Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások

Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások dr. Tonk Márton egyetemi tanár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Erdélyi Szövetség, Budapest – 2015. november 14.

Tonk Márton: Romániai magyar felsőoktatás


A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ROMÁNIÁBAN (1992-2011) – OSH ADATOK ALAPJÁN – RO, HU, D NEGATÍV Állandó lakosság

Változás (%)

1992

2002

2011

1992-2011

22.810.035

21.680.974

20.121.641

- 11,79

Nemzetiség

1992

2002

2011

Arány összlakosságból 2011 (%)

Változás (%)

román

20.408.542

19.399.597

17.888.139

88,9

- 12,35

magyar

1.624.959

1.431.807

1.227.623

6,5

- 24,45

roma

401.087

535.140

621.573

3,3

+54,97

német

119.462

59.764

36.042

0,18

- 69,83




2009/2010-es egyetemi év adatai Intézmény

Oktatás helyszíne

Babeş–Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvár és kihelyezett tagozatok Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely

Sapientia EMTE

Marosvásárhelyi Orvosi és Marosvásárhely Gyógyszerészeti Egyetem Partiumi Keresztyén Nagyvárad Egyetem Marosvásárhelyi Marosvásárhely Művészeti Egyetem Protestáns Teológiai Kolozsvár Intézet Összesen

BA hallgatók

MA hallgatók

Más

Hallgatók összesen

Főállású oktatók

5586

1185

300

7071

327

1874

-

-

1874

184

N/A

N/A

N/A

1500

125

880

70

-

950

86

118

48

21 (PhD)

187

27

119

-

-

119

14

11 701

763

Adatközlés: 2010. június


2015/2016-os egyetemi év adatai Intézmény

Oktatás helyszíne

Babeş–Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvár és kihelyezett tagozatok Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy

Sapientia EMTE

Marosvásárhelyi Orvosi és Marosvásárhely Gyógyszerészeti Egyetem Partiumi Keresztyén Nagyvárad Egyetem Marosvásárhelyi Marosvásárhely Művészeti Egyetem Protestáns Teológiai Kolozsvár Intézet Kihelyezett szakok Főleg Udvarhely + Várad, Bukarest Összesen

BA / BSc hallgatók

MA Hallgatók

Más (PhD)



3956

815

72

4843

329

1950

275

-

2225

218

1671

12

70

1753

122

690

189

-

879

101

136

89

13

238

34

109

36

-

145

13

218

172

5

390

-

10 473

817

Adatközlés: 2015. október


Kihelyezett képzések Intézmény Budapesti Corvinus Egyetem

Budapesti Gazdasági Főiskola

Debreceni Egyetem Edutus Főiskola

Oktatás helyszíne

Képzés típusa

Szak

Megjegyzés

Nyárádszereda

BSc

kertészmérnöki

2013-tól nincs új évf.

Csíkszereda

MA

szociológia

2014-től nincs új évf.

Kolozsvár

MA

nemzetközi tanulmányok


Székelyudvarhely

BA

turizmus-vendéglátás

Nagyvárad

BSc

Székelyudvarhely

BA

Károli Gáspár Református Egyetem Óbudai Egyetem

Marosvásárhely

BA

Székelyudvarhely

BSc

Pannon Egyetem

Székelyudvarhely

BSc

Csíkszereda

MA

Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem

Székelyudvarhely

MA

mezőgazdasági mérnök kereskedelem és marketing kántortanító könnyűipari mérnöki vidékfejlesztési agrármérnök vidékfejlesztési agrármérnök vezetés és szervezés


ÖSSZESÍTÉS 2009-2015 EGYETEMI ÉV



1.

2009/2010

11 701

763

2.

2010/2011

11 608

792

3. 4.

2011/2012

11 355

780

2012/2013 2013/2014 2015/2016

10 920 (+ 615) 10 092 (+ 390) 10 083 (+ 390)

788 817

5.

1989-2009: expanzió (szakok, hallgatók, oktatók, intézmények száma) 2009-2014: relatív stagnálás, majd hallgatói létszám csökkenése (demográfia, érettségi?) Paradoxon: hol van a „demográfiai hullámvölgy?” HU érettségire jelentkezők száma csak enyhén csökkenő (kb. 7100 fő, sikeresen érettségizők kb. 6700 – 2015-ben) Érettségiző HU hallgatók kb. 25%-a tanul tovább magyarul (25% HU + 25% RO + 50% nincs egyetemen) – vö. EU felsőoktatási részvétel (5065%); de: „lemorzsolódási arányok!” (10-50%)

817

6. Nincs magyar nyelvű képzés: művészeti és műszaki képzések jelentős része, zenei szakok, állatorvosi képzés, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakok (de: AGRÁR!), stb. – vö. 25% románul tanuló magyar 7. A magyarországi egyetemeken BSc/BA szinten továbbtanuló HU hallgatók száma – mítosz! (vö. KABtanulmány; Berács, J.: A Mo-on tanuló külföldi diákok vizsgálata, 2011 – 2% körül; 2,5% - Oktatási Hivatal, 2014) 8. Alulreprezentáltság: 2011-es népszámlálás: 6,5%; magyar hallgatók részaránya felsőoktatásban: kb. 5% (Összevetés: Magyarország – 100 főre 0,8 egyetemi hallgató; Romániai magyar – 100 főre 0,2 egyetemista) – vö. Eurydice Report 2013


Az önálló állami magyar tudományegyetem Erdélyben: cél, óhaj, jog, „követelés”. - 1959 (Babeș és Bolyai egyesítése) - 1581-2000: 6 db. önálló magyar egyetemalapítás Kolozsváron

(Autonóm) egyetemvázlatok Erdélyben 1990-2015: – a) „Bolyai Egyetem” visszaállítása, létrehozása - távoli – b) magánegyetemi hálózat (Sapientia – PKE rendszer) román állami finanszírozása - távoli – c) romániai magyar felsőoktatás szereplőinek lazább-szorosabb „szövetsége”, közös érdekképviselete („konzorcium”) – valós – + 2 variáns: d) „minden a Sapientia EMTE – PKE rendszerbe!”; e) új állami felsőoktatási intézmény alapítása – távoli és irreális


1990-es “pillanat” vs. 2015-ös helyzet – politikai akarat hiánya; de: multikulturális egyetemek „kodifikálása”! (vö. 1/2011. Törvény) – az erdélyi magyar felsőoktatási kontextus lényeges megváltozása (felsőoktatási „rendszer” léte) – dilemma: magánegyetemek, mint legitimáció – előny(?): „több lábon” állás (magán és állami felsőoktatás)


„VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA” – JÖVŐKÉP (I.) – „Bolyai Egyetem” - szimbólum-értékű, s nem feltétlenül egy jól lokalizálható helyszínt, épület-együttest jelent – a magyarság önálló egyetemhez kapcsolódó óhajának szimbóluma – BBTE-ből „kiváló” Bolyai Egyetem logikája – távoli. Okok: 1. 2. 3. 4.

Határozott és valós politikai akarat hiánya (vö. 1/2011. Törvény) A BBTE magyar tagozatán belül létező konszenzushiány Kelet-Közép-Európában „mintaértékű” multikulturális egyetem célkitűzése A kérdés jó ideje nincs sem az egyetemi, sem a politikai napirenden!


„VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA” – JÖVŐKÉP (II.) – a PKE, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjával teljesül a román állami finanszírozás igényelhetőségének feltétele (román állam finanszírozhat) – igénylés indoka: közfeladatok átvállalása – kérdőjel: magánegyetemek közötti „diszkriminatív” helyzet – realitása: ha a Sapientia-PKE rendszert a román állam közfeladatokat ellátó intézményként „kiemelt” státussal ruházza fel – távoli – EU-precedensek (magán és állami): Turku, Bolzano


„VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA” – JÖVŐKÉP (III.) Egyetemi „szövetségben” történő, konzorcium-típusú együttműködés: –

szereplők: BBTE magyar tagozata, Sapientia EMTE, PKE, Művészeti Egyetem magyar tagozata, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata, Protestáns Teológiai Intézet

–

földrajzilag, illetve diszciplinárisan is kiadja az erdélyi magyar tudományegyetemet („Bolyai Egyetem”?)

Előnyei: –

közel teljes körű magyar nyelvű egyetemi képzés

–

stratégiai egyeztetés kényszere (pl. szakindítások)

–

„konzorciális”működés keretei között intézményi önállóság

–

erősebb érdekképviselet, „lobby-erő”

–

román állami finanszírozás kérelmezése az intézményrendszer számára


„VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA” – JÖVŐKÉP (III.) Feltételei: • az egyes akadémiai közösségek és döntéshozóik akarata • a teljes spektrumú magyar nyelvű képzés finanszírozására vonatkozó politikai/törvényhozói döntés (az állam 1 db. teljes szakkínálatot támogat) • előbbi implikálja a jelenlegi magánegyetemek állami támogatását (vö. EU precedensek: Turku, Bolzano) • az állami egyetemek magyar tagozatainak szervezeti és döntéshozatali önállósága


„BOLYAI EGYETEM (?)”

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Romániai magyar felsőoktatás: helyzetkép és stratégiai kihívások

Recommend Documents