeszéltük, hogy ismeretterjesztő filmet készítenek, és több alkalommal levetítik őket. Jó visszajelzéseket kaptunk. Más: A média megjelenéseket egy webes felületre töltjük fel, ami amolyan sajtószemleként szolgál. Nagyon jól nyomon követhető általa a projekt iránti médiaérdeklődés. R. Igor: A kötelező kommunikációs csomagok alkalmazása meghatározza a kommunikációs mozgásteret, függetlenül attól, hogy elegendőek-e a sikerhez, vagy nem. Vannak olyan eszközök – ez véleményem szerint szinte minden uniós projektre vonatkozik – amelyek kirívóan hatékonytalanok: az A-és B-táblákat egyértelműen ebbe a körbe sorolom, táblák árán nagyon komoly és hatékony sajtómunkát lehetne végezni. – A fő probléma nem az eszközökben, vagy azok hatékonyságában van, hanem a rendszer rugalmatlanságában, mert nincs lehetőség az adott eszközcsoporton belüli súlyáthelyezésre. Nem csak a hanyinál, de más – méreteiben hasonló – projektnél is nagyon hiányzik a következetes mérés, vagyis közvélemény kutatás lehetősége… A hangsúly a folyamatos mérésen van, mert egy-egy kutatás szerepel az eszközök között, de egy több éven át tartó beruházásnál általában ez nem elegendő a precíz kommunikációs tervezéshez. Ennél a kérdésnél felvetném az eszközök alkalmazásának meglapozottságát: ezt nyilvánvalóan egy kutatás, vagy kutatássorozat támaszthatja alá megfelelő empirikus adatokkal, ám erre nagyon ritkán van lehetőség. Sz. Lajos: Nem elegendőek a kötelezően előírt eszközök. A projekt előrehaladása során a kommunikációs taktikai terven sokszor kell változtatni. A változtatást a problémakör határozza meg. Pl. a Győri szennyvíztisztító telep átépítésénél a civil szervezetek majdnem meghiúsították a projektet.
71
Közvélemény-kutatást kellett szervezni, és végül egy jól irányzott szlogen oldotta meg az ellenállást: „Tiszta vizet a Dunába”. 3. Ha nem elegendőek a kötelező kommunikációs eszközök, milyen eszközökkel egészíti ki őket? I. Éva: Elsősorban a lakosság megfelelő tájékoztatására fordítunk nagy gondot. A tapasztalatok szerint a legnagyobb bizalom az önkormányzatok iránt van. Ezért a megfelelő arculati elemek felhasználásával minden önkormányzat számára készítünk egy egyedileg tervezett hirdetőtáblát, amely kültéren is elhelyezhető, s az átlátszó „zsebekben” 2 db A/4 lap fér el. Ezzel a megoldással folyamatosan cserélhetők a lakossági hirdetmények. Más: A kedvezményezett számára minden esetben összeállítunk egy „Fő adatok a projektről” elnevezésű dokumentumot, amely minden fontos információt tartalmaz. A cél, hogy a kedvezményezett mindig az aktuális információkkal rendelkezzen, s nyilatkozat esetén minden résztvevő autentikus adatokat kommunikáljon. R. Igor: Az eszközrendszert a hanyi tározó esetében elsősorban a kutatási lehetőségekkel bővíteném, de leginkább a rugalmas átcsoportosítás lehetősége hiányzik. Ha ez meglenne, sokkal intenzívebb on-line aktivitást fejtenénk ki. Sz. Lajos: Amint már volt szó róla, mindig az adott szituációra, problémára kell a figyelmünket irányítani, ennek a gyors és hatékony megoldására kell koncentrálni. Erre is tudok példát mondani: Győrben az aluljáró építésének idején irodánk megtudta - mivel a kivitelezővel is folyamatos a kapcsolatunk az egész beruházás ideje alatt –, hogy nagyon zajos munkagéppel fogják elvégezni az út alatti üreg kialakítását. Ráadásul ezt a munkát egy hosszú hétvégére időzítették. Nem az újságírókat bombáztuk, hogy írjanak róla, hanem szórólapot készítettünk, amelyben leírtuk őszintén a várható eseményeket, annak szükségességét… stb. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy minden érintett háztartásába eljusson a szórólap. Nem volt negatív visszhangja az eseménynek. Ez például olyan szituáció volt, amit nem lehetett tervezni, a kommunikációs tervben nem szerepelt. Sokszor alkalmazunk úgynevezett élménykommunikációs eszközöket, például internetes játékokat, rajzpályázatot hirdetünk, roadshow-kat szervezünk, de az
72
általunk felszerelt öko-buszt is ide kell sorolni, már 120 rendezvényen jelentünk meg vele. A játékok nyerteseit mindig díjazzuk. 4. Mennyire egységes témára építi fel a kommunikációt? Esetleg „személyre” szabja? I. Éva: A séma, ami alapján a kommunikációs terv készül, az egységes, ám a tervezés személyre szabott. Minden esetben helyzetelemzéssel kezdjük, vagyis megismerkedünk a projekthelyszínnel, a települési adottságokkal, a lakosság projekthez való viszonyával. Felvesszük a kapcsolatot a pályázatíróval, tervezőkkel, az RMT készítőivel: az a cél, hogy magunk is megértsük, majd a lakosság számára is érthető módon megfogalmazzuk a projekt szakmai jellemzőit. R. Igor: A hanyi tározó esetében a szakmai követelményekben előírtakon és a szakmai szabályokon túl igyekeztünk személyre szabni a kommunikációt. Többek között ezt szolgálta, hogy még az ajánlatkészítési időszakban interjúsorozatot készítettünk a témáról az érintett települések polgármestereivel, valamint trade media auditot készítettünk a sajtó – elektronikus, print, országos és regionális – munkatársaival. Megismertük álláspontjukat, felmértük ismereteiket, a lehetséges kockázatokat és ennek figyelembe vételével alakítottuk ki a kommunikációs stratégiát. Sz. Lajos: A projektek különbözőek attól függően, mi a téma. Vannak környezetvédelmi, egészségügyi, rehabilitációs,… projektek. 5. Mennyire függ a munka az anyagi finanszírozástól, esetleg a finanszírozástól elvonatkoztatva a saját igényességünk vezérel bennünket? I. Éva: A munka minősége nem függhet az anyagi lehetőségektől! Előfordult, hogy nem vállaltunk el olyan munkát, ahol a rendelkezésre álló forrás aránytalanul kevés volt a szükséges feladatokhoz képest. Csak papíron „elvégzett”, leigazolt kommunikációt nem vállalunk. R. Igor: A munka minősége az előírt és a szerződésben szereplő feladatok esetében nem függhet a finanszírozástól, csak az igényességtől, a szakcégtől elvárható gondosságtól. A pénz általában elegendő, de a verseny miatt természetesen előfordulnak alulárazások, ami finanszírozási gondokat okozhat a vállalkozóknál, ám ez nem lehet akadálya a jó és megfelelő minőségű munkának. Ha az a kérdés, hogy megfelelően tervezik-e a kommunikációs büdzséket az egyes projektekben, akkor tapasztalatom szerint nem mindig. Nem is a teljes összeggel 73
van gond, sokkal inkább az eszközcsoporton belüli hangsúlyokkal, illetve a rugalmasság hiányával. További gond szokott lenni a hosszú elszámolási időszak miatt a kommunikációs feladatokkal kapcsolatos cash-flow: a ráfordítás megtörténte és a finanszírozás esetenként nagyon messze kerül egymástól. Sz. Lajos: A pályázatíró cégektől függ, hogy milyen összegeket írnak bele a pályázatba, ők a csak kötelező előírásokat veszik figyelembe, egyfajta listaárat kalkulálnak. Például a szombathelyi Iseum projektnél a pályázó kiírta a honlap kötelezettséget, de nem vette figyelembe azt, hogy ez nem egy egyszerű honlap. Ennek a honlapnak nemzetközi fórumon is meg kellett felelnie, bizony nem volt rá elég a pénz, amit terveztek. Persze azért a honlapot úgy készítettük el, hogy minden tekintetben megállta a helyét. 6. Hogyan sikerül a napra készséget megvalósítani a projekt során, vagyis időben jut-e a kommunikálandó esemény a PR-es tudomására? I. Éva: Ez a legnehezebb oldala a munkának. A kommunikációs munkának nincs megfelelő elismertsége, többnyire feleslegesnek, pénzkidobásnak tartják. Nehéz elérni, hogy az információkat megfelelő időben biztosítsák. R. Igor: Ez sajnos valóban nagy probléma: mivel a kommunikációt vállalkozók végzik, strukturális és jogi okok miatt sem tehetnek eleget annak a szakmai követelménynek, miszerint a kommunikáció menedzsmentfeladat. A vállalkozó kívülálló marad, nem ismeri a megrendelő problémáit, ügyeit, ennek megfelelően nem minden esetben tud időben és hatékonyan reagálni. Ebben a szervezeti rendszerben megelőzésről például szó sem lehet, egyszerűen nem adottak a keretek. Nem megoldott a megrendelő kommunikációs részlege és a vállalkozó közötti kapcsolatrendszer sem, hiszen a vállalkozóra úgy tekintenek, mint szigorúan a megvalósításra szerződött ügynökségre, ennek megfelelő az információáramlás és ellátás. Ha mégis sikerül hatékonyság elérni, akkor az tisztán informális kapcsolatrendszer eredménye, aminek kiépítésére – éppen az említett okok miatt – nagy szükség is van. A hanyi projektben elmondhatjuk, hogy sikerült olyan emberi és szakmai kapcsolatrendszert kialakítani, ami lehetővé teszi a gyors és megfelelő információáramlást. Sz. Lajos: Minden projekt kezdetén gondoskodunk róla, hogy mindenkivel (projekt menedzsment,
társulás
tagjai,
tervező, 74
kivitelezők,
stb.)
személyesen
megismerkedjünk. Minden közös megbeszélésről emlékeztetőt készítünk, ami tartalmazza a résztvevők vállalásait, feladatait. Aztán csoportos e-mailben mindenki megkapja az emlékeztetőt. Méltán várjuk el, hogy minket is tájékoztassanak. Ez a módszer jól működik. 7. Mennyire ismeri az intézményrendszer kommunikációs feladatait? I. Éva: Nem vagyok teljesen tisztában vele. R. Igor: Őszintén szólva csak nagyjából. Sz. Lajos: Én kezdettől fogva résztvevője vagyok a támogatási rendszernek kormány-szinten, mi csináltuk az első uniós nyertes pályázat kommunikációját. Előadást is tartottam itt Győrben az intézményrendszer felépítéséről, tehát jól ismerem. 8. Hogyan kezelte a válsághelyzeteket? I. Éva: A válsághelyzeteket kiszámítani nem lehet, az adódó konfliktusokat meg kell oldani, mert a negatív vélemények hangoztatása kockázatot jelenthet a projektre nézve. Például Nagyatádon a társulás kilenc polgármesteréből egy fő a konfliktuskeresésben élen járt, minden információ kevés volt a számára. Sorban jelentek meg az újságban a negatív hangvételű cikkek. Több lépcsőben találtunk megoldást: személyesen elbeszélgettünk vele (kiderült, hogy a projekttel szembeni ellenérzése személyes indíttatású), részt vettünk a falu képviselőtestületi ülésén, rendkívüli társulási ülést hívtunk össze. Mindkét ülésen beszámoltunk a munkánkról, lehetett kérdezni, és megbeszélni a vitás dolgokat. A tájékoztatás következő lépcsője egy szórólap volt, ami a lakosság addigi ismereteinek megerősítését szolgálta. Mivel a negatív hangú információ mindig ugyanattól az újságírótól származott, az újság főszerkesztőjével megállapodtunk, hogy az esetet követően kiegyensúlyozott tájékoztatásra fognak törekedni. R. Igor: A hanyi projektben szerencsére nem alakult ki igazi válsághelyzet. Sz. Lajos: Minden projekthez készítünk konfliktustérképet. A kezdetekkor kérdőívet küldünk ki, ami segítségével felmérjük, hogy a megkérdezettek (önkormányzatok, civil szervezetek, véleményvezérek, stb.) közül a megvalósítás során ki mikor számítana konfliktusra. A válaszok alapján felrajzolt konfliktustérkép segítségével fel tudunk készülni a válságveszélyes helyzetekre, de van kidolgozott konfliktuskezelési, válságkezelési stratégiánk is. A konfliktusok elébe lehet menni például úgy, hogy a médiával jó
75
kapcsolatot alakítunk ki. Az újságíróknak sajtóreggelit szoktunk szervezni, ez a meggyőzésnek hatékony formája szokott lenni. 9. Fontos-e a projektmenedzsment számára kommunikáció? I. Éva: Úgy gondolom igen, a kommunikációs csapat jó segítője lehet a menedzsmentnek. R. Igor: A hanyi projektben a helyén kezelik, de azt azért látom, hogy máshol letudandó feladat csupán, a kötelező eszközrendszer kötelező használatában kimerül a kommunikációs aktivitás. Sz. Lajos: Fontossá tesszük számukra azzal, hogy már az elején ragaszkodunk ahhoz, hogy minden érdekelttel személyesen megismerkedhessünk. 10. A projekt menedzsment a stratégiai tervezés kezdetén fordít-e figyelmet a kommunikációra? I. Éva: nem igazán… R. Igor: Eddigi tapasztalataim szerint szinte egyáltalán nem. Ezt az állítást a közbeszerzési kiírásokban megfogalmazottakkal minden további nélkül alá tudom támasztani (pl.: nagyon sok esetben leírják, hogy a vállalkozónak kiadvány kell készítenie a projektről, de nem adják meg sem a példányszámot, a méretet, a kivitelezést stb.) Sz. Lajos: Az a lényeg, hogy a kommunikációs cég úgy dolgozzon, hogy ne adjon feladatokat a projektmenedzsmentnek, sőt inkább vegyen le a válláról feladatot. 11. Ki határozza meg, mennyi pénz álljon rendelkezésre a kommunikációra egy projekt során? I. Éva: Többnyire a pályázat készítője. Szabályozott, hogy a kommunikációra mennyi költhető. Én ezt az RMT készítőivel szoktam egyeztetni, ők megmondják, hogy mennyi pénz áll a rendelkezésre a 2. forduló PR feladataira és ehhez tervezem az eszközöket. R. Igor: Ezt minden esetben a projektmenedzsment, illetve az Ajánlatkérő. A projekt támogatási szerződése ugyanis már tartalmazza a lehetséges forrásokat – a kommunikáció tekintetében is. Sz. Lajos: A pályázatíró cég tervezi meg, tőlük függ. 12. Mi a véleménye az ÚSZT egyszerűsített kommunikációs kötelezettségeiről? I. Éva: Valóban költséghatékonyabb, mint a régi, de a kötöttségek megmaradtak. R. Igor: Hasznos segítség a projektgazdáknak. A gond nem ezzel van, hanem a közbeszerzéssel, mert az olyan merevséget kölcsönöz a rendszernek, ami a 76
kommunikációs munka hatékonyságát jelentősen ronthatja, különösen akkor, ha a stratégiai tervezés során a kommunikáció nem kapott hangsúlyt. Sz. Lajos: A kedvezményezett számára zavart jelent, hogy nem előírás (így pénzt sem terveznek rá) a projekt befejeztével az ünnepélyes záró rendezvény (csak az 500 millió Ft felettieknél írja elő az útmutató). Többségben úgy gondolják, ezek a rendezvények keretet adnak a projektnek. Összegzés: vannak kötelező előírások, amiknek különböző célú, tartalmú projektekre egyaránt működőképesnek kell lenniük. Ezeket be kell tartani, mert a jogszabályok, törvények köteleznek bennünket. Ez jó, hiszen így leszünk egységesek és törvénytisztelők. De mint minden előírás, szabályzat, egyben merev is, úgy érezzük, gúzsba köt bennünket, megköti a kezünket. Ha mindent mereven, az előírások szerint, vakon követve őket cselekszünk, akkor kérdés, elérjük-e a célunkat. Célba érünk a szabályozók szerint, de ezekben a célba érésekben hol van az ember? A siker nem öncélú, a siker akkor siker, ha minden érintett (a közösség minden tagja) gazdagabb lesz általa. (Családon, mint kisközösségen belüli példára hivatkozva pl. egy diploma megszerzése nemcsak annak okoz örömet és az életében változást, hanem a család minden tagja részesül a pozitív változásban.) Tehát nem elegendő az előírásokat teljesíteni, meg kell tölteni őket tartalommal. A fenti riportok erről a plusz tartalomról, a PR szakmáról, a kreativitásról, a sokoldalúságról, az empátiáról, a szervezőkészségről, a találékonyságról, az emberszeretetről, a türelemről, a „háttérben tudni maradni” magatartásról szólnak. A példák és a riportban elhangzott vélemények azt bizonyítják, hogy az uniós projektek kommunikációja is felöleli minden az iskolapadban megtanult PR feladatot, de csak akkor, ha megfelelő a hozzáállásunk. És ha megfelelő a hozzáállásunk nemcsak magunkat, a közvetlen érintetteket, hanem a „nagyvilágot” is gazdagítjuk vele, és nem utolsó sorban növeljük a Public Relations munka becsületét.
77
8. Konklúzió Európai Unió, pályázatok. Távoli szavak mindazok számára, akik nem kerülnek velük testközelbe. Én is így voltam ezzel az elmúlt nyárig, amikor megbízást kaptam egy uniós nyertes pályázat PR munkájára. A munkavégzés során egyre kevésbé tűnt misztikusnak az unió és a pályázati rendszer, sőt kimondottan szimpatikus volt a szabályozottsága és a nagy rend, ami az ügyintézést jellemezte. Rengeteg kérdés merült fel bennem a pályázati rendszerrel kapcsolatban. Kutatásaim (beszélgetések, interjúk, honlapok, tanulmányok, pályázati anyagok, projekt dokumentációk) során fény derült arra, hogy Magyarország számára a pályázati lehetőségek honnan indultak, milyen történeti szakaszokon mentek keresztül, történelmük során hogyan fejlődött a körülöttük zajló kommunikáció. Az unió mindig fontosnak tartotta azt, hogy a lakosság megismerje az uniós fejlesztésekben, beruházásokban betöltött szerepét, de ez sokáig nem volt egységes. Izgalmas volt végigtekinteni a kommunikáció fejlődését, az intézményi rendszer kialakulását, ami ma már jól szolgálja a pályázatok körüli ügyintézést. Kutatásom másik célja a jelenleg már precízen szabályozott projektkommunikációk vizsgálata, összehasonlítása. Megállapítottam, hogy a projektek megvalósulása során végzett PR munka sokféle, annak ellenére, hogy egységes útmutató szerint kell dolgozni. A sokféleség néhány oka: A projekt támogatási összegének mennyisége, a projekt célja, tartalma, a PR munkát végzők hozzáállása, szakképzettsége, a kommunikációra szánt finanszírozás. Abban azonban minden projekt egységes, hogy a kötelezően előírt kommunikációs eszközöket – ami a támogatás mértékétől függ – maradéktalanul alkalmazza, hiszen ez a támogatás egyik feltétele. Vizsgálódásom során összehasonlítottam szakképzettséggel nem rendelkezők kommunikációs munkáját. A két összehasonlított projekt támogatási összege közel azonos volt, emiatt a kötelezően előírt kommunikációban megegyeztek, de vizsgáltam ugyanannak a PR irodának a gondozásában szervezett, különböző tartalmú projektkommunikációt, végül két különböző PR ügynökség hasonló tartalmú, de nagyon eltérő támogatási összegű információs munkáját. Megállapítható, hogy azokban az esetekben, amikor a célközönség a projekt megismerésén,
elfogadásán
túl
azonosul
78
a
projekt
tartamával,
egyfajta
szemléletváltozáson megy keresztül, ott kiváló volt a kommunikációs munka függetlenül a tartalomtól, a támogatási összegtől. Kiemelném azonban, hogy nem független a projekt sikere a PR-es szakképzettségétől, ezen túl a rátermettségétől, elhivatottságától. Javaslom, hogy a projektek kommunikációs munkáját bízzuk szakemberre, mert úgy biztosan elérjük a lakosság szemléletének változását, ami a fejlődés irányába vezeti az országot. A szemléletváltás, illetve az azonosulás hiányával magyarázható, hogy a projekt ideje alatt létrehozott honlapok nem élnek tovább a megvalósítás után. Jó lenne fenntartási kötelezettségként előírni a honlap működtetését. Beszélgetéseim során az is kiderült, hogy a PR-esek egymástól elszigetelten ki-ki a saját tapasztalatait gyűjtögetve fejleszti, tökéletesíti a munkáját. Jónak tartanám, ha az Energia Központ kezdeményezéshez hasonlóan, konferenciákon vagy más fórumokon tapasztalatokat tudnánk cserélni egymással.
79
IRODALOMJEGYZÉK Az UNIÓ kapujában Válogatás a PHARE program projektjeiből www.nfu.hu/download/455/magy64.pdf 2012. 03. 16. 21:12
Előcsatlakozási alapok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok 2012.03.16.22:20
FALU VÁROS RÉGIÓ Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat 2007/1 Phare-korszak Magyarországon http://www.nfu.hu/download/5710/2.%20falu_varos_regio_2007_1_phare%5B1%5D.p df 2012.04.01.23:10
Kézikönyv végső kedvezményezettek számára Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/doc/259 2012.03.15.22:20 Fejlesztési programok 2004-2006 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv 2012.04.06.19:10
Fejlesztési Programok 2004-2006: operatív programok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok 2012.04.06.21:10
80
Összefoglaló tanulmány, amely tartalmazza a Kohéziós Alapra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok megvalósítására szolgáló akcióterveket valamint a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozott nemzetközi beruházások esettanulmányait Hill & Knowlton Hungary Kft. Budapest, 2005. június
ÚMFT dokumentumai Fejlesztési Programok 2007-2010 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/doc/429 2012.04.10.23:05
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedés Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hu_Accepted.pdf 2012.04.10.23:50
Új Széchenyi Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/uj_szechenyi_terv 2012.04.20.18:00
Új Széchenyi Terv A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja http://www.mnvzrt.hu/data/cms576186/Uj_Szechenyi_Terv.pdf 2012.05.05.22:15
Brüsszel szerint példaértékű Magyarország EU kommunikációs stratégiája Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/brusszel_szerint_peldaerteku_magyarorszag_eu_kommunikacios_str ategiaja 2012.05.10.23:04
81
COM(2006) 35 végleges FEHÉR KÖNYV AZ EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKÁRÓL (előterjesztő: a Bizottság) http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/decisionmaking_process/l10 105_hu.htm 2012.05.15.24:10
Várkertfürdő Pápai Gyógy-és Termálfürdő honlap http://www.varkertfurdo.hu/hu/ujmagyarorszag
Munkácsy Mihály Általános Iskola Pápa honlap www.munkacsy-papa.hu
Összegző tanulmány, Tudás- Szín- Tér közművelődés a közoktatásért, a Jókai Mór Művelődési Központja a Pápai kistérségben Jókai Mór Művelődési Központ Pápai Nyomda Kft. 2011
KDOP-2009-4.1.1/E Települési vízrendezés fejlesztése, Települési vízrendezés Ugodon pályázati dokumentáció. 2009
Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Európai Uniós támogatásból megvalósult projektekhez. www.nfu.hu/download/8203/UMFT_arculati%20kézikönyv.pdf 2012.05.16.24:25
Dr. Majoros Pál: Tanácsok,tippek,trükkök nem csak szakdolgozatíróknak avagy a kutatásmódszertan alapjai Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. 2011.
Nyárády Gáborné dr.- Dr. Szeles Péter: Public Relations Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. 2011.
82
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. táblázat: Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programok listája, struktúrája a meghatározott prioritások sorrendjében 2. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Útmutatók előírásainak összehasonlítása 3. táblázat: TÁMOP és KDOP projekt összehasonlítása
1. ábra:
Nemzeti Fejlesztési Terv prioritások, operatív programok
2. ábra:
Új Széchenyi Terv felépítése, operatív programok
3. ábra:
„Tegyünk többet környezetünkért” záró rendezvény, meghívó
4. ábra:
„Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben záró rendezvény és szakmai konferencia, meghívó
5. ábra:
Települési vízrendezés Ugodon, információs tábla
6. ábra:
Tudás – Szín – Tér honlap logó
7. ábra:
Marcal – Menti Ivóvízminőség Javító Program lakossági fórum, meghívó
8. ábra:
Fotók a lakossági fórumról
83
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet (Interjú kérdések projektkommunikációt végző szakképzettséggel nem rendelkezőknek)
1.Milyen kötelező kommunikációs elemeket írtak elő a projektre? 2.Ki volt a felelős a kommunikációért? Szakember? Ha nem, csinált-e már ilyet? Ha nem egy ember volt a felelős, akkor team-ben dolgoztak? 3.Dokumentálták-e a kommunikációt? (honlap, cikkek, cikkek értékelése, kérdőíves közvélemény kutatás, tv, rádió, fotódokumentáció...) 4.Milyen kommunikációs eszközöket használtak? Esetleg az előírtakon kívül is alkalmaztak más eszközöket? 5.Érzése szerint elérték-e a megfelelő nyilvánosságot? Az elképzelésekhez képest mennyire sikerült széles körben a tájékoztatás? 6.Mennyire fogadták el az érintettek a projektet? 7.Milyen mértékben tudatosult bennük, hogy a projekt életminőség változást jelent számukra? 8.Készült-e összefoglaló jelentés a projektről? Ha igen, milyen mértékben tartalmaz kommunikációról szóló részt? 9.Milyen fenntarthatóságot írtak elő? Mennyire megoldható ennek a betartása? 10.A projekt szolgálja-e a szemléletváltást? Vagy a szemlélet megváltozása csak a projekt megvalósításának idejére szól?
84
2. sz. melléklet (Mélyinterjú kérdései kommunikációs cégek vezetői részére)
1. Csak a kötelező kommunikációs eszközöket használja? 2. Ha csak a kötelező eszközöket használja, Ön szerint elegendőek a projekt sikerességéhez? 3. Ha nem elegendőek a kötelező kommunikációs eszközök, milyen eszközökkel egészíti ki őket? 4. Mennyire egységes sémára építi fel a kommunikációt? Esetleg "személyre" szabja? 5. Mennyire függ a munka minősége az anyagi finanszírozástól, esetleg a finanszírozástól elvonatkoztatva a saját igényességünk vezérel bennünket? 6. Hogyan sikerül a napra készséget megvalósítani a projektmegvalósítás során, vagyis időben jut-e a kommunikálandó esemény a PR -es tudomására? 7. Mennyire ismeri az intézményrendszer kommunikációs feladatait? 8. Hogyan kezelte a válsághelyzetet? 9. Fontos-e a projekt menedzsment számára a kommunikáció? 10. A projektmenedzsment a stratégiai tervezés kezdetén fordít-e figyelmet a kommunikációra? 11. Ki határozza meg, mennyi pénz álljon rendelkezésre egy projekt során? 12. Mi a véleménye az ÚSZT egyszerűsített kommunikációs kötelezettségeiről?
85
