Roma Integráció Évtizede Kutatási Jelentés - Decade Intelligence

Roma Integráció Évtizede 2005-2015 Kutatási Jelentés - Decade Intelligence

A romák társadalmi befogadását előmozdító projektek sikerességét vagy kudarcát befolyásoló tényezőkről

2014. május

Decade Intelligence Report

Kiadta: Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány 1066 Budapest, Teréz krt. 46. 4. emelet Magyarország Telefon: +36-1-411-1325 | Fax: +36-1-411-1326 http://www.romadecade.org/

Ez a kiadvány a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Program pénzügyi támogatásával jött létre. A kiadvány tartalma kizárólag a szerzők felelőssége és semmilyen formában nem tekinthető a pénzügyi támogatók álláspontjának. Szerkesztette: Aleksandra Bojadjieva és Robert Kushen Közreműködők: Adriatik Hasantari, Albánia Dimitar Dimitrov, Bulgária Sanela Besic, Bosznia-Hercegovina Ljubomir Mikic, Horvátország Edita Stejskalova, Csehország Gabor Hera, Magyarország Ajet Osmanovski, Macedónia Tatjana Peric, Montenegró Eniko Vincze, Románia Osman Balic, Szerbia Marek Hojsik, Szlovákia Pedro Aguilera Cortes, Spanyolország ISBN: 978-963-08-9719-8 Szerkesztés: www.foszer-design.com © 2014 Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány Minden jog fenntartva. A publikáció egyetlen része sem többszörösíthető, tárolható visszakereshető rendszerben, nem továbbítható semmilyen formában, semmilyen eszközzel, a kiadó engedélye nélkül.


Tartalom A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE 2005-2015 .......................................................................... 4 ÉVTIZED KUTATÁSI JELENTÉS................................................................................................. 5 AZ ÉVTIZED KUTATÁSI JELENTÉS BEMUTATÁSA ............................................................... 6 A ROMÁK BEFOGADÁSÁT CÉLZÓ PROJEKTEK KEDVEZMÉNYEZETTJEI ..................... 9 A ROMÁK KULCSFONTOSSÁGÚ BEVONÁSA ...................................................................... 13 ROMA INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK MEGTERVEZÉSE ......................................................... 15 ROMÁK INTEGRÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA ................................. 19 KÜLSŐ TÉNYEZŐK .................................................................................................................... 22 ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS, FINANSZÍROZÁS ............................................................... 23 ÖSSZEFOGLÁLÁS ÉS ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK ..................................................................... 26



A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE 2005-2015 A Roma Integráció Évtizede 2005-2015 Nyilatkozata A 2003-as “Romák a bővülő Európában: A jövő kihívásai” címmel megrendezett konferencia eredményeire építve kinyilvánítjuk, hogy kormányaink küzdeni fognak a hátrányos megkülönböztetés, valamint a romák és a társadalom többi tagja közti elfogadhatatlan szakadék megszüntetéséért, az általunk elfogadott Évtized Cselekvési Tervben foglaltak szerint. A 2005-2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedének nyilvánítjuk és kötelezettséget vállalunk arra, hogy támogatjuk a roma közösségek teljes körű részvételét és bevonását a Roma Integráció Évtizede program céljainak megvalósításába, valamint az Évtized Cselekvési Tervek megvalósítása során szerzett tapasztalatok értékelése és a végeredmények mérése segítségével kimutatjuk az elért fejlődést. Ezúton hívunk fel más országokat is arra, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseinkhez. Bulgária, Szófia, 2005. február 2. A Roma Integráció Évtizede 2005-2015 (“Évtized”) egy politikai elköteleződés a kormányok részéről, melynek célja a roma közösségek társadalmi-gazdasági helyzetének javítása és az integráció erősítése. Az Évtized egy olyan nemzetközi kezdeményezés, mely összehozza a kormányokat, a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati (civil) szervezeteket, beleértve a roma civil társadalmat annak érdekében, hogy felgyorsítsa a romák jólétének előmozdítását, valamint felülvizsgálja ezt a folyamatot átlátható és számszerűsíthető módon. Az Évtized a következő kiemelt területekre összpontosít: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás, valamint figyelembe veszi a szegénység, a diszkrimináció és a nemek közti esélyegyenlőség átfogó ügyeit. A jelenlegi tagállamok a Roma Integráció Évtizede programban: Albánia, Bulgária, BoszniaHercegovina, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Spanyolország. Az Évtized program tervezése és megvalósítása a Nemzetközi Irányító Bizottság útmutatása alapján történik. A Nemzetkzözi Irányító Bizottság tagjai a programban részt vevő kormányok, roma szervezetek, a nemzetközi adományozók és más nemzetközi szervezetek. A 2006-os év végén, a Nemzetközi Irányító Bizottság megegyezett az Évtized Titkárság létrehozásáról, amely Magyarországon, Budapesten kapott helyet. A titkárság közvetlenül támogatja az Évtized Elnökségét.


ÉVTIZED KUTATÁSI JELENTÉS Amint az a Roma Integráció Évtizede 2005-2015 feladat meghatározásában megtalálható, a Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány (Évtized Titkárság) egy magán alapítvány, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány hozott létre. Az Évtized Titkárság az Évtized program legfőbb koordinációs testülete. Célja, hogy segítse az évenként változó Évtized Elnökség munkáját. Amellett, hogy a Titkárság biztosítja az ismeretek és a kezdeményezések továbbítását az évenként változó elnökségnek, biztosítja a zökkenőmentes átmenetet és segíti valamennyi közös tevékenység koordinációját is. Ez biztosítja az Évtized folytonosságát, valamint az Évtizedről szerzett tudás és információ tárházaként szolgál. Az Évtized Kutatási Jelentés elősegíti a Roma Integráció Évtizede 2005-2015 során megvalósított projektek feltérképezését, feltárja azok átültethetőségét és alkalmazhatóságát, valamint információkkal és útmutatással látja el a Roma Integráció Évtizede 2005-2015 partnereit azon projekt gyakorlatokról vagy azok elemeiről, amelyek hozzájárulnak vagy gátolják az Évtized célkitűzéseinek elérését.


AZ ÉVTIZED KUTATÁSI JELENTÉS BEMUTATÁSA A jelen jelentés az Évtized kutatási projekt eredménye. Célja, hogy iránymutatásul szolgáljon a romák társadalmi befogadásával foglalkozó valamennyi szereplőnek az erőfeszítéseik megtervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében, olyan tényezőkről nyújtott javaslatokon keresztül, melyek befolyásolhatják a projektek eredményeit akár pozitív, akár negatív irányba. Ez a jelentés nem adhat kimerítő képet a tényezőket illetően, inkább egy listaként szolgál, mely összefoglalja a hasznos tippeket, nem szolgál utasításokkal. A kiadvány egy segédeszköz, mely a romák integrációja útján tett hosszú évek tapasztalata eredményeként jött létre. Talán a legjobb tanács, amit a romák befogadása területén dolgozó szereplők kaphatnak, hogy egy varázsütéssel nem lehet megtalálni a helyes utat a befogadás felé. A beavatkozások függnek az aktuális helyzettől, gyakran a kedvezményezettek egyéni helyzetétől is, kombinálva a társadalmigazdasági, politikai és kulturális körülmények összetettségével. Ez egy nehéz és hosszú út, melyet még jobban megnehezít a romákkal szembeni negatív hozzáállás. Mindezek ellenére az Évtized és más kezdeményezések is erőfeszítéseket tesznek a romák társadalmi befogadása érdekében, ami egy hosszú távú cél. Ennél fogva lehetetlen olyan projektről beszélni, amely teljes mértékben működött és meghozta a kívánt eredményt. Csak az lehetséges, hogy megvitassunk olyan projekteket, melyek elértek valamiféle javulást a kitűzött cél, a romák befogadása terén, valamint olyan projekteket vizsgáljunk, melyek egyáltalán nem, vagy nem olyan mértékben voltak sikeresek, mint ahogyan azt tervezték. Az egyszerű és élesen körülhatárolható besorolása a jó és rossz gyakorlatoknak sem mindig lehetséges; a legtöbb projektnek, amely hozzájárult a romák társadalmi befogadásához, kihívásokkal kellett szembenéznie, és a legtöbb projektnek, amelyek nem voltak a kívánt mértékben sikeresek, is vannak pozitív elemei. Az Évtized jelen kutatási projektjét megelőzően nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, amely az Évtized keretében megvalósított projekteket tartalmazta. Ezért az első lépés az volt, hogy az Évtized feltérképezze az ilyen projekteket és egy adatbázist hozzon létre a romák társadalmi befogadását megcélzó projektekből. A munka során a hógolyó-módszert alkalmaztuk: az Évtized közvetlen partnerei (az egyes részt vevő országok nemzeti koordinátorai, civil roma szervezetek, akik aktívan együttműködtek az Évtizeddel, valamint nemzetközi szervezetek) tájékoztatást nyújtottak az általuk megvalósított projektekről, vagy olyan programokról, melyről mélyebb ismerettel rendelkeztek. A munka során 12 országból 314 projektről sikerült információt gyűjteni, melyek elérhetőek az Évtized online felületén (http://romadecade.org/about-the-decade-decade-good-practices). Ez az adatbázis semmi esetre sem kimerítő, akárcsak annak definíciója sem, hogy mi alkot egy projekteket az Évtizeden belül, némileg ez is kétértelmű. Az adatbázis olyan projekteket ölel fel, amelyek a romákat célozták meg az Évtized országaiban, az Évtized ideje alatt valósultak meg, az Évtized partnerek valósították meg, az Évtized prioritási területein belül. A projektek feltérképezése során olyan gyakorlatokat sikerült összegyűjteni, melyek hozzájárulnak az Évtized célkitűzéseinek az eléréséhez. Ehhez a következő mutatókat alkalmaztuk: 1. Csökkent a különbség romák és nem romák között (szubjektív vagy objektív mérés szerint); 2. A kormány, mint a romák befogadásáért legfőképp felelős szereplő, bevonódásának mértéke;


3. 4. 5. 6.

A romák részvétele; A helyi gyakorlat intézményi szintre való emelése; Kapcsolat az Évtized elsődleges és átfogó prioritásaival; Földrajzi lefedettség.

Mivel nem minden mutató játszott egyformán fontos szerepet az Évtizeden belül, egy úgynevezett „súlyozási” tényezőt rendeltünk mindegyik mutatóhoz. Az összegyűjtött projekteket ezeknek a mutatóknak az alapján értékeltük. Az összegyűjtött projekteknek egy 16 pontos átlagértékelést kell elérniük (a maximális 30-ból). Ez a 16 pont azt jelzi, hogy a projektek elég jók voltak ahhoz, hogy valamiféle javulást érjenek el, de nem elégségesek ahhoz, hogy valódi változást eredményezzenek. Összehasonlítva a különböző mutatókat, a romák részvétele éri el a legmagasabb átlagot, ami azt jelenti, hogy a felmérésben részt vevő roma integrációs projektekben a romák bevonása és jelenléte az egész projekt ciklusban jelentős volt. Ez azt is mutatja, hogy a „semmit a romákért a romák nélkül” alapelv volt az az érték az Évtizeden belül, amely a legeredményesebbnek tekinthető. Még mindig sok tennivaló van, hiszen még ennek a mutatónak az átlagpontja is 3,5 (a maximális 5-ből). A következő legmagasabban átlagolt mutatók: - a földrajzi lefedettség (2,9 pont, magasabb pontszámot kaptak azok a projektek, amelyek szélesebb földrajzi lefedettséggel bírnak, valamint határon átnyúló hatással rendelkeznek); - a romák és nem romák közötti szakadék bizonyított csökkentése (2,6 pont); - Évtized elsődleges és átfogó prioritási területeink figyelembe vétele (2,4 pont, magasabb pontszámot kaptak azok a projektek, amelyek több elsődleges prioritással és átfogó területekkel is foglalkoznak). Ez azt jelenti, hogy az Évtized keretein belül megvalósult projekteknek sikerült bizonyos mértékben erősítenie a romák befogadásáért végzett munkát a helyi szinttől a nemzeti szintig (néha pedig akár határokon átnyúló hatással is), valamint sikerült hozzájárulnia sokkal átfogóbb módszerek kifejlesztéséhez a kirekesztés elleni harcban. A legalacsonyabb mutatók a kormányok bevonódásának a mértékében és a helyi gyakorlat intézményi szintre való emelésében mutatkoznak (2,1 és 2,3 pont átlagban). Ezek a mutatók azt jelzik, hogy a kormányok nem tesznek megfelelő erőfeszítéseket a roma integráció érdekében és az Évtized Nyilatkozatban megerősített magas szintű politikai elkötelezettség nem jelenik meg kellőképpen a jogszabályokban és a gyakorlatban. Annak érdekében, hogy a roma integráció terén valós eredmények szülessenek, elengedhetetlen a mélyebb kormányzati elkötelezettség és a jó gyakorlatok intézményesítése. Az integráció nem valósulhat meg úgy, hogy a korlátozott erőforrásokkal és hatókörrel rendelkező civil kezdeményezésekre vagy nemzetközi szervezetekre hárul a fő felelősség. Az Évtized kutatási programja mélyebben tekintette át a romák befogadásának előmozdítása érdekében alkalmazott gyakorlatokat azért, hogy képet kapjon arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek előre vihetik és, melyek azok, amelyek akadályozhatják az effajta


törekvéseket. Cél az is, hogy a program tapasztalatait megosszuk minden partnerrel. A fentieket szem előtt tartva, 42 projektek választottunk ki az alaposabb értékelés céljából. A kiválasztott projektek között egyaránt megtalálhatóak olyan projektek, amelyek a felmérésben magas, közepes vagy épp alacsony pontszámot szereztek. A kiválasztott projektek között ezen túlmenően több fajta prioritással és megközelítésmóddal rendelkező projekt is szerepelt. Minden egyes értékelés a megvalósítók, kedvezményezettek, lehetséges kedvezményezettek, partnerek és más érdekeltek megkérdezésével történt, a következő szempontok alapján: 1) relevancia 2) eredményesség 3) hatékonyság a tervezett eredmények elérése érdekében 4) a romák társadalmi befogadása terén elért hatás az adott területen 5) fenntarthatóság 6) egyéb befolyásoló tényezők. A jelentés bemutatja a megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az elemzés alapján. A jelentés öt fejezetre tagolódik. Minden fejezet ugyanúgy épül fel: általános ajánlások, a megállapítások összegzése, az eredmények illusztrálására valós projekt példákon keresztül (amik szövegdobozban jelennek meg) és egy összefoglaló. Az Évtized Kutatási Jelentés által feltérképezett és értékelt projektek nem minősítették a projekteket, így nem nevezték sikeresnek vagy sikertelennek, jónak vagy rossznak az adott projekteket. A program célja, hogy a meglévő projektekből tanulni tudjunk és javítani a jövőbeli munkát. Éppen ezért a példák nem szükségképpen tartalmaznak olyan egyértelmű részleteket, amelyek közvetlenül azonosítanák a konkrétan tárgyalt projekteket. Ezek a szemléltető példák nem kivételek, hanem a legtöbb esetben tipikusak.


A ROMÁK BEFOGADÁSÁT CÉLZÓ PROJEKTEK KEDVEZMÉNYEZETTJEI A romák társadalami befogadását célzó beavatkozások során nagyon fontos, hogy megfelelő módon érjük el, válasszuk ki és vonjuk be a kedvezményezetteket a folyamatokba úgy, hogy közben figyelemmel vagyunk a kedvezményezettek egyedi körülményeire, szükségleteire és igényeire. Több vizsgált projekt szerint, egy hatékony módszer a kedvezményezettek elérésére az alulról jövő kezdeményezés, amikor a társadalmi befogadás területén dolgozó szakemberek tájékoztatást, segítséget nyújtanak a lehetséges kedvezményezetteknek és részletesen megvitatják mind a kedvezményezettek helyzetét, mind azokat az Az egyik magyarországi projektben, ahol a „házról házra” előnyöket, amiket számukra a módszert használták a kedvezményezettek elérése projekt nyújtani tud. Az ilyen érdekében, a megvalósítók még arra is külön figyelmet típusú megközelítést nem csak fordítottak, hogy minden házban ugyanannyi időt töltsenek, a projekt népszerűsítése egyfajta elővigyázatosságként, hogy ne merülhessen fel a érdekében kellene alkalmazni, gyanú, hogy egyes embereket előnyben részesítenek a hanem a szükségletek másikhoz képest, és ezzel ők több hasznot húznak a felmérése során is. Ez a projektből. legjobb módja a lehetséges kedvezményezettek bevonásának (lásd részletesen a következő fejezetben). A lehetséges kedvezményezettek számára nyújtott információnak, részletesnek és érthetőnek kell lennie, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy megalapozott döntést hozzanak a részvételüket illetően. A megbeszélésnek a realitás talaján kell állnia a projekt lehetséges hatásait illetően - a tanulmányban számos projekt hamis elvárásokat és frusztrációt teremtett a lehetséges kedvezményezettek között amiatt, hogy elmulasztották a projekt hatásainak őszinte megvitatását. A kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó feltételeket megfelelően meg kell tervezni, a lehetséges roma kedvezményezettek helyzetére és szükségleteire figyelemmel. Közös hiba az, amikor egyszerűen átmásolják a feltételeket egy hasonló, nem romákat célzó programból, amelynek eredményeként lehetséges, hogy kizárják a romák többségét a programban való részvételből. Ha egy projekt valóban eltökélt szándéka, hogy megoldja a fennálló problémát, először vagy lehetőséget kellene biztosítania a rászorulóknak, hogy meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott feltételeknek, vagy meg kellene engednie a kivételek lehetőségét, ezzel lehetőséget adva azok számára is, akik nem felelnek meg a sajátságos kritériumoknak. A második eset arra példa, hogy a probléma megoldásához szükséges feltételeket nem szabad elhanyagolni. Sok esetben, még ha a feltételeket jól is tervezték ahhoz, hogy hozzáférést Egy projekt Bulgáriában, amely kölcsönt kínál a fennálló villanyszámla tartozásra, csak azokat célozza meg, akik hivatalosan foglakoztatottak, ezzel kizárva a legpotenciálisabb kedvezményezetteket, akik nem felelnek meg ennek a kritériumnak, holott néhányan közülük elegendő jövedelemmel rendelkeznek, hogy visszafizessék a kölcsönt. Egy foglalkoztathatósággal kapcsolatos projekt Montenegróban, amely szakmai tanfolyamokat kínál, csak azok számára elérhető, akik befejezték az általános iskolát, kizárva ezzel a potenciális roma kedvezményezettek többségét.


biztosítsanak a rászoruló romák többségének, a projekt nem jut el azokhoz, akiket gyakran úgy hívnak, a „szegények legszegényebbjei” vagy az „elérhetetlenek”. Egy példa erre, amikor a lakásügyi projektek nem érik el a hajléktalanokat. A nehezen elérhető szub-populációk megcélzása megnehezítheti a hatások bemutatását a lakosság vagy a finanszírozók számára, a magasabb hibagyakoriság miatt. A leginkább periférián élők csoportja kisebb, mint az átlag és a problémáik megoldása is egy hosszabb, nehezebb és drágább folyamat. Egy sokkal konkrétabb problémát jelentenek ebben az értelemben a „jogilag láthatatlanok”, beleértve a hontalan személyeket, azokat, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel egy adott helyen, születési anyakönyvi kivonattal vagy egyéb dokumentummal, vagy azokat a személyeket, akik bármi más okból kifolyólag nem szerepelnek a közigazgatási nyilvántartásban. Mindazonáltal szükségszerű figyelembe vennie az ezekbe a kategóriákba tartozó embereket minden projektnek és törekedni arra, hogy bevonja őket is. Egy horvátországi projekt, amelynek célja a szociális szolgáltatásokhoz való Feszültségek és frusztrációk előfordulhatnak a hozzájutás biztosítása a romák számára, lehetséges kedvezményezettek körében, különösen háztartásvezetési szolgáltatásokat, akkor, ha a projekt korlátozott forrásokkal szociális ellátást nyújtó intézményekbe rendelkezik és ennek következtében nem tudja az való eljutást, kísérő önkénteseket, stb. igényeket kielégíteni. Sok esetben a projekt kínál a kedvezményezetteknek a kedvezményezettjei hasonló helyzetben lehetnek tevékenységekben való részvételért sok más egyénnel, akik nem részesülnek a projekt cserében a projekt ideje alatt. szolgáltatásaiból. Ez növelheti a frusztrációt a közösségen belül. Egy átlátható és megalapozott kiválasztási folyamat, melyben az érintettek is részt vesznek, enyhítheti ezt a problémát, de a legjobb megoldás az, ha a projekt megfelelő lefedettséggel rendelkezik, és ki tudja elégíteni az igényeket. Fontos az is, hogy egy sor ösztönző és biztonsági garanciát nyújtsunk a kedvezményezetteknek a projektben való részvétel biztosítása érdekében. Például a gyermek beiskolázása lehetséges, hogy nem biztosítja a valós megjelenést és az aktív részvételt önmagában. Szükség lehet további intézkedésekre annak érdekében, hogy a gyermek ne legyen kitéve a megfélemlítésnek, a hátrányos megkülönböztetésnek, az intoleranciának és az erőszaknak. Számos vizsgált projekt valóban nyújt biztonsági garanciákat, mint például kísérőket a romák, de legfőképpen a lányok mellé. Olyan megbízható személyekről van szó, akik elkísérik őket az otthonuktól a projekt megvalósítási helyére. Ez triviálisnak és feleslegesnek hangozhat, de sok potenciális roma részvételéhez ez elengedhetetlen. Gyakran fontos a projekt szempontjából a résztvevők ösztönzése, különösen olyan esetekben, amikor a projekt kiragadja a kedvezményezetteket a mindennapi tevékenységükből, mint például az informális gazdaságból, ami a családok sokszor kizárólagos bevételi forrását biztosítja. A vizsgált projektek közül több kifejezetten, de nem kizárólagosan egy célcsoportot célzott, míg más programok az általános populációra fókuszáltak. A két módszer közti különbség az, hogy az első a romákat célozza, de a projekt előnyeiből nem kizárólag a romák, hanem a hasonló helyzetben lévő nem romák is részesülhetnek, míg a második általánosan célozza meg a lakosságot, ugyanakkor megfelelő hozzáférést biztosít a romák számára. Az általános populációra fókuszáló projektek esetében fontos, hogy alkalmazzuk a fent rögzített elveket a hozzáférési feltételek meghatározásakor. Egy projekt kivételével valamennyi projektben pozitívnak értékelték a két módszert, - mint a romák befogadását célzó projektek sikerességének


feltételeit. Az egyik vizsgált projekt, ahol „a kifejezett, de nem kizárólagos célzás” módszerét alkalmazták, a kedvezményezettek között elégedetlenséget váltott ki. Ezt az elégedetlenséget a mélyen gyökerező kölcsönös intolerancia és feszültségek eredményezték. Ilyen esetekben a biztonsági garanciák és a megfelelő információk biztosítása a kedvezményezettek számára különösen fontos. „A „projektek a veszélyeztetett csoportokért” vs. „projekt a romákért” megnevezések körüli feszültségek, mind a politikai manipuláció és mind a mindennapi együttélés kontextusában sokkal nagyobbak annál, hogy ennek a kutatási anyagnak a keretében meg tudnánk oldani. A romák nem tudják teljesen elfogadni azt az elméletet, hogy a romáknak szánt projektekben a „roma” megjelölést a „veszélyeztetett csoport”-tal helyettesítsék, miközben egyidejűleg mindenki azt hangoztatja, hogy a romák túl sok projektből kapnak ellátást....” - nyilatkozat egy romániai projekt értékeléséből. Egy montenegrói, fiatal roma menekültek társadalmi beilleszkedését megcélzó projekt, amelyet 20 roma gyermek részére terveztek, végül 130, roma és nem roma gyermek részvételével fejeződött be. A nem roma gyermekek saját elhatározásukból csatlakoztak a projekthez, mivel az vonzó volt számukra. Ezáltal kapcsolatba kerültek, párbeszédet kezdeményeztek a roma gyermekekkel, aminek eredményeként a szakadék a romák és nem romák között csökkenni kezdett.

Azok a projektek, amelyek tudatosan célozták meg a romák és nem romák közös kapcsolatépítését, nagyon pozitív elbírálásban részesültek. Tisztázásként, azok a projektek, amik romákat és nem romákat is megcéloznak, nem feltétlenül jelentik azt, hogy romákat és nem romákat szándékosan egy biztonságos és irányított környezetbe raknak össze kapcsolatépítés céljából. Amikor erre tesznek célzott erőfeszítéseket, az integráció eredménye jobb. Fontos itt megjegyezni, hogy az efféle komponensek konfliktusokat és feszültséget idézhetnek elő, de ez nem kell, hogy eltántorítsa a szakembereket ettől a módszertől. Épp ellenkezőleg, ez egy jelzés, amit fontos figyelembe venni a projekt tervezése során.

Bíztató eredmény, hogy a vizsgált projektek mintegy 90%-ában alkalmazták legalább az egyik fent említett pozitív módszert a kedvezményezettek körének meghatározásakor. Ugyanakkor nincs egyetlen projekt sem, amely az összes pozitív elemet ötvözné. A vizsgált projektek 36%-ról jelentették problémaként a kedvezményezetti kör meghatározását. A kedvezményezetti kör meghatározása során (kiválasztási kritériumok, tájékoztatási módszer, stb.) érzékenynek kellene lenni a kulturális és nemi hovatartozás kérdésekre. Ez az aspektus csak nagyon kevés projektben jelent meg és akkor sem túl artikuláltan. A kulturális és nemi hovatartozással kapcsolatos érzékenység a gyakorlatban a célcsoport számára érthető nyelvhasználatot, a tevékenységek ütemezésénél a tradicionális vagy vallási események átfedésének kerülését, a megfelelő öltözködésre vagy más nemi, kulturális követelményekre való odafigyelést jelenti. Az egyik bosznia-hercegovinai projektben a kedvezményezettek száma nem érte el a megcélzott számot, mivel a romák nagy számban hagyták el az országot, hogy jobb körülmények között élhessenek máshol. Remélhetőleg a befogadást célzó projektek önmagukban meg tudják előzni az efféle helyzeteket, de a szakembereknek tisztában kell lenniük a körülményekkel. Ilyen


helyzetek több okból kifolyólag előfordulhatnak, a társadalmi-gazdasági szituáció mellett a politikai viszonyok, természeti katasztrófák, a többségi lakosság ellenségessége, stb. miatt. Jelen kiadvány nem tesz javaslatot arra, hogyan kellene reagálni az ilyen helyzetekre, de lehetséges opciók lehetnek: a projekt lezárás, a projekt folytatása kisebb csoporttal, a romák követése a projekttel (lehetőleg a társadalmi befogadás terén dolgozó releváns személyeken keresztül, az adott helyen), vagy ezeknek a lehetőségeknek a kombinációja.


A ROMÁK KULCSFONTOSSÁGÚ BEVONÁSA A romákat célzó sikeres integrációs projektek érdekében be kell vonni a romákat a projekt minden szakaszába és a bevonásuknak, alaposnak és hatékonynak kell lennie. „[A romák teljes körű részvétele nélkül] a megyei iskola felügyelősége, például, soha nem lesz motivált és képes az iskolai szegregációs esetek, az iskolai lemorzsolódás, kimaradás, az iskolából való hiányzás igazi okának, vagy az oktatáshoz való hozzáférés hiányának feltárására. Továbbá, nem lesznek képesek azonosítani és biztosítani a szükséges szociális feltételeket az iskolai részvétel biztosítása érdekében. - Nyilatkozat egy romániai projekt értékeléséből, amelyben a romák részvétele biztosított volt, de a projekt végeztével azonnal meg is szűnt. A romákat be kell vonni az integrációs projektekbe az elejétől a végéig. A legjobb mód a kezdethez, maga a roma közösség igénye - ők fogalmazzák meg a problémát és lehetőleg kínáljanak lehetséges megoldást. Az embereknek lehet kívánságlistája, nem minden lehetséges, de nyílt és őszinte kommunikáción keresztül, amikor az emberek készek beszélgetni és meghallgatni egymást, a kompromisszumok lehetségesek és kívánatosak. Másrészt, az esetek többségében, a kommunkáció ezen a szinten nehéz a bizalmatlanság és egymás kölcsönös tiszteletének a hiánya miatt, ami néha együtt jár a potenciális kedvezményezettek azon kapacitásának a hiányával, hogy megfogalmazzák a problémáikat, valamint a résztvevő szakember azon kapacitásának hiányával, hogy teljes mértékben megértse a fennálló helyzetet. Az is fontos, hogy a romákat bevonjuk a döntéshozatali folyamtokba, hiszen ennek jelentős szerepe lehet a sikeres kimenetet tekintve (és elkerülhetővé válnak a hiába költött források). Ez hasznos a romák számára is, mert tudást szereznek arról, hogy hogyan működik a rendszer, kapcsolatokat létesítenek a közösségen kívül, valamint fejlesztik a részvételhez szükséges kapacitásaikat.

Egy csehországi szociális terepmunka esete egy nagyon fontos példa. Ez a program két szinten látja el a mediációt helyi közösségi, valamint regionális szinten. A helyi közösségi szinten szociális munkásokat és asszisztenseket toboroztak a romák között, akik közvetlenül nyújtottak vagy biztosítottak közszolgáltatásokat a romák számára. Ezeket a szociális munkásokat és asszisztenseket helyi mediátorok folyamatos kapacitásbővítéssel és technikai támogatással segítették, illetve ha a probléma nem volt megoldható helyi szinten, szakértői segítséget kaptak. Ezek a mediátorok még adatgyűjtési és monitorozási szerepet is betöltöttek. Ez a modell a '80-as években jött létre. A decentralizáció következményeként, amikor a helyi önkormányzatokra ruházták át ezeket a feladatokat (menedzsment, munkaerő-felvétel, monitoring, stb.), a helyi mediátorokat elbocsátották és csak a szociális munkások és asszisztensek maradtak. Ez negatív hatással volt az egész programra, több okból kifolyólag: a helyi önkormányzatok a mediátorokat adminisztratív munkára használták a terepmunka helyett, a toborzás rendszertelen lett, technikai támogatás és kapacitásbővítési hiány lépett fel, stb. Ezt felismerve, Csehország részben újraélesztette az előző modellt, és mindössze néhány önkormányzat választotta a decentralizált modellt.

Sajnos vizsgálatunk rámutatott arra, hogy csak nagyon kevés projekt alkalmazza ezeket az elveket, ugyanakkor ezek a projektek sikeresebbnek mutatkoznak. Mindemellett, jelentős mértékben bevonták a romákat a végrehajtás és a nyomonkövetés területén számos projektben, legfőképpen különféle mediátori és tájékoztatási


feladatok ellátásába. Valójában a vizsgált projektek mintegy 80%-ában alkalmaztak mediációt, melyet roma személyek vagy szervezetek végeztek. Vannak olyan projektek, amelyekben a roma mediátorok székhelye a közszolgálatot ellátó/végrehajtó szervezetben van, vagy azon kívül, szigorúan a helyszínen dolgozik vagy egy másik létesítményben, általában a közösséghez közel. Mindkét modellt pozitívan értékelték. A mediátorok fő feladata „lefordítani és közvetíteni” az információt a projekt kedvezményezettjei és a helyi nyilvánosság/végrehajtók között. Ez azt jelenti, hogy a mediátor információt gyűjt mindkét oldalon, majd újrafogalmazza úgy az információt, hogy az a másik oldal számára érthető legyen. A mediátorok egyúttal a közösség megerősítésén is dolgoznak, illetve mint hozzáértők részt vesznek a többségi társadalom közpolitikai vitáiban. A roma mediátorok szintén hozzájárulhatnak a bizalom kiépítéséhez a kirekesztett romák és mások között (lakosság, szervezetek, intézmények). Egyes esetekben a mediátorok a tényleges szolgáltatást nyújtók vagy a tevékenységek végrehajtói a közösségen belül. Az ilyen esetekben a mediátornak rendelkeznie kell az ehhez szükséges kapacitással vagy meg kell azt szereznie a projekten keresztül. Számos projekt tartalmazza a folyamatos kapacitás bővítés elemét a mediátorok számára, ami pozitív tényezőt jelent a projekt értékelése során. Általában véve, a mediátori munka különböző formái nagyon hasznosak, pozitívan fogadottak és erősen ajánlottak. Panaszokat, ami a roma mediátorok alkalmazásának negatív aspektusait illeti, a vizsgált projektek mindössze 12%-ában találtunk. A legfőbb panasz az ilyen projekteket illetően az, hogy a moderátorokat mindössze a projekt ideje alatt alkalmazták és a hatóságok nem intézményesítik a modellt. További aggályokat például a nem megfelelő kapacitás bővítés okozott; elégtelen munkakörülmények (az alkalmazás mindössze a projekt idejére szólt, vagy alacsonyabb fizetéssel járt mint más szolgáltatók azonos/hasonló szintű pozícióiban); akadályok a politikai vitákra való ráhatásban (beleértve a korlátozott mediátori kapacitásokat, hogy megfogalmazzák a gátló tényezőket és a javasolt változtatásokat a hatóságok felé). Egy másik kritika a mediátori projektek kapcsán általában az, hogy a mediátorok nem helyettesítik a magasabb státuszú munkában foglalkoztatott romákat. (Pl.: a mediátorok olyan iskolákban dolgoznak, ahol nincs roma tanár). Néhány vizsgált projektben a roma közösségek tabu témákkal szembesültek (mint például a korai házasságok), véleménykülönbségek alakultak ki a prioritásokat vagy megközelítéseket illetően vagy verseny az egyének vagy szervezetek között. A fenti mediációs modellt sikeresen alkalmazták néhány ilyen esetben. Fordítva, ha efféle frusztrációk támadnak a roma közösségben és ezekkel nem foglalkoznak, az problematikus és akadályozhatja az integráció irányába tett erőfeszítéseket. Végezetül, egy fontos aspektus a romák bevonása területén a közösségfejlesztés és a közösség megerősítése. A legtöbb projektben nem vették figyelembe ezt a szempontot, holott ez nagyon fontos a projekt eredményeinek fenntarthatóságához. Néhány projektben azzal szembesültek, hogy ahelyett, hogy a romák jogérvényesítési potenciálja és fellépése erősödött volna, tovább nőtt a függőségi viszony a projekt irányában.


ROMA INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK MEGTERVEZÉSE A roma integrációs projekteket a romák helyzetének, szükségleteinek és érdekeinek alapos megértése, valamint a nem romák és romák közötti kapcsolatok és viselkedésmód, az általános társadalmi-gazdasági, politikai és jogszabályi háttér, a projektet övező kockázatok alapján kell megtervezni. A projekt tervezési folyamatában fel kellene használni a korábban tanultakat, a közösségben vagy azon kívül szerzett gyakorlatból. A vizsgált projektek felében sikert értek el a romák helyzetének javítása terén, a tervezési folyamat alatt alkalmazott különleges gyakorlatok eredményeként. Számos ilyen projektben a romák helyzetének alapos ismeretét jelölték meg a megfelelő tervezés előfeltételételeként. Az efféle tudás megszerzéséhez elengedhetetlen, hogy a program hosszú távon és megbízható tevékenységet folytasson a roma közösségben, és biztosítsa a lehetséges roma kedvezményezettek közvetlen, érdemi bevonását a folyamatba, beleértve a tervezést és a döntéshozatalt is. E projektek közül néhány Egy horvátországi civil szervezet egy olyan projektet hajtott alaposan végre, amely kifejezetten olyan roma gyermekeknek nyújtott szintén megvizsgálta a meglévő segítséget, akiknek nem biztosítottak segítséget az otthoni tanuláshoz. A projektben a szülők kapacitásait erősítették a kockázatokat, míg mások a projekt gyerekek matematikai és olvasási képességeinek segítése beszámoltak tervezési módszerének érdekében, amit játékon és a szülők számára az iskola jobb vagy elérhetőségének biztosításán keresztül történt. Ezáltal a kikísérletezéséről sokszorosításáról, az elért projekt egy nagyon speciális oktatási problémát célzott meg a kirekesztett romák körében, amelyet a potenciális roma eredmények megerősítése vagy az kedvezményezettekkel évek óta tartó elkötelezett munka és érdekében, megfelelő nyílt vitákon keresztül sikerült megvalósítani, valamint a eredmények kiigazítása céljából. Sok végrehajtó civil szervezet adott témában megszerzett tudása által. Egy ilyen hiány könnyen válhat az oktatási rendszer projekt valóban fejlődött a számára észrevehetetlenné és további gátat jelenthet az próba-hiba-kiigazítás hosszú folyamatán keresztül. integráció folyamatában. Vannak projektek, amelyekben amellett érvelnek, hogy fontos figyelembe venni a társadalmi viszonyokat és normákat, a társadalom kulturális jellemzőit, tradíciókat, viselkedést, társadalmigazdasági körülményeket, prioritásokat és érdekeket, a politikai helyzetet, jogszabályokat és más tényezőket, amelyeknek a projekt Egy romániai projekt, melynek célja a romák szempontjából mind negatív, mind pozitív foglalkoztatottságának növelése szociális hatása lehet arra a környezetre, amelyben a gazdasági vállalkozásokon keresztül, egy új projektet meg kell valósítani. ötleten alapszik. Ugyanakkor, ennek a .Az érem másik oldala, hogy vannak olyan projektek, amelyek figyelmen kívül hagyják a romák érdekeit és szükségleteit, vagy más fontos környezeti tényezőket a tervezési folyamat során. Egyetlen konzultációs ülés megtartása, vagy egy tanulmány elolvasása

projektnek számos problémával kellett szembenéznie amiatt, hogy nem vették figyelembe azt, hogy az ország jogszabályai nem teszik lehetővé olyan profitorientált szervezet létrehozását, amely társadalmi közfeladatokat ellátó vállalkozás.


statisztikai mutatókkal, például, nem elegendő, hogy megtervezzünk egy projektet, amely érdemben tudna változtatni a helyzeten. A terv talán működhet, de természetes- csak számtalan kiigazítással a folyamat során amely önmagában is ajánlott, feltéve, hogy az elkötelezettség a projekt célja iránt jelen van. Egy másik, a projekt tervezése során fellépő akadály, amikor a projekt mindössze a probléma egyik aspektusát kezeli. Emögött általában egy konkrét ok húzódik, mint pl. a korlátozott források, de a projekt valójában nem oldja meg a problémát. Néha egy speciális nehézség kezelése előnyös lehet, de általában csak akkor, ha ötvözik más projektekkel. A vizsgált projektek közül kettő valóban nehézségekkel indult a romákkal szembeni előítéletek miatt (az egyikben a feltételezés az volt, hogy a romák nem fizetik vissza a hitelt, a másikban pedig az, hogy a roma gyerekek, különösen a lányok, nem vehetnek részt iskolán kívüli tevékenységekben). Mindkét projekt tartalmazta a pozitív tényezőt a romák menedzsmentbe való bevonását illetően, akik pedig követték a célokat és ragaszkodtak a projekt végrehajtásához. A projekt sikere, hogy nem csak változást hozott a romák életében, de sikerült megváltoztatni bizonyos téves elképzeléseket a romákkal szemben, legalábbis azok között a nem romák között, akik kapcsolatban álltak a projekttel.

A “pilot”(kísérleti) programok, amelyek nem folytatódtak, szintén sikertelennek bizonyultak a tartós változás elérése érdekében. A legrosszabb forgatókönyv az, amikor a projektek a romákkal szembeni sztereotípiákra épülnek. A roma integrációs projektekben az is fontos, hogy “A társadalmi hatásokat tekintve, a közös értékeken és elveken alapuljanak, különösen projekt azt is célul tűzte, hogy az emberi jogi elveken. Ha az egyetemesen létrehozzon és alkalmazzon olyan elismert értékek rendszere, mint például az emberi mintákat, amelyek később átvehetők. Az jogok vagy a társadalmi igazságosság szolgál a egymás iránti szolidaritásra, egymás projekt alapjául és minden tevékenységet ezzel támogatására és az önkéntességre épülő összhangban valósul meg, az értékeket gyakorlattá (újjá)teremtő közösségi erők veszélybe formálva, a projekt pozitív hatást érhet el mind a kerültek a szegénység és a napról-napra romák, mind pedig a nem roma lakosság körében. való túlélés miatt.”- Nyilatkozat egy Ez ugyancsak hozzájárul a változással szembeni értékelt romániai projektből. ellenérzések mögött rejlő különböző okok leküzdésében (pl.: félelem, sztereotípiák, stb.). A vizsgált projektek egynegyede sikeresnek tekinti ezt tényezőt. Egyes projektek kapcsán beszámoltak akadályokról annak ellenére, hogy az értékek általánosan elfogadottak voltak a projekt koncepciójában. Ez olyan eseteknél fordult elő, amikor az értékeket nem értették meg kellőképpen vagy különböző csoportoknak különböző módon adták át. Emiatt nagyon fontos, hogy még a projekt tényleges megkezdése előtt népszerűsítsék az ilyen értékeket a projekt végrehajtói a résztvevő személyek között és a tágabb környezetben. Két egyedi megállapítást tehetünk a projekt tervezést illetően. Az egyik, hogy a beavatkozások sokkal hatékonyabbak és eredményesebbek lehetnek, ha azok a probléma felmerülésének egy korai szakaszában reagálnak a felmerült helyzetre (ez az ún. „korai beavatkozás”). A másik megállapítás pedig, hogy a romák számára egy beavatkozás akkor megfelelő, ha képes kezelni kríziseket és vészhelyzeteket vagy változásmenedzsment intézkedéseket alkalmaznak. „Korai beavatkozás” például, az oktatás területén a kötelező óvodai oktatásban vagy általános iskolás


korban alkalmazott eszközöket jelenti, vagy a foglalkoztatás kapcsán az oktatásból a munka világába való átmenet során alkalmazott akciókat. A „korai beavatkozás’ melletti érvelés természetesen nem azt jelenti, hogy a már előrehaladott állapotban lévő problémákat el kellene hanyagolni. Amennyiben egy projekt képes reagálni krízishelyzetekre és vészhelyzetekre vagy változásmenedzsment technikákat alkalmaz, azt eredményezi, hogy a projekt rendelkezik bizonyos fokú rugalmassággal, ami lehetővé teszi, hogy a menet közben felmerülő, a kedvezményezetteket érintő, előre nem látható helyzetekhez a projektben alkalmazkodni tudjanak. Egy példa az ilyen helyzetekre, amikor a családon belül feszültségek keletkeznek, amit a nők foglalkoztatási integrációs projektekben való részvétele okoz. Jelen értékelés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a roma integrációs Egy bulgáriai projekt révén sikeresen helyeztek át projektek során az integrált roma gyerekeket a szegregált iskolából az megközelítést szükséges alkalmazni, “általános” iskolába. Ugyanakkor, ezekben az ahelyett, hogy a kiemelt területeket iskolákban a roma gyerekek szembesültek a egyenként kezelnék, azokat egyesítve másodlagos szegregációval azáltal, hogy szegregált kell kezelni. Ebben az értelemben osztályokban helyezték el őket, vagy akár fontos az, hogy a projekt szegregált csoportként helyezték el őket a vegyes kedvezményezettjei részesüljenek a osztályokban. A projekt végrehajtói arról számolnak projekt valamennyi olyan be, hogy az efféle helyzeteket nagyon nehéz komponenséből, amelyre szükségük kezelni, mivel ezek általában váratlan helyzetek, van. továbbá a megvalósítók sem állnak készen a Egy különösen hasznos modell az reagálásra számos különböző ok miatt integrált megközelítés alkalmazására (rendezetlenség, zavar, forráshiány, stb.) az egyéni/családi szociális menedzsment, amelynek keretében azonosítják a kedvezményezettek szociálisan hátrányos helyzetét, alapos igényfelmérést készítenek, valamint konkrét egyéni/családi célokat és ütemtervet alakítanak ki a célok elérése érdekében. Ez a megközelítés akkor is hasznos lehet, ha egyébként meghatároznak külön prioritási területeket is. Az ilyen projektekben az időkeret előzetes megtervezése nem könnyű, mivel minden egyes ütemtervnek különböző lehet az időigénye az integrációs célok elérését illetően. Néhány vizsgált projekt, amely nem az integrált, vagy az egyéni szociális menedzsment megközelítést követte, összetett intézkedéseket hajtott végre a különböző aspektusok vagy a probléma gyökerének megoldása érdekében, amelyek szintén olyan tényezők, amelyek a sikerhez vezetnek. Olyan projektekre is van példa, amelyek a célcsoporton belül figyelembe veszik az elhelyezkedésből fakadó különbségeket, így különböző körülmények között élők számára különböző módszereket terveznek a probléma megoldására. A vizsgált projektek kétharmada alkalmazta e három módszertani megközelítést. Fordítva viszont, ha egy projekt csak a probléma egyik aspektusát célozza meg, kevesebb az esély a sikerre, különösen a fenntarthatóság biztosítására, a projekt által nem kezelt probléma mellékhatásai miatt.


Függetlenül az adott roma integrációs projekt prioritási területeitől, vizsgálatunk alapján három szempontot már a program tervezési szakaszában figyelembe kell venni : 1) A roma identitás elősegítése és védelme. 2) A diszkrimináció elleni küzdelem és a tolerancia elősegítése. 3) A roma közösség képessé tétele Spanyolországban, Katalóniában alkottak egy (megerősítése). Amennyiben ezeket a beiskolázási projektet, amely a nehézségeket minden területeket nem veszik figyelembe a olyan aspektusból kezelte, amely ahhoz szükséges, projekt tervezési fázisában, akkor a hogy elérjék a romák minőségi integrált oktatását. A végrehajtásban és az eredményekben program az oktatás valamennyi szintjén népszerűsíti a is akadályok merülnek fel általában. romák oktatását a diákokkal, családokkal, iskolákkal A vizsgált projektek csak részben és egyéb érdekelt intézményekkel (mint pl.: szociális vették figyelembe a fenti a szolgáltatók és munkáltatók) folytatott munkán szempontokat, gyakran pedig csak a keresztül. A program “roma közvetítőket” alkalmaz, végrehajtás során, nem pedig a akik egyénileg foglalkoznak a diákokkal, nyomon tervezési fázisban számoltak velük. követik a részvételüket és teljesítményüket, Azonban, a projektben résztvevők beszélgetnek velük, a családjukkal és az iskolával felismerték és nagyon fontosnak annak érdekében, hogy felmérjék a helyzetüket és tartották ezeket az összetevőket és szükségleteiket. Minden diákkal a célok elérésén javasolták a figyelembevételüket a dolgoznak, beleértve az adminisztratív segítséget, projekt tervezés során. információnyújtást, a szociális szolgáltatások igénybevételét, stb. Ráadásul, a program elősegíti a roma kultúra tantervi népszerűsítését, olyan oktatást biztosítanak, amely kilátásokat nyújt a foglalkoztatásban és végül segít a tanulóknak az iskolából a munka világába való átmenetben.

Még két pont figyelmeztetésként: az integráció szereplőinek óvatosnak kell lenniük abból a szempontból, hogy ne tervezzenek túl nagyratörő projektet, adott elérhető limitált erőforrásokra vagy módszerekre építve, melyek nem vagy csak jelentéktelen mértékben nyújtanak értéket a kedvezményezetteknek. A tervezés túl nagyratörővé válhat, ha a pénzalapok megszerzéséért folytatott verseny nagy, ezért a projekt tervezője arra kényszerül, hogy többet ígérjen, mint amennyit nyújtani tud, bár ez néha gondatlanság miatt is megtörténik, vagy egyszerűen csak az irreális elvárások kapcsán. A második pont komolyabb problémákat jelezhet a projekt tervezés fázisában: néha a projektek párhuzamosak, olyan ellátásokat biztosítanak, amelyeket már mások is nyújtanak. Néha a szolgáltatás lehet valós, de nem praktikus. Egy kirívó példa ilyen esetre egy olyan projekt, amelyben a kedvezményezettek táplálkozási iránymutatásokat kaptak, amelyeket nem tudtak alkalmazni a szegénység miatt. További példaként szolgálhat egy olyan projekt, amelyben kiegészítő órákat nyújtanak diákok számára, amelyek ugyanazok, mint az állandó órák; vagy a projektek, amelyekben szakmai képzéseket nyújtanak, de nem kínálnak igazi kilátásokat a foglalkoztatásban, megfosztva ezzel a kedvezményezetteket attól az időtől, ami alatt informálisan jövedelemhez juthatnának.


ROMÁK INTEGRÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA Jelen értékelésben számos szempontot felállítottunk a sikeresen megvalósult projektek mérésére: hosszú távú megvalósítás (folyamatosság, replikáció, multiplikáció, nyomon követés, majd utolsó lépésként intézményesítés); az érdekeltek bevonása, információcsere, megfelelő tájékoztatás, a folyamatok megfigyelése és az eredmények mérése, hivatalos monitoring szervekkel együttműködve; új szereplők bevonása, illetve kapacitás bővítés. A roma integrációt célzó projektek megtervezése egy hosszú és összetett folyamat. Az előző fejezet ajánlásait is érdemes figyelembe venni a tervezés során. A jó tervezés a siker előfeltétele, és megfelelő tervezéssel a megvalósítás is könnyebb és hatékonyabb lesz. A tervezés és a megvalósítás mindettől függetlenül kihívásokat rejthet magában, leginkább azért, mert néhány tényezőre a tervezésnél nem gondoltunk és csak a megvalósításkor szembesülünk vele. Az Acceder projekt (foglalkoztatást célzó projekt, amelyet a A projekt során spanyol ’Fundación Secretariado Gitano’ alapítvány valósított megvalósuló különböző meg) öt éven keresztül a romák munkaerő-piaci integrációján változások és változtatások dolgozott Spanyolországban. A projekt hitvallása szerint a valós miatt érdemes újra és újra integráció alapja a munkaerőpiacon a szerződésen alapuló munka. átgondolnunk az eredeti A programban a személyes konzultációra nagy hangsúlyt terveinket. Ugyanígy külső fektettek, 45.000 romát segítettek sikeresen munkához eddig, a változások is szám pedig csak nőni fog. A program elején meghatározott befolyásolhatják az célokat és stratégiát az azt megvalósítók folyamatosan adaptálták integrációs programokat. a változó környezeti, illetve a munkavállalók változó egyéni Éppen ezért a projekt ütemtervének, a változó együttműködéseknek, a munkaadók megvalósítása alatt be kell igényeinek, illetve a fizetéseknek, az időbeosztásnak, és földrajzi kalkulálnunk a külső és elhelyezkedésnek megfelelően. Mindez a projekt belső változásokat, és fenntarthatóságát és sikerességét eredményezte. azokra folyamatosan reagálnunk kell. A romák integrációját célzó sikeres projektek dinamikusak. A projekt hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, a projektben olykor szükségesek a változtatások. Néhány projekt esetében előnyös, ha az összevethető más hasonló projektekkel, ha megismételhetőek (pl. egy másik településen), illetve ha sokakhoz eljut (több résztvevőt lehet elérni vele). A roma integrációs projekteket hosszú távon kell fenntartanunk. Az integrációs szakembereknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy generációk nőhetnek fel, amíg hatást lehet elérni a strukturális szegénység és diszkrimináció elleni küzdelemben. A roma integrációs projeketeknek általában hosszú időtávban kell gondolkodniuk. A jelentésben vizsgált projektek több mint harmada három évnél hosszabb idő alatt valósult meg, de voltak, amelyekhez évtizedek kellettek. A jelentésben szereplő projekteknek egyötöde ennek ellenére csak részleges megoldásokat kínált. Ennek hátterében „Még egy pozitív változás történt Tuzla különböző okok állnak, például nem állt Cantonban. A bosnyák foglalkoztatási szolgálat, rendelkezésre megfelelő anyagi forrás, forrásokat különített el az elkövetkező két évre a kapacitás vagy érdeklődés a partnerek romák foglalkoztatási programjára.” – Nyilatkozat részéről a folytatáshoz, de nem azért, a Bosznia-hercegovinai projekt értékelőjéből. mert a kívánt céljukat elérték. Az, hogy értékes projekteknek nincs folytatásuk, a


Egy, az Európai Unió finanszírozási támogatásával megvalósuló romániai projekt, amely szintén a romák munkaerő piaci integrációjára koncentrált, 22.579 embernek – akiknek a fele roma - nyújtott különféle szolgáltatásokat. A projekt időtartama nem volt jól megtervezve. Csak 500-an kaptak valóban munkát, mivel a projekt még azelőtt véget ért, mielőtt a többi munkahelyet is biztosíthatták volna. Mindezen túl a projektben nem maradt idő hatásvizsgálatra sem, miután a vállalkozások támogatása a munkavállalók alkalmazásával véget ért.

romák integrációjának jelentik.

akadályát

A sikerességet szolgálja, ha a roma integráció céljainak megvalósítása érdekében már eleve létező intézményeket, szervezeteket vonnak be a munkába vagy éppen azért hozták azokat létre, hogy a roma integráció céljait megvalósítsák. A projektek hatékonyságát gyakran abban

mérik, ha intézményi szinten érvényesülni tudnak: azaz a Horvátországban jelenleg két program vár arra, hogy kormányok bevonják intézményi szintre emeljék. Egy jó és elfogadott programjukba, jogalkotásukba az gyakorlatnak bizonyult az az ötlet a diákok, a szülők, a ajánlásaikat, eredményeiket, tanárok és az iskola vezetőinek szempontjából is, hogy a programokat és költségvetést szülők képességeit fejlesszék annak érdekében, hogy alkotnak végrehajtásukra, jogi gyermekeiknek segíteni tudjanak otthon a tanulásban. követelményeket állítanak, hosszú Miután a módszert egy konferencián is bemutatták, és távú jogokat teremtenek a többen is kezdték alkalmazni a módszert a gyakorlatban, az illetékes minisztérium is érdeklődést mutatott, hogy potenciális kedvezményezetteknek. A roma integrációt célzó projektek beemelje a módszert programjába. A másik horvát projekt sikeréhez szükséges a kezdetektől során kidolgoztak egy modellt, amelyben önkéntesek segítették a kirekesztett személyeket a szociális bevonni az országos és helyi hatóságokat, magán és állami szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A foglalkoztatási szociális vállalatokat, roma hivatal átvette és egyfajta kísérleti projektként három szervezeteket és a roma önkéntessel valósítja meg a programot. Magyarországon közösségeket, cégeket, civil egy a foglalkoztatást és a lakhatást ötvöző programot szervezeteket és a többségi terjesztettek a kormány elé, amelyet miután elfogadtak, társadalmat is. Mindez hatékonyabb intézményi keretek között egy roma szervezet együttműködést eredményez és bevonásával valósítanak meg. segít a konfliktusok megelőzésében, amelyek az eltérő értelmezésből, érdekekből és felelősségi körökből fakadhatnak. A vizsgált projektek 40%-ban a hatóságokkal, intézményekkel és különböző szervezetekkel történő együttmőködés, a projekt egy pozitív elemének bizonyult. Számtalan projektben sikerként értékelték hasonló területen működő, külső szakértő szervezetek bevonását. Az együttműködés azonban nem minden érdekeltnek fontos és vannak, akik inkább elhatárolódnak. Egyesek azért, mert túlzottan elfoglaltak, hogy egy projektet támogassanak, míg mások pusztán anyagi haszon reményében működnek együtt. Egyes projektekben volt példa arra is, hogy az anyagi forrásokat hirtelen elzárta a helyi önkormányzat, így a projekt megvalósítása lehetetlenné vált. A roma integrációs projektek másik fontos eleme a megfelelő monitoring és értékelés. Ebben az összefüggésben az értékelés számos különböző tapasztalatot foglal magába. Csak néhány projekt van, amely során kiindulási adatokat alkalmaztak majd monitorozták a bekövetkezett változást.


A legtöbb Roma Évtized tagországban nem találunk szisztematikus etnikai és nemi hovatartozás szerint bontott adatokat a négy prioritási területen, ami rendkívül megnehezíti a kiindulási adatok alkalmazását (baseline data). A monitoring módszere projektenként változik. Van, hogy teljesen hiányzik, néhány esetben elszórtan jelenik meg, és a legritkábban mondható rendszeresnek. A monitoring során alkalmazott szempontok is különböznek: leggyakrabban hatásvizsgálat történt, de voltak projektek ahol az eredményeket és volt ahol a „szakadékot” vizsgálták romák és nem romák között. Egyes projektek külső vagy belső értékelése is megtörtént, de van, ahol semmilyen értékelésre nem került sor. Egy vizsgált projektben arra mutattak rá, hogy az általános etnikai adatok hiánya miatt nem történt megfelelő nyomonkövetés. A projektek felénél pedig a monitoring során az illetékes hivatalos állami szervek, helyi testületekre hagyatkoztak (pl.: oktatási felügyelőség, nyilvántartás). A roma integrációs projektek során nehézségekbe ütközött az értékelés és a hatásvizsgálat elkészítése és csak ritkán sikerült megfelelő monitoringot és hatásvizsgálatot végezni. A monitoring és hatásvizsgálat szempontjából legsikeresebbnek mondható projektek külső adatokkal (értsd nem kormányzati) adatokkal dolgoztak. Több projektben is a siker meghatározó elemeként említették a résztvevő szakemberek munkájának minőségét, a szakértelmet és a személyes elkötelezettséget. A projektek többségében alkalmaztak roma szakértőket, többnyire mediátorként, ennek pedig a romák érdekérvényesítése szempontjából is jelentősége van, nem pusztán a projekt megvalósíthatósága miatt. A roma közösség érdekérvényesítésének megerősítése több projektben is cél volt, másrészt Egy bosznia-hercegovinai oktatási azonban néhány projektben a romákat nem vonták be projekt iskolákra és egyéb érintett megfelelő mértékben a projektmenedzsmentbe és a intézményekre támaszkodott megvalósításba. Mindezen túl, a projektbe bevont adatbázisa kialakításánál, ez a tény romáknak általában ez nem a rendszeres munkájuk, a projekt monitoring bizonyos esetekben, pedig ha közszolgáltatásokat szempontjából volt fontos. Habár a biztosítanak is, kifogásolják, hogy célcsoportjukba projekthez tartozóan is létrehoztak csupán a romák tartoznak. Néhány projekt sikerének egy saját adatbázist, azt hivatalos titkaként kiemelték a folyamatos kapacitásbővítést, adatokra építették, amely hiteles képzést, fejlesztést szervezeti, intézményi és egyéni képet adott a projekt folyamatáról szinten is. és eredményeiről. A Roma Oktatási Alap (REF) szakértelmével járult hozzá a horvát oktatási program sikeréhez, ami a projekt sikerének szempontjából egy jelentős tényező volt.

Néhány vizsgált projektben sikeresen ismertették meg a projektet a nyilvánossággal és értek el sikereket a figyelemfelkeltésben, mind a projektet, mind az ügyet illetően. A projektek szélesebb körü ismertségét szintén a siker fontos tényezőjeként jelölték meg. Mindez pedig hatással van arra, hogy a projektek eredményei a nagyközönséghez, köztük a roma közösségekhez is eljussanak.


KÜLSŐ TÉNYEZŐK A hatékony politikai és jogszabályi keretek, a jogállamiság működése jelentősen befolyásolja a projekt sikerét. Az integrációs projektek sikere három fontos külső tényező függvénye: az integrációs politika létezése (országos vagy helyi), a jogi szabályozás megléte, amely megfelelően szabályozza a tárgykört és a jogszabályok hatékony végrehajtása. A roma integrációra vonatkozó hivatalos politika nemzeti vagy helyi szinten alapot biztosíthat a romák integrációját célzó projektek szükségességére. A jó szabályozás megléte vagy hiánya meghatározó lehet a projekt tárgykörének meghatározásában. Az egyik vizsgált projekt valóban megragadta egy új jogszabály nyújtotta lehetőséget - az ingatlanok legalizációjáról szóló törvényt Macedóniában - hogy megszerezzék a legális bérleti jogot több száz romának. Másrészt, egy romániai projekt, amelynek célja az integráció elérése a foglalkoztatás terén, szociális gazdasági vállalkozásokon keresztül, jelentős akadályokba ütközött a szociális gazdaságra vonatkozó jogi szabályozás hiánya miatt. A projekt során így a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat kellett alkalmazni, mely sértette a projekt alapötletét azzal, hogy nem volt képes elérni a kevésbé alkalmazható munkakerő – köztük sok roma – magasabb foglalkoztathatósági szintjéből várt hasznot “Az a mód, ahogyan a román jogszabályokat alkalmazták a területhasználati engedmények vagy a fiatal családok számára nyújtott földtulajdonosi jogok ügyében, elengedhetetlen volt a projekt sikerességét illetően ezekben a falvakban.”- Nyilatkozat egy romániai projekt értékeléséből. “A jogszabály-módosítások jelentősen befolyásolták a projekt végrehajtását. A 2008-ban elfogadott új állampolgársági törvény lényegesen megnehezítette a montenegrói állampolgárság megszerzését, különösen a romák számára. A törvény gyakorlatilag megszüntetett mindent, amit addig sikerült elérni a személyes okmányok ügyében, mivel sok roma veszítette el az állampolgárságát az új törvény miatt. A roma aktivisták munkája kapcsán elmondható, hogy néha ugyanazoknak az embereknek kellett megszerezniük a személyes okmányokat, akik a projekt előző körében már megszerezték. Hasonló példa hozható a szociális jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés területéről. Az új szabályozás tervezetét a projekt vizsgálatának ideje alatt terjesztették be, esetleges kockázatot jelentve ezzel, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tendenciát, hogy az állam csökkenti a szociális jóléti költségvetést. A kockázat az, hogy azok a kedvezményezettek, akik a projekt eredményeként épp, hogy csak hozzáférnek a szociális jóléti szolgáltatásokhoz, el fogják veszíteni jogosultságukat a módosítás miatt.”- Nyilatkozat egy montenegrói projekt értékeléséből. Valamennyi jogalkotás hiányossága a „megerősítő intézkedések” (affirmative action) jelenléte. A „megerősítő intézkedés” egy olyan intézkedés, amelynek során egy csoportot kiváltságos helyzetbe hoznak, egy másik hasonló helyzetben lévő csoporthoz képest, annak a hátrányos helyzetnek a kompenzálása érdekében, aminek eredményeként a múltban vagy jelenben diszkriminatív gyakorlatoknak volt kitéve vagy olyanoknak, amelyeknek diszkriminatív hatása volt. A „megerősítő intézkedés” célja az, hogy orvosolja a diszkriminatív gyakorlatok következményeit, valamint ezt a csoportot a társadalom többi tagjával egyenlő helyzetbe hozza. Az ilyen intézkedések tárgya és időbeli hatása korlátozott.


“Az eredeti tervek szerint az egészségügyi mediátorokat közalkalmazottként alkalmazták volna. Ennek ellenére az elmúlt 30 évben mindössze évenkénti adományozási megállapodás alapján dolgozhattak, mert a hatóságok nem foglalhatták bele az etnikai kritériumot a közalkalmazottak álláspályázatába”- Nyilatkozat egy spanyolországi egészségügyi projektből. Arra is van példa, hogy bár létezik olyan jogszabály, amely megfelelő keretet biztosít a projekt által megoldani kívánt problémára, a jogszabály végrehajtása viszont önkényes, korlátozó vagy akár diszkriminatív módon történik, így a potenciális roma kedvezményezettek sem a jogszabályokban biztosított jogokhoz, sem a projekt által biztosított ellátásokhoz sem férnek hozzá, ahogy azt a két fenti példa mutatja. További külső akadály, amely alááshatja a roma integrációs projektek sikerességét, a politikai változás vagy bizonytalanság. Egy magyarországi projekt teljesen megszűnt a kormányváltás miatt, amit eredetileg a korábbi kormány is finanszírozott. Az új kormány megváltoztatta a támogatási megállapodást, ezzel effektíve lehetetlenné téve a projekt végrehajtását. A vizsgált romániai projektek közül mind megszendvedte a kormányváltást, jelentősen késleltetve az európai pénzalapok folyósítását, olyan nehéz helyzetet teremtve, amelyeknek következtében egyetlen projekt sem valósult meg a tervezett módon. Végezetül, egy külső akadálya lehet a projektben a közalkalmazottak túlterheltsége, akiket további munkára kérnek fel, akár a menedzsment tagjaként vagy szolgáltató szervezetként. “Az nem volt véletlen, hogy amikor megszerveztük a szülő-tanár találkozót, hét rendőr volt az utca egyik, hét rendőr pedig az utca másik oldalán, aztán igazoltatás. Egyetlen szülő-tanár találkozónk sem zajlott rendőrök nélkül. Először, csak a bejáratunk előtt álltak. Amikor a kollégáink megérkeztek, megállították őket és azt kérdezték a rendőrök tőlük: “Van izzókészlete?...Van elsősegélydoboza?”...A rendőrök nem örültek annak, ha nem tudták a kollégáinkat megbüntetni, akármi miatt.”- Nyilatkozat egy magyarországi projekt értékeléséből. “A helyi (román) tanácsosok meg voltak arról győződve, hogy a sokgyermekes családok új otthont érdemelnek, de kétségeik merültek fel amiatt, hogy a roma családoknak miért van olyan sok gyermeke”- Nyilatkozat egy romániai projekt értékeléséből, amely rámutat a hatóságok felkészületlenségére, így azok nem tudnak eleget tenni jogi kötelezettségeiknek a romákkal kapcsolatos sztereotípiáik miatt. “A menedzsment tagjai (közalkalmazottak), nem kaptak fizetést a projektből. Felelősséget vállaltak a projektben a mindennapi munkájuk mellett, ami frusztrációt, csalódottságot és kimerültséget okozott a számukra. Ugyanakkor a megbízott külső szakértők azonnal otthagyták a projektet a lezárást követően, anélkül, hogy eleget tettek volna a kötelezettségeiknek, a nyomon követésnek és legfőképp a projekt hatásértékelésének.”- Nyilatkozat egy romániai ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS, FINANSZÍROZÁS projekt értékeléséből. Az Évtized bármely prioritási területének komplex megoldása jelentős erőforrásokat követel. Ideális esetben ezeknek a forrásoknak a kormányzati költségvetésben kell szerepelnie. Az EU pénzalapok és más donor források igénybevételét szükség szerint kell


megfontolni azzal a kilátással, hogy a kormányzati forrás a program intézményesítéséhez tartalékolható. A roma integrációs projektek kedvezményezettjeit gyakran érinti a mély és strukturális szegénység - ők szinte mindenre rászorulnak. Sok projektet élelmiszer és ruha biztosításával kell kezdeni a kedvezményezettek számára, hogy a továbbiakban részt tudjanak venni a projektben. Számos a romák integrációját megcélzó projekt pénzügyi alapú támogatást nyújt a kedvezményezettjei számára, mint ösztöndíj, támogatásvállalkozás elindításához, gyógyszerek nyújtása. Az ilyen projektek az értékelés során pozitív elbírálásban részesültek. Az alapvető szükségletek egyszerű kielégítése egy “Megfázás. Előfordul. Gyógyszer. Jöhetnek és kopogtathatnak az ajtómon, még éjszaka is, ha valaki belázasodik. Ha gyógyszerre van szükség, éjszaka adok nekik. Vagy ruhát...télen. Amikor nincs cipőjük, természetesen a szülők nem engedik iskolába menni a gyerekeket. A legközelebbi iskola húsz perc séta. Télen ez nem egyszerű, főleg egy lyukas cipőben vagy kabát nélkül. Krízishelyzet van, mi megoldjuk. Adunk nekik ruhát, így másnap el tudnak menni iskolába.”- Nyilatkozat az egyik magyarországi program megvalósítójától.

Egy montenegrói projektben fiatal roma menekültek társadalmi befogadásával foglalkoztak., A projektben elérték, hogy erőforrásokat gyűjtsenek, és számos szolgáltatást nyújtsanak a kedvezményezetteknek, mint például.: helyszín a helyi iskolában a tevékenységek lebonyolítására, múzeumbelépők, pénzalap kirándulásra, díjak a motiválásra, stb. Ez végül egy komponense lett az Európai Unió által támogatott projekteknek.

kedvezőbb kiindulási pontot biztosít és a későbbi siker előfeltétele lehet, de gyakran ez sem elegendő a teljes integráció eléréséhez.

A roma integrációs projektek lebonyolítása során gyakran merülnek fel váratlan költségek, mint a dokumentumok megszerzésének adminisztratív költségei, amely ahhoz szükséges, hogy a kedvezményezettek részesülhessenek a projekt nyújtotta szolgáltatásokból, utazási költség a kedvezményezettek számára, hogy elérhetővé váljanak a szolgáltatások helyei, stb. Még ha ezek a költségek nem is túl magasak, ha nem láthatóak előre és nem szerepelnek a költségvetésben, a projekt könnyen kudarcba fulladhat. Számos alkalommal a roma lakosság integrációját célzó projektek szembesültek azzal a szükséglettel, hogy biztosítani kell motivációs ösztönzőket az érdekelt felek (pl.: közalkalmazottak, szomszédok, stb.) “Például, amikor elkezdtünk a számára az eredmények biztosítása érdekében. Az gyerekekkel dolgozni, két hónapot efféle ösztönzők igen hasznosak lehetnek az integráció kellett várni [hogy megkapják az eléréséhez (pl.: a projekt részeként az óvodákat minden eszközöket] és csak ezután kaptuk gyermek számára elegendő játékkal felszerelni a roma meg a ceruzákat. Ez azért így gyerekek integrált iskolába való beiratkozása történt, mert az igénylést el kellett küldeni a fővárosba, és ott van a érdekében.) Amikor egy projekt hasznosnak bizonyul, általában egy közbeszerzés, vagy valami ilyesmi jelentősen emelkedő kereslet figyelhető meg a projekt és mi vártunk: jog, aláírások, bélyegek...Túl által nyújtott szolgáltatásokra, ami szükségessé teheti a ellenjegyzések, hosszú...Nagyon sok problémánk projekt finanszírozásának bővítését. volt ezzel a rendszerrel.”A vizsgált projektek közül sokból jeleztek problémát a Nyilatkozat az egyik magyarországi projekt megvalósítójától.


finanszírozói oldalon, többek között kifizetési késedelmet, olyan költségek fedezésének visszautasítását, amiket a megvalósítók nagyon fontosnak tartottak, indokolatlan változtatásokat a már meglévő pénzügyi megállapodásokban, megterhelő vezetői követelményeket, stb. Egy példa erre az egyik vizsgált projektben, amikor az egyik donor vállalta a digitális vízfogyasztás mérőóra telepítésének fedezését, de visszautasította a tényleges vízellátó rendszerhez történő hozzáférés finanszírozását. Néhány értékelt projektekben szembe kellett nézni a “költséghatékonysági csapdával”. Annak érdekében, hogy a projekt finanszírozási szempontból vonzó legyen, a kedvezményezettek számát ésszerűtlenül magasra tették. Az ilyen projektek a megvalósítás során komoly nehézségekbe ütközhetnek, mert a nem megfelelő adománygyűjtési stratégia ahhoz vezethet, hogy képtelenek lesznek teljesíteni a tervezett eredményeket a tervezett kedvezményezettek számával. A dilemma az, hogy vajon csökkentsék-e a kedvezményezettek számát és jelentsék a “kudarcot”, avagy csökkentsék a szolgáltatások minőségét és mennyiségét. Ez általában végül a kedvezményezettek igényeinek felületes ellátásához és az eredmények fenntarthatóságának hiányához vezet, ami hátrányos a romák integrációja szempontjából. Egy másik aspektusa ennek a tényezőnek a projekt végén fennmaradó javak birtoklása és/vagy az ezekkel való gazdálkodás. Néhány lakhatási projektben, például, a projekt során épített lakások a projektet megvalósító szervezet tulajdonába kerültek. Az egyik ilyen projektben a kedvezményezettek felelőtlenül jártak el, mert nem biztosították megfelelően lakáshasználati jogukat. Egy másik projektben olyan tulajdonlási feltételeket állítottak a kedvezményezettek elé, amelynek nem lehetett megfelelni. Mindkét esetben és egyéb projektekben is, ahol nem fordítottak kellő figyelmet a projekt végén fennmaradó „örökség” felhasználására, veszélybe került az eredmények fenntarthatósága. Fordítva viszont, ha ezt a problémát jól átgondolják és megtervezik a projekt lezárása előtt, figyelembe véve a „Projekt tervezése” című fejezetben adott tanácsokat, beleértve a részvételen alapuló megközelítést és az igények és kockázatok megfelelő felmérését, a projekt eredményeinek fenntarthatósága biztosított lehet. Fontos, hogy stabil és kielégítő forrással rendelkezzen a projekt. A több forrásból történő finanszírozás hozzájárulhat a finanszírozás stabilitásához, főleg akkor, ha az alapvető finanszírozást az állami költségvetés biztosítja. Másodszor fontos, hogy az integráció területén dolgozóknak legyen kapacitása a források megteremtésére és mozgósítására, különösen olyan projektekben, ahol vészhelyzetek és váratlan költségek is felmerülhetnek. Harmadszor, a finanszírozás rugalmassága is fontos - a megvalósítóknak képesnek kell lenniük reagálni a változásokra és igényekre a tevékenységek kiigazításával, amely változásokat a finanszírozási tervben is meg kell jeleníteni. A finanszírozás-irányításnak is megfelelőnek kell lennie megterhelő és bürokratikus előírások nélkül a finanszírozók részéről. Ebben az értelemben a vizsgált projektek 35%-a minősült jó gyakorlatnak, alkalmazva legálabb egy pozitív aspektust a fent említettek közül, de a projektek 40%-a tartalmaz negatív tapasztalatokat a projekt finanszírozását illetően. Érdekességképpen, az egyik értékelt projekt áremelést indított el a helyi szolgáltatások és árucikkek áraiban a megvalósítás során, ami természetesen befolyásolta a költségvetést is. Bár, csak egyetlen ilyen eset figyelhető meg az értékelt projektek közül és ez a helyzet nem eredményezett különösebb nehézséget a projekt lebonyolításában, ez a tényező jelentős


kockázatot jelent a nagyszabású fejlesztési projektekben, amit figyelembe kell vennünk. ÖSSZEFOGLÁLÁS ÉS ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Az Évtized kutatási jelentés célja az volt, hogy hozzájáruljon a roma lakosság integrációjának hatékonyabb gyakorlatához. Azt reméljük, hogy a projekt által összegyűjtött adatokat a roma integráció közvetítői tevékenyen tudják majd használni a hatékony és eredményes projektek érdekében tett erőfeszítéseik során. A regisztrált projektek adatbázisa kiindulópontként szolgálhat, hogy több információhoz juthassunk annak terén, hogy mi is történt a romák integrációjának előmozdítása érdekében az Évtized programok révén. A projektek elemzése rámutat azokra a fontos tényezőkre, amelyek sikeressé tehetik a roma integrációt célzó projekteket. Az elemzés alapján a sikeres projektek ismérvei a következők:                   

A romák elérése; A kedvezményezettek kiválasztása komplex szempontok szerint, amelyeknek célja, hogy elérjék a kirekesztetteket és a perifériára szorultakat, valamint biztosítsák számukra a megfelelő ellátásokat; Szükséges lehet a részvételre való ösztönzők beépítésére; A romák integrációját célzó projektek legyenek nyitottak a nem-romák felé, amikor az helyénvaló, szem előtt tartva a lehetséges feszültségeket; Kulturális és a nemek szerinti szempontok figyelembevétele; A romák részvétele a projekt elejétől a végéig; A problémák nyílt és alapos megvitatása, átbeszélése, az összes résztvevő féllel, köztük a lehetséges kedvezményezettekkel; Átlátható és felelős döntéshozatal romák részvételével; Romák bevonása a megvalósítási szakaszban, esetleg mediátorként, a roma közösségek, a hatóságok és az általános lakosság közötti párbeszéd érdekében; El kell kerülni a marginalizálás és a kirekesztés új formáinak létrehozását; A roma integrációs projektek támogathatják a hatékony párbeszédet a roma közösségekben ellentmondásos, érzékeny kérdésekben; A “képessé tétel” (empowerment) érvényesítése a romák és a közösségfejlesztés tekintetében; A tudás elmélyítése a lehetséges kedvezményezettekkel történt nyílt vitákon keresztül, hosszútávú jelenlét a közösségben, statisztikai és egyéb rendelkezésre álló adatok felhasználása a projekt-tervezésben; Interaktív projekt-tervezés, amely magába foglal kísérleti elemeket is; A hosszútávú, összetett problémák és igények figyelembe vétele; Figyelem a megelőzésre és a korai beavatkozásra; Rugalmasság - szükség szerint - a válság- és vészhelyzetek esetében; Általánosan elismert és elfogadott értékek és elvek (legfőképpen az emberi jogok) figyelembe vétele a projekt-tervezés során; Integrált megközelítés, amely átfogóan foglalkozik az összetett egyéni helyzetekkel;


                

Kedvezményezettek különböző csoportjainak figyelembevétele a projekt-tervezésben; Foglalkozni kell a romák hátrányos megkülönböztetésével, diszkriminációjával; Rugalmasság és változásmenedzsment alkalmazása; Hosszú távra tervezés; Intézményi beépülés struktúrák létrehozásával, a helyi politikába és költségvetésbe történő beemelés révén, vagy egyéb intézményesítési formákon keresztül; Széleskörű koalíciók létrehozása, sokrétű szakértelem biztosítása; Az érdekeltek különböző elvárásainak kezelése; Elkötelezett emberek foglalkoztatása a projekt megvalósítása során; Ellenőrzés és értékelés, az adatgyűjtésben érintett állami hatóságok bevonásával; Megfelelő jogszabályok megalkotása és alkalmazása; Költségvetés kialakítása mind az integrációs tevékenységek, mind a kedvezményezettek alapvető szükségleteinek kielégítése érekében, a részvétel biztosításának érdekében; Váratlan költségek tervezése a költségvetésben, beleértve a potenciális kedvezményezettek ösztönzésének szükségességét; Költségvetés-tervezés/megfelelő finanszírozás/ adománygyűjtés, a sikeres projektek bővítése érdekében, amennyiben a helyzet megkívánja a gyors növekedést; Fel kell mérni és megnevezni a donorok követelményeit és igényeit, amelyek kockázatot jelenthetnek a megvalósítás során; Kerülni kell a túlságosan ambiciózus tervezést, különösen a kedvezményezettek számát illetően; Változatosabb finanszírozási forrásokat célszerű biztosítani, nem csak a számukat, hanem a minőségüket és típusukat tekintve is; A sikeres programok intézményesítése és a szükséges kormányzati forrás azonosítása és biztosítása.

Az Évtized Kutatási Jelentés azon projektek elemzésének az eredménye, amelyeket a Roma Integráció Évtizede program keretein belül valósítottak meg. A munka során a 12, programban résztvevő országból 314 projektet térképeztünk fel, melyek megtalálhatóak a következő linkre kattintva: (http://romadecade.org/about-the-decade-decade-good-practices). A fent megjelölt 314 projektből 42 projektet vizsgáltunk meg alaposan annak érdekében, hogy jobban megértsük a siker vagy a kudarc tényezőit. Az Évtized Kutatási Jelentés egy katalógust nyújt a roma integrációs projektek sikereinek vagy kudarcainak tényezőiről, melyeket esettanulmányokon keresztül mutat be.

Roma Integráció Évtizede Kutatási Jelentés - Decade Intelligence

Recommend Documents