Római jog X.
actio-fajták • actio civilis: a praetor a civiljog szabályait juttatja é rvé nyre • actio honoraria: a praetor, mint tisztvise lő edictumán alapuló ke rese te k (actio utilis, actio fictitia, actio in factum concepta) • actio in rem: a ke re se t bárki e lle n indítható, abszolút hatályú, az e lle n, aki a jogosultat dologi jogának gyakorlásában sé rti. • actio in personam: me ghatározott alpe res e lle n irányul, re latív hatályú (köte lmi köve te lése k). • actio certa: a ke re se t tárgya határozott, jól körülhatárolható (minde n in rem actio ilye n). • actio incerta: a köve te lés a bíró által me gállapítandó.
A praetori perenkívüli jogsegélyek A császári perrend A végrehajtási eljárás
actiones utiles • olyan ke re setek volta k, m elye ket a praetor olyan igén ye k te kinteté ben alkalma zott, me lye k a ius civilé ben ne m volta k pe resíthetők. • Alka lm azá sa n em má s, mint ma giszt ratuá lis AN AL ÓGI A, a m ikor is e gy visz on ylag szű k esetkör ben alka lm azhat ó kere setet, ame ly az elé hozott esetre egy az e gyben ne m a lkalmazh ató, a magistratus me gvá ltoztat azza l, h ogy A J OGOT ALAKÍTJA, a j ogot képe zi utána a me gn yilvánu ló szü ksé glet sze rint. • Az így létreh oz ott é s gyakran alka lm azá sr a kerü lő „ha szn os kere sete k” egy ré sz e bele ke rült az e dictumba, má sokat a j ogtu dósok fejle sztette k ki. Vanna k olyan utilis acti ók, melye k ala pjáu l civilj ogi ker esete k sz olgá lna k, mé gis a ius ho norar iumh oz ta rtozna k. Példá k: – rei vi ndic ati o - rei vi ndicatio utilis (ör ökhaszon bé rlő, per egr inus tulajd onos) (TK . 93 0. ) – acti o utilis ad exem pl um i nstit ori ae actionis (T k. 1 303 .) – here dit atis pe titio utilis (bonor um poss essorn a k - ”s i h ere s es set”) (T k. 2087. hibá san!! )
actiones fictitiae • mely ke resete kné l a praetor az int ent ióban e gy olyan tén y figye lem be vételét tette kötele zővé a bíró szám ára , a mi a valósá gban ne m létezett, mind ezt az ért, h ogy egy me glévő, v agyis a p raetori edict umban sz erep lő kere setet a lka lm azha sson az a dott e setre . • Itt tehát a TÉN YEK UT ÁNK ÉP ZÉ SÉVE L á llun k sze m ben a bból a célból, hogy a gya korlat ban fellép ő, s a p raetor á lta l per es útra é rde me sített problém a me goldhat ó le gyen. • Arr a ad uta sítá st a bír óna k, h ogy íté ljen ú gy, m intha a nem léte ző körü lmén y mé gis me gvalósult v oln a, fenná lln a. • Példa : rei vi ndic ati o - acti o Publici ana Ha rabszolga, amelyet a (jóhiszemű) A.A. vásárolt és azt át is adták neki, amennyiben egy évig azt birtokolta volna, akkor az a rabszolga, amiről szó van, az ő quiritár tulajdona volna, és a dolgot még (az ítélet előtt) nem adják vissza, akkor a bíró marasztalja el N.N.-t A.A. felé azon pénzösszeg megfizetésére, amennyit az a dolog érni fog, ha nem bizonyosodik be, mentse fel. formula fictitia (G aiu s 4, 36 .)
-
a fictio ne m külön f or mula a lkatré sz!!
• actio stricti iuris: a tartozás szorosan körül van határolva, csak e bbe n marasztalhat a bíró. • actio bonae fidei: a bírónak mindabban marasztalnia ke ll, amit a tisztessé g indokol.
analogia legis - joghézag esetén eadem ratio "A" tényállás
"B" tényállás
törvényi tényállás
törvényi tényállás
Ø
actiones in factum conceptae • Bár a praetor kötve volt a z ed ict umban szere plő kere sete khez , mé gis ha így ítélte me g, h ogy e gy olyan igén y érde me s a tá m ogatá sár a, m elyet sem a j ogi he lyzet, sem a tén yá llá s utá nké pzé sével nem lehet e gy ed iktális kere sethez igazít ani, a kkor a p raetor a tén yá llást írta le röv iden a for mula inte ntiójá ban, s a bír óna k azt ke llett majd an vizsgá lnia, h ogy az inte ntió ban me gfogalmaz ott K ÖRÜL MÉN YEK fenn állna k-e? • Ez kere seti f or ma c sa k a ius honora riumon ala pul. Ké sőbb u gyan is az eredetile g a z ed ict umban ne m szere plő ilyen je lle gű ke re stek belekerü lhettek a p raetor hirdet mén yébe. • Ha elősz ör a lka lm azzá k a ctio d ecr etalis r ól be szé lün k (actio in fact um), ha be kerü l a z e dict umba, act io ed ictalis lesz (ez a tulajdon ké ppeni in fa ctum concepta act io) Példa: Ha bebiz on yosodik, hogy A.A. e gy ezü st a szta lt helye zett le N.N.nál, é s a zt N.N. r ossz sz ándé kkal nem adta v issz a, a kkor a bír ó ítélje el N.N.-t anna k a p énz össze gne k a me gf izeté sére am ennyit az a dolog é rni f og A.A. ré szé re, ha nem biz on yosodik be, ment se fe l.
1
a praetori iurisdictio iurisdictio contentiosa pe re s jogszolgáltatás
iurisdictio voluntaria ne m pe res e ljárások • színle ge s pe re k formájában le bonyolódó ügyle te k • pe re nkívüli jogse gé lye k – e le inte olyan ese tekre nyújt jogse gé lyt a praetor, me lye kre a civiljog ne m isme rt ke rese te t (hé zagpótlás) – később, ha formula kidolgozása né lkül akart köte le ze ttsé ge t te re mte ni (haté konyság)
interdicta (2) a parancs é rvé nye síté se: (ha a panaszlott az utasításnak ne m tesz e le ge t) a ké re lme ző pe rbe foghatta a pe rt a praetor kölcsönös bírságígé re tte l ve ze tte be a bírságígé re te k tartalma: • alpe re s: okkal sze gült e lle n a parancsnak • fe lpe res: ne m ok né lkül ké rte a praetor se gítsé gé t a bírság e re de tile g kárté ríté si je lle gű volt, e gye tle n kárpótláské nt szolgált később a fe lpe resne k külön ke rese te volt kára me gté ríté sé re (actio ex interdicto) – me lyne k külön formulája volt
in integrum restitutio (2) alkalmazásának fe lté te le i: 1. csak akkor le he t he lye , ha más jogse gé ly le he tősé ge ne m forog fe nn. nincs he lye , pl.: mások által joge lle nese n okozott sé re lme k miatt, vé le tle n károkozás miatt, saját hibából beállott károk miatt. 2. csak rövid határidőn be lül klasszikus kor 1 annus utilis Justinianus 4 é v 3. a praetornak mé rle ge lnie ke ll, hogy a visszahe lye zés ne m okoz-e nagyobb mé ltánytalanságot a másik fé lne k, mint amit a ké re lme ző e lsze nve de tt, és a praetor he lyreállítani szándé kozik
interdicta a praetor parancsai - az e gyik fé l ké re lmé re a másik fé lhe z inté zve jogvita re nde zé sé re vagy közé rde kű szabály vé de lmé re, ha indokoltnak látja • kez detben m ind két fél me gha llgat ásával ( int erd ict um d uplex) • ké sőbb e lőzetes viz sgá lat nélkü l, fe ltétele sen, c sa k a z e gyik fé l kére lm ére (inte rdictum simplex) célsz erűe k a le gis actio s elj árá s során v olt ak, de ké sőbb is fennm aradt ak közren dészeti je llegűe k é s m agánjogok véde lmé re sz olgá lók egyaránt az ed ict umban közzétéve a tényállá sok, előfeltéte le k Fajtá i:
• interdictum restitutorium • interdictum exhibitorium • interdictum prohibitorium
jogsé re le m he lyre hozása dolog fe lmutatására szólít magatartástól e ltiltás
in integrum restitutio Az obje ktív jog szabályainak alkalmazása adott ese tbe n mé ltánytalanul súlyos le he t az e gyik fé l számára („summ um ius summa iniuria”) oka: a jogszabály é s a konkré t é le tviszony e lté rése gyakori a jogszabály ugyanis tipikus ese tre vonatkozik, és alkalmazása igazságtalanság forrása le he t a különle ges ese tre né zve Ilye n ese te kbe n a praetor ne m adhatott orvoslást a jogszolgáltatás re nde s e szköze ive l, de re ndkívüli beavatkozással a szabálysze rűe n beállott sé re lmes joghatást fe loldhatta = be ne m állottnak te kinthe tte
in integrum restitutio az e re de ti állapotba való visszahe lye zés
in integrum restitutio (3) 4. csak nyomós okból (iusta causa), különös mé ltánylást é rde mlő ese te kbe n nyúlt e hhe z az eszközhö z: a. m inor restitutiója (25 é v alatti se rdült önjogú fé rfi becsapása e se té n) b. távollé t esté n e lsze nve de tt sé re le mné l c. capitis dem inutio (a károsult hite le zők javára, mive l a dem inutiót sze nve de tt sze mé ly adósságai a dem inutióval me gszűnte k) d. me nthe tő té ve dés e gye s e se te i e . me gté veszté s és ké nysze ríté s (a me gté ve szte tt é s a ké nysze ríte tt javára) f. bárme ly más mé ltányos okból („si qua alia m ihi iusta causa videbitur”)
2
in integrum restitutio (4)
stipulatio praetoria
Eljárás • a p ra etor megvi zsg álja ügyet meg hallg atv a a mási k felet is, és decretum mal mo ndja ki a visszahelyezé st. • lehet, hogy 1. az üg y ezzel végleg el lett intézve, s tov ábbi eljárásra ne m volt szük ség. 2. gy ako ribb : a restitutio al apján megi ndult perben kell érvénye síteni (iudicium restitutoriu m v . rescissorium) A restitutio hatály a rendszerint c sak a közvetlenül érdekelt üg yfélre - akivel sze mben a restitutió s ok fel merült - te rjed ki (in persona m), néha azo nb an mindenki re kiterjed
ké nysze rű köte le ze ttsé gvállalás a praetor fe lszólítására: a vitázó fe le k e gyiké t a praetor arra köte le zte , hogy civiljogi sze rződé sse l (stipulatio) olyan köte le ze ttsé ge t vállaljon magára, ame ly őt a civiljog sze rint ne m te rhe lné
ca utio - pénzígéret cé l le he t: • e gy jogvita cé lsze rű lebonyolításának biztosítása • a fé l mé ltányos, de civiljog által ne m vé de tt igé nyé ne k biztosítása ha az ígé re tne k ne m te sz e le ge t az ígé rő fé l, civiljogi pe rt le he t ve le sze mbe n ke zde ni (actio ex stipulatu) esetei: cautio re m p up illi salvam fore cautio damni infe cti cautio us ufr uct uaria stb.
- gyám ígér ete - sz om szé d telké ről fen ye gető kár - hasz oné lvez ő ígr ete
missio in possessionem pra etori birtokbautalás
a perrendek fejlődése
praetori fe lhatalmazás a ké re lme ző fe lé, hogy e gy másik sze mé ly e gye s vagyontárgyait vagy e gé sz vagyonát birtokba ve gye
missio in rem - missio in bona cél: a fél fenyegetett érdekeinek ideiglenes megvédése a pra eto r a birtokba helyező határozatnak részben interdictumokkal részben in fa ctum a ctio útján vagy fegyveres erő útján szerzett érvényt le gfontosabb e se te i: • vé gre hajtást sze nve dő adós vagyonába való be utalás • ún. praetori örökös hagyaté kba utalása (bonorum possessio) • biztosíté kot ne m adó vagyonába való be utalás
cognitio extraordinem rend kívü li eljá rá si m ód, ame lyne k le gf őbb saj átossá ga, h ogy a bírá skod ást n em esküdt bíró látja el, h anem ÁLL AMI BÍ RÓI SZE RV végzi a per ne m oszlik két ré sz re, e lm ara d a f or mula kiadá sa, ma ga a z e ljár ó magistratus, illetve az álta la e set leg kiküldött bír ó (iude x dat us) tárgya lja elejét ől vé gé ig az ü gyet és h oz benne íté letet az eljá rá sban a bír ót nem kötik a ren des elj árá s f or ma sá ga i
kialakul ás: a.) eleinte olyan igények kielégítésére szolg ált, amelyeket a civiljog ne m ismert el, s íg y ne m volt ak rendes peres útra vihetők fideicommissum tartási igények hozo mány adás honora rium iránti i gények családo n belül pe rek
Kr. VIII. sz.
Öh.
0 Kr.e.451
Kr.u. 389
Kr.e. 150
Kr.e.17
L.a. Kr.e. 242
Kr.e. 150
Kr.u. 342
Form.
E.cog.
cognitio extraordinem (2) Kialakulás: b.) a princeps im periuma alapján e ljárhatott bizonyos ügye kbe n, ame llye l a praetorok jogköré t ne m sé rte tte (főle g a provinciákban fordult e lő, ahol a princeps e mbe re i ne m re nde lke zte k im perium mal, de a princeps kiküldöttje iké nt le he tősé ge t kaptak a cognitióval való dönté sre ) c.) e gye s prote kciósok a praetor joghatóságának me gke rülésé ve l e gye ne se n a princeps e lé vitté k ügyüke t (itt már ne m a princeps járt e l, hane m azokat leadta a praefectus praetoriónak vagy a városi praefectusnak = császári kivé te les e ljárás)
3
cognitio extraordinem (3) e ljárás • pe rbe hívás litis denuntiatio (hatóság által) libellus (írásos beadvány) alapján evocatio (idé zés) makacsság ese té n a bíró he lyt ad ké re le mnek • tárgyalás ne m nyilvános ne m te lje se n szóbe li az írásbe lisé gne k nagy a sze re pe a bizonyíté kok mé rle ge lése ne m szabad (kötött bizonyítás) • litis contestatio az alpe re s pe rbe bocsátkozása e gye tle n joghatása: a pe re lé vülés ke zde te • íté le t írásos (szólhat te rmésze tbe ni te lje síté sre is) többfokú fellebbezési lehető ség
végrehajtási eljárás A joge rős íté le tbe foglalt dönté s kiké nysze ríté sé ne k jogszabályba foglalt módja, ame nnyibe n a marasztalt alpe re s önké nt ne m te nne e le ge t az íté le tne k Itt is három fejlődé si korszak: • civiljogi vé gre hajtás • a formuláris e ljáráshoz kapcsolódó vé gre hajtás • a császári pe rre nd vé gre hajtási e ljárása
végrehajtás - civiljog (2) legis actio per manus iniectionem önhatalmi je lle g a sze mé lyi vé gre hajtás uralkodik (XII. t.t. – III. tábla) (actio in rem ese té n actio in personam esté n a dolog e lve he tő) m anus iniectio iudicati kivé te lese n íté le t né lkül is alkalmazható (nexum - furtum m anifestum ) • e re de tile g praetori fe lhatalmazással fogságba ve tés - e ladás vagy me gölés • később már csak le dolgozás (Kr.e . 326 lex Poetilia Papiria de nexu) e kkortól a marasztalt önmaga vé de ke zhe t a jogsé rtő m anus iniectio e lle n - a duplum veszé lyé ve l
cognitio extraordinem (4) apellatio jog é s té nyké rdé sbe n is
•he lybe nhagyó •me gse mmisítő (cassatio) új e ljárásra utasítás •me gváltoztató (reform atio)
végrehajtás - civiljog (források) legis actio per manus iniectionem Gaius 4.21-23. „Aki perelt, ezt mondt a: MIVEL TÉGED A J AVAMRA ELÍTÉL TE K, TÍZEZE R SESTE RTIUS EREJÉI G, MERTHOG Y NEM TELJESÍTE TTÉL, EMIATT É N TER ÁD, A TÍ ZEZER SESTRE TIUS E REJÉIG ELÍ TÉLTRE , A KEZEMET TESZEM, é s egy útt al testének egy ré szét meg rag adja. A z elítéltnek nem volt szab ad a ke zet mag áról ellökni é s ö nmag áért pe rbe szállni. Vi szo nt védőt adhatott, aki saját számlájára szo kta azt án vinni az eljárást. Aki ne m adott védőt , azt a felperes haza vezette és me gkötö zte.”
végrehajtás - civiljog (3) legis actio per pignoris capionem Gaius 4. 2 6-29. „Biz on yos dolgok ir ánt a sz okás alapj án, bizon yos dolgok ir ánt törvén ynél f ogva pe reln ek pe r pigno ris capio ne m le gis actio-va l. • A szokás ve zette be katon ai ügye kben. A z sold m iatt u gyanis sza ba d volt a kat onána k att ól, a ki a pénzt sz okta adni, h a ne m adj a, z álogot venn i… • Tová bbá a m iatt a pén z m iatt is sz abad zálogot venn i, a me lyből maj d lovat veszne k… • Törvén y ve zette be… az e llen , a ki áld ozat i á llatot vá sár olt és az árát ne m fizette me g… • Tová bbá ce nsor i törvén y me gadta a zálogvevési j ogot a r óma i nép köz ad óbér lőine k a zok ellen, a kik valam ilyen adót örvén y miatt ta rtoztak.”
né me ly kiváltságos köve te lés e se té n a hite le ző ne m fize tő adósa dolgait önhatalmúlag ünne pé lye s szavakkal le foglalhatta be ve ze tője le he t e gy pe rnek, me ly a zálogolás jogosságát vizsgálta
4
végrehajtás - praetori perrend • ha a d ologi per alatt a d olog a z a lpere sné l van e gye s pe re kben az alpe res álta l e lőre a dott pe r beli cautio biztosítja a vé gr ehajtá st • fősza bá ly:
actio iudicati
Ha alpere s 3 0 nap on be lül nem f izet újabb p er, for mulával, bír ó nevez ésse l tárgya : van-e é rvénye s ma ra sztaló ítélet ? ne m szűnt-e me g anna k hatálya ? alpe res a d up lumot koc ká ztatva védeke zik é s biztosíté kot kell adnia
itt is marasztaló íté le t
A. sze mélyi vé grehajt ás a praetor engedélyéve l f ogsá g - fizetésig, led olgozá sig B. va gyon i végrehajtá s - CSŐD SZERŰ, a ne m fiz ető adóst m egf osztja te ljes vagyon ától é s - infámiá ba t aszítja a hitelez ői olda lon az ún. bonor um e mptor j ár e l (a hitele zőt ár sa kat legn a gyobb arán yban kielé gíteni ké sz hitelez ő)
végrehajtás - praetori perrend (2) A csődsze rű vagyoni vé gre hajtás me ne te: • a praetor be utalja a hite le zőke t az adós vagyonába (m issio in bona) e zután a duplum ot te lje sítve mé g kime nthe ti vagyonát az adós • vagyon e ladásának e lőkészíté se (m agister bonorum ) össze írja a vagyont - árve rési hirde tmé ny közzé té te le a praetor decretuma alapján • a le gtöbbe t ígé rő (%) hite le ző lesz a bonorum em ptor praetori tulajdonba kapja az adós vagyonát szabadon re nde lke zik ve le : – őt pe re lhe tik a hite le zők a vállalt hányad e rejé ig – ő pe re lhe ti a kinnlé vősé ge ke t (utilis actiok) – te ljes vagyonával fe le l a többiek kie lé gítéséé rt
végrehajtás - praetori perrend (3)
végrehajtás - császári perrend
KÜLÖ NÖS ELJÁR ÁSO K !! 1. a m issio in bona előtti adósi vagyone lide ge nítés ese té n – ha a hite le zők é rde ke it sé rti • praeto ri jog: inte rdictum fra uditoriu m v ag y in inte grum restitutio • justini anusi jog: a ctio Pa ulia na (1 éven belül) adó ssal ö sszejátszó ellen - teljes k ártérítésre ingyenesen szerző jóhi sze mű ellen - a gazdago dás ki adására 2. cessio bonorum - ke dve zmé nyes CSŐDELJÁR ÁS
actio iudicati utáni 30 napon be lül az adós fe lajánlja vagyonát a hite le zőknek - me nte sül az infám iától - későbbi sze rze mé nye iből fe de zhe ti lé tfe nntartását adós vagyona passzív - nem felróható az e ladósodás általában bizalm i viszonyokból s zármazó tartozásoknál 3. beneficium com petentiae - a me glé vő vagyonból tarthatja vissza a csődbe me nt adós a lé tfe nntartáshoz szüksé ges vagyon t (Justinianus)
sze mé lyi vé gre hajtás: állami fogság e me lle tt: szinguláris vagyoni vé gre hajtás a je lle mző • e gye s vagyontárgyakra: te rmésze tbe ni marasztalás dolog e lvé te le bírói ké nysze rítésse l • pé nzre szóló íté le tné l: bírói zálogolás e gye s vagyontárgyakra (pi gnus ex causa iudicati captum ) vagyon tárgyak e gye nké nti e ladása CSŐD e se té n: distractio bonorum - e gész vagyon le foglalása, de e gye nké nti e ladása a vagyon tárgyaknak
5
