Reneszánsz művészet (vázlat) XIV - XVI. század
Történelmi háttér • Az olasz rinascimento, illetve a francia renaissance szóból kapta • • • •
• •
nevét, mely újjászületést jelent. Európa a XIV. századtól új korszakot nyit. Politikailag, társadalmilag és a kultúra terén megújulás következik. Az új korszak szellemi irányzata a humanizmus és a reformáció. A könyvnyomtatás feltalálása forradalmi változást hozott a művelődés terén. Beindult a polgárosodás és a reformáció. Hazánkban a humanista, olasz műveltség első képviselője Vitéz János (Mátyás király nevelője) volt. A XVI. században a reformáció korában azonban szélesebb rétegekhez is eljut a reneszánsz kultúra és a humanizmus eszméje.
Általános jellemzés • Megindult a valóság, a természet lázas kutatása. Az új korszak
kulturális alapja elsőként az antik görög és római szellem. • Tudományos módszerekkel kutatták a természet törvényeit, vizsgálták a reális világot és benne az embert. Arra törekedtek, hogy a művészet hitelesen tükrözze a valóságot. Tanulmányozták az emberi test felépítését, boncoltak, hogy anatómiai ismereteket szerezzenek. • Polihisztorok: tökéletes, sokoldalúan képzett tudósok. Előtérbe került az ember egyénisége ekkor alakult ki a művész fogalma.
Építészet A világi építészet jelentősége megközelítette az
egyházi építészetét. Világi építészeti feladatok: paloták, kastélyok,
villák, plogári bérházak, városházak, egytemek, könytárak, színházak, kórházak, terek (középületek fogalma, szerepe megnőtt)
Építészet Egyházi építészeti feledatok: templomok és kolostorok.
Alaprajzok: görögkereszt alakú, hosszházas templomterek (9 osztású tértípus) Boltozatok: keresztboltozat, kolostorboltozat, cikkelyes kupola, függőkupolák, csegelyes-tambúros kupolák kazettás síkfödém. Homlokzatok: nyerskő, faragott kő díszítésűek (rusztikus, kváderkő) Pilaszter: A fal síkjából kiugró pillér, lábazattal és fejezettel Lizéna: ua. mint a pilaszter, csak fejezet nélkül
A balusztrád (mellvéd) eredetileg könyökmagasságig emelkedő, többnyire áttört kő-, vas- vagy fakorlát, ami a leeséstől óv.
Az attika az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű, díszítőelemszerű.
Gyámkő vagy konzol : gerendák, boltozatok hordására szolgáló, falba épített, a falsík elé ugró kőelem.
Az esztergomi vár - reneszánsz gyámkő az érseki palotából
palladio-motívum (félkörívvel összefogott háromosztagú nyíláskeret)
Sgraffito (graffito): díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe.
Majolika: égetett ónmázas agyag tárgy
A fajanszedények máza ón-ólom hamuból, homokból és konyhasóból készül, a kerámia festése történhet mázon és máz felett. A színező oxidokat illóolajjal keverik össze, és így viszik a tárgyra tollal és ecsettel.
rozetták (rózsaalakú díszítőelemek)
Szobrászat Az emberi test és a természet megjelenítése a maga "természetességében" történik. Előtérben az akt ábrázolás az ember világi érzésvilága. (aránytanok, anatómia) Jellemzők: - egyéni jellemábrázolások - távlattani törvények - szépség és jellemábrázolások - lovas és ló egységes mozgása
Michelangelo Buonarroti PIÉTA (olasz: szánalom)
Michelangelo Buonarroti: Dávid
Festészet és grafika Az általános emberi szépség megjelenítésével párosul a részletekig menő megfigyelés. Egyre gyakrabban rajzolnak és festenek élő modell után. Megfigyelhető a táj, és az ember összhangja. Jellemző: - részletekig éles rajz - a perspektíva = távlatábrázolás (vonal-, levegő-, színperspektíva) - kiterjedés; térhatás - tértagolás (előtér, középtér, háttér) világos elkülönítése
A németalföldi és német festészetekre jellemző: Realista ábrázolás, aprólékos, részletező. Van Eyck művészete: perspektivikus ábrázolás, fény mint kompozíciós elem Téma: polgári enteriőrök (lakásbelső) kertek, tájak, templombelső Eszköz: olajfesték (az olaszokat megelőzve használják)
Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár A korai németalföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
A polihisztor: Leonardo da Vinci
Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2.) itáliai származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.
A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült leghíresebb festménye, remekműve, ami jelenleg a párizsiLouvre-ban van kiállítva.
77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré.
Az utolsó vacsora (1498), Santa Maria delle Grazie kolostor , Milánó,Olaszország
Barokk művészet (vázlat)
XVII - XVIII. század
Történelmi háttér Barocco = Különös, szokatlan (olasz szó)
Barucca = szabálytalan formájú gyöngy (portugál szó)
A barokk stílus is Itáliából indult el, de Párizsban, Madridban,
és Bécsben virágzott. (XVI-XVII sz.) A vallási ellentétek és az azt kihasználó hatalmi törekvések indítják meg a 30 éves háborút, amely új erőviszonyokat teremt Európában. A barokk stílus főleg a katolikus országokban terjedt el. A francia abszolutizmus XIV. Lajos (1643-1715) nevéhez fűződik. A Rákóczi-szabadságharc bukásával különösen erős lesz az osztrák központosítás előretörése.
Általános jellemzés A tudományos felfedezések, filozófiai felismerések kora.
A barokk művészet nagy hangsúlyt helyezett a tapasztalatra, a természet megfigyelésére. Az értelem és érzelem komplexitásra törekedett. Jellemzői: heves érzelmek, színpadiasság.
Az udvari barokk: monumentális méretek,
reprezentatív megjelenítés, bonyolult formák és pompaszeretet, dinamizmus és érzelmi telítettség. Az egyházi művészetet hasonlók jellemezték.
Építészet Fő feladata:
- templomok, kolostorok, egyházi méltóságok székhelyeinek építése. - világi építészetben az uralkodó a paloták, kastélyok, színházak, könyvtárak, iskolák, terek készítése.
- a paloták körüli parkok építészeti kiképzése rendkívül jelentős.
Minorita templom, Eger, Dobó tér
Építészet Általános jellemzők:
- mozgalmasság, nyugtalanság, különleges, szeszélyes díszítőelemek; tagoltfelületek, gazdag árnyékhatás - a templomokban az oltár díszlet-hatású és valóságos díszítmény együttes.
Rokokó: kagylódísz Copf stílus: protestáns barokk. Nyugodt, egyszerű. Világos áttekinthetőség jellemzi. Elnevezését az akkor divatos fonat (copf) parókáról kapta. 1760-1790-ig tartotta magát.
Építészet Boltozatok:
- cseh- és csehsüveg boltozat - fiókos donga - fiókos gömbkupola - kosáríves kupola - különböző kolostorboltozatok. Díszek:
- csiga-, kagyló, rácsminta. - csavart oszlopok. Stukkó: Gipszből mintázott, márvány hatását keltő díszítmény
falon vagy mennyezeten.
Barokk palota: Legjelentősebb tere a tágas előcsarnok, ahonnan díszes
lépcsővezet az első emeleti díszterembe. Fontos szerep jutott a szalonnak, és a díszudvaroknak. Jellegzetes elem a bábos vagy fonatos korlátokkal övezett széles szabadlépcső.
Díszes vázákat helyeztek el a kapuzatokon.
Az erkélyeket ún. atlaszok (férfialakok) támasztották alá. Hermák = emberi felsőtestben végződő, alátámasztásul szolgáló négyzetes pilaszer (a falsíkból kiugró pillér)
Gödöllő: Grassalkovich Kastély
Gödöllő: Grassalkovich Kastély madártávlatból
Szobrászat Jellemzők:
- fény-árnyék hatások, - mozgalmasság, - többféle anyag használata, festői hatás; - kontraposzt (ellentétes irányú mozgásokból összetevődő egyensúlyi helyzet) A barokk szobrászok az ókori klasszikus szobrászat
emlékeihez mérték műveiket.
Giovanni Lorenzo Bernini (1598-1680): Szent Teréz Extázisa Ávilai Szent Teréz életének azt a pillanatát örökíti meg, amikor szívét az isteni szeretet nyílvesszeje hasította át.
Festészet A jelképes ábrázolásnak megnő a szerepe. pl: emblémák,
allegóriák, szimbólumok. A barokk kor festményei bár könnyen érthetőek, a leolvasható jelentés mellett tartalmaznak rejtett mondanivalót is. Téma: - Bibliai történetek, - pogány mítoszok - transzcendens (a látható jelenségeken túli dolgok) ábrázolása - szentek élete, mártíromság, Mária-kultusz képei, szentségek tisztelete - A művészi ábrázolás alapja: a természet utánzása (az ábrázolt személy korát, tetteit, környezetét pontosan kell bemutatni, az érzelmi és lelkiállapottal együtt.)
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása
