XIV XVI századi magyar történelmi és irodalmi források Olaszország levéltáraiban és könyvtáraiban ( ) OTKA Kutatási terv 81430

XIV­XVI századi magyar történelmi és irodalmi források Olaszország levéltáraiban és könyvtáraiban (1301­1550) OTKA­Kutatási terv 81430 A magyar irodalom és történelem szempontjából felbecsülhetetlen dokumentumok fekszenek  kiadatlanul olaszországi levéltárakban és könyvtárakban. Köztudott, hogy a középkori latin és magyar  lelkiség,   költészet   és   művészet   jelentős   része   Itália   folyamatos   befolyása   alatt   érlelődött  Magyarországon. A Magyar Királyság és a különböző itáliai államok között fennálló diplomáciai,  gazdasági és katonai kapcsolatok mindig igen intenzívek voltak és ennek okát nem csupán a földrajzi  közelségben és a dinasztikus összefüggésekben kell keresnünk. E kapcsolatokat levéltári dokumentumok, könyvanyag és műemlékek tanúsítják, amelyek létét  az utóbbi százötven év magyar és olasz tudósainak kutatásaiból ismerhetjük. Mennyiségükről azonban  vajmi kevés ismeretünk van. Az utóbbi tizenöt évben és a legközelebbi múltban is kerültek napvilágra  Itáliában   korábban   ismeretlen   magyar   kéziratok,   levelek,   nyomtatványok,   amelyek   a   magyar  történelem   és   kultúra   dokumentumai.   Ennek   oka,   hogy   soha   nem   készült   racionalizált   és   teljes  felmérés valamennyi érintett intézményben, egységes módszer szerint. Ezért az egyedi felfedezések,  bibliográfiai kiegészítések mögött igen gyakran véletlenszerű feltárások, egyedi kutatók állnak. Kiváló  és   minden   tiszteletet   megérdemlő   munkák   foglalkoznak   kiválogatott   kéziratok,   levelek,  számadáskönyvek,   könyvek,   egyetemi   történelemre   vonatkozó   iratok   stb.   részeivel.   Rendszeres  katalogizálás és felmérés egyedül a Vatikáni Titkos Levéltárban vette kezdetét. A   fentiek   szerint   az   olaszországi   intézmények  igen  gazdagok  kiadott   és   kiadatlan  magyar  vonatkozású dokumentumokban. Ezeket soha nem írták le és nem ismertették megfelelő módon. A  kutatás  fő iránya ezért  az Itáliában fellelhető magyar  vonatkozású történelmi  és  irodalmi források  módszeres felmérése. A   komoly   és   kulturális   értelemben   hasznot   hajtó   munkához   megfelelő   erőforrások  szükségesek csakúgy tudományos, mint anyagi oldalon. Be kell vonni az aktív kutatókon kívül azokat  a frissen végzetteket és doktoranduszokat, akik tudnak latinul, lehetőség szerint olaszul és magyarul is,  és előképzettségük nem korlátozódik az irodalom és történelem területére, hanem vannak ismereteik a  paleográfia, a levéltártan és a kodikológia területén is. A   megvalósítandó   kutatások   kiemelkedő   tudományos   célt   szolgálnak,   több   hetes   vagy  hónapos   kitartó   kutatást   kívánnak   meg   helyben   az   anyag   felméréséhez,   leírásához   és   kiadásra   és  felhasználásra   történő   előkészítéséhez,   hogy   ezek   az   anyagok   visszatérhessenek   a   kultúra  vérkeringésébe. A jelenlegi helyzet A XX. század kilencvenes éveiben jelentős gyűjtések és tanulmányok születtek, főképpen az  Országos Széchényi Könyvtár munkacsoportjai révén (Hungarika­anyagot őrző külföldi könyvtárak  címjegyzéke; Hungarika WWW). Ezekben a kutatásokban főként az volt a cél, hogy meghatározzák,  mely   intézmények   őriznek   magyar   vonatkozású   anyagot,   s   felmérjék,   hogy   ezekben   milyen  mennyiségű   dokumentumot   őriznek.   Olaszországban   ez   a   katalogizálás   még   nem   zajlott   le,  valószínűleg a hatalmas mennyiségű felmérendő levéltári és könyvtári anyag miatt. Ez a munka még  az Osztrák­Magyar Monarchia létrejöttét követő években kezdetét vette. Noha   az   utóbbi   években   megtöbbszöröződött   az   olasz­magyar   kulturális   kapcsolatokkal  foglalkozó   kiadványok   száma,   ezek   közül   több   is   dilettáns   színvonalú,   már   ismert   adatok   újabb  tálalására szorítkozik, nem egyszer ráadásul pontatlanul. Sok olyan szál van, amelyet  újra fel kell  vennie  a  kutatásnak,  Szent  Ferenc  életének magyar  fordításaitól   Petrarca   bűnbánati   zsoltáraiig,  az  olasz kultúra magyarországi megjelenéséről tanúskodó fontos kódexektől a Bibliotheca Corvinianáig,  Galeotto   Marziótól   Antonio   Bonfiniig   és   Vitéz   János   neoplatonikus   szompozionjáig,   Benintendi  Ravagnanitól és Giovanni Conversinitől Pier Paolo Vergerióig és Janus Pannoniusig. Ennek ellenére a 

felsorolt   szerzők   számos   munkája   fekszik   Olaszország   és   Magyarország   levéltáraiban   és  könyvtáraiban arra várva, hogy pontos feltárás, szisztematikus katalogizálás és modern kiadás legyen a  sorsuk. Ugyanez igaz azokra a levelekre és dokumentumokra, amelyek Itália városai és köztársaságai  valamint   a   Magyar   Királyság   közötti   diplomáciai   és   kulturális   kapcsolatokról   tanúskodnak.   Az   a  kutatás is, amely az 1200  óta az itáliai egyetemekre járó magyar diákokra vonatkozik, folytatásra  szorul:   meg   kell   mutatni   például,   mi   volt   a   kulturális   funkciója   azoknak   a   személyeknek,   akik  visszatérve   Magyarország   legjelentősebb   püspöki   székeit   töltötték   be,   diplomáciai   szolgálatot  teljesítettek vagy a királyság kancelláriáján dolgoztak. A   kutatás   megkezdése   előtt   feldolgozzuk   a   Magyar   Országos   Levéltár   ún.   hungarika  jelentéseit, hogy ne nézzünk át olyan fondokat, amelyeket már korábban alaposan átnéztek, illetőleg le  is   filmezték.   Pl.   a   Modenai   Állami   Levéltárban   Libri   e   carte   d'amministrazione   patrimoniale   dei  Principi.   (Fejedelmek   gazdasági   adminisztrációja)   Kovács   Péter   1985­86­os   jelentése   alapján  készültek:   Magyar   vonatkozásban   a   leggazdagabb   anyag   ez   a   35   kötetből   álló   számadáskönyv­ gyűjtemény. Az esztergomi éresekségre és az egri püspökségre vonatkozó számadáskönyvek filmen  vannak (8616­os tekercs) a MOL Filmtárában. Célkitűzések A   kutatás   elsődleges   célja   a   Magyarországra   vonatkozó,   1301   és   1550   özött   keletkezett  iratanyag   szisztematikus   felmérése,   katalogizálása   és   regesztálása   olaszországi   levéltárakban   és  könyvtárakban (a) ősnyomtatványok és antikvák, (b) kéziratos dokumentumok vonatkozásában. A fent említett kapcsolatok egyes fejezeteit kutatták ugyan és jelentek meg tanulmányok, de  ezek módszertana gyakran problematikus volt. Kiváló kutatásokat végeztek Itáliában magyar kutatók  1870 és 1915 között, ám munkájukat sokszor nem tudtál bevégezni. Az MTA Kézirattárában ma is  kiadatlanul fekszenek ezek az anyagok és tanúsítják e korszak kutatói szemléletét. A nyomtatásban  megjelent   kutatások   mára   már   kevés   könyvtárban   hozzáférhetők.   Sok,   egyébként   igen   hasznos  publikáció hozzáférhetetlen az olasz tudósok számára, mivel magyar nyelvű.  Sok forrás tehát mind a mai napig kevéssé ismert vagy teljesen feltáratlan. Arra vállalkozunk,  hogy   olasz   könyvtárakban   felmérjük   és   leírjuk   a   magyar   vonatkozású   ősnyomtatványokat   és  antikvákat.   Ugyanezt   szeretnénk   megtenni   magasabb   szinten   a   levéltárakban   a   dokumentumok,  levelek,   regiszterek   vonatkozásában.   A   kutatás   olyan   dokumentumokat   érint,   amelyek  kiemelkedő  jelentőségűek a magyarországi levéltári anyag nagyarányú pusztulása miatt, s ezért pótolhatatlanok a  magyar   kutatók   számára   a   két   ország   közötti   kulturális   kapcsolatok   megértéséhez,   a   középkori,  humanista kori és reneszánsz Európa megismeréséhez. A közelmúltban végzett kutatások a firenzei és  a   milánói   levéltárakban   olyan   korábban   ismeretlen   állami   leveleket   hoztak   felszínre,   amelyek  illusztrálják a felek kapcsolatát a XIV. század vége és a XVI. század eleje között. A javasolt kutatás A javasolt kutatás nem lehet más, mint egy nagyobb lélegzetű kutatási program első fázisa. Az  időben és térben meghúzott korlátok határozzák meg a kutatás céljait és írják körül annak hatósugarát.  A cél, hogy az Itália és Magyarország közötti kapcsolatoknak egy intenzív időszakára koncentráljunk.  A történelmi vonatkozású dokumentumok terén az Anjou­korra, Zsigmond korára, Hunyadi Mátyás  korára és a mohácsi csatáig és Buda elestéig eltelő évekre vonatkozó iratanyag feltárása volna a cél.  Ezek az anyagok Itáliában csak részben vannak kiadva és regesztummal ellátva, a kiadások sokszor  nem   mentesek   a   hibáktól,   nem   adnak   fordítást   (noha   a   latin   dokumentumok   lefordítása   egyre  fontosabb   az   iratok   értelmezése   szempontjából).   Az   irodalmi   vonatkozású   iratokat   elsősorban   a  magándokumentumokban   remélhetjük   fellelni.   Estei   Hippolit   bíborossága   idején   az   esztergomi  érsekségen  keletkezett   számadáskönyvek  még  feltárásra   és   kiadásra   várnak.   Ugyanakkor   az   itáliai  levéltárak és könyvtárak számos olyan olasz kancelláriai dokumentum eredetijét vagy másolatát őrzik,  amelyek Magyarországra vonatkoznak (itt elsősorban a következő családok levéltáraira gondolunk:  Aragona, Este, Gonzaga, Medici, Sforza valamint a Firenzei és a Velencei Köztársaság). E levéltárak 

őriztek   meg   számos   olyan   dokumentumot   is,   amelyek   Magyarországnak   a   Nápolyi   Királysággal  fenntartott   kapcsolatait   tanúsítják,   miközben   ez   utóbbi   területen   a   II.   világháború   során   jelentős  részben megsemmisült az iratanyag. A hivatalos iratokon túl tudott dolog, hogy magánjellegű és félhivatalos iratok is léteznek, amelyek  magyar személyiségekkel, főként például a bíborosokkal, püspökökkel, nemesekkel kapcsolatosak. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy kutatásunk nem kultúrtörténeti jellegű és nem fedi át  az   olasz­magyar   kapcsolatok   átfogó   kutatását,   amelyet   Várady   Imrétől   kezdve   kiváló   tudósok  végeztek  és   végeznek:   Klaniczay   Tibor,   Jászay   Magda,   Pál   József   és   Sárközy  Péter.   Az   általunk  kezdeményezett kutatás elsősorban technikai és praktikus jellegű, amennyiben levéltári és könyvtári  anyagok vizsgálata révén újabb adatokat szolgáltat a kapcsolattörténet művelői számára. A kutatás céljai és helyszínei A   források   felmérése   (időrendi,   számszerű   és   abc­rendbe   szedett   módon),   az   őrzési   hely,  jelzet, időrendi adatok, állapot és vonatkozó személyek feltüntetésével.  A  kutatás   egyik  jelentős  fázisát   jelenti  a   magyarországi   kolostorok  és  püspöki   székhelyek  dokumentum­ művészeti, egyházi és kulturális történetének tanulmányozása. További kutatást igényel azoknak az olasz hadmérnököknek és építészeknek a szerepe, akik a  XVI. század elején nem csupán tervrajzokat és magánleveleket hagytak hátra, hanem fontos tanúi a  magyarországi kulturális életnek. Egy   jól   kialakított   magyar,   olasz   és   angol   nyelvű   honlap,   amelyet   folyamatosan  karbantartanak,   lehetővé   tehetné   tudósok,   diákok   és   más   érdeklődők   számára   az   ismeretek,  eredmények és képanyag szélesebb körű felhasználását. Érintett történelmi témakörök a forrásokban Magyar Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás itáliai kapcsolatai; Magyar nemesség kapcsolatai olasz államokkal, diplomatákkal; Itália   államainak   és   uralkodó   családjainak   magyar   kapcsolatai:   Aragona,   Este,   Gonzaga,   Medici,  Sforza, Visconti; Magyarországon élő itáliai és Itáliában tevékenykedő magyar érsekek, püspökök, papok; Itáliában tanuló magyar diákok; humanisták Olaszországban és Magyarországon; olasz diplomaták, hadi mérnökök, kereskedő,  Magyarországon. Kutatóhelyek Tudatában vagyunk, hogy a jelen projektum csak egy első lépés egy nagy, átfogó kutatásban.  Erőfeszítéseinket két városra szeretnénk összpontosítani, amelyek önmagukban is jelentőségteljesek az  eddigi   kutatások   hiányosságai   miatt,   és   ahol   költséghatékonyan   tudjuk   ezt   megtenni   a   fennálló  kapcsolatok jó hasznosításával.  Milánóban és Modenában már megkezdett kutatásaink és jó szakmai kapcsolataink vannak,  ezért   innen  indulna  ki   a  nagyobb   lélegzetű   munka.   A   Milánói   Katolikus   Egyetem   kiváló   bázis   a  kutatás megvalósításához mindkét városban, amennyiben kiváló könyvtárral és a kiszemelt téma iránt  érdeklődő olasz kollégákkal rendelkezik. Az olasz­magyar kapcsolatok történetével foglalkozott 2008­ as  pannonhalmi, 2009­es egri   és  fog foglalkozni 2010­es esztergomi nemzetközi  szemináriumunk,  amelyen   a   milánói   kollégákkal   működtünk   együtt.   A   közösen   vezetett   doktori   disszertációk,   a  nemzetközi   VERBUM   romanisztikai   folyóirat,   amelynek   szerkesztésében   már   10   éve   működünk  együtt, az intenzív oktatói és hallgatói mobilitás az Erasmus program segítségével, mind biztosítékot  jelentenek a kutatás véghezvitelére.

A helyszínek tehát a következők: Budapest,   Magyar   Tudományos   Akadémia,   Kézirattár   és   Magyar   Országos   Levéltár–   a  kutatások történetének, jelentéseinek, a készített másolatoknak teljes körű felmérése az olaszországi  kutatás előtt; Milano, Archivio di Stato; Milano, Biblioteca Ambrosiana; Modena, Archivio di Stato; Modena, Biblioteca Estense. Várt eredmények és ezek terjesztése A   kutatás   legfontosabb   eredménye   egy   on­line   adatbázis   volna,   amely   a   későbbiekben   is  folyamatosan bővíthető és javítható lesz az újabb kutatások fényében. A   három   éves   munka   során   rendezett   és   kimerítő   keretben   felmérés   készül   a   magyar  vonatkozású   anyagokról   (hungarikumokról)   Milánó   és   Modena   négy   nevezett   intézményében,  legyenek   ezek   már   kiadott   vagy   kiadatlan   források.   A   dokumentumokról   katalógus   készül,   és   ez  hozzáférhetővé   válik   azon   kutatók   számára,   akik   a   kutatást   folytatni   kívánják   és   publikációkon  dolgoznak. A katalógushoz név­ és helymutató kapcsolódik majd. A felmérést és kutatás eredményeit: 1) nyomtatásban publikáljuk; 2) hozzáférhetővé és frissíthetővé tesszük egy on­line adatbázisban; 3) egy nemzetközi konferencia keretében bemutatjuk és megvitatjuk;  4) illusztráljuk egy fizikailag megvalósított és egy virtuális fényképkiállítás segítségével.  Minden történelmi és bibliográfiai adatot (a latin nyelvű incipitek és explicitek kivételével)  lefordítunk   és   hozzáférhetővé   teszünk   magyar,   olasz   és   angol   nyelven.   Ezeknek   az   adatoknak   a  felhasználhatóvá   tétele   kézzelfogható   fejlődést   hozhat   a   magyar   történelmi,   irodalmi   kutatások  számára, különös tekintettel a középkor és a humanizmus időszakára. Újabb kutatások kiindulópontját  fogja jelenteni. Elsősorban rendezett és a lehetőségekhez mérten teljeskörű áttekintést fog nyújtani a  kutatás   helyszínéül   szolgáló   könyvtárak   és   levéltárak   magyar   anyagáról,   másodsorban   meg   fogja  mutatni, mi a már elvégzett és mi a még elvégzendő munka, és önmagában is érdekes betekintést  jelent majd az itáliai forrásokon keresztül, amelyek az adott időszakban a világ egyik legfontosabb  dokumentumanyagát jelentik. A kutatási projekt részvevői A kutatási terv sajátossága, hogy legfőképpen a külföldön elvégzendő munka finanszírozását  kérjük, hogy minél nagyobb számú egyetemistát és doktorandusz hallgatót vonhassunk be a munkába.  A diákok felkészülését szolgálja az MTA Kézirattára vonatkozó anyaga áttekintésével, és speciális  kurzusokkal eltöltendő év. A jól felkészített és megfelelő vezetővel dolgozó hallgatók által gyűjtött  adatokat a kutatók ellenőrzik majd rendszerezik. A kiutazásoknál a diákok élveznek elsőbbséget, a  vezető   kutatók   kint   tartózkodása   a   szükséges   minimumra   korlátozódik,   az   adatbank   racionális  felépítésének megtervezéséhez és a diákok helyszíni instruálásához. Szenior: Dr. Armando Nuzzo (PPKE). Egyetemi oktatók: Dr. hab. Domokos György (PPKE), Dr.  Falvay   Dávid  (ELTE),   Dr.   Mátyus   Norbert   (PPKE),   Dr.   Somogyi   Judit   (PPKE),   Dr.   Tusor   Péter  (PPKE).  Doktoranduszok, hallgatók, megbízott kutatók 2010­2011­ben: Farkas Mónika (PPKE), Grosz Anikó  (PPKE),  Huszthy   Alma   (PPKE),  Konrád   Eszter   (CEU),   Kuffart   Hajnalka,   Mocskonyi   Erzsébet  (PPKE).

Bibliográfiai hivatkozások Anjoukori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia   1301­1387,   pr.   Julius   Kristó   ad.   L.   Blazovich,   G.   Érszegi,   F.   Makk;   I­V,   VII­VIII,   XI,   Szeged­ Budapest, 1990­1998. Áldásy Antal, Alsáni Bálint bíbornok, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1903. A   Magyar   Tudományos   Akadémia   történettudományi   bizottsága   másolat­   és   kéziratgyüjteményének ismertetése, összeállította Dr. Lükinich Imre, Budapest, MTA kiadása, 1935. Annuario. Studi e documenti italo­ungheresi (numero speciale: Tra magiaristica e italianistica:  cultura   istituzioni),   szerk.   Pál   József,   Accademia   d'Ungheria   in   Roma   istituto   storico   "Fraknói"   ­  Universita degli studi di SzegedMajd megbeszéljük személyesen dipartimento di italianistica, Roma­ ̀ Szeged, 2005. Florio Banfi, Ricordi ungheresi in Italia, a cura di P. Sárközy, Roma – Szeged, 2005. Florio Banfi, Itáliai magyar emlékek. Bővitett és javítottkiadás, szerk. Kovács Zs. és Sárközy  P., Szeged, 2006. Berzeviczy A., Acta vitam Beatricis reginae Hungariae illustrantia, Budapest 1914. A.   Berzeviczy,  I   rapporti   storici   fra   l’Italia   e   l’Ungheria,   Roma,   Istituto   per   l’Europa  Orientale, 1929. E. Carusi (a cura di), Dispacci e lettere di G. Gherardi, nunzio pontificio a Firenze e Milano   (11 settembre 1487­10 ottobre 1490), Roma 1909. Csapodiné Gárdonyi Klára, Humanista kódexek nyomában, Budapest, Gondolat, 1978. Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon, kiáll. kat.  szerk. Földesi F., Budapest, 2008 (In A Star int he Raven’s Shadow. János Vitéz and the Beginnings  of Humanism in Hungary, ed. F. Földesi, Budapest, 2008.) Alessandro Daneloni, Sui rapporti fra Bartolomeo della Fonte, János Vitéz e Péter Garázda,  in L'ereditá classica in Italia e Ungheria (vd.), 293­309. György Domokos, Letture e biblioteche nel Quattrocento in Ungheria, in L'umanesimo latino   in Ungheria, Convegno internazionale di studi, Istituto italiano di cultura di Budapest, 18 aprile 2005,  Treviso, Fondazione Cassamarca, 2005, 45­52. Dráskoczy   István–Soós   István,  Középkori   Oklevélpublikációk   Magyarországon   1945­1990.   Bibliográfia, "Levéltári közlemények", LXII (1991), 9­55. Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei, 1500­1508,  közzéteszi E. Kovács Péter, Eger  1992 (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 4.) Földesi   Ferenc,  Bibliotheca   Corviniana   –   Die   Bibliothek   und   ihr   Gedächtniss.   In   Ex   Bibliotheca Corviniana. Die acht Münchener Corvinen­Handschriften,  Hrsg. C. Fabian, E. Zsupán.  Budapest, 2008. R.   Fubini,  Italia   quattrocentesca.   Politica   e   diplomazia   nell’etá   di   Lorenzo   il   Magnifico,  Milano, Franco Angeli, 1994. Fügedi Erik, Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén, "Századok", 1960, 82­ 124, 505­555. Gárdonyi Albert, A firenzei állami levéltár, "Levéltári közlemények", V (1927), 128­135. Luciano Gargan,  La cultura umanistica a Pavia in età viscontea, "Bollettino della Società  pavese di storia patria", CVII (2007), 159­209. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften gesammelt  und beschreiben von Graf Alexander Apponyi, I­II, München 1900­1902; III­IV, besorgt von L. Dézsi,  1925­1927; V, Budapest, 2002. Italia e Ungheria all’epoca dell’Umanesimo corviniano, a cura di S. Graciotti e C. Vasoli,  Firenze, Olschki, 1994. Kardos Tibor, Studi e ricerche umanistiche italo­ungheresi, Debrecen 1967. L'eredità classica in Italia e Ungheria fra tardo Medioevo e primo Rinascimento, Atti dell'XI  convegno   italo­ungherese,   Venezia,   Fondazione   Giorgio   Cini,   9­11   novembre   1998,   a   cura   di   S.  Graciotti e A. Di Francesco, Roma, Il Calamo, 2001.

Lettere di Stato di Coluccio Salutati. Cancellierato fiorentino (1375­1406). Censimento delle   fonti e indice degli incipit della tradizione archivistico­documentaria, I­II, a cura di Armando Nuzzo,  Roma, Istituto Storico Italiano per il Medio Evo, 2008. Lukcsics Pál, A bolognai állami levéltár, "Levéltári közlemények", V (1927), 210­214. Madas Edit – Földesi Ferenc, Vitéz János könyvtára. In 4 X a Reneszánszról, szerk. Mikó Á.,  Budapest, 2008. Magyar Diplomáciai Emlékek az Anjou­korból, gond. Wenzel G., I­III, Budapest, MTA, 1874­ 1876 (Monumenta Hungariae Historica). Magyar diplomáciai emlékek Mátyás király korából, 1458­1490, I­III, gond. I. Nagy­A. Nyári,  Budapest, M. Tud. Akadémia, 1875­1878. Mátyás király levelei. Külügyi osztály, gond. Fraknói V., Budapest, M. Tud. Akadémia, 1893­ 1895. Milano nell’età di Ludovico il Moro. Atti del Convegno internazionale, 28 febbraio­4 marzo  1983, I, Milano, Archivio storico e Biblioteca Trivulziana. Miskolczy István, A Nápolyi királyi levéltár, "Levéltári közlemények", IV (1926), 209­213. Carla   Maria   Monti,  Umanesimo   visconteo   e   lettere   di   cancelleria   in   codici   miscellanei   dell'Ambrosiana, in Nuove ricerche su codici in scrittura latina dell'Ambrosiana, a cura di M. Ferrari  e M. Navoni, Atti del Convegno, Milano, 6­7 ottobre 2005, 153­216. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I­II, ed. Ferdinandus Knauzm, Strigonii 1874­1881; III.,  ed. L. Dedek Crescens, Strigonii 1924; IV., ed. G. Dreska, G. Erszégi, A. Hegedűs, T. Neumann, C.  Szovák, St. Tringli, Strigonii­Budapestini 1999. Lucia   Negri,  Lettere   dall’Ungheria   di   Maffeo   da   Treviglio:   la   fine   del   regno   di   Mattia   Corvino, Tesi di Laurea, Università Cattolica del Sacro Cuore di Milano, anno accademico 2006­2007. Nel segno del corvo: libri e miniature della biblioteca di Mattia Corvino re d'Ungheria (1443­ 1490), ed. E. Milano et al., Modena, Il Bulino, 2002. Nyári Albert,  A modenai Hyppolit kódexek,  "Századok" III (1870), 275­290, 355­370, 661­ 687; V (1872), 287­305, 355­376. Nyári   Albert,  Az   esztergomi   érsekség   és   egri   püspökség   számadási   könyvei   a   XV­XVI   századból, "Századok" I (1867), 378­384. Armando Nuzzo, Coluccio Salutati e l'Ungheria, "Verbum" VII (2005), 341­371. L.  Osio,  Documenti  diplomatici  tratti   dagli  Archivi   milanesi,  II,   Milano,  Tip.  Bernardoni,  1869. Klára Pajorin, Alcuni rapporti personali di Pier Paolo Vergerio in Ungheria, in L'umanesimo   latino in Ungheria, Convegno internazionale di studi, Istituto italiano di cultura di Budapest, 18 aprile  2005, Treviso, Fondazione Cassamarca, 2005, 45­52. Pajorin Klára, La cultura di János Vitéz, "Camoenae Hungaricae" 2 (2005), 13­22. Rapporti veneto­ungheresei all’epoca del Rinascimento, a cura di T. Klaniczay, Budapest,  Akadémiai kiadó, 1975. Péter Sárközy, Letteratura ungherese – Letteratura italiana. Momenti e problemi dei rapporti   letterari italo­ungheresi, Roma, Sovera, 1997 (első kiadás: Roma, Carucci, 1990). Teke   Zsuzsa,  Firenzei   kereskedőtársaságok,   kereskedők   Magyarországon   Zsigmond  uralmának megszilárdulása után 1404­1437, "Századok" (1995), 195­214. Teke Zsuzsa, Rapporti diplomatici tra Mattia Corvino e gli stati italiani, in Italia e Ungheria   all'epoca dell'umanesimo corviniano (vd.), 19­36. Teke   Zsuzsa,  Velencei­magyar   kereskedelmi   kapcsolatok   a   XIII­XV.   században,  Budapest  1979. Zsigmondkori oklevéltár, I­II, gond. Mályusz E., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951­1958. Várady Imre, La letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria, I­II, Roma, 1933­1934. Veress   Endre,  Matricula   et   acta   Hungarorum   in   universitatibus   Italiae   studentium,   I­III,  Budapest 1915­1941.