^&^s ::.^^':^ ^i^^í^^^

^&^s ::.^^':^

î^^í^^^

mm(ymmm^^

g

MíyM(t(Y(xíy

^,

, i

j

,

,^yífmmTm??f fTffffffTf ;K

ir-\

J^j^V^T'^ÎT

A \^^

I

V-cr: i;
ÖSSZES MÜVEI. KÖLTELEM S FOLYÓBESZÉD.

K ÖZ R E

lí

OC

MEGHAGY \,SA

S

ATA

S/.F.IU.NT

1)Ö«RE\TEI GÁ«OR.

HARMAD KIADÁS KÉZIRATBAN MARADOTT

i\lE(i

NKM

ISMI'.K l'HKKKI-

i^ íX^W^r*

BUDÁN,

£ MAdVAIl

:::

'18

r ^î

n

í

í

H

í

/

n

(

/

(

£ ~;^

KlKAl.VI I-dVKTRMl SA.ITOVAI..

4

2.

3J

n n u u u u n u M ii M M H h iill í

ÖlfSÖ.W«l9 ö:&9 Ö Öft^Öf Ü

(

í

Ö^^

í

i

í

iil^-

;C5

^^^•^ -

ho~^''

:

S9

mm^

VERS Elbeszéd.

1

'S

îEi^î»-^»

AGY KÖLTELY.

mi fejldhetnék

ki az ódakíiltér árnya iránt,

tiszte-

let BERZSEINYI HAMVAIN. A' kültér életrajza.

Az

üt

könyv

tartalma.

Rövid magyarázat névrl tárgyról nemeiben ü.iVL.

— ODA. — — FEST

GÚNY.

ELÉGIA.

,

nielly eléfordul

a'

költélyek

e'

— KÖLTÉRI LEVÉL. — BÖLCSELETI KüLTÉLY. — KÖLTÉRI ÖTLE'I. — KÖLTERI ELBESZÉLÉS

KÖLTÉLY.

VAGY BESZÉLY. Költelmek kelése évsorban. Irásnem szerinti sorzat 's néhány észrevétel.

ÍC^^" E' kiadáshoz^ az

itt-ott is

megjelent apróbbak összeg:) üjtése,

a'

kéziratok letisztázása 1837b. és 1838b. teljesült, miben elébb eljárást

tása

,

a'

Régi mag) ar nyelvemlékek' hivatalos gyjtése közrebocsá-

nem

engedett. 'S 1839ben nyomatni

akarám, de, most meg,

betegség közbe jötte miatt csak 1840b. aprilisben fogathaték ahhoz jelen alakában

,

és nyolczad rétben

is.

Majd

,

a'

lesajtózott ivek

vagy hivatal' elébb való dolgai, vagy sajtóintézetbeli hátráltatás, czimkék (vignette) hozatása veté hátra. Tehát, korántsem hanyagságból e' némi elkésés; Berzsenyi és fiai bizalma folytatását,

iránt pedig

épen nem, figyelemtelenség miatt.

rátságosan ezek, az ország eltt, okaimat.

Itt

hallják

meg

ba-

Berzsenyinek iS28-bol Nikhin october 48' költ levele van nálam, inellybea az „Élet és Liteiatiira 1827beli 2'' kötete lapjain" eléadoít magyar irodalmi akkori nézeteimben velem tökéletes egyezését nyilatkoztatá s két sorába ezt (evé: „Látni fogod munkáimat, mihelyt tiszták lesznek s lm elóbb meghalnék, vedd által gi/ermekeimtöl.^^ Kikelettel 182Í)'- meg azt közié, miként akarná minden munkáját, együtt kiadni '), s midn ugyan ezen évben júliusban másodszor látogatám meg Niklán, ekkor gróf Gyulai Lajos barátommal, mutatta 1816 óta irt ujabb költelmeit fol}óbeszéit, mint már most maga által közrebocsátandókat. E feltételében ugyan csak igyekeztem ersíteni, ne hogy, némiképen nemes elbidegülése, megint elhammassza. Azonban 1830'' július 15' költ le\ eléhez toldott szeletke papirosára ezt veté. „Ha meghalok, té^y munkáimmal a mit akarsz." Majd a magyar tudós társaságnak 1831 béli februárban tartott els nagy gylése után Pestre szándokozott telepedni, hogy a feltété szerinti szüksé2,es munkákat miiveihez megolvassa, s ezek lesajtolását egészen maga a ezérelje. Hanem , ide költözését a cholera gátolá s augustus 8dikárol ezt irta hozzám „munkáimon könnyen elmehetsz, ha én elbb dlök, s kérlek is azon esetre, hogy ezen ár\áimat el ne feledd." Isten azonban az életét is megtartván, 1832-ben ismét kívánságához képest , Budán a Krisztina városban fogadtam már számára szállást kerttel együtt, ugyan említett czéljához. De mind csak halasztaták jöttét gazdasági dolgai, mellyek vitelét okosan köté össze az irodaloméival. 1835-beli

Kazinczynak 18201).

14d. Pestrl hozzá bocsátott levele illy kezdet: „Engem az a' hogy hazánk tlem vegye Verseidnek harmadszori kiadását, s nagyon kérlek, ha mi ny uitatlan dolgozásaid vannak, és ha miket az els 's második kiadáslian ki-

kevélység szállá lürlél

,

apiilis

uieg;,

megigazitál

,

méltóztassál

nekem megküldeni

stb.

L. a folyóbesxédek után.

A

ELBESZÉD. december

3''-

iiíí,

miként akar 1836 nyarának elején megint Budán

deni, mivel ez, elébb is javára vált, és reméllé dásra nyugottabbau elkészítbetését.

munkáinak

is itt,

für-

uj kia-

S a viszontlátásnak elre gyakorta felnyájasult örömét, legidsebb Berzsenyi Farkas, következ tudósításával lön kénj telén, elvenni tlem is! Mikla, martzius ^^- d836'' „Múlt február bónak gyászos emlék 24-dik napja, szeretett atyámat, e^y héti sídyos betegsége után, a földi szenvedések közül, boldogabb hazába szólítván által; határtalan fájdalmunkat, sem a szelíd vallás, sem a hideg értelem szüntetni nem képes! Azon szíves barátság, mellyel a Dicsült a Tekintetes úrhoz mindenkor viseltetett, s azon tisztelet mellyel én is kegyednek, mint boldogult atyám igaz barátjának tartozom, kötelességemmé tévé, hogy feledhetetlen veszteségünket bánatos fiúi érzéssel tudtára adjam; meggyzdve \é\é\\ arról: hogy ebbeli mély fájdalmunkat szíves részvétele által enyhíteni, a Boldogultat pedig tovább is baráti emlékezetében fenn tartani fogja." fia.

Válaszomban, szomorú kötelességem lön magamhoz kérn«m az irodalmi árvákat. El is hozá majd legkisebb fija Miklóo , a középs neve: Antal s ugy adván kezendiez, mint általa is igen-igen szeretett atyjának hozzám rendelt hagyományait, készséggel teljesíté tiszteletre méltó özvegye, három fia, e^y leánya, a szeretet és barátság, távuli verség utolsó

—

—

A kritikáról irt értekezet iv^y is nálam volt már 1835-beli september 24dike óta, szabad külön rendelkezésemre.

földi intéseit.

Ne emelj rám fedd wjat szent árnyok! képzeltemben, e csak mostani közre adásért. Nyugtat engem amaz említett néhány ok, e^y pedig a levelezetek között áll jegyzetben. Ha elébb menendek elüzionkodni

f

óhajtásodra szóval is tett fogadásom súlyától magamat megkönnyitem, akkor fájdalommal mentem volna nyomodon, utánad. De vala gondom, hogy síromat baráti kjptelesség elmulasztása ne nehezítse. Akkor Helmeczi jár el mindenben, ki, nemzeted eleibe már kétszer, olly buzgón vitte addigi mveidet, s kihez azért folyvást jó indulattal maradál.

veled, mintsem

Nálam vagyon becses özvegyedtl, ahoz 4836'- martzius 22''- irt lemellyben „ftisztének vállá, mint barátod és házadé, emlékezetedet megújítani dics munkáidban, azoknak a kéziratbei iekkel együtt kiadatása vele,

utján."

Midn

most megbízatásomban

magam

járok el,

történjék-e

még

ezentúl egyéb is emlékedre? nem általam csak külön egyénecske által, mert az merben elhangzó lenne; hanem a magyar nemzet összes kebelébl, mellynek tüzes fejtekezését 60 éved heljett bár legalább 70-ncdig még együtt munkálhattad volna.

,

ELBESZÉD.

III

Vajiv csak ejTvkét szó, e'2;}'két sornyi í'elirás alaU fog:s7>? niiiulij; feKároly luikíMK Qiii îace Tízia no, e mv^y íestvr, kinek pedií? \ csásxiír fiszíelet jelül m.tíía >ei(e lel ecsetét, inidó'a az, íestése kö/iheii ki talála billenni kezéhöl, kit iíjíyan az, évdijjal iieveze lovagfíá; és 111' Henrik, majd íranczia király önként inaiba látojâtott iiiejí; és kinek temetését égében Velencze nagy tanácsa fényesnek rendelé, áanhár az i'tHiÍX)*"beli pestisben hala meji^ ott, s akkor ollyanok teste, parancsánál fojíva, csak kiinní,

'

a lajíiinákba loccsantaték.

A pa\imentnmba

eresztett fejér

márvány

szelet-

magasztosabb tiszteletet gerjeszte ugyan bennem is a lángész iránt a deí Frari szentegyházában, mintsem ott azon dogéknak felczifrázott már>ány diadaljelei, kikrl nagy név nem intett, de a hatalmas respnblicának elsbbjei nyilván mondák ki, hogy e három szó, Tiziannak elég; és eniléke, munkái.

kén lév néhány

betii,

Megirád, Te Berzsenjim, miként „szegi meg, a miíza, reptet az örök tünésnek, s néma ham\êdrek mohait biborral festi, és a bús rovataiba fényes életet önt", itt a Id. lapon. Elzenged, hogy

A A

Derék nem

fél

az idük mohától

koporsóliol kiiör és eget kér,

S érdemét a jók

,

nemesek

,

s

jövend

Századok áldják,

mit a Társalkodó 26''- számában 1842, Májer Tstván is idézett, ilt a lO''lapon. Hanem ezek átaljában csak a nagyság imádásábol lángolának elé egyszeren, a saját érdenuiek megbecsülését vagy elhanyagolását Ailág menttére bizván. Mert ha önként lepett meg kitüntetésed, mi azonban sok nem volt, nagyra becsüléd csendben, de magad soha sem >erél össze irigység cseleivel |)ártot, mellyet azért szédiíeftél Aolna színes barátkozatra, bog} majd annak emberei, egész Léi kürtöt fu\ogassanak melletted.

Akkor lépném én hát

elé emlékezetednek valami újszerbb fenntarha kivánlatnék; midn álaljánosabban adná ki magát önként ahoz köz>élemény; nn\el most mindjárt azért sem mernék felszólalni, nuMt többféle megtisztelés intézet elésegítése osztja meg a hazát, s elébb hadd ersüljön vagy jusson kívánt létre azok mindenike. Berzsenyijüket nem fogják dicsítés nélkül hagyni Somogy tisztelt Karai és Rendéi, e kitn \ármegyeé nem, mellyböl foly\ást, hasznos díszes kifejtekezés iparát halljuk, taliát a haza ékesít észnek megbecsülését. Es akármikor kcrülendne ott erre a sor, gondolnám, \iszhang ébred szavukra, mert Somogy költérének mindenfelé többszeri idéztetése, gondolatainak országszerte megfogamszását mutatja, s igy, nem ertetett ráhagyás, hanem ihlelem mondja: tisztelet berzsenyi hamvain.

tása eszközléséhez,

A*

ELBESZÉD.

IV

Azon érzet és gondolatcsirát, nielly minden jobban kiképzett emberben ki akarna hajtani, hanem az azzal tépeld, nem tudja úgy, miként maga szeretné felszavazni, a szívnek költére fejezi ki egészen, s ha e kiemelt gondolat és érzelem, tiszta értelm, egész életre szolgál erkölcsi vezérül. A lélekre hatást, nagyszer költér soraiból. Napóleon monda ki szentilonai laktában. Olvastatja Pierre Corneíllenek: Les Horaces, müvét. Meg-megindnl a hsi jellem kiejtésein, s mikor: az öreg Horátziiistol: QuHl mourut, hallja, e szalad ki ajakán Corneille-röl: je Vauraisfait prince, s\'l avait Técu dans mes temps '). Megmondá okát, miért? Mert illy magas gondolatú költér, egész nemzetét, nagjság érzeteihez emeli, s Corneille, a francziát készítette volt bátor tetteire.

Ezért Irántad , említett óhajtásom , becses honi árnyok. Ódáid lelke, nyelvet ád a magyar maradék maradékainak. És nagyért küzdéseiben szelíd intést is, hogy az újjá születés magvát ne szélvész között vesse, mert azt az oda ragadhatja, hol, nem a nemzet életére kél ki.

S midn vezérednek Virágnak 1834''- elkészült emléke 1835 óta már Pesten a nemzeti múzeumban áll, milly nyugottan látnám a Te nevednek is, másként feldíszítését. Vagy bár legalább elre érezhetném azon lélektani oknál fogva késbb idben sem elhanyagolását, mert az általad felmozgatott független nemzetiség, sz Buda királyi vára országának azzal is bizonyítja európai mívelt sorokba küzdését, mert már nemzeti nagy család fiául tekinti a honi lángészt, s olly érzékenyen gondoskodik róla, miként külön család, szeretett vérérl.

Mindenitek érdemli, egyszersmind emberségeért, hamvaiban is álemberi gyarlóságot kivéve, tiszták, szív nemességével nagyok, emelének, s csak azok fognak magasítani nemzetet, st csak azok tehetik tiszteltté. Kinek niig élt, egyedül esze adá fényét, sírján elegyes érzés nyugtalankodik szép eszéhez keveredett alságain. És a temetésérl jöv közönség méltán mondja ki rá: elég itt azon dísz, haszon, mit eszeért nyert, mit azzal magához ragadott. „Emléket csupán annak, kinek emdatását. Jellemek,

lékezetére szív

is

ragadozza az

észt.

így a Tied bátran emelkedhetik.

')

Heiczeggé teszem, ha idmben

él.

i\EHÁXY ADAT

A KÖLTER ÉLETRAJZÁHOZ. A Közhasztm

esmeretek tára

Jí-dt'k hötetébeii

1831.

234— 2:37f/.

már meêhnlteh nyomán.

Pest,

lajj.

BerzKcnyi Dániel születésére.

A

niikoron szüleiéi ürüiuiinnepet Ültek az Áon'

Szüzei, s a kecs adó isteni Chariszok

is.

Bölcsdhez vigan szállt étheri szárnyakon a Szép' Mennyei géniusza, s csókjait adta Reád.

Primóczi Szentmiklóssy Aloyz. Látd: Erdélyi Múzeum Vd. füzet, 1816.

Nagyberzsenyi Berzsenyi nagytüzü magyar ödakültér, több megyebeli birtokos mezei gazda, Somogy vármegye táblabírája, magyar akadémiai rendes tag, született Vas vármegyében kemenesali Hetyén május 7d. 1776. Szülei, Berzsenyi Lajos és Thulmon Rozália, egyszer, egyszersmind igen nemes erkölcs életbe iktaták mint egyetlenegy maradékukat. Atyja hites ügjvéd volt ugyan, de inkább philosophiai csendben élt, gazdaJcjgyházas

Dániel

/.

13

8.

nemessége szép magaviselettel még inkább nemesedjék emberiség szeretetét mutatá példában; a magyar nemzet közösjogi sza badságait, az ezeket ország és vármegye ,

gyléseken védett

fenntartott hazafiak' tet-

az tí világ' két nagy nemzetét komo lyan magasztala. Illy gonddal a gyerek' nevelését is figyelemre méltó lépésekként kezdette. Ertlen és beteges lévén a fiu, teit s

azt a legtermészetesebb szabad élet és sza

kadatlan gymnastika

által

ersíté meg,

s

ságát vivé, s olvasgatott. Lelkesedett lévén hogy a lelki erk' fejlésének is ünkényü mind a honszeretet, mind a gurog és ró- menetelt nyisson, csak igen késn s akkor mai philosophia által, ezekrl ejlegete vo- is inkább játszva tanítatá , minél fogva fiú eltt, nem mint nénielh- más annak egész élete, közel tiz esztends konemes ur, ki körül az ürüküs, csak ráig nem egyéb volt szabadjára választott agár csoportot, sallangs hamu vagy nyer- testgyakorló játéknál, mellynek mindenféle ges lovakat, és dzsoiésl lát, kitol inkább nemeit néhány falusi játszó pajtással télen csak régi czimzetek léha emlegetését hallja. nyáron, hóban vizben egyiránt gyakorolta. Lajos ur, az atya, okos irányt adott az Ezek' következeiének nézhetni hogy ezekkel helyes élésnek, s hogy a születés gjenge gyermekbl hirtelen igen is nagy

nalokat a falusi

,

BERZSENYI ÉLETRAJZA.

VI

elevenség és nagy er fejlett elé: olly erk, meliyck' pezsgésében a soproni evang. lyceuinba mint egy gynmastikált görög fiu vitetvén, az iskolai tanulniánj okban rég izzadókat csak hamar és játszva elérte, majd késbben pedig lovaglásban, úszásban, birakozásban s éneklésben minden egykorúit felülmúlta. De gymnaslikája nem lévén gürügüsen muzsikával párosítva, in-

nen következtethet az

is már, a bölcs görögök' észrevétele szerint, hogy a duzzadó er nem szülhetett egyebet egyszersmind nagy vásottságnál , melly végtelen csíntalanságokra ragadozta, a mi igen is szükkorlátu életformáinkból szünetlen kikapdosta, s az által ifjúságát zivatarokkal borítá el. Szilaj ereje szelleme szerint a vitézséget nézvén legfbb szépnek, már syntaxista korában katonává akara lenni,

t

hanem az

egj étlen egy gyerek és örökös, alá haza vitetett. Fele tan-

atyai figyelem

folyamát e szerint a syntaxis' osztályának, melly Sopronban két esztend, elmulasztá, de otthon magára elszedte atyja' könyvei közül az egykét verses magyart mert annak lelke inkább a római remekírókon függc. S mi vala még akkor magyar! Esztend múlva az akkori professor és rector, Vietoris Jonathan, ki az ifjut, melly ben nemesb ösztönt véve észre, különösen jól tudta ön útjára serkenteni, kedvezésböl maga keze alá vette ékesszólási osztályába. ,

Azonban a kiszabott tanulást unta; áltáljában, betéve, a mint kellett volna, szólamtani szabályokon kivül egyebet soha nem tanult, csak ahhoz fogott tzzel, a mihez természete önkényt vonszolta. így, annyi deák nyelv, hogy a régi remekírókat értse, csak hallamásbol maradt gyorsfogásu eszében. A német jiyelvet a soproni német leánykáktol fogta fel kikkel ugyan csak lyr/'ce szeretkzni elébb elkezdett, mintsem kellett volna, miként ezt elttem ,

maga

beszélé.

törd,

Az

oskolaival

lyrai ömlengése. Els dala 18-dik évében: „Jer, Lili, nézd lang\os szellk." De errl senki sem tuda, mert az iskola szá-

mára /lem ta/tiílót mint els évbeli rhetort végkép haza vitték. Legyen gazda, gondola az atyja. E mellett még is, látván az öreg, fíjának a római remekírókhoz hajlamát, a római s német prosaicusokban maga gyakorlottá, csak költéreiktöl óvá. Hanem a komoly atyai ház tömlöcz lett a már gyönyört ízlelt ifjúnak, s mélyen érezvén minden öröme' és reménje' elenyésztél, hosszú éjjelein nem álomba, hanem álmadozásba merült, s leszált a kora szenvedhez az álmadók' istennéje. A magába zárkózottat éjente lopva Ilorátz világosítá. Majd az öntüzü naturalista vadoncz egyszerre megpendíté Tibur' örök lantját. Mert sebeket fojtván szivében s a spártai atyától nvomatván, az atyai fenyíték felzajlítá, forrott indulata kitörést keresett, s enyhülést lelkének versekben kiömlés ada.

Háborúban önmagával, háborúban

korlát-

többször kirontott s olly lélekrázó catastrophákon ment keresztül, meliyekérlelek és edzék, ben az ertlen elvész, mint a zivatar a kevély fenyvet. S tán innen kell azon nagy kültéri jellemét ma-

jával

t

gyaráznunk, hogy

,

Kölcsey szerint is,

csupa tüz, csupa érzés, csupa phantasia, mégis legsebesebb lángjaiban egyszersmind szelíd vagy józan. Megszokták érzelmei a lehetségig emelt feszülést, de megszokott az ész is azokon feljül emelkedni. Ennél fogva nem esett, ámbár költélye mély sebekbl folyt, azon egyoldalúságba, melly csupán érzelg, szeretkez volna, st anynyira megtartá lelki szabadságát, hogy azt tárgyról tárgyra szabadon repdezni, s érzelmeit változtatva látjuk, lelke' sebe könynyen gyógyulván, mint az épvérü testé. Illy költéri szabadság' szellemében, leánykákkal enyelg és eped, barátaival bölcs,

ekkép nem nagy emberekhez hsi világból szól. És alvó nemzete felett a még álmodó ifjú' lantja ugy zendüle meg, mint valami jósló szózat az éjben. Látja Szombathelynél a felkelt magyar nemességet 1797b. s zeng

önképzeléseiben csakugyan foglalatoskodott, versre fakadt. A gyultkeblü ifjúnak már szeme szíve megnyílván a szép érzésére, szerelem hév fakadozásin indult

BERZSENYI

ódája: ,,ÉI

líí-ETK AJ/ A.

lunizetom' Istiiu'," 2l(lik

iiHíí

évében, mle Pált, niegrázzák (it is, lelkes liazafini beszédei, s lelielé nagy gondolatait hozzá. Látta nemzete" aljaso:

„Nem

VII

krrlok, lio^\

a'

versek Icirása alatt

rossznéven ne vedd, liogxan vehetned a/.( Te nékem rossz

vett s/.abadságainiat niort

iieven de arra kérlek, bog> az én érzéseim 's ízlésem miatt a' magailéit meg ne tagadd, 's semmit ne liagvj ug> a' hogy én javaslom hanem úgy a' h(ig>an magad Icdását s harsogott, „Uomlásnak indult luij-jled jónak. Mind e' mellett azt hiszem, dan ers Magyar" ódája, mint a többi is hogy barátságos szeretetedet, mellyel eda Magyarokhoz. Mind olly kebel' nyilatko- dig csak jóvollodból birtam, most már cf^y zatai, melly fórra nemzetét iijjá teremteni kevéssé érdemlem is, mert néked szolgálni Ne késsél a' hézagoigyekeztem. lehulltábol (dly intó kéz és mosolygó^ 's a' szem a felhókbíd, mell} mindig szeretett' kat szabad kéjed szerént ki|»«'»tlani hog> legfeljebb hazáján és a szeretett emberiségen csügge. nii Kisünknek felkiildeni így ha néha tiiiidér alakai közül, késbb, Jiiniusig nyomlatásban birhassam azt, a' már a hidegvette világgal ismersebben mit most, lia Te és Kis nékem ajándékozprosai nézetbe merül bár, ott is inkább zátok a' kezemnél maradó Msttimot (mely melegít és emel mint csapkod s ha csap- lyért újra rimánykodom Eltted), csak kéz kod nem a szeretctlenség" hideg gúnyai- Írásban bírok." S fol> tatnom kell még né val, hanem szeretet' komoly vesszejével melly kiszedést, ide is, hogy lássék, mcd csaj)kod. Ódáiból kitetsz tudománj a éj- dig miként készülgetett a kiadás, mikbe jeli olvasgatás' gyümölcse, mert a napot ütközék meg Berzsenji lassanként mind mindig életre forditá s minden versét i-jjel inkább. „Kérlek ne halaszd Pesti útadat, titkon Írogatta. A njagába merült, a sze- irá Kazinczy Nikiára ISIO. január. Isjén, rénykc
,

—

—

,

,

,

,

,

,

.

.

.

—

sem lap(m, a „Fohászkodást" a 24 25. lapon, csak valami ,,15arátímhoz" a 43d. lapon, magátcíl mindBerzsenyi kérdést tön elmul(» ifjui szesznek tekint költiséget. járt ki is hag}á. S mikor róla már senki nem is álmoda, „Miért?" Kazincz}- válasza volt ISIO. máakkor küldé meg gyüjteménjét Kisnek jus 6d. költ leveb'ben ,,mert az (frömhcn 1808. Kistl Kazinczy kiírté el. Kazinczy a' rejtednek a' szchéma törvénye ellen :{

levelezett s

mint vidám

világfíja Kissel

társalkodott, niinél fogva ez

magasztala, hozzá visszaadta,

írt

is

levelében, Berzsenyi rímje van

miként versei közt

tísztelkedést.

—

Ide kell

vennem

látszik,

.

.

.'s kífiezanilo/t fagnrr/i a' stro-

a phák. Igen szép a

a menetre p/iilosoj)/tisch

mind

Fohászkodás, poetisch.

De

irja,

mind

Berzsenyi

nézve Kazinczynak 180Sb. scjit. 27d. líer- a vers egész kötetében nem \olt religiosits zsenyihez bocsátott levelébl, e sorokat: poéta. Ez hagxatá ki velem a darabot. [j,,Verseid immár jó ideje hogy készen álla- Benne nem lelek semmi hibát .... Mély s/rom', nem shom. A Te nak 's várják az alkalmatosságot mell)' sírom éjjelet, ket Pestre vig\ e >Szcmere Pál barátomhoz. Exegi monumentumod igen szép ismét, de

—

,

—

B

BERZSENYI ÉLETRAJZA,

VIII

a' Berzsenyi verscinek nincs illyenre szk-, tanulmányával hellén és római istentani sok ségek 's kik azok a' ningyar Tudósok, a'i képcinek ollyan elrcjtekezcttjét is, minek kiknek Berzsenyi e' morzsát szenteli? Ha' hol létét Theseuszra nézve Kazinczy, tóle felveszed is, nem csak szégyent nem ejtesz kérdezé. E közben Berzsenyi költélyei Kazina' darabon, de vele sokak eltt kedvet is találhatsz S! Balaton Töredéknek tet- czj-tol Szemere által Vitkovics kezébe szálszik .... Hlyen .... töredék a' Horváth Iának, ki azok kiadásához költség iránt Ádámhoz írt nagy szépség darab is." Ha egyeze Kápolnai Paur Antallal, kirágnak is e Balaton lett-e? Remete czimüvé s Iiexa-; tiszteljével. ISllb. május 22. ment Szépméterekbl jambnsokba dolgozott, nem tu-| halomrol Xiklára a felöl a hir így, „Tegdom. De a Horvát Ádámhoz a Kazinczy- nap vevém Szemere levelét. Azt irja, hogy nak egykor Orpheusában megzengett lcg-| Kápolnai, Yitkovicsnak annyi pénzt ád kölkedveltebbéhez intézettnek kihagyatása si- csön, a' mennyi kell, hogy a' Dayka 's Berkerült; a fennmaradott kéziratok között zsenyi verseik bár melly csinosan kinyom láttassanak 's árokért addig várakozik, a' sincs, noha „nagy szépség darab" volt. meddig az exemplárokbol kitelik a' visszaKazinczy most olvasni is kiváná mikre fizetend pénz." .S a censurúval Vitkovics állaBerzsenyi, mikre nem. ,, Szeretném elébb végezett igen is de a megjelenés csak hahogy orthographiai az látni Mstumodat lasztaték. Most Helmeczi lángja terjede rá. botlást, ha talál lenni, kijegyezhessem, irta Azok közül, kiknek Helni., hazafiúi öröméISlOb. oclob. 13d., s azt is megint, hogy ben mutatá,Tatay Jánost feltüzelik az uj inbár az d ..Daykája" formatnmában és enger versek, s pesti scminariumbeli ne\ ennek betivel jelennék meg Berzsenyi gyj- dék paptársait ez, a kiadás' költsége' nagy teménye. részének összeadására buzdította, mellyel isiiben Berzsemi és Kazinczy között B.-nyit csak ugy akarák meglepni. Ekként helyesirás és nyelvbeli vita folyt barátsá- emelkedik a nemzetiség szerelme itjakban gosan, mit az utolsónak martius Sd. ama- mint tiszta érzés, minden egyéb nézeten fel hoz bocsátott levele mutat. Bcrzsem i csak jl, s e tett szépségeért mindenkorra legyen jC bett akara Cz helyett, a dunántúli be- az erre adottak neve ide következn jegyezszédejtést vedé, s Kazinczyt ,,sanyarú"nak ve; Baricz Mihály, debreczeni káplán, báró nevezte. ,,Dunaismus, Tiszaismus, a' Icir- Barkóczy László az egri, Fábri Ignácz a fontosabb czikkelye levelednek, válaszolá kassai Fejér Antal az erdélyi Fiiszár Kazinczy. Az író nvelve nem a' Dunai, nem György a Aeszprémi, Hering Ignácz és Kot a Tiszai, hanem a' magyar Schr(ftsjjrache. ró Pál a szatmári, Schwarz Jósef a vesz |Nem szabad máson írni .... Ha méhe a' prémi, Tatay János ') a szombathelyi, Vojhogy lesz ci/m si/f- vodich Mihály a diakovári, Zombori János 'nomínatirus absolitti/s fixo/ így e méhem .... Sanyarii vagyok a kalocsai megyébl; Keller Kelemen, Sza[azt irod, pedig az igen semmiben nem bó János cistercita. Dér Engelbert és GuzHidj nekem, édes barátom, érzem, raics Izidor jó. mindenik sz. Eenedekcs *) jtapasztalom, gyakorta magam is. De nem .

.

.

,

,

,

,

,

,

—

,

felé egész ervel törekedni. Szerencsétlen sorsa az emberiségnek jhogy a' sinóron tul vágunk. De nem rósz

iti.sztünk é az igen

jBz" stb.

Kazinczynak ugyan

e

levelébl

')

tet-

Plató munkái fogak el," mit azért seríjtek ide, hosv lássék mint szedé dolgok

Lövn

Sopron vmegvében

s

itteni

Folvvást ifjú tzzel a nemzetiség és niagvnr irodalom iránt. Mikcnt járt el Sopron vniegve levéltárából régi mag_>ar iratok lemásoltatása kürül 1. 7?. m. tnjirlvemhkek líd. kot. 1840. táblabíró.

szik ki, miként ,,kldé Berzsenyi e tájatt ^muzáját egykorig alunui s csakPlutarkhosz jés

Most plébános

J'JIId. tést -)

lii]>.

Kszeg

Hasonbuzgósággal folytatja e gjüjTarosánál.

Ezek neveit maga Tataj János jegyié 1830!>.

tucJósKásával

.

Iiogv

e

15

fel

nekem,

ncvenJékpap

IX

BERZSENYI ÉLETHAJZA.

740

fCot adáiwik

v/.rk osszt-scn,

l».

Haik-

változtatásokat

tett.

A kecs,

a

vágy,

a

czy ') iig>ininl lüO-zat kíilíui, Fál)ri Ic;- gyönyör ngy vágynak verseindte szúrva. nácz 4U-íont, a (ühbi jiodii; ft'jt'iiki'iit öt- Jele hogy nincs igázok, mert pártost keven ütvcii íoiiii(ü(, Iliiként linzstMi} ilif/ resnek. 11!\ alacson> a pártosságnak lelke Kazinczynak ISlilt. april. '2i\. költ levelé- stl). /. ft l( ir/c~('ft'li höztt. Kn mind ezeki lielnierzinek e tndósítá- kért llelnieczinek semmit sem szól(am,mcrt ben lelem ') súra azt válaszolá hasonlóan itteni küzlése azt hiszem hog> ó jobbítani akart ... Te szerint, lioiiy A (rjvodicliot a nia^yarnl ek- se szcilj neki, hanem tanulj ebbl s (ijd makor még jétl nem tudott liorválfit csókolja gadat neologusiiik düliélöl. Kljünk uj szameg ké|iél)en. ISlil). jul. 2d. kelc Szép- ^ akkal, de okkal móddal és annak helyén, liulmon Nikiára: ,,llelnieczinknek tegna]> nem ig) alVectálva és vadászva mint neim'hjvevéin levelét. Az írja, hogy Verseidnek hjeli.^'- llelmeczit vévé tahát gondolatába, ,

nyomtatásához már liozzá fognának ha a' Bécsbl \ árt kéjj megérkezett volna Helmeczi, ez a' lelkes kis fin, rajok ismét kapott 150 ftüt, százat a' Fejérvári nevendék Papságtól hol Farkas Imre nev kispap barátja volt a' buzdító, otvent i)edig eggy Tomicza ncvü Zágrábi megyebeli Kis Paptól. Van tehát már yS)0 ír. reá." Száz forinttal toldotta ez ószvegetAlmási s Göd.

.

.

.

,

mivel eszébe sem juthatott niikent tehette volna e beszúrásokat éjien maga Kazinczy, ki az idézett sorok szerint, annyira enszabadságaira hagyá. Hanem n)ajd egészen elmeg, a hogy' a másolenkezen g) dik kiadás megemlítésénél inkább helyén fordulhat elé. Kazincz> hoz tahát épen hív

zdék

csüggéssel marad, még nem tudva, midn llelmeczit is kiméltetni kiváná. Ill)'en a rei Siskovich Jóscf "), lielnierzinek akkorii szívély. Ez az örök gjereki indulat mindig ncvendékc, s a még kivánftat Ilelm. maga átall, szeretet mutatásara megint hamar fe-, pótolá. L. Bku/skn^ ]>ÁMi;i. Vi.usi;!.] led, azt többszer kell bántani mig végctj

—

t

KiadáHKLMKCzi

Pesten Trattner1813, a kóllér képével Blasehketól, végén az élbeszédnek, nielly csupa hazafi forralom. A nyaláb II ivre ment Sczad rétben, nem, „Ilimfy szerehuei" alakában, miként Berzsenyi ohajlá, hanem ezt a Bécsbl jött mellkép nagyobbsága nem engedé. lEz, azonban csekélység volt. De midón már magát nyomtatásban olvassa s a miket ó Kazinczy ellen, vele meghagjatni ki\ ánt, még is vissza változtatva, megint másképen téve talált, azon most megütközött, MiiiÁi-^

.

nál

Osztán Kazinczynak levele mene hozzá tiszlSl4b. febr. (Jd. „Kedves barátom csudált barátom" megszótelt barátom! lítással s még ezekkel: „A posta' késedelme sok örömtl foszta meg, mert én szeretném ha leveled 0II3' hirtelen jne hozzám, hogy még kezedtl lehelletedttd, melegen talál\et.

—

—

hatnám.

gom

—

írni,

Philosoj)hicus

munkádat

mihel}tt rá érek

s által

le fo-

küldm

neked, de az originált ki nem adom kezembl. Aâlamit tled veszek az nekem ." Verseim mindenütt kedmind kincs .

.

Imiként IS 14b. január. 5d. hozzám irt leve- vességet találtak „de lélek, hogy igen kölében így ])anaszlá: II iiirem nélkül zönségesek, nunthogy igen közönségeson tetszenek." Ezt irod , tisztelem szerénységedet ... De te ne rettegd a mit rettegsz. :

.

.

.

.

olly fsz.'inilokkal álilozá ide gaját spgcilpcnzct

szerint a sajtnkülfycjíen ismc't

nii'is-nins

iiiajrvar

,

mi

fcljiil eredlietíí

jóvcdelcni,

kézirat

kiadására

jeles

-)

ílost K/.ckesfOjCrvárI jiiispük.

látszik

iioprv

neni csak llelnieczirc hizza. •)

]N[nst, kir.

(."isjáü.

nagyságodat fel-

A

])hiloso|)hicus

nuinka eh-je, vallási

ISüJbaii szelben volt Széjhalaz ottan october l;kl. költ e sorok^

miként igvekezott rábírni tárgyról, a sajtói gondot ne 'latavra, iia-

ugvaii fbliül,

IJerzíeiivit,

a te

csak stu|)ealja a nélkül hogy hozzád

emelkedhessek."

szolgáljon alapul. '')

A közönséges ember

udvari tanáosos, ts Vcrjezc vármegyei

mon,

szerint:

„Meg nem tudom magamnak mon-

dani, mit csudáljak inkább benne, a gon-

ir

I


I

dolatot-e, hog} illy dolgokat nyomozgatsz sértettek a nyelvben, mert ennek szelleme - a' Yal()t e, niellyet olly szeren- bántadan maradt; azon rövidítések tahát és írsz

—

csésen eltaláltál ... az igaz és józan itéle- és uj szaAîk, mellyek hevesebb vitatása s tet-e, nicIlyet a' dolgok fell ejtesz, — vagy majd okkal majd oktalan kiszisszegése ak-, azt a' férjfias vels szép eladást és makor kezddött már srbben, reá nem hagyarságot, melly minden rendeidbl szll. tottak, külön magában. () nem elméletbl A' mnnka olly formán készül, hogy nem ment sikerre, hanem ösztöni sikerébl gerfog sajtó alá juthatni, de olly becses lesz, jedett másnak elmélete. Igy rohant ki az hogy igen sok kezek nem fogják restelleni ének Pindaroszbol, igy csergedezett elé a nyájas elbeszélési folyam Homérosz ajkain, leírását ekként ötlöttek a szakadozott luípek OszBerzsenyi kézirataival e munka hozszián képzimébe az értelmescdés hajnazám nem jött; megleszen, legalább másolaiban; így tn fel ma is a lángész eleinte latban Kazinczyéi között. Láthatá ez ebbl, mindig egyszeren, szendeségeivel. Kamiként buzgott elé a ,, Fohászkodás" is, zinczy és Berzsenyi között a különbség: mellyet olly könnyedleg akara félre vetni amaz keresé vadásza a szépet, tudta mit szeszélyében, holott a „Téged dicsit a akarna s maga is dicséré bár mi csekély Zenith és Nadir" legmegrázóbb sorok egyileleményét; ez csak kilehelé, nem tudva ke; az egész pedig akármelly egyházban miként jött és hallgatva szerété; ki, csak elmondható szívmelegitmény; igazi „nnielvei hántásáért kelt. Kazinczy muzája versal prayer", költélyesebb nyelv, mint ollyan illegetést megszokott gouvernante Popeé. volt, Berzsenyié egy természeti kellemmel Berzsenyi félelme, hogy versei azért .

.

.

—

,

felsidiant

gyönyör

leány.

A gouvernante

tetszhetnek átaljában, mert közönségesek, szája mindig jár; ezt tedd igy szólj angyanem álság volt. Nem ismeré a felfnvalkodás lom lásd, ez a csipke nem áll úgy jól rajszállott a meglappanását. Hanem könnyen tad, s ezen integetések oll) szép hangulat költéri fuvalom, azért nézé csekélységnek, ;

advák, mintha magára akarná már re kis flemilét, hogy saját de térjen csak el intéseitl a leány, majd kap. A szívélyes nevendék túl is enged kifejlett érzésein, eleinte; majd az öner forrongani kezd már belsejében; mind azáltal mindig csak legtapadóbb szerelettel kívánna egy-egy kísig ellenkezni; végre sok a mi sok, a leánynak felébb csap az esze, csínnal köteldzik ki, s maga kecseivcl leszen társalgási terem ékessége. Kazinczy gouvernantesága nem vala még nyiUan tudva, akkép támadá meg hát beszúrásait Somogyi Gedeon, Mondó az latában, mintha egyenest Berzsenyitl származtak volna azok is, ugy, míkép kéme tal

hisz igy

mvész maga, j átékai rcíl. plni hagyni a év, mintha még valami egyéb- eszével is éljen,

itél

a

És a 37d. nek is érzette volna talán alkothatását.

Tiszteletpéldányait Ilelmeczi a részént

kcmenesali költérhez, Somogyba küldé s aküzönséges tetszés Nikla felöl tudakozódott, hol szüli tágasb jószágán, mellyet 1830beli levelében hozzám 1500 hold föld böl s 40 hold szlbl állottnak irt, már több év óta lakék. Versein igen is, kapva kapott vels gondolataiért az ország, érzékenyíte szivélyük s az a természetes foIjâm, nielly mind ezt, észláng sajátságával csak oda fúttnak mulatá, olly nagy mértékben ingerlett, millyenben a költérré csak lenni törekvnek mesterkél erködése untat. Honnan ez egyszerre megérés? mondák sokan, mert a közönség nem ismeré nevét mint kezdét, mivel bölcsen kcrülé ki az ifjúi viszketeget, meily miatt mást, férfi

nesali és balaton melléki „csatináz, lás,

méhe"

kámpo

tájszavai, mellyekkel pedig olly

méltán élt, ellenére is Kazinczynak mint ha most Csik-Clyergvó-Kászon székbl fénylenek elé egy másod Berzsenyi, s a jóvér korban pirulás büntet. Uj összerakásai nem Székelység szavaival zengené a székely sza,

—

,,

,


badsáp: liymiuiszait. A/unhaii a .Monddlat- mellett

,

nu'g

\I

arán> ilag

alig

is

merhetjük

ktllcH Irliurofíatlatai , s niegenditeni. a/ért ére patk
Ka/.inc/\ iiak

tal

Berzsenyit is Éleibe \ágó színt kapni az irodalom S uralkodhatása is tudatott Szé|tlia!oiiiiiial barátkozása. a n\ elvet liivatalo.ssá , mint ebben íoigott, nemesen viselé magát, rendelt országtörvén}' óta kezde. Ezerekmert „megzenfr, megtapsol, agy váz, régen kel több részvevt szült a szükség, s így, félt" saját iij bátor összerakásai mellett a gun} olók, tanulókká válának. A mag\ ar„árny, szímiin'" újdonságokat is elfogad- országi törvényhozás lS36b. és lS40b. már ván inkábi) magára véve liolmit és itt a nem csak sok uj szót vön fel, majd helje46 47 lapon áll() kültéri levelében a józan nuijd megint jobbal kicserélendót, de

—

,

—

set,

észre adással azonban Nem vala

újítás iig> ét

vedé

hogy annak

túlzása, bolondság.

csinála Urbárium - hol u r b é r t , az erdélyi most folyó országyülés naplója telve úgymint megfen ekio, de meg nem, fe- illjekkel sajátibb ejtései között. Ájegettürt n é k b öl ki f e szító; elvben tabát igen is, irók' ujonczai tahát , kiknek eléállitása az elbaiiyagolt nyelvet iíjításokkal bóvitó módja felett elébb azok, magok között, de az alkalmazást elébb okokkal megvizs- nagyánt ') elfeledve cziv('>dának, már most gáló, bogy e szép magyar szó: ok-os, ki az egész nemzet elótt sereglettek elé, melly ,

,

okot tud adni, reá illjék. Tapintata Berzsenyit a mindenen keresztül barangolni kezdett, n}'clvcsüréscsavarás áradata egyik silipévé ') tévé , melly a vadviz rohamnak csak színét ereszté keresztül s ágbog lenn szorult. Mert Berzsen> i is mint Kisfaludy Sándor, gróf Teleki J<)sef, gr. Desse^>fty Jósef, Vitko\ ics , Szentmikbís) Aloiz a

kellcmkék

Horvát Endre, sót

irója,

a

maga

ugy kezde rajtok szemlét

•

;

vény ket.

neklettek, morogva bár, el elfogadák az újításokat, kivéve IIor\ át Istvánt, ki ekként hát elxzuiinyadi ; a Kazinczy iskola, medrébe tért a szólamfoljamnak partra kiáradásai bol -). Most meg a nyelv szellemét védk tevének egy lépést, s az újítás elve

,

,

i

meg annyiczer

i)éldán}ai

szerint lígy lön elfo-

a módosítás oktana

gadva, hogy a magyar gyök,

mint épen

véréut reszent lielyett , régi szó. Hlyen ver szcrcnt helyett, a bécsi codexben és tatrosi: másolatban.

')

Nagy

-)

Kazinczy maga, becses megtérését következ anck-

idt,

vad melljben a 19 buzgó ifjií és vezérük a rohanó ílelmeczi sem mert annál többet n\ omatni melh' nyomorúságunkat, német, angol, franrzia könyvek ann}

miként

ellen csak helijetlesitett oda nem illS a közönség illy kiterjedésével a két vég- széls is más hangulatot válta. \ megfe-

hez vitelben Szemere s Kölcsey is, azt láták, hog> elébb még tart alommal kell inkább megszerettetni a mag\ar könyvet, ezt pedig nem szokatlanságok Jialmaza cszközölheté; sot még a nyelv' törvényei valának, tisztára fejtendók, melylyek az újítást okszerüleg intéztessék. Megtámadtatása csak zápor volt jéggel megszáradt a -lepctcskolttak köntöse, miként a piszkos kritikák sarai szoktak, s 1816b. uj kiadatása kivántaték. Igaz, hogy csak 500 példán) u volt az els('», de tudni kell azt a

tartani,

az 1841-bcli katona ujonczokkal a vezérörömmel fogadta el a szép legényséség get , melly nemzeti díszegyen ruhájában folytatja dicsségét a magyar hadseregnek, de fejcs()válva sorolá a 3dik rendbe a tör-

:

ilotában

ján

:

liagyá fenn

,

Fnlélyi

levelei

„ll-ilik József, tekintetbe vévcii

17l$'l.

lap-

egyik utjaj

a' berezeg Grassalkovicli istálóját, intést ada loíásznieslcrenek. ki nálunk cseh liakat akara, nevelni, hogy a' huszároknak is van lovakra szk-, Idvezscges tanács, segc, nem csak vasasoknak. 's egynél tübb tekintetben; 's meg a' neologus-|

alatt

—

')

Molnár Albertnél

ag^ük.

«<•/<•//,

Miint z«//,

sejt, ^'éllve, silánv.

Helcp

,

s

inkább

mert spj-bOl zsil-bül

is

Iclictc,

Hil

,

sil

sclvp,

pedig szavunk nincs.

is." L. eredeti iniinLat IIil. köt. 18:$9. -Mindig csak az ebben fekv elvet sürgettem ellene, ok- és nyelvszcrüséget úgymint az újításban.

nak


XII

fd nyelv-ér, az ismert folyam kü/,c bucsátandü s az abból ercdlieir) iij szó, nyereségül van. így már az 1813 cló'lt még lecsufolt §-//ö//^ó>, kecs, vágy stb. uj szókkal fel, hogy csiulálkozui a mai gyerek g.v fog miként lehetett azok eléhuzása miatt kezdjüket nyelvzavarással vádolni. IVíujd

hát Berzsenyi balvéleménybcn volt,

mert

a változtatást Kazincz} tol endített kézirata

hozá magával, melly ma is megvan, a hogy Helmeczi ezt nem régen közié velem. Sót, ennél fogva, líelmeczinck mint Kazinczy iránt eleinte hasonlóan édeshitü ifjúnak, ki híven szerété megtartani még akkor inaz iíjításokat megszokottabb és megkívánt téseit, most nyilék ki szeme, niiként nem id eljöttekor, Berzsenyi is többet fogada mindenben Berzsenyi kézirata jelent meg 'el, st most helyén látá, hogy maga ha- legelszer általa, üc épen ezért igazabbnak sonlóan megint alakítson, s épen az újítás- érzé csak a tulajdonos' termését segíteni nak általa miként felfogott cs milly okos- országos árutérre, s itt épen nem követé sággal vitt módja éreztetése végett kellé a Kazinrzytol eitannlást, mi szerint más is hamar belékapta itt egy kisig erre kitérnem. Lehete felfogá- kéziratába, késbben sáért is a terjelésnek, melly 30 év mnlva, újítási hevei szerint saját szavait, s köszö|500 példánynál többhez nynjthata számí- netét érdemié az irónak, midn arra megtást, mennyinek hiszen Buda-Pest város- kéré. Ugy marada Berzsenyi köllélyeiben ámbár Helmeczi a helyett jfelei') között kellene elrejjpenni. De a még még virtus , mostani magyarodáson itt l'álfy János, Kü- erétiijt ') idézé már Baróti Szabó Dávid küll vármegye lelkes követe fájdalmat Kisded áztárábol, azon „Értekezésében" mert az, eddig csak ollyan, mint mellyet: ,,az úgy nevezett újításokról a érze Kazinczy iskolájából a Haramiák megbánt nyelvben" e 2d. kiadáshoz csatolt, külön forditása volt. Hanem ennek embere is, munkájául, legkivánttabb sükerrel. Minekmost becsesen ír magyarul úgy Pestrl is utánna itten Berzsenyi a dunántúli ml, riil, majd. Más- biil, bül, titl, tiil ejtés heljett rol, rül-t stb. csak szívest hinnk: Majd, fél százévig tartott éjnek, hajnala is hosszú. fogadá el, ezt hag3'ám meg hasonlóan én,

n

'') ,

,

—

s a késbbi kézirataiban talált w/ozást, »/már özést csak beléfeledésül nézem, mivel körmaga vezette. Enyém a munka, monda, nyezetében mindig így hallá. Azt is tudom, én vagyok felel", s hozzám került utahogy a m:igyar akadémiai helyesírást vette sításaiból olvasom, miket akart visszaállívolna fel maga is, már most, ebben.

A

'2d.

kiadás elintézését Berzsenyi ,,

tatni Helmeczivel, kihez

jaiért

most szíves gond-

Költélêinek neme: dal, óda, elégia,

hálás barátsága egyenesebben köté.

level , bölcseleti kültély, gúny, ;mert ez, nov. Sd. IS 15b. így kezdé hozzá fest költély, költéri ötlet, költéri elbeilevelét: Mi sok holnapok olta megholtunk szélés vagy beszél}^ Ódái, alkéoszi. choriegymásnak. Én csakugyan jobb vagyok ambuszi, glykoni, asklepiadeszi sapphoi náladnál, mert hamarább megyek hozzád, hanglejtéssel, s az alkéoszinak másod so-

A panasz

oka

Iiuzá el? 1815b. Kazinczj tol, költéri

,

mint

te

énhozzám

.

.

.

Helnieczire nézve ')

^)

Vas István l.í57-l)eli levelében Kassához, valIá magát kassai lY/Voí/e'/nek, ezzel: acki varas feel lenne Kegtek varas eggik hvttem. L. R. m. nijelvemléhek líd. kút. 125 /i-//). Kijegvzém e sz.ót .

.

.

gróf Széchenyi István Hitel nevezetes munkája hozta folyamba s reiii/ elhangzott, miként ismét Kazinczynak vumeliii szavát a helyesebben értelmez ntihiitzni nyomta félre. Így fognak járni a helyettesitett csámpás uj rcknita szók. Talán p. o. gonlnok, mert ezt olly bnjosan üti ki

r,zt

.

,'

is, mert a városi rcníliiek ni:ig_var saj-ít nevezete voltát ur.ifatja s igv a nemzetibl hasonlóan fej léset. Iiiirgerhó[ a polgrtr , késiiben lett

azért

a nyelv, miként a rajta rendesen cllezett: elöliilöt : a java pedig megmarad gazilagságul. V.n gon-

l'ázmúndon. Nem árt ha gondiiuk kiszökik ugy, miként a rósz ujoncz, (litr-nak hallani a itirii/or-t

')

L. Erdélyi Híradó 18i2b.

219.

lap.

május 6d.,

3G. szám,

eigzökik.


töbl)

rát

()(1újáhai)

mérettel

,

asklepiadi ezen

— uu — —

liang-linert kiiniklx-ii «'Tt(íjck

— —

uo Pr(»na\ hoz ,

XIII

,

<»

találko/áskor

már

olly

iiiiirs.

!>i/.al()in

És legels adat vclek'

a fü-lke/.et, mint lia IDnjár 10 tél csatolta volna.' mint ,,h;iró redi km hoz", mert érzeteként az e;?észet|(dv'et össze. Lehányva minden fesz. Az if-i ez kiilönfélíti zengelmességében. Nem fo- jahbja majíárol feledkez\e enyészli önnügadá el Kazinrz} tanácsát, ki ennek ellene nét, a j)ál\ át már dísszel Ciilott idsebb süs ezt ezen (iszteltetése amannak völt, 18 l:?.jannar ISd. irt levelében. Dalai, garaiba elégiái rimelvék zriiii nemben vagy a fran-|szeretetére olvasztja; az igy megistenlett cziák utján, könnyebben véve mindazállaljkoszonís pe(lig az iljabb társban, leend, azok' csínján kitzött szabályait. Leve- nagyságok csiráinak már kilcvcledzéseit lei ötös jambusokban. Legelébbi alkotása, magasztalja vagy a megint más mezn

cserélte fel,

,

,

,

;

természetes

késbben

egyszer;

Schiller n) ert diadalnak

meg

bajt fejet, s e köl-

bujálkodová csönös megismerés azért hatalmítja még Hogy a magyar bangleJ!éS| felébb mindenikét, mert eg) mást méltolni |te(<e, néli(d. inála (ul a dunán lév is, melly sokat rö- (iidók szinte kiömléseiben ferdik meg a mit Erdély és Tisza melléke lélek, ujulásra. Es mikor ezek megint el vidcn ejt jjmcgbnz, magyar kölléri szabadság; a gö- válnak, távul, irodalmi hunyor, csel szerög is klönklön tájáén zengett. S bizony szeitl, csak tiszta szerelmével a honnak sokat krmnyl a hanglejtésü magyar köl- mvészetnek, mindenike egy egy ideálját télyirás ha ugy is hemzseg accentusaink, viszi magával, melly nyájas tündérként dunántuliasan el-elmaradozlia(nak; gondo integeti tovább továbbra. Az lebeg eltte ilat és kéjjzelem szava kényelmesebben fek- Íróasztalán, n)idn tollbol kiszüli magát szí meg a sort. az ész ell'éle síigásával ezt amazt javalni E másod kiadás már az elsébl meg- fogja barátod; a agy észre vételével ollyant került költséggel történt, s valamint Ber- lordít szívesen, a min keresztül kelle menzsenyi maga semmit sem ada hozzá, ugy ned, hogy egy fokkal magasabbra léphess semmi pénzbeli hasznot nem kivánt. Száz IMásod ízben lSl3b. fordula meglíudapéldányt klde neki lelmeczi, miként nekem monda, tiszteletül s azokat lí., nn'nt pcsten, leány áâl ked\es Lidijével, mikéntj Kazinczy nak azon é\ ben jul. 4d. költ le-! figyelme jeleit osztá ki, több felé. Elég veiébl látom, melly ekkor Vitkovics és. volt a költérnek, hogy „ösztíinérzetc kiIfelmeczivel társalgását említi. magát, talán világíthatja nemzengte és zetét mern hazafiságból." Minden jutalma Berzsenyit illy képzelmek ringatták tahát most; injuôimi borosfijáiini/i , ódái Balaton környéki nuigányában. Nem tudicssége egyik tetején, két érzéssel. Kg) ik. dom, ha ekkorra esik-e színjáték írásába üröm külröl a közönség ny ilatkozatain; kezdése, mellynek els felvonása és a mámásik, belizgattalása (alán még más tetre sodbol öt jelenésé nagy jában már tisztábbra melly !s véve áll nálam, mert óda és dalról leszövetsége által , is j)estí barátai IMattliisson

után

esdése

,

,

t

:

,

;

I

I

,

—

„örökkévaltíságra" köttetett, Kazinczynak hozzá IS 10-ben május G-dik költ levele szerint, inidn Somogy bol ugyan ezen év tavaszelejében Buda -Pestet niegjárá. A kik itten várva várt kiwral fogadák: Szemere rál, Aitkovics, I lelmeczi, Ktdcsey és Horvát István valának. "Ni ragot nem látá ekkor. Irk úgymint, olvassák egymás munkáit kéziratban, s a lélek szárnyal, a szív óhajtozik rokona felé,

—

t

—

december ;5d. közié \elem, hogy theatrwmon ki^án ezentúl próbálni letett, s 181.5b.

szerencsét.

hanem

a

E

még

töredék nem visel czimet, csak ellegesen vetett beszedj

ne\ek, Júijia tdmddásat nuilatják Ist-j \án királya ellen. De, nem uj miiben ha-i ladásrol, hanenj sínhíd ésröl kerül elé itten a szó. A melainhaUu költére melancholíába siilyedctt, mint a hogy legvírítot tabb élfát, elmeddülés fog le pazar gjii-l és

XIV


míilcsüzet után.

Ig_\

ereszkedének meg ide-

tel

a

hypochondriátol tanulásban ülésben sorban kellé tapasztalnia ,

gei Ricliardsonnak Clarissája írásakor any- mérséktartással

az élet sodrát, dicsség tetején ^ íhart. Kiken maga oda engedésével csügge, ti pesti barátai! oszlathattátok volna szívélyes ápo-

nyira, hogy elme torpadás miatt többszer félbe kellé hag} nia gyengéd szüvelmü híres regényén dolgozását. Hanem, van, kényes egyéb sérvek miatt is a Berzsenyi alakú lelkületnek néha - néha Onnonévei magában el-elkeseredése, melly, könnyei okát meg sem mondhatja valósággal; érje

akkor illyent

csajtás

még némi

;

;

lelke

lással

hamar

ingerültségét.

Hanem,

ezek e szenvedéseit nem tudák. S a Koi cseyn is csügg beteg, annak recensíójára fordít a Tudományos Gyüjtemén\ ben, vé hamis letleiiül. Láncz szem szakad a pesti barát-

édességet fog lelni abban, ha magát búnak sás édes kötésén. Ép vér, hamarább kiatiizi, s addig merül és merül, mig ör- huta volna megütközéseit, azon tapaszta-

vényben küzd irtózatosan: ámbár kívülrl lattal hogy képzelem forrasztotta szeretet sem hiszi neki belté- nem állandó; vagy meglehet, úgy hallgat pclódését milliók közül más, hanem csak még ekkor, közöiiséír eltt, miként Kísaz, kit hasonló léleksérrel már megvert falud\ Sándor csak hagyá égni Dajka keegyszer az élet. Egjetlen egy felderülése menczéjében a tuskót. De az öt csapásu volt, ha egykét barátjának levelét hozá a beteg, a mostan lelkeborult, azonnal készít marczali postáról embere, s ígj' síigárolt [feleletet s ebbe méreg is mártakozík. Késztethette még inkább, Kazinczynak reá miként maga beszélé a jjest/ek barát,

arczát tekintve senki

,

I

még

csak emlékezése is jótevleg. hozzá 181Tb. octob. I2d. irt levelében, c Utazás illyenkor, a teremtett széles világ jellemzet. ,, Kölese} t én is nagyon elkese szabad levegje, nem szobáé; vagy vidám 'redve találtam ez idén Lasztóczon mulatember bizalmas társalgása. Ez utolsóval jtában. Neki semmi sem jó, még az sem Barcza István táblabíró szomszéd birtokos- |jü, a' init eddig csudált, 's azt hiszi, hogy hogy Literatúránk társa üzé el néha képzelmeít, velem köz- épen nem haladunk lései szerint. És utazáson a megrázott |épen nincs, s nem is lesz." De meg visz idcgrendszerü. De! feldl kocsijával, több sfiásnak kellett érzenie ugyan azon Kaziii helytt megüti magát tagjai ficzamodnak czy levelében ISlTb. octob. ISd. „Kölcsey ki s az összetört ember, majd esztendeig nem csak gorombán nem bán veled, st nyomja ágyát. Ez alatt ahhoz lélektani ta- minden sorából személyednek szíves tiszpasztalt orvosnak kellett volna járulhatni; telete szól , de sokban veled és velem szerencsétlensége, egy bolonddal nyomo- nincs eggy értelemben. Az Ajánlás volna-e rítá meg, ki a különben is forrékony vé- üres darab? Hiszen ott dolgok állanak az rül még assziíszüló, puncs, kávé szeszek- óda legutolsó betjéig, 's mi lesz dolog, ha kel hevíté, mert BroA^ n után ide is alkal- az is csak üres kép mint a' Laterna ma'mazhatókul hitte, a majom. Következett gicáé? Nincs-e illyen ezer meg ezer az [hagymáz. Mit teszen most ez ? költér- kedves Göthéjében .... 's Poéta-e az, ha |ben, kinek makk egészség állapotában irt az Aestheticusokat in succum et sanguinem |ódáin is agyvel in rángatódzasa rezzent ette és itta is meg, a' ki ezt: .1' hi a' Miimeg. Rásztba 'j esik, már negyedik bajba. xát veszi üti társul Laterna magicai játék Hijában órizkedék hát, mintegy elóérzet- nak nézi? .... Durva jambusokba öntött declamatio ? Kölcsey nekem eggyszer azt

ságára

,

—

,

,

—

monda, hogy ')

Rászt, Molnár Albertnél,

rászt Lant sphiieliciis, F.léj l.>31

gvógvszer jegvzetkén lld.

is,

kötete 46d. lapján.

tumor,

sj)/e»/s

a

11.

—

ni.

kit az

15J:3 közötti

d}

elvemlékek

a'

hexameter fecsegvé teszi

az írót. így most a' durva jambus Kolcseynek ez a' grávis lépése, ez a' didaxisi .

.

.

tónus fascinálja a' vigyázatlan Olvasót 's ez a' gravis tónus gyanús elttem .

.

.

.

.

.

.

XV


a'Zríiiyinemü verseket s/.cretném dett eránlam, a' mit sok ideig nem is tudtiniod .... De tam. Mindég ug.\ irlam neki nn'nt a' kivel baja nincs, 's liút a' te „S/erelined", I. :H), liát a' te fívit- nekem és a' kinek velem iiyörü Ps\ clied , hát a' Kemenes alja rossz hogy nem felelt, azt nem szí\ének tulajdarahük-e? .... de Kölcsey még is sar- donítottam, hanem makacs szeszt-nek. A' nyarúbb mint lennie kellene, lui/njit mint nut az Élet és Literat. I. köletéh<'n Vályi ide tartozót az egészet , lásd a leveleze- Nagy Ferencz miatt teve, az osztán örökre eniek között.. megpattanta közlünk a' húrt, mert gesztelbetellen neheztelésü ember ')• Kn Ettl fogva 3 évig ninrs Kazinczynak vele, ellened s(dia sem fogtam kezet, és levele Berzsenyinél csomójában. IS'ilben a' mit telt, hírem nélkül tette. Vedd Január. tSikárol jó megint elé Széphalome' vallástélelcmet tiszteletem 's örök barát rol eg> mellybül ismét ebilegesen követjeléül 's engedd nekem azt a' sze ságom jkezóket vészen) ki, világításul ,, Elrémülrencsét, bog> Verseid, azokkal eggyütt, tem Km eledre, 's szánom állapotodat a' szemellyek nyomtatva nincsenek, általam adat-

Hogy én

dalaiiikhcU kirekeszteni,

,

I

,

,

.-

retet' le:í(orróbb

érzéseivel

.... Te

álla-

hassanak ki még egyszer =)." potodat (élbaiálnak nevezed. Leveled lia^misnak kiáltja az állatást, mert lelkcsebVisszatérve Berzsenyi betegségéhez, |bct ép napjaidban sem irtál .... Hogy le- említenem kell, miként huzá meg magát a iveleiní válasz nélkül maradása szenvedé- miatt 1820- és 1821b. Sopronban, hova, sidbl s elluilésedból erednének, azt meg leveg s tárgy változtatás czéla mellett még sem tudtam álmodni .... Hogy megbán- azért is költözködék, mivel ottan együtt ta|tottalak volna, nem tudom .... Ann\i nult Fai-kas, Antal, Lászbí ') fiaival akara való, liogy én a' Kölcsey' Recensiójit nagy lenni. IMeg megjelent a „Bcízsa kávéházban," ^gyönyörséggel olvastam. IMit itéle Ver- ira látjuk lelkes leveleket, de Kis Jánosseid és a' Snperintend. Kis úréi felöl, arra hoz nem járt, mikép ezen, hálájára kötc!épen nem volt gondom; egyedül azt a' szí- hezett egykori vezetm niaga beszélé, s penét tekintettem az érettségnek, nyugoda- dig tapasztalni fogja az olvasó, aboz meg lomnak, melly dolgozásán, az elsó soron maradott szívességét. Nem különben elvo.kezdve az utolsóig, bájoló batalommal öm- nultságban volt Füreden, a hogy nekem |lött-el Verseid neked clbalbatatlan Pap Gábor, s néhai Vitkovics és Ambrózy fényt szerzettek; nevedet a' maradék sóba Lajos m. királyi helytartótanácsi tanácsos nem fogja tisztelet nélkül nevezni .... monda. A buskór lelke még rejtélyesebb,

Kazinczynak ezen majd ide majd oda lebengése is htötte el, úgy látszik Berzsenyit, ebhez levele legalább nincs már több háronmál, 1.) Szépbalom 1 S 21. január 2.'5.

Ebben 1829.

,

szép epistoláját. 2.) Pest , 14d. mell}'et az élbeszédnél

irt

april.

\

velére,

jes illedelemmel s

szavát leveszi

3.)

így:

„Hogy Te

a'

az cngcsztcihetetlenség linsszih

róla,

e

befejezése

Kazinczyhoz

:|

„Kezemet nyújtom az engesztelésre 's litteratori pál)ánk' eis bajnokáért kevesebbet tennem nem ;

lehet."

scandált rímes

sorokat leoninus formáknak nézed, azt tudom; de én nem emlékezem, hogy veled csak egy sorban is perlettem volna. Kölcsey sok esztend olta egészen elhidegc-

—

,

Szépbalom 1829b. július 3d. Ebben Kazinczy védelmezi magát Berzsenyinek hiheten holmit értésére adott leidéztein.

—

i:iet és Literatura 18'26, Pest 265 275 lap. Felsmagârorsz. Minerva 1826. Harni. Nepjcd 88(» lap. rkcnt pedig Tud. (ívüjt. 1H26. X. kot.! 115 122 lapjain iSzemcre Pál nemes liangulatuj nyilatkozatát; a 122 121 lapokon toválib Kölcseyét ki, önérzet tüzeljen szól ugvan , de tel-|

I,.

—

vele a becsületes gr. Kornis

közli

Mihályhoz

')

Nagy

Holott,

igen kinyilványlik, liogy Vályi fordítását helyezé Ka

Iliászához Kölcsey

zinczy. ^)

I..

az élbeszédnél

idézett levelébl is,

april. l'ld. tett illyen ^)

Miklósra téve hibásan

eIs áll

1829-ben

kérését.

az Hlbeszéd Ild. lapján.

c


XVI

annak tana uj adatot kap, ha Berzsenyi Írásban hagyja állapotát. és közötti betMiklíírol, vagy cserével Nikiárol ÍS25b. június 30-dikán igy inditá hozzám levelét, ,, Mivel én ismét

va perünknek. Ezért ürültem én

s

M

N

mozogni kezdek, kénytelen vagyok holmi kérésekkel nálad alkalmatlankodni." Em líté, hogy hosszas bajából csupán viz itala vévé ki. Lljia dolgozta volt most Kölcsey bírálatára ellenbirálatát, mellyre nézve kérésem következtében 1830ben július 15d.

hozzám irt életirási adatai között, igy nyilatkozott „Veszedelmes nyavalyámban lepe meg engem Kölcsey goromba recensiója, s

1

midn

gr.

Széchenyit a dunai dialectushoz állani, több jó ft pedig a mikrologiisi pepecscsel tcr"' hagyogatni láttam "" " orthographiát ^) " helt '

A

"

'

*

'

vélt triumvirátus feje

Kazinczy

lett

volna, hanem ezt, leveleinek cléadott néhány pontja igen menti, s igy, mibül jütti Berzsenyi e hitelére , nyilt nyomát nem találom. Ki kellene vehetni ide Kazinczyhoz küldött levelei hangulatát, ezek össze vetése nélkül magamat vég ítélettl eltil tom. Lehet azonban némínemüt az eléadat takbol is látni. Ataljában szólva, rápíllan tani sem akarok azon katlanra, mellybül a maga tisztájában nem bizó, kénköves lángok köztt fzi labdacsait gaz gyanúk ébresztésére, de felemelve mondom: mellképezni kell azon embereinket, kik mívcltségünkben vagy igazán vezetk voltak, vagy azokul tolák elé magokat. Igy kapjuk ki az irodalmi lénységnek mi oknál millyenné? lett szinét mázát, mert a han-

innét kell els antikritikám hibáit kimagyarázni. Én ezen Írásomat, mihelyt nyavalyám enyhült, azonnal mind személyesen mind levelek által több ízben vissza kértem, de vissza nem kaptam , st mást ezen hagymázos beszédeimet fitogatják az ,,Elet és Litcratura" köteteiben '). Kölcsey recenoka az volt, hogy én verseimsiójának bl a dunai szavakat kihányni, nem enged- gulattámasztó' lelkülete szíve erkölcse, hatem, s azon ártalomnak, mclly szerint azon sonszamatot s kencsét oszt. Innen látható, párt a tiszai dialectust kirekcsztleg uralrégibb s ujabb irodalmakban , miért fenn kodóvá akará tenni, magamat ellene szc szellem, miért bölcseleti mélyebbségü vagy geztem s magyarán megmondtam, hog^' én szikár meg-meg más honnan jött \ a kor hangnyujtó és már bevégzett nyelvaz nyom, mellybcn ész emberei sorában lenni nek képzelt irásnyelvöket mind Ízléssel dics volt; honnan a rohadtság'? ki táplála mind okossággal ellenkeznek látom. MegBcmboként csoportot csak egymást cziro mondtam, hogy én a dunai szavakat nem gatót. A ])latói embernek színe más, a vele [kirekeszteni, hanem inkább felkeresni akabarátsága bontott Arisztotelészé különböz; jrom , hogy azokkal nyelvünket gazdagítdévajkodott a Yoltairekedés, orczátlan volt |Suk. A sültelen Adelungnak tanit^ ányi saa Crebillonkodás. Es ha álorcza hasadna is ját szk nyelvöket akarák a hochdeutsch le! ide. Szent a barátság, de nagyobb az szerint /íoc/zmagjarsággá formálni. És miigasság. vel én ezt nem akarhattam, csakhamar azt X két ember késbbi viszonya, látá vegzé a triumvirátus, hogy a Te naturalista de minden bizonnyal jót akaró barátod egy somként, így áll: Kazinczy, magában ör sújtassál agyon üttessék. Ez mondom , a vendett a Kölcsey recensio elveinek, mert srgelmeit hirdet, mellyeket ugyan recensiónak oka ez kezdete és veleje dur- az vett által Kölcseytöl, de nagy réré.szént tle Kölcsey; azonban Berzsenyit szént ') L. 182Gb. 243— 247<1. lap. TöbLféle mit tömte tömjénnel , ne hogy az „Ajánlást , a

f

;

,

172,

aiokra mond, viszoiiti felfortynmegvetése Berzsenyinek. Nem kiadni visszaadni illett volna ezéit, mert beteg-

Kölcsey II

at,

itt

síit

hanem

sége hirét IVstcn jól

tudák.

Xd.

is

rész

277d. lapján

De még

idéztetek.

1827-beli

')

li

levelében kezd állani, a',

a, e,

K, tol,

l:59d. lap.

íü\.

L. Icjebb

«',

a

's, twl

,

t«l

helyett

másod osztályban

,

;

BERZSENYI ÉLEtKAJZA.

Szonetthoz, a jó uta/.únélioz"

dáskor vissza

Vfiiiu'

irttat,

iij

kia- rak de kegyesek, nem kínozza

mert hoiíy azokat lútUik, s Kölcseyt,

,

XVII

'8

feszesen felkészült elmésség

A' hir-vágy

(iket .

.

.

Mindcnnapisá-

got soha-sem emelnek Egekig, nem húznak sárlia a „laterna magica"'-vvt gyanúsítja. Azokat fellengségei. inkáhb kitürultetni, az Istenért! (Ielu>2\ Nem hangzatka nálok az érzés — lehelnek az Istenhez „fohászkodást", ámbár amaOlvadozó vá^'yat, ha lágy sziv kénnyére. zok úgy illetnek csak egy írót , miként

kert'ste loiíclsííbhszer,

,

prülyüzött distikhonok, XMI. százévbeli nagyképzelmü tudósok^ akkori divat szerint, munkáik eleibe barátaik által, nem épen azon „in

lat/des^^

millyeket a XVI.

,

szerénységgel; magok iratának. Berzsenyi pedig, a F. IM. országi iMinerva lS26-beli 2d. negyede "Old. lapján magára czélzottnak érzé Kazinczytol ezt: „Kis, gyönyör példáját adja, hogy sokkal illóbb a' megismert igazra térni, mint a' régi mellett

B

rimen kivül

Az

elhagyott harát

is

érzeteket lelnek

kegyes védelmére.

Berzsenyinek Kazincz\hoz bocsátott nyájas levelei niár a fennel)bieknél fogva, csak olljanokul veendk, mint a felbomlott kötély szerelmeseké, kik közül, ha

egyike igen igen tiszlelkedve

meg, mind a mellett hog}'

ir,

a

másik

a belsérhez

már

többé, csupán j(» nevelésbl s hajdanira fel felolvadó szivélybl M, szépen vámakacsul vesztegl eni" s így szólt: laszol. Mintegy ill>ennek festi legalább itt „értem a sok szóözönt barátságról tisztekritikai levelek Vdike, nincs

ir

,

a2d. osztáI\lian

álló

komcll}böl kitetszik miképen akará fennromat leginkább megbájolt Írónak tarto- hagyni Kazinczyhoz késbbi érzései minzom, de saját elveimtl semmiféle dicsé- ségét. Berzsenyinek átaljában huzakodva reted el nem vonsz." L. Berzsenyi kritikai kéméigetsége, az egyszerre

letrl

,

megadoní ezután

is

a mivel ifjú

leveleit.'^

Igen, Berzsenyi a magát, Kölcsey hangalata által mélyen sértettnek érzett, Ka-

engedé szíves kereken kimondást midn nyájasan körül vétetek, min fennakadhatsz, ha ódáiból De a elválasztó merészsége jut eszedbe. nyájasságot nyíltsággal a miitságot nyá jassággal összekötéshez is világ gyakorlat kell, mint az udvari parquetcn könnyen s cg\'enesen járáslioz. Azoní)an tudom, ba-

mellé is állását zinczynak határozottan akarta ^ (dna. Mert csak valljuk ki az ember belseje legkénjescbb egyik titkát: azt hiszed tökéletesen Tiednek, kit a csatában csak oldaladon látsz, a többfelé és min- rátja mellett igen határzott n\ ilatkozatát, denfelé szivét szavát fcireszelót végre csak midn az ellen megnyerni akarák. Hiszen édes ö n n ö n é t szeretnek nézed , s az lelkismérete tisztaságát, koronául nézé. illyen majd igen süt majd csak %. rész meEpén e szi vélve s kémél embersége leget ereszt vas kemenczéhez osztán utolrázkódott meg Kazinczy cpigrammai mojára senki sem áll, mert a hamar fl, rálján, /. Tövisek és Virágok 1811. /. 3G. es hamar is. itt értekezeteben, a kritikáról, núkvnt hozBerzsenyit gr. Dessewfly Jósef, a szent zám 182Sb. octob. ISd. irt e sorai tauusitügynek békésb úton vezetése óhajtásából ják; „ki is tudna olly iskolát szeretni, ja F. M. országi Minerva 182 0-beli Is kö- mellynek jelszavai: stijtsd le, üzd ki, kortete 60 G4. lapjain „a' kellemek" igen bács, OS foeditum, furcifer, Tartull'e stb. kellemes allegóriájában vedé '), hol, czél- olly iskolát, mellynek principiunui szerint zással állnak c sorok ... a teiszeskeilés- a poézisban az értelmen a képzelet, a len

hl

—

:

nek Piperével lakolt

liiú

gondossága .... Bát-

ve, ')

az alcomicnm feljl van emel mell} ben a mvészetnek az erklcsi-

comicumon s

Nálam egj epigrammája Kazinczjra

, azon mértékben, mellrel az Csokonaira méré az üvét.

')

I-.

szt've'lij

szóról a 90
c*

i

BERZ'SENYI ÉLETRAJZA.

XVIII

semmi kiizo nincs; mellynek törvé- sino tereméiben egyszerre, a legcsinosabb nyei szerint az embernek barátságos sza- társalgók közé vétetett költér, minta hazai vait, a betegnek letiltott Írásait kinyom- míveltség és ipar' leend terményeirl halseggel

tatni elcsavarni szabad és illend'. Hlyen l(jtt. Felszfílítaték gr. Széclien\i és b. Wespedig a mi ngy nevezett iij iskolánk!" selényi állal, a lóverseny üsyének, mibl

Mi nehéz fájdalom hasad keresztül a ga;cdasági egyesületté alakulás vala már akmikor ifjúság" barátságát, a már szi- kor az irány, Somogyban a gazda-költér lárd elv férfinak, utána bar küzdésnek, hozzá járultával is terjesztésére, s arra legbuzgóbban ajánlkozott. lehetetlen el nem szakasztani. Szemes embernek így minden rendek Menjünk egyéb tárgyra noha ez més lelken,

,

válik a végén. De az oda jutá- összegyülekezetében sokféle oltatik lelkére, sig vigasztaló pihen\ mondhatni még, mi- mellynek az eszmetársulat akkor feselteti ki sükerét, mikor a tárgyakat szétszeddeörvendeztetek

keserbbé

,

ként meg Somogy vármegye Rendéi , idsebb fiának szoigabirájukká 182Sb. augusztusban egyszersmind azért is választásával, mert az kebel ii k bel nagy költérnek fia, a hogy' ezt SárdiSomssich Pongrácz e megye akkori els alispána s e megtisztelés elémozdítja nekem 1S2 9. Pesten és Kaposváratt is örömteljesen be1835beli januaszélé. Berzsenyi Farkas ,

riusig

viselé

monda,

hivatalát;

midn

ekkor

táblabi rónak nevezé ki a

le-

Virág

Benczét is pártfogolt szép esz Mérey Sándor ó excija, mint fispán.

Ébreszt

villany járta

meg

a kültért,

j

lóverseny, a czélzatu s következetü casino megindításán és majd a magyar tudós társaságnak országos nagyszer a ])esti

felállításakor.

Ennek Igazgatóságától I S30b. november 17d. vidéki rendestaggá neveztetését Pesten lakozása feltételével fogadá, ,,s mimiként levelében irta, vel becsülete kivánja valaminek valahára kiadását, csak azért fogja felvenni tiszteletdiját hogy Budapesti barátai között a közügyre költhesse azt el.'*

—

—

,

.Midn Pesten lS32b. a 3d. nagygylésen megjelent, újra látá IS év múlva báró Wesselényi Miklóst, /. itt a SÍ 84 lapot. Ismeretségébe jutni gróf Széchenyi István maga vágyott s lelkesen ajánlá neki barátságát. Alig tuda szólni a mélyérz, haza-

—

fiúi

örömeiben azokon,

miket akkor

geli

s

hasonlítja.

Meg van

fejtve

elttem,

monda

Berzsenyi, egyszer a casinóbol velem tértében Budára, hol mindig szállni szokott, meg van, miért olly simongó a franczia. 700 és 800 ezer ember tolong Párizsban s a könny vér nép között egyike másikát súrolja. Hat lapnyi levele kezdetét kaptam negvedrétben mint választ gróf Széchenyi Istvánhoz és báró Wesselényihez a lóversennyel összekthetkröl, irásai között, s ha hija nem volna még, örömest ad nám ki, mert érdekesek' fejtegetéséhez fogott. Otet egy szerencsének sok ember né zelhetéseire nagy városba kellett volna kapni, de ottan házakban s gylésekben is foroghatás végett, hogy amik, fogékony ságában megakadnak, azokat praktikai fel fogásaival adja elé. Különben sem Aolt a technika s csupán elvonult elmélet' esze, hanem mindjárt a dolgok velejére vágó De Berzsenyit az egyhelynek édes megszokttábol húzni kellett, pedig ha már távúiban egykét bizalmas barátjával szép las san kényére adhatta ki lelkét, akkor meg onnan vált meg fájdalommal. Tapadó ér zelm mind illyen , elindulni alig tud s

másnap már akárhová kész. Menté magát hívásaimra hangya gondjaival háza körül, pedig annak elintézéseit egy-egy idre felesége most is ollyan jól elvitte volna, miként még Sömgyénben, mikor ott a köl télyzés

uj a tüzes

el-elvonta

gazdaságától, mellyen

magyar gazdasszony akkor gyak

intézetekül látott, mikrl az elvont falusi ran azért nehezeit, mert nem tudta miért lakból és Írókkal levelezésbl a fényes ca- elméi mindig csak könyvei között. De,

!

:

|

XIX


vala most, iiiido'n látta iKudárajo' legalább telelni, s itt fejtem még mert a mióta ver- eszméit. urának kisei mefíjelontte után örtimmo! érzé Azon mindig falusi lakhoz ragadás tévé nek nojo ? azt monda Diikai Takács Judit!,;t eianiix ira csendessé is, hogy vitatkozó

nem akadályozza

tiszleltetését,

,

miként nekem Mai v na maga: ülésekben mint a mag> ar akadeníiáéban lS14-bcn, hogy /7/// szfy; w/ff^'z/ffr ámbár 1S:U- és lS35b. megint jelen volt, munhái künnyen feledtetek vele gazdaságra ja szólók kítzé nem tart(»zott. Hátoiság bcnnéha néha nem ügyelését, elzárkózását; — ne jjedig ahhoz lígy, mint Írásaiban; eszhanem azok akkori készitésenii v(>le, férje, innéi hamar és bven kelése is úgy, mint semmit se kitzlutt íigyan azokban, de a belészokásnak maMikre, mikor? tette mostan kezét, rada hijá\al. S ez kár vala, mert az ülésj látszik e ^>üjtemén>ben, hol a „Magyar :,itán barátaival közlött észrevételei olly idországi mezei szorgalom akadál}ai" czimüt [vesék, az intézetért olly forrón f«'lf<»got-, 1833böl, tle, mint mindig csupán költér-tak valának, st, fájdalmai, ha nem jó véleménye szerint az nck ismerttl nem igen fogja várni az ol- következnék benne, kiirha- jrésztvev szenvedél}üek. Késbbre, feltévasó. Sok marada még tandó, melly ugy hajt vala elé, mint a tele volt, itt laktában, a héti ülések folyaletarlott gyepezet' annyira uj kizöldelése, Imából meríteni tapasztalást, s eléadni szómintha semmi aszály nem érte volna, (iyak val is a szeretett ügyhez véleményét. ran monda ug\an: „neki már csak csenHanem egyszer csak e hír jött: „A jó desség kell, semmit sem ír többé", de az ember, el is temetve már! Farkas fia, hozcsak annyit tett, leégett már egy szál világ, zám nem rég érkezett válaszában 1842, gyújts másikat, s ez megint jó ideig veti így adá elé halálát: ,, Néhai édes atyám,' fényét. Következben festette inkább, lémár elbb álmatlanságban s gjomor gör-, nyét: csökben idnként sokat szenvedvén, lábain' Le tet(em áiiihár lanloiuat kezembl. kezddött és lépcsnként a test felsbb ré-| szcire szétterjedt szélütés következésébenj Hogy kedvesimnek adjam éUemet, hunyt el ápoló kezeink között S napi siil)íz(atú szakát S nyaram' kalásszal

öccsének,

i

beszélé

—

—

,

Telemre gyjtve éldegéljem

lyos szenvedései után, a közelg kimulás-j velünk s orvosival az tol mit sem tartva utolsó perczig férfiúi szilárdsággal nyugal-

el

,

De

oh

nem

Maradjon a Sietve

élei

a miizátlan

föld!

élet

minden kincse

térek vissza Istenimhez

gz,

mas lélekkel beszélgetvén." ilt

,

a

Hideg tetemei felett egyházi beszédet,' íTd. lapon. Horvát .I()sef vései evang. pap tartott, hova Hanem szeretettel kellett vele bánni és mu- Nikla tartozik. Hamvai itt nyugszanak 60 azon nemzetségi sírboltban, mellyet e gyász tatni hozzá tiszta lelküséget, mert évéig is ártatlan gyereki szemérmeíjségü alkalomkor, özvegye s négy gyermeke kémaradott, miként kivallja érzelmeit a kri- szíttetének. Most meg ezért is figyelemben tikáról irt értekezete Is czikkében. Atal- leszen ezutánra c Nikla, mellyet Fényes jában azon kritikusi kösönködés: „boszon- Elekünk 183öban Somogy vármegye föld-, tani kell a lángészt, s majd haragjában még írásánál igyjegyzeki: „Ékesítette a ma-, lak-, Berzseny inknck több ereje lobog elé" csak hrcsökre illik; gyár Horátzius ez igen, akkor adja ki jobban mérgét mi- helye." kor eb ugatja. De a kritikus, még szebbet Eddig róla mint nemzet emberérl, akaró ember. mert a lángész, egy illy anyaclmc, az orÉs közié velem, miként szándokozik szag' fia. Egy pillantást még bels életébe. .

.

.

/.

—

fijainak átadni gazdálkodását,

pedig Gyerekeit abból maga pc

a legszívélyesebb

—

atyának

!

!

TARTALOM.

XX szólítja folyvást szent

tanítgatá,

e

A

emlékezete.

és Farkast, olvasni irni

idsbet Lidit

.

latinra is

fiát

két tétlen, nekünk folyvást

nagy Iskolánk

maga vala!"

Utóbb házi

Barátaival, tisztelivel, tán az egész László nemzettel pedig, ezen innen egyedül kölmellett. Gazdaságukat jól elintézve hagyá téri szép szelleme, mellyhez a közül vaket. Lidi, férjnél Nagyalásonyi Barcza laki igy szólt: Károly táblabirónál van, s ITalimbán VeszBERZIÊMTI HAliÁL.ÁRA prim vármegyében laknak. Fiai, csendben osztozának meg s tisztelt anyjukkal viszik Lant fejedelme, mi nagy vesztése hazádnak halálod a gazdaságot. És az Olympnak melly nagy nyeresége leve ,, Valamint gyermek éveinkben, — ezt Itten alatt minilig honod els csillaga voltál.

oktatókat tartott, ezek és Antal

s

—

Farkas, hozzám ügy utóbb is nemes kedvét találá a velünk való beszélgetésben, oktatásban, különféle vitázásban s józan

irá

Mindenkor mélyen

életirány adásban.

tdve gondolunk jóra

,

Tle

miket

Ott fen az ég elsü csillagait növeled,

Ta á1 1

L. Hasznos mulalság. 2 2 ei 23. szám

!

SOrf.

d k y.

83

8.

/.

169.

ille-

vissza azon sok szépre s hallánk O a feledhe- ki

Biidán, május

1

Hogy én e kellemz TaláhlTtijt még nem tudtam, miként ohajtám, találni! ,

DÖBRENTEI GÁBOR.

1842.

AZ ÖT KÖIVYV KÖLTFXY TARTALMA.

Els

ilUp

könyv.

10. Barátomhoz étlap.

Ajánlás melancholia

..,„_.,

..

A

_

6.

Szerelemhez .._,„ Jámborság 's küzépszer Gróf Trük Sophieliez Melisszához

"\

Kózeli't

3.

8.

1

tél

...

..

„

lorátz

Osztályrészem

10.

Egy liívtelenhez Az én múzám

.

.

20. INIagányosság

.

84 21. Az esthajnalhoz .._„, 22. A szonetthez „ 23. Amathusz __ 24. Búcsúzás

80 25. Csermelyhez 26.

ftgy leánykához

™

5

10 11

_

Másod

81

könyv.

6 6

Egy szilaj leánykához Örömhez 16. Mázához

14.

..„.._

15.

,.„

„

„

„.

_

6

27. Virág Benedekhez

7 7

28.

7 8

"iö,

A tudományok A felkölt nemességhez

12 12 ,

Herczeg Esterházy Miklóshoz , „ 90 31. Orczy áriiyokához 30.

78 78

9

9 10 10

5 5

11. 12. Cliloe 13. A tavasz

17. Linón .„ 18. A szerelem

3 3

.

4 4 4

..._

^1L

1 2 2

.

„

13

14 14

„ ...

.

.

84 79

63

:

NÉV

XXII

S

RÖITID

,

'

TÁRGY MAGYARÁZAT.

MAGYARÁZAT

NÉMELLY NÉVRL, TÁRGYRÓL, jMELLY A KÖLTÉLYEKBEN ELÉFORDUL.

I

Aga ni Pite, neve,

Böotiában Helikon

begyén

forrás'

mellyel Pegasns ló patkaja vágott

Vize költené

fel.

ililelé ivóját.

így nevezek a Rómaiak a mai Angliát Skócziát; talán az Angolhon délifokain lév

fejér krétasziklákrol, talán a régi gael alp v.

szótol, melly sziklásliegyet teszen.

Aiuarantli.amaranl, ei nem nem neve, melly leszakasztva s

hervadó virág-

megszárítva is élénk szinéhen marad. Hlyen az ezerszép. Költérnél tahát halhatatlanság képjele.

Amathusz.

Város, Küpria [Cypria] szigetén s benne, Vénusznak szentelt tempel állott. Innen

volt

Vénusz neve; Amatbusia

smind ísten-ilal volt, halhatatlanság fenntartá-' Sára. Siirü lévén, szolgált inil is. Ha ember' kaphata belle, szebb, gyorsabb erösebb lett ,1 tahát valahogy istenibb. Bakkhusz innepe is azért

azon névvel. Hellasz istenei azon^ban meg-

halának, mert a képzelmény, akár felnlek, akári .szentrl, csak addig él, míg az ember hiszi;'

hanem

Alkéosz vér.

5. dec. volt,

három

apja

emlí-

is

vagy legalább úgy, hogy tán Arestor, tán Inakhosz, talán Agenor volt. De más czifrái is adod még a költér Argusznak, szemet, kelt helyett, százat. S mikor ötvenével alutt, a másik ötvenét ébren forgatta. Kapva kapottj

rön

az illyen

éjjeli

ki urát,

Zeuszt vagy Jupitert mindig mással;

nappali

meg mással

találta.

vigyázatra.

Hanem

a féltékeny Júnó,l

Különösen lú mellé

Merkúr addig fuvolyáz Argusz édesével

állítá

Jupiter súgott Merkúrnak,! melletf

a nyílott ötven

,

míg

szemet

isi

is.

istenek mesetana szerint, édes folyadék v.jgynüdv, melly Okeánosz bó-l dog szigetén fakadóit, s isten-étel és egyszer-'

j

Hd. könyve

tetik,

liangjai'

Anibrosia. A görög

volt

annyi magyarban, mint:

L. Livius

Argnsz. Anyja Izmene

A II) ion,

ailj)

kidesz

bodog csergeteget, mellyböl ez isten-ét és isten-it, meritethetnék minden ország óhajtana magának. ollyan

álomba hunyalta. Szegény Argusznak ekkor aj szeles Merkúr, még feje gombját is lekerílé.

De Júnó, hálás emlékezetül, Argusznak szemeivel késbben pávája farkát ékesítette fel. Más költér szerint meg Argusznak egész teste, csupa szem

volt.

Mesél felle Ovidius

is,

átvál-

tozásaiban.

Árion. Leszboszon, Krisztusnál elébb mintegy 62 5 évvel születelt. Csak egy hymnusza maradott

fenn Neptunra Brunk anaíektáiban,

a lantja zengelmessége

felöl keletkezett

de

rege

leghaiályosabb költérnek mondja. Dalai magas

,

repttét a dithyramh fennséges eszméje is érezteti,

A óni a.

Böotiának hegyes tája, mellyen Lithakron hegye mellett Aganippe s Hippokrene források csergedeztek. Innen a múzák neve Aónok.

—

Alcides, A 1 ki desz, Herkulesz görög nevével mellékneve nagyaiyjárol Alkeoszrol; tahát Al-

azon versnem pedig az

kezdeménye.

E

híre vételé Perianderrel Koriiithusz fejedelmével,

magához.

Onnan

lanlja mellett

járta

meg

Szicíliát s Itáliát,!

énekelve, s repült a pénz, ke-

zébe, hallgatóitol. Tarentuinl)an meg,

nyeré

egy zengelmi versenyben a dijt. így akarai most fejedelmi barátjához térni egy korinthuszii el

NÉV S TÁRGY MAGYARÁZAT.

XXIII

Mantíneánál gyzött és esett el Epais állott; most, Mondi

hajún. Ilnnem mikor iiM-^lmlá a hajósnéjt, mily

ténetírót.

lyen pénzes embert vis/en, kivéf;zésére súgott

mínondasz, hol emléke

De Aiiollú, a köllérvétl isien — ilt a kezdete— Áriunnak, álináhan jelenti meg Megállj te vailraj, moniljíí magáhan Árion,

van helyén. Míg lakosa csak vadat zött is csak

össze.

falu

rétre

élelmére, s barommal bánt, embernek

ezt.

szelíd lesz, ha

ruháját

ölti

lantját

zengelmeim

a hajú latjára

fel,

áll,

megzendíti

a hogy csak tudá,

legeslegszehhen

s

Legdiszesehli

hnlloil.

ereszti a sik tengernek, hangjait. Útitársai ha-

mar

hániiilják

is,

mi lühh? á dellinek, ezen,

emls

közép tengeri

uielegehli

állatok

a hajú

,

mellé csdülnek, annak haladttáhan úszkálnak

ficzkándozva. Árion

a hajósukén

les szeme

azonl)an

fkép

hanem ezekét mindig csak pénleli. „Ugy öijenek-e meg ezek

,

zére szegzettekill

engem kik,

!"

sóhajt.

egy

íis

ez

lantost,

tisztelt

Inkáhh a hullámok közé szö-

dellin alája

hátára veszi a

usz,

meg,

diadallal

ülni azon; a dellin pedig viszi,

zet íelfúva viszi

felé,

S a zengelemszeret

fokáig. által

fin

Lakádemon

—

légcsjébl

vi-

Tánarosz begy-

a szánakozú del-

,

íliyennek tárták hajdan

Árion kedves Perianderéhez

kezd most

mé^

—

elébli

így jut ,

mint-

sem a h.tjó, Korintluiszha. Maga elébe hivatja majd Periander a hajósukat s kérdi: hová tettétek Árionomat ? „Megholt" felelék. Ekkor elé-

A

Árion.

áll

fejedelem ítéletet tartat, a révé-

szek biinüs akarata kisül akasztófán

—

,

bujtogatóbbja

akkori névvel: keresztfán

Árion lantja pedig és

rad.

s a

megment

—szá-

delAne a

csillagjegyek közé emeltelék, azaz 10 csillag-

Ue

ból álló csoport, Árion lantja nevét kapta.

van Neptunrol

mese, miért jegyeztette volna a csillagok sorába, delfinét. Akárhogy, de milly különbség! a hellén és héber képzelem is

,

A görög

között. fin,

csendben

köliért

zengelem elbájolta

teszi ki partra;

bölcset, czethal nyeli

gyomrába

s

úgy okádja

Árkádia. Peloponnesusz magasabb részének gényessé

del-

Jónást, a zsidó ki.

re-j

Határai: Akliaia, Argolisz, Messzénia Élisz felé. A sok szép h«gy; a sok vált neve.

gyönyör

völgy, és ezek ligeteiben a sok cser-

geteg folyú, tó, s

virány.

slakói pelasguszok

akkor neve: Pelaszgia. Késbben Lükaon

;'>(»

képével

mi?

birt.

Ttúbb es utóbb, szép táj-e vagy zengelem szen-

szelídített r.ijta, fejldölt a

vedély

S legfbb

tánczvágy.

a

kimelegedett

,

istene e földmivel és baromtartú

népnek Pán,

zengelem hangjai és tánczok közölt lön tisztelve; hiszen maga Pán, ha sipját megfuvá, valahány nympha volt a ligetekben, mindnyája

st

tánc/nak eredéit,

A

a juhok több tejet adá-

képzelem valami szépet talált ezekben s e görög betyár juhász és ökrész életnek ártatlanabb uldalait úgy kapta fel, hogy nak.

kültéri ,

máig

a legnyájasabb képeket, minlha való-

is

sággal

volna valaha aranykor,

lett

lönben is

,

hiteti el

ekként ad must nem kü-

Hanem

az idyllion.

cziczomázó történetíró, kis lelknek

nagy

igy mngasztal elferdült kriti-

nevel,

kus, középszer irócskát színészt i.s, égig, pedig valóságban ezek másként vannak. Hlyének dicsöségí dombjai ugyan

,

csak lumiokbuczkák

keresete a képzelemben mindig megújul,

st

kádia kedves kép marad, világ, Eldorádól

Atrídák.

is

s Ar-j

melléje az ujabb

alaklta.

Hoiueiuszur.l

laosz királyi fivérek

kénei és

,'

de valami szebb világnak

megint lelapulnak;

Agamemnon

argoszi görög

és

Menemy-

mint Atreosz

neve,

király

ni-mzetségebe-

görög fejdclmek szövetségének Agamemnon volt fvezére, ki az alá 100 gyályával ment. Tle fúgge tahát majd lieké.

A

minden

,

esengtek. mint

Trója elleni

s

fényes udvaránál kegyeért sokan Atrídák ragozata egyébként annyi,

magyarban:

rántfiak,

st

^

Györfiék nélkül

is

,

Istváuliék,

csak:

Lú-

Ilunyailiak,

Zrínyiek.

Aeakusz,

Jupiter

fia

Aeginálol Asopusz folyó-

isten leányától. Jupiter ezt, atyja boss-zuja

ell

megmenteni akarván, szigetté változtatá, S az anyaszigeten majd Aeakusz fejedelemkedék igazlelküen,

miért az Istenek

ben tárták,

is

annyira

kedvk-

hogy egykor Görögországot száéhségtl csak Aeakusz imádsága^

razságtol s annak egyik onokája Arkasz nementé meg. A mese azt is mondja, hogy Minerva. Aegisz, tzoAikasz Zeüsznek és Kalliszlónak volt fia. A égisz asszonya kádó szörnyeteg volt, melly sok országot puszMegalopolis egyik városa, szüle Polybiusz tör-

fia

oszlá

vérl

fel s

lön Árkádia. ,

—

=

D

,,

NÉV

S

TÁRGY MAGYARÁZAT.

Végire iiiegölé Minerva,

s

börébül

XXIV

láva

lön.

vala Jupiternek Szemelétöl.

magának, innen vértének neve:

vérlet készíle

e

l

h e

r

magasságiján véknyiilt leveg. Aga-

,

memnon lovának neve nyen lebegeK

Aetlira,

nev

Pitlieosz

tröczenei

szerelmes

király szép

Ua

mivel a Pallantidákat liitegelé

volt,

,

kik thiónját lesek

A mese ágy

is

járt,

is

a kardról, jíijjön bálran, embert teszek belle.

S a szép Aethra jeles fia, Theseusz, Athénében terem atyjánál. Az ers lelkes bátor ifjú

még nem

kik a

Jázonnal

a sok vad barmot, zsiványt, rendezett országot pusztiták.

együtt jeleskedik

hajóhadban, melly

az

aranygyapjas

Krisztus eltti 13d. száz-

,

évre esnék, Minotauruszt a krétai szörnyeteget kivégzi Ariadné, segítségével, ki épen Minosz

leánya

krétai király

volt.

Taurusz, ugyan an-

nak egyik vezére.

mint S Minotaurusz mert a legyAlhénélöl a király, évi adóként nebány

férfi fele

zött ifjút

fele

,

bika szörnyeteg azért,

leányt

s

vett

rajtok.

angol

Theseusz Athénét

e Blandusia forrásához igy kezdé:

B

r

e as

északi szél. Mivel a hellén forró kép-

z,

zelem jninden természeli jelenséget valamelly azt inditó Istentl jöttnek nézett,

valami isteni

vegben

vébi

Bakkhusz

Nysa

dúdoló

lön eltte.

hidegen

,

boreasz

ez ollyan,

'S

metsz

is

le

Isten kiroha-

nása volt, mit csak szép leány tuda felmelengelni. Mert apui Aszlraeust, anyui Aurórát kitek neki

s igy

,

,

ha bár istent

,

szerelem nél

még sem bagyák. De Boreasznak könny volt, kemény szél léiére megragadta Orithyát,

kiil

Erykhtonnak Athéné királyának leányát s ugyan csak vitte. Gyermekei is leltek tle. Majd meg Kblorisszal Arktiinisz leányával repült Niphatesz

hegye

mellynek neve sokáig Bo-

csuitjára,

reasz /lüitigya

:

lett

azután

,

:

Kaukazusz.

Boszporusz,

vagy

tengerszorúlat.

magyarul

Hlyen az Európa

kete tengert és Maeoiis lávát összeköti. Ennek

,

félis-

a bor istene, mert In-

völgyeilien

jó izü ilall.

er

és Asia közli, mint egy csatorna, melly a fe-

tenének.

diában

fons Ban-

diisiae.

az iszthmiai játékokai

Ezekért nevezé a bámuló utódság

Bacchus z,

A' Horálz lakta

mellyekcn mvészeti esz-

Ú kezdeté

mék serkedezének. És még mennyi egyéb hsi !

tartomány Indiában,

vidék vagy falu neve. Ilid. könyve 13d. ódáját

lulajdonkép

tette

birtokú

Blandusia vagy Bandusia.

az elébb csak összecsoportozott embereibl vá-

tiszteletére,

feje,

Gangesz folyó torkolatánál.

Boszphorusz

Neptun

619.

rus vize az kfalai mellet foly."

Bengala,

átaljában majd mint királya, újjá alkotta, mert

rosi rend lett.

4

varos annak az országnak

az Parapaniísmus hegy alatt fekszik, az Bact-

hogy kardját,

egy nagy kszikla vagy márvány alá rejté, s ezí mondta: Aelhra kedves, ha íiad oUy ers lesz, hogy elhengerilheti ez e'kíelen márványt

leveri Attikában

nev

és

Há-

volt.

az-

,

magtalan bollával ugy

üogy

,

monda, ezekkel Elvenni nem meré

fiad lesz,

küld ismerteiésül hozzám.

megkapják.

„Az Bactra

—

ma Termed Afganistánban

portoni Forró Pál irja Curtiiis fordításában

midn

Elváltában saruját és kardját

let(.

adá Aethrának.

—

Baklriana tartománya, Persia része

látogatóban

,

|

nev

vidékei, az az Persia, mert azon

régi város

mint a szell.

mint ntelen

Pitlieosznál

Baktra

köny-

volt Aelhe, mivel

s halailott

,

leánya, kibe Aegeosz, Attika királya,

zal

görögöknél Dio-

chanalia és Dionysíák.

Aegide.

A

A

s igy innepei kikelettel: Bac-[

nysiot volt neve,

készilell

szl

ned-

S e felfedezését, hogy min-

denfelé megismertesse, országokat járt

];e.

—

Oroszlánok huzák szekerét, vagy parduezok, tigrisek, s a diadalost seregnyi ember asszony,

régi

neve

:

Bosji/iorus cimmerius.

A

másik,

haj'

dan thracicus névvel, Konstanlinápol v. Sziam búinál Thracia és Kisásia között, hol ez állal a fekete tenger jmntvs enj:inm és Proponlis, mar'P di

marmora

foly össze.

a hellén istenek mesetanából regélék, által.

Az elnevezés még szállt.

a tehénné változtalott lo

Vagy mondják

szorúlalot egy ökör

Mert, igy itt

úszott

onnan , mert a keskeny

,

is

átussza.

maenasz követte, szlvesszt Cynthia, helyneve Diánának, mivel Cynthus thyrsust tartva koszorúzoílan és jól leiva manev volt azon hegy, az olasznál ma: mnnle gokat mindig, FMoe Klclfusx rikólozák. Fia cintio — mellyen Diána Déloszban született

szilén, szaiir,

—

,

,

,

,

NÉV ApoUmal

fivérével

S

XXV

TÁRGY MAGYARÁZAT.

együtt, ki ine^ innen

Cyn-

:

thiiit lett.

Danaé,

,,

argoszi király Akriseosz és Eiiridice leá-

jön nyereség.

.\

sok megesalatáson végre okul-

tak az

emberek,

hitték,

vége

i

nem

mihelyt

a jóslatnak,

s

|

lett. j

Az

nya. szép

is

igen ráijeszte .Akiiseoszra,

oraculiiin

e jóslatával

Danaéd

:

ha jó

a leány,

S ha

megöl téged.

fia

a kedves, atyja

is

ir-

galouitaianul leleszeli egy bádoggal fedett vár-

toronyha, hogy hozzá

ne férjen. Jupiter

férfi

uiosolyga. Megállj csak szép királylány, monda,

elzöm

S csepegdegelni

én unalmadat.

lát

kedves leány, hé a fedelezet hiszakán est,

est

pedig arany

,

es

s az

még

csejtpekhöl .Jupiter

ur egyszer csak eltte hízeleg.

maga ment megtekinteni

dig

a

Akriseosz min-

leányát

s

,

annak

hányadán van. Most még inkább uiegrémill, Danáét fiastul, egy dobozban idejében,

látja,

taszítja tengerre

,

istennél Szeripiiosz

vesszenek

nev

ott.

De

a tenger

szigetre lebegtetik az

összeszegezelt deszka

csónak formát

vekedik ottan a

lön

s

fiú,

,

dardanellae, azon négy ersített

úgy áll a tengertnrkolat hosszában, hogy azok török rségének megegyezése nél-

bul eltt

kül

nem köpálya közöttük 12 Moliammed épiteté

idegen hajó a török fvároshoz

,

zeledhet,

órányit

mert az evezési Keltejét

tart.

Ild.

Konstanlinápolnak mindjárt megvétele után egymástol

7.')i)

Mohammed

ölnyi távuiságra,

a

XVIM.

más

kellejét IV.

százévben, mintegy 2001)

ölnyi közzel.

Delphi, gye

város volt Phokiszban, Parnasszus he-

déli

ormánál,

s

helye a régi görögország

leghíresebb oraculumának

,

mellyet Apolló ala-

ki

Déloszon nevii'

szigetei egyikén. Délosz, így meséié a köliér,

egykor csak meztelen szikla volt, s a tengerben úszkált. Megesketé Here (.lúnó) a földet,

hogy Latonának helyet ne adjon szlhetésre

A

Jupitertl.

nem

szikla

vala föld s a búdosó

Latona reá szállhatott. Ott szlé .Apollót és Dianát. Anyjuk ide /í-w/W állítását ígérte, s Mert szélvész az ikrek tisztelete kezddék.

már nem

oszlopok

hajtá a sziklát, azt kitölt

emelkedének a földnek belsejébl. Oracnlumnak is ide helyezése Apolló nevére, és Korinthuszbol a gazdag

kereskedk

ide

vonulása

hí-

ressé tevék Déloszt.

Dírcéi hattyú ódaköltér,

mintegy

Pindarosz,

.50

magas reptü görög Böolia Thébe városában szüle-

ki

.Annak tövében volt, dirce

tett.

viz

=

elébb Krisztusnál,

évvel

vár neve, melly az ásiai s eiírópai parton Sztaiii-

,

aegeumi tengernek kklopsz

született az

felne-

Perseus, a perzsa

nép alapilója.

Dardanellák,

Délia, másik helyneve Dianának

A

forrás.

nem csak hónál hanem

költérhaltyu,

énekeível tiszteletére, mívelt világot.

konát

is

nev

igen jó

Horátzius által errl czímezett

A

becsülé.

thebei

Nagy

ihlelé fennséges

az egész akkori

ember még csak

ro-

Sándor, Thébe városát,

katonái ragadmányára bocsátá mérgében ellede parancsul adá, hogy a házat, meílyben az eltt körülbelül 100 évvel Pindarosz lakott, senki se merje bántani. Hasonlóan cselekvék ne,

Sparla hada

,

mikor Tliébét gyzelmesen meg-

rohaná. dithrauibnsz, dal vagy óda görög

Dithyramb,

—

Pyiho sárkányt megölte. Az oraculum jóslalainak kimondása Pythinm nevii barlangban történt. A jóslat mindig burkolt

neve, melly Bakkhusz innepén énekeltetett. Árion, az illyent legelszer irt, úgy foga fel,

mindig két értelm volt

gasztandó,

pított

,

midn

olt

,

s

mivel valauiellyike

csak beteljesülhetett, a szegény elbolonditott

nép

,

istenesité a jósló papokat.

Ezek pedig

el-

tek a babonás könnyenhi\.séggel. Ajándok nélkül,

szóba sem álltak, s kiucshalmazzá lön így A város pedig szobrokkal kü-

szentegyházuk.

lönbnél különb szépmüvekkel ékesült,

mellye-

hogy

boristene, olly

ereszt szilajkodásra.

féktelenül

Katának heve

Minél inkább fcsté

taliát

a részeg ember gondolatai járásait, annál szebbnek találtalék e czélra. Innen a szavak szer-

kezetében gyúlt ész,

is

engedett üsszevisszássága.

képzelemnek lángjai'

an.

képen Bakkhusznak mellékneve vala

ket hála emeltelett. Eleinte évenként csak egy

bsz,

késbb egy hónapban volt jóslat kaphatása hónaponként egyegy nap, hogy többszer gyl-

Jupitertl

,

szökdös képzeleinmel ma-

inillyent

mivel is

kétszer

született,

:

A

meg-{

Tulajdon-, dilliyrnm-|

Szeinelétöl

is

külön, de Schneider, bizonytalan-

nnk mondja e szó eredelét, noha görög-német

ü*

,

NÉV

XXVI

szókönyvében 1819, sok

=

Dörg

TÁRGY MAGYARÁZAT. Za-

irót idéz arról.

nev

jos óda is, dilhyranil)

S

vagy Henna, egykor liires régi városa Sziciliának, Vmbilicum Siciliae névvel is, mivel közepén állotf, magas ksziklán, mellynek teteje teres volt, s ezen vidám források körül díszeskedetl. Különösen töb))féle mnlalóhely tempele

ottan Ceres

annak leánya

Eósz,

a

volt

s

Proserpináé,

majd:

liol,

jóniai

altikai ejtéssel,

é'wi;,

Magyarban

szerint /;we; a rómaiaknál: Auróra.

régen:

ki

einelé nevét.

,

görögben

hollal, hóival,

azaz:

mikor

hol leszen, (világos) az van. így wa/j-bol, napHollal-htú

pal.

és « közötti

/ám

oUyan

Eralo,

,

=

mint

=

/

hajnal. Világítja:

gyii/temény, oytani

«ám

ta«ál,

Mert

stb.

,

és:

hóival, csak

kalánval.

:

Szerelem

niiis

igy jellemzé:

pede

,

carmiite

,

görögül

sígog.

Auso-

Plecfra gereus Kralu snllnl

vitllii.

,

azon szakában,

lés'

lenni, élénk, nyájas,

Szka-

Kallirrhoetol,

csupa épség, kara czombja

Ez jó

lesz,

Hébe

helyeit, kire épen nehezeit, mivel poha

monda pohárnokomul,

leánya

Jiinó'

rával szegényke elesett s ruhácskája fellebbent S Jupiter sassá tévé magát és Ganümedeszt Olümposzba vitte. Ott nebelgett az ifjoncz, istenek társalgásában, s tölte nekik a nektárt.

Gigász, yiiyevi'iq

gigászok, a föld, görögül yaia felbszült harczos.

A

fiai,

meselan szerint

pedig sarkánylábu óriások, kiket a tiiánoknak

a lartaruszha záratásukon indult mérgében Gaea szült a kiherélt

Uranosz vérébl,

barczra lázitolta ket.

leni

A

s

Jupiter

phiegraei

el

mez

ken kerekedtek volna ki egyszerre a földbl azonnal megkezdek az istenekkel háborújokat.

Szörnyeteges képzelem

Hogy

tai.

e

állítá ki

ennek alakza-

dühös óriások Ossza,

l'elion, ()ta,

Rhodope nev hegyeket s más több liegyet, mind más-más hegy tetejébe tornyozták fel s ,

Vét vagy ek raggal: vétek.

majd a legfelsbbnek csupjárol hajgáltak be

k-

istenítetvén az azért furdaló lelkisméret,

sziklákat üszköket az Olymposz tereméibe.

És

Erinnysz,

ioivvÍk;.

Erinnysz olly

istenné\é személyitetett, melly

a vétket megboszulja

J)elsö

gyötrdéssel.

maiaknál: Fiiria. Természetesen az üldözésnek

is

iildés

A

ró-

vagy

hozzá fakadott eszméje, mert az

mintegy a lelken

Erycene, Vénusz

a melly szikla le találta tengerbe esni, aI)bol

sziget lön, ha pedig a földre hullott, hegy vált

A

belle.

mellékneve.

le

által

van

téve,

gászra

duszra,

— ertiaiai —

avefôi évi szelek,

nyár

5i) napig fúvók. De mivel északi közepén 40 szelek is dúdolnak évenként, azok neve: er>;-

fuvalmát

érti

tehát

legnagyobb

néhányát; Neptun egy szigetet kapott

mert sTyjatog csak annyi, mint: évi, esztendei,

(Tíot [ioQEai.

Olymp

Köllély azonban az enyhe nyári

leginkább.

igy köszöntötte Zeusz

vagy Jupiter BakMikor úgymint

kliuszt s melléknevéül maradt.

fel.

Koszt, ennek egy részét borítá Polybatusz gi-

mivel eroeév; szél pedig ítví/ôg a mi: leng, és lehelet is;

vigalmas

veszélyben. Feledé Jupiter szerelmeit, elé min

den villámával és menykövével, azokkal sujtá

ül.

Eteziák. Langy szellk. Értelmük

Evan,

fia

A legszebb ifjoncz a fejmidn gyerekbl ifjú kezd

kerek, szemériiies. Jupiter meglátá Ida hegyén.

s

egyik, ez, a szerelmi

a 9 míiza közül

dalé s tánczé.

Majd

közötti, valamint

belücserével:

gyü/feménj% o/tani ta/ál,

és/

lett /

inkább Ganümedesz, Trosznak

iuandrosz leányától.

Jupiler (onans.

Enna

pedig

Ganyniedesz,

Trója 3dik királyának

lelt.

,

Minerva pedig épen s

Szicíliát

Encela

a többi bolondja szerint e mesének

csak ugyan ö istenségek diadalkodának. Azon ban e ytyavrofÁUxia-hol a szertelen er és tálon

túli

vakmerségnek maradott

Hektor, Priamusz

fia,

fenn képmása.

Trója utolsó királyáé.

—

Anyja Hekuba volt. Homérosz Iliásszában a legmagasabb lelk hös. Mert a csaták között a görögök elsbbéi sorra hullanak karja által;

Jupiter és isienpajtásai a rettenetes gigászok-

tanácsban pedig a megfélemlett Tróját egyes-

Bakkhusz hsileg véré le azokat. Meggyzésük után örömében kurjongatva jelenék meg az Olympuszon s a mint Jupiter rá

ségre

veié szemét, ,,Euan Euie" lv)]í, szép, helyes,

jét.

kal harczolának,

fiam, kiáltá.

Másként

:

derék legény vagy fiam.

éle

,

inii,

abba trést bátorságot önt. Míg állott. Mert az alája ta-

Trója reményben

karodott görögség veszekedéssel gyengíté ereAkhillesz, a bosszús kevély,

magát mérgében; Agamemnon

félre

húzza

alatt, kivel ösz-

,

,

NÉV

a

,

Patrokliiszt

,

iiicj;:

inegKdja,

fájilal-

Hektóinak sehei vannak,

t

a sok Ilisszus. Alhene városa

De, nem hátrál, hízik Deiiihohusz fivérében. Küzd a két lis. Akhillesz mérge is

inkáhh forr, mert Palroklnsz az

ölte volna

meg

kis tiszta

Es

vagy elmaradta szerint majd megáradt, majd gyengén szivárga, majd el is apadott. De

járta

I

mindig kiesek valának.

jtarljai

De Hektor, életre halálra áll Japet fiának sassá. Jajietusz fia PromeHanem a görögség leg .szebbikét theosz volt, a titánok nemzetségébl. Zeusz a kékszem Pállasz Athene védi

meg.

eltte.

Akhilleszt

falai mellelli

viz csermely Hymeltuszról csörögdelvén.

vér-

tí

tezetéhen esett el, Hektor tehát mintha ütet

hybleae

ujiet

hyblai méhek.

vivás uiegtöié.

azért

hegyének, legszebb

Szicília egyik

mézvirágok nyilasaival, Innen:

Ilektort. Akhillesz niai;á( kinyiií;(i(Uan áll-

hat elé,

a mai: narancsok.

,

llybla, neve

i)árl)ajia

nio.st

XXVII

almákat Euryslheusznak vihesse. Ezen aranyal-

mák

elejli

A

Akliillfsz vid'z bainijáf.

neki (Uiliödöit Akliillesz

iiiálian liija

hadat

iíiiröí;

TÁRGY MAGYARÁZAT.

nem akar. Hek-

szeiterelt Briséisz iiiiail, vini

tor ííry

S

,

Deiphobnsznak öltözik,

midn

s

akará törleni az embernemet haragjában, Prometheosz a leleményes esz újra alakitá azt agyagtiol vízbl s az égbeli tüzet lelopta számára. Zeusz, ezeni mérgében Hejihásztoszel

Heklort rá-

,

szedé már az/al. akkor nincs körüle a támasz.

Hektor

elesik. Testét Akhillesz, a vad,

szor hurczolja körül szekerén Trója

hárommel-

falai

szal Viilcaiiiis, lett,

megkönyörögteti érette szegény Prianuiszt,

s pénzért engedi neki végre által.

özvegyen Hektor neje Andromakhe, rályának leánya: igy árvául

A

több gyereke, csiizlatja

mint

csatába

szép érzelme

,

Cilicia ki-

Aszfyanax,

Homérosz ezektl

keltekor,

jelenetnél a költér, élet

lia,

Igy maradt

Az

e

a házi-

az a forró honszerelem

,

az

hegy Röóliában. Magas csujtja, igéz kilátással, s gyakran hóval lepve. Különben levegje tiszta volt völgyei díis hajhircs

,

tásnak 8

,

fái

igen épek és száz

meg száz évek,

ezek gyümölcsei különösen jó izüek. Növémég a kigyók mérelváitoztatá.

is

meg megntt.

A tz

tüz' gyújtását

Prometheosz találá

Ithaka,

ki.

sziget a jóniai tengeren, ujabb

vagy Vid di Comjiure,

T/ieuki

megint Ithakának

is

nevezve; szlhelje Ulysz-

20 évig

8 e hónától

volt

telek,

távul.

ki ott

király

Mert 10 év

alatt vitézkedett cscieskedett,

míg Trója

10 pedig abba,

idben

de az angoltól

iiiig

Círce bíibájain, a szirének

igézetein, Scylla-Charybdisz örvényein keresz-

Kalüpszo szerelmeibl menekedve, hiv Pefiát Telemakhoszt megint ölelheté,

tül,

nelopejét és

,

Mitzák lhelyél még az

ösz görögvilág regélé. Tempeleik szobraik emel-

Charybdisz közel a

Kharübdisz,

szicíliai

A

hullámok pedig mellyeket szélkutyaként nyöszörgének

ksziklához.

tiszteletére

vész ahhoz csapott,

is.

Heszperidé k

,

más költérek Mai neve: Zagara Vonni.

Hesperides

,

istenhölgyek.

Né-

rege szerint Atlasz fivérének Heszperus-

nak leányai. Más rege meg Atlasztól és Heszperisztöl Heszperus leányától származtatta ket. Nevük is klönbözöleg adatott elé, számuk is, luajd kevesebb majd meg több. Hesiodosz minlha ,

Afrika nyngoli parija melletti szigetben értette volna lakásukat

,

mások, csak álaljában Okea-

ordítanak a hellén képzelemzrben. 2:xvhí

st

x«í»'«

= szuka kuiya.

Egy

hely volt a tengeren, s a

szóval, veszélyes két h.ijó,

ha kormányosa

nem tuda forgatni, ott akadt eisiyedl. Ésoszlán a ki meg szerencsésen ke-

jó szemmértékkel

resztül verekedett, az toldá

bajt, ret

,

,

miként szokás, a

mibl kimenekvék. A hajós hazudni a bányász hegyíszellemet költe.

Ugy

sze-

lön

helyrl többféle mondóka, mikhez egyet

Dosz nyugoti parlhoszain voliakul mesélek. Kert-

e két

jük fái, arany almát termének, mellyeket egy iszonyú, s mindig éber sárkány rzött. Herkii-

már Homérosz maga

lesznek hát elébb ezt kellé megölni, hogy az

tengerörvény neve,

lengerszornál Scylliumk liívott

tetének ide, 8 majd, .4polló és

inelly

hogy

lelopás értelme volt,

,

nyeinek egészséges nedve gét

egy sassal eteté na-

szosznek (görögül Odüsszeosz),

a fejedelmi dicsség!

Helikon,

s

jionta májál, melly éjente mindig

elbn-

az lelket ráz;

szivély.

csiii)a

s

Prometheoszt Kaukaziisz egyik

szírijéhez lánczollatá,

rben egy klykez

nyújtott. Szerinte a szikla-

liat fej sárkány, vagy a magyarban úgy nevezett rossz lakott, melly

,

NÉV

XXVIII

az eleibe

hentergett tengeri

gyet nyujía

ki s

állatra

TÁRGY MAGYARÁZAT.

S

12 lábhe-

tás vetés

szú nyakkal gégével faldosá. zett Odiisszeosznak

St

volt

nem azokat

lond üreg

az ott eleve-

6 einherét

is

istene

ugyan gyerekei miatt

körmei közé csipvén hat hosz-

Laliumban nyélé

Késöhhi költérek meg tengeri szzzé alakíták, ki , fogvicsorító teugeriehekk*! övedzé magát

mányánál fogva,

körül. Charybdisz mai neve:

héhernek Eva, csakhogy

Rema.

Calofaro, Scyllaé

.Azon csak egy órányi

szélesség szo-

rosé pedig, melly Szicília szigetét a szárazten-

X^óyj

Horátziiisnál eléjövö leánynév; ,

növény legels fokadása,

—

nev

helyet-

felesége ár-

volt

(tps

ott a

kis-

az a mi a

rászedés, anyai

szeretetbl.

Kalpe,

gertöl elválasztja, Messzinai folyam v. huzam.

Chloe,

mivel a bo-

menté meg édes

ki, lígy

Tahát a rómainak

dedeit.

,

hanem

el,

tük egy egy darab követ Ops

ragadta hé.

hova csak-

,

futnia kellé

Calpe, régi neve azon

melly Andalusia fokánál

magashegynek,

hol az Európát Afri-

,

kától elválasztó lengerszor van, azért neves,

y^-oa,

mivel Herkulesz

himl)ó.

Ma

Chimaera,

tartották

egyik oszlopának

ott Gibraltár.

hegy Lyciáhan, melly éjente füstöl másként Cais lángot vet, vagy vetett. A költelem ebbl C a m e n a, Camoenák, Kamena menta is mellynek eszméjét jósló istenség ször/iyet alakíta oroszlán fvel kecske lábbal Árkádiából hozá a Latiumba költözött görög sárkányfarkkal. Ezt vertevolnale Bellerophon, gyarmat. Numa király, forrást és ligetet ajánNeptun fia. A rege igaza ennyi e hegy csaplott fel a kaménáknak, s így, kaména vagy jait oroszlánok szeretek derekán a kövér fümiiza, mind egy lett. vön kecske legelt igen sok, tövében kigyó fész,

,

,

:

,

nagy számmal, mert ott mocsáros volt. S ezen termékeny hegyet lakhatóvá Vagy egy Chimarriisz tette. így Pniisaniasz. kelt

K

Bellerophon

—

nev

ma

Régi termékenysége most

partján.

is hires,

ne

ennek hajúja órára oroszlán, hátuljára sárkány

Hippokratész és Apellesz hona. Azért ajándo-

s

tengeri rabló

lelt

volna

,

Lyciát ettl, Bellerophon sza-

Chiron, ApollodorusználSaturnusz Sokféle ismerete

knzá

ban híressé

és Philyra

tette, s

azért adatolt majd minden

Jázon, Herkulesz, Akhillesz, .Aeskulap, Nesztor Theseusz Palamedesz Ulysszes Kasztor és POÜHX. ,

,

,

Kronosz, Uranosz

fia,

,

Zeusz atyja zsémhes os-

toba üreg ember képében, a görögnél.

Saturnuszát képzé

ebbül^

A

római,

kinek ideji-ben

az

arany kor virágzott. Az az, minden kor eléblire tévé ezt képzelmei lett

volna.

vágyában,

mimha valaha

Azért mondatolt Saturnusz

,

Coelus

és Terra vagy Veszta fiának, a titánok és kü-

klopszok pedig ból

léiére,

gaihalc.tt, tett

fivéreiül.

midn még

A

legeslegels világ-

leány között nem válo-

nvérét vévé

engyerekeit

is

vel

K

adla nevét a római, mert nála, növénv szán-

adót engedett el, mi-

p r 1 s z, Cypris. Vénusznak, a görögöknél Aphroditénak Cyprisz y.vTtQoq, tahát Küprosz

szigetében mellékneve.

helyérl

így vala tiszteltetése

Gnidiu, PapJaa, Idulia, Cythora vagy

:

Külhera, melly görög szigetnél épen, a tenger legszebb habjaiból elélehegett, honnan: Aphrodité

Anadyomene neve

hah,

cc(fooSiT>i

is.

uffoíoj

habzóm,

cííjpôg

habból születelt, habsziille;

avuSvoûi mélybl felemelkedem. — Szíriai s iai eszme volt a szerelem' szeniélyítése, hanem a görög szépilo képzelem még inkább felnyája.sítá. Ennek vidító égalja nemzé a léleknek illy mosolygó alakait az é.szak mindenütt oUy boras maradi, min hideg fenyveseinek moha. phoenii

,

feleségül, kitl szüleazonban rendre evé meg mi- L a b y

kor világra leltek, mert azt jövendlék neki, hogy azok majd országából kiverik. .SV///«-ról

100 talentumayi Rómába vivé.

gusztus

fla-

hölcsesége egész göröghon-

s

Venus Anadyomene bájos festeményét nev szülvárosának, mellyért Au-

eZj

Asiypalaea

akkori herczegfi, nevelése alá, mint: Bakkhiisz,

t

sziget,

vezetésen bora volt igen jó szamatu. Egyébként

igen dühös

baditolta meg. Igy Plutarchiisz.

I

Ko görög

,

s

,

vala faragva,

i

vagy Kosz, Kousz

s z

Stanchio, Slingo, Lango, Lanko névvel, Ázsia

r

i

n

l

h

s z

tévkert.

y/a/ivQtvSog

,

sokfelé

tekered, kagykaringós test vagy út. Pliniusként hajiján négy volt oUyan: Kréta szigetén, mellyel Daedalosz juüvész czikáztatott össze

.

NÉV S TÁRGY MAGYARÁZAT.

vissza;

Kgyiptduihaii

I-eiiin(»8z szitíeten

királyé,

Psaniiiie(icliii8z

humaiii opus

ia\nl portenlosissimiiin

iiigeitii

:

—

Kalia földén Porsenna kirá-

;

ijjazahlian

Maíjelliaens Ferdinando,

:

születésére porliigal, lölOh. sept. 20d.

indiill

Vd. Károly spanyol király pártfogasa alatt

inesí

5 gályán

2

36

csakugyan hát Keletindián kérésziül szerencsésen érkezett vissza megint San Lucarba l.').'i2.

deli

tengernek.

végtelenbe menni

teleni izgatá lelkét

Sér-

lialiok

kö-

hogy éreztesse hona királyával Manóval,

zött,

luillyen lott

San

csillái; es íöldisnierö volt,

Lucar spanyol partról, a

hocsálá

eiiilierét

el jiilaliiiazalUin

,

ho-

u vala mint hajóskapitány a iiiolukki szige-

tek egyik feltalálója.

rolynak

által

szigetek

e moliikki

,

nem

Tieid,

Király!

Portugalliáé

monda Vd. KáIndiában

ázsiai

mert a római pápa

,

Spanyolország részére

tiizölt

vonalban es

Vagy, több jogod lesz hozzá, ha elfog lalod, mint Vd. Sándor pápának volt e föld

Magusz

csnpán szobájából. Út vala liát azokhoz nyugatra találandó. Magellan és a

keres kalandor sereg ment

szerencse

ment,

csak

,

Amerikában: Palagonia, ilo las Virgi/ies, Magellan iitja. Ez, 1 és 1 2 mértföldnyi szélesség tengerszoros '), hossza 80 mértföld. S ez utat megtörni, mellyen

Már

volt a feladat.

a

ellen

még

nem járt, portu-

senki

elébb felzendült a

spanyol

tisztség,

most egyik

hajója valósággal haza fordult, mint félcnkel)bje

wakacsabhja.

Kikben élet volt a poriugallnak ménének, ha éhség fenye-

tüzeléseit elfogadni

,

ket. És rebegtek már e miatt mert keresztül menitek után csak két puszta és terméktelen szigetre bukkantak. Elttek a temérdek Óceán mit csendérl Magellan csendesnek nevezett, I52lb. marlius 6d. találtak egy getné

is

,

,

,

szigetre

sast lefe-

nyelv-

pelilvi

melly teszen papot vagy

,

Médusok és Perzsáknál paprendet s igy azon magot, ma-

átaljában a

paposztályt, kúsztál,

gyar értelme szerint

muzd

is,

jó szellemnek,

rósz, Ahriman

honnan a papok véte

magosok. Ezek

tének, taliát a

kivel

a luagyarnál

;

áldoztak Or

ellentétben volt, a

Amaz

ármány.

:

volna Ormosd, legfbb, mert orom, akármi ma-

gasnak

A maguszok magosok

teteje csupja.

voltak az akkori bölcselk, csillagértök

magyarázok, lárdiiák.

s ebbi'íli jóslataikat

Titkos jcgyü

álom-

,

bséggel csa

öv kellé hozzá

nyii

s

Természet és vegytan meglep titkainak értése innen lön Mágia névvel. Zoroaszter vágy Zerdust illyen magos volt, 8 tu-

vagy vessz.

,

dalniukban

kitn

szakot képezett.

melly

,

lakosai hajlamáról a lopáshoz

ne\ü lön, s most Ausztráliához tarKövetkeztek a keresztelésben Philippina

Marathon, gyzelmi

helynév,

hol MiKiadesz,

athenéi seregével Dariusz' perzsa hadát

véré

4
perzsa r)4(»0, athenéi 192, Miltiadesz maga,

viKában sebet kapott. De jegyzésben az is hogy az athenéi 10,00(t és perzsa .'50 0,00 Ony seregbl átaljában 200,000 hullt és fúlt, mezn és tengeren. Oh az a hisztéria, gyakran be sokféle mendemondából összeférczelt irkahalom. .Mint némellykor egyegy újság levéli dósítás, hirálal,

mibl oszlán valaha

n,

nidesz löttjét

Homérosz is

=

mint

szerelem

Matan

1521b.

szigetén

fejedelmével,

april.

2Gd.

.\

összeverekedés s

Magellan

tör-

elesett

négy hajó közül egyik,

sxor-OE.

nicrt s-or gvükLirl

,

van:

szüfolyó

Ettl meg.

= Melesz

szülöttje.

Tulajdonképen semmit sem tudni eredetérl bizonyosat. Eltüné.se is Krisztus elit majd a 8d. majd a lOd. százévre,

S már akkor zett szerelem

Vagy rjak icngertzor,

ki,

gyerekét Melesz

Meleszigenesz lön nevezete

tengerén.

Maeo-

atyja' neve, s attól az,

Máonri. Anyja Kritheisz,

parijára tette ki Szmyrna vidékén.

tént annak

tu-

igaz istó-

ria lenne-

Mae

Lailro//es

nevet kapott szigetcsoportok, már ázsiai India

me

Krisztus eltt. Attikában. Elesek

tozik.

')

A

a vezér, keresztele felkapott világait,

s

déli

gall

ezé lön a

s

sora, rendszerint illyen.

eredé latin ns végzettel

mag, mog szótol

nek.

felosztáshoz

A jégtörök

csegessél.

és Riiy Falero földi-

enilierrel

nagy,

ki,

kapitányával,

ltték, szárnya alul az ökörszöm búvik elé

beli

jével,

nev

Cano

sepl. 7d.

világ legels köriilhajózójánnk dicse.

lyé, tfinetkezö helyéül.

Maiíellan,

XXIX

ki lett

vagy e közé

tétetik.

volna e fejtve úgy neve-

gyereket szülnek becsületén töp-

renked szemérmessége? görög népnél-e

?

A

csupa szerelmes

XXX

NÉV

Mel issza

és Amallliea, Melissziis

gyönyör

liii'ályka

m

Jiij)i(erkét

kecske

TÉRGY MAGYARÁZAT.

S

nev

szépen kedvesen

,

játszadozva

nevelgették. Melissza jó házi

tejjel

völgy, sziklák kzött elterül lankásság.

krétai

hát

leányai, kik a luég csecse-

gölödö gazdasszonyka

volt, ö találta ki,

Nektár, véxruQ,

j

siir-

a méz

méiiévé

diinántiiliasan

fAtXiTTu

Delphihen.

viiltoziatta.

Nereusz,

tenger alsóbb istene, a hellénnél, ki

Rómában

Pontns.

Én vagyok

az Úr!" Keleten töhh nép állitá

tenné leve mind.

fertéztesd. fel

eztérczhöl, talpától nyakig eniher testtel, s

ökör ft nyomolt

rá.

ül

gyerek, íigy hogy a körülálló vad bálványzók-

nak

is

mert .csakhogy

jajveszéklése,

fájt

tompuljanak nem hallással

,

a papok

,

el-

síkoltó

Dühös képze-

zengelemszereket vertek össze.

lemnek ostoba papjai! Hlyen szívtelen áldozattol óvá Izraelét az okos Mózes, ámbár o is

ugyan teremteti volt népének Istent, irtózatoÁbrahámtól, fiját Isákot kiváná magának leöletni mint egy tulkot! sat, ki

Myrtus,

bokor, kis fa, niellynek hajtása foly-

Szamata fszeres, Ágaiból koszorú fonás menyasszony

vást megtarja zöld színét. kedvelt.

miként a vizek más

isteneit

hatalom-

is

ki

,

hullámokon

duzzog.

N

a, Afrika' keleti nagy tartománya, mellette Egyiptomnak mellybe onnan árad Nil folyója.

n b

i

Partjain a veres tenger pusztáin, oroszlán, hié

na

parducz

,

ordít.

Arab, Barabrasz, Néger la

kosai olly vadak az emberek kzött, mint ama-

zok a baromsorban.

hona

S marczangló, vad

Olympia,

Olümpia, város egykor Éliszben, Pe-

loponneszos egyik tartományábanfelséges jelenet benne. s

állat

mveltségé sem soha.

,

1.)

"Valaha két

Jupiternek a tempel,

ebben nagyszer szobra Phidiasztol, millynek

,

de az rendes,

innejire, régi divat,

hogy gyász és temetéskori jelképül is, vétetik. Öröm s fájdalom hogy örök lenne. Görög eredeti

úgy

jobbjában sceptruniüt tart, s boszonkodva

,

párja szárnál a,

s

,

daival koszorúzott öregnek

szegény

a

NtjQe'í'g,

tengeri urat

mal, akármivé alakithatni magát. De meg, ná

egy hasadékán keményen íték, karjai közé pedig ártatlan gyerekeket raktak. Rítt ezen izzó érez kezekhen

Az öreg

festék a költérek, mint mérséklet igasság' vé-

djét

És osztán üregét

belül

ordított

Innen a Nereidák.

tSog, Nereoszleány. is

feljül

Hellenlenger.

Felesége, Okeanosz leánya

Dórisz, ötven leányt szült neki s ez tengeris-

,

Istenednek nevét

==

innen Ilellespontos

tenger,

könyve 1 8d. részének 21d. verséhen ,,A te magzatidban ne adj egyet hogy a Moloch halványnak megégettessek, is III.

liogy a te

számára.

fel

Pontosz volt az atyja, Gaea az anyja. ITovrog

áll:

meg ne

eltávolító

a^^Qoaia ambrósia.

lakhelyét az aegei tengerben üté

A uiysztikusoknál Melissza =: tiszta,

szz lélek. Moloch, Mózes

meghalást

eredeztetvén,

-hol

szert jelent, mint:

Méíiaaa,

Melissza névvel volt a papné

méh.

,

istenek itala. Pindarosznál lígy

mint legkedvesebb szamatu bor. Nrj és

elé,

y.TÚitt

készítése nyitját (mód) s azért, a mese mélivé,

Ta-

völgyiek, völgyen ezek.

:

szó.

Jelenti

a csillagászatban

al-

pontját azon vonalnak, mellyet eszménkben ál-

lóhelyünkrl

lefelé keresztül

a földgömbön, an-

nak égboltjáig eresztünk. Zenith ismét arab szó pedig azon felpont, mellyet az ember, feje tetejétl az egezet legmagasabhjáíg képzelt vo-

nalnak legeslegvégén gondolhat. völgy liget és rétek nymphái, vagy azokon lebegett azokra vigyázott isteni lányok

még keresztyénség

világában. Na7r>i

=i

hókor

s

Az egész mivelt Hellenség, viAz olympiaí versenyek, Minden láng-

tartva.

minden ügyesség és

er

felgylt ezekre

a görög világ szegleteibl. Mert olümpiai gyö zönek olvfijiiovíxtig híre vala nyerend, melly

honára tott

is díszt

stádiumig,

nyert vete

s

hozott.

A

testi

er

eltti képzelmes csalitt

bentte

pályát fu

birakozott a palaestrában, tá

öklezett,

hajta

szekérbe fogott

Észnek ura, lélekszüleményt olvasa birák eltt, mink azt is még elre elitélék:

lovakat. fel

becsületes ember-e, ki ott vini akar.

Napaeák,

Hellásznak

volt.

negyed és negyed évben ész,

neve: ^tvQTog.

Nadír, arab

nem

lág csudájául nézé. 2.)

A

díj

volt:

olajág, szobor, s haza kísértetes, taps kzött. És csak az. Hanem önérzettel beszélé el az örege, mellyik olympián volt

az id-számlálás a szerint

a diadalos, mert

folyt.

Hellénla em-

!

NÉV

S

nagyokká

béreit a nié;; gyerekeket, ez Imzdiiá lenniátl

A

uiai

cziuiet

,

itlü

pénzt kíván, diszjelt i»énzért

,

azon vesz.

A

régi olUui|iiának luio-

denképen csak hlt helye van uia. Pantheon, minden istennek szentelt egyház; xavöiog egészen isteni. — Rúiuában Augusztus

Tê Agrippa

,

a puha Maecenasznál szabadal)))

lelk, emelt egy ékes épületet, minden római isten tiszteletére s ennek neve görögösen Pantheon lett az .\thenél)en régebben állított miv,

&tov alaka

szeiint.

XXXl

TÁRGY MAGYARÁZAT.

Mert mveltségben a római,

így buzdítá:

t

naiáv szúrd

)'t

gyógyértés istene,

dig:

t

lunet fordult elé az

nánuv pe-

fiam;

Apolló orvosolt

s

magasztódalokban:

is.

lo

paean. Ilaiáv dicsdal.

P ha rósz

sziget egyiptomi Alexandriánál. Keleti

hegyfokán

azon .100 lábnyinál ma-

állott volt

gasabb világítótorony la/lrlj)fi/,s kiTá.\y

Sostratesz

,

hogy az

lítatott,

mellyet l'lo/omacits Phi-

,

nev

épílérrel ál-

kiköt' zátonait

ot(ani

éjjel is

könnyen kikerülhessék a hajósok, mert fényvetése

100

tengeri mérlfölilre

hatolt.

E

rop-

csak utánnazója volt a görögnek, üsztán a római nyelvnek megint más nemzetek, olly iszo-

pantsága számitatá a világ hét csudája közé. Errl nevezek Phaiosznnk, azon világárokat is

nyúan sokáig lnek rab-utánzói

késbben, mellyek hasonczéllal az

Pár

sz

a hajdani hellén szobrásznak vagy (mi-

,

1436

ként az

codexünk

— 1441

között forditott bécsi

2 5 Id. lapján áll)

törlejiönek, legtar-

tósabb fejér márványt adott sziget, a küklaszok között volt Arkhipelaguson. At ellenben vele Antiparosz, melly, különös összejátszással épen

Párosz mai

Phidiaszt és Praxiteleszt szüle.

rök neve: Bara. Athénében.

Parfhenon,

tö-

Minerva Parthenosz'

híres tempele. Szélessége mintegy

100

hossza 217, magassága 6 5 lábnyi

lábnyi,

volt, s

mi-

tetn állott, az Athénébe akárhonnan érkez, távolban látta már a tiszta fejér márványu emelkedetet. Bámult mvészi szobrát ké-

vel

szité

belé

Minervának, Phídiasz.

Tele

volt

czia, skót,

olasz, fran-

angol tengerpartokon nagy szám-

mal készlének. Miért nem állita már eddig is? Buda es Pest városa egyet-egyet dunája' partjára,

téli

átszállási veszély elhárítása végeit.

Phílemon,

szegény ember, nejével Baucísszal Kisásiának termékeny mívelt részfidén. A becsületes pár, annak lön

Phrygiában lakott

,

elképe, iáiként lelsz egyszer jóságot s kölcsönös hséget leginkább nyomorú viskóban. Jupiter,

hajdan

—

—

regélé Ovid

így

maga

monda, emhogy fohadd lássuk

mellé vette Merkiirt. Járjuk liieg,

ber alakban Phrygiát

,

,

gadnak bennünket a bség lakosai, hisz azok vígak, szeretik a buzdító zengelmet. S az iskéregetnek, de

tenekjárnak kelnek,

ételt ilall

annyi meg annyi hírességek emlékeivel. Csarnokának neve, görögül: 7rQo:ivkaiov propy-

csak jó szó helyett

is

Parthenon belsejébl a török, moszkeát csinált, valamint a szelek tornya csak azért

Phílemon ésBaucisz nyit nekik hajiokot. A fáradtak lábait ebben elébb a pár megmosogatta,

,

laeon.

marada meg, mert dervisek szerzete

ült

vét tévé semmivé,

a serkenni indult Buda vá-

ráét pedig gyerek korában fojtogatá.

hasznotok, illyen diadaltokban, lis

Effendinek

rök költér, vállá

Pa

1 1

ki

—

„Mi

mondám Kha-

eleibe azután

Majd

híja

felteszi a mije volt,

halhatlan örömet érez.

legszívesebben. Jupiter

mind hívogatja késérbe is a párt, hegytetig azt is megteszi Néz-

8 ez, a közel

zetek most

A

le

:

völgyetekbe, monda

pár lenéz, hát,

íalujokon,

ott Jupiter.

vízözön, de az

ö kaliliájuk helyén, szentegyház

•) :

náXXut

villogtatok, suhintok, akkor: paizsvil-

logtató

ha ,TaAAa|-tol

zeni.

éhezk

Elvégre

áll.

„Én,

Is-

,

a s z. Minervának hellén neve Paliasz Athene

Paean,

az

').

lü3 5b. Budán, nálam, s a töLondonból jött maga, sajnosán

meg."

;

mit kódorog ez a két rongyos kódus

belé,

miként Rómában a Jupiter Capitolinus' romáin Bz. ferenczee egyház emelkedett. A buta török, a szép hellenvilág megérett nagy emberei mü-

niindenüK ezt hallják:

j

Apolló czimneve.

,

teszen szz-et..

Iláiíív szúrni, seb-

Mikor Pytho sárkánnyal

vivott,

anyja

koMus, mert a dus mg rendesen állna ott, mert a g)ök itt: ío-fl mibOl: /wrf-oroR is ered.

Nem

,

helvcsen mondják: knilug yagy kódis. Hasonló ehoz /mm vagv /lani gvükbül hamis, a' milién ember el/tomlitja az igazat. A temetési könyörgésben 1171-böl van: liomus vi-

S

(lunántul

lág

;

liát

ma

Bertalan papnál

is

lOSbol

:

liamosság.

:

NÉV

XXXII

ten

S

TÁRGY MAGYARÁZAT.

tevém ezt, szóla Jupiter, jóságtokért,

kéljetek akáiiuit, meglesz." kért egyebet,

,

s

isteiiiik

egy-

együtt haljanak

s

P inda rósz,

szz

múza, mert Pierosz hegye

helyéül nézetett. IIieQÍeg lakói.

vidám öregségben, kevéssel beérve, végegymáshoz. S haláluk milylyen? Philemon, egyszer csak cserfává lenni

Polusz

rül,

=

Thesszaliában hasonlóképen a múzák mulató-

a pár sokáig-sokáig az egyház kö-

élt

lásd: dircéi hattyú.

pár semmit sem Pieri gyenge

hanem csakliogy,

rei lehessenek

házájiak

meg. És

A

=

Pierosz leányai,

északi, az az, végpontja, szé-

déli és

leheleiig szeretetlel

kelyesen pedig bütüje azon vonalnak vagy ten-

kezd véletlenül

részre osztás végett,

Baucisza pedig azon pillanat-

,

ban hárssá változandó, legkisebb fájdalom nélkül, mert a mint lábhegytöl arczig fel íelfásu-

gelynek auis

leképeli

jaságán

egyszerre lebbentél,

bucsiijokbnn.

szebb fák pedig, a szentegyház

Mint

leg-

körül szent-

ségben állának.

Pe

1 i

n,

füvel.

ahhoz közel volt Khiron cenlanrusz barlangja.

Ossza hegyét e Pelionéra tornyozák a titánok, harczukban az istenekkel. Mai neve: Sagari.

Periklész,

a régi Hellenség egyik legnagyobb

országosembere. Krisztus eltti 4d. százévben,

midn

a

mvészet

virágzatában

és tudalom

állott.

már legdíszesebb

Hona Athéné. Ékesbeszéde

,

képbe

kerülé

s

szerelmes

s

Thesszaliában magas hegység, sok gyógyEgyik csapján Zeüsznek álla tempele, s

lett

hogy azt meg leghevesebben ölelgeté

,

könyörgött Vénusznak abba

pirosodok, a szemekben

csapás éré csapásra.

az

embert benne,

Ezek, a világ kiegyen-

vagy Polymnia, egyik a kilencz múza közül. Szó volta szerint magyarul: sokdalu, sokemlékü. így véve, a lyrai hevebb dalnak volt elsje, mivel

ének,

dal.

De

és plectrum.

zérnjének

iroAi)g

sok, vf^voq,

Emlékpénzen ekként, jelleme: lyra ,

mondatott a történetírás ve-

mi úgy illheték reá, ha jioXvs sok, és fivsia vagy fiv/ifit] említés, emlékezet, is,

gerjedezett

Pindusz,

hegyszor neve az egykori Hellenor-

szágban, Thesszalia, Makedonia, Epirusz és Aetolia között,

s

a költelem épen úgy regélé

is

pengették

legbujább

szerelemmel. ki

még

átaljá-

ban valami tündérest királyon kezdenek, igy a leje

is

:

Egyszer volt egy király .... Ve-

,

jól

sikerült saját

munkájához

lehetett.

Pyrenék. Görögösen Pyrene,

latinosan pi/re-

nei monles. Legmagasb és terjedtebb hegycsu-i

pok Európában Spanyol és Francziahon között.

E felli oldala kopár, a spanyol, termékeny. A rómaiak csak 3 utat ismertek rajta kereszTtvQ

ma

öt felé

= tz,

van a járás. Nevét a görögök

szótol

eredeztetik, minthogy re-

géjek szerint egyszer,

villám gyújtotta volna

meg az erdséget, s a nagy tzben egész rohammá vált a hegyek gyomraiban folyóvá lett sok ezüst érez. De inkább a kelta Byrin, By-

ren=

hegy, szótol

Psyche, Pszkhe,

j

e nevezet.

ipvxh lélek, lehem, lehelet,

szellem, élet, elme. ^^vx'^ lehelek. Jelent pil-

langót is, mert

tétetik össze.

termett,

fiút

Mondták pedig Küprisz királyának is, a trójai had eltt élt, miként a népek

tül,

lítései.

Polyhymnia

az arcz

hogy Pygmalion Vénusz' gyönyörií

e regét:

szol)rára

mvésznek lebeg szerelme

De

,

gyuladozott. És

hónap múlva e különös termény, Páphosz névvel. De meg máskép

abban egymásra, s igy neve: „az olUmpiai" lön. Ö eszközlé, a Parthenon, Odéum, Propy-

meklése a szép körül.

tííz

Vé-

élet adásért.

nusz inte s a sima tetemek búsultak

magyar

laeum, s annyi meg annyi szobor kikészítését, Athéné ékességeit. Periklész kora átaljában annyi mint a lángésznek minden erejében re-

Azonban annyira

e nemet.

egy elefánttetembl készült leány-

csupa hatály, csupa fennség; villám és dördület

is.

görög szobrász. A mint Ovidius megundorodék némelly némberek bu-

Pygmalion,

vuk mind nyájasan

& ajkukról a lehelet

azt ketté szelleg gon-

Onnan égsark

doliatik.

lának, szeuieik mind egymásra mosolygtak, szafolyt,

melly a földgömböt ké£ hason-

,

A

amaz értelem

is

mind, pillong.

költelem szerint a napisten ésEntelekheia

az elhaló

ernek még maradandósága

,

=

leánya.

Szebb nincs a hellenvilágbol Pszükhe képesme-

Apolló és a múzák lakhelyéül miként Helikont,

jénél,

Parnasszust. Mai neve: Mezzovo.

bosszú lenne.

mellyet Apulejusz

tárta fenn, de ide,

,;

NÉV Szabina. Római i]ui jiiuciil

—

noiiev.

TÁRGY MAGYARÁZAT.

S

Ilorálz' llmliit

npûliis óilajáhan

:

penista solilms Peinicis lixor

Apiiiiii

tedisíis exstriiat

,

Tentiim

li£;nis

ille

Saliiiia qualis, aiit

füciim

sacruiu

,

Lassi suh

ail-

ziiocco, azAírikáhol

által

csapó szanuimneTe.

méi; foiiiiyas/tó

(le

lenijzet,

Olasz-

lakosa Sybaiis folyó mellett a (a-

rentoui öhölnél Akhaiáliul és Tiöczénéltöi

Róma

építése után

mintegy 4 5d. évIien kiiltözküdött

gyarmat

megkezdett városnak. Tennékeny

volt

állal

a föld

itt

nyilt a kcre-skedés

,

rek mozgékonyok,

az

,

eiiilie-

a rendtartás és lelkesség

s

városa alá más 2 5 várost és még f) tartományt szerzett. Hanem, maid kapsiskodSybaris

cscselék népet, ha csak pénzt

tak, mindenféle

magok közé revének; nemzeti erkölcsre vigyázat nem volt, s így a nem szilárdított hozott,

gürög hígeszüség

elpuluiltságokba aljasult.

itt

Csak gyönyör, csak kéj s vendégeskedés. Egész gúnyok kelének a szyljaritára. (> ha ebédére hi, mondák, már esztend az nap ') megbivotl. Kézúníivest lapál

nem

városában

tiire

s alunni nnaita

,

korékol, felveri

az

nem

lehet

embert

mert az ka-

,

kakas ku-

a

;

álm.ábol,

legjoiib

kakas tahát Szybarisban ne legyen. Örömest evé e nyalánk nép az angolnát, s a halászt, ki ezt fogta, tahát az angolnászt, felmenté városi

adó

Senecanal híres lön a Szybarita pa-

alul.

nasza

,

mi szerint azért nem tudott jól alunni

mert az almába börödtek.

De

ellen,

hintett rózsalevelek

osztan végük

így

fittyel állítanak

toniak

is

összegömlett.

Nagy

ugyan 300,000 katonát a krohanem ezek 100,000-re eltörlé

erködék még

Szybarist; hijália

oUy nép veszni való

lábra kajini

teszen

,

Euphratesznél és Persiában fú , valamint Afrika homokos pusztáin , hol a Khamsin nev

Mikor megindul, a

hon.

,

s

Mennyi magát magát összeroncsoló ereje

forró légözön pusztaima tartani.

visszanemzó

s ismét

a természetnek.

Stesikhorusz,

híres lantos költér, Ilorátz, Ila-

likarnaszi Dionysius és Quintilian szerint, mert

fennmaradóit kevés töredékébl nem ismerszik ki jól, egykori nagy volta. Hanem mutatja ha lályát a rege róla.

Hogy Heléna

die

;

.Albertnél.'

légiirben csörgés

a vigyáztató természet e

esztenilö nr nap, lioc ipsn aiini

észten ez nap, octaro ab hinc dic.

ellen

mar

irt

dosó versei miatt, annak fivérei, szeme világa

magába

elvettével büntetek, mire osztán

szép

uj dallal

szállt,

magasztá szép Ilonát, mellyben

visszavette elébbi mocskait, s a ketreczbe szo

recensensnek a két hsli, megint meg-

rított

adta látását.

Nem

rósz példa. Szüle a megijesz-

karczárt Ilimera, Szicíliában.

tett

Tantál uszt

Phrygia ésPaphlagonia királyát Ju-

piter tengerbe

ülteié

akart a víz leapadt;

egész álláig, és ha inni ajakát

gyümölcsösággal

a gyümölcs felleb-

és ha enni akart,

értette,

bent. Miért-e szomjuztató éheztet büntetés? Mert egyszer az isteneket asztalához hitta volna s hogy megkésérlse ket, ha igazán istenck-e, testét Pelopszét rakta

fia

megharagvának. is,

eleikbe apróra vag-

a mindent linUh ezt észre vevék s

Ue

dalva.

Jupiter pedig csak azért

Pelopsz tagait megint élénkségre rakta össze

hatalmával. A

mesében, oktalansága mellett

rejtethetek az Istenekkel tréfaüzés, valamint

inkább

szolgálbata

Tanlalusz kielégíthetetlen

zsugorisága' képjeléül.

Tarén tum poli

földön

(uia: Taranto) városát,

valaha Neptun

,

fia

majd a ná-

Tarasz kezdé.

Kiköltözködék Lakediimonbol Partbenosz névvel egy lelkes gyarmat, mi'gvevé rcspublical

loggal 3

Molnár

rohadni kezd

egyiptomi khamsin meg, csak egé-

Az

szen elszáraztja halottait. Fél óráig szokott e

híres

')

pedig hullnak halimira

testük felpulfad s

,

pattogás hallszik

tik-

kcmenc/éböl csapna

vadság megboszultaíásának eszméje. Azonban, ,

mérget, mert neve azon réuiit szélnek, melly, éjnapegyenkor Arábia határain s Mekka kö-

is

fiitölt

A nem menekhetk

ki.

k'g»u)zgalom (dly

rendkiviili

e

megfojtottan,

is,

volt.

amiel vagy Szám, Számum, Szmum

rül

mert

dal,

hamar.

liou partjain.

zybaiita,

ember es barom lehasal, száját orrát homokba rejti, vagy folyóba fut halehet; különben szeme szája töiuve leszen éget porond-

jelére

kasztón hév, mintha

viii.

Híitüdeld)

XXXIII

káig

000

Róma

alakíla,

lovaggal

melly

ervel

s olly

30,000 gya-

és gályákkal vedé so-

ellen függetlenségét. így lön

Nagy-

görögországnak egyik legvirágzóbb gazdagabb

E*

^

;

NÉV

XXXIV városa

hanem egyszersmind Lamar

is,

iiyörös, niert a felesleg,

De

zékeit.

Miiért

ne? mikor észt

thagnrasz. kedves vala

itt,

löle Horátzius,

kitol

szelídebb társalgóvá s az ada

vészetnek. Ataljában a hellennyelvben dftovooQ

s gyöazok ér-

=

Py-

is liecsiilt.

volt.

csené

A

világ

mindrn szugolái közt óh Széphalom nékem,

Szpárta' hireil)en osztozott.

te

—

Nem

veié ki árváit

az útra, hanem, habár sklávnak, felnevelteté.

nevetsz leginkább.

Tempe. A

fej-

szilaj;

chwvaia pedig csinossághoz illedelemhez nem értés, pusztai neveletlenség. Thébe, zengelem szeretettel, Epaminondászt is nevelt, s Athene,

amúgy szép

csinosan e két sorát Szeghalomra:

épen a minden nemesb mvészet

,

lit nem becsül, tahát: bárdolatlan,

irá fe-

,

kellemet a

zengelemhez nem ért

múzátlan ember ,

múzákat

lUe terra-

Anguliis ridet

Virág

m-

fényz kifejti

Arkhytasz az éles-

elmejü matliematikusz ide való

rnm mihi praeier omnes

TKRGY MAGYARÁZAT.

S

hellénnek ez olly kies vidéke volt,

T h e t i s nagy

=

fia

Akhíllesz.

thrónusa mocskát .... Ez alatt, Timillyenné Mózes a paradicsomot festé. Tiilaj- Ti bérnek l)erius Claudus Nérónak, Augusztus után 2dík donképen xku:tta, összehúzva ts^td], Thesszarómai császárnak, valamint a késbbi Néró Druliáljan egy 2 órányi hosszít s néhol csak 100, sus Claudiusnak emljernem szonioritó tettei értmásutt 2 000 lálmyi széles völgy neve, mellyen hetk, mikre akkor vetemedhetének midn a Peneosz folyó Olümposz és Ossza hegyei körómai erkölcsi jellem már eltnt, mert régi mellett Larissza városa zötti medréhen vonult zsarlókat a hisztoriák szerint mindig csak eréPlataniiszok nyár és krisfák adának az el. nye vesztett nép nevelt maga. Tiber helyett: Makeilóniába utazónak árnyat, a hegyek ,

onnan

Tyber sajtó vétség els s másod kiadás botlása után, valamint Erinnysz helyett Erynnísz, Peneoszra hajlott ágholtozaTiberis Rómán keresztül men folyó. Köszönje lehegdelt. Leirta Plinius, Slrabo Aehírét Horátzius és más hajdani köitérnek, mert

töveihöl kifakadolt erek megiijitó italt, s a ki

,

,

hajócskán ment, tok alatt

,

lianusz.

Thehe

névvel eltt

Kadmea

váro.sa Böotiáhan legeslegeleinte

1

mert Kadmusz kezdé épiteni Krisztus midn Amphion, Jupiter

,

mint országfö, a

fia,

fel

köté össze, hét kapun rendeze ki s

liejárást,

eredett a

font kosár.

adá

tályait

Thehe név.

S e híressé

ki a szívélyes

jegyz

lett

i5't/??/, -d-tj^);

=

ahlian

volt nagyságát, mellyet Lydiáhan tanult, honnan nejét ISióhét i.s Tantalusz leányát hozá.

Roma

épílér

vévé lantját,

^) ,

Ijeszélé a képjeles rege.

s luiraíhol

zengelem szállaki,

ollyan, hogy kövek mozdulának meg más kegyé mentek s a fal emelkedék

eléállának.

Az

az,

Ö

írja Epistol. sít

meae

tahát a tiburi phoenix.

Kasztor, Pollux és Ilona három

királya volt. Tahát

Xenophon,

:

Tyndaroszok.

bölcsel és törtéannak minden-

nagy hadvezér,

netíró, Szókratész tanítványa, rá, egy-s

a falak

bert haromi szílajságáhol zengelem Ijája tévé

kori híve, mert mindenik szívélyes volt és egy-

más

miként az 53J.

és I.

Jellemeztelése azért „görög

nei míiza" lön. sziival fején,

hsi

midn

volt."

feleié.

Xerxész,

eléadás alhe-

Épen áUlozék egyszer, virágko-

Gyász fogja Epaminondászt, ö sett."

lála

Munkái kellemes méh

iránt igasságos,

suak.

mal, 65d. lapon lévk.

,

Tibur argeo positum colono,

testvér neve, Tyndarosz atyjokról, ki Lakónia

napszámosait Amphion, nyil-

hehett úgj alakítva,

sed vacuum Tibur piacet

Lib. II. C.

ván zengelemmel huzditá. A rege más pedig, mi szerint Amphion, vad állatot zuhatagot rohanttálian megállított, fát kszirtet magához vont lantjával azt jelezé, hogy az em-

Epítf'sr

,

Tyndarídák,

része

')

Teverone folyó partján. Az lakosai közül többnek vala

sedes utínam senectae .... ohajiá ódájában,

—

Amphion az

Róma ,

lib.l. 7.

város kerekedésé-

Amphionának

Tivoli,

mulató épülete mint a város közelében. És Horátzius örömest lakta. Mihi jam non regia

Hellén, a zengelem ha

érzelmét, és

ma

b u r,

itt

és alvárost

falakkal

i

egykori nagy

öOOzal. Azután,

és Antiope

röl

iszapos vize, Jlaims Tiberis, halat sem táplál jót.

T

ezt el,

mondák

ejté el,

Már

neki ,,Fíad ele-

leveszi koszorúját.

igy

„De

tevék hozzá, s ha-

fel

megint koszonim-

90d. évében múlt

ki.

persa király Görögországra temér-

dek haddal ütött, melly egy milliónyi fre

st

NÉV többre

is létetett

TÁRGY MAGYARÁZAT.

S

áuibár nagyítva. Ennek luert

,

XXXV

ennyi német udvar; németet, a ki mire termik,

megállani a tliermopylaei szorosnál Leonidász,

pártolható,

maroknyi népével Spártaitól,

noha I.eonidászék elhullanak.

És még a sok német nagyváros gazdag mívell lakói! Milly hí-

Szalamisznál azonban 3S() görög hajó

20 00

res részvétlel temette voll innepélyesen Klop-

persa hajót teve tenkre

mivelt

slockot

réniiié Xerxeszt,

,

s

elre

mert a hellén

,

nieg-

dísze

és lelkesedett volt, a jieisát pedig mint barmot

letein

hajták ütközetre.

a

Zephyr,

^.tífvQog, esti

Hamburg

könyvtár

,

181)3! Német földek terü-

')

4t)

2."),000-nyil

egyetem 23

szell, Thraeiábol lengve

hogy nemzete' miveltsége, java,

folyvást nevekedjék.

,

van ollyan, niellyek kzött

mutató legkisebb.

és mennyi

!

Tudományi

a mindenféle tanulást

Asiába. Nálunk tehát nyugati enyhít fuvalom.

iigyesedést nyújtó, emberescdést bizonyító intézet.

Görög neve,

Csak a kohakfejü marad

midn

elevenitöt teszen

,

meri kikelettel,

lengeni kezd, minden kikél,

meg, im a

kikelet

neve

olly kóltéri.

s

el ott.

A

ki

észrl kap

adománylevelel Istenétl, az erre amarra boldo

nálunk

gul, használ.

Zephyrosz

Fbb és kisebb udvarok közöli, mely-

lyek e nemzet észlángait felvevék, Szászweimár

úgy enyelgett errl is mesécske, Aeolusz anyja Auróra szerelmese Khloris v. Flóra. Podarge Iiarpyával pedig iiemzé Akhil-

kis udvara csillog ki.

lesz parijtáit Xanliioszt és Balioszt. Hóiiiaineve:

f 1805, Herder f 1805, Wieland f 1813,

atyja

volt,

;

,

Favoniusz. Virág és gyümölcs az o óvalmával nyill

Va u c

1

é.s

,

magának 1337b.

egykor Petrarca

nem

élt

herczeg C

,

O

hílla

olt

st

élének, halának.

A

né-

az egész mivelt világé,

lierczegnére száll, Braunschweig-wol-

Károly berezeg leányára,

f 18ö7.

mint weiuiarí özvegy berezegné, ország-

lása intézkedéseihez, ^îela^ld, Ilerder, Schillei'

közötte császár

mint fejedelem

mellé Seckendorfot, det,

jeles

választhatott volna.

felelte és

csak 10,ü00nyi lakóu

,

VVeimar. A némel nemzet öszvege Volger szerint 26 millió lélek -) köriilnyi, 38 féle külön beszédejtésü népbl a szép Németországban. S ""van

Amália fenbütleli

liázacskát vett,

hogy szonettóiban megénekelt Lauráját feledné, Sorgue forrása partján. Regényesb vidékei, mondja Meinhard, kölirva

s köliélyeit

hamvai, mert

met hálája ezért,

u s e vallis clausa, zártvülgy, déli Franczia-

lakhelye, hol

tér

Gthe

')

tenyészett.

országban közel Avignonhoz

A

csendes Weimarbau Cranach f 15 55, Schiller

1,

1

király

.),

nagy-

2 slb. Tahát

meg

Musaeust

slb. is.

Knebell,

Bliigerl

,

Be-

Fia, Károly Auguszl, ki

anyja kezdeményeit

még szebbre

fejté,

Svajczba utaztán ísmerkedék meg 17d. évében

')

Megcrintseni-e itt , miként Buda városa tnnácsában némellyike azt, liogy ki s mi vala ^ irág nem is tudá. Küzlicnjárásomra 18321). az utszák neveit mag) árul kiváná

legfeljiil

s

az alá néme-

az addigi csupa német fclirás helyett a polgármester s egyik tanácsos ur. S azon

ti'il

')

Ot'alom, innen: ocok, <Jcsz pedig: uflok , o/laaz , olt.

,

ó vagy óv; nltaloiii

felül mond 5 6 milliónyi szláv nyelvt, mint német birndalmakLan lakót, kik nem lázonganak a német nyelv ellen. IlnlVmaiin, egész TiiropáLan épen 60 millióra tcvé a germán népek süámát 183.íb. de adatai ennek ti'ilili liclyen hamisak. „ Die F.rile und ilire Heirn/mer ^^ czimii könyvének 302d. lapjára csak ugy kiinnyen vete Die L ngarn ocler Magyarén im mittleren Donnnlande cin mit /'innen und Türkén geiui s c li t es Volk, sind über 3,30O,(»0O Kiipfe stark. .Alilly :

,

meg annyi néuíct, errül a Magyarországról, s lie szeret hamar irni róla. Gailctti sem mutat W eltkiinde-Ja l\d. szállitványa 2S*d. lapján elég ili|ilomatikai forrásismeretet. Hijálian irt nyelvfrktin nekik, a csak hisztoriai igazat keresett derék Spittlerük. tudatlanul ir annyi

szeglete soráliaii \'ir;!g Bcncze Virág ulKzújnnuk inditványozáiii. „I)c hát mire való név az, ki volt az a \'irág ^' utszát, niejlynek

lakott megholt,

—

) Ezen

vijra Íratni

ezt

monda egyik

,

az

ülésben ellene.

Pártolójá-

Az, uraim, ollyan magyar költer s történetíró volt, kire Huda mint egykori lakosára mindig bös/.kc lehet." ^'éghez ment a „Virág utszája" feliratása, de félrélilt esíi szugoly Bizony nem kiscMiitésül jegyzem utszáhan. nak

felelete lön:

—

ezt fel, budai lakótársaim felül. Csak,

jó

tudni

némclly ndatocskát ahhoz, mint megyén e nemes város a nemzetibb életbe által. I.ám a m. akadé-

mia tkepénzeibez 2000 p. forinttal járult I S30 városi szinbázát magyar szinészelnek iiyitá meg 1833ban s minti inkább fogja újraéleszteni azon hajdani magyarabb nyelvii korát, mcilyhez a R. m. nyelvemlékek ll
nvoniok.

,

NÉV

XXXVI

majd

TÁRGY MAGYARÁZAT.

S

az akkor 2 5 éves Göthével 17741)en;

vezé

.

úgy ne- velykem := hkköm,

miniszterévé 1815. s lön barátja

is.

menttckben a kerekvágásban

s

megbotlanak, osztán abban henteregnek,

taliát

is

nevet-

ki is Amália berezegné 1788b. midn Olaszországot séget okozók. En ezeket nem szenvedhetem megjárá, Göthét vitte magával késéríijeiil *). akartam ket irtani, lapjaik újra nyomatásával, de az Károly Auguszt f 182 8b. Schiller mellé temet- megint árt nevelt volna s megkésértésemnél meg újak teté magát, olly rendeléssel, hogy Göthéje meg nttek elé. Bocsánat kéréssel tzöm inkább okét szégyenfára egymás után eregetve így esztrengának: ö mellette legyen. S lett 1833b. Hiba. Kérem i^y olvastat Lap. ,

,

,

,

3.

abban

Itt

rol szólást,

hagynom

kell

Mert mi

"s

majd a jó

vev

felettébb

is

de az a pénzzel

is

gyz

vért csak felét

népeért,

fel

gyármüért,

met

vet.

80.

msgvar

rész 03.

'még mindig, szintúgy szeszereg, mikor magyar könyadja

is

annak, a mit nyugati mivelt

sem vészen; épen úgy miként a

midn

még

a beinek

jobbjára

is

.......

heved

79.

nemzeti nyelvünk mellett ugyan 88.

,

hsek vagyunk már,

—

vérzivatarjain

hevét zengélycs

árnyékához

magyar

töri

.......

ezimer 1841b,

ez gonosz! . alulról a 6d. sorban

100. 58

Kamoena.

....

vérzlvaiarjain

zengelyes árn^'ékéhoz

különben e többnyire hellen-isten világ még 77.

egyszer ennyire nyúlik, drágálja.

14. a többi fennmaradottak- 51.

Camoena

.

.

torle

czimer 1821b.

53 lapra

stb. stb. stb.

külföldi

Mondhatnám

kancsal sze-

Képzelmünkben hasonjóság, elsbbség eszme

,

azért

vére

fel

konkoly némelly

szed nem szedte le akarata elleni bneit de akkor meg rám tolják s akárki miatt még is csak megvan a mi megvan. Legyen

sort, mivel az utolsó javításivéröl

a

,

jenek kell fenekülhetnie

,

s

így

majd csak honijavul-

nem lesznek már, ollyan szeszélyü embereink, minden nyomdában külön sajtó , az utolsó maga Kaunitz a bécsi miniszter is volt, ki fejértiszta lenyomásához, mtWyen mÍ7iden 4eíí

tuYikkal

min

javításíy jól kike-

nemüjét Parisban mosatta.

Még jgedelmet.

csak egy két kusz4s dolog említéséhez en Sajtói botlások

pulyák képei zett

hkköm

rekedve lássék, akkor ha mi marad vétségül, inkább csupán a javítáré. Az eddigi „lekefélés" mindig undok-

ezek, mik ollyan elferdült

ság elbütató marad, még .\rgusz nem alvó 50 szemédunántúli regeként az úgy neve, nek gázvilága eltt is. Hiszen tudja ezen így ereMátijrisok , kik csak akkorák mint a hüaz egész magyar iróvilág, s mivel majd

mink

dend bnt

minden ')

fia

beléesik,

nem

is

emeli a követ

itt

eg}'másra

Fényeljék fel itt nekünk gróf Széchi Mária gróf annyira, mint egyébért. Wesselényi Ferencz nádorné emlékezete 1674 táE rémítbb egyebem nekem: következetlenség'az járól. Ez Bulnluska nev zálogfalucskáját vagy Írásmódban összetartozó ugyan azon egy munkálat az azon volt 1200 p. forintnyi öszvegét a mennyi ikerivein Ezért félek reszketek , fázom. A nyomtama 15 20,000-et tenne, ajándokozá Gyöngyösi Istvánnak, kit jeles magyar költéri tók kalitkájába esett szerkesztvel talán kibékülhe,

—

,

!

hírében, Göniör vármegye

meg 1700, még mint tésbez megkésérteném nyújtani ezen egykét indokot 80 esztendset is, kéréssel marasztott meg alis- 1. Hárman valánk egymás után kijavítok. Az 1840b, pánaul, a mi már I68G óta volt, 1681b. pedig

megkezdett ívekre szívességbl fordított gondot Perlaky

a soproni országgylésen követe.

Mostanban

a

magyar felföldrl Kesselki

3Iaj-

Sándor hites ügyvédnek köszönöm, kivel

a' 2d. kia-

véd szépeszüséget dást tartattam szem eltt. tevén azt mind férje Korompai gróf Brunsvik Jó2. A prózák íveit kezdé kijavítani Kecskeméti

thényi .Anna

^^lária

excija

sef országbirája életében

azzal együtt, mind anCsapó Dániel ki Berzsenyinek többféle Írásmód megnak halála óta. Nyitva állt háza Öudán s áll Peskésértéseit bajjal tévé másolataiban egyalakubbá. ten Koronipán, külföldi s honi nevezetesbségnek. Kérem alássan itt a következ czniui/ak íiilsú lapLelkülete pedig különösen a magyar nemzetiség ,

újuló diadalait ohajtgatja.

jára fordítást.

BERZSENYI VERSEI ÖT KÖIVYVBEIV. Sorolva négye, a másod kiadáséhoz képest.

Idkor: 1794— 1830, mellyben az els kiadás 1813-ban, a második 1816-ban történt.

,

Feltétem rolt

3.

,

eleinte csak

ekkor

vm inkább

állapodását követi,

ig>-,

csak

midn

versei után ezek

kezét Kecskeméti másolatára!, minél fogra késbbi

ra, Tetettem össze az Írását is

nagráot megfutnom Berzsenji kritikáit

S

Írjam saját érzelmeimet ésrrerételeimbe.

szemre. Mit tcgrek

?

gondolám.

Ha maga

is

,

hogv hatálra nélkül

le

ralanak már nyom-

állhatatosabb másként

adja ki müreit, hiheten rég

mint igazán helyesb irásboz juthatásra törekrésének eredménjeit. S most,

Hanem

közepén, tet magát keUe mutatnom, noha még most sem mindenütt köretkezetességében.

még valamennyink baja,

s

meg-

ha bár ez

átaljában szabálrzott helyesíráshoz akkor jutunk, mikor gyökeinkhez

a betüragok miként függedéset veendjük,

s

nem, a máig sokban megromlott kimondás

leszen téveszt

vezérünk.

Már most

4.

az

I

—XXXS'I

lapok késbbi megirtakor némellyben én

köretem Berzsenyit

is

meggyzdésimet alkalmazám. A hellennevek leírásában, úgy találom, nyelvünk valóban inkább azok kimondása szerintiségét kívánja, nem a romaikét; akkor Paphosz, pamasszoszi, Bakkhosz irttával megsznik, a pap hv$ párnás Susn' bak fivs mulatsága. némi körül pedig régiségeink tanulmányából eredett

uj

,

.

Kis János

is

Kölcseyt Guzmicsot látszik abban helyeselni Soproni Esrvéi

továzva ngran

még

,

de a mi

,

Ilid. l^ d.

hozzá szoktatás kívánsága eszméjét mutatja

,

füzetében

valamint

itt

,

eléggé té-

az én meg-

késértéseim.

Ezek vége vagy mosolygó elre feltételem, egy öntésübb vást okolni óhajtok.

mben

elnézés lesz, vagy dór. dörgés támad ellene,

s

meg

eláll.

következetlenségnek minél lehetbb elkerülése, mert írva

Nekem is

foly-

Kiadó.

'

,

,

,

!

f # f # f

f f f f

f

AJÁNLÁS. 18

'

I

8.

f f f M,

Lilit

a'

hajdani díszei

vilcigfn.ik

Csendes luezdlitn n-jicd

Hogy

ott

Élj

arany edenélien

Eialód

Kazinczy!

# f f

el éltedet.

uiaíjadnak s nemzetednek

's

,

merész aethcri szárnyakon

Felk'Hg sas elméd Dclplu' dics egén

A

dithyramlink

lángkörébon

S a Kegyek' életadó \iranyin. Platói nyelved

s lelked idézte le

Ilozzcánk az ép íz

szebb geniusszait

f

;

Nyelved' nH)S(»lygó gratziája

f

Önti belénk Ilelicon' uialaszljái.

*

l»ólyádba' paeán rengete tégedet

Már

sok lene undokát Mellyek zavarlak PindusziinknnK

ott tapodtál

Szent ereit s ege'

* f f

#

Uoldog vagy Aon S nagy

E

,

luint

(iszia lényei.

szüzei kedvese,

hazádnak

legiieiiiesebb

fija

I

két remek disz kéri méltán A'

Ganyméd

iioliarái

az égben

Te lelkesíted szunnyadozó eríim Kebledbe öntöm zsenge virágimat ,

Iktasd dicsén tört uladra

Nyomdokidon lebeg tamoenaia

'

i f ©•#^»t^«t¥'> -fr^^ •í*-^<'^'ÍÍ^'í^^íí+*fr|>H^»fr^»í^>H^

,

,

,

,

,

,

!

;;

,, ,

,

!

99

K.PRISZSIEZ. ledlök berkeid' alkonyin,

JKüprisz!

S eldallom

eua.

els ömledezesiiuet

Ha

Eldalloin a' luellyekre engem'

a' szerelem

epedés

's

Oh, te voltál eddig biztos társam! Te intéztél engem józan útaidon a'

Lebegj körültem, Mennyei, oh lebegj

csendes alkonyidon.

intél

Te vontad bé az

!

megváltani

földi vigságtól

Sátorodba

tanított.

húrjait

ifjú'

Egy csendes búsongás' gyászos

Varázsövednek bajival ékesíts Fedezz el ámbrás lombjaiddal 'S Lolli' szelíd keze nyújtsa bérem'

Te

derítsd fel a'

férfi'

fátyolával:

gondjait

Magányos örömid' szép holdvilágával §»ZERi:i.i::!iiii:z.

Jr syche' bibor kebelébl le felém

Repülj

,

Eged' fényes aetherébl

Csöpögtesd belém

Oh szerelem Menny))l

!

malasztaid'

eredt balzamait.

Hol van lelkem' rokonfele Jer jelentsd ki már

A' IttElÂMCHOIilA.

?

!

Repülj kebelembe vele

Szívem

1e

a'

setét

Repdez

erdk' vadonaiu

Szeretsz álmadozni

,

oli

melancholia

De

a' puszta vár bús omladékain Nyögdezö lágy szell néked harmónia. A' felhkbe nyúlt gránit ormai 'Saz elzárt völgy néked legkedvesb A^ halvány hold

goth-falak'

's

enylielyét

néz

hely,

De meg nem Csak

tn

Hozd

el

,

Már

hozd zephyr szárnyakon valahára

S ha majd

De

a'

szent forrást issza )

jelenvalónak szedheti rózsájit:

te, karján

Éled

a'

Ismét add ölembe vissza.

valóságnak

a'

lelkesíthetem:

képét kergetem.

Ki ágyamhoz mécset gyújtson Psyclie módjára

kor' képeibe merülsz édesen elsírod bús elegiádat.

Az szült

'S sziik

,

láthatja.

Kedves bálványát

kormai

mély lelkesedéssel emeled hárfádat

A' vidámság csak

nem

Szép ideálját, Pygmalionként ölelem

A' mohosult sírkövekre lediilsz,

•S

alig vár

mint Noe' galambja

Bennem mélyen metszve lelem

Bájolnak tégedet máguszi ervel.

'S

,

a'

szép álmadásnak,

jövendt

,

's a'

múltnak

órájit.

«)

l-sj kiadá.sban; Ismet

ölembe add

vissza.

, !

; : ,

;

;

!

,

, ,

BERZSENYI VERSEI.

Nyájas orczával szegi meg

falatját

A' barátságnak s jövevény szegénynek

S

asztaliinál

mint az öreg Philemon

,

Égieket

Lakja szentegyház maga áldozó És az áldásnak poharát kezében

paji

;

Istenek

töltik

kimerithetetkn Égi

GRÓF TÖROH. J.4.TIBOR9ÁO

,

l;«(

itallal.

SOPHIKIIEZ:

KÖZÉPSZER.

'S

midSa

Gütlie

és

Schiller

muiikújiiul uk-hI

Széphaloniról Ká/mérSu.

iVlás az Atrídák' ragyogó dagályát Taika itórázon mosolyogva nyögje ,

'S Tantalusz-szájjal

maga.s asztaloknál t'ljön epedve.

üh

ti

,

elrejtett kalyibák' lakóji

Rrgi jáiu))oiság

's

arany középszer

te

Üljetek mellém kiiszöbömre

Látlak

,

:

A

ki

a'

Mint

te

szép vándor

Muzát

a' hideg Polusz

veszi ,

útitársul

kies

annak

si

:

Díszt nyer eltte.

vígan ölellek.

Tánczdló Ilórák, nevet Napaeák Üljetek mellém

útja

szomorú Szirocco

,

tüzlielyemre

'S majd Szahinám' hiv kezefözte mellett Mártsatok vidám ajakat mosolygó Biikfa kupámba.

,

Tegzes Istenkék koszorús Kegyekkel Szózatos lombok mosolyogva intik Ott

is

örömre.

A' magányosság' rideg alkonyában A' ki keblében helyet ád tinéktek

Paphiiisz' fényes csalatásit éli

A' szerencsének letapodja kényéi

Égi képekkel repes andalogva

'S szive

épségét soha semmi bájszin

Trbe nem

Kronosz ölébe.

ejti. 's Göthéd' géniusszá lengjen Véled, és fáklyás keze fedje pályád':

Schillered'

Nem

von az fényes rabigát nyakára

Si-m majomnévéri kenyerét

Kincseket sem gyjt

,

Könnye Tiszta lélekkel

Látja 'S

's

adja;

Mágiás képek

arany almadások Fátyola lepjen.

's

kiáltson.

megelégedéssel

csrében keze' míve'

izzadásának

nem

hogy azokra árvák'

bérét

gyönyör gyümölcsét Éli örüuunel.

S melly Zephyr Ámor' jegyesét emelte, téged felölelve gyengén

Az vigyen

,

,

Vissza hívedhez bibor illatok közt Aetheri szárnyán.

1*

,:

.

,

,:

BERZSENYI VERSEI.

Nincs már syíuphonia

Nem búg

ÜIEIilSSZAIIOZ.

gerlicze,

zöld lugasok között

s

,

és

nem

A' csermely' violás völgye

durva csálét

'S tükrét

MiLás

A

tárogasson maeoni kürlükct

Akid'

's

Pelidesz' isteni lettéin

a' diicéi harsány Hattyú szerént az olyuii)telöken

Fellengjen

Én

itt,

Itt

e"

Itt

az elzárt l)éke' homályain,

Oh

romános Tempe' Tidámain

Öntöm

Mint

a'

Dárdája szórja

,

mikor 's

a'

szelídehl)

Egy két zsenge Itt

hagy

Nem

lovast

mennykövek közt

a' lueredek falat ostromolja?

Múzám

A cserged

fel

ers

IIORATZ.

's

hadak' Istenére.

Zjúg immár Boreasz

vízpartokon énekel

Zordon fergetegek

Nézd, 'S

a'

borostyán

,

nem

k nyugovó

,

Kemenes

a'

fölött.

rejlik el a" napot.

Ság' tetejét hófuvatok fedik,

minden bús telelésre dlt.

Halljad Flaccusz

Pároszi

neiu igézheti

föl

barna szemöldöke!

rettegéssel

Édes jutalmam verseimért te légy! Tzz egy virágszált barna hajam közé kell

gyönyör korom.

azt több kikelet soha!

Sem behunyt szememet Lollim'

Vidám enyelgést 's gyenge szerelmeket S tled, tetled szép Melissza, Kér koszorút eped ajakkal.

Nem

alig illetem

tárgyakon andalog

Vig lantja zengni, az

elvirit.

alig ízleli

virágait.

vissza se tér majd

's

hozhatja

A' csendes erd' holtjaihan szeret

Néz

még

Nectárát ajakam, ?

Ki tudja méltán írni az öklel ,

!

enyész'.

,

:

-

Rontja magát dühödött haraggal

a' kis nefelejts

Lassanként koszorúm' bimbaja még Itt hagy szép tavaszom

midn

,

a' megzavart renden keresztül

Hajdú' vívását

hirtelen elrepül

tn

,

a' luiszári

arczulatját harczai közt

l)iis

id

s kiUolt.

minden míve szárnya körül lebeg Minden csak jelenés minden az ég alatt

Szocrat' iJléhe Anacreonnal.

'S

az öröm vig dala harsogott:

szárnyas

a'

,

fedi.

most minden szomorú

'S

ki szívem' gerjedését

Ki indja méltán festeni

nem rég 'S

:

illatoz',

néma liouiály borong. nem mosolyog gerezd.

hegy' boltozatin

Nectár' thyrzuszain

,

ernyein

füzes

a'

Gerjeszd

arany lantja mit énekel

szenelt,

a'

tölts

poharadba bort,

Villogjon fejeden balzamomos kenet,

kiáltó

Mellyet Bengala' napja fz.

poromra.

Használd

a'

napokat

Forró szívvel öleld

H.OZEIiÍT«» TÉL.

Érzésit ki ne zárd

,

s a'

,

's

,

míg

a'

mi jelen vagyon

szerelem szelíd

fiatal

korod

Boldog csillaga tündököl.

HeLervad

már ligetünk,

s ilíszei hullanak.

Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.

Nincs rózsás labyrinlh,

Közt nem lengedez

a'

's

balzamos

Zephyr.

illatok

Holnappal ne tördj', messze ne álmadozz'. Légy víg, légy te okos; míg lehet élj 's ürülj.

Míg szólunk, Mint

a'

az

nyíl s

id

hirtelen

elrepül

zuhogó patak.

,

.: !

,

! :

UKKZSENVi

:

:

!

!

vi;ksi:i.

Essem a

(irönland örökös ha\ára,

E.ssem a forró szereesen homokra Olt meleg kebled fedez,

Camoena, liii\es ernyd.

o

lii

EQY

M.

lllTTfXEXlIEZ.

Temjie fedez, Chloe?

zöld

I.elly

Milly bájas ligetek' rejtekihen lebegsz? Kit lát gyenge öledlie most

OSZTALTKE^ZEn.

A'

szép estlünemény

's

Délia' esillaga

A' jégszivet alakszín fedi

Megesalt engemet JL

aitia szálloiiam.

A

szch'k' mérgét

Levnnom

nejiiesi'ii

Kisded mézajakad

vitorla iii

Megesalt

kiáiltain.

Izzada ortzáin.

tíalyról

,

le

heves

iljiii

kies

szlm

,

kitépdeli

és nyögve

Ilimzetl szárnyait,

AZ

Tihuri forrás

Biztató földem

I

galyra vígan repes

Vagy vergdve Bár nem oUy gazdag mezeim' határa Mint Tarenlum vagy gyönyör Lariss/a, S nem ragyog szentelt ligetek homályin

Van

nefelejls-SzeM;ed

rózsabilinrseden

s

És üdvezli az ég reggeli lángjait. Majd elhallgat örömszava Lépvesszre ragad, 's fészke kalitka lesz;

lohadd ö!edl)e

A

kék

s

álnokul.

tehát

,

Béke luár részem: lekötöm liajómat Semmi lündí'rkép soha föl nem oldja, elzárt hely,

!

is

Más boldog csalaloll néz mosolyogva rám. Oh nem véli mi tr lesi A' zeng lahyrinth' ernyei közt szegényt

Sok Charylulisz közt, sok ezer veszélylien

üli te,

'^

mély tengerekel hínár,

A'

fut

én\elem.

MI ZAM.

E!i

van arany kaloss/al

szeretett szabadság

:

Lakja hajlékom'.

Kegyes

A\i

isleninuöl

Cyprisz ölel

iil

Kérjek o töhhei

\em

>

ki

szállít

s delphiiszi

láng lieMt

hajót Bengala' öblein

Tajiékos paripát sem zaboláz keze

Vessen a' végzet valamerre tetszik Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem'

ILarsány trombitaszón

Mindenütt holdog megelégedéssel

Oli édes

Nézek az égre

"S

ott

Itt is

te

légy vélem

,

te szelid

'")

Camoena

*l

áldást hint kezed életemre,

Klsó kiadásban

:

szereién

Leltein

Jót

.V'

' !

arez elli

"s

vidám

pieii

gyenge

lanttal

szz

az isteni *)

Amathusz' berke" virányait

"s

gyenge korom" kellemes Édenét;

Olt leltem

dalodra.

t'anioena

hadi

Hi|)po(réne' szelid völgye' homályiban.

I

S a vadon tájék kiderült viráiiy lesz

Gyenge

szeiTlem

énekli

Szépet,

Csak

a"

Bájoltan heverész ernyeitek között

)

gyönyör

szent lelkesedés

KIsó kiaila.sban

:

elmeriilésimet

's

....

képzelet" áija közt;

istenibb.

.

,

,,

,:

,

,

BERZSENYI VERSEI.

világra

NeJu méikezteiu aranylant(al az ó-\ilág' nem ragad énekem (iallosival:

Alkotó aethert lehel

a' niaeoni madár' szárnyain ég felé Sem Pindár' riadó hymnusza' repteként

Számtalan létek' lekötött csirái S magvai kelnek.

nem

a' félisteneket zengeni

Mint

kis

méh csak

Döngécsel mezeink' zsenge virágain ritka

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki, Nyonulokin rózsák s violák fakadnak.

körül ,

Kazinczy

Kis

's

a' vidám tréfák, örömek, szerelmek

Lejtnek utána.

Bokrétát szedeget nimbuszitok közé, két Tyndaridák lettetek

Ti,

Pindiisz'

közt

fellegi

a'

magyar

Én

hajnali csillagok

's

'S

után;

én philomélaként

Hosszú Üdvezlém az arany nap' piruló éje

;

meii.

alatt a' vízerek

Hol néktek, nemesek,

a'

zárt füld kipihenve éhred

Mellyre a

liáiuiilt

is

üdvezl dalomat kiöntöm édes

egy virágbimhót tüzük,

Emmim,

Gyenge melledhez; valamint te, olly szép, S mint mi mulandó

egét.

,

C1IL.OE.

EGY

L

áttam! látta CUloét andalodó

Oh

mint lenge felém

Mint

a'

,

's

Cynlliia'

SZIIiAJ liEAMYHAHOZ.

szemem!

mint juosolyodt reám

Mi Mit

csillaga!

Sem

félénk leányka

?

mint

te,

félsz

Vadtól

Tündér ambroziát liinte lehellete Mint a' lieszperi kert' mennyei lombjai. Nincs olly illat egész Tempe' virányain

kehelemhen

Liért rettegsz

Miért

latmuszi szép szendered fülült

Rezg

kis

a'

Nem vagyok

Szép, mint

a'

ragyogó nap fiatal

Cypria

's ,

~)

?

én ellenséged

adok én néked

lelket

Iliv

hé

nem zár

fesel virág: Tiéd leszek, mig

midn

a'

e'

kedves

Rubint ajak csókot kér, Tiéd! midn már e' kegyes

A' tenger kiadá isteni kellemit

Ég' füld' ünnepelése

')

kegyetlen

bárányka

Míg koporsóm a'

a'

Sem hitszeg csapodár;

Callirltoe partidon.

Szép, mint

!

közt.

Szív csak akadozva vér.

Oh

lengedez híves Eteziák, S rózsás esti szelek' gyenge fuvallati ti

,

Halld

)

A'

Jertek gyúlt kehelem' lángjait oltani

Égek

!

szivem elolvadott

melly édesen csatináz

,

völgy'

TAVASZ,

Majd ha

nyögdel bús

a'

tél

')

csermelye,

A" víg madár mint leng

!

'S mint

A'

zeng

a'

s trilláz

fülmile

!

közelget

Ezek mind elnémulnak. Elrepül Jx.

rózsás keheiét kitárva

tavasz,

Száll alá langyos

a'

szép kikelet

S örümeiíik elmúlnak. ,

levegn meznkre.

Balzamos fürijén zephyrek repesnek, 'S illatot isznak. ')

')

*)

Els

kiállásban

:

Es U

,

esti

szelek'

'stb.

')

Els

— Itt

kiadásban, Kedves félénk leányka?

— következ 8

Vadti

fél

a'

sor nincsen az

bárányka?

els kiadásban.

,

,

,

,,

BERZSENYI VERSEI.

szök

a'

Ilórák mosolyogva lengnek

Büszke hullámin magas énekednek,

OitOiviiiEZ.

8 halliatatlaiiság'

Könny JLdcs

íhöiii

Karsin;;a(sz

Megszeged

o (iindéick"

!

.Mosolviíó

s/.íiz

reptet az örök

a' derék íled nyeri

S

midn

úi^y

,

De

ázinállal.

A' te lierkedlien szedi lauriisz-ágát

akarom

Théha' felséges koszorúsa, Pindar,

elrejted,

öml

az

í's

Hjedelme, Flaccnsz

lant

,

S Leszhosz

Mély sngallásod

S csak messzünnen kínálkozol, Ila

szárnyán

égi

palotája

Bérezein

's ölel karom Közöl magad kifejted.

Elvadulsz

Dörg

Hágtak a

iniíerled:

csókolni

Ajakidat

szive herét.

Hector és .Meid dalod

Nyitva int Itájas kehied. Szerelmem' kívánságának Lánijail

öntesz.

Életet

kaczéf leánykának

e£:y

tne.snek; liihorral

rovataiba fényes

biís

a'

Eltnsz, lelkem" halványa! Mint

nyoiuoklian.

hamvvedrek' mohait

Fested, és

ha liozzád érek

s

,

Néma

leánya!

nyílnak

kos/.oiii.ji

mngamhól

kiemelt

Sátorod' <'sendes kebeléhe intett

gorjedelmim' sejted:

,

Kazinczydnak keze szent örönnnel

IIol

közel elkomorodol

S szeretdet

alakja.

Nyiijta horostyánl.

megejted.

S

rám! elenyészik a' föld, Édenéhe mellem magasahh erkkel

Lellie áradt

Lelkes

élettel

Delinsz

,

s

ragad

Kezd dagadozni. I.Il%01i.

M,

')

árva madár, Lini,

int eg}'

•)

Mellyet fészke helyett néma kalitka zár

Nyögdécselsz eped kegyes ") S vas hékódra szemed gyöngyei hullanak. Megcsalt a' ragyogó hínár. Süllyedsz s nincs ki kezét nyiijtsa kezed felé. !

,

,

Késn

nyill

Raliságod'

IVLZAIIOZ.

.\l\,

te

ernydnek

árjai

meg nem emészthetik!

El kell ásni szerelmedet

Bíml)ózása eltt

A.

szemed

kötelét

kies alkonyáhan

,

zsenge csírájíhan. velünk!

így játszik az ég

Szivünk" ösztöneit fájdalom olija

el.

Andnlosr szivem, Helicon' leánya! Alniaini

tündér

ligetit te

Bájas

hímzed ecsettel.

')

')

cs

')

117.

els

— —

Uiailáslian:

— —

Ninon l'gj-

,

—

Nini.

nyügdcl.sz

,

'sll),

i

,

,

:

,

.

!;,

!

BERZSENYI VERSEI.

A

epedve kér,

kii lelked

Attól messzi' szakaszt

A' kit félve kerülsz

,

,

hogy soha

Annak jégkebelén hervad Boldog

,

boldog az

a'

,

BARATOirilIOX.

ne érd

el

utálsz, életed.

el

kinek

Pártáját szerelem" niyrtnsza váltja

Xme

fel,

S egy kedvelt rokon-érezö Egy kedvelt szeret oldja le szz övét!

lassanként lefoly

virágkor

a'

S gyenge rózsáink vele elvitilnak a' kies Tempók örömek szerelmek ,

,

Véle enyésznek.

Melly rövid Éjjelünk

's

kedves

!

valamint az

els

mellyet szeretnk' ölében

,

Életünk legszehh öröméhen égve

M,

a'

földi

élet

s

Kóstola szivünk.

minden ragyogványa

Nélküled oh holdog szerelem' érzése?

Tenger: mellyet ezer szélvész' mérge hánya

Elrepül tlünk, soha vissza ,

Mellynek meg nem szímik háborgó küzdése. kincsével légyen

India'

'S

De

?

vágyásidnak

nem

te,

lel szi\

*)

,

liol

megelégedjen.

lelket hétöltöd

földi

er

Semmi nem

nem

néked

árt

,

Nekem

ölébe.

,

a'

legesdeklbb szerelem' siralmi Föl

nem idéznek

.

inêAHYosisAG.

tudod változtatni,

a" sors' csalfa

kénye

dajkám 's ápolóm, szerelem: Zöld myrtusz koszorúd pályám' szép reménye 'S könnyel ázott kendd légyen szemfödelem.

Els

koporsónk'

Hív barátságnak kegyes ápolási

mezei gyümölcscsel rakott asztalkáját Mennyei nectáros illathan úsztatni.

Tegyen mást boldoggá

*)

az idvel.

szegénységnek mohos kalyibáját

Márvány palotává 'S

kísér szomorú

Pirhadó hajnal' derül sugara

határt.

Mosolyogva rohansz te habnak és lángnak Meg nem rémit ég föld' reád rohanása. Te a' hiis koporsót menyasszonyi ágynak Nézed 's elenyészik rettenetes váza. a'

élj

Néma s

nagj'ság' álképét mint bábot elveted

Te

vezet kezére

Elmarad tlünk szeretett barálnénk. Itt hagyunk mindent valamit szerettünk.

szerencsének játékát neveted.

S nem szab semmi

áldozatja

S

egészen,

Mert hatalma néked semmit nem ád

A

Bízd az Istenség'

édes érzés, egek' szent magzatja!

Az emberi

a'

ezer

Minden órádnak leszakaszd virágát. A jövendnek sivatag homályit

végét nem találod

ed tárgyat

tér!

Vissza nem adja.

Bajodnak ereje az égbe ragadja: S a' halandó porból egy félisten lészen.

Te

Sem kegyességünk'

tömve tárod

Caesar' dicssége ragyogjon fejeden:

Mit ér

nem

Seju Galenusznak tudományi titka,

te légy

kiadásban

:

vágyaidnak

"stb.

il/gi csendesség

Leng reád

,

fedez homálya

o szent egyedülvalóság

S szívemet békés keheledbe inti Maguszi vesszd. A' világ' lármás vigadó helyérl.

Mint az elfáradt utazó, pihegve Térek ernydhez, 's fejemet lehajtom

Lágy mohaidra.

,

,

;

, .

,

,

!

HIÍRZSKNYl VKKSFI.

Iit

A Ii(

víiL'yon

hiitor

s neiiu-s

érzcniénjnek

A' lii

fakad lauriisz-koszonija és

liölcsiR'k I(t

az

luindt'ii

Imid mo.solyog

.szemé uiie.sen

Mikor az

l)uia

,

ragyog

öiömcseiiit

Forrú szememen.

koziH'i).

iiiiiidcii

daldknak,

iiiai;a.salil)

szL'iek'm'

iirlatlíiu

Ram

,

valngál reájuk

aû;ailia(

iK-iii

neina

Osak a

iiit'iu'ilL'klakása

szali.adsáirnak

s vidáiiisás;'

Zöld ajiiaraiKja.

Légy, maiiányossá^í

veze(üm

!

Csendes einydliez sietek It'.

lelem Plaiút

XeiKiidiont

,

liar.iidiii.

's

nyiiiíinlni.

llissziisz

's

Myidisza beikéi. Téííed óliajilak

ha

Bánatos

kiiitü

leiként

szeiiiemlte'

reszket

pan.issza:

Téfíed a' leíjszebl) fiatalka' édes

Oldala

nicllcit

-V

«/0\ETTII£Z.

tZ K^TII \JV\LIIOZ

K

yprisz' rúzsa lehellele

Csendes estliajnal!

Nemzett Laura' ölén léged alak szonett! Zengvén lelkes ezüst szavad,

meg a' természetet Harmat -illattal.

Hellasz' nanja

bibor képedet

Jl/ineld fel

Megnyílt

Enyhítsd

a'

buta kor' százados éjjele;

dicsn

derült

S jiaeánt ömledezett a capitolium.

Hozd

alá a'

fáradt

szemnek Paeán!

Kívánt álmait

Fedezd bé

Édes

Ott,

szerelemnek

a'

születsz nekünk; Koosz koszorús húga az

iijra

hol

a' Bodrogra könyöklik

titkait.

,

sz

Tokaj

és

Eosz' langyaival keble bujálkodik.

Titkon nyílnak az életnek

Legszebb

Mély

Hallom Üáczia halmain Hallom zengeni már aeoli lantodat; Fürtöd' mádi arany gerezd S tündökl amazon párta ölelgeti.

rózsái

titokban csörgedeznek

Legszebb

Ah, nekem

órái.

is

van egy titkom

Szivembe rejtve!

Nem El

szabad azt kimondanom

üdvüzlek Helikon Jer csókold

:

van temetve.

,

kegye!

koszorúzd

a' te

Kazinczydat

Pólyád szebb öröjiiebe mártsd Lelkét, czipruszidat húraiiól kizárd.

Múlass, zengj, enyelegj vele!

Nem

szabad kijelenfeaem

Melly boldog vaL-yok 'S

hogy

ki az én

Kiért hervadok.

Egyetlenem.

Vaucluse

s

Laura leend

— Széphalom s

Angyala

,

,

, !

,

,

.

,

,,

BERZSENYI VERSEI.

10

A-TIATHUSZ.

sem a' séríilt szerelem nyögése Sem kegyességem sem az ég hatalma Téged énnékem solia viíssza tölilié A issza nem adnak.

Jaj

'

I

!

!

,

szerencsésen

Élj

M,

fz

'S a'

zordon éjszak' rettenetes

it

Melly

Anglia'

nas^ koszorúsa

ront

's

Nelson

,

Neui gondom. így volt így marad Forr mint az ádáz tengerek , a' midn

a' világ.

,

,

szélveszek Itérczodvaiknak

Vas kapuit

szerencsésen 's ne felejts el engem! Menj az égtartó pyrenéken által, Menj az éjszaknak havasin keresztül Csak ne felejts ,

,

Sárga

a' képtelen harcz Ott

új

Váltja örök romolás teremtés.

Mint

Elrejtve lappang

Illatozó

itt

ott

^)

is

sehes sziv.

e

tied

veled

veled hal;

él,

képemnek halavány vonásin Festve neved lesz.

')

halkva csörögdögél

"s

erdk' szent homályin

A' laurusz

Nincs

,

oh

,

életem

völgy' csermelye,

setét

a'

is

Mindenütt kisér,

zúgva rohannak és itt hegyeket temet világot hoz fel; egymást

lialioknak

l)ús

'

Amatliunt' öléhen.

kegyetlen had

's

veszedelmes érez

Mellyévt halandók vérüket ontanák;

Nincs

itt

Sem Itt

gonoszság' czimhorája

s

pieri

Nektarpohárt nyújt

S

a'

,

nyozuorúll fene nagyravág^'ás.

.Imor ápol

s

gjenge

szz

amhroziás keheit

CSERMELYHEZ.

lelkes élet játszva felleng

Heszperidék

hihor aetheréhen.

O,'h

csermely, arra térsz, látom

Csendes görgedezéssel,

BICSIJZAS.

Merre az én sóhajtásom Repül epedezéssel.

Vedd huzogó könyeimet J_
tlem

mint az álomkép

,

örömim

Szapora vizeidhez

harátném

szerelett

,

Hasztalan zárlak kelielemhe 'S

eltnsz

:

S vegyítsd hús nyögéseimet ,

Lassú

reményim Véled enyésznek. ')

Els

's

csörgéseidhez.

,

') ')

el

reteszit leszórván

's

Ott

A

!

?

Élj

A

valamerre fordulsz !

feje ?

zár, merre tart

öJjlöket

,

Légyen áldásom veled és vezessen ') Légjen a' végzés' utain szerelmünk' Angjala társad.

ma£rál)an Gallia' Sándora,

másod kiadásban: romolás

'í

teremtés

']

Els

's

másod kiadásban

:

vezérljen. ',S'

sárga -l'

.

.

.

cserineUhez.

, ,

,

,

,

,

11

BERZSENYI VERSEI.

Vidd

Aina kisded 'S

zuiíássnl

szoiiioriíó

el

nyöjíd

Icert

fohászkodással

e^'y

Jvi

E»\ E.KAmYKAHOZ.

felé,

Szivem kinek szemeié.

Tán

uiusl

ott

i.s

uiiilalozík

áinyékában

a' i'ózsák'

R.^égen

soliajt

Szívem

kegyes leányzó

Kevély nyugodaiiaáhan.

Tán 'S

Vígan

liahjaid uiosoi;atják

a' szép liindér

nem

liulja

!

lel)egsz kürülteiii

Miként zephyr tavaszkor

láhait

mint csókolifalják

,

Hív köiiyeim

utánad

Régen! de ah, nem érzed Ámor' szelíd hatalmát.

nein is j;ondoikozik

'S rúlaiu

,

')

a' rózsaillatokkal.

(atyait.

Bájas tekinteiidben

Vidám öröm sugárzik

Miiíasd mei; liaiváuy képemet

Xeki lükiöd

fényében,

'S mint

Mutasd meg é^ö szivemet. Mint vergdik vérében.

nap

a'

egi l.ingja

,

A' bús homályt elosztja:

Tündér szemed mo.solygván A' társaság feléled.

Mutasd neki 'S

,

miiil

liervadok

Szemem miként sírdogál mond hogy érte ellankadok ,

Minden derül te véled. Minden: de én, de oh! én

,

Némán

Mint egy gyenge virágszál.

lehajtom

Orczámat

Mond:

töltsön kegyes írt sebheiU

Lelkemre hív kezéliöl

Vagy egy szánakozó Ciörditsen szép

elliolt

és szorongó

,

Keblemdöhög, szemein

sir.

,

csejtpet

szemébl.

';

Klsü 'S

kiadnslian

mint

a"

:

Mint

Zephyr.

u'

Zejili) r.

Múfoilikbaii

:

,

,

,

;

.

,

:,

, : ,, ,

,

BERZSENYI VERSEI.

il

TIRAe

BC::«KI>£KHEZ.

Két

szz maradt az emliereknél Igazság és a' szz Szemérem;

égi

a' szent

Kik mint az égnek hív küldöttei,

E

A' jáml)or népek' kormányit vezették.

van

merre

!

,

rag.idsz

liovcá

Milly szentelt ligetek'

?

Ijoltjaij

Örök békesség és fednek

Pindar

Lakoztak vélek

S Alkaeosz' niagasabl) lantjai zengnek itt. Honno)u" Flaccusza o Virág Itt szegdelsz te dics delplmszi ágakat. ,

kent

Itt

fel

Polyliyjnniád,

,

S

élteti

Jer, jer,

Mellyért el.

mellemet.

légy kalauz pályafutásomon!

Mint Pharusz' ,

jer

loljogo oszlojii,

titkos

czélait

az

tik ,

igy sokkal szebben

Most

a'

;

emberek közül dicsbb honjokba tértek.

is

Kizáratván

Már

Fáklyád' mennyei lángai.

Jer

rút gonoszság'

a"

Mint rálló birák, meggálnlák

,

Vértest Helikon' hangjai töltik

a'

boldog világban.

a'

De a' halandók csak hamar megunták Ezen jóltévö égi védeket Mert sokban ellentálllak a' Nagyoknak A' büszke nagyravágyás' kényeit 'S

S eddig nem töretett liellai szirtokon Nyitsz litat koszorús vezér Példád

minden égi jók

's

Leszliosz' kiesíilt herkeit áhnatlom?

Szleszichor' isteni

,

ártatlanság

A'ig

Tihur' völgyei rejtnek-e?

Vagy

arany szabadság

el ?

folyt

a' világ.

hatalmas már liataluiasabb

lett

a' vig vigabbnak érezé magát fénylenek.

a' dús pediglen sokkal gazdagal)bnak.

karjaidon segélj

,

Ösvényedre

!

akár merre vezetsz,

')

megyek

De csak

rövid volt e hiú öröm.

hamar kezdé érzeni Kevély nyomását a' hatalmasoknak;

a' gyenge csak

^r^î-^á"-"' '-

.

Az er nemlétét rettentvé

'S

pótolá ravaszság,

lett

láthallan keze;

A' sok liasznos csekély

Kiszárad

a'

bség"

's

Fortély ellen fortély,

És fegyver "S

De megszáná A'

TUnOHAMlYOK.

Allegória

Plató után.

iVlidn e földet elliagyá Szaturnusz S a' nagy Minden' keltlébe rejtezett

'.s

ll-d.

kiadásban: \e7.vr\sz.

!

erszak

ellen fegyver volt

már már kiveszni

Menj Menj

romlása

a

által

duskálkodás' ere;

tért

e'

ellen

er.

szegezve

balgatag

faj.

földel Jupiter.

így szólítja bölcs lyányát Minervát 's

!

hozz ki táram' titkos rejtekébl e' vak fajzatoknak. hanem ravaszságot lopott

Észt s bölcseséget

Nem

észt

S csak azt adott nekik Japet' fija; most a' szemérem és a' szent igazság

'S

Kiket nekik kiildék

')

Els

's

,

im visszatértek.

második kiadásban:

fajt.

')

,

,

!

;,

, ,

!

,!

,

'

KEKZSFAYI VERSEI.

Készüli

A

az acííisz

(ellát

A

földié szállni

A

tiuloiiiányok

asszonya

a' nyájas

múzákal

kiildé

netalán majd buta korcsaid. mást mutat e' sereg, ."Melly most, régi magyar módra, nyeregben ul Nem szállt Trója alá soha lUy szép szpártai had sem Ilunyadink kevély

elöl

,

Ho^^r készlt.sék kedves játékaikkal A' vak szilaj lelkekhez

Díszlett e

Múzák

,

zvén,

kik

iitait.

kedveskedést fölüsleg

lettek NagTrok' katzérai:

De mások, kik Az ü mennyei Az emheieklie

Cliironnál mikoron

.\rpád véie

áitallansáííokat

Nézd: most

Kiktien tüstént sryiiladt az aetheii rész

Melly

eü;y

rokon kötél az éi;iekkel;

S hálás kezekkel kezdek elloijadni Minerva égi áldomásaii. Most láták hoijy dobzúdások veszély ,

És

a'

Hogy 'S

jMisztitás

,

-Majil

kardjára felesküszik

líúsúlt

csak egy neniíiek

.

fegyverét.

nemes lángja kigerjedez.

lelke

Mindent ront

ádáz balga laijsás:

(.'niberek

iiiiiidcn

felköti

el,

puha pamlagon

Csákóján lobogó kolcsag emelkedik. Buzdiló katonás ruhát (tltvén

,

kardra veté szemet:

hlhet

se

rég heverész a

.4m))ar

leheltek.

szent szikrát

emelte volt

Rettentbb hadi nép Bécs' letörölt falán. Csak .sast nemzenek a' sasok, 'S nem szül gyáva nyulat Niibia" párducza. Thétisz nagy fija nem maradi

toválib is

mei;tarlollá«

nem

Zászlójit

Mert ámbár voltak oUy

uiód. a'

fék veszedclniidet

Ilálá!

ludá,

húirait,

viiláiiialil)

's

-

,

nyomdnkiból kiiérsz,

eleid

Kád húzzák

isméié:

'S a' föliU iívailtksáirot ifjaltl)

S régen

)

szent kinisét osztani.

'S iiiinllioiiy snját koniolysáíját

Az

Hogy berósz

és az cniliercknck

,

.Méltán búslnkodáiii eihii

')

,

szíivédickévol

bölcst'séíí' ilics

13

s

,

jnegemészt, mint heves Afrika

tigrise

midn

a

,

Ordít kölykeiért

s

körme viaskodik.

minden közjó az egyesbl ered

Azóta van remény, hogj' a' halandók. Mennél tölib fényt nyernek Pállasz kezébl,

Annál forróbban foyák majd ölelni A' szent Igazságot s a' hiv Szemérmet. S akkor majd ismét Krónosz' boldogabb Századja hozzánk visszatér az égbl.

Majd felkebiek

Oh

Jósef! 'S

alattad

bátran mégy, szeretett vezér,

A' jég-álpeszeken

E Nem

FCLKOIvT

ÊTIE.«i!^KQIIEZ

's

.Adria'

öblein.

—

nep neju gyülevész csoport. rabhérbe emelt bús buzogányt keze.

Ónkéul áldoz az

A'

is.

nagyanyád' Thrézía bajnoki,

életet

S horgas kardja kövér hantjaién Míglen hsi bilior süveg

hasit.

Tündöklik fejeden Hunnia csillaga táboiában

szonibatkclyi

Esterházy dics magyar

,

Míg

l?9t 'S

JtLil még nemzetem istene Buzgó könnyeimen szent öröm ömlcdezz! !

Állsz

még

állsz

,

Nem dlt még ')

Els

kiadáühan

•)

Els

kiadüsliun

,

szeretelt hazáni

alacsony porba neme.s fejed!

:

:

.

.

.

ar.

gyz

Csaitog:

apiiszps TiindiT.

A' fidre leszállni,

's

.

.

eleid

pallosa czojubodon

gyzni

fog

a

magyar,

.Vndrasnak ragyogó napja

le

nem menend

,

,

,

:

:

!

,

!

BERZSENYI VERSEI.

14

Ez hozta mennybl földre az Szikrát, ez oldott

butaság

a'

A' bölcs Athénét

Róma'

s

fejét ez emelte égre.

rég óhajtott laurusz Vállvetve törtet

szombathelyi táboibaa

a'

a'

Nemesst-get vezérlé.

Ah

alul.

gyzhetetlen

Hát nemzetednek mért fakad

A

m idö a

isteni

s

illy

soká

ezer nemes

?

gátokat ront;

de aczélhegyek állnak ellent!

1797. Téged hatalmas herczeg az Istenek Vö polczra tettek , véreidet segélld !

Vidd

a'

dicsség' templomálioz

*§ ajtaja' zára lehull elölted. iJLipáil

magva

virágzó

te

f

magyar

f

Eldüdeidnek fegyvere népeket

Gyzött,

s liaziiiikért száiiitalanszoi'

a' viadal' mezejéu csatázott.

Ok S

voltak

karcz' vérzlvaíarjaia

a'

vezetk, a;yák kormányra termett rszemekkel héke' napján bölcs

a'

'S

Szélvészeket zabolázva tartók.

Melly áldozat volt

Bús

tisztelettel

vezekényi liarcz

a'

könnyezi

a'

!

magyar

Négy bajnok Esterházy véres Porba kevert ajakit,

lialálát.

Látlaiu tebenned buzgani vérüket,

S orczádra öntött nemzeti lelkeket Láttam szemed' villám sugarát

:

S si dics vasadat kezedben.

Rémülve megsznt Int

a'

fene háború.

a'

kegyetlen tengerek' Isieiie

Képével

a'

íilifii'.l

"xôi liViji

IVlelly méltó

köszört

Szép

a'

borostyán

gyzedelem -szek«'.

's

vitéznek sebhelye iiomlokán.

Félisten

,

a' kit

a' hatalom

's

ninibuszával

tudomány ragyogtat.

Minden Nagy és Szép e'

,

mellyel az ó világ

jelenkor' mívei közt csudálsz

Bajnok, tlicsség A'

tudomány'

,

fényes ország,

gyönyör

melly diadalmi bért

Voltaire' érdeminek szép köszönet vala

Párizs' tapsai közt

Jutalmazta.

a'

fejedelmi csók

:

Kinyilt

gyümölcse.

,

a'

capitolium

mint mikor

a' világ'

Hpditóji eltt zengtenek ormai.

Hát néked,

ki az

útíiikon vezetsz

Minket Delplü' magasb pálma -viránj-flroz Olly buzgón törekedsz 's gátokat ostromolsz ,

Hogy És

,

Adjon néked örök miveidért hazád? Oh bajnok 's koronás mennyei lantverö

Hellasz' szüzeinek a'

-')i;:.

Petrarchát ragyogó gyzödelem szekér

forró liaboknak

S tnik az oceanusz dagálya.

Szép

i

i

fáklyáddal egünk' fellegeit hígítsd,

És napját az idk'

lelke szerint emeld.

Néked vallyon ezért lészen-e pályabér? Vagy tán csak csalatás minden eltörés E nép nem veti el már soha fékeit

?

,

—

: :

:

r^rrr

,

:

,

BERZSENYI VEHSJ.I

1(1

A

,

lüjidér szerelem befedi a' napot

száz szemeit; majd lebeg zepliyr

'S Aigiisz'

Majd szélvész

's

Mint

fenevad.

Fojtva ersödik

,

puskapor és haiag.

a'

IIOKATIUSIIOZ.

k'^^} -^^

R

!1

ÓJua' felséges szavú Pindarossza Flaccusz! eldlt már az olympig ötl

Róma,

a'

's

roppant capiioliumnak

Szent tüze elhunyt.

Am

te élsz

most

is

neved és kamoenád

!

A dicsségnek tetején ragyognak. A halandóság' köde fel nem érhet Fényes egedre.

]!IAeYAROK.HOZ.

A* Oh, te buzdítsd fel magas énekeddel Gyenge miizámat! te emeld magadlioz Lantomat fzd rá tiize.s ömledésed' !

Aetheri szárnyát

Hogy tehozzád Tibuvod'

felvigyen,

R,ômlásnak

és tevéled

csendes ligetébe rejtsen sok szép örömet találtál

indult hajdan

ers magyar!

Nem látod Árpád' vére miként fajúi? Nem latod a' bosszús egeknek

,

Hol

hazádon

Ostorait nyomorult

te olly

?

Blanditziádnál.

Nyolcz századoknak vérzivatarja közt Utt taníts Ti.szla

engem nemes érzeményid'

forrását liuraimra

mim

Ott lanits:

kell az

')

csalni;

Rongált Budának tornyai állanak

Ámbár ezerszer vak tüzedben

S bölcsen taníts:

nyiígodt megelégedéssel

Szent erény

s nagyság' ^) menedék (Héböl vad orkánok' 's habok' üldözését

.V

tiportad.

örülni.

Elszórja Ott

magadat

Véreidet,

idvel élni,

,

hidd

el

,

mostani veszni tért

Erkölcsöd, undok vipera fajzatok

Dúlják

fel

a'

várt

,

melly sok ádáa

Ostromokat mosolyogva nézett.

Nézni mosolygva.

Nem

ronthatott el tégedet egykoron

A' vad tatár khán' xerxeszi tál)ora 'S világot

ostromló töröknek

Naiikeletet

Nem

fojthatott

Századja ')

•)

Elsó kiadásban: I

's

11(1.

kirid

:

.

.

A'

kobozomra csalni. dirs virtasz.

.

s

lever hatalma;

meg Zápolya' öldökl

titkos gyilkosaid' keze:

A' szent rokon vérbe füreszt

Visszavonás tüze közt megálltál;

,!

,

,

,

BERZSENYI VERSEI.

Mert

erkölcs

ii'UM

Küzdött

s

')

szpaitni

,

vezérlett

kar

féili

között;

íeri;etei;iil

Felforgat

a nagy századok' érez

Mindent

ledlt már

s lierkuleszkent

Birkózva líyöziel,

:

a"

nemes

Róma

's

ers Babylon

keze

Ilion

a' büszke Karthágó' halalma

buzogány rezegett kezedben.

Érez

17

,

leomlott.

Most lassn méreg, lassu halai ejuészt. Nézd, a' kevély tölgy, mellyel az éjszaki benjje termü Szélvész le nem dönt Férgek ers gyökerit megrlik ,

egy gyenge széltl földre

'S

terítetik

így minden ország' támasza, talpköve melly ha megvesz a' tiszta erkölcs ,

Róma ledl Mi

Magyar most

a'

,

rabigaba görbed.

s

—

?

rt'it

szybarita váz.

Letépte fényes nemzeti bélyegét, 'S hazája' feldúlt védfalából

Rak

palotát

hever helyének

;

TÉTI TAKÁCS

JCISEFIIEZ.

')

Eldüdeinknek bajnoki köntösét "S

nyelvet megunván

rút idegent

,

a' nemzet' rlelkét

Gyermeki bab puha szive

tárgja.

Oh! más magyar kar mennyköve Atilla'

A

véres harczai köztt

szembe

félvilággal

cserélt

tapodja;

,

villogott

Am

midn

Oh

Árpád

de

illatok

nem mint egy üresen

Lepke, tavasszal.

Mézet és nektárt szedegetsz te, mint méh, Minden elrejtett violán s kikircsen; Ilalkva döngécselsz

,

de szelíd húrodról

i

n k

,

hang

Aeiheri

magyarral verte vissza

!

kztt.

csa])ongó

dtina partjain,

a'

más Nagy II u u y a d

virágon

,

szállott

néppel ontott bajnoki vért hazánk'

Szerzje

ligeten

!

Andalog miizád vegyes

Nemzeteket tapodó haragja.

Más

énekl

i-'des

Maliomed' hatalmát

foly,

I

Szivet és elmét magasít kamoenád.

Sokratesz' karján mosolyogva oktat

A' vidám erkölcs

s

,

;

vezet okosság Kincseit osztja.

De jaj csak igy jár minden az ég alatt Forgó viszoniság' járma alatt nyögünk Tündér szerencsénk kénye hány vet, ,

!

")

A' ki a'

Széppel

köti

össze

a'

Jót.

,

Játszva emel

s

mosolyogva ver

Oli

Takács,

az bölcs,

Ez dics érdem,

s

az igaz poéta.

ez az égi bélyeg

le.

a' remek elmén.

kiadá.sban: erkülci

'I

isú

')

Mindig úgy

's

kell

Ild.

vala

ér/.éin

innen

,

hogy

mcst

'S

úrzeni.

Dültrentci.

'«

Szpártai.

kút

v<-g

sor/.atiuk el (

mert a' feltü/.eltetést nyomatási jar/taskor ií eztj

niiiradni

eloltja.

c'

,

')

Els L.

I

kiadásban itt

e zt a"

cIObb

l'nl.

áll

a"

„FÉLTÉS"

1.

3

helyen,

,

BERZSENYI VERSEI.

18

AZ UI.MAI ÜTKÖZET 180 5.

IVlit hallok

Agyúk

!

rettenetes veszély

felhk' morajjá

uiint tlagadt

zokogó nyögése.

'S Bo.szphoriiszok'

Egy nagy a' harcz'

14(1.

Aipád honja' határain

!

ilöiögnek

Zúg,

Octol).

,

csapással mindeneket levert 's

dicsség kénye

,

Napóleon

,

S mint Jupiter mindent lerontó Mennyköve, egy riadással elszórt.

Látom hazámnak fegyveres reit Rémült futásban látom az éktelen ;

Vert had' zavarját (éholyogva

S Bécs

s

Oh

Kitárva.

,

Pozson' érczkapuit vivatlan'

sors

M A

int majd midn lángszárnyakon eljövend nagy hirónak cherubi ') angyala. És kürtje' harsány liangja a' mély

oh csuda nép! mi ez?

!

Nincs hát remény már?

—

Itt

az

id

,

MeJly majd szabad lelked nem ismert

Jármot akaszt

te szilaj

Sirlta leszáll hidegült

nyakadra.

Mindenfelé doh

Úgy

már Budavár

el

A'illámok' ádáz zápora

Tódúlt

Ám Kriván

fölölt.

de te, mint az egekbe ötlo

mosolygál

a'

fel

seink

hamvaikhói

Véreiket fedez karokkal.

Toldulva jonek bajnoki népeink: Erdély' kegyetlen Székelyi

Hajdúk ,

tárogató riad.

vérózön

,

rohant rád számtalanszor:

's

's

tetszik elhunyt párduczos

Táuiadlanak

Nyolcz száz repült

porunkhoz;

Magyar

zivatar között.

,

az áldott tér

,

a'

fene

mezükben

Megfeketúlt haragos Kunokkal;

Rémíthetetlen melled aczélfalat

Vont

fel

körülted

s

,

vakmeren

Az ütközet kztt

A' haragos buzogányt ragadván

Táborba

Gigász ervel harczra szegült karod.

,

most mutasd meg Zrínyi'

Zrínyi'

Merj

!

a'

dics remekél,

merészség

a'

lelkét

halálát!

szállolt,

ers hada hogy kövesse

fene fátuniok'

Örvendj Hazám! nézd mennyi jeles sereg

Kész, érted önként ontani életét. Oh bátran örvendj! mert megrzik Hantjaidat született vitézid.

Mozdíthatatlan zárait állüti

S

-tudó, kemény

a' Magyarok' rohanó lovagját.

Vitái ezerszer többel ezer csatát:

Menj

állni

Horvátok' és vad Ráczok'

mennybe gyémánt fegyverével Fényes utat tusakodva tör s nyit. a'

')

Isó

kiadáfliaii

rulii

:

anirvala.

Cberiil)in\

angjala,

lldikliaii

Clie-

,

,

,

,,

,

,:

,

liEKZSKNYI VERSEI.

19

Maííyar nemes vér bére' jutalma vaijy

Véizö

»aila meií

k'ii'

iiuifíjai"

is

edtlii;

Csak hiv szülöUia" vériialakja AiaUozaml ezután is érteti.

Nézd mini l)uz()i;nak szép deli ifjaid; Mind annyi lieroszt s INlárszt mutató Tuzelií szemükbl; felkeleud mé^ li

á

r

t

i

K

s él

,

i

n

i

z s yn k

^-^^é

\iiéz

.^.^

ezekben

fT-

!

.wtWÍ*-

Tud gyzni e' nép .Vtlila' maijva Ez dúlta Árpád hajdani liarezain

ez

!

A

föld'

leijelsö

S lanczra

!

tartományit

fzé sok

FEL$^€»BÍJI«.I

NACT PÁLHOZ

ezer vitézit. Sopron vmrgyo

nép csatázott nagy Ilunyadink alatt, Mikor kevély líécs' tornya lerontatott 'S roppant Budának gyzhetetlen

kövcli'lif?.

E'

budai

ülés alatt.

ü r s zá g gy

,

Ormai közt diadalmi

1807.

szúU.

kiírl

Hát bölcs királynénk Threzia thrúnuszod Nem a' magyar sziv vivta ki Pálfyval? Nem a' Magyar' s Nádasdy' kardja Telte dics koronád' fejedre? !

,

Mi

midn

.ár

a'

lelajjodva hódol

föld

'S Róiua' felséges géniusszá

Mint egy

r

Cato feded

')

fegyvere omla rád

Egész birodalmad

,

,

Tzláng boritá Austria' tájait, 'S nem volt ki terhed llerkuleszkénl Tartsa.

eltnt

világot,

mennyköveket szórsz.

'S

Hat nagy királynak

a'

ingott.

a' köz

Kincs

,

embernek neve vész magával kevély márvány paloták homályba

Dlnek, elmúlnak

hever uroknak

s

Ilire enyészik.

S lm mint

midn

bus .\eolusz' éktelen

A Derék nem fél az idk' A koporsóból kitör és eget

Barlangja' torkát Kaukasusz' oldalin Feltárja

s

ádáz szélvészekkel

Fellegeket hasogatva pusztít Felkél az ébren szunnyadozó "S elszórja villám kardja

Megtörte

,

Magyar

,

eged ködét;

vitéz faj

hatagyu chimaerád.

!

nézd mikor

Királya felkél Jiiba' vadonjain

Szavára megrémül az erd

a'

s

,

jövend

ál^^ják.

'^)

Láttalak fényes hadi öltözetben.

Látlak országunk' ragyogó gylésén;

mer

Ütt

Ilekturt

s Kinizsyt mutattál:

Cicerónk vagy.

Itt

Menj most

kér,

nemesek Századok

,

,

földhez verte mint egy

Belleropliun

érdemét a jók

'S

mohától

vadak

,

')

E'

három sor igy van az eis kiudáüban.

,

,,A'

S futnak ezer vadak odvaikba!

világdúló czudarok'

INIclly

nö

liderr/.ki'iit

csudája

elenyész

,

,

's

utána

Átkok omolnak ')

Els ,,'S

')

I3Ó

's

líd.

kiadásban: királyok'.

kiadásban igy

érdemét

a' jii

áll ,

's

,

:

nemesebb jövend

Századok

3*

áldják.,

, ,

; ,

!

,,

!

,

,

BERZSENYI VERSEI.

20

Ösz aíyáLnk köztt fiatal korodban Pálmaágakkal koszorús fejedre A kitiiiulüklii magas elme 's lélek

^

Égi sugárt Tont.

\^lz

Nagy, Nagy, Itt

midiin tündér paripádra szöktél,

hazánk' kormányvezelíi tanácsán.

az érdeuipolcz

ez az

!

égnek

A"

íi(ja

magyar

'S régi

disz

mAOTAROKHOZ. KISHEZ.

1§07.

J? orr

a' világ' l)iis

Ádáz Erjnnisz' 'S

,

oh Magjâr!

dühös

N. 'ézd: nem

'S

lelke uralkodik

a' föld' lakóit

Tre

tengere

Mert

vérhe mártott

magában

azt

Hogy végre gyümölcsöt

a' hálti partot festi,

Adria'

's

a'

's

A' bölcs

zivatar borítja.

FegjTert kiállnak Baktra' vidékei,

Néma

Dardanellák' hérczei dörgenek,

a'

zaholák

's

a'

halálnak

;

teremjen honának,

kebelébl szivét kiszakasztja

,

hervad arczulatja.

falak között

epeszti.

Álmatlan szemei mécsekkel viradnak; Kizárja örömít

Az

a' népek' érczkorláti dlnek, S

érzi.

Éltét örönunel végzi.

Fejét mély gond

A

magát

öhleit

Cordillerákat

S Haemuszokat

feláldozza

')

a' bajnok mosolygva rohan

viadalra készti.

Egj- nap lerontá Prusszia" thrúniiszát.

Vér

az igaz erény

kéri senkitl érdeme' jutahnát

ragyogó napnak.

a'

áldást

úgy

terjeszti.

kötelek szakadnak.

Barátom Te Tituszoddal hajdani seid' Váráha gyltél hogy lebeg hajónk A' bölcs tanács' 's kormány' figyelmén Állni tudó legyen a' habok köztt.

De

el

!

érzed-e

nem Az

képed' festegetem

?

érheti eléggé ecsetem eredeti

szépet.

,

Ébreszd

fel

alvó nemzeti lelkedet

Ordítson orkán

Nem

Bölcselked múzád', sokrateszi lelked' Mennyei kincseit rózsák közé rejted Hogy megfoghasd a' szivet.

félek.

,

jöjön ezer veszély

A' kürt' harsogását,

Te Schiller' mélységét Matthisson' hímzését S a' tíburi phoenix' magas ömledését ,

Egy alakban mutatod.

a' nyihogó paripák' szökését Bájló

Bátran vigjázom. Nem sokaság hanem Lélek 's szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld' urává

")

színnel fested az erkölcs' szépségét

Az álorczás bnnek

felfeded rút képét,

,

Ez Marathont

's

Budavárt híressé.

'S

')

Is

treit elszaggatod.

kiadásban:

igaz virtus,

túsz. •;

1

vs líd. liiadásban

:

Báios.

Ildikban

:

igaz vir-

, ! ,:

;: ;

;

;

,

21

BERZSENYI VERSEI.

Az

észt az érzéshez

,

remeken csatolod

a' csapnn^íó elméi szelíden oktatod

Mint

Ka^

KEMENESALJÁTÓL.

az égen.

lellenjíjen

nem

liérét e' föld meg:

érdem: de

adja.

1§09.

lenn várhatja

Csillajjkoronáját esak ott

Mneuiosyne keblében. iViessze setéíedik már a' Ság' teteje, Ezentúl elrejii a' Bakony' erdeje.

DüLE.

ÉlÊT'

Szülföldem

')

,

képedet

s reád visszanézek. Megállok még egyszer Ti kékellö halmok! gyönyör vidékek! Vegyétek bús könnyemet. ,

felhágsz Ragyogva

Ti láttátok az én 'S

Szint oUy gyorsan leszáll

-)

bölcsmnek ringását

ácsorgó ajakam' els mosolygását

valamint leiért szép delére,

ah tudom!

'S

esed' délpontjára,

éltem' najua,

omlik rám fényed' hév sugara.

Szülém' forró kebelén

nyugovó helyére

Hanyatló pályád

vig gyermek' játékait,

Ti láttátok

a'

A' serdül

iljú'

örömit,

gondjait,

Éltem' vidám reggelén.

Nem

volt ekkorig

De hamar

Csak azért

Hogy

is

felhtlen futásod:

rövid elhunyásod.

felderiilt

rejtezel

fátyolod alól

Mélyen illetdve búcsúzom tletek Elmegyek de szivem ott marad veletek

néha fellegekben, annál kedvesebben

:

A' szerelem lánczain

Mosolygjon orezád.

Nem Nem De

,

Ilimezze bár utam' thesszali virulmány,

Koszorúzza fejem' legdicsbb ragyogvány, adtál szüntelen tiiskétlen rózsákat.

a' szerencse' karjain

lengettél mindig lágy etéziákat

adtál víg elmét,

Angyali érzéssel

tölt

ert, barátságot.

Bánatos érzéssel nézek vissza rálok,

édes órákot

Ti szelíd szerelmek'

Kyprisz' ölében.

Mit várjak ezután

,

nem

Könnyes szemmel nézek

Annak Ennek

látom elre. a'

múltra

's

jövte

Setét ködében.

vidám nyájasságok'

:

Mint Magelláu'

örömeit sírva emlegetem

komor képét elre rettegem

's

Örömmel tölt órái! Nem ád vissza nekem már seninii titeket! Evezzem bár körül a' juély tengereket.

Oh

,

gyakran

'S tárgyaihoz

a'

gályái.

—

szívnek édes ösztöneit,

vonzó rózsaköteleít

Egy tündér kép

elvágja!

A' szilaj vágyások' gigászi harczait

,

E' bujdosó csillag' ezer orkánait

Bevont szemünk nem

látja.

Hív szivünk' csendesebi) intésit nem halljuk Az elttünk nyíló rózsát letapodjuk. Messzebb járnak szemeink.

Bámulva kergetjük álmunk' tarka képét. Örökre elvesztjük gyakran éltünk' szépét, '

')

Isü kiaiinshan

.

Elsó kiadásban:

./: tl(>t .

.

delp.

.niujilan

nyughelyére.

S késn hullnak könnyeink.

22

:

:

!

BERZSENYI VERSEI.

BACCIIUí»HOZ.

A.

rettent karodat Lykurgusz'

te

Vesztté, és Pentlieusz' letörött királyi

Polcza

,

vad Rhaecusz' szomorú halála

's

Hirdeti

Hát reám mit

Éván.

,

sújt haragod hogy eddig Édes áldásod' megutálva néztem S éltet lángját poharadnak ajkam

K.ESZTHEI.Y.

,

,

Még nem Megvetd'

I

It

Hol

a kék Balaíon' parija'

mosolyog

Jiiinden

virányain

,

mint az arany világa

,

Hol dús búzakalász rengeilez a' mezn, S a* halmok koszorús oldalain ragyog a' százféle gyümölcs '), a zamalos gerezd; Itt,

a'

keszthelyi zöld parton emelkedik

A' csendes Helikon.

Jöjetek

oh szelíd

,

Aon' szüzei

!

Nézzétek

mi kies sorhegy ölelgeti

,

és verjetek

A' tér' telkeit és

Bérczforrást

Gyakran Nereusz

a'

gyönyör

Itt leltek

,

itt

's

e

Aiii

de kit Kyprisz kegyel

Lelkesít,

és canioena

,

Ámor' ölében.

lapályt;

thesszali herkeket,

sáskoszorús nympha itt

fojtja.

Égi nektárt nyújt Aganippe néki

lakást

vizenys

hidegség

nem kér örömet tetled;

susogó völgyeket és homályt. itt hínaras öblökén

CJyakran zengeti

megöl

,

szép föld örömit mogorva

Homloka

BARATimilOZ.

luúlatoz ,

örökös komoly gond,

lelkét

Néma bágyadság Gyötri,

izélte ?

-

leányival

Árion' énekét

gerjedez vizén, S nézzétek hol ama' már feketült falak Látszatnak, menedék-váratok ott vagyon. Ott vár titeket egy bölcs s kebelébe zár

a' hold' fénye alatt ,

,

Egy nagy

férfi

,

kinek lelke perikleszi

Századnak született,

a' ki

's

Rómának ragyogóbb

Üin Éltem

is a'

éreztem föld'

's

szerettem

tüzesen

szép örömit barátim!

Barna fürtim köztt szerelem

virágkorát

s

,

')

vidámság'

Myrtuszi nyíltak.

színre derítené.

Repdezett szívem kies édenében

Mint ama' boldog

Már midn

a'

ligetek'

lakója,

porkötelet lerázta

^)

Lethe' vírányin

') .

Is

's

11(1.

kiudásban

A' százféle gyiimülcs

áll 's

!)

:

a'

zamatos gerezd.

')

Els

^

kiadásban:

— —

,,

Éltem

a' sze'p

lerázta,

föld' ürömit.

a' iidbaii:

le/.arta.

,

;

;

,

:;

,

,,

,

:

,

BERZSENYI VERSEI.

.V szilaj lélek A'

nap

útján

kitörvén

lekeszi-t

,

23

mairasan csapongott

túl

S mint az aetherben lakozó rideg sas Fijidre se nézett.

GRWF FESTETICS LÁSZLÓHOZ.

Mennyi tiindérháj 's ragyôgó kilátás. Mennyi andalgó öröm és reménység Rengetett, édes

csalatás

I«i09.

öledJten

!

Mágusz ervel. .Umaim tnnek

A

leesik

,

csalárd fátyol

A'

az arany világnak

's

,

JVevély örömmel kérkedik

szememrl

Festetics

Kevély örömmel

Rózsaberkéhl sivatag vadon kél

Nagyságos

Hcl csak a' külszín fedi a' valóság' Puszta országát liibor állepelben Am de a' bölcsnek beható szemével

Látja

a'

Látja

a'

Sokralesz'

'S

koronás

méregpoharát

hatalmát

Tybernek Thrónusza' mocskát s

szomorún hezárja S mint az szült kor komor és magányos Rejteket választ s szenelje mellett

Látja és kehlét

,

,

bölcs neveld" keze

méltó remekkel gazdagltja

Benned örök neve' Pantheonját.

mer.

letapodva nyögni,

virtiiszt

bnnek

mívét

Bélyegzi, látjuk, már fesel korod';

nem

Játszani

ifjú!

Magyar

rajiad

látja

deli lelke'

Híres atyád'

Zordon idkkel

a'

név' tölgykoszorúival;

Dics elkép várja figyelmedet. Nagyságra hinak minden eljelek. hogy te léssz majd 'S nem kéili Pannon ,

Legnemesebb Akár

szilaj

mén

fia

,

vért

,

hive

's

,

dísze

hadi port dagaszt

)

Alattad

a'

megtört csatarend eltt

Akár mosolygó Keszthelyedben

,

Élj

Tépi bajuszát.

az igaz nagyok' enyhelyében.

Megnyílt eltted fényes olympiád. Indulj vezéred' zöld koszorús nyomán

Hol setét lelkét csak az eggyet-érz' Karja s ácsorgó csemetéi nyitják

,

,

A' nen> halandók' pálynbérét

S visszapillant rá köde' alkonyából

nevel

A' ')

Ezen sorzat

a' lld. Uiaclú.sban

„Látja, és

Nem

kel)lét

szeret semnnt

Szive óhajt

még

,

eUki-p van változtatva:

de

nem üres

is

gylölhet

vadonban

Hal 'S

itt

ve'sTP.

—

E' másítá.s njilvún

Sonio2>i Gedeon folni

e' kifeje/.e.st

:

,

mivel

hajihziit

lersii-

aUará „Mondolaf'-áhan. Kn vi<<szaállíláni az mert az, Kerzsenyi .sajátisáinUábh festi,

inkálili

álaljáhan

falun lakó a;:írnlni kczdiit. A' másod kiadású vi'irsor , efry egeszén ellanAalultra mulat, ki, nit-s eltehen haldokolva nyíijr, az elsó egy meg mindig nagylelkt képzeltet meleg sziíéilyel, hanem rsak megütközések miatt már zárkozottalibat. Ez egész nagyszer fesi.s

temény.

léte'

él.

határait

a' századok' bús omladékin 's az örök tünésnek Állva marad ,

Pfrrsz elsó alakítást,

gat

nagyra termett áldozafokhan

ki nyögése.

azért lön

Tcpi

a'

Felmúlja hézárt

szomorún bezárja; de

A' haza' szent kézibl kinyerni.

múlt.

a'

Balfogása birálâtit rángatddzásainak darzára is, a' költéri Icgehú kilehellés gyakran maradandóbb. Döf/renlei.

Fennyen parancsol,

Köz

lelkeket fojt

a'

's

megtöri a

halált.

buta semmiség

a' Tartarusz' mély tengerébe 'S

hírket és nevüket

kitörli.

a' kincs ha bájol pórcsapodárokat Büszkén körülnéz a' szybarita kény.

Mint egy arany borjút imádják tle kaczagja a' bölcs. A' czudarok ,

,

,

!:

,

, ,

,

BERZSENYI VERSEI.

24

a'

,

na^

csak a jók' tiszteletére vágy

Mellyet nem A' virtusz

lény' Ijáhja

a' ,

a'

szerez,

A' Jók csudáltak

;

hanem

melly nagy nemének

Neved

Czimeihez magasítja lelkét.

Ezt áldja méltán

Ritkán

s hii-deti a' világ.

Inita

—

enyhelyet

talál itt

derék.

a'

A' virtusz' útját szörnyetegek lesik:

Pályája küzdés

;

ám

Talpa alá szegi

elosztja.

zajt,

,

dicsült Wesselényi

,

Rettenetes vala és imádott.

Minerva' gjémánt aegisze befedi Melly Júiüter' villáma' mérgét,

Mini valamelly

mint az Egész' javát

,

Titkon segít mennyei tüneményt

Mint hajdan

Márványt

cliimaerát.

szép Aethra jeles

a'

Felbirtad iQú

de végre

a'

fia,

karral az éktelen atyáid' pallosával

's

;

Gyzödelem

vezetett az

égbe.

Tekints le hozzánk

hs

Lebegj körültünk,

légy szeretett hazád'

Védlelke,

s

eleid közül

oh add vissza fényes

Díszeidet deli magzatodban

^-S^^^^^^

\^-^

!

-^~ *»»-j:l _£

"^"^ '-^.^r^

FOH.\SZKO£>A».

WESSELÉ^^T HAMVAIHOZ. I sten Csak

!

kit a' bölcs'

titkon

Léted

érz

lángesze

világit mint

én

is

szent porodon.

A' legmagasb menny'

Nemes!

Illeti

A' láthatatlan

bús czipruszággal

Nem úgy jelentél meg te hazád' egén Mint egy szökfény, melly mosolyog s kivész, ,

Mint egy szivárvány, tarka párák' Kölcsönözött ragyogásaikkal: s mint az olympi láng Te mim az orkán Megráztad a' gztorlalok' álpeszit; 'S

,

villám

szavad niegszégyenité

a' gonoszok'

's

bele

nem

s aether'

tekinthet.

uránai

férgek

,

a'

te

Bölcs kezeid remekelt csudái.

Melpomeném zokogva.

,

ér

Mellyek körülted rendre keringenek,

A' Jókkal együtt könnyeket áldozom 'S liamvedredei

nem

ég

az

Nap, de szemünk

L.ieomlom

fel

lelke óhajtva sejt

czudarok' dagályát.

,

Te hoztad e' nagy minden ezer nemét semmiségbl, a te szemöldöked Ronthat s teremthet száz világot 'S a' nagj- idk' folyamit kiméri.

A

Téged dicsit

a'

Zenith és Nadír.

A' szélveszek' bús liarcza,

Villáma

,

harmatcsepp

,

az égi láng' virágsz
Hirdeti nagj' kezed' alkotásit.

,

,

,

,

,

!

:

,

:

IIEKZSENYI VI-KSKl

'S

Ennek fénye

dics!

BuziíDii k'omldiii színed eliid

Majdan ha

hozzád küzelh jánilhaí, akkor A' mi u(;ui eped, otl

Pécs' szent erdeiben,

eléri.

Addig U'lörlöiu könnyeimet,

s

megyek

jol)b

s

Minosz' rejteke volt

s

Felsid) pitvariba,

Láttad Deiikaledon

Zordon, de oh, nem, nem lehet az gonosz,

Hullámit

a' te

nuinkád; ott

is

beavatott szemed,

's

Függött palladiumjaiu.

inaim vihetnek.

Bizton tekintem mély sírom' éjjelét

Mert

nagy iskolád

a' te

A' villám' nra ott ikiata Partlienon'

neniesh lelkeknek útján,

Merre erin

szent palotáiban,

ez gerjeszti te melledet.

'S

Rendeltetéséül' palyafiiiásain

A

nemzeti bélyege.

fajod'

Ez bnzgalia ama fpapi lantvert

lelkcui záiailiúl kikél

fennyen uralkodó

koronás Albion' árboezit

s

A' bölcs nép' felemelt lelke' csudáit

elszúrt

A' törvény

Csontaimat kezeid takarják.

és

,

diailalmait.

Lásd a' tájakat is mellyeket e' napon Kormányodra bízott a' haza' Istene ,

:

Nézd a puszta virányi 'S a'

tunguzi vad lakost,

s

szörnyek' feue nyomdokit.

Nem

—

tenger nem egyéb helyliezet alkotá nagy népeket és nagy birodalmakat. -Minden nép, hajavat ismeri, nagy, szabad ,

.V'

'S

A' nép

,

idn

boldog minden

hogyha szabad

s

virtuszi nincsenek

(iyermek: melly kéziben kést

bal a T N

a'

I

niidón

a'

Balatonra

's

,

szállutt.

A' fényes Latiam

Szparta' kevély feje

s

a' virtusz' meredek bérczein ötle lel;

A' mit

'S

vígan

nyílj tom

Vígan zengeti 'S

el

nádligetiin között,

Még

ki

vakságba

a'

A'

menybl 'S

lehull

's

durva getát

a' Tibcriszliez

,

és

nádsipom énekét

Barlang lészen amott

letörött thrúniisza' talpkövit

egyszer leraká dicsn

Korvinban, 'S

a'

.

fedez aegisze.

a' hét hegy' lakosit Boszporusz' öblihez

Hsek' magva! nemed' tiszteli a' Magyar. Él még lienned ama' régi Szilágyi vér: Melly Pannon'

Tedd

nem

ezen tölgykoszonit neked.

szent csészeviz áldozik.

e'

hazánk Bellerophiinja lelt, nieriilt századok éjjelen

lehozá Deljthi

szövétnekét

meggyujlá Buda' ormain.

visel;

,

Paliász' fegyvere nyit utat oda

Udvez'Uek Teleki,

üszket

S egy rút törpe, gigász karddal: az éget, Ez vázkep s kaczagást okoz.

N Y M P H A.

GRÓF TELEHJ L ÍSZEÓIIOZ

helyen.

s

'S

itt

új

Róma

a'

capitúlium

emelkedik.

Menj! megrsillapodott

a'

zaj

elölted, és

Szenderg suliogás váltja fel a' morajt; Nézd a' kék Badacsony lassú favont leheli, S nem küzd a' Tliiany' sz foka.

öl

:

,

BERZSENYI VERSEI.

26

PRÓXAY SAÜDORHOZ.

BÁR<'>

Hová, hová

Oh érzem

ránt ömledezö

hevem?

gjönyöríí bérem

egész becsét,

Érzem tetled nyerni lauruszt Melly diadal!

Mim

a'

szerencsés Larczos, Olympián,

's Pindaiosz Kit megtapsol egész Giaecia Megzeng magát félistenekhez ,

Tled, 'S

,

s

Gyztem!

leráztak czomhaim

a'

fövényt.

Izzadt fürteimen szent olajág leheg. Nevem' kivitiam mély poráhól,

•;

')

Tölti, zavarja szemünk' homályát;

Tled,

ki

És nagy

pályánk' tárgyait ismered. fénjii atyád

s lüres

A' haza', nyelv'

Jer, jer, borulj

le

's

tiulomány' ügyében.

Pythia' zsámolyán,

S honnunk' Isteninek áldozatot vigyünk! Te tulkokat, bort, drága myrrhát.

Én nmarant koszorút

kiadilsban áll: 7iyert helvett, vett. Hogj másod az elüz.j sorba /lösei: szó tétetett els és kiadásba, nem szerété a' kOltér, hozzám I8i4l)en álla, miadirt levele szerint, mivel nála bajnok

Els

aialtal:

szobraí'í miatt,

én

is

meghágjam. Döbrentei.

ipad szerint

Ösztönt, paizst, trt nyiijtva munkálsz

általadám maradékaimnak.

'S

Nemest,

az igazt fátyolozó szinen, Melly annyi visszás képzetekkel

az ég' özönébe fürdik

Mosolygva nézi lelkesedett szemem A' hsek' ragyogó szobrait és halált, Mióta tled pályahért nyert ^) Oh haza' hülcs fijal szz kamoenám.

mi kevély dicsség!

ki a' Jót tiszteled és

általhatsz

,

Méii

s

')

Els

kiadásban

:

Es túlhatsz

's

virágot.

.

!

,,

,

.

Ml ZÍIi«*-

A'

,,,

,

a' mi luost

ifjii

, :

szivünknek

Érzeményit bájolja Utúbli lüdeg értelmünknek

Homlokát megránezolja. Szeliil

Muza

ki kelilcmel

!

S'-iJt-szteil ts'i láiiSia

Felvonsz

nap

a'

a'

púiból,

's

szememet:

függeszted;

felé

Ki mennyei balzanúiUlal Üntözgeted fejemet 'S

üiökkézükl

Minden gyönyör Tempéiuk Lassanként elhervadnak Legforróbb képzeményeink Egyszerre majd megfagynak

De

páluuiiililal

íme oltárodra nynjtom Tömjénem' myirháni' meggyújtom. illaijokal

Te vetted fel karjaidra Gyenge esztendeimet Te osztod

Még

fel viillnidia

most

,

végig

j

Letlie' csendes révéig Kisérsz setét pályánkon.

Bíborfátyollal fedezed

E' pinduszi szálokat,

el

kegyes tündér

,

'S a

Feded bé ösvényemet;

Fogadd

te

Ragyogsz bús éjszakánkon

is

teilieiiuet.

Az

élei'

halvány képét

Rózsaszínekkel hiuiezed környékét. A' sir' gyászos engedd; hogy napjaimat

Oh 'S

Tenéked szentelhessem örömimet gondaimat ,

Kebledbe kiünthessem.

Ila a' gond' jeges kezei

Szivemet elcsüggesztik Aon' myrlusz ligetei

Öledben felélesztik.

Ha

E»Di:Kl. SZBREI^KM.

balsors' zivatarain

Reszketnek kormányaim llisszusz'

vinibuányain

Rengetnek szép álmaim.

Az

ifjúság'

örömei

ím'

Lassanként elrepülnek, A' szép orcza kellemei Komor ránczokra gjülnek.

a'

nap leereszkedik

Thélisz' bíbor keblébe, 'S

mosolyogva emelkedik szemérmes képe.

Liina'

2 8

BERZSENYI VERSEI.

BERZSENYI VERSEI.

29

,

:

, ,

,

,

, ,

:

BERZSENYI VERSEI.

3

Hol

szív önként megnyílik

a'

A' gyönyüiíí érzévsre, 'S Plató'

karján emelkedik

Égi lelkeisedésie.

Hol lelkünk legszelibcn derül Eredeti fényében 'S legtisztább örömbe merül a' természet' ölében.

Szíved haszontalan' eped

A. gonosznak

A' földi vak lármában, E' szentséget

nem

Mint

Seuuui tündér hívságban.

a'

')

halál.

félénk, kába gyermekeknek

a'

Rémít Ott

és gyáva sziveknek

Rettenetes vázkép

lelbeted

az

homály.

éjjeli

dics természetet

a'

Az ersek mosolyogva néznek

Gyarló ecset majmolja:

Porfedelük' oszlatójára,

csuda szépségeket

Itt a'

Alkotó kéz

dlnek

a' jámborok békés szívvel

rajzolja.

A' bús cziprusz' szent árnyékára.

Ott

a'

bölcset elkábítja

a' bölcs nyugodt elmével búcsúzik

a' balgaíag sokaság: Itt a' szivet 's észt

A

megnjitja

E' játékszín' álorczájától

')

józan magányosság.

Szabad lelke felébb óhajtozik E' bujdosó csillag' hantjától.

Ott az érzékeny szerett Csajjodár kar öleli.

Nem

talál

rokon érezot

Nyugodalmát nem

leli:

Érzi, hogy

itt

isteni szárnyait

Eléggé nem héj áztathatja; Érzi , hogy rab , mig testi lánczait

Hordozza és

le

nem

rázhatja.

az ég' örömét ússza

Itt

Melly úgy buzog keblében Mint a' kies Arethúza A' hold' ezüst fényében.

Oh, de mitl válunk

olly

nehezen?

Mi tündér báj vonz úgy magához Hogy mennyei lelkünk ne siessen Eredete'

Nincs

itt

dics hónához?

tiszta

öröm bánat nélkül,

a' jó rosszal van üszvefonva Itt a'

gazdag nyomva van szükségtül

'S a'

dicsség fályolha vonva.

Mihez ragad szivünk édesebben Mint tehozzád, szent gerjedelem?

Mi

tölti

Mint

')

Els

kiadásban

„Itt az észt

áll 's

')

szivet inegnritja."

Els

bé lelkünk' teljesebben te

édes boldog szerelem

?

kiailnslian így:

,,A'

gonosznak,

a'

gyáva sziveknek.

,

!

,

BERZSENYI VERSEI.

Mégis s:yakian csak kiiuó örömmel Fojtogatüil

Hol

öiöiiiiiit'l

,

hiis

Ildi

könyöziinnel

Édes kelyheil iiatod velünk.

Csak repül álomkép

's

—

S

')

a'

Az érzést Hol

csalódás

a'

Bús

szk

életünk'

Rahlánczok

'S a'

a'

lakik

Itt

'S a'

')

emeli

Itt

nemesen trve viseli, hervadó gyenge virágokat

Szi\ jóságnak

fel

fátyolát

A' visszaemlékezés, rakja

Itt

le

zöld sátorát

A' bölcs magábatérés:

észnek szenteli

's

lelkesedés,

Plutarch' karjára dlve.

mért lánczokat

ki a' reá

ének zeng;

képzelödés

a'

Itt a' forró

Mellyeket egy szi szél hervaszt

Itt

halotti

Képekben ehuerülve,

halál szakaszt:

Rózsaszálak a gyönyörségek,

Buldog,

kor' lelke leng,

beszakadt sírboltokon

Bús

kerülete.

szenvedések,

a' földi

Mellyeket csak

bánkódás

's

felborzasztják;

váromladékokon

Az szült

A' halandó ember' élete!

Rövid öröm, hosszú gond

vadonnak csudái Pompájokai mutálják természet nagy sccnái

IIol a'

nyötíö kelii-iiink!

')

31

tévelygek

Itt

a'

Zajgáslól

világi

')

külön válva,

Képzeleiim' forrósági

Között magamba szállva.

Amott egy magas

szírt'

fokán

Egy puszta vár döledez

^),

Mellynek szomorú homlokán

Bús régiség epedez.

miXAüDosAe. Hajdan ez

a'

dicsségnek

Volt fényes palotája,

S

Hol

a'

mohos

szirt'

a'

öhlélil

legersb vitézségnek Gyzhetetlen hazája;

Ezüst forrás ömledez,

Hajdan felséges tornyai A' felhk köztt ragyogtak,

patakok' csörgésétl

'S a'

A' setét völgy zengedez; IIol

meredek

ksziklák

tar

S ime most kevély ormai Rakásra omladoztak!

')

')

Az egekkel luérköznek, 'S a'

százados roppant tölgyfák

Ott az eldlt sírköveknél,

')

A' felhkbe verödznek;

S

')

Els

kiaih'isb.in

:

Epesztgptcd

")

Elsii

kiaili'iKlinn

:

.

^) ') *")

Els Fls Els

és

nii'iso
kia
,

.

.

.

a'

Hol most lelkek támadnak, mély csendü éjfeleknél Bús nyögések hallatnak:

.

küiívfrröniniel.

kiadásban : Az llrkülccnck. kszirtek. :

kiadásban: tólcvek

.

.

.

')

Els

')

F,hl>

^)

Els

másod kiadásban: Lármától . kiadásban: diilpdez. kiadásban: „Mind rakásra omlottak. (•»

.

.

,

:

,

,

!

;

BERZSENYI VERSEI.

32

Ott nyi'iííosznak

Mélyen

a'

liajnokok

a' füUl'

Most

gyoimában És

a' töiedezelt oszlopok

Bágyadt szellk zokognak. így múlik

ablakoknál,

'S a' moliosúit külcáboknál

Hsek' márvány sarampóit Az id eltemeti

Ott búcsúzott szívszakadva

Az ékes hölgy férjétl. kürtök riadva

'S a' félvilág' hódítóit

Feledékeny por

Elszakaszták keblétl. Ott nézett le borzadozva

A' bölcs, ki

Amaz

ma nagy

lélekkel

Holnap gyáva gyermekekkei

Ott dlt ismét lankadozva

gyznek

fedi.

a' naphoz emelkedik.

Bajvívó kedvesére.

a'

világnak

Veszend dicssége!

Iszola* tekerdik:

a'

el a'

Minden gyönyörsége így minden tündér nagyságnak

Hol most repkény szövdik,

Mikor

gyászos romiadékon

borzasztó tájékon

a'

Között örök lioiuályban.

Ama kormos

a'

Bús éjszakák borongnak.

Egy

keblére.

sirba ereszkedik!

ijeszt boltoknál

Hol most baglyok huhonguak,

rémit nyilasoknál

'S a'

Száraz kórok siihongnak Ott liörpölték egymás' vérét

A' párduczos magyarok. Ott nyerték

el a' liarcz'

VIGASZTAIiAS.

bérét

A' gyzhetetlen karok.

Ama

bérczfalakon álltak a' vár' pártás szüzei,

Mikor ellenségbe vágtak

A

haza' ersei.

jMindig csak sírsz? csak bús siralomra Nyílnak most is bágyadt szemeid? Mindig csak e' gyászos sírhalomra Öntözgeted néma könyeid'.

Ama'

vár' roppant

kapuján

Zengtek a' tárogatók, Mikor a' véres harcz után Megtértek a' húditók.

Tudom,

legszeb)) öröinid' reggelét

E szomorú hant Tudom, árva

Kéri vissza 'S ott,

hol a'

Toborzón 'S

^)

vigadoztak,

az érzékeny szerelmesek

Oh

arczád

').

kiadásban: Toborzón; másodban: Toborzan.

,

hárítsd el ázott

')

fátyolodat

Bús szemedrl kegyes szenved Nem fedi már szeretett tárgyadat E' porhalom s mohos temet. ,

')

Els

eped

gyzedehuesek

Szivükben olvadoztak.

')

alá zárad

szived' kedves felét

')

!

Elso kiadásban: .... bánatos arczád. Els kiadásban: .... nedves fátjolodat.

1

,, ,

.

.

,

, ;.

,,

BERZSENYI VERSEI.

üti

már az öiöiu szárnyain

Icbc'fí

Hol a

S

l)t'kés Letlie csiirfjrdcz

viiá^'zú zöld pálmák' áinyékaiii

Ölök Hol

S

s amaraiit szigetek

aiany

Felett

Küztt az

Ott liékessée;

száll

Jer,

l)ús

szakad

S

sem gyász, sem sírhalom, fátyol halvány ké)iekre.

el

a

Jer,

sokat

fel a'

sírt

S míg

szemnek,

dics

is e'

égi csókok törlögetik

Gyöngy

szz

Az

*)

tetemeid

bimbai

')

dagadoznak

s

ifjíiság'

kellemei

S az életnek örömei Virítnak zöld pályádon.

-

Ollyan vagy mint egy

szz

rózsa,

Melly még csak tavaszt látott Mellyet csak haiiuatgyöngy mosa

atyánk' szent zsámolyánál.

S édes örömlángokra

árnyékára

Mosolyognak orczádon

,

Ölelkezve fogtok lehonilni

Dics

le

gerliczék búgdosnak,

Melled' hattyiihalmai.

zárod.

artzádról kegyes könyeid

óhajtott

a'

Kellcmeid

S rég óhajtott karok ölelgetik

Rég

szép juharliigosnak

Pihegnek már

kedves árnyék,

nem sokára szivedhez

'S

Akkor

e'

ernyk meleget.

Kedves gyermek! fakadoznak

tájék!

Ezentúl szent hantjait járod;

Vár szeretöd, vár

a'

Vigyázz lantom" szavára

liihor szinhen, kívánt reggele.

Vár tégedet

e'

Dljünk

Ottan töbhé rózsakiitele; Otl virrad

a' ligetet,

illatozó hives

Mérséklik

szerelemnek

liiv

nézd langyos szellk

Lili!

Lengetik

mindenekre

ott l)ánat,

Sem

Nem

1794.

isteni nyiisjalom

's

111; z.

1 1.

1.

lii;etek

fonása lasyog;

élet'

HarmatozTa Nincs

aetliev mosolyosí,

halzamos

illatüzú

')

lelke lengedez;

t'Iet'

myrtusz

a'

33

liitzdúlni

S csak lágy szellkkei

Cherubimi harmóniánál

Mint egy zepliyr

,

játszott.

melly virágos

Ligetek közit lengedez. Illatokkal él,

s

balzamos

Violákon tévedez.

'J

Fls

Gyönyörség

kiadásba ez így tétetett:

Berzsenyi az ellen, így irt: Ebben két hiba van a' szükségtelen A' , és a' még szfikségtele-

Mert még

ncbl)

íij

szó, nielly

csak

a'

maga

i

Ilyen

illik.

szomorú

Árny

egyszer

szz

ártatlanság

tó-

azép és jó szó, de

helyén. Legyen tehát: „'S virágzó

zöld pálmák' árnyékain." -)

,

a'

Oltárán ég tömjéned.

;

nushoz épen nem

és vitJámság

Folyja körül ösvényed

'S a' virágzó zülrl pálmák' árnyain.

F.ls kiadásban:

.

.

.

törlüngetik.

EIs

kiadásban: ,,Ingerménycd' bimbaji

Kellemeíd-et IJerzsenyi akará vissza.

, ,

,

,

BERZSENYI VERSEI.

34

De

ki

ne

térj

Hol szelíd öröm 's vidámság' Lelke fog ápolgatni,

ez ösvényl)l.

Mellyen most rózsát szaggatsz; OU vigyázz, mert az örvénylil

Soha

Ha

nem

ki

'S

Addig

elveszted az erkölcsnek

Intéz

mig homlokodon

,

,

a' rózsaláng hervadoz.

Leled labyrinthjait.

Hív

is

Arany üstök omladoz, Akkor is ha majd arczodon

fonalait.

Számtalan veszedelmeknek

El ne

az aranykori boldogság'

Angyala csókolgatni:

gázolhatsz.

hagyd rangyalodat. szelíd erkölcsödet;

Njnijtsd neki gyenge karodat

Hadd

vezérljen tégedet.

menti meg szemedet Csak Ezer könyhuUatáslól,

Ö

menti

meg szépségedet

a' kora hervadástól.

K?

Ö

intézget karaival

Páphusz' virulmányain

S héfedez

Az Oh

liív

î^r

szárnyaival

öröm' liullámain.

ezer örvény és hínár Fogja pályád' majd körül!

De ha

ésszel

Hidd

's

a'

')!

oeE

li.

.W ézd

a' napnak derül sugara Mint ébreszti a' természetet,

hiúság' trei

Meg

i;

meríil.

Ezek légyenek rei. Kedves gyermek, szivednek így

R

erkölcsei jár.

egyhe sem

el,

soha nem ejthetnek.

Mint önt új bájt a' virág' fodrára 'S mint zendíti a' zöld ligetet ').

Ezek ismertetik veled A' sziréni hangokat;

Ezek mutatják meg neked 'A gaz csapodárokat.

')

E' négy sor helyett

nyolcz sor

Szíved' kedves rokonfelét

Neked ezek választják

„Már

édenét

Karjai köztt megadják:

keleten pirulnak az egek,

A' virradó hajnal mosolyog, 'S a'

'S földi éltednek

az els kiadásban

áll:

tündökl aranyos

fellegek

Köztt ragyogó fáklyája lobog." „A' pacsirta hangicsálva repdez "Víg örömét zengve kiönti,

')

Els kiadásban így: „Te kedves ép szivednek ,

A' kis fecske !

'S a'

's

elefánt örvendez

feljöv napot köszönti."

következ

:

:

;

,

,

,

: :, !

:

, ,

!

BERZSENVI VERSEI.

Nézd

s újult

új öröiii

életer

rök

Nem

hever

li(iuiályl)an

Bat;oly siet

Ne

inosolyoy: neki a' szép reíjgel

Sem

Ha

a'

szomorú

éjjel

a'

csalhat

szerelem?

A' kép' angyalvonásai, a' kegjes szemek

az élet' liarmOniája

Kedvesb neki

a' szelid Nelli

Hol

rejtekekre.

liiis

szerett az ég alatt kérj kebelem!

IIiv

Száll lu'iryekre, száll most vülgyekif

Csak az

35

Nem

a' lélek'

tolmácsai

Csak csalfa szerek

Mint az egek' dics pompája. így van minden változhatlnn renddel Ki van szaliva éltünk pályája

A' szerelem' esküvését

Egyik rokon

a' szív forró döbögését

!

a'

félistenekkel

a' másiknak por

a'

Bol)üngnak

a'

denevérekkel:

Nem

nézhetnek a' dies napfénybe Örök éjhez szokott szemekkel.

A' nagy lélek önként az aeiherhen

Héjáztatja szabad szárnyait,

Nem

tartja

Az

Nem

itt

égi tz'

fojtva porkötélben

nemes

lángjait.

tébolyog goth épületeken

Az

vak madarakkal: Felébb evez a' nagy áljjeszeken A' nap felé uszú sasokkal. é.ijeli

teszi

A' vértl veszL

hazája.

A' rablelkek örök setétségbe'

hagymáz

a'

Egy pillanat' tüneménye, Mulú örömünk; Csalatásunk' szüleménye

Játszadoz velünk. Jaj

,

de hát én mért epedek

?

Lelkem miért ég? Szünet nélkül mért szerelek?

Ha

nincsen liivség!

Kínomat mért nem olthatja

Sem id

St

,

sem ész

;

sebeimet faggatja

Minden orvos kéz. Éjjelimen ötét látják

Beteg álmaim. nevét kiáltják Nappal Sóhajtásaim.

li

E

li

L L

Philomele' panaszai

Nevét zokogják, A' csillagok

fénysorai

Nevét rajzoüák.

Hát S

a'

szerelem

Csak

illy

Nelli

is

,

szent lánga

múlékony? mint minden lyánka

Csak változékony?

Valamerre járok kelek. Üldöz árnyéka

Meg nem

Els

kiadásban igj

áll:

„Újult öröm, újult életer Száll most minden teremtményekre.

a'

tengerek'

tájéka.

van hiv szeret igaz Érzem keblemben Csak te vagy Nelli liilszegö Csak te kegyetlen!

Van ')

menthet

Végs ,

,

,

5*

:

,

,

, , ,

, , , , !

!

,

BERZSENYI VERSEI.

36

Minden megsznt 's az estvének Nyugalmában hallgatott Csak szíveink verésének Döbögése hallatott. Csak

szerelmek' angyala

a'

Élt

repdezett körültünk,

s

Csak az öröm' szép hajnala Viradozotl fölöttünk.

örökké

virulj

,

kedves hely

Hintsen bé virágival

FAMMIM' EMI.ÉKI;.

Minden

tavasz-,

s

minden reggel

Legfrisebb harmatival.

Gyakran fog bánatos lelkem Te körülted lebegni Hozzád vonz árva szerelmem

iîrásia vonult képemmel

Hs

öledbe sietek

Csendes

Mert

liget itt

!

keseivimmel

magam

Kínom' elkeseregni.

lehetek.

Gyakran Te láttad szép örömimet Fannim' fonó keMében: Te lejlsrt el bús könyeimei

éjféli

órákon

I-átsz te itt sírdogálni

S nyögdécsel furulyámon

Bús nótát

fújdogálni.

Alkonyatod' leplében.

árnyékoznak

hol hársak

Itt,

a' setét völgy' ölébe,

S csörg vizek omladoznak A' vadrózsák' tövébe

Itt

;

PHILIilSZ.

nyögtem ki epedezve Beteg szívem' selieit

Itt szorítani

esedezve

Hozzám gyenge Itten mosolygott

térdeit.

szemembe

Szelíden elpirulva.

dlt égö kebelembe

Itt

')

Jllég most teljes orczáimon Rózsabimbó fakadoz 'S alabástrom vállaimon

Barna

hajfürt ingadoz.

Édesen elájulva.

Éden virágzik mellettem a'

liget'

zöld sudaraí

Halkva körülsiisogtak A' hold' játszi sugarai

Szemem rózsán tévedez Érzem 'S

,

örömre születtem

íme szívem epedez.

Könyeinken ragyogtak.

Vidám szerelmet mosolyog

')

Els

kiadásban igy

„Itt mosol3odott

áll

szemembe."

Még most minden körültem Szívem csak örömre dobog: De ah

,

még nem

öriiltem

BERZSENYI VERSEI.

37

;

,

,

,

!

,

BERZSENYI VERSEI.

3s

Hol

Gliiczi!

'S

lelkem, Itta

Minden reggel siralomra Nyitom fáradt szememet: ha nyugalomra Siratlak Hajlom árva fejemet.

veled kaiöítve

Néztem az

est' csillagát

*)

örömmel megtöltve,

,

Hébe' poharát.

Oh

siratlak

,

mig könyeim'

nem apad Mig bé nem hunynak szemeim, Míg szívem meg nem szakad. Forrása

SZERi;i.Mi;»

hol

Itt,

e'

BAMKODAS.

hnjdosó csermely

REMETE.

A'

a' bús hükkhen tévedez, 'S

el

búslakodó énekeimnél

Csak

a'

köszirt epedez,

Megjelensz, oh kegyes lélek! Eiiedezö 'S hív

^)

Ejgy szült remetét

a'

Tihany' oldalán

Ismertem. Sivatag sziklaüregben

szivemben,

kebledbe visszatérek

Már 'S

Forró képzeletemben.

élt.

két századokat hordoza vállain,

mellén lengedezett hosszú fejér szakái.

Gyakran, bölcs szavait hallani, elmének

Ha

a'

Barlangjába

bús hold' sugarai

vidám gyermekidm

,

a' vizeken reszketnek:

Bágyadt szemem' záporai Csak téged emlegetnek;

sz

a' bölcs

az idk' régi homályiból.

Egy szép alkonyaton

Ha

a'

alatt.

Sok történeteket hordogatott el

sz

hajnal láborszinnel

'S

Az égen pirosodik: Árvád lankadozó szivvel

pillái alól

így kezdé szavait: Látod amott, fiam,

a' mint

Balaton' habja locsogva küzd

a'

a' bérez' öbleiben

Terólad gondolkodik.

melléje ültetett,

könnye kicsordula

,

's

rengeteges vadon'

Zöld pártája körnlfüzte az ormokat?

Ha

bús völgyek' rejtekében

Ott

,

hajdan ragyogó tornyok

Állottak,

Kinom eltt bujdosom, Édes neved' hangozom

Sok távollakozók

Ha magányos kamarámban Keservimmel zárkózom.

Könnyel ázott nyoszolyámban Utánad óhajtozom.

kiadásban: „Néztem az

')

maga

Eisí kiadásban:

teve

:

falak

est' sugarát.'

csillagát.

„Epeked szivemben."

messze zarándokok s szentjei'

zsámolyát,

S a' hymnuszba vegyült orgona' hangjai Buzgón ömledezék a' hegyeket körül.

Hány

Berzsenyi

's

Csókolták küszöbét

Mig Els

ers

'S ím ott egy feketíílt klastrom, az ó világ' Buzgósága' dics temploma 's szent helye.

a' vadon' bús zengésélien

')

,

sudaras sorjegenyék között.

szív harczola szent boltja' homályiban

ellépte

magát ösztöne' lánczain,

S lángérzése szelíd buslakodásra vált! Hány szép hervada ott élete' hajnalán

Mint egy gyenge virág Melly

a'

havasok között,

látatlan' alak díszeivel kivész

, ,

, ,

:

!

,

BERZSENYI VERSEI.

Ott lankadt, epedett Váradi Lóra

Érz Nem

is

lelke' tüzes gfcijedezésiben.

fojthatta

iiieg'

azt

Sem más

isteni kéz'

Leí;szel)I)

szz

feled

a'

3<)

Egy csendes kalibánk egy nyoszolyánk les/.en. Menjünk int az id oh ne habozz kövess ,

!

!

!

;

id

LÓRI.

mennyei balzama.

vala ö Hunnia' terein.

Sok fényes Iova£:ok néztek óhajtva rá Sok nagy gazdagokat Lúrika megvetett, Mert szívét szeretett Sándora birta már,

Menjünk; nyújtsd karodat! légy vezetm! megyek

S oldhatlan kötelek köztt vele egyesült. Sándor régi nemes faj, de szegény vala;

kaukazuszon s tengerek' árjain Lángnak, htibnak, ezer fegyverek' élinek. Isten véletek itt, oh szomorú falak.

Mellyért Lóri' kemény atyja csikarva dúlt,

Itt

'S e'

klastromba dugá

szeret leányt.

a'

Kábultan maradott Lóri sokáig

elmerült.

Miglen végre beteg szive felébrede 'S a' kétségbeesés'

a' bús

hagylak! szeretm' karjain elmegyek!

Menjünk Halld

elalél lelkem.

Egy bús óra S

bús kikelet látta siralmait

lassanként kihaló kellemit,

a'

tt

,

Ti

tördelt szavukat

's

,

de mit

,

mi ez

?

kemény Istenek — el vagyunk — Oh, te csalárd öröm! !

Már

egy hiu búíiorék? kedvesem a'

nem lehetek

hát

E' földön!

,

,

E'

nem merem, ömledezésiket.

Megdöbbent kebeleik nyögve szorultak el 'S bennek minden er 's élet eloltatott. Míglen végre, sebes könnyeik' árjai Megnyitván lekötött nyelvüket így zokog Forró csókjai köztt a' piheg leány:

tiéd

de tiéd leszek az égbe' majd!

Oh kedves szeretm! hogyha

karja közé rogya.

Testek' rándulatit festeni

Sem

midn

megnyilék

alatt ajtaja

régensiratt

a'

Egek

\rultatva tehát?

Eltiinsz-e valamint

Már négy

—

lúrmaharang! nézd! közelítenek

a'

A' fáklyák.

,

treivel vivott.

Oh

szerelem' szárnyain ...

a'

Mit hallok ?

itt,

S mint egy álmodozó, csendesen

'S

.

mélységbe! ne hagyj!

ölj

szerelsz, ne hag>-j

meg ezen helyen:

meg, hogy kezeden fogjjon el életem. Szeretm, hiv szeretm, ne hagyj! Csókolj meg, 's vasadat döfd ide, oh ne szánj! Döfj, im itt kebelem '). Én örömest haluk. Add meg nékem ezen leggyönyörbb halált! Olj

Hah jönek

!

,

Oh kedves,

kit

az én lelkem epedve várt

Minden perczeneten, Választott Eljöttél

's

értted imádkozott!

de az ég szivemet eltöré

!

,

hogy

köszönöm!

S egy bágyadt

volt

lebeg

szava.

SÁNDOR.

füredj ?

alélt lelkem elíítt kinyisd

Elvesztett örömünk' hajdani édenét 'S

Elsóhajtva repül bánatos élete,

hogy ezen néma falak közölt

,

Esdekl szeretd' könnyeiben Eljöttél

!

Ekkor Sándor elrántja hegyes vasát, vállára borúit szz' kebelébe döf.

'S a'

Hah, menj

?

hogy meg egyszer örömkönybc borúit szemét

Lóridnak, karodon zárja be a halál!

Nem Hah

,

már

Intesz,

SÁNDOR.

Oh

menj, te nemes lélek! ez

méltó tereád, nieiy látlak

!

követd

a' világ

leszek.

az ég' fényözönén lebeg.sz

!

hívsz, mosolyogsz, karjaidat nyitod.

kedves szeretm. Lóri, te hívsz: megyek. '

Nincs szóm, nincsen

S olvasd Olvasd

e'

erm! végy kebeledbe.végy

halavjiny orcza' vonásain.

szomorún béapadott szemen.

e'

Mint szenvedt nyomorult életem ekkorig. Bujdostam hegyeken völgyeken és habon Míg felleltelek, oh angyalom! édesem!

Ekkor Lóri' liideg karja közé borult. Csókokkal befedé kedvese' tagjait, S mélyen mártja selies szive alá vasát, "S forrón

összevegyült vérük eláradotl.

,

ím' álttörte aczélzáraidat karom.

Jer most

,

merre karom

's

a'

szerelem vezet.

')

Els

kiad.ísb.in

hclven az

iij

:

„T.íran

szó,

trii

;'ill

krliclcm."

Berzsenyi.

Itt

hincs

,

!,

!

,,

!

BERZSENYI VERSEI.

40

lemethelyiik. Ott egy nyárfa alatt lett geilicze pár jött ki porokliól, és

E-y szép

E^ csendes ligetek' sátoriban

Gyakran

leszállt.

látni setét éjjeleken fejér

Fátyollian lel)egö lelküket e' helyen: Gyakran hallani itt lassú melódiát Éjjel,

F4Í»

Él» SkZIV.

mint valamelly gyenge furuglyaszó

Messzünnen kihaló

gerlicze liangjaii.

Mit?

hát azért epesszem

's

ÉKem' tünü tavasszát,

Hogy

megvetett az álnok?

Biblisz szerint

nem

olvaszt

Vizzé szerelmem engem: Nem mossa gyáva könnyel

CZEHCZIMHE*.

A' férfi, arcznlatját.

Tán hímes Hybla' berkén Egy szál virág mosolyg rám? S tán Ámor egy leánynak ,

Cizenczim! repül az élet.

Képére nyomta csókját?

Mint egy sehes sóhajtás.

Nem

Tnik

tavasszá s hervad.

Mint gyenge rózsahimbó. A' melly zephyr kinyitja

Langyos

Az

lehelletével.

tépi el

Nem

Villognak égi tegzekmenj szahad vagyok már.

Menj Hála

mosolygó

csak Chloe' fej érni le barna fürtök csak Chloe' szeméhen

Folynak

!

,

!

kinyilt kalitkám

Diszét kis életének.

—

Meg Mint

a'

most mi is virágzunk liháni Tempék.

Szivünk örömre repdez.

Lelkünkben égi láng

de jaj, mi fojt el? HáláJ Bús könnyeim buzognak Jaj, szivemet

nem

oltja

a' f' hideg tanácsa

ég.

Majd eltnik szerencsés Éltünk' arany tavasszá.

Édes Cliloém! szeretlek Mint méhek a' virágot 'S

mint

a'

folyót az özek!

E' harna fürt lehull majd

Melly hüszke válladon csüggVillám kaczér szemednek

Fényét homály

borítja.

Kehled' csudás alakja 'S e' szép ajak' ruhinja

ESZTIHKZ.

A' vad halál' kezében Porban heverve sorvad.

Éljünk tehát

s örüljünk;

Mert ah, csak egyszer élünk!

Szép

,

szép az élet

,

Eszti

A' myrtusz illatokhan

Ámor'

Be

's

Dióne' karján

édes élni, Eszti!

,

;

,

,

;

félje a'

szerencsét

a' tenLjerek'

'S

'S

rengeti

a' földet;

Kiuizsyt látsz véres lyakkal

A' testhaliiiuk köztt ugrani hseivel.

liaiasjál;

nem

szedi rendhe

Golkoiula' diáiía kincsei

Titkos törvényit mesterség

Rakásra

Csak maga szab törvényt, 's lelkesedésre határt. Ember az, a' ki magyar tánczhoz jól terme, örüljön

gytijlse

(Hcsösés;'

a'

Villoj:;.jon

öszve,

Férfi

Polczán Napóleonnal

er

's

lelkes szikra feszíti erét.

Hirdesse ííyzeileliuét

Száz

Én

paeán:

iliadalnii

véleil,

édes Esztim,

Véled kívánok Elrejtve

élni

a' vilái;tól

m

E

Hol senki nem viicyáz ránk,

]tl

I II

E

z.

Hol semmit én ne látnék.

Csak édes anj^yalorczád'. Csak téiíed, édes egygyem! Hol mást ne hallanék én. Csak szád kegyes súgását

IJimmi! nékem sem fedi szivemet jég. I'áng az

énekl

,

heve

forr

dalában

Omled bség, magasabb csapongás

'S üiv sziveink' verését.

Önti ki lelkét.

a' ki vért zengett A' ki

's

haragos Szkamandert

zordon Rhodopén parancsolt és vadnak 's Rhadamanth kezének

a'

Knek

Hév szerel A'

TAÜCZOM.

volt.

Dirce' zengjét, ki Olympiának 'S Poliont égig

ragadó gigásznak

Harczait dörgé: szerelem dagasztá Küprisz' ölébe.

.^ézd

a'

táncz' nemeit, mint festik játszi ecsettel

A' népek' lelkét, V'

Német

's

nemzetek

Egyet

izleteit.

's

Német mindenben,

a'

ölel mindig,

's

vált, csalfa kezet

's

'S

lebegve viszi.

Hílta

ide,

majd oda

nyiijt.

Ez heves és virgoncz, örömében gyermeki nyájas. Kényeiben repdez , s a' szerelembe' kalóz. A'

Magyar egy Pindár valamerre ragadja az :

trum

búja

'S

M^d

')

,

a'

szerelemre felolvad epedve

lyánkát

Leszboszi hárfám. Jer vegyülj hozzám

,

Els

eped

szavaddal

Édes esdeklm! öröm-ömledéssé Olvad e' bús dal, 's koszorúzva dlök

Gyenge

öledbe.

kiszáll a' bajnoki táuczra a'

diadalmi dagály)

Énekeld Ciiáriszt velem, és Diónét! A' hol e' kett mosolyogva múlat. Ott az ég,

')

égi hanghoz,

A' szelid Páphusz' kiesébe nyögdel

hevét kényes mozdulatokba szövi.

maga fellobbanva

(Megveti

A' lyrát felkent kezek érdekelték.

Húraim gyengék magas

oes-

Lelkesedett tzzel nyomja ki indulalit.

Majd lebeg szell

leányit

Grátzia szülte.

szeret.

enyelegve kacsingat.

majd

Rómának koszorús

csendesen örvend.

s állhatatos

A' Galltisz fellengve szökik,

ki ezt merész utain követte, büszke reptével ragyogóbb vidékre

'S azt,

hárm.is lépéssel lejtve kering le,

S párját karja közé zárja

Egyszer

Párt

!

41

IIEKZSENYI VERSEI.

Más

: ,,

kiaijnsban: ,,'S Lája' hevét"

'stb.

s

minden kegyes Istenével

Harmóniát zeng. 6

:

! ,

,

,

,

,

,

,

,, !,

,

BERZSENYI VERSEI.

42

Ember voltam

csak gyarlóság

,

Létem' fényes bélyege.

Erényem ha

,

nem hiúság

')

Forró vérem' melege.

Ha

szívem nemesebben vert.

Önmagában méltó bért Sirjak-e,

nyert.

hogy életemet nem tudtam

Jól használni 'S

legkiesebb ösvényímet

•

Álmodozva folytattam?

Ha

ÉliETPHII-OSOPHIA

ezt újra elkezdhetném:

Ismét

').

Az

a'

múltat követném.

ifjúság' örömeit

Lelkesedve öleltem

De örömre születtem Árkádia' berkében. Rózsapárnán szenderegtem

JJin

szívem' szebb ösztöneit

Soha bé nem tölthettem.

is

Ithakám' partját elértem: 'S

ah hazámra nem ismertem

!

Küprisz' amluás öleljen.

Az arany

század' Istene

ne bánnám. hogy életemet Végezni ne fájlalnám; Megcsókolgattam rózsáját Megizzadtam vaspályáját. Vissza

Úgy Ali

de mint az arany világ

!

a' rózsakor elrepül!

Olyuipuszra más Isten hág, 'S

éltem, hogy életemet

Úgy

Pásztorai közé kéne.

éltem

élni ,

Dodona' berke dördül. Elvirít a' szép kikelet,

Láttam a' mosolygó tavaszt. Láttam az éget nyárt, Láttam minden idszakaszt, 'S minden földi láthatárt Ha örök idket élnék.

'S vele a' lieszperi liget.

Az enyém

Is elvirult

már

Pályám vége közelit Hol a' gigászi örök vár

Ezeknél többet nem érnék

Chaoszába eünerít, Mint egy cseppet az oczeán

Tünö

Mint egy sóhajtást az orkán.

Én

*).

éltem' rövidségét

tehát

nem

siratom

Légyen álom légyen biró Bátran megyek elébe

jövend' kétes képét Elre nem borzadom. Minden kornak van Istene

Mint egy elfáradt utazó

Nem

'S a'

,

X' vadon' enyhelyébe.

'S

zúgolódom ellene kebelemben marasztom.

Mert ha biró: nem furdal vád, Mert ha álom nyugalmat ad. :

')

2)

»)

]:is kiadásban

:

„AZ ÉLET' KORAI.

kiadásban: „Ha virtuszom nem hiúság." kérnék. kiadásban: Ez nem igaz, trti Berzsenyi, mert, kérnék nem érnék, mert: tehát: Tétessék de nem lehet. mint nihil növi in mundo. Egjebet nem látnék,

Els Els

u'

— — —

mit már láttam. Ezt akarám mondani.

,

,,

,

, ,

,

,

43

15ERZSENYI VEKSlil.

LEVELTÖRKUKK, BARATlEmiOZ.

iê

kérdezd liaiálném! mint töltüm idmet,

'S távolléted al.it

t

Jllár már félre teszem leszboszi lantomat

kedvem' miben lelem?

Érzésiju' felesét

Nem

magam

vaijyok.mert te

néhai biztosát.

's

már soha sejamí tárgy nem vagy velem Sem nagyság' ragyogó nimbusza, sem Chloém'

Tudod elvesztettem édes enyelgmet, Tiidüd

BARATinilOZ.

meg

pendíti

azt

Andalgó szemein gerjedez hevein. Lefestem szüretem' estvéli órait.

Ha már És csak

Agg

cselédimet nyugodni eresztem.

Forró ömledezés csalta

alig hallom a' vígság' lármáit

ki hangjait

a' víg reggeli kor' rózsaviráiiyain.

Hervad már tavaszom

bimbaí hullanak.

's

,

A' szép álmodozás' kedves alakjai,

Leplembe burkolva könyökemre dlök Kanóczom' pislogó lángjait szemlélem,

A' tündér Amathusz' bájai oszlanak, Éltem' gondjai köztt

a'

komoly ész eltt.

A' képzelödések' álmába merülök

S

a'

Nem

lelkesedésnek szent óráit élem.

Az üszibogárnak búsongó hangjai Felköliik lelkemnek minden érzéseit, 'S az

Életem' képe ez.

Beborult az

Laurusszal fedezett bölcsei

nevet énekem.

,

!

tetszhetik.

— Már

élet'

Épít, ront, az id' lelke, ezer csudát

Szül, elestvéledtem

a'

ti

's

ismét repül szárnyaival ragad.

érdemetek

a' míg egy

vidám álorczája!

két mulatótárs van ébren mellettem:

's

mívetek élni fog,

Magyar

él a'

Duna'

partjain.

Alkotmánytok' örök' talpkövihez teszen>

A' szelíd szerelem' hamvadó szikrája 'S

liirt

emlékezetnek repdezü szárnyai

Visszahozzák éltem' eltnt örömeit.

Még

kivan koszonis

Kész bérem: ha nemes lelkeket érdekel, És néktek szeretett nemzetem' ékei

E' morzsát,

's

az idk' Uarczai köztt megáll.

bús melancholiám' szomorgó nótája.

J

Az els kiadás csak le is

e'

n

G Y Z E

S.

három kónjvig terjed, mert azok 1813-beIi kiadása

monda már, 3G evében, legvonszóbb szerénységgel, miként ezen

Örvendek, hogv a' -l'd. laj) .•\z

lítását.

e' feltételét

az én levelem hagvatá vele abba,

2d. oszlopát), és elé, itt

ott

tett

még

a'

következe

jegyzések, mutatják,

e'

(I.

a'

clítt,

a' kültcr.

utolsó dalszak mutatjn.

válaszát január.

Icikességck

harmad kiadásnak

itteni

5-kérl 1814

's

itt

termének.

másoddal

lett

pontos összehasonDübrvniei.

,

,

BERZSENYI VERSEI.

44

A' ÖZV. GRÓF

BOIÍYHAI GROTTA. BETHLEX ÍDÁMNÉHOZ GRÓF GTULAI KATALINHOZ.

l-iel)egjenek

,

oh grotta, feletted

Ölelkezve pálmák

\s

myrtuszok' lombjai

Hintsenek szent árnyékot körülted, Hintsenek

illatot Ilissusz

bokrai.

'S

ha majd csendes mohaidon

a'

hsek' leánya magányos óráin,

'S a'

Oh 'S

TEMET.

A*

szebb lelkek' gondjaiba merül,

fedezd könnyeit

midn

1«15.

s szárítsd el orczáin.

karján „MelanchoUámnak''

Az ének' nektáros Légy temploma a' 'S a'

ledül

érzésére hevül szelíd

tilrémülve tekint, oh temet, reád

muzáknak

a' tündér hatalom s

sphaerák' zengése ömledezzen körül.

a'

ragyogó dagály.

Látásodra szemek' vázai

's

a'

világ'

Alorczái lehullanak.

Te a' durva tyran' biborit elveted Mint a' koldus' utált élete terheit, 'S a' szent emberiség'

Egy rangot

A Irlint az egekbe merült

S

a'

Aetnának az

alja

kii

s

szive emészt

jussa szerint nekik

nyugodalmat adsz.

's

elhagya

a'

remény.

Annak még te reményt adsz "s magas enyhülést virányos Jer adj nékem is adj ím leereszkedem !

Szentelt hantodon

tetején örökös tüzörvény s aetheri fagj-küzd;

s

álmodok.

Arczaidat derül tavaszod' szép hajnala festi.

Jég

fedi

homlokodat

s

láng csap ki komoly szemeid- Mit?

bl.

—

Erdély! mennyköveid forrnak bent, esküszöm, ál-

dozz

!

's

Agyváz

nékem álmodozás, remény? vagy púlyadal engemet?

hát kell-e altat-e

Oh ismerem ezen phantomi lét' körét S nem szédül küszöbén fejem!

!

!

,

;

,

!

,

BERZSENYI VERSEI.

Minden

szálfii,

Éizü szív

val.T

nicUyre tekintek

virás;, ,

nielly önilede mint

Minden porszem iijjv élt, 1127 Mint e' gerjedez keltel Minden A'

kíidaralion

na^

,

niellyre

itt,

enyém

szeretett,

:

ürült

Az ész az isten melly minket vezet Az ö s/.a\ára minden nieglinjul. Hegyek leliiiUuak s olvadnak vizekké ,

S örök helyébl a tenger kikél Ez alkot minden Szépet és Dicsül.

szemem' velem

,

Perszepol és Palmyra" képe int;

Az egyes embert mint Ez

8 égi

ál(\ja

Látom Tlieba kevély tornyait omlani, 'S a' márvány Babylon' falát. uiiveidet,

világ!

A

Mint szórja 's temeti a' nagy Örök' keze, Látom hangyasereg mint tusakodsz 's tolongsz ,

!

Sírod' partjain és porán.

'S ti,

És

ti

kik

nem meritek nézni az

porbanyögük

,

elmúlást,

és mért

nem

terjeszti fényét?

vak halandók' néma éjjelén,

Egyiptom' áldott földe kérkedik

Az

ész'

De

ott

legels

nyilt virágival;

fakadtak egyszersmind azokkal vakító szentelt maszlagi,

a' hit

Jertek Itámulatos liajnokok és nagyok

inti.

Miért utálja hát szövétnekét

Az ember, Látom hangyaljolyi

a' milliókat

boldogságra

-Mellyck korunkig hintik mérgüket

S örök zavarba dönték

a' világot.

jertek ide s velem

Élni s halni tanuljatok,

Az Az

égi

És

a'

ég'

rébe

felható tudós

zsákmányt barlangokba zárta S az embereknek bábot 's vázt vetett, Mellyek vakabbá (ették a' vakot, lenyiigzött józan értelem

A' szarvas isten' áldozatja

lett.

így a' görög nép' 's Róma' bölcsesége Mellyet csudálva tisztelünk ma is.

Csak

tudósok' székiben lakott

a'

A' nép' szemébe nem hatott sugara.

Eltte

el volt

Mig végre A'

a'

rejtve mindenült,

vad Barbárok' dühétl

színérl

föld'

eltörültetett.

Éj fedte a' föld' pusztaságait.

KÖLTÉRI LEVELEK

mellybe számos századok merültek. ha most azóta kezd is fényleni, Melly szk határba önthet áldva éltet

Éj

,

'S

'S

az

éj

csudái jnint süvltnek arra

i

S hány népek élnek még ma iskörüKünk

PESTI IMA6\ AR TÁRSASÁGHOZ.

Tekintsük

Kik

IVi Emel

kétli ki

s kérdi

minket

a'

a'

1915.

És semmi

hogy csak a' dics ész barmok' sorából?

Imádja

,

Ki kétli azt hogy minden érdemünk

Minden szerencsénk

,

ezzel nü

s lianyatiík ?

állal a' föld' részeit.

baromság' aktában hevernek isten

nem

tekint ügyökre.

Ez, istenének a' barmot hiszi, a' föld' ocsmány férgeit,

S azoknak embervérrel áldozik; Emez, vakító papjának ganéját.

—

^

46

BERZSENYI VERSEI.

a

BERZSENYI VERSEI.

i7

,

,,,

;

;

!

:;,, :

,

,

líEKZSENYl VERSEL

DUKAI

TA14ACl» JlJUirilOZ.

Midn

Midn Az

Jrlogy

hangjain lebelg.

nyilazva repdez ajkidon

ihletett szív 's nyilt ész' lángigéje,

Melly szívet elmét egyiránt hevít Akkor, baráluém, akkor érezem.

érz szép nemei fbb pályáiról,

a' szelíden

Letiltva iiiinden

Mit veszte

Hogy

Guzsalyra, töie kárhoztatni szokta a' férfi törvény, vájjon jól van-e?

a'

durva gyermeke,

a' föld'

Teremt' legbecsesb

alakját.

Kinek kezébe szívünk adva van. Játéka' kénye' rabjává alázta

Igen: ha az csak úgy tekintetik. Mint ösztöninknek szenved edénye 'S

csapongva ömled dalod

érz

Klavirod'

1§15.

!

Te uiegboszúlva méltóságtokat nemednek szk korlátiból,

nyers kényeinknek játszó eszköze.

Kiliágsz

Mellyekbe zárva

De

hát, csak erre vagynak-e teremtve

Azok kik embert szülnek

és nevelnek;

Vezetnek

Hol

S vérüknek édes nedvébl itatják; Kik szebb korunknak ékes napjain Rózsás kötéllel kapcsolnak magokhoz

sz

's

dajka kézzel

ott is újra

vélünk egyesülnek.

dics czél van nekik 'S rendeltetésük szebb mint a' mienk De mint mehetnek nagy pályájokon Bevont szemekkel 's békós lábakon ? 'S kivánhatunk-e tülök oUy csudát, ,

Hogy

's

kápráztatja

De megmutatja

virtusznak útját,

Ha

égi

szárnyakon

is

int

nyájas istenei

égi szikrát

's

égi tiszta kényt.

Érzed hatalmas ihletésüket szép sugalmaiknak zárát elhagyó

'S

mint

'S

ismét szabadban

a' kalitka'

leng

fülmile

Ölömre gerjed 's harsány csattogással Repül az erdk' zöld árnyékiba 'S üdvezli a' régóhajtott

A' tarka völgyet

csak úgy emelkedik fel

a'

'S hevült kebelt nyitsz

A' miv életlen föld csak gazt terem. is

vakító fénybe vont igazság.

feladva,

És leikeinkkel összezengjenek Ha ket a' vak gyermekségbe zárjak?

Erényekig

nyomdokok

'S belénk luosolygják rózsás szájaikkal

czéljainknak megfeleljenek

a' lélek

férfi

tiltott táj felé

Ámbár szemünket

Az

Oh nagy

nagy

a'

szép

Szemünkhez ill földi öltözetben Enyeigve zárnak karjaik közé, 'S a' symboláknak hímes fátyolában Öleltetik meg a' Nagyot 's Dicst,

')

Vezetnek éltünk' vég határihoz 'S ölelve tesznek a' halál" ölébe,

Mig

a'

'S hol a' poézisz'

korunkban reszket fejünket

Ismét ölükbe veszik

a'

vad nemem.

tartja

merészen fényesb útra térsz

Melly halhatatlan istenekhez

lelkünket égi érzésben füresztik

Kik

s

Mellyen csak

Kik életünknek gyenge bimbait Dajkálva rzik forró keblükén,

'S

Kihágsz

Meglelkesedve

*)

's

's

égi szárnyra kelve

Lengsz vígan Áon' szent

Delphi isten önt sugárt belé

gályákról

víradó eget

virúlatin

Hol a' teremt Pindar' dithyrambja Harsogva zúg le Pindusz' ormain "S a' gyenge Szapphó' esdekl dala Nyögdelve reszket gyenge húrjain Hol új meg újabb szépségek' csudáit Bájolva látja repdezü szemed,

Melly úgy kifejti lelkünk' díszeit Mint éltet nap a' virágkebelt.

;

')

Ennek els megjelentékor

(I.

dajíta Aarral. ')

Elébb

:

A' virtuszokhox

....

Ild.

kiadás)

állott:

Hol új meg újabb zengzetü melosz Lángolva járja által lelkedet 'S zengésbe hozza gyengéd lantodat.

,

IIEBZSKNV

50

BERZSENYI VERSEI.

1

BERZSENYI VKRSKI.

5

l

;

, ,!

,,

, ,

BERZSENYI VERSEI.

52

MELÊCZI miHALYIIOZ.

's Bécsnek thrónuszát vak észnek fékje íartja fent?

Hát Prussziának Csak

a'

S azért nem omlik ott királyi vér? Angliának népe l)algatag ?

'S (án

Azért parancsol így van

Ha Ha

ha szél

!

31it

tengelyének?

a' föld'

fú fergeteg leend

Ijuzáhan konkoly és vadócz van

a'

Ha

's

Bölcsen dicsén Inach és Numa Ninusz, Zoroaster igy okoskodának, Tehát mi is Oh de nagy hézag ez !

Annak,

a' szilaj

érzeményirül?

—

gondolkodni kezdek

kit óhajt

szívünk messzirl.

lm, gyiijteménykém' vedd haráti keggyel, Érezze ismét gyámoló kezed'

szabadság.

'S láttasd világgal, mint már láttatád. Kevés virággal szerzi meg camaenam.

Az emher önként hordja most nygét élet' hajit

ismeri,

'S a'

marha fékre nincs szüksége töhhé.

Lám

Titusz

Aurél

,

Sem Istenek, sem Imádtatának luégis a'

te rólad

—

A' makkal elmúlt

De

én

,

!

A' makkos emher és mi, nagy külömhség.

a' hékes

neked?

,

könyvek mívelik.

!

Helmeczim,

Csak egyet érzek egyet gondolok Csak azt, barátom! hogy téged szeretlek; Csak azt: hogy édes a' szelíd barátság Még akkor is ha csak képét öleljük

szürke kancza vemhét elveti.

Azt mind tudósok

édes

'S haráti szived'

nyájainkat métely szállja meg,

'S a'

írjak,

Nemes tüzedröl énekeljek-e, Vagy ifjúságod' ért gyümölcsiröl,

lyrannok

Neveztetének

.

,

's

a'

a'

Fridrik

Oh! elvadulnak

nem valának

Mint a' szerelmek' édes istenei. Te még virágzói. Dlj szép karjaikra!

világtól

bár istenfiaknak

bárd alá kerültek.

'S

E S Z R E V E e'

az égi neJítárt idd rózsás ajakkal.

T.

négy könyvet mutatja

ízaLb elszót,

Berzsenyi jegyzéseivel: Ravatal, Kegyelni

vasó ebben,

kiadó' jegyzetei küzijtt fog találni.

gyott, részint

komoly szemektl

Aon' mosolygó gyenge szüzei.

nap' öccsei:

Az 1816beli második kiadás csak

a'

a'

—

már megjelent költéridarabokat

Az

vett fel.

itt

's

's

az alább, toldalékban álló, bosz-

Toborzó szavak felöl, mellyeket az

következ ötödik könyv

ol-

részint írásban ha-

: , ,

;

!

!

!

53

BERZSENYI VERSEI.

FEI.SÉCÍES RIRÁI.YC1K1AK. KESZTHELYRE VÁRATÁSAKOK.

Keszthely' mosolygó völgyei, hérczei! Caesarunk közelit, hintsetek illatot; Simulj. tükörré büszke

A'

KÜ1.TÉR

zeng,

'S tükreidet biborozza

Phoebusz

').

'S

ti

csendes ernyk' pásztori! gyi'utsatok 's gyermekitek között

Tömjént hölgyeitek

Jllmt majd ha lelkünk Lolhe vizébe néz Minden földi teliért róla lehullva Iát ,

'S iijjá születve nyilt

,

a' ki

Kasztal' vedreihl luerit,

'S

felejtvén,

élve meghal

egy melegehh nap alatt

Újra

—

Onnét

Ne

a'

csuda láng

hinti alá égi virág-ail;

er

—

nyúlj azokhoz durva kézzel:

Megfagy az

égi

,

re

felélteti égi lüzzel.

lel éltet.

Örülj te

Ott gerjed ahhan

ki gunyh6tok' paizszsa

után, 'S ki, mint dics nap fergetegink Áldást szórva, körüljárja hazánk' egét, 'S a' mit levert a' hosszú szélvész,

t} tündéri világ' hája ragadja el;

Magát

,

'S emberi jussaitoknak

karokkal

Elüzion' rokon árnyihoz leng

így,

Annak

is

hát, Festetics,

és pazarlj

Mutasd: mint szereti a' magyar a' királyt; Mutasd: hogy annak szive, kincse A' haza 's atyja' kezébe' vágynak.

hideg kezekben

Mutasd: hogy 'S a'

a'

szent honszeretet' heve

jobbágyi szelid

tisztelet

egybefér;

Mutasd: hogy e' két virlusz együtt Tesz ijedelmeket és nagy embert.

')

Poéta, mint buv-Ar, roy-kr csal-ár

,

folj-ár, csap-od-ár.

,

kajt-ár, tin-d-ér,

,

,: ,

;

!

,

BERZSENYI VERSEI.

54

S»ZILA6iri ll5§-ban.

Hunyaddal

JLiedíilt

a'

haza' védfala

így zeng hsei köztt a' diadalmas Körültüzelgve hús szemekkel A' had'

ers

!

—

sz,

Szilágyi.

fiain,

HYMWIJSZ

—

Ledlt,

az undok czimhoia, lánczait

Elszaggatva

,

KESZTHELY* ISTENEIHEZ.

kitör szent düledékein

S hahzó agyarral töKi újra

191T. febr. 19.

Béhegedett seheinkre mérgét. a' tiszta ifjak' lelke gyanútalan'

Ivi zengi

Hódolt

'S

a'

gonoszok' csalfa siralminak,

Kik mind Hiinyadnak mind hazánknak

a' nagy hs atya, vktuszán, Megkímélve magas szívvel irigyeit. Ön gyermekéhe döfte trét,

a'

mi halga liicünk,

midn

szemérmes arczát?

Villám ostromait,

a'

a' tridens'

lerogyott gigást,

A' megrepeszteti Kalpe' szirtját, Pindari lángajak ömledezze

Ti, oh szelídehh égiek!

a'

kiket

Keszthely héavatott szent palotáiha,

haza' zálogit

a'

Aulisz áldozatját

Feldúlt világunk' üszkeit,

czudarok diadalt kaczagnak.

Ülly körmökre hízók

's

'S Iphigenia'

Ezt nyerte

Ezt nyerte

nagy század' erseit

Korunknak

Békepohárha' halált adának.

'S a'

e'

omló thrónusait? ki Agamemnonát

Mellyekre honnunk' vére csorgott

éltet Ceresz és dicsehb

Ti,

S hiv Huuyadink' vasa ))élyeget

Lelket adó Helikon' leányi

vert.

a' cselt utáló így veti gyilkosa'

Vidám avénám

Hálójáha magát; így Földünknek a' hün

A' szehh emheriség bennetek él

Áldozik

a'

fedi tornyait ,

mig Molochnak

Johh

ha czéltalan

A' virtusz a' jók' horga,

Ceresz

Féltünk rósz rokonink' vérihe fürdeni 'S a'

jóknak ártánk; az kegyetlen

A' ki szelíd,

.A.'

mikor

,

százfejü szörny új fejeket terem,

a' gaz lenyesve

még

hujá))h lesz;

Irtani kell gyökeresíül a' hunt!

így adta vissza Szylla az életet

Rómának, s így adom vissza hazámnak én. Vér torral alkot új világot Szylla, Szilágyi' haragja: —jertek!

!

eledelt

te hívtad

's

tenyész

testi lelki 's

magas

erdeihi

égi éltet.

el

a' vadságha merült emberi nemzetet, a' makk 's gyökér helyett az édes

Búzakalászt neki megmutattad.

ölni szentség.

Posványával együtt vesztheti Herkules;

annak

Ti adtok

Nemes önmagával.

titeket énekel.

a' társas élet' szent szövedékeit.

Az

erkölcsi világ' új elementumit

Te fzted egy nagy kapcsolatba Czélra

viv örök

ösztöninkkel.

Munkált az ember 's tárgyaihoz jutott: Bátorságba' szedé mivé' gyümölcseit. Vígan nyugodtan

éle csendes

Sátoriban az arany világnak.

,

,

,

,

BERZSENYI VERSEI.

De

Múza

Nektáios

s mint mikor a' Bakonyt "s áldoz Messzünnen riadó mennykövek és szelek

U' illeted

,

Csattogva rázzák, zeng fölötte Tegzes arany nyila és az Aegisz.

égi lantod'

újjal,

,

5 5

Lerakja

még; lefojiva sziinnyada keldibcn

A' szcblj aeiUcii lész.

,

Zeiigzete gyiill erein keresztiü.

feléliredt a" lekötött erö,

Zúgván

lény leveté

'S uiint új

állati iiyíígeit,

még nem esmért

'S a'

lelki élet'

Képel köztt lebegett örömmel.

Fbl)

HEKT4IR' BIJCSUZASA.

létre lobbant lelke feloldozá

a' szép', jó'

Zengtél!

's

igazabb' mennyei csirjail;

s

körülte új világ nyilt

Elüzion szomorú vadonján.

ANDROMACIIA.

Zengtél! "s szivének latrait illeted: Forró melle dagadt, homloka virrada, s a' tudásnak Elméje szárnyalt ,

Békeriilé sivatag határit.

Elmégy Hektor tlem Oda

,

hát örökre

már Achilles' fegyvere

hol

Patroklusznak áldozik vérrel?

Ki fogja majd kisdedünk'

tanitni

Istent félni és dárdát hajítni 's dalodra Thébe felépüle boldog görög ég' csillaga fellüne;

Zengtél 'S a'

!

Te zengsz, ha Rómát

kerek

a'

Ha

téged

föld

bús orkusz elnyel?

a'

HEKTOR.

Rettegi, és te, ha azt lerontja;

Drága hölgyem, parancsolj könnyeidnek, Te zengsz

.

ha Franklin' lelke merész keze

Villámot leragad,

Ha Newton

's

sccptriimokat leránt.

és Kant

Titkait oldja

's

a'

teremt'

Tisztem, hitem engem' harczba visznek, Ezen karok rzik Pergamuszt; Ti értetek, hazánk' isteniért hsien ontok vért

világot alkot.

Bátran vivk 'S

,

nem rettegem

a'

setét orkuszt.

Kronosz' leánya! Delphi" nagy istene! Ti munkálok azon titkos örök kötél,

Melly

a'

halandó port

Egy csuda mivbe

Oh

lakjatok hát

e'

s

ANDROMACHA.

az Istent

csatolva tartja.

hallgatom többé kardod' hangját, hever majd, rozsda lepi vasát, S Priám' bajnok nemzete kivész. Oda mégy hol nap többé nem ragyog

Nem Itt

kies ég alatt,

Bájoljátok ide Enna' virányait,

,

És

a'

virágzó Attikának

H.-ydani szép idejét, Szaturmiszt

Hogy

vérrel ázott századaink'

A'

Kocytnsz bús vadonban jajog

'S

szerelmed

e'

kis

Lethéljen enyész.

HEKTOR.

a' szent pálma' arany binibai nyíljanak,

S

a'

nyomán

magyar Weimár' ölébl

Lássa hazánk' kiderülni

napját.

Minden vágyom, minden érzeményem A' Lethe' szent árjáha merítem,

Oh

látja!

s

ím a harcz'

Melly még csak

deli

nemzete,

hadi zajt esmere és halált.

hív szerelmemet nem. az ádáz dúlja már

!

!

a' falat

rám kardom', szüntesd' fájdalmadat, Hektor hal meg. de szerelme nem.

Fzd

Lerakja harsogó aczélit Színed eltt ragyogó napisten

De

Halld

,

:

,,

,

,

,

;

BERZSENYI VERSEI.

56

Itt leltem a'

szép lelk nemes magyart

Pázmándit,

s szeretett szive'

kegyes

felét.

Ki vélem együtt cseppeidhen Enyhületet keresett magának.

Neem

magad gyztél, hanem a

te

kor' lelke

-

szaljadság

Mellynek zászlóit hordta dics sereged. a' népek fényes csalatásba meríilve imádtak 'S a'

Ám

Enyhítsd

meg

Márvány

oszlopidat felkoszorúzom ím

Enyhítsd

Nem

szent emberiség' sorsa kezedlje került

ezt is,

meg

a'

kora szenvedt!

ezt is, mert

leszek én

,

ha szenved.

egész kigyógyult.

is

de te azt tündér kényednek alája vetetted,

'S

pálmádat váltja tövis koszorú.

isteni

a' melly kéz felemelt, az ver most porha viszontag

Benned az emheriség' ügye hoszulva vagyon.

A'

FIREDI K.LTHOZ.

ELEOIA

tlapet' fijának sassá diüá vesém' 'S a'

mennyhl

Midn

lehozott szikra emésztve ölt,

GROF FESTETICS GYÖRGY HAM^'AIRA.

dics forrás, sebimre

Aeglei balzsamot áldva öntél.

Mint

a'

Minden

ki a' szent Lethe' vizéhe

néz

földi tehert róla lehullva lát,

'S iijja' születve nyilt

Jveszthelyi partnak evez ladikom, mosolyognak

élmbe

karokkal

Elüzion' rokon árnyihoz lép

A' szeretett tájék' öblei,

Njaigszik az ég,

így adta vissza

Oh kútf

!

élet

nekem az

adó ered.

reményt

életet és

így éhredék fel, 's igy ölelt meg Partidon új öröm, új rokon kéz.

's

árboczai.

lebeg zephyrek ringatva vezetnek

Csak kebelem zajlik, 's hányja halála' jegét Hányja midn lehajult fvel révedre kiszállok, S nyomdokidon nagy holt, nyögve elre megyek Minden mozdulatom közelebb visz szent tetemidhez 'S míveiden lebeg árnyad élmbe tnik. Látlak mint öleled kegyes arczczal nyájas öröm ,

Itt leltem a'

jó Vnjkit, az édes

Itt a' téti szelíd

énekelt,

ki

szt, már

a' holdogúlt lelkek' köréhen Issza az ég' örömit,

— jutalmát;

mel, A' kiket

Látlak

,

a'

szeretet nyilt kapuidba hoza;

mint fogadád szent csókkal megkoronázva

A' piruló' múza gyermeki áldozatit.

Mint Görögországnak nagy daemona gyermek Kikhez vegyülve hársaid' ernyein A' hús felleg alul hajnali pirjait

Az

élet újra 'S holt

rám mosolygá

kehelem hideg

éjjé virradt.

alakban

Gyermeki játékban alkota embereket Úgv te is sz fvel közibénk enyelegve vegyültél S játszva nyitál pályát

isteni czélod eltt.

,

,

,,

;!

,

,,

57

BERZSENYI VERSEI.

S

a'

Áldást

Mint

s életeiét kiölik:

nemzet lelkét

Közlie Te kellel

e{íy

liinie

fel, 's

valamerre

reánk,

hsi Pelopsz

A' íjörög

és;'

Andalgva látom ékes a.sszonyái. Kit már feledni véltem évek óta

javait vésziünkre kiszórják

mások linnnuuk'

.Miíí

Élmbe

kiúncliila arczád,

zengt kdszoru Minden

enielé és jrazdaif

ide;; kifeszült,

s

alkotta örök remekét

iiry

A

mikor összcszedé

Szpárta

S

a'

szilaj lelkét

amaz

Döbbenve váltam tle és szorongva:

De

ajándék.

égi Lykiirgosz,

'S vitt

énekeit;

Látni

a'

zajt látá,

s a

'S

tölgyet emelte,

nagy

istenidet.

—

a'

pártos magyart.

goiiilolkinlva jánlal.)

(Goiiilulkoilik.)

Mi ez ? mi Uh érzem,

.ima'

új zaj

Kirántja

büszke C'sobáncz szomorú düledékin az

dulongat szivemben

a' tiszt' 's a' szív'

a' szív fog érzem

S romjaiból valaha baglyok iivöllnek alá. a'

's

Rablánczra téged lelkes árva hölgy Rablánczra téged édes árva hon

gvenge virág, napja' lehnnyla n(án. Eltntél, de ha majd palotád' niárványi lehullnak Mint

rablánczra véle (.Vfes:megállva

mennyrázól nem vala néki szeme. látta

inie

Elölted állok, oh

Elfolya szép élted s veled a' szép gondolat eltnt.

Mint

bajnokok .sorában.

már most mint dics vezér magas Miirány, Letörni ormod büszke tornyait Rablánczra fzni ékes asszonyod' És

de ki íennjáró elmédnek látla arányit.

Nyájas alakjaiban

a dicsség' fényes úiain.

énekre tanítva emelte

így születeti koryliant zengzetlten az égiek' atyja. így hordott eledelt nékie méhe, galamb.

\m

kardomat

szellem újra megragadt

Vitt élni halni

dalok' isteninek áldoza harezailian;

e'

megi>illan ván újra

A hsi

így születeti Hellász, igy szülte az éliszi pálma A' csuda Helléneket s Pindarosz énekeit,

A' buta nep

a' delit

kezdt angyal-kellemében.

A' nyilni

büszke futásnak eredt.

Ilion'

lállam egykoron

Lebegni pártás fvel

Helikon' hajdani isteninek.

Ünnepeket, ninzsikál, tánezot, játékokat adván, a' naiíyot a' széppel kedvesen üsszeköléd. A'

öl

A' bajnok iljak' büszke tánczkörében

pályákat emeltél

oltári,

lünni látom újólag.

Látom miként

életet ünle heléjjk.

's

;,

gyz

És életemnek

gyzni

harcza ez;

tisztemen.

kardomat kezembl

új irányt mntai.

utas .\

mnlt bajnoki kor képzeletében mereng:

így merül

el

m.íjdan magasaliii rémiéiben az

Hamvaidon

halát,

érz,

könnyeket adva, velem.

FEI.»€»B1

KI MACiY BEilEUEKIIKZ,

o

núnd névvel

le, ki

gyekkel Áldott és

nagy vagy,

deli ifjú.

'S

a'

aranyfényt

Jrlelly édes andaly int, Miirány, feléd,

tetdre felvetem szemem

!

Hozzád

szól

Hogy hozzád

X

várv ivásnak jöttem nézni tervét

S kimérni a' tüz' égi nlaii És íme mintegy elbájolt lovag Andalgva nézem a' tündéri várt,

mint ki Athéné'

mennyköves .4mort mint ama" nagy rokonod, ki javunkért megvet

Díszei közit paizsán viselé

Töredék.

Midn

s lelki ke-

jnind testi

iniJR.iNYM.ili.

múzám.

Illesd

t

lángajakiddal,

bájló nyelveddel szólni tanuljon.

Nyelveddel, mellyn'il diadal zeng

s

mennykövez

Ámor.

Menj nagy pályádon fénnyel, hatalommal övedzve Mert az erény halalom nélkül csak gyámtalan árva

,

,

, ,

,

,

;

,,

BERZSENYI VERSEI.

5S

a' bús cypnisz árnyékában

ÖKöztesd fényben hogy az álnok liukjon eltte, lenni hazád 's fejedelmed' híve, szahad, ,

a' két hiv szivek lánczában

hölcs.

Menj de mutasd hogy hölcs Montesquieu

a' viola-bilincsek.

látta szi-

vedlien

1

Trézia bajnokait raikoron koszorúzta dicsén Kik hont és koronát egy szívvel védni tanullak. Férfiakat nemz Pannon szüle téged örömmel.

Törpét

polcz,

nagyohhá tesz nagyot a' de mezílláh hág oda Cátú. Arisztippus Mrj fényt de ne hírjon az

törpíthet, de

Melly gyávát szédít

Légy

te

s nefelejtsek,

Az urnák

igy fogsz

így alkota ifjú lelkem Egy szebb virányt magának,

Hol égi gyönyör' 's szerelem Szebb rózsáji nyilának.

,

,

:

álfény.

De csak hamar felriadtak Rémledez szemeim

I

Szentegyházzá lessz tündér palotája eltted, Mint szentegyház lön kalihám mikor ahha beléptéi jövendd. 'S váteszi lélekkel láttam már büszke

karom között eloszlottak Tündér álomképeim.

'S

Oh, mint sírtam, barátnéim, a' szerelem könyeit!

Mint ittátok, virágaim, Szivem ég cseppeit!

VIG CHLOE.

Hervadtatok, hervadom én, Mig rablánczom szaggatám.

Míg

csalfa büszke remény'

a'

Bábjait elhányhatám.

Húnyik

a'

nap

,

pirul az

ég

Oh, nem jó, halandó szemnek eget megmutatni,

Intesz édes enyhelyem!

Az

Megyek, megyek, ah Vonza feléd kebelem.

'S a lepke

Te vagy az én

elég ré^

kis világom.

Virágim szép ligete! Gyermeki víg munkásságom' 'S

elmém els képzete.

Hozzád jövök ha szivemet Aggodalom terheli, Hozzád lia rám öröm nevet

szárnyú gyermeknek

Égi szárnyakat

Nehéz Pedig

Jobb 'S

a'

mennyet elhagyni

le kell a'

hullanunk!

hiv földön maradni

rózsákat

Nem

adni.

szaggatnunk.

itt

hanem

álmadni,

élni

,

Illik e'

szép világon,

Méli-ajakkal mézet lelni

,

'S

kezem,

Szép

lantját emeli.

alakid' szemlélete

Új világba andalít, Nyílt kelheid lehellete

lUatözönbe merít.

Itt

élnek eltnt rémeim

Gyermeki jelképekben 'S kedves titkos két betim a' mindig zöld szivekben.

Lehet minden virágon. Egyik hervad másik nyílik Mindenik csak tüneméuy ,

Annak

,

nyilik a' legszebbik

A' ki szabad'

's

víg mint én.

Szabad pedig kiki lehet de hol vagyok? Mig fejét,

—

Almám még

istenné tehet,

Legyen, legyen, hallgatok.

:

,

,

BERZSENYI VERSEI. ZA«Y\'Ali<>

'»

TISZTA KRITIKA.

A* kritikának ejjész szép lárg^ya,

Nem

liediií a' miivL'sz.

Rút lelkek szokták;

POEZISZ, lIAJUAliTA.

A'

a mü,

Itaiálaiiii,

E keltt összezavarni

s a' lútltól felhat-e a'

5

szép?

Halljuk! miket mond a' lekötött kalóz: Tündér változatok' mhelye a' világ, Mint a' poezisz' bájalakja: Ám de csak egy az igaz, nagy, és Mellyek' mosolygó jelczime

Hogy mint

VJ

(.:OR
a'

lett

jó.

a szép

szerelem játszi gyönyör kezén

Folytassa titkon

a'

teremtés

Müve' örök folyamát gyönyörrel.

Ennek teremt

A

niíizák

'S teniiiloiui

Büszke

's

rliariszok' szép honját éjtszaka fedte

néma

lialál'

szomorú

Midn

Jiajlékai lettek.

Szpárta' Athéné' dics körein már századok óla

érz

A' szépet

Szívbl ,

legemeltebl)

népe

liilincshcn

'S

Nubia' erdeirl iszonyán emlékezik és

Ig7 riad álmából az

eloltott hajdani

És Mahomet' hadait tengerbe 'S

nierili

diil

Hellasz,

s/í

Midn

Izzada Szolonnak szent hamvain égre sóhajtva.

Mint mikor a vasból ordítva kiront az oroszlán

a'

vidor életet

mosolygó égieknek

Innepein leliegett az ének.

tatár lovagok' patkóji tüzelitek az elszórt

a' földnek legszehb

ihlete alkotá

Hellász' rózsakorán

emberek' ajkain

be gjönyört zengve s vidám erényt;

a'

nyájas áldozóknak

Nyájas örömbe' jelent meg

Oh

a'

a'

menny.

poezisz' rózsaszín ujjai

l'onják azt az öröm' gyenge virágiból;

Ürömre

örökre.

intve csalta össze

A' vadonok' ridegült lákójit.

íme az ég kinyilék! százévek fedte porából

Felkele jíhönixUént maradékit védJii Lykiirgosz 'S elszórt

hamvaiból Marathon' nagy bajnoki váltak.

Most

a'

halandó, mint ama büszke lyány,

Villámfénybe vonult isten ölén enyész: A' szent poezisz néma hattyú

Menjetek oh múzák

s chariszok koszorúzva elej-

'S hallgat

örökre hideg vizekben.

bek, Il^dani napjaiban néktek töii^éneze Hellász.

Sznj meg a' szép

te is hát zárt fület és kebelt

ífju világ'

bajira inteni:

Halottas ének zúg felette

Mint mikor Afrika' samielje A' port az éggel összezavarra dúl.

KEliLO KÖZKP.

Forró porvihara

Oh

1S95

a'

foj(ja az életet.

halandó lyánka' szive

Emberi szép kebelén viruljon,

A' legfbbre akarsz törekiMlni hatalmas erddel?

mosolygó

midn

A' legszélsbbet ne tekintsed azonba tetnek.

Mint

Mert tetyére, középpontjára közép

A' félisteneket szülte szerelmiben Gyönyörre nyílt szív nyiladozza

ut emelhet.

a'

Helleni-szé,

A' szeretet' csuda két virágit:

8*

,

,,

,

,

;

,

!

,

BERZSENYI VERSEI.

60

a' szent poeziszt és

Mellyek hajdan

dics erényt

a'

üröiu'

Én nem tudhatom

hogy az Átét gyártja-e

's

költér

A' nagy görög nép' lioldog éltét 'S létre

azt;

ünnepivé kenek

hozák örök

Vagy

pedig

Azt se tudom

ideálit.

költért gyártná hárdjával az Áte

a'

de igaz

;

hogy azok jól esmérik egymást

,

Mégis azonha' nehéz ket jól össze egyezni Ám de akár mint van, zúgolódnunk ellene nem

AMG

a'

Énekit

kinzók' keze közit mosolyogva hoszontva,

a'

karaib bajnok harsogja lialottas

Gyáva csapási 1.

kell,

Süt mint

köszönt

alatt víg dalra fakasztva

I A.

sUk.

Zengj

isas.

mosolyogj neki

,

,

majd vig lantod lánczra ragadja

Üsz, pénz

Mint Orpheusz hajdan vadakat,

fát,

Thráczia'

ád mindent, de csak együtt osztanak hérczét. áldást.

Nép' esze

a'

törvény, melly nélkül pénze veszélyt hoz.

Míg törvényidnek

hódolni fog, Angol! a pénzed.

Addig hódol a pénz neked és pénzednek a tenger.

C^ROF :VIAJI.ATH JA110l»H0Z.

3(lajláth! poétád' éneke leng feléd,

HAUARAíSZ IFJOütZmEP.

Nem

1SÍÍ9.

Hiveket átvirraszt

a'

mvész még ,

Oh

melly kurta belük

,

e'

a'

rohanó Vág, mikor

árjait

Tört jeget és köveket sodorván se talál czélt

a' pehelyes kis nép álmaihan ki tanul;

a' mit tegnap alig hallott

mint

a' kárpátok köztt zúgva szórja

azt

már ma

Csak mint az alkony' enyhületén kalászPárnáján pihen lyánka'

tanítja

Üdvezli

hadarász uracsok.

'S a'

Holdat

,

a'

szelíd dala

várt est' nyugalmát,

hegyek' ormai köztt mosolygó

midn már

csend fedi a

gze

'S a' pásztor kalilták'

mezt

a völgybe

szállt.

Majláth! poétád' napja húnyik 'S

nem ragadoz

dala' árja többé.

KÖIiTÉR ilÛETE. Tündér tükörben 'S

nyilt

nekem

a'

világ

mint egy Pygmalion' szohra, ölem' hevén

honnom, annak ivá kebelem sugalmát.

Életre gjnilva lenge

H-onnét van, hogy az ég,

a'

fátum, vagy görög

'S

Áte

Majd

luinden

jámbor költért és büszke génieket

Annyira üldöz most,

hogy azok majd mind

sira-

lommal Töltik el a' Helikont, s czivakodnak fatumaikkal?

Mellembe mint egy Zengett

a'

ílion'

éneke

haza' szent lángja; Olympia

Istenfiakkal küzdve

tnt

fel

Isteni bájba merült iszememnek.

;

!

,

,

61

BERZSENYI VERSEI.

Elliint a' léiiikép. S/.t'p

Am

lelkedre liatoll,

Nem,

vala puszta

koszorúm' ne biind

:

'S a'

,

benned

a'

()h

énekeld hát

,

e'

magas

éi;i

a'

pályaz.njt,

pályazajhan Széchenyink'

énekeld

t

könny

hs

gyöztét.

a' diadal' fiát!

Mint áldnzá fel ezreit, hogy Ész müvein kecsesülne nyelvünk,

hív

Melly

lényt

iijra

szülje

a'

lerogyott

'S l'annon' férli diszét.

Ezt harsojíta örök Pindarosz és Ilorátz,

Ez

pályatért

Eiirusz szülte pején mint viva nyerve dijt

szív

Honszeretet' daliás erénye.

Menj

fni éliszi

mezején. Hallom

Hágdozatil, lova'

nici;-.

S lia szépnek érzed férfias énekim', Benned vai;ynak azok, lienned a lionni Mellyet uiaijasztalsz

hs

Rákos'

Iiniii;

melly iiidailan iiyeiiuek' ajkán

Lelket emelt

nekünk

'S ez nyit

de ha s/ó/a(oiii

nem

,

,

Int

istenité a' világnak

Hajdani váteszit és erüsit

Magyart

Engem

a'

Villiláncz

már; de honnom' új \iniltán Vert dalodat porom érzi majdan.

^

KÖLTELMEK KELÉSE, ÉVSORBAN, miként az

húiijojiira is

áll.

Lap

Lap.

„

Lilihez 1794. A' löl/er 18í/. eve/ieii A' felkölt neine.sseglie/ 1797

Hcrczeg; Esterházy Miklóshoz 1797 tToroz Demeterre IS()3 Az ulmai ütközet 1SI).>. Oclob. 14il. A' felkölt nemességhez 1S().> Felsöbiiki

Nagy

A' Magyarokhoz

Piíllioz

...

...

_

_ ...

„,

....

1807

1.^1)7

-_

1!>

20 21

„

Ajánlás 1808.

Gróf Festetich Lászlóhoz (irof

_

l80'J

14 14 15 18 IS

._

_

Kucztiziis Keiiienesaljiilol lSt)S

3.3

e'

ki.

58

....

C'O

.....

59

60 60

.Megjegyzem elébb, hogy az 1808 elöttre esVas varmegye kemenesaü járás.ibaii mint a'hligi lakhelyen irliata iiikáljb: Sömgyeiiben ,

az ideiibieket peilig

21 25 2G 44 41 45

Wesselényi hamvaihoz 1810 A' balatoni nyinpha, gr. Teleki Lászlóhoz 1812 Báró I'ronay Sáinlorhoz 1812 A' bonyhai grotla 1814

4fi

48 19 febr. 12.

Küvetkeziik' krlcmct csak hozzávet lilcg telirtrm

.....

lietóket a'külter.

sor összeállitásaknr találok

Báró Wesselényi .Miklós kepe 1814 A' pesti magyar társasághoz ISl.i Döbrentei Gáborhoz 1815 Dukai Takács Judidioz ISI5 Vitkuvics -Mihályhoz 1815 Hyninusz, Keszthely Isteneihez 1817.

57 56 58

1

I

23

Török Sophiehez, miil/in (iöthe és Sehiller munkájíval ment Szephalomrol Kázmérba 1809-ben, Kazinczynak Herzsenyihez februarius l4il-ik 1809 irt leveléhez képest, mellyet csak megolvasni.

_

S20 _ ._ l'olsíiliiiki Nagy Benedekhez 1821 Zagyváló 's tiszta kritika 1825 „ U) görögország Is2.í Kell közép 1825 \n-lla 1828 lladai-ász ifjoiicz nep 1829 Gr. Majlat Jánoshoz 1830. A' kiUíer 54. eveUn..

Naiioleoiira

.....

.)4

Somogy vármegye kaposi

iár.isa-

ban Niklán, hová nagyobb jószágára, a' sömgyeniliól, legalább miként en hallani, I808ban köKözötl. 'S i-z lO.sza' fennebb, valóbban kitiizotlekre nezvo Is all. iiiiinek, melly dicsit, érdekes (mini gyiillielyel. Es a ezentiil memár el nem enyesztheió nemzet, figyeljen legebben, mi hol (áiiiada ele becsületeié, es ragyogjon feí az észnek egykori lakhelyén átmen' emlékezetében a' magyar kir. birodalom millioji közül minden jelesebb, külön-külön tájakon, úgy, miként a' csillag milliárdok soraiban Urioii és (/'assiopéja 's ezek társai az ismer' szemébe egyszerre tnnek.

—

.

BERZSENYI VERSEI.

62

Lap.

Lap. e' kezdettel 2 Darátinihoz leszboszi lantomat ,

Szerelemhez ISOSiiál elébb Vágvó ifjú kornak égedelme. Remeke.

:

Már már

félre teszem

Látszik,

1812-ben

vagy 1813b. _. 12 Virághoz, ISOSual jóval elébb Helmeczihez 1815b., midn költelmei kéziratát Az elcreiidül tTizött péljánv érdemeibe 2d. nyoniatás alá annak niegküldé még lángolva tapadó ifjabb kor' ömlengéseiElégia, gróf Festetics ÍTyörgy hamvaira ben. 'S e' lehemre vagy leheletre mutat, az E' nagy ember' halála után, melly 1810b. Orczy árnyékához, és Téli Takács József1" Április 2d. történt. ÍJ hez Írott is A' füredi kúthoz. Talán 1826-ban, midn vize 4 Küzelitö tél, 1808. eltt itala már kigjógyítá, 's Téti Takács József, Nektáros thyra' szelíd énekl már megholt, és meg, a' A' hegy boltozafin csalit; emlitése, a' jó bortermí) szép miveltségü Pázmáudi Károly Baracskán ziisain 's Fejér vármeiiyében. oldalú Ság hegyére, a* teteje lecsapottra, Keszthely, a' 22d. lapon. Barátimhoz, a' 22diKemenes dombja ligetére emlékeztet. ken; Güiczere, a'37-diken; a' Remete, líoráfz ISOS elótt 4 3S-dikon; Eletphilosophiuja 42diken; LeHitetheti Ság heg>-e említése, melly sümvéltöredék a' 43dikon; nyilván Somogynak gyéni lakjából mindig eltte volt, 's hiteti adják Íratásuk hírét. A' Sldik lapon álló: Kemenesé. u la nd óság-oí sem annyira Ság hegye A' Magyarokhoz, e' kezdettel: Romlásnak indult egykori várfalainak látása ihlelé, mint íôm16 hajdan ers .Magyar ló, Tátika, Rezi várromoké, mellyek , So1807belinek lehet tenni, midn a' költér mogyba le 's onnan Kemenes alá utaztfában

— —

-13

.Í2

56

—

M

Budán járt 's ott Magyarországnak nem magyar nyelv fvárosában, elnézve a' vár,

eleibe, a' régi magyar idket. Az évet nem mutató dalok közül néhány, 1794 és 1800 küzött fakadotl. Ki azokra Nemesdümölkön szülei házánál volttában

boroiigtaták

,

fokról, a' vész vertté Haza' sík területét, neki búsult.

Kishez

,

1808 elöft Sümsvénhez Xemesdömölk,

20

fakasztá

hol akkor

,

a'

lelkes lény,

gyönvöril leány,

gyermek ismerém. Késbben

Kis János bivatalkodott, csak egy futamodás. Meglátogatásából származék ugy látszik Kisnek, kit iralmai küzött lelhctc.

kedves és Még mint Kossuthí Kosu'

Perlaki Judit volt.

suth István neje lönTápjó-Bicskén, mostoiia

's

nekem

nvéremmé.

IRÁSNEM SZERINTI SORZAT, néhány észrerét éllel.

DA

I..

Lap

Lap. .

Mutató arra, miképen téved atya

és ta-

Berzsenvi nem szajkózván az iskolai tanulmányt vissza, mint néraelly más sebes emlékezet ifjacska, haza viszik, a' soproni evang. gymnasiumbol az atyai házhoz kemenesalí He-

nító,

fiíi'

és tanítvány' megítélésében.

..legyen falusi nemesgazda, úgy sem , tanúi, mindig csak tánczol." 'S a' 18 évü

tyére

ifjúnak legels költéri

mvében, komoly inmég szere-

telem, erkölcsi szilárd kitzés, lemnek is dalában.

Külön belvílágot

33

élcszte hat

benne von-

az 's mivel ezt nem tapasztá magához iskolai fonák tanító rendszer, szeme, innen-

zalma

onnan kapdosott könyvolvasásába külön hamelly költéri képekkel igézé. De, magába zárkózva teszi ezt, minleg mindig maradott, de heve, zengelem megpendltla,

mély érzetüt, a' szép mvészet fijat tánczos tombolásba ragadozza 's az ifjút elmilly itéli a' tanító, ki nem teve hasonlítást, savanvó némelly arcz , midn a' lélek benn, tére a'

nem

ingereltetik, és

miként leszen legnyája-

,

,

:

:

1

BERZSENYI VERSEI. Lap.

gabká, inihcht »i ajakon beszéd kvl

más

n' sasli

szegül.

risgálatnnál trtszik ki, ha/áiikLnii

felfogás és

iiiillv

sok

ollv

még

elme minil elvész

;

rzóls/.crteirnril

erejbl

kitör

is,

de küzebb

lélektani alkalmazat noha,

képzrnc; villanóbb ebbi észt (ledig, taniiliiiánv' iskolai clrajzaiboz vonszana 's hamarább vinne is édpsitéssel messzebb. 'I'anitú millvenséget >;_verek mondásából Ítélem nieg. Ha künvvével találom a' liiit szüleinél 's kénlezeni. Mit tanulsz öcsémé és igv felel: „N. tanitnmm;/- tanulok" ezt kell crzcnem Robotoltató |jrofeszmikor a' liú sior, hagvd el székedet. iJc Igv felel: „Szépet tanulok, ezt amaz tanulom", ekkor bersülüm a' tanítót, belé tudta is

lívlves logaliiiiit

:

,

Ízleltetni az ifjonczot, ez

magának

tanúi.

szilaj

leánykához

Majd hu

tt'

jobb hangzatu

bús

közelget, sorban, a' bús tél ha

tél

Majd

volna:

mosuâiják

Hív köuyvim,

lábait

|

,

|

csókuliâtják

j

tagjait.

Mert ebben a' lejtés, észreveheten hízelgbb. .V mint' szem kiveszi az ulvasandu szót, a' képzelés egy-'

a'

szerre azon jelenlendoseggel jálszadja állal azt kebelbe, millyeniiel ennek kiniundá.sban eltelnie kell. s a' hang luilláinzal oda nyom siilyl, hová az er, kilobba-! natis nevekedett; oltan gyengül el, hol a' tárgy, sze-

Ls

lidületre érzékenyít.

lebengés, üsszeillésl

a'

tartani, es ezen összeillés erzele szeret

meg

akar.

is

nu-g

áll-|

halni, hogy egy kis pihenés ulan nj lehelelvetel adja

meg

ki a' szol,

összeillés' folyamában.

tethelesere lehal

a'

költér

is,

Knnek

erez-|

mint az ezt okozni kell.'

maga ügyeljen, ekkor még korántsem

menitrkel.

Ke-

vesebbe köteles ezzel trochaeisálo sorokban, ezekneli a' iroi'haeiis lejti'sen van a' piheny, 's ha ezen, nyolczasj és hetes rímelet' negyed szolagjánál meg nem állhatnánk is, nem annyira sért. .St ennek azért krll szabadabban niozoghalni, mert különben, mértek, rím s: piheny közölt csak úgy reppenghelne, miként a' gyeki meg\ rek niadarii, czerna szálon. Ellenben meg az meitetelénHel is, azért nem akar nygöt erzeni magán. mint Herzsenyi, hogy gondolatát a' mint kivillan, köl-l ,

Szereleinliez

Egy

I

A' szép lünilér' 'S iiem luilja mint

üsszcliiizza

magátóltaiiulttá lesz,

,

oktatóján

felülkerekcilik

Tán babjaid

)>ogv,

iílig a' taiiilási

Saj.it

folv.

üzüiie

lelkességeiiek 's

's

más, ba ósztünrt küvctve , nnpiink IWy ünutu i-szláng kifojlilése fokai

niag.ít,

folra

iilúben

küiliis

lia

,

;

63

kepét

téri

kötbe

fele

közelget.

a'

hogy' eleibe fellegzik, érzelmet a' melly. el ne poszálasítsa, miként a' minden-i polyázott fiúcskát elbeczézö anyja, midn

szobán nyomul,

az emlileft piheiiyt sem larlja meg, biz' egy ki-l rozzant ora ütése elvetéseit köveii. Vagy, hogy még egy hasonlítással éljek, ligy ereszti pongyolára' sorait, mint a' katona parancs:ir csapaljit, hamar'

még csit

A' végsorban:

Az

'A'

sicretdet;

hangzatscT.

esthajnalhoz

Távul ettl ekki'iv harsanltára , összeill! mozgalomban ugyan azon gránátos magyar zászlual,| úgy ing, még büszkébben mikor hona halárán lúl van mintha Gyergyonak vagy Tátrának jue fenyvese. városon kívül ország

Csermelyhez Egy leánykához is a'

Itt

ama

végsor elttiben:

e's

«.rorongn.

ulon

nieiiel.

mellyel zengelem

,

,'

Lollihoz Nelli

disz

...„.

j

_

Phillisz

Szereliih's

Nagyon érzé különben ezt Berzsenyi, az alibbj lév ,, Versformákról 1825" irt e' soraiban: ,,az ének küls termeszeié áll, a' hang' hullámos szállongasá-

Esztihez

haii,

Az

en ke,:;ye.sem

_,

bánkódás Czenczimhez Fö es szív

Vig Chlue

,

:

I.egelüszer kisfaliidv K. l82.íb. .Viirórúja

S5

annak különféle megszuggaltisiLan , iiyugponljtiide az 1808 eltti evek dalaihoz meg, sem a' Kassai .Múzeumban olvasott „Fut az íiIi'í'h nem su/:(ir/i.[ leguzebli Auium mtijd e/mi//"-, sem Orpheusban a' .,,Fe-' ban

— hSd.

lapjain. Ott a' két végsor ig,v

Lilim mis: istenné (eliet Leg:yen , legyea iiallâtuk.

kele

szem

Xe"

elra^,ailo

»zep

/lö/gi/rcfikf

köllérí

,

fíepiil/ielne/c mítit

a fecn-^

fuvalom nem ösztönzé Kazinczy

kibe pedig az ifjú, termeszelesen, beleszerel-' mesedett, mert ott a' legbájolobb egyszerséggel csil lagzék ele. Idebbi nem simongalásat, menti betegsége.! soraiban! Vegyünk fel két sorzatot a' lOd. laprul, lás- Iszonyú erelem léleksérrel azon korban nyomorgani, suk miért nem ártott volna. midn férfi' hülése már ura lenne a' száguldolt képzeOü csermely, ar ra térsz látom, lemnek 's a' rohammal szállt éneket mind inkább felCsemles ôrê ilezéssel kellemzené. suliajtásom Merre az éii Képül epe ilezéssel. .\' kis.,pibenv" szó is akarná magát mentegetni, miért csoszek ki tollból, ezek irtta A' szavaló' érzése iinkent pihenne nr , görge 's epe

A' költér, ha vigyáz vala pihenyre

állal,

is,

e' dalai

.

|

|

|

|

de kellellenül esik a' piheny oJa, inert érlelem szakad keile, 's mivel ezen nyekkenést meg a' lelek nem szereti, következ sorzat folyékonyságával elégszik meg csak crzet es érlelem szi>tas;oknál

,

=

cneFábchicb-ííuzmics riigrinijii 'löbb , cdesrgy vclc az igék melis között, mondja, 's ha élnek azok, <j

közben siirii

,

beljett.

léjek állhat.

Mert:

fi

;;

,

:

BERZSENYI VERSEI.

4

nienek

,

iitengz

iiienvasszoiiy

,

után van

vieti

,

:

menij

bl

pedig vánii , ve»i/, ige 's névrag lágyul A, e, magánhangzóhoz ragadván ni/, lön: any, anya, eny , eny , enyv; fc, ke, le, sze , te, ve gyökbl meg lett, lehete, lehet: fény, kény, lénv , le«ny, szcny szenny, tény, vény.

,

inciiiiv.

szövök, szssz,

elé.

.íz-hl'il

lii: Szoiiv, falu

Komárom vm.

=

unok , unsz , nn ada nevet Ksztergom vármegvcben Uiiijwak. ,

zuhanok, zuliausz

^'ágány-hoz piheny

álla elé

zi/Ziti/i-hól

,

V.s

:

villan-ból

'S Jeni/ iseloszer: fenek, fensz és az után \ú\t Jeni/ii-vé.

yi!«-b()l

,

lett,

A' millycnségszók között unokája elé

lii'iviilt

Gyr

vmegyében,

esz zengér Bihari

/n'i,

Bny,

Ha engem mellem fog

's i'n,

cs/'n,

szülhelye. Mert

névbl,

más név puhul ki; rán

,

igy szól

:

ma-

ebbíll

a' láng-

nemcsak idetartozik ez is, st egyik mutató ahhoz, hogy n>/ itt e' rag magára: korántsem csupán i/. Ezen lágyító jegy, különben is már «-nel végzd szóhoz csendesen csak oda olvad

még

mellyet általad n' dunántúli magyar megnevez; Guzmicshoz pedig: miként tudád te? különben jó izlésü, onnan ide tenni, hol csín éreztet. Még a' latinnál bevett ctiesiira is igen darabos, száraz grammnticus kezdé.

villany.

:

,

számodra kijegyzett hehen,

radj te azon a' te

nem régiben zulia«y, vízg_vóg}iioz. nem sokkal elébb: villanok, villansz,

szépen

befogadnának

,

végzi piheni/

,

állani hasonsággal: csillany, dob-

hany, lobbany, suhany 'stb., mint csupán eszmebeli fogalom, ezekbl: csillan, dobban,

lobban, suhan, banás, lobba ná s

leszen, a'

's

cs/l/iinrís,

dob-

suhanás, külön cselekvés/ jelent; csillanat, dobbanat, lobbauat, sulianat, pedig, cselekede/e.

általa /«;/, csi/iy

vén allapotjegyz-

O

1>

,

A.

Lap A" felkölt neinessL'ghez

1797

Vi

bölcs bátor, vitéz néprl, melly, tekintetben

magát

érti a' Vas vármegyei felhiheten mint egyetlen egy

Berzsenyi nincs keltség sorában, li

,

de viszi

rl az

t

is, hír és

látásvágya Hetyé-

Közel ez oda. Vele, az 174Ibeli dicsség emlékezete. Eltte a' szombathehi térre gyülekezett vármeg_yei sergek tábora , olly csillogó háborús dísszel , mint u' magyar öltözet alakít. 'S a' liazaliúi lángalom kebele' mélyébl egyszerre szakad ki: atyai házból Szombathelyre.

El még nemzetem Istene

!

Kz

a' valóságos ihlet. Az egy sorban magában, egész hosszíi esedelme nemzetének, az

enmaga

más ellenségeitl tépettnek, megcsaltnak, min az ifjú már ez eltt elkeáltal 's

seredve aggódott, ha nem örvényeztctik-e hajdani fennálltából, miként más elébbi nemzetek sora lett, süllyedésbe. Nem, így harsantja ki

K' nép nem

Nem

feleslegbl a' nemzet lelkiségét emelik ha elsbbjei folytatandják idkrl idkiglcn a' szabadságért vívott sök ii'

;

gyz

a'

tömeg

ragt/ogi/ó na/ija le

nem menend.

1794 óta megint mennyi tanulmány gylt! ismét csak magára, elzárkozottan, iMost, 2Id. évében, görög és magyar hisztériái fényképeket lebbent fel , 's tisztán áll eltte hogy viharzott nemze,

,

Rndrével, aranybulláját ki nem tudja magának mindenkori biztosítékul adatni , akképen darabolta volna fel megint más nép, mikép szünteté meg egykor, a' mai földjén kapott fejedelmek' különállását tét,

iia

líd.

t

tehát,

Iiogy

e'

rolianó, küzdelmes nemzet

ezután is csak úgy marad fenn, ha törvényes királyához, féltékenyen rzött szabadságához , hajdani erslelküséggel ragaszkodik. Berzsenyi, ezen ifjúi els ódájában épen úgy,

mint

férfibb \íoxi\é\\yAn. G'ór'óg

inagi/arohhoz

Az

48d. lap;

,

Demeterre

.1' ',

tilmui ütközel

fek'óll

I

fsagi/

ha birtokosabbjai nem F.ajtán túl pazarolandják el magyar föld elélioztta jövedel-

erényeit, leverhetctlenül

nemzet

nemességhez 805í. ; Felsbiiki Pálhoz ; A' magijarohhoz I 807 ; Fels. királi/nnkn
,

bits bi/zogi/m/l

's

müket, hanem

Andrásnak A' tüzelmébe

A'

gi/iilerész csoport

rabbélbe emelt

mint külön független

,

tartani,

's

tági/i:

Felsbüki Nagi/ Benedekhez

vást ollyan régi

nek is

stb., foly-

magyar nemes, min-

Montesquieu jellemzé törvényrz királyi székhez meg

nem

azt az idegen d'Alembert

's

:

rcndülten

zeteért láng.

hív, szabadságaiért 's nemódaköltér.

Magyar közösjogi

,

BERZSENYI VERSEI.

C5

Lap

L.ip

megnyerés csinja vonul végig olly udvarisággal mellyel a' római hazali-érzelem llorátziust bcszélteté az önzött pazar Augusz-

Kolozsvári néhai unitárius prof. .Molnos Dávid, tübLsxcr vállá elragadtatással clttcm , mint rá/.la fel ötct ezen óda: tenni a nemzetért, lu>p_>' a' hamuba mesterségesen

,

tushoz. Berzsenyi , felolvadoltan. a' felkrltség láttára: mi lenne belled, nemzetem te, forrong , ha természeti nyers erdet , európai sorba lelki miveltség is dúsítva tenné.

parázs, ürOk túzre keljen 's leégesse azt, ki megint elalatásán inescltakartatott

kednék.

Ha ennek volt-c

már

kültérletekor

a' rziiuzethez

')

Ott száguld lovagsereged, bízhatni sebességében: amott villog a' gyalog fegyver, tudod szuronyai neki szegesét; de hol a' pattvantyiis, magyarból ? Nem neveltetik ah-

mind együtt azon 50

,

képest,

czernvi sereg (nem mind nemes) mennyit nz nDtílieli

országgylés Posonban

a'

december

lOd., kült 'ici. czikk érteimében, mint nem szemclvenkéati felkelést ajánlott, adatok kikeresése mutatná. .Arra intene ngian Jiisef flicrczeg a' hasonlóan 21-dik évében volt „.szeretett vezér" említése, ki az idézett org^ülési l-s ezikkben nádorrá választatván, mint ország fjkapitánva az egészet kormánvzá, de Iierczog llsterházynak 4 sor jut, ez pedig esak a' dunántúli kerületnek vala kapitánya -). A' táborzat ideje, niigustus utolja ragv septcuibcr. .Mert Ksterházv július 25. lJ'.)7ben Alsólendváról irá jelentését Körmendre a' nádnr fkapitány hoz , ez pedig a' fcikeltség számára szólandó haditörvén_ve-

hoz

sergeket, mint elragadja nemzeti zenMert, megríkat téged magyar, a' te zengélyed '). De, lovasaid eltt nem magyar a' harsonyás (trombitás) csoport,

gyalogaidat cseh vertté tányér, német fútta bárántsip 'stb. éleszti. Hon, czigány keze-

ben, zengszereid. Hogyhogy? I".z indiai nép, csak Sigmond királyoil óta közötted az eltt magadból kellé kiválni zengéreidnek '), kiktl ez általvevé. Pedig lám kedvtöltésbl hány magyar nemes zi st alkot maga zríigélyt, van hajlam tehát olly

vármegyék meg-

egyezését sergeikre nézve vette, aug. I Idikérl küldé Szombathel^rrd , Felség eleibe

megszentesítés végett,

's

elég

alapíts,

F,'

,

a'

llerczeg!

gelmük')!

,

minekutána azokban

felsulianás.

hogy évenként vagy száz törzsökös magyar vér legény kéjieztessék. Hiszen, ágyutan most a' hadak esze.

,

ket,

nem

pedig ide már iskola kell,

,

csak mezei

,

mid.ín a' királvtól

magtarban is, ki a' zeiu-lykar jeles közlegénye lenne. .4z Istenért! herozeg, szeiiiel-

hamar lejvének, megint még augustusban kapitányokkal ugvnn onnat közié.

a' kerületi

magyar urodaloniságidban az arra magyar fiút mind, neveltcsil ahhoz, udvarod zenélykart lizet, Haydn, házad

tesd

ki

való

2.

Esterházy Miklós herczeghez 1797 Rcstelhet.^ volna ezen sorzatáiiál. tiíl

dicséret,

,,

óda,

's

dicssége. Mit szülhetsz ezzel még nemzetiségünkre nézve is! Magyar iiriliázakba magyar klavirmester fog járni 's nem változtatják csak azért is elébb más nyelvvé a' kisasszonyt, hogy zongorázni tanulhasson. Fegyverneki legény, ki azt vitatja, hogy zengeleni a' nyelven nem simít. I'társal-

13 kivált 4d.

Miért épen fennmaradó kültér-

embernek,

kit

nemzete

Jóltc-

vi

sorában nem értékéhez képest lelünk." Ezt lehet reá, mondani. Azonban az ódán.

körben az

gási i'.pen ')

KöUér

költérleni va^y kulléreliii oUyan, mint bcesmárleni, bérteui, fecséricni, órsárlani , örlcni, pazarlaiii, porlani, sikárlani, su^árlaui, uârlaui vezérleni, Ta«ry becsmérelni, sugárolni, vezérelni 'slb. , e' nevekbl: becsraér, bér, (ecsér, ócsár, ör, paâr, sikár, sugár, ugar. 'S kóltér/c'í mint esclekrrj köllér/cl mint cselckerffí , megint ollyan lenne, mint: sugárlás sugárlat, vezérlés, vezérlet 'stb.

e'ncmü

még

teszi

elfogadoltabbá.

luíveltségnek hasonlóan tehát

nemzeti vérbe oltása ezen eszmét ébreszti fel: kinek csak egyféléhez, vanliajlama:

I

a' fennforsTÓ:

,

')

lom, íiValom, «iirfalum lom 'stb. így: A-ú7tcIcm.

,

';

—

Generális, miként aláirását láttam. Dunamelléki kerületi kapitány volt gr. I'álfl'y Miklós,

Uistricluatis

Körmenden 1797. jul. 12.1. a' ná;lor fukapilánylioz irt levele al.ilt: C. Nirolaiis PáKl'y G C V l* (Generális Canipi Vigiliarum Praefectus) et Distr. G. Tiszán inneni keriileli kapitány Báró Mészáro"; János, generális (a" lelkesh magyar Iiölgyek elsöblijének özvegy gr. Teleki I.'íszlúnénak B. Més/.árus Juliannának

')

generális.

Gábor

,

i/nalum,

rc'rfelera

,

ru/isza-

Zengély, ária, air , nóta, mint igébl; aJiály , ao-wály, í/íarfály, írníály, leiitreiy rí*xély. Ide tartozó, a' csak / betvel divatozó: /crfél,/írfcl,/n«al, üúVél, 's az igy lelt: ro/ial. ,

—

atyja). Tiszáatuli kerületi kapiláuy B. Spléayi

üengelem, átaljában musica, mint, igébl: /é/elem. vagy rf kiizhe csusztával fájdalom , iraa/Ví/alom ,

,

')

Zengér

— muuciit,

mint igébl:

/lalétT,

jiffjcrlár (sza.

lásd a' 53d. lapon elébozollakat. l'gy, /f»pirtor, fest és festesz helyett, meri feslö tér a' vászon, gyolcs selyem festje is, fn&léizaéi , pedig

golár)

—

ctz

's

rag ellen van kifogás. L. alább.

9

,,

;

BERZSENYI VERSEI.

66

lapi

tormába esett féreg

Lap.

min-

A' zászlókon, inell^ ékhez e' SzoniLatgvült sereg esküvék , ha mi feste-

ugy túrja földét, miként a' javításokat nem ismert idben. Pedig a' melly nemzetbi nem magából kerekedik ki minden életágazat embere utolsó kálha ftig, annál

mény van, magyar kéztl- e? Mindenre,

ipar, mesterség, kereskedés, találmány, di-

;

igaz miveltség

,

ilennek méltoliii tudása.

lielv alá

vatékszer

add

herczeg,

képtárodat nemzetednek le Budára , alkalma/z ahhoz nemzeti képtárpalotát, alapíts melléje éydíjat legalább 10 magyarfi számára. Mánvoki, Kóré Sigmond

toznék e' megcsinálja

,

Vagy,

kis virágszál

,

melhet fel,

a'

—

mét, mig élsz; nem, csak 10 15 évre. Hiszen a' magyar király , csak örvendeni felsége, életnek, hogy a' mig gondjai között mindenre nem érhet mindenüvé nem nyújthat pénzt, az alatt, a' nem adózó magyar furak közül egyik

fog

illy

millió

mint ennek , másik mint amannak felsegítje lépik udvarába, mert illyen elémozdíkürülvétetés, királydicsséget nevel, haláladon pedig neked, fájdalomban rendül meg nemzeted. Kibékélkednek az évek.

tcktól

seregnéz

ha díszkert-

nem

Az ifjú Berzsenyit, illyen ohajtozatokra, születése iskolába járása tájain a' berezegi házról hallottak ébreszthetek, e' mezn. A' nép maga beszéli Fraknó kin-

magyar díszkertész ügyessége után

?

jjcnek

mondája van a' Popron vniegyei Rüj, tök és Csapod között 1700-nak közepe kö-

vissza mint jó izlésü 's alkotó diszkertészek. Neked térítik ezek vissza rajok tett

rül díszelgett ílonbijouról, az általa egy pa-

Ki vélek

nak.

osztán

külföldre

,

cseit

raszt szép leányért Lesvárnak keresztekrl

azután máshová is elszakadoznak ') magyar uraságok honi értelmes tanult fkertészekkel fognak fel virág és meköltséged

,

hír szállongott

,

házán

berezeg

által

Eszter-

folyt fényes udvarról, az ottan tartott

's Berzsenyi olvasható Bessenyei Györgynek 1772ben Bécsben kijött „Eszterházi vigasságok"

czíni versezetet.

urodaiomságaidban magyar többféle ermmunkán mesterembert. 'S kenyeredet enni fogja hazád gyei'meke, nem

mostani herczeg , így olvada hozzá nemzeti miveltségnek élj, minek szövendekét gyujtá meg az 179?ibeli országgylés. A' Barsban fekv nagj- vezekényi mezn 1652b. augusztus 26d. inkább meg hala hüsileg Esterházy László, Ferencz, Tamás, Gáspár, mintsem, bár számosabb megadja magát ') Pá! türökcsapatnak 17 1 3 liuszonnégy csatában víva nádor 1 68 1 's egyszer sem futott, ez magyar nyelv iró

Te

vészt, csínos

,

hazali érzelme,

máshonnan beszakadt: adatni fogsz a' magyar kézniiinek is divatot hirt. Végig folja' nemzeten az akármifeléhez fogás kedve magiarból neiu csak pap, katona, ügyvéd, orvos es közebb csizmadia, szabó, csapó, kovács, leszen, nem mindig csak a'

—

Gróf Fesíclicli Györg:y tanítatá ns Benét, ki Pesten, nagy virájkereske lést imiita, mellyet most özvegye a' megint Pesten folytat; herczeg EaKhyáui Filep

')

,

's

Mária Therezia idejebeli

franczia színészek, olasz énekesekrl,

:

díszvirág

a'

Esterházj- Hl. Miklós

legházas vltetvénvt, 's az eddigi nia^jar kert sz/7í'ffs , diós, almás, bürükkel, hantos ül gyeppel , fa reteszes kísajtóvul , tüskés kerítéssel, uj szint vált. így neveltess

')

magyar megveszi.

í-zemtelenség ? Mentsen Isten! nicndhassani tisztelettel: Harmincz egynéhány nrodalomságodról beszél az ország, szánd a' mondottak közül csak eg}Te kettre , a' legkisebbnek évi tiszta jövedel-

Csak egyet szólj, berezeg, ^s igazgatód parancsot ád nevedben, hogy Kismartonban magyar kertészlegénvek tanítassanyilt-e

,

ennyiféle' teljesítését terheltetése-

Hadd

mink nj nagjTa ébresztenek. Herczeg, herczeg, te gyjtesz képet könvvet, Ízlés, lélek azokhoz Lenned, vásárold azt magyar jövedelmeddel Magyarországnak.

való,

,

dül nézed?

jelenetét,

Azon

annak

mindent kimesterkel ; megválmásik: „olasz kitalálja, 7iémet

a' ni'metnek

gyar festér niegyiyó olasz ecsettel is. A sok pénz i'gv, melhet most külfüldi festér viszen ki, hon marad, temérdek pedig, mert ezer meg ezer festeti magát évenként a' m. királyi hirodalomljan is. ^li nagyobb ? ^ álik ki majd, nem csak egy-egy szép és rút arcznak jól tálalója, de feltilu arczokat meg arczokat élénken összeképel 's türténedelmi festéri"nktl Örvendeni fogunk, tüLb kürött. Dobó Istvánon Egerben, niidu a' törk ajánlatlevelet, török követ láttára tzbe veti; látni fogjuk: „S/'/ietisne regem vesirum fiilvrum regnís si/is orbart'^ , fénjes

bl

ez alföldi mondást: ördöge van

tetni

magyar jeles képirók yalának, Kupeczkit is hozzánk csatlá születése, lesz tüLb ma-

egyik magyar fhölgy tüze

soha sem lesz egészen nemzeti

,

így az ügyesség mveinek nevet sem talál. Ládd, ládd, mint segítenéd megszün-

's

magboltot nyitott Muszelyt. (

,

;

Kazi História regni Hungar. libr. VII. és: Közhasznú esméretek Iára, IVd. köt., Pesten 1832.

L.

,

:

BERZSENYI VERSEI.

67

Lap.

Lap.

Hs

pénz kívántatik. Miklós berezeg most ennyinek kezdé fizetni évenkénti kamatút, halála óla pedig l'ál lija teszi azt.

akknri szellemben. eleiil nevét. Te, fenvieltesti ismék clcfejteti'sével. Szivsrakailva rsfiggeszkeilik ezért soralian Bcrzsenvi , e' két volt ')

is

valLisi

1809-ben a' jiesti nemzeti múzeumhoz, 1000 hot fekete banknhun. ISIIb. lön ez, 200 váltóforinttá, 's e' 200 forintot 1811b. septemberben lizeté bé az ország pénztárába, honnan ezen adatokat lb4lb. dccemb. 21 d. kaptam. ajánlott

mért fakail illy soká A' rég óhajtott laurusi? ....

Hát

nerazeleiliiek

erre

.\z

megráz, künntet

forJuláK

í)lvasá-c, tudom.

meg akara

kit

gördít.

indítani/

nem

Sokat költött, mondják, 32d. szániu magyar gyalog ezeredére, mellynek tulajdonosává, gr. Gyulai Sámuel halála után, I802b.

^liklús hcrezcg 1795 körül gróf Neuiicrg számos könyveit vásáriá meg, az cicirl reá

szállottakat l'szterliazárul

az egészet ott állította

liccsLe

vitctc

's

neveztetett. lel.

\' magyar akadémia alapítói között, neve

Képtárával, iiicihbcn már ISIJtig 541 darab volt , miként Kismartonban akkor kijött catalogusa miitatá, Bécs mkincseit gva-

nincs,

Kimulék 1833b. a' szép levegü olasz Comóban

rapitotta.

's

Tiiornwaldsen

ott, a'

,

nerani, Bartoiiui

házat tárta

esztends

java festcincnjek,

a'

itt

,

Berzsenijihez

irt le-

liová

Mária Ludovicát

a'

Istvánt

ugvan aninival, .Jékellalusi Jósefet 20,000, gróf lllésházv J.stvánt 20,000 ftig teszi ki. Ksterliázv .M. berezeg, azon SOÜO-rét, még ISOSban Sopron vármegyében 2000-rcl toldá meg, 's ígv, lO.OOOrcs áldozó lett. Hanem az iSlIb. következett pénzbcrs leszállítás e' 10,000 /f/e/í! lunkó forintot 453-1 forintra 54 xrra csökkentette váltóban, 's ennyitl íizetc kamatot 1^27b. végéig. Jósef flierczeg-nádor felszólítá 1828b., akarná-e azon váltó üszveget, pengvé tenni? s gondoskodva jcgyzé meg egyszersmind, hogy egy ifjú' cvitartására jorgolatul (stipendium)

')

0Ü6C

for.

40

xr.

peng tke-

mik teena'

Antal, párisi követ,

,

,

volna,

most még inkább hevül, mert gróf Apponyi Bécsbl már Posonba teve által 1827b. becses könyvtárát"), mert 182^? óta uj fényszak villant elé a' magyar furak 's áltáljában a' hazafiak honi áldozataival. Ks a' londoni követ, Pál berezeg, szivén viseli nemzeti míveltscgünket ; lS23b. valók szerencsés azt személyesen, hosszabb, vele folyt beszélgetésekbl tapasztalnom. Ha pedig még akadályoztatnék, a' hon uj nemzedéke kéri majd, új ivadékát; mert. meghalunk mostaniak, annyit téve csak, a' mennyit lehet, hanem a' nemzet él 's köszönetet hálát akar mondani herczcg Esterházy Pál maradékának is.

Az ISOSbcIi országgylés 7d. czikkjében berezeg 8000 for. ajánlásával emlitetik

sor, 50,000 forinttal, ^larczibánvi

is kellett

De azon nemzeti csengés, liogy a' bécsi roppant kincsü, magyar szerzetté gtjüjleme'ni/, a' hcrczcgi háznak Budán a' várban 140 év óta birt 's alkalmazandó nagy épületébe szállana,

köziilt.

a' F-iidoviceáboz

's

Berzsenyi-óda kelésének czélzata kifejezend volt.

Kzek gâkor szemlélésével 1S22, IS23b. magamat, 's rövi
— CSd. evében

's

hol

dscgét említgetni, már most. De

éltetem

reUim

csak

volt.

Talán hát nem

Schadow, Dartolini, 'l'ckezétl szebbnél szebb

'stb.

szobor.

tciii.

is

egészséges épen azért így 1797b. 32

táju

—

Rézmetszet és rajzgvüjtemcnjc I823ban 56,OüO darab körül járt. Bécsben.

Miizcumában,

egyéb ujabb intézetcink

l's

ohajták.

,

3.

Görüg Demeterre.

,.._

Ezen óda mai olvasója

,

15

már kedvesen

juttathatja eszébe, hogy Vd. Ferdinánd ki')

Kismartonban

')

L. A'

rályunk felsége a' magyar tudós társaság alaptukéihez 1832ben 10,000 peng forintot ada. Ks örömmel nézi Jósef lhcrczcg nádort, alapítói között még 1827bl 10,000 peng forinttal, úgy Károly fiiczcgct 1834beli ajánlata szerint ismét 10,000 p. forin-

Frakoón egészen magyar lelkület udvara volt. Láttam rurâtiam magyarul irt liivalalos leveleit .Sopron várintgyéliez, városához, t/,eI^ levéltárában, Kisni.irlonból lC82t)öl jul. 7.27. Béc,böl aug. 30.1. 's majd innen majd onnan, 1690, 1092, 169."i, 169fi. így több Eslerüázytól. Nyelvük a' Ic.?,

csinosabb társalgási. 11. m. nyelvemlékek Ilid. kötetében, a' tatrosi I4(j(ibtli másolatból Jászay Pál állal kiszedett szósort, „irgalmasság'Siál , hol, jorgat :^ miserelur: irgalás vagy jorgalás, Jargaláx •=. stipendium.

'J

KüzhaszDu csmcrelek Apponyi czikk.

L.

tára.

Elsú köt. Pesten 1831. *

,

BERZSENYI VERSEI.

6f?

Lap.

Lap.

Berzsenyi , a' magát meghúzó. Olvassa 27dik évében Görög kineveztetését, éneke ömled, a' magyar történelem éleirl nemzeti fájdalmakat pendít meg benne, de

íme

mellj az akadémia számára 1844-ben , kezdi adni százától öttel kamatait'). A' magyar királyi ház tehát, a' magyar korona

tal

nemzetének iigyénél mostanig 30,000 iieng forinttal. Ezt hozá, az id" nemzeti hango-

csatlakozó jó szíve már ezutánra csak igasságosat vár, 's elhallgat vele, nem küldi meg. ^lint az eólhárfa. S'zell suhantja meg,

sabb fejlése.

Szabadjon GörGgrI

is

egj jegyzéskémet

a'

ide serítenem, mert egyéb enyhülettel jár,

's

következik belle. Es úgy hinném, ne engedjük elsemmülni mint eddig, eszeink apróbb de érdekes ismertetéseit akárraelly ket kitüntet oldalaikról. Nézzük cpak niiképen dugdos a' komíves, terebes kövei közé nem különben Berzsenyi jcilcmzete

's

llhenekbl

között

:

Critiques

falát ki

épült

elé

nem

simít-

külföldi

et portraitg

,

több

lillérm'res

,

Cunningham, Paris 1834,

és lesz

/

nálunk hasonló.

1821 tavaszán Bécsben a' császár és rálylakban épen Görög Demeter udvari

ki-

^

ta-

midn akkori nevendéke , Ferencz Károly fherczeg, egy kisig^) nyilva maradt ajtaján keresztül, magyarul híva egy szóra Görögöt, ezé mellett volt szobájába. hoz,, Várjon egy kisig angyalom", monda zám Görög 's ment. Ajtaját nem ereszté

Kiktl

Midn

,

,

._ 12

a' kilentz szüzekkel múitt idn vég bntsudat vetted átkaidat rakásra gyjtötted? a'

Poctal munkáit közre bocsatá Téti Takács Jósef gondossága 1799b. ismét gr. Festetics Györgj- költségével.

Horátzius poétikáját Virág kiadá, saját ujabb költelmeivel 1801. Lelius \a^y M. T. Cicerónak beszéllgetését a' barátságról 1802. Fórra itt lelke nemzetiségünkért P3 bérhez

nemzet öröméé, azon, hogy egyegy királyi herczcgével ezután megint saját nyelvén szólhat, miként hajdanta Székesfejérváratt, Visegrádon, Budán. "S mi jól esek érI. Ferenczben a' törvény így teljesítjét zenünk. Majd Göröghez folytatám: „tudni ur

„

írsz és uJ frigyet kötsz

a'

irt

ajánlatában.

— Az üdósb —

Kató vagy M.

T. Cicerónak beszélgetése az öregségrl megMagyar poéták kik jelenek tle 1803b. római mértékre irtak 1540tl 1780-ig ')• Kiadta Virág Benedek. 1804.

ódái megtiszteltetését

— „Nem

tudom , feex vala vieg szúlitnsi szelíd szo/cf/aa , nincs már idm verset olvasnom. "S ajakán, mosoly.

Berzsenyitl Í803b." lelt , kedves angyalom

._. 18

uliuai ütközet

„Mi dolog, barátom! hogy ismét versekkel

egészen zárába. így a' magyarul folyt közleményt a' császár-király atyához menni akarás fell , átliallottam. Görög majd , öregnek öröm mosolygttával jött vissza, de hallgatott. Bellem kimelegvék a' szó gondol-

fogja méltóságos

Az

Virág Benedekhez

Virághoz Ányos még 1772b. nov. lökén monda, a' m. irodalomért olly nagy buzgottságu Bacsányi által 1798b. Festetics György gróf pénzén kiadott munkái 103d. lapján:

nácsosnál valék

nám

megszün

A' világért nem engedett volna még most mutogatást Berzsenyi szerénysége. Lelkébe ütközött atomnsokat mind csak rejtekben eszlángi ösztöne. forraszt uj alakításokká St meg sem álmodják ismersei dolgozásait, mert hallgat eflélérl falusi nemes társai mulatozó körében , mellybe zengelem szenvedélye haniarhamar vivé. Kis János kapta rajta késbben véletlenül.

par C. A. Sainte - Beuve. Tonie I. II. Bruxelles 1832, Biographical and critical history of the british litcrature on the last fifty years, by

hurzat zengedez, lebegtetje az édes hárfa néma.

is

morzsákat, mik nélkül hatja,

,

,

Ez eddigiek ihlethetek Berzsenyit 1808. eltti ezen ódájára. A'irágéit szikrázatokka! mellyek fel fel is lobbanának, mint a' közben közben meg meggyúló cserfa, ámbár megint lassuló égéssel. De korukban épen szokatlan hevüek voltak, mert az ICOO végével eldeákosított nemzet férfiai, az idébb elnémetesített fcsaládok hölgyei , a' fennséges kégr. Zrínyi Miklósnak &'zircnáját, Liszti László Mohácsát, Gyöngyösi' Murányát már találá,

')

')

L.

M. tudós társasági névköny 1841re, C5, 67,

C8.

1.

Kistég {— Idcslnytt, kevesenné) úgy írandó, hinném, helyesebben l»s-tg állal, miként az elébbi: mindég helyett már: mindig -et irunk. 'S így kellene: eli'g satis , mert ez annyi, mint: el-ig; és nem: elég romollv sok már, hogy el-iff van; ele'g pedig burüt/r. Mindég, elég, kisség , csak i és c köztli fs, általjános betiicserénk által lett, mint a' Iiajdani megint, szeréi/, meg<'»/ , ma: »s , szerinl a' johh: pedig ez egyszersmind: comtiioriel. /Clet, lélek, táj-

—

—

,

ejtéssel illy betiicsere által: ilet, lílek 'stb.

p

A' n. m. nyelvemlékek

líd.

kötet 23d. lapián 1529b.

van egy sapphói mértekben lenni akart dicsérete sz .Miklós pápának , mellyel Gyöngyösön találtam.

:

;

60

BERZSENYI VERSEI.

Lap.

I.np.

nem

ismerek').

iijen

Ide

I'.s

gveiiged kecscit

veniis-i/iun

rajt.i n' ry^'wi/s

t

inclltek

,

Ho-

mint kútlliez kü/eloülirr inger-

rútziiislioz

lék, kit villamos clértésével

keresztül

!itiii\ ir.i

volna meg macvarázatiiit , ki azokat lleinsiiiN Dániel, Sanadon, (iessncr, MitHnxter, Bentle^', sclierlich 's mások kiigazgatásaiLól szedé világosra. Virágnál találá megLillent eszmékiil .V gvzüdelnieskedó magiar sereghez 1789. a' 12d. lapon, Barúti Szabó l)ávidlioz 19d. I. Iiol Í)rc7.vn az elkeseredés

ncze

futotta

Nitscliiick

mintii.i

:

KgV

23d.

liajólioz

maré

rctercnt in

mi

I.

renicgeserc emlékesztet

nak —

a'

llorátziiis „() navis,

növi

te

tliictiis

nála

;

nek rziMio az tal kiadott g\

.

.

lionért

.

Ti, egv .An\ á-

:

Hazának — magzati

S'2(\.

mi-

I.

182'ib. Trattner J. l'amás álíijtcmcnvLen (mellvet Virágtól

Tamás barátom az én serkentésemre vett meg 300 váltóforinton): ,,A' verseng haraliaklioz" ott, „Károlv gvzödelme Oszteráknál 1799" a' 158dik lapon, melly a' ;

ritmussal keverve,

p.

o.

I'.lete

deli fiigi/nn

,

nyugodalomba rusîjon. 3,), 26d. lap. „Kgyszerüség, józan értelem, íiyelv saját lolya-

ma legyen fgond" Berzsenyi

így szóla.

milly huzakodó megfonto-

is,

lással nyúlt eleinte azon új szókhoz, melylyek az els kiadáskor szúrattak verseibe, mutatják panaszából szedett jegyzeteim. Mikor tehát egykét szóért mint övéért , a lo-

pok róezos

jVo/íí/o/í//

,

ellene

is

pitypalatyolt,

mert tet, tudta nélkül tolák elre újítás kezdése egyik vezéréül, más vala iiáta megett. Azzá jellemzése akkor sem lön egészen való, midim a mása
r/Tí/oba esettnek érzé magát,

volt, in
,

kevésben.

De hamar ,

ki

kczdé most benne kapni ugyan azon találó melly elébb óvakodtatá , hogy a' nyilt ész nyelv szelleme titkainak új felfedezései A irág nézetein tágítanak, 's a' mi, nyelvszerü a' mi diszes , a' mivel hiány pótoltatik, mind elfogadható, okos elhelyezéssel. ,

,

gîlkolódott lázadalomtól irtóztat,

franczia 's

Berzsenyi

mintlia

politikai

mérsékl

Mert virági

liite'

megalapítására

befolvással lett volna.

hatálvról

Berzsenyi'

,

—

saját

Példáa elteli mellemet Jer, jer, légy kalauz pályarutásomon,

gére

's

nvelvvel élésre, izlet kénvesbséköltéh szelleme felfogására nézve

a'

látszhatik szólani.

nem akará mindennek magyarul

\'irág

az

Csvifolva említi

kitételét.

:

'iTiisz

,

mcz-

engi/ féléket. Iloratzius jioetikája 21 d. lap-

késbben, l8ltb. kijütt Kuridildikén épen Kaziiirzyhoz i'rva mo-

ján, mint eéje

solygó gnnyjával vág a' eaesnra helyetti viígtini/\ioz, mit tiilajdonképen Fabchicli vága elé 's azzal ennek vágott ntátia Ciizmics. Virág, még köritrhe sem akara menni, hanem esak c('rrí/«ba, bajvivóhelyre ; borvíz helyett esak mindig savanyú vizet akart

noha Krdélyben Kenderesyjc 's más , mindig horvizet tétetett volna kedvelt

inni is,

Virág borzada kiiigratáson,

annyi mint: liáesinak

még

I"'rentz

,

's

tnek

,

,

gy.lz'dclmc,

az a' F'rentz

io/onrf helyett h'limd, de

igazán Virág

,kétségb' esés' sem kellé. Atal-

jában monda: ,,Nintsen F.lisio

mellyik irásnem hangulatához jobb épen ^ rím. De mérni 's egyszersmind rímelni, leóskodó izetlenség marada eltte, amahhoz meg Virág néhány sorzatot igen jól találva tért, mintha magába szállt volna, lasztá

hogy csak az ollyan alakba lenscgct kell

magát

niet

a'

Magyar Nyelvben

hanem

Rúvidittés." Jó ízt vesztegejegyzé ki helyesen a' minden szóban

—

A-zó vagy F.-z sorokat; nem olvashatú bosszonkodás nélkül a' mértékre vett verset

,

lett.

F.iludi

ís HajnisrAl

,

alább.

lieiicxe

félénk.

Midn

a' költcri

szárnynak még egy suhogtatást kell vala verni, akkor ereszkedik, burkoltságai értelmét csak meghittjei tudák. Dániel, mint a' jósló, köszirt hasogatta fellegek megett tündérkedik. „'I'éged dicsit a' zeiiitli és nadír" sorában (I. itt e* 21d. lapon) Shakespeare festette költér' szeme. Szabadságért bátran nyíltan

csak

esti tisztító

zött

gynjfó

irodalmat, .\inade.

a'

jöttekor gyakran

szélesebb,

•)

is.

midn

léiiított lelket-

vala üldöznie, nem a' rímneBerzsenyi esak késbb vallo-

m. akadémiai nagy gylésre valánk együtt, hogy az egyenesen zcngelem mellé költött dalnak csak ugv adhat zengélyi lebengcst a' zenélyszcrzü ha mérve is van, hanem niesterkélés r.ijta ngyan ne lássék. Berzsenyinek ezen ifjiii rokonszenve azonban Virágtól késbben külön alakultgatá,

ság

borocskája mellé.

liet

annyira szeldelésével az alcxander s átaljában a' rímesversnek, hogy csak haladottabb kora csengeté azt hangzatkáiban. Berzsenyi' kényesb érzése czélszcrübben vá-

tett

vallomása

inkább

mérték kültériét nála Virág meg arra kedves Rajnisa veze-

A' szótag intése, kit

e'

bak

,

lobban, villám,

nem

's

mind

c'

mellett

nem vad zápor kö-

pusztító üszök.

Olvasata

— Virágnem ismére európai ujabb — annálfogva ,

képei

változafesah-

maibb világuak, nézete átaljánosabb.

70

BERZSENYI VERSEL Lap.

Virág felülmulta vi'iiasztott elképét ki torzonborz volt ugjan, de nem len Berzscuji felejteté Virágot.

Rajiiist,

Ízléste-

nem

;

csak eg_êgj cserfa loLbanat, nála egész ósi fenyves hasáb tzben, hosszanta fel a' hegj-

nck, miként Csikban mikor

a' vész

meg-

Virágból jámbor játszi öreg válék ki az Kelemfüldérol szendén ballagdogált nyári estenként a" duna bidjára, fv'ityüldügelt ott nyulak szigete felé 's ba kérded mit csinál,

:

nak

í-'zázadai, elbusultan válaszoiá:

Öcsém, Mohácson

a' lelkem fáj belé, nem lehet irnoiu innen. De kezdél más tárgyat, gêrmekileg vidámithatád fel, elgyügyüge veled, 's azon mosolya láttára, melly szája szélén vonult el, övé lettél. Hon, ifjakat nyájasan buzdita; enyelg sorokat irt harátilioz, kik a' kevéssel beért, jiapi czím vágyat nem ismertet segítgeték. Ha rossz kedvében nem ,

kapád,

Illj' clborulásokat somogyi magánossága bölcszött. Horátziusából itt csak ez marada benne: levius fit, paticutia, (|ui
is

corrigere est ncfas.

így szállá

e'

tanítója

elüzionába Virág,

így Berzsenyi. A' pogány Horátzius megveregeté a' keresztyén A'irág vállát; Berzse-

másik keresztyénen meghökkent, mimagát már fpolczon érz, új versenesére legelszer pillant. Matthisson örnyin ként

a'

a'

vendeni akart egykét foltjáért Berzsenyinek, ez már bánta tettét , 'k csak meg-

hanem

,

hajtá magát a' német keresztyén eltt, szóba vele

nem

/6. Horácz

tudál nyelvén, gyönyör volt vele Illy sikerrel szelleng vissza Rómá-

állott.

..„

's

lenned.

nak irodalma.

Horátziusi künnyüvér, Tacitus embersége , Seneca stoicismusa , Tibullus egyszerje. 'S harmad vidám természet a' magyar irodalomban. Faludi Ferencz volt Amadé után a' másod. Fennszerü belség löki ennek 1779 eltti könny dalában a' hiteget ,, Szerencset" vissza, mi tündér képzelemniel tánczoltatja meg a' ,, virágokat", melly szívélyesen nebeleg a' „tarka madárral." A' többibl sokat elengedhetünk.

Berzsenyinek els 's végs költelme oszsziáni nap 's holdvilág. Elete delén , mint más, ha megszesszen is rajta magában, vidám vérrel felejtetni akarna, könnyes szemmel néz a' múltra 's úgy már, a' jövre, 21d. lap; szüretén is, a' népe vidámítotton, este,

,

diófa tövénél gerjesztette tz pislogásain képzeleg, 43d. lap; ifjúi altatása eltünttével setét lelkét csak a' szelíd hív egjet-

n

értésén

Lap.

lamat sem meré védeni, ne hogy megrázassék istensége, a' koszorú."

's

gyermekein kel öröme

nyitja,

23(7. lap

ehíj hasábján. A' szép birtokú földesúr, világi okos gondban, négy kedves magzataért, kiknek jövendre is tisztességes élelmérl mint becsületes atya, nem tu-

dott volna vétkesen úgy feledkezni, miként némelly csak a' literatúrai hírnek bolondult. A' hazafi, a' költérpedig nagyszer lelkében, mint egy megsebzett sas Világosvár romáin, megzengett Szilágyija homályos árnyával. Hol az a' nemzet! mondja itt, melylyet én akartam. í-'ajong benne, hogy, majd kétségbe is esve felle, érette miért nem teliete többet; miért vévé cl tle a' nagyhoz úgy is rövid idt, annyi évi kínos betegség! Es érzé:ollyanra pazaroltam-e barátságomat, ki raegrohantatásomkor félre csusszant, mert már elkapta lantom dicséretét, 's jobb olda,

az

Fölüti

marada

Is

2dik kiadás

's

itt

mellett mindenikben

miként ámbár ezen ö-zés

felelt gyanánt,

:

irá,

fergeteg, fedik, éne-

kel, gerjeszt, fejeden, jelen, elrepül áll, és

ha már a" dunántúli, kivált somogyi, egyszersmind pedig szegedi, kccsköméti /ofö// mcgtartatik, úg)- kell vala: förgeteg, fö,

Ezen harmad hangzatu e betnk

dik, énökel, görjeszd, fejedön, jelön.

tájak úgymint, ejtését ó'-vel

éreztetik

's

így ez

,

nem

csu-

pán betcsere. író hiszen hangoztathatja, irodalom induláskor, születése tájáét, mellyhez szokott, mert a' többirl még nincs hallomása, így tévé ezt nagy Sándor kora feléig a' hellén, 's a' dóriai ésjóniai két

még

ejtés

íiolia és

attikaira

is

f tájmik

oszlott,

közül jóniaiban szállá le Homérosz, Hesziodosz áoliaival Sappho és Alkeosz , dóriaiban leginkább mértani ^s bölcseleti munka, attikaival Sophokles, Euripides 'stb. Hanem ez csak addig történt, mig egy-egy f, még külön tolá fel magát más-más tájon , a' görög fejlés elemeivel késbben az attikai ada fbb színt, midn a'makedóniai egyurság és udvar az egész hellenséget Attikában pontosítá össze. Azon ok szüle nálunk is eleinte a' XVd. százévbeli Guary codexben: velág, kegys, mindön , embör, igíin (pcldabalól) Kinizsyné 1513beli imádságaiban: nömös, legyón, édéís, nekó'm , terívmt , lelök (nerazetibclöl), Írását, mivel mindenik szerz dunántúli volt. Bertalan papnál pedig 1508b. mind í azért ví'sit, gyülsí'g, szíless/g, btkét, árnyj'k, k?'s/rtct, (teremebölöl), hangoztatással, mivel a',, halabori faluból nevezett" Bertalan pap a' máig is í-z Beregnek vala fia; 's Erdsi János 1539b. sárvári ujszigeten kijött , magyar nyelvtanában mint szibenjcrváraljai , a' szatmári ejtést követé ;

;

;

:

!

,

,

BERZSENYI VERSEI.

Lap. KzílliK

Illek,

trl

iriisiivnl

itrl

hiillott

,

luikot

Lap.

Ifveli'klicii fciotfcbli is

vár-

Aliiuij

,

is

tiíjcjtcs-

síiját

jo^ve/trtrk N\itrii, Güniür

mogvoi

körül

^árv;'ir

Mcfjiiit csiik

\'iisliiin.

(-/(•ssel

tcr-

:

koti'Ic/.i , oszcnk, jövoinl, törvény, eszünk, öröm, önlüjf. l,. R. ni.

jevcnilö, tervrnv,

teiit,

cnlcg =

erem,

kütolrzi,

nvelvcml.

llil.

152,

'stl..

l.-):5

ni.tjil

srn -z

tájejtés közi'il az

i-y.íi

119,

Vejiycs Irat. III.

m.ijil

»'-z<>

udvartól

:'ir|iiíüi

oklevoleULcn clefonliilö magyar üzavak legiiikáLb i/zvr jelennek meg, mert a' (liinántuli Fejérvúr volt székhely. I)c a liuilni magyar lulvar l540nig már egeiket sem éreztete kitünldjcn , a' több tájról oila jött" vagy ottan éltnek beszéde csínos olvakölt

latin

dásiivá lön VI.

/.. /i'.

()-

és íi-iiek f-vcl

tii/elrem/. l-xó l-öl.

rí;yes inil. 19.

felváltásával.

LXl 20

es

111(1. lap. ^8.')

387

líd.

Afil.

liip.

„F.z io wrac/(7ütt, az(ala/c/i;tt", lel-

jük ki,

1

születés llorncniisza I Jetrekil várában Hal assi István 's

vallási

tett |iredikatzióinak

,

nyelvét, Gyarmati Ha-

Az erdélyi nemzeti fejedelmek udvara Gyulafejérváratt, a' budai p-nek többszer hangoztatásával az erdélyi hangejlésnek , gyökök mellett hívebb maradását éreztete '). Alsó Fejér vmeg;. ei Uájiortonon szülelett Forró Pál magyar Curtiiisában mclylyet Hcthlen Gábor Debrecenben ") lí)19b. nyomatott ki , a' nyelv mivelt , nagyon érdemli tanulásunkat, alihnn ft/ ,fe/elle, legfels, áll, és „kegyes ember", nem: föl, ,

találtató

díszre fejtéssel folytatá

,

's

kcgyös eiubör , 's a' nála tíittünk , Magyarországon fo-

IcgfölsM tí/tt

,

rogtában ragadott reá, luiként nies: dics/'rctcs, f/nyes, tört/net,

a'

debreczc-

itílet,

mik

leginkább ajánlatában találhatiik , bizonyosan Debrecenben, hol azt .,Az felséges Feiedelemnek" irá. A|iáczai Csere János, a szász (ia,

') ')

gyönyör Hárczaságnak hároniszéki szép

tisztáit

felséges

esz

nyelven adja

I.isil, alább: fe 's /«" gyök. így, csak r-vc'l , miként a' mai: ci , rí^cnte gyakran eliirunliil , nuha fvlvállva. Ha megint megszokná szeniüjik (ullunk, egy, ketlösieliiii hangunkkal kevesebb lenne. De, nyárel, nyárbü nyárutó 'stb. nem rósz elnevezéssel együtt csak úgy búkál mint ,

a'

székely

ts

hangejtésként

,

:

,

,

gyöm-bi mint rom-ból rongy. Rajta, l'rdély 's leginkább Székelyföld liai, elé közületek láng ész' müvével, latin-tieniet clegvedés nélküli nyelveteken. Csere János

ez íigv jöhet

felleglepte hold.

uj mii-

szavai mintha- mindigiek lellek volna, pedig ereszté ki azokat , ép rajokul. liléadása világos, mert feje is az volt. N_\oma vezes-

sen tovább. Most kelleténél itikább utánazzátok a' mag\arországit , mellében több lön ugyan a' tanulmány szerinti, de, ticlek haj-

danból sajátibb, gyökríil származottabb. 'S c'

kétféle

:

e/Jcii

Berzsenyi, látjuk eltére a' somogyi '"-zcstül, mert 2d. kiadásában sem azt liagyalá meg, nolia társalgásban azzal pzóla, misze-

földe hangejtése helyett a' jóninit. rulöll-rt

elésegítit dicséri.

fölötte

a'

s

lö'i-Jb.

hagyá ránk fe/ annak f,/ille felh fellegj/cnn, temérdek, ^'//cwge (talán: genybnl), 's e' mellett: ^7/
sajtiijával

reformatiót terjesz-

kivül, ('sejtén Náiiasdi Fercncz, .Markiigfalván iSzcjicsLcn Máriási I'ál, TölczekcM Sárosban Kajii Fercncz, és Poson vármegyei viccliispán Fzterbas Fercncz 'stb. nemes ur udvarába vivé, mivel ezeket, mint

már

ban

neve is: IJíirz.rivnyi. ligy választá Hérodotosz és Hippokratész, dóriai szül-

lassiakén

voltat

,,^âgyar l'.ncyclopaediajét, Ultrajectum-

l'étcrnél

a' pesti

l.í8 1b. kijött

ki

Apáczúról, nagy csillagotok. Akkori

ezen

Ni'ilunk

vapv

türtéiit,

köt.

71

!

szorzi's, lís/on, rísz, filif,

inrklís,

,

j

rint ottan

azért kivána, velem errl fel-ett,

múlt

monda, annyi

iilejc,

's

is,

szóltában, mert

mint

pölt köztt éreztetni

/tVe/íz/i'-nek

és mökell különbséget, ám-

így hozá elé:

7iiri;ell

bár feleletemként mindig leszen nyelvünkben egyféleképen hangzó, de mást meg mást jelent szónk. Lám az aligmult többesének els személye: falánk, fulánk , félénk, nya-

lánk, terménk, egyszersmind millyenscgszó

=

gi/erlyti ; ár, világ mi/ndiis, világ vize, c~izmadifie\ holmié ^ olló furfc.r, olló Következetesebb lön azonban haediis 'stb. is:

Berzsenyi ('s még eddig ez elég) a' hasonlóan dunántúli A'irágnál, kinél volt: dücsöit, röpös, pöröl, tsöpög, füröszt, födüz, fölött, gyöpöz ') 's majd meg: gycpez , fergeteges, penget, gyenge,

Mi adhat nálunk

fel.

újra divatot most

!

a'nze-

rencsés hangciegynck ? Környölállásink között, csak a' hatályosabb irók , 's ezek befolyásával a'

magvar akadémia. Ki azok kö-

gyilkoló, adna halált inkább szavakban: árnyék, ajándtk, fakar/j, h.njlp'k, halándfk, nyonidrk zf k szánilék, szurdek 'stb., mert c bet ezekbe züiyV>/ben

annak

is c

e'

,

hangrend ellen csúszott bé késbben, 's írja árnyok, ajándok, fázok vagy fazak

hát:

Társalgási beszédében Virág igen monilá fclüle nekem Uuc/y Emil, cjlósü

erclílyifi,

bosy Virágon,

hiiz a'

a'

volt.

n.igyon

Azértj, l:eilves||

szohác.skájálian,]

beszéln, mikor Icgelöszer ballá, csak eIálméIkc)ilo(t.|| néha szeszélyesen, oiifiiúmji szerette, mikénti Virág: f.?ií/o/n« bclyctt cjié, néba összccsucsoritgatá száját 's Virág ö-zéseit iigy ö-ö-zle ki. 'S

Ii

,

BERZSENYI VERSEI.

72

Lap.

I.ap.

én Virág 1799-beli sorát találám venni, feledésével a'Trácz-ra változtatásnak, 's akkor meg rám zúgott egykét becsületes magyar-rácz atyafi. Pedig bizony Virág az elst sem irá csúfságból , hanem itt , háborúi jellemzetül , mert a' rácz is ott ugyan zajgó vitéz, kegytelen vereked 's olly izmos tagból szakadt nép , melly gyzelmet segít úgy elé egymással összeveszttében sem kéniéletes , minél fogva ide költéri képül való. En pedig azt is gondolám, hiszen e' „vad rácz" elnevezés nem az egész népet éri, hanem, catholicusok által adva, csak a' görög nem egyesült felekezetet , a' másik mintha már szelídült volna , 's így vallásbeli gylölség, mit nem ölt fel, kinek esze kinek szíve helyén van. St mellzvén e' szomorú czivódást, azt hivém, hogy azért sem veszi már e' vad-at magára, a' közinkbe magyar törvényre jött régi ráczok magyarrá vérült ivadéka, mert igen sok ics nev, különb jnagyar hazafi, ferde neveltetésénél fogva sok elfajult magyar fúrnál , mint lám ama sarjból, Bácska földérl a' legnemzetibb magyar hölgyek virágzanak elé 's inkább azon hökjeligéül

miként Csere Jánosnál van irja kar.tj , hajiak, halandók, nyomdok, szándok, szurdok, mert ezeket a' liajdani tiszta magyar ;

már

világ igy ejté. Mindcg-bííl

:

a' helyeseld)

;

mindig, jön; 's leve íme lehet: lön 'stb. Es a' felettébh spondéusos nyelvbi így, gördíilékeny trochaeusibb

Ha elmondhatnám kus

is

itt

lesz.

Carl Henriette bur-

,

kamara énekesníí észrevételét Carl beszél berlini német

kir. udv.

hangról.

c és ö

nyelvén kivül francziául

,

olaszul

;

énekelt

Madridban spanyolul, Péterváratt oroszíil Varsóban lengyelül , olaszhonban taljánul. Mikor 1841b. tél felé a' pesti magyar színházban vendégszerepeit vala kezdend, nicgkére , tanítanám meg a" „Bájitalban" Adina szavai helyes kiejtésére. Ebben van , az erdélyi Deákitól (ki Barthelemy' Anacharsi-

Miért r^piil majd violára ... kívánsz gyógyulni 'stb., nem:

sát is fordíta):

Hogyha Wipiil,

/'c/

föl.

Majd más daljáték

került elé,

sílr -zéssel. Tanulja azt is. Ah, monda, kérem kegyedet, rakjon mindenüvé e-t, hová csak lehet , a' sok ö , összehuzatja aj-

kamat

hangja

's

nem

szelídíthet.

Lám

a'

kennek meg, midn a' jó bécsi német meg magyart szép gbölyeiért a' legszivélyesebben leökrözi. De meg, eftele szokott kölcsönös eiczimcrczést csak ollyan kap fel ürügyül, kinek begye már telve némi torlakodással , mert a' mint ugyan egy nemzetbeli család más családra süt némelly bélyegecskét , úgy kereszteli el egyik nemzet a' másikat, st nemzete ágazatát. E' berzenkedés már természet. A' berlini német a' bécsivel komázgat viszont, 's átaljában a' német ágak egymást, így kefélgetik: Dit bairische Sau ,

annak nyelve zengelérzem, úgy Jakab Istvántól

Bájitalban ez nincs,

a'

miségét én is az ,,Eskü"t, ha néhol -jét, e'-re fogom. Most olaszul énekelt sok «-val több o-val, erre néhány magyar sort, mellyet megszerete. íme, szóla megint, olasz után, mindjárt a' magyar, elttem: csak «-t, n-t ne sokat az énekbe, 's ekek, okok, nuk , nek ne nyekegjen.

Ert mvész ítélete 's el nem fogulté , a' helyesebbet szokta kikapni. Metastasiói kebel és fül tehát a' magyar dal simongatásuihoz.

,

üsterreichisclier Liimincl pi-eiissischer Affe a'

/

í

7.

A'

ffilkült

lí

Az ennek 3d. sorzatában álló vad Rácz vagy a' dnnántuli köz elnevezésbl, vagy alkalmasint Virág' ódájából vette kifejezést,

:

Ti, egy

Anyának

—

Hazának

a'

—

magzati..

Minerva' tisztelöji fájdalom! mint a' részeg vaiI Ráczok kanlra kelvén

Szelíil

Ti

!

L. Miigijur Minerva Ilid. hiilet , Jirtig Benedek poétái munkáji , Pest 1790. /. 82.

—

Virágra e' i-«rf millyenségszóért a' budapesti ráczok szörnyen megharagvának 's Vitkovics Mihály és fivére János a' budai derék, jó magjar rácz pap csillapítá le ket. 'S Virág poétái munkái 1822beli kiadása' 67d. lapján azon sort így tévé :

Ti! mint

a'

részeg

vatl

1831b. egy pindirka

sváb neve nálak

sen nieg a' német

nemességhez

Tráczok karilra kikelvén ...

nyilatkozatom cicibe

,

grol/er

salzburgischei-

,

:

Tyroler

Knupf,

Uâsserspülzle.

y

's

Össze-

francziára „französisc/ier Windhetitel^'' czímet ragaszt; franczia ,

u'

,,í/«ro?i «//«?««/«/" annyi, mint lomha, itkányos vagy iszákos ember, 's vaquelami csekélység feletti komoly vita relle allemande. Üsztán a' franczia megint, maga között köszörüldik. k' lorraini eltt a'pyrenei lakos; cnmpére oxirs , medve koma; egy basbreton a' párisit „faiseiir de diei/x-nek híjjá, mert nem hiszi , hogy istene volna. Hát az olasz? Nápolyi mondat, a' velenczeirl il veneziano é pagtino, mivel egykor Velencze, a' r. pápával víttában ezt harsanta: siamo primo iv/ieziii?ti , e poi chrisíiani. A' ílorencziai , ha megharagszik a' rómaira, puarpiino di Tevére, sújtja reá, 's a' római, amazt fnélküli vagy fejtelen lónak szidja, minthogy cavallo helyett a' toscanai, havallot mond. Még az angol, skót és irlandi egymástszd Jeles! Igy, a' magyar,

szájban pedig

:

:

, ;

,

BERZSENYI VERSEI.

73

Lap.

Lap.

mániák elleni harczában." L. Századunk 85 szám 1841 , es «' 87 , «9 9i Bá98, 99, 100, 101, \ü2dile számot rándytól. Vendégnépcink azért hon, megmaradhatnak nyelvük mellett.

gcscit epvüg^firi le, székelyt Icliutázza, e' meg Gêrgvóbaa MaroK és uilvurliri^szrkit vaczkorosnak

többféle

a' jialóczot, iioino{;yit,

a' a'

kotvuhiiak iiak

,

;

;

a' csíkit

a' hároiiiszi-kit

kciiilermngosnak, gnbébotosnak ; a' mngvaror-

Rzágit bicskásnak betyárnak; az

szeki

meg

udvarbeh-

viszont a'gyergvai székelyt kecs-

kelejesnek csufolgatja

'stb.

Azért ejtem ezt ide , mivel igen sajnálnám, ba Berzsenyinél e' vad M\illyenségszn, újra |ierzs lenne a' rácz eredet mostani ivadék némclly ifjaiban, kiket az ill>r gyürü

Felsöbüki

megye országgylési követéé

az 1807, 182^,

—

ként azt Albion lelkes szívélyes leánya, n' többi illy megismertetések pesti közljétl nyeré 's a' hogy' Posonban az országgylés alatt 1839b. maga is hallá, megismeré. Óhajtottam volt én Nagy Pálról életirási adatokat is ide tennem, 's azon szívességét, mclylycl 1814-ben Folsbkön fogadott mint B. Wesselényi Miklóssal és ennek akkori derék nevelíijével néhai Pataky Mózessel meglátogatóját visszonozva kértem meg azokért levelemben 1840b. Vctte-o, nem tudom, mert válasz nélkül maradék. Szerénynek ismerem. Eszeinkrl elég a' Miss Pardoe által felfogott figyeltetés elre a' külföld eltt, ncmelly tévedés belécsuszása mellett is , mert a' melly angolul olvasót ezután a' gzös

—

lami jelesb egyikbi se legyen.

Herzsenyinél is ama szó, csupán kültéhadikép, miként ^f/rrfi/ezos ös, /cegyetlen Bzé\ie\y , Jené hajdú, haragos kun , kelyes

horvát.

Ismertem Berzsenyit. Velem eg'yütt inkább cgygyé szerette volna ölelni a' magyar királyi birodalomnak. Fényes ujabb felvetése szerint közel 13 millióját, mintsem gúnnyal, török 's belháború miatt sok nyelvvé kenépségét gzéllelparittyázni. 'S ugyan balgaság volna magyarnak azért nem tanulni Sbakespearet, mivel 1589 16H között irt egyik színmüvében íane /iiingarian-nek.') a'

hozzánk lebegtet

Tert

legalább

—

,

,

nem fogja elre hinni nem mind azt, mivel

bctszerint

most is úgy bocsátják el néha-néha Bécsbl, miként 17löban Lady M. W. .Montaiguc-t ,,Barbariába mégy", init angol es frnnczía kivalla

mert F.urópa' nagy részét

egykor, pusztítva nyargalá bé. ToH-nson már másként ira, majd méltolóbban Paget, úgy Miss Pardoe barátnéni, 's várjuk meg csak, miként fogja fel a' magyar történedelmct Wakelield barátom. Azon szócskák, miket magyartól a' rácz, tót, sváb, szász, elég nem jól, de torlás képében még is csak hallogat , minil elenyésznek, midiin a' m.igyarrá cgészülést olly élesen mint eddig, nem ellenzendik. Igen felvilágító czikk e' tárgyhoz: ,, Magyarismus (az az: Magyarság)

1822ben

nekem már több ,

Beudant pedig

kiirt.

Miss Pardoe munkájából , a' „Pesti hírlap" l8llbeli 17d. száma 13(). lapján közié. Deák Fcrencz Szála vincgyei követ jellemzését; Klauzál Gáborét Csongrádból 57d sz., Beöthy Odonét Biharból 87d. sz. , így Bezcrédy Istvánét Tolnából, késbbi számában :

^9. A' Magyarokhoz 1807. Régi m. nyelvemlékek. Builán 382, 384, 3«)2, 398.1. lap.

•)

L.

')

A'

,

1840.

19

1831 , 183?;, 184()b. országgyléseken (mert az 18llben voltra, noha választaték, nem vala szabad mennie) iMiss Pardoe munkájának: The City ofthe Magyar, London, 1840. I-s kötete, 20Ü 303 lapjain áll úgy, mi-

akarna eleik tisztelt peblájától a' X\'ld. százévben, midin Subicli, Frangepán , Petrovicb , \'rancbich 'stb., magyar háizá lön a' régibb idübl '), magyar kirárályi udvar nemzeti szelleménél fogva olly nicggyzdésbl, begy mivel magyar szabad alkotvány osztályosai, kötelesek inkább a' nemzet egészébe sonilniok, mintsem külön huzakodással egy kisebb elszakadvány „lia en nem, le sem-ct kiáltozzon, 's osztán va-

azért mondatja

_

Nagy Pálhoz

Ezen lángész jellemzése mint Sopron vár-

elcsillogtatni

me'ni/

,

,

:

líd. kötet,

„Merry wives" 1 felvonása 3iirk jelenetében: „0 base Gongarian >vi;lit," áll Klels her t8ü4 és 1833beli kiadásában 's vé;én magyarázata. Ue ,,hunga' riant" is olvasék valahol , ámbár most nem találom. Idézem azonban, mert e?y lanulútársam is hungarianra emlékezik, 's igy olvastlát monda ennek egy angol is Pesten, januariusban 1842.

20,

Tv Tituszoddal hajdani seid Várába gyltél .... mutatja, hogy a' kultér, az rály által

I.

Ferencz ki-

akkor Budára hívott országgylés-

hez beszélc magában , melly Napóleon szerte hangzott gyzelmei gátlására, minden magyar fekv jószág esztendei jövedelme h.itodát, az ingótól pedig értéke század részét határozá, ünkcnti segélyül. „Szabad népnek

10

:

;

BERZSENYI VERSEL

74

Lap.

szabad lelke csudákat tcszen , azt tégy mostan te, üiiállásir alkotván) os nemzet, hogy napóleoni kény 's eszmék alá ne essél, hanem úgy raaraJj hahsbnrg-lotharingia királyi

házaddal

választád

.

F.z

vissza igézi lakóját, mert ott nyüzsög szo-

királyodat esküvel korolelke, ezen ódának, össze-

kott szólamáuak tömege, niellyhez énje többféleképen kötve, 'l'ermészet vete ösztönt ilylyen elszigetelt álladalmak fenntartására min-

köttetésben az ulmai ütközetre

Ugy

zattal 18d. lap.

is

4dik sor-

irt

maradott

a' liiv

ma-

hang lön Napóleon késbbi

gyar. Puszta

denikbe

hi-

ségben marasztásún kezdi meg munkáját. Mig azok tagjai rendet tartanak nemzeti-, ség és becsület érzk, erskaruak , munkásak, mérsékletesek, az illyek milliói által az egész 'nemzet nagy. De a' fbb tagok elernyedése |azt is] gyülevésszé'; rokkantja', 's e' miatt változott el már így, több nemzet, ha csnta vesztéseibl nem vala uj ereje megint bebrdztetni sebét, mivel azon szerencse nemzettel is úgy szokta zni játékát, miként egyes emberrel. Beszakadnak hegyek,

felszólítása,

,

,

hányva vetve. Jgy beszélé nekem ton.

Ki

meg

bosszújában

javított azután ,

rajta

,

ezt 5Iár-

's

ki toldá

csak hallomásból értette.

uj szigetcsoport

ÁO.

A' Magyarokhoz indult hajdan

kezdeftel

e'

,

:

16i

De

Ezt is 1807belinek tevém felébb, 's talán nem vétem el. De, akármikori, egyik Icgköltéribh áradozat. Már ez átaljában minden

magyart

illet,

's

az

egymikbl

csak

Zrinyi

lett: élem, kellem 'stb.

ügy

lehet szól igéiséböl aelas, futam, folyam, hullára, szellem, ;

szólam, SpracJie. ,

fut

,

fn/;/

,

fiiiff,

szeli, leli

me-

ész; alatt

.

Bocskai, 's ,

Thurzó , Rákóczi, Illésnemzeten megy végig mert annak történeteibe a'

's

—

,

védett áruszeres gálya' tengerbe merültét egy lélekvesztét két részeggel a' dunán.

,,Más helyébe, 's jobb" ezt mondjuk. Az egészre nézve az csak aszott ág lenyesése.

St

jobbnak sem lehetetlen kipótolhatása, nemzeti nagyobbak sajuálásán is enyidvel. Uj hatalmas család kél 's új er a'

még hit

a'

veszi által

nyomát

nek. 'S bennük leélt

seny fejlekezik. Ez a' szel , melly az óceánokat poshadtakká lenni nem engedi. Ez a'

él

ott földgolyóról

nemzetet eg)- csata vagy zsarlo nemzetekben sajong rokon-szenv. Csak hitvány egymi gyáva család elpusztultát vesszük félválról, mint egy nem

kéj

,

bl, miként

,

vitéz

lott

I

még, bizonyosan temetve vagy.

Nyelv, Ziinae

iile

adott szerepelteket. Eltörül egész külön ál-

nemzeteket akart. Ha csak egy szólam ') volna kerek e' világon, a' körül bell 900 vagy 1000 milliónyi emberneni, csupán henye temérdekké válnék , egyik a' másikra bízna mindent. De a' 3000 körülnyi nyelv és tiijejtés általi elválás, ország és alkotmány- külön mozgása, vetelyt gerjeszt a' szomszéddal 's a' sulyegyenért örök ver-

')

Szentgellért hegje intézetébl

házy 'stb. név némi fájdalom

A' tárgy gondolkodást ébreszt. Isten

nem

két városban kell nézni a' nap gondjaiban forgó embert 's látni mint rendül meg az, kitnbb hozzátartozója enyészetén. Meghal egy kisebb nagyobb család' híresebb tagja s búban a' család. Kimúlik az utolsó derék sarj 's családok rezzennek meg. Elenyészik

:

jál

'S a' világ

a'

,

:

fel földét.

más világgolyókhoz csap az

gint

egész

álló

,

kell venni eszmét

Végig hasínt történedelraén ,,mi volt? mivé lett?" azt mutatja elébb éget tükörben, vegén pedig már fekete mázuban, melly legmagasb hegyet erdílstl várastul távolítva piczinyít el. Mert Berzsenyit utolsó sorzatában a* fájdalom már lenyomá, 's elméletének, mi, költéri heveiben is gyakran eléokul , itten sikere mintha már minden elveszett volna. De épen azon elméletben ez is fekszik nemzet akarsz-e még élni? ha igen, erre! fel az elmerítetésbl ha pedig vesztedet fel sem veszed már, buknettizetet.

tolja

rendszerében lév egyegy planétának belrevolutiójához képest, mi ? azok közül egyikrl egy nemzet eltnése.

Romlásnak

ers magyar

huzomos lehessen, azon

;'s liog}- az,

Isten adta belvonszalom külön családok' ép-

mellynek francziáhól magvarra fordítására Bécsben 1809 Márfon Jóde a' mint kisef prof. vala kényszerítve szabadnia zárt szobájából, egyenesen ment a' bécsi kabinetnél bejelenteni, hogy azt belle raeggyíízüdése ellen csikarta ki Marét, bassanói herczeg, 's azért is irá magyarul csak

teget

rokonabb-

milliókat

vonsz.

miként azt szövetség mellett a'

,

er, melly

Így e' milliók magok alkotta 's rólok nevezett országgal töltik el a" világ minden szegét-lyukát, a' legsivatagabbja is

ahijól

's

názod""

középponti fiágba

fenyszál dle

Az

')

is

nemzet egészeért éltígy végre, 30 öles, de csak ki, kárpát erdeibl. a'

érzett hizagok

')

helyrehozásán türe-

hézag, mert ?ii gyökbl van: hiba, hibban, hiil, hiú, hija valaminek, ml, mind hizag, talán: hiszak. £-re csak e és í kiiztti betiicsere tévé. He gyökbl, héj, héja, hegy, hely, hév.

Nem

,

:

75

VEHISEl.

JJEHZSF-NYl

Lap.

I.a,..

angol nyelv, itt az orosz' reudi'liiKüiyeihez kell simulnia, miként u' fiaiiczia hugoiioláiiak líi-rliiibeii meg iléiiietbez. .-Vkarja isak iigyminl komolvaiia' király, úgy nyomul a' szetarailni tolakodó,

keilik teliat «' tcnnusaetueli iuinili)f tcliiia}{-

kaföldre

ereje, "» a* el nem iiiKUásodott lüiráuut: ,,osiikiiun> hí l'.nesir. lennluuruiijuii riihejívlii'ii.'' A/.fit \aii rcszvct ol\zuiii hajló

iiiiliiJutuk

Ijnii

kiiziiri

merve

iránt is,

lu-iuitet

miiln

volt epésKeiiek,

me^ Lirtokában

lioz

megint

kivallja

's

tcuj;elve

sem

eiiiliert

az l'.gésznck hasznos Iblyamába, mint a' szabályzott rsatunia' medrébe a'kicsupott vizek

ali-

bolt ágai.

csak a' lelfordiiiaskor

lielvre alkalma/.iii.

külrinlieii jeles

igasKii-

már megis-

és leperilült

ilerekszefôt

kiii^rult

niellj

viss/aúllitásút

gusnn kövotfli

ott oz oriiiágos

is,

kerekeket Lám egu's

Hlyen volna ime, az I'.gész' fenntartására vagy a' niegtöredezeltiick ismét uj egésszé

tes/.en iiicn egé-

építésére hatallilitó ösztön,

ez utóbbi,

i^lid ín

szen teiikre njiriilili elsikamlása, miililn azt rsak egv kis liiiiság, elszrilfilés, csel, tapnsztatlaiiság lepi meg, és okulva botlásán,

külön királyi l/irodaloin , megismert függetlenség nemzeti színének elsikárlására maghintéseket sejt, lát, akkor valahány fennkölt

uj eréiiiekkel

ész, magasabb kebel, fejet ráz, érezget bút. is tag a' veszend nagy csal.ádban, Hiszen

felejteti.

I'.gv

rn|iiiantl)irtoku

adiisságlia zavarja liá/.át

jiazarlii

,

lielvre

üti;

egv

t'ejeilelem

meg

lija

:

,

esiikkcnti liiro-

,

egy melly ba meghal, akkor anyagilag szélütütt testnek száraz hüvelyke, erkölcsileg pedig, egészen kihlt.

lelkesebb utódja felemeli. Kgész nemzet százevies életében pecrkülisileg

ilaliiiait

is

,

dig ket-bárom nemzedék fohtonos botlását egves emberéhez mérni , 's mikor a' kö-

Az

kell

edzetten lépik ki , az elebbiek puhult, elámított, vesztének inditatott élete módjából , a' nemzet' tele után

virágzik

újra

tavasza

azonban már csak ollvan

Krre

nevérl ezimzett országát ,

hadisergét

,

iiéprész

királvát,

intéz-

illvekkel

kíiiün

,

st

Berzsenyi e!tt, sokat kcsergc .Vtiyos, a' magyar szokás, erkölcs elveszttén. Háta ugyan évei embereire; azonban mint inkább csak sopá n ko J é ko ny, nem a' dolog verégi

tulajdon szabadsagai küzc,

bíró nemzet, az

összeolvadás közre egvi'itt munkálat értelmével vévé sorába pótlékul. Mert elapnilt résznek nagvobb testliez csatlakozása , megint termeszét sora. 'lót már ha küvctolné uj országocskája állítását a vele

feltétele

lejére.

De azok népdalaiban.

még

magvar bonból, ollv kórságban léledzenék minben a* magvar akkor, ba ig\- szólana mert egykor maide Stájert , ide Herset gyar királi elfoglalta. Trmjii piisti/tt. Majd ,

is,

a'

Man

fia, szi-

szesszentések énekelte

Maga

!

Horvát Ádám is

el

azokat,

„Magadban van édes nagy kár!" monda Csatadalában. ,

Baróti Szabó Dávid, a' szép székelyföiil „egy ledlt diófához'' irt ódában, je-

siiita létére

's AVales fejdelemsége régi brit lakójának, ba ez most ezt hánviiá-vetné: takarodj vissza te szász, dán, traiírzia elegyitékü an-

gete

a'

csákóval fején.

hazáiu, a'

:

adna az angol, kaczagtában

meré-

minél

's

A' magyar történcdelcm, trageiliai sajgalommul tele. l''.llioiiilitatás ellen küzdöttek csatája '). 'S a' kültéri megszakadt mély szív, sorokban sirá ki panaszát. Innen azok elégiái hangulata, koruk ízlésével.

tarthat számot, melly elveszte tulajdon

vénveit

köllér,

niényeben uját.

nâra.

nem

a'

szebb képzelnie, annál intbben emeli feste-

gvümölcsút érlel

,

néma bú-

illyenféle' jöttén érezgetett

nak szavakat ád

vetkezett nemzedék rend

csak búkálvu ohajtá

képzeltet-

nemzet enyészfét 's a' ki tudta hogy ,, Annyi szélvés/on diadalt nyerett fán!" ébredé abban némi sajon, de a' meginditaniló többség eltt illyeiit úgy kclle mani

a'

ezt értse az

gol neinzet eldid lakliehére: mai országod

egy része az én brit eleimé volt, miként nyelvem is, még azoké, mutatja. Kls feleletül kapná Reszelj szólamndoii magadéival hon, az angol nyelv törvénynek, hajts fejet.

gyarázni

e'

czinímcl

;

mit tesz ezen

sor,

;

Nép>;zak ])edig, melly Kzáráiidoklott

nieghivásra,

más királtságba vagy épen kö-

nyörögtére biztosabb föbl kedveért, egy úttal nkkor lemondott elébbijéhez tartozás.áról

,

már, az

t

elfogadóit

nemzetnek köte-

les követni országos intézményeit. I'.z ellen paezkáznia nem lehet , ba elalvásból ébredne is fel mogiijitására ; külön királui nemzet joga nem alszik el végképen. Csapa-

tonként szállott

a'

német, Amerikába, niusz-

')

L. a' nemzetnek es^s?. bels ílefét is fesl magyar lörvéiivkiiiiyvot, több hclyéiil És e;;yik adatul iilc: Dic AbweiiiUiiis des Uiiisdírzes der uiiífariselien Vcrfassiins clureli zvrvi ciHe Kríiiieii, u. in. Ballhyáni .\iláinné .Slralímaim Kleoaora, német; és sr. Alllian Jáiiusiié IMsiialelli-IJflrisriiarílo, spanyol vér, ez mint Muraköz asszonya, Ilid. Károly s Kugen liff. idejében, Tnsrlien'iiirli fiir dic taterliiiiditclie Gefchickte^^ rnn Frrilierni r. Hiirmayr. I»34. Scite 281— 2tj0.

—

iné? érintett, spanyol tervbl, réinitö sor ez ttmne .iugniarelur , quort lutiuitur hungarice, a iluo-

Az

ill

dccim

aiiuis.

10*

, ,

BERZSENYI VERSEI.

76

Lap.

Lap.

hová czeloz azzal, mint a' viaszalakokat: ki ez itt? ki az ott? Pedig a' székely, olly Djiltan gyú\ , mint az általa úgy nevezett: „harapégés" mikor a' vész lángot vetett. E* Szabónak választott képe is lágvfa volt 's a' leszboszi leány versmértékén folydogált óda ma már elkopállott. Szentjóbi Szabó

szokás.

melenget

pedig mint nádortól van hiteles másolatban nálam Gyr és Veszprim vármegyéhez lC5lb. martius 23d. a' koronarök fizetése ügyében magvarúl költ körlevele, úgy több; nevezetesen igen tiszta hasonmásban kaptam meg a' gvri káptalanból épen nádori magyar nyill parancsát 1650beli sept. 30káról.

parázs.

Mária Thereziai Kaunicz tanácsára megkezdett, fbbek' elnémetesítését irányzá, mellynek csínos udvari módját Báró Hormayr is eléadta 1831 re szólt hisztóriai zsebkönyvében Kaunitzok ciikkjénél

a'

Illy összehasonlító történelmi ') apróbb vonás mutatja, hogy lapult el a' nemzetiség, néhány fháznál. 'S oszloprész repesztve

az épület egésze. Id kivánttával mostani nádorunk, Jósef cs. kir. maga érzé már sürgetnek monfherczeg ,

nem dlend -e?

').

azon Bacsányi a' tztl elragadtatott forrongással, mellyel szelíd barátja Szabó Dávid bántásaért Rajnist lerakta, borúi el Mohács mezején 's fájdalmasan járata meg rajta, olvasóját, Virághoz 1789b. intézett serkent válaszában. ,

,

dani: „Patres fuliirae poslerilutt's ! erigilandi/m est : ut energia et puUadüim restrae

Magnitud/iiis

hcté. 1 809. csorbát

Gvr

csak kevéssé költélyi kifakadások

!

tását a' királyi thrón mellett.

ispán

budai, elesryes ülésben jóslólag tartott lelkes gyönyör beszédet olvasandják , e' nádor

Az 179?í

emlékezete feledésétl. 3Iost

f-

Erzieliongsanstalt

des

Tlieresianums

sehr kin? beniitzt, die nafioTielle .Selbststandigkeii schon aus der Juênd heranszubeitzeii" 'sth.

,

illycn jegyzetével: Síe

i'st

eine gelorne

Wie-

, igétl, mint: ^ri/ozelem, n^r^ralom, türeTü>/c«edelem pedig, mint gyözödelem, aggodalom, türoiieleni. Ez nagyobb fokozatot jelent, amaz kisebbet. Történelem tehát apróbb vonás összezete; törtéuedeltni egész nemzeté.

rúWcnelem lem.

:

ilie

az

azon szép kör félreneveltetéset , mellybol I. Lajos bajor király mint német költér gróf Zichy Károly 2d. nejét gróf Festetics Júliát, már deitisc/iesíe der Frauen-nak nevezheté

|

Tatckenhuch fiir die raler/rinditc/te Getchichte. Seue Folgei München. 63il. lap .,Der Ailel -minte von sei nen .Schlössern iu die Stailte êlockl, allé Spuren ile altén Selhslbewaffnung abêêben , deutscher Ton uiirt deutscbe Sitle undHeiiatben raöglichst bcför tlert,

,

az említett négy dunántuliíival , mint egitt, ötödik onnan. 1813-ban, költelmei els megjelentével süt ki ódájából hajdan s a napja köröskörli országhatárokig, „ Romlásnak még nem indulttak " megrebbennek sugarain. Olvastta is kitünbbé teve

közé

') ')

év körül riaszt Berzsenyi

ez

,

seik nemzeti szellemét elhagyta családok

segnek azon tulajdon ,,a' szaga van," furcsán volt accentualását. Akármiképen is úgymint a' cancellárnak magyar beszédet kellé mondani, a' deákba évit nemzetne! is iliyenkorra hajdanból kiváná azt a' |

régiesen ví-

nemzedékek iljait, midn az 1807-beli országgvlés jegyzkönyvének 31d. lapján, a

vagy

bácsi

ern ervel

hárulhat mentség. A' költérnek elállott e* gyávulaton szava. És épen ezért, óvni fogja

excljától hallottam IS20h. én, abból,

magyar nemes

Napóleon ellen

is

A' legnyájasb

Podmaniczky Jósef

ejtett a'

másutt forgott nemes felkeltség dicsségén, noha nagy számmal 's

vó, noha felszerezetlenség okával az egészre

béli országgylés hév kitörése, egész egy nagy eposz eleje lön, 's irni , azt a' nemzet kezdé. Máig fenn az akkori, azon fenakadás híre, mi magyartalan kimondással olvasá fel, gróf Pálffy Károly cancellar magának német betkkel leíratott cancellári megszólí-

tarsalgásu Báró

körül

1741-beli volt eeves csoport"},

,

eltn

—

Ez ráza meg igazán minden becsérz kebelt. De ha elébb, 60 egyríéhány év óta már, épen ennek czéloztatek nem lélektani felfogással, elhamúitatása , hirtelen a' vezér, vissza nem teremt-

magyar nemzet lebegett eltte. \ égén ezt súgja ugyan hozzá: „élek, mig élsz ; hogyha nem: elhalok," de még is mintha csak \is:y akarta volna csendesebben féltegetni hajóját, miként Horátziusa szemei sem szikráztak nfivi's-kná] mint : Qtio qvo sceannyira : ruitis ódájában. ,,^ isellyenek Gondot lesti szüntelenül rád az Egek!" óhajtása, kegyes, de az illy ótalomkiáltásra nem siet hajót veszélybl kiragadni , hullámhányó révész. C/ií s'ajula j dio Fajuía. illy

Character nationalis , quem vestroriim reclamant ,

rellaKcutiir et conserretiir.^'

a'

nagy tárgyért,

,

manes Antentitorum

A' megint eléforduló Virág ,.egy hajóhoz" ira, miként már mondók, ódácskát, 's ebben

'S hát e'

már nemzete nyelvéhez

tól

,

Egyébiránt mindenike

érte

PálftV utód, a' százév eltti Pálffy János-

e'

,

László, ollyan jól

De nem

,

-)

Többnek külön vitézkedését

(íábor fnhadnasTét, Jrf.

íüt.

108— 115rf.

's

lásd:

lap.

azok között Turf.

Föld váry

Gyjtemény

1822-

,

77

BERZSENYI VERSEI.

Lap

Lap< neri'n

und sehr

Frfiintlin

ron

szúliLc lön

deutsc/i gegínnt Sc/iiller's

(leilig,

mellett: mi

*), ei'ne

Rorolasz magyar nép, romladozol hazám, És lassan úrió féreg emészt bell

grosse Feltet-

(inlic/tlen.

BZ utuUó' Bzives helyeslése

melly kép, Baróti f-zahónál

krjüiilic'.t hoz elé a'//o/'s fiogi/

meg

van:

így

nem volt kül erszak ott benn Önmagádban volt megiji mirigyed, :

mert

neveltetés;

BZiizévleli

a' 17il.

érzett

egésr.en ollcrikc/.iin Kiila

PálftV

lll_\ésház_v

,

'S

Icüzcput

,

már

nicllv

volna.

ííjálhatóhb lett

Nem

Érzék az ujabb niiveltseget nemzeti lélekiie általvett más fbázak , iieniessép, átaljában hoirv vége yármegvék szemesebb rjivrnei lehet upjan a' régi várlakás ers
beii érik

hanem azokat nemzetiség fájába kell olMenjen tehát Bécsbe, tanuljon ott a' tani.

je,

st

,

mellyik csipte mási-

mert Torkel Baden szerint Shake-

speare meg, a' szinmíiköltér Scnerának ntötmonte volna Hamlet, Olhello, Macbetbbe datait; hanem, mrllyiké csap? mcglepóbben? foszáz meg Igyan azon egy gondolat száz

,

meg, de melhiknél? élesebb, alLgyan egyféle esvíz több-

kalmazottabb.

szer lehull, de, termékifve-c ') vagy csak porát veri el? Kölcsey rlctésc , egészen Bcrzseníics. Szemeréjéliez irt költélyén a

bé minél tiibb , egéfz Euró|iát, társalkodjék ollv esinnal, Milano, Paris, I.onilon salonaiban azok nvelvén mint-

mit lehet,

az volna kérdés

kától,

,

euró|iai rivilisntió

tilkos elejlDd.

lm egész bélig gyökered kiráglak A' gonosz férgek, 's az elett odóba Hangyabolyt kittaki

István náiior neje; l'álfiV F.rséLct Daróczi Ferenrz kaiiiaranagyé'K föisiiáné ; Szécsi Mária; Zrinii Ilona 'stb. Tévesztve volt, a'

járja

Mattliisson Cenfer .SVf-jérc szolgált holdból tereng némi pillám ; ismerjük kitl lejté

ha ott nevekedett volna, de bizonyítsa nemzetének szabad életét, de térjen haza, mint mikor lelkestwl testestül magiar. 'S lion hozzá tér, ne angol 's átaljában külföldi majmait. találja

„Zsarnok"-ához eszméjét.

.

Berzsenyi' ezen ódáját, a'

A' Berzsenyi \itán c' tárgyat lantra vettek közöl itt, esak Kölcsey* e' kültélyeirl : a) Fejdelmönk hajh! vezérünk hajh! 1817. b) Rákos, bolyongék partjaidon 1821. r) Hol van a' bon, inell\nek Villád vére IS30. I"gyik szerelme a' bon, miként ,,I"gy ilalt, egy dalt" enyvtelen.

hogy Magyarország már , Karthágó, Róma, Babylon kromai* sorába dlt 's helyébe pánszláv vagy német tartomány fogna felülkerekedni. Hanem, Ilion,

,

szivecskérc a' Hunyadiak emlékezetének édes - keserje akasszon nyilat mind addig sajgót, mig a' vissza állítandó nemzetiség, a szerzend mindennem mivcltlét utáni töiekedésben, vagy mint vezér, vagy mint segít közlegény bizonyítja bé, hogv törvényes királyához olly hív, millyen

is,

a' nyiló

Nem

liinlud ti mfifîjurt ."' tett

víttáhan

meg

ir.i

zugolt az és terí-

,

nem

reméllt, ób-zást

is-

Cscrev Bálás vala Sigmondboz a' nikápolyi csata'után 1396; úgy rz' »' magyar vitézi becsületet miként Zimon clesténél 1.52 l-ben az a' magyar katona , ki halálra menc inkább egyedül a' török eleibe, mintsem Zi-

mert. ,,\'iolá"hnz fordulttával is csak, megszelídült harczos, kinek sisakába titkon fészkelének galambok. A'mindig egyszinö Kölcsey

inkább tulajdon epe d é k e ny sé ge t adta rá, a' regény' troubadoura, kedvesb leve ott, hová azt az újkor, szüle. Próz.ájába saját lépre venni olvasóját. tudá

mellyel

mon' védclemtelen feladásában megegyezkövetni fogja nagylelkségben l)rézen ') ;

gel Zondiját, a' dalban természetes eríl Czuczor'mcgénekeltjét; esküt tart, mint a' \ ö-

,Ráko8"ának végsorzata Berzsenyi 7-kében

lévi) kültéri

képére cnilckesztet

így:

,

rösM\arty

Dobónak

')

Lásil: Gedichle I82!tbeii a"

Köuig Ludwisr dcs

142.1.

lapon, és

:

F.rsten

Urilte

jegyzést

csak

Ersttr

fogaiM a' munkát tlem el Bécsben született és na^ tisz-

igy

.szivessen °); alul: *)

:

telje Schiller verseinek. L.

I-t

tiilet

zengclycR liexametereiben is él egri katonái, 's így, a' gyászos

von Balern.

Auflaqe.

')

Theil. München, 1S.3".>. Seitel.')!. XIII. Si.nnell. Ma«;yarra e" kóllelmeket 15. K. .M. A. fonlllotla, kiaitván éy niMkül Pesten lamlererníl 's a/, els e' sort: Eiupfaiitf liictt M'crky liii lieiitirheile ifrr Fraiicii, és a'

királyi

hatása szomorítsa

de az idézett két elsbb, ragad meg. Tanultnak való, ki azok hevengését becsülni tudja, hanem az idk megrázó eseményeit maga festi ki. Zrinvi dala lejtése csupa zengelem, de a' hsköltér jelleme nincs jól fellógva. Ki „Ac

olvadoztában

magyar

birodalom minden vallású iskolája' költélyi osztályában minden ifjoncczal betéve kell megtaiiultatni , de a' két végsorzat elhagyásával. Mert a' jóvér üút ne azok utolsó

,

101. /ap.

Termékenvit, helyett, egyenesen névszóból, mmt, kor vagy ker, szór, csáb, ám, bor, haj, has, gyökbl borit, hajit, hasit, is: kerit, szrit, csábit, ámil vagy kerek-bi: kerekít. 's a' már ragitott, kerék ,

')

L.

Tubero

líd.

könyvében

szerint; Gesrhichie der 1S29. lap 170 és 236.

,

gr. Mailálli

Magyarén.

János idé/ele Bánd,

Uritter

!

BEB,ZySENYI VERSEI.

73

Lap.

Lap.l

hét mnjíjarkiilioz veti azon hadu.igykát, ki-

nek

Gyr

szél a'

1809b. Pestig szaladtáig Nevét kellene tudnunk.

alul

hi'r.

lic-

/ /

1.

12.

Közelít

Fellengjcn

erén}', csendesb háziakból készülget elé. Anya kell, nemzeti erkölcs ; atya , tiszta iparú. Ha rendetlen

13.

15.

Életet öntesz.

vet, jövetel

17.

')

\%1%\i. év,

_

„._

„

n

1740-

Tiik meg tijk! Fejünkbe veretk, hogy de bizony sok e nyekeg nyelvünkben, y- vei köll gyéritenünk, és íme

helyett: küzöt/ö/:.

—

is

lett,

mellynek

nem elhímez-hámozó. S.

/

külön önkényii ajánlat .535 ft. 41?', xr. Mert a' szinház építési adósság lerovására 40,000 ft. ment a' Pest vármegyii részvényes lársaságnak 5000 ft. a' szinliázi személyzet fizetése pótlékául 's egyébre kellett 19,000 ft. 'stb. ,

Barátomhoz

A' végsorban föl hagyatott nicg itt is Berzsenyi fennebb említett hangoztatását festve, fel helyett. Megfutja itt eszemet, miként osztán elé következetesen a' iü\íitl'úlc , vagy akár Mettök, és, közöttek vagy közöttük

a'

'S e' között

'stb.

mikbl

világító adatok

közjón-díszen dolgozásra egyesülést, királyért, honért, nyájasan tiszta szó

')

sirjokra és kriptájokra

>i^

Ki. A' favasz

mind nyomoközben elámult 87 és több

fokasztja.

is.

a'

Rovatal-t is hallottam, épen: ró gyökbl, honnan: rovás, rovat *s rovatai, valamint hl, men, ji) igegyökbl: hivás, hivat, hivatal; menés, menet, menetel; jövés, jö-

hez forrasztá, királyi felség helyben hagytával a' nemzetiség arany kapcsait, st idébb-

így,

állítani.

masakat

lap 204.'

okulás tolakodának, és mesterkélt összehúzás, mesterség lön. Mert homályos találtatni akarás, mit ér? itt. Hátra nyoma-

birói arcza,

Nemesek

mellyet szoktak

Láttam kettseket és hárHomlokfalára zászlókat szoktak szegezni 's kiilömbféle sírverseket írni. Gyeremkkoromban Soprony és Vas vgyékben kevés nemes faluk' temetje voltak e' nélkül. líerzsetii/i. L. versei második kiadása 1836.

jne, kínálkozva

sabban védi; a' év tehát egészen hisztóriáé

bús rovataiba fényes

és

vagy Rnvatag; ez egy ember magasságú 's mintegy másfél öl hosszúságú fekete deszkákból készült ormos fedel bolt,

rajta.

rl, még igazibb alakulásat

Muzához

Ravatal

Megijedek én itt, már is ennyinek ide irtta után, minthogy csak kalászérintve akartam megsuhanni azon földöii idn keresztül, melly ez óda fájdalmait érlelé, de nem egy emberesét illet mint csak egy egy lebbenékeny szerelmi dal; nemzetnek vág az, élete-

már azon idkor. Az

hivfeU'nliez

...

:

tott

Egy

!

mindenkorra-e? Maga tanulja ki az elmúlt 's mai napok eseményeibl, miféle magyar hiúság, irígykedés, túlzás, kerülend.

a'"

.

14. Chloe

's

's

harsány

1^

tüze, veszély tódul bé hasadékon. Ott áll p. o. az J840beli 44d. czikk ^s az országos pesti színháznak kamatokból fenntartása végett a' nemességre vetett 450,000 pengíí forintból ISHIieli december utoljáig egész év és fél alatt, még csak 203,495 for. 54 xr. ^) lett, befizetve 's ebbl hatos kamatra leglélekismeretesebb törekvés mellett sem leliete még addig 135,000 Itnál többet kiadni =). Az a' ma'gyar rend ? Három felkiáltásjegy helyett az elmaradt hatóságok hanyag tisztviselire ezer volna kijegyzend. itt a' „í'zalma tz" hahotázhatja erre a' kinek tetszik , 's halljuk csak azt a' dalocskát: Átok fogta meg a' jnagyart, hogy az együtt soha nem tart. Jenisch i'gy találta jellemzeni : jugi impatiens, libertatls incupux. Lássa a' mindig újuló nemzedék, he!yesen-e mindenben a'

,

dircéi

Multa Dircaeum levat aura cycnum

fut pontos teljesítés

rébe

a'

Hattyú szerént az olymiitetöken. ^ Horátziusnál, C'arminuin, lib. IV. ode 2. Ad Antuiiium Julum,

házad, rendben nem lesz hazád. Mihelyt országos törvény már, épen a' nemzetinek ismert iigy, akkor ha minden megyét élnem

Ugy fog

...

Melisszához

De amolljan pompás

!

Sf^^m

tél.

Magányosság Ennek

2d. sorzatában

._

lév:

hehjérlil &7.n-

ban a' leható ri'd rag,
4

—

,

79

BERZSENYI VERSEI. Lap. neveltetése ki'dtségeit ada ki,

adunk, teszünk. Sok SEÓnúl e' betücsere viszeu gvükfliez , mint u' ninuvaronixáiri yV(íail kiiiiuixlásl

iiz

tücBcrévelJ'og

mibl:

,

:

Juitul ejtcsc

,

lést

vnjtv

L. 182^-4(7/'

töl-t,

kell írni.

ról-t

'S

— 711

iiijt.

világosítsa c'

laji.

llhLhuttt

2:}3f/.

sal s/.crzlcvelét J.S27bcli

Keszthely.

A' még 1809b. illycsmlrc serkentett ódái ha olvasaiidják i\iag>ar sziliek *s iljak , értsék meg egyszersmind, mit t'rzc ki a' nemes griif. 'S repessen fel a' keleti vér gyerek , katonapályán, kivált midn ez alapítvány segítendené, a' nemzeti bícsülct emelésére. Mert László gróf fennkölt kebellel, oda czéloz. Segítcinlji'ben hát ha csak egy máknyi hálaérzet lesz, nem veszti el azt szeme ell. .'\z alapító' pontjai ezek:

in. Horáfziushoz

20. Aniatliusz

Anglia nagy koszorúsát Nelsont, miként ebben Berzsenyi jellemzi, I805ben october A'agy szlió 21 d. érc vállába Trafalgárnál egy puskagolyó 's gyzelme végével úgy hunyt cl mint r!|ianiinondás. F.zen óda te-

H

Az ennek három végsora költclyiségét nem érz, ollyan ahhe Longueri/e szárazságu ember, ki nem tudta felfogni hol van P. Corneille-bcn

nebcn a' méroszra

csi'n

,

a'

's

irt

e'

Homerirae",

és

dicsért méltóság; Raci-

azt

két

monda hogy a* Homunka: „Antiquitates ,

„Honieri Gnomologia" töb-

bet ér, mint Iliász, üdijsszea maga.

Az 50,000 peng

1.)

forintnyi

tke, mig

's örököse hagyományosa, jószágán fekögyék. I)c a' 2.500 peng forintnyi kamat évenként, Iclizettctik. Hanem CJ>npán itt kijegyzettckrc fordítas.sék.

kívánja,

utáni.

Orczy árnyékéhoz

Lidikérl. üUk. I )32

jiinius

///(/. kijtet. 21Sí/.

I.531 lap.

rutát, úd.

ISU.'i

1392— i:i9:?

/VA-',

László gróf, rsekély alkalniazáxr

.\tailja

távul a' duná/ii/.

nem

llil. kiittt

nemzeti föggetlenséggel. Felkölilotik a' nagy kiráhi válasz, némeHv módosítást

kivan,

példauionilat:

hát látszik,

r'niHfii

Kikötései, magyar

ajánlat,

Tétcny falu, dunán /»/, Nem Törvényesen száz forintti'ily Hat forint jár cvkania////. Br/I, gyöke a' bülcsönck , Bül pediglen semminek , Igy mondanál riil-t is hát, Ru gyök, r»czát

21.

iiriizitiii(iiiili'S

II!) iilix TOti

külün liasználatárn túbbKzrr kijött, „IIcl,\csiráN föl)f) sznLiilini" így szolnak idctartozólag a' lioh ragok §nál: n' In/iiit ra n'tliim mutatják, liogv nem liil-t , iiil-t, liatániasi'ig

ncm

pg forintig emeKK és HK eleibe.

ez, ."(1,000 ád az országgyTilési

I\efílhrl>röl

fejti

megint l>efngnni«aik. A' iii. t.

Fo/c látjuk a' ítvök

niej{.

anyiét 1819

'«

Kkkor jnnins 27.

óta lK2(i-tig László gróf.

:

2.) Három magyar ifjú addig n>ig Magvarországon a' Ludovieea felállnnd a' bécsi katonai ingenieur akadeiniában tanítassék. Kinevezi c' hármat a' gróf, vagy örökösei mindig elsbb születési rendben, ,

A' mi

3.)

menni

i

azon kiszabott költségen

,

három

ifjúra kell,

a'

2500

felííl,

forint-

évenként fennmarad, annak egyik felékét i)attantyus, másikából pedig két tengerész kadet neveltessék 's kapjon dijtolból

bl

dékot. 4.) K' négy kailét ketteje azon császári pattantyús ezereilliez adatik, nielly Magyar-

országon

22. Féltés

állhat:

23. Gróf Fe.sletifs Laszlohu/

_

Atyja, György gróf, 1^02ben 10,000 forintot ajánla bécsi bankóc/édulában a' végett, miként alább is elékerül, hogy szcrzlevele feltételei szerint azon öszvcgnek száztól i'itüs kamatából :i magyar nemes ifjú tanitnssék a' bécsi ingenieur katona iskolában míg Magyarországon hasonló támad. De a' dcvalvatio ISlIb. ezt 31,2.50 ftra csükkcnté 's a' 2000 ft. kamat helyett már csak 1502', for. járt volna, vagy, mivel a' pénzkelethez képest 2.50 váltó for. csak 100-at teve majd, a' tke l5,500-ra olvadt, kamata pedig 770 ft. pengben. Gróf Festetics György azonban élete fogytáig három ifjú ,

van

más

's

mcllyliez most

ketteje

meg

a'

magyar

is

velenczei vag3'

mind addig mig az országban különös pattantuis, valamint naszád (nautica) intézet is leendene. Kzeket, nem különben a' gróf nevezi ki, vagy eltrieszti tengerésziskolába

sbb

szölött örököse.

F.' három rendbeli kadét, 3 ingenieur, 2 pattantyús, 2 tengerész, okvetetlenül a' haza hadi szolgálatára neveltessék. Megki-

5.)

vántatik

e'

végett felvétetlietésre, hogy

a'

magyarországi vagy ehhez tartozó részi határrségi vagy erdélyi legyen, átaljában szülöttje a' magyar korona Nagy Lajos idejemellynek helyre állításábeli birodalmának hoz az iuauiíurale illploma erejénél fogva is teljes bizodalmunk van. fiu

,

,

,

BERZSENYI VERSEI.

80

Lap.

Lap.

6.) A' hét kadét, országul bevett keresztjén vallás külünbsége nélkül, vagy mágnás,

irt 's

vagy nemes'

király ajándokozott

legyen

fia

,

vagy

olly

élmbe 1840 nyarán Bécsben egy pompásan

magyar

katonatiszté, ki háborúban esett el, avvagy fényes katonai érdemmel díszült. Magyarul

különösen megkívántató. Meghonnosodott, indigena, csak akkor vétetik bé, ha törvénybe van jegyezve, az ország lakosa, abban valóságos birtokos, és ha magyarul jól beszél. Ellenkez esetben , nem. 7.) Erdeklett intézetek ,

midn

Magyaror-

24.

Gróf Török Sophiehez

az alapítvány azokhoz

csatoltatik.

A' hideg Polusz

így

Ha, nem, vagy ismét megsznnének 's a' pénz másképen használtatnék , az alapítvány visszaesik.

mellyet Mátyás

,

Thomas

fráternek.

így

mutatú gróf Zrinyi Miklósnak szigeti eleste eltt tán 3 évvel festett állóképét. Nem rég szerzé ezeket, mivel a' mi csak illeti nemzetünket, örömmel fogadja.

jól beszélés

szágon állandanak

festeniényes Missalét

8.)

Sz

,

2d. kiadásban

áll a'

™

__.

szomorú szirocco, •,

A' hideg Pólusz,

's

és sz között 's

kiejtésében kiszisszenne

szomorú Szirocco.

ember nyelve, 's-t hát kiszesszentém. Szólamunkban s, 's, sz bet sokasága szintúgy sziszeg susog, 's a' vigyázó sem ejthet

az 9.) ifjii,

De addig

a'

felnevelend hét mag3'ar

kiváltképen, haditisztségekre elmozdí-

miként u. ni. a' királyi válasz, az egészet 1827b. július Isííjén érvényesítette. L. Ilid. köt. 1526—1527 lup , 246
ülés.

a'

A' nemes gróf ez által uj mezre is híva magyar ifjúságot, mert az 153()beli 28d.

czikkben említett honi naszádos testület megszünttével , sajkáskodni már nem jutott a' magyarfinak eszébe, tengerészkedni épen ')

nem, még pattantyús

sem igen. De még a' honi hadbíztossághoz sem igen megy, elég rosszul, mert ott van az 1741-beli 42-

akarata szerinti

hangváltozatot

szavunk

áll

, mert sok millyenségszavunk jellembetííje megint s, miként p. o. Berzseri3'inél: „Az én Muzám" 6d. sorában az 5.

elején

s

,

lapon: édes szerelem.

Már

ez, eredeti

ma-

Akármellyik vallású magyar belé esik. Azon sok essezés miatt van:

gyar

a'

bíín.

Melancholia Jámborság

4. sor: 'S

2. 1.: a'

lenni

3.

„

5.

„ Az én Muzám „ Egy leánykához

11.

szk

„ 'S szíve. „ lelkesedés

4.

12.

17.

,,

is

's

és szorongó.

a' játék , hamar kimondatásával ,,Soha sem hallottam szebben szóló

Innen kerekedett

dik czikk.

más alapítványa 10,000 peng forint tkével meg azért érdemel hálát mert az a magyar tudós társaság mathesisi osztályához egy kir. nyugpénzen lév magyar katonatisztnek rendele az akadémia alaprajzához képest 500 peng forinttal kijáró évdijat, mellyért ez haditudományt magyar nyel'S

szép sípszót mint a' szászsebes! szépen szóló

,

,

ven köteles irni. L. III. kot. 1535—.15:56í/. lap 248í?. országos ülés. A" m. I. társaság

—

évkönyvei Is kötet 1833, lap 51 52. M. t. társasági névkönyv 1842-re 65. lap. Kiss Károly kapitány mostani illyen tag, Gyújtó Károly és Plathy Lajos tengerész tiszttel van levelezésben , hogy neki Velenczébl a' tengerészi magyar míiszavakat megkésértve kül-

denék meg. Erdekéért toldom ide, niiképen gróf

általam igen

becsült

a' tisztelt

indulatával

tett

szép sipszó.

Hogyan

kerülhetni ezen összesussanásomibl még beszéd ,

kat? Szók elrakásával ékítése is hangzik elé.

Egyébiránt embernek néha bogara, nyelvének némellyben zavara is van. Mond ki nekem, szól a' német, pajtásához, de sebesen mond: Friz

tente tata le L. a' régi

naszádos vajdák vagy kapitányok hivatalos msgyar levelezéseit: R. m. nyelvemlékek Ilid. köt. 1555, Csabi Filep naszádosok kir. kapitánya Lynder Sebestyénhez Nagyszombat birájához 12. lap; 1558, Nagy István kir. naszádos kapitány Rkomáromból

Nagyszombat birájához 2ld. lap; 15(i7, Nagy Demeter naszádos vajda Rkomáromból Nagyszombathoz 63d. lap. És több

is

kerül elé.

frisst

fett

Schöpsenflcisch,

Sechs und sechszIgSchock siichsische Schuhzwecken. A' franczia meg ugy eltatáx, hogy maga lekaczagja magát. Parisban a' 89-beli lázadalomkor egy utszát lánczczal akartak elrekeszteni. Sokáig bíbeldtek vele, 's egy városi tiszt ezt kiáltá mérgében. Qu'attendon donc tant^Que ne la tend' on donc tót? 'S lön, fülbe súgott kaczagás. Mulatságul van össze rakva: Le ris tenta le rat, le rat is,

eftéle

ris.

Hogy

sorában: Ciel

!

el

tud sziszegni 5

_si

ceci se fait, ses

Es a' sok orrongó hang miként nátháskodik nyelvében! A' szláv, mintha fázott volna zordon éghajlat laktában midn hangzó nélkül fogai közül legelszer vaczogta ki e' szavait: smrk feny; stlp oszlop; hrst maroknyi; })rst soins sout sans succés.

,

,

3

,

:

,,

BERZSENYI VERSEI.

81

Lap.

Lap.

kéz

iij

vér;

í:nr,

;

baromszr

;

Halljuk csak c' noA-os uj szavakat ragítva:

sr/i,

TanácsnoXo/nrtX-, tiUikniÁo/ciiaÁ: és felcsége-

X/r, giircs; sjnrl, hagvcrck korától fogva beletört

sarló; slirrl, ncj^ycil lál.

urat,

Csak az

;

t'/nf/r,

nak

nvclvc mouilhatja ki fol^ttában, sinrk , stip, hrst, prst, krw, srst, srp, stwrt, krc , snirt. Mint az ülre labunkóval ütés. Smrt az iU-

a' tanácsHoX-oX/ie /•««/:

a' járul«oX«X:

kedf/íeX-.

,

t'itoknokokiiel:tisztel-

járul/mX-oXvícX-

és

Tábor/wXoX- mint

ínniikijk,

fegyver-

kouior/)»X-n('X««X- parancsolá«ffX-

vekeiknek és 'stb. Igy Ickaczagja ezt

Iven szókra.

Pestrl Parisig

elliallszik

a' franczia, hogy hahotája ; az olasz

pedig: clicdiavolo, (juale cacot'onia! 23.

Talán nálunk még efféle körül 19, másunk egy hiján 20.

Az én Muzáiu F.' sorban itt: Hol nektek, neniesck, ritka Ka/.'tnczy 's Kis, megint hangzatsér 'S csak miitt már igazán vigyázatlanságból vel Kazinczy név cicibe trochaeus kellett. Miért nem? .JIol nektek, gyönyör (vagy, kiesebb) tollú Ka/.iiic/.y 's Kis." Hogy Kazinczy vájl füle itt bedugult! Szeme hogy rlkáprádzott, midn a' kéziratot olvasá. Peszépségérzete, egyik férdcme, dig az minden legkisebbre vigyáza, vigyáztatott *s bizonyosan megundorodék Virág tv/jv/s-ságán Hclmeczihez irt 's ez által igen megérdem,,A' duna lett kültéri levele els sorában: mert ennek mellékképe nem háta varas" épen kellemes. Talán szerénység tartóztatá magának más dicsérszót olly egjenesen vá-

kiált.

egyink

:

!

,

^^6. Jámborság

^^7.

Berzsenyivel.

Azonban maga

hoz mennek bé, mellynck urát asztalára hajolva találák, számvetésben ajtaját

nielt

úgy hiszem óhajtott partra mivel tengerrl jövünk , leroithaljiik a' vitorlát, miként a' nekem, Döbrenteinek, és íme, útitársaim Báró Wesselényi Miklósnak valamint Pataky Mózesnek vehasonlítva,

szfillolliink.

a' Mondolat ') czimképe által megrohant, igazán és kémélten

dányával, hogy

is

ellenírt.

Non,

il

n'est ricn, ([ue

szemei, a nagy e'a nevendc'k legels Ititásriha meriile'nek udvariul meghajlással , de hallgattak.

Naninc n'honore,

Berzsenyi,

némi hangzatsért felede noha nem nagy, kigúnyolák. Malhcrbe-nck m'a

la

:

Háromszéken mondják a' J'erlegenheil-ot. DöunENTEI. Megengeded hát barátom, tégetve szólitásomat, miként engem, ki-

Comparable á ma ílammc hangzik-e farahlumajla, kérdé Malhcrbe. ;

Ha

illy

csinyt ifjabbat

kisebb hangzatsért

is

ktrültet a'

L. A' momlolat és reá valA felelet megitéltetésc Tud. 107. lap. Sumu^yi, azért, Gyüjí. 1S17. I Id. kt.

97—

is

legunyulá,

kczdél

akarunk töltekezni szép

,

mivel még a' nyelvszerü újítást tán kapta itten a' $zcp leczkét.

TE

válaszo
mondanom, hogy mi holnap reggelig

fejlett irásnyelv, úgy nekünk vigyáznunk kell illyeneinkre: tudív/ tv/gyon, örrendce fftte, nye/r f/ie, nyolcz százaAoknak (Berzsenyi ódájában 16d. lap. a' Magyarokhoz, kell vala: nyolcz századnak).

kényességig

Igen, én vagyok

Többet nem szólt. Szívessége csak pillantásában, 's ajkán mozgott. Felkcllc melegímegkepesébl , miként teni ámultából , vagy

place rendue

malaplaért állilá nevetségesnek egy más költcr. Hát a' te, sorodban:

jól

elj'ogulva.

Berzsenyi Dániel.

ezen versét ,

nevel

költe'r

n' /lonore

KiiHn cetté beauté

F.s

Berzscwyye kezdi „Osztályrészi" ódáját. //'

Voltaire-t, mivel e' sorában:

Ntini'ne

,

WónXKV.ST'El, felszólal. Mi Berzsenyi Dákeressük 's annak versei elttrl a' rézmestzvényt és c' ház urának arczát ösz-

tett

kifogásokat igazítatás végett azon megtisztel bfisztjéliez , mellyel Igaz Sámuel 182,5Hébéjébe metszetett. Tudom. Mert Igazt én támadám meg barátsággal, mért nem küldé a' metszvényt a' már bekütütt Hébe pél-

meglepve kapja barátjától az

gazdájával.—

ha igazán Berzsenyi Dániel nyiták-c be most, azért

Kémlék clttek

szólt

alávalnlag

középszer

l8I4ben septemberben délután Berzsenyi Dánielt három vendég tudakozá kercséNiklán. Kgyik Berzsenyi háznál már elvétve jártak. Ounat jobban utasítva, töhb ncmcs\idvar közöl egy földszinti hosszú tágas liáz-

;

lasztatni

's

Osztályrészein

mél-

,

's

Nálail

lelkeddel.

IjEIIZSESYI. f'Z litolsii ket szón, meg inkább megkepedt. Lémjcbiil, tovább maradás óhajtása látszott, de nem moudá ki. Wesselényihez fordul, 's erzese miatt remegve. Nagy szerencsémnek tartom , hogy a' méltóságos báró ur magát mrgalázá csendes házamhoz. Patakyra néz, nem tiidá miként

sem

czimezze, feszest)

ii

n

,

a' nyájasb

még nem

kegyed

sziilelett 's igy

sem a az ad-

11

,,,

,

!

BERZSENYI VERSEI.

82

Lap.

Lap.

mondja vég-

digt ilhjenkori ötölés-hatnlással

re

méltóztassék megszállani.

:

B Wesselényi,

komoly nyájassággal Nem erezhetek itt, megalázást. Jöttem személyesen megköszüimöm az at3ám liamvaihoz irt nagyelegy mély érzés hangján:

W.

tüzü ódát.

ekkor

vállvonítással, csend-

Ollyan a' millycn leliete. Hazafit akartam legalább, ismeretlenül is megtisztelni, kit a' magyar theatrumra ezereket meg ezereket költöttnek hallottam. 'S lesütöfle szelen.

meit.

Hallván a' három vendég elre útjában , miként Berzsenyi csak Icgbiztosabbaivai közlékeny, nem akada fenn késbbi egykét szavuságán mert ismersei nem megelz társalgónak ugyan, de különben legszívélyesebb embernek festék. 'S mivel így volt feltételük, mvei nyájas lelkületébe hozniok, biztokban csak telepedni kezdenek. Pataky mosolygó megelzéssel kért engedelmet, miként sajátilag tuda hozzá, 's kiment az illyenkor ,

végzendket kocsi kürül

hozás

DöBREMTEI, Hogy kerülnek össze az egy iskolába Én mint gyerek láttatak Téged felsbb osztályút, min a' tacskó iiúkra nem végett.

!

ügyel, de nekem elttem veres nadrágod, zöld mentéd! Abban járt akkor több tanuló legényke is , hanem én csak a' Te példádra nyüzsögtem mind addig atyámon, mig nekem is hasonlót varratott. Berzsenyi leány volt Neraesniagasiból anyámról

Leányomé

,

Lidié.

Berzsenyi

ki-

Pataky. Sükerül

az összebeszélés, neki

komoly ódairó. Be szeretem ezt a' természet emberét. Csupa kedves egyszerség. vidámul

a'

Berzsenyi, megint bejövén. Maradj
a' kérengciés!

Hans;ejtése

mind

a'

Olly tiszta szívé volt!

három vendégét meg-

De szabadkozniuk

járta.

kellett,

Pataky

elé-

—

adta melly napjok van kitzve Bécsben. Döbrentei , hogy Erdélybe siet, 's még elébb

atyjához kerül

fel.

Benyit Lidi kiszasszony , tányéron pereczczel , bor és vízbuteliával poharakkal. Körül kinálá a' vendégeket legnyájasabban a' barnaszög csinos kisasszony, a' 13d. évében szépen ered. Az az, atjja szeme leánya kimentté után DübUgy-e nagy leányom van már öcsém. Jókor hozzá fogtam a' neveléshez.

Berzsenyi,

renteihez.

A.'

megpendült költér már dévajkodott

is.

Kopogtatás az ajtón. A' háziúr nagybátyja

Thulmon uregy kapitánnyal

bé

,

ki

ma-

gyalog ezeredebeli legényszállítványt vezetett 's Niklán épen nyugnapját tartá. Már németül kellé beszélni mert a' kapitány magyarul nem tuda. A' három vendég hamar elvégzé maga között id nyerésül , hogy ketteje a' tisztet 's Thulmon vidám öreg urat mulassa illendségbl, egyike pedig az alatt Berzsenyivel beszélje ki magát az oldalszogyar

fihoz.

Berzsenyi

,

szende mosolya derül aja-

kán ezt egészen elfogott nagy bajusza alul. Igen, Sopronba vittek fel engem is tanulni,

—

tánaz iskola mellett, 's hát beszélgetni bényilómba. A' hármon pillantása. Wesselényihez, Méltóztassék, kérem. Patakyhoz , Dübren-

jártam

czoltam.

teihez.

láthatsz.

fordul.

nagyanyám

ezt nagyon szerettem , "s mintha elre sympathiám fakadott volna Hozzád, Bcrzsenyi-

ott

, asztalán hevert Írásaira pilMosolygra. Az enyéimen meg papucsot

eligazítani.

a' /láziurat beszédbe

járttak

Berzsenyi lant.

l8rf. évében.

Berzsenyi, szerény

jövedelme is. Ntelen. 'S magányában mindig olvas, ir, abba úgy-úgy belemerül , hogy ebédl asztalán maradt abroszára tányéra mellé gyl hányódik könyve 's irománya.

forint

el

De gyerünk

Ha

ottan dohányozni tetszenék. Ber-

zsenyi nagyon dohányos

Wesselényi- Mi

volt.

azt tesszük a' mit ked-

ves házigazdánk parancsol.

Beszélgetés az irúszobában. Elefordúl kik magyar irodalmat Erdélyben.

segitik a'

Berzsenyi

,

Dölrenteihez.

ber az a' Sipos Pál?

Mi

féle

Kazinczy nagyon

emdi-

cséri leveleiben.

DÖBRENTEI. Református pap Tordason Szászváros

mellett.

Faluja

eloláhosodott

hallgatója hát kevés , de szászföldi lévén tizedet kap tlük, aratáshoz képest 10,000

bában.

Ez

értesítetett

's

elfogadá.

Megkí-

nálta a' kapitányt borral pereczczel , és felváltott társalgás folytában maga is megfor-

dult

egy-egy kisig katonalátogatója körül,

csak vendéglátásból, miként Pataky nak monda, mert fáj neki mikor magyar ezeredi tiszt

magyarul nem tud a' nemzet egész hísztoriája nehezedik ezzel szivére. Ez illyenek, a' sok magyartalan indigcna, a' nevel német apáczák segítek, jegyzé meg, kiütni ;

a^

magyarnemzetet, A' szép nevelés

sarjából. tiszt és

hozója' elment-

megint négy társalgó, szorosabban csatlakozva járt fel alá az ebédlben. Mi-

tévei a'

,

:

,

BERZSENYI VERSEI.

83

Lap.

Lap_

dón

Beriscmi Wesselényit

beszéli kö7:U

nz ifjúniik elé hozni azt, és ne tagadja

Másnap

zött

elftigtiilrn

koszorúját

,

keSi'ihb

'a tikiidoziilliin.

lángja mini eg)/ liitáré nyu/'lra, csendben:

Illv

veljétl kérem

lobban Patakyra,

') ,

ifjú'

azt, mit Wesselényije

Az egymást tégetni kivánkozók

Nekem üh,

ollyaa

az

Isten

's

jöttetek

Az alku,

ne-

tlem.

este

összeülel-

A' gazda

indulás,

felé

hogy

még Niklán töltend

pótoltassék a'

kezénck.

majd

jól mcgnsztagult szérjére vitte vendég mutatta ereszében csikait

költér

-

éjjel

nap.

és több széna kazalu

Majd szürkült már.

UeRZSENYI,

barátait sétálni,

ménesébl.

.\'

's

zsihói jelesrl beszéd.

egyszerséggel, gondotkodáHubul. Barátim! miféle mulatságot szerezzek ? Azt gondoltam, verjünk fel egy

utazókocsi elfogattal

kas niuliet, együnk lamjios mézet.

ziur, szolgáló emberei

lerme'szeti

hArom VenJ)ÉG,

A'

ne fosszatok meg

,

ma.

szfibadkozas.

magyar szokást ?

Jobb/át Palakynak

meg illy

F.n

Barátim

még

bizony nem maradtok, bár ne

Uj

holnap itt volna, hogy már ezt kell mondanom. DöbrenleiI mint bizodalmasabbját vette körül nuijd külím. Ext még kerek eldugulásával is fenyegette , ezzel : Tudod a

Lii-

nem reméllettem ódámnak. Szeme

balkeze U'isneleni/íeben

ma

ha

is

lengerkedese

reggel.

társalgástoktól jól esik.

w/uA-ani. e'rzexeiiie/c

F.stélincI

liol

Berzsenyi.

,

liuitit

felverés.

az elébb is bennvolt liúzi asszonyság (ódánkban: Szabina) jelen. Jó izün esik a' jószív mézével adott méz. (vacsoránál),

meg. Herzse/ii/{ megáll. Hallja liárom vendégének egyniást niiképen szúlitásút. Pirulok valahányszor engem egy Berzsenyi, az atyámat poraiban is tisztel, méltóságosoz '), hijjon engem Tr-nek. If'essele'iii/i niegszorild Herzsenyi kezet rázza 's Lönijöröglé-

BeRZSKNYI,

Méh

Kertbe menetel.

\A'E.ssEI.Í:NYI, Herzstívjihez. Tg^' nog> kérésem van a' tekintetes urlioz. Ilngodje

ben hei-vel

gazdaember csak

falusi

azzal szolgál n' mi telik.

Síer melliistigosozti egész fnhajtiissal

meg

Illen

tejét ordaját.

töbli-

e'

'S napáldnzat felé

méz, lépes

ablak alá dörren az mellyct a' szíves liá-

közül állitatott l'ataky tudta nélkül. Berzsenyi szavát miiitlia egyszerre elvágták volna. Három vcmlégbarátja Í6 megilletdve búcsúzkodik, ámbár több utókon , inkább megszokták a' válás

szendesegen egy-

szerre moDolyodik el ' 8 egy ült liiláUa kiállani Jól van. Az erdélyiek csak gyanilák , hogy

lampos

, ,

k

leszen.

l)c Berzsenyi, a' mindig magában lakó, kehelének együtt maradott forrajával bír. Szeme fényében könycseppcké is. nem Ölelkezés között örök barátság kötés, levelezet megigérése. Kapuból int vissza kezkenjvel kalappal a' három távozó, Berzsenyit még egyhelytt állónak látják , után-

fulánkait.

1?EK7.SENYI olly ártatlansággal, miként a ItatásiJuhász, leg szive szerint ebben ajánlja .

sr

')

a' mai czimzés , gróf és bárónak akár van bÍTa(albaa akár niucs Saj/ysúifot. A' nemes ember, ha Uilv. V. kormányszéki tanácsos, titkár, fispán; kir.

ErilélyboD

:

(áblai eluiik, itélomester , bíró, fiitiszt , ország vagy lartoniánybiztos, kasunlóan már a' kapitány is, Mrltótáu-ot ; Így, ha nincs is liivalalhan , a' kir. arany-

kulcsos, az országsyiilésére kir. bivalalos. Magyarországon a' gróf, báró, aranykulcsos, udvari tanácsos' czime: Méltóságos. A' kir. helylarló tanácsi, kamarai , kir. tanácsosé: Nagyságos.

nok néztében.

PatAKY

Látár,Seher, ralen, az eddig késértett: látnók helyett, talán helyesebb volna, mert 1.) ar úr, er ér rag, nyclTünk természete szerintibben forrad igegyókhez O'irf. /n/i. 2.) Sok, nck ragot régibb szais, /. 5lj. vainkban csak millyenségszónál , mint: «/nuk és névnél leljük: bajnok, fárnok , jiobáraok, cíornok , Molnár Albertnél, {cior gyükbl: csorog, csorran), feíryterneV. , »:oreínek; csónok vagy csónak, mi j-

urnák szolgálunk.

,

,

CIO

gyökbl nyusvó r-vel még onoat

ctócátái , és cío'ra csónok pedig, mi a'

,

honnan

=

a'

leng

csorar csavar folyón csavarog. Ha cfo/ból volna csoluok csalnok , úgy igegyükbez is láthatnék kólhetünek. /..írfnek? 3.) Uj ragozás nokkai mind annyi uj hangzatsér nyelvünkben 's igy, csak oda vegyük , hol egyéb raggal nem boldogulunk. ,

lett

=

Jó lovacskáik

vannak

a'

mint

látom.

,

,

hete

falun kivül , a' két elófogólioz. ki emberei itt a' faluban ?

Kocsis. Mink, tekéntetes Börzsönyi Dániel

PatAKY. *)

,

Kegyelmetek,

ElÖLOVAS. Csak cmügyünk uraim, semmit se

kü

fényi.

Kocsis. iJejszcn, mögparancsóta urunk, hov vigyázzunk.

Pataky. Hát millyen ur ez a' tekintetes Börzsönyi ur, szolgáló embereihez? Kocsis. Az

a'

ElüLOVAS.

a' bizon senkit se bánt, peig

mi

földi Istenünk.

jó gazda.

Kocsis. A' fölséges Isten ágya meg fzessen neki ezer annyit.

11*

és

,

BERZSENYI VERSEL

84

Lap.

Lap.

Kis János ,

3Iás kéttársa

P.itaky szinte ríva fakadt.

sem marada egykedv. Elmondák

a'

a'

mindig csendesebb

sem tündéríte maga körül fénykört,

„Jám-

borság 's középszer" ódát. Lelkesedetten emlegetek Berzsenyit Keszthelyen, hol gr. Fes-

hévvel buzdítgatá 's Berzsenyi ezt hangulatában tiszteli meg.

soha

,

szelíd

annak

Györgyöt nem találák hon eléliozák Sümegen Kisfaludy Sándornál elé Dukában

tetics

,

,

Takács Juditnál

's

Urai-Uj faluban Döbrentei

22

Bacchushoz

150.

atyjánál.

Hát reám mit

sújt liaragoil

hogy eddig

Édes áldásod megutálva uéztem y.'28. Wesselényi hamvaihoz

Hadadi Báró Wesselényi iMiklós , cs. kir. közép Szolnokban fispáni aranykulcsos , helyettes,

szül.

25 d.

octob.

1750b. dec. lld. f ISüOb.

L. életébl

xinczif Fereiicz, eredeti

neje jól el tuda intézni, elttünk jó somogyi és somlai bor álla; szíves házi urunk

1830. Erdeh/i levelek 356—374 la}). De Pataky Mózes közlésébl soknak ki kellé látom, maradni. Igen röviden van említve a' J:12d. lapon az is, mit a' magyar színész társaság meggyökereztetése körül áldozott.

széke mellett pedig a' földön, zöld mázu csecses vízkorsó , minek neve ; bugyoga, is. Abból ereszté tátott száj felé tartván félkézzel, a' vizet italára, miként dunántul legjobb házaknál sem divatlan. Mi nagyon szeretk , hogy megtartá házi sorát. Vérhígító víz mellett is azonban, „komoly gond, néma bágjadság, megöl hidegség gyütré", vallomásaként. Termete zömök, küpczös volt, dereka testes, melle széles, arcza tölt pofok, szeme láng (egészen keleti magyar faj), színe sárgás barna majd nagyon piros, nyaka kurta. Mivé teszi, természettl sííríí vérét a' bor ha még annak olaja tüze is hajtotta volna ag3veleje felé. Ezen véralkata szüle neveié nyavalyáját, mellybl csakugyan viz

Kazinczyt figyelemtelensége.

29. Ajánlás.. irt levelei kömell3ek csomóját költérünk fiai hasonlóképen kezemhez adák, a' legels, 180Sbeli üctober 31dik költ. (i. itt Berzsenyi fohjobeszei után.) A' szerint Berzsenyinek eddig alakultjai néhányát már az eltt Kis Jánosnál látá Kazinczy 's a' kötetet elkéré Kistl, hogy megolvassa, minekeltte Berzsenyi versei sajtó alá kerülendenek. Es elönté dicséreteivel, módja szerint egészen kezébe foga Kisébl. Berzsenyi eddig , láttuk elbúva, alig sejtve mi szárnyalt elé belle, luint az arany öntudat nélkül arany, mint az ibolya nem érzi maga illatát csátéja között. Ha lebLentgeté is , kiömlesztés közben némi dicsösztön éthere , szemérmessége azt egész félénkségig vigyázóságra egyenlíté 's az ismert költéri hiúság nála „csak a' jóérti küzdés" emeltyje lön. Be szép így az ifjíi mvész. Adj ill olajcseppet az ermilnek, tisztán forog, öntsd le hebehurgyán, mocskos lesz. Hlyen , csínnal forogtató olaj, a' szerény belbíztatás.

Kazinczynak Berzsenyihez

zött,

,

,

De már most eddigi

tom

,

.

elkép . .

l'lj

az mástól

irja:

,

is

j,

!

Füredé,

ital,

^p31. Fohászkodás 32. Barátimhoz ,

Emniihez

„

3i. A' szonetthez

Ki nygül néze mértékeléssel elegy rímeszonett magasztó Bölcsé melhben szülött bár mi szép alak, vagy fejénél

lést, illy

a'

!

még hizagot, vagy ntmár hosszabbra szeretne nyúlni. 'S

lábacskájánál hagy

tében tehát

dn

szerencsés óra eltalálandó jól

'),

belé illik,

mi-

hogy

régibb nyilatkozatomat ismételjem. Ber-

itt

és pedig

a'

minden taga épen

igen szerencsésen,

^s

örvendj

's

')

Kölcsey mÜTé.szileg Élet

és

,

viszontvallomást imádottjától legelszer hallja, 's költérek között is van egy bizonyos szerelmkedés.

nem

állítá helyre.

„Ritka ragyogású bará-

támadó dicsségednek" Kiszédült öröme, ajánlásában. pattog ezen Földrl égig tombol a' szerelem midn a érdemeidnek

,

lek, szépen terített asztalán, mellyet szelíd

néhány adatot: Kamunkái második kö-

tet

Nem

....

ámbár Sömgyénben

és Nikla szomszédában boros gazda is , bornemissa vagy csak vizisza volt. Midn B. Wesselényi Miklóssal 's Pataky Mózessel nála ebéde-

Berzsenyi

24

„

Ugyan

szól, a' szonett ellen és mellette AV. rész. 275—281(1. lap.

Literalura 1827. ilt

Horvát István

a'

263, és 271—275 lapo

kon országszerte ismeretes tudós garrjával. Szerinte

még mi

,

köll bánni a' szonett Írásban" a' szonetti rímmel csak yedantice hangzik

,,politice

ugyan

is

pedig bizony olitondice.

,

:

,


zscnvi

elániuli'isa, Szcphaloiiiiiak kültéri

tün-

Lakója c' szi-p kilátású igdzlpg tuilá aprúbl* mveit

dcrrúnil nczcgeLül. pusztáról

oll^

leveleiben barátainak, a' csínon

ajánlgatni

elbáinulgatás

iett.

Dp

Szrplialnion

énlcni

fenve nem épen szonel tóért lebeg 's \'aiiclusenek nem jiárja. Górüg és ujabb értelemben vett ejiigrammái , igaza van Kölcsicsey nek, remekül maradtak fenn, az nosgatási szerelme kell olhakliuz. Az a'

„Vajda-Hunvad"' be iiiegrú/. Mint andalit ,,Szentniiliál\' Szabolcsban." ^ onszalomnial lesz ket dala: Fiil az ídü vagv )ia tetszik; E/elem fogy ... és Ftkele szetiiii szép holgyecske Eg.véb munkái többnyire, elü. tanulmánvul n^clvcsinlioz, Ízléshez, eléadás kecseiliez, Ij mézet szeilenil méh számára tavaszi 's nvári virágok kelvhei. 'S ki ezek !

•

.

átültetésébl köt koszorújához valót, hálával fogja mondani nevét, iiogv szélvész között is kcrtészkedék 's parlagon szárazság-

ban bajjal üntözgetc a' volt aszálv ellen. Szdpmüvészségre tinjló majd minden ifjú mcgtekinté irodalmi kertét, kiket ültetéseibe mclegcdetten , szeretett volna mind

,

I.ap.

sával akár

Az id ma-

elcséplésével.

gában e^y gereben, keresztül ereszti a tisztáját , de fogában marud a' kóccza.

len

Kazinczy szonottni még csak a' hó clmenttével Icgelsbbszer kibúvó zöldeletek lapiska, sárgicska, galambbegy, szarvaskék.

De

a'

,

Sajka

Ah

!

ez fejér patyolat lobo-

,

Kgész egy kedves háznép rajta. Szemere l'áléiban már az ablakrámába eresztett mi , nem csak Farkas Károly osan, még Kazinczy eltt , gerencsér agyaggal van széléhez kenegetve; a* rekeszbl egy 11. évét góval tün

ki.

hagvó szz pillogat elé, kökény szemében elre Ámorok. Csak , sok a' tcstszín. Szentmiklósv Alajos megkésértései mint Hrugnoli tánezosné bájainak szem eltt megvillanása. Rerzsenyi,

a'

keletkezett szonettesekre

késbb haragudott, de mivel Kazinczyhan a' szonettot még is már tg;/ öleié, igazolva volna magát Császár Fcrencznek 1841. megjelent költeményei között a' ,, Visegrád , Szcntmihál, Hunyadi, Szigliget alatt, .V köny" czímzctückben. érzette

Ige

hibitásul

jegyz

ki

Beregszászi

a'

ki,

Tud. Gyjt. 1823beli VId. kötete 40d. lapján e' szonettbl: ,,Paean újra szülelíiz ne-

úgy

künk" sorban,

felvenni inasul legényül.

'S be

is álla

sok

,

majd, kigvózaniló ösvénvt csoroszlála és arra vágván, merre a'fmester egyszer így , másszor máskép gondolta kanyaritandónak majd intéseként vete elegyitc külföldi magot, mihez illy szót lialla: fijaim, a' német gyümölcs magyar földbe ültetésénél németesen, a' francziánál francziásan akarom beszédeteket mert úgy jobban meg fogamszik. Ks nagyon sok inas, felszabadita-

sát; a'

tása után

is

holtig olly szabásban legényke-

dék nála. Voltak, kit egykét év után saját eszüknek is hasznát akarták venni 's mondogaták: ez uj felhompolás nem vallja meg magodat saját szamatot akar kitcreuini csak hozzá valóból. De a' fükertész nem egyezek meg ebben. így hát elhagyák, hogy magok szerint fogjanak fel uj kertet, miképen a' hazában i
vezérkedett, oszta virágot és tövist, de marada behatás lelkében , 's mivel jobbat és jobbat akart volna, megint uj fordulást foga fel, minek változtatásához képest lendült a' gereblyés. Azóta sok szél fútt, a' torha magot szépen elsodrá ') , a' tisztája vagy éle-

lemnek vagy megint vetni valónak megmaKz mindnyájunk sora , kik az tría mezt járjuk, akár magunk termése aratá-

radt.

L. Külfúldi játékszín kiailja

a'

kötet 183-1. Barnbelml Minua, Tudniralúk 4. pontja.

m.

t.

társaság, VIIM. Kaziac/.y Fer.

forilit.

l.'id.

szüle/e/ helyett születs.; Írá-

lapon pedig

Ott, hol

;

')

másé

e'

két sort idézi:

Koosz koszorús

liúâ az

Tokhiy

sz

[iíry)

A' Bodrokra könyöklik

mondja: könyök^/ kellelt volna, nem Krre nézve itt helyesen, mert a' mint térdelek térdelsz, f érdf/ jó, és hozzá teszem: szemelek, szemelsz, szeme/, vállalok, vállasz, yiMal 'stb. , úgy ragitatik: könyök/í;í-, könyök/esz, könyö/o/. I)e, nem igazolható, hogy: s/.üh/c/-, szüle/s^, szülei cselekv forma volna, mert ez úgy cscad«/sz, lekc
azt

könvök/í/-.

,

:

—

nem

,

kell vala Ueregszászit üldöznie, *s csú-

foltatni.

Gyjt.

Szegény magamat megíntc 182.')b.

Vlld. kötete

vágy//-, fWnuiya ben úgy hallúm. pfX-,

35. A' balatoni nyinpha.

(id.

Írásaiért.

Gróf

a'

Tud.

lapján: lé-

Kn

lirdély-

Ti-lekí Lászlóhoz.

midn

az 1811b. nov. Cd. Somoiry vármegyei fispán - helyettessé neveztetett gróf 'J'elekl I.ászlo , széke átvéte-

Akkor credc,

tartott megyei gylés után, mejlyben Berzsenyit táblabiróvá nevezésével váratlanul lepte nicg, Somogyból a' tihanyi réven tért vissza. Berzsenyi verseit ez után még etry évvel késbben adta ki llelmcczi, de azokat már kéziratból ismcré gróf Teleki

lére

25

,

;

BERZSENYI VERSEI.

86

Lap. László.

Hiszen akkor Pesten az

Lap.

háza volt

redes-parancsára') két eredeti színmüvet iit, de még csak nála vannak kéziratban. Har-

fképen

a^ magvar irodalomért kíjzdüttek menedéke, st haláláig (lS21b. tavaszel 24d.) onnan vitt, még nekibb hevülést majd Révai, majd Fejér Györgv , Kulcsár, Jankovich Miklós, Horvát István, Vitkovics, .Szemére stb. mert szívesen cseréltetek ki

mad

fia, Sámuel gróf (hasonlóan az említett kettvel els nejétl, gróf Teleki Ádámnak a' Cid 1773-beli lelkes fordítójának Mária nev leányától), a' Tud. Gyjtemény 1828béli IVd. kötete l'^lö lapjain ,, egynehány megholt magyar képíróról értekezett, kik: Don Giulio CIovio "j" 1582 , Terbruggen Henrik -j- 1020, Spielberger János -f- 1679, Kupeczky f 1733, Bogdán, Mányoky •{" 1757, ücser "j- 1770, Hanrits, Benkovits, Orient "f 1^17, Bikfalvi Kóré Sigmond. Negyedik fia László gróf, második nejétl Szoboszlai B. Mészáros Johannától 1841b. adá ki ,,A'e§í/e«f3" színmüvét. L.az ulyánah Jolin állal metszett mellképel a Tini. Gi/iijt.

nemzetinvclv elbútatásán eredett fájdalom kiöntése, buzdítással. Es azért hatott eljött id' készítire mélyebben e' ház

a'

az

fénye, mivel nyitott vala külföldrl érkezett

minden nevesb utazó eltt

; 's egyik körhelyül urivilágnak házimulatságok adásával is. A' grófné, Báró Mészáros Johanna szíve áldva volt és van mint a' jótékony pesti negyesülct fejéé ') ; esze, nyájassága , magyar német franczia nyelven beszéltében magához voná a' vendéget. Illy

állott

a' budapesti

házak fogadák egykor Parisban az

midn

,

a'

Is

1 823^*"//

Írói-

életirását

magyarok gróf Teleki Lászlóhoz ménének hamar-hamar közlék a" 'S

kat.

kötet'

,

87

kötete

eliJtt

igen jól lulálva

's

,

vagy inkáhh adatokat ahhoz, azon

— 100

lapjain,

Thtii/tztól.

,

feltnést , sietve Berzsenyiét is. Vitte buzgalnias örömét ezen, a' fispán helyettes, miként Mózes mindig csak nemzete ügyét látá égni maga eltt csipke bokrában, 's érezteté Somogy Rendéivel: m> és A/ lakik közöttek , osztozék részvétükben. Berzsenyinek ez miltiadesi dísz volt , neki neni kellé több , mint átaljában az akkoriak csnic áldozának. Nemzet becsülete forgott fenn lelki

azért jutalmul, öntudat nézetett; méltolat

36.

kinek neje

gr.

26

b.

svénck (sógor) fispíâ heszékébe ülése napja estéjén 1812b. martziusban a' vármegye teremébe Somogyhól és több megyébl sereglett Rendek köhazött reméllé látni Berzsenyit. Mert sonlóan tzzel vett akkor részt a' magyar irodalom ügyeiben. Valahányszor nála valék Pesten vagy Tóalmáson 1820 innen, 's az erdélyi magyar nyelvre került a' beszéd: L.

nvére

volt,

lyettesi

"),

érheté gr. Teleki László

._

.,

Prónay Sándor, Teleki Johanna , gróf Teleki

A' széles olvasottságú

elég díjul.

Hogy meg nem

Báré Prónav Sándorhoz

I

,

szivébl nemzetfi , az óhajtotta magyar tud. társaság megindulását 1830. nov. 17d. 57 évéhez még 9 kell vala Miért nem munkálhatott is benne , vele. Isten' mindent kiegyenlít rendszere szerint , második fiát .Tósefet láthatá majd árnya, elnökéül, kin akkor is v*olt nagy örömét midn 1816-ra és I817-re a' I\íarczibányi küldöttség két pályadijt ') ennek itclt, legérzékenyebben beszélé el nekem 1820. Másik fia, legidsb, Ádám gróf, ki most a' nádori huszárok ezca'

„Ah! Aranka,

!

kiálta fel, igazi yXrany,

nem

csak Aranka. Szemere Pált különösen beesié. Illy lelkesedéssel , az általa is már kéziratban látott Berzsenyi verseinek bámulója lön. De, híjába keresé kérdezé azt , elhúzva ült szokásaként félrébbi szobában.

Tudakolják

,

be menetelre,

kérelem megy hozzá a' teremnem tudja miért? Eltte áll

báró Prónaynak,

forró érzelmeit fejezi ez ki tiszteletének hozzá. 'S Berzsenyi, a' csak

hallgató,

mint

a'

magyar parnasszus

dísze van idvezelve Rendek ')

L. Közhasznú esméretek tára, IVdik kötet, Pesten,' 1832. Dolgozóházak czikke, llOd. lapou.

•)

Méltolat, sükere a' méltolfís-nak, méltó/ pedig: ugy' elfogadható, / ragitással méllii inillyenségszóhoz miként juvend-hü\ van: jövendöl, 's így: jövendölés, jövendölet. Vala, mclt-ok, ?«c'//-asz, í/ícYí, ige.

')

hallatára, és

Nem

jobb voliia-e? a' megint noA;-oló paraucsHot helyett: paranpsár. .4r, úr, er , ér, or , raggal százon felül vau névszónk, 's különösen névhez téve. Millyen paraiicskT^ ím oUyan Súlijnmkr Solymár, timkr :

')

magyar nyelvnek szóUás-módok által.

L. A' uj

tükélletcsítíse uj szavak ési Irta gróf Széki Teleki Jósef;

1816 esztendre Jeligéje Berzsenyibl: ,,Van tsigázza; minden uj szót megkaczag 'slh.

—

a'

ki

/.

ilt

Aid. lap foly 340 lapig. Egy tökélletes magyar szolár elreudeltetése készítése módja, irta gr. Teleki Jósef 1817 esztendre. Áll 69 lapból.

(timsó-nál

is a'

gyök)

loiii'ikr

,

bollkr

,

fnuolykr

fo

(kemény mint a' szilfa), laknmár lakmár, csatár (puszta neve Veszprim vmegyéb. csatá-tól), mocskv 'stb. Helyesen fogadtaték így el: tiizéT, piJiczér, 's nem volna szabályelleni: szobár, lyár, szilkr v- szilárd

^

Zimerkelliier

,

lino-j

,

ruüár, Gartieroiier ío-böl tr.

úgy miként

;

st

för

,

Haupt-

:

,

!

BERZSENYI VERSEI.

87

Lap.

fogadva erritl

Hiöd.

füzete tanil(i

a:

küzleKet

F.rdeíi/í

Mimiig

181-1.

Iti/ijtin

niegiiji-

beiktatáskor ott,

púldn fúispáni

liol

De

közösen megismert cnlcmü iriija müvcszc van, de csak ilh énnel , íiogv el ne aljnsndnék mint néhol, idébbrl, a' táhlaliiróvá kinevezés, tehát nem akként lenne alkalmazandó, mint az „Ist lein Dailierg da ^ volt: hanem petrarcai , ariostói, tassói koszorú maradna fispánnéi kézbl magyarul megs/úlitással , ha piiitán úgv megint tiidand. ^ agv a' lovagi izejlem már ebben is elszellcnt ( a'

várniepvénck épen

,

Szokástalan volt 181 2ig is a' Prónay Sándoros mcgtisztelés. Megrázta az n' srerén>nck lelke titkait, mellv íigv látszanék „talán még is jókat irtani" sejtelmével rezzen néha néha idegein végig. A' küszün óda szarnvalt.

lS2lbcn

április

Gyztem Izzailt

lerázták czombalm

a'

lapján 18:ÍJ. •39.

/"

.

.

53 Takács Juditnak kiadás végett kéziratban hozzám küldetett költelnieí küzött, egy ezen czíiiimel van: Fercncznek a' ^lagyarok felséges királyának, midn 1817beii Keszthelyen keresztül utazott. Berzsenyi ezen ódája is tehát 18l7bcli.

10. Szilágyi 1458biin

.

más

borneiiiis/a

,

monda,

hiszen, végzé, akár somlai hevitc, akár csak természeti bcitüze, Kölcsey minapi recensiója nem oltá el iránta bámulnsoniat. Kár, mi-

okos olvasó

nem

két kijrgyzettel

a' sajátszcfizélyü

szer-

keszt-kiadónak.

41. Hyininisz Keszthely isteneihez.

„

54

Melly innepre? lásd alább.

,

,

nagylelk hinni. IFa ugy hát vizek közötti

54'

Kisfaludy Károly, levelében kérte meg Berzsenyit, küldene is, 1822b. megindított Aurórájába verset. Ezzel mint készen volttal kedveskedk Berzsenyi valamint a'

fürtelmcn szent olajág lebc^.

—

Felséges királyimkiiak Keszthelyre váralá-

Néliai

,

dn

53

fövéayt

magvart pedig pattogóvá, életmódja hogy a' „^leglehet felelem is teszi." fennszédelg Klopstock is virítatott niMgán rajnaival, a' méltóságos Schiller épen hörpcntgeté, 's ez, mákonnyal is (akkor még: opiiiMi) feszítette iilegeit: de a' mi Berzsenyink, vizisza." Mit^ veté megliukkrnvc. Nem akará a* különben igen mérsékelten élt keleti

44'

köHcr. Megjelent Kisfaludy K. Aurorája 97dik

Majd tréfára foga. „Csak kiismcrszik, a' magvar bor 's veliís étek nevelte vér. A' német ser lassú Ja, Jii-t mondat a' különben i«

teiiielií...

szemem,

szobrait és lialált

benne nincs. Cse-

A'

26d. megholt Kendercsj

lelkeseilett

hsek ráfogó

remi'm'sceiitia

38. \'

.i7.

!

Mosolygva nézi

tilos

nem.

iiés,

.Mihály, crilelyi k. kormányszéki tanácsos' bámult ódája. I'.iien ennek olvasttában Icléni 1817. szén Kolozsváratt liozzá látogatóba mcnttemkor, 's riadozni kezde tiizétl. „Barátom, mondó, ez az óda Felébb kerfilt a' ti I{erzsen_\ itek Buczin, Sombori Lászlón, 's az en \ irágomon.'" 31ilh fellengzés

A'

Lap.

Ne foríc creilas intcrilura, quae Loiige suuanlem nattis ad Aufldum Non ante vulgatas per artes Verba loquor soeiamla chordls. Libr. IV.

L. Kazinczyniik Miizeiim I-si'i

leIkoBcl)l)joik által.

lett

llokla.

l\Iár

/

/

12. A' füredi kúthoz

..-..._

56

........

59

.-„

60

I

•13.

A' poézisz hajdanta

44. Gróf

."Mnjlálli

Jánoshoz 1830

182.5ben jelentek meg: Magijiirische Gediclite. Lberselzt von Jiihunn (Jriifen MaiStuttgart und Tiiingen 248 lapnyi, liilh. 8-czad rétben , 's a' bevezetés ( tiersic/it der Gesvliiclite der

késérheti a' kritikust."

vuigijarinclun

XLIId. lapján, Berzseinirl

L. Kenderes'jriil , levelemet BerzHenyiliez.

szüla:

Kmlékesztet ezen óda, Horátzius költéri büszkeségére , övéiben

„Berzsenü Dániel

ist

unstreilig der

crsfe der maguirischeii Diehter;

durchaus magârisch

*).

I'oesie)

gr. .Alajlátli igy

denn er

F,s lásst siili

ist

nichts

Non

usilata, nec tenui ferar bifurmis per liquiilum aediera Libr. 11. Vates.

Penna

')

Exegi monumentum aere perennius. Libr. 111.

Ipaza van Tolilynak ez ellen Tud. Gyjt. 182C. X. 107. (le usy hiszem, IMaJlátli erre nézve, csak nem miként kiilöiibeo érté. ú<;y fejezé ki magát ,

I

;

,

,

,


Lap.

Glühenderes denkcn, als seine OJen, die er zu verschicdenen Ereignissen gedichtet und die ich leider nach dcn in der Vorrede ausgesprochenen Grundsíitzen hiei- nicht ein-

„recensiót , recensiót embereinkre , keményet, de igasságosat" 's a' Széphalomról kor-

so ermuSo ergreifend reissen das Gemüth hin wie

lásznak is fejét szedni találá , lobbanta bódító tömjént, a' neki gyujtottnak, enjárdalatut pedig g3anúsita,mellzgete. Ltján majd esztrengázóvá lön egy egy olens Maeriiis,\\evx

schaltcn konnte.

,

sie thigend der Wind die Herhstlilatter fortstürmt !

Waag

die

wálzt.

,

,

oder

schaumenden Wogen hinerwáhne nur seiner Oden über

ihre

Ich

mányzóval

a' vélt

gata, melly

,

saját

jobbnak,

gyaré etwas Herzzerreissenderes finden, als Berzsf nvi's Klage übcr den Verfall Lngarns?

te állat,

!

Magvarokhoz). Aber auch seine aiideren Gediehte sind durchaus ungrisch empfimden. Erist so reclit aus der niagvarischen Wesenheit poetisch," 'S németre fordítva áll Ber1-17 lazsenyibl gróf Majláthtól a' 137 pokon: A' tánczok , Der Tanz ; Osztáljréés szív, Kopf nnd Bzem, Mein Antheil; Herz ; A' tavasz, Der Friihling ; Esztihez, An Eszti; Megelégedés, Zufriedenlieií Phil(a'

—

F

,•

lisz

Phillis

,

dümmerung

;

Az

esthajnalhoz

,

Die Abend-

'}.

hanem

tályt.

Kölcsey recensiója egészen annak türkö-

voná össze már .hamar elsetétül" még íigv maradt feltétele : recensiót fogok írni. Fejér György kezébe megy az, hogy a' Tudom. Gyfijtcményben mint szerkeszt kiadná. Fejér szigorolja. Gylés A itkovics-V jelen Kölcseyhez baráti kérelem. nál. Xem nem , Szelídítené. Kölcsey feleletei nem. Ugy , vagy épen ne. ;,I)e hát miért bocsátá közre" , mondám Fejérnek , midn ezt nekem elbeszélé. „Nem akartuk a' szép készületü Kölcseyt a' literaturától elkedvteleníteni , hanem hiszen tori ki belle a' censor, és csak ugyan, holmicskét mag.im is." A' kit olly költélyesenragada el máskor, jMaga szivélyének szép melege így Feri zést mutat. Foliant' olvasása

elébb szemöldökét,

's

a'

,

:

,

érzé

,

milly igen

magát

ritkán éreztete szíves indulatot,

,,úgy producald , szöla , tehetségedet miként én elmélek, hogy mutassam

Hanem az állattanítók okosan alkalmazzák cselüket, barmuk ösztönéhez. Majmot, korbácsol olasza, lánt

's

majmocska

fél,

de orosz-

Van Aken szrmenttébe simogatva ,

ta-

nítgata.

Majláth, mintha semmit sem tudna Kölcsey recensiójáról, vagy ha tud is, elveti a' kaczort, mellyel az kimért czirkalomboz képest, nyesdelt : Kisfaludy Sándor lelküle-

nem különben

szenvedélytelenül fogja

fel 's a'

Kazinczy-daykai epigramma élén jó

csorbát

ejt.

Berzsenyiben, mindenik hangulat, az embernek kapta meg mélyét. Kölcsey savanyúsága ellen felingerlett hös, „Gyztem, lerázták czombaim a fövényt''^ irója nem tudja trni a' szemébe száraz fövény hányását. Méltolatlanságot érez enbecsén, "s fegyverben csattog vissza, mivel sejtelme szerint a' recensión inkább, „miért fénylesz Te," mintsem az id engedtte fellépés megismerésének szívessége hangúit el. Szép lélek

a'

melly könnyen kap sebet

De kényes, a' melly sebjéf nem felejti Sem orvosolni uem liátor 's heme'ny

,

:

sem

fo-

ka-

mit akarok kifejteni belled én, mire tudlak tanítani én, kiben jellemed nincs meg.

tét

Majláth olvasa, felhullámzott benne az érzelem, 's azon hév, melhre Berzsenyi sorai fakaszták , repül , tisztelettel hódol a' lángésznek. Bámulat a' terebélyes cseren az óriási platanuson , nem akad meg a' közbe közbe búliatott hernyófészken, szeme, így adja ki a' nemleges halló , csak a' ha-

is

díis

lelkibbsége müvével fénylelteté

die Schlaeht bei Ülni 1805, die Insurrektion Kann ein Ma1797. Und ivenn er klagt !

igasságosság sarlót

búza gyomlálás helyett

!

oscillála

!

még

benne,

az ifjú tapadóban, Kazinczy örök sürgetése:

volt Barátnéjálioz

, itt az 51d. lapon. betegségében érte recensión gylt szírkelést, fakadoztatá akkor mindjárt, 's bocsátja Fejérhez. Most meg ezt leli élesnek Fejér, de már felveendül mert amaz is kijöhete. Tanácskozás e' felett Trattner Tamás vacsorájánál. „Szelídítést ide is , de közre vele, ez az igasság", mondák a' jeha kikelenvoltak. Kölcsfy nyilatkozata rül Berzsenyi felelete, meg fogja mutatni,

irta

Es

a'

:

liogy Berzsenyinek a' poezisról ideája sincs.

')

—

pedig a' 197 20S lapokon: Der Bann ; Phantasia , , Szép Lenka, Scliöne Lenka Ábránd, Der Sclnrünner ; Róza, Rosa ; de költéri kitüutséggel uem jellemezé, söt bevezetésében, neve épen nincs.

Kölcsey versei közül Óhajtás,

An

die

Wunsch

;

.Ajáulás

l'lianlanie ;

Kölcsey makacsságán elrémülés. Mit csináljanak? A' tz még nagyobb legyen-e? Ugy sincs iró 's marakodás nem ösztönöz, ügy sem nagy számú az olvasóság, azt is eli,

jesszük? BerzsenvT válasza felre lön téré. Ekként haliam ezt is Fejértl. (Berzsenyi akkori feleletének maradványai Szemere

,

UEKZSEMi

89

VEKiüEl.

Lapl'uliiiik

,

„Szemerrliir^' tebeit

niagn

ki a' válaszolót

kéziratai

rziiiiü

Az

lútliati'i.)

ík

ít;t

Lap.

gróf Széciienu Istvánnak akkor kezdett felléptcin megigeztctése, eltapsban rohan ki.

óvniniazá,

e)t_vik

kiitc-

ukadiih ózott

ciiiiúi

kcsöMeii is tisztéül nezt; még, véJrónuk uguiiiiit akár mikor sznbail a' visszuioriús, mert liasoiilúati inoiiitaliisbaii szilkhi-g szólania, Íiol;v as utókor a* kettitl iteljeii , cliliez pedig Korát keli fui;va

,

A'

ili'liiieit.

llaniarjúban

várni,

csak az

k('>tclcs

tüzébe,

ifjúi

remit nyavalyából, az idegrendszert

rcnyi

vissza

megé

volt

,

j

Ceti le tuti ijiii fait lii miim'ijiie , vagv a' niagvarkent: mnilja válogatja. A' csii|m szivch Herzsenvi, mint a'gíerek ollv hajlanilii

mcllv

szállliat

lia

nicitulás leszon észrtvr-

,

olvasztja

miket

kési'lib

csak,

nézheted akkor a' hullámzó magvar Inkább semmit sem tesz , mint-

csiklándoztalott

niaâ

is

megbán.

l-s Ferdinánd király birtnkocskát adott

IJe ingereld

l.).)l eltt Bécs közelében Krdsi Jánosnak, mint l.í30b. niagxar nyelvtan irója 's újtestamentum I.illbcli fonlitójának ') ; Tinódi Sebestyén költér számára Jiedig I55'lb. 12'a jobbágy ülés akkori árát (izetteté ki iiO forintban a' posoiii magyar kamarával, ennek ajánlására*). 'S akkor minden más népet, melly a' magyar kir. biroilalom szabadságai

tartott olló' in ircsc kilzé

adja aran\ g_» apját , 's ezzel, kritikust akarjon kérlelni. Mint Memnon állványa, ha felsütc a' reg napja reá, bájlón ercszté zen-

geliuét;

fcilé

Kültérünktl

kod, csak kómágiva maradt. itt

az

A' szeat poezisz

Od.

lapon, leljük:

néma

óvalmába vétetett , zúgás nélkül magyar szólammal Írással élni kezdettnek találunk. Nem különben azon ira gyakran a' török udvar, 's több, magyarföldön volt pasa, miként 1577b. és l,57^b. MusztatVa, még I. Rudolf

lialiya

Hallg-at örökre Airftrr ritek/ien.

Kedves Horátziusának ön érdcniérzete hasonára lelt nála is , noha társalgásban a' legszercnjebb volt, magáról mindig hall-

magyar királyhoz

nem bánta

gató.

sajnáltam n' két nagy elme össze Locczanását, ollv nvomoriiltul elhagyatott irodalmi korban még, mclly csak érik kölcsönös biztatása i'Jtal áldozhatott, 's egészen leverend csak a' valóságos burján , volt. Ilaneiu fogjuk fel mindenikben az embert úgy, miként istene teremte, 's jellemezzük nevezetességeinket voltok szerint.

Berzsenyi,

szág

^).

l'.s

midn török

nemzetiBége

meg

cl

bölcs, látni is.

nem

nyomliatását

,

a

annak czelszerüségét,

JSizoiIalom

béke most ez-

után a' kett közölt. Ki hát a' király és nemzeti testület jogait javát díszét köreikben tiszteli védi, annak van ez, minilenik igazán szivében, az mindig a' kornak hasznos embere, (iod mire t/ie /ci'nfí és Jiii/e Itritiiniii egymás után zeng 's nézd az úgy ösz-

becsületesség lo-

meg

is

nemzetiséget, vallást; ki merné

és törvén* tartó

,

táncz"ot, mell_\et

,

felség

vaga tiszteletet .'izzal viszonoz. Hogy adós ne maradjon, milly gyengéden alkalmazá a' ,. Vilii

a'

mondani, hogy azt, akadályozná keresztyén magyar király. Ha érzi már az or-

rükké

Majláthtal

,

:

liiúsaga

tengert.

sem már liüvelvkbc

is: Hívem, dísze valál a" nemzetnek, engem koronájával teve magáévá il-

Oh, ha királyi figyelem sugáról a' magyar szólamon az ellene torlás ellappan.

dicsére-

tekre

a'lángeszt becsülni tudott l'ercncz hogy ez ii;y szóihatolt volna ,

nemzet illy liát eltte megbecsülnöm. 'S miként Ilid. ICndrc, kora szerint jutalmazá a' magyar kültért, ngy én a' maihiiz képest az én idmét.

ekkor, mclltn<-k dalolva népes kunip. Szomszéd Kazinczv csinos fogásai ujabb villáiiioltatják

vár tetejét

Hiszen nap nemzet királya vár.'in. Uár ismeragyogtatja meg.

lik c'

a'

énekeset , ujabb alkotásokra

u'

liegyse-

királwiak

hozzá

linlaron

tükörén

a'

miként

sz Huda

a' királyi

liajoltában

még egyszer

cs.

felett,

,

retébe

Sima

ép egészségié téri szel-

úgy áldozik le hona visszasugárzó nap, mell_\ lem

forog társal^áslian. A' mint ka|ijn ez, akként csapja, ha júverü Icventa.

tclt.

mrg

összelázitottból

verni a' n>ilat, ki a' reá|>attaiitúval et;^ütt

javítani mi'iven,

's

szekapcsolt nemzet' roppant fejldését.

olvasa gyö-

nyörrel a' gróftól Kisfaluily Károly lH22b. Auror.ija 19-i 207 lajijain. Kgyszerü leányka esti dalához hasonlítja köszön ódáját ,

—

azonban annak szelidségétl út, az élni uralkodni kell haza nemzet szerelme lobbantja

')

's ') F,. Kazinczy, Ma°:y. Résiséffck 180S. Az olvasóhoz Wilik laV- K. m. nyelvemlékek 1840. líd. kölct. 249, 253 és 39.'..!. lap.

'1

12

:

—

,

,

:

BERZSENYI VERSEI.

90

E L E e

I A.

Lap.

szerelem _„.

_„

_

Berzsenyibe is, mint 1778

ifjú

_

— 170ft

kó-

német senlivientdl önileugcsek. Igen a' meleg eláradó Berzsenyi sziyély ') annyim hozzájok hangúit, hogy eleinte saját fellen-

zütti

Gr. Széchenvi István

,

ki Berzsenjit mint

mint költért folvvást németre fordítá ezt 1830b. liárom más költelemmel egyéniben. emltert igen becsülte,

nagyon

keilveli,

gbb

ereji'iségét is

leriyomák. Kéjizeld

Süm-

gyén regényes vidékén magányban Forgasson itt érzékenyked mvet, lelkén hamar !

vármegyének 1842b. télbó érdekdús gylésében idézé a' nemes gróf, a' „Romlásnak indult hajdan Pest Pilis

31<1-

i'olt

ers magvar" .

.

.

2.

:

melly ba megvesz, leitl 's rabisába görbed.

Esdekl szerelem Búcsúzás,

4.

Fannim emléke

5.

A' halai

e'

27

_

kezdettel: Elszakadsz

3.

tlem

10

Daykája

36

„

™

_

Rablánczok a' Tölili szenvedések Mellyeket csak a' halál szakaszt

gyönyörségek,

a'

Mellyeket egy szi szél hervaszt,

Matthissonnál „Die VoUendung" czimü keseredése végén, eredetileg így van:

el-

Sklavenketten sinJ der Erde Leiden zerreisst sie nur der Tod. Öfters , acli Blumenkránzen gleichen ihre Freudén, VYesthauch zu entblatteru droht. Die eln ez olly átvétel

mint az

,

ifjú

zengély-

szerz reminiscentiája vagy visszalengetese minre akárhol. Pesten pedig országos nemzeti színházunkban amúgy egyszer-másszor uj tiizetü daljáték zengelniében azt mondjuk: aha! jó estét Rossini Donizetti

,

és

,

's

Berzsenyi azonban,

's ,,E.S(/í'X;/es"ét

is,

késbb magától vedis, nem

mondjuk tréfásan, ha, úgy volna sértképül e' szó, hanem az milefit is éri.

hozott Isten Bellini

emlckezetenibl mondám cl soraikat. Fzek és társaik mélyedének egykor a' még ut;'n

,.T>l/.os 4tf'"ját

lék ki,

Lám,

a' füle-

a' ,,Me/iitickül>a"hól 2d.

mikcpen tuda különbözt eléfejteni. , Matthisson „JMe/(itic/iulíe"}e a lOfld. lapon, lendithcté meg, de Matthissont elbagyá.

— mosolyodunk.

Elttem újra Matthisson gyengéd fuvalmai, mellyeket egykor felslausitzi Pescheck Adolf hív barátommal AVittebergában együtt olvasék. Fiiiifte rermehrie .î'fíiige , Zür/c/i 1803. 'S Mellettük barátjáé Salisé, J térte i-ermehrte Aiifkige, egyetemi czímmel pedig: Gedíciite vunMaíthiiíSOn miil Sa/is. Kin Ttischenhnch Jiir 1804. Bizony szép Matthissontól Der Getifer See 5 lap, Ehjgivm 38 1.; Adelaide 53, Die Betende Iü2, Lied atts der Férne 175, Andeiiken 179. Megpillantani ezeket annyi év, annyi egyéb munka

el-

I

I

Már

Német

elvonult élete, mindig künyv-

„milly lágyságaért !" akará mindennel szerén túl is bámultatni ; mi , részemrl szépnek mindig csak a' titkos bú ell, és Te édes St le vala fogva elrngadífitfis-ig maradt. Berzsenyi már a' legtökélyesebbre ill dicséret árjával, 's ivá az ifjúi szépségszomj az étheri harmatozatot , nem ügyelt a' német hatály le lemaradoztatására ; nem, hogy külön szirt legyen , egészen más izü forrást elébuzogtató. Mennyi függ a' serkentés módMert a' polyp ragadályu ifjú kebelt jától sokáic; csak idegen lelkület szellemzi körül, az a' tiiliíjdun csak etimaga késbben erejedszlk elé olly elválósággal , mit nem is sejtett enbelsejében rejlettnek.

30

F.bbül a' 31d. lapon álló e' sorzat

Rózsa szálok

is eft'élére,

buvása hurozott. Tapadó érzeménynek ilyhenkor csak egy billenet 's elbukik. Nálunk ismeretes volt Bácsmcgjei siránkozása (1789) AVerther sikamtató utján, mellyen az „Adn/f's fíriefe^'' genialis fordítója olly szélesedéssel ábrándozott, hogy akkor frakban is ^vertherileg jelenék meg látogatásaiban Kassán , miért a' catói Puky I.ászló keményen lehordá öcsém uramat, miként a' jó !;róf Gyulai Fercncznétl Kácsándy Susánnától haliam ). Berzsenyit figyeltetni késbben sem juta hát eszébe Kazinczynak, ki

talpköve

,

gróf Ráday Gedeon rámondá

Róma

mét

ódából

miailen ország; támasza \' tiszta erkölcs 's

borúlat, szivében tikkadt panaicz.

tartott

lap

')

!

.Sziv-ély, Geraüth, mint hasonlóan névszóhoz függedt lify, cly raggal: czikMy , í:f/«ély , /fl;/ály, '"gály í.Vrfély (erd), riVály, (vita) ^/Kisaly, t/auaz ujabb sieszély és /ifrfély (kedvély). E' kedély igen jó, kedv' szesszcnései jellemzéséhez de mivel a' Gemiith^ sziv' édes ömledte, nyájassága, jámborságában magáról feledkez feláldozás, külön

sereffé\y

ály,

,

's

böztelö szó kell. Kedélyes ember azon felül lehet szívélyes. Csokonaiban kedély volt és némi szivélység Berzsenyiben csupán: szivély. ,

-)

Emiili

e'

lapjíin.

Piikyt Kazinczy, F.rilélyi If reléi Eredeti munktii líd. kvt. l?3ü.

220—227

—

,,

í)l

BERZSKNVI VERSEI.

Lap. l'.iinck elepiájiihiil

in deii Ruineii

l{fr!;xr/i/ii»ses i;f>ichríel>fn^

allén

i-iiies

1((.

Icleún ,^Muliiiidi>-

'i'2i\. \a\*. in-iiii ki-|icrKkeje, a* 31 SniHogv kollérc iij sziliben, majrvar v:irciiilekü lett. Ti ott /in FJiisii \'iM. lap., opy

Az ebben eléjöv

sfiiftiófiii'"

nak csak ganzliiíiisiil

>alis

ból.

cellái

meii\crske l);itorir;isa

32il. laji,

Teineliije/ien

lap,

virága

l'alnnra

vére épelib egvütt

liiliás

ollvanéiiál.

volt

Mattliissonnal

:

betegesen elsetétölt szivállapot kctségb' eséseit kölfelenibe tenni nem engedi a' Szépség illenie,

aknr ez

Krt

37

Elet dele

21

is.

—

1

____»._

5Ü

Elégia gróf Festetics György hamvaihoz

Ez

a'

Az

170'},beli

Festetics

nagyszer ember

volt.

országgylés jegyzkönyve

91d. lapján a' 13d. ülésben fordult elé a' Felséges magyar hazának tekintetes Statusai és Kendéihez egy levél, az akkor 1773 iita b. firacven huszár ezered magyar ftisztei mint: nevében, mellyct többed magával

,

Kérelmük volt: irt alá. magyar ezeredek Magyarországba szállásoltassanak, azokban magyar nyelv tisztek legvenek, szolgálat rendé és parancs maOl/erit

6-

--

Levéltöredék barátiiéinhoz

Miért nem liát csak egv intés mástól a' versek, aniui kézlten jártak -kiadásuk el'itt. Her/.senvi a' zöri;'> nílilinírzokiit levette volna. V.' kep ugv is csak magát balgatagul kiii»ó kereszfveii fakirnil kölcsöna' költcr

11. Glüczere ;

mid'iii

Mephagvván,

kiadásba ezt jogyzé. 'loborzó v. tnborozó nóta és táiuz , az volt a' Kegicknél , a" mi most a' NVcrbung.

i'-

onilailvánvait hallod Icdürrcnni.

zött,

I

éi-

lapján,

sziiitelcii

41il.

/

A' inelaneholia

• Lriifl'/iriiif

gvarul folyjon. Legliivebb ragaszkodással a'

Ruesuzá!> Keiiienes aljától

/'

Sömgvenben

koronázandó

laktábaii I5crzsenvit

Káld}-

,

's komja tartotta könvKáldy megyén egy nyári vasárnap rcKcel Berzsenyihez. Fzt épen beretválkozása közben találja.

Pál közbirtokos társa veivel.

KJIlI)Y PÁI- Jövök komám uramhoz hogy Dömölkre liijjam Kis János hallgatni.

BERZSENYI- Jó, csak vegyem derekasan

bl

megntt

le

elébb

szakái ómat.

most kését.

K.ÍLDY VXl, fel 't nlfijnrllíibnn.. Hát azt a' német könyvemet elolvasta -e már? komára uram. Tetszik-e?

BERZSENYI.

El.

Itt

Ild. l>eo|ioldlioz.

Ezért szó érte mint katonát. 'S kitért e' pályáról 3(5. évében. Lakja majd Keszthely, hol a' nagyobb részt még nagyatyja Kristóf septcmvir kezdé megszerzeni mindig idsb fiúnak. Atyja pedig Tolnai Festetics Pál, m. kir. udv. kaniaranagy, Mária Thcrezia kedvencze 's az által kinevezett gróf, ott már széles gyümölcskertet, selyemtenyésztésre szederfa ültetvényt fogott fel, kastélyt és tisztlakot építetett

Berzsenyi az asztalán eltte volt könyvegy levelet szakaszta már ki 's abba

törli

van né, elttem.

kAi.DY PÁL. Mi a' menyk talán csak nem annak levelét választá beretva kendvé?

mot

ii>

,

st

alsóbb gymnasiu-

alapita, özvegyéül Bossányi Juliánát

hagyván. 170(ib. Szála vármegye közgylésén olly mellyel a' nemes beszédet talála mondani mert a' akadályozá is , felkelést azért franczia már a' határon 's majd csak ingejószágait félté. De, rültebben pusztit. 'l'alán az okot ide is igazán kellene tudni, azért ,

!

ezt csak hallomásként. Kiesek ekkor az udvar kegyébl aranykulcsa visszavétetett, Bécstl tiltaték. Nagy ur nem járta már házát. () mezei gazdaság javításának feküdt s itt

,

BERZSENYI. De

biz' azét

,

uram, hiszen semmit sem ér az

édes

komám

ebatta.

Káhly haragudott volna is, de majd kább elncveté magát a' váratlan nem

in-

Keszthelyt szokta

re-

1708b.

censensen. Berzsenyi mosolytalanúl maradt.

\i

0.

Viiaszialás

est

ott

meg

állandó lakául.

—

georgikona leczkéit nov. Isjén

kezdeté.

Az

8.

31

Berzsenyi

iiiai;as-

/.ciii;i

lOlil.

iiolltmickrie

clsiraiiilasá-

Her/.seiiu

rlieriili

zelgí sopánkodás, télizöld'

Herzseini

cl

.

Inhorzii-róK

...

a' 'id.

(le

s/e|i siTike iioiiirt

~

-

_-

.Mulaildosai!:

eiigeszteltKog eljele gróf Szapáry le-

vele vala hozzá ISOlben \'elenczébl , ki mint Jósef fherczeg nádor akkori fudvarhogy fcniisége mestere arról tudósitá .

nála kivan szállani Budára tertteben, (ivörgy

12*

,

BERZSENYI VERSEI.

Lap gróf igen jionipás liintót készítete hamar Bécsben, azt a' fherczeg nádor eleibe küldi Sztrokay Antal kedves cancellistájával. De a füherczeg késék, 's majd maga kocsiján termett Keszthelyen. Itt azután csak ugân a' tiszteletére szánt hintón járt , a' gcorgikon , balatoni gálja 's táj megszemléltekor. Augusztus 'i3kán a' fherczeg nádor, szántással szentelé fel az elst. A' számára készítetett taligás-eke fája, nemzeti 3 színnel vala festve, vasai megeziistözvék. Az eleibe fogott két legszebb jármas ökör szarvain köszönik és aranjzás. Egy hosszát forgatá fel a' fherczeg végig és vissza 's mivel az alatt épen jó esvel is akará megáldani Isten e' gazdaságra serkent nag3' példát, fejér köpönjegben. Gróf S^zapáry az ostort viyé utána, Gjorgy gróf a' húzókat vezeté. Es mig ez tartott, a' keszthelj i muzsikaiskola ifjai dalt zengének, mellyet elre már Keszthely ura szerkesztett össze, maga. Horvát János akkori plébánosa úgy ^'ztrokayja által felszólítására irt verseik bi. 31egjelent nyomtatásban „Búzakalász koszorú" czímmel.

dl

Most már jve látogatója is. Batthyáni Lajos herczeg volt az elsbbek kiizi/l Körangol ifjú lorddal. "S nézek a' fherczeg nádor-ekét, a' gróf gyjteménytárában. Nagy Forencz veszprimi kanonok a' ,, Búzakalász koszorút" latin és tót nyelvre

mendrl egy

fordítá

Pesten kinyomatta.

's

forint alaptkét szánok fel , jeezek Keszthelyen alkotója, 1802ben az ország'gyü lésnek 's 5tös kamatával 2000 forinton, 3 magyar nemes ifjút nevelek tu-

„40,000

lenté

dományos

meg valék

lepve Keszthelyen,

Oltár helyett a' „bölcseistennéje" alabástromból e' felírással:

házi kápolnájában.

ség

keressétek a hülcseségel. Midn a' könyvtárban azon emlékkönyvet forgatám, melly-

be minden ott járt vendég béirta nevét, Ferdinánd d'Este (most galieziai g'e«f?Y//-g'o«í'frneur) királyi fuherczegnek abba illyen kifejezésü magyar irását olvasám, miként emlékszem „itten láttam egy igazi magyarnak bölcs munkálkodását." Megnézé Keszthelyt, Károly és János cs. kir. fherczeg is.

St meg

a'

enxkk

Felség 18171). maga.

születése napját ez évben febr. 12-kén nagy

számmal Keszthelyre hívott vendégekkel ülé meg a' gróf. Az ottani királyi gymnasium palotájában febr. 11. este a' tanuló ifjúság: ,,A' nevelk" czimü vigjátékot szerepeié. A'égén „Isten tartsd meg királyuukat" ének. 12d. Ruszék helybeli plébános által, pompás mise , a' Felség életeért. Ez után a' grófot és vendegeit georgikona teremében fogadák a' tanítók tanítványok. Itt, deák, magyar, német beszédek és versek szavalása , georgikonról, Ferencz király érdemeirl 'stb. Ez utóbbiról különösen Dukai Takács Judit (IMalvina). A' fennebb említett gróf Zichy Károlyné gróf Festetics Júlia halálát pedig Asbót János magyar versekben kesergé. Júlia grófné atyja, György gróf tehát nem osztozék az idézett királyi szonett' magasztalásában.

id

körül az említett zengelemiskolától megválván , a' már állott kisebb gymnasiuni most, a' szent Ferenc/esek elébbi zárdájába 5 osztályzatúvá emeltetik, benne nemes ifjak számára, kezdetett 3 co/ivicti/s, osztályzatú elemi tanoda , polgári és rajziskola , falusimester nevelház, kórintézet, mellybe pénztelen nyavalyás, irgalomból lön hevévé. 'S fered rendezése történt Hévizén. 'S ez

Lap.

181-iben

katonatestiilet közé. L.

az 1802-

Ebéd után a' georgikon fáskertjében 12 magyar juhászlegény tánczolta el, dudaszó mellett az innep örömét. Azután, mig Hor-

vát

Ádám

ez

lyét olvasd fel,

ván

alkalomra az alatt

irt

pásztorkölté-

Gyöngyösi

árnya' tiszteletéül Ki.sfaluHy

Ist-

Sándor

Berz.senyi Dániel madár berkenye csemetét (sorbus aucuparia) ültetett el. Késbben meg külön külön Berzsenyi Kisfaludy és Malvina helyezett bé egyegy ha. oncsemetét annak emlékéül, hogy e' napon Keszthelyt is díszítek. György gr. akará mind és

k

ezt így.

Este zengelem keszthelyi ifjak által tánczvigalomnial. ,

,

's

befejezés

beli octoher 2id/Á:e'n szenlesi'lelt 4. törvény-

czihhet és a fennehhi 79. hipol.

Még

1802.

november elsjén a' georgikon uj tanfolyamot is indíta meg, a' physikai-barom-orvosit, három-három évre. 1803. Pesten kezde jorgolatot adni philosophia 's törvénytanuló 3 ifjúnak. 1808. a' keszthelyi convictust

—4

Sopronba tévé

a'

nevendékek élelme tanítamihez öltözetük is: in-

tása ingyenezésével,

nepen veres posztóú nemzeti egyendísz, úgy Isten áldjon meg fherczeg nádor, hogy ez embert, gyanú alul felszabadítád.

járt ki.

Napot fén^íte még, 20
a' maszámára adása, annyit kaft. osztatott ki pott a' háziszegénység, a' georgikon és gymnasium jeletb ifjai közütt. UK adá ezt, ki mint majoresco , mint neje Jakabházi S'allér Judit egyetlen egy örökös után is nagy jószághoz jutott, még okos intézkedéssel is bvíté birtokát, 's együtt nyert észt, st ahhoz még szívet is.

g3'ar sérvitézek

OO

Közre adván e' tényt a' Tv(fmn. Gyjt. iS nfjeli IJJ-dtk kötelének 7C 85 lajijai:

—

—

BERZSliWi VKUSEI.

93

Lap,

„Kexzl/ieii/i Helikon^' költ.

Ilire

pon

teremt

illyeii

l'|ioii

Berzsenyi

got.

cxiiiimel

|H'iJii5,

teneihez, meirrúzá

,

lSlt
örcj;

(iíürjtv

l'J-lién

felír.

jtról'ot

la-

gi enel

szönet zésben

a'

még

a' „niigji Iclkii

dül

1]3(/. lopjain.

jólzcng

's

megl»'z(isiibi>l

Elm

kittet

mellett

magamban,

azért irtani, mert én, akár,

nagy embernek

,

vels értelm

visszonoza a gróf tiszte.4' m. t. tiirsdHiig ösKzexzedek Hajza én Scliedtl.

L. F.rtdtti

udvara

gyakran

el

a' mit irogaték reá, azt egye-

tól

zrini versnciiilien letét.

voltiim még érintkemonda tovább, hanem csak

Soha sem

Csak levélben tette-e köszönetét a* házáis, de különösen, szokatlanság miatt nagy u r h o z nelírzon mozduló v;igy személyesen? nem tudom. Az ISlTbcli inKz, is, úgy vala híva. nepre, nyilván, diinántiilnak volt ina' környék' és

O.la fel-

emelkedett prózája is van ott l'estetirsliez a',,Uinifv szercImeiLen és Kegcklien"

írású

jelesnek. Kazinr/.v

vele,

mi különküdnek mondják tartom."

turánkat elmozilittó llazáiikniiinak pi-nzhcli jutalmat (800 ftokat) ajánilékozott", miként Kist'uliiilv S.ínilor irá , az lí
illik.

úgy jártam utaimban, 's

élt

Csokonai tiszteleintézi"), nemzeti ciil-

incgliolt

nii'ir

mint ajandokot a' nagygazdálól, szemár hozzá menni, pedig ezért kö-

rara

is

ez ÍMne|) ismétlése.

nind szerint elta ültetés,

Es

.í'xI.

Krs/tlich' is-

íigv iiici;/.engrtt niívc örönieiLen.

Kaziiu'zv és tére.

nz

niclh

nii'ivósz vilá-

nz 04

itt

úllo liviiiniiszaliiiii reprilt,

I.a|>.

látogatására, „de mivel az izenetviv, két legszebb svajczer teheiK-t is hajtatott bé a' niklai kisgazda udvagróf,

kesz(liel>i

roj;én_vcK

,

iniinkiii.

Onnan érdek lé

nepe.

Ne

183(i. lap •i22_22:}.

iránti

.V 800 forint felosztását Fejér fJvörgj' nekem 1811l)en novemlierben igv Iteszélé: 300 ftot kapott , n' grófnak pesti figjviselje IMtth Jósef által; 200 ft. lett Virágé; 200 ft. kiililésévrl Herzscnvi liin meglepve. 100 ftcval Takács Jmlit, ugy nevezett gombostre. 'S llttli bcszélé Fejérnek, ki ak-

.n'

ligyclmct!'

gróf,

cihi'tta

a'

szóba

lioznám-e

nemzetet.

Kisfaludy

Sándor

Jlidn Tátikát megszerzc Sümegrl ennek költérét,

megjárni vele Tátika várát. Felérkeznek 's a' várromon egy elle oda tétetett táblába véseltcn látja Kisfaludy, regéjébl versét: Tátika most csak omladék így bizonyiiá, uj ura, mennyire kedvesek eltte Kegéi.

i">

—

a' pesti cpvetemnél professzor 's a' 'l'ud. C^üjt. szerkesztje volt, hogy a' gróf ezentúl évenként 800 forint kifizetését rcndelé,

kor

yUUy lön e'

ellcsillogó

nagy sarjé,

.

magyar a' turopolyai

liazafi

név

Ferstetich

cfaládból melly líd. Mátyás királytól kapta nemesi ezimerlevelét. Közelebbrl ezen magyar Írókéi veszi körül: Gyöngyösi István, Ányos, Horvát Ádám, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kazinczy, Csokonai, îrág, ,

magyar irók

megtisztcléséül.

181 Oh. fehr. 12kén Kis János neve zen's Falndi Ferenczé, midn a' Festetics-

gett

berkenye, másként: ,, magyar költér csemeijltetés megint elékerült.

Kulcsár, Takács Jósef, Takács Judit, Ruszék , Horvát János (késbb székes fejérvári püspök), Fejér György, Kis János, Faliidi Riuny Karoly, Petlic Fcrcncz , Forencz , Sztrokay Antal, kivel Jloliberg gcorgikona

te"

A' -Idik innep már semmibe ment! Meg hala György gróf április 2kán, mint valóságos bels titkos tanácsos és a' gottingai tudományos társulat Icveicztagja C.5d. évében. Szintúgy fáj, hogy e' s.ijátnemü uj intézete után olly hamar kell ezt irni róla, hadd gyönyürküdütt volna még a' koszorús, Gonoszlélek lélektársai' burostw'inzásáhan. bérmálá azt ÍM 7b. pvlilÍKrlie Schmaiisereij-

német hazai levelekben. Nemzet eszeit nemzet királya születése napján megtisztelni, giönyiirü eszme volt. De a' ma-

latinból magyarra, hat könyvét forditatá mellynek a' ^Magyar Minerva egyik kötetét kell vala elfoglalnia. Fejér György kérennvomattatná ki a' jó Lndrdi János ') gelé munkáját .Az ember boldogsága. 'S meglön. Ajaiilgalá neki Verseghy' egyik kéziratát ^). A' gróf lOO ftot ada rá ezt mondván: ha neve, olly kormos nem volna, többet adnék.

gyar liazának sok háládatlan

F.rtette martinovicsi szövetkezetét.

nak,

,

:

a'

elforgató ha-

spet-e van. llittétek-c ezt árpádi királyok,

midn ket

szabadságokra ide iiozátok.

Veszt-c már a* ÍJerzsenjii ódázás? Korántsem. Megzeng és megzengett magasb lelkü volt, mintsem lantot vásároljon, azt

Módjuk tévé meg. Keszthelyre 's Lászlu grólhoz irttát, György gróf, lecelszer az ISl'.Jbeli kiadásból olvasá. 1811b. közié velem Berzsenyi , miként kereté a' eladjon.

')

még izcllcu nyelve mclletf is, haz.anúi szent bév futja nicK a' kcbell." Ezen érzésemet iráni le lS41b. Kii/f. fJnj. II. kiil. 1(;S. /«/(. 'S Eiidniity ezért usvan csak liaragos.in olvasa rám, a' Tiiilun:. Oijiíjuiii' 1822. VI. kiil. 118. Iiip. Nyiiguiljál Jóiia!; árnya! ma is becsülöm buzgottságodat.

,.F.niirc),lyntk

\ Említett 21

iró közül, tizennégye dnnánliili.

,

,

:

BEllZSENYI VERSEI.

Lap Újra felzetig most nekem füleiiiboii miként jütt a' hír felle linlaton melli Kemcnes aljára tet jellemz anckdotákltan mik szerint, egyegy fokkal kitkit fclehb cziniezctt,

szive'hes

még

's

mondása

szer,

,

talán

Mgy is eléggé méhen találtam már magamat nemik elbeszélésekor beléfelejteni. I'.ocsánat.

a'

magyar nadráirban kerek huszár küpönjegben, a' soproni séta-

krün,

alkalinát

csips, nclia képe lS()5-l)l,

szijas

,

El kell halgatnom

nélia

Elttem

volt.

czijjif-jíiYi\\

l.ap.

hatotta.

,

,

hol én, mint ifjacska, nézem,

llekfor hupsuzása

Schillerbl

'l'ühl)-

midn

e' városba jött, bizon^-ítá az evangel. líceumban tanulók' magvar társasága iránt is gondját. Es én nem sejtéin akkor ez eljött napot, mell ven sorom

Tisztem

,

55

_

„Hektor's Abscliied

:

bitem engem liarc/.ba visznek

,

ottani

ottan csak így Nauli

Felilschlaolit ist meiii feiuig

iler

A' németben trochaeus

szóltomban édes hálámat is azért mondhatnom hamvain, mivel hozzá küldetésemkori serkentése a' kis fiút nagvon meglön róla

csak rím.

Amaz

Sehaen.

rim, itt inkább, csupán, ha i'igy esett, gond és

nélkül reá.

KOl^Xa^m B^KVEX Lap.

Lap. 1'.'

Baráíiinhoz

,..-

.

13

hatva úgy nevekedének fel mindig becsben, hogy már ezután meg mint lehurogató gyám alul felszabadulttak, magokra lesznek tekintetes urak, Horátzius, Boiieau, ^ oltaire , Hd. 1< ridrik , Delavigne, Addison , Popé, Jacobi , Kis János episztolái és Vitkovicsé' szomsz.'dságában. ,

2.

A'

magyar

jiesti

Ez

társa.sághoz

gyakran

alatt azok'

egyi'itt léte

volt

kik estenként Vitkovicshoz , összcVirág, Horvát István, Szemere Pál, Sztrokay Antal, Kölcsey, midn l'esten volt, Helmeczi 's mások.

értve,

össze gyiilének.

Hozza szállásomra Berzsenyi összes müveinek s.ijtó alá irt másolatát Kecskeméti Dániel, 's ezt mondja: ,, Szintúgy javul az ember

3-

Dübreníei Gáborhoz

.,„

Dukai Takács Judithoz

5.

Vitkovics Mihályhoz

fi.

Barátnéinhoz _„

7.

Helmeczi Mihályhoz

8.

Felsbüki Nagy Benedekhez

,

hanem még az

.'57

vében volt a'

a'

legjava pap

ibrik

is

eltört e' pliilo-

Rósz kedcsekei becsületes múzapap. Es

költéri

gyerekek

is

fején.

botlik.

érzelm házakhoz

poetai leve-

siójában, „hogy a' Kazinczyhoz, 171. I. és gróf Festetics Ignáczhoz intézett gyönyör poetai epistoláknak nevezte darabokat itélé, hogy a' grófhoz ment volna." 3Iegint

,

haladás, fképen a' Kazinczyhoz készített hymenaeum, a' magyar költésnek örökre leg-

—

szebb virágai közé fognak számláltatni. A' Horátziushoz intézettet sze'p epistotíhiah moíjdja, 's „az e])istolák pedestris muzájok több szabadságát" említi. Tj/d. Gi/üjl. 1817, 126" 128. Itt a' korcsnem is halJI. 125

—

van hasonló baközzé téve az E/el f-i Lileratiirii X-dik része 26 Id. lapján 1817. Ott, a' Reméiiij czimü szonettet midn úgy

hatatlan.

A' jegesvízzel megríkatott fiúk 1817 óta máig, 21 éves korukig, csakugyan a' leg-

jobb

e'

zisnek azt, korcsneméöl nézé", igen a' német szrszálhasogató aestbetika után. Mert majd irta Kis János versei reccnmeg ugyan

„....

E' kültéri leveleket Kölcsey ,, durva jambusokba öntött declnmatiók"nak keresztelé. Nem taszította-e meg valaki ezen irodalmi barátunk kezét, mikor a' rccensensi keresztelvíz' ibrikét rajok tartá 's némi kis mosdatás helyett nem csak a' víz loccsana mind sophiai

midn

Kölcsey szeszélye, épen Berzsenyi munkái bírálásakor csak némi ellenszenvvel volt már a' poetai levél iránt, és midn, „a' poe-

4.

ki

erkölcsi belseje,

leket olvassa."

is

látogatóba

jár-

ráti

Illr elfogultsága

egyenességgel

,

,

BERZSENYI VEKSEI. lap.

I.ap.

egyenességgel szeretek ugyan ítélni, de mikor e|ien sújtó íteletet mondok is, még akkor sem sziinök meg egyforma liarát, egyforma liecsöl lenni: úgy tedd a' mit jónak ezt fellem nem hiszi: akkor látsz. De ha fáradságod híjában leszen. Mert compliuien-

neki Szemére mint Helinecíit-t, iitmmire leem/óuek itélé niajil kivilíiijiiltakor, hogy nxt hiszen S/.eiiiere irá, „a' liákiihlé

iiipg

.

rom els soré vagv már nz eisí qiiatraint széjinck 's nngvon Kzépnek" érzette. .V 267. lapon osztán KöUseAuek e' lickit ,

ralloniása

magáról.

áll

s/.epénv eitogult

,,iMi

másoktól venni, fogok."

,

Kazinczy, mondám erre, önként kíváuá kibeküléset. Köl-

Berzsenyire nézve Kölcsev ezt válas/.olú Knz/áiu

IHinl'. oi-tober

'2lil.

maga Kisfaludy Sándorral

„Berzseii\ ivei

a' mit 27d. évében kiadott, helyeseli! , mint lles, olly világításokkal azonban, nevesen a' már tovább, talán nem, vagy neliczen ') haladhatáséval, mcll\ekct, ha recensiójában így elmond , még a' beteg Berzse-

kívánsz összebékcitetni ! Készemrl nem feksemmi nehézség. I'.n ütet iiagv kültcinek hittem és hiszem: 's i'igv goniloloni receiisiÓMibaii is iifry bántam vele, mint els rangú iroval. Ilogv találtam miiveibrn a' mit ncni javallék, 's most sem javallnk: az keveset jelent! Km Sehillerben és >latthissonban is lelek eleget a' mit nem javallhatok: 's ki fogja azért állilliatni, hogv e' ket

csey

szik az iitban

meg nem

nagv milvészt nag>nak lenni

merem tem

akárki

'S

tenni.

|ioetai

rharacterét

nyit se lázították volna fel annyira, lla pedig, épségében olvassa; vagy ellenbirálatot

kell-e azt

téri levéllel

venni

,

szül

csak így hangzott: Ber7scnyi magát már egészen kinierítettnek látszatik, 's talán elérte, noha még igen jókor, a' határt, mclyIvet a' természet a' poéta ók nempoeta közt vona 's a' mit utoljára a' legnagyobb, leg,

félannyi

i

tott

költ<íi

is.

billenti-e azt,

ki

élvel így

elébb, az általa naginak tar-

Kz már nem

holtról töb-

élt,

hatásának jellemzése 's A agy , Cliárisoknak szeplkedveltje az lekii f í.und Kölcstij munkát I81J2. J. köt. \id.ln]).J Rzeket gondolgakemény táni 's a* mint becsöléni Kölcsey egyenessége mellett barátságban egyformán

fedhetünk okozatai felöl.

lel-

ket: sújtani akart míndegvik: es es köszöni hogy verem egv pillantatig sem jött habzásba. Miért kellett hát epén lierzseii} inck , kinek kebelében az önnérzés több nyugtatót mondhatott, mint az en^éMlbell, lángra lobbanni? De '1 sokan ellenem kiáltottatok.. íme valláslételem. Hennem e]ie nincs; akkor sincs még midn verek bátran el's hiheted hogy Berzsenyi ellen neheztelést nem tartok. Jobban ismered t, mint én;

még

Daykát

bet

—

sem tulajdonított nekem

l-",g_vik

w.vM^'^f/

,

,

Kz

,

mint a' mennvit éo rá halmoztam. Rólam is mondottak ke.i' jegy váltó , 's mény szavakat, Herzsein valaki más. Dobozi felett vesszt tört. megeléirszem

Nem

átfutás?

;

is

kelletik."

elérni

Aliért

bánik, egyegy kis berzenkedett Ila csak nagy és kedvelt iró érdemié tle recensiót azért, hogj botlásától a' közönség eltávolímiért nem birálá meg ktmeiii/ egi/ftassék

, az az, ollv hév niagasztalással mint én Herzscnviról ismervén 's

Hiesérettel

is

egyebiUt is tehát a' recensióban. Berzsenyi költéri árnyékoldalánál tovább kiterjcszkedés , miért a' verfényen csak

más.

iigv

vallást teszek:

költknek

lelkesh

sem embertértcs , sem valótlanság nem vaja iillitásom. I'.n megülelném a' recensenst, ki

magamat, ezennel

,

vezére által lélektanilag buzdított katona. De a' tovább nem luehetés a' recensióban,

a'

—

Ítélne,

nem bomlik fel egészen 's úgy femég nagyobb dicsség szerzésnek mint

barátság

a'

,

rólam

—

I

mi épen a' beesüles' Ugersb jele? De monhogv ö a' tükélet' általa meg nem dám haladható pontját már elérte. Magcir iró vagyok, 's tudom, hogy illv hideg közönség eltt mi szk határai vágynak a' haladásnak. Kis azt monda rólam liatalabb éveimben engedje az ég, halailjak annyira, L'gy a' mennyire magy:ir irii haladhat! vélem érteil c' szavakat. ^lert bizony Schiller cs (löthe magvar ffiMöM nem lettek volna azok, a' mik! r.lttem Ferzsenî individualitása is lebegett; 's most is i'igy hiszem, :

ki

liilti

l/d. lasolygó szórásával, miként a' 46 pon állóban m o n d o a t i ösztokeltetcsét Socratcs iskolájából tudá nézni. A igyázni fog iiiy a' méltán helyeselhet intésekre, a

is-

fejteget-

olesárlásnak

vagy csu]]án egy külmagát apróbb gúny' mo-

de csendesebbet,

ír,

gy velem, illv fejtegetést én és más is , csak nevezetes iróval szokott

L

?

Ilog.v

?

embere nem vag\ ok , 's ol!\akat sem sem másoknak :idui nem

tek'

emberkék ritkán reszfmk Ítéletet ugv liogv abba más itidulatainknak részük ne volna."

fel

í"

i

.

')

/,.

Tud.

Gijiijt.

,

's

ha

hiszeil

legjobb

,

hogy

barátim

elhiheti

nuívcik

fellem

fell

is

,

hogy

kemény

1817. ///.

iléltctése, Kölcseytöl,

;

bála

mes,

'.s

IJer/.scnyi

t\ukonay ,,rs«k.

ISl.'ili.

mnk. 3lil.

megévében

már

elérte ntliezen fug lúlihé relülmulni." miilnn kültéri leveleit ira, volt 39

azun pontot, mellyel

(1

KeszIhcUi bymnns/a kelésekor, észt. Kölesey nem ismert,

esztenilns, ISIThen mt-Ilyct

*•"/.

IM.lap:

ezen karában Bírzsenj!

M

; ,

BERZSENYI VERSEI.

•)(i

Lap.

maradását,

verést",

nélküli köriili teleii

„szokott ez

itt,

„epe

leltem hidegnek azt az

i'igj

's

a'

conipli

feljül kerülését."

mint

mentek Szerclcm-

heroicus gyógyszer. csak levesz, de utolsó a'

Ittiinkban valahogj-

cseppje ajakot fanârít.

Kölcsey

Átaljálian

bcszéile, irnlma, elkeserített Láiiiított

's

fog

mint: ,,Ki búLan ül" dalában, melhben nyájassága meglep. Az még zengeleune leszen valaha téve, 's ritkán

fel

olvaszt

bár a' rákövetkez

úgy,

meg"

Isten áld

,,

is.

lly-

lyen elömledésbl vártam volna válaszát, de abba csak közelebbi 8zemeréje tudta hozni ki jobban érté a' vele-bánást, és érette, csak hogj Írjon, barátság áldozatával sokat is. Majd ugyan, Szemerét nem méltán bánták, s Kölcseyje csak nézé. 'S most csak Berzsenyi mondjon mert cnlpat ? Ebben gyanú élt Kölcseynek azon könynyü oda vetéseért, miként a' 2dik kiadás 138. lapján lév dalnak „Az én kegyesem, nem nemes" (itt a' 37d. lapon) originalja Bürgernél volna, 's meg, ellcnbirálatában azt merheté vallani , hogy ennek ,,a' két els soron kivül Bürgcr darabjához legkisebb köze sincs." (Huzamosan forgattam meg én most Biirgert, e' helyre nem akadtam SchrámbI 1789b. kiadásában.) Inkább vette bizony jegyzé meg elttem Berzsenyi szóval , inkább Kölcsey, Remetéje' elképét (1832b. kijött munkái 117 120 lapjain), egyenesen Bürgernek: Der Brúder Graitrock und di'e Pilgerin balládjából. 'S kerestembcn most, midn erre fordíték, elttem is mindjárt Kölcsey Remetéje ült. Csak fordulata ellenkez. A' még csak y;Y//er , lakodalmat Cl, a' „Remete" fanyaron temet.

trt

ból is fájlalja mivel beteget ért. 'S épen e' tekintetbl, milly nemes lesz vala magától írni Kölcseynek, mert szövetségük egykor baráti volt. Berzsenyivel az cngesztcltség azért lehetett volna meg , mivel ezt ejté nekem Budán „ I'n Kölcseyt, els feleletemben igazán megsérthettem , de mit várKértem hatni egyebet!' beteg embertl. vissza , nem került kezemhez , hauem az „Elet és Literaturában" abból okoskodtak ellenem." ,

—

A' magyar

végzet neu; akart kiaz olasz , mcgirta , jellemét , 's az máig. Kikiperdül Pesten a' daljáték és drámai veszekedésben. „I'erditio

ex

feletti

Már

békülést.

te Israel"

Bonlini

monda nekem ISlb.

erdélyi

fkormányszéki tanácsos Koszta István , az oláh eredet. Másutt sem menyországi csend ugyan a' világ 's nem is lehet de ha német, franczia ész, 40 uiarakoszik, 60ant meg ,

,

:

—

,

—

,

lS32-ben meg ezt irá hozzám Kölcsey. „Tegnap kezembe akadtt a' Conv. Lexicon bene Berzsenyi' czikkjét olvasám föl. 's Nincsen reá semm! megjegyzésem, líe örülök, hogy a' minden tekintetben nevezetes férjfiúnak életkörnyülményeirl , közelebbi tudósítást olvashaték; 's még inkább azon, hogy a' hypochondria gyötrelmeibl kiszabadulttnak lenni mondatik. martiusi nagy gylésen?" Itt

igy

,

meg maga

Jelen volt-e a'

ben jellemeztem. 'S már most inkább lehete közelítetéshez

,

de az

akadémiai nagy gylésre vagy Kölcsey nem talála jni, mikor Berzsenyi jelen volt, vagy ez lön akadályozva , midn az eljött. Mondta volna pedig csak a' megtámadó, els lépésül, szóval is: hogy a' mit irt, akkori

nem

meggyzdése akart,

's

a'

szerint

mi fanyar

legyen azért elnézés

,

dunántúli költér sorsa, a' tiszántúlinak sze-

dicsséget niegvallhatni nagy hamvak miktl elébb, a' complimentet sem elfogadni sem adni nem akaró némi széppel vegyült némellykori misanthropiája miatt vonakodni látszott. Vallomását épen nem

reié a' felett,

hiúságul nézem

elre akkor,

irá

,

de

sérteni

szint a' iiév ada,

a' történttet

azon ok-

,

nemesb

midn

ellennek

hivém

akadémiai ülésben emlékbeszédet ? V'örösmarty, tompa hangon , Kölcsey nevét monda, 's arra, Iiallgatás lön. Kölcseynek minden magasb keblüsége felmelegült 's az a' „nem sokára követlek téged" elrémlése, szegényt! ekkor fennségcs jellemben eléállásra magasítá. Csak megfeledhetésbl nem említé tehát, hogy Berzsenyi, azért „nem nyujta békejobbot annak, ki 2(5 év eltt dagadó kebellel vévé búcsúját" mert azzal a' „magát sértettnek, baa'

kérdésre

ráti

az

ki írjon Berzsenyire

:

csalatkozottnak érzettet"

hitében

egykor iránta dagadott kebl

ifjú,

,

az

meg sem

vallomásokra Berelébb hevül , mondója mellére, mintsem egészen elvégezkinálá

recensióját mint lufsdgosí ismeré is, miként azt a' Berzsenyi czikk-

magamban reményem,

nemzeti rokonszenv és kölcsön megismerés munkáltat egjütt vidámon. Illyenhez azonban a' magúba szált Kölcsey majd a' legtisztább utasítást nyujtá, midn Berzsenyi sírján: engesztel szózata zenge. A'

zsenyi

korában.

férfi

még

ha

,

Illy

éltében hallja

hette volna.

Most már mind

a' két

vívón

,

Propertius

pentametere:

En

sura

,

quod

digitis

quinque levatur onus.

felednünk Az elnézhett bennek munkáikat mint szellemük tisztára kivonatát úgy becsülnünk, mint a' ,

illik; fejtett

tokaji

melly hasonlóan zápor és sok diség közül aranyosodik elé. nektárt

,

föl-

,

!

97

BERZSENYI VERSEI.

Lap.

Lnp.

cxekbi valaki Kölcsevnok ánivéknul venne, azt, nem a' tuilós Was l.ás/.ló kanonok által me^czirojjatott ,sioN kn|isÍR!i-

meg. I'onori Török Jósef míivfenénck nevezc Berzsenyi megtániadóját az F.rdélvi

Holtakon , hisztoriai igasság kell, nem rágalom. Kölcsey politikai elete iigy sem c' köré. Az irodalmi

álló

A' mit

gn

szántam

tarló/.atáiil

fejlés történelmeit illett kellé

tutlomása szerint ele

Mindennek

nekem

mig

költél vével

Gyula pedig a' ,, Közleményekben" 1811-ben l3-dik , tavaszel 16-dik

adnom, érzetemként:

I70d. lap '). A' magyar tud. társaság Igazgatóságának nevez posoni els filésc l83()b. nov.

mink

tagok

mindig lesznek. A' közönség megint azt veszi elé, kinek mve,

a' világ,

megfutja

's

De

lelkébe tapad.

nem

a' kiadói felvállalt

monda ki, miként Berzsenyinek mindjárt e' legels kiválasztáskor vidéki rendes taggá 'MíO jig ft. évdíjjal lenni , valamint Kisfaludy Sándor és Kazinczy Fercnczrl is e' vélemény fejI7dlkéii, közértelemmel

illik

tiszt,

engedlietc, alulok kibúvást, mert Ber-

Mvomva

lett azok miatt. .V liir, óriáegykét mondását Kölosev ellen: öszmérgével birni nem tudónak hitapril. 7ték, 's az 1828b. martius l.id. dikélg cgvütt dolgozott tudós megbizottság közé azért nem lön híva, de Külcsev sem. Még Vitkovics , az örömest menteget is , miként tépdelé ellene lett, mert nem tudá meg Algarcttit, Johnsont Nicolait liasonnvakik épségben hónukat kevélviték. vaha , mikép hoz halált l'.s nem sejté Aitkovics, is, mint reá, midn az a' megfoghatatlan kis bels képeeske , mellv a' lélekkel nyájaskodik, össze van szeg
zsenyi

si'totta

szcférni,

Mi

viradott birálat

összehasonlítása

ujabb

,

n\om' ifjaiban

Berzsenyit

lék.

—

a'

philosophiai

osztályba,

azon életbölcscség' ligyclembe vétele téteté melly, ódáiból és e' költéri leveleibl olly nyájasan integet 's tudva volt bölcseleti tanulmánya; Kazinczyt a' hisztóriai mezre az, mivel oda tartozó mveket is nyújtott, Kisfaludy Sándor a* nyelvtudományhoz 's azért neveztetek , n\crt a' költélyncm is oda Bzámitatott. így leve Berzsenyi serkentve, nem sokára „ Poctai harmonistikája" mint

,

Kölcsey

bizony ítá Berzsenyihez melegsé-

get; Sárosy

magáét.

a'

lld. lapján

epigrammájában : kit érte f nem tudom. Vörösmarty, az ,,Atlienaeumban" megjelent

ilnlgok

F.gvébiránt eft'clék, költéri sérvek,

I817beli Vilid, füzete

iMuzéuni

').

szépizléstani és így bölcseleti értekezése Írásához, mellyet az akadémiai ülés l832b. július 2ikán fogadott el. L. Evkönyvek 1831?.

Uli

km.

9,7(1.

és

247—297

/«;;.

a'

Berzsenyi ellenbirálata után , magok vallhatnák

és

')

imlulaitt kösnönüin én meg azon becses mellyel hozzám Eperjesrl XVIIilik százévbeli magyar levelezések másolatait több ízben

Sárosynak tát,

liivatalos ')

Ilid.

í..

r.yiiii.

\y?.<J.

IV. kol.

107,

110

külite.

laj..

BÖIiC.SKIiETI KÖIiTELY. Lap

Lap. 1.

12

A' tuJoinányok F.gészcn ollyan kelletlenül

busokban

,

mink

is

látod.

Késbben

tahát mintha

Home

figyel-

kapta volna fel a' Berzsenyi-kényes érzelem, melly Alkeosz mértékét is másként hangozá. tetését

biczeg jam-

Kazinczyéi Berzsenyihez

1809ben october 2.5d. irt költéri levelében. L. Erdélyi Muz. Vd. fr,z. I81«. lap 128. JalO/d. vítvák „eredeti munkái" között lí<9

—

A' csak mostan

czimzett költcri levelek már elhagyván, ama, még tántorgó példát, igen éreztetik az ötös jambus kedves lejtés akkori hullámát, ha trocliaeisálható olvasásuk az 5dik szótagnál pihenyre lap.

ISI6.

édesedhetik 's egyhangúságán néhol tizenegv Bzótag fordít. Olly nyájas méltóságú az Így, mint egy eszes férfi jelentékeny aicza, mellyen szív melegítette lelkesség mosolyát

2.

20

Kish.'Z

Kis János véletlenül lépik bé egyszer délután Herzsenyihez Sömgyénben , mint hallgatója és komja látogató. Berzsenyi meg volt lepve 's jiapirosa' szeletet, mellyre épen irt, asztalfiókjába hirtelen dugá.

KIS J.ÍNOS. Talán háborgatom megengedjen uramat,

—

—

komám

—

,,

,,

BERZSENYI VERSEI.

9S

Lap.

BERZSENYI.

Nem

biz'

engem

—

,

l.ap.

ragadsz az élethez, végére pedig mint bölcs vagy készen.

lia-

szontalaaság a' mit irkáltam, csak íigv jött. ^ érsek, az eha (Ebattát akara mondani, mert ezt, csak úgy né, szokásból,

gyakran kiszalasztá.)

'S Berzsenyi

vállat

dít.

roiwit. HuJ/in járogiit keze.

szive'lijeseii. Nem töröm biz' én kedves tisztelend komám uram, ha csattan mint a' villám, jó; ha, nem foly, az-

BERZSENYI,

,

majd mákonyosan. Irtózat roraai közül két alak: Hoffnung és Genuss között gel is,

Már hogy megmondjam mert eddig még ezt a', bolondságomat nem hinném, hogy tudják, még csak nem is gyanítják. De tisztelend komám uram eltt, mivel rajta kapott, már nem titkolom, a' zal

tördöm.

se

maga, igazán ollyan szépeket

ki

irt,

is

hát

han tart

Az olvasó észrevette lesz , miként mosolyg ezen csendes vidámsága hasonlóan költéri levelei némclly soraiban. Érzésem szerint elésegité itt ezt a' nem mért Zrinlversben szabadabb foroghatás is, melly azon hullámzást adja, min a' csergetegé ha ez medrében majd neki völgyül a' fövenyen majd gömböly kavicsokra domborul. Kisfaludy Károly ,, Életkoraira" nyolczas ríme, szenderg hangulatát még inkább segítette. Tartalmára néz re néhány képén melegszünk, néhol nem akarnók az elszáguldást , végén

BERZSENY'I, csendbe?!. Halkkal, miként Hát ugy nem ártana folytatni. Csaka' gazda embernek nappal sok a' dúga

hanem hiszen én még

az atyámnál mindig csak éjtszaka szoktam

uóvasni (olvasni) nek serkentései.

,

's

így

—

irogatni.

!

dóságát.

hogy

is

mit a' zárdába feledkezett sem

meg.

Berzsenyi megfutja élete lefolytát képét , mi az ember 's nyájas-komolyán mondja : Éldeld ') az élet örömeit úgy, hogy tiszta lélekkel érezhesd múlan-

szokott.

,

9 az éldekletnck ^) roolly nélküiözet

Reményhez

a'

veszi magáról

komám

is.

laktomban

,

lObl

's

,

,

Berzseívji ele'adja. Kis , regig fut n sorokon. Bámul. De, kedves komám uram, fele se bolondság ennek. Oroszlánnak látom én itt , kinyújtott körmeit , majd eléront

(dolga)

,

mert

,

köttetik

hogy

uramét.

maga

és

választat

az embert egészen neki buzdítja.

KIS JÁNOS. Iladd lássam

ich

mi, ként költére czímezé; ollyan képekkel öszszevissza kavart, mink a' szegény agy velbl akkor gzölnek, mikor vér elboritá 's az idegek rugalmassága lekornyadott. Nem egy villámattal irhatá Schiller hanem reg-

Versek? Legelszer hallom, hogy ebben törné fejét.

,

Auch

híres resignatio igazán csak fantasia

KIS JÁNOS. Irefásan

az els war in Arkadien gehoren lenTartalomban két különböz szellem. A'

Schiller ,,Resignatió"-jára csak sor:

,

Kis-

1805 körül lehetett ez. 1806nak nyarán haliám én Perlaki Jánostól Nemesdömölkön, a' Sömgyénben lakó berzsenyinek nagy hazaíitiizü verseléseit. Hetyérl az atyai ház-

hamvadás. Császár Fcrencz „Életképeihez" jól van Ráday mért rímzete; ha trochaeisálva olvasod , még gyengédebben érzed azon sebhedtséget mi e' költélynek szíve

ISOOban szállott volt oda,.midn Dukai Takács Susánna kisasszonyt nejéül vévé 's ennek ottani részjószágát, mindjárt, gondjai

tól

választva

alá ki is kapta.

mert

a' költér itt is

reménye orzottan

áll.

Szerencsés vidám nyugalom ezen, melly

clcsüggedés napjai' festeménye Berzsenyinél: Burúlimlwz a' 22 23í/. lapon, sapphoi ejteniényen ; Barál/iémhoz a' 43dikon , váltogató lebengésü zriniesrímben,

lelküséget önmagával mcgelégedAzért láttam tíznél több példányban, másmás kéznél, itt és ott, vagy megjelelve

mellynek befejezésénél hangulatát úgy ereszti egy sorral még alább, mint itt még egynek oda kerítésével , azért is, jobban felvidítja.

vagy aláliuzva irónnal czimét. Minap egy ismersem vendéglben monda cl.

gelnie végezttekor

Illy

Elet}ihilosophia

a'

_

„

42

1

tiszta

teti.

lapját,

A' lángesz Biharinak volt szokása, zenmég egy jellemz vonást

,

E' hangulatot értem az

min

gyünk cl a'

ki

rá sütkérezni lluda ligetszugába , mellett, a' mi valamire em-

temet

miként odább a' leperg falevelek. De még nem fázlat hóhidege , st nyájasan tanít egy bizonyos mélázat a' hunyó zöldeleten. E' költéri elméletben is csak megrezzensz egy kisig, de megint édesen lékesztet,

rántani hegedjén.

napon Örömest me-

ossziáni

nálunk egy késbb szi.

')

') /C/iielni, a': sip/delni , /»>delni, ri/oilalni szerint volt alakítással, anuji, mint: vi°yáza(tal a' javát élni, a' világ üröméit aprónként éldelni. AVrffAleni pedig, ezek nyomán: (Wcíleni , /H/rfnAlani, nytldek-

és

haldohlaiú , tehetné a' tombolást. ii/díJk\eni leni, él])er feinerc Genuss ZZ éldeletj der orriilicre .,

deklét.

~

,

99

BERZSENYI VERSEI.

6

II

M

Y. Lap.

Lap. 1.

—

_

bölcsesóg

A"aiiilal

kikben sokféle vétkek elszámláltatnak Molnáritól kiirva:

giitijra

pápainál az

édes részvétbl szélien ki. 1'ortrtirts! mindig Blücber, 's lön maga is MarKöltér, mint a' székely schall Vorwiirts. gyalog, mint a' huszár, mint a' táborszem.

irmiiii

I'.ll kell robanniok, meg ne nedvesítsd puskaporukat, l'tánnok buzdul a' tömeghad , 's és nem a' hont végig járja a' gyzelem, csak egy mezn vert csatáé. Csak egy inverczct. a' le eresztheted dulat dalaihoz

szidalmazó, iiirongató versek. !"'zabó guggolni, kinevetni. Dávidnál: fûiiijnhii Gúnvolás, (Junior: gúnyoló, gvalázó, szegez, tsiiis, oltsárló, betsmérl. Sándor Istvánnál: gunvolóbcszéd, sitltjru, IÎártonnál: gúnvolás, die lersjuitliiiif; , dcr IIo/i/i. gúny, (ler A' niagvar-német zsebszótárban éles,

,

Tiédéhez kikeletnek szerelme, 's tieitek után, ódák lángjai! Jlikor ezekre bizonyos gonosz kor már eljöddögelt, bizony nem lesz, még ollyan ügyes Irinyi sem, ki uj gyuszilket ') vcgytanozzon össze tzlehele-

:

Spotl

irat, S(ili/re,

ihiH Cenpiille

,

'l'eliát

guninr, gúny-

;

még nem vagyunk

tisz-

tük vissza fuvására.

tában, mi legven , irónia, siifi/rii, ptifn/uilmagyarul. Addig Molnárral tartok, még magyarabb világ közbeszédébl veheté

költéri szív, ép egészség regényes érifjú marad; Azért bukik uieg. érnek zelmei késbben még akkor is bolondságokba, midn, száraz elme, a' magáéit már rég elfeledé. Ks a' higgadt Ítélet mosolygva ereszti rántja meg a' képzelem ménéinek gyeplit, kocsi felforgatás helyett azok most idomzott huzamban sebeskcdnek. .'•ophokles 8üd. évében irá „Oediposz Kolonoszon" czimö színmílvét, 's mi lelkülettel!' l'ija birák eltt, e' vád,,Apám elgyengült, vétessék cl tle a dal

Más részrl,

liis

irunitit

gúnyul.

karcz

suti/rin/s csijiér,

,

pasqiiilliiit

raér.

Ha

Siifi/ia,

Iclietnc:

f;iini/l>ól

,

mellett,

csi|idelet,

karczár,

hecsmérict

karczo-

J)tixg7ii//(itil

becs-

talála^«ny« lenne, mibez:

, luiii/d tcstvérszó, ugv ii' fedczménv' eszméje volna, mivel

csuni/a

gii/ii/, í,'í///yc/

némi csak

kiinnvcdieg hán\t-yetett fedez ruha, ««/•ciita : tcliát a' valóságos kilntösnek csujián

gúnyja;

és

midn

gi'n

jni guH-osz, úgy

gi/>i

g\

ükbl

találliata

gúny,

mint egy kis ba pedig a' megint gonosz gonoszkodnék fedez giiiitir is onnan bútt volna ki , akkor ennek pisszegését látnók jelentéséül 's e' a'

:

nem tudja már vinni." Az , atyaköltér, Oediposzát, a' csak most készültet olvassa fel önvédelméül a' birák hallatára. 'S a' birák elragadtatásban, a* gaz-

,

még nem

karczol.

Hanem

ezt csak

tréfából. !•'/

kóltélyben

itt,

kölök szégyenben. keserve házához.

gúny esipdezgct, melly

Vitkovicsboz és Dübrenteihcz irt költéri is jelenté fejldését. Színe Berzsenyinek így, együtt véve: legmélyebb szomor, érzclcnibcn elgyengédülés, merész fennség, élctbólcsescg csendje, mosolygó gúny, de, mind ezen: fátyol, miként felébb már levélben

lángoló véralkat, min Berzsenyié volt, mélázattal elegyen, mikor a' lérfínak már dél utánra jár órája, szenvtelenségre szokott biggadni. F,kkor szeszeng elé

kiben van. Vagy általtér egyéb vizsgálatokra, 'k nlly lelkülettel jelenik meg

gúny,

öreg-ifjú,

diadallal

esett.

Vérmes,

a'

Az

Berzsenyinek kár leliete többszer nem gunvoskodni. üdázással összeférhctül látjuk Horátziusnál. Síikre tért késbben hatvana felé , mutatják folyóbeszéi °).

a'

errl szó

mindig

házkormány

;

pisszegés

—

kiálta

és

I'áriz-

,

már ollyan

luilly

lioijv

keser szidalommal szidalmaztatnak."

\iiT

is

félig-medig „Megállj!" van kisózva. Osztán, az az „alighá-zás", be, zsugorodott szive, az a' „bár tovább is mehetne!"

az s/iiiiak hordozásával iiiegkülciiiljot ertünk az igék tulajdonságánál. Siili/ni, niogf'edcl versek,

,

épen 30 év körire

i's

jflcntjrik,

Holin

midn

val,

51

Molnár Allirrtnt-I: irónia^ giinvolás, „midr. cselokciletruikkcl vogv ;iz kimniiilúsnak niivollával

,

a'

azokban, mcllyck nem

is

vélt jellemeit bi-

zonyítják.

Igen könnyen úgy sülhetünk hát fenn, mint az idt jövendölt szegedi kertész ta-

')

nem helyes, mert a/, ötvenes fzfa fenyfa tuskója is, synfa. Sámlor Istvánnál JSiVAe macában szálka. fricloriitm. Szilke

Gyufa,

—

')

.

1

Íetszen6k-e folyóbeszéd helyett folyóhesz ? „Oh, mliu-k!" Ue a' beszéd gyuke ú^y *fsz raajil bes/.í,'' miként cselfrf, fur-áfl neveké; csel, Rar \asy ger kefe, ker. És besze gyökbíilvan: bcs/.é/, mint- here, darautáu: lieré/, kefél, darál. Csak fellámasztás besze lerelén 7i)-dik , volna, mert a' bécsi code.x

Nem

,

=: sermo.

13

,

1

BERZSENYI VERSEI.

100

FESTfí

ItÖIiTEIiir. Lap.

Lap. 1.

7

Linoii

2.

A' megelégedés.

15

3.

Keszthely

22

Ide tüziini

még,

a'

nemes profról, mi

a'

02d. lapra való lett volna. 18()2I)en bocsátá közre Görüg Demeter, „Magyar állását", mclly 1811b. 62 levélig nevekedett. F,' Ü2 közül ajánlva volt (j'vörgv grófnak 34 , 's mivel Kállaj Ferencznek fciörögre irt euilékjjeszéde szerint, a' pártfogó, minden ajánlatkor 200 fttal segíté Görögöt és Kerekest, vagy ennek halálával majd csak amazt, 's lia így a' folytató Mártont, a' dicsíi kezdet

mvéhez

Miért

_„

A' tánczok

__

Wesselényi

a'

nádor

("j"

57

J6C7) Muráuynál

39

Ennek vr'gclíltti sorában „e/ejbck" ál\ valamint a' gróf Festetics Györgyre irt elégia 8-dik pársora közepében .,/ciJzi/je/iÁ-" a' mi, dunántulias. Nyelvtanilag kellett volna: eleikbe, közinkbe, vagy elejékbe, közelikbe. Az 57. lapon lév 21. pársort is kéziratban igy találán\: Te

Közbe Te

íöziljeii/: Jiilteí,

leltél fel-re azért

toztathatnom

,

mivel (le, sorának:

/e-t

hanem

ezt:

véltem válRájnis e vir-

is

giliusi fordított

De

mi oUo;l lelietett, liogyUómát látni akartad

1789beli megjelenése óta , sokan elvétve erezték húzott hatig gyanánt. Azt a' latin-

nak tani'tá úgy prosodiája, magyar kiejtésünkben min
dn 's

igehatározó. Változtattam a' .himborsiig

középszer óda végsorzata elején

:

Háza

szent femji/om-ot, I.akja szenleg>/h/íz-xá, ezt helyíténi a' Felsl.'iiki

's

Nagy Hcnedekhez

mellybe

hasonlóan én tevém eiétii/ szót virtus helyett; nem különben, 5Sdik lapra: holtért, mivel utolsó együttlétünkkor Berzsenyi csakugyan inkább Írtba

is,

58í/.

lap;

helyeselle holtért, noha költesxt tct

már

Írni

kezdett;

erényt

's

kiÁtésze-

]iedig

ugyan

akkor," azt mondván fogadta el, hogy neki, csak: vény, azért nem kellett, mert tudod,

szerint az 58dik

c'

lyó

Temet

ódában

,

a'

lévíí:

szerinti betétele

nem

épen a' mértéksorba máshová alkalmazásuk pedig most, 's mástól, a' gondolat, érzeletu kép' színét másíthaták. De midn Berzsenyi a' szerkesztnek ezt irá „Ha megiiahih tedd munhéiimmal u vii tetszík.^^ Igen, hanem keresztül járnom sorain, cnkényem szerint, lelkemre nem vehetem. 3Iinél nyíltabb volt bizalma hozzám annál inkább vigyázók az átengedésnek máskori mondásaiból vett szellemére. Nem mais mint más, ha lelke kacsul de szerette ,

!

4

Üj-Görögország

felsíí

Mert ezek szólamtan

34

„

hát

sorába: l/ukjun

lap

íllék

27

-

„

nem tevém

15d. lapon fotusakodsz lieiyébe: tusakodó/? mert ezek //c-cs igék, \)\i\íjéh , miért marada meg elejbeh , közibénh 'stb.

(i800 ftját nyujtá.

Heggel

,

tiéizat is.

A' georgikon 1837-btli állapotáról lásd Ploetztl: Ha.iízno.s mulatságok, 23d. szám sept. löd. 1837, 's ,, Keszthelyt, topographiai tekintetben, ugyun t'íle, 20. sz. 1837.

A' imizáhdz

mi hazánkbeli vajrényére cmlékcsztet, az nem tenni jó. 'S épen ez ok pedig enrii hagyatá el velem a' templom szót is, mivel Berzsenyi hona "s enyém, Kemenes alja, gyakran ejti, a' szebb jelentés: szenlegyn'

járása kifejezése sajátságában hagyatott. 'S ezt nézem, végakaratául is, mit ha lerom-

hamvat sértünk. Csak barom szimás gazdának kaszalait. Egyedül oda alkalmazám hát engedményét, hol árnya is ezt súghatja: Igen, ezt értem „a' bolunk,

lálja széitt

mit tefszi/c'ên. ÍMaradjon meg nyelvmíveltsége millyenségének is korabeli színe. Azon idbl akármellyínk írásába csúszott némelly

hibácska , 's ha ezt a' késbben jött, a' jégbukott törk példáján ki nem kerülheti,

volna belé. Vörösmarty ,,két szomszédvára" 4d. énekében 1833beíi kiadás 143d. lapján 's kellene pedig: örömtelen. áll: örömt ílen És leszen a' legtisztábban irhatás idejében is, mit egyik, a' másikáéban másként akarna. ,

Valamint leszen úgy nekies, niint a' német komornyik a' pihenek, mellyct a' küldöttség beszélje kalpagán vagy mentéjén lát. Kihallja ennek szavait, valaliánya annyi léazzal, a' mint elmegy lek, de mit gondol a' beszél, olly éhente nézi mindig csak a' pihét vagy pchel_\t, miként a' tiköl káiiya, tégedet kis csirke. Ila

még

cg} szer

érend

öröm kiadnom mihez

életemig fenntartom említett akaratánál fogva jogomat, akkor költelmeit sorozom irásncm szerint 's a' görög nevek lebetGzésébe tennék több következetességet. Jiost ezeket is az ö általa helybenhagyott 2dik kiadáshoz képest

njonnan

e'

g\üjtemén_\

t

,

engedem inkább. Es

igazítgatni

szek

magamén.

a' hol

kellene,

is

kész

le-

,,,

101

BERZSENYI VEKSEl.

KÖLTERI ÖTLET. Kiipriszhez A' bmiyhai giotta

Mi okozá irt

elméit , elveket foga tel, "s midn ihletésére, mintegy cl '.n"ilten lángadozott iiiiadtii fogalma. ki addig tisztára hozott Tzért egész töiiénedclnii .siker a' gr. Teleki Lászlóhoz irt óda, valamint Kcfzthelv iste-

magában

1.

2.

ezt,

levelcmbeu.

I..

olvasható, Borzseiivihcz alább.

neihez 3.

B. \Vesseléiiyi MikJos kéjie

4.

Napóleonra, 1814

._

...

11 3(>

Kiadta volt Kulcsár, Hazai tuilósitásai's ToliK , I in itilbuc'i-yjíbau. Na|iolcont íme Berzsenyi es Kazinczv, az iroilaliiii két barát'), vni;_v inkább közel, egészen kTilüiibüzleg fogta fel. Kazinczy mindig bámulta mindenben. Najiolcon igen, ollv l'énjeseket monda, egymásra ollv sebesen vala val

a'

h_\

mnu.sz.

ha fraiuzia nyelven mívelt világban filldgömbszerte elterjedetten, mindcnritt lel lett volna kajiva. A'franczia kamarában nem oak cg_v követ niondá, ujabb idben ug»iin ezt. ítelete Napóleonról

,

ezen

készül,

a'

:

szerencsés

hadakat

is,

Zagyváló

gigászi szelleiulien cselekedni,

verni,

liogv

id

alig jutott,

hlni, az ámulatból. Bcrzsenvi

a'

Kell(5;

ki-

's (iszfa

50

kritika

59

kozep

60

rajongó,

(iO

Hailarász iljoiicznup ')

Ugyaa Ua

ezt

,a'

firal-ot

K01.TERI A' roinele

Kölcsey reccnsiójára irt feleletében tehát azon rovat alá tevém. 'S mint beszélvliez ,

Asklepiadcs versmértékét érzé választhatóul, költéri felvetés után látszik, mert különben ha inkább romanczának az az regénves dalnak akarta volna hangulatában, ismert volt eljttc Bürgcrböl I.cnorc, Sciiillert'il l'ridolin 'stb. riines

vers neme.

ma

I'ihanv

fonának Fü-

remetelak névvel iiivott üregébe, mellvet Berzsenyi megjárt, képzelc magának a' Mohács eltti hajdanban oda krseredettek közül egyet korántsem oljIvant, min IS'iOb. íôpôn vánucg_\ében másik pedig 1834b. l'üreden forgott mtilatt^tóúl. Berzsenyi remetéje tudomány képzetté lélek, de megviselé a' világ, még barátkozásibnl is ürmöt njielt, emlier kerülvé Znrándban Hibiezei Dánielt ismertem lett. illventiek, kit Göttingában tanulása után kirablott a' Ilóra világ, rászedett az aranvhánvászat, 's az élet' büszke megvetésével erd szélbevonult egNkori jobbágya h
«iO

...

El.Bi:SZElii:». :;8

Bcrzsenvi ezt épen nem akará rege, romance czimmcl. l'oétai elbeszélésnek nevczé

red fell,

Kiilfér iildete

nyelvüukböl kiliulhatuúk.

nehánv szakait. l"s gróf (ívulai lerenczné becses jótevsége ott segítgeté. A' rokon nagylelk tihanyi remetét megmegrázza a' bencilckes apátság szentegyházának 1-ilangieri

orgonája

,

's

midn

szívélyesnek

sejti

De csupán tudós, zengelcmhez nem gatóját, regélésre melegszik.

az

láto-

ember

ért,

han-

gulata sem k\ván tehát zengclmi versnemet; illven n' troubadouré volt, ki, lanthoz költérlé

romanczáját.

Ivölcsev eltt,

ISI 7b. azon zengelenniiel

majd kifejthet szellem rémlett, melliel ISÍlbí-n költeluie/.tc romanczá'.t. I'.s mintiia terjengett volna benne sejtelem vágv l'.nilvmionához, e' nagien sikerült n_\olczas rímbe

is

:

öntéséhez. I'.'

fokozat így lön. Berzseny

i

,

a' iii:ig_>ar

ítcs lél^zeletct talál, méhei \itáii azt legszamacsak itt ott benne szrnméz, meg 's fedi bé. Kz a' tölti tosabb virágéval

poézis

,

gondolattal meglepés, az érzeleiu tüze.

Kazinczy, másodszor midn eléáll 1802 után, már mint csendesebb, a' Hádav versnemhez fog, I'.s Csokonainak hasonlóan a csak egyszerbb mézeslép készítményeit nvesegeti. Nézzétek mond , ez ígv zengelmc-

,,

,

:

BERZSENYI VERSEI.

102

r.ap.

Lap.

még inkább közelitcti kelleniség felfogása. O meg Kisfaluilv Sándor Dobozját lendíti nem zrinem Kisfaludy Sándorosan. niesen és

dalocska könnyel , mint a' liliomnak ,,/« prúicesse en ilei/íl''^ neme, harmattal, l'ajdalma mint egy angyali szzé , mikor ezt mondja: „nem, nem sirok", azonban könnye

Gr. Desse« ffy Jóscf , felziig tiszta lelkével „ne mesterkéljetek más' ültetvényén." Kis-

szegénynek még

KiilcsPTt a* hozzá rokonvérüt,

sebli.

—

,

faludy Károly, ki különben is távul tartogatá magától Kazinczyt, több ert érze magában , mintsem más ruliáját bontsa el s azt szabogassa uj divathoz njra. Saját gyárabeli

szövete, csak nj szavait kölcsönzé Helmeczitól. 's nyelve tisztítását Boldogulni kezd regényes dalaiban. Tökélyt

kelmébl

leszen

ér, ha olly hamar hant alá nem megy! De nála is, megint egy remete, a' Mngrintfos SíVban , '& hullámsír , a' Jüierénijhen ,

még

mikhez való kapaszkodás pedig csak ollyan, midn azzal véli mint a' szinmílköltéré megríkatni nézit, ha utasításul ugyan csak ,

nagy dörgetést és villámoltatást jegyez ki, személyeit meg, halomra szúratja vagy még a' sírból is kiénekelteti. A' romancza szülte kornak nem olly nyájasan mosolyg vissza mint Hcllászé, csinnyán elé távozzék a' mi tiíndér Iloszivárványban vagy mihajával arany nánk ként, csak ne tudjuk elre, hogy a' sápadt

mythologiája, képeit.

Jjün

és

leánv, a' szerelme vesztett legénj' kolostorba bú, vagy sírhalmon fog li/í-zni és «7/-zni nvit Kisfaludy Károly maga , jobbnak érze-

tében, olly szeszélyesen lecsufolt. Csak ifjú költért amit ollyas mi, 's poezise azon jellemekkel , még, tavaszelben. A' romancza,

is hull.

Szelleme

min

Vö-

rösmarty' egyszer kis daláé

ágon kis

ZöIil

gili

—

Zokogva búg; fejledéseiben a' lelkesb

olly

meglepn könny, hogy

olvasó azt

hiszi

,

tle

is

telnék

de késértené meg csak, akkor látná, millyen nehéz, a' könny. Hlyet a 20 éves, örömmel tanul meg, 's még a' 70

ki ollyan,

felé járó is

Ha

e'

mosolygva mondogat

cl.

versmvészkedés korában vagy utá-

na, kél Berzsenyi, hevével, melly ezen elbeszélésében is olly izzó! Sejtelme kezdjól emlékszem. dött késbben az iránt , ,,Csak olly burkolttá ne lenne általa , az értelem, de annyifélébe köteldzik az ember , hogy monda.

Nem

repülnie

nem

maradt azonban

's

lehet.''

nem

íllyest

lesz figjelem

nélkül ez uj csín. Abból csergedezett ér: Jár számkivetetten az árva fiú Dalt zengedez és dala olly szomorú

.

.

.

Kiben nem váltak ennek perg gyöngjei könnyezetté, hónán. Ki máskát e' sziréni csiptctLe egészen belé nem jármolja is, legalább vigyáz a' zengelmesebb lejtésre , miként az allopatha sem darabol már össze, félsingnyí gyógyszerrendet.

DÖBRENTEF GÁBOR.

^nm!wl ^^^^^^»

FOLYÓBESZÉD. SZÉPIRODALMI. A' pók. r-

Kölcsey bírálatára

cllenbirálat.

A' versformák. Kritikai levelek. Bírálatok.

BÖLCSELETI. <

Szépizlestaii.

Poétái harmonistika.

gazdasAgl A' magyarországi mezei szorgalom némelly akadályai.

ÍC^^ Akadtam

Berzsenyi kéziratai közöl

t

magyar

szóiiyoiiiüzatükra és

más nyelvek szavaival összehasonlítások sorára látszik,

maga sem közre

szánta volt.

szedegeté goudolnám össze

,

is,

de azokat

vagy olvasása közben

,

vagy

eszébe ötlenek. '8 majd, elvre fogamszott eszme szerint saját nézeteit eléalakítando.

,

úgy

Csak némi eljegyzetekül a'

lett

mint

volna,

8IÍ A'

PÓK.

EGY LEAiTíTLÍNAK MAGÁNOS BESZÉDE.

Van-e ismereted fogásodnak legjobb módjáról? SzintoUy kevés! Mert úgy ismerned kellene azt is a' mit meg akarsz fogni,

Németbl,

hogy annak minemüségéhez választ

hatnád eszközeidet. Tanítottak -e vagy gyakoroltattál- e, illy bátorsággal és könnységgel mun Kítldre Döbrenteihez Erdélybe. kálkodol? Nem taníttattál; mert életed magános 's a' kik téged nemzettek, rólad sem JHelly virgoncz 's szünetlen munkásság, mit sem tudtak. Nem gyakoroltattál mert pk! melly könnysége 's gyorsasága lá- kicsinységed és fiatalságod mutatja hogy baidnak! mit szüvügetsz? Hált, hogy ra- ez a' te els szövésed.

hogy

;

,

Hogy testalkotásod egészen foglalatosIla azt kaptál 's a mostani és utóbbi élelmedrl gondoskodtál, ságodhoz van csinálva, mesterkezektl esi nálva, azt jól látom. De hogy csupa autómegelégedett vagy. mesterséges 's minden képzelés Nekem jámbor teremtménytársom , mat, csupa és kívánság nélkül való masina légy, nem vágynak a' magam táplálásának ösztönén hihetem. Te a' körn}ülmények szerint válkivül még más és hiliotóképen eltted egétoztatod munkádat ezt a' masina nem szen ismeretlen ösztönim. így, p. o. a' tudná. nyugtalan és szüntelen izgó ösztöne a' tu'S mit is nyerne belátásom, ha azt megdásnak. Olly igen, olly igen igen szeretném én tudni, mint tudod te azt csinálni engedném hogy te masina légy? A' mechahogy az által mikéa' mit csinálsz, és mint tudod te azt olly nismusnak módja, és könnységgel , olly regula és czél szerint pen legyen egész munkálkodásod megérthet, az mindenkor rejtve maradna nékem. csinálni. mezre vetdném, hol még Van-e tapasztalásod a' légynek jó izé- Egy mérhetetlen kellene keresnem 's a' rl mellynek magát hálódba kell akasz- elbb a' megismerést mellyet soha meg nem találhatnék. tani? Nincs. Mert mindiogy olly kicsiny vagy, bizony igen fiatal is vagy és els Nem, nem Descartes! tisztelet belátáleg\'edet méür nem ízleled. De az nem fizet meg nekem a' saidnak gadmányod akadjon.

,

—

;

,

!

,

14

!

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI.

106

kezembe, melly a' heElváltozni 's még is el sem változni! hogy valamelly egyes házról szólana, Melly szép iztelenség, mellyre itt bukkanegy egész világrészrl szól. tam! Nem, magamból, az én emberlelkemEs akkor a' mit a' pókil hinnék, ugyan bl a' mint az bennem van, kell nekem a' azt kellene minden állati valóságokról hin- póklélek' tulajdonát, különségét elhoznom, nem. Mind azokat nem egyebeknek mint egyébiránt örökre rejtve marad elttem. holt 's életnélkül való masináknak kellene A' tulajdonát és különségét? Hiszen ki olly utasítást ad lyett

,

tartanom. íMelly néptelenségc a' természet- már ezzel azt vallom hogy az bennem fel nek! melly jnisztasága! Melly hangosan el- nem találtatik; és még is fáradni akarok lent mond ennek szívem 's melly még sok- és keresni? kal hangosabban egész igazság-érzésem! Megérthetek megfoghatok valamelly Nem, tovább kell mennem, pók, mun- állatot; mit tesz ez? Hozzám hasonlónak kálkodásodnak indító okát lelkedben ke- találom azt 's holmi csekély változtatásokresni. Igen, de mint ismerjem meg lel- kal, magamat annak helyébe tehetem. kedet? A' bátyám' agara örül a' vadászatnak Fénysugarakhoz, hangokhoz, szagokTermészetes Lám én is örülök a' táncznak hoz, ízes nedvekhez, vonszó és rugó erkAnnak a' vadászatra van hajlandósága, né hez 's tapintható testekhez vágynak érzékem pedig a' tánczra és ezen hajlandóság* keim. Es ezen érzékeim által jutok a' testi megelégítésének ellátása kedvet gerjeszt. világnak megismerésére, olly jól valamint De miért emlékezik az agár épen most csak lehet. De melly érzékkel kellene bírnom ahoz, a' mi, más idegen, emberi vagy a' vadászatra? Kérdezhetem? A' bátyám vadászturbáját vállára veté 's puskájához állati lelkekben történik? A' testi lép itt közbe 's az nyit nékem nyúlt. Ez egyébkor a' vadászat eltt szokott igy menni és most is ez igy fog eltte utat. A' külsó munkálatok és cselekedetek ,

,

!

,

;

tanítnak engem lelkemnek állapotját és ere- menni. Nekem hozzák az álorczát és pilmegismerni, és a' hasonló munkálatok- langós czipimet. Ezekkel mentem egyébból és cselekedetekbl Ítélek a' más lelkek' kor a' bálba 's most is oda fogok menni. hasonló állapotjára és erejére. A' mit ezen Az agár képzeldése az enyémmel egy az úton kihozhatok, csak az, reám nézve szabású.

jét

Nálad, pók, már csudálkozásom szo-

megismerhet. Vájjon

férgek'

a'

érz

szarvaik

sz- rongásba

,

ejt

's

jelenti

hogy téged kevéshbé;

reik, bajuszaik, tulajdon 's tlem megta- foglak megérthetni. Ha magamat hozzád gadtatott érzékek-e? így számot sem tar- hasonlóbbnak érzeném, kevésbbé vagy épen tok azon ismeretekre, melly ek ezen érzé- nem csudálnálak. Csudáltam-e az agarat?

kektl függenek. Mit tud vagy

hangokról,

nekrl 'S

vakon

a'

a'

siketnéma

született

a'

a'

?

mit

is

használna az

nekem

,

,

,

ha az ámbár csak vadásznénak vagj^ halásznénak hogy azokban is veled kellene lennem megegyeznék, de minden illy különbségek itt könnyen kérdésbe jnek; az a' kérdés, honnat kaptuk mind ketten ezen alkalmatlanságunkat vagy tehetségünket?

énemberlclkemmel egyenesen a'póklélekbe mehetnék is? Teszem, hogy azon er, melly abban munkál egészen más mint az én értelmem így pókká kellene változnom, hogy azon ert mint vizsgálódásom' tárgyát, enyémmé tehetném és még is el sem kellene változnom, hogy értelmemmel vizsgá:

Te tudsz kötni; én is: te hogy maga" én hogy magamat fedezzemValamint a' czél ugy a mód is különböz,

szí- dat tápláld

,

,

;

latimat folytathatnám

's

megtarthatnám.

Az enyémet okosság gondolta ki 's okosság megértette. Egy kedvetlenül érzett szükség egy ezen szükségbl ma,

107


üiikéiit kimutat 's világosan mégis- sem lát; mert a' látásnak minden regulája mert czél; eszköz ezen czélra fordítva 's jelien lát. lieiija az eltte lévó pajiirost nem valamint csak lehetett oll\' jól hozzá alkal-!csak érteimesés összefügg gon(lt>latokkal. maztatva; próbatételek, a' kigondolt vagy de nu'g egyenes 's jól elrendelt sorokkal is, megértett mesterséget a' fejbl a' kezekbe pedig a' világosság egészen elígatik szehozni 's végre a' sok kontárkodás után némi meitl. könnyüség, melly végre egész a' késza' mi Teszem, lia én holdos volnék ségig nevekedik. ki tudja ha hála az égnek nem vagyok A' te készséged' pók nem te szerez- az egyik eset által látása nem jiittatna-e a' ted, hanem veled születelt; kevésbbé tiéd, másik eset átlálásahozi mint egyenesen a' természeté. Az minden De én balgatag! Yolna-e vagylehetne-c tapasztalás és meggondolás nélkül lakik nekem azon átlátásom? A' holdos, ha abbenned, az a'legtökélletesebb készség minban az álla|iotban van, nem tud egyebet den gyakorlás nélkül, az az: egy szóval hanem hogy ébren van, 's azonban, ha vaelCtem megfoghatatlan, (összekeresek minlósággal felébred, vissza nem fiid azon áldent, valamit lelkemrl tudhatok; de nincs lapotjára emlékezni. Csak a' mások' szasemmi a' mit hozzá hasonlíthatnék 's oda vára, vagy az eleibe rakott tagadhatatlan visszavihetnék 's ez által képzelhetnék! bizonyságok után hiszi. jobb ezen vizsgálódást így tehát hasonló ha holdos volnék És igy abban hagyni? Jobb kölögetéseniet folyvolnék ugyan valamennyire a' pókhoz, de tatni mint a" tiéden fejemet tovább is töridegen volnék mint a' pók; nöm ? Ne olly igen hirtelen! Mert végre magamhoz olly szintúgy csudálnám magamat mint a' pókot, még is fejthetnék valamit. egy titok helyett kettt találnék 's kettNem szítam - c mint csecsem nagy sen aláztatnám meg. Hogyan is segíthetne készséggel az élelmet dajkám' emlibl ? itt az egyik eset a' másiknak jobb belátá-

gát

nem

—

—

,

,

—

,

,

,

—

,

Nem

esett-e ez

czél,

tanulás

volt-e ez

a'

és

is

tudtom nélkül, minden sára í nélkül? Nem igen sokból álló 's

gjakorlás

kiszívás

ímesterséges munka]?

is^

Kinyitok egy homályos szobát egy világosnak általellenében; és abban is világosság leszen. Kinyitok két homályosat

— Valóban!

A' ki megint egy pár pillantatig csecse- egymás mellett, 's homály lesz mindenikben. lehetne, jól megjegyezvén, teljes megNem, a' mit lelkcmrl 's ez által májgondolással, teljes okossággal lehetne, hogy sok' lelkérl értenem kell, azt ébren 's a' ;a mi ezen készségnek els gyakorlásánál jg,j.,^|^jj. t^lj^g világánál kell látnom, vagy !a leiekben törtémk, jó élesen megvigyázlegalább elbb ugy kellett látnom, hogyha hatna! De felnve, mint én most 's az ^^ homályba visszajön, benne meg ne ütI

m

uUn

—

olly feltételek alatt

—

—

i

De mégis

lassan!

kzzem

Nincsenek-e holdo-

\iclly sokasága, melly különfélesége kik az (» cselekedeteikben az én p«>- lelkem' munkálatinak, midn én valami kommal némelly hasonlóságot mutatnak } mozarti symphoniában a' húrokat majd fel Mintha úgy rémlenek. Kivált az a' fran- majd alá ostromlom Az alatt mig játszom, cziaorszagi. Imind azokról semmit nem tudok. De eg)A' pók czél szerint munkálkodik, a' kor mind ismeretesek voltak; csak mintnélkül hogy az ember czélt tulajdonithat- egy leszálltak lelkem' fenekére, 's én azona néki. A' holdos ráhatások szerint esc- kat onnat tetszésem .szerint ismét felhozha-

sok,

!

a' nélkül hogy az ember megfog- tom. Azt a' csecsem nem teheti midn hatná, honnét veszi azokat. Lát 's még n, sem a' holdos midn felébred. * 11

Ickszik,

fel-

,,


108

—

Tahát ismét kerestem 's nem találtam! hogy többé ez útra vissza ne térjek? Ismét hasztalan fürkészéssel vesztegettem Nem nem vesztegettem Tanultam , ha az idótl Vesztegettem? Ha isméretim azt nem is a' mit akartam. — Jó vadászahatárát ismerni tanultam , 's intés ért tot pdkom! ,

—

!

FELELET KÖLCSEY RECEIX SIÓJÁRA. Elébb

itt

,

ezen ne sajnáljon végig menni az olvasó.

BERZSENYI DÁNIEL' VERSEI

—

MÁSODIK MEGBVITETT KIADÁS.

PESTEN, TRATTNER JÁNOS TAMÁSNÁL. 1817. VII. hötet.

1816.

L.

96— I05d.

lap.

Tudományos Gyjtemény

A" poéta és versífcator úgy különböz- nagy számban de poétáink felette kicsiny nek egymástól, mmt Archímedes és az ács ben voltak és vágynak. Mind azon író és amaz ki a' machinát kigondolta, ez ki azt nem író nemzetek közt, kik Európában ,

útmutatás szerint kifaragta. A' poéta vagj' cselekedetet vagy érzést zeng, 's ez által Aâgy olly érzelmeket fejt ki sziveinkbl mellyeken maga felúlcmelte magát, hogy magasabb néz pontjából annál bizonyosabban munkálódhassck, mint Ilomér és Göthe ; vagy olly érzetekre ragad el, melljek ön kebelében zajognak, mint Euriindes és Schiller. így vagy amúgy soha sem mond egyebet , mint a' mi az emberben és ember körül van, de nála a' közönséges tárgy bizonyos Idealitást nyer, miként FiigerneTi ecsete alatt a' mindennapi ember' portraitja, az az: hogy ó mindent bizonyos varázslat által megszebbít, 's íme a' titok, íme a liánon, mellyet még Aristoteles felállított:

a' Magyaroknál, 's mellynél az felgerjedése után is annyira nem otthoninak, annyira idegennek látszanék. Az „Emlékezz/ink régiéirl" Írójától fogva Tinódiig, 's ettl Gyöngyösi Istvánig nincs egyetlen egy ,

versel

is,

ki aesthetikai tekintetben figyel-

met érdemelne, csak Zrtni Mihlós;

's

íme

ez az egyetlen egy is az itáliai poézis' tü zenél gyújtá meg lámpását, mert 3l Siréná nak minden fordulataiban, st szinte min

den soraiban nem leljük-e Jeruzálemneh njômait ?

a'

Megszabadult

lialassának (mert az akkori verselk közt több nem is érdemel figyelmet) számos Ha ezen princípiummal gyújtjuk meg miívei közt, csak azon egynek lehet poetai kritika' fáklyáját, 's akarjuk a' magyar érdemet tulajdonítani, mellyet in laitdem

£ÍS ^0

a'

Névától fogva a' Tájóig lakoznak , nincsen talán egy is, mellnél a' költésnek való szelleme olly késn gerjedt volna fel, mint

XQEITTOV

!

költés' történeteit láljuk,

felvilágosítani

hogy nekünk

:

—

úgy ta- conjxniorvm írt. {Vitézek mi lehet 'stb.) ugyan Kedvezbben Gyöngyösi Istvánról sem ítél-

vorsificatoraink

;

::

;

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. hetünk, kit u mi atyáink egy egész száxa-

don keresztül

—

niiiiiiiui

a'

patienter

—

is

Bánkódik asszonya Melly

a'

hogy

a'

,

fedi

szívemet jég.

heve forr dalában

Önti ki lelkét.

gyászos czellálian,

's

ez az

a'

,

mi tet mind az mind

tiszteltetett Ilorátztól,

általa a'

annyira

nemzet

má O

sík óda-költójétól "Virágtól megválasztja.

vig nap virradó korában,

azon niegjeg} zés

nékem sem

Ömledü büség, magasabb csapongás

nem bizonyíthatunk li

!

Láng az énekl

homályban.

éjeli

holdog id' kedvesen folytában,

Olly Tolt mint

azzal

a'

ki:

Emmi

találkoznak, például: Mint ködben merüli hold

Berzsenyi a' maga poetai charakterét következ négy sorban raphaeli lélekkel

nyomta

bámiílni mrg nem szntek. Mert ha sok ezer verssoraiban némeJl}' poetai kitételek

100

soha sem a' tárgytól vészen lelkesedést, hanem hanem önmagától, önmagából ömlik ki miir tartozik, melj- den szó legjobb minden gondolat. Az

egyebet,

alá

,

kritikai vaspálczának egyik legigaz- darabjai közt nincsen egy is, melly refleságosb hordozója így teszen ki: xiónak következése volna, minden csupa

lyet

a'

Sic

uiihi

Quem

qui raulíiim cessaf,

fit

Chaerilus

ille,

érzés,

minden csupa phantazia, ifjúi er, mi otet a' nyugodtabb római

ifjúi lángolás, bis terve bonuni

cum

risu niiror.

lelk Virágtól

,

's

a'

hévvel epedó olasz

ez az, a' mit a' magyar poézisnek Daykától megkülönböztetni; de meg Uimakkori epochájáról aesthetikai tekintetben fitól is, mert ennek lángja szilaj, csapongó, elborító 's phantaziája óriási 's elkapó: Ber mondhatunk.

'S

mind

zsenvi

ellenben

legsebesb lángjai közt

is

mint felülmúlta Gyöngyösit szelíd, az ó' fiatal, vidám lelke a görögök mint poéta, úgy maradt viszont ennek alatta felé röpdes vissza, phantaziája ideális kémint versel, 's ez az oka, hogy elfeledtet- pekkel foglalatoskodik, annál fogva stylusa vén, nem ébreszthette fel más magyarban virágos, kifejezései exaltáltak, például az Zríni

a'

a' szellemet, mellyet ti olasz példánjai- illyenekben: külcsönuzütt. Azok, kik a' késbb korÁlmaim tündér ligetit te hímzed ban a' franczia kohóktól igyekeztek lángot kapni (Bessenyei , Barcsai 'stb.) , saját j)élBajos ecsettel. dájokkal bizonv íták meg azon régi tapaszIsmét talást: a hol valami nincs, onnan azt a' A' szükö Hórák mosolyogva lengnek valamit venni nem is lehet ; 's e' szerint a' mi halhatatlan 7?r/í/f7i//i^//a'^ jutott az a' sors, Büszke hullámin magas énekednek. hogy idegen kalaiizokat találván, útmutatások szerint a' mind addig egjellen egy Ismét magyar poétát (Zn'nit) megismerhesse, 's Égi csendesség fedez homálya

azt tól

a'

nemzetnek néhány individumaiban

lán-

Leng reád o szent Kgycdlil-vidútúg (!), got gerjeszthessen, 's nekik a' módot, mint Szivemet hékés keljelcdbe inti kelljen azon lángot táplálni, megtaníthassa Magusi vesszd. 's a' magyar költés, ha a' régibb Z/iV///o7 elvonjuk elménket, csak itt kezddik. 'S Ismét ezen kezdet az, mell}nek heves számn reHímezze bár lilnm thesszali viniimány, sultatumai kíizé, némelly mások mellett, Knszonizza fejcin Ugdicsóbb ragyogvány a mi három kedvelteink: Dayha , Himfi és Berzsenyi tartoznak. A' szerencse karjain.

;


110

A/on mvek, mellyek szerint Berzsenyinek poetai charaklere rajzoltatott, a' Matthísson és Uorátz egjeslt stúdiumainak szerencsés resultatumaik. Kit nem ragad el az a' kellem és fenség, az a báj és er, mi a Jlelisszához íratott ódában (I. K 12. 1.); .1' közelít Télben (14. 1.); A' Nagy Pálhoz (II. K. 62. 1.); A' Magijarohhoz (84. 1.) 's Prónaijhoz (97. 1.) szllóban 's

sincs olly nevetséges, mint

az értelem

'

s

ta-

nem

fogjuk rósz nevén venni recensensnek azon kinyilatkoz-

nústíg /léikül való beszéd: tatását,

hogy

a*

felébb kitétetett

's

azokhoz

hasonhí hibákat publicum elébe nem kellett volna, kivált egy második kiadásban nem kellett volna bocsátani. 'S ezen kinyilatkoztatás alá tartoznak a' helyenként becsúszott provincialismusok is: méhe , pirhola hogy minden más elhallgattassék, az Élet- gos , csatináz, döngécsel 'stb. Érteni kell a' philosophiábau (III. K. 164. 1.) uralkodik^ poétának, hogy vágynak szavâk és szollá Az a' költ, ki illy ódákat zengett, kevély- sok, mellyekkel, kivált a' poesis' fentebb sége lehet a' nemzetnek, nemeiben élnie nem lehet. A' németek jól tudják mint kelljen a' dialectusokat 's pro'S nem lesz idö, melly öt elhalni hag-yja. Gijakorlaniinh kell, így tanít Gothe, vincialismusokat a' nyelvbó'vítésre használfejünket , szemünket és kezünket. Ez a' tani. De ki jusson azért közlök azon gon,

festnek, oratornak 's poétának eg)^formán 's elmúlhatatlanúl szükséges. Idk kívántatnak míg a' mvész a' maga mesterségének sanctuariumába léphet, annak titkaival megismerkedhetik, 's nem csak a nem szépet, és nem jót elkerülheti, de a' nítás

nem helyén

szépet és jót is kiismerni 's megtanulja, hogy az önszeretet saját hibáink eránt, nem vakságot 's kedvezést, de szemességet 's kérlelhetetlenségét parancsol. Az is igaz, hogy a' regula még inkább tartozik a' géniére mint más akárkire: mivel a' jó és rósz igen gyakran ugyan azon forrásból erednek. A' könnység hamar szül gondatlanságot, a nagy er durvaságot, a'fennség dagályt. Innen van, hogy a' poetai kitételekben gazdag Berzsenyi gyakian dagályos, felesleg való 's értelemtl üres expressiókra téved el. Az olly mondásokat, mint: Dithyrtimbok' lángkor e a ragijogó dagáli/t tarka pórázon nyögni , tündér ambroziát hinteni, 's

álló

feláldozni megtanulja;

dolatra

,

hogy ódájit

a'

Voss' idylljeibl,

vagy az Alemanni versekbl tanúit szavakkal tömje meg? A' maga iránt kérlelhetetlen

mvész

és kérlelhetetlen kritikus elvál-

hatatlan társai egymásnak.

Ila Berzsenyi

minden gyomot, a' mit az igazságos kritika méltán gyomnak talál, úgy ezen recensió csak egy dicséret-ömledezés fogott volna lenni, de így azt is magában kell foglalnia, hogy Berzsenyi készületlen 's fiatalkori darabokat is vett gyjteménj'ébe. Mert olvassa bár akárki I. K. 24. 1. Egy szilaj leánykához, (26. 1.) Az örömhöz, (36. 1.) Az esthajnalhoz (44. 1.) kitépett volna

,

készült dalokat, valamint mindazokat, mclhek a' III. könyv' elejétl

A' Csermelyhez

fogva (kivévén a' 138 lapon állót, mellynek originálja Dürgernél van) egészen a' 147. lapig állanak: ha nem fogja-e hathatósan érzeni rajtok a' kezd 's gyakorlatlan kezet? Az illyeneket kímélés nélkül elkellene törülni, mint a' spongiába ereszkedett Ajapólya örömébe mártani , gztorlatok álpe- xot, hogy méltósággal léphessünk a' maraszi , gigászi örök vár' chaósza , ének' /tec- dék' tribunálja elébe, melly ítéleteiben igaztáros érzése, libáni Tempe, alak sonett , 's ságos leend. más számtalanokat, olly kinövésekhez leFigyelmet érdemei az is, hogy Berzsehet hasonlítani, miket az élfán a' nedv' nyi egy regét ( III. K. 148. 1.) asklépiadi bsége okoz, de a' gondos kertész kímélés versekben írt. Ugy látszik nem vette észre, nélkül lehányni szokott. Ha eszünkbe jut, melly nagy befolyással legyen a' mérték nem mit mondott Becker Matthissonnak ama' csak külsjére a' versnek, de belsjére is. helyérl: Süsse Liebe deine Rosenauen 'stb. Ha egy horátzi ódát tibullí mértékre venha eszünkbejut Cicerónak mondása: semmi nénk, nemde nevetséges korcs lenne-e az? ,

,

,

?

j


111

A' rege (Románcé) lyrai mértékben és han- származniok azon IV. könyvbeli epistolákgon éptMi ullyun, mint u'Reguard' versel- nak azon durva jambusokba öntött declaijének miv«'i ki tragordiájival nevetési; matíóknak? A' poezisnek ezen korcsneme comoc(liáJi^ al ellenben sírást (tkoz. Külön- darab idtl fogva, a' mag)ar literatura' ben is a' puetának nem arra kell töreked- köréhez képest, siirúen kezd g} akuroltatni. nie, liofíy küliiiihii/o íiuiívakat eg\ forma üe j(»l monda Lessing: rpy kicsini/, de poé[mód alá rekes/s/en, Sü"t inkább bogy min- tái bordal' nzerzóje inkább poéta mint az den tárgynak saját liangut adbasson, 's így Ízetlen Ilermanniásokat koholó! gondolatainak, ér/elmeinek stylusának Szükség, hogy a' verselésre is egy tetöbb oldaliiságot s/erc/.zen. E/en tanácsra kintet vettessék. Berzsenyi két ver^kevésnek fog olly nagy szüksége lenni sekben írá darabjait. Görög mértékkel és imint Berzsenyinek. () minden kilVjezés- rímekkel Zríniversben. Az gönig mérték beli bsége mellett is a' gondidatokban versei csalhatatlanul a' legszebb hangzásnak i.érzésben szey;énynek látszat ik az az közé tartoznak azok közt, mell} eket ma.hogy d nénielly gondolatokat, néinell\ ér gyar költ énekelt, 's rímes versei közt is: 'zelmeket a' lebetsi-gcs lu'\ \ el »»nt ng> an ki, A' szerelem (30. lap.), Élef dele (69. I.), ide ezen goiuhdatok, ezen érzelmek szk h'ishez (7 1. 1.), Jit/csúzás Kemenes - aljától jikorben Porognak s isicit sohsxor fctrdiíl- (73. Levélt 1.), Eletphilosophia (164. 1.), versei nem felette nag\ száin- redék (168. I.) olly teljes hangzattal, olly jnak el. Az jban vágynak, még is a' lioinjhai Grotta numerositással ékesek hogy az olvasó Iczímil dal, a' Mclancholiára nézve; Aina- sokszor elfelejti a' mérték' távcdlétét. El thusz a' Melisszához íratottra nézve 'stb. lenben kinek füle találhat gyönyörséget nem egyéb vissza -emlékezésnél. 'S az a' az illy ének ben sok aelhcri, iiectár, uccfáros, riráinj viItten mosolygott szfiiiewAe rulnia nij Jlissznsz, Sokiffíesz , Plató 'stb., Szeli ilen elpir/z/en mellyek szünet nélkül elfordiilnak, 's szüItt dlt ég kebeleméi inet nélkül ugyan azon ideákat 's érzeményeket hozván magokkal, fordulnak el, Édesen elájw/f«. bizonyságot tesznek recensens' ítéletének A liget zöld siidajvít igaz voltáról. Innen van, hogy némelly daHalkva köriilsiiso.^^/rtí rabok, teljesek lévén ragyogó kitételekkel, a' hold játszi sugárrtí csak látszanak valamit jelenteni de való,

,

,

,

nem

,

':

,

,

,

,

:

,

,

,

sággal

minden érzeménytl,

's

minden

Könnyeinken ragyogtak

ér-

általában üresek. \'á ajá/ilás , a' Török Sophiehez szfdió (10. 1.), a soiietthez (38. ].), a' lioinjhai Grotta (173. 1.) 's némelly nuisok, hasonlítanak azon alakokhoz, mellyek a' laterna tnaîta visszasúgárzása által a' falon mozogni látszanak ugyan, de valósággal ott nincsenek. Ezen gondolati 's érzeményi keskeny körbcíl lehet azt kimagyarázni, hogy Berzsenyi magát már egészen kimerítettiiek lenni látgzatik , 's talán elérte, noha még igen jókor, a' határt, mellyet a' természet a' poóta és nempoeta közt vona, 's a' mit utoljára a' legnag>oí)h, leglelkesb költknek is elérni

Az ill}enekben

telemtcíl

kelletik.

a'

hijányos liangzáson

kivi, megjegyzésre méltó, hogy az egymásnak megfeleh) sorokban a' rim' helyét a' fle\i«)nak (ha a' magyar ]>liilologiában így sz()llani lehet) visszafordiíló böttíji, vagy inkább szavai pót«dják ki. Ajúlva i'% pirulva,', s szemembe és kebelembe épen lígy nem formáihatnak rímet, mint Tinódi Sebest ye'finéln vala és vala meg vala. 'S bár az illyekct,'j szinte általában rímetlen magyar nyelv,'; ki nem kerülheti, legalább általok verse-j! lóink vigyázóbbakká tétethetnének, hogy. verseiket munkával készítsék 's köiuiysé-,' a' a'

gök mesteri köimjség legyen. Mert máskínt hogjan kellé vala helvt:

'S

így ezek

)

:


112

Tudom,

dással ama' régire visszaemlékeznünk még igy énekeltek

legszelib öröraid' reggelét

dn

E' szomorú hant alá zárad;

Tudom

,

mi

árva szived' kedves felét

Kéri vissza

eped

Debreczennek utczáji sírjatok

orczád,

Nem

legalább illyeneket nyernénk (L A' Szere-

kérdi

már az idegen, hogy ha Lukács Pap

lem):

itthon.

És egészségben vagyon!

De

te, édes érzés, egek' szent magzatja!

Az

emlieri lelket betöltöd egeszén.

Bajodnak ereje az égbe ragadja 'S a'

Kölcsey Ferencz

*).

,

halandó porból egy félisten leszen. *)

nem kellene minden nyomon boszonkod nevetéssel 's nevet boszonko'S

Vettessék ezzel össze , Kölcsey* késbbi vallomása Berzsenyire irt emlékbeszédében. L. A' ni. t. társ.

évkönyvei

Ilid. köt.

1837.

l.

202—209.

II.

ÉSZREVÉTELEK, BERZSENYITL. Küldé Berzsenyi I825i.

«'

1825. IXd. kötet.

Tudományos Gyjteménybe adás

98—130.

ve'gett

a' kritikának egész szép tárgya,

Nem

pedig

a'

mvész.

Rút lelkek szokták; de a

Ez

a'

mottó, mellyet már

Home

a'

's

is

lene lenni,

nem

annyira másoknak, mint

magamnak van

itt mondva, 's azért van mondva, hogy ha netalán a' recensik' manója engem is olly hibákba akarna ejteni, a' millyenek most engem ezen kedvtelen

írásra kínszerítenek

;

Budára DSbretUeihez,

£,. ott-

akkor ezen

barátaim,

mv.

a'

E' kettt összezavarni rútból folyhat-e szép

's

jó?

nem visszonozom. De még az sem szándékom, hogy ezen recensiónak minden hibájit vizsgálat alá vegyem hanem egyedül csak az engem illet vádokat fogom megtekinteni, 's a' mennyire tehetségem engedi úgy, hogy ezen védirat ne csak önvédelem, hanem egyszersmind a' jobb ügynek is védelme legyen. Els vádja a' recensensnek az, hogy én gyakran dagályos felesleg való 's értelemtl üres ea'j)ressiókra tévedek el , mint Dithyrámbok' lángköre , a' ragyogó dagályt tarka pórázon nyögni, tündér ambró-\ ziát hinteni, hamvedrek' mohait biborrat festeni , pólya' örömébe mártani, gztor-, latok' alpeszi , gigászi örök vár chaósza

kri- azokat

f principiumának nézett, mellynek Home nélkül minden j szívben írva keltika'

,

lap.

saját tör-

vényem legyen az én útmutatóm. Mert ámbár ez a' recensió engem igen epés, igen kikeresett gúnyolatokkal illet, de én azokat visszonozni még sem akarom, st azok-

nak akarok írni, kik eltt az illy argumentumok ellenkezt bizonyítanak, 's kik eltt legszebb elégtétel reám nézve az, ha én

,

,

^

liKRZSENYI FOLYíUlESZÉI.

113

ének uectáros érzése, libúni Trmpe , alak vcrhunibitl egyszerre örökös ráros kerekedett! amott tehát a' városbiíl fíyerniek-pói?on rósz, cgys/er azt'-rt, lyát, itt pedig a' verhunihól örökös várt így van a dol«»g az eg«'sz remivel oll> határozatlan zavar, hofíy lehe- csinált! nie!l\ ik e\pressio nevezte- censióval. Igaz ugyan, hogy a' rör magátetlen kilátni nwllyik felesleií valónak. ban két értelm, de mi nagy kritika kítik da;:ályosnak vántatik illy két értelm szónak igaz értcls mellvik értel.nitl üresnek, a mi, tormészet szerint olly hiba, hogv az által az '"i>t kitalálni, holott a' dolog önként szól? egész beszéd értelmetlenné válik, el anv-|'s vájjon, bakét értelm v(.lt aszó, mi nyira, hogy abból nem tanulni, de még szükség volt azt az oda szúrt a|)ostr..jjhus azt rendesen na'grostálni sem lehet; má- által meghatározott rósz értelmvé tenni ? sotiett 'stb.

E/.«Mi i'híadás

—

,

,

sodszor azért, mivel némelly e\|)ressiókat Továbbá 's harmadszor, ezen helynek csúfokká csonkított, mint: a' ratiijoná í/ff-'hibáji közé tartozik még az is, hogy a' rcf^álijt tarka jtóriizo/i iiijös;iii, polija örö/tir'he^cvnscns ezen kitételt: Áh/iaiuí iii/tdér ligetit mártani, gigászi örök vár c/iaósza , mclly ff, /,,'//izrd bájos ecsettel, magasztalja, virerenscnsi oj)eratio természet szerint csak rágós, exaltiUt kifejezésnek nevezi; ezt pcolly kritika, mintha valaki a' szép mvet ,lig. „• hnmvedrek mohait biborral fested j

ügy Ítélgetné, hogy annak fiilét, orrát le- „lint dagályt, vagy felesleg valót kárhoztördelné 's akkor bizonyltatiiá //('cA('/-rf>/ és tatja, holott látni való, hogy ezen két Ciceróval, hogy a' szobor valóban nevet- (.ypressió minden tekintetben egészen séges.

jegy

nem

's

egy természet. így szinte

a'

mennél jtoétaibb, an-^tü/idér a/nróziát nálam gáncsolja, a' tiiiinál kényesebb 's annál könxebb azt elcs- dér kárpitot ])edig szereti, mert használja fítani. A' poétái níií nem egyéb mint szo- azon versezetében, mellyet Szemére mabor. 's a' poétái kitételek nem eg.\ ebek mint gasztalva felmutatott (Tudom. Gyiijt. 1S18. a' szobornak különféle részei, mellyeknek lY. k. 84. 1.), melly evpressiók basonlókchihájit vag\ lökélleteit nem annyira ma- pcn ugyan azon egy nemek 's egy termégokban, annál inkább nem forgácsaikban, szetek. !hanem leginkább csak az egésznek harmo-l És így az els hiba annji, mint a' küniájában kell keresni. Mi lenne a' ////>'^í'r lönhfiíle ideákat összezavarni, és a' tanításOlíjmpius' orrábríl, ha azt magában, avagy p^j^^ módját nem érteni; a' második annyi, a'recensens szerint megcsonkítva 's egészen „,;,,( a' tudomány' szentségét rósz czélokra megfordítva, valami kalmük orr' helyébe f„r,|itani; a' harmadik pedig ann\i, mint illegetnók? 'ugyan azon egy szint majd fejérnek, majd ;V.'

poétái kitétel

...

feketének látni. A' ki ezen hibákat egész A' rccenscns pedig " itt mind ezeknél töb•. .,.....^1' „! .._M.i. _ p...,*..i..: i..,l:., mert ó elválasztván a polvát a' kiterjedéseikben megfontolni tudja, annak ít tett; bet l)e mivel en mond\a. van elég részben c' ülünféle poétái ideáktól, vé sonett' póhjákül IWc- mindenkor leginkább az ifjúságnak szeret^át, az az: annak születése' helvét ját nék illyeket írni és íratni, tabat rendre meg 'jluset gyermek -pólyává fabrikálta! mert a kitételeket tepólya ígv magában 's a' poétái értelembl fogom mind ezen gáncsolt mondhaegészen kiforgatva, mi egyéb mint gyér- kínteni, 's mindeniknél a' mi jot mek-pólya? 's így szinte ezen expressió-itok el fogom mondani. Dithyrámbok' lángköre. A' dilhijrámmat: hol a gigászi örök vár 's chaoszába] 1

I

'

.

—

eUnerit , egészen érthetetlenné rontotta az bókon értem a' lyra' legmagasabb hangjait, áItal,hogy ezen mindennapi verbumot: vár, a' lángkör pedig csak olly szó, a raillye-

az oda szrt apostrophussal substantivum- neket a' mostani poétáknál százakat latba-, má változtatta, melly szerint a mindennapi tünk, mint: Sonnenkrone, Feiterkrone 'stb 15 I


114

nem egyéb, mint: species j)ro\%cm úgy jelenik meg mint ember, hanem melly a' poézisbíin mindennapi figu- mint isten, orkán és villám; melly s/erint ra, a láughör pedig csak annyi, mint a'l ezekben a' fo tárgy a' nagyításnak Icgfubb tiimb/fsnak magyar neve; vájjon tahát a'l fokára lévén emelve, a' mellék tárgyak^mindennapi figurában van-e a' hiba, a'vagy nak is oda kellett emeltetniek. Ezek szea' mindennapi n/mbt/s/iak magyar nevében?; rint úg}' hiszem, hogy az egésznek emeltl's vájjon ezen vásott avult szólást: poézis' .siígéhcA képest a' már avult nimbus helyett nimhitsa , világ' végéig így kell-e monda- lángkürt, 's a' már prózában is vásott gznunk, 's nem szabad-e, sót nem tisztünk-e hegyek, feileghegyek helyett gó'/.alpeseket azt megújítani ? \.' nimbus, lángkor, csillag- ,monáa.in 's azzal az ideát megiijítani nem korona, Sonnenkrone 'sth. d romantikába/i\ yo\t vi^vs/.en szükségtelen. Mert mikor a' csak az, a' mi volt a' Ilellenikában a' ô-, képzeldés annyira felmagasztaltatik, hogy szorít, úgy hogy a' dithijrámbok' lángköre az embert orkánnak, istennek "s villámsemmi nem egyéb, mint: a' dithijrátnbok\i\a.]\. nézi, már az akkor semmi köz képet koszorúja. így változnak az ideák, 's így nem tiír, 's a' legmerészebbek szemléletére 'A'

dithyráttib

geiiere,

,

j

nyelvnek is változnia! 's valaminti szabad volt a' koszorúnak görög nevét magyárra fordítani, épen úgy szabad a' nimbusét is, de szabad volna még a' dithyrámbokét is, ha tudnók. így kell a' romantikának egész styijáról Ítélnünk, mert valamint változtak az ideák, a' szerint kellett változni az egész költi szellemnek és nyelvnek sót igy keli azoknak v^áltozniok minden eredeti költérnél, mert minden új világ szemlélettel új ideáknak, új szellemnek 's új nyelvnek harmóniája születik, 's a' hol kell

a'

;

ez

nem

születik,

ott eredeti sincs.

Ugyan

költi nyelvet nem a' Ilellcnikáéhoz, annjival inkább pedig nem a' magunkéhoz méregetve kell megítélnünk, hanem azért

a'

leginkább az líj 's individuális szellem' természete szerint. Az olly expressiók, mint: dithyrámbok' lángköre, 's gztorlatok' alpesi , nékem sem tetszenek, ha azokat hideg szemmel nézem de vajjón hideg szemmel kell-e azokat nézni? 's vájjon nem válik-e az egész poézis sült bolondsággá, ha azt hideg szemmel nézzük ? De tegyük magun-

van elkészítve. Homérnál az ajtónyitás] bog mint a' bika, melly a' mezon legel még sem dagály, mert minden nagyítás, mellett is igen természetes de Schillernél az aufgeivalzten, Thatenbergen igenis da-. gály, mert az egész gondolat mesterkélt és ertetett; de mi mesterkélt, mi ertetett| van abban, mikor én a'l^rai poézis helyett dithyrámbot, a' nimbus helyett pedig lángkört mondok, melly természet szerint nem egyéb mint fény vagy lángkör? 'S így a' hegyeket alpea' felhket hegyeknek, scknek nevezni, mi egyéb mint mindennapi dolog? 's vájjon, ha Homér a' nyu galmas eposzban egy ajtónyitást annyira nagyíthat, mellyik hyperbola lehet dagály vagy feleslegvaló az erkölcsi nagyság' raj zolatjában 's egy csapongó délczeg ódában, holott annak egész valója nem egyéb, mint ;

—

exaltatio

Az

?

Atridák' ragyogó dagályát tarka

az: a' na gyök' fényes kevélységét czifra rabkütélen mosolyogva trni. En meg nem foghatom mit lát itt a' recensens hibának, a' ragyo kat azon exaltált szellembe, mellyben azok dagályt-e, a' tarka pórázt-e, vagy a' momondva vágynak, és látni fogjuk, hogy solygó nyögést? az egész idea egyszer, 's azok nem egyebek, mint azon szellemnek a' beszéd olly természetes, mint a' Miatermészetes öltözetei t. i. az exaltált kép tyánk, elannyira, hogy mind a' ragj'ogó zeldésnek exaltált képei. Kaziuczi/ úgy dagály mind a' tarka póráz mind a' moelférne még a' prózában festetik, mint Delphi' egén felleng sas, 's solygó nyögés mint már pólyájában paeánt érdeml, 's már is. Vagy tán az nem tetszik a' recensens ott szörnyeket öl isten; így Wesselényinek, hogy ezen két epitheton: ragyogó ;

pórázon mosolyogva nyögni , az

,

,

,

,

,


115

tarha rokuii értclinií és kü/cl esik Libáni Tempe. Sz(ít nem érdemel. opyniáshoz ? Ifên is, de lia a/, illy somniit Alak sonett. Az alaknak eredeti érteihibának vesszük, mi lesz akkor llimfijiwl: mét már annyira elfeledte a' né]), bog}' azon ezen versébl nappal a' nap' aramjá/iah már most egyebet nem ért, mint valami rafi;i/ofíó íán^J'c'ni/cöen f 's âjjon felesleg igen. szépet , melly értelmére nézve igen kövalü-e a' poézisban illy két mindennapi zelít a' remekhez, 's eg} edül ezen értelemsubstanti\ iim mellett, illy két mindennapi ben mondja: alakom és gyöngij alakom; idjecliviim, holutt épen az epitheton ád a' mert hogy az valaha képet jelentett, azt mi tárgynak j)oétai szint és életet ? csak könyvekbl tudjuk, közbeszédben peHam vedrei:' mohait bíborral festeni dig a' kép eszünk' ágában sincs. Ifa tahát az alaknak és szé])nek ideáji már így össze dL'A az: a' miilandúságnak, halálnak kéj)eit poévidám színbe üítuztelni. A' moha a' régi- olvadtak, miért nem volna szabad a' holott ségnek, a' hamveder a' halálnak, a' bibor tának azt epilhetonként használni, még a' nem aviílt szavakkal is bánhatunk a' vidámnak, szépnek jelképe 's mindenik o. remek ember, gyö/igij id, rószükséges az egész gondolat kimerítésére, így: p. még szükségesebb pedig annak poétái fes- zsa kor, bajnok isten 'stb. ? Különösen pedig a' magyar folyvást adjectivumokká tésére. szokta változtatni a'substantivumokat, ligy llol a' gigászi örök vár 's c/iaószába hogy a' legnj ilvánobbakat is gjakran foelmerit , az az: hol a' nagy, szörny, mekutya, kukonként comparálja , mint sés, csudás örökkévalóság vár reám, és elt}ább, legkutyább, 's így disznó, szamár, temet zavarában. tzk, málé, ördög, fene, zsivány, tolvaj Tündér ambróziát hinteni. Az ambró- 'stb. De úgy vélem: Al-ak gyöke: al alk-//, zia a' tündér istenek itala, vagy illata, 's alk-oí gyöke alk, imien alkalom is, minugyan azért annak rokonabb, természete- denik valami helyest, megt-gyezést jelent. sebb epithetont gondolni sem lehet, mint 'S mondható alakabb is. Hogy a' szépnek a' tündér, mert ez egyenesen a' tündér is- ideája már régi az alakban, mutatja az altenek ideáját festi. kotni és alkudni , mellyek épen annyit jeEiieh^ neh táros érzése. A* uetfáros szint' lentettek valaha, mint képezni , elképezni, szépen elrendelni. De akármint olly szép és sokat jelent epitheton, mint az az a' gigászi és tündér. De ilgy látszik, hogy volt ez, elég az nékem, hogy a' közbeszédhanem valami a' recensens az illy igen poétái szavakat csak ben nem csak a' szépnek, üres piperéknek nézi 's nem látja melly igen szépnek ideája köttetett össze az alakmellyet nékem szép, melly gazdag ideákkal vágynak ezek nak eredeti értelmével függezetben. Ugyan is, ha csak azt mon- mint poétának, használnom lehetett, mind dom éneit édes érzése, még akkor csak eg\' azért, mivel a' nyelvnek illy természetes testi érzéket izgatok; de ha azt mondom: érését és nevekedését nem gátolni, hanem: nehtáros, már akkor nem csak egy minden- segíteni illik, mind azért, mivel tudtam napi érzést izgatok, hanem az egész kép- azt, hogy valamint minden ideáink physi-l zel ert a' legszebb, legideálisabb szemlé- kai eredetek, a' szerint adjectivumaink letekre ragadom, mert a' nektárral az egész sem egyebek, mint elváltozott substantiOlympusnak és Helikonnak minden ideáji vumok, 's tudtam, hogy a' szavak nem az kapcsolatban lévén, egyszerre feltámadnak égbl potyognak le, hanem lassanként csak a' lélekben. így van a' dolog mind a' gigét- így készülnek, 's többn}ire katachresisek szival, mind a' tündérrel ; mindenik a' által. Ha tehát az iró njelvben ezen szóléleknek legpoétaibb húrjait tapogatja, s lásom divatba nem jöhet, úgy egy igen szép mindenik az ideális világ' legszebb színei- 's ideális szótól fosztja meg a* recensens nyelvel tele. vünket, olly szótól, melly nálunk épen az és

,

:

:

;

:

:

,

:

15*

,


11G

lett

;

volna,

a'

mi

a'

németeknél

a'

bildschön gáim, mint l/owíer' ajtaja,

vagy még szebb.

bgnek; de nem

kényes szemnek

és fülnek elfeszép nem egy színben és meim eltt nem egyebek, mint czifra és fent hangban, hanem a' különbféle saín és hang harmoniás vegyületében áll. járó képletes beszédek, mellyek néha köIgen jól hasonlítja i7o/ne a' beszédet az zelítenek ugyan a' felesleg-valóhoz, de nem mert valóban, valamint mina' dagályhoz. Mert ügy gondolom, valamint öltözethez; a' tárgy emelésben, csak akkor hibázunk, den kornak, nemnek, helyhezetnek és érha nem természetesen 's nem annak helyén zelemnek más más ruha illik, ligy a' kölemelünk; ügy a' beszéd' emelésében, av- tclmek' minden neme , és szelleme más de mást vagy szebbítésében is, csak ügy érjük el más öltözetet vagy styit kivan az igent, ha szebbítésünk helytelen és ter- még azoknak koraik is, mert természet mészetlen egyébiránt mennél érzékiebb és szerint már mi csupa hellénekké nem lehe képletesb a' nyelv, annál elevenebb 's tö- tünk. Hogy legyen tehát a'stjl egy, ha an nak szünet nélkül változnia kell? 's hogy kélletesebb a' poézis. kívánjuk a' gazdag természettl hogy az, Kérdést nem szenved, hogy néhány örökre csak egynem szépet hozzon el 's ódám' nyelve eltávozott a' görög egyszertl de eltávozott azoknak szelleme is a' magát a' mi theoriánk' szegénységéhez alkalmaztassa? görög egyszeriíségtl, 's ha ez változott, terDe eg3 ébiránt is a' helléneknek volt mészet szerint kellett amannak is változnia, mert a' dictiót az érzés' természetéhez kel- különös poétái njelvök; mi ellenben csak lett alkalmaznom. Érzem én is az egysze- lígy választhatjuk el a' poétái nyelvet a' rnek kellemeit, 's követem is azt mxin- prózaitól, ha azt kihímezzük, az az: költi káim nagyobb részében; de érzem azt is, héjileíekkel érzékiebbé, helyes üj szavak és szólások által pedig lijabbá és szebbé for hogy az egjszer mellett vágynak más szépek is, mellyeket csak azok nem látnak, niáljuk. Ezért monájnjea/i Paul: „A.' himkiket vagy a' sanda theoria , vagy a' mos- zetek' mértékét bizonyos határozatba szo-

kell azt a'

Mind ezen expressik

tehát az én sze-

ledni,

hogy

a'

,

;

,

,

nem

toha természet

a'

dolgok egjoldalü szem-

léletére szorított.

A' kényes szemnek legkedvesebb szín zöld , de azért a' képiró zöld lovat nem fest; a' helle/iek a' meztelen szobrokat szerették, de azért a' mvésznek nem parancsolhatjuk azt, hogy meztelen képeknél egyebet ne készítsen a' görög nn'ívészek az Istenek' képére mindig vidám nyugalmat rajzoltak, de innét nem következik az, hogy egyedül ezen érzés' kinyomása szép és hogy egyedül csak ezen érzést kelljen a' mvésznek festeni, szintügy nem, valamint meztelen szobrokat és zöld lovakat. 'S így valamint színeink' választásában nem a' kényes szemre, \i^y hangáink' fogásaiban is nem a' kényes fülre, hanem csak a' tárgynak természetére kell figyelmeznünk. Meglehet, hogy némelly szemnek az én színeim igen élesek, 's némelly fülnek az én hana'

;

nem lehet. Gyakran gáncsoltatik azok nak mértéktelensége, holott csak, azoknak mindennapisága fáraszt és kínoz. A' szere lem és lelkesedés néha kiáradó édes ösz mellyrl a' terméktelen tönt ád belénk fiigynak ítélni nem kellene. Minden százévvel elenyészik a' költi virágoknak egy viránya 's azoknak eleven virágzó képe holt anj'aggá rohad. 'S ugyan ezen naponkint rítani

,

való kihalásáért

a'

beszéd' viráginak

kell

engedni magvaik' elhiiitésére. A' beszéd' viráginak, mint a' tulipánoknak,'! magokat, kölcsönös porzásaik által, mindig több szím'íekké kell változtatniok 'stb."

nagyobb

tért

I

||

Ugyan itt azt

is állítja a'

recensens, hogyjj

nagy er durvaságot, a' fentség pedig dagályt szül. Ig^n is, ha az er és fentség mellett ízlés nincs; de a' hol ez nincs ott poéta sincs. £s;ijébiráut jjed/'g én azt látom, hogy a' dagály épen az ertlenek' hí a'

—

:,

,

BERZSENYI

FOLY('>BESZÉ[.

117

bája: viert a hot az er természetes , o/^ lótelt-s hibáját is mrgli'hpfno (»lly fonriiui oraz természetesen tudja iiias;rdig utorus fiem a' hol ax rsah tanulva van, ott tet- \v\\\w, nnílly szerint mind ;i/, értelem, mind i' hangzás nyerne. lg\- van a' dologa'y^/r szik hi az erködes , i>edi!í épen az ertlen nek hilijtvUii erküdése a' dajiáhj. Az ers holagosban is, melly mind értelmére, mind bujálkodik, mert szereti erejét feszíteni hangzására nézve jobb és szebb, minta' de minden biijálkodása mellett is termé- pirossas, inell\ ben bárom kemény s van szetes; az ertlen ellenben, mihelyt ert, együtt. Óhajtanám tehát tudni, miért neaz az lelket, akar mutatni, azonnal da- heztel a'recensens az illy dunántúli \ idékgályba sül} ed. Innét van, bog}- a' lélek- ejtéskre, holott ezek nem csak a' nyelvnek fest lant az ertlen kezekben meg nem használnak, de még a' poézisra nézve is pendülhet, mert a' lélekfestés a' ])oézisnak jók mert már Aristoteles szerint is nem Üelkc és teteje, oda a' theoria mankója fel csak megengedtetik a' poézisban az ill} künem botdrkáz, ott csak az észláng szárnyai lönös szók használata, de nyilván meg is kívántatik; mert az érdekes líjság inge|csattognak. Második vádja a' rerenscnsnek az, hogy re, valamint mindenre, úg} a' beszédre is kihat. én provineialismitsokkal , Voss' idijlljeihl 's Alemanni versekbl tanult szavakkal, mint A' tájankénti szavak és szólások csak méhe , pirholagos , csalináz, düngécsel 'stb. lígy árthatnak a' ]>oézisban, ha azok vagy tömtem meg ódáimat. rosszak, vagy mérséktelenek. De nnvel én, sem ezen néhán}' szót rósz tájejtésnek vád mint a' másik. A' Épen olly nem látom, sem azoknak egyszeri vagy pirholagos és csatináz, nem (idákban, hakétszeri használatát megtömésnek vagy nem csak két gyermekes dalokban vágy- mérséktelenségnek nem tarthatom; , tahát nak, a' dönge'esel két ódában, a' méhe peitt is csak azt kell mondanom, hogy redig csak egyben fordul el. Igen bel\ telén rensensnek ezen egész gáncsa is egészen tehát az a' megtömés ! De helytelen volna helytelen és igazságtalan. még akkor is, ha az igaz ôlna is; mert A' rsatináz, a' esattognak , a' düngéazon szavak épen úgy bele illenek az ódácsel, a' döngnek kicsinxzete, 's mindenik ba, mint akármcll}' versbe. ;

nem

A' verhe/njeg , rerhenijeges, pirhonijag, pirholag 's pirholagos, annyit jelent nálunk, mint piros iKÍlagos, vagy habos, melly nem egészen aunj i níint: vereses és pirosas, hanem a' pirossasnak különös sj»eciesc, mell} nek természet szerint különös neve-

zetének is kell lenni. Mert mennél többféle ideának tudunk neveket adni, annál tükélletesebb n}el\ünk, a' poézisban j)edig

mennél Iiatározottabb nebb és szebb.

a'

szín, annál eleve-

a' maga bel} én, még ódában is. Mert az óda nem csak megszenvedi az idylli érzelmeket, st azokkal nyer legszebb vegyületet; mert mi lehet szebb az egész l)oézisban, mint az id}lli érzés? Mik jjedig eg} ebek az idylli szavak, mint megteste-i sült idylli érzelmek és gondolatok? Az ódának nem csak a' nag} érzelmek, tárg\ai;! hanem minden szebb érzelem. Nincs annak e' részben egyéb törvén} e, mint az: hogy valamint az egész ]»oézisban; \\^y az ódában is ii mondat, az érzés' fermészetéhezi leg} en allda, 's abba

jó

Méhe, épen mint: moha, kehe puha mellyek természet szerint az euphonitit ne's minden velik mert méh, moh keh v% puh kimon- öntötték minden érzelmiiket dása egy kisig nehezebb. A' magában hang- l}ricumot (idának liKak. A' recensens álzó, támaszul van ott. De nem csak az cupho- tal maiaszlalt Mel/sszám csupa id}ll; de niát lehetne így nevelni, hanem a' szónak valamint abban, úgy egyebekben is min ,

,

,

,


IIS

denkor meg tiultam én az idyili szavakat mondhatta volna azt, hogy a' 138. lapon Voss' gyermekes szavaitól választani. álló dalnak originálja Bürgeruél van, ho Harmadik vádja a' recensensnek az, ltt annak, a' két els soron kivTÍl, Bürger hogy én sok készületlen 's fiatalkori dara- darabjához legkisebb köze niiícs! bot is vettem fel gyjteményembe, mint Negijedih gáncs ez: „Figyelmet érdea

szilaj leánijkához,

az örömhöz , az

est-

mel az

hajitalhoz, a' csermelyhez szóló dalok, 's 148. mind azok, mellyek a III. könyv' elejétl szik

is ,

hogy Berzsenyi egy regét

(III.

k

ashlepiádi versehben irt. Ujy látnem vette észre, melly nagy befolyás1.)

fogva egészen a' 147. lapig állanak, 's ezek sal legyen a' mérték nem csak külsjére a' csak a 138d. lapon állót veszi ki, versnek, de belsjére is. Ha egy horátzi mellynek originálja, ügy mond, Bürger- ódát tibulli mértékre, vagy egy tibulli elenél A'agyon. giát horátzi mértékre vennénk , nem de Ezen vádra csak az a' felelet, hogy én nevetséges korcs lenne-e az? A' rege (roigenis felvettem igen fiatalkori munkáimat máncé) lyrai mértékben és hangon épen is, mert oUy hiú nem voltam, hogy csupal ollyan, mint a' Regnárd rerseljének míremeket akartam volna kiadni. De egyéb- vei, Imi tragoediájiral nevetést, comoediá iránt is, én a poézis' publicumát nem egy jival ellenben sírást okoz. Különben is a' két pedántban láttam, hanem a' hözönsé- poétának nem arra kell törekednie, hogy ges , közéjjszer emberiségben, olly embe- különböz tárgyakat cg} forma mód alá reriségben tudniillik, melivbl mind a' fel- [kesszen, st inkább hogy minden tárgynak csigázott tudós, mind a' lecsigázott pór egy-, saját hangot adhasson, 's így stylusának, iránt kimarad; olly emberiségben, mellyet gondolatainak, érzelmeinek több oldalúsáa bal miveltség még annyira el nem ron- got szerezzen." köziíl

hogy a' poézist, ezt a' gyermeki lel-| kek gyermeki rehg.ojat goth if e knseg

^

mesterkelt babjaiban keresni j

..

tott,

^^

remetémet regének, románcénak ', ^y^t a troJado.ri styl szevmt a t- dalt a litélgetni, ítélgetni, epén épen annyi mint^ az eredeti -,..,, 1.' ... ^ ... ,, o r íul dobjanak alaja vetni; az olly pubhcum-' fordításnak, a' verbumot városnak, a' vának pedig szintúgy tetszenek az én gyer-l rost pedig gyermek pólyának nézni! De mekkori dalaim, vahamint legjobb ódáim, nagy vigyázatlanság még az is, midn a' mell}ek között nincs is egyéb különbség, recensens azt állítja, hogy a' mértéknek sem koraikra sem természeteikre nézve, nagy befolyása van a' versnek' külsjére,' mint az, hogy a' dalokban a' szívnek egyholott épen a' mértékben áll a' görög vers-j szer nyelvén beszéltem, az ódákban pedig nek egész külsje. Épen illy hiba az is,' a tárgy' természete szerint harsogtam. A' midn a' recensens azért gúnyol , hogy reki az ódák' lelkét meg tudja tekinteni, látmetém lyrai hangban és mértékben van írhatja, hogy azoknak nagy részében még holott ügy mondana igazat, ha azt monszembetnbb a' csupa gyermeki értelem va, daná, hogy az közel sincs olly Ijrai hangon és gyermeki gondolkozás, mint ezen egjírva, mint a' troubadoiiri romancékat közön|

1

s « a

lelket a

1

,^,^^ i

,^^

-,„. ^

•

-

•

\t^

.

I

j

szerií

dalokban.

ségesen írni szokták nem csak azért mi recensens kritikájá- vei az asklepiadi vers a' lyricumok között nak egész tárgya nem is egyéb, mint a' legegyformább, legnyugottabb; nem csak küls semmi; egyébiránt hogy számlálta' azért, hogy költeményemnek egész menevolna a' gyomok közé az Örömhez szóló tele igen lassú és nyugott; de leginkább dalt, melly lelkére nézve legjobb ódáim azért, mivel azon rímes lyricumok, mely közé tartozik? A' mi pedig még több, úgy Ivekben a' troubadouri regék íratni szoktak, látszik, hogy a' recensens a' megítélt dalo- mind magokra mind reánk nézve, sokkal kat el sem olvasta mert egyébiránt hogy inkább lyricumok, mint akármellyik görög :

De

ilgy látszik,

:

a'

,

,

119


forma: niafíokra lu'/ve a/ért, iniAcI énekl(í cadcnc/iák sitkkal

a/, ifroii

i'lo.st'l)l)on

az éneket, mint akármeliy metnim; reánk nézve pedig azért, mivel a" rímes versek szokott énekeink és tánczainknak formúji és typnszai lévén, azok a' mi valóságos, természetes lyriciimaínk. tik

llly

és

hiba az is,

módnak

mérték

hogy

itt

szörny eró

a'

a'

mind

lelkére

számtalanféle lehet, loz níéregetni,

's a'

a' ])oétai

elbeszélést,

mind formájára nézve a'

lrmák-

troubadouri

az Íztelen troukárhoztatni. INlert

|)oétát

badourok' njajmolására ha Mftft/i/.ssn/t' szép Marchcnjet úgy ítéljük, mint a' rerensens az enyiníet akkor Matszint(dly Regnárd' bolondja lesz, tJiissou mértéknek mint én: de ha azt magában tekintjük meg, ,

tnlajdonítatik,

nevetést sirassa, a' sirást nevetéssé, a' mód pedig a' poétát töhb és kevesebb oldaliívá tudja változtatni; melly természet szerint épen ann\i, mint a' lel-

hogy

nem pedig

fehenni,

kíivc- melly

a'

úgy kérdésen kivúl sok roman<é-on felüt. Ila pedig épen csak példa kell a reiensensnek, tehát tekintse

meg

a'

régieket

's

látni

hogy már Sfes ír /lor is írt eposzi tárde írt líorátz is, ket a' küls semminek és saját eszközeinek gyakat lyrai formákban, és troubadouri poéalája vetni, holott tiídMÍvab) az, hogy a' csakhogy a horátzi lélek uralkodik a' testen. A' mérték nem ziák igen különböznek. egyéb mint edény, mellybe a' poéta önthet Ötödik vádja a" rerensenmeh nem a' mit akar, azzal a' hozzáadással, hog\' a' esîjéb , mint az én lec;heh6hh rharnkteristi-

szkbe

természet szerint kisebb, a' tágba pedig nagyobb tárgyak illenek, azaz: a' szk mértékben összeszorítja a' poéta a' tárgyukat, mint a' trombita a' hangokat úgy harsogtatja 's ez a' lyriruin; a' tágabb formáknál pedig tárgyait különbféle mellék tárgyakkal toldozza, 's folyamát halA' poézisnak minden kal folydogáltatja. tárg\a nem egyéb mint holt anyag, melylyeknek egyediil a' poétái felfogás ád for-

fogja,

melly szerint (> engem egyoldaliíságérzeményi és gondolati szegénységgel, érzcméiiyi és gondolati keskeny körrel vámelly tán illetlen jellemzésnek igaz dol voltát azzal akarja megbizonyítani, hogy a Bninjhai Grotta czimú dal, a' MelanchoAinat/i/ts a Meliaszáhnz iralif/ra nézA'e tottra nézve 'stb. nem egyéb visszaemléucktár 's hogy a' sok aethcri kezésnél

kntn

,

gal,

,

;

,

;

Hektáros, viránij , ririilmáiiij , J/isszus, Somát és lelket, 's mindenikének ollyant, a' kratesz, Plató 'stb. szünet nélkül elformillyent a' poéta akar, elannyira, hogy dulnak, 's szünet nélkül ugyan azon ideászabad tetszése szerint az Iliást ódává szokat és érzeményeket hozzák magokkal. ríthatja, a' legkisebb tárgyat pedig Iliássá ímo, mivel Schillert, Voltairet és Mattágíthatja. De én remetémmel egyiket sem akartam, hanem olly közéj) litat választot- thissniit szegénységgel és szk körrel vátam, melly az igen tág és szk formák kö- dolá, már most mind Csokonai, nund llimfij, Voltaire zött középen áll, 's nem eg\ éb mint a' l\'- mind én szk körbe szorulánk! ricumnak általmenetele a' töl)í)i szabadabb azért szk kör és szegéiiy, mivel keveset formákra. 'S illy kí)zé|)szerií minden bizony- érzett, J/ff///í/sso« azért, mivel keveset gonolly sennyal ezen költeménynek egész bels alkatja dolt, Csokonai azért, mivel nem azért, mert is, lígy hogy egyiránt tá\ul van timentál núni Ilimfij ; Ifimftj mint az mind az e|)oszi lassiíságtól, mind a' 1} rai nem érti a verselés mesterségét ligy Csokonai, én pedig azért, mivel gyjterohanást()l. De ha iig\' akartam volna és ideák szint liirx önthettem volna ezen tárgyat a' ményemben a fent említett szavak szk kör legépo>>zil»b vag_\ leglyraií)b forníál)a is, 's igen sokszor elforognak. Ez a' világnak minminileiiíitt jii lett volna a' remete, ha jó tehát 0II3 tág, hogy abba a nemmel emberi egész az mind poétája, den jjoéta, mert tárgy csinem a' lett volna a' hijánytalanság sennálja a' poétát, hanem a' poéta csinálja a' egvütt bele férnek, mert és menetele

—

tárg}at.

így kell,

gondolnám,

a'

dolgot kinek

nem

adatik.

Nekem sem

lehet tahát


;i20

ezen szk kör ellen panaszom csakhogy úgy kirakni, mint ezt Horátz néhányszor ezen antikritikám is egs'oldahisággal, szk kirakta, az már igenis poézis. körrel, szegénységgel ne vádoltassék, illik A'lyrai fgondolatok és érzelmek nem ezen charakteristikát minden oldalairól egyebek mint az emberiségnek legfbb, az megtekinteni. ;

az, leguniversalisabb gondolatai és érzel-

Els argumentuma

ezen cliarakteristi- mei, mert itt a' legfbb nem lehet egyéb, kának tehát az, hoîj a Bonijhai Grotta a mint legfbb universalitás az az a' lyrai Melanclioliára nézve , Amathus a 3Ielísz- fgondolatok és érzelmek egyenesen a' köszára nézve 'stb. nem egyéb visszaemléke- zönséges emberi természetbl folynak-, 's zésnél. minden közönséges emberben megvagynak Ide az a' felelet: hogy Aajjon az illy Hogy lehet tehát azt gondolni, hogy az semmi lehet-e argumentuma a' legbelsó'hb illy mindennapi gondolatnak több izbeli charakteristikának, kiA'ált akkor, mikor ez felfogására érzeményi és gondolati sze mert a' Bonyhai génységbl szorulna Horátz a' semmi nem is igaz 1 vagy én, Grotta csak lígy közelít a MelanchoUához, ki a' recensens Ítélete szerint Hohogy azt említi, de egyébiránt azzal semmi rátzot a' poétái érzelmek emeltségében köze nincs. Ugyanis a' Melancholiában a felmultam, holott e' részben még egy kömelancholiát éneklem a' Bonyhai Grottá- zönséges szolgáló is olly gazdag mint Hohan pedig megköszOnüm a' szép lelk gróf- rátz. nénak, hogy Melanclioliámat grottájában Semmi nem egyéb az illy poétái viszkre vágatta. Melly szerint szükségképen szaemlékezés, mint poétái kedvencz, melykellé ugyan a' Melancholiát említenem és 13'et a' poéta igen szépnek látván , több olarra visszaemlékeznem; de az illy visszadalról is szeret felfogni és kimutatni, a' emlékezést az úgy nevezett poétái visszamit njilván láthatunk minden jelesebb lanemlékezéstl meg nem választani épen olly tosnál; mert kcdveacze csak annak nincs, nagy hiba, mint a' millyenekre a'recensenst a' kinek minden jó, csak legjen. Az érzevisszaemlékeztetni már meguntam. ménji és gondolati szkkor, szegénység Hogy az Amathusz és Melissza között tehát, vag)" értelem nélkül való beszéd, abban igaza van a' vagy olly nagy hiba, melly még azon poé van visszaemlékezés recensensnek mert azokban mind a' gondolat és tákra sem illik, kiknél a' gondolat, mind annak menetele egy. De érzelem csaknem mindenkor ugyan azon gondolat különbféle képekbe egy, mint Petrarkánál , Himfynél 'stb. ha az a' van öltöztetve, a' minthogy úgy is van, annj'ival inkább pedig nem én reám ho vájjon miben áll akkor a' költér' hibája; ltt csaknem minden darabomban más gon holott ez a' gondolat nem egvéb mint poé- dolatot és érzelmet próbálgaték festeni, kitái tárgy, vagy holt anyag, 's egyedül en- vévén némelly kedvenczeimet, mell3'eket nek kiképzése teszi a' poézist ? Ugyan is, vagy igen szépeknek, vagy igen fontosak mi poézis, mi nagy és szép van ezen gon- nak látván, jónak tartam többszer is feldolatban: én nem szerelek hadahat éne- fogni. Mert az érzeményi és gondolati szekelni, 's nem gondolok a' világ zavarával, génység nem a' poétákra, hanem csak az hanem csak a' nyájos Mázával és Jlelisszá- együgy emberekre illik, 's mert így Ítélval akarok enyelegni , mi szép, mi nagy getni: ez a' költ nem írt bordalokat, madvan, mondom, ebben? 's mi dicsség a' rigálokat , romanczékat stb. tahát ez a poétának illyent gondolni vagy nem gon- költ érzeményi és gondolati szegény, és dolni holott ez a' gondolat Ádámtól fogva szk kör; mivel azért nem írt, mert nem minden ember fejében mindennapi gondo- tudott, 's azért nem tudott, mivel azon lat Hanem ezen gondolatot és érzelmet érzelmeknek és gondolatoknak híjával van, ;

—

,

—

,

—

,

,

,

f

,

f

f

;

,

—

,

.*

—

,

121


mcllynél képtelenebbet tcly legfbb czéljának ártani. Innét van, oUy krilika hogy ugyan azon képek, melly<'ket Homér gondolni sem lehet. ann\ iszor használt, örökre használtatni fognem ki hogy a' De én ilgy gondolom azon költérektíU, kik nem a' recsak receusiókat olvasni, hanem gondol- nak mind poézis' eflectusára vikodni is tud, könnyen általláthatja a/-t, censi()kra, hanem a' ezen versében; die Schillernek gyáznak. mivel hogy Vollaire csak azért s/ük kör, korona sentimentál érzés Kihistler , a szép neg} \ cnsz(!r, a ,

,

tudta azt, hogy

a'

német

és harmónia tiMalthisson azért, mivel tudta, tizenegyszer; a' symmetria els két vag) 3latthissonnáín7. zenegyszer; hogy a' Sr/iilUri (Ictlaiilicn-êhalt nem poéhárom versezetben (nem tudom bizonyozis; Himfij azért, mivel tudta, hogy a'rimes san, mert jeg>zésem homál\<»sJ a' rirány verset megmetrumozni hijábavalóság 'stb.

nem

széj);

hétszer

,

esthajnal

Második argumentuma ezen charaktefordulnak el: ristikának az, hogy azon feljebl) eltíszám-

,

estfénij

tizenegyszer

Kis/iél a' Jü/zinczyhoz szóló

két darabban, a' Herkules rálasztásáhan szavak és nevezetek gyjteményemben és a' Csereijhez , Mai kavicshoz , Na{;ij Istmindenkor szünet nélkül ehíforognak, 's vánhoz szólókban a szent mintegy ötvenugyan azon ideákat hozzák magokkal el. hatszor, szent tz, szent hév, szent láng Ez a' különös kritika olly különös el- kilenczszcr említetik. lenbirálatol tön szükségessé, hogy kénj leien 'S így látom, hogy ugyan azon ideák valék mind azon gyakran ehtTorgci szavakat noha különféle nevezetek és érzelmek megolgyüjtemén\emben nevezeteket és alatt; nem eg> egész könyvben, hanem csak vasni, mind eddigi több ío költért ezen egy dalban is gyakran ebífordulnak, mint különös kritika alá vetni 's azokat magamp. 0. Kazinczynak Szemere által magasztalt Melly összehasoidítani. mal ezen tekintetben sonettjében (Tud. Gy. 1818. IV. k. 84. 1.) szerint tahát egész gyjteményembl kiszekapkodás, szörny a' kietlen szabdalás , degetvén azon szavakat, gy találtam, hajrirás , csapkodás , sujtás ; így Kisnek salvo errore calculi, a' dolog egyébiránt is srr. Festetics Ignáczhoz szóló 's recensens hogy az actheri csupa hijábavalóság által oll) igen magasztalt cj»isztolájában a hatszor, inktár hatszor, iiektáros kétszer, " '..„//,:<. * ..l> it i i ;* t \ 7 fiinak fészke, bódult eretnek, satauvalias T,i . •' tízszer, virulinanu otszer, rlatof riruini j^ i i„..^„ jp u korcs ^c.o -^ aspts •' , ,,. \merses vipera , feipiiffadt , c. 7 negjszer, JUssusx háromszor, Sokratesz ,_, ''^.„J .,,;;,-• 1 ,t„f..,,v.n:'.st^rik. mely marczangló dühödt vad, egymást érik, melvötszer fordul ebi lyek nevezetre nézve ug\ an nem egjek, llomernál nem csak illy egyes szavak, (h- az érzésre és ideákra nézve vagy igen hanem egész szólások, egész képek és ösz- rokonok, vagy egészen egyek, 's mell) ékszehasonlítások ugyan azon formában és ben nem csak az a' hiba, hogy egymást érik, értelemben gyakran forognak el, úg} hogy hanem leginkább az, hogy azok már mallomér szintgy vádoltatik az oroszlán' gokban sem olly szépek mint nektár és valamint én ezen virány , hanem igen is kietlenek. gyakori elforgásáért kedvencz szavaiméri, de minden bizonjnyal Ezek szerint tehát láthatni, hogy a' szintoll_> ok nélkül vádoltatik, valamint én. Mert igaz ámbár hogy jobb volna az, ha a' legnagyobb költknek is vag\ nak bizonyos 'ált

,

—

—

-

'

.

-

.

,

'

,

.

•

,

,

poéta mindenkor lijdonj kéjteket mutatliatna; de mivel a' költér mindenkor a' legszebbeket akarja mutatni, a' legszebbje pedig inindcntt kevés , tahát kénytelen a' költér azokat több izben is használni; mert nem akar az újabb de már nem olly szép képpel a' bén}omásnak, az az, a' köl-

szíílásaik, ké|»eik és kedvencz szavaik uralkodó érzelmeik, mellyekkel nemcsak gyakran élni , hanem néha visszaélni is szoktak; láthatni, hogy én a legnagyobb ,

költérckhez képest sem éltem igen vissza' 's ug}an azért látni való az is, bog} nem igaz a' recensensnek azon 16

kedvenczeimmel,

,,


122

midn

mondja: hosy azok

nyire különféle ideákká változtatnak. A' nektáros és Ilissi/sz pedig kétszer háromDe szinte illy hamis a' reccnsensnek szor fordulván el, szót nem érdemel. azon állítása is, melly szerint azt mondja, Mind ezek, mint igen kültéri ideális hoarv ezen szavak szünet nélkiil ugyan azon szavak és nevezetek, természet szerint igen érzelmeket és ideákat hozzák magokkal! sokféle értelemben használtathatók, miként mert vizsgálja meg bár a' józan olvasó, ha a' mondottak nyilván mutatják is, hogy én vájjon ugyan azon eg> érzelmek és ideák-e azokat sokféle értelemben használtam. De ezek: az elmének aelheri sxártnja , az az, a' recensens itt is csak a' kérget nézte, 's az elmének magas fellengése ,,«;: embernek nem látta, hogy valamint vágynak egy ideáâetheri része, az az, az emberi lélek, az nak különféle nevezetei, a' szerint AagyAetna' tetejének aetheri fajija, lantnak ae- nak némelly nev^'zeteknek különféle ideátheri hangja, az az, a' poézisnak égi hang- jik. A' kapkodás , csapkodás , si/jtás 'stb. jai; nektár thijrsus , az az, szlvessz; különféle szavak, de azoknak ideajok csak ifjúság' nektára , az az, ifjúság' örömei; egy; 's így van a' dolog a' fnria , vipera, tnnza' nektár pohara , az az, halhatatlan- sátán, áspis nevezetekkel is: de a' ki a' ság vagy dicsség; minden virágról nektárt Lethe, Amathusz, Badacsony xiríiiiyiút eg\ szedni, az az: szép, jó, isteni tudományt ideának nézi, nehezen tudja mi az idea. ,g}üjteni; kegyed' életadó virányai, a' GráAz egész dolog csak oda megy, hog\ jcziák' vidám társasága; Amathusz' virányai, az én czifra ideális kedvenczeim a' reccna' szerelem' örömei , Delphi' pálma virá- sensnek szemébe tntek, másutt pedig a' az az, a' tudomány és pálma ko- sokkal több mindennapi kedvenczeket sem' nyai szorúknak szép mezeje Lethe' virányai vet te észre. De én az illy kedvenczekrl az az, elüzium reggelikor' virányai, az jmég sem igy ítélnék. Mert Horátznál a' és falernum Kisnél a' sok az, ifjúság' vidám élete, 's így a' hol a' jsok massiciim [Viránynak ideája egészen el nem változik \szent , Matthisso/inál a' sok esthajnal , nájis, mindenkor lij ideával vagyon össze- lam a so\iaether, nektár, virány 'sth. egyekötve, melly azt líjjá teszi, mint: thes- bet nem mondanak, mint azt, hogy az els szcJi virány , lathmiiszi és badacsonyi vi- a' nyájas, a' másik az innepes , a' harma[rátiy , melly ek természet szerint nem egy dik az a/idalgó , a' negyedik a' czifra ideá-

jállítása.

'tiet tiélkiil

azt

szf7-

elóforognak.

1

,

;

I

;

—

,

lis stylt tartotta szépnek, 's annak szinei uralkodnak mvein. De ha csak ug\ an gándiilni , az az, bölcsen örülni, sokrateszi lé- jcsot akartam Aolna az illy semmibl csilek kincseit rózsák közé rejteni, az az: a' Inálni, akkor mesvizsffáltam volna, ha vajiphilosophiát a' poézis' szép köntösébe öl- jon az ugyan azon szavak alatt nem rejteztöztetni Sokratesz' méreg pohara az az 'nek-e különféle ideák, mint nálam n_\"ilaz erén\ nek és tudomán} nak rósz jutalma. jván látni lehet, 's akkor ezen hibát nevezSokratesz' karján mosolyogva oktatni , az tem volna, egészen megfordítja, nem gonaz, a" bölcseséget népszeríteni, játszva ta- jdolati 's érzeményi, hanem kitételbeli sze\ de ezt is csak xígy, ha elbb 'nítani platói nyelv platói lelkesedés Igénységnek Platóval respiiblicáhat alkotni , mind ezek Iminden gonddal megfontoltam volna, ha különféle ideák, mert majd úgy jelenik vájjon ezen szegénység a' költért illeti- e, jmegP/ffío mint szépnyelvú, majd mint lel- vagy pedig a' nyelvet? Mert a' kitételek kes ideális, majd mind polilicus író, mely- {ben az egyik nyelv gazdag, a' másik pedig Ivek minden bizonn^ al egészen különböz (szegény lehet. így szinte továbbá meg keliideák. lett volna a' recensensnek fontolni, ha vaj Ig\' van a' dolog a' többi szavakkal is, jon az ugyan azon szavaknak vagy ideák'mellyeket a' különféle kapcsolatok több- nak ff va kori elfordulása nem folv-e szk

ideák.

Továbbá: Anakreomial Sokrat'

,

,

,

ölébe

,

,

,

!

,


séf^kt'ptMi

.1'

123

poézis styijáiiak tcrinószt'tí-hól; teheti, 's a' nélkül megleheti, hog> a' munka legkisebb léleles \állozást szenvedne, melly , ismét új bizonysága annak, hogy azok koránt sem cbarakteri hibák. Mert ha cbarakteri hiba ür\ osollatik, akkor midhade niit tatlan n>erni kell a' költelemntik nyer az en>'im, ha az aetlwri helyett mennyeit , 's A viró/iy beívelt mezt teszek? veszt minden bizonnyal, mert az ideális

mert niciiiu'l alaiitiihl) a' jioi-zis aiuiál tágabb annak mezeje niiiul az ideákra mind A kitételekre nézve, 's mennél íentjár(íbb, annál szkebb mindenikre nézve; mivel az alantabbliuz csaknem minden, de u' fentebbliez csak a' l'entel)b ideák és szavak illenek, mellyekben természet szerint mind fnk mind n\el\iink, méíí most, szegénjebb mint a mindennapiakban.

:

szavak helvett mindennapiakat in er, meJyMelly szerint ha a' rccensens ezeket lyek legfeljebb is csak azt a' hasznot tehetmegfontolta volna, könnyen általláthatá, nék, hogy nem lennének olly szembetmint amazok, melly szerint nyerne hogy én, ki nem bordalokat énekellem, ugjan -valamit az egész gyjtemény a' hihanem a' reeensens' Ítélete szerint ideális szemek ideális képekkel foglalatoskodtam, szint- deg îzsgálra nézve, de az kifejeolly szükségképen szorultam oUy gyakran eltt vesztenének a' legideálisabb zések, a' dolog' valója pedig csak az ma|a/on ideális szavakra és nevezetekre

—

—

nk

,

ivalamint

Uorátz

a'

falernumra

és massi- radita a'

Én

cumra.

De

továbbá, ha mind olly igazak volnának is ezen argumentumok a' millyen jhamisak, mégis egészen helytelen volna ezen egész cliarakteristica elszer azért mert a' charaktert nem cbarakteri hibák[bül itélé: másodszor azért, mert ezen charakteristiku az elbbivel e diametro ellenkezik harmadszor azért , mivel a' jzan kritikának legfbb elve ellen itélt. ,

;

mi

volt.

tahát, akármint forgatom a

dol-

szavak gyakori elfordulásaiból józanon egyéb Ítéletet hozni nem tudok mint azt: hogy a' poéta költelmei összeszedésekor vigyázatlan volt, 's nem vette észre , ez vagy amaz szó többször jó' ajakra, mint sem illene. got, az illy

Ez

hibám is, de a' míut ezen vigyázatlanságban a' legnagyobb költérek is társaim. láttuk

tahát az én

,

Hogy nem cbarakteri hibákbi itélt a' Hogy ])edig ezen charakteristika az' láthatja reeensens charakteremrl, látni val onnét, elbbivel egyenesen ellenkezik hogy mind azok, a' miket charakteristiká- a' ki ezeket összevetni tudja. Ott a' ra-\ ,

tett, ha hibáknak phaeli lélek , ömled bség , mngas csaponA azokat, csak olly hibák, hogy gás, csupa tz, csupa er, csupa érzése azokat legkevesebb orvosolni; a' cbarakteri csupa fantázia 's a' legsebesebb lángokban hibának pedig megesmértet jele az, hog\- is szelídség; itt az egyoldalúság , érzemé-, az vagy egészen, vagy nagy részben min- nyi 's gondolati szúk kör, érzeményi 's gon-, denkor orvosolhatatlan. dolati szegénység 'stb. olly sikoltó ellen-; De mi könnyebb mint az én hibáimat mondások , mellyeket természet szerint^ orvosolni, holott látni val, hogy, ha én összeegyeztetni nem lehet.

jának argumentumaivá

veszem

is

„3Ielísszát" kivetem, 's néhol az aethcri Ezen szembetn ellenmondásokat azhelyett istenit , mciiiiyeit , a' r irány és vi- zal akarja reeensens elhárítani, hogy ezen ruUná/nj helyett mezt , ligetet , halmot, utóbbi charakteristikában a bséget, ert berket 'stb. teszek 's ha Platót és Sokra- 'stb. csak a kifejezésekre, 's csak némelly, ,

érzelmekre és gondolatokra szorítja. De az az els charakteristikában nem csak a' kifejeegész cliarakteristica le lesz döntve. Ezt zésekrl, nem csak némelly érzelmekrl,! pedig nem csak én, de egy gyermek is meg hanem az egész emberrl volt szó. 'S vaj-j * 16

teszt eg\' két helyen

hát

másra bérmálom

minden hiba meg

lesz orvosolva

,

's

te-

,

,


124

jon üsszeegyeztethetd-e az, hogy a' koltér a' kültélyes kitételekben gazdag, a' kültéri gondolatokban ellenben szegény legyen, holott ez a' kettd egy? mert a' költéri kifejezések mik egyebek mint megtestesült poétái érzelmek és gondolatok? Azért mondja Jean Paul , hogy a' stijl tiem egyéb mint maga az ember és a' lélek' legtitkosabb sajátságainak második hajlékony teste ; 's ezért mondja Luden, hogy a' beszéd nem egyéb mint maga a' lélek az o legesz-

nagyobb genie' egész charakterét kimeríti. Mert a' legfbb emeltscgben a' szelídséget, vagy józanságot forrósággal, a' bájt ervel, az ellenkez érzelmeket egymással csak olly lélek egyezteti össze, mellyben min den er tökélletes harraoniás emeltségben munkálkodik; 's az illy lélek a' tökélletes genie , 's az illy léleknek képe a' legszebb kép. 'S ezért mondja Luden: ,,Schönheit

köztelenebb megjelenésében.

kantt sich in ruhigen

—

sebb lángokban

is

a'

megtudni

szelídséget

tartani, olly charakteristica, melly

Formen

a'

leg-

zeigen, lében

durch Handlung miket az elbbi egyes szavaknál mondék, und die grösste Schönheit eines Kunstwerks de valdjában nem ellenkezik mert egészen offenbart sich im Sturm der Leidenschaf-

Ez ugyan

ellenkezni látszik azokkal

aber wird

dig

sie erst

;

más

az egyes szó,

más

a'

kültéri kitétel.

Az

ten

die se gleichsam zügelnd."

,

egyes szavak és ideák csak szerei a' festésEzek szerint tehát, ki nem láthatja nek, de a' kültélyes kitétel már festemény, azt, hogy ezen charakteristikák engem az az, meghatározott, megoszthatatlan ér- majd a' legfbb géniek közé, majd a' telm és érzelm gondolat. beszéd bohók közé charakterizálnak;

b

illy ellenmondás itt még az is, recensens azt állítja, hog}' én némelly gondolatot , némelly érzelmet a' lehetséges hévvel öntök ki ugyan, de ezen gondolatok , ezen érzelmek szúk körben forognak. Mert ki nem látja azt, hogy a' gondolatot és érzelmet a' lehetséges hévvel ünteni ki, annyi, mint a' poézisnak egész körét betölteni: mert az érzelmek és gondolatoknak a' lehetséges hévvel való kiöntése már magában foglalja az egész lélekfestésnek a' lehetségig való elevenségét is, mivel egjediíl ezen eleven festés tette azon érzelmek és gondolatok hevét láthatóvá; az érzelemnek és gondolatnak szkköre pedig mi lehet egyéb, mint ezen legfbb költéri tulajdonságok lételes feloldozása?

Épen

midn

De

még

sem tudni monda, midn az els charakteristikában azt monda, hogy én Horácztól , Virágtól és Himfytl a'

recensens

azt

látszik, melly végtelen sokat

ümled bséggel, magasabb csapongással választám meg magamat, 's még is legsebesebb lángaimban is szelíd tudtam lenni. Mert az

fbb

illy

nagy költket

a'

emeltségében felmulni,

poétái lélek' legsebe-

's a'

ki nem látja, hogy ezeket csak lígy lehet összeegyeztetni, mint a' nagy költért, 's Ra-

pháelt és

a' nemzet' kevélységét bolondjával és Lukács jjappal?

De ha ezek,

igy

a'

nem volnának

JRegnárd'

is

mind

tökéletes igaz volna is ez a' charakteristika, még is igen rósz volna az

mert

's

a'

józan bírálat

nem annyira

a'

legfbb elve

mvet, mint

a'

ellen,

mvészt

annyira, hogy egyenesen embert charakterizálja és mocskolja, melly szerint az egyenesen sze mély-sért gúnyolattá alacsonyodik; mert a' hol egyszer a' szeretetnek és emberségnek minden egyéb törvényeket maga alá vet legfbb törvénye megbántatik , ott

vette tárgyul, a'

el

legbelsbb

semmi

jó

nem

lehet.

Nincs a kritikának arra sem szüksége, sem szabadsága, hogy vizsgálatinak ered menyét az emberre alkalmaztassa, a' mint hogy nagy képtelenség nélkül nem is alkalmazhatja. Mert hiszen a' legjobb érzelés gondolatú ember is lehet igen rósz koltér, 's megesne a világnak, ha a' sokat, vagy sokfélét iró poétákon kivl, mindenek érzeményi és gondolati szegények volnának 's megesne a' képírónak ha annak

m,

,

,

,

1

!

125

BERZSENYI FÜLYÓBESZÉI.

A' hatodik gáncsolat az, hogy némelly mvek' tökés/áinábl A'agy költelmeim teljesek lévén ragyogó kitétesokfélesógt'bül itéliuik meg. így Csohonai lekkel, csak látszanak valamit jelenteni, felmulná Horátzot , 's az arabcsk mázoló de valósággal minden érzeménytl, 's minNem az a' kérdés, den értelemtl áltáljában üresek, mint az a' lélekíesto Raphaelt. mit és me/i/tijit lest a' mvész, hanem csak Ajánlás , a' Török Soj)hiehez, a' szonetthez a/i, mint fent , mert egyedül ez a' mvészé, a Bonyhai Grottához szólók 'stb. *). ama/uk tübbnj ire csak a' körn j ezeteké. itt az én munkáimra ollyant mond iniívés/t'ti tökólk'tét,

letébol

,

haiu'in

lu'in a'

a/okiiak

1

Hogy

recensens , a' mit még a' csecsem' gegye-j gésére sem mondhatni , mert azt sem lehet

De

egyébiránt is, ki nem látja azt, hogy valamint az én gvüjtemén)em, ligy minden jobb lyrai gyjtemény nem egyéb, mint különféle természet müveknek liibridumai ? A'ajjon tehát a' lantosokat mind oUy hibridiimokká tegyük -e, mint a' recensens engem? múlhatatlan olljanokká kell pedig tennünk , mihelyt a' mvek különféle, egymással ellenkez tulajdonságait az emberre ruházzuk. Ne csináljunk tahát az emberbl quoálibetet , hanem elégedjünk meg a' munkák' különféle tökéleteinek és bibájinak kimutatásával, az embernek pedig hagyjunk békét. Mert valamint kötelességünk a' mveket megitélni épen olly kötelességünk az embert minden lehet módon kémélni mivel az illy személysért charakteristikákból rosznál egyebet senki nem tanulhat.

és értelemtl, még pedig üresnek mondani a' józan ollátja; de azt, hogy miért mondo-|

minden érzéstl áltáljában

vasó,

akkor fogja megérteni,! költélyi természetét;' ha megtekinti az mert egyedül ez mutatja ki nyilván, mit poétái kitételnek, mit poétái érzéstart nek és értelemnek. Vegyük tahát e' végbl vizsgálat alá azon tán legjobb, legérthe-^ több versezetet, mellyel Szemere is igen méltónak látott a' felmutatásra. Tud. Gy. gat illyeket, csak

1818. IV. k. 84.

1.

Vedd

e'

gyrt

Vedd

e'

csokiján forró lelkemet;

reszket kezemljl,

,

,

Néked minden órát életembl, Éríted véiözönnel szívemet

Óhajtanám tehát, hogy ezen igen rósz

Téged fognak

példát kritikusaink el ne tanulnák, hanem inkább szünet nélkül szemeik eltt tárta-

O

,

állal

keblemnek

e'

karjaim

Messze lengett

Castiglioitei Aloyx/iak szép szavait: „ A' természet a mennyei fénybl teljes mértéket senkinek sem ód, hanem azt a' maga oeconomiás j)rizmája által számtalan egyes sugár okra osztván , minden halandónak csak illy egyes sí/gárt nyíijt. 'S ezen sugárnak'

homálya

est'

szél' fuvalmain.

Merie, merre lángoló hevemben?

Honnan Mért

e'

,

honnan ó nem

reszket

Bájos arczod

tulajdon színe uralkodik annak lelkén, ez. mveit , ez határozza meg az' ó géniuszának jellemét 'stb.

A' múltban

's

,

földi

•;

kény ?

'

köny szememben?

Mért ez édes órán

festi árinak

így szokta halandó társait a' szép lélek kéméleni; mert tudja, hogy valamint maga nem adhat mindent ügy másoktól sem kívánhat mindent. De vágynak, kik azti hiszik, hogy a' természet' oeconomiás priz-' mája az kezeikbe van adva, pedig az' oUyanoknak legkevesebb juta.

?

ideálja

Melly gyakran mint nyári

nák ama' szép lelk berezegnek Gonzaga

új

i

remény?

1

százszor boldog álom,

jövben nem

találom.

Holtan fekszem-e lágy karodon,

Vagy merengek

b hullámidon?

Tündér kárpitot vonnak felettem

I

,

te

•

Hü

*)

Az

szerelmünk' nyájas isteni.

itt

következk idézvék

a'

3Iuzarion v. Élet és

literatura IVd. kötetében 1829. lap

41

,

43

—

53.

,

,


120

Érzem ket hsen 'S égi 'S

.

^

fel

a'

a'

beszédbl a' verbumot kiannak értelmét elharap-

ni,

's

meghatározatlanná tenni,

's

annyi

mintha a' fest a' képet orr nélkül hagyná azért, hogy a' néz lígy is oda gondolhatja azt. így változtatja a' poézist a' k/'/ls semmikre függesztett figyelem üres zajjá, 's valóságos Uangzatkává.

választott Itoldog, én!

Összeomlók

a'

vetni annyi, mint

mellettem

myrtus lombjaimnak enybelyében,

Én,

mert

szak;

len^jeni

scének tnnek

kény érzetében,

S égek Armidaiunak kebelén!

Jegyezzük meg tehát ezen versezetben 2.

kOvetkczencloket:

a' nyelvet nem csak nem hanem inkább minden lehet mó-

A' kültér

rontja,

ijl.. A' Hellének, Bouterweck sxerint, don megszebbíti ezen versezetben pedig kérdések' és istnétletek' figurájit , "mint a' megszebbített szavak és szólások he-: nem poétái figurákat, a rhetorikába iita- lyett illyeneket látok: Ó te , e keblemnek] sították; 's ime, még is ezen huszonnégy |iV/efl'//« Lengett Melhj gyakran messze S;

;

a'

.

sorból álló versezetnck

tizenhárom

.

.

.

mellyeknek igy kellene lenmind illy kérd 's ismétl figurákkal vanjniek: o te, e kebelnek ideálba, melly gyakmegrakva; mert az egymást ér: neked , ran messze lengtél; mert az igen kényes téged, értted, ó te, szintolly helytelen mag\'ar fül igen érzi hogy az illy kétszeri ismétlés, Aalamint az egymást ér: merre reá mutatás, mint: e' keblem, felesleg való \merre , honnan honnan, mért mért, én én. szószaporítás; 's érzi, hogy a' tárgyhoz Mind ezek kietlenségét neveli még az öt- majd második, majd harmadik személyben sora

saeT/z/rcr/wír////,

'

,

annyira, hogy az egyszerre szólani liel} telenség. De itt a' az egy- leng és a' szél' fuvalmát sem üsszevalók; mást ér kérdések, ismétlések 's felkiáltá- mert ezek nagy szelet jelentenek amaz soknak örökös ismételgetése. De nagyob- pedig csak kis szellt. Egyébiránt is a' bítja ezek hibáját még az is, hogy ezen lengés már kimeríti az egész gondolatot, 's ismétlések között hat sor ^ alami egyforma a' szél' fuvalma csak szükségtelen szószajVerbumtalan figurát ismétel, mint: Néked porítás. minden órát életembl. ,,Ertted vérözön'S így a' szükségtelen kény és köny nel szivemet", ,,Merre, merre /«/^§ô/ó! helyett is jobb lett volna az üröm, gyönyör szöri felkiáltás

egész versezet

is

,

el

nem egyéb, mint

,

— — Honnan honnan ó — reszket szemeinben" — ,,Mért ez édes órán

hevemben" , földi kény" ,

,

,,

„Iliért

,

e

wí-wí

és

köny vagy könny,

valamint az a hely-

hsen lengeni jobb lett volna így: i'O \hsen, xa^y mé^ }(yhha.i\ hset lengetni ; \%y

AöV////?

:

telén

:

êny A'álnának-e azok ennyi repe- fectált, gyermekes, scenai szóllások, melypetálások' repetálása által csupa bojtorjá- lyekben a' szerelem' édes nyelvének legki-

venczek,

nokká?

nem

sebb accentje nincs.

Igaz ugyan, hogy az újabb sentimen3. A' költéri beszédnek nem homályostál stj'l , 's az érzelem' természete enged- nak, annjival inkább nem érthetlennek, liek e' részben valamit, de koránt sem en- hanem a' Ichetségig világosnak kell lenni,

Nálam is vagjnak mind ismétlések mert leginkább ettl függ a' reáhatás' elemind kérdések, de nincs eimyi, 's nem vensége ezen költelemben pedig, nem érik azok igy egjniást, melly már a dol- csak homály, de néhol érthetctlenség is tanyit.

;

got egészen megválasztja, de megválasztja láltatik, mint: Értted rérözönnel szívemet még az is, hogy ezek már magokban rosz- Szeretnknek adni szívünket igen is lehet,

BERZSENYI

^•u

F0f-Y(')BESZÉ1.

de s/eretóiikért hogyan lehet, és kinek le- egy költérnek lenni kell, szájába illenek. het adni s/ívünket, én h'fâlább nem ért- Innét van, hogy a' táriívas kttltér szabadon hetem, pedig hog>' e/en verbum van kimutat mindenféle diihiilt Orlandókat de hagyva, nyilván mutatja az eltte lév sor. a' személyes kídtér magálxd (h-latidót óh Liömledezésébeii vájjon kofront nem csiitál; mert tudja azt, hogy l'S hát a' szerelem a' pt)étai részegséü; csak addifí poétái míg mire való 's mit jelent az a' vérözön? 's tudja, hogy valamint az emberiMerre, merre ld//s;oIó hevemben? Váj- j(>zan, ségnek legfbb eharaktere -a józan ész, a' jon miért akar a' boldogított szerct()' Arszerint a' poézis' lei^fbb eharaktere sem imida' ölébl elmenni? és hová ? 's van-e Aagy a' recensens ennek értelme, ideje és helye? Tagy tán etryé'b mint józanság, szavai szerint: a' legsebesebb lángokban is olly elragadtatás nagy, hogy az az még Armida' karjai közül is ki akarja ragadni a' szelídség. De ezen józanságnak, ezen szelídségboldog jeg} est ? Ez már va!(tl)an igen lánezen költelemben híre sincs , stit az nek gol() olasz hév. De az illy olasz hévnél képegész érzés legfbb fokú szertelenség. telenebbet gondolni nem lehet. Lgyan is: az a' sok reszket kéz, reszket Mért ez édes órán új remény? Bájos könny, forró lélek , lángoló /tér, rérözöarczod, százszor boldog álom. A' múltban nössziv, holtan fekvés , merengés, össze's jövben nem találom. Holtan fekszem-e omlás, égés; az a' sok kérdés, ismétlés, lágy harodon , Vagy merengek hnllámi- felkiáltás; az a' sok egymást ér merre, don? En ezeket nem érthetem nem jíon- merre, honnan honnan, mért mért, én én dülhatom el, mi lehel itt az az lij reméii> 'stb. olly rút, olly szertelen és természet és az a' százszor biddog áloní, nu'llynek len hagymázos rángat()dzásnak tyjjuszát ,

I

—

—

b

'.s

,

képe sem múltban sem a' jövben nem tasem a' miiltban sem a' jöa' mi vben nincs, az vag\' semmi, vagy jelenvaló. Igen, de hogyan lehetne a' jelenvalót a' jelenlév édes óra' reményének nevezláltatik

\

,

ni? De szint így nem érthetem ezen gondolatnak poétái képét is, mert én olly csuda léii\t, a' minek egyszersmind lágy haroliat is, bo hnllámohat is tulajdoníthatnék, kéj)zelni nem tudok. Illy nyilván való ellenmondásokkal teljes az egész mii mind

kivl mind

belül.

A' tárgyas höltér mikor nem ideált ád, hanem csak a' tarka valót festi, mu tathatja tárgyai természete szerint az indulatok és ábrándozások különféle szerde a' személyes höltér , ki telcnségeit magáról szól , vagy legalább magáról látszik szólni , természet szerint ideálnál egyebet nem adhat, a agy adni nem akarhat, mert magának csak olly érzelmeket tulajdoníthat, a niilly éneket legszebbeknek lát; 's mivel az olvasó is csak olly érnála szépeknek, a' milj zelmeket láthat lyenek olly mi veit 's jfízan endiernek, mintj 4.

;

veszik magokra, mell} mind magában rút, mind a' d<dog természetével egészen ellenkez. Riit magában mert az unalmas egyformaság és felettébb való, caricatnra ; 's ellenkez a' dolgok' természetével, egyszer azért, mivel a' szerelem csak az ellenkez érzelmekkel való harczában elragad(» és rángatódzó, de az édes órán nem rángatódzó, nem elragadó hanem a' legfbb fokozaés összeolvasztó, az az: a' legtig; szelíd fbb subjectivitásnak és legfbb objectivi-. tásnak harmoniás egyezete, nem pedig harcza, az az: a' subjcctivitás az objectivi-j ,

;

tásban elenyészik. Az olly dith}'rámbi elragadtatásnak typuszait , a' millyeneket én Virághoz, a'

Mázához

's

Jl.

Prónayhoz szóló ódákban

mutaték, ezen jelenés magára nem veheti; mert azokban a' j)oétai lélek a' jmézisnak egész szabadságában 's objectumait cl nem érhet törekedéseiben jelenik meg, itt pedig csak az ember, a' legtermészetesebb érzelmek' legfbb harmóniájában. De egyébiránt is az én ódámban ez: Hová, hová egészen más érze/-«/// ömledez hevem,

,

:,


128

leninek typusza, mint itt a' merre , merre hogy az elragadtatás még a maga tárgyától lángoló hevemben; mert ez az elragadta- is el akar ragadtatni: innét, hogy a' szetást még messzebb akarja vinni, amaz el- relém' istenei, kik még eddig a' szerelmet lenben nálam az elragadtatást menti, józa- gyújtani szokták, itt a' szerelmet hteni nitja, zabolázza. így Chloémban , noha ott .kénytelenek, de még is a' szerelmesen,

vágyódó szerelem festetik, még is egé- sem az istenek htése, sem a' myrtusok' szén más érzeményt fest az égek, mint e/iyheljje nem e/ii/hi'thet/ieJ:, hanem a'/^, üsz itt; mert az utána küvetkezó: szírem el- szeomlik és elég. Illy ellenmondásokkal o/i-örfo/í, tüstént megmagyarázza, hogy ott teljes itt minden, még pedig nem homá az égés nem egyéb, mint a' szívnek olva- lyos, hanem igen is nyilvánvaló ellenmondása; de itt az összeomlók és Armida a' dásokkal, mert ha csak azt mondaná itt a' roszat még rosszabbá teszik. szerelmes: a szerelmek' istenei hsen lenMásodszor pedig ellenkezik ezen év- Sf*"^^ > ,^ÍS akkor csak homályos volna zeménvnek szertelen felcsigázása a' dolgok' f visszásság; de mikor nyilván kimondja, lengetest nem csak latja természetével azért is, íjiivel ellenkezik a ,^fe'>' ^^^" '/"« ^^"^""^ '^^' ,'"^'' ^í^^'' 'ên nyilván el poézisnak legfbb czéljával az emberi-! *'f magának elannyira, hogy ezt: melly, természet szerint, i'^»^'"«".*^ ség javával, a' szerelem' istenének hs lengetését érzem valamint minden emberi tudománynak, ügv a poézisnak is legfbb czélja: ,„ert 'f'"/", hanem csak tréfában lehetne mon""kor azt akarnok tudmillik monlehet ugvan a' szerelemnek görög stylját,l^«»í' f'''l« szerelmünk. így esik vissza lelkiebb'cultúránk szerint lelkiebbé tenni; •^,«»V feíettebbvalo mindenkor a nevetségesbe ^, de a görögöktl messze távozni mindenütt «^»<^"'"»»^«sba, s ez a dagály; a mmtveszélv, 's ennvire távozni annvi, mint a ^^ ezen versezelnek egész poetai erzepoézis't 's annak legszebb, leggazdagabb ''«P menye nem is egyéb mint az érzelmi datárgvát elcsúfítani 's megmérgesíteni, nem galynak legképtelenebb neme. pedíg megszebbíteni; 's annvi, mint az ^- ^ fantázia, mint a poézisnak képemberiségnek és poézisnak- legfbb charakteremthet különféle ideahs kepeterét a józanságot megrészegíteni. De mit f« ^^^^[« **'">^«,k^'5 de ha ezen kepékben a használhat akkor minden philosophiánk,'^^* *'!' természetnek typusza elenyészik, mar akha azt másfell poéziánkkal practice lefantázia tisztátalan es természetien, rontjuk? A' poézisnak a philosophiávafl^^'' ^ mmt: rut *^S^'^^^ P^*^^^^^ nem egyéb nem ellenkezni, hanem legfbb fokozatig «/^, yidealitas ; mert egyedül ennek tisztasága egxezni kell, el annyira, hogy a' mit a egyetlenegy feltétele az egész idealizálás' philosophia csak dictál, csak mondogat, Ezen mvészetének, vagy poézisnak. azt a' poézisnak practice kimutatni és gyatköltcménvben a' fantáziának két korolni kell. Emeltségbe hozza a' poézis .,,„,, , ., 1"^ érzelmeinket, de nem azért, hogy azokat ''^^''^^ll.^ '""''^^l'^^'^T midn a' reménynek, ragadozásra szoktassa, hanem egyedül azért Ion. Az egyik az, hogy azokat a' legnagyobb emeltségben is vagy álomnak egyszersmind karok is hulhullámok is tulaidonítatnak mellyek terméi""i' harmoniás játékra, vagy a' legsebcsebbi ^ s/et szerint össze nem ülhet, össze nem lángokban is szelídségre tanítsa az az kt-pzclhet tulajdonságok lévén, az egész a' legfbb poézis nem lehet egyéb, mint kep nem egyéb, mint természetien és ér eleven testbe öltözött 's leggyakorlatibb telmetlen arabeszk. Vagy tán a' lágy karok pliilosophia. hullámok Armidáé? De igy a' lágy és Ezen legszebb elvek nem tudásától, karokon és hullámokon fekünni és me nem érzésétl van az, hogy ezen egész köl- rengni , mi volna egyéb, mint a' legálla telemben az érzés annyira felcsigáztatik tihb actiisnak legprózaibb ideája? A' másik a'

-

—

,

i

—

mve

,

.

.

'

.

-I

,

b

b

, .,'

,,

..

UERZSENYI FOLYÓBESZÉI.

kép

a/i,

129

szert'lmesktMhíket az is clégszik a' hívással, de én mcss/iehh is lei> és liiiseii lonso- jes/.kedom. így \aa a' (li»lafí a' títi)hiekkelj nem pedig «/o//7rr

niidn

a'

tenek kárpittal hétakarják tik.

A/

,

j

nem hií)ája, hanem a' gondolat, n»ell\ lényeknek, oily illetlen cselekedetet tulaj/-í'/Ar-oAí'/ ií^/rt-j tV) jelleme a' poézisnak. Ha azt niegtuddonítani, hogy a/t)k a' harják es legyeztek , nem egyéh, mint a'! uók határozni, hogy ezen f charakteré Home által iig>' nevezett hntuis feiuiseg ,\\wi\ lehet-e a' poézis felettébb vahí, akkor melly tulajdonképen nem más, mint a'l tán azt mondhatnók ezen darabokra, hogy helytelen képzeldésnek legidétlenebb ne- kepékkel uieg rafíyuok terheire; de mivel me vag\' ro^ idén: képzeleti dagály , azaz,! azon kérdések mind eddig határozva nin.%•;:('

erködése a' fantáziának, inelly men-l csenek, 's a' recensens izlése által is meg néí feljebb akar menni, annál alább esiknem határoztathatnak; tahát ezen gáncsra a' da- is csak azt kell moi\danom, a mit a töbaz ellenmondásba és ne\ etségesbe, jellenizetü bélyegeibe. biekre mondogattam. gálynak két olly

—

f

Ezekbl tehát nyilván láthatja az értelmes olvasó, millyen kitételeket, millyen érzést és értelmet tart Kölese}' , költéri kitételeknek, poétái érzésnek és értelemnek; láthatja, hogy az illy kitételektl, az illy érzéstl és értelemtl az én gúnyolt költeményeim minden bizonnyal áltáljában üresek, 's ugyan azért recensens máskint nem

Ítélhetett,

úgy gondolom,

mint

a'

hogyan

ki tudja

mi

itélt.

De

A' hetedik 's legmesszebbható vádja a' recensensnek az, hogy én, részint ezen el(J. számlált hibákért, részint j)edig azért, mivel az én episztoláim nem egyebek, mint durva jambtisokba öntött declaniatiók , tahát én már hihetleg egészen kinuMÍtettem magamat, 's elértem, noha még igen jókor, a határt, mell) et a természet a poéta és nempoéta közt vona.

poézis,

Mivel én, sem azt nem tudom mi a' sem azt nem értem mint merítheti naiv darabokban ("á poétái coinplimentekben ki magát a poéta, sem azt az cllenmonnem keres. A' legjózanabb aestheticusok dást meg nem fejthetem, hogyan érje el a' szerint is az illy kis darabok, mennél ke- poéta igen jókor a' határt; tahát mind erre vesebbé tanítanak, annál többet tanítanak, csak azt mondom, hogy ez nem egyéb, az az: megtanítják az érzés' és képzeldés' mint: recensensi styl. A' német reccnsiók józan utait és módjait, 's megtanítják a' szerint Göthe a poétái nevet nem érdema'

a'

az nagy értelmet és nagy érzést az illy kis poéta,

poétái értelmet és érzést az Íztelen

setiti-

mentál gri/naxszoktól \álasztani. Kivált hölgyeknek valami tinbís hangon írni complimenteket, csak olly izlés volna, mintha Napóleon az éjszaki királynét, szajkó és koránér cserexnye helyett, a' maga kcdvencz mozsaraival akarta volna meglepni.

Wieland pedig, mint afféle sváb, csak negyven esztends korában kezdett okosodni; mi csuda tahát, ha Kölcsey a' Lcssinges német kritikát követvén, azt hl szí, hogy valamint a' sváb poétának csak negyven esztends korában jön meg az iette,

esze; a szerint már akkor a magyaré, Ezen giinyolt darabok között legegysze- inába száradhat. De én úgy gondolnám, az illy rccenrbb a' Bonyhai Grotta, de mégis több A'an ebben is mondva, mint Horátznak ugyan siók nem egyebek, mint poétái koszorúk. illy tárgyú ódájában (L. I. oda 30.). Horátz Mert mikor a' recensicik a' verbumban vánévszerint hívja az isteneket Gliiccre' la- rost, a csapongó ódában egyszer beszérariumába , én pedig azokat jelképeikben det , a' költéri elbeszélésben troubadouri hívom, 's ez poétaibb hívás, mint amaz, románcét, az originálban fordítást, a naiv csak hogy a' pálmát myrtuszt 'stb. megkell com|)limentekben sentimentál dagályt, a a' bodza-bokortól választani. J/oro/s meg-' sentimentál epistolában pedig naiv floscu17


130

lusokat keresnek és nem találnak vájjon Végre a' recensens rimes verselésemet nem ürülhetiink-e , hogy nem találnak? megtámadván, szokása szerint itt is a' röígy van pedig a' dolog. vid vocalisból hosszút csínált 's gúnyoA' mi azonban költéri leveleimet illeti, lódással kezdett kritikáját gúnyolódással megismerem, azokban a' poézis igen cse- fejezi bé. Mellyre csak ez feleletem: igen kél\ megismerem, hogy azokban némelly szeretném én is, ha jobb rímeink volnának, hosszas eldszámlálás tán unalmas egyfor- de ha nincsenek, czéltalanságnak tartanám maságot ad de nem is poétái szépségeket olly törvényeket szabogatni , mellyeket akartam én azokban mondogatni, hanem minden lépten nyomon által kell hágnunk, hasznos igazságokat. De egj ébiránt is az ha csak úgy nem akarunk rimezni, mint illy inkább prózai, mint poétái beszédeket némelly divatszeru versclínk. De egyébakár jjaihossal adjuk el, mint J//rí'//ff/ és iránt is úgy látszik, hogy az illy törvények PersiKS, akár Witztzel, mint Horát% és Ka- nem a' mvészetnek, hanem csak a' meszinczy , de az ódái poézistól mindenkor terkélésnek törvényei. Az illy törvényeolly messze maradunk, mint Ilorátz episz- ket pedig, inkább a' mesterkélés' százévêitoláji az ódájitól. 'S noha mondhatnám ben fojtanunk , mint terjesztenünk illik; azt Schillerrel, hogy a' jfftthos inkább poé- mert tudjuk azt, hogy az emberek gyakzis, mint a' JVitz; de mégis csak azt mon- ran csak azért kezdenek és sanctionálnak dom, hogy az illy hosszú beszédeket jobb, holmi csecsebecséket az irodalomban, hogy elmésséggel kidolgozni, mert ennek szineit Corregióral elmondhassák: e'/i is fest va;

—

;

;

külünféleképen változtathatjuk 's az által gyok! Be jól monda Batteux , hogy a a' hosszú beszédet az unalmas egyforma- tudományohtiak a góthok annyit nem árságtól megmenthetjük, mellyet természet tottak, mint a' hiú elmék. szerint a' komoly pathos meg nem engedhet.

A Megjelent

a'

VERSFORMÁKRÓL

Tudom. Gyiijtem. lS2Gbeh íVd. kötete 85

Mivel a' versformák három fónemre oszlanak: a' görög, a' rimes metrumu, és metrumtalan rímes formákra; 's mivel mind ezen forma nálunk divatban vagyon, tahát méltán illik kérdeznünk, mellyík szebb és jobb, mind magában, mind reánk nézve. Mert tudnivaló az, hogy minden különös nyelvnél különös szempontok adhatják el magokat. De egyébiránt is tapasztaljuk azt, hogy a magyar korántsem figyelmez 'úgy a' példákra, mint egyéb nemzet, ha-

—

99. lapjain.

nem valamint mindenben lígy a' literatu rában is minden magyar , szabad ur akar lenni, 's e' részben is nem bottal, hanem okkal móddal akar vezettetni. Egész nemzetek egy két példára rí mes verseiket metrumba szedték; a' németek pedig olly sentimentalis, olly ideális képzelt metrumot fogadtak el, a' milljent ,

,

szem nem festeni,

hogy

a'

láthat, fül

nem

hallhat,

még is De nem

muzsikálni, tánczolni akar. magyarral illy könnyen bánni

;,

,

BERZSENYI FOLVÚBESZEI.

lehet, a/on ne hus/oiikodjiink, huiicm in-

nem

kább

mert

mert

üriiljíiiik;

a'

látni

akaró

év/.]

csak a'

131

/o/;i6 oldalit szel)bítés

minden

(ddalii szebbítés

és utánzás;

természet

látásnak tehetségt't , a' rendet- lenségct, a' miinlen oldalú utánzás pedi{ len erket pedig könnyebb elrendelni, mint n)ásidatot, ])r()zai természetet, vagy ígazáb az ertlenséget er\ é emelni, l gyan azért ban szólván, uiajinolatol ád mert a' ter ne durongu/./.iink , banem fejtsíik ki a' do- n)észet' Aégtelen egymiségeit egészen mániagúl)an

a'

;

látni solni nem lehet. rg}anazért minden kölhangicsál- téri szebbítésnek és utánzásnak egyik legjanak, a' mint nekik tetszik; a' dolog fbb, legközönségesebb törvénye az es^tjegyébiránt is eg\ re mén, mert közíinsége szerség. log' terníéá/elét

^fugják azt,

mindig dának.

a'

lesz

De

,

a'

's

látni

akarók

nem akarók pedig

mind

térjünk

a' a'

lantnak, mind dologhoz.

a'

du-

Az embernek legfbb

jelleme

a'

jtízan

vagy okosság, legfbb czélja lelki terA' vers nem egyéb, mint az ének' vag\ mészetének harmoniás kifejtése, emelése, táncz' természetét követ beszéd forma szabadsága, 's ezen maga szépségének közniclly, mint kiilsó része a' poézisnak, egje- lése, tovább terjesztése, 's ez által a' lelki nesen alája esik a' szép miivészelék' leg- teremtés' munkájának örökös folytatása. fbb , legközönségesebb törvényének, a' A' józan észnek legfbb, legközönsémint a' régi aristotelesi gesebb törvén} e: íi józan hözépszer ; mcUy mi nem egyéb ész,

,

értelmezés:

a'

természet' széj) utánzása.

valamint az észnek, ligy az ízlésnek is legtermészetnek pedig fbb, legközönségesebb törvén} e: mert az az, mi az emberrel és természettel egyez, ember, valamint lelkére Isten és a' többi A'agy niagyaráz»tlag, a tni az einberiieh és állat között középen áll, úgy testi terméaz emberiséget illel dol-ôh' les;fhb jelle- szetére nézve is igen eg}szerii és középmeivel és czéfjaival ijszre illil;. iMert az em- szer a' többi állatok között, 's ugyanazért

Szép utánzata

a'

ber csak magát szereti leginkább, 's csak magát látja leglóbb széjiiiek el annyira, hogy a' legfbb ideákban az Istenekben sem láthat eg\ebet, csak emberi szépet. De mivel érzi, bog} része mind a' Teremtnek, mind a' természetnek, tahát magá-

miiulen

mert a' szeretet nem ef!;ységet utánazza hanem csak összeesîjezést, vagy harmoiiiús hiilöiiftlesé'fêt kíván; az az, az embert és emberiséget illet dolgoknak nem mi/ideii, hanem csak le'^bb jellemeit és czéljait hozza harmóniába a' költér.

zük

ef^tjszeriibe/i

maga legbelsbb

és

hözépszeríiben

a

valóját látja és szereti.

A'lélck' harmoniás kifejtésének és közlésének, valamint legfbb törvénye is a' szabadság, az az, az emberi középszerbe szorított, részint véges, részint pedig végval eg\ ütt szereti Istent, és természetet is; telen szabadság; véges t. i. a' testiekben, de bog} mindeniket jobban szerethesse, végtelen pedig a' lelkiekben. Innét van, mindeniket részint megemberesíti, az az, hogy olly kedves elttünk az énekben és megszebbíti, részint pedig a' magok való- tánczban, a' meghatározott hangokban, és ságaiban hagyja, vagy azok természeteit mozdulatokban a' szabad könnyiííség; érez,

t. i. mint uralkodik a' lélek a' testen, mint emeli felül azon magát, mint játszik azzal szabad könn} séggel érezzük, hogy a' testen leguralkodóbb a' legelevenebb, ;

legszabadabb lélek a' legszebb lélek. Innét van hogy az önszcreteten az az a' maL'g>an azért, a' természetet szépen gán felül emelked léleknek szabadsága utánazní, annyi, mint azt részint szebbí- olly isteni szépnek látszik elttünk. teni, részint i)edig utánazni, vagy rövidebEzen elvek lesznek tahát azon legfbb ben: utánazra szebbíieni utjá/t ; 's innét szempontok, mell}ek szerint aeslhetikai látni való, hogy mind a' költéri szebbítés, vizsgálódásiiikat a' versformák körül intézmind a' költéri utánazás, nem mimlen, ha- getni fogjuk, és pedig illy formán: ,

,

17

,

*

1 BERZSENYI FOLYÓBESZÉI.

13 2

hogy ez minden metrum nélkül

is sokkal élesebben utánazza az éneket, mint a' görög formának sokkal csendesebb és szaba dal)b metruma, lígy hogy épen az a' szép izlethiány van benne hogy igen élesen metrum' tánczával. utánaz; de eg\ébiránt igen megegyez az hang' Az ének' külsó természete áll a' emberhez ill józan középszerrel és szahullámos szállongásában, annak különféle badsággal, 's csak annyiban különbz a megszaggatásaiban, n}ugpontjaiban és az

A' görög forma utánazza az ének' természetét háromfelé módon, úgymint: a' meghatározott számú szótagokból álló sorokkal a különféle nyugpontokkal és a ,

,

,

,

hogy metrum inkább — görögtl, cadentia pedig inkább az ének' typnsa

egyforma hangok' visszafordulásaiban. Hog}' a' görög forma az éneknek három

elsbb jellemét nyilván utánazza,

még

látnivaló;

egyforma hangok' visszafordulását is, a' metrum' egyforma contourainak eg} ezetével csak hogy ez nem olly éles, nem olly másoló 's minden oldalú utánzás mint a' cadentiáké; hanem csak egyszer, egy oldalú, középszer, de de követi az

az

,

[épen azért szépizletü követés.

Ez

fonna tahát megegyez az ének' természetével, de még az ember legfbb törvényeivel a' józan hözépszerrel és szahadstíggal is; mert tudjuk azt, mclly szabad természeti'í ezen forma, 's tudjuk melly nagy szabadsággal bántak és bánhattak azzal az okos görögök. A' metrumtalan rímes vers utánazza az éneket szintúgy háromfelé módon, úgymint: a' meghatározott számú szótagokból álló sorokkal , a* különféle nyugpontokkal és a' cadentiákkal. Ez a' forma tahát közelít a' görög formához, egyszer azért, mia'

a'

a'

táncz',

a'

A' metrumba szedett rímes vers ezen egyszer formáktól távozik kétféleképen,

úgymint: az titánzásnak számát eggyel szaporítja, és az xitánzásnak két különféle ter-

mészet styljait keveri öszve, úgy hogy ez nem csak énekel, mint a' szabad rimes forma, nem csak tánczol, mint a' görög,! hanem egyszerre tánczol és énekel. Ez a'l forma tehát mind azért, mivel az utánzati számát szaporítja, mind azért, mivel két különféle stylokat kever öszve; látnivaló, hogy igen messze távozik a' szépizletü középszertl, eg} szertl és szabadságtól.

Hellének, úgymond Boíiszobrot és rimet, az az, rimes metrumot, ugyan azon egy okból nem szenvedhették. Nem szenvedhették pedig azok a' festett szobrokat, az én átlátásom szerint, egyszer azért, mivel a' contour' legfinomabb vonulatit az ecset' színei eltakarták, a' szinek' legszebb árvel szintúgy csak háromféle módon utá- nyékozatit ellenben a' contour feloldozta, naz; másodszor azért, mivel szintúgy csak semmivé tette; melly szerint egyik mvéstylban utánaz harmadszor azért, szet a' másikat elrontván, egyik sem jejegy

nem

mivel valamint

Ugyanis,

tertrek,

a'

a'

festett

;

a'

görög az egyenl hangok' lenhetett

meg

saját tökélletében

;

másod-

de valami szép gördület 's vál- sik mvészet' szépségét tökéletesen érezni harmadszor pedig azért, tozatú hangokkal , bizonyos távulatban nem engedek; követi, vagy követheti. Ez a' forma tahát mivel a' görögök igen jól érezték azt, a' maga nemében szintolly egyszer termé- hogy a' mvészetnek a' természetet csak szet és szép valamint a' görög; mert a' bizonyos középszer, szépizletü távulatmetrum' hijánosságát eléggé kipótolják az ban utánazni , nem pedig másolni , maj-

ugyan,

—

igen élesen követ, igen énekl és pitto- molni kell. resk cadentiák, az igen meghatározott száA' festett szobor már nem szépizletü mú szótagok és nyugpoutok , elannyira. kép, hanem csupa természet, vagy maj-

,;


molat^ melly azt a Iiatárt, azt a' szépizközépszert tfs táviilatot, mellyeknek a' mvészetet a' mesterkéli'stol és termécsaknem szettl meg kell választaniuk egészen eironíja. 'S így meniu'l inkábi) elrunlatnak ezen határok, annál inkább elenyészik a' mnek minden szépizletii behogy lia a' szol)orra még elannyira cse ruhát is aggatunk, 's azt még énekelni és tánczolni is megtanítjuk, már úgy az egész nnívet gyermekes bábbá alacsonyítjuk.

letü

,

,

,

mind

133

mind az emberiséggel , ha azoknak élesebb sajátságait a' szé|)izletü középszerre szállítjuk, vagy emeljük. egjTTiással

harmóniába

,

Inné( van, hogy valamint minden szépnek legfbb, legközönségesebb alkotója a

egyszer és a' középszer ; éj»cn minden széj)nek legfbb, legközönsé-

szépizletü úg}'

gesebb feluldója a' szerlelcnségnek különféle neme. Ez a' szépizletü középszer a' poézisban a' középpont és középtet hol Kvetheti az ének a' fülemile' hang- minden szépnek központosulni kell, mert de ha azokat egészen másolja, egé ez a' középpont és középtet maga az em,

jait,

szén f'üleniilé\é válik, már ligy a' müvészés általmegy a' természetbe, 's megsznik emberi , \ ag> szép ének lenni. L'láiiazliatja az orkánt, mint a' a' Ililleri s\ niphonia Philidori a' menydOrgést, de csak bizonyos távulatban és küzéj)szerben; mert ha azok egészen másoltatnak, a' széj)izlctii gyönj ür helyett igen szépi/.lettelen rémülést adnak.

ber.

Ezen

elv szülte

a'

lleUenikéinak örö-

kös íiag) harm(miáját, melly az embert magával, az istenekkel 's az egész természettel olly széj) harmóniába hozta. Innét van, hogy a' Hellének mindenben csak a' józan középszert, a' szép egyszert 's a' legközönségesebbet szerették , 's minden szertelent olly igen kerültek, elannyira, Muzsikába teheti Teleman a'kajuiczédiilát hog}^ még a' magában szép különösséget de Aalaminl lliller/ieh és Pllidoiitak alul is távoztatták, úgy hogy Wiitkehnaiin sze kell az orkánon és men> dörgésen szálla- rint ezen okból nem adák az asszonyi szép niok, úgy TtUmaimak a' kapuczédulán fe- alaknak a' magában szép ajak gödörkét.

emelkednie, 's mindeniknek bizoEzen elvek szerint lett az, hogy vala nyos távulatitan kell állani a' tárgytól, vagy egész poeziájok igen egyszer, úgy mint mert a' harmónia' érzehne, a' természettl versificatiójok is eg} szer 's olly sza az az, a' szépnek érzelme, nem ef(i/segct az mer hanem csak valami középszer^ egyszer, bad, a' millycnt mi megkésérteni sem tudták, hogy az ember köfbb oldalú összeég} ezést az az, Itarmo- nénk; mert zépszernél egyebet sem el nem hozhat, niás külünféleséget hivd/i. lül kell

;

k

,

Innét van, hogy

poézis mindenkor csak egyszer, középszeni , fbb oldalú utánazást és szebbítést kivan; mert valamint a' többszer utánxás majmolatot, a' minden oldalú pe
:

sem élnem fogadhat tökéletesen; 's tud ták, hogy mind a' testi, mind a' lelki vi

lágban az emberi természet' kifejtdésének legfbb törvénye és czélja a' szabadság.

Ezen elvek elfeledése tette a' romantikát mind lelkére, mind kérgére nézve szertelenné, 's ugyan ez szülte a' rimes metrumot is, mellyre mind azok, a' mik a' fostett szoborra mondvák , reá illenek, 's mint különös mvészetre többek

is,

úgy-

mint:

1. "N'alamint a' festett szobron a' kétkülön- féle müvészés egymást feloldja, 's a szépféle, egymással ellenkez, tarkaságot adó izletü utánzás helyett majmolatot látunk; tígy a' metrumos- rimes versben, az többféle eg\ miséget , csak úgy hozhatjuk

Minden harmónia középszert tesz fel magában; mert

féleseget

és kiilöii-

a'

—


134

igen éles, igen énekl cadentiák a' sokkal 3. A' fül sokkal kényesebb érznk, csendesebb metrumot , vagy egészen elta- mint a' szem, mert tapasztaljuk azt, hogy karják, semmivé teszik, 's akkor nem a' leghitványabb kép sem tesz egyebet szeegyéb a' metrum, mint szükségtelen, ká- münknek, mint azt, hogy azt nem györos nyg, melly semmi szépet nem ád, de nyörködteti , de a' muzsikában minden rutát sokat adhat. 'S ugyan azért tiltja azt szertelen hang igen sérli füleinket. Innét mert tiltja a' józan okosság van, hogy a' rósz tánczost mosol} ogva néza* szépizlet, és szabadság; vagy ha olly hágdoz és éles zük de a' rósz muzsikát boszonkodva hogy azt a' cadentiák el nem halljuk ugyan azért a' fület sért vers a' metrum, nyomhatják, akkor figyelmünket a' két- sokkal rútabb, mint a' szemet eléggé nem féle stj'lok megosztják, zavarják, fáraszt- gyönyörködtet festett szobor. ják, gyengítik, sem egyik sem másik styl 4. A' festett szobornál csak a' szobor' kellemeit tökéletesen érezni nem engedik. Hanem ellenben éreztetik az ének' termé- contourja mázoltatik be; de a' versben a' szetének nem egyszer , nem szépizletiii léleknek contourja, mellynek csak egj^ jó utánzását, de felesleg való, szertelen maj- eszméjét is bemázolni nagyobb rxit és namolását, melly az ének' szépizlet typu- gyobb kár, mint a' világnak minden fessza helyett mesterkélt majmolatot és gyer- tett szobra, mert a' lélek sokkal kényemek-bábat ád; éreztetik, hogy minden sebb a' fülnél is, a' bemázolt eszmével pe{styl csak a' maga sajátságaiban jelenhetik dig nem csak egy két szem veszt, hanem ,

;

meg hogy

tökéllctes

fényben és jellemben

,

's

különféle sajátságoknak öszvezavarása tarkaságot és szertelenségét szül. 'Éreztetik, hogy az igen énekl rímes vers olly igen élesen utánazza az éneket, hogy 'az már magában is inkább másolat, mint szépizlet utánzás, a' metrum' tánczával Jegyüti pedig csupa tarka szertelenség. [Éreztetik, hogy az aprón Jépdez jambusa'

az egész lelki világ.

forma igen muzsikál, muzsikáról igen a' küls hangmuzsikára vonja, melly mind a' költért elrontja, mert muzsikussá teszi, mind 5.

a'

a'

Mivel ez

figyelmet

a'

a'

lelki

hallgatónál a' lelkiebb befolyást megza's az által az egész poézist a' küls fordított figyelem üres hangicsá-

— semmikre

iban és trochaeusban nem olly sikoltó ugyan 'ennek az íztelen leonicmimak szertelensége

mint

hágdozóbb metrumokban de még is a' leouicum a' jambusban is csak leouicum, 's nem egyéb, mint szertelen caricatura , 's a' rútnak kisebb fokozata; mellynek egész meséje

'és

dissonautiája ,

,

a'

varja,

lássá alacsonyítja. 6. Különösen pedig az igen rímtelen igen kényes természet magyar nyelvben ezen formának igen szoros korlátai , a' poézisnak legbájolóbb szépségét, a' beszéd

's

nek és gondolatoknak szabad könnységet, múlhatatlanul megrontják, mellyre már is Icsak az, hog}^ a' leonicumnah dissonantiá- elég kietlen i)éldákat láthatunk. ját a' hágdozóbb metrumokban észrevettük 7. Ezen formának szertelenségeit a' elvetettük; a csendesebb metrumoknál ellenben nem vettük észre és azt szépnek legfbb fokozatra viszik az olasz sonettek, mellyek a' leggyermekesebb mesterkélés 'tartjuk. nek, a' legczéltalanabb artistái kötélen tán2. A' kézi szépmü vészetek nem igen czolásnak igen eleven másolatai , 's mely 'egyebek, mint szép játékaink; de a' kül- lyek nem csak a' legkikeresettebb békók'telem az emberiségnek leglelkiebb, legfbb ban és gyermekes össze vissza kerengések'realitása, ugyan azért annak komoly mél- ben énekelnek és tánczolnak, de Jeau Paul tóságával sokkal inkább ellenkezik a' gyer- szerint, minden bizonnyal ell iiátul vágy{mekes majmolat,mint a' festett szoboréval. nak csengkkel. 's

i

j

135


meg- mindeniknek egyiránt ártana, és egyiknek sem használna; holott Teleman szerint még de mivel ezen verseink tübhnyire énekeink' a' kapuczédulát is muzsikába lehet tenni,

Ezek

tehát az én jó szúiulékkal

fontolt gondolataim limes versfink iránt;

i

mivel a' metrumtalan formára 2. De ha az iij metrummal eleget ten-' az mondatik, hogy az a' metrum' nem léte nénk is az éneknek, hogy tennénk eleget^ miatt az éneklésben iiangzatsért ád; taliát a' szavalásnak , holott ezek természetei-] szükség e' részben is a' metrum' befolyását ben cllenkezet is vagyon. Ugyan is a'i tekintetbe venni. Mellyre nézve tahát e' szavalás' természete egyenesen megkívánja, formáji,

's

—

következendket jegyzem meg:

hogy a' rövid és hosszxi, positiós és posiAzt a' ellenkezést, melly a' met- tiótlan, a' lágyabb és keményebb hangok rumtalan vers és ének között látszik lenni, valami egyiránpiságban váltogassák fel jlnem a' szokott jambusnak és trochaeusnak egymást, hogy a' hangzat' egy formaságát igen szabadon változci 's határozatlan mér- elkerüljék; az éneklést ellenben, minden jtéke, de a' legszorosabban nótához szabott kemény és positiós hangok nehezítvén, itt metrum sem hárítja el; mert akár a' posi- ezeket távoztatnunk 's csak lágy hangokat 1.

akár

tids,

meg

a'

positiótlan vocalist

UAiijtsa és

hát az a'

articulatiókat kell válogatnunk,

íí

hogy a' legszorosabban nótámetrumnál is jobb, mert a' Következéské- szokott metrum az egyformaságnak eltá-

nyújtása jó, olly jó, a' positiótlan rövidnek positiós rövid voralisnak nyújtása hoz szabott

mert ha rút,

könny

mind egy, úgy hogy, je- úgy hogy, Himfyiiek ez a' sora: „Szercnem mondhat jefi^cinjét , telem-e az avagy nem", a' szavalásra nézember helyett sem mondhat embert, ve hibás, az éneklésre nézve pedig igen

az ének, genye helyett

sem

lehet egyéb, mint rút. pen az ének' mértékének egészen külön- voztásáért positiót is kíván, a' positio pebözni kellene a' szokott metrumtól úgy dig mindig nehezíti az éneklést. Vájjon tehogy minden hosszú helyeket, nem posi- hát mellyiknek tegyünk eleget ^ a' beszéd' jtiós, hanem természetesen hosszú vocali- szépségének ártsunk-e vagy az énekének? sokkal kellene megrakni mert ha szabad így szorít bennünket egész természetünk józan hözépszerbe! Lgyan azért ha nem la' positiós vocalist az éneknek nyújtani, természet szerint szabad a' |)osilióllant is; lehetünk egész muzsikusok, legyünk egész ha pedig az szabad, úgy én meg nem fog- költérek, kedvezzünk a' fülnek mint lehet, de a' lelket a fül' dobjának alája ne veshatom mire való a' metrum. sük, mert a' mi publicumunk a' lélek. ,

I

;

a.'

i

lla tehát a' szokott metrum az ének' nótájával megegyez, akkor sem több a'

!

semminél, ha pedig azzal ellenkezik, melly többnyire úgy szokott lenni, akkor roszabb a' semminél, és vahíságos dissonaniitia, olly dissonantia, a' niillyent a' metrumtalan formáknál korántsem érzünk, mert ott nincs a' metrumra füffíresztve figyelmünk. Melly szerint, ha én<'kcinket

metrummal terhelni nem akarjuk, természetesen iij metrumot kell készítenünk, "s valamint a' költért a' et)inpojSitornak, úgy a' compositort a' kítitériiek j.olly szorosan alája kell vetnünk, hogy azok egymás nélkül meg se mozduljanak. De ki nem látja, hogy ez a' szükségtelen nyg ,czéltalan

jjtahat j

(

I

9. De igen különös az elttem, hogy azon fülek, mellyek chítt már a cadentiák úgy bemázolták a' csendes metrumot, hogy ezen kétféle stylok' ellenkezetét meg nem érezhették, épen azok a' fülek érzik a' metrumot az ének' orkánjában! FTolott én azt érzem, hogy az ének' ereje, melly mindent elragad 's minden közhangokon, mint

kölléri lélek a' prózai világon, egészen felülemelkedik, nem csak a' csendes metrumot, de csaknem az egész beszédet elnyeli 's magával ragadja. Hiszen ha ez így

a'

volna, hogy tudná a' német a' maga durva nyelvét énekre emelni, holott a' német metrum' medve tánczához képest, a'

nem


136

daru- terségének czélja nem egyéb, mint tehethogy mind ségeinek a' különféle nehézségek' meggymind a' metrumtalan franczia zése által csudáitatása; a' költérnek ellena' német , nyelveken elég s/.épen lehet énekelni; de ben egész tudománya 's annak minden mint az olasz nyelv- czélja a' józan okosság' és izlés' törvényei ha úgy nem lehet ben, annak okát nem a' hijános olasz met- által szorosan meg lévén határozva, neki rumban, melly tán rosszabb a' semminél, a' szükségtelen nygöt a' józan ész a' femert hijános hanem a' nyelv' lágyságában lesleg piperét pedig az izlés egyformán 's

magyar kapuczédula

még

táncz? Pedig

is

is

piiiflaroszi

látjuk

a/.t,

,

,

,

és

a'

igen nyilván

szellemben kell keresni.

tiltja.

Melly szerint látni val, hogy én akárígy szintén a' muzsika, része ugyan a' mint gondolkodom, a' rimes metrumokban költelemnek, de azt a' lelki muzsikánaki semmi jót nem találok; hanem azt igen is alája kell rendelni , mert a' muzsikát is látom , hogy azok azon Íztelen idknek és egyedül a' lélek teszi széppé; annyival in-, nemzeteknek caricaturáji, mellyek a' szé- kább l)edig a' költelemben nom a' hang'i pet mindenkor a' csecsebecsében, a' bábok- muzsikája, hanem egyedül a' lélek a' leg-, kal tömött épületekben, mázos pofákban, fbb czélj a' léleknek legfbb czélja pedig lisztes tornyos parókákban, bufánokban 's a' szabadság, mellyeket a' költérnek nem más illy példátlan iztelenségekben keresték elfojtani, hanem emelni, szebbíteni illik. és látták. De ha az olly nemzetek, kiknek Innét van, hogy a' lantosok' atyja, Pin-

metrumjok

sincs,

ezt az iztelenséget a'

még is metrumoznak, nem érezték is, kell azt

magyarnak az ó igen

férfias izlete és sza-

d a r o s z , ?iiimeris fertiir lege solutis , ésj bátran megszegi a' törvényt, mihelyt a'l lélek úgy kívánja; mert a' ki a' lélek' szép-, ségét érzi, az azt semminek fel nem áldozza 's ha a' zengelmes fül Hellének igy tehettek a' metrummal , vájjon mi szüksége van akkor a' mi cantilenáinknak arra, holott mi azoknak nótájikat se tudjuk? Vagy mi szüksége van arra a' német

bad lelkülete szerint éreznie, 's óhajtom is hogy érezze. Mert ámbár a' mi muzsikátlan idnkben azt nem mondhatjuk Platóval és Aristotelesszel, hogy a' nemzeti letel a' hur hangtól is függ ; de csak ugyan mondhatunk annyit, hogy költélyeinkben a' nemzeti szellemre figyelmeznünk illik, mert a' nek , holott még a' consonans betket is nemzetiségnek, nagy része a' nemzeti izlés. alig tudja megválasztani, 's holott még azt sem hallja, hogy nincs görög hangmértéke. azért ohajtnám, hogy e' rész;

Ugyan

ben is azon az úton maradnánk, mellyre Legkevesebb a' félvak emberi állatot minket felserkent geniusunk' els intése még siketebbé és vakabbá tenni; de vájvezetett. Ez az üt a' józan középszerneh és jon illik-e azt szükségtelen szükségekkel szabadságnak útja vala, mellyen az észláng terhelni ? Dicséretet érdemelnek a' franszabadon szárnyalhatott, a' nem az pedig cziák mind azért, mivel általlátták, hogy legalább csúffá nem lett; óhajtanám, hogy metrum nélkül is eleget énekelhetnek; s látnók azt végre , hogj^ a' mvészi nem artistái kötélen-tánczolás, valamint a' költér nem muzsikus által látnók, hogy valamint ezen különféle ideák összezavarása szülte ezen czéltalan formát,

hogy metrumot, németek szerint nem lehet,

által

általlátták,

tökélet

a'

a'

hol nincs,

nem

szükség gyártani. Róma már mesterkélt, mi pedig még csak a' góth iztelenség' csecsehogy a' bábjaival vivánk 's innét van , úgy ezek elválasztása azt örökre eltörülné. költér muzsikussá akar lenni, 's nem tudDe reménylem is, hogy valamint ezen ideá- ja, hogy a' muzsikában a' legegyszerbb kat elválasztjuk, azonnal látni fogjuk, hogy furulya felmillja Pindaroszt , a' muzsikus a' hotelen tánczolónak igen is legnagyobb pedig csak úgy közelít a' költérhez, mint mestersége az a mi legnehezebb; mert mes- Marsias Apollóhoz. ;

;

's

LEKZSENYI FOLVÓBESZÉI.

KRITIKAI 1829

(Ezek Után: A'

LKV

— 1834

íi

137

LE

K

között.

KRITIKÁRÓL,

ÉitckezH.)

üss, de hallgass meg. Tlirinisloktetz.

1.

I.

Mvészet.

E

helyett,

ugy hiszed,

jobb niüvészség mert igazabb. Els tekintettel, ugy van, igazabb; de az els tekintet ritkán legfbb tekintet. Mert ha jl meggondolod, hogy a mvész és mvészet csak ollyan mint vadász és vadászat, halász és halászat, madarász és madarászat stb.; tahát látni fogod, hog>' a mvészség, szobrászság csak ollyan mint vadászság és halászsr/g-; látni fogod, vadászat és vadászság egészen különféle, úgyhogy, a vadászatot és halászatot igen kedvelheted, a vadászságot és halászságot ellenben komert se jáger se halászlegény rántsem lenni nem akarsz; látni fogod, hogy a adászság személységet és tisztséget jelent, a vadászat pedig jelenti azok' tárgyát, azaz tahát, a vadászságnak tárgj'a a vadászat,' a vadász-, és ez a vadászat ars és Kitiist ,

Elguiidolám, édes harátum,

lui

niíii-

denben egy hiten Icendünk is, mint nyclvmüvészek vitázni fogunk. A dulog' teiiné|Szetében van az, hog)- számtalan szavainkat,

számtalan szúlásfurmáinkat

s

azuk-

|nak még számtalanabb liol}'zetcikot , változataikat mindenkor ugyanazon egy szem-

pontból nem tekinthetjük nem minden ember, de még ugjanazonegy ember sem; holott azt is minden szempontnál számtalanul különféle ok és czél majd igy majd amúgy intézi, néha pedig az okok' egyenl mértékét, a legszorosb latolónál is, a })illantat' különféle szelleme majd erre majd ,

amarra

billenti.

A' mibl természet szerint csak az következik, hogy ha a njeh tudomány' minden alapjaiban egészen egyezünk is, de mégis beszédünk soha egy nem lehet, mert szellemünk' legbelsbb természete szerint az örökké változni fog. De következik az is, hogy, mivel én e részben egységrl álmodozni sem tudok, egész nyelvtani há-

borúnk csak

olly háború fog lenni, mint a szeretk' pere, olly per t. i. melly csak a megbékülés' örömeit szokja készíteni. Jer tahát , édes barátom vizsgáljuk rendre azon szavakat, mellyek neked nem tetszenek, s halld okaimat, mellyek miatt nekem azok tetszenek. ,

,

,

ság l>edig Kuiidschaft ; s látni fogod, hogy| a dolog épen így levén a mvészettel és^

müvészséggel, 9. mvészet nem egyéb mint maga a Kimst vagy jwézisz , a mvészség pedig épen annyi mint a költér egyetem.

a

Ez igy lévén, vájjon melly ik tárgya^ szépizléstannak, a poezisz-e vagy a köl-

tér

egyetem? a mvészetbe vagy a müvész-

ségi a szobrászat -e vagy a szobrászság?

formán látod, édes barátom, hogy olly mindennapi hasonság szerint van alakítva, mint: vészség és nícsterség, mégis egészen jó; Illy

a

mvészet , ámbár nem

m-

18

;,

,

BERZSENYI FOLYÓUESZÉI.

138

a müvészse'g ellenben mind értelmére mind képzelet stb. de az is igaz, hogy ezen elhangjára nézve igen hibás: értelmére nézve változott értelmek nem egyebek mint válhibás, mert minden bizonnyal a szépiz- tott gyermekek; mert eredet szerint ezen ;

iéstan

nem

a poétaságrol,

hanem

a

poe- két szólásforma szintolly egy

,

valamint a

így a hangra nézve is, kér- radászat és radászás , halászat és haládést nem szenved; a mrészét igen szép, szás stb. a szobrászság' és müvészég' -ászsága és észInnét van hogy még a változott értel-

ziszrol szól;

s

sége ellenben igen rút.

Valdban különös az, hogy mi ezen

szt: mesterség helytelennek látván, a helyett másikat alakítánk iigyan, de ezen másikat is épen azon helytelen szavunk' hasonsága szerint alkotok! De én ugy gondolom valamint els irink nem mondának: képiróságat és képfarahelytelen

,

müekct is majd így majd amúgy forgatjuk, p. o. iromány majd írás majd irat, a. festemétnj majd rajzolás majd rajzolat a kéj)zelmé/iy majd képzelés majd képzelet s igy megfogás — megfogat, benyomás bényomat stb. Egyébiránt pedig nyilván látjuk hogy a magyar általában igy beszél: köny nyx'í mivelet, munkálatit, szántatu, boro,

—

nehéz kaszálatu rét , nehéz stb. melly szerint valamint van aratás, vetés, épen úgy van szüret s valamint van emberképzés , nyelvképzés, épen ug}' van emberképzet és nyelrképzet juk: mvészet, szobrozat és szobrászat, mellyek értelmükre nézve egészen egyek mert mindez nem egyéb mint szebbített ugyan, de hangjokra nézve igen különböz hangú müvészés, szobrozás és szobrászás, érdemück, mert ki nem érzi azt, hogy a mellyek természet szerint épen olly alkatú sok ás, és, ság, ség nyelvünket igen nyer s hogy azokat minden lehet módon és értelm szavak, valamint a képirás és siti fogyasztanunk illik? faragás.

gságot, hanem mondának: képírást és faragást; iigy mink annyival inkább már most ne analogizáljunk a helytelen mesterség szerint, s ne mondjuk: müvészség, szobrozság v. szobrászság, hanem mond-

nálatu föld

;

nyíret birka

;

,

Vagy tán azt hiszed, hogy nyelvünk' Azon ellenvetésed nincs müvészni mrészét sem lehet, hidd el nekem, hasznára lesz az, ha a képzet és szobrozat semmit nem nyom; mert épen igy nincs tárgyjelentk lesznek? Igaz, nem árt ha :

tahát

természiti , közeim, távulni tárgyainknak különféle neveket adhatunk; van alhat , képlet , természet , kö- de mikor vnn kép és képzemény '), szobor és támlát. S vájjon ha most nincse- és szobrozmány nem látom minek a har

alhtií, hépehii,

még zelet

is

,

,

nek ezen igéink, nem lehettek-e valaha s madik nem lehetnek-e még? S ha a hosszú széles 2. mürészkedés , fiirészkedés

?

3Iel, mell,Tpect\is, melly,

quid quod

kertészkedés he- Nagyon csudálom hogy neked jobbnak látlyett, vadászat', halászat', madarászat' stb. szik ugy , ha mind a két értelemben csak hasonsága szerint, mvészet , füvészet és meUy-et írunk! De nem látod-e, barátom kertészet lesz, vájjon mit vesztünk vele? hogy a szónak valamint leglételibb töké vagy mit nyernénk azzal, ha a radászat lye a határozott értelem , épen ugy leglé helyett radászkodást mondanánk? telibb hibája a kétéríelmség? Mi termé Másik elIeuA'etésed az , hogy a' mré- szetesebb pedig mint ezen hiányt ugy orszét , képzet , kép/rat , szobrozat stb. nem vosolnunk, a mint a nemzet' nagy része müvészést, képzést, képírást és szobrozást már nyilván kimutatta? ,

jelentenek, hanem a cselekvés által meglettet, az az, müvet, képet és szobrot. Igaz, hogy több illy szavunk' értelme már elváltozott,

mint

p.

o.

rajzolat, épület.

')

A

kepzeménijt

tani:

.1

kepzelmenijtl

meg

kell

válasz-

a képzet és képzés ailja a kepzemenijt ^ képzelet és képzelés pedig a kepzelméntjt.

a

,

, ,

,


139

Vagy

tán neked hj olly valami szépu. aiiiiak még a beszéd" lelkét, az értelmét is fel akarud áldozni ? Valóban Mást olvasám a ') Fels magyarországi nagy korhely az izlés! legnagyobb ped Minerva 1826beli id. negyede 702 704d a nyelvképzi izlés! Gondold el, édes ba- lapjain. Igaz Sánnielaek 1826-ra kiadott rátom, én azl csak valami költött hang- Hébéje' bírálatát Kazincz} tol s megvallom ség,

hogy

—

csak valami váltott gyermekha azl nem tudnám, hogy egyedül az volt és lehetett az t és / veszedelmes antagoniájának békéltetje, tüstént kivetném Írásomból; hanem így igen békéltet és legyen szép. is maradjon a Csak arra kérlek, ne nézzük azt olly nagy szépségnek, hogy a miatt még nyelvünk* értelmét is megzavarjuk, vagy^ azzal helyesírásunkat igen megterheljük; st fordítsuk azt nyelvünk' fentebb szükségeire; a hol pedig nem szükség, ott lassanként, az antagonia' felriasztása nélkül, fogyaszd. nak,

s ezt is

nek nézem;

s

—

Ezért nálam a quid quod melly a pectus pedig tncU. S így^ lehet több illy Ikétértelmií

szavunk

is

,

mellyen

ílly for-

segíthetünk. Van })edig még több , mellyekbl a szükségtelen ///-et méltán kifeledhetjük, p. o. teUijes , felyid , holott 'ezek gyökerei tel vs fel ; így tavaly, mert vei; békitt a valy nem más mint val

neked, nagyon kedvetlen érzelmekkel ol vasam, nem azért hogy abban a mi keresz tes szonett háborúnk' szidalmait ellenem megujítá; hanem azért mivel abban egész millyenekvalóját olly színekben mulatá ben én nem illy sok tökély ii lelket és igei de legkisebb ellensékedvelt tanítómat gemet sem szeretem látni. ,

,

Ugyanis, nemcsak meg nem eléglé ezen barátunk az „Élet és Liter." köteteiben ellenem vívó s az olasz formákat véd ge nialís okerk' diadalmat; de jónak látá itt még a' leghatalmasb okert is, tudniillik A 2>él
sz

mán

—

lyó, a mi

nem egyéb mint békoló,

Károly, Angoly

stb.

s így legyen Káról, Angol.

—

—

—

sötét ösEzeket fönt fül stb. inkább szeretnéd így: fent, fel, setét, esmérem. E részben igen cgyetérzek veled; mert a helytelen kimondás3.

:

merem

nekem ból szívott rossz szokást követni De mind e mellett én különbséget teszek , /(p/í^/cwí és fölöttem kö,

is visszatetszik.

zött.

Érzem

a különböztetni kellést fent

feles-\w\ is, Iianeni ezeknél e-nek a

kunkon háromféle hangoztatása

mi

,

aj-

,

tetest.

Berzsenyi, teve

e

kéziratában már átaljánosan nem a kihagvójegjet. Maga jütt-e

fel, «' és 's-ncl

vagy vévé Horvát F-'ndrétl Sándor Istvántól? nem tudom. Sándor István, Sokféléje V-dik darabjának még 1789b. kijött lapjain megkésérté nyilván régibb illen írásmód' néhány nyomán, Horvát Endre pedig ezt követé Arpádában 1831 mert régi szót is többet véve tle által valamint a Jelenkijr szerkesztje, els éveiben. Ujabban Szemere Bertalan hagvá el, /. Ulaztín Ai/ífüldiJn 1840; így Heténvi János, Honi városaink befolyásáról ... írt s jutalmat nyert pályamunkájában 1841. Hasonlóan látjuk a Kisfaludy társaság éviapjait 1811. X.Y. Z. könvvct 1811. Kisfaludy Káról minden munkái 3. kiad. 1812. a Hírnököt, Világot, Ur. HugatésFlór Orvosi tárát stb. Meghagyom tahát c czikken kezdve Berzsenyinek erre térését, s követem én is, mert egyszerit. Tíz íverre

,

,

munkában talán .ÍOOO kis pettvet nem fogok kiperzkelní tollamból, most pedig e munka derekán adva bucsut c felczifrázatnak szedm is hamarább végezheti; Berzsenyi akarata pedig úgy nyi

segít.

Jegyz. Nem venné-c terlielésül ? ar. olvasó, ha c fol^óbeszék ••égen isinct neliíinv jegyzetet tnlálanilaiin. A küvetkez niast-tal, most helyett B. duiiántiiliasun él. Mást, ma bol liudíe , úgy lün mint bizva, lanka, tet-böl bízvást, lankú«t, tetst :

')

mintha maga tenne a sajtójavitást. Ks lia körül így járok el, megtartom ról, rl; tói, ti; ból, bi helyett hasonlóan az általa kcshheii teljesül

e

felvett rol, rül, tol, tol, bol, böl írását. Megbeszéltük volt ezt, míképen lenne ez által mindjárt

hajlokonyabb hangmértéküve nyelvünk. Diilirenlei Gábor.

18

*

:

:


140

Sopliismúinak veleje ez:

Fenn honjában Valósul keble

némelly versei leoninusok; tahát az nj iskoláé az igazsáf?, s a kik az illy verselést bábozatnak nézik, azok bar1.

líi'bc'

Csak szép, 'S

barusok. 2.

Ezen barbarusok

A

egy

a világost és ter-

poézisnak

nem

meleg.

támad

fel

képzetél)l.

rébe,

Mellyet litkos bánat szívéie edz.

Ábránd körökben

vesztegleni, ha-

rejteményes törvényei szerint Hébe' legszebb mvét. Kisnek Nyári éjszakáját, szintúgy leoninusok közé lehet keverni, valamint elbb Kisfaludy Sándor' remekeit.

a'

,

haltyúként tükröz vizébe',

Kiömli sérelmét az ég'

kell; tahát

lik, ineilynek

's

szz

a'

igaz fejlik ki szellemébl,

Lassúdan távolabb evedz, evedz,

már mást a régi görög metrum nem elég, hanem kell uj Ráday-metrum is, olly metrum tudniil- „A

nem elbbre menni

távol képzelte' várán

,

új világ

Leszáll,

mészetest mondják szépnek; tahát Vásárhelyi érthetetlen és természetlen verse a mag3'ar poézisnak disze. 3.

,

Árbocezán függ dal' sötété,

létesül világa,

a'

lant

's rajt'

myrtuszága.

igy folytatja magasztalását

Kazinczy, melly olly igen

illik a tiszta fel

nem tr tárgyhoz, itt érdem és nem hiba. Az olvas csak sajdítja a' mit az ihle tett neki mond, és ha maga költ, gyöfogást

nyörködve

megújulni lelke eltt az De vissza térünk a' lelkes Költhez 's itt adjuk utolsó gyöel bizonnyal ez veleje egész kritikájának, a nyör két stanzájit: mit magad is által fogsz látni mihelyt azt Lerántja, borzadás köztt, végre lantját, megtekinted. Addig is pedig halljuk mást 'S feltn hevült lelkében éneke. miket mond Vásárhelyi versére

Mosolygód ezeket, barátom, de hidd hanem minden nincs kedvem tréfálni

látja

—

ihletés szent hatásait. ,

,

,

„llébének legszebb darabjai közzé

Eltörli

tar-

tozik a liölt' vágyása, 1. 168. Vásárhelyitl, bár az kevésnek lesz' érthet, mint

Koinordan

Költ

's

'S

fejlik

érzeménye.

léte túlhatárán

,

Szebb néztein esengve kéjeleg;

')

Szebben mondatik ez igy:

nap' túlhatáiain,

Emelkedik vágyása szárnyain. felkenve szellemétl énekének

Látod -e, kedves barátom, hogy a' leoninus, neologismus, mysticismus és több efféle csuda tév ismiis, meily igen köny

szelleraesbb Tirányin életlez.

Mereng magasdan

a'

arany menyegjében sérült szivének

révedez:

Bájos berkekben andalg kéiizeménye,

Mig szebb hangokra

'

Szelíden vég búcsút ad életének.

Bánat közit homloka hajúi ölébe

És

homályát

zengzete,

csendes keblek köztt mereng az ének,

Magasdan

Ian(ja a' kezébe',

ül a'

végs

Reá-borúl az Istenség' szerelme.

Már

'S

fvel

éj'

És égi ihlettl körülölelve

maga az éneklett tárgy. Gondolatjai magasak, érzései mélyek, nyelve tudós nyelv, és ha minden Stanzát kitoldana még két sorral, hogya'szchéma nyolczas rimmé váljon, ez a' darab volna lyránknak eggyik legpompásabb járdallásxi ') éneke; poézisünknek egyik els-rendi'í dísze, kevélysége. Lesiijtott

bszültén az

Fejl keblének

Icgjiompiisb járdalatu.

nyen alakít nálunk nagy poétákat!'? De én ugy hiszem, nem üres ábrándozatok, ha-

nem

csak szép gondolatok lelkítik a poéItt pedig nem szép gondolatot, de semmi gondolatot és semmi érteményt nem látok; hanem igenis látok illy gyermekes változatokat ziszt.

,

,


inkább megrészegíti magát s abban keresi a költéri tokéi} t, hogy tet senki ne értse.

Szellemes)) virányain éledez,

Bájas berkekben andalg

141

,

Tegyük taliát acstlietikánk' ezen mérge mellé az ellenmérget, s mondjuk meg, a szépérz(í ifjúságnak , hogy érzelegni áb Fenn Ilonjában képzelte várán, rándozni, uj szavakkal fényelgeni, értei Uj Tilág támail képzetébl, metlenül habatolni minden gubó tud; hanem szépeket gondolni a szép gondolato Ábránd kürtiklien létesül világa, kat elrendelni, azokat valami kerekes egéMagasdan a nap tulhatárain. szé alakítani, s minden leheti* clevensé Szívnek arany menyegje stb. gel és tisztasággal eló'villantani, csak a legMind ezek mondom nem egyebek, józanabb és legtisztább fény lélek' dolga, s illy lélek lcg)en a poéta. mint ugyan a/on egy idea kitételeinek válDe továbbá maszlagnak nézem én itt még tozatai, mellyekbol természet szerint csak az látszik, hogy az üres ifju érez, ábrán- azt is, hogy ezen nagy befolyású nyelvtudoz, de érzelmeit gondolatokká világosí- dósunk enn} ire köti költéreinkre az o tutani, s a mi még tubb gondolatait szé]iekké dós u} elvét! t.s ugyan kérlek, mit látó alakítani még nem tudja, az az taliát még tudós nyelvnek? mit egyebet n)int az eg}korántsem poéta; mert a poéta nem cg}éb niásra hahnozott uj szók kavarczát? S vájmint szép gondolat, és képzelem s érze- jon nem tudta-e azt Kazinczy nk, a mit granimatistáink is tudnak, azt tudniillik, hogy mény. Hát midn illy kis dalban az illy kedmind a görögnél mind a rómaiaknál éj)en az aprózón tudós njelvre és tudóskodásra venczek: homordan , magasda/i , lassitda/i vágyás szülte a költéri nyelv bál)clességét ? és ismét niagasdau, igy egyniást érik, nem Vagy tán itt is azt gondola Kazinczy: látod-e melly izlet jelentkezik? s nem látá-e ezt Kazinczy? az a Kazinczy, ki egye- „Nem botol az ki helyén tudva s akarva bütt a legcsekélyebb mikroiogusi pepeccsel botol?" Igen, igen, de én ugy látom, valamint: />o/o/, egészen rosszul van mondva, szokott bajlódni és fontoskodni? botlik hel}ett, s botol csak annyi mint boDe mind ezeknél rémítbb az, miként toz; ugy ezen egész gondolat nagyon rósz itt Kazinczy , kinek szavait a részeg ifjúés sok tudvabotlások kútfeje, olly kutfó, ság falva nyeli, a mysticismus mellett, miatt minden bizonnyal sok tudva melly ezen a tudománj ok legdübültebb pusztítója botlókat megbotol még a tudva nem botló mellett, illy kiáltólag apostalkodik! így vakritika. lóban egész költérletünk ma holnap MoAVBizony kár volt Yásárhelj it illy homábray boszorkány lakzijává bbájoltatik , hol a m}Sticus vendégeket ambrózia he- lyosba vezetni, sót abban ersíteni, mert lyett szél- és habéfkek fujjákfel! Illy ha- lelkesség képzelem sok látszik érzelmei mis aesthetikák és kritikák' következcte az ben, csak egyszeriíbben nyíltabban fejezte hogy már mást egész eposzaink, egész dal- volna ki azokat. Kazinczyt e dicséretekre gyjteményeink vágynak illy szél- és hab- itt csak az gerjeszté, mert lála megint iljiít általa ajánlott Rádaj' versniértékkel étkekböl kotyvasztva. Mert ugyan kérlek az mi csuda, ha az üres és a poézis elso ha- már hát hibáinak is védiije eltakarója lett, jtártján maradjon. tályai által elragadtatott ifjú illjencket, csakhogy az ifju az illy tisztelt müvésztiil hallván, s az által Csuda hogy ezt is nem kiáltá, mit szokott: igy fel pálinkáztatván, mi csuda mondom, ifjii! leveszem koszorúmat homlokomról s ha a helyett hogy zavaros érzelmeit elren- tiédre teszem. Magasdan mereng; Szebb néztein

léte tiilhatárán,

kéjelejí

,

,

!

,

I

delni és megvilágosítani

ügyekeznék,

még

:


142

Vagy

III.

Halljuk, édes barátom Kazinczyt, to-

vább

:

„De ennek

alkalmával legyen szabad

egykét technikai intést adnunk azoknak, kik a Ráday-nemben gyakorolják erejeket: Mig a' Ilexametrista nem ismeri a' hoszszú syllabáknak más nemét mint a' mellyet vagy accentus vagy az ugy nevezett positio (rövid vocalist követ két consonans) tesz hosszúvá 's minden vocalist, mellynek accentusa nincs, vagy két consonans nem követ, rövidnek vészen: alláday-szchémáju ,

Költ

elszenvedhetetlen

Hlyen

sor:

dissonantiát

csinál.

— mellynek három els bánat

itt e'

vére edz

3Jellyet titkos

szi-

lábai iga-

zán spondeusok de trochéusi hangzattal, a' versczetnek jambusokban kellene

holott

szukdelgetni. titkos

lyent

Tegyük

bánat edz,

fogjuk

fel

e

metrumnak tekintjük: mert nyílván van az, hogy csak az accentusos vocalisokat érti, az acccntustalan vocalisokat pedig csak alig avagy épen

nem

hallja;

mert különben hogyan mond-

hatná a rövid vocalist hosszúnak, a positisat pedig nem hosszúnak, holott a positíós vocalis kimondása még hosszabb idt és hangot kíván, mint az ollyané, mellyet csak az accentus tesz hosszúvá?

is

:

De továbbá nyomozódhatunk még igy Ez a metrum egyfell olly igen muzsi-

a'

Szchéma

;

a'

!

lünk, addig mások uj világokat foglalnak s olly rejteményes metrumra bukkannak, mellynek egyik füle olly finom és kényes, melly nemcsak hosszú és rövid hangokat hall mint a mienk; de még a hangok fois

még dur mol, s tudja mi hangokat is tapogat; másfelöl pedig épen ugy gondolkodik mint az egyszeri muzsikus: ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes! az az tahát, annak egész törvénye csak ez: Hogy jobban láttassál muzsikálni és elmenni mint a zrínyiverselk , pengesd a szokott metrumot a hol könnyen megy a hol pedig nem akar menni, ott mond: hogy a muzsikai metrumban a rövid hosszú is lehet, valamint a' hosszú rövid is, ha a hely ugy kívánja; mert természet szerint az ének mind a hosszút megröviditheti, mind a rü videt meghosszíthatja, p. o. szeerelem, vee-

igy: Szivére mellyet vers oilyan a' mily- szedelme stb. kívánt." 's

Ezeket hallván, meghökkensz tudom velem együtt nagy tudatlanságunkon, holott mink ezen csudamértékröl mindeddig semmit nem tudáiik Ugy vagyon, édes barátom, mig mink a régi mellett veszteg-

kait

még igazabban

az accentiis nélkül álló vocalist azért, kás akar lenni, hogy a poézis és muzsika , technikáit egészen összezevarja, ugy hogy

hogy két consonans követi hemény syllabának ismeri, de nem ismeri hosszúnak; ellenben az accentus nélkül áll vocalist is megvonja, némelly helyen fszee- relém, vee-szedelme), ha úgy kívánja a' hely. Spondeust bátran vészen jambus vagy trochéus helyett, de a' jambust a' trochéussal 's a' trochéust jambussal, vagy igen ritkán, vagy épen nem cseréli fel; az illy felcserélés

tán

titkot, ha azt félsüket

megméri,

s

hall

jambus- és tro-

És íme innét láthatod, mint fog velem kezet a muzsikai metrum! Mert nem épen állítám-e azt, hogy az ének az egész beszédet elnyeli s nem épen annyit tesz-e ez, hogy az ének a rövidet hosszúvá, a hosszút pedig röviddé teheti? Ha pedig ezt teheti a minthogy minden bizonnyal teszi is; tahát látni való, hogy e részben a muzsikai metrum az én elvemen épül és igaz; hanem más részrl még ezen kérdéseket kell megfejtenünk, ha a dolog titkába akarunk hatni , úgymint \

,

rhaeus-hangzatu spondeusokat, s hall hoszszú-, rövid-, kemény-, fél- és középhan1. Ha az ének avagy hely a rövid vogokat; másik füle pedig olly fonák, hogy calist hosszúvá a hosszút pedig röviddé a hosszút rövidnek, a rövidet ellenben kívánja és tudja tenni miért kívánja azt hosszúnak hallja, a mint a hely kívánja!? csak némelh' helven ,

,

?

,,

,

,


és

143

2. Mclly helyek kívánják és tudják ezt mellyek nem ?

Arnyak árnyat ülelgctnek.

Kivánják-e azt valójában azon helyek, avafíy csak trik, az az, törvénynek nézzük-e azt vagy csak szabadságnak? és mi a törvénynek oka, a szabadságnak pedig határa? 3.

Mint

Fenyk

Ha

a

Csuda kéiieket mutatnak. 3.

Mik laknak

jambus mellett a trochaeus

Gnúniok

szenvedhetetlen dissonantiát csinál honnét van az, hogy a jambussort, a nyugpont után egészen és nyilván trochaeizálva szavaljuk ? s vájjon a metrum realitása a papiroson van-e vagy a szájban? ;

Ha

6.

a

hangok fokait mérjük

tölgyek,

Merre hold sugári hatnak

4. Fia ez a metrum olly kényes , hogy a jambus mellett, még a trochaeus hangzatu spondeiist sem tri, miért tr eg}éb sokkal nagyobb rendetlenségeket? 5.

kik hiven szeretnek.

a'

Hegyek völgyek.

,

ílt?

halmok, térek,

vagy tündérek

szilfek

?

Mint bujkálnak.

Hogyan válnak. Széppé, semmivé kényekre? Mint építhetnék ezekre ?

és illy

4.

spondeust mint ez látuiiT:, trochaeus hangzatunak veszünk; vájjon az illyen: látánh, tiszta spondcus-c, avagy az accentus és positio miatt trochaeus hangzatu? stb. :

Mind ezeket mondom meg

kellene

De

még

Határa tlan

ha a dolog' egész valéjába akarnánk hatni; de mivel én már gyakran tapasztaltam, hogy az illy mély dolgok soha sem egyebek csak czifra szókba burkolt semmik, vagy a mi még rosszabb, csak valami tulságok tulsága; tahát bízom ezen kérdéseket Kazinczy iskolájára, én pedig eléneklem Kisnek gyönyör Nyári éjszaká,

Hség

5.

Égi fények.

Szép remények.

Vagytok

füledhoz, és szívedhez fognak minden hangjai simulni.

hány varázslatot

találok.

Gyenge szelek, Falevelek Holtl-beszélgetést susognak,

Távul patakok zuhognak.

mennek

Fenn nyomós hely van mindennek.

bizonn}'al

Csendes éjszakán járkálok

szép ösvényen.

Alatt képek jönek

mellyet szinlolly rosszul nézett ugjân

'S

ragyog, nem vak kényen,

Hanem örök

Kazinczy metrumosnak, valamint Kisfaludy Sándor' szép dalait; de azért mégis minden

1.

dics fényében,

Változatlan

fejteni,

ját

fenn, az ég üregében.

Csillagok

'S

ti

kétes szivemnek,

útmutatók életemnek.

Hiszen így akármellyík zríni nem dalban énekben is találsz majd itt, mujd amott spondeust, trochaeust, s ha Kazinczy részrehajlósága, neki keresztyénedik, úgy a Miatyáiihat is mértékes rimü versnek fogja hirdetni.

Valóban nem egyéb Kis János íigjêlme hanem: inkább választott szót trochaeusi ejteményüt a hol csak lehetett , de itt,

,

144


meg

a gondolatot csak olljan szó' oda szo a sirversben is ott áll a mindenfele , a minríthatása kedvéért össze nem zsugorítá. S denfelé helyett! S hiszed-e hogy, ha a kri ezt helyeselem. Igen is kényesebb fül so tika illyeket meg nem r, még olly sirverrozza most már a zrini-versnembe is csak seket is kap Kazinczy, mellyekben nem a. hízelgbb hangzatot, s meg ne eligedjék, csak felfele és mindenfele lesz mindjárt a legelószer észbejutottal. lg} té- másfele is?

rünk

megismert igazra, így nem vesztegmakacsul a régi mellett, nem pedig csak iíg3 ha Kazíncz} hosszúnak vagy rövidnek parancsolt hangozatit, miként Kisre irá, elfogadjuk. De én még azt kérdem itt, kedves barátom, miért nem akarta hogy én még íQu koromban a Ráday nemet válasszam, miért hagyá helyben akkor midn kéziratomat össze vissza corrigálta, a |zrini nemet nálam? Akkor ömlöttek rám dicséretei ilgy hogv azokat sokalanom a

liink

,

,

kellett.

IV,

;

de lesz

még

Tekintsd meg továbbá Kazinczynak egy másik életrajzolatát, a magyar tudós társaság névkönyvében, s látni fogod hogy ezen csúfnevet:

aggastyán,

mellyct

Ka

gunyképen ada másra, holta után, valami pajkos Nemesis által, visszanyeré! zincz}'

Hogy tahát még mink is, több költér társainkkal együtt, aggasíi/ánokkáne legyünk, nem szükség-e nyilván kimondanunk, hogy az aggastyán csak csúfnév, és nem egyéb mint Ágoston; mert a magyarok a vén embert öreg Ágostonnak szokták csúfolni mint az öreg asszonyt vén Dorottyának és csak a tótos tájakon változott az öreg Ágoston , aggastyánná.

Innét van, hogy ezen nevek nálunk Távul legyen tled, hogy fellem azt majd egészen kimentek szokásból; noha véld, mintha én Kazinczy nagy érdemeit régi levelekben, valamint Ágoston, ugy nem ismerném avagy kisebbíteni akarnám; Dóra, Dorka, Dóri, Doris, Doricza, gyakmost is szintúgy tisztelem én tet mint varan találtatnak. Jegyezzük meg tahát ez laha, s megvallom hogy nekünk olly remekmveket is ada, mellyek költérletünk úttal azt is, hogy nagyon hibáznak azok, kik Dórát Dorottyának nevezik, mert ez örök diszei fognak maradni. már mást minden bizonnyal csak csúfnév, De ha én Kazinczyban a philosophiist melly mindig nevetséges mellékideákkal jár annyira nem csudálhatom, mint a poétát, Visszatérvén pedig Kazinczyhoz, ne s ha látom, hogy annak némelly elvei haunj meg, ha annak még egypár ragadékony misak, némelly virágai mérgesek; kiváhibáját elhozom. Láttuk, hogy azon káuod-e hogy én azokat ne lássam és ki nem ros balitéletét, melly szerint az irásny elvet, mutassam; holott tudom azt, hogy minél kizárólag a tiszai szóejtésre akará szorínagyobb az ember, annál terjedbbek antani már majd egészen uralkodóvá tette, nak hibái, s annál inkább kötelesség azokcsóragot ') kellé trnünk, míg nyel,

s

elég

nak ragadályát gátolni? Hogy ])edig Kavünk' gazdagságának legtermészetesb zinczynak vágynak hibái s hogy az hi,

bái sokkal ragadósabbak, mint az ségei, azt eléggé tapasztaljuk.

for-

rását megnyithatók.

szép-

Csak ezen

csekél}^ észrevételekbl is fogod tahát látni mennyire kell viTekintsd meg lAlincrvánk' hetedik évi gyáznunk, hogy Kazinczynak tagadhatatlan folyamának harmadik kötetét, s látni fosok szépségeivel együtt hibáit is magunkgod abban hog) Kazinczynak életirója ban meg ne örökítsük. Ugyan ez okból már utánazza a sirversben Kazinczynak azon minap ejtett hibáját, midn a f/felé által

,

,

helyett ezt

monda:

felfele ; mert

ime már

')

Csórag annvi

iiiiit:

ilurung és cselkc. Berxseniji.

BERZSENYI FOLYoBESZEI. óhajtanunk

annak minden

145

benne egy kis hiúság és könymellyek szerint baráljaival és örto niinói v\áhU vizsgálat alá ncíívp, mert egyéb tárgyaival, ugy az igazsággal is néha bizony soiiáig fog még köztünk élni rs könnyelmúleg bánt s megelégedék magámunkálni. \al, ha valami szépet tudott nioiidani a Akkor világosodunk majd í'dU' nélkül bog}' a dtdog komolyabb oldalaival mint könyvhiráló fi'lol, ha kiíejlond, kit bajlódnék. miért sújtott csi|)ctt, vágott ölt, vagy vikritiFnnét van, hogy valamint az rágozott fel és tövisfzott nu'g. Mert követ- kája csak külkrítika s minden nc-zetei csak

jol)l)

mii\ cit

is \

kpll,

lioyy

Volt

alainclly ii,Mzsá;;s/iM('t() miív- ehm'í.ség

,

,

M

nem

Egyegy embernek ugyan külszinüek; szintúgy az ó ér/elmeí is mind is, gúnyolá is. a barátságban mind a haragban nag\on hajOllyan volt d mint eg>- búja tavasz, lékonyok valának, úgyhogy szint(dly könymellyet a kertész nem mindenkor gyze; nyen bonta barátságot mint köte, s gjakran kezetes

volt.

a/on müvét magasztala

dolgot hagyott a kritikának , melly eit igazán megakarja ismertetni. Illik pedig ill\ ritka elmét mind jobb mind bal oldalairól tisztában látnunk, hog_\' sok erényével együtt hibáit meg ne kedveljük, avagy szemeteivel együtt kincseit el ne hányjuk. Erkölcsi képét sokan balul ismerik. Elttem lebengsdi volt. Dicsekvék ^ irág, Dayka, Kis' szeretetével. De Kisfaludy Sándor, Horvát Endre, gr. Dessevvffy Jósef,

ellenkedett

s elég

baráljaival

annak minden termén}

egyszersmind,

is

barátkozott

igen igaz, kal hajlandóbb volt a .szépre és

midn

;

;

j<'>ra.

mi ronda szonett háborúnkban, ellenem elmondá a mi szépet mondani tiida, csakhamar megbáná tetteit s igy ira nekem: „Kevélijkedcin azon szeígy

a

rencséimnél, lioîj fényedet lát haltam, hogy engem szerettél I^''

Mosol) ogsz erre tudom barátom valamint els tekintettel én is mosolyogtam; de fontolj meg mindent, s érzeni fogod velem együtt, hogy Kazinczynak ezen lépése igen szép, igen szeretetre méltó könynyclmség vala. Mert akár g} znek, akár meggvzetettnck érzé magát, minden esetre nagyon szép, nagjon nemes cliaraktert mutata, midn megtánKidójálioz igy simula, s elhiszed ha mondom, bog) a liiu halandók között csak az illy öngyzet is rit,

Dübrentci, Kölcsey, Kisfaludy Károly, Helmeczi, tle elfordulának. Sót sokban Szemere is. Én ó vele mindig furcsa viszonyban álltam mert valamint én ó benne a költért szerettem, eg}éb alapokban pedig vele ellenkeztem épen ugy érze o is én

is

noha mind e mellett az is hogy csakugyan mindig sok-

,

énvelem hogy egyfell a Journalokban vitázott; másfelöl pedig barátságos leveleiben folyvást szerctkózött elannyira, hogy számos leveleit ritkán g\ zem válasszal; s mikor én iránta ka erény. meghltem is, akkor is gyakran próbálá De hidd el azt is, hogy ez a szép lélek velem a régi levelezést megujitani; a mi olly kebel felé nyujtá engesztel kezeit, pedig igenis szép lélekre mutat. mellynek engesztelésre szüksége nem vala O benne a lelki barátság és szépirás, mert én bennea szépirót mindig szerettem, mind lelki, mind technikai értcménjben, s csak azon kártékony elveit ostromoltam, valami gyzhetetlen szenvedély volt. neki mellyek szerint a magyar poézis menemindig kellett barátkozni és irni, még petelét, melly a nagy rómaiak és görögök dig mindig szépet és szépen írni, úgyhogy

irántam.

Innét lett az

,

;

is, mellyet nekem utolsó évécsupa píctura > olt ').

utolsó le\ele

ben ')

irt

Kazinczy megholt

l!S31l>.

aug. 22d. Utolsó levele

Berzsenyihez a nálam lév csomóban 1820b. július 3il. mellyet az eii'íbeszcdbcn is említek. Ezt érté-e Berzsenyi, vagy volt még eg^- , 1831-ben írott, nem tudom.

19


146

indulva, az istelen troubadoiirok

felé vala

útjára fordítá.

En e/t mindenkor messzeható tévedésnek láttam; mert tudtam a poé/is meszmindenkor azt hittem, hogy csak annyiban emelkedünk, a mennyiben ama két nagy nemzethez közeledünk. O ellenben a poétát néha csak floristának né-

szehatásait és

zé,

s

nem

látá,

hogy a

bölcs

grügöknél

a

lélekképzet egészét a poézis képezé.

Botlunk, kedves barátom, minden bi zonnyal botlunk! De épen mivel illy botlékony emberkék vagyunk, ohajtnám, hogy kritikánk ne elnémító, hanem csak szeliden oktató lenne. Mert jól mondja a magyar hogy a négylábú ló is botlik s a vak is talál néha patkót. De egyébiránt is nem nyujtanók-e beszédünket szent Iván' énekévé, ha minden kitételünket ugy körül akarnók irni, hogy :

annak genealógiájából legkisebb perejnitty ellenkezetébül folyse maradjon ki? Én ugy gondolom, a kik ellenkezeteink. De ugy hiszem,

Alapnézeteink

illy

tak minden meg akarnak benünket érteni, azok köny hogy az elüziomban a görög charisoknak ellenkezinknél pedig nyen megértenek engesztel is bényujtá már Kazinczy az hasztalan koczogatunk, mert azoktól örökáldozatot. re el vagyunk választva. így fogom én néked Kölcsey' gáncsainak hibáit kimutogat ni, a nélkül hogy az kritikájának min den pereputtyait illetném mert tudom azt Y. hogy te azok egész becsét, nélkülem is jól ;

:

Teljes igazad van, kedves barátom; az alkalom szó' származtatásával valóban nagy bakot lttem A német Gehgenheit téveszte meg. De mivel mást egy erdélyi könyvben látom, hogy ott az alkalom annyi mint alku; tahát hihetbb hogy ennek adók az ujabb értelmet. Jegyezzük meg azonban itt még azt is hogy én az óta Baróti Szabó Dávid kisded szótárában épen ugy látám az alak szót magyaráztatni, mint azt én magyarázám, az az: annyit is jelent mint: !

,

szép.

így igazad van s megismerem azt is, hogy ellenbirálatom gáncsolt kitételei csak

millyenek többaeszthetikázókéi szoktak lenni. Mert mig az egész aesthetika nem egyéb mint különféle s gyakran legellenkezbb

olly tökéletlen kitételek, a

nyire az

mig annak alaphogy minden aeszlcsei kalendáriom lega-

vélemények' kavarcza,

's

jai olly határozatlanok,

*

érted.

Ugy

látszik Kölcsey

nem

hogy mikor az aeszthetikázó térröl

s

poézisrol

tudja azt,

a széprl, köl-

általában

beszél,

nem

azok számtalan nemeirl, hanem csak azok legfbbéirl beszél, az az: a legfbb kül téri széj)röl, legfbb költérröl és legfbb poézisrol; mert ha azt tudná, nem gán csolna engem azért, hogy a szépet csak a vegyületben állítám lenni, sem pedig azért hogy én ezt mondám a hol izlés nincs, ott poéta sincs. Van igen is, de millyen? s nem mondhatjuk-e azt, hogj" a költér csak addig költér a meddig Ízlése van, holott valamint az izlés, ugy az egész poézis nem egyéb mint szépérzés? De különös az is, hogy engem, az egyesnek és vegyületnek szépségeire nézve Engelhez utasít, holott Engel nyilván eze ket mondja: ,,Aus meluem Tönen und Farbeii :

mint a' thetika alsó kann durcli schicklicUe Verhindung; Schönheit lább hét országra szól addig teljes hatá- hervorkomiuen; sie sind die Eleiiiente der Schönrozatu kitételeket az aeszthetikázóktol sem lieif, wie die Realitateii der Vollkominenheit. Eben igen várhatunk; ollyanokat pedig, millye- darum nehmen .sie Tlieil an der Beneiinung, o)» neket még ellenkezink se tudnának félre sie gleicli an sicli, als hloss einfaclie Empfindun magyarázni, még akkor sem, ha olly ha- gen, noch nicht schüii sind." Vagy tan a ,

;

—

tározott csolat.

is

aeszthetikánk mint a Tizparan- fíenenniing teszi a nagy kérdést? De én nem arról beszélek, hanem a dologról.


147

midn

A mit a Hellének' költéri nyelvérl és dolnom, olly tudatlannak néznek, lyricuniárol nioiidék, azt Bouferuock után mintha én az elttem lév könyvbl ezen mondtam s remén} h-m liofcy o utána lehet három szett sem tudnám leírni: ennek munis hulmiket mondoiâtnunk , mert kérdésen kái elvesztek. Egyébiránt látod azt is, hogy kivül, Jean

l'aiil

mellett, a

németek küzött én esztendkig lesem várom a mi nagy göEz pedig ko- rög tudósainkat; de mikor csak azt kell

legludúsahb aeszthetikus.

mondja, hogy

a görög költéri látnom, hogy: hallgatás lön Izraelben, mit csak a képletek, nj tegyek egyebet mint: megyek a' patakhoz, szavak és szólások választák cl , hanem szedem a kövecseket; mellyekkel is a cs()= nyilván kinu)ndja, hogy a költéri szóejtés ragos szonetthaborut iijra imígy folytatom: az atticismustol független volt; kimondja, 1. Iszokratesnek, Cicerónak s az egész hogy a költéri nxelv' nendétét a költéri Etiropának példája (mivel csak pélmivclt részben piítolják; kicsak egy figurák pedig igen helytelen példa) semmég da, mondja hogy valamint a németek, ug> olly gubó minden xijahb nemzetek, sent indi\ iduuni- mit sem bizonyít. Iszokratesz egész életét egykét oratiójának volt, hogy oskolától egyéb költéri nyeltol sem valami cziczomálásával tölte el , nem csuda ha vet nem várhatnak, mint holmi régi és uj ragadott valami Ciceróra, szavak s holmi idiotismusoknak uj Jtau- ezen bohóságból nép gyengébbel kedveha a csuda nem s deru-ehihét , a mi legfelebb is csak valami ért néha illycnekhcz is fol} amodott; de az uj oskolanyelv lehet. S vájjon hogy mondillyenekre a Cátok ezt nem hatná azt DouterAVeck, ha a görög költéri volna csuda, ha „Oh mell} nevetséges convolna: mondták nyelvet a prózaitol csak a képletek és uj ítélete szavak különböztették volna meg? holott sulunk van!" Cicero, Kazinczynk' szerint is, csu])a hiúságokból volt g} urva. németek mind mind a' természet szerint illy hiu gyuradékok egyéb nemzetek képletekkel és újításokkal Vájjon tahát, ha az ann}íra vetemednek, hogy még a prózát eleget Jiandcrivehchexhctweli.. is rimezik, következik-e onnét, hogy poéBarthelemy azt jegyzi meg, hogy Ho-i zíánk minden hiu cziczomák' gyurománya merosz' n}elve egyik sz»>járáshoz sem volt legyen? Nem kell-e inkább Cátoval a kötve, hanem a görög njelv' különféle szó- feimebbit kiáltanunk, vagy Quintiliáiinal: járásaib(d olvadt össze; s ugy hiszem ín-l „oinaliis, virilis, íorlis el sanctus sit, nec effenét folyt a görög költéri nyel\ nek azon fó' ininntam leviíatciii nec fiico eiiiinen(em colorem jelleme, hogy valamint az atticismustol, auiel, — sanguine et viiibiis niteat!" ugy egyéb szójárásoktol is egyiránt függetAz európai miveltségröl , aeszthctikai len volt. Ezért óhajtanám én hogy nj elvünket egyik sz<»járásuiikoz se szoritanók,| tekintetben, mit mondjak egyebet mint a hanem mindeniktl egyiránt függetlenné mit Anaxílausz a bujálkodó görög muzsitennk. Mégis mást szememre vetik a' du-| kára monda , esztendnként uj csudákat nántuli szavakat; e részben is jobban tu- szül mint L} bia. Mert a' mi nem az okosdám én tahát, hogyan kell költéri nyelvet ság' rendíthetetlen rök törvén} ein, hanem a divatvadászók szeszélyein éj)ül, az teralakítani össze. mészet szerint csak divat báb, állandó Azonban megengedj, kedves barátom, nem lehet. Ki nem látja pedig , hogy e hogy illy szörny tiidósságba bátorkodám részijén Európa, Madame Mode capriceiereszkedni! De tudod hogy ha egyszer a nak bábja? tudósság' szent szelleme fejünkre száll, nem Ugyan azért, mivel én épen ezen Made még minden csak minden njelvröl nyelveken is tudunk beszélni mint az apos- dame ellen indítám a pert, azt maga meltolok. Nekem j)edíg épen kell valamit gon- lett bizonvságul bé nem vehetem, st újra

ránt

sem

azt

sztíejtést a

príízailol

—

,

—

,

,

10*

^


14S

mondom Cátoval zabolázzátok ki tudná azt megbizonyítani hogy a hevaaz er<»tlcn teimészetet és szilaj állatot! az meter és pentameter' modiilatitíja tökélyesb! az: a divatot. mint az ódái formák ? 's ha ez ngy volna 2. ,,A' lyrai költclemhen elóTorduló is, vájjon a fclettébbi czi(;zonia illcndbb-c

csak azt

:

birnak az egyszer széphez? ez épen olly gondo-' hexa- lat, mintha azt mondantík, hogy nem a meter és jientameter) még is sok van köz- szép, hanem az idomtalan leányhoz illik a tük , mell\ ek a' rimelést el nem fogadhat- cziczoma. ják. Az askle|)iusi és alkeiisi verssor' végén „Szép-e a mvészi kézbl csupán 3.

mértékek,

iií^y

mond

Kölese},

nem

olly tökéletes modiilatióval (mint

a'

l

hogy kedves hangú mert a' daktyliis' modulatiója nagyon sebes hanyatlásban száll lefelé, 's az egész verssor mind a' két mértéken különben is igen egj forma hangokat ád 's egyik sor a' másik után jóltév kiilíMibféleség nélkül következik, 's a' daktyliis' sebes hanyatlásában álló rimtl még unalmasb folyamatot kölcsönözne." álló daktjliis lehetetlen

fekete színnel

rimet fogadhasson

rajzolat?

el;

,

de lelkes vonásokkal jött

És ha ez szép, megakadályoz-' tatja-e szépsége által hogy az olajfestésnek ragyogó színei szépek ne lehessenek?"

'

lm melly szépen

vágja Kölcsey maga' Távul legyen! st én is azt mondám hogy magában mindenik szép lehet. De itt nem ez vala kérdésben, hanem

alatt a fát!

—

csak az, hogy minek az a mvészi kézbl ezekre csak azt mondom hogy jött fekete rajzolat, az az metrum, ha azt mindenik formának modulatiója tökéletes az olajfestés' ragyogci színeivel, az az, a a maga nemében; shavalamellyiknek szk rímekkel , bemázoljuk. sége lett volna a rímre, jobban meg tudták Nem csudálod-e, kedves barátom, hogy volna azt a görögök rímezni mint mink. Ha pedig az asklepiiisi és alkeusi fornuí- a festett szobrot még Kölcsey sem érté meg ? kat csak azért nem szabad rimeznünk, mi Pedig az illy hasonlatosságok épen csak arra valók, hogy azok által a' dolgot még A el a verssor' végén duktxliis áll, ugy ÍIorátznak es Pindárnak minden formáját kö- a gyengébbek eltt is érthetvé tegyük! csak n\'en leoninus versekké emelhetjük, holott Pedig reménylem ha senki nem is, mellyet én mina sor' végén alhí daktylus mindenütt sza jól megolvasta írásomat szerint igyekeztem érthehadon lehet: o E])itritus tertius! den tehetségem tvé tenni Az olajfestés a szobrot csak rizzetek grátziák illy emelkedéstl! bábbá alacsonyítja, de a fekete rajzolatot De itt még több kérdeni valónk is van. egészen semmivé teszi. Ez tahát még inMa a' hexameter és pcntameter azért nem kább kimutatja a dolog' czéltalanságát mint fogadhatja el a rimet, nuvcl modulatiójok amaz. De jól monda korunk' Argusza/ea/* itökéletes; hogy fogadja el a metrumot a Vaui, hogy a tudósoknak hasztalan irunk [rinies vers, holott ennek épen az a hibája egyebet a magokénál. iliogy igenis énekl? s ha a daktylus a riVessük össze úgymond továbbá Köl-j |met el nem fogadhatja; honnat van az, méretlen sorait a jhogy az olasz formák tele vágynak dakty- csey, a Hansí Sarlisok' Bürgcrí szép modulatíóval Zrínyink' rend jlus végzetü sorokkal, \). o. Széniére' szo nélkül következ hangjait Daykának szép 'nettjében: erezet felé rezet ; Ynrázskestb. emlékezet ; bájolod fátyolod stb zengéseiyel zet határoz.' Beueninin^ S vájVan tán itt is a De én ugy gondolom nem ezeket kell jon ha az askle|)iusi és alkeusi sorok' egy- összemérnünk, hanem vessük össze Faluformasága unalmas; mi jóltév különféle- dít, Ányost, Téli Takácsot, Szab<) Lászlót, ség van a jambus es jambus között? van-e Kist, Himf\t stb. a mi szonottistáinkkal, egyformább versiorma ezeknél ? s Aajjoii tahát látni fogjuk, hogy amazok mívcltsé-

Én

,

,

— —

!

j

,

;

'

—

—

—

BERZSENYI FOLYÓliKSZÉI. minden ktW.ü- voltak

güiik hujiialáhun, a nyelvnek

letlcnsrge nu-ilcll, csak lianiur,

nem

,

lianeni sAv\t

liedig

a

mind oll\ g\ ermekizlelíi kik a szonettet «-posy,iiak nézik, mind pedig
nia
könyveket adának versformák niiat(, a/, rlohhre meni ludoniány nyelvké|>/.el mellett is, ha mi figyelnn-t nem éidend csekélyei adhatnak is, arra is rsak irva: ,,Non lectore In is ojtns est, a/, van rigálokat

ezek

;

nu-gnelic/ílelt

«''s

scd Apolline lihris." Mert hixon} os a/, hogy a mi rimlelen nyelvünk a' scandált rimes versckt-t l'idöttc nn-fi;nehe/ili s v\>v\\ nem csuda hog> kollcreink kén\ telének a gondolatot és hes/.édet minden kigondolhat!) s/.ahadságokkal elf'orniiitlanítani. Mit ha egj szer a heér pedig a ví-rsmu/sika sxéd és gondolat formátlan és a heisd mo,

,

lií)

,

,

fejét

|)edig a h'-lek' legnag\

obb Ínségeibl

magyarázzák.

De

azért nii\el izlelíiiik

é"j)en

iil\

\ak

kötelessége a jólakaró ircinak nemzete' izletél a \ ak és szünet nélkül \ áltozó divat g> ermekkén} ( alul leiszabadí-

és \ál(ozó,

tani

's

annak törvényeit az okosság' harmóniába liozni.

t'irök

ttirvényeivel

.'

Illy czé-llxd

dulatío nyckeg?

mondtam

é-n

a

miket mond-

S mivel ebillem a |)('l(la é's csfJrag ííogy olly észlangok mint Kazinczy és újra csak semmi esetre okero nem lelu'l Kisfalud) Káról nem csak az (dasz formáazt nuMidom tnimUn srajidtill rinns vers, kon, de a tlíkon is által tudnak Inini, születet f leoiiiiiiiS rers a leoiiiitits versen ; azt én j<»l tudom, de v/. a d(dgot j
;

:

a n\elvtani gondlxd fol}

;

ezt a hajt pedig illy tö- (dly

szörny ])arado\undioz nekem

nincs

mint Jean Jac(pics sem hágott kélyre vihetnék. Ez lenne azután a vahídi Itonsseannak, s hypocliondriám azé, ami haszon, nem pedig a dolog' kérgének czél- \ olt oll\ genialis tetzetre mini túl adott azon már omorila, pedig niegn\ természet szetalan mestcrkélése; a minek

a

szabadahh forniákhan még fennehh

zsondiék]jar('(kam

solacsak azt a hasznát vesszük , hogy a bennem a rhabarbara, ez az nn/eitm és, hogy jó kedvanI'elhe féle közmondásokkal élnek asi szonetthog> az ellenem indított keresztes én eg) ik tárgyam, a gazdálkoílás körül; de háhoru magúmat ng}an a leggenialisabb mind a ntellett reményiem mégis, hogy ve de okaimat czimerletekkel felruházott; led egvült lesznek mé-g olljan, tisztán egy epés ellenkezim csak lálák , mint Tacitus szer mag) árok, kik az én szomorú szo haragos németéi u római légiókat. Ira dcnettháboriim' tob mig azt nem az okosság, hanem csak a divat intézi. Volt id, mellyben a mert mi leoniuiisoh nekem is tetszenek

rint

,

,

—

;

nem

gjermeknek és a gyermekígy látjuk azt, hugy mindenkor

tetszik a

üregnek

?


150

mert minden rim és metrum nélkül lehetünk nagy költérek, s lehetnek még Nincs ravaszabb szeinbekütd mint a olly nemzetbeliek is, kiknek nyelve egéfelekezeti düh; s hidd nekem, édes barászen muzsikál lan. tom hogy ez a felekezeti düh irodalmunkNe véld azonban innét, hogy én a ban a Pandora' iskatiilája! Ez teszi azt, kevésre hogy még a legszemesebb müvitél is a nyelvnek és versnek küldiszeit rosszat jónak, a jót pedig rosznak tekinti. becsülném st igen is nagyra teszem azohogy a Mert hogy valaki felekezete' kedvéért magát kat hanem csak azt óhajtanám az örökkévalóság elótt tudva csalárdnak és lelket azokon még is felül emel nk, s hogy bohónak bélyegezni akarná, azt csakugyan már egyszer kritikánknak valami lelkiebb nehéz feltenni. Noha igazad lehet annyi- irányzatot adnánk; mert ha örökké csak ban, hogy lehetnek olly nyomorék epetüm- a fülmuzsikával bíbeldünk mi lehet ugy kik készek magoknak ártani csak poéziánk egyéb mint üres fülmuzsika? lók is VI.

lehet,

,

,

,

;

,

,

,

,

másnak árthassanak. Azonban én leginkább csak azt hiszem, hogy kritikánk' legtöbb hibája tudatlanságtol van, s valamint egyebekben, ugy e részben is mind eddig csak a mi örökös grammatikánkat zzük-fiízzük. Ez a szó illyen, amaz amolljan, ez a rim avagy metrum jó, amaz nem jó s igy egész kritikánk csak küikritika, a mi pedig beikritika nélkül nem adhat egyebet egyoldalú ítéletnél; mert valamint a leglelketlenebb verselt külsemmikért magasztalja, épen ugy a leglelkesebb müvet külsemmikért ócsárolja.

Innét van, hogy az illy kéregkritika mellett poéziánk' külmüve elbbre ment ugyan, de annak belmüve, az egészen külre függesztett figyelem miatt minden bizonynyal bukott. Valódi kritika csak az, melly a külkritikát a belkritikával egyesíteni tudja; s tudja hogy a legfbb poézis a kül és bel tökélyek' harmóniájában áll ugyan , de mégis leginkább a lélekre függeszti a figyelmet. Mert tudja hogy a valódi poézis maga a lélek, melly valamint mindenben, ugy a poézisben is felül van a testen emelkedve; s tudja, hogy a poézis muzsikál ugyan a fülnek is, a mennyire a lélek' fennebb czéljai engedik, de azért korántsem fülmuzsika, hanem legbelsbb lelki muzsika, azaz, a gondolati, érzelmi és képzeleti tökélyek' harmóniája; s tudja, hogy ez a harmónia a szépkritikának legfbb tárgya, a fülmuzsika ellenben csak olly elmaradható külség, melly nélkül a poézis egészen el is

Hogy

tahát gondolatimat egészen bird,

vegyük

birálat alá némelly magasztalt költeményeinket, legelsben pedig Dayka'

jer

„Homályos

Én nem

bánatját."

a küikritika' messzevitelét jónak Dayka' daláról csak

tartván, e részben

ezeket jeg3^zem meg: 1.

Az

lója leit,

rimek: nem vehet és

illy

ugy

szinte:

gijilko-

adj, és keményebb vagij , olly költérnél, ki a muzsika' kedvéért a leoninus vers' nygeit enijhitsen

,

ölté fel olly hiba, melly a békóban botorkázó lábat nyilván mutatja. ,

Az illy szólások: elre érezésim, örömhöny, épen ollyanok mintDecker szerint, a német költér igy mu2.

régezés ha,

,

zsikálna:

„Als min das

henmsser gekomiuen

,

Siiíieneípiu

Gehcle Hinz

(les

aiif

Königs

ihn

,

und

A

költérnek van szabadsága a nyelvet szebbíteni, de nem csufitani. Az elre érezésnél szebb az elre érzés, ennél szebb az elérzés, még ennél is szebb pedig az elérzet, s igy van a dolog ezekkel is: régezés , végzés, végezet és végzet. S vájjon költér-e az ? ki a legszebb Igy az helyett a legrutabbat választja? driickete ihme

die

Hiinde."

—

ürömliönijiire

nézve

iztelenség-e a

három

is,

ö

nem szembetn ö ö mellé még egy

szükség nélkül és szokás ellen elékoholni? De ezen sora is: Melhj\ ön-nyugtának gyilklója lett , sokkal szebb zengzetü lett volna igy: Melly ön-nyugalma

negyedik

ii-t is

gyilkolója lett.

BERZSENYI FOLVÓBESZÉI.

15

1

A dalnak belsu hibái még kiáltóbbak, ugyanis: t. Homúli/os bá/iftt diilja lelkemet. Ez nyilván vabi ciicnmondás. \ an titkos bánat, olly bánat t. i. nielljct csak magunk tudunk, másokra ntízve pedig titok; de homályos bánat nincs, mi>rt a homályos

Ez a bisztoriája mind azon muzsikás verseknek, nu'll\ek majd érzebídve, majd ábrándozva nuizsikálnak füleinkbe, a gondolat' tökélyére ellenben semmi gondjok, de ez még azoké is, mellyekben >an ugyan gondolat, de burkolt és homályos; mert kinek van kedve rágfxlni olly kidtér buazt mondja, hogy magunk se tudjtik Jól rokján, ki még azt sem tudja, hogy a poé gondja nnnden lehet kellemmel mit bánunk, a bánat pedig olly megbatá- zisnak rozott érzós, mclly szerint mindenkor n\ il- és elevenséggel a gondolatot lélekbl lélekván tudjuk mit bánunk; kivált ha a bánat be bájolni, s nem tuilja, hogy a költér olly nagy hog> lelkünket dúlja. Mell\ kép- csak idétlent sznl burokban? ,

f

telenség azt lott \alamit

bomáixosnak mondania Hal-

2. Keserves károk. A magjar, szíve' sérelmeit, károknak soha nem nevezi (vaazt gondolta: ha van homályos érzés, van lamint annak örömeit haszoiuiiuik nem homályos bánat is! mondja; mert kár és haszon igen mégha Hogy pedig ó a homályossal nj ilván tározott érteményüek), mert azokon csak azt akará mondani, nem tudja mit bán, testi javainak sérelmeit érti. Dayka tahát mutatják ezen szavai: Talá/i ujiilnak régi itt is csak azt mutatja, hogy még a nyelv szenvedésim ; Talán tündér elre érezésim nek mindennapi értelmére nézve sem volt Rémit iieh s iij lent hétinj a végezet. Azontisztában; a költér pedig csak ugy költér, ban midn igy egészen elhitet bennünket, ha annak nem csak níindennapi értelmét, hogy az ó bánata homályos, s midn ig}' de annak legbelsbb szellemét is birja. homályos bánatát untig elsirja, sóaz Vagy tán valóban kárai voltak költérünkhajtja, jajgatja és a//gatja, eg} szerre megnek ? Lgy de akkor nurevaló a homál\os hazudtolja magát s nyilván kimondja, hogy bánat, titkos bií s öngyilkobí szív? .\vagy dtet titkos bú öli, hogy szíve önnyugtáköltér-e az a ki kárait igy sijja, rijja, jajnak gyilkobíja, s hogy neki keserves kárai ," gatja? A költér „fures ct iiu:endia ridet vaginák ? s nemcsak kárain, de még a maga világán így az egész dal csak azon ellenmona szivén is ugy felül van emelkedve, dást nyesi-nyuzza és nyújtogatja, melly mint egy Isten a világon. Imiét a költér, már ezen két szóban: homályos bánat, nyil józanság s a legzajlóbb szenvedelmekben ván sikolt. Innét van, hogy aniuik egész is örökké szabad objectivitás, mellyek néllelke nem eg\éb mint íztelen és értelmetkül költér nincs. Az a pipes rejtett ah, len érzeldés: olly Íztelen, hogy abban a az a sok homályos, titkos, rejtett fojtott, bánat, bú, dúlt lélek, kétséges szív, sebes néma jajgatás, öngyilkolás a prózai ke.-íerszív, szenvedés, érzés, rémülés, sirás, elfojres károkkal épen olly összeill ideákat tott sóhajtás, néma jajgatás, rejtett ah, ó adnak, mint ezen somogyi óda: A te szokés Jaj egymást érik s az egész dalt gyernyád ollyan tarka. Az egeket hasogati. meknyefegéssé alacsonyítják: s olly értelTarka szoknya hasogatja az egeket! metlen, hogy abban ill} különféle ideák mint: homályos, titkos, elérzet, bánat, 3. Lest hány a végezet. Hiszed-e ked szívbajok és károk, egészen összevág} nak ves barátom, hogy itt ismét tarka szoknya

Dayka

a lunnályos érzésrid, s

!

—

,

zavarva, melly azt mutatja, hogy a költér se tudta mit akart, mink pedig még gyanítani se tudjuk mit jajgat. Halljuk a gyermeket nyefegni, de mivel nem tudjuk miért nyefeg, boszonkodunk.

maga

az egeket? Gondold meg csak, hogy a végzet avagy fátum a költéri vi lágnak legfbb istene, s hogy ez a költéri világ' kerekeit intéz legfbb poétái isten itt lest hány, az az, ugy jelenik meg mint hasogati

,


152

egy lest hányó madarász! s fogod látni, csak mint szóles udvarlója láthatá mindhogy ez a les iiáiiyás nem egyéb mint tarka járt legelüszer is a Parnasszuson Daykát, szoknja legfuíbb istenen! Hol itt a kültéri hanem az igaz, hogy csak kapusnak vévé, világszemléletnek legkisebb árnyoka? A Ilerder bölcs ka])utjába fogódzkodva. L. hol pedig ez nincs, ott természet szerint Felsmagi/, orsz. Minerva 1826, 4. negyed. egymást éri a sok rejtett ah, ó és Jaj. régezésf örömhönijüt nem vároh de ollij keserves hárok , de ez emészt hú e/njhitsen! Adj csak egy hönycsejipet méltó bánatimnah. A' mit a költérek már tubb ízben szépen kimondták, itt olly burokba van keverve, hogy alig tudhatni, kitl kér könycseppet bánatjának, a már régen elfeledett végzett öl-e, vagy a sok jajtol, kártol és bútól? S nem idétlen mesterkélt gondolat-e azt kivánni, hogy a sok jajok, keserves károk és az emészt bú enyhítsenek? az az, ajaj, kár és bú enyhítse a bút? 4.

— De ennyi jaj

VII.

Paroláznék kedves barátom , hogy ne itt Vásárhelyi' költvágyása fog eszedbe jutni, s valamint azon, ugy Szemere' Tít kos vidékén sejted a Dayka rokon arczvo natok' összefolyását. Igenis, ez a sokat je lenteni akaró és semmit nem jelent, ez a titkos homályu üres arczvonat, valójában nagyon terjed poéziánkon s félhetünk, hogy maholnap minden verseinkre csak azt kell mondanunk, a mit Döbreuteink KölEn tahát, a mint látod, édes barátom, csey' verseire monda: látom a 2)oétai felezen dalban semmi jót nem lelek, sót nyil- lobbanást , de nem érfetn. ván azt hiszem, hogy nem egyéb az mint Mond meg nekem, mit rostáljon ott egy legmélyebb h} pochondriába sülyedt, hol meghatározott gondolat, belkritika, a zavart lélek' arczvonala. Nézd össze ezen vagy a dalt Révainknak ezen szép és hasonló tár az az, mag nincs? a hangokat? Látom Szemerégyu dalával Mi keserg sok gondolat stb. beszéd' virágocskáit? nél a szép szólásokat: eldbe sírnak bús s látni fogod a poéta Révai és a nempoéta Dayka között a végtelen különbséget; látni szemeim, messzenyögdel sziv, lángoló szív, fogod , hogy Révai minden szomorú arcz melly feléd dobog , messze-sirás' titkos bizmire vamellett is ömled emel, énekel s olly köl- tatója stb.; de mivel nem tudom titkos, téri világnézetet ád, mellynek képei fá- lók ezek, s nem tudom mi az a ismeretlen, testtcleu bájvidék, varázser s tyolba vágynak ugyan vonva de fátyol

ked

,

—

—

:

,

,

mosolyognak reánk. Dayka ellen- végremény; tahát az egész dalt csak ollyi hangicsálásnak látom mint mikor a mu-, ben csak magát mutogatja az ó képe pe dig, a mint már láttuk, nem mutogatni zsikus hurait próbálgatva szép hangokat alul is

,

,

hanem

igenis

fogod, hogy Révai sem ád ugyan költéri gondolatot, de mivel érzelme csak szép középszerre szállított aeszthetiás szomor, képzelete pedig tárgyról tárgyra repdez s egy elvesztett szép világot fest, (ahát a kesert édessel vegyíti s mind szivünket mind kép zeletünket két világ között lebegteti. Dayka ellenben a nélkül hogy elménknek vagy képzeletünknek legkisebb játékot adna, csak a maga aeszthetiátlan jajvilágába sülyed és síilycszt. Guzmics, Kazinczynak ,

rejteni

való;

látni

ejteget ugyan, de

még semmi bizonyos nó-

itt semmi határogondolatot nem Iátok, a poézishoz pedig nem csak gondolat, hanem ugyan csak szép gondolat kívántatik.

tát

nem

játszik.

Mert én

zott

tér,

Ila tudnám mi lény után eseng a kölmegbírálhatnám mind a lényt mind az

esengést; de így legfelebb

is

csak azt

mond-

hatom, hogy valamint minden szenvedel-[ meinkre, ugy az csengésre is áll a: fiil qtiid nimis. Itt pedig látnivaló, hogy igenis mérsék telén escugés mutattatik. S vájjon ki-

!


153

fejti mog a/.on oilciimundást, midiin az eseng az esengés' legnagyobb pathoszában

így a dalnak végsorában a sors helyett a vad, részint jobb, részint rosszabb: mert igy kiált fel: Nem! nekem kiváiiságim sin- a sors és Ate ') nem egyek, hanem egés/en csenek. S óhajtok mégis várok és reméllek. különböz eszmék: rosszabb mert ez ismét

—

dalára is azokat megiijitja a dalnak legléleh-sb hibáját, így kellé V inondanon) a miket már mondottam. Csak a boszuság' érzelmét, melly az újra elhoazt ismétlem itt, liogy én vahíban meg nem zott csapkodással együtt mintegy ellentfoghatom, hogy látá azt Kazinczy ])ompás mond a csak most kijelentett enyhületnek s az egész dalra ujolag prózai homályt vet. járdalatii dalnak } változtatnán): Nem érzi Térjünk tahátKazinczynk'els szonett- Én tahát e sort igy lelkem mait fájdalmait. Ez eg\' kis nju-, galmat öntene az egészre s éreztetné a megA gonosz Ate, ki többnyire minden jelent istent. magasb ihlet költért meg szokott czibaIgj^ van az midn a költér azt hiszi, kolni, megszabdalá ami kedves Kazinczynkat is, de utóbb ótet megvigasztalá Érosz. hogy a ki szonettet merészel írni, ne fogS ez a dal' tárgya, melly nagyon szép tárgy jon soha más órában munkájához, mint,

jéhez, az legalább ád rostálni való magot.

volna ha a rút Ate midn lelke valamelly lágy, komoly érzés helyett a sors' avagy fátum' koltéribb esz- által hatalmasan elfoglaltatott; s azt hiszi,' méje maradt volna meg. Csakhogy ehhez hogy a szonett-Íráshoz , forróság, hévség, a fene, vak, vad, dühödt szabdalás és kap- olvadás es olvasztás kell. kodás még iigy sem illettek volna, mint Az olvasztás igen is jó, de én azt hiamahoz mert ezekkel ugy jelent volna szem, hogy csak olly költér tud olvasztani, meg a legfbb költéri isten mint medve, ki ön érzelmein felül van emelkedve. Mert mellyek azonban Atchoz jól illenek. csak a nyugott lélek szülhet tökéletest; De itt még az a kérdés, hogy az a a hatalmasan elfoglaltatott pedig ne lantjálegprózaibb érzés, az önszeretetböl folyó hoz Apollónak, hanem füveihez nyúljon; boszuság vagy harag, mcilyet azon boszus holott tudnivaló az, hogy a lélek' egészkifejezések lehelnek üsszeférhetó-c a sze- sége a szabadság, betegsége pedig az elrelem' legédesb érzelmével , Erósz' leg- foglaltság. Tánczoltatja, játszattatja érzel-

ugyan

,

még szebb

de

,

;

,

szebb mythoszával és azon legfbb idealitással, melly szerint illy kis dalban Erósz megjelenik, munkál és beszéli Én részemrl azt érzem, hogy ezen egészen ellenkez érzelmek nem adhatnak egyebet mint arabeszket. Van szomor édes, de harag édes nincs van nemes , de azt nem önszeretet és ertlenség adja. Itt pedig, lankadásbol lankadásba dülés, ertlenséget fest, melly a haragot ertlenség' zugolódásává teszi s az ertlen emberiségnek legprózaibb képét mutatja. .-

,

Nem

csak a roszúlhangzás miatt jobb ájulva ájulásnál, a lankadás, hanem leginkább azért, mivel ez nem mutat olly

tahát

:

nagy ertlenséget mint amaz; mert mondom nincs prózaibb kép, mint az ertlen emberkép

')

Áte, a göröp istenek mesctatia szerint az ember-, nek csak nyomorba keverésében g^ünyörködütt. Lttae istennek, Zeusz leánjai, védek az üUIüzüCtet ellene. Homér Iliászában ez emberüld Ate, Zeüsznek sem engedett, s azért o istensége, men_vjé-| böl kilüké. Sortén névvel volt a jiogány rómainál; némi hosszukó s négyszeg fácska-güm, vagj,

agyag giibacs, mellyel sorsoltak. Sorles hoviertcae és vírgiliimae , mid.m a római valamit teend, volt s nem tudta mihez fogjon, felüté a költért, s a melly soron megakadott szeme, abból tön nia-| gvarázatot.

igy

s

lnek

A keresztyén majd iinrtes

:

hiblicae

,

bibliájával

sanctoritvi.

bánt|

Herzse-

a magyar sors-ot vévé, mi nyelvünkbl is] gyökerüknek, miként bor-s, gyor-s, hár-s, per-zs, nyer-s. Értelme ennek a rónvár-s ör-s mai Fátum, fiiri-tó\, a mi, úgymint a stoikusok szerint, ki van mondva emberre, azt el nem kerülheti , az t ntul éri. Magyarul Sándor István-

nyi

itt

látszik

j

,

,

nál azért: érclem.

Dbhrentei G.

20


154

hanem hogy Horátzként minden meit a költéri lélek de csak ugy mint pa- jajgassa ripáját a lovag; s ha egyszer az érzelmek szenvedelmei köztt érezze és éreztesse ezt: játszattatják a lelket, már akkor azok a „ei mihi res , non me rebus submittere colovagok , a lélek pedig paripa. Plató' bor- lior mert az illy harmoniás emeltségü zas fül lován nem csak a rut szenvedel- élek' jelenete a legfbb költéri szép. ,

,

;'"''

meket kell érteni, hanem minden érzelEzért kiáltoznak szomszédainknál any met mert minden érzelem csak addig nyit a szépirók a subjectivitás ellen és az szép , mig azokat az okosság' kantára tán- objecti vitás mellett; ezért mondja korunk' ;

czol tatja.

pajkos Arisztotelésze: hogij nem hánykódó, a szerelem, mi lehet hanem siktevger tührözi a mennyet. A mit édesb mint Himfy' dala? mégis azt látjuk, azonban nem annyira a poézisra, mint a hogy mi hely tt abban a szerelemnek olly költérre kell alkalmaznunk. Mert bizonyos

Mi szebb mint

melly szerint az ámbár, hogy csak olly érzelmeket festhetünk, a millyenek bennünk megvagynak vagy megvoltak; de az is igaz, hogy érzelmeinket csak akkor tudjuk poétái nó tára tánczoltatni, mikor legjobb izün do van hágva; noha pedig minden szeret szív bányzunk; a poézis ellenben mutathat Volérzi azt hogy azon érzelmek igaz érzel- kánt, csak Pompejit és Ilerkulanumot el mei a szerelemnek, de mégis mivel azt ne borítsa mert akkor maga Kazinczy mutatják, hogy a lélek nem bir érzelmei szerint: iszonyodunk és fiitunk; mutathat vei, nyilván megsznnek szépek lenni. hánykódó tengert, csak a költér felül lebegjen a hullámokon lelki tridenszével, s Ez igy lévén a legszebb érzelemmel látnivaló hogy a nemszép érzelmekkel még ha születik Vénusz, intsen a haboknak. szertelen fokozata

festetik,

a szeret, kedvesével együtt ordítva vizbe akar ugrani, vagy midn magát a menykvel izre porrá töretni kivánja, azonnal érezzük, hogy a szép' határa egészen által ,

,

Igy párosít a legfbb költelem minden inkább nem szabad szertelenkedni. Midn Priamusz, fijáért porig eseng, örömmel érez kor különféle világokat s különféle érzelzük, hogy a legszentebb érzés az atyai meket, s igy gyönyörít meg mindent, még szeretet, a királyi büszkeségen felül emel- a halált is mint a magyar toborzó, mellj ikedik; midn Achillesz Patrokhiszért ma- lelkünkben a búcsúzó Hektort és Androgára port hány, megengedünk a barátság' machét ölelkezteti s tánczolva visz a halál jszentségének, az akkori szokásnak és vad nak. Bihari még a ííja' halálára zengelme jbajárnak ^) , s azt súgjuk Platónak hogy zett halotti dalából is kimosolyogtatja a a' mvész, az az :ezek nem szenvedelmek, hanem erények, tánczütést. Vulkán jaz erények pedig néha nem csak az illen Márszt és Vénuszt kötözze s ugy születik idségen de bizonyos mértékben még az harmónia, olly harmónia tudniillik, melIy nem csupa Marsz, nem csupa Vénusz, haokosságon is felül emelkedhetnek. nem e kettnek harmoniás küzéplete. Igy De nem igy a dolog a költér aprólék Spartában még a szerelem' istenei is fegy bajaival, szenvedelmeivel. Említheti a kölvérben jelentek meg, a vitéz pedig mútér a maga bajait, de ne azért, hogy részt záknak áldozva és szelid muzsikával ment vegyünk azokból nem azért, hogy a poé az ütközetre. Igy él örökké Ljkurgusz zist siralomházzá vagy leukádiai ugrássá

—

,

,

;

minden szép lélekben s igy folynak össze a tetn a legfbb politikai és poétái ideálok

')

hayink helyett Berzsenyinél magúnál Megvallom barátom , mióta én az ó vimint megvolttal meglág' két szent népét ismerni kezdem, alig levvel hizonjosan baj«o/-nak nnkoznsát akarta kerülni, \gy lelem kéziratában már itt: ere'iii/t is. látok azokén kivül valamicske szépet, s Bajff> szót

találáni s haidviiak Írásával, ,

Döbrentei.

valahányszor szépiróinktol olasz hevet em-

BERZSENYI FüLYÓBESZÉl.

lítetni hulluk, mind annyiszor felborzad bajuszom ') s maradókim u^y tnnek élmbe mint lélektelen olasz improvizátorok és lazarónik; s megvallom, akár hová tesz a jó valahányszor u^v Isten és az új tanoda ,

155

jelent szó figuráz , mi az egyéb mint hamis pathosz ? S vájjon illy elragadtatások és mély érzelmek között, nem formál -e valami titkos hamis pathoszt az a daykaí gyermekes énielgs titkos ah 1 De ezen ,

nevezett olasz hevií dalt látok, mind any- hibát semmi olly szembetnvé nem teszi nyiszor azon anôl matróz jut eszembe, mint ezen sor: « a boldog pár egymás" ölé ki a hölgy tüzes szemeivel pipát akara ben mulat ; melly szerint a szerelemnek gyújtani. legfbb érzelmei és hatályai egyszerre mu-

tok,

Hogy nem

pedig a miket én

itt

a felekezeti kórság, költéri töviskoszoru,

megunt belsbb valóm mondogatja,

mondoga- latsággá alacsonyodnak!

nem a régen 3. Tiéd e' csók szerelmem' áldozatja. Én hanem leg- meg nem foghatom mit áldoz fel itt a sze-

magát? vagy a szerelmet! akármellyiknek helye vagy értelme? Nem volna-e itt jobb a szerelem' záloga vagy hódolata? 4. Velm lobog. Én bizony ezt sem tunyen említetik itt a szelek' mérge s az iz- dom szeretni. Az agyvelgyúladást juttatja zadt arcz! Ez az én leghívebb képem. Az eszembe, s egyébiránt is már elég láng van utóbb reám ragadt tudós cziczoma és mély- a dalban de nem is igy szokott szólni a ség, nem egyéb mint pUindra. szív. Igen sok van mondva, pedig a szerelem' g) enged érzelmihez épen nem illik

látni fogod ezen igen flataikctri (tdámbol: Partra szállottam stb. Tiidttd iiogy akkor engem is, mint afféle füztilinkós poétát jól megszabdult a gonosz Ate, de mégis melly köny-

relem' csókjai

van-e

itt

,

a fölöttébb való. 5.

VIII.

'*S

kiízdel

keblemben minden érze-

mény. A gyakorozó kiizdel , ezekkel: fagSzemere' szonettéi telvék szép gondo- gat, gyötör, remegtet, minden óra, min igen n} ilván hamis palatokkal, de a mesterkélt forma ezekben den érzemény csak a legis kimutatá pusztit(í természetét, ugyanis: thoszt formál, holott ezekkel energiásabb ige harnioniázhat. Jobb volna 1. Keblem dagálija. A dagálynak mind ennél is ,

tehát ki/zdel helyett harczol, még rut, s jobb lenne pedig a küzd, rí; mert épen szép és két az uj rut közé megvallom ezen igy kerekednék ki valami ömlu lyrai figura értelmet nem tudom a nélkül férczelni, ezekkel: köd, szél, hab , faggat , gyötör y hogy azok, értelmemet meg ne zavarják remegtet , a mit llimf\ nknél néha igenis Illy édes dalban pedig a mellék-ideákra is g} akran láthatunk.

eredeti

mind elvont értelme nagyon

nagy gondnak kell lenni. Mondhatjuk: da Chitone lángjai. Igaza van abban 6. gadó kebel s a németben is szép a sc/iwelhogy az igen keresett és szo Kazinczynak, len, de a (leschwidst soha szép nem lehet. katlan Chitone

Láng lángomat , csóhom' csók ér

nem

illy

szellem dalba

Annyival inkább nem lehet pedig azt dele. Igaza van Kölcseynknek, hogy az nyilván itt hel\ben hag\ni, mivel Diána illy gyakoroztatók, mint küzdelní, érdelni, szebb név, amazzal pedig sem az idea sem kevesebbet mondanak mint: érni és küi- a dal' külmüve legkisebbet se nyer. Köldeni. Mikor pedig a legfbb pathoszban, cseynck azon észrevétele, hogy itt a lán2.

nem

a legtöbbet,

hanem

a legkevesebbet

való.

gok szokatlan fényben hozzák el

a szelíd,

halvány istennét, csak els tekintetre he')

A fenncbbi

„legjobb izün dofidni/siink" és ez itteni lásd , végén a jcgjzcst ,

,,/elborzad bniiíSzom"ra

lyes.

Mert ha meggondoljuk azt, hogy

nem csak

a holdfényt,

hanem Diána' 20

*

itt

sze-


1.Í6

vagy a nyelvet choquetrée-vé czinyilván érezzük, liogy a/ istenné' kákolja vagy magyarul: gágogássá. A mik szerelme a halvány fényt lánggá melegíti nem Szemere' szonettjeire vágynak ugyan mondva, holott azokban mind a gondolat és dicsó'iti. mind a nyelv szép; de csakugyan azokra 7. 'S ha /lívedtól megfosztott a halál. Ez csupa prózai folt s tán egy bucsuzlató is meg kell mondanunk, hogy a gondolat' s tásincs , mellyben szdrol sztíra meg ne volna. s beszéd' ömlete azokban is akadozó kellemeitl, vul azon van könnjiíség' a Tegyük igy: 'S ha elveszted kivel boldog láttalál, meg lesz a sor orvosolva. Én azt, melh eket Szemere' szabadabb mveiben hogy itt a kedvesnek halála egyenesen ki- hatunk. Ez pedig nyilván mutatja, miként mondatik, valami igen költélytelen dolog- nem a költért, hanem egyenesen a versnak érzem, elannyira hogy, ha itt legszebb formát kell vádolnunk. rclniét is kell értenünk, nyilván elenyészik herélte

a

vád

s

kitételek között említem is a halált, azonIgy van pedig a dolog több nagy tehet nal enyészni érzem az egész dalnak poé- ség költéreinkkel. Tekintsd meg a lelkes ziáját; noha megvallom azt is, hogy ma- Vörösmarty' Haldohló Leányát , s látni fo gam sem tudom miért érzek igy. Te mint god , hogy a hiába való miatt a gyöéles lélekismer vizsgáld meg ezen homá nyör költéri gondolat, melly göröngyök

nyg

érzelmemet s magyarázd meg nekem, a képzelem a halált nézi-e valami igen prózai dolognak, vagy csak prózaibbnak mint az elválás' egyéb nemeit? vagy tán az elválás' nemeinek bizonytalanságában érzek valami szépet?

Ijôs

hogy

Mindezen daloknak tahát, a mint

,

!

,

elmentenek egész hisztoriáját, a mi természet szerint csak abban áll, hogy a bilincs -zörgésnek, a gondolat' és beszéd' természetes folyamát, s azzal a legfbb ke

lá- ziánk'

tod, édes barátom, leggyakoribb hibájok jaz érzelmi harmoniátJanság; a mit én részint a mesterkélt formának tulajdonítok, részint pedig azon czéltalanságnak, hogy mindig csak érzést meg érzést, még pedig mély érzést akarunk ömledezni s nem a szív* egyszer nyelvén, hanem mesterkélt nyelven, melly szerint poéziánk majd csupa dagály, majd csupa arabeszk. Mert természet szerint a legmagasabb fokozaton leghamarább nyikkanunk, s az illy legfennebb hangok mellett a legszebb középletüek is hamar alantakul látszanak; s ki iiem látja? azt, hogy Szemere a szabadabb mind a költéri és tárgyasabb formákban nyelvre mind a vers' könny fohamára nézve, nagy tökélyt mutat s ime a Iconinus' nygeiben a sok láng, hév és csók között is néha csak békót zörget! ,

van temetve Vesd össze Kazinczynk' ezen szép dalának: Fogy az élet stb. kétféle kidolgozásait, s fogod érezni, hogy ugyanaz elbbinek nagyon természetes azért nagyon szép folyama, az utóbbiban szembetnóleg akadoz; s fogod érezni poé-

alá

csest feláldozzuk.

Pedig épen ez a kecs

=

grátzia, teszi

hogy a szép dal olly isteni ervel önti magát lelknkbe, hogy az, egy-két olvasásra örökre bennünk marad. Mert a hol a gondolatok egymásba folyók, ott egyik azt,

gondolat a másikat önként szüli s egyszerre megzendíti bennünk az egész dalt; a hol ellenben a gondolatokat csak a nyü güs versmérték aklálja-össze, az értelmet pedig, Páriz Pápai szerint, Corvin' ara nyaival, vagy Barna Pistaként, Bihari' to borzójival kell kicsalnunk a burokból, ott én részemrl nagyon feledékeny vagyok.

Ezen kecs teszi azt, hogy engem az ugy nevezett perzsa szépekkel, sem Kazinköltér nem Catalani, nem czy' szép két szonettje, sem csórag, sem

Hasztalan a Paganini, hanem csak szépet és szépen be- rhabarbara meg nem békltet; s akármint szél ember, s ha igen katalániz, múlha- csintalankodjanak ezen perzsa Chariszok tatlan czikákol s vagv a gondolatot olasz az én szürke stökömmel és barna Lacae-

.

BERZSENYI FüLYÓBESZÉl.

;

157

azt súgom nekik thetiátlan értelem is van ragadva , még Persicos odi , puer, appa- pedig annyira, hogy épen ez a szokottabb értelem, természet szerint nem lehet tiszta hatályú.

númmul, mindenkor csak Horátztzal rátus.

'):

midn

Így

IX.

ro/ifjy/tc'/it

Nufryon könnyen bánsz a mellék ideákkal. I'fdig hidd el, édes barátom, a d(dgok magokban tíibbnyire sem szépek, sem ruták, hanem a különféle viszonyok, mellék ideák s világnézetek alakítják azokat szépekké vagy nem szépekké. Ezért van az, hogy valamint a viszonyok és ideák' üsz szeillesét nem eg\enlü élü szemmel látjuk; a szerint ízlelünk sem egyenl, de ma gunkra nézve is csak akkor sznik haboz(í lenni, mikor eg} szer minden szavainkat a leghatározottabb világnézet' létszereivel tudjuk összemérni. Ezért van, hogy g} akran a néz többet lát mint a játszó: mert a játszót gjakran ngy elragadja a fóidea, hogy a mellékideákra alig jutván figyelme, azoknak dissonantiáját korántsem érzi oUy

Dobozi' lováról a hab fejér szakad, neni érzed -e hogy a

nagyon igaz hasoi\lat mellett is a rongy* ideája a kép' nagyságához nem illi

midn Vörösmarty az egyéberánt dalban ezt nuxidja leánykájának nem jut-e eszedbe mikoi rcleiti jót,

így |u)ni))ás fep;y

és

kiknek s/.okás

ezt

mondania

Mikor ellenben Ilorátz a kaczér banyát ugy lésti, hogy a vén kaczérsággal együtt az öregséget is nevetség' tárgyává teszi nyilván érzi minden szebb lélek, hogy itt ezen fentebb mellékideának megsértése még nagyobb hiba mint a szeméremnek meg hántása, a minthogy valami szentebb is

bennünk az mérem.

liregség' tisztelete,

mint a sze-

nem hibának nézem én azt is, Kazinczynk a kellemtelen beszédet hamar mint a szabad szemlél, ki mindbajuszos niaf;ijarsóg;/iah csulólja; mert na azokra eg} iránt figj címezvén nyilván látja lünk még a bajusznak mellékideái: a férfi hogy a mellék ideák nem csak hamar sérteés magyar, ezek pedig a férfiak és magya nek, de hamar sértetnek is. Sértenek tudvalamint rok eltt szintoUy femi ideák Illy

midn

,

mid<)n a fennebb tárgyat valami Szpartában az öregség. alantabb képzelettel keverik sértetnek A fennebb mellékideák' kiméllete vápedig a fennebb mellékideák, midn alanti tárgyunkban azokra illenden nem figyel- lasztja meg leginkább a fennromicumot az alcomicumtol. Afenncomicum a pap mellett mezünk. ügyel a vallásra, az ember mellett a sze Tekintsünk mindenikre példát. retetre, illendségre, nemre, korra és ál Ilimfynél: ,,sziiein hedves há//yája ,^^ lapotra, s épen ezen mellék szempontok nagyon szép, ha I'rometheusz' kányájára szorítják azt azon széj) középletrc, melly emlékezünk, megsznik ellenben széjt lenszerint nem röhög, hanem csak mosóig, ni, ha a tiköbí kányát juttatja eszünkbe, nem lókorbáccsal, hanem csak a szeretet' s mind igy mind annig\' nyilván érezteti vesszejével csapkod; s nem dühült, hanem velünk a mellék képzeletek' nagy befocsak mosolygó Szókratész, vagy ha néha lyását. szertelenkedik is, mindenkor fennebb czéMegvan ez a hiba még a kétértelm lük szentelik meg szertelenkedését, mint szóban is, p. o. kószálok merediteh melly a bölcs Jean Paul' megjegyzése szerint a magában nagyon jól van ugyan mondva, hazaszeret Ariszto|)haneszét. Az alcomide mivel ezen utóbbi szóhoz valami aeszcuni pedig épen azért alsóbb neme a cominiillik

,

,

mivel majd minden ok és ezé! nélkül sérti a komohabb niellékideákat

cumnak ')

^'?y! mint Iguutiiis

=

Ignútz

v.

Ignácz.

1).

,

;


158

majd pedig minden philosophusi czélzat riségnek csak az tetszhetik, a mi ok és nélkül egész ügyelete csak az, hogy nevet- czél szerint való. tessen. De a jobb emberiség nem hatályokJegyz. F, IXil. levélnek rpafc ezen eleje van niec. A tol, Iiancm ideáktol függ, s az illy embetülibi félbe sznkmlt.

A

KRITIKÁRÓL. Els

I.

A

kritikáról s hasznairól.

eZ:

„A

és ugy hiszem legnyomosb vád kritika még a legtisztább kezekben

a legszebb lelkeket idegeníti el Ezen vádra, melly az enyém a kritika ellen nálunk és egyéb ir nemze- is, akármint gondolkodom, újra csak azt teknél folyvást hallhatók, csak ugy kell kell mondanom, hogy az nem egészen alap érteni és értetni hogy azok nem a jó kri- talán. Mert bizonyos az, hogj' minél vilá tikát, hanem csak a rosszat, az az tahát, gosb a lélek, annál elbb általlátja és megcsak a rossz kritikusokat illetik. Az illye- veti mind azon gzképeket, mellyek után nek igenis gyakran adhatnak és adnak is a hiúbb elmék epednek; s minél gyengébb okot méltó panaszokra; de a jó kritika, érzelm, minél inkább a maga legbelsbb, melly nem egyéb mint alkalmazott s igy legszentebb valóját nyitja és kínálja, annál legczélszerább tanítás, kérdésen kivül, mig inkább irtózik még a legszelídebb vissza a maga nagy czéljainak híven megfelel, nem taszítástol is. Melly szerint igen termesze gylöletünket, hanem egész tiszteletünket, tes az, hog}' az illy kényes lélekben kön nyen gyz a szemérem a hírvágy' ösztö érdemli. De a kritika' philosophiájában nem is nein, s csak hamar elkezdi az illy lélek az a fó'kérdés: „hasznos-e vagy káros a érzeni, a mit a tiburi érzett: ,,Nec vixit kritika?" mert arra természet szerint csak male qui natus moriensque fefellit. is

Mind azon

ijeszt és

különféle vádakat, mellyek az Írástól."

,

az a felelet,

hasznos a jó, káros pedig a Azonban mivel azt is tapasztaljuk, ez: MiUijen hogy minden durva kritikák mellett sem a jó kritika, s millijennek kell a kritikának némul el minden szép lélek tehát bátran lennie vagy nem lennie ? feltehetjük, hogy jó kritikák miatt még Ezen fó'kérdés' megfejtésében áll a kri- kevesebben némulnának el melly szerint is tikának philosophiája; s mindenkor ezen látni való, hogy ezen vád is leginkább csak kérdésre ügyelve akarom én vizsgálatimat a rossz kritikákat illeti. De tapasztaljuk a kritika' természetérl intézni, s minden továbbá azt is, hogy minden durva kritie tárgy körüli nézeteimet jót akaró mbi- kák mellett is az irodalom naponként terrálóinkkal híven közleni. Mivel azonban jed s a tudomány napról napra emelkedik; tudva van az is hogy nem csak a rossz azt ellenben nem tudhatjuk, hogy kritika kritikák kárhoztatnak, hanem még a jók nélkül mi fogna lenni a mostani irásözönellen is vágynak különféle vádak gördítve böl? Ugyan azért legyen elég e vád ellen tahát elsben is meg fogom ezen vádakat még csak azt említenünk, hogy a jó kritekinteni s ugy térek fbb tárgyamhoz. tika, melly nem csak a hibákat mutogatja.

hanem leginkább csak

rossz;

;

,

;

,

159


de kimutatjii a iminku' érdemeit is, melylyck kritikai inóltolat iirlküi sokak elótt isineretleiiiil maradnának termoszét szerint, ha egy részrl ijeszt, más részrl buzdít és juta!n)az; s mivel igazsággal birál, annak Ítéletei csak az olly Írókra nézve ijesztk, kiknek a íek nagyon is szükség; a jobbakra nézve ellenben mindenkor inkább bnzdítcík és jutalmaz('>k s követ ,

;

kezleg nagyon

is

kell (diajtaniink,

szemek tudják igazán megismerni és megismertetni.

a leggyakorlottabb kritikusi

Csak magában mondatik jól az is: hogy a köllért épen az teszi költérré, miként annak érzelmi tisztábbak mint más emhe reké. Mert tapasztaljuk azt is, hogy azon legbelsbb érzelmünk, mell) et izletnek nevezünk , vahíjában nagyon homáljos, vál toz() és tévedékeny, s annak teljes tisztahogy ságot és határozottságott csak a tudomány'

minél több

legyenek, olly világa adhat. j(» kritikáink kritikáink t. i. mell\ek az ellenkez erk' Meglehet ug)an, hogy egy tiszta ériharczában az igazak mellett paizst emellélek, ki mindig csak magát hallzelm jenek. gatná és követné, s minden idegen hefoMásodik vád ez: ,,A láiis;eszt hrUiha Ijástol magát rizhetné, mindig megtarttiem taint halja ; mert a lángész nem taniihatná eredeti tisztaságát; de tudjuk azt, rá/nja , hatiem taiiitója az elméletneh ; a hogy a mostani költért számtalanfélc példa fieinlánsêsznek pedig niiiide/i tanitás haostromolja, mell} ek pedig olly ragadékoköltérgeniekre szontalan.^^ Ez a vád, nyok, hogy a m(tstani költélyzet alig lehet nézve, igen igaznak látszik ugyan lenni; egyéb, mint különféle idegen befolyások' de valcijában nu'gis csak félig igaz. Mert tarka szüleménye, olly szülemény, melly

—

ámbár minden id ta])asztalati mutatják, hogy kritika ktiltért soha nem szült; de minden id nnitatja azt is, hogy a legnagyobb lángész is csak ideivel, tapasztalással és tanulással jut a legfbbre s mutatja, hogy a lángész az elméletnek tanítója és

szülinek megkedvelt hibáit gjakran új hibákkal szaporítja s azokat ivadékrol ivadékra tovább nemzi mind addig, mig a hideg eszmél az elfogult szemeket meg

nem

nyitja.

így látjuk miképen tulajdonítja SchilegNSzersmind tanítványa lehet. Mert igen rossz ]>éldának, természetes az, hogy eg)- oll}' lángész, ki ler a maga dagályait a sok én is szintén mondhatom, hogy valamint a praxist elmélettel párosítja, csakugyan velem született szerelmét taníthatja néha az olly lángészt, ki csak az eg^szerúnek Schiller' és Matthisson' példái kezdek meghomályos érzelmeit követi. vallomásokra b Innét látjuk azt, hogy a legnagyobb zavarni; mell}' szinte szükségünk, ha ^\inkoltérlángésznél is gyakran les ki a hideg zony nem lett volna és Jean Pault elbb ismerjük. ész oll\' sikamlatokat, mell veket a költér, kelmant érzelmi zajában nen) érze, s mellyeket az A nagy költérek még hibáikat is igen 'aeszthetika'elólegi szemléleteibl meg nem níeg tudják kedvesíteni; s mi csuda ha illy ismerhet; mert azokat soha nem terjeszt hibák, nem csak a közembert, de a tisz hetjük annyira, hogy a széptiek minden törvényét ehíre kimutassuk hanem örökre csak a kritika nyomozhatja ki idór«d idre annak minden titkosb vonalait, mellyck minden uj kidtéllyel ujabb meg ujabb vál tozatokl)an mutatkoznak. Mert minden va|lódi költély valami uj jelenet a szépnek tartományában, s minden illy jelenetben !olly uj szin^ együletek és árn> ólatok tn;

nek I

fel,

tább érzelm lángészt is elcsábítják a mi csak annyiból is igen könn}en megesik, mivel a lángész épen olly fiatal korban gyúl költéi}zethez, midn azt mégsem ter mészét seni tiidomán} a dolgok' tisztább ismeretéve meg nem érlelhette. Ha pedig egyszer az ember valamit megszeret, vajmi nehezen emelkedik feljül els gerjedelme ,

hatalmán!

mellyeknek valódi érdemét csak igen

is

s

tán magától

midn

a kritika

sohasem? líanem megpendíti a köI

BERZSENYI FOLYÓBESZÉl.

160

nyugovó húrjait,' kintenünk, mert az illy Lessing-poeta néha akkor egyszerre megzendül abban az egész hasznosabb lehet, mint a képzetlen lángész. lelki muzsika, s egyszerre felvillanik abHarmadik vád ez .4' kritika az íróban a legfbb észderü, melly a tcírgyak' kat elleuséges 2)ártokra szaggatja 's az legbelsbb értékeit is kimutatja; s így hal által az irodalomhaii a' pártszellem dühe nem teremthet is a kritika kültért, de azt mind azon nagij roszakat sziíli , melhjehet minden bizonnyal intézheti annyiban, hogy egyéb emberi társaságban szülni szokott. azt a sok rósz példa ragadálya ellen védHogy a miveltséget, ezt az emberiség' heti, s annak tehetségeit harmoniásan fejlegkomolyabb ügyét, jobb volna egy szívleni segítheti. vel-lélekkel emelnünk és terjesztenünk, Mert ámbár a lángész valami legfbb mint így egymás közt viaskodva gyakran ugyan a lelki emberiségben; de ez a lega legfbb ügynek ártanunk, kérdést nem fbb emberiség sem istenség, hanem csak szenved. De mivel ez a szép béke csak tévedékeny emberiség. Mellyik lángész szaakkor lehet és hasznos, ha mind egy hibad egészen a borúit ráktol? s mellyik ten volnánk, ha sem egymást tanítanunk tér lelkében az elmélet'

:

,

nem érzé azt a mit Róma' bölcse érze: sem az igazságot védenünk szükség nem nullum magniim ingenitim ahsque vesania? volna; még most természet szerint igen De ha ez így nem volna is, nem lehet-e a kora olly messze álmodoznunk, s részemkritikus épen olly vagy még nagyobb lánrl bármelly hajlandó vagyok is a saintgész, mint a kültér? vagy lehet-e jó kripierre-ségre , s bármelly igen óhajtom is a tikus más, mint lángész? Nálam legalább béke' áldásait; még sem tudom magamat csak illyenröl van szó. Mert az olly kritiazzal keesegtelni , hogy az irodalom emkusok, kiknek egész elmélete csupán a praberfaj ez a „darum és irritabile genus'''' , xisnak száraz abstractiójábol vagy épen magát valaha Mercicr' Messziás évére elkécsak holmi recenscnsi terminológiából áll; szítse. Igaz ugyan hog}' Göthe sem látá kérdésen kivül a lángésznek nem tanítói,' ezt a szép álmát nem valósulhatónak midn de tanítványai sem lehetnek; hanem igen ezeket monda: is lehet a még nagyobb vagy legalább elkészltebb lángész a minthogy egyedül ,,Wo Paiteyen entstehen hált Jeder sich hiihen und driiben csak illyen lehet is jó kritikus. Viele Jahre vergehn eh sie die Midé vereint." Hogy pedig továbbá, a nem lángészre nézve, egészen haszontalan legyen a kri- de vájjon meggondolta-e Göthe, hogy az a tika, azt is csak olly félig igaz félig hamis fertelmes: „hiiben und driiben'''' igen gyóés állításnak kell tekintenünk valamint az gyulhatlan nyavalája ez emberfajnak? ,

,

,

,

;

,

,

elbbieket. Mert a ki az embereket ismerni hogy az óhajtott Közép majd minden szem tanulta, igen jól tudja, hogy nagyon sok- eltt másmás alakban jelenkezik? Mi egyekülönsé féle mind a lángész mind a nem az, s fe- sítheti tahát végtelenül ellenkez lette nehéz azokra általányos állításokat geinket? A közönített észder? Igen! de szabogatni; s tudja hogy valamint testi, ki nem látja azt, hogy értelmeink még el ugy lelki szemeinknek is vágynak külön- lenkezbbek, mint érzelmeink? s hogy az féle gyógyulható és gyógvulhatlan nyavalai értelem minden emeltsége mellett is, csak igen igen kevésnél tapasztaljuk a szivet s ámbár a gyógyulhatlanokon nem segíthet a kritika' lelki oculisticája; de minden és akaratot nemesedni? bizonnyal segíthet többféle gyógyulhatóTagadhatatlanul olly fokon és terjedekon, melly szerint ha valódi költért nem lemben van már az értelmi mveltség, hogy adhat is, ha csak J.essing poétákat adhat sok roszat orvosolni, sok jót alkatni tudis, akkor is nagy hasznúnak kell azt te- nánk már, ha akarnánk; de íme tapasz-

is


if.

l

táljuk, hoRV a szív t's akarat bnös, vafiy tanunk illik; 's hogy ámbár a lollcsaták legalább olly ertlen, liogy az ünszerete- sok roszat szülnek is , de mivel sok jót is szülnek, és egyedül azok készíthetnek vaten í'elülemelkedni legkevésbé sem tud. Mindennapi példák mutatják, hogy a leg- lami szükséges gonoszt, s azokra is csak mveltebb nemzetek között is, alig leliet azt kell mondanunk: trjük a zabolátlanlegkisebbjét is kivíni; Ibidnk'sokkal na- ságot, ha szeretjük a szabadságot.

—

azt még említeni is így az irodalom' lelki világál>an is, bizony nem annyira az ész' mint a szív és akarat' hibáinak kell azt tulajdonítani, hogy az igazság gyakran olly durván oslromoltatik; s hogy az emberiség' tanítói között olly gyakran van szkségünk a spártai miatyánkra: „Isten, adj ert a megbá/ttásoh^

gyobb részén pedig bün.

trésére /"

Ugyan azért

távul legjen ,

a kri-

és

kák bcljett, mellyekct eddig kártékonyoknak néztünk, olly józan bírálati példákat mutassunk, mellyek mind a kritika' magas czélainak , mind a jiízanabb rész' méltó világon, ha az igazságkívánságainak illendbben megfeleljenek.

Mi baj volna e nak csak azok volnának ellenségei, kik azt nem ismerik; de épen az a nagy baj, hogy annak mind azok ellenségei^ kiket az nyom, illyenek pedig felette sokan vágynak s lesznek is mind addig, mig az erény le nem gyzi a bnt. Mivel pedig azt csak ugy gyzheti le tán valaha, ha hogy a jók annak harczát, melly mind a polgári, mind

Hogy j)cdig illy czélirányos példákat adni tudjunk, szükség a kritika philosophiaját egész terjedelmében kifejtenünk; s ugyan e czélbol szándokom a jót akaró kritikust e következend elzeti jegyzetekre figyelmeztetni.

az iroi világban folyton foly, híven harczolják; tahát akármelly undokul folyjon is e harcz s akárnunt undorodunk is tle,

még sem szabad

hogy

az egyébiránt is atlol idegenked jolib lelkeket egészen elidegenítsük; holott igen is ideje már komolyan azon lennünk, hogy az olly kriti-

idegenkedjünk

tikától

azt,

sem

általában kárhoz-

tatnunk, sem szükségtelennek tartanunk, sem hideg részvétlenséggel tekintenünk. St minél inkább érezzük annak vétkeit, s minél inkább ismerjük a jobb ügyet, annál inkább kell éreznünk azt is, hogy a tévedknck példát, utat mutatni s a jobb ügyet védeni kötelességünk; s éreznünk, hogy Szlonnak azon bölcs törvénye, melly a polgári viszályokban , minden polgárt párthoz állani parancsol, az az, a békeszerel jókat a jobb ügy' védelmére szorítja, minden jobb léleknek örök törvénye. Ezen rövid észrevételeim elegendk lesznek reménylem, a békeszeret lelkeket a kritikával némiileg megbékéltetni, s az iránt elhitetni, hogy a kritikát vádló panaszok, nem a jó kritikákat, hanem csak a roszakat illetik, mellyekct igenis méltán lehet vádolnunk; a jót ellenben, mint a roszak ellenmérgét tisztcinünk és óhaj

II.

A

kritikák' legbelsbb qsztályozata.

A kritikák, legbelsbb természeteikre nézve, két igen különváló fajra oszlanak, u. m. tiszta tudományos avagy tanító kritikákra, és büntet vagy perl kritikákra.

,

,

A

tanító

avagy

tiszta kritikának egész

természete, minden oka és czélja csak tanítás; a perkritikák ellenben különféle czélaik szerint nem csak tanítani, de egyszersmind büntetni, sérteni, s elnémítani is

akarnak.

A tiszta kritikának törvényei nem egyebek mint az emberiség' legfbb törvényei. Ezen legfbb törvények parancsolják a tanító kritikusnak, hogy ember- és irótársa irói hibáit

a miveltlét' és emberiség' javára

de ugyan ezen legfbb törvények parancsolják neki azt is, hogy ezen felfedésben az embert avagy irót minden lehet

felfedje;

21


162

módon

kémélje,

s

a

mvésziül müvét meg-

A

perkritikák, mivel törvényeik küokok és czélok alá vágynak vetve, mind magokban mind törvényeikben változók és egymástol különbözk ugyan; de egyiránt czéljok lévén a büntetés avagy lönféle

emberbántás, mind megegyeznek a müvet

mvésztl meg nem

választásban.

Megválasztja a tiszta kritikus a müvet a mvésztl az állal, hogy a mvésznek azon fájdalmát, meliyet hibái felfedése által neki okozott, inkább enyhíteni mint nagyobbítani kívánja; mihelyt ellenben azt legkisebb hangjával nagyobbitani akarja, melmár akkor embert is akarván a lett bántani, és büntetni, megszegi a tiszta kritika' törvényeit, mellyek nem embert bántani , hanem csak miihibákat illetni akarnak; de megszegi a szeretet' és okosság' törvényeit is, mert ezek nem hibát, hanem csak bnt engednek büntetni.

m

Melly szerint minél inkább kívánja a kritikus a megbiráltnak fájdalmát nagyobbítani és azt müve' hibáiért büntetni; annál inkább összezavarja a müvet a niüvészszel, a hibát bnnel, a tanítást büntetéssel s annál inkább megszegi a tiszta kritika' és emberiség' legfbb törvényeit; s ,

következleg annál inkább kilép a tiszta kritika' határiból a büntet vagy személy s így embersért kritikák' körébe.

A

mert természet szerint mit a hibák' felfedése szükségképen nem kivan, egyéne sen csak az embert illeti és bántja, még pedig a legbelsbb embert a lelket. Melly szerint az igy sért kritika nem csak szeméi) sért, de sokkal személysértbb, mintha az embernek csak testi vagy egyéb hibáit faggatná, holott épen a lélek a leg

tássá változtatja

;

minden legkisebb

válassza.

sértés,

—

—

belsbb személy.

Ez

tahát a választó vonal a tiszta és

személy sért kritikák között, nem pedig az, melh et Lessing vona. A tiszta kriti kus és pasquillant szomszédok nem lehetnek; azon között van még a sérteget kri tikusok' és perlekedk' nagy serege.

in. Teljes és hiányos kritika.

A

valódi kritikának egész természete és czéla , nem eg) éb lévén , mint alkalmazó tanítás; következik, hogy az annál fbb tükélyü, minél inkább megfelel ezen természetének és czélának, az az, minél alkalmazóbb és tanítóbb; de következik még az is, hogy így a niaga legfbb czélját csak akkor érheti el, ha állításait okokkal támogatja

s

elveit

minden

oldalról ki-

magyarázza, mert tanítása csak így lehet teljes bizonyos és közreható. fejti és

,

megbírált ír' fájdalmát igen enyhít-

Igaz ugyan, hogy az illy teljes kritika, illend módja, mert ez azt mutatja neki, miként nem ellenség, hanem tudósra nézve sok felesleg valót foglalhat jót akaró tanító fedi fel hibáit, melly sze- magában; de mivel ezek úgyis csak alig, rint mintegy azt érzi, hogy sebeit az igaz- vagy nem is szorultak tanításunkra, jobb ság' kezeibl veszi, s így azokat, mint köz azt azon nagyobb részhez intéznünk, melly jóra szolgálókat és szükségeseket, könnjen csak fejtegetve és magyarázva értheti meg tri, és ez a szükség', jó czél', illedelem s azt, holott egjébiránt is ezt kell és lehet igazság' érzete által megenyhült fájdalom a leginkább tanítanunk. Jobb tahát ha matiszta kritikai hántáson. A mennyiben pedig gyarázatinkat sokalja egy két tudós, mint ezen fájdalmat a bíráló, illetlen módjával, ha a nagyobb és tanulni akaró rész ke heti a bírálat'

nagyításával, a gúny' és vésel i. Az olly müvitélk, kik állításaikat megvetés' jeleivel avagy akármi szükségtelen sértéssel nagyobbítja, mérgesíti, annyi- okokkal nem támogatják, nem annyira ta ban azt egvenesen személv- és emberbán- nitani, mint hitetni akarnak, s üg\ gona hibák' szertelen

163


ho//ájok hnsunlók í;;y inúsoknuk pedig hinni kell. De könny últullúlni, liogy a/ illy s/únu)lat nagy tévedés; mert épen a tudósok és könnyen hivk kö/ütt van a gondolkodni és tanulni akaróknak a/on

abból, mellyek azon tzre valók? s megha pedig tanultuk-e, miért oda valók ? vájjon tanulezeket meg nem tanultuk

kö/ép rendé,

gyjteményt ítélnek. Mert ámbár ezek kimutatják is a gyjteménynek néhány jobb

dolkodiuik, is

meg

liu^;y a

tiulják ket. órtoiii,

—

,

tunk-e valamit

Csak

illy

?

formán tanítanak pedig több-

nyíre a szokott recensiók is, kivált

midn

nieliy leginkál)b lias/.nálja és lyrai

érdemli a tanítást.

De

egyébiránt

is a/, illy

mellyben az itél, s/avairol sennni és roszabb darabjait; de mivel meg nem számot nem ád, sok hamis állításra njiijt- fejtik, miért jók avagy roszak azok; mit hat alkalmat, s leginkább csak holmi ha- tanulhatunk tlek egyebet, mint azt, hogy szontalan magasztalások avagy ócsárlások- a gyjtemén.N ben vágynak jobb és roszabb a mit jtedig elbb is tudánk nak lehetnek mszerei, nem pedig valami darabok; Mert ki nem tudja azt, hogy az illy gyjczélszerü tanításnak. Illy hibás természetik kritikák több- teménjek természet szerint csak illy jobb nyire minden recensiók, mellyeknek szk és roszabb darabok' gyjteményei szoktak köre csak holmi hián_\ os könyvismertetést, lenni? s ha mink nem azon darabokat néznem pedig valami alapos bírálatot fogadhat zük is jóknak avagy roszaknak mcllycMert mikor a recensens a könyv' na- ketazok, még akkor sem tanítanak, hael. gyobb hibáiból kimutat is nehán\al, de a nem csak ízletket akarák reánk tolni, a többi illy hibákra nézve, csak ezzel fizet mi pedig teljes bonczolat nélkül nem igen ki: „stb. stb. vagy: több illy számtalanok" szokott sikerülni, s a kik felkapják, azovájjon ezen számtalanra nézve, nem ma kért írni nem érdemes. Ugyan azért az illy recensiók helyett gának beszél-e a recensens? tudhatja-e igy a tanulni akaní, vagy még maga is a bírá- jobb a gyjteménynek, akár költéri, akár lat alatt lév munka szerzje, mellyek ama prosai mvek gyjteménye legyen az, egyes számtalan hibák? S ha ezek nem tudják, darabjait teljes taglalat alá vennünk, s így vájjon kinek beszél a recensens. minden egyes darabnak titkosb hiányait és így a recensensi jellemzések is elmond tökélyeit kilesnünk és kimutatnunk; nem ják ugjan, hogy a költér szelleme illyen csak azért, hogy egyedül így lehet bírámeg amollyan; de mivel azt meg nem latunk tanító és teljes, de azért is, mivel mondják: hol és miért oll}'an, természet az illy minden oldali vizsgálatok mellett, szerint csak ollyanok eltt beszélnek, kik néha több olly észrevételre is bukkanimk, nélkülek is tudák a tudnivalót; egyéb ol- melly magunkat is tanít, s a tudomány' vastikra és a jellemzett költérre nézve pe egészére nézve is uj felfedezésül lehet. dig a semminél nem többek; holott igen Csak a minden legkisebb részletig vizstermészetes az, hogy a költér nem ejtené gálódó kritika adhatja az egésznek igaz isazon hibákat, ha ismerné, valamint az ol- meretét, s mindenkor az illyennek tapaszvasók' nagyobb része sem ismerheti azo taltam én legtöbb hasznát; midn ellenben kat, s ha ismerné, nem volna kritikára ama nagyjában s mintegy önkényleg ítészükség. lknél alig tanulék egyebet mint azt, hogy E jegyzet alá tartoznak azon kritikás ártani akarnak. Pedig nem szabad azt soha epigrammák is mellyek majd müvet majd felednünk, hogy a dolognak komolyabb mvészt Ítélgetve, a helyett hogy tanítani oldala is van, az t. í. hogy embert ok néltudnának, többnyire csak magokat ítélte- kül bántani bn, s kritikánk csak ugy nem tik meg. Mert p. o. mit tanulánk azon epi- bün, ha az egy embert milliókért bánt, az grammábol , mclly llímfy' verseinek na- az, lia tanít. gyobb részét tzre itélé? mcgtanultuk-e birálat,

—

,

—

,

21


i(;4

hanem hátramenetelek, és annak legbelsbb megveszti szoktak lenni; s tudva van, hogymíndaNíluszés Gangesz melléki, mind

IV.

Kül- és belkritika.

Valamint bírálatod tárgya

—

a

mü,

a görög és római miveltségek' enyészetének okai nem külsk , hanem belsk valá-

kül- és belmüvészetek' egyesületébül alanak ; s hogy ezen utóbbiak , minekeltte kult; ugy a te kritikád is kiil- és belkritiazokat a külvész A'égkép elrontaná, már kák' egybefolyásának ulakulatja legyen; százévekkel elbb magokban veszni tértek mert egyedül ezen kétféle kritika' egyes ezen belvész' mesterei épen azok valának, teme alakítja a teljes kritikát avagy kritikik haladásukat vélek, midn mindig hátra pedig mindenik csak magában kai egészt, ménének. hijános egyoldalú nézeteket adhat. Csak lehet tahát belkrílikád teljes A belkritika, mint veleje a dolognak, tökélyü, úgy ha nem csak a már megtörtént magában is nagy érték lehet ugyan; de a czélos és czéltalan haladások' minden titkülkritika, kivált ha kültéri müvet bírálsz, kosb jellemvonalait ismered, de megtudod mi lehet magában egyéb, mint valami töismerni még az idnként történhetkét is kéletlen nyelvtani bukdozat, holott tudniminden oldalaikról s minden következevaló az, hogy a költélyzet' nyelvét s egyéb teikkel együtt. Ezen ismeretek nélkül belkülalakait, leginkább csak annak lelkébl kritikád csak valami homályos lélektudos egyéb aikató elemeinek üsszeillésébül lemányi szemlélet lehet, s csak ugy lehet az het igazán megítélned, a mit természet sze fentebb kritikai nézet, ha azt legfbb külrint csak lígy tudhatsz, ha a belkritikát téri és philosophusí világnézetekhez illeszteljes

mértékben

bírod.

teni tudod.

Hogj' pedig azt ugy bird, nem elég a müvet csak magában megbírálni tudnod; de meg kell azt tudnod bírálni még azon legfbb szempontból is, hol az a kérdés: a nemzetnek mint illik üssze az egész s emberiségnek czélaival, és. az egész mi veltség bölcseletével? Mert ezen legfbb

m m mvészetének

Ugyan azért míg ezen legbelsbb és legfbb kritikai szempontokhoz szemeid meg nem nyílnak, az az, míg az emberiségnek, nemzetednek és mveltségnek leg-

fbb

czélait és viszonyait,

az igaz és ha-

mis mveltség' minden bélyegeit teljes fényben nem ismered s míg a régi két nagy csak része szempont szerint az egész nemzet' és jelenkor' bölcseségéböl egy reánk avagy az emberképzet' nagy ill egészt alakítani nem tudsz; addig jebölcseletének, mellyekkel a mnek, mint lesebb müvek ismerjének és birálhatójárésznek, összeillése, annak legfbb érdé nak ne véld magadat; mert bírálatod, mind

me; össze nem

illése

ellenben leglétegesb

;

magadra mind a tudományokra nézve, nem csak haszontalan, de kártékony is lehet. Hogy pedig ezen legfbb életkérdés A mi pedig ne csak a belkritikára nézve szerint tudj ítélni, nem elég oda holmi holegyen mondva, de némüleg mondva lemályos izlet és az oskolai elméletek' tudo- gyen a klkritikára nézve is, mert a mint nem elég oda csak azt tudnod, mondám ezek egymásba folynak s egyedül mánya; hogy „haladnujik kell'''', de tudnod kell azt csak ugy tudod igazán megítélni a részt, is: merre és hová? Mert ha ezt nem tudod, ha tudod az egészt. nem vagy képes az igaz és hamis haladások közt különbséget tenni. Tudva van pedig a miveltség' történeteire figyelmezk eltt, hogy gyakran vágynak az emberképzet' sok oldalú és sok czélu munkájában olly hamis haladások, mellyek nem elre,

hibája.

—

j


az igazság, illy hatásnak pedig nincs egyéb eszköze és fegyvere mint az oker; s ár talmasok, mert az irodalomban a durva

Kritikai hatigiilat.

A

kritikának imez inast

i6;

sagítkat hatás' eszközeivé tenni, annyimint a durvaságnak és önkénynek fegyvert ad-

eniiített igen

komoly inagns c/ólai Oiiként mutatják, hogy valódi kritika' taníttija, csak a leg('-s

mveltebb s Hogy pedig

érettebb

»'niber

Irlkii

annyi n)int az okerkkel hatni tudókat az okosokon és igazságon ni, s

lehet.

nem felül

emelni.

a/ III)' embernek, valamint egész lelkülete, ligy tanitásáfíak egész ter-

így természet szerint a hamis ügynek védelme sem lehet más mint hamis. Mert ha azon római gonoszok' világpusztító bü neit az irodalmi gjarlságoktol meg nem

mészete és hangulata nem lehet más, mii\t az emberiség' legfbb mértékéig szelíd és nemes, látnod kell azt is, mihelyt meggondolod, hogy az ill\- emberen, nem olylyant kell értened, kinél csak a fej van müvehe, hanem csak ollyant, kiben mind az értelem mind az érzelmek egyiránt müveive és nemesítve vagj nak s meggondohogy a kritika' közönségének nemelod sebb része is, csak illy nemesült lélekhez ill tanításnak nyit fület és kebelt, a maga mveltségéhez nem illket ellenben meg-

választjuk

s a ron)ma- és szonett háborút az erény' és bün' világháborújával egynek nézzük , akkor még azt is mondhatjuk, bog}' nem csak a papiroson, de még a

piaczon

is

;

Az

szabad egymást agj'onvernünk

kritikai morálnak, mi egyéb következményei lehetnek, mint miket már

,

látunk.

illy

A

kezdk,

legüresehb

a helyett

hogy leikeiket a dolgok' belsbb ismeretére megérlelnék, csak hamar felszerelik mago veti. Vannak ugyan a kritika' törvényeinek kat az illy kritikai hatás' minden eszközei olly tanítói is, kik e részben egészen mást ^'cl> ^'^- a/-, a legsértl»b kitételek és gúny tanítanak s.azt hiszik Lessinggel, hogy Jlâczajok' formulájivaj, s elkezdenek hatni, „A hriíikusfiak senki elébe nem irJwtja M^ kezdik hinni, hogy valójában csak az mellij keniénijen és keseren gáncsoljon ragiji^ akaratuktol és formulájiktol függ azok csnfoljon. Magának kell tudnia, »í/V
')

L.

Kazinczy, Tövisek

és

Virágok, 1811. lap 36.

De

meg a kritikát az irói ezeket a polgári vitáktol, a kritikai hatás'igazi eszközeit az álkritika' hamis eszközeitl, az irói gyarlóságot az iróij, gonoszságtol, s válaszd meg a birt a bamint némelly amerikai kótol , nehogy egyszerre biró és| kannibáloknál szokás bakó légy; vagy legfelebb csak akkor légy az, midn olly irót akarsz büntetni, ki az emberiség' fentebb jogai és érdekei ellen tudva dolgozik. Mert az illyen már igen de érdemli a büntetést és elnémítást; egyébiránt is az illy politikai perek ben már igen hozzá szoktunk a leganyagibb okeI

pertl,

te válaszd

s

—

—

j

—

rókhez

is.

Knigrnmiiiai morál.

.

i

i

.

Mikor ellenben csak holmi ,,BáataninK^st vadság...''- -S más a' lélektelen Iró? Azt hozzad s hozzam nem kuti scmnii ktel. Csípd,döfd, rúgd, valahol kaj.od a' gaz latrot! Az illvcf Útiii,

csigázni,

'k

ag)on-verni (nevetve) szabad,

.

/

iroi

-i

sikam

j^t^kkal van dolgod, nincS ok , mellv han,' ,', guhitodat a müveltseg es szcIidseg torveuyei aliil felszaljadítauod engedje; s ha fel,

,

,

,

,

,

166


szabadítod, leginkább magad ellen vétesz, gének tekinteni, nem pedig azokat, kik mert vétesz azon törvények ellen, mellye- az illetlenségnek tapsolnak , ha azt akarket müveit ember szükség nélkül által nem juk, hogy a nemes magyar közönség szinthág. Nagy megg3'z ervel bír a tanítás- úgy meg ne vesse kritikánkat, valamint nak szép lelk emberhez ill módja, nem elbb a pesti bikaviadalt megveté, holott csak azokra nézve, kik tudják azt hogy az illy közönség igen érzi azt, hogy az il valódi mveltségnek mulhatlan következ- lendség' szabályai nem egyebek mint legménye a szerény szelídség; de mind azokra fbb törvényeink' pótlékai, s ugyan azért nézve is, kik azt még nem tudják, hanem minden szépnek és jónak múlhatatlan felcsak érzik: visszaborzaszt ellenben az em- lételei. beri természet' nemtelensége, midn azt látjuk, hogy az oll) an ember, ki teljes éltét arra fordítá, hogy lelkét nemesítse, VI. nem pirul az örökkévalóság' színe eltt illetlenkedni s kimutatni, hogy embertársa* Kritikai viszonyok. szemérmét csak azért fedi fel, hogy azt Valamint minden dolgunkban szintkaczagja. Ha tahát az önszeretet' sugalmain kivül úgy kell ügyelnünk a környezetekre, mint egyéb törvényeket nem tisztelsz is, akkor a dologra magára; ugy a kritikában is meg kell minden viszonyt gondolnunk, hogy jó is azt parancsolja az okosság, hogy szived' akaratunk több kárt ne tegyen mint haszhibáit rejtsd s azokkal tudományodat ne mocskold hanem inkább minden szavad- not. Vágynak az irodalomnak olly korszamell3'ekben a kritika nem csak haszban a szelídebb s nemesebb emberiség' szel- kai, nos, de múlhatatlan is; valamint ollyanok leméhez simulj, mindenkor szemeid eltt is, mellyekben az nem csak nem hasznos, tartván a miket egy müveit lelk fispánunk (gróf Teleki Jósef, 1790) egy nagy de kártev is lehet. Midn mink irodalmunk' ifjúságában, változatunk' zajában monda: egymást buzgatva zengk fel alvó, vagyi „Szükség hogy minden cselekedetinkigazabban szólván, félholt nemzetünket,] ben illend állhatatossággal ugyan, de csenmidn még szájról szájra ment nálunk ez desen s egymás iránt minden áskálódás, a hazafiúi jelszó: „irju/ik akármit csak Írerszak és lárma nélkül, viseljük magunjunk, liogij a magyar irás divatba jöjjön !^^ kat; egy szóval az illendség' törvényére s mikor még a legcsekéljebb magyar irat szorosan vigyázzunk; megemlékezvén, hogy is hazafiúi tett volt; akkor még természet nékünk, nemesi rendnek, sokkal kevesebb szerint a kritika nálunk nem csak szükségszabad e tekintetben a köznépnél. A clatelen volt, de a nemzet' legfbb czélával zomeniusok egykor a spártai ephorusok' is egyenesen ellenkezett: most ellenben, székét korommal bemázolván, megcsúfolni midn nem csak divatba jött a magyar irás, nem átallották. Ezen igen illetben tettükért de irodalmunkat nagyjaink' bölcsesége öröka spártabeliek elégnek tartották azzal bünre meg is alapítá, kérdésen kivül szükség, teni ket, hogy köz kihirdetés által szahogy Íróinkat a kritika' szövétneke által badságot engedtek a clazomeniusoknak mavezetni elkezdjük, noha még most is tegokat illetlenül viselni. Szomorú privi- kintetbe kell azt vennünk, hogy csak kezlégium! mellyel valamint kétség kivül s nagy akadályokkal viv kezdk vaszégyenlettek élni, ugy mi is arra soha ne gyunk. ;

—

k dk

vágyódjunk."

Lessing azt mondja: „Ha én müvitél volnék, igy intézném hangulatomat: Kémélmes érzelmüeket kell kritikánk' közönsé- ve a tehetségeket mutató kezdt, st hizelgígy érez a nemesi rend.

S az

ilJy ne-

167


is neki; csudálással kételkedném a mesígy az irók' személyére nézve is, megteren és kételkedéssé! csudálnám ot elijeszt- történik g\akran, hogy érdemteljes ember ve és pusitive a kontárt; gúnyolva a dicse- igen gyarló iró lehet; de azért távul lekedót, és olly keseren mint csak lehet az gyen hogy a kritikus annak érdemeit fonármányost és cselszövt." S vájjon a miket tos okok nélkül féln' tegye s azzal csak

ve

;

kezd

nem úgy bánjon mint gjarló iróval; mert lehetnem- nek olly irók, kik ha írásaikkal nem is, zetre, kivált jíedig egy ollyanra mint a más utón módon hasznaihatnak az irodaniag\ ar nemzet s nem illik-e megválasz- lomnak, attól elidegenülve pedig árthattanunk Hudát PliiladelpliiátoH El) azt hinak is. szem igen, s azt hiszem, nem csak a tehetAz irói democratiát meg kell a csárdai itt

Lessing egy

illik-e azt

mondanunk

ircíra

mond

,

eg\ írni kezdcí

?

séget mutatókkal, de a leggârlóbhakkal is democratiátol választani, nem |)cdig anykéméivé kell bánnunk. Nem csak azért,' nyira terjeszteni és népszertlenné tenni,

mivel nálunk még az illyenek is jobbak a semminél; de azért is mivel azok nem egyebek mint egyszerre szület és enyész buborékok, s mellyeket csapkodnunk semmi okunk nincs, de igen is van elég okunk azokban az embert kémélni. Iviváltké|)en pedig szükség,

hogja

|bogy azt a nemzet' nemesebb része, mint zabolátlanságot gylölje. IVIert ha a fbb s ugyan azért becsülelért és félt embereket a kritikával az írástól elrettentjük: mit nyerünk egyebet, mint azt, hogy a nemzet' mveltebb részérc nézve, egy má-i alapítunk. kri- sodik és félchnesb censurát

—

bánjon, neUgyan azért akármelly oldalairól tehogy a merészt félénkké s a meleg szivüt kintem is a dolgot, mindig csak azt kell hideggé tegye s az által szárnyaikat szegje. mondanom, hogy kritikánk ne büntet, A prosaicus gyakran örvend, ha a kritika hanem csak tanító, s ir(»i democratiánk ne neki tárgyat ád a toUcsatára; de a költér, a szcrctctlenség' és zabolátlanság' hanem ki többnyire mintegy álomjáró lebeg a te- csak az okosság' és emberszeretet' demotkön, hamar lehull ónnal, hová tudta cratiája legyen, mint JFashi/igtoné, hol az ^nélkül emelkedett, s vagy elnénnil vagy cmberkinozó börtönök' hel> én, az ember'más utat választ, mellyen korántsem tehet szeretetnek olly szentegyházai emelkednek, annyi jót, mint geniusa' els intése szerint mell\ ckbon még a bnöst sem fenyíti büntika a kollérekkel vigyázva

,

volna. Vagyon lángész, ki egy- tetés, hanem tanító, jobbít() s boldogítfi szerre délponton tn fel, de vágynak oly- szeretet öleli. Ez a mveltségnek legszebb lyanok is, kik csak idíível vergdnek oda; diadala, s ennek utait készítse az ir(), ha ollyan pedig, ki folt nélkül volna egy sincs. az emberiség' tanítója akar lenni. Idt kell tahát engedni a vergdnek, s tehetett

mindeniket nem foltjai' kisel)b szÚTnábol, sugarai többségébl kell megítélni.

hanem

BIRAL.ATOK.

Általában pedig minden irónái tekintetben kell tartani tárgyat, személyt, idt s helyet.

Vágynak tárgyak, mellyek csak

félfénjben és gyoni közé burkolva jelenhetnek meg; s vágynak idk, mellyekben, Jean Tani szerint, az igazságnak zsidóvá és mesteremberré kell lennie; a miket ha tud a kritikus jól fontolni, a mu szemetei mellett könnyen gyanúba hozhatja

meg nem

annak kincseit

is.

Jegíjz.

Ezeket Bcrzscnji a magyar tudós

hivatnios felszólítására irá,

alaprajza szerint,

roviil

niidn az

liiiálatokkal

iiicrtetcsekkcl kiváiiá mcgiinlitani

vek

felj|.

határnzá

.Azonban, egy elre a ti>bbspg

s

kiki

illy

,

tár.saFiig

,,Tuiloniáiiyt:ir''at

vagj inkálib íekünv-

a megjelent

birálalok elhagyását

visszavchcltc

a

levéltárból

dolgozatát. Berzsenyinek biraló hangulata mutatásáért, valamint szóiami véleménye s izirtc nwlvánitása tekinadom itt elé az övéit, némclly helyén azért tetcbi'il , rövidítve már, mert effélék nagyánt csak naiiszerinti érdekiiek. F.zt monda maga is. 1). d-

,

168

.


A Délsziget,

melly ismét valami rémregényes

hazai almanach szierkeztelé Kisfaludy és rejteményes költély két hosszú énekben Vörösmartytol. Tárgya ugy látszik a férfiúi és asszonyi Károly. Pesten, 1831. természetek' rajzolatit adni; de ez a tárgy olly E szép almanach (izedik évi köletével veszi végtelen és fejthetlen allegóriákba van meritve,

Aurora^

olvasó közönség Kisfaludy Károly' utolsó vi- hogy azt inkább csak sejteni mint látni lehet s is, a mint Toldy Ferencz a könyv megvallom hogy az egész mnek nagyobb része hátulján jelenti, már csak félig a boldogultnak ke- reám nézve érthetlen.

az

rágait, de azokat

,

mert már ezen kötet' szerkezteíése alatt

zeibl;

elgyengülvén az érdemes egyik

részét

Vannak ezeken kivül a gyjteménynek különgondjainak nagy féle kisebb költélyei és lyrai virágai Kazinczytol, barátjára Bajza Jó- Klcseytl, Kisfaludy Károlytol, Vörösmartytól s

férfiú,

legkedveltebb

sefre bizá.

több

Jeleskedik e

gyjtemény

ifjú

költéreinktl, mellyek általában csinos

különféle verseze- Ízlettel készültek ugyan

tekkel és e kötetlen beszédekkel:

legvalódibb

kltéri

de mégis

;

azok között

érdekek Klcseytl

Zrinyi Vízkereszt , kis nyájas szeszélyü novella le- éneke és a Tyrann, Vörösmartytól az éjféliház és

velekben Kovács Páltol, mellyben az eladás szép Szigetvár, Kisfaludy Károlytol pedig a Dal. elevenséggel és természetességgel bir ugyan de A gyjtemény nyelve általában mivelt és csia magyar falusi mulatságok' festéseiben néhol igen nos; ugyan azért e részben csak e következend hajlandó a szerz a gyermekesbe tévedni. csekélységeket jegyzem meg: A barátságról. Segur után báró Wesselényi Báró Wesselényi Miklósnál ezen szólás: „elMiklóstol, és Segur álma ugyan báró Wesselényi facsarják igaz értelmét" nagyon bevett szokás Miklóstol, mellyekböl a legszebb életphilosophia ugyan az irói nyelvben; de mivel a dunai nyelv szól hozzánk. a facsarást és csavarást igen jól megkülönbözteti A házasság égben köttetik, szellemteli nyájas olly formán hogy a facsaráson valami nedvesség' elbeszélés Trattner Károlytol, mellynek character kinyomás a csavaráson pedig elfordítás eltekefestései szép elevenséggel birnak, s beszédében a rés van értve tahát ugy gondolom az irói nyelvtudós és nagyvilági nyelv egyesül. ben is jó lesz az értemények' ezen határozottságát! Csesznekvúr elbeszélés Kun László idejébl megtartani; melly szerint pedig igy kell szólni: Horvát Endrétl, és egy másik, illy czim alatt: ;

,

,

;

,

Okos Jancsi

s

bolond Kata, mellynek szerzje ma-

gát csak egy N. által jelenti,

gyjteménynek ezek:

versezetei a

Ilka Gyulának és viszont

tol,

Czuczornál „hév gyöngy ii könyük özönében." Itt

alnépí mesék.

Nagyobb

kifacsarta titkomat, elcsavarta beszédemet.

alkalmasint csupa

heroidák Czuczormellyek a római remekek' formájában és szel-

hat ö és ü van együtt!

magyar nyelv tatni

,

,

hogy

ne tudna? Vörösmartynál a lód

=

s vájjon olly rut-e

a

rut monotoniákat távoz-

illy

=

lovad helyett,

alitn-

= =

zavar alul és alulról helyett, ziirmind lemében vágynak öntve s több tekintetben azok- nan felavagy chaos helyett; Kazinczynál /e//e/e nak tökélyeivel ékeskedk, ugy hogy ezen szép felé helyett, szeretetve vagyok e helyett: szeretmüvekbl csak e két sort óhajtanám ki: tetve vagyok; Trattner Károlynál: bátyjaink :

,, Szólj

kémélve nagjon, vagy félrevonulva ha szükség:

A ragyogó

fogsort felfedi nyilt ajakad."

bátyáink helyett, hagyj

itélje

meg

=

=

e

helyett

Mert itt a kémélve szólás a vigyázva és tartóz- hadd itélje meg helyben nem hagyható hibás szókodva szólás helyett, az egész érteményt megha- lások. ,

Igen jók ellenben Trattner Károlynál a hijá-

misítja s egyébiránt is az egész gondolatot gyerzik

mekesnek érzem.

A

Rom,

allegoriás költély

hexameterekben

=

hibázik helyett

valamint anda és éber

,

is

a falánk mohó helyeit jó gykérszó ugyan; de

Vörösmartytol, melly minden csudás és rémes re- mégis nem volna e jobb eme helyett ébrénk avagy gényessége mellett szép rajzolatit adja az em- a szebb hangú ébrény. beri életnek s az emheriség' változó örömeinek.

1;

BERZSENYI FOLYÓRESZÉl.

169

ményl zavarják, a mi pedig a nyelvnek

IL

lesb hibája. Továbiiá

AMfOfa,

legléte-

: ,

hazai ulmanach. Alupitá Kisfaludy 3. L, Q felette, igy ismét monotoniát és ké-j Károly. Folyt alja Bajza Petteu 1832. Tratttértelmüséget csinálunk, holott ez annyit is tesz ner és Ktirulyi' költségén. mint: devoravit; jobb taliát mind a széphangra

Örömmel

kell látnunk

hogy

e diszes

almana- mind a nyelv' legfbbjére

chot, alapitója' kora huiiyfiíval Bajza hunyni

lianem azt

eng:eilé;

raturánkat tuvább

iijia

éltetni s azzal

iliszesiteni,

is

hamvait meL;iíszte!ni kiváná.

gyjteménye

gondos

azon

kell

már

is

is, hoe:y e jelen

kell

olly

csinos

vallanunk

az

,

illy

hosszú mo-l

minden-

elölte és elttek.

L. 10. lángok'

5.

nyilván mutatja azon

rt

fénye.

|

—

A rt

csak

gúnyszó és illy komoly képhez nem illik. Mondrt Kata, rt tehén, rt hajú, de csak ugy!

juk:

midn

gúnyolva a szkét kesének mondjuk;! gunyszókhoz tapadt ideákat pedig fölötte hogy azok többnyiie mind nehéz változtatni és tán kár is változtatni, mert

akár rersezeteit tekiuljük, mindenikre

meg

I

L. 9. legveszélyesebb

4.

lite-

ugy hogy akár annak fulyú be-

kori bélyege vala,

az értemónyre nézve,'

mind Kisfaludy' notoriás szót igen szkség igy megrövidíteni: leg-\ veszélyesb. Ugyanott elüttök, jobb: elöltek, mert:

váloi;atasí, melly e szép éviratnak

szédeit,

—

fölötte.

elttem, eltted,

De örvendenünk kötet'

mind

nem a

,

mint az

illy

az

illy

,

legszebb terményeink közé

Melly

hogy ezután szerkeztnek a munkák' szép almanachnak elbbi di-

gondja leszen az

megválasztása

kell számlálnunk.

lehet reménylenünk,

szerint méltán is íö

mellyeket méltán

miivek,

készületü

által e

szavakra

is

van szkség annak helyén.

Ugyanott: leve, teve, jobb az

illy

—

kétértelmüsé-

ek helyett a lön, tön.

uj

L. 14. el,

öldözlcté el, jobb: öldöztelé le

,

mert

hijány, távozás, eltérés; /epedig alá lenn, lentt

szeit fen tar tani.

mellékeszméjét festi, és egyébiránt is két egyenli Vagj'nak e jelen gyjteménynek több szép magánhangzót ejt öszve. L. 2 0. tagjaimban, jobh kötött és kötetlen beszédei; de minekeltte azok- tugaim, mert a j csak a harmadik személyhez tar-

nak

belkriiikai

meg azok

térnénk,

vizsgálatára

tekintsük tozik, az

nyelvhibáit.

Kisfaludy Károly' emlékéhen elforduló ezen

szavakra

meg

e

megette

:

tiszteli

,

felette jegyezzük

,

következendket:

A

nem

amint

is,

ravit

de egyébiránt

;

holott a

vármegy éhen,

agy

hátulja 2.

vez

is

a

mög

fentt

is

:

j

nélkül

még

is

;

de azt

inkább,'

a harmadik személyben

,

jobb igy: szin

—

color,

szi'n

—

is

—

J

scena. Ez

mint: devo- dunai szólás ugyan de igen helyes , mert távoztatja a kétértelmséget, a mi természel szerint a! ,

van még Vas

hol az annyi mint a barmok' péraja szónak leglélelesb

hiltája.

L. 30.

mindég, jobb:

mindig avagy mindig, mert a gyökér: ig és am-'

').

tiszteli, jobb igy: tiszt elji, mert a ne-

eset

szerint

„megette" annyi

annyival

lehet jobbítani kell,

mondva,

szeretünk ellenní a hol csak lehet. L. 23. szín

csak monotoniás, de egyszersmind rut kétértel- color

mség

jól

rósz szokás sokban másként szól ugyan

mivel a

megette, jobb: mögötte, mert amaz

1.

els és második személyben pedig csak:

tagom-tagod, tagaitn-tagaid vágynak

tisztelje

nem egyéb

,

mellynek töb))ese természet

mint: tisztelji.

De

ezen kivül

ugy kétértelmség

is

támad.

erény, mert ez gyökeres,

Mikor minden ok-

czél-

L. 3 2. rény, jobb:

amaz pedig gyökértelen. vagy szkség nélkül aj

|[

szép és gyökeres rré/iy helyett rényl akarunk is kívánja azt hogy a Jíét magánkívánunk ai hangzó közé mássalhangzó jöjjen, s a mi leg- pottyantani, akkor csak ugyan sokat publicumtol. És én ugy gondolom egy illy szent több, kívánja a szónak lelke az értemény is, közönítend szónál miut:!' mert amúgy gyakran kétértelmséget csinálunk, és minden lehet módon újíthatunk olly szabadon mint,. erény, korántsem irúi tanítói kunyhói, esztendei stb. p. 0. melyhoncztudománylian, mellynek publicumaj lyek eg^'szersmind mellékszavak lévén az érte Bugát a örökre csak a bonczszoba lesz; mé^'is azt láijuki' hogy ott minden uj szó gyökérbl van szármáz-

a szép hangzás

—

,

.^

,

,

,

j!

')

Sáros Patakon pedig: megî.

tátva s

nem mondatik

ütér helyett: tér, \mnt erény

22

\

II

,,,:,


170

a mi épen ollyan mintha

helyeit:

rény

getlnénk

meg ezen

még

,

szóval:

iij

nem

regényes,

holmink

eli-

—

—

holmitok

hanem jobb: úrong

mert

,

itt

holmijok.

23 7. árjong

L.

aj egészen szükségtelen

és

kivánnók hogy a puhlícum eltt a gé- helytelen. L. 34S. az imént , élig: imént. L. 365. annyi legyen mint regényes avagy romános. mint híretek monda, ez igy lesz jól mondva: í/iint

azt

fiyes is

,

is

Vagy tán szebb hangú Én ugy gondolom a muzsika nem egy hangban, hanem több hang' vegyületében áll. Ezt éizi a Magyar mikor a szüm hüm, höm avagy hém helyeit aztmomija: szíívem, hüvem vagy szivem, hivem és hevem; ezt érzi Sünt cerli denicfue fines

stb.

a rény mint az erény?

hirem monda.

Továbbá hátorkodom költéreínket még e következendkre is megkérni; úgymint: FMJszer, az ílly

nem

szép szavakat mint

;

hüm

,

hm

,

szüm

csak nagy szükségbl használják meri az ország;

szerte

nem mindenütt

érlett szó

csak ugy elve-

mikor az emberi neveket, mellyekkel szabadon het, ha valójában szép, helyes, jólhangzó, a helybánik, mindenkor több taguakká formálja; s ta- leien újság pedig kettsen taszít. Másodszor a ,

pasztaljuk, hogy az energiás hangokhoz

midn

mert

is

több nehezen érthet

és avult szavakat, valamint az

uj

nagyot akarunk

illyent: délbáb magyarázni ne sajnálják; mert a kettz- mit az olvasó nem ert, azon nem csudálkozik, L, 4 8. ha tenni fogom majd lelkemet hanem boszonkodik az olvasót pedig nem boszontetnünk. ezek helyett: ha letenni fogom majd éltemet ugy tanunk, hanem tenyerünkön kell hordoznunk.

tagú szó kívántatik, kiáltani ezen

kiáltó

meg

hej,

szót:

kell

—

;

—

,

nagyon hibás szólások. L. ^^. fejldött, szükségtelen, hololt a /íy7e// épen L. 5 7. magos, jobb: magas, meri annyit tesz. amaz annyi mint magvas a kétértelmséget peL. 114. ikl és könyököm dig távoztatni kell. szintén ugyanott a tnenel

—

,

—

id

,

és könyökem, mert a sok öööö

még

Harmadszor a népképzö müveket, millyennek minden valódi költélyzetnek lenni kell leginkább ,

,

ójják a szerleien újításnak és a mysticismus' min-

den nemeinek bábelességélöl; mert mi haszna ronle a cultura terjedésének, néprehatásának

tanók

rútabb mo- eddigi gátjait

—a

deák és egyéb idegen nyelveket,

notónia mint a sok eeee, mellyeket okkal móddal ha most annak saját nyelvünkbl szintoUy avagy

nem

még örökebb gátot koholni akarunk? könyvben utóbb elforduló JnoDe térjünk az id' és hely' szkéhez íli notoniás szavak, mint: L. 12 6. örökösök, L. 166. holmi belkrilikai jegyzetekre is. Gróf Kohári István' élelirása, Bajzától. Minfeleslegem, L. 25 9. közötökbe, mellyeket igy kelközletni,

pedig összehalmozni kell. Ezen jegy-

zet alá tartoznak e

lene

némüképen

közit ékbe.

orvosolni

:

örökösek

L. 133. röpdcssen

s

,

dosák, raellyek helyett jobb volna a dunai röpde.

zen és sugdozák nem csak azért, hogy a sok nyelvet zordoníija, de azért

is

helyén, rendén s tömötten van

den,

fölöslegem

igy L. 166. sug- s alig látok az egészben

s

telen jellemzésnél

:

más

ilt

mondva,

kivetnivalót két hely-

az eggyik

t.

i.

Tökölié

1.

1 2.

a a másik pedig Bercsényié. L. 30.mellyek nagyon

kútfkbl vágynak merítve. Az álkirály. Vígjáték egy felvonásban. Ko-

mivel a röpdesés és hamis

sugdosás épen oUy helytelen -szólás-, mintha

a.

jn-

vács Páltol. Ez a kis dráma, tárgyára nézve, mondanánk. L. 198. sür/i- csak valami kis gyermekes tréfa ugyan de annak södö élig: süriidö. Vgjanoti fejtekezett ki a tá- eleven folyamu dialógusa, szendén kellemzett szelvolságból, élig ezek helyett igy fejlett a távolból. leme s néha jelent elméssége azt jobb terméL. 199. körülövedzi élig csak ez: övedzi vagy nyink közé emelik. Azonban hogy érzetímböl semövezi, mert ez már magában foglalja a körill-t. mit el ne titkoljak, megvallom, igen szembetn

jxizás, öllözés, bolondozás stb. helyett, ^npásást öllösésf és bolondosf/íí

;

,

:

,

nemzet nyomait ne hagyta helytelenségnek látom azt, midn L. 73. Mátyás nyomait ne hagyta volna király az erdei tz mellett tréfíilódás és kulacsos ha szószaporítók akarunk lenni, akkor is nem a zás között egyszerre illy hangot kezd: Most, Vivisszahagyni, hanem a hátrahagyni van jól mondva. dor, most hagyj innom kedves magyar népemért Ugyanott hol az örök

volna vissza

,

nevii

igy

élig

;

—

L.

20 7. emelkedett /p/ a tenger színén

felül,

ilt

e pillantat

!

—

e hely

szentségétl ihletve

a fel és felül szükségtelen szúszaporitás. Ugyan- magas egekbe szállong stb, ott holmiaink, élig

holmim

—

holmid

:

lelkem

Mert ugyan mi nagy mi lehet a helynek szentsége, holmija, a többesben pedig: a tréfák és kulacsok között? Valóban az egész

holmink, mert nincs egyéb mint

—

,

pillantat

van

itt

,

s

BEHZSENYI FüLVÓHKSZÉI.

171

dolog olly szinü mintha Mátyás királyt a csutora ezen alnépi kUszüntés sem a személyhez, sem an-

ragadná az egekbe! De ezen

ugy érzem, nak egyeli nagy mveltség

kiviil is

épen nem illeml az Hly nnijy férflnkat

illy

hes/.éileihez

,

sem az

foruián iménti költéri köszöntésiiez, úgymint: „iflvrz le'gy

Mert ámliár, valamint minden valódi uram" éjien nem illik; és ngy vélem rerlieli itt a nagy ember, ngy ezen mi nagy királyunk is igen dolgot még az is, hogy a köszöntgetés másodszor szende szellem volt ugyan, de mégis annak csak és már beszélgetés mán kezddik, holott az illy olly szendeséget kell tulajdunitanniik, melly az üres sz.ijongás még annak helyén is többnyire csak fölléptetni.

nagyságával és irániavaló tiszteletünkkel egyez") helytelen. legyen, let

annyival

ivadék most

hajlandóbb imádni, s

nem ka-

czagni seit. L. 143.

e'nf

X

áll

a gyjteménynek egyik legszebb

széli

— — —

túvolbul.

illy

Mert ez a

,

mondhatom oka nem vala

kis elbeszélés

rej-

liallvtt ült.

mint ordila uráért."

Az

czim alatt: Jaj, be boldog ligmeddig említeni, noha én

illy

cbvoni'tfis

A' hiv kutya mellplle

nagyítás helyett élig volna a kutyát csak fé-

szerény szerz csak P. M. belükkel Mert az

jelenté nevét, pedig tezni.

a'

\Eorxasztú vila hnlluni

kütetlen beszéde

vagyok

Továbbá: L. .170. „remii

inkább mivel az ösimádú ke-

is

is

illy

még

azt

sem tenném.

lélekrázó jelenetben a kutyát semmi-

ként sem láthatom heljes együtt játszónak. Mit

igen nyilván be- 'adhat a kutyatutolás a szerelem' és elválás lialá-

az ü valódi euiber-, lélek- és világismeretét, los könnyeihez?

mit

mondom egyebet a legfbb

mosolygó philosophiáját és egész hatály zavarásánál. Illy esetben ha jelen volnék eladásának sok kellemü elevenségét; melly szenem hallanám az ebet, vagy minden bizonnyal valamint az

rint

ugy hiszem nem csekély hivatala van a szer- nem örömest hallanám a szerelem' siralmai mel-

költélyzetre és comicumra. lett; annyival inkább pedig mint képiró helyes Csak arra bátorkodom kérni ötét, hogy giinyola- mellékrajzolatnak nem tekinthetném. De különben tit ne a pillanat' szeszélye szerint, hanem min- is az oktalan állatoknak csak annyit kell tulajdenkor fentebb okok és czélok szerint intézze, a doiiítani, a mennyi azokhoz illik. Midn Dobozi

znnek a vig drámai

mit

ugy

látszik elfelede,

igen és általában

midn

a költér

megtámadá. L.154.

nket

A

olly

lovának majd

olly

vitézség tulajdonitatik

török és Dobozinak magának;

midn

,

mint

Bajz.ának egjébiránt

asszonyok igen nagyon szép dalában L. 18 7. a fakó busán lépesem igen get s vissza-vissznne'z, mintha urával együtt érezné egyebek; de a görögöknél Pindarosz Korinnátol az elválást, minden bizonnyal olly érzelmek tulaj-

feltörök philosophiák i8

csak uiódibábük,

szerint

az

valamint a férfiak

Socratesz pedig Dioiimátol tanult, s mind a ly-'donítatnak az oktalan állatoknak, a millyeneket kültélyzetek' természete szerint azokkurguszi mind a platói ideálban nagyon egyenlk az illy

nem

az asszonyok a férfiakkal

;

a valódi emberképzo nak tulajdonítani

írónak pedig minden szavát a legfbb ideálhoz kell a lovak

is

nem

lehet.

Ilomerus világában

beszélnek ugvan; de a mi költéri vi-

már tettleg asszonya- lágnézetünk egészen homerusi nem lehet, kivált kormánya alá vetk magunkat, nagyon is egy kis dalban épen nem. kell iparkodnunk, hogy vezetink csupa módibábok Továbbá L. 3 71. „szemeibl keser könnyene legyenek, mert mik leszünk akkor mink? ket törlütt ki" élig és szebb csak igy: türle vagy A vándor. L. 331. Bajzától. Ez a szép kis tijrlutt. Mert azon stylisticai elvek helyett, melyromán olly sok kül- és beldisszel bir, hogy én 'lyeket Kazinczy az Élet és Literat. egyik utóbbi igen méltónak látom azt arra, hogy annak még kötetében, a periódusok' végszavaira nézve tanít, ez igen csekély hibáji is elháriiassanak, úgymint: jobb csak azt hinni hogy a fentebb stylusban minL. 344. „Dicsértessek az úr," mond nz, midiin «' den szükségtelen bet hiba. szobába lepett 's a szerény nö egy ájtatos ,,örökA gyjtemény' nagyobb költélyzetei: „a két ke'vel" válaszolva stb., mellyeknek igy kellene len- szomszédvár" hsrege Vörösmartytól, és Czuczoini: ,, Dicsértessék az 7ir Jézus," mond az, midón a nak két hslevele, úgymint: Veselényi Ferencz szobába lépett s a szerény egy áhítatos „mind- Szécsi Máriának és viszont. örökkével" Stb. mert így a szokás, a mit változA hsrege Vörösmarty ismeretes er- és keltatni sem ok sem hely itt nincs. De a mi több. lemteli nyelvében és verseletében lévén öntve, al)* 22 szabni. Kivált nekünk, kik

ink'

,

n

,


172

ban az egész hsköliéii eladás nagy miivészi tö- pedig szivére teszi: „Ho^y nehezen fekllgyek, mint kélyü. A tárgyra nézve ellenben jónak látom a a sors átkai rajta" stb. Melly hibát annál inká))b szerzt arra kéfni, hogy múzájának szehl), azaz iüe megrónom, mivel a mi nagy dalnokunk Kisemberibi) ^s természetesb tárgyakat válasszon s faludy Sándor is épen ezen hibába esett, juidn ne tartsa lantjához méltóknak az olly kannibálo- egyik regehsét elevenen a holttest mellé koporkat min a két szomszéilvári hs. Ha vérvitákat sóba fekteti. Vágynak az emberi léleknek olly ,

akarunk zengni, vágynak a nemzetnek

élig szent csapongásai, elragadtatásai,

mellyek a költélyzet-

ezek a valódi hösköltélyzet' tárgyai. nek, kivált a regényesnek gyakran legszebb tárHa pedig uj tárgyakat akarunk költeni, akkor gyai de az egész bódultságot a legregényesb mellyek a mi szelid legcsapongóbb költélyzet sem teheti széppé. oUyanokat illik költenünk harczai

,

s

;

,

keresztyén bölcseletünk' iránylatával egyezk, a Van továbbá e költélyzetben még érthetlen mi pedig nem kannibálosság, hanem idyllismus, ség is, az tudnillik, hogy Ságvár alatt mindig csak az az, idylli ideál. Ennek utait készítse a költér, maga folytatja Tihamér a ketts viadalt és semmi mint Voss a szép Lnixával és Giithe a szép Her- egyéb hadinéprl szó nincs, mégis illy sorok jömániiul; mert igy több hasznuak a hexameterek nek el a 28 7d. lapon: is,

De ha

amúgy.

uiint

illy

fennt

nem szemléldöm már ma-

látok a tárgyban oUyakat, mellyeket

—

—

,,mért

e'

mindennapi harczok

Ságnak s^ép mezején

's

mellyet borzadva tekintek

képzelményeknek érzek. Rajta sötét lobogós kopjákból midn Tihamér a siralomnak, fájdalomnak

gokban valami

óriási

a'

komor erd,

Hlyen az, Melly kivirítani haj soha nem fog senki' könyétl !" és dühösségnek özönében a lovat nyúzza konczolja, és továbbá a 288dikon: midn sírva iszik s pohasüti és dühölgve eszi az, ki naponként e' hadat üzi meznkön rát a holtakra köszöntgeti. Mert ha elfeledjük is „És !

,

a többit, már csak az lanií

hogy a

,

lek kisebb

enni, inni.

hs

is

nagyon természetien va

sírva eszik iszik

;

holott a lé

S rettenetes keze' müve után serdül föl az erd Gyász kópiáinkból, kiknek maga tette alapját."

mérték zajlatiban is már nem enged egyébiránt is olly homályos beszédek, hogy alig De megyjegyzem itt még azt, hogy a tudjuk elgondolni mit akar az a majd soha ki nem

kö]télyzet' lelki

világában az evés-ivás általában viritó

,

majd naponként felserdül kopjaerdö

tr- hogy alig lehet érz ember nemcsak lenmondásnak.

helytelen s csak a legprózaibl) jelenetekben

het. Mert a maga lelkiségét szépet

nem

lát testi

szükségeiben

állatiságokat minden testi

;

de azokat mint

lehet módon takarja még a

világban is, a lelkiben i>edig annál inkább

csak lelkeket szeret ségeiket eláruló

látni, neju pedig testi

ev-iv

állatokat.

szük-

Az emberiség'

ezt is

egyébnek

.Jónak látnám végre ha téri tehetségeihez képest,

,

ugy

tekinteni mint el-

szerznk, nagy köl

a verselöi szabadságok-

kal ritkábban élne. Kérdést

nem szenved, hogy a

mi nyelvünk és fülünk szerint a két mássalhangzó

eltt ha azok a leglágyabbak is, a magánhangzó érzelmébl foly az, hogy a déli szigetekben mindenkor hosszú mégis azt a szerz gyakran az asszonyok férfiakkal nem esznek, de a férfiak rövidnek veszi, pedig valamint a kényes magyar is csak különválva s egymásnak hátat fordítva; fül, ugy az igen éles magyar metrum egyiránt innét foly, hogy nink a vendégségben olly czimegkívánják hogy mindeniket a lehetségig ké negeporcziókra szoríiják magokat, parlagi rózsáméljük. ink pedig többnyire sem esznek sem isznak. így A hslevelek Ovidius' szellemével, az az, a megvallom hogy szemeim ,

illy

;

,

én

is,

eltt, valamint

itt,

ugy minden egyéb kültéri rajzolatokban a boros legszebb könnyüség' és természetesség' bájaival legbelsbb díszeikre nézve is telpohár olly prózai kép, valamint a büszke vitéz' ékeskednek; de lesek szép gondolatokkal és nemes érzelmekkel hátán a pálinkás kol)ak. Csak Szécsi Máriának e sorát a 12 Id. lapon: szerteValami nagyon messzevitt regényes

j

y,A kedves sorokat hév csókjaim ezre tetézte." is, midn Tihamér a maga megássa, ablia bele fekszik, hogy ott ha- szeretném változtatni, mivel illy nagy kinyitása a bevárja, kardját fejéhez szúrja, buzogányát kebelnek az asszonyi kényesség s óvó szemérem

lenséget látok abban sírját

lálát

:

,

,

BERZSENYI FOLYOBESZÉI. ellen van.

Vagy pedig

talán lesjoblj lesz

mind

ezt lyek

173

mind pedig azoknak

,

fejlete

és folyama niü

mind az ulánna következ sort egészen kihagyni, vészi rend és könnyüség nélkül valók.

csak annyiból

mivel a csók utóbb

is.

szép kiléteiben:

ujukim

illettek

,

és

De

nak kétszeri említése legszebb kifejezésekben

is

így szinte az elbb emiíiett asszonyi kényes érzés miatt nem szerelem a két végs sor,

ezek-

melly szerint an- mysticismusnak vázaival elboriloll Kndymion.

elüjö ezen nél

hiba lenne.

ban a hevet

Még

alábbvaló pedig a sentimenlalisiiiusnak

is

láncot és sovdrîisf.

Ugyan

is

a remény léri

szerelem és

,

kis köl-

Szépek továbbá Csabától a h'oszom L. 2 34 egy leánykához. L. 243. 8 hogy

ezért jó és ugyan altol

lenne azokat igy megszelídíteni

hség ismét szép

virágok.

:

lübbet ne említsek B.Palocsay Tivadartol az öröm.

Vajha te oUy s-ivvel hozzám juthatni kivúnnál

melly valamint a gondolat' szépségére,

L. 3 78.

ugy az eladás' mvészi könnységére nézve, egyIgy A köllélyzet' tárgjára nézve pedig, köszönetünket gyik legszebbike az egész gyjteménynek. érdemli a szerz, hogy múzá)át nem a levegben vágynak ugyan még többek is minden dicsérelre Millypiinel kebelét

Maria

iiyiijtja

feled.

—

kalandoztaija, mint némclly njoiicz köiléreink, ha- méltók

nem

a haza' szent földén szedi és hinti virágait,

de mivel

;

csiggaíni,

én

az ujoncz

költért inkább

magaszialásokkal maga meghilt-

luint

A gyjtemény kisebl) köllélyzelei többnyire ségbe szédíteni szeretem, még csak holmi észre mind nagy szepségüek. Hlyen dicsült Kazinczy vételeket fogok adni. L. 182. „A dicsért s az is„dicsért" helyett elmés gúnydala a Fullajtdrus vers, és a tán na tenért csatázok." A kétértelm gyón is naiv szellem h'.drskin: illyen Vörösmarty' jobb a „duciért" nenicsnk azért, hogy igy a kélér minden müve, valamint líajza dalocskái; illyen tcliiiség, melly a szónak leglételesb hibája, elkomoly értemény Kölcsey tol: az Igazság/ioz Kcliohoz, Alhomjiilul távoztatik de azért is mivel a hez illbb a komolyabb hangú ,,rf//cs" mint agyér Dre'gel, a Berekhez, a költ, mellyek olly szépek, ,

,

következendket tartanám mekes „dics." Igy érze többek közt boldogult Virág Benedek is azért nála is a' dics helyeit düct van mondva. Ugyanott ezen szólás: ,.Uarczoldk Az Igazsághoz szóló dalnak legszebb végepárducznál párduczabban" csak valami menydörzete volna ezen sornál: „s már vuUm felkiilliizütt gs csaladalba vagy még inkább tréfába való, meri a gondolat már ideig bven is ki van merítve nem pedig illy érzékeny és ékes beszédbe, mily— s a következ nyolcz sor nagyon íölöslegvaló. lyenben itt mondva vau. L. 1 85. „Négy hétiz élDre'gel/iek végsorait pedig igy változtatnám: tem egykor." Ez csupa próza, melly jobb lesz igy: „Ah de rumod gyászán az örök lii'r' égi sugara óh éltem én is egykor. — L. 242. E szép ódának hogy azokban csak

e

jónak megváltoztatni, úgymint:

,

Csitlugi fényében századuk óta ragyog."

ezen sorait:

Mert ezek üsszeíllbbek komoly és ünnepélyes mondatban mintsem az idylli virág és virul; e helyett jiedig: romodon vagy romod f'iliitt, a romod teteje

,

A folt,

épen nem

támadó nap twlja,

A

látja

szomorún nyugovó bnünket"

jó lesz igy változtatni: lielyes.

költiiben a

Minden kel nap látja dúlni On kebelünkbe gálád bnünket

negyedik sor nagj'on helytelen

mellyel ízlelem szerint jó volna

tatni: sziveket

,,//

ragadni égve

igy a sok v hiba, de

viv.

igy változ-

Igaz ugyan hogy mert amúgy homályos, az óda pedig igen tiszta nagy, és határozott érteméuy beszédei kivan. L. 3 2 2.

ez korántsem olly

mint amiigy a bels modulaiiónak zavarlsága.

—

„A

kit évtiil

könnyezek." Ezt annyival inkább

nem

Ugyan ill alább a Zejthyr' lágy szárnya és a zi/g lehet helyben hagyni, mivel egészen szükségtelen régtl, hololt elliünk a szebb és jobb sem összeillk, s jobb volna zug helyeit rezg vagy ujilás leng, mert a zug csak kemény szélvészt vagy hu- melly meg a vcrsinérlékkel is épen olly egyez :

,

mi a lágy zephyr- mint amaz. Versezelei a gyüjieiiiénynek részint görög Ezeknél már sokkal alábbvalók a líujosdal foriuákban vágynak öntve, részint jiedig leoninués Tiinodéí, mellyekben mind a gondolatok cseké- sok, az az, metrumos és egyszersiuinil rimes for-

zamosan zordon hangot hez épen nem

ill.

fest, a

,


174

mák. Hosy én ez uíó1)bi mesíeikélt formák' divatba jöttét, csak olly hamis elmeneteinek látom a költélyzetben, életljen

,

azt egyebütt

a világi

luxust

mint a lélekfojtó

bven kimondám

;

itt

111.

Nefelejts.

Almanach 1832.

Kova-

Sizerkezleté

csúczy Milinly. Kassán IVigand Györgij könyv-

azok

Nyomt, Werfer K.

árosnál.

befolyását csak érinteni kivánom.

Ugyanis, tekinise meg akárki Czuczor' hösE csinos éviralban különféle kisebb költélymiként érdemlik azok mél- zetek és e következend nagyobb kötetlen beszétán mind azon dicséretet, meliyeket azokra mond- dek közölteinek, úgymint: tam; vesse össze azonban ezekkel annak SzondiEgy novella Kovács PáKol ezen czim alatt: ját, s látni fogja hogy Szondi' mesterkélt formá,,Mindeniin jú de legjobb ollhu/i," mellyben csak jában az egész ovidiusi nyelv és könuyiiség anyholmi szeretkez kalando/.atok adatnak ugyan el, nyira elvész, hogy ezt alig hiszi amazokkal egy leveleit, s látni fogja,

,

lélekbl származódnak is,

el

lenni;

de látni fogja azt

de olly genialis szellemben

mellynek

igy elformátlanulnak:

Nem

tnda

azt egy-

nyelve olly tiszta, hogy abban csak e

landjaim, vágyjuim

A harczkever nem

hanem

költéri valódisággal tudja vegyíteni, s

következ hibákat jegyzem

Oít szendereg ö

Kit

melly a tréfát nem

,

engedi csupa üres játékká fajulni,

hogy ebben nem csak a beszéd' folyama veszti szersmind kellemeit, hanem még a legszebb gondolatok is

ka-

fel: „elébb, kézzé,

elébem, lány",

,

mellyeknek

kellene lenni: „elbb, közé, kalandaim, vágyaim,

gyzni veszély,

szállá szüvére haláljaj

baj,

hibának nézem azt

;

Most alkonyi lengeteg

éri nyomát S enyhilgeti mennyei béke porát.

így mérje össze a miivértfí Kölcseynek nagy miiveit, az olasz formá-

De

elibém avagy eliimhe , leány avagy lyány.

is

néha

hogy a mondja, holott is,

ilty

lelketlen dolgokat

o csak embert illet prózában szükség nincs arra, hogy a jó

ó'-knek

s kivált

szokást szükség nélkül zavarjuk.

Az

szépség görög formájú

ikrek.

Novella Kovasóczyíol,

meliynek

hogy különféle mellékfesteményein kivl f tárgya ez: azon mvészi kül és belmodulatiúját a beszédnek Két egymást igen szeret ketts testvérek avagy

juakkal,

minden

bizonnyal fogja érezni,

mellyet az Echúbau^ Dre'gelbe/i Ikrek, egy leánykába szeretvén, addig szerétés a Berekben csudált, u mesterkélt olasz formá- köznek, epelegnek, és féltékenykednek, mig végre

és gondolatoknak

,

mert többnyire majd ketts viadalban egymást agyon lövik. Az egészmindenikben láthat valamit azon akadozó folyam- nek szelleme romános érzelgés, nyelve pedig néha mesterkélt s egyéb hil)áktol sem mentes, mint: ból, mellyet Hajósdalában mindenki érezhet.

jnakban hasztalan keresi,

Ugyan ez okból merem ajánlani a nehéz formák' kedvelöjinek azon egyszeritett formákat, mellyekbe Bajza és báró Palocsay itteni szép folyaniu dalaikat önték. Mert ki a költéri beszéd bels modulatiójának legfbbségét ismeri, érteni fogja ha mondom, hogy annak hiányait sem rim sem metrum legkevesebbé ki nem pótolhatja.

L. 64. „tökéllyei"

mellynek

kell lenni: tökélyei;

ugyanott „körösded" mellynél jobb a körül és kö-

—

rösleg.

lenni

zet

j,

:

L. 65. „képzetökben" mellynek kellene

képzelet iiliben

,

mert képzeni

,

képzés

,

kép-

képzemény, annyi mint: bilden és Bildung,

a képzelni, képzelet és képzelményi pedig annyi mint: einbilden és Einbildiing. L. 73. „nevedéit" szükségtelen újítás, holott van; nevelkedni. L.

Diszesiti

e könyvet gróf Kohári István' ké-

pén kivül még három

rajzolat,

u.m. Kisfaludy Ká-

rolynak eddig csak szándékbeli emléke, az aradi gyliles,

meg

a két szomszédvár/iak azon jelenete,

midn Tihamér Enik

eltt sisakját

.kitárja.

7.i.

„nevetségesé ne tegye". L. 87. „gyermeké tévé" uiellyek csak

meA-íé,

igj'

vágynak jól: nevetségesé, gyer-

mert amúgy kártévleg újítunk, holott

kétértelmséget csinálunk. L. 89.

,,a

két

ifjú'

jö-

vje' boldogsága látszék rajta", melly igy volna

jövendjének boldogsága stb. — L. illy kétértelmséget nagyon szükség eltávoztatni illy módon ki fes-

jól: a két ifjú'

-121. „ki festette e képet" az

:

|

,

1i:

BERZSENYI FOLYÓIiESZÉI. L. 12tí. „ftbajgttíía

tete.

nyugtalansága" az

galás csak iiarasztos tréraszó s

zelmekhez

L. S2.

illetlen.

ílly

nejétl semmi kénj'elmei meg sok

A

ké- ket adni."

kell lenni:

,

Ma-

meliynek veleje ez:

nem

L.

;

miért

is

nem

udvarias

az

illik

198.,,a mindenhalónál esenkedni"

erszakos szemlelen kérést esengni vagy ese-

e$eiikedés valami

egy kis romános költe- nagyon

tahát jol)b az

:

—

létében,

kastélyát fehliilvnn,

annak

hölgyét megölik és egy kis leányát elviszik,

ki(

J

;?.").

jól

mondva: csóvált

majd „eltávozik" majd

„Mo.5o//yrt//"

,,e

L. 2it5. „csavarilvlt parit-

ügyelni.

illik

tya", melly igy van L. 2 12.

Péter remete' keresztesei, a gazdag Opornak otthon

jó Istenhez

—

ize'p jii/uiszlenny

,

—

szinfe helyes.

én nem épen szeretek, azonban dezni. L. 203. „fájdalma öregbiié kecseit", melly-

a keresztes háborúk' idejéétl prózában

kárytol

A

mt'ttuzlatás. L.

Az

ne- vonjon.

nem

190. „az örökkévaló maga mélluzlalotl törvénye-

azok rostálatát legjobb nz iddre nél jobb volna: nagyobbíia emelé, neveié mert a szép beszédben még a mellékideákra is

gonilolom

bíznunk.

mény

észrevételt tulajdonítani

cgyéliiránt a miink.Uian több újítá- jelent

i8, mcllyt'kct

ugy

ér-

„nejének semmi

nyelmet meg ne \onjon" mellynek igy

Vágynak

aljaj-

komoly

175

,

meliynek kell

,,

parillya.

23

eltávoz. L.

mosolyait-

lenni:

243.

,,sasot", melly igy van jól „sast." L.

percztöl olta"

,

élig ez igy

:

1.

L.

e perez olta vagy

A leányka felnevel- óta. L. 2 4 1. „keblemhez szorítani t s benneteüpornak gyámfijával szere- ket mind ketttöket véltem ölelni," a minek igy azzal elszökik. Azonban egy hal- kellene lenni: keblemhez szorUám t s titeket

utóbb egy juhásznak adnak.

kedvén a juhásznál,

lembe esik s volt a leány véltelek ölelni. dokló remete kivallá Opornak hogy elrablója s hogy a juhászleáuy Opornak leánya. Ezek mellett vágynak e gyjteményben küMelly szerint az elszökötteket Opor felkerestet- lönféle formájú és becs lyrai versezetek Kova-

ket

Az egésznek nyelve több csóczytol Makárytol Terhes Sámueltl, Kovács az ikrekével, s vágynak benne Páltol, gr. DessewITy Józseftl, Kazinczylol slb. eziikségtelen újítások, mint: magái Iiirtelriiiteni niellyek között helyen áll Kazinczynak grófi vén,

összepárosítja.

,

,

tekintetben rokon

f

e helyett jobb: hirtelenkedni; vágynak gramma- Kornis Mihályhoz szóló szépséggel bölcseséggel, majd télies köllélyzete, melly a gyjtemény' több mestikai határozatlanságok, mint: majd ard/iy irány, majd trrji'i, majd lérü , s továbbá vágynak terkélt hangicsálásai, s gyakran érthetetlen han,

Hlyének:

171.

L.

(oUy

dete'ssel

liirrel)

,,Egy udvarló leány olly szökellett

üpor

///r-

gicsálásai között, igen elevenen érezteli velünk,

üpor hogy a poezist nem a

elébe.*'

vers' és beszéd' mesterkélt-

nagy lobbal hozzá türlvlvll , e helyett: ségében, hanem a gondolat' szépségében kell ke-| hozzá rohant mert a liirteles valami akadályokon resnnk. minek pedig itt helye nincs. általtörést jelent Ékesíti egyébiránt e csinos almaníichot négyj legottau

,

!

,

Elic'zer és Spphlali. Izraelita költemény. Fló- szép leányalak a legmvészibb rézmetszésben, rian után. A fordító neve helyett áll Parlhenia. mellyek minden bizonnyal oUy szépek, hogy csak

i

:

Ez

erdekteli költemény regéje' szépségei mel- ezek

magok

is

megérdemlik hogy e könyvet min-;

bájoló színekkel festi az Izraeliták' régi szép den szépérzü birja. valamint a fordító' nyelvében is kelleerkölcseit

llett

,

mes természetesség kezd fejledezni, csakhogy n.ég nincsenek, ugy látszik, bizonyos nyelvképzi elvei a mint e következ hibáji mutatják: L. 1S5. „eleven vágyat erezzék szivében az ifjú", meliy-

nek kellene lenni: érezzen.

mény"

L. l89. „kiilömböz-

mellynél jobb a kiilönség.

kalja lépéseit" sarkalni

kantyúzni

,

s

L. 101.

,,

csaknem annyi mint

igy a lépésekhez épen

nem

IV.

Uránia

,

nemzeti almanach vj esztendei ajándé-

kul 18:J2. Szeder

sar-

Fáhián

szer késztetése

illik.

—

szer-

Ötödik évi folyamai.

E

Ugyanott: ,,csak meztelen sziklákat vesznek ész-

csinos almanach

töbli

kisebb dalon

re szemei", melly igy volna jól: kopár avagy tar netten, romanrzon stb. kivül, foglal

sziklákat lelnek

(

keztet ése) mellett kiadta lieimelJósef (József). sar-

szemei, mert a szemnek észt és

illy

következ nagyobb munkákat

,

szo-

magában még

is.

;


176

Etelköz, inelly valaiui csudálatos rém-regé- kodni s legényeket

magához csdíteni, kik

is

tet

nyes és rejteményes hsrege hexameterekben Ta- csak hamar férjének elzésére veszik. Az asszony kácsy Józsátol. Hsei rémek, viliik, tündérek, kiadván férjén, azt cselédei mindenféle utravalókhadúr s holmi csudatév

légi

hajnokok,

kiket a kal felbufyorozzák, kinek

ervel és könnységgel öml versekben énekel, hogy az ember nem tudja, annak nagy költéri tehetségeit csudálja e inkább vagy annak azon nagy tévedését, hogy illy lelki erket illy seinuiitér gyermekes tárgyokra veszteget, s ugy veszteget, hogy gyermekes tárgyait nem gyermekek de férfiak sem értik. Ugy látszik a szerz valami magyar mytho-

szerz oUy

miivészi

,

,

szokat akar formálni

;

de ójjanak

illy

és az urok mellett

szomorú formáján

is illy

könyörg

cselédek' rimánkodá-

sain Jusztina' szive megesvén, azt újra veszi.

A mesének

kegyelmébe

ezen végfordulatig,

egész menetele és kidolgozása; hanem

alkalmas itt

a meg-

béklés' légérdekesb helyei és indító okai nem épen jól vágynak gondolva és kiemelve. Mert a l)ntyor, a njagát porig alázó férj, valamint a cse-

lédek' szertelen

nagylelksége és rimánkodása,

gondolattol inkább gyermekes mint költéri indítók elttem.

—

Nincs és nem lehet több va- Innét van hogy az indítók' helytelensége mindent köHéri mythologia mint az egy görög, melly meghelytelenit: Jusztina ki eddig érett észt és va-

a Helikon' istenei. lódi

is mert a legfbb költéri lódiságot mntatott, most ugy jelenik meg elttünk avagy emberi szép, minden nemzetet egyiránt illet mint egy könnyelm gyermek Adolf mint egy megvetésre méltó charaktertelen alacsony férj s minden nemzetnek egyiránt legfbb czélja. A szerz' nyelvére nézve óhajtanunk illik, e cselédek' szerfelen nagylelkségén pedig nem hogy az Hlyeket: kediivel, éjvel s más illy pa- tudjuk: csudálkozzunk-e vagy nevessünk , valalócz szóejtéseket távoztatna; mert az avult és uj mint szintén ezt kell mondanunk mind azon hászóknak s a különféle idiotismusnak írói nyelvbe tulsóbb jelenetekre is, mellyek a komolynak és vétele, vigyázattal történjék, különben zavarékot nevetségesnek nagyon tarka keverékeit adják. nem költéri nyelvet alkotunk. így meg kell rónoni Az illy fordulást vagy valami furcsa esetnek, vagy a szerz' nyelvében még az illy rut monotoniákat valami meglep erénynek kell elhozni, a mik

egyszersmind magyar

,

,

,

—

röpösö sziimij/iij/i stb. mert illy forjnán valójá- pedig itt épen nincsenek. Mert ámbár egy helyen ban egyik tulságbül a másikba és még rútabba Adolfnak ezen helytelen és minden cselekedeteibukunk. Kölcseynek azon mondását, hogy a köl- vel ellenkez beszéde: „Gyarló vagyok ugyan; tér nyelvet az ó-k' szaporításával különböztessük hanem a becsületérzés akkora (bennem) hogy ha a prózanyelvtöl , csak ugy kell érteni, hogy mo- van ki azt örökké nógatja, még gyarló sem lehehogy butyoros notoniás szavainkat az e, i, ö, ir magánhangzók' tek," annyira meglepé Jusztinát

is:

,

czélirányos közletése által változatosb hanguakká férjét azonnal szép léleknek kiáltá s az iránt egé-

tegyük; de ide mindig hozzá kell azt értenünk, szen ellágyult;

hogy a nyelven csak bizonyos józan okok

pedig mondhatom, hogy az olly

és czé- becsületérzés, mellyet örökké nógatni kell, és egy

lok s bizonyos nyereség mellett szabad változtat- magát lealacsonyító butyoros

férj'

szájában, csak-

nunk, így p. 0. nyer a nyelv ha e helyett: szeme- ugyan nem lehet elttem helyes oka Jusztina' elken, azt mondjuk: szemükön, mert igy mind a mo- lágyulásának.

A szerz nyelve egyébiránt tiszta és sok a mi pedig korunkban mondjuk: szömökön, akkor még csú- módi nyavalátöl szabad fabb monotoniát csinálunk és a kétértelmséget nem rósz izlei' jele; s ha dialógusának több praesem orvosoljuk, az az tahát nagy következetlen- cisiól és elevenséget adand, díszére lehet a szerz,

notónia mind a kétértelmség orvosoltatik; de ha e helyett azt

,

ségbe bukunk.

Az mellynek

A

drámai

összebékülés. Vígjáték hárojn felvonásban, szerz/íje

játék'

magát csak egy S

meséje ez:

által jelenti.

Jusztina egy gazdag rek lennének,^'

asszony megunván szegény férjének, Adolfnak,

vul/Kuirik,

hogy maga

is el

nézve

melly jobb igy:

mintha testvérek szól. L. 136.

mert lennének, jövendre

hidegségét és i\irugásaít, ugy akarja azt megrez- „azt már elre sinlem" zenteni és téríteni,

Magyarságára

költélyzeinknek.

azonban megjegyzem még ezen csekélységeket: L. 87. Ugy vágynak egymás közt mintha testvé-

—

sinleni

valamit

elre

kezd kaczér- nem lehet, mert sinleni csak azt szoktuk, a mit

BERZSENYI F0LY6BFSZÉI. már az

elves/.tetiiink,

nincs,

vt'lein

i».

sinli

o.

sinlem

barániinat

,

hogy nem tabb

kiiiyilla.

llf'lít

L.

íjoruloljuk.

2C>2. ,,A holtak orsziigjfiklia,"

a ló az ahrakot. uiiilön ai-jjohl) ez igy: a holtak'

íol elfoíítuk.

]'ak

177

Énekes draina,

nem

liiizmics vetni

Izidortól szaliail jamliiisokljan és dalukban.

Tárgya

szebb

is

olt fél

ok

is,

meg

annyi mint ezer.

Továbbá azon episodiumol

e szép kis draiuának ez:

szcikot-

mert a hol ellenkez ok nincs,!

lehel; is

orsziir.nlui, iwvxi i;;y

két okot pedig ok nélkül

,

midn

az isme-

retlen lovag Helénát elragadja, sem tekinth
Vak Béla

,

klastromban titkon

leá-

nyával Helénával, valami rejteményes módon sze- elmellzni nem lehet, vagy ha költöttek, igen czélára munkálok. Itt jterelemlie esvén, szerelmüket elsben az üreg Uros, szépek s az egésznek f utóbb pedig István király

lehet;

Telve az egész mii a legszebb drámai gondolatokkal és beszédekkel

s

kívánnunk

kell,

hogy

a szerz azon szép hivatalát, melly ezen munkányilván

szépnek mondani nem

dig Heléna' elragadtatását

megszenteli.

is

st

az igen

is

óriási és elboriló,

mellynek

hatása pedig csak olly valami, mintegy váratlan

puskapaltanás a vigadozók között, melly egyszerre mindent megzavar ugyan, de ismét egyszerre min-

dramnküllélyzetünk'

diszére den az elbbi lábon áll. Igy Heléna' elragadtatása következ jegyzctimet a szép jelenést egyszerre borzasztóvá leszi de pedig olly szívvel vegye, millyennel én azokat alig vesszük észre mi lelt bennünket, már ismét adom: L. 2 0i). „Mulatva léi)nek a sötét órák." ott Heléna és minden a hol elbb volt; a dolog Ezen azt értjük hogy mulatság közt folynak az pedig semmit nem változik, hanem csak ugy megy órák; ugyanazért j
jáliol

fordítani

el

szól

,

ne mulassa,

;

,

;

dani. L.

213. „Higyd atyám" jobb ennél a hidd, és természetesnek

mert szokottabb

is

szebb

is,

becsét tán

kisebbre méltatja

mint illenék, s elfeledi néha szemei eltt tartani, a szép szokást rútab-

okunk nincs. L.2 14. ,, Nyugodt vahogy a világ' legnagyobb költérei mindenkor ai Jobb volna ez igy: nyugodt valál természet' leghívebb gyermekei voltak. immár. Mert hisz és isz elfordulnak ugyan a közA háládatlan. Egy kis elbeszélés Horvát Endbeszédben néha, de csak bizonyos helyeken, ugy rétöl, mellyben egy Lemonov nev orosznak, líehogy mondhatom iss ott voltál, de nem mondha- nyóvszky Móricz és Sóstavi' kalandiársának, többbal felcserélni lál hisz

már."

jj

[|

:

hanem itt már ezt kell mondanom: iszpH voltál ott. Igy a 2 21. lapon álló: „Hisz te ártatlan valál", igy volna jó: hiszen te ártatlan valál, vagy pedig igy: isz ártatlan valál te. Mert az illy csekély közbeszéd! szócskák egétom:

isz

voltál olt

,

szen a közszokástol függenek

:

féle rut

háladatlanságai leiratnak.

A

uuinka' szel-

lemére nézve, ugy látszik a Im'adatlanság' rútsá-

gának eleven érzete és gylölete vitte annyira a szerzt, hogy mindjárt beszéde' elején, (dly fekete színekkel festi az emberiséget, mintha annak épen \oIna

s éjten azért azok- olly teruiészete

a hálndatlanság, valamint

visszatetsz szokallan- a fekele lelk Lemonovuak. Mert olly általánosak kodás. L. 2 2 6. ,,Serkedez kicsit is." Srrkrdrzii, e részben állításai, h(»gy még ezen igen szüksénem jól van mondva serdül helyett, a kicsi pedig gcs szócskával: tíMnyire sem választá meg a

kal szokatlankodni,

igen

,

—

pedig ezen szócska nélkül a csak olly gyermekes avagy játszi szólás, melly jobb emberiséget illy komoly beszédhez épen nem ill. L. 2 3 6. ,,Te végleien különféleségü emberi nemzetre csakugyan ;

Ez ismét nagyon gyermekes melly alig mondhatunk valami igazat. De ha közönséges csak tréfába vagy enyelgésbe való nem pedig volna bár ez a rut vétek, mégis inkább fedni mint illy érzelmes és komoly jeleneibe. L. 2 43. „A hirdetni kell azt mert az emberiségnek szüksége kis gonosz !"

,

,

—

;

szem homályrilá^ához.''' Ennek helyes értemé- van ajóltevkre s a jobb lelkek legszebb örömeikel nye nincs, ha csak még ezen szót: képest, oda jóléleleikben lelik. Nyelve egyébiránt ezen muntesti

23


178

kának olly szép tiszta és természetes, hogy én mondanom, hogy azok néhány keveset kivéve, abban csak ez egy szólást látom hibásnak , úgy- csak olly ifjúi megkésértésekül látszanak lenni, mint: „végre Sústavi kitörik" ehelyett: kitör. — mellyek vagy olly homályosak, hogy én azokat Mert a jó szokás ezeket már ugy megkülönböz- félig sem érthetem, illyen pedig a gyjteménynek tette, hogy ezek már most koránt sem egyetjelen- majd minden olasz formája; vagy pedig ollyanok, tk , holott általában igy szoktunk szólni kitör a ha érthetk is hogy azokon a mesterkélt nehéz ,

:

vad a hálóból, kitör az emberbl es és amaz indu- formák' pusztító befolyásai számosabbak, mintsem lat ; ellenben: kitörik a kapából a nyél; kitörik, azok' rostálatát az én kritikám, melly nem sújtani, az az, eltörik kezem lábam; ugy hogy még a hanem fejtegetve okokat mutogatva kivan intézmúltban is megválasztjuk ezeket s nem mondjuk: ni illy czélaihoz s a hely' szkéhez képest bveba vad kitörött, hanem csak: kitört. A mit pedig ben szólhatna. a jó szokás igy megkülönböztet azt újra megzaDíszesiti e könyvet három rézmetszet. A sár,

,

,

varni annyi volna, mint a nyelv' tökélyedését visz- kányülö Kelever alkalmas

munka, hanem a két mert a nyelvnek fö tökélye a hatá- leánykép nem igen mvészi kézre mutat; pedig rozott értemény. az illy szép almanach' czélai igen azt kívánják, szataszítani

,

kivül a gyjteményben több ly- hogy abban a mvészetek egymással kezet fogva mellyekre azonban légyen élig azt élesszék a szépnek jóltévö szerelmét.

Vagyon ezen rai versezet,

;

I {SZÉPIZLÉÍ^TAN.)

POÉTÁI HARMOAISTIKA. Megjelent 18336. a m. tudás társaság Évhöníjvet

mmi módosítással INTÉZET. Hariiionistikám

a poétái szép'

fö

nem

I.

kötetében, 247

Illy alkotó részek'

tratiójának egyél) akar lenni, mint

létszereinek s ezen létszerek'

— 297. lap,

de

itt

adatik.

—

összefolyásának

— concen-

rend és rangszeres egyesületét ne-

vezem én szerközetnek; a mi tahát tulajdonképen annyi mint forma, olly legközönebb létforma, melly

Bzerközetének ismeiete.

a poétái szépnek csak legfbb jellemeit mutatja Gondolkodván t. i. a poétái szépnek természeugyan, de a mellyekböl a poétái szem az egészet térl, annak tilknít a hannóniiáliol és három íü megismerheti. létszer' harinónitis szerközeté))öl fejlesjetém, s igy

Tárgyamat a természetben és emberben kenevezem nyomozatim' egyetemét hariiionistik.nnak resem. Mert ámbár a legtulajdonabb poétái szép a mit, ugy vélem, csak annyiból nem lettem minnem más mint emberi szép; de mivel az ember den ok nélkül, mivel a muzsika és poézis uUy rokon mvészetek, hogy

töhl)

tekintetben nevez-

hetjük a poézisi lelki muzsikának.

csak olly része és kifolyása a természetnek, melly-

nek minden

létszerei,

életvonalai és

világéval összefolynak elannyira,

törvényei a

hogy az ember,

A dolgok' létszerein nem értünk egyebet, mint ez a rég 8 jól úgy nevezett kis világ, mintegy azoknak reánk ható tulajdonságait. Mert a dolgok' láthatja a világot, a világban pedig az embert; legbelsbb valóságait nem ismerjük, csak azok s mivel igy minden poétái szép egyszersmind tertulajdonságait nevezzük létszereknek annyiban, a vagy az emberi és természeti szémészeti szép mennyiben minden dolog' létét különféle tulajdonpek' egyesülete: tahát úgy intézem szemléletimet, ságaik' szerközetében állani látjuk. hogy minden állitmányim ezen természetekbl foÍgy a poétái szép' fö létszerei vagy alkotó lyók s ezekre támaszkodók legyenek. Mert csak részei sem egyebek, mint azon legalkotóbb — leg- annyiban ismerhetjük mind az igazat mind a jót, ,

létadobb

nebb

')

<)

\

tnlajdonságai

mellyek annak legközö- mind pedig ezek' egyetemét a szépet, a mennyiben

,

létvonalail alakinak.

an

kii/ön

közun

,

küliinb

é8 kiji'únehh

,

az ai ii.

ezen természetek' rejteményil nyithatjuk.

,

különebb

De egyébiránt

,

ran tahát

i»,

ha nvel-

Tünket síebbítcni akarjuk,

a sok DOfôut

gesl fogyasztanuuk kell.

23*

—

gf-


18ü

ELS

RÉSZ.

élettökély vagy szép a harmólegközönebb nemszép vagy rút pe-

életjelenet

nia

Legközönebb szemléletek.

,

a

dig a hannóniátlanság.

II.

Jlarmóniás hülönféleség.

Harmónia.

Midn szebb?

kérdenék: mi leg„A világ, úgymond, mert Isten'

Minden harmónia különféleséget

Tlialestül azC

így Arisztoteles sem monda igen egyebet, midn a poézis' legfbbjét a természet' szép követésében állítá lenni de

müve."

;

így érez még a magyar is, mikor a legszebbet világi szépnek mondja.

A természetben van minden még a phan-

tesz

mert különféléket hoz harmóniába, különféle részeket formál harmóniás egészmelly szerint a szép annyi szé mint a harmóniás különféleség harmóniás különféleségü egész; a nemszép pedig annyi mint eg> formaság és harmóniátlan különféleség vagy tarkaság. A szépnek ezen ideáját fejezi ki ezen szavunk: szép, melly nem egyéb mint szi-

fel,

;

—

,

mert az sem egyéb mint emberi természet^ melly is csak addig va ép, az az, szép-ép, szép egész. A szi t. i. lami niig természetes, mert hol a természet eleinte tüzet jelentett s utóbb lett annak elmegsznik, ott kezddik a semmi. vont érteménye a szép, melly elvonás igenA világ vagy természet nem egA'éb, mint is helyes volt, kivált ha meggondoljuk, a legközönebb élet, avagy minden életjele- hogy eleink mint nap- és tüzimádók a tznetek' közöné. Melly szerint mondhatjnk ben lelket. Istent s teremtt képzeltek; Tigv'an, hogy a legszebb annyi mint termé- mert igy már ezen szóban összeköték az szet vagy élet s annyi mint legtermészete- Istennek, léleknek és szépnek eszméit. sebb élet; de mivel nem tudjuk, mi a terA harmóniás különféleség' érteménye mészet s mi az élet, holott azoknak nem összefoly a szépnek ezen régi értelmezésélegbelsbb valóit, hanem csak vagy reánk vel „egység a különfélékben ;" — de úgy ható vagy bennünk megjelen tulajdonsá- látszik mégis, hogy ebben vagy a gondogait ismerjük; tahát e részben sem lehet az lat vagy a kimondás nem épen igaz. Mert emberi tudomány más, mint tulajdonságok' az egység és különféleség már magokban ismerete, s e részben sem tehetünk egye- egymásnak ellent mondani látszanak de bet mint ha megtekintjük a reánk haló vi- egyébiránt is a harmónia valamint a szerelágnak legközönebb életjeleneteit s azok- tet nem egységet akar és tesz fel, hanem ból fejtegetjük a szépnek örök létszereit és csak összeegyezést. Az ideál összeegyez a tasia' világa is,

—

:

;

törvényeit.

Megtekintvén pedig a világ' egészét, mi közönebb és fbb életvonal tnik szemeinkbe, mint az egésznek nagy harmóniája? Melly szerint önként foly ezen szemlélet' természetébl ezen legközönebb alaptétel, úgymint: Valamint a világ' egészének legközönebb érzéki életjelenete nem egyéb mint minden részének harmóniája; a szerint mindenben legközönebb s legfbb

természettel, de azzal egygyé nem lesz, s a költér követi a természetet, de nem másolja.

zis'

Megtaláljuk ez érzést nem csak a poéegész lelkében, de még annak legkül-

sbb hangmüvében hogy az

is.

Erezzük ugyan

is,;

hangegyezetek, vagy rimek, mellyek a beszéd' különféle részeibl valók,' szebbek mint azok, mellyekben ez a különféleség nincs, de érezzük azt is, hogy aj szép a gü-. rímeknél valami fentebb olly

nem

ISI


irög iiu-rltk, iiicll\ licn nem a/, v^vsa haiiígy látjuk azt, hogy a reggeli és alko|gok, Iwuu-in csak a külüniVIe hangok' lehi'- nyati félfény, az az, setéinek és fénynek 'gésci egyenlk. közép vegyülete,' szebb mint a nag\ fény, valamint a vegyes nizsa' középszíne a többi

egyszinü virágokénál;

s

igy

érezzük

a harmóniás veg\ illetnek és középlélnek kellemeit mind a hangokban mind az izek-

III.

még a lelki színekben és hanMert valamint a testi hangok és mozgások' szélsségeinek harnxíniás kö .Valamint a világ' harmóniája nrm egyelt zéplélei alakítják az éneket, muzsikát és mint a természet' minden léts/.ereinek coiitánczot, ngy a lelki muzsikát is a lelki centra(i(tja valamint minden harmitniás hangok' és mozgások' barmóuiás közé[»létei életjelenet nem egyéb, mint a tern)és/,et' Ilarnió/iiás küzep.

ben, de

ig)

finkban

is.

;

j

különféle léts/creinek külünf'éle oklian és czélban conrentrált üsszckt»/.é|)elt üssy.elblyt szerküzetc, s ig_\ a különfélék' összefolyása által azoknak harmt'uiiás vegyület ü középszerei a közép lényei szerint minden harmónia, valamint különféleséget, épen ngy a különségek' összefojlyásának középpontját és harmóniás veg) üközépszerét közép letü közép lén.\ él színét, vag)- hogy mind ezeket egy szciha szorítsam, középlétét teszi fel. Mert a küilönfélék' szerközelét csak az teszi harmétniás egészszé, csak az menti meg a tarkaságtol, ha a különségek' ellenkezetei s tarkaságai az összefolyás' pontjainál, egymásból egymásba folyó középszineik által ösz-

—

—

—

:

I

—

—

I

i

szeolvadnak és vegyülnek.

adják, s tapasztaljuk, hog\ mind testi ér zekéink' mind lelkünknek legkedvesebbek az o!l> középszer ben\<»mások, mellyck mind az igen ers, mind az igen erédlen illetéstöl cg\ iránt távol

vágynak,

s

mely-

lyek sem eg} formasággal sem szertelen különféleséggel nem fárasztanak , hanem c részben is középszert tartanak. Igy folynak össze mindenütt a harmóniás középlétben a szép középszernek középpontnak, középútnak, veg> ületnek, harmóniás különféleségnek, mind a két érte-

lemben vett közönségesnek és legfcibbnek eszméi mert mi a dolgok' legfbbje egyéb! mint azok' közönséges középpontja, az az, legfbb oka és czéla? üc összefolynak ezek ;

még

a teremtésnek és

teremtnek eszméi-

mert a teremtés sem egyéb mint a INIelly szerint tahát a szép annyi mint világ' léfszereinek harmóniás »isszef
:

i

okf szerint nem akarom az egyes szépségét tagadni, hanem csak azt álijlítom, hogy a legszebb, nem egyes szinbcn , hanem különféle szinek' harnníniás vegyületében áll. Mert midn a legközönebb szemléletben a széprl általában szctliink, nem az egyes szépek' számtalan nemeit, hanem csak a legközönebb s legfétbl) szépet értjük, a mi pedig természet szerint nem cgxség, hanem különféle egyes szépek' vegyülete és küzépléte, s a mit nyilván láthatunk mind a természet' mind a mvészet' szépségeiben. [!

Ezen

jszin'

;

I

j

i

harnHÍniázó középpontját. Innét van, hogy valamint egyik f(»jellemünknek, az ok(»sságnak, legközönebb títrvénye a j(ízan középút; úgy másik fjellemünknek, a teremtést érz és követ képzelemnek is, legfbb törvénye a szép közéjdét. Igy van az, hog>' minden szertelenség, az az, a józan közé|>útrol és szép középlétröl távozás, annyi mint oktalanság és méltatlanság, s annyi mint rósz és rút, a szép középlét pedig mindenütt annvi mint jó és szép, az az tahát, a jó és szépnek har-

móniás összefolyása, harmóniás középléte.


182

Ezért utáltak a szép

-érz Hellének

minden külünösséget és folüttébbvalót anynyira, hogy valamint Ap'olló' legfbb templomában, úgy minden görög szép mvön

a

legközönebb szempontokból

indulván,

így összctalálkozám a földre néz Arisztotelessel, elannyira, hogy valamint az er-

kölcsi tökélyt vagv erénj't mindenütt középen lenni mutogatja, épen ligy az én alapnézetimböl is önként folyt az, hogy harmonistikámnak egyszersmind olly tabellának kellett lenni, melly a szépet mindenütt középen állani mutogassa; a mi pedig úgy hiszem nagy bizonysága szemléleteink' igazságának, de bizonysága annak is, hogy az erkölcsi és költéri szépek, valamint egy kizár. erednek, úgy a szeretetbl így érzett Lcssing midn a tragoediá- kútfbl a tetn vag}' legfbb szépben múlhatatlanul nakArisztoteles által alapított fczélján azoknak he- egyesülnek. a szenvedelmek' tisztításán Hogy tahát tabellánk tovább is a terlyes, illend mértékre szállítását érté. Mert a helyességnek és illendségnek mértéke mészetre támaszkodjék, térjünk vissza még természet szerint nem egyéb mint az okos- a legközönebb szempontokhoz, de mindenságnak és szép érzésnek örök mértéke, a kor lígy, hogy egyik szemünk az emberen

nyilván irva volt a szépnek és jónak ezen örök törvénye: „semmit ne fölöttébb ,^^ a mi pedig épen a szép középlét' legfbb törvénye, olly törvény tudniillik, melly a szépnek határiból minden mértéktelent, minden fölöttébbvalt és igy minden szélsséget , az az nem középszert egyiránt ,

—

—

—

—

szép középlét, az az, a különféle helyte- fiiggjön. len és illetlen igenségek' egyenl kerülése vagy középszerre szállítása.

Hogy pedig

Arisztoteles épen ezt érté,

nyilván mutatja azon mimkája, mellyben az erkölcsi tökélyt vagy szépet, mindenütt a szélsk' közepén lenni mutogatja. ezt érté még akkor is, midn a költelem' legfbbjét a természet' szép követésében állítá lenni. Mert a természetet szépen követni, mi egyéb mint szebbítve követni? s mi egyéb mint a szebbítésnek és követésnek középléte? S épen azért állítja azon értelmezést definitiót legjobb-

De

—

—

—

jnak korunk' Argusza, Jean Paul, mivel az két szélst egyiránt kizár, úgymint a költéri Idealismust és naturalismust, melljeket játszilag uihtlismusnak és matertalísmtísnak neveze. '

IV.

Harmóniás mozgás. Valamint a világ' harmóniájának legközönebb érzéki jelenete és tökélye nem egyéb mint a világ' minden részének harmóniás mozgása, a szerint a legközönebb szép sem egyéb mint harmóniás mozgású élet vagy lélek, a nem szép pedig mozgatlan vagy harmóníátlan lélek és élet. A lélek' és élet' minden léterejének harmóniás mozgásában áll azoknak tökélye és szépsége; s minél elevenebb és harmóniásabb mozgásnak, annál szebbek, mert ezen szempont szerint, a szép, annyi mint élet-

I

tökély.

De különösebb az hogy ezen igazsáInnét van hogy a világ' harmóniáját nem csak illyArguszok látják, de látja érz és követ képzszellem vagy phanta,

!

,

got a

legegyügyübb magyar

is

:

mert mikor a

dolgok' közepét kell középnek mondja, mit mond egyebet mint a miket én mondogatok? A mit pedig mind a legfbb görög bölcs mind az egyszer magyar szépnek lát, az minden ép szemnek szép.

De nagy oker elttem

az

is,

gyön\ ör vagy szépérzet által ösztönözvén bennünket lélek- és élet-tökélyre, minden ömleményeit vagy képz játékait és müveit különféle testi és lelki harmóniás mozgásokká formálja, a mit az ének, mu-

sia,

zsika, táncz és költélyzet nyilván mutat-

hogy én nak. Ezek pedig valamint legtulajdonabb,

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. legtormés/i'tosebbömlenióiiN ci a kép/ szellemnek, épen lifiy leglulajdonabb cinheri

183

V.

Meghatározott mozgás. szépek s iegkedvesel)!) en)l»erkép/k, úgy hogy ezek minden ép enihort nem csak A harmóniás mozgás nieghatározott gyOnyürkíMltetnek de egyszersmind vamozgást tesz fel; a mi pedig annyi mint lami íenteld) s lelkesebi) életre emelnek. határozott szabadságit mozgás vagy a mozA muzsikának és táncznak lelkesít gás' határozottságának és szabadságának ereje teszi azt, liogy a naj)' terlie alatt kibarnuiniás középléte; s igy a szép annyi fáradt munkás megiijul egy funiglaszóra s mint liatározott szabadsága élet, az az taegész éjjel eltánczol. S tapasztaljuk, liog_\ liát a határozottságnak és szabadságnak a csépl a csépel, a kádár a sulkot harmt)harmóniás középléle. niásan forgatni nj ilván üsztönüztetik, s ha Illy harmóniás középlét a világ, melly ügy nem forgathatja, elbb elfárad. mozog ugjan, de a legfbb harmónia és Az úgy nevezeti vad népek énekkel barmóniáz által megbatározott rendben. és tánczrzal kezdik az ütközetet s minden Illy szabad és egyszersnnnd határozott élet fontosabb dolgaikat énekkel és tánczczal a szép emberi lélek: szabad, mert a földiegygx'ítjáka beteget; a halálra ítéltetett b- ken szabadon felülemelkedik s minden lénös énekkel és pompás hadi tánczczal kezdi terejét szabadon játszadtatja; határozott, a tigrissel a halálos viadalt; a hadi fogoly mert határozott testbe van öltözködve, s a legiszonyabb kínzások alatt énekkel és mint harmóniát érz lélek fiigg a harmótánczczal emelkedik felül a fájdalmakon, s niától vagy legfbb harmóníázótol , s nem iitols lehelletig zengi halottas énekét, né- akarhat egyebet mint szépet és jót, hol pedig a tánczban megbolló azonnal leA világ' és lélek' ezen jellemének symnyakaztatik; melly szerint látnivaló, hogy bolás ömleményei az ének, táncz és poézis, ezen természetes emberek n\'ilván valami az az, hangáink, tagaink' s minden lelki religiót éreznek az énekben és tánczban. érzelmeink' mozgásainak harmóniás hatá,

,

;

De nem

csak a vad népek érzik ezt, rozatai, vagy egy szóval, harmóniázatai.

hanem nyilván

így érzett a világ' leglelke-

sebb népe, a görög nép is elannyira, hogy az egész görög mveltség nem egyéb volt mint a képzszellem' természetes fejleménye, mellynek legfbb szentségei valának az ének, muzsika, táiicz és poézis. így regélték a Hellének, hogy Delphi' oraculumát tánczol kecskék fedezték fel s hogy Delphi a népesedett földnek, az az, a civilisatinak vagy a mveltségnek és religiónak középpontja. A mivel természet szerint csak azt akarák jelenteni hogy a muzsika, táncz gyüjté társaságba az elszórt embereket, s hogy így az énekbl, muzsikából és tánczbol fejlék ki a poézis valamint az egész görög szép miveltség. ,

A szépnek ezen jelleme szerint szebDaedalus a maga szobrait, midn azoknak határozott mozgást ada, olly mozgást, melly oknak, czélnak, akaratnak harmóbíté

niás összefolyását, s igy az októl és czéltol függ akarat' szabadságának és határo-

zottságának harmóniás középlétét mutatá. Mert az illy harmóniás mozgású akarat a szép lélek, s a lélekjelenet a szép. Igy van az hogy a szépérz lélek szabadon játszadtatja ug}an minden érzelmeit és gondolatait, de mindig csak a jónak és szépnek határában. Igy a költér részint szabadon ídealisálja a természetet, részint a pedig alája veti magát annak és követi mint t. i. a legfbb okok és czélok kívánják. Igy ídealisálja a nyelvet, így harmóniázza a beszédet versformákká, s igy lettek a görög versformák a határozottságnak és szabadságnak olly szép harmóniás kö,

BERZSENYI FOLYÓlíESZÉI.

184

zépszcrei, valamint az egész görög poézis, kibb, a szeretet lelkibb és leglelkibb vagy a természetnek és ideálnak olly harmóniás isteni szép. Mivel pedig a szeretet' érzéki kíizépléte, hogy athtl a mostani természet- jelenete a harmóniás teremtés vagy terméIon ideál isnmst

sok

meg

is

ideálnak

tagadák az

néz

idealitást.

aesthctiku- szet, lelki jelenete a harmóniát érz, szeret és ismer emberi lélek, leglelkibb je lenete pedig a

jéböl folyó szellem;

—

VI.

Harmóniás mozgató.

A

harmóniás mozgás harmóniás moz-

gatót lesz

fel, s

jelenti a

mozgónak

és

moz-

gatónak harmóniáját, valamint a világ' harmóniájának érzete a világ' harmóniázójának érzetét; mivel pedig az embernek harmóniás mozgatója a harmóniát érz lélek , a világé pedig a mindent megharmóniázó Isten; tahát a szép annyi mint harmóniás lélek és Isten, annyi mint Istent érz lélek vagy lélek- és istenérzetnek harmóniás kozépléte.

Innét van hogy a szépérzet egyedül az emberiségnek még pedig csak a fbb emberiségnek adatott, más állatokban pedig annak még analoguma sem találtatik. Ezt érezték az emberi érzelmeket nálunknál jobban ért Hellének midn nem csak a lelki szépet, de még a testi szépet is valami isteni jelenetnek nézték elannyira, hogy gyakran a szép embereknek csak azért hogy szépek voltak, szobrokat emeltek s holtuk után isteni tiszteletet adtak. Ezt érezték midn mind aegaei Jupiternek, mind az ismeusi Apollónak a legszebb ifjakbül rendelének papokat; s igy monda Plató a szép lelket legszebbnek, s igy látá ,

,

,

a legfbb szépet az Istenek' keblében.

szeret

teremt s

zépléte. Illy

harmóniás középlét a

testi lelki is-

magában egyesít

teni tertnészeteket

har-

móniás vagy szép ember, valamint az illy emberben magát tükröz világ, mellyeknek harmóniája legfbb harmónia s legfbb szép Mivel pedig ez a legfbb szép annyi mint költéri szép, tahát látnivaló hogy a kültéri szépnek f létszerei nem egyebek mint a testi, lelki, isteni szépek, mellyeknek harmóniás szerközete pedig annyi mint a testi szépen a lelki szépnek , ezeken pe dig az isteni szépnek felülemelkedése. Mert valamint nyilván érezzük, hogy a harmóniás ember nem egyéb mint a tes tiekkel részint összefügg, részint azokon felülemelked, az isteni érzet által pedig Istentl függ lélek, úgy legszebb világné zetünk, vagy legfbb ideális világunk sem lehet egyéb, mint az illy harmóniás emelt ségü ember' színeibe öltözött világ, melly-

nek minden

fbb

testi,

isteni

lelki,

Gratia' ölelkezetét

létszerei és szépségei a

ezen három

szépnek, s

innét kijelentett táncz-

sorát mutatják.

Mind ezeket

tahát egybeszorítván, a

költéri szép' létszereinek szerközete annyi testi,

lelki, isteni szépek'

harmó-

annyi mint ezen középlétben a testi szépen a lelki szépnek , ezeken pedig az isteni szépnek felülemelkedése. niás kö/.épléte,

Szeretet.

érz képz-

mivel ezen háromféle jelenet adja a háromféle természetet vagy szépet; tahát igy a költéri szép annyi mint a testi lelki isteni természetek, vagj^ testi lelki is teni szépek' harmóniája és harmóniás kö

mint a VII.

lélek' leglelkibb ere

és Istent

Igy

fejti

s

Plató a poézist

,

midn

azt

Diotimával lelki szerelemnek, lelki nemA harmónia nem egyéb mint a szeretet' zésnek s az öröklét' isteni érzelmének és érzéki jelenete vagy alkotó létszere és tu- ösztönének mondja. De igy érze akkor is, lajdonsága; melly szerint a harmónia érzé- midn a poézist isteni sugalmakbol, annak

,

.

liLKZSKXVl FOLYÓKESZÉI.

185

k' vonzó akkor kezddölt, mikor az emberi társamert valaiiiiiit a lefífohb sággal eg\ iitt az emberszeretet is megroIsten iicní rp:\ rh mint s/oií-tct uíiy a lie- molván, a költér több gyönyört lelt a holt ruklcs/i k
ereji'l)ul Icjtoiíi-tó;

,

úgymint: az ün tárgy- és viszonszerefet- és szeretet, Krisztus. De érezzük azt is, hogy az ünáldozatnál nek, szeret szerettet és teremt erknek, gyünyürt érz, gyíinjört éreztet s gyü- fentebb a táríí\ áldozat, mert az ünszeretetnyOrhen teremtésnek Itarmniás közé|)léte. nél fentebb a tárgyszeretet, s a viszonszemint a ketts tárgyszereS ime, a liármas szeretetnek ezen leg- retet sem egyéb ,

bárom Grá- tet. Ill\ tárg> áldozat Ábrahámé, Agamemfeláldozcí Brutusé, Maidiusé. mell} éknek rangszerc isn)ét nem egyéb noné, a fiait obb a (lát feláldozó mint c kiilunebb és testibb önszercteten, S igy oltárainkon nag> feláldiizt* fiú; de mégmint niagát a atya, ezekeiv pedig a leg, a tárgyszeretetnek mert mindenik legköküzoiiebb és leglelkibb viszonszeretetnek is e kett csak eg) , tárgy- és emberszeretet; s innét viszotios szeretetbi folyci terem- zönebb lelkibb ereje ismét a leglelkibb

tia,

—

vagy a

felett a legfbb szeretet' jellésnek felülemelkedése; s mellyeknck há- azoknak feje romféle hármas jelenetei a legküzünebb há- képe a szeret galamb. A széjinek eddig kimutatott és a köszépben, úgymint: a testi életben, rom erkölcsi világban és religiban, alakítják a vetkez szempontokban is eltímutatandó há-, [

|

f

háromszor három

(írátiát v. kilenez miízsál.

Mivel |)edig az ön, tárgy- és viszonszeretet' harmóniája azt jelenti, hogy az ember szereti ugyan lelketlen tárg\ait is, de mégis inkább az élkét, leginkább pedig a vele iegharmóniázitbb és szeretetéi legviszonozóbb embert; tahát ezen szempont szerint legemberibb szép az emberszeretet, vagy az emberszeretet' és viszonszeretet' harmóniájából folyó gyönyör.

gyönyör folyó szüli, Illy

bl

a szerelem

s

f létszere adott,

xigy gondolom, okot| hogy a régiek a hármat mindenben szent számnak tartották; s nicglebet, hogy a miket én itt mondogatok, már ezredek eltt el valának mondva.

rom

arra,

I\ Poézis.

a szerelem-

fiiíi, rokoni szeretet, valamint a barátság és egész emberi nyájas élet. Innét van hogy a görög költér leirta ugjan a lelketlen tárgyakat is, de csak mint valami díszltményekct a f tárgy mellett, melly mindenkor az ember \olt; s amaz érzelg ragaszkodás a holt természethez, mellyct az utóbbi költéreknél látunk, csak

Minden eddig mondottakból lahát látnivaló, hogy valamint minden szé|)nek és jónak, úgy a jjoézisnak is legfbb oka és czélja a szeretet és a szeretetbl folyó teremtés. Innét van, hogy a szeret<5 lélek szegj ünyörködni es gyönyörködtetni kivánván, gyönyöríti képzi 24

retni és szerettetni

,


186

szebbíti

harmúniázza magát, hogy szeret- még a mi komoly szentségü religiónkban

tessék és g\ ün\ ürküdlcssék képzi harmóniiízza tökélyíti

gyönyüríti

:

minden

is

örökre fentarták eredeti méltóságaikat.

tár-

Mellyek szerint tahát ugy vélem, nem minden- fogok nagy idealismussal vádoltatni ha innét az ün és mondom , hogy a képzszellem olly isteni ben g3'önyiiiküdhessék tárgyszeretetbül az ün és. tárgyképzésnek tulajdona az emberiségnek, melly nem csak az ün és tárgjtükélyítésnek és teremtésnek egész földi életünket megszebbíteni, s az harmúniás egésze és harmóniás küzépléte által boldogítani ösztönöz bennünket; de a poézis vagy a képzszellem' megszebbi- egyszersmind ösztöne valami szebb életnek gyát,

hogy mindent szeretiiessen

s

,

;

tett testi lelki világa.

és religiónak; s jól monda Jean Paul, hogyInnét van, hogj' a képzdszeilem nem ha minden templom leomlik is, de a poéegyéb lévén bennünk , mint a teremtés' zis' oltárain az áldozatok meg nem szn• rökké folyó munkájának gyönyörben ül- hetnek. tüzütt folytatója, mint valami isteni kéz Mivel pedig a képzszellem bennünk

minden iránylatit gyün\ rnek rök folya- van, s nem egyéb mint maga a leglelkibb mává bájolja s gyönyör által vezeti lelkün- ember, tahát térjünk annak különebb vizsket legfbb czélainkra nz élettökéiyre és gálatára, s látni fogjuk abban a legtulajdoéletterjesztésre, ezek által pedig legfbb nabb költéri szépnek örök törvényeit s gyönyörre

és boldogságra.

azoknak legtulajdonabb középpontját.

Innét van, hogy valamint a szeretetbl folyó erény, ugy a szeretetbl folyó képzszellem mjnden földieken felülemelkednek, s nem csak valami fentebb czélt de egytökélyt és gyönyört iránylanak szersmind nyilván istenérzetté magasodnak és világosodnak.

MÁSODIK RÉSZ.

;

Kü

1

ö Q e b b

s

z e in

1

é

1

e

t

e k.

Mert mi az erény egyéb mint a legközünebb szeretetnek, vagy Istennek, az önX. szereteten felülemel érzelme, vagy az önleglelkibb szereteten való diadalma? s mi a Harmóniás vagy széj) ember. költéri szép, mint az erénybl folyó lelki szépnek s az isteaérzetböl folyó isteni szépA nagy természetnek vagy világnak nek harmóniás középléte vagy szép religio. egyik kis része a földi természet mellyIlly szép religio volta görög költelem, nek különféle életjelenetei adják a földi mellynek rejteménye nem egyéb volt mint szépségek' közönét, s mellyek között legszépben rejtett jó, s mellynek valamint szebb életjelenet az ember vagy határozatszép istenei nem egyebek voltak mint iste- tabban, a szép ember és szép emberiség. nített testi lelki erények, ugy szentségei Legszebb földi életjelenet a széji emis azon képz játékok valának, mellyek a ber, a közönre nézve azért, mivel minden görög muzsikának ésgymnastikának, a lelki földiek között legközönebb tökélyü élet, és testi ember' egyirán)u s gyönyörrel járó elannyira, hogy életerejével minden földieképzetének nagy harmóniáját alkoták, ken uralkodik, minden földieknél szebbet mellyhöl j)edig önként folyt a görög erény tud gondolni s minden földieket tud szebés boldogság. bíteni és jobbítani; reánk nézve pedig azért, De a képzszciiem' isteni természetére mivel természet szerint, valamint minden mutat még az is, hogy a muzsika és ének, állat a maga faját szereti és látja legszebbezek az Istent érz emelt lélek' beszédei. nek, ugy az ember is nem csak legszebb,

j

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. nrk

látja a

trrmrs/.cthen a

egys/.ersniiiul

IcgCóIil)

s/t'-p

c/.t'lja

,

187

cinboif,

de szeér pedig a barmóniatlan osztálUyal az

tokrlye

és alsóbb

buldogsáfâ a szép cinborisógct s/erctiii.

erk' emeltsége

által.

1

bogy a keletiek a prófétát' Innét vati Innét van, liogy a ntindcnt s/.ohbít vagy szent embert és bolondot g\ akrati egyké|)y.(»s/,i'llfni' IcíílVtIili idcálai sem Iclictnek nek nézik; valamint a törökök is azt hi-. egyebek mint szi'p emberek, a mit az OHI- szik, hogy a Maboiiiettöl származásnak leg-, beriség' legfbb ideáliban, a lieJlenika' szép bizonj osabb jele az, ba az ember közép-j isteneiben nxilván iálbatiink, mert azok korában eszels. sem egyebek csak szép emberek. líogy pedig a költéri osztály' közép,

1

^'alamint pedig ezen ideálokün nyilván szere, egyszersmind ami} i mint tet, látni hogy azoknak legküzonebb tulaj- lehet onnét, mert a költér pliiloso|tbussá donsága az, bogy az(tk az endjeriség' leg- tud lenni, de a j)bilosophus költérré nem látjuk,

ligy e emelkedbetik. Delebet láttii onnét is, hog\mondliatok mást mint azt, mind a pbilosopbusi mind a harmétniállan liog\ legszebi) ember az, ki az entberiség' osztály, az emí)eriség' vég vagy vészj)ontlegközünebb tulajdonságainak barmóniás jai leié való hanyatlásnak kezdetei: mert küzépléte, az az, ki az emberi alakok' kü- a barnKÍniátlan osztály' végpontja a bolondlönféle extremitásait vag\ végleteit és kü- ság és düh, a pbilosopbusi osztály' vég-j pontja pedig a krelin vagy jilánlaélet; s. löiuisségeit egyiránt kizáró kt'izépen áll.

kozönebb kozépformáját mutatják;

részlten én sení

Igaz ez mind a testi mind a lelki szép ig\ mind a két osztály' végletei általineneemberre nézve, mert nyilván érezzük, bogy telek a nem emberi természetekbe. minél több és nag} obb különösségeket láAz Jtedig ugy gondolom kérdést neiii' tunk azokban, annál kevesebbé tetszenek, szenved, hogy a barmóniás vagy költérij s érezzük, bogy minél nagyobb a különös- osztályban van az emberek' többsége; inert; ség, annál nagyobb biba. ámbár a földi természet nem kevés tökéInnét van, hogy a költcri lélek az em- letlent hoz el, de mégsem (dly mostoha, beri lélek' legközönebb alakát viseli s azok bogy legfbb teremtményében, az emberiközött középen áll. Mert iui az end)eri lel- ségben, több roszat mutatna mitit jót, ha keket meglekinljiik, úgy tapasztaljuk, bogy csak valami igen ellenkezii körülmények azok három f'ö alakra oszlanak, u. ni. köl- az emberi természetet egészen meg netn

pbilosopbusi és barmóniatlan alakra. zavarják. I>c még a mi barmótiiátlan miveltséKöltéri alak az, mell) ben minden lelki bogy a legmellett is tajtaszlaljuk ero barmóniás emeltségben van; jtbiloso- günk jol)b költérek legáltalátiosb tetszést iiyer-i piiusi az, mellében az értelem emelt, de a a költéri miveltségbcn J)edig még a többi er kisebb nag\'obb mértékben mun- nek philosophusok sem igen tudnak egyebek, kátlan; barmóniatlan alak pedig az, melhmint kídlérek, a mit a görögöknél ben az alsóbb, az az, testibb érz és ké|)- lenni láthiitunk, valamint azoknál látjuk n}il\án zeló erk emeltségben vágynak ugyan, de hogy Homérosz' verseinek bal-i harmóniátlati emeltségben, az az, majd egy- niég azt is, lelkesedésre ragadtatott a gö-| mással majd a lelkibb eriikkel ellenkezetbe lására, oll)^ a költérlet' hatalmát a szép hogy nép, rög jtiek s a barmóniátlanságnak különféle nemüveletü népnél majdnem mindenhat('>nak meit szülik. pedig mind azt Hogy a költéri alak ezen két alak kö- kell tekintenünk. A mik valamint köze]) és legfbb hogy mutatják, zött áll, mutatja, mert mindenikkel összeér. osztály. A jtliiloso])busi alakkal összeér az értelem' ligy legközünebb is a költéri midn szeb-^ költér a hogy van, Innét emeltsége által, iiielly a köllérnek épen o\\\ fjelleme valamint a pliilosoi)liusnak ösz- bit, mindent középit s közönít, mert a * 24 téri,

j

,

;

;

i


188

Még inkább igy van pedig a dolog a s/épbcn a küzéjjnek, legfbbnek és legkokuzönebbnek érteményei egybe folynak, lelki széppel és szép mértékkel. Mert a lémivel a legtulajdonabb kültéri s/ép nem lek nincs úgy alája vetve az égtájnak mint egyéb mint az emberi osztályok' legküzö- a (est; s azt hiszem, hogy a lelki emberinebb közepén álló koltér. A mi azonban ség nagyjában mindenütt egyenl, vagy legnem csak a poétára, hanem a természet' egé- alább egyforma miveltséggel egyenlvé leszére nézve is, a mint már láttuk, igy van. het képzeni, mert annak legfbb jellemei mindenütt ugyanazok; s mert ámbár a lelki De igy a dolog a testi szépségre nézve szerecsenek, lelki kakerlakok és kretinek nagysátest' emberi az valamint Mert is. az égtájak' hibáival együtt néhol igen meggának van bizonyos közép mértéke, mcllyszaporodnak is de többséget vagy közöntöl minél messzebb távozik, annál inkább séget sehol sem képeznek, sem pedig az alak emberi van az lenni; szép sznik úgy emberi szépnek mértékei nem lehetnek. minden részének bizonyos közép mértéke, Csakhogy,' a mint már a bölcs görögök mcilyet az emberi alakok' legközönebb tu;

lajdonságai szerint alakít

magának az egész- tapasztalak

hez, közönhez és többséghez vonó szeretet vagy szépérzet és izlet. A mi természet szerint olly isteni ösztönünk, melly minket n>ilván a közönhez von, s melly minél közönebb, annál boldogítóbb mind magunkra mind az egészre nézve; s nem ok nélkül monda Jean Paul ezen érzelmn ket, melly szerint az emberiség' legközönebbjét érezzük, legfbbnek és legszebb-

nek

és megjegyzt'k , a nép' erkölcsi romlása felforgatja még a szavak' érteményeit is elannyira, hogy azokhoz egészen ellenkez eszméket köt. Igy mióta az emberi közönség, középszer többség megaláztatott, azóta ezen szavaknak érteményei is annyira elváltoztak és alacsonyodtak, hogy azokhoz niég a papiroson is alig tudjuk eredeti értemén3'eiket ertetni.

Mert természet

szerint,

midn

egyszer

valami titkos istenérzetnek.

a szeretet annyira megromlik, hogy az emDe ezért kerültek a görög mvészek ber nem szeretni és szerettetni, hanem csuis ideálaikban minden individualitásokat dáltatni, bámultatni, különködni s mindeannyira, hogy még a magában szép külö- neken felül csillogni kivan; akkor a szere,

is mindenkor távoztalak s min- tetlenség, hamis becsület és fényzés a szép denben a szép középszert és az emberiség' érzést is meghamisítja s a szépnek minden legközönebb tulajdonságait választák. Mert eszméit felforgatja. midn isteneiket az emberi középszernél nagyobbaknak alakíták, ekkor religiói ha-

nösséget

tályra ügyeltek s az istenek' fentebbségét ábráz olák.

Igaz ugyan, hogy az emberi alak a különböz égtájak szerint változván, azzal együtt, a szokás' ereje miatt változik az emberi szépnek mértéke is; de ez a mon-

dottakat meg nem zavarja; mert minden égtájnak van bizonyos középszere, s minden égtájnak szép mértéke a maga középszere. Egyébiránt pedig azt is hiszem, hogy a nyíltabb esz szerecsennel is könny azt általláttatni, hogy nem a szerecsen s nem a kakerlak , hanem a küzépszinü ^mber legszebb.

XI. Testi és lelki ember.

Az emberi természet' legközönebb tulajdonságát abban látjuk lenni, hogy az ember nem egyéb mint szép testben öltözött és testén Tiralkodó szép lélek; melly szerint a költéri szép annyi, mint a szép testnek és szép léleknek, szép testiségnek és szép lelkiségnek harmóniás középléte, s annyi mint ezen harmóniában a szép lé-

leknek és lelkiségnek uralkodása.

BERZSENYI FOLYÓBESZÉl.

A/ emberi termés/et' ezen tulajdonsága s/eriiit szebbíté a természetet a günig kép/,(»szellem midn az egész lelki világnak szép testet, a testi természetnek |)edig szép lelket ada, és a lelkieket a testieken uralkodókká (ette; s mid()ii , szebb lelket az emberi leieknél, szebb testet az emberi testnél nem ismervén, a lelkieknek emberi testet, a testieknek pedig eml)eri lelket ada, s igy mindenikre a maga sztî emberi képét n\(im\án, azokat megemberité s az által mind egymással mind az emberiséggel

és

relifîiít,

nült

189

inerf

rpeu e/cket láda

maga körül legszebb emberi

iniiule

sziuekbcji

s épen ezeknek mélyen érzett! szerelmébl f(d\t a gurüg lélek' ural kodó szine az isteni vidám nxugalom.

ídtOztelve,

,

lelki ]

—

(esti szépérzetböl foly a lelki szépérzet, s a lelki szépnek szerelme öleli fel az eníbert ama szép lelki világba, hol az mintegy Isten minden földieken felül

Mert a

lengve mosolyg. A léleknek ezen emeltségét, s ezen emeltségböl folyi't szabadságát példázta az liarmé)niába- hozá. olvmpiai játékok' j»'lképe , a leereszked Mert a testi lelki világok közt lebeg delpbin és a i'elemelkedó sas, a mi nyilván ember csak úgy bozbatja magával barmó- csak azt akará moitdani: le a hal- és hasniába, csak iíg\' szeretlieti leginkább mind emberrel, s fel a saslélekkel! a két világot, ba mindeniket megemberíti, mindenikre a maga szép emberi képét bájolja s mindenik a szép emberiséget tükrözi. XII. így bájolt a görög képzószellem testi tárgyainak szép emberi lelket, lelki tárSzéj) leiek. gyainak pedig szép emberi testei; s igy formálta a b<'llenikának szép istenembereit A szép emberi lélek, a mint már az cs emberisteneit, \ alamint annak egész em- eddigiek nnitatják, nem egyéb mint harberítelt vagy emberistenitett szép testvilá- móniás mozgású és harmóniás emeltségü a szeret okos lélek. Harmóniás, mert abban gát; s valamint magában érezte, Iiogy testieken felül van emelkedve, az istenér- az érz, gondolkodó és képzebí erók harzet által pedig az Istentl függ; a szerint móniás mozgású játékban vágynak; hara testieken a félisteneket, az az, istenített móniás emeltségü, mert abban a testi éremberi erén\ekct, ezeken pedig a f()bb is- zelmek-en a lelkiek, ezeken pedig a leglelteneket felülemelte. kiebbek vagy isteniek felül lévén emelEz vala magában a görög ideál. S mi kedve, annak minden érzelmei, gondolatai

nem egyéb vala mint és képzeletei az emberiség' legfbb jellecrénya testi lelki isteni természetek' harmóniá- meivel és czélaival az okossággal jának jelképe, s mivel ez a jelkép olly igen nycl és religióval harmóniáz('»k, az az tahát, emberi ké|t vala, mellynél emberibbet vagy egy részrl a közönséges emberiséggel, más szebbet sóba nem lehet gondolni; tahát lát- részrl pedig a természet' ideális életével vei ez tulajdonképen

,

nivaló hogy a görög ideált lígy kell kintenünk mint az emberiség' ürük és ,

te-

egyezk. Mert

a világi életre

néz

világi

okosság adja a világibb vag_\ testi bb szépet, amazok pedig a lelki és isteni szépeket. fbb ideálát. Innét van, hogy az illy szép lélek ön Ezen ideálból folyt az, hogy a görög szellem mind a testi mind a lelki világot képét érezvén legszebbnek, a költéri szépleg-

görögnek minden minden eszme legszebb testben jelent meg, s a szünet nélkül szép istenek közt lebegó' ember a szépérzet által termeszelesíté magában a morált

úgy megnépcsíté, hogy szál fü élt és szólt és

a

f

létszereit az érzelmi, gondolati és képzeleti tökélyekben vagy szépekben, annak egészét pcflig ezen háromféle szép' harnmniás középlétében, az az, az érzelmes és képzeletes gondolatban látja lenni; in-

nek


190

magát ezen három tor' l)ucsvételének rajzolatai között, legimént említett Jiárom fóro-| inkáhl) kétféle szépségt jegyez meg. Egyik kozat'harnKMiiás szerközelének érzi; asze-,az, midn Hektor komoly de nyugodt mélrinta költéri szépet három fólétszer és há-jtósággal lép alá háza' lépcsin, csak orczáiiét va;i,

liogy valamint

fdlélszcr' és az

rom

legtohb jellem' és fokozat'

harmniásja

szerközetének látván, azt három

f

hajol a szenved Andromaklie felé; de foko-I egész teste már a vitézek felé fordnl; az erény' ereje felülemelte földi érzelmein,

zatra osztja, ug)'mint: Els fok az, melly az érzelmi, gon- ön magán nyugszik, nincs szüksége istedolati és képzeleti szépeknek az okosság- nekre. Ez az erkölcsi er, erkölcsi nagygal, másü lik az, melly azoknak az okos- ság vagj' erén^'. sággal és erénynyel, harmadik legfbh s legMásik s legideálisabb rajzolat az, melly közünebb fok pedig az, melly azoknak az szerint Hektor a maga fiját vidám nyugalokossággal, eréaynyel és religióval egyez mit tekintettel, az istenekre bizva, fölemeli. harmóniáját adja. Ez az istenerzelböl s religibol fol} ó isteni Ezen szempont szerint tahát az érzel- vidám nyugalom, isteni fennség, legfbb mi, gondolati és líépzeleti széj)ek alakítják ideál; mert ez nem egyéb mint az erénya ])oétai szépnek legtulajdonabb léfszereit. nek és religinak, az embernek és Istennek melly háromféle szép' hármas jelenetei a harmóniás összefolyása,

szépnek három manyaban a

—

f

fokozatában vagy tartói„^. szebbíté meg Rhesus lovai' elrablászépek- L^^^k ;.ajV^y,.,f/,t ;yii„^,rva' jelenete; nemcsak

testi, a lelki, isteni

ben, ismét háromszor három Grátiát vagyl-^yîn ),^,^y ., i^^.py^c\et' táriívait szaporitá, kilencz múzsát mutatnak, de mutálják egyj,^},^, Schiller magvarázza; hanem leginkább szersmind a legtulajdonabb költéri széj> azért, n)ivel a magában rút g\'ilkos jelenelétszereinek szerközetét

is:

Lgjan is, az els fok az, midn a lélek minden érzelmét, gondolatát és képze-

tet

az Isten' eszméje és befolyása által meg-

isteníté.

így folynak örökre össze a poézisban okosságból ered philosophia s a szedeli; második az, midn a lélek az erényretetbl folyó morál és religió, mcllyeknek ben az önszereteten s minden földieken fe- harmóniájában állott a görög poézisnak s lülemelkedik s önerejében nyugszik; har- egész görög miveltségnek nagy harmóniája. madik az, midn a lélekben az erény' koEzen harmóniából folyt azon legfbb moly nyugalmát az istenérzet vagy religio lelki emeltség, meliy szerint a görög lévidám nyugalommá dicsiti. lekben a lelki szépnek emelt érzelme a testi Vagy másként: az els fok adja az ér- szépnek érzelmén uralkodóvá lett. Innét a 'zelmi, gondolati és kéj)zeleti józanságot; platói szerelem s A'énusz Uránia; s ezen a második adja ezekhez az erkölcsi nag\'- leglelkibb isteni szerelmet példázta Alkiságot; a harmadik pedig adja mind ezek- biailesz' paizsán a menyköves Erósz s igy hez az isteni fennséget és a religibol fo- veszté el Orpheus Euridicet, midn azt lyó Vidám nyugalmat. más világi, az az, lelki szemekkel mcgletét az

okosság törvényei

és czélai alá ren- az

,

Innét van, hogy az els fokú költérlet píllantáv nagy szépség lehet ugyan, de a legfbb A szép miveltségnek ezen legfbb jelpoézisnak múlhatatlan által kell menni a lemébl folyt a görög lélek le amaz aequafentebb fokokba, mert egyedül az erköl- tori szélcsend, vidám nyugalom, mellyel csi nag}ság és religiói fennség' rajzolatai semmi meg nem háborított. így lett az, hogy adják a poétái felségest. ezen boldog élet emberek, olly vidám Innét van, hogy Schiller a Prüj)ylaeu- njugalomma! meg tudtak halni, hogy volmok' kiadójához intézett értekezetben, 11 ek- tak olly görög népek, kiknél szokás volt

is

,

j

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. az

öref^t'k kíizíitt,

iiiiiopi

vendégségre

h;i-

191

az okosság' nninkáit szebbíti, de megszeb-

k/.tt Telkoszo- liíti még azon szükségeinket is, melljeket rií/'Vii n liahír polwirát vidám ii\ tigaluminul az okosság elliárítani nem tud. meginni. így a lialdokl(i Szókratész/ iitolsi) A mik pedig n)ind oda mutatnak, bogy

rátjiiikat öss/eliini s ii/.ok

sxava is religiu és áldo/.at „egy kakassal valamii\t a szeretet ön és tárgy-szeretetre úgymond, Aes/kulapíus/nak oszolván, ön és tárgy-ismeretet vagy érteltartu/om vigyétek meg neki." met tesz fel; s valamint a legfiíbb teremt :

,

leglöhb emeltségü és szabad- er nem lehet egyéb níint a szeretetnek és az illy lélek' legkOzünebb értelemnek, a nap a melegnek és világosszépérzetét, az az, legközönebb gyünyörél ságnak liarmniás egyesülete, úgy az ér-, és boldogságát, azon boldogságát t. i.níellx zésbeii megjelen(i szeret)) és ké|)zszellem' szerint mintegy Isten a testi Irlki világok' sem lehet egvéb mint a leglelkibb érzés-i minden szépségeit egyiiánt érzi; mind pe- nek és értelemnek liarmniás középléte,! dig ezen legfbb gyönyörnek a testi szép oily középlét, mellyben minden érzet ér-[ érzetbül a lelki széj)érzetbe, innét pedig telmet s minden értelem érzést foglal ma-j az isteni vagy leglelkibb s legkiizünebb gábau, a mit a szeretet' czélra von ösztöszépérzetbe folyását fejtegetc Plató mind neiben n> ilván láthatunk.

Az

illy

íágu lelket,

s

,

az agatboni varsorán Diotimával , mind Pbaedroszban a szárn\ ra kel lélek' játszi képével; a mi természet szerint a görög szép nnveltségnek menetele, iránylata és legfbbje. Ezért volt az, bogy a szép miveltség' természetét ismer Solon az illy lelki szabadságra nem emelkedbet köznépnek a görög szerelmet megtiltá; azoknak ellenben, kiket a szép képzet a lelki szerelem re meglelkesltelt, ajánlá.

Mert valamint a testi szépérzet általi legfbb világi czélainkra jutunk tigy a ,

lelki szépérzet által is legfiibb lelki czéla-

inkhoz emelkedünk; a mi pedig n\ilván mutatja, bogy a szépérzet nem egyéb mint czélérzet, s mutatja, hogy a lélek, mintegy Janus-f, egyszerre két világot lát; úgy hogy valamint Ha|)haer atbenei oskolája Platót égre nézve, Arisztotelest pedig földre függ szemekkel mutatja; épen úgy van a léleknek is két életre szolgáló két szeme, u. m. a világi okosság, mell} a földi életet világítja, és az érzésben megjelen képzszellem' lelkibb látása, mclly XIII. mint egy hold égi testeket és más világot mutat, s mclly a maga táig}ait csak az érÉrtelem és érzés. zés' lelki fát}olál»an látja ug}an, mint Mózes az Istent a sinai hegyen, s mint az álA leglelkibb élet nem egyéb mint szemadó End}mion az éj' istennéjét, de minretet, a szeretet pedig érzés. Innét van, den bizonynyal látja, mert érzi. szivben g}iílad élet, s annak hogy a az utolsó ütésén fag>' meg; innét van, bogy így éreztek a régiek midn Vénusz mindent elbb érzünk mint értünk, s gyak- Urániát a lelki szerelmet vagy szé|)érran a mit egyszerre megcrziink, azt csak zést egyszersmind halál' istcnnéjének hosszas gondolkodás után, néba pedig úgy nézek. Érezték t. i. hogy az eg}szersmind Isem érthetjük meg; innét van, bog}' vala- valami lelkibb és szebb életnek érzje és jmint níinden földi élet inkább függ a me ösztöne vagy bornál} OS látója; érezték hogy legtöl mint világosságtol, úgy mi bennünk annak lelki látása miatt nem elégszünk meg

—

él

—

,

hanem valami szebinnét van, bogy a bet sejtünk és óhajtunk, elann}ira, hogy szépérzetböl foly képzszellem nem csak a világnak gyakran élve meghalunk, vagy

is

a leglelkibb

és éltet, a szeretet, ér- a füldi élet' kellemeivel,

zésben jelenik meg;

s

192


csak ifiig élünk; érezték hogy a lélek' leg- változása ezen összekötést felbontotta mind fbb érzelme, a szeretet vagy szépérzet, azért, hogy a régi énekek az új muzsikánem tehet fel egyebet mint legfbb értel- hoz nem illettek, mind azért, hogy a mesmet és legfbb czélérzést. terkéltebb és nagyobb neszü muzsika az Az érzésnek és értelemnek ezen har- éneket maga mellett elnyomta, s az által móniájából foly az, hogy valamint a kep- a lyrai költélyzet' befolyását elrontotta, a :

a leglelkibb ér- mi pedig nagy rontás volt. Mert a görög népdalok nem csárdai dazésnek és értelemnek harmóniás egyesülete ügy a kültéri szép som egyéb mint a lok voltak, mint nálunk, hanem a görög szépérzet által iránylott szépnek és az ér- poézisnak olly remekei , mellyek a szép telem által iránylott júnak harmóniás kO- culturának legelevenebb, legmindennapibb orgánjait fiirmálák, olly orgánjait, mellyek zépléte, az az, szépjó vagy jószép. A leglelkibb érzésnek és értelemnek az örömnek és muzsikával járó gyönyörnek egész erejével bájolák a legszebb érzelme ezen egyljefolyását érzék a bölcs Hellének, midn a lélekképzet' egész munkáját a mu- ket és gondolatokat a szépnek megnyilt lélekbe, s mellyek tán legfbb képzi valázsikára és poézisra alapíták. S innét lehet nak a görög léleknek, s mellyeket a mu azt kimagyarázni, miért tiilajdoníta Helzsika magával együtt elrontván, vagy maga lasz' minden bölcse a muzsikának olly végmelll elnyomván, kérdésen kívül megrontelen befolyást az egész életbe, melly szetott mindent. rint eg3'iránt azt állíták, hogy a görög muígy gondolkodott a bölcs Sparta, mi zsika' legkisebb változtatásával, múlhatatdn a Timotheusok' bujálkodó húrja ellen lan változni és romlani kell az egész görög az cphorusi bárdot több izben felemelte; alkotmánynak. s hogy igen j()l gondolkodott, az id meg Ezen állítmány t Montesquieu az em- nuitatta. Mert látjuk azt, hogy görög mua beriség' nagy könyvében paradoxiának nezsika' szép egyszerségének romlása után, vezi ugyan, de valójában nem az, valaa neszt indító és bujálkodó muzsika csak mint az sem igaz, hogy itt a görög muzsihamar elohozá a bujálkodó szenvedelmeket kán a tudományok' egyetemét kelljen érs az egész görög lélek' harmóniájának enyé tenünk. szetét. S igy lett az, hogy mind a muzsika ITanem ezen egész dolgot elsben úgy mind a poézis elvesztvén az egyszerségkell fejtenünk, hogy a muzsikában él haló nek és okosságnak alapját, A naxilaus' mons harmóniás érzelm és értelm görög dásaként, mindenik elkezdett évenként uj lekben atestibb érzés a lelkibb érzelemmel csudákat szülni mint I^ybia. és értelemmel, olly harmóniás összefolyásDe ezen okl)ol emeltem fel én is a kriban voltak, hogy a görög a maga muzs tikai bárdot a nálunk divatba jött érzelg kaját, nem csak homályosan érezte mint sentimentalismusra és igen mesterkélt versmi a mienket, hanem egj^szersmind értette formákra. Mert bizonyos az, hogy valamint is, az az, a muzsika' meghatározott érzel- a görögöknél a neszes muzsika elnyomta meit olly világosan és határozottan érzette, maga melll az értelmes éneket és poézist: hogy benne azok meghatározott értelem- úgy a mostani mesterkélt versformák és érmé és gondolatokká világosodtak. Melly zelg csapongások, mint a poézisnek küls szerint a muzsikával a görög léleknek, ez- és bels neszes muzsikái, elnyomják a legzel pedig az egész görög alkotmánynak igen belsbb poézist, nem csak annyiban, hogy is változni kellett. a mesterkélt forma a gondolat' szabadságát Másodszor pedig fejthetjük ezen ál.lít- igen megköti és a nag>' sentimentalismus mányt ngy, hogy a görögöknél minden mu- az érzést ragadozásra szoktatja de már zsika énekkel lévén összekötve, a muzsika' magában a mesterkélt forma mesterkélt iz-

zszellem nem egyéb mint ;

i

!

;

193

BERZSENYI FULYÓBESZÉI.

Az értelemmel egyez képzelet látszik lést terjeszt, a mi pedig amiyi mint természetien vagy rút i/.lés; s annyi mint a szép ugyan valamit mondani, de vabijában igen érzet' és ukosság' liarmóniájának, s igy az keveset mond: mert minden józan einber' emberiség' legníMijének végtelen követke- képzelete egyez értelmével, de azért nem zetü mt'Krontása.

Mert valamint e/.en harmónia s/ül minden emberi szépet és jót, épen ügy ezen harmiMiiának humlata szül minden eml)eri rútat és gonoszt; s a mi legveszedelmesebb, igen ragadékony rútat és gonoszt; Ixdott a képzszellem valamint legfbbje, úgy leggyengébbje is a léleknek, mind annyiból, hogy a képzszellem' minden látása csak

homályos

látás lévén igen

het; mind

is

künn) en dolga, hol nem a képzelet játszik

hanem

kel,

Ezen gyengénkre vágynak az emberiminden rombolatai építve. A lélek érzi

czélait,

is illy fáddal respublikájában a jtoézist; de ezen veszélytl nem a poétát félti, hanem a poézis' gyenge közönségét. Mert való az, hogy a köítér képekbe öntvén gondolatait, az által az ifjúság' képzeletét élesíti , s jóra

illeti

de néni

látja, s igy az érzés' ereje

könnyen

költér'

,

megszereti.

által a liibett

vagy épen lelki veszély! Igaz ugyan, hogy Plató

könnyen téveszthogy annak roszra ragadhatja. De egészen mása

j)edig annyiból

szép vágya a tisztátlan szépet

ség'

minden józan ember poéta. Az értelmen felülemelked képzelet pedig épen olly valami mint a képírón felülemelked ecset,

hiszi.

a lélek-

a lélek játszik a képzelettel;

ha vágynak olly rósz poéták, kikben az értelmen a képzelet felülemelkedik, azok vegyék magokra Platónak ezen leczkéit. A képzelet nem egyéb mint a testi látásnak visszalátása, az az, a mit láttam vagy beszédben lefesteni hallottam, ismét vissza tudom képzeletemben látni. A képs

Innét vágynak a földet j)nsztító erkölcsök és religiük, s innét, hogy a görög bölcseség még a legkisebb hurhangot is az zeletnek egész munkája csak az, hogy a okosság' örök törvényei alá rendelte. valóságból és leírásokból felkapott képeket megtartja, mellyböl a képeket mintegy képeskönyvbl, mikor tetszik, kinézzük. Az a tehetség pedig, melljel a képzeXIV. let' képeit módosítani, el és összerakni tudjuk, már nem képzelet, hanem fictio, az Képzelet. az, a fictio játszik a képzeleti képekkel; és Jól monda Jean PanI , hogy a képzel csak illy értelemben lehet a kéj)zeletet poé-

er

csak prózája a

zszellemnek,

s

képzernek vagy

kép-

tái

erk

közé tenni, a mint hogy én

nem egyéb mint valami értelemben vettem

potentiált világosi) szinü emlékezet, melly

a barmokban is megvan, mert álmodnak és félnek, s mellynek képei csak hozzánk szállangó levelhulladékai a valóságos világnak stb. Igen rosziil ítélnek ellenben azok, kik a poétái ert majd az alsóbb lelki erkben, majd az értelemmel egyez, majd pedig épen az értelmen felülemelked képzeletben keresik. Melly balitéiet természet szerint csak onnét származik , hogy az erk' játékában az alsóbbak, mint érzékibbek, elbb szembetnnek mint a lelkibbek.

is illy

azt.

Mert a fictio vagy költés már olly szabad munkássága a léleknek, melly már a képzelet' ké])eivel meg nem hanem azokon felülemelkedik,

külvilág' és

elégszik,

azokat ön nézetei szerint módosítani s uj alakokká formálni igyekezik; következleg a külvilágon és annak hatályain ural-,

s

igy költeni— idealisálni akar. Ez olly létszere a poétái léleknek, melly nyilván a teremt és képz ösztön-

kodni, tahát

bl

s

már

íbly.

De még a

illy

egyesületben sem legfbbje

poétái léleknek a képzelet, mert 2.5

még

igy


194

csak akkor emelkedik valódi poétái er- poétái lélekben pedig mindenkor az öreg vé, ha azt a képzó'szellem , az az, a szép okosság' figyelme alatt játszanak, mellynek érzet és értelem intézi, vagy ha azokkal feje felett nem a képzelet, hanem a szereegyesül; mivel ezen egyesület nélkül a lé- tet' galambja terjeszti ki szárnyait. lek legbelsbb természet szerint rút is rósz De jegyezzük meg itt azt is, hogy a fictio vagy költés csak olly része lévén a is lehet. Ezért van, hogy a vidám lélek vidám poézisnak, mellyet az egészszel össze nem világot költ és képzel, a szomorú szomo- zavarhatunk, igen rosszul nevezgetjük a rút, a rút pedig rútat, az az, a vidám lé- poétát költnek s a poézist költésnek; a lek vidám képekkel, a szomorú szomorúk- mit még akkor sem lehetne helyben hagyni, kal, a rút pedig rútakkal játszik s minde- ha a poézisnak jobb nevet nem adhatnánk. Igen óhajtanám, hogy a helytelen költ nik olly világot fest mint maga. Mikor peis

dig nem a lélek játszik a képekkel , hanem a képek játszanak a lélekkel , már akkor a lélek nem poétái lélek, hanem olly romlott lélek, melly a költéri szabadságot és

és költés helyett a költér és költélyzet

jne

divatba, a költés pedig maradna az a mi volt, t. i. fictio; mert a költésnek egyébiránt is már sokféle érteményt még peadtunk, dig alacsony ) érteményeket emeltséget elvesztette. olly tárgyakat mint poézis A mit Montagne mond hogy a képze- mellyekkel és poéta, összezavarni, semmi tekintetben let minden embert lokdöz, sokat pedig nem illik. orra buktat, csak a nempoétákra illik. Mert ámbár a költés vag}^ fictio olly igen

—

—

f

:

—

hogy alig van természete az embernek ember, ki magát és világát valamivé ne XV. költené és képzelné, úgy hogy még a legJáték és valódiság. földszag\ibb realista is költ valami vakondoki világot sa maga kukaczait korántsem Valamint a költésnek és kültélyzetnek, nézi azoknak a mik; de epén az a nagy különbség a poéta és nempoéta között, hogy úgy a játéknak ösztöne is, olly igen természetében van az embernek, hogy ha az kéa poéta csak szép világot költ, és csak olly nye szerint élhet, ha rósz miveltség vagy játszik, mellyek az okosság,

képzeletekkel

nyomorúság

II

egyezk. Innét van, hogy a poétái

gal és szépérzettél

lélek

mind

azt el

nem

komolyítja, egész mit nyilván

életét játékká szereti tenni; a

mind a szebb égali vadnépeken, a természet' ösztönein fejlett görög meg, mint Julio Romano' mosolygó Junója miveltség' vidám emberein, kik az egész a rémült istenek és tzokádó óriások köemberképzet' nagy munkáját különféle jáphimind a zött. Ezért legfbb charaktere tékokba öltöztetek, s az által az egész élelosophusnak mind a poétának a józanság, tet egy szép játékká bájolák. melly szerint mindenik ollyan, Jean Paul' Ezért neveztek a régiek minden tanulszép képe szerint, mint valami égig emelmányokat játékoknak, s ezen ösztönre épít s általlátszó jéghegy a többi földi Alaz emberképzet' minden a költér, pesek között, azzal a különbséggel, hogy munkáit játékos alakba öltözteti. De valaegyikben pólusi hósivatagok, a másikban mint a költés csak úgy lesz költélyzet, ha pedig aequatori örök virulatok tükröznek. való

mind

képzelt zajlatiban úgy jelenik

látunk

mind

ked

így van az, hogy a nempoétai lélekben majd érzés majd képzelet az értelmet

hányat homlok lökdözik s a harmóniátlanságnak különféle rút formáit mutatják; a

midn

')

Tolnában a csi'ra-mnle't is kültésnek , vagj kötésnek, neveíik. Miért nincs itt kiiltpsz, és költésié/, miként az F.vkönjrek' I-s kötetében áll, Kiadó. errl , alább van jegyiét.

,


195

[szép érzettol és ukossúggal epyesül;

^'an szé|» virág, szép szín, szép hang, úgy a csak ezen egyesületben emel- szép gyermekség, mert a gyermek is része kedik szép va;íy képz játékká. a széj) eníbcriségnek, valamint amazok a Mivel pedig ez annyit tesz, hogy a szép természetnek; de mind ezen szépek

poétái játék

is

szép játéknak az okot és czélt érzó lélek' úgy alatta vágynak a klléri szépnek, mint czélaival, a testi lelki emberiség' képzeté- a test a léleknek, mint a gyermek a legvel és boldogitásával s igy az emberiség' fbb embernek, olly embernek, ki valamint legfbb realitásaival összemunkálónak keli magában, úgy minden munkáiban a szépet lenni; tabát következik, hogy ezen szem- Iiasznossal párosítja. Ezen szempont szerint nevezzük a poépontban a poétái szép annyi, mint a játéknak és valódiságnak harmtiniás középlctc, zist phantasia' játékának. De ha annak has annyi mint ezen harmóniában a valódi- tározottabb érteményt akarunk adni, definiálhatjuk azt a képzszellem' harmóniás ságnak fentebbsége. lelki játékának: harmóniásnak, mivel harMert a költéri játék' czéla nem játék UKiniásan emeli lelkünket: lelkinek, mivel hanem a játékból folyó realitás, a mi terigy kell azt megválasztanunk a testibb szép mészet szerint nem más mint az emberképjátékoktol, mint: muzsika, táncz, képirat. zetböl eredó emberi tükély, és a tökélybl A lelki játék már valódiságnak és jákövetkez minden emberi szép és jó. téknak kzépletét jelenti s kimondja, hogy Valamint a teremt az által teszi széa képz játéknak a legfbb czél rabat (inak pekké a természet' minden életjeleneteit, s legfbb czélt érz lélekkel egyeznek kell hogy azokat végtelen különféleségü játékos lenni. Az illy lélek pedig igen érzi azt, a alakokba öltözteti; úgy a költéri lélek is mit Szókratész monda: vesszen el, ki a széjátékos formákba önti ugyan minden müpet a hasznostul legelszer megkülönbözveit; de azért egyiknek sem fczélja a játetni merészelte; és az ill}'^ lélek mondja ték, hanem igen is mindeniké a teremtés. ezt Platóval: az olly mvésznek, ki hasz-

Minden képz játék' lelke és czélja az nosra nem ügyel, ha Khariszok' kezeivel emberképzet, s mindenik annál fbb töké- hinti is virágait, töltsünk illatokat fejére lyü, mennél egyezbb ezen czéllal, s min- és küldjük tovább. denik' szé|) mértéke ezen czélirányossága; De ezen alapnak elvesztése nem csak olly mérték, melly a szép játékot a gyer- meghaszontalanítja a képz játékokat, hamekestl, ezt |)edig a rúttol megválasztja; nem egyszersmind el is korcsosítja és csúgyermekes t. i. az, a mi ezen mértéken alul fítja. Mert a hasznosra ne ügyel mvész, marad nít pedi^ az , a mi ezen mértékkel nem használni, hanem csudálta! ni akarván, ellenkezik. a józan és szép középrl, csak hamar rút Nem kell azonban innét azt következ- különösségbe, felettihbségbe és különféle tetni, hogy csak az szép, a mi egyszers- czéltalan végletekbe bukik. Innét van, hogy a czélirányos görög mind hasznos; hanem csak azt, hogy a legfbb poétái szépnek, egyszersmind hasz- egyszerség' enyészete után minden mvénosnak, czélirányosnak kell lenni. Mert a szetek elkezdtek tulajdon határaikon és szépnek számtalan nemei és fokai vágy- czélaikon túl kalandozni, s valamint sajálji nak mind a mvészetben mind a természet- czélaikat és magokat, úgy az egész szép' ben, mellyeknek a hasznossal semmi kö- culturát is meghamisították; mert minden zök. De mikor a költéri széprl általában mvészet csak addig szép és hasznos, mig szólunk, akkor csak a legfbb poétái szé- tulajdon határaiban marad és legtulajdopet értjük, a mi pedig nem más, mint a nabb czélain tiil nem hág. szépnek, jónak, hasznosnak és czélirányosIgy látjuk már ma többnyire, hogy a mvészek különféle kártékony tulságokban,: nak harmóniás ve?:\ ülete. •

,

j

25

* II


196

és felpttibbségekben keresik a inüvészet' legfbbjét. Az ének, niellynek czélja az értelmes beszédet a hanglebegés' harinniás játéka által megszebbíteni, elnyeli a beszédnek egész értelmét, s általmegy az értelmetlen' muzsikába, a szép emberi hangból a fülemile' hangjaiba, s csak akkor ér czélt,

kezet, melly valamint az élet' komoly tanítóit, a komoly tudományokat, a szépben egyesíti; úgy azoknak egyesülete által, az élet' mosolygó dajkáinak, a szép mvészeteknek, ölelkezetét is következteti s igy szüli az egész szép miveltséget.

ha tüdt repeszt. A muzsika, mellynek tárgya a szép érzelmek' kinyomása, általmegy a képiratba festeni a fülnek szemtárgyakat és kapuczédulákat. A táncz, mellynek czélja mozdulatink' harmóniázata s minden ernknek gyönyörrel járó kifejtése, általmegy a nyakszeg nehézségekkel való küzdésbe és kö-

a görög poézist, valamint annak minden jobb rokonait. Rainian egész encyclopaediát vont ki Homérosz' énekeibl; s a ki Raiman' szemeível nézi a görög költélyzet' lelkét, látni fogja, hogy a görög nép nem ok nélkül látta abban a szépnek, jónak és igaznak örök kánonait.

j

A tudományok' illy

egyesülete jellemzi

De mivel vágynak olly hajszálhasogató aeszthetikusok, kik a költélyzet' és tudoígy a költélyzet, mellynek czélja lel- mán) ok' párosítását érteni nem akarják; künk' minden erejét harmóniás emeltségbe tahát azokra nézve jegyezzük mege küvetés szabadságba hozni, túlmegy a maga ha- kezendket: tárán és czélján, midn majd csupa festvé A mvészetek' és tudományok' összelesz és szünet nélkül festeget; majd csupa hangzása épen az a poézisban és költéri philosophiává, midn szünet nélkül böl- miveltségben, a mi a testnek és léleknek, cselkedik; majd csupa muzsikává, midn a szívnek és fnek harmóniája az embermajd csak az érzésnek, majd csak a fül- ben, az az: élettökély. Ez pedig czélja nek muzsikál; majd pedig, midn czélta- mind az embernek, mind az egész emberi lan nehézségek' meggyzésében keresi a köl- miveltségnek. Es épen az a poézisnak és téri tökélyt, általmegy a gyermekes mes- költéri miveltségnek nagy jelleme, hogy terkélésbe és artistái kötelén tánczolásba. azok minden szép mvészeteket és tudotelén tánczolásba.

f

mányokat egymással

és

az

emberiséggel

harmóniába hoznak.

XVI.

A

höltéhjzef

f

jellemei és czélai.

Ezen harmóniából

lehet azt

kimagya-

rázni, hogy a hellének olly rövid idn és játszva azon tetre jutának, hová minket,

harmóniátlan miveltségnt soha nem emelpoétái lélek' szabadsága és vidám- het. Mert az egjoldalu miveltség, a mit sága önként szüli a vidám philosophiát, egy részrl épít, más részrl elrontja; s valamint a vidám morált és vidám religit, tapasztaljuk, hogy mink a régieknek még mellyek is valamint létszerei és jelle- testi és kész mveiket sem tudjuk követni, lelki szobraik iránt pedig úgy látszik realitásai a poétái lélek- az mei, épen úgy

A

f

f

nek; mert egyedül ezeknek harmóniás egyesülete által éri el legfbb czélait, az erényt és vidám nyugalmat. Mivel pedig a poétái lélek nem egyéb, mint maga a legbelsbb poézis, következik, hogy ezen alapnézet szerint a poézis annyi mint a vidám philosophiának, vidám morálnak és religiónak mosolygó ölelkezete; olly ülel-

örökre behunytak szemeink.

A nem

költélyzettel párosuló philosophián

oskolai hiú speculatiókat,

nem

az

élet'

halvány képét fölfedez, s az által a lelket clkomolyító hideg igazságokat kell érteni; hanem csak élelbölcseséget és a poétának azon okosságát, melly szerint minden müveiben a szépet hasznossal , és az egész

197

BERZSENYI FOLYÓBESZÉl. puézist az cmboiisés javára nyossággal párosítani tudja.

néz

Nem látta Plató, egész dicssége a szép

czélirá-'losophiisit akara adni. ,1i<»ü;\

nenizctrnt'k

tudta, hogy lelNem kell azonban innét azt vélni J'"iveltsé;íen riiggc.tt, s nen, kon.olvilani, anny. m.nt nmtanr, m.t mintha én a poézist egészen a philosophia k^'t enyészete után, elég nydvan mul><'^^/'is alá akarnám rendéin,. St igen azt iHszen.,!^ és rontott \ ilág. elkomolyílott tat az hogy a tudomán\(»k' egyesülete nem fügtévedtek azon német Függetmesszebb olelkezet. szerelmes hanem még De gés, lenül liarmóniáznak azok, s mint a szivár- bölcselkedk, kik a dolog" kérgérl ítélván\' szinei, úgy folynak össze a poézis* vén, a poézist a lélek' alsóbb tehetségeire szoriták; s igy azt csak valami érzéki szépközép sziueibca. nek tekintvén, elégnek tárták, ha a kölokostörvényeit az szépnek Midn a lelki szépeket nem sérti. Való ság' t(irvén\e!l)öl fejtegetjük, nem azért tér a fentebb hulladékok ellehettesszük azt, mintha n poézist egészen az'tn az, bog> holmi lyrai aeszthetikában nem az I)c nélkül. azok nek hanem* legtörvén} ek alá êtni akarnók hanem fképen az inkább csak azért mivel az okosság' tör- csak ezekrl van szó, az egész költéri vivén) eit jobban ismerjük, mint a homályos egész poézisrol vagy |»edig a morál és reszé|)érzetét mind pedig azért, mivel tnd- lágnézetrl, mellyneiv fiétszerei, valamint a szép juk, hogy ezen kétféle törvényeknek egyez- ligiíí épen olly niük kell, holott harmóniátlanság és ellen- emberi léleknek. ;

,

;

A hellén müvé-szek nem csak lantot a költér istennek, hanem egj-szcradának az így midn azt mondjuk is, hogy és sárérzésnek és képzeletnek az öreg okosság' smind fénj sugarakat, orvos füveket addig olly figyelme alatt kell játszaniok, s játékaikat kán) öl nyilakat. A görög nép

mondás volna

a lélekben és a poézisban.

annak törvényei alá keli rendelniök, ak- kényes voÍt c részben, hogy legkedvesebb csak azért kor is csak azoknak szerelmes ölelkezetét, dráma-költére, Euripidész ellen, az a gazhogy játékszínben, a fellázadott a mind érteni. Mert üsszehangzását kell szivnek mind a ninek vágynak saját füg- dagságot dicsérte. getlen törvényei, s valamint a világnak, A mit pedig koránt sem csupa politia léleknek löUélje is harmónia, mell\- kai czélbol tett a görög nép; hanem legin|)liilosopbia, morál és religió, mint káltb az erkölcsi szé|)nek magas érzetébl. széj)ek, felülemelkednek ngyan eg_\ máson Mert mint erényt érz és imádó lélek, még és a poétái lelket valami tbeocratiává for- p
úgy

ben a

málják; de ez a theocratia csak a szeretet lelki szépnek. Ig\ tiltá be Tbeinistoklesz" midn azt Aristidesz hasznos ja\aslatát és harmónia' theocratiája Ezért mondja Schiller: az ember ne' igazságtalannak jelenté; s ig.\ nem engedé ,

se oktalan állat, hanem! legyen se okos csak end)er; a természet ne kírekesztleg, az okosság ne feltételesen uralkodjék azon. Mind e két törvényadás teljesen független legyen egymástol, és mégis teljesen

Eilej)'

,

magános

leveleit

felolvasni.

Atbene

annyira tisztelte és idealizálta a szeretet törvényeit, hogy az areopagusbol, csak mivel a azért kitiltatolt egy areopagita keblébe repült madarat megölte; Szparta pedig, tudjuk azt, maga volt a megleste ,

egyez.

Messze tévedt l'latci e részben, midiin sült erény, Él pedig még Szparta és Athene mina poézisban a jihilosophiát kirekesztlegj nralkodóvá emelte, s a poéták' hibái he- den szép lélekben; s a mi azokban szép az utolsó lyett az egész poézist galádul kárhoztatta, volt, szép lesz az örökre, mert A mit, úgy látszik, csak azért tett, mivel szép lélek, hasonló le.sz az elshez; s vailnemzetének a költéri mivcltség helyett phi-jlamint azon .szép nép' remekeit legszebb |


198

Khariszok jellemezik, úgy a szép- a költéri széppel, mind a költéri játékkal nek minden remekeit örökre azoknak kell egyiránt ellenkezk; a mit tán felesleg is jellemezni. éreztet azon hidegség, vagy tán sokaknál Midn azonban a kültélyzettel össze- épen gylölség, mellyel azok iránt korunk erkölcsi

kötend

morálról és religirol van sz, nem kalugyeri száraz üres moralizálást és szenteskedést keli gondolni hanem szép morált és szép religit, ollyakat t. i. mellyek a legszebb emberiség' jellemeiAêl és czélais mellyeket a költér val egyezk nem mondogat, hanem eleven eladása által a szépben éreztet és szerettet; s mennél nagyobb a költély-genie, annál szebb angyal alakokat teremt és annál rútabbnak festi a gonoszt, hogy amazokat szeresd, ezt pedig ;

viseltetik.

De ha

ezen hidegvette idt nem teis csak aKt kell mondanunk, hogy a költélyzetben nem elég az uj religi és uj világnézet; azoknak szé-

kintjük

is,

még akkor

peknek is kell lenni , s nem az prféta a poézisban, ki uj religit mutat, hanem csak az, ki legszebb religit alkot. Mert ámbár minden religiban lehet valami szép; de azért távul legyen, hogy az újság' hiú kecseinek a legfbbet feláldozzuk. A poézisban nem az a kérdés: mi iij? hanem csak gylöld. De azt sem kell innét gondolni, hogy az: mi legszebb? a keresztyén poétának keresztyén mythoA mire pedig természet szerint minlogiát kell koholni, mint némellyek izte- den szépérz örökre csak azt fogja felelni: lenkedtek, s a mi mind a szépnek, mind hogy a legszebb csak egy , és ez az egy a a keresztyén hitnek természetével ellenke- hellenika. Ugyan azért mink is csak azt zik. Mert a mi Istenünk csak lélekben je- mondjuk, hogy e részben legfbb feladás, lenik meg, mint a görögök' legfbb istene, reánk nézve , a hellenika' mosolygó kéa fátum; s elég annak csak ideájával meg- ])eit religink' magas szellemével párosíisteníteni a poézist, mint a fátum' homá- tani , olly formán hogy költélyzetünk' lyos ideája megisteníté a görög drámát. egész szelleme keresztyén philosophiát leheljen ugyan; de annak képtárát és virág így isteníté Ivotzebue drámáinak legöltözetét a görög mythoszok formálják. érdeklbb ;

,

jeleneteit

,

mikor

p.

o.

Hugó

unokái' holttesténél térdre esik; mikor Zameo hölgye' lelkét az égben látja; mikor Las Casas a haldokl Rolla' fájdalmas scé:nájában a legszentebb igék által békélteti és enyhíti a lelket stb. így isteníté Voss idylÜ eposát a grünaui schlafrochos prédikátor által, ki nem csak idylli, de egyszersmind igen ideális személy; mert a

Azon tenképei,

hogy a hellenika' ismár ma nekünk csak hideg jel-

ellenvetés,

képek

és nem* adnak olly vallásos hamint a görögöknek, nem szinte hehogy azok lyes. Mert ha megengedjük is szebbek voltak a görögöknek mint nekünk; mégis csak azt kell mondanunk, hogy azok mind a mellett is szebbek nekünk, mint a leglelkibb és legfbb ideál nem egyéb, mint romantika' testetlensége, vagy annak forszép erkölcs és szép religi által dicsült mátlan lényei, mellyeket sem id sem hely emberiség. a költélyzet' természetével harmóniába nem tályt,

,

És épen igy kell a keresztyén religit ho>^hat. a poézissal harmóniába hozni; nem pedig Egyébiránt pedig tudnivaló az, hogy annak formátlan lényeivel a poézist el- a görög nép' jobb része szintúgy ismerte rutítani. Mert a keresztyén religi' lelke azon isteneket, valamint mink, s ha volt |igen szép s igen ideális

ugyan; de annak olly rész, melly azokat valóságos istenekminden személy ített alakai nem poézisba nek hitte, arra csak az a felelet, hogy az ivalk. Mert mindazok igen egyformák, alnép nem közönsége a poézisnek semHel(komolyak és határozatlan szinüek, s mind lasban sem nálunk.

;


199

Meglelu't, hogy a romantikii' vázlclkei a valódi költér nem rsupa naiv ass/ony és bos/uikáiiyai a mi álnevünkre hónyo- gyermek, nem komol} férfi vagy öreg, hanuilibak,n)int a gürüg Kiiuriszok; de a va- nem csak ember, a/, az, az emberi nemek' lódi kültérnek nem lehet czélja a vakot va- és korok' kelló közepén álló olly közép kabbá tenni s nem elég a jioézisban ileníber, ki az eniberi nemek' és korok' minnagy hatál.\ annak szépnek is kell lenni, den szépségeit magában egyesíti, azoknak Mert eg\ «'diil a szépérzetben eg) esiilhetünkniindeii élesebb különösségeit levetkezi és rök ideálainkkal, a gttrögökkel; csak any-! az emberiség' legközönebb színeibe vagyon nyiban emelkedünk pedig, a memiyíbea öltözve. »'s

,

;

azokhoz közeledünk.

Ez a közép ros Apolló, kit

ember az örök

mink

ifjú, a fodg}'akran rsak gjer-

meknek nézünk

ug> an, mint az íztelen afgyermekeknek nézte a helléneket: de valójában az illy közép lélekszín a legközönebb és legfbb poétái iiierophanta

rikai

XVII. Költéhjzeti osztályok.

szellemsziu.

Az ön

és

lárgyszeretetböl folynak az

ön és tárgyképzetek, vagy személyes

Ezen szemléletek szerint nevezhetjük közép szín költélyzetet közép vagy harmóniás stylusnak, mind azért, mivel

és az illy

tárgyas köllélyzetek; a viszonos szeretetbl pedig, nielly az ön és tárgyszeretet' egyesülete , fol} a tárg} as költélyzetek' harmóniás ölelkezete és középlete olly középlet, melly amaz osztályok' szépségeit magában egyesíti, és így azoknak közöue és legfbbje. ;

azon

st\ liisok' végleteit

neit

vagy vétkeit egyí-

azoknak legszebb közép szíegymással harmóniába hozza; mind

ránt kerüli,

s

pedig azért, mivel legközrebatóbb, az az, az emberiség' különféle osztályaival leghar-

móniázóbb, mert azokkal egyiránt össze Melly tetn lehet ugyan a költélyzet '^r^ *"» > mindenikre egyiránt munkál. A mi majd szeméh esb majd tárgyasb; de mihelyt ismét a harmóniás styhis' legfbbségét mukizárólag csupa személyessé, vagy csupa í'i'J'i ;>""*» l^'S^ó^b költélyzetben mulhatárgyassá válik, azonnal leszáll a költélyzeti, *»»'«""• "ssê kell a szépnek és hasznos-

tetrl s olly egyoldalú végletbe bukik, melly már csak általmenetel vagy a muzsikába, vagy a festésbe. Melly szerint tahát a valódi költélyzetek nem csupa személyes és tárgyas, hanem személyesb és tárgyasb osztályokra válnak; mert így azon kétféle

"»í^ folyni.

Az asszonyi vagy gyermeki könnyüség, naivság, természetesség és a férfiúi er, sentimentalítas és idealitas, épen olly létszerei a költélyzetnek, valamint a lágyabb éskemén\ebb hangok a muzsikának; s valamint ezeknek összehangzó játéka alakítja színek' középletét teszik fel formálja amazoké a így a dolog a naiv és sentimentalis, a a muzsikát, épen úgy természetes és ideális osztályokkal is. Mert költélyzet' lelki muzsikáját. Ezt példázták haritt is kell mondanunk, hogy a poézis nem a régiek midn azt mesélték, hogy a csupa természetes és ideálos; hanem ezek- mónia az összeköttetett Vénusz' és Marsz' nek harmóniás középlete, melly természe- szerelmébl született. tesb és ídeálosb színekre oszolhat ugyan, De ezen szerelembl született a görög de nem csupa természetesre és ídeálosra költélyzet' szép közép színe is, melly any-![ S így a dolog, ha az emberi nemek' és ko- nyíra felolvasztá magában azon színek' in-ji rok' természetébl folyó legbelsbb szel- dividualitásait, hogy alig lehel meghatá-'l leniszinek szerint osztjuk is el a költély- rozni, mell> ik szín uralkodóbb azon. Ezért zeteket. Mert akkor is csak azt látjuk, hogy tulajdonít annak Schiller csupa gyermeki'

|i


200

aaivságot, Ludcii pedig férjfi ert és egyszerséget. Melly ellenkez ítéletek' oka csak az, hogy Schiller a mostani német sentimentalismushoz, Liiden pedig a mostani asszonyi és gyermekes kecsességhez képest itélt. így pedig a hellének igenis majd csupa gyermekeknek, majd csupa öregeknek látszanak de ez csak annyit tesz hogy azok minden végletektl egyiránt távul vágynak s a legszebb középleten állanak. A naiv és ideális koltélyzetek' össze-

—

,

;

gondolkodott már Schiller is, nem csak lehetnek, de egyszersmind legfbb megfogásnak is tekinté. Azonban e részben, Jean Paul' jegyzete szerint is, még tisztában nem lévén, ezen megfogást csak említé; pedig épen a legfbb megfogás lett volna legfbb tárgya az

kötésérl

ügy hogy

azt

aeszthetikának. De leginkább elárulja homályát midn azt mondja, hogy míg a tökély' tetejére nem jutunk, addig ezen összekötésnek eleget nem tehetvén, jobb addig vagy az jdealitást vagy a természetességet a lehetségig znünk, mint azoknak egyszerre meg nem felelhetvén , mindeniket elhibázni. A mi épen annyi, mintha azt mondaná, hogy

mig tökélyesek nem lehetünk, addig gyünk a lehetségig tökélytelenek. Illy

túlságai

!

le-

alaptalanságból folytak Schiller'

hogy a különösségek tetn összefolynak; még is a

Megismeri

és végletek a

tettl való távozást zését javalja.

,

és a végletek' lehetsé-

gig

Valójában Schiller azt gondola, hogy a német sentimentalismus' szertelenségeit és a romantika' vázképeit kell a görög naivsággal és Khariszokkal párosítani a mihez természet szerint löbb mint emberi költérgenie kívántatnék, ha azt akarnók, ;

Schiller' értekezete a naiv és

sentimenköltélyzetekrl, jó int példa arra, mennyi készület kívántatik, még oUy geniusnak is mint Schiller, hogy a poézis' természetéhez jól tudjon szólni; mert minden bizonnyal ezen értekezetben, mintalis

den mély kul

látásai mellett is,

gyakran foná-

lát.

így midn a naiv és sentimental szellemek' gyökereit nyomozza, annyira téved, hogy a naiv vagy görög poézist a mveletlen természetes emberiségbl, a mostani sentimentalismust pedig az emberi mveltségbl származtatja. A mit természet szerint egészen meg kei! fordítani, s azt kell mondani, hogy a görög szép cultura és legfbb görög mveltség szíilte a naiv görög poézist; a mi culturátlanságunk pedig, az az, a szép cultura' nemléte, a mi épen annyi mint nemcultura, szülte a mostani nagysentimentalitást, melly minél nag)ôbb, annál nagj'obb culturátlanságra mutat. Schillernek azt kellett volna itt mondani , hogy a természetes , következleg szép és jó görög miveltscgbl folyt a görög poézis a természetlen és így rósz és rút culturáhól pedig foly a sentimentalismus. A görög miveltség természetes; de csak annyiban, a memiyibeu minden ideálnak egyszersmind természetesnek kell lenni, mert nincs rútabb a természetben, mint a természetlenség. De úgy látszik, Schiller még azt sem látta által hogy a mi igen egyoldalú s ugyanazért igen tökélytelen culturánkat, a görögök' mindenoldalú s így mindentökély ü culturájokhoz még hasonlítani sem lehet; ha csak a mi boldogtalan chinai ábéczénket, azt a minden terminológiák' terminológiáját, miveltségnek' s a görög muzsika' és gymnastica' nagy harmó;

,

,

tekintjük. hogy költélyzetünkböl korcs alakot vagy niájának nem arabesket ne formáljunk. Mind az a mit Schiller a miveltségböl De nem ez a feladás; hanem csak az, származtat, nem egyéb mint tudatlanság', hogy aköltér hányja el a sentimentalismus' és a mint már mondám, szeretetlenség' szüs térjen a szép görög középszer- leménye. Nem szerettetni, nem használni, hez és egyszerhez mint Voss' szép Lui- hanem bámultatni akarunk; s nem az ifjúzája és Göthe' közép szin remekei. ságnak és népnek énekelünk, kiknek hasz-

végleteit

,

201


valamint igen szciuhclnök a/ok Bou-

nálliatnáiik, haiieiii Itidús lerniiuolugusnak, han,

kiknek

niúr

nem

ti'iwcckni'l is, ki hasunlökéiien olly halul

hus/nálliatiink.

hogy minden (e- fofíá l«l a teinit'S/.rt' acs/,llulikai küvetésöt, és idealettéhb való riit és ros/; s ha tudná mi a' ''"íív a s/épet majd a természetes majd feleltéhb való és mi a s/.ép kö/.éplet; ke-i'os kü/ott állítja lenni (I. D'). és 294) S ha tudná

a koítér,

.

•

'

i

rülné a sentimentalisták' lel.sigázott gon-l ha tudná! dolatait, érzelmeit és képzeleteit

l'^'«l'n

a/.oknak véií|.onljail.an

íi'r'>'i''S^-»'<*-s'"''»

•'•**

—

a

csupa

(lap 180.). aeszthetika-

ideálosl.an

;

hogy a koltéKzet' fó czélja és tökélve a' ^l^'") nyilvános ellenmondás, knnutalja. gonílolatot minden lehet nuJdon érlheto'-|j«'>ak ^'^'^'^'^^ alajitalansáííát **''•'") nagy gondolkodóknak illy nagy vé, érezhetvé s minle-v láthatóvá tenni;! hanemj í^'-viMléscit onnat gyanítom szarmazhatókmuveszetekinkábbhlki tárgvainak is testet adna, mint '>ak, mivel a festó és szohrozó mellyek pedig ko a görög; s nem burkolná mindennapi gon- "'l Ítélnek a i)oézisra, ránt sem egyek. dolatait a tudós mysticismus' burokjába Mert a csupa természetes stylns csak a hanem inkább a legmélyebbet is gyermeki festó és szol)r(»Z(» mvészetekre alkalmazalakba öntené, mint a görög. hat«í, azokra is pedig csak í'eltételesen az így nem különben , ha tudta volna az, esak addig, mik azok legsajátabb Ariosto, hogy a súgónak a súg(ily likban köreikben legsajátabb czélaik szerint, rsak szintiigy minden coinpli-, ,, kell maradni; .. ;• » i, .. .., ,1 IV követi es másolói a természetnek, nem ,. .-^ ,,, / mentum nelkul bag> ta volna J'errant es *• * '* .>,..,ir ,..,/,,. n pedig idealozoi, melly szerint is tahat azokRinaldót^ valamint Homérosz Glaukust és nak st> lusa nem lehet eg> éb mint csupa Diomedest. természetes, holott ezen körben nem egyeMindezek, mondom, nem a mi\ t-ltség', bek, mint vahiságos mvészeti próza osztáhanem a szeretetlenség' és tudatlanság' szü- lyok mihelyt azonban általmennek ideáloleményei, s ig_\ a dolog a romantika' minnéma Z(') osztályaikba, liolSimonideszként, den egyéb iztelenségeivel. Hanem úgy lát- poétákká \ álnak, azonnal párosítniok kell szik, Schiller igen a maga fa/oka mellé holott a természetességet az ideálossággal szitott, s nem csak védeni akará a maga ezen osztályban már nem csak követik a stylusát; de azt eg\szersmind valami legtermészetet, de azt egyszersmind ideálozfbb osztállvá akará emelni, a mi termé- zák is mint a költér. szet szerint hiú akarat vala. Melly szerint ezen mvészetek magokMert ha megengedjük is, hogy azon ban próza és költéri osztályokra különválmajd érzelmi és gondolati er és mélység, azon ván azok igenis czélaik szerint pompás n\elv és komoly fennségii íéifi csupa természetes stylusban, majd pedig arrz, mellyek Schiller' költél\zetét bél} eg- ideálosban követik a természetet; de mizik, magoki)an ^éve, valami lóbbek, mint vel a poézisnak pr<)za osztálya nincs, azoka naivabb slj lus' pompátlanabb szépségei; nak csupa természetes stylusát a poézisra de a legfbb szempontra, az emberi kö- alkalmazni semmiképen nem lehet. Mert zönségre nézve, csakng\ an azt látom, hogy ámbár a költélyzetnek is lehetnek prózaibb a fóbbség a naiv szellemé, mivel ez közre osztályai; teit csupa természetes sljlusban admondám, annyi mint szép érzet, és a leg- p;| n/, nem Iliászt, hanem csak krónikát küZönebb mindenben egyszersmind legfbb, aiina még peiiig azt sem igen derekast.

nem vonná

táruvairol

le

a testet,

,

,

,

m-

,

,

'

.

«

,

.

,

,

•

i

;

,

,

,

—

tei

Melly tekintetben pedig nem csak a Schillernek ezen tisztulatlan eszméié-' gvakoriak a német aeszthetikák- költélyzettül válik cl azon két mvészet;

igen

I

26


202

de sziiUiigy elválik az az énektl, táncztol költélvzet' természete engedheti, mindenholott épen cs muzsikától is, niellyeknél szintúgy nem kor fokai a poétái szépnek létszere az ellelünk próza osztályokat, holott ezeknek az értelmesség egyik lejTkisehb mozdnlataik is olly ideálozatok, adás' elevenségének; a mit csak azok nem mcilyok a prózai életen egészen felülemel- akarnak hinni, kik a poézist majd az érkednek. telmetlen muzsikába, majd a hetedik égA poézis, ének és táncz, nem csak szép beli német metaphysikába sülyesztik. :

f

mvészetek,

mint amazok, hanem egyszersmind legtiilajdoiuibb ember képzmvészetek, s nem egyc!)ek mint az emberiségnek ideális felemelkedései, mellycknek ])rózájük nem más, mint maga a prózai ember.

De én ügy gondolom,

a poézis

nem

hogy lelkünket mysticísmus' ábrándozatiba buktassa hanem leginkább csak arra, hogy mind értelmünket, mind

arra való,

;

érzelminket és képzeletinket olly egyirányú derületbe hozza, hogy a költéri gondolatot ne csak értsük, hanem egyszersmind érezzük és lássuk, a mi pedig annyi, mint leg-

fbb

XVIII.

értés.

Ezért bájolja a költér, érzelmeinket az Költéri 7iyelv., érzelmes beszéd' muzsikájával, képzeletünket pedig a képletes beszéd' festeményeiA mindent megharmniáz képzó' szel- vel. De mivel ezek, valamint eszközei lelem megharmóniázza a maga hangtestét a hetnek, illend mértékeikben, az értelbeszédet az által hogy azt magával tár- mességnek; épen úgy eszközei lehetnek az gyaival és czélaival harmóniába hozza. értelmetlenségnek is, midn mértéktelenMelly harmóniázatnak fó létszerei pedig, ségeik által a poézist vagy üres muzsikává ,

,

—

e következendk vagy csupa festeménnyé korcsosítják; taValamint maga a költéri lélek az hát minden tekintetben ezek is csak addig érzésnek és képzel ernek szépek és hasznosok, mig józan középszert értelemnek harmóniás elevenségü egyesülete; a szerint tartanak; mihelyt pedig szertelenkednek, beszédét az értelmesség', érzelmesség' és mindenikre csak azt kell mondanunk, a képletesség' harmóniás elevenségü közép- mitKorinna a képekkel pompázó Pindarusletévé formálja. nak monda: a virágokat nem elönteni, ha-

úgy vélem

,

:

1.

,

f

Hogy minden beszédnek

nem

czélja és

csak hinteni,

illik.

2. Valamint maga a költér lélek nem dísze az értelmesség, azt itt fejtegetnem szükségtelen. De minthogy itt még az ér- egyéb "mint a természetesség' és ideálosság' telmesség is közép útra van szorítva, ne- harmóniás középlete; a szerint nyelvét is hogy a kártékony és rút mysticismust hely- ezen szinek' összehangzó vegyületévé forbenhagyni látszassam, jegjezzük meg itt, málja az az , képzi egy részrl a nyelvet hogy a poétái értelmességet a prózaitol meg minden lehet módon; más részrl pedig I

,

szintúgy minden lehet módon azon van, Ugyan is, mig a próza a gondolatnak hogj' annak természetességét meg ne rontsa; minden ágait és mellék ideáit fejtegeti és mert valamint mindenben^ úgy a nyelvben

kell választani.

mutogatja; addig a költér annak csak legfbb oldalait, s azokat is csak játszva vagy melly szeiij színekben öltöztetve érinti rint ennek értelmessége, amazéhoz képest igenis középszer. De egyébiránt a költéri értelmesség' fokai, valamennyire csak a. ;

is

legrútabb a természetlenség.

Minden valódi költéri nyelv csak valami nemesebb természetes nyelv; melly független ugyan a prózanyelv' szorosabb törvényeitl, valamint a görög költérnyelv az atticismusétol de koránt sem annyira, ;

.

IJEKZSENVI FOLYÓBESZÉI.

hogy

czt'l

sék

liaiicin

,

211:5

lu'-lkiil s/citcleiiktnlhcsA p(»ézis lleliászlian népreligió volt, (suU iiiinyira, lioiîi saját ter- nálunk pedig népképzet. Lgyanazérl legle^sajútubh szépségeit szaba- litbb feladás a költérnek a poézist úg)' nép-

rs liatár

iiiés/.etéhül

dabban

tejtiicsse. szersíteni, hogy egyszersmind a mi veit így fi*jlt'tt a güriig és római kültély- izletnek is eleget tegyen. A mit pedig én nyelv, s miiwU'nik megromlott, mihel> t a korántsem látok olly nehéz feladásnak mint ])oéták xabulátlaiikodiii, külünkdiii és tu- Schiller; mert a népen és né|)szerüségen nem parasztot és parasztságot kell érleni; dóskodni kezdenek.

poézisnak elHarmóniaiba hozza a kültér tárgyai- hanem azon népet, mclly a el van készítve, és azon szép fogadására val a beszédet akkor, midn stylnsát táregyszerséget, melly a régiek' gyai' termt'szetébez alkahnazza. ]Mert vahi- teruíészetes popuniint magunknak bál gyász ])om- jobb költélyzeteit bélyegzi. Az illy 3.

más a

és

paruhánk; úgy a költér is kühuiféle érzel- láris poézis egyiránt szól mind a niiveltebb mei és tárgyai szerint különl'éle színekbe mind az együgyübb néphez, és az é])en a egyiránt szóljon, vagy öltözteti beszédét; úgy mindazonáltal, hogy czél, hogy ezekhez valamint a jó izletü ember mindenféle öl- igazabban, inkább azokhoz, kiknek még csak tözeteiben minden éles különösséget kerül; használhat, mint amazokhoz, kiknek fentebb czél a többMert gyönyört adhat. ligy a költér is változtatja ug\ an érzelmei de csak úgy, séget lelki világba emelni és teremteni, minden szélsségtl egy- mint a már ott lévket gyönyörködtetni. Ezért illik óhajtani, hogy a német sen-

és tárgyai szerint beszédét;

hogy

e részben

iránt távozik.

is

Kiterjed ezen harmóniázat széd' külliam^jaíra is,

még

a be- timentalisták' tudós nyelvpompáját,

úgy hogy a költér, néha engem

is

melly

megkezdc szökni, a szép

valameiui) ire csak a n}elv' természete cn-' görög természetességgel váltanák fel kölgedi , a gyengébb érzelmekhez és szebb tél>zeteink, és azt soha el ne felednék, hogy tárgyakhoz lágyabb és szebb hangú szava- minden világkéjjz lélek egyszersmind szekat A'álogat, a zordonabb tárgyakhoz pedig ret lélek, olly lélek, melly nem a felhkhanem leszáll az emberiség' keményebb hanguakat. A mi azonban itt ben lakik; csak feltétel aiatt legyen mondva, hogy a szentegyházaiba s ezt mondja: én vagyok a

—

—

küldjétek hozzám a g) emlékeamennyi- szeretet, S s csiidálák tet a nép' vénei. ben a beszéd' lelkének sérelme nélkül kö- ket vetheti; egyébiránt pedig a külliangnak a igy szállá alá Homérosz, a kit imád az belst fel ne áldozza. Mert ha a tárgy' lel- öreg s gyönyöréivé hallgat a gyermek. két legszebben kiejt szavak helyett a külhang' kedvéért heh telenebb érten)én>üeIket választ; akkor sokkal többet veszt mint nyer, mert a jjoézis csak ugyan a szavak' XIX. lelkében van, nem pedig azoknak hangjában. költér ezt csak annyiban kövesse,

—

—

,

4.

Harmóniába hozza

tér beszédét,

midn

rehatóvá teszi, az emberi közönséghez alkalmazza, s az által a poézist az emberiségben terjeszti: mert a poézisnak, mint a miveltség' legemberibb s legközöncbb terjesztjének , minden czéla az emberi közönség' képzetében és boldogításában egyesül.

Költélyzeti form áh

czélaival a kül-

azt megközöníti, köz-

A

költéri beszédnek számtalan formái

vágynak formáit ja,

is

úgymint:

f

ug)an; de annak csak három Kharisz alakíta lyrai, drámai és eposzi

és lehetnek

még

költészet; úgy hogy minden egyéb alakok csak annyiban poétái alakok, a mennyiben alakhoz közelednek és roezen három 26 *

f

j


204

konodnak; mennél messzebb távoznak pe- gyobb, mint

a szép lélek és annak magas annál inkább csak kiilünféle szózata. Ezért járult a görög dráma' érzelmes által menetelek a prózába. Mivel pedig ezen három frí alak ismét beszédéhez még az énekl chorus is, melly

dig ezektül,

három

f

létszerét adja a kltélyzeti szép- a

csak azt kell mondanom, hogy a legfbb kültélyzet nem csupa l^ra, nem csupa dráma és eposz hanem ezeknek harmoniás vegyületü küzéplete; olly küzéplet, melly a lyrai muzsikát, drámai szobrozatot és eposzi festeményt egy alakban egyesítvén, mind ezen koltélyzeti szépek közönét és legfbbjét alakítja.

nek: tahát

itt is

,

Meg

azonban jegyezni, hogy ezek nem a versformákról vágynak mondva; hanem azon kltélyzeti alakok' bels természeteirl. Noha azokra nézve sem merem állítani, hogy a drámában és eposzban a Ij rai versformák is ne illenének. Holott a sok egyforma vers, csakugyan elbb okozhat nnalmat, mint a különféle tárgyak' ter-

drámát a lyrával párosítá;

s

ezért kell a

muzsikát, éneket és beszédet harmóniásan

vegyít melodrámát legfbb drámaformának tekintenünk; a csupa énekl operát ellenben csak olly eg} oldalú lyrai \égletnek, melly a poézist egéftíen a muzsikába fulasztja; még pedig olly muzsikába, mellyet a dolog' természetlen és nehéz tulajdonságai gyakran elég dissonantiákkal

—

töltnek

kell

cl.

De a

dráma

den

éjjen illy hibás véglet az

és eposz a szívnek és

lyrai játéka nélkül

történetet, helyett,

s

a

is,

midn

fnek min-

gombolyítják

szívemel

lelki

le a

jelenetek

csak hideg és lelketlen bábokat

járatnak elttünk. Ezt vette észre Schiller, midn utóbbi szomorú játékaiba lyrai jeleneteket szve, valamint Kotzebue, mimészetével változó versformák' különfélea görög chorus' lyráját és reflexióit a sége unalmas tarkaságot; midn egyébiránt játék' hseinek szájába adá, s az által ama' is a dolog' természete azt látszik mutatni,

dn

hogy

a szenvedelmes beszédhez igenis

más

sok lelkes episodiumát alakítá. Más részrl továbbá a chorust és lyrai

mint egyéb félprózai beszélge- eszméleteket, nem csak úgy kell tekintenünk, mint a költéri szépnek kiegészítit; A koltélyzeti alakok' bels tulajdonsá- hanem egyszersmind ligy is, mint legbölgaira nézve pedig, kérdést nem szenved csebb czélirányosságot. Mert mikor a dráhogy a legfbb formában ezen három Klia- ma és eposz az élet' tarka és homályos merisznak ölelkeznie kell. Mert valamint az séit mutogatják; mi lehet czélirányosb, olly szüntelen muzsikáló l}rát, melly sem mint ha a lélek intéz lyra kifejti elttünk fest sem szobroz, hanem csak érzeig meg azon szempontokat, mellyekbl a dolgok' érzelg, muzsikál meg muzsikál, Pindarosz' természetét néznünk kell l s mi lehet czélés Horátzius' fest, szobrozó és egyszers- irányosb és szebb mint az olly meleg mind ömleng ódáikhoz nem hasonlítha- szív' beszéde és életblcsesége, a millj'etom; úgy szinte azt is meg kell ílerderrel nek Voss' Luizajábol és Göthe* Ilermannvallanom, hogy engem is hamar meglep az jábol hozzánk szólanak? eposzi szender, ha a drámában és eposzban Igaz ugyan, hogy az illy lélekintézés, a szobrozatok és festemények mellett egy- egy két philosophusra nézve felesleges; de szersmind az emelt szív' beszédit is nem ne feledjük azt el soha, hogy a poézis' hallom. publicumát nem egy két philosophus, haEzen eposzi álmosság' okát pedig igen nem leginkább az ifjúság és nép alakítja. könny megfejteni, ha meggondoljuk, hogy Az illy publicumra nézve jjedig a valódi a lyrai lélekömlet a poézisnak lelke és leg- költérnek, nem csak mulattatónak, de egyfbb hangja; s meggondoljuk, hogy a ter- szersmind és leginkább lélekintéznek is mészetben nincs semmi szebb, semmi na- kell lenni. alak

illik,

téshez.

,

,

,,

205


drámai táiftj asságot so- pompáját; mert csak ott concentrálja mamessze viszik. I)c én azt gát a költéri eflectus egy olly érzetben, és kan • hiszem, liogy a szépérzo és ért Winkel- melly másik alatt nem áll. maiiiiak azon állítása, moll\ szerint a helAzt gondoliuik illy beszédre, ha egyéb lének' követését nem kétlé a természet' kö- tisztább helyeire nem emlékeznénk, hogy vahíjában a tragoediát halottas házak és vetésénél inkábh ajánlani, Iia valanuhen minden bizonnyal ereszben legelbb kifo- siralom' völg\ ének, a lenncomicumot pe-

Az

eposzi

i'S

baliil értik

reánk nézve szenved is. Mert l)iz()ny(»s az, hogy a mi hidegebb érzékeinkhez és hamisabb nézeteinkhez képest gyakrabban és hathatósabban kell nálunk mind a szívet mind az elmét pengetmint a nyíltabb szivü és fej görög ni

dig fonó lakzinak nézi? Azonban én úgy vélem, ezt csak úgy kell érteni, hogy a szomorú és vígjátékok, eg) másra nézve,

népnél.

„semmit ne felettébb"

gást szenvedhet, s

,

extremumok ugyan; de magokban még sem extremitasok. Külöid)en a széjtnek Apolh't'

temi)lomára

irt

örök törvénye,

a

a drámavilágban egé-

helyébl láthatni, bog)' szen felford lílva volna? Homérosz' nyugalmas verseinek Igaz ugyan, hogy a vígság, mint már liallása már olly nagy elragadtatásba hozta, magái)an szép és kell érzés, nem hamar mill\ent mink már nia nem értünk, nem esik túlságba; de csak ugyan mégis nem érzünk s a miilyenrc minket semmi lyrai a szertelen hahota, hanem csak az aeszhév nem melegíthet. De én azt is hiszem, thesisi m<)sol\ gás közelít a legszebb lélekhogy ezen boldog g\ermeki népnek már szinhez a vidám nyugalomhoz; a csu|)a csak a helyes beszéd is olly valami gyö- szonior és annak végletei pedig még innyört ada; millyent nekünk a legszebb kább ellenkeznek a költéri játékkal és a IMattínak több

a helléneket

költéiyzet alig adhat. Én legalább csak így tudom magamnak megfejteni mind IMató' végtelen üres beszédeinek okát, mind pedig azon gyilkos predíkáti<»két, mellyeket Homerus az öldökl hsek' szájába ád.

lélek' szabadságával.

ITa tahát annyira tudnók is a költéiyvagy efFectusát concentrálni,

zet' foganatját

hog>

illy

végletekre ragadó lehetne,

azt

tennünk szabad még sem volna. Mert áma költéri bár egyik czélja a tragoediának szánako-

A görög mihelyt csak hallá nyelvet, már megzendülni érzé lelkében az egész Helikont; mert valamint az aeszthetikai nevelés, úgy az életnek minden alaka igen fogékonnj á képzé azt a széj) érzetre; minket ellenben a kedvetlen przai élet és nevelés oll\ hidegekké fag\ lal

gerjeszteni; de koránt sem ollyant, melly a nézt czéltalanúi gyötri, hanem csak olI)ant, melly a szívben a szeretet'

dást

húrjait pengeti.

Az illy érzés pedig a nélkül, hogy azt egyéb érzelmek alá vetnk, azokkal olly harmóniás szerközetbe és veg>iilelbe hoz-

liogy csak a lyrai és schillcri reflexió kaj) meg valaiiiennvirc. jhatjiik, nielly a

szomor és vígság' végletei helyett azoknak aesthesisi tulajdonait magába concentrálhatja, s igy az élet' minden színeinek közönét mutathatja, és ez a kö-

XX. Szomorú

zön a drámai közép tet. Ezc-n tetn alakítják az erénynek, hs szellemnek, szerelemnek és örömnek jelenetei a legf«»bb

és víg köl/élyzefek.

SzintoUy pompásan mit hamisan

sz(»la

játékot,

nem

|)edig

a

szomorúak

és víg-

nélkül lévó végletei. Bouterweck, midiin a szomorú és vígjáté- ságnak aeszthesis ez a tündér világtüpoézis, Az igazi kokra azt monda, hogy a poézis általában viiágtükör, ancsak c.vtrcmumokban ünnepli diadalmi kör, minél inkább költéri

;

,


206

Ha már oUj' lyrai hangok és villámok, nál inkább nem egyes színeit, hanem mindenkor egészét mutatja az életnek az élet mill} ének a Horatzius' ódája és magyar mupedig nem csupa szomor, nem csupa víg- zsika, ennyire vegj'ítnek; hát mikor a kl;

és télyzet nagyobb térü drámában, vagy épen valódi poézis , nielly a valóság' egy shakspearei nagy dráma eposzban az tarka vegyületét harmóniás vegyületté ala- egész tarka világnak tükre akar lenni; nem lehet-e illend mértékben Shakspeare és kítja.

ság,

hanem csak ezeknek vegyülete,

épen az

a'

Calderou l Én úgy hiszem, a tárgy' terjedésével együtt terjedhet és világosulhat a vegyü-

A

gürög tragoedia igen egyszinüleg kolátszik ugyan , de valójában még is vegyes érzelmeket ád. Mert ha egy részrl az emberiség' fájdalmaiban osztoztat más részrl az ideális világ' látásával gyönyörködtet, az erény' nagy jelenetei által emel a fátum' isteni ideája által pedig nyugtat és resignatióra szoktat, az az lá-

molynak

let; s

hogy terjedjen

és világosuljon, a köl-

tökélyéhez tartozik. Mert ideig óráig elég gyönyört lelünk a franczia izletü kertnek rendszeres szépségeiben; de sokára csak ugyan megunjuk azt, és römbát, egyszerre sebhet és gyógyít. így az mel lépünk az angol parkba, onnat pedig igazi költéri vígjáték vagy lenncommicum, a kopasz alpesekre. Mellyre nézve bátran egy részrl vidámít és nevettet ugyan; de elmondhatjuk, hogy a nagyobb kiterjedés más részrl a tréfa alá rejtett komoly igaz- költélyzetek, mellyeknek különféle részeik, mintegy különös egészeket formálhatnak s sággal és komoly czélzattal komolyít. az ellcnkezetek' tarkaságának enyhítésére Nem csak a jobb drámák adnak pedig clíg közép színeket vegyíthetnek, inkább; illy vegyes érzelmet, de illy vegyes érzellehetnek képei az angol parknak, mint aj mük sok jobb lyricumok is, valamint igen franczia izletünek. érezhet az érzelmi vegyület még a magyar Hogy a hellének a tragoediában igcnl télyzet'

,

|

tánczmuzsikában is. A mi komoly tobor- egyszinüleg komolyak, nem csak onnat zónk nem csupa szomor, annyival inkább van, mivel az tragoediáik igen lyrai han-

nem

siralom;

hanem

a legszebb

hs

érzel- gúak; de onnat is,

mek' pompás veg3'ülete valamint a' mi víg tánczdalunk is nem csupa víg, hanem a szerelem' vegyes érzelmeinek mosolygó lelkezete. Ott Hektor búcsúzik Androma;

imádott

hogy

k

az erényt ési

hs

eleiket istenít tragoediát úgyj tekintek, mint valami legünnepibb szent1

séget és religiót, mellynek komoly méltóságához a humoros játék természet szerint

]

khélol; itt a harczbol visszatér' ölelkezik. nem illhetett. És a magjar muzsikának ezen igen ideális Nálunk ellenben, hogy a legkomolyabb jellemébl jött az, hogy Biharinak még ha- tragoedia is csak játék, e részben sokkal lotti nótájából is kimosolyg a tánczütés. tágabb utunk nyilt; s tán czélirányosb isi Horatzius nem csak az érzelmi vegyü- |a még igen földszagú népet az elevenebb letetszerette; de egyik legpindaroszibb ódá- tarkával a lelki világba csalogatni, mint az jában még illy csupa prózaszint is A'egyíte: egyszinübb komolysággal a poézis' publi„Vindelici, quibus mos unde deductus per kumát fogyasztani. omne tempus amazonia securi dextras obSchiller gáncsolja Gthét, hogy Egmontarmet, quaerere distuli: nec scire fas est ban a Klárika' képében megjelen szabadomnia"; és én ezt nem foltnak nézem, ha- ság a komoly valóságból egyszerre Aalami nem valami kellemes változatnak és pihe- operavilágba ragad bennünket. De én úgy netnek, mellyröl midn újra felkap, újra érzem, köszönettel tartozunk Gölhének, érzem a felemelkedés' gyönyörét, a mit hogy a fojtó és kinzó valóságból egy szebb tán eddig ezen pihenet nélkül meguntam tündér világba emel, és a lever fájdalmak volna. után enyhültén bocsát el, mint a görögök. ,

i

i

I

,


207

kik ugyan ezen czélbol a szomoníjáték után Midn Zamco' és Rolla' halálát látjuk, vígjátékot küvetkc/tctének , liogy a szív- elragadtatunk, édes fájdalommal érezzük nek vidám nyugalmát visszaadják '). a szerelemnek és erénynek édes halálát; midn lirutusz, íijait megöleti, érezzük az Illy vegyület ncikül szintolly komoly atyai szíven felülemelked erén>' diadalfájdalonnnal liag.Mxik el Egmontot, valamint Schiller' Don Carlosát. L'gy látszik mát, s azzal együtt emelkedünk, de midn Don Carlos hidegen az inquisitornak áltaScliiller nem ismeré a valódi tragoediai ladatik, vegyül-e borzadalmunkhoz valami pathost és halált, niellyekben a fájdalomédes vagy felséges/ így midn Egmontban nak mindenkor valami édessel és szívemeaz erénj t dlni, a bnt dúlni láttuk, csupa lvel kell vegyühe lenni, úgy hogy nem lever, csupa prózai komoly lett volna láok nélkül mondja Jean Paul hogy a poétásunk, ha azt Göthe az ideális világ' és zisban örömében hal meg az ember. egy szebb jövend' látásával nem vegyít vala. Az illy szép csuda és szép lélekjelenctek már magokban költéri szépek, mivel ') Berzsenyi elialala itten hagyni a niag^'ar nemzeti azok már magokban religiói benyomással zcngelcni' liniigiilatnnalc ide ill alkalniazágát enilekczeílic hozza. ^ apy nniliár fciincbl) mint- vágynak összekötve; itt pedig Klárikában ha olvasójára bizta volna, gonilolkodni arrol a szerelemnek, szabadságnak, az erénynek miként fekszik egvenesen a természetben, hog^' és egy szebb életnek érzelmei összefoly a legesleg clkesentbb niagvar zengélv, egyszerre ván Egmont' tömlöczét szentegyházzá di , túlzó ridulás, tombolásába neki meg majd szinte riadjon. A szoinon'ija hát lélekkomolvító srivke- csítik, s olly égi fényt vetnek setét szíver a vidáma pedig tettre bátorító, hogv csa- veinkre, mint a zivataros felhk közül egy tára magát a vitéz, vigan szánja. szerre kimosolyodott hold Schiller' kopor ,

,

,

,

Szerkeszt.

sójára.

A MAGYARORSZÁGI MEZEI SZORGALOM NÉMELLY AKADÁLYAIRÓL. 18 3

ELSZÓ.

3.

nak ismerete csak több figyelmez' alakulhat valami egésszé;

által

Elgondolván mennyire

nemzetünk' egész

fiigi,^

jólléte mezei gazdaságunk' virágzásától,

s

meny-

nyire emellietnök nemzeti ernket, ha valami fen-

tebb mezei szorgalom terjesztené gazdag földünkre

olly

szorgos

,

s

észrevételei

mivel

hogy annak védelmére

az ügy

alig

lehet

eléggé és elégszer a niuiizetet emlékesztetni; nem

gondolnám mal

is

hogy

,

még

e részbeli

Icleslegvalót cselekedtem;

nyomozatim-

st ugy

hiszem

örömmel és nagy reményekóhajtanunk kell, hogy még több eszmélkednk is kel telve kell látnunk mind azon bölcs intézetee köz és nagy érdek dolog iránt tapasztalásait ket, mellyek állal idfinkben nemeslelkU nagyaink és észrevételeit közleni sem feleslegvalónak sem a mezei szorgalom' ügyét a legszentebb hséggel csekély feladásnak ne vélje; hanem inkább szünet ápolják, mind azon bölcs útmutatásokat, mellyek nélkül szemeik eltt tartsák, hogy nemzetünkirónk legfbb szerint több jeles a nemzeti ügynek, valamint eddig, ugy ezután is, csak a menek különféle akadályait és védszereit ismertetni zei szorgalom lévén legfbb táplálója, örökre csak ügyekszik. annyiban leend egész nemzeti boldogságunk alaDe mivel az illy szép tünemények nem csak l)ítva és biztosítva, mennyiben mezei bölcseletünürömöt és reményt adnak a jobb eml)ernek, ha- ket fejteni, emelni és gyakorlatba hozni tudjuk. áldásait

;

szivemelö

nem egyszersmind

ösztönt

is

az együtt munkálko-

dásra; igen kedves kötelességemnek érzem én

mezei gazdaságunknak

is,

Ne

csüggedjünk

el

denhen igen elmaradtunk

pedig azon, s

hogy min-

nagy gátokkal

kell ví-

ezen mi köztáplálónkuak nunk; st legyünk az iránt meggyzdve, hogy ügyében adni a mit adhatok, tudnillik: holmi gon- azon nagyszer áldozatok inellyekkel nuist egyedolatokat annak akadályairól és segédmódjairol. sült nagyaink boszus isteninket engesztelik, ál,

,

Melly tárgyban már több nagy irónk

den bölcseséggel muukáU ugyan olly

terjedelm

s olly

;

is

min- dást lioznak mezeinkre,

s

ha a köztünk megje-

de mivel a tárgy lent geniust követni fogjuk, egy igen szép

számtalan oldalú, hogy an- felé lesz az

,

uimutaiónk.

jövend

BERZSENYI FüLYÓBESZÉI.

209

f

egyik s igen szemhelünn akadálya hazánk' (crnu'ken) ebb tájainak iié|)telensége*, \ej}tele/isí''g. s iigvan azért ha honunkat valami fentebb szorgalom' áldásival boldogítani akarjuk, Minden mezei szorgiiloin' fentehhi fejkétség kivül elsií lelteiéi az, hogy a földliének le,!;általán\ osl) í'elíételei, a fidnek níüvel népet minden lebetci módon szapoés földmvel né|)nek lielyes viszonyuíliiin rítani iparkodjunk. Mellyre né-zve nem leállván, mell}' viszonyok és felléíplek köszen itt, ugy reménylem, bel\ én kivül, a zött pe
mvel

s untig tapasztalok számos német gyarmatainkon, mellyek hozzánk nemcsak Yan-e földünk' terjedehnéhez és tersok földmvel népet, de pénzt, szorgalmeken) ségéhez képest, a fentei)!) mezei mat és hasznos mesterségeket is hozának; ántató elegendtí földszorgalomra megki\ s olly tájokat is, mellyekröl a magyart a müvelií népünk tatár s török elpusztílák, megint gazdag Melly kérdésre természet szerint minfalukkal és városokkal töltenek be. den, hazánkat és annak népességét ismer De tudnivaló az is, hogy valamint csak igy f
runk, önként ötlik elcJnkhe ezen kérdés:

eléggé

?

;

bizonnyal csak azt kell mondanunk, hog)' illy mezei szorgalomhoz elegend földmvel népnk még koránt sincs. A magyar lakta jobb tájokaínk között, alkalmasint legiié|)esel)bek Sopron és A as vármegyék' r('»nái; de ez a népesség is csak ollyan, hogy ott sem g> /,i a magjar a maga gazdaságát, ott is Ilénczek és Horvátok pergetik a sarlt és csépet s még szeg' tövében is láttam csehországi kaszásokat. Ha pedig belebb tekintünk hazánk' szivébe, legtermékenyebb sikain egész tartományokat látunk tatár nomadsággal hitangoltatni; s hol számtalan falu és város virágozhatnék, az egész nemzeti szorgalom miben áll lleljenként egy-két zsiros betyár hurczolja a subát és lopott marhát.

K-

I

l gyan azért c részben a józan ellátás kívánja és jjarancsolja, hog> minden nagyobb külföldi gyarmatszállítás ezután or-

f

gond leszágos flg}elení alatt menjen, s gyen már, okulások után arra is, hogy az idegen n\ eh ü g\armatok egy helyre nagy tömegben ne telepedjenek; hanem magyarokkal ugy közletvc, hogy azok magya rokka \ áljának, vagy pedig azok magyarítására minden szükséges rendelet meg leg\en téve. iNlert valamint hazánk' boldogsága, ugy jíM evén}' népeink' java is nyilván azt kívánja, hogy azok a f nemzetminélelbb eggyé legyenek 'j-

tel

l

Ez

igy lévén, kérdést

nem szenved,

hogy mezei szorgalmunk' elmenetetének

')

Két

ii^

»an a magyar

néji

kr.zütt

szapora, a kzc-

kclv és palócz, czckl)i)l kell a felesleget né|lrleiij

hclvckrc

által tenni.

Düireníri |

27

I

=-a

BERZSENYI FOLYÓBEíSZÉI.

210

Egyébiránt pedig vágynak ollyanok is, kik ugy gondolkodnak, van már hazánkban annyi nép, melly nem sokára önként is könnyen elegendre szaporodik, s hogy az illy szaporodás reánk nézve hasznosabb, mint a már ugy is igen zagyvált népet az idegen gyarmatok által még zagyváltabbá korcsosítani. Melly véleményt én itt megperleni nem akarván, csak azon állítást nem melly hagyhatom e részben szó nélkül szerint némelly politikusok azt állítják, hogy a nép önként és hamar megszaporodik csak annak élelme legyen, s hogy nem a nép' szaporításáról, hanem csak annak melly szemlélet élelmérl kell aggódni elttem nagyon is egyoldalúnak látszik. ,

;

f

dolog ugyan az, hogy Mert ámbár legyen a népnek elegend élelme; de szintolly múlhatatlan feltétele a népszaporodásnak az is, hogy legyen a népnek tiszta erkölcse; s csak ugy szólunk jól, ha azt mondjuk, hogy a legbizonyosb népszaporítók a jóllét és jó erkölcs, melly egyszersmind természetes feltétele a jóllétnek.

Ezért tapasztalhatni, hogy az egyszer és szegény de jó erkölcs népek, többnyire szaporábbak , mint a könnyen élk de erkölcstelenek; s élig élelme volt a római nemességnek Augustusz idejében, mégis törvények által kellett cszközleni, hogy egészen el ne fogyjon erkölcstelenség miatt. így kétségkül nálunk is nagyon elmozdítanák a népszaporodást az olly törvények, mellyek a nép' erkölcsét megtisztítanák, a házas embereknek holmi elsséget adnának s a több gyermeküeket köz segedelemmel gyámolnák, leginkább pedig a sok gyerasszonyokat megjutalmaznák.

mek

II.

Czéltalan néjioszlat.

Hommk' néptelenségére nézve, nem csak az bajunk, hogy földünk illend müvelésére igen kevés a nép, de azon kivül még ezen kevés né}> is olly helytelenül oszla, hogy néhol a legmeddbb havasokon, munka és föld nélkül sorvad a sok nép; leggazdagabb rónákon pedig munkás nélkül sorvad a föld. Ott a szükség fo gyasztja és aljasítja a népet s haszon nél kül vész a drága néper; itt ellenben a nag)' bség rontja a népet s haszon nélkül vész a gazdag föld.

A nagy szükség nem csak fogyasztja de ertleníti, lelketleníti is a népet; a nagy bség

ellenben tunyítja

és korhelyíti.

hogy ezen néphibák' következeteit egész mezei szorgalmunk, pasztalják, kik népeinket

s

elég

S

érzi is

bven

ta-

mezei gazdasá-

gunk' terheit közelebbrl ismerik.

Somogyban

gr. Hunyadyak' jószágain makacs magyar cseléd miatt, csak messzünnen hozott cseh és német cse-

a korhely és

lédekkel lehetett a fentebb fogásu gazdasági rendszert gyakorlatba tenni ; azonban a buger, avagy karpatusi tót, olly ertlen, hogy három buger tud csak annyit kaszál-

mint egy somogyi magyar; noha ezt már a bség, mert ez ismét csak mint egy rába- és répfél annyit kaszál , czemelléki, szorgalomhoz szokott s az által jobban él mag) ar. A magyar tahát legalkalmasabb, ügyesebb lett volna, régibben kezdett nevelés szoktatás után, hanem ha megharagvék a nagy földes ur, mindjárt ni,

is

rontja

Különösen pedig pusztáinkat igen se- csak buger csoportot hozata, ki ha rengítené meggyarmatosítani egy olly törvény, dezettebb, azért az, mert azt több százév melly a puszíák' birtokosait bátorságba ten- óta rendezgették. né az iránt, hogy a gyarmatok miatt nem így lévén a dolog nagy számú lealjasovesztenék el a puszták elbbi szabad allo- dott oláh népeinkkel is, mellyek mveletdialis természetüket; mert ezt féltik leg- len pusztáink mellett gyakran éhséggel küztöbben s e miatt hever sok drága föld. ködnek és vesznek; minden bizonnyal temérdek népernk használatlan enyészik ,

népeink' czéltalan oszlata miatt.

,

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. Igaz ugyan hogy a dolgot ndmükópen orvosolja a havasiak' a/.on szokása, nielly szerint azok ezr<>nk«'>nt le szoktak járni kaszálás cs aratás végt-tt a niag\ aroklioz de mivel ezen j«) szokást is szokásunk szerint csak magára hagyjuk , semmi czélirányos rendezettel nem gyámolítjuk, koránt sem ;

mint annak lenni

lehet ully hasznos,

kel-

lene.

Mert gyakran megesik, hogj' ezen szegény emberek hétszámra szanaszét étlen kujtorognak mig helyet találnak, de megesik az is, hogy néha hel\et sem találván, kódulvu kujtorognak vissza; mig az alatt másutt a magyarnak gazdasága dugába dül

211

azok által valamelly bosszús Istenség akarná mezeinket büntetni. Mert akár számtalan határaink' temérdek nagyságát, akár számtalan közbirtokosaink' minden oldalú rendctleríségét megfontoljuk, által kell látnunk, hogy ezek minden józanabb gazdasági rendnek és szorgalomnak általános felbontói.

Nem

szólok azon tájainkról, hol egy-

két dugadült falu annyi élföldet bitangol,

mennyi

a

jterzsagyz Attikának

elíggé tapasztaljuk

állitásom'

alig volt;

igaz

voltát

—

csak hat hét ezer holdu határokban is; mert itt is gjakran elfárad az ökör és béres, mig a dolog' helyére jut, s az egész

a miatt, mivel sem kaszást sem aratót nem kap. Mi volna pedig könnyebb, uíint a tó- szorgalom csak a kertek' aljáig szól. Ha tok között olly embereket rendelni, kik- pedig az illy gazdasághoz még a mi szonél a leszándokozó munkás magát beíratná kott közbirtokossági barbariesünk is hozzá bizonnyal a szegény s kikkel a magyar gazdák levél által an- járul; akkor minden gazda , minden reggel annyi bajra kél nak idejében értekezhetnének.

mennyi Attikának

alig volt.

Dekétségkiviil még sokkal jobb gycígyMert az illy bitang helyeken nem csak szere lenne a dolognak az, ha idiiröl idre azon népek közül mind azokat, kiknek az a baj, bog} a birtok' elszórisága a gazotthon illend élelmük ninrs magyarok dasági munkát felette megterhesíti sokaközé szállítantik. így aztán mind az otthon sítja s az által az egész gazdaságot haszonmaradók, mind a hozzánk szállók köny- talanná teszi de többnyire az a nagy rósz nyebben élhetnének jobban szaporodná- is megvan, hogy a birtokosok' örökös visznak és derekabb emberek lennének; melly szálküdása és sok gyülevész korhely csejtéteménjrc méltóbbak is azon népek, léde miatt, a fenyíték és egész nép ugy mellyek már annyi százév alatt hazánknak megrondik , hogy az illy hely gyakran természolgáltak, mintsem külföldiek, s egyéb- csupa zsivány barlanggá válik, hol ;

,

a

hogy az illy néposz- szet szerint a legiparkodóbb gazda is feled latás néperónek czélosb hasz- az angol és német szorgalom' elveirl aggazdának nézheti magát, nálatát eszközlené, de egyszersmind a szor- g(»dni, s elíg galom' és jóllét' terjesztése által, népünket ha több száz holda niellett nem koplal. könnyen elegendre szaporítaná. Ezt ugy fejcsóválva hallaná egy olly boldog német paraszt, ki a maga csekély

iránt

is

azt hiszem,

nem

csak a

j

III.

Czéltalan földosztály.

Valamint általános tekintetben honunk' ugy Földünk népereje igen balul oszla;

—

részletes osztályait czéllal

is

ellenkezknek

olly

minden józanabb

kell látnunk,

mintha

de bekerített s ön szemeível rizett birtokán olly boldogul él és annji adót fizet, mennyi a több száz holdu magyart földönfutóvá tenné; de tudom nem veszik nagyításnak szavaimat azok, kiket a sors illy bitang gazdaságokra kárhoztatott, st elhiszik velem eg\ütt, hogy a magyar' természetlen szegénységének épen ez a nagy oka. rendetlenség egyik

f

27 *


212

Az

szerencsétlen jószágokban nem birtok' nagyobb része esztendként kozicgeló'nek fordítatik, még ott is ahol elíg legelésre való erd van; de itt még az a nagy veszély is megvan, hogy az illy

clíg az,

hogy a

husáruló zsidókat tartván, a sok korcsma által a nép' erkölcse felette romlik, s az illy husárusok által számtabirt(»k()s, bor- és

marha levágatik; holott eléggé tapasztaljuk azt, hogy az ill\ zsidók többilly közös legelt , minden rend nélkül nyire csak orgazdák s a népnek legveszemindenki lehetségig használni kívánván, delmesebb vesztegetji. azt annyira megterhelik, hogy az többnyire A ki tahát csak félig megtudja is gona reménylett haszon helyett, kárral fizet a dolni, melly végtelen béfül\ása van a nép' gazdának. Mert az illy rendtelenség miatt erkölcsének egész polgári életünkre és bolgyakran egész nj'ájak rakásra döglenek s dogságunkra; elhiszi ha mondom, hogy a az által sok ezer közbirtokos adófizet pe- közbirtokok nem csak magokra, de az dig még több, örökös szegén)'ségre jut. egész nemzetre nézve, olly azoknak elígy a dolog' másik oldalát tekintve, csak az a nyomorúság a küzbirtokokban, hogy a gazda semmi józanabb gazdasági rendszert nem kezdhet; hanem még az a szörny vadság is megvan, hogy a mit számtalan nehézségekkel és szertelen költségekkel imigj' amúgy meg tud is mun-

nem

lan lopott

törlését,

akarja,

f

ha nemzetünk önjavát alapítani gondjának illik tekintenie.

Hogy mezei szorgalmunk' ezen nagy akadályának egyedül a commassatio, azaz, tagos avagy tömeges arányos osztálj, lenne elhárítója;

s

hogy ez

iránt a nemzet' józa-

nabb része régóta óhajt valami czélirányos káltatni az ember, annak is nagy részét a törvényt '), tudja mindenki, valamint tudva kártevk elragadozzák. Mert az illy bitang van az olvasó közönség eltt az is, hogy e helyeken a marhákkal való kártételek s a részben Balásházy János ur illy czimü munlopás és rablás minden kigondolható nemei kájában „Észrevételek a honi gazdaságbeli annyira elhatalmaznak, hogy végre a sze- szorgalomnak akadál> airo! s orvoslása módgény gazda magát csujja afrikai maurusok jairól", olly józan tanácslatokat ada, melj'lyek valaha készülend arányosító törvéelvei lehetnek, s mellyeknagy része illy bitang birtokokból áll; s hez én még csak ezen óhajtásomat adom: hogy ez a pusztító rendetlenség, nem csak vajha' azon arányosító törvénynek folyaadózó népünk' nagy részét, de az egész mata minden lehet módon megrüvidítetnemesség' igen fontos osztál3'át nyomja és nék és könnyítetnék.

között

látja n)

omorogni.

Meggondolván tahát

,

hogy hazánk' nycinknek bizton

s meggondolván, hogy a maga mezején a földnépe között lakó s müveit lelk nemesség volna épen azon osztály, melly nem csak a mezei szorgalmat de az egész népképzést legfelebb emelhetné s legtovább terjeszthetné; nem kétlem állitani, hogy ezen példátlan barbariesünk nem csakszorgalombeli szertelen hátra maradásunknak, de számtalan egyéb nemzeti nyavaláinknak is egyik legtermékenyebb oka, olly ok, mellynek elhárítása nélkül minden elmenetelünk, nem elmenetel, hanem csak ok- és czéliránytalan vergdés.

rongálja;

,

,

De még azt sem hallgathatom el, hogy az illy rendetlen helyekben majd minden

Mert tudjuk azt, hogy ész, pénz és nem minden szegény fahiban szokott lakni, s Ka a pénztelen nemesnek költeni és veszdni kell az igazságért, akkor inkább szenved tovább is, mint eddig; pedig leginkább illyeneken kelleneigazságszeretet

segíteni.

Innét van

,

vényünk, melly

mind

')

hogy ámbár van olly tüi> szerint nnnd a legeltetést

a bor- és husárulúst

szabályozhatnk,

Berzsenyinek halála évében szentetíteteft ,,a határbeli' közüs iiaszonvélelekre nézve behozandó arányságrol" szóló Xllil. törvénvezik 1836ban. Sxerkesztli.

BERZSENYI FOLYÓBESZÉI. mégis olly

iêii rílkáii

nát,

cinlítr.st ali;; óidt-rjirl

liofiy

u dulog

ineiiiii a

voss/ük

aiiiiitk ;

A mi számtalan liornxák, szoták, oláh népeink nyil\ án mutatják szánakodásra méltó külsójekkel egész belsiíjek szomorú álla])otját, elann\ ira, hogy azokon honunk'

s ifíy íojí stb.

tagos arányosítással

ahoz csak s/okott

lias/-

is, lia

töi\ éii\kiMÍt''siink által

juthatunk.

testi

MoIIy szerint mind

c/.i'ket jól

213

lelki ja\'ainak

dolván, s meggondoh án nienn} piukátori kifogásokra nMijtlial alkalmat egy tagos arányosító per, bátran kimondom, Iiogy éu e/en egész ügyet nem az ügy védckie, lianem a kö/liatalomra szeretném l>izni, olly íurnián liog) az minden közbirtokul lialadék nélkül szabályozlatna. Mert nem ott az igazság, hol az ember maga eszére, s gyakran igen gyarló eszére, Aan bizva; hanem ott, hol a torvény, apa, s i)arancsol

A közinkbc

í

gyermekeinek.

IV.

matok minden

itt

ott látszanak

tolt, hozatott

nép.

német gyar-

dicséretre méltó erkölcsöt

és szorgalmat mutatnak ug}'an, s ha elbbi szigorú hazájokbol hozott holmi hibáikat ludunk lerázhatják, igenis hasznos népekké válhatnak; de mivel ta|)asztalni lehet, hogy a bség, miveltség nélkül, azokat is egy részrl élénkíti, idomítja s ersíti, más részrl erkölcseikben rontja; s mi\el azok többn) ire bor- és dohánytermesztésre adák magokat; koránt sem hasziudnak ann\it, mint ha gabna- és marhagazdaságra f(trdítanák szorgolmukal, holott természet szerint

ezek teszik mezei gazdaságunk'

fbb

ágait.

A magyar nép

Mveletlen

csak

meggon- némi árnyokai.

leg-

igen idomos becsületervel és természetes okossággal bíró faj ugyan de annak szé|) hajlomáii} ai gyakran nagyon roszra vágynak eddig elé fordítva; ugy hogy annál többnyire a csi,

érzü, sok

;

Nem

szükség reménylem hoszasan fejtegetnem, miként a mezei szorgalom' virágzatához még közel sem élig, hogy a földmüvelésre elegend né|), helyes földes néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földmvel nép, mind erkölcsére mind értelmére nézve, nag) rzélaiboz képzett leg} en; mert egyedül az üly nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak, a nem illyen nép ellenben örökre csak annak lesz eszküzlje, a minek eddig volt, tudnillik:

nosság és büszkeség betyársággá, az okosság ravaszsággá, az er és hamis becsületérzés |)edig zsiványsággá fajul, elannyira ^

hogy vágynak nénu'lly erdsebb és magyarabb tájaink, hol a magjar ifjúság, a zsiványságot, az az, a tolvajságnak rablásnak

minden lUMueit, nem rútnak hanem ÍV-rlidisznek és erénytöndöczöt és derest nem hogy

és szilajságnak és rosziiak

,

nek nézi; a szégyenlené,

st mentül többet próbálta annál derekabb legénynek tartja Meg tekintvén pedig lionunk' külön- magát s legíélebb az ajjrólékos lopást érzi gyalázatnak, mert úgymond: ,,jóia való féle né|)eit, nem lehet és nem szabad titkolnunk, hog}- azokon, holmi kevés kivé- end)er lop ökröt, lovat, disznót, nem pedig aprólékot." tel mellett, alig látunk egyebet a rondottság' különféle nemeinél, s hogy valamint Ez mondom a magyar népmorál, nem egyéb országokban ug.\ nálunk is, a Ailág' csak számtalan pásztorainknál, de s()k romlegnagyobb s legfbb mestersége, a föld- lotlabb helyeken a löldinih el nép" nagy müvelés, ^ alamint az emberiség' legnagyobb részénél is; melly né|tinorálnak pedig több és leghasznosb oszfáI\a, a földmvel nép, adót fizet nemzetünk, mint a legzsaroltabb elíg méltatlanul feledve és U)egvetve van. nép a maga zsarnokának. az Ínségnek.

azokat,

,

,


214

Mert ezek a mi jóravaló embereink, lését s egyéb körülményeit bvebben meglovat s/.oktak lopni; de tekintenünk '). egyszersmind rabolnak és gyilkolnak is, elannyira, bogy csak egy vármegyében is

nem csak ökröt,

esztendnként több százezer

forintra

menó V.

károkat tesznek és számtalan gazdákat örökre elszegényitnek; melly nagy károkhoz járul még az is, hogy egy megyében is több százanként dolog nélkül hevernek tömlörzökben, több ezrenként dolog nélkül élnek, a tömlöczök és pandúrok' tar tása miatt végtelen költségeket okoznak s majd minden pénzesebb kereskedt, a zsidókon kivül, az erdsebb tájaktol el

Magyar paraszti gyermeknerelés.

Hogy a magyar paraszt gyerek semmi oskolai nevelésben nem részesül , vagy ha részesül, csak ollyanban részesül, mellynek erkölcsi és gazdasági tekintetben vagy igen csekély vagy semmi hasznát nem veszi, azt tudja mindenki; de hogy a ma rettentenek. gyár nép' házi nevelése is több tekintetNem szükség okos ember eltt az illy ben nagyon hibás, illik azt is tudnunk. veszettség' számtalan kártékony befolyásait A magyar mezei polgár, mihelyt fija a mezei szorgalomra és egész népéletre a szrt, tarisznyát és ballát elbirja, ökfejtegetnem ; csak az egyet jegyzem itt résszé teszi azt. Az ökrészség pedig abban meg, hogy egész marhagazdaságunk ') ezen áll, hogy a gyermek az apja' avagy gazveszedelmes emberek' kezében van; s re dája' ökreit éjjel nappal szanaszét legelteti menyiem, a ki tudja, melly része a mariia s mikor csak szerét teheti azokkal lopat, gazdaság az egész mezei gazdaságunk, kiaz az, mások' rétében és gabonájában ökvált a magyar gazdaságnak, érteni fogja reit jól tartja. melly lábon áll, egész mezei szorgalmunk. Ez els magva és oskolája a magjâr Ez e néphiba nem ertlenségbl ha- tolvajságnak és rablásnak. Mert az ill}' öknem eg)'enest erbl folyván, a lélekis- részgyerek minél jobb lopató, annál deelhiszi ha mondom, hogy a magyar rekabb pásztornak nézetik s annál több nép mind azon helyeken, hol az valami szalonnát kap apjától avagy gazdájatol , s jobb rendtartásban vagy holmi kis mivelt- ha néha a kártételért megpáiczáztatik, akségben részesül, igen derék nép; de mivel kor még nagyobb kedvezésekkel kérlea miveltség nálunk igen szken adatik, a lik azt. rendetlenség pedig nagyon is sok helyen szerint az illy gyerek igy ,

,

mer

,

uralkodik; természet szerint illy helyeken, valamint a legtermékenyebb föld rósz munkával legtöbb gazt terem ugy a legélénkebb nép is miveltség nélkül legtöbb erkölcsi romlottságra hajlandó. ;

Mivel pedig én azt hiszem, hogy a magyar népnek ezen erkölcsi romlottsága még nagyobb gátja szorgalmunknak, mint

egyéb népeink' butasága; tahát nem leszen fnépünk' gyermekneve-

Melly kezdvén életét, a lopást, rablást nem csak természetes keresetnek és mesterségnek, de egyszersmind derékségnek is nézi, s mivel az illy ükrész avagy lovász (mert épen igy bánnak a lovakkal is) már gyerekkorában hozzá szokik egész éjjelenként, majd egyehegyen völgyön csatangolni, dül maga majd több ökrészekkel és lovászokkal öszszeállva együtt minden gonoszságot kigon,

felesleg való ezen

*)

A marhán nem csak szarvas marhát kell érteni mint néhol szoktak hanem minden gazdasági ,

barmokat a szárnjasokon kivül.

Figyeltetem az olvasót, hogy Berzsenyi következ észrevételei azért szólhatnak inkább csak Dunántúliakról, mivel a más három kerületben s a székclységen nem járt. Szer/ceszl.

,,

BERZSENYI F0LY6BESZÉI.

215

vább faragáshoz értenének; pedig nem csak téli idiiben , hanem egyébkor is élig olly melljben ideje van a paraszt gazdának ez nem sikerül külüiirélc ravaszsággal mastani henyélése vagy korhelykedése heTisszalüpni, majd pedig ill\ énekért tíini- lyett, holmi gazdasághoz szükséges meslöczüt éa derest megkesérteni a mi állal minden Iútnival<'», terségeket zhetne hogy az illy okrészet és lovászai , minden biz(»nnyal, mind erkölcsi, mind gazdasági tekintethen a legvakmerbb tolvajság' és tekintetben , magán igen nagjot segít-

dlni,

lupott

szalonnát,

sth.

liiist

sütni

majd a csszökkel baltú/ni, azoklol ax ökrüket n»ajd ervel vissza\enni, s lia fdzní,

,

,

;

,

zsiványság' természetes magtára.

hetne.

A mag.\ ar és német polgár kflzötti küaz tiidnillik, liogy az illy okrészgyerek, gyer- löndjség, illyeii: majd minden német tud kcze- s legénykorában az oriikös teker- valami kis mesíerségct, mellyet a gazdaság gést és dologtalanságot megszokván, nem mellett nagy haszonnal üz, s ha eladásra csak soha jó gazda nem lesz, de sok egé- valót nem minden készít is, de a gazdaszen félreteszi a gazdaságot, s abból él sághoz megkívántató faragást, építést, tahogy marháit lopatva liizlalgatja s azokon pasztást , mórozást stb. majd mindenik De van

a

dolognak más oldala

is,

tudja.

vásárokra nyerekedik; melly rsak másnak kárára él de gyakran niagát is egészen elrontja, holott ritkán n_\ érhet annyit mell\b(il illenden élhetne, de egyébiránt is tudjuk azt melly kovetkezetü a dologtalan élet még a müA'elt embernél is, hát félvadnál. vásárokról

nem

szerint

Ez egyik f oka annak, hogy a sváb gyarmatok ugy meg tudnak nálunk gyara-

,

podni,

,

s

(dl}'

házokat éjiítenek, millyen-

magyar még eddig nem igen álmadik, innét van, hogy a magyar nem csak sok

röl a s

pénzt kén\ telén kiadni ollyanokért, a mi-

Meggondolván tahát, hogy majd minket maga is készíthetne; de néba hétszámden mag\ar |)araszt legény, mint ükrész ra is megakad gazdasága, midn holmije lovász , életének nag_\ részében hever megpusztul, melléét sem maga nem tud pásztorkodik, s azon kivül még minden csinálni, sem ])énzért nem kap, vagy ha faluban mind a parasztok, mind az urak mit kap, az is rósz és drága, mert ahol s/ámos pásztort a pásztorok még számo- szk a mesterember, ott a himpellér vagy sabb bojtárt tartanak; s meggondolván, kontár is kapós. hogy ezen pásztorok egy résznd a magyar Ez teszi, hogy alig találkozik olly zsiványságnak kzp(m(ját, más részrOl pe- sváb, kinek minden szükséges gazdasági dig, mint legdélibb erdei gavallérok a ma- épületi bven meg nem volnának; mag>ar ,

gyar legén\ ségnek betyárpéldányait formálják igen konnvii általlátni, hogy enn} rosznak összefolyása a nevelé'.sben és egész népéletben, ünként szüli mind azon erkölcsi veszélyeket, mellyeket hazánk' legboldogabb tájokain s legjelesebb népén dúlni fájdalommal tapasztalunk. :

ellenben alig találkozik oll\an, kinek vagy marhája ne fáznék vagy takarmánya ne áz nék. Mert ha a sváb maga nem tud épí-

i

teni, talál élig ahoz értket rokonai és szomszédai között, kik rajta örömest se-

gítnek;

—

a

magjar ellenben nag>

bajjal

gyakran megszerzi az é|)ülef fát és azt utóbb ismét eltüzeli, mivel épít embert nem talál; a mi természet szerint eg.\ ik f oka a magyar' szegénységének, valamint gyakran rósz erkölcsének is, holott tudjuk azt, hog\ a szegénység csak a g>ávát csüg-

így továbbá tudván azt, hogy a heélet legtöbb erkölcsi rosznak nemzje, !nag> hibának kell látnunk a mag\ ar j)araszt nevelésben azt is , hogy a gyerek semmi mesterségre nem tanítatik, ugy hogy ritkaság magyar p(dgárok közölt még geszti, a szilaj tüzes mag_\art ellenben hacsak oll\anokat is találni, kik holmi dur- lmar n)inden roszra fakasztja.

nye

j

'


216

De épen illy tekintetekben nem cse- az asszonyokkal együtt fon, köt, varr') kély kuvetkezetü hiba a magyar nevelés- stb. a mi igen is egészen más következetü, ben a/ is, hogy abban az asszonyi és férfi mint a furuglasz. munkák annyira elválasztatnak, hogy vaIlly forma hiba a magyar nevelésben lamint a férfi munkák pirul és alacsonyaz is, hogy a figyermck igen keményen neságnak tartja asszonyi munkát tenni; ugy a fejérnép

is

illetlenségnek nézi

kába keveredni.

—

számtalan esetben

férfi

mun-

Melly dologválogatás

nem

csekély dologmu-

ugy hogy mig a német a maga naponként háromszor meleg ételt és meleg párnát ád, addig a magyar fi

veltetik,

fijának éjjelre

többnyire csak kenyeret és szalonnát eszik, nyáron az ég alatt és fidn, télen pedig azon kivül igen hajlandó vagyok hinni, az istálban hál és csak akkor fekszik párhogy ennek béfoljása A'an a nép'jellemébe, nán, mikor megházosodik; a mit pedig olly befolyás, mell}' egy hadra nevelt népkoránt sem szegénységnek kell tulajdonínél hasznos lehet ugyan, de koránt sem tani, hanem csak valami régi sz(»kásnak, egy szorgalmas polgárnál. mert tudjuk, hogy a magyarnak élig enniSzép nemzeti bélyegre mutat az ugân, valója van, párnája pedig semmi nemzethogy a magyar a gyengébb nemnek csak a nek annyi nincs mint a magyarnak. konyebb munkákat, a férfinak pedig csak Egyébiránt ezen szokásra szinte azt az erót kiván dolgokat adja; s meghalkell mondanom, a mit az imént említettre lom valami barbariest látok abban, midn mondék, azt tudnillik, hogy az illy kea német, holgjévcl és leányával csépeltet, nevelés igen czélirányos ugyan hadi mény kaszáitat, szántat stb. noha más részrl emberre nézve, mert az ig)^ nevelt legény meg kell azt is vallanom, hogy a német kétségkívül knyebben kiállja a hadi élet' szorgalom' nagy részét épen az teszi, hogy terheit, mint a kényes nevelés által ellámind a két nem minden munkában egyena kemény nevelés nemln részt vesz ), s mig a magyar teletszaka gyult; de mivel hanem egyszersmind vacsak keményíti, csak dohányzik és furuglál , addig a német dítja is az embert, a szilajság pedig a fenlasztással és hátramaradással szokott járni, s

tebb miveltség és szorgalom' czélaival igen ')

Heves

vániiegj-e mátrai járásában 1842Len nyárutóban, zabnratóiil csupán palúcz asszonyt leányt láttam egykét ember (miként ezek monilják fér-

ellenkez; tahát ezen czélokra nézve csak ugyan hibásnak kell mondanunk a kemény

magyar nevelést

^).

;

jeiket

általában a férfit) , csak kévébe kötötte körrilök, vizbe áztatott szalmatekerccsel s csomóba rakta. Több család, osztatlanul él itten

mind egvött 20 egynehány tagával zött a

legidsebb

munkát,

férfi

a

gazda

is,

kik kö-

ez osztja

s

fel

a

A pétervásári határon, hat némbert láték aratni zabföldön, két vitorla vala felszegezve csecsem fedezjéül , s ez náluk épen a vitorla, mindenik körül pedig egy figyerek ,, dajka" névvel. ,,Hát menyecskék (igy szólítani

ki

mit tegyen.

meg ket) magok

is

férfi

Szembetn végre az is, hogy a magyar nép a vallásban felette hideg, elanynyira, hogy a tótok' és németek' buzgóságát nem hogy követné, de azt még nyilván csúfolja. Melly hidegségnek okát pedig is-

')

nélkül aratják a

k

I"

midn

rf-

a szászkirályságban , egy kapczát kütni láttam a szász

katonát, kaczagás fogott el, s talán nem csak szokatlanság miatt. Minden fajt, a természet maga int

munkájára.

Szerkeszti).

magok, most

rozst hordanak, osztég szántanak.

mékre

,

nél (ílauptHaelie)

zabot, miként a bodonyi, leleszi határon láttam." Igeen (feleié az egyik igazán még csrk menyecske, pedig szép menyecske) nálonk ez emberek e

munkát csak nekünk hagyják,

l'ngenict

')

szorgalmas, jó indulatú palócznép más eszis vitte volna Berzsenyit, Sserkesziti.

hogy igen jól éljen a magyar úrbéres, de oh.njtoni, hadd maradjon, ezután is kemény spártai nevelés. Csak cszfejtest hozzá valót, erkölcsi fogalmat neki tisztát, s akkor ezek-

En kivánom

ben

is

,

kemény

leszen.

D. G.

;;


217

mét a nevelésnek

kell liiltíjdonítaniink több gyermeket kell városon tanitatni , mert tudjuk a/.t, hugj a magyar épen ully többnyire tenkre dlnek. Illy ok(»k' következeié az, hogy nemvag> gyakran sokkal j(>l>í> szentegyházi és iskulai noveléshen rés/csiil, mint a Imzg zetünk' ezen fontos (tsztályának gazdasága legroszabb lábon áll, s leginkább csak ott tót és német népek. Meggondolván |>edig, hogy a népnél láthatunk h(dmi rcndesb gazdaságokat,! a vallásnak az erkölcsre, s az erkölcs állal hol a nagy birtok, mind a gazdaság' nagv; az egész népéletre, melly végtelen befo- tudományában jártas tiszteket, mind pedig lyása van; nem kétlem a magyarnak ezen a szilaj nép között a rend' fentartására eletulajdonságát is felette ártalmasnak állíta- gend hajdúkat tarthat. Mivel pedig a neteheti, ni; mert Aahimint a vaUltuzgiíság megza- messég' nag\ obb részesem ezt nem gazdasága tudoniányába avatva varja a nép' értvimét, ngy a vailástalaiiság sem maga a természet szerint annak gazdasága is inegrontja annak erkölcsét, s egyedül nincs; értelme s erkölcse tisztaságáliol foJy an- még ugy sem áll, mint a gazdaságban ne-

nak egész polgári tökélye és eniberi bol- velkedett paraszté. dogsága. így szinte szemügyre vévén a nemesi nevelést, mit látunk abban egyebet különféle czéltalanságoknál ? L'gyan is, a nemes ifjú

épen azon korában,

midn

annak

VI.

a

Néphépzeti elvek.

szühíi figyelemre és fenyítékre legnagyobb

midn

Hogy hazánk' népeinek soku} elvüsége mesterségére valamint a szükséges közlekedést né|)eink leginkább szoknia kellene, távol szüijitöl, között, ug\ az egész mi\eltség' terjedését, de legromlottsággal teljes károsokon betyárko- és az által nem csak az egésznek
I

komolv

s

és

ainiak a mezei

nebéz

,

I

:

ságot vagy egy korhel)' is|)ánra vagy egy ben zsivány hajdúra bizza.

és

ruhában egyesíteni.

csinos magyar nyelv és ruha már gazda aztán ha valami félcsuda nag\ idomítás, nagy miveltség lenne ezen igen által gyara])odni kezd is, csak akkor szo- szegény néjieknek; a mit magok is kott az történni, mikor már az éledni kez- éreznek, mert örömest magyarokká leszdd gazdaságot újra elkezdi a nagy költség- nek, ha lehetnek. Nem szükség itt azon gel jár gyereknevelés fojtogatni; illyen- ellenvetésre ügyelnünk, hogy a német és kor pedig már élig boldog a gazda, ha fa- töt nyelv a kön} vekben szintolly csinos luról falura^ erdrl erdre nem kell hite- vagy csinosabb n)int a magyar; elig itt az, lezket hajhásznia, holott eligszer tajiasz- hogy ezen mi sváb népeink' nyelve csak eltaljuk azt, hogy az olly nemesek, kiknek romlott zagyvalék, a magjar népnyelv 28

Az

illy

A


218

lenben olly ép és csinos valamint az irásnyelv; és egyébiránt is teljes olly lelkes tulajdonságokkal és közmondásokkal, melylyekbcn nagy életbölcseség van szóvc, melly minden bizonnyal a nép' egész szellemét arra fordított gond után jltévdleg intézi.

szükséges tudományokra és mesterségekre mind addig tanítatnak, mig tökéletes magyarokká és hasznos polgárokká idomulnak, s ez lenne aztán Mohács' egyik gyógy-

így a ruhának is nagy befolyása lévén az emberi érzelmekre, kérdést nem szenved, hogy minden nemmagyar népeinka szép magyar népviselet által sokat nyernének. Mert bizony egészen másként érez az

leti

ember maga

iránt,

mikor magát csinos

Öl-

tözetben csinos embernek látja, másként pedig, mikor a csúf gúnyában magát vázu-

szere.

,

A mi pedig magyar népünk' bven tapasztaljuk , hogy

hibáit

il-

azoknak

orvoslatára szokott törvényeink és rendtartásaink közel sem elegendk, st ugy látszik azok mellett a néperkölcs naponként romlik; s tapasztaljuk, hogy a szilaj magyart a tömlöcz és kínzás nem hogy jobbítaná, hanem inkább roszabbítja. Mert a tömlöczben száz meg száz gonoszokkal jvén ismeretségbe és barátságba, még inkább ott avattatik egészen az ugy nevezett

nak látja és érzi; érzi pedig, mert ug}^ hiszem lehetetlen az embert annjira elbutíhogy ezt ne látná s ne érezné; s ha zsivány czéhbe és diplomatikus emberek tani érzi, várhatunk-e attól olly néperénjekct, közé '). Melly szerint péld?i sincs arra, mellyek egyenest az ön- és becsülctérzés' hogy az illy emberek megjobbulnának; azt ,

Bámulva láttam , hogy a közinkbe faluról falura járó karpatusi tót még most is az embernek kezét lábát csókolja, s minden csekély ember eltt a földet nyalja; melly alacsonyságra koránt sem vetemülne, mihelyt meg magyarosodnék; a mit a magyarosabb tótokon nyilván láthatxmk, valamint látjuk azt is, hogy ezek és a magyarok nem is engedik magokat annyira nyommi, mint amaz; mert természet szerint nem csekély nyomorúságnak oka az, mikor a szegény paraszt a maga uraival és birájival

még

Somogyban is több ízben láttuk hogy a több esztendeig raboskodók, kiszabadulván a tömlöczböl, már a kaposvári határ körül elkezdtek lopni és rabolni. Hogy pedig a tömlöcz és bot, holmi csekély különbséggel, mindeniknél csak illy foganatu, igen jól tudják, kik ezen em berekét közelebbrl ismerik. ellenben csak

szüleményei?

beszélni

sem

tud.

,

Ezért köz óhajtás az már a nemzet' józanabban gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai statusok' fenyít rendszerét hazánk is minél elbb fogadná el. Mert ki

így

nem

látja

lomra

hogy a gonosztevket által tartatni,

szorga-

rendes életre szoktatni, s utóbbi Ezen elszámlált igazságokat érzik az élelmükre valót vélek szereztetni, egészen okos svábok; mert tapasztaljuk azt, hogy emberibb és czélra vivbb fenyíték, mint ha azok igen nagy tömegben nem szállaazokat összefogdosni, összekinozni, s ugy nak egy helyre, igen rövid id alatt tiszta hogy még az utón kényteleelereszteni magyarokká változtatják magokat. De minek legyenek lopni. És vájjon mi lehetne illy általváltozás az nagy néptömegekvel reánk nézve hasznosabb, mint az illy jól nél önként nem mehet; természet szerint elrendelt munkaházak által kézmüveink' csak ugy képezhetjük különféle nyelv nészkét némüleg pótolni? Az illy munkapeinket magyarokká, ha azoknak minden házak szoktathatnák népünket különféle népesb helyeken országos intézetek és sehasznos mesterségekre, mellyekre az magedelmek által olly néposkolákat rendezünk, mellyekben azoknak mind a két nemen lév gyerekeik, csinos magyar öltö'?y szokf.ík nálunk fréfás.m a (ümlüczüt próliált zetben, a magyar nyelvre, a gazdasághoz zsivány pásztorokat nevezni. és

,

^

azt,

magok munkája

')


21<)

gát {inként solia npin adja, s mcllyek nél- kasunk szerint megpirongatni , hanem kokül nom/.eti guzdasáfûnk ürukre igen híá- molyan és szigorúan megbüntetni. Mert nyus ics/.en. bizony egyik legnagyolií) \ es/,él> e az emDu mivel a runilultság nálunk annyira beriségnek a hamis emberszeretet, melly a jtikat elhatalmaxott , hugy a zsiványukat nem midn a gonoszoknak kedvez csak minden csárdán^ tanyán és faiiihan bünteti. teritelt asztal várja, de gyakran még az urak is kénytelenek azoknak adózni; s mivel ez attól van, hogy azokat senki bántani nem meri, tudván azt, miként azok VII. elbb utúl)b a tümiöczböl kiszabadulnak s akkor boszut állanak; tahát ugy látszik, Mesterségi es kereskedési hiánijok. ,

hogy nekünk,

a

munkahúzakon

kívül,

még

rabgyarmatokra is volna szükségünk, mellyekbe a romlott emberek rökre deportáltatnának mert mig azokat a néptol egészen külön nem választjuk, addig az erkölcs' jobbulásárol gondolkodni sem lehet.

azért jobb gazdák mint a magyarok, mivel a mezei gazdaságot holmi mesterséggel és kereskedéssel kötik össze; ugy egy egész

minden legkisebb lopást a legnagyobb keménjséggel büntetni, a pásztorozást minden lehet mdon fogyasztani, minden gyanús embert a pasztorságtol eltiltani, minden tolvaj' és eg} éb gonosztév' bemondójának es megfogjának nagy ju-

Mikor ellenben a mesterségi és kereskedési szorgalmak, vagy eliggé nem gyámolják, vagy tán nyomják is a mezei gazdaságot; akkor az egész nemzeti lét csak ollyan mint egy sáppadt czifra dáma, ki

olly

,

Valamint

a

mi svábaink leginkább csak

ország' mezei gazdasága is csak ugy emelEgyébiránt pedig szükség volna min- kedik tökélyre, ha azt tudományok, mesden büntet törvényeinket és polgári rend- terségek, kereskedés egymással kezet fogva tartásainkatjobban a nép' jelleméhez szab- gyámolják. ni, p. o.

felpiperézi ugyan magát külföldi cziczoa népet czélirányos miveltség mákkal, de annak gyomrát az ertlenség! által szelídíteni, az ifjúságot rontó asszofojtogatja.

talmat adni

,

nyavalák' minden

nyokat

neme

városokba szorítani, valamint a faluk' elöljáróit, úgy egyéb és zsidókat

')

Hlyen pedig a mi egész álladalmunks tisztviselket is minden rendtartiísi köte- Mert nem élig az, hogy a magyar mezei minlességeik' elmulasztásaért, nem csak szo- gazda, a mesterségek' szke miatt, dentdrágán s többnyire mindig roszat kénytelen venni; de még az a nagy veszély is ') itztclet liecsület n becsületes zsiilóknnk ite iiirg pusztítja azt, hogy földünk' legtöbb jövekell vallani l>0)^T n szegénj' falusi zsidók tüblidelme külföldi árukra kél, melly a nemmire ollv egészen romlott szirü ncpcsnelvész; s nem élig, hogy a lók cs orgazdák, hog^' azokat a néj) küzütt zettl rökre és a rajmegszcnrediti vngv még azokkal burt és lomi nemzet maga kert?skedést nem iiriilliilni csupK rrszcdelcm; mert igj épen alkal- tunk nyert pénz olly idegen kezekbe megy, mat adunk nekik ax orgazdaságra; g lehet félni, mellyekbl mezei gazdaságunkra soha semliogv igv azok napról napra szorosabb szövetségije de még az a nagy keveredvén zsivnnvainkkal, azokat még olly rab- mi vissza nem szivárog; lásra is vezetik, millvenrül azok gondolkodni sem rósz is nyom bennünket, hogy a külPöldi tudtak volna, nicllvre pedig nálunk már vagmak csecsebecsét nagyon is szeretjük, mellyekis példák. ISerzseni/i. bl természet szerint önként foly mind a A zsiiiók.it nálunk ugy csak átnijában majd pénztelenség mind a rósz gazdaság; mert mindennek neki szabaditn, 1840-bcli XXIX-dik valamint mindeimek , ugy a mezei gazdatörvénn^-el, látom, Berzsenyi sem elégedett volna ságnak is pénz a lelke. meg. DübreBtet. i

-

,

,

z

28

*

;


220

Ugyan a/ért ideje volna, hogy a na- mint az angolé, ha magunk nem kereskeponként szegényed nemesség e részben dünk, csak azok maradunk a mik voltunk, magáról gondolkodnék, s ha az ember és mert nem élig a szabad kereskedés, hanem pénz' szke miatt gyárokat nem állíthat ^), szükség hogy a nemzet maga kereskedjék, legalább alakítana magából holmi keres- különben mások használják azt. ked társaságokat, a mihez minden bizonHasználni kell tahát azt a mi van, és nyal meg van érve, csak kezd legyen. iigy a mint lehet; lehet pedig, mert én Való ugyan hogy kereskedésünk' körülményei nem igen kedvezk. De nem is azt akarom én mondani, hogy angolok legyünk, élig volna nekünk, ha egyszer csak azt tehctnók is, hogy ne lennénk egészen a zsidók' zsebében; a mit pedig megtehetnénk, mihelyt egyesületekbe lépnénk, mert

ugy hiszem, hogy azon pénznek, mellyet az idegenek, minden várnáink mellett is, rajtunk nyernek , csak felét magyar erszényekbe rakhatnók is, minden bizonnyal rövid idn más arczot venne magára mind erszényünk mind mezei szorgalmunk, de még egész szellemünk is, a mi pedig illy

gyógyer, csak azt tekintetben fontosabb az erszénynél. kell; különben Ha pedig a nemzet, sem kereskedni, pedig ha oUy szabad lesz is kereskedésünk, sem gyárokat állítani nem tud, akkor szükség annak a fényzést határokba szorítani: mert

minden testben

rejtezik

felfedezni és munkáltatni

')

\ alalián_VR7.or

a ni.Tgvcr gyapjút

kiviv roppant

nemzetünk' képzelmes szellemébl önként

nagy szekerek vontatása neszét hallom a hidrol foly a fényzésre való nagy hajlandóság, ablakomban, mindig szégyellem magamat, liogv mell}' nálunk olly nagy is, hogy nem csak magyar vagyok, az az, még eddig o}ly nemzet nemeseink többn}ire értékeiken felül pomtagja, melly csak hagyja joni s miilni az idt, baj ellen gondolkodás és cselekvés nélkül. ^ alahányszor úgymint sokodalom van Pesten, töprenkedik a gyapját eladni akaró ursereg, panaszol, raint

páznak, de

még

a

magyar köznép

is

any-

nyira módiz sok tájon, hogy a paraszt aszszon} ok' és Icán) ok' ruháját csak a szabás kémlel és íilymál a kiilfüldi vev; látja, hogy választja meg az uri asszonyokétol; valaszürete! a zsidó, miként van neki markában már mint a legények is már mást nem el igédeddig is az ország; de mint nyugszik meg a gyapját eladott csnk hamar egy „//«/« isteniiel!'^ nek meg az elbbi férfias öltözettel, hanem hadd gyühüzze a hosszú kék inges kocsis, csen- külföldli selyem nyakravalókat , külföldi gs nagy lovait a hid átkozott kapaszkodójánál. tarka és ertlen szövetekbl készült melléA kép tahát errül ez: Nekünk magyaroknak, íme

—

van termékünk, kérünk titeket, angolok, németek, zsidók, vegyétek meg; lianem, mivel ne-

nyeket

stb.

kezdenek

viselni.

Melly szerint ha addig is pénztelenek künk nincs honbeli g,^ár fentitartásához lelküle- voltunk, mig csak a rend ])ompázott, tünk: osztán hozzátok be a posztót, hogy általavájjon mik leszünk akkor, ha a milliók is tok meg ruházkodhassunk. Vagy másként ugyan adjatok elég pénzt szükségeinkre, hiszen a mi külföldiskedni kezdenek ? Valóban könny

f

:

fennmarad, azt majd megint nektek adjuk, nek- a felelet. tek hányják asszonyaink, giármtükért. írja

csak

alá fél

magyar

millió

Tolna vármegyei egyesületet

s

a

A fényzés hasznos lehet ott, hol annak szükségeit vagy egészen, vagy legalább nagyobb részben honi szorgalom szerzi

Fejér és

birjon eleinte er-

ervel is a tsak honi készülmény vásárlatához; de álljon egyesületba a magyarországi gyámvész, kézi mves is azon kötelezésével, ,

kölcsi

,

nem

mint a pénzforgás' az ekeszarvon kivül becsületét köti le s igy a rászedni akaró, a ha- alig van egyéb a nemzet' kezében és mégísj nyagon dolgozott, hírlapokban is kihirdettetése külföldiskedik, akkor valójában a pénziránt maga elre megegyezzék, akkor majil elé- forgás olly gyors, hogy azt nem keznktünik mi bséges pénzforrás fakad itthon e hazákel, de még szemünkkel sem foghatjuk ban. Es akkor enbecs érzete támad az emberben azon, hogy igy intézkedni tudó nemzethez tar- meg, s gyakran minekeltte learatnók a tozik. búzát, mar annak ái'a London körül jár. Szerkeszt. mert

ros

itt

gyorsíttíja; de

hogy müvének tle telhet jósággal készítésére

\

eg} éb az

midn

221

BEUZSENVI F0LV6BESZKI. A rekkcl

di\at vs f('nyü/t''s móf^ a mcidi szi--' nemzeti tulajdonság nagy hivatal ng}an a iKÍvelkeri országok liaii is iiagy(m legszebb endieriségre; de gazdasági tekin-

elerotloníti a

neincsséiít't;

de

ott

a

licn- tetben,

ha csak különös okossággal

nem

maradú pénz, majd gazdag líaszonlxMlok párosul, g}akran kártékony szokott lenni. által, majd más utakon vissza szivárog a Mert a képzelmes vag} |)hantaziás ember mezei gazdaságra; iiáliiiik elloiilieii csak- csak ug\an g}akran közelít a phanlasztánem az egész mezei gazdaság, pompával hoz, s ha leglis/táiib ésszel, s legn} ugot,

kiizködo ne- tabb lélekkel \ an is, mégsem tud oll} humesség' kezí'lien veszelódvén, azt csak a zamos, oll} hideg és pontos latolgal('» lenni, legdivatosald) uzsorák cziczoinálják fel né- mint a phantaziátlan vagy képzelemteleh. ha; de az illy czirzomák csak Kentauriisz' Innét van, hogy a hidegebb s gyakran! ruháji llerkiileszcn. nag}()n is tajbász svábok (niazna németek) A barbár divat és fényiizet olly zsar- között, sok takaros, p<»ntos, minden legnokai a nemességnek, mellyek annak nem kisebb szegre és szalmaszálra üg} eló gazcsak minden ajtait és ablakait, de minden dákat lelünk, inill}ent a magyarok köztt léptét és falatját török ad»'t alií vetik, s ez- hasztalan keresnénk. Mert a mag}ar többáltal egész életét és gazdaságát örökös pénz- n}ire, k'ivált fiatalságában, majd gazdasátelenséggel kinozzák még
és

divattal

szorgaloní a veszel} t enyhíti; hol |)cdig akar lenni, nem elígszik meg azzal, hogy azt sem enyhíti, ott természet szerint a ne- csak takaros jó gazda leg}en, hanem egymesség nem egyéb, mint azon barbár zsar- szersmind nag} és czifra gazda is kivan nokok' czifru ispánja. lenni, a mibl aztán számtalanszor nagyon is ellenkez szokott kisülni.

Innét van, hogy Columcllátol is ajánezen bölcs intés: „erigi/nm colifo^^ tán VIII. semmi nemzetnél annyira feledve nincs, mint nálunk; ngy hogy felette kevés találHamis gazdasági szellem. kozik a magyar gazdák között ollyan, ki et igaNem'/etíinknek mindenkor egyik fo és ezen józan és hasznos gazdasági eh St igen g}akran igen szép szellembél} ege volt az, bog} min- zán értené és követné. több denben, nem annyira a hasznosra, mint azt látjuk, bog} azok majd mindig illendn tudszépre, s a széjinek nemei kö- marhát tartanak, mint a mit lott

inkább a

zött pedig foként s férfias és pom])ás szépre

nának

tartani

;

s

majd mindig

Itdtl)

löldet

illend szokott üg}elni, mell} szelleinhél} eg igen akarnak munkálni , mint a mit znéuek. íMelly nyil\^án szól nem csak az egész nemzeti vi- szorgalonnnal munkálni g} czéltalanságnak elíg gyakran is taseletbl (le még a magyar gazdasági bar- nag} azon szomoni következéseit, pasztaljuk pártalan szé|)mokból is, a nnt nem csak a ,

ségü és de még hoszu, nyilván

pompájú szarvas marha és szép ló, bog}' a sok rosz«il tartott marha, haszon ruszul munkált íVdd a nagy villás szarvú mag} ar juh és helyett brével, a sok az egész nagy gazs gazzal ett bel} búza sima, fejér, kanyult fül disznó is ,

daság nagy szegénységgel

nnitat.

De az így nézze meg akárki a mag}arnak ökör- cs lóbajtását, összehasonlítva egyéb daság, nem

fizet.

erltetett hamis nagy gazcsak a gazdát szokta megron-

ill}

nemzetek' e részben

iig} telén is

a

hajtásaikkal

mag}ar

;

ii} i-

s látni, hog\ a níag}ar iidíáhh képzelmes, n)int számolgató nemzet. Alelly

latkozatát;

hanem sokszor megrontja a j(d)bágazda minden íöl-| is. Mert az ill} deit maga akarván munkálni, nem csak jobbágyinak elegend földet nem ád de

látni fogja tani,

szélien)' egész

gyokat

,

,


222

azokat kénytelen gjâkran zsarolni tal

s

az

ál-

elertleníteni és aljasítani.

Pedig minden nemzet' példája bizohogy nemcsak a gazdaságnak de a

nyítja,

földnek egész becse, a földmvel nép' miveltségével, gazdaságával eg\ütt no és fogy; s bizonyítja, hog}- egyedül az illy nép emelheti mind az eg)es, mind az egész nemzeti gazdaságot olly fenébb virágzatra, mftit azt több mivelt országban látjuk, de látjuk néhol hazánkban is. Mert vagjnak tájaink, hol a magát

De mivel e jóltev ösztön csak ugy munkálhat élénk ervel a népben, ha azzal emberileg bánunk, s az által éreztet-, jük vele emberi méltóságát, és feledtetjük; szolgaságát; nagyon szükség kimondanunk, bog} az a mód, mellyel sokan köztünk jobbágyaikkal bánni szoktak, épen nem dajkája ezen jóltev ösztönnek. Mert ha meggondoljuk, hogy néha a legcsekélyebb tisztviselk vagy uracskák is a népnek semmi becsületet nem adnak, hanem azokkal szabadon gorombáikodnak,

j

bíró szorgalmas jobbágy annyi eszten- még az elöljárókat is tézik, lehuzatják stb. dei haszonbért ád a földért, mennyit azért épen nem lehet csudálnunk, ha illy durva másutt még örökben sem adnának; s vágy- bánásmód mellett a népben a becsületérzet

jl

nak

olly sváb faluink

nem

hajdúkra, de

,

hol az uraságnak

még hajdúra

sége;

hanem bemegy

hez

megkérdi hány embert

s

s

azzal együtt a néperény' legszebb nemeit

sincs szük- elfojtva látjuk.

az öreg biró a tisztállítson.

Holott igen természetes az, hogy illy által, a nép magát megvetettnek

bánásmód

látván, abban minden becsületérzés elfjIlly helyeken lehetne aztán a sok birói ük, s végre a gyávább nép önmagát is megzárok' nyitásáról gondolkodni; nem pedig veti és egészen elhagyja, a mit szegény tót hol a nép' ostobasága szegénysége ott, és miatt minden tavasszal éhség van, s a leg- népeink igen nyilván mutatnak ; ha pedig nagyobb dolog' idejében a jobbágy csak a nép szilajabb akkor abban az illy bánásmód^ az egész becsületérzést felfordítja, üres hasát mutatja a hajdúnak. meghamisítja és gonoszítja, hogy az illy Mivel pedig az illy népveszély más ember nem a jóban, hanem a roszban kerészrl azon fonák okoskodásból is ered res becsületet, mint ez magyaraink között melly szerint sokan azt hiszik, hogy mibven tapasztalhatni. nél butább a nép, annál hasznosabb: kérEzért minden nagy gazda. Valamint dést nem szenved, hogy ezen balvéleményt minden nagy vezér a népszerséget, néis ugy kell tekintenünk, mint nemzeti szorpeikkel való szép bánást mindenkor fontos galmunk egyik legkártékonyabb pusztítóját. dolognak nézi; mert ezek nem csak össze,

férnek a legszigorúbb fenyítékkel , de azt némüleg még ersítik is , épen azért ersítik, mivel enyhítik. Lehet az embernek IX. parancsolni, de nem azt megvetni és lealamert a megvetés az alacsonyt csonyítani Durta bánás a jobbágyohkal. még alacsonyabbá, a becsületérzt pedig Valamint töhfenyire minden emberi ellenséggé teszi. Az ember mind a nyeregszépnek és jónak, ugy a népszorgalomnak ben mind az eke mellett érzi a maga mélis, egyik fd ösztöne és rugója a becsület tóságát, s tud az mind ott mind itt minérzés. Ez teszi a vitéz eltt a halált köny den lépten nyomon használni és ártani minyüvé, az izzadó munkás eltt a nehéz dol helyt akar, akar pedig mihelyt szeret vagy got játékká, s ez teszi, hogy az, minden gylöl, s nagyon balul gondolkodik, ki nagy terhei mellett is, nem elígszik me többet vár a gylölettl, mint a szeretettl. a szükségessel, hanem szünet nélkül többre Minden emberi társaságnak és szövettörekedik. ségnek boldogító lelke a szeretet, s ez te;


223

szi mt'g az

iiri és szolgai viszonj'okat is többnyire megvan a falukon, bogy minden boldogitókkú, s lehet tapas/lalni liog} a lakarmán}- és marba, házak' tövében tarjobbág}' a maga tartozásait nem csak örö- tatik, níelly szerint tz esetében a gazdámest megadja a vele szeretettel háiu't in- nak csak rajtavab'tja marad. nak, de azt még ajáiulukozza is, valamint Egész szívbl kell tahát óhajtani, bogy ellenben tapaszlaliiatni azt is, bogy a Aele e részben is valamelly bölcs törvény segélroszul bánt gyakran megboszulja. jen a néj)en mert bizony számtalan nyoIgen érti a nép, bogy nem lebet min- morúságot okozó fonákság, az embereket denki ur; de érzi azt is, bogy a szegén} t ugy összeliujatní kivált olly országban, megvetni és gorombasággal illetni senki- hol a földnek nag} obb része nmnkálatlan nek oka, joga nincs. Nein oknéikiil voltak hever, hogy évenként ezer meg ezer poltiszteletben a bölcs rómaiaknál a salnrna- gár' vag} ona szerencséje tz' martaléka leliák, valamint a görögöknél a sok népmu- gyen. A bölcs görögöknél még a n éhbálatságok; de nagyon szép bélyegvonal a zakra is ügyelt a törvény, s meg volt haspanyol rendnél is az, liogj ott a cse- tározva, hogy egyik méhház a másikhoz léd, dolgát végezvén, az urakkal szaba- három száz ölnél közelebb ne legyen. Hát don társalkodik. nálunk nem volna-e méltóbb ok legalább a házakra ügyelni s azoknak illend tért rendelni ? s ha a milliókat elsepr tzi vesze,

;

,

f

delmeket

gend Falusi faépület eh es azok srsége.

Tudván

azt, bogj'

minden

a

mi a

föld-

mvel

el

tudnók

ok-e csak az

is

is,

feledni

,

nem

ele-

liogy számtalan he-

lyen az embereknek még kis kertjük sincs, ugy hogy nem csak a parasztok, de sok helyen még a magyar szent korona' tagjai sem tudnak fokhagymát termeszteni?

népet szegén} íti, az egyszersmind A mi pedig a falusi éj)ületek' romléaz egész mezei szorgalmat gátolja; taliát kétségkívül gazdasági szorgalmunk' bátra- konyságát illeti, mivel az leginkább onnat maradásának okai közé tartozik az is, hogy van, hogy magyarok között az építeni aka-

földmvelink' épüle(ei felette roszak és ró, pénzen sem kapván épít mesteremugy össze vag}nak tömve, mintha nálunk bert, csak maga kénytelen utva futva, és a föld olly szk és dráma volna mint Lon- ugy a mint tud, holmit összeaklálni; tahát donban.

felette

hasznos volna a székel}nek

azon

melly szerint olt a gazda, az bölcs szokását, építeni akar, vendégséget ád a helybeli ha csak nem a i)arasztoknak, nálunk, bog}' község egyesült erde a kisebb uraknak is épületi olly rom- gazdáknak, s az egész annak házát, a malékonyok , hogy azokat szünet nélkül ta- vel , egyszerre feléj)íti között is törvény által divatba hozni. gyarok tarozni s njra meg újra építeni kell, a mi mindenkor a gazdaság' nagy bátramaradáMelly jó szokást, ugy hiszem, még sával szokott történni, ann} ival is inkább, jóltévóbbé lehetne intézni olly formán, ha mivel a gazda nem pénzzel , hanem maga az éi)ít, a vendégség helyett a község' erejével kén} telén építeni. munkájának árát a falu közpénzéhez adná,

Sok drága idt

és

ert megemészt

De azon kivül sok veszélynek és Ínségnek oka az is, hogy az épületek' srsége miatt sok falu porrá égvén, a közjó' nagy kárával számtalan javak füstbe mennek, számtalan jó gazda utolsó szegénymert még az a rósz szokás is ségre jut ;

vagy ha

le

nem

fizethetné,

arról

annak

kamatolna. Mert ig} nem csak az építk' gazdaságai sokat n} érnének; de idvel a falusi köztárok is ugy megnnének, hogy azokkal a község több esetben nagyot segíthetne niagán, s haszon volna csak az is.

a,

2

,


24

hogy igy a nép , összetartásra gyámolására szoknék ').

s

egymásnak

XI. Czéltalan szlészaporitás.

így az épületek' romlékonyságára nézve; miért nem lehetne azt torvénnyé tenni, hogy minden ezután épülend falubeli házak, vagy mórból és cserépfedélre legyenek? Mert ha ezt a szegény svábok a legmeddbb helyeken is megtudják tenni miért nem a gazdagabb fii Idn lakó magyar? De mivel a nép annyira függ szokásaitol, hogy az, ha magára liagyatik, örökre csak az marad a mi volt; tahát szükség azt e részben is a maga javára szorítani és se gíteni olly formán, hogy minden falunak kötelessége legyen esztendként az üresebb tavaszi idben néhány napon bizonjos számú téglát, válogot és cserépsindelt közer-

kbl

,

Minden körülményeink szerint a nagyobb szlgazdaság, csak ott lehet nálunk illend haszonnal járó, hol tartásra és eladásra való jó bor terem és a gazdaság' fontosabb ágai elegend munkát és élelmet nem adhatnak. IIol ellenben vagy elíg, is vqn mez a néperhez kéminden nagyobb bortermesztés több tekintetben felette káros, mind ma-

vagy

pest,

felesleg ott

gára a bortermesztre nézve, ki a gazdaezen legcsahíkább s legfbb munkát emészt ága miatt annak szükségesb és

ság'

hasznosb ágait illend szorgalommal nem zheti; mind azon jobb bort term tájakra

vel vetni, s az ifjak' nagyobb részét az épí- nézve, hol leginkább csak szlgazdaságtéshez kívántató mesterségekre nagyában ból élhetnek az emberek, kiknek borait megtanítatni, kik aztán a törvényhatósá- ócsítja '), s az által a szorgalmat ott is

gok

meghatározott forma és ár szerint építenék a paraszt házakat. Mellyekre nézve csak azt jegyzem meg, hogy a kéményes konyhákat koránt sem kell szaporítani, mert a tapasztalás mutatja, bog)' füstös avagy kéménytelen konyhák által igen ritkán történik tzi veszedelem, a kéményesek által pedig nagyon is gyakran. De nag) on hasznosak a füstös konyhák annyiból is, mert azokból a füst megjárván a háztet' minden fáját, azokat majd romolhatatianokká ersíti, a héiut ^j legjobb hus-, hal- és sajtfüstölvé teszi. S azonki\ül a meleg füstös konyha igen egészséges téli szobául is szolgál. által

—

csüggeszti.

így foly pedig nálunk felette sok helyen a szlgazdaság, népünk' és mezei szorgalmunk' nagy kárával. Számtalan búzaföldet csigertermésre bitanglunk még ott is, hol a néper nem a mezei fentebb szorgalomra, de még a magyar félnomadságra

sem elegend. Melly czéltalanságot annyival inkább kártékonynak kell mondanunk^ minthogy silány borkereskedésünk miatt, vagy

is

—

örökre föld alatt kell borainkat hevertetnünk, vagy jobbágyainkkal ócsón megitatnunk. A mi sokak eltt sok hasznot látszik ugyan hajtani; de én ugy hiszem, az illy hasznocska még koránt sem elegend kárpótlása annak , hogy a korhelységre egyébiránt is igen hajlandó nép a borter184:1b. jul. I61I. valék jelen, Kezdi szendéleken mesztés által, még korhelyebbé le.sz, a egy arató esteijén iiiellyet az oláh után a szé- legszorgosabb idben is szljében pepekel)' is kaláká-nak lií. Székely pogácsa, fenyvíz a mezt pedig vagy béresre csel és iszik és pálinka g tánez volt a niunkailij niellvet a gazda adott. S az igy együtt tartók sorra szok- vagy Istenre bizza. ,

,

,

,

,

ták végezni egymás aratását. D. G. Hél van valósággal Berzsenyi saját kezével

, hej helyett; a mi, Erdélyben: hiú. h'oniogjhan tahát ház héj, / és J közötti hetücserével mondatik,

mint Nógrádban emelet helyett

:

eniejet.

Szerkeszt.

')

Volt írva olísilja, de a g_)ök nciu: olt vagy olts, hanem csak d. Ehhez megyén a kicsinyit c« rag, s

ó-bol

lesz

ócs-u

,

a

ócs,

mi egy

,

ka

és

u raggal meg, ócs-ka

ócsó-val.

Szerkeszt.

,

BEUZSEWI FüLYÓBESZÉI.

2

2,-)

j

tke; De mivel a szl hnnuiik' áldott föl- gyást is hamar helyre hozza a dének egyik legiieiiu'sol)!) terni«''ii\ e, illik mert már azon es/,ten
,

,

,

ezen

földnek.

semmit, st igen ártanak, mert a marhát hogy a lugas nem ád nyihán csítják s azon kivül számtalan oUy bort, mint a tör])c t(tke, csak jobb roszra nyújtanak alkalmat; s ha meggonszlhegyeinkre nézve nyomhat valamit; dolom, hogy Slavoniában nem csak ugy de az olly helyeken, hol különben scuí te- mint nálunk egy-két naj) tartatnak a vásárem becses bor, s hol a szl többnyire rok hanem három s négy hétig; s megvag\- dér által vesz el, vagy éretlen elro- gondolom rácz és oláh népcink' egymást had, még bort is gyakran jobbat ád a lu- ér henyenapjait, s hogy egy földmvel gas, melljnek sem es sem dér nem árt- népnél gyakran egy-két naptol függ az megvallom ván, azon egész kés fagyig érhetik a sz(íl, egész esztend szerencséje a nélkül , hogy azt a rohadástol félteni igen hajlandó vagyok az illy napokat nékellene. |)íink' szegénységének f okai közé szám-

Azon

ellenvetés,

j

,

,

A mi a lugasok' elfagyását illeti, még lálni. az lS29-dik eszten'd' példátlan telében is Igaz ugyan , hogy a kereskedknek csak kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek hasznos az, mikor gyakran több ezer marha ellenben épen maradtak. De az ill}- elfa- között fitymálüdhatnak, valamint a nép is 29


226

ócsóbban kap holmit vásárokon; de egy Pedig én azt hiszem, s teljes megfonnagy kár mellett, vájjon tolás után hiszem, hogy mind a mezei szorhaszon-e? Somogyban egész télen alig van galmat, mind az egész népboldogságot csak valamirevaló vásár és épen akkor megy ott ug} lehetne legfbb tetre emelni, ha a legjobban a marha eladás; mikor ellenben njezei gazdaságot nem egyes gyarló embea vásárok eljdnek, szeszereg a góbüló's. rek, hanem olly népegyesületek folytatAttila reá parancsolt a hódolt görögökre, nák, mellyekben mindenkor megvolna minhogy a magyarok' kedvéért vásárokat tart- den, a mi a mezei szorgalom' legfbb czésanak; de hogy a magyarokra parancsolt hiihoz megkívántatik. volna vásárokat tartani a görögök' kedvéMert a mezei gazdaság annyi számtaért, arra nem gondolnám, hogy adutink lan nehézséggel és viszontagsággal jár, anyvolnának. nyi észt, pénzt, szorgalmat, tapasztalást, A mi azt illeti, hogy az illy napok' ert és tudalmat kivan, hogy azt egyes emmulatságait némellyek igen hasznos béfo- berek soha jól nem folytathatják vagy legkis hasznocska a

lyásuaknak tartják a nép' csinosodására nézve, tagadni nem lehet, hogy van igazság a dologban; mert az illy összesercgléseken csakugyan ôkat hall lát és tamd egymástol a nép, s kérdést nem szenved, hogy illy tekintetben nagyon fontosak és szükségesek a népmulatságok de mind e mellett mégis csak azt kell mondanom, hogj' népmulatságokat nem afrikai karavánoktol, hanem a bölcs görögöktl kel,

;

lene tanulnunk.

XIIÍ.

alább ugy nem, hogy annak igen szövenyes óramüve tartósan jól menjen, s egyedül ugy mehet az tartósan jól, ha azt olly egyesület intézi, mellyben mindenkor egyiránt egyesülve vágynak mind azon erk, mellyek minden nehézség' és viszontagság' meggyzésére s a szorgalom' minden czéljaira megkívántatnak; az illy erk' egyesülését pedig nem egyes emberben, hanem csak több ember' szövetségében lehet képzelnünk. A mi népegyesületeink avagy faluink, csak olly hiányos szerközetüek, hogy azokban a kunyhók igenis össze vag\nak ugyan tömve; de az emberek, megoszlott érde-

keik miatt, mégis nagyon távnl vágynak

szomszédok leggyakoribb ellenségek, kik aheA mezei szorgalomnak és népboldog- lyett, hogy egymásnak segédtársai volnáságnak emez elszámlált és még sok el nak, inkább egymást rongálják s ritka szenem számlált akadályai között, egyik leg- rencse, ha nem egy falu' lakosai között, belsbb, legágazatosb veszély az, hogy a de ha csak egy kunyhó' nyomorékai között nép igen megoszlik, magát és erejét nem is van valami kis eg) etértés. egyesíti, hanem inkább minden ember küAz illy oszlott érdek társaság nem lönvál, mindenik magára hagyatik s min- egyéb mint az egymással ellenkez érdedenik a maga g} arló esze, vagy többn} ire kek' örökös harcza, ugy hogy itt gyakran esztelensége szerint üti véti az emberiség' több veszdsége van a gazdának embertárlegfontosabb és legnehezebb mesterséget saival, mint a gazdasággal. Jobb az illy czéltalan szerközetnél az, midn a mezei a mezei gazdaságot. Hiá/njos

néps:íerliö:::,et

eg\ mástol, s többnyire a legközelebbi

^).

,

—

gazda' birtoka egészen elkülönítve van egyemert igy legalább szorgalma nabekétl ;

*)

Sxerkijzm és szerkzii! dunai szólás mint: fe'rkííz- gyot könnyebbülvén, ni, vetkzni, mérkzni, kenilzni f tb. , mell\ het egész gazdasága, szólás minden bizonnyal jobb mint a monotonias. tömegben. Bzerkezni vagy épen szerkeszni. Berzseiiyi.

sokkal virágzóbb lemint egy rendetlen


De

m<^s ozcti

kiníliotcni

vagy nem.

ii?i>

,

jol)l>

sem

rciids/cit

te- léreivé n}

számtalan

omnrodnak

veset láthatunk

iniiif 1(>í;IViI»I) iiu'zci ideált,

227

,

nem

fájdalom,

ke-

!

nélkül é|»en ílogy pedig a földmvel nép' szegénymai;áiiyos és ta- ségének fó okait leginká!»b a mondottakkaros gazdasáí nagy köniiyehb-séggel jár; ban kell keresnünk mutatják számtalan de mégis az illy gazdaság' egész szerencséje szegén}' nemeseink, kik ámbár a (-i\ iliziílt legaláljl)

íMert

áml)ár az

feltétel

illy

,

csak egyes emberek' g\arl(lságaitol Itigg- \ ilágnak legszabadabb endierei, mégis szintvén természet szerint igen g}arlú, igen oll} szegén} ek, valamint a parasztok. tnulékuny és változékony alapon áll. lg}an azért mind ezek szerint is, újra Hányadik az olly boldog gazda, kinél csak azt kell hinnem és mondanom, hogy minden meg\an, ami egy fbb lükél_\ a mezei szorgahnat és népixddogságot, S lia talál- egyedül az állal lehetne legfbb tökélyre szorgalomhoz niegkiv ántatik kozik néha illy gazda, melly rövid az ó juttatîi, hu a foldmüêló népet valami is,

—

,

?

czelirán}osb eg} esülelekbe szerköztetnók.

gazdaságának virágkora, s menn\ viszonMig fiatal a gazda, tagság alá van vetve? hibázik az ész, mihelyt J)edig öregszik, hibázik az cro, s a mi ezek között van, melly felette csek»'ly De ez még csak eg_\ ik oldala a számtalan oldalú dolognak: holott a gazdaság' szerencséje nem ke\esel)bé függ

—

i

Egyesülhetne némüleg az egész nemnemzeti bank s eg} éb szorgalmi eg}esületek által, mell} éknek márellg pélCsak dáit liítjuk más bölcs nemzeteknél. a kis \\ iirtembergben azok, kik a banktol felvett pénzre százától öt kamatot fizetnek, eg}szersmind lehajtják száz esztendre a tokét is; mert a bank csak négyet számlál magának száztól, s igy az ötödik lefizeti az egész tókej)énzt száz esztendre. zeti eró,

!

a gazda' számtalan körimén} eilöl, mint magától a gazdától. Mert hányszor látjuk azt, hogy a legjobb gazdát, melly hamar elrontja egy hitvány feleség, eg}' otron)ba fiu,

dög,

tz,

Ha

pedig

aíz, zsivány stb.

Melly nagy áldás volna ill}' jóltevó' ingyarló lábon áll még a tézet gyámoltalan nenizetnknek s nn-lly legjohb gazda' szerencséje is, mit várjunk természetes g} ó^yszere a köztünk fertelazon n}omoruIt millióktol, kiken nincs is meskedó uzsoráknak s más számtalan mamit rontani? Illy nyomorék pediga néjmek gyar n}"a\ alának, tudják mind azok, kik sokkal nag\(ibb része, ugy hogy ha végig nemzetünk' sorsáról gondolkodni szoktak. Egyesülhetne pedig lo\ábbá a jtdtbág}tekintünk eü:\ falun, csak azt látjuk, hogy egyik házban a gazda, másikban az asz- ság és szegén}' nemesség különféle tágabb szony, harmadikban pedig mindenik hi- és szorosabb szerközelekben j). o. tágabb bás; a negyedikben van ökör, de nincsen eg}esleti szerközet lenne az: mi
,

,

i

,

;

oll}akat elleid}en, kik minden hiv izzadá- geitl. Szorosabb népegyesülct lenne az: misaik mellett is, inkább elszegényednek, S ha n»cgvéuülnek , vagy kódiis botra jut- dfíii a né|>ann}ira eg} esülne, hogy az egész nak, vag} durva g} érékeik' kinzott zsel- gazdaságot, a vének kormán} a alatt, cgyeI

29

*


228

ervel

mellynek minden jö- vállalták valamelly uraság' aratását, s néminden ember, a maga közre hány nap alatt egyesült ervel annyit aratadott pénze vagy munkája szerint, venné tak, hogy az egyesült aratórészböl igazán

sült

folylatná,

vedelineibül

szentegyházat építettek.

ki részét.

Legszorosabb és legjobb egyesület lenne Végtelen lenne a nép' ereje, ha az pedig az midn a nép nem csak az egész egyítve s mindenkor czélszerint használgazdaságot köz ervel zné, de még kony- tatnék és végtelen annak következménye :

hát és asztalt

is

közösét tartana,

s

az által

magából egy nagy- háznépet formálna. Az illy egyesület nem csak ezt nyerné, hogy minden költsége képzelhetetlenül megkevesednék; nem csak azt, hogj" igj' majd minden asszonyt munkára fordíthatna s az álde tal az egész népert megkettztetné nyerné még azt is, hogy igy az öregek'

mind gazdasági mind

erkölcsi tekintetben.

Az emberek különválva s magokra hagyatva, majd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vadság szaggatta és reggette ^) külön az embereket, s a mivcltségnek legfbb

;

figyelme alatt folyó nyájas életbl olly patriachalis világ fejldnék, mellynél szebbet és jobbat képzelrti nem lehet.

Hogy pedig az illj^ egyesület mind valósíthat mind pedig igen jltev, látjuk tapasztalásból is. A tót parasztok között gyakran látunk olly háznépeket, mellyekbeii önként nagy számú rokonság egyesülve él '), és az illy egyesületek' gazdasága sokkal virágzóbb, mint az olly kinijhóké, melljêkben egj-két ember kinlódik és tehetetlenkedik.

Amerika' felfedezésekor, azok találtattak ott legcivilizáltabb népeknek, melylyek egyesületekben éltek s közervel munkálták a földet; s a legújabb utazók csudálva láták az ujzeelandi nagy csinosságu földmvelést, hol a nép hasonlóképen egyesülve

él s köz ervel mveli a földet. Somogyban több példát is hallottam

arra,

hogy a szegény helységek nem tud-

ván magoknak szentegyházat építeni

')

,

fel

illj'e« háznál én a Mátrában a palócz-roagjar nép között fordultnm meg 1842. nyárlió- és njár Szerkeszt.

Töl)b

utóban.

czéla:

')

azok egyesítése.

Igen jól olrathatólag áll ezen: reggelié szó Ber zsenj i kéziratában s igj' , somogyi szó lehet. En soha nem hallani, s Molnár Albert , Sándor István szósorában nincs, a Tájszótárban sincs. Értelme látszik: rekesztette, de a szó fcnnléte azért érde-

kes, mert reg, reggel mittevségcte visz. Mivel a szerint reg annyi volna mint az éj bere^-esztése

vagy az

éj és

gyököt:

rek

nap közötti rekesz avagy véve a minthogy g és A- között betücserénket c szavak is mutatják: ak-aszt, aggaszt, aggat, ig-tat, ik-tat, kór-nyadoz , gornyadoz; kunyhó, gunyhó ; szak, szag, mert a szag, adójának szak-a, attól mintegy elszak-ad; szakgat, szaggat. St gazdag szó is az 1437 1441 elé közötti bécsi codcxönkben: kaszdag, s igy

= reg,

,

—

j

még ISOOhan és 1600ban is. 31olnár Albertnél van: kazdag, melly ennek valóságos kasz gyökét mutatja, ebbl pedig kasz-a, kasz-al vagy kaz-al,

= kasznár,

kászu' szármaa g(iz-t is Gyergyó székben kacznak hallottam , olly értelémmel a mi , kasz-t t«szen. Kasz annyi mint szaggatott rész, több

kász-on, zását

,

kászon-ár

St

látjuk.

féle, izék, sok minden kis apróság, miket sz bet csak többit midn a ka rag mellé szesszen; ka pedig vagy a hangrendhez képest: ke, nem épen apróz-e? Már igy, kaszdag hát az, kinél halommal a sok mindenféle, mert ag ragozat jelent Icörzetet. S ím a koszorú is e kasz-\ío\ fejlik elé, mint szegdelt kis ágacskákból font ékesség, A ki

kosz-hc\ akarja

,

tartsa

meg magának. Szerkeszt.

SZERKESZT JEGYZETEI BERZSENYI FOLYÓBESZÉIIIEZ.

KRITIKAI LEVELEK.

Nem

ki

Beizsenyi

kinek szánva

,

iila

oldalán,

átaljálian e leveleit, de némelly poutjait látom el-

lenem irányzá. Hlyen, ha luundjuk-e? ezután mü-

úgy

már az

és pedig hasonlóan személynévnél

is fel-

vagy

vil-i'z-

vett: ^f-rZ-cís-ség, »/i"í-/
ség, Mfigyiir-&i\^ (a szólamra s zetre nézve); baz/^n-siig fér^fi-ség, i/r-ság

melly mintegy neki

segiil

lön,

ság

;

pedig

iííArt-ság

,

vagy seggül;

miként ek és ék rag mindegy, ív^z-ek és sa mai; vil-éz,

,

nem

ü közötli

,

lüübeli lalrosi másolatban ,

:

gi/i7kos-siií}, ktisz/iúr-sá'j;,

vil-ez.

Most, mi-

kiterül, nagyitól

srg-\\^\i.

értelmét egyél) szavainkban?

a népre nem-

Névhez

1.

enihrr-hég, ereliirk-ség,

(mibl u és

1

képen találhainók-e ság

ragítva

ezekben: «) barom-ság, '), gyanuság, Ínség,

dajkaság, disznóság, faluság

valamint

kutyaság, majorság, napság,

íisztlar-

nyirség

népség,

és sz közötti Ijetiicserével lett: ország), «í:í///^- szamárság, társ-a-ság, térség,

fu-SÁ'^,

8ege%^si^.x

ríyV-ék; f/r/-ek és í/
Eníieui ,,müvt'SZí<-^"
8

helyzetre mutatna.

iVêsdvár, van Somogyban. Megbuzástalanná ség

^észseg vagy miivészí-í.

meglév,

feltn

sziilt,

Erdélyben fekszik egy külön álló meredek bérczlévé

rség, mindenik-

nek indulatát, körét, kiterjedését neveli s eszmévé

/laihiagyság, kajiiláiiy-six^, vezer-ség, fe- határozza.

jedelem-ség

kí/tili/shg stb.

,

Ilorvátság, Katonaság, Magyarság,

b)

S

teszi

ezeknél e súg,

rag elvont esz- metség,

se'g

Né-

Papság, Ráczság, Szászság, méjét, kimutatott körét, kiszéledtségét mivoltát Székelység, Tótság szavakban egyrl az egészazon tárgynak lényiségnek niellyben forgolódik n nek összetartozóságára szélesül. így mutat ,,erd míív-ész, kert-ész, mester, vitéz dig igen is,

mind személyek

stli.

Vehetk mind

üszletéiil,

Oláhság,

pe- [ség, lianság, rétség", kerekífjêl, hosszantartót, el-

|téresíí'í;et.

vont eszméül. I

S Kuto/iuság

és l'aj'ság

intené ezen.

rovat alá a Berzsenyi állal felhozott. Vadászság,

De mit teszen maga e ság se'g rag, azaz Müvészség, Halászság, Madarászság-'ot mint sok miként érlelmezheljük jelentségét? Ság hegye vadász, mvész, halász, madarász együletét, Vasban Kemenes alatt, egy terjedelmes keriilelii, azonban feledé, hogy egyszersmind elvont eszme magasan felgömbölyödütt hegység, mellynek teteje is majd meg különliszlségü czim is u jiajiság a lecsapolt; Kara nos Ság Nógrádban Karancs kuto/iaság stb., minél fogva, lehet a müvészség, hegye leriile/e'/iei íek\ falu, annak mintegy hál a köUérség, szinészség is, ars' , Kti/isl' eszmej terjpdtse'ge'lwz tartozó, szentegyháza pedig mere- nevezete. S miért ne, ámbár két éítelmüség szár, dek hegyen áll; Rét Ság, megint Nógrádban Naszál hegység körében, ll>oly Ság, Honihan ') Tlib, ö szctartozó fr.lut mond a Bzckclv, /«/«egy magasabb hegyekbl kilioszuló orom alatti ,

,

,

,

teri'ilcten

megyében tövénél

Fejér,

lév mezváros. TápjóSág Pest

vár-

hasonlóan egy méretlek hegy halom

áil leriileten.

Gyr,

Van Ság nev

hely

Nyitra, Szála, Veszprim

,

még,

Sopron,

Ságnak.

T. Cvürliy Jíinos cs I.ajos, csiki derék

tamilt pa|iok,'kiililt-riek ki hozzám lS41b. CsikRzcrodárol , Hálori Kristófhoz intézett epv irománU , iiiclly ncpíedfcl megyének Moldováig nvuló kaszalói szaLiiliy.ásárnl van, s ezen ncniegvei küzliirlokcisság álalános neve itt: Knilitett két buzgó hazafinak ezennel

Temes vmegyében, vagyon Ságvár, Somogyban, Ság-od Szálában. Nem ismerem ezek fektét, de

gveilfél

az emiitelt négyé, hasonlóan, emelkedett, kihosz-

Lizonutott szivességct.

cáliiság. ÍG

—

kuszünüm, Csiklian jártamkor 1811b. hozzám

,;

,

SZERKESZT JEGYZETEI.

230

mázhat, de hiszen ahhoz elég példa épen nyel- a cselekíeW kijelel: vadász-ás, halász-ás, inadaTünkhöl ntt ki, azt uiondhatnók szerencsére né- rasz-ás, foglyász-ás, agarász-ás, nyulász-ás cseMinél fogva miért ne hol, mert a vidor elme legszeszélyesehb játékait lekedetéét határozzák el.

—

mondhatnók nyelvünk

csattanthatja el azokon.

folyvást alkothalásának ösi

Összegyl az egész czéh asztalos-ság s asz- tulajdon szellemében legyen ezután ez ige is mvészeit, müvészesz, mvész; színészek, szinétalozás közben az asztalossagrol mint mesterségérl beszél; a' kalapos-ság öszlete vitálkodik a szesz, színész; füvészek, füvészesz, fuvész; szob:

—

mert: hogy a kalaposság Parisban már rászok, tengerészek, csillagászok í,tb., fü, szobor, tenger, csillag épen oUy müvészség lett, hagoly süveget készíteni pedig, mü, szin lálható tárgy, min: vad, hal, madár, fogoly, csak kézimesterség. agár, nyúl, s ász, ész rag ezeknél úgy fejez ki 2. Millyenség szóhoz véve, van: legénység, velük hánót, gondjait körülötiük forgatót, miként fiatalság, ifjúság, lovasság, gyalogság. Iit a sok amazoknál fog ollyant jelenteni. A müvészAi?rfés legény, sok lovas, sok gyalog kiterjedett nagy fvész^Pí/és akkor azon apróbbra vett babráló szálllát is veszi együvé , de képezi mindenike eszerlAóV/ésnek festi eszméjét, mellyet már az iparméjét is. Számtalanság, merészség, nagyság, ki- kodás, csufoUoí/ás, Jovászío^ás állal értünk. csinység, szépség, szentség síb. szavakban peVálasztható mvészet mert z azért süTCgességgel

,

,

slb.

:

is

,

dig a millyenséget elvont névvé tévén, mindenik- és sz között ugy áll elé benne a belücsere miként: nek értelmét neveli szélesiti. vadaz-at, halaz-at-««/ stb. Ugyan is, a ki va-

így alakít továbbá e rag, eszmét és egyéni dász, halász, az az vadat, halat fog, az: vadaz, halaz, a uivész, színész, tengerész, pedig mü-

öszletet is:

Igékhez téve, eszméül van: agg-ság, vez, szin-ez, tenger-ez

3.

bir-ság, dul-ság, hazud-ság, költ-ség, tehet-ség,

ravfisz,

vét-ség. Személyek öszleteül is: követ-ség.

stb.

Mert hogy

e szavak-

nál az, ez, mivelelrag változott sz-é, mutalhalja:

melly két szó eredetiképen ro-

tavasz,

vaz, tovaz,

ugy igegyök és egyszersmind Számhoz: egy-ség, két-ség, eszmei: há- név, mint: halmoz halmaz. Rovaz gyöke:

4.

romság, a Sz. Háromság-lian

öszlet

is.

ró, rov,

^

és a közötti betüpserével

rav;

ró-bol

jelen idejéhez: szabó-ság, csa- van ró-ka, az az: 'kicsi alattomos megrovó, hol

Részesül

5.

,

s

pó-ság, öszlet és eszme. Alávalóság, csak eszme. kap, csípeg kis ártatlan csirkét, s ha arról csak

Részesül múlt

6.

kis

eszméül van^

idejéhez

gyerek akarná elugratni annak kacsóján szejót ró, de megrója ha szerét ejti a va-

génynek

feslett-ség, olvasott-ság, vásott-ság, veszett-ség.

dászét a vadaôét

Eszme

és öszlet: küldöttség, választottság.

(Vá-

lasztmány pedig csak eszme, mint: küldemény, azért

nem

jó,

választottság' egyéneinek

s

öszlete

A

is,

tahát: rov-az

vagy rav-az.

1466belí másolatban épen a róka viilpis vagyon ravasznak igy fordítva: rauazoknak likok tatrosi

vagyon, vnlpes foveas huhenl; a ravaznak vnlpi Mi. L. 150 és 162 lap a R.m. nyelvemlékek ill. ,

helyett.)

7.

Igehaíározóhoz:

vastag hajóskötel

,

alalt-ság, az

látható tárgy

fenn-ség személy s eszme.

neve.

Vagy n

és

hetücserével néhol: fentség, csak eszme.

S igy látván a kétféleség

alaít

járó

Fel-ség /

közötti

kötetében. (ide s

bol:

Tovaz

éjjel,

alakulását, elfogad- ide,

már ránk

ötször,

kétszer,

ejjel-í>2, kétszer-í-r,

hatóul marad: müvészség, színészség, füvészség, lön

gyöke pedig to, honnan tova

tova)jö, s valamint ezen igehatározóink-

ötször-'J'=;

szállolt:

az ujahb kor meg,

tul határozók után most: idé-=, túl-03;

még hajdan-Uajdan tova

úgy

határozóból: tova-z,

szobrászság, csillagászság, tengerészség, költér- hetcserékkel, tovaz, tavasz; mert az általa kiség, zengérség; azonban válaszihaló: mvészet, jegyzett évszak jeget havat el-tova-z, vetést viszínészet, fiivészet, szol)rá»zat, csillagászat, ten- rágot és minden

gerészet (kültélyzet,

vadászat, agai ászát,

halászat,

meg

termendt

ki

tova-z, kikeltében

zengélyzei) is, nyilá.sán a: elöb, elbbre, nöttében íovú-lb s föhlsziuétöl fel madarászat és foglyászat s jó tova hajt. Segíti ennek értelmezését: té-továz,

nyulászat, szavaknak, mik mind létováz-ik szavunk

is.

,

SZERKESZT' JEGYZETEI. Zt'S sz küzüdi Ijefücserével liitszik (ennoset1)öl

neui különben, Ivnnészct

tában

').

teivw igébl jíine, arra,

De, tégedet:

liíliel,

mintha

kiill-pz testvért

bérmálala

köít-r'sz

ciiyedüi áll- ezen 3, ís betüatyafi.ság

iiielly

felszabailiiúul vételek azon

is

231

nem

ismer,

kitagad

!

rokon vérébl

is

hanem mivel

te,

mert

,

klt-'/s

ige iiie^; épi- és klt-os-ít ragozattal már költözés eszméjét azonban mini ragasztod magadra, nem ártana csak vissza kölik-es ige maraila fenn Csik és Gyergyó Székelyei töznöd. liofíy: ejti/

és éiiité.v;^/et fiazzon.

ie'szl

szájában, kik RüzöU termik,

vagy- 0/1

s ,

még

Terí7/»

az üsileg szóló magyar

azon észrevéleit gerjeszdieli ez, hogy, lesz-í>//

lév:

s a bécsi coilexben

,

továbbá: megy-í"//,

sz-e/i, alu-sz-o/i,

tör-t-e'/t,

rint lehelé ter-bül: ter-ek, ler-sz, ter-p//

-),

s

íek-

A

sze//*

13S-í//i laphoz.

és

Nem « közöili betücserével lön: ter-em mi tahát em névraggal csak a terjedelmes szobát jelent /<- pecliis és

tudom, kinek azon ajánlatával, hogy

,

rfw-nél van igazi helyén.

Ten/u-szrA

imiii'szrsz,

,

qiiue

íjui,

qiiod egyiránt

,

nincs ott megelégedve Berzsenyi.

legyen mrlly,

Elliem

jirdiit,

termesz igét e szerint csak azért alkotni, hogy mel, mert / bet, me szómaghoz úgy ragad, mitermeszei, ebbül meg természí-/ jöhessen elé, elö- ként sorban c többihez:

szer okszertlen volna, másodszor

nem

termze'í, termzí"/ éjien ollyan alakti,

z-és, esöz-et;

hetett

fert-öz-és, fertz-et;

Elttem legalább, midn

tóz-at.

Irrmö

mert

Hevesnek

nem

irl-óz-ás, ir-

igen termo gyiimölcs:

hm

ez a fa

,

változása csak ollyan, millyen: lizenkeitódik he-

Epileztt

mintsem:

tahát azért szólamszahályosahb

mert a hogy' különben

építészet,

fennforog az: építkezik, ugy lehet ragozva:

ebbl

ebbl:

Be

el, el-1

,

l)e-l

bel-sö, / és

,

s. Kellene bel-é

lett

:

/i

közötti betücserével ben-

csak bcl-ebb, nem hel-j-ebb.

bé-1,

mert bel-öl van; bél-eg, melly

L

és ly vagy j közöili betücse-

annak

csel-éd,

azon egy ház népe, melly

feje rendelése szerint csel-ek-szik. Csel

fogás, mert a csel -eked -éthez bizonyos

fogás

kell.

Csélcsap, a ki cselekeilésében csel-

ide 8 lova csap.

Cze, czé-1? Csel-ekedet kitzött pontja. de-1, s eredetileg így és

del-el; a nynral-t

mondunk /fjztvü-t /esken t pedifj iigv-e? /fz-ken, az igazi. AVsz-ül is .inini, mint kez-\x\, az.-iz: kez vagy meghúzva krz által ;

leszen. Csíi-sir az

Ter-el-ek

,

a ki cs-vpI bánik

,

tcr-elsz

,

icx-tl pedig

ma

is

megvan,

k

n köziitti illyen lietürserével: tnl-íil t!iri-;i\ i ka/án =: ka//al, tere«-ne ; valamint Ksztergoiii viiiegvelicn Hajnán, éRN|itrában, Tardoskeilen vetve/ van a hú/.a sszel, a mi annyi, mint: vetve/;. S n és ;/i küzütti bctücscrére hasonság a .Virolausbol lett ^/iklós: Vas várniegyélicn meg \irzk falunak másként iViczk a neve. ter-el

is

— Ter

változhatott

=

/ é«

gvükLiil van a |ialncznál ler-emj,

s a nógfalunév; íe/iy-böl dunánlul s F.rdél^ben és másutt a teny-er , s ez is ollyan jó, mint a |ialócz ter-eny , mert teriy-énzet is van. Mellv tenyészel szó hasonlóan tekintetbe veentlö

grádi Tvr-enye

lermeszet-néí.

nem

de'l,

mert van:

pedig 1841b. egy moldovai

magyar, elttem nyáral-nak monda,

s helyesen

mert a gyök: nyár.

Fe,

cs-z.

,

leszen

/,

hát

süttetik,

Cte, cse-1,

lel

A'fz-tjü,

Késbben: Az el

van. Keílzött

pedig: építfsés, épileiet.

') Ifty

el-sö.

rével: bély-eg.

De,

')

el-ö,

a ki el- jött az: él, éled.

ell-t, noha elles hasonlóan el-böI van.

is

epit-^'s,

e-1,

—

aciimen is,

=

kell/dik stb.

is

lett:

Azulán

nagyon liszlán látszik, a hasonlóan fennforgó psöiIph által, hogy ezen szavak egészen egy bokrozaléi. Ó hangzónak e'-re

tudja Isten csali Irrmúllcn,

lyett a hallható:

után

el, vilit

a Irrrn-ü-hüX le-

járásában

larnai

/í

es-ö-

szút, tmnitltrn alkalmazásával is igy

hallottam egy átaljában fárúl

kell,

min:

a

fe-1,

tupra, mert fe,

svperior vagy

Guary codex 23d., 3idik

Csikban; azért, fel-ebb, kellene fel-eg. És

/<'/,

caput

ma

lapján, és

is

fel-öl, ^ frl-le-^ helyett

dimidium, helyett

is

eleinte

csak//"/, mert van: fel-ez, fel-es, fel-em, felel, ki fel-él adja vissza a kívántnak. Azután lön

/<•'/,

csak

fél

pars, dimidium és timel. A ki fél, az ember. Bátor hadi nemzet értelmezése.

Ge, ge-1, gel-eszla? gel-va, gely-va? pjc

,

gyei,

nincs.

He, ho-l, hel-es. Egyik mutatója, hogy a melly magyarság még ma is hel-sti, /lel-est mond, és'

SZERKESZT' JEGYZETEI.

232

nem

vagy

liely-et

még

zibban

liej-et,

az tartotta fena iga-

a keleten kelt szólamot, mert ugy

látszik ezen l betii ragozat sorból

hogy

,

/

és

kimondásai

váltott

==

Salgó

/

Sajgó

Bornemisza Péternél 15 84ben:

sajdítani,

Mihál=

ditani;

:

=

Mihály, tolás

lyán jobban

az njabi) /nevetni, és hi/«lö, a mi

méltói

sal-

tojás; leány,

el

van

tne'l-toló

,

,

mel a szómag, mutatná még mel-tóztiitum is, mert ezeket

A mel

:

érzése

mél-tolá mindig, ki mire mélt-ó, az íuéltat, az

;

j

,

mél-tó

nem egyéb. De

közötti betiicsere, s

mel-böl jövkül, ezért vehetjük

á n y vagy j á n leghelyesebben, mert/«»í gyök szüle a hasonlóan szelídet jelent jám-bor-ral együtt, s m és « közötti betücserével, mihez a hajdani nevetni s rosziil;

vagy 7

liogy eredetileg

között a betiicsere késbbi, mire, figyeltetnek e

szavak

li/

hi/itve,

ma

is,

érdemet hibát.

És akárhányszor mondja mell hajdani ige

ki a

magyar, a

gyöktl jöv ezen

igéje akár-

személyét soha sehol sem han-

mellyik idejét

vagy mejtó, mélmagyar vér, a pa lócz "a meghuzástalan mel hanghoz is közel maradt meeltú ejtésével. Azonban ugy van csak meghúzva, miként: el, bel, del, fel, kel, goztatja: mé(ytó, mé/^toztató

st

tató,

a mátrai régi-régi

,

példa, Ionján, eredetét yo'-bol húzván.

Ke,

ke-1, kel-és, kel-et, a mi elkel, az, külön-

höztetésül lön, kell,

lel,

ejteté.

húzott

mert a vágy hevesebben Innen meg: kellem, kell-, s el lön vá-

lasztva:

kel-és,

Le,

másutt: lélek,

le-1, leh-el.

s a

1441

elkelés' értelme,

ad vagy ád.

innen leel-ek, miként a mátrai palócz

le-1,

ejti,

nit,

általkelés,

=

Kél

kellés-étöl.

E

azaz: egy leh-em, melly

lél-ek pedig keres és lel, inve-

143 7 —

hideg lel-elhen, miként az azaz: léleAzik, mivel A és

között

í

is

A magyar tahát a hideget nem hanem mikor a hideg elfogja testét, annak

van betücsere. leli,

borzadoztatása miatt, lebegve lelet-ezik.

Lye,

És

lye-I nincs.

sincs

,

mert

csak y és

kezdd

szavunk egy

állítani

megkésértém,

közötti betücserével lett,

li/

kezésképen

li/-el

miként

li/kn,

/

követ-

a tulajdonképeni ösi betühang

;

ly

pedig y-nek csak betücseréje, l-ack lágyitása.

Me,

me-I.

(Vgy fel-Ml, feleg,

og, szal-ag, tál-og, val-og, vál-og.) Innen: mel-eg, a »íe/-ben lév hév. Mel-eszt az, a ki a szárnyast, fo-g-ván, megfo-M/-ja

mel-eg-ét elveszi,

v.

miként a herv-f«3^ó szél,

nyavala, /íerv-et heriadást okoz, her-nyós-ít. A ki közel ül hozzám, az mel-eu\ mel-ett van.

Mel-em köre, mel-ék. Ezekrl ment

által

letesen az értelem továbbra, kilebbre.

vesen bizonyít,

gyenge raggal lön

volt

vitat, az

csak

»W

mel-ére üt,

me-11,

mpj, mejj tahát

itt is

nem

[iXer

Tiefe) is volt, de

nyomtalan tudomásul lehet;—

miely

ma már

használtatik", s valóban azon J/a/// csak

a finnlapp

.süt

pectns sem igen egyéb talán véletlen

találkozásnál

,

mert különben a deák mel

ugyan azzá tétethetnék a magyar vel ebben is vajmi sok méz van.

Honnan

jött

?

mely vagy melly,

is

mel-lel, mi-

már most a visszamutató Határozottan

rpiae, quod.

mondja ki erre az okszerüleg vizsgálódni sze-

ret Nagy János, hogy ez „mi és össze." Hozzá teszem, ha

ollyAôi ál-

y

,

oly és

mi

nyelik el egymást, leszen: mily, mely. Idézem

a XVd. százévbeli Guary codex el'en, eletén,

ez el'eten

1

embör"

és 3 lapján:

ami,

lételét,

maisán igy irva: elyen, elyelén, annyi volt mint a mostani: ilyen, ilyetén, s a mi és ely egy más mellé kerülésébl ugy meglett mely nyo,

mósabban melly, mint: fersing

,

fels' /ngböl az erdélyi

s lelki esméretböl, lelkesméret.

kép- Ne, né-I ajynd, vesztegl rag, s a mai: nél-kül

ki he-

sine

s

annak

vagy meghúzással,

mondása; /hangot ha-

innen pedig mell-ék,

léi

,

nyelvben Mahl

A

nyoma meg, hogy azon nyughassék,

iVIe/y, me//y,

kél,

fél,

lott

felleg, mint: Ja/, gyal, szol, tál, val, vál, után: bal-og, gyal-

tollátol

él, bél, dél,

hanguakká válnak. S igy, ffíe'-ly is melböl vehet, mert ez gyakran, ki nem mondható mell/, szomorú érzéseiben, a palócz pedig meely-i mond. Nagy János csupán ismertetésül érinté meg Adelung nyomán, hogy .hajdan a német ott

közüli bécsi codex mondja, lélegezik az

ember,

mikor ezek:

lami

,

épen nem innen j. Mert a gyök: kijelelheinek

ne

né. Értelme: lényiség, va-

felfogása

,

mit

ábéczénk

mell-etl.

néhány betjének magához vétele által alakult és vele összetett e szavakból kaphatunk ki:

csak

ne-d, majd: ned-ö, ned-ü, nedv; né-gy, ne-k

/

s

és

,

,

233

SZERKESZT' JEGYZETEI. rns;

liilajilonilú

név;

T.

ne-m,

;

majd: nén-e;

T. né-n,

(és /lo/i); ne-n

,?''«'«

né-p; ne-sz; ne-v

ne-ji v.

ne-r, ne-v-el; ne-z v-né-z, azaz valami

Összetételek:

kijelelhet lényiségot fogalma:.

Nr-ki

né-ha, né-iiánv. néhol, né-ki, né-mi.

hosszabban ok

adott

,

ott elé-

nem innen van

szívesség azon szava, szir-bül, V és

ki;

diilt

miként mc// az

,

Szel-id

szerint.

A

szelve.

s ezért

többszörözve lebegdel,

tart,

nyere kettztelési

is

Kkomáromi embertl haliám, ..engemet

Gábornál lJ3Gb. és Erdüsinél 15411). AV-hüi, látszik lenni a Giiary coilex 19, 20d. lapján:

hi-/",

nekülön, azaz: kétség

félelein

mint

8 lehet fléki-höl is ugy, mint

kiil,

volt AiV-föld

a

lüt;

pedig

ki

Minden

a mi ma. A//7-föIddé vált.

,

esetre a mostani nélkül-he ok

ne'lnek,

irunk

/irkiil

/nilAk

után

/./

/

he-

változtánál

az ad, ed,

Nyp

,

Ige

nye-1.

Jvalapács

s

nyel.

név. Jókat nyel. Fejsze nyel

=

Isy

nyelv.

vasat, mellyet

^êrt a fanyel,

végére ütnek nyíl, azt

Nyel-,

elnyeli.

küzütti betücserével van:

A

nyal.

nyel-íí

A

eli>Aw\: elv.

lett jól,

és e

ki Mi/al, az

nyel.

Van

Pe, pe-1.

Pel-eske, Pel-ejte, Pél vagy Pélly,

Pel-leg, Pel-söcz, mind helynév. Szók

pel-p

Molnár Albertnél

,

llasus

,

:

pél-da,

balbiis

s on-

,

nan, pel-peskedni, pel-p-ség; pely-e, glis, pely-

hes,

pely-va

=

betücserével van:

poly-va.

L

j

és ly,

közötti

pely, pej. Pí-/ értelme tahál

valami, hijány, csekélység, alávalóság, elegy

belegy min«í a pej szín

is.

Vel-dút

,

a székely

csnfolószóul veszi. ,,Te példa", kiáita egy

,

Nincs. Betiicserejénél van: rej, honnan

rej-t, rej-el, rej-lik

Sp,

se-l.

közötti

í

sellér.

j.

Innen a már említett sel-eb, selep, e betücserével:

sil-ip, zsilip.

Sélye, helynév. Sélye.szék

ugy megfekszi helyét mint bol, csakhogy sella kisebb

,

Innen?

talán,

mivel

a sel-eb, talán sellaülésii,

hajdan srczel,

sógor uraiméktul; a sélye zsöUeszék pedig

kas bundás öreg apáméknak Sze

,

sze-1.

s

is

far-

ad helyet.

Ige s név. Téli szél, pofát szel s falu

szél-en jobban szel. Szel-lü-ben kettztetve van

/hetü, mert szel-

,

ugy fenyeget mint a

endek, szel-indek. Szellek, szellesz,

nen a

szpIIu,

szel-

sxrll, in-

gyengéd szelelésnek eszméje, melly

hijába

hát annyi mint

is

ugyan szlvó.s. Sziv-bol igy, od raguak közé tartozó: szil-id,

te-l.

e,

id,

közötti betücserével: szelíd.

i

Ige

s név.

Tel-e vagy

tel-i

mondjuk,

,

de megint nyomosságot adni akarással: lelles.

L ésj

közötti betücsere által van:

té-j

le-j,

mellyel a csecs, a tölgy, fe/-\e, melly ezek-

nek: te

l-e

vagy

tel-j-e,

plenifudu. Té-1 Aiems,

ajakán teel, onnan van-e? mert azon évszakban fel- nck, telj-nek, comlenni a kaszda jilrlio, comjilemeiitum, kell palócz

csür£ körül. Bizony inkább innen, mintsem a Nagy János állal Sajnovics után megemlített taleeAiol.

Id

ngy látszanék, a

/el-óse pedig,

perczek, órák napok kikörzölt határa héírlésének egymás után mindig el/í-Zéséliöl. Tel-e/, ollyan gyakorozó ige

után van:

stb.

kér-el

azon helyen),

(gyakrabban szokja). Révai,

min

,

hál

:

,

kér

,

szók

(többszer hál, ugyan

hál -ál

(ismételve kér), Ilál-ál-t

szok-ál

fejtegeié

már

hallottam azt ráczkevi emberiöl; kér-

Atányon Hevesben; szok-ál-t, igy monda megyei szálkai kocsisom 184 2-ben egy lejtnél: mi nem szok-ál-unk illyen helyit keel-t,

Ilont

czi-

gánynéra, Borszéken 184 1b. hallatomra egy székely asszony mérgében. AN', re-l.

ebbl

a mátrai

ná//unk-oz, épen hibásan ellez.

Szilfa

hl.

szív-fa, s az igaz,

s és félelem lényét külön véve, atlol megválva; ne'kil van, ottan AH annyi Te,

de a hol a régiségben

azaz: hír,

ki-

szili-

egymással cserét ütvén.

belii

/

értelme, (/i/iduM, a talrosi miisolatl)an' s Pesti

kétség nekülön,

|

reket kölni.

TeZ-í'/ taliát

,

kia/elM,

több.szer él, azt elköltögeti.

melly egy házhoz és

/ is

ki/é>/-ik;

felj-jel

Tel-ck, olly kör,

annak tere, mert r

cserés.

Azért ereszkedem töbl) szó magyarázatámegkésértésébe, hogy keresgetni lehessen hova lehet a mcgszokot j^-ont mint j betnek helyetteséi, juelly ismét csak / betücsekell réje, elnézhelleg lennünk, vagy honnan

nak

is

,

kihagynunk.

A

/'-//yes itt

ugyan szcrfeleilinek

nyomosbiiásra elég lenne: te//cs.' még jobb: tell-es. Sót miért nem. csak: teles. fel-eg, igy, fell-eg helyett miért nem? csak

látszhalik;

miként Bertalan pap tatja:

I.TOS-beli

esjni meiiMeknek

fel

fordítása

mu-

egében. „Mert

a szokás!" ugy-e? Régi szokásunk ujabb megszokás halála, s méltán ha okszerbb.

30


234.

Ve,

Oliyan segitörag

ve-l.

zete a kellnek:

nak a R.

ni.

lapjain álló,

min

val, s érteluie- niknek állán szakái göndörödölt

„mind vp/dí tarlóknak mind egyházUelyi s itt hát, tp/ névgyökböl (Ww/,

van:

vagy hoszult

le,

Meri, Völcsei Bálim- s fényiéit balzam kencse Anakreonosan. Szakálnyelvemlékek líd. kötete 283d. las bajuszos vala Shakesiieare, Tasso, Corneille l^fibeli gylésre hívó levelében síb. Oliyan volt nálunk Tinódi, Balassa, Telegdi biiás.

s

Bornemisza, Zrínyi, Pázmán Péter és megtorPósabáziJános, valamint országul minden r. c.

nemeseknek"

lója

annyi, mint posspssio, veláliarló jiossessio/iafns,

\)^\i

is

midn

egészen JMária Tlierezia idejéig,

gr.

—

a bécsi codexben a és e közölii belücserével:, Batkóczi Ferencz érsek primásherczeg 1761 Vel-böl van igy a vel-ö, s olly birtokol,

Talál.

17fi5 közölt azt parancsolá komornyikának, hogy

szakálialan papot bocsásson bé. És Vel-em a mostani zsidó elhagyta, hanem keresztyénnél

jószágot, ercialapot jelent, mellyt-rt/óban, arany- Eleibe csak nál aranyabb

,

ha valóságos agyt-f/o.

helyett az erdélyi véltem, tés.

Híjában nyomatnék

még sem jöne

ok nélküli kettözte- újra divatozó szakái világban

meg

a vel-

is velliii-é,

,

midn

szép

olly

frakkosé sczipsé,

és hoszú néuiellyik

belle több, mint a mennyit millyen Aristotelesnek együttvéve szakála és esze vagy nem tudni, mi alakított. sem volt, talán még tetszeni is fog ezen egyébként belüs vel, ha jó, magára is jót vél, enyelgleg. ejtett mondás. A dohányzó hasonlóki

Isten belé szánt,

Az egy

/

,

mert íme az anyagos vel-M'6\ ige leszen tiszta re/ekedés igéje

,

s

a képen

nem

fog,

borzadni

köllér pedig,

lefekiekor

czéjét,

\^2-dih laphoz.

is

s

,

leg-

mint segíti a

Tubákoló

füstjének kerengése.

lelket andalítani,

A

ama másikán, st a

kényesel)bje is megvallja magálian

testeket elevenít.

min

Kazinczy annyira volt, hogy mindig ágya mellé helyezé szelén

ha fel-felébredi, mindjárt egyet szip

eszébe juttatja, saját

tubákos örömét. Kazinczy- lUyent meg a német szokott elég gyakran írásába nak az alábbi 2t2d. lapon álló ISlObeli levelé- tréfásan feledni. Hát a suufflakpr angol! Ha he bl kerül elé, mellyel azért is tevék ki, mert Ber- tubákolja írását, micsoda lordí negéddel érezleli, pántolt,

Egy

kis furcsa bajusz-anekdota,

meg

zsenyinek

mi, ugyan hogy az, millyen drága orrozás. //

elámult szendeségét,

a gyereki együgységgel haláros, jellemzi.

midn 1829

és

ISSI? között ezen

De

15 2d. lapra

szedett sorait irá „bajuszának melly alkalommal

is

a very Jine

ff ! És a sok-sok német lelkes fejedelem

s/l II

mvész

,

iró

s

legjavának pixist küld, ámbár némely-

felh orz adásáról", akkorra már csak igassá- lyike ürest ugyan, de másika meg, arany tartót is. lett Kazinczy érdemei iránt, annak aprólék Magyar, azért nem ébresztetett még illy behan is tetszeni vágyó meleg vonzalmu többé nem cses figyelemmel, mert azt hiszik, hogy a keleti TOlt. Akkor a nem „bajuszt", hanem ,, bajuszt" gos

érzé

férfi

retvált

dísznek,

s

a

még a

nyelven iró né|»,

bajiszk_\t

lébe

és némellyfélét kénye szerint elberelváli

Kazinczyt lenézte, a mennyiben tudta

is

meg,

itt

olvasó

még

is

nem

szesszen-e

kicsi

ré-

kimondásának,

mai: onnét, tehát helyett vissza

állítása.

kifejezésén, valamint a

„dohányzás" eléhozásán. Azokkal német, olasz, s kivált a

kis

köszönök.

pirholagos Ontifft és tffhát hajdani

az

meg? Berzsenyinek ezen franczia

lobálios nép.

nagyobbat

csak szinléseül

a 244. lapra jutott

hizonyolásait.

Hanem,

nem

szemrl én, annál

nem csak meztelen

Az

ezehet inutató lajwk/ioz.

szájú de

még nem is igen szivarozó angol, igaz, nem igen élne. Nekem meg kellé hagynom, irói sajátság s keleti szín. Egyébiránt a rajtok meg vagy nem

iildés érte az ó-zést,

ütközhetés, csupán szokás' müve. Valahány hellén

még

Ujabb irodalmunkban 182 csei

kaczagás

de Kölcsey, Homéroszának nyelve szellemében ezt kezdé utánazni.

hangoztatást falusi

iájáig

mint lomhult és paraszt gö-

;

és római költér, mind bajuszt simogatott, mindé-] S Kazijiczy förgetegesen pördült mögéje, és a ma-

,

,

SZERKESZT' JEGYZETEI. hogy ezek, harmadik r hangú

íoyii

kének zeiiíjete, luinoiil Varjas János az eiuber eredete kezilelét; noha ezt kiaiUakor ISOSban, szúlamtink védelméül monda van elignél

elijíelilt

Filsm

anf

ként hangzik

Kt

:

lébe

Teli,

cs.ik

helyett:

embúr, kegyös

uiinl eniburözött,

hogy'

ol-

vábbá csak

pedig soron- jö

:

der Krretter neniü És

,

lietiiinKnél

nem

és

mik szerint pedig nem Oz igerag to-

,

kegyiisködiiit.

belüs gyöknél van iukább, úgymint:

o

ök-öl, ók-ör, öl-t, önt,

üszt-ön után

íír,

ökror, öltözik, öntor, nr-ó7, ösztön-ös.

öblú'z,

még

o"-vel,

felváltások; mint embrr, kegyes

lájaiikénti

ettlgegcnttr- öb-öl

eiiien

Schiller Tell-jében

;

el,

p-e a hellénben is;

vashaiú, Klüpslocknál: hendpit

235

ezen más

ó'

gyöküekhez

ök-öl,

is:

ül,

Mutatta továbbá a deáknak e-e mellett ör, ösz, a fülkényesség e bett választatott: ökmeg sok u, K-já(, j-í-jét e szavaiban: cumulut, Irl, öl-/'/, ör-eg, össz-í's, üszie'/iy := ösvény kitumulus; difficitlimis, iiisipidissiniis ; az olasznak mondásában. Taliát az általa felliozoltak mint épen e-e-zet.

is

igen sok ugyan azon hangzúuságát: busco om- e betüsgyöküek

annál inkább kö\etík bangfoha-

,

broso; a spanyolban pedig a Siilui/ui/ica-zhsl slb. munkat, ha igy vannak: szerkezui, férkezni, vet-

Hanem Kazinczy sok e zöngését

találja

egyszerre csak

is

s

,

az

ú-zni

fJI«ite kezni,

nem akarók

mérkezni, azaz: szi-nkrz/ií

,

többféle szert

össze állilgatni; férekexni , tér-t vagy betücseré-

kis fért választani ki s magát oda szúrni; ellen kél, feledve azt, hogy ezek azt vethetek vel egy darab ruhát másik után leveteneki: hiszed, (ieszner 1^)15belí kiadásában irád: i-riekczni , egyik gyönyörködve figyelt getni; me'rekezni szemenkcdéssel miként Bertasetét gyengédeden ,

,

,

énekí-kre s követte zengés^-ket;

megjelent fordítása lapján

:

Egmontnak 181C.

lan

Pap

150S-ban

összeméregetni magát,

irá,

„vond be megetted az mással. Hlyének igéink soraiban

:

csecsezni, egyez-

gerjedezni hüledezni igyekezni ^tót" és mondhalák, a mi nálad Egmontban ,, elni értekezni képe a sirn«k" tételével, e nélkül áll, hogyan te- keletkezni, meredezni, nevezni, piperézni réve,

,

,

,

,

vétkezni, szökdelve mindt^'g, holott dezni, szelezui, szerezni, tévedezni Horvát Endrénél, a nyelvnek lelkületét feliogolt- miknél következetesen mindenütt kellett volna üzegyózni, nevozni, piperózni, nái , már mind-»^ is kezde állani. De még elébb, ni. De, csecsozni nem jegyzéd-e ki örök-?,g- irását is flgyeitetésül, szelózni, szerózni, nyiltan kiáltana meg-ozése

szed

sirn^kké

,

csak

,

,

Bertalan

150 8-ban fordilolt ISITben Gyulafejérváratt

papnak

soltáraíbol, ellen, s különösen a

„csecsezni" arra kérné szé-

a Batlhyáni pen a szüinOldökiis -zot, hogy ötét csak akkor könyvtárban, méltán érdekes nyelvkincsül forgatád. csócsozze, ha csö-böl eredezteti; de ha esc', cse'i; vagy, a me'/i és mé/ie szerint, csévéböl, mellyen Berzsenyi azért kapott a Horvát István, Szegyengéd táplálékát cmi, az ártatlan csecs mere s Viikovics, Horvát Endre után is, meginmidiin azt

-em

akkor

is, laktája ó-zését csak Gyöként van irva mondva: ser, az ellen, mert Kazinczy és Kis munsör; mert ser szómagbol vagy gyökbl jo: sernem Kölcsey Kakáiban taláUa. A vigyáztatás és eg, hadsereg, sereg pénz, angyalok serege. Tuzinczy részérl egyébként valói)an okosság volt dá.sáh
dult divaton,

mivel elébb

azon okból hagyá

el,

,

De számba nem tást

fogadia

el

a

vétetett, mellyik

hangozta- Paraszt házaknál meg

csinosabb társalgás,

több, mellyeket találjuk az"n vidéken,

(feleié

és a mi Ferencz) a gerendália jár hol

még kávába,

s

abba

itt

álliiják

az

igen szívélyes

nálunk egy hoszi

fa,

a gyereket mert az

—

sok gyökkel élést lelünk; gyökvlzsgának feledése Hgy sereg vele s járni tanul uiána." Ser (ahát pedig nem csak szavaink eredezletésében hanem mondám, a mi, forog mikor fzik; hadser/»A'^ azon a kimondás ellen is lehet bí/n. sokaság, mily tömegben fel aláser/'i- , sereg-c'/y ,

Berzsenyi vitatja

kzni

,

:

szerkiy'zni,

szerkó'zni, fér- pedig

vetkzni, mérkzni, jobbságát

lap jegyzetében,

de,

i'igy

látszik,

itt

a 226d. gí/ni;

még nem

olly

madár, melly seregben szokott sereember a ki hamar sergeldik sür-

sere/ti/

tudá, gelödik;

scr-e'/ii/e

a lónak, neveztetik e nyakszöre

30

*

,,;,

,


236

összeserüléseért; sírdül a gyerek iniiln növésnek érve. S mivel Berzsenyi, ezen |aándokaént

serken

a disznó liá(án hoszabbra

mozdul; serte

azt fel, azért

töl'im

áll

nevében

,,onnt't

^)

foga

és tehát"

szrszál; serke, k és l közötti betücserével , az helyett: tahát és oiinat, a mi, onnan is lehet, « a kis gonosz irgövé forgóvá serkenend serken és t cseréjével. Követjük így hangrendünket, melly a gyök ha mintegy sergése látszik fel*p/kensz a nap midn szemed tagod mozdul; a serleg jwhíix, sok hangzója után vagy a, «, o, '>', n, «-val vagy ;

;

,

italt

serei

j>o/iéi])a

se?peny

;

raellyben az olvadt- e, é, ö, ö, ü, ü-vel sorul. /

,

tában forgó zsir serczeg; ser pedig a ki kereng podár, vittakor megsérül. De meg, tudtam már, hogy a z/gál." tatrosi

másolatban

annyi mint

sir

Sre,

mind e-vel írandók.

golul scher, persaul sihr, héberül

Nagy János tudomásozza, kivel nem tartok. E reg s ö r e g e

ser.

így ezek

schor, miként

K

víznek

ill«n

,

bet

nyilvános csa

s illetlen/VI ])or?g

bet csapodársága

,

br?g

csak egy kis

hume'l

Ama nagy szegdi és e kis búkáló marakodó maradt egymással, mikor a hangzó már ide s tova álltából, mint: ha-

tatlankodás

saginatum, mon- azóta

i)eciis

,,

többi

is

ser fejtegetésében lál-/Wí, ah-böl, me\[y-rol, igaiába tért, és mivel

acipenser stella- a nagy csapodár emezt a felette sok szóban nye-

,

tus;

oroszul, mondja Sándor István: sevruga, s kegettet, sok helyrl kiszorítá, futtában ez, a,

ezzel

,

u

az , könnyen pajtás.

nem

Setét Írandó,

mert a gyök

sötét,

:

:

betk közé

o,

szaladt.

Tahát azonban ezt mondja neki* én kiadok

sete,

a mi, rajtad, mert ugy hinném, nem „de hát"\io\ eredek, dunántul: balog süti. Minek a vörösség? holott hanem az én gyököm: to, abból van: tova, topedig betvel cserél, /"meg ^-val: t, az költi azt, a ki ver s t»e;ésre foly a ve'r. Lehet, vább; v betn által b-te, s ha Pentelén a mai: véve, leve, teve, megint: vön, lön, tön, megint így jött j^ ohfitscits

s Erdélyben haliam:

,

sete

kez,

y

miként

volt.

szó helyett:

De

legyen

kólti,

klti

,

mellék- a magyar nem csak ^nóbál hanem íról)ál is biazután meg o ó-vé olvad, s Öl zony lehettem továibol tohá/-tá Parádi embertl hal- és a közötti betücserével tahát. Én legalább ré-

fels mint

,

,

fo, mert el,

oecidit mintha el-böl volna.

;

:

=

fels vége, hanem a leg gen, még pedig Mátyás király idejében is, tahát ó'-zbb régi kéziratokban is f- mint név mellett voltam, s nézd meg csak, míllyen jól kifejtett en gyakran áll fe, hiszen ebbl van: fe-j-edelem. gémet Jászay Pál a R. m. nyelvemlékek Híd. kö-

lottam: a hold fövege

És he/pjezni, azaz a miire fejet tenni: lefejezni, tete 3 5 1 d. lapján. Hanem e hangzó meg beliásan fújja fel maazt elütni /emelni a csizmának uj fejet csinálni gát ék ragoknál s azt veti , hogy omladék ek fejefurt; maga kö^^tö vagy fejét fej-es ember és t közötti betücsere, fakadék, ázale'k stb. szókban különböztet, mert fejefájó. (Fejni tejet, ,

=

,

,

f

mint el/ér eUérben.) Helyesen van annál fogva ak

,

ok raggal ezek

csak igék maradnak.

De

ki

a halotti hajtja: reám, reád, reá-bol a jobb: rám, rád, rá. könyörgés llTIbeli másolatában lév: titnímce Ele'g satís helyett pedig, igazibb is, el?g. Hiszen belevl ragozatban, tömlöczeböl-lé; s a Bertalan nem írod: alég, felég, ezég, azég, eddég, ha„eltelt" is eltölt-nek irva,

papnál

is álló

:

„terembelöl

ugy

,

lett be/,

meníiybelöl

,

kezibe- nem: alig, felig, ezig, azig,

terembl, mennyébl, kezébl. E, be, fe gyökre mutat, eö, beö feö hanem már e három leszen ö egykori írása bö, f. Fel, ha igehatározó, marad, fel. löl",

ma

eddig, most.

annyi mint:

—

,

:

,

')

Kötekedve hozom elé ezen e'iit raggal így élést hogy figyelmet gerjesszek Bertalaa Papnak 1508-

^)

beli

illy

fizessen

Hanem onnan csak óláivá csúszott

hová ugy is gyöként ') van el

csípjük ki az e-t ,

s

a czél

,

gem

te

ragozatára:

neked

18J.

lapján a kéziratnak,

; 52dikén , fogadj en59d. és ünön lelemések-

te szivede'nl

szép bcszé(ledf'/íí

;

nek álnokságaení, ünön kezek munkájáén^

fizess.

TOLDALÉK. IR0DAL31I

BELS

VISZOIVYOK FELVILAGITAsAHOZ.

I.

Némeliy kiszemelvény Kazinczy Ferencznek Berzsenyi Dánielhez Évkor: 1808—1829.

II. Berzsenyinek egy levele Kazinczyhoz, 1814.

III.

Néhány

levelezel Berzsen yi s Döbrentei küzött Ét-kör.-

1812—1836.

,

ellegesen.

irt leveleibü].

NÉMELLY KIS/EMELVÉNY KAZINCZY FERRNCZNEK BERZSENYI DÁNIELHEZ IRT LEVELEIBL

vagy arra talán egyéb ok vihet, s ekkor igasságtalan lenne az azokat magánál ervel tartóztatni akaró. KrJiéscni azt kcnlcztcté enmagamtol Kniioczy e Azonban itt is mentve állok, mert Kazinczyéit IcTelci körül, lin iigy arlhatoiii-e ki ^ azokat, miként sem özvegye sem megbizottjai vissza nemkivánák, s már egészen líorzscin tulajiionivá letteket, vaay Ka- igy azokat, midn I5crzsenyi saját kézirataival együtt

ELOJEGYZET.

i

még joga liozzajok. S feleletül azt mondám magamnak, liogv hez már elküiilve a level, akkor már azé lett,

magamhoz vcvéni , ennek összes közre bocsátásánál a n ki- világ eltt is használhatókul nézhettem. tahát Kmlitett vissza térítés történttévei következett azzal, vagv í>, vagv személyese is, reiidelkezlietik. volna természetcsen Berzsenyi leveleinek Kazinczyhoz, Bitámada megjegyzésem ezen meg erre, I)c hasonlóan kicserélése. S bár errl közlekedés indult zalommal szaladhat holmi, toll alá úg>' , mint az ajak- volna, mert úgy ezúttal n kétféle, talán együtt jelen-

zincz)' üröküseinck. volna

:

mikor csak kettecskén vagyunk együtt k gondel azon mclegélicn némi véleménjf is, mi azonban közre szánva nincs kihigveszteni hát il}\yc»t vagv árulás volna, vagv legalább csacskaság. Hanem e jegyzésemre könnyen kelé megnyugtatás. Kihagyom, szlek, az apró házi viszony' illetékeit ugy is, mit gondol azokkal a csak nagyobbakon Hanem közel sem elhagyandónak lelem kapó világ. ollyanikát a mi, jellemz; mert hiszen ezt hijába titkolta simogatta volna maga a kirl szól, akkor illant az el mikor meg se gondolta, s már észre lön véve mástol. Azért is mondhatjuk azt lélekrl clillanásnak mert vig_\áztalanul száll el a hogy a virág ill«/a Icszcn annak tudta nékül illr/«ábol, s az által tudjuk meg, asztalunkra c vagy ablakon ki, vele. Ks illyen kitörés ról a szó

talanul

ejtetik

;

—

;

,

ollv bélyeget is fordít elé, a

szín

volt

húzva

'),

meg

tás

sulyu volt a kiadhatás és

kívánhatjuk;

már

midn

megmaradásai láthatók. Illycneken szem nyilik s müv más eszméje, mint a mai uj viszonyokat képez ermüvek sikeréhez, annak Jelfogása, min megkésértések által bukkant l.avoisier és Caven-

alkotásnak' úgy kél

,

nem adha-

a természet rejlettscgei kiszabályos tudósoknál a tanul-

veirytani szobájában,

hát ismertetni minden fejtésére.

kérdése körül azon fennmaradó jognak

Tétele, mellíel,

év eltt (szegénységi kínszerítéshöl) eliidotl. S ezeknél fogva, bizvást húzhatom elé, egy eleinte legalább azon sorokat, mellyck e közre eít két embernek, közre czclrolt véleményei cseréit mutatják ; mellyekböl n két egyed nézetei s egymással ntiként

mire évekig mást mutatott dish

kell

hisztóriai személyen.

He nagyobb

hetne meg kölcsönös felvilágítás végett; most pedig Berzsenyi leveleinek hollétérl kérdésem után sem lehete bizonyos tudomásom. l)r. Scheilel azt válaszolá 1842b. május 2d. hogy talán azon irományok között lehetnek , mellycket Kazinczynak a múlt február 1 Id. megholt özvegye, mint uráról maradtakat, n>ár több

S midn ezen

mányra nézve inkább csak eszük élének niisége vizsnem kell felednünk, hogy a szépuivész, a

gáitátik,

tekintetbe a politikai változtató, a költér uj nézetei vizsgájánál is vissza a véralkat és lelkület egész mélye is ügyre veend, talán a barátkozásnak vége lett, mert ezek ahhoz, a mit dicsérve gyalázva tzzel vashiúsásal sürgetnek, vérmérsékletük lángodozásaiyal, cseleivel is különösen ragadozzák magok után a elbocsátott

is

leveleinket

gaik

')

jellemükbl )>éliláiil Capefigue, Hisloire de la Rcstauralion pihe gondolkodásuakat s igy erkölcsi Paris, 1831. Tonie I. p. 197— 20.">. I.es tuileries et vük színe látszik, ebbl pedig belsjük rí ki.

r..

:

,

HarlweinsiO. A/, arcolei irtnéral rcpiii/icain zsars olly buluiiil liiúság:u az udnok császár Icszeu vari hölgyek öltözeti szabályzata körül, min XIV. ,

Lajos

volt.

mü-

Budán, szel \bd. 1842.

Döbrentei Gábor.

KAZINCZY LEVELEI BERZSENYIHEZ.

240

hajlandóság'

becsülés szava az

's

's

,

az azon tá-

madott örömé, hogy magamat hazámnak egy igen

BeizsenyiDánielnekKazinczyFerencz tiszteletet

szíves baráti idvezlést!

s

nemes

szerettetni látom. írd

fija által

meg nekem,

hogy midn második levelemet veended_, az egyenesen mehesmellyik postáról veszed,

leveleidet

Ritka ragyogású barátom! Kisiink megírta, sen hozzád. Élj igen szerencsésen

s

örvendj érde-

úgy hiszem azt. Néked, hogy verseidnek kötetét meidnek s támadó dicsségednek. tle elkértem, olly véggel, hogy azt megolvassam Széphalom, October 31d. 1S08. minekeltte sajtó alá kerülnek. Azon kevés darabok uíán, mellyeket ezen halhatatlan barátunk-

örömöm

nál olvasni

vala, meggyözhetetlen kíván-

ság szálIot(-meg a' többit is olvashatni; mert valóban a' Te énekeid nem szokott hangicsálás a'

magyar Helikonon. Nagy gyönyörséggel láttam azokban a Horátz', Matthisson' és és Kis' tanítványát,

hogy

azt csudálni

's

szép nemes, Te engem mes-

nyelved olly

fogja

haza.

a'

Hamis

terednek nevezel.

Virág'

Salis', 's

tettetés

nélkül

's

BerzsenyiDánielnekKazinczyFerencz tiszteletét

s

szives baráti idvezletét.

Tisztelt, igen

igaz

nagybecs barátom A magyar nygöt hogy !

írók lerázták azt az eltürhetetlen

,

örömmel nyomom vissza homlokodra a' szent komidn egymással papirosán szóUanak, titulázgasszorút, 's azt vallom, hogy az Tégedet illet, nem sák egymást, melly nálunk annál szenvedhetetleengemet. Elég dicsség az nékem, hogy Te ennebb vala, mivel nyelvünk nem bír a <£te s VouS' gem szeretsz. Tovább, édes barátom, tovább a val. Kövesd Te is ezeknek példáját, s írj nékem szerencsésen fu(ni kezdett ulou

;

Virág

Kis és

,

Dayka, kiket elsknek tait nemzetünkben minden a' kinek ízlése van, örömmel fogadnak el szent

az ostobaság' századjainak nevetséges szüleménye nélkül.

Én Téged annyira

tisztellek

koszorújokban.

,

hogy ez

szeretlek, becsüllek,

tónus nékem kedve-

a' biztos

sebb lesz sokkal Tolod, mintha az egész világnak Verseidet tulajdon kezemmel tiszíázom-le, s Excellentziájit 'sHobeíijaít sDurchlauchtjaít reám úgy küldöm által Kisünknek. Változtatást híred lehetne is vesztegetned. nélkül bennek nem teszek de lesz holmi a' mit Eddig verseidnek csomója kezedben lészen. meg nem hagyok mert meg neui hagyhatok. Or,

:

(hographiád

s

interpunctiód vétkes:

gedd kipótlanom hijánosságodat.

e'

Nem

részben en-

kívánom

Ott lelted

azt a' mit

vánsz. Szólljunk

ítí,

tlem

utolsó

leveledben kí-

leikeinknek közelítése végett,

én,

azon két kedves tárgy fell,

a'

mellyet leveledben

hogy más az én különösségeimet áltáljában követtél fel festésül az atyai s férji örömöket s házi vesse; más nemzetbeli írók sem írnak mindenben és a' haza' szent szeretetét. boldogságot egyformán: de van mindazáltal holmi, a' mit másképen írni s mondani hiba nélkül nem leliet. VigRemetének, Diogenesnek nevezed magadat. nettet ollyat választottam, melly a' munkáboz igen De ez a' kedves Remete nem az anyaszentegyház' jól fog illeni, s nem lesz kevésbbé szép mint az istenségeinek papja, hanem azoknak, a' kik hozóén Herculanunii Terpsichorém a' Marmontel szív-i zánk Hellászból jöttek által; de ez a' kedves Dioképz regéji eltt: Egy lantoló Músa 's lábainál genes neveti ugyan a miket a' világ' bölcsei, maÁmor, a' Mi'isának karjaira kívánkozván. Tled gokat s hazájokat vesztve, mindenek felett keresezekért azt kívánom jutalmul hogy verseidnek nek a' titulust, hivatalt, keresztet, pénzt: de tulajdon kezeddel irt kötetével ajándékozz-meg, sem czondrában neui jár, sem azt nem hiszi, .hogy autngrapUiai gyjteményemet vélek gazda- hogy a' mi természetes az szép is; st azt tartja :

—

—

—

,

gítsam.

Ezt Ki.sünk

Ne

hogy az

hidd,

zád szól, 1

a'

tettetés'

szeretet míve:

tlem nem

fogja irígyleni.

—

nem szépnek

a'

mi

a'

község' ízlésétl külömböz.

melegség, mellyel szívem hoz- így, kedves barátom, egy hilen vagyunk, mert vagy a csapodáron illetett ön- ezek az érzések az én lelkemnek is saját érzé-

nem, nagy fény

ifjú!

valóságos sei

;

KAZINCZY LEVELEI BERZSENYIHEZ. nékem

Férji s atyai boldogságaid

Nékem

ságaiiii.

a'

jutalmazni szeret

lelk asszonyban adta-meg

gyali

is

és;

241

boldog- hosszas iiostán-heverésben elveszhet.

egy au- nekiitána ez

a' bért, a' ki

a'

ma

vett arról tudósít,

ne- vél házadnál kap, íme válaszom. Küszönöm hogy a balgatagság' titulusai helyett szívednek érzése

meg fogná nem keresné

kem

annál becsesebb, mivel az idegen

Most, iiiihogy a' le-

barátom, hogy szíves szerint szólliiasz. Érezzd ugyan szeretni els tekintetlel, de benne azt a' culturát a mellyel kapott; olly annyira (jsztelöd, becsülöd, barátod vagyok; érezzd, hogy ellensége minden ufj'eciniiuiiuk, a' mi mostani asz- léged nem csak úgy mint poétát, hanem úgy is szonyaink közönséges vétkeknek s férjeink kö- mint emberi és hazafit, nem csak szerellek, de ,

i

1

zönséges dig

poklának. Ö

szoplató- anya

nem

gyönyörködik,

nem

együtt

a'

ismer,

is

A

másutt fuikozni.

most

,

,

anya,

még

pe- csudállak

nem

itthon szerel ülni,

bécsi franczia klastromban nea'

két Comtesse Rogen-

Sze'phalom, Vecembrr 12(1. 1809,

apáczák, francziánl lökélleiesen beszéli, 's midn gyermekéi emljétl akarván elvá-

lasztani,

is stb.

kártyában, mellyel velem s

veltetvén, hol két Tánlja, dürff,

feleség

házi-asszony; csirkéjiben

's

,

Kázmérba

Igen kedves barátom!

ment-által, Schillert s (iöthét

Nékem e' napokban két kedves vennem tölti életét olvasásban, magával vitte: de Szirmay Ádám és Dókus urak. El vala, dégem képzelheted mindég olvasok, nekem, a' ki melly Magyarul, németül, fran- iiem tudlak telni verseidnek hallgatásával. Az elmelly szerencse! 's a' Kazinczy 's Kis czimü dalt cziáúl s tótul beszéli; nincs benne semmi szesz; sbb a' Melancholiál a' másik az Ulmai csatát leginkább szerette-meg szerettetik hogy mindentl az az ajándéka van Pálhoz intézett verset .... szive a' Schöngeisterei affeclatiója nélkül a' vesz- és a' Nagy Hozzád intézett episztolámra nézve, hogy azt esztendben született (19. .

•

.

;

,

tegetésig jó; véled egy Febr.) én pedig

már csak 27. Uctoberig tartozom ne gondolja az

irigység, hogy

csak

viszont-com-

nagyon szerelném ha a' dedicaiiói óda fenév alá, azt az esztendi vetnéd, a' melly

pliment,

insurgenskedni ....

lett, a'

Szemerének tegnap vettem levelét .... írj ben azt irtad. Valamint a' tömjéníiistöt. .. útálom: mihelytt tle kezediien lesznek verseid, s igyeúgy az oliyanokét mint Te vagy irigykedve fogakezzél

sen,

minél elébb nyomtattatni.

kedves barátom.

várom, kérem

's

Leveled;

szerencsé-

Élj

Hidd-el, akkor is, midn halni fogok, kevélykedve fogom nézni, hogy engemet Virág ') és Dayka, 's Kis és Berzsenyi szerettek stb. dom-el.

reménylem

megkívánom, engem

azt,

té-zni fog.

Széphalom, Február 14d. 1809. ')

1812 másod izromban

Aprilisben

bcszélé

nckcni

Vitkovics János pörög nem egyesölt Lmlai fícspcrcs, Vitkovics Mihály livére , miként vonta ninegykori Szépgát vissza késbben Virág, az halmijától, illy nyilatkozatával: J'jlwly

,

Miijits

2r>d.

^

1809.

kovicg

Ez órában veszem harmadik leveledet. — A a' nékem és feleségemnek olly igen kedvesre, nem csak azért nem felellem, mert martiusban és áprilisban fekvG beteg voliam Írtam volna én az én Berzsenjimnek ágyban azért,

és egyenesen

g

,

/

ilíorics Jti/ws/ioz

után.

1 8;{t)

Hát Miska

elején Vil-

kézirataival

—

s fél-

a'

t

i

_

i

kéri Kazinczy

is

hozzám

jött felszölító levelében,

akarná iijra kiadni. Viráií, nehezelessel. Öcsém, Kazinczynak tiszta ne add, mért az elrontja némctesíti Miska magyarságát; hiszen az az einlier

mert

—

Vitkovics.

a/.érl,

mert azt hittem, hogy Pestre utaztál s levelem

_

k o V c s J á n s. Nem tnilom még. Kén Dübrentei azon megjegyzéssel, liogy .Miska Latvám neki szánta volna, s arról én is tudok; de

V

másodikra, arra

is— hanem

r á

mi történik? öcsém.

Szivem' kedves férjfija!

holtan

i

Miliiilii hutiitii

tvám.

S

liifig jó

Hát nem

kedv

is

ailo ailora

lett.

.31

uram

bá-

,


242

's Buhogy annak

ted a' legjobb portraitirozóval, a' kit Pesten

dán SzejfAalom, Január

l-je'/t

Én örvendeni fogok

találsz.

1810. alakját

,

ismerhetem, kinek lelkét szeretem,

is

magamnak

lemásoltatom

a'

képet,

's

a'

Tled

KazinczyFerenczBerzsenyiDánielnek dl megküldöm hitvesednek 's gyermekeidnek. a barátság' legejzivesb idvezletét.

kérem

ezt,

'si

veen-l

Azért

mert az én szemem nem minden festést

I

tled vennék,! Éidemes barátom Öt nappal ve((era ez elüK Hlyen volna. Csak hasonlítson hozzád a' kép, ezj Novemberben irt leveledet. Mára halasztottam a' a' legfbb kívánságom stb. szenved meg,

's

félek

hogy

a'

mit

!

'

választ,

liogy ez által

is

éreztessem,

magammal

Pestrl pedig

inkább mind Véled, liogy barátimnak sorjában, melly polczon ülsz. Fogadd-el nj esztendei áidá-

Az

simat.

élet' istene

tarisa-meg Néked kedves

barálnédat, gyermekeidet s árasszon rajok és rád

Göschen

cuetern, jn-aeter nigeiiium!

különösen azért

is

óhajtom

azt lehet reménylenem,

nyomtattatni

seidet

Pesti útadat

Néked

;

Ezt

mert leveled szerint

,

hogy

a'

,

ne halasszd

verseidnek csomóját Szemerém

meg

áltarl

meg nem

die

,

Ausgabe von

veszed,

's

az légyen

Tartsd magad Klopstockhoz, Göthének ver-

seihez és Matthissonhoz,

kit ismersz.

Én neked

Höltymet küldöm ajándékba. Psychédet magadból merítetted-e, vagy más-

jmtgite pecns ver-

Kérlek

fogja.

—

Leipzig

Breviáriumod, Téged Apolló lyricus poétának kent fel.

el

in

ne menj, mig Klopstocknak

Druckpapier

ódájít in 8-vo auf

minden örömet. Merciiriiis pedig pin^t/f ppcis dominó faciul

el

tól

kölcsönözted? Kérlek, tudassd ezt velem. 'S

ha másé, kitl vetted?

küldd nekem

Eddig

stb.

most egyébre térjünk. hogy egységet hozhassak változtatásaid Azt irod hogy nyírod bajuszodat , s azt kérded ') Méltán nyírod! Nem a' után beléjek, 's így leküldöm Szenieréhez, és ha ha lenyird-e mert a' te bajuszod nem bajusz; Te Pesten lévén végezel a' nyomtatóval, még Jú- TE b.njnszodat, niusig (a' Medárdi vásárig) kész lesz a' nyomtatás, hanem a' bajuszt. Bizony méltán nyírod! De valamint nem bajusz a' Te bajuszod, úgy a' te 's belé vert pénzed nem sokára visszatér. fogja

adni

;

olvassd

-

's

vissza,

poézisrl,

a'

,

—

.^

—

Én csak arra kérlek , hogy ne tartsd áldo- Berzeviczysmusod is nem Berzeviczysmus. Est inter zatnak némelly darabjaidat kirekeszteni ezen gyj- Tanaim quiddam, socerumiiue Tigelli. A' Nationateményedbl. Inkább kevesebb legyen, de mind lismus oHy szent dolog, a' mirl nem lehet szó. a' meglehets poétái mivek irtóztatók. Ezen Szent az, mint a' Virtus és Dicsség szeretete. De a' Naiionalismus jól öszve fér azzal a' mit Fifelyiil azt cselekszik, hogy a' legszebb darabokra langieri és minden a kinek esze van, az igazgais homály ugrik vissza a' meglehetsekrl, mellynek épen az által hogy csak meglehetsek, már tás f törvényévé teszen melly ez: ut quo fieri in quo fieri potest rosszak. Mediocribus esse poetis non homines, potest major massa felicitatis

jó.

,

,

non

plures portiones dividatiir.

di etc.

Szemére ha épen akkor Pesten nem volna

de rosszul,

és

a'

mit

Jót óhajt Berzeviczy,

liistorice

mond fellünk,

keressd-fel Viíkovics Mihály barátomat, a' budai azt hazudva mondja; azt pedig nem szabad. Hogy nem egyesült görög püspökség' consislorialis lis- tanulnunk kell a' némettl, francziától, olasztól s a' csomót kezedbe adja. LátogassdJudex Curiae Secretariusát Horvát István Urat is. Ez a' három nekem kedves barátom. Lásd Kölcsey Ferenczel is, ki e' termiouson már Pesten lesz. Ebben poétái tiiz lángol, und er wird

calisát,

meg

's

még

az ördögtl is, ha van

tanulni valója, ki

a'

Hogy Virágarra nem lesz

einer der griindlichatrn Gelelirten.

mik látása nélkül haza ne

térj,

szükség Berxseiiyimel kérnem.

Szemevét arra kértem

,

hogy Neked békét

ne hagyjon, inig magadat szamomra

le

nem

feste-

^)

Ezei) kérdés tatja,

L«n

,

nagyon nagjon elniosoljodtat. Mu-

hog^' Ber/.scnu jíiratlansága

is

Ítéletén.

niilly

A

eláiiiulással

,

még 34

ringatód/.ott

évé-

Kazinczy

többi bujuszkodás pedig, ennek pedant

hofmestereskedéseit érezteti. Velem Kazinczy Erdélyben 181GI). sarkantuis czizniáiu hehett, féllúliszárlg fiizütt sarut akara húzatni, mint o viselt, s gúnnyal akará. Olly hangon találtam neki felelni csufolódásaért

,

a mit

nem

felede.

D. G.

!

1


243

De a' Magyarnak Oüsterreiihcrití válni? Csak nézd mit (eltek ök, mit mi?

kérdheiné azt? kell-e

a' napniii két ajiácza testvére épen azon |iiistán írják ni'kcia Ik'csnek triiuiiliiiniát, Imgy (» Ki-lsége

Szr'j>/iu/uui

Érdemes

Bécsbe visszaélt, s hogy az a' gaz nép, iiielly magát lövetni nem akarta, a legnagyobb szemtelenséggel ezt kiabálta

Hogy Pesten

Kaiser

Császár körül:

a'

b a

r

á

,

t

Majiit 1C
o

1810.

ju

megirta Vitkovicsunk:

valál,

Franz soU lelten und regieren Napóleon und die de elfogva azon szomorúság által, hogy az ö jó Franzosen sollen cnjnereii ! midiin Kulcsár leve- anyja beteg volt, s végre el is aludt, lialasziotta a' bvebb tudósítást, úgy hogy azt Pesti baráiimlei azt hirdetik, hogy a' magát összelövetni engedett Pozsony azon tüOÜ ft.pgö pénzt, lól két levelem által kellé kicsikarnom. Végre ,

mellyel

a'

Francziák

ajándékul adia be,

ott

's a'

hagylak, miPárislia

küldn

tünk Slrassbiirgban ágyulövésekkel

barátom,

Mit uiuiat,

ez

a'

Felségének tegnap vevém Szemerénknek IG. lapnyi levelét, látlak Somogyi pereczed köve- s látlak vele a' hidon

ti

,

salamid körül, saluiállatott. és

látlak liiliarit

hallgatva

's

bal-

egykülönbség? Austria- lom miként olvassátok, miként mondogaijátok

Magyar a'Berzeviczy kívánsága másnak verseitekei, mint emlegetitek a' távolléa' mit Te írsz? Oh vt és azokat, a' kiket ö lelke' teljességében neolly kevély vagyok, mintha a' értem én mit irsz Te, 's Te is értesz engem stb. vez mug;úeinuk; s Capitoliumon nyomnák fejemre a Petrarca' koszorúját. — Barátim! miért nem léphelleui én akkor! cussá legyen e szerint?

a'

Ezt jelentheti e az

mikor együtt valáiok, véletlenül közzélek! miért] nem lehettem tanúja annak a' szép szövetségnek, mellyet Berzsenyi, Horvát, Viikovics, Szemere| Szeji/iulom

,

Martint

1

1810.

6(/.

Igen kedves barátom! Egyszerre hozza

a'

posta két kedves levele-

s Kölcsey az örökkévalósiígra kötöttek! I'l vagyünk tépve egymástol: de bennünket egy lélekj elevenít, 's ti barátim, soha sem fogjátok a' Révai' 's holmit egyebet forgatni, hogyl Kazinczy Virgilbl vett szavaira ne gyúladozza-! tok; 's a' Jónak, Szépnek, Igaznak érzése igy ter-

Manuscriplumail a'

det, 's egyszerre vele a' Generális Perceplor Sár-

közy István úrét

—

is,

mellynek egy czikkelye

fe-

hogy nem ismer, hogy azt hitte, hogy Miklán egy Berzsenyinél több nem hogy lakik de hosszas tudakozódásai után érti ott egy emberséges és philosoplius ember is lakik, kit mivel nagy csendességben él s kijárni nem

löled szóll.

Azt

Írja,

;

,

szokott,

nem ismer

senki. Másfél statiónyira vagy-

mi ragyogó s örökké ragyogandó barátsá's ennek ers hile elég julalom,! elég pótolék nekem is nektek is azért, hogy a" kedvezni nem akaró Sors bennünket egymástól

jed

a'

gunk

elrekesztve

bl, lak

—

állal,

tart.

—

Ismerlek verseidbl, leveleid-

ezen környülállásos tudósltásliól

képedbl

is.

Ha

;

majd

ez idén Bécsbe kell

fog-

mennem,

úgymond, egymáshoz, s ö Téged meglátogat Miklát látni fogom. a' mit reménylek ér. Én nem szíikölködöiu sem a' Sárvittél Somogyba, 's ezek, könyvet Te sok jó küzy sem más tanúbizonysága nélkül arra, hogy Te millyen vagy es mi a Te becsed de minekutána és azoknak emlékezete, a' kikkel Pesten összeis-j érdemeid és júvoltod engem tisztel barátoddá te- merkedlél, jó ideig elfoglalva fog tartani. Oli ve-! vének örvendek hogy felled ezeket hallom. Be- zéreljen az ujabb meg ujabb ideákra, s azok a csültetni a' jóktól, Süt még a' gonoszoktól is, olly felséges ideák, a' mellyeket könyveidbl s ön ma-; szerencse, mellyel nem nézhet hidegen senki, bár gadbol merítesz, zengesse lanlodat, hogy másoki Szemere azt irja Vi-| maga magának lökélletesen elég. Én Sárközi Urat is tanúlliassnnak Tled! tok,

,

mihelyit reá

I

:

'

,

—

sok esztendk olta ismerem

s

becsülöm, lisztelem. ragról és felled, hogy

ti

vagytok kellen

a'

nem-i

Szokolait

ollyat vét e' mellé,

kat

eránt.

is.

ISOSban latiam. Ismerem V. Ispánto- zet' els lyricusai, 's Szemere Mind a' három méltó, hogy az én Berzse- melly igazságtalanság Virág

nyimei szeresse

s tülök

szereltessék síb.

is

lehet

kettnek úgy

állani,

Egy pályán

hogy az egyik ne 31 *

I

i

i

,


244

légyen elsbb vagy utóbb

másikánál. Ti enge- igen

a'

késre

met mind ketten elbájolva tartatok, 's nem is kérdem, kit illet inkább a' koszorú; illet az mind ketttöket. — De annak örvendek, hogy Pesti barátim is értik már , hogy Virágot Kist és Berzsenyit méltán tartom egy sorban állóknak. Ez a' csudálják benned mind az valamint én négy emhert, mind a' poétát. Én mindég inkább meg inkább csudálom mind a' kettt; 's minél inkább csudállak hármatokat, annál kevésbbé tudom csudálni mind azokat, a' kiket vagy szerettem, vagy

—

Szemerétl

olly

melly semmit ne hallgasson

el.

Irta tehát azt is

verseid' változtatásaira mit mondottál,

's

mit

,

az ennyire csudált s szeretett darabot tökéletesen

nem értenünk

stb.

is

tisztelt

volna azt mondani, hogy változtatásimnak

fogadások engemet elszomoríthatna. a'

k

~

Néked. A' mi barátságunk, szeretett barátom, szentebb mint hogy szükségem

mondott 's

kért,

—

csak szenvedhettem.

hogy

Az eggyik (Kézy)

jut szóhoz.

hogy engedjem meg, hadd írhassa le. Megengedtem. Ö még semminek leírására nem kért engedelmet tlem. ítélheted ebbl, melly behatást csinált reájok. nem tudták, sem én nem De sem tudom, ki az az Aethra' fija, a' ki ifjú karral az éktelen márványt felemelte; 's minthogy ezt mind a' Faber thesaurus eruditionis scholasticae nevezet munkájál)an melly nekem mindég kezem körül forog, mind a' Calepinus' lexiconában haszontalanul kerestem: annál bátrabb vagyok azt a' kérést tenni nálad, hogy kétségemet oszlassd el, mivel tudósítást vártam, kértem, erre Kézy azon okból is kért, mert szégyen volna

el

nem

Mi

volna úgy mi barátságunk, ha az lehetségesnek képzeliet-

hetné az

Én elmondtam

efféle dölyföt.

Mit végy

nak véltem.

te

fel,

az

nem ai enyém. A' barátságnak az

a'

a'

a'

,

—

turánknak

is

eggyik

f

Kedves barátom, páratlan

legszebb jusa,

hogy kimondja vélekedését 's más részrl az A' pirhohogy bátran követi tulajdon érzéseit. lagos szó elttem nem csak ismeretlen de képzelhetetlen is volt. De azért fel nem akadok azon, ha véle az én ellenkezésemmel és a' Szemeréével nem gondolván, élni fogsz is. Tegyük fel, hogy az valóban nemtelen s rút szó. A Te verseidnek annyi érdeme van, és olly ragyogása, hogy az ezen szepl mellett

Széphalom, Július 2ld.

mit jobb-

Te dolgod,

dísze lesz litera-

stb.

1810

férjfi!

Tegnap estve vett leveledre azt mondom isa' mit már leveleidrl mondottam: annyik azok nekem mint egy szép dal. Ismerem a' mi mét,

Kisünk' leveleinek érdemeket; azok

vágynak mindig

csínnal

De

önti is soraikat. a'

Tieid

,

lajdon

illy

a'

legnagyobb

még mikor siet kéz

genialis

leveleket mint

én senkitl nem vettem és nem veszek.

gyönyörség fog el olvasások mondanom nem kevélység, tu-

Kibeszélhetetlen alatt,

írva,

és ha azt

képem

,

vissza bellök.

physionomiám sugárzik hogy leikeink egyformán

tulajdon Jele,

érzenek, rokonok

stb.

8.

Széphalom, Június

13rf.

1810. 10.

Kedves barátom! Ér Semlyén, Biharban, Sepí. 2id. 1810. napokban két Pataki Professorral olvastattam, kiknek egyike Kézy, Kedves barátom! nagy Poéta 's mind ez a' két ember, ki a' clasKezemben végre képe annak a' szép lélek sica literaturába tökélletesen jártas, mind még három értelmes és érzékeny Hallgató az elragad- külsjének mellyet szeretni 's csudálni eléggé tásnak azzal a' grádicsával hallá azt, melly nem nem tudok. Eggyik leveledbl tudtam eddig is, 's fakadozik magasztalásokra, hanem megnémul és tudtam a' Szemere levelébl, hogy kövér testben Wesselényire irtódádat

;

e'

!

,

245

KAZINCZY LEVELEI BERZSENYIHEZ. lakik az,

ile liosiy

álmoiKaiii.

De

a

illy

kövér légy, azt

linidis/ok

kiknek testellcnséiiéldl Caesar bellák

is

voltak!

iicni

iiie^;

Cassiiiszok

.s

iiitlletl,

De miért akarod Te, édes barászemélyt ne bántsanak az én nyilaim ?

éles, ha töiniie.

tom, hogy

kövér Dola- A' Jézus Krisztus Isten

félt,

—

azok

kapott

ellen

—,

niegfertüzle(ték;

volt és

kik az

a'

a' ki

mégis korbácsot atyja'

templomát

ha Papjainkat hal-

,

lod, olly emberi szeretetet prédikált, mclly felsé-

más meg Hál az az átkoelnigaszkodult Voltaire mennyi epi-

gesebb mint mind az

11. Ssephalom, Oclober

1810.

13(/.

zott

;

Istenic'.l

graiumában

Kedves

I)

a

á

r

a'

nem keresztelkedtek

:

nem eiiigiaiiimálian bántogattaMons más Jinsonló érdemii irójikat a'

's

sieur Freront

111

1

mit Socratesz és

tanítottak

Sok szabad i-rrsle/i, a' mi prózáNem bántanám ket ei)igramvallásoilat mint Csereyliez irt Ejiistoláiii ólinjtdlta. máimban, de a' publicum igy lalám megérti hogy Örvendve olvas(am mit irsz felle. És iiíy Tr enkülömben meg nem azok nyelv és izlésrontók gem itt is e'rlrsz. Ile sdk van 's lesz a' ki nem érti. Keveset liánlok, és egyet sem nagyon; ketFranrziáknak!

Semmi munkám nem

inkább ja-

úliajtliatja

ban luin

szdliutl.

,

ért-nipg.

De

iijazán moiidiid, liogy ez az Epistula

nevemet mint

továbli fenn tartja

John

a'

s Kinin-

ger és Kreutzinger festése. Legalálih tudom,

szem, hogy az még akkor

enyém már hamu

szlvhe, mikor az

tunk felolvasta azt

a'

lii-

lángot fog vélni

is

ir)

mint

mi

következik:

ilt

H I INI F Y.

s az kö-

a'M'eselé-

irtat becsülte, ezt imádja religiosus cultussal. — Értem tet, s örvendek az

tömjénnek. A' másfélét

a'

Láczai-

festettem.

ecsetjeivel

mert Poocsol , Mályásit tartja els Külömben korbácsaim csak illyek

jól,

Poétáinknak.

Daykit.

Himfy. Vetem. Dmjka. Újra Himfy. ím. Ihiyka. Harmadikát még!

Tüzie

felét!

nyihez

illy

maga

tulajdon

Horvá-

lesz.

Jiidex Ctiriaenak,

nyezve hallgatta. Horvát maga (fgy

a'

tt

nak adok

Ilimfy.

felét!

Lángol az

olympuszi kar

nem tartom méltónak

is.

Duyka. Jer most

vár az

,

').

keresni stb.

13. 12. Szeji/iulom, April. 4(1.

Szej)/ialom,

Január

1811

10?/.

É

Kedves barátom! November 23dikán

irt

r

de

m e s barátom!

Silányoknak, idétleneknek nevezett darabmint mind azt

leveledet tegnap vet jaidat olly elragadtatással vettem

lem Ujhelyben. Felette me.ssze lakunk egymástol! Az illy leveleket azon pillantatban kellene venni, a'

mellyben postára tétetnek.

Veszteség hetekig

')

Kazincrvnak lliiiif>rî

nem

örülhetni nekiek.

Nyilaim nem sértenek nyihán; Czinkét

nem

cabol

—

bol is."

akarták. Czhirê't csak azért tettem

hozzám

a' hol állott, mert nem kaptam más madarat mellynek neve metrumomba illett volna. Leveled

vétele eltt Patakra vala küldve Töviseim' exem-

hogy nyomtassák

,

's

már

ez az epigramma

ki vala Aa^yva. Czinke Ferencz, a' ptofessor

méltó hogy

is

legalább

oda

plárja

reá nyii lövettessék,

lömpécske vala

—

pedig

ISII.

a' nyil

s osztán

nem

nyil

nem

a' nyil

ha nem

az

iir

kctlen

crn.l cn,

Bziirnvii

1811b. nov. 16. ezt az

kciiicin

itclct.

sokat klliáii^hntunk. Ki (')

ineR válaszában

,

más NA(;V(iK21
.Icc.

irtani:

Uj;y l'cfrar-

1811-ben

Kpigraiiima, melléét az .. kcpzcibesziirnvü kcincinnek nevez niiatt esett, nem szinten rscniles ezt: A'lIiiMOrc

irt

,

d(ilvfe

felindulásomat, mert vcrbill, .le 'nem szdíT^rnlcm nem érdemli e ezt A/,, a ki szerelmeinek Reccn(1809b. az ausztriai Annalisokban) azt n sióját,

nehezen meleg' szívvel s magasztalva Írottat! ollv stb." vette, hogy többe nem is felelt levelemre í /dad irttomb.in, czélzoftam volt Külcseyhez r.rre

Élei en Lilerdlina 1827. //. XwV. 111.

1-

:

KAZINCZY LEVELEI BEUZSENYIHEZ.

246

szoktam a' mi Tled jo; nem mivel Tled j: noha degülésre nem akarom, mert azt nem érdemletlem hogy tled j, annak örvendek hanem mivel T- és mert azt becses barálságodlól nem váriam 's hogy Tégedet 's led nem jöhet semmi, a' mi javallásomat, st csak- uem várom. Ne engedje az ég, ;

nem mindenkor csiidálásomat is ne kívánja. „Ki- tisztelt hitvesedet 's szeretett házad' népét kedvált ez az els oUy idétlen, hogy mind ez ideig vetlenség érte légyen 'stb. mégsem mertem keresztelni," ezt irod. Én pedig hozzá azt vetem, hogy kivált ez az els olly nem idétlen, hogy meg sem merem szabni költemény1.-). keink közölt hol talál legilllil) helyeit. Schilleri Mivel reám melegség és philosophia leple el. hiztad, hogy neki a' nem-szent keresztségben nevet adjak ime elnevezem

—

Sséj)Aalom, Július 2d. 1812.

Kedves barátomi

,

Helmeczy, ez

AZ ÉLET KORAI.

„As

—

arany század' Istene Pásztorai közzé kéne."

Az az ember

nehezen

léi

a' ki olly

meg

édesen lépetett

—

,

nehezen

rímeket magyarban

Gyönyör

e'

rimez

mint

én

olly

,

igen

,

két sorodat olvasván

'slb.

Megküldöttem Szemerének

ének.

—

hármat most pedig Erdélybe küldöm. Az az egy kifogásom volna ellene hogy farka Én nem tudok ahhoz van (olaszul; coda) 'stb.

mind

a'

,

jok vári

')

lelkes kis

a'

ismét kapott 150 forintot; százat

nevendék papságtól

,

hol

fia, reá-

Fejér

a'

nev

Farkas Imre

Pap barátja volt a' buzdító, — ezt azért mon doni, hogyha Fejérvárra mégy Pesti utadban, tet kis

felkereshessd

—

ötvent pedig egy Tomicza

Zágrábi megyebeli kis Paptól

nev

'stb.

,

—

szokni,

hogy Te némelly énekeidnek,

dákat adsz

,

a'

illyen cé-

több stróphák' példáji ellen

16.

'slb.

Széphttlum, Ociober 2d.

S

z é p

14. Széplialonii

1

e

barátom!

k

1

Helmeczi léged novemberig

Január

30t/.

1812.

nevemben. Ez

Berzsenyinek Kazinczy

liaráti

szives

Ha

togatni készül.

nálad lesz, csókold

a' fialal

az én

különös hséggel viseltetik, verseidnek és a'Day-

').

Elhi-

után várással

Május 22d. ISllb. is ezt irá Berzsenyinek: „Nem említem mikor vettem leveleilet , s tiiiloil hogy hallgatíísodat épen azon mértékben érzem sajnosán, mint a hogy tisztelve szeretlek." líerzsenyi mintha, nehezen azt vette volna, hogv Kazinczy másnak is megirá, miként ISllbeli apr. W. költ ,

's

a'

szíve,

's a'

szorgalmas levelez,

becsülhetetlen,

nem

volnál eránla, ')

meglá-

barátunk mindkettnk eránt

tokat tett, tiszta a' feje

tudom fogni, kedves barátom, mire

véljem sok holnapokig tartó hallgatásodat

,

meg

káéinak megjelenhetések eránt tetemes szolgála-

idvezletét.

Meg nem

1812.

mi meg-

's a'

válasz

öldöklí az embert. Háládatlan

ha dolgaidban nem vele, hanem

Talayval leveleznél

,

a' ki

Ilelmeezinek szoros és

szíves harálja, de tégedet Helmeczinél inkább szerelhet,

és

a'

ki, ellévén

zárva

a'

nem

Papi-neve

lbe, nem járhat el olly szabadon dolgaiban mint Helmeczi. De Te ne hidd, hogy én tégedet Tataylól egészen elvonni akarjalak. Te nem szereled inkább Tatayt mint én. Csak arra czélzok,

válaszában maga megvallja, bizonyos igen csak leghívebb szívre fülre kötött ifjúi tettét, mert ezt Berzsenyi, látom, maga kitörölte Kazinczj' ishogy Helmeczi is érezze szeretetedet, bizodalii aniétlíi soraiból. \\ fecsegkórságát egykori barátunknak, sokan ismerjük még fennlévk. Midn madat. Szemere nekem elbeszélé 1821b. még inkább óvakodtam híreket irni neki , s mosolygék midiin tudtomra is adá milly hír nem vivk és hát üresek, hozzá bocsátott leveleim. ') t. i. Berzsenyi versei nyomatosára. ,

,

KAZINCZY LEVELEI BKKZSENYIIIEZ. 17.

tem,

Siephalom, Ocluber 3

Ileliiieczinek

az Erdélyiek

a' te

levelcliól

meg nem

részérl

is,

uiellyhen

lakoui.

f,

mellelted

a' ki

ohlák, s az

kapnni.

1813. Iánk, 8 külsvel ismerkedlu'ssem meg, 's lássam mik vannak benne, s melly renddel. Néhány darabot feltiidnm, lioi;y ohasánk, liogy lássam változtatásaidat. Hlyen l
verseidet nagyon tisztelik, csu- vala az Ajánlás, illyen Psycbe,

hozzád fughatú magyar lantost.

egy

nem

le

Akkor Palival neki álívenként végig futam, hogy legalább a'

l'gyan ezt irhntoiiuMnfjyarországn.ik azon gemhez

dálják,

kofirét cselédjei

uiig

exeiiiplt

Kedves barátom!

2 17

Patak Csak

isinér

neiii itt

még

Iái, és

illyen

a' felesé-

darab, illyen asonett, illyen a

Irt

ogy-ketlö.

A' vignelte

a'

Nagy

mennyire

nkad gyntjánál nagyító üveg mellett láihalám, nem is rósz; de Fali azt mondja, 's úgy írják Pesti ba-

ott

J)ayka' szépségeit

a'

érzi 'síb.

hogy

láiioi is,

nem

a'

kep

éjien nincs

pen dülgozá lllaschke.

—

ora virum, édes barátom

18.

;

Errl

találva.

hogy igen nem szé-

iiélheiek, de igen annjit,

Már

tehát voliias per

ámbár tudom, tapasz-

's

talás után tudom, hogy valakik verseidet kézírásSse'jiialom

,

Január

1813. ban

ISil.

látlak, Itáinulni azokat

szerelném

Kedves barátom!

hallani

meg nem sznhetnek,

két Haza' minden

a'

tájairól,

mond felölök. Örvendj szerencsédnek, dicsségednek, 8 légy rajta, hogy nem sokára verseidet megbo viteti kiadásban vehessük. mit

ki

Engedd meg, hogy némelly botláfigyelmessé tehesseha ugyan azok Achája nem daclylus hanem ami)hiliracliys. lek. Az én Daykám iuiitt amott úlcsárlókat taIlogy a' vers jó légyen Achája helyett (íraeciá- lála. Egerben egy Pap, deák epigrammát ira ellenak kell állani. A' liérók' ragyogó szobraikat ne mellyet ide teszek:

—

saidra

—

—

,

,

's

— —

halált.

bé/7 nye/7, kedvetlen összejöve-

tele két ízben kOt syllabában az rl

czombjaim és

fiirijeiiu,

nem

mint csókjaim, csontjaim.

hogy az

ascleitiászi

hangnak;

czoiiibaim,

—

fürteim

Fo em

az Alcéu-

kett

cs et A

(tunleiii in

Dnvka

stb.

rc«li

l)a^

így

19.

!

doctis nil

nolo pocttini

qucm

euiii

Icgo vircûc prolius.

qui de tenebris te

quod

anicris habrs.

cs, digniisque oiicrirc patellam,

Kaaînczy te reperisse

!

Kedves barátom!

4«l.

slructo

uam

sccus igiie prris. a' ki

magát

a'

mi Id-

értett taníiása 8

épen nem eszes példája szerint

a'

1813. menyország kedvéért castrálta .... De kérlek, tmlassd velem, mit ítélsz Te Daykának verfell.

sei

épen

|inhiiii est.

cs qualeni te censuit ciutor,

édes barátom, az,

ürigenesnek

midn

AA

sit

vezitnknek bizonyosan rosszul

Szejiialom, Jiiliut

Júniusnak 3 0-kán,

^

enuB

Non

ka rcdi

Ítél,

Vir

c u ni.

A

Protulit.

Van US

sorok közzé, mert nem eg^y természet a

szi

n

i

quo redens

(luaeris,

Osztán arra kérlek,

sort ne elegyítsd

nolo jiutriccm;

I).'\>kn rcili!

fekiinni

aka-

rék, vendeget hallok érkezni. Elébe megyek

,

s

az az hja az ünkelemnek .Vndrásnak, másod magával lépé piivaroiuba, 8 ez Szemere Pali vala. Els kérdésem,

est

;

így

De ítél

poetis ferre judicium unice poetarum

Scaliger, és így a'

nagy vágyásom lehei

Te

ítéletedet tudni

').

Kazinczy István öcsém,

,

.

.

.

mellyet hozzá teheiék

e a Te verseidet

,

's

tevék, az vala, ha hozza

édes barátom

Erre az

hogy ö hoz egyet, de magának, 's declarálja, hogy itt nem hagyja. Még nem szn-

öcsém

felele,

')

Sicrettea itt fennclib a l.íO— 152d. lapokon. Tolna látni, Herzsennnek ide (nrtozliató levelét, helyen áll, ez idézett niiként iig^' , ha nirgirta-c

I,.

Dayk/irol mit tnrtáfiát; cs

lia

küzlé-e vele a nco-

bukdácBoiások nem szerctésérül liozzám D. G. bocbiitott véleményét.

logisniiisi

,

,


248 Hát azok

kik bennünket nyelvrontóknak hiszem és vallom: de

a'

szidalmaznak mit mondanak azokra,

kának életében mondottam löl ?

A'

a'

miket Day- zafiak

Neologismusok

Telekitek és Prónaytok

ti

a'

fe- az fényt

találhatod

(ki

hogy nyelvünk romlik,

okát) valóban azt hiszik,

Pestiek, kik irtóztató ha-

a'

sem akarják megvallani ha nem vét reánk meg nem emészthették.

s az igazat

,

,

,

Verseidnek Recensiója nincs nálam

;

kiadtam

nem kaphatom. Ismered a' könyvés hogy magyarul még senki jobban nem kölcsönözöket. Emlékezem hogy felöled sok jót mint Teleki Júsef a' ti Adminisíratortok atyja. És és sok nem jót mond. Nevezetesen téged azok én épen ezen hitnek feldojtésére mondám azt a' közzé számlál, a' kiket nem az imitatio, hami Daykám életében lap XLV és XLVI áll. Sze- nem a' természet teve Poétává, és hogy verseidrencsénkre a' két Hazának minden részeiben fogy ben ifjú arcz, öröm, könnyüség van elöntve mint olvasni

vissza

's

tudott

,

,

gylöl

ezeknek a' vénséget szereiö 's újságot embereknek számok, s Moldvának szélén

Nem gondolok én azzal, hogy vagy akárki akár engem akár mást megcsapkezd az igazság szelleme. kod; higyd el, édes barátom, mindenikünkben van BaráPestrl Írják hogy Te olt valál. aftól sem félek hogy az Írástól csapkodni való tim tudják, hogy nékem vágyásom még azt is olvasástól elidegenít; leSz mind író, mind olvasó, tudni, hogy ruhád melly szín posztóbúi vagyon 's a' korbács használ mind az írónak mind az Olszabva, 's Vitkovics mindent elbeszélle levelében, vasónak. Azonban Köleseit én is nagyon elkesehogy vele lévén Te néki mit mondottal, hogy Laszfóczon mulattában. .

.

is fújni

Ilomérén, Götliéén. ö

.

;

redve

és Helmeczi

Téged hová

vittek el stb.

találtam

csudált,

azt

's

idén

az

Neki semmi sem jó

még az sem

,

liiszí,

hogy Literatúránk épen nincs,

Most Honiért

20.

rekben

Széphalom, Octoher \2d.

1

8

,

a'

1 7. j]ie,e(ienül

fordítja

's

a'

,

a'

nem

görögbl

legapróbb vonásokig,

steif, de

jó

mit eddig

hogy épen nem haladunk,

melly

's

is lesz.

Hexamete-

és így képzel-

nem csak

nincs

nagy

érdem nélkül, haneiu ha majd darabosságait letördeli, ollyan lesz, mint a' német, meliyet Voss

Tisztelt kedves barátom!

Augustus 8-dikán napám, september 2 5-kén dolgozott. 3 Könyve már kész. húgomnak férje megholtak, 's ez a' ketts Ha jól van-e összehasonlítva Homér, Eurihalál képzelheted melly bontakozásba hozta dol- pides, Götbe, Sclüller? azt kérded. ítéletem

testvér

—

gaimat, s ki fogsz menteni, hogy késöcskén lelek.

—

fe- szerint a'

ki

mindég

négy nem egy. a'

Schiller ollyan mint a'

theáteren lépdeli,

a'

cothuinus nehéz

Kölesei egy Vice-Ispánokat adott ház' gyer- lépdelléseivel: Göthe csupa szerelem lépdellése, meke, 's velem Almosdi birtoka által atyafi, így még midn cothurnizál is. Homér, Euripides és

Gölhe egyformák: nem Schiller. Ugy tetszik Kölnémet aesztheticusokat mint azután szükség volt. Bellök merítette az objectiver Dichban árendaba adta birtokát testvéreinek Köleseiben a' contraciust eltépve adta vissza nekik, hogy ter és subjectiver Dichter ideájit. bírják jószágát 's adjanak neki a' mit adhatnak. én nagyon szeretem azt az érettség, azt a' nem Vice-Palatinus Péchy Imre bátyámmal Lakása Csekén volna Szalhmárban, de 20 00

atyafi

is.

ft-

esei többet olvasta a'

,

—

Szemerével Pestre ment de

még maga sem

le,

hogy

ott

valamit kezd, sietés colorját: de két elsbb Recensíójával jobban meg voltam elégedve mint a' tiéddel. Végtére

tudja mit. Ennyit kérdéseidre.

unni azt a' didaxis' tónusát, 's Verseidnek Recensiójából a' Redactio kiha- nagyon el tudnám hejytt csak félig igazak. gya valamit, de abban tégedet nem érdeklett. Azt állításai sok Én téged arra kérlek, hogy feleletedbl ki monda ott hogy a Magyarnak usque renatas Liteias (Rajnis, Szabó, Révai, Ráday, Orczy) nem ne tessék a magad védelme, hanem csak az volt Zrínyin ki^ül Poétája, hanem csak verseige- ügyedé. Személyünk nyer, ha az ügy nyer, 's ,

tje,

's

a magyar, poétái szellemben kevesbbet veszt, ha ez veszt,

kapott mint

még

a'

Morlach

is.

Ezt én ugyan így Ságunkat

meg

is

's

az utolsó esetben

kaczagja

a'

világ stb.

még

hiu-

KAZINCZY LEVELEI BERZSENYIHEZ. 21.

ollyas

maga Szf'jJmlom

Ke

hn

V e s

il

r

á

l

Ocluber 16í/. 1817.

,

m

o

te

nemnek tartanám, Epistolájit,

Szerelmed

Visszakapám Tiidomanyos s sieiek

Gyiij töményem

nem csak

^'oroinlian

de sokhan veled és

szól,

lemben.

Az

kezdem

az(,

ved

nem

mi-

velem nincs

eí;y érte-

.Ajánlás volna-e iiies darab?

köjiemenyeiil

rimetlen

késbb maradéknál nám

,

Csak

is:

de Kölesei

bi-|

olt

hagyd, vagy

liálúl

a

lenni

még

leg-'

sanya-

is

add

újablian

vagy egészen

s néiuelly darabjaidal

son ezt az elsbbel

jobbak,'

a

egyedül azt óhnjta-!

V.n

hogy nem sok id múlva

tisztelete verseidet,

kii

ki-

vessd egy csomóban. Matihis-

kiadásban IStiü

letie a' Zürichi

Plátni nyel- körül; az ujabb kiadásban minden nem rossz daHiszen ott dutguk állanak az Oda leg- rabját felvette, s nekem ez az újabli kiadás épen

etc.

a hol Platót emlejieted

mi

:

ha az

csak nincs olly kedves mint az elsbb

utolsó lietiijéi^,

s

üres kejt mint

Laterna magicáé? Nincs-e illyen

meg

ezer

te

a'

rúbb mint lennie kellene.

veled,

lián

személyednek szives

80t minden soráhól

a'|

gyönyörii Psychéd,!

te

a'

Kü- ezek fogják nevedet halhatailanna

noh.i

napi lereleuiet hnmaralili keli venned mind ezt. Kiiicsei

hát

3il,

irta a'

De hát

hát a Kemenes-alja rossz darabok-e? Minden

leveledre,

IVleliii

I.

millyekben Kis

a'

Csokonai, Dorottyát.

s

!

zonnyal

letecskéjit,

349

a'

lesz

dulufc,

is

kedves Göihéjélten, llomér-

ezer az ö

voli.

mondja Kölcsey, hogy Bessenyei megmutatták, hogy a' hol valami nincs ele. L. OS. azt

etc.

bogy Ez oda csap a" mit feljebb monda, hgy Kisfaludy Pindárt recenseálván, azt nem mondja majd, a és te magatokból szedtelek, nem imitatio által letValó-e ez? Te legmit e' napokban valaki hogy a' ki ollyat ir és tetek az, a' mik lettelek. úgy ír, gyaniiba hozza magát, liogy részeg volt jobban ludod , ha lettél volna-e az a' mit benned jában, Klopstockjában,

Pind;.rjaban

Jó,

?

—

,

mikor

irt.

cusükat

ín

—

S Poéta e az, ha az Aesztheti- velem eggyütt Kölesei snccum e( sangiiinem ette és itta is fudi az olasz Poéták

csudai

is

által

:

de hogy Kisfa-

nevezetesen

,

a'

Pet-

A' ki a' Miixát veizi iiti lürsul rarca Sonettjei által lett azzá a' mi lelt, még peDurva Jambn- ilig nem csak a' formálian, hanem a' dologban is, Laterna magicai játéknak nézi? sokba öntült dcdamatio ? Kölesei nekem egyszer azt merném állítani. Nem csak Virgil leve Ilouiér azt monda, hogy a hexameter fecsegvé teszi az által, hanem Zrini is (a' mint K. mondja) Tasso

meg,

ki

a"

ezt:

—

így most a" durva jambus. Nekem jiedig ez által, söt magát Hornért is az eltte éltek csináldurva jambus nagyon illnek tetszik az olly ko- ták, mint Göiliét, és mlnilenl, mindent a' ki még moly philosopliiai dolgok eladására, s mint az nagy volt. Lá.ssd Hcrdert a" Helmeczi ÉrtekezéArchilochuszé csapkod, i'igy ez igen a' maga hang- sében valahol. Valamik leszünk mind az imitatio írót. a'

,

ján dorgál,

a'

maga hangján

a'

grávis lépése

a'

vigyázatlan olvasói,

jit

;

ez

,

tanit.

dldaxisi

a'

tn

Köleseinek ez

tiszteli,

a

íigy tiszte-

A

mini hallom.

nekem igen jó. Érteni A méhe is mentve lesz elliem,

Ihiniêcsel

tónus fascinálja

tisztelem Recensió- hallom.

is

nekem nagyon kedvesek; de nem

lem mint Pest

állal leszünk.

tudom, hogy ugy

Recen-

De

élj

,

is

mibelytt miiielytt

mondalik.

szerencsésen

,

kedves barátom, l.egy is. Nem vésziünk

mondhat nem igazat, mint a' recenseáll nagy és nemes még haragodban író, 8 ez a' gravis tónus gyanús elttem. a' haraggal, ha az nemes. A' mit lap 10 3. Lessingbl mond, epén vé-

sens

is

delme

a'

Poézis

e'

stolát, mint rossz

cnniol.

korcs nemének. Inkábli jó Epi-

ódát

Én bizony

a'

tom méltatlanoknak

s rossz

Drámát

's

Ilnrátz' Epistolájit

a'

Iloráiz

nevére,

rossz Epi-

nem 's

TI. tar-

vannak

Szejiliiilum

,

Janiiiir

1

^//.

l^;il.

neki Epistoláji mellyeket inkább szeretek mint nénielly ódáját.

Ezt

el

ne

ft-ledd

igazán szándékod hogy neki

Hosy

neki mondani

én a Zrinyi-nemü verseket

dalainkból kirekeszteni,

Édes barátom'.

lin

felelj.

tudod;

azt

Elrémültem leveledre,

szeretném egyedül

az

a'

szerelet'

s

szánom állapotodat .Miért nem ér32

legforróbb érzéseivel.


250

(ek

sok és nagy csapások

e'

vedései

hazának nem

a'

uiást, kinek

volt.nk

szen- lem.

volna kárára

?

's

a'

gáncsolá

's

a'

sara-

épen téged, kinek hézagját senki nem pó- sokat, mert olvasóinknak igen nagy része Csokoki közötlünk? Te állapotodat félhalálnak ne- naiban a' sarast szereti.

aiiért

tolja

vezed. Leveled hamisnak kiállja azállatást, mert lelkesehliet ép

és

annál inkább örvendek hogy magasztala

'S

Csokonai' szép darabjait,

er

napjaidban sem

ehhen

;

élet

Viga^ztalliaiallan volnélc ha

szikrázik.

remény nem

irtál

Nec

e'

Verseid neked elhallialatlan fényt szerzetlek; nevedet

a'

nevezni.

maradék soha sem fogja A'

philosojihia

tisztelet nélkül

bennünket

a'

dicsség

amiciim est, nec eránt nem tesz hidegekké, hanem csak arra tanít, mihi , le priiis obire, édes haráiom. Az az Isten, hogy az igaz és az ál dicsséget ne tekintsük a' kinek olly sok kedves áldozatokat nyiijtotlál, eggynek, 's ne higyjük hogy ragyogásunk annyira nem csak a' lant' Istene, hanem az orvos-szeieké elsetéiíthet mást , hogy mellettünk és utánunk is;

élesztene.

neki rád gondja lesz,

barátidnak;

Hogy

's

's

dis

visszaad magának és többé senki

én azért kiJnyörgök eltte. nélkül maradása szén-

levelim' válasz

vagy

a'

St az írói dicsség vagy még nagyobb érdem,

nem ragyoghat.

ollyan, hogy az,

késbb

a'

olvasók' ízlése

eltt, bizonyosan

minden idszaknak ád nagy embereket, 's mi a' fponttól sem tndtam álmodni. Én a' te barátságodat elejéliizonyosan távol vagyunk még. De az az író, a' tl fogva életem' legfhb szerenrséji közzé szániki igazán méltó ragyogni, nem is a' ragyogást láKam, s kevélykediem vele, s ez az érzés soha keresi; annak abban a' szép örömben áll jutalma; sem liagyot(-eI. Hogy megbántottalak volna, nem

vedésidbl

tudom; bántani az,

a'

nem

ki téged

meg

azt

eltolni igye-

mellyek megtéveszte-

nek bennünket. Örvendjünk hogy az Igazság és

Id

a'

fog homályosodni.

mellyet

a'

A' Természet

mesterség ád az azt gyakorlóknak, és

,

életnek sok esetei vannak,

az

el

abban az érzésben, hogy korát elbb vitte, hogy hanem minél szorosb köielékeksegélte az ügyet. Én részemrl semmit sem ismemagához soha nem akarhatott. Az

kezett magától

kel csatlani

erednének,

elhiilésedl)l

's

végre

ködöt

is

eloszlaija

's

,

a'

tiszta

rek lást;

a'

mit kevesebbé óhajtanék mint

maradjon az azoknak,

kai)ád

Annyi való, hogy ón

köz java-

kapnak, és hogy megkapták, olly igen örvendenek. Te, édes barátfim, valamit író óhajthat,

tisztának ismertelik.

a'

kik rajta olly igen

a'

s állandóni birod:

a'

bven meg-

tudósok' és nemtffdó-

Kölcsey' Recensiójit sok' javallását ön javalásodat, tekintetet a' Nailéle Verseid gyoknál, társaid' barát.ságát, 's azt az irigylésre Úréi fell, arra épen méltó érzést, hogy a' Mesterség nálunk általad

a'

,

nagy gyönyörséggel olvastam. Mit és

a'

Siiperintendens Kis

nera volt

gondom

;

egyedül azt

a'

szinét tekintet- fentebb

tem az érettségnek, nyugodalomnak,

nielly

dol-

lépcsre emeltetett.

szerencséd' birtokában

,

Élj

igen

sokáig

Hügiéja adja vissza

e'

er-

gozásán, az elsö soron kezdve az utolsóig, bájoló det, hogy uj koszorúkat szeghess, 's hidd, hogy hatalommal ömlött el. Mindenkinek más a' sti- érdemeidet védelmezni, ha azt kivánná a' szükség, ilusa, mint anza 's én igen jól érzem, hogy a nálaiünál készebb senki sem volna. De birtokai;

j

nyugalomnak ezen a' hangján Talán egy kevéssé belé is csap

irni a'

nem

tudnék, dat senki

feszesbe,

sem

vette kétségbe.

's a'

Tudod-e te azt, hogy a' Tudományos Gyj;didaxis liideg hangja inkább érezteti rajta magát, temény köteteiben kétszer említettem nevedet ba'mint szükség; az enyém, ha szabad Kélnem a'

Imagamé illik,

's

felöl,

eleven, de talán virágosabb mint

csapongása

ott is

játékos,

a'

hol azt bi-

rátság' érzéseivel

?

Ugy fogtam

volna, ha

nem

el-

hltél volna erántam, hanem ha ellenségeskedé-

seket követtél volna is ellenem. Füredi Vida (ez a' zonyosan nem keresem. Irigylettem szép tulajdonév nomen coUectivum) igyekezett gyani'iba hozni nát, s azt kezdem reményleni, hogy a' Históriai hségemet, azt hirdetvén, hogy a' mit egy kézzel nemben, ha magát arra adná, remekünk lesz Ez adtam, másik kézzel elvetlem. De melly olvasó foglala el egészen. Ítéleteit a'

magaméivá

tenni

nem

akartam és nem tettem; néiuellyikeben vele világosan ellenkezem is. Csokonai fell azonban igaza van.

Lululeiitus fluxit, sed erat

quod

nem

tudja

,

Ölellek

mi baja neki velem a' szeretet'

?

barátság', tisztelet',

tollere vel- dalás', irigylés' legszentebb érzéseivel.

csii-

Add isméi

;

j

KA/lNt/A LEVELEI BERZSENYIHEZ-

hogy szeretsz

jeléi,

kérlek

ene

s

vigaszlaltl

éielleil gonilokliau

lev

'ir.i

meg, nagyon kalmasan klgyógyulál.

Ka/.inizy Ferencz

')

Élj igen

szerencsésen, étles

barátom, tisztelidnek örömere, Literatnranknak

baiátnilnt: luk.

s Hazánknak örök diis.ségere. Kii kevélykedem azon szerencsémmel hogy fényedet laihatam, hogy

engem

szereltél.

l'esten, April l»d. 1S2>).

'J3.

örök hived: Kazinczy Ferencz.

Tiszteli kedves harátouil

Engem az

a'

kovélysé;; szalla meij, hot:y

lin-

zánk tlem vegye Verseiiliiek liniuindszdri kiadását; 's nagyon kérlek, ha mi nyomtailan dolgozásaid vannak, és ha miket az els s második kiadáirhan

kitürlél

Az én kedves He rzsen

mcgígazitál, méltóztassál ne-

,

kem megküldeni. Mind kiadás tele

•i4.

az

els, mind

a'

második

interi>iinctióval, ollykor

van hibás

lii-

Édes barátom,

imnek.

y

érkeztem

.Jnnius' ;j-dikán

hat egész holnajti távollétem iitan haza. E'

tatban veszem leveledet

s szeretetet

i»i!lan-

látok benne,

hás ürlhogra|ihiával Is, 's szeretném annak a' lel's épen ezt óhajloiiam. De mi tehát az a' mi ketkes költnknek munkájit, ki a" maga kora' U-g- tnket elválaszt? Higyj nekem, nem tndom. johltjalnak javalásokat olly mértékben nyerte el, Barátok' gondolkozásának, ízlésének szabad a' hogy kevés írónk mind eddig, tiszta és Költellenkezniek, de nem soha sziveiknek. Ez a" te jökhöz méltó kiadásban tenni közre; szeretném érzésed is, mellyel leveled fejteget. Hogy Te a" bizonyságát hagyni hogy Te és én egymást minscnndált rímes sorokat leoniniis formáknak nézed, denkor szerettük. Kérlek tehát, ha mid van, a azt tudom de én nem emlékezem hogy veled csak vagy a régibbekben változuil verseidhez -adni egy sorban is periellem volna, Kölcsey sok esztatni akarsz, küldd meg nekem Pestre stb. tend olta egészen elhidegedelt erántam a mit Régen semmit sem tui!(pk egészséged felöl tudtam. Mindég iigy irtam neki ,

;

,

,

sok ideig

csak másoktól hallom, de homályosan, hogy

al-

mint s

')

Iloz/áiii

1820b.

ilrc. 21'1. irt

levelét i'ev fejezé bé.

a'

nem

kivel

hogy nem

is

nekem, és felelt

,

azt

a'

kinek velem baja nincs,

nem szivének

tulajdonítot-

hanem makacs szeszének. A' mit az Élet' és Literatur. L kötetében Vályi Nagy Ferencz miatt

tam,

szerencsesén, hasonlilliatatlan ferjii, ipen kedves bnrútOMi, iirük bi-irútoiu 's csókold Szeiuerét köztünk a' Mondjad neki, Uo^y izenete sok szomorú óráimat teve, az osztán örökre megpattanta nekem, nem hi'irt, mert felejteti velem. Miért linllj;ata el engesztelhetetlen neheztelésü eniber. feszejêtem. . Ne hallgassa a mit a hviiorhrondria soha sem fogtam kezet, és a' mit l'Jj

Én vele ellened kinzottjának ") cisetétülése siipall, és Szemerébe tett hírem nélkül telte. is által akarja tenni. Hallom, lio(ry ez a baj H-n_ut Vedd e vallástétemel li.szteletem"s örök ba-j is nagyon kínozza s megvitatja magát. Az a kevélveket bántja; engem soha sem fog utó! érni." rátságom' jeléül , s engedd nekem azt a' szeren.

K.gész ISIS, 1M9, lS20-l'i)l nincs levele mellyek csét, hogy verseid, azokkal eggyütt Kazinczvnak Berzseinihez a hozzám került (t>>inyomtatva nincsenek, legalább a' kiadottak közt lemenvben. S lS21-bul is, e küzlüttül megválva, ki még egyszer. csak epv van, mellében gr. Kornishoz irt episz- nincsenek, általam adathassanak toláját külde meg. I'.s 1822-1828 megint egy sincs. Élj szerencsésen, édts barátom. ,

•)

Széphalom,

Kölcsey?

Kél é.zrevélelem vicyako/ik

ilt

lifcj(ekr/ni

«zik ennyire ki. Gr. l)eMe^^fry Jríseféi

tün mr.vc ny;ljalo-.

Szerelem,

.S

:

e^.nc,

Kell.-in

1.

o«(.i» v.ipja Irvciezell.- Kazinczj

!(.'

IS20.

egy Ir.lnkníl .eni (tt-

vile. Mikf.üil.cn a c.iipa ö.zIclkl.sc;; ./cn.IeHJceivcl v.r»ci.y.enck kúzl.en i. , Cin, Njája..áK, l.o,'y el,6 l.am^r irá«a

Kazinczy annyira fjakorlatál.an lön,

Hml.tá., Ofon,á.<,al iní;erkedvc liváni 2.

.Július .^d.

Kazinczy c kérelmeit cn csak e

n,a?á. kere.zir.l jil./ani levcleil.ol

lii
mcjr.

lolUn ./avak

nj

kecse,

ell.clyczcsc.he.

Berzsenyi hallgatod. D. G. .3

2

*

II.

EGY

LEITELE BERZSEIVYIiVEK KAZIXCZYHOZ.

Barátom!

Mikla, Dec. i5d. 1814. grófnédnak, hogy én Néki rokona vagyok Török Magdolna Jóbanyámrol, ki ugyan azon famíliából való.

énWes

S melly csudálatos, édes barátom,

epis- selényínek

Döbrenteinek és Szentmiklósynak is toláidtol, ismét epistolát próhállam '). Rostáld rokona vagyok! Wesselényinek, mint Pogány, meg kérlek s taiiils meg nyomdokaidba hágni. Döbrenteinek mint Berzsenyi, Szentmiklóssynak Megltájoltatva követheteílen

szépség

,

,

két kis versemet nem méltattad figyelmedre, mint Sándor. Ne iíélj meg kérlek, ha azt monámbár mindenikben volt jó s mindenikben volt dom, hogy ezen szép rokonságommal kevélykedem

Már

Minapi Vas vmegyei utamban megállek KesztHa a liarátságnak ezen legfogod tlem, azt kell hinnem, helyen a grófnál lév hatndlel ezer forintom inhogy soha sem voltál barátom s következés ké- teressének felvevésére. Boszuságomra véletlen a boszuságomra mondom, pen nékem is meg kell sznnöm eddig való alkal- gróffal öszve vetdtem

szemliefün hiba szebb actusát

is.

meg

,

—

mert én mindenkor boszonkodom mikor igen nagy

matlankodásimlol.

vagy ha nem boszonkodom is legalább esztends nem örülök, mert én csak vagy magíimmal, vagy 8 szép értéke legalább megér hetven ezerét s magamhoz hasonlóval szerelek társalkodni. Azon méltó, hogy törekedésiben buzdítsuk, segéljük. ban ez a jó gróf minilen emberséget mutatóit hozzám. Kertjének legritkább oltoványival megajánAjánlom kegyeidbe. dokozott s megparancsolta kertészének, hogy Wesselényivel való mulatásodat és grófnéd valamit kívánok mindent atljon. Igen szívesen hogy én characterét olly szép színekkel fested invitált magához és különösen a georgikoni exa irigyed kezdek lenni. Én olly boldog mint Te soha ménre megkért, hogy elmenjek. — De minthogy sem voltam s nem is lehetek. Te érzéseidre nézve azt is veté hozzá, hogy akkor nekem valami jó mást is gyermek vagy. S melly boldogság gyersvájczer tehenekkel is fog udvarolni, én nehezen meki szívvel s megérett ésszel élni! Mond meg fogok neki udvarolni. Kevély nem vagyok ugyan,

Dukai Takács

s

Diidi

unoka hiigom,

minden kellemekkel biró leányka,

1

jól nevelt, urat látok,

S

,

')

El

volt Berzsenyinek

a 48<1. lapon

Dukai Takács Judithoz irts

álló költérlevele

,

niellyet

ez

itt

úttal

Kazinczyval küzlütt, s mi szerint az már 1814nek végén készült, noha késLben Berzsenyi maga 181.íre tette. Csak ez egy levelét találtam saját kezével Kazinczyhoz a kapott csomóhan, nicllybe hogy jött a tubbitül megválva, nem tudom. I'nnek Kazinczyhoz megküldeté<e pedig onnat bizonyos elttem, mert Kazinczy meg a költérlevelet nekem irá le még kinyomatása eltt, s küldé Erdélybe.

de a szemtelenségtöl superstitiose irtózom.

Már

mást pedig vagy gorombának

vagy

kell

lennem

,

szemtelennek.

Én az valamit

írni,

erdélyi theatrum

számára szeretnék

de semmi materiálékat nem tudok s

könyveim sincsenek hogy kereshetnék. Te kétség kívül e részben is

Tudsz engem vezetni,

ailj

tahál

kérlek valami thémát s ha lehet erdélyit. Élj

szerencsésen

s

tisztelj

nagyra becsült hajlandóságoddal.

meg

ezután

is

t

111

xéiiAny lev ele/e BERZSENYI DÁNIEL

DÖBRENTEI GÁBüU KOZOTT.

S

tisztának kívánnám az

1.

pohárból, meri ez

Döbrentei Berzsenyihez. KiikiUtö vmpgye'ben,

Bont/fia,

jiiii.

nem

italt,

(Uinándili

BerzsenyKüI

2ü
1812.

(aui,

A

:

A munka

nekem Kazinczy, egy

mert

van benrtem

Kl4l komi.

,

is;

a

kölleleiu

Tolna, egyszerre rsak

petliir,

hóilitolt.

akárkié

nyájas, regényes,

iiiillyen

lelt

int,

,

el

még

hónuk-

egy egész hisztóriai nagy

csak nem gyávulhattak

el

végképen.

és igazlelküségben járó, szívest ndoiu tudiára szép

hatályát,

hogy nem hangzott lehelete

a Siikéröl és Kenienes

nem veszett

Akárki legyen e fellörekedés körül hívséggel

ihüvének Nyelvheli folyama

az erdélyi havasi csergt'teg;

tiszta mint

ban miuden vár-rom

eposzban

lát-

haj-

indult.

oda, gigászi; de

egészen a magyar nemzet; utódok, kikre

melnitcli
Már a névre felvillaiiNeiiies-magasihan lev Berzsenyi vér

Siis^y Vnlhox

briliantozntt

Békém iigy lenne, ha visszafenyülve nám Buda és (íyulafejérvár dicsségét, melly dan nemzeti miveltségnek

kiilde

nem

hezkés.

Tekintetes Ur! Ilárnm köKélyt')

de

allálszó, s fugantyiija ne

nyelv

s el

osziozoui órömelieu

azon,

csak süket szélben nemzeti

dala.

részvét iratja velem a Tekin-

Ezen fakadott Kemenes alja s a Bakonyon tetes urnák e levelet, kinek benne, ime koszorút túl Somló hegye Sümeg vára kékellése; a gondoküldök Erdélybl. lat csak amiigy egyszern oda fúva s még is felGróf Bethleni Bethlen Ádám kiráyli aranységes, mint Mózes nagy sora: Monda azUr, leelnézett

donilijárol

gyen világosság,

—

,

kulcsos özvegye,

és lön.

Marosnémeti gróf Gyulai Kata-

a „Mela/irAo/iu" költérének azzal, Én gyerek vagyok még, nem tudom tudós lin adja azt hogy klapra véseti azt ki egészen, s kertjébe okokkal támogatni „mi Szép", hanem csak azt álltlatja. Fennküli gondolkodású hölgy ez gyöveszem észre, hogy a mi egyszer, természetes, beszél magyarul és csak inkább s legnyörn lielém mind a' mihen nemes kény, illedelem van, csendben, bizonyos önérfeszeng, czifrázott, jobban úgy. Hangulata ragad; a mi kényszeriteil ,

,

zillel és

homályos, mind untat.

kiilete

Oh ha azon szomj engem

ííz,

italára,

és nyugtalanság,

melly

békéjére találhatna. Kristály

érzékenyen foly s innepélyt gerjeszt. Lel-|

nagyszerekhez

vonja, érzelmeiben büszke.

Öltözete módja mindenkor

rében

itt,

vagy

uri,

s

ha vendegei kö-

télen Kolosvaratt a társasagoké-

ban megjelenik, azonnal hódol neki, minden. Egy, ')

lerí

álla

heivett

is,

üézTc ai

nvem

akkor, akkoriak

:

más elkeri'il mostani

ile

sr.ók

liatalnianilmn nipg, nznkr^

mtii-vá tennem; valamint kéaz akkor csak mrgpriiircitet újra

n/:/.or-t,

tartliatá:

ünteneni.

k

itt

királyi paloták

Tavai

hámról

,

magyar hölgye.

többfélét

hallék

tle Barcsay Ábra-

mit majd ennek életirásába tehetek

nap meg néhány

felvilágiió viszonyt

monda

el

;

mi-

azon

BERZSENYI S DÜBRENTEI LEVELEI.

254

Ha nem volnék alkalmatlan, kérem, Nagykövetségrl, inellyet 17911)en az erdélyi országgylés neveze líd. Leopnldhoz feltett lörvény- sáddal én valami szép verseket köziének. Felolvastam a „Nagy Pálhoz" iroitat; fel, czikkei iiiegszentesilelése végett, s az, liécshen ,

I7921)eli fehr. ICd. óta május 12dikéig folytatta az Életkorait. „Felséges gondolatok" lön a '). Mert a grófné felkésérte ápolásul jegyzés.

meg-

eljárását

esztends atyját gróf Gyulai Jósefet,

72

ifjú

az

a 12

ki

mébl

özvegy, minden elshb helyeken megfordult; események bels kolrsait hallotta; álaijáhan

lését.

elsöl)l)je

már

pedig,

volt, s

,,Ah! ez,

nagyon szép,

Klapra fogom

grófné sze-

ki.

szóla, köszonöuí köz-

vésetni s ide téletem táblástb.

szabadkmiveseké, az

és az állal a nagyszebeni

érdekes tárgyakra figyelést

Én pedig megörvendeztetem ezzel Berzsenyit, fogékony elméjében mondám. S ime teszem. A grófné azt hagyá meg. Írjam tiszteletét, s ezennel azt

felgerjesztette.

És örömest hallgalám én

,

is

teljesítem.

leányi forró sza-

vaiban gr. Gyulai Jósef hazafiúi vonásait,

kor

elandalodás könye csillant

meg, ját e grottába, az épen ide való"

ki 179()b. hala

férje társasága,

A

Felolvastam a ,,Melancholiát."

mint igen élénk szép

követnek

ki

egy-

késliben Szilágy Csehben,

katonáskoditlt,

fként pedig Paczalban szlei között lakott, s mint aranykulcsos és királyi hivatalos, nyerte meg

Berzsenyi Döbrenteiliez.'

a Jósef császár utáni országgyléseken földiéi bi-

Olly méltóság tekintélyét mutatva áll,

zodalmát.

Miklu,

juliiis 30rf.

1812.

Bécsben 1792-ben készült gyönyör olajfestés

sz

képe, magas termettel

(illyen

leányáé

Kedves

ho-

is)

mentében bakancsban, minvel Kaunitz berezegnek monda el csenddel Erdély szabad alkot-

h

aratom

s

öcsém.

szi'i

Becses leveledért legelöszer

is,

fogadd

el

,

tlem a té-zést. Emberek között a jhindenféle czim azon kérdésére mifokozatait a közép százévek kezdek, azok pedig követség eV mint e nagy féle hivatalt viselne (már csak monostorhoz kolostorhoz értettek. sfije) egyszerség jó indulatával feleié: „Ich hm Mondjad ezután , kérlek , mély tiszteletemet ein Whtzler." gróf Bethlen Ádámnénak. Versemnek szép kertványál

s

,

E

annak németül

tett

,

becsületes vinczellérlien olly régi várszel-

lem magyar minket

ISOOban többé nem

ur hunyt el

a változott kor,

8 0d. évében,

nevel. Jellem-

zetéhez elég az, hogy németül csak magyarul tudó némettel beszélt,

s kedvelt

menyét

,

nem

még

„kegyelmedezle." Csak ö tuda bánni a zsibói

megköszönnöm. A szépha mivelve van jobban itél a fér-

jébe kiíratását,

nem

Ízlése

illeni fog

,

fiénál.

S az az Erdély hát még magyar Isten veled.

Wesselényi Miklóssal sei k'izé,

s

a zúgó,

;

fiú

s

fbb

egy szót vete nienydörgéleveleddel Jó barátok szom-

Tisztelj

meg minél

elébb ujabb

stb.

csillapult.

szédok valának. Leánya, mint egy

világ, a

renditek körében is? b.

itt

jány anyja

régi épület uj izlet

,

e Bethlen birtoknak,

felében asszonya.

kastélya,

általa

A

emelkedék;

3.

e mellett pedig egy angol helyzésü szép kert az ö

Döbrentei Berzsenyihez.

csinos tajjíntata szerint kerekedett.

A

mint ebben tegnap délután járék

temhen

az említett köliélyeket njra

,

s

ment-

éldelem,

a Oláh Andrúsfalca, Kükíillii riirme^ye'beii, aiigiislits 16í/.

grottában találtam virágaival.

Szeretett, nagy ')

Megnézem most beli

követség tudósítását, az 1792aug. 20. kezdetett erdélyi országgylés jeg^-

zükonvve 119

IS 12.

érdem

barátom!

e

— 196

lapjain.

Tegnap

este

késn

hozák ki, igen megör-

vendeztetett válaszodat a segesvári postáról, s

ma

BERZSENYI S DÖBRENTEI LEVELEI. reggel, ime, jókor még:, niár sorokba sie(ek ele- feddette azért

Ml fenséges

veniteni felniclegeilitt érzéseiméi.

je-

255

Bethlen (;ábnr

az atyját,

ny»)ka, mert az etfeie eluemzetlenilés

ár-

nem a gye-

lenmény a léleklien, a haza és mtizák szeretetei rek hanem az apa liüne. A véri rokonságnak is ez gerieszli szelleniibliséE két ház, .Mária Therezia nyájns hatásának gét, st közel lesznek az egyinásiol le^laviilabl) s.íirja, mibl látszik, hogy fejedelmi, kiváló feslakók, általa. Külön a linzáé, ei;y ragy('<;ó est- lékü udvarnak ugy hat le színe mesiizére, mint a hajnal, mellyen ezer meg ezer an(lnii.'ó szem rsiigg, dnna vizéé hossznnia bé a tengeré ellen. a nélkül hogy egymásról iiidnának. A tiidalmak

Be nem

szeretete

meg

olly örök lélek folynin

de I.igne-l

lakó Jean

.laei|ties

—

Tiszta való

ha igazol valamit

melly a vi-

eszmén üsszeáraszlja

lág minilen nemzeteinek

Prince

,

lenyes

a

|iaIolákliel

,

maga

miként a csíki székely mondja ála-

lánosalilian knpja ki mindjárt, hol a szépe a ktíl-

Mintegy ösztönszerleg villan meg rajta mint a ho^y a kis hajadon egyné az ibolya s szerre kiáltja el magát a mezn

st

belé

vissza udvarára

tömegben

áll ellene,

,

még

omló folyamét

színére elegyíti. Igen, s a nemzet

halhat

is

is

is

a

ekként

ha nemzeti színzete olly

mint

De

a széles tenderé.

nálunk ileáksag vizözöne, s ez lóvá poshadt.

teleiunek. kéjes!)

házak, millycn éltet

Azt monilod, hogy a tenger, utoljára

leliegtetí.

hogy a nevelt fejérnép

illy

s

házhíiin

minden belé szivárgó

Konsseauhoz

—

tudjak hát

erét vágják bé a nemzet élöfaja gyükének.

Fgyébiránl miként magyarok

idege,

délyi házak,

még a

többi er"

im ahhoz egykét kép.

,

:

Marosvásárhelytt gr. llaller Zsigmond öztermészet nem is kérdi, kit e jól találó tapintattal, csak azt látjuk, vegyével gr. Toldalagi KristinávnI lön szerencsém

jneki fut szedni. Ite a

szüljön

,

itt van, akármiféle soron. Lám Moliere, megismerkednem. Kz csak magyarul tud, de, ugy tanulhatni társaságiéban miként csinosull az gazd' asszonyán lesé ki jelenetei hatályát, a hol hogy egykori erdélyi fejedelmek nemzeti udvaránál a ez még csak nem is mosolyga, már azen mindmagyar szólam ndvarisága. Több erdélyi kifejezévii;j
hogy

[

járt forditott a

;

czagását vária. Akkíir mái elnre tudta, tapsait.

sei

közölt ezt hallani

tle,

midn

legényét egy

nem barátnéjának hanem S én légesselek, miként itt mondják. tiÍ(;ií- baráijának mind, küldé: Menjen, láttatom aj vértet reteszt szíjaztak volna és det! én? Mintha grófilét, lioi;y van? Minden magyar munkát megmás

le niell(>mr<>l

midn

,

azt leveledben olvasám.

lii-

giófného/.

kit

,

ö,

hozat, Csokonai verseibl sokat

,

könyv nélkül m()nd|

Hozzád szabaddá lettem , lálod el, nagyim szereti Kis János munkáit, nagyon hát mennyire becsülöm ajándokodat. A czimzések, Kazinczy (iesznerét. .Aranka, nála piheni ki nngát,' vastag lanczokkal elkülönz kollátok de kelle- kinek nem haji ugyan verseire— héj, szárazuk,' inek, hogy a marhák a tanarokol össze ne gázol- mint a rzse — ile becsüli emberségét, lia/aliúi|

zalmam

simult ki

;

,

,

ják; a

aranyszallal körül font selyem sodrat,

TI',

ezt elszakasztani felünk, mert legbecsesb

rünk függ

,

még

nincs ollyan né- való

Pesten vevék észre magyar há- gróf Wass Kata, Vécsen Torda vármegyében, kia mint mondják, gr. lUnlTy György nél ez eltt két évvel valék. Az egyszer, hajdani

is. Itt,

[gubernátor háza, azaz inkább német felesége

Palm Józéfa

terjeszti Kolosváratt

gr.

Jósef kincstartóé Nagyszebenben,

')

maga

K({é(!7.

is

kinek neje

anok-'Iotiít Löitc

mnyta felöl Knlélvlicn

egyszer

krkrili.'ivári

Napv

kastf-l; álinn

szokású,

igen jószivü

ur-asszony

klrül

is

nem tud ne\e nyelvén, csak töri '). Ugy gondolom, meg-

moríi mnfryar hrs/.éilifVFJ.

raaiívar

és gr. llethlen

,

hijába gróf Zichy leány, s a gróf

I

Egy nemzedékkel alkalmasint elébbi korból az öreg báró Kemény Simonné, szülelésére

mint

niet világ,

'zaknál

ugy van

,

nem

hagyja.

rajta.

Krdélyben i

éksze-

igyekezetei, melly a tüzet, legalább elaliinni

afir.tnlt ,

liol

a

,

szo-

mla «. ni. sok háxa-

könemet katonatiszt az asztal fejénél CIt derekán vrRcn peilijc a roeityci nemes urak. Fenn nemet lirszr.l Ic.lW, alatt luapvar. De ezek eeyszer mind elli.ilirat.ihíik , Kokáifr. A B/.ives házigazda grnf, serkenteni kiv.nnn nemes ven'lrgeif, ,,llat ai g ezt akará lianiioztalni le hozr.ájok

járt

ri'ile,

:

(ral; miért olly nzonioríiak ?" és

rVak mért olian szamarak i"

monda:

,,ll:it

««

,

BERZSENYI

256

S

DÖBRENTEI LEVELEI.

szintúgy hemzsegett a sok gyerek, serilültebb kis- eléadogatni, levéltárából, asszony, a vécsi rozzant kastélyban kája Tagy

mirl

magyar

részént uno- [vult

mikbl szeretem az

niiciön

szó lön

azok németre

volt

tanítója,

'minden

ela-

szót, sajálibb szószerkezetet, s kor-

Ha

rokona, részént felfogott árva nemes festeményhez a jellemet kikapni.

Egy szász deák

leány.

;

együtt volna

egész okleveli gyjteményben 1541töl

irat

vonszú szendeséggel monda 169f)czigaz erdélyi törvényhatóságok levéltárából

,

a tisztes grófné, régi kanapéján: Én az Isten adta s azon családok

vagy czirákokébol

')

uiellyek

,

német nyelvét nem tudom, de már a mai világ ah- Erdély történelmeiben szerepeltek, abból eleve lioz kezd bajlani, ezek a gyerekek bát It-galább nedhet majd elé gibboni vagy robertsoni fejt al hogy torhult halmaza ingert kapjon, a valamit, kapjanak fel belle. S élmbe kelt képe, kotással ,

mikéj)

részeldüK

el

a csak magyarul olvasott vi- nemzeti

fejedelmek

lágban, Balassa, Beniczki ritmusa, Apáczai Cseré- több helyen

idnjebeli

történedelem,

büszke haragvást

tacilusi

is

mi,

kivan

,

tl az Enryclopaedia, Adria szirénája, a gömri st a liilcszpgelt gyilkoló! fejedelmen törté Gyöngyösi több kiadása, Haller János Hármas netirói boszút. Illy darabka iratok hát a mivoltot Istoriája, a gr. Haller László által fordított Tele- visszaképez tkörhez való különbféle szerek.

mak, Cid, Belizár, majd Kasszandra stb. ugy hogy most alig lehet egyegy példányra azokból akadni. A nemzetbl magából külön és körében ,

erejedzett

elé

a

lélekvilág

csak nemzeti

s

magok emelgetek ugy a mint

arra

k

irók

elkészülé-

nek; iró s olvasó együtt fejtekezett, mint a görög világban, s

16—

a

niint

17d. százévbeli franczia

angolhoniak, kiket fejedelmeik

maguk

is

ösztön-

zenek, mit Erdélyben a nemzetiek hasonlóan kötelességekül nézlek, csak

Leopold

I.

már nem.

Még (íja gr.

jának 30d.

a fennebb említett gróf Haller László

Haller tíábor, föországbiztos ö excellentiá

Jiozzám Kolosváratt e folyó évi irt

levele kezdetét közlöm Veled;

nak sokszori unszolása arra

')

,

melly nagyszer

még Árpádék idejébl

dékek között Záh Klára keze alatt volt.

^)

,

hol a is

hogy ezen kö Montes-

quieu Kspril de /o/.r-jának fordítását választottam

magamnak, a mint annak els

kötetét

el

is

vé-

geztem. Elfogom azt holmi jegyzésekkel az Urnák küldeni stb.

4.

gondoskodást

kellelt az anjoiii liáznak

udvarába áUalvenni

segrádi

,

zelebröl elmúlt télen, farsangi idtöltésül

És láttam még utóképet arról, niikép tárta uriságot a terjedelmesebb f nemes udvar abban ha kis értékek gyerekeit magához vevegeté s felneveltette

birt

martzius

„Az Ur

vi-

Berzsenyi Dobrenteihcz.

nemes neven-

Erzsébet királyné

M!kla, Január bd. 1813.

rósz

De még szomszédságunkról egy 2 — 3

órányira gróf Haller János,

Kedves barátom! két szót. Itt

Macskásy La-

Régóta várom leveledet s gyanakszom, hogy Gergely utóbbi levelemet nem vetted, vagy pedig válaszod házai, külföldi nyelv tudta mellett is, egészen nem jutott hozzám. Mint vagy? hat áz Erdélyi magyar szellem házak. Gr. Bethlen Gergely ne- Muzéum életre kaphat-e már? Tndósíls kérlek kem XVIId. százévbeli magyar okiratokat kezd mindenrl s küldj uuizád szüleményébl valamit,

jos,

gróf Bethlen Sándor,

gróf Beth'en

íme az enyímtöl ját ')

közlöm

,

a háladatosságnak két kis ódá-

veled.

méjT az 1723I)cli lO.íd. czlk 2. §. is. nevelési szok.íst vilí'igosító igpii érdekes levrle-

Sr.rííPtc ezt

E

zetel

ból

vajivnak nálam Borsod

v:'irn]po;_ve

Herzeviczv IMártonnak,

niásolatliaii

levéltáráBolilisár

Család vagy cseléd, ngy mindegy a és e közötti hctücscrével mint fergeteg vagy forgatag; kavarog vagy kevereg; galagonya vagy gelegcnye : sajdítom vagy sejditein stli. Czirák tesz jamiliai sarjadzatot , cxír vagy cisir gyökbl, dk raggal; miként onnat ji'í csir-a , rsir-ádzik, s még a kis csir-keis, valamint a: czir-ogatás. :

fijához •)

lülSczon

kezilve.

Atyját, Fényes Klek, S^ágh Feliciánnak jrja, mint egvlior Nógrádban Karancs Ság-nak is birtokosáét. L.

M. omz.

sliilislikiii

Ihl. Icotei 1837.

/.

e's

233.

geogiviphini telcintetlen

,

BERZSENYI 8 DOURENTEI LEVELEI. Egyike

vnlt.

A

balatoni nrnipha,

gr. Teleki l.ágziólioz

1812. Miiaika. Báro Próna^- Sándorhoz 1812.

hasznosabban nem élhetsz mint mást ....'). Ne s törj elbbre is. Te Erdélyt és az er-

csüggedj

linzariak entrem érde- délyieket

Ezen nagy tekintet

257

nekem igen szépen

fested. Örülök,

hogy

Teleki a nélkül Krdély, valamint mindenkor, ngy mást is magyahogy instáltam volna .^sses.soirá tett, IJáró l»ró- rabb mint mi, örülök a thealrnmnak is, én ollyast nay pedig maga eleibe liivaiotl, az egész várme- Kolnsvárrol álmodni sem tudtam.

mem

feled (iuy) megtiszteltek.

gye színe

eltt mini

poétát

íir.

megköszöntiitt és a

Minthogy már verseim kezedben vágynak, Megér- kötelességemnek tartom azokról még e követkedemlik tehát mind ketten, hogy a magyar miiza zendket veled tudatni: llelmeczi valamint gyüjket is mogtiszlt Ije. Élj szerencsésen s ne sziinj teménykém kiadásában igen szép tüzet mutatott meg engem szeretni. 8 szép dolgot cselekedett szinlolly igen nagyol legliizelkedlil)

complimenlekkel

elltorítoK.

botlott,

sokat

hogy verseimbe hírem nélkül változtatáíme, lásd azokat s iléld meg, ha vaj

tett.

jun jobbitások e?

Ez igy volt

Lolli, i^yiinyür kellemiddel.

Berzsenyi Döbrcnteihez.

bibor kellemiddel:

bájos díszeiddel:

Mikin,

5d.

JHiiittr.

IS 14. Szép vagy Círatia",

Kedves barátom! Jóllehet serény levelez s

nem

is

nem

Lolli,

mint

llébe

ifjú

:

„Kegyes mint egy

Szerelmes mint Ericene: „S lelkes mint

szz Múza

egy

ugyan nem vagyok

de hogy leveledre

lehelek,

te

:

„A ró'sát megelzöd", S édes „A jég szívet meggyzöd." —

Micrl

stb.

rpllrp:sz krhelomhe.

feleltem utolsó vers

egészen

Ezen dalból a két

van hagyva,

ki

melly

igy

semmiképen el nem hitethetem magammal, vala Halld, melly édesen csatináz „.\ völgy kismert hideg és goromha soha sem voltam. Vála- ded csermelye." A vig madárka mint trilláz: „Mint szom taliát minden hizonnyal elveszelt. nyög a filemile." Majd ha a tél elközelget „Ezek A poczísrol én valólian lemondtam mert ér- mind elnémulnak." Elrepül a szép kikelet: „S zem hogy helyzetemmel egészen ellenkez. .4 poé- örömeink elmúlnak." Én ugy gondolom ez vala a volna,

:

:

,

zisjioz

egész lélek

gyerek apja,

Én mint gazda s négy dalnak java s lelke. magamat egészen soha A Prónayhoz

kell.

érzé.simnek

nem adhatom, s élig ha Itár csak iirózáhan Azonban gróf Bethis munkás társatok lehetek. len Adámné csak ugyan megszegeté ezen feltéteáltal

lemet,

8

azzal a szép koszorúval,

zámnak nyujta ismét dalra melly gyönytíriúség

illy

mellyel

fakasztott.

').

,

,

./

Czumbjaiin

,

hiixpk ra-

Flirlrim.

Fíirlpim. .\z egyikben által lát-

ták az igazat a másikban nem. Es Inlhattz. Volt: úllulhulsz.

Éreztem

lelkeknek tetszeni s örö-

szóló ódában.

Volt: a hnjiiuk

Volt: Czoinlmim

niii- s

met szerezni. S ha zenghetek még ollyat, mellyben kedveteket találjátok, ezen nemes hölgynek köszönjétek azt

•^yo;;vszo/>r.

Emmihez. Ü

a tzcrckm

hál

szent lúi/sa.

Volt: lángja.

Az Életkoraiban. Ezeknél többet nem kérnék. Volt: érnék. Nem igaz, hogy töbliet nem kérnék csak lehelne.

Te, édes barátom, Erdélyben igen szép fiigállsz, és sem hazádnak sem magadnak

A Remetében.

gezetlen

Messzihinen kihaló. Volt:

kihald.

')

>Iás alakú küszönetet vcletii

ezrn levelében

Míg nagy A magyar

is

e

ira

Berzsenyi, mellébl

sorzntát küzlc:

véreil az üsz Itajna partján

Tillániok csapásit vezeti,

S a felvilág óriási harczán Nagy seid nevét dicsén zengeti.

')

Dicsértetésciii áll

adom

,

tennem

itt,

de azt

mcgcnilitéscért enn_\if,

is

magam

elnézést

iigvan ki

kerok.

nem Kclle

Hcrzscnvinek hozzám niiml inkább niiböl c megbíza-

fakadott szeretete nuitatásáiil

.

tásom eredett.

33

!

, ,

!

BERZSENYI S DÖBBENTEI LEVELEI.

258

A közelít tarlód.

A

tél. Torlott liokrai köztt. Volt:

Egészen más a

mint a

torlott

tarlott.

DübrcHlei Berzsenyihez. Wesselényi hamvaihoz szóló ódálian volt:

Leomlom

,

és áldozok.

A kecs,

a

gyönyör,

a

iigy

van-

Te

nak verseimbe szúrva. Jele hogy nincs igázok mert pártost keresnek.

nak

Illy

alacsony a pártosság-

lelke

A

teltek s

helyeit hií-t

hii<

hanem hogy ezen két hang:

De nem

jöjjen.

1814,

Kolosvár, april. 2Ürf.

vágy,

gondolták

hi'v

meg

,

azt,

nem egyébért, sz/'v,

össze ne

hogy a

rút

hií

erdk vadonain

a setét

Szeresz álmadozni

,

oli

nielankholia

,

kKélyed, felvésve már, Berzsenyim, kemény klapra, hogy est havat kiálljon a grottában. Itt

magyar kf-nragó, olvasáin kö-

készíté egy zilahi

vén

mteremében

,

,

s a

grófné

,

most kikelettel

Kedves kötelességem, jeles ha szó, mellyet én csak a marhának, disznónak szok- zámfíainak dicsségét terjesztenem. tam mondani '). Illy haszontalan a theoria izlés Kötelességedet teljesiled Te is mint atya s nélkül házad vezetje, ha kaszdasági dolgaidat dugába Én mindezekért Helmeczinek semmit nem döntetni félsz rettegsz csak az irodalomnak fekjohhitani akart, szóltam, mert azt hiszem, hogy vés miatt. Igen becsülm ezt is Benned; látom, s egyébiránt is, a vén lányként, a mi megvan, alattad a tudós hiúság lidércze, nem az amit el megvan! Okot adott, hogy minél elbb egy megpillangó dicsségecskeérí. Mert én még mindenik jobbított s tán meg is bvilett kiadásról gondolÍróra haragudtam valahánynak életében folyvásti kodjam. Te se szólj neki, hanem tanulj ebbl s ojjd korhely pazarlást s csupán a képzelniek után kapmagadat Neologusink dühétl. Éljünk uj szavakdosás miatt végre rongyoskodását olvastam kihelyén, nem annak kal, de okkal s móddal és vált ns cselédes vagy családos atyáról. Ennek igy affectálva és vadászva mint némellyek. eszében egy szeg híja, w/í-ve pedig csak szü-gy. Jegi/z. Lélektani meglep észrevétTil sxolg.Î Ber- Hlyen köllér vagy tudós, a tudomány üzésétöl inzsenj-i e levelének befejezése. KiuLer, ki, ódáiban ollv kább elrettent mást, mintsem gerjesztené; követBon.\hára

viteti

').

,

merészen vág elé, Hogy azt hinnéd: keresztül jár tad

,

lia

meggyzdését

kezésképen az emberi mívellség haladását

volna Helmeczi,

rajzában már emiitettem,

s

a

mit Berzsenyi élet- ollyan

a kültér tudja, hányadán

van Kazinczyval.

í'izi el.

Erdélyben két illyen talentumos garabonczás deá-

kirl minden, azt mondja: kár hogy

Holott egyenes levelére tüs- kot ismerek,

meczinek, fennakadását. tént kifejtette

r.ij-

elforgatod, átalja megírni Hel-

ügyetlen

élhetetlen

,

mert az

itt

mindig

megdicsér két szó: „ugyan ügyes em-

fennforgó

gondos, és „életre való ember" azt

ber", azaz:

mutatja, hogy a józan magyar ész e kettt fdo-

lognak

Ítéli.

életre való

S a

ki

hát

nem

érti

a két okosság

ur, az nem is esz, vagy Fejér vármegyeiesen: eset-

egyeztetését,

az, ügytelen tudós

len ember. ')

Kazinczynak Berzsenyihez 1810b. octob. 13d.

irt

levelében ezen ide tartozó pontot találám. „2. Kéj arbitrium.

Kény, Wollust,

pro leghívebb. ben.

A

A

/;«

hol iv forma

volnptas.

—

Leghbb

jó szó; látni ezt a h-se'g-

hang fordul

elé,

mint

a'

h-vel

dom

kell élni,

dn ')

czy olly sokszor emlegeté, hogy barátait,

nek még

Berzsenyi is

Kazinczy

szabadon hagyja

gyanítani sem meré, által beszúrását.

a

,

—

az Istenért végképen ki ne zárd kehe-

épen Te ne

köszöbüdröl

is

—

a költelmezést.

Iti'i-

Eh,

tu-

megint vissza intenéd a Gra-

Megfér az a bájos lény nyáron aratóidhoz mégy

tziát. ln'v

nem a hív- vei, és hogy szokatlan ne legyen, még ott is kell élni a livel a hol i'v hang nem hallatszik." Mivel Kazinszív,

De ledbl

,

,

Ceresszel

is.

Mi-

akkor ha kacsin-

Ott van most is a grottában, miként e megtisztel grófné fija gróf Bethlen Ádám, Bécsbe utaztában

most septemberben monda. S a grófnét egészségében

éri tisztelet.

még vidám

,

BEHZSENYI S DimRKNTEI LEVELEI. ga(na,

majd nílok"

„várj vátj,

,

magyar (elünk

neki'
iiKintlIindd

de niidön a mi gonoszan sokait;

lilló ujjal;

liiizóiló

szabású

2000

59

akár 6

t"^y szinii kíinCöst

öhessen fejedelem egyendiszt

í:yerfkeiu"k;

karszéked megé láhheiiyen, t-zeredeheli

estéin

2

kii|ön

emlterrel is, de az irolian a le-

áll 8 !o|i|ial elenyiijiod kacsóival jálszva fogja hé lek, tulajdon maga öltözteti fel szaliad szülémé-, szemeidet, és Te ujjain megérzed, ki a rsinialan- nyeit, a gondolatokat. Szólamot, gondolnám, az|l kodó, pedig elre hajlott orczával mosolyodik ember, ötféle képen tud: 1. Csak szrmmpl. X kú szemed közé, az akkor, barátom, a géniusz, az a görög remekírókat csak olvasva érti, felfogja!,

észnek lángja,

ezt liízony

Te (ollnak adod, még lelkületüket, hanem osztán szóljon. — 2. Fii//elú is. Mikor az olvasott élnyelven mást beszélni'

lieüig csattogó szárnyból kinüttnek.

s az összefolyatott hangokból a különDe, nem tudom, barátom, nem száll e meg külön szavakat is kivesszük és lélekbe értelemTéged is, néha ,,némi büszke elnémulás," t. i. e mel fogadjuk. — 3. Mtír /ii/r/rrp/ ia melly a bemi lomha id/inkben, niellynek elbolomlitott embeleszokás által épen a következni kell szóra jár, rei csiifolják azt, ki a magyarból megint Nemze-

hallunk,

,

tet

akarna.

.\z n

iiiiij:n

p/Au^yiís, a léleknek tunya

s a füll)e vett

hangot

ugy

is

—

ejii,

miként a nyelv

.Midn nem csak el elmegtanult szólamon, hanem azon nem volna hirtelen papirosra kapni gondolatait,! '"''^^'S""'^ ^ akármiféle irást is úgy tudunk fellrnm ékesen niellyek egyszer-egyszer keresztül kosul hevenyétisztán mint annak a rendi. A ki eddig tud egy ben szaladgálnak fejében. A lélek igen világosan nyelvet, az már azon gondolkodik, álmát is abban ollykor hamarjába holmi legszebbet decembere.

.Mert,

oh ha a genialis ember

rest

nemzetének

ollykor

lát

—

sajátja.

4.

kUlu'r átld/ii rlé

látja. Miiil sze'ji gyönyörködik benne, de a test súlya szólamot ahhoz képest alkomig utoljára a fel- azon, még pedig a tólag, luiként a lélek akarja, érzet óhajtja, hogy semmiféle világulás ellobbant, s többé erlködés egészen az eszméje csínja legyen cléterjesztve.

nagyobbat

makacson vissza

irii,

."j.

tniiit

s

restelkedik, halogat,

nem

teremti.

Hanem

mondod, nem év.szakhoz van en-

azt

nek jötte kötve,

s

hátha akkor érkezik,

mikor

Ez, uj szinadás. Szakíró pedig

tanulmányálioz illesztgeti a

itt

maga

mindenik a

meglev

szók közül

a mellyik neki kell, ha pedig uj mondatához az eddigiek között nincs nevezet, természet

azt,

volna kedv, de a juhász, a béres, az ispán-gazda

s elveri. Akárhogy intézed szerint is ujat épen azon lélek-ösztönnel alkot, hogy Proserpina kalász koszonimelly a vízözön eltti embert addig fakadoztajá, Te átadják midn végz aratóid ja melll azt mig szükségeit, érzését, mívelkedeteít gondola-, meg nekünk köliéri virágot küldj. Bátran tarthatát ö.sszesímuló hangokban adatta ki, s lön a köz-| tod igy, hogy csak maradjon magának a csupán gyakorlat közleked szólama. Ezt a gyerek ivamakönyvev tudós, éhezett kaszorujával, tea dék által általvevé, s utóbbi nemzedékek a kezgadét mint jó magyar kasz-da, kasz-alaid mellett detett, mindig ugy bvitgelék a hogy a kezelet nyugodtan fogadod el midn azt homlokodra Ermüvei kívánták, mihez épen ránk egész lobogó délynek egyik szép hölgye küldi. szövetnek veii világát. ILtl ? honnan? \ IXd. évEngemet e másik magyar honha, látás, isme- százbol, midn az sök a mai Magyarország heis

,

akkor toppan hé

csak ejtsd ugy,

,

,

,

szerzés vágya és fként az

Mzonyos derengéssel meg.

hozott,

— Az

itteni

s

nyelv hallásáé

lyeit

még nem bántam meg

a mint elfoglalák, is

keresztelek,

ha

névtelenek

voltak,

még pedig miként?

régibb

gyökszavaik összerakásával, és így, bár akaratuj

szólammal miként

élést,

harátom, egyik lanul, nyelvük

uj

alakulást

nyert.

tahát

Készít

erszakkal nem tolhatja, abban a szakíró most majd megint niás nyereséget minelméleti müngy követhetjük s kell követnünk meggyzödé- denütt legutoljára alapul a nemzet iró,

a másikra

sünket miként

Ki mint fogja

fel

;

vallási

és bölcseleti nézetinkben. nyelve.

ezeket ahhoz képest

ítéltetik

meg

Már

itt

azon szépésznek, melly ben az eszme

csiria ti.sztára kerüléskor, józan volt-e? elmaradott-e, csukrozottan kél, sem élig a mindennapi el a szokottat, okszerü-e, ábrandozó-e, elméjeben. Egy szóval, csári beszéd szólama; ugy hagyja smlarai búnaki lélekszabadság van azok körül. Varrasson tahát miként a nyers levében növ liatal *

3:i

,

,

BERZSENYI

260

ki a

palánk közül.

találék

ereszkedni.

S

,

DÖBBENTEI LEVELEI.

Hanem ezzel már a sfyluslia hibák mellyekért Kotzebue mind Tled mind egyeDe látod eliböl azt is, hogy bektl oUy igen gáncsoltatik s mutasd meg hol s

fel- mint vét az ízlésnek és mesterségnek törvényei Kuszált gon- ellen, mert én ezt az embert annyira szeretem, hibájinak megismerésére elégtelen vahogy az dolata van ugyan Popénak ezen versében: írj kérlek gyok. Hogy labát azokba ne essem Be not the first hy whoni the ncw are tr^'il valamit csak tudsz róla. Az Antimondolatoi ed-

vigyáztatásod, fogadására,

xij

szónak csak vizsgálat után

meggyzdésem

szerinti.

,

ísor }et the last to lay the old aside.

Ne légy els ki az ujat De ne is utolsó ki az ót

Mit ítélsz róla? Én ugy gondolom a kámpoló gyermeket nem kellett volna vissza kámdig láttad.

megkésérti, elveti,

polni, hanem oktatni s dorgálni, a puljlicumnak mert els lenni jó ujhan dicsség, s a jolil) kika- pedig nem nevetséget kellett volna szerezni, hapásán törekedni kell, azért liát én az Essay o/i nem meg kellett volna mutatni, hogy Bohógyi a criticism e sorait így magyarázom: uj szóval csak sok igaz közé sok hamisat is kevert, s követkeazzal élj, mellyet, ha okát adod, szólamodból zésképen vagy bolond, hogj" azokat meg nem tudta

úgy származásának, miként a megszokottakat s- választani, vagy gaz ember hogy azokat öszvenéped kezdé, örömest lehet elfogadni ugyan azon keverte; meg kellett volna azt mulatni, hogy az vérhöl jöv tized-huszad öcsül s kis-kis unokául, satyrája csak oUyan mint midn a miatyánkhoz ki megint majd ujhol neveli a nemzet famíliáját. a bolondozok a czigány imádságot keverik; és

Majd közlöm egyszer veled, mikre figyelteengem mindig dr. Gyarmatliy Sámuel barátom, ki, a már megirt szivességü gr. Bethlen Gergelynél lakik Nagyhúnon. Addig csak azt még most, hogy ha Popé jónak látta ugy vigyáztatni angolát, ki görögbl latinból kap ki szót, mikor újra van szüksége s megadja annak a maga terminí-í //jét és a szó, angol; ha angolok közölt monda ezt, kik udvarukon kezdve mindenükben nyelvükkel tett

hogyha mind helyeset mondott volna is, mivel azt gorombán, személy sértve mondta, és a minden esetben kémélést

érdeml

irókat és az által a

li-

teratúrai is mocskolta, tahát vételt a literatura ellen s len

következésképen hazája ellen és maga

is.

volna

s

Élj

el-

Mind ezeket igen könnyen meglehetett meg is kellett volna muiami. szerencsésen, édes Iwirátom,

s öleld

meg

helyettem Wesselényit.

élnek, el Amerikáig, el fel asiai Indiáig, hát mi hogy ne vigyáznánk ? Nekünk most még elébb szokottal kell

a tétovázó népet saját kincséhez

vissza szoktatnunk édesítenünk. kaji

szl

Mi

jégvertte to-

vagyunk.

Dübrentei Berzsenyihez. Kolosvár, octoher 2Qd. 1Sl6.

Kedves barátom! Végre megint levelem Hozzád , folytatásul egy már igazán régihez. Az Erdélyi Múzeum Vd.

Berzsenyi Dübrenteihez. Mikla, december

3rf.

1815 füzetében

áll

tlem

,,a

franizia nyelv

történetei stb.", mellyhez bevezetésem

Kedves barátom!

rog: mihelyt

kimivelése

ekörül

fo-

egy nyelvnek philosophiai ideálját

Minthogy én már az óda reptéhez napon- vesszük fel, mindjárt látjuk, oda nem érhetünk, ként nehezebb s restebb kezdek lenni, legújabban ha mindenült egyedül az ns/is mellett maradunk." arra határoztam magamat, hogy a theatrumon Szólék errl, mert vigyázva tenni kivánt ujitásai-

Hogy tahát itt is mind T- mért is, már többen megtáuiadának erdélyiek. mind a Bohógyíaktol ismét méltó koszorút Igen lelkemet éré. Pascal „lettres j'roviticianyerhessek taniis meg kérlek mellyek azok a /eí-jairol Voltaire-nek ott ezen ítélete; // uy a próbáljak szerencsét. letek

,

;

,

,

,

BERZSENYI S DÖBRENTEl LEVELEI.

j)at

UH tful mot

tenti

dit

qiii dejiiiis

,

chanêmeitt,

(le Hiiiiile-i'iirce

2>remier bon livre

,

qiii jniriit

en 164(),

t'ciit jiiiremetit,

peu d e.vpressiunt et de — Vedd fel csak, a uii

luiirt

et il s

keny

nyent

qiii

elél)l»

s lii/ony

le

nek

virilli.''

taliiit

,

30

a

f

nem

iitzekony

o e c u n d u s

Ha

sziile'ke/iy-na\í.

nem mondják

miért

foidii«l-

miért

,

ez is:

elé-

edax. Ha

,

fiite'koiiy

,

mondani a fertilist, terwr'kiny-

nem

miért

,

Foirú Pálunk búza?

Iláiioiloni

a Bedilen (iáhoinak njánloltal

y"///

J'rhi'Au/iy

,

Ila illend

stb.

nem

fele'kniy, miért

és ismét ehhez képest: ei'e'keny

,

y truin-e nek vagy

nyoniaiia Dthreczenben ns;yan e

16161). sát,

magyar szó a

se $oit ret- igaz

ezen vék-iiiényét: Su tniilnc-

feledéiii Vaiigelasrol

vel

uiis

MeglalnloiI uiagynrul a 4 Id. lapon. Ki- jö Hiö

vitautes.

tioii

cent

ii/fere tuiiveiit le liiiip;iip»

ijiii

261

t

,

Iniyeszvke/iy-

mondják,

jól

eresxtcke/iy

t.

,

r'rzi-keny,

szl,

a

í.

stb.

mondám

Igasság,

év- alkotni.

hasonsággal

rá, uj szót

Hanem ebibe

kell

mint az

göiditék holmit,

u^y luagyaiul, hogy belle ikes igékrl tévedését,

s az én igen szereteti vissza veié- öregem ezt feleié: édes lelkem, a magyar nyelvnek Forró nyelve forradanabhá lön 1715b.; ez nek liis/.en mind jobban jobban kell kikapni erét, akkori hóbortos magyar nyelv. ne ollyan hevesen és máscsak édes lelkem ,

De minket

helyen (aniilliadink.

líibl)

,

,

,

,

ügy

meg

válogatni

hát, barátom, a mi,

la-

nak nem

,

Lássa édesem, Ka-

kell ütni kaptájára.

Marmontel Szívképz regéi fordítása bitinnal, némettel össze mecsevésztetelt nyelvünk zinczyfol színmézet, régit és njdonat ujat, mikéni Pascal és zony sok helyen nem magyar. „De csín, ízlés! ,,A kett Jó, jó. Vaugelas! Tudod, lelünk olvastunkban, ollyat, a minden lapján", mondám.

—

—

mi,

volna kis/akasztva s ez, legyen hát együtt."

mintha kebliinkliöl

kormányoz. Az, a „miénk", csakhogy talán ké-

sbbre

fejlett

volna

ki

bellünk.

Én azon dolgozatomban tem többel

nem

rég!

Hanem mikor

Hegeds Samu

azon hiszemben, hogy ezek ellen nálunk

élni,

ez az én jólelk barátom, de-

már akkor ollyanokat kaczagok, hogy a szóval kezdet- harmadik szobába is hallják. Hogy ne? Egyszer riiúl,

barátom felséges

szives

monda el egy udvarhelyi Végével együtt megyünk szobámba s én

togalus.

riadoznak, mert csak újra elévett sajálaink s predikatziüját

illyenek mellett

,

egészen

uj

szavainkat

is

el el-

elragad-

Igy jelennek meg igy ezen uj csirák, tatva dicsérem. Szép, .szép, édes lelkem, mondja ö, mint a Gubernátornál tisztelkedésben néhány nr, de tudja-e? mi szebbre akadtam ín az alatt. A ki mai szabású magyar köntöséhez széj) apja kard- mint a samariai özvegyei hallottam, kideriválám csúsztatjuk.

ját

övezi, másiknak pedig kalpaga, luai nyuszt, azt. „Dr. ur, az Istenért

s a forgót belé

sanyja karpereczéböl

állitá

össze bol

j.

—

—

Kaczagtain.

!"

— Igen,

igen, a lidiin-

Jó, jó, hallja csak, majd

.4jtai uram a kolosvári aranymives. Párizpápain azután én kaczagoin ki. „Lássa, viditu után lett mentem esténként végig s egy falka belle sze- az olasz: vedova ebbl a lót vdovu a horvát detlet épen ezen Vd. füzethez csíptem. A ki most doviczu és dovpcz, meg, nem tudom .... odvez, a ,,csünni, gyapor síb." szóval, még pedig mint és íme innen az özvegy '). Hahaha, most én neujjal csúfol, annak ezt fogom felelni mosolygva: vetek." De azon meg én szoktam nevetgélni maUram, azt, a szakált)s atya, korából irta szótá- gamban mikor azt ismételgetni hogy me/ite és gyönyör, j, a íranczia ma/i/euiihul és genereuxrába, tessék csak megnézni. ,

,

,

Valahányszor

dr.

Gyarmati Sámuel, nálunk

Andrásfalván hét számra tetett a

zán jól

is

mulatott, mindig figyel-

magyar nyelv sajátságaira, s ezeket igaszedte össze 1704ben kijött ,, Okoskodva

tanító nyelvmestere" Ilid. részében: az öszvera-

És ugy hiszem, nyelvszerüleg tanítja Elsó darabjában a szók értelmérl 30S 300 lapjain Gelei után, hogy ha szabad e deák

kásrol, de synta.vi.

—

szót:

vív US vagy vív idus nem ezt is vivax

ven, miért

így kimondani: igy: élevény.

eli'-

És ha

^)

Hí'itha H'j bctürnggal

onn.in,

összehúzás van. llalm%y

féle

S'oiiio^'y

szil,

logaliiljl),

egorfa,

som.

oll>.iti

mivel a körül sok,

'l^zWágy

,

l'.gre^'y,

he!/, hol sok a lialom,

(hzve mfg n\\\\an n \\ayUn

állapotjcgyvolt: üszök, öszcsz, öhz igctiek ugy

van. zje, miként, nezn-, snzvii, néz, sóz után (Jsz aulumnui is, üsz igegyókbül vált név.

Az

ósz

mindent össz-ít, z

tücserénk van.

és x között pedig be-

—

,,

BERZSENYI S DÖBRENTEI LEVELEI.

262

l)öl.

Dr.

iir,

lénk.

luente?

barátomat, Sipos Fáit! Nézd, lecseppene könyera,

')

Emez élkkel meg Segesvárit együtt ebédeNem volt Iifirs a rántottához. Mig hozott a

tja-tjá-zó szász fogadósné,

rivaiiójával.

Elvesztem, fáidalom! egy másik öreg hiv

kénlein, hát manleau genereii.v any-

gyönyör

nyi, mint:

Ugy-e? No s

liorsola de-

az alatt

lelkem, monda,

deákul a

utána,

három szót papirosomon összefosem szárad meg.

a mi e

lyatá, az. Talán mig hozzád ér

Szíve neki a leggyengédebb; esze, bölcseleti ész, poézis melegével kellemitve. Innen gondolom, bölcseleti hite:

a miveltség fpontja az lesz, melly

Hát osztán? az embert, eredeti ártatlan jóságára vezeti vissza. angolul \eit jíe'pper s e\éí»\{\\\\ pe'pper s a nemS e bölcs magaviselete olly egyszer! Hallgató, zetek meg sok szót elforgatnak, igy lehete, látja, ki nem tetsz, nagy társaságban, de mikor ket''). bors: piper. Kn.

de osztán?

().

,

,

parsz, persz, pirsz, porsz tariott

=

Félóráig

bors

maga

kaczagástink, mert ezen

el-

is nevetett.

tecskén valánk nála Tordason,

mennyi tudományt

akkor bámulád

rejte szerénysége.

Oh, az

ily-

Megfenyegettem tréfásan, hogy várjon, majd belyen füleuiile az illyen ibolya -ember! Fülemile árulom gr. Bethlen Gergelynének Nagybi'inon vamondom, nem csalogány, ez oUyanra illik, a ki illyen derivatióiért csora felett , mert a grófné magát szinzi, ugy csal magához; de lásd közel, mindig zaklatja mulatságból. S most is kikajita, ,

Esz

de ö mit felelt: s

nekem

már többszer

is

vetett,

csak amúgy

Ennél nagyobb hasznú

duzatlan.

grófnénak

mit a

kell ide,

fel-

Gyarmati

lön

azzal, hogy a hosszukó lisztes kolompért

hozta

ott

hagyod.

A

bájoló természet csendes, éjtszaka

rejtekben termeszt, s reggel csak elámulsz nyilasain.

meg

A

volna már, mert e télre

béköltözködik ide a nagybúni ház. Én igen szeretek a jó emberrel ártallankodni.

semleges

vér,

Abrahámné

Jósika János kormányszéki tanácsos, tudom lalja.

az-

a

megindult; a csupa tüzesz báró

B. Naláczi Pista, ez a

vállvonító elméncz *)

hanem

ember, mindig

szelid gr. Gyulai Ferenczné,

halálán; Barcsai

elérzékenyedett, ilt

igen vonszolt,

és kiismerte az

látta nyájasságát.

hé Göttingábol Erdélybe. Ej, de bárcsak

nem

Sipos eleinte

után mikor

—

könny

fáj-

vér, ez a

sirva fakadt.

Még tavai nyáron imádságokat mutata neTalán helyesen hiszem ma , hogy mente úgy maradt az, a mi mostan: ment!) lenne, miként a mai: kem Sipos, kebelrázókat. És kiknek irá! Király eml', esztendíi , gyüró, szeret, a tilianvi 1.ÍI51imádsága! Miniszter imádsága! Látod a bölcset, beli coilexLen emle a R. m. nyelvemlékek lld. egy kötete 53d- lajij.ín Bornemisza 1.542-l)eli levelé- az emberiséget boldogítatni kívánót; távul, ugyan ott löl-íhül az ,57d. lapon kis faluból. ben: esztende Zay Ferencz záloeleveléhen gi/üre; a 119cl. laMég ugyan akkor 1815 nyarán olvasá fel pon pedig Bebek I'erencz 1 .j.'ifjbeli feleletéhen: és hazája szereti!. es hiiziijn szerele G>/ö- mosolygva elttem ezt, nézd: :

\

^

:

=

bl

—

ered gi/en, g!/en;/ vagy gi/ön gyünv gyöke véreivel együtt: g-ye/íê, gyengy gyöngy

tii/iirü

,

^)

Kisfaludy Sándorhoz,

=

—

gyünygyörgetni. Kpen úgy van: dom-h, hom, kasz, köz, mony, nyom, szt, szóm, gyök ut.ín:

Kazinczy „Tövisei

Virágai" olvastla iilún:

e's

tz nem emészti meg azt, mi domború, homorú, monyoró, nyomorú, sztörü, Tzbl vette magát, s tz eredetre mutat, szomorú, s 2/ hctürag elliagytával mindenike, névül áll. Mente szerint maradt a nyelven: fen-e, Szúrós tövishez de ne nyúlj, Te virágira méltó. lep-e, megye, a mi kölünhon: fen, lep, raeNéked ezek vannak Himfyre szánva nem az. gy vagy men stb. Egyébként pedig ti barátok vagytok ? mondám Bor gyökbl eredett vagy azzal összete/t e szavak: horoczk (nem baraczk) bor-ostyán, bor-s, Síposnak, olvastta után. Igen, felele, de a phiVesd mind tzbe ne

félj,

a

,

Borsó-d bor-za: borvíz, bor, kosbor; és az abból jttekül tetszjk: borjú, mert ez, barommal rokon; bor-ék, bontó, helyesebben: biirék biiritó, mert a gyök itt: bii bur, bor-z , mibl, borz-ad boza Oláh Mik-

hors-ó, Bors-od

,

iéi,

:

lósnál itt

kun

ital,

hely trné.

yalanii

csíps

,

tágasb niagiarázatiiak

Nagyánt csak ízt jelent.

annyit,

,

losophushoz nem mindig, annak

ugy lobogni mint Kazinczy kell

az

igazat s azt barát

ellen is bátran kimondania. Ubi plura nitent

,

non

ego paucis

mintsem hogy l/or

Jól int ennél Ena;el Jósef.

illik

látni

Kivel tartasz te, az ítéletben, Kazinczy val-e,

vagy

Sípossal.

Én Síposnak adlam

kezet.

BERZSENYI Megirám Kazinczynak, már

liuzzá

veleui,

szlt,

nt'keiii ott

a

miilt

Dübrciitei Borzscu) Mnrutiifiiirti

zös baratiinkot az igen értelmes dortor Szegedit,

sem akará venni,

fel

De

lmját.

—

nem

felesegének

halotti

ámhár engem meg Cd.

,

i

Ámult

Rá

kem

és ráui

;

ki

ktlle

engem, didergt

leggyengédelih

tet

ugyan

predikatziúrol

fele

,

alva lelem

éjjel igy

itaraucsolék

az a holiind lalt genieje mélyig Sipost azonban' három más éjiszaka

ki ;

magamra:

fráter,

L''tn
l».

meg Fanchonával

indiiott

a

i

meg már

Naiáczi Jósef házánál fektél)en kö-| kaczagásra faka.sztoit!

h.

szntem.

1820.

h.

leié

hideg, 8 7dlkén is, de gyiiztera

szegényt

löil.

Naiáczi Jóseí. felelned kell Berzsenyinek régi kérdéhére Kotzeterengcde sziIteiuenteiUi bue felöl. S tudod, hogy történi. A tiszteletét.

mellyen osztán együtt liallgatnók

hál

martiiis

,

Kedves barátom!

csak 8-dikára igérkezek ahhoz hé Szászvárosra, néhai

ilu-z.

szilvát, dinnyét

szaggatóit, én pedis; igen kértem, hozatná ki kö-

mert

•2G3

menlemkor

de kertjel)e uiég

liideglelilsen (nialám,

felig

kijött

Sipnssal

ki

voK, hn^y uiulsú

aagusztiislian

DOBRENTFI LEVELEI

S

n mi

neliany olly jó izU

pedig a lelek körül

Ne- felh hajtó szél. Néztem órámat parancsomkor, Sipost hány? S vala egy, éjfél után.

rala merve. ki

jíinöm

,

Hogy meggerebenezé Schlegel \. W. ezen lOd. Knizínbiib-ol, miként a köznémet nevezi, de hogy

Naiáczi Pista fek-

a inaga ágyába.

mintha valamellylnk sirha szállna, úgy hiicsiizom megvonyogózla ö meg, azt! ,,ííyere, veié neki, is johh egészséget kivan nekem, ulánazz hát ólmos elménczkedéseddel." Hogy fityel Siipostol, csendben: haza hoz Bája Pista szíves barátom málá a mi Kazinczynk,— s oszián sírt miként

Dédácsra, hol a hideg, I3dikaig mindennap kiráz. Szemere Pali monda nekem ,,(iurlin ," vagy az 17d. azt izeni b. Naiáczi Pista, hogy Sipos, l.'>d. ,, Ember gyiilölés" en, midn azt Pesten a Hacker este késn borlevest eti, nzt mondta .,ez az utolsó szálában látta.

vacsorám" ezzel befordult

s megholt!

Olvassuk a kriiikákat

Kazinczy sorai róla mnlt Sept. 28-dikárol: „Kedves, kedves S'posiink! Melly jól esett, édes barátom, csak ezért is melly Jól esett, hogy behogy mentem Erdélybe. .Must azt mondhatom

innepélyü

uraíinék

bírák

s azt

hiszük, a nagy

mindenben igazai mon-

danak és gyakran láiailanban ítélünk mi is nyomukon. SiataríuMioskodiink. Pedig csak el vagyunk ámiiva. .Már eziilan saját kebledbl íiélj mondám Magyarországi haráíjai közzül en csókoltam meg magamnak, valamint jobb, enszemeddel látnod. ,

utolszor."

Hát Te, miklai Zeng, hogy vagy? Legvidoegészségedet kivánoui.

rabl)

nek változatairól, ecsetele a szeszélyt, és ámít tudom, maga. mint .Medusa feje. Éleiszint ad ez az ember, olyjól megnyujtám ezt, lyan rád kiállót melly paloták csarnokaiból kl>-

Erdélyi útjáról Kazinczy majd

A

levélírás neki, élete.

ugy

e

-

Én

Koizebue, barátom, nagy emberismer. Eelmeglep összeütközt, rajzot vet a szív-

csipi a

is

ir

,

szinzik s a városi alrend ablakain beszinzik s igy

?

hogy Kazinczyval mindenünnen csal elé szemet azon elkáprádzót, is arra knyejtt. Ahol a kritika, vigjáiékában, s?támadott, mert bellem ki kell pattanni érzésem- lejtességére már meri emelni taraját ellene, megpártján; nek azonnal a mint felforraltalik, de meg hamar villan elmessége s a néz.ség mind az S még azt

is

sok sok örömem

ide tíizöm

volt.

Egy

,

két nehezelésiink

tle olly a kritikus meg elhl csak két-három tollát látva ISOti óta leveleibl, s hálában kezében , a többi tovább leí:yez. ,,De a rósz brt rajtam a ló és kutya, miért e két is kifényiti" azaz a vétekre jónak mázát keni.

engedtem neki, simuliam hozza. Hisz sokat ki

taiiuliam

ne legyen

állatot

kiilímösen

szeretem.

Nagyon sokszor

ezekkel méltatlanul bánni, míg elidegenednek.

kell Igen.

hanem az emberek (öbhe

illyen.

meg csak

oda csapja ket a színre a mint nemesb vannak. «J sem volt a felsbb szell.iiiü emberek vérébl, a Ilerr voii-t csak talentumához közikbe markol

ragasztották.

s


264

Ezen köz élelhöség tévé egész nemzedékek

épen úgy

leié fenn

t

országban Bája Pisla kedves barátomhoz egy két

töljh

színuiiikiíltéiévé

:

az ember,

kit

addig

napra

unszoltam míg Vajda -Hunyad várát,

magát benne Angliában Muszka miként mist

áll,

vévé,

rajzba

valamint Déváét

és Magyarhonban, a hova átforgatták, a millyen- is; amazt egykor metszetni akarom. Hunyadi Já

nek,

német pajtásait

festette, mázolta. nosnak hajdani ebédl teremében tánczollam is a okom, barátom, kritikusai ész- múlt farsangon, pedig eleget, s gyönyör társarevételeit követnem, s közlöm veled, saját felfo- ságban Ilelbling administralornál. És mulattomgásom szerint a de-zést is minden dicséretnek ban is meglendité lelkemet János nagy árnya,

Azonban

volt

;

meg vagyon

maga

a

dr-je. Kerülnie kell valn kö- iiug

Kazinczy emlékezete,

kivel

ott

IS 16-ban

ty er egtetést. Szo- együtt voliam. Azt a Voltairet, barálom, be lapról lapra élmori'ijátékben pityer lenni Kisebb vagy nagyobb sas, de sas oda. A kotzebuei érzelegtetés be- delem! Kölcsey nem szereti, nem Fontenellet, mizéjtrendi színmiiveiben a pi

!

,

teg állapot; a mysticus német, a lélek ollyankori ként

elernyedéseibl irózá össze

érzékeny játé-

még 1815b.

irá,

én mindeniket

s Voltairet

különösen szeretem. Fontenelle gondot gerjeszt,

kait, Schaiisj)iel. Ép tagban élö ép lelkület, ha hogy legyen az elvont eszme is, világosan kifekaczag, szivébl kaczag vigmíiben; ha megindul jezve világ számára. És Voltaire, Voltaire! Ez, szomorúban, a nemes ert fájlalja, miért veri le iisiökös csillag a világ literatúraiban. Nyelve peépen azt, homálysztte csapás.

És Kotzebue ne reg, stylusa mint a pillangó, elméje szikrát hány,

rakott szlejét csak musthoz és pajkos, csintalan; csak ott nem kell, hol szemérordinari borhoz olly hamar, hadd érett és töppedt met karczol, vagy hiú önütogtatásai miatt amúgy

szedte volna

le

kevesebbje nekfá- mintha valahogy âzem/>ereskednék legalább bomint minden tettében londokat eji. Mert szive csak Zairban. Másutt úgy irttában is mindig szeleskedett; 100 körül mócsing. Ö csak az éneimet fricskázta, hogy azt jár színmüve. Ha fennköltebb képek lengték volna képzelet s érzelem hamarhívövé ne szédítse, s annak mágnese poniján csak hogy csudálják, mint meg, kevesebbé s több színvé leszi.

meg jobban

volna

rosb lön.

De

,

asszúhoz

a weimari

fi

,

;

,

,

Mindazáltal, bár iliyene támadna most eleinte

egy vad lovon, nyargala

túl.

Isten tagadásnak

is

ölté fel színét a bohó miért osztán jól meg a magyarnak, el'.artann egy ember rendet ') szép igy czikogtaták, s méltán. Pontos történetíró sem, de meséivel, mig tömöltebb izmu.ésjobb ízlés feledhogy' kifeszíti a tettek rugóját, miként világosit teiné el. Ha Te valamihez kezdél.jó sikert hozzá. összehasonlításaival! Miniha elöíink folyt volna Én e telén, itt pihentem, egyedül. sszel le a régi világ, mendegélne a mostani. Románai,

kaszdavalék, szílvafát legalább egész erdt ültet- ban az ember el elkaczag enmagán, mikor ollyan tem; Zarándban pedig Lunkán , hárs fasort az fonalakon sodorgatja végig az eseményt minket épületiöl ki az országúiig, vagy félórányira gya- anyánk rokkája belénk is eresztett; és kibékülünk log; így Lnnknjon. Majd midn hó fede mindent, véghez vilt balgatagságunkkal, hogy hiszen abba

—

,

este a belölfíit

tüzébe nézek setéiben; lefekvém belé kellé buknunk, mert álszegyent legyzni éjfél meghajlásaig a mit nem volt erünk, legjobb akaratunk útjába egy varjú itten találék, így Koizebuet, Voltairet stb. Fél 9 szem hunczfut feküdt s azt átugrani nem tudtuk. elölt kdtem. Reggelim után az egész ndvar miDicliounaire de P/ii/osoji/iie-j hnuk veleje: ,, ember 9-

kor,

olvastam ágyban

!

ben létének megvizsgálása, lóistállóé. Tizenegylegyen valahára eszed, ne hidj minden me.sét; töl fogva feldolgozása az esiennen elgondoltnak;!j„in( jgien képére teremtetett ha okos nem vagy lön valami kis megkésérlés: Kpiiyi'nnfzei diadal difî gyalázod. és K/ára VispgrúduH czímmel. Háromkor ebéd. x Candide-beli báró Tundertenlronk nemze-

Majd a virágházban séta, késbben Gyakran holdvilággal is beigeték

•)

lovaglás.

—

tének bölcseli

nem

szeretik

ezen léhelezjeket.

Dévára jg az természetes, a franczia philosophálás reggeli mü, miként az angol is, nap nyájas keltétl Fgy enibernyom, egy iv.idék, ne.nizedék, a csikij'l'^''= ""'"'^'s "'fgelebb s tisztább napnak vihet; a székely ajakán: egy emlier rend. németeké esti gyerlyázáskori, mikor a lélek, meeste

:

,

!

:

BERZSENYI S DÖBRENTEI LEVELEI

lankliolinia hnjlik.

Innen mysficismusi liurkoKsá-

guk, innen

nii(

lii>i;y

•!

elélih csiiniliak

Tolt,

S még

ez az emlier eííészség-szeiem nappali

koiiuilyítoit

lia

hogy lelkemet

es(e,

Magyar

((onil

s irás,

az álom de-

felvidítsa s

nem

lesz,

S

nem

árt.

Köd, nem ereszkedhetik

valahára

is,

de,

liidrg serget

a ki messze repült

nagy künyét

Lágy ]ianaszba 10.

Olvadást

26 il.

ui>ril.

,

Meg

18'2'J.

Kedves barátom! már

a'

S

bará-

fúlni érzi

jni

Reszketve gyújtottam

S

értté

híve

í*

A

üsi

ha megmozdul-e rajta? Ha, nem, lü/.be vele. Hallgató Te. Pestet én ? mint vagy

tésül

örünicit;

raiívogó rsilliigát.

Hogy vagy

cjjciiu mécseit.

királyunk lakával, e császári

szent ügv most

is

tnjiodtatik,

'!

fásult haza!

Tegnap este a

A millyeket más bon, büszkén jiitalmaza üres

,

iiírü

ház

multam

Ok S

inkább törüd, mint élcsztnéd lelküket.

megsajnálanak.

ifjan neki

Rontják

zik

vágva gyalázó éjednek a

,

mik díszedben gátlanak

Fejtik tizét lomhán

cltii|jodt

S

|>arlagosu!t utján,

hajiinn

a'

elé;

clicsi'iségeil

Uj virágod csattan lelkcsb

,

nyelvednek.

(ind lantján.

cserélém

lelkem azonnal Nálad.

István tere melletti kávé-

üldögéltem sélám u;án hold világon. Elá-

XH. százév

óta négy országlóház alatt

épülgetett szentegyházon. Félben látja

Pazarlják éretted husi erejüket,

STe,

elölt

sz.

,

vigaszlalatlanok.

várossal

már majd két éve, hol délelöltént gyakran gyüjteméuykedem, ebéd után járok, mulatok. És ha

fel

Legdicsbb elméid koszoríizatlanok.

\álail

istenének

.

nemzelünket illet akad Szegény

,

sirján lionlozgatják

erre megint forrnak fojtott érzései

,

tört oltára lucllc tnszitatik.

,

szétnszloll képei

Mohács

kadozott költélyemet kebeledhez értessem késér-

liazi'it

Megszegtem kedveért szivem

Mim

s

S felkeresni ohajtkozom újra ebben én Téged, hogy ezen iit szakedves bátyám jó barát(»m

Huzai Ugy.

Csakliogy látnám

,

.\djon uj kort ,\rpád nagy népe nyelvének.

akarám megküldenem e következt. Ne sajnáld megolvasni

hogy dísztelen.

meglátogatják

l'elkönyürg hazája

minap

;

ne érje hunytát nemzetének.

Mátyás fényén

Járt Kis János

letörli hirtelen

szikrát pattantva gyúl,

is,

Magányában régibb

Szerettem a

lesz.

csak azért engedne keblének

Hogy, ah!

Dülircntei Berzsenyiliez.

itt

hogy nagtot tesz,

nem gyávul

KI ugyan

Lelke megzúzva

Örümmel hallván,

,

már egyszer

irj

tunktól egészséged jobbra válását,

hitte,

s

Kicsi körbe szorult szenderg férü

Kicsorilult

lie'cs,

vészen észre

magasan járt, roncsolt rzésivel,

hull a

S

mint én eléggé valahára.

,

linjnalalniii.

ISusan néz a szépen elgondolt Mgészre.

le földig.

Tavaszodik megint az id, már én újra kaszda leszek. Igy hiszem Te

,

issza.

ébreil fel!

Magát rontó

Voltaire soha mig a világ,

»

tapasztalatlan szive szép árjiiiian

De, mire

másutt minden másod százevben egy-egy

eléjö,

nyomja

Nagyra kelend nap, villong

ö(e(

rülten kapjon.

de ha

i

sugárzatil issza,

\'ak hátráltatóját porba

Nekem ugyan elé

nem mer

dihzii tettek

l'ajis rriidit karja ezer livilrát lever

Zakariás.

is

mit

ifjú

Örök

Si-helling, A>'erner

Stolllier-r,

mes;, cnnfitealják.

Az

azután

is,

265

Mátyásunk midn

1

4 S.lb. június

még

a mi

1-söjén diadala

ülvén

la-

fényével veszi kezére Bécset,

s

kát Budáé- Visegrádé helyeit,

elvégezteti, a mi,

itt

fel

90 évig csak húzva hala.sztva folyt. Azt gondola, magyar korona alatt marad Ausztria. Azonban mi jutánk

véd

kezébe, mert

Mohács után

gyengesége behozta tröket az

hetk

a Zápolyai

segélyével vet-

ki.

34

,


266

Bécs helye. Mark Aurél itteni halálán, Baa cseh Ottokárén és Habsburbenherg házon gon kerepzlül véve, a lotharingiai ágig, a világi válfüzandóságok megrázó panorámája. Magyar kelevész ad halált az utolsó Babenbergnck 1246b. ,

,

bizodalmas kérelmeimhez ragasztom még azt is, hogy ha a Redactio, vagy ezen értekezést, vagy az anlirecensiót

nekem

azt

fel

nem venné, kérlek

ird

meg

is.

Ezek szerint láthatod érdemes barátom magyar segédkar végzi ki Otto- hogy én Rólad igen szépet tettem fel, azt tudnikárt 1278-ban Marchecknél s leszi fejedelemmé illik hogy ha netalán némelly véleményeink ellenRudolfot. A török kiverésekor tehát Habsburg, az kezni találnak is egymással. Te azért nékem elegyik kölcsönt adá meg. lenségem mégsem vagy. Ezen bizodalommal folyaÉs ezek megfutása között feltevém magam- modtam Hozzád s ezen bizodalommal ajánlom toban. Hozzád ma bizonyai fordulnom, sorokban is. vábbá is ügyemet. Élj szerencsésen s örvendezNémetujhelynél

,

,

,

Szcs

Válaszodat kétségen kül vehetnem. István

,

m.

kir.

udvari ágenshez czimzetten

ismeretes a postán

tess

meg

engem pedig gyakran vonsz

,

hozzája szép esze, meleg barátsága s hálával

tartozom neki.

Más

Gyulai Lajoson

kiviil,

barátom még

hív

Ujfalvy Sámuel

is

12.

gról

itt,

a m.

kir.

Döbrentei Berzsenyihez.

testörségnél, Báróczi Barcsay lakjában.

E liozzá

levelemet visszakapfani

nem

leveleddel. Tisztel barátod stb.

lakja

;

,

de

nem

Berzsenyilöl

,

meri

Buda,

jutóit.

182 5.

július 25d.

Viszont tisztelt barátom! El van, el lesz igazítva minden, kiván.ságod

11.

szerint.

Én pedig Bécsben laktom

Berzsenyi Döbrenteihcz. Mikla, június

30rf.

munkámról 1825,

tudósítalak.

GOK BÉCSBEN.

Czíme:

Osztálya,

szári királyi intézetekben,

Tisztelt barátom! Mivel én ismét mozogni kezdek, kénytelen vagyok holmi kérelmekkel nálad alkalmatlankodni. Hogy mastanában a Tud. Gyjtemény' Redactiójához egy kis értekezést küldöttem, reménylem tudva van eltted. Ezen értekezésben egy helyen a képfaragás' mesterségét csak szép játék/iak nevezem, melly kifejezésemet mást szerelném megenyhíteni, nem azéit, mintha azt igaznak nem látnám, hanem csak azért, mivel az a szép mesterség mást nálunk ébredni kezdvén azt kissebliiteni ne láttassam; kérlek tnhát ezen kitételemet valahogyan szelídítsd meg. Nem fárasztanátok, de az irásmása nincs meg nálam, meit én valahányszor irok, mindannyiszor másképen iiok. Ugyan ezen okból kérlek arra is, hogy méltóztassál ezen értekezést egy kis figyelemmel megolvasni s lia benne

alatt készítgetett

MAGYAR

DOL-

három. els. Csá-

vagy bécsi más magá-

külön helyeken találtató magyar nevezetességek, úgymint: 1. cs. k. udv. könyvtár;

nosokéiban

s

2. antikok cs. kir. kabinetje;

3. cs. k. kincstár;

gyjtemény; Schönfeld múzeuma;

4. cs. k. ambrasi

tár;

6.

magyar nyelven;

5. cs. k. fegyver7.

Isteni

tisztelet

Endre m. kir. leányának Erzsébetnek képe a német lovagrend szentegyházában; 9. az augusztinusok könyvtárában egy asztal vel.

8. líd.

Magyarországnak mozaik rakásu földképé-

Je^yz.

levéltárban

A

cs. kir. házi- és udv.

lév magyar

—

lakó magyarok által

felállított

gyjtemények.

I.

1.

tára. 2. Képtára. 3.

fhaditanácsi

iratokat ismertesse meg,

a ki azokhoz juthat.

,

másod osztálv. Bécsben vagy azoknál lev

Esterházy Miklós

Múzeuma.

s rajzolatgyiijteménye.

II.

4.

Jig.

könyv-

Rézmetszvény

Esterházy János gróf

kézirat s íegyverkép gyüjtélye

').

III.

Keglevich

valami lételes hibát látsz tudtomra adni, mert an-

nak nagyobb részét méltán félhetek a

olly

hogy igen Továbbá pedig ezen

sietve iráni,

hiliáktól.

')

Halálával, (Íjai küzüit oszlott fel. Egyike, László gróf becses l)arátoiii a maga részéhez még lübb-

,,

BERZSENYI

DOBRENTEI LEVELEI.

S

267

János ^Tüf könyvtára. IV. Marsriínak IVil. Béla gadtaíása. Egész fijjnr. Vászonra. 3 I. 4 leányának szobalteli ki.s oKára Marsit szigetérl 4 I. 4 h. sz. 2. Bakkhiisz gyzöilelme. Vincze özvegyénél.

gróf Battliyáni

Imre gyjteménye

—

').

ma Guido

li.

—

,

V.

ii.\iim.m> os/.i ái.v.

Legrády,

Ren

Magyar

vttert

i

Calviuztinubaii

tziil.

,

f 1642.

l')?."),

A gyermek

Curacci lamlváiiya.

e't

Col-

Jézust

emlékezetek Bécsre. imádó pásztorok. Egész ligurák. Vászonra. A kép Ezek közül Esterházy herczeg gyjteményei, 8 szegletü. 3 1. 1 h. mag. és szél. — Giordano, összeírásából közlök veled holmit kivonatban,' ««/. Nápolyban. 1632, f 1705. Spa;;iiul
Vászonra. 6

tomba való 4 b. mag. 9

I.

ESTERHÁZY MIKLÓS HERCZEG

KÉPT.4R.\.

Olasz iskola. Paolo Veronese

Ebben

1532, f

Vero/iáhan

Jézussal,

Márta, a gyermek

Ka

Jósef, Ferencz, .Ágoston és sz.

sz.

Fára

talinnal.

Szz

,

magassága

—

lábnyi s 7

1

Fa fin a

liiív.

11

1.

h. szél.

2.

Az Egyip-

Egész figurák. Vászonra. 6

I.

—

i,

Cam

b

i

aso

Ca

v.

n g

i

a s

Geniiábun l527, f 15S5. Forzoni taniívá-l nya. Taniuin és Lueretia. Egész fig. életi nagys. szül.

mane

158S, Hadidé pieri

Vcleiicze'beit

Carotti tutn'liá/iya.

e'$

szél.

I.

Vászonra. 3

(Caliari) sziilrlett

mag. 3

1.

futás.

fig.

1

b.

—

mag.

5

1.

2

h. szél.

—

Montespan asszony képe. 1. 8 b. mag. 3 I.

nagys. Vászonra. 4

Rafael Sanzio,

szid.

szé- 7 15 2 0. Perngino tanil ványn.

Ro-I

166 2. Zam-

itrrbdban 1617, f

l

tanil vámja.

életi

szél.

9

I.

szül.

1 i,

Fél'

8 h.

1483 Urbinubun,

Szz Mária

tartja

15 22, a gyermek Jézust és a kis sz. Jánost térdein. Ez f 16 06 ]'eronába/i. Egy alvó leány, karjaival a kéjt nincs egészen elvégezve. Albani pápa ajánasztalra támaszkodva, fel figura, életi nagyságban. dékozta Erzsébet császárnénak. Fara 11 h. mag. Vászonra. 1 1. 6 h. magasságú, 2 1. 4 h. szel. Tizian Vecellio, szül. 14 7 7 Ca8 h. szél.

lessége

1

s

1.

1

h.

ti,

ís«/.

—

M

c hae

i

gi

Ange

szül.

,

Ame r

—

d a C a r a v a g- dorebun , j 15 76. Beltiiti és Georgione tanítvág Caravaggt'oa/i Milano mellrtt 1 5 (i 9 nya. Vd. Károly római császár képe. Vászonra.

1

o

1

i

i

,

t 1609. Arpi/ia

A maga

tanitcáiiya.

képe. Vá- 1

—

9

1.

h.

mag.

1

4 h. szél.

1.

—

Gb

i

r

I

a n d aj o

Florencziábim l4S5, f 1560. Fra BartoTÍsani, rs/7/. Cupo dlslriában 1656, f 1746. lomeo tanítványa. Krisztus születése. Fára. 4 1. Za/ichi tanítványa. Lucrelia, a mint a tört mel- 8 h. mag. 4 1. 2 li. szél. Vasari, szül. Arezlébe döfi. Fél figura életi nagys. Vászonra. 3 1. zóban I5l2, f 1574. üel Sarló és Michel Anszonra,

1

1.

8 h. magass.

l

4

1.

h. szél.

T r e-

sziil.

—

1

h.

mag,

2

1.

4

h. szél.

—

Carlo Dolce,

2

h.

szél.

— Dominichino

elmélkedésében. Fél figura 3

1.

2

h.

mag. 2

Egész figurák

életi

5 h. szél.

1.

nagys. Vászonra.

2.

Lót és leányai.

nagyságb. Vászonra. 4

életi

1.

7

1.

5 h. sz.

Egész figurák

—

Albani,

Calcaert es

3. Kaliszto

fára.

1

1.

9

b.

nympha Diana mag.

grálzia. Fára. 6

Murillotol. l.Egy a Fél figura

ber.

életi

gassága 3 lábnyi 2.

I.

6 h.

8 hüv.

s

1.

fi

viv em-

vállán ásót

nagyságban. Vászonra. MaSzélessége 3 lábnyi.

Tánczoló parasztok. Fára. 1

b. 1

ma-;. 6

bárom

5 h. szélessége.

Spanyol iskola.

ri), *:///.

I

1.

(Domiiiicus Zampie-

Bolognában 1581, f 1641. Cahaerl és Caracci tanítványa. 1. szent Jerouios, elmerülve

A

rlo tanítványa.

szül.

Florencziában 1610, f 168 6. Viniali tanílcánya. magas. 4 X szíiz Mária feje. Vászonra. II. 0. h. mag. 1 1.

1 h.

1.

magass.

hüvelyknyi szélesség.

eltt.

Ezen kivl itt Velas(iuez, Ribera Moja, PeA. Cano és Zenego spanyol képírók leg,

1

1.

5 h. szél.

reda,

Bolognában 1578, f 166 0. emlékezetesebb darabjaik. Caracci tanítványa. 1. Európa elrasziilrt.

^(iiicl i.okkola. félét

')

szerzett

s

ugv tévé a mostani orzággrülés-

nek ajánlatát az erdulvi iiiiizéiimlioz. Kár, hopv azfita ez, nem egvttt vétetett meg.

Ebben küliinüsebb a többiek között I i

c a

Kau

f

f

mann

,

szül.

Ange-

Granbü mimben 174 2,

34*

BERZSENYI

268

f 1807.

Mengs,

s%iil.

7 h.

1.

gyer-

Lydia királya eleibe

Glaiikiis

Vászonra. 3

tik.

midn

Pyiihiis

Apjti lani'lvá/iytt.

mek korában

mag. 6

1

1.

DÖBRENTEI LEVELEI.

S

—

szél.

li.

Teniers,

Drezdában 1728, f 1779. Apja

1

1.

Antwerpiában 1610, f 1694.

szül.

tunilványa.

A

2 h. mag. 2

1.

állita- Ajija

VanDyek,

könyüriilelesség munkái. Fára.

9 b. szél. S töhb 5 darab. — Ánfwerpiában 15 99, f 1641.

s%ül.

tunüványa. Jupiter, Juno, Minerva, Apolló és Her- Ritbens lant'lványa. Krisztus koronázata. Fára. kiilesz a felhkben. Vászonra. 6 h. mag. 1 1 h. 2 1. mag. 1 I. 6 h. szél. Van der Werff, Netscher, sxül. Heidelbergában 1639, szül. Rotterdamban 1G59, f 1722. Egy asszonyszél.

—

—

f 16 84. Egy asszony képe a mint egy folyosóra ság képe. Fára. kikönyököl. Vászonra. Fél 1

5

1.

szél.

li.

—

I.

mag. 2

—

szél.

magas.

h.

Vászonra.

Elzheimer,

Egy mezei vad vidék, tehenekkel

dezö fejér néppel.

—

Cranach,

1

es

szül.

3

1.

mag. 1

h.

2 h.

3

—

h. szél.

mag. 3

mag. 5 1. 1 h. 1. felhk közölt. Vászonra.

a

— Ruysdael

szél.

1.

1615, t 1670. Két

tanit- sxül.

1.

Vászonra. 4

viszi.

tájék, egyik

(Salamon)

egy

falusi

és fere- innepélyt, a másik az ezen falusi innepélyröl haza

Crannach- menetelt ábrázolja.

szül.

6

I.

Három angyal

2.

szél.

1

Kolóniában 15 77, f 1640. Van Van Vien tanilfánya. 1. Merkurius Hébét szül.

vidékben Olümposzba

Frankfnrlban 1576, f 1620. Vffenbach ványu.

Rubens,

Weimarban Oort

szül.

tájfestés borzasztó

l h.

I.

9

1.

és váromladékkal.

vizomlással

7 h.

1

Dietrich,

1712, f 1774. Két

lév

fig.

Vászonra.

—

Breugel,

Jo-

ban 1472, f 1553. Herodiasz, keresztel sz. Já- hann Breugel, a ki Sammt-Brengelnek bársonyos nosnak egy tálon lév fejével. Fára. 2 1. 9. h. Breugelnek neveztetett. Szül. Brüsszelben 15 89, mag. 1 1. 10 h. szél. f 1642. l.Adám és Éva a paradicsomban. Fára Ide a német iskolába vannak feltéve, Rein, 1

West, Moreaii rabjaik

is

1.

11

mag. 2

h.

10

1.

b. szél.

Reynolds, angol képirók da- a mint a bárkába költözködik.

s

2.

—

Nóe háznépe,

Breugel, Pé-

valamint Kupeezkytöl és berezeg Es- ter Breugel, máskép Höllen-Breugel, Pokol Breukiket a magyar képirók gel a XVld. százév végén élt. 1. Aeneast a Sy-

,

terházy Páltol egy-egy, kicsiny

száma közé

számlálnunk

kell

peczky Jánostol

áll

itt,

szül.

').

—

Ku-

ton viírm, 1667, f 1740. Clai/s veres sapkás férfi személy mellképe. Vászonra 1

1.

10

mag.

h.

1

1.

6

b.

terházy Pál, magyar Elzheimer tantíványu. Az Után.

Rézre

festve.

szél.

a föld

billa,

országba vezeti. Rézre 10

alatti

Bazingban Fo- mag. 1 1. 2 h. szél. lamíványa. Egy ban prédikál. Rézre.

—

Herczeg Es

bé. Rézre.

—

kok. Fára.

1

Bo

t

h.

8. h.

1.

Remete

2.

sz.

h.

Pál a pusztá-

Junó a pokolba megyén Tengerparton lév omladé-

3.

magass. 1

1.

5 h.

—

szél.

165 5 Ruysdael (Jakab), szülét. Harlemben 1635, f Tóhias. Elzheimer 1681. Berghem tanítványa. Egy kert része. Elöl

ország nádora, ifjii

— M

Hollandi és Belga i.^kola

Leydúban metartván kezében. Fára

kecskék és kosok. e zu 1615, f 1658. 1. Egy lantoló

6 h. mag. 9 h. szél.

gette

együtt:

egy

férfi

,

üveget

t

,

szülét.

fejér személy,

h. szél. 2. Egy asszony eltt Ezek közöl kiietszb: Rembrand, szül. térdepel férfi. Vászonra. 1 1. 11 h. mag. 2 1. Leydúban 1606, f 1674. Egy gazdagon öltözött 1 h. szél. — Van der Neer, szül. Amsterdamférfi, könyvekkel megrakott asztal mellett. — ban 1613. Egy a hold fénye által világosított holJ r d a e n S szül. Anlicerjiiában 1594, f 1678. landiai város. Fára. 1 1. 1 h. mag. 1 1. 8 h. szél. Egy karszékben ül férfi képe. Vászonra. 3 1. Hondekoeter, szül. Vtrechtben 1636, f 1 h. mag. 2 1. 3 h. szél. Limborcb, szülét. 1695. Egy pelikán, egy török lud s külömbféle Hágában 1680, f 1758. Paris Ítélete. Fára 2 1. réczék a vízpartján. Vászonra. 6 1. mag. 4 1. 8 h. mag. 2 1. 7 h. szél. —Az idsebb Teniers, szél. Ruthards, a XV líd. százév végén élt szül. Antwerpiában 1582, f 1649. Rubens ta- Borzasztó tájék szarvasokkal. Rézre. — Ostade, nilványa. Egy pásztor a mint nyáját haza vezeti. a XVIld. százév elején. Paraszt szoba belseje.

1

1.

2

h.

mag. 11

,

—

—

—

Vászonra.

1

1.

magass. 9

h. szél.

—

—

Az

i

fj

ab h

Steenwyck,

szül.

1550, f 1604. Egy

töm-

löcz belseje, mellyhöl az angyal sz. Pétert kisza')

Sámueltl iiiag;|ar képiróink meg- badítja. Rézre, szélessése. Tudom. Gîijtemcnv.

L. gróf Teleki ismertetését

l

lábnyi 5 hüv. magassága

,

2

I.

,

BERZSENYI

269

S DrtBRENTEI LEVELEI.

Figyelmet érdemiének Berghem, Veenix, Ryk,

Berkheyden

,

Basszen

Neet\s daralijaik

is,

Iliiylenliurfí,

,

de

i(t

Verlioom

s

mindennek elészámlulá-

II.

ESTERHÁZY MIKLÓS IIERCZEG MUZÉLMA

Ebben e festeiiiényck M o latol *:«/. ColMilano mfllitt ltí2l, f 1666. Mária Franozia iskola. a gyermek Jézussal, a mint F.i:yi|itoniba futása Az értelmes nézt leginkáM) gyönyörkiWKet- közben egy pusztán magái kinyugodja. Sem Jóa franczia iskolából: Le Brun, szül. I'tín's- sef nincs ugyan ide festve sem az uti terüvivö

sára nincs hely.

,

:

dinbiiii

heli

16 17, 7 16 1)0. \ oiirl e's l'onssin laiiilváiit/n. szamár, s ennél fogva némellyek a szánakozás XlVd. Lajos meíídicsiilése vai;y apodieosisa emblémájának taríják, de helyesebb csakugyan sz. elly itl azonban csak elörajz, mert az ezen idea- iMíiria megpihenetének nézni. Mária, bokroktol nak tökélletesen elvégzett festése Verszaillban álI.!'»éániyékolt régi kfalak omladékai kö/.tt egy uti

btttt

1.

XlVd. Lajos, a mint Louvois, Vivonne es

2.

bért minisztereitl

hadat

(;ol-|ált«lvetön

ül,

szelíden pillant

mond I67l-ben.

—

ölében

le,

ül gyér

csupa a Hollandusokra mekére, kinek ártatlan ábrázata Leonardo da Claude Lorrain, lom a jó anyáh(»z.

köriilvéteive

—

bizoda

Vinci, l44t-, f I5l9

Chumimîiednn IftüO, f 1682. A nap feljö- szül. í iiicibru Florviiczia mellet I egy ázsiai tengerparton. Vász. 1 I. lo b. I-sFerencz király karjai közit. Varrochiu tunilmag. 2 I. 4 h. szél. Poussin, .?:/>/. Anilcrlij- vúinjii. l.A maga képe. Fél figura. Fára. 2 I. 4 h. hen l04, f 16('),5. Krisztus a szamaritaniai asz- mag. 1 1. Oh. szél. 2. Szz Mária a gyermekkel, forgat. szonnyal a kútnál. Vászonra. 1 I. 4 h." mag. 1 I. ki egy asztal mellett áll s egy könyvben

tziil.

vetele

—

Katalin és sz. Borbála van. szél. — Vemet, s%ül. Avignnnlxtii 1712, Szz Mária körül sz. Fél figurák. Fára. 2 1. 11 h. luag. 2 I. 4 h. szél. Egy 1. 1786. vad tájék, elején képnek haa f baljai, mintha oktatni lászok vágynak zuhatag mellett, távolban egy Az anya szelíden emeli fel a mi a könyvben van épUlet látszik. Vászonra .3 I. 2 h. mag. 4 I. 5 h. akarná a felöl gyermekét az nagy kivánsági;al kap. Mind a három 2. Egy éjtszakai darab, hold világgal. Vá- mellyhez

2

h.

szél.

szonra. 1

1.

6

h.

mag. 2

I.

szél.

—

Von el,

tziil.

sziiz

pillantása szent

elmélkedést mutatva nyug-

da Vincinek liécs))en a mii- szik a gyermeken. Leonardo aligha van párja. zák hallgatják. Fára. 2 1. fi h. mag. 7 I. 3 h. szél. lev eredeti festményei közli ennek nevével : T s o da más Tisi, Benvenuto Loir, szili, ránsbu/i 1624, f 16 79. Kleobis

1582, f 1641.

Páritbafi

Apolló lantol

s

—

—

i

i

Ferrarában 1481, f 1559 lioccacci e't Uafael taiiit lánya. A szent vezetik. Vászonra. 1 I. 11 h. mag. 2 I. 4 h. szél. Vaiietti Bou rdon, .v;///. Itílfi, f 1671. Bakkhusz és háznép. A kicsi Jézus jámboran alszik anyja kar megélt áll, a gyermekre bels Ceres több nympba és szalyr között. Vászonra. jaín. Jósef, Mária 111. 8 h. mag. 2 1. 5 h. szél. De la Hire, örvendezéssel tekint, s mintha valami dolgához akarna látni, jobbját olly vigyázólag emeli, hogy szül. Parisban 16 06, f 1656. Apja lanilváiiya. fel ne találjon ébredni. Theseus, apja fegyvereire talál. Vászonra. a szenderg kedves kisded 1. Mária és Jósef félfigurák. A kép fara van Szz korona4 h. mag. S szel. Ninusz 1. 3 I. h. 2. 4 Stella, í^stê. 2 I. 1 h. mag. 1 I. 8 h. szel. val kínálja mes Szemiramist. Fgész fmurák. VáR i- ««/. />^«/,A«// 1596, f 1657. Voussin tanitványa szonra. 4 1. 4 h. mag. 3 I. 1 1. h. széles. L gaud, szül. Pnpi^nanban 1659, f 1740. Er- Mariának JóselTel összeesketése. Vászonra; 3 figuránál több 1>- szél. llarmincz '•• '"••«&• '• 4 ^ * zsebet, orleáni berezegné képe. Fél fis;urák életi és Bitón

,

anyjokal az argoszi templomba inneprc

GarofalO.

Szülét.

—

—

-

-

nagyságban. Vászonra. szei. — M

i

gna

r d, szül.

mag 3 I. 6 h.,*'''^'*'"'" Troyesben I6l0,fl695. asszony 4

1.

7 h.

«^^^'"

gyönyör

alázatosan

alkotási.

A

és szemérmesen

szent

meny-

nyújtja

ké-

Mária felett galamb képében a sz történetírás miizája, ülttében, allegoriásan. Életi zét Jósefnek. Háromság lebeg, dicsség fényétl, meg, zengedez nagys. Vászonra. 4 I. 6 h. magassága, 3 1. 7 h.

A

szélessége.

angyaloktól körül sugárollalva.

Velrnczében

—

1424, f 1514. A

Bellino,

szent

szül.

szz, ülve

Egyik térden a gyermeket tartja, a másikon egy

\,

,

BERZSENYI S DÖBBENTEI LEVELEL

270

könyvet. Fára. 2

Luvino,

Szz

I.

XVId.

«

1

h.

mag. 2

Mária a gyermekkel

bet és a kicsiny János

,

,

11

1.

elpjén

szúze'v

s mellettok ki

—

2. Egy vidék vízeséssel. Elemohos kszikla darabok s ezekrl Erzsé- mintegy erszakkal lehengerített fatkék állanak

h. szél.

gólya

lesi prédáját.

Milu/ióban. jén a képnek

élt

sz.

az anyja térdén

iilö

mellyeken hátrábhrol a lerohanó megáradt havasi

gyermeknek egész harátsággal egy virágot

nyu|f. patak haragosan csap keresztül.

Jánost

II

sz. Erzséljet fogja

karon. Fára.

2

1.

h.

A

kép hátuljában

messzéröl egy nyájas tájék mosolyog, hol jobb-

—

1. 1 h. szél. Az idselib Pálma, ról falusi egyház s balról valami régi épületnek Ber-íamóhan 1540, f 1580. Tlzian tnnit- omladványa látszik. Vászonra. 2 1. magass. 2 1. vá/iyn. Szz Mária a gyermekkel, ki a tértién ül 3 h. szél. Geldorp, szül. Löirenben 15 53,

iinag. 2

,

tziil.

—

A

dögei.

szeretettel és ártatlansággal

Egy

férfi képe, kezén keszty. Arczgyermek, jobb kezét az elölte álló kis Já- vonásai beszélk, a szinzés ers és meleg. nos fején tartja, mintha azzal annak hajfürtjeivel Van Dyk, szül. Antwerpiában 1599, f 1641. játszódnék, bal kezével pedig orczáját látszik si- Riihe/ts tanttványa. Egy társalkodási darab, tágas, mogatni. Mária, egy könyvet tart baljában, mel- szépen kirakott talapu szobában t. i. Van-Dyk lette egy barát imádja térden állva a gyermeket. van maga, minden hozzátartozójival. Van Dyk,

eltölt pil-

f

?.

bajuszos

—

lantásii

,

—

Correggio

(Anton. Aliegri),

ban 14.94, f 15 34. tanítványa. 1

1.

9

1.

mag.

h.

A maga 1

1.

szilt.

képe,

futtatván ifjú

képzelödését, megette

ers ember

nyilván az

Szz

Mária a atyja és sógora, valamelly kutakat néznek figyelgyermek vidáman mo- mesen. E három személlyel által ellenben, négy

5 h. szél.

2.

pedig némelly gyümölcsöt vészen ki neki azt

ül, violoncellen

arczban. Vász. egy-egy öreg s egy

fél

gyermek Jézust szoptatja. A solygva kap jobbjával anyja melléhez kezébl,

Correggiu- egy sznyeges asztal mellett menyezet forma alatt

Nagyhalyjúnak Allegrinpk

,

baljával asszony személy s egy fejérbe öltözött

a kis János van.

el

—

Tiziaao Vercelli.

1.

ifjú

barát

Adonisz a mint

elüruhácskájába takarva hozta. vadászatra indul s Vénusztól búcsúzik. 2. Vénusz

Az anya lelkébl örvend a két gyermek nyájas- kényére nyugszik egy szépen lánczozott veres kodó szívességén. E festmény sokszor van rézre köpönyegen egy almafa ágai között. — Claude IS metszve. Magassága itt 2 1. 3 h. szélessége Lorrain. Egy tájék. A közepén nagy épületek, 1 1. 9 h. 3. Egy maga eleibe néz f félarczban elején fák, s ezeken innen egy pásztor hajija te8 egy kaczagó f, egész arcczal. Mind a kett pa- heneit és kecskéit a vizén keresztül. A kép há,

pirosra. 1 szülét.

1

1.

FoHlana

mag. 10

által elragadtatása.

rázat kelleme, férfiak

fejezve.

Caracci,

tuljában

kékell távolság. Claudius Ge-

szelíden

élt

—

és

különösen

—

h. szél.

a Xl'lld. százév elején. leenek vagy más nevével Lorrainnek egyik rePasserotli tanítványa. Több nympUá- meke. Bécsben Lorraintöl ennél jobb nincs.

nak Tritonok tritoni

h.

Bolognábuit,

A

fejérnépi áb-

karcsú termet igézete, s a setét

Baccia deli a Porta vagy FraBartolomeo di San Marco, szid. 1469, f ?. D« Mnyano

vad ereje az arczon és

tagokban Cosimo Rosflli és Leonardo da Vinci tuuifvúitya.\ vágynak egymástól különbözöleg ki- Mária a gyermek Jézussal. Az egész múzeumnak Po US sin. Boldogasszony fogantatása. minden képei köztt a legvidámabb legpompásabb

jól

—

j

A

—

lelkes Poussinnek egyik remeke. Erzsébet nyil- festés kép. Az ifjabb Holbeín, szül. Aiigsvánságos szívbeli örömmel fogadja Zakhariás ajtaja bitrgban 1494., f 1554. Atyja tanítványa. 1. Egy eltt ezzel együtt Máriát, a ki szent alázatosság, férfikép életi nagyságban. Vászonra. 3 1. 1 h.

—

j

gal tartja jobb kezét a szívén. Utána Jósef Pymag. 2 1. 7 h. szél. 2. Egy asszony kép. ács szereivel. A kép vászonra van festve. Magas- nacker, szül. Pynackerben 1621, f 1673. Egy sága 2 L 2 h., széless. 11. 9 h. lUiysdael tájék, a közepén kökávás kúttal, mellynél egy

—

(Jakab).

1.

Egy erds

vidék.

Jobbról egy vastag pásztor nyáját

itatja. Fára. 2 1. mag. 1 1. 8 h. ennek kiszáradt ágán egy bagoly. szél. Rembrandt vanRhyn. Egy ífju fejérAz eleje nádas és mocsáros helyet ábrázol bal- személy képe. Csinos ajka épen barátságos nyálol posványos vízben vadréczék ferdének s bokáz- jas tréfára nyílik szeme tisztán s csintalankodva nak. Tövénél a fának meily dnmbocskárol emelpillant. Jobbjában fekete legyezt tart. Fára. 2 1. kedik ki, egy béka ül, alattabb a nádasban egy 1 h. mag. 1 1. 8 h. széless. Kuyp (Albrecht),!

fa

dereka,

—

s

,

,

,

—

,

BERZSENYI 1506, f epy fekeíe kiilya

Egy

S DOBRííNTEI LEVELEI.

««/. Dotrechtben

?.

1.

jén

s

cinegeit egy fekete végét

Jialrol

tehén a

fiilie

Ele-I czosné,.

tájék.

neki fekiive. Jobbról egy

ifjú

nyakába

fején

s

hátrább kél ember. Fára. 2

Uiag. 4

5

h. szél.

1.

2.

egy

10

Ei^y rohanó tíz

4

teaplommal. Fára.

1

I.

keze csinos

uj-

s igy ollyan allá.sb.'in

van miniha am-

könnyedleg épen lánc/ára akarna re|iiilni. A torkolata. neki ered szépnek mintegy Icbcgdelö Kzeiliöl InI.

két kis hajó látszik, a távolban

liget bájol

kendje egyik

vetett

szere- jaival, a másik végei pedif; jobb csípejéhez similja

Elül üt tehén, ilatóhely melleit s félig vízben lieleltbrtíl

könnyen

felülciiielve fogja bal

csen kél megnyergeli loval zabolán tart, ellié jobb kezével

egy agár

271

10

h.

áll,

pedig

h.

iigy

gattatva hajladoznz anlik köntös, ingei

—

SChad

w

,

Mf'p,

holt

lö tagjaira.

jnnuuriut 2Stf.

1

8 2 2 A.

mag. Harmiiiczül ptzleudös korában. Egy fiinóleán)ka

s

—

egy más leány két madárral. A fonóleányka Nevezetesek még ezeken kiviil a miizéumban csupa ártatlanság, csupa kellem. Rá pillant az Francia, Vynants, ile Vieger, líramor, Kuthards, ember s a tiszta egyszerség édes elmosol} odása J. G. Kuyp, Sandrart, Molmann Roos Leiix fogja el. Ül a s/elid hódító teremtés, feltartja balDecker, AVouvermanns, Berghem, Mirevelilt jeles kezét feje felett s lebocsátott jobbjával épen jted2

1.

h. szél.

,

,

'), de a képgyüjlemény és e rinteni akarja az arany fonalat orsójára, mellynek kiletszbb vagy egészen remek gombolyaga balkezeben van. .Jobb válláról mintdarabjainak méliókép való jelleniezheiése m
képirók

festéseik

uiiizéum minden

egy kis kiinyvre lelne, niellyet csak akkor patyolat öltözete s kilátszik kevesenné a domboengedne részemrl, idom meglenni, midn e nngy rodni kezd mell. I-ágy öliözele ugy (apad kerek kincs, magyar képirói akadémia gyanánt Pesten ép tagjaira mint akkor ragadozna azokhoz, ha vagy Budán állcina s a bennek hosszasabb ideig egy illy rózsái bimbózásnak eredt leányka kristály lehel gyönyörködés, remek voltok minémiiségei- habok közit feredéséböl szálna ki szemérmesen. szinte

,

nek mély kitanulása

,

a hazafiúi érzésnek azt pa- Eszünkbe juttatja e nagy miivészi

rancsolná, hogy ollyan foldieink kedvééri

,

kik ef- rög

ifjai

,

kii l'raxileles

munka azon gö-

Vénusza annyira elraga-

még nem

láthatlak, széles leírásaikba eresz- dott volt. Gr. Majláih Jánost e szép kis fonóleány mind a képirói niiivészség szeretele egy hozzá intézett szonett költésére ihleté. küzliink is jobban terjesztessék, mind az a magyar A madártartó másik leány is ül. Köszönt keifjú a ki uiagalan illyenbez meghivatlatást érez, ríti szépen felsodioK hajfiirtjeit. A gyengén rávea példányoknak, lükélletes leirás és nagy haa tett köntös, balvállárol egészen lehullva csügg. zájában való uiegismerhetése állal mvészi szép Nagyobbik madarát ölében tartja balkezével a útjába belé igazilathassék. kicsinyt, mellyel parányiságáéri mintha épen gyiiszobrai következene A muzénm gyönyör gytígtetni akarna, jobbkezében viszi közel orczádk Thorvvaldsen. Egy Ámor és egy úgy jához. Arra emlékesztel, hogy ugy siratná meg .4mor nevezett tánczosné. Felséges két remek. ezt ha elvesztené, juinl Catiillus barátnéja a mafeltartja jobb kezét 8 ujjai közit nyilának kihegyegáéi 8 ezen képzeletbeli emlékeztetés is egy elre sitett élét szemléli. Tekintetébl hatalmába való sajnálkodás távol érzését érinti meg. bizodalmának pajkos érzése látszik s az/al veti Ezt Schadow 1819-ben, amazt ISlti-ban kétökének mellyre oroszmeg magát álltában egy szítette és igy ezt 33, azt 30 esztends korában. láu br van terítve allegóriául, hogy a kis isten féléket

kedjem

8 igy

;

:

—

a legersebbet

is

zsákmányává

teheti.

báj lebeg e mellett a gyözödelmesen

^).

Kellem és

—A

lán-

Dartolini. Vénusz és .\iuor. Vénusz nyugÁmor miniha megakarta volna

szik puha párnáján, lepni feje megélt s

')

*)

A berezeg

Gáal (ijörirv ur, az ezen múzeumban iügg kiválóbb képeket jelesen irta le b. Hoimayr Archívumában 1822b. júniusi és júliusi füzetek Nr. 77, 80, 86. Rzen Ámor épen azon darabok kilitt volt, mell^cket 'i'horwaliiscn mteremének tudva lév beszakadása megsértett, s Fiijta holmi kijobbilgatások látszanak. biltliothekariuKii

fejét

a csintalan

Vénusz mosolygva

fordítja hátra

gyermekre. Ezen

feje

ns.

kimondhatatlan szép.

— Teneraní,

fordítása

Ca/iova la-

Vénusz és Aaior. E két mvészi munkáhogy az ugyan azon egy személyeket is, két klömbözö képzelet mvész, más meg másképen alkotja elé, s ha egyaránt nagyok, iiUvi'uiya.

ból láiszik,

,,

BERZSENYI

272

mindenik

iij

ingert

Vénusza

is

fekv

tiul ailni

lielyzetü

S

DÖBRENTEl LEVELEI.

formálásának. Tenerani ajáníania ,

de

Amnr

itt

nem

paj- Lajos,

idsebbek

jelen

Jelen TOlt Schedius

közül.

Horvát István,

ott

vala

kis

ma-

gam. Én óhajtottalak ide mostranra Téged is. A talpából. Az istenné arczát fájdalom borítja, hanem három száj egyszerre mondta ki talentumod beazt isteni léiére nemesen tri, a sajgó seb érzése csülését, de jobbnak nézetett most elmaradásod,! azonba elfeledteti vele egy kisig a fájdalom el- és így máskor mondom meg, Kölesévé. Miért koskodik, sajnálkozva

hiiz ki

egy

tövist anyja iába

'<

,

megszeppenve Hanem Téged, ez ne szomorítson. Ugy-e nem is hirtelen nyiijiaija ki vele a segítés körül szorgal- fog? Te elzengted ódáidat, igy veszlek én fel, maskodó kis fiii felé. Ámor a tövist vigyázva húz- s vagy csendesen mezei gazda rendszeres tudóza és még is sietve, kiméllené is Vénuszt de meg- sok közé ha hinak mégy ha elhagynak nem fumenteni is hamar akarná fájdalmától azonban rakozol hogy ott hadonázz. minden jó indulata mellett , ravaszkodása kiismerNem igy Kisfaludy Károly. Azután már, hogy

nyomására töreked ert,

s karját

;

,

,

,

—

B a r t o 1 i n i. Egy fin és egy gr. Teleki meghivá a 2 2 -t, találkozom vele Pes-| leány gyermek. Csupa természet kellem és meleg- ten a váczi utsza elején. Te Gábor! mondja, haség. Ezen nagy miivészségü munkák mind carrarai ragosan, Ki hát engeiu miért nem ajánlatok? szik orczáján.

—

márványból vágynak. Gyönyörek Minekutána akartok hagyni a tizetéses tagságból ugy-e? mert már mintegy kicsudálta magát az euiber rajtok te hallom Szemere Palit szeretnéd a philologiai végig nézi még egyszer ket eljöttében s a fonó- o.sztályba elsnek, de vigyázz, ha kimaradok, meg!

meg legutoljára szeme. lássd miliyen oppositiót állítok, valahány ifjn, már ezeken kívül a kertben szabad ég alatt mind a pártomon. is néhány szobor, uiellyek ámbár a múzeumiak Károly, mondám, forralásod szerencsétlen, után sokat vesztenek, még sem, épen elhagyanok nélküli. Nem vagy híva csupán azért mert dók. Az utak mellett van a meilicei Vénusz, nincs két testvér között csak egyikre mehetett a megtudva kitl, Vénusz és Ámor Fabricitol, Maihebo hívás, hogy többféle kar és vallásbeliség iránt és leánya Laboureurtol, A'enu.sz Canova utáö Pilegyen mutatva ill figyelem. A ki most fel van leánykátol válik

AU

,

sanitol s

,

mvésztl

a belvederi Apolló ismeretlen

egy feredez Vénusz megint ismeretlentl.

még kérdés, választatik- e akadémiai Hogy Te az légy érdemed élig van ahhoz, bizony óhajtom, de tlem nem függ, ki tudja, leszek-e magam is ? .Még én mit sem tettem, eddig szólítva,

taggá.

Stb. stb.

,

csak készülék, s

13.

Döbrentei Berzsenyihez. Buda, marlius

12(1.

—

talán, mást utasiték.

S elcsendesítem. De Fáy András haragját meg Vilkovicstol hallom. Virág nincs meghiva, s 18 28.

senkinek se ján.

Kedves barátom!

Már

szól, cy/iice

csak elballagdogál híd-

a ki sértve, én vagyok-e oka?

Kisfaludy Károlynak nincs lovagias fennsége,

Együtt van Pesten a 22 tag, barátom, kik- de talentuma szép, drámához, az pedig nálunk ezer nek gróf Teleki Jósef fispán s kir. táblai báró meg ezer ellent hódítana meg, s igy én inkább szíszerencsétlensége, hogy elllése alatt, az lS2?^-beli országgylés 11-dik vesen üsztönzeném. Az

czikkében elvileg elfogadott magyar akadémiának nagyra gyúlt heveilien féltékenyebb más iránt mint bvebben kidolgozza, négy els alapilójával együtt, illenék. Még nem érzi-e? igazi classicumát, melly alaprajzát.

ket

Tavai november SOdikáu nevezte

a fenséges

mostanra

Fherczeg nádor,

hogy

e

hivatta

ki

meg

simogatná bell hírrel

Héti lapot akaránk együtt kiadni

gróf egy

magánál arról,

nyugtató önérzetnek ger-

,

Írókat ajánljon.

A

s

jesztené benne philosophiaí csendét. Nevelést adni

kit fensége még elébb maga magának ezután fog s a mi jószívsége határgyban dolgozás végett Neki zafisága van , majd inkább kitnik.

gr. Telekivel

szólita fel,

s

kis

elleges tanakodást tárta cziuimel

hogy kiket volna czélirányosabb

[jött

az

,

divatkép

is

engedelem a

lett ni.

volna

Árpádia

benne.

Hozzám

királyi Helytartótanácstol

,

,

BERZSENYI S DÖBBENTEI LEVELEI. 182 21).

273

mert én irtaui a fulyaEdilig kapott magyar könyvei irja, ezek: nevem állt ieêlül akar Aiicze sor Kisfaludy, Dayka, Kis, Berzsenyi, Kazinczy, akár évkor szerint. Majd nem ludia meg;^yzni Hébe, Erdélyi muzéum Fúy, Hasznos mulatsáhogy a t-zimla|iun is K lefjyen I) uian, — s oko- gok Dugonics uiagyar példabeszédek Mûláth salib volt Felshüki Na^y Bencze harátom taná- forditásai. luodást

uiajiis

,

21dikéröl,

az én

,

,

csát, hivatalra nézve, ktivetneui.

kérdk,

Vitkovicslo! ellopódzott e^y este, s kik ott

valánk Szemere,

jnem bókoltunk

miért?

Tliaisz,

,

Segítsük, kedves barátom! Somogyban élig dalolok lesz. Küldj hozzám néhányat a

ollyan

Mert javából.

neki, feleié Viikovics. Pé-

eléjiiré

iczelen Szemerénél, eleinte i^'en vidám volt,

Most

majd

két éve Pélerváratt jött ki ezen czimü

:

ma^át. Miért? mert a társaság Ijitfrar- Sothrti, hrlreffeud die ma^ynrUchen und siichthcheii Dialekte in IJ/igerii und Sirbenbiirgen, lelkesi) as.szonya, nem ülteié maga mellé. Viszvon Péter v. Kiippen, St. Prtnsburí:; 1826, szatértiinkkor megint elméskedett. Szeszély

jmús

szoltália liiizá

t

,

ele-

gye. Vizkelethy föhlztosnál ebéden vasjyok egy- csak 3 2 lapnyi jegyzeikében azon két magyar mellyel Köppennek kérésére nészer vele. Más találta aeziallioz vezetni a báz köznépi dal ,

,

,

egyembe, Bécsben adtam által y tetszik lx23b. Csak szerencsére csíptem ki faludy! monda az asszony, miért ollyan meghunynyászkodú egyszerre, liiszen ollyan vig volt, mi- egy akkori magyar kalendáriombol Igaz Sajuunál S az egyik: Hej juhász bojtár! hol a jiihf Mert dn jött. — Elség gyötrelmei. asszonyát s egész ebed alatt morgondázott. Kis- met

Oh barátom egyliáz,

vagy te ollyan szomorú az az egész ország ege fedte

,

mellyel a közönség véleménye, íróknak

képzeletben emel, olly tágas-táijas mind az ország határáig.

Minek

fordítással

némelly

töri

magát bé annak

marakodva

irú olly

juh, Engemet

gyarázatában

.'

öldos egy is

,,

Balaton Mellett

ott

a

nagy bn" igénkénti ma-

meleg mosolyt fakasztott a muszka

nem

keblében, mert az, ton mellett, ott,"

illy

Ha

éjszaki volt.

„Bala-

dal Zeng, és tölib is, csak

hogy csak ö lejthessek liamar ide vele. Bowring el fogja nyomni Kölelébb ál a küszöbén liiszen a második és legcseynek azon véleményét, hogy a magyarból ereutolsó belép is egy sorban kapja helyét az elsdetileg nem szakadott ki poétái lehelet. Illyés mit vel. Egyre jö, egyikei ezéri másikat másért lenem a német gótli-ablakon keresztül kell hallani, szik oltár czimül; — ha tehetik. hanem a vérmes kun legénytl, ki félre csapja ajtaján, :

,

túri

süvegét s bal

den magyar 14.

tenyere végével sarkantyúja

Hogy

tarajába kap.

logikai eszmesor nincs min-

népdalban?

S

A

osztán.

hézaga közti nincsen-e? merész villanás. feszesség dragonyost öltöztetett,

Dübrentci Berzseny ihesí.

lás huszárt és Ittidfi,

majui 6d. 182

magyar

gondolat

A német

a keleti suham-

királyi testrt.

8.

Isten veled. Nyájas dalt, balatoni dall a pi-

Hozzám Londonból érkezek

ez

évi

április

rosposgás magyar leány ajakáról

14-dikéröl egy örvendetes levél, B()\Tring János lomnak

,

a

szkének

,

,

kedves ango-

kinek én, mivel nemelül ro-

angol tudós irta, s arra kér benne, küldenék szul ira hozzám, inkább rósz angolban azt felelnyelve neki magyar köz népdalokat, majd ö angolra for- tem, hogy minekutána a német, sem az dítaná és kiadja. sem enyém, levelezzünk inkább egyinkén a magáén. gróf Széchenyi „Házról házra mint egy koldus járok, hngy Ki fogja enyémeket javítani ugyan angol. tévé. mert érdekest gyüjihessek össze csele- ván, mint ezt Is

,

valami jól kedje

meg kegyed

,

,

kérem." Ez

áll

,

kedves ren-

déi között.

Hogy ne tenném ? Tengereken

túl,

a magyar

névvel.

35

Ist-

,

BERZSENYI

274

S

DÖDRENTEI LEVELEI. szerencséjébl és diességébül részt veszek, ha-

15.

nem leginkább Berzsen\'i Dübrenteihez.

kedtöl igen

azért mivel én a te energiás

gyokkal társalkodni

Mikla, július \od. lS2

Hogy nem

vázai

e

muU

8.

lizeilnek s literatoii póihailnak

liaráiságiinkat,

hanem csak

gyen a

te

poétánk

,

lel-

sok jót várok. Te igen tudsz a na,

s kérlek is

tégy a mit lehetsz

hogy mást ez

le-

Légy cselekedettel add által magadat

legfl»b studiuiiifid. ,

liaiálkozá- egészen a mi jót akaró nagyainknak, mert a szalma

nagy üiömniel lá((am az tzet Vesta' tüzévé igyekszenek tenni. A magyar nagy lelk volt mindig, de a régiek gyakrabban s hogy baráti védelmecsak kardoskodának, innét a szalmatz; kelnek dért illy késn hozom köszönetemet, csak annak most, látom, többen, nagy áldozók, kik meg mutulajdonítsd, hogy én mást igen szeretek hallgatni. igaz nagyságot és nagy fog Próbált harátom vagy! — De próbált barátja vagy tatni indulnak neki az sunkat szakasziák

félbe,

Élet s Litei. köieteiban;

a szent igazságnak

is;

mert kötelességednek tár-

dani.

Lelkednek ezen igen genialis szépsége az

a mi engem inkább von liozzád

az ideál s csak annyiban emelkedünk, a mennyiben oda közeledünk stb.

hogy én

te azt,

arra valók, édes

akarok s az aeszlheticust nem csak ve, megintselek, s egész figyelmedet mostani fonnézem, mint a mi messzetévedt sonet- tos helyzetedre fordítsam.

tistáink,

hanem

a cultura legerkölcsibb arányzatu

intézjének, valamint a hülcs görögök.

De én

zésimet látandud,

—

Népdalt

még inkább egy hitemiészesz küldök

a mit

helyekrl kapsz tudom eleget csak

tudok. ifjú

Hogy

is

jlátom józan ítéleteidbl, hogy, ha hüvebh érteke-

szóliis

Mind ezen beszédeim csak

harátom, ha netalán egyehekben volnál elmerül-

jót

floristának

velem.

ott

mint az hogy a

,

legdurvább fegyverek ellen fedeztél. Láttad

Terjesztetnék hár a görög cultura' esmére-

lenni.

tad tévedésedet megvallani s arról nyilván lemon- te,

ki

is

szeretheted, azt

De

tudna ollyan iskolát szeretni, mellynek jel-

Népes szavai:

embereket

nem

styli.stikereinket

a te férfiúi józanságodból régen elgondoltam.

sújtsd

korbács, os foetidum,

le, üzd ki,

furcifer, coujon,

stb.,

tartuffe

egy

olly iskolát,

mellynek principiumai szerint a poézisban az ér-

meg.

telmen a képzelet, a fencomicumon az alcomícum felül

van emelve, s mellylien a mvészetnek az

erkölcsiséggel

16.

sem

Berzsenyi Döbrenteihez.

semmi köze

nincs, a józanság any-

nyi luiut munsieur .Jacríues Roc, a verseket pedig érti,

s

mellynek törvényei szerint

az embernek barátságos szavait tiltott

írásait

kinyomatni

,

a betegnek le-

elcsavarni szabad és

Mikla, october 1S
—

gondaimnak

s

nekem engedj meg, Én már régóta

tudják,

hogy aiinden

emlieri

tudománynak legfbb

egyebet nem kérek Isteneimtl mint nyugodalmat, szempontjai az erkölcsi és politikai szempontok, s de ugy látszik ez sem adatik meg nekem. A ló- nem tudják, hogy a hellének nem csak a poézist,

gylésünkön felolvastatott de még a hurhangokat is pulíiikaí szempont aláhogy segedelmet vetek, s midn én a szépet a hasznossal akarom gyjtsenek. Tapsol minden a nagy tünemények- összekötni, dühösködnek ellenem. De én soha sem nek s a Széchenyi Pista név olly büszkén zeng láttam magamat nagyobbnak mint az ö tompa mint egykor a nagy Fritz az észa- fegyvereik között s igen rültem midn téged olly mást nálunk kon. Én pedig különösen örvendek azon hogy té- szempontokból láttalak philologízální a millyeédes barátom, az alkotók kzött munkál- nekbl én mindent nézni szoktam. Innét harmóged kodni látlak, nem csak azért, hogy én harátom' niánk; s ez a harmónia kztünk még tökéletesebb

pálya eránt s

biráink

való irás

kivagynak

küldve,

,

,

,

,

;

BEKZSENYl

ha meggondulod az(, hogy én luimlen

lesz,

thelikázásoiiimnl csak azt uiondtniu a mit

kratesz

kiiuoniloii:

,,]rsszf/i

DOHRENTKI

S

i-iesz-

iiiár

hasziiuttul iiif^kiiliiiibiitlelni /fí^r/iiszrr nifií's^rUf s

luegigoniUildd

hoi;y

,

középszei"

a

it

;

inincipiumn

nem egyéb luinl a lui már Apullú' teinpluiiiáia fel vok iiva: srinmit ne fvleltebb. — Tiidiam hogy a füliniizsik«isok fogják füleiket billegetni; de

én ugy magvakat hinteni kötelesség. Látni fogod munkáimat mihelyt tiszták lesznek s

gondolom az

ha

illy

elbb meghalnék,

wekeimlül. A

miket

te

által g y e imár élig az oko-

y edd írtál

mit hatalmasan érzesz, add ki osztán minél elébb

So- magad, ne bizd azon keser idre, mikor már Te

kitt szejiff

rí a

I.RVELEI.

nem

lennél

,

hogy én adjam

ki.

De, öifimlidben azon, hogy Pesten okositá magvak vétetnek vetre, sokkal tetézel, a mit nem fogadhatok el, kedves barátom. .\ Casino s lóverseny jegyzkönyve, felszólításai szerkesztésével én vagyok ugyan megtisztelve de azt más is tehetné, s majd fogja, velem lS2 0b. Kisfaludy Károly vagy A örösmarty. Csupán enszerencséninek nézem én ezt, mert sokat tanulhatok, az esz,

mék helyesebbülhelnek. Cróf Széchenyi Istvánt, soknak; de mivel a nagyobb lész csak azt szokta minden mivelt bonba ragadá tíizesze s mindenünhinni a mit utolszor olvas nem árt a pert néha nen laagába kapta százévek anyagi sikereit. uiegujitanod. Igenis nekem már minden csak tréfa s ürülök hogy az. liona rerum adversarum Tudom, mikor a ntelen báró IJrudern .lósef luirahilia. háza nyitva volt a lelkesebbek, a gazdábbak szá,

,

—

JeL;iiz.

ben még eresztpni

,

ntelen báró Poilmaniczky társaságaiba mindennap Hanem, az olvasó is csak baráti fel- kedden fúri ebéd volt, szombaton tudósak mvenni azokat, gondolául, s keikvészek nála; de minden csak csendben folyt és

Ismét mcepcnilitcm

nieíi/iiigi/olltiAttl .

kúzrc.

in

,

hogy a ro

ni n !;a ni

I

16-di!; levél-

,

liajosan

ollv

mára Pesten; jártam Jósef kellemes

a

eszes

—

melegedésül fogja nek , üsszeküttctésünk és Berzsonvi vélcniényiiontja felnémetül minlassan simuló tervekben, osztán, rilágitásálioz. Igy hát, Isten neki, késértsék meg, a balrn talán nem ning>»rázást , vagy meglehet, azt is. den. Most gróf Széchenyiek, Andrássyak, EsterjMentnek érzem magamat. háziak, Károlyiak, Telekiek, Keglevicliek, Bat-

—

thyániak, Festeiichek, ürczyak, kik közül több,

más

felé tartott

17.

lós,

1

állnak elé,

ekes zn ek

meg nagy

Dubrcntci Berzseny ilicz.

eddig. Pestre (érve

itthon. li. AVesselényi Mikfáradhatatlan, és mennyi más jeles név jelen

s c s e

Ij világ, azért

részvéttel.

is,

mert az

magyarul kelnek. Ugy kezdem meg a Casino jegyzkönyvét még félig meddig német taBuda, twvember 2 1 rf. 18 2S. nácskozás után, s gróf Széchenyi István és báró A Szépnek Hasznossal egyé foglalása b.in AVesselényi Miklós, a kérdést a mellett döulék kezet fogok veled. Érzésemet mindig sértette mi- el, mert az addigi megrögzött szokás, eleinte diin

Kazinczy azt

iratok

kezdé prédikálani közöltünk,

hogy a csak szépért minden egyéb tassék.

d

Er

és

vagy Erkölcs

Illem) együtt,

(talán

legfbbjét,

nielly

teszi

azt,

kérdre

magyarsággal

is ég, Illen- fogadni. Qiíc

az

emberiséget

emberi lény

neme siti,

A Szép, szemet, figyelemre, az Erkölcsiség

igy rá Hasznot

zelmet ragad

az

még

vévé.

áraszt.

itp ])iirlt'iit

s (iyörgyöt

—

voiilt'z -

jiiis

votre

kértem

,

vagy eddigi magyart irtani a

Étlapot,

Sjxtiszczetlli/

zúgta kebelein. Casino vendégljének

Félre a pillangó porral,

Szépség

feláldoz-

is

de Tarault nem akarta

vons

iluiic

Ittitgiir

pártomra

,

,

monda , mrs

el-

^r/is

de én gróf Károlyi s

nyomtatva lön a

kép- legels magyar étlap, noha német hasábban is. mint Majd ntánazzák. Látod hol üli ki magát a hiszak.

Illem ineszlti em- Nincs fejedelem berezeg fúr számára magyar taaz ocsmányt, s igy alakul a mü- nult szakács, ki a torkos XVd. Lajos fianczia szasiker, a haszon, lelket szivet kényességét kielé- kácsai utódaival versenyt fzne, pedig, tréfán kigít. Ezek szólnak hozzánk a görögöktl 2t)00- vül, mindennek a nemzetbl kellene kikerülni, bels vel, bertl a

szivei magasít; az

szilajt

ren elébbiöl, szólani fognak tlünk

Rajta

—

és nem: íel,

fel

—

lUUUren

barátom,

fejtsd

túlra.

ki a

nni. Bolond mondás, „hadd szolgáljon nekem a német",

s ezzel is

mindenütt a honi nyelv tolatott

35

*

,;


276

Száz évek óta nem taniták a inas:yart sem- bástyáit, homlokzatát és els emeletét, fenn; máoszlán Minerva legyen Jupi- sik alant völgyben egy kis nyulászati cser kzött

félre.

miféle ipar-ágra s ter

agyvelejébl

mellyel a

,

Ha meg nem

!

szakad a rend

magyar királyok udvarába egész

vagy pagony körül a szólam feletti vitákat folyEz mint egy áprilisi fergeteg. Süt közibe

faluk- tatja.

de az ösvényt

ból ssakaátak bé az étt-sa^galö «zaJÍácsok, illyen nap is,

vala Szakácsi a

nám

Te Somogyodban

azokból szakadozott volna

,

magyar fogadós. Most keresd , morogj

vele.

— Szerettem

s

— el

azt gondol- szeli az arczot

mindenfelé a ban láttam illyent Városlödnél

ha találsz

,

nyo- des

id

volna valamellyik haj-

élnék

ki kell

Ha ki

,

köröskörül, csen-

Bizonyosan

gyümölcsfára.

állolt

láttad.

oltottak ágai közé, oszlán mindenik sinlé

most minden legalsóbb nem igazi tövén álltál, mert itt hólyagos cseresza magyar ügyesedé- nye, jó leves körte, s/.étolvadó boroczk stb. lett

mert

,

terjedni

—

sének.

nek

is

;

Emlékezzél csak a sopronyi lyceuin hátulsó

magyar szakácsi észlang fztébül ütkörmölni, udvarán vagy líd, Lajosnál már kanalozní, de ugy, hogy Öt félét ágazatra

szél

volt.

dani

ma megint

még fagy gböríti,

hóval mosdat. Egyszer a Bakony-

,

volna, igy

meg

levele koppasztott

ágakon

félig

mindig bölcsebbülö rendezetek fejlende- fonnyadt mi volt. Illyennek akarják néhányan a a mit hiszek itt is fognak majd honolni a magyar nyelvet. Én pedig emlékszem épen íme ,

a mivellség és ipar istenei, hisz ezek olly égi most, báróHormayrnak egy észrevélére. ,, Hallom Kazinczy kész akarva monda nekem Bécsben vendégek, kik mindjárt jonek, mihelyt okos a

—

nemzet magához

ket. Tehát mikor m
,

,

a bécsi

meg amiigy

irigy szomszédságból nézi

pedig hiszen ha ennek a magyarra

százév óta

,

le,

—

a germanismusokat

szedi

Ugy

A

„Nem

van, feleiéin.

beszédetekbe helyeslem,

igaz ?"

,

humnr.

szó/ti

magyart, Európa, Irodalmai sorában igen kicsi

serkcnelnek nézi, s ha nuijd unttában a

mai közül kegyetekre tekintendene, de megszokott övéinek lehabzását

rizzétek

többé.

leli,

maga

hal-

csak

olt is

rátok se néz

keleti sajátságlokat, figyelmün-

ket annak újsága fogja ingerleni."

több az esze miveltsége,

Olvasd csak Szontagh Gusztávnak Nagysze-

ráragasz(ha((a volna már vagy 3 benben miilt october 2 6-dikán hozzám költ leveés kötelességeként. lébl e sorokat: „Kegyed a mint hallom Yorick Is

Talán sikereselib leszen gondolám, s e'peu most a hogy beteges vagyok, erre adni hivatalom-

E

Elizához, sajtó alá fogja küldeni?

leveleit rint

sze-

Kazinczyval állandó békeséget nem kötött,

st

nekem igen parányinak a moderatus Anti-Kazinczyak szószólója lön, s ugyan, mintsem munkát irni 300 — 400 vevnek. ez, elkerülhetetlen. Kazinczy és a Mondolatisták, Mi ez ? Elébb nemzet kell s azon fosztály le- két ellenkez pólusok mihelyt pörk eligazítatik tól

fenn maradó óráimat

,

,

gyen megint azé mellynek diszasztalán ott a mindenféle mivek nyelv európai uj könyv, szinhir-es divat lap csak magyar nincs. S ha dicstelenül múlok is ki mint író! No s hát iigy. Vívásban estem el egy még koronás királyu szabad nemzet miveltségeért, meily milliókat emel, hiretlenül porlódom el én egy mákszem, de gy,

,

,

—

zött az Egész.

Ha

a középpontra jutunk, kegyed s az én vélekedé-

magyar kül

most hát

is

kiki

;

láthatja,

Toldy

de prophetai elrelátás nél-

hogy ezentúl mindig lejebb

fognak szállani, és ha nem csalódom, épen Toldy lesz az

nditó

oka"

').

')

3000 moly évdik. ,

két látvány van.

Egyik az

túlozva védett Kazinczy czikkjénél Hiindbuch-jáhan , annak Schedel csupán veleje

A mit ToI
,

nirgtartáKnhoz fért,

s

keb!et nyitott

rfiség kéiijes intéseinek.

utóbbi

,

nevek cul-

P'dig ezt leverek, hagyd fenn

minden lapján

De

literatura históriájában hírek s

mínatióját ünneplik

osztán kevély müvedet, iró! amannyi olvasód helyett

Most ugyan Kazinczy és követi

semre.

országgylés

füzeiben

megujíija

hajdani

büszke nemzetiségünk épületének elkormosult elö-

qutilorhftx

,

felszólnltnni.

nielly

a

nyelvsze-

Tcliát kiizeleilés az

j-íe-

én

is,

mellett,

ujit;'iKÍ

pí'iiy.nn

Rpen nála örümniel érzem

,

mennyi

BERZSENYI 8 DÖBRENTEI LEVELEI. Bowrino; számára

grjiijKitt

ezeket liocsáláin An^liália.

1.

népdalaid közül

Szürke

kötözik.

A

...

szépérzelii angol

lében, kiírván

4. ,

19.

nye-

rsikúiii,

reg rajta ... 2. IJorl iszik a szeííény legény 3. Bizony azt csiuláloiu

.

.

Berzsenyi Dübreiiteiliez.

,

Szeretmet most

maga kívánta

Mtkla ,

leve-

hogy kezed írását neki

nevedet,

277

megküldjeui.

A

genialis

lev vonzalmát

jiniiiit

i2(l.

lt(2 9.

gróf Dessewffy Jósefnek irántad láttam

Hozzád

irt

s

Patakon

kijött

„Bártfai elmés nyájas leveleibl," hoiry pedig ezen

országgylési most

Berzseayi Dübrentcihos!. Mikla, murtiiu

pirítanak

és

ered

I5rf.

serkentéseid egyaránt

örvendeztetnek;

pirítanak

orsz.

meg nekem

Minervában

1820. hogy pártfogását

mert ér-

zem hihámat; örvendeztetnek, mert irántam landóságodnak nyilvános

férfinak

kegyeit

barátságát

liirod,

is

világon. írd

M.

Baráti szívbl

nagy

annak s/.lvemböl örvendek, mert a barátság igazi folytathatása nagy vigasztalás a

18.

haj-

mit szóla mellettem a F.

s írd

neki

meg c/imét

és lakját,

megköszönhessem.

Én a Minervát rsak a kaposvári olvasó intézetünkbl olvasom s gyakran igen rendetlenül és késn ka-

pom. Innét olvasom az Élet s Literafurát

is.

Kisünk szelíd ember, de a jobb ügyet hide" gen nem nézi. Midn a Minervában poétáinkat

jelei.

Vajha, várakozásodnak megfelelhetnék. De, Piátóra emlékeszteti, én már öregszem, hidegszem s igen

édes földim

,

hajlandó vagyok mindent megvetni elannyira, hogy alig

lelek

ösztönt

magamban az

midn a Tud. (íyüjteményben a gladiátorokat olly nemes indignatiúval fed-

di

írásra.

írtam

igen nyilván szól s az ö indignafiója baisam

,

volt az

ugyan holmi poétikai tárgyakat, de mivel minden nak munkámat együtt akarom kiadni, a folyóirásokba

még mást nem látni

küldök.

Hanem Te minden

fogod minden dolgozásimat satu eltt,

én szivewnek

nagy nyomatéka a dolog-

esetre

mert

gyzdve

20.

vagyok az iránt, hogy sem józanabb sem hívebb barátommal azokat nem közölhetem

Azon szíves jó akaratodat

s

stb.

Dübrentei Berzsenyihez.

hogy szállásodBuiia, jiiliiis fid. 1820. nagyra becsülöm és köszönöm. De, édes barátom! engem a magány már ugy elMit mondanál hozzá? én e hónap lOd. este rontott, hogy Budán is magányt fogok keresni Nálad leszek. Többfélérl majd akkor, most csak Hanem abban bizonyos légy, hogy az idén felme hamarjában írom ki kérdését s tudósítását megint ,

dal kínálsz igen

gyek 8 akárhol legyen szállásom. Hozzád min denkor legközelebb leszek.

Szontagh Gusztávnak,

ki

Nagyszebenben Máriássy

tulajdonosa mellett adjutáns, és onnan április 13dikárol küldé hozzám barátságos levelét. így szól:

„Azt szeretném tudni kegyedtl, miképen a Muzárionban kijött recensiom?

A

tetszett

nyelvet illet

értekezésemnek egészen más fordulást adának

s

meglep

inger kifejthet n nyelvnek niRg/inak igy, igyekezetem, czélom, a uiiért én azt iriam, niegtnrtott szellemébl szavak sr.étjátsziisain. Kzert egészen megsemnijsíletett. .azonban Kegyed ítélete mostan Szonfagh in csak ilirserne, hanem a viták s pártfogásomia nem szorul .... . eteményei tuiltáert, pontjai kiai|ás.-it szfikségesriek Igazabb .

láttam.

'I'iiiljuk

meg

tülib oldalról,

a n.>elvlázaila-

lombol ujabb iroilalmiink eléalakiiliísának iiiikéiitsegeit. S ha nem teltfink szétzúzni egymásnál n hamis gyémántot, ilirsérjük lovagi fennseggel kiilcsönüsen azt, a mi valóságos briliant.

Köszöntöm

.

.

azt az ördög terengetle

korhelyked

mvészt .... Ezen miivész

—

I

—

igen jó szivü lelkes ember

Simó Ferencz, székelyudvarhelyi

fi,

nálam

la-

!


278

költ, iiiidn Szontagli,

einlitem

meg

Budán alhadnagykodék. Azért

tréfás köszöntelését, liogy megint el

ne feledjem küzleni veled, miképen festé mellké

Világos vára alatt „Szilágyi" ódádra emlékeszlem és Kisfaludy Károly szinmüTecskéJére.

De meg

pedet a Blaschkei rézmetszvényröi gyüjlemény-

Bejle Istvánra

,

Radnán

is

').

a ferenezesek szentegyháza elült a

kémbe még 182 7, mellékszobámljan. Mikor liozzá hegy ormáról Lippa, Sólymos vára felé járt szefogott, elmondám arczod szinét s verseidet adtam mem. Alall a Maros, Erdélybl. Angyali szeglel, kezébe hogy azokljol vegye ki lelkét annak a de szomorú sultom. Török puszlilások romai. Azok ,

dolgom miatt másfél

kit fest. Többféle

gyam magára. Benyitom ekkor

najjig

Lá- mialt vége

ajlaját, hajfürlöd

közölt koszorút látok. ,,Mit csinált kegyed?" Szé-

kelyesen feleié: „Ezt meglettem, mert ez ember! borostyánt adlam neki,

én, a székelység neve

Ah be gyönyör

ben." S mosollyal nézé müvét. ideált

fesle,

nem

—

inkább fúva

lehelé,

romá-

nomhoz. Csupa gyengézet. De a Muzárion árioni

szerkesztségének

hanem

talán

lette,

nem gyengézet,

magyarnak ^). Ha minden régi még a magyar királyi birodalomban, gondolám. Ugy Budának még csonkalornya is, de fiiként Mályás könyviára, a vár lerén az érez nagy szobrok is néztek volna Rád 180 7ben kormos gólh ablakokkal. Be más kebellel mutatnók azokat az Idegennek. S a Te ódáidban más láng Ugy Temesvárt sem mondaná mostani csupa ilt

a

vár, kastély, állna

egyenesen ma- német lakos, nyalánkoskodó fiók Bécsnek. A I6d. mellyben úgy adnak szállási százévben még neves magyar népség hely. Szeminden bokornak, miként ura-islene az iró ülleté; gedi Kis István, ki Lippán tanult, ide Pelrovics franczia kertté lett mellyben Le/tutre verszailli Péter temesi bán állal liiva, magyarul íerjcszlé Eddig angol,

ferdézel.

gyar kertül nézem

síit

,

,

fükerlész lábtóra hág

s

ölnyi ollajával

nyirdel,

szegdel mindent,

tul hajt.

Facsarok.

A magyar

a mi,

csipdel, ilt a reformatiót 1.5 5 körül szentegyházban s szemmérlékén lanodában. Losonczi, a spanyol-német had és tö-

rök' hillenségének

nyelv törzse, mint egy kas anya-

méh. Rajt ereszt ez magából, s raja meg rajokat ereget. Tudják utjokat a kis fürgék, azon szedik hozzák a virág hammát, mellyböl, mint rend példányai mézelnek.

ság pusztult

^)

tol,

Elverik ok az úláló darást,

tudománynak rövid

suiuiuája

,

„A

gr.

keresz

Bejte István-

ki Hatthyáni grófok udvari pajija volt

Némct-

Sopron, Vas, Szála vármegyében alakult reform, egyházak püspöke. Legelsbbszcr alkalmazá a magvar nyelvet tüvész tanra. Kod J'eter szerint világosvári nyomatását, ajanlá Batujváratt

leharczolják a közikbe furakozó tolvaj vadméhet,

külön remekel saját ösztönük

nvonidáLan jött ki l.)S2Lan

Itt állított

tyéni

áldozata 15 52b. S a magyar-

Elbeszélem ezen eljötiünkben

").

').

s

a

tliyáni I'erencz urfínak. Tsádasdi

getcn volt nyom'lája 1539

—

Tamásnak

l,jszi-

Ko-

1.Í41. Ileltainak

Miklósnak Nsgyszombatla.n 1580. ISalassi Istvánnak Detrekön 1582. Batthyániaknak Németujvárott 1582. Bátori István losváratt l.j46- 'Jelegdi

21.

Döbrentei Berzsenyihez. ^)

Marosne'meti,

jiiliiis

31f/.

1829.

Kérél Niklán, irnám meg miket érénk utunkon. Íme fogd. Július 29d. valánk Erdély halárán

Zarándnak bé

s

'J

A m.

t.

Minor. Provinc. Hungar. S. Mariae stb., 1532beu

most én gondolatban reppenem

vissza Hozzád.

társas;ig

rendelé. ^)

nyelvtudományi kérdései

szik, mind ide rzélzanak

s

is

lát-

a jutalonulijas jiálja-

országbirájának A isolyban 1589 stb. ISlObeli megtuilásomhoz képest a Lippán volt: ,,Poenitentia fart azzonyoknak Bodogh zent Fcrencz szerinti reijulájok kézirata magyarul A arasdon maradt fenn a .szent Ferenczes atyáknál, luellyek megtartását fr. Franeiscus de Lyppa ex

Lonovics Jóscf Csanádi püspök. Romából 1841ben azon magyar levélnek másolatát bozá meg, mellyben Temesvár polgársága a romai pápához azért folyamodott, hogy a török által nyomatott keresztyénspget ótalniazná. A püspök íí excija gr. 'J'eleki Jóscf

feleletek arra térnek.

A

r.

majryar nvelvemiékek

pedig é|icn ennek fogják inteni visszaszülését.

koronarnek beszélé fkormányzó

a mostani erdélyi

haliam.

ezt íí

Budán

,

s

én

excellcntiájátol

BERZSENYI

S DrtBRENTEI LEVELEI.

2 70

Gyulainak iiiikéní lohana rám és Trattner TaMai urai még nem lakják a várat, az 1 t02b. másra lS22ljan iiiídün pedúzai beik(a(ására iiie- királyt rejtettet a hont csak ö.ssze ves/tett Signénk azunnal a mint a belvárosi foi;a(lúl)a me^- mondoi. De van magyar szivük. A most még ifjak, szállánk ejry czif;ány muzsikus csoport innijyar majd ha/a jnek '). ,

De csak németül

zengeleuimel.

(uda Ha nem veszteit - e el Magyarország vagy már a nemzeti zengelniü négyszázezer millió peng forintot, 00 év alatt, indusfaj is németté lelt. mióta évenként 2 — 4(1 magyar ur urítdalma és Igen, hajilani magyar faluk a bánságban, urodalomságai jövedelmeit nagyobli részint kül-

hogy

ner kaczagott,

Tratt-

felelni.

itt

most sváboké. S a mi Sárfalva

volt hajdan

most földön dobálja

,

azon, mint Saravolá-n jütiünk keresztül.

nem csak

Ferencz csatornája, észnek müve, ipar Kiss Gáboré lebeg

rajta.

Éljen a

magyar

lelke.

király,

olt

el

nem

lengve.

hivatalban lakva Itt

pénztelenségének, soha sem s a nélkül a

A

kiilünüsen is, illyenekért. fel

vár

ott,

ha-

az oka, Magyarország is

lesz igy pénzereje

szegény ész, igazán, nyomorult pára. sziklaszegérül

az erdknek,

.saját

ki

a .>zép völgynek,

szemeddel kellene nézned.

Mohácson mognézliik a püspöklak alszobáTámad látásból kép az agyvelben, a mii szó elé 152G- és 1687-beli ütközetek fairafestékéritt e sok fuliit nem népeiket. Ez, ollyan. seivel. Ez utóbbi, veszett fejszének a nyele. Ild. az üreg vezet gazd' asszonyt, jiii/id mmî/ar dem Lajos poszáta képe is olt. tdkjíif Felelete: Mereven magyar, s mind kálvi„S tudja ked, líd. Lajos király vizbefultla nista, hogy az Isten büntesse meg a hadát. helyét?" kérdem magyar kocsisunktól, midn jó Noiis voilii coiidumiié, monda gróf (íyiilai

ját az

.S'

,

,

két lovacskája után szénaülésü szekerére íeilele-

pedénk; mert mire

lett

volna kidörögtetni görön-

s

bncsuztunkkor három pár húszasnál többet se-

ite az ugy tanított asszony kezébe. Soha se veszgyön oda, rakolt kocsinkat. Tudom Krum, feleié. egy az tenék ert idt ollyan marakodtatásra Mentünkben meg azt válaszulgatá, hogy még most Isten s a hozzájárulhatás útját maga rendelé ezeris fordit ki az eke néha egy-egy zabola szilakot, tudom egy félének. Tanuljon a pap aslronoiuiál I

;

sarkantyú

pengt

,

slb.

se lesz bigót.

Vagy félóra mulra megáll a kocsis. Hátra Szigetvára! Soha illyen csak hantokból felhanem ))aljában gyepl szára, s jobbjában hányt sánczolat, mocsárral egykor körül, ennyi elre tartott ostorával mutatja: Aon vitn, uram, dicsséggel! Könnyebb volt Murányt védeni. NaLaos hidgya, ne; olt veszpft el Laos kirúl, aziita póleon elhagyla volna, helyén, s nem teremt van vége Magijarorszúgiiuk ! ! ! Zrínyit, Egyet hallék itt még nem tudottat. Hogy se néz,

Pécs, vidám vidék.

Nem

hijába

j

vidék

is

Szolimán nyíllal lövetett bé Zrínyi Ilonának leve-

Igy kellene fenn lenni Visegrádon let, mellyben azt éjjelezetre kére, az egykori 30üzon felül volt szobau királyi palo- nem bánija Magyarországot. Atyja

vid gyökbl.

tával együtt

nak

') ,

,

még

itt

a nagyeszméü szentegyház,

Magyarnak Pécs, mondák, Németnek Bécs. Most nem igaz. Magyarnak is ép.

csak Bécs.

paran-

ugyan még Garayak kámagok a Garayakoak cstijián, és

már egyedül emlékezetük volna a magyarnak.

')

Gróf Batthváni Gusztáv alapított

Gróf

a

Hanem

,

kivált

szent kápolnája

Garay László

rákosi

,)0()

darab arany tkét

b'iversonjlioj:

Battliváiii K.íziiiér iigy

tiuloni

1H28-Iian.

ÖOOO peng

szimá „földnüiiib" készitcscrr, racilycn legelszer állnak inagvanil az elnevezések, s osztá azt ajánilokiil a két bon niinden vallású fdlibtanodáiiiak. Nekem külön kiihlott példányát IStlb.

,

az

január. 1-sjén költ

I.

28.

niaj;var levele

vél-

niélycLb úröiiinicl , mert is illvcnnck készítésére

Tillel barátomat unszoltam. Knnek meglioltával állott Najry Károly c hasznos miinek, melly általa, igen csinosan l.s e Battváni iiairy knyvgyülcmíny sikerrilt. ajándok a m. t. társaság könyvtárához.

—

Hungária, Vindob. 1763.

kedvez

tével kipszüntein, aiiniil ncliai

ördögnek áldozott, kápolnájában.

L. N. Olahi

pesti

forintját

Siklós várában ép polnája, de bár

')

azt

a benne mozaikkal rakott kápolná-

miként

Péteré

sz.

ha megy,

s

!


280

mégy, de nagy mécs

neki: iid,

csolta ToIna

22.

le-

gyen sátorán, hogy el ne vétsil. S egész mécstenger (ündöklüít bé a földvárba. Zrínyi ágyukat süttetett arra, a golyók leroppanlák a nagy cser

Ugyan az ahhoz. Buda, tept ember líd. 1829.

ágait, melly alatt a vén dög sátora volt s agyon

üték Szolimánt. Rege.

az való, hogy Magyar-

De

hsök

vágyu

s engedek beli nagy Vay Jósef is lakott, halottja volt a maTámserget Zrínyi mellé, gyar nemzetnek. Tegnap eltt temettük el onnan

megelégedtek cziuiével,

,

elkerltgetni a töröknek.

körmöset

s

,

nem

esik el Sziget,

és annyi százezer magyar.

kezdk lám

Itt

tül

Ne menj többé, ha Pestre jösz a kereszt utvoltak dics- szába; azon szeglén, hol az 1790, 1807, 1811-

nem

ország XVId. százévbeli királyai

Hah

nem

azzal Gyula, Vitkovics Miskát.

Zái)olyaí

!

Én még

magyar temetkön keresza mit Nagyszerek de dicsségük ezu-

jöttünket.

,

Momás

lánra csak úgy világitna mint a tüzesember.

Nem

Mikor általadtam neki, ezt monda: többé , édes Gáborom.

kívánt. kell az

már nekem

Szegény Miskának vidámsága, szívélye, matámadnánk hát már fel; európai ész gyar hazafi érzelme, szép zengés daliása, hol van mind ez? Volt! Nincs! elleninket vagy simítsa hozzánk.

Hanem temetkbl,

csárnak.

dicsségre verje le

feltámadás van,

is

,

Az

els

holmit hoztam számára Kolosvárrol

e

lengett

Kaposváratt Somssich Pongrácz

alispántok ebédénél a gylésezett

KK

és

RR. olly

Egy középjövedelmü prókátor háza, barátom, ártatlan mutatáséul álla s az is meg sznt!

Gróf Széchenyi Pál megkezdette, hogy És emberek mendegeiének esténként oda, mikékiknek olly fájdalmas pais tapasztalad valának csendesen egymáshoz mintha fordítónak; ád 20-at. Én azt tevém hozzá, a milliókat vesztettek volna. De lélekbl buzgott ki között.

Pluiarkhosz életirásai görögbl fordítására gyjt- pen Te sünk hát össze 200 darab aranyat a legjobban naszaik

magyar

hisztoríábul is

és Cziiidery, Somssich Jósef, Festetich Mik- becse.

lós

rám

liizák

k

,

,

is

,

elképeket Íratnunk, e fájdalom, a nemzetért,

kf^ll

s

ez iránt

,

hogy készítsem

el

a felszólítást tásaiban egeihez.

aláírnak. Somssich Miklóssal Vigy

beszélek a harkányi feredn

legyen e jutaloma-

,

s illyennek nincs hason-

Istent kér ez csak, igasságost, felpillan-

dás inkább csak somogyi, s így gyjtsenek, on-

nan legtöbbet.

És e szegény emberek

olly lábtót

a magyar hon földébe, mellynek,

marább emelkedhetik

szegezének ivadék, ha-

S bár a mint

fokain.

felebb népesedik e lábtó

uj

fclebb-

puszta foka, annál an-

És Kaposvárról most megint Nálad vagyok gyalabb legyen ott sem temetn. De újra Isten hozIlly magyar lelkület vendégek elején pedig testileg 2 nap múlva megint messzebiök zád Tled, és nem mondom: EsiA es Buda fele, fáj az a görög házi asszony Miska Theodorája. a szivem hazit felé^ mert Erdélyben igen jó helytt Hogy esenge Szemere Palinak, „énekelje, édes lelkem, azt a maga szép magyar dalát!" Meg vagyok. I

lélekben

,

,

,

!

Egyebet mondok majd Budán, mikor a fel- Vitkovics fivérei, János, a budai rácz pap, osztán hogy Töhh is veszett tíudn az én Gábor játom, a jászapáti boltos '), mindevára alatt. Mert ez valami biztatója a magyar- nike barátja lön ott a magyar írónak. Az egri szólítást iraudom. azt,

:

,

nak. Elbusulás után veté oda

tében

,

„még sem vész

nemzet." Igaz

megismer

is,

el

,

,

ernek még

dehogy veszhet

érzeel

e

fija

e

három

testvér, ott

magyarhoz ne-

vekedének.

hiszen 1825-beii országgylé-

lelk királyra talált. És így vígan fogom írni a mit kell, s küldöm Marczaliba. Jársz-e Te oda az a Pál gróf, magyarnak is embernek is igen jó.

sén

ráczpap

becsületes

,

')

Bultoi helyett vapjon

a

ftollár,

llil.

Lajos idejé-

ben 15211). Builái) tnrtoft országg^filéB 6(1. czikkélten, deák nevezetek közütt így: Universi mercntores Institutores, Apotliecarii, Pannicidae, Boltharii

,

et alii faeneratores

.

lest. Cumil. 1190. pt/g. 516.

.

.

.

L. Kovachich

,

,;

:

i

BERZSENYI S DOBRENTEI LEVELEI. Miska, mesét

Síit

rul

ISI'lien,

zéuiuban álla

8

1

szivély,

,

kinek

vas(aj;al)l) inyét

édes

iájátszásai

nem csak

resztül,

Még

csak

ott

miiidiu:

is

el

(>

is,

feledni, einlicr ismi-reli élet-

.-X

nem

látja

innepre, mellyen a

az

küldött

Marrzibányi jutalom legelszer kiosziatotl. Ezt,

néhányszor elpanaszlá.

„Usztan ez a jó barát?

lóhb vagy így tesz a hnzali?" l'gy végezte.

szivén ment ke- nézd annak az embernek a szeméi patianat. nyorog

a

Ilidéiben,

ki

megisipé. S irigység- tola sajgott

,

De

,,

Hiszen,'

irigység su-j

;

egyik prókátor ba-

rajia", vígasztala

a ki tiidia, rátja, Szedliczky Imre.

liázátol,

i^'y

hoíjy valami kis liohü>ái;át telén

nem

I<'|)i<;rammáil)aii

elméliöl

az sem marada

Egyet nem tmla

magya-

szendén.

i{;asság

liors iniíerli,

rejtezetét.

az élénkség, l'edíg

adutt ki

ny az Erdélyi Mii- bölcsesegével sem. Hogy lloriai István neki be-

.Meséin, sokrateszi mo- lépti jegyet

-lti-n.

l

soly, ei;yszeriiséi;

s verset

mtitatv

iiiikliöl

281

ö benne a szép episz-

miért írá ahhoz, miért nyomata epi-

mesfért S/.enlmiklóssy .Alajossal, a me-' grammái 3d. könyvének elejére, ölet épen ekkor

sélre és epigrammáira

még annak

kecsét

ideális

bájolóval

ajánla epigrammái

másod kiinyvét ugy hogy aliban Itirja szivét is. S tühl) írónak és mindig joliltnak serkenctéhen gyiinyörködve o, az titána eleálli elmés meseíró Fáy .Vndrásnak meg inkáid) ö Járt uiána, mert látta, hogy azt szereti -«z. Gyakran meni hozzá whistezni, s oda hallagtában a hülcs Miska mintha ezt mondogatta volna neki: „nem rontom el kis bábjaidat, mert te An-

elíeledhethez, ezt Künyviiii nz

t-ii

Atvjokat

liaini

éii

s

ukct

magamat

njánltniii

iiii'iiinknali:

,

lukocl inökrc ailom.

Horvát Istvánt azonban többszer találtam nála az 182 1— 22.beli tel estéin, mellyeket Erdélybl visszatértem

után

mint

legelsket tölték Pesten,

Ez a szörny sokat össze olvasott és így sokfélét mezején kell, miként az tudó, de jól, hülten keveset rendezeti oklevelesz valóban szemtelen ,

,

hogy garral bánt az inkábbat liellesirisla de jóízlésü s meggyzdésed ellen is czirogatod a kritikusi kör- lelkesebb Szemeiével s Vitkoviccsal. Haszontalan möt, de mit tehetsz arról, ha egyenes bátorságot poe ái monda Kisfaludy Karoly Aurorája legels annyira reszketsz a kriiikáiol

dris p.ijtás,

,

!

a természet beléd lek,

mert a jót

nem Te is

Egyébiránt liecsül- kijöttekur Trattner Tamás és az én jelenlétemben

szült.

akarod.

nekem kellé valami nyomosabbal És Miska egyet Theodoránál ez volt; ítéljen emelnem. Tudod, az a táltos hiszloriája. Igazán ellapulni dirsérte- tát-ns. Thaisz tuda vele jól szembe szállani,] ,

|

nevetelt

s

ajakán, hallgatva

más, bolondság ácsorgani,

el

is

—

megkésértgetém én is. De mi ketten, nem is kelhanem félénk, maradt ez az ember- lénk neki. Szemere jó gyerek, Egy aranyat küldölt neki egyszer vasárnap Kul- meg, ollyan teli ni ember; Vítkovics meg csak lürte, akkor ha-| epi^ram- s mint házigazda, békét akart, miként csár, Hasznos mulatságaival,

(ésért.

.ártatlan játszi s dévaj

mellylien

üssze-j Miska öröme az aranyon határ- sonlóan. midn Thaisz és Melmeczi nála, talan volt. ,,Nézd, nézd aranyom van," mutogaiá \ eszének. Kesergonk úgymint, Imgy nemzetünk oda más va.sárnapig. Epígrauima zendüli s aranyja meg

máját kiadta

s

|

lett!

pendült.

Thaisz, azon ön liizakodasaval, mellyel miii-

dlg sztrete valami nagyolinak laiszhalót mondani Ha ment az ember hozzá mikor j'fo A vagy s ugy, hogy neki van igaza, ezt találá ejteni: ^>ro /dolgozott, azt veté csak íziben, „Hagyj most De hát voll e valaha nagy magyar eharakter, hóbékét, kenyér kell, akkor gyere ha meglesz, osznáért? Hohó! rivakodlam rá iréfásan, nem tuilod-e tón együtt költsük el. Ajaka szeme ekkor csupa az árpádi kori, a nagy kiterjedés hont nem gyácsupa meleg nyájasság volt, de azt mondó szévák vltiák össze. És Il-dik Endrétl játodtól a pen: „Amicfí menj." l'rokáiorhol barátom, ha szabadság levelel. ílé? De Thaisz hánykolódott. sok elfuigatása szivébl ki nem forgatja, legpracVítkovics, Hunyadit, Bethlen (iáiiort, Bocskait ticusabb életbölcs válik. hozta elé. Thaisz erre „Hunyadi inkább oláh, ,

,

,

,

Eleibe

rajzolám

feleié:

Barátom, így én

a

kelepczét. is

Keményen

Rám

eddig

ellene Bethlen franczia vér", kiáliá. Ilelmeczi villálehordott. jcsak setéién hallgatva ltie Thaíszra szeme

egy bolondságot tettem

Egyszer én

a csupasz életbölcseségnek.

,

borult

elbuktam volna.

s

azt imát;

most „Hlyének vagylok ti Lutheránusok né" hogy az ablak megreccsent belé.

ordította rá.iigy

36

,

BERZSENYI

282

S

DÖBRENTEI LEVELEI.

Én csaknem niegiiukk.intnm kaczagtoinban: „Kis tessen Virágnak már ez eltt 43 évvel elélünéMiska; igy csendesiíém majd a m. üt eiatnra grá- sére s vannak abban sorok éjien ekkorra illettek. nátosát, én is itt vagyok," s megint nevetnem kel- De Vitkovics alig tud kiejteni néhány szót, elömazok lik könyökben. lett. Ilelmeczi hozzám ,,Te dunántúli vagy éljenek Kis Berzsenyi — hanem ezek a felvidéCsendünkbl,, mi baj?" hallszik. Barátim, szól kiek .... ezek a lulheranos tótok, giskrák .... késbben Vitkovics, elfogott az érzelem azon, hogy ,

,

,

Vitkovics közlie vág, csendesség! gyertek énekelek

inkább,

de elébb igyatok,

egri veres borát.

Nekem

s töltötte

az árt, a fejérbl

is

illy, Virágot, illy virágos gyülekezet koszoriija nálam tisztel meg .... bocsánatot .... nem vacsak gyok képes elolvasnom a mit akartam. De kérem,

itta

Természet szerint békéltettük ket, legyünk másként vígan. hiszen mindeniket magyarért elbusuiás kajda el. a forró érzéssel tisztel Éljen Vitkovics Miska, mondám én Vitkovicsnak , vagy egy kelénk fel körünkbl mellyben mondók. Egyszerre élesség, mert közöttetek sok az muIva, ti hét felette csak magatokra vagytok hagyva, felsbb ültünk; fordultunk mentünk Virág képéhez: Éljen

verebelek.

!

,

társaságokba nem hinak, Erdélyben mi éltetbb Virág, kiáltottuk háromszor. Isten igazában. rendezz el Te, hát , egy Vitkovics rövid étkezete víg volt, csak álltöbbünket összébb simítson. És mi- tunkban, ne hogy evésért is jötlekül látszassunk. vel elhagyottnak hallom tletek Virágot ngy, hogy Eloszlánk éjfél eltt, de még elébb háromból ál-

érintkezésben forogtunk

;

estélyt, melly

Sztrokay, Benyovszky, Helmeczi

csak Ti,

segélitek, tartsd fel neve napja

stb.

lott

küldöttség bízatott meg, melly Bencze najijára

estéjét martzius virradólag, ezt

20dikán, szegény öregnek legyen vigasztajala

megvigye Virágnak. János pap

f

köztfek.

a magyar uri világnak pedig nyíljék szeme, gonddal lenni azok iránt kiknek csak ész jutott, javak

nem, de az

ésszel nemzetük díszét terjesztik, és

becsület emberei. Miska mindent elrendelt.

Aîgy

húszan valánk nála magyar öltözetlien azon este; Schedius, Jankovics, Dr. Kovács, Kulcsár, Sztro-

Fáy András,

kay, Horvát István, Szemére,

Helmeczi,

Kisfaliidi

Negyed napra Vitkovicshoz megyek. Tmloil-e? Iio^^y fel vagyii/ik adva ? Miért ? î es-

mondja

,

Kinek? A /ládurtiak. No s? Ke'rdezüsÉs? Majd meglássuk. Ki a Júdás? Vállat

lézelért.

küdlet. voiiitu.

Megláttuk

Thaisz,

azt,

hogy

a nádor helyeslé az ér

Károly, Sághy, Benyovszky, dem barátságos ártatlan megismerését.

Huszár Károly s biz én nem tudom Megtudogattuk, hogy Júdás, a befurakozolt hanem vala tudom egy kis káplánka lett volna .... Neve .... «//i"/--rel végzdik. is, csak befurakozollan, mint magyar irodalomVitkovicsnak ny/ijas vacsoráit, a csak ugy kedvel. Ajtó ellenében íiiggöit a falon Virág olajhevenyébe a mint véletlenül hozzá vetdtünk, eredl)ani mellképe, annak kerényén vagy rámáján, teket, a becsületes, jó Sztrokaynkéi váltották fel. koszorúzat. A budai János papnak kellett volna Annak meg szép szemérmes magyar neje, verset egyszerre csak belépni Virággal, hogy a mint léíró, s Virág poétái munkáiban 182 2b. „Fris tapik lepve is legyen, szeme szája elálljon. János vasznak fris leánya." Ez tudta még, megdaloltatni papot várjuk .... várjuk sokáig kéSzedliczky, már,

még

ki,

.

sn, egyedül!

s azt

.

.

,

—j

,

mondja, lehetlen volt rávenni

Hogy

Miskát.

ömleszté ekkor egyik zengélye vé-

Bencze bátyját, noha nem gondolná, liogy tudja, gén Boldogságoni/iak nincs híja. Meg van a mit mi várná itt. Az innepélyt hát Bencze bácsi nél- szerelek Szivemet csuk egy bit vi'jn , (h-iikké nem élhetek. Most is látom szemébl kiégni a forralkül, azonban érette, megkezdk. Horvát István, mat; hallom ers tiszta csengés tenorát. Én ketiigy emlékezem, érdemeit adá elé igen szépen, :

,

tért estem rá gyakran. Egyik: Nem adott az Isszoba közepén behúzott asztalnál és ten nekem nagy palotát .... Másik a füredi pászülhelyen Thaisz a ncmzetiségröi szavalt kéztor dala: líej, juhász bujt ár hol a juh? Egyszeriratából hevesen — igaz lélekkel. Vitkovics ült is költélyzé, mindeniket. osztán neki, Virág Benedekhez Anyós költér le- smind velét olvasandó 1777-1)01 Budáról, hogy figyelA „Vitkovics estékrl" egy kis jegyzetet olvasásra

;

BERZSENYI S DÜBKENTEI LEVELEI. vetek Moliere az

íill.il

életéhez

(alán

már

belételek,

is

mondáin,

leliftiic,

Adlam m-Ki egy

De

dányt, s lesleui mii szúl.

oap

lm

'),

euilékezeiilk.

pél-

liailgnlásáha két

Mit felelt? „lla csak én akadok rá majd persziinetkoi" és te

nem fészkeldül,

szabii

jiiv

porra

Míiiielkeil.'i

merés

!

ti

uiefí

No

:

ne haragudj

Izéjének izéjére

majd eléneke-

Kapó

,

S

11

V

.Adolf,

Kski'isziini

Vagy

tudná

,

irék,

felöle

nem

tudja szegény!

Ma

li

s s

n tüiiijéne're

l!a('snirj;> eisége're ,

l'ariiasz

ollv

llogv

sziik

legi.riliil

Honnan kapja F.s

S 23.

2

íliidu, febr.

van

most

nuilt éjjel

idm,

ahhoz

beri leveled választalan

menjen.

Sürgetett

!

dn

.4-ra

É-re.

is

e

egyet Cso-

irt

Még

lS2'.)-ben

nem

vette fel

stb.

irni,

24.

napokban

Berzsenyi Döbrentcihez.

niellyet nálam hagyott, midn ölhozzám jve jobbkor a szabott óránál, mi-

Mikla, martiiis 8d. 1830.

usztán a föherezeg-nádor udvari báljára együtt

Gróf DessewfTy Jósef gúnydala nagyon ge-

menénk. íme, fogd. rét.

Capiít lY. Seciiiiihim Marciim.

Oua mensura me-

timíni, TObis ab aliis metietiir, (|ui auilitis.

nem

mértékkel méritek,

A

tal

Gáspár fordítása Csokonai dús Hiiiify

ollyannal mérik mások

Hrr/.spiiii \

inig

s

szerint.

akarsz,

mélv

csillogni, s tudod hol kell

leginkább

A

mit nálam

láttál,

azt mind, verseimmel

gazdag ha szive van ha élete alkonyán azt elmondhatja a mii gróf Széchenyi a ll7d. lapon elmondott.

evi-re

l'.nilre

^ iirüsiiiarty

nem

használni.

együtt akarom kiadni. Istenem! be boldog a

cnckf're

liájló

,

—

mi-

nektek és bvebben mérik, kik halljátok. Ká-

rolyi

szellem s megtalálta a dolog hetedik bHogy Te mást gyermeki könyveket irogaazt igen nagyra becsülöm benned. Ha-sználni

nialis

Jelenlét.

ti

lelüktere.

monda, mind

Novem-

közöljem,

tözni

tere

tetejére

meg reá mind

gróf DessewlTy Jósef, hngy Veled egy viszontnyilát

ponk

szelére,

reggel 1S30. jannariusban irta. Kisfaludy Károly 183üra. Kiadja Desse%vfl"y, másutt báró Palocsay

2(1.

Ferdinandéknal Pesten, de levelet csak tudok s mivel

a

ott iiiajil

trii_\crr;e

llogv kai'zagiink

;

félre,

nz lesz lletvkepetvki here

lla Kazinczy,

knnairn

Báloztam ugyan a

fclluki

liegê're

kidl

felteszik,

Mert

?

Dül)reiitci IJerzsenv ihcz.

k e lére

ii

jíeiiiejere

viszont megis-

lem dalodat.

Most amit

(>

Mikrolojti szemetére

Joliban esett volna."

Elpirultam s kiszalasztám „Szép

Kiep íxtiljt-re lirKiceiIrrr

lett

Szct olvailó szoiiptljere Fosztott lopott tuvisere Kinyalt jeges fiigv riiiiera

mciiâm vetem oda m-ki.

liá(

Külfiilil

'fróiirol

Már

liú-

183

s líing t\izere s/ej)

lelkére

na^y reptere

Elmés Fáyiik szeszei W'/r

S cgv már holtnak sok

Ko

i

kjére

professzor rósz versere

F,t;v I

o

III

p o

s

i

liüs

ggjere

Spoctaliilisi

niérjlere

Philolojiiisi

iliil^fere

Nem

crileiiilctt

Döbreiitei

epéjére

Iicrzs('H> iliez.

Buda,

majiis 2d.

Hol járék barátom. - N. ésK. Czenken. Gróf Andrássy György hivott minap cstörtükön reg'.

>)

Diibrentei C. kDIfüldi szinj.itékni

217d.

lap.

,

líd. küt.

1822.

1830.

36

*

,

BERZSENYI

284

gel,

lOkor

s este

.

DÖBRENTEI LEVELEI.

S

Hétfn

inegérkezíiink szoiu-

iridiilánk és

grófok szalonkázni mentek.

a

Engem

komornyik a hölgyekkel hagyának. A nyiló mezt jártuk meg hamar ágyai botiiatolt csak lassan; jiieghagytuk, kocsin, a kecses vlrágházhan olvasók végig végig hogy a grófnak semmit se iiioiuljon kik érkeztek, a grófné emlékkönyvét, a legcsinosabbak irva belé,

Ijatra vált

A

után 2 -kor.

éjfél

felvert

alu^ynnk kényünkig. Én nyolczkor az

és hadd

—

s

beszélgelénk, biliárd

Én

folyi.

igen kedvestt

emelet lereméhen éliredék György primás, Pál ér- mulat lam,

nem tudom

sek látására. Pál (ekinlete most is rajtam. Lelke, tudott fájni, nemzeteéri; szava I. Leopoldnál, hsé.

Istenem le^y vedé a hónához hívnek.

Juli grófné

véselten

:

a grófnék.

mutalá uján a

gyrt

már

ezt reá

A

Czenk urát ftött varandájáhan tisztelem jó tavali lóversenykor kivánla Budán, lennem ki mareggelemmel. Gróf Andrássy már ott volt. Urnái gyarul gyürü számára ezt: Mon dieu, venez au vagy Czenken s igen nyájasan is látónál. Nagy secours de celui qui est fidéle á sa patrie. S ugy ölömét érezteté meglepetésén. A'êndégeim nekem tevém. az uraim nálam monda. Lángesze által pedig

Hélfn

,

Teremt emher, meglássuk,

akárhol.

mit, hogy'

és így, mi sikerrel.

fejt ki,

Lovak megnézetése

kis

lelt;

uj

volnék a

pesti lóverseny irományai körül, de azt

Idélyben i|hoz

^)

még

Er-

laktomkor szereltem. Az után juhondá-

rándulás, szeder csemeték ezeré tenyérnyi

levelekkel. Délután Horpácsra izenés,

eleikbe lovagolt látogatóinak János és Károly

mivel

lánczolánk

Este oiian sokáig

fia

hiszen

négy szép és jó lánczosné vala együtt: a kastély urnéja, gróf AVurmbrand Franciska ez a jó lélek; János grófné, sziilelésére gróf Erddy .Agatha, Asprenionl gr. állal Rákóczy Juliána vérbl osz ;

tán .-Vloysia és Juli hnjadim

krepf Gálxír

maga

')

is,

E

grófnék.

Majd Roth-

majd a kastély ura

,

a /onsorán.

S7.
,

(le

jiiliiishaM

jromlolom

juliállas

,

liallottaiii

hevesi

aikaliiiiizliatoni ide

juliakol

teli

,

is.

fedeles fal-

Lehetett az elébb: juhóta s innen juhonda. Juhóta legalább ollyan , min: Mer-ete , puszta neve \ eszprim vármegyéb; Lör-ete (liivíiheh ) falu Udvarhelv székben: Szortíta, sós er helynév Maposzáta, szunyáta, vosszékbeii lóbita habita puszta, csemete stb. illyeii. S nem lehetne-e, lóistállóból is, inkább lovonda ennek nem volna egvenesen azon istálló szaga, melly amannál mindjárt megüt. lal.

:

Most Matrav névvel.

nem olvasmányául

1 1

o Ili i g'.

agynak ebben

a világban Többféle üröméi m , S nézve ket valóságban Nemik, bennek , kincseim. l'iigg ezeken a lelken) is Buzgósággal holtomig.

Kedves ha/ám! aldasiilnak Mindenemet köszönöm, !

í^'zemlélése

csudáidnak ösztönöm :

.A

barátság virágibol

Szedtem az

\

is

elet

mezét

szerelem bimbóiból

Kgi öröm báj

izet.

Amaz mellett, Emlékem szent

ezekre is holtomig. ,

—

,

,

;

:

")

excljátol, nézd, e

Kész maradok áldozni Hiven neked holtomig.

1842-ljiiri

cs.ik

elíjfogiiiiitol

Annyi, mint:

Ho A

Hazaliság

zengelniezeit

')

Gróf Széchényi Lajos versét hoztam.

vasárnap

délután oda, kocsin, lovag. Gróf Széchényi Lajos

val.

este 10-kor indulánk vissza Budaköszönöm ezen örvendetes utat a szelíd gróf Andrássy Györgynek; szerettem eiuher, minden jóra kész, hónáén.

pestre. Igen

O

volt

Regell't

elsíi

ki

magyar szép-

czímmel indíta meg

25.


heti

divatlapot 1833b. április elején Pesten, s vezette 1841b. június végéig. Zengelemre

Páson, november 17. éjfél felé 1830.

hazalisággal

hogy az a magyar kuzött tanulmányoCsak röviden. Most este 9 elölt, a magyar san legyen nemzetivé s a daljáték magyar éneosztálya vidéki rendes kesekkel diszüljün, meg mindig buzgón gyi'jti ér- tudós társaság philosophiai els tagjává 300 peng forl. évdijjal neveztetél. demeit, l'edig már eddig is élig van. nézve

is,

,

!

BERZSENYI 8 DÖBRHNTKI LEVELEI Megírom ezt hamar, mint másoknak is vai;y i'iryenesen vagy liiríil ailalom. Tehetem, gündolnáiii ,

és <:sernelzky lap.

mert a kinevezések jegyzékéi aziinnai felolvasám és hítelitésiil.

,

a

fel

tülih

tárgyét

ventlUessetek elélib a kiket ér,

is

Sasában

l-sö kötet

—

133

147d.

van említve, a 145 lapon, liogy Téged

Kisfaludyt

(

Sándort

)

magyar classicusoknak

iiagyjálian. <)r- nevezett.

a

iiiivel

ülés,

Erdélynek ezen eröslelkü emben- igazán Sascsak nak vala szárnyára való. íjra elbusulék halálán. Bár fennmarad tle az élete körében töriéutlek le-

12 11.

melly a bövebli jegyzkönyvvel kezdetnék

decemberhen

Meg

285

,

lesz.

már ez els, a fren- írása, miként feltété volt, a hogy ott megemlítenekem a liora a magyarnak síiha tik. Sok nevezetest beszélt el sem uiég. .\z eddig elhagyatott írók innepélyének világból, mellyben vitézkedett, ugy Il-dik Jósef kezdete. Uatiliyáni Filep herczeg a 4 (>,()(>() peng idejebelieket midn t hivatalba nem vevék meri és annak tanulására 1*0forintot ndó, maga szúlíta meg ürömével azon, németül jól nem tudott

Be

felséges ülés volt

dek tereméhen. Hlyen

,

nem

,

hogy Vas varmegyei földije vagyok. Tiiril el, ezt sonba Bécsbe kellett költekeznie; többfélét az 1791 ésl7!t2-beli országgylésrl, mellyeken is niegirhatnom, Neked, hasonlóan Kemenesalinak. és kormányElragadtatásban vagyok. Ha még 17901). történ- Iliinyad vmegye tüzes követe volt hetik ez, már volna akadémiai nagy magyar szó- széknél miként folytakat. Effélék beti, közelben ,

már harmad nemzedékében állna azinté/.et, még nem tnnek ki, mint a téjut parányai napaz idk éje, s akkor százévenként mind els talán lehet botlásoknak, pal, de Imik nélkül emberi egyesület, kivált eleinte alig inkább érdekesül csillámvetök. l'gy lesz Ka/in !van. Egész könyörgés imádkozik bennem, közie czy pályájának emiékezelében a kitnbb korfes dicsn hathatásáért. ,, Gyzzön a jobb" ez leszen lés. Kenderesynek majd szintén durván -egyenes tár,

,

j

elhárításával az

vonala némelly telinek kijegyzette volna belrugó

ijeiszóm liozzá. I

Elölül gróf Teleki ját sima urakról, mii az élk egymásnak még másod elölül gróf Széchenyi István. Él- csak súgnak. S az ember, ez az ollyasmi lény, Jósef jenek. November 2-dika 182.')! Kisfaludy Károly mint a zrzavaros nap egykét órányi sugárzatial,

De

ínég

is,

már

többet.

,

els rendes

helybeli .)t)0

peng

tag,

a nyelvtud(<mányban

korról korra

csak igy felfoghaló;

Ulegi^meré8e

Meglátogatám a na- pedig minden izében azért kell az emberiség ha indulásom eltt. Szegény igen ladlialásához, hogy megtudd: kinek mii bigyj, ha

forintnyi évdijjal.

gyon beteget ide megszelídülve búcsúzott s igaz barátságra térve megint ollyan fotiásui láisz feltnni, a millyen monda tanácsait. Bár ballliatná még tudósitáso- már, vagy boldogiiá, vagy elámította kortársait. !

mat a küzdött, legalább egy hangjai érthesse még Tigasztalatának

eltn

az

szellem.

Isten

veled!

„Csalódások" elmés költére! mikor két pontodat tl el Te akkor csalódul

éred

,

s

Isten

mindig veled legyen.

A

hajtható.

S a szilárdnak

szivében, néha

enyelgése

szelíd fel-

is,

szen poézis kedvel

mert

hi-

volt.

mint Plutarkhosz emberei."

26.

Kerekes Ábel, Erdély történelmeihez magyar okleveleket akara kiadni s els füzetét neki, a nem gazdagnak, ajánlá. Én jártam el benne.

Berzsenyihez Döbrentei.

Eléveszi pén/.tárczáját a kormányszéki tanácsos. „Itt van né, barátom, szól elszántan, 40 peng

Buda, fehr. .Az

nem

,

Egyszer este keresem, fel, leánya nevelnéjét leltem csak hon. Szólánk az „Fohászkodás" ur jellemérl. „OHyan ez, mond e kisasszony, éji-

köllérével.

Mihály

el

olvadásai

Neked pedig philosophus Dániel, most jó szakát. Még, vagy 10,0 00 reggelre ébredj

a képe Kenderesynek. Zömök válember, halk lépé.ssel. Meggyzdésé-

Elttem las, barna

1824ben élelirását

1831

forintom van, 3 0-czat ellegesen adok sajlóköltségre, a többi nekem kell, mig fizetésemet ka-

tilahnat irt, s a megholt Kenderesy pom. És a censor, Halmágyi napokban fu(am meg Thaisz 3 ftot is visszaadtam. Ez is magyar hisztória

április Cd.

e

Iti.

,

,


286

hogy ember vállalkozott az smagyar l.ikot s Körösi Csoiiia Sándor hát gyakállva künn. Két kara, uielléie kolcsoltan, szeme ran volt nála. Gr. Teleki Pállal juegyek egy este (iize kemény szemöldöke altil, földre szegezve. Mél- hozzá, Csoma épen olt. Uram, mondja majd ennek megengedi-e hogy én aláírást felvl, nem gy- gróf Teleki Pál tóságos ur! szulílám. ,,Ugy Gróf Teleki Jósef tanácsostáisa

búmban egyenesen

.

(eiiietéséröl

azon

,

Ajtajánál találom keresni induló

hozz<á térek.

.

.

,

,

.

,

nemes lelk társam kora gyjtsek, keleti uljára, Uöbrenlei barátommal. Csoma megköszöné, de „semmit sem fogadliatok halálán, .... a kolcsomat várom iti. el mond, mert ha siker nem lenne, azt hánynák, gerKazinczynak efféle Nem szenvedlieté csak pénzt akartam felszedni, s tovább álllam. Éljen a király /;»////, /
zöm elboizadásomat

illy

:

,

,

s

ez elütt kaptuk.

ugy

is

,,Biz

én nekem se hogy se,

elég konkoly iiotle bé már nyelvünk tiszta

huzáját sok visszaveretésünk miat(, Kazinczy

fizette logeját s

szer

,

,

járta.

meg külön talentum

Ez a Kocsi igazán nagy-

monda

szintjálszó,

itt,

hogy

látszik,

kell és többféle

ide is

tanulmány." Ez a

egész villával hányja rá a németességet." De né- Kocsi Patkó János, 1811b. nemes felkelési kanekem barátom. Beszélé, miként igyekemelly talán csak szokatlan? Neki háborúit. ,,Már pitány zett levenni ölet a gubernátorné gr. Palm Jozefa barátom én az oUyan kényszerifellet köpöm" ,

.

s

valósággal ki

S mit monda lyan

is

köpött

még? „Az

.

.

amúgy kalykaringúsau. a magyar színrl. De Kocsi, elkeseredetten bár, Múzeumban oly- csak neki áldozá magát, ö egyedül, igazán haza-

Erdélyi

ember csinálás ugyan ne .legyen

,

mert

ki fiságból.

fogok kelni ellene, hogy az nem erdélyi muzéum." Ekkor szája széle' savanyú vonása mosolyra változik, megszorította

kezemet

s

ballagott.

Midn

én többszer tanúja valék tisztán erdé-

lyi conslilutionalis

Mikor Kazinczyt én 1816b. hozzá vezetem, hoz és fejdelméhez most hogy fogadja szállásán a tást, hogy hadd lám gondoltam ,

érzelmeinek

s

igy latiam hív-

séget egyaránt Fejedelméhez- hónához, ,

meg hóná-

azon felle hallott gyanúsíkirályi hivatalban

nem a

régi

,

el találtam eltte ejteni, haragomban a szeles kis franczia öreget, a kivüi keleties csendü oppositio, smagyar. Ah! monda, bizony örvendek, hogy a varjiiszeuiü rágalmazókon. Egy hangja mordult

de meg erre, betvel ki nem irható. Félig meddig // németségeit, bará- belün kezddnék az, de nem egészen hem, még hm

szépizlésü lelkes Kazinczyt nálam lálhatom a nyelvvel íacsaros

élését s

,

tom, bizony nem szeretem, felém fordulva, ugy-e se. -Az csak egy siket hang, mozdul vele. Mintegy a bár édesDöbrenteim. Kazinczy meghökkeni, azon- szájból, a nyelv meg nem ban még is közelíletle hozzá valami egyéb. Mi? lélek megmosolyodlának hangja, hirtelenében önfélig

orrból,

félig

Kenderesy sem viselt bajuszt. Hanem már a fzött érzet kél, a károgás megvetésé, évek teltein fut tiszta s onnan csendben Kenderesy le az emlékezet sarun nagyobb zörrenés lett volna egyik szeme gyakran azon járt. Jól mulatának vagyok. mindenikben vala több még oUyan, a mi ket egyFurcsán járt Kenderesynek egy levelével Vimáshoz csatolhatá. rág Benedek. A levél kezdete igy volt: Kedves ,

,

Ki fakadozott

volt

örömeiben a tanácsos ur Virágom, a

ki e

j

:

soraimat kezedbe adja, csókold

BERZSENYI meg,

ineil

az nekem kedvesein.

S e

S DOlJRENTEI LEVELEI.

levelet

ki

II

287

ár csak harmadik része van bátra, „kritikai le-

Egy budai német szép veleim" pedig ugy vágynak, hogy azokon könyleány. Mit? miesoda ? ki vagy Te, liiigom, hofiy nyen elmehetsz, ha én elébb dlök, s kérjutái e levélhez Te, kérdé Vira^. A Ictiny IrJi lek is ezen esetre, hogy ezen árváimat el adia kezébe?

Virágnak.

hogy kiírta, ki hozta, ö neki ne feledd '). A legszentebb akarattal irtam minegy ember, kit maga sem ismer adá a kapuban, den betmet s leheleden hogy munkám haszonmivel a szomszédban lakik s mnnd(a Ingy Tisz- talan legyen. Látni fogod, hogy ámbár én a pletyteiendü urat látásból ismeri. Virág ekkor Itudan kázok közé nem keveredtem, de olly elvekel fejippüt fiic/it-o\}a

,

,

az aranyszarvas czimii sarkháznál lakott. Amire, tegettem, mellyek tovább fognak élni mint a plety-

beszélé

tam

nekem Virág 1822b. midn meglátogat- kák

8tb.

mindjárt Kenderesyjéröl tudakozódott és

8 ü

a levél tíirlénelét elmosolygá vagy hogy mondjam, soha se tudtam miként kellene nekem azt az az uián éradvarunkbeli leányt megcsókolnom

29.

;

meg Kenderesy lia levelébl hogy az atyö hozta, engem többszer keresett, nem talált,

tettem

jáéi s

,

hamar kellvén indulnia líécsbe

legényének adta

,

ez

meg hál

Ezek nincsenek a hecses

,

a fogadó

Tícrzsenyi Dübrentcilicz.

bér-

Mikin,

a leánynak. élefíráshan,

hanem

FJii/egi/z.

zet

F.

niegfOstiilve

által

spjit ember

üd.

1831,

vonal intékcrcsztiil Iviiggatva érkezett

levél az akkori rholerai s

száraodra azért firkantám le, hogy közelebb tud- hozzám. nád érzencd, ki s mi volt az a Te távúiban védd. Baráti szívvel örvendek, hogy a veszélyben

megrzé még

éltedet

Én

hazánk védlsiene

júliusban Ilaliinbára fiitotlaui, hol

a

hegyek

és sok nemesség között bátor.ságosabb helyen gondolám magamat, s csak tegnap jövék vissza Mikiára. Ez az oka, hogy leveled kezemhez nem Berzsenyi Dübreiiteihe/. jutván csak mást felelhetek , de inast is csak röMikla, ai/g/ísí/ís .Srf. 1831. viden mert a pakkolódásban ugy elpakkolta feleségem leveledet hogy azt sehol sem találom 8 Nem a szokott örömmel, hanem igen is fáj- csak homályosan emlékezem mit irtál holnap pedalmas érzésekkel nyilam leveled, mind azért mi- dig ismét a szüretre kell pnkkolódnom vel tudtam azt, hogy veszélyek között lebegsz; A cordon Szálában megsznt, de Vasban és mind azért, mivel leveled mélyen érezleté velem

28.

,

,

,

— s talán utolsómnak — nálunk még áll. A cliolera megyénknek csak keugy látszik sznni már készülve, hogy háza- leti széleibe csapott, hanem orvosaink állítják epehideglemat végképen elhagyjam s Nemzetem Díszei kö- kezd vagy a mint léssé változik. Azonban Veszprémben ésPápáa nazött uj életet, egy hozzám illbb életet kezdjek legszebb reményemnek enyészetét!

El valék

,

ízlelni,

s

ime,

inast

mélyen csüggedve, érzem,

hogy ismét csak álmodtam

!

')

Itt

engemet

nem

biztat

felni

:t

cliolcri'ilinn

meghalhatiiRtol.

Engem csak

az kinoz, hogy snkat akarván

tenni, ennyire késtem munkálni kiadásával, niely-

lyeket csak Pesten akarék holmi könyvek megtekintése

után

elkészíteni.

.Masl

mióta látom e

reményemnek isinél íiislbe menttel, eleget iparkodom a tisztázással, s „Poétái harmonisiikámnak"

éltem bem Keiikinek másnak át eresztlietoem IJerzsenvi kéziratait kiiivomamomlliatck hát tásra. S csak szíves köszönetet

I",z

volt lekötöm

nem

Kilián Cvörcv pesti köin varusnak Ict.lijas kiadóul ajánlkozott nálam,

iniibin (iszte-

láv Andrásnak, miként moii.lá, lig;^\ éltetésére. He sajnálom, váltott szót Anliogv errl nem eg\enesen velem a hengerdris; ollv szép hálám gördülne itt elé sajtó

aliil,

hogy

szintiigv

gvönvörkö.liiek

al,l..-in

mi szebb volt errl nviltan szólnia. De igv már ehhez nem adhatok Létüket a szcdnek.

.

BERZSENYI

288

gyOB lett

pasztit s

kezd

mar

Rába

luast a

DÖBRENTEI LEVELEI.

S

es Marczal

mellyet Szemeréiül eriék

uiel-

sélálni.

képzeliuének hiiboréka

meg emez élkkel, csak

volt.

De

nagy kö-

neiu a

Kazinczy halálát nagyon ellenkez érzelmek- z'inséget kívánnám ezzel untatni, hanem csupán kel vettem. Sajnáltam mint régi barátomat és sok ^ "i^s akkori irodalom kör eltt nyíltan hirtelen talentummal biró embert: de más részrl azt gon- kiejteni: a magyar akadémiánál titkárrá lehetésél

dolám. oUyan ember tetérel sok

diilt

közülünk,

ki

nem

én

tekin-

ki.

hitvány embert védelmezett,

akadályozam. Bizony maga

a sat Pestre

s ki

azt kért* levelével.

irt s

ma-

eité el

„Hogy

az

a.sz-

maga hibáinak alacson védelmezése mellett min- '^^^^ n^""! leszen franczia illyen oilyan czifra étel. de tartassék szamara pqniden alacsonyságia kész vala vetemeni. Azonban, hanem magyar pnge

Hyugodjek

Te hinni fogsz nekem, a kételked pe-

síb.

dig kerüje

meg

gr. i)e3se\%-ffy .Jósefet. milly kész-

séggel tisztelettel feleltem szavára Posonl)an, mi-

dn 29.

Széchenyi estezeten egyik kerék

gr.

talnál kettecskén vacsoráltunkban ezt

mes gonddal:

Döbrentei Berzsenyihez. Buda

,.most

ne-

segíthetnénk Ferencz bará-

tunk házi állapotján." Gyaniija. mi

decf-mbfr hd.

.

kis asz-

monda

1

S3 1

hamar bánta, azért

most

lehete,

látom, mert lS2'Jb. épen nevem napjára küldött

barátom a nagylelk csillagász, levelében már visszaszórta barátságomat haragjáigen Kazinczy is, a köl- ban azon, hogy Yorick és Eliza leveleit én is léri barát, elmiiltl Mint egy irasoediai rejtély, megkésértem magyarra tenni, nagy résztt enrinállék sajgottan, hunytok els hirén. Egyik álló- gatásom végett. Elizát, édes Danim, én azért szeIgen

,

Tittel

elhányt a cholerában;

magához fiiíseszt

csillag,

Amaz lehetett volm gyár

másik

,

európai

már vége

csillagász, ennél

futó csillám. retem, iiiert

legels

hirii

felé

rúban

uia

ügy

"ô"^^' benne,

szemzdott

felszeliditi

vivó férfit,

a mindenféle élethábo-

hogy "Odik évéig

fejérnépi kényes eiény

is felcsillá-

elképe,

s

habár annak valamelly belzebabneja megbubozná hitét, ezt mondaná; van van Cordélia is.

a sokáig sokszor megforgatott fovényóra, mé«^ is:%5^

azonban, dicsével.

M nthogv

j

Kazinczy és kis

magam

^'

között

'*'''"-

^

"an> tâp^^ » a

világhoz

,

a vitára szánt

nemzeiei illet lár-vrol. a nvelveröl fulyt kül nz^""''^""^'' êll csügghetni égibb lényen, melly nyng['^'^'^ éleiében integessen lelkének, elmélet. s az eltt

hagya fenn holmit, mirl még nem véleményeztem, kötelességem lesz,' nekem is nézeiiniet egymás után kífejtegetnem.' én

Ország

s

vármegye gylésein, átaljánosan tana-

francziáS baraga mire való volt? Hiszen melly mássá lett kibagyással elszinzéssel, én meg angolból. Vagy épen enneK hol fordította,

cséiban azonnal kél az ellenvéleményz, vagy ha mutatása bánta, öt, ki mint els akara délcze"nem, azzal megadta magát; irodalom tárgyairól geskedni a nyugoti eszlangnk megismf-rtetésébL-n.

i

közönség eltt, egyiknek halála után is akkor Igaz, hogy fordítást fordítani elttem annyi, mint szoinnk, mikor sora lehet. És meg, ngy érzem, 'a hollandi himszövetet visszája szerint utánhimközi illet akármiféle tudományi mvészi politi-| zeni. De meg, egyébkent ö is újra fordiiá Markai

—

felfogásról

saját látásunkat ha csak azért montelt Báróczy után, s miért ne^ Csokonait, az mivel ellenkeznkhez hála köszönet ö sorsán vérzett haráijat hasonlóan mindig újra uTonsz, akkor a hála nem erénv; elmulatása vetek nvesegeté, mirl azonban gróf Dessewffv Jóseffel pbarát és jótévo ellen csak ott, hol kapsi-önzés folyvást azt érzem: adj Te uj eredetit, s hallasd nyögiiófc el,

,

^

jalaítomoskodás, árulat mocskai kiáltanak.

abban

tudta

legjobban, miként fizettem le hálámat a hol kel-

I

\\,

t

lett,

II

,

rte

,

,

.

arról szólani

magam ^

.

,

,

,

i

pirulnék.

„ Hanem ,.

. ;

saját kecseid zengelnieit, tanitohb leszen.

^

..,,..

.

,

—

Ii !

^,..

az o feliogasa szerint Élbeszédemet -^ iv . r \^rJet es Li-

•

hasonlóan keitelekepen dolgozta ujra

Engedelmet fogok hát'kerni akármikor még ,' /íra/z/ra H'd. köt. 208 214. lap), s azt monkimondhatnom, hogy reám fenekedésenek oka, dom, jól tette, mert vagy fcethelyen szebben szól

1

.

UEKZSENVl S U(>BRENTEI LEVELEI. valamim a

en:

luint

liánCani

zás(."

nz,

,

És én azért

rezzente ki

jén"

„nem

szi-nved

lué*^ e

valamit sikáilannm,

is

lapon idéiêdet

1()il.

bi'csiiloiu 08iiiai(,

lielöleiu,

kiadást érendenek. hol

2

uiorulá:

,

á(
iijra

meri

.bántani

kantyúval 8

e

i;un(lu( érted

és útaljaban

,

kicsavarodva egy anekdotát

s

festi

llondekoeterrel akara

egész hosszú levelet keszi hoi:y azt, a mi fiirni

E^y

fennlingyja.

hirtelenében

kezdé

kisig,

el-

nem

a leányasszony, csapni a valótól, .s/amba se vette. S lám ezt

az asszony nép

isak közié velem

,

tában elre

,,

'),

csuvaszlás;

valamibe azt belé kellé o8/.to\aiá-

hamar lerániini,

vala- vala

liaráiuiii,

meren

eléadta,

kemeneHnIi s/ót.

nem meil- begyeskedni

csak belénk bojiorjánkodik a hiány. Mint a eszét,

kisasszony

fellollaz

a mi, úgy, a mint

dulgozaiaim összes ján csévéznie. lilszen

lia

Akárhogy mint

szeplt hasztalanul mossa

289

Erdélyi levelei" szakaszos kézira-

hanem csak dicsérteteseimel és B. Mikor lá(ók ott, miként datanulok. Tcdiunk könnyen fnt, abban me^ a mit gaszt, miként magaszt egy Nagyságos Katipilal kivisz, gyakran magunk vagyunk tollúk. Usztán urat, ki éjjel nappal csak férfival társalgott, és a magyar nyelv igen rejtélyes uiég, minél inkább tudtam azt, hogy ez t azzal szédiiheté meg, mifcibii

biz az:

mint az e£;eret hasztalan

bádból, csak bébú bíz az.

szétszedegeted

annál

iizöd szo-

Tanulva irok,

irva Wesselényi .Miklósét.

s

meglepnek

inkább

,

titkai; vel

mikor

jelenlétemben mindig méltósiigosozta;

szabályokra akadsz azokban mikre természeti Jú- olvasók, milly lelkes (írátziának festett egy Erzanság, a szólam els kezdinél csak magától haj- délyben termelt vastag Messallnát , ki, igen is, lott,

így hát id jiuita kell kifejtegetéséliez: mél- els találkozatra mint egy szép medusai utód az ellenvetést, hagyjon fel iit szeszeivel kellemes eszével tántorító volt, utazónkat elt

loljuk

hutásra már itélnek ismertük meg,

a Kazinczy-önkény.

irók

azt

s

rólunk

neki: Barátunk! ha ezeket dicsérended,

llly érzéssel szabad leszen visszatolnom ezen semmit se szólj. És törlk, tömjéneztetéseinket. enyéim helyett: a hatvan körül forgott Sterne Nem teheténk ezért fakadozott fel fellobbanáaz öreg ur néhol egy kisig tán pedantocska is .

.

Kazinczynak e

vélt javításait;

a hatvan

.

.

.

.

eszten-

sairol.

De Hlyeket hozzám irt leveleibl még ISlt... az öreg barát néha olvasok újra. Ilaragvék, mert nem engedem, röl tudós pothailts(if;ba csap." Majd az üsszeroskadt ugy de milly forró tapadással nem, hogy engemet mint ir! hiszen csupa tz még; majd a jwshadtiú Eliza folyó üveganyagot, modelljébe majd palaczknak el nem fordul. Hisz az ü kényességében, efféle, érzem min— Nyekkentövé lön Kazinczynál: majd tányérnak fújon. Igen élékenyen undort fakaszt. meleg levegt, sorában: Levelezéseiknek itt az ada aldig viszont meg viszont azon zárt

ds,

östzeroskadí Sterne

hogy, e

kalmat, hogy ... de ha e kifejezésérl

,,rá

nem

nielly

Jacquin virágházaiban

fojtott;

e mesterkélt

afrikai s amerikai nöengedé magát beszéltetni" azt mondom, hogy me- hajtatást, jó, gondolám ott, mutatványok visszatenyésztéséhez, de az gint fzött sarus volt mikor azt irá, nem ok nélkül vény ész virága hogy perennálhasson, ugy fakadjon hogy-o\o}í.

„.4z

Elbeszéd szabadabban"

levelnyim,

egy egészen sem,

u. ni.

festi

a Sallusliana

brevitas-ba tapadotlai, de nem, felfogóját

meleg áradásnak, meily

elizai

itt

az én 2^^

Kazinczy

itt,

tollá-

min

a császár ferd Mbugyúgó vize, s azt kellé reá a palástolt harag addig keresgélt

csendes lefolyást

nilg

még

is

szelln viharon,

vasok terményei. Buriló

mint a szepesi ha-

Ha-

kis csirke való.

alá,

nem, tudod, kevélység nélkül érezgetém ezt, a sternei mert másként ez csak annyit tesz: veszedelem az

ban: meleg bugyogús; a mi, olly íztelen

mondanom: lm

kiterjesztett

ertetett pártszín,

irodalomban.

tárja ki mindenik azt a

mi

Úgy, nem

benne van,

hanem a

csábítóbbnak viseli tarkáját.

Képzelheted mikkel bizgata engem,

kibuggyant.

midn

rajta csüggött, visszakerült leveleim szerint

Csínnyábban hóna alá tudta Inpíntani a nszebeni képiári kakast es lyukot vagy tollas állato-

Mert könnyezve búcsúzván, ki hitte volna? hogy belíér megy vele. Azonban a tojást egy év multával vágja ki a még akkor sem feledett sar-

július 3(»d. neki ezt válaszoltam.

ben mellyet Te jónak

lelsz,

1

8

1

én,

5 b.

„Hogy némellymeg nem

a Tiéddel

tokat.

>)

L.

Tud.

Gvi-ijt.

1818. VIII. köt.

100— llOd. 37

lap.

,

BERZSENYI

290

DÖHRENTEI LEVELEI.

S

Aldig zzük a dolgot, liogy egyezik vélekedésem, azt irod „cziiiiborában va- czi értekezésére gyok." Azt tiidlain, hogy sokan ellened vagy-, végre kisül liul krll i/irgiilla/naik, nurl valljuk í'

nak s éltettelek elég Ijátoisággal védelmezni a meg, szégyenlsködés és hamiskodások nélkül, meddig luegvoltain s vagyok gyzdve állitásaid én magunkról nem hiszem, hogy itt vagy ott toigasságai felöl, de a czimljorát a Te leveledbl vább ne mentünk volna mint kell." 182()b. jan. isnierleiii

meg. Te félénkséggel vádolsz s azt

Nemes

szed denevéieskedni akarok.

meg lelkem

veti

déssel

szó

felett

sésért

fel

akárki

kétszínkedést

illy

1

9d. irt levele szerint a hogy' látom njra csatáz-

védem 18 22b.

Gyjtemény

a Tud.

kötetében, s martius 27d. ezt irá:

„A

líd.

mit a Tud.

én nyugalmasan nézhetem Gyjt, mondái, nem csak igaz, hanem igen igen charaktervonást ezer iij szépen is van mondva. Ritkán olvastam valamit való iieilekedésben eléjöhetö kedvkere- több gyönyörrel." Már most unszolásomra hogy nem cserélek .... Pirulnék lia valakit barátaihoz irt saját arczu leveleit adná ki 1822b. akarsz,

higyj a mit

magamat

az

hi-

felmelege- tunk, de

.

egy

.

.

lenne

is

,

(iszta

meggyzdésem

dicsérni augustus

ellen

19d. ezt válaszolá:

„Nem

sokára hát

tudnék .... Értem én azt, hogy az eleven s te- venni fogod els kötetemet s a Bevezetés hozzád Örvendek liogy azt mondremt phantasia egészen másképen kivan a nyelv- szólló levél lesz

semmi ideális fel- hatom, hogy a mire Szemere és DessewfTy s maga érzem, hogy a kebel hullámai Kis rá nem velietének. Te vevél reá s a mit adok genialis szökdeléssel szeretnek lebegni a szava- barátságom bizonyságaként fogod venni." kon, hogy a hatalmas gondolatért a nyelvnek szo1823ban Szigeti Gyula Mózes, muzeumom kott fordulását szabad st kell váKozlalni, nem nevendéke, Eredeti meséinek kéziratát kiildé hozzá, a citálnod szükség hát mindt'U leveledben valakit mellyben egy meséje nekem monda tisztelkedést.

vel bánni mint az, a mellynek

lekiníése nincs;

ki

nem maradozna úgy mint

Muzéum

Nekem, mint a

én.

kiadójának ugy kellé tennem

181

letiem

A

iram ....

'i-beli

angustus

1

ségeddé. Csak ne sértegess engem

ságot lelkemnek. raktere irásálian,

s

pedig ezt

6d.

neologisums engem, nem

miként

,

telt

ellen-

hagyj szabad-

Minden iróuak legyen meg vagy jobban írva, legyen

chaírá-

sának külön cliaraktere; én igyekezni fogok, hogy a nyelv elémenelelével elémenjek s

magamis

elé-

csak magától másként irá

Kazinczy azt,

s

közié

velem, én meg arra kértem, hagyja ugy miként

maga érzé

Szigeti

s

már

ki

,

bánt engem az

Válasza lön:

elintézés.

nem

jöhet."

illy

tudtommal

Szigeti e meséje elveszett,

,,

182

5 elején njra

kezdek

le-

velezést, Budáról, így: ,,ElhalIgaláI, ne tedd azt.

Különbözünk és fogunk módjaiban

,

nyelvünk tökéletesítése

de olly régi hív összecsatlódásunkon

annak nem szabad lánczot megpatlantnni. A Te Sallusliusüd szerint, ki nem kevesebbé kedves kívánekem is, in niagna copia rerum aliiid alio na-

vigyem .... Retteg nem vagyok, de édes barátom

,

engedd meg, kény szerint

nok lenni"

ujiió .sem

slb.

tura íler ostendit, s hagyjuk tehát mindeniket küAzaz, (ahát újítási eszme mindenikünkben lön a maga írói charakterében. Üss, csak szólani volt, de annak alkalmazásában, ösztönöm, nem hagyj, mondom én is, adjon mindenik oszíán maszédíte rohanatra. S most is azt hiszem, a tuda- gáért számot a jövendnek. Jer, ölelj meg ez «j loni

kell;

világában minden elméleten (ialilei

azzal fejté

ki

elébb

kétkedni helyzetemben

égrendszer tanát,

Minden régiben rosdáskodni reminden régit fellorgami akarni szele-

ját eszével.

vesség,

,

burdiság; amaz rokkant kulba

Felelete lön febi.

sa- Uessewffy a F.

M.

orsz.

Minervához

1

irt

8d. „gróf

elbedé-

szélien lelkes leczkét ád az újítóknak s az újítók

gyülöljinek.

Aethiopein Iával. Eluntam ezeket a

és abból ki- mi sok Praeeeptorainkat .... Nem szeretem, ha nyöszörgés, emez a kankalek sudaráia íelkapat- (az én selyp iliuzániai) bántják s reményiem, nem latás és

liuliás

onnan nyaktör lezuhanás.

fogod."

Lám Kazinczy maga ISlGbeli november söjén hozzám

irt

alkalmazásáról.

levelélien

,,Lá((ad-e

seinek ujabb kiadását?

ezt

vállá,

tulbillent iránti

már a Berzsenyi

s mit

1-

Gróf DesseuITy Jósef és én, nemzetiségünk

féltékenységbl

ver- újítási lulzást

,

jnerl

is

akarók fékezni a nyelv-

tapasztaltuk, liogy az, tár-

mondasz a Ilelme- salgási körökben inkább kaczngás tárgya,

nem

IIEUZSENYI S DOÜRENTEI LRVELIil.

Micsoda dévajkotlnst

nyelv megszeiedeCésé.

rajom véghez vngy

Vay Miklósnál egyszer,

Pesieii;

nz

védin, kimondviin

volt

füísiiánnú

szinü növényt

viit

10 vemlétc, geneialis lliuó i't;y

I'gy

cNuf.

h.il.

monda szendén, annak

azt

volt,

hol Kazinczyval heszédlien

,

Kazinczy

hiszen

„Díibrentei!

olly

hát miért forgatja úgy

,

Ez

fulánkja

nincsen hálája.

Mikor Maintenon egyik levelében

ezt olva-

ut.in;

értettem,

is

hozzá anny'ra elkeserüli nem

is

erre

s

is

gyanitoliam, csak

kadt, és mindjáriin ndjárl csak azon tiszta csil-

gondolnám szilidehh, uj szavak elfogadásában. Barátom négy fal közül irni ki és

tOhh ház

!

meg

ir."

valahára eszméljenek,

is

,

öli

Szegény leveledbl láiám s igy eredtem én is e kifejtésakara felszólalni, hogy nek, ámbár kiizle Kzi e majd szinte könyem famikor

el?

hát azon czélhol

a kulljol kiáltók

ngy

sám, „harmincz évü barátságokat is láttam felszépen heszél bonilani" nem hitlem. Már hivém De hogy a Tied

minden válogatott szavát

uingyarul,

fejem

elnienlte

Luther hnnkója

t>szián panasza, bujtogatása, neki!

zinczy leszi az ollynn eliacsaiásokat. „(ír. Koinis ellenem. Észnek baiátum

Ignáczné Kolosváralt

i,s

llly kritika

!

magát miként az elvakult méh

uinga

(iyiirky

nem tenni.

Kazinczy i^y

„hiszen Ka- eiesztésebe

,

291

Itín,

világban forgásból felfogott eszmékkel

,

nézem,

lagot

nem

,

wieliy

gyermek

elMitem

elölt

járt,

a férfikor elhoniályosuliját.

más meg

Ismerem szivélyedet. Te sem tudod a kit egyÉs még, akkor! Mint a szerelmes védi szelltl is kedvesét, i'igy én ez egyik szerelme- szer igazán szerettél végre még gylölni is, hanézed s himet, midiin lecsufoltatásaiból mendegéltem szál- nem botlását szerencsétlen órájának bosszújában lásomra egyedül. Ila hibáztam, innen tévedésem. báit azzal véded, hogy mezlelenilö lépett közönség eleibe, nem, k'alvások után a Csak azt látám, hogy ollyan uj szót könnyen szivalapnak tisztult reggelein. És midn leirád Te elfogadtak, mellynek gyökét lehete kimiKatni, s a mikbe megütközhetél, midn kiirám más.

is

miként más

az arra íigy vala oliva

szó,

ismert

és hangzata

kellemes

is

volt.

St

is,

kor a székely,

kun, palócz, folyvást

nevez

hulinii

el

,

meri igy lön Európában a szó-

lam szellemébl: pns-ka,

mi lelkemen volt, enóvalmamifjúságunk embere ár-

innepeljük sirján

mondjuk: Szellet vala

s

ez,

melly minden

ta-

vaszi bimbót meglenge, melegével virágot fejlesz-

szóval

uj

jer

nyát

egyedül. S azt gondolám, mi-

nemijét a

is

ra;

felkapják igy,

magát a gyököt

lelkedröl

én

osztán világosan érteimezé a mit jelentelni akart,

ámbár a

tett,

8

nyilt

minisem

kinyitottrol,

akará

,

kivált

hamar,

ha

megint

egyébre tava-

uj

hin-ló, har-ang, szár-án-

szok rügyeire fuvallt valljuk meg igasságosabdok síb., valamint a faluk, puszták uj elnevezése, ban mint ö, hogy a nyarak gyümölcsei neki közavariaijb nyjlv-esze legyen-e az írónak? szönik szamatjukat. Ah! te dörgés! melly elvilAma Minerva IS25b. Isö negyede 4 7d. lap- lanyaidban magadat emészted fel, hogy utánad ;

ján

szép nyelvet

emlit K., s én fellevék hatal- szebb

id

lenne.

mazva Indiára adhatnom, hogy az, enyém, nem És háláljuk meg, hogy a csak a szépnek diaz aláirt névé. Nagyon elhallgatott. Midn lS29b. csségébe feledkezett Írói, Kulcsár, Eejér (íyörgy, megint illyesmin érem isniét e minervai recen,

siójában cséretét

,

csak mosolygottam

,

mint löki név

vagy gáncsát. Tehát simogalnoin s még sem követni

volna zsarnokságait

,

lIor\át István, Szlrokay, Kubinyi Miki., Vitkovics,

,

digr.

kellett ;

azt

tartam:

lum

ctittf(u(iggal , s kivált becsült barátunkhoz.

Kgynipsse;^

Pannonhalmi

/ti/áj(tsságfi:al

uijálian

,

DessewITy

.Jósef, gr.

Teleki .lósef,

Benyovszky

uTÓf Radvanszky Theréz Gyulai Ferenczné Kácsándy Susánnn, többszer

Péter,

de én

Szerencsyné

,

—

Ni/ójfiss(í,s:

leggyengédebben liszlelék meg segedelemmel; gynyörködiüuk abban, miként véve a hazát adós-

már egészen eihagyá ságokban hagyott atyának

ei-yik hát gróf Teleki

jó társalgási hangulata, mellyet eddig ellenkezé- Jósef elnökünk, másikat Péchy Imre, harmadikat seiben is bájlón mutatott. Horvát Endre költéri és negyediket? gr. Vay .^brabam neveltetési gond

melly sziklán peng tiszta érez, alá, mi uion, lud ineltoló szót kiereszteni hiúsága megsér- hazában.

taleniumárol

nem

,

letésében; minthogy emberre akada Iszirt

csak egyenesen

sül napra

ott,

derül

ki

fel s

ezek

is

hasznos tagok lesznek a

minta hizelgö 1

37

*

,


292

31.

a ki olly kifogyhatatlan jó kedvvel el


nem

bír,

hogy soha

unja azt a sok húdolást ineliyet neki min-

den nyújt. Hol

a csintalan de ártatlan szesz?

itt

hol a fu/id de âilé? Bti da

április 2 4 rf.

,

1832.

A ctor

meg

4d. levélhen

Ugyan vagyok Redactor, Corrector, Dire- ^'êc le grand et a magyar Coiivertaliotis-Lexicon körül; köz- pendant et apreg

ezt: J'ai diné et

céléhre Haller,

repas une

le

sonpé

nous avons eu conversation de

legény vagyok, kire a káplár -ís
:

kedj, tölts, tüzet! Pu!

tentiun et

Csak egykét mutatványt akarék Boufflers ezikkjéhez, mint forditá leveleit Kazinczy elfor-

—

dítva, megforgatva;

nem! monda

a redactor

els

magahányó

1

applaudissement de tout lenionde,

j'ai

une certaine supériorité valent niieux que les chevaux, Kazinczy

que pour parvenir

,

les livres

igy sodra

el

e

:

napokban együtt ebédeltem va-

csnráltam a hires tudós Hallerral. Asztalnál és

Csernetzky. Veled közlöm hát. Boufflers

vu

asztal után öt egész órákig tárta társaságunk s hadonáz egy a tiz tizenkét vendég nem gyzé csudálni hogy avaient ce jonr-la du okosan szóllani francziául is lehet. Azonban mind

levelében igy

katonatiszt:

ils

nous en fouetlaient tout au azon tekintet mellett, mellyre magamat eljutva travers dn nez, c'étaient desboulets conime a l'or- lálhatám érzéni én, hogy okosabban teszi, a ki

canon

,

mordieu, et

il

dinaire. qui étaicnt suivis de quatre petites balles inkább forog

grosses

comme

des oenfs, mordieu, et qui faisaient

Nem

un r, r, r, ravage épouvantnble, sacredieu.

könyvek mint lovak

körül.

inkább igy kellett volna-e? „Ebédeltem

vacsoráltam a nagy és hires (neves) Hallerrel az társalgásunk evés közben és utána folyvást öt ágyúzás, az, morgyö a sok golyóbis majd elsod- óráig larta tiz vagy tizenkét földije jelenlétében, rotta orrainkat, elébb nagyok, azután aprók, mint kik nagyon elámultak Francziát, okoskodva hal-

Kazinczy igy forga(á

el '):

„Az

volt

ám

!

morgyö, s az az r-r-r, olly so laniok, de az egész világ figyelme s tapsa ellehogy nem volt volna csuda, ha mind nére is azt láttam hogy bizonyos felsöbbségre Inkább igy: Az nap juthatás végett, a könyv többet ér mint a ló." megsiketlénk vala belé." ágyujok volt, illyen adtát, orrunkon keresztül füNyelv sodra elleni tévedés Kazinczynál „öt tyültek el abból golyóik, elébb a szokottak, az egész óiákjg" mert a magyar nem száz embereket után négy kicsi következett ollyan nagy mint egy eggy eggy

káig

tojás,

tartolt,

,

—

adtát, s ezek r-r-r rontása iszo-

egy

tojás, illyen

nyú

volt, teremtettét.

A

Morgy-t mondani mordieu mint a franczia szájában fl«gettét" volna.

leretigetie't

helyébe

,,ter-

a sok k bett

r-r-r pedig elérez- kezik a nyelv ezen errezest ber- mint

ott, hogy elre mintegy rombolva hangoztassa a

ait

un assez

grand

itt

is

irja

:

,

megfeled-

inkább forog könyvei

lovai körül.

Az

5., 6., 7d. és

levélbl némelly szeszsze-

három vers

is

ki

van hagyva

;

ki

n'y a que Dieu qui a fidikbol Voltaireröl ez, egészen: Ses iniprimeurs fond de gaité pour ne pas auront beau fairé , il sera toujours la meilleure II

s'ennuyer de tous les houimages qu'on

Kazinczynál egészen más igy

:

Egy

Ini

rend, édition de ses livres.

valakit tudok, is.

')

öt óráig.

,,A mi Bouffiersünk

Kazinczy a szépít

s

,

errl és

net csínja 3d. levél végén ez:

ezt irá:

a természettl sok ajándékokat kapa" miért nem? helyett olly rósz csak: sok ajándékot. Szólamunk maga távolítja el

ravage-t, rontást.

A

meg

2t)6d. lapon

Az a három

tetésül áll

regtetve,

haneiu száz embert, s igy; kell:

lát,

Hél)c, kiadta Ipaz f-amuej

,

1821. lap

205—224.

Hlyen lepke volt Yorick és Eliza leveleiben egy kis virág, amott egy másik, szökjünk

Itt

ide,

pattanjunk

oda.

S a rózsa széki, a

liliom

BERZSENYI S DOBRENTEI LEVELEI.

pora, elinarad(

az n ham a sznln szilván, mely- dnr

;

midn

lyel a természet

ezeket Itevonjn

„most vagytok érve, gyönyör remekeim," elsiká-

Bonfflers

volt.

lesz a nyereség''

oKziáii mi

s

magyar

.

.

aka-

.

azonban liagylam a neki mérgesedeltet szent visióialian uierl a jó Forgó is, ki lloiváijának effélékéi inegbinni lálszdii, szegény

rám

a kinek tetszik.

fordítandó,

iijbol

liogy Jeziis Krisztus

No

rollatoK. Ka|)si újnak nyonia rajta.

me^ fogom

^yi-reksé^, de

voUiác,

inn<;yar

szói: miKalni,

í{;y

293

folytatni,

;

Neked e lelkes nehelgésii íranezia iidvaríincz,] nem igen volna embered, de hidd el, felvidiina- fejemet

ezekhez nem eilöt rakni kezdene. Ilornak kellenikedései. Akként gyöngyözödik ez mi- vát lueg diadallal hngjo(t magunkra, szeméhen ként honának pezsgje, s talán mindenikét csak mintha e fenyegetéssel hozzám: Várj rá, majd le már az( sem hided nekem a nemzeti franczia föld és vér termi elé. A mi tokajink a adok láhani sziíráha száll s leolajoz, a pezsg, képze- miizéumlinn 1S22ben, hogy a Snbinusok-Rómaiak ,

,

let

bora.

Hanem, ugy-e, magyar vegykém ma

azért voltak magyarok, mert lac/w/, szop/«/ sza-

gyár pezsgnek kapja ki mind inkahh liikát, el vakban hasonrag a lul ; 8 tudós társasági litokis találva érzem báró Vay Miklósén; akkep gyön- \ok-ká is Te levél, pedig tlem megválva mást gyözódjék elé valaha, fordítás helyett, egy eredeti azzá lehelni, meg sem álmodtam, én nagy tudós,

magyar Boufflers

még az 182Sheli

is.

,,m; iiAH-ioi

ülésekben. i)-j

on az t'r" anekdotája

leb

bent ullyait megszelidiileg emlékezetembe Kolosvárrol,

32.

tiszt

Dübrentei Bcr/sen>

egy

hol

kormányszéki számvevi öreg

hasonszóegércsélései között azt forgatta ki:

\abukod
iiír/.

Ir"

mint: ,,Ne haragudjon az /ÍMí/«, apritit

lOí/.

1S33. zor magyar

De Méltóztatom kegyelemmel

hogy a Berzsenyi vér legalább

CVWjává

nyol királyhoz

is

nem fogadom \o el Rey, Én a

azt

„Kh

tenni

„A

spa-!|^^,^..,

íilok„ok állur sze-

kat

.

.

.

del

^.^

Oszlán

király, Vigy volna ntánazva, ha

És nem

akainám

kell

hinii,

imiért

j, ,g„,,j,„ ,

s igy

Horvát István.NAK szerinlR

vagy régiesen

:

hegy azo-

maradok

bi-

lapjain.

Hanem

a régi

nekem annak pénzál.alvennem. És Horvát nem születeti

jó

is.

illett

neki csak háira van szeme, sot esze

,

,„

j^r, ,,edig a történetkula.ó és iró, ^ .^^^^ emblémát. Horvát mint

,^^,jj„^^

,

^^

nyelv

néhány szó mauyarázalában hanem azok szerint ujakat kögyökeikrl nem igen mer, s rendes! a

ismer

,

igen jeleskedett, veikeztelni

fudnillik,

kieljniologizáláshoz

régiségekben

tudnia mert.

Mi a patvar az? mondod. Igy, ugy. Megyek Forgó Györgyhez, otl lelem Horvát Istvánt nagy tüzében eléadva , hogy a magyar minden TOlt, minden; Nagy Sándor is magyar volt makedonaival. Talár vegye bé, én nem tudom az efféle tudós

nem? képileg,

,7«//í/í-nak

,

Toli.

Nabukodonozor

j^^rl gyuj.ogaiódzik.

jM a-

nem bánom csak kemenesi szegény magyar nemes ember, még azért is, mert Idvezitnk is ma-

gyar

122-124d.

,,i„,alo6 jelentésébl

almásairól azo"!

inkább gerjeszlenrm

csak tizedében

hiszlóriai

^^^^ ^^^,^,,^ kirohanó elvélé mérgében; ^^^^^ ^^^l,„, ^ Helmeczit éré. mert a töke „.j

,.^.^^.

:|

gyarország történetirója még

aláírásért;

óhajtott

majd adnának

a íHokfiok" állana.

figyelletést

magyar

^„,^,^

mert Horvát István,

hasonlít

el,

volt.

a

zony csak haragszik a Tudom, (iyiijtemény ez évi bennem Spanyolországnak,,^,

lett.

egyszeren

annyi

neve

Nabukodono-

juttatnom.

hiredill

^

rényen

s igy

meg

igen

nagy conrage-H van. Dalai-Lámának képzeli

magát Lliassa városa resztbe 1

1

fel

sem

vetélt teszi,

lábbal

melletti

is

otl

kolosiorlmn s ke-

lilében csak niaga Iát;

hogy meglümjeDzeti mandarinai

íe-

szegetni meijék ujjal illeiéseinek nycimosságát. Lgy is a magyar ösvilágba a légi árnyateremii hal

ürge görenyi összekuporíiásait szín- kat, mikéni

Láma

vallásálian

108 burkhan vagy

egy kis kaczagásra fakadtam. Mit? bálvány jár, melly mict még a mai világ eltti igy pállana fel Horvát, megmulalnom Nagy Sán- léry e mostaniba is becsusszant, miként Schigelelve hnllgaini,

,


294

Kiiszlus eltt

luiini,

Tehát

(anjait.

1000

évvel, s alapitá

szelleuikollözetlel

illy

Láma

még bvebb és felvllágitóbb lenne kezd Schwarlner második kiadásáénál is, tisz-

véltanért, meliy

niegfoííiialó a

hogy Ádám apánk. Horvát szerint, liuinia tel köszönet késérné. is magyar voU — e miatt veszett össze Méltóztassál teliát az én Forgómat az én Fejér Györgyei — kés hli-kés 1)1) Nagy Sámlorha megnientmet, megjegyzéséhez képest venni. (> szellemzett által stl). De megfogod azt is, miként a maga gyógytanában betegségek elzésében kimarad az ember, mikor a régi ködökön lámpás kebelébl a legnemesb emberiséget gyakornélkül így szellemkedik miként marad, mondom, ó; minden egyébre a mi magyart íejlliet, majd hakiinyi taplós ollyan tkévé söt hogyan tövül szinte választás nélkül egész naphtai lánggal termellynek levágták derekát, s nedve töbhé nincs ,edez. Magyar íróra így, hányra oszlá segedelkilialalodzani, hanem a taplós vagy hasú si/ijg/i ') meit! csak Isten fizesse meg vagy fogadj' Isten s ökrész gyerküczék parazsa odiijául szolgál, fejében. Milly ápoló barátja volt Kisfaludy Káláild,

mert, igen

n,

,

gyökig égve sustorog és

Most

értenéd,

lapokat,

zett

rolynak míg élt, ámbár halála után, hallgatott.

akarná Horvát István

gróf Széchenyi ellen is, ugyan

mérgét,

akarod

)Miért

íüstül.

ha meg olvasandnád az

iilé-

kifiini

És,

olt.

tudni? a nyitó kis kulcsot. Mert bo-

itt is

londságul vévé Horvátnak

,

3.3.

gróf Teleki Jósefné!

Dübrentci Bcr/senyilicz.

ebéd után mondott azon megjegyzését, hogy Angliában a miveltséget Magyarok indították meg, volt

Buda, január. IXd. 183 5.

néha napján, kis kedden .... Dr. Forgót azonban, barátom, ne vedd illyen

Horvát Istvánkodásokba egészen belé fordultnak. tisztelt j

neki, magunkra maradván, tréfásan:

mondám

Ezt

György tanár! en

barátom,

a

názáreti

Jézus Krisztusban hiszek, de Székesfejérvári Hcr-

jvát Istvánéban

mint

jvári,

nem, mert az csak székesfejér-

St

is

megismerem kérdést ejthetned

a Buda fvárosa színházában PeslPilisSolt vármegye pártfogása alatt 1833beli november Isje óta miként zsendülhet magyar szinjátszat felöl, te is

nyomosal)ban áldozál

részt azon ideális lo-

géhoz, mellyet a magyar akadémia tagjai egész évre

ö-

jogodat

fizetnek.

— Hja!

hogy vagyunk? barátom.

ljúba/i. Nincs

Jó, jó, felele, trni kell megtévedéseit, de váráti/t." [csak hadd bogározzék, való is lesz kutatásaiban.

I

Tehát,

már rnugynr Buda

—

Ezt felelem ncKed átaljánosan a mit nekem Való? szólék; lueghinném, de mindent a mit Székely Susi, erdélyi magyar színjátszóné 1825. feltúrt, még elébb összeilleszteni tudóbb észnek felelt Pe.steaj, itt Budán volt akkori két játékuk ,

j

l

csak összetargonczázni után, mellyen alig valánk 30-an. Találkoztam mert hozzá vetni mi lenne tárgy; ezekl)en ítéle- úgymint vele s azt kérdem tle; szép Susi, mikor tének éle nincs. Köször letlen fejsze. így neki játszanak megint? Minek? válaszola, és elhallgata merevedve, feszült eszmével sok helytt, nem azt szomorúan. Szavamra azután veté: ,,Hyúrt, kell kiessentziázni, tud, s

—

oklevelekbl

valósággal NiuQse/i magyar Buda várába." Akkor elgonbennek van, hanem a mit ö lel/ii abirl. S kü- dolám, a 200,000 körülnyi magyarnak lö4lb. lönczködéssel liheg dicsségecske után, pedig az Buda elestekor e tájról Török által elhurczoltaélesítette

mély lélek eltt az

igazi

Miért Ki

s

az

ki

nem

ír,

iáikor?

magyar

j

,

illyen

a mi

csak kölöncz.

oklevéltant, ott az

—

tását*)

;

el azt,

miként üldözék szélit Solymár, Ve-

ereje.

megint oliy kedvez környezetbe,

uiellyben annyi oklevél ment keresztül kezén mint

országbirói titkárén

is.

Magynr rendszeres

')

Hilda ekkori mae;yai" léte

kifejlik Dorneiuisz.-írjak

közzétett krónikája!. ol, iiz l.)S3 és 1599 kiizotti jieilig iíz.'ícs IMiliály Ludai tLiró, Cásjiár (Icák s több eskiitt inajiyar levelébl. L. l'oillirac/.kv által

okle-

—

'j

Biigolv

süvegnek

\

CKZ|!rém vánuegvei kiejtése.

R. m. niielvemlékek II. íöl. 331 Ijit, 147. l'iji , s több adat szerint

.)•

íí:.

/"P

es III.

!

BERZSENYI S POBRENTKI LEVELEI. resTár, Dorog,

gyar népét

veikéi, a linsry IG

;

1

1

r>

mini

gyen, habár

nj lakdst

Uitii:.rlpi-kkii

De most

,

iiin-

az

lií-

liallnmAslxil

Pétfiváiadiol

Iteszéli

fiida ersit inund

nt-iii

kö/.öt(i

«<

és, lioi;yan kellett azután

,

helyekre kapkodni

8

jcsuilái

—

Ifi

JLady Montaiijiie léb'.'ii

Tiiríik-Uálint sth.

Hiidníiis,

Le»iii(»ld

I.

ii(

levi--

kiülni fejéi,

le-

engedett néhány

feledkezett

kulyakomédiásoknak,

keseredett

vaiiy

hé a magyar.

A/ért szánom rá most minden estémet, azok enyéim,

kell

bangzik Pest vármegye jálékszini küldöttségének szél-

bu/galmával. mellyel azt

ezen a Linné

iiiikéii

mondom én

is,

„ha megint

markunkba szakadna ez ügy, akkor megint

.'iü

év

növények fejedelme" az Ankellene míg nj nyom isméi neki esik, mert két Okkal móddal hölcsen nemzedék nem fogja hinni a sok akadály szél siikeres idt. niellylien az ikermorzsolhatását az alatt pedig mi katlanban ma-

ugy nevezett

által

félválrol

tölthetem, a ho^y' jónak látom. S nézetem össze-

is.

j

is

csak

Elébl)

fog-

mienkben

napot a városi theairum vállalkozó; vagy másutt

lakó le- s oda

rsaklio';y

a páluiának teher alul

liszegések után

helnünk

9-)

Már nagyobb

nenizcluck lerem vetésünk.

lalás, a fiivánis ilieairuniálian mini

e nialványozlak helyei, mint a

iiiindeiiiiniicn

/iidakeszll, Téléngêl

,

a

2

,,

deseken fd felverekedik. kell

a

elinléz'ii

;

város akármi más nyehii hecsiileles iparkodó lakosat

egészen annak

mind,

lehessen

Neked magyarnak honodban megszólílhat-

nod, mert a hogy eddig van, csupádon csupa visz-

szásság.

Még

radunk

rendéhen magyarul

az ó-hiidai rongy-zsidóval sem a

,

köröskörül a láng összecsap felettünk."

Az én feladatom

te

játékszíni küldötlségében Földváry (J.ibor m. alis-

nyelvedf-n szóihalsz. (lán,

Miképen fenntartani hát ilt a magyar színházat ? „Ila emberei mvészibbek a németnél?" Igen helyes mert az olasz daljáték Uécsben is Icénekli szétdalolja a németet, átubár ennek az !

!

ausztriai

császár évenként

pengvel akarja zengbbé

több

ezer

meg

tahát vármegyei megbiza-

lásom idejéig, evezgetni a hogy lehet, édesllen! nézöséget; a tökély, utóbbi koré. Pest vármegye .Mérey László

.Móricz

Ib.,

fjegyz, Xyári

Sárközy luire. Szentkirályi Pál aljegyz és a többi társ,

minden kitelbetben gyámolit engemet

itten

télen

De tréfával is gyzzük. Kzek megegyezésével Bécsbl hozaitani hároui tánczoscsak egyedül bajlódói.

ezer nét, s most az itteniekkel közben közben kis ba-

penditetni hangulatát,

léteket adnak. Illyenkor el járóul egy-egy rövid noha mellyet Jósef császár német hazafi szerelme szinmü pereg le s már néhányszor vala német már európai hírének indiia. Tehát a magyar szi- polgársággal is vegyestt színházunk zsufásan tele. ,

.nész, énekesrn"), balélos, drámai köllér, zengély

.\ láb nyelvét látod, minden nyehü érti, csak bejö egyszerre hál, és a magyar müvészséggei is megbarátkozik. magához ugy igézze hogy ámbár szeme elli még Nyáron könnyebben dalolunk híd álltával szinla tökély, fülében cseng a bájolat, érzelmein nu'g iigy hullámzott vissza Pestre gyakran a sok hall-

ineg, az abból a/.on

melegében lejövöt

is,

í"

,

a kellem,

azt legyen

kénytelen mondani:

biz ingatóság, én meg közölte oldalogtam, hogy ilt-otl Ks levijon akaiuii inas recensiót halljak, a ini néha olly tiszta! olly erére külföldi mvészt is csak hamarjában kit annyi vágó! mert csak a hatást adja vissza. ,,Kánlorné meg annyi nemet város rajként eregei el. Ugy! gviiji. Megyeri csdít, Barilia hevít, ,,illycs mit

kabb a magyarba járok

én.

c'

n mit má.ûlt

1

1)

nemzedék

fonalítoil,

nálunk nyom- mondanak

ban arléziai kut szökellésével csillanjon

elé,

tudja

tünk.

Az

hogy még

s azt,

is

csak

tetre érhe-

küldötiségi urak s én, hát,

enilitelt

még ,

Islt-n

honnan. Az aloe virágzatának saját az ideje

mélyebb gyökér verhelés végett csak önlözliez Legalázatosabban sóhajtanám fel: ha a magyar nyulunk, barátom; azok a koszorús Melpomenek király, kihez bizony hívek vagyunk, meg a makiket némelly lormareszelö nagy fennyen akar

I

[

I

gyart ápolná évt-nként más-más több e/errel, mi-

már musl elékomolyiiani iiu'rl ugyan de nem miiMilanóban meg :Av/.y jamluisaiban másutt is csak akkor ráznak dillu Scalal pótolja, melly 17 78-ban úgy épült meg, mikor egy (íarriek, Siddons, Brockmann ^szentegyház helyére, miként e budait abból letette Schröricr, liszlair, Tnlma tnik fel. A mi sorunii Jósef császár játékszínné. álaljában a kevesebb svédé, dáné, de a KecskeTalán most nem csak bérlett dlbe húzunk mél és Izsák közötti fövény sokaságú muszkánál kép a felséges

lie

ili

Lombuiiliit

,

.'i

.

barázdát,

hanem

a

magunk

telkén

magunknak

is,

kinek mivelésére pazarolva hányják rubeleiket

,

(

i

206


a czárok, hol? a határaikon innen csapó nev nek lebegtelek csábhangjai; jött Lully, menuetet fénye. Ej, nekem iit a hely' mostani alakít eliánczolja Verszailleban azt legelszer kívánatit okosság központosilanoni , s töljljfélével maga XlVd. Lajos 1660b. 8 a mpuu, az aprózmindennek juttatni egy kis ingert, hogy az meg gató lépés uprúka, európai lett. Olasz kitalálta,

mvészek

,

pénzét juttassa

közügyünkliyz,

melly náiiink a mert Lully, llorencziai kukta volt, s Tranczia

nemzetitesl láljfeje; sántáin! fog ennek leváglával, terjesztette,

az az: ha csak mulatság volna

minél azonlian

is,

miként

saját franfuite ,

majil

el-

qua-

temjictp lánczait. Millyen egyiigyün-jámbor,

(Irille,

lehetett régenten a német táncza midn éltet nedv terjedez a lelken el. Oszlán, átaljában úgy kezde /;///ongani Ap/engeni m'képen seriuala müvezetnek minden aga becsiilend mert min- jmai, s milly! édesen ábrándoztatóva csinosult.

jóval töbl), legalálilj masyaiiil legyen; a küzlien

leppeg

,

,

,

,

deniket lángész

deriii.

Képzelmemnek

a

nagy ha-:Tetszö, mert egy-egy pár villanyozva érintkezhe-

úgymint és franczia, sátoros inne- tik; könny, mert a nem tanulta hosszúkapulns pe; a daljátékok vasárnapaiui; a szavaló színm- mesterlegény is elmeri baktatni; kényelmes, mert vek pedig hétköznapok mivesnapok. Nem de? sá- pihenyei lehetnek, s az érzelmes kering az edlét, az olasz

(oros innepen szebben

öltözik a világ

sül tUndérkerlekben sétál, tánczoi

kényére

akarja

;

,

bufeledé- digi robogó

magyar tanczot

vasárnapokon teremekböl; legyen

kikeritelte csinosli

is

mondják, toborzóké

az,

,

azo-

magát s kélioz valóbb a világon nincs párja. mintegy neki üdül, hogy •. ui örö'^•' lui ui r. oj a hat mivesnanon 1 jjg |,at iij alakban vtsszakeriteni mar! erre mestebb essék dolgozata, •. mellv ,. sziháza locjci a » -i' o .-i » i'•« belseiét * j buzdítgatom a jó o Szolosyt. Székely vertoI sok kilarditja. Tahát mind a hárma, idves. ... ,,, »r lelékeny népet. ismerem e Vesztesege telik, a maA nemet és franczia föld betánczolta híres , ,i i, gyárnak, hogy azon faja nemzetileg elhanyagolva Farkas mellett,, egy székelvfi . i_,,i tánczniüvész wiLi.iiiu,,raí, •• van „ .. o -i»«" pang. „3 ^ S az en szeretett Szolosym, biztatja masat, 'itt igazgatásom alatt, ,. Szölösi o a Szabó lu iâj.is, Lajos, Hána ^^^^^ ^^j. moudja j " ,,' magának is regen azon jar az is

kipihenni

kimulatni

I

•

•

.

:,í.

,

.

'

Kiskászonbol Kézdivásárhely ^ izü

'

melll.'

tanítgata iiar bé. Kedvesen fogadják mindig, ki" ^,

.

mikor szép hölgyek módosan neki öltözve lejs a tánczo.sok takarosan perdlnek. Hátba :imég valaha egy ügyibe való magyar »áncz alaki(Vált

i.tik,

tatnék, gondolgatom, mellyet társalgásivá vétetne

kelleme. Mert

i

.

az eddigi magyar táncz, mellvet

ugyan hatalmasan

festél

barátom

,

t-

....

,

,

.

még csak

,-

idkbl, midn a magyar nemesseg nem szokta meg a városi lakást, s udvara reá nemzetileg hatni megsznt. Várból várba, helységi udvarból ollyanba szánkázott vagy lovagolt a nemesség egymáshoz; egy héten egyiknél,

,

i.

^

,

,

,

^"'^^ ^""y' ''^j*'

harátom, mint a mennyi

i

'"'"'''^^ "'''''''

igazgatóssággal jár! Mert önszeretetnek

"'"^' ^""^^ összetengelyzése. S ennyi phan-

'^"'^^ embert

együvé szabályozni!

Szinházon kivül, arra kér egyik részvev,

szi-

lajabb ertelje azon

•

gyár társalgási tancz muzaiat.

....

..

esze. ,

•'

="

,

\

•

.

„w ugyan rendes j„„ Iram, ejtem, a minap neki négyes hatos nyolczas magyart , "-agjaii t, ^.()ij,a_ jjj ggy székely koma kereszteltetne a ina-

.

Ez, ollyan jo

.

•

!

,,

•

,,

i

,

•

,

,

i

j

_

i

i

.

|

.

'romszekrol

•

i

'

•

'

:

i

,

,

'

.barátom, adassa

darabomat másik

:

is."

már egyszer az én kedvencz Azt jegyzi meg egy

Játszódják.

ugyan mit akar az az igazgató ezzel a

koczipor darabbal? Harmadik ballétot kivan. Jár-

ják. Most egy negyedik dohog, ez már tudós: más héten másiknál folyt a dzsölés. Ugy rakta- „Hát ez a magyar nyelv mivelése? hol itt a gonki a magyar délczeg legény a hogy zengélye be- dolat! Ötödik szól, ez Tanácsos: „Vigat vígat" löle kiösztönzé

;

neki a leányzónak, megiiergeté elsavanyodik az acták között egész nap

az em-

megint magára úgy mórikált mi- ibér, este kaczagni akarok." Igaza van Nagysádként a zengelem és az ö illem érzete fejté. A ke-'nak. Telepi hat eléggé felvidítja. De a hatodik letiesen komolyitó hosszú öltözet, a félbús magyar meg, egy mélázó ifjoncz, ezt súgja: Hát illyen

megforgatá,

s ez

bels, büszke

állást szökést

szélyét sarkantyú pengés

a harczos lovag nem

engede, vígság sze-lbohó Jankóra szóratja az Igazgatóság a vármeimádottnéjával gyjtött segélypénzt. Ez S ekként kezdulék akarna zártszéken szépen egymás mellett sohaj-

véré ki, melly nélkül gyei

lehetett.

hajdanban a francziának meg szelleng szökellete, mire az

könny

tozni.

,

.\z

eredeti hetyke költér aggatódzik: „Mi-

véralkata szerzetté zengelem- kor adatja mát kegyed, müvemet, hiszen a

nézk

!

BERZSENYI S D(>imE\TEI LEVELEI. abba, omlani fognak." Adatik,

s

a nézók

szét-

vétet

is

—

leszen.

A

297

cselszövény színésze, kiké-

nem tanulhatja meg néznek és kibouilanak belüli*. Most jó a ronliló reilzík a törvény alul, hogy gyerek mint nyolczadik. Lássa a tekintetes nr szerepét, ámbár részt vett kio.sztásában s akkor megmondtam, tübli hns/.not hajtana az én fordí- elvállalta, de „jelenti 5 nappal elébb." \i nem ,

tásom.

Ezt

leforgatiatom a színpadról,

is

megfordulok a füldszint nrai mint

alatt

tim között. „Ejnye,

be

van ez a

teli

veii

bárom

i(t

s

az lehet,

bará-

jó

is

feleli

rontana.

az igazgató,

X

az ur példája a töbliin

cselszövényes, pártot csalogat mér-

egyszerre, gében. „Ez az igazgató, zsarnok, azért szigorít

is

fordítás, néiiielességgel, hát

csak hozzánk, mert felülrl, mint királyi kinevezé.sü or-

így javiija ki? a tudós társaság kiüdötisége. Bará- szágos hivatalbeli, intést kapott, hogy azon módtim, felelem, egy-egy hiba mint a esik ngy sik- dal oszlasson szét bennünket. A gazembernek, jól

szem ell, eleget kijegyzenek; azon kül- a fejébe kellene ütni ezért bádog kalapját, melly tet játékában védi mivel hiszen elég ))udai ex-

lik el

döttség közbejötte nélkül scka játszhatatlan volna,

mert magok a színészek

is

,

eddig, olly elegy-be- celleutziás ur, királyi tanácsos tart loget, s télen

legy szólamhoz szoktak, hogy nyelvük, a Javitoii leginkább csak helytartósági kamarai sor helyett

csak az

is

elébl)i

roszra jár;

és

tömeg- ség a réi^ztvev,

ben kell iijulnunk nyelvünkhez.

még

is

olly

magyar

tiszt-

maszlagos vád-

maga

rendbontását, úgy inocsáríabban éjjel horgászva uszítakiráiyné: Tekintetes Igazgató ur, ha ide hozza ni kétkedket kormány ellen , zúzásra méltó pi.... nét én elhagyom e színt uiert az nekem szüklelküség, holott csak a tiszta rend viellenségem , én vele nem játszom. S legalább szen tökélyre s gyzelemre. Hanem trni

Az igazgatónak

dal elszínelní a

között, igy fenyeget az

éji-

taní

tiszta vizet s

,

,

csendesedtéig halad amannak nioghivása. És most kell az azt gondolja, kikaptam az igazgatón

dacza,

ezt izeni:

hennem

havidíjából

Az

igazgató Így tahát a törvény 5

kell.

Majd

Felelet:

óra közötti kedvenczet

1

—

Már

érzi ilt,

kebeler legyen az Igazgatóban, zrzavar közé is csak szórni a nemes áldozatot,

híjába kívánja a nézöség fel- ugy-e, barátom,

eleget játsztam e héten,

léptemet,

és

esti

többre hág ö azt, azért meri neki bocsátani dühét.

;

ír

jövn

a

neki

huz

forintot

Az igazgató

meglássuk.

iii-

Kegyed az igazán csak

:

le.

is

kerül,

hozzá galóí

mert

dijt.

melly uiég saját pénzbe

hazafiúit,

ki

fogadna

Hanem

még most

el itt?

igazga-

a hazafiúi erény mint minden

erény, csak akkor az, midn vérzi'ídve egy másik nö, én teljesül. Álljon csak 4—5, már jól rendezett maszegdésem kitelése után csak ugy maradok meg, gyar színház, könnyebb leszen felcseréléssel zabha ... urat is felveszi. ,,Igen, de azt nem sze- lyalövén rántani az illy hámból kirúgó csdör

megy: Franczka hát játszom.

kiált rá.

!

Tens ur!

Felelet: igen, igen, egyéb

jelenti

.

reti

a nézöség, szép legény, de ...

a biztatás: I

majd bele okik.

ugyan, de még mert

ha

is

meg

barálnéja

.

S kevés

,

,

—

;

—

kell tartani

utána keseredendik

Még egy baj. .\ jó színész neje színfeköl buba a jó szipadon csak ollyan né fajankó. A Lendurat, nészné férje, csak illyen né Tolnát vay pár, véletlen nagy szerencse, a Bariba pár

Válaszul génieket. fizetéssel

,

Baranyát összejárhatod,

olly kelepel, olly szais az lehet. noha különben a legcsendesebb s rendetHát mikor, itt még most ezen uj mcgkésértö tartó, nincs. Arra igazi született talentum. Sze- csemete ültetvényre a kritika nyomtatásrencsére a nézöség baragát . ur, maga viszi ban, és nem leszedett patkóval, hogy a tiszta el magával, mert háládatlan leszen gondoskodó- szem vigyázva válasziassék el törekélöl, hanem

tyor,

j

.

néjához, s tovább

áll.

.

Ujta Tikiitlftfs l'r! hall- búzát szalmáját összetöiekelve,

s a hajló

kezeben,

egy szép menyecske szép kérése megkez- csinnyán suhauó ostor helyett, szóró lapát nyele. désén ,,a rubatáiban nincsen ollyan szép kis kö- Koké szereplje, iskolapajtása .Munkácsynak, ez szik,

tény, meg sarkantyús topány sincs, az én lizelé- annak hamar hiszen, s ngy rnj-nlja nyársát a sem pedig csekély nem költhetek magam rá, mél- mint pajtás uram forgatja. S egy szegbl -suttóztassék hát vjêdii, különben holnap nem tán- tomba hányódó prókáiorka ezt veti most Bez,

:

Igaza van, szépen szedi lábait, s az zeg uiegadák az Igazgaióságnak, mert e perveszIgazgató, sarkantyú, kötény s mindenfele pillangó t, a directiónál jobb fizetésbe akarta dirigálni

czolhatok.

38


298

szinésznéjét kit szeietgelni akart s ott is itt is hogy kéményen is kiront s persel , mit ? nemzeti veszteit. Az izgató, büszkén lépeget, ugy a ha- becsületet, és majd betyár csárdává keresztelik

les ellenei. Hála még nem piríla gyalázat. Egyszer, késbor jnliság, menykö csattanaira. Külön pedig egy lek a színmhez fogással, tömve volt minden hely, kezd színész kisasszony sirva - kaczagva j az s a sürü karzatról hallom: le vele. Fel én magam, Igazgatóhoz. ,,Tens l'r! szóljon kérem azzal a hamar, az ifjak csojjortjához, ,,Urak! mondám, Megmondcsúf kritikussal, ne fésülje ki egészen a haja- a magyar név becsületére kérem" okosabb itt a mi tam ugy-e ? vág az egyik már itt közbe S mat, hiszen majd mi sem marad hajfodrászunk, az csak azt veszi le, a mi ugy felfogadák, hogy soha nem leszen csendzavar, ha eredne. is elhullana, tisztájából meg szép fürtözelet fon. ök nyomnák el Ugy-e szépen áll az enyém ?" Ez a leány a viláFranczia haj fodrász bizonyolá egyszer felbéllelt

snntlicséretlel

egykét pajtása

bántott színész olly ijedve

íiit

a töhhi a magyar színházat, hiányait

,

össze, mint a jám- Istennek

!

.

.

.

.

;

.

.

.

,

gon, mondja erre i.szni tanul

Igazgató

az

hullámokon

s

már a mvészi

is

csuk

kaczagva,

keresztül

tör,

érti

pályát.

elöltem Kolozsváralt, hol az

magyar

n

férjéül

niarada

a hadifoglyok közül

,

Mr,

:

croyez-moi , ja-

mais un fiun(;ais, ne p''ut étre impoli: d e'tre.fran-

{ais et [loli , c est synonyme '). — Uram, higyje hogy e meg kegyed, franczia soha nem lehet impoli (tazsibongó társaság esedezvényét Pest vármegye lán, illemtelen) franczia és illemes lenni, azon a csakugyan több iram; RRliez én jó KKhoz és egy, hasonszó. Az Istenre, szeretnék barátom, akaratú benne, bella dunna pedig mindenütt van. megkérni minden magyar ifjút, mikor a világba És gyönyörködöm valami sajátság kifejldésében indul, ugy viselnie magát, hogy magyar lenni veszeti igazán, több me'i a magyar nézségböl; és becsületes, ill maga viselelü vagy illemes, Buda vára alatt a gyökér még nem reves: ki ugyan az legyen. Soha se olvassa Orczy Buga-

S én

is,

nem

ez érzetlel

fájlalom,

,

hajt. Kljpn,

halljuk,

helyes,

zással, kihangzani, s miért

kezde

fuóra

fejlemény; lesz talán még:

ilt

álho-

is,

ne? Újra, külön htlyett

is

czi csárdáját, uj

más,

soha ne higyje Kazinczynak, hogy

abban a magyar élelbölcseség.

De, mit jegyzesz meg itt? Puli és impoli, magyar kisudaradzást el akarják nyomni; azok, mondják meg gentil-xdi s a német artig-xa. nincsen szavunk. deákul: sünt usu recepti de feledik, hogy Vi- A franczia anya mindig így inti gyerekét: soyez vát nie.holt s már csak a német fifat-oz. A ma gentil soyez poli , mon enfant ; a német anya gyár nyelvszellem látom, havasi csergelcg, part- meg: Sei urtig , meia Kind. A magyar anyának, ez Szépen viseld jára sodorja ki a nem hozzávaló beléhulloltat. És gyönyör kifejezése ugyan jászolá- magadat édes gyerekem, hanem a mellett a ^;o/^, egy nemzet a másikát örökre csak az hoz kötné? A magyar kiöailéslten , angol, fran- arlig még egyéb. Simán? ez magyarban ravasz

ámbár az

ezzel és 6/aw-val felnöitek a

,

,

,

kik velem mint

amerikai látogatók

czia,

egyik Ságot

igazgatóval megismerkedének, igen gyönyörköd-

minket jobban

átaljában azok,

tek;

fel

is

:

értelmez.

Ezt én szeretném egyszer

tudnak fejtegetni.

Hamm

már ugy

is,

bvebhen

izekig

csak nyúlt és nyúlt

s még kifejlettebb, itt e levelem, pedig közleni akartam még Veled, igen Németbe, mondák ezek, azért jó hatásait Kisfaludy Károly színmüveinek; Veled nem mennek Pesten mert azt annak különhoná- illyet hasonlóan megkésérleni vágyottal. Oh, sok ban látták, Magyarországon magyar nemzetiség helyén mozog annak a theatralis izom csak még érdekli ket", s magokkal vivék ama szavak meg- tíz évig élt volna! legalább, vezethetni kan tárza-

fogni

;

náluk

is

van közélet

hát sarjaikat lelek.

,,

,

,

tanulását.

Az az élénkség,

szabad kivillanásnak

dn

nekik megmagyaráztaiék, azt mondaiá kelte-

jével: latu

zajgás, az a legkisebb lát miként Phoebus, nem phaetoni fékszaggatással. kizengö meglapsolása, mi- Belterj bizony sok benne , s most volnának , re-

E tznek

c.

míveltségnek

itt

saját ujju-

Hanem,

kivallom,

ak okos vezetés,

van

ere.

néha-néha megszeppent igazgató uram, e

tiiz'jn.

')

Vldt polisson mit vétett?

hiszen az

is

mondám azonban neki,

poti-yal kezdetik.

,,.

BERZSENYI S DrtBRENTEI LEVELEI. mekeink

').

299

Ölellek szivembl s kérlek egyszersmind, je-

Eléakarfam adni miként fogadák Vér-

nksil kéíszer, Fay AnilriisBá(nrijiit csak egyszer; lentsd Kállaynak szíves tiszteletemet.

még

vágyam Miinkácsynak „tíaralionczás els pniódiiuitl, laellyiiek többadásán pénzlánink 141)0 váltúfuriiU kihl

szólni

deákjárctl,"

szer

iiiiiiC

Igen

nyert.

fejlekezései

rajta

valék

,

hogy

8 a furditás hát csak hoiuormü téri tül,

lumi

illyen

35.

erk

szinhaziink dombmiuiivei

lennének

egyéb meg

,

Dühreiitei

liur/seii} ihez.

liál-

mulatság. Természet szerint Zrínyi KörnerSzemére csinus jambiisaiban lön adva, s nem

Ihitlit,

novrmber 2 0rf. 1835.

Arra kérél innen biicsuztodkor tudósítsalak a hsmokds próza; és örömömre a jambtisi szavaolly hosszan mint ez év elején mostani visszalást Fáncsy, hamar kiiiinüen vette által. tértemkor; els levelem hát azóta, Hozzád megy, A l'e'/t'k siilyút én még 18 29b. trochaeizál- de megint csak repjientve. Sirok az idö hamar tam, de nem jáis/.atám, nem volt fu'i hozzá. Macenyésztein halomban elttem a sok tenni való. ,

,

,

,

bethet

IJnrtlia

válasziá jiitalonijátékául. .Mikor lesz

megint ollyan Lady,

min

Kassa levéltárában ezen országszerüeket taKassáéhoz 16 10b. augustus 2 2. magyarul irt hivatalos levelére '); a szepesi kir. kamara Kassához magyar rendeletét

abban Kantomé.

láltam ,,Pest városa tanácsának

34.

Berzscn}

küldé 1.590bpn october Sdikén; Telekesy, Zay,

Dübrcntcihc/y. MilUu

,

Juliit t

Elszomorodva pillantám meg

2 5 f/.

1

83

;>

tegna]), igen fös

—

k. fkapitányok ugy irtak e városhoz Thurzó György, nádor is igy ICKJb. Ilajdanba belévilágitás már ez is, mert ennél fogvást a több kir. ;

i

várossal

hasonlóan

sok

dolgot; vármegyékkel épen. S elöre lá-

tiszti

nemzeti

nyelv

tárgyaltatott

vény soraidat, de csakugyan hamar megbékültem, tom efféle keresgéletek egész lobogó szövétneelgondoltam hányféle vagy tépve s melly ket gyujtatbainak végig az országon, csak vegye kevés szabad órád van. Fájdalom, minden eré- osztán akadémiánknak e gyjteményét s lássák ,

milielyt

,

,

nyünk jutalma csak az, hogy azok által még nagyobb szolgaságot nyerünk; s fájdalom, liogy én is, minden szaliad birtokom mellett csak olly szegény helóia vagyok, kinek ritkán jot csak egy félig

szabad óra

is.

hogy nagyobbára csak a mi már volt. Hiszen ezek-

vármegyék és városok az kívántatik vissza,

bl csak kerül,

busz adat, a mi a több elveszettbl elé-

gyzbb

konczra

,

irt

leszen két hónapos vitánál s

30

felelgetéseknél stb.

Van csergeteg, zuhogva meginduló, de majd így tekintem én a Te hosszú hallgatásodat és mást rövid leveledet, s így tekintsd Te is az enyéi- egy hasadékba vész. Azonban föld aluli hosszas met. Hidd el, ha adhatnék, nem annyit adnék, futtából, sziklák közül, mellyek fedni akarnák. Neked

és a Társaságnak, mint a mennyit adok

Mást a zést.

A

egy

kritikáról készítek

.

.

.

kis érteke-

publicum józaiiabl) része egész literaturán-

kat csupa harlequinádnak nézi és nevezi;

s

hogy

én ezen harle((uinádnak kedvelje nem vagyok

akarom jelenteni, mert valósággal ma holnap gyalázat lesz az írók közé tartozni. ki

')

magyar nyelvemlékek I-síí kütet , 1838. Azóta máig összesen 3.5 levél- s könyv19. visgáiváo """g, a iivelvomlékck lld. és Ilid.

L. Régi 1.

—

tárt

kötetéitl

már látbatnk,

1.

MiisztatVa budai |iasá-

nak 1.572b. Is Miksa, 15781). Kuilolf m. királyhoz miigvariil

irt

levelei.

2.

.Nádorok, országhirái,

kamaráé. 3. HorSopron, A'as vársod, Sáros, Szepes, Nvltra megyéknél. 4. Nszomliat, Sopron, l'oson , Bcsztrrczeliáiit a , O^r, Ivoniároni , l.cse, .^liskolcz, Szeged, Mclireczcii várcsaiiiál K több helyen a m.ngiar ntelv liiv;>taloK divata. Rákká lettünk, föisjiáMok

,

hadireiidticlické, k. .

')

GiiznilcR,

még azon

aranjkcrpszttel

gen

iiiélt'^lá

idcjcLcn

játszi''s

sikereit,

Kzalib kri;;kál)an, de

i

rl

,

nem

midin

;iz

szédítette,

apáti niele

;azáii kitcvé liiáiijiait hosz.

iiiellv

elsikkadt.

még

peilig er-rex hóriapoklieli elapadóit luisuakká.

BERZSENYI

300 fuvódzik ki megint rohama, lésül

s

,

DOBREXTEI LEVELEI.

más patakokkal

szé- irom itt, hogy 3 09d. lapján ezen eléadása; „KeHlyen legyen séta János .... és Dührcntei Gábor, egy emlék deák hanem magyar nemzet ko- állításáról gondolkodtak" azért hiányos, mert nem királyt, semmi más népnek nincs emiili meg hisztóriai igassággal a mit, kérésére

újra nevet adat magának.

nemzetünk.

Nem

magyar

lonáz

S

,

annak koronája birodalmában,

tanácskozó vele általam közlött jelentésemnek, mellyet 1 83.5országgyülése közö&joga, csak a magyarén a czim. béli május 20d. bocsáték közre, 2d. lapján igy vele

S az okos hecsüleles vendég, önhasznára jó

ne-, olvashatott:

azt

meg úgy A többi ,

egy

öiüuiest karolja.

,

peng

akadályoztatá,

A fherczeg

Még

csekélységben 2.

A

emlék-

hiv eléadók legyünk.

kelése felöl, Galantai Fekete Já-

lév

nos életrajzánál

rewk Jósef

Ponori Tliew-

jegyzetben,

„Az úrbér (urbárium)

ezt íuondja:

szót a Posonyban zett,

is

Berzsenyi életrajzában eléforduló úr-

bér szó mikor

Mikla, december Zd. 1835

meg 1830.

is, az

a

36.

utolsó levele.

nádorhoz

múzeumba állithatásáért egyedül folyamods csak hozzám jött a kedvez engedelem.

nek tam

Berzsenyinek Dübrenteihez

igy, az aláilást

s

egyedül indítottam

forinttal

június 2 0d."

e levélbl seni fer ide.

(Kesetál) azonban csak hamar,

,,()t

veltséggel viseli magát a szives ház uránál, ki környülállása

1826. martius 27dikén bevégvármegye követeivel közlött,

aztán több

Hogy tudományos utazásodat szerencsével ezektl megvisgált és észrevételeikkel megbvivégzed , annak igen örvendek de örvendek an- tett ,,GIossarium etc." czimü eredeti kéziratom nak is, hogy a múlt nagy gylésben collegámmá szerint magam csinállam. L. Magyar Ai/tJwlu':ia S a Találdky név, lettél; nem csak azért, mert igy szabadságiján líd. kiltPt 1833. lap 119. többet adhatsz literaturánknak és barátidnak, de ugyan Ponori Thewrewk Jósefét rejté. :

,

—

3. Az ódákhoz irt észrevéleim mivel igy minden bizonnyal többet adKeménylem érzeni fo ge'n'6\ szóló jegyzetemnél: Lásd alább magadnak is god azt is, hogy a szabadságnál szebb dicsség! azaz: kívántam ide legvégül tenni ar

azért is,

elején zen-

hatsz

,

\or,urés

nincs

A jöv

nyár elején

látni

foglak.

Mig

1.

két, I

Az

derék ,

ász

,

esz

,

ész

,

osz

,

,

iisz

,

ra-

szaman. 4.

A

9d. levélben melegebb helyett megelebl,

szedi vétség. 5.

A

2 1d.

levél jegyzetéhez.

Horhi Juhász

vagy Melius Péter Herbáriuma, füvek deák magyar német neveivel 15 78b. jött ki, Sándor István szerint, így hát ez, Bejténéi csakugyan régibb magyar elnevez.

A

jödre már

tisztelt

elre

együtt kapják

4.

vevk

,

tizeitek

peng

kik a július elejéig ki,

e

most megjelentet 1843beli janua-

forinlért.

élbeszédhez. Peregriny Elek, neve- rius 1-sJén kezdve azonban, mind a leveleges, ulánrajzban adá ki Virág emlé- mind a Sczad réiü alakot, 5 peng forintra kellé

író,

.Bánya" czimü munkája L kötelének 306. tennem. Budán, december 24 d. 18 4 2. lS41b. Ne vegye rósz nevén, ha ki-

lapja eltt

sz

ér.,

teget hosszú sorát másult leszen szerencsém eléterjesztenem. —Felüljárok itt már az ígért ivek

6.

lési

,

ki,

ár, er,

pén-' gaink különkülön jelentségeit, azonban azok fej-

zemhen tart Budán fogok fürdeni, mert ez idén nagyon megrezzentett hypochondriám vagy valami, májfájásom s nem merem többé a fürdést elmulasztani. De, egyébiránt is ottan tudok legnyugotlabban dolgozni s reménylem ott el is tudom munkáimat az uj kiadásra készíteni. Addig is pedig kegyeidben zárt, baráti szeretettel ölellek s maradok tisztel barátod.

BEPEJEEETrii.

asz

perdült

f

ÂAJU ^'

rH 3213 34A17 1642

Berzsenyi, Dániel Berzsenyi Dániel

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

POCKET

THIS

OF TORONTO

LIBRARY

(m

"^^í^k^ *:t:ír&V;

^^^:m^^

'"^^âfe

^W

>^^

^&^s ::.^^':^ ^i^^í^^^

Recommend Documents