»1«
A MAGYAR IRODALMI ÉLET A XVI. SZÁZADBAN BALASSI BÁLINT (1554 - 1594) A MAGYAR IRODALMI ÉLET A XVI. SZÁZADBAN A XVI. század történelmünk egyik legválságosabb időszaka. A Mátyás udvarában otthonra talált XV. századi humanizmus széles körű elterjedéséhez hiányoztak a feltételek. A XVI. században mégis sokszínű irodalmi élet bontakozik ki. Ennek a fejlődésnek a leglényegesebb mozgatója a reformáció. Ez, a hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el. Így legfontosabb törekvésük volt, hogy mindenki saját nyelvén olvashassa azt. Versbe szedett bibliai történetek, zsoltárköltések is szolgálják eszméik terjesztését. Pl.: Sylveszter János Újszövetség-fordításával (1541). Az első magyar bibliafordítás Károlyi Gáspár munkája, 1590-ben, Vizsolyban készült. Új műfajok is meghonosodnak, pl.: a hitvitázó dráma, amely dialógus formájában szembesíti a katolikus és protestáns hittételeket, fabulák, tanító mesék. A prédikációgyűjtemények társadalomkritikai jellegűek, az úri bűnöket ostorozzák képgazdag nyelven. Az ország állapotát jeremiádokban (panasz, Jeremiás próféta siralmairól kapta nevét) siratják el. A történelem viszontagságai új lendületet adnak a históriás ének műfajának. Tinódi Lantos Sebestyén a legjelesebb művelője. A kor jellegzetes képviselője Bornemisza Péter. Prédikátor-író, lírai költő (Siralmas énnéköm...), a magyar drámairodalom úttörője: Szophoklész Elektráját költötte át. BALASSI BÁLINT (1554 - 1594) Balassi Bálint az első nagy magyar nyelvű költő, 1554 októberében született Zólyom várában. Bornemisza Péter oktatta. Tanulmányait 1565-ben Nürnbergben egészítette ki. 1569-ben apját, Balassi Jánost a király összeesküvés vádjával letartóztatta. Balassi János a pozsonyi börtönből megszökött és családjával Lengyelországba menekült. Balassi Bálint szülei vigasztalására lefordította a Beteg lelkeknek való füves kertecske c. vallásos elmélkedést, ami 1572-ben meg is jelent Krakkóban. 1575-ben a bécsi udvar által támogatott Bekes Gábor seregében szolgált. Báthory István erdélyi fejedelem fogságába esett. Balassi az erdélyi udvarban ismerkedett meg az olasz reneszánsz kultúrával. Apja közben meghalt. Hányattatásai ezután csak fokozódtak, kiforgatják vagyonából. Két dolog jelentett számára örömet: 1578-ban Ungnád Kristófné Losonczy Anna iránt érzett szerelme, 1579-ben a végvári vitézség Egerben. Anyagi helyzete annyira megromlott, hogy 1584ben érdekházassággal kísérletezett, de balul ütött ki. Unokatestvérét, Dobó Krisztinát vette feleségül. Házasságát érvénytelenítették, miután felesége el is hagyta. Utolsó lehetőségként Losonczy Annát szerette volna feleségül venni. de ő másnak adta a kezét. 1589-ben Lengyelországba költözött. Egy ideig Wesselényi Ferenc birtokán tartózkodott. Beleszeretett Wesselényiné Szárkándy Annába, kit verseiben Celiának nevezett. 1593-ban visszatért hazájába s beállt katonának. 1594. május 19-én Esztergom ostromára indult a sereggel.
»2«
Ostrom közben Balassi Bálintnak mindkét combját eltalálták, mely sebesülésébe belehalt. Korának művelt emberei közé tartozott. Kilenc nyelven értett. Lírája a kortársi költészet fölé emelkedett, de egyetlen verse sem jelent meg életében. Művei kéziratos gyűjteményben maradtak fenn. Reneszánsz vallásos lírája Balassi vallásos költeményei egyik versgyűjteményében helyezhetők el, feltehetően egy el nem készült vallásos gyűjteménynek képezték volna részeit. Akad közöttük fordítás is. A híres XLII. zsoltárnak Balassi által átköltött változatában a hit után vágyakozik, benne látja Istent. Balassitól távol áll a felekezeti szellem, ő egyénként áll szemben Istennel. Nem hisz egyházakban. (Ez teszi érthetővé, hogy katolizálás után csak protestáns szerzőktől fordít.) Nehezebbnek látja az utat Istenhez, mert kételkedik saját üdvözülésében. Istenes verseiben nincs nyoma egyházhoz tartozásának, egyéni lélekállapotban keresi Isten megnyilvánulási terét. Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz jelenség; ő is kevésnek érzi a hitét, akár Hamlet, aki nem mer hinni a szellemnek, mivel nem egészen bizonyos a túlvilág létében. Balassi jellegzetesen reneszánsz vallásos költészetében alkotta legeredetibbet. Nyelvileg is ezek a művei a legszebbek, szóképei itt a legmélyebb értelműek. Adj már csendességet A vers három részre tagolódik: könyörgés, indoklás, könyörgés. Az első szakasz felszólító módú igealakjai könyörgést fejeznek ki. A himnusz középső része nem csak a mennybéli Úrhoz szóló érvelés, hanem a beszélő önmagával folytatott belső vitája is: Bűntudata ébreszti a kételyt, hite oszlatja el. A könyörgés zárlatában visszatérnek a felszólító módú igék.
Adj már csendességet... 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
»3«
A maga kezével írt könyvébül Balassitól származik az első egészében megszerkesztett magyar versgyűjtemény. Nem nyomtatásban maradt fönn. Balassi legnagyobb - hatvanhat versből álló - gyűjteményében az egyes darabok egymásutánja szigorúan megszabott. A kötetnek epikai váza van: az első 33 vers a költőnek házasságáig tartó, a második 33 a házassága utáni életére utal. A gyűjtemény két felének zömét az Anna - ill. a Júlia - ciklus, továbbá kisebb szerelmek ábrázolása teszi ki. A kötet egésze mégsem szerelmi versciklus. Az első részt a Bocsásd meg Úr Isten... kezdetű istenes vers zárja. Balassi 33 évesen kezdett dolgozni kötetterv alapján. Ekkor gondolta ki azt a versszakot, amelyet Balassi-versszakként emlegetünk. Ez háromszor három egységből áll, két hat szótagost mindig egy hetes egység követ, és a rímképletben is a hármasság dominál: AABCCBDDB. Balassi Dantéhoz hasonlóan a Szentháromság jelképét látta a hármas számban. Balassi világi költészete nem egyéb, mint a középkori provanszál trubadúr-líra meghonosítása. Szerelmi lírájában a lírai én és a hölgy kapcsolatát rab és úrnő viszonyaként ábrázolta. A lovagi szerelmet még jóformán senki nem fejezte ki őelőtte, így hazai viszonylatban ebben is úttörő volt. Hogy Júliára talála, így köszöne néki Balassi egy csapásra mindazt meghonosítja irodalmunkban, amit a megelőző háromnégyszáz év lírikusai a legfejlettebb irodalmakban létrehoztak. A gyűjtemény minden egyes darabja dallamra készült - a korabeli európai gyakorlatnak megfelelően. Gyakori eleme az allegória és a mitológiai utalás, a vers felépítésében sokszor szerepet játszik az akrosztikon. A verszárlat többnyire a szöveg keletkezéséről szól, ami életképi elemek jelenlétét is maga után vonja. Az csak ritkán esik meg, hogy a szöveg egészének szerkezetét az életkép szabja meg - az Egy katona ének a kevés kivételek egyike. Bár Balassi kötetének mindkét felében sűrűn szerepel a kegyetlen hölgy után reménytelenül epekedő lovag panaszának konvencionális eszköztára, a gyűjtemény második fele mutatja Balassi költészetének elmélyülését. Két oka van ennek: egyrészt az életképi jelleg kibontakozása, másrészt a költő számkivetettségének, tragikumának ábrázolása. A szÍnvonal ingadozása ilyen terjedelmű szövegnél szinte már törvényszerű. A költő nyelvi leleménye, amely elvont és konkrét emberi és nem emberi feszültségét fejezi ki szóképek segítségével. HARMINCKILENCEDIK HOGY JULIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NÉKI az török „Gerekmez bu dünya sensiz” nótájára 1 Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem; Egészséggel, édes lelkem! 2 Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása.
»4«
3 Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, Gyönyörű szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám! 4 Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye! 5 Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem! 6 Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Egy katonaének Az életkép a mindennapi élet valamely jellemző jelenetét ábrázolja. A vers felütése és zárlata elkülönül a vers többi részétől. Balassi megszólítással és költői kérdéssel indítja a művet. A megszólítottakról - a vitézekről - többes szám harmadik személyben szól. Látszólag a kívülálló nézőpontjából mutatja be életformájukat, így ad választ e költői kérdésre. A verszárlatban újra a vitézekhez fordul, a hangneme azonban módosul: a dicséret mondataihoz a vers céltudatosan vezet el. A kilenc szakaszos mű két, egymással párhuzamban álló félre oszlik, szimmetriatengelyében eg általánosítást tartalmazó versszak áll. Előtte és utána, azonos terjedelemben jelennek meg az életkép mozzanatai, amelyek előkészítik, majd megerősítik az általánosítást. E költemény életképi egységei is képek sorából állnak. Míg azonban a leírás általában statikus, Balassi képsora csupa mozgás, dinamika. Az első életkép-egységben érezhető a feszültség: vidám és kockázatos is a vitézi élet. Ebben a részben mégis a küzdelem sikere határozza meg a hangulatot. Csak egyetlen sor utal a költemény második felében megjelenített komor képekre. Az életkép második egységében fokozatosság érvényesül. A "magyaros" harcmodorra utaló sorok a vitézi élet eszményét helyi feladatok vállalásának értékeivel egészítik ki. A nyolcadik szakasz végén a halál iszonyata feszültséget képez a szolgálat magasztosságával. Ezt a feszültséget a szerencsekívánat oldja föl. Az ódai hangnemű költemény az ötödik versszakban az értekezés nyelvéhez közelít: "Az jó hírért s névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak,"
»5«
Ezekben a sorokban a költői én állást foglal egy embereszmény mellett. Olyan értékek mellett, amelyeket a görög hősköltészetből ismerünk, de amelyeknek Magyarországon más a jelentésük. Balassi írta le először a magyar költészetben ezt a szókapcsolatot: édes hazám (Az maga kezével írt könyvébül utolsó, töredékben ránk maradt versében, melyet Búcsúja hazájától címmel szokás emlegetni). Az életképet a sokféle cselekvés megjelenítése dinamikussá teszi. A képek váltakozása s az értékek hullámzása, a költemény értékszerkezete ugyancsak a feszültséget, a dinamikát biztosítja. Az életkép, a kívülről láttató ábrázolás lírai magatartásának van alárendelve, az emberi példa, amelyet felmutat, személyes élmény és vállalt magatartás megfogalmazása. Összefoglalás Balassi Bálint a magyar reneszánsz irodalom megteremtője. Elsőként szólaltatta meg magyar nyelven a szóverset. Fő témái: szerelmi líra, vitézi és istenes versek. Műveinek reneszánsz vonásai: egyéni, eredeti hang és téma, őszinte megbánás, emberközpontúság, vallásos hit, istent társként szemléli, hazaszeretet, a vitézi élet örömei és árnyoldalai, önfeláldozás. Újítás a versek szerkezetében: ciklusokba rendezi költeményeit.
